L. évfolyam.
Budapest, 1907. m áj us 26-á n.
2 1. szám.
CSENDÖRSÉGILAPOK Szerkeszti és kiadja
ELŐFIZETÉSI
II
M. kir.
ÁRA: Félévre __ 6 k oron a .
Egé sz évre 12 korona. Negyedévre
3 k orona.
Csenuőrségi
I
Megjelenik minden vas~rJJ
Egy helyes megfigyel és. Irto. : 17i1'áy László csendőrszázados.
Nem ritkán esik meg, hogy külön ösen nagyobb fontoeságu esetek szinbelyén aUr tudatlanságból, ak á,r gonrlathnságból 'Vagy szálldékosan a léteze tt nyomok, melyek a nyomozállra igen lényegesek, valaki által vagy teljesen megsemmisittetnelt V!\gy megváltoztatnak il a nyomozó csendőr ezt lát,·a. mert mindig azt hallja, hogy a belyesen megejtett helyszini szemle képezi alapját egy sikeres n,romozásnak, _ zavarba jön B feledi, hogy helyszi.ni szeml,;t az ilyen nem várt esetben közveh-e, pnbatolás utj án. azaz fl. belyszinén először megjelent szemtanuk bemon.Jásai alapján is lehet tartani. illetve legalább hozzávető leg meg lehet állapitani. hogy, ha fl. nyo mozó csen dőr lett volna az első szemtanu. vallY ba a nyomok teljesen épek marad tak volna, mit lehetett volna tapasztaln ia olyant, a mi a további nyomozó cselekmenyeknek irányt szabhat. ilyen esetekben külön ös go ndot ltell forditani arra, hogya nyomok mily módon és mily czélzattal lettek megv;Utoztatva vagy megsemmisiLvo, mert ha érdek, szándékosság lappang ezen úgynevezett védekezés ,agy mondjuk eJtussoIas mögött, egy erős támpontot talál a nyomozó közeg a további nyomozó.cselekményeknek irányitására. Egy ilyen esetben m egejtett nyomozás lefolyása a következö volt.
1903. évi január hó 7-én virradóra Sas s Pál felső szentgyörgyi tanyai lakos fl fe l sőszentgyörgyi határban a Buclapest fe lé vezetö út mell ett az árkon belül háromnégy lépésnyire egy szántáson meggyilkolva találta Lakatos János szintén felsőszentgyörgyi tanyai lakost, s mert a felismert hanyatt fekvő hulla mellére egy üres pénztárcza volt téve, ő is mindjárt rablógyilkosBlÍ.gra gond olt. ' . SrlSS a meggyilkoltnak a közeli tanyáján lakó MarI és Juli n evü leányait azonnal értesitette a látottakról, kik a hullát a nél)1ül, hogy az esetről a biróságot vagy cS6ndőr séget értesitették volna. azonnal beszállították Jászberénybe. . , . Nem csIJ.k ezzel, de azzal is, hogy fl. helysy.men a talajt össze-vissza taposták, a nyomozást szerfelett megneb ezítették.
Zsebköo) v
sze l'kesztő-bizo ttsága.
S ZE RK E SZ T ŐSÉ G ÉS K I ADÓHIVAT A L Budapest. IV. Egyetem-utcza 4 sz.
Még az nap a hnlla bizottságilag felbonczoltatott s a bonczolásná l az esetről
Bár a nyomok ezen ötletet feltétlenül nem támogatták. mégis fl járásőrmester tovább tápIaIta azon gyanú. ját, hogy a nyomok elvitltoztatása, eltüntetóse nem tudatlanságLól, hanem sZ;indékosságlJól szármnzik mit megerősitelt Lenne a bulla hirtelen elszálJitása is. Szemle után a meggyilkolt házbeliei és a környék. beli tanyIti lakosok kikerdezteltek, miközben a meggyilkolt Mari ne,ii leánya azt hangsúlyozta, hogy apját csal< pénzeért gyilkolhatták meg, mert pénzét mindig magával szokta ,-inni s ez alkalommal is négy-öt ezer korona pénz lehetett nála, a melynek nyoma sem találtatott ugyan a hllllánál, illetve csak annyiban, hogy az üres pénztárcza a helyszinén maradt, s a lány mindjárt tápot is igyekezett anni azon gyanunak, hogya meggyilkolt volt cselédjei leheLtel< a tettesek. Bár ezen körülményeket sem tévesztette a járá~őr mester szem elől s a ,nyomozást ily irányban is foganatositotta, melynek folyamán a volt cselédek feltétlenül tisztázták magukat a gyanu alól, mégis, mert a leány ezen gyanllsitása, erősködése a már felmerült
-
:= -
_-:=:==-:----==== =-- -
J !lU7. máJus 26.
OSENDÖRSÉ?I L~Pq~ _
gyanus körülményekkel összefüggésben látszott lenni, igyekezett az érveket egy fedél alá hözIll. Tehát nem maradt más hátra, mint kikutatni, hogy It meggyilkolt hogyan került a tett színhelyére, ki tud· hatott arról, hogy a Bzinhelyen előtalálható s különö' sen, hogyafennebb érintett gyanuokok összes!(yeztethetök-e általában az ez esetben fennforgó egyéb körülményekl{el? Megállapitotta. hogy a meggyilkolt előző nap, a,zaz január 6-án Jászberényben járt, onnan délután négy-öt óra közt indult haza egyedül gyalogszerrel s így a tál'olságuúl fogva délután hl1t-hét óra között érhetett a tett szinhelyére, mikorra orvosi vélemény szerint is a hah\! bekövet]{ezte tehető volt. Tehát nem volt más mód, mint arra következtetni, hogy a tett színhelyén egy vagy több egyén reá lesett, 11 ki tudta, hogy mi járatban van s biztosra vette, hogy alkonyat után tér hazá. Bár nem volt kizárva, hogy rablási szándék is fennforog, mégis azon meggyőződés érlelődött meg a járásörmestel'ben, hogy valami egyéb érde , szűlte a cselekményt. Bizalmas uton kitudtn a járásőrmester. hogy a meggyilkolt Mari nel'ü leánya, ki a hulla elszállitását sürgette és " helyszinén ok nólkül sokat sürgölődött, forgolódott, Koncsik Péter 2:1 éves szomszed tanyai legénynyel szerelmi viszonyt folytatott, attól teherbe is esett, a legény az ő kezét meg is kérte, de apja, ki leánya terhességéröl nem tudott, ezen ház,t$ságba bel egyezni vonakodott. Lakatos (a meggyilkolt), öZI'egy ember lévén, újból akart llősülni, s már ki is volt tüzve az esküvő, mit leá .ya MaTi mindenáron igyekezett megokadályozni. Ezen körülmenyek irányitották a gyanut a leányra s a szeretőjére Koncsikre, illet>-e nyújtottak alapot azon feltevésre, hogy vagy ketten együtt lehettek a tettesek, I'agy ha a legény volt egyedül, úgy a lean)' okvetlen tudott róla. Koncsikéknél házkut!ttás tartatván, a legény kalapján és több ruháján a már megkisérelt kimosás után is v~rfoltok találtattak, jobb keze középső ujján pedig nagy sérülés volt, melyről úllitotta, hogy 6·an reggel a lovuk az ujját megharapta s II kalapja, és ruhája is attól lett véres, ámde vesztére, épen bozzátartozói vallomásából kiderült, hogy 6·án délután kezének még semmi baja sem volt s csak 7 ·én reggel látták először sérülését a szülői . Ezen körülmények összetalálkozl'án a bonczolásnál tapasztalt azon észlelettel, hogy a foj togatás balkéztől eredt, de különben is a legény kézfej e túlfejlett, ujjai igen hosszuak Toltak, azon feltevés volt kézen fe kvő hogy Lakatos a legény kez ót vagy megütötte vagy meg: harapta, mely után utóbbi csak a ual kezére lévén utalva, azzal hajthatta végre a !P'ilkbsságot. A lány és legény tagailása ellenére megálla,pittatott, hogy 6-án egész alkonyatíg Lakatosék tanyáján titok-
ban együtt voltak es tel'vezgettek s azután ~ legény eltávozvlt, 8, hely!&inén lesbe állott s mlt,ld mllwr a tettet fojtogatás és csizmal'llgások útján, elk öv~ tte , 8 Lakat~s 1400-1GOO kOl'onányi pénzét a tarczabol elrabolta es az [irea tároz át a halott, mellére tette, a mint ezt a Lakatosék tanyájától a tett szinhelye felé min.tegy 200 lépés távolságban felismerhető nyomok Igazolták, futva menekült LakatoFék tanyájaba úgy 1 ~8 - 8 óra tájban és lihegve k~rte ft meggyilkolt Juli nevü leányát, hogy megsérült kezét kösse be és adjon nekI VIzet, mert szomjas. A Koncsikéknél ujólag megtartott kutatásnál a.z istálló nádfedeIében elrejtve 34 korona pénz megtaláltatott ugyan, de a legény mindvégig tagadott. Eleinte tagadott a lany is, ki Koncsíkkel és a bünjelekkel együtt a jászberényi júrásbiróságnak lett átadva és vizsgálati fogságban tartva, a birói vizsgálat során beismerte, hogy a legény a gyilkosság napján este bevallotta neki, bogy apjat megölte, ele tagadta ezután is, bogy a tervbe előre be lett volna avatva. Ugyan a biróság a leányt elegendő bizo'nyitékok hiján hónapokig tartó vizsgálat után szabadl:1bra helyezte, de Koncsikot tizenkét él'i fegyház ra itélte el, ki a jogerős itélet kihirdetése után nyomban töredelmesen b eismerő I'allomást tett. Így lakolt elvetemedett cselekedeteél·t, Zingay járásőrmester helyes megfigyelése és sikeres nyomozása folytán egy megátalkodott gonosztevő,
Tanulsá~ eb ből az, hogy az esetleg megváltoztatott helyszi n semmi esetre se tegye a nyomozó csendőrt aggoc1almnssfÍ, tétovázóvá. mert időt veszithet s ez a sikert ko czln\ztatja; s hogy fe ltünő en elváltoztatott helyz etek mögött mindig valami czélzatosság lappang, a mit kutatni és az eredmény él'dekében felhasználni kell; s végiil, hngy gy ilkosság esetében felette fontos, hogy, ha csak lehet, a nyomozó csendőr a hulla bonczolásánáJ. mindig jeleu legyen, minden feltűnő vagy gyanus j elenségre ügyelj eu, a jelenlevő vizsgálóhíró, ügyész vagy orvosoktól ezekre nezve lrérdezősködjék (ezen urak ilyen esetben mindig szivesen adnak felvilágosítást) s igyokezzék olyan megfigyel éseket tenni, melyek a szolgálat érdel,ében értékesith etők, mert nemcsak hOIIY biztosabb igy 11 sik er, de a gyakorlati tapasztalatok is bővülnek 6 igen sokszor a sérülés, a sértő eszköz minémüségére s a halál közvetlen heálltára. adott orvosi vélemény stb. kitudása és mérlegelése sok felesleges fál'adságtól menti meg a nyomozó csendőr t.
