Buskó András – Buskóné Szatai Marianna Klára
TEXTIL ENCIKLOPÉDIA
Budapest 2011
Forrás:
A projektrıl Fashion School I Célcsoportok Jogi megjegyzések
Texsite.info – a textilipari magyarázó szótár a 2005-2007ben megtartásra került Fashion school 1 és 2 nemzetközi projektek eredménye. A projektekben 16 európai országból 24 partner vett részt. A projekteket az Európai Bizottság által támogatott Leonardo da Vinci programból finanszírozták. A szótár 2000 textil- és ruhaipari szócikket, több száz ábrát, valamint bonuszként 5 szabadon hozzáférhetı e-learning modult és játékot tartalmaz.
http://www.texsite.info/
WSPÓŁPARTNERZY – PARTNEREK Fashion School I
Fashion School II
ATOK – Asociace textilního, oděvního a kožedělného průmyslu (CZ)
ATOK – Asociace textilního, oděvního a kožedělného průmyslu (CZ)
CENTEXBEL – Centre Scientifique et Technique de l`Industrie Textile Belge (BE)
BDS - Българският институт за стандартизация (Bulgarian Institute for Standardisation) (BG)
FASE net (ES)
OMEGA DESIGN – specialista na internetová řešení (CZ)
Hohenste in Research Institute (DE)
SOTEX GINETEX CZ – Sdružení pro označování textilu, oděvů a kožedělných výrobků (CZ)
INNOVATEXT – Textilipari Mőszaki Fejlesztı és Vizsgáló Intézet Rt. (HU)
VOS & SUPS Brno – VOŠ oděvního designu a managementu a Střední umělecko-průmyslová škola textilní v Brně (CZ)
ITTD Tricotextil – Instytut technik i technologii Dzieviarskich (PL)
TZÚ – Textilní zkušební ústav (CZ)
Lithuanian Textile Institute (LT)
CLOTEFI – ΕΤΑΙΡΙΑ ΤΕΧΝΟΛΟΓΙΚΗΣ ΑΝΑΠΤΥΞΗΣ ΚΛΩΣΤΟΫΦΑΝΤΟΥΡΓΙΑΣ ΕΝ∆ΥΣΗΣ & ΙΝΩΝ Α.Ε. Clothing Textile and Fibre Technological Development SA (GR)
Masarykova univerzita v Brně , Pedagogická fakulta (CZ)
INCDTP – Institutul National de Cercetare-Dezvoltare pentru Textile si Pielarie Research-Development National Institute for Textile and Leather (RU)
SQM s.r.o. (CZ)
GAZI – Gazi Üniversitesi Gazi University (TR)
SQM (SK)
SOTEX – Sdružení pro označování textilu, oděvů a kožedělných výrobků (CZ)
VOS & SUPS Brno – VOŠ oděvního designu a managementu a Střední uměleckoprůmyslová škola textilní v Brně (CZ) TZÚ – Textilní zkušební ústav (CZ)
Maribor Univerza v Mariboru (SI) Universidade do Minho (PT) Zentralstelle fur Berufsbildung im Einzelhandel e. V. (DE)
A apaszka – fichu aplikacja – applikáció Art.-deco - Art-deco stílus asymetryczny dekolt – aszimmetrikus nyakkivágás atłas (1) – atlasz, szatén atłas (2) – atlaszkötés atłas dwustronny – kétoldalas szatén atłas dwuwarstwowy – kettıs meredekségő atlasz atłas kolumienkowy – láncoldalú atlaszkötés atłas krepowy – krepszatén atłas mako – Mako-szatén atłas wzmocniony – megerısített atlaszkötés atłasowa grenadyna - Grenadine-szatén atłasowa otomana – Ottomán-szatén atłasowa wstąŜka, atłasowa tasiemka – szaténszalag atłasowy drelich – Drill, drell (láncköper) atłasowy façonné – Façonné-szatén atłasowy gaufré - Gaufré-szatén atłasowy top - atlasz-barchend
adamaszek – damaszt adamaszek promieniowy – Damassé rayé adria (splot) (1) – adria kötés; adria szövet aerobowy – aerobik agrafka – díszcsat Aida płótno – Aida akcesoria – ruházati kiegészítı aksamit bawełniany podłuŜnie prąŜkowanyManchester – Manchester aksamit jedwabny – selyembársony aksamit, welwet (1) – bársony Aksamit, welwet (2) – velúrszınyeg aksamit, welwet (3) – velvet-bársony aktualna moda – aktuális divat alpaka – alpakka; alpaka amerykański podkrój pachy – ameriaki karkivágás angora – angóra anorak – anorák antracyt – antracitszürke antyczny wygląd – antik hatású
B barakan (tkanina) – baracan, berkan baratea (2) – barathea (2) baratea (tkanina ubraniowa) – barathea (1) barchan – barhent barwienie polichromatyczne, barwienie wielokolorowe – polikromatikus színezés baskijka, beret – baszk/svájci sapka batik – batikolás batyst (1) – Cambric batyst (2) – batiszt batyst bawełniany – pamutbatiszt batyst façonné – faconné/façonné batiszt batyst francuski (gaza), linon – linon batyst jedwabny – selyembatiszt batyst mako – mako-batiszt bawełna – pamut, gyapotszál bawełna mako – mako pamut belgijska koronka – belga csipke bengalina – bengalin beret – barett, svájcisapka bezszwowe pończoch – varrás nélküli harisnya bielenie – fehérítés bielizna – alsóruházat, fehérnemő bielizna funkcjonalna – funkcionális alsóruházat
bielizna pościelowa (narzuta) – kerevettakaró, ágytakaró, heverıtakaró bielizna, bielizna damska – fehérnemő bikini – bikini biodrówki – csípınadrág biustonosz – melltartó blezer – blézer bliźniak (sweter bluzka) – kétrészes kötöttáru (mellény és hossszú ujjú pulóver); Twinset bluza – sweatshirt bluza dresowa – tréningruha-felsı, melegítı-felsı bluza marynarska – matrózblúz bluza zachodząca na spodnie – ingblúz bluzka – blúz bluzka z dekoltem - apacs ing błąd odzieŜowy – készáru-hibák błąd w wyglądzie materiału – külsı képi hibák błędy drukarskie – nyomáshibák boa – boa boucla – buklé szövet boucle – buklé selyem brokat – brokát brokat atłasowy – broché (brosé) brzeg, obszycie – szegély bulky – bulky
burnus – burnusz bust line dart – mellvarrás
butik – butik, divatáruüzlet buty po nartach – síelés utáni öltözet
C cajk – cájg canton – canton cerowanie – mőstoppolás chinos – chinos chiton – khitón chusta – vállszalag chusta szkocka – pléd (2) chusteczka do nosa – zsebkendı chusteczka w marynarce – díszzsebkendı chwyt – fogás (kelméé) cienkie podkolanówki – térdharisnya cięcie – szabás clogu (1) – kloké gyapjúszövet
clogu (2) – kloké selyemszövet cloqu – kloké kikészítés Cool Wool – Cool Wool (nyári gyapjúszövet márkajelzése) cotele – cotelé cygański wygląd – gipsy-look cykl – ciklus cylinder, kapelusz – cilinder, kürtıkalap czapeczka dziecięca – babasapka czapka – sapka czapka golfowa – golfsapka część (odzieŜy) – rész (a ruházat egy darabja)
D Dandys – Dandy-look Defekt - Hiba dekatyzowanie - dekatálás deklot w stylu sari - szári típusú nyakkivágás dekolt - nyakkivágás (1) dekolt otwarty- nyitott nyakkivágás dekolt owalny - ovális nyakkivágás dekolt prostokątny - négyszögletes nyakkivágás (1) dekolt w kształcie – U - U-alakú nyakkivágás Dekolt w kształcie kwadratu - Négyszögletes nyakkivágás (2) Dekolt w łódkę - Csónaknyak Dekolt w stylu marynarskim - Tengeralattjáró formájú nyakkivágás dekolt, wycięcie - dekoltázs Dewetyna - Düftin dewetyna, dywetyna (tkanina) - gyapjú düftin diagonal wątkowy, tkanina o splocie diagonalnym - vetülékoldalú sávoly diagonal wzmocniony - megerısített sávolykötés (1) dirndl (tradycyjny kostium austracki) - dirndli długi fartuch - ruhaszerő kötény długi Ŝakiet Turecki - Kazak długość do talii - derékig érı hossz długość maksymalna - maxiszoknya długość odzieŜy - hossz długość odzieŜy/wyrobu - ruhahosszak
długość sukni w stylu Channel - Chanel-stílusú hossz długość wewnętrznej nogawki spodni - nadrág belsı hossz dociskowy pasek z klamrą - derék szőkítı pánt dodatek - ráhagyás dodatek utrwalający, utrwalacz - rögzítı közbélés Doupion (jedwab) (1) - Doupion szövet Doupion (jedwab) (2) - Doupion Drapane kalesony - Pelenkanadrág Drelich (1) - Drell munkaruha-szövet Drelich (2) - Csinvat, drell Drelich (tkanina) - Drell, drill dres - tréningruha, melegítı druk flokowy - pehelyszórásos nyomás druk maszynowy - hengernyomás druk matowy - matt nyomás druk natryskowy - szórónyomás druk reliefowy - relief-/dombornyomás druk szablonowy, druk filmowy - filmnyomás druk transferowy - szublimációs nyomás, transzfernyomás, hınyomás druk wałkowy - rotációs filmnyomás druk wypalany - fotokémiai nyomás druk wypukły, druk ręczny - dúcnyomás, kézi nyomás druk wytrawiany - fotogravur drukowanie - színnyomás, nyomás drukowany perkal (1) - Indienne nyomás
drukowany perkal (2) - Indienne szövet drut wzmacniający - merevítı drót dwukomponentowe włókno kétkomponenső/bikomponens szál dwuosnowowa poprzecznie złoŜona tkanina szövött pliszé dwurzędowe zapięcie na guziki - kétsoros gombolás dwustronna tkanina wątkowa – két vetülékfonalrendszerő szövet dwustronny materiał (1) - kétoldalas szövet dwustronny materiał (2) - kettıs felülető kelme dziana plisa - kötött pliszé dzianie – kötés dzianina charme - fordított charmeuse dzianina dwuprawa (1) - kétszínoldalas kötött kelme (1) dzianina dwuprawa (2) - kétlétrás kötött kelme dzianina dwuprawa 1x1 - bordás kelme dzianina interlokowa - interlock kelme dzianina kolumienkowa o splocie diagonalnym láncoldalú sávolykötés dzianina kolumienkowa, dzianina o spolcie sukna (I) trykotu(II) – láncrendszerő kötött kelme dzianina łączona - nedvesség-elvezetı kelme dzianina o zmniejszonej rozciągliwości (1) kisnyúlású láncrendszerő kötött kelme
dzianina o zmniejszonej rozciągliwości (2) kisnyúlású vetülékrendszerő kötött kelme dzianina osnowowa - lánckötéses szövet dzianina osnowowa mediolańska - milanese kelme dzianina podstawowa - kötött kelme dzianina prąŜkowana - színcsíkos kötött kelme dzianina raszlowa - raschel-kelme dzianina rządkowa - bordás kötés dzianina strukturalna - szerkezeti mintás kötött kelme dzianina wątkowa, dzianina rządkowa vetülékrendszerő kötött kelme dzianina wzorowana, dzianina wzorzysta mintás kötött kelme dzianina z podbiciem, materiał z podbiciem béléskelme dzianino-tkanina - kötszövött kelme dzianinowa wyściółka - kötött közbélés-anyag dziany kolorowy wzór - színmintás kötés dziany mankiet - csuklómelegítı dzielona spódnica - lépcsızetes szoknya dziurka od guzika - gomblyuk dzwonek - glokni dŜins - farmerszövet dŜinsy - farmernadrág
E elastyczność włókna - szál-rugalmasság En vogue - En vogue Epingl - Epinglé (2) etamina (1) - etamin (1) etamina (2) - etamin (2) etykieta (1) - címke etykieta (2) - címkeszalag (szövött)
efekt dwubarwny - kétszínő hatás efekt lustrzany - tükör (1) efekt splotu tkackiego, efekt tkania - szövésminta elastyczna bielizna - rugalmas fehérnemő elastyczna taśma, wstąŜka - rugalmas szalag (2) elastyczna tkanina - rugalmas selyemtípusú szövet
F Faille - Faille Faison - Faison Fala (1) - Ondé szövet Fala (2) - Ondé cérna Fala rypsowa - Ondé-ripsz falbana - fodor (2) fantazyjna nić, fantazyjna przędza - díszítıfonal (1) fantazyjna przędza - díszítıfonal (2) fantazyjny melaŜ - fantázia melanzs
fartuch, fartuszek - kötényruha fartuch, kitel - munkazubbony fartuszek - kötény (1) fastryga - fércfonal faux camaieux - színárnyalatos mintázás façonné - faconné, façonné fałda - hajlat fałda, zakładka - pié fez - fez fil-a-fil, filafil - fil-á-fil szövet
Florencja - Florence Floryda - Floridaszövet fluoroscencyjne środki bielące – rojaśniacze optyczne - optikai fehérítıszer folklor - folklór frak wieczorowy - frakk-öltöny fresk - freskó szövet frywolitki - tatting frędzle - rojt funkcjonalizm - funkcionalizmus futro - szırmekabát futro sztuczne dziane - kötött mőszırme
fil-a-fil, filafil (pepper-and-salt; wzór tkaniny) fil-a-fil, filafil filc - nemez, filc firaneczka - fodor (1) flamengo - krepp-maroken flamengo, krepa marokańska - krepp-maroken flanders batyst - flandriai batiszt flanela (1) - gyapjúflanel flanela (2) - flanel flanela (3) - pamutflanel flanela bawełniana - teniszflanel Flausz - Flausch-szövet flokowy materiał - pehelyszórásos kelme
G gniecenie - győrés godet - godet szoknya gofrowanie - dombornyomás gorset - főzı (2) gorset, pas - harisnyatartó granadyna (1) - grenadine szövet granadyna (2) - grenadine fonal grisaille - grisaille gruby jedwab - tussahselyem-szövet gruby materiał włóknisty, sukno włochate, flausz - pilot gumitex - rugalmas láncrendszerő kelme gust, smak - ízlés Guzik - gomb guzik opleciony - cérnagomb
gabardyna (1) - gabardin (gyapjú) gabardyna (2) - gabardin (selyem) gabardyna (3) - gabardin (pamut) gabardyna (4) - gabardin (4) garnitur do tańca - báli öltöny garnitur koktajlowy - koktélöltöny garnitur wyjściowy (1) - társasági öltöny garnitur wyjściowy (2) - utcai ruha garnizonowa czapka - tábori sapka gaza - géz-szövet getry - lábszárvédı getry golfowe - golfnadrág getry na buty - kamásni glencheck - glencheck główka rękawa - ujja felsırész
H H-linia - H-vonalú fazon HMS Blazer - HMS blézer haft - hímzés haft madeira - madeira hímzés haftowanie maszynowe - gépi hímzés
halka (1) - alsószoknya halka (2) - kombiné Harris-Tweed - Harris-tweed Helanka - Helanca
I I-linia - I-vonalú fazon imitacja alpaki - alpaka utánzat imitacja futra, sztuczne futro - mőszırme impregnacja - impregnálás indygo, błękit indygo - indigó
indywidualny strój sportowy - trotteur (trottır) inkrustacja - díszítı berakás (inkrusztáció) inlet - inlet, angin inlet- nazwa tkaniny wsypowej - angin ircha (doeskin) - doeskin
J Jarryl - Jarryl
Jednolity - Uni (üni)
Jednorzędowa marynarka - Egysoros zakó
Jedwabna tkanina ubraniowa, Shantung (2) Santung (selyemszövet)
Jednorzędowy garnitur - Egysoros öltöny Jedwab naturalny - Hernyóselyem, valódi selyem
Jedwabna tkanina ubraniowa, Shantung (3) Santung (2)
Jedwab organzyński - Organzin cérna
Jedwabny materiał - Selyem típusú szövet
Jedwab surowy - Pongé (finom selyem szövet)
Jesionka - Ulster kabát
Jedwab sztuczny, włókno sztuczne - Mesterséges selyem
Jesionka, spencer (1) - Spencer (pincérkabát) Jesionka, spencer (2) - Spencer (3)
Jedwabna nitka do obszyć - Gomblyukselyem
Jumper styl - Jumper stílus
Jedwabna tkanina ubraniowa, Shantung (1) Santung hatású gyapjúszövet
Juta - Juta
Jedwab japoński - Japán selyem
K kabel - fonószalag kabel, taśma z włókien ciągłych, pakuła fonókábel (2) kaftan (1) - camisole kaftan (2) - kaftán kalandrowanie, wygładzanie - kalanderezés kalesony - alsónadrág kamizelka - mellény (1) kamizelka do garnituru - szmokingmellény kamizelka garniturowa - frakk-mellény Kangurka - Slipon Kanwa - Kézimunka-szövet Kanwa Java - Stramin, rácsvászon Kanwa, tkanina płócienna - Kanavász kapelusz - kalap kapelusz pleciony – kötött sapka; fonott kalap kaptur (1) - csuklya kaptur (2) - kapucni karbikowanie - hullámkreppelés kardigan - rozpinany sweter - kardigán (2) karta struktury splotu tkackiego, wzornica kötésrajz, patronrajz (szöveté) Kasha - Kasha Kaszmir - Kasmír szövet Kieszeniówka – materiał podszewkowy na kieszenie - Zsebbélés kieszeń - zseb kieszeń cięta, rozcięcie na kieszeń - bevágott zseb kieszeń paska - derékzseb kieszeń wszywana - varrásba állított zseb kieszeń z patką - zsebfedıs zseb kieszeń z wypustką - szegélyes (paszpólos) zseb kieszonka w swetrze przy ściągaczu, kieszeń lamowana (1) - szegélyes zseb (1) kieszonka w swetrze przy ściągaczu, kieszeń lamowana (2) - szegélyes zseb (2)
kilim - kelim, kilim, kalim, csilim kilt - skót szoknya Kimono - Kimonó klamerka, zapinka (1) - csat klamerka, zapinka (2) - gombos vagy csatos pánt klapa - hajtóka, rever (2) klapa marynarki, kołnierz - hajtóka, rever (1) klapa w stylu szala - sálgallér (2) klapka - nadrág mellrész kolejny numer - szerkesztési (kiolvasási) szám kolor, barwa - színállás kolory klubowe - klubszínek kolumienka oczek - szempálca, szemoszlop kolumienkowa dzianina podszewkowa láncrendszerő kötött bélés Kołnierz (1) - Gallér Kołnierz (2) - Elıre megkötött nyakkendı Kołnierz marynarski - Matrózgallér Kołnierz Picadilly - Piccadilly-gallér Kołnierz szalowy - Sálgallér (1) Kołnierzyk koszulowy - Inggallér kombinezon, ubranie wierzchnie - overall (2) kombinowany splot diagonalny - mintás sávolykötés komplet odzieŜowy - outfit komplet trzyczęściowy - triset (háromrészes együttes) komplet, zestaw - szett, garnitúra kompozycje materiałów - kompozíció komŜa, ornat - ornátus konfekcja, odzieŜ - konfekció konopie - kender konstrukcja materiału - szövetjellemzık konstrukcja szablonów - mintaszerkesztés Końskie włosie - Lószır
kora - "fakéreg" krepp kora, płótno podobne do krepy - seersucker kord, który moŜna prać - mosható kordbársony kordonek - Cordonnet kordonek, przędza spiralna - Sodrott díszítıcérna koronka - csipkeszalag koronka igłowa - varrott csipke koronka macrame - makramé csipke koronka, obszycie (2) - díszítı pánt koronka odzieŜowa - ruházati csipke koronka szydełkowa - horgolt csipke koronka valenciennes - valenciennes-csipke kostium - kosztüm kostium damski - nadrágkosztüm kostium do kąpieli słonecznych, kostium plaŜowy - strandruha (1) kostium francuski - francia kosztüm kostium kąpielowy - fürdıruha koszula - ing koszula do smokingu - szmoking-ing koszula nocna - hálóing koszula w stylu St. Tropez - St. Tropez stílusú ing Koszula wieczorowa - Frakk-ing Koszula wyjściowa - Alkalmi ing Koszula z mankietami - Mandzsettás ing (ujj) Koszula Ŝakietowa - Zsakett-ing Koszulka - Nıi alsóing Koszulka gimnastyczna; kamizelka - Mellény (2) Koszulka z dekoltem w kształcie – U - U-ing Kotonina - Kotonin Kratka - Káróminta Kratkowany Madras - Madrasz-minta Krawat - Csokornyakkendı-szalag krepa – marocain - maroken Krepa (1) - Krepp pamutszövet krepa (2) - krepp krepa (3) - krepp selyemszövet
krepa (4) - krepp gyapjúszövet krepa atłasowa, krepa satynowa - krepp-szatén krepa chińska - krepdesin krepa o splocie ryŜowym - mohakrepp krepa piaskowa - homokkrepp krepa przygotowana przez moczenie w sodzie kaustycznej - lúgkrepp krepon (1) - krepon krepon (2) - krepon (gyapjúszövet) krepon (3) - krepon, crépon, faháncs krepon z efektem metalicznym - fémszálas krepon kreton - kreton, karton królewska odzieŜ - empire stílusú ruha krótki fartuch – köpeny; kötény krótki rękaw - alacsony ujjakörös ujj krótkie spodenki (2) - sortnadrág krótkie spodenki (hot pants) - forrónadrág kryjący biustonosz - teljes mellet borító melltartó krynolina - krinolin krystaliczny - krisztallin kryte zapinanie, ukryte guziki (1) - rejtett gombolás kryte zapinanie, ukryte guziki (2) - rejtett szélzáródás kształtowanie - idomozás kształtowanie majtek - alakformáló nadrág kulista główka rękawa - bevarrott ujj kurtka dla kierowców - autós kabát kurtka jeździecka - lovaglókabát kurtka koszulowa - ingkabát kurtka pilotka - pilótadzseki kurtka sportowa – sportzakó; kirándulódzseki kurtka w stylu kimono - kimonó-ujjas zakó kurtka, marynarka - zakó kurtka, marynarka, Ŝakiet - kiskabát kurz przędzalniczy, puch - hasíték
L lamowany brzeg wyrobu - szegélykötéső szegély lamówka (1) – sújtás, zsinórdíszítés lamówka (2) - szegıszalag lamówka, galon - tressz- (tresse-) szalag lampasy - lampasz Lastex (dzianina osnowowa o wysokiej elastyczności) - Lasztex Leginsy - talpallós nadrág len - len len nowozelandzki - Új-zélandi len Lewantyński - Levantine (vékony)
linia – O - O-vonalú fazon linia – V - V-vonal linia (styl) rurkowa - csıszabású fazon linia dekoltu – V - V-alakú nyakkivágás linia dzwonu w konstrukcji - harangvonal linia kroju namiotu – sátorvonal linia prosta - egyenes vonalú fazon linia skrętu - Twist-vonal linia tafty - Taffetaline linia trapezowa - trapézvonal linia wzorcowa, linia cięcia - szabásrajz-hálózat
linia-T - T-vonal linia-X - X-vonal linia-Y - Y-vonal listewka pod guziki - szegıpánt listwa pod guziki - eleje átmenet (alsó) lniana taśma - vászonkötéső szalag lniana taśma – vászonkötéső szalag lniany materiał (1) - vászon lniany materiał (2) - vászonkötés (1)
lniany materiał (3) - lenvászon lniany splot - vászonkötés (2) lokalna miejska wstęga identyfikacyjna nemzetiszínő szalag loop- oczko - szem (kötésben) Luksor - Luxor luźny przeplot – mögéfektetéses mintázás Lycra - Lycra
Ł łach, łachman - Tattersall łata - folt erısítés łatka z klejem - felragasztható folt łatwy w konserwacji - könnyen kezelhetı (2)
łączenie - láncolás (kettlizés) łączyć szwem - tőzı öltés łuk, kolano, krzywizna - masni
M macramé - makramé Madras - Madrasz majtki - férfi-alsónadrág Mancheron - Mancheron manekin krawiecki - próbababa mankiet na guziki - gombos kézelı mankiet rękawa - kézelı, mandzsetta mankiet u nogawek spodni, fałda, zakładka felhajtás mankiet, wykończenie dołu rękawa csuklószorító Marengo - Marengo Markizeta, siatka firankowa - Markizett Marmurkowanie - Marmoré marszczenie, zmarszczanie - törés martwe włókno - holt szálak marynarka - szmokingkabát marynarka (frak) - zsakett-öltöny marynarka wieczorowa (smoking) - frakk marynarka z dwurzędowym zapięciem - kétsoros zakó marynarka z dwurzędowymi guzikami - kétsoros öltöny materac - matrachuzat materacowy adamaszek - matrac damaszt materiał aŜurowy - azsúr, áttört kelme materiał bawełniany - pamut típusú kelme materiał błyszczący - tükör (2) materiał do naprasowywania - felvasalható közbélés; ragasztós közbélés materiał dwulewy - bal-bal kötéső kelme
materiał dwuosnowowy - kettızött lánccal szıtt szövet materiał dŜinsowy - farmeranyag materiał elastyczny - galléralátét materiał fantazyjny - Fancy (szövet) materiał Flamisol - Flamisol materiał fluoroscencyjny - fluoreszkáló kelme materiał jedwabny Honan - Honan materiał kameleon - Sanzsan (changeant) materiał koronkowy - csipkekelme materiał koszulowy - inganyag materiał kwiecisty – virágmintás anyag; virágminta materiał laminowany - laminált kelme materiał Lewant (1) - Levantine (selyem, színnyomott) materiał Lewant (2) - Levantine (pamut) materiał lniany - len típusú szövet materiał Milaine - Milaine materiał na gorsety, pasy - főzı harisnyakötıvel materiał na lamówki - Gallon-termékek (horgológépi termékek) materiał na piŜamę - pizsamaanyag materiał na podszewki - töltı kelme materiał na spodnie, tkanina na spodnie nadrágszövet materiał na worek – zsákvászon materiał na zabawkę typu miś lub z włosem Teddy materiał o chwycie "skóra foki" - fókabır materiał o podwójnym wątku - kettızött vetülékkel szıtt szövet
męska czapka z ochraniaczami na uszy - usánka metkowanie odzieŜy - textíliák kezelési címkéje miejski styl - city stílus miękka odzieŜ - Softshell Miękki wygląd, delikatny wygląd - Soft look mikrowłókno - mikroszál mimoza - mimóza minimalna długość - miniszoknya moda - divat moda A - A-vonalú fazon moda burgundzka - burgundi stílus moda dyskotekowa - diszkó stílus moda hiszpańska - spanyol divat moda królewska - empire stílus moda młodzieŜowa - young fashion, fiatalos divat moda nostalgiczna - nosztalgia divat moda okresu renesansowego - reneszánsz divat moda okresu rokoko - rokokó divat moda paryska - párizsi divat model wzoru (1) - modell minta model wzoru (2) - egyedi szabásminta modne spodnie w stylu "marchewkowym" répanadrág (2) moher (1) - moher, mohair moher (2) - moherszövet (fésült) moher (3) - moherszövet (kártolt) Molton - Molton monofilament - monofilament Montagnac - Montagnac Mora - Moaré szövet motek - matring, motring muflon - muflon szövet mulina (1) - muliné cérna mulina (2) - muliné szövet mulina rypsowa - muliné-ripsz mundur polowy - gyakorlóruha muślin (1) - muszlin muślin (2) - gyapjú muszlin muślin (3) - selyem muszlin muszka - csokornyakkendı
materiał o splocie rogoŜkowym (pochodna splotu płóciennego) - módosított vászonkötés materiał o wyglądzie ręcznie robionego háziszıttes jellegő szövet materiał o znoszonym wyglądzie - mosott hatású szövet materiał pętelkowy - hurkos felülető szövet; frottír materiał pokryty gumą - gumitextil materiał połyskujący - lüszter materiał powlekany (1) - bevontatos kelme materiał powlekany (2) - kent kelme materiał rozciągliwy (bez elastomeru) természetes nyúlású kelme materiał runowy - bolyhos gyapjúszövet materiał Simplex – Szimplex materiał tartan - tartan materiał tekstylny pokryty gumą - gumizott textília materiał tekstylny wzmocniony ściegiem varrvahurkolt kelme materiał tiulowy - bobinet kelme materiał typu stretch - stretch kelme materiał waflowy - darázskötéső szövet materiał wełniany (1) - ratinírozás materiał wełniany (2) - finom posztó materiał włókienniczy, materiał tekstylny textília materiał włókienniczy, tekstylia - tetra szövet materiał wzmocniony ściegiem - Arachne varrvahurkolt kelme materiał z wełny wielbłądziej - teveszır-szövet (2) materiał z włókien wiązanych - ragasztott kelme materiał z włókien wiązanych z okrywą pluszową futerkową - ragasztott száltakarójú kelme materiał Ŝakardowy - Jacquard-szövet materiały wyhaftowane - hímzıvászon matowienie - mattírozás, fénytelenítés melanŜ, mieszanka - melanzs fonal melonik - keménykalap Melton - Melton-szövet membrana - membrán merceryzowanie - mercerezés
N nadróbka – csíkos passzé nakrycie głowy – fıkötı nankin – nanking napawanie adhezyjne – ragasztós tömés napy (rodzaj guzików) – nyomógomb naramiennik (1) - váll-lap naramiennik (2) - váll-lap szalag
narzutka, płaszcz - felsıkabát naszywana kieszeń - foltzseb, rávarrott zseb nauszniki - fülvédı nawlekanie, podwiązka paska gorsetowego do pończoch (1) - csípıszorító nawlekanie, podwiązka paska gorsetowego do pończoch (2) - aerobic sportszár
nitka alux – alumíniumoxid szál nitka lamówki, nitka obrębiająca (1) szegélyvarrat nitka lamówki, nitka obrębiająca (2) - tisztázás nić bieliźniana - alsófonal nić górnej igły - felsı varrócérna nogawki dzwony - plundra-nadrág nogawki w odzieŜy chłopięcej - boyleg non-adhesive interlining - nem ragasztós közbélés nowość, innowacja - divat újdonság numer rozmiaru - nagyságjelzı numeracja przędzy (1) - indirekt fonalfinomság numeracja przędzy (2) - direkt fonalfinomság
nawlekanie, podwiązka paska gorsetowego do pończoch (3) - tőbe főzés neegality colouring - egyenetlen színezıdés niebieski druk - kékfestés niebieski dŜins - kék farmeranyag niedoprzęd - roving niemodne - antidivat nieprzepleciony odcinek przędzy - fonallebegés nierówny ścieg - varrat-elcsavarodás niewykończona tkanina diagonalna, surowa tkanina diagonalna - twill (kikészítetlen) niski biustonosz - low-cut melltartó nitka - burkolt fonal
O obcisła góra stroju - ingváll obrąbek, obrębiać - paszpólszalag obszyta lamówka, plecionka - pertli obszywanie dziurek od guzików - eleje átmenet (felsı) obszywka, lamówka - paszpól oczko - fonalhurok (kötött kelmében) oczko, prowadnik oczkowy - eyelet minta oczko dziewiarskie lewe - huroköltés oczko nabrane - feltartási fonalhullám oddzielny znak, podział sekcji - felfektetési rajz odpad z jedwabiu - burett selyem odszycie - alátét (2) odwracalny - kifordítható (fregoli) odwrócony diagonal - ékalakú sávoly odzieŜ (1) - alkalmi ruha odzieŜ (2) - ruházat odzieŜ (3) - öltözék, ruházat odzieŜ bawełniana - pamutszövet odzieŜ bez podszewki - béleletlen ruházat odzieŜ bieliźniana - nadrág odzieŜ chłopięca - fiú ruházat odzieŜ ciąŜowa - terhes ruha odzieŜ codzienna hétköznapi, kényelmes ruházat odzieŜ diagonalna, wzór diagonalny (1) sávolyszövet (1) odzieŜ diagonalna, wzór diagonalny (2) diagonál odzieŜ dopasowana - sziluett, fazon, vonal odzieŜ dziewczęca - lánykaruha odzieŜ dŜinsowa - farmeröltözet odzieŜ jednostronna - one-face clothing odzieŜ jesienna - átmeneti ruházat odzieŜ letnia - nyári ruha odzieŜ liturgiczna - liturgikus öltözet
odzieŜ niemowlęca - csecsemıruházat odzieŜ nocna/ do spania - hálóruházat odzieŜ ochronna - védıruha odzieŜ orientalna - keleties kelme odzieŜ rekreacyjna - wellness (jó közérzetet nyújtó) ruházat odzieŜ robocza (1) - munkaruha odzieŜ robocza (2) - munkaköpeny odzieŜ robocza dla przemysłu mięsnego - hentespepita odzieŜ skonfekcjonowana (1) - konfekcionált textiltermékek odzieŜ skonfekcjonowana (2) - konfekció ruházat odzieŜ sportowa - sportmez odzieŜ sportowa (3) - sportruházat odzieŜ sportowa (do gimnastyki) - tornaruha odzieŜ słuŜbowa - nappali alkalmi viselet odzieŜ termiczna - thermo-ruházat odzieŜ treningowa, dres - tornanadrág-szövet odzieŜ w stylu gotyckim - gótikus stílusú öltözék odzieŜ w stylu greckim - ógörög viselet odzieŜ w stylu rzymskim - román kori stílus odzieŜ wełniana - gyapjú típusú szövet odzieŜ wierzchnia - felsıruházat odzieŜ wiosenna - tavaszi ruházat odzieŜ z podszewką - bélelt ruházat odzieŜ z rękawami - ujjas ruha odzieŜ z tkaniny w kratę - konyharuha-minta odzieŜ zakrywająca tułów - odzieŜ zimowa - téli ruházat odznaka z taśmy - rangjelzés ogon, poła – (frakk) szárny (farok) ondulacja - ondulé opadający (kołnierz) - gallér-lehajtás opadający kołnierz - kifekvı gallér opaska, taśma - szövött szalag (1)
opaska na głowę - homlokpánt oplot metalizowany, lamówka metalizowana fémfonalas díszítıszalag Organdyna - Organdi Organza (1) - Organza Organza (2) - Organzin Orlean - Orleans
osnowa - láncfonal osłona ubioru - izzlap otomano krepowe - ottomán, ottomán-krepp ottoman façonné - ottomán (2) otwarta kratka - ablak-káró oznaczenie grubości przędzy – tex - tex ośmiozamkowe wzory - nyolclakatos minta
P paczwork (1) - patchwork-szövet paczwork (2) - foltmunka, patchwork pajacyk - rugdalózó Palm Beach - Palm Beach Palmerston – Palmerston palto – nagykabát palto (1) - topcoat palto (2) - topper (nıi) palto (3) - topper (férfi) pantalony - pantalló papierowa nić - papírfonal parasolowy jedwab - esernyıselyem pareo - pareo pas blezerowy - blézer-csíkok pas tenisowy, prąŜek tenisowy - teniszcsíkok pas, pasek - öv pasek - övszalag pasek do pończoch (1) - főzı (1) pasek do pończoch (2) - főzıszalag pasek do spodni - talpalló, nadrágkengyel pasek w talii - övpánt pasek, sznurek - zsineg pasek, taśma - heveder, pánt pasiasty, pasemkowy - paski - barré-hatás patka - zsebfedı pawie oczko - pávaszem minta pęczek, nopek - szálcsomó Peking - Peking (szövetfajta) Peleryna - pelerin pepitka - pepita perkal (1) - karton, kreton perkal (2) - perkál perkal (3) - chintz pętelka, oczko dziewiarskie - fül pieprz i sól - só-bors minta pieprz z solą (wzór) - tőcsík minta (selyemfonalból) pierz i załóŜ (1) - könnyen kezelhetı (1) pierz i załóŜ (2) - könnyő kezelést adó kikészítés
pik (efekt osiągnięty przez oplecenie dodatkowym wątkiem) - lancé pika - pikékötés pika interlokowa - interlock piké pikotka - farkasfog (1) pikowana - steppelt kelme piling - göbösödés pin-stripe wzór jodełka - tőcsík minta piŜama - pizsama płaski splot - sima kelme plastik - mőanyag fólia płaszcz - kabát (2) 7/8 płaszcz – hétnyolcados kabát płaszcz ¾ - háromnegyedes kabát płaszcz havelock - havelock płaszcz na okres przejściowy - átmeneti kabát płaszcz nieprzemakalny, mackintosh - macintosh płaszcz o długości do kolan - térdig érı kabát płaszcz przeciwdeszczowy - esıkabát płaszcz w stylu kimono - kimonókabát płaszcz w stylu mandaryńskim - mandarinkabátszövet płaszcz w stylu montgomery - montgomery płaszcz wieczorowy - alkalmi kabát płaszcz wiosenny - tavaszikabát płaszcz wyjściowy - társasági (estélyi) kabát płaszcz z kapturem - dufflecoat płaszcz z podbiciem futrzanym, pelisa szırmebéléső kabát płaszcz Ŝakietowy - zsakett płaszcz zimowy - télikabát pled - pléd (1) plisowanie (1) - pliszé plisowanie (2) - húzás, ráncolás plisowanie (3) - győrıdés plisy - berakás (1) płótno (1) - stramin płótno (2) - mull płótno brezentowe (1) - merevítı vászon (2) płótno brezentowe (2) - szabóvászon (2) płótno indyjskie - indiai ingvászon
płótno krawieckie (1) - közbélés-anyag płótno krawieckie (2) - szabóvászon (1) płótno lniane na odzieŜ myśliwską - vadász lenvászon płótno Penelopy - Penelope płótno z włosia - lószırszövet, lószırszita płótno Ŝaglowe (1) - drell płótno Ŝaglowe (2) - csinvat (2) plusz - plüss plusz dziany, velvet (1) - kötött plüss (lánchurkolt) plusz dziany, velvet (2) - kötött plüss (vetülékrendszerő) plusz dziany, velvet (3) - kötött plüss (raschelgépi) plusz osnowowy, welwet osnowowy - láncbársony plusz przeszywany - tőzött plüss podkoszulek (1) - trikó podkoszulek (2) - alsóing (2) podkoszulek (3) - alsóing (1) podkoszulek 2 - trikóing podkoszulka - atlétaing podkrój przodu - nyakkivágás eleje podkrój tyłu - hátsó nyakkivágás podłuŜna kieszeń - függıleges zsebnyílás podomka - háziruha podomka – matiné - háziköntös podszewka (1) - bélésszövet podszewka (2) - kötött bélésanyag podszewka (3) - közbélés podszewka pluszowa - plüss bélés podszewka rękawa - ujjabélés podwiązka - harisnyakötı podwłosie - linter, gyapotpihe podwójna przędza - többágú cérna podwójna tkanina prąŜkowana - csíkos vászonkötéső kettıs szövet podwyŜszona linia talii - magas derék pokaz mody - divatbemutató pokrowiec - covercoat połączone style mody - kombi-divat polarowe runo - polar fleece pół-biustonosz – félkosaras melltartó półmatowa przędza - félfésős gyapjúfonal polo shirt - koszulka polo, polo-neck(ed) shirt – golf - pólóing półodpasowany wyrób dziany - részlegesen idomozott kötött lap połowa paska (patka) - dragon(er) pół-pika - félpiké półtno Ŝaglowe - csinvat (1) połysk - glaszé pompon - bojt
ponczo - poncsó pończocha, rajstopy (1) - cotton-harisnya pończocha, rajstopy (2) - harisnya pończochy bezszwowe - varrásnélküli harisnya pończochy medyczne - egészségügyi harisnya, gyógyharisnya pończochy ze szwem - hátulvarrott harisnya popelina (tkanina) (1) - puplin (selyem) popelina (tkanina) (2) - puplin (pamut) popelina (tkanina) (3) - puplin (gyapjú) popelina irlandzka - ír puplin poprzecznie Ŝebrowany materiał jedwabny - gros poszewka - bure powinowactwo - affinitás powtórzenie (wzoru) - rapport powtórzenie wzoru (1) - mintaelem (kötött kelméé) powtórzenie wzoru (2) - mintaelem (szövet mintázatáé) prace zdobnicze - cakkos szél prana wełna - mosott gyapjú pranie - mosás prasowanie - vasalás és préselés prawa strona - színoldal prêt-à-porter, odzieŜ konfekcyjna - prêt-à-porter, konfekció ruházat próbka materiału (tkaniny) - mintavágat próbka wzorcowa - referencia minta profesjonalna konserwacja wyrobów tekstylnych – textíliák professzionális kezelése projektant (1) - textiltervezı projektant (2) - divattervezı, modelltervezı prosta spódnica - egyenes vonalú szoknya protis - protis technika przęda do haftowania - hímzıfonal przędza – medio - medio-fonal przędza błyszcząca - vasfonal przędza ciągła - filamentfonal przędza czesankowa - fésősszövet przędza czesnakowa - fésült gyapjúfonal, fésüsgyapjú-fonal przędza do haftowania, przędza do cerowania stoppolófonal, tömıfonal przędza do szydełkowania - horgolófonal przędza dziewiarska - kötıfonal przędza flokowa - flock-fonal przędza gobelinowa - gobelin fonal przędza kędzierzawiona - frisé cérna przędza krepowa - kreppfonal przędza lniana (1) - rostfonal przędza lniana (2) - lenfonal przędza metalizowana (1) - fémszállal körülfont fonal
przędza metalizowana (2) - flitter przędza mieszankowa - lángcérna przędza na knoty - kanócfonal, bélfonal, dochtfonal przędza odcinkowo barwiona - nyomott fonal przędza odpadowa z jedwabiu - burett szövet przędza pętelkowa (1) - hurkos cérnák przędza pętelkowa (2) - gyöngyfonal przędza pętelkowa (3) - hurkos cérna przędza płomykowa, przędza opalona - flammefonal przędza rdzeniowa - körülfont fonal przędza rdzeniowa optex - burkolt rugalmas fonal przędza spiralna - spirálcérna przędza szenilowa - zsenília przędza teksturowana, teksturowana przędza z włókien ciągłych - texturált fonal przędza teksturowana, teksturowane włókno ciągłe - terjedelmesített fonal przędza typu boucle - buklé cérna przedza vigonia - vigony- (vigogne-) fonal przedza vigoureux - vigoureux fonal przedza welniana - zibeline fonal
przędza wysokopuszysta - nagy terjedelmességő (hb) fonal przędza z flamami (1) - flammé-szövet przędza z flamami (2) - flamé-fonal przędza z pakuł - kócfonal przędza ze zgrubieniami - csomós fonal przędza zefirowa - zefír-fonal przędza; nić (1) - fonal, cérna przędza; nić (2) - fonal przemysł odzieŜowy - ruhaipar, ruházati ipar, konfekcióipar przenośnik, podajnik - tráma prześcieradło - ciha przeszyta tkanina diagonalna - többátlós sávoly przeszywany materiał włókienniczy (1) - tőzött kelme przeszywany materiał włókienniczy (2) - tufting przód koszuli - mellrész pulower z kołnierzem golfem niewykładanym garbópulóver pulower, sweter - pulóver punkt sczepienia - keresztezıdési pont punkt wiąŜący - kötéspont
R rajstopy - harisnyandrág ramia - rami reglan - raglánkabát reliefowa flanela - relief-flanel reliefowy wzór - relief-/domborminta ręczne haftowanie - kézi hímzés rękaw (1) - ujj rękaw (2) - sonka-ujj ¾ rękaw – háromnegyedes ujj 7/8 rękaw – hétnyolcados ujj rękaw bufiasty - puffos ruhaujj rękaw dwuczęściowy - kétvarrásos ujj rękaw falbaniasty - fodros ujj rękaw jednoczęściowy - egy részbıl szabott ujj rękaw kimono - japán ujj, kimonóujj rękaw kimonowy (1) - denevérujj rękaw kimonowy (2) - kimonó-ujj rękaw o linii lejka - tölcsérujj rękaw półdługi - félhosszú ujj rękaw pół-kimonowy - fél-kimonóujj rękaw pół-raglanowy - fél-raglánujj rękaw reglanowy; rękaw klinowy - raglánujj rękaw trzyczęściowy - három részbıl szabott ujj rękaw z wysoką główką - magasan szabott bevarrott ujj rękaw zwijany - felhajtott ujj
rękawiczki - kesztyő rękawiczki dziecięce bezpalcowe - babakesztyő rękawiczki z uciętymi czubkami palców egyujjas kesztyő rodzaj krótkiej kurtki - lemberdzsek rodzaj muślinu wełnianego (1) - delén (gyapjú) rodzaj muślinu wełnianego (2) - delén (pamut) rodzaj płaszcza – Chesterfieldd - Chesterfield rodzaj płaszcza męskiego - ulster-kabát rodzaj splotu skośnego pochodnego - struck-kötés rodzaj ubrania roboczego - libéria rodzaje tkanin (kategorie materiałów tkanych) szövet-besorolási kategória rondon (strój kelnerski) - pincérkabát rozmiar (ubrania) - méretjelölés rozmiary wyrobów odzieŜowych, zakres méretsorozat runko ze zgrzeblarki - kártolt fátyol runo - száltakaró, flór runo wełniane - gyapjú-fleece ryps (1) - gyapjúripsz ryps (2) - ripsz ryps (3) - ripsz szövetek ryps (4) - selyemripsz ryps façonne - façonné-ripsz ryps jedwabny - ballonszövet
ryps-barre - barré-ripsz rypsowa otomana - ottomán-ripsz rypsowa pika - ripsz piké (félpiké)
rząd, suw - szemsor rzemień, pasek skórzany - szíj
S samodział - home-spun szövet sari - szári satyna - szatén (2) satyna wątkowa - vetülékoldalú atlasz satyna, atłas (1) - szatén (pamut) satyna, atłas (2) - szatén (3) satyna, atłas (3) - szatén (selyem) satyna, atłas (4) - szatén (gyapjú) satynowa podszewka do rękawów - szatén ujjabélés saxony (tkanina wełniana wysokiej jakości) saxony serŜa (1) - szerzs (selyem) serŜa (2) - szerzs (gyapjú) Shetland (materiał szetlandzki) - Shetland siatka szydełkowa - horgolt filé siatka, splot siatkowy - filé, filet siatka, tiul - háló sizal - szizál skafander, kurtka futrzana - parka skarpetka - zokni składanie (1) - levasalt hajtás składanie (2) - berakás (2) sklejanie, klejenie - ragasztás skręcanie - cérnázás skręcona nitka - többágú fonal skręt fantazyjny - díszítıcérna, effektcérna skręt S - S-sodrat skręt Z - Z-sodrat skręt zgodny z ruchem wskazówek zegara - jobb sodrat skręt, skręcać - sodrat slub yarn - przędza napuszczana typu flamy; neppy yarn - przędza fantazyjna z duŜą liczbą nopów - noppos fonal, csomós fonal smoking (1) - dinner-jacket smoking (2) - tuxedo smoking (3) - szmokingöltöny spawanie, zgrzewanie - hegesztés spencer - spencer splot atłasowy (1) - atlaszkötés splot atłasowy (2) - atlaszkötés (kötött) splot aŜurowy - szemátakasztásos minta splot diagonalny, diagonal - sávoly, köper splot dwulewy - bal-bal mintázat
splot dwuprawy - kétszínoldalas kötött kelme (2) splot dwustronny - egyenlı oldalú kötés splot gazejski, splot gazy - forgófonalas kötés splot krepowy - kreppkötés (szövésben) splot krzyŜowy diagonalny - keresztsávoly splot lewo-prawy, jersey - egyszínoldalas kötéső kelme splot nabierany - présminta (kötés) splot natte (1) - natté (gyapjú) splot natte (2) - natté (selyem) splot panama (1) - panama inganyag splot panama (2) - cukorzsák splot panama (3) - panama szövet splot panama (4); splot panamowy – panamakötés splot pętelkowy - hurkos mintázat splot pikowy (1) - piké szövet (pamut) splot pikowy (2) - piké szövet (selyem) splot płócienny - trikó kötés splot pochodny - levezetett kötés (szövet) splot podstawowy - alapkötés splot podwójnie nabierany - feltartott kötéső kelme splot pojedynczo nabierany - gyöngykötéső kelme splot poprawiony - reform-kötés splot ręczny - kézi kötés splot rypsowy - ripszkötés splot skośny (1) - köperkötés (kötött) splot skośny (2) - sávolykötés, köperkötés splot skośny łamany - tört sávoly splot szewronowy - chevron splot taftowy - taftkötés splot waflowy - darázskötés splot wątkowy - egyenlı oldalú kötés; vetülék kötéspont splot wzmocniony - megerısített kötés splot ziarnisty - grain-szövet splot, wzór tkacki - kötésmód sploty dekoracyjne - díszítı varrat spódnica - szoknya spódnica kloszowa – ballonszoknya; gloknis szoknya (harang alakú szoknya) spódnica kopertowa (1) - lapszoknya spódnica kopertowa (2) - átkötıs szoknya spódnica o kroju dzwonowym - harangszoknya
spódnica plisowana (1) - pliszírozott szoknya spódnica plisowana (2) - rakott szoknya spódnica rozkloszowana - swingszoknya spódnica zapinana na guziki - végiggombolt szoknya spódnico-spodnie - nadrágszoknya spodnie (1) - öltönynadrág spodnie (2) - hosszúnadrág, pantalló spodnie (spodenki) gimnastyczne - tornanadrág spodnie do garnituru - zsakett-nadrág spodnie do joggingu - jogging nadrág spodnie do kolan - bricsesz spodnie dresowe - tréningnadrág spodnie dzwony - harang formájú nadrág spodnie jeździeckie bryczesy - lovaglónadrág spodnie kolarskie - kerékpáros nadrág spodnie narciarskie - sínadrág spodnie o długości poniŜej kostki - bokáig érı nadrág spodnie rurki - csınadrág spodnie sportowe - sportnadrág spodnie typu "rurki" - cigarettanadrág spodnie typu bermudy - bermuda-nadrág spodnie w stylu korsarskim - kalóznadrág spodnie w stylu Marlene Dietrich - Marlene Dietrich-stílusú nadrág spodnie w stylu pirackim - kaprinadrág, kalóznadrág spodnie w stylu St. Tropez - St. Tropez stílusú nadrág spodnie w stylu stoŜkowym - répanadrág (1) spodnie w stylu torreadora - torreádor-nadrág spodnie wieczorowe - frakk-nadrág spodnie wyjściowe - szmokingnadrág spodnium (marynarka spodnie), komplet nadrágkosztüm; nadrágfélék sportex - sportex sportowa kurtka do talii - bluzon sportowa linia - atletikus szabásvonal, sportos vonal sportowe spodnie elastyczne - talpas nadrág sportowy kombinezon - alsóruházati kezeslábas sportowy płaszcz w stylu Montgomery Montgomery stílusú sportkabát stały skręt - tartós sodrás standard, wzorzec (1) - etalon standard, wzorzec (2) - mőszaki elıírás starty dŜins - koptatott farmeranyag stojący kołnierz - álló gallér stopa – titokzokni; (część nogi) talp, lábfej stopniowanie wzoru - degradé strata na krojeniu - szabászati/vágási veszteség
strój codzienny, strój swobodny - hétköznapi viselet (casual wear) strój do jazdy konnej - lovaglóruha-szövet strój eskimoski - eszkimó szövet strój narciarski - síruha-szövet strój narodowy - népviselet strój nieformalny - casual wear strój plaŜowy - strandruha (2) strój trenera - kocsis-posztó strój wieczorny - alkalmi öltöny strój wizytowy - társasági ruházat stróju jeździeckim z rozcięciami - lovagló-hasíték struktura dzianiny - kötésszerkezet struktura dzianiny kolumienkowej láncrendszerő kötés struktura osnowowa;splot osnowowy - láncoldalú kötésmód (szövetben) struktura, konstrukcja - felületi szerkezet styl - stílus styl biznesowy - business-look styl Charleston - Charleston stílus styl Coco Chanel - Coco Chanel stílus styl dandys - dandy stílus styl klubowy - klub stílus styl kowbojski - western look styl kozacki - kozák-stílus styl londyński - London-stílus styl marynarski - tengerész stílus styl meksykański - mexikói stílus styl Mozarta - Mozart stílus styl Nehrú - Nehru-stílus styl neoklasyczny - neoklasszicista stílus styl Norfolk - Norfolki stílus styl odzieŜy - ruhastílus styl odzieŜy do noszenia przez kobiety i męŜczyzn - uniszex stílus (férfiak és nık által egyaránt hordható stílus) styl op-art - op-art stílus styl secesyjny (dekoracyjny styl późnego wieku xix) - szecessziós stílus styl wojskowy (1) - military look (férfi) styl wojskowy (2) - military look (nıi) styl z duŜą lizbą zamków błyskawicznych zipper-look styl, krój - fazon, szabás stylista - stylist styl-medialny, styl-telewizyjny - televízió-stílus sukienka - ruha sukienka koszulowa - ingruha sukienka na szerokich ramiączkach bez rękawów - vállpántos szoknya; gallér nélküli, ujjatlan, széles vállú ruha sukienka wizytowa - party stílus
suknia ciąŜowa - kismamaruha suknia do tańca – táncruha suknia koktajlowa – koktélruha suknia ślubna - esküvıi ruha suknia wyjściowa - társasági ruha suknia z trenem - uszályos ruha sukno - drapé
supełek, pila - göb surdut, Ŝakiet - redingot surowy jedwab (jedwab surowy) – nyerselyem; pongé suszenie - szárítás sweter rozpinany – kardigan - kardigán (1) system cięcia - konstrukció (szabászat)
Sz szablon do mierzenia odzieŜy - méretfelvételi táblázat szablon, matryca (1) - mintatétel szablon, matryca (2) - szabásminta; sablon szal (1) - stóla (papi ornátus része) szal (2) - fejkendı szal (3) - sálkendı szal (4) - stóla (divatcikk) szal wełniany – gyapjúkendı; gyapjúsál szalowa bluzka - átvetett blúz szaty, stroje - talár szermeza (1) - charmeuse szövet szermeza (2) - charmeuse (kötött kelme) szeroki biustonosz - hosszú melltartó szerokość siedzenia – ülepbıség szew - varrat szew kapowany - átlapolt varrás szew klejony - ragasztott varrat szew maszynowy - gépi öltés
szew owerlokowy - overlock varrat szew podłoŜenia - visszahajtott szegés szew ręczny "za igłą" - jobb-balos varrás szew zgrzewany - hegesztett varrat szlafrok, podomka - házikabát, köntös, pongyola szmerglowanie - csiszolás sznurowadło - cipıfőzı sznurowanie - befőzıszalag, befőzızsinór szorty - bugyi sztruks - kordbársony sztuczna skóra - mőbır sztuczne futro tkane - szövött mőszırme szwalnicze nici jedwabne - varróselyem utánzat szycie - varrás szyfon (1) - sifon (pamutszövet) szyfon (2) - sifon (selyemszövet) szyfon welurowy - sifon-bársony szyty na miarę - mérték után készült ruha
Ś ściągacz rypsowy - ripsz szalag ścieg - öltés ścieg łańcuszkowy - zsinórkötés ścieg overlokowy - overlock öltés ścisłość tkaniny (liczba nitek wątku, osnowy) beállítás (fonalsőrőség)
śednio-wysoki biustonosz - félhosszú melltartó śliniak (1) - elıke; mellrész śliniak (2) - elıke, partedli śpioszki dziecięce - csecsemıruha średnia długość - midiszoknya
T T-Shirt - T-shirt T-shirt, podkoszulka - T-ing (polo) tafta (2) - tafota tafta (tkanina) (1) - taft tafta (tkanina) (2) - gyapjútaft tafta – alpaka - taft alpaka tafta – armura – armure taft tafta - broszowana (broché) - tafta – chameleón - taft caméléon (kaméleon taft) tafta – changeant - taft changeant (sanzsan taft)
tafta - chifon (szyfon) - taft chiffon tafta – chiné - taft chiné tafta - façonné (1) - taft fleur (virágmintás taft) tafta - façonne (2) - taft façonné tafta – glasse - taft glacé tafta – imprime - nyomott taft tafta – quadrille - taft quadrillé (kockás taft) tafta – raye - taft rayé (csíkos taft) tafta – satynowa - taft szatén tafta – trawersa - taft traverse (keresztcsíkos taft)
tafta jedwabna - selyemtaft tafta muślinowa - taft mousseline (muszlin taft) tafta rypsowa - taft-ripsz tafta tasiemkowa - taft szalag tafta uni – taft uni (egyszínő traft) taśma, pasek - szalag (1) taśma (1) - fonatolt szalag (2) taśma (2) - szalag (2) taśma antypoślizgowa - csúszásgátló szalag taśma diagonalna - köperszalag taśma do obszywania - szegélypánt taśma do spodni (1) - koptató (1) taśma do spodni (2) - koptató (2) taśma elastyczna - rugalmas szalag (1) taśma identyfikacyjna na pagonach rangi oficerskiej - rangjelzı szalag taśma izolacyjna - szigetelıszalag taśma kolorowa, wstąŜka - színes szalag taśma krepowa - kreppszalag taśma odblaskowa - fényvisszaverı szalag taśma regulująca - csomagoló szalag taśma wzorowana - létrás szalag taśma wzorzysta - Jacquard-mintás szalag taśma zamka - húzózár-szalag taśma – kratki do przyklejania na gorąco felvasalható rácsos szalag Technika „Fair Isle“ - Fair Isle technika technologia produkcji podwójnego materiału kettıs szövet technologia tkacka, technologia tkania - szövés (2) technologia Ŝakardowa - Jacquard-mintázás tekstylny materiał drukowany - nyomott textília termiczne runo - meleg közbélés tetra - hıszigetelı bélés textile fabric- materiał włókienniczy, materiał tekstylny, textile structure -struktura włókiennicza, - kelme tie-krawat, necktie-wiązać, wiązanie pod szyją nyakkendı tiul - tüll tkactwo, tkanie - szövés (1) tkana podszewka - szövött közbélés tkane sztuczne futro - krimmer tkanie kolorowe - tarkánszıtt szövetek tkanina, dzianina - textilkelme tkanina, materiał - szövet tkanina Foul - Foulé tkanina Liberty - Liberty tkanina Loden - Lóden tkanina adamaszkowa - damassé tkanina arrache - arraché tkanina bawełniana z deseniem - moleszkin
tkanina diagonalna, diagonal (1) - twill (selyemszövet) tkanina diagonalna, diagonal (2) - sávolyszövet (2) tkanina diagonalna, diagonal (3) - twill (pamutszövet) tkanina diagonalna, diagonal (4) - twill (gyapjúszövet) tkanina diagonalna dolna, rodzaj splotu skośnego pochodnego (1) - Struck-szövet (pamut) tkanina diagonalna dolna, rodzaj splotu skośnego pochodnego (2) - Struck-szövet (2) tkanina diagonalna dolna, rodzaj splotu skośnego pochodnego (3) - Struck-szövet (gyapjú) tkanina diagonalna na odzieŜ do jazdy konnej Struck-szövet (3) tkanina drelichowa, drelich - csinvat, matracdrell tkanina dwuwarstwowa - dublé; kettıs szövet tkanina garniturowa - öltönyszövet tkanina gofrowana - gaufré tkanina impregnowana - impregnált kelme tkanina jedwabna - gros-grain; selyemszövet, selyemszövés tkanina kędzierzawiona - frisé szövet tkanina mieniąca się róŜnymi kolorami - sanzsan (changeant) szövet tkanina na jesionki - ulster szövet tkanina namiotowa, brezent - sátorvászon, sátorszövet tkanina odzieŜowa - ruhaszövet tkanina opalizująca - opálbatiszt tkanina papilon (1) - papillon (selyem) tkanina papilon (2) - papillon (gyapjú) tkanina pikowana - piké szövet (2) tkanina platerowana - fedıfonalas kötés tkanina pluszowa w kratę - káró minta tkanina płaszczowa - kabátszövet tkanina runowa - flór felülető kelme tkanina siatkowa - molinó tkanina spilśniona - nemezelt kelme tkanina strukturalna - szerkezeti mintás szövet tkanina surowa - nyers szövet tkanina szenilowa - zsenilia-szövet (tkanina) szewiotowa - Cheviot tkanina szydełkowa - horgolt kelme tkanina tropikalna - tropikál szövet tkanina turecka - ottomán (1) tkanina twist - twist szövet tkanina typu Oxford - Oxford szövet tkanina ulster - ulster-szövet tkanina wielokolorowa (1) - ombré fonal
tkanina wielokolorowa (2) - ombré mintázat tkanina wątkowa - vetülékoldalú szövet tkanina z białymi paskami - diplomata-csíkos szövet tkanina ze wzorem powtarzanym na całej powierzchni - allover tkany plusz - szövött plüss toaleta wieczorowa - estélyi ruha (2) toga - tóga ton w ton - ton-in-ton tonowany atłas, cieniowany atłas - árnyékolt atlasz tonowany diagonal, cieniowany diagonal árnyékolt sávoly top, górna część - top (1) torebka kieszeni - zsebtasak tren - uszály trencz - trencskó, trench coat
trilobal (włókno) - trilobál szál trwałość barwnika - színtartóság trykot (splot tkacki) (1) - trikókötéső szövet trykot (splot tkacki) (2) - féltrikó kötés tunel na pasek - övház tunika (1) - tunika (kabát) tunika (2) - tunika (ókori római) tunika (3) - tunika (mellény) tunika (4) - tunika (ruha-felsırész) turban - turbán turniura - turnőr tweed (1) - tweed-kabát tweed (2) - tweed tweed donegal - donegal tweed irlandzki - ír tweed tło - alap
U ubiór w stylu drwala - lemberdzsek stílus ubiór, ubranie - többrészes ruha ubranie egipskie - egyiptomi viselet ubranie wierzchnie, kombinezon - overall (1) ubranie wierzchnie, pajacyk, kombinezon kezeslábas ubranie, garnitur - öltöny udrapowanie, układalność - ráncolás, húzás układać w warstwy, przykrywać - lepedıvászon układalność - esés
ukośne cięcie odzieŜy - átlós szabás ukryte zapinanie - rejtett záródás ukształtowana odzieŜ - karcsúsított ruhadarab uniform, mundur - egyenruha ustawienie, stabilizacja - hırögzítés uszkodzenie całego produktu - kiterjedt hiba uszkodzenie miejscowe - helyi hiba uszlachetnianie w procesie wykończalniczym foulé kikészítés usztywniacz - merevítı vászon (1)
V Vamberecka koronka - Vamberki csipke Veliné (tkanina reliefowa) - Welliné
Vichy (tkanina w kratkę o naprzemiennych kolorach) - Vichy
W warstwowy materiał - rétegezett kelme watolina, podkład - vatelin wąski pasek wyściółki - ragasztós szalag wąskie spodnie - capri-nadrág wątek - vetülékfonal-rendszer webbing thread - szövött szalag (2) welur - epinglé (1) welur, materiał welurowy (1) - velúr kabátszövet welur, materiał welurowy (2) - velúr (1) welur, welwet, aksamit - velúr (2) wełna - gyapjú
wełna jagnięca - lámagyapjú wełna Merynosowa - merinó gyapjú wełna moherowa - moher gyapjú wełna owcza - birkagyapjú, juhgyapjú wełna vicuna - vikunya (gyapjú) wełna wielbłądzia - teveszır wełna z alpaki - alpakagyapjú wełna z angory - angóragyapjú wełna, filc - bunda wełniana tkanina Kazan - Kazan szövet wenecka (tkanina) - velencei szövet
wiatrówka (1) - széldzseki (1) wiatrówka (2) - széldzseki (2) wiązanie, łączenie - rétegezés (vegyi) wieczorowa suknia - estélyi ruha (1) wielbłądzia wełna (1) - teveszır-szövet (1) wielbłądzia wełna (2) - teveszır-kabát wielkość - méretek wielkość ubrania, rozmiar ubrania mérettáblázat ruhaméret, nagyság wielokolorowy - multikolor kelme (többszínő) Wilton - Wilton-szınyeg wkład wzmacniający – alátét (1) właściwości niemnące - győrıdési tulajdonság właściwość uŜytkowa - használati tulajdonság włóknina - nemszıtt kelme włókninowa wyściółka - ragasztós közbélés nemszıtt kelmébıl włókno abutilonowe - abutilon szál (kínai jutaszál) włókno bananowe - manilakender, abaca włókno celulozowe - cellulózszál włókno chemiczne - mesterséges szál, vegyiszál włókno ciągłe (1) - filament (1) włókno ciągłe (2) - filament, végtelen elemiszál włókno cięte - vágott szál (2) włókno cięte, włókno odcinkowe - vágott szál (1) włókno elastomerowe - elasztán fonal włókno elementarne - filament (2) włókno kenaf, konopie - kenaf włókno kendir - kendir włókno kokosowe - kókuszszál włókno łykowe - háncsrost włókno metaliczne - fémezett szál włókno mineralne - ásványi eredető szál włókno modalne - modálszál włókno moussbryl - moussbryl włókno naturalne - természetes szál włókno profilowane - profilszál włókno roślinne - növényi eredető szálasanyagok włókno syntetyczne - szintetikus szál włókno wiskozowe - viszkózszál włókno wzmocnione - megerısített keresztkötéső szál włókno z agawy - agavé szál włókno z kanałem - üreges szál włókno zmodyfikowane - módosított szálasanyagok włókno zwierzęce - állati eredető szálasanyagok woal - voile woal, gabardyna - krepp-voál woal, welon - fátyol wolant - harang formájú fodor Woolmark - "Woolmark" gyapjú védjegy
wstąŜka - fonatolt szalag (1) wstąŜka aksamitna, aksamitka - bársonyszalag wstąŜka do kapelusza - kalapszalag wstęga szwedzka - svéd csíkozás wybrane wzory - Selected Pattern wycięcie, podkrój dekoltu - nyakkivágás (2) wygląd - megjelenés (look) wygląd atrakcyjny (glamour) - glamour stílus wygląd maskujący - tereptarka wygląd safari - szafari stílus wygląd sprany; wygląd wypłowiały koptatott/fakított külsı kép wygląd wiejski - country-look wygładzana tkanina - Foulard (szövet) wykończenie - kikészítés wykończenie antypilingowe - göbösödéstgátló kikészítés wykończenie antystatyczne - antisztatikus kikészítés wykończenie krepowe - kreppelés wykończenie lakierowane - lakk-kikészítés wykończenie materiału - gyapjúkikészítés wykończenie meltonowe - melton-kikészítés wykończenie moloodporne - molymentesítı kikészítés wykończenie morujące - moaré kikészítés wykończenie nie filcujące - nemezelıdésmentesítı kikészítés wykończenie niegniecące, wykończenie typu upierz i włóŜ - vasalásmentesítı (no iron) kikészítés wykończenie niemnące - győrıdéscsökkentı kikészítés wykończenie ognioodporne - lángmentesítı kikészítés wykończenie poprawiające szwalność szemfutásmentes kelmeszerkezet wykończenie przeciwbrudowe - szennytaszító kikészítés wykończenie przeciwkurczliwe zsugorodásmentesítı kikészítés wykończenie przeciwmnące - győrıdésmentesítı kikészítés wykończenie przeciwspilśnieniowe - superwash kikészítés wykończenie spilśnieniowe - flaus/flausch kikészítés wykończenie szybkoschnące - gyorsan száradó tulajdonságot adó kikészítés wykończenie tkaniny runowej - flór felülető kelme kikészítése wykończenie trwałe - vasalást könnyítı kikészítés wykończenie usztywniające - keményítés wykończenie welurowe - velúr-kikészítés
wykończenie wodoodporne - víztaszító kikészítés wykurczony materiał tekstylny - zsugorított textília wypalanie wzorów - maratott minta wyroby pasmanteryjne, dodatki (krawieckie, dziewiarskie) - kellékek wyrób odpasowany - teljesen idomozott kötött lap wysoko rozwinięte technologie - high-tech wyściółka (1) - töltı közbélés wyściółka (2) - tömıanyag, töltıanyag wyściółka podszewkowa - padding – interlining (bélés tömıanyag, töltelékanyag) wytłaczana podwójna tkanina - üreges szövet wytłaczane tkaniny - Foulard (mintázat) wytłaczany adamaszek - damassé brokát wzmacnianie - merevítés wzmocnienie wyściółką (flizeliną) - erısítı közbélés wzmocnienie zapięcia - kiegészítı rejtett rögzítés wzór - minta, mintázat wzór "mille-rayé" - millrayé wzór chiński - chiné wzór fantazyjny - fantáziaminta wzór jodełkowy - halszálka-minta
wzór koronkowy - szemátakasztásos mintázás wzór krawata, wzór krawatowy - nyakkendı minta wzór lewy-prawy - bal-jobb mintázat wzór medalionowy - medaillon-minta wzór nabierany (1) - szemláb-visszaakasztásos minta wzór nabierany (2) - feltartott szemes minta wzór nieprzerwany - folyamatos minta wzór Paisley - Paisley-minta wzór panelowy (1) - panel mintázat wzór panelowy (2) - panel mintázat nyakkendın wzór pasiasty - bajadér csíkozás wzór pasiasty Madras - Madrasz-csíkozás wzór pasiasty w stylu Bengalskim - Bengáli csíkozás wzór pasiasty w stylu Berberry - Berber csíkozás wzór pęczkowy - noppos minta wzór podobny do kawioru - kaviár-minta wzór przesunięty - váltott minta (wzór) w kratę - Carré-minta wzór w paski poprzeczne - keresztcsíkos mintázat wzór warkoczowy - fonott/fonatolt minta wzór Ŝakardowy - Jacquard-minta
Z zaskakaujący efekt kolorystyczny - sokkoló színek zasłona, osłona - rubas zaszewka - betartó/szőkítı varrás zatrzask (1) - patentkapocs zatrzask (2) - pillanatkapocs złota (srebrna) nić - arany- (ezüst-)cérna zmarszczony materiał - crinkle zmniejszać obroty ostrza w tkaniu sekwencyjnym - éles váltások a szövet kötésében znacznik, szablon do znakowania - kísérılap znoszony materiał, sprany materiał - koptatott külkép zybelina (tkanina), tkanina wełniana - zibeline szövet zygzakowata tasiemka - farkasfog (2)
za duŜy, wymiar większy od normalnego oversize vonal zakładka a nie rozporek – befelé menı szembehajtás, szemberánc zamek błyskawiczny (1) - érintkezı ruhazáródás; cipzár zamek błyskawiczny (2) - húzózár zamek błyskawiczny; suwak - húzózár, cipzár zamknięty dekolt - zárt nyakkivágás zapięcie - oldható összekapcsolás zapięcie dwustronne - kétirányú gombolás zapięcie jednorzędowe - egysoros gombolás zapięcie na haftki - tépızár zapinanie guzików - gombolás zapinanie haczykowe - kapcsos záródás zapinanie husarskie - huszárgombolás
ś Ŝakiet alpine - alpesi kabát Ŝakiet letni - nyári zakó Ŝakietowa tkanina do spodni - zsakettnadrágszövet
ŜorŜeta - zsorzsett ŜorŜeta krepowa (1) - krepzsorzsett ŜorŜeta krepowa (2) - krepzsorzsett
Włókienniczy słownik opisowy
Muzeum Historii Przemysłu w Opatówku
A adamaszek – bawełniana, czasami lniana, ścisła, połyskująca tkanina, produkowana z cienkiej przędzy. Tkana technologią Ŝakardową o splocie atłasowym; zmienne sploty osnowowe i wątkowe tworzą szeroką gamę wzorów. Wykorzystywana w produkcji pościeli. adamaszek promieniowy – tkanina adamaszkowa z pionowymi paskami róŜnorodnie ułoŜonymi, tkana atłasowym splotem. adria (splot) – 1. pochodny splotu atłasowego stworzony przez wzmacnianie kilku wiąŜących punktów w podstawie splotu atłasowego. Jego struktura jest podobna do rypsu ustawionego pod kątem. Głównie wykorzystywany w wełnianych dzianinach. 2. O średniej masie wełniany materiał, który jest miękki w dotyku, rozpoznawalny przez delikatne, ustawione pod kątem przestrzenie, jest lekko spilśniony. Tkany pochodnymi splotu atłasowego: a., granit albo ustawiony pod kątem ryps, jest uŜywany na garnitury i damskie kostiumy wizytowe i sukienki. Czasami wykonany jako materiał z naturalnego jedwabiu. Nazwa wywodzi się od a. splot. aerobowy - Coś co pierwotnie było testem na wytrzymałość dla astronautów i pilotów i stworzyło połączenie tańca, gimnastyki i ćwiczeń do muzyki disco zainspirowało kreatorów odzieŜy sportowej. Jest to odzieŜ dopasowana, typu bieliźnianego, ceniona szczególnie za elastyczność, spręŜystość i łatwość w poruszaniu się. W latach 80 tego typu odzieŜ była głównie wykorzystywana podczas treningów fizycznych. agrafka – Oryginalna nazwa zapięcia; słuŜy do połączenia indywidualnych części odzieŜy. UŜycie tego wyraŜenia było później wykorzystywane w odniesieniu do biŜuterii w odzieŜy. Aida płótno – 1. Wzór w wypukłą sieć wgłębień (materiał z wklęsłościami) jest wykorzystywany na obrusy. Wzór tworzony jest poprzez wzajemne połączenie splotu po obu stronach. 2. Nazwa dla gazejskiego splotu, który jest popularnie uŜywany do cienkich, porowatych i lekkich tkanin wykorzystywanych do bluzek i koszul. 3. Surowa bawełnianatkanina wykorzystywana jako materiał podstawowy do wyrobów ręcznie haftowanych. Tkana splotem pochodnym od splotu płóciennego. W kaŜdej naprzemian czwartej nici osnowy i wątku o róŜnej grubości jest mała przestrzeń dająca wraŜenie tkaniny o splocie gazowym . Dla
wzmocnienia splotu tkanina jest obrabiana specialnym środkiem wzmacnającym. akcesoria – część odzieŜy która jest w zgodzie z obecną modą ale takŜe z wyrazem osobistego smaku; noszona jako uzupełnienie ubrania tworząc harmonijną całość. NajwaŜniejsze akcesoria obejmują kapelusz, czapkę, szal oraz apaszkę, rękawiczki, skarpetki i pończochy, itp. aksamit, welwet (1) – miękka, lekka bawełniana lub jedwabna tkanina o gęstym błyszczącym, krótkim runie tworzonym albo przez cięcie, blisko ułoŜonych wątkowych (= w. wątkowy), lub cięcia osnowowych nici (= w. osnowowy). Runa jest często rafinowane za pomocą specjalnego wykończenia. aksamit, welwet (2) - pluszowy materiał o obciętym runie. Nazwa pochodzi od włoskiego słowa "velluto" (= delikatne i wełniane w dotyku). aksamit, welwet (3) - miękka, średnio-lekka tkanina z krótkim, grubym runem tworzona poprzez obcinanie nici wątkowych. Jej podstawowy splot to splot płócienny lub skośny; runo jest tworzone splotem atłasowym o duzym stopniu nie umocowanego przeplotu. Po obcięciu runo jest czesane, przystrzyŜone i wygładzone. Aksamit jest jednym ze sztucznych welurów. Stosowany do damskich płaszczy i sukni na specjalne okazje. aksamit bawełniany podłuŜnie prąŜkowanyManchester - od średniej do cięŜkiej okrywy bawełniany materiał, z pionowymi paskami (tej samej lub róŜnej szerokości i długości pasków) na reliefowej okrywie; jest nieco szorstki w dotyku. Produkowany z lekko skręconej przędzy w osnowie, i pojedynczej, czasami nieco szorstkiej przędzy w wątku; stosuje się technikę splotu z jednej osnowy i dwóch wątków, z których jeden jest później podstrzyŜony, poddawany starzeniu, podnoszony, czesany i cięty formując okrywę o reliefowej powierzchni. Lewa strona jest usztywniona dla wzmocnienia. Stosowany na odzieŜ roboczą, sportową i dziecięcą. Nazwa pochodzi od miasta Manchester, znanego z dobrze rozwiniętego przemysłu włókienniczego. Zobacz takŜe sztruks. aksamit jedwabny - miękka, o średniej masie jedwabna tkanina z lekką okrywą na powierzchni, tworzoną poprzez jedwabny wątek i najczęściej bawełnianą osnowę. Wykorzystywana na damskie sukienki i płaszcze na specjalne okazje.
aktualna moda - wyraŜenie współczesnego stylu Ŝycia, które tak długo jak jest to moŜliwe wpływa na wymagania dotyczące funkcji, praktyczności i komfortu; jest estetycznie zrównowaŜone. Tworzone z tkanin lub które są łatwe do utrzymania i mają wysoką jakoś uŜytkową. alpaka (1) - Niskiej wartości przędza z dartych, półwełnianych odpadów (surowa). (2) Wełniana tkanina, która ma ziarnisty chwyt i posiada charakterystyczny połysk. W osnowie bawełniana – przewaŜnie czarna – skręcona nić; jako wątek moŜe występować moher, nabłyszczany lub specjalna błyszcząca przędza wełniana. W przeszłości ta tkanina była szeroko wykorzystywana do produkcji fartuchów i podszewek w męskich (3) Jedwabista, gruba, garniturach. błyszcząca o średniej masie tkanina z ładną, ziarnistą powierzchnią o płóciennym lub panamskim splocie . Jako osnowa uŜywany jest sztuczny jedwab; jako wątek cienka bawełnina lub wełniana przędza. Tkanina przeznaczona jest na damskie płaszcze i sukienki; (4) Wełna z wielbłądów z Południa Ameryki. Jest ona ceniona za cienkość, miękkość, połysk i lekką pofalowaną strukturę. Jest wykorzytywana w produkcji cennej przędzy. amerykański podkrój pachy – Pacha zwęŜała się ku dekoldowi, aby umoŜliwić podkreślenie ramion. Najpowszechniej uŜyty w bluzkach i damskich letnich sukienkach. Ten detal był tendencją w damskiej modzie pod koniec lat 80. angora – o średniej masie wełniana tkanina która jest miękka, przyjemna w dotyku ; wykonana z okrywy włosowej, która lekko przykrywa fakturę splotu płóciennego, diagonalnego albo atłasowego. Wyprodukowana z sierści królika angorskiego w róŜnych proporcjach, wykorzystuje się jego dłuŜsze włókna, które charakteryzują się miłym dotykiem i wyglądem. Wykorzystywany na damskie sukienki i garnitury. Nazwa pochodzi od sierści królika angorskiego. anorak - Krótki, sportowy płaszcz, w północnym stylu, z wszytym kapturem. Luźno dopasowany, prosto wykrojony bez podszewki. PrzewaŜnie wykonany z bawełny lub włókien syntetycznych. antracyt - Nazwa dla modnego ciemno-szarego koloru wykorzystywanego w odzieŜy. antyczny wygląd - Wiekowe, wypłowiała i o przestarzałym wygłądzie tkanina, uzyskana poprzez chemiczną obróbkę. apaszka – wspaniałe, koronkowe dekoracje na damskie bluzki i męskie koszule, noszone na
szyi. Pochodzi z epoki Rokoko, kiedy zakrywała głębokie dekolty. aplikacja - Ozdobne uzupełnienie materiału, osiągnięte przez szew albo naklejanie z odrębnej, często błyszczącego motywu z tkaniny, albo skóry z innej tkaniny bazowej. UŜyty do tworzenia róŜnych wariantów prostych i bardziej wyrafinowanych graficznych motywów. Aplikacje mogą być uzupełniane haftem. Aplikacje cieszyły się popularnością szczególnie na odzieŜy okresu Renesansu, i zostały wykorzystane wcześniej na odzieŜy Copts. Art.-deco Skrót od nazwy Międzynarodowej Wystawy Sztuki Artystycznej i Współczesnego Przemysłu w 1925 r. w ParyŜu, na którym zostały przedstawione nowości projektantów mody. Wystawa była wielkim sukcesem ale takŜe wzbudziło wiele kontrowersji. Stała się natchnieniem i bodźcem dla jasności i przejrzystości rysunków w palecie; gobelinowe kolory zastosowane zostały we wzorach tkanin w przemyśle odzieŜowym w latach 20. Na nowo odrodziła się w 1970. asymetryczny dekolt - oś symetrii tego dekoltu leŜy po boku a nie po środku. Stosuje się go w odzieŜy oficjalnej, w róŜnych wariantach stylu. atłas (1) tkanina o średniej masie jedwabistao atłasowym slocie; lekko sztywna, gładka i bardzo połyskująca. Wykorzystywana na damskie sukienki i bieliznę. Nazwa pochodzi od zastosowanego atłasowego splotu.] atłas (2) - Podstawowy splot, którego punkty wiąŜące nie dotykają się i są regularnie rozmieszczone. KaŜda nitka osnowy i kaŜdy wątek ma tylko jedną przemienność w splocie, z drugiej strony jego jest taki sam w zarówno osnowie jak i wątku. Sploty atłasowe są ponumerowane w serii. Wśród najbardziej znanych pochodnych atłasów są, splot atlasowy zbudowany z połączonych nitek w punkty, dwu-skokowa satyna cieniowana satyna i wzmocniony atłas. atłas dwustronny - cięŜka jedwabna tkanina z dwiema osnowami w róŜnych kolorach. Przód i tył tkaniny są w róŜnych błyszczących kolorach. Stosowana do damskich płaszczy i garsonek. Nazwa pochodzi od wyraŜenia francuskiego "satin double face" (= odwracalny atłas/satyna). atłas dwuwarstwowy - pochodna splotu atłasowego który jest tworzony za pomocą dzielenia kolejnych numerów na dwie równe części, które stopniowo są wrabiane w splotów, dzięki czemu powtórzenie wzdłuŜ wątku jest identyczne. Splot jest specyficzny
w niektórych punktach łączących moŜe chwytać. Na powierzchni tkaniny istnieje pojedyncza prostokątna przestrzeń. Splot jest stosowany w jedwabnych tkaninach na sukienki damskie. atłas kolumienkowy – splot tkaniny w, w której jest przewaga punktów łączącychw osnowie nad punktami wiąŜącymi w wątku. atłas krepowy - o średniej masie jedwabna tkanina z charakterystyczną krepą w pięcio i ośmio skokowym splocie atłasowym. Surowy jedwab jest stosowany w osnowie, krepa ze zmiennym skrętem S i Z w wątku. Atłas krepowy jest takŜe produkowany z jedwabiu wiskozowego lub włókien syntetycznych. Wykorzystywany na damskie sukienki i bluzki. atłas mako - gęsta, lekka bawełniana tkanina o gładkiej i błyszczącej powierzchni; o atłasowym splocie z lekko czesanej przędzy, i produkowana z wysokiej jakości długo włóknistej bawełny z Egiptu. Stosowana na bieliznę, damskie bluzki i sukienki. Nazwa pochodzi od bawełny mako. atłas wzmocniony - pochodna sploty atłasowego tworzona przez dodanie punktów łączących do podstawowe lub dwustopniowych splotów atłasowych wzdłuŜ osnowy lub wątku. Te sploty wykorzystywane są w tkaninach wełnianych (pokrowce – o pięciokrotnym wzmocnieniu oraz dwóch osnowowych punktach wiąŜących; oraz w tkaninach bawełnianych (dewetyny) – ośmiokrotne wzmocnienie z jednym osnowowym punktem wiąŜącym. atłasowa grenadyna - o lekkiej masie jedwabista tkanina atłasowym splocie. Wykorzystywana na podszewki.
atłasowa otomana - średniej wagi tkanina jedwabna o splocie atłasowym , w którym są grupy zerwanego ściągacza tworzone przez splot rypsowy. Stosowana do damskich spódniczek i płaszczy. atłasowa wstąŜka, atłasowa tasiemka - Jednowątkowa tasiemka z jedwabiu sztucznego i jedwabiu poliamidowego w osnowie, i tego samego materiału lub bawełny i jedwabiu sztucznego w wątku; o atłasowym splocie. Zazwyczaj ma jedno lub dwustronną powierzchnię, kolorową lub zadrukowaną, o szerokości pomiędzy 6mm - 120mm. Wykorzystywana szczególnie w produkcji pościeli i do celów dekoratorskich. atłasowy drelich - O średniej masie bawełniana tkanina, z charakterystycznymi podłuŜnymi paskami uzyskanymi przez przemienne wątkowe i osnowowe atłasowe sploty. Paski mogą być róŜnej długości i mieć róŜną formę. Produkowane z pojedyńczej, średniej grubości przędzy. Wykorzystywane do produkcji materiałów na pościel. atłasowy façonné - średniej wagi jedwabna tkanina o błyszczącej powierzchni, na której występują małe wzory w splocie atłasowym. NiŜszy splot jest rypsowy lub skośny. Tył jest charakterystyczny ze względu na swój nie umocowany przeplot niciach wątkowych. Stosowana do celów dekoracyjnych oraz jako tkanina dekoracyjna. atłasowy gaufré - miękka, średniej wagi jedwabna tkanina, wytwarzana w splocie atłasowym z tłoczeniem wypukłym efektami, które tworzą reliefowe wzory na powierzchni. atłasowy top - Jedwabista tkanina z połyskiem na prawej stronie; lewa strona jest czesankowa. Wykorzystywane na damskie szlafroki.
B barakan (tkanina) - o duŜej masie wełniana tkanina, o gładkiej i błyszczącej powierzchni, tkana atłasowym splotem i produkowana z sierści wielbłądziej. Wykorzystywana na damskie i męskie płaszcze. baratea (tkanina ubraniowa) - wełniana tkanina o subtelnej, skośnej strukturze, produkowana z delikatnej przędzy czesankowej, tkana w kilku specjalnych splotach pochodnych splotu atłasowego, Wykorzystywana na męskie i damskie garnitury a takŜe spodnie jako oddzielny części garderoby. Nazwa tkaniny pochodzi od angielskiego słowa "barathea" – uŜytego splotu. barathea (2) - nazwa ta była uŜywana dla tkanin ubraniowych z jedwaniu naturalnego lub włókien chemicznych, tkana specjalnym splotem beatrea i róŜnymi splotami stosowanymi dla welny. barchan – o średniej masie tkanina bawełniana, miękka w dotyku, tkana lub diagonalnym splotem; prawa strona jest gładka, lewa strona jest czesana. Przędza w osnowie jest w pełni skręcana podczas gdy wątek jest bardziej szorstki i luźno skręcony. Produkowany w bardzo Ŝywych kolorach tkanych albo nadrukowanych wzorach. Wykorzystywany na damskie zimowe sukienki, sportowe koszule, bluzki, szlafroki i odzieŜdomową. Nazwa została wymyślona w średniowieczu i pochodzi od łacińskiego słowa "barracanus" - pierwotnie szorstki materiał z sierści wielbłądziej który później był produkowany z bawełny. barwienie polichromatyczne, barwienie wielokolorowe - modna technologia drukowania tekstyliów, w której kolory są osiągnięte za pomocą dwu-rolkowej maszyny napawającej z systemem jets and reservoirs for coloured solutions. baskijka, beret - miękkie, małe, okrągłe nakrycie głowy, popularny w regionie Pirenejów, szczególnie wśród baskijskich ludzi (od których wzieło nazwę). Został wprowadzony do mody w późnym wieku XX przez francuskie salony. batik - ręczna metoda dla drukowania albo farbowania materiałów za pomocą wosków albo oprawy; miejsca w materiale (obrazy), które mają pozostać nie zabarwione są przykryte. Po barwieniu wosk albo oprawa jest usunięta; odkryty obszar ukazuje wzór. Ta stara metoda pochodzi z wyspy Jawa. batyst (1) - bardzo gruba, miękka, lekka bawełniana tkanina o gładkiej powierzchni, o
płóciennym splocie i produkowana z cienkiej przędzy. Wykorzystywana na podszewki i jako podstawowy materiał do haftowania. batyst (2) - lekka bawełniana tkanina, która jest przezroczysta i przyjemna w dotyku. Zrobiona z cienkiej, gęstej przędzy i tkana splotem płóciennym. MoŜe być barwiona albo drukowana. Jest wykorzystywana w produkcji damskiej i dziecięcej bielizny, haftów i chustek. Początkowo termin ten był wykorzystywany dla materiałów z lnu, pochodzi od imienia pierwszego producenta materiałów tego typu, Francuza Jean Batiste. batyst bawełniany - cienka, lekka, błyszczące, gładka bawełniana tkanina, o splocie płóciennym z umiarkowanie skręconej cienkiej przędzy. Tkanina jest podobna do batystu. Wykorzystywana na bieliznę i damskie letnie sukienki. Ta nazwa była takŜe uŜywana do lekkiej wełnianej tkaniny, która została zastąpiona lnem a potem bawełną. batyst façonné - lekka bawełniana tkanina, z małymi wzorami tworzonymi podczas tkania (lub drukowania), czasami z obrębionymi brzegami przy (otwartej teksturze tkaniny). Wykorzystywana na damskie sukienki i bluzki. batyst francuski (gaza), linon - gładka, lekka bawełniana tkanina o błyszczącej powierzchni; o płóciennym splocie z cienkiej przędzy bawełnianej w wątku i osnowie. Stosowana na bieliznę. batyst jedwabny - gładka, lekka bawełniana tkanina o płóciennym splocie. Merceryzowana bawełniana przędza powoduje połysk, który przypomina jedwabną tkaninę. Wykorzystywana na bieliznę i damskie sukienki. batyst mako - delikatna, przeźroczysta, cienka bawełniana tkanina, o gęstym wątku w splocie płóciennym; produkowana z długo włóknistej bawełny z przędzy czesankowej. Nazwa pochodzi od wysokiej jakości bawełny z Egiptu. Stosowana w produkcji bielizny, bluzek i damskich sukienek. bawełna - włókno pochodzi z nasienia róŜnych odmian bawełnianej rośliny. Roślina uprawiana od 4000p.n.e w Indiach, skąd przywędrowała do Egiptu, Babilonu, Chin i Azji Mniejszej. Włókno bawełniane jest jednokomórkowe, ma postać wyrównanej wstąŜki w spiralnym skręcie, i pogrubione strony. Powierzchnia włókna jest pokryta cienką i mocną skórą. Jest prześwitująca wgłębiona, wypełniona powietrze - i resztki protoplazmy przebiegają wzdłuŜ włókna.
Długość włókna jest 10-60 µm, jego grubość 12-40 µm. bawełna mako - popularna nazwa dla wysokiej jakości Egipskiej bawełny o długości 30 mm - 34 mm. Stosowana w produkcji bardzo wysokiej jakości tkanin bawełnianych. belgijska koronka - wzór nierównomierny spowodowany zróŜnicowaniem kształtów i gęstości motywów. jest wykonana w jednym kawałku, moŜe być bardzo szeroka. bengalina (1) o niskiej masie wełniana tkanina, tkana płóciennym lub dwuprawym splotem; posiada duŜą gęstość osnowy, ziarnistą powierzchnię, i produkowana jest z cienkiej, wieloskrętnej przędzy. Wykorzystywana na męskie garnitury letnie i damskie sukienki i kostiumy. Nazwa pochodzi od bengalskiej prowincji w Indii, gdzie tkaniny jedwabne były produkowane po raz pierwszy. (2) cięŜka jedwabna tkanina o płóciennym splocie, z ukośnymi prąŜkami. Wykorzystyana na damskie sukienki i podszewki do toreb; często ozdabiana wykończeniem mora. beret - miękkie, płaskie nakrycie głowy, zwykle w kolistym kształcieu i noszony - ustawiony pod kątem do jednej strony; ma róŜne wielkości. Jest to modny dodatech zarówno dla kobiet i męŜczyzn. Zrobiony na drutach z wełny, która jest spilśniona. Cieszył się popularnością w XV i XVI wieku, wówczas z aksamitu. Podczas doby romantyzmu cieszył się popularnością u malarzy. bezszwowe pończoch - Pończochy bez szwu. bielenie - Proces przeprowadzany w medium wodnym przed, podczas lup po procesie prania, wymaga zastosowania środka ultleniającego zawierającego chlor lub tlen, w celu usunięcia plam lub wzmocnienia bieli. Bielenie chlorem – środki takie uwalniają jony podchlorynu w roztworze np.: podchloryn sodu Bielenie tlenem – środki takie uwalniają części nadtlenków w roztworze. Bielenie aktywatorami – środki takie pozwalają na bielenie w niŜszych temperaturach. Pusty symbol trójkątny wskazuje na bielenie związkami wydzielającymi chlor. Przekreślony dwoma ukośnymi paski trójkąt informuje o nie stosowaniu bielenia związkami wydzielającymi chlor. bielizna, bielizna damska - odzieŜ lub wyroby z dających się prać materiałów włókienniczych. WyróŜniamy bieliznę, prześcieradła, poszewki na poduszki, itp., tymczasowe okrycia oraz inne mniejsze wyroby pościelowe. bielizna (1) - płócienna, noszona przy skórze. MoŜe zawierać koszulkę, majtki, bokserki,
kalesony, biustonosz, itd. Zwykle wytwarzana z tkanin i dzianin bawełnianych. WyróŜniamy dzienną, nocną oraz kształtującą sylwetkę. bielizna (2) - Produkt lub część kompletu z materiału, który łatwo się pierze, noszonego na bezpośrednio na skórze, np. halka, półhalka, koszulka, koszula nocna… bielizna funkcjonalna - Utrzymuje stałą temperaturę ciała podczas stresu i zmian warunków klimatycznych. Produkt jest noszony jako pojedyncza warstwa bezpośrednio na skórze (w bardzo ciepłym klimacie) lub jako pierwsza warstwa bezpośrednio na ciało pod dodatkową warstwą odzieŜy. Najlepszym surowcem na tego typu odzieŜ są materiały hydrofilowe (bawełna, wełna itp.) dzięki którym warstwa wilgoci jest absorbowana przez tę warstwę i skóra pozostaje sucha. bielizna pościelowa (narzuta) - kerevettakaró, ágytakaró, heverıtakaró bikini - przylegający, dwuczęściowy damski strój kąpielowy, składający się ze stanika i spodenek zaprojektowany do minimalnego zakrycia figury. Termin pochodzi od nazwy wyspy Bikini na Oceanie Indyjskim. biodrówki - męska i damska cześć garderoby, która przykrywa obszar miednicy i obie nogi. Jego charakterystyczna talia jest spuszczona do poziomu lędźwi. Moda na biodrówki została przystosowana do stylu mody na jeans. biustonosz - damska lub dziewczęca bielizna, która zabezpiecza i kształtuje biust oraz sprawia, Ŝe odzieŜ dobrze się układa. Zwykle wyposaŜony w ramiączka; jeśli jest bez ramiączek, posiada fiszbiny. WyróŜniamy mało, średnio lub bardzo wycięty oraz biustonosz dla kobiet karmiących piersią. blezer - damska, męska i dziecięca marynarka z duŜymi aplikacyjnymi kieszeniami; na kieszeni znajdującej się na klatce piersiowej umieszczany jest emblemat klubu. Znakiem rozpoznawczym są guziki, które są w kolorze złotym lub srebrnym. Blezer jest produkowany w pojedynczych kolorach z materiału wykonanego z przędzy wełnianej czesankowej, takiej jak gabardyna, diagonalnai flanela), najpopularniejsza w ciemnych, głębokich kolorach; niektóre blezery mają paski lub kratkę. Kształtem odpowiada dominującej modzie. Czasami nie ma podszewki. Istnieje kilka teorii odnoszących się do tej nazwy: pierwsza twierdzi, Ŝe blezer pierwszy raz został tak nazwany w 1889 na Uniwersytecie Cambridge, gdzie był noszony w kolorze purpurowym, który wyglądał jakby się palił (od angielskiego słowa "to blaze – buchać
płomieniem"). Druga teoria twierdzi, Ŝe kapitan angielskiego statku ubrał swoją załogę w niebieskie obszyte marynarki z metalowymi guzikami, i Ŝe nazwa marynarki pochodzi od nazwy statku (The Blazer). Francuzi twierdzą, Ŝe termin ten pochodzi od francuskiego "blason", które oznacza okrycie rąk. Ta sportowa (klubowa) marynarka zainspirowała blazerowy-styl na szeroką gamę ubiorów, szczególnie damskich kostiumów i odzieŜy sportowej. bliźniak (sweter bluzka) – kétrészes kötöttáru (mellény és hossszú ujjú pulóver) bluza [zobacz T-shirt] bluza dresowa - luźna, lekka, sportowa kurtka, która ma zapięcie na zamek błyskawiczny lub jest zakładana przez głowę. Zwykle jej krawędź dolna i rękawy mogą być zwęŜone. Część stroju sportowego. bluza marynarska - ma szeroki, wykładany kołnierz, który ma kształt kwadratu lub prostokąta i sięga ramion. Przednia część kołnierza łączy się w ciasny marynarski krawat. bluza zachodząca na spodnie - damska górna część garderoby z lekkiej dzianiny lub tkaniny, okrywająca tułów. Sięga do bioder i jest noszona do spodni. bluzka - lekka, oddzielna część damskiej odzieŜy, która okrywa górną część ciała; przedmiot dyktowany bieŜącą modą. Noszony ze spódnicą, spodniami i garniturem. Produkowany z lekkich, gładkich lub drukowanych tkanin. bluzka z dekoltem sportowa koszulkaz dekoltem. Rękawy mogą być krótkie lub długie i zakończone mankietami. Mogą mieć zapięcie na całej lub części długości. Noszona w środek spodni i na zewnątrz. Jej kołnierzyk i mankiety mogą być wzmocnione. boa – dodatek odzieŜowy, który przybiera formę długiego, wąskiego szala wykonanego z futra; jest on owinięty wokół szyi lub opuszczony na ramiona. Najwspanialsze lata świętował w czasach Romantyzmu pod koniec XIX wieku i na początku XX. Nazwa pochodzi od węŜa – boa. boucla - lekka lub cięŜka wełniana tkanina, powierzchnia której ma charakterystyczne odstające łukowate odcinki przędzy; tworzone przy uŜyciu skręconej fantazyjnej nici, najczęściej w wątku. Tkana płóciennym lub wątkowym splotem; wykorzystywana w damskich kostiumach lub płaszczach. boucle - cięŜka jedwabna tkanina, najczęściej jednokolorowa, tkana splotem płóciennym z przędzą typu boucle w wątku.
brokat - błyszcząca, połyskująca, cięŜka jedwabista tkanina, z cienkiego naturalnego lub sztucznego jedwabiu; tkana za pomocą technologii Ŝakardowej. Powszechnie wieloogniwowy atłasowy splot jest wykorzystywany w zmiennych efektach osnowy i wątku. Cechą rozpoznawalną jest duŜy Ŝakardowy wzór uzupełniany srebrną lub złotą nitką. Brokat jest jednokolorowo tkany w jaskrawych kolorach. Wykorzystywany na damską wizytową odzieŜ, narzutki i sukienki. brokat atłasowy o wysokiej masie bawełniana,ścisła tkanina; o atłasowym splocie z płaskim, kolorowym wzorem (najczęściej wzór kwiecisty), który jest tworzony poprzez technologię wzoru Ŝakardowego. W niektórych przypadkach tkanina moŜe być wełniana. Wykorzytywana w prodikcji odzieŜy damskiej. brzeg, obszycie - pasek tkaniny lub dzianiny, który jest przyczepiony do brzegu w celu ochrony przed brudzeniem się, jako pasek wzmacniający lub ozdobny. Bulky - modny sweter wyprodukowany na maszynach dziewiarskich. Zaprojektowany w stylu luźnego sportowego swetra dla grubszych męŜczyzn. Nazwa wywodzi się z języka angielskiego. burnus - ciepły płaszcz noszony przez męŜczyzn w połowie XIX wieku. Produkowany z cięŜkich wełnianych tkanin. Bust line Dart - Nadaje kształt biustowi przez fałdę. Shaping at busts made by a pointed pleat. According to its location on the front part there is an armscye bust line dart, shoulder bust line dart, underarm bust line dart etc. butik - Oryginalny włoski, najnowocześniejszy, sportowy styl odzieŜy dla młodych dziewcząt i kobiet. W dzisiejszych czasach termin ten odnosi się do bardzo indywidualnej mody bazującej na najnowszych trendach mody. Kojarzona ze sprzedaŜą w małych, specjalnych sklepikach. buty po nartach - MłodzieŜowe, wygodne i swobodne w formie stanowiące element odzieŜy sportowej. Noszone w popołudnie i na wieczór podczas relaksu w centrach sportów zimowych. błąd odzieŜowy - Najczęściej występują następujące błędy w odzieŜy: Marszczenie się szwu – błąd spowodowany marszczeniwm się materiału w okolicach ściegu Błąd szwu – niepoŜądana dziura wynikająca z nieprawidłowego sciegu Część ubioru skrojona wdłuŜ nitki osnowy w przeciwieństwie do części ubioru skrojonej w poprzek nitki. Przeskok ściegu – nie
związany ścieg, jego długość jest większ niŜ dlugość pozostałych sciegów Krzywy ścieg – ścieg nierównomierny, nie biegnacy wzdłuŜ zwykle prostej linii. Krzywy ścieg – ścieg nie biegnący równolegle w stosunku do wyznaczonej linii np. linii krawędzi Brak ściegu – ścieg, w którym nie występuje wymagana gęstość. Przesunięty szew – szew, który z jakieś przyczyny nie biegnie wzdłuŜ lini szwu. Wyciągnięty szew – szew którego długość uległa powiększeniu podczas prasowania lub podczas rozciągania . Spalona część – część odzieŜy zniszczonej przez spalenie części koloru, okrywy włosowej lub innych poprzez zastosowanie wysokiej temperatury przy prasowaniu. Wystający dodatek na szew – defekt wynikajacy z pocienienia materiału podczas prasowania, wystaje z prawej strony Zagniecenie – mała pionowa faładka z przodu spodni Mankiet wywijany – pionowo wywijany do góry mankiet Mankiet wywijany nad kieszenią Marszczenie się spodni w kroczu – błąd polegający na marszczeniu się materiału w kroczu lub w części poniŜej bioder. Pionowe marszczenia pod kołnierzykiem – błąd najczęsciej występujący w marynarkach lub innyc częściach garderoby. Marszczenie to przechodzi przez centralną część plecow. Marszczenie tylnich częsci garderoby – występuje na lini poniŜej ramion, do łopatek. Marszenie się odzieŜy w części, w której przyszyte są guziki – najczęsciej występuje w odzieŜy przylegającej do ciała na biodrach
i brzuchu. Zagnieciona fałda rękawa – błąd rękawa polegający na zagniecionej fałdzie pod pachą. Odstający kołnierz – błąd kołnierza płaszcza, który opada na szyję, podczas gdy powinien leŜeć na lini ramion. Przechylenie rękawa do przodu – błąd odzieŜy, w której rękaw odstaje tworząc zmarszczoną fałdę z przodu. Przechylenie rękawa do tyłu – błąd rękawa odzieŜy, który powoduje marszczenie. Otwarcie fałdy – błąd polegający na odchylaniu i otwieraniu się fałd. błąd w wyglądzie materiału - Błąd w wyglądzie płaskiej materiału włókienniczego, powstały podczas produkcji materiału lub podczas wykończania materiału. W celu sklasyfikowania błędu posłuŜyć się normami. błędy drukarskie - Wadliwy raport splotu – defekt polegający na tym, Ŝe powtórzenia – raporty nadrukowanych wzorów, kolorów, linii nachodzą na siebie Niedodrukowane miejsce – spowodowane na przykład podczas drukowania materiału wskutek powstawania pęcherzy powietrznych w nanoszonej na materiał paście Odbicie – spowodowane dotknięciem niedostatecznie suchej strony zadrukowanej Zafarbowanie – spowodowane zabrudzeniem białych i jasnych miejsc niedostatecznie związanym barwnikiem, powstałe podczas nieodpowiedniego procesu prania lub prasowania. Nieprawidłowe kontury nadrukowanego wzoru
C Cajk – bawełniana tkanina, która jest imitacją taniej wełnianej tkaniny. Jest cięŜka i produkowana z chropowatej muliny przędzy w wątku i wigonii przędzy w osnowie, o splocie diagonalnym. Jest charakterystycznie ciemno szara i ma pionowe paski. Tkanina ta jest przeznaczona na odzieŜ roboczą lub tanie spodnie. Nazwa pochodzi z Niemiec "Zeug" – oznaczając "rupieć" lub "pracę" (lub "coś gorszego"); jest to określenie wykorzystywane do chropowatej przędzy odpadowej z bawełny, np.: tańszych i gorszych tkanin. Canton - cienka, lekka, delikatnie szorstka bawełniana tkanina z lekkim połyskiem, o płóciennym splocie z czesanej, przędzy o niskim skręcie. Wykorzystywane na bieliznę i damskie sukienki. Nazwa pochodzi od chińskiej miejscowości. cerowanie - naprawa zniszczonego kawałka odzieŜy, wykonana za pomocą przeprowadzania nici z takiej samej tkaniny, tak, Ŝeby nici osnowowe i wątkowe były wprowadzane w tkaninę w dokładnej zgodności ze splotem, aby naprawa nie była widoczna. Chinos - Letnie, bawełniane spodnie wykonane najczęściej z krepowej tkaniny zaprojektowane do noszenia w wolnym czasie są bardziej swobodne niŜ flanelowe spodnie ale bardziej formalne niŜ jeans. Najczęściej noszone są z blezerem lub pulowerem. chiton - część garderoby noszona przez antycznych Greków ze wszystkich klas społecznych. W zimniejsze dni męŜczyźni nosili chlamys, kobiety peplos. Oryginalny chiton został zrobiony z prostokątnego kawałka materiału około 1 m. później robiono ją z dwóch identycznych kawałków materiału, które były znacznie większe i wiły się bezpośrednio na figurze; zapinane przy ramieniu z zameczkami (prawe ramię było zawsze nagie), zamknięty z boku wzdłuŜ jego pełnej długości albo z pasa. Było noszone wiązane i opasane. Chiton kobiet był zawsze lepszy niŜ męŜczyzn. chusta - szeroka wstąŜka lub pasek z błyszczącej tkaniny jedwabnej. Noszona luźno na stroju, zawiązana na tyle lub boku, której końce wiszą. Poprzednik wojskowego munduru, jej kolor był jedynym sposobem rozróŜnienia jednostki wojskowej. chusta szkocka - Ogólne określenie na tkaninę przypominająca szkocki tartan i nie jest przeznaczana na wełniane ubiory.
chusteczka do nosa - kwadratowa bawełniana tkanina z koronkowymi mocno ozdobionymi brzegami. Dziecięca, damska i męska (największa) róŜnią się rozmiarem. Mogą być jednokolorowe lub wzorzyste. Wykorzystywane do higieny osobistej ale takŜe jako element ozdobny – w okresie Renesansu. chusteczka w marynarce - Modna husteczka dekoracyjna, która jest składana na róŜne sposoby i trzymana w kieszeni na klatce piersiowej płasszcza lub Ŝakietu (marynarki). Kolorem pasuje do odzieeŜy. MoŜe być częścią kompletu z krawatem. chwyt - właściwość dzianiny lub tkaniny ujmowana dotykiem, odróŜniająca jeden gatunek od drugiego. Dodatkowy proces badawczy w celu oceny róŜnic właściwości materiałów włókienniczych. Jest przeprowadzany za pomocą dotyku dłonią powierzchni materiału włókienniczego. Stosowany do zbadania róŜnic we właściwościach, głównie sztywności, miękkości, ostrości oraz efektu łączenia oraz układu powierzchni na skórze palców. Chwyt zaleŜy od surowca, splotu, nabrania, przędzy, wykończenia oraz ogólnej struktury materiału włókienniczego. cienkie podkolanówki - akcesoria odzieŜowe noszone na nogach. Są w kształcie pończoch, a ich niŜsza część kończy się w kształcie stopy; góra jest zakończona elastyczną nitką lub elastyczną taśmą. Dziane z wełny, bawełny lub syntetycznego jedwabiu. cięcie - dobrze opracowany szkic pewnej części sylwetki człowieka, umieszczony na powierzchni jako plan powierzchni lub części stroju na podstawie wycięcia konstrukcji lub modelu. WyróŜniamy cięcia garniturów, płaszczy, rękawów, kołnierzy, itd. Dla najlepszych wyników w produkcji odzieŜy, c. powinno być zharmonizowane z sylwetką, rodzajem materiału włókienniczego, modelu, celem uŜytkowania i modą. Clogu (1) - wytłaczana wełniana tkanina z marszczeniami, reliefową strukturą w róŜnych postaciach. Zazwyczaj w jednym kolorze i o średniej masie. Reliefowa struktura jest osiągnięta poprzez zastosowanie sieci wytłoczeń lub ( oczek lewych splotu ; sieci wytłoczeń) i moŜe być zwiększony efekt poprzez wykurczanie się przędzy krepowej,(przędzę krepowa) stosowane w produkcji. Skośne diagonalny splot moŜe być takŜe uŜyty w kombinacji z płóciennym splotem. Stosowane na damskie sukienki i płaszcze.
Clogu (2) - cięŜka jedwabna tkanina, najczęściej w jednym kolorze, z pomarszczoną reliefową powierzchnią. Odpowiednia kombinacja przędzy krepowej zastosowana w wątku i osnowie; jest wymogiem do otrzymania wykurzonej reliefowej powierzchni na tkaninie. Wykorzystuje się na damskie formalne sukienki i płaszcze. Cloqu - chemiczne wykończenie jedwabnej tkaniny, polegające na miejscowej aplikacji chemikaliów na tkaninie i powoduje to jej kurczenie się i marszczenie, efekt podobny do reliefowego splotu tkaniny. Nazwa pochodzi od Francuskiego "cloqu" (= kurczyć się). Cool Wool - hasło reklamowe propagowane przez Międzynarodowy Sekretariat Wełny (IWS) na temat lekkiej tkaniny ze 100% wełny (200g i w górę) która jest przewiewna i porowata i produkowana z cienkiej przędzy czesankowej z zastosowaniem bardzo cienkiej wełny. Te tkaniny są przeznaczone na męskie garnitury letnie i damskie sukienki i kostiumy. Cotele - sztywna bawełniana lub wełniana tkanina, która jest szorstka w dotyku i cechuje się szerokimi, pionowymi prąŜkami,które powstały przez splot skośny pochodny, często z nitką wątku w osnowie. Wykorzystywana na damskie płaszcze i kostiumy. Nazwa pochodzi z Francuskiego
"ctel" (= paski), które opisują powierzchnię tkaniny tego typu. cygański wygląd - odzieŜ imitująca stroje cygańskie, charakterystyczna dzięki spódnicom, które mają duŜo falban i koronek. Bluzki mają duŜe owalne dekolty i są plisowane pod klatką piersiową. Elementy odzieŜy mają Ŝywe kolory i są udekorowane srebrem i sztuczną biŜuterią. cylinder, kapelusz - wysoki, twardy kapelusz, o walcowatym w kształcie, z płaskim spodem i wąskim, płaskim rondem. Noszony z odzieŜą wizytową i wieczorowymi strojami. Produkowany z błyszczących i matowych jedwabistych materiałów albo filców. Element męskiej mody w Hiszpanii juŜ w XV wieku. czapeczka dziecięca - nakrycie głowy dla niemowląt i maluchów, produkowane głównie z dzianiny. czapka - szyte lub dziane nakrycie głowy. czapka golfowa - miękka, płaska czapka z daszkiem, w której główka czapki i tył są zszyte razem, połączone szwami na przedniej części i skroniach. Najczęściej wykonywana z wełnianej tkaniny. część (odzieŜy) - jako podstawowa część garderoby na górną lub dolną część ciała. Powierzchnia i podszewka wyrobu są róŜne.
D Dandys - prosty, klasyczny damski komplet lub trzy częściowy męski garnitur. Jego ozdoby to jedynie szeroki krawat lub wstąŜka. defekt - Wadliwe miejsce w materiale lub ubiorze , powstałe w wyniku róŜnych przyczyn. Błędy mogą występować lokalnie lub w całym wyrobie. dekatyzowanie - technika obróbki wykończalniczej dla wełnianych tkanin. Materiał jest zwijana wokół perforowanego wałka i zanurzany w gorącej wodzie (która równieŜ przepływa przez materiał) - mokra dekatyzacja; lub produkt jest traktowany gorącą parą - sucha dekatyzacja. Poprzez działanie wilgotnego, gorącego powietrza i nacisku materiał jest stabilizowany i połysk jest redukowany (szczególnie w materiałach z przędzy czesankowej) podczas gdy dotyk i ogólny wygląd produktu są poprawiane. deklot w stylu sari - d. haftowanego stroju tworzony z długiego paska tkaniny, noszony przez kobiety Indyjskie. Przybiera kształt naszyjnika w damskich strojach, w których widoczne jest jedno ramię. Jego projekt jest prosty, bez fałd. dekolt - obszar, który powiększa otwór na szyję na przedzie, na tyle lub ramionach odzieŜy. Kształt i rozmiar dekoltu są określone przez rodzaj ubrania, a zwłaszcza przez obecną modę. Dekolt jest waŜnym elementem dekoracyjnym w odzieŜy damskiej. WyróŜniamy kwadratowy d., łódkowy d., prostokątny d., otwarty d., owalny d., marynarski d., przedni d., d. w kształcie litery U, d. w kształcie litery V, oraz tylny d. dekolt otwarty - pewne punkty w jego obwodzie są tak przerwane, Ŝe moŜe on być powiększony za pomocą odpięcia. Stosowany w kurtkach, sukienkach i podobnych rodzajach odzieŜy. dekolt owalny - jej dekolt jest w kształcie owalnym; najczęściej stosowany w damskich sukienkach. dekolt prostokątny - w prostokątnym kształcie, o zwiększonym otworze na przedzie i tyle odzieŜy. Zwykle stosowany w odzieŜy damskiej. dekolt w kształcie – U - bardzo otwarty dekolt w kształcie litery "U". Ma relatywnie szerokie ramiona i zwykle jest stosowany do odzieŜy bez-rękawowej. dekolt w kształcie kwadratu - produkowany w kształcie kwadratu lub poszerzenia dekoltu na przedniej lub tylnej części odzieŜy.
dekolt w łódkę - szeroki dekolt, który sięga do brzegu ramion. Poprzez swój kształt przypomina małą łódkę. dekolt w stylu marynarskim - jest w kształcie płaskiego owalu. Pokrywa większą część ramion. Stosowany w damskich lekkich swetrach i bluzkach. dekolt, wycięcie - dekolt stosowany w damskiej odzieŜy, którego kształt ukazuje część górnej klatki piersiowej i tył. Stosowany najczęściej w wieczorowych strojach wizytowych, równieŜ w bluzkach, swetrach i ozdobach; moŜe być jedno- albo dwustronny. Ma tendencję do ukazywania wpływu bieŜącej mody. dewetyna - miękka bawełniana tkanina z grubą, krótką okrywą (na prawej stronie, jest ona krótsza niŜ w przypadku aksamitu). Tkanina ta jest o średniej masie, o atłasowym splocie, tworzona z cienkiej przędzy w osnowie i zgrzebnej przędzy w wątku. Krótka okrywa jest osiągnięta poprzez drapanie i strzyŜenie. Wykorzystywana na sportowe płaszcze i marynarki, chłopięce garnitury a takŜe do celów technicznych. Jest imitacją skóry dzika i znana jest takŜe jako „małpia skóra“. dewetyna, dywetyna (tkanina) - imitacja aksamitu; wełniana tkanina z charakterystyczną grubą, krótką okrywą z przędzy czesankowej, która jest luźna w osnowie i podwójnie, potrójnie lub poczwórnie skręcana. Wykorzystywana w damskich płaszczach wysokiej jakości. Nazwa pochodzi od Francuskiego "duvet", które oznacza "krótkie włosy/sierść". diagonal wątkowy, tkanina o splocie diagonalnym - splot, w którym wątkowe punkty wiąŜące wymuszają splotu. diagonal wzmocniony - pochodna splotu skośnego tworzona przez wzmocnienie punktów łączących w podstawowym t. Jeśli jest ta sama liczba osnowowych i wątkowych punktów łączących w zmocnieniu, splot jest odwracalny. Dirndl (tradycyjny kostium austracki) - damska i dziewczęca świąteczna suknia ludowa, szczególnie popularna w regionach Alp. Zrobiona z tkaniny bawełnianej w kolorowe wzory lub drukowanej w Ŝywych kolorach. Ma charakterystyczny wydłuŜony i ozdobiony dekolt, krótkie lub długie rękawy. Oddzielnym elementem tego stroju jest fartuch. Ten strój miał wpływ na damską modę w latach 80.
długi fartuch - złoŜony ze spódnicy i koszuli, słuŜy do ochrony całej odzieŜy. RóŜni się od ubrań pokrywających tułów tym, Ŝe jego tył otwiera się wzdłuŜ całej długości. Jest zabezpieczony jedynie w talii. długi Ŝakiet Turecki - prosto krojona, luźna damska koszula, która sięga bioder, i ma boczne rozcięcie, i noszona jest na spódnicę. Ma pasek w talii. Jest to część stroju muszkieterów we wczesnym XVI wieku, była noszona przez Ŝołnierzy aŜ do XIX wieku. długość do talii - OdzieŜ sięgająca długością do lini talii. Wykorzystuje się tę długość w odzieŜy z rękawami takiej jak Ŝakiety, płaszcze lub kamizelki. Jest teŜ moŜliwa którtsza odzieŜ. długość maksymalna - modna długość odzieŜy damskiej sięgająca kostek. Przeciwieństwo mini. Jej producent połączył salonową modę z ParyŜa i Rzymu z lat 1960 długość odzieŜy - podawana poprzez długość finalnego wyrobu. Podstawowa długość odzieŜy podawana jest dla Ŝakietów, spodni, spódnic, płaszczy i bluzek. Długość wyrobu jest zdeterminowana poprzez aktualną modę. długość odzieŜy/wyrobu - Krótka odzieŜ – najkrótszy standard odzieŜy jaki jest dostępny w sklepie, długość mini jest często stosowana do spódniczek i sukienek. OdzieŜ trzy-czwarte – długość odzieŜy pomiędzy mini a odzieŜą długą. OdzieŜ siedem-ósmych – około siedem-ósmych długości odzieŜy długiej OdzieŜ długa – najdłuŜszy standard odzieŜy. Extra długość odzieŜy – odzieŜ dłuŜsza niŜ zwykle np. Suknia z trenem. W celu szczegółowego opisu moŜliwe jest opisywanie długości odzieŜy bazowane na połoŜeniu na ciele, np. płaszcz o długości do kolan. długość sukni w stylu Channel - zainspirowana przez Coco Chanel, czołowego projektanta paryskiego i załoŜyciela salonu, jest popularną i bardzo powszechną długością sukienki. Sięga trzy palce poniŜej kolan. długość wewnętrznej nogawki spodni - kierunek szwu wewnętrznej części nogawki, od pośladków do krańców nogawek. MoŜe mieć wpływ na typ spodni. dociskowy pasek z klamrą - pasek z klamrą, który zaciąga i ścieśnia ubranie według wymagań. ZłoŜony z przystosowalnego paska i zapinanej pętli. Zwykle stosowany w talii spodni. dodatek - Dodatek na cięcie, w jednym kawałku z podstawowym elementem ubioru. W trakcie cięcia szablonu zostawia się pewien „dodatek“ materiału na szew.
dodatek utrwalający, utrwalacz - tkana, nietkana, dziana lub spilśniona wewnętrzna warstwa wyrobu, termoplastyczny środek wiąŜący do utrwalania kształtu odzieŜy i bielizny. Doupion (jedwab) (1) - o średniej masie jedwabna tkanina, charakterystyczna dzięki nieregularnej, ziarnistej powierzchni. Najczęściej wykonana splotem płóciennym , z naturalnym lub sztucznym jedwabiem w osnowie doupion w wątku, który wzmaga efekt na tkaninie. Wykorzystywane na bluzki, koszulki, damskie sukienki i kostiumy. Doupion (jedwab) (2) - nitka z nierównomiernego jedwabiu naturalnego. Wykorzystywana w tkaninach o nierównomiernych, szorstkich powierzchniach. Drapane kalesony - do uŜytkowania przez niemowlęta i dzieci. Wewnętrzna strona środkowej części ma nie przemakającą wkładkę. Drelich (1) - lniana tkanina z cienką, płaską powierzchnią z charakterystycznym splotem diagonalnym łamanym, która posiada charakterystyczne pionowe paski. Tkana z cienkiej przędzy i wykorzystywana na odzieŜ roboczą. drelich (2) - Tkanina lniana w gładkie lub kolorowe paski; wykorzystywana do pokrywania materaców. drelich (tkanina) - zbita, wytrzymała lniana gęsto tkana tkanina, z wyraźnym splotem diagonalnym. Jeśli splot jest splotem łamanym diagonalnym, to odpowiada diagonalnemu drelichowi, jeśli atłasowy, to jest znany jako drelich atłasowy. Ten rodzaj tkaniny na szeroki zakres zastosowań, włączając odzieŜ roboczą, mundury, obszycie materacy i inne techniczne cele. Nazwa pochodzi od niemieckiego słowa "drellieren“, które oznacza "skręcać" lub "wić się". dres - dzianinowa sportowa odzieŜ, która składa się z bluzy dresowej i spodni dresowych . druk flokowy - rodzaj druku by za pomocą którego wzór jest naniesiony na materiał włókienniczy stosując specjalną technikę drukowania (zwykle druk emulsyjny). W miejsce barwnika, zastosowany jest środek wiąŜący z Ŝywicy, w który krótkie włókna są zbierane (pionowo i blisko siebie) za pomocą pola elektrostatycznego; po zastosowaniu Ŝywicy, na podstawie materiału tworzony jest efekt runowy (który jest podobny do tkaniny runowej) Druk flokowy jest stosowany w poszczególnych poliamidowych materiałach włókienniczych przeznaczonych na odzieŜ, zasłony oraz w materiałach do celów dekoracyjnych.
druk maszynowy - rodzaj wypukłego nadruku na materiale włókienniczym za pomocą wałków drukujących, na których są wyryte wzory. Jeden wałek jest stosowany do jednego koloru. Transfer tuszu na wałek wygląda następująco: w pojemniku z tuszem jest tak zwany wałek transferowy, który przenosi tusz na wałek. (nadmiar tuszu na wałka jest usuwany szpachlą.) Nadruk jest osiągany za pomocą ciśnieniowego umieszczania wypukłego wałka na materiale włókienniczym. druk matowy - sposób drukowania tkanin, osiągnięty przez zastosowanie matowych pigmentów na błyszczącą tkaninę. W efekcie następuje kontrast pomiędzy matową i błyszczącą powierzchnią ( pigmenty mogą być kolorowe). druk natryskowy - rodzaj druku, w którym kolory są nanoszone na, materiał włókienniczy za pomocą natrysku przez szablon w celu wycięcia wzoru. Spray moŜe być takŜe swobodny, ruchy natrysku są wtedy regulowane przez program. Ten rodzaj nadruku ma ograniczone zastosowanie. druk reliefowy - oryginalny sposób drukowania materiałów włókienniczych z blokami ręcznymi. Mechanizm ręcznego druku z blokami zwany był perotina, gdzie maszyna drukowała całą szerokość tkaniny. Następnie wzrost produkcyjności został osiągnięty dzięki nieprzerywalnemu drukowaniu rolkami przednimi. Z wyjątkiem szczególnych prac artystów i rzeźbiarzy, d.r. nie jest juŜ stosowany. druk szablonowy, druk filmowy - drukowanie tekstyliów poprzez szablony, gdzie kaŜdy kolor ma swój oddzielny szablon. Wykorzystywany do drukowania wzorów o duŜych powierzchniach. Pierwotnie drukowanie odbywało się poprzez ręczne drukowanie tablic, później to zmechanizowano. Następnie zaczęto produkować cylindryczne wałki drukarskie, podnosząc tym samym pojemność i efektywność druku szablonowego do poziomu porównywalnego z grawerującą maszyną drukarską. druk transferowy - taka forma druku jest oparty na zasadzie, Ŝe najpierw jest tworzony na rolce lub kartkach papieru i dopiero wtedy przeniesiony na materiał włókienniczy. Transfer barwników z papieru na materiał jest dokonany na specjalnych transferowych kalandrach za pomocą sublimacji naniesionych barwników między papierem a materiałami pod siłą oraz temperaturze ok. 200C. Zaletą d.t. jest to, Ŝe – gdy jest wykonany na papierze – techniki poligraficzne mogą być stosowane (np. trzylub czterokolorowe grawerowanie,
fleksografia), umoŜliwiając aplikację bardziej złoŜonych technologii (przelewu, drukowania ekranowego, rysowania). D.t. jest technologią szczególnie odpowiednią do stosowania odnośnie tekstyliów, które są trudne do drukowania za pomocą bardziej konwencjonalnych sposobów drukowania tekstyliów (np. dzianiny z włókna poliestrowego). druk wałkowy - technika drukowania materiałów włókienniczych, która zwykle wykorzystuje wałki compiled from masy róŜnych tuszy w taki sposób, Ŝe indywidualne kolory tworzą wzór. W kolejnym drukowaniu, jeśli warunki są prawidłowe, drukowany materiał tekstylny pobiera (kopiuje) z wałka cienką warstwę tuszu, któremu nadaję się trwałość koloru za pomocą innej techniki. W rezultacie kopiowania trwałego koloru, liczba metrów umoŜliwiających drukowanie jest ograniczona, a redukcja obwodu wałka oznacza redukcję elementów i długości powtarzania się wzoru. UmoŜliwia tworzenie szerokiej gamy marmurowych i cętkowanych efektów. druk wypalany - forma druku materiałów tekstylnych, w której wzór jest tworzony poprzez chemiczny i fizyczny proces wykorzystując odpowiednie substancje. Ta forma druku jest bardzo rzdko stosowana. druk wypukły, druk ręczny - tworzenie wzorów jedno- lub bardziej kolorowych na materiałach włókienniczych poprzez zastosowanie atramentu oraz drewnianych bloków drukujących z reliefem z drewna lub metalu. KaŜdy kolor wzoru potrzebuje swojego własnego bloku. D.w. jest najstarszą techniką drukowania. Nadal jest stosowany w drukowaniu tkanin na damskie sukienki, szale, zwykle w stylu folkowym. druk wytrawiany - przenoszenie wzoru poprzez wytrawianie na zadrukowanej tkaninie lub dzianinie wałkiem drukującym. Powierzchnia wałka pokryta jest warstwą chromu, w celu ochrony przed szybkim zniszczeniem. drukowanie - przeniesienie kolorów wzorów w jednym lub wielu kolorach materiał włókienniczy za pomocą tekstylnego nadruku. W zaleŜności od rodzaju d. dzielimy je na druk wypukły lub druk ręczny, ekranowy, maszynowy oraz transfer. W zaleŜności od stosowanej technologii wyróŜniamy drukowanie reliefowe (ręczne, za pomocą formy), maszynowe (za pomocą grawerujących wałków), oraz drukowanie ekranowe (z płaskim lub obrotowym szablonem). Niekonwencjonalne procesy drukowania obejmują drukowanie
transferowe, drukowanie sprejem, oraz drukowanie wałkiem. drukowany perkal (1) - klasyczny niebieski druk na bawełnianej tkaninie, która wykorzystywana jest na damskie sukienki. drukowany perkal (2) - miękka, lekka, błyszcząca bawełniana tkanina o płóciennym splocie z cienkiej bawełnianej przędzy czesankowej. Wykorzystywana na damskie sukienki i bluzki. drut wzmacniający - Stosowany do wzmocnienia kołnierzyków, gorsetów i staników. Wykonany z plastiku lub metalu. dwukomponentowe włókno - chemiczne włókno produkowane z dwóch polimerów o róŜnych właściwościach fizycznych i chemicznych; tak więc dwa polimery pojedynczego włókna są obok siebie lub włókno składa się z rdzenia i otoczki (centrycznie otoczkardzeń). Dwukomponentowe włókna mogą być tworzone z pojedynczych polimerów, które zawierają fibryle/włókna drugiego polimeru wytworzony niehomogenicznie (Matrix fibryle). W wyniku róŜnic w wykurczu tych dwóch składników uzyskuje się skarbikowanie włókna. dwuosnowowa poprzecznie złoŜona tkanina lekka bawełniana lub atłasowa tkanina, na powierzchni, na której są formowane poprzeczne fałdy za pomocą układu dwóch wątków (podstawowy i scrimped) oraz układu jednej osnowy. Po wpleceniu dodatkowej ciasnej (podstawowej)osnowy, wszystkie wątki zbiegają się to the f. woven previously only in the warp of the fold along the basic warp, creating a transverse fold. Stsoswane do damskich sukien, bluzek i płaszczy. dwurzędowe zapięcie na guziki - posiada dwa rzędy zapięć o szerokim rozstawie, zapięciami tymi są zazwyczaj guziki połoŜone pomiędzy lamówką a brzegiem zapięcia. Tylko jeden rząd guzików słuŜy do zapięcia; drugi jest dekoracją. Wykorzystywane w marynarkach, płaszczach i sukienkach. dwustronna tkanina wątkowa - tkanina z jedną osnową i dwoma wątkami (wyŜszym i niŜszym), gdzie kaŜdy z nich jest z innego splotu tak, aby zwiększyć grubość tkaniny lub wzoru na jej przedzie. dwustronny materiał (1) ogólne określenie dla materiału, który moŜe być uŜywany na przedniej i tylnej stronie; obejmuje podwójny materiał, hollow web oraz odwracalny. RóŜnica w wyglądzie przodu i tyłu jest osiągnięta za pomocą specjalnej technologii tkania.
dwustronny materiał (2) - Materiał o „dwóch stronach“ – jat to materiał, którego obie strony posiadają róŜne właściwości. Na przykład bielizna, która moŜe być noszona po obu stronach materiały; noszona po jeden stronie chroni przed temperaturą powyŜej 0°C, a noszona po drugiej stronie chroni w temperaturze poniŜej 0°C. dziana plisa - tworzy na odwracalnej dzianinie za pomocą odpowiedniego rozstawienia igieł na dwóch podkładach. Załamanie w dzianinie jest tworzone za pomocą wychodzenia jednej igły lub grupy igieł na jednym lub więcej podkładach. Wiele rodzajów jej wyglądu (eg., stand-up, turndown, hollow p.) są osiągnięte za pomocą dostosowania pozycji igieł. Stosowana w odzieŜy damskiej. dzianina Charme - Podwójna, jednostronna dzianina osnowowa, wytwarzana z jerseyu i innych rodzajów materiałów. dzianina dwuprawa (1) - dzianina wykonana na maszynie dziewiarskiej dwułoŜyskowej, jedna stronna dzianiny łączona z drugą np.: poprzez indywidualne łączniki oczek prawych i lewych w zalezności od splotu. dzianina dwuprawa (2) - jedno stronna lub odwracalna dzianina wątkowa zbudowana z dwóch wątków, które tworzą jakieś podstawowe sploty w stosunku do innych. Sploty są tworzone z dwóch przędz, które zakrywają jedna drugą. Niektóre kombinacje są często nazywane (szarmeza). Podwójne dzianiny są gęste i cięŜkie, i są wykorzystywane na odzieŜ i do celów technicznych. dzianina dwuprawa 1x1 - charakterystyczna z uwagi na jej podłuŜne, reliefowe pasy dwuprawe – o róŜnej szerokości, które mogą być osiagnięte poprzez róŜne metody tkania. Wykorzystana do (zwykle o sportowym stylu) górnej odzieŜy, i niektórych rodzajów bielizny oraz pończoch. dzianina interlokowa - rządkowa dzianina która powstaje przez odwrócenie dwóch splotów l:l, jest tworzona tak, Ŝe kolumienki oczek prawych jednej strony są przeciwko kolumienek oczek prawych drugiej strony. Oba strony dzianiny są prawymi stronami splotu. Dzianina wyróŜnia się niskim wydłuŜeniem i pełnym wypełnieniem. Podstawowa dzianina interlokowa moŜe być modyfikowana w celu uzyskania róŜnych wzorów. Ma szerokie zastosowanie w odzieŜownictwie. dzianina kolumienkowa o splocie diagonalnym splot tkaniny w którym jest przewaga punktów wiąŜących w osnowie nad punktami wiąŜącymi w wątku.
dzianina kolumienkowa, dzianina o spolcie sukna (I) trykotu(II) dzianina łączona - dwu-warstwowa konstrukcja dzianiny; ciasno przylegająca, z dolną warstwą z polipropylenowych włókien. Pełni rolę przekazywania potu w wyŜszą warstwę, bawełnianą, która jest zdolna do absorbowania wilgoci i powoduje stopniowe odparowanie. Skóra jest w kontakcie z spodnią warstwą, tylko suchą stroną. Produkty z dzianiny łączonej doskonale chłoną wilgoć podczas uŜytkowania dając poczucie suchości i komfortu nawet podczas duŜego wysiłku. Dzianiny łączone są wykorzystywane na odzieŜ wierzchnią dla sportowców i zwykłych uŜytkowników, ale takŜe na bieliznę i produkty higieniczne, pod róŜnymi nazwami handlowymi. dzianina o zmniejszonej rozciągliwości (1) osnowowa – podłuŜna rozciągliwość jest redukowana za pomocą splotu łańcuszkowego, odwracalna rozciągliwość za pomocą długich łączących oczek. dzianina o zmniejszonej rozciągliwości (2) wątkowa dzianina, jej rozciągliwość jest redukowana za pomocą podawania nici w mniejszej liczbie splotów (poprzez jednostronne rządki, dodatkowe oczka, dodatkowe nici). dzianina osnowowa - ogólne określenie dla tkaniny, w której sploty osnowowe są wykorzystywane do zapoczątkowania nici osnowowej na przedzie. dzianina osnowowa mediolańska dwuigielnicowa dzianina. KaŜda osnowa wprowadzona jest w tym samym kierunku (w prawo lub w lewo)w splocie atłasu. Sploty tej dzianiny połoŜone prosto, jako nabranie oczek są symetryczne.Stosowane w jedwabnych dzianinach na bieliznę. dzianina podstawowa - podstawowa lewoprawa lub dwuprawa wytwarzana techniką rządkową. W tych produktach nie stosuje się Ŝadnych elementów wzorniczych. dzianina prąŜkowana - wytwarzana z kilku nici o róŜnych kolorach, które są obracane podczas wytwarzania rządków. Jeden kolor moŜe tworzyć jeden lub więcej rządków. W celu wykonania takiego wzoru, niektóre maszyny mają aparaturę striping apparatus with several guides. dzianina raszlowa - dzianina wytwarzana na pojedynczej osnowarce Raschel lub podwójnej osnowarce. Pozwala na tworzenie wielu rodzajów wzorów, które w tym rodzaju dzianin są stosowana maksymalnie. UŜywana do damskiej odzieŜy dzianinowej. dzianina rządkowa - Materiał dziany z linearnymi kolumienkami
dzianina strukturalna - ogólne określenie dla dzianiny o strefowej reliefowej powierzchni, która moŜe posiadać róŜne elementy w splocie, np. nośniki splotów, chwyty oczek. dzianina wątkowa, dzianina rządkowa - posiada rządek od jednej nici, która tworzy poprzeczne sploty między krawędzią dzianiny, przechodząc z jednego zakończonego rządka do nowego. Charakterystyczna ze względu na metodę nieplatania, co musi nastepować wzdłuŜ kaŜdego rządka zaczynającego się na górze względem kierunku dziania. W ten sposób mozliwe jest nieplątanie kaŜdego kawałka d.w. na pojedynczej nici.Dzielimy d.w. na nastepujące podgrupy: jednostronne, podwójne, materiały dwulewe.t dzianina wzorowana, dzianina wzorzysta - w celu osiagnięcia poŜądanego efektu wizualnego, powierzchnia splotu jest podzielona na szeroki zakres reliefu, koloru i wzorów koronki. dzianina z podbiciem, materiał z podbiciem umocnione na jej tyle nicią podbiciową, która tworzy oczka i jest umieszczona i trzymana w miejscu przez haczyki. Odbiciowa nić jest zwykle wytworzona z przędzy weneckiej. Zastosowanie dzianiny odbiciowej czyni podstawowy materiał mniej elastycznym, moŜliwe jest utworzenie efektów reliefowych i kolorystycznych oraz wzrastają moŜliwości wykończeniowe i izolacyjne materiału. W zaleŜności od zastosowanej techniki produkcyjnej i ich właściwości, klasyfikuje się ją jako: a) z prostym podbiciem, gdzie jest tylko jedna nić podbiciowa w kaŜdym rządku. dzianino-tkanina materiał włókienniczy wytwarzany za pomocą progresywnych technologii na osnowarkach, na których klasyczny wątkowy przerzut jest zastąpiony przez układ nici wątkowych połączonych razem, w taki sposób, Ŝe tworzą pasy o charakterze t., do której nici wątkowych są przyłączone sploty dzianiny. Głównym celem tej technologii jest osiągnięcie większej objętości. Wykorzystywana w produkcji damskich sukienek, męskich garniturów, bielizny oraz t. dekoracyjnych. dzianinowa wyściółka - patrz interlining dziany kolorowy wzór - w jasnym kolorze podwójna dŜersejowa dzianina, wytwarzana w jednym lub w więcej kolorach. Tworzy kolorową figurę na przedzie i tyle. W rządku wzoru kaŜda kolorowa nić tworzy pojedynczy splot lub grupę splotów, które razem uzupełniają kaŜdy rządek. Wykorzystywana do odzieŜy wierzchniej.
dziany mankiet - dziany wyrób w formie węŜa, noszony w parach; moŜe mieć róŜną długość. Produkowany z przędzy wełnianej. Stosowany do ochrony nadgarstków przed zimnem. dzielona spódnica - spódnica posiadająca odwracalne części tworzone dzięki składanie i fałdowanie; tworzy dwa poziomy, które są przedłuŜone w dolnej krawędzi. dziurka od guzika - Jest zmierzonym otworem w odzieŜy na guzik lub wstąŜkę. Dziurki są podzielone zgodnie z wykończeniem krawędzi. Dziurka jest wykonywana ręcznie lub maszynowo. Brzeg dziurki jest wykańczany materiałem, skórą, metalem lub plastikowym materiałem. Brzeg dziurki jest wykonany poprzez zastosowanie materiałów termoplastycznych. Dziurka ta moŜe mieć roŜne kształty, które są uzaleŜnione od zastosowania: Okrągłe dziurki mogą być okrągłe lub owalne. Kątowe dziurki są trójkątne lub kanciaste. Poziome dziurki – dziurki połoŜone równolegle do krawędzi odzieŜy. Boczne dziurki – dziurki ułoŜone na boku odzieŜy. Dziurka w kształcie klucza – posiada zaokrąglenia po obu końcach dziurki.
dzwonek - niezgięte, niewyprasowane złoŜenie które wchodzi w luźną, sprutą powierzchnię ubrania; zwykle dekoracyjny, ale takŜe funkcjonalny element odzieŜy damskiej, w sukniach, spódnicach i płaszczach. dŜins - twardy, zazwyczaj bawełniany, rzadko spotykany wełniany materiał tekstylny który jest ścisły, posiada skośne Ŝebrowania i niewyraźny diagonalny splot, powierzchnia ma kontrastujące odcienie koloru osnowy i wątku (zazwyczaj biała osnowa i niebieski wątek). Wykorzystywana na spodnie typu sportowego męską, damską i dziecięcą odzieŜ dŜinsową. Nazwa "denim" pochodzi z języka Francuskiego "de Nimes" – od nazwy miasta Nimes (w którym po raz pierwszy wyprodukowano tę tkaninę na odzieŜ roboczą). dŜinsy - pierwotnie biodrówki zrobione z cięŜkiej bawełnianej tkaniny - niebieskiego dŜinsu; posiada wiele widocznych szwów. W latach 70 odzieŜ dŜinsowa zdobyła wielką popularność, niepowtarzalny styl dla młodych ludzi, który obejmował nie tylko spodnie ale takŜe koszule, kamizelki, płaszcze, obuwie i inne akcesoria.
E efekt dwubarwny - dwu-kolorowy wzór na materiale tkanym i dzianym. efekt lustrzany - wykończenie klap lub całej klapy kołnierza, której powierzchnia pokryta jest tkaniną lustrzaną. Jest wykorzystywany w męskich formalnych garniturach, marynarkach dziennych oraz marynarkach wieczorowych. efekt splotu tkackiego, efekt tkania - celowa zmiana w strukturze powierzchniowej tkaniny. Jest osiągnięte częściowo przez mutację podstawowego splotu w jednym lub w obydwóch układach nici (osnowa i wątek) w celu utworzenia reliefowego wzoru na tkaninie płaskiej. elastyczna bielizna - głównie damska bielizna, obejmująca pasek gorsetowy do pończoch, sznurowany, gorset i stanik. Celem noszenia tego typu bielizny było wyrównanie damskiej figury w klatce piersiowej tali i biodrach, zapewniający komfort noszenia i niekrępowania ruchów. Tworzona z elastycznych materiałów, często w połączeniu tkaniny i dzianiny. elastyczna taśma, wstąŜka - Taśma elastyczna z perforacją – równomiernymi otworami pozwalającymi na regulację jej długości. Taśma elastyczna do kapeluszy – okrągła taśma elastyczna w oplocie. Stosowana przez producentów kapeluszy, butów, zabawek. Gładka taśma elastyczna – dwustronna taśma z gładkimi powierzchniami. Elastyczna taśma do pasków – stosowana przez producentów pasków. Ramiączko – pasek taśmy elastycznej – gładka lub wzorzysta taśma elastyczna stosowana w bieliźnie dziewczęcej i damskiej. Elastyczna taśma szelkowa – stosowana przez producentów szelek Wzorzysta taśma elastyczna. elastyczna tkanina - jedwabna tkanina wysoko elastyczna. Zrobiona z średniej lub grubej elastycznej nici w wątku; produkowana róŜnymi splotami. Wykorzystywana w
stanikach, gorsetach i kostiumach kąpielowych. elastyczność włókna - zdolność włókna do powrotu do oryginalnych wymiarów i kształtu po deformacji. Taka zdolność jest zaleŜna od wilgoci, temperatury i wcześniejszego napięcia. En vogue - bardzo dobrze znana nazwa pochodzenia Francuskiego dla odzieŜy, która jest w harmoni z bieŜącą moda i jest bardzo popularna. epingl - wełniana tkanina z charakterystycznymi subtelnymi poprzecznymi prąŜkami róŜnej grubości. Produkowana o róŜnej masie z przędzy czesankowej lub zgrzebnej, splotem płóciennym lub rypsowym z kilkoma wątkami wprowadzonymi w jeden przesmyk w trakcie tkania, lub z przędzy róŜnej grubości. Wykorzystywane na damskie sukienki, i w cięŜszej postaci na damskie płaszcze lub okrycia meblowe. Nazwa pochodzi z Francuskiego: epingl = oznaczając tkaninie jedwabną. etamina (1) cienka, ścisła, lekka wełniana tkanina o płóciennym splocie, wykorzystywana na damskie letnie sukienki i bluzki. Nazwa pochodzi z Francuskiego "etamine" - sito. (2) cienka, lekka, charakterystyczna bawełniana tkanina produkowana z cienkiej przędzy o płóciennym splocie. Wykorzystywana na damskie letnie sukienki i bluzki. etykieta (1) tkany lub dziany materiał tekstylny o określonych wymiarach, na wierzchu którego są tkane lub drukowane parametry produkty. MoŜe być produkowany z papieru w formie naklejki lub metki. etykieta (2) wielo wątkowa wstąŜka wzorzysta z bawełnianej lub wiskozowej przędzy, o płóciennym, diagonalnym lub atłasowym splocie, z róŜnymi splotami na krawędzi. Posiada jaskrawy, drukowany wzór i ma szerokość od 10-100mm; wykorzystywana do metkowania odzieŜy lub bielizny.
F faconné, façonné - nazwa na tkaninę z prostym wzorem, gładkiej powierzchni, tworzonej poprzez łączenie róŜnych splotów i/ lub kolorów przędz. Produkowana z bawełnianej, jedwabnej lub wełnianej przędzy na damskie sukienki. Faille - stosunkowo trwała, lekko błyszcząca, o średniej masie lub cięŜka jedwabna tkanina, z poprzecznymi prąŜkami, o rypsowym, lub płóciennym splocie. Produkowana z cienkiego jedwabiu w osnowie z nierównomiernej przędzy jedwabnej lub czesanej przędzy wełnianej w wątku. Poprzez zastosowanie róŜnych kolorów w wątku i osnowie moŜna uzyskać efekt opalizacji. Tkanina moŜe mieć trwały morowy wzór. Wykorzystywana na damskie sukienki i płaszcze a takŜe w produkcji kapeluszy. Faison - Wzór z drobnymi, prostymi motywami, delikatnie plastyczny tworzony poprzez kombinację róŜnych splotów i przędzy. fala (1) - lekka lub średnio cięŜka tkanina z czystym, diagonalnym ściągaczu tworzonym w f. przędzy fantazyjnej. Tkanina jest w rodzaju jedwabiu lub wełny, a jej nazwa pochodzi od francuskiego słowa "ond" (= falowany). fala (2) - przędza fantazyjna o czystej, wydłuŜonej, spiralnie gromadzonej powierzchni osiągniętej poprzez skręcanie dwóch przędz – podstawowej i fantazyjnej – które tworzą długą, skręconą powierzchnię. RóŜni się przędzy fryzowanej, która ma krótką, spiralną powierzchnię. fala rypsowa - tkanina z reliefowym ściągaczem w linii falistej; zwykle stosowana z średniej wagi jedwabiami. Wykorzystywana do damskich sukienek i płaszczy. falbana - ozdoba damskich sukien, bluzek i bielizny, wykonana ze zgromadzonych pasków materiału włókienniczego, które są przyszyte lub przyczepione do ubrania tylko długą stroną. Falbana moŜe być przerobiona w fałdę, pofałdowana, składana lub pocięta w określony kształt. Typowa cecha odzieŜy dla dziewczyn i młodych kobiet, nadająca młody wygląd. fałda - miejsce, w którym materiał włókienniczy jest złoŜony w kształt łuku. MoŜe być oddzielna, brzeŜna lub mała. fałda, zakładka - Plastikowy element dekoracyjny garderoby przymocowany do odzieŜy, przyszywany w róŜne miejsca na materiale. Wąska zakładka jest wykonana poprzez
zszywanie miejsca najwęŜszego biorąca pod uwagę szerokość materiału. Wąska zakładka moŜe być wykonanym maszynowo uŜywając specjalnego talerza igły i podwójną igłę. fantazyjna nić, fantazyjna przędza - dekoracyjna konstrukcja nici. Jej struktura tworzy na powierzchni niezwykłe efekty wzoru i koloru. fantazyjna przędza - na całej długości jej powierzchnia ma róŜnorodny wygląd, tworzy na dzianinach lub tkaninach efekty dekoracyjne. Takie efekty mogą być otrzymywane poprzez przędzenie, skręcanie, barwienie, drukowanie lub mogą być ich kombinacją. Najbardziej znane przędze fantazyjne zawierają: pętelki, złotą (srebrną) nić, zgrubienia, ozdobną, pętelkową przędzę, spiralną przędzę, z jedwabnymi pęczkami, przędzę knotową, przędzę krepową, mulinę, przędza zgrubiona, moŜe mieć fantazyjny skręt, przędza tkacka, falę, niedoprzęd, na tkaninę frotową, przedzę pętelkową, vigoureux y., przędza mieszankowa i przędza szenilowa. fantazyjny melaŜ - przędza której jaskrawy wygląd jest tworzony poprzez przędzenie kilku róŜnobarwnych włókien. fartuch, fartuszek - owijany naokoło spódnicy lub odzieŜ zakrywająca tułów, noszony w celu ochrony przodu, boków ( czasami tyłu) sylwetki. Zabezpieczony za pomocą cienkiego paska. RozróŜniamy między fartuszek, pół-długim fartuchem a długi fartuch . fartuch, kitel - luŜno dopasowany, chłopskiego stylu płaszcz, który sięga za pośladki; produkowany z wełny lub bawełny bez podszewki. Zapięcie jest po całej długości na przedniej części, albo znajduje się z tylu na plecach. Fartuch ma zwykły krój, z zaprasowanym karczkiem. Nie ma Ŝadnych ograniczeń w kształatach dekoltów, kołnierzyków i rękawów. fartuszek - ma przedłuŜoną przednią część, która zasłania klatkę piersiową, pas i biodra, i jest wiązany z tyłu. Najczęściej stosowany jako fartuch roboczy. fastryga - tworzona przez skręcanie pojedynczych bawełnianych lub wiskozowych przędz. Nie jest ani mocna ani trwała. Stosowana do połączenia odzieŜy, po szyciu znika???. Faux camaieux - oznaczenie kolory zimnego i ciepłego w tych samych tonach tego samego koloru.
fez - nakrycie głowy, którego kształt przypomina ścięty stoŜek; zazwyczaj z frędzlem. Produkowany z wełnianych dzianin, które są spilśniane i nabierają kształtu. Fez cieszy się popularnością na Bliskim Wschodzie, szczególnie w Turcji, Albanii i Grecji. Nazwa pochodzi od marokańskiego miasta Fezu. fil-a-fil, filafil wełniana tkanina z charakterystycznymi, ustawionymi pod kątem przestrzeniami produkowana najczęściej z przędzy czesankowej i wykorzystywana na męskie garnitury. Podstawowy wzór moŜe być urozmaicony poprzez paski lub kratkę. fil-a-fil, filafil (pepper-and-salt; wzór tkaniny) wzór z typowym kątem, odstępami, produkowany splotami, z których najpopularniejszy to diagonalny, diagonal, dwa na dwa albo Panamski, z połączeniem dwóch kontrastowych kolorów przędzy w osnowie i wątku przy stosunku 1:1 albo 2:2. Nazwa pochodzi od sposobu w jaki tworzony jest wzór. Francuskie "fil fil" oznacz "nić przez nić" (ciemny i jasny) filc - materiał włókienniczy złoŜony z jednej wełny lub więcej, w którym włókna są połączone za pomocą mechanicznych lub chemicznych efektów generowanych podczas filcowania lub spilśniania. Stosowany jest najczęściej w przemyśle obuwniczym oraz na materiał tekstylnych do celów technicznych. firaneczka - ozdoba uŜywana w damskich sukienkach; tworzona przez fałdowanie, udrapowanie lub plisowanie pasów lekkiej tkaniny, które są wszyte w odzieŜ. Flamengo - lekka jedwabna tkanina z lekką, prąŜkowaną powierzchnią, o płóciennym splocie. Osnowa jest z błyszczącego jedwabiu, a wątek z jedwabiu krepowego w kaŜdym zmiennie skręt-S i skręt-Z. Wykorzystywana na damskie letnie sukienki. Flamengo, krepa marokańska cięŜka jedwabna tkanina z zauwaŜalnymi skośnymi, falistymi prąŜkami, uzyskanymi dzięki zastosowaniu S skrętu i Z skrętu w wątku przemiennie w stosunku 2:2, i ścisłej osnowy. Pierwotnie krepa marokańska produkowana z jedwabiu naturalnego miała jedwab surowy w osnowie i [[[English:_chappe_silk_yarn;_chappe_silk]| jedwab cięty]] w wątku. Półjedwabna krepa marokańska miała ostro skręconą przędzę bawełnianą lub wełnianą w osnowie. Stosowano ją na podszewki i sukienki damskie. Flanders batyst - przezroczysta, lekka bawełniana tkanina, o płóciennym splocie i produkowana a z cienkiej przędzy.
