Buza Attila Ócsa polgármestere, országgyűlési képviselő (1999)
Horváth Zoltán építész
Ajánlások
Pap Gábor Művészettörténész, A Százak Tanácsának tagja Az Ócsai Millenniumi Emlékmű avatásán mondott beszéde (2000. augusztus 20.) Tisztelt Ünneplő gyülekezet! Kedves Vendégeink, kedves Barátaink! A millennium sokféle visszaemlékezésre ad alkalmat. Valami történt itt 1983-ban, amire én is szeretnék hivatkozni. Egy korábbi színdarab kapott új szereplőt. Addig csak Szent István volt a főszereplő. Onnantól kezdve, hogy Szörényi Levente belenyúlt a szövegbe, Koppány felnőtt második főszereplőnek és ezáltal, valódi konfliktushelyzet állt elő. Valóban lehetett drámát írni erre, és valóban lehetett egy máig eleven valószínűleg a következő évezredbe is belenyúlóan népszerű rockopera, amelyet a világ minden pontján, számon tartanak már. Mi változott 1983 óta máig? És miért kell erre emlékeznünk, amikor egy ilyen emlékmű előtt állunk, amelyet építőművész tervezett, nem zeneművész. És hát Horváth Zoltánnak ez a műve vajon mennyiben kapcsolódik az István a király című rockopera problematikájához? Ha ránézünk erre az emlékműre, az első, amit kérdezni szoktak – hallom, hogy kérdezték is a helybeliek – hol van ebben Szent István? Gondolom, hogy azt várták, hogy egy bronzba öntött alak fog majd megjelenni. Lehetőleg kemény kézzel, mint hogyha öklével, a Szent Jobbként tisztelt ököllel ma is fékezni akarná azokat az indulatokat, amelyeket mi belelátunk ellenfeleibe. 1983 óta nagyot változott a világ és benne az 1000 körüli időkről alkotott képünk is. Ez az emlékmű annak a képnek felel meg, amelyet mi ma mondhatnám, hogy szinte csak hónapok óta, de már teljes biztonsággal alkotni tudunk magunknak az ezredfordulóról. Tele van a világ és különösen a szűkebb értelemben vett Magyarország a fordulat kifejezéssel. De, hogy miből mibe fordult át a világ, benne Magyarország 1000-ben, arról aránylag kevés szó esik. Ha megkérdezem, hogy mi volt korábban, amiből át kellett fordulni és mibe fordultak át, akkor a válasz nagyon egyszerű. A pogányságból a kereszténységbe. De, aki mondja abból, ha tíz mondja, kilenc pontosan tudja, hogy nem ez az igazság. Hiszen pontosan lehet ma már tudni, hogy a honfoglaló sírok legjellemzőbb leletanyaga, lelettípusa, az a mellkereszt. A honfoglalók nem voltak pogányok. Ha azt kérdezem meg, hogy Koppány, az a nemes ellenfél, aki végül is vesztesen hagyta el a mérkőzést, ő milyen vallású volt, akkor kórusban zúgják rá, pogány volt. Nem volt pogány. Egészen pontosan Horváth Zoltán építész
tudjuk, hogy Koppány keresztény volt. Mégpedig a kereszténységnek ugyan azt az ágát vallotta, sőt templomokat alapított, emelt, mint amelyet Szent István is. Tehát még csak árnyalatban sem különbözött a vallásuk. Ugyanazt a Judeokrisztiánizmust vallotta, amelyek akkor már győztes, de mégiscsak egyik fő ága volt a kereszténységnek. Nem pedig kizárólagos ága. Akkor hát mi volt a konfliktus alapja? A konfliktus alapja elsősorban a kereszténység származáshelyének a kérdése volt. Ne felejtsük el, hogy Koppány a maga területén egy avar korban felvett kereszténységet folytatott. Egészen pontosan tudjuk, hogy ez a kereszténység megállás nélkül ment át a honfoglalás utáni időszakba, és a honfoglalók soha ezt a kereszténységet nem üldözték. Igen ám, de ennek a kereszténységnek a központja nem a Kárpát-medencében volt, hanem Salzburgban volt. A térítésnek a központja pedig Passauban. Tehát ez azt jelenti, hogy a Kárpátmedence nyugati felét szellemi tekintetben Koppány kiárusította NyugatEurópának. Ezzel párhuzamosan a keleti felét kb. a Tisza vonalig az akkori legnagyobb ellenfele Szent Istvánnak, Gyula, ugyanilyen elhatározó lépéssel Konstantinápolynak árusította ki. Tehát keleti típusú kereszténységet vett fel. Ő