A
kikérdezésrőL
Itta: Soltész In.,.. csendőrfőhadnagy,
(Vége).
A biróságnál szoká.sos sorrend szerinti kikérdezést tehát ne kövesse a csendőr, mert ez csak alkalmat a.d a terheltnek arra, hogya mentségéül alkalmas meséjét
1907.
május
26.
~-=:::::::::::::=----==-
----,
CSENDÖRS~GI LAPOK
elkés~ithesse s mind en részlet ét j ól átgondolha_ssa annyIra, hogy egyik fel elete fedje a másikat. A terhelt védekezései közt gyakran akadunk olyan momentumokra is, melyek a bizonyitás során döntő befolyást gyakorolnak a terhelt ártatlansága vagy bünössége mellett.
azok eredetére nézve kikérdezendö, s ha szükséges és módunkban áll, l'ólttk meggyőződés szerzendő. Ekkor van alkalmunk például ko~statálni, hogy a terhelt homlokó,n tényleg megvan az a zúzódás, mit valószinüleg a károssa-l történt dulakodása közben keletNézzünk egy párat közelebbről. A gyilkosság, ember- k~zett, a kályha szögletébe ütven homlokát s mit a ölés vagy testi sértésnél nem ritka eset, hogy a terhel véres kályhaszöglet is bizonyit, Minden terheltnek még akko!' is, ha a cselekmény ruháin talált vérnyomokra a tettes azt állitj a, hogy az elkövetésére bizonyitékaink vannak, védelmének elő nem vér, vagy hogy madár vére. A biróság a vegyi vizsgálat utján megállapíthatja, adását is meg kell engednünk. Mert lehet hogy valaki, például: ölt, de nagy kérdés, hogy mint támadó ölt-e, hogy vértől származik-e a ruhán talált folt, avagy sem továbbá, hogy a vér ember (emlős állat) vagy madár vagy önvédelme közben oltotta-e ki támadója életét. vére-e? Azt, hogy ember vére-e, avagy emlős álla té-e, Mindezt pedig csakis a terhelt védelmi nyilatkozatának meghallgatása után lehet konstatálni, megkülönböztetni azonban nem lehet. Lehet azonban, hogy mi is téves uton keressük a A gyermekgyilkosságnál az orvosszakértő meg tudja tettest, s akkor mi sem szükségesebb, mint hogy e téveállapítani, vajjon a gyermek olve vagy halva jött-e a dés ünket mielőbb felismerjük, hogy új irányban kutatvilágra. hassunk. Például, ha a terhelt azt áll itj a, h ..gy a kritikus A teherben volt nőt orvos vagy bába könnyen felismeri. időben ö épen lábtöréssel a kórházban feküdt " ezt be Mint II dactyloscopiából tudjuk, az ujjlenyomatokból is tudja igazolni, akkor ártatlansága kétségtelen, a tettes személyllzonosságát meg lehet állapítani, pl. ha Megesik azonban, hogy a terheltet védelme előadá az üvegen levő újjlenyomatot, a tettes újja lenyomatával sára felszólitván, az se igent, se nemet nem mond, összehasonlitjuk. hanem hall gat, Ekkor fel kell világositani, bogy hallOkirathamisitásoknál a vakarást, aláírásutánzatokat gatással nem csak hogy ártatlanságát nem bizouyítja, az irás8zak él'tők górcső vel állapitják meg. hanem ígen is gyanussá teszi magát, mert elképzelheMérgezéseknél a megmérgezett hullát, ha már el is tetlen, bogy ha ártatlan volna, az ártatlanságát bizovolt temetve exhumálj ák (földből kiásatják) s vegyi vizsnyitó kör li/ményeket elő nem adná, hanem azzal, hogy gálat utj án még hónapok mulva is meg lehet állahallgat azt igazolná, hogy nincs semmi bizonyitéka pitani, vajjon n em- e méreg és milyen méreg volt It ál"tqtlansága mellett s azért hallg.lt, halál oka. Ebből kífolyólag mondja már a rómú jogász is, qui :aa tehát a terh elt kikél'dezésekol' olyasmit hoz fel tacet, assentire videtur, (a ki hallgat, beleegyezni védelméül, minek igazságát, mint fennebb láttuk, szak- látszik,) értő ileg meg lehet állapitani, a csendőr ne kisérelje A terhelt kikérdezését a tannk kikérdezése előzi meg. meg neki kimutatni, hogy a szakértői vizsgálat során A tanut a Szolg. ut, értelmében a többi tanu s a terállitása valódisága miként dönthető meg, mert lehet uelt távollétében kérdezzük ki és pedig két bizalmi hogy az e tél'en még laikus terhelt megszeppen s be- férfiu folytonos jelenléteben, látva, hogy rossz uton igyekszik magát tisztára mosni, Legtöbb tltnll nem akar a dologról tudni, mert úgy a biróság előtt ezen állításait letagadja, vagy elhallgatja, gondolkodik, hogy nem fog ő a birósághoz járni, mert s így egy fontos bizonyitékot semmisitett volna meg a az költséggel BS munkamulasztással jár, másrészt, mert csendőr fenti magyal'ázgatásávaL fél a terhelt bosszujától, végül mert a pórnép azon oktaA terhelt ilyen védekezéseit tanuk előtt szépen fe l- lan hiedelemm el van a tanuskodásról, hogy szégyen jegyezgetjük s a biróságuak bejelentjük, mely majd a ,törvénybe járni". Nem is egy megy ki közülök szemszakértői vizsgálattal a terhelt hamis állitásaira ráczálesütve a l,özségházáról vagy a esendőrlaktanyából. foIván , alapot talál a tettes elitélhetésére. Ilyen tanu felvilágositandó s figyelmeztetendő, hogy Nem mulaszthatom el itt kiemelni, hogya terhelt ki- a látottakról vagy hall ottakról tanuságtételt tenni emberkérdezéeét a Szolg, ut. 122, §-ában felsol'olt esetekben tVJ'si kötelessége s erre mindl'nkit a törvény is köannak személymotozása előzze meg, mert egyrészt ekkor telez, is találhatunk a terheltnél olyan tárgyakat vagy bizoA csökönyös tanukat pedig, kikről be van bizonyitva, nyitékokat, mik a oselekmény elköveiésének ueigazolá· bogy az esetnél jelen voltak, ha a fenti' figyelmeztesánál fontossággal birnak, tehát bünjeleket, másrészt tésre sem nyilatk oznak, mint tanuk at abiróságnak biztositva leszünk a terhelt szökése és támadása ellen, jelentse be azzal, hogy N. N. állitásai szerint az esetha a nála l evő hímadó eszközöket, fegyvert s a szökés nél mint szemtanuk jelen voltak, azonban a nyilatelős egitésére alkalmas tárgyaht, paprikát, vitrioIt, IlOzattételtől e lvből tartózkodnak, kötelet stb. elszedjük t őle. A csendőr különösen a boszuáll6 természetű terhelA Bzemélymotozáskor szemügyl'c veendő a terhelt teJ< ellen megejten dő tanukik érdezések alkalmával a külseje, esetleges sérülései, különös isme!'tetőjelei, s terheltet úgy őriztesse, hogy az . észre ne vegye, ne
M4
CSENDŐRSÉG! LAPOK
