Budapest XVIII. kerület 50-es villamos Baross utcai megállójának kreatív villamosmegállóként történő kialakításának koncepcióterve
Műszaki leírás
Lónyaytelep
2012. július 20.
Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK
3. oldal
Első benyomások a területről Előzetes koncepció 2. KONCEPCIÓTERV
4. oldal
A villamosmegálló területe A tágabb környezet 3. ANYAGHASZNÁLAT
5. oldal
4. KÖLTSÉGVETÉS
6. oldal
2
1. Bevezetés, előzmények Első benyomások a területről A helyszínre érkezve a következőket állapítottuk meg: •
Az épület-állomány igen sokféle, sem léptékében, sem látványában nem egységes.
•
A negyedben található a kerület több látványossága, maga a megálló pedig közvetlenül a Városháza, illetve a posta előtt található, ezért érzésünk szerint ez a kerület központja.
•
Központi helyzete ellenére a terület egy cső alakú, fő-út menti szakasz. Nincs valódi központként megjelölve, szűkös és forgalmas. A közlekedés zaja, a környezet különbözősége, a sokféle benyomás „átfolyik” ezen a megállón, a köztéren és csak a Városháza, mint robusztus tömeg állítja meg, az ember szinte nekicsattan.
•
A megálló egy fedés nélküli keskeny járda szakasz, amely várakozásra nem kellemes.
•
A Városháza előtti parkoló kialakítás minden négyzetcentimétert kihasznál, ily módon a három szakaszra bontott főlépcsőnek csak az egyik - és nem a központi szakasza használható igazán. Az akadálymentes rámpa használata is nehézkes.
Előzetes koncepció •
Mindenképpen egy az autóúttól és annak sodró lendületétől egy jobban leválasztott „közteret” szerettünk volna létrehozni. Ennek kezdeményezését fel is fedeztük a helyszínen, a villamos megállótól a Városháza előtti teret vizuálisan elkülönítő fasor képében. Ezt a fasort sarkalatos, megtartandó elemként kezeltük.
•
A Városháza bejárata előtt elhelyezett növények, valamint a fasorban található padok is azt az igényt jelezték számunkra, hogy itt az emberek egy élhetőbb, használhatóbb, és legfőképp csendesebb teret szeretnének látni, ami egy megérkezési pont, egy megnyugvás ebben az „út-menti” érzetben.
Fentiek eredményeképpen egy fiatalos, játékos, üde, de a nyugodtság érzetét keltő foltot szerettünk volna létrehozni, amely megtöri a környezet távolságtartását, vonzó és barátságos. Fontos szempont volt még, hogy a leendő villamosmegálló és környezete ne egy újabb hangsúlyos látvány elemként jelenjen meg az amúgy is vizuálisan zsúfolt területen. Ezt a zöld felületek növelésével, emberközeli, lekerekített, egyszerű formavilággal kívánjuk elérni.
3
2. Koncepció terv A villamos megálló területe Az eredeti fasort felhasználva, a villamos megállót annak egy záró elemeként helyeztük el. A mostani parkoló számot megtartva a zöldterületek kialakításának lehetősége igencsak lecsökken, a keskeny felhasználható sávokat egy szintbe hozással igyekeztünk kiszélesíteni, egységesíteni, hogy egy nagyobb, egybefüggő területet kapjunk. Ebben helyeztük el foltonként a zöldmezőket, melyek a villamos megálló lekerekített formavilágát tükrözik. Maga a megálló ebben a tekintetben is egy záró pont, felülnézetből zöld tetejével illeszkedik a rendszerbe, síkja azonban a fák körüli mezőktől eltér, megemelkedik. A tetőt tartó oszlopok asszociálnak a fákra, de játékos, figyelemfelkeltő formában, így a villamosmegálló, amelynek helye is igen korlátozott, egy jelszerű, valódi kijelölés, egy vég- és sarokpont tud lenni. Mivel a változtatásra használható terület és anyagi forrás is korlátozott, a zöld felületek térhódítását gesztusokkal szeretnénk elérni. A kijelölt zöld felületeken és a megálló zöld tetején kívül a megálló tetejét tartó oszlopokon, illetve az egyéb tereptárgyakon is lehetőséget adunk a növényeknek a terület birtokba