BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE JEGYZŐ KÖNYV

BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE Ikt. szám: 9-1/13/2011.

JEGYZŐKÖNYV Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. december 1-jén megtartott KÖZMEGHALLGATÁSÁRÓL

Jegyzőkönyvvezetők: Csernákné Valaszkai Mária, Erdélyi Lászlóné, Juhászné Makra Erzsébet, Vajda Edit, Vasdinyei Péter

1/61

Jelen vannak: Dr. Bényi Zsolt, Dunai Mónika, Dr. Fachet Gergő, Dr. Fenke Ferenc, Fohsz Tivadar, Hatvani Zoltán, Horváth Tamás, Dr. Hrutka Zsolt, Kovács István, Lukoczki Károly, Nagy Anikó, Nótin Tamás, Petrőczy Dániel, Dr. Piláth Károly, Riz Levente, Rózsahegyi Péter, Ruthner György, Szabó Tiborné, Várbíró Anita, Virág Mihály képviselők (20 fő). Távol van: Koszorúsné Tóth Katalin képviselő. Jelen vannak továbbá: Dr. Rúzsa Ágnes jegyző, Dr. Dombóvári Csaba aljegyző, Dr. Ughy Gabriella önkormányzati tanácsadó, Némethné Sári Irén, a Gazdasági Iroda vezetője, Dr. Zsigó Anikó, a Vagyonkezelői Iroda vezetője, Kreutzer Aurél, a Városüzemeltetési Iroda vezetője, Csepetiné Gébele Judit, az Ügyfélszolgálati Iroda vezetője, Baráthné dr. Ilyés Piroska, az Okmányiroda vezetője, Fürjes Éva, a Gyámhivatal vezetője, Gombás Adrienne, az Egészségügyi és Szociális Iroda vezetője, Debnár László, az Oktatási Csoport vezetője, Kelemen Sándor, a Művelődési és Sport Csoport vezetője, Pádár Gabriella, a Szociális Csoport vezetője, Domján Aladárné, a Humánszolgálati Csoport vezetője, Matécsa Péter, a Családvédelmi Csoport vezetője, Szilágyiné Bóta Judit, az Adócsoport vezetője, Krojdla Géza, az Építéshatósági Csoport vezetője, Dr. Fogarasi Gábor, a Szabálysértési Csoport vezetője, Szalainé Halász Erzsébet, az Ipari és Kereskedelmi Csoport vezetője, Csávás-Szalay Eszter, a Környezetvédelmi Csoport vezetője, Kozma Ildikó, a Közlekedési Igazgatási Okmánycsoport vezetője, Sinka László, a Magasépítési Csoport vezetője, Szabó Attiláné, az Anyakönyvi és Személyi Okmány Csoport vezetője, Bolberitz Henrik főépítész, Géhner Csilla kommunikációs ügyintéző, Dr. Paizs Gábor jegyzői referens, Hársfalvi Ferencné belső ellenőrzési vezető, Dr. Mód Kristóf ügyvéd, Kalocsainé Rásztóczky Magdolna zajvédelmi referens, Váradi Eszter sajtóreferens, Adorján Éva kommunikációs referens, Szabó Adrián állattartási ügyintéző, Lambert Krisztina, az Egészségügyi és Szociális Iroda munkatársa, Dr. Szilágyi Judit közbeszerzési referens, Déri Tamás, Jura Csaba és Dániel Éva, a Környezetvédelmi Csoport munkatársai, Tóth Csaba Csongor, a Művelődési és Sport Csoport munkatársa, Ribai László százados, a Rákoskeresztúri Tűzőrség parancsnoka, Krammer György rendőr ezredes, a BRFK XVII. kerületi Rendőrkapitányság vezetője, Patkó György százados, a BRFK XVII. kerületi Rendőrkapitányság részéről, Dr. Haintz Andrea tisztifőorvos, a BFKH Budapest, X., XVII. ker. Népegészségügyi Intézetének vezetője, Urbánné Boros Ildikó, a BFKH Budapest, X., XVII. ker. Népegészségügyi Intézetének részéről valamint: Vajda Edit, a Képviselő-testületi Iroda vezetője, Csernákné Valaszkai Mária, Juhászné Makra Erzsébet és Vasdinyei Péter, a Képviselőtestületi Iroda munkatársai. A megjelent személyek száma: körülbelül 140 fő.

2/61

Az ülés levezető elnöke: Riz Levente polgármester Dr. Ughy Gabriella: tisztelettel és szeretettel köszöntöm Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata nevében a közmeghallgatáson jelenlévő valamennyi érdeklődő rákosmenti polgárt, Riz Levente polgármester urat, országgyűlési képviselőt, dr. Rúzsa Ágnes jegyző asszonyt, minden megjelent képviselő asszonyt és urat, a rendvédelmi szervek és az ÁNTSZ képviseletében megjelent vendégeinket, az önkormányzati szervezetek és intézmények képviseletében megjelenteket, a civil szervezetek képviselőit, a helyi vállalkozókat és a sajtó munkatársait, a Polgármesteri Hivatal jelen lévő vezetőit és munkatársait. Tisztelettel megkérem Riz Levente polgármester urat, hogy nyissa meg a közmeghallgatást. Riz Levente polgármester: jó estét kívánok mindannyiuknak! Tisztelettel köszöntök minden kedves kerületi lakost elsőként, köszöntöm a megjelent képviselőket, a megjelent kerületi vezetőket, Krammer György rendőrkapitány urat, Rákosmente rendőrkapitányát, Ribai László tűzoltószázados urat, a Rákoskeresztúri Tűzőrség parancsnokát, dr. Haintz Andrea tisztifőorvos asszonyt, az ÁNTSZ X-XVII. kerületi intézetének vezetőjét, Urbánné Boros Ildikót, az ÁNTSZ kerületi munkatársát, valamint valamennyi civil szervezet megjelent tisztségviselőjét, megjelent képviselőjét, dr. Rúzsa Ágnes jegyző asszonyt és a Polgármesteri Hivatal minden kedves munkatársát, jelen lévő dolgozóját. Megállapítom – hiszen ez a közmeghallgatás képviselő-testületi ülésnek számít –, hogy határozatképesek vagyunk, a 21 fős Képviselő-testületből jelen van 20 fő, egy fő, Koszorúsné Tóth Katalin képviselő asszony jelezte előre távolmaradását, a közmeghallgatást 18 óra 15 perckor megnyitom. Szeretném bemutatni képviselőtársaimat és az alpolgármester urakat. Engedjék meg, hogy az alpolgármesterekkel kezdjem, ABC sorrendben elsőként Fohsz Tivadar alpolgármester urat, aki Rákoskerten választókerületi képviselő is egyben. Másodikként Horváth Tamás alpolgármester urat, aki Rákoscsaba 12. számú választókerületének megválasztott képviselője. Folytatom a sort a megjelent képviselőkkel, kérem, hogy egy rövid bemutatkozás erejéig álljanak fel, elsőként, szintén ABC sorrendben dr. Bényi Zsolt urat köszöntöm, aki a 6. számú egyéni választókerület képviselője, egyben a Rákosmenti Erőforrás Bizottság alelnöke, majd Dunai Mónika képviselő asszonyt, a 11. számú egyéni választókerület képviselőjét, aki a Rákosmenti Erőforrás Bizottság elnöke. Őt követi dr. Fachet Gergő képviselő úr, az Itthon Rákosmentén Egyesület listán megválasztott képviselője, a Jogi, Közbiztonsági, Ügyrendi és Etikai Bizottság alelnöke, majd dr. Fenke Ferenc képviselő úr, aki a 4. számú egyéni választókerület képviselője, egyúttal a Jogi, Közbiztonsági, Ügyrendi és Etikai Bizottság alelnöke és tagja a Rákosmenti Erőforrás Bizottságnak. Hatvani Zoltán képviselő úrral folytatom a sort, aki Rákoskert 9. számú egyéni választókerületének képviselője, a Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Bizottság elnöke. Dr. Hrutka Zsolt képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt frakcióvezetője a XVII. kerületben, listás képviselő. Kovács István képviselő úr, frakcióvezető, az Itthon Rákosmentén Egyesület részéről érkezett. Lukoczki Károly képviselő úr listán megválasztott szocialista párti képviselő. Nagy Anikó képviselő asszony a 7. számú egyéni

3/61

választókerületben megválasztott képviselő, a Rákosmenti Erőforrás Bizottság alelnöke. Nótin Tamás, a Jobbik listáról megválasztott képviselője, a Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Bizottság alelnöke. Petrőczy Dániel, a 3. számú egyéni választókerület képviselője. Dr. Piláth Károly, a 13. számú egyéni választókerület képviselője, a Jogi, Közbiztonsági, Ügyrendi és Etikai Bizottság elnöke. Rózsahegyi Péter, a 14. számú egyéni választókerület képviselőjeként van jelen, Ruthner György képviselő úr listás képviselőként, a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság elnöki funkcióját tölti be. Szabó Tiborné képviselő asszony, Rákoshegy 5. számú egyéni választókerületének képviselője, alelnöke a Pénzügyi és Költségvetési Bizottságnak. Várbíró Anita, a 2. számú egyéni választókerület képviselő asszonya és a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság alelnöke. Végül, de nem utolsó sorban Virág Mihály képviselőtársam, a 10. számú egyéni választókerület képviselője és alelnöke a Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Bizottságnak. Megkérem kollégámat, dr. Ughy Gabriellát, hogy néhány szóban ismertesse a legfontosabb szabályait a közmeghallgatásnak. Dr. Ughy Gabriella: Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 13. §-a rendelkezik arról, hogy: „A képviselőtestület évente legalább egyszer, előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.” A közmeghallgatás célja, hogy közérdekű ügyek fóruma legyen, olyan ügyeké, melyek a kerület egészét, településrészeit foglalkoztatják, egyfelől a lakosság tájékoztatását, másfelől véleményének a megismerését kell, hogy szolgálja. Fontos része továbbá, hogy az állampolgárok ne csak a Hivatal, az apparátus közvetítésével, hanem közvetlenül is fordulhassanak a Képviselő-testülethez. Fontos tudnivaló, hogy a közmeghallgatás nem az egyedi ügyek, egyéni panaszok intézésének fóruma. Lényeges, hogy a következő néhány órában ne egyéni, egyedi ügyekkel, panaszokkal foglalkozzunk, hanem olyan kérdéseket, javaslatokat tárgyaljunk, melyek a jelenlévők valamint kerületünk lakosságának nagy részét foglalkoztatják. Az egyéni ügyek elintézésére szolgálnak a tisztségviselők, polgármester úr, alpolgármester urak, jegyző asszony fogadóórái, melyekre előzetesen kell bejelentkezni. Tájékoztatom Önöket arról, hogy a közmeghallgatásról hangfelvétel, majd jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvbe az ügyfélszolgálati irodán betekinthetnek az érdeklődők, és természetesen a weboldalunkon is teljes terjedelmében megtekinthető lesz. Felhívom szíves figyelmüket arra, hogy a hangfelvétel illetve a jegyzőkönyv csak azt tudja rögzíteni, amit Önök a mikrofonba mondanak, ezért kérem Önöket, hogy felszólalásuk során használják a mikrofont, ebben majd kollégáink segítik Önöket. Kérem, hogy hozzászólásuk megkezdése előtt jól érthetően mondják be nevüket és lakcímüket. A közmeghallgatás menete az alábbiak szerint történik: Polgármester Úr megtartja bevezető beszédét, ezt követően ismertetem majd a válaszok adásának menetét, ezt követően megkezdjük a válaszadásokat. Felkérem Riz Levente polgármester urat, hogy tartsa meg polgármesteri köszöntőjét.

4/61

Riz Levente polgármester: még egyszer köszöntök mindenkit. Szeretnék röviden szólni az elmúlt esztendőben történtekről, a legutolsó közmeghallgatás óta elvégzett munkáról, sikerekről, kudarcokról is, egyformán. Szeretnék reális képet festeni, és ebben a reális kép kialakításában, azt gondolom, hogy néhány szóban ki kell térnem arra a világra is, ami körülvesz bennünket, ami körülvett ebben az elmúlt évben, és várhatóan körülvesz bennünket a következő esztendőben is. Ha röviden és tömören kellene fogalmaznom, akkor azt kell, hogy mondjam, ma Európában olyan válság tombol, amilyen a II. világháború óta nem volt. Olyan országok, amelyek néhány éve még példaképként számítottak, és biztos pénzügyi rendszert működtettek stabil gazdasággal, sorban mennek csődbe. Nem pusztán Görögországra gondolok, gondolhatnék sok más országra, Írországtól kezdve Spanyolországon át Olaszország, Portugália és számos országra. Nyolc kormányt vitt el ez a válság az elmúlt néhány hónapban. Ma Európa olyan különleges helyzetben van, amely próbára teszi a nemzeteket. Ebben a helyzetben ez az ország megpróbál talpon maradni akkor, amikor számos helyen az államcsőd veszélye fenyeget. Ebben az országban egyelőre, még ha nehéz körülmények között is kell az ország ügyeit előre vinni, tartjuk magunkat. Miközben Nyugat-Európában szinte mindenhol azt látjuk, hogy az államadósság nő, Magyarországon az államadósság csökken. Azt látjuk mindenhol, Nyugat-Európában majdnem kivétel nélkül, hogy nő a munkanélküliség, Magyarországon, még ha nem is a kívánt mértékben, de csökken, és nő a foglalkoztatottság. Mondhatnám azt is, sok helyütt a nyugati világban azt tapasztaljuk, hogy olyan takarékossági intézkedéseket vezetnek be a kormányok, amelynek keretében csökkentik a közszolgálati béreket vagy csökkentik a nyugdíjakat. Erre több példa is van Európában, Magyarországon erre nem került sor. Nyilván, a bérnövekedés mértéke nem elég, természetesen a nyugdíjak szinten tartása, reálértékük megőrzése, nyilván, nem elégséges, de azt kell, hogy mondjam, ilyen világban talán ez is eredménynek számít. Ezt azért mondtam el, mert ez a környezet vesz bennünket körül, és ettől Rákosmentének sincs lehetősége függetlenedni. Ehhez képest szeretném felvázolni azt a képet, amit mi az elmúlt évben megéltünk itt az Önkormányzat szemszögéből, a kerületben dolgozva. Néhány szóval szeretnék a parlamenti munkában a XVII. kerületet érintő tevékenységről és eredményről szólni. Ami bennünket befolyásol, az általában az éves költségvetés, XVII. kerületi működésünket megszabja az, hogy az állami költségvetésből milyen módon tud ez a kerület részesülni. Ezért nagyon fontos azt kiemelni, hogy ebben az évben, hosszú évek után először ismét volt arra lehetőség, módosító indítványom segítségével, hogy állami forrást kapjunk útépítésre. Ötszáz millió forinthoz volt szerencsénk hozzájutni, amelyből Rákoskerten, Rákoskeresztúron és Rákoscsabán épültek új aszfaltos utak a földutak helyén. Szeretném azt itt most először elmondani, és ez egy bejelentésnek is számít, hogy az idei költségvetési vitában, amely a jövő évi költségvetést határozza meg, több olyan módosító indítvánnyal éltem, amely a kerületben reményeink szerint régóta várt fejlesztések megvalósítását fogják elősegíteni. Ilyen például, és itt most ezt először mondom el és jelentem be, a sokat emlegetett Ferihegyi út meghosszabbítása. Talán emlékeznek, ez az a fejlesztés, amely Rákoshegy elkerülő útját célozza, egy olyan út megvalósítását, amely révén a Baross

5/61

utca tehermentesíthető, amely révén végre Rákoshegy fellélegezhet, és azt a hatalmas észak-déli irányú forgalmat, amit nap mint nap át kell élnie, végre meg tudná úszni. Ez minden választásokkor az elmúlt húsz évben felvetődött, örömmel jelentem be, hogy a Parlament november 29-én, kedden elfogadta azt a módosító indítványomat, amelynek keretében az állam kilencszáz millió forintot ad a Ferihegyi út meghosszabbítására. Ebből a kilencszáz millió forintból és az Önkormányzat által hozzátett önrészből ennek az útnak az építése megvalósulhat, amely várhatóan kétéves időtartamot vesz igénybe, hiszen még a kisajátítások folyamatban vannak, a tervezés most is zajlik, és nyilván ezeket végig kell vinni. Utána a kivitelezés során nem csak utat kell építeni, vízelvezetést, közvilágítást, új csomópontokat, a Szabadság utca Ferihegyi út sarkán vagy majd azon a bekötésen, amely a Ferihegyi út végét jelenti a Bélatelepi útnál. De ez nagyon-nagyon fontos, végre örülök, hogy Rákoshegyen, a légtérzaj által is sújtott Rákoshegyen, ez a fejlesztés tehermentesíteni fogja a lakosságot. Ez egy kilencszáz milliós módosító indítvány, amely végre tető alá került. Ugyancsak módosító indítványként, javaslatként került be a költségvetésbe egy másik komoly tétel, ötszáz millió forint újra, jövőre is lehetőségként ott áll előttünk, hogy abból majd új utakat építsünk a még aszfaltozatlan kerületi utcákban. Ez is egy jelentős útfejlesztési forrás lesz számunkra. Ez így összességében a jövő évi költségvetésből már azt jelenti, hogy 1,4 milliárd forintot sikerült hazahozni Rákosmentére, ami, azt gondolom, hogy nem kicsi szám. Azt is szeretném elmondani a parlamenti munka kapcsán, hogy sikerült a sokat emlegetett és közmeghallgatáson is már előkerült forrásmegosztási törvényt, a számunkra nagyon hátrányos forrásmegosztási törvényt is megváltoztatni. 2007. január 1. óta van hatályban az a törvényi passzus, amely Rákosmente számára minden évben nagyon jelentős csökkenést hozott. Ez összességében másfél milliárd forint, amely öt év alatt évente háromszáz millió forinttal rövidítette meg költségvetésünket. Ezt két héttel ezelőtt fogadta el a parlament, végre megváltozott, sikerült átírni a törvényt, ezt is nagy többséggel sikerült keresztülvinni, amely révén jövőre megfordul a trend, és évente körülbelül kétszáz millió forinttal fog növekedni a forrásmegosztásból való részesedésünk. Tudni kell, hogy a forrásmegosztás a Budapesten befizetett különböző adók, a személyi jövedelemadó, az iparűzési adó, idegenforgalmi adó megosztása a Főváros és a kerületek között. Ebben tudunk elmozdulni a következő esztendőtől kezdve. De ugyanígy örömmel mondhatom, hogy a Parlament döntése megszületett kedden egy új kerületi bíróság érdekében is. Négy kerülettel fogtunk össze, a X., XIV., XVI. és a XVII. kerület, hogy azt a hatalmas ügyhátralékot, amit a kerületben élők nagyon sokszor panaszoltak nekem is, valahogy meg lehessen oldani, és a kerületiek hamarabb jussanak el egy ítélethez, ha peres ügyük van. Ennek az új kerületi bíróságnak a létrehozására egymilliárd forint lett a költségvetésben jóváhagyva, ez jövő évben létrejöhet, a székhelye várhatóan Kőbányán lesz, fizikailag közel hozzánk. Ezt azért jeleztem, mert többek számára fontos lehet. Ennyit a parlamenti dolgokról, és most az Önkormányzat tevékenységéről. Csoportosítanám, eredmények és kevésbé sikeres dolgok. Kezdeném azzal, mi az, amit sikerként tudunk elkönyvelni a legutolsó közmeghallgatás óta eltelt időben. Ilyennek mondhatom talán a 2011. május 1-jén átadott új

6/61

rákoskeresztúri városközpontot, amely reményeink szerint minden kerületi lakos örömére szolgál, és tetszik a beruházás, az új főtér, a megújult közterületek. Célunk az, hogy ezt meg is őrizzük, és a fenntartásában színvonalasan tudjunk közreműködni, és azok az értékek, amik ott létrejöttek, hosszú távon az utókor számára is megmaradjanak, és próbáljuk színesíteni folyton-folyvást olyan elemekkel, mint például a most megindult és reményeink szerint sikeres keresztúri adventi vásár, amely december 3-án fogja megnyitni kapuit. Ezúton is mindenkit várunk ott szeretettel. Már megnyitott a beruházás részeként az infopont épülete, amely üzemel, új munkahelyeket hoztunk ott létre, és reményeink szerint egy-két hónapon belül az étterem – amely a Hivatal mellett épült – is megnyithatja kapuját. Örömmel tájékoztatom arról is a megjelenteket, hogy az iskola- és óvodafejlesztési program az elmúlt egy évben is hozott eredményeket. Talán a legnagyobb munka egy kétéves beruházás befejezése volt, ez a Diadal Úti Általános Iskola és az Újlak utcai általános iskola felújításának befejezése, amely egy hétszáz millió forintos projekt volt. Az európai uniós pályázatunk segítségével ebből ötszáz millió forintot tudtunk kívülről behozni, és ez a fejlesztés nemcsak külsejében újította meg ezeket az épületeket, hanem nagyon jelentős energia-megtakarítást is el tudunk érni a nyílászárók cseréjével, a fűtési rendszerek megújításával, a radiátorok cseréjével, azt gondolom, hogy ez sem lényegtelen, különösen a mai világban. Azt is szeretném elmondani, hogy az óvodafejlesztés tekintetében erre az évre a Helikopter óvoda átadása jutott, amely egy hosszú folyamatot zárt le, hiszen három új óvoda indult meg 3 év alatt a kerületben, ennek utolsó zászlóshajója volt a Helikopter lakóparkban létrejött 90 férőhelyes új óvoda, és reményeink szerint ezzel tudtuk orvosolni az ottani nagyon jelentős és jogos igényeket. A következőkben pár szót az eredmények tekintetében még arról, hogy milyen útfejlesztéseket tudtunk elérni. Már említettem egy 5 utcára vonatkozó útfelújítást, útépítést, amely központi állami forrásból valósult meg, emellett 10 utcában bitumenemulziós felújításokat végeztünk, körülbelül 2 km hosszúságban tudtunk így földutakat rendbe hozni. De ugyanúgy 2 km hosszúságban a kerületben járdákat is építettünk. Elindítottunk egy orvosi rendelő korszerűsítési programot. Ennek 2011-ben két helyszíne volt, reményeink szerint jövőre ez a program folytatódik. Az első a rákoshegyi felnőtt orvosi rendelő, amely szépen megújult. A második pedig a Ferihegyi út 81. szám alatti rendelőintézet illetve fogorvosi, gyermekfogászati ellátóhely. Itt magánbefektető segítségével az épület megújult, kiegészült egy gyógyszertárral és egy konferenciateremmel. Itt is nagyon komoly energetikai megtakarítást tudunk elérni, mindenütt cél, hogy nemcsak a szépség számítson, hanem az, hogy jelentős forrásokat tudjon – például a rezsi kiadásokban – az Önkormányzat megtakarítani. A közlekedés tekintetében még fontos megemlíteni, hogy kerékpárút is épült idén, mint ahogy tavaly a Rákos-patak mentén, idén a Pesti út mentén, mintegy 7 km hosszan. A mai nappal ért véget ez a beruházás, most zajlott az átadásátvétel, 7 km hosszúságban a Kucorgó tértől az 501. utcáig, kis kanyarral középen a városközpontban épült ki ez a kerékpárút, amely reményeink szerint minden városrészből elérhetővé teszi a központban található intézményeket, önkormányzatot, iskolákat. Reményeink szerint ez a program

7/61

folytatódik a továbbiakban. A fejlesztések nagy részét pályázatokból tudtuk létrehozni, az Önkormányzat talán már arról híres, hogy nagyon erős pályázati tevékenységet végez. Az elmúlt 4 évben 5,1 milliárd forintot nyertünk pályázatokon. Ennek eredményeképpen újultak meg számos helyen épületeink, köztereink. Bár fogynak a pályázatok a következő esztendőktől, hiszen ez a hétéves uniós ciklus szépen lassan véget ér, de ami még van, például bölcsődefejlesztési pályázat, óvodafejlesztési pályázat, ezek a 2012. évre vannak kiírva, ott is el fogunk indulni, és reményeink szerint, ahogy eddig, tudunk nyerni is. Még egyet hadd említsek meg a közlekedés kapcsán, ami egyik szívügyem, bár általában rózsaszínű álomnak tartják a kerületiek sok helyütt. A 2-es metro és a gödöllői HÉV összekötése és a rákoskeresztúri szárnyvonal kiépítése egy 2009-ben megálmodott projekt, amely a Fővárosi Közgyűlés által támogatott és jóváhagyott. Ennek a projektnek a pályázata már régóta várt döntésre a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban. A döntés lényegében arra vonatkozott, hogy egy előkészítő folyamat elinduljon, elkészüljenek a tervek, amelyek azért szükségesek, hogy a következő, 2014-ben kezdődő európai uniós ciklusban már lehessen a kivitelezésre is velük pályázni. Most született meg a támogató levél Fellegi Tamás miniszter részéről. Ez már birtokunkban van, ami azt jelenti, hogy ez a pályázat eredményes, és ebből a közel 700 millió forintos előkészítési támogatásból meg tudnak valósulni a tervek, és eljutunk annak a fejlesztésnek az előszobájába, ami reményeink szerint a következő uniós ciklusban, amely 2020-ig tart, eljuttat bennünket a megvalósításig is. Mindent megteszünk ezért. Szeretnék pár szót szólni azokról a dolgokról is, melyek nem úgy alakultak, ahogy szerettük volna, mert talán így kerek a kép. 2008-ban, amikor megálmodtuk a kerületi uszoda- és fürdőfejlesztést, akkor azt gondoltuk, hogy közel vagyunk a megoldáshoz, és meg tudjuk valósítani ezt a fejlesztést. A 2008 őszén beütött gazdasági válság ezt a lehetőséget elvette. Sajnos, ez a dolog nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna. Sok panasz, probléma merült fel az üzemeltetés kapcsán – az Újlak utcai uszodáról beszélek –, amely révén végül úgy döntött az Önkormányzat Képviselő-testülete idén, hogy ezt az uszodát a magánüzemeltetőtől, föladva azt a reményt, hogy ő majd fejleszteni fogja egy új fürdőkomplexummal, visszaveszi. Ez a visszavétel most fog megtörténni, heteken belül, januártól az Önkormányzat fogja ismét az Újlak utcai uszodát üzemeltetni, és egy rövid kis felújítást fogunk január hónapban tenni az épületen: lecseréljük az öltözőszekrényeket, kifestünk és megpróbáljuk egy kicsit jobb állapotba hozni az intézményt, és január közepén újraindítjuk, immár az Önkormányzat Rákosmente Kft-jének fenntartásában, reményeink szerint jobb, magasabb színvonalon. Az elmúlt évek tehát ezt a reményt ugyan nem teljesítették, persze az Önkormányzat – hozzáteszem – megtakarított pénzt, mert az utolsó teljes évben, 2007-ben ez 70 millió forintos mínusszal működő intézménye volt az Önkormányzatnak, tehát ennyi volt a kiadás és a bevétel közti különbség. Az átmeneti időszakban, amikor magánbefektető csinálta, akkor nekünk csak 20 millióba került, tehát évente 50 milliót megtakarítottunk. Ha ez jelent eredményt, akkor ez, amit tudtunk rajta fogni, de nyilván ez kevés. Azt szeretnénk, hogy mi színvonalasabban, jobban üzemeltessük ezt az intézményünket. Talán azt is elmondhatom, hogy a sikertelenségek közé tartozik a szennyvízcsatorna-