maga is keresztény volt. Püspököt is hívott, Marosváron püspökséget alapított. Ennek központja pedig Konstantinápoly volt. Mi történt tehát 1000-re? Egy fiatalember úgy vette át a hatalmat, hogy gyakorlatilag Trianont megvalósították ellenfelei. Széttépték az országot. Ebben a helyzetben kellett neki bölcsnek lenni. És mikor mi azt mondjuk, hogy Szent István magyarellenes volt, amikor Koppány ellen harcolt, akkor tessék tudomásul venni, hogy súlyos hazugságnak vagyunk kollaboránsai. Tehát nemhogy nem a nemzet ellenében valósította meg grandiózus tervét, amelynek mi ma is haszonélvezői vagyunk, hanem nagyon pontosan felismerte, hogyha a magyarság fenn akar maradni, akkor azt sem Salzburgból nem fogják garantálni, sem pedig Konstantinápolyból. És nem egészen tíz év alatt sikerült elérnie, ami emberileg hétköznapi gondolkodással teljesen elképzelhetetlen, hogy megalakult a magyar központú magyar egyház. Amelynek ráadásul a feje, irányítója, a püspökök kinevezője az egy olyan király, aki a kereszténység fennállása óta, máig egyedülállóan, apostoli címet visel. Így becsüljük, ha becsüljük Szent Istvánt, és ha valaki haragszik rá, hát az, ezeket is legalább fontolja meg. Na, most ez az emlékmű már ebben a szellemiségben fogant. Jóllehet Horváth Zoltán valószínűleg most hall először ezekről a dolgokról. Tehát azt jelenti, hogy művészben működik egy szeizmográf, amelyek előre jelzi a földmozgásokat, és pontosan tudja, hogy mi a feladata akkor, mikor mi a humán tudományok művelői még legfeljebb sejtjük vagy gyűjtögetjük hozzá az adatokat. Ez, amit elmondtam nem saját bölcsességem. A legkiválóbb képviselői ezeknek a nézeteknek, aki az adatok legnagyobb Ajánlások
részét felkutatta, majd közzé tette Erdélyi Balázs. Ő, mint muzeológus, mint régész és építészettörténész, annak az Erdélyi Zsuzsannának az unokaöccse, akit nyilván az archaikus imádságok gyűjtéséből ismerünk. És annak az Erdélyi Jánosnak a leszármazottja, akit mint első népköltészet kutatót, igenis illő módon meg kellene becsülnünk. Az emlékmű pontosan ezt a szellemiséget tükrözi. Tehát nagyon szeretném, ha megbecsülnék. Kétszer kétpólusú rendszerről van itt szó. Az egyik miután kétféle bejárata van, tehát a kettő egyforma erővel szól hozzánk. Attól függően, hogy innen vagy a túloldalról közelítjük meg. Mind a két megközelítés hiteles. Akár abból az európai Árpád-kori épületplasztika, pontosabban építménybejárat irányából közelítjük, amit itt látunk, akár a túl oldalról, ahol két szárnyas lény még azokban a bálványoszlopoknak a közeli rokona, amelyekkel ma már inkább, már csak Erdélyben találkozunk, mint kapuknak az ún. bálványoszlopai. Ez azt a múltat képviselné, amely találkozván ezzel az Európa irányából érkező hatással középütt alkotja meg azt, ami páratlan és csak itt jött létre. Nem csak Európában, de a világon is. Ez azt jelenti, hogy megőrizte a kétgyökerűségét. Nem kellett megtagadni a múltját ahhoz, hogy vállalni tudja az 1000 utáni küldetését. Ez roppant fontos tétel. Bennünket arra tanítottak, hogy egy küzdelem, azt csak úgy lehet lefolytatni, hogy én a másikat, az ellenfelemet beletaposom a betonba. Ez a küzdelem nem egymás ellen történik, hanem egymásért történik. A mi mondai őseink ilyen küzdő felek. Hunor és Magyar egymás ellen sohasem küzdött. Egymásért pedig állandóan. Annak a vonulatnak az élén, amelyet ma tanítanak nekünk akár indoeurópai, akár szemita vonalon közelítik az őstörténetet, mindig egymás ellen küzdő ikerpárt kapunk. Ahol ráadásul mindig a rosszabbik írtja ki a jobbikat. Tessék végig gondolni a tanulmányainkat és az élén ott áll Káin és Ábel, ahol garantáltan a rosszabb írtja ki a jobbikat. Ez azt jelenti, hogy egy kontraszelekciós gyakorlat már az őstörténet első pontján elindul, és onnantól kezdve