láthassa, hogy ki jön ellene tanuskodni; ezt kivánja a tanuk személy- és vagyon biztonsága. A csökönyös tanuk felvilágositandók, hogy kikérde· zésük hivatalos titok s a csendőröknek a hallottakat még akkor seID szabad elárulniok, ha egykor a testületet elbagynák, azonban a közérdek szempontjából aján· latos, ha nyilatkoznak, s igy lehető vé teszik, hogy a terhelt elitéltessék s így a vidéken lakó embertársaikat megszabaditják a gonosztevő garázdálkodásaitóL Osakis a tanuság tétel és feljelentésről való ily ferde felfogás mellett tudtak garázdálkodni a szegény legények éveken át, a nélkül, hogy bárki Lis feljelenteni merte volna őket, inkább valóságos sal·czot fizettek a haramiáknak, csakhogy békességük legyen tőlük. Óvakodjunk azonban a terheltet avagy tanukat erő· szak vagy fenyegetéssel vallomásra kényszeriteni, nem csak azért, mert az ily erőszakoskodás szigoru megtorlás! von maga után, hanem azért is, mert az ily módon kicsalt vallomás értéke a biróság előtt azonnal halomra dől, rillhelyt csak látszata bizonyul be annak, hogy a tanu vagy terhelt csak kényszerből nyilatkozott úgy, mint a hogy a csendőr jelenti. Hátra van még a ká.ros, jobban mondva a panaszos kikérdezése. E két elnevezést szándékosan yálasztom el, mert sokszor a panaszos még nem káros 8 épen ez az, mit fej tegetni szándékozom. Sok tékozló korhely ember, hogy pazarlásait palástolja, hozzátartozói előtt rémmeséket kohol ki, hogy itt vagy ott támadták meg s fosztották ki s mozgósitja az egész vidék csendőrségét nem létező támadói felkuta· tása végett. Kár, hogy a törvény ezekre is ki nem terjeszti a kihágási büntetőtörvénykönyv 40. szakaszát, mert ezek méltán megérdemelnék a büntetést, a miér t napokig hiába fárasztj ák a cs endőrsége t s nem ritkán ezek miatt kelnek ki az előljárók a sokszor már tehetetlen és tanácstalan legénység ellen, mely hasztalan törekszi k ily esetben eredményt elérni. Vannak végül panaszosok, kik holmijukat betörés, tüz ellen biztosítják, voltaképen pedig maguk abetörők és gyujtogatók vagyoni spekuláezióbóL E zekkel szemben azonban már van §. a büntetőtö r vénykönyvb e n. Ilyen panaszosok alapos kikérdezése legyen a csendőr legelső teendőj e mi előtt a nyomozáshoz látna. A csendőr mondassa el a panaszossal az esetet birálj a meg, vajjon van·e lehetőség a panaszos leirásá: ban s megeshetett· e tényleg a panaszoson a vagyoni vagy egyéb sérelem. Hogy itt is éleslátással kell birnia a csendörnek, az az alábbi esetből is látható. Egy vidéki postamesternő ledér életet él ve, többet költött, mint a mennyi tellett volna. Egy alkalommal félve a felügyelői rovancsolástól, betörés t j elentett be az örsnek azzal, hogy éj jel két kormos alak törte be ajtózárját s őt lelövéssel fenyegetve, a pénztárban levő készpénz átadására kényszeritette.
1907. m6.j us 26.
A nyomozó járőr miu··már azon volt, hogy széleskörü hajszát indítson az ismeretlen tettesek ellen, rilldőn a járőrvezető ismerve a postamesternő életmódját kételkedni kezdett a panaszos állitásában s mérlegelni kezdte, hogy lehetséges volt· e a betörés és kutatását tényleg siker koronázta. Feltünt neki ugyanis, hogy a betörés zaját az egy födél alatt lakó kovács vagy annak családjából bárki is, nem hallotta; továbbá, hogy az éjjeli őr, ki minden kor tanujeiét adta éberségének, azt álliiotta, hogy már kOl'a hajnalban köszönt a postamesternőnek, de az neki a betörés felől akkor még semmit sem emlitett. Észrevette továbbá a csendőr, hogy a postames ternő kezefején horzsolás van s kutatva a horzsolás okát, megállapitotta, hogy az ajtózár egy kiálló vasa véres és hogy a zár egy másfél czentiméter szélességü vésővel lett felfeszítve. Kutatásánál a véletlen is segitett, mert a szomszéd· ságban lakó kovács épen egyik elveszett hasonmér etü vésőjéért szidta inasát, ki kinjában kikotyantotta, hogy a minap a postamesternő járt a miihelyben s távoztakor észrevette, hogy a köténye alá rejtve, magával vitte a keresett vésőt. A táviratilag értesitett posta· igazgatóság kiküldöttje is terhelő adatokat fedezett fel, a mennyiben feltünt neki, hogy noha a postahivatalnál már napok óta nagyobb pénzösszeg feküdt, azt a postamesternő a szabályzat értelmében az igazgatóságnak nem szolgáltatta be, hanem hivatalában tartogatta. Ennyi gyanus kör ülmény merül vén fel a postamesternő ellen, az némi habozás után végre sirva ismerte be, hogy a b etörő ő maga volt. I me láthatjuk, hogy a panaszos alapos kikérdezése sem lényegtelen, mert evvel is körülbelül ugy vagyunk, rillnt az Ol'VOS a beteg kikérdezésével, hogyannál tisz· tábhan látjuk, hogy hol van a baj, minél részletesebben nyilatkozik a panaszos s minél jobban vesszük őt szemügyre. Rendőrkutyák
Hamburgban.
A hamburgi ren dőrségnél nagyobb csapat kutya van alkalmazásban. A kutyák leginkább a város külső területén, elhagyatott helyeken szo lgálatot teljesítő őrszemek mellé vannak beosztva. A kutyákat a rendőrőrszobák renclesen saját költsé. gükön szerzik be, még pedig tanulatlan állapotban és cs~k tulajdonosaik által lesznek a szolgálatra kiképezve. Mlh elyt a kutya a szükséges kiképzési fokot &Iéri, a rendőrhatóság veszi át tulajdon ába. A német rendőri kutyák nagyobbára juhászkutyák, el e más fajjal is próbálkoztak és kiel égitő er edményt értek el. .. ~ je:e~tékeny eredmény, m ely a kutyákkal aránylag l·OVld l dő, alatt eléretett, legfőképen abban nyilvánul, h~gy a ~aros külterülete, mely (IZ előtt h emzsegett a ml~denfaJta ~onoszteYők és csavarg6któl, most ezektől tel.J esen megtIsztult. A hamburgi rendőrség egyik kiváló
CSENDŐRSÉG I LAPOK
245
r
Kozák
őrmester .
Mukdeni wandzsu nő.
- - - --
I!lQ7. május 26.
CSENDŐRSÉG! LAPO~
eredményeket elért kutyája "Collie., mel~ a Ha~burg Dtlhn\hei rendőrállomás tulajdonát képezI. Coll~e skót juhászkutya- hosszu szőrü, rókaszinü, négy eves es 62 cm. magas. Miután vezetője "vad» állapotban megszerezte és teljesen kiképez\e, a hatós'1g vette tul~Jdo nába. Most már két éve van ,alkalmazásban' es e~ idő alatt ,'előljárói» teljes megelégedését érdemelte kL Gyak ran vett üldözőbe és tartóztatott .. fe~ ~mbereket, kik vezetője el ől valami okból menekullll Igyekeztek. Áz is gyakran megesett, hogy egész idegen embereknek, kik nyilt uton megtámadtattak, segitségére stetet~. Mmt életmentő, Collitl különösen olyan esetekben tunt kl, midőn vezetőjét olyan ittas állapotban levő egyénekre tette figyelmessé, kik mámorukban valamely folyam szélén vagy vasuti töltésen aludtak el és minden perczben a vizbefulás vagyelgázoltatás veszedelmének voltak kitéve. Hanem Collie legbravurosabb rendől'i cselekménye mégis az volt, midőn a mult évben két veszedelmes gonosztevő egyszerre szökvén el vezetője el ő l, mind a kettőt üldözőbe vette és a szökésben megakadályozta. A nevezetes cselekményt a derék kutya úgy hajtotta végre, hogy mig az egyik gonosztevőt fogai val kabátjánál fogta le, a másiknak elölábaival nyakába csimpaszkodott. Így tartotta a két szökevényt mindaddig, mig vezetője a helyszinére érve, azokat megbilincselve, .ártalmatlanná tette. Hanem persze Collie-t a mennyire becsülik és szere· tettel kőrnyezik «felj ebbvalrli», annyira gyűlölik a gonosztevők.
