andr_kult_seti_0804_cverz.qxd
2009.08.04.
21:40
Page 3
B U DA P E S T I KU LT Ú RT Ö RT É N E T I SÉTÁK I.
©
20
09
Fe
ke
te
Sa
s
Kö
ny
vk
ia
dó
Bt
.
ANDRÁSSY ÚT
Fekete Sas Kiadó | 2009
2009.08.04.
21:40
Page 4
09
Fe
ke
te
Sa
s
Kö
ny
vk
ia
dó
Bt
.
andr_kult_seti_0804_cverz.qxd
©
20
A kötet megjelenését támogatták:
Nemzeti Kulturális Alap és a „Budapest Bank Budapestért” Alapítvány A kézirat lezárva 2009. június 10-én. Ezúton mondunk köszönetet segítségükért: Bíró Dániel Andrásnak, Horváth Zsoltnak, Jolsvai Andrásnak, Kucska Zsuzsának, Nagy Katalin Gabriellának és Széchenyi Ágnesnek
FEKETE SAS KIADÓ
andr_kult_seti_0804_cverz.qxd
2009.08.04.
21:40
Page 5
TA R TA L O M
TARTALOM
Bevezetõ
............................9
Saly Noémi
Bt
.
Elõszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 Kedves Olvasók, kedves „Kalandozók”!
dó
Andrássy út 3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23
vk
ia
A Saxlehner-palota
ny
Andrássy út 6. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27
Kö
József Attila albérlete
s
Andrássy út 10. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31
Sa
A Singer és Wolfner kiadó székhelye
te
Andrássy út 12.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35
Fe
ke
A Magyar Korona kávéház
Andrássy út 16. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40
Andrássy út 22.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44
A Magyar Állami Operaház
©
20
09
A Singer és Wolfner kiadó új székhelye
Andrássy út 25. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53 A Drechsler-palota
Hajós utca 1.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57
Pilinszky János lakása
Paulay Ede utca 35. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59 A Parisiana – Új Színház
ANDRÁSSY
ÚT
5
andr_kult_seti_0804_cverz.qxd
2009.08.04.
21:40
Page 6
TA R TA L O M
Andrássy út 24. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65 Az Opera kávéház és a Három Holló
Andrássy út 29. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68 A Mûvész kávéház
Nagymezõ utca 17. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71 Az Operettszínház
Nagymezõ utca 20. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75
Bt
.
A Mai Manó-ház
dó
Nagymezõ utca 8. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81
vk
ia
Ernst Lajos „mauzóleuma”
Király utca 47. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85
Kö
ny
A Pekáry-ház
Sa
s
Andrássy út 39. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91 A Párisi Nagy Áruház
te
Andrássy út 45. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99
ke
A Japán kávéház – Írók Boltja
Fe
Liszt Ferenc tér
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107
Liszt Ferenc tér 8.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112
A Zeneakadémia
©
20
09
A mûvészet szelleme
Andrássy út 48. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122 A Savoy kávéház
Andrássy út 49. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126 Az Abbazia kávéház
Teréz körút 13.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130
A Batthyány-palota
6
BUDAPESTI
KULTÚRTÖRTÉNETI
SÉTÁK
I.
andr_kult_seti_0804_cverz.qxd
2009.08.04.
21:40
Page 7
TA R TA L O M
Eötvös utca 3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 134 A Városháza krónikája
Andrássy út 60. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139 A Terror Háza Múzeum
Andrássy út 67. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142 A régi Zeneakadémia
Andrássy út 69–71.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146
Bt
.
A Képzõmûvészeti Egyetem épülettömbje
Szív utca 16.
dó
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 158
A Körönd
vk
ia
Arthur Koestler szülõháza
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 162
Kö
ny
A szépen komponált tér
Andrássy út. 93. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170
Sa
s
A Herzog-palota – Budapesti Értéktõzsde
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 176
te
Andrássy út 104.
ke
Villa, palota, követség
Fe
Bajza utca 39.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 179
Kmety utca 26–28. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 188
Az Epreskert
©
20
09
A Jókai–Feszty-villa
Bajza utca 18.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 196
A Magyar Írószövetség székháza
Andrássy út 101. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 199 A Schanzer-villa – MÚOSZ Andrássy út 103.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 203
A Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Mûvészeti Múzeum
ANDRÁSSY
ÚT
7
andr_kult_seti_0804_cverz.qxd
2009.08.04.
21:40
Page 8
TA R TA L O M
Andrássy út 111.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 206
Az Andrássy Hotel
Andrássy út 112 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 211 A Fiatal Mûvészek Klubja – KOGART-ház
Munkácsy Mihály utca 21.
. . . . . . . . . . . . . . 215
Gábor Ignác Fiúinternátusa
Andrássy 129. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 219
Bt
.
A Babocsay villa – a volt jugoszláv követség
dó
A Hõsök tere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 223
Utószó
vk
ia
Tér a történelemnek
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 240
. . . . . . . . . . . . . . . . . . 241
©
20
09
Fe
ke
te
Sa
s
Felhasznált irodalom
Kö
ny
A séta végén
8
BUDAPESTI
KULTÚRTÖRTÉNETI
SÉTÁK
I.
andr_kult_seti_0804_cverz.qxd
2009.08.04.
21:40
Page 23
ANDRÁSSY ÚT 3. A Saxlehner-palota
©
20
09
Fe
ke
te
Sa
s
Kö
ny
vk
ia
dó
Bt
.
A Hunyadi keserûvizet 1862-ben fedezték fel a mai XI. kerületben, az Örsöd és az Õrmezõ lapályán. Az egyik telek tulajdonosa kutat ásatott, a feltörõ víz azonban keserû volt. A kút gazdája Saxlehner András kereskedõnek ajánlotta fel, hogy értékesítse a gyógyvizet. Saxlehner megvizsgáltatta a víz összetételét, és miután jó üzleti lehetõséget látott benne, hiszen a gyógyfürdõk látogatásának, az ivókúráknak, a gyógyvizes kezeléseknek már nagy divatja volt ekkor, megvásárolta a területet, és kiépítve a telepet, forgalomba hozta a keserûvizet Hunyadi János néven. 1869-ben már
ANDRÁSSY
ÚT
23
andr_kult_seti_0804_cverz.qxd
2009.08.04.