Wykorzystywana na damską bieliznę i sukienki. flanela (1) - wełniana tkanina, która jest miękka w dotyku, z grubą, długą, płaską okrywą, która częściowo lub całkowicie pokrywa obie strony. Produkowana z lekkiej przędzy czesankowej, albo zgrzebnej, głównie splotem dwa na dwa diagonalnym. MoŜe być o róŜnej masie. Wykorzystywane na męskie garnitury i damskie sukienki i kostiumy. Nazwa pochodzi od Walijskiego słowa "gwlamen" – wełniany artykuł, a następnie rozwinęła się w słowo "flannen" a potem "flannel". flanela (2) - popularna nazwa dla bawełnianej i wełnianej tkaniny która jest miękka w dotyku; posiada grubą okrywę na prawej stronie, często takŜe na lewej stronie, z niewidocznym splotem. Posiada szeroki zakres zastosowań. flanela (3) - bawełniana tkanina, która jest przyjemna w dotyku i ma grubą okrywę częściowo okrywającą płócienny lub diagonalny splot. Wykorzystywana na zimową bieliznę, koszulki, bluzki itp. flanela bawełniana - cienka, lekka bawełniana tkanina, z lekką okrywą i wyraźnym płóciennym lub diagonalnym splotem. Wykorzystywana na koszulki i damskie bluzki.
flausz - cięŜka wełniana tkanina która jest miękka w dotyku, z długą, częściowo ukształtowaną, poziomą okrywą, która zakrywa diagonalny lub atłasowy splot. Produkowana z pojedynczej przędzy czesankowej. Wykorzystywana na damskie i męskie płaszcze. Nazwa została wzięta z Niemieckiego "Flausch" – kępka włosów, która charakteryzuje powierzchnię tkaniny. Nazwa ta często jest źle uŜywana na aksamit, tkaninę z krótką okrywą. flokowy materiał - materiał o wyglądzie podobny do weluru, którego powierzchnia jest tworzona przez zabezpieczenie pęczka włókien na podstawowym materiale. Wytwarzany za pomocą elektrostatycznego testowania i dopasowania pęczków na tkaninie stosując środek łączący z przeciwnym ładunkiem elektrostatycznym. Materiał podstawowy zwykle jest wytworzony z bawełny lub mieszany; jako środek łączący stosowane są róŜne rodzaje lateksu, rozproszone poliakrylany, itp. Pęczki są bawełniane, jedwabne, poliamidowe lub poliestrowe. Materiał flokowy jest stosowany w produkcji płaszczy, klasycznych kurtek i kurtek sportowych. Florencja - lekka jedwabna tkanina z lekkimi prąŜkami, tkana z jedwabiu naturalnego, czasami z bawełnianym wątkiem,
płóciennym splotem. Wykorzystywana na podszewki. Floryda - cienka, luźno tkana bawełniana tkanina z miękkiej, stosunkowo zgrzebnej przędzy, o płóciennym splocie. Bardzo waŜne są kurczliwość i sztywność, poniewaŜ jest wykorzystywana na kołnierzyki i mankiety koszul, tak samo jak do celów technicznych. fluoroscencyjne środki bielące – rojaśniacze optyczne - Fluoroscencyjne środki bielące są barwnikami, które absorbują światło ultrafioletowe i przekształcają je w widzialne światło fluorescencji. Są to substancje, których maksimum absorbcji promieniowania mieści się w zakresie 360380, natomiast cały zakres to częstotliwość 360-760 nanometrów i obejmuje kolory; fiolet, niebieski, zielony, Ŝółty, pomarańczowy i czerwony. Promieniowanie ultrafioletowe (UV) posiada długości fal krótsze niŜ 380 nanometrów. W szarzeniach kolory fioletowe I niebieski często są pomijane. Rozjaśniacze mogą być dodawane do kąpieli barwiących w temperaturze 50°C przez 20 minut. Mogą być takŜe dodawane do obróbki wykończalniczej po procesie bielenia wodą utlenioną. folklor - wyraŜenie nieznanej sztuki ludowej w odzieŜy; kształtującej modne części odzieŜy, których pewne elementy są wzięte z historycznych ludowych strojów pełne wyrazu szczególnych cech i tradycyjnych sposobów ubierania się z poszczególnych rejonów. Frak wieczorowy - strój oficjalny, składający się z wieczorowej marynarki, spodni (najczęściej w kolorze czarnym), białej wieczorowej kamizelki, i białej wieczorowej koszuli. Białe rękawiczki i niskie czarne obuwie są nieodzownym elementem. Frak wieczorowy pojawił się w XVIII wieku okrycie dla oficerów; dopiero później stał się odzieŜą wizytową. Na początku XIX wieku był noszony z długimi spodniami. Frak jest noszony na specjalne towarzyskie okazje. frędzle - Płaska taśma o jednej krawędzi równomiernej, i drugiej - z frędzlami. UŜywana jako dekoracja.
fresk - lekka, ziarnista , porowata i spręŜysta wełniana tkanina, która jest czasami szorstka w dotyku i ma charakterystyczny płócienny splot. Tkana z przędzy czesankowej i cienkiej przędzy zgrzebnej, która jest powtórnie przerabiana i skręcana dwu lub trzy krotnie; często mulina. Wykorzystywana na męskie garnitury. Nazwa pochodzi od Włoskiego słowa "fresco" (malowanie ścian) ze względu na powierzchnię tkaniny. frywolitki - Rodzaj koronki artystcznje (nazywane są inaczej koronką czółenkową). Wzór moŜe być tworzony poprzez węzły z indywidualnych oczek, zmienających rozmiar lub łącząc je itp. Podstawowymi elementami frywolitek są węzły, słupki i pikotki, za pomocą których tworzy się kółka i łuczki. Najczęściej spotykanymi wyrobami frywolitkowymi są serwetki, kołnierzyki, wstawki koronkowe i biŜuteria (w szczególności obróŜki i naszyjniki). funkcjonalizm - tendencja, która ma swoje korzenie w projektowaniu architektury, którego motto brzmi "tworzenie jest zdeterminowane funkcjonalnością". Jako element mody w przemyśle włókienniczym charakteryzuje się prostotą kroju w celu nadania funkcjonalności gdyŜ funkcjonalność jest waŜniejsza od dekoracji. futro - damskie i męskie zimowe okrycie wierzchnie, całe zrobione z futra Najczęściej luźne i długie, spokojne z ładnym krojem i bez elementów mody. futro sztuczne dziane - przypomina prawdziwe futro. Jego podstawa, w którą podczas procesu dziania jest wczesane włókno polyacrylonitrile, tworzy wymaganą powierzchnię runową z dzianiny z bawełnianego lub syntetycznego włókna. Tył wyrobu końcowego jest wzmocniony lateksem, a strona runowa jest rafinowana kilka razy za pomocą prasowania, barwienia i cięcia w celu osiągnięcia odpowiedniego efektu wizualnego. Wykorzystywane w produkcji zimowych płaszczy oraz odzieŜy sportowej.
G gabardyna (1) - wełniana gabardyna jest cienka, średnio grubą, grubą tkaniną produkowaną z przędzy zgrzebnej diagonalnym lub diagonalnym pochodnym splotem. Stosowana na spodnie, męskie garnitury, damskie sukienki i płaszcze. gabardyna (2) - jedwabna gabardyna jest grubą i cięŜką tkaniną. Jest stosowana na damskie sukienki i kostiumy. gabardyna (3) - gabardyna z cienkiej bawełnianej przędzy jest bardzo grubą i cięŜką tkaniną; o diagonalnym splocie. Jest merceryzowana, i ma wykończenie wodoodporne . Stosowana na damskie sukienki i płaszcze, najczęściej przeciw deszczowe. gabardyna (4) - nazwa dla grubej tkaniny, charakterystycznej dzięki wyraźnym, skośnym prąŜkom. Nazwa pochodzi z języka francuskiego "Gabartin" – jest to nazwa salonu mody, który jako pierwszy produkował tego typu tkaninę. Nazwa moŜe takŜe kojarzyć się z angielskim słowem "gabardine" – długi, luźny płaszcz, który noszony był przez księŜy i śydów. garnitur do tańca - młodzieŜowa odzieŜ na specjalne okazje, o modnym kroju wykonana z tkaniny wełnianej w ciemnym kolorze i z delikatnym wzorem. MoŜe to być takŜe welwet w ciemnym kolorze. Komponuje się z białą koszulą, która czasami jest noszona z kamizelką w wymyślnych kolorach. garnitur koktajlowy nowoczesny, niekonwencjonalny, elegancki garnitur o młodzieŜowym wyglądzie; róŜni się od dziennego garnituru rodzajem tkaniny i modelem. garnitur wyjściowy (1) - strój na okazje formalne. Obejmuje płaszcz wieczorowy, marynarkę, marynarkę wieczorową oraz klasyczny, ciemny garnitur. Zwykle wytwarzany z tkanin wełnianych w ciemnych kolorach. garnitur wyjściowy (2) - słuŜy do codziennego noszenia i jest jednym z najpowszechniejszych rodzajów odzieŜy. Materiał tekstylny i kształt ubrania zaleŜy od obecnej mody. Garnitur składa się z sukni, spódnic, płaszczy, marynarek, itp. garnizonowa czapka - Czapka w kształcie soczewicy z wyraźnymi stronami, które mogą być podwójne i udekorowane. gaza - przewiewna, przezroczysta, lekka bawełniana tkanina; o płóciennym splocie tworzona z cienkiej przędzy. Wykorzystywana na letnie bluzki i sukienki, w medycynie i jako grubsza forma tej tkaniny stosowana w hafciarstwie.
getry - dziane rajstopy bez stóp. NiŜsze krawędzie są dopasowane do paska do spodni, koniec cholewki jest elastycznie podszyty lub z mankietem. getry golfowe - wąskie, sportowe spodnie sięgające poniŜej kolan, gdzie są zapinane w róŜnorodny sposób. Są podobne do spodni do kolan, ale są krótsze i bardziej podwinięte. Pierwotnie noszone do gry w golfa, stąd nazwa. Popularne dla sportowców i na wycieczki piesze. getry na buty - krótkie wierzchnie skarpetki, typowe z bocznym zapięciem na guziki lub zamek błyskawiczny, zrobione z materiału lub skóry, bez stopy, i wyposaŜone w pasek do spodni. W przeszłości noszone były głównie przez męŜczyzn; dziś (produkowane z poliamidu) są częścią stroju kaŜdego alpinisty lub narciarza. Glencheck - wzór powszechnie uŜywany na wełnianej tkaninie, który ma duŜą kratę w dwóch lub więcej kolorach, tworzonej poprzez kolorowe nitki osnowy i rzucanie na tło lekkiego wzoru. Najczęściej o diagonalnym splocie z przędzy czesankowej i zgrzebnej. Wykorzystywany na męskie garnitury i marynarki, a takŜe na damskie kostiumy i płaszcze o eleganckim i sportowym wzorze. Nazwa pochodzi od Szkockiego "glen" ("rodzina"} i Angielskiego "check", wzór odzieŜy jest rozróŜniany od innych. Nazwa wzoru jest charakterystyczna dla rejonu, z którego pochodzi, np.: we Francji znana jest jako "prince de Galle", a w Austrii jako "Esterhazy". główka rękawa - górna, zaokrąglona część rękawa, która jest przyszyta do części ramienia i pachy. Gniecenie - Chemiczna obróbka tkaniny bawełnianej, która powoduje, Ŝe materiał wygląda jak pognieciony. godet - długa spódnica ze szczupłą, przylegającą linią od tali do kolan, gdzie jest otwarta poprzez rozporek lub fałdę lub typową wstawkę, która nadaje spódnicy dzwonowaty lub stoŜkowaty kształt. gofrowanie - wykończenie stosowane dla jedwabnych i bawełnianych tkanin w którym stosuje się kalander w wałkami posiadającymi grawerowany wzór; osiąga się za pomocą tego wspaniały reliefowy wzór. Wykończenie to nie zawsze ma trwały charakter. NajwyŜszą trwałość uzyskuje się na tkaninach z termoplastycznych syntetycznych włókien, z odpowiednim zastosowaniem temperatury. Wykorzystuje
się je na tkaniny przeznaczone na damskie sukienki, poszewki, a takŜe jako tkaniny do celów dekoracyjnych. gorset - damska bielizna modelująca, utworzona poprzez połączenie stanika i paska gorsetowego. Produkowany z elastycznego, lekkiego materiału. Zapinany na paski, haczyki i mniej popularne zamki błyskawiczne. Najwcześniej pojawił się w czasach staroŜytnych, a potem moda XIV wieku miała podobną bieliznę. gorset, pas - damski dodatek odzieŜowy do zabezpieczenia pończoch. Część, która jest dopasowana w talii posiada klamry, do których są przyczepiane pończochy. Wytwarzany z mocnego i rozciągliwego materiału włókienniczego; moŜe być wąski lub szeroki. (szeroko zwykle słuŜy do kształtowania miednicy). granadyna (1) - cięŜka, porowata, gazejska tkanina jedwabna lub wełniana która jest sztywna w dotyku; o płóciennym lub gazejskim splocie, zazwyczaj z przędzą osnowową o wysokim skręcie. Wykorzystywana na lekkie damskie sukienki. granadyna (2) - bardzo mocno skręcona nić z cienkiego włókna; od 1,200-1,800 skrętów na 1 metr. Grisaille - zwyczajowa nazwa dla wzoru tkaniny, w którym wyraźnie kontrastuje biała i czarna nitka, które są uŜyte w wątku i osnowie – dając tkaninie wygląd szarego odcienia. gruby jedwab - bardzo gruba, miękka, średnio cięŜka, jedwabna tkanina wytwarzana splotem płóciennym z nieregularnej
szorstkiej przędzy, zwykle z przędzonego naturalnego jedwabiu, w celu osiągnięcia jej charakterystycznego wyglądu. Stosowana do damskich płaszczy, garniturów i sukienek. gruby materiał włóknisty, sukno włochate, flausz - cięzka, nieco sztywna bawełniana tkaninawytwarzana w pięcio-końcowym wątkowym splocie atłasowym który jest closer sett w wątku. Jej tył jest czesany; jej przód bywa z nadrukiem w pasiasty wzór. Stosowana do odzieŜy roboczej. W ostatnich latach jej zastosowanie było bardzo waŜne. gumitex - jednostronna dzianina osnowowa która charakteryzuje się wzdłuŜną rozciągliwością i poprzeczną rozszerzalnością, osiągniętą poprzez wrobienie nitki poliuretanowej. gust, smak - estetyczny sens indywidualnej osoby dla piękna i wdzięku, co zmienia się stopniowo i jest przedmiotem ciągłego rozwijania się i zmian czasu. guzik - stosowany do zapinania odzieŜy; czasami ma cel jedynie dekoracyjny. Jego kształt, rozmiar i materiał są dyktowane przez bieŜącą modę. Produkowany z plastiku, skóry, szkła, pereł, metalu, drewna itp. Guziki są stosowane od czasów staroŜytnych, zastąpiły wiązania. Od 1990 roku guziki stały się waŜnym elementem damskiej mody. guzik opleciony - Guzik tworzony przez nawijanie przędzy wokół gładkiej obręczy cynkowej. Stosowane jako pokrycia guzików np. w pościeli.
H H-linia - modny kształt damskiej odzieŜy, która charakterystyczna jest dzięki jej prostej, wąskiej lini i kwadratowym lub prostym ramionom i pasowi, dzięki którym odróŜnia ją od I-line. HMS Blazer - Poprzednik jednorzędowego blazera. Pierwotnie noszony był w XIX wieku przez angielskich wioślarzy. Blazer ten ma trzy kieszenie naszywane, z klubowym znaczkiem haftowanym poniŜej kieszeni i złotymi lub błyszczącymi guzikami. W dzisiejszych czasach moŜe być zrobiony z kieszeniami lub klapami, takŜe, bardzo często w kolorze granatowym, mniej z fioletowymi guzikami i bez rękawów. haft - materiał tekstylny, którego sploty mogą być aranŜowane w wiele róŜnych sposobów za pomocą przędzy hafciarskiej, tworząc wzór lub ozdobę. RozróŜniamy jednoczęściowe, odzieŜowe, przeznaczone na firanki, itp. haft Madeira - lekka bawełniana tkanina, produkowana splotem płóciennym, która jest ozdobiona na całej powierzchni haftem. Stosowana na damskie sukienki i bluzki, ozdobne kołnierzyki, mankiety, itp. haftowanie maszynowe - Haftowanie za pomocą maszyny - hafciarki Haftowanie wykonane na maszynie hafciarce tworzone jest przynajmniej przy pomocy dwóch zestawów nici, górnych i dolnych. Taki haft jest imitacją haftu ręcznego, lecz w przeciwieństwie do niego gdzie kaŜdy motyw haftowany jest oddzielnie, haft maszynowy wykonywany jest bez
przerywania nici między poszczególnymi motywami. halka (1) - damska bielizna w rodzaju spódnicy która jest noszona pod spódnicą w taki sposób, Ŝe wierzchnia odzieŜ nie jest blisko, a ona nie jest przez nią widoczna i utrzymuje jej kształt oraz sylwetkę. halka (2) - damska lub dziewczęca część garderoby okrywająca tułów i ramiona, sięgająca do pośladków; zawsze jest krótsza niŜ sukienka, pod którą jest noszona. Jej górna część jest często modelowana w kształcie biustonosza, i jest ozdobiona koronką lub haftem. Harris-Tweed - elastyczna i porowata wełniana tkanina z szorstką, pogrubioną powierzchnią i powietrznymi wolnymi otworami o diagonalnym splocie która ma przyjemny chwyt i tkana jest z przędzy zgrzebnej. Nazwa jest zarezerwowana tylko dla wyrobów 100% z wełny z rejonów centralnej Anglii; pozwolenie jest wydawane przez firmę Harris Tweed. Wykorzystywane na męskie marynarki i płaszcze, i damskie kostiumy. Helanka - zwyczajowa nazwa teksturowanej przędzy pierwotnie produkowanej przez Szwajcarską firmę Heberlein and Co.; teksturowana o fałszywym skręcie z poliamidowego lub poliestrowego jedwabiu. Nazwa jest nazwą handlową. Wykorzystywane w produkcji pończoch, skarpetek, dzianin i tkanin. Cechami charakterystycznymi tych wyrobów to elastyczność, miękkość i łatwość uŜytkowania.
I I-linia
- modny fason damskiej odzieŜy, wyróŜniający się dzięki prostocie i dostosowanym do odzieŜy skromnym liniom. Ramiona mogą być kwadratowe lub naturalnie szerokie, a dolna krawędź spódnicy moŜe być ozdobiona falbaną lub fałdami. Męskie stroje charakteryzuje prostota, szczupła sylwetka - I-linia i lekko marszczone rękawy.
imitacja alpaki - Tkanina podszewkowa osplocie płóciennym; wełniana przędza jest uŜywana jako osnowa, a sztuczny jedwab jako wątek. imitacja futra, sztuczne futro - tkane lub dziane tekstylne futro, które ma wygląd prawdziwego futra. Poliakrylonitrylowe włókna lub wełniane są wykorzystywane na okrywę. Okrywa jest tworzona w dwóch wysokościach i róŜnej grubości włókna (pokryty puchem i sierścią). Futro jest wzorzyste, drukowane w kropki. Jego charakterystyczny wygląd jest osiągnięty poprzez zastosowanie róŜnych wykończeń, fantazyjne strzyŜenie, wirowanie, szczotkowanie lub gofrowanie, nadając efekt prawdziwego futra. Najczęściej bazą jest bawełna lub mieszanka, wzmocniona przez wykończenie lewej strony. impregnacja - moczenie lub nadładanie hydrofobowych środków chemicznych, w celu otrzymania wodoodpornych tkanin. Indygo, błękit indygo - stara metoda roślinnego barwienia tekstyliów – za pomocą ciemno niebieskiego proszku, pierwotnie produkowanego z indyga uprawianego
głównie w Indiach. Obecnie jest to barwnik syntetyczny. Cieszył się duŜą popularnością w epoce dŜinsu, który jest najczęściej barwiony na kolor nienieski. indywidualny strój sportowy - wspólne określenie dla indywidualnej, praktycznej odzieŜy sportowej. inkrustacja - Dekoracyjna koronka wstawiana na materiały o określonym rozmiarze która tworzy wzór. Ta technika jest inspirowana mozaiką w biŜuterii, kamieniami i perełami lub kością słoniową w celu dekorcji. Inlet - pierwotna nazwa dla drelichowej grubo tkanej bawełnianej tkaniny produkowanej płóciennym lub diagonalnym splotem, która jest wykorzystywana na pościel. MoŜe być z czystej bawełny lub mieszanki materiałów z zawartością włókien poliestrowych. Inlet- nazwa tkaniny wsypowej - tkanina bawełnianaśrednio cięŜka; jest miękka, spręŜysta i zimna w dotyku. Ostatnimi czasy wykorzystywana na modne materiały narzutowe, płaszcze i odzieŜ sportową. Czasem obrabiano jej powierzchnię w celu osiągnięcia efektu perkalu, lub szmerglowania lub przypalania. Ircha (doeskin) - miękka, lekka wełniana tkanina, z krótką, błyszczącą okrywą i pięcioskokowym splotem atłasowym który ukrywa Ŝebrowania. Produkowana z cienkiej przędzy zgrzebnej. Wykorzystywana na męskie garnitury, smokingi, mundury i płaszcze. Nazwa pochodzi od "doeskin", poniewaŜ ta tkanina jest jak skóra łani.
J Jarryl - fantazyjne, błyszczące włókno wiskozowe; produkowane w róŜnych kolorach w celu osiągnięcia specjalnych efektów kolorystycznych w modnych typach tkanin. Pierwotnie pochodzi z Francji, a nazwa jest zarejestrowanym znakiem handlowym. Jednolity - określenie wykorzystywane do jednokolorowej tkaniny, na której powierzchni moŜe być wzór reliefowy osiągnięty przez splot. jednorzędowa marynarka - posiada jeden rząd guzików, które słuŜą do zapinania. Najczęściej klapy są rozlozone. Najbardziej popularne są rodzaje marynarek, które posiadają dwie lub trzy dziurki na guziki, ale gdy klapa jest mała wówczas moŜe być więcej dziurek. jednorzędowy garnitur - z rękawami, garnitur okrywający tułów z jednym rzędem guzików, które słuŜą do zapinania. jedwab japoński - popularna nazwa dla cienkiej, bardzo lekkiej o płóciennym splocie japońskiej surowej tkaniny jedwabnej; która jest całkowicie barwiona lub drukowana i ma nierówne brzegi. Wykorzystywana na damskie sukienki i bluzki. jedwab naturalny - proteinowa wydzielina z jedwabnych gruczołów gąsienic jedwabników, która krzepnie po kontakcie z powietrzem w czyste podwójne włókno. WyróŜniamy prawdziwy jedwab, który jest tworzony z udomowionych jedwabników oraz dziki jedwab z pół-dzikich jedwabników lub jedwabników chińskich. Gąsienica wytwarza naturalny jedwab za pomocą przepoczwarzenia, po którym tworzy kokon. Włókno na powierzchni kokonu, które nie moŜe być nawinięte, jest wykorzystywane w produkcji przędzy czesankowej; wyczesy oraz odpady są odpowiednie do przędzy odpadowej z jedwabiu . Środek kokonu zawiera wartościowe włókno, które jest zwinięte razem z tak zwanym grge. Jego długość waha się od 900 do 1000 m. Włókno jedwabne składa się w 76 % z własnego proteinowego włókna oraz w 22 % z kleistej łuski z proteiny serycyny; pozostałość to tłuszcze, wosk oraz sole mineralne. J.n. jest wśród najszlachetniejszych, najmocniejszych i najczystszych włókien naturalnych; ma wysoki połysk i jest bardzo plastyczne. Krajem j.n. są Chiny, gdzie był znany juŜ 5000 lat temu. Ok. 2000 lat temu został rozprzestrzenionych do Korei, Japonii i Indii.
Głównymi producentami j.n. są dziś: Japonia, Chiny, stany byłego ZSRR, Włochy, Hiszpania i Indie. W dzisiejszych czasach j.n. jest często zastępowany przez syntetyczne włókna. Jest wykorzystywany w tkaninach na damskie sukienki, męskie koszule i krawaty, nicie oraz spadochrony. jedwab organzyński - nić z naturalnego jedwabiu, tworzona za pomocą skrętu dwóch lub trzech przędz jedwabiu surowego. Stosowana jako nić osnowowa w produkcji tkanin jedwabnych lepszej jakości. jedwab surowy - czysta, gruba, lekka jedwabna tkanina wytwarzana w splocie płóciennym; zwykle jest jednokolorowa z naturalnego jedwabiu. Wykorzystywana w produkcji damskiej bielizny, bluzek i sukienek. jedwab sztuczny, włókno sztuczne - określenie niepoprawnie stosowane odnośnie ciągłych chemicznych włókien (jedwabnych). jedwabna nitka do obszyć - nitka produkowana z podwójnej surowej jedwabnej przędzy, takŜe z błyszczącego jedwabiu wiskozowego (takŜe podwójnego). Ma gładką, błyszczącą powierzchnię. Wykorzystywana do obszyć dziurek na guziki lub do ozdobnych ściegów. jedwabna tkanina ubraniowa, Shantung (1) lekka wełniana tkanina, która jest lekko sztywna w dotyku o nierównej powierzchni tworzonej przez delikatniejsze i bardziej szorstkie miejsca w przędzy (płomykowej), zwykle w wątku; w splocie płóciennym. Stosowana do damskich płaszczy i męskich letnich garniturów. jedwabna tkanina ubraniowa, Shantung (2) lekka jedwabna tkanina, która zwykle jest jednokolorowa i ma nierówną, reliefową powierzchnię osiągniętą poprzez zastosowanie róŜnych szorstkich przędz; jest w splocie płóciennym, a oryginalnie z przędzonej z naturalnego jedwabiu lub podwójnego kokona . jedwabna tkanina ubraniowa, Shantung (3) oryginalnie lekka, jedwabna tkanina o reliefowej powierzchni, wytwarzana z nierównej, szorstkiej przędzy w wątku i czasami równieŜ w osnowie. Nazwa pochodzi od chińskiej prowincji która jest znana z produkcji tkanin jedwabnych tego rodzaju. jedwabny materiał - materiał produkowany z naturalnego lub sztucznego jedwabiu albo przędzonych włókien chemicznych (lub ich mieszanką), lub połączeniem jedwabnych przędz, które tworzą wygląd i charakter
materiału jedwabnego. Jest wiele wariantów chwytu i struktur; w większości przypadków materiał ma połyskującą powierzchnię. Specjalne wykończenia mogą spowodować zmiany w wyglądzie lub innych właściwościach. Wykorzystywane najczęściej na bieliznę, damskie i dziecięce sukienki, bluzki, płaszcze, modne akcesoria i podszewki w męskiej odzieŜy. jesionka - długi, gruby pojedynczy lub podwójny płaszcz męski z białym kołnierzem i duŜymi klapami. Zwykle posiada złotą lub srebrną nić, krawędzie tylnych splotów, kieszenie z łatami oraz szwy. MoŜe być obcisły lub luźny. Wytwarzane z cięŜkiej tkaniny wełnianej. jesionka, spencer (1) - krótka, dopasowana, kolorowa kurtka, która tworzy część odzieŜy dla kelnerów i innych pracowników hoteli i restauracji.
jesionka, spencer (2) - krótka, wąska, dopasowana kurtka, która jest zwykle w jasnych kolorach; męskie i damskie ubranie na specjalne okazje. Znana była juŜ w 18. wieku jako ciepły płaszcz noszony przez Earla Spencer. Jumper styl - damska odzieŜ w sportowym stylu, szczególnie sukienki i bluzki. Jest luźna, miękka i lekka. Najczęściej składa się z dwóch części. Bluzka nie ma zapięcia na całej długości i jest zakładana przez głowę. Spódnica jest lekko marszczona lub plisowana. Juta - włókno łykowe pochodzące z łodyg rośliny juta, jest to jednoroczna roślina tropikalna, z rodziny lipowatych. Roślina te dorasta do wysokości 2 m do 5 m. Juta jest wykorzystywana do produkcji tkanin z przeznaczeniem na opakowania, worki, namioty, Ŝagle i materiały izolacyjne.
K kabel - tekstylia z ciągłych filamentów, znacznie cieńszych niŜ pakuły, najczęściej o grubości 200-1000 tex. Przetwarzane najczęściej na materiał podłogowy. kabel, taśma z włókien ciągłych, pakuła materiał z ogólnie cienki, więcej niŜ 10 ktex, zrobiony z grupy ciągłych chemicznych filamentów, które są ułoŜone równolegle; nie są skręcone i nie są łączone w Ŝaden sposób. Produkowany procesem konwertowania (przetwarzania kabla w taśmę) i dalej przetwarzany na przędzę, moŜe być 100% lub być mieszanką z innymi materiałami przędzionymi. Kaftan (1) - lekki męski Ŝakiet z długimi lub krótkimi rękawami; czasami jest to cześć stroju ludowego, a czasami jest noszony przez kobiety. Kaftan (2) - długie, luźne okrycie wierzchnie, które ma otwierany przód, szerokie rękawy i czasami ma pasek. Pierwotnie w Oriencie część garderoby i część oficjalnego ubioru dla Ortodoksyjnych śydów. kalandrowanie, wygładzanie - wykończenie stosowane na bawełnie, jedwabiu, i czasami na wełnianej tkaninie, podczas którego tkaniny przechodzą między dwoma wałami. Jeśli tkaniny są twarde wówczas wały są zrobione ze stali, jeśli tkanina jest miękka wały mają powierzchnię papierową lub bawełnianą. Nacisk nadaje tkaninom gładki, błyszczący wygląd. kalesony - chłopięce i męskie majtki; są róŜnej długości, często posiadają rozporek z przodu. Wytwarzane z tkanin bawełnianych lub lekkich dzianin. kamizelka - Luźno dopasowana górna część garderoby z dekoltem, czasami ze specjalnym zapięciem na przodzie, moŜe być jedno lub dwurzędowy. Przednia cześć jest wykonana z tego samego materiału co marynarka, a tylni część jest wykonana z podszewki. Pierwowzory kamizelki pojawiły się w czasach Ludwika w wieku XIV., wówczas miała rękawy tego samego kształty co płaszcz i bardzo często noszona była w domu jako szlafrok. W XVIII wieku „zgubiła“ rękawy, skrócono, stała się waŜną częścią odzieŜy męskiej. W dzisiejszych czasach nie jest juŜ tak często noszona. kamizelka do garnituru - element smokingu. Jest dopasowana, ma duŜy dekolt, jest jedno- lub dwurzędowa z klapami w stylu szala. Zwykle produkowana z tej samej tkaniny, co marynarka.
kamizelka garniturowa - jedno albo dwurzędowa z głębokim, spiczastym dekoltem. Jest produkowana z białego materiału a tył wyrobu jest zaciskany poprzez klamerkę przy pasku. Część stroju wieczorowego. kangurka - lekki płaszczyk z bawełnianej lub wełnianej tkaniny, z rękawami reglanowymi, ukrytym zapinaniem oraz krótkim kołnierzem klapowym. Zwykle produkowany jako płaszcz męski. Kanwa - sztywna, cięŜka bawełniana lub lniana tkanina, która jest bardzo rzadka i ma płócienny splot i znana jest jako płótno do haftowania, która przypomina bardzo regularną kratownicę. Wykorzystywana na wzmacnianie odzieŜy i ręczne haftowanie; z miękkim wykończeniem jest stosowana na letnie bluzki i spódniczki. Specjalny typ tej tkaniny – z przędzy zgrzebnej – najczęściej wełnianej – uŜywa się na tkaniny dywanowe ręcznie tkane. kanwa Java - rzadka, szorstka bawełniana tkanina z szorstkiej przędzy o płóciennym splocie. Wykorzystywana jako wzmocnienie odzieŜy do haftu i na obrusy. kanwa, tkanina płócienna - szorstka, chropowata bawełniana tkanina cięŜka, o płóciennym splocie z charakterystyczną kratownicą, wyglądem przypominającym Panamski splot. Wykorzystywana na płaszcze i Ŝakiety, najczęściej w stylu sportowym. Nazwa pochodzi z języka angielskiego. kapelusz - damskie lub męskie okrycie głowy. Posiada miękki i trwały kształt i produkowany jest z filcu, irchowego materiału, słomy, itp. Składa się z główki i ronda. Kapelusz był znany w czasach staroŜytnych. kapelusz pleciony - ciasno przylegające okrycie głowy, produkowane z dzianiny i zakończone rondem. kaptur (1) - luźne okrycie głowy podobne do kaptura, zrobione w taki sposób aby zakrywać głowę ale nie twarz. MoŜe być częścią wiatrówki, płaszcza przeciw deszczowego lub Ŝakietu. Jest przyszyty do tylnej części dekoltu lub jest doczepiany. Produkowany jest takŜe oddzielnie i uŜywany w złą pogodę. kaptur (2) - okrywa głowę ale nie twarz. MoŜe słuŜyć jako ochrona przed złą pogodą. Doszyta do dekoltu lub jest odpinany. Najczęściej spotykamy w odzieŜy sportowej lub chroniącej przed deszczem.
karbikowanie - wygląd regularnego prucia, osiągnięty przez zbieranie ogromnej ilości materiału tekstylnego, za pomocą czego jest on przerobiony na fałdy, znane jako marszczenie. Dekoracyjny element w odzieŜy damskiej, zapoŜyczony z odzieŜy folkowej. kardigan - rozpinany sweter - sportowa marynarka lub bluza, która jest zawsze bez kołnierzyka i ma otwarty dekolt lub dekolt w kształcie litery V. Dekolt i brzegi mają ściągacz. Jest to część odzieŜy, która moŜe sięgać do talii, ale najczęściej poniŜej bioder. Rękawy są odpowiednie do trendów mody, mogą być długie lub krótkie, ale bez rękawów teŜ są popularne. Na przedniej stronie ma duŜe kieszenie. MoŜe mieć takŜe pasek, który jest wiązany w węzeł. MoŜe być wykonany z dzianiny lub tkaniny. karta struktury splotu tkackiego, wzornica splot zobrazowany przez rysowanie punktów wiąŜących osnowy na kwadratowym papieŜe punktowym, gdzie przerwy w pionie przedstawiają nici osnowy oraz przerwy w poziomie przedstawiają nici wątku. kasha - lekka wełniana tkanina; miękka i mydlana w dotyku, z lekkim płóciennym lub dwustronnym, o czteroskokowym, splocie diagonalnym, ma jednolitą okrywę i charakterystyczny melanŜowały wygląd z przewagą średnio cienkiej przędzy czesankowej lub cienkiej przędzy zgrzebnej. Wykorzystywana na męskie garnitury i spodnie, a takŜe sukienki damskie. Nazwa Kasha jest zarejestrowaną marką Rodiera, pierwotnego producenta tego typu tkaniny. kaszmir - miękka, lekko falowana, lekka wełniana tkanina matowa z typowymi skośnymi prąŜkami, które są tworzone przez wątek trzy skokowy o diagonalnym splocie. Produkowana z cienkiej czesanej przędzy i zazwyczaj drukowana. Wykorzystywana na damskie sukienki, szale i szaliki. Nazwa pochodzi od wełny kaszmirowej, z niŜszej okrywy wełny owczej, z której pierwotnie tkaniny były produkowane. kieszeniówka – materiał podszewkowy na kieszenie - często wykorzystywana nazwa na bawełnianą i jedwabną tkaninę o gładkiej, błyszczącej powierzchni o płóciennym lub diagonalnym splocie z średnio cienkiej przędzy. WyróŜnia się wysoką wytrzymałością. Wykorzystywana na kieszenie. kieszeń - woreczek tworzony przez naszycie lub przyczepienie na część garderoby; wykorzystywana do przechowywania drobnych elementów lub jako ozdoba. Ma róŜne kształty i wykończenia. Kieszenie w
pewnych typach garderoby znajdują się w określonych standardowych miejscach. Podstawowe typy kieszeni: kieszeń lamowana, mieszkowata, naszywana kieszeń, płaska kieszeń, kieszeń z patką, podłuŜna kieszeń, rozcięta kieszeń, kieszeń wszywana, i kieszeń z wypustką. kieszeń cięta, rozcięcie na kieszeń - ma lekkie rozcięcie wejście w kształcie szczeliny , moŜe być zlokalizowana w róŜnych miejscach i kierunkach na odzieŜy. WyróŜniamy k. lamowana ( k. lamowana), oraz k. z wypustką kieszeń paska - mała kieszeń umieszczona na zewnętrznej stronie pasa odzieŜy; najczęściej kieszeń z wypustką lub kieszeń naszywana kieszeń wszywana - jej otwór jest wszyty, prawdopodobnie zakryty przez szwy dwóch przednich części odzieŜy – w miejscach, gdzie mógłby być szew, jeśli nie przeszkadza w tym długość kieszeni wszywanej, która jest umieszczona w środku spodni, na szwie w talii, itp. kieszeń z patką - nad otworem posiada przyszytą patkę, która moŜe być wykorzystana jako zapięcie. kieszeń z wypustką - jest otworem, i jedna lub obydwie krawędzie mają gumową obszywkę; moŜe być z lub bez patek. Jeśli tylko jedna krawędź kieszeni ma gumową obszywkę, mówimy o one-jet p.; jeśli obydwie krawędzie kieszeni mają gumową obszywkę, mówimy o two-jet p. kieszonka w swetrze przy ściągaczu, kieszeń lamowana (1) - slit p., the edges of which are bordered. kieszonka w swetrze przy ściągaczu, kieszeń lamowana (2) - kieszeń z otwarciem, które zakrywa dekoracyjna patka zakrywająca guziki. Kilim - Płaski tkany dywanik z wzorem utworzonym przez interlokową osnowę i wątek usytuowany tylko w miejscu wzoru. Kilt - modna, owijana spódnica produkowana z wełnianej tkaniny z grubą, kolorową szkocką kratką -( tartan); jej wzór jest zainspirowany Szkockim kostiumem narodowym (the "kilt"), i stąd pochodzi nazwa. Specjalny charakter jest ponadto podkreślony przez ozdobne frędzle i agrafę. kimono - długa, otwarta, podobna do płaszcza część garderoby z szerokimi rękawami ciętymi z kawałków. Talia jest wiązana szerokim pasem. Jest to oryginalny japoński strój i jest inspiracją dla damskiej mody. klamerka, zapinka (1) - klamra lub sprzączka jest przyczepiona do końca paska lub innej odzieŜy; składa się z ramki i ząbka.
klamerka, zapinka (2) - ozdobna lub funkcjonalna część odzieŜy, która jest w kształcie paska, trójkąta lub innego z punktem, jest umieszczona na rękawie, kołnierzu, niŜszej części spodni, itd. Zapinana za pomocą guzika lub sprzączki, co zmniejsza rozmiar otwierania. Zwykle stosowane w odzieŜy sportowej i roboczej. klapa - składana górna część garderoby okrywającej tułów. Posiada naszytą dekoracyjną dziurkę na guziki. Razem z opadającym w formie klapy kołnierzem, który ma formę odpowiadającą bieŜącej modzie. klapa marynarki, kołnierz - składa się z klap i opadającego kołnierza. Jeden z najwaŜniejszych wskaźników mody. Jest kilka typów klap: otwarty, zamknięty, szalowy i rozpięty pod szyją. Otwarty typ klapy – stoi pod kątem 90 stopni. Kąt zamkniętej klapy jest taki, Ŝe jego otwarcie jest bardzo niewielkie. szalowy nie ma Ŝadnego kąta i za zwyczaj jest bez szwów: jego klapy i kołnierzyk składają się z jednego kawałka. Rozpięte pod szyją mają małą klapę i duŜy kołnierzyk: klapa moŜe być odpinana lub zapinana poniŜej szyi; jest on najbardziej popularny w płaszczach i koszulach. klapa w stylu szala - jej klapa i kołnierz tworzą pojedynczą jednostkę, zwykle nie ma tam szwu klapy, co oznacza, Ŝe kołnierz i klapa luźno opadają na jej całą powierzchnię. Najpopularniejsza w damskich płaszczach i odzieŜy domowej. klapka - Częśc materiału w spodniach lub sukience, który jest przedłuŜeniem powyŜej talii. kolejny numer - wykorzystywany do opisu składu splotów atłasowych; określany przez to ile nici osnowowych posiada punkty łączące identyczne do następnego wątku. Nie moŜe być stosowany odnośnie atłasu six-end. kolor, barwa - kombinacja koloru projektu tkaniny lub dzianiny; najczęściej drukowanej lub tkanej (ze skręcanymi kolorowymi nitkami w systemie wątkowym lub osnowowym). W niektórych przypadkach nazywane jest „róŜnorodnością kolorystyczną“. kolory klubowe, barwy klubowe - jasne, krzykliwe kolory, łączone w dwa lub trzy. W przeszłości kolory klubowe były stałe, niezmienne dla klubów sportowych, później stały się elementem mody. kolumienka oczek - sekwencja przeplatanych splotów w dzianinie; tworzone na pojedynczej igłowej maszynie. kolumienkowa dzianina podszewkowa jednostronna dzianina osnowowa, której
przód ma nici laid-in, które nie tworzą splotów. Laid-in nici są dołączone do podkładu za pomocą połączenia oczek. Dzianina moŜe być czesana na tyle w celu podniesienia jej właściwości izolacji ciepła. kołnierz (1) - element damskiej lub męskiej odzieŜy, usytuowany w górnej części. SłuŜy bardziej do dekoracji, niŜ spełnienia funkcji. Najczęściej zrobiony jest z tego samego materiału co reszta stroju, chociaŜ moŜe być z innego materiału lub skóry do celów ozdobnych. kołnierz (2) - krawat z ciasnym węzłem, który jest przyłączony do elastycznej taśmy stosowanej do zabezpieczenia go pod kołnierzem koszuli. kołnierz marynarski - kołnierz jest wykładany i najczęściej ozdabiany galonem; ma kształt prostokąta i sięga do ramion. Przednia część łączy się w szal - jak krawat. Jest elementem mody damskiej i dziecięcej. kołnierz Picadilly - mały kołnierz koszulowy, jego krawędzie są ozdobione broszką, która jest umieszczona pod węzłem krawata. kołnierz szalowy - projektowany w taki sposób, Ŝe kołnierz i klapa tworzą pojedynczą jednostkę, zwykle bez szwu klapy. Jest popularny w podomkach. kołnierzyk koszulowy - Powiększony, wywijany, zapinany na guziki kołnierzyk. Składa się z paska i kołnierzyka, główna cześć jest wycięta w jednoczęściowy kołnierzyk. kombinezon, ubranie wierzchnie - ubranie złoŜone z kurtki i spodni; połączonych w talii lub występujących oddzielnie. Na jej przedzie istnieje długie rozcięcie, które sięga od dekoltu do miednicy i jest zwykle uzupełnione zamkiem błyskawicznym; często posiada kaptur. Stosowany jako odzieŜ dziecięca, a takŜe do sportów zimowych. Wytwarzany z lekkich poliamidowych tkanin, z podszewką i wkładem izolacyjnym. kombinowany splot diagonalny - pochodna splotu skośnego. Splot przełamany powtórzeniem składa się z podstawowego skosu. Jest tutaj zmiana w splocie w środku splotu. komplet odzieŜowy - damska odzieŜ, która składa się z dwóch lub większej ilości części, skomponowana ze spódniczki i Ŝakietu lub sukienki i narzutki, która jest krótsza niŜ sukienka. Kolory zastosowanych tkanin muszą współgrać z modą. komplet trzyczęściowy - zestaw trzech wyrobów odzieŜowych, wytwarzanych z materiałów włókienniczych w odpowiednich kolorach i wzorach. Tworzy modny strój damski. Składa się z kurtki (marynarki), bluzki ze spodniami lub kurtki (marynarki), spódnicy i
płaszcza; kaŜdy produkt uzupełnia inne i sa sprzedwana jako część zestawu. komplet, zestaw - odzieŜ składająca się z dwóch lub więcej części; zwykle damska bielizna – która moŜe składać się z majtek, koszulki lub halki – ale takŜe dziecięca odzieŜ, złoŜona ze spodni, swetra, kamizelki, czapki i rękawiczek. kompozycje materiałów - wzorzysta tkanina lub dzianina z penymi podstawowymi elementami struktury, które mogą być wykorzystane jako zalety w modzie, (np.: róŜny wzór – taki jak paski lub kratka – tego samego koloru, tego samego wzoru w róŜńych rozmiarach, ten sam wzór i kolor z róŜnymi masami i tkaninami). komŜa, ornat - patrz Liturgiczna odzieŜ konfekcja, odzieŜ - ogólny termin dla odzieŜy produkowanej dla nieokreślonych klientów, w róŜnych rozmiarach odpowiednich dla figury. Zrobiona na wymiar odzieŜ jest indywidualna dla pań, męŜczyzn i dzieci i róŜnią się grubością. konopie - włókno łykowe z konopi indyjskich, jedno z najstarszych uprawianych włókien łykowych. Włókno jest otrzymywane z łodygi i jest podobne, ale jest bardziej szorstkie od lnu. Zawiera: 85% celulozy, 10% ligniny i pektyn, 4% wilgoci, 1% popiół, tłuszcze i woski. Najczęściej wykorzystywane do celów technicznych – liny, pasy, płótna, węŜe. konstrukcja materiału - wyraŜa główną i podstawową strukturę elementu tkaniny, włączając splot, gęstość, typ przędzy/nici, kompozycję materiału, masę powierzchniową, wykończenie; a takŜe wzór i tworzenie osnów i przeplotów. konstrukcja szablonów - Metoda opracowywania szablonów odzieŜy końskie włosie - Długie, elastyczne, często grube włosy z końskiej grzywy lub ogona. Włosy końskie z ogona mogą mieć długość 88 cm, a włosy z grzywy około 45 cm. Są one wykorzystywane jako wątek w produkcji odzieŜy lub do sit. kora - średniej wagi jedwabna lub wełniana tkanina o charakterystycznej pomarszczonej, reliefowej powierzchni tworzonej przez splot lub przez tłoczenie wypukłe. Przypomina pień drzewa. Stosowane do damskich sukienek na specjalne okazje. kora, płótno podobne do krepy - przewiewna, porowata, lekka tkanina z charakterystycznym, pionowym, nierównym paskiem lub kratką ułoŜoną w celu utworzenia efektu marszczenia; w splocie płóciennym z średnio czystych czesankowych przędz. Jej efekt reliefowy
jest osiągnięty poprzez róŜne napięcia nici osnowowych z dwóch wałków. Gdy są zastosowane bawełniane lub lniane tkaniny, ten sam efekt jest osiągnięty poprzez działanie Ŝrącego roztworu sody, powodującego skurczenie danych miejsc w tkaninie. Wykorzystywane do damskich letnich sukienek, bluzek, spódniczek. Nazwa pochodzi od "shirushakar" (= pęcherzykowy). kord, który moŜna prać - lekka lub średniej wagi bawełniana runowa tkanina, jej podłuŜne, czyste, grube runo tworzy pasy w reliefie, które są miękkie w dotyku. Wytwarzana z czystej osnowowej i średnio czystej wątkowej przędzy za pomocą wątkowej technologii welwet z jedną osnową i dwoma wątkami, gdzie jeden z nich po cięciu tworzy powierzchnię reliefowego runa. Tkanina jest potraktowana parą, wypracowana, czesana i cięta, a na jej tyle jest mierzona. Często jest drukowana. Wykorzystywana do dziecięcej odzieŜy i damskich sukienek. kordonek - wielokrotnie-skręcana nitka z bawełny lub jedwabiu sztucznego. Wykorzystywana w produkcji cienkiego płótna Ŝaglowego, zasłon i w robótkach ręcznych. kordonek, przędza spiralna - fantazyjna spiralna przędza z pofalowaną powierzchnią, osiągniętą przez skręcanie jednej lub dwóch podstawowych nici z wielką precyzją z jedną lub dwoma zgrzebnymi lub wzmocnionymi przędzami. Kierunek skrętu jest przeciwny do kerunku skrętu pasma przędzy zgrzebnej. koronka - przewiewny, aŜurowy wyrób tekstylny, produkowany poprzez sploty lub jedno lub wielo nitkowe systemy. Jedno zakończenie jest gładkie natomiast drugie jest zakończone aŜurem; w niektórych przypadkach oba zakończenia sągładkie, albo oba są aŜurowe. Produkowane w szerokościach nawet powyŜej 250 mm. Koronka jest wykorzystywana przy ozdabianiu bielizny jak i innych elementów garderoby. koronka igłowa - Nie posiada tła z materiału i wykonana jest tylko z nitek. W tym samym typie są; koronka igłowa, teneryfa, punto in aria, reticella. koronka Macrame - Zobacz koronka koronka odzieŜowa - AŜurowy, płaski materiał zrobiony na szydełkarce. koronka szydełkowa - Wytwarzana przy zastosowaniu igieł i nitek. Jest tworzona poprzez kombinację pojedynczych, podwójnych, splotów; aŜurowych, łańcuszkowych i innych splotów fantazyjnych. Jest wykorzystywany na odzieŜ i materiały dekoracyjne.
koronka Valenciennes przewiewny, przezroczysty materiał włókienniczy, który jest wytwarzany z przędzy bawełnianej i chemicznego atłasu o szerokości między 10 mm a 250 mm na Leavers bobbin machines. Stosowana do dekoracji damskiej bielizny i odzieŜy. koronka, obszycie (1) - dziurkowana tkanina bawełniana z nici diagonalnej w splocie płóciennym; moŜe być wykonana z konopii lub barwiona, ma płaską powierzchnię z pociętymi i pofałdowanymi krawędziami. Stosowana w produkcji odzieŜy. kostium - część odzieŜy damskiej składającej się z dwóch niezaleŜnych elementów, jednego zakrywającego górę i drugiego okrywającego dolne partie ciała (np.: Ŝakiet i kamizelka, spodnie i spódnica). Najczęściej obie części są produkowane z tej samej tkaniny lub dzianiny. Jego bogactwo kształtów i materiałów pozwala na uŜywanie tej odzieŜy na róŜne okazje. kostium damski - damska wierzchnia garderoba, składająca się z Ŝakietu i spodni, które zazwyczaj są produkowane z tego samego materiału. Kształt jest dyktowany przez trendy mody. kostium do kąpieli słonecznych, kostium plaŜowy - damska odzieŜ, która pokrywa miednicę oraz część tułowia. Jego kształt jest podobny do kostiumu pływackiego, ale jest luźniejszy i zwykle produkowany z lekkich bawełnianych tkanin. Jeśli majtki i biustonosz są połączone, jest jednoczęściowy, dwuczęściowy kostium ma oddzielne majtki biustonosz. kostium francuski - szyty na miarę, szczególnie Ŝakiet. Składa się z marynarki i spódnicy. Najczęściej produkowany z wełnianej tkaniny z przędzy czesankowej, w jednym kolorze lub zadrukowanej. kostium kąpielowy - damski i męski sportowy strój do noszenia podczas kąpieli. Jest obcisły, noszony przy skórze, a najczęściej wytwarzany z elastycznej dzianiny. Damski i dziewczęcy kostium kąpielowy jest pojedynczym strojem pokrywającym miednicę i tułów, lub dwuczęściowy, w tym przypadku składa się z majtek i biustonosza. Męski k.k. jest pojedynczym strojem. K.k. produkowane były juŜ pod koniec 19. wieku, z róŜnych materiałów włókienniczych oraz o róŜnych modnych krojach. koszula - dzienna odzieŜ przewaŜnie dla męŜczyzn, chłopców i dzieci. Produkowana z materiałów, które bardzo łatwo prać. Rękawy mogą być długie lub krótkie, które mogą być zakończone mankietami lub w inny sposób (prosto, pofałdowane,
podwójne, podwijane). MoŜe takŜe posiadać karczek. Posiada zapięcie naprzodzie o róŜnej długości. Zawsze kołnierzyk ciasno przylega do szyi – obojętnie czy jest stojący czy wywinięty do dołu – jest przystosowany do noszenia krawata lub szala. Mankiety i kołnierzyk są usztywniane. Koszule są produkowane w róŜnych typach: klasyczna koszula zapinana pod szyję i jest noszona z krawatem; z dekoltem jest noszona głównie w letnich miesiącach; wizytowa koszula noszona do garniturów, smokingów lub wieczorowych garniturów, jest biała i ma dekoracyjne brzegi, a jej mankiety są podwinięte i usztywnione. Od X wieku koszule są nieodzownym elementem męskiej garderoby, mimo, Ŝe jej forma bardzo się zmieniła. koszula do smokingu - element smokingu. Ma dopasowany kołnierzyk, opadający, przód koszuli oraz mankiety rękawa które są z innego materiału. koszula nocna - luźna odzieŜ, o róŜnej długości i róŜnych rękawach, a takŜe z róŜnym wykończeniem przy szyi. Produkowana z miękkich tkanin i lekkich dzianin. koszula w stylu St. Tropez - damskie, pokrywające sylwetkę, bez rękawów, górna ubranie, które jest zakładane przez głową. Sięga do biodra, ma otoczone boczne otwory i jest noszone na spódnicę lub spodnie. Wytwarzana z lekkiej dzianiny lub tkaniny. koszula wieczorowa - męska wizytowa koszula, która jest częścią garnituru. Posiada ciasno przylegający, wywijany kołnierzyk. Kołnierzyk, przednia część koszuli i mankiety są usztywnione. koszula wyjściowa - element męskiego formalnego stroju, jest wytwarzany z tkanin zmywalnych i zwykle w kolorze białym. WyróŜniamy wieczorową, wyjściowe oraz sna przyjęcie. koszula z mankietami - odzieŜ np.: koszula, bielizna lub koszulka – których brzegi są zakończone mankietami, ułatwiającymi zwęŜanie z odpinaniem. Mogą teŜ pełnić funkcją zdobniczą. koszula Ŝakietowa - formalna męska koszula w kolorze białym, z dopasowanym kołnierzykiem. Kołnierzyk, przód koszuli oraz mankiety są usztywnione. koszulka - damska i dziewczęca część odzieŜy okrywająca tułów z wąskimi lub szerokimi ramionami; sięga do pośladków. Posiada róŜne wykończenia lamówkami. Produkowana najczęściej z dzianiny. RóŜni się od halki tym, Ŝe jest krótsza i nie ma wymodelowanego biustu. koszulka gimnastyczna; kamizelka - krótkie, obcisłe lub luźne, pokrywające tors lub
rękawowe ubranie, które ma zapięcie z przodu i dosięga do lub poniŜej talii. MoŜe być jedno lub dwuczęściowa. Pokrywająca tors jest bez rękawów i zwykle bez klap, i jest częścią męskiego garnituru. Jej część przednia jest wytwarzana z tej samej tkaniny, co reszta garnituru, jej tylna część z lnu. Rękawowa kamizelka posiada rękawy i zwykle klapy ; jest oddzielnym rodzajem ubrania z grupy odzieŜy sportowej i roboczej, noszona jest zamiast kurtki. Swoje początki ma Wojny Trzydziestoletniej, gdy posiadała rękawy. Bez rękawów powstała w 18. wieku, gdy osiągnęła swój obecny kształt. Była wytwarzana z bogato ozdobnych tkanin. koszulka z dekoltem w kształcie – U - męska koszulka bez rękawów, z dekoltem w kształcie litery "U". Wytwarzana z dzianiny. kotonina - lekkie jednokomórkowe włókno, powstałe z technicznego lnu lub konopi poprzez chemiczną lub mechaniczną obróbkę. kratka - wzór, który powstaje przez zastosowanie dwóch lub więcej kolorów przędzy w wątku i osnowie, który tworzy kolorowy wzór w kwadraty lub prostokąty. Najczęściej kierunek osnowy w wzorze jest wydłuŜony. RóŜnorodna, szeroka kombinacja kolorów moŜe być zastosowany w osnowie i wątku. Ten typ wzoru jest bardzo popularny na wszystkich rodzajach tkanin, jego kształt i kolor mogą spełniać wymagania bieŜącej mody. kratkowany Madras - wzór duŜej kratki, najczęściej o nieregularnych ułoŜeniach, z duŜą ilością subtelnych indyjskich akcentów na białym tle. Najczęściej stosowane na bawełnianej tkaninie. Nazwa pochodzi od indyjskiego miasta Madras (Indie), które ma szeroko rozwinięty przemysł włókienniczy. krawat - oddzielnie wytwarzany dekoracyjny element (zwykle damskiej) odzieŜy, który jest wąskim lub szerokim paskiem z materiału włókienniczego, którego końce SA wiązane w dekoracyjny węzeł lub oczko. Krepa – Marocain - jedwabny materiał z delikatnymi, falistymi, skośnymi prąŜkami; ma gęsto utkaną strukturę w osnowie i nieco luźniejszą w wątku. Ma charakterystyczną reliefową strukturę, którą otrzymuje się poprzez zastosowanie w osnowie S skrętu i Z skrętu w stosunku 2:2. Wykorzystywana na podszewki, damskie sukienki i cięŜkie kostiumy i płaszcze damskie. krepa (1) - bawełniana tkanina o średniej gęstości, produkowana z przędzy o średniej grubości o
splocie krepowym. Wykorzystywana na damskie sukienki i męskie koszule. krepa (2) - nazwa na tkaniny z charakterystyczną ziarnistą lub ryŜową powierzchnią, która jest spręŜysta w dotyku. Te cechy są osiągnięte przez specjalne sploty krepowe, i przez róŜne skręty przędz, wysoki skręt i specjalne krepowe wykończenie. Nazwa pochodzi z łaciny "crispus" (= kręcone). krepa (3) - jedwabna tkanina w róŜnych formach naturalnego jedwabiu i z włókien chemicznych. Produkowana przez róŜne techniki w szerokim zakresie kombinacji przędz; wiele krep robionych z jedwabiu wykorzystuje się na; damskie sukienki, płaszcze i bluzki. krepa (4) - lekka i o średniej masie wełniana tkanina, z lekko ziarnistą, nieokreśloną powierzchnią, która jest sucha w dotyku i tkana z pojedynczej czesankowej i zgrzebnej przędzy, najczęściej o wysokim skręcie, produkowana w jednym z wielu krepowych splotów lub płóciennym splocie. Stosowana na damskie sukienki. krepa atłasowa, krepa satynowa - tkanina jedwabna w splocie atłasowym, o błyszczącej powierzchni wypełnionej małymi efektami splotu krepowego. Stosowana do damskich sukienek. krepa chińska - bardzo cienka, przezroczysta, lekka jedwabna, która jest jedno kolorowa albo drukowana; o splocie płóciennym z charakterystyczną powierzchnią krepową. Produkowana z jedwabiu naturalnego lub wiskozowego. W wątku występuje przędza krepowa o przemiennym skręcie S i Z w stosunku 2:2. Modne krepy chińskie są produkowane z włókien octanowych, trójoctanowych lub(najczęściej)z jedwabiu poliestrowego Stosowana na damskie lekkie sukienki, bluzki, szale i chustki. krepa o splocie ryŜowym - przewiewny, porowaty i o średniej masie wełniany materiał, który jest wypełniony i miękki w dotyku i ma lekko zamszowy wygląd; ma diagonalny splot z róŜnym raportem. Skręcona pofalowana przędza jest stosowana w wątku i osnowie, często w połączeniu z pojedynczą przędzą krepową w stosunku 1:1 lub 2:2. Wykorzystywana na damskie sukienki i kostiumy. krepa piaskowa - porowata, średniej wagi bawełniana, jedwabna lub wełniana tkanina, która jest nieco sztywna w dotyku, o ziarnistej powierzchni tworzonej przez oczka splotu skośnego. Wykorzystywana do damskich sukienek i bluzek. krepa przygotowana przez moczenie w sodzie kaustycznej - lekka bawełniana tkanina ze
średnio zgrzebnej przędzy, o płóciennym splocie. Na jej powierzchni jest charakterystyczne pionowe lub skośne marszczenie, które tworzone jest chemicznie – w roztworze sody kaustycznej. W nadrukowanych miejscach tkanina kurczy się i tworzy się efekt krepy. Tkanina najczęściej drukowana i wykorzystywana do produkcji damskiej i dziecięcej odzieŜy letniej i strojów plaŜowych. krepon (1) - opisowa nazwa dla przędz o duŜej liczbie skrętów, który przewyŜsza optymalną liczbę skrętów i w efekcie prowadzi do przędzy krepowej(tworzą się ostre oczka, które są szorstkie w dotyku). krepon (2) - wełniana tkaninaimitująca krepę, która jest bardziej szorstka w dotyku niŜ zwykła wełniana krepa; ma karbowany lub pofalowany efekt w osnowie. krepon (3) - cienka, lekka jedwabna tkanina z płaskim wzorem, który przypomina korę drzewa. Produkowana z mocno skręconego jedwabiu krepowego o przemiennym skręcie wątku i osnowy. W wątku stosuje się bawełnę, wełnę lub przędzę fantazyjną. Najczęściej wykorzystuje się na damskie sukienki, bluzki i odzieŜ wizytową. krepon z efektem metalicznym - jedwabna tkanina z całkowitą reliefową powierzchnią, wypełnioną przez broszowanie srebrnymi lub złotymi nitami, tworząc fantazyjny wzór. Tkanina jest przeznaczona na odzieŜ wizytową. kreton - szorstka, cięŜka bawełniana tkanina, produkowana z średnio cienkiej przędzy o płóciennym splocie z lekko ziarnistą powierzchnią. Najczęściej drukowana i stosowana jako draperia, ochrona tapicerek meblowych, ale takŜe jako tkanina na tanie koszulki i damskie sukienki Nazwa pierwotnie stosowana była na drukowaną diagonalną tkaninę i drukowaną odzieŜ z lnem jako osnową i konopią w wątku; pochodzi z języka francuskiego. królewska odzieŜ - charakterystyczna poprzez przyleganie do klatki piersiowej, a poniŜej rozszerzana. Kształt płaszcza była zainspirowany okresem Imperium z lat 180415. krótki fartuch - jest podobny do spódnicy i słuŜy do ochrony odzieŜy od talii w dół; zabezpieczony w talii za pomocą wiązanego paska. krótki rękaw - rękaw który nie łączy się pod pachą. Kształt rękawa jest niedopasowany, stosowany w wygodnej odzieŜy (bluzkach, marynarkach, czasem płaszczach, sukienkach, wyrobów z dzianin itp.). WyŜsza część rękawa jest umieszczona w
pasze rękawa, i najczęściej jest łukowaty, dlatego rękaw jest na tyle szeroki Ŝeby nie krępował swobodnych ruchów ręki. krótkie spodenki (2) - damskie, męskie, dziewczęce, chłopięce spodnie, których nogawki sięgają powyŜej kolan; ich styl jest uzaleŜniony od trendów w modzie. Stosowane w letnich miesiącach, w pewnych sportach oraz jako odzieŜ noszona w wolnym czasie. krótkie spodenki (hot pants) - nazwa na dziewczęce spodenki, których długość nogawek sięga poniŜej pośladków. Wyprodukowane jako element młodzieŜowej mody pod koniec lat 60 XIX wieku. Nazwa pochodzi z języka Angielskiego. krynolina - szeroka, stercząca spódnica, wzmocniona przez inną spódnicę lub halkę, albo drutem lub fiszbinem. Popularna w okresie rokoko i baroku. krystaliczny - tania, lekka, średnio cienka jedwabna tkanina, która najczęściej jest jednokolorowa, ma mniej przeplotów wątku niŜ osnowy. Wykorzystywana na damskie sukienki i bluzki, a takŜe kostiumy teatralne i maski. kryte zapinanie, ukryte guziki (1) - umieszczone w listewce na guziki na przedniej krawędzi odszycia, co oznacza Ŝe zapinanie nie jest widoczne po zapięciu. Stosowane tam, gdzie jest konieczne, aby zapięcie było tak umieszczone, Ŝeby nie psuło ogólnego wyglądu odzieŜy kryte zapinanie, ukryte guziki (2) - kryte zapięcie które moŜe mieć dziurki na guziki lub zamek błyskawiczny. Najczęściej w męskich spodniach a takŜe na przedniej części róŜnego typu płaszczy. kształtowanie - transfer pojedynczych splotów lub grup splotów w celu osiągnięcia zwęŜonego kształtu dzianinowego wyrobu w zgodności z wymaganym wycięciem. Stosowany bezpośrednio na maszynie w kształtowaniu wyrobów odpasowanych. kształtowanie majtek - Zastosowanie specjalnie wzmocnionych elementów w miejscu brzucha i pośladków w majtkach, po to by osiągnąć poŜądany kształt ciała. kulista główka rękawa - posiada zaokrągloną wyŜszą część z opuszczoną lub podniesioną główkę rękawa, która przyszyta jest do pachy. kurtka dla kierowców - krótka, sportowa, wygodna męska – czasmi damska – kurtka. Jej długość sięga do kolan, czyniąc ją wygodną do jazdy samochodem. Podczas kiedy uŜytkownik siedzi odzieŜ nie łamie się i nie gniecie.
kurtka jeździecka - marynarka w stylu sportowym, z jednorzędowym lub dwurzędowym zapięciem, ma cztery lub więcej guzików i małą klapę. Na tylnej części jest jeden lub dwa wysokie rozporki. Produkowany z szorstkiej, wzorzystej tkaniny z przędzy zgrzebnej. kurtka koszulowa - damska i męska część odzieŜy sportowej z rękawami, okrywająca tułów; zapinana na róŜne sposoby na przedniej części, i posiada kołnierzyk lub golf. MoŜe mieć dwie lub cztery naszywane kieszenie. Sięga do pośladków. Noszona na koszulę lub spodnie, i najczęściej produkowana z bawełnopodobnej tkaniny. kurtka pilotka - Ŝakiet sięgający do talii o sportowym stylu, z charakterystycznym skośnym zapięciem na ekspres błyskawiczny. Produkowany z tkanin naturalnych i syntetycznych i skóry. kurtka sportowa - krótki płaszcz, który jest powszechnym składnikiem męskiego. Jest jednorzędowy i ma naszywane kieszenie, na przedzie i na tyle z yoke. Cały wygląd jest zgodny z obecnymi trendami. Zwykle produkowana z tkanin wełnianych z przędz zgrzeblonych. kurtka w stylu kimono - Ŝakiet z rękawami w stylu kimono i prostym, luźno
dopasowanymi cięciami, które umoŜliwiają ruch. Najczęściej wykorzystywane na Ŝakiety w sportowym stylu. kurtka, marynarka - krótki, zewnętrzny płaszcz w podstawowym stylu, zwykle składnik męskiego lub damskiego garnituru. Jest zwykle z podszewką (letnia nie posiada podszewki). Zawsze ma długie rękawy,kołnierz klapowy, i kieszenie. Jej długość, która zwykle sięga za talię, jest dostosowana do mody. MoŜe być jedno- lub dwurzędowa. Swój początek ma w Anglii, gdzie była najpierw noszona pod koniec 19. wieku. Jej poprzednikiem była obcisła gotycka Jerki kaftan, kamizelka, która przez wieki przeszła wiele zmian aŜ osiągnęła późniejszą formę. kurtka, marynarka, Ŝakiet - nazwa na część garderoby, która okrywa tułów i jest z rękawami, jest zapinana lub ma formę otwartą, jest luźna lub ciasno przylegająca, sięga bioder. Jest prosta, zazwyczaj bez podszewki lub z podszewką. kurz przędzalniczy, puch – otwór w odzieŜy, który słuŜy do ułatwienia zakładania i wykonywania ruchów; moŜe takŜe mieć funkcję dekoracyjną lub być dyktowany przez modę.
L lamowany brzeg wyrobu - odwracalna, ściągana wątkowa dzianina, zwykle tworzona w ten sposób, Ŝe dwie przednie kolumny zmieniają się z dwiema tylnymi kolumnami (stosunek moŜe być inny). Takie grupowanie powoduje wysoką elastyczność. Jest stosowana do wyrobu dopasowanego odzieŜowego z dzianiny, a takŜe jako nadróbka w odzieŜy sportowej. lamówka (1) - o kwadratowym kształcie wstąŜka, z wzdłuŜnym i poprzecznym systemem nitek wykonany techniką dziewiarską i z niezawodnie zabezpieczoną krawędzią. lamówka (2) - pasek materiału o szerokości 6 mm 40 mm, wykorzystywany do robienia lamówek. Najczęściej z materiału i w kolorze, w którym jest reszta garderoby. lamówka, galon - płaska dzianinowa wstąŜka o płaskiej, odwracalnej powierzchni. Wytwarzana w szerokiej gamie kolorów, w szerokości między 3 mm a 20 mm. Stosowana jako ozdoba ubrania, itp. lampasy - stitch-bonded, błyszcząca, płaska wstąŜka, o szerokości 6 mm - 15 mm, łączona skośnie w systemie pojedynczej nitki. MoŜe być produkowana z wzorzystej lub pionowo układanej przędzy. Wykorzystywana do ozdoby bocznych szwów spodni od wizytowych garniturów i uniformów. Lastex (dzianina osnowowa o wysokiej elastyczności) - wysoko elastyczna, gładka dzianina, produkowana na jednołoŜyskowych maszynach osnowowych. Wykorzystywana na paski do pończoch, materiałów gorsetowych, tekstyliów o technicznym wykorzystaniu itp. leginsy - produkowane z dzianiny, ich nogawki połączone są ze sobą w części majątkowej i podwinięciembrzegu wyrobu. Len - jedno z najstarszych włóknodajnych roślinnych, było uprawiane w IV wieku p.n.e. i stosowano je na całuny do owijania mumii. Uprawiane jako roślina jednoroczna szczególnie w rejonach górzystych. Len składa się z 85% czystej celulozy i wysokim procencie ligniny, przypomina popiół. Przygotowanie do przędzenia i produkcja lnu jest czasochłonna, i polega na drapaniu, mydleniu, suszeniu, łamaniu, moczeniu i czesaniu. Tkaniny lniane są bardzo mocne, błyszczące i chłodzące i są bardzo łatwe w praniu. Głównymi producentami lnu są kraje byłego ZSSR, Irlandia, Francja, Belgia i Holandia. Jest wykorzystywany w odzieŜy letniej (bardzo często w mieszankach z
poliestrem), na pościel, ręczniki,serwetki, obrusy, tkaniny dekoracyjne i tkaniny o przeznaczeniu technicznym. Len nowozelandzki - włókno z liści powszechnego lnu, który pochodzi z bagnistych terenów wybrzeŜa Nowej Zelandii. Techniczne włókno jest błyszczące, białe, o długości 1 m - 1.5 m. Stosowane głównie w produkcji płótna i lin. Lewantyński - gładka, błyszcząca, lekka tkanina z jedwabiu naturalnego o splocie płóciennym. Wykorzystywana na sukienki damskie i podszewki. linia – O - modny styl odzieŜy, charakterystyczny ze względu na owalne ramiona, przedłuŜoną część środkową oraz zwęŜoną dolną krawędź. Zwykle stosowany w kurtkach sportowych i odzieŜy młodzieŜowej. linia – V - kształt damskiej lub męskiej odzieŜy modnej w latach 50-tych i na początku lat 80-tych. Charakterystyczny ze względu na swoje proste, efektownie poszerzone ramiona. Ubrania zwęŜają się ku dolnej krawędzi. linia (styl) rurkowa - modny kształt damskiej odzieŜy, o prostej, dopasowanej, wygodnej linii. linia dekoltu – V - worked into a point, moŜe przedłuŜać otwór na szyję z przodu lub z tyłu ubrania. linia dzwonu w konstrukcji - kształt ubrania damskiego, wyróŜniający sie przez swoją naturalną, wąską część górną, której przedłuŜenie w kierunku dolnej krawędzi jest w kształcie dzwonu. linia kroju namiotu linia prosta - odzieŜ z niezróŜnicowaną szerokością od góry do dołu. Stosowana jest w płaszczach, spódnicach i sukienkach. linia skrętu - urzekający styl odzieŜy damskiej, która miękko układa się na sylwetce. Jest wąska w biodrach, a marynarka układa się tak lekko, Ŝe jest zaledwie widoczna. Posiada ukryte rozcięcia, które są widoczne tylko podczas ruchu uŜytkownika. linia tafty - tkanina jedwabna o lekkim połysku; wytwarzana w splocie płóciennym, o większej gęstości w osnowie i cieńszej nitce w wątku, tworzących odwracalny rządek dwuprawy. Podobna do tafty, ale jest miękka w dotyku. Stosowana do damskich sukienek. linia trapezowa - modny kształt odzieŜy damskiej, zwykle uŜywany w sukienkach i płaszczach. Charakterystyczny ze względu na wąskie ramiona oraz surowe, nie zaokrąglone
kształty, które są wydłuŜone do dolnych krawędzi, nadając trapezową dopasowaną odzieŜ. linia wzorcowa, linia cięcia - system linii – przewaŜnie poziomych i pionowych- jako środek pomocniczy w określaniu pewnych punktów, kątów czy kontur w konstrukcji cięcia. linia-T kształt damskiego ubrania, charakterystyczny ze względu na swój prosty profil w obszarze tułowia, z rękawami pod kątem prostym do niego, nadając ubraniu (sukience lub płaszczowi) unikatowy wygląd. linia-X - modny kształt odzieŜy damskiej, charakterystyczny ze względu na swoją prostotę, szerokie ramiona oraz linię talii o podkreślonej wąskości; narrowness; ubranie rozszerza się kloszowo ku dołowi. linia-Y - modny kształt ubrania, charakterystyczny ze względu na prstolinijność, poszerzone ramonia, zwęŜenie ku końcowi, obszytą linię talii oraz prostą spódnicę (w przypadku odzieŜy męskiej – prostych spodni). listewka pod guziki - część odzieŜy, która składa się z paska tkaniny biegnącego po długości; w zaleŜności od wykończenia moŜe być zastosowane kryte zapięcie na guziki, lub dekoracyjne nacięcie z kieszenią naszywaną lub prhmatu. listwa pod guziki - powierzchnia wzdłuŜ krawędzi doczepiona lub przyszyta do dolnej odzieŜy, część, która jest zapinana i która leŜy pod dziurkami na guziki. lniana taśma - jedno-wątkowy pasek lub taśma, która moŜe być wytworzona z róŜnych materiałów, w splocie płóciennym; jej krawędzie mogą być w innym splocie o płaskiej powierzchni, o szerokości od 5 mm do 100 mm. Stosowana do obszywania odzieŜy oraz do celów technicznych. lniany materiał (1) - miękka, lekka lub o średniej wadze bawełniana lub wełniana tkanina o płaskiej lub nieco ziarnistej powierzchni oraz o odwracalnym splocie płóciennym; z czesankowych lub zgrzeblonych przędz. lniany materiał (2) - podstawowy splot o małej powtarzalności, w którym dwie osnowowe i dwie wątkowe nici są przeplatane na róŜne sposoby. Najłatwiejszy i najgrubszy przeplot splotu jest odwracalny (np. przód i tył tkaniny SA identyczne). Najczęściej jest
stosowany w bawełnianych i wełnianych tkaninach. lniany materiał (3) - oryginalna tkanina z lnianych przędz; w prostym splocie płóciennym. lniany splot - najprostszy i najgrubszy przeplatany, odwracalny podstawowy, splot, w którym wygląd przodu i tyłu tkaniny jest taki sam. Jego najmniejsza powtarzalność jest 2/2, gdzie dwe osnowowe i dwie wątkowe nici są przeplatana na róŜne sposoby. Stosowany w róŜnych rodzajach tkanin. Najpowszechniejsza pochodna splotu l. to ryps, podobny do Panama oraz Panama. lokalna miejska wstęga identyfikacyjna reprezentacyjna taśma zrobiona z przędzy wiskozowej płóciennym splotem z grubymi wątkami, które tworzą skośne identyfikatory. Jest surowa albo w jaskrawych kolorach o typowej szerokości pomiędzy 10mm a 20mm. Wykorzystywana na mundury identyfikujące przynaleŜność do danego kraju. loop- oczko - podstawowy element splotu, tworzony przez łączenie oczek lub innych splotów. Zamiast punktu, w którym róŜne sploty się krzyŜują, występuje punkt łączący dzianiny. Składa się z łuku igły, dwóch ścian oraz dwóch sinker semi-arcs. Przedni jest tworzony, jeśli oczko przechodzi z tyłu na przód, ze ściankami na widocznym s.; tylny s. jest tworzony, jeśli oczko jest przepychane z przodu na tył, po łuku widocznego s. stitch - ścieg, szew, oczko; loop- oczko, pętelka Luksor - cięŜka jedwabna tkanina z gęstym wątkiem; o diagonalnym splocie, najczęściej dwustronnym. Tkana z jedwabiu naturalnego o wysokiej liczbie skrętów w osnowie; jedwab naturalny jest zdwojony w wątku. Stosowana na damskie bluzki i sukienki. luźny przeplot - jednostronna wątkowa dzianina, w której wzorujący rządek splotów jest tworzony za pomocą dwóch lub więcej kolorowych nici. Tył jest wypełniony luźnymi oczkami, które łączą sploty tego samego koloru. Wykorzystywany w odzieŜy sportowej i akcesoriach. Lycra - elastomerowe włókno z odcinkowego poliuretanu, z bardzo wysoką rozciągliwością, odporną na deformację. Stosowana w elastycznej bieliźnie damskiej i rajstopach medycznych. Stosuje się ją takŜe w przędzach rdzeniowych, i w produkcji tkaninach elastycznych i dzianinach na górne części garderoby.
Ł łach,
łachman - wzór w małą kratkę w kontrastowych kolorach: brunatno-Ŝółtym i brązowym na białym tle. Jej podstawowe kolory przechodzą w inne barwy. Stosowany do męskich garniturów i spodni, damskich sportowych spódnic, garsonek i płaszczy, a takŜe do odzieŜy dla dzieci. Nazwa pochodzi od Londyńskiego targu koni Tattersall's, waŜnym centrum dla zagorzałych jeźdźców. Wzór ten był początkowy wykorzystywany do koców dla koni. łata - część odzieŜy zrobiona z dzianiny, skóry lub dzianiny podobna do łaty; naszyta lub przymocowana do odzieŜy w miejscu gdzie jest najbardziej podatna na przecieranie. MoŜe takŜe słuŜyć jako element zdobniczy. Stosowana w odzieŜy roboczej i sportowej, ale takŜe w codzienne odzieŜy. RozróŜniamy łaty na łokieć, kolano, pośladki, itp. łatka z klejem - Materiał o kształcie geometrycznym na przykład kwadratu, trójkąta z termoplasyczną warstwą , stosowany do reperacji uszkodzonego miejsca w ubraniu, poprzez naprasowanie.
łatwy w konserwacji - określenie odnoszące się do wykończania tkaniny, które zapewnia, Ŝe odzieŜ moŜe być utrzymywana z minimalnym wysiłkiem. Takie wykończenia zawierają: odporne na zagniecenia, przeciwbrudowe, niegniecące oraz wykończenie trwałe. łączenie - proces stosowany w krawiectwie, w którym, kołnierzyki, sztuczne brzegi, itp. są połączone z podstawowymi częściami wyrobów dzianinowych. Jest to wykonywane za pomocą łączenia, przyłączania wszystkich głębszych splotów z krawędziami wyrobu dzianinowego. łączyć szwem - tworzy rządek połączonych splotów, które ozdabiają i/lub chronią materiał odzieŜowy. W zaleŜności od rodzaju zastosowanego splotu, wyróŜniamy ręcznie robione, maszynowe i dekoracyjne. łuk, kolano, krzywizna - składa się z węzła, dwóch „motylkowych“ oczek i dwóch wystających końców. Ma charakter dekoracyjny, ale takŜe słuŜy do związywania odzieŜy w talii, szyi, itp. Produkowany z wstąŜki, szalika lub krawata.
M Madras - lekka bawełniana tkanina, która jest przewiewna i porowata; o płóciennym splocie i charakterystyczna poprzez stosowanie nierównomiernej przędzy. Stosowana na damskie sukienki i bluzki. Nazwa pochodzi od Indyjskiego miasta Madras, gdzie pierwotnie produkowano ten typ tkaniny. majtki - Majtki bieliźniane o zróŜnicowanej długości nogawek dla chłopców i męŜczyzn. Mogą być one małe i obcisłe lub mogą być rodzajem szortów o róŜnej długości nogawek. Mogą być z lub bez rozporka. Dolna krawędź slipek musi być dopasowana. Majtki z długimi nogawkami – bokserki, Majtki z krótkimi nogawkami Majtki z nogawkami 3/4 makramé - Jedna z najstarszych technik dziania. Najczęściej wykorzystywana do takich materiałów jak bawełna, len, wełna, róŜne kordy itp. Jest wykorzystywana do dekoracji lub akcesoriów dekoracyjnych (bransolety, paski itp.). Mancheron - mały, krótki rękaw kimono, który okrywa tylko ramiona Ŝakietu, pulowera lub sukienki. manekin krawiecki - trójwymiarowa imitacja damskiego, męskiego lub dziecięcego tułowia, która jest odwracana i dopasowywana do wymaganej wysokości. Wytwarzany w wielu rozmiarach zgodnie ze standardowymi rozmiarami odzieŜy. Wykorzystywany do przymierzania ubrań. mankiet na guziki mankiet rękawa - kończący pasek z tkaniny lub dzianiny, doszyty do garderoby jako dana część fasonu. Najczęściej stosowany na dolnych krawędziach rękawów, koszul, koszulek, bluzek, Ŝakietów, płaszczy i spodni. Wykorzystywana takŜe w celu wzmocnienia części garderoby, ułatwiając zapinanie, albo jako element zdobniczy. Najczęściej spotykany typ mankietu to pojedynczy, szeroki i podwójny (o podwójnej szerokości), i mankiet zapinany (odczepiany od rękawa koszuli). mankiet u nogawek spodni, fałda, zakładka obszar naokoło odciętej części ubrania, który znajduje się między krajką a brzegiem; przeznaczona do fałdowania, umoŜliwia poszerzenie ub przedłuŜenie ubrania. Jest niewidoczna w wykończonym ubraniu. mankiet, wykończenie dołu rękawa - dodatkowe sparowanie, które jest tworzone z knit w
kształcie węŜa, stosowany do ochrony nadgarstków przed zimnem. Marengo - o średnie masie lub cięŜki wełniany materiał który jest miękki w dotyku, z lekką okrywą na powierzchni, która zakrywa delikatnie jej cztero lub sześcio – łącznikowy splot diagonalny. Tkana z przędzy zgrzebnej lub czesankowej, i zazwyczaj zawierającej przynajmniej 5% białej wełny, która przypomina czarne włókno – czarna powierzchnia z lekką białą masą perłową. Stosowana na męskie i damskie garnitury i lekkie płaszcze. Nazwa pochodzi z języka francuskiego "marengo" (= szary i czarny), który wyraŜa kolor tej tkaniny. markizeta, siatka firankowa - zwiewny, cienki (prawie przeźroczysty), lekki bawełniany materiał z mocno skręconej przędzy, najczęściej o gazejskim splocie. Stosowana na damskie letnie sukienki i zasłony. marmurkowanie - wzór na materiale, który najczęściej jest tworzony przez fantazyjną, przędzę typu flamy , ale moŜe być takŜe tworzony przez drukowanie lub techniką wzorowania Ŝakardowego . Charakterystyczne drobne i delikatne cętki, barwione ton w ton tworzą wzór przypominający marmur. Wzór stosowany jest na lekkich tkaninach i dzianinach na letnią odzieŜ damską. marszczenie, zmarszczanie - defekt na wykończonej odzieŜy, co przybiera formę niepoŜądanego kształtu. Spowodowane przez cięcie lub nieprawidłowe wytwarzanie. martwe włókno - otrzymywane z włókien roślinnych i zwierzęcych, które jest prawie proste lub zgięte, szorstkie, kruche i matowe, i jest stosowane najczęściej w przędzy czesankowej. Na powierzchni tekstyliów nadaje delikatny połysk. W przypadku bawełny, martwe włókno oznaczać moŜe; niedojrzałość, kruchość, słabość i brak zdolności do barwienia się – takie włókno uwaŜane jest za wadliwe. marynarka - element smokingu. Jest jednorzędowa lub dwurzędowa, a jej klapy lub klapy w stylu szala są pokryte błyszczącą tkaniną. marynarka (frak) - formalny męski f., który składa się z płaszcza Ŝakietowego, spodni garniturowych oraz kamizelki. Zakładanyy na róŜne formalne okazje. Swój początek miał w Anglii, skąd jego wykorzystanie rozprzestrzeniło się na cały świat. Noszony z cylindrem lub innym czarnym kapeluszem.
marynarka wieczorowa (smoking) - jest dopasowana, elementy jej przodu mają fason kamizelki od garnituru, i sięga poniŜej pasa. Reszta jej przodu jest poszerzona przy bokach i łączy się przez zwęŜanie z tyłu by sięgać kolan. Frontowe części trzymają się z dala i są ozdobione na kaŜdej stronie rządkiem guzików. Szwy boczne są wyraźnie w kierunku grzbietu, tworząc łuk przy pachach i pod łopatkami. Od pasa w dół kaŜdy ma jednokierunkowe ukryte zagięcie, i zamiast tylnego szwa na plecach jest długi rozporek. klapy kołnierza są zamknięte i produkowane są z błyszczącej tkaniny jedwabnej. Smoking jest częścią stroju wieczorowego. marynarka z dwurzędowym zapięciem - posiada dwa rzędy guzików, z których jedne słuŜą jako zapięcie a drugie są ozdobą. Marynarka jest stosunkowo szeroka i posiada klapy i mały dekolt. Zazwyczaj tworzy część garnituru; rzadko stanowi oddzielną część ubioru sportowego. Tendencja skłania do tego aby marynarka taka była dłuŜsza od jedno-rzędowej marynarki w tym samym rozmiarze. marynarka z dwurzędowymi guzikami – marynarka z rękawami i pokrywająca klatkę piersiową który posiada szeroko rozstawionie dwa rzędy guzików. Tylko jeden rząd guzików słuŜy do zapięcia; drugi jest dekoracją. materac - o średniej masie lniana tkanina o gładkiej, gęstej i błyszczącej powierzchni; w charakterystycznym splocie łamanego diagonalu, która tworzy pionowe paski o róŜnej szerokości. Stosowane na okrycia materaców. materacowy adamaszek - lniana tkanina o gładkiej, gęstej i błyszczącej powierzchni; z przędzy średniej jakości o Ŝakardowym wzorze. Stosowane na pokrycia materaców. materiał aŜurowy - znakomity ze względu na jego lekką masę, przewiewnośc, porowatość, i przede wszystkim dla jego róŜnych obszarów grubości powodującej przerwy w strukturze. Te powierzchnie tworzą róŜnorodne geometryczne desenie, pasy i kratownice; są osiągnięte przez wybór odpowiedniego splotu. Ten skutek moŜe być osiągnięty przez gazejski splot albo przez chemiczny śrdoki, materiał aŜurowy poprzez wypalanie wybranych obszarów moŜna wywołać przerwy w części garderoby, albo przez perforowanie. Materiał aŜurowy moŜe być wykonany z bawełny, jedwabiu albo wełny. Wykorzytywane w damskich przewiewnych sukienkach, bluzkach, a takŜe do celów ozdobnych. Nazwa pochodzi od
francuskiego „ajour“ - oznaczając rozbijanie, jak widać w przerwach w materiale. materiał bawełniany - produkowany z bawełny albo włókien sztucznych, odpadów włókienniczych tego włókna albo mieszaniny takich włókien, które mają podobny charakter do włókna bawełnianego. Jest miękki, łatwy w konserwacji, i jest dobrym termicznym materiałem izolacyjnym. Materiał ten moŜe być poddany róŜnorodnym obróbkom wykończalniczym. Ma szeroki zakres wykorzystań, które obejmują części garderoby na bieliznę, damską, męskią i dziecięcą, i modne dodatki. materiał błyszczący - jedwabny materiał o atłasowym splocie przeznaczony na Ŝakiety z klapami lub kołnierzem wykładanym z efektem połysku. MoŜe być błyszczący lub matowy. Jego kolor jest dopasowany od koloru odzieŜy. materiał do naprasowywania - Podszewka z klejem wyprodukowana w technologii włókninowej. materiał dwulewy - podstawowy splot wątkowy, w którym rządek tylnych splotów jest zamienny z rządkiem splotów przednich, tworząc duŜą grupę wzorów. Charakterystyczny ze względu na swoją miękkość i objętość. Stosowany w górnej odzieŜy oraz ubrankach dla niemowląt. materiał dwuosnowowy - najczęściej jedwabna i bawełniana tkanina, do produkcji której wykorzystuje się jeden wątek i dwie osnowy. Ma średnią masę, a przód i tył mają taki sam lub zupełnie róŜny wygląd i róŜnią się powierzchnią, splotem, kolorem i materiałem. Osnowa moŜe tworzyć małe wzory na przedniej części. materiał dŜinsowy - błędna ale często uŜywana nazwa na denim. materiał elastyczny - o niskiej/średniej grubości elastyczny, wysoko trwały elastyczny materiał z cienkiej przędzy, o płóciennym splocie. Wykorzystywany do wzmacniania kołnierzyków w garderobie wierzchniej. materiał fantazyjny - miękka, gruba bawełniana tkanina drapana po obu stronach, podobna do flaneli. W osnowie przędza jest częściej biała lub surowa; w wątku jest melanŜ, która daje wygląd marmuru. Wykorzystywany na koszulki, bluzki i odzieŜ sportową. materiał Flamisol - lekka jedwabna tkanina z matową, lekko ziarnistą powierzchnią; o płóciennym splocie, z krepową przędzą w osnowie i matową przędzą jedwabną w wątku. Ma średnią masę i jest wykorzystywana na damskie sukienki. materiał fluoroscencyjny - Materiał o intensywnej barwie. Cecha ta jest uzyskiwana dzięki specjalnym barwnikom. Materiały takie są
wykorzystywane na odzieŜ ochronną dla dzieci, jako odzieŜ ostrzegacza dla straŜaków, pracowników drogowych i policjantów itp. materiał jedwabny Honan - gruba, czasami sztywna jedwabna tkanina z szorstką powierzchnią, o płóciennym splocie z nierównej, szorstkiej przędzy tussah jedwabiu. Wykorzystywane na damskie sukienki. Nazwa "Honan" pochodzi od chińskiej prowincjii, która jest dobrze znana i rozpowszechniona w przemyśle jedwabniczym. materiał kameleon - lekka bawełniana, jedwabna lub wełniana tkanina, charakteryzująca się błyszczącą i zmieniającą kolory powierzchnią, którą jest otrzymywany dzięki uŜyciu w wątku i osnowie nici o róŜnych kolorach. Wykorzystywana na damskie i męskie płaszcze. Zobacz takŜe tkanina mieniąca się róŜnymi kolorami. materiał koronkowy - przewiewna, aŜurowa, wzorzysta tkanina lub dzianina, tworzona poprzez sploty więcej niŜ jedno-nitkowe w systemie. Wykorzystywane w produkcji damskich strojów i bielizny. materiał koszulowy - nazwa dla bawełnianej tkaniny wykorzystywanej w produkcji koszul. Tkanina jest lekka, przewiewna i jest łatwa w konserwacji. materiał kwiecisty - produkowana z tkaniny, najczęściej bawełnianej i jedwabnej z motywami kwiatów, liści i trawy. materiał laminowany - tworzony poprzez zaawansowane technologie; powierzchnia tekstyliów jest związana z folią z pianką poliuretanową. To połączenie odbywa się pod wpływem ciepła, albo innych środków, gdzie powierzchnia foli poliuretanowej się topi, tworząc lepką powierzchnię, która sama w sobie tworzy spodnią powierzchnię tekstyliów, zwiększającą odporność,grubość, przepuszczalność i izolacyjność. Prawą stronę moŜe stanowić materiał (tkany lub nietkany) albo dzianina. Jest stosowane w szerokim zakresie na róŜnego typu odzieŜ. materiał Lewant (1) - lekka tkanina z naturalnego jedwabiu, która jest miła w dotyku i o płóciennym splocie. Pochodzi z Bliskiego Wschodu i jest wykorzystywany na damskie sukienki. materiał Lewant (2) - lekka, gładka, nieco sztywna bawełniana tkanina o płóciennym splocie, która najczęściej jest drukowana. Stosuje się na damskie sukienki. materiał lniany - produkowany z włókna lnianego lub jego mieszanki z włóknami bawełny lub sztucznymi włóknami nadającymi mu wygląd i charakter włókna lnianego.
WyróŜniający się naturalnym połyskiem, gładkością i nierównomiernością. Nieco sztywny i zimny w dotyku. Nie jest dobrym absorbentem i jest odporne na brud i łatwo się pierze. Stosowany na bieliznę, damskie sukienki i kostiumy, męskie garnitury, odzieŜ roboczą a takŜe do celów technicznych. materiał Milaine - przewiewna, lekka tkanina o płóciennym splocie z bawełnianą osnową i wełnianym wątkiem. Przypomina muślin, i jest stosowana na damskie sukienki. materiał na gorsety, pasy - elastyczna damska część garderoby, która ciasno przylega do ciała sięgając od miednicy do piersi. Do niŜszej części przyczepione są szelki, do których przyczepia się pończochy. NiŜsza część moŜe mieć kształt spodenek. materiał na lamówki - materiał produkowany na maszynie pasmanteryjnej jako dzianina osnowowa splotem łańcuszkowym) z ruchem wzdłuŜnym grzebienia igielnicowego lub wątkiem. materiał na piŜamę - ustalony i często uŜywany termin dla średniej wagi tkaniny bawełnianejktóra jest wytwarzana w splocie płóciennymz średnio czystych przędz. Ma charakterystyczne pionowe, błyszczące paski w róŜnych zbiorach, które są osiągnięte za pomocą róŜnych splotów ( zwykle atłasowego). MoŜe być ze wzorem lub bez. Jest wytwarzany na piŜamy, takŜe czasami na bluzki i letnie sukienki. materiał na podszewki - patrz wyściółka materiał na spodnie, tkanina na spodnie - jego powierzchnia jest gładka i cienka i najczęściej produkuje się go z wełnianej tkaniny 100% wełny; materiału składającego się z 45% wełny, 55% poliestrowych włókien z przędzy czesankowej; 70% poliestrowych włókien, 30% wiskozowych włókien; lub z tkaniny bawełnianej, z 100% bawełny, lub mieszaniny włókien poliestrowych i bawełnianych. Jest jednokolorowym lub w modny melanŜ z prąŜkami lub małymi wzorami. Najczęściej wykorzystuje się flanelę, diagonal, serŜę, tkaninę o splocie skośnym dolnym, gabardynę, corduroy, płaszcze wierzchnie, tweey i dŜins. Najnowszego typu są rozszerzane spodnie, dla których poziome lub skośne rozszerzone funkcje są stosowane. Specjalne tkaniny i materiały z kompozycją formalnych pasków (są przeznaczone na Ŝakiety, spodnie); spodnie typu sportowego są produkowane z przędzy zgrzebnej. materiał na worek - szorstka, mocna lniana tkanina z cienkim chwytem; w splocie
płóciennym z przędzy jute. Wykorzystywany do produkcji worków i paczek. materiał na zabawkę typu miś lub z włosem miękka, cięŜka tkanina o wysokim runie z wełnianych lub syntetycznych włókien, stosowana do płaszczy sportowych, ciepłych wkładów do odzieŜy oraz jako dekoracyjny element w odzieŜy sportowej. Nazwa pochodzi z języka angielskiego. materiał o chwycie "skóra foki" - średniej wagi, czesana tkanina, o długim, gęsty runie, które jest jednokolorowe lub drukowane. Wytwarzana w róŜnych składach surowcowych. Stosowana do elementów dekoracyjnych, a takŜe do zasłon. materiał o podwójnym wątku - najczęściej bawełniana, czasami wełniana gruba tkanina, która jest miękka w dotyku a tylna strona jest drapana. W produkcji wykorzystuje się jedną osnowę i dwa wątki. Lewa i prawa strona mają ten sam splot, ale kolor wątków jest róŜny, tak więc osnowa po jednej stronie wzoru ma jeden kolor a wątek po drugiej stronie ma dwa kolory. WiąŜące punkty wątku i osnowy muszą pokrywać się więc nie przechodzą na drugą stronę. Materiał o podwójnym wątku jest wykorzystywany w produkcji szlafroków, podomek, itd. materiał o splocie rogoŜkowym (pochodna splotu płóciennego) - pochodna splotu płóciennego w którym płócienny punkt wiąŜący jest zwiększony do przynajmniej podwojonej podstawowej długości; jest to osiągniete poprzez tkanie razem dwóch lub trzech nici w splocie płóciennym w osnowie i wątku. Gdzie dwie nici osnowy i wątku sa tkane razem, splot powstaje jako Panama. Ten splot jest takŜe wykorzystywany w tkaninach wełnianych na męskie garnitury i płaszcze. W thin-pick tkaninie bawełnianej jest wykorzystywany do haftu. materiał o wyglądzie ręcznie robionego charakterystyczny ze względu na zastosowanie pojedynczego splotu, zwykle płóciennego; przędze są róŜnej grubości. Ma wygląd ręcznie-przędzonego. Powierzchnia jest szorstka, bez wykończenia. materiał o znoszonym wyglądzie - opis materiału, zwykle z dŜinsu, który za pomocą specjalnej technologii barwienia osiąga wygląd spranego. Popularny w odzieŜy codziennej. Zobacz takŜe „znoszony wygląd”. materiał pętelkowy - cięŜka tkanina bawełniana która jest miękka w dotyku. Ma jedno lub dwustronne mocne oczka z pochodnej płóciennego lub skośnego splotu. Wytwarzana ze skręconych przędz i stosowana do ręczników, chodników łazienkowych oraz odzieŜy sportowej.
materiał pokryty gumą - określenie stosowane niepoprawnie w znaczeniu materiału tekstylnego pokrytego gumą. materiał połyskujący - spręŜysta, błyszcząca i lekka wełniana tkanina, która jest nieco szorstka w dotyku i ma lekką porowatą strukturę i zauwaŜalny płócienny, panamski, lub, rzadziej spotykany, diagonalny splot. W wątku i osnowie stosuje się cienką wełnianą przędzę z specjalnej błyszczącej wełny owczej lub moheru. W przeszłości materiał połyskujący był tkany z przędzy bawełnianej w osnowie i zgrzebnego moheru lub błyszczącej przędzy w wątku. Stosowana na damskie sukienki i męskie letnie garnitury. Pierwotnie stosowano na podszewki i odzieŜ roboczą. Nazwa pochodzi a języka francuskiego. materiał powlekany (1) - materiał włókienniczy, do którego jest dodana, zwykle na wierzchniej stronie, warstwa organicznego polimeru, tworzącego stabilną powierzchnię. Taki rodzaj tkaniny jest powszechnie stosowany w produkcji szerokiej gamy odzieŜy sportowej. materiał powlekany (2) - materiał tekstylny złoŜony z jednego lub więcej textile f., lub w połączeniu z materiałem nie-tekstylnym (za pomocą środka łączącego lub łączenia mechanicznego). Stosowany do róŜnych rodzajów odzieŜy i innych celów. materiał rozciągliwy (bez elastomeru) Rozciąganie materiału, które jest spowodowane konstrukcją materiału bez zastosowania nitek elastomerowych. Stosowane w produkcji odzieŜy. materiał runowy - sztywna, średnio lub bardzo cięŜka wełniana tkanina; jest pełna chwytów i ma krótkie, błyszczące runo, które pokrywa jej sploty skośne lub sploty satynowe. Wytwarzana z pojedynczej przędzy zgrzeblonej. Stosowana do płaszczy damskich. materiał Simplex – Szimplex materiał tartan - szkocki narodowy wzór, zwykle stosowany w tkaninach wełnianych charakterystyczny ze względu na precyzyjne przystosowanie do konkretnych reguł odnośnie składów i proporcji koloru. Szkockie t. mają swój początek w strojach folkowych starodawnych klanów szkockich; kaŜdy klan róŜnił się od innych kolorami i rozmiarami kratki na swoim stroju. Niektóre klany miały odzieŜ w róŜnych połączeniach kolorów na róŜne okazje. Szkocki t. jest jednym z najstarszych i najbardziej estetycznie przyjemnym z klasycznych wzorów wełnianych; jego róŜne wzory są wciąŜ odnoszone do nazw oryginalnych
klanów. Wzory są popularne w zastosowaniu do damskich sukienek, spódnic, spodni, garsonek i płaszczy; są takŜe wykorzystywane do poszewek w kurtkach sportowych oraz wnętrz walizek, a okresowo stają się modne jako, np., materiał na kurtki męskie. Nazwa pochodzi od szkockiego wyraŜenia "scotal tartan" (= wzór klanu). Inne źródła podają pochodzenie określenia od hiszpańskiego słowa "tiritana" (= tkanina w małą kratkę). materiał tekstylny pokryty gumą - produkowane poprzez wprowadzanie składnika z gumy do materiału włókienniczego za pomocą maszyny wielo-rolkowej lub tarcia. Stosowany w produkcji płaszczó przeciwdeszczowych do celów roboczych. materiał tekstylny wzmocniony ściegiem materiał włókienniczy złoŜony z jednej lub więcej fleece, zabezpieczony za pomocą połączenia splotów. materiał tiulowy - Siatka produkowana z cienkiej przędzy bawełnianej w tiularce. Nitki osnowy są nawijane na cewki z przędzą i zgodnie z wzorcem tworzy się wzorzysta siatka. Materiał tiulowy jest wykorzystywany jako podstawowy materiał do haftu ręcznego i maszynowego; z wykończeniem krochmalowym moŜe być wykorzystywana na damskie kapelusze. materiał typu Stretch - rozciągliwa tkania wytwarzana za pomocą połączenia specjalnych elastycznych nici na nierozciągliwych przędzach. Ma róŜne wyglądy powierzchni i wykorzystuje róŜne surowce. Jest w płóciennym lub skośnym splocie. Jej elastyczność moŜe być podłuŜna, odwracalna lub posiadać jednocześnie te obydwie cechy. Stosowana do spodni i odzieŜy sportowej. Nazwa wskazuje, najbardziej widoczną cechę tkaniny. materiał waflowy - miękka bawełniana tkanina o geometrycznej, reliefowej powierzchni, tworzona za pomocą luźnego splotu waflowegoz wypukłymi, wklęsłymi miejscami o dobrej zdolności do przyssania się. Stosowany do ręczników oraz do niektórych rodzajów damskich modnych sukienek. Nazwa pochodzi od splotu waflowego wykorzystywanego do jego produkcji. materiał wełniany (1)- stosowany z tkaninami wełnianymi i jest osiągnięty za pomocą spilśnianie (za pomocą mechanicznego tarcia w roztworze mydlanym), czesany w róŜnych kierunkach, strzyŜony i rafinowany, co w tym przypadku oznacza poddanie tkaniny tarciu pod ciśnieniem między dwoma talerzami, zmniejszając powierzchnię
tkaniny lub powiększając pęczki filcowanych włókien oraz klastery włosów pokrywających splot. Tkanina jest miękka i gruba w dotyku. materiał wełniany (2) - gładka, błyszcząca, średnio cięŜka wełniana tkanina, która jest miękka w dotyku; posiada krótkie runo, które ukrywa cały płócienny lub o potrójnie zakończonej osnowie splot skośny. Wytwarzany z czystej, zgrzeblonej przędzy i stosowany do damskich garsonek i płaszczy. materiał włókienniczy, materiał tekstylny ogólny termin dla materiałów włókienniczych, wyrobów włókienniczych (w połowie lub całkowicie wykończonych), materiałów przednych, itp. Zawiera przędzę, nić, tkaninę, dzianinę, koronkę, wstąŜkę, taśmę, materiały włókniste oraz filc. materiał włókienniczy, tekstylia - określenie stosowane do miękkiej, wydrąŜonej, cięzkiej tkaniny bawełnianej. Na jej powierzchni występują kwadraty lub prostokąty w reliefie, tworzone za pomocą splotu płóciennego wytwarzane technologią hollow-web. W kolorze konopnym lub białym, stosowana do serwet (pieluch) i ręczników. materiał wzmocniony ściegiem - Materiał tekstylny wyprodukowany na maszynach typu Arachne. Runo włókna jest splecione wzdłuŜ splotem osnowowym, na przykład, trykotowym splotem albo łańcuszkowym splotem. Oferuje tylko ograniczone róŜnorodności wzoru. Ta metoda produkcyjna jest uŜywana najpowszechniej w technicznych tkaninach. materiał z wełny wielbłądziej - cięŜka wełniana tkanina która jest miękka w dotyku i ma okrywę na powierzchni, która przykrywa diagonalny lub atłasowy splot. Produkowana z przędzy zgrzebnej z dodatkiem wełny wielbłądziej, w charakterystycznym beŜowym kolorze. Wykorzystywana na damskie i męskie płaszcze. Nazwa pochodzi z Anglii. materiał z włókien wiązanych - jest z jednej lub więcej wełen; włókna lub nici są połączone za pomocą środka sklejającego. materiał z włókien wiązanych z okrywą pluszową futerkową - wspólne określenie dla surowych materiałów i wyrobów włókienniczych (w połowie lub w całości wykończonych). Wyrób zawierający surowiec, który nie jest włókienniczy, równieŜ określa się jako materiał z włókien wiązanych z okrywą pluszową futerkową w przypadku, gdy właściwości jego powierzchni włókienniczej są podstawą ich
uŜytkowania, a nie-włókienniczy materiał jest jedynie dodatkiem. materiał Ŝakardowy - ogólny termin dla wszystkich wzorów splotu tkaniny tworzonej technologią wzorowania Ŝakardowego na krosnach Ŝakardowych. ZłoŜony mechanizm oczka Ŝakardowego umoŜliwia tkanie wzorów (kwiaty, liście, wymyślone wzory) o nieograniczonych wymiarach, które nie mogą być wykonane na maszynach (listkrajka)listing machines. Zwykłe materiały Ŝakardowe są adamaszkowe, brokatowe oraz tkaniny na meble. Nazwa została nadana przez francuza Joseph M. Jacquard, który wynalazł ten rodzaj oczka. materiały wyhaftowane - wywodzi się z ( tkaniny podobnej do Panamy) gładko tkana splotem płóciennym modyfikowanym, tworząc duŜe otwarte przestrzenie pomiędzy wątkiem i osnową, dając charakterystyczny efekt kratki. Materiały takie są dwustronne i wykorzystywane na damskie sukienki i jako tkaniny do haftowania, które są w tym celu wzmacniane. matowienie - wykończenie tkanin jedwabnych, otrzymywane w wyniku redukcji połysku powierzchni tkaniny; osiągane poprzez chemiczną obróbkę powierzchni włókna lub przez utrwalanie obróbki barwiarskiej (pigmentów). melanŜ, mieszanka - przędza otrzymywana z mieszanki róŜno-kolorowych włókien w odpowiednich proporcjach, w celu osiągnięcia Ŝądanego wyglądu. Stosowana głównie w materiałach z wełny. MelanŜ moŜe być takŜe otrzymywane poprzez zastosowanie włókien, które są odporne na barwienie; włókna nie barwią się kiedy tkanina lub dzianina jest barwiona w jednym kawałku, dając tkaninie wygląd melanŜu. melonik - męskie nakrycie głowy; wąskie rondo z delikatnie podwiniętymi brzegami, sztywne i owalną górą. Zazwyczaj czarne lub szare. W połowie XIX wieku przestało być zwykłym cylindrem i zostało skomponowane z męskim strojem wierzchnim. Pomimo, Ŝe w dzisiejszych czasach wyszło z mody, nadal przypomina o typowym wyposaŜeniu kaŜdego Londyńczyka (razem z parasolem). melton - o średniej masie wełniana tkanina która jest miękka i ciepła w dotyku i ma częściowo sfilcowaną powierzchnię, nadając tkaninie charakterystyczny circassian lub inny diagonalny splot. Produkowana z przędzy czesankowej i zgrzebnej, i często ozdabiana paskami. Lekka tkanina tego typu jest wykorzystywana na męskie garnitury, a nieco cięŜsza na damskie i męskie płaszcze.
Nazwa pochodzi od angielskiego miasta Melton, gdzie produkowano tę tkaninę. membrana - cienka folia usytuowana pomiędzy warstwą materiału tekstylnego a podszewką. merceryzowanie - wykończenie stosowane do bawełnianych tkanin, w którym stosuje się na tkaninę zimny roztwór sody kaustycznej, i równocześnie nacisk. Wykończenie tworzy trwały jedwabny połysk i wzrasta wypełnienie i wytrzymałość tkaniny. męska czapka z ochraniaczami na uszy - zimowa czapka, noszona przede wszystkim przez męŜczyzn, z ochraniaczami na uszy, które zwykle są wykonane są z futra lub futra połączonego z innym materiałem. metkowanie odzieŜy System symboli graficznych, które są wykorzystywane w znakowaniu odzieŜy. SłuŜą informowaniu o sposobach konserwacji danego wyrobu i uniknięcia uszkodzeń. Obejmują one informacje o praniu, bieleniu, suszeniu i prasowaniu, a takŜe o konserwacji wyrobów tekstylnych. Bardzo często podobne symbole moŜna znaleźć na domowych pralkach. System symboli został opracowany przez GINETEX (Międzynarodowe Stowarzyszenie Metkowania Tekstyliów). Symbole są chronione przez międzynarodową rejestrację marki WIPO W Genewie (Nr2R211 247, Nr 461 470 i Nr 492 423). miejski styl - Forma lub rozwiązanie materiałowe półwizytowej odzieŜy, odpowiadająca niŜszym wymaganiom odzieŜy miejskiej, stawiająca bardziej na wygodę mniej na elegancję. Np. damski Ŝakiet moŜe być zrobiony w postaci błyszczącego materiału, z kapturem, luźno dopasowany, czasami z futrzanym wykończeniem, w pojedynczym kolorze. miękka odzieŜ - Zbiorcza nazwa określająca nowoczesne ubiory wierzchnie , odporne na wodę, oddychające i ciepłe.. Są to tkaniny z membraną i bez membrany. Są lekkie z wysoką odpornością na mechaniczne uszkodzenia. miękki wygląd, delikatny wygląd - modny styl damskiej i męskiej odzieŜy charakterystyczny ze względu na swój miękki wygląd i lekkość. Tkaniny stosowane do jej produkcji są równieŜ miękkie i powiewne. Nazwa pochodzi z języka angielskiego. mikrowłókno - poliamidowe i poliestrowe włókno, które jest cieńsze niŜ wszystkie włókna naturalne i jedwab (mniej niŜ l dtex - 10000 m włókna ma masę 1 g). Stosowane w produkcji bardzo cienkich, przewiewnych tkanin. Ich właściwości i wygląd są
uzaleŜnione od zastosowanych mieszanek róŜnych chemicznych i naturalnych włókien; moŜe być dodatkowo uszlachetnione przez polerowanie. OdzieŜ z mikrowłókna ochrania przez deszczem i wiatrem. Stosowane na odzieŜ sportową, a takŜe inną modną odzieŜ damską i męską łatwą do prania i prasowania. mimoza - rzadko stosowana nazwa dla krepy o splocie ryŜowym, cienkiej, przezroczystej, lekkiej tkaniny bawełnianej. minimalna długość - modna długość damskiej odzieŜy, sięgająca do kolan; popularna wsród młodych kobiet, szczególnie w latach 1970 i 1990. Zapoczątkowana w Anglii jako oświadczenie kobiecej nowoczesności. moda - przejściowy styl ubiorów z określonymi charakterystycznymi własnościami i regułami wyraŜającymi społeczne, ekonomiczne i kulturalne wpływy. Jest krótkotrwała i zazwyczaj zmienna wraz z sezonami (jesień-zima, wiosna-lato) Moda jest wyraŜana przez kolor, fakturę, projekt tkaniny lub dzianiny i krój. moda A - Fason części dopasowanej odzieŜy dla młodych i modnych kobiet najpopularniejszy w płaszczach a takŜe w sukienkach. Znakomity dla wąskich ramion i - często – raglanowych rękawów. Część odzieŜy, która rozszerza się stopniowo w kierunku swojego dolnego brzegu; dlatego nie ma Ŝadnego paska. Jego wygląd jest podobny do litery A. moda barokowa - fason odzieŜy pochodzi od epoki baroku (środek XVII wieku do końca XVIII wieku), charakteryzuje się luźną nie przylegającą do ciała formą, wyszukaną ornamentyką, wykorzystaniem śmiałych kolorów, jedwabiem wyszywany i koronką. OdzieŜ damska była bardziej stylizowana; frontowy kawałek długiej spódnicy był rozcięty, ukazując halkę. Przy biodrach część garderoby hojnie została zmarszczona i podniosła uŜywanie wówczas Ŝelazne obręcze. Stanik, początkowo bez usztywnienia, został zasznurowany. Cięcie było kwadratowe; front części garderoby był bogato zdobiony sznurowadłem. Fryzura była warstwowa, zawierała treskę i regulowaną konstrukcję drucianą. OdzieŜ męska składała się z szerokiej kamizelki, która pod koniec XVII wieku była ozdabiana haftem i wstąŜkami; rękawy zostały podwinięte, ukazując ornamentowaną koszulę. Koszula miała szerokie koronkowe mankiety i kołnierzyk z łańcuchem. Spodnie sięgnęły kolana i były noszone w połączeniu z jedwabnymi pończochami, które najczęściej były białe. (peruka była niepodzielną częścią tego stroju.) Ten sposób
ubierania stworzył podstawę dzisiejszego męskiego garnituru, skomponowanej z marynarką, kamizelki i spodni. moda burgundzka - styl ubierania się z XV wieku, charakterystyczny ze względu na śmiałe kolory, wysoką jakość materiałów i uporządkowaną, szlachetną linię przystosowaną do róŜnych kierunków mody. W opinii historyków umieszczane pochodzenie mody w tym okresie. Cechą tego stylu są uporządkowanie i spiczaste kształty odzieŜy i kapeluszy. Materiały produkowane były z wełny, bawełny i lnu. Detale obejmowały róŜnorodność ozdób wyposaŜonych w dzwonki. Damskie wyroby charakteryzowały się wąską, sznurowaną talią, trenami, woalkami i wysokością, stoŜkowatością. Sukienki były ozdabiane lamówkami. MęŜczyźni nosili dopasowane kamizelki z stawianym kołnierzem i pikowanymi frontami; spodnie w kształcie pończoch w róŜnych kolorach. Ostro zakończone obuwie, które mogło mierzyć po trzykroć długość stopy. moda dyskotekowa - moda młodzieŜowa z lat 70, noszona na co dzień i podczas nocnych przyjęć. Niekonwencjonalne kształty elementów garderoby dają moŜliwość szerokiego zakresu kombinacji w kreowaniu niepowtarzalnego wyglądu. Materiały są w Ŝywych kolorach, często z fantazyjną przędzą. OdzieŜ jest charakterystyczna dzięki błyszczącej powierzchni tkanin i dzianin. Tego typu moda jest inspirowana poprzez filmy muzyczne. moda hiszpańska - styl odzieŜy z drugiej połowy 16-tego wieku, która wyraŜa siłę związków w kraju zaznaczoną surowością, prostotą, twardością, brakiem komfortu oraz ciemnymi kolorami. Wysoki kołnierz, utrudnia naturalne ruchy. W damskiej odzieŜy, kształty figury kobiety były tłumione, a małostkowość głowy jedynie uzupełniała cały wygląd. Sylwetka była ciasno utrzymywana w gorsecie w kształcie roŜka; spódnica była takŜe kształtu stoŜkowego. Halka była usztywniona obręczami, a dodatkowo noszono luźną sukienkę podobną do płaszcza. MęŜczyźni nosili zapinaną na guziki koszulę, równieŜ ze stojącym hiszpańskim kołnierzem, z koronkową ozdobą na rękawach i koszuli. Długie rajstopy były noszone z krótkimi, watowanymi spodniami w kształcie walca, które były duŜo poszerzone w miednicy i sięgały nieco poniŜej kroku. Takie stroje były noszone z szerokim, usztywnionym, jedwabny płaszczem, który nie był zapinany. moda królewska - styl ubierania się zaczerpnięty z ery Napoleona (1804-15). Bardzo szybko
objął całą Europę. Popularny dzięki prostocie, klasycznej linii i małemu dekoltowi. Tkaniny lekkie zastąpiono cieplejszymi aksamitami, wytłaczanymi i prostą odzieŜą. OdzieŜ damska miała koszulowe cięcia i sięgała do kostek; miała więcej cięć niŜ poprzednio, tren zniknął a talia została nieco opuszczona. Typowymi dodatkami były szale i biŜuteria. OdzieŜ męska takŜe była nieskomplikowana. Spodnie były dłuŜsze, i tylko kształt przeszedł kilka modyfikacji; były bezpośrednio wsuwane w wysokie buty, później sięgały kostek. Razem ze spodniami noszone były smokingi które były krótkie w tali i miały wysokie, fałdowane kołnierze z szerokimi klapami. Garnitur był wyposaŜony w kamizelkę. Na Ŝakiet noszono krótki lub długi płaszcz. moda młodzieŜowa - trend mody, który zapoczątkowano w 1960 roku i został entuzjastycznie odebrany przez młodzieŜ. Charakterystyczny dzięki niekonwencjonalnemu, wielo częściowemu, luźnemu, sportowemu stylowi kowbojskiemu. Początkowo z zastosowaniem kolorów, które mogły szokować, potem stał się mniej kontrowersyjny i jako podstawowy trafił do modnych sklepów. moda nostalgiczna - damski styl ubierania się nawiązujący do trendów z przeszłych lat, zwłaszcza epoki Romantyzmu. moda okresu renesansowego - styl ubioru z 16. i 17. wieku, który wyraŜa idealna harmonię między pojedynczymi częściami ciała. Wykorzystuje drogie, ładne tkaniny (brokat, welwet, jedwab). ZłoŜony z nadmiaru gotyckiej mody, taki rodzaj stylu był modny dopóki nie włączył się do tego, który był modny wcześniej. Damska odzieŜ zaakcentowana naturalnym kształtem sylwetki za pomocą delikatnego zaznaczenia talii; spódnica w wielu, szerokich fałdach, obcisły gorset posiadał kwadratowy lub okrągły dekolt. Na początku taka odzieŜ była podzielona poprzez krój na gorset i długą spódnicę. Proste, obcisłe rękawy były później rozcięte dla większego komfortu i elegancji. Na tym ubraniu było noszone inne, ubranie bez rękawów, którego przednia część była otwarta w stylu płaszcza. Chusteczka oraz wachlarz były istotnym akcesorium, popularne były takŜe złote łańcuszki oraz cięŜkie naszyjniki. Męska odzieŜ składała się z krótkiego płaszcza ze skóry oraz odciętych rękawów; sięgał do kolan (lub był krótszy), odkrywający ekstrawaganckie, obcisłe nogawki. Inna popularną odzieŜą Renesansu był płaszcz z
wszytymi rękawami oraz szerokim kołnierzem, który sięgał do pięty; takie ubranie było uŜywane jako świąteczne na oficjalne okazje na uniwersytetach. moda okresu rokoko - styl ubioru z okresu Rokoko (1730 - 1789). Charakterystyczny ze względu na swoją dziwaczność, asymetrię, delikatność szczegółów oraz lekkość; jego ozdobna piękność była dalej zaakcentowana poprzez zastosowanie tkanin. Najpowszechniejsze tkaniny stosowane na damskie i męskie ubrania były to satyny, atłasy, brokaty oraz koronka, zwykle w pastelowych odcieniach. Damska odzieŜ obejmowała gorset z wąskimi rękawami ozdobionymi kaskadami z koronki i wstąŜkami. StoŜkowata spódnica była jednym z uderzających ubrań tego okresu; znana była jako krynolina, na początku była okrągła, później owalna, wzmocniona pierścieniami z kości lub metalu. Mały gorset tworzył kontrast z grubą spódnicą. Bielizna stała się istotna w tym okresie, jak równieŜ fryzury oraz akcesoria (obejmujące wachlarz, rękawiczki i mufę). Męska odzieŜ była bogato dekorowana; posiadała wiele falban i wstąŜek oraz duŜo koronki. Kamizelka była krótka, tak jak i rękawy. Spodnie sięgały do kolan i były uzupełnione rajstopami. W późniejszym okresie, męska odzieŜ stała się prostsza i nie była juŜ ozdobiona koronką i falbanami. Marynarka ze wzmocnionymi bokami stała się marynarką wieczorową, która została waŜną częścią męskiej garderoby. moda paryska - posiada wysoką pozycję w świecie damskiej mody, posiada długą tradycję w tworzeniu opracowań w produkcji włókienniczej i krawiectwie. Znane jest ze swojej innowacyjności, akceptowalnej ekscentryczności, elegancji, wraŜliwości na kolor oraz kształtu, a takŜe wykorzystywania akcesoriów w celu osiągnięcia satysfakcjonującej całości. Nowe projekty ze swoich salonów (znane jako haute couture są szybko rozpowszechniane na całym świecie, wpływając na światową modę. model wzoru (1) - pierwowzór produktu odzieŜowego, który przedstawia nowy trend w modzie i jako model w przemyśle odzieŜowym. Wystawiany na pokazach mody i w czasopismach, zapoznając handlowców i społeczeństwo z nowymi trendami w modzie. model wzoru (2) - W przeciwieństwie to podstawowego wzoru który jest standaryzowany, model wzoru zawiera części modelu odzieŜy ze szczególnym uwzględnieniem układu i z konkretnego surowca.
modne spodnie w stylu "marchewkowym" modny kształt damskich i męskich spodni, góra spodni i nogawki są luźne. Kiedy nogawki sięgają kostki wówczas zwęŜają się i bardzo ciasno przylegają do kostki. Pierwotnie produkowane z dŜinsu, potem z lŜejszych bawełnianych i wełnianych tkanin. Na początku lat 80 spodnie te zostały wyparte przez biodrówki. moher (1) - sierść kóz Angorskich - moherowa wełna. moher (2) - lekka wełniana tkanina z przędzy czesankowej z zawartością moheru, i metalicznym połyskiem; jest charakterystycznie ziarnista w dotyku. Stosowana na męskie i damskie garnitury. Zobacz takŜe błyszczące tkaniny. moher (3) - spręŜysta, o średniej masie wełniana tkanina, która jest miękka w dotyku, ma charakterystyczny metaliczny połysk, i lekką okrywę włókienną w splocie z przędzy zgrzebnej z zawartością moheru lub innej specjalnej wełny. O splocie diagonalnym , wykorzystywana jest na damskie płaszcze. Nazwa pochodzi od wełny moherowej, którą zawiera ta tkanina. molton - miękka, cięŜka tkanina bawełniana z okrywą na powierzchni w konopnym lub Ŝółtawym kolorze, o płóciennym lub diagonalnym splocie. Stosowane na koszulki męskie i zimową bieliznę. monofilament - włókno ciągłe, zazwyczaj chemiczne, które jest odpowiednie do przetwarzania w produkty tekstylne bez dodatkowego wykończenia. Montagnac - miękki, gęsta, cięŜka wełniana tkanina, z lekko karbowaną powierzchnią, która tworzy małe pęczki; produkowana na maszynach tkackich wzorujących. Jest tkana z przędzy czesankowej, często z wykorzystaniem wełny kaszmirowej lub wełny wielbłądziej, poprzez technikę tkania trój - wątkowego. Stosowana na damskie i męskie płaszcze zimowe. Nazwa pochodzi od wynalazcy splotu zastosowanego na tej tkaninie, produkowanego z przędzy z dodatkiem kaszmiru lub wełny wielbłądziej. Mora - o średniej masie tkanina jedwabna, najczęściej o splocie rypsowym, na którym tworzy się delikatne wzory o wykończeniu mora, które przypominają znaki wodne i marmur. Wykorzystywana na podszewki, wstąŜki, sukienki, pokrycia meblowe, podszewki walizek. motek - zwykle zbiór dziesięciu szpuli nici, oddzielonych od siebie za pomocą
przeplatanych róŜnych nici (szpuli), długość kaŜdej szpuli jest wcześniej określona. Muflon - przewiewna, miękka, lekka wełniana tkanina, z gęstą okrywą, która zakrywa diagonalny splot tkaniny. Produkowana z przędzy czesankowej, i wykorzystywana na damskie modne płaszcze. Nazwa pochodzi od mouflonów, dzikiego gatunku owiec które pochodzą z Korsyki i Sardynii. mulina (1) - przędza fantazyjna, skręcona z dwóch pojedynczych przędz róŜnych kolorów. mulina (2) - wełniana tkanina z muliny. Stosowana na damską i męską odzieŜ. mulina rypsowa - średniej wagi wełniana tkanina z odwracalnym ściągaczem. W osnowie stosowana jest dwukolorowa, skręcona mulionwa przędza; jej reliefowy wygląd jest osiągnięty za pomocą splotu płóciennego i przez wielorakie przędze wątkowe. Tkanina jest wykorzystywana do damskich płaszczy i garsonek. mundur polowy - krótka marynarka dla młodych uŜytkowników, lekko wiązana w pasie. Posiada aplikowane kieszenie i ramiona; rękawy zapinane przy mankiecie. Przypomina marynarkę pilota ale jest większa i krój zapewnia komfort odzieŜy. Spodnie są wąskie i proste, nie mają Ŝadnych mankietów, i są włoŜone w buty sznurowanego. muślin (1) - jest produkowany z cienkiej, luźno skręconej przędzy w płóciennym splotem. Na jego powierzchni widoczne są cienkie włókna. Stosowany na damskie sukienki i bluzki. muślin (2) - wełniany muślin produkowany jest z pojedynczej, bardzo cienkiej przędzy czesankowej i stosowany na damskie sukienki. Muślin jest produkowany z bawełnianej osnowy i wełnianego wątku, znany jako materiał Milaine. Nazwa pochodzi od miasta Mosul, gdzie bawełniany muślin był po raz pierwszy produkowany. muślin (3) - jedwabny muślin jest bardzo delikatną, miękką, przewiewną i lekką tkaniną o płóciennym splocie. Jest produkowany z lekko skręconej przędzy jedwabiu naturalnego, który jest najczęściej w jednym kolorze lub drukowany. Prasowanie lub kalandrowanie powoduje, Ŝe staje się ona nieco sztywna w dotyku. Wykorzystywana na damskie sukienki, bluzki i kostiumy. muszka - typ krawata w kształcie skrzydeł motyla. Noszone razem z oficjalną i sportową odzieŜą. Jej kształt i kolor są zaleŜne od trendu mody. Zazwyczaj produkowana jest z materiałów jedwabnych.
N nadróbka - taśma dzianiny, która najczęściej tworzy pasek i jest wykorzystywana jako ozdobny lub funkcjonalny element odzieŜy sportowej. Najczęściej stosowana na kołnierzykach, na końcu rękawów i w Ŝakietach. nakrycie głowy - miękkie, dopasowane nakrycie głowy, z reguły noszony na tylniej części głowy i przywiązane. Jest wspólną cechą odzieŜy ochronnej roboczej w przemyśle medycznym i przetwórstwa spoŜywczego. Noszone w wielu innych formach w średniowieczu. Nankin - gruba i mocna bawełniana tkanina; wytwarzana płóciennym lub diagonalnym splotem z ciemną osnową i jasnym wątkiem. Stosowana w produkcji odzieŜy letniej, szczególnie spodni sportowych i podszewek kieszeni. napawanie adhezyjne - Zobacz napawanie napy (rodzaj guzików) - Ruchomy lub nieruchomy guzik, uŜywany głównie w odzieŜy sportowej. Guziki w odzieŜy jeansowej są innego typu. naramiennik (1) - dekoracyjna część odzieŜy, przypominająca naramiennik. Najczęściej tworzy część munduru i słuŜy do identyfikacji pozycji i rangi uŜytkownika. MoŜe być takŜe uŜywana do ozdoby odzieŜy sportowej. naramiennik (2) - taśma wzorowana pojedynczym wątkiem z róŜnych przędz i róŜnymi splotami; kolorowa i wyraźna, o szerokości 40 mm - 60 mm, jest wykorzystywana do produkcji epoletów. narzutka, płaszcz - luźny damski płaszcz sięgający poniŜej kolan. Ma nieco przedłuŜoną sylwetkę i często jest w stylu sportowym. naszywana kieszeń - kieszeń szyta z trzech stron, czwarta funkcjonuje jako otwarcie. ZaleŜnie od tłumaczenia, moŜe być naszyta z wierzchu lub wewnątrz. MoŜe mieć teŜ róŜnorodny kształt, szczególnie jeśli ma charakter ozdobny. nauszniki - opaska z dzianiny, która opasa głowę; o róŜnych szerokościach. Czasami ma dwa paski krzyŜujące się. nawlekanie, podwiązka paska gorsetowego do pończoch (1) - typ damskiej bielizny, której celem jest uwypuklanie figury w najlepszych miejscach; tali i biodrach. Jest w jednym kawałku, bez zapięcia i najczęściej z elastycznego materiału zwanego lastex. nawlekanie, podwiązka paska gorsetowego do pończoch (2) - dziane podkolanówki bez
stóp; dolna i górna krawędź ma elastyczne obszycie. Tworzą część odzieŜy sportowej wykorzystywanej w aerobiku. nawlekanie, podwiązka paska gorsetowego do pończoch (3) - więcej niŜ jedna przędza określonej długości, przeznaczona do nawlekania igieł. RozróŜniamy pomiędzy pojedynczymi i nitkowanymi przędzami: z pojedynczą przędzą, przędze są przewleczone pojedynczo, podczas gdy dla przędzy nitkowanej dwie przędze są przewleczone równocześnie neegality colouring - Nieregularne kolory na materiale. Reasons for such irregularity in colour may vary ... Pierwsza grupa składa się z złych konstrukcji produktu, błędów przędzenia, tkania lub dziania. Inną grupę tworzą błędne preparacje na tkaninie, w szczególności przyleganie do powierzchni resztek preparacji; mydła, detergenty, kwasy, alkalia lub inne dodatki do preparacji. Dodatkowo, niestabilna wilgotność, powoduje deformacje w ścisłości materiału itp. Ostatnią grupą są błędy powodowane wybarwieniem. Na przykład złe przyleganie w trakcie procesu technologicznego, zły dobór maszyny, elementów dodatkowych, złe przygotowanie kąpieli barwiarskiej, słaba jakość wody i innych dodatków. Produkty mogą mieć paski (błędy prawdopodobnie pochodzące z przędzenie lub tkania), jaśniejsze lub ciemniejsze plamy. Plamy te mogą powstawać na skutek kropli ługu lub kwasu lub innych środków. nić bieliźniana - potrójne skręcona parafinowana bawełniana czesankowa przędza, stosowana jako niŜsza nić podczas szycia maszynowego. nić górnej igły - podwójnie skręcona bawełniana przędza czesankowa. Dwie pojedyncze przędze są najpierw skręcone razem za pomocą skrętu S, po czym dwie przędze skręcone w ten sposób są wkręcone w powstałą nić za pomocą skrętu Z . Ma płaską, kolistą, zamkniętą powierzchnię, o zwiększonej wymaganej sile do szycia na maszynie. Jest merceryzowana. niebieski druk - pierwotny sposób druku ręcznego stosowanego na tkaninach za pomocą drewnianych klocków. Nadruk – w większości chemiczny –ma zapewnioną ochronę podczas kolejnego barwienia i daje indygowewzorowanie powierzchni materiału, tworzy końcowy efekt białego wzoru na ciemno niebieskim (indygo) tle.
niebieski dŜins - O cięŜkiej wadze bawełniana tkanina o diagonalnym splocie z niebieską osnową i białym wątku, wykorzystywana na jeans spodnie. niedoprzęd - miękka i gruba nić fantazyjna, która jest bardzo nierówna. Tworzona za pomocą skręcania dwóch nici, tworząc niedoprzęd między nimi. Zwykle stosowane w produkcji tkanin na modne płaszcze. niemodne - WyraŜenie uŜyte w 1970 by określić, Ŝe nostalgiczny sposób ubierania się wyróŜnia młodych awangardzistów, charakteryzujący się noszeniem odzieŜy wcześniej uŜywanej. nieprzepleciony odcinek przędzy - techniczna nazwa dla wolnego wątku lub osnowy, które nie są przeplecione przez punkty wiąŜące tkaniny lub dzianiny, leŜą one luźno na powierzchni tworząc róŜne płaskie struktury. nierówny ścieg - Nieprawidłowy kierunek szwu niewykończona tkanina diagonalna, surowa tkanina diagonalna - miękka, lekka tkanina wełniana o delikatnym runie, które nie pokrywa jej splotu skośnego. Stosowana do męskich garniturów i spodni. niski biustonosz - Biustonosz, który posiada lub nie bardzo wąską tasiemkę pod miseczkami. nitka - Jest szeroki zakres przędz pozwalających na utworzenie wzorów. MoŜe być połączeniem dwóch lub więcej nitek o róŜnym kolorze z róŜnego surowca. Oplatanie przędz jest za zwyczaj kombinacją jedwabnej nitki owiniętej włóknami naturalnymi lub mieszaniną włókien sztucznych. W ten sposób moŜna otrzymać materiały z mocnych nici, materiały o lepszych właściwościach higienicznych itp. Przykładem moŜe być gumowa nić opleciona bawełnianą nitką. Oplot taki chroni gumową nitkę i ogranicza jej rozciąganie. Elastomer taki jak poliuretanowy takŜe moŜe być oplatany. Pozwala na produkcję bardzo elastycznych, miękkich i lekkich tkanin. nitka lamówki, nitka obrębiająca (1) - ochrona szwu zrobiona z przynajmniej jednego materiału tekstylnego lamówka. nitka lamówki, nitka obrębiająca (2) - stosowana jako ozdoba na krawędzi ubrania; moŜe być to szew podłoŜenia lub nitka lamówki nogawki dzwony - męskie szerokie spodnie, poszerzone za pomocą watową podszewką oraz podzielone na wiele rozporków; sięgają kolan, gdzie są zapinane na tasiemki. Noszone w 16. wieku jako modne ubranie. nogawki w odzieŜy chłopięcej - Damska odzieŜ posiada róŜne długości nogawek. Krótkie nogawki chłopięce – długość do około ¼
uda. Średnia długość nogawki – sięga około ½ uda. Nogawka o długości do kolan – sięga do kolan. nowość, innowacja - modne kolory, struktura i wzory tkanin i dzianin, stosowane w damskiej i męskiej odzieŜy. Przeciwieństwo klasycznych tkanin i dzianin. numer rozmiaru - symbol oznaczający strój i jego etykietę, wyraŜający średnią wysokość sylwetki i połączone wymiary obwodu specyficznej grupy kobiet, męŜczyzn, dziewczyn i chłopców; powinien być zgodny z efektywnymi systemami rozmiarów odzieŜy produkowanej przemysłowo. Wartości numeru dla podstawowych wymiarów sylwetki podane są w cm w następującym porządku: wysokość sylwetki, obwód klatki piersiowej, obwód talii (męŜczyźni) lub obwód bioder (kobiety). (182-104-90 określa ubranie dla figury o wysokości 182 cm ( 3 cm), obwodzi klatki piersiowej 104 cm, oraz obwodzie talii 90 cm). numeracja przędzy (1) - pośredni system liczący (metryczny) - liczenie w długości pokazuje jaka ilość motków o długości powyŜej 1000m waŜy 1kg. Ten system był uŜywany przed tex systemem, i wraca do ponownego uŜytkowania. Były róŜne systemy liczące dla tekstyliów (na przykład, angielskie liczenie bawełny, wełny i lnu). Dziś, wyraŜenia "numer przędzy" i "grubość przędzy" został wymieniony na wyraŜenie "dlkov hmotnost nit" przędzy. numeracja przędzy (2) - oznakowanie grubości przędzy, która daje informacje o wadze jednostkowej długości przędzy (np.: Liczenie bezpośrednie), albo długość przędzy poprzez masę jednostki ( np.: pośrednie liczenie). 1. bezpośrednie liczenie: a.) Ttex bezpośrednie, dziesiętne liczenie, wskazujące masę przędzy o długości 1000m w gramach (25 tex wskazują, Ŝe przędza o długości 1000m ma masę 25 g). System Ttex został wprowadzony przez międzynarodową organizację ISO, która przedstawiła ujednolicony system dla oznakowania masy włókien, jedwabiu, taśm, pakuł, pasów i przędz. (Ten system równieŜ uŜywają Czesi i Słowacja.) Oprócz tex jednostki, wskaźniki są uŜywane dla celów mnoŜenia i podziału: kilotex (ktex), decytex (dtex) i militex (mtex), b) Tden - tak zwane prawne liczenie, powszechnie uŜywane w Ttex system dla sztucznych włókien i ciągłego filamentu (jedwabiu). To daje masę włókna albo przędzy w gramach przy kawałku 9000m.
O obcisła góra stroju - lekki damski top, który noszony był w XIX wieki i na początku XX, szczególnie na wsi. obrąbek, obrębiać - taśmy pojedynczego wątku o płóciennym lub skośnym splocie, o jednej wzmocnionej krawędzi; w pogłębionym splocie z padding of bawełnianej, wiskozowej przędzy, sztucznego jedwabiu lub jedwabiu poliamidowego. Wytwarzany w róŜnych kolorach o szerokości między 8 mm a 25 mm. Stosowana do ozdoby brzegów i do celów technicznych, w przemyśle odzieŜowym i hafciarstwie. obszyta lamówka, plecionka - dzianinowa płaska taśma z przędz bawełnianych lub wiskozowych z jednym systemem nici diagonalnie przeplatających się. MoŜe być konopna lub kolorowa i posiadać płaską, odwracalną powierzchnię o szerokości od 3 mm do 10 mm. Stosowana jako pull w poszewkach na poduszkę oraz w produkcji odzieŜy. obszywanie dziurek od guzików - obszar wzdłuŜ brzegowej częsci garderoby, słuŜący do zwiększenia jej podstawowej powierzchni; usytuowany na listwie na guziki. Tworzy część listwy na której znajdują się guziki i za zwyczaj ma uszte dziurki na guziki. obszywka, lamówka - wystający wąski pasek z materiału tekstylnego, który jest utworzony przez odszycie wzdłuŜ szwów, zwykle tworzący krawędź odzieŜy. oczko - (otwarta, zamknięta) podstawowy element struktury, z której tworzy się sploty. oczko dziewiarskie lewe - splot maszynowy, który jest tworzony przez przeplatanie przynajmniej dwóch nici tak, aby oczko jednej nici przechodziło przez szpulę drugiej. Ten splot jest podobny do splotu płóciennego. oczko nabrane - element splotu w którym w pierwszym rządku jest oczko na igle, która w następnym rządku jest zasilona przędzą bez przerobienia i tworzy pętlę, a w kolejnym ponownie zasilana przędzą i obie przędze są przerabiane i tworzą oczko. Oczko nabraniowe wiąŜe punkty, w których zbiegają się łączniki. oczko, prowadnik oczkowy - Wzór dzianiny wątkowej z charakterystycznymi okrągłymi otworami tworzonymi przez łuk płaszczkowy w oczku. oddzielny znak, podział sekcji - system indywidualnych części danych wyrobów
odzieŜowych, naszkicowany lub zaznaczony na materiale włókienniczym w celu zastosowania w produkcji. odpad z jedwabiu - krótkie odpady jedwabne i odpady powstałe podczas przędzenia i z przędzy uszkodzonych cewek z przędzą jedwabną. MoŜe to być tkanina jedwabna podarta do włókien i przetworzona w przędzę; wykorzystywana do produkcji tkanin z przeznaczeniem na damską odzieŜ letnią, krawaty, i materiały meblowe i ozdobne. odszycie - stosowane w odzieŜy od dolnej bocznej krawędzi lub jej części. NajwaŜniejsze występują w klapach i kieszeniach. odwracalny - cięŜka, odwracalna jedwabna tkanina w wielu kolorach (zwykle dwóch), przód negatywnie wpływa na tył; w splocie płóciennym za pomocą technologii produkcji podwójnego materiału . Stosowana do damskich sukienek, garsonek i płaszczy. Nazwa pochodzi z języka francuskiego. odwrócony diagonal - pochodna splotu skośnego z podstawowej, wzmocnionej lub obszytej t. Ten rodzaj splotu jest zwykle wykorzystywany w tkaninach wełnianych, zwłaszcza tych z futra. odzieŜ (1) - okazjonalna, formalna odzieŜ, która zwykle jest noszona na specjalne i formalne okazje o szczególnym znaczeniu. Obejmuje wieczorowy płaszcz, marynarkę, wieczorową marynarkę, płaszcz, oraz damską toaletę wieczorową. Zwykle jest wytwarzana z wysokiej jakości materiałów tekstylnych. WyróŜniamy formalną, dzienną i wieczorową odzieŜ. odzieŜ (2) - wyrób wykonany ręcznie lub przemysłowo, wykorzystywany do ubrania sylwetki lub jej części. Nie jest jedynie ochroną przed warunkami pogodowymi, ale takŜe jest ozdobą. WyróŜniamy wiele rodzajów odzieŜy, które dzielimy ze względu na płeć uŜytkownika, cel korzystania oraz krój: posiadamy odzieŜ męską, damską, dziewczęcą, chłopięcą, dziecięcą, pod-, wierzchnią, outer, wiosenna, letnia, jesienna, zimowa, domowa, ochronna, robocza, wyjściowa, spodnie, z rękawami, spódniczka, pokrywająca tułów, jednostronna, odwracalna, liniowa, nieliniowa, z podkładką, gotowa, nie wykończona oraz akcesoria odzieŜowe. OdzieŜ powinna być wygodna, praktyczna i elegancka. Jej projekt i dopasowanie zaleŜą
od mody. Od początków cywilizacji przeszła wiele zmian. odzieŜ (3) - wspólne określenie dla odzieŜy i dodatków odzieŜowych, które są nakładane na sylwetkę człowieka. RozróŜniamy odzieŜ damską, męską i dziecięcą. Daje takŜe ochronę przed warunkami pogodowymi w ciągu zimy i lata, odzieŜ jest równieŜ elementem kulturowym. OdzieŜ moŜe być podzielona na wierzchnią, zewnętrzną oraz bieliznę; codzienną lub okazjonalną; letnią-, jesienną i zimową-; odzieŜy cywilna oraz mundury. MoŜe być dwuczęściowa, wieloczęściowa lub kombinowana. Patrz takŜe na ubiór, ubranie. odzieŜ bawełniana - bawełniana tkanina w ogólnym znaczeniu. Pod tym terminem rozumiemy szeroka gamę o średniej masie i cięŜkich tkanin bawełnianych, rozróŜnianych przez wykończenie i zastosowanie. O płóciennym splocie; wybarwiona w jednym kawałku lub zadrukowana. Najczęściej wykorzystywana na pościel i prześcieradła. Nazwa pochodzi z języka angielskiego. odzieŜ bez podszewki - podstawowa część odzieŜy bez podszewki, oznacza to, Ŝe wyrób składa się tylko z materiału podstawowego. OdzieŜ bez podszewki moŜe obejmować: spódnice, spodnie, sukienki, płaszcze i bieliznę. odzieŜ bieliźniana - okrywa miednicę i niŜsze części nóg, całkowicie lub częściowo. Jeśli ciasno przylega do ciała wówczas w części miednicy jest rozporek, jeśli jest luźna to nie ma Ŝadnego rozporka. OdzieŜ bieliźniana obejmuje wierzchnie i wewnętrzne części garderoby, najpopularniejsze to spodnie, szorty, kąpielówki, kalesony i spodenki gimnastyczne. odzieŜ chłopięca - OdzieŜ przeznaczona dla chłopców w wieku od 7 do 15 lat, odzieŜ młodzieŜowa jest zaprojektowana dla starszych chłopców w wieku od 16 do 18. odzieŜ codzienna - określenie powszechnie uŜywane od lat 60-tych odnośnie stylu odzieŜy charakteryzującej się luźnym krojem, wygodnym projektem, miękkością, lekkością oraz łatwością utrzymania; często dzianinowa. W wielu przypadkach przedstawia odrzucenie stereotypu i skłonność do nowego i niekonwencjonalnego stylu. Przykładami takiej odzieŜy są spodnie dresowe, koszula lub bluzka noszona na spodnie oraz bluza. odzieŜ diagonalna, wzór diagonalny (1) - wzór na tkaninie z ukośnym liniami, produkowana na bazie splotów diagonalnych . Często akcentowana poprzez kontrastujące nitki wątku i osnowy.
odzieŜ diagonalna, wzór diagonalny (2) - tkanina zazwyczaj wykonana z wełny, produkowana z przędzy czesankowej. Posiada wzór skośny i charakter sportowy. Wykorzystywana w Ŝakietach i płaszczach. odzieŜ dopasowana - obszar odzieŜy, który jest określony przez jego zewnętrzny profil. WyróŜniamy obcisłą, prostą, przedłuŜoną oraz w kształcie dzwonu. odzieŜ dziewczęca - OdzieŜ dla dziewczynek w wieku od 7 do 15 lat. Jej wzór, kolor i dodatki powinny być zgodne z fizyczną i umysłowym rozwojem dziewcząt w tym wieku. OdzieŜ młodzieŜowa projektowana dla dziewcząt od 16 do 18 roku Ŝycia jest bardziej zbliŜona rozmiarem i kształtem do odzieŜy damskiej. odzieŜ dŜinsowa - damska, męska i dziecięca odzieŜ wykonana z bawełny lub wełny splotem denim w zwykłym, luźnym, sportowym stylu. Składająca się ze spodni, koszulki i Ŝakietu lub płaszcza. Ma grube szwy, często wykorzystuje nitkę w innym kolorze, i liczne nakładane kieszenie i zapięcia. Bardzo popularna w latach 70 XIX wieku. odzieŜ jednostronna - tylko zewnętrzna strona jest wierzchnia; druga strona moŜe być podszyta podszewką. odzieŜ jesienna - zwykle wytwarzana z średnio cięŜkich, nie za ciepłych materiałów włókienniczych w średnich kolorach. Jest w połowie liniowa lub liniowa i noszona w czasie jesieni. odzieŜ letnia - najczęściej produkowana z przewiewnej, lekkiej tkaniny o jasnych kolorach. Ma półpodszewkę lub podszewkę. Przeznaczona na odzieŜ letnią. odzieŜ liturgiczna - OdzieŜ dla kleryków. RóŜne typy odzieŜy, które mają korzenie w historii i są tworzone od IX wieku. Kolor jest przepisany w zaleŜności od słuŜby i hierarhii. Mogą być białe, czerwone, zielone, fioletowe i czarne, a takŜe Ŝółte i niebieskie. odzieŜ niemowlęca - OdzieŜ przeznaczona dla dzieci poniŜej pierwszego roku Ŝycia. Niemowlęce buty – dziane, krótkie skarpety np. z elastycznych szwów z tasiemką do wiązanie powyŜej kostki. Niemowlęca czapeczka – nakrycie głowy dla niemowląt, z roŜnego typu wzorem. Jest kilka typów czapeczek: beret, kaptur, peleryna. Niemowlęcy pajacyk – z długimi nogawkami, wykończona stópkami. Góra jest bez rękawów i jest połączona z nogawkami. śakiet niemowlęcy – krótki, luźny lub przylegający do ciała produkt z rękawami, zapinany na guziki z przodu lub zapinany na ramionach. Długie rękawy
Ŝakietu mogą mieć wszyte rękawiczki. Kombinezon kombinezon koszula niemowlęca – produkt z róŜnorodnymi rękawami. Dolna część sięga linii bioder. Wiązana z tylu, na ramionach lub na przodzie. MoŜe mieć kołnierzyk i moŜe być haftowany. Rękawiczka – dla niemowląt bez palców, zapinana w nadgarstku. Niemowlęcy śpiwór – produkt dla niemowląt zaprojektowany do spania. Zakrywa dolne kończyny. Na przedniej części mogą być guziki. Najczęściej jest wykonany z futra. Śliniaczek – specyficzny produkt dla niemowląt, chroniący odzieŜ przed zabrudzeniem, wykonany z odpowiedniego materiału. odzieŜ nocna/ do spania - OdzieŜ zaprojektowana do spania. W Europie stosowana była w Średniowieczu. Ogólni, odzieŜ nocna nie jest stosowana od XIX wieku, odkąd pidŜama stała się bardzo popularna. Dzisiejsza odzieŜ nocna moŜe być uzupełniona przez szlafroki. Dziecięce śpiworki zaprojektowane są dla niemowląt i małych dzieci. odzieŜ ochronna - Specjalna odzieŜ robocza do pracy w środowisku niebezpiecznym dla zdrowia ludzkiego (np. wysokie temperatury, ogień, niebezpieczne chemikalia, wysokie napięcie, itp.) odzieŜ orientalna - średnio- lub cięŜka wełniana tkanina o niskiej przepuszczalności, która jest intensywnie wypełniana i ma krótkie runo oraz większy lub mniejszy połysk podobny do wody; w płóciennym, lub kombinowanym splocie skośnym ze zgrzeblonych przędz czystych wełen. Wykorzystywana na odzieŜ w krajach orientalnych, a takŜe na modne płaszcze i kurtki dla kobiet. odzieŜ rekreacyjna - Luźne , wygodne ubranie wykonane z dzianiny, zaprojektowane dla celów rekreacyjnych w domu lub na sali gimnastycznej odzieŜ robocza (1) - poprzez swoją konstrukcję i rodzaj materiału dostosowywana jest do warunków wykonywanej pracy. Powinna być prosta, wygodna oraz bez dekoracyjnych elementów w celu zapewnienia swobody wykonywania ruchów podczas pracy. Szeroki zakres odzieŜy roboczej obejmuje spodnie robocze, płaszcz roboczy i kombinezony. odzieŜ robocza (2) - element odzieŜy roboczej, której celem jest ochrona odzieŜy przed zabrudzeniem i zniszczeniem. Jest długa i bez podszewki, ma długie rękawy. Wytwarzana z dającej się prać tkaniny lub dzianiny. Dla poszczególnych zawodów ma specjalny kolor i krój: dla laboratorium jest
zapinana z tyłu i jest biała; inŜynierowie mechanicy noszą w kolorze ciemnym niebieskim. odzieŜ robocza dla przemysłu mięsnego bawełniana lub lniana krochmalona tkanina w połączeniu z bawełnianą osnowową oraz lnianą wątkową przędzą, w płóciennym lub (w przypadku izolacyjnych) skośnym splocie. Jej charakterystyczna pepitkowy wzór jest osiągnięty za pomocą osnowy i przekładania róŜnych kolorów przędzy w stosunku 4:4; rozmiar wzoru zaleŜy od czystości przędzy. Ta tkanina jest stosowana do odzieŜy roboczej dla rzeźników i kucharzy. odzieŜ skonfekcjonowana (1) - tekstylia, które powstają poprzez łączenie róŜnych części tkanin lub kształtowanie na maszynie. Włączając szczególnie odzieŜ i inne tekstylne produkty, pościel i innych gotowych produktów. odzieŜ skonfekcjonowana (2) odzieŜ produkowana w duŜych ilościach i o róŜnorodnych rozmiarach zaleŜnych od figury; proces przemysłowy w zakładach odzieŜowych. odzieŜ słuŜbowa - odzieŜ na przyjęcie w ciągu dnia. Długość odpowiada bieŜącej modzie damskiej. W porównaniu z odzieŜą wieczorową posiada mniejszy i mniej uwydatniony dekolt jak i materiał jest bardziej stonowany (odnosi się to zarówno do projektu jak i koloru). odzieŜ sportowa - sportowa część garderoby okrywająca tułów lub odzieŜ z rękawami, najczęściej jest to odzieŜ z dzianiny z długimi lub krótkimi rękawami. Najczęściej jest bez klap i z dekoltem. Krój i kombinacja kolorów jest zdeterminowana poprzez organizacje sportowe lub sponsorów, a logo jest przyczepione na przedniej lub tylnej części wyrobu. Jest wykorzystywana przez aktywnych sportowców. odzieŜ sportowa (3) - 1. Ubiory sportowe zaprojektowane do określonej dyscypliny sportowej, wybór materiału i fasonu jest dokonywany na podstawie przeznaczenia ubioru np. dla sportu wyczynowego lub rekreacji. 2. Rodzaj ubioru w którym zastosowano konstrukcję, materiał, funkcjonalne detale, luzy konstrukcyjne inne niŜ codziennym ubraniu, tak Ŝe są one odpowiednie do takich aktywności sportowych jak. np. jazda na rowerze, spacery itd. odzieŜ sportowa (do gimnastyki) - sportowa odzieŜ dla dziewcząt i kobiet, która zakrywa tułów; moŜe być bez rękawów, albo
z rękawami o róŜnej długości. NiŜsza krawędź nogawek jest podwinięta poprzez zastosowanie elastycznej lamówki. odzieŜ termiczna - Patrz funkcjonalna bielizna odzieŜ treningowa, dres - ustalone i często stosowane określenie na bawełnianą tkaninę która jest miękka w dotyku, ma płaską powierzchnię i jest wytworzona z średnio szorstkich przędz w splocie płóciennym; zwykle jednokolorowa. Jest to głównie tkanina siatkowa z której produkowane są spodenki gimnastyczne. odzieŜ w stylu gotyckim - charakterystyczna przez cięcia i pionowe linie, które wyszczuplały sylwetkę. Damskie płaszcze mają długie rękawy, są wiązane w pasie, a podczas niepogody noszono płaszcze o półokrągłym kształcie. ZamęŜne kobiety (poza domem) nosiły włosy i szyję ukryte pod woalką. Podstawowy strój męski składał się z koszuli najczęściej wiązanej paskiem i płaszcza o półokrągłym cięciu. odzieŜ w stylu greckim - the Hellenic Dorians tworzył w czasach przed Homerem prostokątny wełniany materiał, który leŜał na skórze i był zapinany na ramionach za pomoca spinek. Taka odzieŜ była taka sama dla kobiet i męŜczyzn. Dzięki Joniom i Grekom przyjęto później chiton, tunikę, która była zapinana na klamrę, a później marszczona. Męska chiton była krótsza niŜ damska. W czasie chłodniejszej pogody był uŜywany himation, pas materiału o szerokości ok. 1.5 m oraz długości ok 3 m , noszony przez męŜczyzn na ramionach oraz przez kobiety na głowie. odzieŜ w stylu rzymskim - w róŜnych krajach, w których taki styl był noszony między 9. i 12. wiekiem, było wiele róŜnic. OdzieŜ przeznaczona dla ludzi z rządu oraz klas wyŜszych, róŜniła się jedynie tkaniną i ozdobą; była bardzo mała róŜnica w kroju. Damska odzieŜ składała się z pod- i nadsukienki. Pod- sięgała do stóp i miała długie, wąskie rękawy, podczas gdy zewnętrzna była krótsza, z rękawami sięgającymi za łokcie. MęŜatki nosiły chusty na głowach lub woalkę. WaŜną odzieŜą dla męŜczyzn była tunika, która sięgała do pół-łydki i często była wiązana na pasek oraz długie spodnie lub rajstopy. Na tunice był noszony długi płaszcz z cięŜkiej tkaniny. odzieŜ wełniana - wytwarzana z wełnianych lub chemicznie uprzędzonych włókien, odpadów włókienniczych z tych surowców lub innych mieszanek i włókien, w celu utworzenia wyglądu tkaniny wełnianej. Jej jakość dotyku, układ włókien i cięŜar są róŜne; ma dobre właściwości izolacyjne, a jej
elastyczność oznacza, Ŝe jest odporna na marszczenie i deformację i utrzymuje nadany jej kształt. Jej czyszczenie I pranie zaleŜą od zawartości włókien chemicznych. Posiada duŜe pole zastosowań dla damskiej męskiej i dziecinnej odzieŜy. odzieŜ wierzchnia - noszone na bieliźnie; zawiera spodnie, kurtkę, suknię, spódnicę, itp. odzieŜ wiosenna - ubiory wiosenne dla kobiet i męŜczyzn, najczęściej produkowana z lekkiej, przewiewnej i o jasnych kolorach tkaniny z okrywą. MoŜe być lekko wzorzysta lub wzorzysta. odzieŜ z podszewką - składa się z przynajmniej dwóch warstw materiału tekstylnego, jedna z nich tworzy przód, a druga stronę podszewki odzieŜy. Zwykle jest wykładana. odzieŜ z rękawami - pokrywa tułów i ręce, części na tułów i rękawy mogą być róŜnych długości. odzieŜ z tkaniny w kratę - wzór stosowany w tkaninach odzieŜowych, który jest tworzony przez pojedyncza aranŜację średniej wielkości kratki w jednym widocznym kolorze (czerwonym, brązowym, zielonym) na białym lub konopianym tle. odzieŜ zakrywająca tułów - zakrywa tułów oraz – jeśli ma przedłuŜenie takŜe wyŜszej części – kończyny dolne. Jej przednia część częst ma zapięcie, ale moŜe teŜ nie być podzielona; jest bezrękawowa i zwykle bez kołnierza. MoŜe to być kamizelka od garnituru, półkoszulka, sweter lub halka. odzieŜ zimowa - zwykle produkowana z grubego, ciepłego, cięŜkiego materiału tekstylnego w ciemnych kolorach. Jest cała w linie i często posiada izolacyjny środek lub futro. Planowana na zimowa odzieŜ ??? odznaka z taśmy - część munduru która wskazuje naleŜność pewnej grupy do umundurowanego społeczeństwa. Jej kolory są róŜne, a umieszczona jest na kołnierzu, rękawach, itp. ogon, poła - Dolna cześć płaszcza, poniŜej talii, składająca się z dwóch części bocznych, rozdzielonych rozporkiem. W Ŝakietach, dolna cześć stanowi całość składająca się z przedniej i tylnej części. W damskiej odzieŜy moŜna zaakcentować krótszą talię. ondulacja - modny wygląd wełnianych tkanin o długim runie z moheru lub alpaki. Charakterystyczny ze względu na fałdowane, marszczone runo. Tkaniny o długim runie są czasami wykończone marszczeniem w celu zapobieganiu niepoŜądanemu rozerwaniu podczas noszenia.
opadający (kołnierz) - część kołnierza, która opada na stojący kołnierz, od której jest on podzielony na fałdy. opadający kołnierz - LeŜący poniŜej podkroju dekoltu pasek. Jednym z typowych jest kołnierz marynarski. opaska na głowę - bawełniana opaska na czoło; noszona przez pokojówki i kelnerki. opaska, taśma - wąski materiał włókienniczy, który moŜe być wytwarzany z róŜnych materiałów; produkowany w systemie nici osnowowych i wątkowych w szerokiej gamie splotów, o twardej krawędzi. Stosowana w obramowaniu, obszyciach, do ozdobienia odzieŜy i celów technicznych. oplot metalizowany, lamówka metalizowana produkowana z nitki alux w srebrnym lub innym kolorze; wątek i osnowa są z jedwabiu wiskozowego. Ma szerokość 8 mm - 40 mm i jest stosowana na róŜne dekoracyjne cele. organdyna - cienka, czasami przewiewna, lekka bawełniana tkanina o bardzo małym nabieraniu; w splocie płóciennym i produkowane z czystych, lekko skręconych przędz, które mogą być usztywnione za pomocą dodania znacznej ilości krochmalu. Stosowane do wzmocnienia damskiej odzieŜy i nakrycia głowy, do ozdób i kostiumów teatralnych. organza (1) - sztywna, lekka tkanina z naturalnego lub chemicznego jedwabiu, w splocie płóciennym. Stosowana do damskich lekkich sukienek. organza (2) - bardzo delikatna, przewiewna, lekka jedwabna tkanina; w splocie płóciennym z naturalnego jedwabiu w osnowie i surowego jedwabiu lub jedwabiu syntetycznego w wątku. Tkanina jest głównie drukowana i wykorzystywana na letnie sukienki. Orlean - określenie początkowo uŜywane do błyszczącej tkaniny oraz elastycznej, lekkiej wełnianej tkaniny , która jest szorstka w dotyku i ma czystą, porowatą powierzchnię; w płóciennym lub splocie Panama . Wykorzystywana do damskich sukienek i męskich garniturów. W przypadku, gdy jest
ze wzorem małych kropek w splocie, jest tworzona przez wątek. Tkana na krosnach listing lub Ŝakardowych. Ta tkanina była początkowo produkowana w Orleanie, skąd pochodzi jej nazwa. osłona ubioru - Zobacz napawanie osnowa - system podłuŜnych przędz w tkaninie równoległy do krawędzi. Zwykle mniej falowana niŜ przędze wątkowe, dzięki czemu jest moŜliwe ustalenie pozycji tkaniny z małej próbki. ośmiozamkowe wzory - ten wzorzysty rządek jest tworzony przez dwie nici w róŜnych kolorach. Jedna nić tworzy sploty na przedzie, a druga tworzy sploty na tyle. Wzór domino róŜnych kolorów jest osiągnięty przez wymianę kolorów. O.w. jest tworzony przez kładzenie razem dwóch ściąganych dzianin w róŜnych kolorach. Stosowane w odzieŜy wierzchniej. Otomano krepowe - o średniej masie i cięŜka jedwabna tkanina ze skośnym efektem prąŜków; lewa strona jest błyszcząca. Tkanina jest produkowana w atłasowym splocie. Osnowę stanowi gładka przędz jedwabiu wiskozowego; a wątek ma mocno skręconą przędzę krepową. Stosowana na damskie sukienki i płaszcze. ottoman façonné - dekoracyjna tkanina, najczęściej produkowana z przędzy syntetycznej, z charakterystyczną Ŝebrowatą powierzchnią. Wykorzystywana na podomki i szlafroki. oznaczenie grubości przędzy – tex - dziesiętny system pomiarów stsowany między narodowo do wyraŜania delikatności (waga na długość) tekstyliów (włókna, nici, przędze, itd.) Wskazywany w tex (jednostki), które równają się cięŜkość nici lub innego podłuznego tekstylia w gramach na długość 1000 m (1tex = 1g/1000 m). Obok jednostek tez, stosuje się następujące oznaczenia: ktex (kilotex), dtex (decitex), mtex (militex). W Czechosłowacji system tex został wprowadzony 1. stycznia 1976. Spójrz na numeracja przędzy.