Ennek a gyülöletnek nemrég csaknem áldozatu l is esett. Ez év márczius hó 18 és 1~) ike közötti éjjelen történt ugyanis, hogy a külterület egyik házánál a derék kutya két gyanús alakra tette figyelmessé vezetőjét, a mint ezek a ház udvarára behatoltak. Á rendőr követte a gyanus embereket. de mivel azok eltüntek szemei elől, kutyáját eleresztve, keresésükre küldte. Á kutya erre azonnal megfordult és vezetöjétől követve, az utczára futott. Á kapu előtt a Imt,ya csakhamal' megcsipte az egyik men ekülőt és rángaTva, előlábaival vállon ragadta.. Ebben "pillann.tban löyés dördült el és a szegény kutya a lövéRtöl eltalálva a földre zuhant, mig a merénylő villámgyorsan elmenekült. A rendőr ugyan üldözőbe vette, de belátva az üldözés czéltalanságát, visszatért a kut yához. Collie ott feküdt a kapu előtt és nagy buzgalommal törülgette szemeit a behatolt füst és puskaportól ; mi a mellett biloonyito tt, hogy a lövedék közvetlen feje mellett hatolt el. A rendőr azonnal gondozás alá vette a kutyát és miután szemeit alaposan kitörülgette, akkor vette észre, h ogy a golyó a kutya hátsó láb ába hatolt. Á lövedéket másnap aperatio utján eltávolitották és Collie csakhamar teljesen felépült. Csakhogy azóta nagyon bizalmatlan minden idegennel szemben és minden olyan mozdulatnál, melynek czélját azonnal felismerni nem képes, nagymérvü nyugtalanság vesz rajta erőt. Ilyen körülmények között
nagyon kérdéses, hogy az esemény n.em les~.e .hátr~. nyos befolyással a der ék áll at jövőbeDI szolgalatl tevekenységére. Különben a rendkivüli kedvező eredmények, melyek a kutyák alkalmazásával elérettek, a bambu~gi rendö~ batósitgot arra ösztönzik, hogy ennek a ketségtelenul fontos kérdésnek, állandóan a legnagyobh figyelmet szentelj e.
KÉPEINKHEZ. Egy mag'yar mérnök könyve ]Uandzsuriáról. Á Magyar Földrajzi Társaság könyvtára czimii vál~a latban .Öt év Mandzsuországban. cúm alatt, Lóczy LaJos kiváló tudósunk elő s zavával, igén érdekes munka jelent meg a napokban Gubányi Károlytól.~ Mandzsuország az ntóbbi három esz~e ndő al~tt. fol~ ton a világhistória előterében állt, a Ja~án-~blnal haború folyamán s a béke megkötésekor IS mint a legfontosabb r ásze szerepelt a keletázsiai részeknek. Gubányi öt évig élt itt, építve ez alatt az idő alatt a keletmandzsuriai orosz vasut egyik szakaszát. Munkája közben sokféle népséggel volt dolga, érintkezett koreai, mandzsu, khi nai és orosz munkásokkal, urakkal ; átélte a még élénk emlékezetben élő boxer-lázadás borzalmas eseményeit s a japáni háború kitörésekor, munkáját épen bevégezvén, jött haza. Tanulságos könyvéből a bemutatott n ehány kép mellett egy részletet is közlünk a következőkben, melyben a kozákokról találunk érdekes megfigyeléseket. "Á kellő azámú specziális munkaerő kiválasztása és begyakorlása volt a legels ő fontos feladat. Áz orosz szabadságolt katonaság soraiból bőven jelentkeztek erőteljes, munkabiró fiatal legények, kik közül kiválogattam a czéljaimra alkalmas egyéneket, a kik bár elei nt e semmiféle mesterséghez sem értettek, lassanként megtanulták a sziklafurást, a robbantásokat, az ácsozatokat és állványok felállítását és a kőműves munkát. Á munkások betanítása közben kiismerve az egyszenl embereket, határozottan állíthatom, hogy náluk engedelmesebb, ragaszkodóbb és tisztességtudóbb munkással soha sem volt dolgom, a kik a megfelelő bánásmód mellett minden képzelhető irányban nevelhetők voltak és határozott hajlandóságot mutatta k az emelkedésre. Sokszor eszembe jutott, hogy mennyi bűn terheli az óriási orosz birodalom erkölcsi vezetőit, a kiknek végnélkűli indolencziája és határozott rosszakarata alakítja át e minden fejlődésre alkalmas, egészséges fajt a szellemi és erkölcsi elmaradottságban tespedő, nyomomit muzsikká. Á munkások betanítása közben a khinaiakkal is jelentékeny eredményeket lehetett elérni, bár sok fáradság és türelem kellett hozzá, míg valamely előttük új dologba belefogtak, míg a földalatti sziklafúrást és az éjjeli munkákat megszokták, de a rájuk forditott fáradság soha sem maradt eredménytelen. Á khinai igénytelenebb ember lévén, mint az orosz, tetemesen olcsóbb bérért dolgozott és így a khínai
* A i\II~gyar Földrajzi T~rsaság könyvtára. Szerkeszti : L6czy LaJo. «Ot év Mand"snorBzo,gban. irta G-uliányi Károly. Nyolczvan nyolcz képpel. Ára nyolcz korona. Lampel R. könyvkere.ke. dé.a (Wodümar F. éB fiai) réBzvénytá.rsaBág bizomá,nYa.
t 907. május 26. -:=:;---=-
-:::=::-- ---::;;-- - -=.::-.
CSEND6RSÉGI LAPOK ötven rablót teritettek le. A támadók azonban így is tetemes zsákmánnyal vonultak vissza és számos orosz meg khinai munkás esett az ejjeli támadás áldozatául. Ez időben a mi kozákjaink is folyton szigorú örjáratokat t8irtottak az egész környéken. Feleséges bajtársaikat a kevésbbé exponált áUomásokra küldték és a legelszántabb legények maradtak meg a különálló magányos őrségeken.
Kozák tisztek.
Az alagutnál 16 lovas kozák teljesített szolgálatot, kik a telep körül elsánczolt erődöket épitették és szisztematikus vedelmi tervet eszeltek ki az esetleges támadávisszaverésére. A védősánczok legbizto~abb pontján egy sz~lmacsóvával befont magas pózna volt felállitva, a ml arra szolgált, hogy veszély idején éjjel, a meggyujtott csóva fellobbanó tüze jelezze a menekülőknek a helyet, a hol biztonságban meghúzódhatnak. Közben II kozákok vigan éltek és az aránylag nem n ehéz szolgálat mellett soha sem fogytak ki a mulatozásból. Egy részük a könynyen beállható veszélyek mellett szenvedélylyel hódolt a vadászat élvezetének és az elejtett vaddisznó húsát, vagy a medve és a farkas bőrét értékesítve, elegendő keresethez jutottak. Legnagyobb részük azonban heveréssel vagy vendégeskedéssei töltötte a szabad idejét. A kozáknak különben sem Bok kell ahhoz, hogy jó kedve kerekedjék. Néhány palaczk vodka és némi kis elemózsia könnyen virágos hangulatba varázsolja öket. ilyenkor aztán megindul a mulatság, nótázás és táncz végtelen végnélkül. Egy-két harmonikás belefog a legczifrább kamarinszkájába, n mi a friss csárdásunkhoz hasonló táncz, de
munkaerőnek mind nagyobb arányban való alkalmazása az anyagi siker biztoshékául szolgált. . Az egész ősz és tél folyam án szakadatlanul folyt az alagútban a dolog. Közben a vasút mentén egy-két hun-huz támadáson kivül alig történt valami feljegyzésre méltó esemény, a mi az epités rendes menetét megzavarta volna. Egy alkalommal a vadászokat riasztották meg a fegyveres rablók és alaposan elvették a kedvöket az erdők ben való kalandozástól. A tai·ma-koúi állomás hivatalnokai közül öten lovon indultak el egy távolabb eső erdőtájra vaddisznó vadászatra. Valamennyien jó féla golyós fegyverrel voltak felszerelve és reménykedve várták a kinyomozott vaddisznó csorda megjelenését, mikor egy keskeny ereszkedőn lefelé haladva, a túlo Ldali hegylejtöröl egyszerre egész golYÓzápor zúdult rájok. Nagy nehezen tudtak csak visszafordulni, miközben egyik ló halálosan megsebesűlve esett el a lovasával együtt. A vadász később II sűrűség védelme alatt szintén megmenekült ugyan, de a vadászkirándulásoktól minden időre elvesztette a kedvét. Több hasonló eset után a Mandzsuria erdeiben folytato tt vadászatok sikere mindig főleg attól függött, hogy a kirándulás alatt a hun·huzok nem ejtettek-e el egy-egy vadászt. A vadászkalandoknál sokkal komolyabb esemény volt az II rablótámadás, a mit a telepunktől mintegy ötven kilométerre eső kis állomás ellen intéztek a fegyvel'es
kho/a~~~'inÜleg
a háboru után elszéledt khinai katonaság csapataiból verődött össze néhány száz. felfegyverzett ember és ejnek idején megtámadva az allomás~: fosztogatni, rabolni és gyilkolni kezdett. A helyorseg.en mindössze húsz kozák volt; a kik elsánczolt.. hely~lk ről biztosan lőve, elég jól védték a telepet és tobb mmt
A kozákok föld slÍucza.
