BÚN~ ISTVÁN RÁDIÓZAVARELHÁRÍTÁS. MAGYAR HONVÉDELMI SPORTSZÖVETSta

/

BÚN~ ISTVÁN

RÁDIÓZAVARELHÁRÍTÁS

MAGYAR HONVÉDELMI SPORTSZÖVETSta

1962

BEVEZET'rS A r4dt6 és televízió adóállomások által rug4rzott szórakoztató tn4sorok élvezetét kellemetlenül befolyásoló Tádiózavarok nagy része hib4tlan vevőkészüléknél és tökéletes adás esetén is tapasztalhatók. A ,-ádtó és televízió előfizetök érdekében a Posta Rádió-· és Televízió-műszaki Igazgatóság, Rádió és Televízió Zavarvizsgáló Osztálya foglalkozik CIZ elöfizet6k által bejelentett és a rádió,. televfzió vételre oonatkazó panaszok kivizsgálásával és - ha technikailag lehetséges - a zavarok elháritására is intézkedéseket hoz. Munkáját a KPM. 225 000/ 1949. számú f'endelet alapján végzi. A villamos gépek és készülékek tervezésénél, oo.gy azok gydrt4sa közben is jelentkeznek rádiózavarelhárftá8i feladatok, ha a gyártmán11 f'ádi6zavart okoz, mert a rádió és televizió előfizetők érdekében a kereskedelem csak olyan új gyártmánt~okat vehet át belföldi értékesítésre, amelyról a Zavarvizsgáló Osztály megállapította, hogy a "postai $ZakmGfszabvány"-ban el6írt határértékeknél kisebb mértékben zavar. A rádióamatőrök, adóbeTendezésiik ü zemeltetése során is okozhatnak rádiózavarokat. A nagy felharmonikus tartalmat sugárzó ad6 a televízió músort, a billentyüzés szempontjából hely telenü l mére te~ett vagy kivitelezett adó kopogásával a rádióadók m ú ,orának a vételet zavarhatja. Ezen zavariéleségek kiküszöbölésére is ismertetek néhány gyakorlati tanácsot. MagyaT m.Jelvű szakkönyv Ránky Béla 1937-ben megjelent "Rádi6zavarelhárftás" címú munkája óta nem került kiadásra. Ez a kis füzet seoítséget kíván nyújtani a l eggyakrabban előforduló rádiózavarelhárítási feladatok mepoldásához. A téma teljes és részletes f eldolgozása eou később megjelenő szakkönyv feladata lesz. 1962. fe bnuir lS.

BONS ISTVAR

•

l

-'\ n.Ani tlZo\V \Rf KP OL ALTALABAN

televíZió vevókészülékekben, a ·u ük a ra<JJJ Rádió z elénél is jelentkező mellékhanadóállomá~ zavarmentt llámzást, kép és har.g torzulást rő változást gokat. zön M6an befolyásoló hang és kép r űsor élveut stb. - ált. jelenségeke Szakszt ·gfogalmazv~ J., zavarnak nevezzük: . l. a lm ..... uu~ Lddióforgalom ...C·1·~ fenntartott kb. 0,1-3 OOO OOO MHz frekvenciata l tományban jelen t w zó minden olyan modulált vagy rnoduláció n éU.. ü li, csillapított v agy csill
• A továbbiakban a rádiózavar elhárít í.ssal kapcsalatos elméleti tudnlvalókkal foglalkozunk. 4

•

l. a'ct16sa.-aroaat hraeiG .-tnam•·• felyamatoli A rádiózavarként jelentkezl5 nagyfrekvenciás

YI1Jamos folyamatok során keletkezhetnek:

rezcések •

következG

VUlamos kisülések •

Villam
Ravfd ldOtartamti, zavart okozó villamos folyamat. Ha egy munka-

6ramkört megszakítunk, az áramkörl induktivitás a megszakítási időtől feszültségcsúcsot hoz létre. A megszakítást poLtok között sokkal eyorsabban emelkedik az indukciós feszültségkülönbség, mint amilyen tyoraan azok egymástól eltávolodnak. Egy meghatározott távolság és feszültség értéknél a megszakítási pontok között kialakult villamos erőtér lökésionizációt hoz létre. Olyan mértékben felgyorsítja a gáz (levegő) ~bad elektronjait, hogy azok ütközésükkel ionizálják és gerjesztik a gázat.omokat. Az ionizált térben olyan magas lesz a hőmérséklet, hogy a gáz egy része plazma halmazállapotba kerül. Az fgy vezetövé vált gázrétegen keresztül a feszültségkülönbség - töltés - kiegyenlítődik. A feszültségkülönbség megszúnése után a plazma halmazállapotú Ionizált és gerjesztett gázatomok visszaalakulnak a stabil állapotba. Visszaalakulásuk közben a gerjesztéskor felvett energiát elektromágneses rezgések - fény és rádiófrekvenciás rezgések - formájában szétsugározzák. A rádiófrekvenctás rezgések egy r észe azonnal rájut a táphálózatra és azon vezetéssei tovaterjed. Más része a térbe kisugárzódva közvetlenül. vagy más fémtárgyakról mint szekunder sugárzókról, eseterA-k ént távbeszélő áramkörök, gáz és központi fűtés csőrendszereinek közbejöttéyel jut el a vevőkészüJékekig: vevőantennákig. Ezek a rezgések igen szél~ frekvenciatartományban jelentkeznek mint rádiózavar. függő

b.t Gázkisülh Hosszabb idón át fenntartott, zavart okozó villamos folyamat. Zárt térben, amely ritkított gázzal, fémgőzzel van töltve, két elektródára kapaolt megfelelő nagyságú feszültség hozza létre a 3ázkisülést. Itt a ritkftott gáz miatt magas hőmérséklet, plazma halmazállapot kialakulni nem tud. Hogy minél több atom kerüljön gerjesztett állapotba, de amellett ne történjen meg az áramerősség káros megnövekedése, külsó áramkörl elemmel - ohmos ellenállás, induktivitás vagy kapacitás - állítják be az üzemi áramerősséget. A stabil állapotukba folyamatosan visszaalakuló gerjesztett atomok a gázra, fémgőzre jellemző színü fényt és f\aiYfrekvencfás rezgéseket is sugároznak. Egyenáramú táplálás esetétl; helyes áramkörl beállítás mellett kitt értékü a keletkező rádiózavar. Váltakozóáramú táplálás esetén a félperiódusonként történő begyújtás és kialvás miatt az alacsonyabb rádiófrekvenciás sávokban búgással modulált rádiózavar jelentkezik. A gyakorlatban a gázkisüléseket feL. használják egyen~ányítás~ vilá&ításra stb! (1. ábra.1 .

5

t

n

1. á b ra~ Feszülts~g, efram- ~s zavat'· feszültség ( Uz) alakulása erősáramú, kisfeszültségű fén1JcsónéL

Aramhomlok Rövid időtartamú zavart okozó villamos folyamat. Ha egy munkaáramkört bekapcsolunk, az áramkörl i nduktivitások Iniatt az üzemi áramerősség beállásához időre van szükség. Az áramerősség nem ugrik fel az üzemi értékre, hanem azt logaritmikus felfutással éri el. Az így kialakult áramhomlok - mint egy periodikus rezgés negyed perióduse - a meredekségétól függóen sok r.agy rendszámú és jelentős energia-

~+---~'::i~~--

Gl-t--#'