8/61

hálózat bővítésének elodázódása. Nem mi tehetünk róla. Ezt azért mondom, nem azért, hogy a felelősséget eltoljam, hanem azért jelzem, mert a kerületnek a csatornázatlan részei ma a Fővárosi Önkormányzat kezében vannak. 2007. január 1-je óta Budapesten csak a Főváros építhet szennyvízcsatornát, ezekről a jogokról korábban a kerületek lemondtak, és átkerültek ezek a jogok a Fővároshoz. 2007 óta folyamatosan minden évben megígérik nekünk, hogy majd jövőre ez a projekt elindul. Hát, sajnos még mindig nem indult el. Most a legfrissebb ígéret, amely a Főváros részéről elhangzott, hogy 2012 őszén elkezdődnek a munkák, leginkább Rákoshegy, Rákoscsaba keleti része érintett illetve Rákoskert városrész. Ebben a tekintetben nagyon várjuk az előrelépést, és minden eszközzel kilincselünk, hogy haladjanak előre az ügyek. Ha tényleg azt kell számbavenni, hogy mi az, ami nem változott jó irányba, akkor még ilyen például a BKV közlekedés. Itt egy évvel ezelőtt azt mondtam; a hálózatot újraépítettük 2008-ban, de még az nagyon fontos feltétel lenne, hogy a buszok állapota is megújuljon. Ebben a BKV, sajnos, nem tudott változni, a cég a csőd felé tántorog. Jelen pillanatban is napi küzdelem zajlik a társaságnál, reményeink szerint ez a dolog le fog zárulni. A Főváros költségvetésében látjuk, látunk olyan forrásokat, amely révén ez a dolog színvonalasabban is működtethető lenne, erre teszünk javaslatokat is, természetesen. Szeretném azt is elmondani, ha őszinte értékelést tartok, hogy az elmúlt év és az elmúlt éveknek az egyik, szintén komoly fogyatékossága, hogy azok a magánberuházások, amiket a válság előtt, a válság alatt elterveztek itt nálunk különböző magánfejlesztők, azok nem valósultak meg. Mondhatnám a Kucorgó teret, a Pesti parkot, mondhatnám a Szőlőhegyet, ezek mind-mind „befagytak”. Ebben a gazdasági válságban úgy látható, hogy nem is fognak működni. Egész egyszerűen a magánszektor a válságban kivár, hitel nélkül a bankok befejezték a vállalati hitelezést lényegében, és ezért ezek a fejlesztések nem mennek előre. Így, ami fejlődik a kerületben, az az Önkormányzat erejéből tud leginkább megvalósulni, és abból a sok-sok uniós támogatásból, amit sikerült elnyerni. Nagyon szeretnénk, és nagyon örülnénk neki, ha mellette felfejlődnének a magánerős fejlesztők, hiszen hosszú távon az lenne a kívánatos. Végül szeretném megemlíteni a közbiztonságot is. Azt gondolom, hogy az itt dolgozó rendőr kollegák erejüket megfeszítve nagyon sokat dolgoznak a kerület közbiztonságáért, de nehéz volt ebben az évben számukra az az állapot, amely a folyamatos kapitányváltásokat jelenti. A harmadik kapitány szolgál Rákosmentén 2011-ben. Krammer György kapitány úr kinevezéséhez ezúton is gratulálok, és nagyon sok sikert kívánok. Nagyon jó rendőr érkezett a személyében Rákosmentére, kívánom és bízom benne, hogy a romló statisztikákat meg tudja fordítani, hogy a kerület lakossága jobb közbiztonságnak örvendhessen. Már amióta itt dolgozik, azóta növekedett az utcán lévő rendőrök száma, több a járőr, nem tudom, észrevették-e, de ez a folyamat elindult, számszerűen ez így van, higgyék el nekem. Ez nem azt jelenti, hogy máról holnapra a közbiztonsági statisztika jobb lesz, de ma már több rendőr van az utcán, mint fél évvel ezelőtt. Ehhez a munkához sok erőt kívánok, hiszen azt gondolom, hogy ez a társadalom és a lakosság elvárása mindannyiunk részéről. Ha megengedik, röviden még szólnék 2012-ről, mi az elképzelésünk. 2012ben is sok feladat vár ránk. Az egyik legfontosabb egy körülbelül 2 milliárdos

9/61

fejlesztési csomag megvalósítása. Ebben a válságos időszakban is közel 2 milliárd forintot költünk a kerület fejlesztésére 2012-ben. Ebből a legnagyobb szelet a rákoskeresztúri szociális városrehabilitáció, amely 2012ben fog megvalósulni. Itt is egy megnyert pályázat áll mögöttünk, majdnem 800 millió forintot sikerült nyerni erre a célra. Ennek keretében a Pesti út 158. és 168. közötti tízemeletes házak újulnak meg kívülről és energetikai rendszerükben is, a köztük lévő közterületekkel együtt. Mellette a Népkert kap egy új játszóteret, egy új BMX és gördeszka-pályát, új sétányt is építünk és közvilágítást. Mellette a Vigyázó Sándor Művelődési Háznak a hátsó traktusa, mely ugyan szem előtt nincsen, de megkívánja a felújítást. A Pesti út déli oldalát is szeretnénk úgy rendbe tenni, itt a városközpontban, mint az északi oldalt az elmúlt évben. Ez egy egymilliárdos fejlesztés, jövőre elkövetkezik. Egy 300 milliós vízelvezetési projektet is megvalósítunk 2012 tavaszán. Ez lényegében Rákoskeresztúr teljes csapadékvizét fogja elvezetni a Rákos-patakba. 160 millió forint az, amit nyertünk pályázati forrásokból, és ehhez tesszük még a hiányzó részt. Ez is jövőre fog megvalósulni. Ehhez kapcsolódik egyébként egy fővárosi beruházás, mely a Maroshévíz utcától a Csabai útig egy új buszsávot fog befelé, a város irányába létrehozni. Ez is jövő év közepére várható. Mellette az 500 millió forintos földutak aszfaltozása is meg fog valósulni, és természetesen a most elnyert illetve megszerzett 900 millió forintos Ferihegyi úti munkák is mennek, de maga az útépítés a mostani ütemterv szerint 2013-ban esedékes az előkészítési munkák miatt. Szeretnénk az orvosi rendelő megújítási programot folytatni, van egy-két olyan helyszín, mint Rákoscsaba-Újtelep, ahol már mondhatni, hogy égbekiáltó a helyzet. Nagyon szeretném, ha ebben előre tudnánk lépni. Van egy-két olyan vágy, elképzelés, amit most hadd adjak közre. Nagyon szeretném a Pető Intézetet a kerületbe hozni, ezen dolgozom fél éve. Talán tudják, hogy ez egy nagyon fontos egészségügyi intézet. Tárgyalunk az Intézet vezetésével, és kedvező helyszínt is keresünk. Nyilván ez az állam, aki a fenntartó, a szervezet szakmai vezetése és az Önkormányzat közös megoldása keretében jöhetne létre. Szeretnénk folytatni a városrészközpontok megújítását. A következő év nagyon fontos feladata, hogy előkészítsük azokat a városrész-fejlesztéseket, például Rákoskerten, Rákoscsabán, amelyek 2013-2014 folyamán kivitelezést is jelentenek. Szeretnénk az ott lévő központi tereket megújítani, ehhez tervezni kell, ez a jövő év feladata lesz, ahogy azt a választási programban is megígértük. Szeretnénk bevezetni a Rákosmente Kártyát, amely a kerületiek számára kedvezményes vásárlást biztosít különböző kerületi kisvállalkozásoknál, és a kerületi szolgáltatások igénybevételére is kedvezményesen jogosít. Szeretném ezt jövőre mindenképpen elindítani. Összességében ezek a feladatok vannak, mint legfontosabb feladatok. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy azt a fejlődési ütemet, amit az elmúlt években igyekeztünk produkálni, azt még a válságos idők közepette is tudjuk tartani, és ne érzékeljen a kerület lakossága visszaesést. Ez, azt gondolom, hogy a legfontosabb feladatunk, és ebben kérjük az Önök segítségét és támogatását. Nagyon köszönöm, hogy meghallgattak. Most a kérdéseknek adjuk át a szót!

10/61

Dr. Ughy Gabriella: Tisztelt Jelenlévők! A Hírhozóban is megjelent tájékoztatás szerint a közmeghallgatáson résztvevők kérdéseiket előre is beküldhették a Polgármesteri Hivatal címére valamint e-mail címére. A kérdést feltevők nevét és kérdésének lényegét felolvassuk, ezért kérem, hogy a kérdést feltevő kézfeltartással jelezze, ha jelen van körünkben, mert csak ebben az esetben fogjuk tudni az ő kérdését helyben megválaszolni. Amennyiben a kérdést feltevő nincs jelen, írásban fogja megkapni a választ annak érdekében, hogy a helyszínen lévők kérdéseit mielőbb megválaszolhassuk. Az idővel való jobb gazdálkodás érdekében a kérdéseket vagy javaslataikat, melyeket most szeretnének feltenni, legyenek kedvesek írásban beadni a munkatársaimnál megtalálható formanyomtatványon. A leadott kérdéseket igyekszünk tematika szerint csoportosítva megválaszolni annak érdekében, hogy minél több kérdésre tudjunk választ adni. Mindenkit szeretettel megkérek arra, hogy aki szóban szeretné kifejteni mondanivalóját, legyen kedves röviden, tömören megfogalmazni azt annak érdekében, hogy minden jelenlévő kérdése felolvasásra kerülhessen. Ezt követően megkezdjük a kérdések téma szerinti ismertetését. Az első témakörünk: gyalogos vasúti átjáró a Helikopter lakópark és a Madárdomb között. Kérdezem, hogy jelen van-e Baginé T. Mariann illetve Margetán József úr? A kérdést feltevők nincsenek jelen, megyünk tovább. Következő kérdésünk: rákoscsabai vonatra hordó busz indulása, útvonala. Jelen van-e Győri Ágnes? A kérdést feltevő nincs jelen, megyünk tovább. Következő kérdés: a Kisvárda utcai autóbuszmegálló megnyitásának témaköre. Ebben az esetben Keresztes Júliát kérdezem, hogy jelen van-e? Nincs jelen, megyünk tovább. A következő témakör: szánkódomb az Ecsedvára téren. Petz Annamária jelen van-e? Nincs jelen. A következő nagyszabású témakörünk a csatornadíj fizetése, csatornázatlan területek, csatornázás témaköre. Papné Szalay Mária illetve Balk Lászlóné témaköre. Jelen van, úgy látom, az egyik kérdést feltevő. Olvasom a kérdést: Papné Szalay Mária kérdése arra irányult, hogy egy nem létező szolgáltatásért milyen jogcímen akarnak térítési díjat fizettetni a lakossággal. Csatolta a levelet, amelyet a kerület lakosai kaptak, de szerinte egész Budapesten azt megkapták. „Amennyiben nincs az utca csatornázva, milyen jogon akarnak csatornadíjat fizettetni az emberekkel. Természetesen ugyanúgy a bejövő víz alapján. Ön szerint ez törvényes lépés? Nekem van csatornám, és jogos a díjfizetésem, de ahol esély sincs a rácsatlakozásra, ott nem. Talán előbb be kellene fejezni a kerületünkben a csatornázási ütemtervet. Ez pedig Önnek, mint a kerület polgármesterének a feladata lenne.” Felkérem Horváth Tamás alpolgármester urat a válaszadásra. Horváth Tamás: nagy szeretettel üdvözlök én is mindenkit. A konkrét kérdésre a válasz a következő. Január 1-jétől változás lesz a folyékony települési hulladék elszállításával kapcsolatban. A Főváros kizárólagos feladata lesz ennek a hulladéknak az elszállítása. Ez a tájékoztató levél nem arról szól, hogy csatornadíjat vetnek ki, hanem arról, hogy szállítási díjként fog megjelenni minden lakosnak a számláján, aki nem rendelkezik csatornarákötéssel. Ennek pedig az az egyszerű oka, hogy jelenleg van egy vállalat, aki elszállítja a folyékony települési hulladékot, jelenleg 1.800.- Ft/ m³ -es áron. Az új rendszerrel viszont mindenki annyi hulladékot tud elszállíttatni,

11/61

amennyi a vízóráján befolyik. Ennek az az oka, hogy – sajnos – nagyon sokan kikerülik azt a tisztességes hozzáállást, hogy kihívják a szippantós autót, és elszállíttatják a hulladékot. Sokan sajnos – ezzel kapcsolatosan sok lakossági panaszt kaptunk – az utcára, a csatornába, ahol eléri a legközelebbi szennyvízcsatornát, vagy akár a telekre kiengedi, kiszivattyúzza az emésztőjéből. Ezt nem lehet megengedni, ez környezetszennyezésnek is minősül, csak hát nagyon nehéz ezeket az embereket fülön csípni, sajnos, mert nagyon ügyesen csinálják. Ezért a Főváros meghozta ezt a rendeletét, mely szerint kizárólag ő vihet el ilyen hulladékot a területekről, a kerületekből, és ennek a díja 442.- Ft lesz, ha jól emlékszem, tehát a negyedére fog visszaesni. Mindenki, akinek megtelik az emésztője, felhívja a szolgáltatót, bejelenti, hogy megtelt az emésztője, kéri elvinni. Ingyen fogják neki elszállítani, hiszen a díjat kifizeti a számlában, melyet a vízfogyasztás után ki fognak neki szállítani. Tehát nem csatornadíjról van szó. Jelenleg fizetik a szippantós autónak az elszállítási költséget, valamint még talajterhelési díjat is kell fizetni ezeknek a lakosoknak. Én úgy gondolom, hogy a rendszer egyszerűbb lesz, és olcsóbb is lesz ezáltal. Bár azt is meg kell jegyezzem, hogy illegálisan működnek olyan szippantós autók, akiket a lakók előszeretettel szoktak hívni, akik olcsóbban elviszik, csak senki nem tudja ellenőrizni, hogy ezekből az autókból hol engedik le a kiszippantott fekáliát. Ennek a rendszernek a bevezetése ezért alakult ki. Polgármester Úr már említette, hogy a csatornázás – sajnos – csúszik, tehát mindaddig, amíg azokon a területeken, ahol a csatorna nem épült ki, ez a rendszer lesz január 1-jétől. Szabó Lászlóné: ki az, aki azt mondja, hogy a szippantás ugyanolyan minőségi szolgáltatás, mint a csatorna? Ez az első kérdésem. Horváth Tamás: ezt senki nem mondta, szerintem. Szabó Lászlóné: akkor miért kell ugyanannyi díjat fizetnünk érte? Én jogosnak találnám – értem a Fővárosi Önkormányzatnak és a kerületi önkormányzatnak a nézeteit, hogy nagyon sokan a kertbe kiszippantják –, de én tisztességesen fizettem. Én, amikor az építkezésemet megindítottam, kénytelen voltam egy újabb emésztőt horribilis összegekért megépíttetni. Az nekem egy plusz költség volt. Most pedig valaki azt mondja nekem, hogy ez a szolgáltatás ugyanaz, mint a csatorna. Hát könyörgöm, én, ha kihívom a szolgáltatót, akkor először is, ki kell vennem egy nap szabadságot, mert ő nem tudja megmondani pontosan, hogy mikor jön. Utána hajlandó eljönni, horribilis összegekért kiszippantja, majd az egész kertemet telelocsolja, a folyékony hadd ne mondjam, hogy mivel, amit én utána kénytelen vagyok saját magam eltakarítani. Egy kérdésem van. Budapesten állítólag 44 ezer olyan otthon van, ahol nincsen csatorna. Az államnak lett volna a kötelessége gondoskodni arról, hogy az EU előírásainak megfelelően meglegyen a csatorna. Ha nincsen, miért minket büntetnek? Én elismerem, azt mondom, rendben van, fizessünk a vízdíj alapján, de csak a felét, könyörgöm. Milyen ”hagymázas” elképzelés az, ne haragudjon, én akkor joggal elvárhatom, hogy minden áldott reggel ott álljon a szippantós kocsi, hogy nekem ne kelljen azon gondolkoznom, amikor nyolc vendégem van,

12/61

hogy percenként ki kell szippantatni. Nem értem, hogy gondolják, hogy ez a kettő szolgáltatás megfelel egymásnak. Ezt magyarázza el nekem valaki! Horváth Tamás: a Fővárosi Közgyűlés hozta meg ezt a rendeletét, az elszállításnak a módját ő döntötte így el. Másrészt ez nem csatorna… Szabó Lászlóné: bocsánat, állítólag nincs még eldöntve, két hét múlva fognak dönteni. Horváth Tamás: el van döntve. Szabó Lászlóné: nagyon szomorú. Horváth Tamás: erről kaptak is a lakosok tájékoztatót. Mindenféle internetes portálokon, újságokban le lett közölve, hogy ez várható. Ráadásul most november 1-jétől kísérleti jelleggel működik, jelenleg ingyen szállítják el a lakóknak. Szabó Lászlóné: könyörgöm, ne mondja, hogy ingyen, én kiszámítottam. Horváth Tamás: a fővárosi szolgáltatót tetszett felhívni, vagy hívott valakit? Szabó Lászlóné: én minden esetben a fővárosi szolgáltatást vettem igénybe. Kiszámoltam, hogy nekem konkrétan évi 60 ezer forint plusz költséget fog okozni egy olyan szolgáltatás, ami – ne haragudjon – nem szolgáltatás. Horváth Tamás: nem tudom, miért lenne több a szippantási mennyisége Önnek, ha eddig 1.800.- Ft-ért vitték el… Szabó Lászlóné: nem a szippantási mennyiség a több, ne haragudjon! Horváth Tamás: a költsége sem lesz, az előbb elmondtam, hogy 1.800 Ft-ért vitték el köbméterét. Most 442 Ft-ért. Szabó Lászlóné: akkor Önnek még ezek szerint soha nem volt kertes háza… Horváth Tamás: de, abban is lakom. Szabó Lászlóné: …ahol szippantani kellett a hulladékot. Ugyanis némelyest a természetből adódóan elszívódik a környezetbe. Horváth Tamás: ezt én így, nyilvánosan nem jelenteném ki az Ön helyében, mert Önnek zárt rendszerű szikkasztógödrének kellene, hogy legyen. Ugyanis, ha Önnek elszivárog, akkor Ön szennyezi a környezetet. Ugye, ez ezt jelenti? Szabó Lászlóné: én annak idején, amikor megörököltem a házat, nekem fogalmam nem volt, hogy itt milyen emésztőrendszer van.

13/61

Horváth Tamás: rendben van, de most Ön azt mondja, hogy jogos az a panasz, hogy mások kiengedik a telekre, mezőre, árokban. Ha azt vesszük, az Ön emésztője is szivárog a talajba. Szabó Lászlóné: amiről én nem tehetek, és mindenkié szivárog, bocsánat! Horváth Tamás: dehogynem tehet, mert ha tud róla, akkor Önnek ezt meg kellett volna szüntetnie, ezt az elszivárgást. Valószínűleg azért fog az Ön költsége növekedni, mert eddig az emésztőjéből a fele elszivárgott a talajba, most mondtam egy számot. Szabó Lászlóné: de ne haragudjon, és amit kilocsolok? Horváth Tamás: locsolási kedvezményt lehet kérni. Szabó Lászlóné: akkor csak egyet mondok, eljön a hétfő, és a 44 ezer pestiből csak minden tizedik fogja kérni, hogy álljon oda neki a szippantós kocsi. Oda fog állni? Horváth Tamás: oda fog állni, természetesen kerületenként. Szabó Lászlóné: Ön megígéri nekem, hogy bármikor, amikor kihívom őket… Horváth Tamás: én nem ígérem meg, miután nem én üzemeltetem ezt a céget, én nem fogok Önnek ilyet megígérni. Én tájékoztattam Önt az új rendszerről. Továbbítjuk az Ön kérését a fővárosi hulladékelszállítási cégnek, de arra kérem Önt, hogy ezt a panaszát említse meg ott. Kapunk nagyon sok ilyen irányú levelet, kérést és panaszt, amit minden esetben továbbítunk a vállalatnak. Szabó Lászlóné: igen, az állam mulasztása miatt minket büntetnek, erről van szó. Dr. Ughy Gabriella: a következő kérdés szintén Papné Szalay Mária kérdése, más témakörben. A Szárny utcai balesetveszélyes kanyarodás. Idézem: „A második kérdésem Nagy Anikó, 7. számú választókerület képviselő asszonyához szól. 2006-ban a választási kampányában megígérte, hogy a Szárny utcáról a Csabai útra jobbra kis ívben kanyarodás balesetveszélyét megszünteti. A mai napig nem történt meg. Pedig 2006-ban az első fogadóóráján első ügyfele voltam, átadtam neki az általam elindított ügy papírjait. Kérdéseimre szeretnék választ kapni.” Horváth Tamás alpolgármester úr válaszol. Horváth Tamás: a Szárny utca egy visszatérő kérdés, tavaly is volt, ha jól emlékszem. Most is csak azt tudom Önnek válaszolni, hogy a Csabai út fővárosi kezelésben van. A Csabai út Szárny utca kereszteződése egy hegyes szögű kereszteződés. A balesetveszély maximum attól van, hogy a padka mellől az autók kihordják a kavicsot, azt időnként utána kell tölteni. Minden esetben jelezzük a Fővárosi Közterület-fenntartó felé – ami most BKK Közút

14/61

lett –, minden esetben, amikor mi észleljük, vagy amikor ők észlelik, akkor ezt megteszik. Mi a Csabai úthoz és a hozzá tartozó úgynevezett „bajuszhoz” – ez egy szakmai kifejezés – nem nyúlhatunk hozzá fővárosi engedély nélkül. Tehát, ha mi akarnánk, sem tudnánk megcsinálni, minden esetben jelezzük ezt a Főváros felé. Nyilván, amikor az anyagi lehetőségük engedi, meg fogják valamikor valósítani. Dr. Ughy Gabriella: nem fogadja el a hölgy a választ. Horváth Tamás: én akkor is csak ezt tudom Önnek válaszolni. Annyi segítséget kérek Öntől, hogy a Főváros felé, legyen kedves, jelezni ezt a panaszt. Mi folyamatosan jelezzük ezeket a lakossági panaszokat, és próbálunk nyomást gyakorolni a Fővárosi Önkormányzatra, hogy ezeket a hibákat javítsa ki. Papné Szalay Mária: szeretnék erre válaszolni, mert én leveleztem le személyesen a Fővárossal, lassan most már hét-nyolc éve. Ezeket az iratokat, melyben a Főváros elismerte, hogy jogos az igényünk, átadtam Nagy Anikó képviselő asszonynak, aki a választási ígéretében 2006-ban nagyon megígérte a lakosságnak, hogy meg fogja oldani. A mai napig nem történt semmi. Horváth Tamás: továbbra is azt tudom Önnek mondani, hogy Nagy Anikó képviselő asszony nem fogja tudni leaszfaltozni ezt a néhány négyzetméternyi területet. Megtesz mindent azért, hogy a Főváros ezt a kis hibát javítsa ki, de egyelőre ott tartunk, hogy hiába írogatunk levelet, és hiába tárgyalunk a Fővárosi Közúttal. Azt tudom Önnek ígérni, hogy folyamatosan fogjuk továbbra is ostromolni őket levelekkel, ezen kívül, sajnos, nem tehetek mást. Ha mi hozzányúlunk ehhez a kereszteződéshez, akkor az Önkormányzat is szabálysértést fog elkövetni. Papné Szalay Mária: ezt tudom, de az én leveleimre annak idején kijöttek, leellenőrizték, elismerték, hogy jogos. Horváth Tamás: de nem csinálták meg. Papné Szalay Mária: de azóta már egy jó pár év eltelt. Horváth Tamás: tavaly is megbeszéltük Önnel, tavaly is itt volt. Papné Szalay Mária: jövőre is jövök. Horváth Tamás: jövőre is szívesen látjuk. Dr. Ughy Gabriella: egy közérdekű információ, akik kérdést szeretnének feltenni, a kollégáknál az első sorban kérhető formanyomtatványon ezt megtehetik. A következő témakörünk a közbiztonság kérdése. Kérdezem, hogy jelen van-e Soldos Győzőné illetve Neszmélyi Károly úr. Jelen van az egyik kérdező. Akkor felolvasnám az Ön levelét: "Tisztelt Polgármester Úr! A