21:40
Page 24
©
20
09
Fe
ke
te
Sa
s
Kö
ny
vk
ia
dó
Bt
.
A S A X L E H N E R P A L O TA
A palota egyik falikara
24
BUDAPESTI
KULTÚRTÖRTÉNETI
SÉTÁK
I.
andr_kult_seti_0804_cverz.qxd
2009.08.04.
21:40
Page 25
ANDRÁSSY ÚT 3.
©
20
09
Fe
ke
te
Sa
s
Kö
ny
vk
ia
dó
Bt
.
exportálta is a vizet, amely néhány év alatt Európa-szerte közkedvelt lett. (A törökverõ nándorfehérvári hõsrõl elnevezett gyógyvíz eredményes hatásáról a mai napig számos viccben, anekdotában történik említés.) A keserûvíz rövidesen világszerte ismertté vált, és tulajdonosát, Saxlehner Andrást dúsgazdaggá tette. A kereskedõ a kiépülõ Sugárút elején, a mai Andrássy út 3. szám alatt Czigler Gyõzõ mûegyetemi tanár tervei alapján építtette fel bérpalotáját 1884 és 1886 között, s hogy az építtetõ neve is biztosan fennmaradjon, monogramját (A. S. = Andreas Saxlehner) a lakás és a ház több pontjára is feltetette. A palota Két Szerecsen (ma Paulay Ede) utcai frontján a cég irodáit helyezték el, az Andrássy útra nézõ oldalon az elsõ emeleten a család hétszobás magánlakosztályának helyiségei, a felsõ szinteken tágas bérlakások voltak. Saxlehner rendkívül igényes építtetõnek bizonyult: a korszak legszínvonalasabb mestereit és mûvészeit alkalmazta, kérte fel a palota felépítésére és díszítésére. A velencei csillárok és tükrök, a carrarai márvány kandallók, a belsõ terek faragott és intarziás faburkolatai, ajtói, a míves üvegablakok, a ma is mûködõ központi fûtés a nagypolgári luxus, ízlés és kényelem megnyilvánulásai és kiszolgálói voltak. A hosszú, kazettás mennyezetû ebédlõbõl, amely mellett a tálalóban szekrény formájú faburkolattal ellátott étellift biztosította az ételek felszállítását a földszinti konyhából, tovább lehetett menni a tükörterembe. Itt az allegorikus mennyezetfreskó mellett a tükörkeretek és az ajtók díszítése is figyelemre méltó. Az utolsó, az úgynevezett zeneterem intarziás parkettája még eredeti, a díszítések mind a zenével kapcsolatosak, az ajtók faberakásai és a kandalló márványfaragványai hangszereket ábrázolnak, a mennyezetfreskókon Bach, Haydn, Mozart és Beethoven portréi láthatók. Az eddig említett termek nyilvánvalóan elsõsorban a nagypolgári társasági élet színteréül szolgáltak. A leginkább privátnak tekinthetõ helyiségekbe a tálalón keresztül lehet eljutni, itt van a hálószoba és a kis szalon. A palota különös értékét az említetteken kívül Lotz Károly freskói adják, amelyek közül az elõcsarnokban a gyógyvíz ivását és a gyógyfürdõzést ábrázoló falfestmények emlékeztetnek a Saxlehner család jólétének – a szó eredeti értelmében vett – forrására. Lotz freskói találhatók a lakosztály hálószobájában, valamint a harmadik emeleten, ahol a négy évszak allegorikus ábrázolása látható. A palota azonban csak fél évszázadig maradt a család tulajdonában. 1938-ban eladták, és az új tulajdonostól többek között a ANDRÁSSY
ÚT
25
andr_kult_seti_0804_cverz.qxd
2009.08.04.
21:40
Page 26
A S A X L E H N E R P A L O TA
te
Sa
s
Kö
ny
vk
ia
dó
Bt
.
Gyáriparosok Országos Szövetsége (GYOSZ) és a a Magyar Bélyeggyûjtõk Országos Szövetsége (MABEOSZ) bérelte a családi lakosztály helyiségeit. A bélyeggyûjtõké maradt 1972-ig, ekkor a Magyar Posta vette át a bérleti jogot, és a MABEOSZ által eredeti állapotában megõrzött helyiségeket teljesen felújíttatta. A renovált lakosztályban ezek után megnyitották a Postamúzeumot,
ke
Ajtódísz Saxlehner András monogramjával
©
20
09
Fe
amely ma is itt mûködik. A folyamatos karbantartásról és felújításról a Budapesti Mûemléki Felügyelõség (Lotz-freskók restaurálása, 1988–1990), illetve a Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány (a villamos hálózat és a falikárpit cseréje, a csillárok restaurálása és a faburkolatok konzerválása, 2000) gondoskodott. Bár a bútorzat, a mozdítható tárgyak nem maradtak meg, illetve ami megmaradt, így például az eredeti fürdõkád, más múzeumba került, a falak, a mozdíthatatlan berendezés ma is érintetlen teljességében õrzi a századvégi nagypolgári lakás képét, hangulatát. Az épület 2002-ben a kerületi önkormányzat tulajdonába került, majd 2004-ben gazdát cserélt. A tulajdonjog, a bérleti jog, a Postamúzeum sorsának rendezése folyamatban van. (B. K.)
26
BUDAPESTI
KULTÚRTÖRTÉNETI
SÉTÁK
I.
andr_kult_seti_0804_cverz.qxd
2009.08.04.
21:41
Page 65
ANDRÁSSY ÚT 24.
Fe
ke
te
Sa
s
Kö
ny
vk
ia
dó
Bt
.
Az Opera kávéház és a Három Holló
09
Az Operaház és az Opera kávéház, 1896
©
20
Az 1888-ban megnyílt kávéház vendégkörét fõként az Opera közönsége és mûvészei adták. Alapítója Pikler Armand volt, zene- és operabarát, aki a zárt „mûvészjelleget” minden áron meg kívánta õrizni, ezért nem is tûrt meg vendégei közt holmi betérõ „jöttmenteket”. 1895-ben aztán egy mit sem sejtõ, kaftános úr lépett be a helyiségbe, letelepedett, és várta, hogy kiszolgálják, ahogy illik. A személyzet azonban – gondosan betartva a fõnök utasításait – ezt nem tette meg. S mivel a vendég nem kapott egy csésze kávét, mi mást tehetett volna? Megvette az egész bérpalotát. Amúgy is Budapestre akart költözni a vejéhez. „Lewy vagyok Varsóból, Wolfner bõrgyáros a võm.” Így szól a városi legenda. Az 1905-ben elhunyt Ney Dávid énekesrõl elnevezett asztaltársaság sokáig egybegyûlt itt. Az 1930-as években énekesek, fiaANDRÁSSY
ÚT
65
andr_kult_seti_0804_cverz.qxd
2009.08.04.
