Szociális. Szolgáltatástervezési. Koncepció. Budapest XVII. kerület

Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció

Budapest XVII. kerület

Egységes szerkezetbe foglalva: 2009. február 25.

1. Bevezetés

A fıváros XVII. kerülete a legnagyobb alapterülető és a legkevésbé sőrőn lakott terület, ahhoz a három kerülethez tartozik, ahol 1999 fınél kevesebb él egy négyzetkilométernyi területen. Ez azt is jelenti, hogy a gondozott parkterületeken kívül itt még nagy terület beépítetlen, több a kisebb hegy, domb, nagyterülető rét, ma is megtalálhatók itt a szántók és mezıgazdasági területek. A Rákos patak mentén lévı fasor, a Merse mocsár úszó lápja, a Vida domb növényzete, a családi házak kertjei és a házak között lévı ısfák a XVII. kerületet Budapest egyik legzöldebb kerületévé teszik. Ma is van még itt mezıgazdasági tevékenység, kertgazdálkodás, virágkertészet, néhány mezıgazdasági szövetkezet területén ma is gazdálkodnak, vannak még felhasználható földek, annak ellenére, hogy a kerületi földek közül egyre nagyobb területek válnak „az urbanizáció áldozatává, a város szerves részévé” – írják a kerület történetének ismertetésében. A kerület „1950-ben lett Budapest része, az egyesítés elıtt négy község – a több évszázados hagyománnyal rendelkezı Rákoskeresztúr, Rákoscsaba (a hozzá tartozó Rákoskerttel) s a múlt század végén kialakult Rákosliget és Rákoshegy – önálló arculatot és gazdag örökséget hagyott ránk, de mindazonáltal egymástól nagyon eltérı életet élt. (…) Régen sem volt könnyő, és ma sem, azt elérni, hogy a kerület egységes arculattal rendelkezzen úgy, hogy az egyes városrészek eltérı hagyományait, szokásait, helyi értékét megırizze.” (Budapest XVII. kerülete. Önkormányzat Kiadványa, 2000) A millenniumi év polgármester asszonyának megfogalmazása semmit nem vesztett érvényességébıl. Hagyományokat ırizni, egységességre törekedni. Megırizni a múlt nagyon sok pozitívumát, s közben nem megakadályozni a változások érvényesülését. Figyelni a kerület minden kisebb részére, helyi sajátosságokra, de egyenlı esélyeket biztosítani minden polgára számára. Nehézséget jelent a szakigazgatásban az összesen kilenc településrész – az elıbb említetteken kívül Akadémia-újtelep, Régi-akadémiatelep, Rákoscsaba újtelep, Madárdomb – polgárainak szociális ellátását biztosítani, akik igen különbözı életkorúak, különbözı családokban vagy magányosan élnek, különbözı a társadalmi státuszuk, élethelyzetük, munkaerı-piaci pozíciójuk és egészségi állapotuk. Nem könnyő az ıslakosok és bevándorlók, a több kisgyereket nevelı családok és a magányosan élı idısek, egészségesek és betegek szociális ellátások iránti igényeinek megfelelni, a kerület polgárainak életminıségét javítani, a hátrányos helyzető csoportok hátrányait mérsékelni, a biztonságot megteremteni elırelátás, tudatos tervezés nélkül. Amartya Sen foglalkozott többek között a funkcionális életminıséggel is megfogalmazva azt, hogy az életminıséget a megszerzett javak mellett más természető tartalmak is befolyásolják. Ezek lehetnek környezeti, szociális-szolidáris, politikai, lelki és etikai tartalmak. Az életminıség változásait befolyásolják az egészség testi-lelki tényezıi, a motivációs készlet, a biztonság, s az is, hogy az élettervek milyen szerves kapcsolatban állnak az egyének családi, szőkebb csoportbeli és a helyi (vagy tágabb) közösségben gyökerezı értékrendjével.

A kerületben élık szubjektíven átélt életminıségének javításához és az objektív adottságok, a törvényes lehetıségek használatához járul hozzá a helyi szociálpolitika. „Fontos feladata a kirívó egyenlıtlenségek mérséklése, valamint az ebbıl fakadó társadalmi feszültségek (a marginalizálódás, a kirekesztettség) csökkentése, a szegénységben élık esélyeinek, önálló boldogulási lehetıségeinek javítása. Ezen problémák kezelése a rendelkezésre álló források célzott felhasználását kívánja. A helyi szociálpolitikának közre kell mőködnie abban, hogy megelızze a polgárok kisodródását a társadalom perifériájára.” (Javaslat a fıvárosi szociális szolgáltatástervezési koncepció elfogadására. Bp., Fıvárosi Önkormányzat, 2003. 9. oldal)

2. A szociális szolgáltatástervezési koncepció céljai

2.1. Helyi településpolitikai, társadalompolitikai célok, a kerület jövıképe Összhangban a „Budapesti Szociális Charta”-ban rögzítettekkel a kerületben alapvetı fontosságú, hogy a helyi tradíciók megırzése mellett a szociálpolitika eszközeivel is támasztódjék meg az itt élık biztonsága, folyamatos és kiszámítható legyen az ellátások megbízhatósága és kiegyensúlyozottsága. A kerület jövıképében az egyének és családok biztonságának növelése és a társadalmi kohézió erısítése mellett az egymással szolidaritást vállaló társadalmi csoportok jelennek meg, ahol az intézmények mőködésével és a szociális ellátások célzottságával növelni lehet az esélyegyenlıséget és megakadályozni az egyének vagy egyes társadalmi csoportok kiilleszkedését, kirekesztıdését. A rászorulók és az egyes ellátásokat igénylık számára nyújtott szociális ellátás és védelem lehetıvé teszi a zavartalan együttélést az egész kerületben és annak kisebb, belsı egységeiben is.

2.2. Alapelvek • • • •

A legfontosabb alapelv a szociális biztonság megırzése, és ha szükséges annak megteremtése, annak érdekében, hogy az itt élık továbbra is otthonuknak érezzék a kerületet, és együttélésük zavartalan legyen. A hagyományos segítıkészség és aktivitás újraélesztése és a településrészek önszervezıdésének megırzése mellett az alapelvek között szerepel a társadalmi kohézió fontosságának elismerése és a kerület integrációjának védelme. Az esélyek egyenlıségének biztosítása azoknak az egyéneknek és társadalmi csoportoknak, akiknek ezen alapelv érvényesítése nélkül hátrányaik súlyosan növekednének. A szociális ellátásokhoz való hozzáférésnél alapelv az egyenlı elvő elbírálás, az ellátórendszer mőködésének átláthatósága, a diszkriminációmentes gyakorlat és a szociális helyzetekre is hatással lévı döntések nyilvánosságra hozatala.

2.3. Értékek A helyi szociálpolitikában fontos a tradicionális értékek megırzése mellett az abszolút és relatív biztonság megırzése. A család és a munkahely megtartásának támogatása és a fiatalok, a hátrányokkal küzdık esélyeinek növelése. A szociális ellátások biztosításánál fontos érték a differenciáltság és a minıségi ellátásra törekvés, valamint az, hogy az egyes intézmények szolgáltatásaikkal rugalmas módon igazodjanak a helyi igényekhez. A szociális szolgáltatásokban alapértéknek tekinthetık a különbözı együttmőködések, melyek a szinergia hatás nyomán egyre inkább pozitívvá válnak.

2.4. A szolgáltatásfejlesztési koncepció célja A különbözı szintő munkatervek mellett cél, hogy készüljön el egy olyan alapdokumentum, amely átfogó képet nyújt a szociális ellátások és a személyes szolgáltatások rendszerérıl és fejlesztési irányairól, nem csak az egyes intézmények szintjén, hanem átfogó módon a kerületben felismert szükségleteket és a lehetıségeket összhangba hozva. A célok között említendı, hogy a kerületben kikerülhetetlen a szociális védelmi rendszer kapacitásának bıvítése és a területi és szerkezeti egyenlıtlenségek mérséklése. Fontos szakmai cél, hogy a kooperatív módon készüljön el a hiányzó ellátások és szolgáltatások létesítése és a meglévı ellátások minıségének biztosítása, a szociális védelmi rendszer minıségfejlesztése.

2.5. A szolgáltatásfejlesztési koncepció feladata Lényeges feladat, hogy a szolgáltatásfejlesztési koncepció a fıváros szolgáltatástervezéséhez igazodva jelölje ki a szociális védelem teljessé válását és segítse a különbözı szociális szolgáltatások egymáshoz illeszkedését és egymásra épülését a kerületben. A koncepciónak van egy tágabb összefüggésekbe helyezhetı feladata is, amely információkat kínál a területfejlesztéshez, valamint más ágazatok fejlesztéséhez is, leginkább az iskolafejlesztéshez, valamint az egészségügyi ellátórendszerrel való együttmőködésekhez. A szőkebb feladatértelmezésben viszont lényeges, hogy a koncepció segítse a helyi szociális szolgáltatásokban dolgozókat a szolgáltatásfejlesztések operatív feladatainak megfogalmazásában.

2.6. Célterületek •

A foglalkoztatás-foglalkoztatottság területén szükséges olyan lehetıségek, szolgáltatások és együttmőködések biztosítása, ami elısegíti különösen a nık számára a munkahely megırzését és/vagy a munkahelyre való visszakerülést a GYES, GYED lejárta után. Ugyancsak e célterülethez tartozik az átképzésekkel, új szakmák tanulásával és szociális támogatással a munkába való visszakerülés, a re-integráció elısegítése. Az iskolából „kiesı” fiatalok számára olyan alternatív képzési lehetıségek biztosítása, ami megakadályozza a kerületben az aluliskolázott, pályakezdı munkanélküliek számának növekedését.

•

•

A szociális igazgatásban a hatékonyság, társadalmi igazságosság és az egységesség érdekében javítani szükséges a technikai feltételeket, a szervezettséget és az egyes egységek közötti együttmőködést, az igazgatásban dolgozók tapasztalatainak közös feldolgozását. Az ágazatközi együttmőködés fejlesztése igen fontos célterület különösen az egészségügy és az oktatás, valamint a foglalkoztatás-munkaügy, munkahelyteremtés vonatkozásában.

2.7. Célcsoportok • • • • • • • • •

Gyerekek, fiatalok Egyszülıs családok Idısek Pszichiátriai betegek Szenvedélybetegek Fogyatékkal élık A munkaerı-piacról tartósan kiszoruló aktív korúak Lakhatási problémával küzdık Szegény háztartások

3. A kerület helyzete – statisztikai adatok alapján

Demográfiai adatok A két népszámlálás között a legtöbb fıvárosi kerület lakossága csökkent, kivéve a XIII., XVII. és XXIII. kerületet, ahol nıtt a lakónépesség száma (2,3, 10,6, illetve 7,9%-kal). 2001 óta kisebb mértékben csökkent a kerület lakónépessége, 2003 végén 78812 fı lakott Rákosmentén.

1. ábra: A kerület lakosság-számának alakulása 2001 és 2003 között

85000 80000 75000 70000 népességszám 65000

79989

79560

78812

2001

2002

2003

60000 55000 50000

forrás: KSH

1. táblázat: Népesség, népmozgalmi események a kerületben

Állandó népesség száma (év végén) Ebbıl: férfi nı 0-14 évesek aránya, % 15-59 évesek aránya, % 60 éves és idısebb, %

1998 79 230 37 580 41 650 16,0 67,3 16,6

1999 79 614 37 680 41 934 15,7 67,4 16,9

2000 79 862 37 752 42 110 15,6 67,2 17,3

2001 79 788 37 715 42 073 15,3 67,0 17,7

2002 79 866 37 744 42 122 15,1 66,5 18,4

303 596 968 -372

285 619 988 -369

363 643 925 -282

336 607 856 -249

333 667 888 -221

Házasságkötés Élveszületés Halálozás Természetes szaporodás, illetve fogyás (-) Forrás: KSH

2003-as adatok szerint a kerületben élı népesség 15%-a 0-14 éves korú, 72%-a 15-64 éves korú és 13%-a 65 évnél idısebb. A 2001-es részletes népszámlálási adatok alapján a kerület népessége kicsit fiatalabb, mint Budapest teljes lakónépessége. Míg a budapesti átlagéletkor 41,5 év volt 2001-es népszámlálás idején, addig a kerület lakóinak átlagos életkora ettıl 2,5 évvel elmaradva 39,0 év.

2. ábra: Lakónépesség korcsoport szerint, XVII. kerület és Budapest, 2003 (fı)

XVII. kerület

11891

56447

10474 0-14 éves 15-64 éves 65-x éves

Budapest

216533

0%

1194968

20%

40%

307841

60%

80%

100%

A lakónépesség családi állapota szintén eltér a budapesti átlagtól. Minden korcsoportban és mindkét nem esetében több a házasságban élık és kevesebb az elváltak száma, mint a fıváros adott életkorú lakónépesség csoportjaiban.

40-59 15–39

férfi

Budapest XVII.ker.

éves férfi éves férfi

60-x éves

3. ábra: A 15 évnél idısebb férfiak családi állapota

nıtlen

Budapest

házas

XVII.ker.

özvegy elvált

Budapest XVII.ker. 0%

20%

40%

60%

80%

100%

forrás: KSH, 2001

15–39 40-59 éves 60-x éves éves nı nı nı

4. ábra: A 15 évnél idısebb nık családi állapota

Budapest XVII.ker. nıtlen Budapest

házas

XVII.ker.

özvegy elvált

Budapest XVII.ker. 0%

20%

40%

60%

80%

100%

forrás: KSH, 2001

A népsőrőségi adatok (fı/km2) alapján Rákosmente Budapest három legritkábban lakott kerületének egyike, átlagosan kevesebb mint 1999 lakos jut egy km2-re.

5. ábra: Budapest – népsőrőség

forrás: Népszámlálás, 2001 – Területi adatok, KSH

Jellemzıek a kerületre a nagylétszámú, a budapesti átlagnál nagyobb háztartások. 6. ábra: Száz háztartásra jutó személy – Budapest


Lakáshelyzet A kerületben 2003-ban 28018 lakás volt. Az épített lakások száma 96 (a 2003-ban Budapesten épített lakások 1,5%-a), a megszőnt lakások száma 2. Az épített lakások túlnyomó többsége 4 és többszobás (83,3%), átlagos nagyságuk 121 m2. 2. táblázat: Lakásállomány és laksőrőség kerületenként, 1990 és 2000. kerület

Lakásállomány 100 lakásra jutó lakos 1990 2000 1990 2000 I. 16 405 16 595 212 163 II. 42 540 46 566 242 188 III. 54 131 56 250 275 246 IV. 39 810 42 464 272 260 V. 19 736 19 797 223 161 VI. 26 253 26 054 227 176 VII. 35 473 35 461 234 190 VIII. 39 974 40 086 231 205 IX. 33 122 34 189 237 190 X. 34 465 35 023 281 245 XI. 68 027 69 938 257 201 XII. 31 596 33 387 242 190 XIII 57 930 59 328 226 194 XIV. 60 295 63 207 238 199 XV. 35 944 36 310 266 246 XVI. 25 142 26 811 276 265 XVII. 25 293 27 722 286 286 XVIII 35 042 38 048 279 261 XIX. 27 035 27 138 269 236 XX. 28 116 28 797 255 231 XXI. 31 692 32 269 285 258 XXII. 18 635 20 113 286 264 XXIII. 7 108 8 137 270 236 Összesen 793 764 823 690 254 220 Forrás: Fıvárosi szolgáltatásfejlesztési koncepció (KSH Budapesti statisztika évkönyv 1990 és 2000.)

Az 1990-es helyzethez képest jól látható, hogy szinte mindenhol csökkent a laksőrőség, kivéve a XVII. kerületet, ahol stagnál. Rákosmente a 100 lakásra jutó lakók száma szerint a fıváros öt legnagyobb laksőrőségő kerületének egyike.

7. ábra: 100 lakásra jutó lakó

forrás: Népszámlálás, 2001 – Területi adatok, KSH)))

Munkaerı-piaci adatok

350 300 250 200 150 100 50 0

összes háztartás

egyszülıs

házaspár/élettársi kapcs.

személy összesen

100 háztartásra jutó személy

8. ábra: 100 háztartásra jutó személyek száma a kerületben

foglalkoztatott eltartott inaktív keresı és eltartott

családháztartás

A kerület aktív korú lakosságának munkaerı-piaci helyzete – a fıváros többi kerületéhez viszonyítva - nem kedvezıtlen. Természetes az 50% körüli foglalkoztatási ráta jelentısen elmarad a kívánt szinttıl (az EU foglalkoztatáspolitikai tervei 2010-re 70%-os foglalkoztatást céloznak), de a hazai viszonyok és a kiemelkedıen jó helyzetben lévı fıváros színvonalához képest a kerületi adatok viszonylag kedvezı helyzetet tükröznek.

9. ábra: 100 15 éves és idısebb korú személyre jutó foglalkoztatott


10.

ábra: A háztartások megoszlása a foglalkoztatottak száma szerint, 2001, %

30%

32% 1 foglalkoztatottal 2-x foglalkoztatottal nincs foglalkoztatott

38%

forrás: Népszámlálás, 2001, KSH

Azoknak a háztartásoknak a felében, ahol van foglalkoztatott, két vagy több személy is munkaviszonnyal rendelkezik. A 100 háztartásra jutó foglalkoztatottak száma jelentısen meghaladja a fıvárosi átlagos szintet. 3. táblázat: A családok megoszlása gazdasági összetétel szerint Van a családban foglalkoztatott Egy foglalkoztatottal rendelkezı háztartások Kettı vagy több foglalkoztatottal rendelkezı háztartások Nincs a családban foglalkoztatott Munkanélküli inaktív keresı csak eltartott Összesen 100 háztartásra jutó foglalkoztatott Forrás: Népszámlálás, 2001, KSH

Budapest 63,1

XVII.kerület 69,9

34,7

31,7

28,3 36,9 2,4 32,9 1,7 100,0 98

38,1 30,1 2,04 27,4 0,7 100,0 119

A 2001-es népszámláláson alapuló társadalmi réteg vizsgálat alapján a kerület foglalkoztatottjainak összetétele kissé eltér a fıvárosi jellemzıktıl; alacsonyabb a magasan kvalifikáltak, képzettek aránya, és kicsit magasabb a fizikai munkát végzık aránya. 4. táblázat: A foglalkoztatottak megoszlása rétegek szerint, 2001-ben

Felsı- és középszintő vezetık, nagy- és középvállalkozók Magasan képzett értelmiségiek, magas beosztású hivatalnokok, szakértık Alsó vezetık, alsó szintő értelmiségiek, beosztott hivatalnokok, magasan képzett technikusi, irányítói foglalkozásúak Egyéb technikusi, irodai, szakképzett kereskedelmi, szolgáltatási foglalkozásúak Nem mezıgazdasági kisfoglalkoztatók, önálló vállalkozók Mezıgazdasági kisfoglalkoztatók, önálló vállalkozók Közvetlen termelésirányítók és szakképzett ipari foglalkozásúak Betanított munkát végzık Egyszerő – szakképzetlen – munkát végzık Összesen Forrás: Népszámlálás, 2001, KSH

Budapest 4,7

XVII. kerület 4,4

9,9

5,7

21,6

18,1

27,2 11,8 0,2 8,6 11,2 4,7 100,0

28,3 14,0 0,5 11,0 13,9 4,2 100,0

A kerület lakosságát a fıvárosi kerületek többségénél kevésbé érinti a munkanélküliség, ami a foglalkoztatottsági rátával párhuzamosan ismét Rákosmente relatív kedvezı helyzetét mutatja. 11. ábra: 100 gazdaságilag aktív lakosra jutó munkanélküli


5. táblázat: A munkanélküliség alakulására vonatkozó kerületi adatok

Munkanélküliség Regisztrált munkanélküliek száma Ebbıl: nı Tartós munkanélküliek száma (180 napon túl) Forrás: Foglalkoztatási Hivatal.