1907. május 26.--,
218 kiki magának járja a legképtelenebb mozdulatok változa· tos sorozatából kiczifrázva. " .. Eleinte bokázva járják, mindjobban sebesedo utemben, majd guggon ülve, aztán megint felegyenesedve, ~er getyü módjára, hihetetlen gyorsan sarkon forogva, ve gre vizszintesen úgy, hogyatánczolónak csak a lába hegye meg a két kÖnyöke érinti a földet, közbe.n fol~.ton gyors ütemben mozogva folyik a tüzes kamarlD.szk~Ja. A har· monikás erősen izzadva szünet n~lkül. fÚJta~Ja ~ hang· szerét, a publikum pedig ha~gos kiabálassal es labdobogással kiséri a zajos mulatsagot."
HIRE K. Elhalálozás. Leitner Frigyes járásőrmester, szentlörÍDczi járásparancsnok mltjus bó 15·én szivszélhüdés következtében meghalt. Váratlanul bekövetkezett halála nejét és három gyermekét boritotta gyászba. Temetése a bajtársak nagy részvétele mellett május hó 17-én roent végbe. Ellenszegülés. Horvát Lajos IL örsvezető Fertő rákoson május bó 13-án szolgálatközben a neki ellenszegülő Gullner József fertőrákosi lakossal szemben sZUl'onyát használta s öt sulyosan megsebesitette. A vizsgálat folyamatba tétetett. Sztrájk. A budai keserü források közül a Prl1ha Károly és társai tulajdonát képezö forrás munkásai magasabb bérköveteléssel sztrájkba léptek. A sztrájkolók ugyan nyugodtan viselkednek, mindazonáltal az esetleges zavargások elfojtására a budaörsi örs ogy járöre a helyszinén van.
KÜLÖNFÉLÉK. Az alkohol és az állatok. El sem hinnők, ha példák nem bizonyítanák, hogy az állatok is mennyire szeretik az alkoholt_ Kapnak is rajta, valahányszor módját ejthetik. Sőt már·már félni lehet, hogy az alkoholizmus még háziállatjaink közt is elterjed. Az elefánt, medve, ló, kutya és némely emlős állat szenvedélyesan szereti az alkoholt; a medve és a majom sörivásban bátran kiállja a versenyt egy német diákkal. A tyukok nagyon szeretik a pálinkát és egymást törik a pálinkás meggyért, a mit pajkos fiuk vetnek oda nekik, hogy gyönyörködjenek a részeg tyukok játékában. Allatseregletek tulajdonosai és állatkerti ápolók beszélik, hogy az elefánt akárhánygzor ügyes furfanghoz folyamodik, csakhogy egy kis itókára szert tehessen; mikor már semmi sem segit, egyszerüen betegséget szimulál, csakbogy alkohol tartalmú orvosságot adjanak neki. A majmot is épen ennél a gyöngéjénél fogva ejtik rabságba az afrikai benszülöt. tek ; egy egész n épes majom-család elfogását elvégzi egyetlen egy ember. Egy pálinkával telt edényt állit az erdő szélére; a maj mok alig hogy megpillantják az edényt, csapatostól rárohannak és hamarosan úgy berugnak, hogy az embert is pajtasnak vélik. A vadász ekkor egy majmot karjánál fogva elk ap és megindul vele a falu felé; a többi maj om nemhogy nem fut el, talán nem is tudna futni, hanem követvén a vadász példáját, egymás kaljába kapaszkodva, megindulnak csapatostól a falu felé. Ott aztán elbánnak velük. A papagályok is nagy alkoholisták és sokan berugatják őket, csakhogy mulatságos viselkedésükben gyönyörködhessenek. Egy ter-
mészetbuvár még a pillangóról is azt hiresz.teli, hogy részeges és néha holtrésze~en fetreng. De ~l.~ szólJ~nk a newyorki sörgyárak lovalról, ~elyek a sOl1vást u~y megszokták, hogy a sárga földig lelszs.zá~ ~aguk.at, s. akar hány a delirium tremons tipikus Jelel kozott adja ,kl páráját. " 'l t 'urk A. napsugarak ereje. A napsugarak ereJ ~:ő az, a I ~a., h gy harmincz négyszögláb tertiletre eso sugalak ereJe e;y lóerővel egyenlő. Az öszszes napfóny ehh ez képest óriási, csaknem megmérhetetlen. H.a ~ehet~eg.es volna a földtől a napig tehát mintegy húsz millió merfold, magas: ságban, egy 3600 méter átmé~ő~ü jégo.szlopo~., l~tesíteDl 6S a nap összes melegét, ar~a lfanyo~Dl, az ón~sl o~zlop egy másodpercz alatt vlzze lenn? es" cs~k h et l?asod. percz volna szükséges, bogy a VIZ gozze ..alakuIJ0D; át. Ehhez képest legnagyobb kánikulai melegunk valósagos sarki hideg. . Beoltott puskák. Ilyen is van a világon, legalább az afrikai damarák hite szerint. A dolog magy~rázata ez: Afrikának délnyugati részében, a mely a n emetek birtoka, a császári kormányzó elrend e~te, .?~.gy a fegyvereket le kell bélyegezni. A hottentottak kozott azoIlban nem ment könnyen a bélyegzés, mert ~ bennszülottek azt hitték, hogy el akarják venni fegyvereIket. Észak~n, a damarák orszáaában azonban a legszebb rendben belyeO gezhették le a fegyvereket. A ben.nszül~ttek készségesen hozták el fegyvereiket és örültek IS a belyegzés.ne~, Ezt pedig egy hadnagy találékonyságának lehet lwszonm, a ki így nyugtatta meg a damarákat : . . - Úgy-e emlékeztek arra, hogy a mikor barmaItok között kiütött a dögvész, beoltottuk a barmokat és a dögvész megszünt. Akkor úgy-e jó volt a beoltá~? Most?fegyvereiteket fogj uk beoltani, hogy jo~ban tu.dJatok lő~l. Ezt a magyarázatot megértették és elhitték a JÓ damarak, nyakra-főr e hordták fegyvereiket lebélyegezDl 8 most szentül hiszik, hogy ők beoltott puskákkal lövöldöznek. A legnagyobb rovar. A legnagyobb rovar a KözépAfrikába.n látható fekete moly (Erebus Stnk), melynek hossza 11 - 18 hüvelyk.
Mi okozza a kopaszságot 1 Állitólag megta.lálták volna a kopaszság okát és orvosságát! A kopaszok föllélegezhetnek : mert hisz épen ebben rejlik a baj oku, szükde egyszersmind az orvasIása is. Egy orvos ségtelen mondani, hogy amerika.i - legalább ezt állítja, még pedig neves orvos: Delos Parker, a detroit· i (Michigan) orvosi egyetem taI\ára. Szerinte, azért kopaszodunk meg, mert rosszul, tökéletlenül lélegzünk. A tüdőnk elhasznált, romlott levegője, ha nem lélegezzük azt ki, mint valóságos méreg kerül a véráramba. és ennek révén a haj gyökeréhez, It mely így tulajdonképen hiányos, sőt mérges táplálékhoz jut. Parker orvos, hogy elébe vágjon minden támadásnak, mintha lehetetlen elméletet dobott volna a nyilvánosság elé, mindjárt eredményre hivatkozik. Kopasz embereket és olyanokat, a kik a kopaszodásra már eleve hajlamosságga.l birtak, tökéletes és alapos lélegzésre szoktatott; s ime, az eredmény megl epő volt. Mindjárt az első hét eltelte után, a haj szárazsága és merevsége csökkent; tiz hét mulva a haj száledények visszanyerték teljes tápláló képességüket. ~ amerikai orvos állítása szerint még a húsz év óta kopasz koponyán is, a kellőképen végrehajtott gyógyító-eljárás után, gyönge hajszálak serkedtek ki. Kimutatta, hogy a tökéletlenül lélegző emberek tüdejéből vett levegő, kutyákba és más állatokba oltva, a szőr teljes pusztulását idézte elő.