21:41
Page 66
AZ OPERA KÁVÉHÁZ ÉS A HÁROM HOLLÓ
ke
te
Sa
s
Kö
ny
vk
ia
dó
Bt
.
tal karmesterek, így Székely Mihály és Ferencsik János voltak tagjai. A tulajdonos névvel jelölt kávéscsészéket csináltatott nekik. A másik csoportosulás, az Opera Kávéházi Asztaltársaság 1924–1925ben spontán barátkozásból jött létre, s a szeszgyárost, optikust, közgazdászt, építészt és még sok más hivatású férfiút „csupán” a
©
20
09
Fe
törzshely szeretete és egymás személyének kedvelése kötötte össze. Az 1920-as évek közepén Vágó László mûépítész stílusteremtõ módon belsõleg felújította a kávéházat, amely „az Operaház panteonja” lett. Gara Arnold és Feiks Jenõ lambériába „épített” vöröskréta rajzai – zeneszerzõk, zenészek, énekesek, karmesterek portréi – sajátosan emelkedett hangulatot adtak a gyönyörû kristálycsillárok által megvilágított teremnek. 1931-ben, más adatok szerint 1936-ban kártyaszalonnal bõvült az Opera kávéház, bekebelezve a híres-hírhedt Három Hollót. 1888-tól ugyanis a kapubejárattól balra az Opera kávéház, jobbra pedig a Három Holló vendéglõ, azaz „bodega” várta vendégeit. A két külön világ sokáig jól megfért egymás mellett. Révész Béla író, újságíró 1907 körül fedezte fel ezt az éjjelnappal mûködõ, „a púpos” Löffelmann („Budapest Quasimodója”), majd Trenk Emil által vezetett intézményt, amely hamarosan
66
BUDAPESTI
KULTÚRTÖRTÉNETI
SÉTÁK
I.
andr_kult_seti_0804_cverz.qxd
2009.08.04.
21:41
Page 67
ANDRÁSSY ÚT 24.
©
20
09
Fe
ke
te
Sa
s
Kö
ny
vk
ia
dó
Bt
.
Ady Endre egyik törzshelye lett. A kocsma jellegû, deszkafallal elválasztott s az ajtót függönnyel helyettesítõ szeparékkal ellátott vendéglátóhely a maga zajával, füstjével, „kocsmagõzével” nagyon is megfelelt Adynak. Sok-sok éjszakát töltött itt ivással és írással a bal oldali sarokfülkében, itt fogadta híveit, Révész Bélát, Zubolyt, azaz Bányai Elemér íróújságírót, Reinitz Bélát, verseinek megzenésítõjét, itt zajlottak a hangos „hitviták”. Csaknem ötven verset köszönhetünk az éjszakai élet jellegzetes figurái, hazatérõi, újságírók, nyomdászok, artisták és persze „olyan” nõk látogatta Három Holló ihletõ erejének. Krúdy Gyula írja Ady Endre éjszakái címû mûvében: „Hiszen dolgoztak akkoriban mások is kávéházban, vagy hasonló helyen, de a Három Holló hering-savanyú, füstkeserû, nõmámortól terhes légkörét senkinek sem jutott eszébe felhasználni, mint Adynak: a versíráshoz.” 1937-ben Ady-emléktábla került az épületre: Csorba Géza alkotása, „Röpülj hajóm” felirattal. A dombormûves mészkõ emléktábla az ostrom alatt súlyosan megsérült, 1962-ben módosítással, újrafaragva került vissza helyére. A két vendéglátó intézmény helyén 1992 januárjától 2005 októberéig a Goethe Intézet mûködött, és 1998 júnusában nyitott meg itt az Eckermann Kávéház, az Eckermann Café, amely egy ideig a Bibó-kör, az Örley-kör és más irodalmi, kulturális csoportok kedvelt találkozóhelye volt, s a nagy intézettel együtt hagyta el az Andrássy utat. Az utcafronton ma két elegáns divatüzlet, a kaputól balra a Louis Vuitton, jobbra a Burberry található. (F. I.)
ANDRÁSSY
ÚT
67
andr_kult_seti_0804_cverz.qxd
2009.08.04.
21:41
Page 68
ANDRÁSSY ÚT 29. A Mûvész kávéház
©
20
09
Fe
ke
te
Sa
s
Kö
ny
vk
ia
dó
Bt
.
Utunk során, ha elfáradtunk volna, beülhetünk a Mûvészbe. A Ray Rezsõ által tervezett, 1884-ben épült neoreneszánsz lakóházban, az egykori Szenes-palotában lévõ vendéglátóhely Kis-Gerbaud, majd Mûvész cukrászda néven funkcionált. Ma hivatalosan Mûvész kávéház a neve. Késõi biedermeier berendezése 1973-tól iparmûvészeti védettséget élvez. Az errõl szóló tábla ma már nem létezik, mert a tulajdonos elmondása szerint egy vendég (véletlenül, nem demonstratív szándékból) összetörte. Elszállították javításra, azóta „sorsa ismeretlen”. „A szélfogó üvegére gravírozott, ámulatot keltõ, 1898-as évig ugyan nem tudjuk visszavezetni a múltját, ám tény, hogy a harmincas években itt üzemelt a Gerbeaud cég egyik fióküzlete” – olvasható a Kávézók kalauza címû könyvben. „Az átépítés elõtt csak a jobb oldali ajtón lehetett bejutni a belsõ szalonba. Sokkal titokzatosabb volt minden” – írja Nagy Budapest Könyvében Török András. A titok nyitja: a legutóbbi változtatáskor a kávéházat a régire, a háború elõttire igyekez-
68
BUDAPESTI
KULTÚRTÖRTÉNETI
SÉTÁK
I.
andr_kult_seti_0804_cverz.qxd
2009.08.04.