15/61

2011. december 1-jén megtartandó közmeghallgatáson az alábbi kérdésekre szeretnék választ kapni: Lehet-e a közterületen némi odafigyeléssel, elhanyagolható anyagi ráfordítással az emberek közérzetét javítani, adott esetben súlyos baleseteket megelőzni?" Ez volt az Ön kérdése. Válaszadásra felkérem Kapitány Urat, Krammer Györgyöt. Ha szeretné kiegészíteni a kérdését, természetesen megteheti. A mikrofont máris viszik. Dr. Neszmélyi Károly: köszönöm szépen, elnézést kérek, ez egy általánosan megfogalmazott dolog volt. Ez öt-hat abszolút kis ügyet tartalmaz. Itt az elején elhangzott egy nagyon kedves felhívás, hogy itt csak olyanról legyen szó, ami ilyen hatalmas nagy ügy. Ugye, ha az ember saját magánéletébe belegondol, akkor pontosan tudja azt, hogy nagy ügyek elég ritkán szoktak lenni az ember életében, a mindennapi apróságok viszont bőven, és ezek azok, amik az embert vagy boldoggá teszik, vagy bosszússá. Ennek a jegyében szeretnék én egy-két dolgot elmondani, amik valóban nem nagy ügyek, de én úgy gondolom, hogy azért emberi értelemben ez legalább olyan fontos, mint az úgymond "nagy ügyek". Három területet fog ez érinteni: egyrészt az Önkormányzatot, másrészt a rendőrséget, harmadrészt lehet, hogy egyik területet sem, de úgy gondolom, hogy a kerület vezetői biztos, hogy tudnak ezen segíteni, ha nem ennél a két szervezetnél, akkor máshol. Az egyik ilyen dolog, amiről szeretnék beszélni, az a Helikopter út és az 526. sor kereszteződése előtt, hogyha Rákoshegy felől jövünk befelé, a jobb oldalon körülbelül négy hónapja, nem négy napja, négy hete, négy hónapja a kerület végét jelző tábla ki van dőlve. Most én tudom azt, hogy ez nem az emberi boldogság legfontosabb kritériuma, hogy ez ne így legyen, de egy nagyon-nagyon rossz dolog az, amikor – mondjuk – megkérdezik mások, hogy ez miért van így, és – mondjuk – még négy hónap után is ugyanúgy van. Én úgy gondolom, hogy két zsák cement meg két lapátos ember ezt a munkát - most én eltúlzom - két és fél óra alatt el tudja végezni, hogy ha ügyesebbek, akkor lehet, hogy nem kell ennyi sem. Ezt szerettem volna elmondani, az egyik ilyen problémának, ami inkább erkölcsi dolog, de nagyon nem jó az, amikor a XVII. kerületet úgymond „reklámozó” tábla úgy fejjel lefelé benne van a sárban, meg rádobják a szemetet, meg ott a buszmegállónál millió ember naponta elmegy. Ugyanitt van még egy probléma: ki van téve, ahogy jövünk Rákoshegy felől befelé, a Budapest tábla, ami előtt hatalmas nagy bokrok és fák vannak, amiből teljesen egyértelműen az következik, hogy most ugyan szerencsésebb helyzet van, mert a levelek ilyenkor télen nincsenek a fán, de egyébként a táblát nem lehet látni. Nyilvánvaló, hogy azok, akik egyébként erre járnak, mondjuk, a 95 százalékuk tudja pontosan, hogy mi van arra a táblára írva, de mégis, ha valami baleset vagy valami baj van, én nem vagyok benne biztos, hogy nem lehet joggal arról vitatkozni, hogy nem lehet elolvasni. Tényleg ki kéne vágni onnan kettő darab fát vagy bokrot vagy valami ilyesmit, hogy lehessen látni, hogy a közlekedési játékszabályok megváltoznak. Amit a rendőrségtől szeretnék kérni: én nem tudom, hogy volt-e Önök között valaki vagy akár a jelenlévők között valaki, akit abba a buszmegállóba úgy időnként az élet odaveti, és ott áll. Szóval, az félelmetes! Mondjuk, itt az autóknak a sebessége 90 és 110 km között szokott lenni. Nem mindenkié, de mondjuk a 30 százaléké. Tehát, nem 3 százalék, hanem legalább 30! Ezt

16/61

érdemes úgy reggel fél 7 és 9 óra között megnézni. Az valami egészen elképesztő! Na, most a magyar közlekedési kultúrát ismerjük, szomorú módon ez is ennek az egyik megnyilvánulása. Most jön az esős időszak, reméljük, mert már hónapok óta nem esett az eső, de talán azért egyszer csak elkezdi. Ez katasztrófa, mert akik ott állnak, azokat nyakig beteríti, természetesen, mert ha 50 km-rel jönne az illető, akkor ez egészen mást jelent, és mást jelent, mondjuk, 90 és 100 km-es sebességnél. Ez lenne az egyik ilyen témakör. A másik, amiről már régebben is szó volt, és nem akarom igazán elhinni, hogy ezen miért nem lehet segíteni, és én nem tudom, hogy ez kire tartozik, ez tipikusan olyan, hogy egyik szervezethez sem, lehet, hogy egy harmadikra, de gondolom, hogy ezt meg lehet tenni. Az 545. utca szépen elkészült, és tényleg nagyon kulturált lett ott az egész környék. Tehát az 545. utca és a 534. utca kereszteződéséről beszélek. Megint csak Rákoshegy felől, ha nézem az irányt, az a kereszteződés körülbelül 120-130 fokos szögben jön be az 534. utca az 545-höz. Most megint tél van, és most megint lehet azt mondani, hogy most lehet látni, de ez nem régen van így, csak pár hete. Ott egész egyszerűen nem lehet látni. Nem lehet látni azt, hogy az 534. utcából jön egy autó vagy nem jön autó. Na, most én tudom, hogy úgy kell közlekedni, mindenki tudja, ott jobbkézszabály van, szépen lelassít. Az autóknak, mondjuk, a 80%-a nem lassít le. A 80 százaléka! És természetesen ott sem tartják be a 30 km-es sebességet, vagy inkább nem mindenki tartja be, legyek most nagyon finom, és életveszélyes helyzetek vannak. Tényleg nem lehet látni, kidugja az orrát ott egy autó, nem tud a másik megállni. Ez tényleg csak egy isteni szerencse, hogy eddig nem halt meg ott valaki. Erre gondolok, amikor az életveszélyre hívnám fel a figyelmet. Ki kéne tenni oda egy KRESZ táblát, mondjuk, ebből az egyenrangú utak kereszteződéséből. Nem hiszem, hogy ez olyan nagy dolog lenne. Én nem tudom, hogy ez az Önkormányzat dolga vagy a rendőrségé vagy egyik szervezeté sem, de gondolom, ennyit meg lehetne tenni, és az sem lenne egy tragédia, hogyha az 545. utca és 534. utca elé még egy fekvőrendőrt odatennének, mert annak idején, aki ezt megtervezte, az biztos, hogy egy irodában ült egy nagyon szép széken és asztalnál, de biztos, hogy a helyszínre nem jött ki, mert ha kijött volna, akkor biztos vagyok benne, hogy nem lett volna ilyen, ugyanis akik ott bekanyarodnak, szépen felgyorsítanak, és lehet száguldozni jó hosszú darabon. Tehát ez a két dolog lenne, amit én szeretnék kérni. Legalább ezt a KRESZ táblát, mert ez nem kerül pénzbe, illetve ennek az anyagi vonzata nyilván minimális, és nem hiszem, hogy ez különös probléma lenne. Ezt a fekvőrendőr dolgot, ezt nem tudom, ez biztos nem olyan egyszerű, de talán ez is megoldható. És akkor még két dolgot szeretnék mondani. Dr. Ughy Gabriella: kérem szépen, hogy röviden legyen kedves! Dr. Neszmélyi Károly: az 545. utca és az 541. utca kereszteződésénél, ott az 513. utcánál elkészült egy vízelvezető árok, ami nincs végig elvíve, ott van egy darab, amit kihagytak, hogy szándékosan-e, azt én nem tudom. Tessék reggel megnézni, hogy a Madárdombról nem kevesen ezen a szép erdőn vagy parkon - nem tudom, minek kell ezt titulálni, azt hiszem ’48-as hősök tere ennek a hivatalos neve – ott közlekednek át. Természetesen vannak olyanok

17/61

is, akik a televíziót hozzák, és ott leteszik, meg nejlonzsákot hoznak, és ott leteszik. Én nem hinném, hogy ezt ne lehetne megoldani. Ez egy hatalmas emberi fegyelmezetlenség, de azt hiszem, hogy elég jól behatárolható, nem hiszem, hogy a kerület más részéről jönnének, mondjuk, reggel ezen az erdőn át. Ezek lennének azok a dolgok, amiket szerettem volna elmondani, amelyek valóban nem nagy dolgok, de úgy gondolom, hogy a megoldásuk nem lehetetlen és előbbre vinné az azon a részen lakók jobb érzését, és megnyugtatását jelentené. Köszönöm szépen! Dr. Ughy Gabriella: válaszadásra.

köszönjük

szépen!

Felkérem

Kapitány

Urat

a

Krammer György: a táblákkal kapcsolatban mondom, hogy a rendőrség nem helyez ki táblát, és nem is tudja becementezni. Amennyiben észleljük, akkor a közút kezelőjének nekünk ezt jelezni kell függően attól, hogy ez a fővárosi vagy a kerületi önkormányzat. A múlt héten elkezdtük a sebességmérést – igazodva a lakossági igényekhez. Amit Ön kérdezett, hogy egy egyenrangú kereszteződésben jön-e autó vagy nem – de Ön meg is válaszolta, hogy úgy kell megközelíteni az ilyen jellegű kereszteződéseket, hogy meggyőződjünk arról, hogy nekünk jobbról jön-e valami. Szerintem Ön a közlekedési morállal nincs megelégedve – teljesen igaza van egyébként –, mert ezeket a baleseteket többé-kevésbé a közlekedők okozzák. Dr. Neszmélyi Károly: nem egy normális, nem derékszögű kereszteződésről van szó. Krammer György: az, hogy egy kereszteződés derékszögű-e, azt a rendőrség nem tudja kezelni. A tábla kihelyezése pedig nem a rendőrség feladata. Mi a táblák hatályát tudjuk betartatni, illetve törekszünk rá, és a fekvőrendőr kihelyezése ugyanaz a kategória, mint a tábla. Az, hogy parkon keresztül közlekednek – ezt meg fogjuk nézni. Az Ön által elmondottakból arra következtetek, hogy azok közlekednek ott, akik a környéken laknak. Az pedig, hogy azon a környéken, a parkosított területen szemetet tesznek le, ezt együttműködve a közterület-felügyelettel fogjuk ellenőrizni, de döntően inkább ők. Horváth Tamás: köszönjük a tábla-bejelentést, intézkedni fogunk ezzel kapcsolatban, a Fővárost megkérjük, hogy a Budapest tábla előtt vágja le az ágakat, hogy a gyorshajtók észleljék a lakott területet, bár ezután ki van helyezve egy 60-as tábla, elég foghíjasan tartják be a közlekedők a sebességhatárokat. 545. utca – elég nagy küzdelmünk volt a lakossággal, amikor megépítettük ezt az utat –, a fekvőrendőrök meg egyéb közlekedési szabályokkal kapcsolatban azt azért elmondom, hogy aki ott tervezte a közlekedési rendet, az személyesen végigjárta ezt a területet, és igazolni tudom, hogy látta azt a hegyesszögű kereszteződést is. Megnézzük, hogy ott a zöldfelület mennyire takarja el a beláthatóságot. Tábla-kihelyezés: 30-as övezetben minden autósnak tudnia kell, hogy jobbkézszabály van. Ezen erőszakkal nem lehet változtatni. Minden zöldfelületet sem lehet bekeríteni azért, mert – mondjuk – egy őrült autós átmegy rajta, hogy két perc időt

18/61

nyerjen. Ezzel – sajnos – nem lehet mit kezdeni, hacsak éppen a közterületfelügyelet vagy a rendőrség tetten nem éri. Amit tudunk, megteszünk. Ez ugyanolyan hosszú harc lesz, mint a szemételhelyezés. Dr. Ughy Gabriella: a következő kérdés: „Szemétgyűjtők a főtéren.” Balázs Éva a kérdés feltevője. Nincs jelen. A következő kérdés: „Fedett buszvárók kialakítása.” A kérdés feltevői: Terjék Jenőné, Litványi Csaba, Lengyel János. Nincsenek jelen. A következő kérdés: „Járdaépítés Érdem utcát érintően”, a kérdés feltevője Balogh Imre. Nincs jelen. A következő téma: „Átmenő forgalom a Földműves utcában, Tempo 30 besorolás.” Dobai Tivadartól. Nincs jelen. A következő kérdés: „Hírhozó tájékoztatás, kötelező tüdőszűrés, buszkorridor, áruház, színház.” Bachner Márta a kérdések feltevője. Az első kérdése tehát a következő: „Miért egyoldalú, a képviselők munkáját aránytalanul bemutató, illetve többségben lévő frakciót és a polgármestert csak kiválónak, a többi képviselőt többnek, jobbnak bemutató cikkek születnek?” Riz Levente: azt javaslom, hogy tessék megszámolni, hogy hány cikk szól rólunk. Én azt gondolom, hogy az Önkormányzat újságját a szerkesztőség felől kell megkeresni, tessék nyugodtan hozzájuk intézni a kérdést. Az Önkormányzat tevékenységéről az Önkormányzat lapjának kell beszámolnia. Az Önkormányzat tevékenységét ma elsősorban a Képviselő-testület és azon belül pedig a városvezető tisztségviselők alakítják, így hozzájuk kötődően nyilván megjelennek a híradások. Én ezt az egyoldalúságot nem érzem, és remélem, hogy Ön ebben a kérdésben a kisebbséghez tartozik. Dr. Ughy Gabriella: a következő kérdése: „A kötelező tüdőszűrésre miért nem a tüdőszűrő állomás hívja be az embereket, miért az Önkormányzat küld fenyegető leveleket?” Dr. Rúzsa Ágnes: igazából a jogszabály írja elő azt, és a jegyző feladatává és kötelezettségévé teszi, hogy minden 30 év fölötti kerületi polgárnak küldjünk értesítést és tájékoztatást arról, hogy évente kötelező tüdőszűrésen vegyen részt. Minden évben a Népegészségügyi Intézet tisztiorvosa az, aki ezt kötelező jelleggel elrendeli. Mi minden évben felülvizsgáljuk, hogy kik mentek el, és kik nem tettek eleget ez irányú kötelezettségüknek. Ezeket az állampolgárokat kiértesítjük, illetve a Hírhozó útján is tájékoztatjuk Önöket arról, hogy kiknek milyen feltételekkel kell megjelenni a tüdőszűrő állomáson. Dr. Ughy Gabriella: a hölgy következő kérdése: „A buszok nagy része miért az amúgy is leterhelt Keresztúri utat használja a buszfolyosó helyett, illetve mikor tervezik azt kiépíteni teljes hosszban az Örs vezér térig?” Horváth Tamás: a buszok nyomvonalát elsősorban a BKV határozza meg. Nagyjából egyformán van elosztva a Jászberényi út és a Keresztúri út leterheltsége. Elképzelhetetlen, hogy minden busz – 5-6 busz megy be az Örs vezér térre, Kőbányára – egymás után menjen, hisz akkor buszsorok alakulnának ki. Nyilván a BKV ezt megfontoltan megtervezte. A buszfolyosó

19/61

pedig fővárosi beruházás. Az az információnk van, hogy a tervek elkészültek, egy kis gond volt a MÁV-val a tulajdonosi hozzájárulások körül, ugyanis az Élessaroknál érinti a MÁV területet, valamint olyan vezetékeket találtak a föld alatt a munkáknál, amelyeket ki kellett váltani, és ez hátráltatja a kivitelezést. Információnk szerint a jövő év első felében átadásra kerül a buszfolyosó. Bachner Márta: Rákoshegyen, a Szilárd utca 10.-ben lakom. Az első kérdésemhez: továbbra is fenntartom, hogy egyenlőtlen… igen, megszámoltam, hogy mennyi fénykép és mennyi híradás szól a többségben lévő frakcióról. A többi képviselőt – akiket megválasztottak a kerület lakói, és bíznak is bennük – nem kellene elhanyagolni, vagy néha nevetségessé tenni, vagy olyan ügyeket fölhozni, ami személyeskedő. Én ezt így látom változatlanul. A második kérdésemről: igen, tudom, hogy a Jegyző Asszonynak kötelessége ezeket az értesítéseket kiküldeni, de – én 1953-ban születtem – régen is volt tüdőszűrés, kötelezően behívta a tüdőszűrő állomás az állampolgárokat. Semmiféle jegyzőnek nem kellett külön ehhez fenyegető levelet írnia. Ebben a levélben az állt, hogy én júniusban menjek be. A tüdőszűrő állomás, akinél a kartonom van, az talán jobban tudja, hogy nekem mikor kellene mennem. Egyszerűbb lenne. Dr. Rúzsa Ágnes: igen, ezt én is így gondolom, csak a jogszabályok pillanatnyilag nem így szólnak. Ez most a jegyző kötelessége, sőt a jegyzőt is bírsággal fenyegetik, ha ennek a kötelezettségének nem tesz eleget. A tisztiorvos azért rendeli el ezt a kötelező tüdőszűrést, mert a különböző betegségeket így tudjuk megelőzni. Az időpontot azért próbáltuk beosztani, mert ha ez a felhívás a Hírhozóban megjelenik, és mindenki egyszerre kapja meg ezt a tájékoztatást, akkor annyi állampolgár megy el egyszerre a tüdőszűrő állomásra, hogy órákon keresztül kell sorban állni. Egy év állt rendelkezésre, hogy az egész kerületet beosszuk. Ezt tudtuk kitalálni, hogy időszakokra osztottuk be Önöket. Bachner Márta: én változatlanul azt mondom, hogy nem kellene időpontot adni. Volt rá példa, hogy elment valaki, és nem kellett volna mennie. A harmadik rész: annak, ha továbbépül a buszfolyosó örülök, ezek szerint ez tervbe van véve? Horváth Tamás: nemcsak tervbe van, hanem a kivitelezés néhány szakasza már el is kezdődött, csak a tulajdonosi hozzájárulás és egyéb gázvezeték megtalálása miatt megakadt a beruházás. A közművek kiváltása után folytatódik a munkafolyamat. Bachner Márta: örülök. Arra gondoltam, ha már úgyis van buszfolyosó, ott nagyon nem akadályozzák egymást a buszok. Néhány buszt át lehetne irányítani oda. Horváth Tamás: azt látni kell, hogy nem mindenhol van buszsáv. A buszoknak néhol vissza kell térni a közúti forgalomba, és ilyen mennyiségű

20/61

busz óriási dugókat okozna azokon a szakaszokon, ahol nincs nekik külön sáv. Dr. Ughy Gabriella: a következő kérdés: „Áruház, színház, könyvesbolt létrehozása a városközpontban, illetve autóbusz végállomás közelebb a metróhoz” címmel van. Szabó Istvánné jelen van-e? Nincs. A következő kérdést feltevő Szentesi Rezső úr, akinek a témaköre: „Rákoskeresztúri piac és a rend kapcsolata”. Nincs jelen. A következő kérdés Mészáros Tamásnétől érkezett. Az ő témaköre: „Ananász utcai autóbusz-megálló, útépítés.” Nincs jelen. A gyalogjárda témaköréhez jelen van-e Papp Sándor? Nincs. A következő kérdést feltevő: Molnár Ferencné. Nincs jelen. Gaálné Gombás Viktória? Nincs jelen. Kovács Éva? Jelen van. Az Ön kérdése a következő: „Szeretnénk beszélni lakókörnyezetünkről, ahol kissé elhanyagolt állapotok vannak Rákosmente többi részéhez képest. Természetesen az ott lakók is tehetnek róla, de nemcsak ők, nem beszélve a repülőgépek okozta zajhatásokról és a környezetszennyezésről, azok egészségkárosító hatásairól. Tudjuk, hogy ez már lerágott csont, de mégsem történik semmi, amíg Isten ne adja, nem történik valami tragédia.” Felkérem válaszadásra Riz Levente polgármester urat. Riz Levente: mióta a XVII. kerületi Önkormányzat vezetését ellátjuk, azóta igyekszünk a reptéri zajhatás ellen minden erőnkkel föllépni. Talán emlékeznek az elmúlt évekre, amikor az előző ciklusban alkotmánybírósági beadványt nyújtottunk be, bírósági pereket indítottunk a repülőtér működésével kapcsolatban. A bírósági perek a mai napig nem zárultak le érvényesen, amelyek arra irányulnak, hogy megszüntessék a zajhatást, a birtokjogokban való korlátozást, ami ott nap mint nap megtörténik. Kormányváltás illetve ciklusváltás óta több minden történt. Elsőként a parlamentben föltettem egy kérdést a privatizációval kapcsolatban – ennek a helyzetnek részben az is az oka, hogy annak idején, 2005-ben az állam eladta a Ferihegyi Repülőteret egy magáncégnek, amely lényegében fittyet hány azokra a szabályokra, amelyek korlátozzák a pálya Rákoshegy felőli használatát. A dolog odáig jutott, hogy sikerült feljelentést tenni Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos által, és a rendőrség már nyomoz. Remélem, hogy ebben számonkérés is lesz. A jogszabályok betartatása érdekében egy pár dolgot hadd említsek meg. Csak az elmúlt 2-3 hónapban több helyütt is jártunk, így a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatalának vezetőjénél, akiknek az a dolguk, ha légtérsértés történik, ami azt jelenti egészen pontosan, hogy ha a Rákoshegy felőli pályavéget korlátozó használati szabályokat valaki megsérti, ha mondjuk hétköznapon kívül – hétvégén vagy munkaszüneti napon – használják ezt a pályavéget, vagy 22.oo óra után éjszaka, akkor azonnal indítson eljárást, és nagyon keményen büntesse meg a jogsértő repülést végző légitársaságot és magát az üzemeltetőt. Ebben a kérdésben azért volt szükség a mi fellépésünkre, mert az elmúlt években soha nem volt arra példa, hogy szabálysértési bírságot, légiközlekedési bírságot vessen ki a Közlekedési Hatóság. Erre most már sor került, és reményeink szerint minél többször sor fog kerülni, mert ez az, ami visszatartó erővel bír. Jártunk a minisztériumban, ahol a jogalkotásért felelnek, melynek kapcsán az volt a legfontosabb igényünk, hogy legyenek a

21/61

kerületi önkormányzatok – akik érintettek a zajhatásban – meghívva azokba az egyeztetési folyamatokba, ahol új jogszabályokat vagy a régiek módosítását indítják el. Ebben a kérdésben sikerült eredményeket elérni. A Zajbizottság, ami a kerület szempontjából egy stratégiai hely –hiszen ott tudjuk véleményünket a Kormány felé tolmácsolni –, egy új jogszabály alapján fog működni, amelybe nemcsak minket, hanem minden érintett települést meg fognak hívni. Másrészt a légiközlekedési bírságról szóló rendelet illetve a zajvédelmi díj kiszabásáról szóló rendelet egyeztetésére meghívtak, ahol az a célunk, hogy elérjük, hogy a kerületi önkormányzatok ebből akár részesülhessenek is, tehát a zajvédelmi díjbevétel ne a repülőtér üzembentartójához folyjon be, hanem az érintett településekhez, akik sokkal hatékonyabban tudják azt felhasználni olyan célokra, amelyek ténylegesen a zajproblémákat csökkentik. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy a Rákoshegy felett zajló légi forgalmat minimálisra szorítsuk, ha jogsértések történnek, akkor súlyos büntetések járjanak azok után, és a megalkotandó jogszabályok kedvezőbbek legyenek a Rákoshegy felőli légi közlekedés tekintetében, illetve ha történtek korábban bűncselekmények a privatizációval kapcsolatban, akkor a felelősöket nevezzék meg és büntessék meg. Kovács Györgyné: Rákoshegy, Rákóczi Ferenc utca 14.-ből. Köszönöm Polgármester Úr kimerítő válaszát, de a napokban is történtek repülési törvénysértések, éjszakai repülések 22.oo óra után is. Van olyan repülőtér, például Frankfurtban, ahol elérte a lakosság, hogy 22.oo órakor bezárják a repteret. Én nem várom, hogy a repülőteret megszüntessék, de történjen valami. Azt akarják megvárni, hogy olyan tragédia történjen, mint Kolontáron? Riz Levente: az érveivel egyetértek. Megerősíthetem, hogy gyakran előfordulnak jogsértő repülések, tehát éjszaka is használják a kettes futópályát. Minden ilyen esetben a civil lakosság… hiszen Rákoshegyen élnek olyanok, akikkel együttműködünk, ők maguk tesznek bejelentéseket, a hatóságok figyelmét felhívják ezekre az esetekre, hogy a büntetések is megszülessenek. Jogos a fölvetés, melyet Frankfurttal kapcsolatban hallottunk, hiszen ott valóban minimalizálták, illetve megszüntették az éjszakai repüléseket. Budapesten arra van szükség, hogy végiggondolják, hogy szükséges-e ezt a repülőteret fejleszteni. A mi véleményünk – és ezt minden fórumon hangoztatjuk –, hogy nem itt kell repülőtér fejlesztésben gondolkodni, hanem olyan városokban, települések mentén, ahol nincs ilyen probléma, ahol nincs a közvetlen környezetben lakosság, ahol nincs a 100 éve lakott városrész 1,6 km-re a futópályától. Mi a magunk részéről a Kormány felé – és nem számít, hogy ki milyen pártszínezetű – nagyon erőteljesen képviseljük azt, hogy ennek a folyamatnak meg kell szűnnie. Kovács Györgyné: hogy lehet az, hogy a Kádár-rendszerben le tudták állítani a Rákoshegy felőli… és utána nem sokkal visszaállították. Riz Levente: a Kádár-rendszer önmagában egy karikatúra volt, már ami a jogbiztonságot illeti, hiszen a Kádár-rendszerben épült az a kettes futópálya –

22/61

jogsértő közelségben – tehát a Kádár-rendszer fittyet hányt a saját törvényeire is, mert annak idején volt egy kötelezően előírt 5 km-es védőtávolság a lakott település és a repülőtér létesítmény között. Nem érdekelte az akkori államot, és 1,6 km-re épült meg az a bizonyos kettes futópálya. Erre reflektálva történt valóban a Kádár-rendszer idején, 1984ben egy olyan döntés, amely pontosan emiatt a jogsértő közelség miatt betiltotta ennek a pályavégnek a használatát, és ez 1984-től 1997-ig így is volt. A Horn-kormány alatt ezt feloldották, nyilván azért, mert a forgalom elég jelentősen nőtt a légtérben, és a mai napig az akkor bevezetett korlátozó szabályok – amit még 2004-ben pontosítottak – vannak érvényben. Mi azt szeretnénk elérni, hogy egyáltalán ne lehessen, vagy csak rendkívüli esetben lehessen használni a Rákoshegy felőli kettes futópálya véget. Reményeink szerint, a jogszabályok folyamatában ebben az irányban tudunk továbblépni. Dr. Ughy Gabriella: mivel ehhez a kérdéskörhöz még további kérdések érkeztek, azokat is felolvasnám, hogy egyben tudjuk kezelni a kérdéseket. Deák István kérdése: „Mit tervez tenni az Önkormányzat a Rákoshegy repülőtér általi zavartatása ügyében a következő közmeghallgatásig, ki lesz a téma felelőse, ki informálja a lakókat?” A következő kérdező Nagy Ferenc: ”Az Önkormányzattól kapunk-e segítséget a tűrhetetlen állapot megszüntetésében, mivel házaink sokszor lakhatatlanok a zajártalom miatt?” Riz Levente: természetesen minden erőnkkel azon vagyunk, hogy ez az állapot javuljon. Az említett károk tekintetében pedig, amikor a különböző jogsértő repülésekből származó cseréplesodrások megtörténtek, minden esetben 24 vagy 48 órán belül az Önkormányzat ment, és azonnal kijavította azoknak a tetőit, akik ilyen kár áldozatává váltak, és mi voltunk, akik fölléptünk annak érdekében. Egy esetben az üzemeltető repülőtér valóban nem hajlandó ezt a dolgot meglépni, de több esetben ez megtörtént. Természetesen rájuk terheltük később ezt a díjat. Az Önkormányzat pereket indított, várjuk az ítéleteket. Van egy általunk megbízott környezetvédelmi szakértő, itt is van körünkben, meg lehet őt keresni – Kalocsainé Rásztóczky Magdolna –, ha bármilyen szakmai kérdésük lenne. Az ő feladata, hogy különböző szakmai fórumokon képviseljen bennünket. Reményeink szerint előbb-utóbb tudunk konkrét eredményekről beszámolni, hogy megvan a felelős. A rákoshegyiek többféle zajnak vannak kitéve, ilyen a légtérzaj és ilyen a Baross utca hatalmas forgalma. Azért teszem hozzá a Ferihegyi út meghosszabbításának örömteli hírét, mert ezt a nehéz helyzetet egy picit ez is fogja tompítani. Deák István: valamikor az Önkormányzat részéről volt egy olyan kezdeményezés, hogy a rákoshegyiekkel kapcsolatos intézkedéseket a rákoshegyiek megismerhetik. Sok embernek elege lehet abból, hogy minden közfórumon a rákoshegyiek jelentős időt elrabolnak. Javasolnám, hogy a rákoshegyi problémákra Rákoshegyen rendezzünk fórumot. Az a tapasztalatom, hogy az emberek nagy része nem tud bizonyos dolgokról, és az Önkormányzaton belül is bizonyos szervezetlenség figyelhető meg. Gondolok itt arra, hogy az Önkormányzat internetes oldalán megjelenik az, hogy két napra le fogják zárni a pályát, és Rákoshegy fölött lesz forgalom.