P paczwork (1) - kolorowa wełniana tkanina o szorstkiej, rustical powierzchni, która przypomina mesh. paczwork (2) - drukowany lub tkany materiał, który ma wygląd małego, zszytego kawałka w róŜnych wzorach i kolorach. pajacyk - dzianinowa odzieŜ na górną część ciała niemowlaków i maluchów, składa się z zakrywającej tułów jednoczęściowej bluzki, która jest połączona z nogawkami. Produkowany jest zazwyczaj w pastelowych kolorach. Palm Beach - lekka wełniana tkanina, która jest nieco sztywna i szorstka w dotyku. Wytwarzana z czystych, wiele razy skręconych czesankowych przędz w splocie płóciennym, zwykle w lekkich, nieco szorstkich melanŜach. Stosowana na męskie letniej garnitury i spodnie, oraz na damskie letnie sukienki i garsonki. Nazwa "Palm Beach" pochodzi z nadbrzeŜnego centrum kąpieliskowego w USA; jest to zarejestrowany znak handlowy firmy Palm Beach Company, Inc. Palmerston - cięŜka wełniana tkanina, która jest sztywna w dotyku. Posiada krótkie, grube runo i wysoki połysk, co pokrywa splot broken twill lub splo wytwarzany za pomocą technologii produkcji podwójnego materiału . Na tyle, są zastosowane bawełniane lub mieszane zgrzeblone przędze o niŜszej jakości. Tkanina jest spilśniana, wystrzyŜona i poddana wykończeniu tkaniny runowej. Wykorzystywane do męskich zimowych płaszczy. Nazwa pochodzi od 19.wiecznego polityka brytyjskiego Henry John Temple Palmerston. palto (1) - męski płaszcz produkowany z średniej wagi tkanin w typie wełny; do noszenia przez krótki okres. Jego kształt odnosi się do mody w Klasycyzmie. palto (2) - krótki płaszcz damski, który sięga bioder; ma prosto obcięte i wyhaftowane rękawy oraz kołnierz. palto (3) - krótki płaszcz męski noszony między sezonami, produkowany z wełnianej lub innej lekkiej tkaniny. Ma zawartość włókien chemicznych o wodoodpornym wykończeniu. pantalony - męskie długie spodnie, które były początkowo noszone w czasach rewolucji Francuskiej, gdy zastępowały bryczesy do kolan. Długość nogawek była dopasowywana do wymogów mody. Nazwa została nadana Pantalone, a komicznej postaci we wczesnej komedii włoskiej.
papierowa nić - Odcięty kawałek impregnowanego papieru zrobionego z miazgi siarczanu lub siarczynu breaking strength, it is dampened, kinked and cut thus making the paper thread. Jest wykorzystywana w produkcji dywanów, sztucznych kwiatów itp. parasolowy jedwab - Delikatny, gęsto tkany, o niskiej masie tafta tkanina z poliamidu, rzadziej wykonana z jedwabiu lub bawełny stosowane w produkcji pokryć parasoli. Pareo - obfita chusta w stylu szala o egzotycznym nadrukowanym wzorze; jest owijana wokół sylwetki w talii lub nad klatką piersiową i zabezpieczona węzłem. Efektowny element kostiumu kąpielowego, noszony jako powiewna spódniczka. pas blezerowy - wzór rozpoznawalny przez uderzającą kombinację pionowych pasków róŜnej szerokości; bardzo rozpowszechniony w klubach w latach 20 i 30. Wykorzystywany w sportowych marynarkach i damskich sukienkach. pas tenisowy, prąŜek tenisowy wzór charakterystyczny ze względu na swoją delikatnie białą lub kolorową powierzchnię w wielu powtórzeniach na białym lub kolorowym tle; zwykle stosowana w tkaninach wełnianych. Powszechne połączenie kolorów to niebieski z białym – niebieski pas na białym tle, rzadziej odwrotnie. pas, pasek - wykończony pasek materiału włókienniczego, skóry lub innego materiału, który moŜe być róŜnej długości z zapięciem na końcu. Wykorzystywany do zabezpieczenia i ściśnięcia odzieŜy w talii, a często takŜe jako ozdoba. Jest znany juŜ od czasów staroŜytnych, stając się symbolem chastity w Średniowieczu. pasek - Gładki lub wzorzysty, wielowarstwowy rzemień do produkcji pasków. pasek do pończoch (1) - damski dodatek odzieŜowy, który słuŜy do kształtowania miednicy. Produkowany z elastycznego materiału tekstylnego i usztywniony za pomocą wiązań. Jest zapinany na sznurowadła, haczyki lub suwaki. pasek do pończoch (2) - jedno-osnowowy elastyczny paseczekprodukowany róŜnymi splotami; jest kolorowo zdobiony po prawej stronie i jego szerokość jest w granicach pomiędzy 150 mm i 350 mm. Wykorzystywana do gorsetów i pasów. pasek do spodni - pasek włókienniczy – zwykle elastyczny – który jest dołączony do niŜszej
krawędzi spodni narciarskich lub sportowych w celu przyczepienie do butów. pasek w talii - Jednolita nazwa paska w tali zarówno dla spodni jak i spódnic. Jest wszyty w odzieŜ na linii talii i podtrzymuje odzieŜ. pasek, sznurek - liniowy produkt włókienniczy z pojedynczych lub skręconych przędz, lub pasków, skręconych razem. MoŜe być błyszczący lub matowy, konopny lub barwny. pasek, taśma - włókienniczy pasek o nieokreślonej długości, który jest z jednego materiału, zwykle prostokątny, otrzymany za pomocą ucięcia przy uŜyciu papieru lub folii. paski - gładkie, subtelne, wielokolorowe skośne paski. patka - góra, która jest naszyta na lub nad kieszenią. SłuŜy do zapinania kieszeni oraz jako ozdoba. MoŜe takŜe tworzyć sztuczną kieszeń, w tym przypadku zawsze jest jedynie ozdobą. MoŜe być w wielu kształtach. pawie oczko - wzór tkaniny, który tworzy małe, delikatne, okrągłe lub owalne podobne do kropek figury w kontrastowych kolorach; stosowane w wełnianych tkaninach z przędz czesankowych, w męskich klasycznych garniturach. Nazwa pochodzi od podobieństwa figury do ogona pawia. Peking - gęsta, nieco sztywna jedwabna tkanina w splocie płóciennym, o wysokim połysku i pionowych reliefowych pasach, które wystają z tła tkaniny. Wykorzystywana do damskich formalnych sukienek. Peleryna - luźne ubranie bez rękawów i kieszeni, zwykle w prhmat. W kształcie dzwonu. MoŜe być długie lub krótkie. Wykorzystywane w mundurach; noszone takŜe jako strój wieczorowy oraz zamiast płaszcza jako modne ubranie. Oryginalnie był rodzajem bez rękawowego stole noszonego przez pilgrims. (francuskie "pelerin" = pilgrim.) Podobny rodzaj krótkiej p. był częścią hiszpańskiej sukni renesansowej. pepitka - wzór tkaniny z charakterystyczną, małą, dwukolorową kratką; w skośnym lub płóciennym splocie, z osnową 4:4 (ten stosunek moŜe być inny). Najpowszechniejszą kombinacją kolorów jest biały z czarnym (lub innym ciemnym kolorem). Taki wzór jest stosowany na wełnianych, bawełnianych i jedwabnych tkaninach. Pochodzenie określenia jest najczęściej przypisywane hiszpańskiej tancerce Pepita, która lubiła nosić taki wzór, inna teoria twierdzi, Ŝe pochodzi od hiszpańskiego słowa "pepitas" – pestka od
owocu lub ciemne ziarno bawełnianej rośliny (co przypomina ten wzór). perkal (1) - rzadka, gładka, o średniej masie bawełniana tkanina, o płóciennym splocie, najczęściej z średnio szorstkiej przędzy. W sklepie występuje pod wieloma postaciami, łącznie z drukowaną. Wykorzystywana na tanie damskie i dziecię ce sukienki, fartuchy, i do celów dekoracyjnych i na flagi. Czasami nazwę tę wykorzystuje się błędnie na bawełnę. perkal (2) - czysta i ścisła bawełniana tkanina, która jest miękka w dotyku, w splocie płóciennym. Jest jednokolorowa lub z nadrukiem, stosowana do produkcji damskiej i dziecięcej bielizny oraz chusteczek. perkal (3) - specjalne, wykończona na kalandrze dla jednokolorowa lub drukowana tkanina bawełniana lub jedwabna. Dzięki czemu moŜna osiągnąć gęstą, gładką powierzchnię tkaniny z duŜym połyskiem. Takie tkaniny są wykorzystywane na lekkie damskie płaszcze przeciwdeszczowy i inne wyroby odzieŜowe. pęczek, nopek - małe wzmocnienia powierzchni nici, najczęściej w róŜnych kolorach i produkowane w celu dekoracji – efektu kolorystycznego w nici. Nopek moŜe takŜe powodować skazę w surowym materiale, nici itp. pętelka, oczko dziewiarskie - wąski punkt wytwarzany z materiału włókienniczego do składania w miejscu pieprz i sól - wzór tkaniny z motywem małych kropek. Tworzony przez zastosowanie przędz w kontrastowych kolorach jedynie w osnowie lub w osnowie i wątku, w stosunku 1:1 lub 2:2; w płóciennym, skośnym lub krepowym splocie. Jego zwykłe zastosowanie jest odnośnie tkanin wełnianych z czesankowych przędz. Stosowany do męskich garniturów i damskich sukienek i garsonek. Nazwa pochodzi od szaro-białego wyglądu, który przypomina pieprz i sól. pieprz z solą (wzór) - wzór tkaniny na jednokolorowym tle; tworzy delikatny pasek z jednej nici, który zwykle jest z jedwabiu. Stosowany w garniturach męskich, w tkaninach wykonanych z przędz czesankowych. Jest wyrazem klasycznego stylu ubioru. pierz i załóŜ (1) - ogólne określenie dla wyrobów ubraniowych, które po praniu szybko schną i nie muszą być lub muszą być lekko wyprasowane. Początkowe wymaganie dla takich produktów jest to, Ŝe nie tylko ich podstawa z materiału tekstylnego, ale takŜe podszewki, wkładki materiałowe oraz nici
powinny być odporne na zagięcia i utrzymują swój kształt. pierz i załóŜ (2) - ogólne określenie dla wykończenia materiału, który po wypraniu szybko schnie w taki sposób, Ŝe ubranie nie potrzebuje w ogóle lub potrzebuje lekkiego wyprasowania. pik (efekt osiągnięty przez oplecenie dodatkowym wątkiem) - wzór tworzony przez specjalne ozdobne nitki wątku lub osnowy, które oplatane są systemem nitek po całej długości i szerokości. Wzór ten ma wyjątkowo mały raport i tworzy małe i pojedyńcze motywy takie jak figury, kwiaty i kropki. pika - splot interlokowy który łączy płaski rządek dzianiny z dwoma rządkami załoŜonych splotów. Ma charakterystyczny skośny wygląd po jednej stronie; druga strona jest płaska. Wykorzystywany do cieńszej odzieŜy oraz bielizny. pika interlokowa splot z ograniczoną rozciągliwością, w którym dwa pełne rzędy w tym splocie są obrócone względem siebie i tworzą jeden rządek. Jedna strona dzianiny ma skośny efekt tworzony przez nabrania ; druga strona jest gładka. Stosowane na wierzchnią odzieŜ i bieliznę. pikotka – 1. pętelki robione szydełkiem na brzegu chusteczki, kołnierzyka.; pikot; pikotek; 2. wzorowana, dzianinowa, płaska taśma z wiskozowej i bawełnianej przędzy oraz sztucznego jedwabiu, z jednym układem diagonalnym przeplatanych nici oraz krótkimi oczkami w regularnych odstępach na jednym lub obydwóch brzegach. MoŜe być kolorowa lub jasna, jest odwracalna, jej szerokość zwykle wynosi 15 mm. Stosowana do ozdabiania odzieŜy. pikowana - materiał włókienniczy złoŜony z runa z syntetycznego włókna oraz tkaniny wierzchniej. Połączenie runa i tkaniny wierzchniej jest dokonane za pomocą splotu, które to sploty tworzą wzór. piling - tworzenie się na powierzchni tkaniny lub dzianiny małych, w kształcie kulek, pęczków – znanych jako supełki – z syntetycznych, zwykle poliestrowych włókien, powstają z przędz majacych duŜą zawartość tych włókien; tworzone przez zwijanie i wiązanie wystających włókien na powierzchni materiału. Są róŜne sposoby redukowania pilingu, takie jak wybór odpowiedniego włókna poliestrowego lub zastosowanie anty-pillingowego wykończenia. pin-stripe wzór jodełka - wzór tkaniny, najczęściej wełnianej, z lekkimi, wąskimi, łamanymi paskami, które biegną wzdłuŜ długości całego wyrobu i są odseparowane
lub regularnie łączone w pary, zazwyczaj w jasnych kolorach na ciemnym tle. Ten wzór jest wykorzystywany na tkaniny przeznaczone na męskie garnitury i damskie sukienki i kostiumy. piŜama - damski i męski dwuczęściowy strój nocny, złoŜony z kurtki i spodni. Wytwarzany z miękkich, spieranych materiałów włókienniczych. Przybył do Europy – gdzie początkowo noszone były jedynie koszule nocne – w 19. wieku z tropików. plastik - plastikowy, kompaktowy lub powiększony materiał, wytwarzana bez bazy (folii). P. z zmiękczonego poliwinyku jest stosowany w produkcji płaszczy przeciwdeszczowych, chust, oraz w technologiach spawania. MoŜe być aplikowany wraz z splataniem. pled - szeroki szal zwykle z cięŜkich tkanin wełnianych w kratkę. Jego krawędzie są z frędzlami. plisowanie (1) - materiał włókienniczy stopniowo kształtowany w wąskie lub szerokie, podłuŜne, odwracalne lub prostokątne fałdy za pomocą ciśnienia i pary aplikowanej ręcznie lub mechanicznie na maszynie do karbikowania. P. jest stosowane do ozdoby spódniczek, sukienek, bluzek, itp. plisowanie (2) - zdobienie danego obszaru odzieŜy małymi zgięciami; zwykle osiągniete przez dekoracyjne zaszewki. Te zgięcia tworzą geometryczne... plisowanie (3) - fałda powstała przez zaginanie tkaniny w ubraniu; wynik nadmiernej szerokości lub błędnego wykończenia szwu przez pikowanie lub płaskie prasowanie. plisy - Płaska tkanina z charakterystycznymi załamaniami o róŜnych kształtach. Utrwalanie plis odbywa się metodą termiczną. plusz - tkanina o nieco wysokim i szorstkim, grubym runie z jedwabnej bawełny lub wełny, która jest osiągnięta za pomocą podcięcia oczek osnowy, które tworzą się same i są cięte przez druciki. Zwykle tkanina ma dwa układy osnowy i wątku. Wykorzystywany do płaszczy, wkładów do ciepłej odzieŜy, kołnierzy i dodatków. Zobacz takŜe plusz dziany. plusz dziany, velvet (1) - osnowowa pluszowa dzianina ze zwykle jednostronnym splotem tworzącym podstawę do dziania pluszowego, które zawsze jest z tyłu. Wytwarzane na pojedynczej osnowarce, z pluszowymi haczykami. plusz dziany, velvet (2) - jednostronna wątkowa dzianina, w której nić jest dodana do kaŜdego rządka i powiązana z podstawą, tworząc na powierzchni dzianiny długie
oczka (przedłuŜone, podobne do haczyków łuki). plusz dziany, velvet (3) - osnowowa dzianina tworzona za pomocą cięcia na pojedynczej osnowarce, na której są tworzone jednostronne podstawowe dzianiny na dwóch pokładach i łączone ze sobą za pomocą przędz pluszowych w odwracalnym splocie. Po dzianiu, dzianina jest cięta poprzecznie, co tworzy dwie niezaleŜne dzianiny o runowej powierzchni. Pewne rodzaje takiego p.d. są wykończone za pomocą strzyŜenia lub szlifowania. Wykorzystywany do bielizny, odzieŜy dzianinowej, itp. plusz osnowowy, welwet osnowowy - ma dwie osnowy – podstawową i runową – oraz jeden wątek, który razem z osnową podstawową tworzy swoją własną tkaninę w płóciennym, skośnym, atłasowym lub pochodnym splocie. Oprócz podstawowego wątku, specjalne igły są wprowadzane w dane otwarte sheds, powyŜej których rośnie runo osnowy lub jego część. Nici runowe ułoŜone na igle są przycinane róŜnymi technikami, tworząc gęste, krótkie runo. P.s. z krótkim, grubym runem często jest podobny do welwetu. Stosowany do damskich formalnych sukienek i płaszczy oraz do celów dekoracyjnych. plusz przeszywany - wytwarzany poprzez przyszycie przędz runowych na podstawę materiału tekstylnego; oczka tworzone są tworzone na przedzie w celu otrzymania wymaganego plusza. Stosowany jako wkład izolacyjny do płaszczy i kurtek. płaski splot - Splot dzianiny wątkowej i osnowowej tworzony jedynie przez szycie. płaszcz - nazwa na damską i męską, o szerokim zastosowaniu, część garderoby z rękawami. Zapięcie jest na przedniej części, lub teŜ jest beŜ zapięcia. Okrywa tułów i górne partie kończyn. Jest luźne lub ciasno przylega do ciała i najczęściej ma podszewkę. Płaszcze są róŜnej długości, w zaleŜności od bieŜącej mody. Jest pewna róŜnica w zapinaniu między damskimi i męskimi płaszczami: męŜczyźni zawsze zapinają na prawą stronę. 7/8 płaszcz - płaszcz sięgający poniŜej kolan. płaszcz 3/4 - płaszcz sięgający poniŜej kolan, o 3/4 długości. płaszcz havelock - długi męski płaszcz, składający się z długich rękawów i bez klap, część garderoby okrywająca tułów, która sięga do talii lub bioder. MoŜe być jedno lub dwu rzędowy i jest produkowany z wełnianej tkaniny. Nazwa pochodzi od nazwy Angielskiego generała Sir H. Havelock.
płaszcz na okres przejściowy - męski płaszcz zaprojektowany do noszenia w czasie przed i po zimowym. CięŜar wełnianej tkaniny (z której zwykle jest wytwarzany) wynosi ok. 500 g. płaszcz nieprzemakalny, mackintosh - płaszcz przeciw deszczowy – szczególnie płaszcz ogumowany - pochodzi z Wielkiej Brytanii. Nazwa została nadana przez Charles Macintosh, który w 1820 opatentował tkaninę, która nie przepuszcza wody. płaszcz o długości do kolan - płaszcz sięgający do kolan. płaszcz przeciwdeszczowy - wiosenny i jesienny, damski i męski, płaszcz na deszczową pogodę. Jest produkowany z balonowego jedwabiu lub bawełny z wodoodpornym wykończeniem. Pierwotnie miał jeden kształt, jednorzędowy, i miałe ukryte zapięcie, klinowy kształt rękawów i pochyłe, nakładane kieszenie, ale teraz moŜe być modyfikowany zgodnie z trendami mody. płaszcz w stylu kimono - posiada korzenie w Japonii, gdzie nadal funkcjonuje jako długa, otwarta, z szerokimi rękawami część garderoby, która jest krojona z jednego kawałka. W modzie nazwa ściśle związana jest z popularnym, prostym i komfortowym krojem – szczególnie rękawów, które mają zakcentowaną szerokość i są nierozłączna częścią tylu i przedniej części odzieŜy. Ten styl został przywieziony z Japonii na początku XX wieku; później stał się inspiracją męskich garniturów. Garnitur w stylu kimono, pozwala uŜytkownikowi na nieograniczoną swobodę ruchu. płaszcz w stylu mandaryńskim - cięŜka wełniana tkanina, która jest nieco sztywna w dotyku i ma krótką okrywę z charakterystycznym połyskiem, która zakrywa jej powdójny diagonalny splot. Tkana z przędzy zgrzebnej i stosowana na zimowe płaszcze. "Mandarin" jest nazwą nadaną przez Europejczyków dla wysokiego rankingu urzędników w feudalnych Chinach. płaszcz w stylu Montgomery - długi damski lub męski płaszcz, luźny w stylu sportowym krój z szerokim wyłogiem, epoletami, i przeszyciami o małej gęstości ściegu z przodu i z tyłu. płaszcz wieczorowy - charakterystyczne ze względu na swoją elegancję i prostotę. Damski p.w. zwykle jest dopasowany do długości sukni; damski jest projektowany jako reglan. Dziś jest mniej waŜnym strojem niŜ dawniej. płaszcz wiosenny - dla kobiet i męŜczyzn; produkowany z lekkiej wełnianej lub bawełnianej tkaniny o jasnych kolorach i bez
ocieplającej podszewki. Jego kształt odpowiada trendom bieŜącej mody. płaszcz wyjściowy - składnik formalnego stroju noszony na formalne i specjalne okazje. Męski jest zwykle w stylu klasycznym, damski jest dostosowywany do wymagań mody. Wytwarzany z wysoko-jakościowej wełnianej (męski) lub jedwabnej (damski) tkaniny. płaszcz z kapturem - damski lub męski krótki, prosty, luźny płaszcz z kapturem, z nakładanymi kieszeniami z duŜymi patkami. Jest zapinane przez oliwkowe (owalne) guziki. Produkowane w jednym kolorze z wełnianej welurowej tkaniny, często bez podszewki, wówczas podwójna tkanina]] ma wzór kratki na lewej stronie.
płaszcz z podbiciem futrzanym, pelisa powierzchnia płaszcza zimowego produkowana z wełnianej tkaniny, z futrzaną podszewką. Najczęściej z kołnierzem i podszewką takŜe w rękawach. Wykończony przez krawca i kuśnierza. płaszcz zimowy - produkowany z cięzkiej tkaniny wełnianej; zwykle długiej, ale moŜe być takŜe o długości trzy czwarte lub krótkih. Zwykle ma izolacyjny (oddzielny)środek. Jego kształt jest dostosowany do wymagań mody. płaszcz Ŝakietowy - tworzy część (inaczej zwany ) frakiem . Jest jednorzędowy i bardzo dopasowany, z kołnierzem z klapą; jego przednie części są zaokrąglone od talii w dół, zwęŜając się w kierunku części tylnej i sięgając kolan. Strona szwów jest usytuowana zauwaŜalnie w kierunku pleców; pod ramionami szwy tworzą kąt pod którym wchodzą w pachę rękawarom the waist down, ukryta zakładka jest wrobiona w kaŜdy. Zamiast załoŜonego szwu w talii, jest tam długi otwór. płótno (1) - cienka, sztywna, o średniej wadze bawełniana tkanina wykonana z szorstkich skręconych przędz; w płóciennym lub splocie Panama, z równymi odstępami między nićmi. Stosowane do haftowania ręcznego. płótno (2) - bardzo cienka bawełniana tkanina z cienkiej, luźno skręconej przędzy, o ziarnistej, porowatej powierzchni; o płóciennym splocie. Stosowana w produkcji tanich sukienek damskich, fartuchów, materiałów sanitarnych i do celów technicznych. płótno brezentowe (1) - bardzo sztywna, błyszcząca lniana tkanina o płóciennym splocie. MoŜe mieć róŜną masę w zaleŜności od jakości przędzy. Stosowana jako usztywnienie dla marynarskiej odzieŜy. płótno brezentowe (2) - gruba, sztywna, konopna, lniana tkanina o pewnej elastyczności;
wytwarzana z czystych przędz w splocie płóciennym, o tej samej grubości osnowy i wątku. Stosowana w bardziej złoŜonych strojach jako usztywniacz. płótno indyjskie - przewiewna, luźna bawełniana lub wełniana tkanina która jest miękka w dotyku, lekko przejrzysta, z przewiewną, pogrubioną strukturą płóciennego splotu z przędzy zgrzebnej. Wykorzystywana na lekkie damskie sukienki i bluzki, i męskie koszule. TakŜe lekka bawełniana tkanina jest typową produkowaną ręcznie w Indiach. płótno krawieckie (1) - Odporna, sztywna, mocna bawełniana, lniana lub wełniana tkanina, która jest wykorzystywana do wzmacniania odzieŜy, albo elementów odzieŜy, i do zapewnienia utrzymania kształtu przez wyrób.Pomimo to często dzisiaj do łączenia materiałów stosuje się wkładki zawierające specjalne środki wiąŜące płótno krawieckie (2) - sztywna, gęsta, o średniej masie lniana lub bawełniana tkanina, o błyszczącej powierzchni; produkowana ze zgrzebnej przędzy, o płóciennym splocie. Najczęściej w kolorze szarym. Stosowane jako wkładki przez krawców. płótno lniane na odzieŜ myśliwską - lniana tkanina, która jest nieco sztywna w chwycie i ma ziarnistą, reliefową strukturę; produkowana z przędzy zgrzebnej i płóciennym splotem. Stosowana na płaszcze, sprzęt wędkarski i plecaki, itp. płótno Penelopy - sztywna bawełniana tkanina z wysoko wykrochmalonych przędzy. Podczas tkania tworzy wzór za pomocą dwóch nici wątkowych połoŜonych blisko siebie, a następnie bliskich tkanych wątków. Nici osnowy są w cienkiej ścisłości. Tkanina jest stosowana do haftu oraz róŜnych prac ręcznych. płótno z włosia - o średniej wadze, elastyczna tkanina o cienkiej,ziarnistej powierzchni; wytwarzania lnianym splotem, zwykle z bawełnianej osnowy i wątku, w których (aby rozróŜnić obszar) wełniana przędza jest zmieniana ze skręconą przędzą z sierści końskiej lub włosa syntetycznego. UŜywane w celu usztywnienia kształtów męskiej i damskiej odzieŜy. Nazwa pochodzi od włosia wykorzystanego do produkcji płótna. Dziś jego uŜycie zastępuje się materiałami wykonanymi z włóknin. płótno Ŝaglowe (1) - o średniej masie lniana tkanina, z charakterystycznym łamanym splotem diagonalnym, nadającym jej charakterystyczne pionowe paski. Wykorzystywana na płaszcze dla lekarzy i na pościel.
płótno Ŝaglowe (2) - gruba lub o średniej masie bawełniana tkanina z pół-cienkiej przędzy, o diagonalnym lub atłasowym splocie który tworzy pionowe paski poprzez zmiany wątku i osnowy. Najczęściej wykorzystywana na męską bieliznę, WyróŜnia się w zaleŜności od zastosowania na materace, rolety, bieliznę, pościel. podkoszulek (1) - półkoszulka z długimi lub krótkimi rękawami, zwykle z owalnym dekoltem, którego krawędź jest z elastyczną tasiemką lub zwiniętym kołnierzem. Wytwarzana z lekkiej tkaniny bawełnianej na rozciągarce podkoszulek (2) - bez kołnierzyka, okrywający tułów wyrób włókienniczy z dzianiny; moŜe być z lub bez rękawów, i jest noszony przez dzieci i dorosłych bezpośrednio na ciało pod koszulę, bluzkę lub sukienkę. Są róŜne typy rękawów w podkoszulkach. Na przedniej części jest zapięcie po całej długości albo nie ma w ogóle zapięcia i podkoszulek zakładany jest przez głowę. Najczęściej wykorzystywany jest w zimie jako bielizna, a takŜe do ćwiczeń fizycznych. podkoszulek (3) - zobacz podkoszulek; część garderoby pojrywająca tors, czasem z rękawami dla dzieci jak i dla dorosłych. Rękawy mogą mieŜ róŜną długość. Posiada guziki z przody lub jest wgiągana przez głowę. podkoszulek 2 - Bez kołnierzyka, okrywająca tułów bielizna z dzianiny, moŜe być z lub bez rękawów i jest zakładana przez dzieci i dorosłych bezpośrednio na ciało pod koszulę, bluzkę lub pod sukienkę. Stosowane są róŜne długości rękawa. MoŜe być zapinana na froncie na całej długości lub moŜe być ściągany przez głowę. Najczęściej uŜywany jako podkoszulek w czasie zimy, lub podczas ćwiczeń fizycznych lub jako strój sportowy. podkoszulka - patrz podkoszulek podkrój przodu - obszar, za pomocą którego dekolt oraz przednia część (klatka piersiowa) odzieŜy jest powiększona. Zgodnie z najpowszechniejszymi dekoltami, moŜe przybrać róŜne kształty. podkrój tyłu - obszar, za pomocą którego podkrój dekoldu na tyle ubrania jest powiększony. Stosowany w szczególności w formalnej i letniej odzieŜy. Jego zastosowanie w męskiej odzieŜy jest rzadkie. podłuŜna kieszeń - k, której otwór jest umiejscowiony mniej juŜ bardziej poziomo. podomka – matiné - podstawowy termin materiału drukowanego stosowanego w odzieŜy porannej i domowej; ma charakterystyczny
złoty lub srebrny nadruk z błyszczącym wyglądem. podomka - zwyczajna odzieŜ noszona w domu. Jest wygodna, lekka i umoŜliwia wykonywanie prac domowych róŜnego typu i relaks; mimo tego powinna być modna. Najbardziej popularna odzieŜ domowa to: szlafrok, sukienka, spodnie i koszulka. podszewka (1) - często uŜywane określenie dla lekkiej bawełnianej lub jedwabnej tkaniny , która jest gładka i błyszcząca, a często w splocie atłasowym. Wytwarzana z przędz z bawełny lub chemicznego jedwabiu w jednym kolorze. Stosowana jako podszewka odzieŜy. Podszewki rękawów zwykle są w jasnych kolorach z ciemnymi pasami. podszewka (2) - Cienka osnowowa lub wątkowo tkany materiał stosowany na podszewki odzieŜy. podszewka (3) - Podszewka umieszczona pod wierzchnim materiałem i stanowi podbicie dla ubrania. Właściwości podszewki dobrane są pod kątem przeznaczenia ubioru podszewka pluszowa - tkany, dziany lub haftowany druk, który jest stosowana do izolacyjnego wkładu do odzieŜy wierzchniej, płaszczy i kurtek. podszewka rękawa - błyszcząca, średniej wagi jedwabna (czasami bawełniana) tkanina, która zwykle jest prąŜkowana i stosowana do rękawów w produkcji odzieŜy. podwiązka - dodatek zabezpieczający skarpetki lub pończochy na nogach, z szerokiej, elastycznej, dopasowującej się taśmy. podwłosie - Krótkowłóknista bawełna (8mm), nie nadająca się do przędzenia, powstająca na ziarnie po odziarnieniu. Jest wykorzystywane do produkcji nici chemicznych z regenerowanej lub modyfikowanej celulozy. podwójna przędza - Podwójna przędza utworzona przez skręcenie jednej lub więcej przędz lub pojedynczych nici na przykład na przędzarce obrączkowej. Skręcanie wykonane jest na urządzeniu skręcającym, gdzie poszczególne nici skręcane są razem. W oparciu o liczbę poszczególnych nici, przędzę nazywamy podwójnie lub potrójnie skręconą. Pojedyncze przędze mogą być równieŜ skręcone, teksturowane i w róŜnych kolorach. podwójna tkanina prąŜkowana - lekka wełniana tkanina, która jest elastyczna i pełna w dotyku, posiada wzdłuŜne cieniowane paski w lekkim reliefie, który jest tworzony poprzez skręcanie przędzy w róŜnych kierunkach; mogą być akcentowane poprzez skręcenie z jedwabiem. Tkana cienką przędzą w podwójnej tkaninie splotem
trykotowym, najczęściej w ciemnych kolorach. Wykorzystywana w wizytowych ubiorach. podwyŜszona linia talii - Linia talii jest podwyŜszona powyŜej podstawowej linii talii. ObniŜona talia jest przeciwieństwem. pokaz mody - przegląd najnowszej mody, przedstawiany profesjonalnej publiczności i klientom w celach informacyjnych i promocyjnych. pokrowiec - sztywna, o średniej masie wełniana tkanina z prąŜkami lekko reliefowymi, łamanymi lub wzorem o innym splocie. W osnowie zastosowano mulinę, przędzę czesaną; w wątku przędza jest pojedynczo lub podwójnie skręcana, tworząc charakterystyczny wygląd muliny. W pięcioskokowym, wzmocnionym atłasowym (okrywająca warstwę) splocie lub circassian, w którym ostre nacięcie jest osiągnięte poprzez róŜnice w nitkach wątku i małe raporty wzorów, dwu-skokowe skosy. Wykorzystywana na męskie garnitury, spodnie i płaszcze, czasem na damskie kostiumy. W przeszłości wykorzystywano na pokrowce na narty. Nazwa pochodzi z języka Angielskiego. polarowe runo - Tkanina termo izolująca lekko drapana wykonana z mikrowłókien, które mogą transportować pot i tkanina ta jest równocześnie chroniąca przed wiatrem. Polo shirt - koszulka polo, polo-neck(ed) shirt – golf - odzieŜ w rodzaju koszuli z rękawami dla dzieci dorosłych. Zapinana dolna część lub jej przód, a jej rękawy mogą być róŜnej długości. Jej kołnierzyk jest zawsze w stylu koszuli lub otwarty , z zapięciem na guziki, zamek błyskawiczny, itp. MoŜe być w stylu sportowym lub codziennym. połączone style mody- styl mody, który znajduje zastosowanie w odzieŜy damskiej, która składa się z więcej niŜ jednego kawałka; składa się z dopasowanych kolorystycznie elementów garderoby, które tworzą idealnie dopasowaną całość. Ta moda była bardzo popularna w latach 80-tych, kiedy skupiono się na odzieŜy sportowej. połowa paska (patka) - krótki ozdobny pasek, umiejscowiony w talii w tylnej części płaszcza. MoŜe mieć jedną lub dwie części. Poza funkcją dekoracyjną takŜe dopasowuje odzieŜ w tali. RozróŜniamy paski (patki), które są zszyte albo inaczej przymocowane przy pasie do tylnej części płaszcza w jego całym obwodzie i wolne części paska wszyte albo przymocowane do szwów bocznych z wiązanymi końcamii. połysk - gładka, o średniej masie jedwabna tkanina, o splocie atłasowym, w którym osnowa i
wątek są w róŜnych kolorach, to pozwala osiągnąć efekt zmiany na powierzchni tkaniny. Wykorzystywane na damskie sukienki i płaszcze. pompon - Wiązka nici lub frędzli związanych w górnej części sznurkiem. Stosowany jako element dekoracyjny. ponczo - 1. (poncho hiszp. z języka Indian Araukanów) rodzaj wierzchniego okrycia wykonanego z prostokątnego kawałka wełnianiej lub bawełnianej tkaniny z otworem na głowę pośrodku. 2.odzieŜ w kształcie szalu z wyciętym otworem w środku na głowę; jest bez rękawów, ale zwykle ma prhmat. Wytwarzane z cięŜkich wełnianych tkanin słuŜy jako modny damski lub dziecięcy płaszcz. Jego krawędzie są ozdobione frędzlami. Oryginalnie tworzył część międzynarodowego świątecznego stroju. pończocha, rajstopy (1) - produkowane na płaskich maszynach pończoszniczych. Jej końcowy kształt jest osiągany poprzez zwęŜanie i rozciąganie igieł. Cechą pończoch i rajstop jest pionowy tylni szew, który powstaje podczas szycia. pończocha, rajstopy (2) - dziane dodatki odzieŜowe, które są noszone na nogach do kolan, o średniej grubości. Jest w kształcie wyrobu pończoszniczego, kończy się w kształcie stopy. Jest dziana z przędz z wełny, bawełny lub poliamidowego jedwabiu. WyróŜniamy szwowe lub bezszwowe. Oryginalnie były szyte z lnu lub czystej skóry. Od 13. wieku, gdy były szyte ręcznie; pod koniec 16. wieku zaczęto produkować je na pierwszych osnowarkach. pończochy bezszwowe - produkowane na szydełkarkach cylindrycznych małych średnic w formie półfabrykatu, z zaznaczoną piętą i dziurą na palce - które są łączone szwem. Najczęściej produkowane z jedwabiu poliamidowego. pończochy medyczne - Specjalne pończochy elastyczne o róŜnych długościach, zwykle bez pięty i palców lub bez stopy. pończochy ze szwem - Pończochy z wzdłuŜnym szwem. Pończochy bezszwowe z imitacja szwu, równieŜ naleŜą do tej grupy. popelina (tkanina) (1) - jedwabna p. jest płaską, lekką tkaniną z głębokim połyskiem w splocie płóciennym. Czasami stosowana w połączeniu z naturalnym jedwabiem z czystą wełnianą przędzą lub w innych połączeniach. Wykorzystywana do formalnych sukienek. popelina (tkanina) (2) - płaska, miękka, gruba, średniej wagi bawełniana tkanina wytwarzana w splocie płóciennym; ma bliŜszą osnowę niŜ wątek, a w latter czasami
są uŜyte bardziej szorstkie przędze w celu utworzenia odwracalnego ściągacza. Wykorzystywana do męskich koszul, damskich bluzek, bielizny i sukienek. popelina (tkanina) (3) - wełniana p. jest elastyczną, lekką tkaniną , która jest miękka w dotykui posiada odwracalny ściągacz; w splocie płóciennym z przędz czesankowych. Ściągacz jest osiągnięty za pomocą większego zebrania osnowy. Wykorzystywana do damskich bluzek i sukienek. Nazwa pochodzi od francuskiego słowa "papeline" (= papal), początkowo produkowana w Avignon, stolicy Papieskiej. popelina irlandzka - cięŜka jedwabna tkanina o płóciennym splocie z lekkimi prąŜkami, jedwabiem w osnowie i z wełną w wątku. Wykorzystywana na krawaty. poprzecznie Ŝebrowany materiał jedwabny obiegowa nazwa jedwabnej tkaniny o wyglądzie tafty, która ma podwójną osnowę i wątek sześciokrotnie przekładany. Tkanina ma regularną ziarnistą powierzchnię, i moŜe mieć lekkie Ŝebrowania i średnią wagę. Na wątek i osnowę najczęściej wykorzystuje się zgrzebną i cienką przędzę. Tkanina jest przeznaczona na damskie sukienki. poszewka - trwała wełniana tkanina jest cięŜka i szorstka w dotyku. Posiada grubą diagonalną strukturę splotu. powinowactwo - zdolność do zabarwiania; wyraŜa zdolność włókien tekstylnych do chłonięcia barwników. powtórzenie (wzoru) - nieprawidłowe określenie dla raportu. powtórzenie wzoru (1) - powtórzenie wzoru dzianiny w jej szerokości i długości. powtórzenie wzoru (2) - powtórzenie wzoru tkaniny w konkretnej liczbie nici osnowowych i wątkowych, które tworzy zwór tkany. P. wzoru często róŜni się od p. splotu. półmatowa przędza - Najczęściej jest to przędza o grubości od 50 – 1000 tex zrobiona z długiej szorstkiej i mieszanej wełny o grubości 56/58 i 58/60 i długości 60 – 120 mm. Tym samym sposobem prząść moŜna wełnę z wielbłąda i owcy a takŜe angorę itp. Do wytwarzania przędzy półmatowej wykorzystuje się takŜe przędze syntetyczne o grubości około 5.6 – 13 dtex takie jak poliakrylonitryl, poliamid, wiskoza itp.. Półmatową przędzę wykorzystuje się w ręcznej produkcji swetrów, kamizelek, płaszczy, lub jako materiały obiciowe, dywany i tkaniny dekoracyjne. półodpasowany wyrób dziany - dzianinowy wyrób, który jest półproduktem podczas dziania, co oznacza, Ŝe ostateczne
kształtowanie musi być przeprowadzone za pomocą cięcia. (Np. ostateczna forma ma jedynie niŜszą część; wyŜsza jest wykończona za pomocą cięcia). pół-pika - bawełniana lub jedwabna tkanina która jest pełna w dotyku i posiada pionowe lub diagonalne pasy formowane za pomocą dwóch osnów i jednego wątku. Jest wykorzystywana do damskich sukienek i bluzek. półtno Ŝaglowe - pojedyncza lub podwójna lniana tkanina, nieco sztywna w dotyku o ziarnistej powierzchni, w której są tworzone nieregularności w przędzy; w splocie płóciennym. Stosowana do celów technicznych, a takŜe do produkcji kurtek i płaszczy o wyglądzie sportowym i młodzieŜowym. prace zdobnicze - sposób wycinania materiału włókienniczego w taki sposób, aby jego krawędzie tworzyły ząbki które słuŜą do zakończenia powstawania frędzli. P.z. są wykonywane za pomocą noŜyczek, lub – jako część procesu przemysłowego – na specjalnej maszynie lub przyrządzie. prana wełna - Wełna z ostrzyŜonej owcy zawierająca tłuszcz, pot, kurz, piasek itp. Te zanieczyszczenia są usuwane z wełny w róŜnorodny sposób. Najbardziej popularny to pranie w kąpieli wodnej (zwanej emulsyjnej) i w nafcie lub benzynie. Ilość pranej (czystej) wełny uwolnionej od zanieczyszczeń określa się hasłem rendement, np. wydajność wełny po praniu. Wartość zawiera się w przedziale 35 – 80 % w zaleŜności od rasy owcy i zawartości zanieczyszczeń. Cienka wełna (merino) ma niŜszą wydajność niŜ przędza surowa. Kolor wełny jest za zwyczaj biały, Ŝółtawy, Ŝółty, zielono-Ŝółty, brązowawy, czerwonawy, zielonkawy, niebieskawy itp. Kolor wełny zaleŜy od potu, tłuszczu, zanieczyszczeń jakie są w wełnie surowej. Nawet po procesie prania utrzymuje się kolor. Australijska wełna „merino“ jest najczęściej biała. pranie - Proces oczyszczania tekstyliów w wodnej kąpieli. Pranie zawiera wszystkie lub niektóre z poniŜszych etapów (w róŜnej kolejności): - mydlenie, pranie wstępne i pranie zasadnicze – połączone zazwyczaj z podgrzewaniem i dodatkiem środków piorących – i płukanie; - wymiana wody, np.: podczas płukania lub odwirowywania podczas powyŜszych operacji. Operacje te mogą być przeprowadzane takŜe podczas prania ręcznego. Symbol liczby w wannie wskazuje maksymalną temperaturę w °C prania, która nie moŜe być przekroczona. Pozioma kreska pod wanną informuje o
łagodnym procesie wirowania dla artykułów delikatnych. Podwójne paski wskazują na zastosowanie bardzo łagodnego procesu prania szczególnie dla artykułów wełnianych. prasowanie - Proces przeprowadzany na tekstyliach w celu przywrócenia kształtu i wyglądy, poprzez odpowiednio zastosowanie temperatury, pary wodnej i nacisku. Liczba kropek wskazuje jaką temperaturę powinno się zastosować. prawa strona - Strona materiału, która został zaprojektowana podczas wywarzania w taki sposób aŜeby być na wierzchu; poprzez spot, wykończenie, bardziej widoczny wzór. Są teŜ materiały dwustronne. Prêt-à-porter, odzieŜ konfekcyjna – 1. fr. gotowe do noszenia o ubraniach), czyli kolekcje ubrań dostępnych w sklepach, z produkcji seryjnej, a nie szyte na zamówienie u krawca. Tak powstała i rozpropagowała ten styl firma Cacharel. Projektantami kolekcji tego typu są m.in. Donna Karan czy Marc Jacobs. Jego przeciwieństwem jest haute couture. 2. małe serie, gotowych do noszenia modnych strojów,projektowanych przez grupę paryskich projektantów pracujących z haute couture salonami. Są modne, jednakŜe mniej ekstrawaganckie niŜ haute couture, posiadają szersze grono odbiorców. Modele są prezentowane do obejrzenia i zakupienia na targach mody p.a.p., które odbywają się w ParyŜu dwa razy w roku. Nazwa pochodzi od francuskiego - pret a porter = gotowy do noszenia. profesjonalna konserwacja wyrobów tekstylnych - Profesjonalne suche czyszczenie i mokre czyszczenie odbywa się w pralniach przemysłowych. Suche czyszczenie – proces czyszczenia tekstyliów poprzez obróbkę w róŜnych rozpuszczalnikach chemicznych (wyłączając wodę). Proces ten składa się z czyszczenie, płukania i suszenia. Mokre czyszczenie – proces czyszczenia odzieŜy, który odbywa się w wodzie z zastosowaniem odpowiednich detergentów i technologii (czyszczenie, płukanie I suszenie). Symbol litery w kółku wskazuje na typ procesu pranie, jaki moŜe być stosowany. Pozioma kreska pod kołem informuje o łagodny proces prania. Podwójna kreska – bardzo łagodny proces. projektant (1) - artysta, który projektuje wzory odzieŜowe na tkaninach i dzianinach. projektant (2) - artysta, który pracuje nad nowym modelem odzieŜy. protis - dwu- strukturalny, miękki, szeleszczący, średniej wagi materiał włókienniczy składający się od strony wierzchniej z
materiału szenilowego oraz od spodu z włókna wełnianego, gdzie materiał szenilowy oraz włókno wełniane są połączone razem w splocie trykotowym oraz splotem łańcuszkowym na specjalnej maszynie. Materiał szenilowy w formie cienkiej, kratkowanej tkaniny z przędzy zgrzeblonej jest tkany na krośnie, umoŜliwiając nałoŜenie wzoru oraz z 100% wiskozowego włókna. Ten materiał włókienniczy,przeznaczany na tania odzieŜ dziecięcą był popularny w latach 60-tych. próbka materiału (tkaniny) – oryginalny wzór tkaniny tworzony na podstawie projektu projektanta. Ta metoda ekskluzywnego projektowania jest dobrze znana w przemyśle wełnianym, ułatwiająca (za pomocą kilku kolorowych pasków w nici osnowy oraz przez kolorowe wątki) tworzenie szerokiej gamy kolorów w pojedynczym wzorze, czasami z modyfikacjami w splocie. Jedynie wzory uznane za udane zostają wprowadzone do produkcji. próbka wzorcowa - wzór lub model stosowany do określenia jakości materiału włókienniczego, wykorzystuje symbole techniczne i jest w zgodności z połączonymi normami. Musi przedstawiać wszystkie specyfikacje w zgodności z umową między producentem a klientem. przemysł odzieŜowy - ogólne określenie dla sektora produkcyjnego, który dotyczy manualnej lub przemysłowej produkcję odzieŜy. WyróŜniamy krawiectwo, usługi dostawcze oraz produkcję pościeli i bielizny. przenośnik, podajnik - nić wytworzona z niŜszej jakości naturalnego jedwabiu, tworzona przez luźne skręcanie surowego jedwabiu. SłuŜy jako wątek w produkcji tkanin jedwabnych. przeszyta tkanina diagonalna – pochodna splotu skośnego, tworzona przez liczbę prostokątnych rządków umieszczonych w repeat splotu, który moŜe być pojedynczy lub wzmocniony. W zaleŜności od liczby rządków powtarzających się, wyróŜniamy dwu-rządkowe, trzy-rządkowe i przeszyte. Tkanina, do której stosuje się tych splotów określona jest jako tkanina diagonalna. Zwykle stosuje się w tkaninach wełnianych. przeszywany materiał włókienniczy (1) - materiał włókienniczy z jednego lub więcej runa, lub w połączeniu z innymi materiałami włókienniczymi lub materiałami, w których włókna są tkane razem poprzez pikowanie. przeszywany materiał włókienniczy (2) - materiał tekstylny złoŜony z podstawowego materiału tekstylnego z wszytą nicią w układzie
pionowy. Tak powstają oczka lub wzór na powierzchni. prześcieradło - o średniej masie tkanina bawełniana z średnio szorstkiej przędzy, o płóciennym splocie który jest wyraźny na powierzchni. Zazwyczaj ma pionowe paski w kolorze niebieskim, czerwonym, róŜowym lub fioletowym; czasami ma małą kratkę. Ozdabiany poprzez efekty splotowe. Wykorzystywany na prześcieradła, a czasami wzorzysty na damskie bluzki, letnie sukienki i stroje plaŜowe. przęda do haftowania - czesankowa bawełniana przędza skręcona z dwóch lub czterech pojedynczych przędz, które są oznaczone i merceryzowane. Dostarczana w balach lub motkach i jest stosowana do haftowania obrusów, bielizny, sukni folkowych, monogramów oraz do cerowania dziur. przędza – Medio - bawełniana przędza o średnim skręcie i grubości, wykorzystywana do tworzenia wątku i osnowy. przędza błyszcząca - bawełniana przędza impregnowana specjalnym wykończeniem i wygładzana szczotką. Wykorzystywana do produkcji elementów dekoracyjnych na sukienkę i wstąŜek. przędza ciągła - włókno tekstylne o nieskończonej długości, tworzone z jednego lub większej liczby ciągłych filamentów, generalnie o grubości do 2000 tex. Jedwab sztuczny składający się z tylko jednego filamentu jest nazywany monofilamentem. przędza czesankowa - ustalona nazwa tkaniny wełnianej produkowanej z przędzy czesankowej i wykorzystywanej na męskie garnitury i spodnie lub damskie kostiumy, sukienki i płaszcze. przędza czesnakowa - wełniana, przędza czesankowa, w której włókna są wyprostowane tak aby były połączone równolegle, nadając gładką powierzchnię. Produkowane z wełny owczej, włókien chemicznych i wełno podobnych i ich mieszanek. Wykorzystywane w produkcji tkanin wełnianych i wyrobów dziewiarski. przędza do haftowania, przędza do cerowania zgrzebna przędza bawełniana, która jest skręcana z dwóch pojedynczych przędz, które są merceryzowane w celu osiągnięcia połysku. Jest nawijana na szpulki i stosowana do ręcznego cerowania rajstop i skarpet. Do maszynowego cerowania jest stosowana inna przędza, czesankowa bawełniana, która jest opalana i nawijana na nawoje krzyŜowo-stoŜkowe. przędza do szydełkowania - produkowana najczęściej z bawełnianej przędzy czesankowej lub zgrzebnej, która jest dwa
razy skręcona w S skręt i Z skręt, pojedyncza, merceryzowana, bielona i barwiona na trwałe kolory. Wykorzystywana do szydełkowania, ozdabiania narzut i kap, a takŜe do modnych dodatków odzieŜowych. przędza dziewiarska - Przędza najczęściej wykonana z miękkiej, czesanej wełny zaprojektowana do ręcznego (dziewiarskie przędze) lub maszynowego dziania (dziewiarskie nici). Przędza jest dość gruba i mocna, elastyczna, miękka, natomiast czystość nici i jej jakość róŜnorodna. Ma słaby skręt. Musi być elastyczna aby zapewnić stabilność produktu podczas uŜytkowania. przędza flokowa - przędza ozdobna w róŜnych kolorach zaaranŜowanych w poprzek jej powierzchni, tworzące lekki relief i efekty kolorystyczne. Tworzona jest poprzez przędzenie ma maszynie zgrzeblającej. przędza gobelinowa - czterokrotnie skręcona wełniana zgrzebna przędza. Wykorzystywana w produkcji tkanin meblowych, a takŜe tkanin na odzieŜ sportową. przędza kędzierzawiona - fantazyjna przędza z cienką, spiralną powierzchnią; dwie nitki są skręcane razem – podstawowa i fantazyjna – poprzez efekt falbanki MoŜna ją wyróŜnić jako utrwaloną, długą pomarszczoną powierzchnię spiralną. przędza krepowa - spręŜysta, fantazyjna przędza z ziarnista powierzchnią, która powstaje poprzez zastosowanie wysokiej liczby pasm przędzy lub przędzy o wysokim skręcie (1200-2500 na 1 m). Stosowane do produkcji krepy. przędza lniana (1) - przędz przędziona na mokro lub półmokro z długich, czesanych włókien lnu lub konopi. Jest surowa lub wykończona (kolorowa lub biała) i wykorzystywana w produkcji przędz i tkanin. przędza lniana (2) - specjalna nazwa dla przędzy lnianej z cienkiego, czesanego lnu. Jest równa i gładka. przędza metalizowana (1) - przędz rdzeniowa skręcana dekoracyjnie z matalowymi nitkami. Stosowana do wyrobu tasiemek, haftowaniu, tkaniu i plecieniu dekoracyjnych elementów na strojach noszonych na specjalne okazje. Produkcją tego typu przędzy zasłynęło miasto w Hiszpani - Leon. przędza metalizowana (2) - cienka, błyszcząca przędza metalizowana, najczęściej o okrągłym przekroju lub owalnym, uŜywana do wykończeń. Wykorzystywana do ozdabiania damskich sukienek i wizytowych strojów.
przędza mieszankowa - przędza fantazyjna o przekładających się i regularnie powtarzających się odcieniach kolorów w danych długościach. Ten efekt kolorystyczny jest osiagnięty poprzez skręcanie dwóch nici o róŜnych kolorach, co powoduje szybką zmianę koloru, gdy jedna nić owija drugą. przędza na knoty - gruba dekoracyjna przędza z sprzędzionych włókien; wzmocniona poprzez skręcanie w celu ochrony przed pęknięciem pojedynczych włókien. Czasami tkana z cienkiej przędzy czesanej lub jedwabnej; stosowana w celu ułatwienia tkania. przędza odcinkowo barwiona - ozdobna, gładka przędza z kilku kolorów, osiągnięta poprzez drukowanie pasma w róŜnych odcieniach. przędza odpadowa z jedwabiu - jedwabna tkanina z grubą, chropowatą, matową powierzchnią; jednokolorowa, najczęściej nie bielonych, naturalnych kolorach. Tkana splotem płócienny z grubej, nierównej przędzy z odpadów jedwabiu naturalnego. Wykorzystywana na damską odzieŜ – sukienki, bluzki i szeroką gamę odzieŜy sportowej – takŜe męskiej. przędza pętelkowa (1) - przędza fantazyjna charakterystyczna ze względu na regularne przerwy między oczkami. Jest miękka w dotyku. Oczka są tworzone przez skręcanie, a nić bazowa jest skręcana szybciej przed dodatkową nić. Oczka tworzone w ten sposób są wzmocnione przez dalszy skręt wzmocnioną nicią. Stosowana w produkcji wełnianych i bawełnianych tkanin na damskie płaszcze i sukienki. przędza pętelkowa (2) - podwójnie-singed i podwójnie merceryzowana czesankowa bawełniana przędza, która jest dwa razy skręcona z przędzy szorstkiej (zwykle 120 tex). W ostatecznym wykończeniu jest barwiona dla ochrony przed praniem i gotowaniem. Stosowana jako przędza do haftu bielizny oraz haftu gobelinowego, a takŜe do ozdoby róŜnych dodatków. przędza pętelkowa (3) - przędza fantazyjna, w której pętelki są umieszczone w danych odstępach. Wytwarzana z podwójnie skręconych ostrych przędz, które są nachylone w celu rozwijania oczka. Ostra przędza skręcona zwija pętelkę, tworząc w przędzy charakterystyczne frędzle. przędza płomykowa, przędza opalona - przędza fantazyjna, na której powierzchni są krótkie lub długi wzmocnione obszary w kształcie płomienia, które czasami są w róŜnych kolorach. Wytwarzana na kondensowanej zgrzeblarce z dodatkiem odrobiny niedoprzędu lub strzyŜenia podstawowego
materiału; wytwarzana takŜe na niedoprzędzarce, w ten sposób, Ŝe niedoprzęd (lub przędza o specyficznej długości) jest splatany wraz z dwiema nićmi. przędza rdzeniowa - składająca się z dwóch składników; wewnętrznego, który jest rdzeniem przędzy i innych włókien przędzonych, które są owinięte wokół rdzenia po całej długości. Tworzona na maszynach rotorowych poprzez rotację rozciągliwych włókien przędzy podstawowej lub nie elastycznych ciągłych filamentów albo poprzez wprowadzenie rozciągliwych włókien w niedoprzęd. Przędza rdzeniowa jest stosowana w produkcji elastycznych tkanin i dzianin. przędza rdzeniowa Optex - rdzeniowo przędzona przędza z elastycznym rdzeniem z przędzy Spandex; jest raz lub dwa razy owinięta wokół przędz z innych materiałów włókienniczych oraz o róŜnej grubości. przędza spiralna - przędza fantazyjna, która ma zebrana powierzchnię w kształt spiral, zwykle osiągnięta za pomocą skręcania jednej lub dwu czystych przędz bazowych i jednej lub dwu fantazyjnych, szorstkich i wzmacniających przędz. MoŜe być równieŜ stworzona z jednej przędzy bazowej i jednej fantazyjnej w pojedynczym skręcie. przędza szenilowa - włosienna nić, która jest głownie wąskim paskiem tkaniny o runowej powierzchni, wytwarzana techniką nieco bardziej kompleksową niŜ ta, która jest wykorzystywana do produkcji przędzy. ZłoŜona z między czterech lub sześciu nici osnowowych w lnianym lub gazejskim splocie , z których wystają nici w celu tworzenia powierzchni runowej, która jest łączona w poŜądanym kształcie litery "O" lub "V". P.sz. jest wytwarzana na krosnach lub specjalnych maszynach szenilowych, na których jest cięta wzdłuŜ, osiągając paski na tkaninie, które powstają w poŜądanych kształtach. Wykorzystywana jest w produkcji tkaniny szenilowej (wykorzystywana jako efekt w tkaninach na damskie suknie i płaszcze). Nazwa pochodzi z francuskiego "chenille" (= gąsienica). Inna technika produkcyjna p.sz. polega na wkładaniu krótkich włókien między dwie wspierające nici, stabilizując włókna skrętem. przędza teksturowana, teksturowana przędza z włókien ciągłych - otrzymana z gładkich, zwykle syntetycznych, ukształtowanych włókien, których podstawa jest deformacją włókna w celu powiększenia ich objętości, przy otrzymaniu przepuszczalności właściwości izolacyjnych ciepła, i tworząc ją miękką w dotyku; równieŜ polepsza jej
wygląd oraz wygląd wykończonego produktu. przędza teksturowana, teksturowane włókno ciągłe - materiał tekstylny, który składa się z wzmacniających m. tekstylnych, do których włosy z pęczka włókna lub runa lub nici SA przyczepiane za pomocą środka łączącego przędza typu boucle - fantazyjna skręcona przędza z trzech lub czterech nitek; jej charakterystyczny efekt jest osiągany poprzez skręcanie razem bazowej i fantazyjnej nici przy róŜnych prędkościach. Gęstość ostających odcinków przędzy fantazyjnej moŜe być uregulowana poprzez zastosowanie dodatkowo jednej lub dwóch skręcanych przędz. Termin "boucle" pochodzi z francuskiego i oznacza "mały łuk" lub "skręcać". przędza vigonia - w połowie wełniana, o niŜszej wartości przędza zgrzeblona, wytwarzana z odpadów z przędzenia z pralni. Stosowana w produkcji niŜszej jakości tkanin, koców i tekstyliów przeznaczonych do celów technicznych. przędza vigoureux - wielokolorowa przędza dekoracyjna, zwykle tone-in-tone, o charakterystycznym „spokojnym” wyglądzie osiągniętym poprzez mieszanie drukujących uczesań, z których wytwarzane są wełniane przędze czesankowe. RóŜni się od przędzy melanŜowej tym, Ŝe pojedyncza przędza vigoureux są miejscowo drukowane wieloma kolorami. (Włókna nici melanŜowej są jednokolorowe, a ich wielokolorowy wygląd jest osiągnięty przez mieszanie kilku kolorów). Nazwa została nadana przez wynalazcę tej techniki, Francuza J. S. Vigoureux. Bardzo wysokiej jakości tkaniny wełniane są takŜe wytwarzane z przędzy vigoureux; są one produkowane z czesankowych przędz vigoureux i stosowane do męskich i damskich garniturów. przędza wełniana - przędza wytworzona z barwionego włókna wełnianego z dodatkiem długich kolorowych włókien moheru, sierści renifera, zająca i odpadów jedwabiu. przędza wysokopuszysta - przędza z przędnych włókien, która jest lŜejsza niŜ materiał z niej zrobiony. Przędza ta jest poddana specjalnemu wykończeniu - formowaniu, dzięki któremu powstają gotowe produkty (dziana górna odzieŜ, bielizna) o właściwościach wysokiej uŜyteczności, np. porowatość oraz estetyczny wygląd, oraz obi ją miękką w dotyku. przędza z flamami (1) - Struktura z nieregularną płaską powierzchnią produkowana poprzez
zastosowanie przędzy fantazyjnej, która tworzy wzmocnione obszary. Wykorzystywana w bawełnianych, jedwabnych i wełnianych materiałach. Nazwa pochodzi a języka Francuskiego. przędza z flamami (2) - wzmocniona, o owalnym kształcie przędza, tworzona głównie na efekty zdobnicze. przędza z pakuł - przędz produkowana z krótkich odpadów włókien, formowanych w procesie obróbki lnu lub konopi. przędza ze zgrubieniami - przędza ozdobna, na której co pewien odcinek pojawiają się zgrubienia w formie owalu zwiększające się wzdłuŜ jej długości, a potem zmniejszające, tworzące ozdobny efekt. Materiały wykonane z takiej przedzy mają nierówną, reliefową powierzchnię, co daje efekt ręcznie robionej. przędza zefirowa - przędza wełniana która jest słabo nawinięta, dwa razy skręcona, i ma powierzchnię, która w niektórych miejscach jest szorstka. przędza; nić (1) nazwa dla włókna o kaŜdej długości, które ma mały wymiar poprzeczny – pakuły, jedwab, nić z taśmy, szycie, itp.; jest stosowana tylko wtedy gdy jest potrzebne podkreślenie kształtu wyrobu (np.: do badań siły wytrzymałości; do określenia numeru nici we wzorze, w osnowie, itp.), bez zbędnych wewnętrznych układów, charakterystycznych właściwości, itp. przędza; nić (2) długość materiału włókienniczego złoŜona z przędzonych włókien zabezpieczona skrętem w taki sposób, Ŝe zerwanie nici powoduje jedynie zerwanie pojedynczego włókna. MoŜe być kaŜdej długości i grubości i jest tworzone poprzez przędzenie włókien, które w rządku przędzenia znajdują się w odpowiedniej ilości i kolejności powyŜej oraz wzdłuŜ siebie nawzajem. Płaty włókna są stabilizowane jak przędza za pomocą skrętu. Występuje wiele technik przędzenia, które zaleŜą od zastosowanych włókien oraz ich celu. WyróŜniamy bawełnianą p. (czesankową, zgrzebloną). P. z naturalnego jedwabiu. przód koszuli - część odzieŜy, która zasłania przednią część ubrania. Stosowana w spodniach roboczych, fartuchach i męskich koszulach. MoŜe takŜe przypominać przód koszuli w smokingach. Pierwotnie stosowana w XVI wieku zastępowała przód sukienki. pulower z kołnierzem golfem niewykładanym – dziana z rękawami odzieŜ, dopasowana lub luźniejsza; jest bez kołnierza, w stylu koszuli (moŜe mieć zapięcie), projektowany w taki
sposób, Ŝe jest zakładany przez głowę. Jego część na szyję jest zwinięta. pulower, sweter - obcisły lub luźny pokrywający tułów lub ubranie z rękawami, które jest zakładane przez głowę. MoŜe być bez rękawów i mieć wąskie lub szerokie nramenicemi. Dekolt jest w róŜnych kształtach. MoŜe posiadać kieszenie. Jego niŜsza krawędź nie jest dostosowana do rozciągania lub skracania.
punkt sczepienia - miejsce, w którym nici róŜnych splotów lub oczek przecinają się. punkt wiąŜący - umieszczony na tkaninie, gdzie osnowowe i wątkowe nici przecinają się. WyróŜniamy osnowowy p.w. (gdzie nić osnowowa jest wyŜej niŜ wątkowa) oraz wątkowy p.w. (gdzie nić wątkowa jest wyŜej niŜ osnowowa).
R rajstopy - jednoczęściowy dodatek odzieŜowy, który jest dopasowany do miednicy i nóg. Kończy się w kształcie stopy. Dziecięce r. są z bawełny lub przędz syntetycznych, zwykle poliamidowego jedwabiu. ramia - włókno łykowe z łodyg róŜnych tropikalnych roślin z rodziny pokrzywowych. Włókno to ma nierówny, nerkowy poprzeczny układ, który charakteryzuje się wysoką elastycznością, rozciągliwością oraz odpornością biologiczną. Wykorzystywane w produkcji mocnych, lekkich tkanin na obrusy, serwetki oraz – w połączeniu z bawełną – tkaniny odzieŜowe. . reglan - luźny damski lub męski płaszcz, z rękawami w kształcie reglanu, które często mają tylne szycie. MoŜe być pojedynczo lub dwurzędowy, a jego kształt jest dopasowany ,a by spełniał wymagania obecnej mody. Nazwa pochodzi od brytyjskiego generała Baron Raglan 1. reliefowa flanela - miękka, średniej wagi bawełniana tkanina z wykończeniem runowym. Na jej powierzchni jaśniejsze i bardziej wyczesane obszary tworzą róŜne figury. Tkanina jest zwykle drukowana i uŜywana do zimowych koszul. reliefowy wzór - tworzony przez zastosowanie splotu reliefowego na tkaninie lub dzianinie. Tworzy szeroką gamę geometrycznych figur. ręczne haftowanie - Ręczne haftowanie jest rękodziełem. Hafty róŜnią się między sobą wyglądem, rodzajem materiału, rodzajom motywu. Stosując róŜnorodne ściegi jest moŜliwe tworzenie linii lub obszarów haftowanych. MoŜliwe jest takŜe otrzymywanie koronek aŜurowych. Haft złocony jest wykonywany na droŜszych materiałach takich jak satyna, welwet, jedwab itd., za pomocą nici metalizowanych lub ich substytutów. Nici umieszczane są wyłącznie na powierzchni materiału i przymocowywane za pomocą nici jedwabnych w metalizowanym kolorze. Podstawowy materiał jest zwykle wzmocniony cienkim płócienkiem. Haft jest często uzupełniany naszywanymi koralikami, błyszczącymi elementami. Motywy haftowane często mają połysk. Efekt aŜuru otrzymuje się przez wyciągnięcie nitek wątku lub osnowy. Wzmocnienie aŜuru dokonywane jest przez połączenie poszczególnych grup nitek ściegiem krzyŜykowym, pikowaniem itd.
rękaw (1) - rurkowa częśc odzieŜy pokrywająca ręce. Jego kształ™ i długość często zaleŜą od mody. WyróŜniamy róŜne rodzaje r.: dwuczęściowe, kuliste, jednoczęściowe, kimono, reglanowe, z mankietami, leg-ofmutton, falbaniaste, trzyczęściowe. W czasach staroŜytnych odzieŜ była bez rękawów; r. nie był istotną częścią odzieŜy aŜ do Średniowiecza. rękaw (2) - rękaw z wysoką główką. Jego wyŜsza część jest luźna i zwęŜa się stopniowo w kierunku końca. ¾ rękaw - Rękaw sięgający poniŜej łokcia, w przybliŜeniu ¾ długości rękawa tj. 8-10 cm poniŜej łokcia 7/8 rękaw - Rekaw sięgający w przybliŜeniu 5 cm powyŜej nadgarstka. Jet to 7/8 długości rękawa. rękaw bufiasty - bufiasty, krótki rękaw, marszczony rękaw. Wykorzystywany w letnich bluskach i sukienkach. Bufiaste rękawy zostały rozpowszechnione przez salon mody Nina Ricci. rękaw dwuczęściowy - tworzony z dwóch części – przedniej i tylnej lub dolnej i górnej. rękaw falbaniasty - rękaw dekoracyjny stosowany w damskich sukniach i bluzkach, tworzony przez formowanie fałd lub gromadzenie. rękaw jednoczęściowy - składa się z jednego kawałka. Stosowany w częściach garderoby, które nie mają skomplikowanego kroju. rękaw kimonowy (1) - szeroki rękaw kimono bez spodu rękawa i z duŜą pachą i bardzo luźną górną częścią. Stosowany w damskiej dzieŜy. rękaw kimonowy (2) - Rękaw w którym główka rękawa jest uformowana w jednym kawału z częścią ramieniową ubioru. rękaw o linii lejka - r. Którego przedłuŜenie jest w kształcie lejka od ramion w dół; jest o długości trzy-czwarte lub siedem-ósmych. rękaw półdługi - rękaw sięgający do łokcia. rękaw pół-kimonowy - jedynie jego przednia część jest w kształcie kimona; jego tylna część posiada główkę rękawa. rękaw pół-raglanowy - jego przednia część jest w kształcie reglanu a część tylna ma kształt główki rękawa, lub odwrotnie (ma przedni lub tylny reglan). Stosowany w odzieŜy damskiej. rękaw reglanowy; rękaw klinowy - posiada cięcie w linii prostej od pachy do ramienia, a na ramieniu cięcie tworzy kąt między przodem i tyłem. Często uŜywany w płaszczach typu
trencz i płaszczach przeciwdeszczowych. Znany takŜe jako rękaw reglanowy; stosowany do płaszczy o tej samej nazwie. rękaw trzyczęściowy - r. Składa się z trzech części – przodu, tyłu i spodu. Jest w rekawa reglanowego lub rękawa kulistego. rękaw z wysoką główką - wszyty rękaw, wysokość końcówki zbliŜa się do głównej osi elipsy otworu na rękę. Jest jedno lub dwuczęściowy. rękaw zwijany - projektowany tak, aby była moŜliwość jego skrócenia poprzez zawinięcie. Najczęściej stosowany w odzieŜy o stylu sportowym, bluzach. rękawiczki - dodatek odzieŜowy, słuŜący do pokrycia i ochrony dłoni podczas zimnej pogody, jako ochrona przed brudem oraz jako modny dodatek. W zaleŜności od zamierzonego uŜytkowania wyróŜniamy robocze r., r. do sukienki, sportowe r. oraz ceremonialne. R. stosujemy w parze, wytwarzane są z róŜnych materiałów: tkanin, dzianin, skóry, futra, tiulu i koronki. Wybór materiału zaleŜy od celu uŜytkowania. R. mogą mieć palce, jedynie kciuk lub być bezpalcowe. R. zostały odkryte w Piramidach Egipskich. W średniowieczu często miały symboliczne znaczenie; r. ozdobione kamieniami szlachetnymi były luksusowym dodatkiem noszonym przez klasy wyŜsze. rękawiczki dziecięce bezpalcowe - zwykle dziane rękawiczki bez palców, które są naciągane na nadgarstek. Noszone przez małe dzieci i niemowlęta. rękawiczki z uciętymi czubkami palców rękawiczki z oddzielną częścią na kciuk, zakończone elastyczną taśmą lub bez taśmy. Mogą być jednokolorowe lub ze wzorem, z dzianiny lub tkaniny. Stosowane jako ochorna przed zimnem oraz jako element ochronnej odzieŜy. rodzaj krótkiej kurtki - o prostym kroju, luźny, w sportowym stylu Ŝakiet, który sięga do talii. Najczęściej jest wiązany paskiem. Posiada guziki lub zamek błyskawiczny. Nazwa pochodzi z języka angielskiego. rodzaj muślinu wełnianego (1) - układalny, lekki wełniany materiał, który jest miękki w dotyku, o splocie lnianym z czesanej przędzy o niskim skręcie. Wykorzystywany na letnie sukienki. Nazwa pochodzi od francuskiego "de laine" (oznaczającego "z wełny"). Tworzony z lekkich, wysokogatunkowych surowców - wełny merynosowej. rodzaj muślinu wełnianego (2) - lekka, miękka i porowata bawełniana tkanina, z wyróŜniającym się splotem płóciennym z cienkiej przędzy; bardzo często
drukowana. Wykorzystywana na szaliki i damskie letnie sukienki. rodzaj płaszcza – chesterfieldd - męski profilowany płaszcz, przylegający do ciała, jednorzędowy, z ukrytym miejscem na guziki. Sięga poniŜej kolan, jest lekko szary i noszony na co dzień. Nazwę zawdzięcza od nazwiska Lorda Chesterfielda namiestnika Indii. rodzaj płaszcza męskiego - długi, luźny płaszcz, tylna część ma pionową odwróconą plisę i trzy częściowy pasek. Jednorzędowy z otwartym dekoltem kołnierzyk z klapądo połowy długości przodu. Produkowany z tkaniny z okrywą ulster. Pierwotnie wykorzystywane jako płaszcz dla myśliwych; nazwę wzięło od świętego patrona ludzi, Hubert. rodzaj splotu skośnego pochodnego - tworzony z splotu płóciennego, który jest przemienny z obszarami potrójnych osnowowych lub wątkowych nici. Te bardziej luźne tkane miejsca nadają splotowi jego charakterystyczny reliefowy ściągacz, który moŜe być podłuŜny, przemienny lub zaokrąglony pod kątem. Ten splot ma wiele odniesień i zastosowanie w bawełnianych, jedwabnych i wełnianych tkaninach. rodzaj ubrania roboczego- odzieŜ do domowych czynności składająca się z marynarki garniturowej, spodni sięgających kolan, i skarpetek. W czasach staroŜytnych jego kolor był zdeterminowany przez kolory herbowe. Noszony był takŜe przez Ŝołnierzy przed nastaniem mundurów. rodzaje tkanin (kategorie materiałów tkanych) grupa tkanin określona przez róŜne symbole, które identyfikują ją z producentem, klientem i jakością tkaniny, uŜytymi surowcami i dają opis struktury, technologii zastosowanej w wykończeniu, a takŜe przeznaczenie tkanin. Zawiera takŜe informacje o wyglądzie, chwycie, elastyczności, stabilności, kolorze i innych dodatkowych informacji na temat uŜytych surowych przędz i masie. rondon (strój kelnerski) - płaszcz, w którym pracują kelnerzy, zwykle wytwarzany z jednokolorowej wełnianej tkaniny. Jego przednia część przypomina marynarkę wieczorową; niŜsza krawędź jej tyłu zbiega się do jednego punktu. rozmiar (ubrania) - nadaje specyfikację rozmiaru wytworzonych lub w Polowie gotowych ubrań. Wymiary są podane w centymetrach dla długości, szerokości i obwodu konkretnych części odzieŜy. Jest waŜne, aby dostawcy utrzymywali rozpoznawalne rozmiary, zwłaszcza w przemyśle
produkcyjnym, gdzie jest on stosowany standardowo. rozmiary wyrobów odzieŜowych, zakres - system oznakowania rozmiarów odzieŜy numerami zgodnie z wymiarami róŜnych rodzajów sylwetek oraz przedziałów między nimi. Przedziały te SA ustalane następująco: 3 cm dla wysokości sylwetki; 2 cm dla obwodu klatki piersiowej; , 2 cm dla obwodu bioder; 2 cm dla obwodu talii. Porównaj rozmiar odzieŜy. runko ze zgrzeblarki - Cienka warstwa pojedyńczych włókienek które są częściowo liniowe. Ich wytrzymałość zaleŜy od siły tarcia pomiędzy poszczególnymi włókienkami. Runko jest zdejmowane ze zgrzeblarki i jest wykorzystywane do produkcji nietkanej wełny. runo - termin opisujący włókna, które wystają z powierzchni tkaniny o wykończeniu runowym. MoŜe być równe lub rozbieŜne, pokazując rodzaj tkanin lub dzianin, do którego naleŜą. runo wełniane - nowy rodzaj dzianiny ze 100% wełny merino, która ma grubą, o delikatnych włoskach, powierzchnię, nadającą jej miękość, gładkość, objętość i naturalną elastyczność; jest miękka w dotyku. R.w. zwykle jest stosowane w odzieŜy sportowej, wiatrówkach, kurtkach , nowych rodzajach płaszczy i izolowanych koszulach – we wszystkim, co moŜe być prane w pralce. ryps (1) - średnio cięŜka wełniana tkanina, która jest pełna w dotyku i zwykle posiada odwracalny ściągacz. Jest on tworzony za pomocą płóciennego lub rypsowego splotu w połączeniu z delikatniejszą przędzą w osnowie i bardziej szorstką w wątku. Jest zwykle jednokolorowa, a szerokość ściągacza jest róŜna. Stosowana do damskich sukienek i płaszczy. ryps (2) - bawełniany r. jest średniej wagi tkaniną o podłuŜnym lub odwracalnym ściągaczu. Jest w płóciennym lub rypsowym splocie. PodłuŜny ściągacz jest osiągnięty poprzez zwiększanie nałoŜenia przędz osnowowych; diagonalny poprzez zwiększenie nałoŜenia w wątku. Lekki r. jest stosowany do odzieŜy dziecięcej, cięŜszy do damskich i męskich płaszczy, odzieŜy sportowej oraz celów dekoracyjnych.
ryps (3) - błyszcząca tkanina, która jest nieco szorstka w dotyku i posiada podłuŜny, odwracalny lub prostokątny ściągacz nadany poprzez swój splot i odpowiednią przędzę. Gdy ryps ma tę samą szerokość, mówimy i płaskimr.; mieszany r. posiada ryps o róŜnych rozmiarach. Występują następujące formy r.: barre, coteline, faconn, mulinowy, falowany, otomana, papillon, pika oraz pilot. Nazwa pochodzi od słowa niemieckiego "Rippe" (= ściągacz).. ryps (4) - matowa lub błyszcząca, średnio cięŜka jedwabna tkanina, która jest zwykle jednokolorowa. Posiada odwracalny, podłuŜny lub prostokątny ściągacz, jest w płóciennym lub rypsowym splocie z błyszczącego lub matowego jedwabiu. Stosowana na damskie sukienki i lekkie płaszcze. ryps façonné - cięŜka, jedwabna, bawełniana lub wełniana tkanina, która jest nieco sztywna i posiada pionowe i diagonalne ściągacze; wytwarzana w splocie płóciennym. Stosowana do damskich sukienek i celów dekoracyjnych. ryps jedwabny - o średniej i duŜej masie bawełniana tkanina, sztywna i ścisła w dotyku. Struktura jego powierzchni jest delikatna, posiada diagonale rep ribbing , splot płócienny , który powoduje ścisłą gęstość w osnowie i w wątku. Tkane z prostej, skręconej przędzy czesankowej. Posiada wodoodporne wykończenie. Wykorzystywane na płaszcze, odzieŜ sportową i wiatrówki. ryps-barré - lekka jedwabna tkanina z podłuŜnym ściągaczem; zwykle wykorzystywana do krawatów. rypsowa otomana - średniej wagi wełniana tkanina, z reliefowym ściągaczem, który jest regularny lub w róŜnych odwracalnych grupach. Stosowana do damskich płaszczy i tekstyliów na meble domowe. rypsowa pika - lekka, gęsta bawełniana tkanina o czystym, podłuŜnym ściągaczu. Stosowana do bielizny i lekkich damskich sukienek. rząd, suw - sekwencja splotów dzianych jedno po drugim w kierunku poziomym. rzemień, pasek skórzany - Cienka taśma wykonana z przędz pojedynczych, łączonych lub tkana wielowarstwowo wykonana do celów technicznych.
S samodział - materiał wykonany z szorstkiego, elastycznego, porowatego wełnianego włókna z połyskiem o diagonalnej strukturze, która moŜe mieć takŜe splot płócienny z przędzy zgrzednej i powszechnie z sierci psiej wełnianej, niebarwionej, co daje wygląd ręcznie tkanego . Materiał jest wykorzystywany na sportową odzieŜ, marynarki, garnitury, płaszcze, i damskie kostiumy. Nazwa "homespun" pochodzi z języka angielskiego – poniewaŜ taka praca była wykonywana w domu. sari - bogato wyhaftowana odzieŜ noszona przez kobiety Indyjskie; pokrywa głowę i sylwetkę. Składa się z długiego paska jedwabiu lub tkaniny bawełnianej, który jest zabezpieczony w talii i owija figurę. Jeden brzeg przechodzi przez biust i opada na plecy, lub jest owinięty wokół głowy. satyna - O średniej masie bawełniana tkanina z gładką i błyszczącą powierzchnią, o atłasowym splocie. Wykorzystywna na damskie sukienki. satyna wątkowa - splot, w którym wątkowe punkty wiąŜące wpływają na przód tkaniny. satyna, atłas (1) - gęsta, średniej wagi bawełniana tkanina, która ma płaską powierzchnię i jest w splocie atłasowym z czystych przędz. satyna, atłas (2) - gęsta, błyszcząca, lekka tkanina, o płaskiej powierzchni w splocie atłasowym. Nazwa pochodzi od słowa łacińskiego "seta" (= błyszczący). satyna, atłas (3) - ogólne określenie dla błyszczącej, płaskiej tkaniny w splocie atłasowym (w osnowie lub w wątku) z czystego jedwabiu. W zaleŜności od jej cech charakterystycznych, wyróŜniamy dwustronny, duchesse s., faonn s., gaufr s., krepowy oraz otomana. Stosowana do damskich sukienek, garsonek i płaszczy. satyna, atłas (4) - czysta, lekka wełniana tkanina o bardzo błyszczącej powierzchni; czasami ma delikatny odwracalny lub pionowy wzór w splocie, lub pasy z przędz w przeciwnym skręcie. W pięciokrotnie lub ośmiokrotnie zakończonej osnowie atłasowej/satynowej z czystej, pojedynczej czesankowej przędzy. Stosowana do damskich sukienek na formalne okazje. satynowa podszewka do rękawów - błyszcząca, średniej wagi jedwabna tkanina, z leworęcznym, pięciokrotnie zakończonym osnowowym atłasowym splocie. Stosowana do podszewek rękawów. Saxony (tkanina wełniana wysokiej jakości) średniej wagi wełniana tkanina która jest
miękka w dotyku. Ma czyste, krótkie runo na przedzie, które zakrywa splot, jest w poczwórnie zakończonej, odwracalnej krepie. Tkana z czystych zgrzeblonych przędz, jest zwykle wzorowana. Stosowana do męskich kurtek i spodni sportowych oraz do damskich garsonek. Nazwa pochodzi od stanu, w którym początkowo była produkowana. serŜa (1) - płaska, lekko błyszcząca, średniej wagi jedwabna tkanina, nieco sztywna i zwykle jednokolorowa; w splocie skośnym, z wiskozową przędzą sztucznego jedwabiu w osnowie, bawełnianą przędzą w wątku. Stosowana do pościeli. serŜa (2) - tkanina wełniana która jest nieco ostrzejsza w dotyku, z efektownym skośnym ściągaczem. Zwykle w potrójnie kończonym osnowowym splocie skośnym; przy większym cięŜarze w poczwórnie kończonym skośnym splocie. Zwykle produkowana z czesankowych przędz z ostrzejszej wełny szewiotowej, w jednym kolorze lub w melanŜu. Stosowana do damskich sukienek, garsonek, spodni i spódniczek. Nazwa pochodzi od słowa łacińskiego "serica" (= jedwab), chociaŜ według alternatywnej etymologii wywodzi się z hiszpańskiego słowa erga(= lekki szalik lub koc). Shetland (materiał szetlandzki) - pełna, cięŜka wełniana tkanina, która jest miękka i gładka w dotykui ma delikatne, niskie runo, które nieco pokrywa jej płócienny lub odwracalny splot skośny. (Czasami jest tkana za pomocą technologii produkcji podwójnego materiału ). Popularnie produkowana w kolorowych paskach z pojedynczych zgrzeblonych lub czesankowych przędzy. Stosowana do damskich garsonek, damskich i męskich płaszczy, oddzielnych sportowych kurtek. Nazwa pochodzi od owcy Szetland, z której wełny jest produkowana. siatka szydełkowa - siatka, która charakteryzuje się tym, Ŝe jest tworzona na szydełkarce poprzez podwójne ściegi lub łańcuszki. Cała siatka tworzy wzór. Rodzaj siatek zaleŜy od rozmiaru nici i igieł. siatka, splot siatkowy - 1. splot siatkowy dzianiny osnowowej z otworami tworzonymi przez oczka. Otwory te są tworzone poprzez niepowiązane ze sobą sąsiednie kolumienki oczek. 2. wzór, który jest tworzony poprzez wypełnianie otwartych przestrzeni – stąd nazwa siatka wypełniająca. 3. Splot siatkowy
jest tworzony na maszynach. 4. siatka szydełkowa – zobacz – koronka szydełkowa. siatka, tiul - materiał włókienniczy tworzony za pomocą krzyŜowania nici lub innych długości materiału tekstylnego. Tkanina jest zabezpieczona w miejscach, gdzie dwie nici się przecinają, tworząc sploty o róŜnych rozmiarach. sizal - mocne, elastyczne włókno z pozostałości róŜnych rodzajów agawy z rodziny Amaryllidaceae family. Wykorzystywane w produkcji lin i szorstkich tkanin. skafander, kurtka futrzana - sportowa kurtka, która kończy się nad kolanami i jest dopasowana w talii za pomocą tunelu na pasek z tkaniny lub elastycznej taśmy. Posiada często kaptur. Produkowana z cięŜkich bawełnianych tkanin i płótna Ŝaglowego. skarpetka - odzieŜ pończosznicza, która ma stopę na zamkniętym końcu oraz taśmę lub elastyczna nitkę na drugim końcu. Jest noszona blisko nogi i moŜe sięgać do kostki lub kolana. Dziana z wełnianych, bawełnianych lub syntetycznych przędz. sklejanie, klejenie - łączenie dwóch lub większej liczby powierzchni materiałów, poprzez środek wiąŜący i odpowiednie ciśnienie i temperaturę. Łączenie moŜe być punktowe, a moŜe takŜe być stosowane na całą powierzchnię tkaniny. składanie (1) - miejsce, w którym materiał włókienniczy jest złoŜony w celu utworzenia ostrej krawędzi; zwykle przy pomocy prasowania. WyróŜniamy częściowe, boczne, przednie, tylne oraz fałdowane składanie. składanie (2) - celowe składanie materiału tekstylnego, które poprzez dwie lub więcej złoŜonych krawędzi lub fałd tworzy dziurę. Celem jest ozdobienie lub nadanie ubraniu poŜądaną or to give a garment the required luźność w dopasowaniu. W zaleŜności od usytuowania lub sposobu wykonania, wyróŜniamy róŜne rodzaje składania (jednostronne, w kształcie klinu, w kształcie dzwona, itp.) skręcanie - połączone razem dwie lub więcej pojedynczych nici za pomocą skręcenia, w celu uzyskania większej równości i siły. W zaleŜności od liczby pojedynczych nici skręconych razem, wyróŜniamy podwójnie i potrójnie skręcone nici. skręcona nitka - zobacz nitka skręcona skręt fantazyjny - miękka przędza fantazyjna z otwartą powierzchnią podzieloną na romby. Ten efekt jest osiągnięty za pomocą skręcenia razem szorstkiej przędzy podstawowej lub niedoprzędu i dwóch
cienkich przędz, z których kaŜda jest owinięta wokół szorstkiej przędzy w przeciwnym kierunku. skręt S - określenia skrętu przędzy umieszczonej pionowo, włókna tworzą skręcający w lewo wkręt diagonalny, który zmierza do kształtu litery „sjest skręt dla leworęcznych. skręt Z - oznaczenie skrętu pionowo umieszczonej przędzy, której włókna tworzą diagonalną spiralę w prawą stronę, która odpowiada środkowi litery "Z". Ten skręt jest stosowany przez prawo-ręcznych, i jest określony literą "Z". skręt zgodny z ruchem wskazówek zegara Określenie kierunku ułoŜenia włókien w skręconej przędzy. RozróŜnia się skręt zgodny z kierunkiem wskazówek zegara(S) i przeciwny do kierunku wskazówek zegara (Z). Określenie to stosuje się równieŜ do określenia kierunku owinięcia przędzą jakiegoś produktu wzdłuŜ jego wzdłuŜnej osi. Skręt określany jest przez liczbę skrętów na metr. Ten typ skrętu daje wyrobom lepsza wytrzymałość. skręt, skręcać - skręcanie włókien w kierunku spirali naokoło osi przędzy. Skręt wzmacnia przędzę; jego liczba – podana na 1m – zaleŜy od cienkości przędzy, długości i cienkości włókna, oraz celu, na jaki jest przeznaczona przędza. WyróŜniamy skręt S w lewą stronę (wzorowany na kształcie litery "S"), skręt Z w prawą stronę (wzorowany na kształcie litery "Z"). slub yarn - przędza napuszczana typu flamy; neppy yarn - przędza fantazyjna z duŜą liczbą nopów - przędza fantazyjna, w której wzmocnione miejsca – znane jako nopki – które są tworzone w specjalnych przerwach, najczęściej w róŜnych kolorach, Ŝeby uzyskać efekt dekoracyjny na tkaninach lub dzianinach. smoking (1) - uroczysty strój męski. Letni smoking jest w kolorze białym. smoking (2) - amerykańskie określenie dla smoking. To wyraŜenie jest uŜywane w Niemczech dla opisania nieformalnej, białej letniej marynarki smoking (3) - męski formalny garnitur wieczorny, składający się z marynarki, spodni i kamizelki. Zwykle jest czarny, ale takŜe wytwarzany w innych kolorach. (Biały letni jest takŜe popularny). Początkowo był modny w Anglii pod koniec 19. wieku. spawanie, zgrzewanie - łączenie dwóch lub więcej jednakowych lub róŜnych materiałów włókienniczych za pomocą ciepła i innych sposobów zgrzewania, takich jak za pomocą ciśnienie.
Spencer – 1. określenie stosowane nieprawidłowo w znaczeniu jesionki. 2. od tytułu George'a Johna, lorda Spencera, 1758-1834, polityka ang.; krótka dwurzędowa kurtka, noszona przez męŜczyzn zwł. w XIX w. (dziś przez boyów hotelowych); spencerek, dopasowany kaftanik damski z długimi rękawami, sięgający pasa a. krótszy, noszony gł. w XIX w. splot atłasowy (1) - jego najmniejsze powtórzenie jest 5/5, odległość między wiąŜącymi punktami a kierunkiem jest związana z kolejną liczbą która ma być zgodna z danymi zasadami i zgodnie z wielkością z raportem splot. Na właściwej stronie wątku splotu atłasowego, nić wąteku dominuje; osnowa splotu atłasowego ma przewagę na prawej stronie. Z reguły wiąŜące punkty w atłasie nie są w kontakcie z sobą. Splot atłasowy nadaje tkaninom gładką i połyskującą powierzchnię. Splot ten wykorzystywany jest najczęściej w jedwabnych tkaninach, bawełnianych i wełnianychtkaninach. Wśród najwięcej powszechnie uŜywanego pochodnych splotu atłasowego są łamany atłas, atłasowy splot konstruowany z piecedup punkty, dwu-skokowa satyna, cieniowana satyna, wzmocniona satyna i splocie adria. splot atłasowy (2) - podstawowy jednostronny splot osnowowy, w którym dzianina jest wykonana z jednej fully-threaded warp. Nić tworzy sploty wzdłuŜ rządków, zawsze w jednym kierunku. Po danej liczbie rządków kierunek zmienia się. W zaleŜności od liczby rządków ułoŜonych w jednym kierunku, wyróŜniamy 4-rządkowe, 5-rządkowe s.a., itd. Charakterystyczne dla tych dzianin są poprzeczne pasy , w których sploty leŜą w odwrotnym kierunku. Stosowany w bieliźnie. splot aŜurowy - jednostronna dzianina z przedziurawianym wzorem tworzonym za pomocą przenoszenia splotów, przez jedną igłę na lewo lub na prawo. Takie przenoszenie splotów tworzy otwór w dzianinie. Pojedyncze sploty lub całe grupy splotów mogą być przenoszone, co oznacza, Ŝe mogą być tworzone róŜne wzory. RównieŜ połowa splotu moŜe być przeniesiona (half-lace stitch); w takim przypadku utworzone otwory są mniejsze niŜ regularny splot. splot diagonalny, diagonal jeden z podstawowych splotów tkaniny (zobacz splot diagonalny). splot dwulewy - dwulewy wzór tkania wątkowego, który jest przerabiany przez przemianę płaskich i splotów odwracalnych. Stosowane na odzieŜ górną i odzieŜ dziecięcą.
splot dwuprawy - cechą dwuprawego splotu 1:1 jest to, Ŝe na jej przedzie i tyle, przednia kolumienka oczek jest zmienna z tylną kolumienką oczek. Ten podstawowy splot moŜe być zmieniony w wiele innych moŜliwych, w zaleŜności od podziału igieł i dostępnych wzorów. Stosowany w wielu rodzajach odzieŜy zgodnie z rodzajem materiału. splot dwustronny - posiada taką samą liczbę osnowowych i wątkowych punktów łączących. splot gazejski, splot gazy - posiada dwa układy nici osnowowej: stojte (podstawowy) oraz szkieletowy (gazowy). splot krepowy - tworzony o płóciennym, diagonalnym lub innym splotem poprzez dodawanie lub przesuwanie punktów wiąŜących, tak Ŝe raport nie tworzy Ŝadnych rzędów lub innych regularności, ale rzadko tworzy przypadkowe formy. W związku z tym nie ma Ŝadnego wzoru i jest dwustronna. Tkanina ma ziarnistą, nieokreśloną powierzchnię, która jest uzyskiwana dzięki mocno skręconym przędzom w stosunku 1:1 lub 2:2 S i Z skrętem. Najczęściej wykorzystuję się tą tkaninę na damskie sukienki i męskie garnitury. Wzorzysta tkanina moŜe być stosowana jako róŜne formy ozdabiania w tkaninach. splot krzyŜowy diagonalny - wywodzący się od splotu diagonalnego, tworzony przez powtarzający się dwu punktowy splot diagonalny rozchodzący się w róŜnych kierunkach, razem formując rządki na tkaninie w kształcie krzyŜy, które są powtarzane w raporcie splotu. Ten splot jest stosowany na bawełnianej i wełnianej tkaninie. Fantazyjny splot krzyŜowy diagonalny jest umocniony poprzez pojedynczy przeplot z niewidocznym w środku raportu, co tworzy efekt splotu. Ten splot stosuje się na tkaninach na damskie bawełniane sukienki i modne sukienki i płaszcze z wełny. splot lewo-prawy, jersey - dzianina rządkowa lub dzianina osnowowa, która ma prawe oczka po jednej stronie a lewe po drugie stronie. Posiada wiele zastosowań; w zaleŜności od przeznaczenia stosuje się róŜne materiały. splot nabierany - technika struktury dzianiny, która tworzy małe i duŜe reliefowe wzory tak, Ŝe zasila igły i tworzy rządki, splot nabierany jest wykonany i w miejscu standardowych oczek tworzą oczka nabierane. Oczka tworzone są w innym rzędzie.
splot natté (1) - o średniej masie lub cięŜka wełniana tkanina o szorstkiej powierzchni, tworzona na zmianę z szorstkich i cienkich przędz splotem płóciennym lub pochodnym. Stosowana na damskie sukienki i płaszcze. Nazwa pochodzi od francuskiego słowa "natt" (= pleciony dywanik), który przypomina ta tkanina. splot natté (2) - cięŜka jedwabna tkanina o reliefowej strukturze, która jako osnowę ma szorstki jedwab, a jako wątek fantazyjną nieco szorstką przędzę bawełnianą lub wełnianą: o splocie Panama. Stosowana na damskie sukienki. splot panama (1) - porowata, średniej wagi bawełniana tkanina z czystej przędzy, w splocie panama. Stosowana do damskich sukienek i bluzek oraz męskich koszul. splot panama (2) - powiewna, porowata, lekka lub średnio cięŜka wełniana tkanina o delikatnej, ziarnistej powierzchni, tworzonej za pomocą splotu panama. Zwykle jest miękka w dotyku. Stosowana do męskich garniturów oraz damskich sukienek i garsonek. Nazwa tkaniny pochodzi od splotu oraz od powierzchni słomianego kapelusza Panama, który pochodzi z Południowej Ameryki. splot panama (3) - tkanina miękka w dotyku oraz w charakterystycznym splocie Panama, od czego pochodzi jego nazwa. splot panama (4) - pochodna splotu płóciennego, w którym główna skala jest podwojona i dwie nici w osnowie i wątku są tkane razem w splot płócienny. Przypomina siatkę. splot panamowy – splot pochodny splotu płóciennego. W splocie płóciennym długość przeplotu wątku i osnowy jest taka sama i wynosi 1, a jego wyróŜnik splotu to: . WydłuŜenie przeplotu o dwie nitki wzdłuŜ osnowy i wątku daje splot panamowy regularny: (0,0,3,0,0). Ilustruje to zamieszczony rysunek. WydłuŜenie przeplotu o 2 nitki tylko wzdłuŜ wątku daje splot rypsowy. Splot panamowy uzyskuje się przez jednoczesne wydłuŜenie przeplotów zarówno osnowy jak i wątku. Daje to na tkaninie efekt kostki. Sploty panamowe dzielą się na regularne i nieregularne. Regularny splot panamowy (jeśli grubość wątku i osnowy są takie same) daje na tkaninie efekt szachownicy. Nieregularny splot panamowy daje efekt kostki o większych i mniejszych polach. Kombinacje tych splotów dają tkaniny wzorzyste. splot pętelkowy - Splot tworzony losowo, który tworzy na tkaninie wzór reliefowy, który jest
powtarzany w regularnych odstępach. Tkanina ma ziarnistą powierzchnię, która przypomina krepę, ale róŜni się większym i bardziej skomplikowanym wzorem. Stosowana w tkaninach bawełnianych i wełnianych na sukienki. splot pikowy (1) - średniej wagi bawełniana tkanina, która jest nieco sztywna w dotyku, z geometrycznym wzorem w reliefie tworzonym splotem waflowym. Wytwarzana z czystej przędzy na przedzie oraz średnioczystej przędzy na nici splotów oraz bardziej szorstkiej przędzy na laid-in nici. Wykorzystywana na bluzki, sukienki oraz modne dodatki (np. kołnierzyki). splot pikowy (2) - jedwabna tkanina, która jest nieco sztywna i pełna w dotyku; ma geometryczny wzór w reliefie, który jest tworzony w w splocie skośnym pochodnym z zastosowaniem listing i wzorów Ŝakardowych. Wytwarzana z grubego sztucznego jedwabiu. Zwykle jest jednokolorowa. Wykorzystywana do damskich bluzek, sukienke, garsonek i modnych dodatków. splot płócienny – 1. podstawowy jednostronny splot osnowowy, w którym dzianina wytworzona jest z from one fully threaded warp. W pierwszym rządku nić tworzy splot na pierwszej igle; w drugim rządku pojawia się na trzeciej igle. Sploty są wykonane na przemian, najpierw po jednej stronie, potem po drugiej. Stosowane w produkcji atłasowej bielizny. 2. jeden z podstawowych splotów tkackich, który jest jednocześnie podstawą do tworzenia splotów pochodnych. W splocie tym wykonywane są tkaniny potocznie nazywane płótnem. Wielkość przeplotu osnowy i wątku jest taka sama i wynosi 1, co oznacza się wyróŜnikiem splotu . Rysunek ilustruje w sposób uproszczony budowę tkaniny o splocie płóciennym. Splot płócienny jest najczęściej stosowany w tkactwie lnu i bawełny, rzadziej wełny. Jest on splotem wyjściowym do tworzenia splotów pochodnych takich jak rypsowy i panamowy. WydłuŜenie przeplotu tylko wzdłuŜ wątku (lub osnowy), daje splot rypsowy podłuŜny (lub poprzeczny). Zaś jednoczesne wydłuŜenie przeplotu wzdłuŜ osnowy i wątku daje splot panamowy. Zastosowanie tkaniny pościelowe, obrusowe, ścierkowe, ubraniowe, dekoracyjne, techniczne i inne. splot pochodny - tworzony z podstawowego splotu płóciennego, skośnego lub atłasowego z dodaniem lub usunięciem niektórych punktów łączących lub innej alternatywnej
aranŜacji przędz, tworząc nowy przeplot w splocie podstawowym. splot podstawowy - s.p. są to sploty płócienne, sploty skośne i sploty atłasowe. MoŜliwe jest wytworzenie z tych splotów wiele innych pochodnych, mieszanych lub podwójnych. splot podwójnie nabierany - odwracalna dzianina wątkowa, w której wszystkie rządki są zakładane na siebie. ZałoŜony rządek na przedzie jest zamienny z rządkiem na tyle. Dzianina jest pełna i gruba. Stosowana do sportowej i zimowej odzieŜy. splot pojedynczo nabierany - odwracalna dzianina wątkowa, w której jeden odwracalny rządek zamienia się tylko z jednym rządkiem zaszewki. Jedna strona, gdzie rządek zaszewki się nie pojawia, powstają duŜe sploty –tak zwane paciorki. Wykorzystywana w odzieŜy sportowej i zimowej. splot ręczny - przeprowadzany ręcznie, w zaleŜności od kierunku splotu wyróŜniamy przedni, tylni i boczny splot, ze względu na kształt istnieje wiele rodzajów splotu. splot rypsowy - pochodna splotu płóciennego, tworzonego przez wzmocnienie punktów łączących wzdłuŜ osnowy i wątku, w celu nadania tkaninie jej charakterystycznego ściągacza. PodłuŜny ryps ma ściągacz po osnowie; odwracalny posiada ściągacze po wątku, w poprzek tkaniny. splot skośny (1) - podstawowy jednostronny splot osnowowy, w którym dzianina powstaje z pojedynczej half-threaded warp. W kaŜdym rządku nić tworzy dwa sploty w taki sposób, Ŝe w jednej kolumnie tworzy sploty w kaŜdym rządku, a w nastepnym splot jest tworzony w przeciwnje kolumnie, najpierw od jednej strony, później od drugiej. Kolumna, w której sploty są tworzone z jednej nici, jest prosta; przylegające kolumny są pod kątem ostrym. Stosowany do bielizny i odzieŜy górnej. splot skośny (2) - posiada najmniejszy raport (S/3), który oznacza, Ŝe trzy osnowy i trzy nitki wątku są obrócone i są róŜnie przeplatane, tak Ŝe tworzą skośne rzędy. Jeśli nić osnowowa dominuje po prawej stronie, nazywamy to wtedy osnowowym splotem skośnym; jeśli mamy do czynienie z wątkowym splotem skośnym wówczas po prawej stronie dominuje nitka wątkowa. Wykorzystywana w szerokim zakresie typów tkanin, najwaŜniejsze to: krzyŜowe, łamany, przerywany, punktowo łączone, kombinowany, kolorowy atłas, splotowe, przesunięty, wzmocniony i odwrócony. splot skośny łamany - pochodny splotu skośnego od spodu wzmocniony lub wykonany
splotami skośnymi; kolejne wątki raportu podstawowego wprowadzane są w przeciwnym kierunku, osiagając ostre punkty zwrotne w tkanych seriach,, w taki sposób Ŝe wiąŜący punkt watku jest ułoŜony naprzeciwko punktu wiąŜącego osnowy, i odwrotnie. Zazwyczaj łamanie jest wzdłuŜne i tworzy na materiale figury w postaci smug przypominające ość (stąd nazwa wzór ości), ale równieŜ moŜe być skośny. Ten splot tkacki jest stosowany w bawełnianych tkaninach i częściej w tkaninach wełnianych. splot szewronowy - wspólna nazwa dla tkanin o splocie broken twill i tworzą szeroką, podłuŜną, pasiastą figurę, która przypomina, wzór jodełkowy. Zwykle stosowany w tkaninach na damskie i męskie płaszcze. Nazwa pochodzi o francuskiego słowa "chevron" (= ość). splot taftowy - określenie często uŜywane w przemyśle bawełnianym odnośnie splotu płóciennego splot waflowy - tworzony ze splotu skośnego, zwykle z krzyŜowego jedno-rządkowego lub przeszytego skośnego; moŜe być takŜe z arbitralnego połączenia. Tworzy reliefową powierzchnię materiału, zwykle we wzorze małych kwadratów, których kontury są uwypuklone, a środki wklęsłe. Stosowany w tkaninach bawełnianych (np. ręczniki do rąk), oraz (rzadziej) w tkaninach wełnianych. splot wątkowy - tkanina z powtarzającym się splotem, w którym wątkowe punkty łączące są naokoło osnowy. splot wzmocniony - technika tkania, w której podstawowy splot płócienny, skośny lub atłasowy jest uzupełniony dalszymi punktami łączącymi wzdłuŜ osnowy lub wątku. splot ziarnisty - skośny, osnowowy rypsowy splot z małymi powtórzeniami, w których dwa watki owinięte są przez nici osnowowe. Wykorzystywany w jedwabnych tkaninach. splot, wzór tkacki - metoda przeplatania układów podłuŜnych osnowowych i poprzecznych wątkowych nici (w tkaninach), lub przeplatania nici w dzianinach. Wpływa na elastyczność, siłę, chwyt, przepływ, strukturę, właściwości izolacyjne i ogólny wygląd materiału włókienniczego. Podstawowe sploty są płócienne, skośne i atłasowe. Dodatkowo wyróŜniamy pochodne i mieszane sploty. Podstawowe sploty dziane zawierają dzianina wątkowa i dzianina osnowowa w jednostronnych i odwracalnych postaciach. sploty dekoracyjne - Sploty wykorzystywane w celu zdobniczym odzieŜy, ręcznie lub maszynowo haftowanych. Ręczne
haftowanie moŜe odbywać się splotami krzyŜykowymi, łańcuszkowymi i innymi. Maszynowe haftowanie najczęściej wykorzystuje ścieg zygzakowaty i łańcuszkowy z jednej nitki. Spodnie (1) - element męskiego garnituru wytworzony z tej samej tkaniny, co marynarka i (jeśli istnieje) kamizelka. spodnie (2) - męska lub damska część garderoby, która przykrywa miednice i obie nogi. Nogawki mogą być róŜnej długości i mogą być podwinięte. Męskie spodnie mają rozporek na przedniej części miednicy; damskie mają rozporek z boku lewej strony. Prawdopodobnie w Oriencie i w Europie zostały rozpowszechnione przez Galów i kilka rodów niemieckich. W XII wieku stały się bardzo popularnym elementem garderoby męskiej. Pierwotnie były tylko przeznaczone dla męŜczyzn, i dopiero na początku XX wieku kobiety zaczęły nosić spodnie; teraz są głównym elementem stroju damskiego. RozróŜniamy: biodrówki, Bermudy, wąskie spodnie, spodnie typu rurki, kolaŜówki, dŜinsy, wieczorowe, do jazdy konnej, do biegania, leginsy, zwęŜane ku dołowi, stoŜkowate spodnie, kolarskie spodnie, narciarskie, w stylu Marlene Dietrich, ogrodniczki, garniturowe , w pirackim stylu, rurkowate, D.J., sportowe, Santa Tropez, szorty, treningowe, w stylu torreadora, dzwony i spodnie Ŝakietowe. spodnie (spodenki) gimnastyczne - krótkie damskie lub męskie spodenki bez fly rozporka na miednicy, utrzymywane za pomocą elastycznej taśmy w talii. Cechą damskiego stroju jest elastyczna taśma na dolnej krawędzi nogawki. Wytwarzane z tkanin bawełnianych lub jedwabnych. spodnie do garnituru - są gładkie i bez turn-ups; zwykle wytwarzane z pasiastej tkaniny. spodnie do joggingu - spodnie tak uformowane aby moŜna było w nich ćwiczyć i biegać. Wygodne w noszeniu, mimo Ŝe są ciaśniejsze niŜ inne spodnie treningowe. spodnie do kolan - spodnie sportowe, zapinane nad kolanem. Zwykle noszone Usually worn hitched up, they come in a variety of distinctive widths. Worn as a separate garment or as a component of a sports-style outfit. spodnie dresowe - długie, zewnętrzne spodnie sportowe z dzianiny, bez klapy na miednicy, z wcięciem w talii związanym elastycznym udrapowaniem. NiŜsza część nogawki jest luźna lub takŜe udrapowana elastyczną plecionką lub suwakiem . Element dresu. spodnie dzwony - modny kształt materiału, nogawki od kolan w duŜym stopniu
przybierają kształt dzwonu. Szerokość ich dolnej krawędzi wynosi więcej niŜ 30 cm. spodnie jeździeckie bryczesy - damskie i męskie spodnie, przeznaczone do jazdy konnej. Boki są rozszerzane w udach, zwęŜają się od kolan i są bardzo opięte w łydkach, aby mogły być noszone z wysokimi butami. Mają łaty z tkanin w kroku i na pośladkach. Na początku lat 80 XIX wieku ten kształt był inspiracją w modzie dla damskich i dziewczęcych spodni. Produkowane z bawełny i wełny. spodnie kolarskie - ciasno przylegające spodnie sięgające kolan, zrobione z elastycznego materiału tekstylnego, najczęściej z dzianiny. spodnie narciarskie - klasyczne spodnie narciarskie zwęŜają się od kolan do kostki, mają pasek od spodni pod stopą, i są wkładane do butów. Często zrobione są z materiałów wysokoelastycznych. Przylegające, opinające figurę przeznaczone dla aktywnych sportów sięgają do kostek i do skórzanych lamówek otworu, które są przyczepiane do butów narciarskich. Produkowane są z materiałów wysokoelastycznych lub dzianin. Inne rodzaje znane jako salopettes ma luźne dopasowanie, wygodne cięcie, wykonane są z lekkich materiałów poliamidowych z podszewką lub syntetycznych materiałów polarowych i są pikowane. spodnie o długości poniŜej kostki - spodnie, długie, modnie skrócone, sięgające kilka cm powyŜej kostki. spodnie rurki - wąskie, dopasowane, proste spodnie z lub bez wyprasowanych marszczeń. Szerokość niŜszej krawędzi waha się między 20 cm a 25 cm. spodnie sportowe - taki kształt i materiał włókienniczy są przystosowane do noszenia podczas uprawiania róŜnych sportów, pojawia się jako, np. spodnie narciarskie, spodnie jeździeckie, oraz spodnie do golfa. spodnie typu "rurki" - długie z prostym cięciem spodnie, których nogawki mają tę samą szerokość od kolan w dół. spodnie typu bermudy - Wąskie spodenki, które sięgają do kolan; nogawki mają wywinięty (mankiet). Część odzieŜy sportowej lub ubioru plaŜowego. Wytworzone z wełny mogą takŜe tworzyć formę modnego stroju wyjściowego. spodnie w stylu korsarskim - ciasno-przylegające spodnie z modnym cięciem, które sięgają poniŜej kolan i kończą się rozporkami. spodnie w stylu Marlene Dietrich - damskie spodnie z miękkiej, lekkiej, przewiewnej tkaniny lub dzianiny, charakterystyczne dla nich jest umiarkowane dopasowanie w
biodrach i szerokie, opadające nogawki sięgające do kostek. Nazwa pochodzi od nazwiska Marleny Dietrich, która jako pierwsza nosiła spodnie tego typu w latach 1930 i 1940. spodnie w stylu pirackim - obcisłe, o długości trzy-czwarte damskie spodnie w stylu sportowym, które sięgają do łydki, z bocznym rozporkiem wzdłuŜ ich długiej krawędzi. spodnie w stylu St. Tropez - długie lub o długości trzy-czwarte damskie spodnie na plaŜę oraz noszone w czsie wolnym, o niskim stanie. Wytwarzane z lekkich tkanin bawełnianych w jasnych kolorach. spodnie w stylu stoŜkowym - modny kształt męskich i damskich spodni które są luźni dopasowane wokół bioder. Nogawki zwęŜają się wyraźnie ku dolnym częściom tworząc literę V. spodnie w stylu torreadora - dopasowane damskie spodnie, które dosięgają poniŜej kolan. Dół nogawek zakończony pęknięciem , czasem ozdobiony guzikami. spodnie wieczorowe - bez mankietów; najczęściej spodnie z lampasami wszytymi do boków. Część wieczorowego stroju. spodnie wyjściowe - element smokingu; bez mankietów rękawów, oraz zwykle z lampasami wszytymi w szwy. sportex - elastyczne, o średniej wadze wełniana tkanina, która jest szorstka w dotyku i posiada porowatą powierzchnię na której jest dobrze widoczny splot a płócienny. Tkany z czystej, zgrzeblonej, ostro-skręconej przędzy z elastycznej wełny, często w melanŜu zgodnie z modnymi wzorami. Stosowany do męskich i damskich dresów. Jest zarejestrowanym znakiem towarowym dla tkanin produkowanych przez brytyjską firmę Dormeuil. sportowa kurtka do talii - Wygodna sportowa marynarka z guzikami lub zamkiem błyskawicznym z przodu; noszona powyŜej spodni lub spodenek. Ma róŜną długość, na wysokości tali lub bioder znajduje się zwęŜenie i pasek, pasek z dzianiny lub elastyczny ściągacz/taśma. Posiada nakładane kieszenie i ”siedzenie”. Produkowane z bawełny i wełnianych tkanin. Często ma podszewkę. Najpopularniejsza była w latach 60. sportowa linia - męskiego kształtu odzieŜ, charakterystyczna dzięki szerokim i prostym rękawom i zastosowaniu poduszek rękawowych. Nie ma paska, albo jest on nie widoczny; zapięcie jest umiejscowione gdzieś nisko wyrobu włóienniczego; biodra są wąskie.
sportowe spodnie elastyczne - ich niŜsza krawędź jest dopasowana paskiem do spodni. Najczęściej wytwarzane z dzianiny lub elastycznej tkaniny. Stosowane jako element PE outfit. sportowy kombinezon - Bieliźniany kombinezon z dzianiny z guzikami na froncie. sportowy płaszcz w stylu Montgomery - długi, luźny płaszcz o sportowym wyglądzie. WyróŜniający się szeroka, wierzchnią warstwą klap, luźne nakładane patki, szerokie kieszenie i pasek. Jego tylnia część ma odwrócone fałdy; jego rękawy są udekorowane klamrami. Jego brzegi mają kryte szwy. Zrobiony z bawełny lub lnianego cienkiego płótna Ŝaglowego lub bawełny splotem rypsowym . Swój kształt wziął od oryginalnego płaszcza Montgomery, który był bardzo popularny po Drugiej Wojnie Światowej. spódnica - damskie ubranie, które pokrywa sylwetkę od talii w dół; praktycznie niezbędna część damskiej garderoby. Noszona z bluzką lub z swetrem, moŜe być takŜe częścią garsonki. Zmiany w długości i szerokości s. są uzaleŜnione od mody w damskim odzieŜownictwie. S. występuje w wielu kształtach, które są określone za pomocą cięcia. WyróŜniamy: s. zapinaną na guzki., spódnico-spodnie, s. kopertową, s. plisowaną, prostą s., rozkloszowaną s., plisowaną s., sukienka na szerokich ramiączkach, kopertowa s. i s. o kroju dzwonowym. spódnica kloszowa - młodzieŜowy i modny kształt spódnicy, która się rozszerza ku dołowi, środkowa część ubioru jest wąska, tworząc sylwetkę przypominającą balon lub jajko. spódnica kopertowa (1) - owinięta naokoło figury i zabezpieczona. MoŜe być zapinana na guziki lub zawijana; zwykle o prostym kroju. spódnica kopertowa (2) - charakterystyczna ze względu na swoją szerokość, wykonana prostopadle; zapięcia jedynie w talii. spódnica o kroju dzwonowym - od lini side do jej niŜszej części, jest w znacznym sposób przedłuzona, w ten sposób, Ŝe tworzy zagięciaw kształcie dzwona; zwykle z więcej niŜ jednego kawałka, i czasami cieta pod kątem. spódnica plisowana (1) - wzdłuŜ jej całej powierzchni występują fałdy lub zakładki (plisy), tworzone za pomocą karbikowania. spódnica plisowana (2) - nad jej obwodem i wzdłuŜ całej długości posiada równe, w jedną stronę, poziome fałdy lub zakładki. Popularnie uŜywana w odzieŜy dziecięcej. spódnica rozkloszowana - rozszerza się ku dołowi, obwód jej dolnej krawędzi jest większy niŜ
górnej. Zwykle składa się z więcej niŜ jednej części. spódnica zapinana na guziki - owijana spódnica z wąską fałdą, która przymocowana jest wzdłuŜ całej długości. MoŜe mieć róŜne kształty i długości. spódnico-spodnie - szerokie spodnie, które sięgają do kolan. Przód i tył odzieŜy jest tak skonstruowany, Ŝe tworzą literę „s“ podczas chodzenia. W zaleŜności od kroju spódnicospodnie mogą być marszczone, plisowane i fałdowane. Długość podąŜa za bieŜącymi wymaganiami mody. Ten typ odzieŜy po raz pierwszy był załoŜony w 1930. stały skręt - Patrz: Kierunek wskazówek zegara standard, wzorzec (1) - próbka lub ilustracja zatwierdzonego produktu, który słuŜy do oceny i porównywania właściwości i poziomu produktów tego samego typu lub naleŜącego do tej samej grupy wyrobu włókienniczego warstwowego.. Jest to sposób na rozpoznawanie autentyczności. standard, wzorzec (2) - ogólne określenie dla podstawowego typu tkaniny lub dzianiny, składu materiału, struktury, właściwości oraz wyglądu, z czego się składa i które w produkcji nie przechodzą większe zmiany. starty dŜins - twarda, cięŜka bawełniana tkanina, z charakterystycznymi prąŜkami, tkana splotem diagonalnym. Efekt ten otrzymuje się poprzez ścieranie. Najczęściej występuje w kolorze niebieskim. Wykorzystywany na spodnie (damskie i męskie) i odzieŜ sportową. stojący kołnierz - pomarszczony kołnierz, dopasowany do szyi, przyszyty do dekoltu, od którego jest podzielony na fałdy. stopa - podwójny produkt pończoszniczy blisko przylegający do nogi poniŜej kolana do podbicia stopy. Charakterystyczne ze względu na otwór z elastyczną taśmą. Wytwarzany z dzianiny i stosowany do ochrony stopy. stopniowanie wzoru - wzór tkaniny, grupowanie kolorów, których zakres od jasnych do ciemnych odcieni są ciągle łamane, tworząc bardzo stopniowane przejścia kolorów. Najczęściej wykorzystywany w drukowanych tkaninach, np.: w kratkowany wzór. strata na krojeniu - przekroczenie norm zuŜycia tekstyliów przy krojeniu odzieŜy. MoŜe być kilka przyczyn, t.j. błędy w materiale włókienniczym oraz brak ekspertyzy na część operatywnej odpowiedzialności za pracę. strój codzienny, strój swobodny - Spełnia wymagania komfortu i praktyki. Jest
strój
strój
strój
strój
strój
strój
strój
charakterystyczny dzięki kształtowi, obróbce i materiałowi. Najczęściej składa się z kieszeni naszywanej, łączonej szwem, jest miękka, przewiewna, i z cienkich materiałów. do jazdy konnej - cięŜka wełniana tkanina, która jest gęsta i sztywna w dotyku, z szorstkimi, skośnymi prąŜkami o diagonalnym splocie. Lewa strona jest czasami wydrapana. Czesankową przędzą występującą w wątku jest mulina; wątkiem moŜe teŜ być przędza zgrzebna. Wykorzystywana na spodnie – często jeździeckie bryczesy – i płaszcze o sportowym wyglądzie. eskimoski - stosunkowo ciasna, o gęstej strukturze, cięŜka wełniana tkanina z błyszczącą powierzchnią; drapana po lewej stronie i tworzona techniką podwójnego splotu. Wierzchnia tkanina jest z wysokiej jakości niewykończonych surowców. Planowana do wykorzystywania w tanich męskich płaszczach zimowych. Produkcja tego typu tkaniny spada. narciarski - cięŜka wełniana tkanina, która jest przewaŜnie wypełniona, gęsta i ma delikatną, runową powierzchnię i krótką okrywę, która zakrywa jej płócienny, diagonalny łączony lub trykotowy splot. Produkowana jest ze średniej jakości przędzy zgrzebnej i impregnowanej. Produkcja jest w zaniku jako zastosowanie tego typu materiałów na odzieŜ narciarską, została wyparta przez wysokoplastyczne i syntetyczne materiały. Nazwa pochodzi od głównego przeznaczenia materiału – stosowanego jako materiał na spodnie narciarskie. narodowy - odzieŜ z charaktsrystycznymi i tradycyjnymi cechami, noszona przez mieszkańców poszczególnych rejonów a takŜe członków stowarzyszeń i róŜnych zawodów. nieformalny - nazwa dla odzieŜy (szczególnie męskiej), która nie przyjmuje surowych zasad tradycjonalizmu, ale zawiera mnóstwo elementów z bieŜącej mody; wzór, kolor, teksturę i krój. plaŜowy - damski i dziewczęcy strój do noszenia w wodzie, podczas kąpieli oraz opalania. Zwykle składa się z trzech części (stanika, majtek i kurtki), moŜe mieć takŜe krótką spódniczkę, spodenki lub zapinaną na guziki sukienkę. Zwykle jest z lekkich tkanin bawełnianychw takim samym wzorze oraz takŜe z mieszanki tkanin i dzianin. trenera - lekka, sfilcowana, o średniej masie wełniana tkanina z krótką, błyszczącą okrywą, która ukrywa diagonalny lub
atłasowy splot; produkowana z lekkiej przędzy czesankowej z charakterystycznym połyskiem, który uzyskuje się poprzez specjalne obróbki wykończalnicze. UŜywana na płaszcze damskie i ubrania wizytowe. Nazwa pochodzi z języka Angielskiego; ten typ tkaniny był stosowany na płaszcze dla trenerów. strój wieczorny - męski strój wielofunkcyjny, który jest zakładany na specjalne okazje. Wytwarzany z ciemnych tkanin wełnianych z przędzy czesankowej. Jego kształt zaleŜy od obecnej mody. strój wizytowy - zbiorowa nazwa dla odzieŜy, szczególnie męskiej, której wymagający krój jest przystosowany do noszenia na specjalne okazje. Garnitur noszony w ciągu dnia jest inny niŜ odzieŜ miejska, co jest ograniczone klasycznym połączeniem marynarki i spodni z eleganckim wzorem na tkaninie i konserwatywnym fasonie. Na szczególne okazje noszone są klasyczne i wizytowe stroje. stróju jeździeckim z rozcięciami - wysokie rozcięcia w tylnej części Ŝakietu lub płaszcza, który sięga do talii i często jest przystosowany do zapinania. struktura dzianiny - sposób zastosowania i łączenia róŜnych elementów splotu jako podstawowych składników struktury splotów, oczek, uzupełniających nici, itd. wątkowych lub osnowowych dzianin. struktura dzianiny kolumienkowej - sposób wykorzystywania róŜnych elementów splotu (splotu dzian., oczka, łączących się oczek, uzupełniającej przędzy) za pomocą technologii dziania osnowowego. struktura osnowowa; splot osnowowy - tkanina z powtarzaniem splotu, w której występuje przewaga osnowowych punktów łączących nad wątkowymi punktami łączącymi. struktura, konstrukcja - określenie na wygląd powierzchni materiału włókienniczego, która moŜe być płaska (gładka), ziarnista, reliefowa, runowa, itd. Rodzaj s. jest nadany przez konstruktora materiału i zaleŜy od trendów w modzie. styl - ustalone i często stosowane określenie w przemyśle włókienniczym i odzieŜowym na pewne rodzaje kształtów tkanin i odzieŜy, wyraŜające jej strukturę lub kształt oraz przedstawia pewne elementy przedmiotów, osobowości, historii, itd. styl biznesowy - wytworna i elegancka damska odzieŜ, produkowana z wysokiej jakości tekstyliów. styl Charleston - moda, która cieszyła się duŜą popularnością w 1920 roku, charakterystyczna poprzez prostotę i ciasno
przylegającą do ciała odzieŜ. Wykorzystywana na damskie sukienki. Na początku lat 80 XIX wieku, był pewien sygnał, Ŝe moda moŜe wrócić. styl dandys - załoŜycielem tej mody był Beau Brummell, który zainspirował Anglię Stany Zjednoczone i całą Europę; jego poczucie smaku bazowało na prostocie, gładkich kolorach i powściągliwym wykorzystywaniu dodatków. Odegrał teŜ duŜą rolę w ustanowieniu czarnego koloru jako koloru eleganckiego na męskich garniturach. Z początkiem XIX wieku, młodzi Anglicy (zwani "elegantami") usiłowali wprowadzić ten prosty, elegancki styl garnituru na stałe. Garnitur składał się z długich spodni, marynarki, kamizelki i płaszcza. styl klubowy - modny styl i kształt damskiej i męskiej odzieŜy, składający się z blezera lub płaszcza w stylu blezera i kraciastej spódnicy lub spodni. Blezer jest często ozdabiany emblematem klubowym na kieszeni znajdującej się na klatce piersiowej. styl kowbojski - Styl odzieŜy, głównie dla kobiet i dziewcząt, pochodzący z Dzikiego Zachodu, inspirowana nostalgia i romantyzmem filmów które dotyczyły tego okresu. Na przykład długie szerokie spódnice bluzki i spódnice z falbaną, frędzle , karczek, kratki itp. styl kozacki - styl zapoŜyczony od Kozaków, z charakterystycznym stojącym kołnierzykiem, futrzanym brzegiem i zapięciem w postaci dekoracyjnego warkocza. styl londyński - przesadna, celowo nieatrakcyjna moda młodzieŜowa w ciemnych i nieefektownych kolorach. Popularna wśród młodzieŜy w Londynie. styl marynarski - zawiera elementy marynarskiego munduru; ma marynarski kołnierz o prostokątnym kształcie i jest kombinacją kolorów białego i niebieskiego. Ma najczęściej paski, złote guziki i krawat połączony z kołnierzem. styl meksykański damska odzieŜ z charakterystycznymi elementami Meksykańskiego stroju ludowego, które zawierają w szczególności marszczoną plisowaną, falbaniastą spódnicę w oddzielnej konstrukcji, haftowaną bluzkę, kamizelkę, i bolerko; ozdobione srebrnymi paskami. styl Mozarta - bardzo kobieca, luksusowa moda damska, zauwaŜalna szczególnie w bluzkach i sukienkach, z miękkiej, przewiewnej, lekkiej tkaniny. Ozdobiona koronką i falbankami.
styl Nehrú - jego głównym składnikiem jest wąski, zamknięty Ŝakiet który sięga aŜ do kolan i ma stojący kołnierz. styl neoklasyczny - styl damskiej i męskiej odzieŜy, która wyraŜa oŜywienie klasycznych kształtów w połączeniu z elementami podstawowej mody. styl Norfolk - sportowy styl męskiej odzieŜy, charakterystyczny przez naszywane kieszenie (które są często w stylu miecha i mają klapki). Tylnia część jest podzielona na pionową fałdę lub umiejscowioną poprzecznie oraz pasek. Często uzupełnieniem są spodnie do kolan lub getry. Ten typ odzieŜy najczęściej jest produkowany z wełnianej tkaniny z przędzy czesankowej. Damskie kostiumy takŜe są wykonywane w tym stylu. styl odzieŜy - styl tworzący linię figurę garderoby oraz części garderoby. RozróŜniamy styl odzieŜy przedniej i tylniej części a takŜe bocznej. Styl odzieŜy jest odpowiedzialny za wyraŜanie modnych trendów bieŜącego okresu. styl odzieŜy do noszenia przez kobiety i męŜczyzn - modny styl, który jest taki sam dla kobiet i męŜczyzn, składający się głównie z odzieŜy dŜinsowej. Harmonia jego wyglądu nie odnosi się jedynie do ubioru, ale takŜe do fryzury (długie włosy u męŜczyzn) i pewnego stylu ozdób (kolczyki). Był głównym trendem w modzie w latach 60tych i 70-tych, od kiedy jego popularność sporadycznie pojawiała się w stylach sportowych, specjalnie projektowana odzieŜ i odzieŜ dla partnerów. styl op-art - projekt zwykle dostosowany do drukowanych tkanin; charakterystyczny ze względu na swoją jednokolorową, czysto geometryczną sylwetkę, która odstaje od tła. Oryginalna nazwa to Optical-Art. styl secesyjny (dekoracyjny styl późnego wieku XIX) - styl ubioru lat 1890 - 1908, na który miał wpływ rozwój technologii, sportu oraz higieny; projektowany w celu zapewnienia komfortu ruchu. Z powodu stosowanych tkanin, damska odzieŜ była bardziej złoŜona. Spódnica, z jej dolną krawędzią była fałdowana, plisowana i falowana, co powodowało, Ŝe została innowacją. Gorset sukni oraz bluzka były zamknięte i posiadały kołnierzyk Talia była wąska i stosowany był gorset. Jej linia w kształcie litery S była później zmieniona w linię prostą. Bluzka stałą się modna, której krój został wzięty od koszuli męskiej. Męska odzieŜ była obcisła i słuŜyła do zaakcentowania konturów figury; spodnie miały zaprasowane ostre kanty, a koszula miała twardy kołnierzyk. Taki styl
zapoczątkował strój wieczorowy; zaczęła być noszona wyjściowa marynarka . styl wojskowy (1) - męska odzieŜ w swobodnym sportowym stylu, z naszywanymi kieszeniami. Jest w kolorze szaro - zielonym lub oliwkowym. styl wojskowy (2) - damska odzieŜ w stylu militarnym, z charakterystycznymi epoletami, szeroka, z prostymi ramionami, wysokim kołnierzem, i dwu rzędowym zapinaniem. styl z duŜą lizbą zamków błyskawicznych modny styl odzieŜy dla młodych kobiet, który jest stosowany w kurtkach, marynarkach, spódniacach, płaszczach lub sukniach. Charakterystyczny ze względu na wiele szerokich zamków błyskawicznych, które mogą być funkcjonalne lub dekoracyjne. styl, krój - podsumowanie jakości struktury, technologicznej pracy, uŜytego materiału do produkcji odzieŜy. Rozpoznawalny poprzez róŜnorodne cięcia/style na męskie garnitury, spodnie i inne części garderoby. stylista - projektant mody, który zarabia tworząc modele odzieŜy. styl-medialny, styl-telewizyjny - wygodny, praktyczny strój domowy dla kobiet, męŜczyzn i dzieci, który jest zgodny z trendami mody. Wytwarzany z miękkiego, wygodnego materiału włókienniczego. sukienka - damska odzieŜ z rękawami, która zakrywa tułów i górne części dolnych kończyn. Sukienka tworzy podstawowy strój damski. MoŜe składać się z jednego lub więcej kawałków i jest zwykle tworzona przez spódnicę i koszulę z rękawami bez kołnierza; moŜe być równieŜ bez rękawów i bez kołnierza. S. jest zwykle nieliniowa i przybiera wiele kształtów, które zaleŜą od trendów w modzie. RozróŜniamy królewską, koktajlową, koszulową, ciąŜowa, princess d., formalna, ślubna, do tańca, wieczorowa i z trenem sukienka koszulowa - prosta, w jednym kawałku, luźna sukienka o prostym kroju, która często posiada zapięcie i krótką spódnicę. Najczęściej produkowana z lekkiej bawełnianej tkaniny. sukienka wizytowa - modne, nieformalne damskie i męskie ubranie na przyjęcie, które róŜni się od codziennego stroju bardziej ozdobną tkaniną i kształtem. Noszone zamiast wieczorowej sukni lub garnituru. Ten styl stroju oraz jego kolor jest dopasowany do wymogów mody. suknia do tańca - przewiewna, o młodym wyglądzie sukienka z jedwabiu lub innej lekkiej tkaniny; jej spódnica zwykle sięga
poniŜej kolan, ale moŜe być teŜ długa. Mniej ozdobna niŜ suknia koktajlowa. suknia koktajlowa - jest charakterystyczna dzięki temu, Ŝe sięga do łydek i posiada mały dekolt i jest z błyszczącej, lekkiej tkaniny. Ten typ stroju zapoczątkowano po II Wojnie Światowej, i był bardzo popularny podczas wieczorowych, eleganckich przyjęć. suknia ślubna - odzieŜ przeznaczona na specjalne wydarzenie; zwykle wytworzona z najdroŜszych i atrakcyjnych tkanin w białym i jasnym kolorze. Sięga do ziemi, a jej tylna część jest przedłuŜona w tren. Długość niektórych s.ś. sięga poniŜej kolan. suknia wyjściowa - damska suknia zaprojektowana na specjalne okazje, jest wytwarzana z materiałów o wysokiej jakości. Wybór cięcia, materiału i ozdoby jest przystosowany do potrzeb figury oraz wieku osoby a takŜe okazji, na której będzie noszona. S. moŜe być strojem dziennym lub strojem wieczorowym. suknia z trenem - długa suknia na wiele specjalnych okazji; jej tylna część jest przedłuŜona za pomocą trenu. sukno - cienka, miękka wełniana tkanina z przędzy czesankowej z niewyraźnym diagonalnym splotem z wykończeniem tworzącym lekką okrywę materiału. Jeśli ma lŜejszą postać to jest wykorzystywany na damskie sukienki; cięŜsze (czasem w połączeniu z przędzą zgrzebną) jest wykorzystywany na męskie wizytowe garnitury i płaszcze. Nazwa pochodzi z Francuskiego "drap", które oznacza "odzieŜ". supełek, pila - pęczek lub splot kilku włókien skręconych w kształt małych pęczków, które są stworzone poprzez tarcie i zwijanie na powierzchni materiału włókienniczego; zwykle o wysokiej zawartości włókien syntetycznych, które są trdune do usunięcia. P. MoŜe równieŜ pojawić się w tkaninach wełnianych, jednak ich mniejsza sztywność
sprawia, Ŝe supełki są łatwiejsze do usunięcia. surdut, Ŝakiet - płaszcz dopasowany w talii, o podobnym kroju do sukni wieczorowej; ma boczne szwy pod ramionami, które są prostokątne. PrzedłuŜony w kierunku niŜszej krawędzi. Jego kołnierzyk klapowy jest przystosowany do wymogów mody, moŜe być pojedynczy lub dwurzędowy. Swój początek ma w Anglii, gdzie w 18. wieku słuŜył jako odzieŜ dla jeźdźców. Nazwa pochodzi od wyraŜenia angielskiego "riding coat". Później stał się popularny jako płaszcz we Francji; w 19. wieku był elementarnym strojem. MoŜe być damski lub męski. surowy jedwab - nic jedwabna, która formowana jest równocześnie z włókien z kilku jedwabnych kokonów. suszenie - Proces termiczny przeprowadzany na artykułach tekstylnych po procesie prania w celu usunięcia pozostałości wody (wilgoci). Bęben suszący – wykorzystywany w procesie suszenia w przypadku tekstyliów po procesie prania, poprzez oddziaływanie gorącego powietrza w okrągłym bębnie. Suszenie neutralne – proces stosowany dla tekstyliów po praniu, w celu usunięcia wilgoci poprzez liniowe suszenie (na.: na siatkach). - Symbol koła w kwadracie oznacza suszenie w bębnowe. Liczba punktów wskazuje temperaturę procesu suszenia. Kwadrat bez koła oznacza neutralne suszenie. sweter rozpinany – Kardigan - Dziany produkt z rękawami, guzikami i z lub bez kołnierzyka, z dekoltem w łódkę i przynajmniej z jedną kieszenią. RóŜni się od kamizelki i koszulki polo większym rozmiarem. Najczęściej posiada długi rękaw. system cięcia - procedura i formuła wzajemnych zaleŜności kształtu stosowanego w projekcie głównych składników odzieŜy.
Sz szablon do mierzenia odzieŜy - karton słuŜący do mierzenia odzieŜy, np. odzieŜ wykonywana u krawca jest mierzona i krojona zgodnie z wymaganiami klienta. szablon, matryca (1) - (w przemyśle wełnianym) minimalna ilość materiału preferencyjnie tkanego do celów testowych, stosowana w produkcji specjalnych kolekcji odzieŜowych modeli. szablon, matryca (2) - płaski wzór słuŜący do oznaczania, wycinania, etykietowania, szycia lub sprawdzania indywidualnych części odzieŜy. Wytwarzany z kartonu lub innego materiału. szal (1) - długi, wąski pasek tkaniny w kolorze liturgicznym, który jest noszony przez księŜy wokół szyi. szal (2) - dodatek odzieŜowy, kwadratowy lub trójkątny z materiału włókienniczego (zwykle z tkaniny), który słuŜy do zakrycia głowy lub szyi. Pojawia się w róŜnych rozmiarach, kolorach i wzorach. Czasami w damskiej modzie, ozdabia szyję. szal (3) - dodatek odzieŜowy, który jest prostokątnym kawałkiem materiału włókienniczego. Noszony wokół szyi jako ochrona przed zimnem lub jako ozdoba. Wytwarzany z wełnianych, bawełnianychi jedwabnych tkanin. Szyty w kształcie pustego pasa, ma frędzle na końcach. MoŜe być jednokolorowy lub drukowany. Swoje początki ma w Indiach. szal (4) - damski dodatek odzieŜowy w formie długiego, wąskiego paska z tkaniny lub dzianiny, który jest noszony na szyi; jego końce leŜą na ramionach. szal wełniany - odzieŜowy dodatek w kształcie kwadratu, w rozmiarze przynajmniej 70 cm. Tkany z wełnianych przędz; filcowany i ozdobiony frędzlami na bokach. Stosowany jako ochrona przed zimnem. Był popularny na wsiach, noszony zwłaszcza przez starsze kobiety. szalowa bluzka - Bluzka z dekoltem na przodzie zapinana lub wiązana z przodu lub z tyłu. Często wiązanie jest umieszczone z przodu a bluzkę wciąga się przez głowę. szaty, stroje - długi, luźny, odświętny strój w regularnym ciemnym kolorze i kształcie; stosowany na pewne ceremonie przez sędziów, nauczycieli, księŜa, itd. szermeza (1) - bardzo miękka, lekka jedwabna tkanina, o delikatnej, ziarnistej powierzchni i bardzo błyszczącym spodzie; tkane za pomocą techniki podwójnego nabierania,
gdzie wyŜszy, krepowy wątek jest włączony w splot płócienny a niŜszy wątek z wysokim splotem w splot atłasowy. Stosowany do damskich sukienek i lekkich płaszczy. szermeza (2) - jednostronny osnowowy podwójny splot z dwóch pełnych nici osnów, z których jeden tworzy splot trykotowy i inny płaski splot. Dzianina w splocie sz. Jest stosowana do bielizny i odzieŜy wierzchniej. szeroki biustonosz - Biustonosz, który posiada poniŜej miseczek pasek o szerokości 15 do 20 cm. szerokość siedzenia - szerokość przedniej lub tylnej części spódniczki lub spodni. Bierzemy pod uwagę, czy brzegi są zawarte w pomiarach. szew - miejsce, w którym dwie lub więcej powłok materiału włókienniczego są połączone. Osiągnięte za pomocą szycia, sklejania , innego sposobu łączenia. W zaleŜności od szycia rozróŜniamy szew ręczny za igłą, szwy lamówkowe, szew kapowany, szew obrębiający, i paru innych specjalnych szwów. szew kapowany - tworzony za pomocą łączenia dwóch lub kilku materiałów włókienniczych złoŜonych na ich końcach lub wzdłuŜ ich powierzchni. Łączenie jest wykonane za pomocą jednego lub więcej rządków splotów, lub za pomocą połączenia adhezyjnego. szew klejony - Połączenie dwóch warstw tkaniny lub materiału przy zastosowaniu materiału wiąŜącego, ciśnienia i wysokiej temperatury. Cała powierzchnia materiału jest pokryta substancją klejącą albo są tylko kropkę „kleju“. szew maszynowy - tworzony przemysłowo za pomocą szycia maszynowego. Jest tworzony poprzez wykorzystanie dwóch lub więcej nici. RóŜne rodzaje s.m. mogą być wytwarzane na specjalnych maszynach, do niektórych celów dekoracyjnych. szew owerlokowy - Typ płaskiego szwu który łączy materiały , jego krawędzie. szew podłoŜenia - schludny szew, k tory jest tworzony za pomocą składania materiału włókienniczego na jego końcach. MoŜe być odwrócony w górę, za pomocą odwracania i łączenia krawędzi materiału tekstylnego z s.p.; lub odwrócony w dół, za pomocą odwrócenia i połączenia z krawędzią materiału włókienniczego. szew ręczny "za igłą" - tworzone poprzez łączenie dwóch lub większej ilości tkanin. Łączenie
jest osiągnięte poprzez jeden lub kilka rzędów splotów tego samego lub róŜnego typu. szew zgrzewany - Połączenie materiałów włókienniczych i niewłókienniczych materiałów termoplastycznych za pomocą zgrzewania. Niektóre szwy w odzieŜy z membraną są zgrzewane. szlafrok, podomka - w talii posiada pasek. Zwykle posiada kolnierz z klapą. Produkowany z miękkiego materiału. Damski zwykle sięga stóp, męski natomiast jest do kolan. Modny powinien być krótki lub o długości trzy czwarte. Zwykle nie posiada podszewki. szmerglowanie - proces wykończania powierzchni, najczęściej wykorzystywany dla bawełnianychtkanin, mniej dla tkanin wełnianych. Tkanina zostaje obrabiana za pomocą ścierającego wałka szmerglującego lub szklanego proszku. Na powierzchni tkaniny powstaje okrywa, dając miękki, aksamitny chwyt. sznurowadło - bliźniacze, puste wstąŜki o diagonalnym, pojedynczym układzie nici, który jest z lub bez wypełniacza, o szerokości między 3 mm a 10 mm. Wytwarzane jednokolorowo i w jasnych kolorach, z końcówkami z metalu lub innego materiału. Stosowane do zawiązywania obuwia. sznurowanie - Sposób dopasowywania lub dekorowania odzieŜy umoŜliwiający zmienne dopasowywanie odzieŜy. Najczęściej stosowana do modelowania kształtu ciała w gorsecie. . szorty - damska, dziewczęca lub dziecięca część garderoby z nogawkami o róŜnej długości lub bez nogawek, najczęściej produkowane z bawełnianej dzianiny, ale takŜe z lekkiej tkaniny. sztruks – 1. lekka i o średniej masie bawełniana tkanina, z wzdłuŜnym, płaskim Ŝebrowaniem, które tworzą pokrycia wątkowe. Podstawowa tkanina posiada wartości skoku wątkowego 3, wykonana splotem diagonalnym lub płóciennym. Produkowany o róŜnych masach i prąŜkach o róŜnych szerokościach. LŜejszy typ sztruksu wykorzystywany jest w dziecięcej i damskiej odzieŜy a cięŜsza forma na sportową i roboczą odzieŜ. Słowo "sztruks" oznacza "aksamit Ŝebrowany po długości"; znany takŜe pod nazwą Manchester aksamit. 2. prąŜkowana tkanina bawełniana, rzadziej wełniana, z której szyje się spodnie, marynarki i inne części garderoby wierzchniej. Nazwa wywodzona z niem.