21:41
Page 69
ANDRÁSSY ÚT 29.
©
20
09
Fe
ke
te
Sa
s
Kö
ny
vk
ia
dó
Bt
.
tek átalakítani, s ezért veszítette el „titokzatosságát”. Tudniillik megnyitották az addig befalazott, a bejárati ajtóval szembeni bal oldali ajtót is, hogy visszaállítsák a valahai hangulatot, és hogy így tágasabbá és átjárhatóbbá tegyék a teret. A tapétát felfrissítették, és felújították a székeket is. Igyekeztek mindent megtartani-megõrizni, lehetõség szerint korhûséget idézni. Sokan jártak-járnak ide annak idején is az Opera világából: a mûvészvilágból színészek, rendezõk törzshelye volt – és íróké. Ha Mûvész (cukrászda, kávéház, eszpresszó) – akkor Mándy Iván. Ha Mándy Iván – akkor Mûvész és Lukács (Különlegességi) cukrászda. A Mûvészt Mándy Iván tette legendássá, a „presszót”, a tündéri presszóslányokat. Törzsasztalának még ma is megvan a pontos helye, s mint Kávéházi enteriõr 1. megtudtam, annak idején egy réztáblával (természetesen rajta az õ neve) kellett jelezni, hogy ez az õ „felségterülete”. (Sajnos ez a tábla is „elkeveredett”.) Az általánosan elterjedt hiedelem szerint csak délelõttönként ült be (más vélekedések szerint akadt, hogy délutánonként is betért), a tábla már ott volt az asztalon, újságot és kávét kért, s általában két-három óra hosszat írt, de közben fõleg a körülötte lévõk párbeszéd-foszlányait hallgatta. Közben nem volt szabad hozzá szólni, zavarni, csak az általa odahívottakkal beszélt. Ma éppúgy ülnek az asztaloknál régi urak és dámák, ügyvédek és mûvészek (ki-ki a „megszabott” idejében, rendjében), van író, aki ott tartja heti (havi) fogadóóráját. De a turisták és fiatalok is felkapták, s törzshelyükké választották a helyet, akik csak „beugranak” (az õ kedvükért szól a hely hangulatához egyáltalán nem illõ zeANDRÁSSY
ÚT
69
andr_kult_seti_0804_cverz.qxd
2009.08.04.
21:41
Page 70
s
Kö
ny
vk
ia
dó
Bt
.
A MÛVÉSZ KÁVÉHÁZ
Sa
Kávéházi enteriõr 2.
©
20
09
Fe
ke
te
ne), s azt csak néhány bennfentes tudhatja, hogy az új hátsó pultot korabeli fotók alapján restaurálták, s az ugyanitt lévõ új „szürke” lámpaburák a régi idõket idézik. A ház falán emléktábla mutatja: „Ebben a házban tartóztatták le több társával együtt 1944. november 22-én Nagy Jenõ ezredest és Tartsay Vilmos századost, a Magyar Nemzeti Felkelés felészabadító bizottsága katonai vezérkarának tagjait. Itt halt hõsi halált Messik János hadnagy és Széchenyi Pál zászlós.” A kaputól jobbra 2007 januárjától OTP Travel iroda mûködik. No, de ennyi idõ, s ismeretszerzés után már elfogyaszthattuk a tejszínhabos kávét, a süteményt, s folytatván utunkat, tehetünk egy kis kitérõt a Pesti Broadway felé. (Sz. Sz. M.)
70
BUDAPESTI
KULTÚRTÖRTÉNETI
SÉTÁK
I.
andr_kult_seti_0804_cverz.qxd
2009.08.04.
21:41
Page 99
ANDRÁSSY ÚT 45. A Japán kávéház – Írók Boltja
©
20
09
Fe
ke
te
Sa
s
Kö
ny
vk
ia
dó
Bt
.
Utunkat folytatva az Andrássy út és a Liszt Ferenc tér sarkánál láthatjuk az épület alsó szintjén az Írók Boltját, Budapest egyik legnagyszerûbb könyvüzletét, mely a nagyhírû Japán kávéház helyén mûködik. A neoreneszánsz stílusú, Bukovich Gyula tervezte (1878) háromemeletes építményben a kávéház 1895-ben nyílt meg. Tulajdonosai: Strasser Gyula, a Weisz testvérek, Gyula és Richárd, Salzer Albert, az I. világháború idején Lantos Adolf, az 1920-as évek elejétõl Gundel Ferenc, majd 1928 tavaszától Kraszner Menyhért, „a mûvészek barátja”.
A Japán kávéház az 1930-as években
ANDRÁSSY
ÚT
99
andr_kult_seti_0804_cverz.qxd
2009.08.04.
21:41
Page 100
A J A P Á N K Á V É H Á Z – Í R Ó K B O LT J A
vk
ny
Kö
s
Sa
te
ke
Fe 09 20 ©
Japán legyezõs stukkódísz
ia
dó
Bt
.
A kávéház nevét a tükrök feletti csempéken látható, japán témájú csendéletekrõl, japános motívumokról kapta, késõbb ezek alá függesztették a törzsvendégekrõl készült karikatúrákat. „Volt egy kávéházunk az Andrássy úton, abban a kedvesebbik idõben: a Japán kávéház; fehér majolika falai teli pingálva bambuszszal, krizantémmal, vázákkal, álmodott madarakkal. … Akik oda jártunk a Japánba, talán messzibb mentünk, mintha Japánba mentünk volna; távolibb exotikum volt ez a kávéház, mint a fehér lótusz, a zöld tea, s az arany Buddha világa: mert a Japán kávéház az ifjúság tündér-hazája volt” – emlékezett késõbb Szép Ernõ. Máig tartja magát a legenda, hogy a lambéria, a vakolat mögött még rejtõznek a híres „porcelánképek”. A valóságban a helyiség mai tulajdonosai csak japán legyezõmotívumos stukkótöredéket találtak. A kávéháznak két asztalsoros terasza volt az Andrássy út, és egy asztalsoros a Liszt Ferenc tér felé. A 20. század elején, úgy 1907-tõl a képzõmûvészek és mûpártolók törzshelyévé lett, hogy miként, azt késõbb, az Abbazia kávéháznál fogjuk elbeszélni.