f

!í,

l Gif 1

tU

~~~:f9'-t-----t

2. ábra. Az áramhomlok kialakulása (a). Az alapfrekvencia és • harmonikusok nagysága

Ti

=

O esetén (b).

tartalmú felharmonikusokat is tartalma z, amelyeknek egy része már beleeshet a rádiózás számára fenntarto tt ft·ekvenciatartományokba is. Az okozott zavar szélessávú, de gyengébb, mint a megszakításkor keletkező villamosszikra zavara és a maga~abb frekvenciatartományokban már nem jelentős. (2. ábra.) Rádlócsöve-; rezg eskeltők

A villamos berendezések egy része ü-.:emszerüen á llít elő rádiófrekvenciás rezgéseket. Az elvileg színuszos frekvenciát előállító berendezések rádiócsővel (tranzisztorral), valam ilyen oszcillátor kapcsolásban rnűködnek. Az előállttett frekvenciát a rezgőkörök határozz3k meg. A frekvencia stabilitását gyakran kvarckrist á ly alkalmazásával biztosítják. Ezek a berendezések akkor vál'lal< zavarforrássá, ha a részükre fenntartott frekvenciatartományokon kh ul eső nagyfrekvenciás rezgéseket is termelnek.

•

vmamos

A zavarforrásat felkutatásat, a szige1elési és egyéb mechanikai állapot vizsgálatát, a legmegfelelőbb zavarmentesitési módozat kikísérletezését és az egyéb még idetartozó munkákat zavarv1zsg.ála.tn. ne-ezzij.k

A :mntv' gálat .....,., eszkkel L Zavarkereső kés?illék. 2. Szigetelésmérő. 3. Univerzális amper,volt-obrn mérc5mfisret: 4. Kisérleti zavarszúrők. 5. Mérö és bekötö vezetékek. 6. Csavarhúzók, fogók, és egyoéb DIEdanikai szatszámok. 7. Zseblámpa. 8. Egyéb, ritkábban szükséges es:'l.közök. Zavarkeresésre alkalmas az a tranzisztoros, tekpes rádiókészülék ls, amelyik érzékeny, kisméretű és súlyú. kis fogyasztású és antennája irányító hatású. Az automatikus hangerőszabályozást azor.ban meg kell szilntetni, h ogy zavarkeresés közben a hangerő változása jelezze, ba a zavarforráshoz közeledUnk, vagy tőle távolodunk. Zajos környezetben a hangszóróból hallható zavarhangot jól megfigyelni nem lehet, ezért tanácsos fejhallgató számára csatlakozást késziteni. A zavarforrások szigetelésének leromlása - főleg a testzárlatok a zavaeszűrés hatásfokát nagymértékben csökkentik. Az Isoleka szigetelésmérö kiloohm nagyságrendű zárlatok megállapítására is alkalmas. Az egyéb, titkábban szükséges eszközökhöz a gumikesztyíl, gumiszönyeg. nagy áramfelvételű kisérleti iojtótek.er<:sek, s:zerszámok stb. tartom&k. A SMI'al'Oit terjecl&e 6J lllérése

A zavarfo1Tásb61 a rádiózavar a1acson:Y frekvenclás &szetevöi a tápvezetéken vagy induktív - kapacitív - csatolás útján más VIeZetékrendszereken terjednek és jutnak el a vevökészülékekbe. A zavarforrásból a tápáramkörbe jutó zavarfeszültség - zavaráram - szimmetrikus_. ha két vezeték között, és aszimetrikus, ha bánnel)'Í)Ii vezeték és a géptest - f"óld - között rnérhetö. A hiteles zavarfeszültség mérést a 0,1--30 MHz frekvenciatarlomán,... ben kell elvégezni. A mérés nagycsillapftású árnyékolt fülkében tö~ jen. A kíll.ső zavaroktól a h álózati csatla.kozásba beiktatott szűrőegység­ gel kell védekexnl. A szaibványos zavarfeszültség mérőmús.zer csalD aszimmetrikus zavarfeszültséget mér az üzemszerűen mílködtetett zavarforrás egyik tápvezetéke és a test között. A mérőműszer felé a zavarforrás 150 ohmos impedandáját műhálózattal kell biztosftaní. A nem mért tápvezetékeket nagyfrekvenciás szempontból 150 ohmos ellenálláson keresztül testre kell zárnL A zavarforrást - ha az nem földelt 0,4 m magas, szigeteló anyagból készült állványon kell mílködtetni. A méröműszer lényegében h angolható, szelektiv csövoltmérö, amelynek a berezgési és csillapodási időállandója l mp, illetve 160 mp. (3. és 4. ábra.) A zavarforrásból a r ádiózavar magas frekvenciás összetevői már sugárzással is terjednek és a vevóantennára közvetlenül vagy szekunder BU&ánó köroejöttével jutnak. A zavar,tá>:'erósség mérése szabad téroen.

'

1. ábra. A hfteles zavarfeszült~ mérés munkahellJe.

4. ábra.

A

nem sziftttszos za~.;..

generáto1'ok zavar-kapocsfeszültségének megengedett határ!rt~ket. az fizemszerúen múködó zavarforrástól előírt távolságra fel~tott tér-történik. A tére-rőmérő antennája 0,1-30 MHz között bot-, vagy keretantenna, 30 MHz felett általában dipol antenna A zavarforrást lx2 m fémlemezre állított 0,4 tn magas állvá nyon kell müköcJ.. tetni. A ténnérőmúszer berezgési és csillapodási időállandója l mp t1e 650 mp. (5. és 6. ábra.) A rádiózavarok mérését a KPM. Sz. P. 249. 2-60. Pogtal Szakrna.t• szabvány szerint kell végezr.i. A zavarfeszültség és zavartérmérés eredménye alapján, a vállaJa.. to knak a szabványban előírt mértékig zavannentesfteni, zavarszútővel kell ellátni új gyártmányaikat. A már régebben üzembe helyezett, de a zavarvizsgálatok során m egtalált zavarforrásoknál Itaéréseket nem kell végezni. A zavarszűrési kísérlet eredmény« a zavali Vel'~ kleU megfigyelni. erómérő műszerrel

•

•

5. dbra. A hiteles zavar-térerősség mérés munkahelye.

..

4IJO H/lz

'- dbra. A nem szinuszos zavargenerátorak zavar-térerőss§gének megengedett határértékei. A j eljzaj viszony

Az eredményes zavarcsökkentés, zavarszűrés előfeltétele. hogy a zavart vevőkészülék olyan antennával rendelkezzen, amely legalább 5 m V'm hasznos jelet szállít. mert csak így lehetünk biztosak. "logy a szabványban előírt mértékig zayartalanított zavarforrás közvetl en közelében is zav armentes lesz a vétel. A rádióvétel csak akkor nevezhető zavarmentesnek, ha amplit udó modulációs adó vételénél 100 (40 dB),

•

~--- . --~------------------~

frekvencia modulá ciós adó v ételénél 20 (26 dB), illetve a televízió kép vételnél 180 (45 dB) a jel/zaj viszony. Vevőkészülékeknél a jel/zaj viszony elsősorban antenna építéssel, illetve a már meglevő antenna hatásfoká nak r.övelésével javítható. A zaj (zava r) csökkentése leggazdaságosabb és legeredményesebb a zavarforrásnál. A zaj csökken tésére zavars zűrő szerelés, a zavarfortás és tápvezetékének átszerelése, átépítése, a zavarforrás mechanikai és szigetelési hibáinak megjavítása, egyes esetben a zavarforrás működési idejének korlá tozása · is célravezető. A zavarforrásnál a zaj csökkentésével kapcsolatos költségek a tulajdonost terhelik. A zavart közvetítő hálózatok tulajdonosai zavarszűrésre nem kötelezhetők. A vevőkészüléknél is csökkenthető a zaJ, ha a hálózati vezetékbe zavarszűrőt alkalmazunk, vag esetenként - ha szükséges - az anteimát szereJtetjük át, hogy annak csatolása a zavarforrás, a zavart sugárzó vezetékek felé minél kisebb legyen. Az itt végzett munkák anyagilag azonban már a vevőkészülék tulajo::mosát terheli. A vevőkészülék antennájába zavarszürö eszközöket csak akkor célszerű alkalmazni, ha a zavar frekvenciája, frekvenciatartománya a vételi frekvenciatartományokon kívül esik, mert különben a zavarszűrő a hasznos jelet is csökk-enti. A zavarszűrés elmélete Minden villamos berendezés, amely akár célzatosan, akár az üzemét kisérő jelenségként állít elő zavart okozó elektromágneses rezgéseket, úgy fogható fel, mint az egy időben működó különböző feszültségú és G·J

7. ábra. A zavarszürés szűrés

c) Uk

zavar-kapocsfeszültség előtt (a), soros zavar(b) és párhuzamos zavarsziirés (c) után.

-

E

Zk X Zp Zb

+ (Zk X Zp)

ahol Zk X Zp

10

-

Zk • Zp Zk

+ Zp

l

l

belső eflenél!ás6 nqyfrelveneiM generátor csoport, amely a Upveze.. tékek közé, illetve a tápvezetékek és a géptest (föld) közé táplálja ener· &iáját. A zavarlorrás táphálózati kapcsainál mérhető zavarfeszültségek a feltételezett zavargenerátor belsö ellenállásától (impedanclájától) és a kül66 ellenállás arányától fügenek a zavargenerátor elektromos erején kívül. (1. ábra.) A külső ellenállásra jutó za\Tarfest.ültség, az ún. zavar-kapocsfa~zült­ ség csökkentésére két út van, vagy a belső ellenállást növeljük meg az áramkörbe sorosan beiktatott zavarszűrő elemekkel, vagy a külső ellenállást csökkentjük párhuzamosan kapcsolt, rövidrezárt hatású zavar• saűrő elemekkel. A sugárzással terjecM mvarösszetevőt részleges vagy teljes árn)'t\kolással lehet csökkenteni. M árnyékolásnál egyenértékt1 az, ha a zavat'Íorrát és a zavart sugárzó elemeket vagy a vevőkészüléket árn.Yékoljuk. A SYakorlatban csalmem uúnden esetben a zavarforrás árnyék.oWára kerül SOl'.

A savatszürés eszközei A zavart okozó villamos berendezésekre a zavar-kapocsfeszültség csökkentése céljából a következő zavarszürési eszközök ketülnek alkal~r'a!

OIJWIOB ellená'!láa

M ohm~ ellenállás mint sortJe zavarszűrő elem kerül alkalmazásra, de csak olyan helyeken, ahol a munkaáramkörben az általa okozott feszühségesés megengedhet6. Ilyen pl. robbanómotorok gyújtógyertya áramköre. Párhuzamos zavarszűrő elemként egymagában alig kérül alkalmazásra, leggyakrabban kondenzátornü kombinálva mint szikraoltót

alkalmazzák. Zavarszürésre alkalmazható tömör anyagú, és rétegellenállás, illetve b•walaUenáUáe k, ha olyaa helYe& kívánjuk alkalmAzni, ahol az tndulr

"

'&AJ

~----------~m~--~--~---~,~~L'r) O:J (/'tNif} Ol l I(J ~n• l.

41""'-

nJmör cft1/C{Iá (Cl) b huzal (b) .mootszúröellenállál tmr>ed4n etc~ karoktem%ttkl11a.

u

tivitása nem zavar. Az ellenállás kiválasztása terheolhetóségl szempontból a rajta is átfolyó üzemi áramerősségtól függ. Allandó igénybevételnél a max. árarnerósséget, impulzus jellegu üzemnéi. arányosan kisebb áramerősséget kell figyelembe venni. Az ellenállás hosszméretét a két sarka között fellépő max. feszültségkülönbség határozza meg. Egyéb méreteit és a kivitelezését a hőátadás alapján kell meghatározni. Az ellenállás értékpontossága (tűrése) ±200/0 lehet. (8. ábra.)

•

Fojtótekercs

A fojtótekereset mint soros zavarszuro elemet a tápáramköri vezetékekben, a földelő vezetékbe sorba bekötve alkalmazzák. A fojtótekerca a zavargenerátor belső ellenállását növeli meg és így lesz kisebb a zavar-kapocsfeszültség. A fojtótekercsek induktivitásának értéknagysága a legkülönbözőbb lehet. Leggyakrabban a 2o-30 pH és a 2-5 mH. érté-

l

'

f--

LJ&H =

~ ·-

0,3937 • ,. • rr'

g,+ !Ol 0,315

6I' + 9L

r" •

n•

+ lOh

f--

~

h.J 9. cibm. Ewsoros, légma.gos, (a.) és többsoros, rövid. lég1JUJgos (b) foJtótekercs mé·r etezése. L

- ( //l/////~1

l

::)

c

~·

6J

~

., ·~~~--~---+---+~14---~--~--~~~

Ol

l

ID

10. ábra. URH fojtótekercs (a) és keramikus csőkondenzátorból kélzftett átwezetó ko~ c~ impedancia k4rakterisztik4ja.

kek kerülnek alkalmazásra. A fojtótekercs za.varszúró hatását csökkenti az önkapacitása. Az önkapacitás csökkenthető kapacitásszegény tekercselési mód alkalmazásával. Csökkenti az önkapacitást, ha vasmagos fojtótekereset használunk, mert így kisebb menetszámra van szükség ugyanolyan induktivitási érték eléréséhez. (9. ábra.) A fojtótekercsek huzalanyagának és a huzal mé retének megválasztása az üzemi áramerősségtől és a rajta megengedhető feszültségesés nagyságától függ. ruetbiztonsági és üzembiztonsági szempontból fontos - különösen f öld fojtónál - , hogy a fojtótekercs úgy legyen méretezve, hogy esetleges zárlati áram, túláram esetén az áramkörben levő kiolvadó vagy automata biztosíték működéséig, Itiolvadásáig a túlterhelt fojtótekercs ne szakadjon meg és semmiféle károsodást ne szenvedjen. Az URH sávban jól f elhasználhatók az egysoroo, hengeres, RF vasmagú tekercsek. (10-a. ábra.) KondenzátoT

A kondenzátort mint párhuzamos (söntölő) zavarszűrő eszközt a zavarforrás hálózati csatlakozásánál kell bekötni. A kondenzátor a küls6 ellenállásra jutó zavaráramot csökkenti, mert nagyfrekvenciás mellékzárt ad. Kondenzátort általában minden vezetékág és a géptest közé kell kötni az a szimmetrikus zavarok csökkentésére és gyakran a vezetékágak közé is, ha a s zimmetrikus zavarok csökkentésére is szükség van. Egy zavarforrás zavarszűrő egysége tehát ennek megfelelően több kondenzátorból van összeállítva. Az aszimmetrikus zavarok csökkentésére al.kalmazott kondenzátorolt maximális értéke életbiztonsá g i okokból a nem földelt zavarforrásoknál - 220 V 50 per. tápáram es etén - max. 5000 pF lehet. A nem földelt berendezése knél a szimmetrikus zavarok csökkentésére, valamint a földelt berendezéseknél valamennyi zavarszűrő kondenzátor - 220 V 50 per. tápá r a mnál - max. 0,1 f-l F lehet. Gépi egyená ramú táphál5zat esetén 220 V h álózatnál a 0,5 p F lwndenzátor a gyakorlatban jól bevált érték, de a nem földelt berendezéseknél az aszimmetrikus zavarok szúrésére itt sem szabad 5000 pF-nél nagyobb kondenzá tort alkalmazni. Ha a zavarforrás törpefeszültségről üzemel, elvileg bármilyen értékű kondenzátort lehet alkalmazni. A zavarszűrő kondenzátorok átütése, zárlata üzemzavarokat okozhat. Az üzemzavarok meg előzés e, de tűzvédelmi szempontból is a zavarszűrő kondenzátorokat max. l amperes kiolvadó biztosítóval tanácsos ellátni, ha a zavarforrás fogyasztása nagyobb mint 200 V A. A zavarszűrő k ondenzátor induktivitásszegény és a vizs9álati feszültsége lehetőleg az üzemi feszültség 3-4-szerese legyen (750 V = ). A kapacitási érték pontossága (tűrése) ±20% lehet. A külső mechanikai behatások és a nedvességtől való védelem miatt legalkalmasabb, ha a védőburkolata horganyzott bádog. Az URH frekvenciatartományban az öninduktivitásszegény típusú átvezető és elvezető kondenzátorokat kell alkalmazni. (lű-b. ábra.)

RC szürő Az érintkezők megvédésére és egyben zavarszúrésre is gyakran hasmáijuk a szikraoltót. A szikraoltó legegyszerűbb formája, amelyet azonban csak tisztán ohmos áramkörökben levő kapcsolóknál használbatunk sikerrel, egy db kondenzátor, amellyel a kapcsoló két pontját

(szikraközt) átkötjük. Induktív terhelésú áramköröknél fellépő I".SÚC8feszültség miatt a kondenzátorral sorba kell kapcsoini ohmos ellenállást ls. Leggyakrabban használt a 100 ohm 0,1/-l F értékű szikraoltó. Egyes esetekben a szikraoltót áthidaljuk nagyobb értékű ún. kisütő eller.állással is. Ha a jobb zavarszűrés miatt a szikraoltónál más értékeket kell megválasztanunk, figyeljünk arra, hogy a szikraoltó időállandója 10 psec. nagyságrendű maradjon (-r =R. C). Altalában a kapacitás értéket kell növelni és ennek megfelelően csökkenteni az ellenállást.

+

Le

szürő

Fojtótekercs és kondenzátor együttes alkalmazásával - LC szúróvel lehet a legnagyobb hatásfokú zavarszű rést elérni. Wágner típusú aluláteresztő szűrő féltag szűrőhatása 0,1 MHz-től már általában elegendő, ugyanakkor az 50 per. tápáramot alig csillapítja. A Wágncr szűrőt nem szokás méretezni, h anem az egyébként zavarszűrésre használt kondenzátorok és fojtótekercsek felhasználás3val lehet összeállítani. A Wágner féltag 11 oldalát - a kondenzátorokat - kötjük a zavarforrás felé. -

L

b

r----

ldl}

f

r l

' L.

ll!

• ,

z.oro

Ote•~w

~---------~~~--------~~----~lrHH.d C.)

ábra. Wágner alulátereszt6szúrö 7gnao (a) és zavarszűrésre alkalmas /OTmá;ának (b) csillapításikarakterisztikájc (c). U.

A fojtótekercsek soros tagként a tápvezetékbe kerülnek. (11. ábra.) N éhol szükséges a teljes W ágner aluláteresztő szűró használata. Az ún. "n .. szúrőnél a két féltag "T" oldalával van összecsatolva. Zavarszűrésre ezt is szimmetrizált formá jában haszn álj uk. Egyszerű rezgőkörök csak a szelektív zavarok szűrésére alkalmazhatók.

Arnyékolás A zavarok sugárzással terjedő összetevőinek csökkentése árnyékolással történik. Az elektromágneses hullámok a terjedési útjukba eső vezetőkben, fémlemezekben faláramot (örvényáramot) indukálnak, ami energiaveszteséggel jár és ezért a fém utáni térben már kisebb a zavartérerő. Magasabb frekvenciáknál már jelentős a visszaverődés is. Meg·

14

4___·_r q

12. cibra. Arnyékoló fülke (a). Arnyékoló doboz nem mágnesezhe~ fémlemezből (b) és mágnesezhetö fémlemezból (c).

\

határozott irányú zavartérnél az erővonalai útjába hely~tt fémlemez (részleges árnyékolás), más esetekben a teljesen zárt felépítésű árnyékoló fülke biztosít megfelelő zavarcsökkenést. A zavarforrás árnyékolásával egyidejűen a vezetéses úton terjedő zavarok szűrésére még külön árnyékolt LC szarőket ls kell alkalmazni a táphálózatban. (12. ábra.) Arnyékoló fülke tervezéséhez tanácsok. A 0,1-230 MHz. frekvenciatartományban az egyrétegű árnyékolás anyaga jó vezető, nem mágnesezbelő anyag legyen (alumínium, réz stb.). A szükséges csillapítás ismeretében az árnyékolás vastagságát a még legldsebb csillapítandó frekvencia és a fülke méretei alapján diagrammokból határozhatjuk meg. Az árnyékolás vastagságának kétszerezé.sével a csillapítás csak összeadódik. Kétrétegű árnyékolást, egymástól szigetelve és a második réteget mágnesezhető anyagból készítsük. Ha a két réteg közötti távolság a fémréteg vastagságának 300-500-szorosa, a csillapításaik összeszorzódnak. Kétrétegű ámyékolást 120 dB-nél nagyobb csillapításra tervezni nem célszerű a nem tökéletes ajtócsukódás, de különösen a hálózati szűrö hasonló nagyságrendü csillapítása miatt. A két árnyékoló réteg egymással (és a földdel) egy pontban legyen összekötve. A jó árnyékoló fülkének minden burkoló lapja azonos anyagból készül, - a fémréteg vastagsága legalább 0,3 mm (fémbevonat esetén is), - a perforá lási lyukak, illetve fémhálónál a lyuk átlós mérete kisebb rnint 3 mm, - a burkoló lapok egymással össze vannak forrasztva, hegesztve, tehát jó elektromos érintkezés van közöttük, - a nem hasmált nyílások fémból készült sapkával, fémhálóval vannak befedve, - az ajtók, ablakok is árnyékolva vannak és teljes kerületük mentén a fülkével elektromosan jól érintkeznek, - a nyitvamaradó rések kérnényszerű kiképzésűek, ahol a nyílás legnagyobb méretéhez képest a kémény magassága 1,4-szeres, - a t á páramkörbe rnegfelelóen méretezett és árnyékolt zavarszűrők vanna k beiktatva, - a fülkén fémből készült v.azeték és csórendszer (víz, gáz, telefon stb.) nincs átvezetve.

'

• A villamos gépek által okozott zavarok szúrésénél a gazdaságosságot szem előtt kell tartani. Az igen széles frekvenciasávban hatásos zavarszűrők drágák. Ha egy adott esetben csak a rádióvevőkészüléken jelentkező zavarokat kell csökkentenünk. a közép- és hosszúhullámú (RF) sávokban hatásos és olcsó kondenzátorokból összeállított zavarszűrő egységet lehet alkalmazni. Ott, ahol az URH sávokban is szükséges zavarszűrést végezni, általában olcsóbb, ha az előbbi RF zavarszűrést kiegészítjük az URH sávjában hatásos zavarszúrőkkel. A leggyakrabban alkalmazott

zavarszűrö

egységek

A táblázatban látható zavarszűrő egységek nagy részét hazánkban már gyártják és a közeljövőben a kereskedelemben is kaphatók lesznek. Az ezektől eltérő vagy még nem kapható zavarszűrőket házilag kell összeállítanunk, vagy mással elkészíttetnünk. Az egyes típusok megnevezését,.. alkalmazási helyüket, valamint alkatrészeinek értékeit a 17-21. oldalakon lévő táblázatok mutatják: -.

A zavarforrások csoportosítása.. l. Csillapitott nagyfrekvenciás rezgéseket termelő zavarforrások (szikragenerátorok). A zavar széles sávban, moduláció nélkül is recsegöropogó zavarhanggal jelentkezik. 50 Hz-es és nagyobb periódusszámú ismétlődés esetén a zavar hangja sistergés. 2. Csillapítatlan nagyfrekvenciás rezgéseket termelő zavarforrások (csőgenerátorok). A zavar keskenysávú, az alapfrekvencián és legtöbbször a felharmonikusain is jelentkezik. A zavar hangját a moduláció adja. Le-ggyakoribb a hálózati 50 periódussal modulálódott zavar. 3. Másodlagos (szekunder) modulációt végző zavarforrások. A zavar a rnűködő adóállomásokon és azok hangerejével arányos erősséggel jelentkezik. A zavar hangja a hálózati 50 periódus és harmonikusaL A zavarforrás a dióda hatású, nonlineáris karakterisztikájú áramköri elem, vagy hálózati rendellenesség.

t. Egyéb módon zavart okozó zavarforrások. Villamos készülékek nagyrésze egy időben több típusú zavart is okozhat. Pl. az öngerjesztett csőgenerátorú PVC hegesztő csillapítatlan rádiófrekvenciát termel, a félhullámú üzemmód másodiagos moduláciöt is végezhet, továbbá az üzemkapcsolónál fellépő villamos szikrák csillapított rádió~!:ekvenciákat termelnek.

...,•.. .

•

A zavarszűrd egység típusa és megnevezése

Z-l Ellenállás

Alkalmazási ter1llete

A gyújtógyertya zavarszűrője

(URH)

Az alkatrészek értékei

Kapcsolása

R=9k.O .±20 % 4W

Z·f 11 ......,__. .. .... ~

Z-2 Kondenzátor (KCMP-352)

Ohmos terhelésű áramkörök kapcsolőjának szikraoltója

C = 0,1 p F 730 V 220 v

Szikraoltó

Aramköri kapcsolók, kontaktusok zavarszürőj e

C = 0,1 p, F, 750 V = R= 100 [J .t. 20o/o

(ICP-705)

z-4 Szikraoltó, kisUta

ellenállással

... ~

Aramkört kapcsolók, kantaktusok zavarszűrője

z..2 c

~ o

Az e helyen szerepld típusszámok a Remix gyártmánYÚ zavarszQr(S egységek jelzése.

Z-3

==

R ,= 100 D R2= 0,5 M.O C= 0,1 p,F, 750 v==

ll

~-3 1 RJ

•

i-o

'

... C!)

A zavarszűrő egység tipusa és megnevezése

Z-5 Csfllagkapcsolású kondenzátor egység

Alkalmazási területe

Az alkatrgszek éTtékei

Egyfázisú, nem földelt berendezések érintésbiztos zavarszűrJ­ je (RF)

C = 10 nF, 750 V ..

Egyfázisú, nem föl· delt nagy szimmetrikus zavarfeszültséget keltő berendezések érintésbiztos zavarszűrője (RF)

C= 0,1 JtF b= max. !5 ntF 750 V=

k i~ fe­

C= 0,05 p. F, 750 V= b= max. !5 nF 75 J v=

Kapcsolása

z-~

(ICP-703)

Z-6 Deltakapcsolású kondenzátor egység (ICP-702)

Z--:7 Del takal)csolású kondenzátor egység

Az cr6sáramú,

szültségú, fémsugá rvetős fénycsövek zavarszűrője (RF)

Kétkondenzátoros egység

(ICP-701)

Egyfázisú, földelt berendezések zavarszúróje (RF)

~.r6

(ICP-702)

Z-8

2·6

C= 0,1 pF, 750 V=

v:c

Z·?

v ~

••

..

A za.varszúr6 egyséa típusa és megnevezése

Alkalmazási területe

Z-9 Kétkondenzátoros egység

Az alkatrészek értékei

Egyenáramú, földelt berendezések zavarszűrője (RF)

C= 0,5 pF; 750 V=

URH zavarszúrö

b= 2,5 nF i t -= l A i2=4A

Kapc.solci.!a

z-g • 1t' r Htt •

(KCMP-3)

Z-10 Két átvezetö kondenzátoros egység

Többfázisú, földelt berendezések zavarszűrője (RF)

Háromkondenzátoros egység

... o

l

A

b

z-11

(ICP-700)

-

Z-12

l

Fojtótekercs

.~

l

Földfojtó, távbeszélc5 központok, alközpon.. tok kapcsalóinak zavarszűrc5je (RF)

•

Z-If

C == 0,1pF, 759 V ~80

l

f

CO

t~

f .

L = S mH, ± 200/e

i-0,3A

.

l

z-12

t

~

N

o

,.

A. zavarszűr6 egység tipusa és megnevezése

Z-13

Alkalmazási terillete

RF zavarszúrc5

Kétfojtótekercses egység

Z-14

LC szdró

Z-16 LC

szűró

Lc:3-5mH i=dA

Kapcsolása

Z·l3

l.

~ ~

URH zavarsz(irc5

Kétfojtótekercses egység

Z-15

Az alkatrészek értékei

L-20 .uH it-=1 A i2-4A

z .. '"~ l.

~

Egyfázisú, nem földelt berendezések

L-=5mH, lA C- 10 nF, 750 V-=-

Z-15~

Egyfázisú, földelt berendezések zavar-

L-1,2 mH4 A C== 0,1 p.F 750 V

Z-t6

zavarsz(irője (RF)

szúrője

(RF)