23/61

Gyakorlatilag átfolyik ez az információ az Önkormányzaton, nekünk lakosoknak kell föllépni, hogy megkérdezzük a hatóságtól, hogy az ehhez szükséges hatósági eljárást – amely során a lakosságot, az Önkormányzatot be kellett volna vonni – lefolytatták-e, ha igen, akkor hogyan maradt ki a lakosság és az Önkormányzat? Legyen ennek a témának egy olyan felelőse, aki minden aspektusért felelős, odafigyel. Szeretném tudni, hogy tervez-e az Önkormányzat olyan lépéseket, amelyről tudja, hogy szeretné meglépni a következő évben, és hogyan fog a lakosság erről értesülni. A lakosság nagy része arról sem tud, hogy egy cargo bázist szeretnének a nyakán fejleszteni, és a teherforgalmat szeretnék a sokszorosára emelni. Ez nem csak Rákoshegyet fogja érinteni, mert a repülési zaj megjelent az Újlak utca környékén is – amennyire én tudom –, és négymotoros tehergépekkel ez… Azt szeretném, hogy legyen egy terv a jövőre vonatkozóan, és legyen egy biztos pont, hogy az emberek tudják azt, hogy értesülni fognak arról, hogy mi történt az érdekükben az elmúlt időszakban. Riz Levente: jogosnak tartom azt a felvetést, hogy közvetlen tájékoztatásra szükség van a rákoshegyiek számára. Megígérem, hogy igyekszünk január folyamán ezt megtartani Rákoshegyen, ahol beszámolunk minden intézkedésünkről. Egyébként az Önkormányzat minden létező elvi építési engedélyt megtámad, ami a repülőtér fejlesztésével kapcsolatos, tehát bíróságra megyünk minden esetben. Időnként talán egy kicsit defenzívnek is tűnik, de a jogalkotási és a jogalkalmazási folyamatban is részt veszünk. A repülőtér részéről például a SkyCourt beruházást vagy a cargo bázist – amit lehet, mindent megfellebbezünk. Mindenhol bejelentkezünk ügyfélnek, tehát a mi jogi tevékenységünk ilyen szempontból elég széleskörű, de a tájékoztatás lehet, hogy nem volt az. Ebben a kérdésben fokozzuk a színvonalat. Dr. Ughy Gabriella: a következő kérdező Pilisi Istvánné. Nincs jelen. Lengyel János? Nincs jelen. Háló Sándor, dr. Kissné Dohándi Rozália és Németh Márta. Jelen van, felolvasom a kérdését. „Kérem tevőleges intézkedésüket, hogy a lakóhelyemen lévő közterületen a törvényi előírásoknak megfelelően el tudjam lapátolni a havat. A jelenlegi állapotok háborús övezethez hasonlítanak, ahol az ember csak kitörni, jobb esetben kificamítani tudja a lábát. Egyébként a terület nem nevezhető járdának, úgy gondolom, a törvény gyakorlása jelen esetben az ilyen övezetekre nem vonatkozik. Mikor lesz járda a szó valós értelmében?” Horváth Tamás: Zrínyi utca. Örök téma a közmeghallgatásokon. A Zrínyi utca tulajdonjogilag is és fenntartási szempontból is a Fővárosi Önkormányzathoz tartozik. Folyamatosan tárgyalunk és folyamatosan jelezzük az Önök kéréseit, hiszen ezzel az utcával kapcsolatban érkezett a legtöbb kérdés. A járdák állapota katasztrofális állapotban van. Személyesen fogok elmenni a fővárosi BKK-hoz, hogy tegyenek valamit ezzel kapcsolatban, hiszen sok helyen balesetveszélyes a járda, és problémás közlekedni rajta. Mi nem nyúlhatunk hozzá, nem a mi tulajdonunk. Az Önkormányzat ebben csak annyit tud tenni, hogy ostromoljuk a BKK Közutat illetve a FKF Zrt. jogutódját. Ezt meg fogom tenni, és erről beszámolok Önnek.

24/61

Egy kerületi lakos: köszönöm ezt az ígéretet, hogy lesz értelme ennek a huzavonának, mert nagyon balesetveszélyes. Fohsz Tivadar úrnak többször elmondtam, de egy kicsit elfáradtam. Jön a tél, tolni szeretném a havat, de a járda rücskössége miatt nem lehet. Riz Levente úrnak is írtam levelet szeptemberben – választ még nem kaptam rá –, gondoltam, hogy annyi mindent el tud intézni, és olyan szép lett ez a kerület, hátha a mi járdánkat is megcsináltatja. Előre is köszönöm, bízom Önökben. Riz Levente: nagyon sokszor ütközünk abba a problémába a kerületi közutak, közparkok kapcsán, hogy nem a kerületi, hanem a Fővárosi Önkormányzat tulajdona. Kellemetlen és kínos nekem és Tamásnak ezeket a válaszokat ismételgetni. Amikor az új önkormányzati törvény Budapestre vonatkozó részét a szakminisztérium kezdte előkészíteni, akkor kértük, hogy ezen a helyzeten változtassunk. Ma abban a stádiumban vagyunk, hogy az Ötv. – ami már bekerült a Parlament elé – tartalmazza azt a változást, ami a mi célunk volt. Konkrétan azt, hogy a Főváros a kerületekben csak a kiemelt közterületek, közparkok fenntartásáért és tulajdonlásáért legyen felelős. Örökké abba a problémába ütközünk, hogy a külső kerületekben elhanyagolja a saját tulajdonát, útjait, közterületeit, sőt helyettük kaszálunk, helyettük tartjuk rendben – nem is teljesen szabályosan sokszor. Az új önkormányzati törvényben, ami a Fővárost illeti, 2013. január 1-jétől meg fognak változni ezek a szabályok, és a fővárosi tulajdonú közterületek kapcsán a kerület fogja átvenni fenntartóként a hozzátartozó forrásokkal együtt a feladatokat, és a közutak tekintetében is – mint egy ilyen Csabai útSzárny utca kereszteződés is – reményeink szerint a kerülethez fog kerülni. Természetesen azt, amit a Főváros eddig fölvett és nem költött el itt nálunk, azt majd a jövőben a kerület fogja megkapni, és mi fogjuk tudni erre a célra többek között felhasználni. Tehát ez változni fog. Nagyobb felelősséggel és nagyobb lehetőséggel fog a kerület ezekhez a kérdésekhez hozzányúlni. Egy kerületi lakos: ne én járjak el a Fővároshoz, hanem a képviselő! Azért választottuk őket, hogy ők járjanak el. Ez így méltatlan. 2015-öt tetszett mondani? Riz Levente: nem, 2013. január 1-jétől fog változni ez a szabály. Egy kerületi lakos: ha megérem, Isten bizony külön gratulálok Önnek, és hozok valami ajándékot, ha megérem. Riz Levente: jó egészséget kívánunk, és hosszú életet! Dr. Ughy Gabriella: ehhez a témához még a következő személyek tettek fel kérdéseket: Mudrák Istvánné, Elek Lajosné, Parula Andrásné, Kulcsár Lászlóné. Ha még hozzáfűzni valójuk lenne, akkor most megtehetik. Egy kerületi lakos: tegnapelőtt újból történt egy baleset. Egy anyuka eltörte két bordáját, a kisfia meg kitörte az ujját a Zrínyi utca 26. szám előtt.

25/61

Horváth Tamás: most szapuljuk a Fővárost, de említsük meg azt is, hogy idén mind a négy buszmegállónál gyalogos átkelőhely létesült, járdára és a csapadékvíz elvezetésére is költöttek, tehát nem mondhatjuk azt, hogy a Főváros tétlen. Polgármester Úrnak sikerült kiharcolni 7 gyalogátkelőhelyet, jelenleg is 11 gyalogátkelőhelyről tárgyalunk a BKK-val. Péceli út, Pesti út, Zrínyi út, ezek a fő útvonalak, ezeken szükségesek a gyalogátkelőhelyek, főleg a buszmegállóknál. A Főváros azért tesz a gyalogosokért. Egy kerületi lakos: ne haragudjon, én a járdáról beszélek, és nem tudunk közlekedni, mert térdig állunk a vízben, télen is, nem tudunk beállni a házakhoz, és ígéretet kaptunk rá, és föl volt háborodva a Fenke úr, hogy annak idején nem kerestük meg, ez egy kétéves dolog már. Szeptember 24én írtunk Önnek képekkel alátámasztva, ami most is itt van nálam. Két év alatt nem igaz, hogy nem lehetett volna intézkedni. Riz Levente: olyan hosszú levelezésben vagyunk a Fővárossal ezzel kapcsolatban, hogy lassan tengeri kígyó méretű. Minden megkeresésnél egy kísérőlevélben felszólítjuk a Fővárost, hogy intézkedjen. Mindig megkerestük az illetékes főpolgármestert vagy helyettesét. A következő év még a Főváros fenntartásában telik, abban a tekintetben a BKK Közút lesz a felelős, meg fogjuk kérni őket, hogy tegyenek meg mindent, hogy ez megtörténjen. Ha nem történik meg, akkor megígérem, hogy 2013-ban, ahogy a kerülethez kerül, akkor mi magunk fogjuk megcsinálni. Dr. Ughy Gabriella: a következő kérdést feltevő Lengyel János úr. Nincs jelen. Sámel Lászlóné. Nincs jelen. Sárosi Gábor. Jelen van. Az Ön témája: „Kerületi mezőgazdasági területek átminősítése, összekötő út útépítésének kérdése, szemét és hulladék lerakása, tanösvény a Merzse-mocsárban” Alpolgármester úr válaszol levelére, amennyiben kívánja kiegészíteni, akkor természetesen megteheti. Horváth Tamás: az idő rövidsége miatt nem javaslom felolvasni a több oldalas levelet. Már találkoztunk, és sokat beszélgettünk egymással ezzel kapcsolatban is. Szemét, mezőőri szolgálat. Találunk még mindig szemetet, és fogunk is az erdők mélyén, azért hasznos tevékenységet folytat a mezőőri szolgálat. Köszönöm, hogy Ön lelkes résztvevője a szemétgyűjtési akcióknak, igyekszünk minél több ilyen akciót szervezni, de látható, hogy szélmalomharc ez a szemétügy, hiszen ahol egy zsák megjelenik, ott azonnal szaporodni kezd a szemét. Nem tudunk olyan biztonsági szolgálatot felállítani, hogy minden négyzetméteren ott legyünk. A polgárőrség, a mezőőri szolgálat együttműködve járőrözik Suzuki terepjáróval. Egy terepjáróval nem lehet egy ekkora kerületet bejárni, de igyekszünk. Horribilis pénzeket emészt fel az illegális szemét elszállítása. Azonkívül, hogy a járőrszolgálat és a rendőrség is járőrözik, és nyilván az erdészek is próbálnak ebben segíteni, én úgy gondolom, hogy nem kerültünk vissza abba helyzetbe, amiben voltunk – ahogy Ön írja –, én úgy érzékelem, hogy van egy kis javulás. Összekötő út. Polgármester Úr is említette, hogy a beruházók, akik jelentkeztek – és akikkel településrendezési szerződéseket is kötöttünk –, a gazdasági válság miatt ezek az ügyek megálltak, nem tudjuk megmondani

26/61

azt az időpontot, amikor ezek a területek ki lesznek sajátítva. Miután mezőgazdasági művelésről van szó, évenként egyeztethetünk, én szívesen válaszolok arra, hogy a következő évben vessenek, hogy tudjanak aratni. Merzse-mocsár. Voltunk egy közös bejáráson, az ott elhangzottakról összefoglaló készült, ami ki lett küldve mindenkinek. Várjuk az észrevételeket ezzel kapcsolatban. A pályázatról még nem tudok nyilatkozni, nem volt még eredményhirdetés. Én magam is segítek abban, hogy képviselőtársaimtól is és vállalkozóktól is még egy kis pénz gyűjtésével kiegészítsük a pályázaton nyerhető összeget, hogy a közös bejáráson elhangzottakat próbáljuk megvalósítani. Bízom benne, hogy előbb-utóbb meg tudjuk valósítani a tanösvényt, hiszen a Merzse-mocsár egy nagyon értékes terület. Sárosi Gábor: négy kérdést tettem föl. Alpolgármester Úr háromra válaszolt. Az első kérdés a turisztikai erdőbe való átsorolás. Ezzel kapcsolatban komoly építési és egyéb hátrányok érintenek bennünket. A mezőőri szolgálatra nem olyan jellegű kritikát próbáltunk megfogalmazni, az együttműködésünk nagyon jó. Kérjük a rendőrséget arra – hiszen évekkel ezelőtt komolyan járőröztek itt terepjáróval –, … bizonyos ok miatt arra hivatkoztak, hogy Opellal és Skodával nem tudnak járőrözni itt. Ma már tudjuk, hogy az Önkormányzat anyagi és terepjáró támogatásával ezt meg lehetne oldani. Az, hogy visszaestünk az évekkel ezelőtti állapotba, ez 2-3 hónappal ezelőtti történet. Ma a bejáráson az Önkormányzat részéről még Déri úrral körbejártunk – a mezőőri szolgálat részéről is itt vannak –, ma már megjelentek az illegálisan szétszedett autók, alkatrészek. Három hónap alatt elöntötték nemcsak a Merzse részt, hanem a Kopolya részt és egyebet is. A mezőőri szolgálattal nagyon jó az együttműködésünk, sok segítséget tudunk adni egymásnak. Mi már kértük Polgármester Urat, hogy az első kérdésben a Fővárosi Önkormányzatnál valamilyen előrelépést találjon. Horváth Tamás: tényleg az első kérdést, a … erdő besorolást kihagytam, de ez FSZKT módosítást igényel. Ön ebben jártas, tudja, hogy milyen nehéz az FSZKT-t módosítani. Mi is azon vagyunk természetesen, hiszen az Önkormányzatot is hátrányosan érinti ez a módosítás, hiszen rengeteg területet átminősítettek úgy, hogy még fát sem találunk rajtuk. Dolgozunk ezen, de türelem, ez hosszú munka lesz. Dr. Ughy Gabriella: a következő kérdés Macsus Jánosnétól érkezett. Jelen van. Ön több kérdést tett fel, melyek témái a következők: „Homokiszőlő területét érintő kérdés, mi várható a területtel kapcsolatban? Történik-e valamilyen fejlesztés, vagy továbbra is mostohagyermekként kezelik az itt élő embereket? Lesz-e járda, csatornázás, zebra, vagy marad a teljes ellehetetlenítés? Ennél már az is jobb megoldás lenne, ha elidegenítenék a területet. Mi is emberek vagyunk, szeretnénk élhetőbb körülményeket biztosítani önmagunknak, gyermekeinknek, unokáinknak.” Kifejti továbbá kérésként: „Tegyenek értünk valamit, többen partnerek is lennénk ebben. Én magam is többször fölajánlottam már segítségemet, dr. Bényi Zsolt képviselőnk is tudja. Kérem, vizsgálják felül a körülményeket abban, hogy a mellettem lévő Nagyhangács utca 56. számú önkormányzati területet, melyet

27/61

magam is bérlek, továbbra is bérelhessük. Öt egyenlő részre elosztott telekről van szó, mely a Bélatelepi útig nyúlik. Miért akarják tőlünk elvenni? Mennyiben jelent előnyösebb helyzetet az Önkormányzatnak ez a megoldás?” A továbbiakban kifejti, hogy a bérlők között vannak olyanok, akik szintén tudnák ezt hasznosítani. Mindezek figyelembevételével kéri, mérlegeljék a fentieket, és intézkedjenek. Horváth Tamás: Homokiszőlő. Természetesen az Önkormányzat is azon van, hogy ezzel a területtel valamit kezdeni kell. Évek óta próbálkozunk a fejlesztések beindításával. Itt a reptér közelsége miatt lakóövezet nem alakítható ki. Arra, hogy ezt a területet belterületbe vonjuk, nincs esély. Az Önkormányzat itt egy munkahelyi övezetet szeretne létrehozni. Ezzel kapcsolatban folyamatosan tárgyalunk a Fővárossal, hiszen ez is fővárosi engedélyhez kötött. Elakadtunk a közlekedési problémák egyeztetésénél. A Főváros ragaszkodik bizonyos közlekedési fejlesztésekhez, ami véleményünk szerint nem megoldható ezen a területen. Ragaszkodnak az M4 bevezető szakaszához, de mi azt nem szeretnénk ráengedni a kerületre. Véleményünk szerint a Bélatelepi út bővítése a megoldás. Először is a terület átsorolását kell elérni, utána befektetőket kell találnunk. Nálam nem régen jártak cégek, akik szeretnének itt raktározási tevékenységet folytatni, de amíg az átsorolást nem tudjuk megoldani, addig nem tudjuk ideengedni őket. Amennyiben sikerrel járunk, szintén FSZKT módosítást igényel, akkor tudunk minden ott élő emberrel egyeztetni, valamilyen módon megegyezni. Vagy nekünk, vagy a befektetőnek meg kell egyezni, hogy az ő lakhatásuk megoldásra kerüljön. Dr. Ughy Gabriella: a következő kérdező T. Salgó Árpád. Jelen van. Témaköre: „Ferihegyi út meghosszabbítása.” Riz Levente: csak hogy képbe helyezzük a jelenlévőket: egy kisajátítási folyamatról van szó. Hogy az Önkormányzat megépíthesse az utat, amire már jelentős állami forrást is kapott, ahhoz az úthoz szükséges területeket meg kell szereznie a tulajdonosoktól, tehát ez egy kisajátítási vagy lejegyzési folyamat. Ebben a tekintetben meg kell egyeznünk egymással. Mi ezt szeretnénk Önnel is. T. Salgó Árpád: köszönöm a szót. Polgármesterünk ismertette, hogy 0,9 milliárd forint lesz erre a Melczer utca és a Bélatelepi út közötti, mintegy 1,8 km hosszú szakasz megépítésére. Ez két évet vesz igénybe. Sajnos nem január 1-jén, hanem egy évvel később fog elkezdődni. Azért kértem szót, hogy „útépítő kritikát” gyakoroljak, de ettől kénytelen vagyok elállni, mivel ez tökéletesen ismertetve lett. Többek és a magam nevében is fölajánljuk segítségünket kisajátítás és egyéb kapcsolatban azért, hogy ez az út minél hamarabb megépüljön. Dr. Ughy Gabriella: a következő kérdést Szendrei Józsefné tette fel. Nincs jelen. Airitzer Ernő jelen van-e? Nincs. Lengyel János a kamionforgalom témakörben, mert már volt egy Lengyel János, ez egy másik téma. Városi Ágnes. Nincs jelen. Pálfi Albert? Nincs jelen. A következő kérdező Varga

28/61

Lászlóné. Ismertetem az Ön kérdését. „Tervezi-e az Önkormányzat a házi komposztálás hatékonyabbá tételét? Hányan számoltak be a 300 db komposztálóedény tulajdonosból az elért komposztálási eredményről? Tervezik-e egy gazdaságosabb módszer alkalmazását a zöldhulladék hasznosítására, például a közelben lévő Főkert-hez szállítással egy hatékonyabb lombkomposztálást megvalósítani? Tervezik-e legalább megvizsgálni, hogy nincs-e gazdaságosabb megoldás az égetés megszüntetésének kiváltására, mint a 8 millió forintért vásárolt lombzsákokban a 66 km-re lévő komposzttelepre történő szállítás?” Az Ön másik témaköre: „Csabai úti zöldfelület állapota, különösképpen a Szárny utcánál? A Csabai úton a High-Care Center Szépségszalon, a gumijavító mellett leendő festékbolt, stb. szakbolt mindegyike a korábbi családi ház átalakításával jött létre. Mindegyik előtt a fákat, bokrokat kivágták, majd a helyüket murvával felszórták, nem sóval. Mint tudjuk, hogy az út és a mellette lévő zöldfelület a Fővárosé, de akik a zöldet kiirtották, azok kerületiek. Nem lehetne rávenni őket, hogy szüntessék meg a környezetpusztítást, és az eredeti állapotot állítsák vissza?” A harmadik kérdése pedig az energiatakarékosság témakörben a kerületi panelprogramot említi, hogy lehetne esetleg emellett tervezni családi házaknál is felújítási programot? PHPP felújítási programra utal, passzívházas rendszerre. Horváth Tamás: házi komposztálás. Nekünk is az az érdekünk, hogy minél többen csatlakozzanak ehhez a rendszerhez, de a komposztáló edények megvásárlására az emberek nehezen vehetők rá. Két évvel ezelőtt volt egy akció, abban 300-an vettek részt, róluk a Főváros felé jelenteni kell, hogy végzik-e a komposztálást, és milyen hatékonysággal. Ezt meg is tesszük. Zöldhulladék hasznosítás. Az égetés 2012. január 1-jétől tiltva van, ezt a fővárosi szmog-rendelet tiltja. Idén november 30-ig lehetett még avart égetni, már egyáltalán nem lehet. Az égetés nagyon sok embernek okozott bosszúságot, de mivel kertváros vagyunk, rengeteg a zöldfelületünk. Az emberek még nem álltak át a komposztálásra, és nem tudnak mit kezdeni ekkora mennyiségű zöldhulladékkal. Az Önkormányzat ezen úgy próbál segíteni, hogy évente közel 10 millió forint értékben bocsát a lakosság rendelkezésére lombzsákokat. Ez népszerű, a lakók részéről nagy igény van rá. Ahhoz, hogy a komposztálást nagyobb mennyiségben vezessük be, ezt elsősorban a Főkerttel kell egyeztetnünk, ezt Rózsahegyi Péter képviselőtársam hamarosan megteszi. Olyan információink vannak, hogy mivel egyre nő a komposztálás mennyisége, ezért ott tartanak a komposztáló üzemek, hogy lassan nem tudják hová tenni a komposztot, és nem tudják eladni. Több komposztáló üzem emiatt leállt. Nem egyszerű feladat begyűjteni ezt az óriási mennyiséget. Jelenleg az FKF Zrt. gyűjti kerületünkben a zöldhulladékot. A jövő héttől már nem járnak a „zöld autók”, ezért a normál gyűjtés napján kell kirakni a maradék zöldhulladékot. Csabai úti zöldfelület. Igen, tudunk róla, meg lett bírságolva a cég emiatt a beavatkozás miatt. Úgy tudom, hogy kötelezve lett a zöldfelület-csonkítás pótlására. Mivel ez fővárosi hatáskörbe tartozik, ezért nem tudom megmondani, hogy mennyi fát kell nekik helyette ültetni. Energiatakarékosság, passzív ház. Jelenleg a kerületben a passzív házak telepítése elég körülményes lehet. Ez elsősorban pénzkérdés. Valóban a