1907. május 26.
CSENDŐRSÉGl LAPOR
249
RÖNYVISMERrrETÉS. ~~ lte.veny j'észegség s ennek bűn telo)og'! véleményezése kűlönös tekintettel a katonai viszonyoM'a. (Die acute Trunkenheit und ihre strafredhtliche Begutachtung mit besonderer Berücksichtigung der militarischen Verhattnisse.) Dl'. Ewald Stier, Jena 1903. Ára négy és fél márka. - Ezen a czimen igen tanulságos és érdekes könyvet irt egy német tÖl'Zsorvos, a Vilmos császár akadémián ak ta nára. Könyve első fejezetében a borszesznek a lelki életre való hat.ását s a hadseregre való j elentőségét ismerteti., Igen tanulságos a mit mond: Ugy a {őpwrancs
nokra, mint az aisóbbrangu vezetŐ/;?'e háboru idején minden csepp úorszesz a legveszedelmeseúb mé'/'eg, meri ezeknek az éles, tiszta látásától, nyugodt, tervsze)'ü és hideg elhatározásútól nemcsak nagyszámu embemek, )lCmem esetleg az .egész hazának a sorsa (ügg. Eppen ilyen l'omboló és káros a borszesz mindazoknál, kik a felderités súlyos szolgálatát végzik, mert az ~ megfigyeléseik s jelentsseik nyo mán igazodik a vezető. Es éppen a borszesz zavarj a meg az észlelés pontosságát, képzelődésekre vezet, indulatokat kelt, idö előtti cselekvésekre és pontatlan észlelésekre visz. Hozzá még a legtöbb ilyen a felderitő szolgálatban végzett ész lelés éjjel, az esti vagy reggeli szürkületkor történik, a mikor a legnyugodtabb és legj ózanabb ember is képzelődé sekre h ajlik, másrészt ma az ilyen felderitő szolgálat rendesen nagy távolságokban kell, hogy történjék,_a ki.
A" ő\'ség elosztása.
küldöttek testileg kimerülnek, rosszul táplálkoznak, érthető okokból amúgy is izgatottak. azért természetes, hogya ' szeszes ilaloknak igen csekély mennyiwfge ls cc
feldeTitésnek Tendkiviil fontos mUI1/;áját megzavmy'a,
könnyen ha mis megfigyelésekre s elhamarkodott, lényegben hibás jelentésekhez vezet. KülÖllösen fontos enuek figyel embevétele a különös szolgálatot végezni szokott lovasokra és a gyalog előörsőkre és őrökre. Idézi szerző egy orosz orvosnak azt a tapasztalatát, hogy az orosz-japán báboru idején a Charbinban felállitott el ső orosz tábori kórházban 400 elmebeteg között 90· nek baj át iszákosság okozta. Emliti azon svéd kisérleteket, melyek kimutatták, hogy úgy a czélzó lövéseknél, mint a gyol'stüzelésnél s a kitartó tüzelésnél a lövés eredményét a szeszélvezés nagyon megrontotta. Sör ivása után a katonák mind azt hitték, hogy jobban lőttek és 200 lövés közül sör ivása után harminczczal többen tévesztettek, háboruban 30 ellenféllel több maradt volna meg. Érdekes számadatai között egy. mely a közös hadseregre vonat, kozik. Itt 1902-ben egy ezredben 20 katonai törvényszék elé kerülő eset közül 9, 197 fegyelmi eset közül 63 szeszes italok élvezetétől eredt. Az indiai hadseregben a szeszszel élő katonák tizenkét. szerte több büntetést kaptak, mint a szeszt nem ivók. Adatai bizonyitják, hogy a szeszszel ,aló visszaélés az illető vidék lakosságának szokásai szerint rontja meg a katonaságot is. A szesz ell en való küzdelemben az italoknak bizonyos alkalo makkor és bizonyos idő b en való teljes eltiltás át javasolja. Hivatkozik arra, hogy Anglia győztes hadvezére J(ichelle'/" lord a sudani háboruban mind en szeszes italtól Munkások és katonák az alagut kapuzata előt I. e ltiltotta katonáit. Emliti, hogy
CSENDŐRSÉG! LAPOK
250
.....::....::;%=-=--===:-=-::=::::=. _-:
Szerkesztői
-
FEJTÖRÓK.
majdnem félszáz év óta minden kulturállamban el van tiltva, hogy a hadgyakorlatokra szeszes italt vigyenek. (Nálunk nem tudunk ilyen tilalom ról.) . Könyve nagyobb részében az. iszákos állapotb~n elkövetett bűncselekmények orvosI szempontból valo megvéleményezésével foglalkozik, nagy gonddal részekre szedi ezt a kérdést s azt ajánlja, hogy még olyan esetekben is, hol az iszákosság az elkövetett bűncselek· ményt enyhithetné, az iszákosság külőn bű.ntet.endö. Az iszákossá" ellen való küzdelemben ajánlja, hogy 11 legénységet csoha sem kell szeszes ital?kkal jutaI· mazni, jobb ilyen czélra a dohány vagy sZlvar'.AJánIJa továbbá, hogy a pálinkát tiltsák ki a kantmo~b~l. A pálinka és más szeszes italok hely~tt ott kav.e~, theát s más egyéb üditő italokat áraijanak. Emhtl, hogy egy bajor ezredben a csapat maga állitja elő a mesterséges ásványvizet. . ' Ajáulja továbbá. hogy otthonokat létesItsenek a legénységnek (Soldatenheim), a hol azok szeszes italok nélkül is jól találho,tják magukat, olvashatnak s más módon szórakozhatnak. Hendkivül fontos a feljebbvalók által történő kitanitás, emliti. hogy belügyminiszteri rendeletl'e Németországban minden új htona kis füze· tet kap ,alkohol és a haderő. czimmel. amelyből okulást merithet. Ezt a füzetkét meg is magyarázzák a legénységnek. Könyve végén a kérdés irodalmát sorolja fől.
B eUlrejtvéllY·
Szárurejtvóny. Egy férj tizenöt évvel idősebb nejénél. mind a kette! éveinek sz!Íma összesen éppen Sfl·öt tesz ki. kérdés, hogy h ány éves a férj és hány éves a nő?
Szólaláuy. -
aba
-
r
-
ezs6
udrőd
ándor óra
il vonal ..k hely.re megIelelő betük fontos egyént kapunk eredményül, Megfejtési
határidő:
teendők,
mely Mt.l egy
rI.
1907 junitls
Mind a három taló'nyt megfejtők l,özött egy darab Erzsébet· kiTá.lyné sanatoriumi sorsjegy lesz kisorsolva.
üzenetek.
Névtelen levelek .... , továbbá" szolgálattal lmpcsolalos kérdósekre " szerkesztő;óg nem vAl"szol. O. Beérkezett, de lneg nem került sor re{". F. J. FOTduljon kérrtésével előljál''' szakaszpal'ancsnokához. H. 500. 'l'. l'. tavaszi csendőr. NévtelsD levélre llem vála· 8zolunk. Vit"tkozók. l. A nyugdij csak öt él'enHnt emelkedik. 2. Ha a 30. szolg!ll.ti évet már betöltötte, akkor 1354 korona nyug· dijrn. van igénye. K. M. csendőr. A nem magyar gyalogezredek legénysége pantall6t visel. A. V. Nédelen levélre nem ,,".laszolnnk. 15. Olyan törvény nem létezik. Zági örs. 1. A beléptídij nélkül és zál'óráJl b.liil (!>TtBndó nyilvános táoczmulatsághoz szükségos engedély megaJásának joga a községi elöljáróságot, a beléptidij szedése mellett zá:rórán tili tartandó tápczmlll.tságokhoz szilkseges engedély megarhísá· nak joga pedig li közigazgatílsi Latúságot illeti. 2. A mulatságot rsodezö n"talsitg úJtal hoesz.bb vagy rö,'iJ ebb időre felfogadott 1.enészek dijazás"". terményeknek nem fl nmlatsftg helYBziuén v"ló beszeda.e illeh'e összehordá.!\' - minthogy annak kizár... . Jagos rendeltetése a zenésv.ek cor'l'\"'entionalis dijazása, - nem tekinthető bcléptidijnak. K. cs. ez. örsvézctö QJáhl:\pos. Az igényjogosultsági iga. zolvány elnyeróse iránti kéreImét ha erre az 1~7B. óvi n. t C". 1. §-ában köröfut igénye máT megvan - szolgálati uton. ki: hallgatásDM keU a tényleges katollai szolgóJ.atban álló egyónnek előadnia. mely alkalommal a próbairás és az iskolai bizonyit. vány is benyujtandó. Az állami ulmesterek dijazása évi 1400 ko. rona. szabályszer!l lakbér és a szakaszának megfelelő uti átalány. iJól áll. Ezell állások nam átlépés, hanem kinevezés utjún töltetnek be. Kioeveztetését I,,~~h.ti . a négy középosztálylyal biró, vagy utmesteri pr6baszolgálatot teljesitett. avagy utmesteri tan. folyamot végzett. igényjogo8nUsági i(!azolványnyat biró altiszt. A. S. őrsvezető . Az ön által emlitett rendelet!\' foaalmazványok al"irtl~á.t nem érinti. ennélfogva azok az sddigi ~akban. "agylR fáihasábosan' szerl,esztenrlök.