Struck, synonimu częściej uŜywanej dziś nazwy Cord. sztuczna skóra plastikowa warstwa, produkowana przez pigmentację nałoŜoną na plastik , tkaninę lub inne materiały warstwowe. Jako tworzywo sztuczne stosuje się chlorek poliwinylu, poliuretan, poliakryl lub ich mieszanki. Ze sztucznej skóry i materiałów mieszankowych produkuje się damskie i męskie płaszcze, Ŝakiety. sztuczne futro tkane - ma wygląd prawdziwego futra. Wytwarzane na podwójnie pluszowym krośnie, gdzie runo jest tworzone przez osnowę runową, która zwykle jest z włókien poliakrylonitrylowych fibres, sztucznego jedwabiu lub wełny. Podstawą tkaniną jest bawełna lub mieszana i jest wzmocniona za pomocą wykończenia na jej tyle. Runo jest wykończone róŜnymi technikami barwienia, tkania Ŝakardowego, nadruku, cięcia, czesania, itp. Stosowane do produkcji zimowych płaszczy i dekoracyjnych elementów do odzieŜy. szwalnicze nici jedwabne - gładkie nici do szycia produkowane z bawełnianej przędzy czesankowej skręconej z trzech prostych przędz. Błyszcząca i wytrzymała – przeznaczona do szycia odzieŜy i bielizny – otrzymywana poprzez merceryzację i opalanie. szycie - łączenie tkanin i innych materiałów włókienniczych za pomocą igły i nitki. WyróŜniamy szycie ręczne i maszynowe. Ręczne szycie wykorzystuje tylko jedną igłę, maszynowe dwie igły i więcej niŜ jedną nitkę. szyfon (1) - miękka tkanina bawełniana delikatna w dotyku o płaskiej powierzchni; w splocie płóciennym z czystych przędz. Stosowana do bielizny. szyfon (2) - delikatna, przejrzysta jedwabna tkanina o ziarnistej powierzchni; w splocie płóciennym z przędz z naturalnego jedwabiu lub syntetycznych włókien o skręcie S lub Z. Stosowana do lekkich sukienek, szali i chust. szyfon welurowy - wspólne określenie dla tkanin runowych o delikatnym, miękkim runie (w bawełnianych, jedwabnych lub syntetycznych włóknach), co tworzy na tkaninie w poprzeczne pasy i jest częściowo oznakowane. Stosowana w damskich sukniach i płaszczach. szyty na miarę - wykonane na miarę dla indywidualnego klienta ( według pomiarów jego/jej sylwetki oraz jego/jej osobistcyh wymagań). Zwykle wypróbowane przez klienta i przystosowane w celu zapewnienia poprawności dopasowania.
Ś ścieg - przedłuŜanie i łączenie nici od jednego nakłucia igłą do drugiego, czynność, która jest często powtarzana, nosi nazwę szycia. WyróŜniamy widoczne i niewidoczne części ściegu, które są ukryte w materiale odzieŜy. Podstawowe róŜnice zawierają: s. overlokowy, s. ręczny, s. maszynowy, oraz s. tylny. ścieg overlokowy - ręczny i maszynowy ścieg słuŜy do zapewnienia obecności wolnych, otwartych krawędzi w materiale włókienniczym oraz do połączenia krawędzi kilku materiałów włókienniczych, zabezpieczając je przed strzępieniem. Ś.o. jest tworzony przez grupy nici, z których przynajmniej jedna okrąŜa krawędź szwu materiału włókienniczego; jej oczko jest tworzone przez poprzednie oczko tej samej nici (jednoniciowy ś,o.) lub innych nici (dwu- lub wielo niciowy ś.o.) ścieg łańcuszkowy - podstawowy element splotu w osnowie, który nie tworzy połączonej dzianiny. KaŜdy ś. Jest tworzony przez pojedynczą nić i jest niezaleŜny. Stosowany jako baza w róŜnych wzorach dzianin, gdzie jest połączony z uzupełniającymi nićmi w celu utworzenia połączonej całości lub jest stosowany w połączeniu z innymi splotami. ścisłość tkaniny (liczba nitek wątku, osnowy) podaje liczbę nitek wątku i osnowy w tkaninie o szerokości i długości 1cm. Jest to wyraŜenie ścisłości tkaniny w wątku i osnowie. MoŜna równieŜ wyrazić przez ułamek gdzie licznik jest liczba nitek osnowy a mianownik liczba nitek wątku.
ściągacz rypsowy - pojedynczo nabierana taśma z wiskozowego sztucznego jedwabiu, przędzy bawełnianej lub wiskozowej o odwracalnym ściągaczu tworzonym przez splot płócienny z bardziej szorstkimi przędzami w wątku i mniej szorstkimi w osnowie. Krawędzie są w pogłębionym splocie. Jest wytwarzany w jednym kolorze, jasno kolorowy oraz z efektem mory, o szerokości 5 mm a 70 mm. Wykorzystywany do celów dekoracyjnych. śednio-wysoki biustonosz - Biustonosz, który poniŜej miseczek posiada pasek o szerokości 2.5-3 cm. śliniak (1) - część odzieŜy, która chroni ją przed zabrudzeniem i plamami. WyróŜniamy dziecięcy, fryzjerski, itd. Zwykle wytwarzany z bawełnianej lub jedwabnej tkaniny. śliniak (2) - stosowany do ochrony odzieŜy dziecięcej. Wytwarzany z materiału zmywalnego. Jego kształt i rozmiar jest przystosowanych do jego uŜytkowania. śpioszki dziecięce - bielizna dla dzieci, która jest wytwarzana w jednym kawałku, z zapięciem do talii na jej tyle i otworem w kroczu. Jej rękawy i nogawki kończą się elastycznie. Produkowane są z lekkiej dzianiny bawełnianej wytwarzanej na interlokowej osnowarce lub na ramach francuskich. średnia długość - modna długość damskiej odzieŜy, sięgająca poniŜej kolan, do połowy łydki. Była bardzo popularna na początku lat 1970 i 1990.
T tafta – alpaka - jedwabna tkanina, która jest imitacją alpaki; w splocie płóciennym jest nieco sztywna w dotyku, o lekkim połysku i delikatnym ściągaczu. Osnowa jest z przędzy bawełnianej i wątek jest ze sztucznego jedwabiu. Stosowana do damskich sukienek. tafta – chameleón - ścisła tkanina jedwabna, która jest nieco sztywna w dotyku, i ma metaliczny połysk i delikatny, pogrubiony ściągacz; w splocie płóciennym z czerwona nitka w osnowie. Przędze w wątku są Ŝółte i niebieskie, które w świetle słonecznym dają efekt zmieniającego się koloru jak kameleon. tafta – changeant - ścisła tkanina jedwabna, która jest nieco sztywna w dotyku, posiada metaliczny blask i delikatny, odwracalny ściągacz. Daje wraŜenie zmiennego koloru, efekt osiągnięty przez jednokolorową osnowę i wątku w innym kolorze lub kolorach. Stosowana do damskich formalnych sukienek. tafta - chifon (szyfon) - bardzo lekka jedwabna tkanina, która jest miękka w dotyku, ścisła i ma zwykły delikatny, pogrubiony ściągacz; w splocie płóciennym. Stosowana do damskich sukienek. tafta – chiné - ścisła tkanina jedwabna, która jest nieco sztywna w dotyku, posiada metaliczny blask i delikatny, odwracalny ściągacz; w splocie płóciennym o drukowanej osnowie, co jest osiągnięte przez delikatne przedstawienie znaku. Stosowana do damskich sukienek. tafta - façonné (1) - ścisła jedwabna tkanina, która jest nieco sztywna w dotyku i ma metaliczny połysk oraz delikatny, pogrubiony ściągacz; w splocie płóciennym, wytwarzana głównie jako drukowana tkanina ze wzorem kwiatowym. tafta - façonné (2) - jedwabna tkanina, która jest sztywna w dotyku, i ma metaliczny połysk oraz pogrubiony, delikatny odwracalny ściągacz we wzorze splotu, często o wzorze Ŝakardowym. Stosowana do damskich sukienek. tafta – glassé - tkanina jedwabna, która jest nieco sztywna w dotyku i ma delikatny, pogrubiony, odwracalny ściągacz oraz metaliczny połysk. Zwykle ma osnowę i wątek w róŜnych kolorach. Stosowana do damskich sukienek. tafta – imprimé - gruba jedwabna tkanina, która jest nieco sztywna i ma delikatne, pogrubione, odwracalne rozcięcie oraz
metaliczny połysk; w splocie płóciennym, zwykle z nadrukowanym wzorem. Stosowana do damskich sukienek. tafta – quadrillé - gruba jedwabna tkanina, która jest nieco sztywna i ma delikatne, pogrubione, odwracalne rozcięcie oraz metaliczny połysk; w splocie płóciennym, o charakterystycznym wzorze w kratkę. Stosowana do damskich sukienek. tafta – rayé - jedwabna tkanina, która jest nieco sztywna w dotyku i ma delikatny, pogrubiony, odwracalny ściągacz, lekko błyszcząca, z charakterystycznym paskiem pionowym w róŜnych kolorach. W przeznaczeniu do izolacji, paski są tworzone za pomocą splotu. Stosowana do damskich sukienek. tafta – satynowa - płaska, średniej wagi jedwabna tkanina, która jest ścisła i w osnowowym satynowym splocie; jej tył jest błyszczący i przypomina satynę. Stosowana do damskich sukienek. tafta – trawersa - ścisła tkanina, która jest nieco sztywna w dotyku, posiada metaliczny blask i delikatny, odwracalny ściągacz; w splocie płóciennym o wyraźnym odwracalnym wzorze, stosowana do damskich sukienek. tafta (2) - tkanina jedwabna o delikatnym połysku, szeleszcząca przy poruszaniu; stara nazwa dla tafty. tafta (tkanina) (1) - sztywna, gruba, średnio cięŜka jedwabna tkanina o lekko metalicznym połysku i pogrubionym, ale cienkim odwracalnym ściągaczu; wytwarzana w splocie płóciennym i cienkiej osnowie i nieco sztywnym w dotyku. Wytwarza z naturalnego jedwabiu lub wiskozowego jedwabiu sztucznego. Stosowana do damskich sukienek na specjalne okazje. Pojawia się w róŜnych rodzajach, wyróŜniamy: alpaka, armura., broszowana, ecossaise t., faonn t., fleur t., glass t., chameleon t., imprim t., quadrill t., muślinowa, ray t., rypsowa t., satynowa, changeant t., chiffon t., chin t., traverse t., uni t. i roślinna. tafta (tkanina) (2) - gruba wełniana tkanina, która jest nieco sztywna w dotyku, i ma delikatny, odwracalny ściągacz osiągnięty za pomocą splotu płóciennego oraz podwójnej osnowie. Zwykle barwiona w pojedynczym kawałku. Jej (tkanina mieniąca się róŜnymi kolorami)wygląd jest nadany przez kontrastowe kolory w osnowie i wątku.
Stosowana do damskich formalnych sukienek. Nazwa pochodzi od włoskiego słowa "taffeta" (= błyszcząca). tafta jedwabna - gesty rodzaj tkaniny jedwabnej, która jest nieco sztywna w dotyku i ma metaliczny blask oraz delikatne, odwracalne ściągacze; w splocie płóciennym a ekskluzywnie z naturalnego jedwabiu. Stosowane do produkcji parasoli. tafta muślinowa - bardzo delikatna, ale nieco sztywna, przewiewna, lekka, jedwabna tkanina z delikatnym, pogrubionym, odwracalnym cięciem oraz o lekkim połysku; wytwarzana w splocie płóciennym. Stosowana do damskich sukienek. tafta rypsowa - lekka, ścisła tkanina jedwabna, która jest nieco sztywna w dotyku i ma delikatne nacięcie. Ma jedwab orgazyńskiw osnowie i przenośnik w wątku. Stosowana do damskich sukienek. tafta tasiemkowa - płócienna taśma ze sztucznego jedwabiu, octanowego lub poliamidowego jedwabiu, o krawędzi w innym splocie. Jest barwiona i drukowana, ma regularną płaską powierzchnię, o szerokości między 6 mm a 110 mm. Stosowana do celów dekoracyjnych. taśma – kratki do przyklejania na gorąco Taśma , która jest przyklejana na brzegu ubioru, w celu umocowania podwinięcia brzegu. Zastępuje maszynę do szycia – podwijarkę, stosowana do podwijania krawędzi spódnic, sukienek i płaszczy taśma (1) - uszlachetniony splot, płaska wstąŜka; o szerokości 6 mm - 15 mm, ze skośnym systemem pojedynczej nitki i gładką, błyszczącą dwustronna powierzchnią. Produkowana w szerokim zakresie kolorystycznym i wzorniczym. Wykorzystywana do dekoracji odzieŜy i róŜnych innych celów technicznych. taśma (2) - Taśma kapeluszowa pojedyncza jedno- lub wielobarwna nitka, stosowana jako element dekoracyjny w kapeluszach. Gallon pojedynczy - jedno- lub wielobarwna nitka stosowana do szycia odzieŜy, bielizny , pantofli itd. Taśma do zawiązywania – grubsza taśma ze wzmocnionymi brzegami stosowana do zapinania bielizny, odzieŜy Plecionka – tkana taśma z jednym brzegiem wzmocnionym. Stosowana np. do obszywania bielizny. Taśma z tafty – podwójna taśma tkana z nici wiskozowych, acetatowych lub poliamidowych. Stosowana do dekoracji. taśma antypoślizgowa - wąski materiał włókienniczy,o splocie płóciennym lub skośnym , zwykle o szerokości 25 mm i wykończony za pomocą podłuŜnego
spilśniania elastyczną nicią o nie poślizgowym wierzchniej powierzchni. Wszyta w talię spodni i spódnic. taśma diagonalna - jedno-wątkowa wstąŜka lub tkanina, która ma szerokość pomiędzy 6 mm - 60 mm; produkowana z róŜnych materiałów, cztero-skokowym łamanym splotem diagonalnym, który tworzy reliefową strukturę na powierzchni. Jej końce mogą mieć róŜne kolory. Wykorzystywana jako lamówka na wykończenie odzieŜy, do produkcji zamków błyskawicznych lub do celów technicznych. taśma do obszywania - lamówka wykończenie stosowane jako taśma. taśma do spodni (1) - taśma z błyszczącej bawełnianej przędzy lub poliamidowego jedwabiu o szerokości 10 mm - 14 mm; o diagonalnym splocie z wzmocnionymi brzegami o płóciennym splocie. Wykorzystywane do ochrony niŜszych części nogawek spodni. taśma do spodni (2) - taśma z przędzy bawełnianej, poliesterowej lub poliamidowego jedwabiu, z lamówką o diagonalnym splocie. Ma wzmocnione brzegi. Jest kolorowy, ma szerokość 10 mm 14 mm, i jest uŜywany jako pasek do spodni. taśma elastyczna - jedno lub dwuwątkowa, podłuŜna elastyczna taśma, która moŜe być róŜnej długości, z jedną lub więcej osnów z bawełnianych lub innych przędz oraz elastycznych nici, moŜe być przeplatana w wiele splotów. Jej powierzchnia jest nieco teksturowana. Wykorzystywana w produkcji bielizny, odzieŜy wierzchniej, kostiumów kąpielowych, klamer i bandaŜy. taśma identyfikacyjna na pagonach rangi oficerskiej - wstąŜka z bawełnianej lub wiskozowej przędzy jedwabiu sztucznego, w rypsowym splocie ze skośnymi prąŜkami. Kolorowa, o szerokości 10 - 30 mm; wykorzystywana do identyfikacji mundurów. taśma izolacyjna - gładka taśma stosowane do izolacji w inŜynierii elektrycznej. taśma krepowa - jedno wątkowa taśma z wiskozowego lub poliamidowego jedwabiu o splocie krepowym który tworzy lekką teksturowaną powierzchnię. Jej brzegi są często w róŜnych kolorach; ma szerokość od 8 mm - 20 mm. Wykorzystywana do produkcji bielizny damskiej. taśma odblaskowa - Dobrze widzialna taśma w odblaskowym kolorze. Stosowana jako taśma w odzieŜy ochronnej dla policji, straŜaków, pracowników na drodze, odzieŜy dla dzieci. Zapewnia ona dobrą widzialność nawet przy ograniczonej widoczności na drodze itd.
taśma regulująca - taśma lniana z jedwabiu sztucznego albo poliamidowego, z przędzy bawełnianej lub wiskozowej i pasów błyszczących. Jej kolory mogą być jaskrawe; ma gładką, jaskrawą, wzorzystą powierzchnię, w większości przypadków z małym dodatkiem przędzy fantazyjnej, o szerokości pomiędzy 6mm a 50mm. Jest uŜywana jako dekoracja w przewiązywaniu opakowań. taśma wzorowana - dziana, płaska, wzorzysto pleciona, wytwarzana z przędzy wiskozowej i bawełnianej oraz jedwabiu sztucznego. Jest przeplatana po przekątnej w systemie jednej nici, o stałych brzegach z regularnymi przerwami. Jest kolorowa oraz ma gładką, dwustronną powierzchnię, zwykle o szerokości od 4 mm do 10 mm. Wykorzystywana do odzieŜy dekoracyjnej. taśma wzorzysta - pojedynczo nabierana, podwójnie nabierania, wiele razy nabierana, lub wielo-osonowowa taśma, o szerokości między 10 mm i 100 mm; z przedzy bawełnianej lub wiskozowej, oraz ze sztucznego jedwabiu lub przędzy metalizowanej we wzorze Ŝakardowym oraz z pogrubionym, wytkanym wzorem reliefowym na przodzie. Stosowany do wielu celów dekoracyjnych, takich jak lamówka w bieliźnie i innej odzieŜy, etykiety, przywieszki z numerem rozmiaru, monogramy, naszywka na ubranie. taśma zamka - ma cienką, poziomą frill na powierzchni, tworzoną przez wprowadzanie standardowych i skręconych nici, wprowadzanie nici o większej i lesser tautnesses, lub wprowadzanie cieńszych i grubszych interlaced splotów . Zwykle stosuje się lniany lub twill-backed splot . taśma, pasek - wąski materiał włókienniczy (lub wstąŜka) o szerokości do 10 mm; zawiera się w szerokim zakresie materiałów i stosowana jest do celów technicznych. technika „Fair Isle“ - Kolorowy wzór dzianiny z motywami krajów nordyckich. Dzianina moŜe być zrobiona ręcznie lub maszynowo. W obu technikach dzianina posiada luźno sterczące przędze po lewej stronie, dlatego dzianina ta jest wzbogacona i jej izolacja termiczna jest lepsza. technologia produkcji podwójnego materiału tkanie razem dwóch materiałów, gdzie przód i tył mogą być identyczne lub róŜne. Materiały są połączone za pomocą poruszającego się lub kurczącego się sprzęgła lub za pomocą specjalnej łączącej osnowy (rzadziej łączącego wątku). Stosowane jest w tkaniu cięŜkich wełnianych tkanin.
technologia tkacka, technologia tkania zastosowanie podstawowych splotów lub ich pochodnych w kompozycji tkanin z kilkoma układami nici osnowowej i wątkowej lub z obydwoma razem. technologia Ŝakardowa - technologia tkania wzorów na szeroką skalę brokatów, adamaszków i tkanin na meble. KaŜda nić osnowowa jest samo-kontrolowana, pozwalając nba rotację róŜnych splotów. tekstylny materiał drukowany - tkanina, na której tworzone wzory z jednego lub więcej kolorów za pomocą drukujących tuszów oraz technologii drukowania, które dzielimy na druk wypukły/druk ręczny maszynowy druk, ekranowy druk oraz druk transferowy. termiczne runo - Zobacz Interlining tetra - kategoria materiałów włókienniczych do produkcji ciepłej odzieŜy, która ma swój początek we wczesnych latach 80-tych. Początkowo był to jedynie ciepły wełniany środek wszyty między dwa materiały tekstylne, później była to tkanina o specjalnie wyczesanym tyle lub materiał powlekany. textile fabric- materiał włókienniczy, materiał tekstylny, textile structure -struktura włókiennicza - t., której głębokość jest mniejsza niŜ jej szerokość i długość. MoŜe być wytwarzana poprzez klasyczne tkanie oraz techniki dziania; dodatkowo posiadamy t. laminowana, rodzaj koronki, filc, materiał z włókien wiązanych, materiał powlekany, materiał wzmocniony ściegiem, przeszywany materiał t., oraz materiał wielowarstwowy. tie-krawat, necktie-wiązać, wiązanie pod szyją pasek tkaniny lub dzianiny, którego szerokość jednego końca spełnia wymagania obecnej mody (między 30 mm a 120-plus mm). Jego zwykła długość to 1.30 m. Jest cięty pod kątem zwykle na trzy części; na tyle jego wnętrza jest szew, a jego przedłuŜona część jest prąŜkowana. Pierwszy krawat noszony był przez legiony rzymskie, w celu ochrony przed zimnem. Stał się ozdobnym wyrobem w 17. wieku. WyróŜniamy z pojedynczym węzłem, (stosowany w węŜszym k.), oraz z podwójnym węzłem, który tworzy regularny trójkąt. K. słuŜy jako dekoracyjny dodatek do ubioru, jest noszony na szyi. RóŜne rodzaje są wybierane na róŜne okazje. Wytwarzany z jedwabiu i tkanin wełnianych; równieŜ dziany na osnowarkach bez wymaganego wcześniejszego przetwarzania. tiul - przezroczysta, lekka tkanina lub dzianina, która ma delikatną kratkę. Wytwarzana z przędzy bawełnianej lub chemicznego
jedwabiu o jednym lub podwójnym układzie nici. Stosowany w produkcji damskich sukienek i bluzek, zasłon, dekoracji oraz do celów technicznych. tkactwo, tkanie - powtarzane przeplatanie i łączenie układu osnowowych i wątkowych nici w materiale włókienniczym na krośnie za pomocą pewnych trzech systemów tkania (lnianego, skośnego, i atłasowego). Technologie tkania stosowane są w produkcji tkanin, taśm i dywanów. tkana podszewka - patrz Podszewka tkane sztuczne futro - tkana imitacja futra, z bardzo skręconą, błyszczącą powierzchnią, produkowaną jako pluszowa tkanina z okrywą ciętą lub kształtowaną w procesach wykończalniczych. Skarbikowanie powierzchni jest tworzone poprzez wełniany wątek z moheru lub szewiotu. Wcześniej w wątku i osnowie występowała bawełna przędza, typowa dla wytwarzania splotu aksamitu. Jest wykorzystywane na damskie płaszcze, kołnierze i okrycia głowy. tkanie kolorowe - technika tworzenia wzorów podczas produkcji tkanin za pomocą splotów i przemieniania kolorów osnowowych (kolorowe snucie) oraz wątkowych nici (kolorowe przerzucanie), lub połączenia obydwóch. W ten sposób są tworzone: kratki, paski, pepita, glencheck, etc. tkanina adamaszkowa - gruba, jedwabna z podwójnym wątkiem tkanina o średniej lub duŜej masie, bogato ozdobiona wzorem i tkana techniką Ŝakardową ze sztucznego jedwabiu. Podstawą jest pięcioskokowy atłasowy splot tkacki. We wzorze jest jeden wątek na przedniej stronie i inny na tylniej, i jest to tkane płóciennym splotem. Wykorzystywany w celach zdobniczych i jako podszewka. tkanina arrache - Pokaźnych rozmiarów, dobrze wypełnione i wyczesane runo, którego włosy nie leŜą płasko ale formują powierzchnię ukrywającą diagonalne albo atłasowe sploty. Produkowana z wełnianej przędzy zgrzebnej i wykorzystywany na damskie płaszcze. Nazwa pochodzi z francuskiego - oznacząc materiał z długą powierzchnią z wełny czesankowej. tkanina bawełniana z deseniem - gęsta bawełniana tkanina ze średniej jakości przędzy, o splocie atłasowym . Stosowana na worki. W wykonaniu o wysokiej masie wzmocniona wątkiem i wyczesana po lewej stronie przypomina skórę. Stosowana w produkcji odzieŜy roboczej, szczególnie spodni. Nazwa pochodzi z języka angielskiego. Typ o wysokiej masie tej tkaniny znany jest jako skóra Angielska.
tkanina diagonalna dolna, rodzaj splotu skośnego pochodnego (1) - średnio cięŜka bawełniana tkanina; w splocie skośnym pochodnym, który tworzy na powierzchni podłuŜne (czasami odwracalne lub diagonalne) reliefowe ściąganie. Tył jest czasami czesany. Stosowane do płaszczy, odzieŜy sportowej i roboczej oraz dziecinnej. tkanina diagonalna dolna, rodzaj splotu skośnego pochodnego (2) - tkanina, która jest nieco sztywna i zwykle ma podłuŜne reliefowe ściąganie, gdzie szerokość moŜe być róŜna; na jej tyle są luźne wątki. Ściąganie moŜe być nieregularne lub zaaranŜowane w figury geometryczne. tkanina diagonalna dolna, rodzaj splotu skośnego pochodnego (3) - lekka lub średnio cięŜka wełniana tkanina, która jest nieco sztywna w dotyku i posiada podłuŜny reliefowy ściągacz nadany przez jej splot skośny pochodny. Ściąganie moŜe być takŜe nieregularne lub zaaranŜowane w figury geometryczne. Często wytwarzana z muliny. Stosowana do damskich sukienek, męskich garniturów i spodni. tkanina diagonalna na odzieŜ do jazdy konnej cięŜka wełniana tkanina, która ma charakterystyczne pionowe prąŜki, ma gruboziarnisty wygląd i jest sztywna w dotyku; ma diagonalny splot z nitką muliny w osnowie i często dwa wątki. Wykorzystywana na spodnie do jazdy konnej i na robocze spodnie. tkanina diagonalna, diagonal (1) - miękka, średnio- lub bardzo cięŜka jedwabna tkanina; w odwracalnym splocie skośnym o głębokim połysku. Stosowana do damskich sukienek i apaszek. tkanina diagonalna, diagonal (2) - o średniej masie, szorstka bawełniana tkanina; produkowana splotem diagonalnym, który na powierzchni ma wyraźne skośne prąŜki. Wykorzystywane na odzieŜ dzienną i roboczą. tkanina diagonalna, diagonal (3) - gruba, cięŜka bawełniana tkanina wytworzona z pięciu przędz; w potrójnie powiązanym splocie skośnym. Stosowana do produkcji bielizny. tkanina diagonalna, diagonal (4) - płaska, lekka lub cięŜka wełniana tkanina, która jest pełna i miękka w dotyku, a czasami lekko filcowana. Wytwarzana w odwracalnym splocie skośnym o czterech lub sześciu końcach. Wykończona za pomocą prania; czasami lekko filcowana. Stosowana do męskich i damskich garniturów, oraz spodni. Nazwa pochodzi od szkockiego słowa "tweel", który opisuje diagonalny wygląd splotu.
tkanina drelichowa, drelich - bawełniany lub lniany materiał o średniej grubości z charakterystycznym splotem z wzorem kwadratów, prostokątów albo innych figur geometrycznych zamieniających się w osnowie i wątku z diagonalnego albo atłasowego splotu przez podtrzymywanie ostrych zmian w kolejności splotów przy podziale osnowy i wątku oraz ich łączenia. Wykorzystywana na ręczniki i obrusy. W Ŝywych kolorach tkanina ta stanowi część strojów ludowych. tkanina dwuwarstwowa - dwie warstwy tkaniny o róŜniącym się wzorze, kolorze i często strukturze na prawej i lewej stronie, które są tkane równocześnie i łączone podczas tkania w specjalnych wątkowych i osnowowych połączeniach pomiędzy dwiema warstwami tkaniny. Najczęściej jest to cięŜka tkanina wełniana; przeznaczona na damskie i męskie płaszcze. Termin "double" pochodzi z języka francuskiego. tkanina Foul - miękka, o średniej masie wełniana tkanina, która jest pełna w dotyku; struktura splotu jest wzmocniona przez lekką okrywę. Produkowana o płóciennym lub diagonalnym splocie z przędzy czesankowej lub zgrzebnej. Wykorzystywana na róŜnego typu damską i męską odzieŜ. Nazwa pochodzi a Francuskiego "fouler" – kręcić. tkanina garniturowa - Wełniana, bawełniana, lniana tkanina o średniej masie wykorzystywana do szycia garniturów. tkanina gofrowana - nazwa dla jedwabnej tkaniny która ma specjalne wykończenie nadane przez kalander, dzięki któremu uzyskuje się ładny reliefowy wzór. Tkanina jest stosowana na damskie sukienki, poszewki i do celów dekoracyjnych. tkanina impregnowana - płaska tkanina jest laminowana lub powlekana specjalnymi środkami chemicznymi zgodnie z wymogami technicznymi; Obróbki wstępnej – np. pranie, gotowanie, bielenie itp. Specyficznych wykończeń mokrych – np. barwienie, drukowanie etc. Specyficznych wykończeń suchych – np. wygładzanie, drapanie etc. Specjalnych wykończeń – np. niemnące, non-ironed, wodoodporne etc. tkanina jedwabna - gęsta, cięŜka jedwabna tkanina, powierzchnia która ma charakterystyczne rypsowe prąŜki. Produkowana z cienkiego jedwabiu naturalnego w wątku lub osnowie; przędzą wątku moŜe być czasami wełna; wykonana rypsowym lub panamskim splotem . Aby osiągnąć charakterystyczne prąŜki, zgrzebne nitki wątku są obracane w róŜnych
kierunkach. Wykorzystywana na damskie sukienki i kostiumy. tkanina kędzierzawiona - lekka jedwabna lub wełniana z ziarnistą i lekko falistą powierzchnią, która jest akcentowana przez poprzeczne aranŜacje. Najczęściej stosowana w płóciennym splocie; ma charakterystyczny wygląd dzięki zastosowaniu fantazyjnej przędzy. Wykorzystywana na damskie sukienki, a w cięŜszej formie na damskie garnitury i płaszcze. Nazwa pochodzi z Francuskiego "friser" - kręcić – w odniesieniu do pofalowanej powierzchni tkaniny. tkanina Liberty - o średniej masie jedwabna tkanina o błyszczącej i gładkiej powierzchni. Produkowana z jedwabiu o siedmio lub ośmio skokowym splocie atłasowym. Stosowana na damskie sukienki, bluzki i kostiumy, a takŜe do celów dekoracyjnych, modnych akcesoriów i podszewki. tkanina Loden - o średniej masie i cięŜka wełniana tkanina która jest szorstka w dotyku. RozróŜniamy kilka rodzajów tkaniny Loden w zaleŜności od długości okrywy; najczęściej jest tkana z pojedynczej przędzy zgrzebnej. Loden jest produkowany w charakterystycznym oliwkowym, brązowym, zielonym i szarym melanŜu, który nadaje jej wytrzymałość. Stosowane na robocze, myśliwskie i sportowe płaszcze. Letni Loden jest lŜejszy, ma strukturę o płóciennym splocie która jest zakrywana delikatnie przez krótką okrywę, i jest porowata, miękka w dotyku i określonego wykończenia. Melton loden jest o średniej masie i nie ma okrywy; ma płócienny, circassian lub łączony splot diagonalny który jest wypełniony w dotyku. Modny loden jest miękki w dotyku i ma krótką okrywę na powierzchni, króta zakrywa delikatnie jego płócienny, laskas lub cirkassian splot; najczęściej jest wzorzysty. Loden trykotowy jest o średniej masie, elastyczny w w dotyku, i ma krótką okrywę na powierzchni, pozostawiając widzialne skośne lub pionowe rządki tricot tkaniny; lewa strona jest sfilcowana. Zimowy loden jest cięŜką tkaniną z krótką okrywą, która zakrywa całkowicie diagonalny splot. Nazwa pochodzi z języka niemieckiego "Lode" (= kępka włosów), a takŜe z austriackich gór z regionu Loderers, gdzie loden był początkowo produkowany. tkanina mieniąca się róŜnymi kolorami bawełniana, jedwabna, rzadkowełniana tkanina, o średniej wadze i w płóciennym lub skośnym splocie. Ma charakterystyczny zmienny efekt, który jest osiągnięty za pomocą zastosowania róŜnych, kontrastowych kolorów w osnowie i wątku.
Stosowana do damskich i męskich płaszczy, odzieŜy sportowej, itp. Nazwa pochodzi od słowa francuskiego (changeant = zmienny). tkanina na jesionki - cięŜka tkanina wełniana; wytwarzana w subtelnym splocie skośnym lub za pomocą technologii produkcji podwójnego materiału z szorstkich, zgrzeblonych przędz. Stosowany do płaszczy męskich. Nazwa pochodzi od irlandzkiej prowincji, gdzie była początkowo wytwarzana. tkanina namiotowa, brezent - bawełniana tkanina z bardziej szorstkich przędz, o odwracalnym, reliefowym nacięciem osiągniętym za pomocą splotu płóciennego z większym nabieranie osnowy. Stosowana w produkcji namiotów, w tym przypadku jest impregnowana. tkanina odzieŜowa - Tkanina wykorzystywana do produkcji odzieŜy. tkanina opalizująca - nieco sztywna, szorstka bawełniana tkanina o wyglądzie zmroŜonego szkła; w splocie płóciennym oraz z czystej bawełnianej przędzy. Tkanina ma specjalne wykończenie, do czego stosuje się Ŝrącego roztworu sody. Wykorzystywana do produkcji bielizny i sukienek damskich. tkanina papilon (1) - delikatna, miękka jedwabna tkanina z subtelnym ściągaczem. W splocie płóciennym z czystą przędzą w osnowie, w wątku jest nieco ostra. Wykorzystywana do damskich sukienek i letnich płaszczy. tkanina papilon (2) - nazwa stosowana w niektórych przypadkach dla delikatnych, wełnianych popelin, pochodzi od francuskiego słowa "papillon" (= motyl). tkanina pikowana - ma dwie osnowy i jeden lub dwa wątki . Jedna osnowa (tylna) jest bardzo napięta, tworząc płaską powierzchnię na tkaninie; druga osnowa jest luźniejsza, przeplatana z drugim wątkiem w celu utworzenia teksturowanego reliefowego zboru na powierzchni tkaniny. Powszechnie jest znana jako pika. tkanina platerowana - jej pętelki są tworzone przez dwie nitki, i są w ten sposób tworzone, Ŝe jedna nitka leŜy na prawej stronie dzianiny a druga na lewej(spodniej. Nitki mogą tworzyć materiał w tych samych lub róŜnych kolorach; zmieniając strony nitki tworzą wzór na dzianinie. tkanina pluszowa w kratę - wzór tkaniny, który zwykle znajduje się na jasnym tle tworzonym przez wytworzona z jednej lub dwu nici, duŜą lub średniego rozmiaru kratkę. Inną cechą tej tkaniny jest prostość jej konstrukcji i zastosowania kombinacji kolorów.
tkanina płaszczowa - Wełniana lub bawełniana tkanina średniej i duŜej masie, wykorzystywana do produkcji płaszczy. tkanina runowa - ogólne określenie dla tkaniny bawełnianej, tkaniny atłasowej lub tkaniny wełnianej która jest miękka w dotyku, krótkie lub długie runo na powierzchni, które częściowo lub w całości pokrywa splot. Tworzone z róŜnych rodzajów przędzy i róŜnymi splotami. Ma wiele zastosowań. tkanina siatkowa - od lekkiej do średniej masy tkanina bawełniana która jest lekko sztywna w dotyku i produkowana jest ze średniej jakości przędzy płóciennym splotem; Ma tę samą gęstość struktury w wątku i osnowie, jest koloru naturalnego, biała i drukowana. Stosowana z róŜnym przeznaczeniem na damskie sukienki, odzieŜ roboczą, tkaniny dekoracyjne i ozdoby na łóŜka. tkanina spilśniona - Tkanina po procesie spilśniania. Spilśnianie – to sposób obróbki wełny dzięki któremu uzyskuje ona pełen, gruby chwyt. Proces ten jest bardzo waŜny dla wełny. Polega on na mechanicznym łączeniu i splątywaniu włókien wełny pod wpływem czynników hydrotermicznych, środków alkalicznych lub kwaśnych oraz ruchów włókna. Poziom spilśnienia zaleŜy takŜe od rodzaju włókien i przędz. Bardziej skręcone przędze są mniej podatne na spilśnianie – niŜ te mniej skręcone. Dzianiny z luźniejszym splotem są lepiej spilśniane. tkanina strukturalna - tkanina bawełniana, tkanina jedwabna lub tkanina wełniana, która zwykle jest szorstka w dotyku o ziarnistej, porowatej powierzchni tworzonej przez splot lub przędzę fantazyjną. tkanina surowa - Tkanina w naturalnym kolorze charakterystycznym dla uŜytych materiałów naturalnych. tkanina szenilowa miękka, gruba, jednokolorowa, (zwykle) wzorzysta tkanina o lnianym lub gazejskim splocie, o wysokim runie tworzonym przez wątekze specjalnie obrobionych przędz szenilowych. Jednostronna t.sz. jest wykorzystywana przewaŜnie do dywanów. Odwracalna t.sz. jest wykorzystywana do ręczników kąpielowych, szlafroków kąpielowych, chust, szalików oraz zasłon. Z punktu widzenia złoŜoności procesu jej wytwarzania, korzystanie z t.sz. staje się coraz mniej popularne. Nazwa tkaniny pochodzi od przędzy wykorzystywanej do jej produkcji. (tkanina) szewiotowa - elastyczna, o średniej wadze wełniana tkanina, która ma delikatny połysk i jest lekko sztywna, nawet ostra w dotyku. Ma jasny wygląd, nadany przez jej
(zwykle łamany) splot skośny, który tworzy charakterystyczny wzór jodełkowy. Wytwarzane z pojedynczych lub skręconych, średnio delikatnych zgrzeblonych lub szorstkich czesankowych przędz. Stosowane w męskich garniturach, damskiej i lekkich płaszczach. Nazwa pochodzi od owcy Cheviot, z której wełny jest wytwarzana tkanina. tkanina szydełkowa - Zobacz koronka tkanina tropikalna - porowata, zwiewna, lekka wełniana tkanina, która jest nieco szorstka i sucha w dotyku, i ma chłodny wygląd oraz przezroczysta strukturę. Wytwarzana ekskluzywnie w płóciennym splocie z podwójnie lub potrójnie skręconej przędzy czesankowej, często o ostrym skręcie w róznych kierunkach i przypominającej mulinę. Stosowana do męskich lekkich letnich garniturów oraz damskich sukienek i garsonek. Nazwa pochodzi od przeznaczenia tkaniny na odzieŜ noszoną w regionach tropikalnych. tkanina turecka - miękka, lekka wełniana tkanina z odwracalnym ściągaczem; w płóciennym lub rypsowym splotem z czesankowych lub czystych zgrzeblonych przędz. Wykorzystywana do damskich sukienek i płaszczy. Produkowana takŜe z bawełny lub jedwabiu, jest stosowana do celów dekoracyjnych. Nazwa pochodzi od francuskiego słowa "ottomane" – turecka tkanina. tkanina twist - tkanina która jest ostra w dotyku i głownie jest cięŜka; ma ziarnistą, porowatą powierzchnię. Wytwarzana z czesankowych przędz w więcej niŜ w jednym kolorze, które są skręcone trzy razy. Zwykle jest w splocie skośnym a takŜe w splocie płóciennym. Tkanina ta jest stosowana do produkcji męskich garniturów w stylu sportowym. Nazwa pochodzi od angielskiego wyrazu "twist", co wyraŜa połączenie ostrejskręconej przędzy w wytwarzaniu tej tkaniny. tkanina typu Oxford - lekka bawełniana tkanina o porowatej powierzchni i widocznym splocie Panama . Tkana z średnio-czystych przędz, zwykle w pasy i kratkę. Wykorzystywana do koszulek roboczych i sportowych, bluzek i sukienek. Nazwa pochodzi od sportowych koszulek noszonych przez studentów Uniwersytetu w Oxfordzie. tkanina ulster - cięŜka wełnianego typu loden tkanina, z długą, jednostronną, błyszczącą okrywą, która jest miękka w dotyku. Jej płócienny lub diagonalny splot jest ukryty okrywą z przędzy czesankowej, która najczęściej jest melanŜowa . Tkanina jest
naturalnie impregnowana i jest wykorzystywana na sportowe płaszcze. Nazwa pochodzi od nazwy świętego patrona myśliwych, Hubert. tkanina wątkowa - ogólne określenie dla tkaniny, która jest tak skonstruowana, Ŝe na przedzie punktów łączących wątku prevail, wykorzystuje się splot wątkowy. tkanina wielokolorowa (1) - przędza fantazyjna w której są wplecione w odpowiedniej kolejności dwa lub więcej kolorów, ze stopniowym cieniowaniem od jasnego do ciemnego odcienia. Ten efekt jest osiągnięty za pomocą barwienia motka lub szpulki na róŜne kolory. tkanina wielokolorowa (2) - wzór tkaniny, którego odcień zmienia się stopniowo od jasnego do ciemnego. Stosowany w paskach i kratkach, w tkanych i drukowanych wzorach, najczęściej w tkaninach jedwabnych, ale takŜe w lekkich i średnio cięŜkich bawełnianych i wełnianych tkaninach. Wykorzystywany do damskich sukienek, krawatów i parasoli. Nazwa pochodzi od francuskiego słowa "ombrer" (= cienować). tkanina z białymi paskami - tkanina wzorzysta, która produkowana jest z łamanymi białymi paskami o szerokości 1 cm na ciemno szarym lub czarnym tle, stosuje się na męskie garnitury wełniane, tkanina taka produkowana jest z przędzy czesanej. tkanina ze wzorem powtarzanym na całej powierzchni - WyraŜenie pochodzące z języka angielskiego dla materiałów, których wzory pokrywają całą powierzchnię i nie tworzą oddzielnych, niezaleŜnych motywów wzorów ale są połączone wzorami na całej powierzchni. tkanina, dzianina - Tkanina płaska – materiał zrobiony za pomocą techniki tkania, dziania, szydełkowania wykorzystywany do wyrobu odzieŜy. tkanina, materiał - 1. materiał włókienniczy złoŜony z dwóch lub więcej osnowowych i wątkowych układów nici, które są przeplatane podłuŜnie splotami płóciennymi, skośnymi lub atłasowymi. WyróŜniamy bawełniane, atłasowe, wełniane i lnianezgodnie z surowcami stosowanymi do ich produkcji i w jaki sposób są przetwarzane. 2. wyrób włókienniczy płaski powstający w wyniku przeplatania ze sobą (według załoŜonego splotu) wzajemnie prostopadłych układów nitek osnowy i wątku. Proces wytwarzania tkaniny nazywa się tkaniem i wykonywany jest na krosnach tkackich (ręcznych lub mechanicznych). Półproduktem do produkcji tkanin jest przędza tkacka.
tkany plusz - runowa tkanina o regularnym runie, wytwarzana na podwójnie - pluszowym krośnie. W osnowie runo jest tworzone przez runową osnowę, gdzie stosowana jest wełna, sztuczny jedwab lub włókna syntetyczne. Podstawowa tkanina wytworzona jest zwykle z przędz bawełnianych. Stosowane do produkcji płaszczy i odzieŜy sportowej, a takŜe do ozdoby odzieŜy. tło - podstawa lub podłoŜe materiału, na którym tworzy się wzór. Tło moŜe być jednokolorowe, wzorzyste melanŜowe rastered albo reliefowe. toaleta wieczorowa - damska odzieŜ formalna, która zwykle jest dopasowana powyŜej talii i ma duŜy dekolt. Spódnica jest doskonale poskładana, moŜe być krótka, długa lub średniej długości. Stosowane materiały są delikatne i lekkie, często transparentne, a najpopularniejsze zawierają. taftę, brokat, koronkę i welwet. toga - męska górna odzieŜ noszona w StaroŜytnym Rzymie jedynie przez obywateli. Główne togii zawierały toga virilis, noszone przez męŜczyzn w wieku ponad 16 lat, the toga candida, która była bielona i noszona przez kandydatów i wyŜsze władze, the toga praetexta, która była barwiono na purpurowo i noszona przez młodych, the toga purpura, która była czerwona i noszona przez senatorów. ton w ton - termin stosowany dla wzoru wykorzystywanego w tkaninach i dzianinach, w którym kolory i wzory oraz tło są trudne do rozdzielenia; tworzony w tym samym kolorze, ale w róŜnych odcieniach. Czasami takie efekty są osiągnięte w jednokolorowych tkaninach poprzez techniki tkania. tonowany atłas, cieniowany atłas - pochodna splotu atłasowego, w którym cieniowanie jest osiągnięte poprzez dodanie punktów łączących w ograniczonych powierzchniach podstawowego wątkowego atłasu. Splot jest zwykle stosowany w tkaninach na damskie suknie atłasowe. tonowany diagonal, cieniowany diagonal pochodna splotu skośnego tworzone przez progresywne wzmacnianie podstawowego wątkowego splotu skośnego, osiągając efekt cieniowania. Ten splot jest stosowany z jedwabnymi i tkaninami wełnianymi. top, górna część - określenie ogólnie stosowane do róŜnych rodzajów damskich bluzek, koszul lub swetrów w modnym stylu. torebka kieszeni - Część wkładki lub wszytej kieszeni , która moŜe składać się z jednego lub dwóch kawałków.
tren - przedłuŜona tylna część sukni lub spódnicy, która ciągnie się w róŜnych długościach po ziemi; przedłuŜa sylwetkę oraz dodaje noszącemu ubranie godności i szlachetności. UŜytkowane jako modna ozdoba do ślubnych, wieczorowych i innych sukni noszonych na specjalne okazje. MoŜe być integralną lub odłączalną częścią sukni. W dawnych czasach noszono go jedynie na dworze królewskim. W średniowieczu, stanowił oddzielne ubranie, noszone na ramionach, takŜe przez męŜczyzn. trencz - jedno- lub dwurzędowy damski lub męski płaszcz z szerszymi klapami i kołnierzem; ma sportowy styl, szycie na tyle i często naramienniki, yoke oraz rękawy reglanowe. Wytwarzany z płaskiej, lekkiej tkaniny, która zwykle jest impregnowana, gabardyną lub rypsem jedwabnym). Oryginalnie był noszony w Anglii jako płaszcz Ŝałobny. trilobal (włókno) - kształt poprzecznego odcinka trójstronnego, okręconego, profilowanego syntetycznego włókna, które tworzy świecące efekty w tkaninie. trwałość barwnika - odporność barwnika materiału włókienniczego który chroni przed róŜnymi efektami pojawiającymi się w produkcji oraz podczas praktycznego uŜytkowania. trykot (splot tkacki) (1) - jej wygląd – dzięki charakterystycznym nacięciom – jest podobny do dzianiny trykotowej. Tworzony z pustych, podwójnie osnowowych, podwójnie nabieranych splotów, w ten sposób, Ŝe podczas tkania punkty łączące nie są pokryte, zamiast zmniejszać obroty ostrza w tkaniu sekwencyjnym tworzy się nacięcia podobne do dzianych. Stosowane w produkcji tkanin wełnianych do formalnych garniturów, damskich garsonek i mundurów. trykot (splot tkacki) (2) - podstawowy jednostronny splot osnowowy, w którym tkanina jest wykonana z threaded warp. Jedna nić tworzy sploty na przemian w dwóch sąsiadujących kolumnach. Poprzez przeciąganie oczek, sploty wykonane są na przemian na jednej stronie, później na następnej. Stosowane w produkcji atłasowej bielizny. T-Shirt - Górny element ubioru wykonany z dzianiny z krótkimi lub długimi rękawami, okrągłym dekoltem, lub o kształcie V lub innym. Zwykle zakładany bezpośrednio na ciało jako – odzieŜ osobista lub jako górna część odzieŜy. MoŜe być jednobarwna lub ozdabiana np. przez nadruk. Najczęściej są wykonane dzianin. T-shirt, podkoszulka - kształt koszulki, który jest oparty na krótki rękawach, okrągłym
dekolcie. Gdy leŜy płasko, jej kształt tworzy literę T. tunel na pasek - tunel tworzony poprzez połączenie dwóch materiałów włókienniczych lub przez złoŜenie jednego z nich tak, aby elastyczna taśma, taśma, pasek itp., mógł przejść przez niego, co tworzy wymagane udrapowanie. tunika (1) - płaszcz w stylu koszuli, który jest noszony na ubraniu na specjalne okazje. tunika (2) - odzieŜ noszona przez kobiety i męŜczyzn w StaroŜytnym Rzymie. T. jest w kształcie koszulki i sięga poniŜej kolan. Początkowo była bez rękawów; później została wyposaŜona w rękawy sięgające łokcia. Często była wiązania. tunika (3) - kamizelka bez rękawów o długości siedem-ósmych. tunika (4) - sukienka o długości siedem-ósmych z rozcięciami z boku. Noszona na spodniach lub spódnicy. Zwykle noszona z paskiem. turban - nakrycie głowy oryginalnie noszone przez narody Muzułmańskie, składa się z czapki z pasem jedwabnego materiału owiniętego wokół niej. Pod wpływem inspiracji do wytworzenia kapeluszy damskich w tym samym kształcie, stał się modny w późniejszych latach II Wojny Światowej. T. dotarł do Europy w czasie Krucjat. W modzie burgundzkiej t. był noszony przez kobiety mi męŜczyzn w sądzie. turniura - poduszka z sierści konnej, która była stosowana poniŜej pleców jako rozszerzenie i ozdoba spódnic. Było bardzo modne pod koniec XIX wieku. tweed (1) - prosty lub lekko talkowany płaszcz wykonany z lekkiej tkaniny wełnianej; wąski przy szyi. Był modny w okresie Biedermeier.
tweed (2) - elastyczna, porowata, średnio lub bardzo cięŜka wełniana tkanina, o czystej, pogrubionej powierzchni; w płóciennym lub odwracalnym splocie skośnym. Wytwarzana z średnio-delikatnych przędz zgrzeblonych oraz szorstkich wełniany przędz, które są elastyczne i często mają pęczki. T. był produkowany oryginalnie ręcznie z wcześniej nieuprzedzonych przędz. Lekki stosowany jest do damskich i męskich płaszczy. Nazwa pochodzi od rzeki the River Tweed w południowej Szkocji, która przepływa przez region, gdzie taki rodzaj tkaniny (Harris tweed)byłam początkowo wytwarzana. Nazwa moŜe być takŜe związana z angielskim słowem "twill" lub szkockim "tweel", co jest powszechnie stosowane do oznaczania tej tkaniny. tweed Donegal - wełniana tkanina z szorstką, porowatą powierzchnią i surowym, wyraźnym wyglądem, o płóciennym splocie. Zazwyczaj osnowa jest jasna a wątek ciemny. Produkowana z szorstkiej przędzy zgrzebnej, często z kolorowymi nopkami. Tkanina ta jest wykorzystywana na damską i męską odzieŜ sportową. Nazwa pochodzi z Irlandii z rejonu Donegal, gdzie produkowana jest tkanina. tweed irlandzki - o średniej masie, spręŜysta, porowata wełniana tkanina z delikatnym splotem diagonalnym struktura ma charakterystyczną białą osnowę i kolorowy wątek; generalnie robiona ręcznie z przędzy zgrzebnej. Wykorzystywana na męskie marynarki i płaszcze, a takŜe na damskie płaszcze i kostiumy.
U ubiór w stylu drwala - fason modnej odzieŜy damskiej, z prostym krojem, luźna, w sportowym stylu marynarka sięgając do talii. Stosowana w bluzach i marynarkach z wąskimi ramionami i okrywającymi tułów. Nazwa pochodzi od marynarek Canadian lumberjack. ubiór, ubranie - odzieŜ projektowana w jakimś celu składająca się z więcej niŜ jednego wyrobu. Zwykle składa się ze spodni i Kutki lub swetra, bluzki lub kamizelki. Zawiera równieŜ odzieŜ domową, pływacką. ubranie egipskie - Pierwotnie strój antycznych Egipcjan składał się z fartucha, który był noszony przez męŜczyzn i kobiety. Inną częścią garderoby, którą noszono była koszula bez rękawów, która później noszona była razem z kamizelką. Koszula i fartuch kobiet był dłuŜszy od tego noszonego przez męŜczyzn, koszula sięgała sięga kostek a fartuch do kolan. W późniejszych czasach do garderoby dołączył lekki płaszcz i plisowana sukienka dla kobiet zrobiona z lekkiej tkaniny. ubranie wierzchnie, kombinezon - część garderoby, najczęściej z bawełny, w której tułów, rękawy i spodnie połączone są w jedną całość. Przód posiada długie rozcięcie sięgające od dekoltu do poniŜej linii talii. Wykorzystywane jako odzieŜ robocza, lub (jeśli wykorzystuje się lepsze materiały i cięcia) odzieŜ sportowa lub relaksacyjna. ubranie wierzchnie, pajacyk, kombinezon prosta część garderoby dla niemowląt i dzieci (czasem dorosłych) z dzianiny, w której spodnie połączone są z częścią okrywającą tułów. Zapięcie zawsze sięga poniŜej talii. Zimowy kombinezon posiada długie rękawy, które mogą kończyć się bezpalcowymi rękawiczkami, i długie spodnie z nakładkami na stopy. Czasem ma kaptur. Letni kombinezon zwykle posiada krótkie rękawy i nogawki. ubranie, garnitur - dwu- lub trzyczęściowe ubranie które składa się z marynarki, spodni i (jeśli jest trzyczęściowe) z kamizelki. Zwykle noszone przez męŜczyzn. Ze względu na zapinanie, wyróŜniamy jednorzędowy oraz dwurzędowy. Głównie dzielimy garnitury na klasyczne i sportowe. Wieczorowa, marynarka oraz wyjściowe garnitury są formalne. WyróŜniamy w zaleŜności od przeznaczenia garnitury letnie, zimowe, miejskie, sportowe, itp. udrapowanie, układalność - tworzony przez rozluźnianie materiału włókienniczego.
Stosowane w ozdabianiu damskiej odzieŜy, zwłaszcza sukienek, spódnic i bluzek. układać w warstwy, przykrywać - zwarta, lekka, bawełniana lub lniana tkanina wytworzona z czystych przędz; w splocie płóciennym. Stosowana do produkcji pościeli oraz damskich bluzek. układalność podsumowanie własności materiałów włókienniczych, które zawiera miękkość, elastyczność i wydajność. Jej obszar jest zgodny z rodzajem materiału i celem uŜytkowania. Odnośnie materiałów odzieŜowych, u. jest często określona przez obecne trendy. ukośne cięcie odzieŜy - OdzieŜ, której główne elementy są tak wycięte, Ŝe centralne linie są ukośnie ułoŜone względem nitek osnowy i wątku. Dzięki temu odzieŜ lepiej sę układa i lepiej „pracuje“. ukryte zapinanie - zapinanie, gdzie przednie krawędzie są zapinane na guziki. Stosowane zwykle w rozporkach, jest ukryte (np. w męskich spodniach). ukształtowana odzieŜ - OdzieŜ dopasowana w talii, części poniŜej i powyŜej talii nie muszą być bardzo dopasowane. uniform, mundur - jednolity strój, wytwarzany według ścisłych specyfikacji ze standardowych materiałów włókienniczych. Noszony przez członków konkretnych organizacji, w tym wojska. Niektóre zawody mają swoje własne specjalne mundury, które mogą być robocze lub okazyjne. ustawienie, stabilizacja - proces wykończalniczy, podczas którego podnosi się i utrwala jakość włókien syntetycznych, przędzy lub wykończonych tekstyliów; chroni to takŜe przed dalszymi odkształceniami. Stabilizacja tkanin z włókien syntetycznych jest wykonywana przez działanie suchego gorącego powietrza (gorące powietrze, gorący kontakt, prąd termiczny, promieniowanie) albo za pomocą wilgoci (podgrzewanie przez parę przy temperaturze 110C a 130C). Poliamid i włókna poliestrowe są stabilizowane przez działanie suchego gorąca. uszkodzenie całego produktu - Uszkodzenie materiału na całej jego długości. Nopy – grudki z kilku nitek na powierzchni płaskiego materiału, Spilingowanie, wystające włókna, Skrzywienia Uszkodzenie całego wyrobu Uszkodzenie obecne na całej długości płaskiego materiału. Nopy – zbitki pojedynczych elementarnych
włókien na powierzchni materiału Skrzywienie – nitki nie biegną równolegle w stosunku do siebie, Nierówność materiału – materiał nie leŜy płasko na płaskiej powierzchni z powodu odkształceń nici zastosowanych w materiale Błędy w koloryzacji – błędy spowodowane uszkodzeniem miejscowym w materiale lub nieodpowiednim procesem farbowania Miejscowe błędy w wybarwieniu – jasne i ciemne plamy róŜnego pochodzenia Lokalne zróŜnicowanie w intensywności kolorystycznej między brzegami a środkiem materiału Pasowość – jasne i ciemne pasy na materiał w obydwu kierunkach : wzdłuŜ i w poprzek, w większości przypadków spowodowana przez wymieszanie róŜnych przędz Wyświecenia – defekt kolorystyczny w wyrobie polegający na metalicznym połysku wyrobu Metameryzm - zjawisko róŜnego odbioru barwy tej samej substancji ze względu na rodzaj oświetlenia. Spowodowany nieprawidłowym doborem koloru zawierającego Ŝądany odcień Zabrudzenia - zabrudzenia w okolicach miejsca z wybranym kolorem Nieprawidłowy nadruk – duŜe powierzchnie niezadrukowane lub źle zadrukowane Moiré - niepoŜądany efekt, pojawiający się w postaci regularnych punktów lub wzorów, wskutek krzyŜowania się układu co najmniej dwu regularnych siatek rastrowych, lub wzorów podobnego rodzaju Zabrudzenie – jasne zabrudzenie na duŜej powierzchni materiału Materiał niewykończony – materiał z miejscami niedobarwionymi Uszkodzenie spowodowane efektem gofrowania – efekt karbowania materiału uszkodzenie miejscowe - Zlokalizowany w ograniczonym obszarze tkaniny. Zgrubienia na przędzy – wygląd dzianiny wadliwy wskutek wadliwej przędzy, Luźne pętle – luźno leŜące nici w pętlach zwykle prostopadle do powierzchni dzianiny. Ścieg po którym pozostaje w tkaninie linearny pas prostych nitek. Długi ścieg obejmujący dwa lub więcej rzędów. Wadliwa przejrzystość – w przypadku zastosowani dwóch róŜnych materiałów, z których jeden jest zasłaniający, drugi jest zasłaniany. Wygląd jest nieprawidłowy, poniewaŜ materiał zasłaniany jest widoczny z prawej strony Uszy – w postaci grubej, nie skręconej miejscowo przędzy, co skutkuje nierównomiernościami w wyrobie finalnym. Defekt ten powstaje juŜ podczas produkcji przędzy. ZróŜnicowanie nici – jedna lub więcej róŜnych nici są wprowadzone przypadkowo w procesie tkania, do tkaniny. Nici mogą być zróŜnicowane grubością,
rodzajem skrętu, kolorem, składem, zabrudzeniem. Błąd tkacki – błąd miejscowy który zdarzył się podczas tkania Brakująca nić wątku lub osnowy indentyfikowana jak drabinka. Błędy w wiązaniu nici wątku i osnowy skutkują mniejszymi lub większymi defektami na powierzchni tkaniny. Wadliwie zahaftowane miejsce - utworzone podczas reperacji wadliwego miejsca. Skaza – grupa luźnych nici włącznie z z przerwanymi nićmi na małej powierzchni. Wciągnięcie nici wątku – powstaje podczas tkania przez wyciagnięcie jednej dodatkowej do podstawowej nici wątku . Wskutek tego w pewnych szerokościach tkaniny nić wątku jest podwójna. Krótki przeplot - - jest wtedy , kiedy nić wątku nie przechodzi w poprzek całego materiału i w niektórych miejscach wątek nie występuje. Pętla - niepoŜądana pętla z nici wątku lub osnowy. Zgrubienie – nieprawidłowe związanie wątku i osnowy na prawej stronie tkaniny Wycinek – brak nici wątku na bardzo małym odcinku tkaniny Uszkodzona krawędź – przerwana lub zdeformowana krawędź , na przykład za luźna, rozciągnięta, pozaginana Niepotrzebne ślady – perforacja lub wysunięte nici z krawędzi tkaniny Lokalne zwęŜenie – tkanina jest węŜsza w jednym miejscu w porównaniu z resztą tkaniny Pas z wątku – ślad biegnący w poprzek materiału spowodowany innym napręŜeniem wątku, lub inną odmiennością wątku np. konstrukcja, składem . Obcy materiał miejsce gdzie zostało wtkane jakieś zabrudzenie lub jakiś obcy materiał Odłamki – widoczne, róŜnie rozlokowane ostrych wtrąceń które zwykle nie moŜna usunąć. Powstają one , podczas deformacji pod wpływem ciśnienia przekraczającego elastyczność włókien, na przykład podczas nieprawidłowego magazynowania. Dziury – miejsca na materiale z uszkodzonymi nićmi , przez co powstały większe lub mniejsze otwory Zabrudzenia – zabrudzenia miejsca na materiale o róŜnych rozmiarach i intensywności Wybłyszczenie – miejsce na materiale, gdzie znajdują się niepoŜądane wyświecenia Uszkodzenia w okryciu włoskowym – spowodowana róŜnymi sposobami . Na przykład nierównomiernością przędzy, albo miejscowymi przetarciami Uszkodzenia pętli - źle utworzone pętle na tkaninie pętelkowej, na przykład wskutek nierównej wysokości, brakujących lub wyciągniętych pętelek Aloza – uszkodzenie spowodowane przez wyciągnięcie nici z tkaniny uszlachetnianie w procesie wykończalniczym zastosowana dla wełnianych tkanin; w pełni
przygotowywana poprzez mechaniczne tarcie podczas prania i lekkim drapaniu. Daje to tkaninie wygląd i chwyt bardziej luksusowy, gładką powierzchnię z ukrytym splotem i czyni ją miękką w dotyku. usztywniacz - bardzo sztywna, średnio gruba lniana tkanina, która jest gładka w dotyku; w splocie płóciennym oraz wytwarzana z
średnio delikatnych i szorstkich przędz. Usztywniona za pomocą maglowanie lub kalandrowanie. Bardziej szorstkie stosowane są do podszewki w damskich i męskich płaszczach, a delikatniejszy do damskich i męskich kurtek.
V vamberecka koronka - odobna do Belgijskiej koronki, tworzona przez nierówne tło i indywidualne motywy, któr są robione oddzielnie. Veliné (tkanina reliefowa) - miękka, średnio lub bardzo cięŜka wełniana lub bawełniana tkanina, a takŜe dzianina, o miękkiej, runowej powierzchni wymuskanej za pomocą specjalnego wykończenia w celu nadania jej charakterystycznego reliefowego wyglądu. Nazwa pochodzi o słowa niemieckiego "Wellenflausch" (= falowany flausz).
Vichy (tkanina w kratkę o naprzemiennych kolorach) - wzór stosowany zwykle w bawełnianych tkaninach. Jest średniego rozmiaru w płóciennym lub skośnym splocie, i dwukolorowa (czarno-biała, niebiesko-biała, lub brązowo-biała). Często jest stosowana jako tło w technice drukowania wzoru na wzorze. Nazwa pochodzi od francuskiego miasta Vichy, znanego ze swojej produkcji tkanin bawełnianych na fartuchy i koszule, które zwykle są w kratkę.
W warstwowy materiał - Materiał z podbiciem utworzony przez połączenie dwóch lub więcej płaskich materiałów włókienniczych lub niewłókienniczych. watolina, podkład - miękki, elastyczny, puszysty dziany lub tkany lekki materiał, który jest wytwarzany jako materiał do napawania; moŜe równieŜ słuŜyć do celów izolacyjnych lub jako modelujący wkład. wąskie spodnie - modne, damskie trzy-czwartej długości spodnie z rozporkiem. wątek - układ odwracalnych nici w tkaninach; bardziej prujący się niŜ nić osnowowa. welur - miękka, delikatna tkanina o grubej runowej powierzchni; jej przeciągnięte runo tworzy nie cięte oczka. Stosowany do damskich formalnych sukienek i płaszczy. welur, materiał welurowy (1) - tkanina wełniana , która jest miękka w dotyku i posiada podobne do aksamitu, grube, krótkie runo, które pokrywa jej skośny lub atłasowy splot. Jest średnio lub bardzo cięŜka, wytworzona z pojedynczych zgrzeblonych przędz. Stosowana do damskich i męskich płaszczy. Nazwa pochodzi o francuskiego słowa ("velours" = aksamit). V. jest szeroko, ale niepoprawnie znany jako flausz. welur, materiał welurowy (2) - określenie stosowane głównie odnośnie tkanin o krótkim runie. welur, welwet, aksamit - tkanina z grubą, bardzo niską i lekką okrywą włosową. Jest ona uformowana z nici osnowy jedwabiu naturalnego lub sztucznego, bawełny lub wełny na bazie tkanin o płóciennym lub diagonalnym splocie. Tkanina jest zazwyczaj bawełniana ale w droŜszych przypadkach zrobiona jest z jedwabiu naturalnego.
Wykorzystywana jest na damskie wyroby bankietowe lub wizytowe. wełna - naturalne włókno zwierzęce, które jest uzyskane poprzez cięcie, rozczesywanie lub epilację włosów lub sierści zwierząt (np. Owce, kozy, wielbłądy, króliki, zające). Owcza wełna ma najszersze zastosowanie w przemyśle włókienniczym; wełna z wielbłąda i kozy jest takŜe popularna, jednak mniej. Włos jest to włókno keratynowe, które wyrasta ze skóry.(Keratyna składa się z węgla, wodoru, azotu, tlenu i małej proporcji siarki). WyróŜniamy włos puszysty (który jest delikatny i często kręcony) oraz doghair (bardziej szorstki i prostszy). Selektywna hodowla konkretnych zwierząt – w szczególności zwierząt – słuŜy eliminacji lub redukcji ilości doghair, aby powstawały jedynie delikatne, długie włosy puszyste. wełna jagnięca - wytwarzana z mocnych, raczej sztywnych, przędziona z sierści psa, i z cienkiego, miękkiego, pofalowanego puchu. Otrzymywana z lamy, z rodziny przeŜuwaczy, która moŜe osiągnąć wysokość 160 cm i zamieszkuje w górach Południowej Ameryki. StrzyŜenie odbywa się raz na dwa lata, aby zapewnić zwierzętom ochronę przed cięŜkimi warunkami w górach; uzyskuje się około 2 kg - 4 kg włókna. Wykorzystuje się do produkcji wysokiej jakości tkanin z okrywą na płaszcze i cienkie koce. wełna Merynosowa - bardzo zwarta wełna z owiec Marynosowych, które pierwotnie były hodowane w Hiszpanii, później we Francji, a następnie w Europie. W dzisiejszych czasach hodowane są w Australii. Wełnę Merynosową stosuje się w produkcji
wysokiej jakości tkanin i dzianin wełnianych. wełna moherowa - ma włókna o długości 20 mm 30 mm, najczęściej występuje w śnieŜnej bieli, ale moŜe teŜ być czarna lub szara; jest bardzo delikatna i elastyczna, ma mocny skręt i wysoko jedwabisty połysk. Jest otrzymywana z kóz angorskich, które hodowane były z Azji Mniejszej; w dzisiejszych czasach hoduje się je w krajach byłego Związku Radzieckiego, Jugosławii, Hiszpanii, Południowej Afryce i Australii. Stosowana w produkcji tkanin na damskie płaszcze, w błyszczących i delikatnych materiałach w celu nadania miękkości i metalicznego połysku. wełna owcza - naturalne włókno zwierzęce otrzymane z owcy. Składa się z wełny, która jest tworzona za pomocą nieprzerwanej powłoki czystych włosów. Dolna powłoka tworzy dół krótkich, czystych, łukowych włosów; Zewnętrzna powłoka składa się z dłuŜszych, bardziej szorstkich włosów. W zaleŜności od jakości – zwłaszcza czystości – wełny, wyróŜniamy następujące rodzaje owcy: a) owca z czystą wełną – bez włosów sztywnych (zwłaszcza owca merynos) wełna vicuna - wełna z vicua (z rodziny Camelidae), charakterystyczna z powodu jej delikatnych, krótkich puszystych włosów (50 mm - 80 mm) i dłuŜszych doghair, których długosć moŜe dochodzić do 130 mm. Sdtosowane w produkcji tkanin o bardzo wysokiej jakości prznaczonych na płaszcze i koce. wełna wielbłądzia - włosy dwu- lub jednogarbnego wielbłąda, powstały z szorstkich włosów (między 60 mm a 100 mm w długości), w kolorze ciemnym brązowym lub czarnym. Ma delikatne, wygięte w łuk (o długości między 100 mm a 160 mm)w kolorze Ŝółtawo czerwonym lub piaskowym brązowym. Spód jest przędzony w wełniane przędze w połączeniu z wełna owczą lub innymi włóknami, w celu wytworzenia tkanin na płaszcze i koce. Włosy sztywne SA przędzone w szorstkie przędze zgrzeblone do zastosowania w produkcji filcu i dywanów. Najczęściej stosowany jest w Chinach, Mongolii, stanów byłego USSR i Afryce. wełna z alpaki - Cienka, miękka, błyszcząca, sierść alpaki, przeŜuwaczy z rodziny wielbłądowatych, które zamieszkują Andy w południowej Ameryce, często na ekstremalnych wysokościach około 6000m. Ich okrywa jest rezultatem adaptacji do otoczenia. StrzyŜenie odbywa się raz na dwa lata i tylko w partiach, krtóre pozwolą na przetrzymanie i ochronę przeciwko surowym warunkom; wydajność jest pomiędzy 2kg a
4kg. Wykorzystywane w produkcji tkanin połyskliwych i wysokiej jakości tkanin z przędz zgrzebnych typu wełny wielbłądziej. Tkaniny produkowane z wełny z alpaki mają tę samą nazwę. Czasami określenie wełna alpaka jest uŜywane dla materiałów produkowanych z wełny alpaki. wełna z angory - Uzyskiwana od królika angorskiego przez strzyŜenie albo depilację. Główne regiony, w których jest hodowany to Europa i wschodnia Azja. Jego siedliskiem jest Turcja i rejony Morza Czarnego. Królik angorski został „sprowadzony” do centralnej Europy z Francji w drugiej połowie dziewiętnastego wieku. Wełna z angory jest jednym z najdoskonalszych włókien ze wszystkich - jest miękka, lekka, ciepła i stosunkowo długa (moŜe mieć nawet 60mm). Wydajność waha się pomiędzy 0.9kg i 1.1kg wełny rocznie. Wykorzystywany w produkcji materiałów tekstylnych i robótek na drutach, występuje głównie w mieszankach z wełną i innymi włóknami w granicach 100%. Produkty wyróŜnia ich lekkość, miękkość i ciepło. Bardzo odpowiednia do produkcji bielizny pościelowej dla szpitali. wełna, filc - 1.Płaszcz wełniany Płaszcz wykonany z owczej wełny składającej się z puszystych włókien. Są one otrzymywane poprzez strzyŜenie zwykle Ŝyjących zwierząt.Po strzyŜeniu wełna pozostaje ze sobą w jednej całości posklejana potem, zabrudzeniami. Zwykle owca strzyzona jest przynajmniej raz na rok. Wskutek częstego strzyzenia otrzymywana jest krótka wełna. NiestrzyŜona śerść moŜe mieć negatywny wpływ na zdrowie owcy szczególnie latem. Waga wełny zaleŜy od poŜywienia, płci, wieku, klimatu. Waga wełny z dobrze odŜywionej i utrzymanej owcy wynosi ok. 47 kg. Wełna jest dzielona na klasy w zaleŜności od jakości. Najlepsza wełna uzyskiwana jest z okolic łopatek i bioder, gorsza jakośc jest z pleców, najgorsza jest z nóg, głowy i ogona. 2. Runo – płaski wyrób włókienniczy wełniana tkanina Kazan - miękka, dwustronna, cięŜka, zgrzebna wełniana tkanina, której okrywa przykrywa jej płócienny lub cztero – skokowy podwójny splot diagonalny. Kazan jest wykorzystywany w produkcji damskich koszul i sukienek. Nazwa pochodzi od Tatarskiego miasta Kazan, które było rejonem słynącym z produkcji tego typu tkaniny. Wenecka (tkanina) - spilśniona, cienka, błyszcząca wełniana tkanina, która jest miękka w dotyku i ma delikatne prostokątne sploty dwuprawe; w splocie osnowowym
pięcionitkowym jedwabie lub wzmocnionym pięcionitkowym jedwabie ze zgrzeblonych i średnio-cienkich czesankowych przędz. Czasami jest czesana. Stosowana do płaszczy damskich i męskich. Nazwa jest nadana ze względu na podobne tkaniny jedwabne oryginalnie produkowane w Wenecji. wiatrówka (1) - lekkie, krótkie, kurtko-podobne sportowe ubranie, które sięga bioder i zwykle ma kaptur. Ma jedną lub dwie kieszenie, a niŜsza część rękawów moŜe być zwęŜona. Zwykle wkładana przez głowę, moŜe mieć takŜe zapięcie na zamek. Jest luźna i ma nisko umieszczone rękawy, co ułatwia wykonywanie ruchów. Wytwarzana z lekkiej bawełnianej, poliamidowej lub poliestrowej tkaniny. Noszona podczas sportów zimowych. wiatrówka (2) - krótka, sportowa kurtka, wygodna i praktyczna; posiada wiele rodzajów zapięć. Długość wiatrówki zaleŜy od zastosowania. Produkowana z róŜnych tkanin, dzianin futer, syntetycznych skór i skór naturalnych. wiązanie, łączenie - postępowa metoda dla dodatkowego, stałego łączenia dwóch materiałów włókienniczych bez tkania albo dziania; jest to osiągane za pomocą środka wiąŜącego, najczęściej stosowane są warstwy spręŜystej pianki poliuretanowej, która po wpływem ciepła albo innych warunków spaja dwie warstwy. Celem tego łączenia jest otrzymanie lepszej jakości materiałów włókienniczych z nowymi wartościami funcjonalnymi, szczególnie jeŜeli chodzi o lekkie, łatwe w uŜytkowaniu i konserwacji, materiały przeznaczone na podszewki, które dzięki łączeniu nie przepuszczają powietrza, a takŜe obniŜają koszty w dalszym przetwarzaniu. Łączone materiały włókiennicze są odpowiednie do zastosowania w róŜnych typach odzieŜy. wieczorowa suknia - przeznaczona do noszenia na specjalne wieczorowe okazje. Jej długość nie jest ustalona, odpowie wymaganiom mody. WyróŜniamy krótkie, o średniej długości i długie suknie wieczorowe. Krótka s.w. ma tę samą długość, co zwykła sukienka dzienna; o średniej długości znajduje się między krótką a długą; długa s.w. sięga prawie do stóp. S.w. często posiada dekolt, i zwykle jest wytwarzana z ozdobnej tkaniny. wielbłądzia wełna (1) - obfita i miękka wełniana tkanina, która jest pełna w dotyku i ma lekką okrywę na powierzchni, tkanina najczęściej w kolorze wielbłądziej sierści; o diagonalnym lub atłasowym splocie. Wykorzystywana na damskie i męskie płaszcze. Nazwa pochodzi z Anglii.
wielbłądzia wełna (2) - zastosowanie na damskie i męskie płaszcze, produkowana przy duŜym udziale wełny wielbłądziej; Najczęściej w kolorze beŜu. Kształtem odpowiada bieŜącej modzie. Po raz pierwszy została pokazana na Olimpiadzie w Londynie w 1908, i stała się bardzo popularna w latach 20 XIX wieku. wielkość - suma wszystkich zarejestrowanych lub podstawowych wymiarów; stosowana takŜe do sprawdzenia innych metod dla zapewnienia i umieszczenia wykonanych pomiarów w określonym porządku, które są potrzebne do sporządzenia króju. wielkość ubrania, rozmiar ubrania - tabelaryczne zestawienie wymiarów; numery wskazują rozmiary odzieŜy w wysokości sylwetki, obwodzie klatki piersiowej, talii i bioder. Rozmiary odzieŜy w wyrobach dzianych dla męŜczyzn są określone przez wysokość sylwetki, obwód klatki piersiowej i talii; dla kobiet są one określone przez wysokość sylwetki, obwód klatki piersiowej i bioder. Rozmiar damskich majtek i męskich slipów podany jest jako obwód bioder; rozmiar męskich koszul jako obwód szyi, wysokości sylwetki i obwód klatki piersiowej; rozmiar dresów za pomocą wysokości sylwetki i obwodu klatki piersiowej. wielokolorowy - tkanina lub dzianina z wielu kolorów i bez określonego wzoru, osiągnięta przez jaskrawy melanŜ lub przędze o róŜnych kolorach. Wilton - Wielobarwny dywan z powłoką włosowata tkana na maszynie Ŝakardowej wkład wzmacniający - wkład, który jest stosowany wielu rodzajach odzieŜy, zwykle na tyle w celu wzmocnienia ochrony odzieŜy przed przetarciem, rozciągnięciem, rozdarciem, itp. Zwykle stosowane do wzmocnienia kieszeni, kolan oraz kroku spodni. właściwości niemnące - tymczasowa zmiana lub deformacja struktury tkaniny (najczęściej) wykończonego wyrobu, powstająca przez nacisk podczas noszenia. Jej zdolność do powrotu pierwotnej formy zaleŜy od stopnia deformacji, elastyczności, struktury i składu materiału tekstylnego. MoŜe być usunięta przez prasowanie, a wielu przypadkach przez powieszenie na dłuŜszy okres. właściwość uŜytkowa - moŜliwość i cecha charakterystyczna tkaninylub dzianiny spełniająca fizyczne i chemiczne właściwości, które są przedstawione w opisie celu jej uŜytkowania. Mogą zawierać trwałość, odporność na gniecenie, ochrona i odporność na inne deformacje. włóknina - 1. materiał tekstylny produkowany przez wzmocnienie włókien staplowych lub
ciągłych filamentów lub pasm techniką mechaniczną lub fizyko – chemiczną lub ich połączeniem. Mechanicznie wzmocnione materiały włókninowe mogą być dziane łacznie z włoknami (przez tuxting, sploty bez wiązań, ze stopu), lub przeplatane systemem łączenia wiązaniem (systemem Arachne lub Mali). W materaiłach włokninowych wzmacnianych fizyko chemicznie stosowane są płynne środki wiąŜące (spraye, imregnacje, sytemy impregnowanych nici, drukowanie), stałe środki wiąŜące (poprzez domieszkę włókien, proszków, sklejenie warst włokien), i fizyczne (wykurczanie termiczne, stapianie, zgrzewanie) lub chemicznie (wykurczanie chemiczne, pęcznienie, rozpuszczanie powierzchniowe). W materiałach włókninowych wytwarzanych medodami łączonymi stosowane są metody mechaniczne, fizyczne lub chemiczne. Do materiałów włóknionowych nie zalicza się tekstyliów produkowanych w procesach tkania, dziania, haftowania lub splilśniania. 2. Włóknina – wyrób włókienniczy płaski, tworzony bezpośrednio ze strumienia włókien przez ich spilśnianie, sklejanie, igłowanie lub przeszywanie (wyrób nietkany). Do włóknin naleŜą równieŜ filce bite. Nazwy włóknina uŜywa się teŜ błędnie w odniesieniu do przędzin. — Wszystkie włókna zwierzęce posiadają naturalną zdolność do pilśnienia, co wykorzystuje się do produkcji filcu i sukna. Pozostałe włókniny produkowane są z włókien nie posiadających takich właściwości. Na równomierną warstwę (strumień) włókna napylana jest ciecz klejąca (Ŝywica), następnie całość jest prasowana (ściskana między walcami) lub szybko przeigłowywana listwami zawierającymi do kilku tysięcy igieł przeciągających i spętlających włókna między sobą. Często w celu zwiększenia parametrów wytrzymałościowych, włókniny poddawane są przeszywaniu (igłowaniu). Gotowe włókniny mogą być powlekane tworzywami wodoodpornymi lub klejem. Nowa generacja linii produkcyjnych do wytwarzania włóknin zamiast igieł wykorzystuje energię mikrostrumienia wody, wytryskiwanej pod wielkim ciśnieniem (dochodzącym do 250 atmosfer) z dysz zawierających kilka tysięcy otworków. Strumienie te, skierowane na warstwę niesprasowanego włókna z kilku kierunków, zapętlają je i wiąŜą mechanicznie ze sobą. Ten rodzaj produkcji pozwala na duŜą wydajność maszyn, wielokrotnie przewyŜszającą prędkość maszyn włókienniczych, wykorzystujących metalowe igły jako środek spętlający
włókno. W branŜy włókienniczej tę technologię przyjęło się określać jako "hydrodynamiczną" lub "aqua-jet". Kolejnym etapem rozwoju branŜy włókiennictwa, produkującej włókniny jest stosowanie maszyn, które zamiast wody do spętlania włókna stosują spręŜone powietrze, kierowane na włókna w sposób identyczny, jak to ma miejsce w przypadku technologii "aqua-jet". Technologia stosująca spręŜone powietrze do spętlania włókna nosi w branŜy włókienniczej nazwę "air-jet". włókninowa wyściółka - Zobacz - Wyściółka włókno abutilonowe - włókno z łodygi rośliny jednorocznej lub starszej sadzonki z rodziny fioletoworóŜowej. Łodyga zawiera pomiędzy 10% a 30% włókien, które jest wykorzysztywane do produkcji worków, lin i parieru. Znane jest takŜe w handlu jako chińska juta.Roślina pochodzi z wschodniej Azji. włókno bananowe tekstylne włókno otrzymywane z pochew liści drzewa bananowego, jest to bylina, roślina równikowa. Jest najmocniejszym ze wszystkich włókien łykowych. Charakterystyczne dzięki odporności na wyginanie, gnicie i morską wodę. Znane takę jako "Manila“, podczas gdy aborygeni nazywają je „Abacą“. włókno celulozowe - produkowane z celulozy. Jego włóknotwórcza substancja jest tworzona przez regenerowaną celulozę lub pochodną celulozy. Do grupy włókien celulozowych z celulozy regenerowanej moŜemy zaliczyć miedziowe włókna, które są wytworzone z celulozy rozpuszczonej w wodzie amoniakalnej miedziowego wodorotlenku. Grupa pochodnych włókien celulozowych włącza diacetatowe włókno, które jest wyprodukowany z acetatu celulozowego i triacetatowego włókna, który jest wyprodukowany z acetatowego włókna. włókno chemiczne - popularna nazwa stosowana dla włókien tekstylnych produkowanych z naturalnych i syntetycznych polimerów poprzez chemiczne technologie. Przędzenie włókien odbywa się poprzez przygotowanie roztworu lub stopienie polimeru do środowiska gdzie będzie mogło ono zastygnąć lub skoagulować, a następnie zostanie poddane dalszym obróbkom. Chemiczne włókno moŜe przybrać formę podobną do bawełny, wełny albo ciągłego filmanetu (jedwabiu). Przemysłowa produkcja włókien chemicznych z regenerowanej celulozy rozpoczęła się na początku XIX wieku. Następne duŜe odkrycie dokonano w 1930 roku – wytworzono syntetyczne włókno, które
mogło być zastosowane w odzieŜownictwie. Odkrycie włókna poliamidowego spowodowało gwałtowną zmianę w produkcji włókien – proces powtórzył się dla włókien poliakrylonitrylowych, a następnie w roku 1940 z włóknem poliestrowym. Włókna chemiczne powinny być rozpatrywane jako zastępcze za włókna naturalne; w wielu przypadkach są one nawet t duŜo lepsze (np.: w odniesieniu do siły na rozciąganie, ścieranie i ich odporność chemiczną), a takŜe wiele cech moŜna im nadać podczas procesu tworzenia. włókno ciągłe (1) - tekstylne włókno o nieskończonej długości z jedwabiu sztucznego. włókno ciągłe (2) - włókno które jest bardzo długie i moŜe być przetwarzane tak jak materiał. Włókna ciągłe to jedwab, monofilament, pakuła i kabel. włókno cięte - zwykle uŜywana ale niepoprawna nazwa dla (wiskozowego włókna- włókno produkowane z ksantogenianu celulozy rozpuszczonego w sodzie kaustzcynej. Zobacz celulozowe włókno. włókno cięte, włókno odcinkowe - włókno chemiczne, które jest cięte lub rwane w celu osiągnięcia długości włókna naturalnego (w rodzaju bawełnianego B - 60 mm w długości; w rodzaju wełnianego V - 60 mm 110 mm w długości), aby ułatwić jego przetwarzanie na takich samych maszynach (np., w połączeniu z włóknami naturalnymi o odpowiedniej długości). włókno elastomerowe grupa włókien chemicznych, charakteryzująca się wysoką rozciągliwością. Wykorzystywane w produktach, które wymagają wysokiej elastyczności (elastyczna bielizna, skarpety, rajstopy, odzieŜy sportowej). Wykorzystywane w tkaninach i dzianinach na wierzchnią odzieŜ (najczęściej spodniach) w połączeniu z innymi włóknami. włókno elementarne - włókno elementarne nie moŜe być podzielone wzdłuŜnie bez jego zniszczenia lub popsucia. Sztuczny jedwab jest najczęściej łączony w duŜą liczbą włókien elementarnych o nieskończonej długości. włókno kenaf, konopie - tropikalna roślina z rodziny Malvaceae. MoŜe osiągnąć wysokość do 3m i dostarczać włókno łykowe które jest wytrzymalsze od juty. Wykorzystywane w produkcji lin, kordów i worków. włókno kendir - łykowe włókno z jednorocznej rośliny łykowej z rodziny barwinków. WyróŜniają się duŜą wytrzymałością, miękkością i higroskopijnością.
Bawełnopodobne włókna są bardzo miękkie i cienkie – cieńsze od bawełny. Uprawiane są w południowo-wschodniej Azji. Jest najczęściej wykorzystywane ma szorstkie tkaniny i na kordowe produkty. włókno kokosowe - uzyskiwany ze środkowej warstwy owoców kokosa. Osiąga długość 13 cm - 35 cm. Włókno to jest doceniane ze względu na jego odporność na wodę, wytrzymałość; jest wykorzystywane do produkcji pędzelków, wycieraczek, bieŜników i lin marynarskich. włókno łykowe - otrzymywane z roślin i znane od czasów staroŜytnych. Zawiera łyko z łodyg kilku roślin. Jego substancje chemiczne to celuloza, tłuszcze, woski, popiół, pektyny i inne hemicelulozy, lignina i woda. Uzyskiwane poprzez frakcję, łamanie i czesanie. Najbardziej znane włókna łykowe to len, konopia, juta i ramia. Są znakomite ze względu na ich spręŜystość, wytrzymałość i elastyczność. włókno metaliczne - Chemiczne lub naturalne włókno z metalową powłoką. Fizyczne i chemiczne właściwości nie ulegają zmianie po procesie metalicznego sprayu. Włókna są trwale antystatyczne lub przewodzące i cechy te są trwałe nawet po kilku praniach. włókno mineralne - jest otrzymywane z przetopu; jest jednym z grupy włókien produkowanych z ŜuŜlu, lub produkowany jest z naturalnego skalenia. Ma gładką powierzchnię i okrągły przekrój poprzeczny, nadające jej wygląd włókna szklanego. Jest bardzo trwałe na gorąco i odporne na chemikalia. Nie jest łatwe do przędzenia i dlatego stosuje się je tylko do celów technicznych, jako materiał na izolację termiczną i akustyczną. włókno modalne - włókno wiskozowe, którego wydłuŜenie na mokro przy obciąŜeniu 22 mN.dtex-1 jest mniejsze od 15%. W porównaniu ze standardowymi włóknami wiskozy nadaje wyrobom włókienniczym doskonałą stabilność wymiarową, wytrzymałość i wysoką odporności na działanie alkaliów. włókno moussbryl - fantazyjne, bezbarwne, szorstkie włókno wiskozowe, w matowym lub błyszczącym wykończeniu, które tworzy modne efekty, stosowane zwłaszcza na materiały damskich płaszczy. Pochodzi z Francji a nazwa jest zarejestrowaną marką firmową. włókno naturalne - w. przędzone jako tekstylne z naturalnych polimerów roślinnych lub zwierzęcych. W.n. z trzech kategorii: warzywne, zwierzęce i mineralne. Warzywne w. jest tworzone poprzez przedłuŜenie warzywnych komórek,
podstawy celulozy. Najbardziej znane warzywne w. zawiera bawełna oraz len. W. zwierzęce, którego podstawą jest keratyna, np. róg, zawiera róŜne rodzaje zwierzęcych włosów, wełnę owczą oraz przędzone w., które są tworzone za pomocą wydzieliny z jedwabnych gruczołów konkretnych gąsienic (jedwab naturalny). Asbestos jestw. Mineralnym. włókno profilowane - w. z przekrojem poprzecznym w kształcie gwiazdy, kwadratu, podkowy lub innym podobnym w poprzecznym odcinku. Stopiony polimer przeciskany jest przez dysze zawierające otwory o specjalnym kształcie. A melt is pushed through a spinning nozzle with concave openings in the required shape. Włókna z kanalikiem w środku w. jest specyficznym rodzajem w. profilowanego. Otrzymywane są one poprzez łączenie włókien elementarnych o róŜnych kształtach przekrojów poprzecznych we włókno techniczne z wewnętrznym kanalikiem w.p. z hollow braid. W.p. jest dodawane do wyrobów w celu spowodowania lekkiego połysku. włókno roślinne - w. które moŜe być przędzone jak tekstylne; uzyskiwane z ziaren, łodyg, liści i jagód. Dzieli się je na: z ziaren (bawełniane, z łodyg (lniane, konopne , juta, kenaf, ramie, Bengal hemp), z liści (sizal, Manila hemp), oraz z pestek (kokosowe, etc.) Zawierają celulozę, ligninę i pektyny. włókno syntetyczne - wytwarzane z syntetycznych materiałów makromolekularnych tworzących włókno (polimery), oraz tworzone za pomocą polireakcji z prostych chemicznych materiałów (monomery). Dzięki jego właściwościom, które mogą być zmieniane (odporność na wysoką temperaturę, siła napięcia, elastyczność, itp.), jest ekwiwalentem w wielu przypadkach włókna naturalnego. Charakterystyczny ze względu na swoją małą siłę, odporność na zuŜycie, elastyczność, utrzymanie kształtu, odporność na wpływ atmosfery; to oznacza, Ŝe wyroby z w.s. są łatwe do konserwacji. Stosowane w produkcji bielizny oraz tkanin i dzianin na damskie sukienki i męskie garnitury, a takŜe w wyrobach o technicznym przeznaczeniu. Początkowo produkowane i powszechnie stosowane w przemyśle włókienniczym i odzieŜowym w połowie lat 30-tych; jego techniczne opracowanie nadal trwa. NajwaŜniejsze rodzaje w.s. to: poliamidowe, poliestrowe, poliolefinowe, poliakrylonitrylowe, poliwinylowe chlorkowe, poliwinylowe alkoholowe, poliwinylowe liden, polifluoretylenowe i poliuretanowe.
włókno wiskozowe włókno tekstylne produkowane z ksantogenian celulozy rozpuszczonego w Ŝrącym roztworze sody. Wytworzone jako wiskozowy sztuczny jedwab oraz wiskozowe włókno podstawowe. Jego główny surowiec to celuloza z drewna drzew iglastych. Wiskozowe włókno jest silne, jednak gdy jest mokre, jego siła zmniejsza się o połowę; inne niepoŜądane właściwości zawierają tendencję do gniecenia się. Wiskozowe włókno podstawowe mieszane jest najczęściej z bawełnianymi, wełnianymi lub poliestrowymi włóknami w produkcji tkanin i dzianin przeznaczonych na bieliznę, płaszcze i suknie. włókno wzmocnione - posiada poprzeczny chemiczny splot między głównymi łańcuszkami makromolekularnymi, nadając mu zredukowaną absorpcyjność oraz mozliwość zgrubienia w wodzie i alkalii. Materiały tekstylne wytwarzane z takich włókien posiadają wzmocnioną przestrzenną stabilność oraz chwyt na mokro. włókno z agawy - włókno tekstylne z powyŜej jedno rocznej tropikalnej rośliny z rodziny amarylis (pierwotnie w Ameryce), która osiąga wysokość od 1m do 1.8m. NajwaŜniejszymi cechami sisalu jest wodoodporność i lśniąca biel. Wykorzystywane do lin i kordów. włókno z kanałem - naleŜy do grupy włókien profilowanych. Specjalnie profilowane dysze są wykorzystywane w przędzeniu, podczas gdy moŜliwe jest regulowanie rozmiaru sieci zagłębień i liczba tych zagłębień we włóknie. Wgłębienia we włóknach mają wpływ na właściwości izolacyjne, podnoszą przepuszczalność powietrza, wpływają na objętość, karbowalność i redukują skłonności do pilingowania. Na początku wykorzystywane były w przemyśle tekstylnym, a następnie znalazły zastosowanie w medycynie i innych dyscyplinach. włókno zmodyfikowane - jego pierwotna jakość jest zmodyfikowana chemicznie lub fizycznie, chociaŜ zmodyfikowany składnik nie przekracza 15% (20% włókien poliwinylidenowych). Włókno to jest określane czasami jako włókno drugiej lub trzeciej generacji. Produkowane jest w róŜnych wariantach typów, które pogrupowane są w dwóch podstawowych grupach: a) włókno tak zmodyfikowane, Ŝe własności są przystosowane do przeznaczenia danego produktu (odzieŜ, tekstylia domowe); b) włókno, którego właściwości są nadawane podczas produkcji,
i które są przeznaczone do umieszczenia aplikacji (włókna dwuskładnikowe). włókno zwierzęce - naturalne włókno pochodzące z sierści zwierząt oraz z kokona jedwabnika, itp.; składa się z wysoko molekularnych protein. Są podzielone na cztery główne grupy: wełna, włosy, końska sierść, oraz naturalny jedwab. Wykorzystywane do produkcji przędzy, nici oraz filcu, oraz tkanin, które z nich powstają. Spośród włókien zwierzęcych, w przemyśle włókienniczym w największym stopniu wykorzstywane sa wykorzystywane są wełna i naturalny jedwab. woal - elastyczna, trochę ostra, porowata lekka tkanina, wytworzona z lekkich, ostrych skręconych przędz; gęsty splot płócienny, dzięki czemu jest transparentna. Zwykle jest jednokolorowa lub z nadrukiem. Stosowana do damskich sukien i bluzek, oraz jako tkanina ozdobna. W. moŜe to być bawełniana, jedwabna lub wełniana tkanina. Nazwa została nadana przez Francuza ("voile" = woal; np. a lekka transparentna tkanina). woal, gabardyna - elastyczna, lekka wełniana tkanina, o charakterystycznej krepowej, porowatej, ziarnistej powierzchni precyzyjnie wykonana, osiągnięta przez zastosowanie wysoko skręconych, oznaczonych, ziarnistych przędz. Jest w splocie panamskim, steep twills, oraz innych splotach. Stosowany do damskich sukien. woal, welon - przewiewny, transparentny, lekki materiał tekstylny; o strukturze podobnej do siateczki, z małymi lozenge-shaped or hexagonal dziurkami. Dekorowany przędzą ozdobną. Stosowany jako modny lub dekoracyjny element w odzieŜy lub kapeluszach. wolant - przeszywany materiał włókienniczy wytwarzany oddzielnie od wielu zagięćw kształcie dzwona. Wykorzystywane jako ozdoba w odzieŜy damskiej, zwykle w sukniach i bluzkach. Woolmark - międzynarodowy znak jakości, który jest przyznawany przez organizację International Wool Secretariat (IWS) tkaninom wełnianym, dzianinom, przędzom dzianinowym, damskiej I męskiej odzieŜy, dywanom I kocom. Jest gwarancją jakości, zgodnie z normami. Jednym ze wskaźników do przyznania tego znaku jest 100% czysta podstawowa zawartość niewykorzystanej wcześniej wełny. Zawartość nie wełniana widocznych włókien nie moŜe przekraczać 5%. Testowana jest takŜe odporność koloru. Produkty, które spełniają wymagania
postawione podczas badań, są uprawnione do oznaczenia znakiem Woolmark. wstąŜka wąski materiał włókienniczy wytwarzany z róŜnych rodzajów nici oraz innych pół-produktów. Wykorzystywany w wielu funkcjonalnych i dekoracyjnych celów. W zaleŜności od zastosowanej technologii produkcji, wstąŜki dzielą się na połączone splotem, lub wytwarzane ręcznie. wstąŜka aksamitna, aksamitka - pojedynczo nabierana wstąŜka o gęstej, krótko-runowej powierzchni z przędz bawełnianych lub wiskozowych lub z wiskozowego sztucznego jedwabiu o splocie osnowowo-runowym. Dwu bazowe tkaniny są połączone za pomocą osnowy, która tworzy runo po rozcięciu. Jest wytwarzana w róŜnych kolorach i długościach od 6 mm - 60 mm. Stosowana do ozdabiania odzieŜy, akcesoriów, itp. wstąŜka do kapelusza - wstąŜka w której jako osnowę stosuje się jedwab sztuczny a jako wątek uŜywa się szorstkiej bawełnianej przędzy. Tkana jest splotem płóciennym z regularnymi skośnymi prąŜkami; kolorowa o szerokości pomiędzy 12mm a 70mm. Wykorzystywana w ozdabianiu damskich kapeluszy. wstęga szwedzka - wzór w tkaninie, który tworzy pionowe pasy w zagłębieniach, w dobrze dopasowanych kolorach. Zwykle stosowany w tkaninach dekoracyjnych, a w niektórych okresach, w tkaninach odzieŜowych. wybrane wzory - Wzory materiału utworzonego przez kombinację materiałów jednostronnych i materiałów dwustronnych. Zastosowanie techniki zszywania wygląd - dobrze przyjęty i często uŜywany termin w przemyśle tekstylnym i odzieŜowym dla określonego rodzaju materiałów lub odzieŜy, wyraŜającej jej fakturę lub kształt poprzez szczególne cechy identyfikacyjne. wygląd atrakcyjny (glamour) - kobieca moda – szczególnie na sukienki - charakterystyczny dla niego duŜy dekolt który często jest ustawiony na odwrocie części odzieŜy, i jego uderzające wykorzystanie luksusowych materiałów przystrojonych wstawkami. Jego dopasowany krój, który podkreśla figurę kobiety, jest zainspirowany przez wieczorową modę z 1950 r. Słowo "atrakcyjność" została uŜyta by opisać style Ŝycia hollywoodzkich filmowych-gwiazd z tego czasu. wygląd maskujący wzór tkaniny, z przewaŜającymi motywami w kolorach otoczenia (szczególnie khaki); stosowana w odzieŜy sportowej. Zainspirowana przez
odzieŜ wojowników kolonialnych i Ŝołnierzy. wygląd safari - nieformalny damski i męski styl odzieŜy, z przewiewnych, lekkich tkanin. Charakterystyczny ze względu na duŜą ilość naszywanych kieszeni, oraz naramienników, metalowych guzików, luźnego wyglądu oraz szycia na tyle. wygląd sprany; wygląd wypłowiały - materiały włókiennicze (tkaniny i dzianiny) i odzieŜ w modnych kolorach, które po praniu przybierają wygląd starych i spranych. Takie wykończenie było początkowo zastosowane dŜinsem, ale później było aplikowane równieŜ do tkanin wełnianych i dzianin, zwłaszcza do odzieŜy dla młodych ludzi. Takie sztucznie postarzale, sprane, bawełniane i wełniane tkaniny, które są bardzo miękkie w dotyku, były szczególnie popularne na modne spodnie w późniejszych latach 80-tych. Nazwa pochodzi z języka angielskiego. wygląd wiejski - angielska moda sportowa, charakterystyczna dzięki ziarnistym i porowatym tkaninom; najczęściej produkowanym z przędzy zgrzebnej (tweedowej, freskowa i Szetlandzkiej) i fantazyjnej z duŜą ilością nopków. Typowa damska i męska tkanina jest we wzory typu: róŜnorodne kratki, wielobarwne kratki i jodełki . wygładzana tkanina - lekka jedwabna tkanina o gładkiej, delikatnej powierzchni. Produkowana z cienkiego jedwabiu o splocie płóciennym, a czasami diagonalnym lub atłasowym. Jest bardzo kolorowo tkane, lub drukowane i wykańczana poprzez prasowanie i kalandrowanie. Wykorzystywane na krawaty, szale, damskie bluzki i sukienki. wykończenie - ogólne pojęcie dla wszystkich technologicznych metod oczyszczania materiałów włókienniczych, którego celem jest polepszenie wyglądu, powierzchni, chwytu i innych właściwości po tkaniu lub dzianiu. W. moŜe być permanentne, np. nie moŜe być sprane, Lu z efektem ograniczonej trwałości. Dzielimy w. na mechaniczne (stosowane w suchych warunkach) i chemiczne (aplikowane w warunkach mokrych). Podstawowe w. to: antystatyczne, barwienie, tarcie, dekatyzowanie, stabilizacja, spilśnianie, zanieczyszczenie, tłoczenie wypukłe, wodoodporne, chemical cloqu, kalandrowanie, lakierowane, matowienie, meltonowe, merceryzowanie, morujące, ognioodporne, niemnące, nie filcujące, wodoodporne f., przeciwkurczliwe, przeciw-brudowe, drukowanie, moloodporne, ramia, szybkoschnące,
materiału, usztywniające, welurowe, błyszczące tkaniny runowej. wykończenie antypilingowe - redukuje tworzenie się pilingu na tkaninowych i dzianinowych wyrobach wytworzonych z przędz zawierających włókna syntetyczne, które są podatne na piling ze względu na ich siłę, elastyczność oraz odporność na wpływ. W.ap. jest oparte na zastosowaniu chemicznej obróbki, która ma na celu obniŜyć zdolność włókien do to wysuwania się, a takŜe redukcję mechanicznej wytrzymałości włókien syntetycznych. wykończenie antystatyczne - UŜyte dla usunięcia w włóknach syntetycznych niepoŜądanych skutków ładunków elektrostatycznych wystęujących podczas produkcji odzieŜy z tkanin i dzianin. Ładunki elektrostatyczne powodują niepoŜądane klejenie się i niszczenie się materiałów. Wykończenie antyelektrostatyczne jest zastosowane za pomocą antystatycznej chemicznej obróbki, której efekt moŜe być tymczasowy albo stały. wykończenie krepowe - stosowane szczególnie dla jedwabnych tkanin. W swobodnym stanie tkanina jest po pierwsze traktowana spręŜonym powietrzem i obgotowywana, następnie jest parowana i suszona w maszynie parowej i dzięki temu uzyskuje się charakterystyczną wymaganą ziarnowaną powierzchnię. wykończenie lakierowane - stosowane do jedwabnych tkanin; które opiera się na naniesieniu wosków i Ŝywic na powierzchni tkaniny, nadając jej gładkość i połysk, które przypominają lakier. wykończenie materiału - stosowane w wełnianych tkaninach i osiągnięte za pomocą spilśniania, które zawiera mechaniczne tarcie w roztworze mydlanym, czesanie, szczotkowanie i prasowanie. Tkanina jest nieco sztywna i pełna i ma subtelną, filcową powiernicę o krótkim, płaskim runie, które pokrywa splot. wykończenie meltonowe wykończenie, najczęściej stosowane do wełnianych tkanin. Osiągane dzięki spilśnianiu (mechanicznej obróbce w roztworze mydła), tworząc błyszczący chwyt i wygląd tkaniny. Struktura splotu jest delikatna i na powierzchni nie ma okrywy. wykończenie moloodporne - powszechnie stosowane w tkaninach wełnianych, zawiera toksyczne materiały, które nie są szkodliwe dla ciała człowieka i znoszą pranie i chemiczne czyszczenie. wykończenie morujące - stosowane na jedwabnej tkaninie i tworzone poprzez specjalne
kalandrowanie, dzięki któremu uzyskuje się na powierzchni tkanin efekt błyszczący i wzór, który przypomina znaki wodne lub marmur. Te tkaniny stosuje się na podszewki garderoby, pokrycia meblowe, wstąŜki i damskie sukienki. wykończenie nie filcujące - pozwala na mechaniczne pranie odzieŜy wełnianej, ograniczając filcowanie i kurczenie się, i pozwala na zachowanie pierwotnych właściwości powierzchni tkaniny. Wykończenie filcujące moŜe być uzyskane przez odpowiednią konstrukcję przędzy, tkaniny lub dzianiny, ale najlepsze wykończenie uzyskuje się poprzez zastosowanie chemicznego wykończenia w połączeniu z usuwaniem złuszczających się warstw wełny. wykończenie niegniecące, wykończenie typu upierz i włóŜ - wykończenie odporne na gniecenie, które redukuje skłonności odzieŜy do zagnieceń w stanie mokrym i nadaje moŜliwość wyprostowywania się kiedy w stanie mokrym wyrób wisi. Tkaniny bawełniane lub tkaniny bawełniane z domieszką włókien syntetycznych często posiadają wykończenie, dzięki któremu nie trzeba prasować wyrobów końcowych. Wykończenie to jest najczęściej nadawane na suchy wyrób; wykończanie w stanie mokrym jest rzadko stosowane. wykończenie niemnące - stosowane na tkaninach z regenerowanej celulozy lub włókien modalnych, lub mieszanki tych włókien z wełną lub poliestrem, w celu podniesienia ich elastyczności. Produkty wykończone tą metodą posiadają zdolność do szybkiego odzyskiwania prostej formy, wyprostowują się nie tylko podczas noszenia ale takŜe po praniu. To wykończenie jest stosowane obróbką wysokiej temperatury: impregnacja materiału, suszenie i obróbka gorącym powietrzem. Obróbka zawiera stosowanie aminoplastików, które rozpuszczają się w wodzie. wykończenie ognioodporne - stosowane na tkaniny, które są wykorzystywane w produkcji odzieŜy roboczej i odzieŜy noszonej w strefach zagroŜonych wybuchem, a takŜe na obicia meblowe i materiały stosowane w domu. Tkaniny z tym wykończeniem zwęglają się podczas bezpośredniego kontaktu z ogniem, ale nie ułatwiają rozprzestrzeniania się ognia. wykończenie poprawiające szwalność - redukcja lub eliminacja prucia się dzianin. W dzianinach z bawełny tworzy się poprzez transfer splotów (w układzie 1:1). Pętla nabrania, takŜe, redukuje otwieranie splotów. Występuje wiele splotów, które są odporne
na prucie, najbardziej znane to splot Mayer'a i podwójny splot wydłuŜony. Najczęściej wykorzystuje się w produkcji skarpet, w których często występuje tzw. Lecenie oczek. wykończenie przeciwbrudowe tkanina wykończona tego typu wykończeniem ma zdolności do odpychania cząsteczek brudu. Brud przyczepia się do powierzchni w postaci małych cząstek, które bardzo łatwo się usuwa. Tkanina jest traktowana kombinacją środków hydrofobowych i Ŝywicy melaminowej. Tkanina musi być bardzo dobrze wypłukana w celu usuwania resztek środków piorących. wykończenie przeciwkurczliwe - ochrona materiałów przed kurczeniem się podczas prania; stosowane szczególnie na tkaninach z jedwabiu i wiskozy. Polega na stosowaniu specjalnych środków. wykończenie przeciwmnące - stosowane głównie na tkaninach bawełnianych, celem jest zredukowanie tendencji odzieŜy do zagnieceń w odzieŜy dziennej, i w celu osiągnięcia zdolności odzieŜy do odzyskiwania gładkiej powierzchni w trakcie wiszenia, czyniąc ją łatwą w uŜytkowaniu. Podstawą tego wykończenia jest chemiczne wzmocnienie włókien celulozowych. wykończenie przeciwspilśnieniowe - specjalne wykończenie tkanin i dzianin ze 100% wełny, które umoŜliwi pranie mechaniczne do 30C bez ryzyka filcowania i skurczenia. wykończenie spilśnieniowe najczęściej wykorzystywana do wełnianych tkanin. Tworzona poprzez zagęszczanie, które jest osiągnięte poprzez mechaniczne tarcie w rozpuszczalniku mydła, i drapanie. Tkanina ma wówczas jest bardzo miękka w dotyku i ma długą nierówną, okrywę, która przysłania splot. wykończenie szybkoschnące - zwykle stosowany na kostiumach kąpielowych oraz materiałach włókienniczych przeznaczonych do ich produkcji. Aplikacja chemicznego wykończenia bawełnianych włókien wykonywana jest na mniej odpornych na pęcznienie i mniej absorpcyjnych, pozwalając im szybciej schnąć, jeśli utrzymane zostaną oryginalne cechy odzieŜy. wykończenie tkaniny runowej - zwykle stosowany z tkaninami wełnianymi i osiągnięte przez spilśnianie (mechaniczne tarcie w roztworze mydlanym), jednostronnym czesaniem i dociskaniem; te procesy tworzą tkaninę miękką w chwycie, i nadają jej delikatny wygląd i długie, płasko leŜące runo, które w całości pokrywa splot.
wykończenie trwałe - rodzaj wykończenia, który gwarantuje trwałość produktu odnośnie jego wymiarów i kształtu za pomocą trwałych fałd, równieŜ nadając mu odporność na zgniecenia i powierzchnię, której się nie prasuje. Zawiera Ŝywice. Produkt otrzymuje swój ostateczny kształt, gdy jest prasowany nna prasie. wykończenie usztywniające - tworzenie błony na powierzchni włókna, które ma wpływ na chwyt wyrobu oraz efekt usztywnienia. To w. składa się z obróbki usztywniającej za pomocą skrobi (krochmalu?), Ŝywicy warzywnej, kleju, rozproszenia Ŝywic syntetycznych, itd. Stosowane jest w tkaninach przeznaczonych na staniki, gorsety. wykończenie welurowe - stosowane w wełnianych tkaninach i tworzone za pomocą spilśniania (co jest osiągnięte przez mechaniczne tarcie w roztworze mydlanym), czesania i szczotkowania w odpowiednich kierunkach oraz cięcie. Tkanina jest miękka w dotyku, i ma krótkie, grube runo, które całkowicie pokrywa splot. wykończenie wodoodporne - przeznaczone na uŜycie dla tkanin deszczolub wodoodpornych. Typ hydrofobowej obróbki, która wpływa na jakość odzieŜ i jej odporność podczas prania lub czyszczenia chemicznego. Wykończenie jest stosowane przez uszczelnianie porów tkaniny filmem utworzonym przez związki, lub poprzez aplikację na oddzielne włókna składników, które odpychają wodę i mają duŜe napięcie powierzchniowe. wykurczony materiał tekstylny - materiał włókienniczy wytwarzane z jednej lub więcej wełen, który jest fizycznie wzmocniony za pomocą chemicznych czynników, które pojawiają się podczas skurczenia. wypalanie wzorów - Miejscowe wypalanie wzorów przy pomocy chemicznych substancji, poprzez usuwanie pewnego typu biokomponentów z powierzchni materiałów. wyroby pasmanteryjne, dodatki (krawieckie, dziewiarskie) - wspólne określenie dla materiałów potrzebnych do wytworzenia odzieŜy oprócz tkaniny lub dzianiny na odzieŜ wierzchnią. Obejmuje podszewki oraz materiału wkładowe, nici, guziki, taśmy, itp. wyrób odpasowany - dzianinowy, produkowany na maszynie splot, który jest modny – np. jeśli nie ma w nim cięcia, dzianina jest tylko połączona. Zaletą jest to, Ŝe wytwarzane są minimalne odpady. wysoko rozwinięte technologie - popularna nazwa na wysokiej jakości rozwiniętą technologię
we wszystkich sektorach przemysłu; identyfikowane przez innowacyjne procesy i produkty. W odzieŜownictwie nowe technologie związane są z nowymi włóknami chemicznymi, i nowymi technologiami dla produktów tekstylnych i części odzieŜy włączając modne akcesoria. Nazwa pochodzi od skrótu "High- Style and Technology". wyściółka (1) - Wyściółka moŜe spełniać następujące funkcje: estetyczną – zapewniając odpowiedni kształt okolic barku – poduszki barkowe izolacja termiczna wypełniając przestrzeń między wierzchnim materiałem i podszewką odzieŜy na całej długości odzieŜy lub w okolicach jej górnej części zimowej odzieŜy. Jest lekka, miękka i przestrzenna. Jest połączone z materiałem wierzchnim przez pikowanie dekoracyjne. MoŜe mieć warstwę termoplastycznego kleju. MoŜe to być włóknina – w postaci ciepłego runa lub moŜe być to wypełnienie pierzem. wyściółka (2) - Włókienniczy element umieszczany między wierzchnią i spodnią warstwą materiału, wzmacnia odzieŜ, utrzymuje kształt odzieŜy. Wyściółki dzielimy na wzmacniające i podszewkowe. wyściółka podszewkowa - Dzianina z zastosowaną dodatkową nitką widoczną na powierzchni materiału , tworząca wzór, i zmieniająca charakterystykę dzianiny. wytłaczana podwójna tkanina - wytłaczana podwójna tkanina, tkana bezpośrednio na krośnie za pomocą dwóch wątków i dwóch osnów, które przebiegają jedna przez drugą w konturach wzoru. W ten sposób są one takŜe łączone, i w tkaninie są rozpoznawalne poprzez podwójną tkaninę. Wykorzystuje się płócienny i diagonalny splot. Tkanina najczęściej jest wełniana (na odzieŜ) i bawełniana (na ręczniki i obrusy). Nazwa pochodzi od konstrukcji tkaniny, która jest wytłaczana. wytłaczane tkaniny - małe, wyróŜniające się wzory, bardzo często w orientalnym stylu; wykorzystywane głównie w tkaninach na krawaty. wytłaczany adamaszek - wytłaczany adamaszek ze złotymi i srebrnymi wzorami kwiatowymi. wzmacnianie niezaleŜnie produkowany usztywniony środek, umiejscowiony między górnymi i dolnymi częściami materiału odzieŜowego, stosowany do wzmocnienia i utrzymania kształtu konkretnych części odzieŜy (przód, ramiona, kołnierzyk, itd.) wzmocnienie wyściółką (flizeliną) - Wzmocnienie flizeliną polepsza wygląd i uŜytkowanie odzieŜy. Pozwala na kształtowanie
odpowiednich części odzieŜy i utrzymanie tych kształtów w trakcie uŜytkowania. Stosuje się do przednich części Ŝakietów, płaszczy, kołnierzy, mankietów, Psków, otworów dziurek. Koniecznym jest odpowiedni dobór wyściółki stosownie do wierzchniego materiału. Flizelinę przymocowuje się za pomocą przeszyć lub za pomocą klejenia. Flizeliny z klejem pokryte są warstwą kleju polimerowego na swojej prawej stronie, która pozwala na przyklejenie przez zastosowanie temperatury i czasowego przyciśnięcia Wyściółka bez kleju przymocowywana jest za pomocą luźnych przeszyć. Jest przeznaczona do kołnierzyków męskich koszul oraz do męskich marynarek w okolicach klatki piersiowej. W zaleŜności od przeznaczenia wyściółkę dzielimy następująco: flizelinę odzieŜową - do wzmocnienia przednich części marynarek i płaszczy flizelina bieliźniana - do wzmocnienia kołnierzy, mankietów, bluzek Produkcja flizeliny – oparta technologiach tkackich, dziewiarskich i włókninowych wzmocnienie zapięcia - uzupełniające z. zabezpieczające wewnętrzną krawędź odzieŜy. wzór - określenie projektantów na tkaninę lub dzianinę która wystepuje jako element ozdobny. Wzór jest tworzony technikami tkania, dziania lub nadruku, w formie pasków, kratki, małych figur lub graficznego przedstawienia rośliny, zwierzęcia, geometrycznego wzzoru lub innego motywu. Występuje w jednym lub więcej kolorach. wzór "mille-rayé" - wzór materiału wyróŜniający się cienką okrywą, pionowymi paskami, gęsto zgrupowanymi. Stosowany na bawełnianych, wełnianych i jedwabnych tkaninach na szeroką gamę odzieŜy. Nazwa pochodzi od francuskiego "mille rays" (= tysiąc pasków). wzór chiński - wzór o subtelnym, sylwetkowym wyglądzie, tworzony za pomocą nadruku nici osnowowych i jednokolorowych nici wątkowych. Taki wzór jest wykorzystywany najczęściej w jedwabnych i dekoracyjnych tkaninach. W. ch. Jest często tworzony poprzez drukowanie wzorów na gotowych tkaninach. wzór fantazyjny - tworzony przez system nitek wątku i osnowy, gdzie kolor jest ustalony, splot i odpowiedni wybór nitki jest narzucony przez projekt tkaniny o fantazyjnym i niewyraźnym wyglądzie. wzór jodełkowy - wzór ze złamanym ściągaczem tworzony w złamanym splocie skośnym, w róŜnych długościach. Często zaakcentowany
poprzez wykorzystanie kontrastujących nici w osnowie i w wątku. Ten wzór jest jednym z najpowszechniejszych w wełnianych ibawełnianych tkaninach. wzór koronkowy - tworzy otwory w jednostronnej wątkowej dzianinie, która moŜe być tak zaaranŜowana, Ŝe przyjmuje róŜne figury. W zaleŜności od splotu i procesu produkcji, w.k. dzieli się na lace-stitch patterns and patterns with hanging sinker loops. wzór krawata, wzór krawatowy - mały, prosty, geometryczny (lub inny graficzny) wzór, pierwotnie o tematyce orientalnej. Takie wzory stosowano na sukienkowych tkaninach drukowanych lub kolorowo tkanych, krawatach, chusteczkach i szalach. wzór lewy-prawy - dwulewy wzóra diania wątkowego, w którym sploty są przemiennie na przód i na tył. Stosowane w odzieŜy górnej oraz odzieŜy dla niemowląt. wzór medalionowy - termin podstawowy dla charakterystycznych małych lub średnich rozmiarów, pojedynczych wzorów. Jego kolor jest akcentowany przez jednokolorowe tło. wzór nabierany (1) - splot lewo-prawy z lamówką, dolny otwór tworzony przez haczyki sąsiednich igieł. Poprzez przesuwanie oczek haczyków powstaje siatka; wzór reliefowy jest tworzony przez układanie się razem oczek. wzór nabierany (2) - jednostronnie lub dwustronnie nabierana dzianina rządkowa, w której oczka nabrane tworzą wzór. Dzianina jest charakteryzuje się przez reliefowe podziały na powierzchni. Wykorzystywana na modną odzieŜ wierzchnią. wzór nieprzerwany - charakterystyczny dzięki małym, często bardzo prostym motywom, które najczęściej tworzone są na całej powierzchni odzieŜy. Ten styl wzornictwa jest wykorzystywany w drukowaniu tekstyliów na damskie sukienki, bieliznę i krawaty. wzór Paisley - delikatny projekt małych motywów kwiatowych; grupowanych w kształcie indyjskiej sosny oraz umieszczonych w róŜnych miejscach powierzchni tkaniny. Oryginalnie czerwony i czarny, był stosowany w Indiach w nadrukach szakli kaszmirowych. Ten klasyczny wzór pojawia się na tkaninach na damskie sukienki i moŜe być stylowany na wiele sposobów. Nazwa pochodzi od antycznego szkockiego miasta Paisley, gdzie były produkowane podobne tkaniny oparte na oryginalnych motywach indyjskich. wzór panelowy (1) - atrakcyjny tkany lub drukowany wzór na tkaninie lub dzianinie,
który tworzy pojedynczy motyw wzdłuŜ całej długości i szerokości damskiej sukienki, dominuje na ubraniu. wzór panelowy (2) - na jednokolorowym lub z małym wzorem krawacie, taki wzór jest zaznaczany przez róŜne wzory, które składają się na pasy widoczne na dekolcie garnituru. wzór pasiasty - projekt tkaniny, przewaŜnie zgrupowane razem w zagranicznych projektach; tworzony z skośnych pasków róŜnej szerokości w Ŝywych, czasami z gryzących się kolorów. Wykorzystywany szczególnie w spodenkach. Nazwa pochodzi od Indiańskich tańcących dziewcząt – „the bayadere“. wzór pasiasty Madras wzór z charakterystycznymi nieregularnymi paskami ułoŜonymi w bardzo subtelne, wyblakłe kolory na białym tle. Najczęściej stosuje się go na materiałach bawełnianych. Nazwa pochodzi od indyjskiego miasta Madras, które znane jest z wysoko rozwiniętego przemysłu włókienniczego. wzór pasiasty w stylu Bengalskim - wzór tkaniny charakteryzowany poprzez wypukłe wielokolorowe paski. Wzór ten jest najczęściej wykorzystywany w szalikach i wstaŜkach. Nazwa pochodzi od indiańskiej prowincji Bengalu. wzór pasiasty w stylu Berberry - wzór wykorzystywany najczęściej w tkaninach typu wełnianego; charakteryzujący się wąskimi, nierównomiernymi paskami w subtelnych kolorach oraz wyglądem – sprawia wraŜenie robionego ręcznie. wzór pęczkowy - reliefowy wzór w dzianinach z wilokrotnymi nadróbkami . Gdzie sploty są ściągnięte z drugiej strony w oddzielnych rządkach, a jako nadróbki z pojedynczych rządków są ściągnięte z tymi, które tworzą kolejno splot i nadróbki wzdłuŜ kolumienek
splotu (nopy). Stosowany na wierzchnią odzieŜ dziecięcą. wzór podobny do kawioru - tkanina z typowym lekko kropkowanym wzorem, na który są małe ciemne punkty. Wzór jest tworzony na ciemnym tle poprzez ośmioskokowy diagonalny splot z układem osnów 2:2 w kontrastujących kolorach. Najczęściej wykonany z wełnianej tkaniny z przędzy czesanej na męskie garnitury. Nazwa pochodzi od wyglądu tej tkaniny, która
przypomina kawior. wzór przesunięty - odwracalna dzianina wątkowa, w której wzór jest dokonany po nałoŜeniu jednego z podkładów przez jeden lub więcej podziałek. Sploty są ułoŜone pod kątem (wiele konfiguracji jest moŜliwych), co jest cecha takiego rodzaju wzoru. Często stosowany wraz z wątkowymi splotami nabieranymi. (wzór) w kratę - mały, subtelny wzór, najczęściej ton-w-ton lub uzyskany efektem tkackim w jednokolorowej tkaninie. wzór w paski poprzeczne - wzór w poprzeczne paski o identycznych lub róŜnych szerokościach i kolorach, tworzony z kolorowego wątku, splotu lub za pomocą nadruku. wzór warkoczowy - wzdłuŜny, łamany, płaski wzór na dzianinie - warkocz, który moŜe być tworzony na róŜne sposoby przez przekładanie oczek. Wykorzystywany w modnej, sportowej odzieŜy. wzór Ŝakardowy - rozpoznawalny za pomocą duŜej powtarzalności splotu oraz wyszukaności jego wzoru, który, gdy nie moŜe być osiagnięty na krosnach listing, jest tkany na krosnach Ŝakardowych. Posiada róŜnorodność moŜliwych splotów (oraz ich kombinacje). Zwykle stosowany w wełnie dekoracyjnej i tkaninach jedwabnych.
Z za duŜy, wymiar większy od normalnego modny kształt damskiej i męskiej odzieŜy zwykle płaszczy, kurtek , wiatrówek i blezerów. Charakterystyczny ze względu na za duŜe wymiary sylwetki, zwłaszcza w ramionach, dostarczając swobodę ruchu i komfort. Styl powstał w latach 80-tych. Nazwa pochodzi z języka angielskiego. zamek błyskawiczny (1) - kiedy krawędzie wyrobu włókienniczego nie nachodzą na siebie tylko stykają się podczas gdy odzieŜ jest zapięta. Najlepszym rozwiązaniem tego zapięcia jest zamek błyskawiczny. zamek błyskawiczny (2) - patrz zamek błyskawiczny zamek błyskawiczny; suwak - zapięcie słuŜące do czasowego łączenia, zapinania odzieŜy lub odzieŜowych otworów wzdłuŜ całej długości ubrania. Powszechnie wykorzystywane zamiast guzików w kurtkach wierzchnich, bluzach, torbach, śpiworach, plecakach itp. Największą popularność zamek błyskawiczny zyskał jednak w przypadku rozporków. Zamek błyskawiczny tworzą dwa rzędy przylegających do siebie "ząbków", ustawionych w ten sposób, Ŝe ząbki jednego rzędu po zaciągnięciu suwaka wchodzą w wolne miejsca drugiego rzędu. zamknięty dekolt - krawędź jego obwodu jest przerwana. Zwykle stosowane w damskich sukienkach (strojach). zapięcie - zakończenie ubrania lub częśc ubrania za pomocą pewnych rodzajów mechanizmu zapinającego, takich jak ząbki, zatrzaski, suwaki, cienkie paski, i haczyki. W zaleŜności od rodzaju stosowanego zapięcia wyróŜniamy: zamek błyskawiczny, doublebreasted button-up, zapinanie haczykowe, zapięcie jednorzędowe, zapinanie na guziki, kryte zapinanie, zapięcie dwustronne, fixing strap, concealed closure to buttonhole trimming, zapięcie wzmocnione, ukryte zapinanie na guziki oraz zatrzask zapięcie dwustronne - widoczne w odzieŜy, moŜe być wykorzystane jako lewostronne ( zwykle w odzieŜy męskiej) lub prawostronne (zwykle w odzieŜy damskiej). zapięcie jednorzędowe - posiada jeden rząd zapięcia, najczęściej są to guziki, liczba których jest uzaleŜniona od typu odzieŜy i od mody. Zapięcie jednorzędowe jest stosowane do zapięcie przednich krawędzi odzieŜy typu płaszczowego. zapięcie na haftki - Polega na przyszyciu do odzieŜy pary tkanych pasów, w miejscu gdzie ma być zapięcie. Jeden z pasów ma na
swojej powierzchni małe haczyki, drugi ma małe pętelko. Określenie po francusku "velours" (tzn. pętelka) i "crochet" (tzn. haczyk) zapinanie guzików - najczęściej wykorzystywane zapięcie w odzieŜy; utworzone przez guzik i dziurkę na guzik. W zalezności od liczby dziurek moŜe być jeden lub róŜna liczna guzików. zapinanie haczykowe - rząd zapięć „haczyk – ioczko“, które są zazwyczaj naszyte na pasek tkaniny. Stosowane w gorsetach, paskach i innych częściach garderoby. zapinanie husarskie - dekoracyjne zapięcie, tworzone przez warkocze/oploty lub hafty i zainspirowane przez mundury. Wykorzystywane na modne części garderoby. zaskakaujący efekt kolorystyczny - efektowne, bardzo jasne kolory, które są trudne do osiągnięcia i drogie odnośnie wykorzystywanego barwnika. W środkowych latach 60-tych, kolory damskiej modnej odzieŜy w duŜym stopniu uzaleŜnione od nich. Pewne efekty kolorystyczne są stosowane do odzieŜy dziecięcej. zasłona, osłona - najstarsza znana odzieŜ słowiańska. Jest długa, luźna i trzyma się na ramieniu za pomocą jednego lub dwóch pasków. Tworzy równieŜ część kostiumu folkowego, jako koszula bez rękawów. zaszewka - łączenie ze soba lub rozłaczanie konkretnych kawałków ubrania w celu utworzenia kształtu klinu. zatrzask (1) - zapięcie odzieŜy na nacisk. zatrzask (2) - Składa się z czterech części (2 do górnej tkaniny i 2 do niŜszej). Tworzy bardzo trwałe połączenie. Zatrzaski mogą mieć róŜne rozmiary, od bardzo miękkich do cięŜkich tkanin. złota (srebrna) nić - przędza w róŜnych kolorach, skręcona z metalizowaną nicią albo błyszczącą nicią w spiralną formę. Wykorzystywana do wykończeń róŜnych dekoracyjnych szczegółów. We wczesnym średniowieczu uŜywano ją do zdobienie odzieŜy i innych materiałów tekstylnych. zmarszczony materiał - lekka bawełniana lub jedwabna tkanina o szorstkiej, pogniecionej, pomarszczonej powierzchni, która biegnie pionowo lub poziomo, przypominając dzianinę. Wykorzystywana w produkcji wiatrówek i zimowych płaszczach
z filcowym ociepleniem. Nazwa pochodzi z języka angielskiego. zmniejszać obroty ostrza w tkaniu sekwencyjnym - zmiana w splocie, w którym występują wątkowe punkty łączące naprzeciwko kaŜdego osnowowego punktu łączącego, i odwrotnie. Stosowane zwłaszcza w pochodnych splotach skośnych. znacznik, szablon do znakowania podsumowanie kroju kształtu odzieŜy; leŜy lub jest zaznaczony na powierzchni materiału włókienniczego po wycięciu w celu spełnienia technologicznych i handlowych wymagań. Odnosi się do przeznaczenia odzieŜy – np. garnituru, sukni, płaszcza. znoszony materiał, sprany materiał - określenie dla odzieŜy zwykle wytwarzanej z dŜinsu, który jest prany z wykorzystaniem małych kamyków (stonewashed), nadając mu wymagany wygląd o spranych i wypłowiałych miejscach. Modny i popularny pod koniec lat 80-tych.
zybelina (tkanina), tkanina wełniana - miękka, przewiewna wełniana tkanina z długą, połyskującą okrywą z domieszką białych mocherowych włókien lub innych połyskujących włókien. Okrywa całkowicie zasłania splot, który najczęściej jest splotem płóciennym ale takŜe moŜe być splotem diagonalnym lub atłasowym. Wykorzystywane na damskie płaszcze i peleryny lub męskie płaszcze sportowe. Nazwa pochodzi pochodzi z francuskiego "zibeline" - meaning "antylopa" (poniewaŜ powierzchnia tkaniny przypomina futro). zygzakowata tasiemka - tasiemka o splocie warstwowym, gładkim warkoczowym z przędzy bawełnianej, poliestrowej i wiskozowej ze skośnym przeplotem pojedynczego systemu nici, który jest kolorowy i na gładką powierzchnię. Oba brzegi mają kształt regularnych splotów; szerokość zygzakowatej tasiemki waha się pomiędzy 6 mm a 12 mm. Wykorzystywane w dekoracjach kostiumów ludowych, bielizny i innej odzieŜy.
ś Ŝakiet Alpine - sportowy Ŝakiet, który swój kształt zapoŜyczył od Bawarskiego i Australijskiego stroju ludowego. Długość do tali i rozróŜniany dzięki róŜnym kolorom i kieszeniom, a takŜe poprzez jego metalowe guziki. Najczęściej jest jedno rzędowy, bez klap i ze stojącym kołnierzykiem. Ŝakiet letni - przewiewny, lekki Ŝakiet, który produkowany jest z porowatej, lekkiej tkaniny, najczęściej w jasnych kolorach. Ŝakietowa tkanina do spodni - o średniej wadze wełniana t., posiadająca wiele chwytów oraz charakterystyczne pasy (czasami reliefowe) tworzona poprzez snucie,... Used almost Stosowana wyłącznie na męskie , eleganckie garnitury. ŜorŜeta - bardzo cienki lub przezroczysty lekki wełniany materiał o czystej, wyraźnie pogrubionej powierzchni. Jest lekko ostry w dotyku (chwycie), co zostało osiagnięte przez zmienność dwóch przędz o skręcie S oraz dwóch przędz o skręcie Z w wątku i
osnowie; w lnianym splocie. Wykorzystywana do wykonywania damskich sukienek i bluzek. ŜorŜeta krepowa (1) - przewiewna, lekka wełniana tkanina, chropowata w dotyku przestrzenną fakturą, produkowana z pojedynczej, mocno skręconej krepowej wełnianej przędzy, ze zmiennym S i Z skrętem w jednej lub dwóch nitkach wątku i osnowy. O płóciennym splocie, i stosowana na bluzki i wieczorowe sukienki. Nazwa pochodzi od pierwszego producenta, Grepe Georgette. ŜorŜeta krepowa (2) - lekka i o średniej masie jedwabna tkanina z niewyraźną ziarnistą, pomarszczoną powierzchnią; nieco szorstką w dotyku z nieznacznym połyskiem. O płóciennym splocie z jedwabiu naturalnego lub sztucznego o normalnym skręcie w osnowie, i zmiennym S i Z skręcie w stosunku 2:2 w wątku. Wykorzystywana na damskie sukienki i bluzki.
Textilipari magyarázó szótár
Centralne Muzeum Włókiennictwa w Łodzi
A ablak-káró - Feltőnı, nagy mérető, de egyszerő rajzolatú, viszonylag keskeny színes csíkokkal elválasztott négyzetekbıl álló szövetmintázat, amit színes lánc- ill. vetülékfonalakból alakítanak ki sima, vagy jellegtelen mintázatú alapon. Különbözı szövettípusokon alkalmazzák, amelyeket nıi blúzok, kosztümök, de fıleg öltönyök és sportos férfizakók készítésére használnak. abutilon szál (kínai jutaszál) - Szálasanyag, amelyet egy, a mályvák családjába tartozó egyéves vagy annál öregebb növény szárából nyernek. A növény szára 10-30 % rostot tartalmaz, amit zsákok, kötelek és papír gyártására használnak. A kereskedelemben kínai jutaszál néven is ismerik. A növény Kelet-Ázsiából származik. adria kötés – Néhány további kötésponttal megerısített atlaszkötés. Szerkezete hasonlít az átlós ripszkötésre. Fıleg gyapjúszöveteknél használatos. adria szövet - Közepes súlyú, puha fogású gyapjúszövet, jellemzıi a finom átlós, enyhén nemezelt bordák. Levezetett atlaszkötésben készül, átlós ripsz hatású, férfiöltönyök, valamint nıi ruhák és kosztümök készítésére használják. Egyes valódiselyem-szöveteket is neveznek így. Az elnevezés az adria kötésbıl ered. aerobic sportszár - Lábfej nélküli kötött harisnya, amelynek alsó és felsı széle rugalmas szegélyt alkot. Aerobic gyakorlatokhoz viselik. aerobik - Eredetileg őrhajósok és pilóták számára kidolgozott állóképesség-javító testgyakorlat, amely késıbb tánc és tornagyakorlatok keveréke lett, amit diszkózene kísért és jellegzetes sportruházat kifejlesztéséhez vezetett. Ezt szorosan a testre simuló, nagyon rugalmas, nyúlékony, nagy mozgásszabadságot nyújtó kötött kelmébıl készítik. Az 1980-as években fıleg testgyakorláshoz használták. affinitás - Színezhetıség; kifejezi a textilszál képességét egy bizonyos színezék felvételére. afgalaine (afgalen) - Könnyebb vagy közepes súlyú, puha gyapjúszövet jellegzetes finom árnyalatú hosszanti csíkokkal, amit a láncban és vetülékben alkalmazott váltakozó S és Z sodratú fonalak fényvisszaverése idéz elı. Vászonkötésben készült szövet, legtöbbször darabban színezik. Fésült és kártolt fonalból
is készítik, gyakran e kettı kombinálásával. Nıi és lánykaruhák készítésére használják. Az elnevezés az afgán gyapjúból származik, amit eredetileg használtak a gyártáshoz. afgalaine (afgalen) krepp - Könnyebb vagy közepes súlyú gyapjúszövet, durva tapintású, szemcsés felülető. Fésült és kártolt félkrepp vagy kreppfonalból készül, vászonkötésben. A láncfonalak váltakozva S és Z sodratúak, váltakozó felvetésük következtében a szövet hosszcsíkozott. A kelmét leggyakrabban darabban színezik. Fıként nıiruhaszövetként használják. agavé szál - Szálasanyag, amelyet egy, az amerikai eredető Amaryllidaceae családba tartozó, több mint egy éves trópusi növény 1-1,8 m hosszú leveleibıl nyernek. A legfontosabb fajta ezek közül a szizál, ennek vízálló levelei fényes fehérek. Kötélés zsineggyártásra használják. Aida – 1. Lyukacsos szerkezető szövet, amelyet edényalátét céljára használnak az asztal védelmére. Mintázatát a szövet szín- és fonákoldalának összekapcsolódása adja. 2. Finom, könnyő, lyukacsos ing- és blúzanyagként használatos gézszövet népszerő elnevezése. 3. Merev pamutszövet, amit kézi hímzés alapszöveteként használnak. Módosított vászonkötésben készül: minden negyedik, különbözı vastagságú lánc- és vetülékfonal után egy kis hézag van, ezért olyan, mint a gézszövet. Hogy erısebb legyen, egy speciális keményítı kikészítést kap. aktuális divat – Az adott idıszakban érvényes divatirány, ami kiterjed az egész életmódra, ezen belül a ruházat körében annak funkciójára, célszerőségére, kényelmére, esztétikai megjelenésére. Hatással van az alkalmazott anyagokra, kelmetípusokra, színekre, mintázatokra, szabásformákra, kellékekre, kiegészítıkre stb. alacsony ujjakörös ujj - Alacsony ujjakörrel készült ujj, amelynek révén lazább, kényelmesebb ruhadarabok (ingek, ruhák, kis- és felsıkabátok, kötöttáruk) készíthetık. Az ujja felsı része, amit a karöltıbe varrnak be, egyenletes ívő, ennek folytán az ujja elég bı lesz a hónaljban és ez szabad mozgást enged. alakformáló nadrág - A has és az ülep formájának javítására szolgáló alsónemő, amelynek rendszerint megerısített eleje van. Készülhet
rövid vagy száras kivitelben, az utóbbi esetben a szárhossz a comb háromnegyedét fedi. alap - A kelme alapja, alapszövet, mely a mintázatot hordozza. Az alap lehet egyszínő vagy maga is mintázott, pl. melanzs, rasztervagy dombormintás. alapkötés - Szövetek, kötött kelmék stb. néhány legegyszerőbb kötésmódjának győjtıneve, amelyek valamelyikére minden bonyolultabb kötésmód visszavezethetı, ill. amelyek módosításával, kombinálásával bonyolultabb kötésmódok (ún. levezetett kötések) alkothatók. alátét (1) - A ruhadarab különbözı részein a belsı oldalra erısített kelme, elsısorban annak a résznek az alaktartását, a szakítószilárdságát javító, a kopásállóságát biztosító céllal. Többnyire a zsebeknél, és nadrágokon a térd és a lépés környezetében alkalmazzák. alátét (2) - Hajtókák, zsebfedık, egyes zárópántok alsó részén alkalmazzák. alátétes zárópánt - A ruhadarab elejének szélén kialakított alátét gomblyukakkal vagy anélkül, rejtett gombolásnál. alcantara - Jól hasznosítható, japán eredető szintetikus velúrbır kereskedelmi elnevezése. Légáteresztı, könnyő és mosható. Általában ruházati cikkek készítésére használják. Egyszínő vagy nyomott kivitelben készül. alkalmi ing - A férfiak alkalmi ruházatának része. Mosható anyagból, jellemzıen fehér színben készül. Különbözı típusai vannak, mint pl. a frakking, a szmoking-ing stb. alkalmi kabát - Egyszerő, de elegáns felsıkabát, aminek hossza - nıi kabát esetében illeszkedik az alatta viselt ruha hosszához. Férfikabát esetében gyakran raglánkabát kialakítású. Jelentısége ma már kisebb, mint régebben. alkalmi öltöny - Különleges alkalmakkor viselt öltöny. Általában sötét színben, jó minıségő szövetbıl készül, a mindenkori divatnak megfelelı formai kialakításban. alkalmi ruha - Különleges alkalmakkor viselt öltözék. Különbséget teszünk nappali és esti alkalmi ruhák között. Ide tartozik a férfiak frakk-öltönye, zsakett-öltönye, szmokingöltönye, a nık estélyi ruhája. Általában kiváló anyagokból, igényes kidolgozással készülnek. allover - A teljes kelmefelületet beborító mintázat angol eredető elnevezése. A minta nem oszlik különálló csoportokra vagy motívumokra, hanem a kelme teljes felülete egyetlen minta.
alpaka (1) – Érdes fogású, jellegzetes fényő gyapjúszövet. Láncfonala rendszerint fekete pamutcérna, a vetülékfonal moher vagy speciális fényes gyapjú. Régebben széles körben használták köpenyek és férfiöltönyök készítésére. (2) Vékony, fényes, selymes, közepes súlyú szövet, finom, szemcsés felülettel. Vászon- vagy panamakötésben készül. Láncfonala általában viszkózselyem, vetülékfonala finom pamutvagy gyapjúfonal. Nıi ruhák és kabátok készítésére használják. (3) Dél-amerikai lámafajta szıre. Nagyon finom, puha, fényes, enyhén hullámos. Értékes fonalak gyártására használják. alpaka utánzat - Vászonkötéső bélésszövet, amely gyapjú lánc-, és viszkózselyem vetülékfonalakból készül. alpakagyapjú – 1. Egy Dél-Amerikában, az Andok 6000 méteres magasságaiban honos lámafajta, az alpaka finom, puha, fényes szıre, ami épp az ottani idıjárási viszonyok hatására alakult ki ilyenre. Az alpakát kétévenként nyírják, de akkor is csak részben, hogy ne fosszák meg a mostoha körülmények között védelmet adó bundájától. Egy állat egy-egy nyírásnál 2-4 kg szırt ad. Az alpakagyapjút lüszter szövet és más drága, teveszır típusú szövetek készítésére használják, és ebbıl készül az alpaka szövetnek nevezett ternék is. 2. Az alpaka gyapjú erısebb és háromszor melegebb a juh gyapjúnál. Rendkívől puha, selymes, érintése a kázsmirra emlékeztet. Az alpaka gyapjú mikroszkopikus levegıbuborékokat tartalmaz, ami a könnyő súlyt garantálja. Mindez kombinálva a magas hımegtartó tulajdonsággal, rendkívől jó minıségő gyapjút eredményez. Mivel a gyapjú lanolint nem tartalmaz, ezért viselése viszketést nem okoz. Vigyázzunk azonban amikor alapaka termékeket vásárolunk. Egyes országokban engedélyezett az alpaka gyapjút más állatok, pl. lámák szırével kombinálni (ez a nagyságrend a 40%-ot is elérheti), ami bırirritációt okozhat. Ha a termék címkéjén 100% alpaca szerepel, akkor is a legjobb ha a bırünkön teszteljük a gyapjú minıségét. alpakka – Tépett félgyapjú-hulladékból font kis értékő fonal (ritka). alpesi kabát - Többnyire egysoros, hajtóka nélküli, álló galléros sportkabát, aminek kialakítása a bajor és osztrák ünnepi népviseletet tükrözi. Derékig ér, a szegélyeit és a zsebeket különbözı színő paszpólok és fémgombok díszítik. alsófonal (gépi alsó cérna) - Gépi varráshoz használt háromágú, fésült fonalakból készült,
paraffinozott cérna, amit alsó fonalként használnak. alsóing (1) - A felsıtestre húzott alsóruha, különbözı hosszúságú ujjakkal vagy ujjatlan kivitelben. Lehet bebújós vagy az elején gombolódó. Lásd még: alsóing. alsóing (2) - A felsıtestet borító, gallér nélküli, kötött kelmébıl készült alsóruha, amit közvetlenül a testen, az ing, blúz vagy ruha alatt viselnek. Készülhet ujjatlanul, illetve rövid vagy hosszú ujjal. Lehet bebújós, vagy az elején végig nyitható. Többnyire télen hordják, de erıs fizikai megterhelésnél, sportoláshoz is viselik. alsónadrág - Férfiak ill. nık által viselt alsóruházat: rövid szárú nadrág, amelyet a derekán rugalmas pánt tart meg. Férfialsónadrágok esetén az elején sok esetben hasítékot is kiképeznek. Többnyire pamutkelmébıl gyártják. alsóruházat - Olyan, jól mosható ruhanemők győjtıneve, amelyeket az ember közvetlenül a testén visel. Ilyen például a kombiné, a bugyi, az alsószoknya, a hálóing, az alsónadrág, az ing, a pizsamastb. alsóruházat, fehérnemő - Közvetlenül a testen viselt ruhadarab. Megkülönböztetünk nappali és éjszakai fehérnemőt. Nappali fehérnemő pl. az ing, az alsónadrág, a trikó, a melltartó, a kombiné stb., éjszakai fehérnemő a hálóing és a pizsama. alsóruházati kezeslábas Sportoláshoz alsóruhaként viselt kezeslábas, mely kötött kelmébıl, gombolás nélkül készült. alsószoknya - Nık viselete, amit a felsıruhaként hordott szoknya alá vesznek fel, hogy az ne tapadjon túlságosan a testre és szebb eséső legyen, jobban érvényre juttassa a kívánt sziluettet, esetleg csökkentse a vékony kelmébıl készült felsı szoknya áttetszıségét. A népviseletnek sok esetben fontos részét képezi. Alta Moda - Vezetı római és firenzei divattervezık és divatházak által együttesen alkalmazott mindenkori olasz divatirány. Az ide tartozó modellek - fıleg férfiruházati cikkek - meghatározók a világ divatjában és a jövıben is nagy hatással lesznek a ruházati iparra. (V.ö. Haute Couture.) alumíniumoxid szál - Finom alumíniumból készült keskeny szalag, mindkét oldalán vékony celofán bevonattal, ami egyúttal a színét is adja. amerikai karkivágás - A nyakkivágás felé elkeskenyedı karkivágás, ami így kihangsúlyozza a vállat. Leggyakrabban blúzok és nyári nıi ruháknál alkalmazzák. Az 1980-as évek végén nagy divat volt a nıi ruházatban.
angin - Az ágynemőkhöz tolltokként használt inletnél könnyebb, puhább, hajlékonyabb, hővösebb fogású pamut típusú szövet. Steppelt kabátok és sportruházat készítésére nemrég divatba jött. Esetenként felületi kikészítést is kap (chintz), vagy csiszolják, esetleg perzselik. angóra - Közepes súlyú, puha, szappanos tapintású gyapjúszövet, felülete enyhén bolyhos. Vászon-, sávoly- vagy atlaszkötésben készül. Különbözı részarányokban angóranyúl szırét tartalmazza, ennek hosszú szálai adják a szövet jellegzetes fogását és megjelenését. Nıi ruhák és kosztümök készítésére használják. Az elnevezés az angórnyúl nevébıl származik. angóragyapjú - Az angóranyúl lenyírt vagy kitépett szıre. Az angóranyúl fı élıhelye Törökország és a Fekete-tenger vidéke, de Európában és Kelet-Ázsiában is tenyésztik. Közép-Európába Franciaországon át került a 19. század második felében. Bundájának viszonylag hosszú (akár a 60 mm-t is elérı) szálai a legfinomabb textilszálak közé tartoznak: puhák, könnyőek, melegtartók. Egy-egy angóranyúl évente 0,9-1,1 kg szırt ad. Készítenek belıle szövetet és kötöttárut egyaránt, fıleg gyapjúval vagy más szálakkal keverve. A belıle készült termékek kitőnnek könnyő súlyukkal, puhaságukkal, melegtartásukkal. Kitőnıen beváltak kórházi ágynemők készítésére. anorák - Északi stílusú rövid sportkabát, rávarrott kapucnival. Laza, egyenes szabású, béleletlen. Leggyakrabban pamutból vagy szintetikus szálakból készítik. antidivat - Az 1970-es években használt kifejezés az avantgardista fiatalok nosztalgikus stílusú ruházatára, akik az elızı korokban használt öltözékeket részesítették elınyben. antik hatású - Öreg, kifakult, antik kinézető kelme; ezt a hatást vegyi kezeléssel állítják elı. antisztatikus kikészítés - A szintetikus szálasanyagok elektrosztatikus feltöltıdésének megelızésére alkalmazott eljárás, amivel a szövetek és kötöttáruk gyártás és a viselés során keletkezı feltöltıdésének nemkívánatos hatásait küszöbölik ki. A feltöltıdést gátló kikészítés vegyszeres kezelésbıl áll, aminek hatása lehet átmeneti vagy tartós. antracitszürke - Egy divatos sötétszürke színárnyalat elnevezése, amit ruházati textíliákon alkalmaznak. Apacs ing - Kihajtott galléros, sportos ing. Az ujja lehet rövid vagy hosszú, utóbbi esetben kézelıben végzıdik. Csak a nyakán vagy végig gombolós kivitelben készülhet. A
nadrágba betőrve vagy kívül hordható. A gallér és a kézelı többnyire keményített. applikáció - Különálló, gyakran fényes, szövött vagy kötött kelmébıl, bırbıl vagy más anyagból kivágott díszítés, amit rávarrnak vagy ráragasztanak a kelmére. Mintázata sokféle lehet, egyszerőbb vagy bonyolult grafikai motívumot használnak ilyen célra. Készíthetik hímzéssel is. Az ilyen díszítés nagyon divatos volt a reneszánsz kor ruháin, de már a korai kopt öltözékeken is megtalálhatók voltak. arachne varrvahurkolt kelme - Arachne gépen készült textil kelme. Készítésénél szálbunda réteget láncrendszerő trikóvagy zsinórfektetéső fonalakkal varrnak át és így erısítenek meg. Mintázási lehetısége csekély. Fıleg mőszaki textíliák készítésére használják. arany- (ezüst-)cérna - Vigonyfonal, melyet valamilyen fémhuzallal vagy vékony, keskeny fémszalaggal (pl. arany- vagy ezüst, esetleg alumíniumszállal) cérnáznak össze. Díszítmények készítésére használják. A középkorban nagy értékő ruhák és más textíliák díszítésére használták. armure (1) - Finom, apró geometrikus mintázattal készült, rendszerint sávolykötéső selyemszövet. Valódi selyembıl vagy szintetikus filamentfonalból állítják elı, nyakkendıket és nıi ruhákat készítenek belıle. Az elnevezés francia eredető, a sávolykötésre utal. armure taft - Fémes fényő, finoman bordázott, sőrő beállítású selyem típusú szövet. Vászonkötésben készül, jellemzıen geometrikus mintákkal, néha atlaszkötéső jacquard-mintázattal. Nıiruha-anyag. A francia "armure" (ejtsd: armür) szó egyik jelentése: nyüst. arraché - Vastag, erısen ványolt posztó, amelynek felületén a szálak nem fekszenek el, hanem kuszáltak, elfedve a sávoly- vagy atlaszkötéső alapszerkezetet. Kártolt gyapjúból készül és nıi kabátok anyagául szolgál. Az elnevezés francia eredető és a hosszú, tépett szálakra utal. art-deco stílus - Az 1925-ben Párizsban tartott Dekoratív Mővészetek és Modern Ipar Nemzetközi Kiállítása (Exposition Internationale des Arts Décoratifs et Industriels Modernes) elnevezés rövidített változata; ezen a kiállításon az akkori vezetı divattervezık munkái voltak láthatók. A kiállításnak nagy sikere volt, bár éles kritikákat is kiváltott. Az 1920-as években ösztönzıleg hatott a tiszta rajzolatok, halvány, gobelin-színek alkalmazására a
ruházati textilkelmék mintázataiban. Az 1970-es években ismét divatba jött. astro-look - Ruházati stílus, amit az elsı őrutazás inspirált. Fényes, csillogó, lakkszerő felület, ezüstszürke és ezüstös kék színek jellemzik. Sok zseb és változatos kialakítás teszi hasznossá ezeket a pilóta dzsekihez, overallhoz hasonló ruhadarabokat, amelyeket fém díszítésekkel és gombokkal látnak el. aszimmetrikus nyakkivágás - Olyan nyakkivágás, amelynek középvonala nem esik egybe a ruhadarab elejének vagy hátának középvonalával, ahhoz képest valamelyik irányban eltolódik. Sokféle divatos és alkalmi nıi ruhánál felhasználják. Asztrahán - Puha gyapjú típusú szövet szırméhez hasonló göndör szálakkal borított felülettel, amit hurkos díszítıcérnából készítenek, és amely eltakarja az eredeti krepp vagy kettıs szövet eljárással elıállított alapszerkezetet. Vékony vagy közepesen vastag kártolt fonalból készítik. Nıi kosztümök, kabátok, könnyebb változatban divatos ruhák készítésére használják. atlasz, szatén - Közepes súlyú, atlaszkötéső selyemszövet. Kissé merev, sima, nagyon fényes anyag, nıi ruhák és bélések készítésére használják. Neve a kötésmódból (atlaszkötés) ered; a szatén (satin) szó ennek francia változata. Atlasz-barchend - Színoldalán fényes felülető selyemszövet, fonákoldala bolyhozott pamut. Öt-nyolc-fonalas atlaszkötéssel készül. Nıi köntösök anyagául szolgál. atlaszkötés – 1. Szövött alapkötés, melynek legkisebb mintaeleme mind lánc, mind vetülék irányban öt fonalból áll. A kötéspontok távolságát és irányát egy ún. szerkesztési szám vagy kiolvasási szám jellemzi, ami meghatározott szabályt követ és megfelel a mintaelemnek. A láncatlaszban a színoldalt nagy lebegéső láncfonalszakaszok, a vetülékatlaszban pedig nagy lebegéső vetülékfonal-szakaszok uralják. Atlaszkötésnél a kötéspontok nem érintkeznek. Az atlaszkötésben készült szövet sima, fényes felülető. Ezt a kötésmódot leggyakrabban selyemszövetek gyártására használják, de készítenek így pamut- és gyapjúszöveteket is. Az atlaszkötésbıl leggyakrabban levezetett kötések a tört atlasz, az egyesített atlasz, a kétlépéses atlasz, az árnyékolt atlasz, a megerısített atlasz és az adria kötés. 2. A legegyszerőbb az ötfonalas, amelynek jellegzetessége, hogy az egyes kötéspontok a mintaelemben szétszórtan helyezkednek el, sehol sem érintkeznek egymással. Ez a
szétszóródás meghatározott szabályok alapján jön létre, amelyet az ún. szerkesztési vagy elırehaladási szám határoz meg. atlaszkötés (3) - Szövött alapkötés, amelynél a kötéspontok nem érintkeznek és egyenletesen oszlanak el. A mintaelemen belül minden lánc- és vetülékfonalra csak egy lánckötéspont kerül. A kötéspontok elosztását a szerkesztési számmal adják meg. A legfontosabb levezetett atlaszkötések: a tört atlasz, az egyesített atlasz, a kétlépéses atlasz, az árnyékolt atlasz és a megerısített atlasz. atlaszkötés (kötött) - A láncrendszerő kötött kelmék alapkötéseinek az a fajtája, amelynél a fonalak tetszıleges számú szemsoron át csak az egyik, majd visszafordulás után csak a másik irányban haladnak. Attól függıen, hogy a visszafordulások között hány szemsor van, két-, három- stb. soros atlaszról beszélünk. Az atlaszkötéső kelme jellegzetes szemsor iányú csíkozottságot mutat, amit a szemek ellentétes irányú dılése okoz. atlétaing - Lásd alsóing. atletikus szabásvonal - Férias, széles, egyenes vállú, válltöméssel ellátott, keskeny csípıjő ruhadarab kialakítás, amit öv nélkül, vagy
legalábbis nem feltőnı övvel viselnek, rögzítése valahol alul történik. autós kabát - Rövid, sportos, kényelmes férfivagy nıi kabát. Egyes részeit a kor divatja szerint alakítják ki. Hossza a térdig ér, hogy kényelmes legyen autóvezetés közben. Ülés közben nem győrıdik, nem ráncolódik. A-vonalú fazon - Fiatalos, divatos, felül testhezálló nıi ruhadarabokra jellemzı fazon - a legnépszerőbb kabátok formájában, de ruhában is alkalmazzák. A ruhadarab folyamatosan bıvül lefelé, ezért nem tartozik hozzá öv. Formája az A betőre emlékeztet. azsúr, áttört kelme - Könnyő, jól szellızı, lyukacsos kelme, amelynek fontos jellemzıje, hogy sőrősége helyenként változó. Ezek az áttört részek geometrikus mintázatszerően vagy csíkokban, rácsosan helyezkednek el, amit megfelelı szövés- ill. kötésmóddal, vegyi kezeléssel (vagyis a kívánt részek kimaratásával), vagy perforálással érnek el. A kelme készülhet pamutból, selyembıl vagy gyapjúból. Könnyő nıi ruhák, blúzok, dekorációs anyagok készülnek ilyen kelmékbıl. Az elnevezés a francia "ajouré" szóból ered, aminek jelentése: áttört, átlyuggatott.