29/61

passzív házakkal rengeteg energiát meg lehet spórolni, de ehhez először be kell fektetni, márpedig az Önkormányzatnak erre nem lesz kerete, hogy nagy mennyiségben ilyen pályázatokat írjon ki. Országosan most kiírásra került egy energiatakarékossági pályázat, melyben napkollektorokat, hőszigeteléseket lehet igénybe venni. Aki ebben gondolkodik, annak innen lehet egy kis támogatást szerezni. Látjuk, hogy akik tehetik, azok próbálkoznak külső hőszigeteléssel, ablakcserékkel, esetleg napkollektorokkal, amivel a melegvíz-szolgáltatást ki lehet váltani. Farkas Józsefné: jó napot kívánok! Azt szeretném mondani, hogy a zöld hulladékot a Főkert ingyenesen átveszi a lakosságtól, mi mindig oda szoktuk vinni, a Keresztúri úton. Horváth Tamás: be lehet vinni, így van, elnézést, ezt elfelejtettem mondani. Farkas Józsefné: zsákot nem kaptunk, mi rendszeresen, minden héten a füvet, amit lenyírunk, beletesszük a kukába, és ott kiborítjuk. Aki arra jár, az ott le tudja tenni. Dr. Ughy Gabriella: köszönjük szépen a hozzászólást! Varga Lászlóné: elnézést, szeretnék a felvetett kérdésemre kapott válaszra reagálni. A komposztáló edényekkel kapcsolatban: egyáltalán nem úgy van, én ugyanis próbáltam utánanézni, legalábbis azoknál, akik a mi társaságunknál komposztálnak. Senkitől nem érkezett be válasz. Az FKF Zrttől is megkérdeztem, ők is azt mondták, hogy semmilyen választ nem kaptak. A végén tettem fel az energiával kapcsolatos kérdéseket, de a komposztálás ugyanúgy beleillik az energiakérdésbe, mint a többi feltett kérdés. Meg kellene vizsgálni, hogy valóban energiatakarékosan gondolkodik-e akár az Önkormányzat, akár a lakosság. Az Önkormányzat azért, mert 8-10 millió forintért vásárolja a zsákokat feleslegesen, mert ezt egyszerűbben is meg lehetne oldani. Azért vetettem fel a Keresztúri utat, ezt a helyet, ahová ezt be lehet szállítani, mert ez nem az én ötletem, hanem a rádióban hangzott el, hogy igenis be lehet oda vinni a zöld hulladékot, ha már a lakosság nem akarja komposztálni, nem akarja a saját kertjébe visszahelyezni. Ennek semmi köze ahhoz, hogy a nagy komposztáló telepek bezárnak. Nagyon régen, tényleg 10-20 éve tudják, hogy azért nem szabad nagy komposztáló telepeket építeni, mert azok nem gazdaságosak, és az Önkormányzat is éppen ezért nem fektetett ebbe nagyobb összegeket, mert tudja, hogy nem lesz gazdaságos hosszú időn keresztül, legfeljebb akkor, ha rentábilissá tudják tenni olyan komposztáló telepek, akik még úgy-ahogy, működnek. Ez volt az egyik. A másik a Csabai út környéke. Ez nem egy olyan kis probléma, mert elképesztő, hogy családi házakból ilyen közszolgáltató házakat vagy hasonlókat létesítenek, mert igazából kettő-háromról nem is tudjuk, hogy mit csinálnak benne, csak éppen nem funkcionálnak mint családi ház, és sajnálom, hogy nem olvasta el, hogy mit írtam oda, mert én azt írtam oda, hogy behintették murvával. Nem úgy, mint Karthagoban sóval, de az eredmény ugyanaz. Egyszerűen élhetetlen környezetet teremtenek, és úgy gondolom, hogy nem szabadna ez mellett elmennie az Önkormányzatnak,

30/61

hogy élhetetlen környezet alakul ki. Hiába alakítunk ki gyönyörű szép tereket milliárdokért, hogyha a közvetlen környezetében meg kipusztítunk mindent, vagy hagyjuk, hogy emberek kipusztítsanak mindent. Az energiatakarékossággal kapcsolatban pedig azért említettem meg a passzív házat, mert most volt a Magyar Fenntarthatósági Csúcsnak a második konferenciája, ahol elhangzott az, hogy igenis az országban olyan passzívház építő team-ek alakultak, hogy nemcsak új passzív házakat építenek, hanem a felújításokat is ilyen módszerrel végzik. Én nem mondom azt, hogy ez olcsó, de körbejárva a kerületben, látva, hogy mennyi háznál megvalósították legalább a külső hőszigetelést, amit le is írtam, ami lehetséges, hogy ugyanolyan látszat-tevékenységgé alakul, mint a komposztálás is, mert az emberek egyszerűen nem látják át, hogy leszigetelik a házukat, de minden további rész marad úgy, ahogy volt, akkor semmit nem tettek, csak egy csomó pénzt kidobtak az ablakon. Ezért gondoltam, hogy talán úgy kellene megoldani, hogy szakemberekkel kellene konzultálni az Önkormányzatnak, úgy megoldani, hogy csoportos felújításokat végezzenek energiatakarékos módon. Köszönöm szépen! Dr. Ughy Gabriella: köszönjük szépen! Horváth Tamás: köszönjük szépen az észrevételét, megfontoljuk, meglátjuk, hogy a jövőben milyen eszközökkel tudjuk ezt elősegíteni. Dr. Ughy Gabriella: ott a hölgy még a témához jelentkezett. Papné Szalay Mária: szeretnék ehhez a témához hozzászólni. A Csabai út 27. számról van szó, amit én azon a napon, amikor megláttam, hogy temették be az árkot, majd utána kivágták a fákat, én azonnal írtam az Önkormányzatnak, azt hiszem, hogy Polgármester Úrnak egy e-mail-t, és semmiféle választ erre nem kaptam. Az egy dolog, hogy megbüntették az illetőt, de a másik probléma az, hogy az árkot is betemették, és ott a Csengőd utcában nagyon sok probléma volt, kiöntötte a víz a csatornát a nagy tavaszi esőzéskor, a lakóházakat elöntötte a szennyvíz. Köszönöm szépen! Horváth Tamás: annyit reagálnék azért, hogy a közterület-felügyelőink azonnal kimentek, intézkedtek, és eljártak. Azóta pedig nem volt akkora eső, hogy a csapadékcsatorna kiöntött volna. Amikor az a kiöntés volt, akkor az árok még nyitva volt, az árok keresztmetszete nem csökkent, mivel úgy fedték be, maximum amikor már megtelik, akkor majd egy kicsit vissza fog duzzasztani ez a része, de azt is már kezeltük egyébként, mert ott a Csabai út alatti átereszek miatt volt probléma, amit közben megoldottunk már. Tehát bízunk abban, hogy az elöntésveszély csökkent, de természetesen mindig elmondom ilyenkor, hogy mindig előfordulhat olyan mennyiségű víz, csapadék, felhőszakadás, ami hirtelen olyan mennyiségben jön le, hogy a kerületben számos helyen elöntések fordulhatnak elő. Ezt sajnos a tavalyi évben elég sokszor megtapasztalhattuk. Köszönöm! Dr. Ughy Gabriella: köszönjük szépen, a következő témával folytatnánk. A kérdező Városi Csabáné. Kérdezem, hogy jelen van-e? Nincs jelen. Németh

31/61

Márta jelen van-e? Nincs jelen. Koska György úr jelen van-e? Nincs. Akkor most következnek a most beérkezett kérdésekre a válaszok. Mi a neve, ha szabad kérdeznem? Szabó Károly. Horváth Tamás: mi volt a témája a kérdésének? …nem volt e-mail-ben feltéve, biztos, hogy nem. Most tette fel, de még nem tartunk ott. Majd sorra fog kerülni. Dr. Ughy Gabriella: igen, a most beadott kérdések következnek. Buza Péterné kérdése: Ferihegyi út 80. társasházzal kapcsolatos. Ki téríti meg a kárunkat, milyen alapon állította le a teljes építkezést az Önkormányzat? Hasonló témakörben Fajt Jánosné: panelprogram házfelújítás és azonnali leállítás témakör. Bocsánat, csak próbálom itt a kézírásokat olvasni: "program szerint minden kérvény és határozat, mégis leállították a felújítást. A hideg itt van a nyakunkon, és nem tudjuk befejezni. Ki a felelős ezért az anyagi veszteségért, ami a lakókat sújtja? Milyen jogon változtatják meg a házunk eredeti színét? Ott az öt ház színek szerint lett meghatározva. Most ezen nem akarunk változtatni.” Felkérem válaszadásra Bolberitz Henrik főépítész urat. Bolberitz Henrik: tisztelettel köszöntöm a megjelent lakókat! Ez a Ferihegyi út 80. most precedens értékű dolog, tudniillik a panelprogram, amely elindult, és ami a házaknak az energiatakarékosságát és a takarékos működését szolgálja, az beindult régebben, és az együtt jár egy homlokzati megújulással is, ami azt jelenti, hogy a homlokzatok megváltoznak. Tehát a paneles házak vagy az úgynevezett alagútzsalus házak homlokzata megváltozik. Ez már bizonyos esetekben városképet érintő kérdés, különösen a tízemeletes épületek esetében. A Ferihegyi út 80. a városközpontban található tízemeletes épület, és a lakóknak a törekvése és az áldozatvállalása teljesen egyértelmű, és az előtt le lehet venni a kalapot, mert ők komoly áldozatot hoznak azért, hogy megújuljon egy épület, takarékosabban működjön és megszépülhessen. Az ősbűn tulajdonképpen ott van, hogy 2007-ben született egy olyan rendelet az akkori „gyorsítás” programnak a keretében, hogy gyorsítani akarták az építési engedélyezési eljárásokat, és ezért egy csomó témát, ami azelőtt építési engedélyhez volt kötve, azt kivettek a kötelező építési engedélyezés tárgyköréből. Ezek közé tartozik a homlokzatok színezése is, ezért jelenleg a homlokzatok színezése nem építési engedély köteles tevékenység. Igen ám, de mi próbáltunk elővigyázatosak lenni, és a kerületi városrendezési szabályzatba bekerült egy olyan passzus, hogy a főútvonalak melletti épületek, ami látvány szempontjából meghatározó - a Pesti út és a Ferihegyi út -, ott az épületek színezése főépítészi konzultációhoz van kötve. Ezt pont azért tettük be a mi kerületi városrendezési szabályzatunkba, hogy valami módon összhangot lehessen teremteni, kezelni lehessen ezt a kérdést, hogy milyen színűek lesznek azok az épületek, amik városképileg, mondjuk, hangsúlyosak. A probléma ott történt, hogy a lakók nyilván teljes jóhiszeműséggel elkezdték ezt a felújítási munkát, zárójelben teszem hozzá, hogy az az észrevétel, hogy itt a tél a nyakunkon, és most félbe kellett hagyni, és fázni fogunk, az nem teljesen állja meg a helyét, mert a hőszigetelést azt fel lehet rakni, és fel is került

32/61

egyébként mind a két oldalra, láttam, megnéztem, tehát fönn van. Saját szememmel láttam, tehát ezt tudom, hogy fönn van mind a két oldalon. Az a fehér hab, az fönn van, az a hőszigetelés. Egy emeleten nincs? Ezt nem tudom. De nem is ez a lényeg. Ha egy emeleten hiányzik, akkor azt föl lehet rakni, bár ez hatósági kérdés, mert itt most nem a hőszigetelésről van szó, hanem a színezésről. Ez nyilván a lakóknak nem hibája, mert a lakók természetesen laikusak, és nem kell, hogy ismerjék a különböző előírásokat. Azt mindenki tudja, hogy azért, mert nem írja elő egy törvény, hogy be kell valamit mutatni, mondjuk, építési engedély formájában, attól viszont még be kell tartani az előírásokat. Ennek a színét egyeztetni kellett volna. Ez nem történt meg. Nyilván ez annak a hibája, akit a lakók megbíztak a műszaki lebonyolítással, felügyelettel. Tehát a probléma itt történt. A KVSZ-nek, a Kerületi Városrendezési Szabályzatnak ezen pontjára való hivatkozással függesztette fel a színezést az építési hatóság. Úgyhogy jelenleg itt tartunk. Ma lett volna egy megbeszélés a – nem tudom, milyen szerepben lévő – Panel Édekképviseleti Kft-vel. Nem tudom, hogy ők milyen kapcsolatban vannak, kettő órára volt megbeszélve, fél kettőkor kaptam az értesítést, hogy nem jönnek. Nem találkoztunk velük. Közben volt egy kötelező tervtanácsi ülés, ahol a Tervtanács ezt a színt, amire le lett színezve, ezt nem tartotta megfelelőnek. Egyébként az, hogy eredetileg milyen színűek voltak a házak egyforma színűek voltak a házak, mármint a falaik. A különböző acél szerkezetek, korlát meg lépcső, azok különböző sárga meg bordó meg kék színűekre vannak festve, én azt tudom, de a falszínezés, ami meghatározó városképi szempontból, az nem színes a házaknál, hanem egyforma volt. Tehát ilyen alapon az nem teljesen állja meg a helyét, hogy olyan színű lett, amilyen volt, mert a falak nem ilyen színűek voltak. Én csak azt szeretném mondani, hogy most itt tartunk, és várjuk a javaslatot, hogyan lehet egy olyan egységes színezést alkalmazni, ami annak az öt épületnek összhangot fog biztosítani. Dr. Ughy Gabriella: megadjuk a válaszadás jogát a kérdezőnek. Kérem mutatkozzon be! Buza Péterné: Buza Péterné vagyok. Azért nem tudom elfogadni a választ erre, mert itt van a kezemben a végzés, nem a homlokzatszínezési munkák lettek leállítva, hanem minden további építési munka végzését megtiltották, amit a közös képviselet itt a megjelölt büntetés miatt le is állított. Azzal sem tudok egyetérteni, hogy hőszigetelve van a ház, mert nincs. A háznak körülbelül a 70%-a van hőszigetelve, az ablakok környékén semmi, húz a hideg az ablakoknál, a lakók panaszkodnak, hogy hiába van új ablakunk, és hiába törekszünk az energiatakarékosságra, ez nem valósul meg, és fáznak a lakók, illetve van egy olyan ház is, ahol – sajnos – egy denevér család miatt kellett várnunk, hogy elszállítsák. Le van bontva a szigetelés, és nincs feltéve az új. Nemcsak a homlokzatszigetelés lett leállítva, hanem minden munkavégzés, és ebben szeretnénk Polgármester Úr segítségét kérni, hogy a lakók által kért színt engedélyezze, már csak azért, hogy ne mi legyünk a precedens érték, amikor a kerületben számos olyan ház van, ahol más szín van, és mi nem is látszunk a főútról, tehát még az sem lehet olyan probléma, hogy a főút tervébe nem fér bele a kék szín, illetve szeretnénk, hogyha ezt a

33/61

végzést megszüntetné Polgármester Úr, vagy kérné ennek a megszüntetését, hogy folytathassuk ezeket a munkálatokat. Dr. Ughy Gabriella: felkérem válaszadásra Bolberitz Henrik főépítész urat, majd utána Riz Levente polgármester urat. Bolberitz Henrik: én erre csak annyit tudok válaszolni, hogy én kint voltam megnézni az épületet, igaz, hogy részleteiben nem. Hogy az ablakoknál a hőszigetelés hogy van, azt én nem láttam, összességében úgy láttam, hogy teljesen kész van, le van színezve, a másik falon is úgy láttam, hogy rajta van a hőszigetelés, de ez most egy hatósági kérdés, ebbe nem akarok belemenni, mert ehhez nem értek, de az biztos, hogy a probléma, ami miatt le lett állítva, az a szín. A hőszigeteléssel nekünk nincsen problémánk, az más kérdés, hogy a hatóság ebben hogyan tud eljárni, mert nekik is szabályaik vannak. A színnel kapcsolatban pedig csak annyit tudok mondani én mint főépítész: a Képviselő-testület azzal ruházza fel a főépítészt illetve a neki tanácsot adó tervtanácsot, hogy olyan kérdésekben, amik esztétikai, városképi kérdések, döntsön. Tudom, hogy ez egy szubjektív kérdés. Minden egyes alkalommal elmondják nekünk a tervtanácson, hogy miért gondoljuk mi azt, hogy az szép, vagy az nem szép, milyen alapon? Hát olyan alapon, hogy erre mi vagyunk felhatalmazva, másképp ilyen esztétikai kérdésekben nem lehet dönteni. Mi változatlanul azt tartjuk, hogy itt valami megoldást kell találni, erre a javaslatra vártunk, ezt vártam én ma, de – sajnos – nem jött be a Panel Érdekképviselet. Remélem, hogy a jövő hét elején meglátjuk, hogy mit lehet tenni. Riz Levente: én annyit hadd reagáljak, mélységében nem ismerem az ügyet, ez hatósági szinten zajlik, ami nem a polgármesterhez tartozik, viszont megteszem mindenképpen, hogy beleásom magam. Ha jól értem, akkor egyeztetés lesz ebben a kérdésben a Polgármesteri Hivatalban. Egyet azért hadd tegyek hozzá – ami a személyes véleményem –, arra törekedni kell Rákoskeresztúron meg általában a kerületben, hogy amennyire lehet, egységes arculattal változzon és fejlődjön. Tehát konkrétan: ha a lakótelepen elindul egy lakótelep-felújítási program, amelynek azt gondolom, hogy vannak nyilván uralkodó színei, akkor érdemes ezeket egyeztetni. Nagyon fontos, hogy nem egy tarka-barka kerületet szeretnénk, hanem amennyire lehet, arculatilag, színvilágában egymással harmonizáló városképet, és ehhez nagyon fontos, hogy előzetesen konzultáljanak. Nagyon lényeges kérdés – és azt gondolom, hogy ebben a kérdésben egy kulcsprobléma –, hogy ez nem történt meg, mielőtt ez a dolog elkezdődött. Buza Péterné: bocsánat, hogy félbeszakítom, de van nálam egy hatósági bizonyítvány, amit szintén ugyanez az építési csoport adott ki a színtervünkre vonatkozóan, hogy nem engedélyköteles a színtevékenység, és biztos, hogy mindenről tájékoztatva lettek Önök, mind a felújítás menetéről, üteméről, mert négy önkormányzati bérlő lakik a házban, tehát Önök ugyanúgy minden dokumentumot megkaptak ezzel kapcsolatban.

34/61

Riz Levente: az egészen más, hogy egy magánszemély kaphatott ez ügyben valamit. Buza Péterné: azt értem. Nem mint önkormányzat, mert az Önök tulajdona.

magánszemély,

hanem

mint

Riz Levente: ha a rendelet előírja a főépítésszel való egyeztetést, akkor azt be kell tartani. Buza Péterné: ez meg is történt. Riz Levente: nem, az építéshatóság által kiadott végzés, az egy teljesen más fóruma az Önkormányzatnak. Ebben a tekintetben akkor volt egy mulasztás. Ez nem azt jelenti, hogy a dolog most már elveszett, és én azt nem is tekintem elfogadhatónak, hogy egy hőszigetelés ilyenkor a télvíz idején megálljon és ne folytatódjon, ráadásul egészen világos az, hogy Önök jogosan igénylik azt, hogy ne éljenek, mondjuk, 15 fokban. Ebben a tekintetben a lehető leggyorsabban akkor én is javaslom az egyeztetést. Buza Péterné: igen, csak hogy ha most betartjuk ezt a végzést, hogy minden munka le van állítva, mert ez nemcsak a homlokzat színezésére vonatkozik, akkor legalább a többit hadd folytathassuk, amíg vitatkozunk a színen. Bár még mindig nem tartom elfogadhatónak, hogy pont a mi házunk legyen precedens értékű, amikor a főúton olyan ház, ami a főútról ténylegesen látszik, különböző színekre van tervezve, és semmilyen engedély nem kellett hozzá, és pont a miénket szeretnék megtiltani. Riz Levente: de ott is volt egyeztetés. Buza Péterné: nálunk is volt. Riz Levente: tervtanács volt, és a tervtanács jóváhagyta. Az Önök esetében ez elmaradt. Csak utólagosan, miután nem történt meg az Önök részéről a megkeresés, utólagosan tudta a tervtanács, már akkor, amikor ebben a stádiumban volt az ügy, ezt az egészet elbírálni. Történt egy mulasztás, szerintem ne kerülgessük, ez így van. Most azon kell dolgozni, hogyan lehet ezt az ügyet meggyógyítani. Megpróbálok ebben segíteni. Jó? Buza Péterné: jó, nagyon szépen köszönjük a segítségét! És akkor egy olyan kérdésem lenne így zárólag, hogy még itt kitaláljuk, hogy milyen szín legyen, hétfőtől folytathatják-e a többi munkát, mert a végzés szerint nem. Dr. Rúzsa Ágnes: én szeretnék Önnek válaszolni, tekintettel arra, hogy építéshatósági ügyről van szó, és ez jegyzői hatáskörbe tartozik. A jelenlegi érvényes végzés alapján nem folytathatják a munkát. Azt szeretném kérni, hogy fáradjanak be hozzám, és akkor én össze fogom hívni az építéshatósági csoportnak az illetékes ügyintézőjét, a főépítész urat, leülünk, megbeszéljük, hogy mi lehet a megoldás ebben a kérdésben. Jó? Pillanatnyilag ezt tudom felajánlani a jövő hét folyamán.

35/61

Dr. Ughy Gabriella: köszönjük szépen! A következő kérdés Balázs István úrtól érkezett "Parkolás a Medical Centernél" illetve "Éjszakai csendháborítás" kérdéskörben. Kívánja ezt esetleg pontosítani? Balázs István: a Medical Centernél parkoltam, és amikor jöttem ki a Rheuma Osztályról... Dr. Ughy Gabriella: a mikrofonba legyen szíves a nevét és a lakcímét. Balázs István: ...ötezer forintos csekket, és a csekknek a tulajdonosa az Önkormányzat. Ez mindig is parkoló volt, mi az, hogy most ott nem lehet parkolni?! Ezt egyszerűen nem értem! Próbáltuk ott kérdezni a közterületeseket, hogyan van ez, azt mondták, hogy ők nem akarnak részt venni ebben a gusztustalan dologban. Legalább tíz embert megbüntettek még. Az Önkormányzat kényszeríti őket. Ott is volt egy olyan nagy langaléta ember az Önkormányzattól, aki vigyázó szemekkel figyelte, hogy ki legyen osztva a büntetés. Dr. Ughy Gabriella: felkérjük válaszadásra Horváth Tamás alpolgármester urat. Balázs István: Még egy dolog: egy... volt az ablakra kitéve, és arra volt felírva, hogy itt csak mentők meg mozgáskorlátozottak parkolhatnak. Horváth Tamás: tegnap már beszéltünk erről. Megépült ott egy kerékpárút, és ennek az új forgalmi rendnek köszönhetően – most, miután beszéltünk, megnéztem - behajtani tilos tábla van kihelyezve. Behajtani tilos tábla, kivéve célforgalom, és csak a mentők mehetnek be. Tehát csak a mentők mehetnek be oda. Mindenkinek felhívom a figyelmét, aki még itt van, hogy a Medical Center bejárata előtt csak mentő állhat meg, tehát nem lehet ott parkolni. Ennek nyilván az az oka, hogy Pesti út - kerékpárút - gyalogjárda. Tehát ha ott nem tiltják meg a parkolást, akkor ebből anomáliák lesznek, az autósok fel fognak állni a gyalogjárdára, kerékpárútra, mindenhova, és ez balesetveszélyt okozhat ott, és majd egymásnak esnek, hogy ki volt a hibás. Egyébként a forgalmi rend kialakítását a Főváros engedélyezi, miután övé volt a beruházás is. Itt elsősorban a fővárosi közlekedési ügyosztály határozza meg a forgalmi rendet. A Medical Centernek pedig biztosítania kellene a parkolóhelyeket, amelyet jelenleg nem tesz meg. Balázs István: a probléma csak az, hogy ez múlt pénteken volt, és akkor semmiféle tábla nem volt kitéve, csak az ablakon... Horváth Tamás: jó, akkor én ennek utána fogok járni, hogy a tábla mikor került kihelyezésre, és akkor nyilván meg lehet vizsgálni az ügyet, hogy akkor jogos volt-e a büntetés. Balázs István: még egy másik téma is van.

36/61

Dr. Ughy Gabriella: igen, a csendháborítás. Arra is Alpolgármester Úr válaszol. Horváth Tamás: konkrétan mire gondolt a csendháborítással kapcsolatban? Balázs István: a Madárdombon bizonyos helyeken nem lehet aludni éjszaka. Ilyen például a Barátka utca, ahol én is lakom. Hiába, nem lehet ezekkel a tulajdonosokkal beszélni, mert egyszerűen nem figyelnek a jó szóra. Az Önkormányzatot is megkértük, hogy segítsen ebben a témában. Tulajdonképpen annyi történt, hogy kiküldték az emberüket nappal, és az ember nappal megállapította, hogy itt éjszaka semmiféle probléma nincs. Idézem, hogy mit mondott az ember: ez a kutyaugatás indokolt és nem zavaró. Az lehet, hogy őt nem zavarja, mert ő Újbudán lakik, és ő ott vidáman alszik, de mi azért szeretnénk aludni, éjszaka pihenni szeretnénk, ne kelljen nekünk azért valahol kivenni egy szobát, hogy éjszaka ki tudjuk magunkat pihenni! Dr. Ughy Gabriella: a hölgy is ehhez a témához szeretne hozzászólni, akkor kérem, hogy röviden fejtse ki a kérdését! Farkas Józsefné: én is a Barátka utcában lakom. Én a másik végén lakom. A helyzet az, hogy az utca 411 méter hosszú, 41 kutya van, ami azt jelenti, hogy 10 méterre jut egy kutya. Nálunk, konkrétan ahol az én családom lakik, 7,7 méterenként van egy kutya, de ez előttünk. Mögöttünk szintén kutyák vannak, és ha azt vesszük, hogy 12 méter széles a telek, 3 és fél méterre lehet építkezni, ez azt jelenti, hogy 3,5 méter az ablakunk alatt, húsz éve ugat a kuvasz, a kaukázusi, a kistestű kutya, sőt, az Önkormányzat még arra is engedélyt adott, hogy a hátsó szomszédom 12 kutyát tartson mindaddig, amíg a kutyák el nem pusztulnak. Egy kutya tíz-tizenöt évig elél. És most, hogy az Önkormányzattól valaki mennyire összejátszott az állattartóval, egy idézetet felolvasok belőle: 2011. február 15-én az Igazgatási Csoport munkatársa megállapította, hogy a négy eb közül három 2005-ös, egy 2003-as születésű, holott az Önkormányzat számítógépében pontosan az van nyilvántartva, amit később a hatósági állatorvos megállapított, vagyis hogy a Zsömi nevű, zsemle színű kan 2001-es... és a másik kettő 2003-as születésű. Tehát részletezte a kutyákat. Dr. Ughy Gabriella: szeretném felhívni a figyelmét, hogy egyedi ügyről van szó, amely nem a meghallgatás tárgya. Farkas Józsefné: akkor kérdezem én, hogy miért utasították vissza a szabálysértést, amikor itt nyilvánvalóan a két 2003-as kutya már 2001 után került oda, és szabálysértést követett el az illető. De nem ez a probléma, mert mind a ketten állattartók vagyunk, macskáim és kutyáim is vannak. Kóbor kutyáim is vannak ugyanúgy, mint bárki másnak. Itt az a probléma, hogy – sajnos – az állattartók sokan nem szólnak rá a kutyára, és itt a kerületben arról szól az állattartás, hogy megetetem, megitatom, elviszem sétálni, beoltatom, és a szomszédok nincsenek figyelembe véve. Köszönöm!