1998 1 169 695 522

1999 1 085 638 349

2000 962 550 402

2001 820 455 300

2002 789 462 269

A helyi Munkaügyi Központ adatai alapján a regisztrált munkanélküliek lakónépességen belüli aránya a 2001-2002-es kisebb csökkenés után, 2004-ben jelentısebb növekedést mutat. Lehetséges, hogy a regisztráció nagyságrendjének alakulásában szerepet játszik a Munkaügyi Központ távolsága is (Mátyásföldre kell utazni).

12. ábra: Regisztrált munkanélküliek a lakónépesség százalékában 1,80% 1,60% 1,40% 1,20% 1,00% 0,80% 0,60% 0,40% 0,20% 0,00% 2000.jún.

2001.jún.

2002.jún.

2003.jún.

2004.jún.

forrás: Munkaügyi Központ negyedéves statisztikái

A nemek aránya 2000 óta kevéssé változott, jelenleg a regisztrált munkanélküliek 40%-a férfi, 60%-a nı, ami nagyjából megegyezik a fıvárosi adatokkal.

13. ábra: Regisztrált munkanélküliek megoszlása nemek szerint

2004.jún. 2003.jún. férfi

2002.jún.

nı

2001.jún. 2000.jún. 0%

20%

40%

60%

80%

100%


Országosan „a munkanélküliség kezelésére szolgáló eszközrendszer mőködtetésére és értékelésére kialakított adminisztratív nyilvántartásból származó adatok szerint 2004 március végén 397 ezer regisztrált munkanélküli volt… A március végi zárónapon 120 ezer fı kapott munkanélküli-ellátást, mintegy egyezer fı jövedelempótló támogatásban, az utóbbit felváltó rendszeres szociális segélyben pedig 128 ezer fı részesült.”1

1

Fıbb munkaügyi folyamatok, 2004. január–március, KSH, 2004, június

A kerületi adatok az országos adatokhoz képest igen eltérı ellátási struktúrát mutatnak. Míg országosan a regisztrált munkanélküliek körülbelül egyharmada részesül munkanélküli járadékban és megközelítıleg ugyanannyian rendszeres szociális segélyben, a XVII. kerületben az érintett népesség csaknem 60%-a részesül munkanélküli járadékban és csupán pár százaléka rendszeres szociális segélyben. Ez többek között arra is utal, hogy a regisztrált munkanélküliek között a kerületben meghatározó részt képviselnek azok, akik 9 hónapnál rövidebb ideje kerültek ki a munkaerı-piacról. Mindez azt is jelenti, hogy a munkanélküli járadék folyósításának lejárta után a kerületben lakó munkanélküliek jelentıs részének megszőnik a regisztrációja, ami csak az esetek egy részében jelenti az ismételt elhelyezkedést.

14. ábra: Regisztrált munkanélküliek megoszlása az ellátási formák szerint Munkanélküli járadék 2004.jún. Álláskeresést ösztönzı juttatás

2003.jún.

Nyugdíj elıtti mnélküli segély

2002.jún.

Jövedelempótló támogatás

2001.jún.

Rendszeres szoc. segély

2000.jún. 0%

20%

40%

60%

80%

100%

Ellátásban nem részesül


Fontos kerületi jellegzetesség a fiatalok igen alacsony aránya a regisztrált munkanélküliek között. Ez részben azzal is magyarázható, hogy a pályakezdı munkanélküliek regisztrációja és ellátása egy központi iroda hatásköre, így a 25 év alatti munkanélküliek és álláskeresık kikerülnek a kerületi Munkaügyi Központ látókörébıl. Más tapasztalatok arra is felhívják a figyelmet, hogy a fiatalok egy része nem szívesen keresi fel a munkaügyi központot egyrészt annak nehéz megközelíthetısége, másrészt az attól való félelem miatt, hogy az elvégzendı tanfolyamon tett sikertelen vizsga esetleges anyagi következményekkel jár.

15. ábra: A regisztrált munkanélküliek megoszlása életkor szerint

2004.jún. <20 21-25

2003.jún.

26-35 2002.jún.

36-45 46-50

2001.jún.

51-55 56<

2000.jún. 0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%


70%

80%

90%

100%

A budapesti adatokhoz képest a kerület regisztrált munkanélküli lakosságának iskolai végzettsége kedvezıbb, ami az elhelyezkedés esélyeit javíthatja, de egyben a kerületi álláskínálat jellegzetességeire is utalhat. Míg a budapesti regisztrált munkanélküliek harmada legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, ennek a csoportnak az aránya Rákosmentén nem éri el a 20%-ot. A középiskolai érettségivel rendelkezık alkotják a kerület regisztrált munkanélküli népességén belül a legnagyobb csoportot (csaknem 40%, a fıvárosban: 24,4) és igen magas a diplomások aránya is (10%, a fıvárosi adat: 5,8).

16. ábra: A regisztrált munkanélküliek megoszlása iskolai végzettség szerint

2004.jún. 2003.jún.

legfeljebb 8 általános szakképzı iskola

2002.jún.

érettségi fıiskolai, egyetemi diploma

2001.jún. 2000.jún. 0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%


A kerület lényeges jellegzetessége, hogy az „éjszakai” lakónépesség és a „nappali” népesség számában jelentıs különbség van. Ennek hátterében a munkahelyek és az iskolai férıhelyek, fıvároson belüli, egyenetlen területi elhelyezkedése áll.

17. ábra: 100 foglalkoztatottból eljáró


A munkahelyek lakónépességre vetített számáról nincsenek adataink. A 2002/2003-as tanév középfokú oktatási intézményekre vonatkozó adatai alapján a fıváros 178 gimnáziumából 3, 186 szakközépiskolájából 1, 106 szakiskolájából szintén 1 mőködött a kerületben. A gimnáziumi és szakközépiskolai tanulók összlétszáma a múlt tanévben 1251 fı volt a kerületben, ami a 15-19 éves lakónépesség 25%-nak felelt meg.

6. táblázat: Az „éjszakai” (lakó-) népesség és a „nappali” népesség a két népességszám alapján a legnagyobb eltérést mutató kerületekben2 Kerület

„éjszakai” (lakó-) népesség

„nappali” népesség

A „nappali” népességbıl helyben

Dolgozók tanulók aránya, % aránya, % XV. 85 72 34,0 13,7 XVI 71 60 33,7 17,3 XVII. 80 59 30,3 15,5 XIX. 64 51 34,0 15,3 XXII. 53 43 37,1 12,8 Forrás: Budapesti Statisztikai tájékoztató, 2003.3., KSH, 2003, 18.old.

A „nappali” népesség az „éjszakai” (lakó-) népesség

A helyben dolgozók a helyben lakó dolgozók %-ban

A helyben tanulók a helyben lakó tanulók

84,0 84,0 73,9 79,7 80,9

68,7 66,4 52,2 60,4 71,5

73,7 89,9 66,8 83,6 59,1

1000 fı

Az adatok tehát arra utalnak, hogy a kerület lakónépességének jelentıs része napközben nem a kerületben tartózkodik (tanul, dolgozik). Ez elsısorban a fiatal korosztály esetében okoz problémát, mivel a nem a kerületben tanuló, elsısorban középiskolások, kiesnek a szociális szolgáltatások látókörébıl. 4. A szociális ellátások összefoglaló elemzése A XVII. kerületben a Szociális törvény által elıírt támogatások és szolgáltatások minden típusa megtalálható. A szolgáltatásokat az Önkormányzat saját intézményeiben vagy kiszerzıdéssel biztosítja. A kerületi többször módosított 25/1998 (IV.17.) rendelete alapján a Képviselı-testület az Önkormányzat által biztosítja a Szociális tv. által meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátásokat, a személyes gondoskodás formáit pedig az alábbi szolgáltatásokban határozta meg: -

2

gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása (bölcsıde, óvoda, iskolai napközis foglalkozás, házi gyermekfelügyelet), helyettes szülı, étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, értelmi fogyatékosok nappali ellátása, idısek klubja, idıskorúak gondozóháza, fogyatékosok gondozóháza, szenvedélybetegek nappali ellátása, pszichiátriai betegek nappali ellátása, szenvedélybetegek átmeneti otthona, támogató szolgálat.

az eredeti táblázat adatai közül csak azoknak a kerületeknek az adatai szerepeltetjük, ahol az „éjszakai” (lakó-) népesség jelentısen meghaladja a nappali népesség számát

A szociális ellátások iránti igények és szükségletek meghatározásánál a szociális szolgáltatásokban dolgozó munkatársak, illetve a szolgáltatásokat igénybe vevı lakosság tapasztalataira, véleményére, valamint a rendelkezésre álló statisztikai adatokra támaszkodtunk. Így az ellátások jelenlegi mőködésérıl és az azokat igénybe vevık szükségleteirıl kapunk képet, azoknak sem a számát, sem az igényeit nem tudjuk feltérképezni, akik rászorulnának, igényelnének bizonyos, akár alap, akár szakellátási formákat, de jelenleg nem veszik azokat igénybe.

7. táblázat: Összefoglaló táblázat az önkormányzati szolgáltatások igénybe vételérıl

2000

2001

2002

2003

Változás 2000-hez képest (%)

fı

Fı

fı

fı

Családsegítés Ebbıl új kliens Csak étkeztetés Csak házigondozás Házigondozás és étkeztetés Idısek klubja Fogyatékosok intézménye Gondozóház Szenvedélybetegek nappali intézménye Szenvedélybetegek átmeneti otthona Hajléktalan-ellátás

2128 354 450 19 71

2205 918 418 40 35

2183 1386 387 36 41

2401 1360 356 49 28

Térítési díjat fizet 318 47 27

204 16

199 15

267 18

259 20

245 18

6

13 6

10 6

12 6

12 6

-

-

-

3

3

68

87

-

Bölcsıde Házi gyermekfelügyelet Gyermekjóléti szolgálat

269 -

268 25

318 50

50

374

495

823

-

113 384 79 258 39 127 125

100

759

118

220

A szolgáltatások igénybe vétele az elmúlt években általában nıtt, kivéve az idısgondozás egyes ellátásait (étkeztetés, étkeztetés és házigondozás), ahol csökkenés tapasztalható. Kiemelendı a családsegítı szolgálat új ügyfelei, valamint a gyermekjóléti szolgálatot igénybe vevık számának jelentıs emelkedése. A kerületben minden elıírt segélyezési forma mőködik, valamint ezeket kiegészíti néhány sajátosan kerületi támogatási forma is (kiegészítı gyet, gyermeknevelési támogatás, gyógyszertámogatás).

8. táblázat: Összefoglaló táblázat a segélyezés igénybe vételérıl

Aktív korúak rendszeres szociális segélye Rendszeres szociális segély Kiegészítı GYET Munkanélküliek jövedelempótló támogatása Ápolási díj Köztemetés Lakásfenntartási támogatás Idıskorúak járadéka Átmeneti segély Krízis támogatás Természetbeni támogatás * Temetési segély Közgyógyellátás Adósságcsökkentési támogatás Közlekedési támogatás Lakáscélú támogatás Gyógyszertámogatás Gyermekes családok támogatása Rendszeres gyermekvédelmi támogatás / kieg.csp. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Ebbıl: élelmiszerutalvány Ebbıl: krízis segély Ebbıl: tüzelıutalvány Gyermeknevelési támogatás

2000 Fı

2001 fı

2002 fı

2003 Fı

126

141

146

132

126

17

20

18

82 296

58 109

43 19

33 2

233 57 438

259 43 430

283 30 427

364 47 390

16 441 246 86

18 398 253 87

18 411 213 86

17 426 279 120

234 2329

206 2070

262 3094

219 3866 10

899

872

736

440

2000=100% Elutasított kérelmek száma

45 105 14 40 -

9

1 133 82

96 89 106 97 113 140 94 166

49 2

0

1

0 1

2011

2089

1907

1853

1704

1609

1535

1530

1140

1146

1040

1091

1152 143

1043 131

1037 129

1002 172

-

-

-

256

50

188 92

90 96 87 120

Az adatok a rendszeres támogatások közül az ápolási díj, valamint a különbözı átmeneti segélyezési formákon belül a természetbeni ellátások igénybe vételének növekedését mutatják. A helyi segélyformaként mőködı kiegészítı gyet igénybe vételének jelentıs csökkenése – többek között – a jogosultsági feltételek között szereplı elızetes 180 napos biztosítási idıszak tényével is magyarázható, az igénybe vétel 60%-kal csökkent az elmúlt években. A másik helyi ellátás – gyógyszertámogatás – ugyancsak a jogosultsági feltételek miatt nem tud hatékony segítséget nyújtani az arra rászorulóknak.

A szociális törvényben megnevezett rendszeres támogatási formák mindegyikét biztosítja az Önkormányzat. Az ezekben a támogatásokban részesülık száma az elmúlt öt évben jelentısen csökkent, ami elsısorban a tartósan munkanélküli népesség segélyezésének változó jogszabályi hátterével, az 1993-ban bevezetett jövedelempótló támogatás 2000-tıl történı folyamatos megszüntetésével és az aktív korúak szociális segélyének bevezetésével függ össze. 9. táblázat: Az egyes segélytípusokban részesülık száma és az ellátásra fordított összköltség alakulása 1999 és 2003 között

Aktív korúak rendszeres szociális segélye Rendszeres szociális segély Munkanélküliek jövedelempótló támogatása Ápolási díj Köztemetés Lakásfenntartási támogatás

1999 Fı 0

Ft(ezer) 0

2000 Fı 0

Ft(ezer) 0

2001 Fı Ft(ezer) 141 13258

2002 Fı Ft(ezer) 146 14875

2003 Fı Ft(ezer) 132 12484

122

2659

126

1897

17

2927

20

4020

18

3622

531

114374

296

24898

109

9088

19

1018

2

127

218 28 452

25976 1476 12249

233 57 438

29752 3705 14470

259 43 430

40470 2734 15167

283 30 427

49349 2087 16572

311 47 390

58314 3218 15750

2085 103492

16 1186

2423 99751

18 3406 1007 96946

18 937

3476 99310

17 902

3335 102332

Idıskorúak járadéka 15 Összesen 1383

A segélyezésre fordított összegek jelentısen ingadoztak az elmúlt években és 2003-ban az összköltség nem éri el az 1999-es szintet, annak 99%-át közelíti. A háttérben egyértelmően a segélyezettek számának csökkenése áll. 2003-ban az 1999-es szinthez képest 65%-os volt a segélyben-részesülık aránya. Miközben az ápolási díjban részesülık száma dinamikusan nıtt (218-ról 311 ellátottra), addig a munkanélküliséggel kapcsolatos támogatásokat igénybe vevık jelentıs és a lakásfenntartási támogatásban részesülık kisebb mértékő csökkenése figyelhetı meg.

18. ábra: A Szociális tv-ben megnevezett rendszeres támogatás-típusokra fordított összkiadás alakulása 1999-2003 között (ezer Ft) 104000 102000 100000 98000 96000 94000 92000 1999.év

2000.év

2001.év

2002.év

2003.év

A szociális támogatások területi megoszlása a XVII. kerületben A szociális támogatások számbavételére az önkormányzat számítógépes adatbázisát használtuk fel, amely tíz évre visszamenıleg regisztrálja a szociális támogatásokban részesülı, illetve az azt kérı családokat. Az adatbázisból mintegy 8000 család adatait használtuk, azokat a családokat, akiknek lakcímét össze tudtuk vetni a népességnyilvántartásban szereplı lakcím adatokkal. Összességében megállapíthatjuk, hogy a kerületben élı 80 ezer ember 9,8%-a él olyan családban, amely az elmúlt tíz évben valamilyen szociális támogatást igényelt, illetve kapott. A területi adatok értelmezésénél természetesen nem dolgozhattunk abszolút számokkal, hiszen az egyes utcák lakónépessége jelentısen eltér egymástól. Ezért – utcánként – megvizsgáltuk, hogy az ott élık mekkora hányada került a támogatott családok közé.

10. táblázat: A támogatott személyek aránya területi egységenként (utcánként)

Az utcában élık között a támogatottak aránya 0% 1-5 % 6-10 % 11-15 % 16-20 % 20 % felett Összesen

Az utcák száma db % 58 107 211 101 44 33 554

10,5 19,3 38,0 18,1 7,9 6,3 100,0

Az egyes utcák jelentıs eltérést mutatnak ebbıl a szempontból. A kerület 554 utcáját vizsgálva egy átlagos utcában 100 emberbıl 9 kapott illetve kért támogatást (szórás = 8.03), az utcák egy tizedében ilyen család egyáltalán nem él, és ugyancsak kb. 10%-ban a támogatottak aránya az átlagosnak több mint kétszerese volt. Míg a támogatott családok legnagyobb számban a lakótelepi régiókban – fıként Rákoskeresztúron – élnek, az itteni magas népességszám mellett arányuk nem haladja meg a kerület átlagát. A legmagasabb arányokat mutató utcák közül kiválasztottuk azokat, ahol az ott élık száma 50 fınél nagyobb volt (a kicsi népességszámú utcákban ugyanis már 1-2 támogatott személy jelenléte is magas arányt eredményezhet). A szociális támogatásban részesülık aránya a következı utcákban a legnagyobb: Ágas utca, Alsódabas utca, Bördıce utca, Csengés utca, Írás utca, Orgoványi utca, Oszlop utca, Páncél utca, Regélı utca, Sáránd utca. Ezek az utcák jórészt a kerület (és a fıváros) határán, Rákoscsabán és Rákoskerten helyezkednek el.

Lásd: mellékletben. A támogatási arányszámok nem mutatnak korrelációt az adott utcában élı népesség életkori összetételével. Ez az eredmény arra utal, hogy – legalábbis területi bontásban – nem jelenik meg a támogatások megítélésében az idıskorúak, vagy a gyermek- és családtámogatások preferenciája. Megállapítható, hogy nincs összefüggés a támogatottak aránya és az életkori összetétel között.