Á állati eredető szálasanyagok - A természetes szálasanyagok egy nagy csoportja; részben különbözı állatok (pl. juh, kecske, teve, láma, nyúl stb.) textilipari feldolgozásra alkalmas szırzete, részben a selyemhernyó vagy egyes pókfajták mirigyváladéka tartozik ide. alpakagyapjú, angóragyapjú, gyapjú, moher gyapjú, hernyóselyem, teveszır, tussah selyem, vikunya. állati szırökbıl font fonal - Alpaka, moher és báránygyapjú keverékébıl font fonal ill. ezekbıl készült cérna. Lásd még: zibeline fonal. álló gallér - A nyakat körülölelı alkatrész, amit a nyakkivágásba varrnak be, vagy más módon erısítenek oda. A lehajtott gallér ellentéte, de esetenként ezzel kombinálják. árnyékolt atlasz - Az atlaszkötésbıl levezetett kötés, amelynél az alapkötést bizonyos helyeken további kötéspontokkal egészítik ki. Fıleg selyembıl készült nıiruhaanyagoknál használják. árnyékolt sávoly - A sávolykötésbıl levezetett kötés, amelynél a sávolykötések éles kontúrját tüntetik el a szomszédos sávolyátlók közötti vetüléksávok és az átlókban lévı lánclebegések számának fokozatos növelésével és csökkentésével. Fıleg selyem- és gyapjúszöveteknél alkalmazzák. ásványi eredető szál - Azbesztbıl, salakból, földpátból, bazaltból készült szálasanyagok győjtıneve. Rendkívül hı- és vegyszerállók. Az azbesztbıl fonalat és szövetet, fonatolt textíliákat is készítettek, de egészségre ártalmas volta miatt ma már kiszorult a használatból. Az ásványi eredető szálakat
mőszaki textíliák, szigetelıanyagok, kompozitok készítésére használják. átkötıs szoknya - Olyan lapszoknya, amely csak derékban van összekötve. átlapolt varrás - Széleikkel vagy nagyobb felületeikkel egymásra fektetett két vagy több kelmeréteg öszekapcsolása varrás útján. A varrás készülhet egy vagy többsoros varrattal, vagy esetleg varratot helyettesítı ragasztással vagy hegesztéssel. átlós szabás - Ruhadarab alkatrészeinek olyan kiszabása, hogy az alkatrész hossztengelye a szövet lánc- ill. vetülékfonalaihoz képest átlósan helyezkedjék el. Ily módon a szövet jobban alakítható. átmeneti kabát - İsszel és télen viselt, könnyebb felsıkabát. Jellemzıen 500 g/m2 körüli területi sőrőségő, gyapjú típusú szövetbıl készítik. átmeneti ruházat - Többnyire közepes súlyú, nem túl meleg, kelmébıl készült, félig vagy teljesen bélelt ruházat, ıszi viseletre. Középárnyalatú színekben készítik. átnyúló nyílás - Szegıpánttal ellátott nyílás egy ruhadarab elején, ami arra szolgál, hogy be lehssen nyúlni a ruhadarab alá, anélkül, hogy ki kellene gombolni, vagy - körgallér esetén - ki lehessen nyúlni alóla. átnyúló zseb - Zsebtasakkal kiegészített átnyúló nyílás. A zseb a ruhadarab hátoldalán rendszerint egy folterısítéssel van alábélelve. átvetett blúz - Elöl nyitott blúz, amelynek elejét a felsıtest körül átvetik és hátul vagy elöl pánttal megkötve rögzítik. Van olyan megoldás, amely szerint a rögzítés végleges és a blúzt ebben a formában bebújós blúzként használják.
B archentsávoly - Puha, nehéz pamut típusú , négyfonalas atlasz (cirkász kötéső szövet, a hátoldala bolyhozott. Olcsó nıiruha-anyag és téli ingek anyaga. Croisé finette néven is ismert. bbabakesztyő – Ujj nélküli kötött kesztyő, amelyet a csuklón rögzítenek. Csecsemık számára készül. babasapka - Csecsemık fejére való kötött sapka. Bagdalin - Finom fonalakból készült pamut- vagy gyapjú kelme, keleti stílusú szövött vagy nyomott mintázattal. Nıi ruhaanyag. Baghera (mohakrepp) - Könnyő, kreppkötéső selyemszövet, lánca erısen sodrott kreppfonal, a vetülék ondé fonal (vagy ondé cérna). Nıi ruhaanyag. bajadér csíkozás - Különbözı szélességő, élénk, elütı színő, átlós elhelyezkedéső bordőr csíkokból álló szövetmintázat. Nevét a bajadérokról (indiai táncosnıkrıl) kapta. bal-bal kötéső kelme - A vetülékrendszerő kötött kelme egy olyan fajtája, amelynél a szín- és fonákoldali szemkapcsolódások soronként változnak. Kivitelezéséhez speciális kötıgépre van szükség. Nyugalmi állapotban a mintázatlan kelme hosszában annyira összeugrik, hogy mindkét oldalon csak fonákoldali (más szóval: bal oldali - innen ered az elnevezés) szemek látszódnak. Az ilyen szemkapcsolódások elhelyezése a kelme felületén minta szerint is történhet. Ezen túlmenıen a vetülékrendszerő kelmékre jellemzı egyéb mintázási módszerek itt is alkalmazhatók (feltartott szem, színmintázás stb.). Az ilyen kelme nagyon puha, hajlékony. Ezt a kelmeszerkezetet fıleg felsıruházati és bébiáruk készítésére használják. bal-bal mintázat - A bal-bal kötéső kelme mintázata, amelyben bal-bal kötéső részek és egyszínoldalas kötéső részek, vagy szín- ill. fonákoldali szemekbıl álló mezık váltakoznak valamilyen rendszer szerint. Lásd még: bal-jobb mintázat. báli öltöny - Fiatal férfiak táncos összejövetelen viselt öltönye. Divatos szabású, sötét színő, finoman mintázott gyapjú típusú szövetbıl, esetleg bársonyból készül. Fehér ing és esetleg élénk színő mellény tartozik hozzá. bal-jobb mintázat - A kétszínoldalas kötéső kelme mintázata, amelyben valamely minta szerinti elrendezésben színoldali és fonákoldali szemekbıl álló részek váltakoznak és
eszerint eltérı kinézető mezıket hoznak létre a kelmében. Lásd még: bal-bal mintázat. ballonszoknya - Fiatalos, divatos szoknya, a közepén kialakított kiöblösödés lefelé szőkül, ezáltal a ruhadarab formája egy felfújt ballonhoz hasonlít. ballonszövet - Közepes súlyú vagy nehéz, kemény, merev fogású vászonkötéső pamutszövet. Felületét finom bordázat jellemzi, amit a sőrő lánc- és az ehhez képest fele olyan sőrő vetülékbeállítás eredményez. Egyágú és cérnázott fonalból készítik, vízhatlanító kikészítéssel. Kabátok, viharkabátok, sportruházat készítésére használják. Bandura - Mechanikai kelmemegmunkálási eljárás, aminek során a szintetikus szálasanyagból készült kelme finom, plasztikus, rugalmas és opálos felületet kap. Az eljárást egy speciális géppel végzik, amelyen a kelmét főtött hengerrel egy egyre szőkülı résen át rezgésszerően egy lemez alá tömörítik, miáltal kreppes felületet kap és a hı hatására ez rögzítıdik is. baracan, berkan - Teveszırbıl készült nehéz, sima, fényes felülető, atlaszkötéső szövet. Nıi és férfikabátokat készítenek belıle. barathea (1) - Finom átlós csíkozottságú gyapjúszövet. Finom fonalból, levezetett atlaszkötésben készül. Öltönyök, kosztümök, nadrágok készítésére használják. Az elnevezés az angol "barathea" szóból ered, ami használt gyapjúszövetet jelent. barathea (2) - Ez a kifejezés a gyapjú típusú szövetektıl eltérı, valódi selyembıl vagy mesterséges szálakból készült, speciális kötésmóddal szıtt ruhaanyagra is használatos. barett, svájcisapka - Puha, lapos, jellemzıen kerek fejfedı, rendszerint kissé félrecsapva hordják. Nıi és férfi viselet. Kötött gyapjúkelmébıl készül, amit a kikészítés során nemezelnek. Nagyon divatos volt a 15. és 16. században, akkor bársonyból készült. A romantika korában népszerő volt a festık körében. barhent - Közepes súlyú, puha tapintású, vászonvagy sávolykötéső pamutszövet. Színoldala sima, fonákoldala bolyhozott. Láncfonala erısen sodrott, vetülékfonala durvább és lazább sodratú. Élénk színekre színezik vagy nyomott mintával díszítik. Készítenek belıle nıi téli ruhákat, sportingeket, blúzokat, köntösöket és háziruhákat. Elnevezése a középkorból származik, "barracanus" latinul
egy durva, teveszır szövetet jelentett, ezt csak késıbb váltotta fel a pamut. barokk divat - A barokk kor (a 17. század közepétıl a 18. század végéig) divatja. Jellegzetességei a bı szabás, a nagyon kidolgozott díszítések és a merész színek, a selyembrokát és a csipke használata. A nıi ruhák stilizáltabbak voltak, a hosszú szoknya eleje fel volt vágva, látni engedve az alsószoknyát. A ruha a csípınél dúsan redızött volt és vasabronccsal megemelték. Az ingváll eleinte halcsontos, aztán csipkézett. A nyakkivágás négyszögletes, a ruha elején dús csipke díszítés volt. A hajviselet rétegezett volt, vendéghajat is tartalmazott, és drótvázzal alakították ki a frizurát. A férfiak széles zekét hordtak, amit a 17. század végén hímzések és szalagok díszítettek, az ujjak felhajtásban végzıdtek, ami látni engedte a díszes ingujjakat. A zeke eleje nyitott volt, alatta látható volt a térdig érı mellény. Az ingujjakon széles csipke kézelı volt, a nyakban láncot viseltek. A nadrág térdig ért. A férfiak selyemharisnyát hordtak, ennek színe többnyire fehér volt. A paróka elválaszthatatlan része volt az öltözéknek. Ez az öltözet volt az alapja a férfiak mai, zakóból, mellénybıl és nadrágból álló öltönyének. barré-hatás - Sima, finom, többszínő átlós csíkozottság. barré-ripsz - Könnyő selyem típusú szövet hosszirányú bordázottsággal. Nyakkendıket készítenek belıle. bársony - Közepes súlyú, puha pamut- vagy selyemszövet, sőrő, rövid, fényes száltakaróval, amelyet vagy a lánc-, vagy a vetülékfonalak felvágásával készítenek (eszerint különböztetnek meg lánc- ill. vetülékbársonyt). A száltakaró nemesítésére esetleg még külön kikészítést is alkalmaznak. bársony magas száltakaróval Nehéz selyembársony a felületén 5-8 mm hosszú fényes száltakaróval, amelynek szálai egy irányban fekszenek a szövet síkjához képest bizonyos szög alatt. Az alapszövet közepes fiomságú pamutból, a száltakaró közepes finomságú selyemfonalakból áll. Két láncfonal-rendszerrel szövik láncatlasz kötésben. Kalapok borítását készítik belıle. bársonyszalag - Sőrő, rövid száltakaróval borított szalag. Pamutból vagy viszkózból készül, a láncbársonynak megfelelı technikával. Különbözı színekben, 6-60 mm szélességben készítik és ruhadarabok, öltözetkiegészítık stb. díszítésére használják. baszk/svájci sapka - Puha, kerek fejfedı, népszerő a Pireneusokban, különösen a baszkok
körében (innen is kapta a nevét). A 20. században jött divatba a francia divatszalonok révén. Batavia selyemszövet - Eredetileg Kelet-Indiában készített selyemszövet. A láncfonal nyers selyem (gr?ge), a vetülék selyemhulladékból (chappe) készült selyemfonal. batikolás - Kézi színmintázási technika. A kelme felületére a mintázatnak megfelelıen viaszréteget vagy más megfelelı anyagot visznek fel. Az ezt követı színezés során ezek a helyek nem festıdnek meg. A viasz ill. a fedıréteg eltávolítása után a fedetlen részek színesek lesznek, a fedett részek pedig eredeti színőket mutatják. Ez az ısi módszer Jáva szigetérıl származik. batiszt - Könnyő, finom, áttetszı, nagyon finom fogású pamutszövet. Finom fonalból, sőrő beállítással, vászonkötésben készül, egyszínő vagy nyomott kivitelben. Felhasználása: nıi és gyermek alsóruházat, blúzok, zsebkendık, hímzési alapkelme. Eredetileg csak lenbıl készült szövetet neveztek így, maga az elnevezés a szövet elsı gyártójára, a francia Jean Batiste-ra utal. beállítás (fonalsőrőség) - A lánc- ill. vetülékfonalak hosszegységre esı száma a szövetben, azaz más szóval: a lánc- ill. vetüléksőrőség. Szabvány szerint a 10 cm-re esı fonalsőrőséget adják meg, de a gyakorlatban gyakran 1 cm-re vonatkoztatják. bébidoll - Divatvonal, amit egy ugyanilyen címő film inspirált. Gyermekesen naiv sziluett, lefelé bıvülı vonal, fodros esés jellemzi. Felül ovális nyakkivágással, rövid, buggyos ujjakal rendelkezik, térdig ér. Különösen az 1950-es években volt népszerő a nıi hálóruházatban. befelé menı szembehajtás, szemberánc - Két egymással szembefordított hajtás, amelynél a hajtásélek a ruhadarab külsı oldalán találkoznak. Ellentéte az ún. quetsch-hajtás, amelynél viszont a hajtásélek a ruhadarab belsı oldalán találkoznak. befőzıszalag, befőzızsinór Ruhadarab szorosabbra húzására szolgáló szalag vagy zsinór. béleletlen ruházat - Csak egy rétegbıl álló ruhadarabok (ruha, szoknya, nadrág, zakó, esıkabát stb.) - fıleg nyáron viselt ruházati termékek. bélelt ruházat - Legalább két rétegbıl álló ruhadarab. A bélés - amely belül van - célja lehet az öltözet melegtartó képességének növelése, az alapszövet - mely kívül van belsı varratainak elrejtése, a ruhadarab kényelmesebbé tétele, díszítése, stb.
béléskelme - Az egyszínoldalas kötött kelme egy fajtája, amelynél az alap-kelmeszerkezetbe egy vastagabb fonalat (ún. bélelıfonalat) vezetnek be. A bélelıfonalból szemeket nem képeznek, azt csak a szemlábakra fektetik rá, és a kelme fonákoldalán 2-3 szemen át a felszínen lebeg. Ez a bélésfonal olcsóbb kelmetípusoknál gyakran vigonyfonal. Az ilyen szerkezető kelme elıállításának célja lehet a kelme szemsor irányú nyúlásának csökkentése, a melegtartó képesség fokozása (ebben az esetben a fonákoldalon lebegı bélésfonalakat a kikészítés során felbolyhozzák), vagy a kelme nehezítése, esetleg díszítése (ehhez színes bélésfonalat alkalmaznak és azt az oldalt használják esztétikai színoldalként, ahol ez látható). A bélésfonal bekötésének módja szerint megkülönböztetünk egyszerő és kötıfonalas béléskötést. Az egyszerő béléskötésnél az alap-kelmeszerkezet szemei egy fonalból állnak, amelyek szemlábaira fektetik a bélelıfonalat, a kötıfonalas béléskötés alapja ezzel szemben fedıfonalas kötéső, azaz minden szem két fonalból áll és a bélelıfonal ezek közül csak annak szemlábaihoz kapcsolódik, amely a kelme fonákoldala felé esik, így a színoldal felıl nem lesz látható. A béléskelmét nagyon gyakran használják tréningruhák, sport- és szabadidı-ruhák készítésére. bélésszövet - Könnyő, sima, puha, fényes, többnyire atlaszkötéső pamut- vagy selyem típusú szövet, pamutból, selyembıl, vagy mesterséges szálasanyagból készül. Többnyire egyszínő, de ujjak bélelésére használnak hosszcsíkos szövetet is. Ruhadarabok bélelésére használják. belga csipke - Belgiumban már a reneszánsztól kezdıdıen a csipkekészítésnek többféle fajtáját mővelték. Ma kétféle technika a legáltalánosabb: a varrott csipke (ennek egyik legismertebb típusa a brüsszeli vagy reneszánsz csipke) és a vert csipke (melynek fı készítési helye Bruges). bengáli csíkozás - Feltőnı, sokszínő csíkozás, amit fıként sálak és szalagok díszítésére használnak. Az elnevezés az indiai Bengália tartományból származik. bengalin (1) Könnyő, sőrő láncfonal-beállítással készült, vászon- vagy ripszkötéső, szemcsés felülető gyapjúszövet. Finom, többszörösen cérnázott fonalakból gyártják. Felhasználása: nyári férfiöltönyök és nıi ruhák, kosztümök. Az elnevezés az indiai Bengália tartományból származik, ahol elıször készítettek ripsz hatású selyemszövetet. (2) Nehéz, vászonkötéső selyemszövet, harántcsíkos bordázattal. Nıi ruhák,
kézitáska-bélések készítésére használják, gyakran díszítik moaré kikészítésssel. berakás (1) - A sima kelmén már a kelmeképzésnél vagy utólag kialakított redızet. berakás (2) - A kiszabott alkatrészen hajtások készítése, aminek célja a díszítés és/vagy a mozgásszabadság megnövelése. Attól függıen, hogy hol és milyen típusú hajtásokat készítenek, a berakás készülhet egy irányú és szembehajtásokkal, párhuzamos vagy sugár irányú hajtásokkal stb. Lásd még: pliszé. berber csíkozás - Keskeny, szabálytalan, finom színő csíkok gyapjú típusú, kéziszövés karakterő szövetben. berber kelme - Puha, könnyő, selyemszerő, atlaszkötéső szövet, selyembıl vagy selyem és pamut együttes használatával készül. Különösen a 19. század végén és a 20. század elején volt nagyon népszerő. berber tweed - Durva gyapjúszövet, jellegzetesen egyenetlen, természetes színő fonalakból. Sportos kabátok készítésére használják. Bermuda-nadrág - Térdig érı, de a térdet még nem takaró rövidnadrág, szárain felhajtással. Sportoláshoz, vagy strandon viselik. Gyapjúszövetbıl készült elegáns változata is van. Nevét az amerikai Bermuda szigetcsoportról kapta. Bervian szövet - Sima felülető, atlasz- vagy sávolykötéső, gyapjú típusú szövet. Finom gyapjúfonalakból, többnyire fekete színben készül. Férfiöltönyöket készítenek belıle. betartó/szőkítı varrás - A ruhaalkatrészen kialakított ék alakú varrás, amellyel az alkatrész bıségét lehet csökkenteni (pl. derékon). bevágott zseb - Olyan zseb, amelynek csak a nyílása - mint egy hasíték - látható a ruházat külsı felületén. A zseb elhelyezése igen sokféle lehet. Megkülönböztetünk egyszegélyes zsebet, kétszegélyes zsebet, átnyúló zsebet és paszpólos zsebet. bevarrott ujj - Lekerekített felsırésző ujj, amit a karöltıbe illesztenek be. bevontatos kelme - Olyan kelme, amelynek egyik oldalát valamilyen polimerrel bevonják és ez ott szilárd felületet alkot. A legkülönbözıbb sportruházati cikkek gyártásánál általánosan használnak ilyen kelmét. Biedermeier ruha - Az 1820-40 közötti idıszak viselete. Az iparosodás hatására széles körben elterjedt. Különös hangsúlyt fektetett az erkölcsös és illedelmes megjelenésre. A legdivatosabbak mind a nık, mind a férfiak öltözködésében a mintás (különösen a kockás) szövetek voltak. A nıi öltözet főzıbıl, szorosan a testre simuló ingvállból,
sok alsószoknya fölött viselt szoknyából állott. A ruhaujjak bıvek, nagy méretőek voltak. Télen hosszú gyapjúkabátot vagy pelerint viseltek. Népszerő volt a sál, a kendı és a szırmébıl készült boa. A férfiak szorosan testhez álló frakkot, hosszú, szők nadrágot és színes mellényt hordtak. Ruházatukat felöltı egészítette ki. bikini - Kétrészes, szorosan a testre simuló nıi fürdıruha, melltartóból és apró nadrágból áll, ami a testet csak minimálisan fedi. Nevét az Indiai-óceánban lévı Bikini szigetrıl kapta. birkagyapjú, juhgyapjú - A juh szırzete, a textilipar számára a természetes szálasanyagok egyik legfontosabb fajtája. (A magyarban önmagában a "gyapjú" szó általában a juhgyapjút jelenti.) A juh szırzetében a hosszú, vastag "felszırök" az esı és hó ellen, a lágy, finomszálú, pelyhes "pehelyszırök" a hideg ellen védik az állatot. A textilipar szempontjából megkülönböztetünk a) finom gyapjút adó juhokat (merinó fajták), b) hosszúszálú gyapjút adó fajtákat (pl. cheviot, lincoln), c) crossbred - keresztezett - fajtákat és d) durva gyapjút adó juhokat (pl. karakül, racka, cigája). Blackwatch minta - A jól ismert és népszerő skótkockás szövet sötétkék és sötétzöld mintázata gyapjú-, pamutvagy selyemszöveten. blézer - Rövid kabát férfiak, nık vagy gyerekek számára, nagy rátett zsebekkel, amelyek közül a szivarzseb valamilyen klub emblémáját viseli. A gombok ezüst- vagy aranyszínőek. Magát a blézert egyszínő anyagból készítik, pl. gabardinból, flannelbıl), vagy sávolyszövetbıl, legtöbbször sötét színben, néha csíkos vagy kockás mintával. Formája a mindenkori divathoz igazodik. Nem mindig bélelik. Az elnevezés eredetére nézve többféle elmélet van, az egyik szerint elıször 1889-ben a cambridge-i egyetem evezısei viseltek ilyen kabátot, amelynek színe a tőzhöz hasonlított és angolul a "to blaze" egyik jelentése: lángol, lobog. Egy másik elmélet szerint egy "The Blazer" nevő angol hajó személyzete hordott ilyen, fémgombokkal ellátott, kék színő szerzs kabátot. Ismét mások szerint a szó a francia "blason" szóból ered, ami címert jelent. Ez a sportos, klubokhoz kapcsolódó kabátfajta inspirálta a blézer széleskörő elterjedését, különösen a nıi és a sportos öltözködésben. blézer-csíkok - Feltőnı színő, különbözı szélességő függıleges csíkokból álló mintázat, különösen az 1920-as, 1930-as
években volt klubok divatja. Sportos kabátok és nıi ruhák díszítésére használták. blúz - Könnyő nıi ruhadarab, amely a felsı testet borítja. Kialakítása a mindenkori divatnak felel meg. Szoknyához, nadrághoz, kosztümhöz hordják. Könnyő, sima vagy mintázott kelmékbıl készítik. bluzon (fr. blouson) – 1. Kényelmes, sportos kabát, gombolással vagy húzózárral záródik. A nadrágon vagy szoknyán kívül hordják. Különbözı hosszúságú lehet, érhet a derékig vagy a csípıig. Alul övszalagban, kötött szegélyben vagy gumizásban végzıdik. Rátett zsebek díszítik. Pamut- vagy gyapjúszövetbıl készül, gyakran bélelik is. Az 1960-as években különösen nagy divat volt. 2. Sportos, kb. csípıig érı, bı blúz vagy dzseki. Az alja anyagbıségét passzéval vagy szőkítıpánttal fogják össze; az ötvenes évek óta kedvelt forma. boa - Nagyon hosszú, keskeny, szırmébıl készült sál, amit a nyak köré tekernek vagy átvetnek a vállakon. A romantika korában, a 19. század végén és a 20. század elején volt nagyon divatos. A "boa constrictor" rendszertani nevő óriáskígyóról kapta a nevét. Bobinet kelme - Finom pamutfonalból készült hálókelme. Készítéséhez a fonalakat apró csévéken tárolják és egymással keresztezve alakítják ki a kelmét. A láncfonalakat a csévéken lévı fonalakkal körültekerik és kiegészítésként egy harmadik, szintén csévéken lévı fonalrendszerbıl alakítják ki a mintázatot. Egyik változata a bobinet-tüll, amely hímzési alapkelme gyanánt szolgál. A keményített bobinet kelmét nıi kalapok kiegészítıjeként is használják. bojt - Csomókba fogott szálakból, rojtokból álló, zsinóron csüngı dísz. bokáig érı nadrág - Divatos hosszúnadrág, amely néhány centiméterrel a boka fölött végzıdik és így átmenetet jelent a szokásosan bokáig érı hosszúnadrág és a rövidebb capri-nadrág között. boleró - Rövid, elöl nyitott, gombolás néküli nıi kabátka, leghosszabb változatában is csak derékig ér. bolyhos gyapjúszövet - Közepes súlyú vagy nehéz, telt fogású, meglehetısen merev gyapjúszövet rövid szálbunda felülettel, ami eltakarja a sávoly- vagy atlaszkötéső szerkezetet. Egyágú kártolt fonalból készítik, nıi kabátok számára. Bombasin - Fésült gyapjúfonalból, vászon- vagy sávolykötésben készült puha szövet, a láncfonala esetenként selyemfonal is lehet. Nıi ruhaanyag.
Bonekan - Egy mőszırme-típus márkaneve. A pamut- vagy szintetikus fonalból készült kötött kelmébe, mint alapba, poliakrilnitril szálakat kötnek be úgy, hogy azok kiálló szálfelületet alkossanak. A kikészítés során a hátoldalt lasztex kenéssel látják el, hogy az akrilszálak kötését megerısítsék, a száltakarót egyes esetekben vasalják, színezik és nyírják. Nıi és gyermekkabátok, valamit különbözı sportruházati cikkek készítésére használják. bordás kelme - 1. Hosszanti irányú, kidomborodó csíkokkal (bordákkal) mintázott szövet. A bordák különbözı szélességőek lehetnek és különféle szövéstechnikai eljárásokkal készíthetık. Fıleg sportos felsıruházati cikkek alapanyagai. - 2. A kétszínoldalas vetülékrendszerő kötött kelmék egy fajtája, amelyben a kelme teljes felületén szín- és fonákoldali szemek váltakoznak és ez a kelmének hosszirányú bordázottságot ad. Ha egy-egy szín- és fonákoldali szem váltakozik, akkor ez a "sima bordás" kötés esete, ha több színoldali szemet több fonákoldali szem követ, akkor a kiemelkedı csíkok szélesebbek, ezt "derby-kötésnek" nevezik. Ez pulóvereknél, trikóknál gyakran alkalmazott kötésmód. A két szín- és két fonákoldali szem váltakozásával készített bordás kötést leggyakrabba rugalmas szegélyeknél alkalmazzák, ezért ennek neve: "szegélykötés". bordás kötés - A kéttőágyas vetülékrendszerő kötések egy fajtája. bordőrös mintázat - Szövet vagy kötött kelme mintázata, amit leggyakrabban sálakon és kendıkön alkalmaznak. A minta a termék szélein fut (nem borítja be a teljes felületet). A minta virágokból vagy geometrikus elemekbıl áll. Gyakran kombinálják csíkokkal vagy kockás mintákkal. Nıi öltözék, különösen kis- és nagykabátok kiegészítésére használatos. Boyleg - Rövid állású (csak a csípıig érı) nıi alsónadrág, melyet különbözı hosszúságokban készítenek: létezik térdig, combközépig érı változata, legújabban pedig csak combtıig érı hossszúságban szabják. bricsesz - 1. térdnadrág; a comb táján bı, térdnél szők nadrág; 2. Lovagláshoz viselt csizmanadrág, a combon erısen kibıvül, a vádlinál beszőkül. A térdek belsı oldalán és sokszor az ülepen is bır rátét van. broché - Pamut, selyem, ritkán gyapjú típusú szövetekben is alkalmazott mintázási módszer, amelynél egy, az alapszövethez tartozó vetülékfonal mellett egy külön, mintázó vetülékfonalat oly módon dolgoznak be, hogy csak a minta kontúrjain
belül szövıdjék be az alapszövetbe, hímzésszerő mintát alkotva. A szövet hátoldalán a mintákat összekötı lebegı fonalszakaszokat utólag levágják. Hasonló hatású a "lancé découpé" elnevezéső eljárás is, amely a lancé egy változata. broché (brosé) - Nehéz, szoros beállítású, atlaszkötéső pamut-, esetleg gyapjúszövet, színes, kidomborodó mintázattal (mely leggyakrabban virágokat ábrázol). Készítésére a jacquard mintázási technikát használják. Nıi ruhák anyaga. brokát - Fényes, gazdagon díszített, nehéz, valódi selyembıl vagy mesterséges szálasanyagból készült selyem típusú, jacquard-mintás szövet. Rendszerint sávolykötésben készül, a lánc-és vetülék hatások váltakozásával. A jellegzetes, nagy mintaelemő jacquardmintázatot ezüst- vagy aranyfonalak egészítik ki. Egyszínő vagy több fényes színben készül. Elegáns nıi ruhák, korabeli jelmezek, paplanok készítésére használják. Brossé-szövet Pamut-, selyemvagy gyapjúszövet, amit kis mérető, egyszerő, hímzésszerő mintázat díszít. A mintázatot képezı speciális vetülékfonalat oly módon dolgozzák be, hogy csak a minta kontúrjain belül kerül az alapszövetbe. A mintázat készülhet színes fonalakból, ez esetben minden szín külön vetülékfonalat igényel. Az egyes mintaelemeket összekötı lebegı vetülékfonalat levágják. Ha ezeket az apró mintarészeket kifejtik, a visszamardó szövet sima lesz. Ilyen mintázatú szöveteket nıi ruhák, nyakkendık, díszítıszalagok és árucímkék készítésére használnak. bugyi - Nık és gyermekek alsónadrágja. A szár különbözı hosszúságú lehet, vagy szár nélkül is készülhet. Többnyire pamutból vagy pamut-elasztánfonal keverékébıl elıállított, könnyő kötött kelmébıl varrják. buklé cérna - Három-négy ágból készült díszítıcérna, amely jellegzetes hurkos felületét azáltal kapja, hogy az alap- és a díszítıfonalak összecérnázásakor ezeket változó sebességgel vezetik be. A hurkok szorossága további egy vagy két fonalág bevezetésével változtatható. A "buklé" szó francia eredető (boucle), jelentése: göndör, hurkos. buklé selyem - Nehéz, többnyire egyszínő, vászonkötéső selyem típusú szövet, amelynek vetülékfonalát buklé cérna alkotja. buklé szövet - Közepes súlyú vagy nehéz gyapjúszövet, amelynek jellegzetes hurkos felülete van, amit buklé cérna többnyire vetülékként való alkalmazásával érnek el. Vászon- vagy tört sávolykötésben szövik. Nıi ruhákat és kabátokat készítenek belıle.
Bulky - Durva osztású kötıgépen készült divatos, bı szabású sportpulóver férfiak számára. Elnevezése az angol "bulky" (ejtsd: balki) szóból ered, aminek jelentése: terjedelmes. bunda - A juhok szırzete, amely hosszú, vastag felszırökbıl és lágy, finomszálú pehelyszırökbıl áll. (Lásd: birkagyapjú, juhgyapjú.) A gyapjúszálak csoportosan, pászmákban nınek, több pászma egyesülésébıl fürtök keletkeznek, és a fürtök összessége a bunda. A bundát az élı állatról nyírással távolítják el. A lenyírt bunda egyben marad, mert a beleragadt verejték, zsír és egyéb szennyezıdés (pl. bogáncsok) egyben tartják. A juhokat évente egyszer vagy többször nyírják, az évi nyírások száma a gyapjú hosszát és a gyapjúhozamot befolyásolja: többször nyírva rövidebb szálú, de – a lenyírt gyapjú össztömegét tekintve – nagyobb évi hozamot kapunk. A tavaszi nyírás rövidebb szálú gyapjút eredményez, a késıi nyírás viszont az állat egészségére lehet ártalmas (megfázás veszélye). Az egyegy állatról lenyírható gyapjúmennyiség a juh fajtájától, korától, egészségi állapotától, táplálkozásától, a nyírás idıpontjától stb. függıen 2-7 kg. Az állat különbözı testrészein általában különbözı finomságú szálak nınek, ezért a lenyírt bundát a további feldolgozás során szétszedik és a különbözı finomságú bundarészeket szétválogatják. A legjobb minıségő gyapjú rendszerint a vállakon, a legrosszabb minıségő a lábakon, a fejen és a farokrészen van, az állat hátán közepes minıségő gyapjú található. 2. Bundának nevezik a rendezetlen szálhalmazból álló lapszerő, nem túl vékony képzıdményt is, ami pl. egyes nemszıtt kelmék alapját képezi. Ha ez a rendezetlen szálakból álló lapszerő képzıdmény nagyon vékony, akkor a neve: fátyol. Bundát ilyen fátylak többszörös rétegezésével is készítenek. Burberry (börberi) - Egy angol ruhagyárról elnevezett, 100 % fésősgyapjú szövetbıl készült kabátanyag, amelyet vízhatlanítanak és így esıkabát céljára is megfelel. Bure - Erıs, tömör, nehéz, durva fogású, sávolykötéső gyapjúszövet. Burett selyem - A hernyóselyem lemotollálásánál, valamint a chappe selyem gyártásánál keletkezett hulladékból, esetleg selyemkelmék feltépésével kapott szálakból font fonal. Nıi nyári ruhákat, nyakkendıket, bútoripari és dekorációs szöveteket készítenek belıle. Burett szövet - Selyem típusú durva, rusztikus, fénytelen, többnyire fehérítetlen, természetes
színő szövet, általában egyszínő. Selyemhulladékból készült durva, egyenlıtlen burett selyem fonalból, vászonkötésben állítják elı; a szövet neve is innen ered. Nıi ruhákat, kosztümöket, blúzokat, továbbá nık és férfiak számára sportruházati cikkeket készítenek belıle. Burgundi stílus - 15. századi öltözködési divat. Merész színek, kitőnı minıségő anyagok, gazdag díszítések (pl. a ruhára varrt csengettyők), nemes vonalak jellemzik. A kultúrtörténészek egy része magának a divatnak a megszületését is erre az idıszakra teszi. Jellegzetes elemei a csúcsos, fátyollal díszített fejfedık, a hegyes cipık. A szövetek anyaga gyapjú, pamut és len. A nıi ruhák felsı része szők, a szoknya bı és uszályos, az alját esetenként bordőr vagy virágkoszorú díszíti. A férfiak rövid, szorosan a testre simuló, steppelt elejő, bı ujjú, álló galléros zekét hordtak, ezt változatos színő, harisnya formájú nadrág egészítette ki. Hegyes ("csırös") cipıjük háromszorosan haladta meg a lábfej hosszát. burkolt fonal - A burkolt fonal olyan több fonalból álló termék, amelyben egy fonalat egy vagy több másikkal burkolnak körül. Egy ilyen kombináció például, amikor valódi selyem magfonalat szintetikus fonallal burkolnak, hogy erısebb legyen, ugyanakkor megtartsa a valódi selyem jobb higiéniai tulajdonságait. Egy másik példa a pamutfonallal körülburkolt gumifonal; a pamut védi a gumifonalat, ugyanakkor megmarad a gumi nagy rugalmassága. Hasonlóképpen burkolnak elasztánfonalakat is, melyek nagy rugalmasságú, puha, könnyő kelmék készítését teszik lehetıvé. burkolt rugalmas fonal - Rugalmas (gumi- vagy elasztán-) fonalból álló mag, melyet szálakkal fonnak körül (lásd: körülfont fonal), vagy körültekercselik más fonalakkal egy vagy két rétegben. Rugalmas textíliák (szövött és kötött kelmék, fonatolt szalagok, zsinórok, kötelek stb.) készítésére használják. burnusz - A 19. században viselt, nehéz gyapjúszövetbıl készült meleg férfiköpeny. business-look - Üzletasszonyok kiváló minıségő anyagokból készült, elegáns öltözete. butik, divatáruüzlet - Eredetileg olasz stílusú divatáruüzlet, ahol sportos, divatos ruhadarabokat árultak fiatalok számára. Ma általánosan használt kifejezés olyan kis és speciális boltokra, ahol nagyon egyedi, az éppen aktuális divatirányokhoz kapcsolódó ruházati cikkek vásárolhatók.
C – Cs Caban-zakó - Sportos, fiatalos, derékszabású, combig érı kabát legtöbbször kétsoros gombolással. A rátőzött vagy bevágott zsebeket vízszintesen vagy ferdén szabhatják, általában tőzésekkel látják el. Gyapjú típusú szövetekbıl készítik, leggyakrabban egyszínő kivitelben. Szabása a francia tengerészkabátokat idézi ("caban" franciául esıkabátot jelent). Cájg - Olcsó gyapjúszövethez hasonló nehéz pamutszövet. Durva mulinécérna lánc- és vigonyfonal vetülékfonalból, sávolykötésben készül, rendszerint sötétszürke színben, hosszanti csíkokkal. Munkaruhák és olcsó nadrágok anyaga. Az elnevezés a német "Zeug"-ból származik, aminek egyik jelentése: vacak holmi, ami arra utal, hogy pamuthulladékból készült olcsó áru. cakkos szél - A kelme szélének - megfelelı vágószerszám segítségével olyan kialakítása, amely főrészfogazathoz hasonló cakkozást készít és ezzel csökkenti a kelme szélének fejtıdési hajlamát. Szegetlen széleknél alkalmazzák (pl. szalagok végén vagy mintavágatokon). Camaieux - Színben azonos, erısségben, árnyalatban eltérı színezés, mint mintázási módszer (ejtsd: kamajı). Čamara - Szláv alkalmi viselet, kabát, amit fehér inggel és fekete csokornyakkendıvel vagy szalaggal viselnek. A kabát két eleje összeér, de nem fedik át egymást; külön rögzítıdnek a deréktól az álló gallérig két sor olajbogyó alakú gombbal. A jellegzetes oldalvarratok hátra kerülnek, azaz a váll alatt indulnak és íveltek. Az ujjakat csipke díszíti. Egyszínő gyapjúszövetbıl készül. A 18. században a hazafiasság jelképe volt. Cambric - Könnyő, puha, sima felülető, nagyon sőrő beállítású, finom fonalakból szıtt vászonkötéső pamutszövet; igen tömören szıtt batiszt. Fehérnemők, svájci hímzések, vattapaplanok huzatanyagának alapanyaga. Camisole - Eredetileg könnyő férfi kabát, mely hosszú esetleg rövid ujjú lehet, népviseleti jegyeket is hordozhat. Ma bevonult a nıi ruhadarabok közé is, mint kivágott, derékig érı top. Cannelé - Ripszszerő gyapjúszövet eltérı szélességő bordás mintázattal. Canton - Finom, kissé átlátszó, enyhén fényes csillogású, könnyő pamut szövet. Vászonkötésben készül fésült, alacsony sodratú fonalból. Alsónemők és nıi ruhák
készítésére használják. Az elnevezés Kína egyik városának nevébıl ered. Capri-nadrág Divatos, háromnegyedes hosszúságú, nyári nıi nadrág, oldalt felhasítva. Carré-minta - Kis léptékő, nem feltőnı négyzetes mintázat, többnyire ton-in-ton vagy egyszínő, kötésmintázatú szöveteknék használják. Carrick - A 19. század elejétıl divatos elegáns férfikabát. Nagy gallérja volt, ez télre szırmébıl készült. Derékban szőkített, az alja redızött. Hosszú, az alja kb. 10 cm-rel volt a talaj fölött. Legtöbbször télen és mostoha idıjárási körülmények között viselték. Nevét az ugyanilyen nevő írországi városról kapta. Castor - Nehéz, puha fogású gyapjúszövet, színoldalán egy irányban fektetett, hosszú szálakból álló, sima, vízfényő száltakaróval, ami nagyon hasonlóvá teszi a hódprémhez. (A latin "castor" szó jelentése: hód.) Kártolt melanzs fonalból, sávolyvagy atlaszkötésben készítik. Férfikabátokat készítenek belıle. Castorin - Nehéz gyapjú típusú szövet, mely finom, hosszú, fényes szálakból álló, szırmére emlékeztetı felülettel rendelkezik. Férfi télikabátok készítésére használták, ma már nem gyártják. casual wear - A szigorú konvenciókhoz, a hagyományos ruhazati elıírásokhoz nem ragaszkodó, kényelmes öltözködés, amely mégis kellemes, modern, sportos megjelenést ad, a kelme, a szín, a mintázat, a szabás, a kidolgozás szempontjából egyaránt. Fıleg a férfiak öltözködésében használatos kifejezés. cellulózszál - Cellulóz alapú mesterséges szálasanyag, regenerált cellulózból készül. Ebbe a csoportba tartozik a viszkózszál, amelynek gyártásánál a cellulózt elıször cellulóz-nátriummá, majd ezt széndiszulfiddal cellulóz-xantogenáttá alakítják, ami már nátrium-hidroxidban oldható és ebbıl húzzák a cellulózszálat; a rézoxid-szál, amelyet a cellulóznak rézoxidammóniák oldatban való feloldásával gyártanak; az acetátszál, amelynél ecetsavas kezeléssel cellulóztriacetátot, majd ennek alkálikus kezelésével (elszappanosításával) az ún. 21/2 acetátot kapják és ebbıl húzzák a cellulózacetát szálat. Ezek a szálasanyagok rendkívül fontosak a textilipar számára, a 20. század közepén a mesterséges szálasanyagok világtermelésének tetemes részét képezték.
Az utóbbi idıkben a sok célra jobban megfelelı szintetikus szálasanyagok elıretörése miatt háttérbe szorultak. Cérna - Két vagy több fonal összesodrásával készült termék, aminek célja a szakítóerı növelése, az egyenletesség fokozása, a minıség javítása. cérnagomb - Gomb, amelynek vázát egy fémkarika alkotja és erre cérnából sőrő hálózatot dolgoznak rá. Ágynemőgombolásra használják. cérnázás - A cérna elıállításának mővelete: két vagy több egyágú fonal összesodrása erre szolgáló gépen. Az összesodort fonalak számától függıen beszélünk két- vagy többágú cérnáról. A több cérna újbóli összesodrásával keletkezett cérna neve: többszörös cérna. Chambray - Viszonylag könnyő pamutszövet, amelynek készítésénél fehér lánc- és színes, csomós vagy nyomott vetülékfonalat használnak. A szövet hasonlít a farmerszövethez, de könnyebb annál. Fıleg nyári ruhákat készítenek belıle. Chanel-stílus - Nıi ruházat - fıleg kosztümök divatstílusa. Jellemzıen kártolt gyapjú(különösen tweed-) szövetekbıl készül. Jellemzıje a kényelmes szabás és az egyszerő mintázat, amit a szegélyek, zsebek, gallérok és ujjak díszítése ellentételez; ez a díszítés lehet valamilyen paszomány, bársony- vagy egyéb anyagból készült szalag. Ezt a divatstílust a vezetı párizsi divattervezı és az Haute Couture szalon alapítója, Coco Chanel alkotta meg, akinek az volt a meggyızıdése, hogy ilyen kosztümöt bármelyik nı viselhet. Ez be is bizonyosodott, minthogy a "Chanelkosztüm" több mint 50 éve nagy népszerőségnek örvend. Chanel-stílusú hossz - A vezetı párizsi divattervezı és az Haute Couture szalon alapítója, Coco Chanel ihlette ruhahossz: mintegy 3 ujjnyival a térd alá ér. Nagyon népszerő és gyakran alkalmazott hossz a nıi ruháknál, szoknyáknál. Chappe-selyem fonal - A hernyóselyem feldolgozásánál a nem lefejthetı vagy sérült gubókat és az egyéb selyemhulladékokat fésős fonási eljárással dolgozzák fel, az így nyert fonal a chappe- (ejtsd: sapp) selyem. Szöveteket, szalagokat, paszományokat készítenek belıle. Charleston stílus - Az 1920-as években divatos "charleston" táncról elnevezett nıiruha-fazon stílusa. Térd fölé érı, laza és egyenes szabású egybeszabott ruha, a szoknya alsó része redızött. Az 1980-as években ismét visszatérni látszott.
Charmelaine - Puha, szép eséső gyapjú típusú szövet, a színoldalon finoman bordázott felülettel, ugyanakkor a szövet hátoldala erısen fényes. Finom vagy közepes finomságú fésült lánc- és durvább, kétszeresen vagy többszörösen cérnázott vetülékfonalakból, esetleg ondé cérna vetülékkel készítik négyfonalas vetülékoldalú sávoly- vagy ötfonalas atlaszkötésben. Nıi ruhák, kosztümök, könnyő nıi kabátok alapanyaga. Az elnevezése a francia "charme" (ejtsd: sárm) , azaz "báj" és a "laine" (ejtsd: len), azaz "gyapjú" szavakra vezethetı vissza. Charmeuse (kötött kelme) - A charmeuse (ejtsd: sarmız) az egyik legfontosabb lánchurkolt kelmeszerkezet. Egytőágyas gépen, két láncfonalrendszerbıl készül, az alsó egy-, a felsı kétugrásos trikófektetést készít ellenfektetésben (lásd trikó kötés). Puha, hajlékony, rugalmas kelme, igen alkalmas mind alsó-, mind felsıruházati termékek készítésére. Ha az alsó fonalrendszerben elasztánfonalakat használnak, így széles körben használt fürdıruha- vagy rugalmas fehérnemő-kelme gyártható. A francia "charmeuse" szó jelentése: elbővölı. Charmeuse szövet - Közepes súlyú, nagyon puha selyem típusú szövet, a színoldala finoman szemcsés, a baloldala sima, fényes. Egy lánc-és két vetülékfonal-rendszerrel szövik, az egyik vetülékfonal-rendszer anyaga igen laza sodratú grege, a másiké krepp fonal. Az elıbbit vászonkötésben, az utóbbit atlaszkötésben dogozzák be. Nıi ruhákat és könnyő kabátokat készítenek belıle. Chemise - Laza eséső, ingszerő ruha és kabát, amely hosszú nıi inghez hasonlít. Finom anyagból, rávarrott zsebekkel, végiggombolós kivitelben készül. A mell alatt összehúzott, mélyen dekoltált. Ujjatlan vagy rövid ujjú. A francia "chemise" szó jelentése: ing. Chesterfield - Egysoros, rejtett gombolású, térdig érı férfikabát. Színe többnyire világos- vagy középszürke. Városi viselet. Nevét Lord Chesterfield egykori indiai alkirályról kapta. Cheviot - Közepes súlyú, rugalmas, finom fényő, meglehetısen merev fogású gyapjúszövet, amelyben jól látható a szövet sávolykötése, ami jellemzıen halszálka-mintát alkot. Közepes finomságú, egyágú vagy cérnázott kártolt, vagy durvább fésült fonalból szövik. Öltönyök, kosztümök és könnyő kabátok készítésére használják. A szövetet a cheviot juhfajtáról nevezték el, mert eredetileg ilyen gyapjúból készítették. Chevron - A halszálka-mintás szövetek győjtıneve; fıleg nıi és férfikabátok
készítésére használják. A francia "chevron" (ejtsd: sevro) szó egyik jelentése: halszálkamintás. Chiné - Olyan szövet, amelynek láncfonalait a felvetést megelızıen színnyomással látják el, a vetülékfonalak pedig egyszínőek. Így a nyomott minta a szövésnél a kötésmintától függıen széthúzódik, elmosódik. Fıleg selyem- és dekorációs szövetek készítésére használják. Nagyon drága eljárás, ezért kész szövet megfelelı mintázattal történı nyomásával imitálni is szokták. Chinos - Könnyő, lezser hosszúnadrág benyúlós zsebbel, élhajtás nélkül (ejtsd: csínóz); fıleg férfiak számára készült szabadidı-viselet, a farmernadrág alternatívájaként is ismert, de annál formálisabb. Anyaga pamutszövet. Blézerrel vagy pulóverrel is hordható. Chintz - Egyszínő vagy nyomott mintás pamut- ill. selyem típusú szövetek speciális, főtött préskalanderen végzett kikészítési eljárása, amelynek célja sima, zárt, fényes szövetfelület elıállítása. Könnyő, vízhatlan vagy rossz idıben viselhetı nıikabátszövetek és divatos ruhaanyagok kikészítésére használják. cigarettanadrág - Hosszú, egyenes szabású nadrág, amelynek szárai a térdtıl lefelé a térd vastagságának megfelelı szélességőek. Ciha – 1. csíkos vászonból készült alsó párnahaj, melybe a tollat helyezik el. 2. Közepes súlyú pamut típusú szövet, közepes finomságú fonalakból vászonkötésben készül, ez a szerkezete jól látható is a felületen. Jellemzıen kék, piros, rózsaszín és lila színő hosszcsíkokkal, apró kockákkal, vagy valamilyen szövésmintával mintázzák. Fıleg ágynemőket készítenek belıle, de bizonyos mintás típusait nıi blúzok, nyári ruhák, strandruhák készítésére is használják. ciklus - Egy divatirány élettartama (amely vonatkozhat egy ruhafajtára, formai kialakításra, színre, kelmeill. szövetszerkezetre vagy mintázatra), azaz fennállásának idıtartama. A divatirányok ciklusai általában a tavaszi-nyári ill. ıszi-téli szezont jelentik. cilinder, kürtıkalap - Magas, henger alakú, lapos tetejő, keskeny karimájú kemény kalap, az alkalmi öltözködés része. Fényes selyemmel vagy ún. cilinderplüssel borítják be. Eredete a 15. századi Spanyolországba tehetı, a 19. századtól terjedt el széles körben. címke - Meghatározott mérető papír-, szövet- vagy nemszıtt kelmébıl készült anyagdarab, amelybe beleszövik vagy amelyre rányomtatják a késztermékre jellemzı adatokat (gyártó, anyagösszetétel, kezelési
utasítás, méret stb.) és amit azután ráerısítenek a késztermékre. címkeszalag (szövött) - Pamutból vagy viszkózból készült, vászon-, sávolyvagy atlaszkötésben szıtt fényes, 10-100 mm széles mintás szalag, de amelynek a szélét másféle kötésmódban szövik. Beleszıtt vagy rányomott mintázattal készül és textiláruk megjelölésére szolgál. cipıfőzı - Lapos vagy kör keresztmetszető fonatolt zsinór. Különbözı színekben, vastagságban és hosszúságban készítik, a végeit merevítı bevonattal látják el a fejtıdés megakadályozására és a befőzés megkönnyítésére. Anyaga pamut vagy szintetikus fonal. Ciré - Közepes súlyú, selyem típusú kelme, amit forró viasz felvitelével lakkszerően fényessé tesznek. Vászon- vagy atlaszkötésben szövik, hernyóselyembıl vagy mesterséges szálasanyagú fonalból. Nehezebb változatait dombornyomással is ellátják. Divatos kiegészítık, kalapok, lábbelik, a nehezebb változat nıi kabátok készítésére szolgál. Cirkász - Mindkét oldalán használható, négyfonalas sávolykötéső szövet, 45 fokban lejtı sávokkal. Gyakran fésült és kártolt gyapjúfonalakból készítik. City stílus - Ápolt ruházat, amely a városban és munkához viselhetı. Az ennek a stílusnak megfelelı ruházat anyagában és kivitelében az utcai ruhának felel meg, igazodik a városi környezet igényeihez és a klimatikus viszonyokhoz. Egy ilyen stílusú nıi kabát például készülhet feltőnı színő anyagból, ha csuklya is tartozik hozzá, az lehet bı, esetleg szırmével is díszített; a felsıkabát készülhet könnyő, egyszínő anyagból, lehet meglehetısen hosszú, és nyakkivágása mélyebben kivágott. Cool Wool (nyári gyapjúszövet márkajelzése) A Nemzetközi Gyapjú Titkárság (IWS) márkajelzése, amely 100 %-ban finom fésült gyapjúfonalakból szıtt könnyő (200 g/m2-t meg nem haladó), hővös tapintású szövetekre alkalmazható. Nyári férfiöltönyök, nıi ruhák és kosztümök anyaga. Cordonnet - Pamutból vagy viszkózból készült, több (általában három) kétágú cérnából alkotott többszörös cérna, amelyben az egyes cérnaágak sodratiránya ellentétes az elıcérnázás sodratirányával, a végsı cérnázás sodratiránya pedig ellentétes az elıcérnázás sodratirányával. Így nagyon kemény, erıs cérnát kapnak, amit vitorlák, függönyök varrásához, halászhálók készítéséhez használnak fel.
Cotelé - Vékonyabb és vastagabb hosszcsíkokkal mintázott pamut vagy gyapjú típusú szövet. Mintázatát struck-kötéssel érik el, gyakran egy töltı láncfonallal. Nıi kabátokat, kosztümöket készítenek belıle. A francia eredető elnevezés eredeti jelentése: bordázott. Cotelé-ripsz - Selyem típusú szövet hossz- vagy keresztirányú bordázottsággal. Ripszkötésben szövik, a lánc ill. a vetülék vastagabb pamut- vagy gyapjúfonal, ez adja a bordázottságot. Nıiruha-anyag. Cotton reyon - Közepes súlyú, sőrő szövéső pamut- vagy selyemszövet, melyet finom, többnyire pamut láncfonallal készítenek; a vetülékben alkalmazott viszkózselyemmel jacquard szövésnél speciális mintázási hatásokat érnek el. Asztalnemők készítésére használják. Cotton-harisnya Síkhurkológépen (a feltalálójáról Cotton-gépnek is nevezett gépen) teljes idomozással (azaz utólagos szabást nem igénylı módon) készült finom nıi harisnya, amit a gép kiterített állapotban, fogyasztással és szaporítással alakít ki, és amit a kötés után hosszában össze kell varrni (ezért "hátulvarrott" harisnya néven is ismert). Country-look - Angol sportos divatirány, jellemzıi az érdes felülető, rusztikus szövetek, amelyeket többnyire kártolt fonalból készítenek (tweed, freskó, shetland) vagy csomós fonal felhasználásával. Jellegzetesen kockás, halszálkás vagy tattersall mintázatú. Férfi- és nıi felsıruhák készülnek így. Couturier - Párizsi Haute Couture divatszalon vezetı tervezıje, aki meghatározza az alapvetı divatirányt, amelyet a szalonnak követnie kell. Covercoat - 1. átlós mintájú, szürkés színő gyapjú v. pamutkelme, fıleg átmeneti kabátokra. 2. Közepes súlyú, finoman bordázott felülető gyapjúszövet. Jellegzetes felületét a muliné láncfonal és a vetülékként használt egyszeres vagy kétszeres cérna adja. Ötfonalas atlaszvagy négyfonalas sávolykötésben (cirkász) készül, a meredeken emelkedı bordázottságot az eltérı láncés vetüléksőrőség eredményezi, bár ugyanilyen hatást kis mintaelemő, meredek sávolykötéssel is el lehet érni. Felhasználási területei: férfiöltönyök, nıi kosztümök, nadrágok, átmeneti kabátok, régebben síruhát is készítettek belıle. Az angol eredető elnevezés jelentése: felöltı, átmeneti kabát. Craquélé - Közepesen finom fonalakból vászonkötésben szıtt könnyő pamut típusú szövet, a felülete mintásan hullámosított,
amit mintásan vésett hengerekkel préselnek bele a szövetbe. Ez a mintázat többszöri vasalás hatására fokozatosan eltőnik. A szövet lehet egyszínő vagy nyomott mintás. Nyári nıi és gyermekruhák anyaga. Crash - Meglehetısen durva, rusztikus, vászonkötéső, len típusú szövet, jellegzetes csíkos vagy kockás mintával. Kéztörlık, konyharuhák, abroszok készítésére használják. Az elnevezés a latin "crassus" szóból ered, aminek egyik jelentése: durva. Crespo - Nagyon könnyő, enyhén szemcsés felülető, kissé durva fogású, lyukacsos gyapjú típusú szövet. Krepp- vagy vászonkötésben, finom fésült fonalakból, ritka vetüléksőrőséggel szövik, ami hálószerő, háromdimenziós szerkezetet eredményez. Elıképe a klasszikus freskó szövet, az 1980-as évek második felének divatja szerint módosítva. Férfiöltönyök és nıi kosztümök alapanyaga. Crimplene (1) - A brit ICI cég Terylene poliészter filamentfonalából készített, hamissodrásos eljárással terjedelmesített és hırögzített (set) fonal egykori márkaneve. Ruházati kelméket, fıleg kötöttárukat készítettek belıle. A márka bejegyzését azóta már törölték. Crimplene (2) - A felhasználók körében angol nyelvterületen elterjedt helytelen elnevezés a jellegzetes felületi szerkezető, egyszínő kötött árukra, melyeket Sloter márkanevő terjedelmesített poliészter selyemfonalból készítenek. Crinkle - Könnyő pamut vagy selyem típusú szövet, kissé durva, győrt felülettel, hosszvagy keresztirányban húzódó ráncokkal. Anorákok, télen viselhetı, melegen bélelt kabátok készítésére használják. Az elnevezés az angol "crinkle" szóból ered, aminek egyik jelentése: ránc, redı, győrıdés. Crisette - Meglehetısen sőrő, közepes súlyú, sávolykötésben szıtt pamut típusú szövet. A lánc rendszerint sötétkék fonal, a vetülék fehér vagy nyers színő vigony-fonal. A színoldala sima, itt a kötésmód jól látszódik, a fonákoldal bolyhozott. Férfi-alsónadrágok készítésére használják. (Lásd még: croisé finette.) Croisé - Pamut típusú szöveteknél alkalmazott négyfonalas, egyenlı oldalú sávolykötés. Gyapjú típusú szöveteknél ennek megfelelıje a cirkász. Croisé bélésanyag - Sima, könnyő, négyfonalas, egyenlı oldalú sávolykötésben szıtt pamut típusú szövet, az egyik oldala nagyon fényes. Bélések, zsebbélések anyaga. V. ö. croisé glacé.
Croisé finette (1) - Közepes súlyú, négyfonalas, egyenlı oldalú sávolykötéső pamut típusú szövet, alsóruházat készítésére és bélések céljára használják. Crisette és barchentsávoly néven is ismert. Croisé finette (2) - Puha, könnyő pamutszövet, négyfonalas, egyenlı oldalú sávolykötésben (lásd: cirkász) készül. Téli alsóruházat alapanyaga. Croisé glacé - Egyik oldalán fényes, négyfonalas egyenlı oldalú sávolykötésben szıtt pamut típusú szövet. Zakók zsebbélését készítik belıle. V. ö. croisé bélésanyag. Croise gyapjú sávolyszövet - Közepes súlyú, olcsó, gyenge minıségő kártolt fonalból cirkász kötésben szıtt gyapjú típusú szövet, a felületét bolyhozzák. Olcsó kabátok készítésére használják. Lásd még: croisé gyapjúszövet. Croisé gyapjúszövet - Finom, cirkász kötésben szıtt gyapjú típusú szövet. Az elnevezés a francia "croisé" szóból ered, aminek egyik jelentése: sávolyszövet. cukorzsák - Könnyő vagy közepes súlyú, puha, porózus gyapjú típusú szövet, amit panamakötésben szınek. Öltönyök és nıi ruhák, kosztümök készítésére szolgál. (V. ö. hopsack.) csat - Öv, vagy valamely más ruhadarab két részének összekapcsolására való, kis pecekkel ellátott keretbıl álló eszköz. csecsemıruha - Csecsemık egyrészes, lábszár nélküli ruhadarabja, aminek alja a lábszárnyílások között kinyitható. A derekán rendszerint zsinórral összehúzható. Anyaga pamutból készült könnyő kötött kelme. csecsemıruházat - Csecsemık kb. 1 éves korig viselt ruházata. Általában halvány színekben készítik, illetve a fiúknak hagyományosan világoskék, a lányoknak rózsaszín árnyalatokban. Ing – Hosszú ujjú, hátul vagy oldalt záródó, a nyakban pánttal megköthetı ruhadarab, általában pamutvászonból készül. Esetleg gallér is van rajta, illetve csipke vagy hímzés díszítheti. Rékli – Az ing fölött hordott hosszúujjú kötött kabátka, mely hátul vagy oldalt megkötıpánttal záródik. Trikó – Kötött kelmébıl készül, általában pamutból, ujjatlan, vagy rövid- ill. hosszúujjú kivitelben. Bebújós, esetleg elöl a nyaknál vagy a vállán gombolódik. Zokni – Rövid kötött zokni rugalmas szegéllyel, a boka fölött gyakran csipkedíszítéssel. Rugdalózó – Felsırésszel egybeszabott, hosszúszárú nadrág, mely rádolgozott lábbeliben végzıdik, a vállán gombolódik. Lehet ujjatlan, vállpántos, illetve kezeslábas kivitelő. Lábzsák – A csecsemı derekán gumival vagy pánttal rögzíthetı ruhadarab,
mely a test alsó részét tartja melegen, anélkül, hogy a lábak mozgását akadályozná. Esetleg inggel is összedolgozhatják („hálóingzsák”). Télre flanellbıl vagy ahhoz hasonló anyagból, nyárra pikészövetbıl vagy ehhez hasonló anyagból készül. Játszónadrág – Szellıs, könnyen fel- és levehetı, mellrésszel és vállpántokkal készült hosszúnadrág, oldalt vagy a mellrészen zsebekkel. Kabát – Elöl gombolódó, hosszú ujjú ruhadarab. Anyaga az évszakhoz igazodóan könnyebb vagy nehezebb. Kesztyő – Ujjatlan vagy egyujjas kesztyő. A két kesztyőt gyakran pánt vagy zsinór köti össze, amit befőznek a kabát ujjaiba, hogy le ne essenek, ha a kesztyők nincsenek a baba kezén. Fejfedı – Különbözı típusai vannak: fıkötı, sapka, csuklya, kapucni stb., különbözı mintázatokkal vagy mintás kötésben. Bundazsák – Téli levegıztetésnél használatos, fejrésszel ellátott, általában vízhatlan borítású, belül mőszırmével bélelt hálózsák. csíkos passzé - Csíkosan kötött bordás kelme, melyet sportruházatban alkalmaznak. Gallérokon, rövid kabátok ujján és derekánál fordul elı. csíkos vászonkötéső kettıs szövet - Finom, rugalmas, telt fogású gyapjúszövet, tipikusan plasztikus, árnyékolásszerő hosszcsíkokkal, amit különbözı sodratirányú fonalak alkalmazásával, esetleg selyemfonal hozzácérnázásával érnek el. A szövet kötése ún. trikókötés, ami a kettıs szövetek egy fajtája (nem tévesztendı össze a láncrendszerő kötött kelméknél alkalmazott trikókötéssel!), amelynél mindkét szövetréteg vászonkötéső (innen ered az elnevezése), de a vetülékfonalak váltakozva hol a felsı, hol az alsó rétegben haladnak. Férfiöltönyök és kosztümök anyaga, általában sötét színő. csinvat (1) - Kemény, érdes fogású, egyszerő vagy kettıs szövéső lenszövet, jellegzetes külsejét az egyenetlen fonalnak köszönheti. Vászonkötésben szövik. Mőszaki szövetként használják, emellett sportos, fiatalos kabátokat is készítenek belıle. csinvat (2) - Vastag, sőrő beállítású, közepesen nehéz pamutszövet közepesen finom fonalból, sávoly- vagy atlaszkötésben, benne - a lánc- és a vetülék-kötpontok váltakozása folytán hosszcsíkok keletkeznek. Felhasználási területei: matracok, roletták, ágynemők, alsónadrágok. Lásd még: csinvat, csinvat, matracdrell. csinvat, drell - Sima vagy élénk csíkozottságú durva lenszövet, matrachuzat céljára szolgál.
csinvat, matracdrell - Közepes vastagságú, jellegzetes (kockás, csíkos vagy más geometrikus formákkal díszített) mintás pamut- vagy lenszövet. A szövet kötése általában láncatlasz vagy vetüléksávoly, de lehet jacquard-minta is, amikor az alap vetülék-, a minta pedig láncatlaszban köt. Használják matrachuzatok, de emellett törülközık és abroszok készítésére is. Élénk színekben esetleg népviseleti ruhadarabok része is lehet. csipkekelme - Áttört mintás, laza szerkezető kelme, ipari módszerekkel többféle eljárással is készülhet (fıleg láncrendszerő kötıgépen vagy csipkeverıgépen). Alsóés felsıruházati termékek és lakástextíliák (pl. függönyök, terítık) készítésére használják. csipkeszalag - Áttört mintás, laza szerkezető, szalag formájú kelme (szélessége 250 mm-ig terjed). Egyik vagy mindkét széle egyenes illetve cakkos. Alsóruházati (és esetenként felsıruházati) termékek, egyes lakástextíliák (pl. ágynemők, terítık) díszítésére használják. csípınadrág - Nıi és férfiruházati cikk, amely a medencét és a lábszárakat borítja. Jellemzıje a keresztcsontig lesüllyesztett derék. Divatja a farmernadrágok elterjedéséhez köthetı. csípıszorító - Nıi alsóruházati termék, amelynek célja a derék és a csípı formázása. Egy darabból áll, külön rögzítést nem igényel. Legtöbbször rugalmas kelmébıl készítik, de az elejét merev anyagból alakítják ki. csiszolás - Felületi kikészítés, amit leggyakrabban pamutszöveteken alkalmaznak, gyapjúszöveteken ritkábban. A szövetet forgó dörzshenger hatásának teszik ki, amit csiszolóporral vagy üvegporral borítanak. A szövet felületén finom bolyhréteg képzıdik, ami puha, bársonyos fogást ad. csokornyakkendı - Pillangó alakú, megkötıs vagy készre csomózott és gumiszalaggal rögzíthetı nyakkendı. Fıleg alkalmi öltözékhez, frakkhoz, szmokinghoz viselik, de van, aki hétköznapi öltönyéhez is felveszi. Színe a mindenkori divatirányhoz igazodik. Többnyire selyemszövetbıl készítik. csokornyakkendı-szalag - Jellemzıen nıi ruhák díszítıeleme: keskeny szalag, amit a gallér alatt vezetnek és elöl csokorra kötik.
csomagoló szalag - Viszkóz vagy poliamid filamentekbıl, pamutvagy font viszkózfonalakból szıtt, fémszál díszítéssel készült szalag. Színe lehet csillogó, sima, fényes felülete van, a legtöbb esetben finom fonalakból készül. Szélessége általában 6 és 50 mm között van. Díszes csomagoláshoz használják. csomós fonal - Díszítıfonal, amelyben bizonyos távolságokban vastagodások vannak. Az ilyen fonalból készült kelme egyenetlen, rücskös felülető, olyan, mintha kézi fonású fonalból készült volna. Lásd még: flaméfonal. csónaknyak - Széles, a vállak felé hegyesedı nyakkivágás; alakja egy csónakéra emlékeztet. csınadrág - 1. Szők, testre simuló, egyenes szabású nadrág, a száraiba nem vasalnak élt. Az alja 20-25 cm széles. 2. a retro jegyében farmerben újabban csak ilyen fazonút hordanak az ifjak, lehetıleg rugalmasan testhez álló anyagból. Vaskos combokra, X és O betőt formázó lábakra azonban még a tizenéveseknek sem ajánlható csıszabású fazon - Divatvonal; egyenes, testhezálló nıi ruhák formája. csuklómelegítı - Gyapjúból vagy más melegtartó anyagból készült kötött csı, amit a csuklóra húznak a hideg elleni védelem céljából. csuklószorító - Csı alakú, rugalmas szerkezető kötött ruházat-kiegészítı, amit a csuklóra húznak, általában a hideg elleni védelem céljából. csuklya - A kapucnihoz hasonló fejfedı, amely körülveszi a fejet és csak az arcot hagyja szabadon. Esıkabátokon, széldzsekiken alkalmazzák, azok szerves részét képezi. Vagy bevarrják a nyakkivágásba, vagy úgy erısítik oda, hogy ha nem kell, eltávolítható is legyen. Készítik teljesen önállóan is, ez esetben rendszerint gyapjúból, hideg elleni védelem céljára. csúszásgátló szalag - Keskeny, jellemzıen 25 mm széles, vászon. vagy sávolykötésben szıtt szalag, amelybe hosszirányban rugalmas fonalakat dolgoznak be, miáltal a szövet egyik oldala ráncos, csúszásmentes lesz. Nadrágok és szoknyák kötısávjában alkalmazzák.
D damassé - Selyembıl vagy mesterséges filamentfonalból készült, közepes súlyú vagy vastag, nehéz, kettızött vetülékkel szıtt, jacquard-mintás szövet. Alapkötése láncoldalú atlasz. A vászonkötésben készülı mintában az egyik vetülékfonal a szín-, a másik a fonákoldalra kerül. Dekorációs szövetek és bélések készítésére szolgál. damassé brokát Arany vagy ezüst vetülékfonalakból készült virágmintával díszített, damassé jellegő damaszt szövet. damassé rayé – Atlaszkötéső, hosszirányban csíkozott damassé szövet; csíkbeosztása különbözı lehet. damaszt - Pamutból, néha lenbıl, finom fonalakból készült szoros beállítású, fényes, jacquardmintás szövet. Alapkötése atlaszkötés. A minta szerint hol lánc-, hol vetülékoldalú atlaszkötés alakítja ki a nagy mérető mintát. Ágynemőanyag. dandy stílus – 1. G. B. Brummel által alapított divatirány, amely Angliában, egész Európában és az USA-ban terjedt el. Jellemzıje az egyszerőség, az egyszínő anyagok és a kellékek visszafogott használata. Szerepet játszott az elegáns férfiöltönyök fekete színének elterjedésében is. A 19. század elején a fiatal angol férfiak (a "dandy"-k) hódoltak ennek a divatnak és terjesztették el az ebben a stílusban készült hosszú nadrágot, zakót, mellényt és felsıkabátot. 2. 2. A fiús, nosztalgikus outfit az idei, 2009/2010-es ısz és tél nagyszerő témája, mely az egyediséget keresı nık egy kedvelt témája. Az 1800-as évek férfi és fiú divatja nagyon mérvadó a mai átdolgozásokban is. Dandy-look - Nıi kosztümök és háromrészes férfiöltönyök egyszerő, nyugodt stílusa. Egyetlen díszítése a széles nyakkendı vagy a szalag. darázskötés - A sávolykötésbıl levezetett kötés, a tört sávoly kötések egy fajtája. A szövet felületén négyzetes mintázatot alkot, kiemelkedı kontúrokkal és ezen belül bemélyedésekkel, hasonló, mint amilyen a darázsfészek - innen kapta a nevét. Fıleg törülközık készítésére használják (lásd: darázskötéső szövet) és ehhez vastag és laza sodratú pamut vetülékfonalakat alkalmaznak, amivel fokozzák a szövet nedvszívó képességét. Kisebb mértékben gyapjúszöveteknél is elıfordul. darázskötéső szövet - Puha pamutszövet laza darázskötéssel kialakított geometrikus
dombormintázattal, aminek bemélyedései fokozzák a dörzsölı és nedvszívó hatást. Elsısorban törülközık készítésére használják ("darázs törülközı"), de készülnek ilyen mintával nıiruha-anyagok is. degradé - Színárnyalatokkal történı mintázás; a színárnyalat a világostól a sötétig lépcsızetesen változik, majd megtörik és a világossal újra kezdıdik. Leghatékonyabb alkalmazása nyomott kelméknél van, például kockás minták kialakításában. dekatálás - Gyapjúszöveteknél alkalmazott kikészítési eljárás. Az egyik módszernél (nedves dekatálás) a szövetet szorosan feltekercselik egy perforált hengerre és így forró vízbe merítik; a víz folyamatosan kering és át- meg átjárja a szövetet. A másik módszernél (száraz dekatálás) a kezelést forró gızzel végzik. A nedves meleg és a nyomás hatására a szövet stabilizálódik és csökken a fénye, különösen ha a szövet fésült fonalból készült, fogása és megjelenése viszont javul. dekoltázs - Nıi ruhák mély nyakkivágása, mely látni engedi a kebel és a hát egy részét. Alkalmi és estélyi ruhákon, blúzokon, pulóvereken változatos formákban és díszítésekkel alkalmazzák. A dekoltázs és a gallér egy-egy divatirányzat jellegzetes jegye lehet. delén (gyapjú) - Enyhén sodrott fésősgyapjúfonalból készült szép eséső, könnyő, puha, vászonkötéső szövet. Nıi nyári ruhaanyag. Az elnevezés eredete a francia "de laine" (ejtsd: dölen), azaz "gyapjúból" jelentéső kifejezés, mely a finom, kitőnı minıségő alapanyagra - merinó gyapjúra - vonatkozott. delén (pamut) - Finom fonalból készült könnyő, puha, vászonkötéső pamutszövet, gyakran nyomott mintával. Sálakat, nyári nıi ruhákat készítenek belıle. denevérujj - Széles, hónalj-kialakítás nélküli, igen bı kimonó-ujj. Nıi ruháknál alkalmazzák. derékig érı hossz - A felsıtestet fedı ruhadaraboknál elıforduló rövidebb hossz, mellényeknél alkalmaznak. derék szőkítı pánt - Csattal ellátott szalag, amellyel egy ruhadarabot szorosra lehet húzni. Magából az övszalagból és egy csatból áll. Többnyire nadrágok derékpántjába varrják be kétoldalt. derékzseb - A nadrág kötısávjának külsı oldalán kialakított, többnyire szegélyes vagy rávarrott kis zseb.
diagonál - Sávolykötéső, ennek megfelelıen átlós mintázatú gyapjúszövetek győjtıneve. Többnyire kártolt fonalból készítik. Sportos zakók és kabátok anyagai. diagonálszalag - Vászonkötéső szalag, amelyet átlós irányban vágnak ki a szövetbıl. Nincs ép széle. Sima felülető, lehet fehér vagy színes. Szélessége 15-30 mm. Szegıszalagként használják a konfekcióiparban. dinner-jacket Fehér, esetleg színes szmokingkabát, amit leginkább nyári, ünnepi alkalmakkor viselnek. diplomata-csíkos szövet - Fehér csíkokkal mintázott sötétszürke vagy fekete fésősgyapjú-szövet férfiöltönyök készítésére. direkt fonalfinomság Általában a "fonalfinomság" a fonal vastagságára jellemzı számérték. A "direkt" fonalfinomság az egységnyi hosszúságú fonal tömegével fejezhetı ki. Minél nagyobb ez a szám, annál vastagabb a fonal - innen ered a "direkt" elnevezés. Ide tartoznak a következık: a) tex számozás: az 1000 méter hosszú fonal tömege grammban kifejezve (pl. 25 tex azt jelenti, hogy 1000 m hosszú fonal 25 g-ot nyom). A szálak, szálszalagok és fonalak finomságának jellemzésére nemzetközileg ezt a tex rendszert vezette be az ISO mind a font, mind a mesterséges filamentfonalak finomságának megadására. Használatosak az ebbıl levezetett egységek is, mint a kilotex (rövidítve: ktex, 1000 m hosszú fonal tömege kg-ban), a decitex (rövidítve: dtex, 10 000 méter hosszú fonal tömege grammban) vagy a millitex (rövidítve: mtex, 1000 m hosszú fonal tömege milligrammban); b) a régebben használt, de még ma sem elfelejtett denier (ejtsd: dönié) számozás: a 9000 méter hosszú fonal tömege grammban kifejezve. Csak selyemfonalak és mesterséges filamentfonalak finomságának megadására használták (és használják néha ma is). Dirndli - Alpesi országokban nık és kislányok különösen népszerő ünnepi népviseleti ruhadarabja. Tarkánszıtt vagy nyomott pamutszövetbıl, élénk színekben készül. A szoknya bı és fodros, a nyakkivágást csipkével díszítik, a rövid ujjak buggyosak. Elmaradhatatlan kegészítıje a kötény. Az 1980-as évek elején komoly befolyást gyakorolt a divatra. díszcsat – Eredetileg egy rögzítıelem neve, amit a ruházat egyes részeinek összekapcsolására használtak. Jelentése késıbb más, a ruhát díszítı elemek elnevezésére is kiterjedt. díszített sávoly - Levezetett sávolykötés. A kiindulásul választott normál sávolykötést
más sávolykötésekkel kombinálják és ezzel érik el, hogy a sávolyra jellemzı átlós mintázat más alakokat vesz fel. Gyapjúszöveteknél alkalmazzák. díszítı berakás (inkrusztáció) - Pontosan meghatározott mérető és alakú csipkedísz beillesztése valamely mintába, szemben az applikációval, amelynél nem mintába illesztenek be egy motívumot, hanem ráerısítik azt (varrással vagy ragasztással) a kelmére. Az inkrusztáció technikáját pl. az ötvösmővészetben alkalmazott eljárásból vette át a ruhaipar, ahol drágakövek, gyöngyök, elefántcsont-berakások stb. díszítı célzatú beillesztését alkalmazzák az ötvösmunkába. díszítı pánt - Dekoratív szalag, amit körben a nıi ruha nyakkörébe varrnak be, vagy rávarrják a ruhára hosszában, keresztben vagy átlósan. díszítı varrat - Ruhadarabok díszítésére szolgáló kézi vagy gépi varrat. A kézi varrat készülhet keresztöltésekkel, láncöltéssel vagy különbözı egyéb kéziöltés-típusokkal. A géppel készített díszítıvarratokat leggyakrabban cikcakk-öltések és egyfonalas láncöltések alkotják. díszítıcérna, effektcérna - Fonalak egyenetlen összecérnázásával nyert termékek győjtıneve, ahol a cérnázási sodratszám változtatásai, vagy a fonalágak eltérı feszességő vagy sebességő bevezetése folytán helyenként vastagodások és vékonyodások, csomók, hurkok vagy más egyenetlenségek keletkeznek és ezek az ilyen cérnából készült kelmében díszítı hatást eredményeznek. Lásd még: díszítıfonal. díszítıfonal (2) - Olyan egyágú fonal, amely hossza mentén változó megjelenéső, ezáltal díszítı hatást kelt a belıle készült kelmében. Az eltérı megjelenéső szakaszokat elı lehet állítani a fonás, a sodrás, vagy a színezés folyamatában, vagy színnyomással, valamint ezek különbözı kombinációival. A leggyakrabban használt változatok a következık: nyomott fonal, kreppfonal, melanzs fonal ombré fonal, vigoureux-fonal. díszítıszalag - Kettıs vetülékő szegıszalag, mely pamut vagy viszkózfonalból készül vászonkötésben szövött mintával. Szabályosan ismétlıdve vastagabb vetüléket szınek bele, melyek hurkokat képeznek a szalag egyik szélén. Szürke vagy színes kivitelben, 10-16 mm-es szélességben készítik. Ágytakarók és párnák szegélydíszítéseként használják. diszkó stílus - Fiatalok divatja az 1970-es évek végén, ami nappali és alkalmi öltözködésüket is meghatározta. A
ruhadarabok szokatlan formai kialakítása az egyéni kombinációk számára nagy szabadságot biztosított. Az anyagok élénk színőek, gyakran készültek díszítıfonalakból. Jellemzı a kelmék fényes felülete. Ezt a divatirányt a korabeli filmek inspirálták. díszzsebkendı - Dívatos, dekoratív zsebkendı, amit sokféleképpen hajtogatnak és a kabát, zakó felsı zsebében, látható módon helyeznek el. Színe illeszkedik a ruhadarabhoz ill. a nyakkendıhöz. Kapható már eleve összeillı nyakkendıdíszzsebkendı együttes is. divat - Egy adott idıszakban az élet külsı formáit, a társas érintkezést, de különösen a viseletet, az öltözködés módját meghatározó szokások összessége. Kifejezi a szociális környezetet és a gazdasági és kulturális befolyások hatását. Az öltözködési divat, ami fıleg a színekben, a felhasznált kelmetípusokban, mintázatokban és a szabásvonalakban nyilvánul meg, általában rövid élető és szezononként (tavasz-nyár, ısz-tél) változik. divat újdonság Új divatos színek, kelmeszerkezetek és mintázatok a nıi és férfi ruházkodásban. Ellentéte a klasszikus stílus. divatbemutató - A legújabb divatiránynak megfelelıen tervezett és elkészített modellek látványos bemutatója, melyet a divatház rendez a hozzáértı szakembereknek és a nagyközönségnek, tájékoztatás és népszerősítés végett. divattervezı, modelltervezı - Divat- és ruhatervezéssel foglalkozó mővész; tervei, mint modell minták valósulnak meg. Doeskin - Puha, könnyő gyapjúszövet, ötugrásos atlaszkötésben, elfekvıen bolyhos felülettel. Finom kártoltgyapjú-fonalakból készítik férfiöltönyök, szmokingok, egyenruhák, nehezebb változatban felsıkabátok számára. Elnevezése az ızbırhöz való hasonlóságára utal ("doeskin" - ejtsd: douszkin - jelentése: ızbır). dombornyomás Relief mintázatú nyomóhengerrel végzett nyomás (gaufrage ejtsd: gofrázs). Olyan vésett mintázatú nyomóhengerrel állítják elı, amelyben a minta egyes elemei kidomborodnak vagy bemélyednek. Amennyiben szintetikus anyagú kelmére készítik, a mintázat hırögzítéssel tartóssá tehetı, egyébként mosásban idıvel eltőnhet. donegal - Rusztikus, kéziszövés hatású, feltőnı megjelenéső kártoltgyapjú-szövet. Vászonkötésben készül, világos színő láncés sötét színő, gyakran noppos vetülékfonalakból. Felhasználását a szövet
súlya határozza meg: sportos férfi- és nıi kabátokat, zakókat, kosztümöket, felsıkabátokat készítenek belıle. Az elnevezés az írországi Donegal grófság nevébıl származik, itt készítették elıször. doupion - Kissé egyenlıtlen hernyóselyem-fonal. A francia "doupion" (ejtsd: dupion) a santung megfelelıje. Doupion szövet - Közepes súlyú, egyenlıtlen, érdes felülető selyemszövet. Vászonkötésben készül, a láncban hernyóselyem vagy viszkóz filamentfonal, a vetülékben doupion fonal felhasználásával; ez utóbbi adja meg a szövet karakterét. Blúzokat, ingeket, nıi ruhákat és kosztümöket készítenek belıke. dragon(er) - Felöltı, télikabát hátsó derékrészére helyezett, a kabát saját anyagából készített övszerő pánt. Egy vagy több részbıl állhat. Amellett, hogy díszíti a kabátot, arra is alkalmas, hogy annak derékbıségét állítsák vele. Van olyan változata, amelyet egy darabban rávarrnak vagy más módon rögzítenek a kabát hátára, és van olyan két részbıl álló változat, amiknek egyik végét az oldalvarrásokba illesztik be és a másik végük szabad. drapé - Finom, puha fésősgyapjú-szövet alig kivehetı sávolykötéső szerkezettel, finoman bolyhozott felülettel. Könnyő változatban nıi ruhák, nehezebb változatban (esetenként fésült és kártolt fonalak kombinálásával készítve) férfiöltönyök és -kabátok készítésére szolgál. Az elnevezés a francia "drap" szóból ered, aminek jelentése: szövet, posztó. drell - Közepes súlyú lenszövet tört sávoly kötésben, ami jellegzetes hosszcsíkos megjelenést ad a kelmének. Orvosi köpenyek és ágynemők anyaga. Lásd még: drill, drell, drell, drill. Drell munkaruha-szövet Finom dombormintázatú, tört sávoly kötéső lenszövet, jellegzetes hosszanti csíkokkal. Középfinom fonalakból szövik. Alkalmas erıs munkaruha-anyag céljára. drell, drill - Erıs, tartós, sőrő szövéső lenszövet. Legtöbbször tört sávolykötésben készül, de készítik atlaszkötésben is. Munkaruhák, egyenruhák, matrachuzatok és más lakástextíliák anyaga. Az elnevezés a német "drillen"-bıl származik aminek jelentése: összesodor. Drill, drell (láncköper) - Közepes súlyú pamutszövet jellegzetes hosszanti csíkokkal, amit lánc- és vetülékatlasz kötéső sávok váltakozásával érnek el. A csíkok különbözı hosszúságúak és alakúak lehetnek. Közepes finomságú fonalakból készítik. Lepedıket készítenek belıle.
dublé; kettıs szövet - Kétrétegő szövet, amelynek két oldala többnyire színében, mintázatában, esetleg szerkezetében is eltér. A két réteg egyidejőleg készül és azokat a lánc- ill. vetülékfonalak speciális kötésmóddal kapcsolják össze. Többnyire nehéz gyapjúszövetek, amelyekbıl férfi- és nıi kabátokat készítenek. Az elnevezés a francia "doublé" szóból ered, aminek jelentése: megkettızött. Duchesse - Közepes súlyú selyem típusú szövet, nyolcfonalas atlaszkötésben készül, sőrő lánc- és ritkább vetülékbeállítással. A láncés vetülékfonala nem azonos anyagú. Bélések, népviseleti öltözetek, dekorációs szövetek anyaga. Elnevezése a francia "duchesse" (ejtsd: düsesz) szóból ered, aminek jelentése: hercegnı. Duchester - Durva, vastag, közepes súlyú pamutszövet, a láncfonal közepes finomságú pamutcérna, a vetülék durva pamut- vagy vigonyfonal. A fonákoldalát enyhén bolyhozzák. Munkaruhákat és mőszaki textíliákat készítenek belıle. dúcnyomás, kézi nyomás - Színnyomási eljárás, amellyel egy kelmére egy vagy több színbıl álló mintát nyomnak kézi módszerrel. A mintát fából vagy fémbıl készült dúcra viszik fel, amit festékbe mártanak és mintegy rábélyegzik a kelmére. Minden színhez külön dúc tartozik. Ez a legrégebbi színnyomási eljárás, de még ma is
használják, fıleg népmővészeti szövetek nyomására (pl. kékfestésnél). Ruhaanyagokat és terítıket készítenek így. dufflecoat - Rövid, sportos, egyenes, bı szabású kabát kapucnival, nagy rávarrott zsebekkel, a vállak erıs hangsúlyozásával, zsinóros gombolással. Egyszínő, bolyhozott gyapjúszövetbıl készítik, többnyire béleletlenül, de ebben az esetben a belsı oldalán kockás mintás doublé szövetbıl. düftin - Puha, bársonyos felülető (bár a bársonynál alacsonyabb száltakaróval készült), közepes súlyú pamutszövet. Közepesen finom láncés durvább vetülékfonalakból atlaszkötésben készül. Bolyhos felületét bolyhozással, keféléssel és nyírással állítják elı. Sportkabátok, fiúöltönyök készítésére, valamint mőszaki textíliák céljára használják. "Majombır" vagy "ıszibarackhéj" elnevezéssel is ismert. düsessz - Nehéz, a színoldalán nagyon fényes, sima felülető, kissé merev selyemszövet. Nyolcvagy tizenkétfonalas atlaszkötésben készítik. Egyes fajtáiban pamut vetülékfonalat használnak. A valódi selyembıl készült düsesszbıl nıi ruhákat, a mesterséges filamentfonalakból készült düsesszbıl ruhabéléseket, dekorációs szövetet, népviseleti ruhákat készítenek. Az elnevezés a francia "duchesse"-bıl ered, aminek jelentése: hercegnı.
E egészségügyi harisnya, gyógyharisnya - Nagy rugalmasságú fonalból készült, szorító hatású harisnya, amelynek szorító erejét a szár hossza mentén a viselıje testméreteinek és esetleges betegségének ismeretében állítják be. egy részbıl szabott ujj - Egyszerő fazonú ruhadarabokhoz készült ujj, amely egy darabból áll. egyedi szabásminta - Az alap-szabásminta olyan módosítása, ami egy bizonyos modellnek és alapanyagnak a legjobban megfelel. egyenes vonalú fazon - A teljes hosszában egyforma szélességő ruhadarab. Kabátoknál, ruháknál, szoknyáknál alkalmazzák. egyenes vonalú szoknya - Olyan szoknya, amely teljes hosszában csaknem teljesen egyforma szélességő, azaz az alja bısége megegyezik a derékbıséggel. Hogy kényelmesebb legyen viselni, alul hasítékkal látják el. egyenetlen színezıdés - A kelme egyenetlen színezıdése, aminek okait több csoportba lehet osztani. Az okok elsı csoportjába a nem megfelelı nyersanyag-összetétel, a rossz fonal vagy a szabálytalan vagy hibás kelmeszerkezet tartozik. A másik csoportot a színezést megelızı rossz elıkészítés, a technológia be nem tartása, vagy a kelmén maradt vegyszermaradékok (íranyag, mosószer, szappan, sav, lúg vagy bármilyen más vegyszer) alkotják. Ide tartozik az egyenlıtlen nedvességtartalom-eloszlás a kelmén, a győrıdések, deformációk stb. is. Az utolsó csoportba a színezés közben elkövetett hibák tartoznak: a technológia be nem tartása, a gépbeállítási hibák, a színezı fürdı helytelen összeállítása, a rossz vízminıség vagy a nem megfelelı vagy nem megfelelı minıségő színezékek vagy segédanyagok használata. A hibák megjelenési formája is különbözı lehet: megjelenhet foltok, pöttyök formájában (pl. sav- vagy lúgmaradványok jelenléte esetén), vagy csíkozottságban (ezt pl. különbözı színezékfelvevı tulajdonságú fonalak, vagy a kelmeképzés során alkalmazott eltérı fonalfeszültségek okozhatják), a kelmében elıforduló győrıdések, vagy a kelme hibás tekercselése miatt stb. egyenlı oldalú kötés - Olyan kötés egy szövetben, amelynél a mintaelemen belül a lánc- és vetülék-kötpontok száma megegyezik. egyenruha - Szigorú elıírások szerint, szigorúan meghatározott anyagokból készült egyforma öltözetek. Bizonyos testületek egységes ruházata, pl. a katonaságé, rendırségé stb.
Számos szakmában munkaruhaként is hordanak egyenruhát. egyiptomi viselet - Az ókori egyiptomiak - férfiak és nık egyaránt - eredetileg kötényben jártak. Egy másik ruhadarabjuk az ujjatlan ingruha volt, amit késıbb mellénnyel együtt viseltek. A nık köténye és ingruhája hosszabb volt, mint a férfiaké, az ing a bokáig ért, a kötény térdig. Késıbb ruhatáruk kiegészült egy könnyő kabáttal és a nıknek redızött ruhával, ami finom, áttetszı szövetbıl készült. egysoros gombolás - Kabátokon, zakókon alkalmazott fazonkialakítási megoldás: keskenyebb hajtóka és egy gombsor jellemzi. A gombok száma a divattól és a ruhadarabtól függ. Lásd még: egysoros zakó. egysoros öltöny - Férfiöltöny, amelyhez egysoros zakó tartozik. egysoros zakó - Zakó egy gombsorral az eleje zárására. A legnépszerőbb a háromgombos kivitel. Általában nyitott hajtókával készül. Lásd még: egysoros gombolás. egyszínoldalas kötéső kelme - A kötıgép egy tőágyán készült olyan vetülék- vagy láncrendszerő kötött kelme, amelynek az egyik oldalán szín-, a másik oldalán fonákoldali szemkapcsolódások láthatók (innen ered az elnevezés), vagyis a két oldal szemszerkezete nem egyformán néz ki. Ettıl függetlenül a kelme gazdagon mintázható, mind a szemkialakítás módosításaival, mind színes fonalakkal, Ilyen kelmét rendkívül széles körben használnak mindenféle kötöttáru gyártásában. egyujjas kesztyő - Olyan, a hideg ellen védı kesztyő, amelyen csak a hüvelykujj számára készítenek külön ujjat, a többi négy ujj a kézfejjel közös térben van. Készülhet kötıgépen, vagy pl. sportruházathoz tartozóan a dzseki, overall stb. anyagával azonos szövetbıl is. elasztán fonal - A szintetikus szálasanyagok egy fajtája, amely nagyon nagy rugalmas nyúlásával tőnik ki. Olyan termékekben használják más szálasanyagú fonalakhoz társítva, amelyeknek nagyon rugalmasaknak kell lenniük (rugalmas fehérnemők, zoknik, harisnyák, fürdıruhák, egyes felsıruházati termékek - pl. nadrágok -, rugalmas kötelek stb.). eleje átmenet (alsó) - Ruhadarab szélén, valamely zárható nyílás mentén, az alulra kerülı rétegen kialakított rész, amely a felsı eleje átmenettel együtt a nyílás zárására alkalmas.
eleje átmenet (felsı) - A ruhadarab szélén húzódó kelmesáv, amelynek célja, hogy az alapkelmét ezen a helyen megnagyobbítsa és az alatta levı alsó eleje átmenetet elfedje. Ha felsı gomboláspántként szerepel, ezen alakítják ki a gomblyukakat. elıke, partedli - Kisgyermekek nyakába akasztható ruhadarab, amely megvédi a gyermek ruháját a szennyezıdéstıl evés, ivás közben. Mosható anyagból készül, alakja, kivitele és mérete a felhasználásához igazodik. elıke; mellrész - Olyan ruhadarab, amit az öltözék fölé vesznek fel, hogy megvédjék azt a szennyezıdéstıl. Többféle fajtája van. Az elıkét (partedlit) például kisgyermekek viselik evés közben, hogy felfogja a lecsöpögı ételt vagy italt. A melles nadrág vagy a kötény mellrésze az alatta viselt inget ill. blúzt védi. elıre megkötött nyakkendı - Szoros csomóra kötött nyakkendı, amelyhez győrő alakú vagy hátul összekapcsolható rugalmas szalag csatlakozik, amit a gallér alatt lehet elhelyezni. empire stílus - A napóleoni idık (1804-1815) divatiránya, ami gyorsan elterjedt egész Európában. Sima, józan, klasszikus vonalvezetés, kis nyakkivágás jellemzi. A túl könnyő kelméket a melegebb bársony, brokát és a sima gyapjúszövetek váltották fel. A nıi ruhák ingszerő szabásúak, hosszúak voltak, bokáig értek, több részbıl álltak, mint korábban. Az uszály eltőnt és a derék magasabbra került, a mellrészt erısen hangsúlyozták. A színek - a fehéret is beleértve - visszafogottak. Jellegzetes öltözék-kiegészítık voltak a kasmírgyapjúból készült sál és az ékszerek. A férfiak ruházata is egyszerőbb és természetesebb volt. A nadrág formája kevésbé változott, de hosszabb lett, eredetileg a szárát betőrték a csizmába, késıbb csak bokáig ért. A nadrághoz rövid derekú, széles hajtókával készült magas, lehajtott galléros frakkot viseltek, amit mellény egészített ki. A frakk fölött kabátot és köpenyt hordtak. Az elnevezés a francia "empire" (ejtsd: ampír) szóból származik, aminek egyik jelentése: császárság. empire stílusú ruha - A mellnél szoros, a mellvonal alatt lefelé bıvülı nıi ruha. emprimé, imprimé - Győjtıneve valamennyi, végben nyomással mintázott szövetnek, szorosabban véve az ilyen selyem- és selyem típusú szöveteknek. en vogue - Francia kifejezés (ejtsd: an vóg), jelentése: divatos. epinglé (1) - Vastag, puha, finom szövet felvágatlan plüsshurkokkal. Nıi ruhák és
kabátok, nehezebb kivitelben bútorhuzatok gyártására használják. epinglé (2) - Finom keresztirányú bordázatot mutató gyapjúkelme, a bordázat gyakran különbözı vastagságú. Különbözı súlykategóriákban készítik mind fésült, mind kártolt fonalakból, vászon- vagy ripszkötésben, úgy, hogy több vetüléket ill. különbözı finomságú vetülékfonalakat vetnek be a szövésnél. Könnyebb változataiból nıi ruhákat, a nehezebbekbıl bútorhuzatokat készítenek. Az elnevezés francia eredető, eredetileg bordázott selyemszövetet jelentett. erısítı közbélés - Az erısítı közbélés javítja a ruhadarab formáját, megjelenését, és segít ezeket megtartani viselés közben is. Erısítı közbélést alkalmaznak kabátok, zakók elejében, gallérokban, kézelıkben, gomblyukaknál stb. Az alkalmazott közbélésnek az alapanyaghoz kell igazodnia, amelyhez hozzávarrják, vagy amelyre ráragasztják. A ragasztós közbélést mőanyag bevonattal látják el, amely hı és nyomás hatására képlékennyé és ragadóssá válik. A nem ragasztós közbélést varrással erısítik a külsı kelmerétegre. Az erısítı közbélés alkalmazási módjától függıen különbözı típuskat különböztetnek meg, például: Felsıruházati közbélés: kabátok, zakók elejének megerısítésére használják. Alsóruházati közbélés: ingek, blúzok gallérjának, kézelıjének megerısítésére szolgál. A közbélés alapanyaga lehet szövött, kötött, vagy nemszıtt kelme. esernyıselyem - Könnyő, kényes, sőrő szövéső taft szövet, többnyire poliamid filamentfonalból, ritkábban valódi selyembıl vagy pamutból állítják elı, amibıl az esernyı bevonatát készíteni kívánják. esés - Kelmék egy nagyon összetett tulajdonsága, amely magában foglalja a hajlékonyságot, a lágyságot, a redızı képességet, és ami fıleg a kelme nyersanyagától, szerkezetétıl, területi sőrőségétıl, kikészítési módjától függ. Az esés nagyban befolyásolja a kelme alkalmazhatóságát és a belıle készült ruhadarab szépségét. esküvıi ruha - A menyasszony ruhája az esküvın; jellemzıen különleges, nagyon drága, fehér vagy halvány színő kelmébıl készül, gazdagon díszítve. Többnyire földig ér, hátul uszállyal, de készítik rövidebb, csak térd alá érı kivitelben is. esıkabát - Tavasszal és ısszel viselt férfi- vagy nıi kabát, amit esıs idıben hordanak. Anyaga víztaszító kikészítéssel ellátott ballonszövet. Eredetileg konzervatív, egysoros, rejtett gombolású formában, raglán ujjakkal, ferde
szegélyes zsebekkel készült, de manapság kialakítása már a divat változásait követi. estélyi ruha (1) - Különleges esti rendezvényeken viselt ruha. Hossza a mindenkori divatiránynak felel meg. A rövid estélyi ruha hossza olyan, mint az utcai ruháé, a hosszú estélyi ruha legalább bokáig ér, az ún. félhosszú estélyi ruha pedig e kettı között helyezkedik el. Különlegesen szép anyagokból, gyakran mély dekoltázzsal készül. estélyi ruha (2) - Ünnepélyes, esti alkalmakkor viselt nıi ruha. Tekintélyes, nagy dekoltázzsal rendelkezı, a derék fölött általában szorosan testhezálló, legtöbbször értékes alapanyagból készített ruha. A szoknya rész leggyakrabban hosszú ("nagyestélyi"), gazdagon redızött, de lehet rövidebb is és kevésbé pompázatos ("kisestélyi"). Gyártásához többnyire taft-, brokát- vagy bársonyszövetet, igen gyakran hímzett kelméket vagy csipkét használnak. Esterházy-kockás minta Egymással sakktáblaszerően érintkezı négyszög-mintás mezık, amelyekben apró, mezınként eltérı színes (pl. szürke-fekete) mintázat helyezkedik el. Angol elnevezése: glencheck
(ejtsd: glencsek), franciául: Prince de Galle (ejtsd: prinsz dö gall). eszkimó szövet - Viszonylag kemény, tömött, nehéz, de finom, fényes felülető gyapjúszövet, a hátoldala bolyhozott. Kettıs szövetként készül, a felsı réteg jó minıségő nyersanyagból. Olcsó férfi-télikabátok anyaga. Gyártása ma már visszaszorult. etalon - Egy termék hivatalosan elfogadott mintája, ami összehasonlítási alapul szolgál annak megítélésére, hogy a termelésben készült darabok anyagukban, színükben, formájukban, megmunkálásukban, minıségükben stb. megfelelnek-e a megállapodásnak, ill. hogy azonos tételbıl származnak-e. etamin (1) Divatcikkeknél az etamin kifejezést használják még vékony, könnyő gyapjúszövetekre is, melyek vászonkötésben készülnek. Nıi nyári ruhákat és blúzokat készítenek belıle. A szövet elnevezése a francia "etamine" szóból ered, melynek jelentése: szita. (2) Vékony, könnyő, finom, de erısen sodrott fonalból készült rácsszerő, áttetszı, vászonkötéső pamutszövet, nyári nıi ruhák és blúzok anyaga. Eyelet minta - Lásd szemláb-visszaakasztásos minta.
É ékalakú sávoly - A sávolykötésbıl levezetett kötés, amelynél a sávoly átlójának iránya a mintaelemen belül ellenkezı irányba fordul és hegyes csúcsot képez. Gyapjú típusú szövetelnél, fıleg kabátanyagoknál gyakran alkalmazzák. éles váltások a szövet kötésében - Váltás a szövet kötésmódjában, ahol a lánc-kötéspontot egy
vetülék-kötéspont váltja fel, vagy viszont. Különösen levezetett sávolykötéseknél fordul elı. érintkezı ruhazáródás; cipzár - Olyan ruhazáródás, melynél a ruhadarab csatlakozó szélei nem fedik át egymást. Leggyakoribb fajtája a cipzáras záródás.
F faconné, façonné - Egyszínő vagy különbözı színő fonalakból álló, a kötésszerkezettel mintázott, egyszerő, kis mintaelemő nyüstös szövetek győjtıneve. Pamutból, selyembıl és gyapjúból egyaránt készülhet, nıi ruhák anyaga. A francia "façonner" (ejtsd: faszonné) ige jelentése: formáz, alakít, megmunkál. faconné/façonné batiszt - Könnyő, finom, apró mintás pamutszövet beleszıtt, nyomott, esteleg azsúr-mintával. Felhasználása: nıi ruhák és blúzok anyagaként. façonné-ripsz - Nehéz, meglehetısen merev fogású, vászonkötéső selyem-, pamut- vagy gyapjúszövet, hossz- és átlós irányú csíkozottsággal. Nıi ruhák anyaga, valamint dekorációs szövetként is használják. façonné-szatén - Közepes súlyú, fényes felülető selyemszövet, a ripsz- vagy sávolykötéső alapot apró atlaszkötéső minták díszítik. A hátoldalon jellemzıen vetülékfonallebegések láthatók. Díszítésekre, dekorációs anyagként használják. Faille - Nehéz vagy közepesen nehéz, fényes, taftszerő selyemszövet, jól kivehetı keresztirányú bordázattal, vászon- vagy ripszkötésben. A láncfonal finom selyem, a vetülék chappe- vagy fésősgyapjú-fonal. Ha a lánc- és a vetülékfonal különbözı színő, színjátszó hatás érhetı el. Készítik moaré mintázattal is. Fair Isle technika - Színmintás kötött minta, a Skóciához tartozó Fair Isle (ejtsd: fer ájl) sziget hagyományos motívumaival. A hagyományos Fair Isle-minták legfeljebb kb. öt színt tartalmaznak, de egy-egy szemsorban csak két színt használnak. Eredetileg kézikötésben készült, de hasonló elıállítható géppel is (lásd mögéfektetéses mintázás). A fonákoldalon fonallebegések keletkeznek, ami a kelme hıszigetelı képességét növeli. Faison - Magyar nyelvterületen nem elterjedt kifejezés az apró, enyhén plasztikus, egyszerő motívumokból álló szövött mintázatra, melyet különféle kötésmódok alkalmazásával hoznak létre. Famis - Aranycérnával díszített, keleties mintájú, viszonylag merev selyemszövet. Elıször Izmirben (korábban Smyrna) készítették. Nıi ruhák alapanyagául szolgál. Fancy (szövet) - Puha, vastag, a flanelhez hasonló pamutszövet, mindkét oldalán bolyhozott. Láncfonala többnyire fehér vagy nyers színő, a vetülék melanzs, ami márványszerő hatást eredményez. Ingek, blúzok, sportruházat
készítésére használják. Az elnevezés az angol "fancy" (ejtsd: fenszi) szóból ered, aminek számos jelentése között szerepel: díszes, különleges. fantázia melanzs - Melanzs fonal, amelynek fényes színét a fonásnál hozzákevert különbözı színő szálakkal érik el. fantáziaminta - Olyan szövött vagy kötött mintázat, amelyben a fonalak színösszeállítása és a szövet ill. kötött kelme szerkezeti mintázata különleges, a divatnak megfelelı kialakítású. fantáziamintás barhend - Puha pamutszövet, színoldalán mintásan bolyhozott felülettel. A mintás bolyhozást egy sablon segítségével érik el, aminek használatával a kelmefelületnek csak a minta szerinti részei bolyhozódnak, a letakart részek simák maradnak. Nıi téli ruhák és pongyolák alapanyaga. farkasfog (1) - Pamutból, viszkózból készült fonatolt szalag. Jellegzetes fogazottságát, cikcakk alakját úgy alakítják ki, hogy a fonalakat különbözı feszültséggel vezetik be. Változatos színekben, leggyakrabban 15 mm szélességben készítik és ruhadarabok díszítésére használják. farkasfog (2) - Pamut-, poliészter- vagy viszkózfonalból készült színes, sima felülető, 6-12 mm széles fonatolt szalag. A szélei szabályos hullámvonalúak vagy cakkosak. Ruhadarabok díszítésére használják. farmeranyag - A farmeröltözet ill. farmernadrág anyaga. Ez az elnevezés csak a magyarban használatos, más nyelveken "denim" a neve (v.ö. farmerszövet). farmernadrág - Eredetileg kék farmerszövetbıl készült csípınadrág, jellegzetes formájú és elhelyezéső, hangsúlyozott varratokkal. Az 1970-es években vált igazán divatossá a fiatalok körében, amikor "polgárpukkasztó" célzattal kezdték viselni. farmeröltözet - Farmerszövetbıl készült sportos nıi, férfi- vagy gyerekruházat. Hangsúlyos, sokszor az alapszövetétıl elütı színő cérnával készült varratok, számos rávarrt zseb és húzózár díszíti. Különösen az 1970es években volt nagy divat, amikor szoknya ill. nadrág és kabát vagy mellény tartozott hozzá, de ilyen anyagból készítettek inget, táskát, cipı-felsırészt, kalapot is. farmerszövet - Kemény, telt fogású, általában pamutból, ritkábban gyapjúból készült szövet, átlós erezettel, alig kivehetı sávolykötéső felülettel. A lánc- és vetülékfonalak színei erısen eltérıek, a lánc
tipikusan indigókék, a vetülék fehér. Sportos nadrágok, férfiak, nık és gyermekek számára az ún. farmerruházat. készítésére használják. A farmerszövetre használt "denim" szó a francia "de Nimes" (ejtsd: dönim) - Nimes városból való - kifejezésbıl, az ugyancsak használt "jeans" (ejtsd: dzsínz) az olaszországi Genova (ejtsd: dzsenova) angolosan torzított nevébıl származik; eredetileg ugyanis, a 19. században ezekrıl a helyekrıl szerezték be az alapanyagot és szállították az USA-ba. fátyol - Nagyon könnyő, finom, áttetszı kelmébıl készült nıi ruhadarab, szerkezetét apró négyvagy hatszögletes nyílások alkotják. Jellemzı anyaga a tüll. Menyasszonyi ruhák és más különleges alkalmi öltözékek, egyes népviseletek, egyházi ruhák kiegészítıje. faux uni/hamis üni - Olyan kelme, amely egyszínőnek látszik, de apró, alig látható mintázattal rendelkezik, aminek a színe enyhén eltérı is lehet. fazon, szabás - Egy ruhadarab formájának, szerkezeti kialakításának összefoglaló neve. fedıfonalas kötés - Olyan kötöttkelme-szerkezet, amelyben minden szem két fonalból készül; ezek közül az egyik mindig a kelme színoldalán, a másik a fonákoldalon látszik. A fonalak lehetnek azonos vagy különbözı színőek, utóbbi esetben a kelme két oldala eltérı színő. Felhasználható mintázásra is. fehérítés - Vizes közegben, mosás elıtt, közben vagy után végzett eljárás, amelyhez vagy klóros, vagy oxigénes/klórmentes termékekre van szükség. Célja a szennyezésés folteltávolítás javítása, és/vagy a fehérség fokozása. Klóros fehérítıszer – az oldatba hipoklorit ionokat kibocsátó szer, pl. nátrium-hipoklorit. Oxigénes/klórmentes fehérítıszer – olyan szer, amely különbözı peroxigén fajtákat bocsát az oldatba. Fehérítıszer aktiváló – olyan szer, amely a fehérítést alacsonyabb mosási hımérsékleten is lehetıvé teszi. Az üres szimbólum azt jelzi, hogy bármilyen oxidáló fehérítıszer használható; a két átlós csík azt jelzi, hogy kizárólag oxigénes/klórmentes fehérítés megengedett. fehérnemő - A fehérnemők közé soroljuk az alsóruházatot, a hálóruháztatot és az ágynemőt. Fontos, hogy mosható anyagból készül. fejkendı Öltözék-kiegészítı ruhadarab, négyszögletes, vagy háromszög alakú, a fej és a nyak betakarására szolgál. Sokféle anyagból (fıleg gyapjú- és selyem típusú szövetekbıl), különbözı méretekben, színekben és mintázatokkal készül. Részben
a hideg elleni védelem, részben a díszítés célját szolgálja. felfektetési rajz - Egy ruhadarab valamennyi alkatrészének kiterített alakja, rárajzolva arra a kelmére, vagy egy arra ráhelyezett papírra, amelybıl ki akarjuk vágni az alkatrészeket. félfésős gyapjúfonal - Rendszerint 56/58’s és 58/60’s finomságú, 60-120 mm hosszú gyapjúszálakból font, 50-1000 tex finomságú fonal. Készítéséhez erıs, kellıen hosszú szálakra van szükség, rövid szálak csak kis mennyiségben fordulhatnak elı benne. Ilyen fonalat készítenek teveszırbıl, kasmírgyapjúból, angórából, sıt 5,6-13 dtex finomságú poli(akril-nitril)-, poliamid-, viszkóz- stb. szálakból is. A félfésős gyapjúill. gyapjú típusú fonalakat rendszerint kézikötéshez (pulóverek, kardigánok stb. készítésére), valamint bútorszövetek, kárpitanyagok, dekorációs szövetek, takarók gyártásában használják. félgyapjú szövet - Gyapjú típusú szövet, amelyben jelentıs részarányban van pamut. Telt fogású, hasonlít a posztóhoz. A 19. század végéig kabátanyagnak használták. Az elnevezés az olasz "mezzolana" tükörfordítása. felhajtás - Kiszabott alkatrész egy szakasza a kelme széle közelében, amit felhajtanak, hogy az alkatrészt rövidebbre vegyék. Ilyenkor a hajtási él alkotja az alkatrész szélét. Általában a belsı oldal felé hajtják, hogy a színoldalról ne látszódjék. felhajtott ujj - Egy ruhadarab ujjának visszahajtása, hogy rövidebb legyen. Leginkább sportos, kézelıs blúzoknál alkalmazzák. félhosszú melltartó - Olyan melltartó, amelyen a kosarak alatt 2,5-3 cm széles pánt van. félhosszú ujj - A könyékig érı ujj elnevezése. félkész termék - Ruhadarab, amelynek egyes elemei nincsenek teljesen készre kidolgozva, hogy pl. a hosszát, bıségét stb. a majdani használó alakjához lehessen igazítani; egyebekben befejezett termék. fél-kimonóujj - Olyan ujj, amelynek csak az eleje kimonóujj, a hátsó részén ujjakör van kialakítva. félkrepp szövet - Pamut vagy gyapjú típusú szövet, enyhén szemcsés felülettel, amit az erısen sodrott lánc- vagy vetülékfonalak (ún. félkrepp fonalak) hoznak létre. A láncfonalak többnyire sima fonalak. Nıi ruhák alapanyaga. félpiké - Telt fogású, hosszanti vagy keresztirányú bordázottságot mutató pamut vagy selyem típusú szövet. Két lánc- és egy vetülékfonal-
rendszerbıl készül. Nıi ruhák és blúzok alapanyaga. felragasztható folt - Négyszögletes vagy más geometrikus formájú, a hátoldalán hıre lágyuló mőanyaggal kent kelmedarab, amit egy ruhadarab sérült helyére hı és nyomás hatása alatt, javítás céljából fel lehet ragasztani. fél-raglánujj - Olyan ujja, amelynek az elsı része raglánujj kialakítású, a hátsó része ujjakörrel készül, vagy fordítva. Nıi ruhákon alkalmazzák. felsı varrócérna - Gépi varrás céljára készült kétszeres cérna. Gyártásánál elıször két egyágú fonalat S-sodrattal összecérnáznak, majd két ilyen kétágú cérnát ismét összecérnáznak, de most Z-sodrattal. Mercerezik is. Az eredmény egy sima, kör keresztmetszető, zárt felülető, erıs cérna, amely jól bírja a gépi varrásnál fellépı mechanikai igénybevételeket. felsıkabát - Bı szabású, legalább térdig érı nıi kabát. Alakot nem feltétlen követı sziluett és többnyire sportos kivitel jellemzi. felsıruházat - Az alsóruha felett viselt ruhadarabok győjtıneve: nadrág, zakó, ruha, szoknya, kabát stb. feltartási fonalhullám Kötéselem a vetülékrendszerő kötésben; olyan fonalszakasz két egymástól távolabb elhelyezkedı szem között, amelybıl nem képeztek szemet, hanem ehelyett a közbensı szem szemfeje mellett helyezkedik el és a fölötte levı szem szemlábai tartják meg ott. Mivel ebbıl a fonalszakaszból nem képzıdik szem, az alatta elhelyezkedı szem megnyúlik. feltartott kötéső kelme - Kétszínoldalas vetülékrendszerő kelme, amelyben soronként váltakozva hol az egyik, hol a másik tőágyon készítenek a tők feltartott szemeket. Vastag, tömött kelmeszerkezet; téli felsıruházati kötöttárukat, sportos pulóvereket készítenek belıle. feltartott szemes minta - Egy- vagy kétszínoldalas kötött kelme, amelyben a feltartási fonalhullámok minta szerint helyezkednek el és ezzel szerkezeti mintázatot alkotnak. A kötöttáruk mintázására gyakran alkalmazott módszer. féltrikó kötés - A láncrendszerő kötött kelme egyik alapkötése. Egy láncfonal-rendszerbıl készül. Az egymás melletti fonalakat felváltva hol a tılük jobbra, hol a tılük balra esı tőre fektetik, ahol azok ott szemet képeznek, ezáltal az egymás melleti láncfonalak szemei egymás fölött összekapcsolódnak és összefüggı kelmét alkotnak. Ha egy-egy fonalat mindig az
egymás melletti tőkre fektetik, akkor egyugrásos féltrikó keletkezik. Ha a fonalat nem a közvetlenül mellette, hanem attól távolabbi tőkre fektetik váltakozva, akkor két-, három- stb. ugrásos féltrikóról beszélünk. A kelmét soronként jobbra-balra dılı szemek jellemzik. Ez a kelmeszerkezet önmagában ritán használatos, általában más kötésmódokkal kombinálják, de mint alapkötés nagyon jelentıs. (A "féltrikó" onnan kapta a nevét a magyar szaknyelvben, hogy tulajdonképpen fele a "teljes" trikó kötésnek.) felületi szerkezet - Egy kelme felületének jellegzetessége: lehet sima, szemcsés, dombormintás, szırös stb. A kelmefelület szerkezetét a kelme gyártási eljárása (szövött, kötött, fonatolt, nemszıtt), kötésmódja, a felhasznált fonalak és a kikészítés együttesen határozza meg. Azt, hogy adott helyen milyen felületi szerkezető kelmét kell használni, a felhasználás célja, helye, módja és a divat dönti el. felvasalható közbélés, ragasztós közbélés Ragasztóanyaggal bevont közbélésanyag, ami hı és nyomás hatása alatt rögzíthetı egy másik kelmére. Ragasztós kjözbélések fajtái: Ragasztós közbéléseket használunk akkor, ha az alapanyag alkatrészeket merevíteni, rögzíteni akarjuk. A közbélések használata megfelel a klasszikus szabóságban a különbözı merevítı vásznak használatának. A ragasztós közbélésekkel egyszerőbben, könnyebben érhetjük el azt hatást, amelyet az alkatrészek és ruhadarabok megmunkálásánál szabó mester apáink és nagyapáink elértek. Azonban, ahogy annakidején sem volt mindegy, hogy milyen alapanyag, mely alkatrészének megmunkálásához milyen vásznat használtak, annyira nem mindegy ez ma sem. Sıt, a régebben használatos 2-3 féle vászon helyett most több, mint 20 féle különbözı ragasztós közbélés közül kell kiválasztani a megfelelıt. Olyannyira, hogy a lehelletfinom, áttetszı vékonyságtól, a hajdani férfizakókba felhasznált lószırvászonnak megfelelı vastagságban is kapható. Nem csak a felhasznált alapanyag vastagsága, hanem rugalmassága is döntı a választásnál. A közbélések ugyanúgy, mint az alapanyagok, vékonyabbak és vastagabbak, szıttek, hurkoltak és nem szıttek (papirjellegőek), rugalmasak és rugalmatlanok, de nem minden esetben merevek. Nehezíti a helyzetet az is, hogy vannak olyan ragasztós közbélések, melyek a megmunkálás során változtatják az alakjukat, összemennek. A közbélések árai is igen változóak. A kiválasztásnál nem szabad,
hogy az ár befolyásolja döntésünket. Kizárólag az a lényeges, hogy a megvásárolni kivánt közbélés megfeleljen annak az alapanyagnak, amelyhez használni kivánjuk. A papirjellegő (nemszıtt) ragasztós közbéléseket mellızzük. A merevebbek pl.: gallér kifordításnál megtörnek, és ezzel megtörik az alapanyag is, kivasalhatatlan töréseket okozva. A puhább, nemszıtt ragasztós közbélés pedig nem váltja be a hozzáfőzött reményeket, nem elég tartós a megmunkálás során. Pl.: egy sarokbeállítás szükségszerő becsípését nem tartja meg kellıképpen. A textiljellegő ragasztós közbélések lehetnek hurkoltak és szövöttek. Mindkettı különbözı - az alapanyagnak megfelelı - vastagságban kapható. A (vászonszerő) szövött közbélések soha nem rugalmasak. A vastagabbak kosztümkabátok, kabátok merevitésére valók a vékonyabbakat ruha és nehézselyem holmik rögzítésére használhatjuk. A vékonyabbakat blúzok gallérjába, elejeszélébe és kézelıjébe. A szövött ragasztós közbélések szálirányának meg kell egyezni a szabott alkarészek szálirányával. A hurkolt ragasztós közbélések szintén több vastagságban kaphatók. Lehetnek rugalmatlanok és rugalmasak. A rugalmatlanok felhasználási köre megegyezik a szövött közbélésekével, de nem annyira kötött az azonos szálirány. A rugalmasak olyan alapanyagokba használhatók, amelyek maguk is rugalmasak és ezt a tulajdonságukat meg is akarjuk tartani. A rugalmas közbélés a vastagságán kívül alapjában kétféle lehet, és ez befolyásolja a felhasználás körét. Lehet egyirányban és mindkét irányban rugalmas. Ezeknek a közbéléseknek nincs szálirányuk, de a rugalmasság irányának meg kell egyezni az alapanyag rugalmasságának irányával. felvasalható rácsos szalag - Ruhadarab (pl. szoknya, ruha, kabát) alja szélére felvasalható hajlékony szalag, ami a felhajtást rögzíti és ezzel feleslegessé teszi a varrást. fémezett szál - Fémbevonattal ellátott mesterséges vagy természetes alapanyagú szál. A fémbevonat nem változtatja meg a szál eredeti fizikai és kémiai tulajdonságait, de elektromosan vezetıképessé teszi a szálat és ezzel pl. lehetıvé teszi a sztatikus elektromosság elvezetését. Ezt a tulajdonságát ismételt mosásban is megtartja. fémfonalas díszítıszalag - Ezüst vagy más színő alumíniumoxid fonalból készült 8-40 mm széles szalag. A ritka beállítású vetülékfonal
és a széleken a láncfonalak viszkózból készülnek. Díszítésre használják. fémszálas krepon - Plasztikus felülető, selyem típusú szövet, amelybe az ún. broché technikával ([v. ö. broché-szövet) mintásan arany- vagy ezüstfonalat vezetnek be. Társasági ruhák, színházban viselt ruhák készítésére használják. fémszállal körülfont fonal - Körülfont fonal, amelynek magja valamilyen textilfonal és ezt nagyon vékony fémhuzal vagy vékony, lapos keresztmetszető fémszalag veszi körül. Díszzsinór vagy hímzés készítésére, vagy szövött ill. kötött kelmébe bedoglozva díszítıfonalként használják. Ez a technika a spanyolországi León városából származik, ezért egyes idegen nyelveken leoni fonalnak is nevezeik. fényvisszaverı szalag - A jó láthatóság követelményét kielégítı, fényvisszaverı szalag, amit utcán hordott gyerekruhákon, rendırök, tőzoltók, útjavítók stb. munkaruháin alkalmaznak. Célja az, hogy még rossz látási körülmények között is feltőnıvé tegye a ruházatot. fércfonal - Egyágú pamut- vagy viszkózfonalakból készült cérna, se nem erıs, se nem tartós. Ideiglenes varratok készítésére használják, a végleges varrat elkészülte után kifejtik. férfi-alsónadrág - Férfiak és fiúk által viselt alsóruha, különbözı formákban készül. Lehet rövid és szorosan testhezálló, ekkor eleje-hasítékot is kialakíthatnak rajta. Készülhet száras kivitelben is, a szár hossza különbözı lehet, akár bokáig is érhet. A nem túl hosszú (legfeljebb combközépig érı) szárral készült férfi-alsónadrág neve: boxer. fésült gyapjúfonal, fésüsgyapjú-fonal - A gyapjúfonalak azon fajtája, amelynél az elemiszálakat a kártolás és a nyújtás között fésüléssel párhuzamosítják és a rövid elemiszálakat eltávolítják, ezáltal a kész fonal felülete nagyon sima lesz. A fésősgyapjú-fonalakban a gyapjú mellé mesterséges szálasanyagokat is bekeverhetnek. Szövetek és kötöttáruk készítésére egyaránt használatos fonalfajta. fésősszövet - Fésült gyapjúfonalból készített szövet, öltönyök, kosztümök, ruhák, férfi- és nıi nadrágok, kabátok gyártására. fez - Csonkakúp formájú fejfedı, rendszerint bojttal. Kötött gyapjúkelmébıl készül, amit nemezelnek és formáznak. Különösen Törökországban, Albániában és Görögországban népszerő viselet. A marokkói Fez városáról kapta a nevét. fichu - Gazdagon redızött, fodros csipkedíszítés a blúz vagy ing elején. Eredete a rokokó korba
nyúlik vissza, amikor a nagymérető nyakkivágást kendıvel fedték be. fil-á-fil szövet - Lépcsısen emelkedı mintázatú fésősgyapjú-szövet fil-á-fil mintázattal. Férfiöltönyök alapanyaga. Az alapmintázat csíkokat vagy ezeket elfedı váltakozó kockákat alkothat. filament (1) - Végtelen hosszú mesterséges szál. filament (2) - Olyan mesterségesen elıállított folytonos textilszál, amely már nem választható szét további szálakra anélkül, hogy kárt szenvedne. A filamentfonalak egy vagy több (esetenként igen nagy számú) filamentbıl - elemi szálból - állnak. filament, végtelen elemiszál - Textilipari feldolgozásra alkalmas, gyakorlatilag végtelen hosszú szál. Ilyen például a monofilament (röviden: monofil) fonal, és ilyen szálakból áll a filamentfonal és a fonókábel. filamentfonal - Egy vagy több végtelen hosszúnak tekinthetı elemi szálból (filamentbıl) álló fonal, összfinomsága 2000 tex-ig terjedhet. Amennyiben egyetlen ilyen elemiszálból áll a fonal, a neve monofilament. filé, filet - 1. Az áttört mintás láncrendszerő kötött kelmék egy fajtája: a kihagyásos fonalbefőzés folytán egyes szempálcák között nyílások („áttörések”) keletkeznek, amelyeket a kötésnél mintázat szerint lehet elhelyezni. 2. Hálószerő, négyszögletes lyukú textília, amit a csipkekészítéshez használt gépeken állítanak elı. Sokoldalúan alkalmazzák függönyök és ruhadíszítések készítésénél, amelyeknél a négyszögletes nyílásokat a minta szerint fonallal kitöltik. Lásd még: horgolt filé. A francia „filet” (ejtsd: filé) szó jelentése: háló. filmnyomás - Textilnyomási eljárás, melynél minden színhez külön-külön sablont használnak. Nagymérető minták nyomására használják. Kezdetben a sík sablonokat kézzel helyezték az asztalra kifeszített kelmére, késıbb ezt gépesítették. Újabban henger alakú, forgó sablonokat használnak, amelyek alatt elhúzzák a kelmét, ez jelentısen megnövelte az eljárás termelékenységét, így a hengernyomás termelékenységével is összehasonlítható. finom posztó - Közepes súlyú, sima, fényes, puha gyapjú típusú szövet. Rövid száltakaró borítja, amely elfedi a vászon- vagy háromfonalas sávolykötéső szövetszerkezetet. Kártolt fonalból készül és nıi kabátok, kosztümök készítésére használják. fiú ruházat - 7–15 éves fiúk viselete. A 16–18 éves fiúk ruházatának kivitele mind a szabás,
mind a méretek tekintetében a felnıtt férfiak ruháihoz hasonló. Flamé-fonal Díszítıfonal szabálytalan vastagodásokkal. Elıállítható fonáskor a nyújtóhengerek sebességének periodikus változtatásával, vagy szálcsomók felvitelével a kártolt szalagra. Flamisol - Közepes súlyú, finom selyemszövet matt, finoman szemcsés felülettel. Vászonkötésben készül, kreppfonal vetülékkel, a láncfonal matt selyemfonal. Nıi ruhaanyag.
Flamme-fonal - A díszítıfonalak egy fajtája, amelyben helyenként hosszabb-rövidebb, lángszerő, sokszor elütı színő vastagodások vannak. Készítéséhez a kártolt szalagra szálcsomókat szórnak, ami azután befonódik a fonalba, vagy pedig díszítı-cérnázógépen az összecérnázott két fonal mellé szakaszosan egy rövid harmadik fonaldarabot is beiktatnak. Flammé-szövet - Díszítıcérnákat tartalmazó ruhaszövet, amely egyes helyeken vastagodásokat mutat. Flammé-szövet lehet pamut-, selyem-, vagy gyapjúszövet is. Az elnevezés francia eredető. Flandriai batiszt - Könnyő, áttetszı, finom fonalakól szıtt, vászonkötéső pamutszövet, nıi alsó- és felsıruhák anyaga. flanel - Puha fogású, a színoldalukon - és néha a fonákoldalukon is - bolyhozott pamut- vagy gyapjúszövetek győjtıneve. A vastag száltakaró eltakarja a szövetszerkezetet. Sokféle célra használják. flaus/flausch kikészítés - Gyapjúszöveteknél alkalmazott kikészítési mód. A szövetet kallózzák (ez egy szappanoldatban végzett mechanikai tömörítı eljárás), majd bolyhozák. A szövet ezáltal finom, puha fogású lesz és hosszú, egyenetlen, egy irányban fektetett száltakarót kap, ami elfedi a szövetszerkezetet. Flausch-szövet - Nehéz, puha fogású gyapjúszövet, hosszú, részben elfekvı bolyhfelülettel, ami elfedi az alapszövet sávoly- vagy atlaszkötéső szerkezetét. Egyszeresen nyújtott kártolt fonalból készítik. Férfi- és nıi kabátok alapanyaga. Az elnevezés a német "Flausch" szóból ered, aminek a jelentése: bolyh - ez utal a szövet bolyhos felületére. Nem tévesztendı össze a velúrral, ami rövidre nyírt száltakarójú szövet. flitter - Kis, vékony, fényes, kerek vagy ovális fém- vagy mőanyag-lapocska, a közepén lyukkal, hogy felvarrható legyen. Nıi ruhák díszítésére használják. flock-fonal - A zseniliához hasonló díszítıfonal, amelybe a kártológépen a majdani fonalból kiálló rövid szálakat szórnak be. Felületi és
színhatásokat lehet így elérni. Az angol "flock" szó jelentése itt: pihe. Floconné - Nehéz, puha fogású kártoltgyapjúszövet, a felületén a mintának megfelelı vetülékfonal-lebegésekkel, amiket a kikészítés során felbolyhoznak. Kettıs szövet technikával készül. Férfi- és nıi télikabátszövet. Elnevezése a francia "flocon" szóból ered, aminek jelentése: pihe, pehely. A gyakran használt Crombie megnevezés az eredeti gyártó márkaneve. flór felülető kelme - Mindazon szövött és kötött kelmék győjtıneve, amelyek felületét kiálló szálak vagy felvágott fonalhurkok borítják (lásd száltakaró, flór). Ilyen például a plüss, a bársony, a kötött ill. a szövött mőszırme, valamint a szınyegek egy része. flór felülető kelme fényezése - A flór felülető kelme kikészítésének része, aminél a kelmét bolyhozzák és kefélik, ezáltal azt érik el, hogy a bolyhozással kiemelt szálak egy irányban fekszenek. flór felülető kelme kikészítése - A száltakaró létrehozása a kelmén kikészítési eljárással. Leglényegesebb mővelete a bolyhozás, amit nyírás, kefélés és csiszolás egészíthet ki, attól függıen, hogy milyen kelmérıl van szó és milyen hatást kívánnak elérni. Florence Finoman bordázott könnyő selyemszövet. Valódi selyembıl készítik, esetenként pamut vetülékfonalakkal, vászonkötésben. Bélésszövetként használják. Floridaszövet - Vékony, laza beállítású pamutszövet, puha, viszonylag vastag fonalakból vászonkötésben készül. Kikészítése során zsugorítják és keményítik, mert inggallérok és -kézelık bélelésére használják, de mőszaki felhasználása is van. fluoreszkáló kelme - Erısen fénylı kelme, amit speciális színezék alkalmazásával érnek el. Ilyen kelméket használnak például jó láthatóságot biztosító védıruhák készítésére közúton dolgozó munkások, rendırök stb. számára. fodor (1) - Nıi ruhákon kialakított díszítıelem, amit hajtásokkal, redızéssel vagy ráncolással állítanak elı egy könnyő kelmesávon, amit azután felvarrnak a ruhadarabra. fodor (2) - Nıi és lánykaruhák, blúzok és alsóruházati cikkek díszítése, amely egy összeráncolt kelmecsíkból áll és amit egyik hosszanti széle mentén erısítenek rá a ruhadarabra. fodros ujj - Nıi ruhák, blúzok ujjának díszítése fodorral, amit hajtásba vagy húzásba illesztenek be. fogás (kelméé) - A kelmék egy fontos, összetett minıségjellemzıje, amit érzékszervi
megítéléssel (tapintással, a kézben történı győrögetéssel) lehet megállapítani. Ezzel a módszerrel több különbözı tulajdonságot is megállapítanak, köztük a keménységet ill. puhaságot, a kelmefelület érdességét, textúráját, hajlékonyságát, rugalmasságát, ami az ujjakkal érzékelhetı. A fogás függ a kelme nyersanyagától, szerkezetétıl, a benne lévı fonalak finomságától és jellegétıl, kikészítésétıl. Kutatások folynak arra, hogy az így megállapított szubjektív értékelést mőszeres mérések összevont értékelésével próbálják helyettesíteni. fókabır - Közepes súlyú, egyszínő vagy nyomott mintás, bolyhozott szövet, sőrő, hosszú száltakaróval. Különbözı nyersanyagokból ill. keverékekbıl készítik. Ruhadarabok díszítésére, valamint függönyök készítésére használják. folklór - A ruházat körében a népmővészeti viseletet jelenti, de bizonyos elemei a divatos öltözködésben is megjelennek. Az adott népcsoport vagy nemzetiség ruházkodásának jellegzetességeibıl és hagyományaiból táplálkozik. folt erısítés - Szövetbıl, bırbıl vagy más anyagból készült foltszerő alkatrész, amit az új ruhadarabra oda varrnak fel, ahol az a legjobban ki van téve kopásnak (a könyökre, a térdre, az ülepre stb.) Megjelenhet díszítıelemként is a mindenkori divat szerint. Fıleg munka- és sportruházati cikkeken alkalmazzák, de hétköznapi ruhadarabokon is elıfordul. foltmunka, patchwork - Különbözı színő, mintázatú, alakú és nagyságú kelmedarabokból dekoratív módon összeállított textilfelület. Ruházaton az 1960as években lett divatos, fıként a gipsy-look stílusban készült ruhákon. foltzseb, rávarrott zseb - Három oldalán az alap kelmére rávarrt zseb, a negyedik oldalán nyitott. Elhelyezésétıl függıen az alapra kívül vagy belül varrhatják fel. Az alakja többféle lehet, díszítı funkciót is betölthet. folyamatos minta - Nagyon egyszerő, kis motívumokból álló mintázat, ami többnyire az egész kelmefelületet beborítja. Legtöbbször nıi ruhák, blúzok, alsóruházati cikkek, valamint nyakkendık nyomott mintáinál alkalmazzák. fonal - Az ún. font fonal természetes eredető vagy mesterségesen elıállított, viszonylag rövid szálakból készült textiltermék, amelyet a fonás különbözı technológiai lépcsıinek végén a szálak összesodrásával állítanak elı. Az eredmény egy meglehetısen erıs, tetszıleges hosszúságú, vékony, nagyjából kör keresztmetszető képzıdmény, amibıl
szövés, kötés, fonatolás révén vagy más eljárással kelme készíthetı. A fonalak fontos jellemzıje a nyersanyaguk (pamut, gyapjú stb. ill. az esetleges keverék összetétele), a fonástechnológiai eljárás, amivel készültek (kártolt, nyújtott, fésült; győrős vagy turbinás fonású stb.) és a finomságuk. - A filamentfonalak egy vagy több mesterségesen elıállított, tetszıleges hosszúságú szálból, ún. filamentbıl készülnek. Filamentfonalat több filament összesodrásával vagy más módon történı egyesítésével állítanak elı, de akár egyetlen filament is tekinthetı fonalnak, ha az a textiltechnológiai eljárások valamelyikével feldolgozható. - Több fonal összesodrásával állítják elı a cérnát. fonal, cérna - Fonal: kelmeképzı (pl. szövés, kötés, fonatolás stb.) vagy más textilipari technológiával (pl. varrással, hímzéssel stb.) feldolgozható, a keresztmetszetéhez képest rendkívül hosszú, folytonos, elsısorban textilipari feldolgozásra alkalmas szálasanyagból készült képzıdmény, de alkothatja pl. keskeny, vékony fém- vagy mőanyagszalag, vagy akár vékony fémhuzal is. Készülhet rövid elemiszálakból, fonástechnológiai eljárásokkal (font fonal), vagy természetes eredető (pl. hernyóselyem) ill. mesterségesen elıállított folytonos szálakból (filament fonal). - Cérna: több fonal összesodrásával alkotott képzıdmény, amely a fonalhoz hasonlóan dolgozható fel textil- ill. ruhaipari eljárásokkal. fonalhurok (kötött kelmében) - Olyan formára meghajlított fonalszakasz, amelybıl a kötött kelmét alkotó szem kialakul. fonallebegés - Szakkifejezés, amely arra utal, hogy szövetben vagy kötött kelmében valamelyik fonal elkerül egy vagy több kötéspontot, szabadon lebeg a kelme felületén. Ezt a technikát különbözı felületi mintázatok készítésére használják. fonatolt szalag (1) - Keskeny textília, amit fonatolással állítatnak elı, funkcionális vagy díszítıelem céljára. Készítéséhez különbözı fonalakat és fonatolási technikákat alkalmazhatnak. fonatolt szalag (2) - Lapos, szalagszerő, többnyire 6-15 mm széles fonatolt termék; fényes felülető, mindkét oldala használható. Mindenféle színben készülhet; ruhadarabok díszítésére, vagy mőszaki célokra használják. fonókábel (1) - A mesterséges szálasanyagok gyártásában a szálképzı fejbıl kilépı egyes filamentek összessége, amelyet egy vastag kötegbe (kábelba) fognak össze.
fonókábel (2) - Igen hosszú ("végtelen"), mesterségesen elıállított elemiszálakból álló folytonos szálköteg, amely közvetlenül a szálképzı fejbıl lép ki. A szálak párhuzamosak, azokat sem sodrat, sem más nem köti egymáshoz. A köteg összfinomsága meghaladhatja a 10 ktex-et. A fonókábelbıl vágással vagy szakítással rövid, ún. vágott szálakat nyernek, vagy vágóill. tépıkonverterrel közvetlenül fonószalaggá alakítják azt. fonószalag - Vágott vagy tépett mesterséges szálakból álló, a fonókábelnél jelentısen finomabb szálköteg (összefinomsága 2001000 tex), amelybıl közvetlenül fonal fonható. fonott/fonatolt minta - Síkkötıgépen készíthetı szerkezeti minta, a hajfonathoz való hasonlóságáról kapta a nevét. Felsıruházati kötöttáruk díszítésére gyakran használják. fordított charmeuse - Két láncfonal-rendszerbıl készült egytőágyas láncrendszerő kötött kelme. A charmeuse (ejtsd: sarmız) kötéssel ellentétben itt az alsó fonalrendszer alkot kétugrásos, a felsı fonalrendszer pedig egyugrásos trikófektetést. Ennek következtében a kelme szorosabb, kevésbé nyúlékony, stabilabb szerkezető. forgófonalas kötés - A forgófonalas (dreher-szövet néven is ismert) szövet olyan, két láncfonalrendszerbıl álló szövetszerkezet, amelyben két-két egymás melletti láncfonal közül az egyik (a "forgó" vagy "dreher" fonal) rendszeresen hol jobbról, hol balról keresztezi a másikat (az "alap" vagy "álló" fonalat) és eközben közrefogják a vetülékfonalat. A láncfonalak tehát a vetülékfonalon kívül egymással is keresztezıdnek, ezáltal ritka szövetek is stabillá tehetık. Az alapfonalakat csak az alapnyüstbe főzik, a forgó fonalakat ún. dreher-csoportokba osztják és azokat azonos dreher-nyüstbe főzik. A dreher-nyüstszálak speciális kialakításúak, ez teszi lehetıvé, hogy a nyüstök fel-le mozgása során a forgó fonal az alapfonalnak hol az egyik, hol a másik oldalára kerüljön. Megfelelı befőzéssel, többféleképpen mozgatott nyüstkeretekkel ill. a nyüstszálaknak jacquard-berendezéssel történı mozgatásával különféle forgófonalas kötések valósíthatók meg. Ezekbıl a ritka, rácsszerő szövetekbıl finom, könnyő nyári nıi ruhák, blúzok, férfiingek, függönyök, valamint mőszaki textíliák készíthetık. forgófonalas szövet - Pamutból, gyapjúból, néha selyembıl készült, laza beállítású szövet, amely az ún. forgófonalas kötésben készül. Könnyő nıi ruhák és blúzok, férfiingek, függönyök és mőszaki szövetek anyaga.
forrónadrág – 1. Nagyon rövid nıi nadrág, fiatal lányok viselete; a szára csak a combok szétválási helyéig ér. Az 1960-as években a Young Fashion divatirány része volt. Az elnevezés az angol "hot pants" tükörfordítása. 2. télen is hódít a nagyon rövid fazon, méghozzá kordbársonyból vagy farmeranyagból. A rövidnadrág tényleg a tinik módija, mutatós lehet színes vastag harisnyával, hosszú szárú csizmával fotogravur - Mintarajz átvitele a nyomóhengerre fényérzékeny bevonat segítségével. A kész rézhengert végül krómbevonattal látják el, ami a túl korai elhasználódása ellen nyújt védelmet. fotokémiai nyomás - A textilnyomás egyik ritkábban használt eljárása, amelynél a mintát úgy viszik fel a fényérzékeny anyaggal kezelt kelmére, hogy helyi megvilágítást alkalmaznak. Foulard (mintázat) - Gyakran a keleti mintázatoktól kölcsönzött kis, világos rajzolatú, nyomott vagy jacquardszövıgépen kialakított motívumok; fıként nyakkendık mintázására használják. Foulard (szövet) - Könnyő, finom, sima felülető, vászon-, néha sávoly- vagy atlaszkötésben szıtt selyemszövet. Színes fonalakból szövik, vagy nyomott mintával látják el. A kikészítés során vasalják és kalanderezik. Nyakkendıket, sálakat, kendıket, nıi ruhákat és blúzokat készítenek belıle. Foulé - Közepes súlyú, puha, telt fogású gyapjúszövet. Vászon- vagy sávolykötésben készül. A felületén kialakított finom száltakaró alig fedi el a szövet szerkezetét. Férfi és nıi felsıruházati cikkek alapanyaga. Az elnevezés a francia "fouler" szóból származik, melynek jelentése: hengerel, ványol. foulé kikészítés - Gyapjúszövetek kikészítésében használt eljárás: nemezelés szappanos oldatban történı mechanikus dörzsöléssel, enyhe bolyhozás. A szövet ezáltal puha fogást, nemes kinézetet kap, enyhén bolyhos felülete a szövetszerkezetet alig takarja el. fıkötı - Puha, szorosan simuló fejfedı, amit szalagok megkötésével vagy más módon rögzítenek a fejen. Gyakran használt munkaruha-kiegészítı, amit például az egészségügyben és az élelmiszeriparban elıszeretettel használnak. A középkor óta sokféle formája alakult ki. frakk - Testhezálló zakó, eleje egy mellényhez hasonlít, éppen csak a derék aljáig ér, alsóbb része oldalra kinyílik és hátrafelé szárnyakban folytatódik, melyek leérnek a térdhajlat vonaláig. Bár az elején gombolás van, nyitva hordják. Az oldalvarratok
jelentıs mértékben hátra kerülnek, ívet alkotnak a karöltınél a lapocka alatt. Deréktól lefelé az oldalvarratokban egy rejtett hajtás van. A szárnyak hátul nincsenek összevarrva. A hajtóka zárt és fényes selyem borítja. A társasági öltözet része. frakk-ing - Frakkhoz viselt alkalmi ing, keményített ingmellel és kézelıkkel, keményített, lehajtott sarkú gallérral. frakk-mellény - Egy- vagy kétsoros mellény, mély, V-alakú nyakkivágással. Fehér szövetbıl készül, a hátán a derekánál szőkítı csat található. Frakk alatt viselik. frakk-nadrág - Felhajtó nélküli nadrág, a szár oldalán hosszában fekete díszszalaggal. Frakkhoz viselik. frakk-öltöny - Alkalmi öltöny, amely frakkból, frakk-nadrágból (ez csaknem mindig fekete), fehér frakk-mellénybılés fehér frakk-ingbıl áll. Fehér kesztyőt és lapos sarkú fekete lakkcipıt hordanak hozzá. A 18. században alakult ki egy katonai egyenruhaként viselt lovaglókabátból, csak késıbb lett a polgári ruházat része. A 19. század elején kezdték hosszúnadrággal viselni alkalmi öltönyként. Manapság csak társadalmi események alkalmával hordják; ahol a férfiak frakköltönyt, ott a nık nagyestélyi ruhát viselnek. francia kosztüm - Szoknyából és karcsúsított kiskabátból álló nıi ruhaegyüttes, amit blúz nélkül viselnek. Többnyire fésült gyapjúból készül, egyszínő vagy mintás kivitelben. Kialakításában a mindenkori divatirányhoz igazodik. freskó szövet - Könnyő vagy közepesen nehéz, érdes felülető, kissé durva fogású, lukacsos, rugalmas, vászonkötéső gyapjúszövet. Finom fésült gyapjúfonalakból elıállított két- vagy háromágú cérnából, vagy finom kártolt fonalakból álló muliné cérnából készítik. Férfiöltönyök alapanyaga. Az elnevezés a falfestményként ismert freskóból (olaszul "fresco", ejtsd: freszko, eredeti jelentése: száraz) származik, mert ennek a szövetnek is hasonlóan érdes, száraz a felülete. Frisé cérna - Díszítıcérna, finom és spirálisan göndörített felülettel, amit úgy érnek el, hogy egy alapfonalat egy díszítıfonallal cérnáznak össze. Az ondé fonaltól abban különbözik, hogy itt a spirális göndörödések a felületen rövidebbek. frisé szövet - Könnyő vagy középnehéz selyemvagy gyapjúszövet érdes, keresztirányban enyhén recés felülettel. Rendszerint vászonkötésben, díszítıfonal felhasználásával készítik. Nıi ruhákat, a nehezebb változatokból kosztümöket és kabátokat készítenek. Az elnevezés a francia
"frisé" szóból ered, aminek jelentése: göndör. funkcionális alsóruházat - Alsóruházat, amely fizikai megterhelés alatt és változó klímaviszonyok mellett is állandó testhımérsékletet biztosít. Az ilyen ruhanemőt közvetlenül a testen viselik, nagy melegben önállóan, más körülmények között mint a ruházat legbelsı rétegét. Belsı felületét rendszerint nem nedvszívó anyagból (pl. poliészterbıl vagy polipropilénbıl), a külsı felületét pedig erısen nedvszívó anyagból (pl. pamutból, gyapjúból) képezik ki. Ezáltal az izzadságot a külsı felület elszívja, a belsı felület pedig száraz marad, ami viselésben sokkal kellemesebb. funkcionalizmus - A 19. század végén, a 20. század elején elsısorban az építészetben és az iparmővészetben megjelent irányzat, mottója: "a funkció határozza meg a formát". A ruházati divatban az egyszerőség a jellemzı, és az, hogy a ruhadarabnak az adott funkcióhoz kell igazodnia. A használhatóság tehát fontosabb, mint a díszesség. függıleges zsebnyílás - Olyan zseb, amelynek nyílása többé-kevésbé függıleges elhelyezéső. fül - Keskeny szalagból készült győrő, amely a rajta áthúzott öv, vállpánt vagy más ruhaalkatrész megtartására szolgál. Sok esetben csak dísz. fülvédı - A homlokon viselt kötött szalag, a fülek helyén kiszélesedik. Célja a fülek melegen tartása. Van olyan változata is, amelyen a fejtetın átvezetett két, egymást keresztezı pánt is van, hogy jobban megtartsa. fürdıköpeny - Bı, hosszú, béleletlen, hosszú ujjú, övvel ellátott, gombolás nélküli áthajtós köpeny, készülhet kapucnival vagy anélkül. Puha, nedvszívó kelmébıl, többnyire szövött
vagy kötött frottírból készítik. Nık és férfiak egyaránt használják fürdés elıtt és után. fürdıruha - Férfiak és nık számára készült, vízisportokhoz használt ruhadarab. Szorosan a testre simul. Leggyakrabban rugalmas kötött kelmébıl készítik. A nıi és gyermekfürdıruhák lehetnek egyrészesek, amelyek a felsıtestet és az üleprészt is befedik, vagy kétrészesek, ez esetben melltartóból és nadrágból állnak. A férfi-fürdıruha egyrészes, vagy csak nadrág, vagy professzonális versenysportokhoz - a felsıtestet is borítja. Fürdıruhát a 19. század végén kezdtek hordani (addig fıleg ruhátlanul fürödtek az emberek), kétrészes fürdıruhát a nık az 1930-as évektıl használnak. főzı (1) - Nık által viselt rugalmas alsóruházati ruhadarab, amelynek célja az alak formázása. Sok esetben halcsontokkal is merevítik. Szalagokkal, kapcsokkal, húzózárral záródhat. főzı (2) - A testet a csípı és a mell között összeszorító, formázó ruhadarab, melyhez egybeépített melltartó és harisnyakötı is tartozik. Könnyő, rugalmas anyagból készül. Rögzítése szalagokkal, kapcsokkal, néha húzózárral történik. Elıfutára már az ókorban is megjelent, Európában a 14. században terjedt el. főzı harisnyakötıvel - Rugalmas nıi ruhadarab, amely szorosan illeszkedik a testre a keresztcsonttól az ülepig. Alsó szélérıl kapcsokban végzıdı szalagok lógnak le, amelyeket a harisnya szárához erısítenek. Alsó része esetleg rövidnadrág formájú is lehet. főzıszalag - Rugalmas, 150-350 mm széles, színes szövött szalag, mely harisnyakötık és övek készítésére szolgál.