az emberi minőség leépülése garantáltan folytatódik. Hacsak egy értük is küzdő Hunor és Magyar pályára nem lép. Na, ez a magyarság feladata! Ezt ismerte fel Szent István és ennek a szándéknak, hogyha mi értük nem tudunk áldozatot hozni, akkor ők pusztulnak el, nem mi. Erre a váltásra nem a magyaroknak volt szüksége, hanem a maradék Európának volt szüksége. És erre már végre illene rádöbbennünk. Mint, ahogy a mai fordulatra is Európának van szüksége és nem nekünk. Ez a terület mindig is önellátó volt. Semmi egyébre, mint luxuscikkre, nem volt szükségünk. Ma se lenne. De azt tudjuk, hogyha nem tudunk az ő igényeik szerint nekik megfelelő módon áldozatot hozni, akkor begörcsöl a mai világ és felrobbantja önmagát. Mert képes rá. Tehát ez a fajta szimbolika, amivel itt találkozunk elképesztően, mondhatom Horváth Zoltán építész
elképesztően kiváló intuícióval ráérzett arra, amelyik 1000 évvel ezelőtt is és ma is a legfontosabb problémánk. Ezt a kétfajta örökséget tudjuk-e úgy egymásba átgyűrűztetni, hogy ebből ne egymás elleni harc, hanem egymásért vállalt küzdelem bontakozzék ki? Én megköszönöm Horváth Zoltánnak, hogy ösztönösen, de kiváló érzékkel megfogalmazta nekünk ezt az üzenetet. És megköszönöm a tisztelt hallgatóságnak, hogy végighallgattak.
dr. Orbán Viktor miniszterelnök iskolaavató beszéde (2002) Jó napot Kívánok Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelettel és szeretettel köszöntöm Mindannyiukat, külön is a Történelmi Egyházak Képviselőit, a Képviselő Urakat, Megyei Közgyűlés Elnökét és a Polgármester Asszonyt! Nos, hát kedves barátaim, valahogy így képzeltük el a jövőt, ahogyan most itt körültekintünk: magyar hagyományok, magyar tervezők, magyar kivitelezők, magyar szakmunkások és magyar segédmunkások közös erőfeszítésének eredményeképpen. Engedjék meg, hogy az első szó az elismerés hangján szóljon, gratulálok mindenkinek, akinek az elméjét, tervező képességét, tervező munkáját, és azoknak a munkásoknak, akiknek a több órás erőfeszítéseit, nehéz körülmények között végzett munkáját ez az épület dicséri. Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Diákok! Ez az épület a tiétek és nem csak azért adtuk nektek ezt az épületet, mármint a felnőttek, mert úgy gondoltuk, hogy majd jól érzitek magatokat benne, hanem azért is, mert komoly elvárásaink vannak veletek szemben. Nem egyszerűen csak azt várjuk tőletek, hogy okosabbak legyetek, ha megnőtök, mint amilyenek mi vagyunk, hanem hogy jobbak is legyetek. Hallom itt van valahol körünkben Makovecz tanár úr is, aki egy összejövetelen azt a mondatot mondta, hogy 1990-ben, amikor a rendszerváltás bekövetkezett, akkor Ő azt gondolta, hogy a rendszerváltás utáni másnapon majd a villamosvezetője megáll, ha látja, hogy Ő fut a villamos után és ez lesz az igazi rendszerváltás. Nos, tisztelt hölgyeim és uraim ez nem így történt. Attól, hogy a politikai változás bekövetkezett, bizony lelkünkben sok minden úgy maradt, amilyenné a mögöttünk hagyott negyvenegynéhány esztendőben vált. Ezért aztán kedves ócsai diákok joggal várjuk tőletek, hogy ne csak okosabbak, de jobbak is legyetek, mint amilyenek mi vagyunk. Sőt ennél többet is várunk tőletek, egyszer a közép-európai átalakulásokkal foglalkozó tudósok közül valaki azt mondta, hogy egy új politikai rendszer fölépítéséhez hat hónapra Ajánlások
