Fekete-fehér kidolgozás
T. Parázsó Lenke
A film felépítése
2007. május 7.
FOTO
2
Látens kép A megvilágítás hatására a fényérzékeny anyagban, amely zselatinba ágyazott ezüsthalogenid (AgCl, AgBr, AgJ), továbbiakban AgHal szemcsékből áll. Az emulziós rétegben maradandó változás lép fel, amely szabad szemmel ugyan nem észlelhető, de az előhívási folyamattal láthatóvá, szemrevételezhetővé válik. A megvilágítás hatására keletkező képet nevezzük látens (képzetes, rejtett) képnek. 2007. május 7.
FOTO
3
Látens kép • A látens kép feladata, hogy katalizálja az
elôhívási folyamatot, melynek során azok az AgHal szemcsék, – amelyek részt vettek a látens kép kialakulásában, – fémezüstté redukálódnak. • Napjainkban a legelfogadottabb a számtalan elmélet közül a Gurney-Mott féle látenskép elmélet, amely szerint két lépcsôben játszódik le a folyamat: 2007. május 7.
FOTO
4
ν
Látens kép I. lépés
Br + h ⋅ν = Br + e −
ahol:
h
ν e
= = =
−
6,61 x10-27 erg x sec – Planck-féle állandó a fény hullámhosszához tartozó rezgésszám (frekvencia) fotóelektron
A keletkező brómatomok a kristályhoz képest pozitív töltésűek, amelyeket a zselatin megköti. e
2007. május 7.
FOTO
5
Látens kép A keletkező brómatomok a kristályhoz képest pozitív töltésűek,
amelyeket a zselatin megköti. Az AgHal kristályrácsok nem ideális felépítésűek, mivel a kristályrács geometriai felépítésében és kémiai összetételében mutatkozó eltérések ún. hibahelyeket, más néven elektroncsapdákat, ill. érzékenységi gócokat hoznak létre. Ilyen hibahelyek lehetnek a szabad elektronok, a Frenkel-hibák (szabadon mozgó Ag+), a rácspontokban lévô idegen ionok és atomok, geometriai rácshibák. A hibahelyek döntő fontosságúak a fotóanyag megfelelő érzékenységének kialakítása szempontjából (az emulzió kémiai érlelése során direkt létrehozzák pl. labilis kénvegyületek adagolásával).
2007. május 7.
FOTO
6
Látens kép II. lépés Ag+ + e- = Ag • A hibahelyek a fénykvantum által kiválasztott elektronokat
befogják, így a gócok negatív töltésűekké válnak. • A kristályrácsban elektronhiány lép fel a góchoz képest, tehát elektromos tér keletkezik, amelynek következtében az Ag+-ok a góc felé vándorolnak miközben azt semlegesítik és fémezüstté redukálódnak. • Újból semleges góc keletkezik , amely alkalmas elektronok befogadására mindaddig míg a megvilágítás tart. Számítások szerint egy-egy gócban elméletileg, minimum 4-5 Ag atomnak kell redukálódni, hogy az előhívható legyen 2007. május 7.
FOTO
7
A kidolgozás lépései • • • • • •
Előhívás Öblítés vagy megszakítás Fixálás (rögzítés) Mosás Csepptelenítés Szárítás
2007. május 7.
FOTO
8
Az előhívás Az előhívás során a fényérzékeny réteg azon szemcséi, amelyeket megvilágítás során elegendő fénykvantum ért, fémezüstté redukálódnak és számuk 10...100 milliószorosára növekszik, vagyis láthatóvá válik. Ebben a folyamatban a fotóemulzióban lévő AgHal kristályok Ag+ fémezüstté redukálódnak, amely redoxi folyamat és a látens kép csak katalizálja a folyamatot 2007. május 7.
FOTO
9
Az előhívás_2 →
AgBr + D⎯
Ag + Br⎯+
Ox
Katalizátor a látens kép
ahol
2007. május 7.