~~~ié

1~:~~=

A zavarszúrl egység típusa és megnevezése

Az

A lkalmazásf ter1J.lete

Z-17

URH zavarsz\lr6

alkatrésze~

értéket

L- 20 ,uH 1 A

e- o,t .uF75o v

LC szúrfi

b

z-ts

URH zavarsz\lr6

== 5 nF 750 V ~e~

t. c: 30 p H, 4 A b - 2,5 nF 750 V -

L-O szúrfi

~

'

Kapcsolása

D. ZAVARFORRAS, -

ZAVARELBARITAS.

Az észlelt zavar forrása lehet a vev6k~szüléken bel\il ls. Bels~ q~va,.. nak nevezzük, ha csak a saját vételt zavarja. Mindea más zavaríorrál által okozot t zavarokat kül.só zavarnak nevezzUk. L A vevökészülék belsó zavarlorrásal. A

vevőkészülékek

legtöbb alkatrészénél ..- ellenállás, kondenzátor. stb. - a villamos igénybevétel folyamán me gváltoznak a névJeges értékek, amelyek miatt egyes áramköti elemek túlterhelődnek ~ aránylag hama rabb meghibásodnak. A vevőkészülékbe beépített alkatrészek nemcsak a villamos igényber vétel, hanem a mechanikai használat, por, nedvesség, stb. miatt is megromolhat. A fenti IU.bák okoz~ a hálózati búgás, r ecsegés, fütyülés, torzítás, stb. zavarhangokat . E zavarokra jellemző, hogy nagy~zük az antenna és földveEeték eltávolítása, majd az antenna-föld hüvely r övidre zárása után is mea.. marad, vagy alig csökken. rezgőkör,

2. AlkatrénhibáiL

Az alkatrészek meghibásodásából szánn;nó leggyakoribb esetek • hangszóróból hallható hangok, illetve a képernyőn látható zavarábrák alapján csopor1;o5íthatók.

89 B'Úg{l$. A hálózati 50 periódus és harmonikusai hallhatók. Leggyakrabba.t\ az egyenirányító egység szűrőkondenzátorának hibája okozza. Ez esetben a hangerősíló pótméterrel a búgás erősségét lényegesen változtatni nem lehet, és minden sávon jelentkezik.

IJt Recseges. A készülék ütögetésével is előidézhető recsegést rossz forrasztáso~ érintkezési hibák, rossz kontaktusok okozzá k. A folytonos, de változó erősségű recsegés rétegellenállás égésétól is szánnazhat.

et

Pattogás, koppanás.

Általában ezt is érintkezési hibák okozzák, ha a rossz érintkezé$ aránylag nagyterhelésű áramkörl szakaszban van és ezért a vil.lamof szikra által keltett zavar is nagyobb energiatartalmú. d)

Torzitás, gyenge vétel.

A torzításokat elhangolódás, ellenállások és kondenzátorok érték é~ nek megváltozása, csatoló kondenzátorok á tvezetése stb. okozza. A rádió.. csövek meghibásodása, legyengülése, gyenge. vételt és gya kran tomtást is oko7..

22

e) V ~tel kim4mdá& Leggyakrabban a rádiócsövek foglalatánál előforduló időszakos érintkezési hibák, rossz forrasztások okozzák. Egy sávon belül előforduló vételkimaradást a forgókondenzátor zárlata, az oszcilláció leszakadása (rádiócső gyengülés miatt) okozhatja t) Sziszegó, fütyülő, sípoló hangok.

A végerősítő csó ultrafrekvenciás gerjedése hangszín változás841 és torzítással együtt jelentkezik. Oka a gerjedést gátló kondenzátor szakadása. Az igen erős akusztikus gerjedést hibás rádiócső, laza lemezelésű foq~ókondenzátor okozhatja. Arnyékolás meghibásodása sziszegést, fütyülést okoz, ha miatta valamelyik fokozat begerjed. 3. Tervezési hibák

Nemcsak alkatrész hibáktól, hanem tervezési és építési rendellenesis származhatnak belső zavarok:

ségből

- Szelektivitási rendellenességek. Ha a készülék sávszélessége nagyobb mint 9 KHz, akkor a venni kívánt adóállomás melletti szomszédos adó a véteibe sziszegést, sípolást, ún. interferencia füttyöt okoz. Ugyanilye n zavart okoz, ha .az adók nem tartják a 9 KHz-es frekvenciatávolságot. Zavart elhárítani csak a szelektivitás fokozásával, a sáv szűkítésével lehet. - keresztmodulációs búgás. Arnyékola tlan keverőcső rácskör, fűtőszál-katód zárlatos hangfrekvenciás rácliócső stb. esetén a hálózati 50 periódus rámodulálódik @ venni kívánt állomás műsorára. - Gerjedések által okozott sípoló, fütyülő hangok. A helytelen elrendezés, huzalozás, a gerjed ést megakadályozó áramköri elemek kihagyása, árnyékolatlan rácsvezetékek stb. okozzák. A televízió vevőkészülékeknél a leggyakoribb belső zavar a kontaktusok és egyéb érintkezési hibákból kel etkező recsegés, amellyel egyidő­ ben a képernyő n is vízszintesen felvillanó vonalkák jelentkeznek. Előfordul, hogy rádiócső kilazulás miatt az erősebb hangoknál jelentkezik recsegés, és ezt képkiugrás vagy vízszintes csíkok megjelenése kiséri. 4. Rádió és televízió

vevőantennák

Az antenna száll ítja a vevőkészülék számára a hasznos jel feszült.. séget. A zavarmentes vétel egyik előfeltétele, hogy a készülé k elegendő jelfeszültsége t kapjon. Minden készüléknek tehát az üzemeltetési helytől Ul függően szüksége van valamilyen antennára. ~rzékeny rádióvevőkészülékeknél néha csak földvezetéket használ.. nak, amikor is az antenna feszültség a hálózat és az antennahüvelybe dugaszolt földvezeték között jelentkezik. Gyakran használjá k az ún. szobaantennát, amely esetenként rövidebb, vagy hosszabb vezetékdarab, amely a szobában a föld től szigetelve van elhelyezve. Sok készülék el van látva beépített "f.errit" antennávaL Telepes vevőkészü lékeknél használják még a bot- (szalag-) antennát. A keretantePnákat rádióvevőkészü­ lékeknél má.r ritkán alk.almazzák.