van szükség, egy új gazdasági rendszer megteremtéséhez hat évre, és egy új társadalom felépítéséhez hatvan esztendőre. Az írás sem véletlenül beszél negyven esztendőről, amelyet vándorlással kell eltölteni, mielőtt az ember igazán otthonra lelne. De nekünk nincs hatvan évünk, sőt negyven esztendőnk sincs. Azt várjuk tőletek, hogy tizenegynéhány év múlva, amikor felnőttök ti már egy más lelkületű országot építetek és nekünk, addigra már öreg emberekké válók számára ezt a hatvan illetve negyven esztendőt jelentősen le fogjátok rövidíteni. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Köszönöm azokat a szavakat, amelyeket az elmúlt négy esztendő kapcsán mondtak az előttem szólók. Én csak egyetlen dolgot szeretnék ezekhez kapcsolódóan megismételni. Nem a múltra való emlékezés okán, hanem azért, hogy legyen Önökben elegendő bátorság, hogy a jövőtől is kikényszerítsék azt, amit a múlttól már megkaptak. Az elmúlt négy esztendőben az volt a legfontosabb, hogy sikerült bebizonyítani, hogy lehetséges úgy kormányozni Magyarországot, lehetséges közös életünk ügyeit úgy irányítani, hogy eközben a kormányzat illetve a magyar állam számára is az váljon a legfontosabbá, ami személyes életünkben is a legfontosabb, vagyis a gyermekek és a család. Engedjék meg, hogy az elismerő szavakon túl egy-egy gondolattal forduljak a tanárokhoz, és egy-egy gondolattal a diákokhoz. Tisztelt Pedagógusok! Sok fajta tévúton jártunk az elmúlt tizenkét esztendőben. Ilyen tévutakat tettünk meg, vargabetűket róttunk akkor is, amikor a nemzeti egység mindannyiunk által oly kívánatosnak tartott formáit kerestük. Hosszú ideig azt hittük sokan, hogy a nemzeti egységet, amelyre vágyunk azt valamiféle ideológiai doktrína köré lehet fölépíteni. Egyes pártok a liberális minimum, mások a nemzeti minimum gondolatával hozakodtak elő, de a tizenkét esztendő tisztelt pedagógusok meggyőzött bennünket, meggyőzhetett mindannyiunkat arról, hogy ha valaha lesz Magyarországon nemzeti összefogás és nemzeti egység, azt nem ideológiák köré, hanem a legmélyebb és legnagyszerűbb emberi érzések köré lehet majd felépíteni. A bizalom, a barátság és a szeretet köré. Kívánok az Önök munkájához sok sikert, hogy olyan gyerekek kerüljenek ki a kezeik alól, akik a bizalom, a barátság és a szeretet jegyében képesek lesznek megépíteni Magyarországon a nemzeti egységet. Kedves Fiatalok, Tisztelt Diákok! Nem tudom, hogy föltűnt-e már nektek, hogy amikor Ázsiából vagy Indiából mutatnak egy-egy okosítást szolgáló természettudományos kisfilmet, ott lehet látni, hogy azok a hatalmas elefántok, amelyekkel mindenfajta építő munkát végeztetnek, egészen vékony kis botocskákhoz vannak kikötve. Gyerekkoromban soha nem értettem, hogy miért viselkednek az elefántok mégis úgy, mintha óriási fákhoz lennének kipányvázva. Akkor egyszer azt olvastam, hogy a kis Horváth Zoltán építész
elefántot egészen kis korában egyszer, amikor még vad kikötik a legvastagabb törzsű fához, ahonnan szabadulni próbál, de néhány óra múlva a küzdelmet feladja, és onnantól kezdve élete végéig elegendő lesz majd egy egészen vékony földbe szúrt kis botocskához kipányvázni. Nos, tisztelt Ócsai diákok kívánom nektek, hogy ennél Ti okosabbak legyetek, sohase felejtsétek el azt, amit tanultatok, de sohasem hagyjon föl a szívetekben a vágy, hogy járt út mellett azért néha a járatlant is megpróbáljátok. Mert, ha a régről hozott tanulságok és okosságok mellé nem lesztek képesek új gondolatokat, új eszméket, új észjárásokat is befogadni, akkor könnyen úgy járhattok, mint azok a nagy elefántok, akik, amikor megnőnek már semmi másra nem használhatóak, csak óriási fatőrzsek hengergetésére. Nos, Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Széchenyi István azt mondta, hogy az emberi élet olyan, mint egy könyv. Az ifjúság a bevezetés, ha az jól van megírva, akkor kiváló szerzőt remélhetünk. Kívánom mindannyiunknak azt, hogy itt Ócsán a fölnövekvő gyermekek kivétel nélkül mind felnőtt korukra váljanak kiváló szerzőkké és teljesítsék be szüleik és tanáraik legdédelgetettebb álmait és vágyait is. Köszönöm, hogy meghallgattak, az iskolához gratulálok! Sok erőt, jó egészséget kívánom mindannyiuknak! Isten éltesse Ócsa minden polgárát!