D⎯ Ox
redukálóanyag az előhívó oxidációs terméke
FOTO
10
Az elhívás leegyszerűsített formája hidrokinonnal
Hidrokinon
2007. május 7.
ezüst-bromid
kinon
FOTO
fémezüst hidrogénbromid
11
Hívó összetétele Ez a folyamat a megfelelően összeállított oldatban, az előhívóban zajlik le, amelynek tulajdonságait a benne levő vegyszerek mennyisége és minősége határozza meg. A kép minősége szempontjából igen lényeges az előhívás időtartama, hőmérséklete és technikai körülményei (tál, tank stb.). Az előhívóban levő vegyszercsoportok az alábbiak lehetnek: •
az előhívó hatóanyaga
•
tartósítószer
•
lúgosítóanyag
•
késleltetőszer
•
egyéb anyagok
2007. május 7.
FOTO
12
Az előhívott kép fotográfiai jellemzőinek függése az előhívási körülményektől: előhívási idő – növekedésével nő a gradáció – elérhető a maximális denzitás – javul az érzékenység kihasználás hőmérséklet – növekedésének hatására a kémiai reakció sebessége nő. Általában mondható, hogy a fotókémiai reakciók sebessége 10°C-onként megkétszereződik. A fotóanyag és a hívóreagens egymáshoz viszonyított mozgatása az előhívás sebességét növeli, az előhívás minőségét javítja, mivel a film felületéhez egyenletesen jut friss reagens. 2007. május 7.
FOTO
13
Közbenső mosás Az előhívást követően öblítjük a filmet, hogy a hívóreagenst ne vigyük át a következő oldatba (fixirbe), mivel az lerontaná a rögzítés sebességét és gazdagosságát, valamint fennállna a sárga foltosodás veszélye a foltos utánhívódás következtében. Igen gyakori megoldás, hogy a hívási folyamat gyors leállítására stoppfürdőt alkalmaznak, amely a réteg belsejébe diffundálva megakadályozza az öblítés alatti utánhívási folyamatot. 2007. május 7.
FOTO
14
Fixálás A fixálás vagy más néven a rögzítés folyamán, az elôhívást követôen az emulziós rétegben maradt, továbbra is fényérzékeny AgHal szemcséket kell kioldani, igy fotóanyagunk stabillá, idôtállóvá válik. Napjainkban a legismertebb AgHal oldószer, amellyel szemben követelmény, hogy a már kivált fémezüstöt nem támadhatja meg, a nátrium-tioszulfát. Reakciója a következô:
Na2S2O3 + 2AgBr → Ag2S2O3+ 2NaBr nátrium-tioszulfát ezüst-bromid
ezüst-tioszulfát
2007. május 7.
FOTO
nátrium-bromid 15
Végső mosás A végső mosás alkalmával a fotóanyagba bediffundáló vegyi anyagokat távolítjuk el. A mosási időt és hatékonyságot befolyásolják a mosóvíz hőmérséklete, a mosás intenzitása (vízmennyiség és áramlás).
2007. május 7.
FOTO
16
Csepptelenítés A vízben oldott sók száradáskor ún. „mészfoltok” formájában jelennek meg a fotóanyagon, elsősorban a filmeken kell gondot fordítani erre a jelenségre. • Elkerülésére desztillált öblítés vagy csepptelenítő
oldat alkalmazása ajánlott. • Ezt a feladatot azonban minden jó nedvesítőszer elvégzi, így 10 l vízre 10–20 csepp WU-2 hajmosószer ajánlott. 2007. május 7.
FOTO
17
Szárítás A fotóanyagok szárításához a levegő pormentes és tiszta legyen. A filmek szárításának legegyszerűbb módja a szobahőmérsékleten való ún. lógatásos módszer, de szárítószekrényben a legoptimálisabb körülményeket valósíthatjuk meg. A fotópapiroknál a papír felületi kiképzésétől függően szárítógépen vagy levegőn száríthatjuk. 2007. május 7.
FOTO
18
Negatív kidolgozás összefoglalása
2007. május 7.