23

·'

A vevőkészülékek számára a legnagyobb antenna feszültséget a küls6, tetöantennák tudjá k szolgáltatni. A rádióknál a rúd, illetve "T" . vagy "L" vízszintes szállal is rendelkező antennák a legmegfelelőbbek. A televizió és a.Z URH vevök számára méretezett dipol antennák szükségesek. Nagy bérházakban, ahol az épületen belül sok a rádiózavart okozó és gyakran el nem hárítható elektromos rendellenesség, vagy az épület közvetlen közelében jó hatásfokkal nem szűrhető zavarforrások vannak (pl. közúti villamos), ke rül alkalmazásra az árnyékolt levezetésű at.tenna. Itt az árnyékolt levezető szál nem vesz fel a térből energiát és így zavart sem. A hasznos jelet a felső vízszintes szál vagy függőleges antennáknál a fémrúd veszi fel. A jó hatásfok miatt a tulajdonképpeni antenna rész, az án!yékolt levezetés és a vevőkészülék bemenetének i.mpedanciáját illeszteni ke ll egymáshoz. A TV és URH adók vételére szolgáló dipol antennák elhelyezhetók a szobában, vagy a kü lső térben. A szobaantenna gyakran szalagkábelből készül. A külsö antennák között leggyakoribb a Yagi antenna. Központi antennát a soklakásos bérházakban alkalmaznak. A tetö felett csak egy jó mi.n őségű, technikailag és mechanikailag kifogástalan kivitelezésű, villámcsapás ellen igen jól védett antennát készítenek és ennek energiáját osztják el a vevőkészülé kek között. Altalában 12 db rádió, 8 db URH rádió és 5 db TV vevők~zülék számára 1-1 db meg. felelően méretezett központi antenna elegendő. Több vevőkészül ék ese-tén központi antenná hoz erösítőt alkalmaznak, amelyről elvileg tetszés szerinti számú vevőkészülék táplálható. Az antenna zavarforrássá válik, ha az áramkörében érintkezési hiba, szakadás keletkezik, vagy földpotenciálon levő tárgyhoz zárlatos lesz. Teljes zárlat, vagy szakadás esetén a vétel n agymértékben lehalkul. Az érintkezési hibák, időszakos zárlatok recsegést-ropogást okoznak. 5. Földvezeték

A rádiózás általában aszimmetrikus rendszerú, így tehát a rádió az antennán kívül földelésre is szükség van. A földvezetéket helyettesítheti az antennánál alacsonyabb potenciálon levő hálózat, vagy vezeték is. Városokban a vízvezeték fém nyomőcsövét használják fel leggyakrabban földelésnek Más csőrendszerek (központi fű­ tés, gáz stb.) vagy idegen rendeltetésű földelések (távbeszélő, telefon, villanytűzhely stb.) használata nem tanácsos, mert ezek sok zavart köZcvetíthetn ~k. Vidéken alkalmazzák a "földnyárs" földelést. Itt a földbe leásott, vagy levert fém biztosítja a kis átmeneti ellenállást. A földnyárstól a rádióig csupasz vagy szigetelt, de legalább 1,5 mm-es bronzhuzalból kel! a földvezetéket készíteni. Előfordul, hogy földelés helyett ellensúlyt alkalmaznak, amikor is az antenna és a hozzá képest alacsonyabb potenciálon levő, de a földtől szigetelt fém között keletkező antenna feszültséget basznosítják. Ez leggyakrabban árnyékolt antenna alkalmazása esetén fordul elő, aiPjkor az árnyékolás mint ellensúly szerepel. A földvezetékeknél az érintkezési hibák által okozott recsegések a leggyakoribbak. Ezek elkerülhetők, ha a földv ezeték toldásme ntes, egy darabból készül, a vízveu-ték nyomócsőre, földnyársra bilinccsel, ~myáscsavar~ - a rádióba pedig banándugóval csatlakozunk. Yevőkészülékekhez

\

\

6. Kfllsö eredeti údl6zavarok

Minden olyan zavar, amely nem a vevókészülékb61, illetve annak antenna-föld tartozékából származik, - a külsö zavarforrásokból ered. A követk e7..őkben a külsö eredetű zavarokról és esetenként az ezt okozó zavarforrásokról, valamint a zavar csökkentéséről, szüréséröl lesz szó. Minden esetben a maximális zavarcsökkentési módozatot közöljük. Ha az adott esetben nem szükséges ilyen nagy hatásfokú zavarszűrés, - gazdasági okokból elsőnek az árnyékolást, majd a fojtótekercseket kell elhagyni. 'J. Légköri zavarok A Ievegőrészecskék, a vízpára, por és egyéb szennyezódések levegómozgáskor súrlódnak és villamosan feltöltódhetnek. A feltöltödések kiegyenlitódése villamos szikra, villám formájában történik meg. Az igen erős rádiózavart előállító légköri villamos kisülés széles frekvencia tartományokban jelentkező, erős, majd elhalkuló recsegés-sorozatot okoz igen nagy körzetben. A vevőkészülékek "alapzaj"-ának vizsgálatakor ki· tűnik, hogy mir.dig van kb. 1-10 ll V. erősségű, légköri 7..avaroktól származó zaj, amely nyáron, a zivataros idöszakokban több voltos erősségű is lehet. A légköri zavarokhoz tartozik a téli, zúzmarás idős7..akban jelentkező, állandó, erös sercegő-recsegő hangot okozó villamos feltöltődés :zavara. A légköri zavarok modulációja túlnyomóan magasfrekvenciás jellegű. A zavar csökkenthető hangszínszabályzóval ellátott készülékeknél a mély hangszínre való á llítássat Ha meghatározott irányból érkezik a zavar, irányító hatású antenna használata is előnyös. 8. Ionoszféra által okozott zavarok

A légkör

felső

rétegeiben a nap ultraviola sugárzása miatt a ritka atomjai ionizált állapotban vannak. Az ionizált rétegek magassága változik, hullámzik. A rádió adóállomások antennájából kisugárzott energia egy része a föld felületét követi, más része felfelé sugárzódik, és az ionizált rétegekről - az adási fre kvenciától és a beesési sZÖg től függően - többé-kevésbé visszaverődik. A rádióadók antennájától kiindulva az első körzetben az ún. felüle ti hullámok vehetők. A vevől{észülékek ebben a körzetben az állomá st stabilan veszik. A második körzetben a felületi hullámokhoz keverednek az ionoszférából vi sszaverődő ún. térhullámok is, amelyek nagyobb távolságot futnak be, tehát időben késnek. A vevőkészülékek ebben a körzetben már nem mindig veszik zavarmentesen az állomást, a hangerő gyengül-erősödik, fading jelentkezik. A harmadik körzetben a felületi hullámok m á r gyengék és a különböző utakat befutott térhullámok vehetők. Itt szintén tapasztalható fading jelenség. Az utolsó körzetben már nincs térhullám és itt l egfeljebb a már igen erősen legyengült felületi hullámok útján van rádióvéteL A fading okozta hangerő hullámzás, lebegés mellett gyakori, különösen a rövidhullámú vételnél az oldalsávok fázistorzulása Ezt szintén levegőrészecskék

az fonoszféráról történ5 visszaverődés okozza. E jelenségnél a hang arl:ikulálatlanná torzul. A fading által okozott hangerő ingadozást a vevőkészülékek automatikus hangerő szabályozása a szabályozási küszöbig kiegyenlíti. A fázi.storzulást megszüntetni nem lehet. l. A ballám&erJedéssel Ölnefüggö zavarok

.. A:zono6 hullámon dolgozó közös músorú ad6k. Ha a rádióadók vivőfrekvenciája nem teljesen azonos, a különbségi frekvencia ütemében a fadinghoz hasonló ha ngerő változás, hullámzás jelentkezik mindazokban a vevókészüléke kben, amelyek antennájában a két adóállomás által létesített antenr.a feszültség aránya l : l-tól 1 : 1,4-ig tart. A zavar irányftó hatású antennával csökkenthető. Az automatikus hangerő szabályozás is nagymértékben csökkenti ezt a zavart. b)

Azonos hullámon dolgozó, különbözó milsort sugárzó adók.

A vivőfrekvenciák eltérése lebegést, a külör.böző músor pedig értbetetlenséget, hangzavart okozhat. Ezt a zavart csak irányitó antennával lehet esetenként csökkenteni.

ct Szomszédos hullámon dolgozó adók. A músorszóró rádióadók számára kiadott frekvenciasáv, frekvencia távolság 9 KHz. Ha az adóállomás nem tartja a helyét, vagy s7.élesebb sávban dolgozik, mint 9 KHz, akkor a szornszédos rádióadó vételekor a músort sziszegó, sípoló hang, ún. interferencia zavar kísérheti. Irányító hatású antenna vagy a s ávszűkítés ad csak zavarcsökkentlést. A sávszú·kítés azonban a magas hangok elvesztését okozza.

.. Kneaztmoduláci6. Két, egymástól helyileg és frekvenciában is távol es6 két adó modu- , Jlclója egyil'lással keveredhet a terjedési út alatt. (Luxemburg hatás.) A gyakorlatban azonban gyakrabban előfordul, hogy a táphálózat 50 periódusa rnodulálódik rá a venni kívánt adóállomás músorára és a vevőkészülék ezt a zavart rádiófrekvenciá t kapj a. A Luxemburg hatást csökkenteni nem lehet. A táphálózat által okozott keresztrnodulációt (szekunder modulációt) zavarszaró kondenzátorral, a vevőkészüléknél pedig jó hatásfokú külső antenna használatával lehet csöklkenteni.

......U. A rádió & televizió vevökészfilék mlnt kfilsó zavarforrás vevőkészüléknek

is lehet olyan tervezési, felépítési vagy egyéb amely mlatt másik rádió vagy televízió vevőkés zülékben 7..avart okoz. tehát mint külsö zavarforrás jelentkezik. a) A visszacsatolt audion fokozattal múködő rádió túlzott visszacsatolásnál begerjed élt 6maga is rádióadó módjára sugároz. A vett állomái A

böáj ~.

•

előállított trekverlMa kGlönbsége, mlnt hallható tütty mind a saját, mind a szomszédos készülékeken is hallható zavar hang. Az amatörök által készített szuperregeneratív előtétek és vevő­ készülékeknél az önszaggatás miatt igen széles frekvenciatartományban keletkeznek zavarok. Az audionnál a helyes kezelés mellett begerjedés és így zavar nem keletkezik. A szuperregeneratív készülékeknél elöcsövet kell alkalmazni, telepről kell müködtetni és külső antennát nem szabad hozzá hasz.r.áln.i, - mert ellénkezö esetben a zavara nem szüntethetó meg.

vivófrekvencfája és az

ORION ATSOt

H.

ábra. Televízió vevökésztiléksorfrekvencia zavarának szurese hálózat fele. C,= 22 nF (750=), C2 = l nF (750 = ), L= Z-12.