Kőszegi Zoltán Dabas város polgármestere, országgyűlési képviselő (2003) Horváth Zoltán, Ócsa főépítésze a Triskell Kft. kilencfős stábjának tagja tervezőként rajta hagyta keze nyomának sajátos, felismerhető stílusjegyeit Magyarország és a Kárpát-medence jó néhány településének épületein, utcaképén. Évek óta formálja városunk, Dabas arculatát is, mégpedig úgy, hogy épületeinek vidékies, organikus formavilága szervesen illeszkedjen a klasszicista kúriák, az egykori paraszti-iparosi réteg által épített környezet és a nemzetiségi (sári szlovák) építészet motívumvilágához. A Kós Károly iskoláján nevelkedett építész-tervező híven képviseli az erdélyi építészóriás organikus és népi hagyományokra támaszkodó szellemiségét, mindezt úgy, hogy az Alföld jellegzetességeihez, múltjához és tradícióihoz igazítja ezt az örökséget. Az Átrium Idősek Otthonának impozáns épülete szervesen illeszkedik bele egy kisnemesi miliőbe, a neve is az udvarházak egyik jellegzetes részletét idézi, amely békebeli hangulatot áraszt, nyugalmat és oltalmat biztosít lakóinak. A sári Szlovák Udvar épületei, a tájház és a Rétesház egy a Ajánlások
gyökereihez ragaszkodó, hagyományait tisztelő etnikum letűnt világát álmodja meg és alkotja újra. Ez az épületegyüttes a helyi hagyományőrzés és kultúraápolás legfontosabb színterévé vált a városrészben, amely teret ad a helyi közösség rendezvényeinek, a népszokások életben tartásának. A város épített környezetének megalkotásában és arculatának megőrzésében kifejtett magas szintű tevékenységéért maximálisan elégedett vagyok Horváth Zoltán kreatív hozzáállásával, pontos és szorgalmas munkavégzésével, és szívből ajánlom más településeknek is, hogy valóra váltsa értékteremtő törekvéseiket.
András atya Abonyi Katolikus Plébános (2011) Az abonyi katolikus közösség régi álma vált valóra, amikor 2010. adventjén a közösségi házunkat felszentelhettük. A terveket a Triskell Kft. építésze Horváth Zoltán mérnök úr készítette. Mindenki megcsodálja a Házat, és nagy elismeréssel dicsérik a tervezőt és a kivitelező munkáját.
Szászfalvi László Országgyűlési képviselő, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára (2009) A Triskell Kft értékalapú közösség. Biztos vagyok benne, hogy a folyton változó gazdasági körülmények közepette ezért sikerült megélni a 20. születésnapot. Ezzel a stabilitással hitelesen képviselik azt a szellemiséget, amely a minőségi munka forrása minden korszakban, minden szakterületen. Emberöltőkön átívelő, generációkat összekapcsoló épületek létrehozásakor ez különösen fontos. Az iroda sajátos építészetének alapja a hagyományos elemek és anyagok újszerű szerkesztése, ötvözése, a kor igényei szerinti fejlesztése. Az így születő formavilágot modernnek, mainak és korszerűnek, de egyúttal mégis hagyományosan magyarnak érezhetjük. Épületeiken a kultúránk kettőssége, keleti és nyugati arca jól kirajzolódik. Egykori polgármesterként és most pedig állami vezetőként is Csurgó városának fejlődését és előrehaladását szívemen viselem. A csurgói kistérségi járó-beteg szakrendelő tervezését, megvalósulását végig kísérhettem. Nagy örömmel tölt el, hogy a megvalósult járóbetegszakrendelő esztétikai élményével és értékeivel is jól szolgálja a megújuló Horváth Zoltán építész
magyar egészségügyet és ezzel Csurgó és térsége polgárainak és közösségének nyújt korszerű szolgáltatást. Horváth Zoltán, a Triskell Kft építésze és munkatársai kiváló munkát végeztek. Az építés szándékának első pillanatától az épület örömteli birtokbavételéig terjedő - olykor nehézségeket is hordozó időszakában - én is és munkatársaim is mindig számíthattak rá. Köszönöm az emberfeletti munkáját, további sok sikert és jó munkát kívánok! Kívánom, hogy a kiadvány lapozása közben mindenkiben szülessen meg egy ötlet, melynek terveit a Triskell Kft. valósítja meg.
dr.