G gggabardin (4) - Finom, vastag pamut , gyapjú vagy selyem típusú szövetek győjtıneve, amelyeket hangsúlyozottan bordázott felület jellemez. Egyes források szerint az elnevezés a francia Gabartin divatszalon nevébıl ered, itt használtak elıször ilyen szövetet. Más források az elnevezést az angol "gaberdine"bıl származtatják, ami a középkorban viselt hosszú, bı szabású kabát elnevezése volt. gabardin (gyapjú) - Finom, vastag, közepes súlyú vagy nehéz, meredek sávoly- vagy reformkötésben szıtt gyapjú típusú szövet. (Gyakran burberrynek is nevezik.) Férfiöltönyöket, kabátokat készítenek belıle, utóbbi esetben a szövetet víztaszító kikészítéssel is ellátják. gabardin (pamut) - Pamutból készült sőrő, nehéz szövet. Finom fonalakból készül meredek sávolykötésben. Mercerezik és esetleg víztaszító kikészítéssel látják el. Kabátok, blézerek, nadrágok, kosztümök alapanyaga. gabardin (selyem) - Organzin lánc- és tráma vetülékfonalakból meredek sávolykötésben szıtt selyemszövet. Nıi ruhák készítésére használják. Gabarding - Finom, tömött, nehéz gyapjú típusú szövet határozott átlós bordázattal, mely a sávolykötés eredménye. Finom fésősgyapjú fonalakból készül, nıi ruhákat és könnyő férfi öltönyöket gyártanak belıle. A gabarding elnevezés a magyar nyelvben nem terjedt el. gallér - Nıi és férfi ruhadarabok felsı részének egy alkatrésze, melynek inkább díszítı, mint célszerőségi célja van. Rendszerint ugyanabból az anyagból készül, mint a ruhadarab többi része, de esztétikai vagy célszerőségi okokból készülhet másféle anyagból is. galléralátét - Vékony vagy közepesen vastag, nagyon tartós, rugalmas, vászonkötéső lenszövet; felsıruhák gallérjának megerısítésére használják. gallér-lehajtás - A gallér egy része, amelyet a gallérléc fölött éles hajtással lehajtanak. Gallon-termékek (horgológépi termékek) Gallongépen készült, láncrendszerő kötött kelmék (pl. függönyök) és díszítıelemek (paszományáruk, szalagok). (A gallongép ma már nem használatos, ezeket a termékeket ma a hasonló elven mőködı horgológépeken, ill. a függönyöket raschelgépeken készítik.) garbópulóver - Hosszú ujjú, testre simuló, vagy legalábbis nem túl bı kötött ruhadarab,
amelynek nincs gallérja és nem nyílik (a fejen át kell felhúzni), a nyakkivágásban csıszerő, kifelé lehajtott kötött szegély (garbógallér) van. Férfiak ing helyett hordják még alkalmi öltözékhez is. Gaufré - Dombornyomású mintázattal díszített szövet vagy kötött kelme. Nıi ruhák, bélések, dekorációs kelmék készítésére használják. Gaufré-krepp - Könnyő vagy közepes súlyú, vászonkötéső, selyem típusú szövet, szemcsés felületét egy kalanderen állítják elı, ahol egy főtött henger nagy nyomással préseli bele a szövetbe ezt a mintázatot. Nıi ruhákat és blúzokat készítenek belıle. Gaufré-szatén - Közepes súlyú, puha, atlaszkötéső, dombornyomással (gaufrage-zsal) díszített selyem típusú szövet. gépi hímzés - A gépi hímzéshez legalább két fonal kell: az egyik a mintát alkotó felsı fonal, a másik a felsı fonalat lekötı hurokfogó-fonal. Ma már szinte valamennyi kézi hímzési technika utánozható gépi hímzéssel. gépi öltés - Varrógéppel készített öltés, amely egy vagy több fonalból (tkp. cérnából) áll. Nagyon különbözı fajtái vannak, az iparban használatos sokféle varrógépnek és az összevarrást vagy díszítı varrást igénylı termékek igényeinek megfelelıen. géz-szövet - Laza szerkezető, könnyő, áttetszı, vékony fonalakból készült, forgófonalas kötéső pamutszövet. Nyári blúzok és ruhák, vastagabb változataiban hímzési alapszövet céljára alkalmas. Egyszerő vászonkötéső változata kötszerként használatos (géz). Nevét Gaza (franciául: Gaze) városáról kapta. Gipsy-look - A cigányok népviseletébıl átvett elemeket alkalmazó ruhastílus. Ismertetı jegyei: rojtos, csipkés és lépcsızetes (felül fodrozott, ferdén összeállított), terjedelmes szoknyák sok fodorral, nagy színgazdagsággal, (patchwork) mintával is; mell alatt megkötött, U-alakú dekoltázzsal készült blúzok, ezüst ékességek és láncok csilingelı elemekkel. Glacé croisé - Közepes súlyú, fényes pamut típusú szövet, négyfonalas sávolykötésben (cirkász) készül. Bélésanyag. glamour stílus – 1. Nıi ruhadivat, amit nagy, gyakran hátulra került dekoltázs jellemez. Feltőnı, drága anyagból készült, drágakıutánzatokkal díszített ruhák. Szorosan a testre simulnak, kihangsúlyozva az alakot. Az 1950-es évek estélyiruha-divatja volt. Az
elnevezés az angol "glamour"-ból származik, aminek egyik jelentése: ragyogás, fényesség, és amivel a hollywoodi filmsztárok életstílusára utaltak. 2. A glamour stílust nagyon nehéz meghatározni, hiszen rendkívül sokrétő és állandóan változik. Az angol glamour szó magyarul annyit tesz: “ragyogás” vagy “káprázat”, s e stílus éltetı eleme a fantázia. A hagyományos értelemben vett glamourhoz feltétlenül hozzátartozik a fényőzés, a csillogás, a gazdagság és a letőnt korokat idézı luxus, de a mindig meglepetéseket okozó irányzat idınként visszafogott, máskor szertelen, aztán meg kifinomult vagy határozottan modern. glaszé - Közepes súlyú, sima, atlaszkötéső selyemszövet, amelyben a lánc- és a vetülékfonalak eltérı színőek, emiatt a szövet színjátszó hatású. Nıi ruhák és kabátok alapanyaga. Glencheck - Esterházy-kockás szövet. Általában mind a láncban, mind a vetülékben színes fésült gyapjúfonalból készül, két- vagy többszínő kivitelben. A mintázat alapja finom rajzolatú (amit többnyire sávolykötéssel alakítanak ki), kockás hatású. Legtöbbször elegáns, sportos szabású férfiöltönyök, zakók, nıi kosztümök és kabátok készülnek belıle. Az elnevezés a skót "glen"-bıl (jelentése: család) és az angol "check"-bıl (ejtsd: csek, jelentése ebben az értelemben: négyzethálós, kockás) ered. Francia nyelvterületen "Prince de Galle" a neve. glokni - Nem levasalt, hanem szabadon hullámzó ránc. Jellemzıen díszítı elem, de nıi ruhák, szoknyák, kabátok egész formájára is kiható megoldás. gobelin fonal - Gyapjúfonalakból készült négyágú cérna. Bútorszövetek és sportruházati cikkek készítésére használják. godet szoknya - Hosszított, a deréktıl a térdig karcsúsító vonalú szoknya, a térd alatt beillesztett ékalakú anyagdarabokkal bıvítve, miáltal a szoknya harangszerően kiszélesedik. gomb - Ruhadarabok és más konfekcionált termékek rögzítésére, nyílásaik zárására, néha azonban pusztán díszítésére használt eszköz. Alakja, mérete, anyaga a mindenkori divatirányok hatása alatt áll. Készülhet mőanyagból, bırbıl, csontból, fából, üvegbıl, fémbıl, gyöngybıl, fonalakból stb. Már az ókorban is használták és mára igen fontos divatkellék lett. gomblyuk - Nyílás a ruhadarabon, amely arra a célra szolgál, hogy azon egy gombot vagy egy zsinórt illetve szalagot átbújtassanak.
Kivitelük és széleldolgozásuk függvényében többféle gomblyuk használatos: Kivarrott gomblyuk: a nyílás széleit kézzel vagy géppel körülvarrva szegik be. A nyílást körülszegı varratba nehezebb ruhadaraboknál (pl. kabátoknál) ún. tömıfonalat is bevezetnek erısítésként. Paszpólos gomblyuk: a nyílás széleit paszpól szegélyezi. Szegızött gomblyuk: a nyílás széleit valamilyen kelmével, bırrel vagy mőanyag-fóliával, esetleg fémlemezzel szegik be. Hegesztett gomblyuk: hıre lágyuló anyagon alkalmazható, a gomblyuk kivágott nyílásának széleit nagyfrekvenciás hegesztı készülékkel felmelegítve összeolvasztják, ezáltal akadályozva meg a kifoszlását. Varratba beállított gomblyuk: két egymáshoz varrt alkatrész illesztésében helyezkedik el. A gomblyukak alakja is különbözı lehet: Egyenes gomblyuk: a gomblyuk nyílása egyenes. Szemes gomblyuk: a gomblyuk az egyik végén kör alakban kiszélesedik. Kerek gomblyuk: nyílása kör vagy ellipszis alakú. Szögletes gomblyuk: nyílása háromszög vagy négyszög alakú. A kerek és a szögletes gomblyukak nem gombok átbújtatására, hanem zsinórok, szalagok befőzésére szolgáló nyílások. A gomblyuk elhelyezkedhet a ruhadarab hosszával párhuzamosan (függılegesen) arra merılegesen (vízszintesen), vagy átlósan. Az egyenes gomblyuk nyílásának végeit reteszeléssel zárják le és erısítik meg. Szemes gomblyukak esetén a nyílás kiszélesített kerek végét sugárirányú öltésekkel szegik be, a másik végén reteszelést alkalmaznak. gomblyukselyem - fényes viszkófonalból készült kétágú cérna. Sima, fényes felülető. Gomblyukak és díszítı varratok készítésére használják. gombolás - A leggyakrabban alkalmazott záródás ruhadarabokon; egy vagy több gomb és gomblyuk alkotja. A nemek szerinti gombolási irány (férfiaknál bal a jobbra, nıknél jobb a balra) az 1860-as években rögzıdött. gomboláspánt, gombolópánt - Az oldható összekapcsolás egy alkalmazása; az összekapcsolandó ruhaalkatrészek mindkét szélén gomblyukakat alakítanak ki, amelyekbe gombokat lehet beilleszteni (mint pl. kézelıknél a mandzsettagombot), vagy az egyik kelmeszélre eleve felvarrják a gombokat. gombolópánt - Egy ruhadarab elejének részeit összezáró alkatrészek, melynek felsı (elölálló) rétege a gomblyukakat, alsó
(alámenı) rétege a gombokat hordozza. A hasíték maga divatelemként is szolgálhat. gombos vagy csatos pánt - Egy ruhadarabon elhelyezett pánt formájú vagy egyéb alakzatra szabott elem, mely gombhoz vagy csathoz kapcsolva az adott ruharész zárására vagy szőkítésére szolgál. Jellemzıen sportés munkaruházati termékeken alkalmazzák a ruhadarab ujján, nyakán, vagy a nadrág szárán, de díszítés céljára is használhatják. gótikus stílusú öltözék - Jellemzıi a függıleges vonalak, a testhezálló szabás. A nık ruhája hosszú ujjú, övvel húzták össze a derekukon, rossz idıben félkör alakú köpenyt viseltek. A férjes asszonyok házon kívül a hajukat és nyakukat fátyollal fedték. A férfiak alapvetı alsóruházata egy ingruhából állt, amit övvel vagy anélkül viseltek, fölötte félkör alakú köpenyt hordtak. göb - Szálcsomó, amely dörzsölés hatására keletkezik a kelme felületén. Leggyakrabban a szintetikus szálakat tartalmazó kelméken alakul ki ("pillingesedés"), mert ezek meglehetısen nagy szilárdságúak és nem szakadnak le a dörzsölés hatására. Elıfordul tovább gyapjúkelméken a gyapjúszál pikkelyes felületének következményeként. Lásd göbösödésálló kikészítés. göbösödés - Göbök kialakulása a kelmén, amit az hoz létre, hogy a kelme dörzsölésekor a felületen kiálló szálak összekuszálódnak, és ha a szálak elég erısek, nem szakadnak le, hanem összecsomósodnak. Ez a jelenség (amit idegen szóval "pillingesedésnek" is neveznek) elsısorban szintetikusszáltartalmú kelméknél fordul elı, bár a gyapjú is hajlamos erre. Lásd még: göbösödésgátló kikészítés. göbösödéstgátló kikészítés - Kelmekikészítési eljárás, amelynek célja, hogy megakadályozza a kelmén kis szálcsomók (göbök) kialakulását (az ún. "pillingesedést"). A göbösödésgátló kémiai kikészítés lényege az, hogy vékony filmet képeznek a kelme felületén, amivel megakadályozzák a szálak kihúzódását és összecsomósodását. Mechanikai kikészítési eljárás a nyírás, amivel a kiálló szálakat lenyírják, így azok kevésbé tudnak összekuszálódni. Grain-szövet - Selyemszövet, amely a lehetı legkisebb mintaelemő ripszkötésben készül: két vetülékfonal keresztez egy láncfonalat. granité - Selyembıl vagy gyapjúból készült, kissé merev fogású, szemcsés felülető szövet, amely finom geometrikus szemcsemintázatot mutat. Kreppkötésben szövik. Nıi ruhák, blúzok, nehezebb kivitelben nyári kabátok
anyaga. Az elnevezés - utalva a szövet karakterére - a francia "granité" szóból ered, aminek jelentése: szemcsés. gránit-krepp - Porózus, durva, szemcsés felülető selyem- vagy gyapjúszövet, amit alapsodratú fonalból, de kreppkötésben szınek. Nıi ruhák anyaga. granulé - Divatos, finom szemcsés felülető szövet, amit különbözı kötésmódokkal érnek el. Megjelenése a homokkreppre emlékeztet. grenadine fonal - Finom elemiszálakból készült, nagyon erısen sodrott fonal; sodratszáma 12001800/m. grenadine szövet - Nehéz, porózus, enyhén kemény fogású, áttört, vászon- vagy forgófonalas kötéső selyemvagy gyapjúszövet. A láncfonala erısen sodrott fonal. Könnyő nıiruha-anyag. Grenadine-szatén - Könnyő, fényes felülető, atlaszkötéső selyemszövet, ágynemőanyag. Grisaille - A készítéséhez használt fekete és fehér lánc-és vetülékfonalakból adódóan finom szürke hatású szövetminták győjtıneve. Grisé - Puha, szép eséső selyemszövet finom, pontszerő és szabálytalanul elıcsillogó arany vagy ezüst hatással. grombi - A crombie hibás elnevezése. Gros - Taft jellegő selyemszövetek győjtıneve, kettıs lánc- és hatszoros vetülékfonalrendszerrel készül. Szabályos szemcsés felület, esetleg finom bordázottság, közepes súly jellemzi. Mind a láncban, mind a vetülékben durvább és finomabb fonalakat használnak. Nıi ruhák alapanyagai. gros-grain - Nehéz, sőrő beállítású, jellegzetesen bordázott felülető, ripsz- vagy panama kötéső selyemszövet. Mind a lánc-, mind a vetülékfonal valódi selyem, bár néha gyapjú vetülékfonalat is használnak. A hangsúlyozottan bordás felületet különbözı finomságú vetülékfonalakkal érik el. gumitextil - A gumizott textília helytelen elnevezése. gumizott textília - Gumibevonattal ellátott kelme. Védıruhák és esıkabátok készítésére használják. olfnadrág - A térd alá érı nadrág, a térd alatt visszahajtva, zárópánttal rögzítik. Hasonló a bricseszhez, de rövidebb és felesleges bıség nélkül van visszatőrve. Eredetileg golfozáshoz viselték, innen ered a neve, de túrázáshoz és más sportokhoz is használják. olfsapka - Puha, lapos kúp alakú, ellenzıs sapka, az egyes körcikk alakú részeket elöl és a halántékon elhelyezett varratok kapcsolják össze. Leginkább gyapjúszövetbıl készítik.
Gy gyakorló cérna - Három egyágú pamutfonalból alkotott cérna, többnyire fehér vagy pasztellszínő. A varrás tanításához használják, kézi varrásnál. gyakorlóruha - Fiataloknak való rövid dzseki, csípıjén enyhén összehúzva. Rátett zsebek és vállapok díszítik, az ujjak a kézelınél zárhatók. Az egész a pilóta dzsekire emlékeztet, de terjedelmesebb és kényelmesebb viselet annál. A hozzá tartozó nadrág szára egyenes vonalú, nincs felhajtása és betőrhetı a csizma szárába. gyapjú - Az állatok bundájából nyert textilipari nyersanyag, amihez úgy jutnak hozzá, hogy az arra alkalmas állatokat (pl. juhot, kecskét, bizonyos teve- és lámafajtákat, nyulat stb.) idınként megnyírják. A legáltalánosabban használt gyapjúfajta a birkagyapjú. Az állatok szırzetét alapvetıen fehérje (keratin) alkotja. Bundájuk kétféle szırtípusból áll: a finom, sokszor göndör pehelyszırbıl és a durvább, egyenes szálú felszırbıl. A felszırök az esı, hó ellen, a pehelyszırök a hideg ellen védik az állatot. gyapjú düftin - Jellegzetesen tömött, alacsony száltakarójú gyapjú szövet. A száltakarót alkotó, két-, három-, vagy négyágú fésült cérnák lazán helyezkednek el a vetülékben. Jó minıségő nıi kabátokat készítenek belıle. A kifejezés a francia "duvet" szóból származik, mely "finom szırt" jelent. gyapjú muszlin - Nagyon finom, egyágú fésült gyapjúfonalból készült gyapjúszövet, nıi ruhák alapanyaga. Ha pamut láncfonallal készítik, a neve milaine. Lásd még: muszlin. gyapjú típusú szövet - Tisztán gyapjúból vagy gyapjú és más - fıleg mesterséges szálasanyagok keverékébıl készült szövet; a keverés itt jelentheti keverékfonalak használatát, vagy gyapjú és más nyersanyagú fonalak együttes felhasználását. A szövet tulajdonságait nagymértékben befolyásolja a nyersanyag-összetétel, de a gyapjú típusú szövet alapvetı karaktere még akkor is a hasonló szerkezető és kikészítéső tisztagyapjú-szövetéhez hasonlít, ha nem 100 % gyapjúból készül. Az ilyen szövetek felhasználása rendkívül széles körő, elsısorban a felsıruházatban. gyapjúflanel - Gyapjúból készült flanel szövet. Puha fogású, vastag, laposan elfekvı bolyhozott száltakarója a szövet mindkét oldalán részben vagy teljesen elfedi a szövetszerkezetet. Finom fésült vagy kártolt gyapjúfonalból készül, fıként cirkász
kötésben. Nıi ruhákat és férfiöltönyöket készítenek belıle. Az elnevezés a walesi "gwlamen" szóból ered, ami egy gyapjúszövetet jelentett, ebbıl lett az angol "flannel". gyapjú-fleece - Hurkos plüss kötött kelme, amelynek a kikészítés folyamatában mindkét oldalát felbolyhozzák és nyírják, meglehetısen magas száltakarót képeznek. Tiszta gyapjúból készül, de ha különösen stabil, mérettartó kelmére van szükség, 15 % mennyiségig poliamid vagy poliészter filamentfonalat is bekötnek az alapkelmeszerkezetbe. Meleg sportos kabátok készítésére használják. Az elnevezésében szereplı angol "fleece" (ejtsd: flísz) szó jelentése itt: bolyhozott plüss. gyapjúkendı - Négyzet alakú, legalább 70 x 70 cm mérető kendı, amit finom gyapjúfonalból szıtt szövetbıl készítenek és oldalait rojtokkal díszítik. A hideg elleni védelemül viselik. Régebben, különösen vidéken, az idısebb nık öltözetének nagyon fontos része volt. gyapjúkikészítés - Gyapjúszöveteknél alkalmazott kikészítési eljárás, amely lúgos közegben végzett erıs mechanikai mozgatásból (ványolásból), bolyhozásból, kefélésbıl és kalanderezésbıl áll. A szövet tömött és merevebb lesz, felületét rövid, sima száltakaró borítja, amely elfedi a szövetszerkezetet. gyapjúripsz - Közepes súlyú, telt fogású, rendszerint egyszínő, vászonvagy ripszkötéső, gyapjú típusú szövet. Hosszvagy keresztirányú bordázottságot mutat, ami részben a kötésmód, részben annak az eredménye, hogy a láncban finom, a vetülékben vastagabb fonalakat használnak. A bordák szélessége vátozó lehet. Nıi ruhák, kabátok készítésére használják. gyapjútaft - Vastag, meglehetısen kemény fogású, gyapjú típusú szövet, finom keresztirányú bordázottsággal, amit vászonkötésben úgy érnek el, hogy kettıs vetülékfonalakat alkalmaznak. Színváltó (sanzsan) hatását úgy érik el, hogy különbözı színő lánc-és vetülékfonalakat használnak. Nıi ruhákat készítenek belıle. gyorsan száradó tulajdonságot adó kikészítés Fıleg fürdıruhák anyagául szolgáló pamutkelméknél alkalmazott vegyi kikészítés, amivel a pamut nedvesség hatására bekövetkezı duzzadását és
vízfelvevı képességét csökkentik, így az gyorsabban szárad. gyöngyfonal - Jó minıségő, kétszer mercerezett, kétszer perzselt, fésült pamutfonalakból készült kétágú cérna. Jó mosás- és fızésálló színezéssel látják el. Kézimunkázáshoz, hímzésekhez, gobelin készítéséhez használják. A nevét gyöngysorszerő kinézetérıl kapta. gyöngykötéső kelme Kétszínoldalas vetülékrendszerő kelme, amelyben az egyik tőágyon váltakozva készítenek a tők egymás fölött rendes ill. feltartott szemeket, a másik tőágyon mindig rendes szemek készülnek. A feltartásos oldal szemei a szemlábak rovására megnagyobbodnak és kerek formát vesznek fel, emiatt a kelmének ez az oldala gyöngysorszerő képet mutat - innen ered az elnevezés. Vastag, tömött kelmeszerkezet; téli felsıruházati kötöttárukat, sportos pulóvereket készítenek belıle. győrés - Pamutkelmék kikészítési eljárása, amely a terméknek győrött felületet ad. győrıdés - A kelmén képzıdı éles ránc, amit kikészítési vagy varrási hiba, vagy helytelen vasalás okoz. győrıdéscsökkentı kikészítés - Cellulózszálakból, valamint ezek gyapjúval és poliészterbıl készült keverékeibıl elıállított kelmék
kezelése, amelynek célja a kelme rugalmasságának és ezzel győrıdésfeloldó képességének javítása, egyrészt a viselésben, másrészt a mosás után. Az eljárás a kelme megfelelı vegyszerrel (pl. vízben oldható karbamid-formaldehid típusú mőgyantával) történı telítésébıl, majd nagy hımérsékleten történı szárításából áll. győrıdési tulajdonság - A győrıdés a kelme vagy a kész ruhadarab átmeneti alakváltozása, torzulása, amit nyomás idéz elı. A győrıdési tulajdonság leírja, hogy a győrıdés mennyire marad meg tartósan. Ez a kelme rugalmasságától, azaz elsısorban nyersanyagától, szerkezetétıl és kikészítési módjától függ. Vasalással többnyire eltávolítható, egyes kelmefajtáknál hosszabb ideig tartó felfüggesztett állapotban is kisimul. győrıdésmentesítı kikészítés - Fıleg pamut típusú szöveteknél alkalmazott kikészítési eljárás, aminek célja a kelme győrıdési hajlamának csökkentése a szokásos viselési körülmények között, és az, hogy a ruhadarab győrıdései felfüggesztett állapotban kisimuljanak s így könnyen kezelhetık legyenek. Az eljárás a cellulózszálak vegyszeres kezelésén alapul. Lásd még: vasalásmentesítı kikészítés.
H ajtóka, rever (2) - Egy kabátnak vagy zakónak a gallérral összekapcsolt nyitódása, amellyel együttesen meghatározzák a ruhadarab fazonját. Gomblyuk díszítheti. arangvonal - Kényelmes, bı szabású nıi ruhavagy kabátvonal; magasan fekvı derék és lefelé szélesre bıvülı, harang forma jellemzi. hhhhhhajlat - Olyan hely a kelmében, amelyet ív alakúra munkálnak meg. hajtóka, rever (1) - A zakó legmeghatározóbb stíluseleme. A gallért és a hajtókát az ún. tükörvarrat kapcsolja össze. Különbözı formái lehetnek: nyitott vagy zárt, sálszerő, emelkedı vagy lefutó. A nyitott rever mintegy 90°-os szögben áll, ezzel szemben a zárt rever csak kis szögben záródik. A sálgallér nem zár be szöget és nincs rajta varrat, a gallér és a hajtóka egy darabból van. A Schiller-gallér kis zakó és nagy inggallérból áll, az inggallér kihajlik a zakó gallérja fölé. Az emelkedı rever hagyományosan a kétsoros zakókra jellemzı, a tükörvarrat és a rever felsı széle hegyesszögben találkozik, a rever felsı széle határozottan emelkedik. A lefutó revert az egysoros zakókon alkalmazzák, a rever felsı széle a tükörvarrat folytatásaként fut le. — A) Nyitott hajtóka Itt a gallér szöget zár be a hajtókával, ami egy lépcsıs hatást eredményez, innen is ered a Brit angol elnevezése: step collar. Ez az alap hajtóka az egysoros gombolású öltönyöknél és közel az összes öltöny zakónál, blézeren és sport zakón. A kivágás mérete, szélessége igen változó. B) Zárt hajtóka Ez a legformálisabb megoldás leggyakrabban kétsoros gombolású zakóknál és szinte mindig együtt jár a formális kabátokkal mint például frakk, nappali frakk és gyakorta elıfordul szmokingoknál is. C) Sál hajtóka A sál hajtóka az egyedüli varrás nélküli hajtóka. Eredetileg a Viktoriánus smoking jacketen volt használatos, mostanság a szmokingokon szokták alkalmazni. Ez egy egyszerő informális esti viselet, mely készülhet formálisabb és kevésbé formális formában is. Halina - Durva kártolt gyapjúból készült vastag, vászon-, ritkábban sávolykötéső, teljesen elnemezelt szövet, de a szövetszerkezet a nemezelés következtében nem látható. Általában nyers színő. Eredetileg házilag fonták a fonalat és kecskeszırt is kevertek
bele. Népviseleti ruhákat, emellett lábbelit is készítenek belıle. háló - Viszonylag nagy nyílásokkal rendelkezı textil szerkezet, amit fonalból, nehezebb kivitelben zsinórból vagy kötélbıl készítenek. A fonalból készült hálót általában szövéssel vagy kötéssel állítják elı, a zsinórból, kötélbıl készültet csomózással. Általában ipari és mezıgazdasági célokra használják, finomabb kivitelben esetleg egyes ruhadarabokon is elıfordul védelmi vagy díszítı célzattal. hálóing - Ágyban viselt bı ing; a hossza változó, lehet rövid vagy hosszú ujjú, a nyakkivágása is különbözı alakú és mérető lehet. Nincsenek rajta felesleges díszítések és varratok. Könnyő, puha szövetbıl vagy kötött kelmébıl készül. hálóruházat - Alvásnál hordott ruházat. Európában a késıi középkor óta használnak ilyet, ez kezdetben közönséges ing volt. A mai értelemben vett hálóing és a pizsama a 19. században jött divatba. A nıi hálóruházatot ma kiegészíti egy köntös is. Hálóruhának számít a csecsemık hálózsákja is. halszálka-minta - Tört sávoly kötésben készített szövésminta, amelynek mintaeleme különbözı szélességő lehet. Jellegzetessége az egymás mellett fel-le irányuló, cikcakkos sávoly csíkok, amit gyakran még színes fonalakkal is kiemelnek. Gyapjú és pamut típusú szöveteknél az egyik leggyakrabban alkalmazott mintázat. háncsrost - Egyes növények szárából nyerhetı, fonalgyártásra alkalmas rostok, amiket az emberiség már az ısidık óta használ. Vegyi összetételükre jellemzı, hogy túlnyomórészt cellulózt tartalmaznak, emellett alkotóelemei hemicellulózok, pektin, lignin, zsírok és viaszok és egyéb anyagok. Az aratást követıleg a szárakat megtisztítják a magoktól, majd a feltárás (leggyakrabban vizes áztatás) mőveletével elválasztják a rostokat a kóró egyéb szöveteitıl. Ezt szárítás, törés, tilolás (a megtört fás részek eltávolítása), majd gerebenezés (a rövid szálak eltávolítása fésüléssel) követi. A legismertebb háncsrostok: a len, a kender, a juta és a rami. Ezek erıs, hajlékony, rugalmas szálak, amit a textilipar sokféle termék elıállítására használ. Hankau - Finom, puha, vastag selyemszövet rusztikus, santung hatású felülettel, amit finom noppos fonal felhasználásával érnek
el. Nıi fehérnemők és nyári ruhák készülnek belıle. harang formájú fodor - Nıi ruhák, blúzok rávarrt díszítése; olyan fodor, amelynek alsó szélét bıvülı formában, harang alakúra alakítják ki. harang formájú nadrág - Divatos nadrágforma, amelynek szárai a térdtıl lefelé erısen bıvülnek, az alsó szélei akár 30 cm-nél is szélesebbek lehetnek. harangszoknya - Széles, lefelé erısen bıvülı szoknya kerek szabással (a szabásmintája teljes kör), vagy egymás mellé helyezett, körcikk alakú részekbıl összeállítva. harisnya - Kötött öltözet-kiegészítı, amit a lábfejen és a lábszáron viselnek. Tömlı alakú, a lábszárra ill. lábfejre illeszkedı része annak formáját veszi fel. A szó eredeti értelmében a "harisnya" combközépig, de legalább térdig ér, aminek a szára ennél rövidebb, azt zokninak nevezik (lásd: térdharisnya ill. zokni). A lábfejet ill. azon a sarok- és az orr-részt esetleg speciális kötésmóddal formára alakítják, de finom szintetikus (poliamid) fonalból készült nıi harisnya esetében ettıl gyakran eltekintenek, mert ezen ezek a részek utólag hıformázással kialakíthatók. Manapság a harisnyákat körkötıgépen, zárt tömlı alakban készítik, régebben síkhurkológépen sík alakban kötötték meg kiterített formájában és utólag varrták össze hosszában ("hátul varrott harisnya"). A körkötött harisnyán ilyen hosszanti varrat nincs ("varrat nélküli harisnya"). A harisnyák orrhegyét azonban mindenképpen varrással vagy esetleg speciális kötéstechnikai eljárással le kell zárni. A nıi hosszú harisnyák és térdharisnyák anyaga leggyakrabban poliamid filamentfonal ("nejlonharisnya"), esetleg elasztánfonallal keverve, a zoknik és térdzoknik pamutból, gyapjúból, poli(akril-nitril)-bıl készülnek, többnyire poliamidfonal-erısítéssel az orrhegynél és a saroknál. Az elsı kötıgépet a 16. században éppen harisnyák készítésére szerkesztette a kötıgép feltalálója, William Lee, addig csak kézzel kötött harisnya létezett. harisnyakötı - Rugalmas szalagból készült, állítható átmérıjő győrő, amivel a harisnya szárát rögzítik térdharisnya esetén a térd alatt, vagy hosszú harisnyánál a combon. harisnyandrág - Egy darabot képezı harisnya és nadrág, azaz olyan nadrág, amelynek szárai lábfejben végzıdnek. Általában több darabból kötik és utólag konfekcionálással állítják össze (azaz a lábfejjel egybekötött harisnyaszárak felsı részét, ami olyan
hosszú, hogy derékig ér, felül felvágják, és lépésbetét beillesztésével egymáshoz varrják, hogy zárt nadrágrész alakuljon ki, és még rugalmas szegéllyel is ellátják), de speciális kötıgépen egy darabban is köthetı. A konfekcionált harisnyanadrágok gyártása is ma már nagy mértékben automatizált. A finom nıi harisnyanadrágok általában poliamid filamentfonalból, esetleg elasztánfonal hozzákeverésével készülnek, a gyerek-harisnyanadrágokat többnyire pamutból készítik. harisnyatartó - Nıi alsóruházati termék, amely a hosszú harisnya rögzítésére szolgál. A derékra erısítve viselik, és alul szalagokra szerelt csatok lógnak le róla, amelyekre a harisnya szára rácsiptethetı. Általában erıs, rugalmas kelmébıl készítik. Bizonyos kialakítással a csípı formázására is alkalmassá tehetı. három részbıl szabott ujj - Ruhadarab ujja, amit eleje-, háta- és alja-részbıl állítanak össze. Lehet raglánujj vagy bevarrt ujj formájú. háromnegyedes kabát - Kabát, amely épp a térd fölött végzıdik. Lásd ruhaméretek. háromnegyedes ujj - Ruhadarab ujja, amely 8-10 cm-rel a könyök alá ér, és aminek hossza így az ún. hosszú (csuklóig érı) ujj hosszának kb. háromnegyede. Harras fonal - Cheviot gyapjúfonalakból készült, legalább kétszeres cérna. Fényes, nyúlékony, kemény fogású. Harras szövet - Nehéz, fényes, egészen a szúrósságig durva, porózus, vászon- vagy sávolykötéső gyapjúszövet. Kártolt fonalból készítik, nıi és férfikabátok céljára, de ma már ritkán használatos. Elnevezése a franciaországi Arras város nevébıl ered, ahol ilyen szövetet készítettek. Harris-tweed - Rugalmas, porózus, puha gyapjúszövet, jól kivehetı felülettel, kártolt fonalból laza beállítású sávolykötésben készül. A név védett, csak egyes brit szigeteken készült kézi fonású és kézi szövéső ilyen anyagokra alkalmazható; a névhasználatot a Harris Tweed Company engedélyezi. Férfizakók, kabátok, nıi kosztümök anyaga. hasíték - Egy nyílás a ruhadarabon, aminek célja, hogy kényelmesebb legyen a ruhadarab viselése, de díszítésként is alkalmazható. használati tulajdonság - Egy textília olyan tulajdonsága, amely meghatározza a használatban való viselkedését és ezzel gyakorlati használhatóságát. Ide tartoznak fizikai és kémiai tulajdonságok egyaránt, mint pl. a tartósság, a moshatóság, a méretállandóság stb.
hátsó
nyakkivágás - A nyakkivágásnak a ruhadarab hátára esı része. Különösen nıi alkalmi ruhák és nyári ruhák esetében játszik fontos szerepet és a mérete is ezeknél számottevı. A férfiak öltözködésében kisebb jelentıségő. hátulvarrott harisnya - Olyan harisnya, amelyen hátul hosszában egy varrás húzódik. Ez vagy azért szükséges, mert a harisnya síkban kiterített állapotban készül és utólag kell csı alakúvá összevarrni (lásd: cotton-harisnya), vagy pedig csak díszítı célt szolgál a körkötıgépen elıállított harisnyán. Haute Couture - Francia - fıleg párizsi - nıidivattervezık csoportja, akiknek munkái a divat többi területére is hatást gyakorolnak. A divatipar fejlıdésével és növekedésével, a Young Fashion (fiatalos divat) behatolásával a polgári életbe némileg csökkent a befolyása. Haute Couture szalonok - Francia - fıleg párizsi divattervezık csoportja, akiknek munkássága az európai nıi divatra és így az egész ruhaiparra nagy hatással van. Az ebbe a körbe tartozó legismertebb divatszalonok: Dior, Cardin, Balmain, Chanel. Lásd még: Haute Couture. havelock - Gyapjú típusú szövetbıl készült törzset takaró ruhadarab. Hosszú, ujjatlan, egyvagy kétsoros gombolású, pelerin-jellegő férfikabát, mely derékig vagy legfeljebb a csípıig ér. H. Havelock brit tábornokról kapta a nevét. házikabát, köntös, pongyola - A derekán övvel megkötött kabát. Általában kihajtóval, vagy sálgallérral készül puha szövetbıl. A nıké rendszerint bokáig ér, a férfiaké csak térd alá, de divatos lehet a háromnegyedes hosszúságú is. Jellemzıen béleleltlen. háziköntös - Reggeli és otthoni viselet. Gyakran díszes arany vagy ezüst pigmentnyomás ékesíti. háziruha - Otthon viselt öltözék. Kényelmes, könnyő, és alkalmas arra, hogy a különféle házimunkákhoz vagy a pihenéshez viseljék, de mégis ízléses. A leggyakoribb fajtái a pongyola, az otthonka, a nadrágból és felsırészbıl álló együttes. háziszıttes jellegő szövet - Egyszerő, többnyire vászonkötéső szövet, olyan finomságú és kinézető fonalból, ami a házilag font fonalhoz hasonlít. A szövet durva felülető, általában nem kap semmilyen kikészítést. hegesztés - Varrást helyettesítı eljárás: két kelme vonalszerő összeerısítése hı és nyomás hatására. Hıre lágyuló tulajdonságú szintetikus fonalakból készült textíliáknál alkalmazható módszer.
hegesztett varrat - Hıre lágyuló mőanyagból (pl. szintetikus szálakból) készült textilanyagok és/vagy ilyen nyersanyagból készült nem textil anyagok (pl. fóliák) összeerısítése hı és nyomás hatása alatt. Helanca - A hamissodrással terjedelmesített fonalak győjtıneve, eredetileg a svájci Heberlein AG cég által használt, bejegyzett márkanév (Helanca(r)). Ezt az eljárást poliamidés poliészterfonalaknál alkalmazzák. A helanca-fonalak nagyon rugalmasak, nyúlékonyak, terjedelmesek, puhák, a belılük készült termékek könnyen kezelhetık. Felhasználási területeik: harisnyák, zoknik, valamint különbözı egyéb szövetek és kötöttáruk, ahol a nagy nyúlás és rugalmasság fontos tényezı. helyi hiba - A kelme egy kis területén megjelenı hiba. Néhány jellemzı példa: Csomó: a fonalat alkotó egy vagy több, keménnyé összekuszálódott, összecsomósodott, összetömörödött elemiszál a kelme színoldalán. Laza szem: a környezetétıl eltérı nagyságú szem kötött kelmében. Szemfutás: kötött kelmében elıforduló fonalszakadás folytán kibomlott szemek egymás alatt a szempálcában. Hibás fedés: fedıfonalas kötésben a színoldalon az alapfonal kerül felülre és eltakarja a fedıfonalat. Vastag hely a fonalban: olyan fonási hiba, ami a kelme színoldalán is láthatóvá válik. Idegen fonal: a kelmébe véletlenszerően bedolgozott idegen fonal, ami színében, vastagságában, jellegében, nyersanyagában stb. eltér a kelmét alkotó fonal(ak)tól. Szövéshiba: a szabályos szövetszerkezettıl eltérı szerkezető rész, amit fonalszakadás vagy hibás bevetés idézett elı. Javítási hiba: kelmehiba javítására tett eredménytelen kísérlet nyoma. Fészek: a lánc- és vetülékfonalak többszöri hibás keresztezıdése miatt létrejött szövethiba. Rövid vetülék: ha a vetülékfonal nem jutott át teljesen a szövet egyik szélétıl a másikig, a vetülék az egyik szélen hiányzik. Kettıs lánc/vetülék: két szomszédos lánc- vagy vetülékfonal olyan hibás beszövése, mintha egyetlen fonalat alkotnának. Hurok: a lánc- vagy vetülékfonal hurok formájában kiáll a szövet felületén. Kötözött csomó: a fonalszakadásnál alkalmazott kötözött csomó kiáll a kelme felületén. Szabálytalan szél: hullámos vagy cakkos kelmeszél hibás szélfonal-feszültség vagy hibás szélfeszítı-beállítás miatt. Tőcsík: szempálca irányú csík a kötött kelmében, amit szennyezett vagy hibásan mőködı tő okoz. Szélesség-egyenlıtlenség: a kelme szélességének ingadozása. Vetülékcsík: vetülékrendszerő kötött
kelmében hibás lakatbeállítás vagy rosszul beállított fonalfeszültség okozta keresztirányú csík; szövésnél hibásan mőködı nyüst vagy a vetülékfonalfeszültség hibás beállításából eredı keresztirányú csík. Lyuk: folytonossági hiány a kelmében, fonalszakadás, tőtörés vagy a kelmét ért más mechanikai hatás következtében. Piszokfolt: foltszerő szennyezıdés. Szabálytalan hurok: az elıírttól eltérı nagyságú hurok pl. hurkos felülető szövött vagy kötött kelmében. Fonalkihúzódás: a kelme felületébıl mechanikai hatás következtében kihúzódott fonalszakasz. hengernyomás - A kelmék színnyomásának egy változata, amit olyan hengerekkel készítenek, amelyek felületébe bele van vésve a mintázat (mélynyomás). Minden egyes színhez külön nyomóhenger tartozik, amelyek egy nagy dob kerülete mentén helyezkednek el. A különbözı színezékoldatok egy-egy teknıben vannak, ebbe egy felhordó henger merül és ez viszi rá a színezéket a nyomóhengerre. A fıdob forgása közben a nyomóhengerek alatt elhalad a kelme és a forgó hengerek rányomják a megfelelı színezéket a mintának megfelelıen. A színezékek rögzítése a kelmén ezután folyamatos gızöléssel vagy szárítással történik. hentes-pepita - Erısen keményített szövet, amelyben a láncfonalak pamutból, a vetülékfonalak lenbıl készülnek. Általában vászonkötésben, ritkábban sávolykötésben szövik. Jellegzetes pepita mintázatát a láncban és a vetülékben alkalmazott különbözı színő fonalak 4:4 arányú felvetésével ill. bevetésével állítják elı, bár ez az arány a fonal vastagságától és a minta nagyságától függıen változhat. Hentesek és konyhai dolgozók munkaruhájának anyaga, innen kapta a nevét. hernyócérna - Díszítıcérna, amelyen hosszabb csomók vannak és ezek hernyószerő külsıt kölcsönöznek a terméknek. Ezeket a csomókat úgy érik el, hogy a cérnázás során az egyik fonalág adagolását megmegszakítják. A csomókat egy további cérnázási mővelettel egy újabb fonalággal megerısítik. hernyóselyem, valódi selyem – 1. A selyemhernyó (Bombyx Mori) különféle tulajdonságú fehérjékbıl álló váladéka, amely a levegıvel érintkezve megszilárdul. A hernyó ebbıl a szálból készít maga köré gubót, amelyben kb. 15 nap alatt pillévé változik. A gubószál két, fibroin alapanyagú szálból áll (ez teszi ki tömegének mintegy 76 %-át), amit szericin ragaszt össze. A pille kilyukasztja a
gubót és a nyíláson kibúvik. A még sértetlen gubóról - a benne lévı hernyóbáb elpusztítása után - a selyemszál megfelelı eljárással legombolyítható. A bábot forró levegıvel (szárítással) vagy gızzel megfojtják, a gubókat forró vízbe helyezik, ahol a szericin feloldódik és a gubószál legombolyítható. A gubón levı mintegy 3500 m hosszú szálból 600-1000 métert lehet lefejteni. Több gubószál sodrat nélküli egyesítésével nyerik a grege-t, amit közvetlenül is felhasználnak, de készítenek belıle cérnát is (tráma, organzin stb.). A nem lefejthetı vagy sérült gubókat és az egyéb selyemhulladékokat fésős fonási eljárással chappe-selyem fonallá dolgozzák fel, az ennek során keletkezı fésőskócból kártolt fonási eljárással bourette fonalat készítenek. A hernyóselyem a legnemesebb, legfinomabb természetes szálasanyag, nagyon erıs, fényes, hajlékony. Kínában már idıszámításunk elıtt 3000 évvel is ismerték és használták, onnan terjedt el Koreába, Japánba és Indiába. Manapság Japánban, Kínában, a volt Szovjetunió területén, Olaszországban, Spanyolországban és Indiában folyik selyemhernyó-tenyésztés és selyemgyártás. Hernyóselyembıl a nıi és férfiruházati cikkeken kívül bútorszöveteket, függönyöket stb. is készítenek. 2. A hernyóselyem, a selyemhernyó mirigyváladékából keletkezett finom, fényes, rugalmas szál, egyike a textiliparban felhasznált állati eredető szálasanyagoknak. Szövésre való alkalmasságát a kínaiak ismerték fel már idıszámításunk elıtt 3000 évvel. 2007-ben találtak egy Csianghszi tartományban folyó ásatásnál egy régi sírban olyan színes selyemszövet-darabot, amelynek korát 2500 évesre teszik. Feldolgozásának titkát 25 évszázadon át megırizték. Igen fontos kereskedelmi cikk volt, amelyet a híres selyemúton (ami valójában több ágon is haladt Ázsián és Európán át) szállították egészen Rómáig. Ma is Kína a legnagyobb selyemtermelı ország: a világ összes hernyóselyem-termelése ma közel 100 ezer tonna, ennek mintegy 72%-a Kínából származik. hétköznapi viselet (casual wear) - A kényelem és a célszerőség életstílusának megfelelı lezser, de nem hanyag ruházat, ami mind az anyagválasztásban, mind a formai kialakításban megnyilvánul. Jellemzıi a foltzsebek, a tőzések, a puha, könnyő, szellıs anyagok. Rendezvény meghívókon mindennapi öltözékben való megjelenést elıíró formula. hétköznapi, kényelmes ruházat - Az 1960-as évek óta használatos elnevezés (casual wear) a
nem konvencionális ruházatra: puhák, könnyőek, kényelmesek, praktikusak, sok esetben szokatlan, újszerő megjelenésőek. A nadrágkosztüm, a kívül hordott ingek és a bluzon ennek az irányvonalnak jellegzetes darabjai. A lezser öltözet (leisure wear) a magyar szóhasználatban elsısorban a többnyire szabadidıben végzett tevékenység idején viselt ruházatot jelenti (otthon, sportoláshoz stb.) ide tartozik pl. a jogging, tréningruha. hétnyolcados kabát - Kabát, amelynek alja épp a térd alá ér. hétnyolcados ujj - Ruhadarab olyan ujja, amely kb. 5 cm-rel a csukló fölött végzıdik, vagyis amelynek hossza a hosszú ujj hosszának kb. 7/8-a. heveder, pánt - Textíliából készült, anyagában egységes, meghatározatlan hosszúságú szalag. hiba - Hibás hely a kelmében vagy a ruhadarabon, aminek oka és megjelenési formája nagyon különbözı lehet. Vannak helyi hibák és a kelme vagy a késztermék nagy részére vagy egészére kiterjedt hibák. High-tech - Magas mőszaki színvonalat, csúcstechnológiát képviselı ipari termékek győjtıneve. A textilipar és a ruházati termékek körében ez összefügg a mesterséges szálasanyagok fejlesztésében elért új eredményekkel, valamint az újabb és újabb gépkonstrukciók, gyártási technológiák alkalmazásával, beleértve a kellékek terén alkalmazott újdonságokat is. A high-tech alkalmazása a ruházati divatra is rányomja a bélyegét: az öltözködés józanabb, ridegebb, funkcionálisabb. Az elnevezés az angol "high technology" kifejezés rövidítésébıl ered, aminek jelentése: csúcstechnológia. hímzés - Ruhadarabokon, lakástextíliákon stb. alkalmazott díszítési eljárás, a varráshoz sokban hasonló mővelet. Kézzel vagy géppel készíthetı, tő és hímzıfonal segítségével, különféle öltéstípusok felhasználásával. hímzıfonal - Fésült, perzselt, mercerezett és színezett pamutfonalakból készült két- vagy többágú cérna. Hímzések készítésére használják; kézi hímzéshez kis gombolyagokban vagy matringok formájában, gépi hímzéshez csévéken kerül forgalomba. hímzıvászon - Panama-kötéső, ritka szövéső, puha szövet, a fonalak között nagy nyílásokkal. Hímezni lehet rá, ezért hímzett ruhaanyagnak is használható. HMS blézer - Az egysoros gombolású blézer elıdje, amit a 19. században evezısök viseltek. (A HMS rövidítés jelentése:
His/Her Majesty’s Ship, azaz İfelsége hajója.) Az ilyen blézeren három rávarrott zseb volt, a felsı zsebre ráhímezték az evezıs klub jelvényét. Arany vagy legalábbis fényes gombokat varrtak rá. Manapság zsebfedıs zsebbel is készül, leggyakrabban tengerészkék színben, kevésbé feltőnı gombokkal és ráhímzett jelvény nélkül. Hólos zseb - Rávarrt zseb egy ruhadarab elején, amelynek oldala behajlik. Lehet külsı vagy belsı elhelyezéső. A külsı elhelyezéső hólos zseb, a ruhadarabon kívül helyezkedik el, s fıként egyenruhákon és sportruházatokon alkalmazzák. A belsı elhelyezésőnek a nyílását kivágják az alapszövetbıl, egy zsebfedıvel látják el, a zacskóját a ruhadarab belsı oldalára varrják fel. holt szálak - 1) Elhullott állatok szıre; csaknem egyenes, szalagszerő, néha saját tenglye körül megcsavarodott, durva, törékeny, matt szálak. Csak kártolt fonalak gyártására használhatók. A holt szálakból készült textília fénytelen, matt. 2) A pamutszálak esetében ezek éretlen, törékeny, gyenge, nem színezhetı szálak. home-spun szövet - Durva, kártolt gyapjúból, viszonylag ritka beállítással, sávoly- vagy vászonkötésben, háziipari körülmények között szıtt (vagy legalábbis ilyen jellegő) szövet, amelyben a szövetszerkezet a nemezelés ellenére felismerhetı. Sportos ruhadarabok, zakók, öltönyök, kabátok, kosztümök készítésére használják. Az elnevezés az angol "home spun" (ejtsd: homszpan) kifejezésbıl származik, aminek jelentése: otthon font. homlokpánt - Pamutszalag, amit szobalányok és pincérnık a homlokukon viselnek. homokkrepp - Közepes súlyú, porózus pamut, selyem vagy gyapjú típusú szövet, meglehetısen kemény fogású. Szemcsés felületét nem túlsodrott fonalakkal, hanem hurkokat képezı sávolykötéső szerkezetével érik el. Nıi ruhákat és blúzokat készítenek belıle.Honan - Vastag, meglehetısen kemény fogású, rusztikus felülető, vászonkötésben szıtt selyemszövet, amit durva, egyenetlen tussah selyembıl készítenek. Nıi ruhák anyaga. Az elnevezés a Honan nevő kínai tartományból ered, hol nagy selyemipar mőködik. hopsack - Nehéz, érdes fogású, bolyhos gyapjúszövet, panamakötésre emlékeztetı megjelenéső, megerısített atlaszkötésben készül fésült vagy finom nyújtott gyapjúfonalból. Férfiöltönyök és könnyő kabátok alapanyaga. Az elnevezés az angol
"hop-sack"-ból származik, aminek jelentése: komlózsák; ez eredetileg jutából készült. horgolófonal - Többnyire kártolt vagy fésült pamutfonalból, kétszeresen (egyszer Ssodrattal, majd Z-sodrattal) cérnázott, perzselt, mercerezett, fehérített vagy színtartó színezékkel színezett cérnák győjtıneve. Kézimunkázáshoz,dekoratív terítık és divatos ruházati kiegészítık készítésére használják. horgolt csipke - A kézzel horgolt csipke készítéséhez egy horoggal ellátott tőt (horgolótőt) és cérnázott fonalat (horgolócérnát) használnak. A szemeket a tővel egymáson átbújtatva hozzák létre az ún. láncszemeket (ami a horgolás alapeleme) és ezekbıl a láncszemsorokat, pálcákat és ezek különbözı változatait, amikbıl végül kialakul a minta. Végül is az egész termék egyetlen ág horgolócérnából alakul ki. Mint a csipke általában, ez is nagyon laza, levegıs szerkezető kelme, amit függönyök készítésére, terítık és ruhadarabok díszítésére használnak. V. ö. csipkekelme. horgolt filé - Szabályos négyzetes nyílásokkal, horgolással készített háló. A nyílások egy részét a minta szerint szemekbıl alkotott pálcákkal töltik ki. Lásd: filé. hossz - A kész ruhadarab (ruha, szoknya, zakó, nadrág, blúz stb.) hossza. A mindenkori divat határozza meg, hogy mekkora legyen. hosszú melltartó - Olyan melltartó, amely a kosarak alatt egészen a derékig leér egy 1520 cm széles kelme hozzátoldásával. hosszúnadrág, pantalló - Deréktól bokáig érı, a két combot és a lábszárat külön-külön beburkoló ruhadarab. A nadrágszárak alsó széle vagy simán, vagy hajtókában végzıdik. A férfiak számára készülı nadrágon elöl gombokkal vagy húzózárral zárható hasíték (slicc) van, a nıi nadrágok ezzel szemben oldalt nyithatók. Férfiruhadarabként a nadrág Keletrıl jutott el Európába és az ókorban elıször a gallok és néhány germán törzs viselte, csak a 12. században vált általánossá a használata, de mind kialakításában, mind anyagában igen sok változáson ment át. Nık felsıruhaként csak a 20. században kezdték hordani, ma már azonban a nıi ruhatárnak is szerves része. Céljától és kivitelétıl függıen nagyon különbözı szabású és kialakítású lehet. A legfontosabb típusok: csípınadrág, cigarettanadrág, farmernadrág, frakk-nadrág, jogging-nadrág, macskanadrág, répanadrág, kalóznadrág, sínadrág, melles nadrág, öltönynadrág, csınadrág, szmokingnadrág, sportnadrág, St. Tropez stílusú nadrág, tréningnadrág, torreádor-nadrág, harang formájú nadrág, zsakett-nadrág.
hırögzítés - Kikészítési eljárás, amellyel szintetikus fonalak, kelmék vagy készáruk méretei és formája rögzíthetı. A hırögzítés elve az, hogy a szál belsı szerkezetét fellazítják, ebben az állapotban megadják a kívánt méretet ill. formát, majd ebben az új állapotban rögzítik. A szintetikus fonalakból készült termékek hırögzítése száraz hıvel (forró levegıvel, forró hengerrel való közvetlen érintkezéssel, hısugárzással), vagy telített gızzel történhet. Az anyagot 110130 0C közötti hımérsékletre hevítik. A poliamid és poliészter termékeket száraz hıvel hırögzítik. hıszigetelı bélés - Az 1980-as években bevezetett újfajta textilanyag, aminek célja a ruházat hıszigetelı képességének javítása. Eredetileg vatelint - egy raschel-gépen, vastag, alig sodrott gyapjúfonalból készült, bolyhozott kötött terméket -, késıbb egy fajta varrvahurkolt kelmét használtak erre a célra. Késıbb kifejlesztettek egy többrétegő kelmét, aminek egyik - belülre kerülı oldalát bolyhozzák. hullámkreppelés - Kikészítési eljárás, amellyel a kelmét teljes szélességében tömörítik, hogy keresztirányban hullámszerő győrıdések keletkezzenek rajta. A népviseletbıl átvett díszítési mód nıi ruhákon. hullámos krepp (gyapjúszövet) - Mohakrepp néven is ismert. Közepes súlyú, puha gyapjú típusú szövet, mohos hatású felülettel. Kreppkötésben készül ondé cérnából. Nıi ruhák alapanyaga. hullámos krepp (selyemszövet) - Közepes súlyú, puha, szemcsés felülető selyem típusú szövet, a vetülékben ondé fonalból, panamakötésben . Nıiruha-anyag. hurkos cérna - Díszítıcérna, amelyen bizonyos távolságokban fonalhurkok vannak. A hurkok a cérnázás során alakulnak ki, amikor az alapfonalat egy másik, nagyobb sebességgel vezetett fonallal körültekercselik. A hurkokat azután egy további cérnázási mőveletben egy újabb fonal rácérnázásával megerısítik. Gyapjú és pamut típusú szövetekhez használják, amelyekbıl nıi ruhákat készítenek. hurkos cérnák - Olyan díszítıcérnák győjtıneve, amelyek felületébıl szabályos távolságokban különbözı mérető hurkok állnak ki. Ezek a hurkok úgy keletkeznek, hogy a díszítı fonalat a cérnázásnál gyorsabban adagolják, mint az alapfonalat és ez a többlet a viszonylag nagy sodrat következtében hurkokat képez. hurkos felülető szövet; frottír - Közepes súlyú, puha fogású, vászon- vagy sávolykötéső pamutszövet. Egyik vagy mindkét oldalán
hurkok állnak ki. Törülközık, fürdıköpenyek, strandcikkek, sportruházati cikkek készülnek belıle. hurkos mintázat - Olyan kelme, amelyen a mintának megfelelıen ismétlıdı hurkos felülető mezık vannak. huroköltés - A huroköltés a varratok egyik alapvetı öltéstípusa, amelynek sokféle változata van. Két fonalból áll, amelyek az öltésekben az összevarrt kelmerétegek között - kivételes esetektıl eltekintve - középtájon hurkolják át egymást és a varrat a varrás mindkét oldalán egyformának látszik. Kevéssé nyúlékony, de erıs varrat, nem fejthetı. A textilruházati iparban leggyakrabban szövetek összeerısítésére használják, kötöttárukhoz ritkábban. Kelmerétegek tartós összeerısítésére, de díszítésre is használják. huszárgombolás - A kétsoros gombolások dekoratív változata, fonatolt paszományból vagy zsinórból készül, a huszárok egyenruhájának mintájára. Divatos ruhadarabokon használják.
húzás, ráncolás - Díszítı hatás egy ruhadarabon; ék vagy romboid alakú ránc kialakítása. húzózár, cipzár - Fogak vagy spirál, ill. egy ezek mentén húzható, "kocsi"-nak nevezett szerkezeti elem segítségével záródó pántok, amelyek könnyen szétnyitható záródást biztosítanak. Lehet díszítı jellegő vagy rejtetten felvarrt, bontható vagy nem bontható; az elıbbinél a húzózár két része nyitás után különválasztható. húzózár-szalag - Vászon-, sávoly- vagy strtuckkötéső szövött szalag, amelynek felületén hosszanti bordázottság látható, amit szokásosan és erısen sodrott fonalak váltakozásával, vagy különbözı feszességgel bevezetett fonalakkal és ebbıl adódóan sőrőbb és ritkább szövetszerkezet váltakozásával érnek el. H-vonalú fazon - Nıi ruhák divatvonala. Egyszerő, egyenes, nem testre simuló szabás jellemzi. A vállak szögletesek, keresztben varrásvonal osztja ketté az alakot, ez különbözteti meg az I-vonaltól.
I idomozás - Kötött lap szélességének növelése (szaporítás) ill. csökkentése (fogyasztás) a lap hossza mentén, annak érdekében, hogy a lap végsı alakja minél jobban megközelítse a szabásminta által elıírt formát. Szélsı tők üzembe helyezésével (szaporítás) ill. üzemen kívül helyezésével (fogyasztás), szemek ledobásával vagy átakasztásával végzik. Ha a kívánt formát úgy sikerül elıállítani, hogy utólagos szabásra nincs szükség és a kelme szélei épek (nem fejtıdnek, szegést nem igényelnek), "teljes idomozásról" (idegen szóval: fully fashion - ejtsd: fulifesn) beszélünk. impregnálás - A kelme telítése olyan vegyszerrel, amely vízhatlanná teszi. impregnált kelme - Az impregnálás (telítés) a kikészítési eljárások egyike, amelynek célja a kelme valamilyen vegyszeroldattal való átitatása. Célja lehet a tetszetısség fokozása, a fogás, az esés javítása, a kelme keményítése vagy lágyítása, vagy a használat szempontjából fontos valamely tulajdonság javítása (pl. a vízáteresztı képesség csökkentése, a varrhatóság javítása, a győrıdékenység csökkentése stb.). indiai ingvászon - Puha fogású, enyhén fényes felülető, laza beállítású, durva fonalból készült, vászonkötéső pamut- vagy gyapjúszövet. Könnyő nıi ruhák és blúzok készítésére használják. Az elnevezés onnan származik, hogy ilyen jellegő pamutszöveteket eredetileg Indiában, kézi szövéssel készítettek. indiai mull - Puha, könnyő, fényes felülető, finom fésült fonalból készült, vászonkötéső pamutszövet. Nıi ruhák és blúzok alapanyaga. Indienne nyomás - Klasszikus kéknyomás pamutszöveten. (V. ö. indienne szövet.) Indienne szövet - Könnyő, puha, fényes felülető, finom fésült fonalakból vászonkötésben készült pamutszövet, jellegzetes indiai és perzsa nyomott mintával (lásd indienne nyomás). Nıi ruhák és blúzok alapanyaga. indigó - A legrégebben ismert növényi színezék, jellegzetes sötétkék színe van. Eredetileg a fıleg Indiában termesztett indigó növény gyökerébıl, kifızéssel nyerték. Ma már szintetikus úton állítják elı. A farmernadrágok elterjedésével nagyon divatba jött, mert ezeket indigó színezékkel színezték. indirekt fonalfinomság Általában a "fonalfinomság" a fonal vastagságára jellemzı számérték. Az "indirekt" fonalfinomság az egységnyi tömegő fonal
hosszával fejezhetı ki. Minél nagyobb ez a szám, annál vékonyabb a fonal - innen ered az "indirekt" elnevezés. Mielıtt a tex fonalfinomsági számot bevezették volna, a szálak, szálszalagok és font fonalak finomságának megadására ezt használták, de használják sok helyütt még ma is. Európában a legelterjedtebb a metrikus fonalfinomság (jele: Nm), ami 1 gramm tömegő szál vagy fonal hosszát jelenti méterben kifejezve. Fıleg az Egyesült Királyságban és egyes Európán kívüli országokban, pl. az USA-ban használatosak még az angol mértékegységeken (font, yard) alapuló indirekt finomsági számok is. ing - Fıleg férfiak és fiúk által viselt alsóruházati ruhadarab. Mosható anyagból készítik. Az ujja lehet hosszú vagy rövid, végzıdhet különféle kialakítású kézelıben. Lehet végig, vagy csak a nyakrésznél rövid szakaszon nyitható. A hátán szembehajtást alakíthatnak ki. Mindig van gallérja, ez lehet olyan, ami alá nyakkendı köthetı, vagy kihajtható. A gallér és a kézelı gyakran keményített. Az ingeknek többféle fajtája van: a klasszikus ing gallérja szorosan záródik és nyakkendıvel viselik, a kihajtott gallérú inget többnyire nyáron hordják, a frakkhoz frakk-inget, alkalmi öltönyhöz fehér inget viselnek. Az ing már a 10. században is a férfiak öltözködésének fontos darabja volt és azóta is az, ha jelentıs változásokon is ment át. inganyag - Ingek készítésére használt, könnyő, általában könnyen kezelhetı pamut típusú szövet. ingblúz - Könnyő szövetbıl vagy kötött kelmébıl készülı, a felsıtestet takaró nıi felsıruházati termék. A csípıig érı ruhadarabot a nadrág felett viselik. inggallér - Ing lehajtott és gombbal-gomblyukkal ellátott gallérja, amely egy pántrészbıl és egy kihajtós részbıl áll, amelyeket vagy egy darabban, vagy külön-külön szabnak ki (utóbbi esetben a pántrészt utólag varrják rá a kihajtós részre). ingkabát - Sportos, az ülepig érı, végig gombolós felsıruházati termék férfiaknak és nıknek, inggallérral, 2-4 rávarrt zsebbel. Ing fölött, nadrággal hordják. Pamut típusú szövetbıl készül. ingruha - Egyenes, laza szabású, végig vagy derékig gombolt, esetleg övvel viselt, általában könnyő anyagból készült, egybeszabott nıi ruha, viszonylag rövid szoknyarésszel.
ingváll - Könnyő, a felsıtestet borító nıi ruhadarab, a 19. században és a 20. század elején viselték, különösen vidéken. Inlet, angin - Párnák, dunyhák, paplanok tolltokja; meglehetısen vastag, nagyon szoros beállítással szıtt pamutszövet,amit - hogy jobban zárjon mángorlással, kalanderezéssel tömörítenek is. Vászonvagy sávolykötésben szövik; az elıbbi változat neve nálunk angin. Ma már készítik pamut-poliészter keverékbıl is, hogy a tollat helyettesítı poliészter töltıanyaggal együtt mosható legyen. interlock kelme - A vetülékrendszerő kötött kelmék egy fajtája, amely szerkezetileg ahhoz hasonlít, mintha két 1/1 bordáskötéső kelme volna egymásba illesztve, úgy, hogy a két kelme szemei pontosan egymás mögé kerülnek. Ezáltal a kelme mindkét felületén színoldali szemek látszanak. A kötés emellett a szemszerkezet módosításával vagy színes fonalak alkalmazásával sokféleképpen mintázható. Az interlock kelme simább felülető, teltebb, de kevésbé nyúlékony, mint az egyszerő 1/1 bordás kötéső kelme. Sokféle alsó- és felsıruházati célra alkalmazható. interlock piké - Az interlock kelmék egy fajtája, amelyben egy rendes szemekbıl képzett szemsort egy olyan szemsor követ, ahol az egyik tőágyban feltartott szemeket készítenek, és ez a kötésmód - az interlock kelmeszerkezetnek megfelelıen -
szemsoronként váltakozik a páros ill. páratlan számú tőkön. Ez a kelmetípus kevésbé nyúlik, mint az egyszerő interlock kelme, és felülete apró mintázatot is mutat. Alsó- és felsıruházati kötöttáruk készítésére használják. ír puplin - Nehéz, selyem- vagy gyapjúvetülékfonalakkal vászonkötésben készült selyem típusú szövet, finom bordázattal. Nyakkendık készülnek belıle. ír tweed Közepes súlyú, rugalmas, kéziszövésszerő, sávolykötéső gyapjúszövet. Jellemzıen fehér láncés színes vetülékfonalakból szövik. Férfi- és nıi kabátokat, zakókat, kosztümöket készítenek belıle. I-vonalú fazon - Nıi ruhák divatvonala. Egyszerő, egyenes szabás, nem testre simuló. A vállak szögletesek, vagy természetesen idomulnak a vállhoz. A szoknya lefelé bıvül és fodrokkal vagy hajtásokkal díszíthetı. Az I-vonalú férfiöltöny is egyenes és csak enyhén hangsúlyozza a vállakat. ízlés - A szép, a helyes és az illendı iránti érzék. A emberben fokozatosan fejlıdik ki és az idık folyamán állandó változásban van. izzlap - A hónalj alá helyezett, nedvszívó kitöltıanyag, amely megakadályozza a ruhadarab látható átnedvesedését és az izzadság hatására esetleg bekövetkezı maradó színváltozását.
J Jacquard-minta - Nagy mérető, bonyolult minta, amit a jacquard-mintázás elvének felhasználásával, ún. jacquard-gépeken állítanak elı. Ilyen minták készülhetnek szövı-, kötı- vagy más kelmeképzı gépeken egyaránt, amelyeken a fonalak vagy a szemképzı eszközök mintának megfelelı egyedi vezérlése megoldott. Jacquard-mintás szalag - Pamut-, viszkóz- vagy más mesterséges szálasanyagú (pl. poliészter-) fonalból, esetleg ezek mellett fémbevonatú fonal felhasználásával készült, 10-100 mm széles szövött szalag, színes vagy dombormintás jacquard-mintázattal. Ruhadarabok és más termékek díszítésére használják, de készítenek így bevarrható áru, nagyságjelzı vagy kezelési utasítást tartalmazó címkéket, monogramcímkéket stb. is. Jacquard-mintázás - Nagy mérető, bonyolult mintaelemő minták (ún. jacquard-minták) elıállítása szövetek, kötött és fonatolt kelmék esetében. Lényege a mintázásban résztvevı elemek (szövés és láncrendszerő kötés esetén a láncfonalak, vetülékrendszerő kötésnél a tők, fonatolásnál a babák) egyedi vezérlése, ami nagyon megnöveli a gép mintázó képességét. Az elnevezés a lyukkártyás mintavezérlés feltalálójára, Joseph-Marie Jacquard-ra utal, aki ezt az elvet a 19. század elején szövıgépre alkalmazta. Eleinte minden ilyen mintázásra alkalmas gép lyukkártyás vezérléssel mőködött, ma már azonban ezt számítógéppel vezérelt, elektronikus programozású mintázó berendezések váltották fel. Jacquard-szövet - Nagy mintaelemő, bonyolult mintás szövetek győjtıneve, amit a J.-M. Jacquard által feltalált elven mőködı ún. jacquard-szövıgépen állítanak elı (lásd: jacquard-minta). Ilyen szövet például a damaszt vagy a brokát. japán selyem - Nagyon könnyő, fényes, vászonkötéső japán vagy ahhoz hasonló selyemszövetek győjtıneve. Egyszínőek vagy nyomott mintásak, a szélük egyenetlen. Nıi ruhák, blúzok és lámpaernyık alapanyagai. japán ujj, kimonóujj - A kimonó ujjának formája alapján elnevezett ujja-szabás. A felsırésszel (mind az elejével, mind a hátával) szerves egységet képezı bı ujj, bár van olyan megoldása, amelynél csak az elejével vagy csak a hátával alkot egy darabot, a másik felét külön szabják és varrják be. Fontos
tulajdonsága, hogy nagyon kényelmes mozgást biztosít. A 20. század eleje óta divatos ujjforma. Lásd még: kimonó-ujjas zakó, kimonókabát. Jarryl - A francia Achille Bayard & Cie. cég által egykor gyártott viszkózszál márkaneve. Készült fényes és különbözı színő kivitelekben. Ma már nem gyártják. Jaspé fonal - Két különbözı színő elıfonalból készült laza sodratú, egyágú pamut- vagy gyapjúfonal. Megjelenésében hasonlít a muliné cérnára. jobb sodrat - A fonás mőveleteként végzett sodrás során a fonalban az elemiszálak csavarvonalban helyezkednek el, amely jobb vagy bal felé emelkedhet, hasonlóan a Z illetve az S bető középsı részének irnyával. Eszerint különböztetjük meg a jobb (Z) illetve bal (S) sodratú fonalat. Az 1 méterre esı csavarulatok (sodratok) száma a „sodratszám”, ennek értékét a betőjel után írják. A sodratszám bizonyos határig (az ún. kritikus sodratszámig) történı emelésével növelhetı a fonal szakító szilárdsága. Az egyágú fonalakat többnyire S sodrattal látják el. Több fonal összesodrásakor, azaz cérnák elıállításánál az egyes fonalágak gyakran S sodratirányúak, a fonalágakat pedig Z sodratiránnyal egyesítik. jobb-balos varrás - Két vagy több kelme egymásra fektetett szélének összevarrásakor létrejött varrás. A varrásban egy- vagy többsoros varratok fordulhatnak elı, utóbbi esetben azonos vagy különbözı öltéstípussal. Jogging nadrág - Eredetileg a kocogáshoz szánt, de más sportokhoz és szabadidıtevékenységekhez is használt célszerő kialakítású, kényelmes, de a tréningnadrágnál valamivel szőkebb szabású nadrág. Jumper stílus - Sportos stílus, fıként nıi ruhák és blúzok készülnek eszerint, ezek ingszerő, laza szabású, puha és könnyő ruhadarabok. A ruha rendszerint kétrészes. A laza szabású blúz nem végiggombolós, a fejen át kell felés lehúzni, az ujjak bıvek és lefelé szőkülnek. A szoknya puha és enyhén húzott vagy pliszírozott. Juta - A trópusokon honos, fıként Pakisztánban és Indiában termesztett 2-5 méter magas jutanövény szárának rostjaiból nyert - tehát a háncsrostok csoportjába tartozó szálasanyag. Csomagolóanyagok, elsısorban zsákok, durva szövetek, csıszigetelés készítésére használják.
K kabát (1) - A ruha fölött viselt ujjas, hosszú, béleletlen, félig vagy teljes hosszában bélelt, elöl gombolható ruhadarab. Anyagától és kivitelétıl függıen rendkívül sokféle fajtája van. kabát (2) - Férfiak, nık és gyermekek által széles körben viselt, legalább combig érı, hosszú ujjú felsıruházati ruhadarab. Hossza a mindenkori divatiránynak felel meg. Zárt, de laza szabású, többnyire bélelt. Elöl gombolással záródik, és különbség van a férfi- és a nıi kabátok gombolási irányában: az elsın mindig a ruhadarab jobb oldalán, az utóbbin a bal oldalán vannak a gombok. kabátkord - Nehéz, nagyon erıs, kemény fogású gyapjú típusú szövet, jellegzetes bordázott felülettel, amit a láncfonalak sőrő beállításával és a nagy mintaelemő többlépcsıs sávoly vagy reformkötéső szövetszerkezettel érnek el. Készülhet kettıs szövetként is. Fonákoldalán esetleg bolyhozzák, és lehet színes mintás is. Láncfonalként erısen sodrott gyapjú muliné cérnát használnak, a vetülék sötétebb árnyalatú cérnázott fonal, így a szövet összességében jellegzetesen muliné hatású. Felöltık, télikabátok, egyenruhák készítésére hazsnálják. kabátszövet - Nehéz vagy közepes súlyú gyapjúvagy pamutszövet, kabátok készítésének alapanyaga. kaftán - Hosszú, bı, elöl nyitott felsıkabát, bı ujjakkal. Néha övvel viselik. Keleti eredető, a törökök, de az ortodox zsidók is hordják. kalanderezés - Pamut-, selyem, esetenként gyapjúszöveteken alkalmazott kikészítési eljárás. A kelme legalább két, nagy erıvel összenyomott henger között halad át, amelyek közül az egyik henger kemény acél, a másik papír- vagy pamutszövet-bevonatú. A kelme e kezelés hatására sima, fényes felületet, telt fogást kap. kalap - Férfiak vagy nık számára készült fejfedı, fejrészbıl és karimából áll. Készülhet puha vagy kemény kivitelben, nemezbıl, bırbıl, szövetbıl, kötött kelmébıl, szalmából stb. (Lásd még: keménykalap, cilinder, kürtıkalap). Már az ókorban is ismert ruhadarab volt. kalapszalag - Viszkóz lánc- és durvább pamutfonal vetülékbıl készült színes szalag, amelynek széle vászon-, középrésze ripszkötéső. Szélessége rendszerint 12-70 mm között van. Kalapok díszítésére használják.
kalaptomp - Kúp alakú nemez-, szalma- vagy más anyagból készült forma, amelybıl a kalapot alakítják ki. Kalikó - Közepes súlyú, jellegzetesen kalanderezett vászonkötéssel készült pamut típusú szövet. Nyersen vagy fehérítve hozzák forgalomba, a külsı kép javítására keményítik és kalanderezik vagy mángorolják. Durva, olcsó fehérnemőket készítenek belıle, bélésvagy kötözıanyagként használják, ugyanakkor mőszaki textilként is (pl. könyvkötészetben) hasznosítják. Kalmuk - Vastag, nehéz, kettızött vetülékkel szıtt pamutszövet, melynek mindkét oldala bolyhozott. A láncfonalai közepes finomságúak, a vetülék vigony-fonal. Tört sávoly kötésben készül. Jacquard-gépen szövik, többnyire levélmintákkal. Pongyolák, terítık készülnek belıle, régebben téli ruhák bélésének is használták. kalóznadrág - Divatos, feszes nadrág, melynek hossza a térd alá ér és lent a szárai oldalán hasíték van. kamásni - Textilanyagból vagy bırbıl készült, a cipıre kívül rágombolható, esetleg húzózárral zárható borítás, alul a cipıtalp alatt átvezetett pánt rögzíti. Régebben az elegáns férfiviselet divatos része volt, manapság hegymászók és sífutók célszerő viselete (erre a célra poliamid kelmébıl készül). kamelot, teveszır utánzat - Teveszırbıl, moherbıl és gyapjúból elıállított közepes súlyú, puha, finom fogású gyapjú típusú szövet, de teveszır-tartalma eltér a "teveszır-szövet" teveszır-tartalmától. Bolyhozott száltakarója elfedi a sávoly- vagy atlaszkötéső szerkezetet. Jellemzıen drapp színben készül, férfi- és nıi kabátok céljára. kanavász - Durva, nehéz, rusztikus, vászonkötéső pamutszövet, rácsszerő szerkezettel, ami a panamakötésre emlékeztet. Sportos kabátok, zakók készítésére használják. Az elnevezés az angol "canvas" szóból ered, aminek régi jelentése: ponyva. kanócfonal, bélfonal, docht-fonal - Vastag fonal amelyet sodrattal éppen csak olyan mértékig erısítenek meg, hogy húzóerı hatására ne bomoljék szét elemiszálaira. Gyakran összecérnázzák egy vékony fésült fonallal, hogy a feldolgozását megkönnyítsék. kapcsos záródás - Egymásba kapcsolódó záróelemek (pl. kampók és hurkok) sora a kelmén. Mindenféle ruhadarabon (alsó- és felsıruhán egyaránt) elıfordul.
kaprinadrág – 1. Szorosan feszülı, lábikráig érı, sportos nadrág, a térd alatt a külsı oldalán hasítékkal. 2. 2. szők, háromnegyedes hosszúságú, oldalt kissé felhasított nıi nadrág. Az Emilio Pucci által kreált 1950-es évekbeli kaprinadrágot az olasz halászok nadrágja ihlette. kapucni - A fej betakarására szolgáló csuklyaszerő ruhadarab, ami azonban az arcot fedetlenül hagyja. Célja az idıjárás viszontagságai elleni védelem. A nyakkivágásba varrják be, vagy levehetı és visszatehetı módon gombokkal vagy húzózárral rögzítik. Sportruházatokon, esıkabátokon alkalmazzák. karcsúsított ruhadarab - Olyan ruhadarab, amely derékban rásimul a testre, de a derék fölött és alatt nem annyira testhezálló. kardigán (1) - Hosszú ujjú, rövid – többnyire csípıig érı - kötött kiskabát, gallérral vagy anélkül, esetleg egy vagy több zsebbel. Gombokkal vagy húzózárral záródik. Férfiak, nık, gyerekek leginkább sportoláshoz vagy szabadidıtevékenységhez hordják. Elnevezését James Thomas Brudenellrıl, az angliai Cardigan grófjáról kapta. kardigán (2) - Gallér nélküli, kerek vagy V-alakú nyakkivágással készült kötött kabát. A hossza változó, legalább derékig, de inkább a csípıig ér. Készülhet hosszú vagy rövid ujjal, sıt ujjatlanul is, ahogy a divat kívánja. Nagy rátett zseb is lehet rajta. Hordható övvel is. káró minta - Kelmék olyan mintázata, amelynél az egyszínő alapot színes fonalakból alkotott négyzetháló díszíti. káróminta - A láncban és vetülékben különbözı színő fonalakkal kialakított, színes négyszögekbıl álló szövetminta. A legtöbb esetben ezek a négyszögek láncirányban kissé nyújtottak. A színkombinációk igen széles körét alkalmazzák mindkét fonalrendszerben. Hasonló hatású mintázatot egyébként kötött kelméknél is alkalmaznak. Nagyon népszerő mintatípus; a színösszeállítás és a négyszögek mérete és formája a mindenkori divatot követi. karöltı - Ellipszis alakú nyílás egy ruhadarab felsı részén, ahova az ujjat kell bevarrni. kártolt fátyol - Textilipari nyersanyagok kuszált elemiszálaiból álló vékony képzıdmény, a kártológép terméke. Szilárdsága a szálak közötti súrlódástól függ. További feldolgozása során vagy nyújtott szalagot és abból fonalat készítenek belıle, vagy nemszıtt kelme gyártásának alapanyagát képezi.
karton, kreton - Ritka szövéső, sima, közepes súlyú, fıleg közepes finomságú fonalakból vászonkötésben szıtt, színnyomott pamut típusú szövet. Sokféle fajtája van. Olcsó nıi és gyermekruha-anyag, de készülnek belıle kötények, dekorációs szövetek, bútorvédı huzatok stb. is. A "karton" elnevezés csak a magyarban használatos; a "kreton" francia eredető, a franciaországi Cretonne helység nevébıl származik, ahol elıször készítettek ilyen szövetet. kasha - Könnyő, puha, szappanos fogású, gyapjú típusú szövet, amelynek finom kallózott és enyhén bolyhozott felülete elfedi a vászonvagy sávolykötéső szerkezetet. Közepes finomságú fésült vagy finom kártolt fonalakból készül. Férfiöltönyök és nıi kosztümök készítésére használják. Az elnevezés eredetileg a párizsi Rodier cég által bejegyzett márkanév volt. kasmír szövet - Puha, könnyő, szép eséső, matt fényő, többnyire nyomott mintás gyapjúszövet, jellegzetesen átlós irányú bordázottságot mutató háromfonalas sávolykötésben készül, finom fésült fonalból. Nıi ruhák, sálak, kendık alapanyaga. Az elnevezés az indiai Kasmír tartományról kapta a nevét - itt készítették elıször, kasmírgyapjúból (a kasmírkecske szırébıl). kaviár-minta - Elszórt szövetminta jellegzetes világos foltokkal, amelyeken sötét színő pöttyök is vannak. Sötét alapon készül, amit nyolcfonalas sávolykötésben készítenek, 2:2 beosztású eltérı színő láncfonalak felhasználásával. Leggyakrabban fésült fonalból készült, férfiöltönyök készítésére szolgáló gyapjú típusú szövetet mintáznak így. Az elnevezés a mintázat kaviárhoz való hasonlóságából ered. Kazak - Nıi ruhadarab, egyenes szabású, csípıig érı, oldalt felhasított, a szoknya vagy nadrág fölött viselt, övvel megkötött blúz. A 16. század elején a muskétások egyenruhájához tartozott és a 19. századig katonai ruhadarab volt. Kazan szövet - Nehéz, puha, mindkét oldalán bolyhozott gyapjú típusú szövet, száltakarója elfedi a vászon- vagy négyfonalas kétoldalú atlaszkötéső szerkezetet. Nıi blúzokat és ruhákat készítenek belıle. Az elnevezés a tatárföldi Kazan helység nevébıl származik, itt készítették elıször ezt a szövetfajtát. kék farmeranyag - Nehéz, sávolykötéső pamutszövet, amelynek láncfonalai kékek, vetülékfonalai fehérek. Farmernadrágok készítésére használják. kékfestés - Szövetek kézi nyomásának eredeti formája, amit fadúcokkal valósítanak meg. A
szövetre a mintának megfelelıen olyan vegyi anyagot visznek fel, ami megakadályozza, hogy azokon a helyeken a színezıfürdıbe mártott szöveten a színezék megkössön. A színezıfürdı hagyományosan indigó színezéket tartalmaz (ennek kék színérıl kapta a nevét maga az eljárás), ezért a minta sötétkék alapon fehér színben jelentkezik. keleties kelme - Közepes súlyú vagy nehéz, erısen kallózott, rövidre nyírt száltakarójú, gyenge légáteresztı képességő, többé-kevésbé vízfényő gyapjúszövet. Vászon-, cirkászvagy mintás sávolykötésben szövik finom gyapjúból készült kártolt fonalból. A keleti országokban - innen ered az elnevezés ruhaanyagként használják, továbbá divatos nıi kis- és nagykabátokat készítenek belıle. Kelim, kilim, kalim, csilim - Mindkét oldalán azonos kinézető, geometrikus mintájú, változatos színezéső, gyapjúból készült szıttes, fıként Kis-Ázsiban és a Kaukázusban készítik. Lánc irányú hasítékszerő áttörések jellemzik. kellékek - Olyan anyagok győjtıneve, amelyek egy ruhadarab elıállításához az alapanyagon kívül még szükségesek. Ide tartozik a bélésanyag, a közbélés, a cérna, a gomb, a húzózár, a szegıszalag stb. kelme - Lapszerő textiltermék, amely különbözı textilipari eljárásokkal: szövéssel, kötéssel (lásd vetülékrendszerő ill. láncrendszerő kötött kelme), fonatolással (lásd bobinet kelme), csipke (lásd pl. vert csipke), nemez, valamint az ún. nemszıttkelme-gyártási eljárásokkal (pl. ragasztással szilárdított kelme, varrvahurkolt kelme, tőzött kelme) állíthatók elı. A kelmeképzést követıen további mőveletekkel összetett kelméket állíthatnak elı, mint pl. laminált kelme, , bevonatos kelme stb. keményítés – Kikészítési eljárás, amelynek során a szövet felületén bevonatot képeznek, ami a szövet fogását keménnyé, merevvé teszi. Ehhez olyan oldatot használnak, ami burgonya-, búza- vagy rizskeményítıt, növényi vagy mőgyantát, ragasztót stb. tartalmaz. A keményítı hátránya, hogy különleges kiegészítı kezelés nélkül vízben kioldódik. A mőanyag keményítıszerekkel ezt a hátrányt ki lehet küszöbölni. keménykalap - Keskeny, felcsapott karimával rendelkezı, kemény, gömbölyő tetejő férfikalap. Színe általában fekete, kivételesen szürke. A 19. század közepén a cilindert váltotta fel és a férfiak utcai öltözködésének elmaradhatatlan kelléke lett. Habár manapság általában már nem hordják, Angliában az üzleti életben még ma is viselik (esernyıvel együtt).
kémiai kloké kikészítés - Selyemszövetek kémiai kezelése, amit a szövet bizonyos helyein alkalmazva a minta szerint hullámosan összehúzza azt, hasonlóan, mint amilyen a szövött kloké. Lásd még: kloké. Kenaf - A mályvafélék családjába tartozó trópusi növény, akár 3 méter magasra is megnı. A szárából nyert rostok a jutánál is erısebbek, így a juta helyettesítésére használhatók. Köteleket, durva szöveteket készítenek belıle. Kender - A csalánfélék családjába tartozó Cannabis sativa nevő növény, a legrégibb rosttermı kultúrnövények egyike. Szárából 1-2 méter hosszú, erıs, a nedvességnek jól ellenálló rostokat nyernek (ezért a textilipari nyersanyagok között a rostszálakhoz sorolják), amelyek hasonlók a lenéhez, de durvábbak annál; 85 %-ban cellulózból, 10 %-ban ligninbıl és pektinbıl, 4 % nedvességbıl, 1 %-ban növényi zsírokból állnak. Fıleg mőszaki célokra használják: köteleket, zsinegeket, durva szöveteket, tömítıanyagot készítenek belıle. Kendir - A mérsékelt és szubtrópusi éghajlat alatt elterjedt évelı növény (Apocinum venetum) rostjaiból nyert szálasanyag (háncsrost). Délkelet-Ázsiában termesztik. Nagyon erıs, puha és nedvszívó. A kotonizált (lúgos eljárással feltárt) szálak nagyon vékonyak és puhák, a pamutnál is finomabbak. Durva szöveteket és köteleket készítenek belıle. kent kelme - Egyik vagy mindkét oldalán valamilyen anyaggal bevont kelme. A bevonat készítésének sokféle célja lehet, pl. ragasztó bevonat készítése ruhaipari közbélésekhez, a bırhöz hasonló kivitel elérése (lásd mőbır), vagy a mőszırme száltakarójának rögzítése a kelme hátoldalán stb. Ruházati cikkek, lakástextíliák és mőszaki textíliák esetében egyaránt gyakran alkalmazott eljárás. kerékpáros nadrág - Rugalmas, általában kötött kelmébıl készült, szorosan a testre feszülı, térdig érı nadrág. keresztcsíkos mintázat - Olyan mintázat, amely szöveteknél vetülék irányban, kötött kelméknél szemsor irányban húzódik. Készülhet színes fonalakból, szakaszosan változó kelmeszerkezet létrehozásából, vagy színnyomás révén. keresztezıdési pont - Olyan hely bármilyen kelmeszerkezetben, ahol fonalak keresztezik egymást. Lásd pl. kötéspont, szem. keresztsávoly - A sávolykötésbıl levezetett minta; kiegyenlített hatású, egyenlıtlen oldalú sávoly, a sávolyra jellemzı bordázottság nélkül. A mintaeleme két szembe állított és egymást keresztezı éksávolyt mutat. Pamut
és gyapjú típusú szövetekben egyaránt alkalmazzák. A mintás keresztsávoly egyszerő és megerısített keresztsávoly kombinációjából áll, sokszor nagyobb fonallebegésekkel, amelyek fel is bolyhozhatók. Az ilyen jellegő pamutszövetekbıl nıi ruhákat, a gyapjúszövetekbıl kabátokat készítenek. Készáru-hibák - A konfekcionált készárukban leggyakrabban elıforduló hibák: Hullámos varrat: hullámos kelmefelület a varrat mentén. Öltéshiány: a varrócérna elszakadása nélküli öltéskihagyás. Öltésszakadás: szakadt varrócérna a varratban. Görbe varrat: a varrat vonala nyugtalan, vagy iránya eltér a szerkesztési vonaltól. Egyenetlen varrásszélesség: a varratnak a kelmeszéltıl való távolsága ingadozik. Egyenetlen öltéssőrőség: az öltéssőrőség változik a varrat hosszában. Varratcsúszás: a varrat szélei az egyesítés helyén meghúzáskor eltolódnak. Varratfejtıdés: a varrócérna elszakadása nélkül vagy elszakadásából eredı varratbomlás. Varratkitörés: a szemszerkezet károsodása következtében a varrat mentén a kötött kelmében apró lyukak keletkeznek. Irányítottsági hiba: irányított mintázatú kelmébıl kiszabott alkatrész, amelynek irányítottsága eltér a ruhadarab többi részének mintájáétól. Perzselıdés: hı (hibásan beállított vasaló-hımérséklet) hatására bekövetkezett változás a kelme színében, bolyhosságában, vastagságában stb. Vasalatlan hely: a késztermék vasalásakor vasalatlanul maradt vagy nem kellıen vasalt terület. Átnyomódott varrat: a levasalt varrat nyoma fényes csík vagy kidomborodás formájában láthatóvá válik a kelme színoldalán. Hibás nadrágszegés: a nadrág szegésénél függıleges ráncok vannak. Hullámos kézelı-szegés: a kézelı alól függıleges ráncok indulnak ki. Hullámos kelme a zseb fölött: ferde ráncok a zseb fölött. Szétálló nadrág-szőkítı: a nadrág elején készített szőkítések szétállnak. Összetartó nadrág-szőkítı: a nadrág elején készített szőkítések összetartanak. A nadrág lépésben ráncos: hibás a nadrág, ha a csípı alatt a lépésbıl ráncok indulnak ki. Függıleges ráncok a gallér alatt: hibás a zakó vagy ruha, ha a gallér alatt a háta közepe felé futó ráncok keletkeznek. Ráncok a hónaljnál hátul: hibás a ruhadarab, ha a váll alatt az alsó ujjától ráncok indulnak ki a lapocka felé. Ráncok a hónaljnál elöl: hibás a ruhadarab, ha a hónaljtól ráncok indulnak ki az eleje felé. Ráncok az elején a gombolásnál: a szorosan testre simuló ruhadarabnál hiba, ha a gombok környékérıl
oldal irányban ráncok indulnak ki. Hibás gallér: hibás a ruhadarab, ha a gallér a nyaknál rosszul fekszik ki. Az ujja elıre áll: hibás a ruhadarab, ha az ujja elıre áll és emiatt a felsı része ráncot vet, ami esetleg a ruhadarab elejére is kiterjed. Az ujja hátra áll: hibás a ruhadarab, ha az ujja hátrafelé áll és emiatt a felsı része ráncot vet, ami esetleg a ruhadarab hátára is kiterjed. kesztyő - Öltözék kiegészítı, amely a kéz védelmét vagy díszítését szolgálja. Kivitelétıl függıen védhet az idıjárás viszontagságai (fıleg a hideg) ellen, a szennyezıdés, vagy a mechanikai vagy vegyi sérülés ellen stb. A díszítı céllal viselt kesztyőt mindenféle díszítési technikával készíthetik. Kesztyőt sokféle anyagból készítenek: szövetbıl, kötött kelmébıl, csipkébıl, bırbıl, szırmébıl, mőanyagból, sıt fémbıl is - attól függıen, hogy milyen célt szolgál. Készülhet kelmébıl kiszabva (ez az ún. szabott kesztyő), vagy egy darabban végleges formájára kötve (kötött kesztyő), vagy mőanyag kesztyők esetében - formára öntve is. Formáját tekintve lehet ötujjas, egyujjas (csak a hüvelykujjnak van külön ujj kiképezve), háromujjas (a hüvelykujjon kívül a mutatóujjat is kialakítják), vagy akár ujjatlan is (lásd babakesztyő). Már az ókorban is ismerték, óegyiptomi sírokban is találtak kesztyő maradványokat. A középkorban fıpapok és fıurak viselték, majd elegáns öltözék kiegészítıként terjedt el. A 19. századtól vált a ruhatár elengedhetetlen kelléke. két vetülékfonal-rendszerő szövet - Olyan kettıs szövet, amelyet egy lánc- és két vetülékfonal-rendszer alkot és a két szövetréteg másféle kötésmódban készül. Ezáltal vastagabb, a két oldalán esetéeg eltérı mintázatú szövet keletkezik. kétirányú gombolás - A gombok és gomblyukak olyan elhelyezése egy ruhadarabon, ami lehetıvé teszi, hogy akár balról jobbra (mint a férfiaknál), akár jobbról balra (mint a nıknél) áthajtva lehessen begombolni. kétkomponenső/bikomponens szál - Két eltérı tulajdonságú polimerbıl együttesen képzett mesterséges szál. A szálban a kétféle polimer elhelyezkedhet párhuzamosan egymás mellett, vagy az egyik képezhet magot, amit a másik köpenyként vesz körül (mag-köpeny elrendezés), vagy pedig az egyik apró részecskék (fibrillák) formájában ágyazódik be a másik anyagba (mátrix szerkezet). Ha a kétféle polimer zsugorodási hajlama eltérı, a további megmunkálások során a szál többszörösen görbült, spirális alakot vesz fel. kétlétrás kötött kelme - Láncrendszerő kötött kelme, amely két láncfonal-rendszerbıl áll.
A szemekben a két fonal takarja egymást. Egy jellegzetes kétlétrás kötés a charmeuse (ejtsd: sarmız), amit pl. fehérnemők, fürdıruhák kelméinek készítésénél használnak. kétoldalas szatén – Nehéz selyemszövet, amely két különbözı színő láncfonal-rendszerrel szınek, így a szövet két oldala eltérı színő, de fényes. Nıi kosztümöket és kabátokat készítenek belıle. kétoldalas szövet - Az olyan szövetek győjtıneve, amelyeknek mindkét oldala használható színoldalként. Ide tartoznak pl. a kettıs szövetek, az üreges szövetek és a kifordítható szövetek. A szövet két oldalának eltérı megjelenését speciális szövéstechnológiával alakítják ki. kétsoros gombolás - Két sor gomb a ruhadarab elején, amelyek közül csak az egyik gombsor szolgál valóban a nyílás zárására, a másik csak dísz. Zakókon, kabátokon, nıi ruhákon alkalmazzák. kétsoros zakó - Zakó két gombsorral az elejeközép két oldalán, széles áthajtással. Az egyik gombsor csak díszítésül szolgál. Általában öltöny egyik darabját képezi, de néha önállóan vagy sportzakóként is elıfordul. Többnyire hosszabbra szabják, mint az azonos mérető egysoros zakót. kétszínoldalas kötött kelme (1) - Két tőágyas kötıgép mindkét tőágyán egyidejőleg kötött kelme, amelyben a két tőágyon készült szemek akár eltérı típusúak is lehetek, de kölcsönösen összekapcsolódnak. A kelme mindkét oldalán színoldali szemkapcsolódások láthatók, innen ered az ilyen típusú kelme elnevezése. A két tőágyon akár eltérı mintázat is elıállítható. kétszínoldalas kötött kelme (2) - A kötıgép két tőágyán készült olyan vetülék- vagy láncrendszerő kötött kelme, amelynek mindkét oldalán színoldali szemkapcsolódások láthatók (innen ered az elnevezés), vagyis a két oldal szemszerkezete - mintázatlan kötés esetén egyformán néz ki. Az ilyen kelme azonban gazdagon mintázható, a két oldal akár eltérı módon is, mind a szemkialakítás módosításaival, mind színes fonalakkal. Ezt a fajta kelmét rendkívül széles körben használják mindenféle kötöttáru gyártásában. kétszínő hatás - Szövet vagy kötött kelme két színbıl kialakított mintázata. kettıs felülető kelme - A „kettıs felülető” kelme olyan kétrétegő kelme, amelynek mindkét rétege (oldala) más-más tulajdonságú. Ilyen lehet például egy kifordítható alsóruházat kelméje, amit úgy hordhatnak, hogy fagypont alatti hımérsékleten az egyik
oldala érintkezzék a testtel, fagypont feletti hımérsékleten pedig a másik oldala. Kettıs meredekségő atlasz - Az atlaszkötésbıl levezetett kötésmód, amelynél a mintaelemen belül kétféle szerkesztési (kiolvasási) számot alkalmaznak, így a mintaelem lánc irányban megkétszerezıdik. Ennek következtében elıfordul, hogy kötéspontok érintkeznek. Nıi ruhákhoz használt selyemszöveteknél alkalmazzák. kettıs szövet - Két, egymással kötéstanilag összekapcsolt szövetréteg, ezek lehetnek egyformák vagy különbözık. A két szövet összekötésére többféle módszer használható: az alsó láncfonallal lekötik a felsı vetüléket, vagy fordítva: a felsı szövet egyes láncfonalai helyenként az alsó vetülék alá kerülnek, vagy külön láncrendszerrel - ún. kötılánccal - kapcsolódnak össze, amely a két szövetréteg között helyezkedik el és hol a felsı, hol az alsó vetülékkel kapcsolódik. A kettıs szövet gyártástechnikáját nehéz gyapjúszövetek készítésére használják. kettızött lánccal szıtt szövet - Fıként selyembıl vagy pamutból szıtt, közepes súlyú szövet, amelynek gyártásához két lánc- és két vetülékfonal-rendszert használnak. Az így kialakuló két szövetréteg két oldala egyforma vagy különbözı lehet, utóbbi esetben eltérhetnek a fonalsőrőségben, a kötésmódban, a színben vagy a nyersanyagban. Az alsó láncfonalakból apró minta is kialakítható a felsı rétegben. kettızött vetülékkel szıtt szövet - Többnyire pamutból, esetleg gyapjúból készült vastag, puha fogású szövet, a fonákoldalát rendszerint bolyhozzák. Gyártásához két láncés két vetülékfonalrendszert használnak. Az így kialakuló két szövetréteg azonos kötéső, de ha a vetülékfonal színe csak az egyik láncfonal-rendszer színével egyezik, akkor a szövet egyik oldala egyszínő, a másik kétszínő lesz. A felsı és az alsó rétegben a kötéspontoknak fedniük kell egymást, hogy ne üssön át az egyik oldal a másikra. Ilyen szövetet pongyolák, házikabátok készítésére használják. kétvarrásos ujj - Kétrészes ujj, amely egy alsó és egy felsı ujjrészbıl áll, elülsı ujjvarrással és hátsó könyökvarrással. Általában normál bevarrott ujj klasszikus öltönyökön, kosztümökön, kabátokon. kezelési jelképek - Grafikus jelek a textíliák vagy ruhadarabok címkéjén, amelyek útmutatást nyújtanak a felhasználónak arra nézve, hogy hogyan célszerő kezelnie a szóban forgó terméket. Egyúttal feltüntetik itt a textiltermék e szimbólumokkal történı jelölési kötelezettségének alapelveit is.
kézelı, mandzsetta - Kötött, vagy szövött kelmébıl készült ruhaalkatrész, amit körben varrnak fel a ruhadarab (pl. ing, blúz, dzseki, anorák) ujjának alsó végére. (Hasonlót alkalmaznak egyes típusú nadrágok szárának alján, vagy kesztyők csuklórészén is.) Használják a ruhaalkatrész megerısítésére, vagy azért, hogy rugalmassága folytán rásimuljon a csuklóra, de díszítıelemként is alkalmazható. Lehet egy-, vagy visszahajtással kétrétegő. Ingeken nyitott kézelıt használnak, amit gombolással zárnak. kezeslábas - Egyszerő kötött ruhadarab kisebbnagyobb gyerekek, esetleg felnıttek számára; a felsı rész és a nadrág egy darabot képez. A gombolás mindig legalább derékig ér. Télre hosszú ujjal készül, amely csecsemık részére végzıdhet babakesztyőben, a hosszú nadrág pedig hozzádolgozott puha lábbeliben (lásd: rugdalózó). Csuklya is tartozhat hozzá. Nyárra rövid ujjal, rövid nadrággal készülhet. kézi hímzés - A kézi hímzés a kézimunkák egy fajtája. Készítéséhez különbözı alapszöveteket (ritkábban kötött kelméket), hímzıfonalakat, öltéstípusokat és egyéb technikai megoldásokat használnak, amelyek a kialakított mintázatokkal együtt egy-egy népcsoportra vagy földrajzi területre jellemzıek lehetnek. A hímzett minta lehet vonalas vagy területi, kidomborodó, esetleg csipkeszerő, ha a hímzett részek között az alapanyagot kivágják („léghímzés”). Az aranyozott fonallal készült hímzést drága alapanyagokon (szatén, bársony, selyem) alkalmazzák. Az arannyal bevont fonalat a kelme felületére helyezik és ott vékony, aranyszínő selyemfonallal rögzítik (rávarrják). Az alapszövetet egy másik szövettel (vékony kalikóval vagy vászonnal) alulról megerısítik. A hímzést gyakran gyöngyökkel, flitterrel stb. egészítik ki. A csipkeszerő hímzést úgy készítik, hogy a mintának megfelelıen láncvagy vetülékfonal-szakaszokat kihúznak az alapszövetbıl és a megmaradt fonalak bizonyos csoportjait varratokkal hálózatszerően összefogják. kézi kötés – a kötıgép feltalálása elıtt ipari tevékenységnek számított, ma már inkább csak hobbi- vagy mővészeti tevékenység. A civilizáció mai fokán az emberek zöme nagyipari módszerekkel, géppel kötött ruhadarabokat visel. A kézi kötésnek többféle technikája ismeretes, amelyek elsısorban például abban különböznek, hogy a fonalat jobb vagy bal kézzel tartják-e. Az elıbbi elsısorban egyes nyugat-európai
országokban (Angliában, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, de angol ill. francia hatásra Indiában, Koreában és Vietnamban is), az utóbbi a közép-európai országokban terjedt el (például Ausztriában, Magyarországon, Németországban, Svájcban, a balti és a skandináv országokban, de Oroszországban, Japánban, sıt Argentínában és Chilében is). Az ún. nyugat-európai kötésnél tehát jobb kézzel vezetik a fonalat a kevéssé mozgatott tőkhöz, a közép-európai módszernél viszont a jobb kézzel mozgatott tőkkel veszik fel a bal kézzel jóformán csak oda irányított fonalat. Ismeretes egy harmadik módszer is: az ún. dél-európai kötés: itt a fonalat nem kézzel vezetik, hanem (a bolgárok és törökök esetében) a nyakukon ill. (a görögöknél) egy, a ruhájukba tőzött biztosítótőn átvetve tartják és a tőkkel veszik fel a szemek kialakításához szükséges mennyiséget. Más népeknél kialakultak a kötésnek további módszerei és eszközei is. Minden esetben azonban a cél a fonalból szemek formázása ill. azok egymásba kapcsolása. Ezek a technikák mind az ún. vetülékrendszerő kelmék készítéséhez vezetnek, hiszen elvileg akár egyetlen fonalból meg lehet kötni a teljes darabot. kézimunka-szövet - Merev, nehéz, vászonkötésbıl levezetett kötéső, pamut vagy len típusú szövet, kötésmódja jól látható. A fonalcsoportok között nyílások vannak, ami rácsszerővé teszi a szövetet. Kézi hímzéseket készítenek rá. Ha keményítés nélkül készítik, nyári blúzok és ingek anyaga is lehet. Durva fonalakból - többnyire gyapjúból - készítve kéziszövéső szınyegként is használható. khitón - A khitón az ókori görögök alapöltözéke, társadalmi osztálytól függetlenül, otthon és társaságban is ezt hordták. Hidegebb idıben a férfiak efölött khlamüszt, a nık peploszt viseltek. Az eredeti khitón két, kb. 1 méter hosszú, derékmagasságig összevarrt téglalapból állt, aminek felsı széleit a vállakon összegombolták vagy fibulával összetőzték. Esetenként övet is kötöttek rá. A nık khitónja mindig szebb volt, mint a férfiaké. A hosszabb khlamüszt a vállra terítették és az áll alatt vagy a vállon kapcsolták össze, ez jobban beborította a testet. A peplosz hasonlított a khitónra, de nehezebb szövetbıl készült és semmi varrást nem alkalmaztak rajta, az egyik oldala teljesen nyitott volt. kiegészítı rejtett rögzítés - Egy ruhadarab belsı szélének kiegészítı rögzítése. kifekvı gallér - Nagyon keskeny nyakléccel készült, a nyak körül szélesen kifekvı gallér; jellegzetes típusa matrózgallér.
kifordítható (fregoli) - Olyan kelme vagy ruhadarab, amely bármelyik oldalát kifelé fordítva hordható. Ilyen kelme készülhet úgy, hogy mindkét oldala egyforma ("egyenlı oldalú"), de a két oldala lehet eltérı színő, vagy a mintázat az egyik oldalon a másik oldal negatívjaként jelenhet meg. Ruha- vagy bútorszövetek készülnek például így. kifordítható (fregoli) ruhadarab - Olyan ruhadarab, amelynek külsı és belsı oldala egyaránt kidolgozott és így bármelyik oldalán hordható. A két oldal lehet eltérı színő, mintázatú vagy szerkezető. Ide tartozhatnak azok a ruhadarabok is, amelyek kétoldalas szövetekbıl készülnek. A "fregoli" elnevezés L. Fregoli átváltozómővész nevébıl származik. kikészítés - A kelmék gyártástechnológiájának befejezı fázisa, amelynek során a kelme végsı karaktere (színe, fogása, felületi kiképzése, végsı mérete, a fizikai tulajdonságok stb.) kialakul. Hatása lehet tartós vagy átmeneti, aszerint, hogy a kelme ill. a belıle készült termék a használat ill. a sorozatos mosások, vegytisztítások során megtartja-e vagy részben vagy egészben elveszíti-e a kikészítéssel elért tulajdonságait. A "kikészítés" összefoglaló elnevezés sokféle eljárást takar, mint például: antisztatikus kikészítés, csiszolás, dekatálás, dombornyomás, flaus/flausch kikészítés, flórkelme-kikészítés, foulé kikészítés, gyapjúkikészítés, gyorsan száradó tulajdonságot adó kikészítés, győrıdéscsökkentı kikészítés, hırögzítés, kalanderezés, keményítés, kémiai kloké kikészítés, lakk-kikészítés, lángmentesítı kikészítés, mattírozás, fénytelenítés, meltonkikészítés, mercerezés, moaré kikészítés, molymentesítı kikészítés, nemezelıdésmentesítı kikészítés, ratinírozás, színezés, színnyomás, szennytaszító kikészítés, velúr kikészítés, víztaszító kikészítés, zsugorodásmentesítı kikészítés stb. kimonó - Kabátszerő, hosszú, elöl áthajtós, japán eredető ruhadarab, széles beszabott vagy bevarrt ujjakkal, derékban gyakran széles övvel összefogva. kimonókabát - Japán eredető ruhadarab, ami hosszú, nyitott, bı ujjú, egy darabból szabott kabát formájában ma is él. A divatban ez az elnevezés szorosan kapcsolódik a népszerő, egyszerő és kényelmes szabáshoz, különösen, ami az ujjakat illeti (lásd japán ujj), amelyek hangsúlyozottan bıvek és elválaszthatatlanul kapcsolódnak mind a ruhadarab elejéhez, mind a hátához. Japán divattervezık honosították meg Európában is
a 20. század elején, késıbb a férfiöltönyökben is megjelent (lásd: kimonóujjas zakó). Viselıjének nagy mozgásszabadságot biztosít. kimonó-ujj - Olyan ujja-típus, amelynél a felsı ujja és a mellrész egybeszabott és varrás nélkül összefüggı. kimonó-ujjas zakó - Japán ujjas, bı, nagy mozgásszabadságot adó, sportos rövid kabát. kísérılap - A kivágott idomdarabok tetején elhelyezett adatlap, amely tartalmazza az idomdarabok rendeltetését, hogy azok megfeleljenek a technológiai és kereskedelmi követelményeknek. kiskabát - A felsıtestet borító, ujjas felsıruházati cikkek győjtıneve, amelyeket nyitva vagy elöl összezárva hordanak, elég lazák, de mégis testhez illeszkedık, és leérnek a csípıig. Egyszerő kivitelőek is lehetnek, készítik válltömés és bélés nélkül is. kisnyúlású láncrendszerő kötött kelme - A láncrendszerő kötött kelmék egy változata, amelyet olyan szemszerkezettel készítenek, hogy csökkentsék a kelme eredeti viszonylag nagy nyúlását. A hosszirányú nyúlást láncfonal-befektetéssel, vagy ún. zsinórkötéső szempálcák beiktatásával, a keresztirányú nyúlást elnyújtott szemlábakkal vagy kiegészítı fonalrendszer (vetülékfonalak) befektetésével lehet csökkenteni. kisnyúlású vetülékrendszerő kötött kelme - A vetülékrendszerő kötött kelmék - ezen belül a kétszínoldalas kötött kelmék - egy csoportja, amelyet olyan szemszerkezettel készítenek, hogy csökkentsék a kelme eredeti hossz-, de fıleg keresztirányban tapasztalható viszonylag nagy nyúlását. Ezt részben megnyújtott szemekkel ill. a szemszerkezet más módosításaival (pl. mögéfektetéssel), részben kiegészítı fonalrendszer beiktatásával érik el. kiterjedt hiba - A kelme nagy részére vagy egészére kiterjedt hibák. Néhány példa: Göbösödés: Összekuszálódott elemiszálakból álló csomók megjelenése a kelme felületén. Maghéjasság és más növényi szennyezıdések: Maghéjak és más, növényi eredető szilárd szennyezıanyagok jelenléte a kelme teljes felületén. Ferdülés: egyes fonalak nem párhuzamosak a többi fonallal. Hullámosság: a kelme nem fekszik ki simán, a felülete hullámos. Egyenetlen színezıdés: színárnyalat-eltérések az egyszínő kelme teljes felületén. Foltosság: kisebb-nagyobb színfoltok a kelme felületén. Táblásság: éles határvonallal elválasztott színárnyalat-eltérés a végen belül. Felhısség: szabálytalan alakú és egyenlıtlen
elhelyezkedéső, világosabban vagy sötétebben színezıdött helyek az egész kelmére kiterjedıen. Csíkosság: a kelme színe hossz- vagy keresztirányú csíkokban változik. Bronzosodás: fémes fényhatás kialakulása a színes kelme felületén. Metaméria: a kelme színe különbözı megvilágításoknál eltéréseket mutat. Oka a nem megfelelıen választott színezék. Összefolyás: a mintában szomszédos, eltérı színő mezık találkozásánál a színek kölcsönösen összefolynak. Nyomáshiány: hiányzó vagy halvány nyomásrészletek a nyomott kelme nagy felületén. Moaré: a kelme felülete jellegzetes, hullámvonalakból álló fényhatást mutat, ami a vízfelszínhez vagy a márvány erezetéhez hasonlít. Rögzítetlen színezék: színezetlen foltok, vagy nem színezıdött szálak a kelmében. Dombornyomási hiba: a dombornyomott minta egyenetlen. Kloké gyapjúszövet - Mintásan hólyagos felülető, legtöbbször egyszínő, közepes súlyú gyapjú típusú szövet. A hólyagos felületet a piké szövetnél vagy az üreges szövetnél alkalmazott eljárással állítják elı, és a hatást kreppfonalak használatával erısítik fel. Sávoly- és vászonkötés kombinációjával is készíthetı. Nıi ruhák és kabátok alapanyaga. Kloké kikészítés - Selyem típusú szövetek kémiai kikészítési eljárása, amelynél a vegyszert meghatározott helyeken viszik fel a szövetre és az ezeken a helyeken a vegyszer hatására összezsugorodik. Az összezsugorodott helyek környezetében az eredeti szövet ráncossá, hólyagossá válik,- ez adja a jellegzetes kloké mintázatot. Az elnevezés a francia "cloque" szóból ered, aminek jelentése: hólyag. Lásd még: kémiai kloké kikészítés. Kloké selyemszövet - Nehéz, többnyire egyszínő, hólyagos felülető selyem típusú szövet. A mintának megfelelıen mind a láncban, mind a vetülékben kreppfonalakat használnak, amelyek létrehozzák a kívánt kelmefelületet. Nıi társasági ruhákat és kabátokat készítenek belıle. klott - Közepes finomságú, erısen sodrott és sőrő beállítású lánc- és gyengébben sodrott, puha vetülékfonalakból szıtt, közepes súlyú, fényes felülető, atlaszkötéső pamut típusú szövet. Gyakran feketére színezik, de készül élénk vagy pasztell színekben is. Tornanadrágok, munkaköpenyek, kötények, steppelt takarók készítésére használják. Az elnevezés az angol "cloth"-ból származik , aminek jelentése: kelme. klub stílus – 1. Ruházati stílus, amelyet szigorú célszerőség jellemez. Blézer vagy ahhoz hasonló kabát és kockás szoknya ill. nadrág
együttese. A blézeren, annak szivarzsebén gyakran megjelenik a klub jelvénye vagy valamely fantázia szülte embléma. 2. Klasszikusan sportos divatirányzat a férfi felsıruházatban, amely stílusában és színeiben (elsısorban tengerészkék/piros/fehér vagy ekrü, arany, sötétzöld és borvörös is) a klubokban használatos ruhákra emlékeztet. klubszínek - Két vagy három élénk, fényes szín kombinációja. A régebben sportklubok által használt színösszeállítások késıbb a divatba is bevonultak. kócfonal - 1. tow fonal, lenkócból kártolási eljárással készült vastagabb fonal. Erıs lenszövetek készítésére használják. 2. A len vagy kender feldolgozásánál nyert rövid szálú hulladékokból font fonal. kocsis-posztó - Tömör, ványolt, viszonylag finom szálú, közepes súlyú, sávoly- vagy atlaszkötéső gyapjúszövet, rövid száltakaróval, amely eltakarja a szövetszerkezetet. Speciális kikészítéssel jellegzetes fényt adnak a szövetnek. Nıi kabátok, társasági ruhák alapanyaga. Az elnevezés az angol "coachman"-bıl származik, aminek jelentése: kocsis - az ı kabátjuk készült eredetileg ilyen anyagból. koktélöltöny - Modern, nem hagyományos, fiatalos megjelenéső öltöny, mind anyagában, mind mintázatában eltér a szokványos hétköznapi öltönyöktıl. koktélruha - Legfeljebb vádliig érı társasági ruha, kis dekoltázzsal, dekoratív, könnyő kelmébıl készül. A II. világháború után jött divatba, mint elegáns délutáni ruha és kisestélyi. kókuszszál - A kókuszpálma gyümölcsét, a kókuszdiót borító durva rost (ezért "gyümölcsrost"-ként sorolták be a textilipari szálasanyagok közé). Erıs, kopásálló, elfásodott, rothadásnak jól ellenálló, 13-35 cm hosszú szál. Kókuszszınyegeket, hajóköteleket, kábelszigeteléseket készítenek belıle, a hajóépítésben tömítıanyagnak is használják. kombi-divat - Divatirány, ami a nıi öltözködésben több darabból álló összeállításokban nyilvánul meg; ezek színben eltérı, de egymáshoz illı egyedi darabok, és együttesen alkotnak tökéletes egyensúlyt. Ez a divatirány az 1980-as években alakult ki, amikor a központjába a sportruházat került. kombinált öltöny - Öltöny, amelyben a zakó, a nadrág és a mellény különbözı anyagokból készült. Jellemzıen sportos öltönyöknél alkalmazzák, ahol a zakót kártolt fonalból, a nadrágot fésült fonalból készült szövetbıl varrják. A zakót sportosabb dzseki is
helyettesítheti. Az 1990-es években lett divat a férfiak öltözködésében, ahol mind a zakót, mind a nadrágot a mindenkori divatiránynak megfelelı szövetekbıl készítették. kombiné - A felsıtestet borító, vállpántos, combközépig érı nıi alsóruha, mindig rövidebb, mint a fölötte viselt szoknya. Felsı része melltartó kialakítású lehet. Gyakran csipkékkel vagy hímzéssel díszítik. Lásd még: nıi alsóing. kompozíció Különbözı elemekbıl alkotott kelmemintázat, amelyben az egyes részeknek a divat szempontjából elınyös vonásai (különbözı formák, kelmeszerkezetek, színek, az egyes formák méretei és egymáshoz viszonyított arányai stb.) egyesülnek.
konfekció - Készruha nagyüzemi készítése, ismeretlen vevık számára, nık, férfiak ill. különbözı korú fiúk, lányok testméreteinek és testfelépítésének megfelelı különbözı méretnagyságokban és testalkatokra. konfekció ruházat - Gyárilag, a tömeggyártás körülményei között, sorozatban elıállított ruházat. Lásd még: konfekcionált textiltermékek. konfekcionált textiltermékek - Textíliákból készült, nem ruházati termékek (pl. különféle lakástextíliák), amelyeket gyárilag, a tömeggyártás körülményei között állítanak elı. Lásd még: konfekcionált ruházat. konstrukció (szabászat) - Munkafolyamat, amelynek során egy ruhadarab alkatrészeinek alakját és összeállítását megtervezik, ill. ennek eredménye. konyharuha-minta - Tarkánszıtt szövetminta, amely közepes mérető kockákból áll (fehér vagy nyersszínő alapon piros, barna, kék, zöld). Konyharuhákon alkalmazzák. kopt szövet - Finom, sőrő szövet, amit a koptok (az ókori Egyiptom lakosságának keresztény utódai) az i. sz. 2.-8. században a régiek mintájára szıttek. A láncfonal pamut, a vetülékfonal színes gyapjú, amivel egyszerő, emberi és állati alakokat idézı formákat, vagy más korabeli díszítıelemeket, késıbb keresztény motívumokat alakítottak ki. koptató (1) - Pamutból, poliamidból vagy poliészterbıl készített, 10-14 mm széles, színes, sávolykötéső szövött szalag, amit a nadrágszár aljára varrnak fel, hogy a cipı ne koptassa ki a nadrág szövetét. A kopásállóság fokozására a szalag egyik szélét vászonkötésben és töltıfonal bevezetésével megvastagítják. koptatott farmeranyag - Erıs, nehéz, telt fogású, jellegzetes bordázottságú, sávolykötésben készült pamutszövet. Finoman bolyhos felületét csiszolással állítják elı. A koptatott
farmerszövet legtöbbször kék színő. Nıi és férfinadrágok, sportruhák céljára szolgál. koptatott külkép - Leginkább farmeröltözetnél látható divatirány; olyan kinézet, mintha a ruhadarabot már sokszor mosták, koptatták volna. Ehhez olyan farmerszövetet használnak, amelyet a kikészítés folyamatában alkalmazott mosásnál a mosógépbe apró köveket helyeznek ("kımosás"), vagy hasonló hatást megfelelı vegyszeres kezeléssel érnek el. Lásd még: mosott hatású szövet. koptatott/fakított külsı kép - Szövetek és kötött kelmék, ruhadarabok divatos kikészítési módja, aminek során egy speciális mosási eljárással olyan megjelenésővé teszik az árut, mintha már régiek, agyonmosottak, elhasználódottak volnának. Ezt az eljárást elıször farmerszövetekre dolgozták ki, de késıbb gyapjúszöveteken és kötött kelméken is alkalmazták, különösen olyanokon, amelyekbıl fiatalok számára készítettek ruhadarabokat. Ezek a mesterségesen öregített, agyonmosott, puha pamut- és gyapjúkelmék különösen divatos nadráganyagok voltak az 1980-as években. kordbársony - Könnyő vagy középnehéz pamutszövet kiemelkedı hosszanti, a vetülékfonal felbolyhozásából képzıdött csíkokkal, amelyek bordázottságát adják. Az alapkelme háromfonalas sávoly- vagy vászonkötésben készül, de ezt a bolyhos csíkok teljesen eltakarják. Különbözı területi sőrőségekkel és különbözı szélességő bordázottsággal gyártják; a könnyebb változatok nıi és gyermekruházati, a nehezebbek sport- és munkaruházati célt szolgálnak. Használatos elnevezései még: "corduroy" (jelentése: hosszanti bordás bársony) és manchester. kordszövet - Közepes súlyú, meglehetısen kemény fogású, nagyon erıs gyapjú típusú szövet, a színoldalon hangsúlyos keresztirányú bordázattal, amit sőrő vetülékbeállítással érnek el. Leggyakrabban ötfonalas megerısített atlaszkötésben (ún. kordkötésben), vagy kis mintaelemő lépcsıs sávolykötésben készül. A láncfonal erısen sodrott muliné cérna, a vetülék egyszínő, sötét cérna, ezek együtt jellegzetes muliné hatást eredményeznek. Nıi kosztümöket, férfinadrágokat és sportos kabátokat készítenek belıle. Az elnevezés az angol "cord" szóból ered, aminek jelentése: kötél, zsinór. kosárminta - A fonott kosarak szerkezetét utánzó mintázat szövetben vagy kötött kelmében. kosztüm - Két részbıl, egy felsı és egy alsó részbıl álló nıi öltözék, amelynek mindkét
része azonos szövetbıl ill. kötött kelmébıl készül. A felsı rész egy kabát vagy mellény, az alsó rész lehet szoknya vagy nadrág (az utóbbi esetben nadrágkosztümrıl beszélünk). Különbözı anyagok felhasználásával és különféle formai kialakításokkal sokféle alkalommal viselhetı öltözék. kotonin - Finom, elemi sejtbıl álló elemiszál, amit len vagy kender kotonizálásával kapnak. kozák-stílus - A kozákoktól átvett ruhastílus: jellegzetes álló gallér, szırmével történı szegélyezés, a záródásoknál dekoratív zsinórozás jellemzi. könnyen kezelhetı (1) - Olyan ruhadarabok megjelölése, amelyek mosás után gyorsan száradnak és nem vagy csak alig igényelnek vasalást. A "könnyő kezelhetıség" nem csak a ruhadarab anyagától, hanem annak kidolgozásától (az alkalmazott béléstıl, cérnától stb.) is függ. Az anyagoknak mérettartóknak és győrıdésmenteseknek kell lenniük. könnyen kezelhetı (2) - Olyan textíliákra jellemzı megnevezés, amelyeket csekély munkaráfordítással lehet ápolni a használat során. Ezt a textília nyersanyagától függı, megfelelı kikészítési eljárással érik el; ilyen kezelés például a győrıdéscsökkentı, a szennytaszító , vasalásmentesítı (no iron), a vasalást könnyítı (permanent-press) kikészítés, vagy - szintetikus fonalból készült kelméknél - a hırögzítés. könnyő kezelést adó kikészítés - Kikészítési eljárás, amely a kelmének megadja a belıle készült ruhadarab azon tulajdonságait, amik azt könnyen kezelhetıvé teszik. köperflanell - Puha fogású, sávolykötéső pamutszövet. Erısen sodrott lánc és gyengén sodrott vetülékfonalakból készül. A színoldala sima, a fonákoldalát felbolyhozzák. Nıi ruhák és sportos ingek készítésére használják. köperkötés (kötött) - 1. Színes jacquard-mintás kétszínoldalas vetülékrendszerő kötött kelménél a hátoldal egyfajta kialakítási módja. Az egyik szemsorban csak bizonyos távolságokban kiválasztott tők dolgoznak, a következı szemsorokban rendre a korábban kimaradt tők képeznek szemet. Így biztosítható, hogy a mintát alkotó különbözı színő fonalak a hátoldalon egyenletesen legyenek lekötve. - 2. A láncrendszerő kötött kelménél alkalmazott kötésmód, a féltrikó kötésbıl levezetett kötés. Készítésénél minden láncfonalat két tőre fektetnek, így egy fonalból egyidejőleg két egymás melletti szem képzıdik. Az egymás melletti szempálcákban egyenes állású ill. jobbra ill. balra dılt szemek váltakoznak. Ritkán
alkalmazott kötésmód, mert készítése nagyon igénybe veszi mind a tőket, mind a fonalakat. köperszalag - Különbözı nyersanyagokból készíthetı, 6-60 mm széles szalag; négyfonalas, egyenlı oldalú tört sávoly kötésben készül, ami a felületén mintázatot ad. A szélei eltérı színőek lehetnek. Szegıszalagként, húzózár-szalagként vagy mőszaki textíliaként alkalmazható. körgallér - Hosszú, ujjatlan, vízhatlan kabát, esı elleni védelemre szolgál. Lásd még: pelerin. körülfont fonal - Olyan fonal, amelynek közepén egy magfonal - vagy bélfonal - húzódik és ezt teljes hosszában rövid elemiszálakból álló köpeny fonja körül. A mag igen gyakran elasztánfonal, amit pamuttal burkolnak körül. Ezt kötött alsóruházati kelmék gyártására gyakran használják. Ha varrófonalat készítenek így, akkor a magfonal nem nyúlékony szintetikus filamentfonal (pl. poliészter), amit pamuttal vagy poliészter vágott szálakkal fonnak körül. kötény (1) - Jellemzıen munkavégzéshez használt ruhadarab, amely a felsıruhát elülsı oldalán védi a deréktól lefelé és gyakran a mell elıtt is. A derék magasságában hátul, ha pedig felnyúlik a mellrész elé, akkor a nyak körül is pánttal megköthetı. kötény (2) - A szoknya elıtt viselt, derékra erısített ruhadarab, amelynek célja, hogy megvédje a szoknyát a szennyezıdéstıl. kötényanyag - Sőrő beállítású, vászonkötéső, meglehetısen kemény fogású, molinószerő pamut típusú szövet, egyszínő vagy nyomott mintás. A karton mellett jellemzıen kötények, olcsó kötényruhák készítésére használják. kötényminta - Csoportokban elhelyezett egyszerő, apró minták, amivel olcsó nyomott szöveteket díszítenek. Nıi ruhák, blúzok, kötények készülnek ilyen szövetbıl. kötényruha - Szoknya rászabott vagy rávarrt, ujjatlan felsırésszel. Blúz vagy pulóver fölött viselik. kötés - A kötés - a szövés, a fonatolás (lásd: bobinet kelme) és a nemszıttkelme-gyártás mellett - a kelmeképzés egy fontos eljárása, amelynek során a szemképzések sorozatával összefüggı kötött kelmét hoznak létre. Iparilag gépekkel végzett tevékenység, de kézimunkával is végezhetı (kézi kötés). A kötött kelmék két alapvetı típusa: a vetülékrendszerő kötött kelme és a láncrendszerő kötött kelme. A kötött kelméket rendkívül széles körben használják: a legkülönfélébb alsó- és felsıruházati cikkek gyártása mellett nagy
szerepük van a lakástextíliák (pl. függönyök, terítık, bútorhuzatok, takarók stb.), az egészségügyi textíliák (pl. kötszerek, gyógyharisnyák) körében, valamint a mőszaki textíliák gyártásában (pl. zsákok, hálók, mőbır-hordozóanyagok, gépkocsikatalizátorok, erısítıanyagok kompozitokban stb.). kötésmód - A szövet kötése a lánc- és vetülékfonal-rendszer egymással való keresztezıdése, ami meghatározza a szövet szerkezetét. Kötött kelmékben a kötésmód a szemek egymáshoz való kapcsolódási rendszerét jelenti, ami itt is alapvetı jellemzıje a kelmeszerkezetnek. Fonatolt termékek esetében is a kelmét alkotó fonalak keresztezıdési rendszerét írja le a kötésmód. A kötésmód mindenfajta kelme esetében befolyásolja a kelme valamennyi fizikai tulajdonságát és esztétikai megjelenését. A kötésmódok körében általában alapkötéseket (például a szövetek esetében: vászonkötés, sávolykötés, atlaszkötés, a vetülékrendszerő kötöttkelmék esetében: sima egyszínoldalas kötés, sima kétszínoldalas kötés, bal-bal kötés, a láncrendszerő kötéseknél: féltrikó kötés, atlaszkötés, zsinórkötés) és ezekbıl levezetett kötéseket különböztetnek meg. kötéspont - A lánc-és vetülékfonal keresztezıdési pontja a szövetben, ahol vagy a láncfonal van felül (lánc-kötéspont), vagy a vetülékfonal (vetülék-kötéspont). kötésrajz, patronrajz (szöveté) - A szövet kötésének ábrázolása, a fonalak keresztezıdésének rendszerét mutatja. Négyzethálós papíron készül, amelyen minden függıleges oszlop egy-egy láncfonalat, a vízszinte sorok pedig a vetülékfonalakat ábrázolják. A függıleges oszlopok és vízszintes sorok keresztezıdéseiben kialakuló négyzetek a kötéspontokat jelentik. Ahol a kötéspontban a láncfonal van felül, azt a négyzetet besötétítik, ahol a vetülékfonal van felül, az a négyzet fehér marad. kötésszerkezet - A szövet vagy kötött kelme alapelemeinek (szöveteknél a kötéspontok, kötött kelméknél a szemek, hurkok, kiegészítı fonalak stb.) összessége, ami meghatározza a textília jellegét, tulajdonságait. kötıfonal - A kézi vagy gépi kötésre szánt egyágú vagy cérnázott fonalak győjtıneve. A kézikötı- (kézimunka-) fonalak általában vastagabbak és puhábbak, nyersanyaguk többnyire gyapjú, poli(akril-nitril) (röviden: akril), vagy ezek keveréke, gyapjú és poliamid keveréke, vagy pedig pamut. Használatosak sima és díszítıfonal ill. – cérna formájában. Különbözı színekben
kaphatók. A gépi kötéshez haszált fonalak ill. cérnák rendkívül sokfélék, mind nyersanyaguk, mind finomságuk, mind az alkalmazott fonási eljárás tekintetében. A kézikötı-fonalakhoz képest általában vékonyabbak. Jellemzı tulajdonságuk a szövıfonalakkal szemben, hogy lágyabbak (kisebb sodratszámmal készülnek) és gyakran paraffinozással látják el ıket, ami a feldolgozásukat könnyíti. kötött bélésanyag Finom, többnyire lánchurkológépen készült kötött kelme, amit ruhabélés céljára használnak. Nyersanyaga rendszerint poliamid, poliészter, ritkábban viszkóz vagy acetát. Lásd láncrendszerő kötött kelme. kötött kelme - Az egy- ill. kétszínoldalas, vagy vetülék- ill. láncrendszerő kötött kelmék győjtıneve. Kötött közbélés-anyag kötött mőszırme - A valódi szırméhez hasonló kötött kelme. Többnyire körkötıgépen állítják elı, ahol az egyszínoldalas kötéső alapba poli(akril-nitril), modakril, vagy esetleg más szintetikus szálakat kötnek be. E célra a körkötıgép munkaegységeinél kis kártolófejeket helyeznek el, amelyek a hozzájuk vezetett fonószalagot kibontják és a szálakat közvetlenül a tőkhöz adagolják. A valódi szırméhez hasonló vagy más jellegő színmintázatot (pl. csíkokat, foltokat, esetleg más motívumokat) különbözı színő szálakból álló fonószalagokból, jacquardmintázó berendezéssel állítják elı. Bár ritkábban, de készítenek kötött mőszırmét láncrendszerő kötıgépen (raschel-gépen) is, a plüsskötés elvén. A száltakarót a kikészítés folyamán nyírják, csiszolják, a szálak jobb megkötése érdekében a hátoldalt mőgyantával vonják be. A kötött mőszırmét ruházati célra (bundák, melegbélések, gallérok, sapkák stb.), takarók, valamint lakástextíliák (bútorhuzatok) készítésére használják. kötött pliszé - Kéttőágyas kötött kelme, amely úgy készül, hogy az egyik tőágyban bizonyos rendszerességgel 2-3 tőt kihagynak. Ezen a helyen a kelme egyszínoldalas és érvényesül az egyszínoldalas kelmére jellemzı erıs besodródási hajlam a kötéstani fonákoldal felé. Így alakul ki a pliszére jellemzı hajtás. Ha a két tőágyon megfelelı elosztásban váltogatják a tőkihagyásokat, különbözı irányú és elrendezéső pliszéhajtások készíthetık (még szembe-pliszé is). Kötött szoknyák készítésénél használják. kötött plüss (lánchurkolt) - Az egyszínoldalas láncrendszerő kötött kelme egy fajtája, amelynél az alap-kelmeszerkezetet egy
további fonalrendszerrel egészítik ki és ebbıl a kelme kötéstani fonákoldalán hurkokat képeznek. Megfelelı kötésmóddal és mintázó berendezéssel megoldható, hogy a plüssfelülető részek nem teljesen, hanem valamilyen alakzatok formájában borítsák a kelmefelületet. A hurkokat általában nem vágják fel, így "hurkos plüss" készítésérıl van szó. Fıleg alsóruházati cikkeket készítenek ilyen kelmékbıl. kötött plüss (raschel-gépi) - A láncrendszerő kötött kelme egy fajtája, amelynél az alapkelmeszerkezetet egy további fonalrendszerrel egészítik ki és ebbıl a kelme kötéstani fonákoldalán hurkokat képeznek. Ez a fajta kötött plüss raschelgépen kétféle módon készíthetı: a) két tőágyas raschel-gépen, ahol mindkét tőágyon egy-egy alap-kelmeszerkezet készül, és ezeket a két tőágy között húzódó fonalak kapcsolják össze, amiket azután a két tőágy között középen mőködı késszerkezet elvágja, vagy amit utólag, a kikészítést megelızıen külön gépen vágnak el. Ily módon két vágott plüss kelme keletkezik egyidejőleg; b) olyan gépen, amelyen az egyik tőágyban a megszokott tők mőködnek, a másik tőágy helyén pedig horgok vannak. A plüssfelületet alkotó fonalakat egyfelıl bekötik a tőkkel ellátott tőágyon készülı alapkelmébe, másfelıl áthurkolják a szemben levı horgokon. Így hurkos plüss készül a gépen, de ezeket a hurkokat esetleg a kikészítés folyamatában fel lehet vágni (nyírott plüss). Felsıruházati cikkeket, lakástextíliákat (bútorhuzatokat, függönyöket) és autó-üléshuzatokat készítenek ilyen kelmékbıl. kötött plüss (vetülékrendszerő) Az egyszínoldalas vetülékrendszerő kötött kelme egy fajtája, amelynél az alapkelmeszerkezetet egy további fonalrendszerrel egészítik ki és ebbıl a kelme kötéstani fonákoldalán hurkokat képeznek. Megfelelı kötésmóddal és mintázó berendezéssel megoldható, hogy a plüssfelülető részek nem teljesen, hanem valamilyen alakzatok formájában borítsák a kelmefelületet. Ha a hurkokat nem vágják fel, "hurkos plüss", ha már a kötés vagy a kikészítés során felvágják, akkor "vágott plüss" készítésérıl van szó. Ruházati cikkeket, lakástextíliákat (bútorhuzatokat) készítenek ilyen kelmékbıl. kötött sapka - Szorosan a fejre simuló fejfedı, amit kötéssel állítanak elı; a szélét szegély zárja le. kötszövés - A kötés és szövés egyesítése egy speciális technikával. Lásd: METAP kelmeképzés.
kötszövött kelme - A kötés és szövés elemeinek egyesítésén (innen ered a neve) alapuló kelmeképzı eljárással, a METAP néven kifejlesztett kötszövés technikájával elıállított kelme. A szövéshez hasonló módon a láncfonalak közé bevetett vetülékfonalakból itt a láncrendszerő kötıgépeken alkalmazott módszerrel, tők segítségével szemeket alakítanak ki, amelyek a kelme hosszában láncszerően egymáshoz kapcsolódnak. Az eljárás nagyon termelékeny és a termék tulajdonságaiban sokban hasonlít a szövött kelméhez. Nıi és férfi-felsıruházat, fehérnemők és dekorációs anyagok készítésére alkalmas. közbélés - A közbélés a ruhadarab felsı (külsı) anyagrétege és belsı bélése között helyezkedik el. Az elérni kívánt célnak megfelelıen kell kiválasztani a felhasználandó közbélést. Ha a célja a ruhadarab egy részének megerısítése, akkor erısítı közbélésre van szükség, ha az a célja, hogy formázza a ruhadarabot, vagy annak melegtartását fokozza, akkor meleg közbélést alkalmaznak. Használható ragasztós közbélés is (lásd pl. rögzítı közbélés. A közbélés anyaga lehet szövet, láncrendszerő kötött kelme, vagy nemszıtt kelme. közbélés-anyag - Rugalmas, kemény, erıs kelme, amit egyes ruhaalkatrészek (gallérok, kézelık, zakók eleje stb.) megerısítésére használnak, hogy ezek az alkatrészek megtartsák eredeti formájukat. Igen gyakran hıre lágyuló ragasztóanyaggal bevont szövött, kötött, vagy nemszıtt kelmét használnak erre a célra, amit az alapkelmére rávasalnak és így biztosítja a formatartást. krepon (gyapjúszövet) - Krepp hatású, barázdás, rovátkolt felülető gyapjú típusú szövet, de durvább fogású, mint a gyapjúból készült kreppszövetek általában. krepon, crépon, faháncs - Finom, könnyő kreppszövet, fakéreghez hasonló felülettel. (A magyarban ezért a "faháncs" elnevezéssel is ismert.) Erısen sodrott krepp selyemfonalból szövik, de a lánc- és a vetülékfonalak sodratszáma különbözik. Vetülékként használhatnak pamut-, gyapjúvagy díszítı fonalat is. Fı felhasználási területe: nıi ruhák, blúzok. krepp - Olyan kelmék győjtıneve, amelyek jellegzetesen rendszertelen, rücskös, érdes felülettel és rugalmas fogással rendelkeznek, és ezeket a tulajdonságaikat speciális kreppkötéssel, különbözı sodratszámú fonalak kombinációival, vagy a kikészítésnél alkalmazott kreppeléssel állítják elı. Az elnevezés a latin "crispus" szóból ered, aminek egyik jelentése: göndör.
krepp gyapjúszövet - Könnyő vagy közepes súlyú, száraz fogású gyapjú típusú szövet, finoman szemcsés, egyenetlen felülettel. Erısen sodrott egyágú vagy cérnázott, fésült vagy kártolt fonalakból kreppvagy vászonkötésben állítják elı. Nıi ruhákat készítenek belıle. krepp pamutszövet - Közepes finomságú fonalakból kreppkötésben szıtt, közepes vastagságú pamutszövet. Nıi ruhák és férfiingek alapanyaga. krepp selyemszövet - Selyem típusú szövet, amely természetes selyembıl vagy mesterséges szálasanyagokból készül és gyártásában különbözı technikákkal és különbözı fonalkombinációkkal érik el a krepp hatást. Nıi ruhák, blúzok, kabátok alapanyaga. kreppelés - Fıleg selyemszöveteknél használt kikészítési eljárás. A laza állapotú szövetet lúgos fızéssel zsugorítják, majd dekatáló gépen gızölik. Az eredmény egy jellegzetes, szemcsés szövetfelület. kreppfonal - 1. Erısen sodrott, egyenetlen vastagságú rugalmas fonal. 2. Érdes felülető, rugalmas díszítıfonal, aminek fonásánál igen nagy (1200-1500/m) sodratszámot alkalmaznak. Kreppszövetek készítésére használják. kreppkötés (szövésben) - Vászon- vagy sávoly-, esetleg más kötésbıl levezetett kötés, amelynél kötéspontokat adnak hozzá az eredeti kötésmintához ill. vesznek el abból, úgy, hogy a mintaelem ismétlıdései zavaros felület eredményezzenek, ne legyen felismerhetı mintázat, ugyanakkor a szövet mindkét oldala használható legyen. A szövet felülete rücskös, amit az erısen sodrott fonalak alkalmazása okoz; mind a láncban, mind a vetülékben 1:1 vagy 2:2 arányban Sés Z-sodratú fonalak váltakoznak. Az ilyen szöveteket nıi ruhák és férfiöltönyök készítésére használják. krepp-maroken - Könnyő, finom bordázatú, vászonkötéső selyemszövet. A láncfonal fényes selyem, a vetülék váltakozva S ill. Z sodratirányú selyem kreppfonal. Nyári nıiruha-anyag. kreppszalag Viszkóz vagy poliamid filamentfonalból kreppkötésben szıtt szalag, amely így enyhén zavaros felületet mutat. Szélei gyakran eltérı színőek. Szélessége 820 mm. A konfekcióipar használja fel. krepp-szatén - Atlaszkötéső, fényes felülető selyem típusú szövet, apró kreppkötéső mintákkal. Nıi ruhák anyaga. krepp-voál - Könnyő, rugalmas gyapjúszövet jellegzetesen kreppes, érdes felülettel, amit
erısen sodrott fonalak használatával érnek el. Panama -, lépcsıs sávoly- vagy más kötésmódban készül és nıi ruhák célját szolgálja. krétacsík minta - Többnyire gyapjú típusú szöveteknél alkalmazott mintázat. Legkevesebb négy, finom fehér fonalból készült szaggatott hosszanti csík az enyhén bolyhozott sima gyapjúszövetben. Férfiötönyök, nıi ruhák és kosztümök készülnek ilyen mintázatú anyagból. kreton, karton - Durva, nehéz, vászonkötésben szıtt, enyhén szemcsés felülető pamut típusú szövet. Többnyire színnyomott mintával készül és függönyök, bútorvédı huzatok, olcsó ingek és nıi ruhák készítésére használják. A "karton" elnevezés csak a magyarban használatos; a "kreton" francia eredető, a franciaországi Cretonne helység nevébıl származik, ahol elıször készítettek ilyen szövetet len lánc- és kender vetülékfonalakból. krimmer - A karakül bárány fürtös bundáját utánzó, plüss technikával készült szövet, fényes, felvágatlan, igen hullámos és fürtökben rögzített hurkocskákkal, amikhez a láncban moher vagy cheviot gyapjút használnak. Az alapszövet lánc- és vetülékfonala pamut. Nıi kabátokat, gallérokat, sapkákat készítenek belıle. krinolin - Nagyon szélesen elálló szoknya, amit alatta viselt kemény (pl. lószırbıl készült) alsószoknyával, fémhuzalból készült abronccsal vagy halcsontokkal merevítettek ki. Nagyon divatos volt a rokokó és a barokk korban. krisztallin - Könnyő, olcsó, közepesen finom, többnyire egyszínő, mind a láncban, mind a vetülékben ritka beállítású selyem típusú szövet. Nıi ruhák és blúzok, emellett színházi jelmezek alapanyaga. krombi, crombie - Eredetileg az angol Crombie gyár által bolyhozott, lágy téikabát-szövetére (flokon) használt márkanév. Kettıs szövet, amelynek jellemzıje a mélyen rovátkolt mintázat a színoldalon. kulikabát - Egyenes szabású, rendszerint a csípıig érı, bı, a végüknél enyhén szélesedı ujjakkal készült önálló nıi kabát. Az elnevezés a kínai kulikra utal, akik ehhez hasonló kabátot viseltek. külsı képi hibák - A gyártási folyamatban (a kelmeképzés ill. a színezés-kikészítés során) keletkezı, látható hibák a kelmében. A kelmék osztályba sorolhatósága érdekében ezeket szabványokba foglalták.