B

b) Szup~r r~ndszerű vevőkészülékeknél - legyen az rádió vagy televízió - a helyi oszcillátor frekvenciája vagy annak felharmonikusai, esetleg az előállított középfrekvencia és annak felharmonikusai az antennán keresztül kisugárrodva eljutnak más vevőkészülékekbe. Amenynyiben a zavart vevő készülék helyi oszcillátor frekvenciája és a zavaró frekvencia között a különbség a hangfrekvenciás tartományba esik, úgy a különbségi h a ng, mint fütY.ülés hallható. Ha gyenge állomást hallgatnak, a zavaró frekvencia mÓdulációja is, tehát a zavart okozó készüléken hallgatott állomás műsora is hallható. A zavart csökkenteni lehet az oszcillátor tekercsek, KF és egyéb részek gondos árnyékolásávaL c) Televizió vevőkészüléknél a sorfrekvencia harmonikusai juthat· nak ki a hálózatra, vagy az anteonán keresztül a külsó térbe. Ez a zavar a rádiókon a hosszú- és középhullárnú sávokban bugyborékoló hang formájában több helyen - felharmonikusonként - jele~&tkezik. A zavar szűrés a televízió készüléknél a 14. ábra szerint történhet. A zavart vevő készüléknél jó hatásfokú a~.r.tenna szükséges. l~ Aramköri kapcsolók

A kapcsolók működésekor villamos szikra, ilietve áramhomlok keletkezik. Mindkét villamos folyamat rádiózavart okoz. A gyakori működésű kapcsolók jellemző zavarhanggal jelentkeznek. Az önmegszakitók a működési idejük alatt periodikus kattogást okoznak. Tiyen az egyenáramú csengő zavara is. A sorrend kapcsoló vezérli pl. a neon reklámokat. A fényváltozásokkal azonos időben jelentkező kattanásokat okoz. Az irányváltó kapcsolót a két irányban is forgó moto-

roknál aikalmazzák. Lifteknél és más nagy áramfelvételú motorotmál igen erös koppanó hangot okoz a működése. A centrifugális kapcsoló ·a forgó villamos gépeknél a fordulatszám behatárolását végzi. A gép forgási ideje alatt rendszertelen ütemű ropogás sorozat jelentkezik. A hő­ szabályozó kapcsaló fűtőtestek ki-be kapcsolását végzi. A közvetlenül kapcsoló bimetall rendszerű kapcsolók erős, rendszertelenül jelentkező ropogásokat okoznak. A távbeszélő készülékekben, alközpontokban alkalmazott hívómű (tárcsa), szelektorok, csengető, foglaltságjelző stb. jelfogók érintkezői a működésükre jellemző ütemben kattogást, ropogást okoznak. A távírógépek i.s a működésükre jellemző ütemű ropogást idéznek elő. A kapcsolók érintkezőjének anyaga lehet szilárd fém, higany, vagy szén. Az érintkezési felületek elszennyezödése, beégése esetén az áramkörl zárás nem történik meg tökéletesen és a gép rezgései miatt az áramkör szakadozik. Az ilyen hibás kapcsolók zavara igen erös lehet és a hang alapján azonosítani nem lehet. A villamos szikra zavara általában nagyságrendekkel erősebb, mint az áramhomlok zavara és így a zavar csökkentés is elsősorban erre irányul. Villamos szikra teljes megszüntetése ritkán oldható meg, azonban a csökkentése szikraoltóval lehetséges. A vezetéken terjedő zava-

1<-5

z-2

r~

-!- .L T

..~-

z-fO

-r-

~

l

l

l

l

l

Z·2

i

1--~.--r-·~

28

15. ábra. A kapcsolók zavarszúrésének m ódozatai. (A sorrend a:z egyre nagyobb hatásfokú szúrést is ;elenti.)

\ \ rakat a kapcsoló áramkörébe beiktatott fojtóf;dtercsekkel, a sugárzással terjedő zavarokat árnyékolással lehet megakadályozn!. A zavarszürésnek a. berendezés müködését, üzembiztonsá gát befolyásolni nem szabad, még akkor sem, ha valamelyik zavarszűrő elem meghibásodna. Ez igen fontos a kórházak, és egyéb laboratóriumokban alkalmazott gyógyszereket, vért és egyéb anyagokat tároló hőszekrényeinél. Az áramkörl kapcsolók zavarszűrése a 15. ábrán látható az egyre jobb hatásfokú szűrés sorrendjében.

13. Távíró és távbeszéiéi berendezések Ezeknél a berendezéseknél igen sok áramkörl kapcsoló van. Az üzem közben keletkező villamos szikrák által okozott zavarok csatolás és sugárzás útján jutnak el a vevőkészülékek hez. A zavarszűrést a zavart okozó érl ntkezőkr.él, kapcsolókná l, a 15. ábra ide legmegfelelőbb változatával végezzük el. Nagyfrekvenciás (URH)

~ -Jz {mAJ

r·J

•

'

16. ábra. Zener dióda impedancia lrorakterisztikája (a). Telefon alközponti jelfogó jellegzetes zavar&zűrése (b).

zavarszúrést külön alkalmazni a gyakorlat szerlnt <:Sak a távírógépeknél szükség€8. A távbeszélő berendezéseknél ha földelhető fém védődoboza van, ez megfelelő árnyékolást biztosít. A zawr erőssége az áramkörl induktivitások miatt fellépő feszültségcsúcstól függ. Kielégitő zavarcsökkenés érhető el, ha a feszültségcsúcsoknak az érintkezökre jutását speciális kristálydiódákkal (Zener dióda) megakadályo?..zuk. A diódával átkötött érintkezőnél a feszültségcsúcsot rövidre zárjuk. A 16-a. ábra Zener dióda karakterlsztikáját mutatja. A 16-b. ábra egy telefonközpontban működő jelfogó érintkezőjén~k zavarszűrését ábrázolja.

29

14. lvbegesztök Váltakozóáramú hálózatból transzformátorral vagy motor-dir.amóval törpefeszültséget (max. 24 V) állítanak elő. A hegesztőpálca és a munkadarab között létrehozott villamos ív hőhatása végzi a hegesztést. A munkadarab földelése miatt a hegesztési áramkör aszimmetrikus. A villal'l'lO! fv hegesztés közben nem állandó, hanem gyakran megszakad és ez okozza a rendszertelen, recsegő zavarhangot.

R".,o-_.......,...... O To------,

-----·+

l<e----+~

%-l

~----~~~Jo.,.,..l~

r._....,.,c_...,-e.:.....a.

17. ábm. TranBZ/OTmátoros (a) motor-dinamós (b) ívhegesztö .zavar-

szúrése. A zavarszures hegesztő transzformátornál a primer oldalon szekunder oldalon kondenzátorokkal történik: Hegesztődinamónál is az egyen-, mind a váltóá.ramú oldalon zavarszűrő kondenzátorok felelő zavarszűrést adnak. Ha a sugárzással terjedő zavarösszetevő kentésére is szük.ség van, akkor a helyiség teljes árnyékelását kell valósítani. (l'l. ábra.)

és a mind megcsökmeg-

15. Ponthegesztó Itt a hegesztés nem villamos ívvel, hanem a két összehegesztendő fémlemez meghatározott pontszerű keresztmetszetén áthajtott nagy áramsűrűséggel és mechanikai összenyomással történik. Ez a villamos folyamat zavart nem okoz, azonban ponthegesztőnél a hegesztés időtartama másodperc nagyságrendű és ezért a gyakori ki-be kapcsolás okoz kattogó zavart. A kapcsaló zavarszűrése szikraoltóval, és a hálózati transzformátor primer oldalára szerelt kondenzátorokkal történik. Fojtótekercs alkalmazása gazdaságtalan, mert a nagy áramerősség miatt igen nagyméretú tlekercset-...re volna szükség. 16. Szikraforgácsoló

A szikraforgácsolás petróleumfürdőben, egyenárammal történik. A megmunkálandó anyagot a pozitív, a profil elektróda rudat negatív pólu&ra kapcsolják. Az elektróda gyors eltávoladásával megszakított áram-

\

.

,.~-~----,

·~l~-~

,..l~li l SZIIrQ

r--

-----'--, l

l l

l

~J

18. ábra. Szikra.forgácsoló za.varszúf'éu (a). A hálózati szűrő egy fázisának n szar6je (b).

körben létrehozott feszültség csúcs villamos szikrát okoz, amelyen keresztül arányleg nagykapaci tású kondenzátor csoportok töltése egyenlítődik ki. A villamos szikra nagy hőfoka az anyag felületéről egy kis l'éteget elpárologtat, ami a felületek k özé befolyó petróleumban lehűl, lecsapódik, és az átadódó hőokozta folyadék cirkuláció kisodorja az érintkezési felületek közül. A villamos szikrák folyamatosságát önmegszakító áramkör kialakítással biztosítják. A zavar hangja rendszertelen, változó erősségű recsegés-ropogás. A villamos szikrát, amely a munká t végzi, csökkenteni vagy befolyásolni nem szabad. A zavarszürés tehát csak a zavarterjedés megakadályozására irányul. A vezetéses zavarterjedést a hálózatba iktatott LC szürövel, a .sugárzással terjedő zavarösszetevőket árnyékolt fülkével, helyiséggel szürjük. (18. át-ra.)

l1.

Ipari DacYfrekvenciás szlkra-l'enerátor

fvhegesztésnél, mint nagyfrekvenciás gyújtó kerül alkalmazásra. A hálózati feszültséget feltran szformálják 1-3 KV-ra és egy szikraközön 100 periódus ütemben nagyfrekvenciás rezgéseket állítanak elő, amelyet kondenzátoron keresztül a hegesztő áramkörre kapcsolnak. Ha a hegesztőpálcát közelitik az anyaghoz, és a távolság kisebb lesz, mint a szikraköz távolsága, a nagyfrekvencia itt fog záródni. A nagyfrekvencia által ionizált levegőrétegen keresztül a hegesztő ív i8 ki tud fejlődni és aránylag egyenletes lesz. Ilyen berendezéssel általában a színes fémek

3I

. ,.....,

-

------------

:z-2 19.

ábra. Ipari 1Ulgyfrekvenciás szikragenerátor szűrése.

(alumínium, réz stb.) hegesztésénél találkozunk. A zavar hangja erős, állandó sercegés. Ezt a berendezést csak teljesen árnyékolt rnunkateremben és a táphálózat felé LC szűrő alkalmazásával zavartalanítva szabad üzemeltetni. (19. ábra.) 18. Forgómechanikus

nagyfeszültségű

egyenirányító

Az ipa rban a gáz vagy levegő tisztításánál, portalanításánál nagyfeszültségű egyenáramra van szükség. Egyszerű és üzembiztos egyen-

•

1.1

•

SmH

L.z •IIJOmN ~.

32

áln'a. Forgókeresztes e01Jenirányító zavarszúrése.

Irányító az ún. "forgókeresztes" berendezés. A

megtelelő

feszültségre feltranszformált váltóáramot két szembenálló pólusra vezetik. A másik két pólusról vehető Ie az egyenirányított feszültség. A négy pólus között szinkron rootorral forgatott, szigetelő anyagból készült kereszt forog, amelynek két-két szomszédos csúcsa fémhuzallal van összekötve. A forgókereszt megfelelő beállításával félperiódusonként pólust cserélve összeköti a váltó- és az egyenáramú pólusokat. Ez nem fémesen, hanem a légrés miatt villamos szikra útján történik. A zavar hangja igen erős; állandó sercegő hang. A zavarszűrés elsósorban a pólusoknál beiktatott speciális tekercselésü (kapacitásszegény) és nagyfeszültségű, kb. 100 mH fojtótekercsekkel és a táphálózat felé LC szürővel történik. Ha a berendezés lakott környezethez közel működik, a teljes árnyékolás is szükséges. Ha az egyenfeszültség kismértékű csökkenése megengedhető, fojtótekercsek helyett soros 5-10 KD-os ellenállások is alkalmazhatók. (20. ábra.) Forgókeresztes egyenirányítókkal régi típusú röntgenkészülékeknél is találkozhatunk. 19. Forgó villamosgépek A rádiózavarok nagy részét olyan berendezések okozzák, amelyek villamos rootorral (dinamóval, generátorral) működnek. Minden forgó villamos gép, amely kollektoros-szénkefés, üzemközben a folyamatos kollektor áram ingadozás, áram megszakadások által okozott kefe szikrázás Iniatt rádiózavarokat termel. E típusoknál állandó terhelés és a kefék helyéS betlllítás óval rninimólisra csökkenthető a kefe szikráuís. A zavar hangja motor fordulatszámára is jellemző sivító, recsegő hang. A keteszikrázás által okozott zavar kondenzátorokkal szűrhetó. A kondenzátor értékének megválasztása a teljesítmény (lóerő, watt), az áramnem, a földelési és érintési viszonyok stb. figyelembevételével történik. (21. ábra.)

-

+

N

R

O

z-6

b)

Q .J

!f. ábra. Kollektoros villamos forgógép zavarszúrése a keféknél (a) és a bevezetési pontnál (b). 33

A esmzógydrús-szénkefés gépeknél a keteszikrázás nem elkerülhetetlen kisérő jelenség. A kifogástalan mechanikai állapot heJyreállításával a keteszikrázás ás így a rádiózavar is, zavarsz.űrők felszerelése nélkül elbárftható.

10. Felvoncik

#. f.Jvon6 berendezéseknél avart okozhat a .nlarooe motor, ha ~ konektoros szénkefés típusú. A kapcsolók (irányváltó, gomb veJ,érlés) ál e&Véb secédáramköri részek, vagy földetési rendellenességek miatt is keletkezhetnek zavarok. A zavar hangjában a motorra jellemző néU\1 uraLkodik.

t-1 i. ~

.~-''

-22. 4bra. E011en.áramú (a) és váltóáramú

(b)

felvonómotor

zavatt-

szűrése.

A motur által okozott zavart kondenzátorokkal szúrjük. A nagy motoroknál még a késes kapcsolóknál is szükséges kondenzátorokat felszerelni. Egyenáramú, mellékáramkörű motornál a zavarszűrő kondenzátort az állórész szorítóira kötött l k.O 100 W védő­ ellenállással védjük meg a m egszakításkor fellépő feszültségcsúcs hatásától. (22. ábra.) A kapcsolók és egyéb rendellenességektől származó zavarokat nem zavarszúrövel, hanem a hiba rend·behozásával kell megszüntetnL teljesítményű

Z1. Fogfúró berendez&ek

A fokozott életbiztonsági követelmények mia tt még földelt berendezés esetén is a zavart okozó kollektoros-szénkefés motor keféire csak 3x10 nF zavarszűrő kondenzátor egység szerelhető. Ha ez kevés szűrési eredményt ad, caak fojtótek_e rcsekkel vagy LC szűrővel szabad további zavanzúrést végeznünk.. (23. ábraJ

•

23. ábra. Fogorvosi fúrógép zav~r­

szú.rése.

2Z. Pénztárgépek, számológépek E gépeknél a főár~körú kollektoros szénkeféa motor túlfutá.sát, fordulatszám behatárolását centrifugál kapcsoló végzi. A motor zavarán kívül ez a kapcsoló is erős zavart okoz. A zavarszűrés a hálózatba kötött LC szúrővel történik. Gyakran az URH sávban is szükséges zavartaJanitás miatt a centrifu"ál kapcsolóBál ia kell zavarszűrőket szerelnünk. C24. ábra.)

24,

4bre~.