Szűcs
Lajos Országgyűlési képviselő, Pest Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke (2012)
A Triskell Kft. alkotóműhelyéből több olyan építészeti terv került ki, amely 1000 éves megyénk településeinek rangját, fényét emeli. Ezen épületek kapcsán nem csupán jó arányokról, szerves illeszkedésről, hiteles anyaghasználatról, maradandó értékteremtésről beszélhetünk, mert ezek az épületek jóval többet jelentenek egy település számára. Az építész épületet alkot, az épület közösséget teremt. Bátor, magabiztos, a jövőjében bizakodó, álmait vasakarattal megvalósító közösséget. Magyarország talpra állásához sok-sok ilyen közösségre van szükség. Nagyra értékelem azt a szolgálatot, amit a Triskell Kft munkatársai főépítészként ellátnak az apró falvaktól a nagy városokig. Horváth Zoltán Ócsa, Turi Attila Budakalász főépítésze, munkásságuk példaértékű.
Bukodi Károly Ócsa Város polgármestere (2010) Ócsa Város Önkormányzata 2010-ben „Pest Megyei Építészeti Nívódíjat” kapott az Egészségház és Gyógyszertár épületéért, amelyet Horváth Zoltán, a Triskell Kft. építésze tervezte. Ez az elismerés hűen tükrözi mind azt a tudást, kreativitást, amit ez a kis csapat nyújtani tud. A maradandó értékteremtés útját járó önkormányzatok figyelmébe ajánlom a Triskell Kft-t.
Ajánlások
dr. Gordos Tamás, programiroda vezető, Pro Régió KözépMagyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Nonpofit Közhasznú Kft. (2011) Az 1990 őszén megalakult Triskell Kft. nevéhez több megvalósult emblematikus középület is kapcsolódik Magyarország településein, amelyek közül különösen büszkék vagyunk a Közép-magyarországi régió (Régió) területén megépült, impozáns oktatási-igazgatási és kulturális intézményekre, amelyek jelentősen hozzájárultak a Régiónk településeinek vonzóbb megjelenéséhez. Az első Nemzeti Fejlesztési Terv (2004-2006) és az Új Széchenyi Terv (2007-2013) időszakában többször találkoztunk a cég munkáival, majd a 2010-es évtől kezdődően, egy közös tervezési munka kapcsán, személyesen is megismerhettem Horváth Zoltán építészt, akinek kreatív és magas színvonalú tervezői munkáját, kooperációs készségét munkatársaim nevében is köszönöm! A tervezés során sokat vitatkoztunk, ötleteltünk és formáltuk a közös elképzeléseket, amely eredményeként időnként időben, és térben is „messze” jutottunk, azt azonban egy pillanatra se tévesztette szem elől, hogy a megálmodott beépítési javaslatnak az ott élők igényeit, jó közérzetét kell szolgálnia, és valamilyen forrásból meg kell épülnie, hiszen „… minden terv annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle.” A Triskell Kft. indulása és fejlődése jó példája lehet a Régió 2007-2013-as Stratégiai Tervében megfogalmazott „Kreatív gazdaság” fejlődésének is, hiszen egy olyan szakmai műhely jött létre az elmúlt 20 évben, amely nyitottan és világos fejjel gondolkodó szakemberekkel képviseli a minőséget és az igényességet a Régió építészetében.
maga összetettségében és összefüggéseivel együtt tudták a közös munkánk során kezelni. Munkatársaik nyitottak az alternatív szerkezetek és anyagok, a környezettudatos megoldások és a modern technológiák felé. Remélem, épületeik mind nagyobb számban lesznek épített környezetünk részei.
Makovecz Imre, Kossuth – díjas építész (2009)
Bóna Zoltán, Dunavarsány Város polgármestere, Országgyűlési képviselő (2014) A Triskell Kft. alkotásaira akkor hívták fel a figyelmünket, amikor új városházánk megvalósításához kerestünk, céljainkat megértő és elfogadó csapatot. A gyors és kreatív csapat Horváth Zoltán vezető tervezővel nem csak megértette vágyainkat, hanem azt maradéktalanul meg is jelenítette az elénk tárt terveiben. Ezen felelős építészeti magatartás maximális gondosságot, körültekintést követel meg, de ugyanakkor nyitottságot is. A feladatot a Horváth Zoltán építész
Ajánlások