37/61

Horváth Tamás: erre csak annyit tudok reagálni, hogy nyilván ezt az ügyet megnézzük, hogy itt az eljárásban esetleg történt-e mulasztás, azt pedig, hogy a kutyák ugatnak, ezzel – megmondom őszintén – mint Önkormányzat nem nagyon tudunk mit kezdeni, mert hiába beszélek a kutyákkal, nem fognak elhallgatni. Azt tudom Önnek mondani, hogy utánanézek, hogy egyáltalán Magyarországon lehetséges-e ilyen rendeletet hozni, hogy a kutyák ne ugassanak. Dr. Ughy Gabriella: ha már az ebeknél tartunk, kérek egy kis figyelmet! Besenyei József úr kérdése is ehhez kapcsolódik, aki jelezte, hogy szeretné ezt önmaga felolvasni. Felhívnám a szíves figyelmét, hogy amennyiben egyedi ügyről van szó, akkor majd a Hivatalban legyen kedves intézni. Jelen van? Nincs. Akkor köszönjük szépen! A következő témakör a garzonházak kérdésköre. Ehhez kapcsolódóan kérdést tett fel Faragó Ferenc úr, Frommer Istvánné illetve Horváthné Pataki Ildikó. Ismertetném akkor a kérdéseiket. Faragó Ferenc úr: garzonházak őrzése, óvadék, szemétdíj, házirend, illetve Horváthné Pataki Ildikó szeretné felolvasni kérelmét. Kérem, hogy akkor ismertesse. Horváthné Pataki Ildikó: mindenkit szeretettel üdvözlök, Polgármester Urat és Alpolgármester Urakat is. Nekem nagyon sok észrevételem lenne, de legelőször is: mi írtunk egy levelet Polgármester Úrnak, ami most talán eljut Önhöz, és nem fogja más aláírni. Egy köszönőlevelet szeretnénk átadni, azért, mert a házunkat emberivé próbálják tenni. Megpróbálunk mi, lakók is segíteni ebben, hogy továbbra is így maradjon, de itt jönne az a kérésünk, hogy a biztonsági szolgálat vagy a diszpécser - 2007-ben már beszéltünk erről Polgármester Úrral, ugyanis én vetettem föl - anyagi vonzatát ki fogja vállalni. Akkor Ön azt a választ adta, hogy a lakóknak ebből semmi anyagi vonzata nem lesz, ugyanis az iskoláknál teljesítettek idáig szolgálatot. És mivel az a két garzonház problémás, az is lesz, úgy gondolták, hogy odahelyezik. Erre idén helyi rendelet alapján hoztak egy olyan döntést, hogy az 50%-ot a lakókra terhelik, ami 2100.- Ft-ot jelent lakásonként. Nagyon sokan vagyunk a házban, nagyon kevés jövedelemmel rendelkezünk, ami igencsak megnyomja a lakbérünket. Egy 26 négyzetméteres otthonért 15.000 forintot fizetünk. Ez az egyik. A másik: szeretnénk végre elérni azt, hogy a biztonsági szolgálat tényleg hatékonyabb legyen. Ne bentről nézzenek ki, hanem valahogy üljenek ki, hogy a gyerekekre ne nekünk kelljen rászólni, amit nem tehetek meg én mint lakó, hogy a gyerekre rászólok, hogy: "Fiam, ne rohangálj!” Mert annak van egy anyja is. Amint egy biztonsági őr rászól, talán a gyerek egy kicsit megszeppen. A másik a takarítás. Évek óta problémás. Nem szeretném a hölgynek a nevét megnevezni. A vállalkozóét. A lift felügyeletét is ő látja el most a házunkban. Itt van a leírás a kezemben, hogy mit kellene neki elvégeztetni a beosztottjával, vagy neki, vagy nem tudom, kinek. A felvett összegért évek óta nincs megcsinálva a negyedéves nagytakarítás. Nincs az utcafront elsöpörve. Fényképeket szolgáltattunk be, hogy milyen állapotok vannak. A napi takarítás sincs úgy ellátva, ahogy kellene. Ne nekünk kelljen, lakóknak, az ablakot megpucolni a folyosókon. Sajnos, már a lakótársaim elmentek, mert már nem bírták kivárni. Én megkerestem levélben Polgármester Urat, hogy személyesen szeretném a

38/61

válaszát, mivel tény és való volt most ez az adóbevallás vagy jövedelembevallás, amit kértek Önök. Én mindent őszintén bevallottam, de az anyagi helyzetem nem tette lehetővé, hogy az óvadékot, a három hónapot én befizessem. Nem Ön válaszolt. Nagyon szakszerű, nagyon tényszerű, adatokkal alátámasztott válaszlevelet kaptam. Nagyon sok kollégáját, dolgozóját megkerestem a problémámmal, és – sajnos – ezt ki kell mondanom fájó szívvel: egy-két dolgozójától nekem nem tetsző válaszokat kaptam: "El lehet költözni!" Akkor volt olyan dolgozója, akinek leadtuk a papírunkat, az észrevételünket, javaslatunkat, és így dobta vissza. Meg is jegyeztük: "Ne haragudjon, mi nem Ön elé dobtuk a papírokat, hanem szépen letettük. Ha bemegy egy ilyen kis "csóró", akkor kezeljék már emberiesen! Be tudtam fizetni az óvadékot, a gyerekeim adtak pénzt, mert különben szerződést bontottak volna, holott soha egy forint elmaradásom nem volt nekem. 11 éve vagyok Önök között, én 11 éve itt vagyok este 11-ig, ha kell, 12-ig, és amiben tudtam, segítettem, segíteni is fogok. A hármas cseréket földobtam, az albérlőket földobtam, mert ezek mind az Önök pénze. Rendőrségre járok tanúkihallgatásra, mert más dolgom nincsen, és annyit nem kaptam, hogy méltányossági alapon engedjék el az óvadékot. Köszönöm szépen, boldog Karácsonyt, kellemes ünnepeket kívánok Önöknek. Dr. Ughy Gabriella: köszönöm, felkérem válaszadásra Horváth Tamás alpolgármester urat. Horváth Tamás: garzonház, hát, nagyon sok problémánk van egymással, hogy úgy mondjam, főleg a garzonház lakóival, tisztelet a kivételnek, ezt mindig hozzá kell tennem. Az Önkormányzatnak a garzonházak - volt egy képviselő-testületi ülés, ahol kimutattuk - közel 70 milliós veszteséget okoz évente. Ez ügyben az Önkormányzatnak valamit lépnie kellett, hiszen ez az állapot nem fenntartható. Ezen felül pedig állandó rongálások, állandó balhék voltak a házban. A biztonsági szolgálatot egyrészt Önök kérték, másrészt mi is úgy döntöttünk már, hogy muszáj fenntartanunk egy biztonsági szolgálatot, mert néha egész hajmeresztő esetek történnek a házban, és én rendszeresen konzultálok is a biztonsági szolgálattal, sőt, minden egyes jegyzőkönyvet megkapok, amikor valamilyen esemény történik. Nem szeretnék most ezekből idézni, hogy mik történnek a garzonházban, és milyen esetekben kell intézkednie a szolgálatnak. Az, hogy a szolgálat kimegy. Kimegy, mert járőrözik, persze ezért vád éri, hogy miért nem ül bent a helyén, amikor kimegy járőrözni. Egyszerre nem tud két helyen lenni, ugyanis mindenhol csak egy ember van. Ha többet állítanánk be, akkor természetesen még több pénzbe kerülne, tehát nyilván ezt Önök sem szeretnék. Másrészt, amit említett Ön is: elkezdődtek a felújítások, a liftek felújítása. Most már házanként egy-egy lift elkészült, és a másik két liftnek is a felújítása történik jelenleg. Ki lett festve a lépcsőház. Azért hadd mondjam el, hogy az új festést tegnap már kicsit összekoszolta valaki. Nem tudjuk, ki, de természetesen a kivitelező, miután még nem vettük át tőle a festést, ezért kijavította. Az összes linóleumot kicseréltük, már ott is keletkeztek sérülések. Tehát így nem nagyon fogjuk tudni egymást úgy kezelni, hogy úgy mondjam... Ha rendszeresen rombolják a házat az ott lakók, akkor az Önkormányzat kénytelen lesz eljárni azokkal szemben, akik ezt végzik.

39/61

Óvadékokkal kapcsolatban: mindenkire egységesen vonatkozik az óvadék, nem tudunk méltányosan eljárni, mert akkor eljön, hogy akkor én kapok, ő nem kap, ennek miért adtunk, annak miért nem adtunk. Én úgy gondolom, hogy egységesen ki kell, hogy vessük mindenkire. Egyébként részletfizetési kedvezményt minden esetben biztosítunk, ha valaki kéri. Tehát ebben az esetben így tudunk segíteni a lakóknak. Mást nem kívánok ezzel kapcsolatosan mondani. Horváthné Pataki Ildikó: egy pár szót hadd válaszoljak! A részletfizetés: a férjemnek és nekem 80.000 forint a bevételünk. Nekem 27.000 forint 2001 óta. Most ha nekem abból még részletfizetést kell fizetnem, akkor mit ne fizessek be? Villanyt vagy a díjbeszedőt? Nem tudom. Még annak örülök, hogy a gyerekek... A másik, amit még szeretnék mondani. Tudom, hogy bíróság, tudom, hogy ez, de aki 600.000 forinttal tartozik a házunkban, nem egy, nem kettő, azokkal mi van? És azok rongálják a házat. Ez a nevetséges. Horváth Tamás: minden esetben, akinek tartozása van, a szükséges lépéseket megtesszük, és a legvégső eset ebben az esetben a kilakoltatás. Horváthné Pataki Ildikó: bocsánat, öt éve ott lakik. Még az édesanyja sem volt jogosult főbérlő. Horváth Tamás: ebbe a vitába most ne menjünk bele! Nagyon sok lakó van, akivel nagyon sok problémánk van, mert idegeneket beengednek a lakásba. Ezzel kapcsolatosan megpróbálunk intézkedni. Ki lesz cserélve a zár, chip kártyás rendszer van, és csak az fog kapni belépőt, aki jogosult lesz az épületbe bemenni, és a biztonsági szolgálat pedig fel lesz hatalmazva arra, hogy mindenkit ellenőrizzen a házban, hogy hová megy. Horváthné Pataki Ildikó: ez haladás, ezt nagyon szépen köszönjük! Ezt köszönjük szépen, ez egy piros pont, tehát most Ön van a topon vagy az Önkormányzat van a topon, mert tavalyelőtt az András volt a topon, tehát valami jó. Azt azért meg szeretném kérdezni, hogy ez a tűzjelző pánikgomb mi a franc! A tűzoltóság itt van, ki lett építve, csak nem tudjuk, hogy mi. Mert már az alumínium kalap már eltűnt. Már nem tudjuk mivel beverni. Azt sem tudjuk, hogy hová van bekötve. Horváth Tamás: valószínűleg fémből volt. Horváthné Pataki Ildikó: hát azért mondom! És az nem egy-két forintért ment! Horváth Tamás: nyilván a tűzvédelmi vizsgálat alapján lettek ezek telepítve, ugyanis, ha egy tízemeletes épületben tűz van, valamilyen módon értesíteni kell a lakótársakat, hogy futás, mert baj van! Horváthné Pataki Ildikó: na, most átmegyek Merzse-mocsárba. Én fölhívtam a tűzoltóságot. Azt mondták, hogy sehová sincs bekapcsolva. Na, most akkor ki a hunyó?

40/61

Horváth Tamás: miért lenne bekapcsolva? Tehát ez nyilván a járőr szolgálatnak fog adni egy jelzést, aki aztán értesíti a tűzoltóságot. Horváthné Pataki Ildikó: ja! Ha éppen nem alszik! Horváth Tamás: szerintem, fölébred. Horváthné Pataki Ildikó: bocsánat! Horváth Tamás: egyébként az, hogy én vagyok a topon, azért ez nem az egyedüli érdemem, én dr. Zsigó Anikónak szeretném megköszönni, ugyanis az, hogy ez a helyzet ilyen pozitív módon fog változni, nagyon nagy részben az ő érdeme. Dr. Ughy Gabriella: köszönjük szépen! Egy nevet említenék még szintén ehhez a témához. Azt hiszem, a kérdésére a válasz elhangzott. Szabó Károly úr. Csak a nevét megemlíteném. Következő kérdés: Komáromi László úr kérdése. Jelen van-e? Igen. A tizennégy éve tartó bűncselekmény sorozat megakadályozására milyen tervek vannak végrehajtás stádiumában? A fizetésért dolgozó vezetőink milyen fórumokon képviselik a harcot? Milyen érvényben lévő tervek alapján dolgoznak helyi vezetőink? Kik ők név szerint? Van-e határidő, felelős, felelősségre vonás? Témakör: a repülők törvénytelen közlekedése. Ez azt hiszem, hogy elhangzott. Esetleg kíván ehhez még valamit hozzáfűzni? Lényegében a válaszokat azt hiszem, hogy megkapta. Komáromi László: válaszokat? Körülbelül 14 éve kapom ezeket a válaszokat. Úgyhogy egy picit most már szeretnénk konkretizálni. Itt ma kilencen voltunk, de most már néhányan elhagyták a termet, akik nagyon szorosan érdekelve vannak ebben az ügyben, de tízezren vagyunk, akik ezen a területen lakunk. Azt szeretnénk elérni - most kiegészítésképpen a felolvasottakhoz -, hogy legyen egy olyan team, amelyben van legalább egy főállású ember, aki ma is a Polgármesteri Hivatal dolgozója, és felelősséggel tartozik ezért a tízezer emberért. Úgy gondolom, hogy legyen egy terv, a tervben szerepeljen felelős, határidő, legalább havonta egyszer legyen hozzáférhető, hogy mit intéztek, tehát kézzelfogható, olvasható legyen az intézés, mert voltak itt ilyen bizottságosdik, akik körbe-körbe jártak a különféle pestkörnyéki kis falvakban, és azt hiszem, hogy hat kerület van keményen érintve ebben az ügyben. Még egy emlékeztetőhöz sem jutottunk hozzá. Gondolom, jól elbeszélgettek, munkaebéd, munkavacsora, és semmiféle határozat, semmiféle olyan döntés nem született, ami kézzelfogható lenne, amihez hozzájuthatott volna abból a tízezerből egy maréknyi ember. Ez az egyik gondolatom, a végén, azt hiszem, hogy a másik oldalra is írtam. Ott van is egy ilyen kérésem, hogy ha lehetséges, minden ilyen beszélgetésből úgy álljunk fel, hogy emlékeztető és határozat szülessen, és legyen felelős, felelősségre vonás legyen, hogyha valaki nem végezte el a dolgát. A másik pedig: a helyi rendfenntartó erők vagy az új rendőrkapitány úrtól is megkérdezném, hogy mit szól ahhoz, hogy tizennégy éve folyamatosan, évi tízezer alkalommal sértik meg az érvényben lévő

41/61

törvényeket. Évi tízezer alkalommal tizennégy éve. Azóta volt többféle vezérkari váltás, bár sokan ülnek itt a jelenlétünkben, akik az előző szervezetekben is benne voltak, azóta három halottunk van, százat meghaladó tetőleverés. Jelezném, hogy volt a Baross utcán három gyerekhalál, mire végül csináltak egy gyalogátkelőhelyet és egy lámpát. A harmadik halott gyerek után. Nálunk, ha leteszi egy gép magát, ott egyszerre kétezer halott van, ha éppen dolgozni van a nagyja, de – mondjuk - egy hétvégén háromezer halott. És még egy gondolat: hogyha én 50-nel megyek valahol, illetve 50-es tábla van valahol, és 100-zal megyek, mondjuk második-harmadik alkalommal biztos, hogy a horribilis lóvé kifizetése után még a jogosítványomat is elveszik. Ezek a repülőgépek 14 éve évi 10 ezer alkalommal - ez egy átlagszám - sértik meg az érvényben lévő törvényeket. Milyen felelősségre vonás jár ezért? Mit tesznek ezért a mi helyi, budapesti és országos vezetőink? Hol kell nekünk, a lakosságnak eljárni? Meddig kell ezt tűrnünk? Dr. Ughy Gabriella: polgármester úr!

köszönjük

szépen

a

hozzászólást!

Riz

Levente

Riz Levente: röviden válaszolok, mert nem ismételném már meg, amit eddig elmondtam. Januárban mindenképpen fogunk akkor találkozni egy fórumon, kifejezetten a rákoshegyi térségben. Mint mondtam már korábban, az Önkormányzatnál vannak felelősei ennek a feladatnak. A környezetvédelmi szakértőnk, sőt aki ezt az egész estét vezeti, dr. Ughy Gabriella jogászunk is nagyon aktívan részt vesz ebben a munkában. Ők ketten viszik leginkább az oroszlánrészét ezeknek a feladatoknak, és egyébként jegyzem meg, itt a körünkben foglal helyet Deák István, aki rendszeresen részt vesz azokon az egyeztetéseken, amelyek a repülőtérrel kapcsolatosak, illetve már képviselt is bennünket több esetben, többedmagával ezeken az eseményeken. Tehát igyekszünk ilyen módon is kapcsolatot tartani, és az ügyben keletkező iratokat is megosztjuk egymással. Ha ebben még esetleg lehet fokozni a nyíltságot, állok elébe maximálisan, érdekünk, hogy együttműködjünk a rákoshegyi civilekkel ebben a kérdésben. Dr. Ughy Gabriella: köszönjük szépen! Rendőrkapitány Urat kérdezem, hogy néhány gondolatot megosztana-e velünk? Krammer György: én most egy kicsit bajban vagyok ezzel az évi tízezer alkalommal történő bűncselekmény sorozattal. Most én úgy gondolom, hogy Polgármester Úr megválaszolta ezt a kérdést. Bűncselekmény egyébként nincsen, függetlenül attól, hogy Ön azt gondolja. Az, hogy a törvények meg vannak szegve, az nem jelenti azt, hogy a Büntető Törvénykönyv meg van szegve. Meg a háromezer halott. Tehát azt sem értettem, hogy most milyen... Háromezret mondott. Ez, amit Ön említett, a halottak száma, ez most vélelmezett vagy egy lehetőség, fikció? Dr. Ughy Gabriella: köszönjük szépen a hozzászólásokat! Akkor mennénk tovább.

42/61

Komáromi László: ez a tízezer törvénysértés bármiféle felelősségre vonást nem von maga után? Az Ön elődeinél folyamatosan jártunk itt ilyen kis küldöttségekkel, "váltott lovakkal", a szomszédommal, Deák Pistával is. Sajnálkozva valamiféle választ kaptunk, de ismeri? Azt a "Nesze semmi, fogd meg jól!" jellegűt. Évekre visszamenőleg megvannak ezek az anyagok. Én azért kérdezném, hogy esetleg szándékozik-e, vagy próbáljuk-e megkeresni, tud-e segíteni, akar-e segíteni? Most nem ismeri a témát, látom. Krammer György: az a dolgom, hogy segítsek. Komáromi László: frissen esett ebbe bele, de ha van szándéka, akkor szeretnénk egy időpontot, amikor megkereshetjük ezzel. És Pista még kiegészítené a kérdést. Dr. Ughy Gabriella: fogadóórára természetesen biztosan be lehet menni. Komáromi László: a kérdést hadd egészítse ki, mert ő pontosabban... Deák István: mivel meg lett szólítva Rendőrkapitány Úr, hadd mondjam el, hogy mi a korábbi rendőrségi vezetésnek az ideje alatt – úgymond - tettünk feljelentést, méghozzá foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt. Ennek az alapja az, hogy vannak kormányrendeletek, amelyek előírják a repülőgépek mozgását, ezeket a kormányrendeleteket rendszeresen megszegik. Bíróságon szakértő elmondta, hogy ha háromszáz méter alatt közlekedik a repülőgép, bármikor előfordulhat olyan légörvény, ami személyi sérülés okozására alkalmas. Erre alapoztuk ezt a feljelentést. Háromszor utasítottak el, utána bementünk Komáromi Laci barátommal, szomszédommal az akkori bűnügyi osztályvezető kapitány-helyetteshez, aki azt mondta, hogy: "Deák Úr, Önt gyerekesnek tartom, mert ha azt hiszi, ha folyamatosan ismételgeti, hogy: igen, igen, akkor mi ezt elhisszük." Erre én elővettem a jogszabályt, megmutattam a pontot. "Ön szerint ez a cselekmény, amit mi feljelentettünk, megsérti ezt a jogszabály pontot?" "Igen." "Akkor ki a gyerekes?" Azt mondta az úriember, hogy tegyük meg negyedszerre is a feljelentést, el fog járni. Negyedszeri feljelentésre áttette egy másik hatósághoz. Tehát itt az a probléma, hogy azáltal, hogy nem a jogszabályban... Tehát ez a KRESZ-ben egyértelmű. Ha van egy kijelölt útvonal, és valaki ezen az útvonalon megy, ahol egyébként behajtani tilos van, most Alpolgármester Úr említette azt, hogy ki van téve a behajtani tilos a Medical Centerhez. Ha valaki a Medical Centerhez behajt, ahová tilos behajtani, akkor elkövet egy szabálysértést, ha ezzel valakinek az életét vagy testi épségét veszélyezteti, akkor egy bűncselekményt, és a rendőrség vagy valamelyik szervezet eljár ellene. Ha például azt mondom, hogy van egy súlykorlátozás, és ezt a súlykorlátozást megszegik – Rákoshegy felett rendszeresen megszegik a súlykorlátozást –, akkor ennek is van következménye, a rendőrség hivatalból eljár, hogyha ezt a bűncselekményt valaki bejelenti. Krammer György: ez nem bűncselekmény, a súlykorlátozás, nagyon fontos kérdés, hogy jogsértés vagy bűncselekmény.

43/61

Deák István: bocsánat, ezt a jogszabálysértést, ha valaki elköveti… Krammer György: na, itt van a lényege ennek az egésznek. Az előbb próbáltam egyébként mondani, hogy a törvénysértés nem bűncselekmény. Deák István: nem, nem, visszavonom. Én civil vagyok. Krammer György: ezért próbálom mondani. Amit meg Ön mondott, hogy bent volt a korábbi kapitány-helyettesnél azzal a tényállással, az nem foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés. Elhiszem, hogy elolvasta a törvényt, ott a hat sornál több van egyébként mögötte, de ez nem az, tehát jogszerűen jártak el, úgy gondolom, de ha nem értett egyet azzal a határozattal, megpanaszolta, gondolom, azt elbírálták, valószínűleg megint elutasították, és jogerőre emelkedett, tehát megbizonyosodhatott volna Ön vagy Önök, hogy az nem bűncselekmény. És ezt mondtam az előbb. A jogsértés az nem bűncselekmény. A bűncselekményekben igen. Ha és amennyiben ezen az illetékességi területen bűncselekmény történik, de ez nem az. Deák István: tehát akkor a válasz az, hogy ha a repülőgépek megsértik a jogszabályokat, olyan helyen, akkor és olyan súlykorlátozás fölött közlekednek, ahol ez számukra tilos, akkor a rendőrség ezzel nem foglalkozik. Ez egy egyenes válasz. Krammer György: a legközelebbi fogadóórára jelentkezzenek be, és akkor elmondok ezzel kapcsolatban néhány kérdést. Deák István: én szeretném nyilvánosság előtt. Én most szeretném megkérdezni, hogy ha egy repülőgép... Krammer György: rendben van, akkor elmondom a kérdésre a választ. A rendőrség helyi szerve ezzel nem foglalkozik. Deák István: köszönöm. Krammer György: kérem. Dr. Ughy Gabriella: köszönjük szépen, megyünk tovább. Szeretnénk a további kérdésekre is választ adni, úgyhogy kérem Önöket, hogy röviden kérdezzenek illetve beszéljenek. A következő kérdést dr. Kertész-Bakos Ferenc úr tette fel. Jelen van-e még? Nincs. Köszönjük szépen. A következő kérdést Végh Edvárd úr tette fel. Jelen van. Az Ön témaköre nem közérdekű kérdés. Felolvasom: "Megszavazza-e az 1400 milliárdos meghosszabbítást hozó költségvetést, a kényszermunka törvényt, a feudális viszonyokat visszahozó oktatási törvényt, a cselédtörvényt?” Bocsánat, nem tudtam kiolvasni. Polgármester Úrnak átadom a szót.

44/61

Riz Levente: Tisztelt Végh Úr! Az Ön által feltett kérdések nem a közmeghallgatás kategóriájába tartoznak, itt ugyanis a kerületi önkormányzat hatáskörébe tartozó ügyekről beszélünk. Ön szocialista politikus, politikusi véleményt mond, tiszteletben tartom, de nem értek vele egyet. Bármikor nagyon szívesen várom Önt egy polgármesteri vagy országgyűlési képviselői fogadóórára. Egy teára meghívom, beszélgessünk ezekről a törvényekről, de ez nem ide tartozik. Végh Edvárd: Ön itt a felszólalásaiban többször hivatkozott országgyűlési képviselői mivoltára. Kiselőadást tartott arról, hogy az Önök kormánya és Önök is milyen népjavító intézkedéseket tettek... Riz Levente levezető elnök: bocsánat... Ön itt sem volt a bevezetőnél! Itt sem volt... nem volt bent a teremben! Végh Edvárd: ...kint álltam egyébként... Országgyűlési Képviselő Úr végighallgat?! Köszönöm szépen! Az pedig, hogy szocialista politikus vagyok, ez azt jelenti, hogy diszkriminálni lehet egy közmeghallgatáson? Ön úgy beszél arról, hogy valaki szocialista politikus, mintha ez egy megbélyegzés lenne! Nem csodálkozom ezen, hiszen csütörtökön, a mai napon került az Országgyűlés elé az a törvénytervezet, amit az Önök frakciója benyújtott, és ami azt célozza, hogy ítéljenek el minden egyes baloldali embert azért, mert ’90 előtt mi történt ebben az országban. Azért is idevaló, és a kérdésemre megint csak nem felelt... Ön itt akkor hoz ide politikai kérdéseket, Képviselő Úr, amikor a jó dolgokat kell elmondania! Ami nagyon kevés! Amikor pedig azokra kellene válaszolnia, és egyébként idevaló... Hölgyeim és Uraim! Itt 1400 milliárdos megszorítás lesz! Januártól 27 százalékos lesz az ÁFA! Itt megszüntetnek szociális segélyeket, megszüntetik a szegény embereknek az egész támogatási rendszerét! Itt egzisztenciák fognak ellehetetlenülni! És ez nem ide tartozik?! Majd lesz itt olyan közmeghallgatás, amikor nem arról fogunk beszélni, hogy hol nem csatornáznak és hol igen, hanem arról fogunk beszélni, hogy nem tudják fizetni az emberek a rezsit! Erről lesz szó! Köszönöm szépen! Dr. Ughy Gabriella: köszönjük szépen! A következő kérdés Tóth Sándor úré. Kérdezem, jelen van-e? Igen, jelen van! Csapadékvíz-elvezetés, jog és közbiztonság. A következő a kérdés: 1992 óta az Erdő utca és Nyár utca közötti szakaszban a szikkasztóárokba vezetik a környék összes csapadékvizét, a szennyvizet is, a mi, az itt élők jogai nem kérdésesek. Közbiztonság témakörében, nagy értékű lopás okán öt ügyet a rendőrség öt nap alatt felfüggesztett. A válaszadásra felkérem Horváth Tamás alpolgármester urat! Horváth Tamás: visszakérdeznék. Rendben van, szikkasztóárok van, de most konkrétan mi a kérdés? Tóth Sándor: hát azért gondoltam, hogy a jog és a közbiztonság, mivel itt Polgármester Úr mikor kezdte a beszédet, akkor ez is felmerült...