Lapunk J8. számában közölt megfejtése:
fejt.iiről,
helyes
13cWI'cjll'ény: «llctjószerencséUenség". - Szó/a/dny: "Embe?'.1l - SzrímrejluéllY : I,g 9,.[1.)1
Helyesen megfsjtettók: Bátori J ózse r örs\'. Györgyszentmárton, Ko.ács J ános é. J(ocsis J6zsef örs.ezeték FeMr várcsurg6, Anil< J á.nos járásőrmester és neje Debreczen, Kovács II, osendör Enese, Gémesi M. örs"ezetö és neje. Si,nlha .T. örs". és Tóth J. örs vezető Budapest, Győrei István őr]))aeter é. neje. Béres I stván és Görög János örs vezetők Nagylakon, Anárekovits Ádíun pr. cs . ez. Öl'SV. Ujkécske, Sulán Oéza örsvezető Ürmény.
SI
n
o t: S,
.4. kis~rsoU. El'Zséb~t./ci1·áIY1l;é ~al1(tloriltrn-$oJ'sjeg!let
KO/'lieS Jumos 01'."llezelonek FeheJ"l'II'fCS!/1'g6m elkilldötlfík. ~,=",---
=-~~-~
~-:-=----
NYILTTÉR.* AnaU'I)Ol ás. Azon czégek kö"t. a melyek I" .po\·lczikkeJ, és állatgy6gyászati készitményelr clőúUitásí",al és for~alomba h'ozataláva~ fogl.lkozn~. kétségtelenül az. első h elyet ~Kwizda ~ereDcz _ J llnos ezé g .,Korne.ubtng ban foglalja el. Ezen jóhirnevü uzlet 1803. óta a~ra. toreko
*
Az ,. rovatban foglaltaMrt a sz el'kesztő sé~ n el11 \'"Ual fele.
Jő.séget.
n
ti t
1'107. május "lG.
--~-
CSENDÖRSÉGI LAPOK ~51
HIVATALOS RÉSZ. SZE1VIÉT..JYT ÜGYEK Okiratilag megdi.csértettek: A m. kir. I. sz. csendőrkerületi para,ucsnokság által: /(i gS Gergely járásőrmester, zilahi örs és járáspa. rancsnok, a Kl'anyák János és neje majádi, a Brebán Gábor harakláni, a Kulcsár Lajos diósadi és Argyelán Vazul hal'akláni lakosokon elkövetett gyilkosságok tetteseinek kinyomozása és elfogásáért, valamint általában kiv:iló működéseért.
esendől', egy GOOO korona kárértékü ékszerlopás tette_ seinek s részeseinek 243 órán át teljesitett ügyes, leleményes, buzgó s fáradságot nem i smerő nyomozá.ssal történt kideritése, elfogása és az igazságszolgáltatás kezébe juttatásáért, valamint a hünjelek nagy részének megszerzéséért.
Sza bó József V. ez. őrmester, egy testisértés tettesének és egy 600 korona kárértékü, álkulcs használat mellett elkövetett lopás tettesein ek kiváló ügybuzgaJommal s szakavatott eljárás folytán történt kideritéséért, 1'1agy Lajos III., rárarli Pál és ::izalui István m. kaposvári szárny beli csendőr ez. örsvezetők, hosszabb .')'::;f/;r!y Lá.szló öl'sve7.ető, L ázál' Miklós csendőr ez. csendörségi szolgálati idejük alatt a közbiztonsági szolöJ'svezető és Szalay József csendőr, a Bankós Onucz gálat terén tanusitott szorgalm uk és buzgó tevékeny. ől'ményesi lakoson J 905. évi julins hó 2-án elkövetett ségük által elért eredményekért. [{ollác.~ István y, kaposvári SZál'llybeli csp.ndőr ez. gyilkosság tetteseinek 78 órai kitartó, erélyes és tervörsvezető , hosszas csendőrségi szolgálati ideje alatt a 8ze1'i1 nyomozás sor:\n való feld eritése és elfogásáért. li.utt./,ai János örsvezető, az 1905, évi junius havá- közbiztomági szolgála.t tel'én tanusitott kiváló szorgalma ban Szilitgycsehen elkövetett gyermekgyilkosság tettesé- és buzgó tevékenysége által elért számos és szép erednek 21; órai fáradhatatlan és erélyes nyomozás rendjén ményekért, vfl.lamint a csendőrségi szolgálatban való használbatósága és j ó magaviseletéért, történ t kiderités€ és elfogásáért. IJol'uálh Imre III., 8:obó Lajos I., l1. Nagy Pál és .szás::: Péter törzsőrmester, !t segédtiszti irodában segédmunkási minőségben hosszu időn át tanusitott szor- IíO'IJács János IV. győri RZ!Írnybeli csendőr cz. örsvezetők, csendőrségi szolgálati idejük alatt a közbiztonsági galmas, pontos és eredményes miiködéseért, valamint szolgálat tel'én tanusított kivá ló szorgalmuk, buzgó telj es megbizhatóságfi.éxt tevékenységük és ere,lményes müködésükért, Demény Antal cz. őrmestex, törzsőrm esterjelölt 10 évet meghaladó csendőrségi szolgálata alatt, csendőrí, Nyilvánosan megdicsértettek : örsparancsnoki, szárnyirodai és ruha , kezelő bizottsági segédmllnk ási minős égben tanusitott sZOl'galmas és ered. a m. kir. VI. sz. csendőrkerületi parancsnokság által: ményes működéseért. l\'émeth Zsigmond csendőr, az Elek Ferencz, Velencze A m. kir. VI. sz. csendőrkerületi parancsnokság által: községhez tartozó Pillitz tanyai lakos sérelmére, 1906. Liebel1l?'itt Adolf ez. őrmester, tanosztálybeli segéd- évi deczember hó 12-én nagy ravaszsággal és kegyetoktató, !t próbacsendőrök kiképzése körül öt éven át lenséggel elkövetett gyilkosság tetteseinsk kideritése tanusított kiváló szorgalma és buzgóságával elért hasz. alkalmával tanusitott ügyes, buzgó és szakavatott eljános müködéseért, valamint alárendeltjeinek jó befolyá- rással párosult eredményes tevékenységeért. Bolása és példás magaviseletéért. VW'{fll György csendőr cz. örsvezelő, egy betöréses Má/'ku s János cz. Őrmester és Bogncír Pál cz, örs- és egy templomlopáe tetteeének szakavatott nyomozás vezető II. altiszt, Elek Ferencz Velencze községhe~ tarután történt elfogása alkalmával kifejtett tevékenysétozó Pillitz tanyai lakos sérelmére 1906. évi deczember geél"t. hó 12-én nagy ravaszsággal és kegyetlenséggel elköv~ Dezső Ferencz II. csendőr, egy szövetkezett tolvajtett gyil kosság tettesének kideritése alkalmával tanusl- banda tagjainak 159, illetve 170 Ól'án át, nehéz körültoti ügyes, buzgó és szakavatott eljárással párosult ered- mények között ügyes, leleményes és szakértelemmel .., ményes tevékcnységükért. vezetett fárasztó nyomozás után történt elfogása körül MészlÍ'/'os János II, ez. őxmester, egy betoréses es egy ki fej tett tevéken:J;ségeért. ' . templomban elkövetett lopás tettesének kiváló ügybuzGöcze József 1. cz. örsvezetö II-od alhszt, Szabo galommal és szakavatott eljárá s~al egy 1'o~ott ~ultu. fur- Ferencz I. és Móznel' Zsigmond csendőr cz, örsvezetők, fango s tolvaj személyében tört~nt elfogasa es az igaz- hosszas csendőrségi szolgálati idejük alatt a közbiztonságszolgáltatás kezébe juttatásáext. , . sági szolgálati terén tanusitott ügybuzgalmuk és ered1'1Í?'lldi Ferencz járásőrmester es ZSllat1eez Mililós ményes tevékenységükért. csendőr ez, örsvezető, egy több rendbeli lopást elkove- . lialmár Imre, [{ouács István II. cz. örsvezető II-od tett tolvajbanda tagjainak 159 illetve 170 órán ~t nehez altisztek, továbbá Beke Pál, Nagy Antal, Gazdag Bákörülmények között ügyes, leleményes és szakert~l~m lint és Soós Antal csendőr ez. öl'svezetök, a győri szárny mel vezetett fárasztó nyomozással törté.nt kldentese, állományában, csendörségi szolgálati idejük alatt a közIf il a 6s az igazságszolgáltat{Ls kezébe Juttatásá,ert. biztonsági szolgálatban Ilifejtett szorgalmuk, buzgó tevéFel'sncz János örsvezetö és Na:gy Kalmán kenységük és er~dménye8 müködésükért. e
~~tác"
~== CS=E=N=DŐRSÉGI LAPO~_
252
Házasságra lé pte k :
Soós Gyula VI. sz.
csen dőrkerLiletbeli
Gál Annával, l ()07. április ~3·án
cz. őr mester Nagykapornoko n.