Centri/U{Iál kapcsol6B motorolc

~:~~varuúrlre.

23. Kékfény besugárzó (Vió) A táphálózatból önrnegszakítással kb. 25 periódus ütemben villamos &zikrákat, tehát nagyfrekvenciás rezgéseket állítanak elő. A nagyfrekvenciát egy soros rezgőkör induktivitásáról veizik le é$ Tesla transzformátorral 10-30 KV feszültségre emelik. Gáztöltésű elektróda segítségével a betegre nagyfrekvenciás szikra kisülések et visznek, amely a fejlődő ózon oxidáló hatására a bört szárítja. Elsösorban a kozmetikusok használják. A zavar hangja folyamatos, de változó erősségű igen erős recsegés. A vez.etéses zavar szúrése a hálózat felé beiktatott LC szűróvel tört41ük. A sugárzással terjed6 zavar részleges ámy~kolwal esökkenthetó.

35

z-15

VI

(!) ~ltlg

25.

ábra.

Kékfénybesugárz6

RF. zavarszúré8e.

Leggazdaságosabb megoldás, ha rnind a kozmetikus, mind a beteg testét fémes kapcsolatba hozzuk a 3x10 nF (Z-5) zavarszűrő konder.zátor által képzett nulla potenciállal (villamos középpel). Ezáltal a zavar sugárzásában legaktívabban részt vevő két nagyfelületű test végzi a részleges árnyékolást. Ha az URH sávban is szükséges a zavarszűrés, a berendezést árnyékolt fülkében kell üzemeltetni. (25. ábra.) ~

%4. Röntgen A röntgen sugarakat előállító röntgen cső egyenfeszültséggel mű­ ködik. Ha az egyenirányítás for gókeresztes egyenirányítóval történik, teljes árnyékolás és az előbbiekben ismertetett zavarszúrók alka lmazása szükséges. Ha az egyenirányítás ventilcsővel (diódával) történik, vagy ha a röntgen cső váltóáramú anódtáplálást kap és így saját maga végzi az egyenirányítást, gyakori, hogy szekunder modulációt okoz és 50 periódusú zavar hallható a rádióvevőkön. A zavar szűrése a hálózati oldalon bekötött zavarszűrő kondenzátorokkal történik.

•

%5. Zeileis

Egyenárámról táplált elektróda és a beteg testrésze között nagyfeszültséggel (igen kis áramerősséggell__ ionizációt hoznak létre. A zavar hangja igen erős állandó sercegés. Kielégitő zavarszűrés csak a helyiség árnyékolásával és hálózati szúrövel oldható meg. 26. Ideggyógyászati villanyozó erős zavar csak a helyiség teljes árnyékolásával és meghatásfokú hálózati LC szúrőkkel kielégitő.

Az igen felelő

21. Szikraközös diathennia

A hálózati feszültséget transzformá torral KV-os nagyságrendűre emeli és szikraközön félperiódusonként villamos szikrával nagyfrekvenciás rezgéseket állít elő. A több amper erősségű nagyfrekvenciás energia

~,;'

a beteg testrészen "fémesen" átvezetve ~lsó melegítést okoz. A b>zmetikák hajszál eltávolítására használt ún. epilláló diathenniája is gyakran szikraközös kivitelű. A zava r hangja egy állandó, erős sistergés. A zavarszűrés céljából a berendezést á rnyékolt helyiségben és hálózati szűrővel kell üzemeltetni

28. CsógeJierá&Grok A színuszos rádiófrekvenciás rezgéseket az ipar és a gyógyászat ls felhasználja. Az iparban induktív úton (örvényárammal) fémet olvasztanak, acélt edzenek stb. - illetve kapacitív úton (eltolási árammal) müanyagot olvasztanak, hegesztenek stb. A gyógyászat - a diathenniához hasonlóan, de nem vezetéses, hanem kapacitív úton - belső melegítésre használja. l·

pV

--

.tlftft

6o1 omba -

szint Nor~-

250+------....

1/XJ

so

-~

26. ábra. Szinmzos nagyfrekvenciás generátOTOIC megengedett zavarkapocsfeszültsége. (A goromba azint érvényes aem lakott területeken, ha a vételi távolság

>50 m.) A csógenerátor 50 VA feletti villamos energia felvétele esetén csak a részére kijelölt frekvencia tartományokban - az ún. ipari frekvenciák valamelyikén - dolgozhat. Zavarszürésre nincs szükség, ha a berendezés az ipari frekvencia tartása mellett az odavonatkozó egyéb elő­ írásokat is teljesíti. Az 50 VA-nál nagyobb fogyasztású berendezés, ha nem az ipari frekvencián dolgozik, csak árnyékolt helyiségben és megfelelő hálózati szűróvel üzemeltethető. A zavar-kapocsfeszültség és térerősség határértékeit a 26 és 27 ábr~ diagrammjai mutatják. Az ipari frekvenciá k és elóírások: l. 13,56 MHz ±0,05% 2. 27,12 MHz ±0,60°/o 3. 40,68 MHz ±0,05°/o 4. 461,04 MHz ±0,200/o

•

'

N-szinl 20 n~

Hh

20m

••

Z?. ábra. Szinuszos 1Ul.gyf-rekvencl6.sgene-ráto-rok

megengedett zava-rtéf'-

e-rőssége.

Az ipari frekvencián dolgozó berendezések üzem közbeni, a terhefrekvencia változása a sávszélességnek egyharmad részét vehetik igénybe. Az ipari frekvenciákon kívül eső felharmonikusok maximális értékei - a 27. ábra szerint - 50 pV f lO m. léstől függő

29. PVC begeszt6 Ipari, kapacitív melegítő. Háziiparszerúen, a lakásokban üzemeltetett berendezés. a 20-40 MHz-es frekvenciatartomány valamelyik frek• venciáján működik. A televízió sávokban okoz kellemetlen zavart az alapfrekvenciája, vagy valamelyik felharmonikusa, illetve vadrezgése. A zavar a televízió készülék éppen vett csatornáján, vagy a KF sávján, de mindkét esetben az antennán keresztül jut be a kés zülékbe. A PVC hegesztő v á ltóáramú anódtáplálás vagy egyutas egyenirányítás esetén a TV képernyőnek csaknem felét kitöltő, vízszintes fekete csíkot okoz. Kétutas egyenirányítás esetén az anódfeszültség 100 periódusú búgó feszültségének megfelelően kettő fekete-fehér csíkot okoz. A csíkok átmenete nem éles, gyakran a fekete cs íkban függöleges jellegű, de mindig változó, hullá mzó mintázat látható. A PVC hegesztő üzemideje 1-2 mp. A gyakori ki-be kapcsolás miatt a hangban kattogás és képkiugrás is jelentkezhet. Rádió vevőkészülékeknél gyakran megfigyelhető a hegesztő ál tal okozott keresztmodulációs - 50 periódusú - búgás. Az alapfrekvencia és a harmonikusok által okozott zavar megszúnik. ha a berendezés az Ipari frekvencián és az ottani előírások betartásával működik. Ezek a szigorú ·követelmények öngerjesztett oszclllá~8

torral nem teljesfthetók Altalában kristály eszeillAtoros vezérl6 egységgel meghajtott teljesítmény végfokozat szükséges, továbbá mind a hálózat, mind a hegesztőpáka áramkörébe felhannonikus szúrőt kell beiktatni. Az anódtáplálás csak egyenáram lehet. Ongerjesztett oszcillátorral és nem az ipari frekvencián működó berendezés csak árnyékolt fülkében üzemeltethető.

• poAG

28. áb1'a. PVC

hegesztő

RF. Z4Var szúrite.

A berendezés üzemkapcsolójának (lábkapcsoló) zavartalaortása ha az anódtranszformátor primer áramkört kapcsolja- szikraoltóval (Z-3) és fojtótekercsekkel megoldható. Sok konstrukcióban a nagy negatív rácselőfeszültséggel való "leültetést" is alkalmazzák, ahol az üzemkapcsaló zavara jelentéktelen. Az 50 periódusú keresztmodulációs zavart a berendezés egyenirán}·itása okozza. Legerősebben a váltóáramú anódfeszültséggel múködő hegesztőknél tapasztalható. A zavar szűrése a hálózati csatlakozásnál felszereJt zavarszűrő kondenzátorokkal történik. (28. ábra.) Az ipari induktív melegítóket ál talában zárt gyártelepeken ü?.emeltetik. és a tapasztalat szerint az általuk okozott zavar nem jelentős. 30.

Spektro~

Különtéle anyagok (általá ban fémek) alkotó elemeinek megállapítására szolgáló berendezés, ahol a villamos ívben elgőzölögtetett anyag alkotó elemei által kibocsátott különbözó hullámhosszúságú (színű) fénysugarak alapján határozható meg az alkotó elemek és azok mennyi~e. A színképelemzés alkalmával a villamos ív rövid időtartamú i.smétlódó. A zavar hangja ennek megfelelöen periodikus erős recsegés. A széles frekvencia sávban jelentkező erős zavar csak árnyékoló helyiségben történő üzemeJtetéssei és hálózati szúrők egyidejű alkalmazásával csökkenthető. 31. Ultrahang készülék A gyógyászatban használt u.Itrahang készülékekben a csóJ:!enerátorral elóállítótt elektr~mágneses rezgfst kvarckristállyal alakítják át mechanikai rezgéssé. Ezeknél a készülékeknél az elektromos rezgéseknek

39

a hálózat felé, tlletve a térbe való kijutását megfelelő konstrukcióval és felépítéssel akadályozzák meg. Ezek a készülékek zavart nem okoznak. Az iparban használt ultrahang készülékekról hasonló tapasztalataink vannak. · 3%. Orvosi URH besUJtárzók

Az egészségügyi intézmények igen sok egy vagy két csóvel megépí-

tett, öngerjesztett oszcillátor kapcsolásban működő nagyfrekvenciás generátort üzemeltetnek. Ezeket a berendezéseket a fizikotherápia, nőgyó-

19.

ábra.

Egycsövű,

öngerjesztett 01'vosi URH besugárz6.

F

L, is L2 •nzgt/ltiiri h.,.rn,i> 30. ábra. Kétcsöves, öngerjesztett orvosi URH besugárzó.

gyászat, valamint a sebészeti miító használja. A besugá·rz6k közill a Sieroens típusúak 50 MHz, az EMMKSz gyártmányok 27 és 36 MHz, az OMES típus 36 MHz, az egyéb kisipari és az igen régi gyári készitmények pedig a legkülönbözőbb frekvenciákon dolgoznak a 15-55 MHz-es sávban. A lü0-500 wattos kimenő teljesítményű besugárzók a váltóáramú anódtáplálás által okozott frekvencia moduláció miatt az alapfrekvencián kívül széles sávban állítanak elő kisebb energiájú frekvenciákat is. Igen nagy és erős a felharmonikus tartalom. E berendezések üzemi ideje 10-20 perc. A PVC hegesztőhöz hasonló elvi felépítésű berendezések zavara is hasonlít arra. Televízió zavart okoz az alapfrekvencia és a felharmonikusok, valamint az egyéb előállított nagyfrekvenciás rezgések. A zavar képe a fél képmezőt letakaró vízszintes fekete sáv, - a zavar hangja 50 periódusú búgás. A közelben működő rádióknál zavart okozhat a berendezés által okozott keresztmoduláció is. Az URH besugárzó televízió zavart nem okoz, ha az ipari frekvenciák egyikén és az összes odavonatkozó előírásokat teljesitve működik. A keresztmoduláció zavartermékének a háló zat felé való terjedését zavarszűrő kondenzátorokkal lehet megakadályozni. Az Egészségügyi Minisztérium intézményeinél üzemeltetett besugárzóknál - gazdasági okokból - ideiglenesen meg van engedve, hogy az öngerjesztett oszcillátor kapcsolásban rnüködő típusokat a 40,68 MHz ipari frekvenciára, a rezgököri tekercsek kicserélésével, illetve megváltoztatásával áthangolják. (29-30. ábra.) Természetesen az így áthangolt besugárzó nem elégíti ki az ipari frekvenciáknál közölt egyéb előírá­ sokat. Gyakran tapasztalható, hogy az igy áthangolt besugárzó a közelben működő és kicsi antenna feszültséggel dolgozó televíziókat továbbra is - bár kisebb mértékben - zavarja. Ennek oka az, hogy a televíziók KF védettségenem elegendő, hogy abesugárzó váltóáramú anódtáplálása rniatt előállított és a KF sávban jelentkező frekvenciákat kellő mértékben csillapítsa. Ilyen esetben a vevőkészülékeknél kell gondoskodni a KF sáv nagyobb csillapításáról az antenna körbe beiktatott szűrővel.

r-------------------:'-----, l

'

L

l

~l l \ l ~ l

l

"L~---

1.·~-

31. ábra.

Higanygőz

egyenirányitó

zavarszűrése.

41

Zárt, légritkított üveg- vagy vasedényben higanykatód, az edény részében - szigetelve - anódok vannak elhelyezve. A váltakozóáramot a katódtól az anódig a higanygözök vezetik, ellentétes irányban áramvezetés nincs. Nagy teljesítmények egyenirányítására alkalmazott, jó hatásfokú, de mint zavarforrás igen kis belső ellenállású. A zavar hangja a hálózattal modulált búgás, amely főleg rádión a Hb és Kb sávokban jelentós. Zavarszürése a 31. ábra szerint történik, kondenzátorokkal és foj~ tekercsekkel felső

3f. Közvilágítási

higanygőz

lámpa

Lényegében egy kvarccső, még egy fluoreszkáló burába helyezve. amelynek bevonata az ibolyántúli sugarak nagy részét látható fénysugarakká alakítja át. A lámpa a külön hálózata ellenére is jelentős kereszt. modulációs zavart okoz a rádiókban. A zavar szürése a 32/a ábra szerint történik. 35. Kvarclámpa

tv alakú kvarccsó, mindkét végén fémelektróda és benne kevés higany van. Mind a két félperiódusban a magas hőmérsékletű ionizált hi ganygőz erős ibolyántúli fénysugarakat termel A zavar hangja 100 neriódusú és főleg a rádiósávokban jelentkezik. A zavar szűrése a 32/b ábra szerint történik.