A lépcsõházi majolika díszkút részlete
100
BUDAPESTI
KULTÚRTÖRTÉNETI
SÉTÁK
I.
andr_kult_seti_0804_cverz.qxd
2009.08.04.
21:41
Page 101
te
Sa
s
Kö
ny
vk
ia
dó
Bt
.
ANDRÁSSY ÚT 45.
©
20
09
Fe
ke
Az Andrássy útra nézõ nagy ablaknál a „mûvészasztal”, a fõhelyen Lechner Ödönnel. A Japán kávéház mûvészeibõl alakult ki a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre, a Nemzeti Szalonban kiállító MIÉNK (1908–1910), tagjai többek között Csók István, Fényes Adolf, Ferenczy Károly, Iványi-Grünwald Béla, Kernstock Károly, Lechner Ödön, Petrovich Elek, Rippl-Rónai József és Szinyei Merse Pál. Ismert törzsvendég volt a sok más vendéget és számos jelenetet megörökítõ Pólya Tibor karikaturista, és bejárt ide Csontváry Kosztka Tivadar is. Rendszeres látogatók voltak a híres mûgyûjtõk, Majovszky Pál, Nemes Marcell, Ernst Lajos és Petrovics Elek, a Szépmûvészeti Múzeum igazgatója. Sok karikatúra, rajz, szobor- és épületterv keletkezett az asztalok márványlapjain, ezeket persze másnapra letakarították. Mesélték, hogy Lechner Ödön Erzsébet királyné-emlékmûterve is „asztalra” készült elsõ változatban, s mikor egy képzõmûvészeti lap riportere azon sajnálkozott, hogy reggelre ezt a csodát lemossák majd, Nemes Marcell, a híres mûgyûjtõ és mûkereskeANDRÁSSY
ÚT
101
andr_kult_seti_0804_cverz.qxd
2009.08.04.
21:41
Page 102
A J A P Á N K Á V É H Á Z – Í R Ó K B O LT J A
Sa
s
Kö
ny
vk
ia
dó
Bt
.
dõ a bútordarabot megvette a tulajdonostól, s kincsei között helyezte el. Az I. világháború, az azt követõ történelmi események és Szinyei Merse Pál halálát követõen az asztaltársaság szétszóródott, hiába próbálta a mester összefogó szerepét átvenni a róla elneve-
A „mûvészasztal” a teraszon: Szinyei Merse Pál, Rippl-Rónai József és mások
©
20
09
Fe
ke
te
zett Mûvészetpártoló Társaság. Itt tanyázott késõbb a mûgyûjtés, mûvészeti vásárlások és eladások szervezésére 1928-ban alapított Munkácsy-céh, melyben a mûgyûjtõ tagok évente meghatározott összegért vásároltak a céh mûvészeinek kiállításain. Az 1920-as évektõl írók, költõk fedezik fel a Japánt. A kávéház második fénykorát 1928-tól élte, amikor Kraszner Menyhért, a Ritz Szálló és a Margitszigeti Nagyszálló egykori igazgatója lett a tulajdonos, aki a változást így hirdette: „Újonnan átalakítva, speciális házi ételek. Frigidair legújabb szerkezetû hûtõgépeken kezelt ételek és italok. Színház elõtt és után friss ízletes vacsorák. Japán módra kezelt szamovár-tea. Egész éjjel nyitva. Non plus ultra levesspecialitások.” A tulajdonos a nonstop üzletmenettel széles vendégkört szolgált ki. A korán kezdõ üzletembereket, akik megreggeliztek, megkávéztak, majd indultak saját boltjukat kinyitni, az udvarban mûködõ bukmékeriroda látogatóit, fogadókat, zsokékat, hajtókat, istállótulajdonosokat, az itt dolgozó vagy étkezni, szórakozni (játékok, sakk, kártya, dominó, biliárd állt a vendégek rendelkezésére), beszélgetni betérõ költõket, írókat, a környezõ mulatók, színházak közönségét
102
BUDAPESTI
KULTÚRTÖRTÉNETI
SÉTÁK
I.
andr_kult_seti_0804_cverz.qxd
2009.08.04.
21:41
Page 103
ANDRÁSSY ÚT 45.
©
20
09
Fe
ke
te
Sa
s
Kö
ny
vk
ia
dó
Bt
.
késõ este, majd az éjszaka mûvészeit, hajnaltájt a javíthatatlanokat... aztán kezdõdött minden elölrõl. A II. világháború idején a légitámadások miatt az üzletet elõbb 2 órakor, majd 12 órakor be kellett zárni. Kraszner Menyhért gyakran végigsétált birodalmán, törzsvendégeihez lépve váltott velük néhány barátságos szót. Jelenléte sosem volt terhes, érdeklõdése sosem volt tolakodó. Vendégeinek anyagi helyzetére való tekintettel kialakított egyfajta cinkos segítségnyújtási modellt, s ezzel kávéháza hírnevét igencsak növelte. Elõbb a „javító kávét” fedezte fel (amikor a kihozott kávét hol egy kis tejjel, hol egy kis kávéval „javították”, így egy adag áráért többet is fogyaszthatott a rászoruló), majd más, egyszerûbb ételekre is kiterjesztette tapintatos találmányát. Mindemellett a képzõmûvészeti fõiskoláról tanévenként egy kosztos diákot tartott. Egyébként is mûpártoló volt, elõfordult, hogy képben, festményben fogadta el a tartozás rendezését. Vezetésével a Japán a párizsi Do ´`me vagy a Rotonde kávéházhoz hasonlítható jelentõségre tett szert a magyar kulturális életben.
A Japán névadó csempeképei, 1930-as évek
Gyakran látogat be Molnár Ferenc, Bródy Sándor, szívesen kártyázik itt Hunyady Sándor, de Kassák Lajos és Tersánszky Józsi Jenõ is gyakori vendég, és szeret csendes helyen dolgozni a Japánban Szép Ernõ. Járnak ide énekesek (mint Székely Mihály, akinek a közelben, a róla elnevezett utcában van emléktáblája), a ANDRÁSSY
ÚT
103
andr_kult_seti_0804_cverz.qxd
2009.08.04.
21:41
Page 104
©
20
09
Fe
ke
te
Sa
s
Kö
ny
vk
ia
dó
Bt
.
A J A P Á N K Á V É H Á Z – Í R Ó K B O LT J A
104
BUDAPESTI
KULTÚRTÖRTÉNETI
SÉTÁK
I.
andr_kult_seti_0804_cverz.qxd
2009.08.04.