L lábszárvédı - Lábfej nélküli harisnya. Az alsó végére egy, a talpra illeszthetı rögzítı pántot varrnak, a felsı szegélye gumizott vagy lehajtható. Egyes sportoknál használják. lakk-kikészítés - Selyem típusú szöveteken alkalmazott kikészítési eljárás. A szövetre viaszt és mőgyantát visznek fel, ami sima, fényes, lakkszerő felületet eredményez. lámagyapjú - A tevefajtákhoz tartozó, DélAmerikában élı láma szıre. Az állat bundáját egyenes, meglehetısen merev felszırök és puha, göndör pehelyszırök alkotják. Kétévenként nyírják, hogy meghagyják az állatoknak az idıjárás viszontagságai elleni védelmet; nyírásonként egy-egy állatról 2-4 kg gyapjút nyernek. Nıi és férfiruhák, felöltık, bélésanyagok, takarók készítésére használják. Lamé - Általános elnevezése a fényes felülető, atlaszkötéső selyem típusú szöveteknek vagy az ugyancsak fényes, sima, a felületen nagy fonallebegésekkel (atlaszfektetéssel) készült láncrendszerő kötött kelméknek. Laméfonal - Fényes, fémezett díszítıfonalak győjtıneve. Lamészövet - Fényes, szemcsés felülető selyem típusú szövet, amit laméfonalak felhasználásával készítenek. Többnyire az egész szövetfelület egységes, de lehet mintás is. laminált kelme - Rugalmas poliuretán habbal bevont kelme. A bevonás hıhatással történik, a habréteg felülete megolvad és nagyon ragadós lesz, így a habszivacs réteg a teljes felületen ráragad az alap- (ún. hordozó) kelmére, ami lehet szövött, kötött, vagy nemszıtt textília. Az így készült laminált kelme rugalmas, terjedelmes, légáteresztı és jó hıszigeteléső anyag. Igen sok célra használják a ruházati iparban. lampasz - Fényes, 6-15 mm széles fonatolt szalag, esetleg mintázó fonalakkal, vagy hosszában futó töltıfonalakkal díszítve. Egyenruhák, társasági öltönyök nadrágjának díszítésére használják. láncbársony - Két láncfonal-rendszerbıl és egy vetülékfonal-rendszerbıl készített kettıs szövet. Az egyik láncfonal-rendszerbıl a szövet felületén hurkokat képeznek, amiket felvágnak. A szövet maga készülhet vászon-, sávoly-, vagy atlaszkötésben, vagy ezekbıl levezetett valamilyen más kötésmódban. A hurkokat vágóéllel ellátott pálcákkal készítik, amelyeket vetülékfonal helyett vetnek be a szádnyílásba, és kihúzásukkor felvágják a rajtuk képzıdı láncfonal-
hurkokat - így alakul ki a bársonyos száltakarójú felület. Ezt követıleg a másik láncfonal-rendszerbıl képeznek szádnyílást, amibe rendes vetülékfonalat vetnek be - ez alkotja az alapkelmét. Ilyen szövetbıl nıi ruhákat, kabátokat, férfizakókat, bútorhuzatokat, valamint dekorációs szöveteket készítenek. Lancé - Második láncfonalcsoporttal létrehozott hosszanti, csíkszerő mintázat. Nagyon kicsi a mintaeleme, így egyszerő, aprómintás díszítésre (pl. kis virágok, geometriai formák, pöttyök stb.) alkalmas. Lásd még: broché. láncfonal - Szövetben vagy láncrendszerő kötött kelmében a kelme hosszában (a kelme szélével párhuzamosan) húzódó fonal. A szövetben rendszerint kevésbé hullámos, mint a vetülékfonal, ezért egy kis mintából is meg lehet állapítani, hogy melyik a láncfonal. lánckötéses szövet - Olyan szövetek győjtıneve, amelyekben a láncfonal-kötpontok vannak túlsúlyban. láncolás (kettlizés) - Értékes kötöttáruk varrásánál alkalmazott eljárás. Az összevarrandó kötöttkelme-darabok szélén a szemeket egy tősor tőire tőzik fel (az összevarrandó rétegek szemeit egymás elé). A tősor elhalad a gép varrótője elıtt, a varrótő az eléje kerülı minden egyes feltőzött szempárt átölti, és így az egymás mellett elhelyezkedı szempárokon folyamatos láncöltéső varratot készít, ezzel erısítve össze a két (vagy több) réteget. Nagyon szép, egyenletes varrat képzıdik így, és mivel az öltések minden szemet megfognak, a varratból szemfutás nem indulhat el. Fıleg gallérok felvarrásánál alkalmazzák. A "kettlizés" elnevezés eredete a német "ketteln" igére vezethetı vissza, amelynek jelentése: láncol. láncoldalú atlaszkötés - Olyan atlaszkötés, amelynek mintaelemében azok a kötéspontok vannak túlsúlyban, ahol a láncfonal a vetülékfonal fölött van. láncoldalú kötésmód (szövetben) - Olyan mintaelem a szövetben, ahol azok a kötéspontok vannak túlsúlyban, ahol a láncfonal a vetülékfonal fölött van. láncoldalú sávolykötés - Olyan sávolykötés, amelynek mintaelemében azok a kötéspontok vannak túlsúlyban, ahol a láncfonal a vetülékfonal fölött van. láncöltés - A láncöltés a varratok egyik alapvetı öltéstípusa, amelynek sokféle változata van. A legegyszerőbb, egyfonalas, egyszerő láncöltésben a fonal mindig önmagát
hurkolja át és ezek a hurokkapcsolódások az átvarrt kelme egyik oldalán sorakoznak. Az ilyen varrat az egyik végérıl fejtıdik, ezért tartós varrások készítésére nem használják. Tartós összeerısítésre több fonalból alkotott láncöltéseket használnak, amelyek között olyan is van, amely egyúttal a kelmeszél beszegésére is alkalmas. A láncöltéső varratok elınye, hogy nyúlékonyak, ezért kötöttáruk varrására elıszeretettel ezeket használják. láncrendszerő kötés - Eljárás, amely különbözı kötéselemekkel (szemekkel, hurkokkal, kiegészítı fonalakkal stb.) a láncrendszerő kötés technikájával állít elı láncrendszerő kötött kelmét. láncrendszerő kötött bélés - Egyszínoladalas láncrendszerő kötött kelme, amelybe vastag, laza sodratú láncfonalakat fektetnek be úgy, hogy ezekbıl a fonalakból szemek nem képzıdnek, azokat csak az alapkelme szemlábai fogják le, de amelyek a kelme fonákoldala felıl felbolyhozhatók és így a kelme hıszigetelése javul. Meleg bélések készítésére használható. láncrendszerő kötött kelme - Olyan kötött kelme, amely alapvetıen a kelme hosszában húzódó fonalakból, ill. az ezekbıl képzett és egymáshoz kapcsolódó szemekbıl áll. Ellentétben tehát a vetülékrendszerő kötött kelmével, a láncrendszerő kötött kelme még elvileg sem készíthetı el egyetlen fonalból, hanem elıállításához legalább annyi fonal kell, ahány szempálcából áll a kelme. A láncfonalakból egyidejőleg készülnek az egymás melletti szemek. Több láncfonalrendszer alkalmazásával és azokon belül különbözı fonalak használatával, a fonalbefőzés rendjével, a fonalaknak a tőkhöz viszonyított, az elérni kívánt kötésmódnak megfelelı mozgatásával stb. igen sokféle mintázatú és tulajdonságú kelme, a legkülönbözıbb ruházati, lakástextil és mőszaki célokra használható termék állítható elı. lángcérna - Díszítıcérna, amelyben két szín meghatározott távolságokban váltakozik. Ez a színhatás két különbözı színő fonal összecérnázásából ered, amelyeket különbözı sebességgel adagolnak, így a nagyobb sbességgel bevezetett fonal körültekercseli a másikat és helyenként letakarja annak színét. lángmentesítı kikészítés - Kikészítési eljárás, amelyet tőzveszélyes helyeken dolgozó személyek ruháinak és lakástextíliák anyagainál alkalmaznak. A megfelelı vegyszerekkel így kezelt kelmék elszenesednek, ha tőz éri ıket, de nem segítik elı a tőz tovaterjedését.
lánykaruha - 7–15 éves kislányok viselete. Szabása, mintázata és színei az ilyen korú lányok ízlésvilágának és fizikai adottságainak felel meg. A 16–18 éves lányok ruházatának kivitele mind a szabás, mind a méretek tekintetében a felnıtt nık ruháihoz hasonló. lapszoknya - Olyan egyszerő szabású szoknya, amelynek eleje két rétegbıl áll, és a felsı rétegét az alsón áthajtva a derékon rögzítik. Lehet végiggombolós vagy csak az övrészen megkötıs kivitelő. Lara-stílus - A Doktor Zsivágó c. film által inspirált divatstílus: jellemzıje a hosszú kabát, melynek a háta széles, vagy derékban enyhén szőkített, az elején kozák-stílusú díszes záródás van. Laskas - Nagyon sőrő beállítású, a legkisebb mintaelemő háromfonalas sávolykötésben szıtt, tömör szerkezető szövet. Leggyakrabban gyapjú típusú szövetben alkalmazzák. Lasztex - Burkolt gumifonal felhasználásával készült rugalmas (általában láncrendszerő kötött, ritkábban szövött) kelme, fıleg fürdıruhák és főzık anyaga. A "Lastex" eredetileg ilyen jellegő kelmék márkaneve volt. lavable - Puha, könnyő, sima felülető, vászonkötéső, selyem típusú szövet. A láncban 2-2 S- ill. Z-sodratú fonal váltakozik, a vetülékfonal szokványos sodratszámú. Fehérnemők, könnyő nıi ruhák készülnek belıle. legging - Kötött, tömlı alakú ruhadarab, rugalmas, bı, olyan, mint egy lábfej nélküli harisnyaszár, de a boka alá ér. Lehet egyszínő vagy mintásan kötött, készülhet különféle nyersanyagokból. Az 1990-es években lett divatos kelléke a nıi ruhatárnak. leggings – a szők, bokáig érı nadrág, mely leginkább egy lábfej nélküli vastag harisnyára emlékeztet, továbbra is tartja a hadállásait. Sok molett hölgy azonban tévesen gondolja, hogy a bı felsırész alól kikandikáló cicanadrág karcsúsít. Ez a viselet csak hosszú, vékony lábakon mutat jól. Feketében vagy ezüstszürkében lehet a szezon menı darabja, a merészebbek még csipkéset is felvesznek. Ám vigyázat: nehogy inkább közönséges, mint elegáns legyen az összhatás. lemberdzsek - 1. Csípıig érı, ott összeszőkülı, felül zárt, kiskabát helyett hordott ruhadarab. 2. Egyenes szabású, bı, derékig érı sportos kabát, alul és az ujjak végén kötött pánttal rendelkezik, vagy zsinórral összehúzható. Az eleje nyomógombbal vagy húzózárral záródik. Az elnevezés az amerikai angolból
származik: a "lumberjack" jelentése: favágó, mert ık hordtak ilyen ruhadarabot. lemberdzsek stílus A lemberdzsek szabásvonalához hasonlı egyenes, bı, sportos, derékig érı blúz vagy kosztümkabát. len - Mérsékelt égövi, egynyári növény, fıleg az északi féltekén termesztik és már az i. e. 4. században is ismerték. Az egyiptomiak lenszövetbıl készült ruhát hordtak, lenszövetbe burkolták a múmiákat és lenszövetbıl készült párnákat is találtak óegyiptomi királysírokban. A textilipar által használható rostokat a rostlen szárából nyerik, ezért ez a szálasanyag a háncsrostok csoportjába tartozik. A rostlen 0,6-1,2 méter magasra nı. A rostok nagy arányban, 85 %ban tartalmaznak cellulózt. Elsıdleges megmunkálása (áztatás, törés, tilolás, gerebenezés) meglehetısen munkaigényes mőveletsor. A lenszövetek nagyon erısek, fényesek, hővös tapintásúak, könnyen moshatók. Fı gyártóik belgiumi, hollandiai, írországi, franciaországi, valamint a volt Szovjetunióhoz tartozó országok üzemei. Lenszövetekbıl (amelyek sokszor poliésztert is tartalmaznak) nyári ruhákat, ágynemőket, asztalnemőket, dekorációs, valamint mőszaki szöveteket gyártanak. len típusú szövet - Lenbıl vagy lennek pamuttal vagy mesterséges szálakkal való keverékébıl készült szövet, amely azonban megtartja lenszerő jellegét: természetes fényét, simaságát, a lenszálak egyenetlenségeibıl eredı egyenetlenségét. Meglehetısen kemény, hővös tapintású. Nem nagyon nedvszívó, de ellenáll a szennyezıdésnek és könnyen mosható. Alsóruházat, nıi ruhák, kosztümök, férfiöltönyök, munkaruhák és mőszaki textíliák készülnek belıle. lenfonal - A gerebenezett lenfonal elnevezése. Egyenletes és sima fonal. lenvászon - Vászonkötésben készült lenszövet. Ruhaanyag, ágynemők és egyéb háztartási textíliák anyaga. Egyike a legısibb szövetfajtáknak. lépcsıs sávoly - A lépcsıs vagy megszakított sávoly a sávolykötésbıl levezetett kötés, amelynél a sávoly meghatározott láncfonalcsoportonként megszakad és a következı láncfonal-csoport kötése ellentétes keresztezıdéssel (éles váltással) illeszkedik. A második láncfonal-csoportban a sávolyátló az elızıvel egyezı irányban halad a mintaelem határáig. Attól függıen, hogy hányadik láncfonalnál szakad meg a sávoly, két-, három-, vagy négylépcsıs sávolyról beszélünk. Ezt a kötésmódot pamut, gyapjú és selyem típusú szöveteknél egyaránt
használják, például kord és gabardin jellegő szöveteknél is. lépcsızetes szoknya - Lefelé bıvülı szoknya, amely vízszíntesen egymás alá dolgozott anyagcsíkokból áll. Lefelé szélesedı vonalát annak köszönheti, hogy az egyre hosszabb kelmecsíkokat ráncolva varrják az elızı szinthez. lepedıvászon - Könnyő, sőrő beállítású pamutvagy lenszövet. Finom fonalakból vászonkötésben készül. Ágynemő készítésére szolgál. létrás szalag - Viszkóz- és pamutfonalból készült fonatolt szalag ép szélekkel, egy olyan fonalrendszerrel kiegészítve, amely a 4-10 mm távolságban lévı széleket a létra fokaihoz hasonlóan szakaszosan kapcsolja össze. Egyszínő, sima felülető, mindkét oldala egyforma. Ruhadarabok díszítésére szolgál. Levantine (pamut) - Finom, sima, meglehetısen kemény fogású, vászonkötéső pamut típusú szövet, jellemzıen színnyomott. Nıi ruhákat készítenek belıle. Levantine (selyem, színnyomott) - Könnyő, vászonkötéső selyemszövet valódi selyembıl, többnyire színnyomott mintázatú. Nıi ruhák alapanyaga. Az elnevezés a Földközi-tenger keleti partvidékét jelentı Levante francia változatából ered. Levantine (vékony) - Valódi selyembıl készült könnyő, sima, fényes, sávolykötéső selyemszövet. V. ö. levantine (vastag). Nıi ruhaanyag és bélésszövet. Az elnevezés a Földközi-tenger keleti partvidékét jelentı Levante francia változatából ered. levasalt hajtás - Éles szélő hajtás a kelmén, amit vasalással állítanak elı. levezetett kötés (szövet) - Az alapkötésekbıl (vászon-, sávoly- ill. atlaszkötésbıl) származtatott szövet-kötésmód, amit az alapkötéshez újabb kötéspontok hozzáadásával ill. egyes kötéspontok eltávolításával, esetleg a fonalak más elrendezésével nyernek. libéria - Fıúri házi személyzet egyenruhája. Fı alkotórészei: frakk, a térd alá érı nadrág és térdharisnya. A középkorban színei a fıúr címerének színeit tükrözték. Az egyenruha bevezetése elıtt a katonák is libériát viseltek. Liberty - Könnyő, fényes, sima felülető, hét- vagy nyolcfonalas atlaszkötéső selyem típusú szövet, közepes finomságú fonalból. Nıi ruhák, blúzok, kosztümök készítésére, bélések céljára, továbbá dekorációs szövetként, divatos öltözetkiegészítık készítésére használják.
linon - Könnyő, sima, vászonkötéső, pamut típusú szövet, mind a lánc, mind a vetülék finom pamutfonalakból készül. Alsóruházati cikkek készítésére használják. linter, gyapotpihe - Nagyon rövid, 8 mm-nél rövidebb gyapotszál, ami a gyapot magtalanítása (egrenálása) után visszamarad. Az ilyen rövid szálak már nem fonhatók, ezeket cellulózgyártásra használják fel a cellulóz alapú (ún. regenerált) mesterséges szálak gyártásában. liturgikus öltözet - Egyházi emberek ruházata. Különbözı változatai alakultak ki a keresztény egyház történelmi fejlıdése során a 9. század végéig. Színeit az egyházi hierarchia és a végzett szolgálat határozza meg; Használatos színek a fehér, vörös, zöld, lila, fekete, arany, míg sárgát és kéket nem használnak. lóden - Közepes súlyú vagy nehéz, vastag, erıs, bolyhozott, telt fogású, kártolt fonalból szıtt gyapjú típusú szövet. Többféle típusa van, attól függıen, hogy milyen hosszú száltakaró borítja. Jellegzetes színei az olívzöld, a barna, a zöld, a szürke, a melanzs.Munka-, vadász- és sportkabátok anyaga. A nyári viseletre szánt lódenszövet könnyebb, vászon-, cirkászvagy mintás sávolykötésbenkészül. A divatlóden puha tapintású, alacsony száltakaró borítja, ami enyhén eltakarja a szövet vászon-, laskas vagy cirkász kötéső szerkezetét. Többnyire mintázott. A trikólóden közepes súlyú, rugalmas tapintású, igen rövid száltakaróval, ami látni engedi a trikókötéső szövetszerkezetet, a hátoldala pedig nemezelt. A téli lóden nehéz, rövid száltakarójú, de ez teljesen elfedi a sávolykötéső szerkezetet. Az elnevezés a régies német "Lode" szóból származhat, aminek egyik jelentése: szırcsomó, de az ausztriai Loderers hegyvidékrıl is kaphatta a nevet, ahol eredetileg készítettek ilyen szövetet. Lásd még: ulster-szövet. lódenszövet - Közepes súlyú, durva fogású gyapjúszövet, különösen hosszú száltakaróval, amelyben a szálak kis nyalábokat alkotnak. A szövet vászon- vagy sávolykötésben készül, kártolt fonalból. Sportos lódenkabátokat készítenek belıle. London-stílus - Londoni eredető, gyakran ellenszenvesen eltúlzott "fiatalok divatja", sötét, fáradt színekben. lószır - Hosszú, vastag, rugalmas szırszálak a ló farkából és sörényébıl. A farokszırök akár 88 cm, a sörényszırök 45 cm hosszúak is lehetnek. A konfekcióiparban alkalmazott merevítı bélésszövetek gyártására
használják (vetülékfonalként). Az állat testét borító szırbıl matractömést készítenek. lószırszövet, lószırszita - Közepes súlyú szövet, amit pamut láncfonalakból és lószır vetülékfonalakból vászonkötésben szınek és kabátok közbéléseként használnak, ahol a formatartás mellett a rugalmasságot is biztosítja. A lószır simasága miatt, a csúszás megakadályozására impregnálni is szokták. Újabban a lószır helyett szintetikus filamentfonalat is használnak. lovagló-hasíték - Hosszú, az övig felnyúló hasíték a zakó vagy kabát hátulján, a tetején gyakran gombbal záródik. lovaglókabát - Sportos, magasan záródó, egy- vagy kétsoros zakó, kis mérető hajtókával, négy vagy több gombbal záródik. A hátán egy vagy két hosszú hasíték van. Rusztikus, jól láthatóan mintázott kártolt szövetbıl készítik. lovaglónadrág - Lovagláshoz viselt férfi- vagy nıi nadrág, pamut vagy gyapjú típusú szövetekbıl készül. A combnál erısen kiszélesedik, a térdnél elkeskenyedik és a lábszárnál szőkre szabott, hogy rá lehessen húzni a csizmaszárat. A lépésben és az ülepnél rávarrott erısítı foltot helyeznek el. Az 1980-as évek elején megjelent a nıi divatnadrágoknál is. lovaglóruha-szövet - Nehéz, telt fogású, de merev gyapjúszövet, durva, jól kivehetı átlós bordázattal, hangsúlyozott sávolykötésben. A hátoldalát néha bolyhozzák. Vetülékfonalként fésült muliné fonalat, vagy kártolt fonalat használnak. Nadrágok, gyakran lovaglónadrágok, valamint sportos zakók készítésére használják. Low-cut melltartó - Olyan melltartó, amelyen a kosár alatt nincs pánt, vagy ha van, csak egy keskeny csík, így az mélyen kivágott ruhákkal is hordható. lúgkrepp - Közepes finomságú fonalakból készült könnyő, vászonkötésben szıtt pamut típusú szövet, amelynek felületén jellegzetes hosszanti vagy keresztirányú hullámosság (lásd: hullámosítás) látható. Ezt nátronlúgos kezeléssel érik el, ami a pamutszálak zsugorodását okozza. A lúgot minta szerint nyomják rá a szövetre, ezért csak helyenként jön létre a zsugorodás - ez idézi elı a hullámosságot, a krepp hatást. A szövetet emellett többnyire színnyomással is ellátják és nıi és gyermekruhákat, strandruhákat, ágynemőket készítenek belıle. Luxor - Nehéz, sőrő szövéső, sávolykötéső selyem típusú szövet, többnyire mindkét oldala használható. Valódi selyembıl, erısen sodrott láncfonalakból, kettıs vetülékkel készül. Nıi ruhák és blúzok alapanyaga.
lüszter - Könnyő, fényes, nyúlékony, kissé érdes felülető, finoman porózus gyapjú típusú szövet. Rendszerint vászonvagy panamakötésben, ritkábban sávolykötésben készül. Mind a láncban, mind a vetülékben finom, fényes gyapjú- vagy moherfonalakat használnak. Régebben készítették pamut lánc- és durvább moher vagy fényes vetülékfonalakból is. Eredetileg bélések és munkaruhák készítésére használták, ma nıi ruhákat és férfiöltönyöket készítenek belıle.
Az elnevezés a francia "lustre" (ejtsd: lüsztr) szóból ered, aminek jelentése: fény, ragyogás. Lycra - A szegmentált poliuretánból készült, nagy rugalmas nyúlású elasztán fonalak csoportjába tartozó, a DuPont cég által gyártott fonal márkaneve. Burkolt és burkolatlan formában rugalmas nıi fehérnemők, egészségügyi harisnyák és más rugalmas textíliák készítésére használják.
M adapolam (eredeti) Eredetileg durva, sávolykötéső pamutszövet, alsóruházati alapanyag. Nevét a kelet-indiai Madapolam városról kapta. Újabb változatát lásd: madapolam (újabb). ako-batiszt - Finom, könnyő, áttetszı, sőrő szövéső, vászonkötésbenszıtt pamut típusú szövet, amit hosszú szálú mako-pamutból font fésült fonalból állítanak elı. Alsóruházat, blúzok és nıi ruhák készítésére használják. Macintosh - Gumizott szövetbıl készült esıkabát. Nevét a brit Charles Macintosh-ról kapta, aki 1820-ban szabadalmaztatta ezt a vízhatlan szövetfajtát. madapolam (újabb) - Finom fonalakból, sőrő beállítással, vászonkötésben készült puha pamut típusú szövet. Hímzések alapanyagául, zsebkendık és kiváló minıségő nyomottáruk készítésére szolgál. Madeira hímzés - Finom batisztra vagy lenszövetre készült fehér, lyukacsos hímzés, amely folytonos indaszerő mintázatot eredményez. Nıi ruhák, blúzok, gallérok, kézelık, terítık stb. díszítésére használják. madrasz - Egyenetlen fonalakból készült könnyő, ritka szövéső, vászonkötéső, pamut típusú szövet. Nıi nyári ruhák, blúzok alapanyaga. Nevét az indiai Madras városáról kapta, ahol eredetileg készítették. Madrasz-csíkozás - Szabálytalanul elhelyezett, sokféle fakó színbıl álló csíkok fehér alapon. Többnyire pamut típusú szöveteken alkalmazzák. Nevét az indiai Madras városáról kapta, ahol eredetileg készítették. Madrasz-minta - Nagy léptékő, többnyire szabálytalan elrendezéső négyszög-mintázat, sokféle természetes indiai színnel átszıtt fehér alapon. Nevét az indiai Madras városáról kapta, ahol eredetileg készítették. magas derék - Ruhadarab derékvonala, amely a viselıje valóságos derékvonalánál magasabban helyezkedik el. Ellentéte a süllyesztett derékvonal, amely viszont a derékvonal szokásos helye alatt van. magasan szabott bevarrott ujj - Olyan bevarrott ujj, amelynek ujjaköre a nagy tengely irányában elnyújtott ellipszis alakú. Egy vagy kétdarabból készítik. A meghosszabbított ujjakör miatt a sonka-ujj egy változata. mako pamut - Kiváló minıségő, 30-34 mm szálhosszúságú, felsı-egyiptomi pamutfajták
győjtıneve. Igen jó minıségő pamutfonalak készítésére használják. Mako-szatén - Finom, könnyő, sőrő szövéső, atlaszkötésbenszıtt, sima, fényes felülető pamut típusú szövet, amit hosszú szálú mako-pamutból font fésült fonalból állítanak elı. Alsóruházat, blúzok és nıi ruhák készítésére használják. makramé - Az egyik legısibb, valószínőleg arab eredető kelmeképzési technika: fonalak kézi csomózással létrehozott, csipkeszerő hálózata. Ókori eredető, Európába már közvetítéssel jutott el (legszebb példái a 15.16. századi Itáliából és Spanyolországból származnak). Készítéséhez leggyakrabban pamut-, len- és gyapjúfonalat, sokszor színes és aranyozott fonalat használtak. Mai változatait dekorációs anyagként és ruhadíszítésre használják. mancheron - Kis, rövid, a vállat eltakaró kimonóujj rövid kabátokon, pulóvereken vagy ruhákon. Manchester - Közepes súlyú vagy nehéz, meglehetısen durva fogású pamut típusú szövet, egyforma szélességő, kiemelkedı és felbolyhozott hosszanti csíkokkal. Láncfonala finom cérna, kettıs vetülékfonala durvább egyágú fonal. A vetülékfonalak egyikét felvágják, így gızölés, appretálás, kefélés után kiemelkedı bolyhréteget alkot a szövet felületén. Ezeket a szálakat a fonákoldalon appretálással rögzítik. Munka-, sport- és gyermekruhák alapanyaga. Az elnevezést az angliai Manchester városáról kapta, ahol elıször készítettek ilyen szövetet. Mandarin-kabátszövet - Nehéz, meglehetısen kemény fogású, gyapjú típusú kettıs szövet, vízszerő fénnyel; alacsony száltakarója elfedi a szövet háromfonalas sávolykötéső szerkezettét. Télikabátok készítésére használják. A "mandarin" nevet európaiak adták; így nevezték a feudális Kínában a magasrangú hivatalnokokat. mandzsettás ujj - Alsóruha, ing, vagy kabát ujja, amelynek alsó vége kézelıben végzıdik, hogy szőkítse a csuklónál, vagy díszítsen. manilakender (Musa textilis), abaca – 1. A szerkezeti rostok körébe tartozó szálasanyag, amelyet egy trópusi évelı növény leveleibıl nyernek. Igen nagy szilárdságú, ellenáll a hajlítgatásoknak, a rothadásnak és a sós víznek. 2. 2. a banánfélék (Musaceae) családjába tartozó rostnövényfaj, a szizál után a második legfontosabb levélrostnövény, amelynek rostját azonban a
legtöbb más levélrostnövénytıl eltérıen a növény levélnyele adja. A Fülöp-szigeteken ıshonos növény kötéláru készítésére alkalmas rostja miatt a XIX. században vált fontossá. 1925-ben a hollandok Szumátra szigetén kezdték termeszteni, majd az USA Mezıgazdasági Minisztériuma létesített ültetvényeket Közép-Amerikában. Minthogy a II. világháborúban a szövetséges hatalmak nem juthattak hozzá a fülöp-szigeteki manilakenderhez, az amerikai termelés nagymértékben megemelkedett; a világ legnagyobb manilakender-termelıje mindazonáltal a Fülöp-szigetek maradt. A manilakender nagyon hasonlít közeli rokonához, a banánhoz (M. sapientum). A manilakender gyöktörzsébıl mintegy 25 húsos, kb. 5 cm átmérıjı, rost nélküli hajtást hoz. Ezeket 12-25 levél veszi körül, amelyek hüvelyszerően egymásba ékelıdı módosult levélalapjai (a levélhüvelyek) lágy (nem fás) álszárat alkotnak. Az álszár átmérıje 30-40 cm lehet. A hosszúkás, kihegyezett levéllemez színe élénkzöld, fonáka sárgászöld, hossza 1-2,5 m, legnagyobb szélessége 20-30 cm. maratott minta - Helyenként áttetszı részekbıl álló mintázat, amelyet pl. úgy érnek el, hogy két különbözı nyersanyag keverékébıl készült kelmére egy olyan vegyszerrel nyomják a mintát, ami az egyik nyersanyagot oldja vagy szétroncsolja, a másikra nézve ártalmatlan. Egy másik eljárás szerint ezzel szemben az egyetlen anyagból készült kelmére a mintának megfelelıen olyan védıanyagot nyomnak, ami az ezt követı vegyszeres fürdıben a fedett részeken megakadályozza az alapanyag kimarását, a védetlenül maradt részeken viszont lyukak keletkeznek. Ily módon csipkeszerő mintázat érhetı el. Marengo - Közepes súlyú vagy nehéz, puha gyapjú típusú szövet, finom bolyhos felülettel, ami elfedi a szövet négy- vagy hatfonalas sávolykötéső szerkezetét. Finom kártolt vagy fésült fonalból készítik, amely 95 %-ban fekete és 5 %-ban fehér gyapjúszálakat tartalmaz, ezért a kész szövet nem teljesen fekete. Férfiöltönyök, nıi kosztümök és ruhák készítésére használják. Nevét az olaszországi Marengo városáról kapta. Markizett - Laza beállítású, vékony, csaknem átlátszó pamut típusú szövet, erısen sodrott fonalakból, gyakran forgófonalas kötésben készül. Nyári ruhákat és függönyöket készítenek belıle. Marlene Dietrich-stílusú nadrág - Könnyő, puha, szép eséső szövetbıl vagy kötött kelmébıl készült nıi nadrág, az ülepnél feszül, a szárai ezzel szemben bıvek és boka alá érnek. A
híres filmszínésznı, Marlene Dietrich viselt ilyen nadrágot az 1930-1940-es években. marmoré - Szövetek vagy kötött kelmék mintázási módszere, amellyel nem kifejezett motívumokat, hanem ton-in-ton hatású finom, márványszerő erezetet lehet elérni. Elıállítható díszítıfonalakkal (csomós vagy nyomott fonalakkal) vagy jacquardmintázással. Könnyő nyári nıiruha-anyagok mintázására használják. maroken - Finoman bordázott, kreppes hatású selyem típusú szövet, nagy láncfonal- és ritka vetülékfonal-sőrőséggel. Jellegzetes felületét a vetülékben S-sodratú és Z-sodratú fonalak 2:2 arányú bevetésével érik el. Bélésszövetként, valamint nıi ruhák anyagaként, nehezebb változatban kosztümök és kabátok anyagaként használják. Lásd még: krepp-maroken és marocain, crepe marocain. maroken szatén - Nehéz, finoman szemcsés felülető selyem típusú szövet, a hátoldala sima és fényes. A láncban meglehetısen durva valódi selyemfonalat vagy viszkóz filamentfonalat használnak, a vetülék pedig ondé cérna, vagy váltakozva S- és Z-sodratú fonal. Kötésmódja sávoly-, ripsz- vagy atlaszkötés. Nıi ruhák készítésére használják. masni - Szalagból készült csokor, mely két lepkeszárnyszerő hurokkal és a szalag két kiálló végével alkot csomót. Díszítésre, illetve a ruhadarab nyakán vagy más részén, mint záróelem használatos. matlaszé - Közepes súlyú, dombormintás selyem típusú szövet, a hátoldala sima vagy bolyhozott. Selyembıl és részben pamut-, gyapjú- vagy szintetikus fonalból készül. Kettıs szövet, a felsı szövet lánca a minta szerint kapcsolja össze a két szövetet. Az alsó szövetben használt nagyobb sodratú fonalak a kikészítésnél összehúzódnak, ennek következtében a felsı szövet hullámos, párnás felülető lesz. Nıi házikabátok készítésére és dekorációs szövetként használják. Az elnevezés ez egyik értelmezés szerint a francia "matelasser" szóból ered, aminek jelentése: kipárnáz; más értelmezés szerint az arab "matlasz" szóból származik, ami ágykárpitot jelent. matrac damaszt - Sima, sőrő, fényes felülető len típusú szövet, finom fonalakból jacquardmintával szövik. Matrachuzatként használják. matrachuzat - Közepes súlyú, sima, sőrő szövéső, fényes felülető len típusú szövet tört sávoly kötésben, ami különbözı szélességő hosszanti csíkokat eredményez. Matrachuzatként használják.
matring, motring - Fonalkiszerelési forma: fonalköteg, amelyet motollára történı feltekercseléssel állítanak elı, majd arról levéve különbözı célokra alkalmazzák, pl. fonalszínezéshez, vagy a fonalfinomság méréshez. Ez utóbbi esetben meghatározott hosszúságú fonalat tekercselnek fel a motollára és az így készített matring tömegét mérik meg, majd a fonalhossz és a tömeg ismeretében számítják ki a finomsági számot. (Lásd: direkt fonalfinomság, indirekt fonalfinomság.) matrózblúz - Nagy, téglalap alakú, hátul a lapockáig lehajló gallérral (lásd: matrózgallér) készült blúz, a gallér csúcsát elöl egy csokornyakkendı-szalag zárja le. matrózgallér - Többnyire fonatolt szalaggal díszített nagy, széles, téglalap alakú lehajtott gallér, amely hátul a lapockákig ér le. Elöl a gallér csúcsát csokorra kötött sálszerő nyakkendı zárja le. Nıi és gyermekruházat tartozéka lehet. Lásd még: matrózblúz. matt nyomás - Kelmék színnyomásának egy eljárása, amikor a fényes felületre minta szerint pigment részecskéket nyomnak. A mintázatot az alap fényes és a minta matt részei adják. A pigment részecskék lehetnek színesek is. mattírozás, fénytelenítés - Selyem típusú szövetek kikészítési eljárása, amellyel csökkentik a szövet eredeti fényességét. A szálak felületének kémiai roncsolásával és ott pigment festékrészecskék rögzítésével érik el ezt a hatást. maxiszoknya - Bokáig érı szoknya. Ellentéte a miniszoknya. A párizsi és római nagy divatszalonok vezették be az 1960-as évek végén. maxiszoknya - Bokáig érı szoknya. Ellentéte a miniszoknya. A párizsi és római nagy divatszalonok vezették be az 1960-as évek végén. medaillon-minta - Apró vagy közepes mérető kontúros, elszórt elemekbıl álló mintázat egyszínő alapon. Medio-fonal - Közepes sodratú és finomságú pamutfonal, lánc- és vetülékfonalnak egyaránt alkalmas. megerısített atlaszkötés (1) - Az atlaszkötésbıl levezetett kötés, amit úgy kapnak, hogy az atlaszkötés mintázatát vetülékoldalú atlaszkötésnél újabb kötéspontok hozzáadásával módosítják. A megerısített atlaszkötésre jellemzı széles, átlós mintázat emelkedési szöge 30° körül van. Az így készült, fıleg pamutból és gyapjúból elıállított szövetet nıi ruhák készítésére használják.
megerısített atlaszkötés (2) - Levezetett atlaszkötés, amelyben a kötéspontok rendszertelenül helyezkednek el, de úgy, hogy nem érnek egymáshoz. A mintaelemen belül minden lánc- és vetülékfonal csak egyszer kapcsolódik össze. Ezt a kötésmódot olyan szövetek készítésénél használják, ahol a mintázáson van a hangsúly, mint pl. a brokát vagy a damaszt. Megerısített atlaszkötés (3) Az atlaszkötésbıl levezetett kötésmód, amelynél az alapkötést további kötéspontokkal egészítik ki. Az atlaszkötéső szövetek a kevés fonalkeresztezıdés következtében ugyanis laza szerkezetőek, amit vetülékoldalú atlasznál újabb kötéspontok hozzáadásával, láncoldalú atlasznál kötépontok elvételével lehet javítani. Ilyen módon készül például a covercoat - ötfonalas megerısített atlasz két további lánckötéspont hozzáadásával - vagy a düftin) - nyolcfonalas atlasz egy további lánckötéspont hozzáadásával. megerısített keresztkötéső szál - Poliamid- és viszkózszálaknál alkalmazott kémiai eljárás, amellyel a szálat alkotó láncmoelkulák között több keresztkötést hoznak létre, hogy fokozzák a szál szakítóerejét. Ugyanakkor viszont csökken a szál nedvességfelvevı és víz ill. lúg hatására bekövetkezı duzzadási képessége. Az ilyen szálakból készített textíliák erısebbek, mérettartóbbak és kellemesebb fogásúak. megerısített kötés - A szövetek kötésénél használt kifejezés; az alapkötések (vászonkötés, sávolykötés, atlaszkötés) kiegészítését jelenti további kötéspontokkal, akár lánc, akár vetülék irányban. Lásd még: megerısített atlaszkötés, megerısített sávolykötés. megerısített sávolykötés (1) - A sávolykötésbıl levezetett kötés mód, amelynél az alapkötést további kötéspontokkal egészítik ki. Ha mind a lánc-, mind a vetülékoldalú kötéspontokat ugyanannyi további kötésponttal egészítik ki, az eredmény egyenlı oldalú sávoly lesz. Ilyen például a cirkász. megerısített sávolykötés (2) - A sávolykötésbıl levezetett kötésmód, amelynél a sávolykötéshez további kötéspontokat adnak hozzá. Ezáltal egyes helyeken a sávolykötésre jellemzı átlós csíkozás emelkedési szöge 45°-nál kisebb. Ezt a kötésmódot leggyakrabban gyapjú típusú nıi ruha- és kabátszöveteknél alkalmazzák. megjelenés (look) - A textil- és ruházati iparban bevett kifejezés, amely kifejezi a kelme vagy a ruhadarab kinézetét, formáját, látható jellegzetességeit. megkötıs záródás - A ruhadarab bezárására szolgál egy csattal ellátott vagy megkötıs
pánt segítségével. Fıként bırkabátokon, egyes sportruházati cikkeken és házikabátokon, köntösökön, pongyolákon alkalmazzák. megszakított (lépcsıs) sávoly - A sávolykötésbıl levezetett kötés. Meghatározott láncfonalcsoportonként a sávoly megszakad és a következı láncfonalcsoport kötése ellenkezı keresztezıdéssel éles váltással illeszkedik. A második láncfonalcsoportban a sávolyátló ugyanolyan irányban halad a mintaelem határáig. A sávolykötésre jellemzı átlós vonalak 45°-nál meredekebbek. Gyapjú kabátanyagok készítésénél használják. melanzs fonal - Különbözı színő szálak keverékébıl font fonal. Leggyakrabban gyapjúszövetekhez használják. Ez a hatás elérhetı oly módon is, hogy a fonalgyártáskor bizonyos színezékkel színezhetı és nem színezhetı szálakat kevernek össze. Az ilyen fonalból gyártott kelmét színezik; ez esetben a nem színezıdı szál fehér marad (esetleg színezıdik ugyan, de más árnyalatúra) és elüt a másik típusú száltól, ugyancsak melanzs hatást eredményezve. mellény (1) - Szorosan a felsıtestre simuló, egyvagy kétsoros gombolású ruhadarab. Az elejét rendszerint ugyanabból a szövetbıl készítik, mint az öltöny többi részét, a hátát viszont bélésszövetbıl. A mellény eredete XIV. Lajos korára vezethetı vissza, amikor még ujjakkal látták el és ugyanolyan szabású volt, mint egy felsıkabát, az eleje színes volt és otthon viselték házikabát gyanánt. A 18. században elhagyták az ujjakat, rövidebbre készítették. A biedermeier korában (a 19. század elsı felében) vált a férfiak öltözködésének hangsúlyos darabjává, majd a 20. században az öltöny részévé vált. Amikor az irodák és a nyilvános helyek hatékony főtését bevezették, vesztett a jelentıségébıl. mellény (2) - Rövid, derékig - ritkábban részben a derék alá - érı, a felsıtestre simuló, elöl végig gombolódó, ujjas vagy ujjatlan ruhadarab. Egy- vagy kétsoros gombolású lehet. Az öltöny részét képezı mellény ujjatlan, nincs rajta hajtóka, az eleje az öltöny anyagából, a háta bélésszöetbıl készül. A rendszerint sport- vagy munkaruhaként szolgáló, zakót helyettesítı ujjas mellényen általában van hajtóka. A mellény viselet a harmincéves háború idejében (a 17. század elsı felében) kezdıdött, akkoriban ujjas mellényt hordtak, amnelynek hosszú szárnyai is voltak. A 18. században egyre rövidebb lett, eltünt a szárny és lassan kialakult a mai formája. Az
1920-30-as évekig az öltöny elengedhetetlen tartozéka volt, azóta csak esetenként viselik. mellesnadrág - Jellemzıen munkában viselt nadrág, amelynek a deréktól felmenı, vállpánttal rögzített része a mellet is takarja. Ezen a mellrészen többnyire foltzsebet is kialakítanak. Az 1980-as években farmerszövetbıl készítve nagy divat volt a fiatalok körében. mellrész - 1. Egy ruhadarab (pl. munkanadrág, kötény) része, vagy kiegészítı ruhaalkatrésze; a célja, hogy az alatta viselt ruhadarab elejét elfedje. 2. Férfiingekhez mint öltözékkiegészítıt hordják (plasztron, ingmell), ez a szmokingöltöny külön felgombolható tartozéka. A 16. században kezdték el használni, hogy eltakarják vele a hölgyek mélyen kivágott dekoltázsát, majd átment a férfiak öltözködésébe is. melltartó – Nıi alsóruházati termék, célja a mellek formázása és megtámasztása. Általában vállpántok tartják és hátul (egyes esetekben elöl) kapcsokkal záródik. A korszerő melltartó rugalmas kelmébıl, gyakran csipkedíszítéssel készül. Van a melleket teljesen borító vagy csak alulról megtámasztó és emelı (ún. push-up) változata. Készülhet belül habszivacs párnázattal vagy anélkül, alul merevítı huzallal vagy anélkül. mellvarrás - A mellformázó varrat hétköznapi elnevezése. A mellbıség kialakítására szolgál, melyet szőkítı varratokkal hoznak létre nıi ruhadarabokon. A ruhadarab elején elhelyezkedhet függılegesen, illetve indulhat az oldal- vagy a vállvarrásból is. melton-kikészítés - Gyapjúszöveteknél alkalmazott kikészítési eljárás: erıs ványolás és ezt követı enyhe bolyhozás után szálirány nélküli, nemezelıdött és telt szálbundát eredményez. Alatta a szövet kötésszerkezete már nem ismerhetı fel. Melton-szövet - Közepes súlyú, puha, meleg gyapjú típusú szövet, kallózott, bolyhos felülettel, ami elfedi a szövet cirkász- vagy más sávolykötéső szerkezetét. Fésült és kártolt fonalakból gyártják, gyakran csíkokkal mintázzák. A könnyebb változatát férfiöltönyök, a nehezebbet nıi és férfikabátok készítésére használják. Nevét az angliai Melton városról kapta, ahol elıször készítettek ilyen szövetet. membrán - Finom, vékony mőanyag fólia, amit két kelmeréteg közé helyeznek el. mercerezés - Pamutfonalak és -kelmék kikészítési eljárása, amelynek során a fonalat ill. kelmét kifeszített állapotban hideg nátronlúggal kezelik. Ennek hatására a pamutszálak megduzzadnak, kisimulnak és fényessé
válnak, egyúttal színezékfelvevı képességük és szakítószilárdságuk is megnı. Tartós kikészítés, a hatás megmarad. Az elnevezés a feltalálóra, J. Mercerre utal, aki 1844-ben szabadalmaztatta ezt az eljárást. méretek - Mindazoknak a számértékeknek az összessége, amelyek alapján egy bizonyos ruhadarab egyes részeinek méretei megállapíthatók ill. ellenırizhetık, és amelyek megfelelı rendszerezésével a szabásminták elkészíthetık. A ruházati iparban a méretrendszer a testmagasság, a mellkerület és (nıknél) a csípıkerület ill. (férfiaknál) a derékkerület méretadatain alapul. méretfelvételi táblázat - Az egyedi méretre gyártott ruhadarab készítéséhez szükséges adatlap, amelyen azokat a méreteket tüntetik fel, amelyek alapján az egyedi szabásminta a tömeggyártásban használatos szabásminta átalakításával megszerkeszthetı. méretjelölés - A ruhadarab méretére jellemzı bető, szám vagy számcsoport, esetleg ábrával is kiegészítve, amit minden egyes ruhadarabon el kell helyezni. Az adatok a testmagasságot, a derékbıséget, a mellbıséget, ingeknél a nyakbıséget jelentik. A magyar méretjelölésnél a számok centimétert, külföldi gyártmányoknál esetleg hüvelyket jelentenek. Egyes termékeknél betőkkel jellemzik, hogy a ruhadarab kis (S), közepes (M), nagy (L), vagy különösen nagy (XL, XXL) mérető. Az egyes nagyságjelölésekhez tartozó szerkesztési méretek országonként, sıt gyártónként is különbözhetnek. Lásd még: méretek, mérettáblázat, nagyságjelzı. méretsorozat - A ruhadarabok fı méreteinek a mérettáblázatban rögzített változása a testméretek alapján. Például a férfi és nıi normál testtípusra vonatkozólag a testmagasságot 6 cm-enként, a mell-, derékés csípıkerületet 4 cm- enként, férfiingeknél a nyakkerületet 1 cm-enként kell megadni. mérettáblázat - A ruhaméretek szabványba foglalt táblázata, amely az egyes nagyságszámokhoz (méretekhez) hozzárendeli a testmagasságot, a mell-, derék- ill. csípıkerületet ("-bıséget"), ingeknél a nyakkerületet ("-bıséget"). Külön mérettáblázat van a férfi-, a fiú-, a nıi és a lánykaruházatra, ezen belül a különbözı testalkatokra is (normál, vékony, telt, erıs, valamint fiúknál és lányoknál korcsoportok szerint). Az egyes népek antropológiai különbségei miatt a mérettáblázat sok esetben országonként különbözik. Az ezekbe a táblázatokba foglalt adatoknak megfelelıen kell elkészíteni a gyárilag, sorozatban elıállított (tehát nem a méretes szabóságok által egyedileg készített)
ruhadarabokat. Lásd még: méretjelölés, méretek. merevítés - Kemény bélésszövet, amit a ruhadarab két rétege közé helyeznek, hogy rögzítse az alkatrész (eleje, háta, gallér, váll stb.) formáját. Lásd: közbélés-anyag. merevítı drót - Melltartók kosár része alá bedolgozott, ívesre hajlított fém- vagy mőanyaghuzal, amely a melltartónak erısebb tartást biztosít. merevítı vászon (1) - Nagyon kemény, sima, közepesen vastag lenszövet, amit közepesen finom vagy durvább fonalakból vászonkötésben szınek. Keménységét a kikészítésben kalanderezéssel idézik elı. Durvább, sőrőbb beállítású változatát nagykabátok, vékonyabb, finomabb változatát zakók, kiskabátok gyártásához használják. Lásd még: szabóvászon. merevítı vászon (2) - Nagyon kemény, fényes, vászonkötésben szıtt lenszövet. A felhasznált fonalak finomságától függıen különbözı súlykategóriákban készül és a konfekció iparban ruhaalkatrészek merevítésére használják. merinó gyapjú - Spanyolországból származó, késıbb Európa más országaiban is tenyésztett finomgyapjas juhok szıre. Manapság fıleg Ausztráliában és DélAfrikában tenyésztik. 36-150 mm szálhosszúságú, erısen göndör, matt, lágy és finom gyapjúfajta. Nagyon egyenletes és rugalmas szálak. Kiváló minıségő gyapjúszövetek készítésére használják. mérték után készült ruha - A vevı egyedi méretei és kívánágai szerint készített nıi, férfi- vagy gyermekruha, amit gyakran otthon vagy mérték utáni szabóságnál állítanak elı, többszöri próbával. mesterséges selyem - A mesterséges filamentfonal régebbi, ma már nem szabványos elnevezése. A magyar nyelvben a "mőselyem" elnevezést kizárólag a természetes alapanyagú (viszkóz, acetát stb.) mesterséges selyemre alkalmazták, de ma már ez sem szabványos. mesterséges szál, vegyiszál - Összefoglaló megnevezése a természetes ill. mesterséges alapanyagokból kémiai eljárásokkal, mesterségesen készült szálasanyagoknak. A természetes alapanyagból készült mesterséges szálak győjtıneve: regenerált szálasanyagok, a mesterséges alapanyagokból készített mesterséges szálaké: szintetikus szálasanyagok. A szálképzés egy apró nyílásokkal ellátott lapon történik, a szálak anyagát képezı polimert oldott vagy olvasztott formában ezeken a nyílásokon préselik át, majd az így keletkezett szálakat egy kicsapó fürdın
átvezetve (nedves eljárás), ill. levegıvel lehőtve (száraz eljárás) ismét szilárd halmazállapotúvá alakítják. A mesterséges szálak végsı formájukban lehetnek folytonos ("végtelen") szálak (ezek neve: "filament"), vagy ezt a szálköteget a pamuthoz vagy a gyapjúhoz hasonló hosszúságú szálakra darabolják (ezek a "vágott szálak"). A mesterséges szálak nagyipari gyártása a regenerált cellulóz szálakkal kezdıdött a 19. század végén. Szintetikus szálat elıször az 1930-as években sikerült elıállítani. A poliamid (nylon) feltalálása (1935), majd nagyüzemi gyártásának megindulása (1938) nagy lökést adott a fejlesztı munkáknak. Ezt követte az 1940-es évek végén a poli(akrilnitril) (röviden: akril), majd a poliészter szálak megjelenése és elterjedése (az 1950es évek második felében). A fejlıdés pedig azóta sem állt meg és rendre jelennek meg újabb és újabb szintetikus szálfajták. A mesterséges szálasanyagok nem helyettesítik mindenben és mindenütt a természetes szálakat, bár sok tekintetben felülmúlják azokat tulajdonságaikban, és nagy elınyük, hogy tulajdonságaik (szilárdságuk, nyúlásuk, vegyszerállóságuk, hıállóságuk stb.) tervezhetık és irányíthatók. mexikói stílus - Jellegzetes mexikói népmővészeti elemeket felmutató nıi ruhadarabok: fodros pliszírozott szoknyák bordőrös mintázattal, hímzett blúzok, mellénnyel és boleróval, ezüst szalagokkal díszítve. midiszoknya - Az 1970-1980-as években volt divatos, a vádli közepéig érı hosszúságú szoknya. mikroszál - Szintetikus (többnyire poliamid vagy poliészter) szál, amelynek finomsága nem több, mint 1 dtex (azaz 10000 méter hosszú szál tömege nem több 1 grammnál) és így finomabb bármely természetes szálnál vagy szokványos mesterséges alapanyagú szálasanyagnál. Nagyon finom, szép eséső kelmék gyártására alkalmas, esetenként más természetes vagy mesterséges szálakkal együtt feldolgozva. A kelmét esetleg bolyhozzák is. Nıi, férfi- és sportruházati szövetek és kötött kelmék készítésére használják. Milaine - Könnyő, áttetszı, finom fonalakból szıtt vászonkötéső szövet, amelynek láncfonalai pamutból, vetülékfonalai gyapjúból készülnek. A gyapjú muszlinhoz hasonlít. Nıi ruhák alapanyaga. Milanese kelme - Tömlı alakú, kétlétrás láncrendszerő kötött kelme, amelyben az egyik létrába főzött láncfonalak folyamatosan jobbra, a másik létra fonalai folyamatosan balra haladó atlaszkötést készítenek. Ilyen kötést láncrendszerő
körkötıgépen lehet készíteni. Manapság mőszaki textíliák (kötött csövek, zsinórok, szigetelı bevonatok, hálószerő zsákok stb.) készítésére használják ezt az eljárást. Az elnevezés onnan származik, hogy eredetileg (a 19. század második felében) csak Milánóban volt kapható ilyen - egyébként selyembıl készült kelme, akkor fehérnemők készítésére használták. military look (férfi) - Olívzöld vagy zöldes szürke színő sportos férfiöltözet, rávarrt zsebekkel. military look (nıi) - Katonai egyenruhákhoz hasonló nıi ruházat, amelyet széles vállak, váll-lapok, magas gallér, kétsoros gombolás jellemez. millpoints - Finom, apró pöttyök elszórva a szövet teljes felületén; beleszövéssel vagy nyomással létrehozott mintázat. Leggyakrabban nıi ruhák céljára készülı pamut- és selyemszövetek, valamint férfiöltönyökhöz alkalmas finom gyapjúszövetek díszítésére használják. Az elnevezés a francia "mille points" (ejtsd: millpoen) kifejezésbıl származik, aminek jelentése: ezer pötty. millrayé - Szövet mintázat, amelyet sőrőn elhelyezkedı, finom, hajszálvékony hosszanti csíkok jellemeznek. Pamut-, gyapjú- és selyemszövetekben egyaránt alkalmazzák. Az elnevezés a francia "mille rayées" kifejezésbıl származik, aminek jelentése: ezer csík. mimóza - A mohakrepp egy ritkán használt elnevezése. Finom, könnyő, áttetszı pamut típusú szövet. miniszoknya - Fiatal nık körében az 1970-es és 1990-es években volt nagyon divatos, combközépig érı szoknya. NagyBritanniából terjedt el egész Európában, mint modern nıi viselet. minta, mintázat - Ismétlıdı dísz egy kelmén, amit különféle módokon lehet elıállítani: a kelme szerkezetének alakításával, színes fonalak használatával, színyomással, préseléssel, hímzéssel, applikációkkal stb. mintaelem (kötött kelméé) - Különbözı (pl. színés fonákoldali, sima, feltartott, átakasztott stb.) szemekbıl ill. szemek színkombinációiból álló szemcsoport, amely ebben az állandó elrendezésben rendszeresen ismétlıdik a kelme szélességében és hosszában, meghatározva ezzel a kelme szerkezetét és mintázatát. mintaelem (szövet kötéséé) - A szövet kötésmódjának mintaeleme, a lánc- és vetülékfonalak kötéspontjainak bizonyos elrendezıdése, amely a szövetben szabályos távolságokban folyamatosan ismétlıdik és meghatározza a szövet alapszerkezetét.
mintaelem (szövet mintázatáé) - Bizonyos számú lánc- és vetülékfonalból álló minta a szövetben, amely rendszeresen ismétlıdik. A mintaelem ebben az értelemben eltérhet a kötéspontoknak a szövet alapszerkezetét meghatározó ismétlıdésétıl. mintás kötött kelme - Különbözı szemfajtákból (pl. szín- és fonákoldalú, sima és feltartott, egyenes állású és átakasztott stb. szemekbıl) álló, és/vagy különbözı színő fonalakkal elért mintázat a kötött kelmében. mintás sávolykötés - A sávolykötésbıl levezetett kötés, amelyben a sávolyra jellemzı átlót bizonyos rendszer szerint megszakítják vagy irányát megváltoztatják. mintaszerkesztés - Valamilyen (szövés-, kötés-, szabás- stb.) minta szerkesztése. mintatétel - A legkisebb üzemileg gyártható mennyiségben elıállított kelmemenyiség egy új fejlesztés kipróbálására vagy a bemutató kollekció elkészítésének céljára. mintavágat - Kelmedarab egy adott mintával, ami a tevezı ill. gyártó elképzelését mutatja be. Látni lehet rajta a minta formai és színbeli megoldásait. A tervezı elképzelései alapján készült kelme-mintavágatok összehasonlításával lehet kiválasztani a gyártásra legalkalmasabb változatot. moaré kikészítés - Selyem típusú szöveteken alkalmazott kikészítési eljárás, amihez egy speciális kalandert használnak. A szövet ezáltal jellegzetes, hullámvonalakból álló fényhatást mutat, ami a vízfelülethez vagy a márvány erezetéhez hasonlít. Lásd még: moaré szövet. moaré szövet - Közepes súlyú, ripszkötéső, selyem típusú szövet, amelyen a speciális moaré kikészítés folytán a fa hosszmetszetéhez, vagy a vízbe dobott kı nyomán kialakuló hullámokhoz hasonló mintázat látható. Ruhák, ruhabélések, szalagok, bútorhuzatok, táskabélések stb. készülnek ilyen anyagból. Az elnevezés a francia "moiré" szóból ered, aminek jelentése: habos. modálszál - Módosított viszkózszál, amely száraz és nedves állapotban erısebb a viszkózszálnál, és maradó nyúlása 22 mN/dtex terhelésnél 15% alatt marad. Általában vágott szálként használják. A belıle készült késztermék mérettartóbb, tartósabb, mint a viszkózszálból készült textília. A modálszálak körébe tartozó polinóz szál jobban ellenáll a lúgos kezeléseknek is és mercerezhetı. modell minta - Egy megtervezett ruhadarab elsı mintadarabja, amit divatbemutatón és divatlapokban bemutatnak az iparnak, a kereskedelemnek és a nagyközönségnek,
hogy népszerősítsék és felkeltsék iránta az igényt. módosított szálasanyagok - Olyan mesterséges szálasanyagok, amelyeknek eredeti tulajdonságait kémiai és/vagy fizikai módszerekkel megváltoztatták, azonban a módosított összetevık részaránya nem haladja meg a 15 %-ot (ill. polivinilidén szál esetében a 20 %-ot). A módosított szálasanyagok alapvetıen két csoportba oszthatók: a) azokra, amelyeket úgy módosítottak, hogy tulajdonságaik egy adott felhasználási terület (pl. ruházat, lakástextília) igényeinek feleljenek meg, valamint b) azokra, amelyek minıségi tulajdonságait a szálgyártás során állítják be és amelyek célja meghatározott tulajdonság elérése (ilyenek pl. a kétkomponenső szálak). Ezeket a szálasanyagokat 2. ill. 3. generációs szálasanyagoknak is nevezik. módosított vászonkötés - A vászonkötésbıl levezetett kötés, amelynél minden kötéspontot mind lánc, mind vetülék irányban kétszeresre vagy többszörösre növelnek. Ha két-két szomszédos lánc- és vetülékfonal azonosan keresztezıdik, ez a klasszikus panamakötés. Gyapjúból vékony öltönyszöveteket, pamutból inganyagokat és hímzési alapszöveteket készítenek például ilyen kötésmódban. Mogador - Könnyő selyem típusú szövet, keresztirányú bordázottsággal, amit a ritka lánc- és nagy vetüléksőrőség idéz elı a vászonkötéső szövetben. A lánc pamut-, a vetülék selyemfonalakból áll. Nıi ruhákat és nyakkendıket készítenek belıle. Nevét a hasonló nevő marokkói városról kapta. Mogador krepp - Közepes súlyú, kreppkötéső, selyem típusú szövet, finom szemcsés felülettel. A láncfonalak pamutból, a vetülékfonalak selyembıl készülnek. Nıi ruhák alapanyaga. mohakrepp - Közepes súlyú, puha, telt fogású szövet, mohaszerő kinézettel. A lánc- és a vetülékfonal egyaránt ondé cérna, gyakran 1:1 vagy 2:2 arányban egyágú kreppfonallal kombinálva. Nıi ruhák és kosztümök alapanyaga. moher gyapjú - Az angórakecske bundájából nyert 200-300 mm hosszú, legtöbbször hófehér, ritkábban fekete vagy szürke szálak; nagyon finomak, rugalmasak, fényesek, erısen göndörödnek. Az angórakecske eredetileg Törökországban élt, de tenyésztik DélAfrikában, Ausztráliában, Spanyolországban, a Balkánon, a volt Szovjetunió egyes területein és Észak-Amerikában is. Puhasága és szép fénye miatt nagyon finom, fényes kelmék állíthatók elı belıle, amibıl fıleg
kabátszöveteket és felsıruházati kötöttárut készítenek. moher, mohair - Az angórakecske szıre. Lásd: moher gyapjú. moherszövet (fésült) - Könnyő, szemcsés fogású, fémes fényő gyapjú típusú szövet. Fésült gyapjúfonalból és moher gyapjúból készítik. Férfiöltönyöket és nıi kosztümöket készítenek belıle. Lásd még: lüszter. moherszövet (kártolt) - Közepes súlyú, rugalmas, puha fogású, jellegzetesen fémes fényő gyapjú típusú szövet. Kártolt gyapjúfonalból és moher vagy más nemes gyapjúfajta felhasználásával szövik sávolykötésben, amit azonban finom száltakarója elfed. Nıi kabátokat készítenek belıle. moleszkin - Közepes finomságú fonalakból szıtt sőrő, atlaszkötéső pamutszövet. Zsebbéléseket készítenek belıle. Nehezebb kivitelben, megerısített atlaszkötésben és bolyhozott hátoldallal a bırhöz tehetı hasonlóvá (az elnevezés az angol "mole skin", azaz vakondokbır szóból származik), ezért ezt a változatot "angolbır", "ördögbır" néven is forgalmazzák és nadrágokat, sportöltönyöket, tiroli nadrágokat készítenek belıle. molinó - Könnyő vagy közepesen nehéz, merev fogású pamut típusú szövet, középfinomságú fonalakból vászonkötésben készül, azonos lánc- és vetüléksőrőséggel. Nyersen, fehérítve vagy színnyomással ellátva kerül forgalomba. Nıi ruhákat, munkaköpenyeket, ágynemőt készítenek belıle, vagy dekorációs szövetként használják. molton - Nehéz, puha fogású, mindkét oldalán bolyhozott, vászon- vagy sávolykötéső pamut típusú szövet, nyers vagy fehérített kivitelben készül. Férfiingeket és téli alsóruházatot készítenek belıle. molymentesítı kikészítés - Gyapjúkelméknél alkalmazott kikészítési eljárás, amely a molyok számára mérgezı, de az emberre ártalmatlan, mosás- és vegytisztításálló anyagot visz a kelmébe. mongol krepp - Közepes súlyú, puha, vászonkötéső, selyem típusú szövet, amelyben a kreppes hatást kreppfonal vetülékkel érik el. Bélésszövetként vagy alsóruházati alapanyagként használják. monofilament - Egyetlen mesterségesen elıállított folyamatos szálból álló (tehát nem rövid szálakból font) fonal, ami textilipari technológiákkal önmagában is feldolgozható (szıhetı, köthetı stb.). V. ö. filament, filamentfonal. Montagnac - Nehéz, vastag, puha gyapjú típusú szövet, a felületét finom szálcsomók borítják, amit forgó kefékkel hoznak létre
(ratinírozás). Kártolt fonalból állítják elı, gyakran kasmírgyapjú vagy teveszır bekeverésével, két lánc-és három vetülékrendszerrel készült kettıs szövetként. Télikabátokat készítenek belıle. Nevét elsı készítıjérıl, a francia Montagnacról (ejtsd: montanyak) kapta, aki elıször használt kasmírgyapjúval vagy teveszırrel kevert fonalakat. Montgomery - Hosszú, lezser szabású, sportos nıi vagy férfikabát, széles hajtókával, válllapokkal, az elején és hátán nagy, hangsúlyozott vállrésszel. Nevét Montgomery tábornokról kapta. V. ö. Montgomery stílusú sportkabát. Montgomery stílusú sportkabát - Dufflecoat jellegő hosszú, bı szabású, sportos kabát, hangsúlyozott vállal, nagy rávarrt zsebekkel, övvel, a hátán szembehajtással, pánttal díszített ujjakkal. Erıs pamut- vagy féllenvászonból vagy -ripszbıl készítik. Formája a Montgomery-kabátból származik, ami nagy divat volt a II. világháború után. mosás - Textíliák vizes fürdıben való tisztítására szolgáló folyamat. A mosás az alábbi mőveletek összességébıl, vagy azok megfelelı kombinációjából áll: - Áztatás, elımosás és fımosás – melyet általában melegítéssel, mechanikai behatással és mosószer vagy más termék jelenlétében végeznek –, valamint öblítés; - Vízkivonás, azaz a fent említett mőveletek közben és/vagy végén végzett centrifugálás vagy facsarás. Ezek a mőveletek géppel vagy kézzel végezhetık. A mosóteknıben feltüntetett számok azt a maximális hımérsékletet mutatják °C-ban, amit nem szabad túllépni. A mosóteknı alatti vonal kíméletes eljárást jelöl csökkentett mechanikai behatással, különösen a könnyen kezelhetı termékek esetére. A kettıs vonal nagyon kíméletes kezelést jelent, különösen gyapjú termékek esetére. mosható kordbársony - Könnyő vagy közepes súlyú, puha fogású, bolyhozott pamut típusú szövet, finom, sőrő, kiemelkedı bordázattal. Finom láncés középfinomságú vetülékfonalakból szövik a vetülékbársony szövési technikájával, azaz egy lánc- és két vetülékfonal-rendszerrel, az utóbbiak közül az egyik fonalait felvágják és ebbıl lesz a kiemelkedı száltakaró. A kikészítés során a szövetet gızölik, a száltakarót egyirányúsítják, bolyhozzák és nyírják, a szövet hátoldalát ragasztó bevonattal látják el. Gyakran színnyomást is alkalmaznak. Gyerekruhákat, háziruhákat késztenek belıle. mosott gyapjú - A lenyírt gyapjút gyapjúzsír, verejték, ürülék, por, homok stb. szennyezi.
Ezeket a szennyezıdéseket különbözıképpen távolítják el. A legközönségesebb eljárás a vizes közegben történı mosás (emulgeálás), emellett a gyapjú tisztítható szerves oldószerekkel (pl. benzinben, per-klór-etilénben) is. A mosott gyapjúnak a zsíros gyapjúhoz viszonyított tömegarányát a „hozam” (francia eredető szakkifejezéssel: rendement, ejtsd: randman) fejezi ki, amelynek értéke a juh fajtájától és tartásmódjától függıen 35-80%. A finom (merinó) gyapjú hozama kisebb, mint a durva gyapjúé. A mosatlan gyapjú színe lehet fehér, sárgás, sárga, sárgászöld, barnás, vöröses, szürkés, kékes stb., attól függıen, hogy mennyi és milyen verejtéket, zsírt és egyéb szennyezıanyagot tartalmaz. Az egészséges gyapjú még mosás után is megtartja eredeti színét. Az ausztrál merinó például rendszerint fehér, a keresztezett (cross bred) gyapjú sárga vagy sárgás, stb. mosott hatású szövet - Jellemzıen farmerszövet, amit egy speciális színezési technológiával vagy színnyomással olyan külsejővé tesznek, mintha már sokszor mosták volna. Fiatalok körében népszerő szövet- ill. farmernadrágtípus. Lásd még: koptatott külkép. moussbryl - Egy francia gyártmányú sima, fényes viszkózfonal márkaneve, amivel díszítı hatásokat lehet elérni pl. nıi kabátanyagokon. Mozart stílus - Nagyon nıies, fényőzı divatirány, különösen puha, áttetszı, könnyő blúzokon és ruhákon figyelhetı meg. Csipkeszalagok és fodrok díszítik. mögéfektetés Olyan fonalszakasz a vetülékrendszerő kötött kelmében, amelybıl nem készült szem, hanem egy elızıleg készült szem mögött (a fonákoldalon) húzódik. Lásd: mögéfektetéses mintázás. mögéfektetéses mintázás - Vetülékrendszerő kötött kelméknél alkalmazott mintázási módszer, amelynél a kelmét két vagy több színes fonalból készítik, úgy, hogy egy szemsoron belül az egyik tőágyban az egyik színő fonal csak a minta által meghatározott tőkön köt, a másik színő fonal ezeken a helyeken a szemek mögött (egyszínoldalas kötéső kelmében a kelme fonákoldalán, kétszínoldalas kötésben a kelme belsejében), szemképzés nélkül lebeg (mögéfektetés). Minta szerinti tőválogatásra alkalmas kötıgépen készíthetı. Ez a technika a mintázás mellett arra is alkalmas, hogy a kelme keresztirányú nyúlását csökkentse, mert a vízszintes lebegı fonalszakaszok kevésbé nyúlnak, mint a szemek (lásd kisnyúlású vetülékrendszerő kelme).
Muflon szövet - Könnyő, puha, szellıs gyapjú típusú szövet, sőrő, egyenetlen száltakaróval, amely elfedi a sávolykötéső szövetszerkezetet. Kártolt fonalból állítják elı és divatos nıi kabátokat készítenek belıle. Elnevezését a Korzikán és Szardínián honos muflonról kapta. muliné cérna - Két különbözı színő fonal összecérnázásával készült díszítıcérna. muliné szövet - Muliné fonalból készült gyapjú típusú szövet. Férfi- és nıiruha-anyag. muliné-ripsz - Közepes súlyú gyapjú típusú szövet keresztirányú bordázottsággal. Láncfonalként kétszínő muliné cérnát használnak. A bordázottságot a vászonkötésben alkalmazott többszörös vetülékbevetéssel érik el. Nıi ruhákat és kabátokat készítenek belıle. mull - Nagyon vékony pamutszövet, amit finom, laza sodratú fonalból vászonkötésben állítanak elı. Lukacsos, érdes felülető. Olcsó nıi ruhák, kötények, egészségügyi és mőszaki textíliák készítésére használják. multifil (multifilament) fonal - Több filament egyesítésével képzett fonal. Az egyesítés történhet sodrással, vagy egy fúvóka elıtt elhaladó fonalra bizonyos szakaszonként levegı ráfúvásával, ami azon a helyen kissé összekuszálja a szálakat és ezáltal akadályozza meg késıbbi szétválásukat. Lásd még: filamentfonal. multikolor kelme - Határozott mintázatot nem mutató, de különbözı színeket tartalmazó kelme, mely egyszínő összhatást ad. Különbözı élénk színő melanzs fonalakból vagy több különbözı színő fonal vegyes felhasználásával állítják elı. munkaköpeny - A munkaruházat egy eleme, amelynek célja, hogy megvédje az alatta hordott ruhát a szennyezıdéstıl és sérüléstıl. Hosszú, béleletlen, hosszúujjú, kabátszerő ruhadarab, amely mosható anyagból készül. Egyes munkakörökben meghatározott formájú, kivitelő és színő munkaköpenyt viselnek. Vannak olyan munkakörök, ahol hátul gombolt munkaköpenyt hordanak. A mőszaki területeken viselt köpeny rendszerint sötétkék, az egészségügyben viselt köpeny fehér. munkaruha - Olyan ruházat, amelynek anyaga és kialakítása a munkavégzés igényeihez igazodik. Az ilyen öltözéknek egyszerőnek, kényelmesnek kell lennie és nem lehet rajta a munkát akadályozó, csak díszként szolgáló elem. A munkaruházat általában nadrágból, kabátból és overallból áll. munkazubbony - Gyapjú vagy pamut típusú szövetbıl készült, bı szabású, béleletlen, az ülepig érı férfikabát, végig gombolós, vagy
bebújós. Lezser szabású, a vállban bıvítı hajtással. A nyakkivágás, a gallér és az ujjak kialakítására nézve nincs semmi megkötés. muszlin - Finom, laza sodratú, perzseletlen fonalból készült vászonkötéső szövet, felületét finom szálpihe borítja. Nıi ruhák, blúzok alapanyaga. Nevét az iraki Moszul városról kapta. mőanyag fólia - Vékony, néhány ezred- vagy századmilliméter vastag mőanyag lemez ill. hártya. Lágy poli(vinil-klorid) (PVC) fóliát például esıkabátok, védıruhák készítésére használnak. A mőanyag fóliák konfekcionálásánál varrás helyett többnyire hegesztést alkalmaznak. mőbır - Kikészített állatbır utánzata. Vékony kötött vagy szövött alapkelmére rétegelt mőanyag [poli(vinil-klorid) (PVC), poliuretán, poliakrilát stb.] alkotja. A ruházati iparban felsıruhák (kabátok, sportdzsekik stb.) készítésére használják, de felhasználja a cipı-, a bırdíszmő- és a kárpitosipar is. mőstoppolás - A szövet sérülésének szakszerő, de munkaigényes javítása, amit a szövetbıl vett fonalakkal végeznek, úgy, hogy ezeket tőbe főzve, kézi munkával, pontosan utánozva a
szövet kötésmódját, helyreállítják a sérült szövetrészt. A javítás helye a színoldalról nem is látható. mőszaki elıírás - Egy szövött, kötött, vagy bármilyen más kelme alaptulajdonságainak általános meghatározása, beleértve annak alapanyagát, szerkezetét, tulajdonságait, kinézetét, amit írásban rögzítenek, és amit a gyártás folyamán folyamatosan be kell tartani. mőszırme - Magas száltakaróval borított kötött vagy szövött kelme, amely megjelenésében és mintázatában a valódi szırméhez hasonlít. Az alapkelme anyaga többnyire pamut-, vagy pamut típusú fonal, a száltakaróé poli(akrilnitril) (röviden: akril), ritkábban gyapjú. A száltakarót különbözı szálhosszúságú és finomságú szálakból készítik, a valódi szırméhez hasonlóan, amelyben vannak felszırök és pehelyszırök. A száltakaró szálait a kikészítés során mőgyantás kezeléssel rögzítik az alapkelméhez. Kikészítéséhez a mintás nyírás, csiszolás, kefélés tartozik, amivel a különbözı valódi szırmefajtákhoz való hasonlóságot igyekeznek elérni.
N edvesség-elvezetı kelme - A testtel közvetlenül érintkezı alsó- és bizonyos felsıruházati termékek céljára készült kétrétegő kötött kelme, amelynek a test felé esı belsı felülete nem nedvszívó (pl. polipropilén- vagy poliészter-) fonalból, a külsı felülete pedig pamutfonalból készül. Ha beleizzadnak, a kelme belsı oldala nem nedvesedik át, hanem kivezeti az izzadságot a pamut felületre, ami felszívja azt és ahonnan elpárologhat; a bır ezáltal mindig száraz felülettel érintkezik, ami sokkal jobb közérzetet biztosít. Különösen sportolás és nehéz munkavégzés közben elınyös viselet az ilyen öltözet. Készítenek hasonló elven mőködı babapelenkákat, egészségügyi és inkontinencia-betéteket is. nnadrág - Deréktól combig, térdig vagy bokáig érı, - a nadrágszár hosszától függıen - a két combot és a lábszárat többé vagy kevésbé, de külön-külön beburkoló ruhadarab. Céljától és kivitelétıl függıen lehet férfiak, nık vagy gyermekek számára készült alsó-, felsı- vagy sportruha, ennek megfelelıen nagyon különbözı szabású és kialakítású. A leggyakoribb nadrágtípusok: bermudanadrág, capri-nadrág, kerékpáros nadrág, forrónadrág, lovaglónadrág, hosszúnadrág, bugyi, halásznadrág, fürdıruha, alsónadrág, sortnadrág, tornanadrág. nadrág belsı hossz - A nadrágszár belsı hosszvarratának hossza, az üleptıl a nadrágszár aljáig. Ezt a méretet a nadrág típusa és a divat is befolyásolja. nadrág mellrész - A mellesnadrág elıke része, amely a deréktól felfelé a mellet takarja. nadrágfélék - Ruhadarabok, amelyek az alsótestet öltöztetik. Az ülep körüli részen általában záródó hasíték van, onnan kezdve a két lábszárnak megfelelıen kétfelé válik; a szárak különbözı hosszúságúak lehetnek. A leggyakoribb ilyen ruhadarabok: a hosszúnadrág, a tornanadrág, az alsónadrág és az úszónadrág. nadrágkosztüm - Nıi öltöny, mely kabátból és nadrágból, esetleg még mellénybıl is áll, mindkettıt azonos anyagból készítik. Kialakítása a mindenkori divatiránynak felel meg. Nappali és alkalmi viseletnek egyaránt megfelel. nadrágszoknya - Bı szárú, rendszerint a térdig érı nadrág. Elöl és hátul középen hajtások vannak rajta, ezért szoknyának hat. Hossza a mindenkori divattól függ. Különösen az 1930-as években lett divatos sportos öltözékként.
nadrágszövet - Sima, finom felülető szövet; anyaga 100% gyapjú, 45% gyapjú/55% poliészter, 80% poliészter/30% viszkóz, 100% pamut, vagy különbözı arányú pamut/poliészter keverék. Lehet egyszínő, vagy készülhet melanzs fonalból, csíkos vagy apró mintás kivitelben. Leggyakoribb fajtái: flanel, twill, szerzs, struck-szövet, gabardin, kordbársony, covercoat, tweed, farmerszövet, különleges alkalmi viselethez zsakettnadrág-szövet.Újabban készítik elasztánfonal vagy terjedelmesített szintetikus fonal beszövésével nyúlékonyra, rugalmasra is. A sportos nadrágszövetek kártolt fonalból készülnek. nagy terjedelmességő (HB) fonal - Egy hı hatására erısen zsugorodó és egy nem zsugorodó szintetikus szál keverékébıl álló fonal. A legismertebb a poli(akril-nitril) szálakból készült nagy terjedelmességő fonal, amelyben kb. 50-60 % rögzített (nem zsugorodó) és kb. 40-50 % nem rögzített (zsugorodóképes) szálat kevernek össze, és fonás után elvégzik a zsugorító mőveletet. Ennek hatására a fonal mintegy 20 %-ot zsugorodik, a nem zsugorodó szálak hullámossá válnak és a fonal szerkezete erısen fellazul, hasonlóvá válik egy gyapjúfonalhoz. Ezért az ilyen fonalat elıszeretettel használják fel olyan termékekhez, amelyeknél gyapjúszerő megjelenést kívánnak elérni (pl. pulóvereknél, zokniknál stb.). A "HB" megjelölés az angol "high bulk" ill. a német "hochbausch" szavak rövidítése, mindkettı jelentése: nagy terjedelmességő. nagykabát - Olyan ruhadarab, amit a szokásos felsıruha (ruha, kosztüm, öltöny stb.) fölött, mint legkülsı réteget hordanak az öltözködésben, elsısorban a hideg elleni védekezésül. Ilyen pl. a téli- vagy az átmeneti kabát. nagyságjelzı - A ruhadarabra rávarrt vagy más módon ráerısített címke, amelyen feltüntetik a ruhadarab méretére jellemzı betőt, számot vagy számcsoportot, esetleg ábrával is kiegészítve. Az adatok a testmagasságot, a derékbıséget, a mellbıséget, ingeknél a nyakbıséget jelentik. A magyar méretjelölésnél a számok centimétert, külföldi gyártmányoknál esetleg hüvelyket jelentenek. Egyes termékeknél betőkkel jellemzik, hogy a ruhadarab kis (S), közepes (M), nagy (L), vagy különösen nagy (XL, XXL) mérető. Lásd még: méretek, mérettáblázat, méretjelölés.
Nanking - Erıs, vastag, vászon- vagy sávolykötésben szıtt pamut típusú szövet, sötét színő lánc- és világos színő vetülékfonalakból. Nyári öltözékek, fıleg sportos nadrágok, valamint zsebbélések készítésére használják. nappali alkalmi viselet - Nappal viselt alkalmi ruha. Hossza a mindenkori divatiránynak felel meg. Az estélyi ruhához képest kisebb és kevésbé hangsúlyozott a nyakkivágása és anyaga is szolídabb (mind mintázatában, mind színében). natté (gyapjú) - Közepes súlyú vagy nehéz, rusztikus felülető, vászon- vagy abból levezetett kötéső, gyapjú típusú szövet, amelyben finomabb és durvább fonalak váltakoznak. Nıi ruhák és kabátok készítésére használják. Az elnevezés a francia "natté" szóból ered, amelynek egyik jelentése: fonatolt - utalva a szövet ehhez hasonló jellegére. natté (selyem) - Nehéz, szemcsés felülető, panamakötéső selyem típusú szövet, láncfonala durva selyemfonal, a vetülékfonal pamut vagy gyapjú. Nıi ruhák készítésére használják. négyszögletes nyakkivágás (1) - Mind elıre, mind hátra kiterjedı, négyszögletes alakú nyakkivágás nıi ruhákon. négyszögletes nyakkivágás (2) - Nyakkivágás, amely a ruhadarab elejére és hátára is kiterjed és négyszögletes alakú. Nehru-stílus - Jellegzetessége a keskeny, hosszú, csaknem térdig érı zakó, magasan záródó álló gallérral. Nevét az egykori indiai politikusról, Dzsawaharlal Nehruról kapta. nemez, filc - A birkagyapjú, juhgyapjú) és néhány más állati (pl. nyúl-) szır nemezelıdı képességén alapuló eljárással tömörített szálhalmaz. Meleg, nedvesség, nyomás és mozgatás hatására ugyanis a gyapjúszálak pikkelyei szétbonthatatlanul egymásba akadnak és elıidézik a szálhalmaz tömörödését (nemezelıdését, filcelıdését). Ezen az elven lapszerő képzıdmény is elıállítható, ez a nemez (filc), amit elsısorban mőszaki célokra használnak (alátétek, tömítıanyagok, szőrıbetétek stb.), de használja a cipıipar (papucstalp, cipıbélés) és a kalaposipar is. nemezelıdésmentesítı kikészítés - Gyapjúból készült szövetek és kötöttáruk kikészítési eljárása, amely megakadályozza a gyapjúszálak nemezelıdését és ezzel a kelme zsugorodását, tömörödését, azaz a termék megtartja eredeti jellegét. A gyapjúáruk nemezelıdési hajlamát befolyásolja a fonal és a kelmeszerkezet, de ezt a jelenséget kiküszöbölni csak vegyszeres kezeléssel
lehet, amely elroncsolja a gyapjúszálak nemezelıdését végsı soron okozó természetes pikkelyezettségét, vagy ami bevonatot képez a gyapjúszálakon és így megakadályozza a pikkelyek egymásba kapcsolódását mozgásuk közben. nemezelt kelme - A nemezelés a gyapjú azon tulajdonságán alapul, hogy meleg, nedvesség, nyomás és mozgatás hatására a gyapjúszálak pikkelyei szétbonthatatlanul egymásba akadnak és elıidézik a szálhalmaz tömörödését (nemezelıdését, filcelıdését). A különbözı gyapjúfajták nemezelıdı képessége ezért a szálak pikkelyezettségétıl függ, pl. a merinó fajta jól nemezelıdik. Általában a finom és hullámos gyapjúszálak jobban nemezelıdnek, mint a durvább szálak. A kelme nemezelıdı képessége ezen kívül a felhasznált fonaltól és a kelme kötésmódjától, sőrőségétıl is függ: az erısebben sodrott fonal, a szorosabb beállítású kelmeszerkezet kevésbé hajlamos nemezelıdésre, mint a kevésbé sodrott fonal ill. a lazább kelmeszerkezet. A nemezelıdést befolyásolja a nedvességtartalom, a hımérséklet és a nyomás; magasabb hımérsékletnél a nemezelıdés fokozottabb. Elısegíti a nemezelıdést az alkalmazott segédanyag is (szappan, lúg, sav). nemszıtt kelme - 1. Olyan kelme, amely alapvetıen nem fonalakból, hanem rendezetlen elhelyezkedéső elemiszálakból alkotott vékonyabb fátyolból vagy vastagabb bundából áll, és ezt a viszonylag laza szálképzıdményt mechanikai kezeléssel, ragasztással, vagy ezek kombinálásával erısítik meg. A mechanikai szilárdítás pl. állhat abból, hogy a szálbundát kiálló tüskékkel ellátott tők sorozatával át- meg átszúrják és ezzel az érintett szálakat szinte egymáshoz csomózzák (ez az ún. tőzéses eljárás), vagy hasonló hatást vékony, erıs vízsugarakkal érnek el, vagy a szálbundát fonalak sorozatával átvarrják (ez az ún. varrvahurkolás). A ragasztásos szilárdításhoz felhasználhatók pl. olyan alacsony olvadáspontú szálak, amelyeket bekevernek a szálbundába, és azok ott hıhatásra megolvadnak és összeragasztják a bundát, vagy alkalmazhatnak valamilyen szintetikus ragasztóanyagot, amivel utólag telítik a szálbundát és az az ezt követı hıkezelésnél fejti ki a hatását. A nemszıtt kelméknek igen széleskörő felhasználása van mind a ruhagyártásban használt kellékanyagok (pl. ragasztós bélések, melegítı bélések stb.), mind a mőszaki textíliák körében (pl. szőrık, szigetelések, kompozitok gyártása stb.). 2. A nemszıtt kelmék a textilipar termékei között fontos helyet foglalnak el. Maga az
elnevezés nem szerencsés, mert bár valóban olyan kelmékrıl van szó, amelyeket nem a klasszikus szövéssel állítanak elı, de nem is kötéssel, fonatolással, vagy a csipkekészítés valamely módszerével – amelyek viszont szintén nem szövési eljárások, terméküket mégsem sorolhatjuk a „nemszıtt kelmék” fogalomkörébe. Az elnevezés az angol „nonwovens” kifejezés tükörfordítása, amit azután más nyelveken is szó szerint átvettek, így került a magyar szaknyelvbe is. — A „nemszıtt kelmék” ebben az értelemben olyan kelmék győjtıneve, amelyeket nem egymást keresztezı vagy egymáson átkulcsolódó fonalak alkotnak, hanem többékevésbé kusza, bár lapszerően szétterített szálhalmazból (szövedékbıl) állnak, ahol a szálakat mechanikai vagy kémiai eljárásokkal erısítik egymáshoz. (Ezek az anyagok tehát rokonságban vannak a csak gyapjúból elıállítható, szintén szövés nélkül készülı nemezzel. A hagyományos nemezt azonban hivatalosan nem tekintik „nemszıtt textíliának”.) A szálak lapszerően elhelyezkedı halmazára a textilipari eljárásokban a „fátyol” vagy „bunda” szakkifejezést használják (függıen a gyártási fázistól és a képzıdmény vastagságától is), ilyen formán a „nemszıtt kelmék” voltaképpen fátyol vagy bunda alapú textilanyagok. Mivel a fátyol vagy bunda laza szerkezető, önmagában nem kellıen szilárd képzıdmény, szükség van a megerısítésére. A nemszıtt kelmék definícióját nemzetközi szabvány rögzíti. Eszerint nemszıtt kelme az olyan irányított vagy véletlenszerően elhelyezkedı szálakból mesterséges úton képzett lap, szövedék vagy szálhalmaz, amelyben a szálakat a súrlódás és/vagy kohézió és/vagy adhézió tartja össze, kivéve a papírt és a kötéssel, szövéssel, a szövedék fonalakkal történı megerısítésével, vagy nemezeléssel készített kelméket. (A papírtól való különbözıségre nézve lásd alább a Nedves eljárás c. fejezetben tett megjegyzést.) nemzetiszínő szalag - Viszkózfonalból készült, vászon- vagy ripszkötéső szalag, a nemzeti színekkel. Jellemzıen 10-20 mm széles. neoklasszicista stílus - A nık és férfiak öltözködési stílusa, amely a klasszikus ruhadaraformák újjáélesztését jelenti egyes divatelemekben. népviselet - Egy meghatározott népnek, népcsoportnak, vagy tájegység lakóinak hagyományos (paraszti) viselete.
New-look stílus - Christian Dior párizsi divattervezı által 1947 elején kialakított divatstílus, ami az 1950-es évek közepéig irányadó és nagyon népszerő volt. Hangsúlyosan nıies stílus: keskeny, kerek vállak válltömés nélkül, vékony derék, a mell és a csípı hangsúlyozása, vádliig érı szoknya, gazdag díszítettség (pl. ráncokkal) mindez nagyon romantikus hatást keltett. A ruhák készítéséhez puha, szép eséső anyagokat használtak, igen bıkezően, nagy anyagfelhasználással. noppos fonal, csomós fonal - Díszítıfonal, amelyben meghatározott távolságokban különbözı színő apró szálcsomók) vannak díszítı célzattal. Ezeket a csomókat a fonalgyártáskor helyezik el a fonalban. noppos minta - Vetülékrendszerő kötött kelme egy mintatípusa, amelyet a minta szerint elhelyezett, többszörösen feltartott szemekkel (egy szemen több feltartási fonalhullám kialakításával) érnek el. A feltartás következtében megnyúlt szem igyekszik összehúzódni és összehúzza környezetét is, ennek következtében a kelmében kidomborodó csomók keletkeznek. Fıleg felsıruházati kötöttáruk mintázására alkalmazzák. Norfolki stílus - Jellemzıen kártoltgyapjúszövetbıl készült sportos férfiöltönyök stílusa. A norfolki stílusú zakón rávarrott , gyakran harmonikaszerő zsebek vannak, amelyeket zsebfedıvel látnak el. A zakó elején és hátán hosszanti hajtások vannak, vagy vállnyereg és öv. A hozzá tartozó nadrág bricsesz vagy golfnadrág. Készítenek ilyen stílusban nıi kosztümöt is. Az elnevezést Norfolk hercegérıl kapta a 19 században. nosztalgia divat - Nıi öltözködési stílus, amely a múltat idézi, elsısorban a romantika korszakának divatját. nıi alsóing - Felnıtt nık és kislányok által viselt ujjatlan, vállpántos, a felsıtestet borító rövid (legfeljebb az ülepig érı) alsóruha. Hasonlóképpen díszített, mint a kombiné, de rövidebb annál és nincs mellvarrása. növényi eredető szálasanyagok - A természetes szálak egy nagy csoportja; ide tartoznak a magszálak (mindenek elıtt a pamut, emellett pl. a kapok és még néhány más szál), a háncsrostok (pl. a len, a kender, a juta, a kenaf, a rami), a szerkezeti rostok (pl. a szizál), valamint a gyümölcsrost (kókusz). A növényi szálasanyagok mindegyikének fı alkotóeleme a cellulóz.
Ny nyakkendı - Az inggallér alatt vezetett divatos, szövetbıl vagy - ritkábban - kötött kelmébıl készült öltözet kiegészítık összefoglaló neve. Eredete a római korra vezethetı vissza, a légionáriusok a hideg ellen viseltek ilyen sálszerő nyakbavalót. A 17. században lett az öltözék divatos kiegészítıje. A nyakkendıknek különbözı típusai vannak. A hosszú nyakkendı mintázata és szélessége (30-120 mm) nagy mértékben függ a divattól. Hossza általában 1,3 m körül van. A szövött nyakkendıt a szövetvégbıl átlósan szabják ki és jellemzıen három részbıl áll: magából a nyakkendı-anyagból (ezt többnyire selyembıl vagy mesterséges szálból készült fonalakból, gyakran jacquard-mintával szövik), a sima bélésébıl és a gallér alá esı keskeny részen egy merevítı bélésbıl. A kötött nyakkendı lényegében egy hosszabb, mintás kötéső körkötött tömlı, lelapítva és béléssel kiegészítve. Ugyancsak fontos nyakkendı típus a csokornyakkendı. nyakkendı minta - Apró, geometrikus vagy más elemekbıl álló, gyakran keleties stílusú nyomott vagy beleszıtt mintázat, amit fıleg nyakkendıkön, fejkendıkön, sálakon és nıiruha-anyagokon alkalmaznak. nyakkivágás (1) - A ruhadarab felsı részén az eleje, háta, vagy válla felé megnagyobbított nyílás a nyak számára. Fontos díszítı részét alkothatja a ruhadarabnak; alakja és mérete a ruhadarab jellegétıl és - fıleg nıi ruháknál a mindenkori divatiránytól függ. Különbözı formájú nyakkivágásokat ismerünk, például: négyzetes nyakkivágás, csónaknyak, négyszögletes nyakkivágás, nyitott nyakkivágás, ovális nyakkivágás, tengeralattjáró formájú nyakkivágás, eleje nyakkivágás, U-alakú nyakkivágás, V-alakú nyakkivágás stb. nyakkivágás (2) - Nyílás egy ruhadarab felsı részén, amely körbeveszi a nyakat. Ehhez csatlakozhat a gallér, illetve ha nincs gallér, a nyakkivágás különféle alakokat formázhat. nyakkivágás eleje - A nyakkivágáshoz csatlakozó, azt megnövelı, többféle alakúra készíthetı kivágás a ruhadarab mellrészén. nyári ruha - Szellıs, könnyő, világos színő kelmébıl készült, béleletlen vagy félig bélelt ruha, nyári viseletre. nyári zakó - Szellıs, könnyő kidolgozású, gyakran béleletlen zakó, könnyő, porózus anyagból, rendszerint világos színekben készül. nyereg - Keresztben rászabott rész a ruhadarab elejének vagy hátának felsı részén a
vállvarrástól fél mellmagasságig. Célja a díszítés. Egyes esetekben más színő vagy más anyagból készül, mint az alapszövet. Különbözı alakú lehet. nyers szövet - Kikészítetlen szövet, olyan állapotban, ahogy a szövıgéprıl lekerült. Színe, karaktere a felhasznált nyersanyagét tükrözi vissza. nyitott nyakkivágás - Olyan nyakkivágás, amelynek íve egyes helyeken megszakad és ott a nyakkivágás megnyitva kibıvíthetı. Ruhákon és más hasonló ruhadarabokon alkalmazzák. nyolclakatos kötés - A csoportos tőválogatású vetülékrendszerő kötıgépek egy fajtáján megvalósítható kötésmód, amit szín- és szerkezeti mintázásra egyaránt felhasználnak. Színmintázásnál jellegzetes megoldás például, hogy az egyik tőágyon amelyben ekkor tőválogatást nem alkalmaznak - váltakozva minden színbıl teljes szemsorok készülnek, a másik tőágyban pedig a tőválogatásnak megfelelıen képeznek a tők szemeket a különbözı színő fonalakból. A kelme hátoldala eszerint csíkos lesz, a színoldalán pedig a tőválogatás rendszerétıl függıen váltakoznak a különbözı színő szemek. A nyolclakatos mintázást nagyon gyakran feltartott szemekkel történı mintázásra is használják. nyolclakatos minta - Kötött tőválogatású, kéttőágyas kötıgépen készülı minta. Egy jellegzetes fajtája az, amelynél két különbözı színő fonallal dolgoznak; az egyikbıl az egyik, a másikból a másik tőágyon képeznek szemeket. Ha a minta szerint cserélik e két fonal szerepét, színes mintázat, például sakktábla-minta alakítható ki. Ilyen mintát felsıruházati kötöttáruk késztítésénél használnak. nyomáshibák - A textília olyan hibái, melyek a nyomás mővelete során keletkezhetnek. Néhány példa: Átfedés: a szomszédos mintaelemek átfedik egymást. Nyomatlan foltok: okozhatják például a kelme felületére került pihék, amelyek miatt a színezék nem éri el a kelmét. Ujjnyom: akkor keletkezik, ha a még meg nem száradt színezéket kézzel megérintették. Levérzés: fehér vagy világos foltok, ami a - nem megfelelı mosás és rögzítés következtében - rögzítetlen színezék leválásával jön létre. Elkenıdés: több színő nyomásnál valamelyik színezék elkeni a világosabb kelme felületét. Vízfolt: a még
nem rögzített színezékre került nedvesség által kioldott színezék okozta folt. nyomógomb - Fıleg sportos öltözékeken alkalmazott záróelem. A farmernadrágok nyomógombjai különeges kialakításúak. nyomott fonal - Díszítıfonal, amelynek készítésénél a nyújtott szalagot nyomógépen többszínnyomással látják el.
nyomott taft - Vastag, meglehetısen merev, fémes fényő selyem típusú szövet finom, merész keresztirányú bordázottsággal. Vászonkötésben készül nyomott mintázattal. Nıiruha-anyag. nyomott textília - Olyan kelme, amelyen valamilyen színnyomási eljárással készítettek mintát.
O–Ó ógörög viselet - A Homérosz elıtti idıkben (az i. e. 8. században) a dórok - a férfiak és a nık egyaránt - négyszögletes gyapjúszövetbe burkolták magukat, amit a vállukon tővel rögzítettek. Késıbb az iónok bevezették a khitónt, egy lenszövetbıl készült tunikaszerő öltözetet, amelyet oldalt többnyire összevarrtak, késıbb redıztek is. A férfiak rövidebb khitónt viseltek, mint a nık. Hidegebb idıben hordták a himationt, ez egy nagy, 1,5 x 3 méteres derékszögő gyapjúkendı volt, amit kabátként tekertek a testükre és néha a fejüket is takarta. Okonel - Olcsó, közepes súlyú, puha, telt fogású gyapjú típusú szövet, rövidre nyírt szálfelülettel, ami elfedi a szövet háromvagy négyfonalas egyenlı oldalú sávolykötéső szerkezetét. A láncban pamut-, a vetülékben gyapjú típusú kártolt fonalat használnak. Olcsó férfiöltönyök és egyenruhák készítésére használják. Az elnevezés az angol "of coney" kifejezés elferdítésébıl ered, aminek jelentése: nyúlszırbıl való, mert a szövet erre emlékeztet. ókori római viselet - Az ókori rómaiak tunikát hordtak, amely ingszerő, földig érı ruhadarab volt, a fejnek és a karoknak nyílást alakítottak ki rajta, esetleg hozzávarrtak ujjakat is. A nık a mell alatt, a férfiak a csípıjükön megkötötték, a vállakon gombokkal vagy csattal rögzítették. A nık tunikája hosszabb volt, mint a férfiaké. Kezdetben gyapjúból, késıbb lenbıl, pamutból készült. A tóga a római polgár legdíszesebb ruhája volt; ez ovális (kb. 5,5 m hosszú, 3,5 m széles), fehér gyapjúkendı, amelyet hosszában gazdagon redıztek. Az egymáson viselt ruhadarabokat nem varrták össze és nagyon egyéni módon viselték. oldható összekapcsolás Ruhadarab kialakításának része, amellyel egy nyílás két részét egymáshoz rögzítve lehet nyitható módon bezárni, vagy összetartozó alkatrészeket lehet egymással oldható módon összekapcsolni. Az ilyen típusú rögzítés történhet gombok, kapcsok, húzózár, összeköthetı szalagok stb. segítségével. Néhány példa: egysoros gombolás, gombolás, húzózáras záródás, kapcsos záródás, kétirányú gombolás, kétsoros gombolás, kiegészítı rejtett rögzítés, megkötıs záródás, patentkapocs, rejtett gombolás, rejtett szélzáródás stb.
Olíva-gomb - Hosszúkás, hordószerő fa-, csont-, fém- vagy mőanyaggomb, amit leginkább sportos és divatos ruhákon alkalmaznak. Ombré fonal - Matring formában színezett díszítıfonal, amelyben a különbözı színek vagy színárnyalatok nem annyira elhatároltak, mint a nyomott fonalnál, hanem a szivárvány színeihez hasonlóan egymásba olvadnak. Ombré mintázat - Színmintázat, amelyben a a színek vagy színárnyalatok közötti átmenet fokozatos. Csíkok, kockák, szövött vagy nyomott minták egyaránt tartozhatnak ide. Leggyakrabban selyemszöveteknél alkalmazzák, de elıfordulnak könnyő pamutés gyapjúszöveteknél is. Nıi ruhák, nyakkendık, esernyıszövetek készülnek így. Az elnevezés a fracia "ombré" szóból ered, aminek jelentése: árnyékolt. Ondé cérna - Elnyújtott spirálvonal mentén összefogott felülető díszítıcérna, amit egy alap- és egy díszítıfonal összecérnázásával állítanak elı úgy, hogy az utóbbit lassabban adagolják, emiatt az alapfonal kissé kitüremlik a menetei között. A frisé cérnától annyiban különbözik, hogy itt a spirálisan összefogott részek hosszabbak, mint amannál. Az elnevezés a francia "onde" (ejtsd: ond) szóból származik, aminek jelentése: hullám. Ondé szövet - Könnyő vagy közepes súlyú ripszszövet, amelyben a vetülékfonal ondé cérna. Készülhet selyembıl vagy gyapjúból. Az elnevezés a francia "onde" (ejtsd: ond) szóból származik, aminek jelentése: hullám. Ondé-ripsz - Közepes súlyú, hullámosan húzódó bordázattal készülı selyem típusú szövet, nıi ruhák és kabátok alapanyaga. Ondulé - Moherbıl és alpakából készült hosszú szálbundájú, gyapjú típusú szövet, amit a száltakaró csavarmenetszerően hullámos szálai jellemeznek. A göndörítés csökkenti a hosszú szálbundájú szöveteken a szálak nemkívánatos egyenetlen hullámosodását viselés közben. One-face clothing - Az olyan ruhadarabokat jelölı kifejezés, melyek kifordítva nem hordhatók. Belsejüket bélés boríthatja. A kifejezés használata magyar nyelvterületen nem terjedt el. opálbatiszt - Meglehetısen merev, kemény fogású, pamut típusú szövet, amely a tejüveghez hasonlóan néz ki. Finom fonalakból vászonkötésben szövik és egy speciális kikészítési eljárással, egymást követı
lúgozással és savazással kezelik. Alsóruházat és nıi ruhák alapanyaga. op-art stílus - Leggyakrabban nyomott kelméken fordul elı; egyszínő, szigorúan geometrikus minták, amelyek eltérı háttérbıl emelkednek ki. Az elnevezés az "optical art" (optikai mővészet) rövidítése. optikai fehérítıszer - Az optikai fehérítıszer fluoreszkáló vegyület, amely az ibolyántúli sugarakat elnyeli és látható fényt bocsát ki. Ez a kibocsátott fény hozzáadódik a textília felületérıl visszavert fényhez, és ezzel egyrészt ellensúlyozza a textilanyag eredeti szürkés színét, másrészt megnöveli a teljes visszavert fénymennyiséget. A színkép (ibolya, kék, zöld, sárga, narancs, vörös) látható hullámhossz-tartománya 380-tól 760 nanométerig terjed, az ibolyántúli sugarak hullámhossza 380 nanométernél kisebb. A szürke árnyalatú tárgyak színébıl a kék és az ibolya gyakran hiányzik. Az optikai fehérítıszerek a kék tartományban bocsátanak ki látható fényt, így pótolják a szürke kék-hiányát, ily módon az anyagot fehérnek látjuk. Az optikai fehérítıszerek a színezékekhez hasonlóan húznak fel a textíliára és kötıdnek meg azon, így „színtelen színezékeknek” tekinthetık. A szál nyersanyaga és alapszíne befolyásolja, hogy milyen optikai fehérítıszert milyen koncentrációban kell használni. organdi - Könnyő, vékony, áttetszı, gyakran fényes pamutszövet, finom, laza sodratú, de gyakran erısen írelt fonalakból (emiatt ilyenkor kemény fogású), rendkívül ritka vetülékbeállítással vászonkötésben készül. Nıi ruhák és kalapok merevítı anyagaként, valamint dekorációs célokra és színházi kosztümökhöz használják. organza - Valódi selyembıl vagy mesterséges alapanyagú filamentfonalból készült, merev, áttetszı, vászonkötéső szövet, könnyő nıi ruhák alapanyaga. Organzin cérna - Valódi selyembıl, két vagy három grege fonal összesodrásával nyert cérna. Jobb minıségő selyemszövetek láncfonalaként használják. organzin- Nagyon finom, könnyő, áttetszı selyem típusú szövet. Vászonkötésben készül, a láncfonal valódi selyem, a vetülékfonal grege vagy szintetikus filamentfonal. Nıi ruhákat készítenek belıle, leggyakrabban nyomott mintával. Orleans - Eredetileg a lüszter szövet és egy könnyő, rugalmas, érdes fogású, de finoman porózus felülettel rendelkezı, vászon- vagy panamakötéső gyapjúszövet elnevezése. Nıi ruhák és kosztümök, férfiöltönyök alapanyaga. Az utóbbi esetben a
vetülékfonalból alkotott kis pöttyökkel díszítik. Nyüstös vagy jacquard-szövıgépen készítik. Eredetileg a franciaországi Orléansban készítették, innen ered a neve. ottomán (1) Közepes súlyú, puha, vetülékirányban bordázott gyapjúszövet, fésült vagy finom kártolt fonalakból vászonvagy ripszkötésben készül. Nıi ruhák és kabátok anyaga. Dekorációs célra (pl. lakástexíliák) készítik pamutból és selyembıl is. Az elnevezés a francia "ottomane"-ból ered, aminek jelentése: török (oszmán). ottomán (2) - Díszes, többnyire szintetikus fonalból készült matlaszé szövet, széles ripszszerő bordázattal. Háziruhák, pongyolák alapanyaga. ottomán, ottomán-krepp - Közepes súlyú vagy nehéz, atlaszkötéső, vetülék irányban erısen bordázott selyem típusú szövet. A hátoldala fényes. A láncfonal viszkóz filamentfonal, a vetülék erısen sodrott kreppfonal. Nıi ruhák és kabátok alapanyaga. Ottomán-ripsz - Közepes súlyú gyapjú típusú szövet egyenletes vagy változó eloszlású, keresztirányú bordázattal. Nıi kabátokat és bútorszöveteket készítenek belıle. Ottomán-szatén - Közepes súlyú, atlaszkötéső selyemszövet, amelyet meg-megszakított ripszkötéső mintacsoportok díszítenek. Nıi ruhák és kabátok készítésére használják. Outfit - A nıi felsıruházatban komplett öltözék, együtt viselt ruhadarabok kombinációja: szoknya és hozzá illı zakó, vagy ruha és hozzá illı felsıkabát (amely utóbbi rövidebb a ruhánál). Az egyes alkotórészeknek kelmében és színben illeszkedniük kell egymáshoz és követniük kell az aktuális divatirányt. Az elnevezés az angol "outfit" (ejtsd: autfit) szóból ered, aminek egyik jelentése: készlet, felszerelés. Ovális nyakkivágás - Oldalirányban elnyújtott, ellipszis alakú nyakkivágás, fıleg nıi ruhákon alkalmazzák. overall (1) - Többnyire pamutból készült ruhadarab, amely a felsıtestet borító, ujjakkal is ellátott rész és a nadrág egybeépítésébıl keletkezik. Az elején a nyakkivágástól lefelé derékig érı, gombolással vagy húzózárral záródó hasíték van, ami a bebújást teszi lehetıvé. Munkaruhaként, vagy - igényesebb anyagból és kivitellel - sport- vagy szabadidı-ruhaként használják. Overall (2) - Egybeszabott ruhadarab, amelynek a felsıtestet borító része és a nadrág része egy darabból áll. Esetenként kapucni is tartozik hozzá. Az eleje végig nyitható, hogy bele lehessen bújni, ez a nyílás gombolással vagy
húzózárral záródik. Anyagától és kivitelétıl függıen munkaruhaként, sportruházatként és gyerekruhaként is használatos, meleg béléssel ellátva téli öltözék is lehet. Az angol eredető elnevezés arra utal, hogy "minden fölött" (azaz legkülsı ruharétegként) viselik. overlock öltés Szegıöltés, amivel megakadályozzák, hogy a kelme vágott széle kibomoljék, felfejtıdjék, és egyúttal arra is alkalmas, hogy több kelmeréteget összeerısítsen. A magyar szaknyelvben az overlock öltésekbıl alkotott overlock varraton olyan szegıvarratot értünk, amely két fonalból áll és ezek közül az egyik rendszeresen megkerüli a kelme vágott szélét (kétfonalas szegıöltés). Lásd még: öltés, láncöltés. overlock varrat - Kétfonalas láncöltéső szegıvarrat, amelynek készítésénél egyúttal az összevarrt kelmék szélét is levágják. Lásd még: overlock öltés, tisztázás. oversize vonal - Divatvonal a nıi és férfiruházatban, fıleg kabátok, zakók, széldzsekik és blézerek körében alkalmazott
formakialakítás, amely elsısorban a vállak megformálásában mutatkozik, hogy a ruhadarab nagyobb mozgásszabadságot és viselési kényelmet biztosítson. Ez az irányzat az 1980-as években kezdett elterjedni. Az angol elnevezés (ejtsd: overszájz) eredeti jelentése itt: a szokásosnál nagyobb mérető. O-vonalú fazon - Kerek vállak, bı középrész és lefelé szőkülı sziluett jellemezte divatvonal. Fıleg sportos kabátoknál és fiataloknak való ruházatoknál alkalmazzák. Oxford szövet - Közepes súlyú, porózus felülető, pamut típusú, tarkánszıtt szövet, amelynek panamakötéső szerkezete jól látható. Közepesen finom fonalakból szövik, meglehetısen erıs csíkos vagy kockás mintázattal. Sportos és munkában viselt ingek, blúzok és ruhák készítésére használják. Az elnevezés az oxfordi diákoktól származik, ık viseltek ilyen ingeket.
Ö öltés - Tőbe főzött cérnából létrehozott hurok, amely ugyanabból vagy másik cérnából alkotott hurokba kapcsolódik. Az öltések ilyen összekapcsolódó sora alkotja a varratot. Az öltéseknek számos fajtája van, mint például overlock öltés, kézi öltés, láncöltés, huroköltés stb. öltöny - Jellemzıen fériak által viselt két- vagy háromrészes öltözet, amely zakóból, nadrágból és (ha háromrészes öltönyrıl van szó) mellénybıl áll. A zakó gombolásától függıen (lásd egysoros zakó ill. kétsoros zakó) beszélünk egy- ill. kétsoros öltönyrıl. Különbséget teszünk a sportos és a klasszikus öltönyszabás között, továbbá attól függıen, hogy milyen alkalomból viselik, megkülönböztetünk szabadidıs, utcai, üzleti és városi öltönyt, valamint reprezentációs öltönyöket (pl. frakköltönyt, zsakettöltönyt, szmokingöltönyt). Az aktuális évszaknak megfelelıen van nyári és téli öltöny is. öltönynadrág - Az öltönyhöz tartozó nadrág. Ugyanabból az anyagból készül, mint a zakó. öltönyszövet - Könnyő vagy közepes súlyú gyapjú, pamut- vagy lenszövet öltönyök készítésére. öltözék, ruházat - A különbözı ruhadarabok és öltözékkiegészítık közös győjtıneve, amelyek együttesen határozzák meg a
személy megjelenését a ruházkodás szempontjából. Megkülönböztetünk nıi, férfi- és gyermekruházatot. Amellett, hogy a ruházatnak védenie kell az idıjárás viszontagságai ellen, az öltözködés tükrözi az egyén társadalmi helyzetét és kultúráját is. A ruházaton belül megkülönböztetünk felsıruházatot és alsóruházatot; hétköznapi és alkalmi viseletet; tavaszi, nyári, ıszi és téli ruházatot; civilruhát és egyenruhát stb. A ruházat állhat egy vagy több részbıl. Lásd még: ruha, ruhadarab. öv - Textíliából, bırbıl vagy más anyagból készült szalagszerő termék, amely egyik végén valamilyen csatban végzıdik, és arra szolgál, hogy a ruhadarabot a derékon rögzítse, vagy ott összehúzza. Hordhatják csat nélkül, csomóra kötve is. Gyakran csak díszítıelemként - vagy annak is - szolgál. Már az ókorban is használták, a középkorban az erény jelképe volt. övház - Alagútszerő kialakítás a ruhadarabon, ahova övet, rugalmas szalagot vagy egyéb pántot be lehet főzni, hogy pl. egy ruhadarab derekát össze lehessen vele húzni. övpánt - Nadrágok és szoknyák derekán kialakított pántrész, aminek szerepe az, hogy megtartsa a ruhadarabot a derékon. övszalag - Sima vagy mintás, többrétegő vagy üreges szalag, övek készítésére használják.
P Paisley-minta - Finom virágminta, indiai fenyıtobozok formájához hasonló csoportokban elszórva a kelme felületén. Eredetileg fekete és piros színekben Indiában készült kasmír-sálakon alkalmazták. Késıbb azután megjelent nıi ruhákon is. Nevét a régi skóciai városról, Paisley-rıl kapta, ahol eredeti indiai motívumok alapján hasonló szöveteket készítettek. Paletot (felöltı) - Szorosan záródó, egy- vagy kétsoros gombolású felsıkabát. Gyapjú típusú szövetbıl, gyakran bársonygallérral, nagy zsebfedıs zsebekkel készül. Palm Beach - Könnyő, meglehetısen durva fogású gyapjú típusú szövet. Finom, erısen sodrott fésült fonalból (rendszerint melanzs foalból) vászonkötésben állítják elı. Férfinadrágok és öltönyök, nıi nyári ruhák és kosztümök készítésére használják. Az elnevezés az USA-ban bejegyzett Palm Beach Company, Inc. cég védett márkaneve az ilyen típusú szövetekre. Palmerston - Nehéz, merev fogású gyapjú típusú szövet. A felületét rövid, vastag, fényes száltakaró borítja, amely elfedi a négyfonalas tört sávoly vagy kettısszövetszerkezetet. A hátoldala pamutból vagy gyenge minıségő, pamut- vagy pamut típusú kártolt fonalból készül. A kikészítés során nemezelik és nyírják. Télikabátszövetként használják. Elnevezését a 19. században élt Henry John Temple Palmerston brit államférfirıl kapta. pamut típusú kelme - Pamutból, fonható mesterséges szálasanyagból, textilhulladékból származó szálakból vagy ezek keverékeibıl, pamutipari eljárással készült fonalból állítják elı és megjelenésében a pamutkelméhez hasonlít. Puha, lágy eséső, jól mosható, jó hıszigetelı tulajdonságú. Minısége számos kikészítési eljárással befolyásolható. Széles körben használatos, alsó- és felsıruházati termékek, nıi, férfi- és gyermekruhák, divatcikkek, egészségügyi termékek stb. gyártására. pamut, gyapotszál - A gyapotnövény magjaiból kinövı szál (ún. magszál). A gyapotot i. e. 4000 óta termesztik Indiában, de elterjedt Egyiptomban, Babilonban, Kínában és KisÁzsiában is. A gyapotszál egyetlen sejtbıl áll, alakjára nézve megcsavarodott, szélei felé megvastagodó szalag. Felületét finom, erıs réteg, az ún. kutikula borítja. Belsejében, a szál teljes hosszában levegıvel kitöltött bélüreg húzódik, amelyben protoplazma maradványok találhatók. A
szálak hossza 10-60 µm, átmérıjük 12-40 mikrométer. pamutbatiszt - Könnyő, finom, fényes, sima pamutszövet. Nem túl erısen sodrott fonalból, vászonkötésben készül. Hasonlít a valódi batisztra. Alsóruházat, nyári ruhák készülnek belıle. "Batiszt" néven szövetet eredetileg gyapjúból, késıbb lenbıl készítettek, végül átment az elnevezés pamutszövetre is. pamutflanel - Pamutból készült flanel szövet. Puha fogású, vastag bolyhozott száltakarója részben elfedi a szövetszerkezetet. Vászonvagy sávolykötésben készül. Téli alsóruházat, ingek, blúzok stb. alapanyaga. pamutszövet - Pamutból készült szövetek győjtıneve. A közepes és nehéz, különbözı kikészítéső és sokféle felhasználási területre szánt pamutszövetek egész sora tartozik ide. Vászonkötésben és egyszínőre színezve ill. színnyomással mintázva fıleg ágynemőnek használják. Leginkább vászonkötéssel készülnek s a fonál finomsága (Na), a szövés tömöttsége s az áru csinozása szerint a következı elnevezést nyerik: Tömött szövésüek: 1. a kattun v. molino, illetıleg festıvászon, melyet Na = 16-30 finomságú fonálból, pro cm. 16-24 fonállal szınek. Ezt részint festve s szinesre nyomatva, részint fehérítve használják. Válfajai a nanking, továbbá a sirting, illetıleg a bélésvászon és ingvászon, nem különben a domestic és a creas, mely erısebb minıségü az elıbbieknél. 2. A kaliko, a perkál, mely Na = 60-124 finomságu fonálból készül, leginkább festve lesz, a fehérítettet chiffonnak nevezik. Ritka szövésüek: 1. a muszlin; legfinomabbját zefirnek, a közepes minıségüt organtinnak nevezik; 2. a tarlatan, a legkönnyebb pamutruhaszövet, Na = 100 fonálból készül, pro cm. 13 fonállal; 3. a kanavász. A vászonszövésen kivül használatos a sávolyszövés is. A sávolykötésü árukat, ha háromfonalas egyszerü sávolykötéssel készülnek csinvatnak, ha négyfonalas kettıs sávolykötéssel készülnek, fonalgónak nevezik. A festett s nyomtatott fonalgót kretonnak (crétonne) mondják. A bolyhosított sávolykötésü árukat pedig barchentnek (veleznek). Az atlaszkötésü árukat rendszerint ötfonalasan szövik, s ekkor szatinnek mondják. - A madapollam keletindiai neve egy durván keresztbeszıtt pamutszövetnek.
panama inganyag - Puha, szoros beállítású, közepes súlyú pamut típusú szövet, amit finom fonalakból panamakötésben szınek. Férfiingek, nıi blúzok, nıi ruhák készítésére használják. panama szövet - panamakötéső szövet. panamakötés - A vászonkötésbıl levezetett szövet-kötésmód, amelyben két vagy több szomszédos lánc- és vetülékfonal azonosan keresztezıdik. A szövetnek rácsszerő kinézetet ad. panel mintázat - A ruhadarab teljes felületét beborító egyetlen nagy minta. panel mintázat nyakkendın - A nyakkendın csak a zakó nyakkivágásának területén elhelyezett minta, amely egy egyszínő vagy más mintázatú alapból emelkedik ki. pantalló – 1. Hosszú, bokáig érı férfinadrág. Elıször a forradalmárok viselték a Nagy Francia Forradalom idején, az akkor divatos térdnadrág helyett. Kezdetben alul a vádliig és felül a derék fölé ért, késıbb a szára hosszabb lett. Nevét az itáliai commedia della arte Pantalone figurájáról kapta. Lásd még: nadrág, hosszúnadrág. 2. hosszú, egyenes szárú, elöl gombolódó szövetnadrág. Eredetileg az É-amerikai függetlenségi háború köztársasági katonáinak viselete. A Ny-európai polgárság közvetítésével a 19. sz. elején a hazai polgári és nemesi körökben is divatossá vált. „Megmagyarosítva”, a szárak végére varrt talpaló segítségével csizmába húzva is viselték dolmánnyal, ill. atillával. A polgárosodó parasztság csak a századforduló óta használta kék, nyáron világos (Alföld), az iparosok fekete színben. A hagyományos életformát folytató parasztság azonban még a két világháború között is az ellenzıs nadrághoz ragaszkodott. – Az ördögbır (Csongrád m.) a pantalló kordbársony változata, amelyet anyagával együtt a Tisza szabályozásánál foglalkoztatott olasz kubikosok nyomán elıször a Duna–Tisza közén és a Dunántúlon a kubikosok, erdımunkások, dinnyések használtak. Munkanapokon cipıvel, bakanccsal, ünnepen esetleg csizmával is felvették, ez utóbbi viselési móddal a paraszti öltözködésben is feltőnt. papillon (gyapjú) - Egyes esetekben a finom gyapjú-puplin szöveteket is így nevezik. papillon (selyem) - Puha selyem típusú szövet, finom bordázattal. Vászonkötésben szövik, a láncfonal finom, a vetülék erısen sodrott fonal. Nıi ruhák és nyári kabátok anyaga. papillon-ripsz - Könnyő, finom, simulékony vászonkötéső gyapjú típusú szövet, finom keresztirányú bordázattal, amit a vastagabb
vetülékfonalak használatának köszönhet. Megjelenése nagyon emlékeztet a gyapjúból készült puplinra. papírfonal - A papírfonalat kiváló minıségő, nagy szilárdságú papírból (fıleg szulfátpapírból) készült keskeny (néhány milliméter szélességő) csíkból állítják elı. A papírcsíkokat nedves állapotban megsodorják. Motringokba tekerve, mint a pamutfonalat, különbözı színőre színezik, vagy már eleve színes papírpépbıl állítják elı. Szınyegek, dekorációs szövetek, mővirágok, kötöttáruk készítésére, valamint kötözıanyagként használják. Pareo - Exotikus nyomott mintázattal készült nagy mérető kendı, amit körültekernek a felsıtesten és csomóval rögzítik. Szoknya gyanánt viselik a nık strandon, a fürdıruha fölött. párizsi divat - A párizsi divat vezetı helyet foglal el a világ nıi divatjának irányításában, ami egyrészt a textilanyagok fejlesztésében elért hagyományainak, másrészt a nagyhírő párizsi divatszalonoknak köszönhetı. Híres az újszerő, mégis elfogadható, fantáziadús megoldásairól, az eleganciájáról, a színek és formák iránti érzékenységérıl, a különbözı kellékek és kiegészítık kifogástalan alkalmazásairól. Divatszalonjainak új modelljei (lásd: haute couture) gyorsan elterjednek és így világszerte hatást gyakorolnak a mindenkori divatirány alakulására. parka - Térdig érı sportos kabát, a derekán övházba húzott övvel vagy rugalmas pánttal. Gyakran kapucni is tartozik hozzá. Nehéz pamutszövetbıl vagy vitorlavászonból készül. partner-szett - Egyforma színő, mintázatú anyagból készült, egyforma vonalú férfi- és nıi öltözék, amely viselıjük összetartozását hangsúlyozza. party stílus - Divatos, nem formális öltözék nıknek és fériaknak, amely azonban abban különbözik a hétköznapi viselettıl, hogy anyaga és formája ünnepélyesebb. Társasági összejöveteleken estélyi ruha ill. ünnepi öltöny helyett viselik. Kivitele, színösszeállítása az aktuális divathoz igazodik. paszomány - Lapos fonatolt szalag, amit többnyire pamut-, viszkózvagy fémbevonatú fonalakból állítanak elı. Különbözı színekben készül, 3-10 mm szélességben. Ruházat és lakástextíliák díszítésére használják. paszpól - Keskeny, színes vagy az alapkelmével azonos színő kelmesáv, amit egy hosszanti
varratba vagy a kelme szélére helyeznek díszítı célzattal paszpólszalag - Vászon- vagy sávolykötéső szalag, üreges és pamut-, viszkózvagy poliamidfonallal kitöltött, megerısített szegéllyel. Különbözı színekben és különféle szélességekben (8-25 mm) készítik. Ruharészek széleinek díszítésére, kárpitosipari vagy mőszaki célokra használják. patchwork-szövet - Durva, rusztikus felülető, színes gyapjú típusú szövet, olyan, mintha fonatolt szerkezető lenne. patentkapocs - Fémbıl készült, két - pozitív és negatív részbıl álló záróelem ruhadarabokon, amely a két rész összenyomásakor záródik. pávaszem minta - Kis, finom, kerek vagy ovális pontminta kontrasztos színekbıl. Klasszikus öltönyök gyapjúszöveteinél alkalmazzák. Az elnevezés onnan származik, hogy a mintázat hasonlít a pávafarok mintájára. pehelyszórásos kelme - A velúrhoz hasonló felülető kelme, amelyet úgy készítenek, hogy az alapkelmét ragasztóanyaggal (latexszel vagy mőgyantával) vonják be és a felületére merılegesen rövid (néhány milliméter hosszú) szálakat szórnak rá. A szálpihéknek a kelmefelületre merıleges elhelyezkedését elektrosztatikus úton érik el. A szálak ebben a helyzetben rögzülnek a ragasztó rétegben, amit azután hıkezeléssel megszilárdítanak. Az alap a legtöbb esetben pamut- vagy valamilyen pamut típusú kelme, a rászórt szálak anyaga többnyire viszkóz vagy valamilyen szintetikus szál. Ruházati cikkeket és dekorációs anyagokat készítenek ezzel az eljárással. pehelyszórásos nyomás - A pehelyszórásos kelme azon változata, amelynél a szálpihéket rögzítı ragasztóanyagot elızıleg valamely minta szerint (a filmnyomásnál alkalmazott eljárással) viszik fel a kelmére, tehát az csak a mintának megfelelı helyeken rögzíti a kelmére merılegesen rászórt apró szálakat. Ruházati cikkeket, dekorációs anyagokat készítenek ezzel az eljárással. Peking (szövetfajta) - Sőrő, meglehetısen merev, fényes, vászonkötéső selyemszövet, kiemelkedı hosszanti csíkokkal. Nıi alkalmi ruhák anyaga. pelenkanadrág - Csecsemık és kisgyerekek által viselt ruhadarab, a belseje vízhatlan béléső. Pelerin - Laza, bı, ujjatlan és zsebek nélküli, a vállat beterítı köpeny, rendszerint átnyúlós zsebbel. Bı szabása folytán harang formájú. Lehet rövid vagy hosszú. Van, ahol egyenruha gyanánt használják, de viselik estélyeken kabát helyett is. (Lásd még:
körgallér.) Eredetileg francia zarándokok ruházatát képezte, innen ered a neve (a francia "p?lerin" szó jelentése: zarándok). Hasonló, rövid ruhadarabot Spanyolországban viseltek a reneszánsz korában. Penelope - Erısen írezett pamutfonalból készült merev szövet. Készítésénél két szorosan egymás mellé bevetett vetüléket egy nagyobb hézag követ, majd ismét két vetülék következik szorosan. A láncfonal-sőrőség kicsi. Kézi hímzéshez szolgáló alapszövet. A kanavász egy válfaja. pepita - Jellegzetesen két színbıl álló, kis mérető négyzetek alkotta mintázat. Sávoly- vagy vászonkötésben készítik, a kétféle színő láncfonal 4:4 vagy hasonló arányú felvetésével; a leggyakoribb színkombináció a fekete, vagy más sötét szín, és fehér. Gyapjú, pamut és selyem típusú szöveteken egyaránt alkalmazzák. Az elnevezés eredetét sokféleképpen magyarázzák, a legelterjedtebb vélekedés szerint egy Pepita nevő spanyol táncosnırıl kapta, aki szeretett ilyen mintázatú ruhát viselni. Más vélemény szerint a spanyol "pepitas", egy gyümölcs, vagy a gyapotnövény sötét színő magjai magyarázzák a név eredetét. perkál - Finom, puha, sőrő beállítású, vászonkötéső pamutszövet. Egyszínő vagy nyomott kivitelben nıi és gyermekfehérnemők és zsebkendık készítésére használják. pertli - Pamut- vagy viszkózfonalból készült lapos fonatolt szalag. Nyersen vagy színezve, 3-10 mm szélességben készül. Többnyire kötözıszalagként használják ágynemőkön, ruhadarabokon. Piccadilly-gallér - Kis gallér férfiingeken, amelynek sarkain egy-egy lyukat készítenek, hogy azokon át dísztőt lehessen átfőzni, amit a nyakkendıcsomó alatt vezetnek át. pié - Díszítıelem egy ruhadarabon, amit párhuzamos levarrt hajtások képeznek. A keskeny pié a kelme felületére merılegesen áll, a szélesebbeket egy irányban levasalják. A keskeny pié készítéséhez speciális kéttős varrógépet használnak, amelyen a két tő igen közel van egymáshoz és közös alsó (hurokfogó-) fonalból képezik az öltéseket, amelynek összehúzó hatása alakítja ki a kelmén a hajtást. piké szövet (2) - Két lánc- és egy vagy két vetülékfonal-rendszerrel szıtt szövet. Az egyik láncfonal-rendszer (az ún. tőzılánc) feszes és így sima részeket alkot a szövetben, a másik láncfonal-rendszer laza és a második vetülékfonal-rendszerrel kapcsolódik, kiemelkedı mintázatot alkotva
a szövet felületén. Lásd még: piké szövet (pamut), piké szövet (selyem). piké szövet (pamut) - Közepes súlyú, meglehetısen merev, darázskötéső pamutszövet, kiemelkedı mintázattal. Két lánc- és két vetülékfonal-rendszerrel készítik; egy finomabb vászonkötéső felsıszövetbıl, tőzıláncból és bélésvetülékbıl áll a szövet szerkezete. A nagyobb feszültséggel bevezetett tőzılánc a mintázatnak megfelelıen köt a felsıszövetben és plasztikus hatást eredményez, amit a vastag bélésvetülék még jobban kiemel. Nıi és gyermekruhákhoz, gallérokhoz használják. piké szövet (selyem) - Meglehetısen merev, telt fogású selyem típusú szövet, plasztikus dombormintával. Struck-kötéső hátoldallal, nyüstös- és jacquard-mintázás együttes alkalmazásával készül. Közepes finomságú, matt viszkóz filamentfonalakból állítják elı, általában egyszínő kivitelben, nıi blúzok, ruhák, kosztümök és divatos kellékek készítésére. pikékötés - Az interlock kelmék egy fajtája, amely sima és feltartott szemek kombinációiból áll. A kétféle szem elrendezésétıl függıen különbözı pikékötések ismeretesek (pl. "francia" ill. "svájci piké", de más elnevezéssel további hasonló kötésmódok is); közös jellemzıjük, hogy a kelme egyik oldala sima, a másikon sávolyszerő csíkozottság látható. Fıleg felsıruházati kelmék készítésére használják. pillanatkapocs - Négy részbıl álló záróelem: kettı az alsó, kettı a felsı kelmeréteget fogja át. Tartós kapcsolatot létesít a kelmerétegek között. A záróelemek különbözı méretőek lehetnek, attól függıen, hogy puha vagy merev kelmén használják-e azokat. Pilot - Nehéz, meglehetısen merev pamutszövet, amit szoros vetülékbeállítással ötfonalas atlaszkötésben szınek. A hátoldalát bolyhozzák, a színoldala fényes és gyakran csíkos mintázatot nyomnak rá. Munkaruhákat készítettek belıle, de a használata és jelentısége az utóbbi idıkben csökkent. pilótadzseki - Derékig érı, sportos dzseki, ferde elhelyezéső húzózárral záródik. Szövetbıl és bırbıl ill. mőbırbıl készül. Pilot-ripsz - Közepes súlyú, puha pamut típusú szövet fnom keresztirányú bordázottsággal, bolyhozott hátoldallal. Inganyag. pincérkabát - Pincérek által viselt munkakabát. Jellemzıen egy színő gyapjú típusú szövetbıl készül, az eleje a frakkhoz hasonlít, a hátának alsó széle egy csúcsban végzıdik.
pizsama - Kétrészes (kabátból ill. újabban bebújós felsırészbıl és nadrágból álló) ruhadarab, amit férfiak, nık és gyerekek alváshoz viselnek. Puha, mosható, szövött vagy kötött kelmébıl készül. Európában a 20. század elején terjedt el, korábban csak trópusi (indiai) ruházatként ismerték. (A "pyjama" szó is indiai angol eredető, eredeti jelentése: lábruha.) pizsamaanyag - Közepes súlyú, vászonkötéső, pamut típusú szövetek elterjedt elnevezése, amit közepes finomságú fonalakból készítenek és jellemzıen fényes hosszcsíkok díszítenek. A csíkokat az alaptól eltérı kötésmóddal (fıleg atlaszkötésben) állítják elı. Lehet sima vagy nyomott mintás is. Fıleg hálóruhák, de emellett blúzok és nyári ruhák készítésére használják. plasztron - Zsaketthez viselt széles selyem nyakkendı, amit nem kötnek csomóra, ill. nıi blúzoknál vagy ruháknál a a mellrészen alkalmazott fodros beállítás. pléd – Nagykockás, tarka gyapjú- vagy gyapjú típusú szövet, amelynek mintázata a skót tartan mintázatára hasonlít. Takarókat készítenek belıle. pléd (1) - Nagy takaró, többnyire nehéz, kockás mintás gyapjú típusú szövetbıl, a szélein gyakran rojtokkal. pliszé - A kelmén hıkezeléssel (gızöléses vasalással) kialakított keskeny, harmonikaszerő hajtások. Az álló pliszé pengeéles álló hajtásokból, a fekvı pliszé egy irányba fektetett hajtásokat, a szembehajtott pliszé értelemszerően egymással szembe fektetett hajtásokat jelent. Kötıgépen pliszé megfelelı kötésmóddal közvetlenül is elıállítható (lásd kötött pliszé). Elsısorban olyan anyagokon alkalmazható, amelyek a gızöléses vasalással tartósan alakíthatók (Fıleg gyapjú típusú, vagy szintetikus szálakat tartalmazó kelmék). Leginkább szoknyákon (lásd pliszírozott szoknya), blúzokon, alkalmazzák díszítı céllal. pliszírozott szoknya - Olyan szoknya, amelynek teljes felületén vagy bizonyos helyein pliszé eljárással (pliszírozással) tartós hajtásokat alakítanak ki díszítı céllal. A szoknyán az övbıl kiinduló, sugárirányban lefutó hajtások neve: sugárpliszé. Plundra-nadrág (ném. pluder-nadrág, pluder = 'puffosít') [Különálló, az övnél összefogott, egymással nem összevarrt kelmecsíkokból álló, buggyos szárú, térdig érı férfnadrág; a térd fölött vagy alatt szalaggal rögzítették. Egy selyembıl vagy vászonból készült, legtöbbször kontrasztos színő bélésnadrág fölött hordták a 16. században. 2. Különálló,
nem összevarrt kelmecsíkokból álló buggyos szárú férfinadrág, melyt az övnél fognak össze. Egy selyembıl vagy vászonból készült, legtöbbször kontrasztos színő bélésnadrág felett hordták, amely a csíkok közül kivillant. Kötelezı volt hozzá a díszes szeméremkupak. A szárak a térd fölé vagy alá értek, de létezett a vádliig érı hossz is, alul összefogva és lazán leomlóan. A zsoldosok (Landsknecht-ruházat) hozták divatba a 16. század közepe körül, és annak ellenére, hogy néhol tiltották, széles körben elterjedt. A 17. század elejéig volt divatos.] plüss - A szövött plüss nagyon magas, vastag száltakarójú szövet, többnyire selyembıl vagy gyapjúból készül, kettıs szövet formájában. A plüsstakarót képezı láncfonalakból készült hurkokat, amiket éles fémpálcák vetülékként való bevetésével alakítanak ki, a pálcák kihúzásával felvágják. Meleg bélések, gallérok és kiegészítık gyártására használják. A kötött plüssöket lásd kötött plüss (vetülékrendszerő), kötött plüss (láncrendszerő) ill. kötött plüss (raschel-gépi) alatt. plüss bélés - Plüss-szövet vagy kötött plüsskelme, amit hıszigetelés céljából alkalmaznak bélésként kabátokban. polar fleece - Jó hıszigetelı tulajdonságokkal rendelkezı alacsony száltakarójú, bolyhos körkötött kelme. Olyan konstrukcióval rendelkezik, mely az izzadságot kivezeti a kelme felületére, de ugyanakkor a szél behatolását megakadályozza. Leggyakrabban poliészter mikroszálakból készítik. A Polarfleece® (ejtsd: polárflísz) elnevezés eredetileg a Malden Mills cég által használt védett márkanév volt. polikromatikus színezés - Modern textilnyomási technika, amelynél a kelmét fúvókasorok alatt vezetik át, amelyekbıl különbözı színő színezékeket fecskendeznek a kelmére. A fúvókák mozgatásával és a színezékkiáramlás programozásával különbözı mintázatok állíthatók elı. polkapöttyök - Soronként elcsúsztatott, azonos mérető kitöltött körökbıl vagy pontokból álló mintázat. pólóing – 1. Kötött kelmébıl készült, bebújós, többnyire rövid ujjú sportvagy szabadidıing, rövid gomboláspánttal vagy húzózárral, puha, ingszerő, esetleg kihajtós gallérral. 2. A pólóing T alakú, kötött ing, azonban – a T-ingtıl eltérıen – galléros, a nyakánál gombolós, néha zseb is van rajta. A „klasszikus” pólóing anyaga pamut, színe fehér, kelméje jellegzetes kötésmóddal készül. A mai szabadidı-ingként viselt pólóingeknek – a divat változásait követve –
színüket, formai kialakításukat és díszítettségüket tekintve is sokféle változata van, azonban a pólóing fı jellegzetességét, a gallért, a gallér alatti gombolást és a kötött kelmeszerkezetet változatlanul megtartják. Nık, férfiak és gyermekek egyaránt viselik, sokszor csak a mintázat vagy a gombolás iránya utal az esetleges különbségekre. A köznyelvben sokszor összekeverik a Tinggel, azonban valójában két teljesen különbözı ruhadarabról van szó. poncsó - Takarószerő köpeny, kivágással vagy hasítékkal, ahol a fejen át lehet húzni. Nehéz gyapjú típusú szövetbıl készül, nık és gyermekek számára, akik ezt kabát helyett hordhatják. A széleit rojtok díszítik. Az elnevezés a közép- és dél-amerikai indiánok hagyományos felsıköpenyének nevébıl ered. pongé (finom selyem szövet) - Könnyő, finom, sőrő beállítású, átlátszatlan hernyóselyemszövet. Vászonkötésben szövik és általában egyszínőre színezik. Nıi alsóruházatot, blúzokat és ruhákat készítenek belıle. posztó - Közepes súlyú vagy nehéz, telt fogású, puha gyapjúszövet, finom, egyes esetekben enyhén fényes felülettel. Sávoly- vagy ripszkötésben, esetleg kettıs szövet formájában szövik, ványolják és bolyhozzák. Öltönyök, kosztümök, kabátok és egyenruhák készítésére használják. présminta (kötés) - Horgas tőkkel dolgozó kötıgépeken készült feltartott szemes minta, ami a nevét onnan kapta, hogy a feltartott szemet a tőhorog lepréselésének elmaradásával hozzák létre (fogazott, ún. mintás prés használatával). Prêt-à-porter, konfekció ruházat [(franciául: „kész viselet”) megnevezést az olyan, egy divatház tervezıi által a tömegek számára készített, elérhetı árú, hétköznapi divatot képviselı kollekciókra és darabokra alkalmazzuk, melyeket változatos méretekkel és igényekkel rendelkezı nık és férfiak is viselhetnek. Ez a kifutós modellekre tervezett, kézzel készített, költséges haute couture szöges ellentéte. – A prêt-à-porter ruhákat tömeggyártással állítják elı, különbözı konfekció méretekben. Fıbb szempontjaik - az aktuális divat és a márka egyedi jegyeinek bemutatása mellett - a hordhatóság, a kényelmes fazonok és a felhasznált anyagok egyszerő kezelhetısége. Ezek a széles vevıkört megcélzó ruhadarabok valódi bevételt hoznak a divatházaknak, ellentétben az egyetlen bemutatóra varrt haute couture összeállításokkal, amelyeket szinte sosem sikerül eladni. - A nagyobb divatházak évente kétszer, a fıszezonok alatti divathéten
mutatják be prêt-à-porter kollekcióikat. A kész viselet divathete az haute couture bemutatóktól külön, valamivel korábban kerül megrendezésre a leghíresebb divateseményeknek helyet adó városokban, mint Párizs, New York, London, Milánó, Los Angeles és Tokió. Már év elején bemutatják az aktuális ıszi/téli darabokat, majd a második szezonban a következı esztendı tavaszi/nyári kollekcióját ismertetik. Princesz vonal - Derékvarrat nélküli, egyrészes ruha, a derékra rásimul, a szoknya lefelé bıvül. Jellegzetesek a hosszanti varratok az elején és a hátán, amelyek a ruha sziluettjét hangsúlyozzák. Kabátokat is készítenek ebben a stílusban. Az elnevezés egy 19. századi brit hercegnıre utal (a "princess" szó jelentése: hercegnı), aki elıször viselt ilyen ruhát. próbababa - Emberi (férfi, nıi vagy gyermek) felsıtestet formázó baba, amelyre ruhadarabokat lehet felhúzni az összeállítás megkönnyítése érdekében. A különbözı testméreteknek megfelelıen különbözı méretekben készül. profilszál - Csillag, négyszög, háromszög, patkó, vagy más jellegzetes alakú keresztmetszettel rendelkezı mesterséges szál. A szálhúzásnál olyan alakú nyíláson sajtolják át a polimert, ami a kívánt szálkeresztmetszetnek megfelel. Egy speciális fajtája a profil keresztmetszető üreges szál. A profilszálakkal szép csillogó fényt lehet elérni a textílián. protis technika - Eljárás közepesen nehéz, puha, rusztikus kétrétegő textília elıállítására, amely egy alapszövetbıl és egy arra helyezett laza szálhalmazból áll; ezt a két réteget egy e célra szolgáló gépen a varrvahurkolás technikájával trikó- vagy zsinórfektetéső fonalakkal erısítik össze. Az alapszövet egy ritka, rácsszerő szövet - bár lehet valamilyen mintás szövet is -, a szálhalmaz pedig egy gyapjúszálakból készült kártolt bunda. Ily módon egy olcsó kelmét állíthatnak elı, amit az 1960-as években gyermekruhák (fıleg kabátok)
készítésére használtak. Késıbb ezen az elven "Art Protis" néven egy mővészeti ág is kialakult, amelynek keretében ezzel a technikával különbözı színő gyapjú- vagy más szálakat, nemez, csipke stb. kelmedarabokat helyeznek el mővészi módon és erısítenek fel az alapszövetre, és így alkotnak faliszınyegeket, képeket, térplasztikákat. puffos ruhaujj - Bı, buggyos, rövid ujj, bıségét fıként felül alakítják ki. Nıi nyári blúzokon és ruhákon alkalmazzák. A Nina Ricci szalon népszerősítette. pulóver - A felsıtestre húzott, kötött felsıruhadarab, amit a fejen keresztül, bebújva lehet felvenni. Lehet ujjas vagy ujjatlan, a nyakkivágása többnyire kerek vagy V alakú. A derekán és az ujjak végén, esetleg a kerek nyakkivágás körül is rugalmas szegély van. Esetleg zsebet is tesznek rá. puplin (gyapjú) - Könnyő, puha, rugalmas gyapjú típusú szövet, enyhe keresztirányú bordázottsággal. Fésült gyapjúfonalból szövik vászonkötésben. A bordázottságot a vetüléksőrőségnél nagyobb láncsőrőség idézi elı. Nıi ruhákat és blúzokat készítenek belıle. Az elnevezés a francia "popeline" szóból származik, aminek jelentése: pápai, ugyanis ilyen szövetet eredetileg selyem láncés gyapjú vetülékfonalakból Avignonban, a pápa akkori székhelyén készítettek. puplin (pamut) - Közepes súlyú, sima, puha, sőrő beállítású, vászonkötéső pamutszövet. A vetülékfonal gyakran vastagabb, mint a láncfonalak, ami finom keresztirányú bordázottságot eredményez. Férfiingeket, alsóruházatot, nıi blúzokat és ruhákat készítenek belıle. puplin (selyem) - Könnyő, sima, matt fényő, vászonkötéső selyemszövet; a hernyóselyem fonal mellett vetülékként vagy más kombinációkban néha finom gyapjúfonalat is használnak. Nıi ruhák készítésére használják. Lásd még: papillon (gyapjú).
R ragasztás - Két vagy több textil- vagy más anyagú réteg összeragasztása hı és nagy nyomás hatása alatt. A ragasztó bevonat a teljes felületen alkalmazható, vagy csak egymástól bizonyos távolságokban lévı pontokban viszik fel és ekkor csak ezeken a pontszerő helyeken erısíti össze a rétegeket (pontragasztás). ragasztós közbélés nemszıtt kelmébıl ragasztós szalag - Keskeny szalag, amelynek hıre lágyuló mőanyag bevonata hı és nyomás hatására ragasztóként mőködik, így ez a szalag közbélésként rétegek összeragasztására használható. ragasztott kelme - Többrétegő kelme, amelyet két vagy több kelmeréteg egymáshoz ragasztásával állítanak elı. ragasztott száltakarójú kelme - Olyan lapszerő termék, amelynek alapja (hordozórétege) nem feltétlenül textília, de amelynek egyik oldalára textilszálakat vagy fonalakat ragasztanak és így az textilkelmeként néz ki. Fıleg a szınyegiparban használják ezt az eljárást. ragasztott varrat - Két kelmeréteg tartós egyesítése ragasztóanyaggal, hı és nyomás hatására. Típusai a pontragasztás és a felületi ragasztás. raglánkabát – 1. Raglánujjal készült nıi ill. férfifelsıkabát, az ujján esetleg steppelt díszítéssel. Egy- vagy kétsoros szabású, kialakítása egyebekben a mindenkori divatirányt követi. Elnevezését J. H. Raglan brit tábornagyról kapta. 2. raglánkabát J. H. Sommerset nevő angol katonatisztrıl kapta nevét, akit Victoria királynı lord Raglan néven peerré tett. raglánujj - 1. a nyakkivágástól a csuklóig terjedı ujj. 2. A kabát eleje és háta közé ék alakban beillesztett, egy darabból szabott vállrész és ujj. Varrása az eleje és háta részen is a nyaktól az ujjakörig ferdén fut le. Jellemzıen trencskó és esıkabátoknál, ballonkabátoknál, raglánkabátnál alkalmazzák; az elnevezés is az utóbbiból származik. rakott szoknya - Teljes kerületén hosszában húzódó hajtásokkal vagy pliszírozással díszített szoknya, nık és kislányok hordják. rami - A háncsrostok csoportjába tartozó, növényi eredető szálasanyag. A ramit legnagyobb mennyiségben Kelet- és Dél-Ázsiában termesztik (Kelet-Ázsiában már a történelem elıtti idıkben is felhasználták textilanyagként). A rostokat a növény szárából nyerik. Ezek nagyon erıs, lapos
szálak, keresztmetszetük lekerekített sarkú sokszög, kiváló rothadásállóságot mutatnak. Vitorlavásznakat, szőrıszöveteket, halászhálókat, asztalés ágynemőt, bútorszövetet, függönyt, szınyeget készítenek belıle. Pamuttal keverve ruházati anyag is. ráncolás, húzás - A ruhadarab egy pontján a szükségesnél bıvebbre szabott kelme összehúzása, és az így létrejövı ráncok rögzítése. Elsısorban nıi ruhák, szoknyák, blúzok díszítésére használják. rangjelzés - Az egyenruhán megjelenı jelzés, amely mutatja egy meghatározott csapathoz való tartozást és a rangot. Különbözı színő lehet és elhelyezhetı a galléron, a kabátujjon vagy másutt. rangjelzı szalag - Pamutból vagy viszkózból készült, kereszt irányú bordázattal rendelkezı, 10-30 mm széles színes ripszszalag; egyenruhákra varrt rangjelzésre szolgál. rapport - A mintaelem más elnevezése. Raschel-kelme - A láncrendszerő kötött kelmék egy fajtája, amit az ún. raschel-gépen készítenek. A raschel-gép egy vagy két tőággyal rendelkezhet, így azon egyszínoldalas vagy kétszínoldalas kötött kelme készíthetı, rendkívül változatos kötésmódokban és mintázatokkal. Egyes raschelgép-típusokat vetülékfonalak befektetésére is alkalmassá tettek, így azokat nem csak lánc-, hanem lánc- és vetülékfonalakból álló (ún. vetülékbefektetéses) kelmék készítésére is használják. A raschel-gépeken készülı kelméket igen sokféle célra alkalmazzák: felsı- és alsóruházati cikkek, főzık, fürdıruhák, függönyök, csipkék, bútorhuzatok, mőszaki felhasználású kelmék (hálók, zsákok, üreges kelmék, autóüléshuzatok stb.) készíthetık ilyen gépeken. A raschel-gép elnevezését egy francia színésznırıl (Élisabeth Félice Rachel) kapta, aki a 19. század második felében ruházatával népszerősítette ezt az akkor feltalált gépfajtát. Ratiné - Nehéz, puha fogású gyapjú típusú szövet, amelynek szövetszerkezetét a finom bolyhos száltakaró elfedi. Ezt a felületet az ún. ratinírozással állítják elı. A szövetet kártolt fonalból sávoly- vagy atlaszkötésben szövik, egyes esetekben kettızött vetülékkel szıtt szövet formájában. Egyszínő vagy mintás gyerekkabátok, divatos kivitelben nıi és
férfikabátok készítésére használják. Az elnevezés a francia "ratiné" szóból ered, aminek jelentése: göndörített. ratinírozás - Ványolt és bolyhozott gyapjúszövetek kikészítési eljárása, amelynél forgó kefékkel vagy keménygumi-tárcsákkal minta szerint kisebb-nagyobb foltokban összerendezik és tömörítik a bolyhos felületet. Az ilyen kelme puha és terjedelmes fogású, a rajta kialakított plasztikus mintázat azonban általában nem tartós. Rayé - Színes hosszcsíkokból álló mintázat, amelyben a csíkok lehetnek egyforma vagy különbözı szélességőek. A francia elnevezés jelentése: csíkos. ráhagyás - A ráhagyást a ruhaalkatrész szabásánál hozzák létre, aminek célja lehet varrási ráhagyás, vagy a visszahajtásnak megfelelı anyagtöbblet kialakítása. redingot - Lefelé bıvülı kabáttípus, amelynek a dereka karcsúsított, az elülsı szőkítıvarrás a karöltıtıl indul, vonala enyhén ívelt. Gallérja kihajtós, a mindenkori divatnak megfelelı alakú. Egy- vagy kétsorosan gombolódik. A 18. században Angliában alakult ki, ott lovaglókabátként hordták (a neve is innen ered: riding coat - ejtsd: rájding kóut), késıbb Franciaországban is elterjedt, de ott hosszú kabátként viselték. A 19. században az egyik alaptípus volt. Ma férfiak és nık különbözı változatokban hordják. referencia minta - Egy minta vagy modell, amely a kelme ill. a ruhadarab anyagát, formáját, kivitelét és minıségét rögzíti a gyártó és vevı közötti szállítási szerzıdés ill. a mőszaki leírás mellékleteként. reform-kötés - Kettıs szövet egy kötésmódja, amit a magyar szaknyelvben áldublé kötésnek is neveznek. Egyenlı oldalú megerısített sávoly-, többátlós sávoly-, többlépcsıs sávoly-, láncoldalú atlasz-, megerısített atlasz-, adria-, vagy sávolykötésben készítik, oly módon, hogy ugyanaz a fonal váltakozva a szövet színoldalán a kiválasztott kötésmód szerint köt, a fonákoldalon pedig lebeg. A szomszédos fonalak váltakozva alkotják a színoldali mintázatot és a fonákoldali lebegést. Attól függıen, hogy melyik fonalrendszer alkotja ezt a kötésmódot, állánc- ill. ál-vetülékdublé kötésrıl beszélünk. Az ilyen szövetet leggyakrabban férfiöltönyök, nadrágok készítésére, könnyő kabátanyagként használják és fésült fonalból gyártják. A szövet felülete a színoldalon az egyszerő kötésmódot mutatja, a fonákoldala pedig az atlaszkötéshez hasonlóan sima. rejtett gombolás - Egy szegıpánt (szegélypánt) alatt levı gombos záródás, ami azt jelenti,
hogy a gombok begombolt állapotban kívülrıl nem látszódnak és így nem zavarják a ruhadarab összképét. rejtett szélzáródás - Rejtett gombolás vagy rejtett húzózáras záródás. Jellemzıen férfinadrágokon és különbözı kabáttípusokon találkozunk vele. rejtett záródás - Olyan takarással készült záródás, amely az alsó eleje átmenettel együtt zárja a hasítékot. Leggyakrabban férfinadrágokon alkalmazzák. relief-/domborminta Kötésmintázással létrehozott, plasztikusan kiemelkedı mintázat a kötöttáruknál. Többféle módszerrel is létrehozható (pl. bizonyos tőcsoportok kötnek, mások nem, vagy feltartott szemet képeznek). Relief-/dombornyomás - Eredetileg olyan textilnyomási eljárás, amit a kézzel végzett dúcnyomásnál használtak. Ennek gépesítése volt az ún. perrotin-nyomás, amellyel már a szövet teljes felületét nyomni tudták. További teljesítménynövelést értek el a vésett nyomóhengerekkel végzett folyamatos nyomás bevezetésével. A relief- vagy dombornyomást ma már csak mővészek használják egyedi darabok készítésére. relief-flanel - Közepes súlyú, puha, bolyhozott pamut típusú szövet. A felületén a mintának megfelelıen alig és erısen bolyhozott részek váltakoznak. Többnyire színnyomott mintával is ellátják. Téli ingek készítésére használják. reneszánsz divat - A 16.-17. században uralkodó divatstílus, amelynek ideálja az egyes testrészek egyenlı súlyú megjelenítése volt. Drága, gazdagon díszített szövetek (brokát, bársony, selyem) használata jellemezte. Szemben a korábbi gótikus stílussal, a nık ruházata szabadabb mozgást biztosított, a természetes testformákat hangsúlyozta, kiemelte a derekat, a szoknya bı és gazdagon redızı volt. A szorosan testre simuló felsı részen négyszögletes vagy kör alakú nyakkivágást alkalmaztak, és elıször történt meg, hogy a ruha felsı része elvált a szoknyától. Az eredetileg egyszerő, szők ujjakat késıbb hasítékkal látták el, a nagyobb kényelem és az elegancia érdekében. A ruha fölött egy további réteget, egy ujjatlan, elöl nyitott, kabátszerő ruhadarabot viseltek. Fontos kiegészítı volt a zsebkendı és a legyezı, és szívesen viseltek aranyláncokat és nehéz nyakláncokat. A férfiak bırrel szegélyezett, hasított ujjú rövid kabátot (zekét) hordtak, ami legfeljebb térdig ért, így az extravagáns, szoros harisnyaszárak jól láthatók voltak. Egy másik öltözet a bevarrott ujjú, széles
gallérral készült kabát volt, amely viszont már a sarokig ért - ilyet viseltek ünnepélyes alkalmakkor és hivatalos események (pl. egyetemi ünnepségek) alkalmával. répanadrág (1), répa fazon – a legtöbb alkathoz illik, a felül bıvebb nadrág ugyanis jótékonyan takarja a csípıt és a kissé már teltebb combot. répanadrág (2) Divatos nadrágfazon (hosszúnadrág), az ülep és a felsı lábszár környezetében bı, a térd alatt kúposan szőkül és lent szorosan simul a lábszárra. Eredetileg farmerszövetbıl készítették, késıbb más jellegő pamut vagy gyapjú típusú szövetekbıl is. Az 1980-as években a csípınadrág kiszorította a divatból. rész (a ruházat egy darabja) - Az öltözet egyik darabja, mely az alak alsó vagy felsı részét takarja; ezek anyaga különbözı is lehet. részlegesen idomozott kötött lap - Síkkötı- vagy síkhurkológépen készült, fogyasztással és szaporítással formára kötött ("idomozott") lap, amely azonban csak megközelíti a kívánt alakot (pl. a ruhadarab ujját, elejét vagy hátát) és ezért utólag szabást igényel. A bekezdésnél ép széle van. rétegezés (vegyi) - Két kelmeréteg tartós egyesítésére szolgáló korszerő eljárás. Az egyesítést ragasztóanyagal, legtöbbször az egyesítendı rétegek közé helyezett valamilyen mőanyag fóliával vagy rugalmas poliuretán habbal végzik, amely hı- vagy más hatásra összetapasztja a két réteget. Az eljárás célja egy új kelmefajta létrehozása, amelynek használati tulajdonságai különösen a tömegre vonatkoztatva - jobbak az eredeti anyagokénál, könnyen kezelhetı, mérettartó, lélegzıképes, és olcsóbbá teszi a további feldolgozási mőveleteket is azáltal, hogy nem kell alá külön bélés. Ilyen rétegezett kelmét sokféle ruházati célra használnak. rétegezett kelme - Két vagy több különbözı kelme vagy nem textíliából készült síklapú anyag (pl. fólia) egyesítésébıl álló képzıdmény. reteszelés - Olyan, sőrő cikcakk-öltésekbıl készült varrat, amely pl. egy gomblyuk, egy hasíték, egy zsebnyílás vagy egy hajtás végét zárja le a nyílásra merılegesen. ripsz piké (félpiké) - Könnyő, sőrő beállítású pamut típusú szövet, finom hosszanti bordázattal. Alsóruházati cikkek és könnyő nıi ruhák készítésére használják. ripsz szalag - Pamut- vagy viszkózfonalból készült, 5-70 mm széles, vászonkötéső szövött szalag, amelyben a keresztirányú bordázottságot a láncfonalakhoz képest vastag vetülékfonalakkal érik el. Megerısített széllel készítik. Lehet egyszínő
vagy színmintás, esetleg moaré hatású. Díszítések készítésére használják. ripsz szövetek - Fényes, érdes fogású szövet, amelyen az alkalmazott kötésmód ill. fonalak következtében jellegzetes hossz-, kereszt- vagy átlós irányú bordázottság látszik. Ezek lehetnek egyforma vagy különbözı szélességőek. Többféle fajtája van, pl.: barré-ripsz, cotelé-ripsz, façonnéripsz, muliné-ripsz, ondé-ripsz, ottománripsz, papillon-ripsz, ripsz piké, pilot-ripsz. Nyersanyagától függıen megkülönböztetünk pamut-, selyem- vagy gyapjúripszet. A "ripsz" szó eredete a német "Rippe", aminek jelentése: borda. ripszkötés - A vászonkötésbıl levezetett kötés, ami úgy keletkezik, hogy ugyanazon szádnyílásba két vagy több vetüléket vetnek be (ez az ún. "harántripsz", "láncripsz" vagy "láncoldalú ripsz"), vagy két egymás melletti láncfonal köt azonosan (ez a "hosszripsz", "vetülékripsz" vagy "vetülékoldalú ripsz"). A ripszkötéső szövetre lánc ill. vetülék irányban erısen bordázott felület jellemzı. rojt - 1. Szövött anyagnak a keresztirányú fonalakkal le nem kötött, hosszirányú fonalakból álló vagy ezekbıl csomózott szegélydísze. 2. Fonatolt vagy horgológépen (lásd: gallon-termékek) készített díszítıelem, amelyben a fonalak egyik vége egy szalagszerő kelmébe van befogva, a másik végük szabad. rokokó divat - A 18. században uralkodó rokokó korszakban az öltözködést sokoldalúság, aszimmetria, a finom részletek és a könnyőség jellemezte, azaz a mővészi szépség, ami a felhasznált kelmékben is megnyilvánult. A nıi és férfiruházatban domináltak a különbözı szatén, brokát szövetek és a csipkék, különösen pasztell színekben. A nıi öltözet jellemzı része volt a mélyen kivágott ingváll, amelynek ujjain dús csipke- és paszománydíszítés volt. A szorosan testre simuló ingvállal szemben a szoknya nagyon bı volt, alul kör alakú abroncs feszítette ki. Az abroncsot késıbb alsószoknyák váltották fel és a szoknyát hátul megemelték (lásd: krinolin). Fontos szerephez jutott az alsóruházat, valamint a különbözı öltözék kiegészítık (a paróka, a legyezı, a kesztyő és a muff). A férfiak öltözködése szintén nagyon dekoratív és nıies volt, rengeteg fodorral, csipkével, szalaggal. A mellény rövid volt és a kabát ujja is. A nadrág térdig ért, alatta fehér harisnyát hordtak. Késıbb a férfiak ruházata egyszerősödött, elmaradtak róla a fodrok és a csipkék, és a merev kabátból kialakult a frakk, amely késıbb alapvetı darabja lett a férfiak ruhatárának.
román kori stílus - A 9-12. században, ahol ez a stílus uralkodó volt, országonként nagy különbségek mutatkoztak. Az uralkodók és az uralkodó osztályok viselete azonban csak a kelmékben és a díszítésekben különbözött, a formai kialakításban alig. A nık alsó- és felsıruházatot viseltek; az alsóruha hosszú volt, bokáig ért, szők ujjakkal, a felsıruha viszont rövidebb és az ujjak a könyök alá értek. A férjes asszonyok fejkendıt vagy fátylat borítottak a fejükre. A férfiak fontos ruhadarabja volt a tunika, amely a lábikráig ért és gyakran bélelt volt, valamint a hosszú nadrág vagy harisnya. A tunika fölött hosszú, nehéz szövetbıl készült köpenyt hordtak. rostfonal - Len- vagy kenderszálakból font fonal. Lehet nyers, fehérített vagy színezett. rotációs filmnyomás - A csak szakaszosan végezhetı sík filmnyomás folyamatossá tétele. A síkfilmnyomásnál alkalmazott sík sablon helyett itt henger alakú, forgó sablonokat használnak, ezek belsejébe juttatják a pép halmazállapotú színezéket, amit a szitaszerő sablon nyílásain át préselnek ki a sablon alatt elhaladó kelmére. A sablon nyílásait a minta szerint helyenként fotokémiai eljárással felvitt réteggel elfedik, így a színezék csak a szabadon maradt részeken kerülhet a kelmére. Minden színhez külön sablonhengert alkalmaznak, ezek egymás mögött helyezkednek el és így az alattuk futó kelmére egymás után rányomják a minta színeit. A mintaelem méretét a sablonhengerek kerülete korlátozza. Az utolsó sablonhengert is elhagyva a kelme egy szárítóba kerül, ahol a felvitt színezékek rögzítıdnek rajta. roving - Puha, terjedelmes díszítı cérna, nagy egyenlıtlenségekkel. Jellemzıen divatos kabátok alapanyagául szolgáló kelmék gyártásához használják. A magyarban ez a kifejezés nem terjedt el a díszítıfonalak elnevezésében. rögzítı közbélés - Szövött, kötött, vagy nemszıtt kelmébıl készült bélésanyag, amit hıre lágyuló bevonattal látnak el, hogy ráragasztható legyen a ruhadarab egy alkatrészére, annak érdekében, hogy az megtartsa az alakját. rubas - A legrégebbi ismert szláv ruhadarab, az ing elıdje. Hosszú, bı, egy vagy két vállpánttal készül. A népviseletben is hordják, mint ujjatlan inget. rugalmas fehérnemő - Olyan, rugalmas kelmékbıl készült nıi fehérnemők győjtıneve, amelyek célja a mell, a derék és a csípı környékének formázása, ugyanakkor kényelmesek és nem akadályozzák a szabad mozgást. Ide
tartoznak a harisnyakötı, harisnyatartó, a főzı és a melltartó. rugalmas láncrendszerő kelme - Láncrendszerő kötött kelme, amely mind hossz-, mind keresztirányban nagyon nagy mértékben nyújtható és rugalmas, ami a készítéséhez felhasznált rugalmas (pl. poliuretán elasztán) fonalaknak köszönhetı. rugalmas selyemtípusú szövet Nagy rugalmasságú selyemtípusú szövet. Nehéz vagy közepes súlyú lehet, vetülékébe elasztikus szálat szınek; többféle kötésmóddal készülhet. Melltartók, főzık és fürdıruhák alapanyagául szolgál. rugalmas szalag (1) - Különbözı szélességő és különbözı eljárásokkal (szövés, kötés, fonatolás) készült szalagok győjtıneve, amelyekbe hosszirányban rugalmas (gumivagy elasztán-) fonalakat dolgoznak be, hogy nyúlékonyak és rugalmasak legyenek. Alsóés felsıruházati termékekben, fürdıruhákban stb. használják. rugalmas szalag (2) - Rugalmas pánt, melyet a legkülönfélébb formákban gyártanak felhasználási területeinek sokfélesége miatt. Rugalmas kalapszalag – Elasztánfonalat tartalmazó, kör keresztmetszető, üreges szalag, amit kalapokhoz, cipıkhöz, játékokhoz stb. használnak. Sima rugalmas szalag – Mindkét oldalán sima, egyenes szélő szalag. Övszalag - Övek készítésére használják. Bizonyos távolságokban lyukakkal látják el, amelyek lehetıvé teszik a hosszának szabályozását. Rugalmas harisnyatartó-szalag – Harisnyatartók készítésére szolgál. Rugalmas szíjszalag – Hevederek készítésére használják. Rugalmas mintás szalag – A szövése során mintázattal ellátott, esetenként hullámos szélő rugalmas szalag. rugdalózó - Felsırészbıl és a lábfejet is magában foglaló nadrágból álló, egy darabot alkotó kötött ruhadarab csecsemık számára. Fehérben és pasztell színekben (rózsaszín és világoskék) készítik. ruha - A nıi ruha általános megnevezése, amely a felsıtestet és a lábakat - utóbbiakat különbözı hosszúságban - takarja. A nık ruhatárának elmaradhatatlan darabja. Lehet egy- vagy kétrészes, jellemzıen szoknyából és galléros felsırészbıl áll, bár a gallér esetleg el is maradhat. Lehet ujjas vagy ujjatlan. Többnyire béleletlen. Anyaga, vonalvezetése, kidolgozása a mindenkori divat hatása alatt áll. Sokféle változata van, például: empire stílusú ruha, koktélruha, ingruha, kismamaruha, princesz vonalú ruha, társasági ruha, esküvıi ruha, táncruha, estélyi ruha, uszályos ruha stb.
ruhahosszak - Rövid – a kereskedelemben szokásosan kapható legrövidebb ruhahossz, amire szoknyák esetében a „miniszoknya” elnevezést is használják. Midi – a lábikráig érı szoknyahossz megjelölése. Háromnegyedes – a „rövid” és a „hosszú” középértékének megfelelı hosszúságú ruhadarab. (Lásd pl. háromnegyedes kabát.) Hétnyolcados – a „hosszú” ruha hosszúságának kb. 7/8-át elérı hosszúságú ruhadarab. (Lásd pl. hétnyolcados kabát.) Hosszú – a kereskedelemben szokásosan kapható leghosszabb hossz az adott típusú ruhadaraboknál. Extra hosszúság – hosszabb, mint a megszokott leghosszabb ruhadarab az adott típusban; ilyen például az uszályos szoknya. A hosszcsoport meghatározásához egy adott testrészt elérı ruhahosszt is alapul lehet venni, pl. „térdig érı” kabát. ruhaipar, ruházati ipar, konfekcióipar - A textilanyagokból készült ruházati cikkeket, ruhadarabokat elıállító ipar elnevezései. A hivatalos statisztikában szereplı elnevezés: ruházati ipar, és ebbe nem értendı bele a bır- és szırmekonfekció, azok a bır-, szırme- és cipıiparhoz tartoznak. ruhastílus - A ruha vonalvezetése, az eleje, a háta és az oldala kialakítása a mindenkori divatirányoknak megfelelıen. ruhaszerő kötény - Kötény, amelynek a szoknyát és a felsıtestet védı ujjatlan része egy darabot képez és hátul nyitott, csak a derekán köthetı meg hátul.
ruhaszövet - Ruházati termékek készítésére alkalmas szövött kelme. ruházat - A ruházat egyedileg vagy nagyüzemileg elıállított termékek együttese, amelyet az ember a testén visel, hogy megvédje az idıjárás viszontagságai ellen és emellett díszítse is. A ruházatnak nagyon sokféle fajtáját különböztethetjük meg nemek szerint, a viselés célja, alkalma és a ruházat kialakítása szerint. Van tehát nıi, férfi-, leányka-, fiú- és csecsemıruházat, alsó- és felsıruházat, tavaszi, nyári, ıszi és téli ruházat, otthoni, utcai, alkalmi, szabadidı-, sport-, munka- és védıruházat stb. A ruházat egyes darabjai és ezek kialakításai is sokfélék. A ruházathoz tartoznak a fejfedıtıl a felsı ill. alsó testen hordott, valamint a lábon viselt ruhadarabok, a kalaptól a cipıig, sıt a ruházati kiegészítık (pl. nyakkendı, kesztyő, sál, táska stb.) is. A ruházat kialakítását és összetételét a mindenkori divat befolyásolja és az az emberi civilizáció több évezrede alatt igen sok változáson ment át. ruházati csipke - Ruha készítésére vagy díszítésére alkalmas csipkekelme. ruházati kiegészítı - A ruházat része, azzal harmonikus egységet alkot, és - akárcsak a ruházat - a mindenkori divat befolyása alatt áll, de egyúttal a személy egyedi ízlését is tükrözi. A leggyakrabban elıforduló ruházati kiegészítık: a kalap, a sapka, a sál, a kendı, a kesztyő, a zokni, a harisnya stb.