A regionális összehasonlítás összegzéseként megállapíthatjuk, hogy a szociális támogatásban részesülı családok a kerület külsı övezetében, (fıként Rákoscsaba és Rákoshegy határán) az ott élı népesség több mint 20%-át teszik ki. Mivel e területeken a lakosság lélekszáma viszonylag alacsony, ez a népesség a támogatásra szorulók viszonylag kis hányadát jelenti. Adataink azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a kerület peremterületein, a rosszabb közlekedési és infrastrukturális ellátottságú régiókban koncentráltan élnek a rossz szociális helyzető családok.

5. A szociális ellátások a kerületben 5.1. Szociális rászorultságtól függı pénzbeli ellátások Az Szt 32. § (1) bekezdése szerint: A szociális rászorultságtól függı pénzbeli ellátások iránti kérelmet - ha e törvény másként nem rendelkezik - a kérelmezı lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott önkormányzati szervnél kell elıterjeszteni.

5.1.1. Idıskorúak járadéka az Szt. 32/B. § (1) bekezdése alapján: Fogalom: 32/B. § (1) Az idıskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkezı idıskorú személyek részére nyújtott támogatás. A települési önkormányzat idıskorúak járadékában részesíti azt a 62. életévét, illetıleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek a) havi jövedelme, valamint b) saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy fıre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, egyedülálló esetén 95%-át. Az ellátás biztosítására kötelezett a települési –értsd Budapesten a fıvárosi kerületi- önkormányzat.

Helyzetkép:

11. táblázat: Az idıskorúak járadéka adatainak alakulása, 1999-2003

Idıskorúak járadékának adatai A támogatásban részesülık száma A támogatásban részesülık számának alakulása (1999=100) A támogatási esetek száma A támogatási esetek számának alakulása (1999=100) A támogatás összköltsége A támogatás összköltségének alakulása (1999=100) A támogatás tényleges összege postaköltség nélkül Az egy esetre jutó átlag, Ft Az egy fıre jutó havi átlag alakulása (1999=100) Az egy fıre jutó havi átlag, Ft Budapesten3 Az egy fıre jutó havi átlag, Ft, országos4

1999

2000

2001

2002

2003

15

16 106,7

18 120,0

18 120,0

17 113,3

159

170 106,9

230 144,7

207 130,2

178 112,0

2 085000

2 423649 116,2

3 406142 163,4

3 476084 166,7

3 335780 160,0

2 063000

2 397688

3 369494

3 439597

3 292623

12 976

14 104 108,7

14 650 112,9

16 616 128,1

18 498 142,6

15 084

16 900

18 842

14 604

16 314

18 159

13 698

Az idıskorúak járadékában részesülık száma stagnál, míg a támogatás esetszáma 2001-ben és 2002-ben, más évekhez képest, magasabb volt: 2001-ben a támogatási esetek száma az 1999. évi esetszám 144,7%-a, 2002-ben pedig 130,2 %-a. Az egy fıre jutó támogatás átlagos összege 2003-ban az 1999. évi 142,6 %-a volt, 18 498 Ft. A kerületben az idıskorúak járadékának átlagos összegei jóval alacsonyabbak az elmúlt években, mint a fıvárosi és az országos átlag.

3 4

Budapest Statisztikai Zsebkönyve 2003. 95. oldal Szociális Statisztikai évkönyv, 2002. KSH, 2003. 66.oldal

Feladatok: Az ellátás fenntartása. Tekintettel arra, hogy a jelenleg még aktív korú, társadalombiztosítással nem rendelkezı kerületi lakosok idıvel jogosultak lesznek az idıskorúak járadékára, az önkormányzatnak számolni kell a költségvetésének tervezésében azzal, hogy ezen ellátásra jogosultak száma emelkedni fog.

5.1.2. Rendszeres szociális segély -az Szt. 37/A. § (1) bekezdése alapján: Fogalom: 37/A. § (1) A települési önkormányzat rendszeres szociális segélyt állapít meg annak a személynek, aki a) a 18. életévét betöltötte és aktív korú, továbbá aa) munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy ab) vakok személyi járadékában részesül, illetıleg ac) fogyatékossági támogatásban részesül, b) aktív korú nem foglalkoztatott, feltéve, hogy megélhetése más módon nem biztosított. Az ellátás biztosítására kötelezett a települési –értsd Budapesten a fıvárosi kerületi- önkormányzat.

Helyzetkép: A szegénység enyhítése szempontjából két nagy segélyezési forma bír jelentıséggel: az aktív korú nem foglalkoztatottak rendszeres szociális segélye és a rendszeres gyermekvédelmi támogatás. Mivel az utóbbi forma nem célozza a gyermektelen vagy felnıtt gyerekkel élı családokat, a rendszeres szociális segélynek nagy jelentısége van a jövedelemszegénységben élı családok esetében. 12. táblázat: Aktív korúak rendszeres szociális segély adatainak alakulása, 2000-2003.

Aktív korúak rendszeres szociális segélyének adatai A támogatásban részesülık száma A támogatásban részesülık számának alakulása (2000=100) A támogatási esetek száma A támogatási esetek számának alakulása (1999=100) A támogatás összköltsége (Ft) A támogatás összköltségének alakulása (2000=100) A támogatás költségének alakulása postaköltség nélkül Az egy esetre jutó átlag, Ft Az egy esetre jutó átlag alakulása (2000=100)

1999

2000 -

2001 126

2002

2003

141

146

132

111,9

115,9

104,8

962

1 106 115,0

1 069 111,1

825 85,8

-

11 897340 -

13 257668 111,4

14 874980 125,0

12 484472 104,9

-

11 748605

13 081154

14 684078

12 322956

-

12 213

11 827 96,8

13 736 112,5

14 937 122,3

-

13. táblázat: Az aktív korúak és egyéb rendszeres szociális segélyek adatainak együttes alakulása 1999-2003.

Aktív korú és egyéb rendszeres szociális segélyek adatai A támogatásban részesülık száma A támogatásban részesülık számának alakulása (1999=100) A támogatási esetek száma A támogatási esetek számának alakulása (1999=100) A támogatás összköltsége (Ft) A támogatás összköltségének alakulása (1999=100) A támogatás költségének alakulása postaköltség nélkül Az egy esetre jutó átlag, Ft Az egy esetre jutó átlag alakulása (1999=100) Az egy fıre jutó átlag, Ft Budapesten5 Az egy fıre jutó átlag, Ft országos6

1999

2000 122

2001

2002

2003

126

158

166

150

103,3

129,5

136,1

123,0

1 133

962 84,9

1 290 113,9

1 279 112,9

998 88,1

12 659210

11 897340 94,0

16 184451 127,8

18 894988 149,3

16 106267 127,2

12 499865

11 748605

15 976657

18 655663

15 899813

11 033

12 213 110,7

12 385 112,3

14 586 132,2

15 932 144,4

12 477

13 700

14 984

11 056

13 019

14 650

10 588

Az aktív korúak szociális segélyét 2003-ban sokkal kevesebb alkalommal adta az önkormányzat, mint az elızı években. A különbözı jogcímen adott rendszeres szociális segélyeket együttesen tekintve, a támogatásban részesítettek száma 2002-ben volt a legmagasabb, az 1999. évi támogatottak 136,1 %-a, 2003-ban a támogatásban részesülık száma csökkent, amelyet a közcélú munkavégzés lehetıségeinek bıvülése eredményezett. A támogatási esetek száma, a támogatás költsége szintén kisebb lett. Az egy esetre/ alkalomra jutó átlagos rendszeres szociális segély összege 1999 óta növekszik, de minden évben alacsonyabb volt, mint a fıvárosi átlag. Az országos átlagnál 1999-ben, 2000-ben magasabb, a többi évben alacsonyabb volt a rendszeres szociális segély kerületi átlaga. A aktív korúak rendszeres szociális segélyben részesülık egy része, amennyiben vállalták az együttmőködést a munkaügyi központtal, a rendszeres szociális segély elıtt munkanélküli ellátásban részesültek.

5 6


14. táblázat: Munkanélküliek jövedelempótló támogatása adatainak alakulása, 19992003

Munkanélküliek jövedelempótló támogatása A támogatásban részesülık száma A támogatásban részesülık számának alakulása (1999=100) A támogatási esetek száma A támogatási esetek számának alakulása (1999=100) A támogatás költsége (postaköltség nélkül) A támogatás költségének alakulása (1999=100) Az egy esetre jutó átlag, Ft Az egy esetre jutó átlag alakulása (1999=1000) Az egy fıre jutó havi átlag, Ft Budapesten7 Az egy fıre jutó havi átlag, Ft8, országos

1999

2000 531

2001

2002

2003

296

109

19

2

55,7

20,5

3,6

0,4

2 828

1 886 66,7

680 24,0

68 0,7

6 0,2

34 277198

24 609004

8979883

999706

126179

71,9

26,2

2,91

0,37

13 048 107,6

13 205 108,9

14 702 121,3

21 030 173,5

17 008

19 341

20 156

-

16 131

18 220

18 815

12 121

14 703

A támogatásban részesülık száma a törvényi módosítás következtében 2000-tıl csökkent. (2000. május 1-étıl új jogosultság a munkanélküliek jövedelempótló támogatására nem állapítható meg az 1999. évi CXXII. törvény értelmében.) A támogatás átlagos összege a kerületben alacsonyabb mind a fıvárosi, mind az országos támogatási átlagnál. A tartós munkanélküliek számára a Munkaügyi Kirendeltség általában nem tud munkát ajánlani. A Családsegítı Központ értesíti a munkanélkülieket az állásbörzékrıl, ahol több munkanélküli talált magának munkalehetıséget. Ezek a lehetıségek azonban nagyon korlátozottak. Az önkormányzat az aktív korú nem foglalkoztatottak számára foglalkoztatást szervez. A foglalkoztatási kötelezettség közhasznú munka vagy közcélú munka végzésére irányul. Közhasznú munkavégzés önkormányzati kiadása 2001 és 2003 között inkább 2001-ben és 2002-ben növekedett, majd stagnált, ugyanakkor a növekedés nem igazán jelentıs. A közcélú foglalkoztatás költsége 2003-ban 1.008 EFt volt.

15. táblázat: A közhasznú foglalkoztatottság alakulása 1999 Közhasznú foglalkoztatás költségein (Ft) A közhasznú foglalkoztatás költségeinek alakulása (2000=100)

7 8

-

2000 -

2001 27 517

2002 29 684

2003 29 442

-

-

-

107,8

107,0


Feladatok: A támogatások fenntartása. A tartós munkanélküliek számára nagy segítséget jelentene, ha a kerületi önkormányzat mőködtetne munkaközvetítıt, különösen a csökkent munkaképességőek számára. Ugyanakkor szociális foglalkoztató mőködtetésére is nagy szükség lenne. A közhasznú foglalkoztatásban való részvételi hajlandóságot feltehetıen jelentısen növelné a kisebbségi önkormányzatok, illetve a kisebbségek nagy presztízső személyiségeinek bevonása az erre irányuló szervezésbe.

5.1.3. Lakásfenntartási támogatás -az Szt. 37/A. § (1) bekezdése alapján Fogalom: 38. § (1) A települési önkormányzat lakásfenntartási támogatást t annak a személynek nyújthat, akinek a háztartásában együtt élı személyek i a településen elismert minimális lakásnagyságot és minıséget meg nem haladó lakásban vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben élnek és lakáshasznosításából származó jövedelemmel nem rendelkeznek. (2) Az önkormányzat rendeletében határozza meg a) a településen elismert minimális lakásnagyságot és minıséget, b)a lakásfenntartási támogatásra való jogosultságnak a háztartásban az egy fıre számított havi jövedelmi határát, c) a lakásfenntartási támogatásra való jogosultság feltételeként a havi lakásfenntartás költségének a háztartás havi összjövedelméhez viszonyított legkisebb arányát.. Az ellátás biztosítására kötelezett a települési –értsd Budapesten a fıvárosi kerületi- önkormányzat.

Helyzetkép: A kerület a szociális törvény, illetve a helyi rendelete alapján ad normatív lakásfenntartási támogatást, adósságkezelési szolgáltatáshoz kapcsolódó lakásfenntartási támogatást (ami egyidejőleg a normatív lakásfenntartási támogatással nem folyósítható), kiegészítı lakásfenntartási támogatást, helyi lakásfenntartási támogatást, tehát az önkormányzat a hátralékok és a lakásfenntartás költségeinek kifizetéséhez kettıs támogatást nyújt. 16. táblázat: Lakásfenntartási támogatás adatainak alakulása, 1999-2003 Lakásfenntartási támogatás adatai A támogatásban részesülık száma A támogatásban részesülık számának alakulása (1999=100) A támogatási esetek száma A támogatási esetek számának alakulása (1999=100) A támogatás összköltsége (Ft) A támogatás összköltségének alakulása (1999=100) A támogatás költségének alakulása postaköltség nélkül Az egy esetre jutó átlag, Ft Az egy esetre jutó átlag alakulása (1999=1000)

1999 452

2000

2001

2002

2003

438 96,9

430 95,1

427 94,5

390 86,3

3 685

3 823 103,7

3 590 97,4

3 523 95,6

3 022 82,0

12 249870

14 470346 118,1

15 166760 123,8

16 572621 135,3

15 750037 128,6

11 856800

14 023800

14 713300

16 101000

15 317500

3 218

3 668 114,0

4 098 127,3

4 570 142,0

5 069 157,5

Az egy esetre jutó átlag, Ft Budapesten9 Az egy fıre jutó országos átlag, Ft10

3 485

4 182

4 553

5 428

3 695

3 747

4 461

A lakásfenntartási támogatásban részesülık száma 1999 óta egyre csökkent. A csökkenés legerıteljesebb 2003-ban volt, amikor a támogatásban részesülık száma az 1999-ben ellátottakénak csupán 86,3 %-a. A támogatási esetek száma is 2003-ban lényegesen csökkent az elızı évekhez képest. A lakásfenntartási támogatás éves költségei 1999 óta emelkednek, csökkenés 2003-ban következett be. Az egy esetre jutó átlagos támogatási összegek emelkednek. 2003-ban a támogatás egy esetre jutó átlaga az 1999. évinek a 157,5 %-a. A kerületben adott lakásfenntartási támogatás esetenkénti átlagos összege alacsonyabb a támogatás fıvárosi átlagánál, és két évben, 1999ben és 2000-ben, alacsonyabb volt még az országos átlagnál is.

Feladatok: A támogatás fenntartása. Az albérletben élı számára nagy segítség lenne, ha több lehetıség lenne bérlakásra pályázniuk. Ehhez szükség lenne szociális bérlakásokra. A pályázat beadásához a több éve kerületben élı, nem bejelentett albérlık segítséget várnának a kerületbe történı bejelentkezéshez.

5.1.4. Ápolási díj -az Szt. 40.-41. § -i alapján:

Fogalom: 40. § Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. 41. § (1) Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó [Ptk. 685. § b) pont], ha önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szoruló a) súlyosan fogyatékos, vagy b) tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi. Az ellátás biztosítására kötelezett a települési –értsd Budapesten a fıvárosi kerületi- önkormányzat.

Helyzetkép: A fiatalok közül egyre többen veszik igénybe. Azok, akiknek elutasították a munkanélküli kérelmét, második lehetıségként ezt az ellátási formát igénylik. Ez országos tendencia.11

9

Budapest Statisztikai Zsebkönyve 2003. 95. oldal Szociális Statisztikai évkönyv, 2002. KSH, 2003. 67.oldal 11 Kınig Éva: A segélyezés Bermuda-háromszöge, Esély 2004/1. 41. oldal 10

17. táblázat: Az ápolási díj adatainak alakulása, 1999-2003.

Az ápolási díj adatai A támogatásban részesülık száma A támogatásban részesülık számának alakulása (1999=100) A támogatási esetek száma A támogatási esetek számának alakulása (1999=100) A támogatásban összköltsége (Ft) A támogatás összköltségének alakulása (1999=100) Az ellátás összegének alakulása postaköltség nélkül Az egy esetre jutó átlag, Ft Az egy esetre jutó átlag alakulása (1999=1000) Egy fıre jutó havi átlag, Ft Budapesten12 Egy fıre jutó havi átlag, Ft országos13

1999

2000 218

2001

2002

2003

233

259

283

311

106,9

118,8

129,8

142,7

2 087

2 198

2 931

2 945

3 025

25 975885

105,3 29 752902

140,4 40 470785

141,1 49 349435

144,9 58 313654

114,5

155,8

190,0

224,5

25 688690

29 421233

40 000691

48 819591

57 702645

12 309

13 398 108,8

13 648 110,9

16 577 134,7

19 075 155,0

16 361

17 776

19 588

13 551

15 012

16 969

2003-ban csaknem másfélszer annyian kaptak ápolási díjat, mint 1999-ben. Az ápolási díj költsége 1999 és 2003 között több mint kétszeresére emelkedett. Az ápolási díj egy esetre/ alkalomra jutó átlagos összege 2003-ban az 1999. évi egy estre jutó átlagos összegének 155 %-a. 2000-ben a kerületben adott ápolási díj esetenkénti átlagos összege azonos az országos átlaggal, 2001-ben annál alacsonyabb, 2002-ben pedig azzal csaknem azonos összegő. Az ápolási díj fıvárosi egy fıre jutó átlaga magasabb az országos átlagnál, a kerületben adott ápolási díj összege alacsonyabb a budapesti átlagnál. Feladatok: A támogatás fenntartása.

5.1.5. Átmeneti segély -az Szt. 45.§ -a alapján: Fogalom: 45. § (1) A települési önkormányzat képviselı-testülete a létfenntartást veszélyeztetı rendkívüli élethelyzetbe került, valamint idıszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdı személyek részére a rendeletében meghatározott átmeneti segélyt nyújt. Átmeneti segély pénzintézeti tevékenységnek nem minısülı kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. (3) Az átmeneti segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel. Az alkalmankénti segély gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megítélhetı. A havi rendszerességgel adott átmeneti segély jövedelemkiegészítı támogatásként, rendszeres nevelési támogatásként, továbbá az önkormányzat rendeletében meghatározott más ellátási formaként is nyújtható.

12 13


(4) Elsısorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkezı többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak. Az ellátás biztosítására kötelezett a települési –értsd Budapesten a fıvárosi kerületi- önkormányzat.

Helyzetkép: Átmeneti segélyként az önkormányzat pénzbeli támogatást nyújt krízis támogatásként (ilyen jogcímen évente legfeljebb 12 000 Ft-os támogatás adható), illetve természetben nyújt támogatást közüzemi díjak térítésére, tüzelı vásárlásra (amennyiben a kérelmezı nem jogosult lakásfenntartási támogatásra), élelmiszer vásárlásra, de ad átmeneti segélyként kamatmentes kölcsönt is. Az átmeneti segélyt évente hat alkalommal lehet kérni. Az összege pedig nem fix, sokszor az év végén kevesebb, mint év közben, így ezzel a bevétellel a kérelmezık kevésbé tudnak tervezni.