21:41
Page 105
©
20
09
Fe
ke
te
Sa
s
Kö
ny
vk
ia
dó
Bt
.
ANDRÁSSY ÚT 45.
ANDRÁSSY
ÚT
105
andr_kult_seti_0804_cverz.qxd
2009.08.04.
21:41
Page 106
A J A P Á N K Á V É H Á Z – Í R Ó K B O LT J A
©
20 09
Fe
ke
te
Sa
s
Kö
ny vk ia d
ó
Bt
.
színészek közül a Latabár testvérek (Árpád és Kálmán), Törzs Jenõ és G. Dénes György (Zsüti), a slágerszövegíró és dalszerzõ. Rónai Mihály András költõ, író, aki fiatal korában rendszeres látogatója volt a kávéháznak, emlékezetbõl lerajzolta, hol ültek a törzsvendégek. Rejtõ Jenõ (P. Howard, G. Lavery), a sikeres kabaréjelenetek, légiós- és más kalandregények szerzõje, a nyelvi humor, az irodalmi abszurd, a pikareszk ponyvaregény mestere a nyomtatott L betû alakú kávéházi tér fordulójában dolgozott. A közeli kiadóból szinte laponként vitte kifutó az elkészült részeket a szedõhöz. Nagy Lajos (törzsasztala szintén az „L” fordulójában, a bejárathoz közelebb) és József Attila (a bejáratnál, közvetlenül a ruhatár mellett) nap mint nap sokat dolgozott itt. Délutánonként hosszadalmas sakkpartiba merültek, és megszületett a sakkszövegek, sakkdünnyögések legszebbike: „Eccer élünk, eccer élünk: / egy parasztot leccerélünk.” Este osztoztak egy tányér bablevesen. Itt, „e kávéházi szegleten” keletkezett József Attila Születésnapomra címû verse, s itt kezdte el írni a költõ 1936. május 22-én délben a Szabad-ötletek jegyzékét, a lelki kitárulkozásnak ezt a félelmetes dokumentumát. 1942-ben Kraszner Menyhértnek el kellett adnia a kávéházat. A háború elõrehaladtával egyre több vendég tûnt el, vonult be katonának vagy vitték munkaszolgálatra. Az ostrom után, 1945-ben a kávéház fölött lakó Kraszner Menyhért újranyitotta az üzletet. A semmibõl csináltak valamit: italt – teából, rumaromából; egytálételt – babból. Aztán a „hivatalos” tulajdonos elõkerült, visszavette, és „hivatalosan” megnyitotta a Japánt. A kávéházat 1949-ben államosították, és az épületet a Szikra Kiadó kapta meg, majd 1951-ben a központosított könyvterjesztõ vállalat egysége lett. Egy ideig könyvklub is mûködött a helyiségben. Késõbb a rövidebbik szárnyban megnyílt az Írók Könyvesboltja, amely az 1980-as évek elejére átvette az egész üzletet. 1991-tõl az Írók Boltja önálló vállalkozásként mint a mai Budapest kulturális életének egyedülálló, maradandó intézménye viszi tovább a Japán szellemiségét. (F. I.)
106
BUDAPESTI
KULTÚRTÖRTÉNETI
SÉTÁK
I.
andr_kult_seti_0804_cverz.qxd
2009.08.04.
21:42
Page 139
ANDRÁSSY ÚT 60. A Terror Háza Múzeum
©
20
09
Fe
ke
te
Sa
s
Kö
ny
vk
ia
dó
Bt
.
A cím, a házszám fogalommá vált. Az Andrássy út és a Csengery utca sarkán álló, Feszty Adolf tervezte háromemeletes bérház 1882-ben épült. A historizáló elemeket felvonultató épület kivitelezése Shubert és Hikisch nevéhez fûzõdik. A végleges telekkönyvi bejegyzésére 1882-ben került sor. Az neoreneszánsz palota a Sonnenberg és Fischer cég megrendelésére készült, eredeti tulajdonosai azonban feltételezhetõleg elsõsorban befektetésnek szánták az ügyletet, mivel az épület elkészültének évében már túl is adtak rajta. Az új tulajdonos Holl Frigyes lett. Az épületben semmilyen különleges átalakítás nem történt az alatt a három év alatt,
ANDRÁSSY
ÚT
139
andr_kult_seti_0804_cverz.qxd
2009.08.04.
21:42
Page 140
A TERROR HÁZA MÚZEUM
©
Az Andrássy út 60. ma
20
09
Fe
ke
te
Sa
s
Kö
ny
vk
ia
dó
Bt
.
amíg a Holl család birtokolta. Ezután a házat Perlmutter Jakab vásárolta meg (aki feltételezhetõen résztulajdonosa volt a Kõbányai Serház Részvénytársaságnak), akitõl fia, Perlmutter Izsák festõmûvész örökölte. 1930-ban bekövetkezett halála után is bérházként mûködött az épület. Így történhetett, hogy 1937-ben már a nyilas párt (Magyar Nemzeti Szocialista Párt) bérelt szobákat itt. 1944-re az egész elsõ emelet a párt bérleménye lett, ezért adhatta meg hivatalos postacímnek Szálasi Ferenc az Andrássy út 60.-at. Ugyancsak õ nevezte el az épületet a „Hûség Házá”-nak. A nyilas
rémtettekrõl hírhedetté vált épület – a közhiedelemmel ellentétben – telekkönyvileg soha nem került a párt tulajdonába. A II. világháborúban az épület károkat szenvedett, bombatalálat érte, mint a mellette lévõ, Bobula János tervezte palotát is (Andrássy út 62.).
140
BUDAPESTI
KULTÚRTÖRTÉNETI
SÉTÁK
I.
andr_kult_seti_0804_cverz.qxd
2009.08.04.
21:42
Page 141
ANDRÁSSY ÚT 60.
©
20
09
Fe
ke
te
Sa
s
Kö
ny
vk
ia
dó
Bt
.