S sálgallér (1) - Olyan gallér, amelynél a gallér és a hajtóka (rever) egybeszabott, tehát nincs szükség a tükör varrásra. sálgallér (2) - Olyan gallér, amely hátul sálszerően a nyakat és elöl egy mélyen lefutó nyakkivágást vesz körül és annak csúcsában végzıdik. Ez a konstrukció a lehajtott gallér és a hajtóka (rever) kombinációja. Fıként kabátokon, kosztümökön és háziruhákon alkalmazzák. sálkendı Öltözet-kiegészítı ruhadarab; négyszögletes, többnyire hosszúkás alakú, szövött vagy kötött, mindenképpen ép szélő kelmesáv, amit a nyak köré tekernek a hideg elleni védelem, vagy díszítés céljára. Egyszínő vagy mintás, esetleg rojtokkal is díszítik. Használata Indiából származik; Kasmírban finom gyapjúból állították elı. Európában a 19. században terjedt el. Santung (2) - Eredetileg egy könnyő, egyenlıtlen felülető selyemszövet, amit durva, egyenetlen vetülékfonalból - és gyakran hasonló láncfonalból is szınek. Elnevezését a kínai Santung tartományról kapta, ahonnan ez a szövettípus származik. Santung (selyemszövet) - Könnyő, jellemzıen egyszínő, egyenetlen felülető, vászonkötéső selyemszövet, aminek gyártásához különbözı finomságú fonalakat használnak. Eredetileg chappe-selyem vagy doupion fonalból készítették. (Lásd még: doupion szövet.) Santung hatású gyapjúszövet - Könnyő, meglehetısen merev, vászonkötéső gyapjúszövet, aminek egyenetlen felületét a vetülékben alkalmazott flamméfonal használatával érik el. Nıi kabátok, nyári férfiöltönyök készítésére használják. sanzsan (changeant) - Jellegzetesen színjátszó szövetfelület, amit azáltal érnek el, hogy a lánc- és a vetülékfonalak különbözı színőek. Lásd még: sanzsan szövet. sanzsan (changeant) szövet - Közepes súlyú, vászon- vagy sávolykötéső pamut-, selyem-, esetleg gyapjúszövet. Jellegzetessége a színjátszó felület, amit azáltal érnek el, hogy a lánc- és a vetülékfonalak különbözı színőek. Nıi és férfikabátok, sportruházati cikkek stb. készítésére használják. Az elnevezés a francia "changeant" szóból ered, aminek jelentése: változó. Lásd még: sanzsan. sapka - Varrot vagy egybekötött puha fejfedı. sátorvászon, sátorszövet - Vastag fonalakból, vászonkötésben szıtt pamutszövet, keresztirányú bordázottsággal, amit
vastagabb vetülékfonalak alkalmazásával érnek el. Impregnálva sátrak készítésére használják. sátor-vonal - Kabátok és ruhák fiatalos szabásvonala, amit sima, kis gallér, keskeny vállak, lefelé szélesedı csípıvonal és bı, lebegı szoknya jellemez. sávoly, köper - A szövetek egyik alapkötése. Lásd sávolykötés. sávolykötés, köperkötés - A szövetek egyik alapkötése, jellegzetessége, hogy a kötéspontok átlósan helyezkednek el. Aszerint, hogy a szövet színoldalán milyen kötéspontok vannak túlsúlyban, lánc- ill. vetülékoldalú sávolykötést különböztetünk meg. Ha adott oldalon a lánc- és vetülékkötpontok száma egyenlı, egyenlı oldalú sávolyról beszélünk. A legegyszerőbb sávolykötéshez legalább 3 lánc- és 3 vetülékfonal szükséges. A sávolykötésbıl nagyon sok levezetett kötést alkothatunk, amelyek közül a legfontosabbak a következık: keresztsávoly, tört sávoly, megszakított (lépcsıs) sávoly, megerısített sávoly, díszített sávoly, árnyékolt sávoly, többátlós sávoly, többlépcsıs sávoly, megerısített sávoly, ék alakú sávoly. sávolyszövet (1) - Sávolykötéső szövet, amelyre jellemzı, hogy a lánc- és vetülékfonalak kötéspontjai ferde vonalban haladnak és ezt gyakran a két fonalrendszer eltérı színével is hangsúlyozzák. sávolyszövet (2) - Közepes súlyú, durva, sávolykötésben szıtt pamutszövet, a felületén jól látható átlós bordázottsággal. Mondják "zsávoly"-nak is. Szabadidı- és munkaruha-anyag. Saxony - Közepes súlyú, puha gyapjú típusú szövet, a felületét rövid száltakaró borítja, amely elfedi a négyfonalas, egyenlı oldalú kreppkötéső szövetszerkezetet. Finom kártolt fonalakból készítik, többnyire mintásan. Sportos zakók és öltönyök, kosztümök készítésére használják. Seersucker - Könnyő, szellıs szövet, jellegzetes, szabálytalan csoportokat alkotó hosszanti csíkokkal vagy kockákkal, amelyek ráncokat okoznak a szövetben. Közepes finomságú fésült fonalból, vászonkötésben készül, a mintázatot a két lánchengerre felvetett láncfonal-rendszer feszültségkülönbségével hozzák létre. Pamut- vagy len típusú szövet esetében hasonló hatást nátronlúggal történı kezeléssel is elı lehet idézni, amely azon a helyen, ahol a szövetet éri, zsugorítja a fonalakat. Nıi ruhákat, blúzokat, szoknyákat
készítenek ebbıl a szövetfajtából. Az elnevezés a perzsa "shirushakar" szóból ered, aminek jelentése: ráncos. Selected Pattern - A magyar szakterületen nem használt kifejezés, mely a láncrendszerő kötött kelmék egy mintázási módját jelöli. A mintázatot főzés átvitellel hozzák létre. selyem muszlin - Nagyon finom, puha, szellıs, vászonkötéső selyemszövet. Enyhén sodrott természetes selyemfonalból készül, jellemzıen egyszínő vagy színnyomott változatban. Vasalással vagy kalanderezéssel meglehetısen merev tapintásúvá teszik. Nıi alkalmi ruhákat és blúzokat készítenek belıle. Lásd még: muszlin. selyem típusú szövet - Valódi selyembıl (hernyóselyembıl) vagy mesterséges szálasanyagból, pl. filamentfonalból, esetleg ezek keverékeibıl készült szövet, amely - ha nem is hernyóselyembıl készült selyemszerő karakterrel rendelkezik. Igen változatos szövetszerkezetekkel, fogással és más tulajdonságokkal készülhet, de a legtöbb ilyen szövet fényes felülető. Tulajdonságait a kikészítés jelentısen befolyásolja. Ezeket a szöveteket legtöbbször alsóruházati termékek, nıi és gyermekruhák, blúzok, kabátok, divatos ruházat-kiegészítık, bélések, férfiruházati cikkek készítésére használják. selyembársony – Közepesen nehéz, puha selyem típusú szövet, finom bolyhos felülettel, ami a selyem lánc- és a (rendszerint) pamut vetülékfonalnak köszönhetı. Nıi alkalmi ruhák és kabátok készítésére használják. selyembatiszt Könnyő, vékony, sima, vászonkötéső pamutszövet, mercerezett pamutból készül, ez adja selyemszerő fényét. Alsóruházat és nıi ruhák alapanyaga. selyemripsz - Fényes vagy matt, közepes súlyú, vászon- vagy ripszkötéső, selyem típusú szövet, jellemzıen egyszínő. Hossz- vagy keresztirányú bordázottságot mutat. Finom, fényes vagy matt selyemfonalból szövik. Nıi ruhák, könnyő kabátok készítésére használják. selyemtaft - Sőrő beállítású, meglehetısen merev tapintású, fémes fényő selyemszövet finom keresztirányú bordázottsággal. Kizárólag valódi selyembıl szövik, vászonkötésben. Esernyık készítésére használják. Shetland - Közepes súlyú vagy nehéz, puha, sima tapintású gyapjúszövet, amelynek finom, rövid száltakarója elfedi a vászon- vagy egyenlı oldalú sávolykötéső szövetszerkezetet. (Néha kettıs szövetként) is készítik.) Népszerő az egyágú fésült vagy kártolt melanzs fonalból készült változata. Kosztümöket, nıi és férfikabátokat, sportos
zakókat készítenek belıle. Elnevezését a shetland gyapjúról kapta, amelybıl eredetileg készítették. síelés utáni öltözet - Fiatalos, divatos és mindennapi használatra szolgáló sportos ruhadarab. Hordják délután és este a téli sportokat követı pihenı idıben. sifon (pamutszövet) - Finom fogású, keményített pamutszövet, finom fonalakban vászonkötésben szövik. Ágynemők és fehérnemők készítésére használják. sifon (selyemszövet) - Finom, fényes, érdes felülető selyem típusú szövet; vászonkötésben szövik S- és Z-sodratú hernyóselyem- vagy szintetikus fonalakból. Ha krepp-fonalakat használnak a gyártáshoz, krepp-sifon a neve. Könnyő ruhák, sálak, kendık készítésére használják. sifon-bársony - Puha láncbársony, gyakran keresztirányú bordázattal, esetleg kötésmintázattal, de mindig olyan kikészítéssel, ami a láncirányú száltakarót fellazítja. Nıi ruhák és kabátok készítésére hazsnálják. sima kelme - Mintázat nélküli kelme. sínadrág - A klasszikus sínadrág szára a térdtıl lefelé a bokáig szőkül és a talp alatt átvezetett talpalló (kengyel) rögzíti. (Lásd még: talpas nadrág.) A sícipı szárába betőrve viselik. Gyakran rugalmas kelmébıl készítik. Az aktív sportoláshoz használt sínadrág nagy rugalmas nyúlású kelmébıl készül, szorosan a testre simul, szára a bokáig ér és bır szegélyben végzıdik, amelyet a sícipıhöz lehet csatlakoztatni. Egy további típus a kényelmes szabású, könnyő poliamidkelmébıl készült, de pehellyel, valamilyen nemszıtt kelmével vagy szintetikus szálakkal bélelt steppelt, meleg nadrág. síruha-szövet - Nehéz, sőrő beállítású gyapjú típusú szövet, finom, nemezelt, rövid száltakaróval rendelkezı felülettel, ami elfedi a szövet vászon-, cirkász-, mintás sávolykötéső vagy trikókötéső szerkezetét. Közepesen finom kártolt fonalból készül és impregnálással vízhatlanná teszik. A gyártása visszaszorulóban van, mert mint síruha-anyag elavult, erre helyette nagy rugalmas nyúlású kelméket használnak (v. ö. sínadrág). skót szoknya - Divatos, gyapjú típusú , skótkockás mintázatú) szövetbıl készült szoknya, amely a skótok nemzeti viseletére emlékeztet innen is ered a neve. További jellegzetessége a dekoratív rojtos díszítés és a nagy betőzött biztosítótő. slip - Férfiak ill. nık által viselt alsóruházat: száratlan nadrág, amelyet a derekán
rugalmas pánt tart meg és a lábszárnyílás körül is alkalmaznak rugalmas pántot. Többnyire kötött kelmébıl gyártják. slipon - Pamut- vagy gyapjúszövetbıl készült könnyő férfi-felsıkabát, raglán szabással, rejtett gombolással, zsebfedıs zsebekkel, rövid reverrel, amely felgombolva is hordható. só-bors minta - Apró pettyekbıl álló mintázat, amit 1:1 vagy 2:2 arányban sötét és világos (általában fekete és fehér) színő fonalakból készítenek, mind a láncban, mind a vetülékben. A szövetet vászon-, sávoly- vagy kreppkötésben, leggyakrabban fésült gyapjúfonalakból készítik. Öltönyök, nıi ruhák és kosztümök alapanyaga. sodrat - A fonal vagy cérna csavarulata, amit fonalgyártásnál a sodrás, cérnagyártásnál a cérnázás mőveletével állítanak elı. Rövid elemiszálakból font fonal esetében a sodratadás célja a szálak egymáshoz tömörítése és ezzel a fonal szilárdságának biztosítása, több filamentbıl álló filamentfonalak és cérnák esetében pedig a filamentek ill. a cérnát alkotó fonalágak egymáshoz erısítése, hogy egységes szerkezetet alkossanak. Minden esetben igen fontos jellemzı adat a sodratszám, ami a hosszegységre (az SI rendszerben az 1 méterre) esı sodratok (csavarulatok) számát jelenti, valamint a sodratirány, ami lehet balra emelkedı (S-sodrat) ill. jobbra emelkedı (Z-sodrat). A sodratszám a fonalfinomsággal (lásd: direkt fonalfinomság ill. indirekt fonalfinomság) együtt jelentısen befolyásolja a fonal ill. cérna tulajdonságait, a sodrat iránya pedig hatással van a kelme mintázatára és egyes fizikai tulajdonságaira (pl. kötött kelmék elcsavarodási hajlamára). sodrott díszítıcérna - Spirálisan csavarodott díszítıcérna. Egy vagy két alapfonal és egy vagy két vastagabb erısítıfonal összecérnázásával készítik, mégpedig ellenkezı irányú cérnázási sodrattal, mint amilyen az egyes fonalágak sodratiránya. Soft look - A férfi- és nıi divatban egyaránt megtalálható divatirány, amit puha, szépen redızı vonalak, könnyed kidolgozás jellemez. A gyártáshoz puha, szép eséső kelméket használnak. Az angol elnevezés jelentése: puha megjelenés. Softshell - Meleg, vízhatlan, de ugyanakkor lélegzıképes, szabadban viselt felsıruházatok győjtıneve. Anyaga kívül kopásálló, belül a nedvességet (párát, izzadságot) a külsı felületre kivezetni képes kelme, köztük esetleg membrán réteggel. sokkoló színek - Erıs, különösen világító színek, amelyek az 1960-as években jelentıs
mértékben befolyásolták a nıi divatot, de gyermekruháknál ma is használatosak. Nagyon bonyolult és drága színezési eljárást igényelnek. sonka-ujj - A vállat hangsúlyozó, a felsıkaron erısen felfújt ujj, az alsó része ezzel szemben erısen szőkül a csukló felé. sortnadrág - Férfiak, nık és gyermekek által egyaránt viselt rövid nadrág, amely térd fölött végzıdik, vagy legfeljebb kis mértékben ér a térd alá. Nyári melegben, szabadidıben és sportoláshoz viselik. Kialakítása, hossza és mintázata a divat függvénye. spanyol divat - A 16. század második felétıl a 17. század elsı évtizedeiig uralkodó öltözködési stílus, amely akkor nagy hatással volt az általános divatra. Kifejezte a spanyol udvar nagy politikai hatalmát, a kapcsolatok szigorúságát, zordságát, makacsságát, a kényelem hiányát. Színei sötétek voltak, a magas, fodros gallér nagy mértékben akadályozta a szabad és természetes mozgást. A nıi test formáit elnyomták és a fej az öltözethez mellett a valóságnál is kisebbnek tőnt. Erısen befőzték magukat, emiatt a felsıtest kúpos formát vett fel, amit a lefelé erısen bıvülı szoknya még hangsúlyozott is, ehhez az alsószoknyát abronccsal merevítették. A ruha fölött bı, csuklyás kabátot (kappe) hordtak. A férfiak szők, magasan záródó zekét viseltek, szintén magas, fodros gallérral, ingüket és ruházatukat csipke díszítette. A rövid, buggyos szárú, az ülepnél hordószerően kiszélesedı nadrághoz hosszú harisnyát hordtak. Ruházatukat széles, nyitott, keményített kabát egészítette ki. Spencer (3) - Derékig érı, szők kiskabát, amit nık ill. férfiak alkalmi viseletként hordanak. Jellemzıen világos színekben készül. A 18. század végén vált ismertté, amikor az angol Earl Spencer meleg felsıkabátként viselte. Spencer (pincérkabát) - Rövid, szők, fehér vagy színes kiskabát, picérek és más vendéglátóipari alkalmazottak formaruhája. spirálcérna - A díszítıcérnák egy fajtája; vastag és vékony fonalak dugóhúzószerő összecérnázásával készítik. sportex - Közepes súlyú, rugalmas, érdes fogású, porózus felülető gyapjú típusú szövet, jól látható vászonkötéső szerkezettel. Finom kártolt, erısen sodrott gyapjúfonalból készül, gyakran melanzs kivitelben vagy divatos mintákkal. Sportos férfi- és nıi ruhákhoz használják. Az elnevezés a brit Dormeuil cég védett márkaneve. sportmez - A felsıtestre húzott ujjatlan, rövid vagy hosszú ujjú, gallér nélküli, sportolásnál viselt
öltözék, rendszerint kötött kelmébıl. Szabása és színei, valamint az elejére vagy hátára hímzett vagy festett jelvény az adott sportegyesület vagy szponzor igényeinek felelnek meg. sportnadrág Különbözı nadrágtípusok győjtıneve, amiket sportoláskor viselnek. Ide tartozik például a sínadrág, a lovaglónadrág, a golfnadrág stb. sportruházat - 1. Bizonyos sporttevékenységekhez alkalmas ruházat, amelynek anyaga és kivitele az adott sport követelményeihez igazodik. Hivatásos sportolók és amatırök egyaránt viselhetik. 2. A szabadidıruházatok egy fajtája, az ún. „sportos” ruházat, amelynek anyaga, kivitele, mintázata eltér a szokásos hétköznapi ruházatétól, szabad mozgást biztosít, és alkalmas arra, hogy akár könnyebb sportokat is őzzenek benne (kerékpározás, kirándulás stb.). sportzakó - Rövid, egysoros zakó, rávarrott zsebekkel, elöl és hátul gyakran nyereggel. Formája és kialakítása a mindenkori divatnak felel meg. Általában kártoltgyapjúszövetbıl készítik. S-sodrat - Fonal gyártásakor alkalmazott egyik sodratirány, amelynél a szálak jobbról balra emelkedı csavarvonal alakjában helyezkednek el a fonalban, hasonlóan az S bető formájához. Nevezik bal sodratiránynak is. St. Tropez stílusú ing - A felsıtestre húzott ujjatlan, bebújós ruhadarab nık számára. Csípıig ér, kétoldalt lekerekített hasíték van rajta. A nadrágon ill. szoknyán kívül hordják. Könnyő kötött, esetleg szövött kelmébıl készítik. St. Tropez stílusú nadrág - Hosszú vagy háromnegyedes hosszúságú, ejtett csípıjő nıi nadrág, amit szabadidıben vagy strandon hordanak. Könnyő pamut típusú szövetbıl készítik, élénk színekben. steppelt kelme - Több kelmeréteg (pl. két szövet között egy szálbunda-réteg, mint bélés) összedolgozása varrás útján. A varratokat több tő egyszerre végzi. Ha a többrétegő kelmét oldalirányban is mozgatják, akkor nem csak egyenes vonalú varratok keletkeznek - ez mintás tőzésre ad lehetıséget. Takarók, ágyterítık, egyes sportruházati cikkek anyagai készülnek így, de lényegében így készül a paplan is. stílus - Gyakran használt kifejezés a textil- és ruházati iparban bizonyos kelmetípusokra vagy ruhakialakításokra , kifejezve a szerkezetüket vagy formájukat, egyes elemeiket, viselıjük személyiségét, vagy a korszak jellegzetességeit.
stóla (divatcikk) - Nık által használt öltözékkiegészítı ruhadarab; hosszú, keskeny, a sálnál nagyobb, nagyon dekoratív sálszerő kendı, amit alkalmi ruházathoz hordanak a nyakban vagy a vállon. Készülhet szövetbıl, kötött kelmébıl, vagy szırmébıl is. stóla (papi ornátus része) - Püspökök, papok által használt, nyakba vetve viselt, hosszú, keskeny szövetcsík, különbözı liturgikus színekben. stoppolófonal, tömıfonal Nyújtott pamutfonalakból álló, matt vagy fényes (ez esetben mercerezett), lágy sodratú, négy kétágú cérna összesodrásával készített cérna, amit kiszakadt zoknik kézi javítására (stoppolására) használnak. Ritkábban gyapjúból,viszkózból, vagy szintetikus szálakból is készítik. Kis gombolyagok vagy tekercsek formájában kapható. stramin - Közepes súlyú, vékony, merev, vastagabb cérnákból szıtt pamutszövet, vászon- vagy panamakötésben készül, úgy, hogy az egyes fonalak között egyforma távolság legyen. Hímzési alapszövetként használják. stramin, rácsvászon - Laza beállítású, vastag fobnalakból készült vászonkötéső pamut típusú szövet. Hímzések alapszövete. strandruha (1) - Nıi ruhadarab, amelynek nadrágrésze és felsı része van; hasonlít a fürdıruhához, de annál lazább szabású és többnyire könnyő pamutszövetbıl készül. Lehet egy- vagy kétrészes, attól függıen, hogy a nadrág és a melltartós felsı rész egy darabból vagy két különálló darabból áll-e. strandruha (2) - Nık és kislányok strandon viselt öltözéke. Általában három részbıl áll: melltartóból, nadrágból és hosszabb vagy rövidebb ingvagy köntösszerő ruhadarabból, de tartozhat hozzá rövid szoknya vagy nadrág is. Könnyő pamut típusú szövetbıl vagy kötött kelmébıl készítik, valamennyi részét azonos mintázattal. Stretch kelme - A stretch - magyarul: nyúlékony kelme elıállításához a szokványos fonalon kívül speciális, nagy rugalmas nyúlású (gumi- vagy elasztán-) fonalat használnak. Jellemzıjük, hogy nemcsak nagy mértékben nyújthatók, hanem a tehermentesítés után megnyújtott állapotukból vissza is térnek eredeti állapotukba (rugalmasak). Ezek a termékek lehetnek szövetek, kötött kelmék vagy fonatolt termékek, sıt készítenek nyúlékony nemszıtt kelmét is. A kelme tulajdonságai és kinézete az alkalmazott fonalaktól és a kelmeszerkezettıl függ. A kelme lehet csak az egyik (hossz- vagy kereszt-) irányban, vagy mindkét irányban
fej számára a kör közepén nyílást hagytak, innen kezdve a suba az aljáig nyitott és bokáig ért. Szırös juhbırbıl készült, gallérja fekete báránybır. - 2. A német reformáció korában "Schaube" néven ismert subaszerő ruhadarab elöl nyitott, szırmével díszített sálgallérral készült férfiköpeny. Az ujja ún. függıujj (a kar mögött, a vállról vagy a könyökrıl lelógó ujj vagy kelmecsík, a könyöktájban esetleg felhasítva). Drága anyagból, gazdag díszítéssel ünnepi alkalmakkor viselték. Eredetileg polgári viselet volt, de késıbb vidéken is elterjedt. sújtás, zsinórdíszítés - Fonatológépen készült, paszomány típusú termék. A burkolat, mely pamut-, selyem-, gyapjú- vagy fémfonallal is készülhet, két párhuzamos fonalköteget fon körül 8-as alakban. Egyenruhák és polgári ruhák díszítésére használják. Superwash kikészítés - 100 % gyapjúból készült szövetek és kötöttáruk nemezelıdést gátló kikészítése, aminek eredményeként a késztermék legfeljebb 30 0C hımérsékleten akár gépben is mosható, anélkül, hogy a nemezelıdés következtében zsugorodna ("összemenne"). Az eljárás lényege az, hogy a gyapjúszál pikkelyezettségét klóros kezeléssel nagy mértékben elroncsolják, ezáltal a szálak egymásba kapaszkodását lehetetlenné teszik. svéd csíkozás - Kelmemintázat; széles hosszanti csíkok, harmonikusan összeillı mély színekben. Fıleg dekorációs szöveteken alkalmazzák, de idınként divatos ruhaanyagokon is megjelenik. Sweatshirt - A T-ing egy fajtája; a szó szó szerinti jelentése: „izzasztó ing”, arra utalva, hogy a lezser, hosszú ujjú, esetleg galléros, de vastagabb, belül esetleg bolyhos ing jó melegtartó. Eredetileg a jogging öltözék felsı részét jelentette, de ma már önállóan is hordják. Swingszoknya - A csípıtıl lefelé elıször kissé, majd egyre nagyobb mértékben kiszélesedı, így haranghoz hasonló formájú szoknya. Rendszerint több darabból állítják össze.
nyúlékony. Felhasználásuk igen sokrétő, alsó- és felsıruházati cikkek mellett gyógyászati, egészségügyi és mőszaki alkalmazásaik is vannak. Struck-kötés - Vászonkötésbıl levezetett kötés, amelyben olyan szakaszok váltakoznak, ahol a lánc- ill. a vetülékfonalak lebegnek a hátoldalon, emiatt a kelme színoldalán kiemelkedı bordák keletkeznek, amiket élesváltások választanak el egymástól. Különbözı anyagokból készülhet, lásd: struck-szövet, cotelé, piké szövet. Struck-szövet (2) - Struck-kötéső szövet, aminek színoldalán hosszanti bordázottság figyelhetı meg, a szövet hátoldalán lebegı vetülékfonalak vannak. A bordák szélessége változhat, elrendezésük lehet szabálytalan vagy alkothat geometriai alakzatokat is. Struck-szövet (3) - Nehéz, durva kinézető, kemény fogású gyapjúszövet kiemelkedı hosszbordázattal. Struck-kötésben, muliné láncfonalakból és gyakran két vetülékkel szövik, a két vetülék egyikét a hátoldalon felbolyhozzák. Lovaglónadrágok és munkásnadrágok készítésére használják. Struck-szövet (gyapjú) - Struck-kötésben készült könnyő vagy közepes súlyú gyapjúszövet, amelynek színoldalán hosszirányú bordázottság látható, ezek lehetnek szabálytalan vagy geometrikus formákat alkotó elrendezésőek. Gyakran készítik muliné fonalból. Nıi ruhák, öltönyök, nadrágok anyaga. Struck-szövet (pamut) - Struck-kötésben készült közepes súlyú pamutszövet, amelynek színoldalán hossz-, kereszt- vagy átlós irányú bordázottság látható. A hátoldalát gyakran bolyhozzák. Kabátok, sport- és munkaruhák, gyermekruhák készítésére használják. stylist - Tervezımővész: divattervezı, ruhatervezı, aki ruhadarabok, öltözékek tervezésével foglalkozik. suba - 1. Magyarországon az alföldi parasztság körében - fıként a 19. században - viselt suba térdig érı, palástszerő ruhadarab, kiterítve mindig kör- vagy körcikk-alakú. A
Sz szabás - Az emberi test bizonyos részének magas fokú leképezése, áttétele egy ruhára vagy ruharészletre a kelme megfelelı alakításával. Beszélünk egy ruha, egy ujja, egy gallér stb. "szabásáról". A szabásnak harmonizálnia kell a ruhadarab viselıjének alakjával, a
kelmetípussal, a viselés módjával, körülményeivel és a divattal. szabásminta; sablon - A szabásminta egy ruhadarab síkban kiterített alkatrészének rajza, amelynek körvonala mentén az alkatrészt ki lehet vágni a kelmébıl. Ha ez
kartonból vagy mőanyag-lemezbıl készül, amely alkalmas arra, hogy a szabászkést annak mentén vezessék, sablon a neve. szabásrajz-hálózat - Fıleg függıleges és vízszintes vonalakból álló hálózat, amely segít kijelölni bizonyos pontokat, szögeket és kontúrokat a szabászati szerkesztésnél. szabászati/vágási veszteség - A szabás során a kiszabott alkatrészek között és mellett a kelmébıl kimaradó, felhasználhatatlan anyagmennyiség. Ide tartoznak a hibás kelmerészek kihagyása miatt keletkezı darabok és a kelmeszélek is. A ruhagyártás gazdaságossága nagy mértékben múlik azon, hogy ez a veszteség minél kisebb legyen. szabóvászon (1) - Durva fonalakból készült, ritka szövéső, erısen keményített, vászonkötéső len- vagy pamutszövet, általában nyersen (kikészítés nélkül) használják fel. Szabók használják felsıruházatokhoz közbélés céljára. szabóvászon (2) - Erısen keményített, merev, ritka, vászonkötéső len típusú szövet, a láncés a vetülékfonalak egyforma vastagságú, finom fonalak. Magasabb színvonalú ruhadarabokhoz (fıleg kabátokhoz) merevítı közbélésnek használják. Lásd még: merevítı vászon. szafari stílus - Férfiak és nık sportos öltözéke, könnyő, szellıs anyagokból. Jellemzıi a foltzsebek, a váll-lapok, a fémgombok és a sok tőzı varrat. szál, elemiszál - A szálak (szálasanyagok) alkotják a textilipar nyersanyagait, amelyek különbözı eredetőek lehetnek: növényi, állati, ásványi, mesterségesen elıállított szálak, amelyek azután további csoportokra oszthatók. A szálak vastagsága általában nem haladja meg a 0,1 mm-t, hosszuk nagyon különbözı lehet, a néhány centimétertıl a néhány deciméterig. A szálakból állítják elı a fonalakat (ez esetben a fonalak alkotórészeit "elemiszálnak" nevezik), valamint a nemszıtt kelméket; több fonal összesodrásával készítik a cérnát (lásd: fonal, cérna), és a fonalak ill. cérnák további feldolgozásával a kelmék különbözı fajtáit. szalag (1) - Keskeny szövetsáv; különbözı nyersanyagokból, különbözı kötésmódokban készülhet. Díszítésre és mőszaki felhasználásra szolgál. szalag (2) - Kalapszalag: egyszínő vagy színmintás szalag, kalapok díszítésére. Horgolt szalag: horgológépen (lásd: gallon-termékek) készült egyszínő vagy színmintás szalag, amit díszítıelemként alkalmaznak ruhadarabokon és másutt. Rögzítı szalag: vastagabb szalag megerısített szélekkel,
ruhadarabok megkötésére használják. Farkasfog: szalagfonatolással készült, cikcakkos vonalú, keskeny díszítıszalag. Lásd még: farkasfog. Taftszalag: mesterséges filamentfonalakból (viszkóz, acetát, poliamid) szövött szalag; a két széle, amely a díszítést szolgálja, atlasztömlıkötésben („csıkötéssel”) készül. Fıleg nıi hajszalagnak, ruhadísznek, díszcsomagoláshoz kötözıszalagnak használják. szálcsomó - Kis, megvastagodott csomó a fonalon, mely eltérı színő is lehet. Egyes esetekben díszítı célzattal szándékosan helyezik el a fonalban (lásd noppos fonal). Igen gyakran azonban fonási hibából kerül a fonalba. szál-rugalmasság - A szál azon tulajdonsága, hogy megnyújtas után elengedve (tehermentesítve) visszatér eredeti hosszára és alakjára. Ezt a tulajdonságát a nedvességtartalma, hımérséklete és elızı igénybevételei befolyásolják. száltakaró, flór - A kelme felületét borító kiálló elemiszálak, amit bolyhozással, vagy speciális kelmeképzési módszerrel (pl. plüss eljárással) hoznak létre. szári - Az indiai nık hagyományos, gazdagon hímzett felsıruhája, amely a fejet és az egész testet beborítja. Egyik széle a mellet keresztezi és szabadon leomlik hátul, vagy a fejre tekerik. Egy 5-8 m hosszú, 1 m széles szövetcsíkból áll, amely pamutból vagy selyembıl készül. Szári típusú nyakkivágás - A szári mintájára készült nyakkivágás, amely az egyik vállat szabadon hagyja. Fodrozás nélkül készül. szárítás – 1. Textiltermékeken a maradék víz (vagy nedvesség) eltávolítása céljából, mosás után végzett eljárás. Forgódobos szárítás – mosás után textiltermékeken végzett eljárás, amelynek célja a maradék víz eltávolítása forró levegıvel, forgó dobban történı kezeléssel. Természetes szárítás – Textilterméken mosás után végzett eljárás, célja a maradék víz eltávolítása függesztve szárítással, vagy csepegtetéses szárítással, vagy fektetve szárítással, és szükség szerint árnyékban történı szárítással kombinálva. 2. A négyzetben lévı kör a dobban történı szárítást jelöli. A pontok száma azt jelzi, hogy milyen magas lehet a dobszárítási folyamat hımérséklete. A kör nélküli négyzet a természetes szárítási kezelésekrıl adhat tájékoztatást. szárny - Bizonyos kabátfajták (pl. frakk) oldalthátul meghosszabbított része. szatén (2) - Közepes súlyú, sima, csillogó felülető, atlaszkötéső pamutszövet, nıi ruhaanyag.
szatén (3) - Könnyő, fényes, szőrő szövéső, sima felülető szövet, atlaszkötésben készül. szatén (gyapjú) - Könnyő, finom, fényes felülető gyapjúszövet, esetenként finom hossz- vagy keresztirányú mintázattal, vagy ellenkezı sodratirányú fonalakból álló csíkokkal. Finom, egyágú, fésült fonalakból atlaszkötésben készül. Nıi ruhák, alkalmi öltözetek készítésére használják. szatén (pamut) - Közepes súlyú, sőrő szövéső, sima felülető pamutszövet, finom fonalakból atlaszkötésben készül. szatén (selyem) - Finom selyembıl készült sima, fényes, láncvagy vetülékoldalú atlaszkötésben készült selyemszövet. Többféle fajtája van: kétoldalas szatén, duchesse, façonné-szatén, gaufré-szatén, krepp-szatén, ottomán-szatén stb. Nıi ruhák, kosztümök, kabátok anyagai. szatén ujjabélés - Közepes súlyú, fényes, ötfonalas atlaszkötéső, selyem típusú szövet, amit ujjak bélelésére használnak. Szaténszalag - Atlaszkötéső szalag, amelynek láncfonala viszkóz vagy poliamid filamentfonal, vetülékfonala ugyanaz vagy pamut, szélei ripszkötésőek vagy üregesek. Rendszerint egyik oldalát használják, amely színes vagy nyomott mintás. Szélessége 6120 mm. Ágynemőkön vagy díszítıszalagként használják. szecessziós stílus - Az 1890-1908 között uralkodott divatstílus, amit a mőszaki fejlıdés, a sportos életmód terjedése, a higiénia iránti igény megnövekedése és a nagyobb mozgásszabadság igénye inspirált. A nık öltözködésében megnıtt a jelentısége a felhasznált anyagok minıségének és a kidolgozásnak. Jelentıs változás állt be a szoknyánál, amelyet az alsó részén kialakított fodrok, redızés, pliszírozás kibıvítettek. A ruhák felsı része, a blúzok magasan záródtak, gallér volt rajtuk. A derekat erısen karcsúsították, a ruha alatt főzıt hordtak. A testet és a csípıt főzıvel olyan egyenes vonalúvá húzták össze, és a melleket olyannyira hangsúlyozták, hogy a test oldalról S-formára hasonlított. Ezt késıbb az egyenes vonal váltotta fel. A blúzok a férfiinghez hasonlítottak. A férfiak erısen testhezálló, karcsúsított és magasan záródó zakót, hozzá élesre vasalt nadrágot és keménygalléros inget hordtak. Divatos volt a frakk és társaságban a szmoking viselete. szegély - A ruhadarab szélére erısített kelmesáv, aminek célja lehet díszítés, megerısítés vagy a szennyezıdés behatolása elleni védelem. szegélyes (paszpólos) zseb - Bevágott zseb, amelynek egyik vagy mindkét szélét paszpól
díszíti. A zseb egyébként készülhet zsebfedıvel vagy anélkül. szegélyes zseb (1) - Bevágott zseb, amelynek a szélei pánttal vannak beszegve. szegélyes zseb (2) - Zseb, amelynek nyitott szélén zsebszegély van takarás vagy díszítés céljára. szegélykötéső szegély Kétszínoldalas vetülékrendszerő kötött kelme, amelyben egymás mellett 2 szín- és 2 fonákoldali szem váltakozik. Ez rendkívül nyúlékony és rugalmas kelmeszerkezetet eredményez, ezért az ilyen kelmét elıszeretettel használják szegélyek készítésére ruhadarabok derekán, kézelıknél, vagy nadrágok boka részén (ezért nevezik ezt a kötésmódot "szegélykötés"-nek). Sportruházati termékeknél esetleg csíkos változatban is elıfordul. szegélypánt - Kelmeszél beszegésére szolgáló pánt. Lásd még: szegıszalag. szegélyvarrat - Egy vagy több kelmeréteg szegıszalaggal összefogott varrata. szegıpánt - Egy pántból készült rész egy ruhadarabon, amely kivitelétıl függıen rejtett gombolás készítéséhez, vagy egy zsebszegély vágott szélének díszítésére használható. szegıszalag - 6-40 mm széles kelmesáv, amit kelmeszélek beszegésére használnak. Nagyon gyakran mind anyagában, mind színében eltér az alapkelmétıl, ez esetben díszítés célját is szolgálja. széldzseki (1) - Rövid, könnyő, szorosan záródó kiskabát, ami az ülepig ér és rendszerint csuklya is tartozik hozzá. Egy vagy két zsebe van, az ujjak vége szőkíthetı. Többnyire bebújós, de lehet húzózáras is. Ejtett bevarrott ujjakkal készül, amik nagy mozgásszabadságot adnak. Könnyő pamut-, poliamid- vagy poliészterszövetbıl készül és sportolásnál használják. széldzseki (2) - Rövid, kényelmes szabású, praktikus kialakítású sportdzseki, különféle záródásokkal. Derékban és az alján húzott, hossza a funkciójától függ. Különbözı anyagokból (szövetekbıl, kötött kelmékbıl, szırmébıl, bırbıl és mőbırbıl) készülhet. szem (kötésben) - A kötött kelmeszerkezet alapeleme, amit egy meghajlított fonalszakasz (hurok) alkot. A szem alkotórészei: a szemfej, a két szemszár, valamint a két szemláb. Ha két szemláb keresztezi egymást, akkor zárt szemrıl, ha nem keresztezi egymást, akkor nyitott szemrıl beszélünk. Az egyszínoldalas kelmének az az oldala, ahol a szemszárak láthatók, a színoldal, ahol pedig a szemlábak láthatók, a fonákoldal. Az egymás melletti és
egymás fölötti szemek összekapcsolódnak és ez alkotja az összefüggı kötött kelmét. szemátakasztásos minta - Vetülékrendszerő kötött kelmék egy fajta mintázata, amelynél egyes szemeket átakasztanak szomszédos vagy még távolabbi tőre. Az átakasztás helyén a kelmében nyílás ("áttörés") keletkezik, ezek elrendezése adja a kelme mintázatát. Ha a szemátakasztásokat egyszínoldalas kötéső kelmében hajtják végre, a nyílások jobban láthatók, mint a kétszínoldalas kelmében. Fıleg síkkötı- és síkhurkológépeken alkalmazható mintázási módszer; a síkhurkológépeken készült ilyen mintákat "petinet-mintának" nevezik. szemátakasztásos mintázás - A vetülékrendszerő kötött kelme egy mintázási módszere, amellyel minta szerint elhelyezkedı nyílásokat ("áttöréseket") lehet belekötni a kelmébe. Ezeket a nyílásokat szemeknek az egyik tőrıl egy másik tőre történı áthelyezésével (átakasztásával) lehet elıállítani; azon a helyen, ahonnan a szemet áthelyezték, nyílás keletkezik, amit azonban a következı szemsorban az üresen maradt tőn képzıdı fonalhurok lezár. szemfutásmentes kelmeszerkezet - Olyan kötött kelmeszerkezet, amely megakadályozza, hogy a kelmében elıforduló fonalszakadás szemlefutáshoz vezessen, vagy legalábbis csak rövid szakaszra korlátozza azt. Ez különösen fontos pl. finom harisnyáknál, harisnyanadrágoknál, amelyek vékonyságuk miatt erre különösen érzékenyek. Ilyen kelmeszerkezet vetülékrendszerő kötıgépeken elıállítható szemátakasztásokkal, feltartott szemekkel, több fonal együttes bevezetésével (ha az egyik elszakadna, a másik még megtartja a szemeket) vagy mögéfektetéssel. A láncrendszerő kötött kelmék szerkezetüknél fogva eleve szemfutásmentesek. szemképzés - A szemképzés a kötött kelme alapelemének, a szemnek a kialakítási folyamata, aminek során a fonalakból hurkokat hajlítanak és az ezekbıl képzett, összekapcsolódó szemek alkotják az összefüggı kelmét. A szemképzés végrehajtásához a kötıgépeken ún. szemképzı eszközök vannak, amelyek közül a legfontosabb a tő, de emellett - a gépkonstrukciótól függıen - más elemek is szükségesek (pl. különbözı típusú ún. platinák, amelyek vagy a tőket mozgatják, vagy részt vesznek a fonalnak hurokká hajlításában ill. a szem megformálásában). Lásd még: kötés. szemláb-visszaakasztásos minta A vetülékrendszerő kötött kelme egy mintázata, amelynél egyes szemek
szemlábait a szomszédos tőkre visszaakasztják. Ezáltal ezen a helyen a kelmében lyuk keletkezik, amik megfelelı elrendezésével áttört mintázat készíthetı. Ez a mintázat az angol eredető "eyelet" (ejtsd: ájlet) néven is ismert, aminek egyik jelentése: apró nyílás. szempálca, szemoszlop - A kötött kelme hosszanti irányában egymás fölött elhelyezkedı (egyazon tőn képzıdı), egymáshoz kapcsolódó szemek sora. szemsor - A kötött kelme szélesség irányában egymás mellett elhelyezkedı, egymáshoz kapcsolódó szemek sora. szennytaszító kikészítés - Kelmék vegyszeres kikészítési eljárása, amelynek célja, hogy a szennyezı anyag ne tudjon megtapadni a textília felületén. A kikészítés eredményeként a folyékony halmazállapotú szennyezıdés apró cseppek formájában lepereg. A hatás elérhetı a szálak nedvszívó képességének csökkentésével, vagy a kelme felületén olyan mőgyanta-bevonat készítésével, amely megakadályozza a szennyezıdés megkötését. Az ilyen termékeket mosás után nagyon ki kell öblíteni a mosószer-maradványok maradéktalan eltávolítására. szerkesztési (kiolvasási) szám - Az atlaszkötésre jellemzı adat, amely azt mutatja, hogy a kiindulási lánc-kötésponttól számítva hányadik láncfonalon van a következı vetülékfonalon kialakított lánckötéspont. Az atlaszkötéseknél a szerkesztési számot olyan egymással nem osztható számok (relatív prímszámok) közül kell kiválasztani, amelyek összege a mintaelem fonalainak számát adja. (Ötfonalas atlasz esetében például ez a szám 2 vagy 3 lehet, mert 2+3=5. Szabályos hatfonalas atlasz nem szerkeszthetı.) szerkezeti mintás kötött kelme - Olyan kötött kelme, amelynek mintázatát nem színek, hanem a szemszerkezet valamilyen rendszer szerinti, esztétikailag mintázatot adó módosításával (feltartott szemek, szemátakasztások, tőágyváltások stb.) érik el. szerkezeti mintás szövet - Jellemzıen szemcsés, porózus, keményebb fogású szövet, amelyben a mintázatot a kötésmóddal vagy díszítıfonallal ill. -cérnával érik el. szerzs (gyapjú) - Meglehetısen kemény fogású gyapjú típusú szövet, hangsúlyozott sávoly bordázottsággal. Jellemzıen háromfonalas, nehezebb változatban négyfonalas, egyenlı oldalú sávolykötésben készül. Rendszerint fésült fonalból, egy színben, vagy melanzs kivitelben gyártják. Nıi ruhákat,
kosztümöket, szoknyákat, nadrágokat készítenek belıle. Az elnevezés a latin "serica" szóból ered, aminek jelentése: selyembıl való. (Egy másik vélemény szerint a spanyol "erga" a szó eredete, ami egy könnyő sál elnevezése.) szerzs (selyem) - Közepes súlyú, sima, fényes, meglehetısen merev, jellemzıen egyszínő, selyem típusú szövet. Sávolykötésben szövik viszkóz lánc- és pamut vetülékfonalakból. Bélésanyagként használják. Az elnevezés valószínő eredete a latin "serica", aminek jelentése: selyembıl való. szett, garnitúra - Összeillı ruhadarabok együttese. Nıi alsóruházatban például garnitúrát alkothat a bugyi, a melltartó és a kombiné, de beszélhetünk nadrágból és mellénybıl, kabátból, kalapból, kesztyőbıl és táskából álló és más garnitúrákról is. szigetelıszalag Pamutból készült és gumianyaggal átitatott szövött szalag, amit villanyszerelési munkákhoz használnak. szíj - Vastag fonalból készült erıs heveder, amelyet egy- vagy többrétegő, esetleg üreges kivitelben szınek mőszaki célokra. sziluett, fazon, vonal - Egy ruhadarab alakja, formája, amely meghatározza a külsı megjelenését. Attól függıen, hogy milyen geometriai alakzathoz hasonlít, megkülönböztetünk egyenes, bı, harangformájú stb. sziluetteket. színállás - Egy kelme meghatározott színe (egyszínő kelménél) ill. színkombinációja (többszínő kelménél), amit akár színes fonalak használatával, akár színezéssel, akár színnyomással állítanak elı. színárnyalatos mintázás - Azonos szín különbözı árnyalataiból összeállított mintázat. színcsíkos kötött kelme - Ha a vetülékrendszerő kötött kelmét úgy készítik, hogy a különbözı színő fonalakat rendszeresen váltogatják, ez szemsor-irányú csíkokat eredményez. Egyegy színbıl egy vagy több szemsor is készülhet. Ilyen mintát síkkötı- vagy síkhurkológépen több fonalvezetı váltogatásával, körkötıgépen az egyes munkaegységekhez különbözı színő fonalak befőzésével vagy színváltó ("csíkozó") berendezés alkalmazásával lehet elıállítani. Hosszanti (szempálca-irányú) csíkokat vetülékrendszerő kötıgépeken csak viszonylag bonyolultabb kötésmóddal lehet elıállítani, ezzel szemben ez láncrendszerő kötıgépen egyszerő, ott viszont a szemsorirányú színcsíkozás bonyolultabb. színmintás kötés - Két vagy több különbözı színő fonalból készült kötött kelme. A kötésmódtól és az alkalmazott mintázó berendezéstıl függıen a kelme egyik vagy mindkét oldalán
színes szemek és azokból kialakított különbözı alakzatok (elszórt színes szemek, függıleges és/vagy vízszintes csíkok, geometrikus és egyéb formák) hozhatók létre. színoldal - Esztétikai szempontból a kelmének az az oldala, ahol mintázata, kikészítése a legjobban érvényesül. Van olyan szövet, amelynek mindkét oldala tekinthetı színoldalnak (lásd kétoldalas szövet). Kötött kelmének azt az oldalát nevezik színoldalnak, ahol a szemszárak látszanak (lásd szem (kötésben)), az egyszínoldalas kötött kelménekcsak az egyik oldalán, a kétszínoldalas kötött kelmének pedig mindkét oldalán a szemszárak látszódnak. színtartóság - Egy kelme fontos tulajdonsága abból a szempontból, hogy a színét mennyire tartja meg a feldolgozás és a használat során bekövetkezı különbözı hatásokkal szemben. szintetikus szál - A szintetikus szálak a mesterséges szálak (vegyiszálak) egy csoportját alkotják; többnyire kıolajszármazékokból nyert egyszerő molekulák (monomerek) vegyi eljárásokkal történı összekapcsolásával (szintetizálásával) elıállított láncmolekulák (polimerek), amelyeket szál alakban hoznak létre. Fı tulajdonságaikat (szakítóerı, nyúlás, rugalmasság, vegyszerállóság, hıállóság, éghetıség, elektromos vezetıképesség, fény, keresztmetszet stb.) a gyártás során be lehet állítani, ennélfogva ma már rendkívül sok fajtájuk van, amelyek a legkülönbözıbb felhasználási célokra készülnek. A leggyakrabban elıforduló típusok a poliészter, poliamid, polipropilén, poliuretán, poli(akril-nitril) alapanyagú szálak, de ezeken kívül sok más anyag is ismert. Fejlesztésük az 1930-as években kezdıdött, az elsı, ruházati célra is alkalmas szintetikus szálat, a Nylont (egy fajta poliamid szálat) 1939-ben kezdték nagyüzemileg gyártani. Azóta a fejlıdés töretlen. A ruházati és mőszaki textíliák nélkülözhetetlen alapanyagai. színnyomás, nyomás - Eljárás egy- vagy többszínő minta elıállítására a kelmén (mely nem a kelmeképzés folyamán történik, pl. színes fonalakkal). Az alkalmazott módszer szerint különbözı színnyomási (röviden: nyomási) eljárásokat ismerünk, például: dúcnyomás (kézi nyomás), filmnyomás (ennek sík filmmel végzett fajtáját nevezik "szitanyomásnak" is), hengernyomás, szublimációs nyomás. A technikai eljárás függvényében megkülönböztetünk dombornyomást (ezt alkalmazza a dúc- ill. kézi nyomás), vésett hengerekkel történı nyomást (hengernyomásnál) és sík- vagy
henger alakú sablonnal történı nyomást (ilyen a filmnyomás ill. a rotációs filmnyomás). A nem hagyományos nyomási eljárások közé tartozik a szublimációs nyomás, a polikromatikus színezés és a szórónyomás. szizál - (Agave sisalana), más néven szizálagáve, az agávefélék (Agavaceae) családjába tartozó, levélrostot szolgáltató termesztett növényfaj leveleibıl nyert szerkezeti rost. Merev, durva, erıs szálak; kötelek és durva zsákszövetek készítésére használják szmoking-ing - Szmokingöltönyhöz viselt ing. Szorosan záródó, lehajtott gallér, ingmell és kemény kézelı jellemzi, amelyek más anyagból készülnek. szmokingkabát - A szmokingöltöny része; egyvagy kétsoros gombolású zakó, hegyes vagy sálszerő reverrel, amit fényes selyemszövet borít. szmokingmellény - A szmokingöltönyhöz viselt mellény. Szorosan testhezálló, mély nyakkivágású, egyvagy kétsoros gombolású, sálszerő reverrel készült mellény. Rendszerint ugyanabból az anyagból készítik, mint az öltöny többi részét. szmokingnadrág - A szmokingöltöny része; felhajtó nélküli, lampasszal díszített szárú nadrág. szmokingöltöny - Alkalmi öltöny, amely szmokingzakóból, szmokingnadrágból és szmokingmellénybıl áll. Rendszerint fekete, de készítik más színő (pl. fehér) szövetbıl is. Elıször Angliában vált divatossá a 19. században. szoknya - Nıi felsıruha, amely a deréktól lefelé takarja a testet. A nık ruhatárának nélkülözhetetlen darabja. Blúzzal vagy pulóverrel hordják, vagy a kosztüm részét alkotja. Hossza, bısége és formája a mindenkori divat függvénye és igazodik a vele egyidejőleg viselt más ruhadarabokhoz, azokkal harmonikus egységet alkot. Sokféle formája van, pl.: végiggombolt szoknya, nadrágszoknya, lapszoknya, pliszírozott szoknya, egyenes vonalú szoknya, swingszoknya, rakott szoknya, átkötıs szoknya, harangszoknya stb. szórónyomás - Színnyomási eljárás, amelynél a színezéket egy szórófejjel viszik fel a kelmére. A mintát egy fém-, mőanyag- vagy papírlemezbıl kivágják, a lemezt a kelmére helyezik, és a kivágott részre irányítják a színezéket, ami ebben az esetben legtöbbször sőrő pigment színezék. A szórófej mozgatásával és a szórás nyomásának változtatásával bizonyos árnyalatok
létrehozására van lehetıség. Ritkán alkalmazott eljárás. szırmebéléső kabát - Gyapjú típusú szövetbıl készült télikabát, amelynek a belsejében bevarrott vagy esetleg kivehetı szırmebélés van. Az alsó gallér általában szövetbıl készül, az ujjak béleltek. A szabók félig készre készítik el, a munkát szőcsök fejezik be. szırmekabát - Nıi vagy férfi-télikabát, amelynek külsı vagy belsı oldala szırmés. Általában bı, hosszú szabású, mértéktartóan, nem kimondottan divatosan kidolgozott ruhadarab. szövés (1) - Két fonalrendszer: a hosszanti lánc- és a keresztirányú vetülék-fonalrendszer egyes fonalainak kölcsönös, egymás alatt és fölött létrehozott keresztezıdésével (lásd: kötéspont) elıállított kelme, amit szövıgépen állítanak elı. Eredménye a szövet. A fonalak keresztezıdési rendszere a szövet kötése. Három alapkötést különböztetünk meg: a vászon-, a sávoly- és az alaszkötést; a többi kötésmód ezekre vezethetı vissza, ill. ezek továbbfejlesztésével alakítható ki. szövés (2) - A kelmegyártás egyik alapvetı eljárása, amelynél egymást alul-felül kölcsönösen keresztezı láncés vetülékfonal-renszerekbıl összefüggı kelmét (szövetet) állítanak elı. szövésminta - A szövet felületi szerkezetének valamely rendszer szerinti módosítása, amit megfelelı kötésmóddal ill. különbözı kötésmódok variálásával érnek el. szövet - 1. A textíliák, azon belül a kelmék egyik fontos fajtája: fonalakból létrehozott lapszerő képzıdmény, amit a szövés eljárásával szövıgépen állítanak elı. Szövetgyártásra a legkülönbözıbb nyersanyag-összetételő fonalakat használnak, és ezektıl, valamint a kötésmódtól és a további megmunkálásoktól (kikészítéstıl) függıen, nagyon sokféle célra használható szövetet ismerünk. 2. A szövet a kelmék egyik fajtája, amely két egymásra merıleges fonalrendszerbıl: a hosszanti lánc- ill. a keresztirányú vetülékfonalakból épül fel. Ennek a két fonalrendszernek a fonalai szabályos rendszer szerint alul-felül keresztezik egymást és a keresztezıdési pontokon fellépı fonalsúrlódás tartja össze a szövetet. Aszerint, hogy milyen elrendezıdésben helyezkednek el a szövetben azok a keresztezıdési pontok, ahol a láncfonal van felül, nagyon sokféle jellegzetes mintázatú szövetszerkezet ismert. szövet-besorolási kategória - A szövetek egy egyezményes jelzéssel ellátott csoportja, ami
utal a termék gyártójára, tulajdonságaira, nyersanyag-összetételére, szerkezetére, kikészítési módjára, megjelenésére, fogására, nyújthatóságára, rugalmasságára, esetleg színére stb. és ezzel tájékoztatja a vevıt és a fogyasztót. szövetjellemzık - A szövet alapvetı szerkezeti elemeinek összefoglalása; ide tartozik a kötésmód, a mintázat, a beállítás (fonalsőrőség), a fonalak anyaga, összetétele, finomsága, a területi sőrőség, a kikészítés stb. szövött mőszırme - A valódi szırmét utánzó szövött kelme. Kettıs plüss-szövıgépen készítik. A szırmefelületet a plüssláncfonalakból alakítják ki - ezek jellemzıen poli(akril-nitril), viszkózvagy pamutfonalak -, a szövet alapja pamut vagy pamut típusú keverékfonal. Színmintás mőszırmét jacquard-berendezéssel ellátott szövıgépen vagy utólagos színnyomással lehet elıállítani. A száltakarót a kikészítés folyamán nyírják, csiszolják, a szálak jobb megkötése érdekében a hátoldalt mőgyantával vonják be. Télikabátokat és lakástextíliákat készítenek szövött mőszırmébıl. (Lásd még: kötött mőszırme.) szövött pliszé - Könnyő pamut vagy selyem típusú szövet, amelyen már a szövésnél hajtásokat (berakásokat) készítenek. Ehhez két (egy alap- és egy, a hajtásokat képezı) láncfonalrendszert és egy vetülékfonal-rendszert használnak. Az alap-láncfonalrendszert nagyon erısen megfeszítik, és amikor a csak a felül elhelyezkedı, hajtásképzı láncfonalak között bevetett vetülékfonalak már egy jókora szakaszon bekötıdtek, ezek a nagyon feszes láncfonalak a felsı réteget összehúzzák és így abból keresztirányú hajtások képzıdnek. Nıi blúzokat, ruhákat, kabátokat készítenek ilyen szövetbıl. szövött plüss - Speciális szövıgépen elıállított szövet; készítéséhez két lánc- és egy vetülékrendszer szükséges. Az alapszövetet képezı láncés vetülékfonalak vászonkötésben kötnek, a plüss-láncfonalhoz azonban minden 3 vagy 4 vetés után egy fémvetüléket vetnek be, amely fölött a plüssláncok a mintának megfelelı számban helyezkednek el. A fémvetülék késben végzıdik, így kihúzásakor felvágja a plüsshurkokat - ezekbıl képzıdik a szövet felületén a száltakaró, amit azután a kikészítés folyamatában még nemesítenek. Az alap többnyire pamutból, a plüssfelület
gyapjúból, selyembıl vagy mesterséges szálasanyagú fonalból készül. Ruházati cikkekhez, lakástextíliákhoz, dekorációs anyagokhoz használják. szövött szalag (1) - Keskeny, ép szélő szövetsáv, ami nagyon különbözı anyagokból készülhet. Szegésre, díszítésre, mőszaki célokra használják. szövött szalag (2) - Vágással elıállított négyszögletes keresztmetszető szalag. Szublimációs nyomás, transzfernyomás, hınyomás - A színnyomás egyik eljárása. A mintát papírra nyomtatják, olyan festékkel, amely hı hatására elpárolog (szublimál). Ezt a papírt fektetik mintás oldalával a kelmére és nagy nyomással rászorítva 200 ?C körüli hımérsékletre felmelegítik; ekkor a festékanyag átvándorol a textíliára és ott megköt. Folyamatos eljárás (kelmevégek nyomása) esetén ezt e célra szolgáló főtött hengerrel mőködı kalanderen végzik, konfekcionált darabáruk (pl. trikók, pólóingek), kiszabott vagy formára kötött alkatrészek nyomása esetén kisebb mérető, főtött prés használható erre a célra. A nyomópapírra három- vagy négyszínő mélynyomási eljárással viszik fel a szublimációra képes diszperziós színezéket. Az eljárás elınye a textilipar szempontjából a nagyon egyszerő kivitelezhetıség és a gyors mintaváltás lehetısége, hátránya viszont az, hogy korlátozott azoknak a textilnyersanyagoknak a köre, amelyre ezek a színezékek rászublimálva képesek megkötıdni. A legjobb eredményt poliészter kelméken lehet elérni. Hátrány lehet az is, hogy a minta lényegében csak a kelme felületén jelenik meg, a színezék nem hatol be a mélyebb rétegekbe, így a kelmét széthúzva gyakran átvilágít a fehér alap. szőkítı pánt - Keskeny, 20-40 mm széles, merev szövetcsík, pamut- vagy viszkózfonalból, vászon- vagy sávolykötésben készül, de a szélei ettıl eltérı kötésmódban készülnek. Szoknyák és nadrágok derekának szorosra húzására való. szőkítı zsinór - Egy ruhadarab belsejében (pl. a derékban vagy egy dzseki aljában stb.) megfelelıen kialakított csatornába befőzött zsinór, amellyel a ruhadarabot az adott helyen szőkíteni lehet, hogy jobban a testre simuljon.
T taffetaline - Enyhén fényes selyem típusú szövet; vászonkötésben készül sőrő beállítású lánc és vékony pamut vetülékfonalakból, ezáltal kissé bordázott felülető. Hasonlít a taft szövethez, de puhább fogású. Nıiruhaanyag. A francia "taffetaline" (ejtsd: taftalen) szó jelentése: taftszerő. tafota - A taft régies elnevezése taft - Sőrő, fényes, vászonkötéső, selyem típusú szövetek győjtıneve, hernyóselyembıl vagy viszkózfonalból készül. Sokféle fajtája van, például: alpaka, armur, broché, skót, façonné, virágmintás, glacé, kaméleon, nyomott, quadrillé, muszlin, rayé, ripsz, szatén, sifon, sanzsan, chiné, keresztcsíkos, egyszínő,selyem- taft. taft alpaka - Selyem típusú szövet, az alpaka szövethez hasonló. Vászonkötésben készül pamut lánc- és viszkóz vetülékfonalakból. Enyhén fényes és finoman bordázott. Nıiruha-anyag. Taft broché - Vastag, meglehetısen merev, fémes fényő selyem típusú szövet finom, keresztirányú bordázottsággal. Vászonkötésben készül broché mintázattal. Nıiruha-anyag. taft caméléon (kaméleon taft) - Sőrő beállítású, meglehetısen merev fogású, fémes fényő selyem típusú szövet finom, merész keresztirányú bordázottsággal. Vászonkötésben készül piros lánc- és sárga meg kék vetülékfonalakból, ennek hatására napfényben a kaméleonhoz hasonló színekben játszik. taft changeant (sanzsan taft) - Sőrő beállítású, meglehetısen merev, fémes fényő selyem típusú szövet finom, keresztirányú bordázottsággal. Vászonkötésben készül, eltérı színő lánc- és vetülékfonalakból, ezért színjátszó. Nıi alkalmiruha-anyag. taft chiffon - Nagyon könnyő, puha fogású, sőrő beállítású selyemszövet, jellegzetes finom bordázottsággal. Vászonkötésben készül. Nıiruha-anyag. taft chiné - Sőrő beállítású, meglehetısen merev fogású, fémes fényő selyem típusú szövet finom, keresztirányú bordázottsággal. Vászonkötésben készül színnyomott láncfonalakból (lásd chiné), ami a szövetben megjelenı mintázatnak különleges hatást ad. Nıiruha-anyag. taft écossaise (skót taft) - Meglehetısen merev, fémes fényő selyem típusú szövet feltőnı keresztirányú bordázottsággal. Vászonkötésben készül nagy, skótkockás mintázattal.
taft façonné - Merev, fémes fényő selyem típusú szövet feltőnı, de finom, hossz- vagy keresztirányú bordázottsággal, gyakran jacquard-mintázattal. Nıiruha-anyag. taft fleur (virágmintás taft) - Sőrő beállítású, meglehetısen merev fogású, fémes fényő selyem típusú szövet finom, de merész bordázottsággal. Vászonkötésben készül nyomó alapanyag céljára és mindig virágmintát nyomnak rá. taft glacé - Meglehetısen merev fogású, fémes fényő selyem típusú szövet finom, hangsúlyozott keresztirányú bordázottsággal. A lánc- és a vetülékfonalak eltérı színőek (changeant hatás). Nıiruha-anyag. taft mousseline (muszlin taft) - Nagyon finom, könnyő, de meglehetısen merev, enyhén fényes selyem típusú szövet finom, merész keresztirányú rovátkolással. Vászonkötésben készül. Nıiruha-anyag. taft quadrillé (kockás taft) - Vastag, meglehetısen merev, fémes fényő selyem típusú szövet finom, merész, keresztirányú rovátkolással. Vászonkötésben készül jellegzetes kockás mintázattal. Nıiruhaanyag. taft rayé (csíkos taft) - Meglehetısen merev fogású, enyhén fényes selyem típusú szövet finom, merész keresztirányú bordázottsággal és különbözı színő hosszanti csíkokkal. Egyes esetekben a csíkokat a szövet kötésével érik el. Nıiruha-anyag. taft szalag - Viszkóz-, acetát- vagy poliamidfilamentfonalból vászonkötésben, de a szélein másféle kötésben szıtt, sima felülető szalag. Lehet egyszínő vagy nyomott mintás. A szélessége 6-110 mm között van. Díszítıszalagként használatos. taft szatén - Közepes súlyú, sima, sőrő beállítású selyem típusú szövet. Láncoldalú atlaszkötésben készül, a hátoldala fényes és a szaténra emlékeztet. Nıiruha-anyag. taft traverse (keresztcsíkos taft) - Sőrő beállítású, meglehetısen merev, fémes fényő selyem típusú szövet finom, keresztirányú bordázottsággal, színes keresztcsíkokkal. Vászonkötésben készül. Nıiruha-anyag. taft uni (egyszínő taft) - Sőrő beállítású, meglehetısen merev, fémes fényő selyem típusú szövet finom, keresztirányú bordázottsággal, egyszínőre színezve. Vászonkötésben készül. Nıiruha-anyag. taftkötés - A selyemiparban a vászonkötés elnevezése.
taft-ripsz - Könnyő, meglehetısen merev fogású, sőrő beállítású selyemszövet finom rovátkolással. A láncfonala organzin cérna, a vetülékfonal tráma. Nıiruha-anyag. talár - Hosszú, bı ruhadarab; bírók, papok, egyetemi tanárok ünnepi viselete hivatalos ceremóniák alkamával. talpalló, nadrágkengyel - A nadrágszárak aljára felvarrt vagy rászabott, a lábfej alatt átvezetett összekötı elem. Gyakran rugalmas szalagból készítik. Célja, hogy megakadályozza a nadrágszárak felcsúszását és feszesen tartsa azokat. Fıleg sportoláskor viselt nadrágokon alkalmazzák, de nıi divatnadrágokon is elıfordul. talpallós nadrág - Lábfej nélküli harisnyanadrág, amelynek szárai alul szegettek és amelyen a talp alatt átvezetett rögzítı szalag (talpalló) van. Rögzítıszalag nélküli változatát "macskanadrágnak" nevezik. talpas nadrág - Lefelé szőkülı hosszúnadrág, amelyet alul a talp alatt átvezetett talpallóval (nadrágkengyellel) rögzítenek. Leginkább kötött kelmébıl, vagy rugalmas szövetbıl készítik. Tornanadrágként, sínadrágként, de divatnadrág gyanánt is használják. Lásd még: sínadrág. tábori sapka - Egyenes oldalú összehajtható sapka; számos országban a fegyveres testületek egyenruhájának része. táncruha - Fiatal nık táncos összejövetelen viselt ruhája. Selyem típusú szövetbıl, vagy más könnyő anyagból készül. A szoknya többnyire térd alá ér, de lehet hosszú is. Kevésbé fényőzı, mint a koktélruha. tarkánszıtt szövetek - Többszínő lánc- és vetülékfonalakból szıtt szövetek, ahol a szövet kötése és a fonalak színhatása együttesen adja ki a mintázatot. Ilyen módon lehet csíkokat, kockákat, pepita, Esterházykockás, tyúklábmintát, só-bors mintát stb. elıállítani. tarlatán - Finom, könnyő és áttetszı, igen erısen keményített pamut típusú szövet, esetleg fémezett fonalakat is tartalmaz, amelyek ezüst- vagy aranyfonalas díszvarratokat helyettesítenek. Vászonvagy sávolykötésben készítik. Drága színházi vagy farsangi kosztümök készítésére használják. társasági (estélyi) kabát - Társasági események alkalmával viselt öltözet része. A férfiak kabátja klasszikus stílusú, a nıké a mindenkori divatirányhoz igazodik. Kiváló minıségő gyapjú- vagy (nıi kabátok esetén esetleg) selyemszövetbıl készül. társasági öltöny - Férfiak társasági események alkalmával viselt öltözete. Ide tartozik a frakk-öltöny, a zsakett-öltöny, szmoking-
öltöny. Általában gyapjú típusú szövetbıl, sötét színekben készül. társasági ruha - Nık társasági események alkalmával viselt ruhája. Kiváló minıségő anyagból, igényes kidolgozással készül. Anyaga, szabása, díszítettsége viselıjének alkatához, korához, valamint az alkalomhoz illeszkedik. Megkülönböztetünk nappal és estélyeken viselt társasági ruházatot. társasági ruházat - Olyan öltözékek győjtıneve, amelyeket hivatalos, ünnepélyes alkalmakkor elıírásszerően viselnek. Nappali viseletben fontos eleme férfiaknál az elegáns mintázatú, klasszikus, konzervatív szabású öltöny, nıknél a kosztüm, estélyeken férfiaknál a szmoking vagy frakk, nıknél az estélyi ruha. Tartan - Jellegzetes mintázatú (ún. "skót kockás") gyapjúszövet, amelynek színösszeállítása és mintázata szigorú szabályokhoz igazodik. Eredetileg a régi skót klánok által használt népviselet és minden klánnak megvolt a jellegzetes színösszeállítása és kockamintája. Egyes klánok különbözı alkalmakra másmás mintázatú öltözéket használtak. A skót kockás szövetmintázat az egyik legrégibb és legszebb gyapjúszövet-minta és az ide tartozó mintázatok máig használt elnevezései még tükrözik az egyes klánok neveit. Ilyen mintát alkalmaznak nıi ruhákon, szoknyákon, nadrágokon, kabátokon, de megjelenik sportos kabátok bélésén, sıt táskákon is. Idınként vissza-visszatér a divatba. A "scotal tartan" kifejezés jelentése egyes magyarázatok szerint: "a klán mintája", bár más magyarázatok az elnevezést a spanyol "tiritana" szóra vezetik vissza, aminek jelentése: "apró kockás szövet" lenne. Tattersall - Apró kockás színes mintázat, amit öltönyökön, nadrágokon, sportos kosztümökön, szoknyákon, kabátokon alkalmaznak. Eredetileg fehér alapon okker és barna színekbıl állt, de használják más színösszeállításban is. Az elnevezés a londoni lóvásárt, a Tattersallt idézi. Ilyen mintázatot elıször lótakarókon alkalmaztak. Tatting - A kézi csipkekészítés egy, a 19. században kialakított eljárása. A fonalat egy kis csónak alakú eszköz belsejében helyezik el, munka közben onnan fejtıdik le. A csónakot kézben tartják, tőre nincs szükség. A fonalból a két kéz munkájával hurkokat, csomókat és ezek révén mintás hálószerő képzıdményt hoznak létre. Felhasználása a csipkékével egyezik meg. tavaszi ruházat - A tavaszi évszaknak megfelelı könnyő, hővös tapintású, világos színő
kelmékbıl készült, félig vagy teljesen bélelt nıi ill. férfiruházat. tavaszikabát Könnyő pamutvagy gyapjúszövetbıl készült, világos színő, meleg bélés nélküli nıi vagy férfikabát; kialakítása a mindenkori divatiránynak felel meg. Teddy - Puha, nehéz plüsskelme, magas száltakaróval. Gyapjúból vagy szintetkus fonalból készül és sportos kabátok, meleg bélések, sportruhák díszítéseinek készítésére használják. televízió-stílus - Lezser divatirányzat, kényelmes otthoni öltözet puha kelmékbıl, férfiaknak, nıknek, gyermekeknek, ami azért a mindenkori divatot követi. téli ruházat - Általában vastag, meleg kelmékbıl, gyakran több réteg összedolgozásával, esetleg szırme- vagy mőszırme-béléssel készült ruhadarabok összessége. A teljes téli ruházat meleg alsó- és felsıruházatot, e fölött esetleg még meleg kabátot jelentı, többrétegő ruházat. télikabát - Nehéz, gyapjú típusú szövetbıl készült, többnyire sötét színő, melegbéléssel ellátott, hosszú, vagy legalább háromnegyedes hosszúságú felsıkabát. Kivitele a mindenkori divatirányt követi. teljesen idomozott kötött lap - Síkkötıgépen vagy síkhurkológépen készített kelmelap, amelynek formája megegyezik a kívánt ruhaalkatrész szabásmintájának alakjával, tehát nem igényel utólagos szabást. Nagy elınye, hogy a ruhadarab gyártásakor így nem keletkezik szabási hulladék. tengeralattjáró formájú nyakkivágás - Lapos ellipszis alakú nyakkivágás, amely azonban a vállak nagy részét fedi. Könnyő nıi pulóvereken és blúzokon alkalmazzák. tengerész stílus - A tengerészek egyenruhájának elemeit mutató divatirány: matrózgallér, kékfehér színösszeállítás, csíkok, aranygombok, a gallér alatt elöl masni. teniszcsíkok - Fehér vagy színes alapon keskeny színes csíkok viszonylag távol egymástól (jellemzıen fehér alapon tengerészkék csíkok, vagy - ritkábban - fordítva). Gyapjú típusú szöveteken alkalmazzák. teniszflanel - Finom, könnyő, pamutból készült flanel szövet, finom bolyhozással, ami eltakarja az alap vászon- vagy sávolykötését. Ingek és nıi blúzok alapanyaga.
tépızár - Kétféle szerkezető szövött szalagból álló záróelem; ezek egyikét bogáncsszerő kampók, a másikat fonalhurkok borítják. Ha e két elemet egymáshoz szorítják, a kampók beleakadnak a bolyhos felület fonalhurkaiba és így a két felület szorosan összetapad. A tépızár Velcro néven is ismert, ez márkanév,
amelyet a francia „velours” (bársony) és „crochet” (kampó, horog) szavakból alakítottak ki. térdharisnya - Olyan harisnya, amelynek szára felnyúlik a térdig és ott rugalmas (többnyire burkolt gumivagy elasztánfonallal készített) szegélyben végzıdik. Készítik pamutból, gyapjúból és különbözı szintetikus szálasanyagokból, utóbbin belül fıleg poliamidból vagy poli(akril-nitrilbıl). Ha anyaga és szerkezete inkább a zokniéhoz hasonlít, térdzokninak (is) nevezik. térdig érı kabát - Kabát, melynek hossza a térdekig ér le. tereptarka - A természetet utánzó formákból és (elsısorban keki) színekbıl összeállított nyomott mintázat; ma sportos szabadidıruhák anyagainál használják. A divatba a katonai egyenruhákról került át. terjedelmesített fonal - Terjedelmesítésen a szintetikus szálakból álló fonalak szerkezetmódosítását értjük, amelynek során mechanikai deformáció hatására a fonal szerkezete fellazul, a fonal terjedelme növekszik és ezzel egyidejőleg nyúlása is nagyobb lesz. A terjedelmesítés eredeti célja az, hogy az így módosított fonalból a természetes szálasanyagból készült kelmékhez jobban hasonlító termék legyen elıállítható. Egyúttal azonban ezzel az eljárással más fontos tulajdonságok is kifejleszthetık. A szintetikus filamentfonalak terjedelmesítését lásd texturált fonal alatt. A vágott szintetikus szálakból álló fonalak terjedelmesítését hı hatására különbözı mértékben zsugorodó szálak összekeverésével érik el, vagy a szálak eleve két, eltérı zsugorodó képességő komponensbıl állnak. Tartós terjedelmesítés csak szintetikus szálasanyagú fonalaknál érhetı el. természetes nyúlású kelme - Nyúlékony kelme, amely ezt a tulajdonságát csak a kelmeszerkezetnek köszönheti, nincs benne nagy nyúlású fonal. Ilyen például a szegélykötéső kelme. természetes szál - Természetben rendelkezésre álló növényi, állati vagy ásványi eredető szál, ami alkalmas arra, hogy belıle textilipari technológiával fonalat és/vagy kelmét állítsanak elı. A növényi eredető természetes szálak (pl. pamut, len, kender stb.) hosszúra nyúlt sejtekbıl állnak, amelyek anyaga cellulóz. Az állati eredető természetes szálasanyagok alapanyaga fehérje: a szıröké (pl. a birkagyapjúé) a keratin, a selyemhernyó mirigyváladékából nyert hernyóselyemé a fibroin. Ásványi eredető szálasanyag az azbeszt és a bazaltszál.
Tetra Szövet - Puha, háromrétegő pamutszövet, mindegyik rétege vászonkötéső. A három réteget négyzethálószerően kapcsolják össze kötéspontok, ezáltal a szövetben négyzet alakú "hólyagok", "párnácskák" keletkeznek. Pelenkák készítésére használják, mert nagyon nedvszívó. teveszır - A baktrián (kétpúpú) vagy a dromedár (egypúpú) ill. az ezek keresztezésével kialakított bokharai teve szıre, ami részben 60-100 mm hosszú, durva felszırbıl, részben finom és lágy, 100-160 mm hosszú pehelyszırbıl áll. Feldolgozás elıtt ezeket fésüléssel szétválasztják. Színe sárgásbarna. Tisztán, vagy gyapjúval, esetleg más szálakkal keverve dolgozzák fel. Drága nıi és férfikabátok, takarók készítésére szolgál, a gyengébb minıségő szálakból szınyeget és melegbéléseket állítanak elı. A teveszırkivitel szempontjából a legfontosabb Kína, Mongólia, Afrika és néhány más középázsiai ország. teveszır-kabát – 1. Férfi- vagy nıi kabát, amelynek nyersanyaga jelentıs mennyiségő teveszırt tartalmaz (v. ö. teveszır-szövet). Általában a teveszırhöz hasonló drapp színő. Formai kialakítása a mindenkori divatirányt követi. Elıször az 1908. évi londoni olimpiára készítették, az 1920-as években lett nagyon népszerő. 2. Könnyő, terjedelmes kabát az egy- vagy kétpúpı teve szırébıl. Az 1908-as londoni olimpiai játékok idején magyar mágnások vezették be, ezért elıször mágnáskabátnak is nevezték. Azóta sportosan elegáns kabát, általában jellegzetes bézs-barnás színben, különféle modellvariációkban. A harmincas évektıl nıi kabát is teveszır-szövet (2) - Nehéz, puha, finom fogású gyapjú típusú szövet, bolyhozott száltakarója elfedi a sávoly- vagy atlaszkötéső szerkezetet. Teveszırt is tartalmazó kártolt fonalból készül, jellemzıen drapp színben. Férfi- és nıi kabátokat készítenek belıle. tex - A direkt fonalfinomság mértékegysége a méterrendszerben, amit elemiszálak, fonalak, cérnák, nyújtott szalagok, elıfonalak finomságának megadására használnak. A tex-ben megadott finomsági szám 1000 méter hosszú szál, fonal stb. tömegét jelenti grammban kifejezve. Használatosak még a tex prefixumokkal ellátott törtrészei ill. többszörösei is, pl.: mtex (millitex = 1/1000 tex), dtex (decitex = 1/10 tex), ktex (kilotex = 1000 tex). textília - Általános megnevezése minden olyan terméknek, amely textilipari eljárással készült. Ezen belül megkülönböztetjük a fonalakat, cérnákat, valamint az ezek továbbfeldolgozásával nyert termékeket (pl.
zsinórokat, köteleket, fonalból gyártott kelméket) ill. a szálakból közvetlenül (fonás nélkül) készült nemezeket és ún. nemszıtt kelméket. A "kelme" kifejezés minden lapszerő textíliát magában foglal, függetlenül a gyártási eljárástól. "Kelme" tehát a szövés, a kötés, a csipkekeverés, a nemszıttkelmegyártás stb. terméke egyaránt. Textíliák kezelési címkéje – 1. Grafikus jelképek rendszere, amely textiltermékek jelölését, valamint a termékek a textilkezelési eljárás során keletkezı visszafordíthatatlan károsodásának megelızését célzó információk nyújtására szolgál. Az alábbi otthoni kezelésekre terjed ki: mosás, fehérítés, szárítás és vasalás. Emellett kiterjed a professzionális textilkezelésre, a száraz és nedves tisztítás során alkalmazott kezelésekre is, kivéve az ipari mosást. A négy, otthoni kezelésre vonatkozó jelkép által közölt információk a professzionális tisztítók és mosodák számára is segítséget nyújthatnak. A jelképrendszert a GINETEX (Textilkezelési Címkézéssel Foglalkozó Nemzetközi Szövetség) dolgozta ki. A szimbólumokat a WIPO által Genfben bejegyzett nemzetközi védjegy védi (No.2R211 247, No.461 470 and No. 492 423). 2. A Magyarországon is érvényes (legutóbb 2005-ben aktualizált) MSZ EN ISO 3758:2005 „Textíliák. Jelképeket használó kezelési útmutató kód” címő szabvány szerinti kezelési jelképeket kell használni textíliák professzionális kezelése - Textíliák professzionális kezelése a professzionális száraztisztítást és professzionális nedves tisztítást jelenti, kivéve az ipari mosást. Professzionális vegytisztítás – Textiltermékek tisztításának folyamata (víz nélkül) bármilyen olyan oldószerben történı kezeléssel, amit a szakemberek vegytisztításhoz szokásosan alkalmaznak. Ez a folyamat tisztításból, öblítésbıl és centrifugálásból áll. Mindezt megfelelı szárítási és helyreállító utókezelési eljárások követik. Professzionális nedves tisztítás – Textiltermékek szakemberek által, vízben történı tisztításának folyamata, amelyhez speciális technológiát (tisztítás, öblítés és centrifugálás), mosószereket, és a káros hatásokat minimálisra csökkentı adalékokat használnak. Mindezt megfelelı szárítási és helyreállító utókezelési eljárások követik. A körben lévı betők az oldószert és az alkalmazható folyamatokat határozzák meg. A kör alatti vonal enyhe professzionális száraztisztítási eljárást jelöl, a kettıs vonal pedig rendkívül enyhe kezelést. Ezek a mechanikai hatásra és/vagy a szárítási
hımérsékletre és/vagy az oldószerhez adott vízre utalhatnak. textilkelme - Lapszerő textília, amelyet szövéssel, kötéssel, ún. nemszıtt eljárásokkal stb. állítanak elı. Lásd: kelme. textiltervezı - Mővész, aki megtervezi a ruhaanyagok (szövetek, kötött kelmék stb.) szerkezeti és színmintázatát. texturált fonal - A szintetikus filamentfonalak terjedelmesítését (idegen szóval: "texturálását") leggyakrabban a folyamatos sodrás-hıkezelés-lehőtés-kisodrás mőveletsorával (az ún. "hamissodrás" eljárásával) végzik, de vannak más eljárások is (pl. kötés-felfejtés, torlasztás, légáramlatos kuszálás stb.). Lásd még: terjedelmesített fonal. T-ing (polo) - T-shirt - Rövid ujjú, kerek nyakkivágású, nagyon egyszerő kivitelő kötött ing (polo). Kiterítve formája a T betőre emlékeztet, innen kapta a nevét. Többnyire pamutból készül. Tirtey - Közepes súlyú, sávolykötéső, gyapjú típusú szövet; a lánc pamut-, a vetülék kártolt gyapjúfonal. Munkanadrágok készítésére használják. tisztázás - A kelme szélének lezárása, ami történhet szegıpánt rávarrásával, visszahajtással és a lehajtás varrattal történı rögzítésével, vagy szegıvarrat (pl. overlock varrat) alkalmazásval. titokzokni - Legfeljebb a bokáig felérı zokni,amely nem látszik ki a cipıbıl és csak a lábfej védelmére szolgál. tóga - Az ókori római viselet fontos ruhadarabja, amit csak szabad férfiak viselhettek felsıruha gyanánt. Többféle változata volt; néhány példa: a "toga virilis" a polgárok ruhája volt, amit 16 éven felüliek viselhettek, a fehér szövetbıl készült "toga candida" azok ruházata volt, akik valamely magasabb tisztség várományosai voltak, a "toga praetaxta" a fiatalok bíbor szegéllyel díszített tógája, a "toga purpura" pedig a szenátorok vörös tógája volt. ton-in-ton - Azonos színő, de árnyalatbeli különbségekkel történı kelmemintázás megjelölése, ahol a minta színe nehezen válik el az alap színétıl. Szerkezeti mintázásnál például az eltérı fényvisszaverıdéssel, vagy azonosan színezıdı matt és fényes fonalak közötti fényvisszaverési különbséggel hozhatók létre ilyen minták. De így nevezik az azonos színő, de különbözı kelmék kombinációját is pl. egy ruhadabon belül. top (1) - Kis mérető, általában ujjatlan, blúz- vagy trikószerő felsırész, mint önálló nıi ruhadarab.
top (2) - Rövid, a felsıtestet csak deréktıl fölfelé borító, testhezálló blúzok, ingek, pulóverek győjtıneve. topcoat - Raglán szabású férfi-felsıkabát közepes súlyú gyapjúszövetbıl. Formája a klasszicista divatstílust idézi. Topper (férfi) - Könnyő, rövid férfikabát, gyapjúból vagy más könnyő kelmébıl készül, gyakran raglán szabással, nyári viseletre. Készítik víztaszító kikészítéssel is. Topper (nıi) - Könnyő, rövid - csípıig érı -, egyenes vonalú nıi kabát, hímzett ujjakkal és gallérral. tornanadrág - Rövid nıi vagy férfinadrág, eleje hasíték nélkül. A derekán rugalmas szalag tartja, nıi nadrág esetén ilyen van a lábszár aljában is. Pamut és selyem típusú szövetekbıl készítik (lásd: tornanadrágszövet). tornanadrág-szövet - Puha, vászonkötéső, pamut típusú szövet, közepes finomságú fonalakból szövik. Sima felülető, jellemzıen egyszínő. Lényegében egy molinó szövet, amelybıl tornanadrágokat készítenek. tornaruha - Sportruha nık és leányok számára. A törzset takarja, rövid vagy hosszú ujjú, esetleg ujjatlan. A lábszár kivágásoknál rugalmas szalaggal szegélyezik. torreádor-nadrág - Az alakot kiadó, testhezálló, térd alá érı nıi nadrág, a lábszárakon oldalsó hasítékkal, amit esetenként gombokkal díszítenek. többágú cérna - A többágú cérna több egyágú fonal, vagy két vagy több cérna (ún. elıcérna) összesodrásával jön létre. Azt a mőveletet, amivel ezt létrehozzák, cérnázásnak nevezik és a cérnázógépen végzik. A cérna cérnaágakból áll. Az egyszeres cérna két vagy több fonal egyszeri cérnázásával elıállított cérna, ebben a cérnaágak a fonalak. A többszörös cérna két vagy több egyszeres cérna, ill. fonal és cérna egyszeri vagy többszöri cérnázása útján elıállított termék, ebben a cérnaágakat az egyágú fonal és/vagy az elıcérnák alkotják. többátlós sávoly - A sávolykötésbıl levezetett kötés, amit részben mintázásra, részben a nagyobb mintaelem következtében jelentkezı lazább szövetszerkezet megszüntetésére használnak. A többátlós sávolykötések újabb, olyan lánckötéspontok beiktatásával szerkeszthetık, amelyek nem közvetlenül az eredeti sávoly kötéspontja fölött vagy mellett, hanem egy vagy több kötéspont kihagyásával helyezkednek el. A sávolykötéső kötéspont-vonulatok számától függıen beszélünk két-, három- vagy többátlós sávolyokról. Általában
gyapjúszöveteknél alkalmazzák, így készül például a diagonál szövet. többrészes ruha - Több összeillı ruhadarab együttesébıl álló egység: jellemzıen nadrág és zakó (öltöny), szoknya és kabát (kosztüm), nıi nadrág és kabát (nadrágköosztüm), szoknya és mellény stb. Ide sorolható a kétrészes fürdıruha (melltartó és nadrág) is. tölcsérujj - A válltól tölcsérszerően kiszélesedı ujj, háromnegyedes vagy hétnyolcados hosszban. töltı közbélés - A töltı közbéléseknek több fajtája van, amelyek más-más célt szolgálnak. Esztétikai célja van pl. a válltömésnek, amelyet a ruhadarab vállában helyeznek el. A hıszigetelést célzó - könnyő, laza szerkezető, melegtartó anyagból készült közbélést a felsıruha külsı anyaga és belsı bélése közé helyezik, a ruhadarab teljes hosszában, vagy annak csak egy részén (leggyakrabban a felsı részen, a felsıtest melegen tartására). Ezt gyakran díszítı varratokkal (steppeléssel) erısítik a ruhadarab borító kelméjéhez, vagy csak varratba illesztik be. Esetleg egyik oldalát hıre lágyuló mőanyag bevonattal látják el és ezáltal felragasztható a kívánt felületre. Leggyakrabban vastagabb nemszıtt kelmébıl készül, de alkalmaznak tollbélést is. tömlızsinór - Sima felülető, üreges fonatolt zsinór. Pamutból vagy viszkózból, esetleg poliamidból készítik, 0,5-12 mm vastagságban, ruhaipari vagy mőszaki felhasználásra. tömıanyag, töltıanyag - Egy felsı és egy alsó kelmeréteg között elhelyezett textilanyag, amelynek célja a ruhadarab formájának alakítása vagy megerısítése. Vannak erısítı és bélelı tömı- (töltı-) anyagok. Lásd közbélés. törés - Kikészítési hiba; a kelme a kezelés közben ráncot vetett, ami belerögzıdött és emiatt már ki sem lehet vasalni. tört sávoly - A sávolykötésbıl levezetett kötés; a mintaelemben az eredeti sávoly megszakítása helyén, élesváltás után, a sávoly iránya megfordul. Ily módon a szövetben egymás mellett élesváltásban illeszkedı, ellentétes sávolycsíkok keletkeznek. A tört sávoly szerkeszthetı hosszirányban, ez esetben halszálkákhoz hasonló mintázat keletkezik (v. ö. halszálka minta), de szerkeszthetı vetülékirányú élesváltással is. Többnyire gyapjú, ritkábban pamut típusú szöveteknél használják. tráma - A hernyóselyem feldolgozásának egyik terméke: grege-fonalak laza összesodrásával
elıállított cérna, amit selyemszövetek készítésénél vetülékként használnak. trapéznadrág – úgy tőnik, ez is kezd lassan visszaszállingózni a trendi holmik közé. Akinek nincs manöken alkata, az is nyugodtan felveheti, magas sarkú cipıvel még elegánsan nyújtja is az alakot. Rövid, egyenes szabású kabáttal tökéletes viselet azoknak is, akik télre felfüggesztették a fogyókúrát. trapézvonal - Nıi ruháknál, kabátoknál alkalmazott szabásvonal. Keskeny vállak, a ruhadarab teljes hosszában végigvonuló szigorú, lekerekítetlen formák jellemzik, de lefelé szélesedik, így az egész ruhadarab sziluettjének trapéz formát kölcsönöz. trencskó, trench coat – 1. Egysoros vagy kétsoros gombolású, sportos, minden idıben hordható férfi- vagy nıi kabát, övvel, széles reverrel és gallérral, sokszor díszvarrattal, gyakran váll-lapokkal, nyereggel és raglánujjal. Gabardinból vagy ballonszövetbıl) készítik, esetenként vízlepergetı kikészítéssel. Eredetileg angol katonák viselték; az angol "trench" szó egyik jelentése: lövészárok, futóárok. 2. a trench coat az elsı világháború idejébıl származik. Eredetileg angol katonatisztek esıkabátja volt. Az elsı trencskó-modellt a híres londoni Burberry cég gyártotta. Az európai hadseregek tisztjei különbözı színekben viselték, a khaki és a főzöld, illetve a földbarna árnyalataiban. A kabát alapanyagául szolgáló igen jó minıségő, erıs szövéső, finoman bordázott szövetnek köszönhetıen az elsı világháború után a civil lakosság is hordani kezdte ezt a fajta kabátot, amelynek szabása az idık folyamán kisebb-nagyobb változásokon ment át. Hossza és bısége módosult. Idıvel a hölgyek körében is kedveltté vált. tréningnadrág - A tréningruha egyik alkotóeleme. Eleje hasíték nélküli nadrág, a derekán és a lábszárak végén rugalmas szegéllyel vagy összehúzó zsinórral. tréningruha, melegítı - Sportruházat, amely egy felsı részbıl (tréningruha-felsı) és egy nadrágból (tréningnadrág) áll. Gyakran otthoni öltözékként is viselik. tréningruha-felsı, melegítı-felsı - Könnyő, bı, hosszú ujjú, kabátszerő ruhadarab, ami elöl végig húzózárral záródik, vagy pulóverszerő és ekkor nem végig nyitható, a fejen át kell belebújni. A derekán és az ujjak végén rugalmas szegély van, vagy esetleg zsinórral húzhatók össze. A tréningruha egyik alkotóeleme. tressz- (tresse-) szalag - Sima felülető fonatolt szalag; különbözı színekben, 3-20 mm
szélességben készítik és ruhadarabok díszítésére használják. Tricotine - Trikókötéső gyapjúszövet átlós bordázattal. Két-lépcsıs sávolykötésbıl levezetett kötéső, kétrétegő szövet, amit sőrő láncfonal-beállítással, finom fésültgyapjúfonalból szınek. A hátoldalát enyhén bolyhozzák. Puha és rugalmas, kötött kelmére emlékeztetı férfi- és nıiruha-anyag. trikó - Kötött kelmébıl készült rövid vagy hosszú ujjú, a felsıtestet fedı ruhadarab. A kerek nyakkivágás körül gyakran rugalmas kötéső - esetleg magas, lehajtható - szegıpánt van. Rendszerint pamutból készítik. trikó kötés - Az egyszínoldalas láncrendszerő kötött kelme egy fajtája, amely két láncfonal-rendszerbıl készül. Ezek mindegyike egymással szemben mőködve (ún. szembefektetéssel) egyugrásos féltrikó fektetést végez. Az ellenfektetés következtében a szemek egyenes állásúak, így a trikókötés színoldala hasonlít a sima vetülékrendszerő egyszínoldalas kelmééhez, fonákoldalán pedig egymást keresztezı szemlábak láthatók. A trikó kötés egy fontos változata a charmeuse kötés, amelynél az egyik láncfonal-rendszer egyugrásos, a másik - a kelme felületén elhelyezkedı láncfonal-rendszer pedig ezzel ellenkezı irányú kétugrásos féltrikó fektetést készít. trikóing - Gallér nélküli, rövid vagy hosszú ujjú, esetleg ujjatlan kötött ing, amit közvetlenül a testen (az ing, blúz vagy ruha alatt) viselnek. Lásd alsóing. trikókötéső szövet - Speciális kettıs kötéső szövet, amelyben a felsı és az alsó szövetréteg néhány fonal után helyet cserél. Így a szövetben hossz- vagy keresztirányú üreges részek keletkeznek. Leggyakrabban hossztrikókötést alkalmaznak. Lágy fogású, nagy rugalmasságú szövet, sok esetben hasonló egy kötött kelméhez. Fıleg gyapjúból készítik. Az elnevezés a francia "tricoter" ejtsd: trikoté - szóból ered, aminek jelentése: kötni. trilobál szál - Szintetikus alapanyagú, fényes felülető szál, amelynek keresztmetszete lekerekített sarkú háromszögre emlékeztet. Oldalai emiatt laposak és erısen visszaverik a fényt. Triset (háromrészes együttes) - Három, színben és mintázatban egymáshoz illı darabból álló nıi öltözék; szoknya vagy nadrág, kabát és blúz alkotja, amelyek így egységet alkotnak és együtt hordhatók. tropikál szövet - Porózus, szellıs, meglehetısen merev és száraz fogású, hővös megjelenéső gyapjú típusú szövet. Vászonkötésben szövik, erısen sodrott fésültgyapjú-fonalból
készült két- vagy háromágú, a láncban és a vetülékben egyaránt váltakozva használt Sés Z-sodratú cérnákból, ezért a muliné szövetre emlékeztet. Könnyő nyári öltönyök és kosztümök készítésére használják. Az elnevezés is erre vezethetı vissza, mert a francia "tropical" szó jelentése: trópusi, utalva arra, hogy eredetileg trópusi öltözeteket készítettek belıle. Trotteur (trottır) - Praktikus, sportos ruhadarabok győjtıneve. Tufting - Valamely kelme kiegészítése varrótők sorával készített párhuzamos, hosszanti varratokkal, amelyek öltései a kelme felületén plüss-szerő hurkokat képeznek. Leginkább szınyeggyártáshoz használt eljárás ("tőzött szınyeg"). tunika (kabát) - Ingszerő kabát, amit különleges alkalmakkor a ruha fölött hordanak. tunika (mellény) - Ujjatlan, hétnyolcados hosszúságú mellény. tunika (ókori római) - Az ókori Rómában nık és férfiak általánosan viselt, ingszerő, a térd alá érı ruhadarabja. Kezdetben ujjatlan volt, késıbb könyékig érı ujjakkal készült. Gyakran övvel viselték. tunika (ruha-felsırész) - Szoknyán vagy nadrágon kívül hordott, hétnyolcados hosszúságú felsırész. Rendszerint öv tartozik hozzá. turbán - Eredetileg a muzulmán népek által viselt fejfedı; hosszú, selyem-fátyolszövetbıl készült kelmecsík, amelyet a fej köré tekertek. A középkorban a burgundi stílus tartozékaként férfiak és nık egyaránt hordták. A 19. század elsı felében és a 20. század elején is a nıi estélyi öltözet kedvelt kiegészítıje. turnőr - Lószır párnával kibélelt és így felpuffasztott hátsó szoknyarész az ülep felett. A 19. század végén volt nagyon divatos. Tussah selyem - A tenyésztéssel szaporított hernyóselyem mellett jelentısége van a vadselymeknek is, ezek között a legfontosabb a Kínában Japánban és Indiában honos egy bizonyos tölgyfa levelein vadon élı tussah hernyó (Antheraea pernyi) mirigyváladéka. Nagyon tartós és rugalmas szál, de a belıle készült termék nem olyan szép, mint a tenyésztett és eperfalevélen élı hernyótól (Bombyx Mori) származó selyemszövet. Tussor - A tussahselyem-szövet más elnevezése. tuxedo - A szmoking elnevezése az amerikai angolban (rövidítve: tux). Európában a kevésbé formális, fehér, gyakran tükör nélküli szmokingzakó elnevezése, amit nyáron viselnek.
tőbe főzés - Egy vagy több, adott hosszúságú fonaldarab befőzése a tő fokába egyszeresen, vagy kettızve, (azaz csak egyetlen fonalat főznek be, vagy egyszerre kettıt). tőcsík minta - Finom, vékony, meg-megszakított csíkok a gyapjúszövetben, amelyek végighaladnak az egész ruhadarabon. Többnyire világos színő csíkok, amelyek elütnek a sötét alapszíntıl. A csíkok lehetnek egyenként egyenlı távolságokban, vagy haladhatnak párosával. Férföltöny- és nıiruha- ill. kosztümszövetek mintázata. Lásd még: tőcsík minta (selyemfonalból). tőcsík minta (selyemfonalból) - Egy-egy fonalból (ez jellemzıen selyemfonal) alkotott csíkok az egyszínő alapszövetben. Fésüsgyapjúszövetbıl készült, klasszikus férfiöltönyök mintázata. tükör (1) - Selyem- vagy bársonyrátét a kabát hajtókáján, vagy az egész galléron. Fıleg szmokingkabáton és frakkon alkalmazzák. tükör (2) - Atlaszkötéső, fényes, tömött, selyem típusú szövet, amellyel frakk és szmoking hajtókáját borítják. Színe a ruhadarab színéhez igazodik. tüll - Könnyő, hálószerő, áttetszı szövött, kötött, vagy csipkeverı gépen készült kelme. Pamutból vagy mestereséges szálasanyagból gyártják. Jellemzıje, hogy nyílásai hatszög alakúak. Nıi ruhák és blúzok díszítései, függönyök, dekorációs kelmék és mőszaki textíliák készülnek belıle. tőpettyes minta - Kelmeminta, amelyet apró pettyek alkotnak. Ezek a kelme teljes felületét beboríthatják, vagy meghatározott alakzatokban csoportosíthatók. Alkalmazzák nyomott mintaként, de ilyen jellegő mintázat színes fonalak használatával szövés- ill. kötésminta formájában is elıállítható. tőzı öltés - a huroköltés más - nem hivatalos elnevezése. tőzött kelme - A nemszıtt kelmék egy gyártási eljárása, amikor a szálbunda-réteget fel-le mozgó, szigonyszerő tők sorozatával szúrják át, amivel azt érik el, hogy a laza szálréteget a belıle kihúzott saját szálaival erısítik össze. Több kelmeréteg összekapcsolására is alkalmas. tőzött plüss - Valamely kelme kiegészítése varrótők sorával készített párhuzamos, hosszanti varratokkal, amelyek öltései a kelme felületén plüss-szerő hurkokat képeznek. Kabátok melegbélését készítik belıle. T-vonal - Nıi ruhavonal; a törzsrész egyenes, az ujjak derékszögben vannak bevarrva. tweed - Közepes súlyú vagy nehéz, rugalmas, légáteresztı gyapjúszövet, jól látható vászon- vagy egyenlı oldalú sávolykötéső
szövetszerkezettel. Közepesen finom kártolt és durvább fésült fonalból gyártják, amelyek gyakran szálcsomókat is tartalmaznak. Eredetileg házilag font, egyenlıtlen fonalakból készült. Könnyebb kivitelben öltönyök és kosztümök, nehezebb kivitelben nagykabátok készítésére használják. Elnevezését a dél-skóciai Tweed folyóról kapta, ezen a környéken készítettek elıször ilyen jellegő, kézi szövıgépen szıtt szövetet (lásd Harris-tweed). tweed-kabát - Gyapjúszövetbıl készült egyenes vagy enyhén karcsúsított, zárt nyakú kabát; a biedermeier korában jelent meg. twill (gyapjúszövet) - Könnyő vagy nehéz, sima, telt fogású, néha enyhén nemezelt gyapjúszövet. Négy- vagy hatfonalas, egyenlı oldalú sávolykötésben szövik és öltönyök, kosztümök, nadrágok készítésére használják. Elnevezését a kötésmódról kapta: az angol "twill" szó jelentése: sávoly. twill (kikészítetlen) - Közepes súlyú, puha gyapjú típusú szövet, amelynek finom száltakarója nem fedi el a sávolykötéső szerkezetet. Öltönyök és nadrágok készítésére használják. twill (pamutszövet) - Vékony, nehéz pamutszövet, finom fonalakból háromfonalas sávolykötésben szövik és alsóruházati készítésére használják. twill (selyemszövet) - Közepes súlyú vagy nehéz, puha, matt fényő selyemszövet. Egyenlı oldalú sávolykötésben szövik és nıi ruhák, valamint nyakkendık készítésére használják. Twinset - Pulóverbıl és alapanyagában, színében és mintázatában vele egyforma mellénybıl vagy kardigánból álló - tehát két darabból álló - együttes. Az angol "twin" szó jelentése: iker, a "set" szóé itt: garnitúra. Twist (csavart) kötés - Az egyszínoldalas vetülékrendszerő kötések egy nagyon speciális fajtája: zárt - azaz egymással keresztezıdı szemlábakkal - készült szemekbıl áll. Ilyen kötés a régebben használt francia rendszerő körhurkológépen megfelelı kiegészítı berendezéssel volt gyártható. Ilyen gépet kis termelékenysége miatt ma már nem gyártanak, a ma nagyüzemileg használt, korszerő kötıgépeken viszont ez a kötés nem állítható elı. Rugalmas szerkezeténél fogva alsóruházati cikkeket készítettek ilyen kötéső kelmébıl. Twist szövet - Nehéz, kemény fogású, szemcsés, porózus felülető gyapjúszövet. Több különbözı színő, fésült fonalból készült háromágú cérnából, jellemzıen sávoly- vagy vászonkötésben szövik. Sportos öltönyök készítésére használják. Elnevezése az angol
"twist" szóból ered, aminek jelentése itt: sodrat, utalva az erısen sodrott cérnára, amibıl készítik. Twist-vonal - Nıi divatvonal, amely enyhén kiadja a testformákat, csípıben szők. A hozzá tartozó kabát alig formázott, hasítékait úgy készítik, hogy csak mozgás közben nyílnak ki. tyúkláb minta - Két- vagy többszínő, négyzetekre épülı apró minta; a pepitától abban különbözik, hogy a négyzetek sarkain kis meghosszabbítások helyezkednek el.
Szövésmintaként különbözı színő lánc- és vetülékfonalakból alakul ki, de színnyomott mintaként is alkalmazzák. Gyapjú típusú szöveteknél gyakran használják. ussahselyem-szövet - Közepes súlyú, vastag, puha selyem típusú szövet. Vászonkötésben szövik tussah selyembıl, ami egyenetlen, durva fonal és ez rányomja bélyegét a szövetre is. Nıi kabátokat, ruhákat, kosztümöket készítenek belıle.
U U-alakú nyakkivágás - Nagyon nyitott, U alakú nyakkivágás. Viszonylag széles vállak tartoznak hozzá. Fıleg ujjatlan ruhadarabokon alkalmazzák (pl. U-ingen). U-ing - Ujjatlan férfiing U alakú nyakkivágással. Kötött kelmébıl készítik. ujj - 1. Egy ruhadarab csı alakú alkatrésze, amely a kart takarja. Hosszát és formáját a mindenkori divat diktálja. Különféle ujjatípusokat különböztetünk meg, pl.: kétvarrásos ujj, kimonóujj, raglánujj, mandzsettás ujj, felhajtott ujj, sonkaujj, fodros ujj stb. Gyakran bélelik (lásd ujjabélés). Csak a középkorban lett fontos alkatrésze a ruházatnak, és azóta sok változáson ment át. - 2. Kesztyőknél azok a szintén csı alakú és a végükön többnyire zárt részek, ahol a kéz ujjai helyezkednek el. ujja felsırész - Egy ruhadarab ujjának felsı, kerekített része, amit a karkivágásba (karöltıbe) varrnak be. ujjabélés - Közepes súlyú, fényes selyem vagy néha pamut típusú szövet), többnyire hosszcsíkos. Ruhadarabok ujjának bélelésére használják. ujjas ruha - A törzset és lefelé a lábakat takaró ruhadarab. Kialakítása és méretei (pl. a szoknya vagy az ujja hossza) különbözı lehet. Új-zélandi len - A szerkezeti rostok csoportjába tartozó textilipari szálasanyag, amit az ÚjZélandon kívül Ausztráliában, az AzoriSzigeteken és Kaliforniában is termesztett növény 1,5-2,5 m hosszú leveleibıl nyernek. Fehér, fényes, finom, 1-1,5 m hosszú szálak, amiket kötelek és durva lenszerő szövetek készítéséhez használnak. Ulster kabát - Bı szabású télikabát férfiaknak, széles gallérral és nagy, zárt, hegyesszögő kihajtóval, a gallérig gombolható, általában kétsoros gombolással, nagy rátett zsebekkel, hátaövpánttal, a hátán szembehajtással, gyakran ujjahajtókával. Nehéz gyapjúszövetebıl készítik (lásd: ulster szövet.) ulster szövet - Nehéz gyapjú típusú szövet, jól látható sávolykötésben vagy kettıs szövet konstrukcióban, vastag kártolt fonalból készül. Férfi nagykabátokat (lásd: ulster kabát) készítenek belıle. Elnevezését a hasonló nevő észak-írországi tartományról
kapta, ahol eredetileg készítettek ilyen jellegő szövetet. Ulster-kabát - Hosszú, bı szabású kabát, a hátán függıleges szembehajtás és három részbıl álló dragoner van. Egysoros gombolású, nyitott gallérú, az eleje félig bélelt. Bolyhos ulster-szövetbıl készül. Eredetileg vadászkabátként viselték, innen kapta a "Hubertus" nevet is (a vadászok védıszentjérıl). Ulster-szövet - Nehéz, puha fogású,gyapjú típusú lódenszövet, hosszú, elfekvı bolyhozott, melanzs száltakaróval, ami eltakarja a szövet vászon- vagy sávolykötéső szerkezetét. Van úgy, hogy kecskeszırt is kevernek hozzá. A szövetet víztaszító kikészítéssel látják el. Sportos és ulster- kabátokat készítenek belıle. Nevét egy észak-írországi tartományról (Ulster) kapta. uni (üni) - Az egyszínő kelmék francia eredető elnevezése. uniszex stílus - Divatstílus, amely férfiakra és nıkre egyaránt vonatkozik és fıleg a farmeröltözetet foglalja magában. Azonban nem csak a ruházatra terjed ki, hanem a hajviseletre (pl. férfiak hosszú hajjal) vagy egyes díszítıelemere (pl. fülbevaló viselet) is. Fıként az 1960-as, 1970-es években volt a divat fı irányzata, de azóta átterjedt a sportos, célszerő kialakítású ruházatra és az összetartozó párok öltözködésére is. usánka - Szırmébıl vagy szırme és más kelme kombinációjából készült téli sapka lehajtható fülvédıval. Orosz eredető. uszály - Nagyon hosszú szoknya után húzott hátsó szoknyarész, vagy különálló, a vállra és derékra rögzített kelmecsík. Megnagyobbítja az alakot és viselıjének elıkelı és nemes külsıt kölcsönöz. Nagyon ünnepélyes alkalmakkor hordják, része lehet például esküvıi ruhának, estélyi ruhának. A középkorban a ruházat reprezentatív eleme volt, különösen a királyi udvarban; még férfiak öltözködésében is megjelent. uszályos ruha - Különleges alkalmakkor viselt nıi öltözék, amit uszály egészít ki. utcai ruha - Mindennapi használatra szánt ötözet (öltöny, kosztüm, ruha stb.), amely mind anyagában, mind formájában és kidolgozásában a mindenkori divatirányt követi.
Ü ülepbıség - Egy nadrág vagy szoknya elejének vagy hátának szélessége az ülep környezetében. üreges szál - A mesterséges szálak egy fajtája. Készítéséhez speciális kialakítású szálképzı nyílást használnak, hogy a szál belsejében üreg keletkezzék. Az üreg mérete és esetleg azok száma a szálképzésnél változtatható. Az ilyen szálaknak kisebb a fajlagos tömege, nagyobb a hıszigetelı képessége és a göndörödési hajlama, és kevésbé göbösödnek. A ruházati ipar mellett nagy szerepük van az egészségügyi textíliák, a lakástextíliák gyártásában és más területeken is. üreges szövet - Kettıs szövet, amelynek gyártásához két lánc- és két vetülékfonal-
rendszert használnak. A szövet két rétege a minta belsejében különválik (ezért üreges), a szélein összekapcsolódik - ez különbözteti meg az "egyszerő" kettıs szövettıl. Gyártásához vászon- vagy sávolykötést használnak. Ruházati célra gyapjúból, háztartási textíliák (törülközık, abroszok) céljára pamutból készítik. üreges zsinór - Fonatolt, üreges, 0,5-12 mm széles paszományáru, amit pamut- vagy font viszkózfonalból, vagy pedig viszkóz, poliamid vagy poliészter filamentfonalból készítenek. Lehet nyers vagy élénk színő, a felülete sima. Ruházati cikkek díszítésére és mőszaki célokra használják.
V vadász lenvászon Durvább fonalból vászonkötésben szıtt len típusú szövet, meglehetısen kemény fogású, szemcsés felülető. Vadászkabátokat, hátizsákokat készítenek belıle. vágott szál (1) - Mesterséges szál, amely a filamentek feldarabolásával (vágásával, tépésével) jön létre, hogy azután önállóan vagy más szálakkal keverve fonóipari eljárásokkal font fonal vagy nemszıtt kelme legyen gyártható belıle. A pamutfonóipari eljárásokhoz 60 mm körüli, a gyapjúfonóipari eljárásokhoz 60-100 mm hosszú vágott szálakat készítenek. vágott szál (2) - Az angol nyelvterületen olykor helytelenül használt kifejezés a viszkóz szálakra, melynek helyes meghatározását lásd a cellulóz szálaknál. V-alakú nyakkivágás - Olyan nyakkivágás, amely elöl lefelé hosszított és csúcsosan végzıdik. Valenciennes-csipke - Eredetileg a kézi vert csipke egy fajtája, annak legfinomabb és legdrágább változata, aminek készítésénél egyidejőleg alakítják ki az alapot és a mintát. A mintát többnyire virágok és levelek alkotják. Gyakran hasonló, bobinet-gépen készített csipkével utánozzák. 10-250 mm szélességben készül és nıi ruhák díszítésére használják. váll-lap - Ruhadarab vállára erısített alkatrész, leggyakrabban egyenruhákon látható és a rangjelzés elhelyezésére szolgál, de sportos civilruhákon is elıfordul. váll-lap szalag - Különbözı fonalakból, különbözı kötésmódokban és színekben készült 40-60 mm széles mintás szalag, váll-lapok anyaga. vállpántos szoknya - Egyszerő nıi ruhadarab, amely egy szoknyából és egy ujjak nélküli, a mellekig érı felsırészbıl áll - ezt vállpántokkal rögzítik. Alatta többnyire blúzt vagy pulóvert hordanak. vállszalag - Fényes selyem típusú szövetbıl készült széles szalag, amit a ruha fölött, a vállon lazán átvetve hordanak, a végei lelógnak. Eredetileg a katonai egyenruha részét képezte és színösszeállítása az adott hadsereg színeinek felelt meg. váltott minta - Síkkötıgépen elıállítható minta, amely úgy készül, hogy az egyik tőágyat valamilyen rendszer szerint és a minta által megkívánt mértékben (egy-két tőosztással) oldalirányban eltolják ("elváltják") a másik tőágyhoz képest. Nagyon gyakran sima és feltartott szemek kombinációival alkalmazzák ezt az eljárást, ahol a sima szemek elferdülnek, a feltartott szemek nem - ebbıl adódik a minta.
vamberki csipke - A csehországi Vamberkben készült, kézzel vert csipke (lásd: vert csipke, klöplicsipke) jellegzetessége, hogy egyenetlen alapját és egyedi motívumait külön-külön készítik el. Vamp stílus - Divatstílus, amit a vállrészt teljesen szabadon hagyó felsırész jellemez. Nyári nıi ruhákon alkalmazzák. varrás - A varrás - mint mővelet - egy vagy több anyagréteg, alkatrész vagy kellék összeerısítése ill. díszítése különféle varratokkal. A varrás - mint a varrási mővelet eredménye - az anyagrétegek, alkatrészek vagy kellékek összeerısítése, megerısítése, díszítése során létrehozott képzıdmény, azaz a varrat és az összevarrt kelme együttese. varrás nélküli harisnya - Olyan, körkötıgépen elıállított harisnya, amelyen nincs hosszanti varrat. Ellentéte az ún. hátulvarrott harisnya. varrásba állított zseb - Két összevarrt alkatrész varrásába beillesztett zseb, aminek nyílása így rejtve marad. Olyan helyre kell elhelyezni, ahol a varrat folytonosságának megszakadása nem okoz gondot. Nadrágok oldalvarrásába, vagy derékpánt varrásába helyeznek például ilyen zsebeket. varrásnélküli harisnya - Körkötıgépen, csı alakban készített, sarok kiképzéssel ellátott harisnya, csak az orrhegyet kell varrással lezárni. Általában poliamid-fonalból készítik. varrat - A varrat - a varráson belül - egy vagy több varrócérnának vagy varrófonalnak a varrt anyagokon át egymással létrehozott kapcsolata során létrejött képzıdmény, azaz csupán a varratot alkotó varrófonalak ill. cérnák az összevarrt kelmék nélkül. varrat-elcsavarodás - A varrat eltérése a helyes iránytól, a szabásminta szerkesztésének hibája, vagy a nem kellıen gondos munkavégzés következtében. varróselyem utánzat - Fésült, perzselt és mercerezett pamutfonalakból készült sima, fényes és erıs háromágú cérna. Finom varratok készítésére használják alsó- és felsıruházati cikkek varrásánál. varrott csipke - A varrott csipkét varrótővel és a belé főzött cérnából készítik; a cérnát a tővel a mintának megfelelı rendszer szerint önmagán a gomblyukvarráshoz hasonló öltésekkel át- meg áthurkolva hozzák létre az összefüggı kelmeszerkezetet. Különbözı technikái és mintafajtái ismertek, ide tartozik például a reticella, a teneriffa, a punto in aria és a magyar halasi csipke is.
varrvahurkolt kelme - A nemszıtt kelmék egy válfaja; a szálbunda megerısítése rajta áttőzött fonalakkal történik. Mőszaki területeken használják fel. Varrvahurkolt kelmék fogalma. A varrvahurkolt kelmék a nem szıtt textíliák csoportjába tartoznak. A varrvahurkolás elve és az elsı gép megalkotása Heinrich Mauersberger nevéhez főzıdik, akinek az ötletet a használt ruhák varrógéppel történı javítása adta. Mauersberger egy olyan varrógépet készített, melyen egymás mellett több varrótőt helyezett el. A tők az alattuk lévı fonalakat a fonalak irányára merılegesen levarrták. A varrvahurkolt kelméket ill. az ezeket gyártó gépeket a feltaláló nevének és születési helyének kezdıbetőibıl alkotott elnevezéssel látták el. A varrvahurkolás során tehát a kelme laza vázszerkezetét átvarrással rögzítik. A rögzítés a gyártás teljes szélességében, párhuzamosan vezetett varrófonalakkal vagy a szálbundából kihúzott szálkötegekkel történik. A varrvahurkolt kelméknek több fajtája ismeretes. A kelmék szerkezete alapján 3 fı csoportot különböztethetünk meg: - bundaalapú, - fonalalapú és - kombinált kelmék. A varrvahurkolt kelméket sokféleségük és a gyártási technológiák különbözısége miatt más szempontok szerint is csoportosíthatjuk, mint például a kelmék vázanyaga és a vázanyagok rögzítési módja alapján. Magyarországon 1960 óta gyártanak varrvahurkolt kelméket. Fıként a Maliwatt és a Malipol technológia terjedt el. vasalás és préselés - A textiltermékeken végzett eljárás célja a termék alakjának és külsı képének helyreállítása hıt, nyomást és esetleg gızt alkalmazó megfelelı készülék segítségével. A pontok száma azt jelzi, hogy mennyire lehet magas a kézi vasaló hımérséklete. vasalásmentesítı (no iron) kikészítés - Kelmék kikészítési eljárása, amelynek célja a győrıdések gyors feloldódásának elısegítése nedves állapotban, hogy száradáskor a ruha kisimuljon és ezzel a vasalása feleslegessé váljék. Ezt a hatást pamutszöveteknél mőgyantás kezeléssel érik el. Megfelelı mennyiségő szintetikus szálasanyag (pl. poliészter) bekeverésével a szövet hırögzíthetıvé válik, aminek eredményeként győrıdései száradáskor könnyen feloldódnak. A vasalásmentesítı kikészítést fıleg férfiingeknél és nıi blúzoknál
alkalmazzák. Lásd még: győrıdésmentesítı kikészítés. vasalást könnyítı kikészítés - Pamutszöveteknél alkalmazott kikészítési eljárás, amellyel biztosítató, hogy a szövet méretei és formája a mosásban ne változzanak, győrıdései kisimuljanak, ezáltal mosás és szárítás után könnyebb az ilyen szövetbıl készült ruhadarabot kivasalni. Az eljárás mőgyanták alkalmazásával és azt követı hıkezeléssel jár, ami viszont kissé gyengítheti a pamut szakítóerejét. Lásd még: vasalásmentesítı (no iron) kikészítés. vasfonal - Pamutfonal, amelyet egy e célra szolgáló kikészítıgépen (fényesítıgépen) speciális anyaggal telítenek és paraffin felhasználásával, kefével fényesítenek. Dekorativ fonatok, díszítı szalagok készítésére használják. vászon - Könyő, puha, sima felülető, vászonkötéső pamutszövet. vászonkötés (1) - A legegyszerőbb, legkisebb mintaelemő - 2 lánc- és 2 vetülékfonalból álló szövet-alapkötés, amelyben a lánc- és a vetülékfonalak mind szélesség-, mind hosszirányban felváltva kerülnek a szín- ill. a fonákoldalra. A vászonkötéső szövet mindkét oldala egyforma. Rendkívül gyakran alkalmazott kötésmód a szövetek készítésénél. vászonkötés (2) - A legegyszerőbb, legkisebb mintaelemő - 2 lánc- és 2 vetülékfonalból álló szövet-alapkötés, amelyben a lánc- és a vetülékfonalak mind szélesség-, mind hosszirányban felváltva kerülnek a szín- ill. a fonákoldalra. A vászonkötéső szövet mindkét oldala egyforma. Rendkívül gyakran alkalmazott kötésmód a szövetek készítésénél. A vászonkötésbıl levezetett leggyakoribb egyéb szövet-kötésmódok: a ripszkötés és a panamakötés. vászonkötéső szalag - Vászonkötésben szıtt szalag, amit sokféle anyagból és szélességben gyártanak (szélessége leggyakrabban 5 és 100 mm között van). A széle másféle kötésmódban is készülhet. Szegésre, díszítésre és mőszaki célokra szolgálhat. vatelin - 1. Igen ritka pamut típusú szövet, pamut és gyapjú vetülékkel, mindkét oldalán bolyhozva. - 2. Raschel-gépen (lásd: raschelkelme) készült puha, laza szerkezető kötött kelme, aminek pamutból készült alapszerkezetébe láncirányban vastag, laza sodratú gyapjú- vagy vigonyfonalakat fektetnek be. Mindkét oldalát felbolyhozzák. - Mind a szövött, mind a kötött változatot meleg kabátbélés készítésére használták. Ma már ritkán fordul elı, helyette sokkal
olcsóbban gyártható nemszıtt kelméket alkalmaznak ilyen célra. Elnevezése a német "Watte" szóból ered, aminek jelentése: vatta. védıruha - A munkaruha egy speciális fajtája, amit az egészségre veszélyes környezetben (pl. nagyon hideg vagy meleg helyen, tőz közelében, veszélyes vegyszerek vagy nagyfeszültségő áram környezetében stb.) dolgozó emberek viselnek. végiggombolt szoknya - Lapszoknya keskeny áthajtással, amelyet teljes hosszában végig gombolnak. Különbözı fazonú és hosszúságú lehet. Velencei szövet - Finom, fényes, puha, telt fogású gyapjú típusú szövet, finom átlós bordázattal. Ötfonalas lánc oldalú atlaszkötésben, vagy megerısített ötfonalas atlaszkötésben szövik finom kártolt fonalakból és közepes finomságú fésült fonalakból. A hátoldalát esetleg felbolyhozzák. Férfi- és nıi kabátok készítésére szolgál. Elnevezését egy hasonló selyemszövetrıl kapta, amit Velencében készítettek. velúr (1) - Viszonylag vastag, bársonyszerő száltakaróval rendelkezı szövött vagy kötött kelmék győjtıneve, amelyek egy alapkelmeszerkezetbıl és egy, a bársonyszerő felület kialakítására szolgáló fonalrendszerbıl állnak. Az elnevezés a francia "velour" szóból származik, aminek jelentése: bársony. velúr (2) - Alacsony száltakaróval rendelkezı bolyhos kelme, amelynek felülete vékony, finom szálakból áll. A bolyhos felület a láncfonalat alkotó természetes vagy mesterséges selyemfonalak, pamut- vagy gyapjúfonalak szálaiból képzıdik, a kelme alapját vászon- vagy sávolykötésben szövik. A kelme többnyire pamutból készül, de drágább változataiban valódi selyembıl is készítik. Leggyakrabban nıi ruhák anyagául szolgál. velúr kabátszövet - Közepes súlyú vagy nehéz, puha, bársonyszerő gyapjúszövet, rövid száltakaróval, amely elfedi a szövet sávolyvagy atlaszkötéső szerkezetét. Egyágú kártolt fonalakból szövik és férfi- és nıi kabátok készítésére használják. Lásd még: velúr. velúr-kikészítés - Bolyhozott gyapjúszövetek kikészítési eljárása. A szövetet nemezelik, azaz lúgos oldatban mechanikai mozgatásnak teszik ki, majd váltakozó irányban többször bolyhozzák és kefélik, végül nyírják. A szövet felületét ezáltal sőrő, rövid, felálló száltakaró borítja, ami teljesen elfedi a szövetszerkezetet.
Velúrszınyeg – Plüss eljárással készült szövött szınyeg, felvágott hurkokkal. velvet-bársony - Vetülékbársony, amely két láncés két vetülékfonal-rendszerbıl készül és a száltakarót a vetülékfonalakból képezik. Az alapkötés vászon- vagy sávolykötés, a szálfelületet atlaszkötésben alakítják ki, amelynek nagyobb vetülékirányú fonallebegéseit lehet felvágni. A felületet ezután nyírják, kefélik és perzselik. Így bársonyszerő szövetet nyernek, amit nıi ruhák és kabátok, dekorációs anyagok készítésére használnak. Velvet-bársony - Vetülékbársony, amely két láncés két vetülékfonal-rendszerbıl készül és a száltakarót a vetülékfonalakból képezik. Az alapkötés vászon- vagy sávolykötés, a szálfelületet atlaszkötésben alakítják ki, amelynek nagyobb vetülékirányú fonallebegéseit lehet felvágni. A felületet ezután nyírják, kefélik és perzselik. Így bársonyszerő szövetet nyernek, amit nıi ruhák és kabátok, dekorációs anyagok készítésére használnak. Velveton - A felületén alacsony, vastag, finom száltakaróval készült pamut típusú szövet, ami a velúrbırhöz hasonlít. Finom lánc- és vastagabb vetülékfonalakból készítik atlaszkötésben. A bársonyszerő karaktert a színoldalon lebegı vetülékfonalak felbolyhozásával és egyenletesre nyírásával alakítják ki. Sportruházat és mőszaki textíliák készítésére használják. vert csipke, klöplicsipke - Finom, hálószerő, gazdagon mintázott csipkekelme, amit különálló csévéken (ún. babákon) elhelyezett fonalak egymással való keresztezéseivel hoznak létre. Lásd még: bobinet kelme. vetülékfonal-rendszer A szövetben keresztirányban (szélesség irányban) húzódó, ún. vetülékfonalak összessége. vetülék-kötéspont - Egy láncfonal és egy vetülékfonal olyan keresztezıdése, ahol a vetülékfonal van a kelme színoldalán. vetülékoldalú atlasz - Olyan atlaszkötés, amelynek színoldalán a vetülék-kötéspontok vannak túlsúlyban. vetülékoldalú sávoly - Olyan sávolykötés, amelynek színoldalán a vetülék-kötéspontok vannak túlsúlyban. vetülékoldalú szövet - Olyan szövet, amelynek esztétikai színoldalán azok a kötéspontok vannak túlsúlyban, ahol a vetülékfonal van felül. (Lásd: vetülék-kötéspont.) vetülékrendszerő kötött kelme - A kötött kelmék azon fajtája, amely elvileg egyetlen fonalból is készülhet és ennek haladási iránya a kelme keresztiránya, hasonlóan, mint a szövetben a vetülékfonalé - innen ered az elnevezés. Ebbıl a
fonalból a kötıgép tői egymás mellett szemeket készítenek (lásd szemképzés), amelyek így ún. "szemsort" alkotnak, és ezek összekapcsolódnak a következı szemsor hasonló szemeivel. (Az egymás fölött összekapcsolódó szemek alkotják az ún. "szempálcát" vagy "szemoszlopot".) Így áll össze az összefüggı kelme. A gép konstrukciójától és mőködésmódjától függıen különbözı vetülékrendszerő kelmeszerkezetek állíthatók elı, pl. egyszínoldalas ill. kétszínoldalas, bal-bal kötött kelme stb.
Vichy - Tarkánszıtt sávoly- vagy vászonkötéső, kis-, közép- vagy nagykockás mintázatú pamutszövetek győjtıneve. Általában két színnel (fekete-fehér, kék-fehér, barna-fehér) készül. Van úgy, hogy színnyomással egészítik ki. A vászonkötéső vichy szövetbıl kötényeket, a sávolykötésőbıl háziruhákat készítenek. Elnevezését a franciaországi Vichy városról kapta, ahol elıször alkalmazták ilyen célra. vigony- (vigogne-) fonal - Pamut és gyapjú keverékébıl, szál- és fonalhulladékokból kártolt fonási eljárással készült durva, gyenge minıségő fonal. Olcsó szövetek, takarók, melegbélések, mőszaki textíliák készítésére használják. Az elnevezés eredetileg a vikunya gyapjából készült fonalra vonatkozott. Vigoureux fonal - A vigoureux (ejtsd: vigurı) többszínő díszítıfonal, amelyet nyomott fésüsszalagból állítanak elı; a fésüsszalagra kereszt vagy átlós irányú csíkokat nyomnak. A késıbbi fonás során a nyomott szalagot többszöri egyesítésnek és nyújtásnak vetik alá, miáltal a kész fonal igen homogén kevert színő képet mutat. (A melanzs fonaltól annyiban különbözik, hogy abban különbözı színő szálakat kevernek össze.) A vigoureux fonal a nevét az eljárás feltalálójáról, a francia J. S. Vigoureux-rıl kapta. Vikunya, Vikunya-gyapjú – 1. A lámafajták közé tartozó vikunya Dél-Amerikában, a magas hegyekben vadon él. Bundája rövid (50-80 mm) pehelyszırbıl és hosszabb, akár 130 mm-t is elérı felszırbıl áll. Nagyon drága, kiváló minıségő kabátok és takarók nyersanyagaként használják. 2. a délamerikai Andok hegyvidékein élı különleges állatok befogása és nyírása után kapott jó minıségő gyapjú. A világ egyik legdrágább állatának tartott vikunya gyapja annyira finom, hogy az aranynál is drágább. A vadon élı állatokat a nyírás után szabadon engedik a helybéliek. A nagy becsben tartott hegyvidéki állatok hagyományos befogását és megnyírását chaccu-nak hívják az indiánok. Az Inka birodalom idején a király jelenlétében zajlott a szertartás, amely akkor meglehetısen véres véget ért. A nyáj több
állatát feláldoztak az isteneknek. Ilyesmit ma már nem tesznek az inkák leszármazottai, akiknek más megélhetési forrásuk nincs a kopár Andokban, mint a vikunya gyapja, amely olyan finom, hogy az aranynál is többet ér. virágminta - Virágokat, leveleket és más növényi részeket ábrázoló mintázat, leggyakrabban szöveteken, ezen belül fıleg pamut és selyem típusú szöveteken alkalmazzák. viszkózszál - A természetes alapanyagú mesterséges szálasanyagok egyik legjelentısebb fajtája. Gyártásakor facellulózból nátronlúggal történı kezeléssel cellulóz-alkálit készítenek, ezt foszlatják, érlelik, majd szén-diszulfid hozzáadásával cellulóz-xantogenáttá alakítják. Ezt híg lúgban feloldva "viszkózoldat" keletkezik, amely érlelés (a megfelelı polimerizációs fok beállítása) után már alkalmas a szálhúzásra. Az oldatot a szálképzı lap apró nyílásain átpréselve kénsav tartalmú fürdıbe nyomják, ahol visszaalakul cellulózzá (ezért a "regenerált cellulóz-szálak" csoportjába tartozik) és megszilárdul. Az így kapott szálköteget nyújtják, eltávolítják belıle a kénmaradványokat, öblítik, fehérítik, szárítják, esetleg felvágják. Gyártását a 19. század végén találták fel, azóta igen nagy jelentıségre tett szert. Ma már egyre jobban igyekeznek helyettesíteni, mert a gyártási folyamat drága és környezetszennyezı. A viszkózszál szárazon elég erıs, de nedvesen szakítószilárdsága a felére csökken, nyúlása viszont növekszik. Nagyon győrıdékeny. A viszkóz vágottszálat fıleg pamuthoz, gyapjúhoz, poliészterhez keverve használják, a viszkóz filamentfonalakat selyem típusú szövetek és kötött kelmék (fıleg blúz-, ruhaés fehérnemőanyagok) készítésére használják. Jelentıs még a viszkóz kordfonalakból készült gumiabroncsbetétszövet. visszahajtott szegés - A kelme szélének olyan eldolgozása, hogy a kelme szélét akár az egyik, akár a másik oldal felé behajtják és egy varrattal rögzítik. víztaszító kikészítés - Kikészítési eljárás, amelynek célja, hogy a kelmét vízhatlanná tegye. Az alkalmazott kezelés a ruházattól függ, amelyhez használni akarják, és attól, hogy mosás- vagy vegytisztítás-állónak kelle lennie. Az eljárás elve az, hogy a kelme pórusait egy filmképzı anyaggal elzárják, vagy a szálakat ill. a kelmét olyan vegyszerrel kezelik, amely a létrehozott nagy felületi feszültség révén lepergeti a vizet. voile - Könnyő, rugalmas, fátyolszerő szövet, amit finom, erısen sodrott pamut-, gyapjú- vagy selyemfonalból vászonkötésben szınek.
Egyszínő vagy nyomott kivitelben nıi ruhák, blúzok anyaga, vagy dekorációs célra használják. Az elnevezés a francia "voile" (ejtsd: voál) szóból ered, aminek egyik jelentése: fátyol. Voile frotté - A voile szövet egy változata, amelynek készítéséhez hurkos cérnát használnak, oly módon, hogy azok a szövetben csíkokat vagy kockákat alkossanak.
Voile ombré rayé - A voile szövet egy változata,amit ombré fonalakból álló, különbözı széleségő hosszanti csíkok díszítenek. V-vonal - Az 1950-es évek divatvonala, amo az 1980-as években ismét megjelent a nıi és férfi öltözködésben. Hangsúlyos, egyenes vállak és lefelé szőkülı forma jellemzi.
W Welliné - Közepes vagy nehéz, puha szövet, amelynek bolyhos felületét a ratinéhoz hasonlóan hullám alakúra alakítják ki, majd ezután rögzítik. Gyapjúból kabát, pamutból háziruha és pongyola anyagául szolgál. Az elnevezés a német "Wellenflausch" szóból ered, aminek megközelítı jelentése: hullámos szálbunda. wellness (jó közérzetet nyújtó) ruházat - Könnyő, laza, kellemes viselési tulajdonságokkal rendelkezı, kifejezetten az egészséget szolgáló (pl. biológiailag kedvezı hatású, káros anyagoktól mentes stb.) nyersanyagokból készült ruházat.
western look - A hajdani „vadnyugati” stílus romantikáját idézı nosztalgikus öltözködési irányzat, amit az azt a korszakot bemutató filmek inspirálnak. A nıi öltözködésben a hosszú, bı szoknya, a fodros, rojtos, vállnyereggel készült, kockás mintás ingek, blúzok jellemzik. A férfiak ruházata a cowboyok és indiánok ruházatát veszi mintául. Wilton-szınyeg - Többszínő, jacquard-mintás, gépi szövéső szınyeg, az axminster-szınyeg egy szövéstechnológiailag továbbfejlesztett változata. Nevét arról a brit szınyeggyárról kapta, ahol ezt a technikát kifejlesztették és alkalmazzák.
X X-vonal - Nıi ruháknál alkalmazott divatvonal; széles, egyenes váll, a csípı felé keskenyedı vonalvezetés, majd lefelé bıvőlı szoknya jellemzi.
Y Y-vonal - Divatvonal, amit hangsúlyos, széles, egyenes vállak, a csípı felé keskenyedı vonalvezetés és egyenes szoknya (ill. a férfiak öltözködésében nadrág) jellemez. Young fashion, fiatalos divat - Az 1960-as években kezdıdött, a hagyományostól
merıben eltérı divatirány, amit a fiatal generáció lelkesen fogadott. Sokrészes, lezser, sportos ruházat, eleinte rikító színekben is. Késıbb ez a divatirány lehiggadt és elfogadottabbá vált.
Z zakó - Rövid kabát, gyakran a férfiöltöny ill. nıi kosztüm egyik darabja. Általában bélelt (nyári zakónál esetleg csak félig bélelt), de készül bélés nélkül is. Mindig hosszú ujjú, reverrel és zsebekkel készül. Többnyire a csípı alá ér, de a hossza a mindenkori divatot követi. Lehet egy- vagy kétsoros gombolású. Angliából terjedt el, ahol a 19. század végén kezdték hordani. Elıdje a szők szabású zeke volt, amely azonban az évszázadok során sok változáson ment át. zárt nyakkivágás - Olyan nyakkivágás, amelynek a kerülete töretlen. Fıleg nıi ruhákon alkalmazzák. zefír - Könnyő vagy közepes súlyú pamutszövet, egyágú vagy cérnázott fonalakból, azonos láncés vetüléksőrőséggel szövik vászonkötésben. Színes láncfonalakkal hosszcsíkos, ezek mellett színes vetülékfonalakkal négyzethálós mintázatot kapnak, de készítik egyszínőre színezve vagy fehérítve, sıt nyomott mintával is. Ing-, blúz- és nıiruha-anyag. zefír-fonal - Feltépett gyapjú-kelmehulladék újrafeldolgozásával készített, laza sodratú, meglehetısen vastag fonal. Fıleg kézzel vagy síkkötıgépen kötött termékek készítésére használják. zeke - Könnyő, rövid kabát, a férfiak a 14-16. században viselték. Buggyos ujja volt, ami díszes rojtokban végzıdött. Zibeline fonal - Színezett gyapjú és hozzá kevert színezetlen moher, rénszarvas- vagy
nyúlszır, esetleg selyemhulladék feldolgozásával nyert, erısen kiálló szırzető fonal. zibeline szövet - puha gyapjúszövet, hosszú, fényes bolyhréteggel, ami fehér moher-típusú vagy más fényes szálak bekeverésébıl származik. A szövet vászon-, sávolyvagy atlaszkötésben készül, de a bolyhréteg teljesen elfedi a szövet szerkezetét. Nıi és férfikabátok, kalapok készítésére használják. Az elnevezés a "coboly" francia megfelelıjébıl (zibeline) származik. Zipper-look - Fiatalos divatirányzat; a dzsekiket, kosztümöket, ruhákat, szoknyákat és kabátokat szélesen rátőzött, nem elfedett, hanem jól látható, nagy fogú húzózárak díszítik. zokni - Harisnya formájú termék, aminek a szára a boka felett végzıdik, vagy legfeljebb a lábikra közepéig ér. (A közvetlenül a térd alatt végzıdı zokni neve: térdzokni; lásd térdharisnya.) Pamutból, gyapjúból és különbözı szintetikus szálasanyagokból, ezen belül fıleg poliamidból és poli(akrilnitril)bıl készül. A szár felsı részén rugalmas szegélyt alakítanak ki. Z-sodrat - Fonal gyártásakor alkalmazott egyik sodratirány, amelynél a szálak balról jobbra emelkedı csavarvonal alakjában helyezkednek el a fonalban, hasonlóan a Z bető formájához. Nevezik jobb sodratiránynak is.
Zs zsakett - A zsakett-öltöny kabát része. Egysoros gobolású, kissé karcsúsított hajtókával ellátott, combig érı zakó, elöl ferdén lekerekített. Oldalvarrásai a háta felé esnek, a lapocka alatt ívet alkotva futnak be a karöltıbe, deréktıl lefelé ezekbe egy-egy rejtett hajtást iktatnak be és középen hátul hosszú hasíték van. zsakett-ing - Alkalmi férfiing lehajtott csúcsú gallérral. A gallér, az ingmell és a kézelı egyaránt erısen keményített. Zsaketthez viselik. zsakett-nadrág - Puha, felhajtó nélküli nadrág, rendszerint csíkos szövetbıl (lásd: zsakettnadrág-szövet). Zsaketthez hordják.
zsakettnadrág-szövet - Közepes súlyú, telt fogású gyapjú típusú szövet, jellegzetesen csíkozott, amit különbözı felvetéssel (pl. egyszínő és muliné fonalak váltakozásával) vagy szövéstchnikával érnek el. Megerısített sávolykötésben vagy kettıs szövet formájában készül. A szövetet általában közép- vagy sötétszürkére, esetleg más sötét színre színezik és zsaketthez hordott nadrágokat késztítenek belıle. zsakett-öltöny - Alkalmi öltöny, amely zsakettbıl, zsakett-nadrágból és zsakett-mellénybıl áll. Angliából származik, onnan terjedt el az egész világon. Cilindert vagy más fekete kalapot viselnek hozzá.
zsákvászon - Durva, erıs, sőrő beállítású, vászonkötéső len- vagy jutaszövet. Zsákok és csomagolóanyagok készítésére használják. zseb - Ruhadarabon valamilyen módon kialakított tasak kisebb tárgyak elhelyezésére, vagy díszítésre. Igen sokféle típusa van, amelyek közül a legfontosabbak: szegélyes zseb, hólos zseb, foltzseb, derékzseb, zsebfedıs zseb, hosszanti zseb, bevágott zseb, átnyúló zseb, varratba beállított zseb, paszpólos zseb. zsebbélés - Középfinom fonalakból készült, vászon- vagy sávolykötéső, pamut- vagy selyem típusú sima szövet. Zsebek készítésére használják, ezért nagyon tartósnak kell lennie. zsebfedı - A zseb nyílását takaró, esetleg rágombolható, vagy nyomókapoccsal is ellátott fedılap, ami díszül is szolgálhat. Képezhet hamis zsebet is, ez esetben csak díszítı célja van. Nagyon sokféle alakban készítik. zsebfedıs zseb - Olyan zseb, amelyet zsebfedıvel látnak el. zsebkendı - Négyzet alakú pamutszövet-darab, megerısített vagy csipkés széllel. Mintázata, mérete attól függ, hogy férfiak, nık, vagy gyerekek számára készül-e. Lehet egyszínő vagy tarkánszıtt. Egészségügyi vagy divatkellékként szolgálhat. Eredete a reneszánsz idıkre tehetı, ekkor dísznek használták. zsebkendı-minta - Bizonyos távolságokban színes, szaténkötéső hosszés keresztcsíkokból kialakított négyzetháló. Nıi ruhákhoz való szöveteken alkalmazzák. zsebtasak - A bevágott vagy a varratba beállított zseb funkcionális része, ez képezi a zseb tárolóelemét. Egy vagy két részbıl készülhet. zsenília - Pamutból, selyembıl vagy mesterséges szálakból készült díszítıfonal, tulajdonképpen egy keskeny szövetcsík, amelynek felületébıl merılegesen szálak állnak ki. Meglehetısen bonyolult technikával készül. A szövıgép bordájába 46 láncfonal befőzése után néhány fogat üresen hagynak és a mintának megfelelıen különbözı színő vetülékfonalakat használnak. Vászon- vagy forgófonalas kötést alkalmaznak. Az így készült összefüggı szövetet hosszában szalagokra vágják, kissé megsodorják. Egy másik
eljárásnál rövid szálakat fektetnek be merılegesen két párhuzamos fonal közé, majd ezeket összesodorják, amivel a kiálló szálakat rögzítik. Az elnevezés a francia "chenille" szóból ered, aminek jelentése: hernyó. zsenilia-szövet - Pamut lánc- és zsenilia vetülékfonallal szıtt puha szövet, olyan konstrukcióban, hogy a zseniliafonal adta mintázat mindkét oldalon érvényesüljön. Fürdıszoba-szınyegeknek, vékonyabb kivitelben sálaknak, törülközıknek, fürdıköpenyeknek használják. A meglehetısen bonyolult gyártás miatt használata visszaszorulóban van. zsineg - Erıs fonalak vagy esetleg szalagok egyszeres vagy többszörös összecérnázásával elıállított kötözıanyag. zsinórkötés - A láncrendszerő kötött kelmék egy alapkötése, ami azonban önmagában nem alkot összefüggı kelmét. Úgy készül, hogy a kötıgép minden egyes tője mindig ugyanabból a láncfonalból készíti a szemeket, ezek tehát egy-egy önálló zsinórt alkotnak és oldalirányban nem kapcsolódnak egymáshoz. Ezért csak egy másik fonalrendszerrel készült másféle kötésmóddal együtt, vagy az alapkelme díszítésére használható. zsorzsett - Nagyon finom, könnyő gyapjúszövet, jórészt egyágú fésült és finom kártolt fonalakból. Általában vászonkötésben készítik, mind a lánc-, mind a vetülékfonalrendszerben 2-2 erısen túlsodrott Z- ill. Ssodratú fonalból, aminek következtében fogása érdes, rugalmas. Nıi ruhákat, blúzokat készítenek belıle. Lásd még: krepp zsorzsett (gyapjúszövet). zsugorított textília - Egy vagy több rétegő, szálbundából álló textília, amelynek rétegeit zsugorodást kiváltó kémiai eljárással rögzítik egymáshoz. zsugorodásmentesítı kikészítés - Kikészítési eljárás, amelynek célja a ruhadarab mosáskor bekövetkezı zsugorodásának megakadályozása vagy legalábbis csökkentése. Elsısorban cellulóz alapú szálakból (fıleg pamutból és viszkózból) készült szöveteknél és kötött kelméknél alkalmazzák. Mechanikai hatásokkal (a kelme tömörítésével) vagy vegyi kezeléssel érik el a kívánt eredményt.