18. táblázat: Átmeneti segély adatai, 1999-2003.

Átmeneti segély Az átmeneti segélyben részesülık száma Az ellátásban részesülık számának alakulása (1999=100) Az ellátás eseteinek száma Az ellátás esetszámának alakulása (1999=100) Az ellátás összköltsége (Ft) Az ellátás összköltségének alakulása (1999=100) Az egy esetre jutó átlag, Ft Az egy fıre jutó átlagos ellátás alakulása (1999=1000) Egy esetre jutó átlag, Ft Budapesten14 Egy esetre jutó átlag, Ft országos15

1999

2000 482

2001

2002

2003

441

398

411

426

91,5

82,6

85,3

88,4

1 412

1 340 94,9

1 196 84,7

1 114 78,9

1 339 94,8

7 529000

8 555900 113,6

8 930000 118,6

14 944461 198

14 352000 190,6

5 332

6 385 119,7

7 467 140,0

13 415 251,6

10 718 201,0

5 265

6 632

7 217

6 962

7 146

7 654

Az átmeneti segélyekben részesülık száma változó az egyes évek segélyezési adatai szerint: 1999. után csökken az átmeneti segélyben részesítettek száma, legkevesebben 2001-ben kaptak átmeneti segélyt, ezt követıen ugyan emelkedett a számuk, de 2003-ban az átmeneti segélyben részesítettek száma csak 88,4%-a az 1999-ben ezen ellátásban részesültekének. Az átmeneti segélyek esetszáma sem éri el 2003-ban az 1999. évi esetszámot, 2002-ben pedig csak 78,9%-a az 1999. évi esetszámnak. A kerületi átmeneti segély egy esetre jutó összegének átlaga magasabb a fıvárosi átlagnál.

14 15

Budapest Statisztikai Zsebkönyve 2003. 95. oldal Szociális Statisztikai évkönyv, 2002. KSH, 2003. 74. oldal

19. táblázat: A krízis támogatásban részesülık száma, 1999-2003. 1999 A krízis támogatásban részesülık száma Az ellátásban részesülık számának alakulása (1999=100) Az ellátás költsége (Ft) (postaköltség nélkül) Az ellátás költségének alakulása (1999=100) Az egy esetre jutó átlag, Ft Az egy esetre jutó átlag alakulása (1999=100)

2000 162

1 168250

2001

2002

2003

246

253

213

279

151,9

156,2

131,5

172,2

1 862000

1 934000

1 672500

3 292000

159,4

165,5

143,2

281,8

7 273 105,0

7 614 106,0

7 852 108,9

11 799 163,6

7 037

A krízis támogatásban részesülık száma 2000-ben és 2001-ben megemelkedett, az 1999. évi 150 %-nál is magasabb az ebben a támogatásban részesülık száma, 2002-ben viszont csökkent a számuk, míg 2003-ban ismét növekedett. A támogatás egy esetre jutó átlagos összege 1999 és 2002 között alig változott, 2003-ban viszont jelentısen megemelkedett, mely a helyi szabályozás változásával magyarázható. 2003-ban 8.000.-Ft-ról 12.000.-Ft-ra emelkedett az egy évben készpénzben kifizethetı átmeneti segély összege. Feladatok: A támogatás fenntartása. 5.1.6. Temetési segély -az Szt. 46§ -a alapján:

Fogalom: 46. § (1) A települési önkormányzat a rendeletében meghatározott feltétel szerinte temetési segélyt álapíthat meg annak, aki a meghalt személy eltemettetésérıl gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehetı egy fıre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kell szabályozni, hogy az az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedül élı esetén annak 150 %-ánál alacsonyabb nem lehet Az ellátás biztosítására kötelezett a települési –értsd Budapesten a fıvárosi kerületi- önkormányzat.

Helyzetkép:

20. táblázat: A temetési segély adatainak alakulása, 1999-2003. A temetési segélyben részesülık Az ellátásban részesülık száma16 Az ellátásban részesülık számának alakulása (1999=100) Az ellátás költsége (Ft) (postaköltség nélkül) Az ellátás költségének alakulása (1999=100) Az egy fıre jutó átlag, Ft 16

1999 209

2000 234 111,9

206 98,6

262 125,4

220 105,3

5 395100

5 865000

6 075000

7 830000

7 018669

108,7

112,6

145,1

130,1

25 064

29 490

29 885

31 903

25 814

2001

2002

2003

A temetési segélyben részesülık száma és az esetek száma alig változik, ezért az esetek számára vonatkozó adatokat külön nem közöljük.

Az egy fıre jutó átlagos ellátás alakulása (1999=100) Az egy esetre jutó átlag, Ft Budapesten17 Az egy esetre jutó átlag, Ft országos18

98,1

114,2

115,8

20 559

23 149

28 323

12 155

13 355

13 771

123,6

A temetési segélyben részesülık száma 2003-ban alig haladja meg az 1999-ben ilyen segélyben részesülık számát. Az ellátás egy fıre jutó átlagos összege fokozatosan, de kis mértékben növekedett az elmúlt években. Az ellátás fıvárosi átlagos összegénél viszont minden évben magasabb a kerületben adott temetési segély átlagos összege. Ugyanakkor egy temetés összegéhez képest ezek a segélyösszegek csak kismértékben fedezik a költségeket, tehát az érintettek számára a temetés, a segély mellett is, elviselhetetlen anyagi terhet jelent. Feladatok: Az ellátás fenntartása és a kerület hatáskörében megállapítható helyi támogatás további emelése a kerületi lehetıségeinek függvényében.

5.1.7. Más pénzbeli támogatások -az Szt. 26. § -a alapján:

Fogalom: 26. § A települési önkormányzat a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint a szociálisan rászorultak részére az e törvényben meghatározott pénzbeli ellátásokat kiegészítheti, valamint más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat. Az ellátás biztosítására kötelezett a települési –értsd Budapesten a fıvárosi kerületi- önkormányzat.

5.1.7.1. Kiegészítı gyermeknevelési támogatás 21. táblázat: A kiegészítı GYET-ben részesülık adatai, 1999-2003. 1999 A kiegészítı GYET-ben részesülık száma Az ellátásban részesülık számának alakulása (1999=100) Az ellátás költsége (Ft) postaköltség nélkül Az ellátás költségének alakulása (1999=100) Az egy fıre jutó havi átlag, Ft Az egy fıre jutó havi átlagos ellátás alakulása (1999=100)

2000

2001

100

14 243150

11 869

2002

2003

82

58

43

33

82,0

58,0

43,0

33,0

12 486564

9 803823

7 823874

5 413109

101,7

68,8

54,9

38,0

12 690 106,9

14 086 118,7

15 163 127,7

13 670 115,2

Feladat: a jogosultsági feltételek változtatásával (elızetes munkaviszonyhoz kötés eltörlése) a támogatás kiterjesztése.

17 18

Budapest Statisztikai Zsebkönyve 2003. 95. oldal Szociális Statisztikai évkönyv, 2002. KSH, 2003. 74. oldal

5.1.7.2. Gyógyszertámogatás Helyzetkép: 22. táblázat: A gyógyszertámogatás adatainak alakulása Az ellátásban részesülık száma

2000 2

2001 -

2002 1

2003 1

Az ellátás összköltsége (Ft)

15118

-

12000

12000

Feladat: az igénylés feltételének egyszerősítésével a támogatás kiterjesztése.

5.1.7.3. Mozgássérültek közlekedési hozzájárulása Jelenleg a közlekedési támogatás 7 000 Ft, a gépkocsi vásárlás hozzájárulás 300 000 Ft. Az érintettek úgy érzik, hogy a mozgássérült embereket sokan másodrendő állampolgároknak tekintik. Hivatalokban, különösen az orvosok, elsısorban a felülvizsgáló orvosi bizottság részérıl, negatív diszkrimináció tapasztalható.

23. táblázat: Mozgássérültek közlekedési hozzájárulása adatainak alakulása, 1999-2003. A mozgássérültek közlekedési támogatásában részesülık Az ellátásban részesülık száma Az ellátásban részesülık számának alakulása (1999=100) Az ellátás költsége (postaköltség nélkül) Az ellátás költségének alakulása (1999=100) Az egy fıre jutó átlag, Ft Az egy fıre jutó ellátás átlagának alakulása (1999=100) Az egy fıre jutó átlag, Ft országos

1999

2000

2001

2002

2003

955

899 94,1

872 91,3

736 77,1

440 46,1

8 725500

8 429417

7 815500

6 646500

4 153330

96,6

89,6

76,2

47,6

9 376 102,6

9 862 107,9

9 031 98,8

9 439 103,3

8 617

8 696

8 817

9 137

A mozgássérültek közlekedési támogatásában részesülık száma 1999 és 2002 között fokozatosan, 2003-ban pedig radikálisan csökkent: az elmúlt év során a közlekedési támogatásban részesülık száma az 1999. évi támogatottak 46,1 %-a. Az egy fıre jutó átlagos támogatás összege alig változott az elmúlt 5 évben. Figyelembe véve a közlekedési költségek emelkedését, ezen támogatás értéke nagymértékben elmarad a valós költségektıl, tehát hatékonyságát tekintve, a mozgássérültek közlekedési támogatása rendkívül alacsony. Ez az esélyegyenlıség megteremtését a mozgáskorlátozott emberek számára nem teszi lehetıvé. Feladatok: Az ellátás kiterjesztése. A mozgáskorlátozottak és a vakok számára az akadálymentesítés megvalósítása szükséges lenne a kerületben. A sérült emberekkel kapcsolatos negatív diszkrimináció csökkentésére kellene törekedni.

5.1.8. A gyermekvédelmi törvény által szabályozott ellátások Fogalom: Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról III. Fejezet: A gyermekek védelmének rendszere 14. § (1) A gyermekek védelme a gyermek családban történı nevelkedésének elısegítésére, veszélyeztetettségének megelızésére és megszüntetésére, valamint a szülıi vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülı gyermek helyettesítı védelmének biztosítására irányuló tevékenység. (2) A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint e törvényben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. (3) A gyermekvédelmi rendszer mőködtetése állami és önkormányzati feladat. 15. § (1) Pénzbeli ellátások: a) a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, b) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, c) a gyermektartásdíj megelılegezése, d) az otthonteremtési támogatás.

5.1.8.1. Rendszeres gyermekvédelmi támogatás Fogalom:

Az 1997. évi XXXI. törvény 18§, 19§, 20 A§ alapján

18. § (1) E törvény, valamint a települési önkormányzat rendelete szerint az önkormányzat képviselı-testülete a jogosult gyermeknek rendszeres gyermekvédelmi támogatást és rendkívüli gyermekvédelmi támogatást folyósít. (2) A települési önkormányzat a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint a gyermek és a fiatal felnıtt szociális rászorultságára tekintettel az e törvényben meghatározott pénzbeli ellátásokat kiegészítheti, továbbá más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat. (3) E törvény szerint a gyámhivatal a gyermek gondozó szülıjének vagy más törvényes képviselıjének a gyermektartásdíjat megelılegezi, a jogosult fiatal felnıttnek otthonteremtési támogatást állapít meg, és ezen pénzbeli ellátások folyósításáról rendelkezik. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott pénzbeli ellátások megállapítását nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezheti. 19. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás (a továbbiakban: rendszeres támogatás) célja a szociálisan hátrányos helyzetben lévı családok anyagi támogatása a gyermek családi környezetben történı ellátásának elısegítése, illetve a gyermek családból történı kiemelésének megelızése érdekében. (2) A települési önkormányzat képviselı-testülete a gyermeket rendszeres támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó családban az egy fıre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege) és a családban történı nevelkedés nem áll a gyermek érdekével ellentétben, feltéve, hogy a települési önkormányzat rendelete alapján elrendelt vagyoni helyzet vizsgálata során az egy fıre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a (7) bekezdésben meghatározott értéket. (3) Az egy fıre jutó jövedelem megállapításánál a 131. § (2) bekezdését kell alkalmazni. Ettıl eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhetı. (4) A (2) bekezdésben meghatározott összeg számításánál - a kérelem benyújtásának idıpontjában - közös háztartásban élı közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni a) a szülıt, a szülı házastársát vagy élettársát, b) a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezı gyermeket, c) a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezı, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket, d) a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezı, felsıoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket, e) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetıleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos (a továbbiakban: tartósan beteg, illetıleg fogyatékos) gyermeket, f) az a)-e) pontokba nem tartozó, a Csjt. alapján a szülı vagy házastársa által eltartott rokont.

(5) A kérelemben, valamint a jövedelemnyilatkozatban szereplı adatok valódisága környezettanulmány készítésével vizsgálható. A jogosultság elbírálásánál a települési önkormányzat rendelete a vagyoni helyzet vizsgálatát akkor írhatja elı, ha az önkormányzat 131. § (4) bekezdése szerinti eljárása nem vezetett eredményre. (6) A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a (4) bekezdésben meghatározott közös háztartásban élı közeli hozzátartozók vagyonára. (7) Az (5)-(6) bekezdés alkalmazása során vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, jármővet, gépi meghajtású termelı- és munkaeszközt, vagyoni értékő jogot kell érteni, amelynek egy fıre jutó értéke a gyermeket gondozó családban a) külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének huszonötszörösét, vagy b) együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenötszörösét meghaladja, és amelynek hasznosítása nem veszélyezteti a vagyonnal rendelkezı megélhetésének feltételeit. Nem tekinthetı vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülı vagy a tartásra köteles más törvényes képviselı életvitelszerően lakik, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármő. (8) A települési önkormányzat képviselı-testülete a rendszeres támogatás iránti kérelmet elutasítja, ha a (6) bekezdésben megjelölt személyek együttesen vagy külön-külön a (7) bekezdésben meghatározott értékő vagyonnal rendelkeznek. (9) Nem állapítható meg rendszeres támogatás, illetıleg a megállapított támogatást meg kell szüntetni, ha a gyermek tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve engedélyét visszavonták. 20. § (1) A rendszeres támogatás iránti kérelmet a szülı vagy más törvényes képviselı a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél terjeszti elı. (2) A rendszeres támogatás havi összege - gyermekenként - 2003. évben 4600 forint. A 2003. évet követıen a rendszeres támogatás összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 százalékával. (3) Ha a rendszeres támogatást jogerısen megállapították, az a kérelem benyújtásától esedékes azzal, hogy ha a kérelmet a) a tárgyhónap tizenötödikéig nyújtották be, a támogatás teljes összegét, b) a tárgyhónap tizenötödikét követıen nyújtották be, a támogatás ötven százalékát kell kifizetni, feltéve, hogy az önkormányzat rendeletében ennél kedvezıbb feltételeket nem állapít meg. (4) A rendszeres támogatásra való jogosultság feltételeit - a 19. §-ban meghatározottak alapulvételével - a települési önkormányzat évente legalább egyszer felülvizsgálja. A folyósítás idıtartama a feltételek fennállásáig tart. Ha a rendszeres támogatásra való jogosultság megszőnik, az a jogosultság megszőnésének hónapjáig esedékes azzal, hogy ha a megszőnés a) a tárgyhónap tizenötödikéig következik be, a támogatás ötven százalékát, b) a tárgyhónap tizenötödikét követıen következik be, a támogatás teljes összegét kell kifizetni, feltéve, hogy az önkormányzat rendeletében ennél kedvezıbb feltételeket nem állapít meg. (5) A feltételek fennállása esetén a rendszeres támogatás a gyermek nagykorúvá válása esetén is megállapítható, illetve a már megállapított támogatás továbbfolyósítható addig az idıpontig, ameddig a gyermek nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytat, de legfeljebb huszonharmadik évének betöltéséig. (6) A feltételek fennállása esetén a rendszeres támogatás a gyermek nagykorúvá válása után is megállapítható, illetve a már megállapított támogatás tovább folyósítható, ha a jogosult felsıfokú iskola nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be. Házasságkötés esetén a rendszeres támogatás csak akkor szüntethetı meg, ha a jogosult házasságkötése szerinti új családban az egy fıre jutó jövedelem összege, illetve vagyon értéke meghaladja a 19. § (2) bekezdésében meghatározott jövedelemhatárt, illetve vagyon értékét. (7) Ha a jogosult nagykorúvá válik, részére a rendszeres támogatást saját jogán kell folyósítani. (8) A 19. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén emelt összegő rendszeres támogatás illeti meg azt az adóköteles jövedelemmel nem rendelkezı, tartásra köteles, nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, nyugdíjszerő rendszeres szociális pénzellátásban, vagy idıskorúak járadékában részesülı hozzátartozót, akit a gyámhivatal a gyermek gyámjául rendelt. Az emelt összegő rendszeres támogatás havi összege gyermekenként - 2003. évben 9200 forint. A 2003. évet követıen az emelt összegő rendszeres támogatás összegének emelésérıl az Országgyőlés a költségvetésrıl szóló törvény elfogadásával egyidejőleg dönt. 20/A. § Azon tanulói vagy hallgatói jogviszonnyal rendelkezı gyermek után, akire tekintettel a tárgyév június hónapjában rendszeres támogatást folyósítanak - kormányrendeletben meghatározott mértékő - egyszeri támogatás jár. Az egyszeri támogatás összegét a június hónapban esedékes rendszeres támogatás folyósításával egyidejőleg kell kifizetni.

Helyzetkép: 24. táblázat: A rendszeres gyermekvédelmi támogatás adatainak alakulása a kiskorú gyerekek száma alapján, 1999-2003. Rendszeres gyermekvédelmi támogatás Az ellátásban részesülı kiskorú gyerekek száma Az ellátásban részesülı kiskorú gyermekek számának alakulása (1999=100) Az ellátás összköltsége (Ft) Az ellátás összköltségének alakulása (1999=100) Az ellátás tényleges költsége (postaköltség nélkül) Az egy kiskorú gyermekre jutó havi átlag, Ft Az egy kiskorú gyermekre jutó havi átlagának alakulása (1999=100) Az egy fıre jutó havi átlagos összeg, Ft országos19

1999

2000

2420

2001

2002*

2003

2484

2480

2447

2310

102,6

102,5

101,1

95,5

75 698078

84 684138 111,9

101 884728 134,6

105 850253 139,8

109 587336 144,8

74 384958

83 244650

100 263480

104 118422

107 775944

2 562

2 793

3 369

3 546

3 888

109,0

131,5

138,4

151,8

3 436

4 193

4 338

4 600

* 2002-ben és 2001-ben az ellátás megnevezése Kiegészítı családi pótlék Az ellátásban részesülı kiskorú gyermekek száma nagyon kis mértékben, de csökkent az elmúlt években, ugyanakkor a támogatás költsége növekedett, 2003-ban az 1999. évi költség 144,8%-a volt a támogatás összege.

25. táblázat: A rendszeres gyermekvédelmi támogatás adatainak alakulása az ellátásban részesülı családok száma alapján, 1999-2003.