1945-ben, Pest ostroma után három nappal már „belügyminiszteri különítmény” vette birtokába az objektumot, mely a késõbbiekben a Politikai Rendészeti Osztálynak, majd az ebbõl kinövõ utódszervezetnek, az ÁVO-nak (Magyar Államrendõrség Államvédelmi Osztálya), azt követõen 1948-tól a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatóságának (ÁVH) székházául szolgált. A sarokházat 1951-ben államosították, és hivatalosan kezelõi jogot biztosítottak a Közép-magyarországi Boripari Trösztnek. A politikai rendõrség munkájához már igen hamar szûknek bizonyult az épület, ezért a föld alatt a falakat áttörve az egész háztömböt az erõszakszervezet foglalta el, továbbépítve a nyilasok hírhedt börtön- és kínzókamrarendszerét. A már említett Andrássy út 62. szám alatti palota dísztermében volt Péter Gábor dolgozószobája. Az államvédelmi hatóság 1956-ig „tevékenykedett” az épületben. A késõbbiekben a pincerendszerben a nyomokat eltüntették, és KISZ-klub, majd 1957-tõl a Chemolimpex Magyar Vegyiáru Külkereskedelmi Vállalat üzemelt benne. 2000 decemberében a Közép- és Keleteurópai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány vásárolta meg, s 2002 februárjára készült el a Terror Háza Múzeum. Egyéves tervezõ- és átalakítómunkával az épület kívül-belül teljesen megújult. Az átépítés tervezõi F. Kovács Attila, Sándor János és Újszászy Kálmán építészek voltak. Az átépítéssel a mûemlék jellegû épület emlékmûvé vált. A fekete díszpárkány, a gránit járda és a sok vitát kiváltott pengefalak a házat mintegy keretbe foglalják, egyúttal kiragadják környezetébõl. A múzeum a legkorszerûbb kiállítási elvek szerint installációkkal, érintõképernyõkkel, különleges hang- és fényeffektusokkal mutatja be látogatóinak a 20. századi magyar történelem legsötétebb két diktatúráját, de egyben azt is példázza, hogy a legkegyetlenebb elnyomás elleni harcból megszülethet a szabadság. (B. F.)
ANDRÁSSY
ÚT
141
andr_kult_seti_0804_cverz.qxd
2009.08.04.
21:42
Page 162
A KÖRÖND A szépen komponált tér
©
20
09
Fe
ke
te
Sa
s
Kö
ny
vk
ia
dó
Bt
.
Az 1870-es évek végén váratlanul fellendült az építkezési láz a Sugárúton. Eladó telkekre egymás után jelentkeztek a vevõk, a korabeli arisztokrácia, a jómódú polgárság mellett egyes közintézmények is. A MÁV például egyszerre négy telket is vásárolt a környéken, saját intézményei és bérházépítés céljára. Tulajdonképpen ennek köszönhetõ a Körönd létrejötte, amelyhez szerencsésen párosult a kitûnõ képességû, osztrák származású építész, Petschacher Gusztáv megjelenése, neki köszönhetõ a tér beépítésének ötlete, a Körönd építõmûvészi kivitelezése. A teret a kezdetektõl fogva Köröndnek hívták, majd 1938-ban Hitler térré nevezték át. 1945-tõl újra Körönd, majd 1971-tõl Ko-
162
BUDAPESTI
KULTÚRTÖRTÉNETI
SÉTÁK
I.
andr_kult_seti_0804_cverz.qxd
2009.08.04.
21:42
Page 163
vk
ia
dó
Bt
.
A KÖRÖND
Balassi Bálint
ny
Szondy György
©
20
09
Fe
ke
te
Sa
s
Kö
dály körönd a neve, a világhírû zeneszerzõ és zenetudós emlékére, aki a Körönd 1-es számú házában élt és alkotott évtizedekig. Kodály Zoltán lakását késõbb emlékmúzeummá alakították át. A Kodály körönd kör alakú tér az Andrássy út és a Szinyei Merse utca találkozásánál, a budapestiek egyik kedvelt pihenõhelye. A teret határoló négy lakóépület teljes kört alkot, elõttük platán- és gesztenyefás kertecskékkel, közepükön szobrokkal. A négy részre osztott Köröndön Vak Bottyán (Kis Kovács Gyula, 1958), Zrínyi Miklós (Róna József, 1902), Szondy György (Marton László, 1958) és Balassi Bálint (Pátzay Pál, 1959) szobra látható. Korábban a téren volt Bocskai István (Holló Barnabás, 1903) és Bethlen Gábor (ifj. Vastagh György, 1902) szobra is, de ezek 1945 után a Hõsök terére, a millenniumi emlékmûre kerültek, ahonnan a Habsburg-szobrokat akkor eltávolították, valamint Pálffy Jánosé (Senyei Károly, 1905), amelyet elbontottak. ANDRÁSSY ÚT 83–85. VASUTASHÁZ
A Körönd egyik felét adó eklektikus-romantikus stílusú épületegyüttes 1884-ben épült, Kauser József tervezte. Kauser felkapott építész volt a Habsburg-birodalomban, Budapesten a Szent István-bazilika és az Operaház tervezésében is részt vett.
ANDRÁSSY
ÚT
163
andr_kult_seti_0804_cverz.qxd
2009.08.04.
21:42
Page 164
Kö
ny
vk
ia
dó
Bt
.
A S Z É P E N KO M P O N Á LT T É R
Zrínyi Miklós
Sa
s
Vak Bottyán
ANDRÁSSY ÚT 87–89.
te
A N D R Á S S Y- U D V A R
20
09
Fe
ke
A házat a 83–85. számú épülettel együtt Kauser József tervezte 1883-ban, és Bukovich Gyula építette. 1884-ben készült el. Az épületben, Kodály Zoltán egykori lakásában mûködik a Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum. Itt lakott több évig Barcsay Jenõ festõmûvész is.
©
ANDRÁSSY ÚT 88–90. MÁV NYUGDÍJINTÉZETI BÉRHÁZ
A neoreneszánsz stílusú épületet Petschacher Gusztáv tervei alapján 1880–1881-ben építették. Sgraffitodíszítésének figurális elemeit Székely Bertalan készítette, egyebekben Rauscher Lajos munkája. Kovácsoltvas kerítése és kapuja Jungfer Gyula mûhelyébõl való. A háromemeletes négyhomlokzatos, „U” alaprajzú épület fõpárkánya fogazott, a falakat freskók díszítik. Az épület sarkain toronyszobák vannak. Eredetileg kizárólag MÁV-alkalmazottak lakták, jobbára vezetõ beosztásúak. 1962-ben tatarozták a házat, és újrafestették a homlokzati freskókat.