%-2

O 32. ábra.

•

o-----• Közvilágítási

l

higanygőzlámpa zavarszúrése lámpa zavarszűrése (b).

(a).

Kvare-

36. Neon reklá.mcsö Uvegcsö, nemes gázzal töltve. A két végébe forrasztott elektródákra nagyságú feszültséget kapcsolva az ionizált, gerjesztett gáz, a gázra jellemző színű fényt ad. Az okozott rádiózavar nem túl erős, azonban gyakori a n agyfeszültségű áramkör szigetelési hibáj ánál keletkező .,átszúrás" erős, 100 HZ zavara. A normál rádiózavar csökkentése - ha szükséges - fojtótekercsekmegfelel ő

.

o

33. ábTa. Neon 1'eklám zavaTSzúr~u.

kel történik. Az átszúrás, zárlat megszüntetésével a zavar is megszúnHt. A villogtatós reklámoknál a kapcsolók á ltal okozott zavart szikraoltó-val, fojtótekercsekkel lehet szűrni. (33. ábra.) 3'1. El'ósáramú

nagyfeszültségű fénycső

A neon reklámcsóhöz hasonló felépítésú, világítási célokra szolgáló, fehér fényt adó berendezés. Argon gázon kívül kevés higanyt is tartalmaz és az üv,egcső belső fala fluoreszkáló anyaggal van bevonva. E berendezés zavara és annak elhárítása azonos a neonnal.

38. Erösáramú. kisfeszültségü fénycsó A teljesítménnyel arányos hosszúságú (felületű) üvegcsó, bels6 fala fluoreszkáló anyaggal bevonva és argon gázzal, pár csepp higannyal töltve. A cső két végébe emittáló réteggel bevont wolfram izzószál vaD

11210to

34. áb1'a. Gyújtófejes (a) és oyújtótranszformátoros (b), fémsugárvetiJI t~nJJcső zavaT.szúTése. (Z-7)

beforrasztva. Ha az izzószálakat felizzítjuk, a kilépó elektronok segítségével már a hálózati feszültségről begyújt és fennmarad a gázkisülés. Az izzószálak egyben a fénycső elektródái. A felizzításukat a bekapcsolás után gyújtótranszformátor, vagy ködfénylámpa (glim) gyújtó végzi. A fluoreszkáló anyag összetételétől függ, hogy az ibolyántúli sugarak láth ató fénnyé való átalakítása során a fehér fény milyen árnyalatot kap. Hét árnyalat van a rózsaszíntől h hideg-kékig. A rádió vételi sávokban okoz 50 HZ-es búgó hangú zava.rt. A zavar szúrése kondenzátorokkal történik. (34. ábra) Ha nincs fémből készült fényvető, a fénycső alá keskeny fémszalagot kell szereln ünk és a zavarszúrő test ágát ide kötjük. Ha a sugárzással terjedő zavarösszetevőt is csökkenteni akarjuk, fém ,,szúnyoghálóból" készült harisnyát húzzunk a fényesőre és erre is kös.sük rá a zavarszűrő test pontját. 39. Közút i villamos és trolibusz A rádiózavart az egyenáramú, főáramkörű villamos motorok és a felsővezeték-áramszedő között keletkező villamos szikrázások okozzák. A régebbi tipusú villamos kocsiknál a legerősebb zavart a ,.lyra" áramszedő okozza. Ezt a zavart az újabb kocsiknál alkalmazott "ollós'~ mechanizmus, szén vagy széntartalmú csúszó betétek alkalmazásával, továbbá a felsó vezeték "ütésmentes" felfüggesztésével kielégitő mértékig lecsökkentették Az üzemeltetést segítő és biztosító egyéb berendezések - indítást jelző berregő, fordulást jelző villogtató, útkeresztezések villogó jelzőlámpája stb. - kapcsotói is okozhatnak esetenként zavart. A villamos zavarhangja a sebességre jellemző magasságú motorhang és ,-ecsegések.

A motorokra szerelt zavarszúrő kondenzátorok hatása a zavarforrás kis belsőellenállása rniatt csekély. Fojtótekercs a nagy indulási áramerösségre való méretezéskor adódó nagy méretek és a tetemes költst.g~k miatt nem gazdaságos. Egyes különösen zavart szakaszokon az oszloponként a felsö-vezeték és föld közé bekötött 1~-tF 6 A. kiolvadó bizto. sítékkal ellá tott zavarszúrő kondenzátor jó zavarcsökkenést ad. A trolibusznál zavart okoz a motor és a kapcsoló jelfogók. A trolibu~ lyra árarnszedöi hosszú, rugalmas k·a rú és szénbetétes. Ez a konstrukció igen kis zavart okoz. A motor és a jelfogók által okozott zavarnak a felső vezetékre való Itijutását és szétsugárzódását 2 db fojtótekerccsel akadályozzák meg. 40. Robbanómotorok gyújtógyertya zavara A gyújtógyertyáknál 7-30 kV feszültséggel villamos szikrát hoznak létre a hajtóanyag robbantására. A zavar elsősorban a televízió és URH rádió sávokban jelentkezik, mert a gumikerekű jármű fém alváza, karosszériája méreteinél fogva ezeket a frekvenciákat sugározza nagymértékben. A zavar hangja a fordulatszámnak megfelelő ütemű ropogás. A képernyőn vízszintes csíkok villannak fel. A zavarszarés a gyertyák kábelcsatlakozásánál beiktatott soros ellen-

1

állásokkal t6rténik. Ha a gépkocsiban fs van rádió, a nagyobb hatás.. fokú szúrés miatt az elosztófejnél további ellenállásokat kell f~lszerel­ nünk és gyakran a gyújtókábelek árnyékolása is szükséges. (~. ábra.)

~~ö~nó

,....__-o JI.

~~

JS.

ábra.

N~oyhengere..

Qépkocst zavarszúrése. R= Sk O ± 20% 41. Autóbusz

•

A Diesel-motoros autóbuszokban üzemelő rádiót a gyújtás nem zavarja, de egyéb villamos berendezések, úm. a töltö dinamó, a dinamó kapcsolója, a szellőző-fűtő motor, az ablaktörlő motor, a fordulásjelző villogtató, a jelzőkürt, a kilométer számláló, az üzemanyag jelzőmű­ szerek potmétere stb. zavart okozhatnak. Elsőrendű fontosságú, hogy a külsó botantenna a kocsi terében tökéletesen árnyékolt legyen, továbbá a rádió és a vibrátoros nnódpótlója is zavartalanitott és gondosan árnyékolt legyen. Valamennyi zavarforrás a törpefeszültségú, egyenáramú áramforrásról van táplálva. A tá pvezeték és a test közé kötött kondenzátor- amelynek értéke szabadon megválasztható - megfelelő hatásfokú zavarszű­ rést ad. A kondenzátorokat a zavar keletkezési helyhez k özel kell, minden zavarforrásnál felszerelni.

ez.

Hajók

A fém (vas) hajótest miatt szoros csatolás lép fel a znvarforrás és a vevőkészülék között. A robbanómöt·Jrok Diesel-típu súak. Az egyen- és váltóáramú kollektoros dinamók és motorok okozzilk o zavarok legnagyobb részét. Itt is nagyon fontos, hogy a vevőkészülékek részére jó hatásfokú és rövid, árnyékolt levezetésú antenna legyen készítve. A zavarszúrés kondenzátorokkal tönénhet, de a jobb hatásfok elérésére fojtótekercseket is gyakran alkalmaznunk kell. A fojtókat tanácsos minden esetben árnyékoló dobozba szerelni. Nagy áramerősség esetén fojtótekercs helyett a zavart szállító áramköri szakasz több pontjan - áramfej l esztő. elosztó biztosító tábla stb. - további kondenzátorokat lehet felszerelni. Ezt a jó ..földelÉS" teszi lehetövé. '-16. ~

36. ábra. Hajón

üzemelő

rádió zavarmentesítéae.

13. Vftlamos fűtölestek zavara

A

vlllam~

fútótestek a hálózat és szerelvényei által felvett á; bor-

l!ozott rádiófrekvenciákat a h álózati 50 periódussal modulálják (szekun-

der tnoduláció). Ez akkor következik be, ha a fűtőhuzal rnáanesezhe~ anyagból készOlt é$ üzem közben nem haladja túl azt a h6fokot, ahol fl mAineses tulajdonságai megszűnnek, illetve jalentósea ~

lití/J

'*"'~

a

j

!

o

l

$'

l

l?

,

) Cl_

J. l

••

~= ::= t= t %-ll

i

l l

' !

l l

lJ

•.

\_

A zavar keletkezésének oka a reverzibilis permeabilitás. Ha nem mágnesezheló fűtóhuzalos berendezés m üködésekor is hasonló zavart tapasztalunk, a zavart a különböző anyagok csatla kozásánál a nagy áram· .sűrűség Iniatti ~ések, oxidálódások Iniatt keletkező egyenirányító hatás okozza. A zavar hangja búgás, amely a rádión, a múködő ad~ állomásoknál, azok hangerejével arányosan h allható. A zavar szürése a villamos fűtőtest nagyfrekvenciás (kondenzátorral történő) rövidrezárásával végezhető el (37. ábra). Ha a zavart beégett. rossz érintkezés okozza. a hiba rendbehozásával megszüntethető. 44. Sdatlkus zavarok

Bármilyen, földtől szigetelt fémtárgy, szerelvény, veZétékrendszer elektromosan feltöltödhet. A feltöltődés származhat dörzselektromosságból, erősáramú áramkörök vezetékeiból csatolás útján, a nagy térerejú (helyi) adóállomások teréből, a légkö ri villamosság erőteréből stb. A töltések kisülésekor keletkezik a recsegő zavarhang, ha az villamos szikra útján történik. E zavart nem szúröeszközökkel szúrjük, hanem vagy a feltölt6dést akadályozzuk meg a fémtárgy leföldelésével, vagy a kisülést akad~yoz­ zuk meg jó szigetelés, kellő távolság biztosításával a kisülési pontok körott.

45. A világítási hálózatból származ() zavarok Légvezetékes há lózatnál tapasztalható, hogy a kilazult, füst,;ti zoktól

oxidált kötések szeles időben recsegést"ropogást okoznak. Gyakori, hogy a rossz kötés egyenirányító tulajdonságai miatt a hálózat Altlll fC'lvett nagy térerejű a d óállomások rádiófrekvenciáját a hálózatról 100 Hz-el m egmodulálja. A falba épített vezetékek elöregedett, vagy átnyirkosodott szigt>telése zárlatot, földzárlatot okoz. A zavar a rádiósávokban tapasztalható, állandó, de rendszertelen recsegést és a telj~ sávban folyama· tosan hallható hálózati búgást okoz. A kötéshibáktól származó recsegés-ropogást és a keresztmodulációs zavart, valami nt a zárlat által okozott zavart nem zavarszűrő szereléssel, hanem a kötések rendbehozásával, a zárlat megszüntetésével hárítjuk el; 46. A nagyteszültségü hálózatokból származó zavarok

Hazánkban a villamosenergiát szállító légvezetékek sok helyen a lakott környezeten is áthaladnak A repedt porcelán szigetelök felületén haladó kúszóáram a repedésnél villamos szikra formáj á ban zárja áramkörét, másodpercenként százszor. A zavar hangja ennek megfelelően 100 Hz és harmónikusai. Az oszlopok tetejére a vezetékek fölé szerelt védőföldelés minden oszlop vasszerkezelén keresztül vagy külön foldeléssei földelve van. H a a földelésben folytonossági, vagy érintkezési hiba van, akkor a védőföldelésen folyó - a z <.lramvezetékekböl kapacitív úton átvett - áramok is villamos szikrán át záródnak. 17

A zavar elhárítása a repedt porcelán szigetelók Iecserétésével, Uletve a védőföldelés hibájának rendbehozásával történik. A nagyfeszültségű vezeték, rnint zavarforrás kis belsóellenállású, ezért a zavar helyeknek (egy időben több is lehet!) felkutatása nem könnyú feladat, mert azok ~tól nagyobb- több km-es- távolságra is lehetnek. C'J. Zavarelhárítás a

vevőkészülékeknél

Ha a zavarforrásnál a zavar elhárítása nem lehetséges, vagy ha a zavarszúrés hatása a készüléken nem klelégító, kerül sor arra, hogy tov~bbi zavarcsökkentést a készülékeknél végezzünk. G) 1Udi6vevőkészülékeknél:

A hálózaton érkező zavarokat zavarszűrő eszközökkel, a 38. ábrán k6zölt valamelyik rnódozattal csökkenthetjük a kívánt mértékben. Az antennán érkező zavarokat jobb hatásfokú (tető-) antenna építésével, vagy a már meglevő antennának megjavításával, átszerelésével, árnyékolt levezetés alkalmazásával csökkentjük, illetve a hasznos jelet, a jel/zaj viszonyt javítjuk meg. Az antennába zavarszűrő eszközöket akkor célszerQ alkalmazni, ha a zavar keskeny .sávú és a vételi sávokoo Ot

38. ábra. Rádióvevőkészülék hálózati bemenetének kondenzátOf'OS (a), klt fojtótekercses (b) és LC szűröa (c) zavarszúrése•

. 39. ábra. Rádióvevőkészülék antennaköTi zavarszűrói: zárókör (a), szfvókör (b) és aluláteresztö a Hh és Kh sáv (c) zavarmentesítésére.