45/61

Dr. Ughy Gabriella: kérem, legyen kedves a nevét és a lakcímét is hangosan! Tóth Sándor: bocsánat, mivel felolvasta, azért gondolom... Tóth Sándor vagyok. Egyébként ez a szikkasztó víz dolog, ez ott nyolc családot érint, Polgármester Úrnál is voltam. 1992-ben kezdődött ez a dolog, ugyanis akkortól történt meg, hogy az úgynevezett Erdő dűlő és a Ferihegyi út közötti lakótömbben, hogy így mondjam... egy ügyes húzással megszüntettek – apránként ugyan –, telefonvezetés meg egyéb dolgok címén mindenféle vízelvezetést, és most a Nyár utcán és Erdő utcán keresztül ez mind a Ferihegyi útra folyik ki oly mértékben, hogy a Nyár utcában még a szikkasztóárkot is kikövezték, ugyan a végén, a Ferihegyi útnál csináltak egy három köbméteres ciszternát, aminek az alja az, mondván, hogy el fogja szívni, de az az első beömlésnél iszapot, zsírréteget meg mindent… és utána folyik, hömpölyög végig a Ferihegyi úton a járdán, mert az mélyebben van, mint az árok illetve az úttest. És itt azért kapcsolnám a dolgot, hogy azzal a jelszóval nem történik soha semmi, hogy a Fővárosé az út. Horváth Tamás: a Ferihegyi út, gondolom… Tóth Sándor: igen. Azóta persze kiokosodtunk, az a nyolc család, akik állandóan úszunk a vízben, hogy csak az úttest és az útpadka a Fővárosé, és itt korábban már volt a Zrínyi útról is szó, ott nem tudom, hogy van, de nálunk… Horváth Tamás: ott faltól falig, az biztos. Tóth Sándor: itt viszont úgy van, hogy a járda és az árok az Önöké. Ezt elmondták már itt helybeliek is, hogy… 1992-ben kaptuk az első levelet, hogy kis türelmünket kérik azért, hogy az útrendezés meg egyéb dolgok megtörténnek. Meg is történtek, még több vizet vezettek oda hozzánk. Majd utána Riz Levente úrral is beszéltünk személyesen, ő el is járt az ügyben, és Önre hivatkozott, hogy Ön meg fogja oldani az ügyet, mert ugyan a vasúti átjáró környékén és a Szabadság útján is akkor lett ez a lehajtó sáv megcsinálva. Utána az újságban gyönyörűen olvastuk, hogy milyen frappánsan megoldották – és itt meg is szeretném köszönni, mert személyesen nem sikerült –, hogy azóta a vasúttól is hozzánk van vezetve a víz egy ilyen ügyes kis útárokkal a Nyár utcánál. Azóta még többet fürdünk, és most ugyan az időjárás kegyes hozzánk, de félek attól, ha mégis megjön a téli csapadék, akkor megint elő kell venni a csákányt, ha éjszaka fagyni fog, akkor ki tudjunk menni. Először csákányozunk, hogy ki tudjuk nyitni a kaput. Nem lehetne esetleg ezzel valamit csinálni? És itt kérdezem a jogot, hiszen ’92 óta nekünk, annak a nyolc családnak nincs joga? Horváth Tamás: nyilvánvalóan van. Tóth Sándor: még annyit tennék hozzá, mert itt hallottam azt, hogy előkerült a Ferihegyi útnak a szélesítése meg egyéb dolgok… Horváth Tamás: nem, szélesítésről szó sincs.

46/61

Tóth Sándor: korábban volt, mert az Erdő utcánál, mivel az Összekötő úttól jövő elkerülő is, és hogy ott lesz egy lekanyarodó sáv a Polgármesteri Hivatalhoz meg minden… ugyanis, amikor a szennyvízelvezetést készítették, akkor már térképre fel is rajzolták a kisajátítási vonalat. Azért kérdeztem csak ezt. Horváth Tamás: kisajátítási eljárásokat a hosszabbítás miatt kell lefolytatni elsősorban majd, nekünk ahhoz kell terület, szélesítése nem lesz az útnak, 2x1 sávos út lesz végig. Annyi változás lesz majd valószínűleg forgalomtechnikailag, hogy a Szabadság útnak majd elsőbbséget kell adnia a Ferihegyi útra. Tehát a Ferihegyi út lesz a főútvonal végig. Tóth Sándor: köszönöm. Akkor most így személyesen megkérdezném, terveznek-e valamit azzal a vízzel? Ugyanis a víz azóta is folyik, és ugyanaz a 3 m3-es tartály van ott. És mivel csatorna sincs, azóta is ugyanúgy jön a vízzel együtt az ott lakóknak a szennyvize, mert ha valaki figyelné, akkor, ha jön már az eső, akkor már nyomják is kifelé a slagokat és a pöcét is vele együtt, és minden jön oda le hozzánk. Arról nem is beszélve, hogy a Nyár utcánál van az a bolt, ahol lelkesen végzik a kisdolgukat és talán még a nagy dolgukat is néha a látogatók, és az is mind odajön hozzánk. Horváth Tamás: természetesen folyamatosan tervezünk, meg próbálkozunk a csapadékvíz-elvezetés megoldásával az egész kerületben, hiszen nagyon sok olyan terület van, ami elöntésveszéllyel terhelt. Önök is azért vannak ebben a szorult helyzetben, mert kétoldali gát közé vannak szinte zárva, az egyik a vasút, a másik pedig a Ferihegyi út. Igyekszünk majd… Tóth Sándor: bocsánat. Addig, amíg nem vezették ránk a vizet, nem volt semmi gondunk, mert az az árok, ami volt, az elszikkasztotta a mi vizünket, hogy úgy mondjam, a mi utunkon lévő vizet. Horváth Tamás: annyit tudok Önnek ígérni, hogy meg fogjuk vizsgálni, hogy vissza tudjuk-e valamilyen módon az árkot állítani, vagy növelni legalább a szikkasztásos kapacitást. Annyit azért tudni kell, hogy a jelenlegi előírások sajnos olyanok, hogy minden ilyen szikkasztásos rendszernél vízügyi engedélyt kell kérni, másrészt figyelő kutakat kell létesítenünk, és évente vizsgálni kell az árkokban az elszikkadóban lévő víznek a minőségét. Ezt egy őrületnek tartom én magam is, mert egy lakóutcában keletkező csapadékvízen mit vizsgáljunk. Igazából olyan szigorú előírások vannak, sajnos, hogy bármilyen új rendszernek a megterveztetése hónapokba telik, és sajnos előírnak és köteleznek bennünket a vízvizsgálatokra majd, várhatóan itt is ez lesz a helyzet, ha egy komolyabb rendszert fogunk kiépíteni. Tóth Sándor: én ezt a választ megköszönöm, és mégiscsak visszakérdeznék, hogy ne húzzuk itt mindenkinek az idejét, mikor fognak érdemben foglalkozni ezzel? Mert idáig nem foglalkozott senki vele.

47/61

Horváth Tamás: én jövő héten tudok érdemben foglalkozni vele. Megcsinálni idén már valószínűleg nem fogom tudni, egyrészt az időjárás miatt, másrészt mindjárt december van, jön a Karácsony. Emiatt nem fogok tudni idén ott semmilyen árkot építeni, maximum jövő tavaszra tudom ígérni, hogy ott – ha minden jól megy – akkor ott tudunk valamit kezdeni ezzel az egésszel. Tóth Sándor: nagyon megköszönném. És még a nagy értékű lopásokhoz kapcsolódva kérdezném Kapitány Úrtól… Kezdeném azzal, hogy egész évet átölelő dologról beszélek, és úgy értesültem róla, hogy mostanában került ide, nem biztos, hogy Önnek szól ez a kérdés. Január 18-án falopás történt – én egyébként erdész vagyok –, a falopások rendszerben történnek a területen. Január 18-án tettenéréssel nagy értékű falopás történt. Ez 1 millió forintot meghaladó értéket képviselt. Itt az Önkormányzatnak is volt egy kis hunyása, mert majd két hónapig tartott a dolog, mire a rendőrségre átkerült az ügy. De azóta a rendőrségnél olyan gyorsan intézték az ügyet, hogy már márciusban engem is meghallgattak róla úgy, hogy én már kerestem a rendőrséget, hogy valamit nem kellene beszélnünk róla. Amikor a meghallgatás megtörtént, ehhez kapcsolódóan egy szintén szakmai kérdés, hogy engem, amikor tanúvallomást teszek valóban pénzért illet meg a tanúvallomásom jegyzőkönyvének a másolata? Krammer György: még egyszer kérném a kérdést. Tóth Sándor: ha valakit tanúként hallgatnak ki a rendőrségen, arról készül egy jegyzőkönyv. Ebből a tanúvallomást tett illetőnek jár másolat a tanúvallomásról, vagy sem? Krammer György: különböző esetek vannak. Van, amikor illetéket kell fizetni, van, amikor nem. A konkrét esetet meg fogom nézni… Tóth Sándor: én csak azért kérdezem, mert más rendőrkapitányságokon automatikusan adják kérés nélkül. Krammer György: amit Ön mondott, hogy 1 millió Ft-os falopás tettenérése, és utána az Önkormányzattól került át az ügy a rendőrséghez, egy picit nekem ez szövevényes. Tóth Sándor: ez azért ilyen, nem szövevényes a dolog, a mezőőrök érték tetten, a mezőőrök megtették a feljelentést az Önkormányzatnak, hiszen három területet érint az ügy. Krammer György: a tettenéréssel kapcsolatban van egy elfogás, legalábbis a mi terminológiánkban, tehát ha valakit tetten érnek, azt elfogják, a bűncselekmény elkövetésén érik tetten. Tóth Sándor: igen, megvolt, igen, Önöknél elindult a nyomozás… Dr. Ughy Gabriella: felhívom a figyelmét, hogy egyedi ügyről van szó...

48/61

Tóth Sándor: nem egyedi ügy, egész végig lopják a kerületet fával, csak itt jogról van szó, és az ügyintézésről! Dr. Ughy Gabriella: a rendőrkapitány biztosan fog biztosítani erre lehetőséget! Krammer György: azért mondom, szerintem többen még várnak kérdésekre, válaszokra, ezzel ne tartsuk föl őket, odamegyek Önhöz, és akkor megbeszéljük ezt, hogyha így megfelel Önnek! Riz Levente: bocsánat, elnézést! Három és negyedórája, vagyis három órája tart a közmeghallgatás, és még jó néhány kérdés van hátra, hogy a többiek is szóhoz jussanak. Most szerintem személyesen folytassák a konzultációt... Tóth Sándor: jó, megbeszélem ezt személyesen, de azért a kerületi lakókat is érinti! Riz Levente: tudom, csak hogy a többiek is szóhoz jussanak, csak azért... Dr. Ughy Gabriella: köszönjük szépen! A következő kérdésfeltevő Boldog György úr. Az Ön témája a szennyvíz. Kérem, hogy nagyon röviden tájékoztasson minket a kérdésről. Boldog György: tulajdonképpen azt akarom a szennyvíz és a víznek a kapcsolatáról mondani, egyrészt hogy Budapesten a belvárosban ez ugyancsak megy, amennyi víz bemegy a lakásba, annyi ki is jön. De ez egészen másképp van itt a külterületen. Ajánlották azt a megoldást, hogy órákat szereltessünk fel és visszaszámlálnak. Azt ma is tartják, mert a szennyvizesektől kaptam egy röpcédulát, vagy nem tudom, minek nevezzem, egy ilyen sajtpapírt, amin ezt érintik, ezt a témát. Igen ám, csak az a helyzet, hogy nálam a víz úgy van bevezetve, hogy egy gerinccső van végig a telken, nem egész végig, de egy jó darabon, és ez úgy kezdődik, hogy van egy kivezető, egy kerti csap, aztán a konyhába bevezető csap, aztán a fürdőszobába bevezető csap, és aztán újra két másik csap. Na most, ez azt hozná magával, hogy nekem három ilyen órát kellene felszereltetnem, hát azon kezdem, hogy ezt a három órát nekem kellene megvenni, a három órát nekem kellene beszereltetni, ez egy tetemes összeg. Hát én már ezzel a témával egyszer már foglalkoztam így, és én azt ajánlottam, hogy ez járhatatlan út, szerintem, mivel ez egész komoly költség. És arra gondoltam, hogy azt kellene bevezetni, habár ez nálam sem fog jelentkezni, arra gondoltam, hogy a téli hónapokban, amikor nincs locsolás, hogy visszamenőlegesen is egy átlagot venni, és akkor azt elszámolni a háztartási víznek, és a többi a locsolás. Megmondom, miért van, mert volt ínséges nyár, és az idei is eléggé olyan volt, és hát kezdtek a fák tönkremenni, többek között a gyümölcsfák is, és dobták el a levelüket, hát gyümölcsfák esetében egy új gyümölcsfa 10-12 év, mire terem, ezt nem választhattam, locsoltam. Dr. Ughy Gabriella: köszönjük szépen!

49/61

Boldog György: 96 köbméter vizet használtam el, ebből 14 volt a háztartás, tehát maradt 82, és ezek szerint a mostani rendelkezések alapján 82 köbméter víz után fizetném a szennyvíz-díjat. Dr. Ughy Gabriella: köszönjük szépen a kérdést! Boldog György: a szennyvíz-díjat is sérelmesnek találom, ez még közügy, hogy duplán számolják, mint a bemenő tiszta vizet. A másik megoldás, amit akarok mondani, hogy bármilyen meghökkentő lesz is, amit mondok, hogy nekem nincs szennyvizem. Tudniillik 1977 nyarán építettem egy tisztító berendezést, egy négy aknás berendezést, aminek 80x60x60-as, 80 m mély szippantója van, aminek az alja nyitott. Az egész rendszer alul-fölül betonozva van, nincs is bejárata. Ehhez a rendszerhez 34 éve még nem kellett hozzányúlni. Ami kifolyik víz, az átlátszó tiszta víz. Dr. Ughy Gabriella: köszönjük szépen a kérdést! A szennyvíz téma egyébként már a mai napon többször szóba került. Felkérem Horváth Tamás alpolgármester urat, hogy nagyon röviden válaszoljon. Horváth Tamás: köszönöm a kérdését! Röviden. Lehet kérni úgynevezett 10 százalékos locsolási kedvezményt. Ezt minden esetben, ha bemegy a Vízművekhez, meg fogja kapni. A másik pedig, ahogy itt el tetszett mondani, hogy milyen vízrendszere van Önnek, akkor én úgy gondolom, hogy a bejövő oldalon ott, ahol az első kerti csap feljön, oda kellene egy vízórát tenni, és utána slaggal kellene megoldani. Szerintem ez sokkal olcsóbb megoldás, mint három vízórát felszereltetni, vagy esetleg végigásni a kertet. Tehát én ezt tudom Önnek javasolni, azt nem fogom tudni Önnek sem megígérni, sem mondani, hogy majd meg fogják változtatni ezt a jogszabályt és átlagolnak. Ilyen szerintem nem lesz, ugyanis két külön szolgáltatóról van szó. Boldog György: miután fizetek? Horváth Tamás: ami vizet el fog használni... Boldog György: …ott van mellette három méter közelségben az első gyümölcsfa.... Horváth Tamás: nézze! Én nem látok a jogszabályban ilyen mentességet, hogy erre mentességet kapna. Valószínűleg a vízszámlával együtt érkezik a csatornadíj számla is. Meg kell próbálni valahogy megkeresni a szolgáltatókat, hogy milyen más megoldást tudnak erre ők kitalálni. Az Önkormányzat ebben nem tud egyéb módon eljárni, hiszen ez rajtunk kívül álló dolog. És én most azt javaslom Önnek, hogy akkor mindenképpen azt az egy kerti locsoló órát le kellene tenni, ezzel nagyon sokat... Szerintem, hogyha sok vizet locsol, akkor akár egy éven belül megtérülhet ez a beruházás, ez annyi kedvezményt jelentene. Dr. Ughy Gabriella: a következő kérdező Rónai Györgyi, kérdezem, jelen van-e? Jelen van igen, köszönöm. Témakör a rákoskerti 76 éves védett

50/61

platánsor gondozása. Következő a kérdés: a platánsort utoljára 24 éve metszették, gondozták. 2007-ben két szakértői vizsgálat is megállapította, hogy a fák elhanyagoltak, évek óta nem részesültek szakszerű gondozásban. Telefonon azt a tájékoztatást kaptam, hogy az Önkormányzatnak nincs pénze a platánsorra. Kérdésem: az Önkormányzat pusztulni hagyja a város legszebb fasorát? Felkérem Horváth Tamás alpolgármester urat a válaszadásra. Horváth Tamás: nem szeretnénk pusztulni hagyni a fasort, nyilván mihelyt lehetőségünk lesz, meg kereteink, a fáknak a szükséges ellátását el fogjuk végezni. Tehát erre csak ezt tudom Önnek mondani. Dr. Ughy Gabriella: a következő kérdés feltevőnk Tóth Péter úr. Kérdezem, hogy jelen van-e még? Úgy látom, hogy nincs, köszönöm! Kurucz János úr jelen van-e? Igen, köszönöm! Témaköre a „Virágoskert” Értelmi Fogyatékosok Napközijének jövője. Közérdekű kérdése: most hallottuk Polgármester Úrtól azt az empatikus egyeztetést, mely szerint a Pető Intézetet kerületünkbe szeretné hozni. Ugyanakkor felröppent egy hír, hogy a kerületben jól működő fogyatékosok napközije a közeljövőben bezárásra kerül. A kettő hogyan egyeztethető össze? Felkérem Fohsz Tivadar alpolgármester urat a válaszra! Fohsz Tivadar: köszönöm szépen, én is nagy tisztelettel köszöntök mindenkit mintegy három és fél órával a kezdés után. Nem értem, mi okozhatta a pánikhangulatot. Rémhírek mindig terjednek a kerületben… Kurucz János: mintegy 30 családot érint ez, beszélnek róla, ott 30 gyerek van, és a szülők, akik elvesztik ezt a lehetőséget nem tudnak elmenni dolgozni. Fohsz Tivadar: jó. Tehát az elmúlt időszaknak egy olyan eseménye okozhatta ezt a pánikhangulatot, hogy egyházi érdeklődés volt a szociális ellátórendszerünk bizonyos intézményei után. Ez pedig azért történik, mert az egyházaknak jelen pillanatban kiegészítő normatívában magasabb összeg áll rendelkezésre mint az Önkormányzatnak. Tehát az egyházak érdeklődnek minden olyan intézmény után – legyen az szociális vagy oktatási intézmény –, mely az ő tevékenységükbe, az ő érdekkörükbe tartozó intézmény lehet. Nagy valószínűséggel Önök egy ilyennek lehettek a tanúi, vagy ilyenből merítették ezt a rossz információt. Semmiféleképpen sem volt arról szó, hogy bezárás fenyegetné ezt az intézményt. Az elképzelhető, hogy ha egyházi fenntartó jelentkezik, akkor ezt kellőképpen megvizsgálva, képviselő-testületi döntés után történhet olyasmi, hogy átadjuk egy intézmény működtetésiüzemeltetési jogát valamelyik egyháznak vagy más szervezetnek. Jelen pillanatban erről nincs szó! Konkrétan nincs erről szó. Kurucz János: köszönöm. Fohsz Tivadar: nagyon szívesen.

51/61

Dr. Ughy Gabriella: a következő kérdező a Lehet Más a Politika XVI-XVII. kerületi szervezetének képviselője, Kassai Dániel úr. Jelen van. A témaköre: természetvédelem. Kérdése: olvasta-e az Önkormányzat a Budapest környezeti állapotának értékelése című dokumentumot, melyet röviden ismertetne. Ezzel kapcsolatban az lenne a kérésünk, ha feltétlenül szükségesek találja az ismertetést, akkor azt röviden tegye meg, hiszen elég hosszú lehet a dokumentum. Kassai Dániel: rövid lesz az ismertetés. Kassai Dániel vagyok, Cinkotán lakom, viszont az LMP XVI-XVII. kerületi szervezetének képviseletében vagyok most jelen, hiszen itt is vannak tagjaink, csak én a XVI. kerületben lakom. Ami a lényeg: 2011. november 11-én, tehát húsz nappal ezelőtt jelent meg a Fővárosi Önkormányzat honlapján – a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény alapján – a Budapest környezeti állapotának értékelése című dokumentum, ami annyiban érinti a kerületet, hogy ebben a dokumentumban 24 védett területet sorolnak fel, és a X. kerületben valamint a XVII. kerületben lévő természetvédelmi területekről van szó. Egy mondatot szeretnék csak idézni a dokumentumból: A fővárosban még több olyan terület is található, amelyek megőrizték természetvédelmi jelentőségüket, de törvényes oltalmat eddig még nem kaptak. Az egyik legfontosabb természetvédelmi célkitűzés e területek mihamarabb történő törvényes oltalom alá vonása lesz. Ez a terület a Túzok utcai láp és környéke – most a X. és XVII. kerületet együtt említem – valamint a Rákos-patak XVII. kerületi részei. A terület pontos helye: a Rákos-patak X. és XVII. kerületi szakasza Rákos vasútállomás mellett. A védelemre érdemes terület nagysága körülbelül 130 hektár, mely 6 db különálló területből tevődik össze. A kérdésünk az lenne, hogy ezeknek a területeknek a helyileg védetté nyilvánítása elindításra került-e az Önkormányzatuk által? Horváth Tamás: nem. Röviden ezt tudom válaszolni Önnek. Kassai Dániel: akkor viszont tovább kérdeznék, a jövőben meg fog-e történni ez? Horváth Tamás: dokumentumot – Fővárossal, akik elképzelésük ezzel

nyilvánvalóan megvizsgáljuk, és ha megismerjük ezt a én bevallom őszintén, még nem olvastam –, nyilván a ezt készítették, le fogunk ülni tárgyalni, hogy mi az kapcsolatosan.

Kassai Dániel: azért is lenne fontos ez egyébként, mert Budapesten annyi zöldterületet építenek be, hogy mindenképpen a helyi védetté nyilvánítás ennek egy akadálya lehetne. Ha ez nem valósul meg, akkor az LMP ezt kezdeményezni fogja, a helyileg jelentős területek védetté nyilvánítását. A végleges döntést a Képviselő-testületnek kell meghoznia. Horváth Tamás: nyilvánvalóan ezzel kapcsolatban még tájékozódni kell, mert többször tárgyaltam már a MÁV képviselőivel. A hatvani vasútvonal korszerűsítése előtt állunk, várhatóan a következő 5-6 évben ez meg is valósul. Az, hogy természetvédelmi területbe majd felüljárókat fognak

52/61

építeni, az egy kissé érdekes lesz. Ha a Rákos-patak környékét teljes hosszában természetvédelmi területté fogják nyilvánítani, akkor nem tudom, hogy fognak majd a közlekedésfejlesztési beruházások megvalósulni, meg a vasúti pálya átépítése zajvédő falakkal, egyebekkel… Én nem tudom, ezt ki gondolta ki, de nyilvánvalóan pontosan körül kell majd határolni, hogy melyik területről van szó pontosan. Kassai Dániel: el fogjuk juttatni ezt a dokumentumot Önöknek. Horváth Tamás: szerintem le tudjuk tölteni – már fent van a honlapon –, de szívesen vesszük, ha megkapjuk nyomtatásban is. Dr. Ughy Gabriella: köszönjük szépen. A következő Beke Andrásné, akinek a témája: „Köszönet az Önkormányzatnak a Rákos-patak menti kerékpárútért”. Átadnám a szót, és kérem, röviden mondja el, amit szeretne. Beke Andrásné: Beke Andrásné vagyok, Rákoscsabáról jöttem, és a Rákospatak menti kerékpárút megépítését szeretném megköszönni. Nyugdíjas vagyok, és nagyon örülök annak, hogy 25 perc alatt beérek a Cinkotai útra. Már jegyet sem kell vennem az autóbuszra, naponta igénybe veszem a kerékpárutat. Köszönöm szépen. Horváth Tamás: mi is köszönjük. Dr. Ughy Gabriella: a következő felszólaló Gy. Németh Erzsébet. Kérdezem, jelen van-e? Igen. Akkor át is adom a szót, hiszen jelezte, hogy személyesen szeretné elmondani. Gy. Németh Erzsébet: köszönöm szépen. Jó estét kívánok mindenkinek! Polgármester Urat kérdezném egy olyan ügyről, amiért – ha jól emlékszem – a 2006-2010 közötti ciklusban közösen küzdöttünk nem keveset, ez a X. és a XVII. kerület határán lévő úgynevezett Határerdőn átvezető 2x2 sávos út megépítése elleni tiltakozás ügye. Néhány hete újra felhorgadtak az indulatok, ha jól emlékszem, a Helikopter óvodából indult el. A múlt héten egy lakossági fórumot tartottak a Jászberényi úti iskolában – ami a X. kerületbe esik –, és ott kiderült, hogy olyan szándék van, hogy a XVII. kerület területén egy 11500 m2-es plázát szeretnének felépíteni, és ehhez az odavezető út, egy 2x2 sávos út a Helikopter lakópark mellett lévő Határerdőn menne át. Én nagyon bízom benne, hogy nem így lesz, mert mi akkor annak idején Polgármester Úrral közösen, fővárosi képviselőkként ezt a településszerkezeti tervből – ha jól emlékszem – kivettük. Ha ez még mindig így van, akkor honnét vannak ezek az indulatok, papírokat láttam, tervet láttam, térképet láttam erről a dologról? Komolyabbnak tartom az ügyet annál, hogy néhány szülő valamilyen okból kifolyólag feldobta, vagy elkezdett ebben az ügyben mozogni. Tud-e erről Polgármester Úr, ha igen, mi lesz ezzel? Én remélem, hogy akkor eredményesek voltunk, és szó sincs ennek a 2x2 sávos útnak a megvalósításáról. Köszönöm szépen.