Rendszeres gyermekvédelmi támogatás Az ellátásban részesülı családok száma Az ellátásban részesülı családok számának alakulása (1999=100) Az ellátás összköltsége (Ft) Az ellátás összköltségének alakulása (1999=100) Az ellátás tényleges költsége (postaköltség nélkül) Az egy családra jutó havi átlaga, Ft Az egy családra jutó havi átlag alakulása (1999=100)

19

1999

2000

1212

2001

2002*

2003

1223

1247

1233

1278

100,9

102,9

101,7

105,4

75 698078

84 684138 111,9

101 884728 134,6

105 850253 139,8

109 587336 144,8

74 384958

83 244650

100 263480

104 118422

107 775944

5 115

5 672

6 700

7 037

7 028

110,9

131,0

137,6

137,4

Szociális Statisztikai évkönyv, 2002. KSH, 2003. 71. oldal

26. táblázat: A rendszeres gyermekvédelmi támogatás adatainak alakulása az ellátás esetszáma alapján, 1999-2003. Rendszeres gyermekvédelmi támogatás Az ellátás esetszáma Az ellátás esetszámának alakulása (1999=100) Az ellátás összköltsége (Ft) Az ellátás összköltségének alakulása (1999=100) Az ellátás tényleges költsége (postaköltség nélkül) Az egy esetre jutó ellátás havi átlag, Ft Az egy esetre jutó ellátás havi átlag, Ft alakulása (1999=100)

1999

2000

2001

2002*

2003

11 821

11 709 99,0

11 614 98,2

11 535 97,6

11 047 93,5

75 698078

84 684138 111,9

101 884728 134,6

105 850253 139,8

109 587336 144,8

74 384958

83 244650

100 263480

104 118422

107 775944

6 293

7 110

8 633

9 026

9 756

113,0

137,2

143,4

155,0

Feladatok: A támogatások fenntartása, az ellátás színvonalának-a kerület lehetıségeihez mért emelése. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás: Fogalom

Az 1997. évi XXXI. törvény 21.§

21. § (1) A települési önkormányzat képviselı-testülete a gyermeket a rendeletében meghatározott mértékő rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti (a továbbiakban: rendkívüli támogatás), ha a gyermeket gondozó család idıszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztetı rendkívüli élethelyzetbe került. (2) Elsısorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkezı többletkiadások - különösen a szociális válsághelyzetben lévı várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának elıkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elısegítése, betegség vagy iskoláztatás - miatt anyagi segítségre szorulnak. (3) A rendkívüli támogatás iránti kérelmet a szülı vagy más törvényes képviselı a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél terjeszti elı.

Helyzetkép A támogatást különbözı formában, pénzben (krízis-segély) vagy természetben (élelmiszerutalvány, tüzelı-utalvány) biztosítja az önkormányzat. A támogatásra fordított összkiadás 1999 és 2002 között, kisebb csökkenés után, enyhén emelkedett, majd 2003-ban 150%-os emelés történt. Ugyanezen idıszak alatt az ellátásban részesülı gyerekek száma kissé csökkent, a segélyezési alkalmak száma nem változott lényegesen, évi 2000 segélyezési alkalom körül mozog. Így 2003-ban egy segélyezési alkalomra átlagosan az 1999-es összeg 1,77-szerese (átlagosan 12940 Ft) jutott, ami – az inflációt meghaladó – jelentıs növekedés. Mindeközben azonban jelentısen megváltozott az ellátás belsı struktúrája, elıtérbe került a pénzbeli segély visszaszorításával, a természetben történı támogatás. Míg 1999-ben az összes rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra fordított összeg 36%-a (2000-ben 41%-a) krízissegélyként, pénzben jutott el az érintett családokhoz, 2003-ban ez az arány alig haladja meg a 22%-ot.

27. táblázat: Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesülı kiskorúak száma, 1999-2003

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Élelmiszer-utalvány (természetbeni ellátásoknál) Krízis Tüzelı-utalvány (természetbeni ellátásoknál) Összesen

1999

2000

2001

2002

2003

1364

1140

1146

1040

1091

1135 133

1152 143

1043 131

1037 129

1002 172

1846

1704

1609

1535

1530

28. táblázat: Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra kifizetett összegek, 1999-2003 (ezer Ft)

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Élelmiszer-utalvány Krízis Tüzelı-utalvány Közüzemi Összesen

1999

2000

5899 5489 3044 714 15146

2001

4915 5699 3128 0 13743

2002

6943 5429 3236 0 15608

7977 5908 3880 0 17765

2003

13484 6022 7699 0 27175

19. ábra: A rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra kifizetett összegek megoszlása a támogatás típusa szerint, 1999-2003

"2003" "2002"

Élelmiszer-utalvány Krízis

"2001"

Tüzelı-utalvány

"2000"

Közüzemi

"1999" 0%

20%

40%

60%

80%

100%

29. táblázat: A krízis segélyként kapott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megoszlása, 1999-2003 Krízis támogatás A krízis segélyként kapott RGYVT támogatásban részesülı kiskorúak száma Az ellátásban részesülık számának alakulása (1999=100) Az ellátás összköltsége (Ft) Az ellátás összköltségének alakulása (1999=100) Az egy gyerekre jutó átlagos évi ellátás Az egy gyerekre jutó átlagos évi ellátás alakulása (1999=100)

1999 1135

2000

2001

2002

2003

1152

1043

1037

1002

101,5

91,9

91,4

88,3

5 428000

5 630500 103,7

5 363000 98,8

5 834000 107,5

5 941000 109,5

4 782

4 888

5 142

5 626

5 929

102,2

107,5

117,6

124,0

1999-ben alkalmankénti krízis segély összege 4 466 Ft, 2000-ben 4 619 Ft, 2001-ben 6 312 Ft, 2002-ben 7 400 Ft, 2003-ban 10 048 Ft volt. Feladatok: A támogatások fenntartása. A pénzbeli támogatások szerepének növelése. 5.2. Természetben nyújtott szociális ellátások -az Szt. 47. § -a szerint (1) A képviselı-testület döntése alapján egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. Természetbeni szociális ellátásként nyújtható a) a lakásfenntartási támogatás, b) az átmeneti segély, c) a temetési segély. (2) Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelı segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítı támogatás.

5.2.1. Lakásfenntartási támogatás A XVII. kerületi Önkormányzat az úgynevezett kiadáskompenzáló segélyek közül lakásfenntartáshoz természetben tüzelıutalványt, közüzemi hozzájárulást és alvízmérıóra felszerelési támogatást nyújt. 5.2.2. Átmeneti segély 30. táblázat: Tüzelıvásárlási utalvány számának alakulása, 1999-2003. Tüzelıvásárlási utalvány A tüzelıvásárlási utalványt kapottak száma Az ellátásban részesülık számának alakulása (1999=100) Az ellátás költsége Az ellátás költségének alakulása (1999=100) Az egy fıre jutó átlagos évi ellátás Az egy fıre jutó átlagos évi ellátás alakulása (1999=100)

1999

2000 79

2001

2002

2003

68

50

54

80

86,1

63,3

68,4

128,6

2 440000

2 348000 96,2

2 051000 84,1

2 904000 119,0

5 179000 212,3

30 886

34 529 111,8

41 020 132,8

53 778 174,1

64 738 209,6

Alvízmérıóra felszerelési támogatást 1999-ben 20 fı kapott, átlagosan 21 105 Ft összegben, 2000-ben 9 fı kapott, átlagosan 17 911 Ft összegben, 2001-ben 17-en kaptak 21 771 Ft, 2002ben 21-en 19 476 Ft, 2003-ban 8-an kaptak, átlagosan 23 537 Ft összegben. Közüzemi hozzájárulást 1999-ben 6 fı kapott, átlagosan 15 451 Ft összegben, 2000-ben 9 fı, átlagosan 17 911 Ft, 2001-ben 10 fı kapott, átlagosan 17 301 Ft, 2002-ben 11 fı kapott, 19 367 Ft, 2003-ban 32 fı kapott, átlagosan 22 381 Ft összegben. Feladatok: A támogatás fenntartás. 5.2.3. Köztemetés -az Szt. 48. § -a alapján:

Fogalom: 48. § (1) A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesterének kell - a halálesetrıl való tudomásszerzést követı 30 napon belül - gondoskodnia az elhunyt személy közköltségen történı eltemettetésérıl, ha a) nincs vagy nem lelhetı fel az eltemettetésre köteles személy, vagy b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésrıl nem gondoskodik. Az ellátás biztosítására kötelezett a települési –értsd Budapesten a fıvárosi kerületi- önkormányzat.

Helyzetkép: 31. táblázat: A köztemetettek adatai, 1999-2003. Köztemetés Köztemetettek száma Az ellátásban részesülık számának alakulása (1999=100) Az ellátás költsége (Ft) Az ellátás költségének alakulása (1999=100) Az egy fıre jutó ellátás átlaga, Ft Az egy fıre jutó átlagos ellátás alakulása (1999=100)

1999

2000

2001

2002

2003

79

68 86,1

50 63,3

54 68,4

80 128,6

2 440000

2 348000 96,2

2 051000 84,1

2 904000 119,0

5 179000 212,3

30 886

34 529 111,8

41 020 132,8

53 778 174,1

64 738 209,6

A köztemetések száma azonos 2003-ban és 1999-ben. Közbeesı években csökkent a köztemetések száma, 2001-ben volt a legkevesebb köztemetés, ebben az évben a számuk az 1999. évi 63,3 %-ára csökkent. A köztemetésekre fordított összeg több mint kétszeresére emelkedett. Feladatok: A támogatás fenntartása. 5.2.4. Közgyógyellátás -az Szt. 49. § -a alapján:

Fogalom: 49. § (1) A szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megırzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére közgyógyellátási igazolvány (a továbbiakban: igazolvány) állítható ki. (2) A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezı személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítás által támogatott egyes gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre, protetikai és fogszabályozó eszközökre, ideértve ez utóbbiak javításának költségeit is, valamint a járóbeteg szakellátás keretében gyógyfürdıben nyújtott fizioterápiás kezelésre (a továbbiakban együtt: gyógyszer).

Közgyógyellátási igazolvány a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megırzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére állítható ki alanyi és/vagy méltányossági alapon. A Szt. 50.§ -a (1) - (3) bekezdései szerint: (1) Közgyógyellátásra jogosult a) a bentlakásos gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben lakó, az átmeneti gondozott, az átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú; b) a 37/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerint rendszeres szociális segélyben részesülı; c) a pénzellátásban részesülı hadigondozott és a nemzeti gondozott; d) a sorkatonai családi segélyben részesülı; e) a központi szociális segélyben részesülı; f) a rokkantsági járadékos; g) az, aki I., II. csoportú rokkantsága alapján részesül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban; h) az, aki, vagy aki után szülıje vagy eltartója magasabb összegő családi pótlékban részesül – alanyi jogosultság. (2) A települési önkormányzat képviselı-testülete az (1) és (3) bekezdésben foglaltakon kívül annak is megállapíthatja a közgyógyellátásra való jogosultságát, aki szociálisan rászorult és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni. A szociális rászorultság megállapítása szempontjából figyelembe vehetı egy fıre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kell szabályozni, hogy az az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-ánál, egyedül élı esetén annak 200 %-ánál alacsonyabb nem lehet. (3) A települési önkormányzat jegyzıje közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg egy év idıtartamra 1996. évben december 31-ig terjedı idıre, illetve ha a jogosultságot 1996. július 1-jét követıen állapították meg, hat hónap idıtartamra - annak a személynek, akinek havi rendszeres gyógyszerköltsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja, feltéve, hogy a családjában az egy fıre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élı esetén 150%-át – méltányossági alapon.

32. táblázat: A közgyógyellátásban részesülık adatainak alakulása, 1999-2003, EFt Közgyógyellátás A közgyógyellátásban részesülık száma Az ellátásban részesülık számának alakulása (1999=100%) Az ellátás költsége (eFt) Az ellátás költségének alakulása (1999=100%)

1999 1941

3926

2000

2001

2002

2003

1271

2070

3092

3866

65

107

159

199

15823 403

13733 350

12814 326

15696 400

A közgyógyellátással kapcsolatosan problémát jelent, hogy a közgyógyigazolványra kapható gyógyszerek köre állandóan csökken, az antibiotikumok, az allergiagyógyszerek, de a közösségbe járó gyerekes családokban állandóan használt tetőirtó szerek nem írhatók fel közgyógyellátásra. A jövedelemhatárok miatt sok nyugdíjas nem kaphat igazolványt, ugyanakkor a 49 ezer forintos nyugdíjból nehéz 17 ezer forintos havi gyógyszerszámlát kifizetni. A TB által támogatott úszás csak a Széchenyi fürdıbe vehetı igénybe, a betegek közül sokan csak segítséggel tudnak oda elmenni. Feladatok: A közgyógyellátási igazolvány intézését egyszerősíteni kellene. Az igazolványra felírható gyógyszerek körét ki kellene terjeszteni például az antibiotikumokra, az allergia gyógyszerekre, illetve az alkalmi, eseti gyógyszertámogatás gyakoriságát és intézését egyszerősíteni kellene, hogy a nem rendszeresen használt drága gyógyszerek kiváltása ne okozzon anyagi problémát a családnak. Lehetıséget kellene teremteni arra, hogy a kerületi Újlak utcai uszodába is igénybe lehessen venni a TB által támogatott úszási lehetıséget.

5.2.5. Adósságkezelési szolgáltatás -az Szt. 55.§-a alapján:

Fogalom: 55. § (1) A települési önkormányzat lakhatást segítı adósságkezelési szolgáltatásban részesíti azt a családot vagy személyt, a) akinek az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, és b) akinek a (2) bekezdésben meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, továbbá c) akinek a háztartásában az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg az önkormányzat rendeletében meghatározott összeghatárt, valamint d) aki a településen elismert minimális lakásnagyságot és minıséget meg nem haladó lakásban lakik, feltéve, hogy vállalja az adósság és a települései önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt. Az ellátás biztosítására kötelezett a települési –értsd Budapesten a fıvárosi kerületi- önkormányzat.

Helyzetkép: Az Adósságkezelési Szolgáltatás adósságcsökkentési támogatásból és adósságkezelési tanácsadásból áll. 2003-ban vezette be a XVII. kerületi önkormányzat, akkor szembesültek azzal a ténnyel, hogy a hátralékosokról nem rendelkeznek egységes adatokkal. A szolgáltatók csak a saját nyilvántartásuk alapján tudnak adatot szolgáltatni a hátralékok összegérıl, ám ezek a nyilvántartások nem egységesek. További problémát jelent, hogy a nem minden szolgáltatóval köttetett együttmőködési megállapodás az adósságkezelési rendszer mőködtetésével kapcsolatban. Az önkormányzat az összes érintett szolgáltatót megkereste egy keret megállapodás –tervezettel, de eddig csak a Díjbeszedı Rt. -vel sikerült megállapodást aláírni. A többi szolgáltató még nem reagált, vagy a megállapodás feltételeivel kapcsolatban további egyeztetést javasolt. Az Adósságcsökkentési program 2003 májusában indult, az év végéig 11 esetben állapítottak meg támogatást. A támogatottak a CSSK-val kötnek együttmőködési megállapodást. Gondot jelent, hogy a nagyon alacsony jövedelmőek és a jövedelemmel nem rendelkezık ezt a támogatást nem tudják igénybe venni, mivel a minimum 25%-os önrészt sem tudják vállalni. A segítségnyújtást nehezíti, hogy „itt is akkor jelentkeznek, amikor már kapják a papírt arról, hogy megszőnik a lakásbérleti szerzıdés, akkor jönnek. Ez alapvetıen lakótelepi probléma, a családi házas rész alapvetıen más” Jelenleg azoknak az esetében van reális lehetıség a segítésre, ahol az adósság félmillió Ft alatt van. „A rendelet így írja elı, akkor még valahogy ki lehet ráncigálni, de milliós tételeknél lehetetlenség. A támogatás maximum 200 ezer lehet, akkor marad 300 ezer, ha a 300 ezret 18 felé osztjuk, az még olyan összeg, ami valószínősíthetı, hogy tudja fizetni.” Jelenleg, a kilakoltatás elıl a családok általában vidékre mennek, (megkeresik maguk a cserepartnert, illetve a Lakás 17. Kft segít a cserepartner megtalálásában). Tehát az 500.000.-Ft-nál nagyobb hátralékkal rendelkezı adósok számára a megoldás a lakáscsere, és a különbözetbıl vidékre költözés. A Hálózat Alapítvány 70%-os támogatást ad, de ennek alapfeltétele, hogy az önrészt ki kell fizetni. Nehezíti és a segítés lehetıségét csökkenti az a tény is, hogy az emberek nem számolnak az ügyintézés idıigényességével. Késın kérnek segítséget a CSSK-ban, illetve az önkormányzatnál. A „megtalált cserepartnerek” sem mindig jó szándékú emberek. Az adósságterhek kifizetése érdekében lakáscserét vállalók kiszolgáltatottak. A CSSK jogásza néhány esetben már sikeresen hiúsított meg olyan cserét, amelyben az adós nem jó szándékú cserepartnert talált.

Feladatok: Az összes szolgáltatóval megállapodni az adósságkezelési rendszer mőködtetésérıl. A megállapodás magába foglalná az adatszolgáltatást is. Az adatszolgáltatás biztonságossá tenné a rendszer mőködését. (A keretmegállapodás-tervezetben szerepel további javaslatként, hogy a szolgáltatók a kamatot elengedik, egyösszegő támogatás esetén a tıkébıl is elengednek bizonyos százalékot, felfüggesztik a bírósági eljárást, ha az önkormányzat megállapította a támogatást.) Az adósságcsökkentési támogatással kapcsolatban szélesebb körő tájékoztatásra lenne szükség, hogy a potenciális ügyfelek átlássák a segítségadás módját és idıigényét. A kilakoltatások – a Fıváros és a kerületek közötti megállapodás alapján -, ez év májusától esedékesek, ezért az önkormányzatnak a kilakoltatásokkal kapcsolatban ki kell dolgoznia a stratégiáját.

A természetbeni rendszeres és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Fogalom

Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról

28. § (1) A települési önkormányzat képviselı-testületének döntése alapján a rendszeres és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen a védelembe vett gyermek számára. (2) Természetbeni ellátás különösen az általános iskolás gyermekek tankönyv- és tanszerellátásának támogatása, a gyermekintézmények étkezési térítésének díjkedvezménye, tandíj, egészségügyi szolgáltatásért fizetendı térítési díj, illetve egyéb ellátás kifizetésének átvállalása.