vételére, kúszó növények és huzalok segítségével, amiket fonással, illetve kifeszítéssel helyezünk el. Jobbnak láttuk ezt az elképzelést a különböző edényekben elhelyezett növényekhez képest, mivel azok egyrészt területet foglalnak, másrészt statikusak, nehezen mozdíthatók és nem fejezik ki a környék mozgalmasságát. Ezzel a vibrálással, fokozott tempóval szemben csak egy olyan növénytelepítési rendszer veheti fel a versenyt, amely érezhetően küzd, teret hódít magának, szinte beszövi az épített, művi dolgokat. Ebben a fázisban a helyiek is tevékenyen részt vehetnek, a huzalok elhelyezése, valamint a növények ültetése nem kíván szakembert. További tereptárgyakként székeket, lámpákat és táblákat helyeznénk el, melyek egyszerű formavilágukkal könnyen átlátható, sokoldalúan felhasználható, a környezetbe illeszkedő rendszert képeznek. Ezek tulajdonképpen hajlított csövekből és egyszerű körlapokból állnak, melyekkel ülőhelyet, asztalt, lábtartót, lámpát és információs táblát egyaránt létrehozhatunk. Kisebb tömbökben helyeztük el őket a zöld foltok mellett. A zöld foltok elhelyezése és lekerekítésük iránya a főbb közlekedési útvonalak alapján szerkesztett, azok használatát segíti elő. Három helyen engedi át a zöld tér az érkező embereket, melyek közül egy közvetlenül a villamosmegálló mellet van, egy pedig a Városháza főbejárata felé irányul.
A tágabb környezet Koncepciónkat az egész térre kiterjesztve hosszú távon mindenképpen szerencsésebbnek tartanánk a parkolóhelyek számának csökkentését, a Városháza főbejáratát megközelítő lépcső, rámpa, valamint ezek megközelítési útvonalának racionalizálását. Érthetőbb, használhatóbb kapcsolat kialakítását. Ezt közlekedési útvonalak burkolatban történő kijelölésével és az azokon való szabad átjárás biztosításával, valamint a lépcső és a rámpa esetleges átalakításával képzeljük 4
el. Jelenleg a különböző szakaszai ennek a térnek mind más szintmagasságban vannak, egységesebb, kevésbé csíkszerű hatást keltene a legalább azonos használatú felületek síkba hozása. Vonzóbbá és ismertebbé tenné a kerületet, ha látványosságait az arra elhaladóknak bemutatnánk. Ezért a megállóban elhelyezett információs táblákat a nagyobb térre, de már ritkábban elhelyezve is kiterjesztenénk. Ezek iránymutatásként jelölnék a látványosságok helyét, ikonjait, esetleg képeit. A kerület múltját, életét bemutató képek kerülhetnének a villamos síneket elválasztó kerítésre is, mely egy szebb formában már bevezetése lenne ennek a megállónak, negyednek. Kialakítását keretekkel képzeljük el, melyek közé akár kifeszített vászonra is kerülhetnének a képek. Ezek utánozhatnák a régi képeslapok, vagy akár a villamos ablakainak lekerekített formáját is, illeszkedve a megálló formavilágába.
3. Anyaghasználat •
A villamos megálló oszlopai fából készülnek, imitálva a valódi fasort, melynek lezárását képezi. Ezek rögzítése a talajhoz lecsavarozható acél oszloptartóval történik.
•
A tető hegesztett acél zártszelvényből készül, az egy csoportban álló oszlopoktól kiindulva a sorban álló oszlopok felé tartó merevítéssel. Fedése alulról sávos fémlemezfedés, felülről extenzív zöldtető. A csapadékvíz elvezetése az egy csoportban álló oszlopok középpontjába lejtő tetőn egy, a középpontban elhelyezett lyukon átvezetett láncon történik, mely egy kaviccsal töltött szikkasztóba vezet. A tetőbe alulról beépítve spotlámpák adnak fényt az esti sötétségben.
•
A tereptárgyak anyaga acél körszelvény cső, illetve fa körlapok.
•
A futónövények felfuttatása acél horgokkal kifeszített illetve rögzített damilokon történik.
•
A futónövényeket terveink szerint örökzöldként képzeljük, ezek pl. a borostyán vagy a japán lonc. Ezek keverhetők idényszerű növényekkel.
5