FOTO
19
Legismertebb negatív filmhívó receptek KODAK D-76
KODAK D-11
Finomszemcsés, kiegyenlítő hatású, Keményen dolgozó előhívó, vonalas nagy pufferkapacitású, a ábrák hívására használják. fotólaborokban világszerte a Metol 1,0 g legelterjedtebb hívó. Nátrium-szulfit vm. Metol 2,0 g 75,0 g Natrium-szulfit vm. 5,0 g Hidrokinon 9,0 g Hidrokinon 5,0 g Nátrium- karbonát Bórax 8,0 g 26,0 Bórsav 8,0 g Kálium-bromid 5,0 g Kálium-bromid 0,25 g pH =8,3 – 8,5 Elôhívás 18°C-on 6...10 perc 20°C-on 10...12
pH = 9,6...9,8 Hígítva használjuk 1:1 arányban
2007. május 7.
FOTO
Elôhívás 20°C-on 4-5 perc.
20
A hívó oldatának készítési szabálya A készítendô oldat végtérfogatának 2/3 – 3/4-ed részében kezdjük el a vegyszerek oldását és a végén állítjuk be a végtérfogatot. A gyári kiszerelésű hívókat a mellékelt utasítása alapján kell beoldani. A receptúra alapján összeállított hívók vegyszereinek oldási sorrendje meghatározott. • • • • • •
elsőnek a vízlágyítót oldjuk be, ezt követi a nátrium-szulfit 1/5 – 1/10-ed része, majd a metolt, majd annak oldódását követôen a hidrokinont, végül a nátrium-szulfit fennmaradó részét, a lúgosítóanyagokat és a fátyol-gátlót kell beoldani, ha a hívónknak glicin összetevője van, azt a teljes nátrium-szulfit mennyiség beoldása után tudjuk megfelelően feloldani, fenidon a lúgosító anyagok beoldása után oldódik jól.
A hívók készítésekor az oldóvíz-hőmérséklete 30–40°C között legyen. A fixír készítésekor a Na2S2O3 hőelvonással járó oldódása miatt 60–70°C-os oldóvizet használjunk. Az oldatokat azok felhasználása elôtt 1 nappal készítsünk el és sötét üvegben, hűvös helyen tároljuk. 2007. május 7.
FOTO
21
Fekete-fehér negatívhívás
A filmhívás eszközei: A - vegyszertartó flakonok B - elõhívó tank C - mérõhenger D - tölcsér E - hõmérõ F - csipeszek G - víztelenítõ
2007. május 7.
FOTO
22
A fekete-fehér negatívfilm előhívása •
A filmet ki kell venni a kazettából.
•
Ezt a kazetta felbontásával kell megtenni. A kazetta kinyitására speciális eszköz szolgál. így a sötétben is egy mozdulattal felbontható a fémkazetta.
•
A filmek házi kidolgozásának eszköze az előhívó tank. Ez egy fénymentesen záródó, megfelelő kialakítású tartály.
•
A filmeket a filmtartó spirálba lehet befűzni. Így a film teljes felületét egyenletesen érik a vegyszerek és a mosó víz.
•
A film elõhívásához az eszközökön és a vegyszereken kívül egy sötét helyiség és folyó víz szükséges.
2007. május 7.
FOTO
23
Sötétben kell elvégezni: a kazetta felnyitását a film befûzését az elõhívó tank spiráljába a spirál behelyezését a tankba a tank lezárását.
2007. május 7.
FOTO
24
Nagyítás A negatív film kidolgozását követően arról papírképet készítünk. A papírképek készítéséhez ún. nagyítóberendezést használunk. A nagyítógép, lényegében egy vetítőgép, amelynek képkapujába fűzzük a nagyítandó negatív filmet emulziós oldallal lefelé, a képet felfogó vetítővászon helyére pedig a fényérzékeny fotópapírt helyezzük, emulziós oldallal az objektív felé. Az egyszerű nagyítógépeken az élességállítást szabad szemmel ellenőrizzük, ill. ezt a tevékenységet gyorsítja és precízebbé teszi az élességállító lupe használata, amely a képrészleteket felnagyítja. 2007. május 7.
FOTO
25
Nagyítás folyamata
2007. május 7.
FOTO
26
Folytatás következik…
2007. május 7.
FOTO
27