33. táblázat: Az élelmiszerutalványokban kapott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megoszlása, 1999-2003

Az élelmiszerutalványban kapott RGYVT támogatásban részesülı kiskorúak száma Az ellátásban részesülık számának alakulása (1999=100) Az ellátás összköltsége (Ft) Az ellátás összköltségének alakulása (1999=100) Az egy gyerekre jutó átlagos évi ellátás Az egy gyerekre jutó átlagos évi ellátás alakulása (1999=100)

1999 1364

2000

2001

2002

2003

1140

1146

1040

1091

83,6

84,0

76,2

80,0

5 899000

4 915000 83,3

6 943000 117,7

7 977000 135,2

13 484000 228,6

4 324

4 311

6 059

7 670

12 359

99,7

140,1

177,4

285,8

1999-ben alkalmanként átlagosan 4.466 Ft, 2000-ben 4.619 Ft, 2001-ben 6.312 Ft, 2002-ben 7.400 Ft, 2003-ban 10.048 Ft értékő volt az élelmiszerutalvány. Az élelmiszerutalvány csak meghatározott és drágább boltokban vásárolható le. A vásárláskor pénzt nem adnak vissza, ugyanakkor az utalványok nagy értékőek, tehát egyszerre nem tudják/ akarják az érintettek levásárolni.

34. táblázat: A tüzelıutalványokban kapott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megoszlása, 1999-2003

1999 A tüzelıutalványban kapott RGYVT támogatásban részesülı kiskorúak száma Az ellátásban részesülık számának alakulása (1999=100) Az ellátás összköltsége (Ft) Az ellátás összköltségének alakulása (1999=100) Az egy gyerekre jutó átlagos évi ellátás Az egy gyerekre jutó átlagos évi ellátás alakulása (1999=100)

2000 133

2001

2002

2003

143

131

129

172

107,5

98,5

97,0

129,3

3 044000

3 128000 102,8

5 363000 176,2

3 880000 127,5

7 669000 251,9

22 887

21 874

24 702

30 078

44 587

95,6

108,0

131,4

194,8

A tüzelıutalvány értéke a kisgyerekes családoknál évente átlagosan a következıképpen alakult: 1999-ben 24.951 Ft, 2000-ben 23.519 Ft, 2001-ben 26.744 Ft, 2002-ben 28.955 Ft, 2003-ban 36.346 Ft.

Feladatok: Az élelmiszerutalványokat kisebb értékő utalványokban kellene adni, és lehetıvé kellene tenni, hogy olcsóbb boltokban is levásárolhatóak legyenek. 5.3. Szociális szolgáltatások - alapellátási formák Szociális szolgáltatások Az Szt. 56. §-a szerint: (1) A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátást (a továbbiakban: személyes gondoskodás) az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. (2) A személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alap- és szakosított ellátásokat. Szociális szolgáltatások - alapellátási formák Az Szt. 57. § (1) bekezdése szerint: 57. § (1) A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapellátási formák a következık: a) étkeztetés, b) házi segítségnyújtás,; c) családsegítés d)speciális alapellátási feladatok..

5.3.1. Étkeztetés -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapellátási forma- az Szt. 62.§-aalapján:

Fogalom: 62. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezésérıl kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. (2) Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylıt, illetve általa eltartottat is, aki kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az (1) bekezdés szerinti étkezésrıl más módon gondoskodni.

(3) A településen élı fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, hajléktalan személyek vagy szenvedélybetegek részére lehetıséget kell biztosítani az étkeztetés igénybevételére, illetve segítséget kell nyújtani a saját lakóhelyükön történı étkezés biztosítására. Az ellátás biztosítására kötelezett a települési –értsd Budapesten a fıvárosi kerületi- önkormányzat.

Helyzetkép: 20. ábra Az étkeztetést igénybe vevık számának alakulása 2000-2004 600 500 fı

400 300 200 100 0 2000

2001

2002

2003

Az étkeztetés biztosítása az ESZK szervezetébe tartozó Szociális Konyhán történik, illetve egy közbeszerzési pályázat nyomán megkötött ellátási szerzıdéssel több telephelyen és a házhozszállítást igénylık számára gépkocsival történı szállítással. (A telephelyeken, vagyis a Gondozási Központokban a tálalókonyhákon HACCP minıségbiztosítási rendszer van.) Hetente hét napra is lehet igényelni a többféle diéta követelményeinek is megfelelı ebédet, ámde az étkezık hiányolják a többféle menübıl való választás lehetıségét. A mennyiségére nincs panasz, ámde az ellátási szerzıdés keretében biztosított ételek esetében a minıségi kifogások gyakoriak, vannak ételfajták, melyeket soha nem fıznek, például rakottasokat. Az étkezést döntı többségben a 60 éven felüliek veszik igénybe és 2003-ban a lakásra szállított ebédet 87%-ban a 60 éven felüliek kapták. Az étkezést évrıl évre kevesebben veszik igénybe, az utóbbi egy évben 50-re emelkedett az étkezést visszamondók száma. 2000-ben mindössze 9% volt a térítési díjat nem fizetık száma, s ez az arány 2003-ban is alig haladta meg a 10%-ot. Remélhetı, hogy a térítési díjak felülvizsgálata nyomán (ami azt is jelenti, hogy gyakorlatilag kevesebbet kell fizetni az ellátottaknak az étkezésért) többen visszatérnek a napi meleg étel igényléséhez. Valószínő, hogy tovább kellene növelni a térítési díjak alól mentesülık vagy a csökkentett térítési díjat fizetık számát, ezzel talán azok száma is csökkenne, akik ketten, vagy egyedül, két alkalomra fogyasztanak el egy adagnyi ételt. 21. ábra Térítési díj fizetés az étkeztetést igénybe vevık körében (%)

10,28

89,71

térítési díjat fizetık

térítési díjat nem fizetık

Feladatok: a szolgáltatást igénybevevık körének bıvítése. Megvizsgálandó lenne, hogy a házhozszállítást igénylık között a rászorulók (mozgásukban korlátozottak vagy orientációs zavarokkal küzdık) hogyan mentesülhetnének a házhozszállítás kifizetése alól. Idınként az ÁNTSZ munkatársaival felülvizsgálandó lenne az ételek fehérje és vitamintartalma, valamint kezdeményezni lehetne természetes étkezési kiegészítık bevezetését. 5.3.2. Házi segítségnyújtás -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapellátási forma- az Szt. 63.§-a alapján:

Fogalom: 63. § (1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni a) azokról a személyekrıl, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erıbıl nem képesek, és róluk nem gondoskodnak; b) azokról a pszichiátria betegekrıl, fogyatékos személyekrıl, valamint szenvedélybetegekrıl, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek, c) azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekrıl, akik ezt az ellátási formát igénylik, illetve bentlakásos intézményi elhelyezésre várakoznak. (2) A házi segítségnyújtás kiegészítı szolgáltatása vagy önállóan megszervezett szolgáltatási formája a jelzırendszeres házi segítségnyújtás. A jelzırendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élı, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló idıskorú, valamint fogyatékos személyek részére nyújtott ellátás. Segítségével fenntarthatók a biztonságos életvitel feltételei, krízishelyzetben lehetıséget nyújt az ellátást igénybevevı személynél történı gyors megjelenésre és segítségnyújtásra. Az ellátás biztosítására kötelezett a települési –értsd Budapesten a fıvárosi kerületi- önkormányzat.

Helyzetkép: 22. ábra A házi gondozásban részesülık számának alakulása, 2000-2003 95 90

fı

85 80 75 70 65 2000

2001

2002

2003

A házi segítségnyújtás az ESZK szervezetén belül jelenik meg, megszervezése a Gondozási Központokból történik, az egész kerületet lefedı módon. Az egyes gondozási központokhoz idısek klubja is tartozik, sıt a II. számú Gondozási Központ olyan integrált formában mőködik a Liget u- 46-ban, hogy a hotelszolgáltatást nyújtó Gondozóház is ott van. Az integrált megoldásokra támaszkodva biztosítható az idısellátásban az egyes ellátási formák egymásra épülése, sıt ugyancsak az ESZK szervezeti keretein belül mőködı egészségügyi ellátás is ezt segíti elı az otthoni szakápolás biztosításával.

Az idısellátás engedélyezett létszáma 52 fı, mely magában foglalja az étkezés, házi segítségnyújtás, idısek napközbeni ellátása (idısek klubja), átmeneti elhelyezést nyújtó ellátást (gondozóház). A házi segítségnyújtást igénybevevık száma 1999-hez és 2000-hez képest csökkenést mutat, 2002 óta stagnál. Ugyanakkor az egy ellátottra fordított idı növekszik, a különösen rossz egészségi állapotban és egyszemélyes háztartásban élı idıs embernek kevés a napi egy óra, vagy napi egyszeri ellátás, s van, hogy átmenetileg a szakápolást is igénybe kell vennie. A jelenlegi létszámmal több gondozott ellátása nem megoldható, noha a házi gondozásra és segítségnyújtásra nagy igény mutatkozik, ezt a háziorvosok tapasztalatai is megerısítik. Az idıs emberek többsége ragaszkodik otthonához, még önellátási képességeinek csökkenése, vagy átmeneti betegség esetén is, de az ellátás igénybevételének anyagi lehetıségeik szabnak határt. A gondozás legkisebb óradíja 60.-Ft, a legmagasabb 490.- Ft, a nyugdíjminimum alatti jövedelemmel rendelkezıknek minden ellátási forma ingyenes. S noha a nyugdíj 30%-nál többet senkinek nem kell fizetni, mégiscsak szükséges lenne a házi segítségnyújtás hosszabb idejő vagy magasabb óraszámú igénybevételét elérhetı áron biztosítani.

23. ábra Térítési díj fizetés a házi gondozást igénybe vevık között (%)

3,9

96,1

térítési díjat fizetık

térítési díjat nem fizetık

Magas az egyszemélyes háztartások száma, növekszik a csak idısekbıl álló háztartások száma (mindkettı a hatezret közelíti), s Rákosligeten különösen sok a magára maradt idıs és beteg ember. Itt jegyzendı meg, hogy az ápolási díjban részesülık száma az 1999 évi 218 fırıl 2003-ban 311 fıre emelkedett, s noha ismert, hogy ez sokszor az aktív korúak jövedelemnélküliségét is kezeli, elgondolkodtató, hogy a jövıben hogy látják majd el a mintegy 2200 fı körüli 80 év feletti lakost. Valószínő, hogy az ellátások iránti igény tovább fog növekedni, de ezzel együtt az is vizsgálandó lenne, hogy az idıs és folyamatos ápolásra szorulók hozzátartozóinak milyen támogatások nyújthatók, akár átmeneti feladat átvállalásról van szó (bár ehhez a Gondozóház kapacitásának erıteljesebb növelése szükséges), akár az otthonápolás „fogásainak” megtanításáról, vagy pszichés támogatásról van szó. Szükség lenne a III. sz. Gondozási Központ új telephelyre költöztetése, ugyanis a jelenlegi helyszín (Edzı tér) megközelítése nehézséget jelent az idısek számára. Külön gondot jelent a házi gondozásban azon idısek növekvı száma, akik emlékezetzavarban szenvednek, védtelenek, s nincs velük élı hozzátartozó, vagy a hozzátartozók napközben dolgoznak. A dolgozók szakképzettsége az elıírásoknak megfelelı, de többnyire egészségügyi jellegő.

Hasznos volt a 7 fı számára biztosított szupervizió és hasznosak a számukra elérhetı továbbképzések is, de nem elegendık. A munkatársak a házi segítségnyújtási és gondozási feladatok mellett alig tudnak idıt fordítani az ellátottak által igényelt pszichés gondozásra. 2003-ban kezdıdik meg és 2004-ben válik általánossá a házi gondozói tevékenységek szükségletek szerinti differenciálása, úgy is, mint teljes gondozás és részgondozás, valamint mindennapos és idıszaki gondozás. A gondozási tervek team munkában való elkészítése fejleszti a szakszerőséget, s a munkát végzık számára is belátható, hogy a minıségbiztosításhoz, az ellátottakkal való tiszta szerzıdések megkötéséhez szükséges a tervek elkészítése, megbeszélése és idınkénti felülvizsgálata. A jelzırendszeres házi segítségnyújtás megkezdıdött.

Feladatok: az ellátást igénybevevık körének bıvítése. A gondozói hálózatban való létszámfejlesztés valószínőleg szükséges ahhoz, hogy fel lehessen kutatni az ellátásra szorulókat, az ellátást igénylıket. Ezzel párhuzamosan szükség lenne a háztartás-segítésre. Erre nagy igény mutatkozik, mivel az idıs emberek életében idınként olyan problémák is jelentkeznek, amelyek a házi-segítségnyújtás keretein belül nem oldhatók meg. (Csırepedés, háztartási gépek meghibásodása stb.) A háztartás-segítésre azért is szükség lenne, mert az egyedül, egyszemélyes háztartásban élı idıs embereknél esetenként egy nagytakarításra, kertes háznál a havas járda felsöprésére is szükség lehet. (Az erre irányuló önkéntes munka vagy alapítványi támogatás kevés.) A háziorvosokkal közösen egy felmérést lehet kezdeményezni a demencia elıfordulásáról és az eredményeknek megfelelıen szakszerő ellátást biztosítani számukra, az otthoni segítségnyújtást kezdeményezni, esetleg a hozzátartozók segítését megoldani, vagy az idıszakos nappali ellátást kezdeményezni.

5.3.3. Családsegítés -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapellátási forma- az Szt. 64.§-a alapján:

Fogalom: 64. § (1) A családsegítı szolgáltatásban nyújtott általános és speciális segítı szolgáltatás olyan személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul az egyének, a családok, valamint a különbözı közösségi csoportok jólétéhez és fejlıdéséhez, továbbá a szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz. (2) A családsegítı szolgáltatás általános és speciális segítı szolgáltatása keretében a települési önkormányzat segítséget nyújt a mőködési területén élı szociális és mentálhigiénés problémái vagy krízishelyzete miatt segítséget igénylı személynek, családnak az ilyen helyzethez vezetı okok megelızése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megırzése céljából (5) Az a települési önkormányzat, amely a családsegítı szolgáltatást önálló intézmény mőködtetésével biztosítja, az általános segítı szolgáltatáson túl speciális segítı szolgáltatást is nyújt. Ennek keretében a szociálisan rászorult egyének, csoportok számára önálló szolgáltatást biztosít, a gyermekeket nevelı családok számára speciális programokat szervez. A speciális segítı szolgáltatásokra vonatkozó részletes szabályokat - amennyiben jogszabály eltérıen nem rendelkezik - a települési önkormányzat rendelete határozza meg, Az ellátás biztosítására kötelezett a települési –értsd Budapesten a fıvárosi kerületi- önkormányzat.

Helyzetkép 24. ábra

fı

A Családsegítı Szolgálat igénybevételének alakulása 20002003 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 2000

2001 igénybevevık száma

2002

2003

ebbıl új kliens

A 15 éve mőködı intézmény dolgozói létszáma 90%-ban felel meg az elıírt létszámnormáknak. A státuszok száma jelenleg 17,5. A munkatársak mindegyike szakképzett. A szolgáltatást igénybe vevık száma az elmúlt években dinamikusan nıtt. 2000-hez képest jelenleg jelentısen nagyobb arányt képviselnek az esetforgalmon belül a Családsegítı Szolgálatot az adott évben elıször felkeresı lakosok. A kliensek által jelzett problémák közül a leggyakoribb az anyagi, illetve foglalkoztatással kapcsolatos nehézségek elıfordulása. (22, illetve 13%). A kliensek 30%-a aktív keresı, 19%-a munkanélküli, 31%-a inaktív keresı (közülük minden harmadik személy nyugdíjas), 18%-a eltartott (zömében kiskorú). A szolgáltatást igénybe vevık meghatározó többsége nı (76%) és a 19-59 évesek közül kerül ki (71%). A Központ a törvényi szabályozásban elıírt ellátások biztosításán túl, egyértelmően törekszik a helyi lakossági szükségletekhez igazodó mőködési feltételek (pl. nyitva tartás) biztosítására, differenciált kliens-csoportokat célzó (kisgyerekesek, fiatalok, mentális problémákkal küzdık stb.), sokszínő szolgáltatási választék kialakítására. A CSSK két meghatározó szolgáltatása az adósságkezelési tanácsadás (közel 500 kliens 2003 utolsó negyedévében) és a munkavállalási és pályaválasztási tanácsadás (a 231 igénybe vevı, 18%-uk fiatalkorú). További szolgáltatások: pszichológiai, jogi, fejlesztıpedagógiai tanácsadás, baba-mama klub, híd csoport (magányos, mentálisan nem stabil emberek számára), álláskeresı klub, anya-csoport, terhes torna, kismamák kondicionáló foglalkozása, SzüniDödı nyári foglalkozás sorozat, ifjúsági csoport (kortárs-segítı képzés). A Központ az önkormányzati támogatáson túl minden évben pályázati forrásokkal egészíti ki költségvetését. Ebben az elmúlt években kisebb visszaesés tapasztalható mind az elnyert támogatások értékében, mind az intézményi költségvetésen belüli arányukat tekintve. Feladatok: Az együttmőködés kereteinek bıvítése a kerület más szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásokat nyújtó intézményeivel. Szakmai fórumok folyamatos mőködtetése. Létszámfejlesztés, speciális ismeretekkel rendelkezı, csoportvezetésben jártas szakemberek alkalmazása. A helyiség-gondok enyhítése, kihelyezett központ nyitása a kerület frekventált részén.

A családsegítı központ elmúlt években beindított, a lakosság szükségleteire reagáló szolgáltatásainak (pl. pályaválasztási tanácsadás, híd-csoport, anya-csoport stb.) folyamatos mőködéséhez, az eseti programok (pl. kerületi pályaválasztási nap, családi nap, ádventi készülıdés) meghonosításához, valamint a tervezett szolgáltatások (pl. információs iroda) beindításához szükséges anyagi, tárgyi és személyi feltételek biztosítása pályázatok és önkormányzati költségvetési támogatás segítségével. 5.3.4. Speciális alapellátási feladatok -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapellátási forma- az Szt. 65/B-65/E.§-ai alapján:

Fogalom: 65/B. § (1) A közösségi pszichiátriai ellátásról és a támogató szolgálatokról (a továbbiakban együtt: speciális alapellátási feladatok) a települési önkormányzat gondoskodik. (2) A közösségi pszichiátriai ellátás keretében a pszichiátriai beteg részére lakókörnyezetében komplex segítséget kell nyújtani mindennapi életvitelében, továbbá lehetıség szerint biztosítani szükséges a meglevı képességeinek megtartását, illetve fejlesztését. A pszichiátriai beteg állapotának figyelemmel kisérése érdekében a szociális ellátást végzı személy kapcsolatot tart fenn az ellátott személy háziorvosával, illetve pszichiátriai szakorvosával, valamint családjával. A pszichiátriai beteg számára segítséget kell nyújtani a) egészségi és pszichés állapota javításában, b) a mindennapi életében adódó konfliktusok feloldásában és problémái megoldásában, c) a szociális és mentális gondozásában, d) az egészségügyi ellátáshoz való hozzájuttatásában. 65/C. § (1) A fogyatékos személyek lakókörnyezetben történı ellátása támogató szolgálat megszervezésével is megvalósulhat. (2) A támogató szolgálat célja a fogyatékos személy önrendelkezésén alapuló önálló életvitelének megkönnyítése, elsıdlegesen a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítésével, valamint önállóságának megırzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása. 65/D. § Az alapellátás keretében a települési önkormányzat szolgáltatást nyújt a településen élı azon szenvedélybetegek részére, akik a) intézményi jogviszony megszőnését követıen saját lakókörnyezetükben élnek és megfelelı életvitelük fenntartásához segítséget igényelnek, b) akik valamely más - nem bentlakásos - ellátási forma szolgáltatásaiban, orvosi vagy egyéb terápiás kezelésben részesülnek és önálló életvitelük fenntartásához segítségre van szükségük. 65/E. § Az utcai szociális munka keretében biztosítani kell az utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét. Az utcai szociális munka megszervezhetı önállóan, vagy családsegítı szolgálat, nappali melegedı, illetve gondozási központ keretein belül. Az ellátás biztosítására kötelezett a települési –értsd Budapesten a fıvárosi kerületi- önkormányzat.