53/61

Riz Levente: köszönjük. Én is emlékszem ezekre a szép időkre, amikor együtt küzdöttünk pártfüggetlen módon annak érdekében a Fővárosi Közgyűlésben, hogy az úgynevezett külső kerületi körútnak a nyomvonalát semmiféleképpen ne vezethessék az Akadémiatelep és a Helikopter lakópark közvetlen szomszédságában. Akkor sikeresen – ha jól emlékszem, egy módósító indítvánnyal – elértük, hogy ez ne kerüljön be az FSZKT-ba. Én is értesültem erről a fórumról – ha jól tudom, egy ottani önkormányzati képviselő az, aki ezt szervezi –, nem teljesen korrekt az információáramlás részéről. Annak idején egy magánberuházó az Önkormányzatot megkereste azzal, hogy egy bevásárlóközpontot szeretne építeni a saját területén a vasút északi oldalán. Az általa készített vázlattervben valóban szerepelt egy út, aminek az FSZKT egy korábbi állapota volt a tükörképe – nem az, amiért mi küzdöttünk, hanem az azt megelőző állapot –, valószínű, hogy ez az, ami bekerülhetett abba a nyilvánosságba. Jelen pillanatban a szabályozási terv készítése elindult, de ez teljesen halott ügy. Ráadásul a plázastopot az Országgyűlés nemrég elrendelte, ami azt jelenti, hogy 2014-ig szóba sem jöhet semmilyen építkezés. Mindettől függetlenül pláza ide, pláza oda, ott a kerületi önkormányzat semmilyen körülmények között nem támogatja, hogy 2x2 sávos út épüljön. Ezt szeretném újra aláhúzni és megerősíteni. Gy. Németh Erzsébet: ez megnyugtató. Köszönöm szépen. Dr. Ughy Gabriella: a következő kérdező Bana Roland úr. Jelen van-e? Nincs. A következő Fazekas Zoltán úr. Jelen van. Az Ön kérdései a következők: Hol tart a régi Piac bezárásának ügye a több mint tíz évvel ezelőtti képviselő-testületi határozatnak, és az akkori polgármesterrel megkötött megállapodásnak megfelelően? Miért övezi hallgatás az ügyet? Ki a tulajdonosa a Pesti út mellett álló, a Népkerttel szembeni, a Tűzoltóság mögötti Bulyovszky-háznak? Mit tudni ennek a rendbetételéről? Készült-e összeírás a közterületek állapotáról? A különböző önkéntes akciók ellenére a kerület tele van szeméttel, hulladékkal, ennek elszállításáról mikor gondoskodik az Önkormányzat? Mikor várható az önkormányzati tulajdonú aszfaltozott utak helyreállítása, kátyúk megszüntetése? Akar-e végre tenni valamit az Önkormányzat? Végül újra a repülőtér. Riz Levente: gyorsan válaszolok. A régi piac bezárásának ügyével kapcsolatban a tíz évvel ezelőtti képviselő-testületi határozat arról rendelkezett, hogy a Képviselő-testület be kívánja zárni abban az esetben, ha nincs semmilyen kötelezettsége az önkormányzati piac bérlőivel szemben – és ezt annak idején a Képviselő-testület akkori vitájában Adonyi József azzal egészítette ki, hogy ő minden tekintetben felelősséget vállal a bérlők kártalanítása kapcsán. Azt mondta szó szerint, ki fogom fizetni, ha ez keletkezik. Azóta várunk – most már 10 éve – egy nyilatkozatot Adonyi József részéről, hogy ezt írásban, közjegyző által is megerősítve, ügyvédi letéttel együtt megerősíti, ezt nem tette meg. Ez az egyik. Arról, hogy utána születette megállapodás a polgármesterrel, ez egy jó kérdés. A Képviselő-testület semmilyen megállapodást nem hagyott jóvá, ennek ellenére Devánszkiné Molnár Katalin polgármester asszony akkor aláírt egy megállapodást. Ez abszolút bűncselekmény volt, feljelentést is tett az Önkormányzat egy-másfél

54/61

évvel ezelőtt, ám a rendőrség elévülés miatt nem nyomozott. De mindenesetre nem írhatott volna képviselő-testületi felhatalmazás nélkül semmilyen megállapodást alá. Tehát ez nincs érvényben, nem hatályos, nincs megállapodás. Hallgatás nincsen, jelen pillanatban ez a kérdés vitatott az Önkormányzat és Adonyi József között. A második kérdés, a Bulyovszkyház tulajdonosa ugyan az Önkormányzat nemrég óta, mert volt egy rendezési eljárás. A vagyonátadó bizottság felé kezdeményeztük, hogy kerüljön az ingatlan a mi tulajdonunkba, és most ezt sikeresen lezártuk. Ugyanakkor a Fővárosi Önkormányzat illetve a Bajcsy-Zsilinszky Kórház ennek az épületnek a kezelője, a Korház irattára található az épületben, és az Önkormányzat nem férhet hozzá, amíg abból ki nem vonul a Főváros, és azon belül a Bajcsy Kórház. Mi már sok mindent megtettünk. Felajánlottuk, hogy az egész irattárat költöztessék el, a Laborcz Ferenc Általános Iskola alagsorában található nagyobb helyiségünket tettük elérhetővé, hogy oda át lehessen pakolni. Azóta is egyezkedünk, mert van egy felújítási kényszer ebben a dologban, de semmit nem akar vállalni a Bajcsy Korház ebben a tekintetben, noha az ő irattárukról van szó. Én azt szeretném, hogy elhagyják a fedélzetet, úgymond, és végre birtokba léphessünk, mert jelenleg nem vagyunk birtokban. És amíg nem vagyunk birtokban, addig nem tudunk hozzáfogni semmilyen felújításhoz, nem tudunk pályázni. De nagyon szeretnénk egyébként. A közterületek állapotáról. A Környezetvédelmi Csoport, a Közterület-felügyelet folyamatosan jelzik a nagyobb szemetet a kerületben, és igyekszünk a mindig újratermelődő szeméttel megbirkózni. Sajnos, mindig lesz olyan törmelék és szemét, ami ott van, és csúfítja a kerület közterületeit. Ha van bejelentés, minden esetben rövid időn belül kimegy az Önkormányzat illetékes munkatársa, megbecsülik az elszállítás költségét, és ha van rá keretünk, akkor ezt meg is tesszük. Ha ilyet lát, kérem, hogy jelezze, küldjön e-mailt fényképpel, és akkor kimegyünk. Vagy a [email protected] vagy az én e-mail címemre. Az aszfaltozott utak helyreállítása. Folyamatosan haladnak a munkálatok, nagyon sok utcát, mostanra körülbelül 300 utcát újítottunk fel az elmúlt 3-4 évben. A Bél Mátyás utca pont az az utca, ahol Szabó Tiborné asszony közreműködésével egy megoldás született a Csatornázási Művek és a Vízművek tevékenységével összefüggésben keletkezett kátyú kapcsán. Úgy tudom, hogy ez mostanra rendeződött, a kátyút már kijavították. A környezetvédelmi károkozás, a zaj kapcsán pedig – a mai estén több esetben is szóba került – igyekeztem már válaszolni. Dr. Ughy Gabriella: köszönjük szépen. Következő kérdezőnk Drenyoszkiné Bihari Éva. Kérdezem, jelen van-e? Igen. A rákoshegyi temető ügyében szeretne szót kérni. Drenyoszkiné Bihari Éva: jó estét kívánok! Drenyoszkiné Bihari Éva vagyok Rákoshegyről. Hónapokkal ezelőtt tudtuk meg, hogy a Bocskai utca és a Lőrinci út sarkán egy 40 évvel ezelőtt lezárt temetőt újra meg szeretnének nyitni. Véletlenül szereztünk tudomást róla, mert az ottani lakókkal az Önkormányzat nem egyeztetett, illetve nem szólt nekik, hogy van egy ilyen terv. Akkor többen összefogtunk, és megjelentünk a Képviselő-testület ülésén, ahol többen is tiltakoztunk e terv ellen. Most elmondanám ugyanazt,

55/61

amit ott már elmondtunk. Ez a lezárt temető a ’60-as évek végén lett lezárva, körbeépült házakkal, a természet visszavette ezt a temetőt, ugyanolyan erdős lett, mint a többi részen. Nem értjük ezt az egészet. Tiltakoztak a lakók a Képviselő-testület ülésén is, azóta sem békültek meg ezzel, és nem tudják, hogy hogyan tovább. Történt-e ezzel kapcsolatban további lépés? Az pedig szintén egy bosszantó tény, hogy mint megtudtuk, ezt a temetőt négyzetméterenként 8.000.-Ft-ért adják el egy magánbefektetőnek, tehát nem arról van szó, hogy egy köztemetőt nyitnának, hanem magánbefektetőnek adják el a területet 8.000.-Ft-ért négyzetméterét. Azok a lakók, akik ott laknak, úgy kerültek oda, úgy építkeztek, hogy ott volt valamikor évtizedekkel azelőtt egy temető, de nem úgy kerültek oda és építkeztek, hogy itt lesz majd egy temető, ők most jelentős értékcsökkenést fognak elszenvedni emiatt, nem lett velük tárgyalva. És hát még az is bosszantó, hogy egy bizonyos offshore cég, egy a Seychelle-szigeteken bejegyzett offshore cég… Riz Levente: ez nem igaz! Drenyoszkiné Bihari Éva: jó, akkor cáfoljon meg! Ezt hallottuk. Most képzeljék el azt a helyzetet, hogy valaki lakik egy kétszintes házban, amit több generációval azelőtt építettek, mondjuk, 30 évvel azelőtt. Eddig látta a szép lombos fákat, most majd ki fogja nyitni az ablakot, és ott lesz szembe vele a boncterem meg a hullaház, és ott fogják tőle 15 méterre légtávolban a halott embereket elbúcsúztatni. Hát nem mondanám, hogy ez valami nagyon feldobó… Igen, Bényi képviselő úr, erről beszéltünk, amikor képviselőtestületi ülésen voltunk, Ön azt mondta, hogy a halál az élet része. Ebben Önnek valamennyire igaza van. Csak ha az ember azt választja, hogy én egy temető mellé költözöm, az is más dolog, és az is más dolog, ha azt kapja, hogy slusz-passz, nincs vita, itt temető lesz. És én azt hiszem, Képviselő Úr, hogy Ön ezeknek a polgároknak ugyanúgy képviselője, ugyanúgy meg kellene hallania azt a hangot, hogy tiltakozunk, mint ahogy Ön azt mondta, hogy nagyon sokan – legalább 12-en – az említett képviselő-testületi ülésen jelezték, hogy jó lenne Rákoshegyen temető. Legalább 12-en, ha nem többen jelzik azt, hogy nem akarnak oda, az utca másik oldalára temetőt. És ezt is meg kellene Önnek hallani. És ezeket az állampolgárokat kellene támogatni, mert van egy olyan elit biztosan Budapesten, akinek szüksége van magántemetőre, szüksége van, hogy nem a köztemetőbe, hanem egy luxus temetőbe temeti el a szeretteit, ahol kávéház, étterem, virágbolt, minden van… akkor is végigmondom! De viszont ne mások kárára történjen ez! Rengeteg zöldterület van Budapesten, itt a XVII. kerületben is, nem pont oda kellene azt a temetőt tenni! Dr. Ughy Gabriella: köszönjük alpolgármester urat a válaszadásra!

szépen!

Felkérem

Fohsz

Tivadar

Fohsz Tivadar: a testület erről már döntött, akkor is ott tetszettek lenni! Ön is elmondta egyébként azt a kulcsmondatot, ez temető volt, és most is temető, és temető is lesz! Nem, erdőövezet… tessék megnézni, ez erdő! Hiába van most park azon a területen, az temető volt, és most is temető, és temető

56/61

is marad. De Önök nagyon jól tudták azt, amikor oda építkeztek, hogy temető mellé építkeztek, a kerületnek igenis szüksége van temetőre, ez semmiféleképpen sem lesz luxustemető, ezt nem tudom, hogy honnan tetszik venni, minthogy azt sem tudjuk, hogy honnan veszi az offshore céget, tehát ezekről nincs szó. Az, hogy magánbefektető fogja a temetőt újra megnyitni… de ahogy ott meg is nézhették a rajzokat, azokat a terveket, amiket bemutattak, ez egy nagyon kulturált temető lesz, nagyon szépen fogják kivitelezni, ugyanúgy fákat fog Ön látni, az égvilágon semmi egyéb más probléma ott nem lesz. Drenyoszkiné Bihari Éva: annyit szeretnék reagálni rá, hogy Ön azt mondja, hogy ott kulturált temető lesz. Hát ez nem vigasz annak, aki kilát a boncteremre, meg a hullaházra! Fohsz Tivadar: nem lesz boncterem, nem lesz boncterem… látták… Drenyoszkiné Bihari Éva: láttuk a rajzokat, van boncterem! Annyiból nyugtattak meg minket, az ott jelenlévő privát befektető, hogy nem lesz krematórium. Hát lezuhant egy szikla a szívünkről, hogy nem fogják ott égetni a halottakat! És azt mondja, hogy nem luxustemető! Én nem jártam még olyan köztemetőben, ahol étterem, kávéház, mindenféle ilyen nagyon szuper kiszolgálás… nagyon jó lenne egyébként, ha a köztemetőkben is ez lenne, ne értsen félre! De én még köztemetőben olyan szolgáltatásokkal, amit a magánbefektetők itt realizálnak, nem találkoztam! Dr. Ughy Gabriella: köszönjük szépen a hozzászólást! Az utolsó kérdések következnek. Faragó Ferenc úr jelezte, hogy szeretne hozzászólni. Felhívnám a figyelmét, hogy a témakör már elhangzott, tehát amennyiben újat szeretne ehhez hozzátenni, csak abban az esetben tegye meg! Faragó Ferenc: köszönöm szépen a szót! Sajnos kimaradtam! Hiába… Dr. Ughy Gabriella: a neve fel volt sorolva, tehát nem maradt ki, a témái is fel voltak sorolva. Faragó Ferenc: Faragó Ferenc vagyok, jó estét kívánok! Sajnos, kénytelen vagyok szólni, az ottani garzonházakról van szó, az több mint 340 lakás, és óvatos becslésem szerint is legalább 700 embert érint, ha nem többet. Horváth Tamás alpolgármester úr az imént azt mondta, hogy ő nem tudja, milyen emberek laknak ott! Én is ezt kérdezem, ez az egyik kérdésem. A másik kérdésem, tett-e feljelentést az Önkormányzat a közvagyon súlyos és szándékos rongálása miatt, és hogyha igen, akkor… elnézést, nem látom Önöket… akkor viszont mi lett a nyomozás eredménye? Visszatérve erre az őrzésre, itt írja, egy sürgősségi beadványt adott Alpolgármester Úr még márciusban, a lakbéremeléseket illetően, és itt például az indoklás az volt, hogy… tehát a megnövekedett árak miatt és a súlyos költségek miatt meg kell emelni a lakbért. Ezzel egyet is értünk, hát ez természetes! De ennek a két háznak az őrzése évi 16 millióba kerül, de inkább többe! Ezt könnyen ki lehet számolni, ez rengeteg, ez nagyon sok! Nem értjük, hogy miért

57/61

ragaszkodik az Önkormányzat ehhez az őrzéshez, akkor, amikor hatékonytalan! Lepusztították azt a házat az elmúlt két évben súlyosan! Valakik! Nem értjük, nem tudjuk ennek a ragaszkodásnak az okát! Miért nem tesz az Önkormányzat olyat, hogy úgyis van elektromos kapu. Nem kell az őrség! Mi kértük, körülbelül 110-en, lakók, hogy nem kérjük az őrzést! Továbbá ugyanabban a levélben kértük Jegyző Asszonyt, hogy ennek a határozatnak a törvényességét legyen olyan kedves és vizsgálja meg. Ugyanis aztán jöttek különböző levelek, konkrétan erre nem, de másra igen, és abban a jogászok azt nyilatkozták, hogy nyugodjunk meg, ez 100 %-os önkormányzati tulajdon, ahogy a testület a mi testületünk, a polgármester a mi polgármesterünk. Úgy gondolom, hogy a tulajdon is, a köztulajdon egy kicsit a miénk is, nyolcvanezred részben tulajdonosok vagyunk valamennyien, beleszólhatunk, azt hiszem. És akkor az volt a válasz, hogy 50 %-ot kell csak kifizetni, pedig a törvény szerint 100-at is fizethetnénk. Na most, ebben az a veszély, hogy most 2.200 Ft a havi hozzájárulás, aztán majd lesz 4.400, aztán majd jön az emelés, és nem tudjuk a végét! A törvény pedig így szól amelyre hivatkoznak, a lakástörvény 35.§ /1/ bekezdése: a bérlő köteles megtéríteni a bérbeadó által nyújtott és a szerződésben vagy más megállapodásban meghatározott külön szolgáltatás díját. Nem tudunk ilyen szerződésről, nincs benne a lakásszerződésben, nincs megállapodás, nem értesítettek minket úgy, ahogy az óvadékról sem. Az óvadékról meg a törvény több bekezdésben is foglalkozik, és mindegyik úgy kezdődik, a felek megállapodása után, miután megállapodtak, stb. Nem lehet a lakókat olyan szerencsétlen helyzetbe kényszeríteni, és adósságba kergetni, akik már ott laknak 25 éve, és fizettek használatbavételi díjat, fizetik a lakbért, és akkor most egyszerre óvadék, először hat hónap, aztán… Dr. Ughy Gabriella: köszönjük szépen! Az óvadék már volt, ez a kérdéskör… Faragó Ferenc: még annyit szeretnék mondani, hogy miért nincs házmester? Adjanak ott egy lakást fiatal harmincas-negyvenes házaspárnak, az nem kerül 16 millióba. Dr. Ughy Gabriella: köszönjük szépen! Horváth Tamás alpolgármester úr! Horváth Tamás: egyrészt a lakók részéről igény volt a biztonsági szolgálat, másrészt az Önkormányzat is úgy döntött, hogy biztonsági szolgálatot helyez el, ugyanis néhány esetben olyan szituációk alakulnak ki, ahol be kell avatkozni a biztonsági szolgálatnak. Egy házmester nem hiszem, hogy felvenné a harcot bizonyos emberekkel. Ebbe a vitába most nem kívánnék belemenni. Ha már jogászkodunk, akkor Ön bérlő, nem tulajdonos a házban. Attól, hogy régóta bérlő, az még nem jelenti azt, hogy tulajdonos. Itt az Önkormányzat a 100 százalékos tulajdonosa ennek az épületnek, és az Önkormányzatnak az a feladata, hogy ezt az épületet üzemeltesse, és próbálja meg olyan formában hagyni, hogy az élhető és lakható legyen. Az, hogy milyen lakók kerülnek be: nem azt mondom, hogy nem tudom kik, nagyjából tudom, hogy kik, természetesen személyesen és név szerint nem ismerek mindenkit, de némi fogalmam azért van róla, és egy-két lakót én sem szívesen látnék ott lakni, de miután ezek az után derülnek ki, miután az

58/61

ember már kiad egy bérleményt a bérlőnek, az egyéb dolgai később derülnek ki, és természetesen, aki nem megfelelően lakik ebben a házban, felmondjuk a bérleti szerződésüket a továbbiakban is, és ez mindenkire vonatkozik. Dr. Ughy Gabriella: köszönjük szépen! Faragó Ferenc: bocsánatot kérek, én nem jogászkodom, én nem tudok jogászkodni! Egy valaki megmondta, hogy… Horváth Tamás: Ön idézett jogszabályt, bocsánat! Faragó Ferenc: igen, hát idézek, de nem jogászkodok! Ön miért nem mondja, hogy ez a jogszabály mit tartalmaz? Horváth Tamás: ez azt tartalmazza, hogy az Önkormányzat átháríthatja ezeket a költségeket a bérlőkre. Pontosan. Faragó Ferenc: megállapodás, és külön szerződésben. Horváth Tamás: igen. A testület így döntött, és az Önkormányzat testülete döntötte el, hogy ezt a költséget beépíti a lakbérekbe. Faragó Ferenc: én tudom, egyébként én nagyon jól tudom, hogy az önkormányzati tulajdon. Én csak mondom, hogy ha Ön megértette a szavak mögött a lényeget, hogy mi valamennyien tulajdonosai vagyunk valamennyi ilyesminek. Nem? Azon kívül a jogászkodás tönkreteszi a helyi közigazgatást meg az államigazgatást. Tudja, ki mondta? Orbán Viktor. Dr. Ughy Gabriella: köszönjük szépen! Az utolsó kérdés következik, Turcsán Jánosnétől. Mikrofonba legyen kedves! Turcsán Jánosné: nagyon szépen köszönöm, hogy minden évben a legutolsónak osztanak be, holott nem utoljára adtam be. Most eltérek a beadott lapomtól, mert nagyon gyorsan akarom, hogy sok mindenre megkapjam a választ, ha már alig van itt valaki, de azért akik itt vannak még, előttük megkapjam a választ. Kisajátítással kapcsolatban: kisajátították a földem, sem pénzt, sem földet nem kaptam helyette. Kérek a földem helyett földet! Akkor szeretném tudni, hogy a Polgármesteri Hivatalnak mennyi a kölcsöne, mennyi kölcsönt vett fel, mert szeretném tudni, hogy mennyi lesz a lakókra áthárítva! Fejlődésről beszélnek, bíróság 1980-ig illetve még azt követően is volt a kerületnek. Ez fejlődés? Hogy a volt bíróság helyett megszüntetik a bíróságot! És nincs a kerületnek! Ez visszafejlődés! Miért nem lehet a kerületnek bírósága? Ott van romokban az épület! A vízelvezetéssel kapcsolatban: minden családi házban lehetne ciszternát építeni. Akiknek nincs, nagyon szívesen bemutatnám a mi kertünkben, hogy mint kutat, úgy használom a vizet. Egész nyáron egy deci vizet nem kell a csatornából használnom, mert az esővizet oda belevezetjük, és azzal öntözünk. Gazdaságilag elhiszem, hogy sok embernek nem számít ez, de mi, mint egyszerű állampolgárok megoldjuk a problémákat, és nem millió

59/61

kölcsönöket veszünk fel. Nagyon ajánlanám Ország József úrnak a javaslatait illetve amiket a vízhasználattal kapcsolatban javasolt, ha azt átnéznék, és aszerint hasznosítanánk. Polgármester Úrnak kérem a segítségét, mert embertelen körülményeket teremtettek nekem, hamis diagnózist állítottak fel, és szeretném tudni, hogy a kedves Ildikó és Polgármester Úr valami megoldást találtak-e, mert azt mondták, hogy a Polgármester Úr fog megoldást mondani erre, és a Paizs Gábor úr, szeretném tudni, hogy akarnak megoldást a lakás problémával kapcsolatban, és hogy jön az oda, hogy a Polgármesteri Hivatal lesz az én társtulajdonosom? És egy pillanat! Még azt szeretném mondani, hogy ma a rádió kiabálta, hogy a fideszesek az Országgyűlésnél meg van engedve, hogy két kézzel szavazzanak. És szeretném tudni, hogy Kedves Polgármester Uram, országgyűlési képviselőm most azok közé tartozik, aki két kézzel szavaz, vagy ... Dr. Ughy Gabriella: köszönjük szépen, Turcsán néni a hozzászólást! Felhívnánk a szíves figyelmét, hogy egyedi ügyekről van nagyrészt szó. Szeretnénk megadni a válaszadást a ... Turcsán Jánosné: jó. És a másik, ahogy megláttam itt Polgármester Urat, nagy aggodalom tölt el, mert nagyon szomorúságot látok az arcán, és felajánlom a segítségemet, ha tudnék a munkájával kapcsolatban segítséget nyújtani! És ne vegyék ezt komolytalannak! Dr. Ughy Gabriella: köszönjük szépen! Szeretnénk akkor a válaszadási lehetőséget megadni Horváth Tamás alpolgármester úrnak! Egy kis figyelmet szeretnék kérni és egy kis türelmet még! Horváth Tamás: Kedves Turcsán néni! Miután a kérdéseinek nagy része személyes jellegű, ezzel kapcsolatban itt a ... Turcsán Jánosné: személyes? Horváth Tamás: igen, a földje, az egyebek, az személyes jellegű, én úgy gondolom, meg a felállított diagnózis, az is személyes jellegű, ez nem hiszem, hogy az itt megjelenteket nagyon érdekelné. Én a kérdései között talán egy dolgot találtam, ami talán érdekes lehet, a ciszternák. Nyilván ezzel mi is foglalkozunk, végül is a ciszterna ez egy szikkasztásos eljárás, és higgye el, nagyon sokan, ha nem is ciszternákba, de egyéb edényekbe gyűjtik az esővizet, aki családi házas övezetben lakik, mindenki spórolni akar. Köszönjük a tanácsot egyébként! Turcsán Jánosné: miért akarják a patakba vezetni? Horváth Tamás: mert valamit muszáj odavezetni, mert az sem lehet, hogy elöntse az emberek telkét és ingatlanát a víz. Van egy bizonyos mennyiségű víz, amit nem lehet fölfogni, én úgy gondolom, még ciszternába sem. Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna ezzel kapcsolatban válaszolni.

60/61

Dr. Ughy Gabriella: köszönjük szépen! Riz Levente: bocsánat, szeretném megköszönni Turcsán néninek ezt a személyes megérzését és aggodalmát. Ez nem szomorúság, csak fáradtság, de minden rendben van! És szeretnék még egy dolgot mondani: szeretném jelezni, hogy a Parlamentben én géppel szoktam szavazni, mint ahogy a többiek is, tehát a kezemmel, de nem felemeléssel, hanem gombnyomással. Tehát nem tartozom a két kézzel szavazó képviselők közé. Tisztelt Vendégeink, Kedves Rákosmentiek! Nagyon szépen köszönöm mindazoknak a kitartó figyelmét, akik itt voltak egészen az utolsó percig, szeretném a kollégáknak is a válaszokban való közreműködésüket megköszönni. Kívánok mindannyiuknak nyugodalmas, jó éjszakát, a közmeghallgatást 22 óra 00 perckor bezárom. Jó éjt kívánok! K. m. f.

Dr. Rúzsa Ágnes s.k. jegyző

Riz Levente s.k. polgármester

61/61