•

~ pArhuzamos rezgókörök (hullámcsapdák) az egy frekvencián sugárzó zavarokra hatásosak. A z RH zavarok at megfelelóen !Mnttaett alUláteresztő azúrővel csökkenthetjük. (39. ábra.) A konstrukciós, építési hibák és rende llenességek miatt jelentkező zavarokat a hiba kijaYításaval háríthatjuk el. A gondos ámyékolá*>kkal

ldvUl ft.ft. Soroi

és a megfelelö szelektivitás biztosításával csökkenés.

elérhető

a szükséges zavar-

b) Televizi6vev6készü.Zikeknél:

A hálózaton érkező zavatokat a gyirilag beszerelt l c!b 22-100 nF. 1Öntöl6 kondenzátor jól sz~ti. Az lkltf!nnán érkező ~kenysávú zavarokat hangolt (méretezett) vezetékcsonkkal szúrhetjük. A KF és a videó sAvba tartozó zavarok ellen kb. 45 Mlh határfrekvenciájú felületáteresztő szűrővel Véde kezhet ün k. totO. ábraJ 0.)

1'V

-...- A

h.Jrv

A

Q

li

IfJ. 4lw4. 'Televízi6veveókészülék antennaklWt zavarszú.T6i: 11yi tot t (a), rövidTezáTt (b) 240 ohmos szalagkábelcsonk és 240 ohmos KF szú.Tő (c) kb. 45 MHz. ha.táT[rekvenciájú, 40 dB. csillapítású.

CS. Amatör ndl6adók. A KPM 225.000/1949. számú rendelet 17. § 6. pontja értelmében az cmgedélyesnek ,,mfnd a sajá t állomúán, m.ind r>ed!g a köl'l'\y~kbelt r á dlc).. músorvevc5 berendezéseken a zavart okozó tényezőket. • • meg kell SZÜJI"o

tetnie,"

Amatőr

ad6állomás zava rt okoz, ha: f«\rezési vagy építési hibák mlátt erősítő fokozatai begerJednek ~Js vadrezgéseket (ulttat ézgéseket) ál.U...tanak eUS,

az oszcillátor fokozat fr~kvenciája, a sokszorozó fokozatok frekvenciája, az adási frekvencia. vagy ezr:knek harmonikusai és az egymással létrehozott kombinált ft'ekvenciák közül valamelyik a vételi sávokba esik, az adóáüomás táviró üzembell ,.ke.mén.y" ·jeleket ad.

l

l

L~

••

-41. áfmL Ametőr rcidlóadó za"'anziíro~: Ellenállással csillapított rodrezgésgátló fojtótekera (a). Két fokozat közötti felharmónikm szűró (b). Tápvezetékek szűróje (c). Felharmónikus szűrő koaxiális antenna tápvezetékhez (d). Felhnrmónikus szűrő szimmetTikus antenna tápveil~ tékhez (e). OIBT l. TV csatornára méretezett sávszűrő szimmetrikus antenna ~téklaa lll- Itiortile biUenq,ti zavarazúréBe ({.ü.

50 .

A zavarok megszúnése érdekében az adóberendezésnél:

- a vadrezgések megakadályozására a csövek vezérlőrács, anód 6s a9egédrácsnál 33-100 ohmos köszörületlen rétegellenállásra csévélt 3-10 menetes tekercseket iktassunk be (41-a. ábra), - az oszcillátor fokozatot alacsony frekvenciára állftsuk be és ldl anódfeszültségről

működtessük,

feszültségkétszerezó fokozatokkal állítsuk elő az üzemi frekvenanódfeszültségről múködtessük, - a végerösítő és a meghajtófokozata között alkalmazzunk felhar. monikus szúrést szúrővel (41/b. ábra), - a készüléket fémdobozba épitsük, az egyes fokozatokat egymástól árnyékoljuk el és a rajta átfutó vezetékeket átvezetőkondenzátorok­ kal csatlakoztassuk. A külsö vezetékeket árnyékolt kábelen vezessük & szúrőn át hozzuk be a készülékbe (41/c. ábra). - az antenna tápvonalban felharmonikus szúrést alkalmazzunk (41/d és 41/e. ábra), - az antennakörben a különösen védeni kívánt sávra (pl. a 49-56 MHz-re) méretezett szúrőt alkalmazzunk (41/f. ábra). - a távíró üzemmódnál jelentkező zavarokat zavarszúrókkel, "lágy" jel kialakításával szüntessük meg (41/g. ábra). A fenti zavarmentesítések a TV sávokban igen hatásosak. Hangfrekvenciás erősítőnél (mozierősitő, magnetofon stb.) okorott u.vttrás esetén az erösítő bemenetének az árnyékolása nem megfelelő. Ennek a rendellenességnek a rendbehozása azonban már az erösítő tulajdonosát terhell -

ciát. és ezeket is kis

Zavarszúrók szerelése a) Zavarszűrőket csak olyan villamosberendezésre szerelj ü nk, amely mind mechanikai, mind elektromos (szigetelési) szempontból kifogástalan. üzemképes állapotban van. b) Szerelés előtt a berendezést áramtaJanítsuk és erről múszerrel vagy más megbízható eszközzel győződjünk is meg. c) Csak kifogástalan kivitelezésú, lehetőleg gyári készítésű zavarszűrőket szereljünk. A zavarszűrő kondenzátorok max. értékét az érintésbiztonsági előírások figvelembevételével válasszuk meg. Nem földelt berendezéseknél a hálózat és géptest közé 5 nF. kondenzátornál nagyobb értékűt csak törpefeszültség esetén szabad kötni. Tűzveszélyes környezetben kiolvadó biztosítóval egybeépített fémházas zavarszűrő-konden­ zátorokat szereljünk d) A zavarszűrőket a bekötési pontokhoz minél közelebb szereljük fel és rövid bekötővezetéket használjunk. Mechanikailag jól rögzítsük és úgy helyezzük el, hogy a berendezés múködőképességét, üzembiztonságát ne be.Lolyásolja, a dolgozók életbizt0nságát nEC> veszélyeztesse. baleseti veszélyt ne okozzon. A zavarszúrés h atásfokának megítélése céljából a zavarszűrő felszerelése előtt és után figyeljük meg a zavar erősségét hálózati és telepes rádión (zavarkeresó készA.iléken), illetve televízión is.

~ Q61a~

Uqt6zanrelbúit.As. (lm. BQdapn&J F. F. Seelemann: Funk En$S&aruns. ~H. Ber~ 9- Q. Domlf'JU M41nesell lel'ell iruyékolúa. (Uil. ~ Postal szakmal szabviny. (KPM. sz. P. hl.Z ., 11.a A ,.aAdlótecbnlka" folyóirat cikkeL CJSPR kGzlemények,

VDB aabvAD,yoJE. llGzlem-eiE.

TARTALOMJEGYZtK

Bevezetés. L A RÁDIÚZAVAROKRÚL ALTALABAN LRADIÚZAVAROKAT TERMELO V ILLAMOS FOLYAMATO K - -

Villamos kisülések: a) villamos szikra b) gázkisülés Áramhomlok Rádiócsöves rezgéskel tók A zavarvizsgá lat munkaeszközc.i A zavarok terjedése és mérése A jel/zaj viszony A zavarszúrés elmélete A zavarszúrés eszközei Ohmos ellenállás Fojtótekercs Kondenzátor RC szúró LC szúró Árnyékolás A leggyakrabban alkalmazott " ..;zLJ •"í A zavarforrások csoportosítása 1

1. ZA VARFORR

l. Vevőkészülék Jelsó zavarford 2. Alkatrész hiba k 3. Tervezési hibá k 4. Rádió és televízió vevőanten · 5. Földvezeték 6. Külső eredetű rádiózavarok 7. Légköri zavarok 8. Ionoszféra által okozott zav. 9. A hullámterjedéssei összefüg o-11. A rádió és televízió ve" 2. Aramkörl k apcsolók 3. Távíró és távbeszélő beren e 4. lvhegesztők 5. Ponthegesztő 6. Szikraforgác ·ló ..1. Ipari nagyfl ~.-n..venciás szil'

5

5 5 (i

6 7 7 9

10 ll ll

12 13 13 14

14 t ·~\ st.·gek

-

-

-

16

-

16

Z A VAR ELH ABtT Á

2 ')

25 25 "

1t l-. l c;r

zav. r f( l ras -

26 26

27 29 30 30 30

31 5

18. Forgómechanikus nagyfeszültség egyenirányító 19. Forgó villamosgépek 20. Felvonók 2l.Fogfúró berendezések 22.Pénztárgépek, számológépek 23. Kékfénybesugárzó (Vió) 24. Röntgen 25. Zeileis 26. Ideggyógyászati villanyozó 27. Szikraközös diathennia 28.Csógenerátorok 29:-PVC hegesztő 30. Spektrográf 31. Ultrahang készülék 32. Orvost URH besugárzók 33. Higanygőz egyenirá nyító 34. Közvilágítási higanygőzlálnpa 35. Kvarclámpa 36. Neon reklámcsó 37. Erősáramú, nagyfeszültségű fénycső 38. Erősáramú, kisfeszültségű fénycsó 39. l~özúti villamos és trolibusz 1k0. Ut~bbanómotorok gyújtógyertya zavara 41. Autóbusz 42.Jiajók 43. Villamos fűtőtestek zavara 44. Statikus zavarok 45. A világítási hálózatból származó zavarok 46. A nagyfeszültségü húlózatból származó zavarok 47. Zavarell)árftás a vevőkés~ülékeknél

48. Amatőr rádióadók

Zavarszűrók szerelése -

-

-

-

32 33 34 34 35 35 36 36 36 3tS

-37 38 39 39

40 42 42 42 42 43 43 44 44

-- -

45 45 46 47 47 47 48

49 -

-

50

....

196%. WLIUS l-TOL AZ EDDIGI 32 OLDAL HELYf:l'T

tO OLDAL TERJEDELEMBEN jelenik m eg!

NJdányazámonkénti ára: 4,80 Ft Előfizetési

díj:

l évre 57,60 Ft

t{2 évre 28,80 Ft

t;,_ évre

ElófizetheW a

~vet'kezó

14,40 Ft

csekkszámon:

eayénl 61171.

közületi 61066.

' pesta

~ti

Hírlapirt:>dánái és bánnely postahivaIülföldi terjesztés: Ku ltúra Könyv- és Hfrlap-

~1.

kell!ilJ~·l.Pli.

.

..

~

Fő utca 32.

VálWat, Budapest, l. kerület,

..

. . . .. .

.

'

..

~

.

•

TANfTANAK. TAJ!KOZTATNAK

a Magyar Honvédelmi Sportszövetséa lapjai

RADJ{JTECHNJRA A rádlóamatörök, rádiótechnikai dolgozók lapja Megjelenik: havonként

Honvédelem -

Sport -

Technika

Megjelenik: hetenként

REPULÉS Repülötechnika elmélet és gyakorlat, ejtöemyö sport Megjelenik: havonként

Modellezés Képes modellezö folyóirat Megjelen ik: havonként

IIAGYAR HONVIDELMI SPOR'I'SZOVBISIS RADIOAMATOR FűZETEI 36. SZAK

A

sza~ eften&-tzte::

STEFANIK PAl.

Szerkesztr. KUN JOZSEF

K t11<'1a a Magyar H onvédelmi

Sportszftve~g. 'R6~1

Lapkiadó

Kiadásért fe lel : Klldár Albert M fiszald. felel6s: strnon ZOltAn

méretben. 1.S lv terjedelemben, M liSZ 1811 • N)'omda. Budapea Pe1el6a wzetl: Boldr Z... ........

ltész(llt JO OOCI példAeyban. Al6

IZU'Wl

e. ~

l NIGYIR HOIYfDELNI SPORTSZOYETS~G

..4 SOROZAT EDDIG MEGJELENT SZÁMAI: 21-22. sz. ROSTAS: UBH vételtechnika amat6r61mek I-D. (4,80-f,- )

23. sz. GONDA: StabUlzátorok

elektroncsővel

és tranzisztorral

(1.- )

matematikAJa I-U. (4,80~.-l 26. sz. Húsz tranztsztoros kapcsoJAa (3,60)

24-25.

sz. SZ"E::PE:

Rádióamatőrök

2'7. sz. HAZMAN-KOVACS: Tranzisztoros rádlót épitünk (4,80) 28. sz. Amatörantennák (l.) RH (6,-)

29. sz. Amatőrantennák (ll.) URH, TV (6,-) 30. sz. Amatőrantennák (lll.) (Mérések, lliesztések) (4,-)

31. sz.

MILE-L~NART:

Magnetofonkész1Uékek Javítása (Mambo) (6,- )

32. sz. ROZSA: Tranzlsztoros szupervev6k épftése (7.20) 33. sz. HRABAL : Elektronikus villanófény készOlékek (4,80)

34. sz. "E::RCZFALVI: Televtziókészfllékek Javítása V. (Tavasz) (4.80) 35. sz. GÖBLOS: Amit a ri416alkatréazekr61 tudni kell (Kondenzá-

torok) (6,-)

36. sz. BON:~!:: Rádiózavarelhárftás (4,80)

EL0KtSZ0LETBEN: Tranzisztortechnikai tanfolyam Az "AT 611" TV készülék adatai.

A füzetsorozat megjelent számai beszerezhetők a KISZ rádióamatőr és ezermester boltJalban és a könyvesboltokban. vagy postán megrendelhetők az amatőrbolt eimén: Budapest. VI.. Lenin kör6t 12.

•