PÁLYÁZATOK. Egy irodatiszt i állás a székes[ehérváTi pén zügyigazgatósúgná\. Fizetés pótlékkal 1400 korona. Lakpénz 420 korona. Magyal' nyelv szóban és irás ban. Kezelesl szak vizsga. li égy középiskolai osztály. Kérl'ények a székesfehérvári pünzügyigazgat6sághoz 1907. évi j unius hó 15-ig. . Egy irnoki állás a tokaji kir. jÚl·ásbiróságnál. FIzetés pótlékkal 1400 korona. Lakpénz :1öO korona, esetleg természetbeni lakás. Magyar nyelv szóban és il·ásban. Négy középiskolai osztály. Telekkönyvi vizsga. Kér vények a sátor aljaujbelyi kir. törvényszék elnökéhez 1907. évi jllllius hó l-ig. Egy fogházőrmesteri állás n, kolozsvári kir. főügyész ségné\. Fizetés 1000 korona. Lnl{pénz pótlékkal ~OO korona. Magyar nyelv szóban és irásban. Számolás. Kérvények a kolozsvári kir. főügyészségbez 1907. évi junius h6 IS-ig. Egy főfegyőri állás a nagyenyedi kir. or8Z. fegy intézetnél. Fizetés 1000 korona. Lakpénz 180 korona. 'l.'ermészetbeni ruházat. l\Iellékilletmény. l\Iagyar nyelv sz6ban . és írásban. Oláh nyelv. Számolás. Börtön ügyi szolgálatban való j,Ü'tasság. Az igazságügyminiszte rhez czimzett kérvények a nagyenyedi kir. orsz. fegyintézeti igazgatóHági.Joz 1!l0? évi máj us hó 30-ig. Egy hivatalszolgai állás a óátoraljaujhelyi pénzügyigazgatóságnál. Fizetés pótlékkal 600 koroua. Lakpénz pútlékkal 180 korona. Rllhailletmény GO korona. Magyar nyelv szóban 6S irás ban. Egy évi ideiglenes alkalmazás. Kérv 6nyek a só.torulj aujheJyi pénzügyigazgatósághoz 1907. é,'Í má.lu s hó 80-ig. Egy szolgai állás a kolozsvári tudomány- egyetemnél. Fizetés pótlékkal 600 korona. Lakpénz pótlekkal 200 korona. Ruhailletmény 100 korona. Magyal' nyelv szóbun 6S ü·ásban. Kér vények a kolozsvári tudományegyetem rektori hi"atalához 1ű07. évi junius hó !O-ig· Egy főpédellusi állás a koloz8vari tudomány-egyetemnéL Fizetés 1000 kOl'onlJ.. Ruh ailletmény 100 kor. Természet beni lakáe. Magj' ~ r nyelv szóban és irásban. Kérvények a kolozsvári tudomány-egyetem rektori hí vatajához 1907. é,'i junius hó 14-ig. Egy Írnoki állás a nagyvárad i kir. törvényszékn él. Fizetés pótlékkal 1400 korona. Lakpé nz 4·~0 korona. Magyar nyelv szóban és irásuan. Négy középiskolai osztály. Tel ekkönyvi vizsga. Kérvények a nagyváradi kir. tö rvén yszék elnökéhez lű07. évi május hó 3 1-ig. Egy kat aszt eri Íratt árt kezelő irodatiszti állá s az eperj esi pé nzügyig~zgatóságnal. Fizetés pótlékkal 1400 korona. Lalrpén~ 4?10 korona. Magya r nyelv szóban és hásban. Négy közép iskolai osztály. Földmivesiskola és
_ _-=...= _
t !107 . ~áj~9.=. ~~
egy évi gazdasági gyalwrlat előny t nyujt. ~él' l'én.yek ~2; eperjesi pénzügyigazgatósághoz 1907. eVl tl1"J~s ho ~ l-l.g. Egy irnoki állás a ber egszászi kIr. torvenyszelmel. Fizetés 1400 korona. Lakpépz ?,(j0 korona. Magyar nyelv szóban és irásban. Hat havi birósági kezel ésj gyakorlat. Négy k özépiskolai osztály. 'l.'elekkönyv~ ,:izsga. Kérvények a beregszászi kir. törvényszék eJnokehez 1907. él'i jllnius hó 3 ig. Egy irnoki .állás a foga rasi kir. j Ul'ás biróságnál. I"izetés pótlékkal 1400 korona. Lakp énz 3GO korona. Magyar nyel v szóban és irásban. Xégy közép,is kol.ai osztály. Telekkönyvi vizsga. Kérvé nyek o, brassOl kIr. törvényszék eln ökéhez 1907. évi május hó 8 1·ig. Egy irnoki állás a budapesti kir. tör vényszélmél. Fizetés pó tJekkal1 400 korona. Lakpénz fiOO korona. lIIagyar nyelv szóban és irásban. Négy középiskolai osztály. Telekkönyvi vizsga. Kérvények a budapesti kir . törvényszék elnökéhez 1907. évi junius hó 15-ig. Egy hivatalszolgai állás a bud,tpesti kir. törvényszéknél. Fizetés p6tlékkal 700 korona. Lakpénz pótJékkal :300 korona, esetl eg természetbeni lakás. Ruhailletnlény 100 korona . vagy t ermészetbeni ruházat. ~Iagyar nyel v szóban és irás ban. Kér vénye k a budapes ti ki!'. törvényszék elnökéhez 1907. évi j unius hó 7-ig. Három szolgai állá s a bud apesti Paste ur in tézet és kórháwál. F izetés 900, 800, illet ve 700 korona. Ruhaillotmény 100 kor ona. Lakpé nz 900 ko rona fizetéssel biró állnsnál 300 korona. Magy!>r nyelv szó !>n,n és irásban. Számolás. Kér vények 11 budapesti Paste ur intézet és kórház igazgatóságához l ~ 07. évi junius hó 8-ig. Egy statisztikai hivat ali ir oda segédtisz ti állás BudapeHt szúk es fővárosnúl. Fizetós 1400 korona. Lakpénz ÖOI) korona .. l\Iagyar nyelv sz6ban és irásban . Egy évi próbaszolgálat. Négy középiskolai oS7.tály. Kér vények a széke s főváros tonácaához 1907. évi május hó 30-ig. Egy hivatalszolgai állás a székelyudvarhelyi pénzügyigazgatóságnál. Fi zetés pótl ékkal 600 korona. Lakpénz J 80 korona . Ruhailletm ény 60 korona. Magyar nyelv szóban és irásban. Kérvények a székelyudvarhelyi pénzügyigazgatósághoz 1907. évi junius hó ~()-ig. Több pénzügyőri vigyázói állás a temesvári pénzügyign,zgatós ág területén. Napi zsolcl pótJékkal t korona. Laktanyaszerü elh elyezés. RuhaátaJany 60 korona. Szabálysze~'G mell ékill etmények. MAgyar nyelv szóban és irásban. Számol ás . Nőtlens ég . Személyes jelentkezés_ Ké rvé nyek a temesvlÍri pénzügyigazgat6slÍgh oz l U07. évi junius hó 11- ig. Egy Írnoki állás makoviczai járás szolgabir6i hivataln ál. Kezdő fizetés 1400 korona. Lakpén z :)00 kor. Magyar nyelv sz6ban és irásban. Kérvények Sárosmegye fő i s p ánjáho z 1907. évi máj us hó 30-ig. . Egy hivatalszolgai állás a topánfalvi kir. j!írásbiró: ságnál. Fizetés 600 korona. Lakpénz 160 kor. Ruhailletmény 100 ko!'on!t. lIfagytU nyely szóban és irásban. Kérvények a tord ai kir. törvényszék elnökéhez 1907. évi junÍLls h6 15·ig nYlljtandók be.