164
BUDAPESTI
KULTÚRTÖRTÉNETI
SÉTÁK
I.
andr_kult_seti_0804_cverz.qxd
2009.08.04.
21:42
Page 165
A KÖRÖND
ANDRÁSSY ÚT 92–94. HÜBNER-UDVAR
A ház Bukovich Gyula tervei alapján 1883–1884-ben épült, neoreneszánsz stílusban. A ház elsõ tulajdonosa az építési vállalkozó Hübner-cég volt, ezután Fontány Béla földbirtokos, több vállalat részvényese vette meg, s családja birtokában volt egészen az államosításig. 1944-ben a házat súlyos bombatalálat érte, csak a bejárat és a függõfolyosó maradt meg. Az épületben 1954-tõl 1998-ig mûködött Ziegler Tibor, majd Péter ostyasütõ üzeme.
Bt
.
KÖRÖNDI LAKÓHÁZ ANDRÁSSY ÚT 88–90.
©
20
09
Fe
ke
te
Sa
s
Kö
ny
vk
ia
dó
A Kodály köröndöt körülölelõ 4 palota közül a nyugati oldalon Szondi György szobra mögött az idõközben hatalmasra nõtt platánok és vadgesztenyefák takarásából elõtûnõ, toszkánai hangulatot idézõ épület szinte mindenkit elkápráztat. A mozgalmas, színes épülettömbök a tornyokkal különleges hangulatú térélményt nyújtanak. A Körönd másik három épülete is élményszerû, de ennek a szépségét nem tudják felülmúlni.
A MÁV Nyugdíjintézeti bérház, 1883
ANDRÁSSY
ÚT
165
andr_kult_seti_0804_cverz.qxd
2009.08.04.
21:42
Page 166
A S Z É P E N KO M P O N Á LT T É R
©
20
09
Fe
ke
te
Sa
s
Kö
ny
vk
ia
dó
Bt
.
A reneszánsz sgraffitókkal díszített homlokzat Székely Bertalan és Rauscher Lajos munkája. A köröndi oldalon kialakított elegáns kertet a kor híres mûkovácsának, Jungfer Gyulának díszes kovácsoltvas kapuja õrzi. Középen a második emelet fölött Petschacher Gusztáv építész portréját fedezhetjük fel, aki tevékenyen részt vett nemcsak a Körönd térformálásában, hanem az Andrássy út kialakításában is. Õ volt a négy utcára nézõ, három udvarból álló, hatalmas épület tervezõje. 1880-ban jött Bécsbõl, de igazi pesti építész lett. Ez volt az elsõ és máig legszebb alkotása, noha épületeinek sokaságát találhatjuk meg a városban. Az „U” alaprajzú épületben a lakások a három belsõ udvarról nyílnak. A háromemeletes belsõ udvarokban körfolyosók biztosítják a közlekedést. Érdekes kettõsség, hogy a kívülrõl oly díszes palota belülrõl a pesti gangos házak egyszerûségét mutatja. Az épületet eredetileg a MÁV rangos alkalmazottainak tervezték. A régi öt-hat szobás lakásokat az idõk folyamán átala-
A 88–90. számú ház Andrássy úti homlokzata
166
BUDAPESTI
KULTÚRTÖRTÉNETI
SÉTÁK
I.
andr_kult_seti_0804_cverz.qxd
2009.08.04.
21:42
Page 167
A KÖRÖND
©
20
09
Fe
ke
te
Sa
s
Kö
ny
vk
ia
dó
Bt
.
kították egy-, illetve két-három szobás lakásokká, így a ház közel 500 embernek adott otthont. A hatalmas épülettömb két bejáraton érhetõ el: a délnyugati oldalon az Andrássy út, az északkeleti oldalon a Szinyei Merse utca felõl. Az utca névadójának Borsos Miklós tervezte márvány emléktáblája is itt található.
A „Kodály-ház”
Az Andrássy út 83–85. és a 87–89. számú köröndi házait átépítik. Úgy hírlik, Budapest legdrágább luxusapartmanjait alakítják ki bennük. (SZ. F.) ANDRÁSSY
ÚT
167
andr_kult_seti_0804_cverz.qxd
2009.08.04.
21:42
Page 168
©
20
09
Fe
ke
te
Sa
s
Kö
ny
vk
ia
dó
Bt
.
A S Z É P E N KO M P O N Á LT T É R
168
BUDAPESTI
KULTÚRTÖRTÉNETI
SÉTÁK
I.
andr_kult_seti_0804_cverz.qxd
2009.08.04.
21:42
Page 169
©
20
09
Fe
ke
te
Sa
s
Kö
ny
vk
ia
dó
Bt
.
A KÖRÖND
ANDRÁSSY
ÚT
169
andr_kult_seti_0804_cverz.qxd
2009.08.04.
21:43
Page 240
UTÓSZÓ A séta végén
©
20
09
Fe
ke
te
Sa
s
Kö
ny
vk
ia
dó
Bt
.
Andrássy úti kulturális sétánk végére értünk. Reméljük, sorozatunk elsõ kötete elnyerte tetszésüket. Még azokét is, akik gyakran járnak ugyan az Andrássy úton, de nem is sejtették, milyen gazdag múltú épületek-épületsorsok mentén haladnak el. A kultúrtörténeti séták tovább folytatódnak. Mindig egy-egy olyan városrészt térképezünk fel – Pesten és Budán –, ahol él a „genius loci”, lehet mesélni a rég- és közelmúltról, és jelezni, mibõl mi lett a gyorsuló jelenben. Miként az Andrássy út, úgy természetesen a sorozat következõ kötetei sem alapkutatásoknak tekintendõ tudományos munkák, hanem a séták során fellelt-meglelt élmények szak- és szépirodalmi mûvek, internetes oldalak olvasataival kiegészített, esszégyûjteményszerû útikalauzok. További tervezett sétaútvonalaink: Belváros, Józsefváros, Újlipótváros, Krisztinaváros és a Vár. Hogy melyik lesz a következõ „guide” – az legyen meglepetés! Várjuk Önöket. Ugye, találkozunk? A Kiadó
240
BUDAPESTI
KULTÚRTÖRTÉNETI
SÉTÁK
I.