5.3.4.1. Támogató szolgálat Fogalom: 65/C. § 20(1) A fogyatékos személyek lakókörnyezetben történı ellátása támogató szolgálat megszervezésével is megvalósulhat. (2) A támogató szolgálat célja a fogyatékos személy önrendelkezésén alapuló önálló életvitelének megkönnyítése, elsıdlegesen a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítésével, valamint önállóságának megırzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása.

20

A 65/C. §-t a 2001: LXXIX. törvény 22. §-a iktatta a szövegbe.

Helyzetkép: A fogyatékkal élı személyek önellátó életvitelét segítı szolgálat 2003-as megalakulása óta az ESZK szervezeti keretein belül mőködik. Kezdetekben az Árpád fejedelem u. 57 alatt, az I.sz. Gondozási Központ épületében nyert elhelyezést, de attól szervezetileg és szakmailag különváltan mőködik, négy fıállású közalkalmazott dolgozik itt. (Vezetı, személyi segítı, információs tanácsadó és egy gépkocsivezetı.) Megbízási díjjal, illetve a munkaidejük egy részében foglalkoztatott szakemberek: logopédus, gyógymasszır, 2 fı gyógytornász, pszichológus, dietetikus, orvos. A szállító szolgálat eredményesen tud mőködni a 15+2 személyes kisbusszal, ami átalakíthatósága által lehetıvé teszi a kerekes-székes mozgássérültek akadálytalan, biztonságos szállítását. A jármő kihasználtsága 100%-os, a fogyatékossággal élık szállítása, vizsgálatokra, orvosi kezelésekre vitele, nagyobb bevásárlások intézése, az idısek szállítása illetve idınkénti kirándulásra vitele kitölti az igen jó szemlélető gépkocsivezetı teljes munkaidejét, aki a szakmai team egyenrangú tagjaként részben személyi segítıként is tud dolgozni. A személyi segítı, aki egészségügyi végzettséggel rendelkezik, folyamatosan úgy tud dolgozni, hogy hozzájáruljon a sérült személyek önállóságának megırzése mellett az életvitelük megkönnyítéséhez, szükségleteik feltárásához, igényeik lehetıségek szerinti kielégítéséhez. Az információs központ mőködése nagyon hamar ismertté és elismertté vált a kerületben. Az információs tanácsadó végzettsége egészségügyi szakápoló, de folyamatosan tájékozódik a lehetıségekrıl, törvényekrıl, rendeletekrıl, s mint mondta „az információ begyőjtése nem végzettségfüggı.” Van ügyfélszolgálat, s a Támogató Szolgálat vezetıjével és munkatársaival a szolgáltatást igénybevevı kapcsolatot tarthat személyesen, telefonon, írásban és interneten. Az ellátások igénybevétele az ellátást igénylı illetve törvényes képviselıjének kérelmére történik, melyet a Támogató Szolgálat vezetıjéhez vagy az ESZK vezetıjéhez kell benyújtani. „A kérelem benyújtását követıen a Támogató Szolgálat vezetıje környezettanulmányt végez az igénylı lakóhelyén, ahol személyes megbeszélés alapján megállapodnak a szolgáltatások módjában és mértékében. Ezt követıen írásbeli megállapodásban rögzítik a megbeszélteket. A szolgáltatás igénybevételét, megszüntetését, a térítési díj változásokat az ESZK vezetıjének értesítése alapozza meg.” (Támogató Szolgálat szakmai programja a 2004. évre.) A szolgáltatások igénybevételi lehetıségét eredményesen hirdetik, s a többi szociális szolgáltatással kialakított együttmőködés révén ez hamarosan ismertté vált. A legszorosabb szakmai együttmőködés az értelmi fogyatékkal élık szakmai teamjével alakult ki, de együttmőködnek az idısellátásban dolgozókkal, valamint az otthonápolási szolgálat munkatársaival és a fogyatékos személyeket segítı szervezetekkel, intézményekkel, akár kerületen kívüliekkel is. A háziorvosok is említik az együttmőködést és a megkérdezett idısek is elégedettek voltak a szállító szolgálattal. Igény szerint csoportos foglalkozásokat is szerveznek. Hetente kétszer egy órában, három csoportban gyógytorna van és gyógymasszır is igénybe vehetı. A daganatos betegek részére létrejött önsegítı csoport szintén a támogató szolgálat keretein belül mőködik. Foglalkoznak egészségügyi ismeretterjesztéssel, a megelızést támogató életmódprogramok kialakításával és évente egyszer vagy kétszer nagyobb rendezvények megszervezésével is. A szakmai program tartalmazza a képzési és továbbképzési tervet, a munkatársi értekezletek témáit és az esetmegbeszéléseket.

Feladatok: A megváltozott helyzetbıl adódóan az új telephelyre költözés (végleges telephely az Újlak u. 106, közel az ÉNO-hoz), berendezkedés, újabb feladatok ellátására való felkészülés, a legfontosabb és leginkább idıszerő feladat. Szükség lehet a meglévı autóbusz jobb kihasználtsága érdekében újabb gépkocsivezetı beállítására, lehet, hogy elıször csak részmunkaidıben. A szakmai fejlıdés érdekében a gondozási napló, a nyilvántartási napló és az egyéni gondozási tervek elemzésével, valamint a szolgáltatás igénybevételének elemzésével lehet megoldani a szakmai továbblépés lehetıségeinek vizsgálatát. A továbbiakban szükséges még inkább közelebb kerülni a multidiszciplinaritáshoz a tevékenységekben. A rendezvények megszervezését úgy kellene folytatni, hogy az lehetıséget kínáljon a fogyatékossággal élık és az egészségesek közötti kapcsolatok építésére is. 5.3.4.2. Utcai szociális munka Fogalom: 65/E. § 21Az utcai szociális munka keretében biztosítani kell az utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét. Az utcai szociális munka megszervezhetı önállóan, vagy családsegítı szolgálat, nappali melegedı, illetve gondozási központ keretein belül.

Helyzetkép: 2001 óta ellátási szerzıdés van az önkormányzat és a Magyar Vöröskereszt 5. régiójának a X. kerület Bihari úton található központja között. Az ellátási szerzıdés évrıl évre történı megújítása folyamatosan lehetıvé teszi a kerületben az utcán élı személyek ellátását. Kezdetben mindössze 15 fıre kötötték meg az ellátási szerzıdést, de már az elsı évben megmutatkozott, hogy az ellátást a kerületbıl sokkal többen veszik igénybe. Az utcán élık helyzetérıl való tájékozódás lehetıvé tette, hogy felmérjék a kerületben élı hajléktalanok csoportjait. Sokan vannak a kerületi „bennszülöttek”, ıket nehéz a kerületbıl behozni a X. kerületi központba, ıket ismeri a rendır, ismerik, sıt esetenként segítik, támogatják a helyi lakosok is. A kerületi hajléktalanok közül többen dolgoznak nappal közhasznú munkásként, de ez csak átmeneti jövedelmet nyújt a megélhetéshez, nappal nem lehet ıket kivonni a munkából és „bevonni” a hajléktalan ellátásba, éjszaka viszont egyáltalán nem biztonságos, alkalmi szálláshelyeken húzzák meg magukat. Meglehetısen sokan vannak az úgynevezett „megélhetési hajléktalanok”, akik munkát és megélhetést remélve a környezı településekrıl érkeznek a kerületbe. Az ellátott hajléktalanok száma fokozatosan emelkedett, de 2001 és 2003 között az önkormányzat által az ellátásra átutalt összeg is majdnem megduplázódott. 2003-ban 87 fıvel számoltak, s az átutalt összeg 2.210.220.-Ft. volt. Ezt az összeget a kerületbe kijáró, kifejezetten a kerületbıl ellátott szociális munkás munkabérére használták fel, élelmiszerre, gyógyszerre és valamennyit rezsiköltségre. A teajárattal, amikor is élelmet, szendvicset is visznek, vagy télen takarót, végigjárják a vasútállomásokat, Rákoskert, Rákoscsaba, Rákosliget, Rákoskeresztúr hajléktalanok által használt részeit. A legutóbbi felmérés szerint a kerületben mintegy 20 fı él lakótelepi lépcsıházakban, pincékben. 15-20 fı lakik elhagyott házakban, tanyákon, ami meglehetısen veszélyes, baleset és tőzveszély szempontjából is. Két család lakik közterületen, az erdıs részen, gondozásuk folyamatos, de ezt a gondozást „gyakran lelassítja az alkoholista életmód” – ahogy ezt a 2003. évi beszámolóban írják.

21

A 65/E. §-t a 2003: IV. törvény 18. §-a iktatta be.

A legfontosabb, ami az ellátás kezdetét jelenti, a bizalmi kapcsolat kiépítése után segítségnyújtás az igazolványok, papírok beszerzésében. Szükség lehet egészségügyi ellátásra is, fagyások, fekélyek kezelésére, vagy meghőléses eredető betegségeknél gyógyszerre is. A Magyar Vöröskereszt 5. régiója saját mentıautóval rendelkezik, s az ápoló személyzeten kívül orvosi ellátás biztosítására is van lehetıség. Az orvos két esetben kezdeményezte a szolgáltatást igénybevevı leszázalékolását. Az arra rászorulókat közvetíteni tudják alkoholgondozóba illetve egy kerületben élı 18 éves fiatalembernek kórházi kezelést kínáltak drogproblémájának kezelésére. Az intézmény jogásza nem csak alkalmi jogsegély szolgálatot kínál, hanem lakhatási jogviszonyok rendezésében, ingatlan tulajdonrészek visszaszerzésében is segédkezik. A felkínált közvetlen ellátáson kívül a nappali tartózkodóba behívott emberek étkezést, tisztálkodási lehetıséget kapnak és a szakemberek közremőködnek a munkakeresésben, lakhatás megtalálásában is. A nappali melegedı, ami nem a kerületben van, a téli hónapokban szállásra közvetíti az azt elfogadókat, de az elmúlt évben sikerült 2 idıs embert elhelyezni a X. kerületi Bánya utcai Hajléktalan Szociális Otthonba. Feladatok: Az ellátási szerzıdésben foglaltak teljesítése szakszerő és gazdaságos módon történik. A kerületben élı hajléktalanok ellátását szerencsésebb lenne helyben megoldani. Megvizsgálandó legalább egy Szociális Információs Szolgálat mőködtetésének lehetısége, akár továbbra is a Magyar Vöröskereszttel kötött ellátási szerzıdés keretein belül. Ez valóban a XVII. kerület közterületein tartózkodó hajléktalanok számára nyújtott utcai szociális munka lenne.

5.4. nappali ellátást nyújtó intézmények -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szakosított ellátási forma- az Szt. 75.§-a alapján:

Fogalom: Az Szt. 75. §-a szerint: (1) A nappali ellátást nyújtó intézmények elsısorban a saját otthonukban élık részére biztosítanak lehetıséget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvetı higiéniai szükségletek kielégítésére. (2) Nappali ellátást nyújtó intézmény az idısek klubja, a fogyatékosok nappali intézménye, a szenvedélybetegek nappali intézménye, a pszichiátriai betegek nappali intézménye, továbbá a nappali melegedı.

5.4.1. Idısek klubja -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szakosított ellátási forma- az Szt. 76.§-a alapján:

Fogalom: Az Szt. 76. §-a szerint: (1) Az idısek klubja a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes idıskorúak napközbeni gondozására szolgál. (2) Az idısek klubjába felvehetı az a 18. életévét betöltött személy is, aki egészségi állapotára figyelemmel az

(1) bekezdésben meghatározott támogatásra szorul. Helyzetkép: Ez a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátási forma szintén az ESZK szervezeti kereteibe tartozó, összesen 5 idısek klubjában valósul meg. Az idısklubok 240 férıhelyén 2003-ban 259 klubtagot regisztráltak.

Ez 2002-höz képest enyhe csökkenést mutat, de megfigyelhetı a klubtagok között a 60 éven felüliek arányának a növekedése, ez az arány 2001-ben 81 % volt. A kihasználtság változó és inkább a helyi adottságokat tükrözi, mintsem a klubvezetık munkáját. A látogatásoknak akadályát képezi télen a csúszós út, nyáron a nagy hıség, egyes klubok közelében a szilárd burkolatú járda, vagy a fedett buszmegálló hiánya, s egész évben a kerület rossz közlekedési infrastruktúrája. Az életkoruk, egészségi állapotuk vagy mozgáskészségük miatt két-három átszállásra nem képes idısek a klubok használatából kirekesztıdnek, noha ez az idısek számára igen fontos ellátási forma, mert nem csak az étkezés lehetısége, a mosás, tisztálkodás lehetısége adott, hanem heti egy alkalommal van orvosi ellátás és gyógytorna lehetıség is. Egy sor olyan szolgáltatás is van, ami az egészségmegırzéshez hozzájárul, van például vérnyomásmérés, testsúlyellenırzés, ortopédiai vizsgálat, hallásvizsgálat, tanácsadás illetve más, a kerületben elérhetı szociális szolgáltatásokhoz közvetítés. A klubtagság ingyenes, csak az étkezésért, meg bizonyos szolgáltatásokért kell fizetni. Így például önköltséges áron rendelkezésre áll fodrász, manikőrös, pedikőrös és masszır is. Egy fél óra 700,-Ft, ami csak a nagyon fájdalmas testrészek masszírozására elég. A fizetıs szolgáltatások igénybevételének gyakoriságában és általában az idısek megjelenésében is megmutatkozik az idısek romló anyagi helyzete. A társas kapcsolatok ápolásának lehetıségéhez, a jeles napok megünnepléséhez sokat jelent a képviselık idırıl idıre megismétlıdı támogatása, s ez lehetıvé teszi a minden évben megrendezett „Mamajális” megvalósítását, az Idısek Napja megrendezését és néhány kedvezményesen igénybe vehetı program megszervezését. A Támogató Szolgálattal való együttmőködés lehetıvé tesz néhány kirándulást, illetve ha szükséges a klubtagok szakrendelıbe szállítását. A foglalkoztatáshoz és a rendezvényekhez, de az idısek aktivizálásához is több forrás kellene, de ez alatt nem csak anyagi erıforrások értendık. Ahhoz, hogy az idısek klubjai jobban betölthessék feladataikat, a klubvezetıknek mőködési területükön jobban meg kellene ismerni a lakosságot és jobban meg kellene ismertetni a klub szolgáltatásait, melyeknek bıvítése is szükséges az adott kerületrész hagyományos kulturális és személyi adottságaira építve. Kisebb körzetekben, a családorvosokkal együttmőködve megismerhetı, feltárható, hogy melyek a kielégítetlen szükségletek, hogyan javítható az idısek életminısége, szociális helyzete a személyes szolgáltatások kiterjesztésével. A kapcsolatok építése, a klubok még inkább klubszerő mőködése nagyobb vonzerıt jelenthet a potenciális használók számára. Fokozni lehetne a klubok közötti kapcsolatok fejlesztését nem csak a kerületen belül, hanem a kerületen kívül is, akár vidéki klubokkal való együttmőködésben. Itt szükséges megemlíteni, hogy a kerületben az 50-60 év közöttiek aránya magasabb, mint Budapest egészében és a kerületben élı 14277 60 év feletti ember 51 %-a 60 és 70 év közötti. Az idısklubok szolgáltatáskínálatukat erre a célcsoportra is kiterjeszthetnék, kifejezetten aktivitásmegırzı, kapcsolatépítı, preventív célzattal. Noha a klubprogramok többnyire szájhagyomány útján terjednek, a baráti, szomszédsági, ismerısi kapcsolatrendszerekre építve, az önszervezıdés, önsegítés intenzitásának növelésére van szükség. Hazai tapasztalatok is utalnak arra, hogy az egyedül élı idısek, akik az aktivitásukat megırizték, bevonhatók, mint önkéntesek a még idısebbek segítésébe, az „Idısek a még idısebbekért” mozgalom itt is elindítható lenne. Feladatok: Felmérni az egyes körzetekben az idısek klubja iránti igényeket, megismertetni és a szükségletek szerint bıvíteni a szolgáltatásokat. Ez a feladat úgy konkretizálható és tölthetı meg tartalommal, hogy a szükségletfelmérés fókuszába az kerül, hogy milyen lehetıség nyílik a kapcsolatépítésre is az idıs emberekkel, akkor, amikor még önellátóak, s felmérni, hogy milyen, a napi élettevékenységeket segítı közösségi szolgáltatások kialakítására van szükség.

Megszervezni olyan programokat vagy tevékenységeket vagy aktivitásokat, melyek támogatják az idısödı embereket az idıskorra való felkészülésben és elısegítik a sikeres öregedést. Az „egészséges”, vagy „sikeres” öregedés kifejezések arra utalnak, hogy a születéskor várható átlagos élettartam növekedése mellett is van esély az idısödı társadalmakban is az egészségmegırzésre, a szellemi frissesség megtartására stimuláló hatású tevékenységkínálattal. Az idıskorban is fenntartható egészség – annak ellenére, hogy Magyarországon mintegy öt évvel korábban halnak meg az emberek, mint Európa nyugati részén – nem illúzió, de az egészségmegırzı programok, szőrıvizsgálatok bevezetése nélkül azzá válhat, ha a helyi egészségpolitika és szociálpolitika nem reagál az idısek arányából következı kihívásokra. Speciális szükségletekre, speciális támogató kínálat kidolgozásával szükséges reagálni, ilyen lehet a demens idısek számára kialakított nappali ellátás, vagy a hozzátartozókkal végzett munka megszervezése, esetleg sajátos problémákat feldolgozó csoportok megszervezése. (Veszteségek feldolgozása, memória tréning, speciális mozgáscsoport, zene, ének vagy játékfoglalkozások, melyeknek a képességek megtartására, sıt az idıskori fejlıdésre gyakorolt hatása ma már közismert.) A klubokban dolgozó szakemberek végzettsége megfelelı, sıt kialakult egy érdeklıdés a szociális munka iránt. A szakmaiságban szükséges elmozdulást kezdeményezni a szociális munka szakmaiságának irányába, s ezzel nem csak az ellátás minısége javulhat, hanem a szociális munka eszközrendszerével fokozható az aktivitás, az önszervezıdés, önsegítés. Az idısellátásban az intervenció illetve a szociális esetmunka jól szervezetten valósul meg. A szakmai hangsúlyok elmozdításánál szükséges törekedni a prevencióra és a rehabilitációra is. Az elsıdleges prevenció célja itt a Caplan-i értelmezés szerint az lehet, hogy az idısek körében csökkentse az új, problémás esetek elıfordulási arányát. Lehet változtatni a környezetet, illetve erısíteni az idıs személyek problémamegoldó képességét. („Lakásbiztonsági” és „utcabiztonsági” átalakítások kedvezményezettjei lehetnek az idısek, vagy felkínálható számukra készségeiket, képességeiket erısítı csoport.) A szociális csoportmunka és a közösségi munka lehetıségeivel a szakemberek kevésbé élnek, mint az esetmunkával. (Fontos lehet a traumák utáni mozgásterápián kívül az önellátási készségek visszanyerését segítı csoport, vagy különbözı idıskori betegségeknél a rehabilitációt és a betegedukációt kínáló csoport is. A társas készségeket és a kapcsolatokat fejlesztı munka az idısek érdeklıdését felkeltı tematikus csoportokban valósulhat meg, akár helytörténeti kutatás, akár az emlékezet fejlesztése, vagy az életút feldolgozása a témája.) A szociális munka szakmaiságát növelheti az olyan tanácsadás megszervezése, ami kiterjedhet az életmód változtatásra, jogi tanácsadásra szélesebb témakörben, vagy az áldozattá válás kivédésére. Az eljárásfajták közül a képviselet különösen fontossá válhat az idıskori demenciával, esetleg Alzheimer kórral küzdık esetében. Igen kiváló és sokszínő a kerület sajtója, esetenkénti mellékletek is szolgálhatnák az idısek és hozzátartozóik szakszerő tájékoztatását a problémák korai felismerése és a szolgáltatások iránti igény felkeltése érdekében. 5.4. 2. Fogyatékosok nappali intézménye -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szakosított ellátási forma- az Szt. 77.§-a alapján:

Fogalom: Az Szt. 77. §-a szerint: (1) A fogyatékosok nappali intézménye a harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes fogyatékosok napközbeni gondozására, foglalkoztatására és nevelésére szolgáló, a közoktatás körébe nem tartozó ellátási forma. (2) Rendkívül indokolt esetben gondozható a fogyatékosok nappali intézményében az a személy is, akire nézve szülıje vagy más hozzátartozója gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül.

(3) Fogyatékos személyek nappali intézményében - külön jogszabályban meghatározott feltételek biztosítása esetén - önellátásra részben képes, vagy önellátásra nem képes és felügyeletre szoruló halmozottan fogyatékos, illetve autista személy részére is biztosítható szolgáltatás. Szükség esetén a települési önkormányzat kizárólag halmozottan fogyatékos, illetve kizárólag autista személyek ellátásáról is gondoskodhat nappali intézményi szolgáltatás keretében.

Helyzetkép: A fogyatékkal élık ellátása integrált formában történik, s szintén az ESZK szervezeti keretei között. Az intézményben döntıen 15 év feletti és 60 év alatti, enyhe és középsúlyos fiatalok vagy felnıttek vannak. Jelenleg a halmozottan sérültek ellátására nincs lehetıség, így az értelmi akadályozottsággal élık között nem találtunk látássérültet, egyéb érzékszervi fogyatékkal élıt, vagy mozgásában akadályozott embert. Ugyanakkor a szolgáltatásokat igénybevevı, fokozatosan emelkedı számú ellátott kiemelten magas szakmai színvonalú ellátásban részesül. Alapvetı cél az elért fejlettségi szint megtartása a normalizálás elve szerint. A küldetésnyilatkozatban és az ennek megfelelı szakmai programban idézik Bengt Nirje megfogalmazását, mely szerint „bármely embernek, aki szellemi vagy más szempontból akadályozott olyan életfeltételeket teremtünk, melyek közösségüknek vagy kultúrájuknak leginkább megfelelnek vagy ehhez közelítenek.” Az ÉNO a felnıttnevelés speciális színtere. A foglalkozások egyéni és csoportos formák szerint zajlanak, az egyes tevékenységek, a torna, a játék, az egészséges életmódot szolgáló tevékenységek összekapcsolódnak egymással. Szocioterápiás csoportülés, csoportmódszerek alkalmazása és az egyénre szabott bánásmód megvalósítása a szakszerően vezetett és folyamatosan felülvizsgált gondozási-fejlesztési tervekbıl tisztán követhetı. Az egészségi és mentális állapotfelmérés után készül a beavatkozás megtervezése, melynek szakszerőségét az önként összeállt „Fogyatékos Team” tagjai valósítanak meg. Ebben az intézményben tetten érhetı a különbözı szakemberek, sıt a különbözı ágazatok közötti együttmőködés megvalósítása és az ellátottak számára a multiprofesszionális ellátás biztosítása. (Együttmőködés van a bölcsıdei csoport, a korai fejlesztést biztosító munkatársak között, az egészségügyi dolgozók, leginkább védınık és a szociális ágazat munkatársai között, valamint az ÉNO és a Támogató Szolgálat munkatársai között és a fogyatékkal élık szervezetei között is.) Feladatok: Az intézmény bıvítése után – ahol már 300 négyzetméter áll majd rendelkezésre – a szolgáltatásbıvítés során elsısorban a halmozottan sérült emberek ellátását lehet majd biztosítani. A szakmai munkában meghatározó, szülıkkel, hozzátartozókkal végzett munka fejlesztése a következı lépés. Lényeges a „Fogyatékos Team” tagjainak a szupervízió és a kiégést megelızı támogatás biztosítása, valamint a speciális szakmai konferenciákon, találkozókon, továbbképzéseken való megjelenés biztosítása. 5.4.3. Szenvedélybetegek nappali ellátása -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szakosított ellátási forma- az Szt. 79.§-a alapján:

Fogalom: Az Szt. 79. §-a szerint: (1) A szenvedélybetegek nappali intézménye a szenvedélybetegséggel küzdı személyek napközbeni ellátását, gondozását végzi. (2) A szenvedélybetegek nappali intézményében elsısorban azokat a személyeket kell gondozni, a) akiket szenvedélybetegségük miatt - korábban - fekvıbeteg-gyógyintézetben kezeltek, illetve rehabilitációs intézményben gondoztak; b) akik az a) pontban megjelölt intézményi kezelés, gondozás megelızése miatt erre rászorulnak.

Félút Centrum Addiktológiai és Pszichoterápiás Ambulancia és Nappali Ellátás

Helyzetkép: Az 1994-ben létrehozott alapítvány 2000 január elsejétıl ellátási szerzıdés keretében vállalta Budapest XVII. kerületében a szenvedélybetegek nappali ellátását. Az intézményben igen magas szintő szakmai munka folyik. Az intézményben 2003-ban bevezetett 28 napos kezelı program – a szociális tv.-ben meghatározott feladatokon túl - alkalmas a nappali és átmeneti ellátás alaprendszerén felül olyan hatékony és speciális ellátás biztosítására, mely hozzásegíti az érintetteket a tartós felépüléshez. Ez a hathetes program napi bejárással és az intézményben való bentlakással is elvégezhetı. A telefonos kapcsolatfelvétel után következik egy tájékozódó beszélgetés, majd egy teljes körő állapotfelmérés és annak kiértékelése, melyet orvos és pszichológus szakember végez. Az intézmény által nyújtott szolgáltatások többnyire térítési díj ellenében vehetık igénybe. Az intézmény minıségi munkáját multidiszciplináris szakmai team biztosítja, melynek tagjai szakorvosok, pszichológus, diplomás ápoló, addiktológiai konzultáns, szociális munkás és ápolói szakszemélyzet. 2003 folyamán a kerületbıl közel 80 telefonos megkeresés érkezett. A jelentkezı lakosok közül 17 fı kérte felvételét, s mind a 17 fıt fel is vették. A nappali ellátásban 6 fı vesz részt. Ugyanakkor a nappali ellátáshoz tartozónak tudható be a havonta megrendezésre kerülı „Visszajáró csoport”, s az ebben való részvétel, vagy egyéb tevékenységek, valamint a családterápiás munka is, melyet a terápia során a szenvedélybeteg családtagjainak megajánlanak. Feladatok: Alapvetı cél a Félút Centrum hatékonyságának megırzése és a rendelkezésre álló szolgáltatások mind szélesebb körben való megismertetése. Ez már csak azért is fontos lenne, mert a szakmai színvonal elismerésre méltó, mégis mintha kívül lennének a kerület intézményeinek körén, az ellátási szerzıdésben foglaltaknak való korrekt megfelelés, a pontos elszámolás kiegészíthetı lenne egy intézményközi együttmőködéssel is. 5.4.4. Nappali melegedı Fogalom: 78. § (1) 22A nappali melegedı elsısorban a hajléktalan személyek nappali tartózkodására nyújt lehetıséget. (2) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatásért nem lehet térítési díj fizetését igényelni.

Helyzetkép: Nappali melegedı hajléktalan személyek számára nincs a kerületben. A Fıvárosi Önkormányzat önként vállalt feladata keretében, Budapest, X. kerület Fehér köz 2. szám alatt 120 férıhelyes nappali melegedıt létesített. Az intézmény ellátási területe Budapest, a hajléktalanok megcélzott csoportja elsısorban az Örs vezér téren és a Kıbánya felsı pályaudvar környékén életvitelszerően tartózkodó, valamint a közelben lévı éjjeli menedékhelyet rendszeresen látogató, az alapellátási szinten lényegében ellátatlan hajléktalanokból tevıdik össze. Ezek között a hajlék nélkül élı emberek között a XVII. kerületbıl érkezı alig van, annak ellenére, hogy az Örs vezér tér a központ felé nyíló kapu. A Vöröskereszt Bihari úti nappali melegedıje, még ha nyitott is a kerület hajlék nélkül élı emberei számára, messze van.

22

A 78. § (1) bekezdése az 1999: LXXIII. törvény 28. §-ával megállapított szöveg, második mondatát a 2003: IV. törvény 84. § (1) bekezdése a) pontjának ae) alpontja hatályon kívül helyezte.

Feladatok: Az ellátási szerzıdés mellett, vagy ahhoz kapcsolódva szükség lenne a hajléktalanok számára egy nappali melegedıt és egy Szociális Információt Szolgáltató Irodát a kerületben mőködtetni.

5.5. Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szakosított ellátási forma- az Szt. 80.§-a alapján:

Fogalom: Az Szt. 80. §-a szerint: (1) Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények - a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása kivételével - ideiglenes jelleggel legfeljebb egyévi idıtartamra teljes körő ellátást biztosítanak. (2) Az átmeneti elhelyezés különös méltánylást érdemlı esetben az intézmény orvosa szakvéleményének figyelembe vételével egy alkalommal, egy évvel meghosszabbítható. (3) Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények típusai: a) idıskorúak gondozóháza; b) fogyatékos személyek gondozóháza; c) pszichiátriai betegek átmeneti otthona; d) szenvedélybetegek átmeneti otthona; e) éjjeli menedékhely f) hajléktalan személyek átmeneti szállása.

5.5.1. idıskorúak gondozóháza -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szakosított ellátási forma- az Szt. 82.§-a alapján:

Fogalom: Az Szt. 82. §-a szerint: Az idısek gondozóházába azok az idıskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetık fel, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban idılegesen nem képesek gondoskodni.

Helyzetkép: A II. Gondozási Központ mellett, azzal integráltan mőködik az Idıskorúak Gondozóháza, az ESZK szervezeti keretein belül. A gondozóházban 14 férıhely van, itt 7 szakdolgozó 24 órában látja el a feladatokat, az ellátás idıtartama maximum egy év. A kihasználtsága 2000ben 71 % volt, 2002-ben 93%-os és folyamatosan magas kihasználtsággal mőködik, annak ellenére, hogy csak alapápolást és hotelszolgáltatást tudnak biztosítani, térítés ellenében. Az ellátás iránti igényeknek – fıleg a téli hónapokban - csak a töredékét tudják kielégíteni, s már 2000-ben felmerült az igény a bıvítésre. Az ESZK költségvetésébıl alig 6-8 százalék az, ami a gondozóház mőködtetésére jut. Egyre több az olyan idıs ember, aki az ellátás keretében szakápolást és rehabilitációt is igényel. Az idısek ragaszkodnak otthonaikhoz, a kórházi kezelést követıen egy eredményes rehabilitáció után, - melyet a Gondozóházban kapnak meg - otthonaikba szeretnének visszatérni. Feladatok: A Gondozóház új helyen történı bıvítése során ki kell alakítani az egészségügyi ellátás és szakápolás, valamint a rehabilitáció lehetıségét, is az azt igénylık számára. A rehabilitáció lehetıségébe történı nagyobb befektetés (gyógytorna, fizikoterápia, rehabilitációs eszközök) jobban megtérül, ha ez a lehetıség elérhetı a bejárók számára is.

5.5.2. fogyatékos személyek gondozóháza -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szakosított ellátási forma- az Szt. 83.§-a alapján:

Fogalom: Az Szt. 83. §-a szerint: A fogyatékosok gondozóházában azok a fogyatékos személyek helyezhetık el, akiknek ellátása családjukban nem biztosított, vagy az átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá. Az ellátás biztosítására kötelezett a települési –értsd Budapesten a fıvárosi kerületi- önkormányzat.

Értelmi Fogyatékosok Napközi és Átmeneti Otthona Helyzetkép: Az integráltan mőködı intézményrıl, mely az ESZK szervezeti keretei körébe tartozik már szó volt. Itt fontos a fogyatékos személyek átmeneti elhelyezését biztosító részlegrıl szólni röviden. A 10 férıhelyes részlegben külön férıhelyeket biztosítanak a férfiak és külön férıhelyeket a nık számára, s 3 szakképzett felügyelı gondoskodik az itt átmenetileg elhelyezett fogyatékkal élı, értelmi fogyatékos személyekrıl. Az itt elhelyezettek többnyire a nappali ellátást igénybe vevık körül kerültek/kerülnek ki, felvételüket többnyire a család problémás helyzete indokolta. Az átmeneti elhelyezettek bekapcsolódnak a nappali foglalkozásokba. Vagy visszakerülnek a nappali ellátásba, vagy elkerülnek tartós bentlakást biztosító intézménybe.

Feladatok: Továbbra is ilyen intenzív együttmőködésben szükséges megvalósítani a fogyatékkal élık nappali és átmeneti ellátását. Fontos lenne, hogy ha szükséges, akkor az átmeneti elhelyezés lehetısége rendelkezésre álljon mozgásszervi és/vagy érzékszervi fogyatékkal élık számára is. 5.5.3. szenvedélybetegek átmeneti otthona -a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szakosított ellátási forma- az Szt. 83/B.§-a alapján:

Fogalom: Az Szt. 83/B. §-a szerint: A szenvedélybetegek átmeneti otthonában az a személy helyezhetı el, akinél szakorvosi (addiktológus, pszichiáter) szakvélemény alapján szenvedélybetegség került megállapításra, és ellátása átmeneti jelleggel családjában vagy lakókörnyezetében nem oldható meg. Az ellátás biztosítására kötelezett a települési –értsd Budapesten a fıvárosi kerületi- önkormányzat.

Félút Centrum Félúton Alapítvány Helyzetkép: Az Alapítvánnyal megkötött ellátási szerzıdés 2003 második felétıl kiegészült az átmeneti ellátás biztosításával is, a nagyon hatékony 28 napos kezelıprogram az intézményben való bentlakással is elvégezhetı. A szolgáltatások igénybevétele folyamatosnak mondható és a kerületbıl is 10-12 fı a bentlakásos ellátást veszi igénybe. A bekerülést megelızı állapotfelmérés és annak kiértékelése után a szerzıdéskötést gazdasági megállapodás is kiegészíti. 2003-ban a kerülettel kötött ellátási szerzıdés már 1.525.000.-Ft összegő volt, melynek felhasználásáról mindig jelentés készül.

Az alkoholfüggı kliensek családtagjait is bevonják a kezelésbe, hiszen ezáltal a felépülés esélyei jelentısen megnınek. A 28 napos kezelési program minden pénteki napján „Családi Nap” van, ahol egy csoportot alkotnak a kliensek és családtagjaik. A kezeléseket kiegészíti az utókezelés, vagy a visszajáró csoportok mőködtetése és az, hogy a kezeltek többsége maga is valamilyen önsegítı csoportnak tagjává válik. Feladatok: A szolgáltatás színvonalának fenntartása és széles körő megismertetése.

5. 6. Egyéb ellátások 5.6.1. Otthonápolási Szolgálat Az ellátás megnevezése: 20/1996.(VII.26.)NM rendelet: Az otthoni szakápolási tevékenységrıl. 15/1999.EüM rendelet: Az otthoni szakápolási tevékenységrıl. Fogalom: A beteg és vagy idıs emberek számára, állapotuk romlásának megakadályozása, késleltetése. Az ellátást a beteg háziorvosának elıírása szerint, annak együttmőködésével és folyamatos ellenırzésével végzik

Sajátos helyzet, hogy az egészségügyi ellátáshoz tartozott fontos ellátási forma a szociális ellátásokat egy szervezeti egységbe foglaló ESZK-hoz tartozik.

Helyzetkép: Budapest XVII. ker. Otthonápolási Szolgálatot 1996 óta mőködik, a szolgáltatást pályázati pénzbıl indították el. A szolgálat mőködtetését az OEP és az önkormányzat finanszírozza. Jelenleg 310 vizit ellátására kötöttek szerzıdést az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral. Az otthoni ápolási szolgálat a beteg otthonában a háziorvos, vagy a beteget gyógyító szakorvos elrendelése alapján biztosítja a gyógytornát, fizikoterápiát, vagy felnıtt szakápolást. Az otthonápolási szolgálat feladatait részben fıfoglalkozású közalkalmazottakkal – 5 fı-, részben pedig külsı szakemberek, megbízásával látja el. Jelenleg 3 fı felnıtt szakápoló, 2 fı gyógytornász, 1fı fizikaterápiás szakasszisztenst foglalkoztatunk. Az otthonápolási szolgálat együttmőködik a házi segítségnyújtást ellátó kollégákkal, gyakori, hogy a két szolgáltatást párhuzamosan biztosítjuk a rászoruló részére. Az egészségügyi ápolási szolgáltatást az Otthonápolási Szolgálat végzi, míg az otthonába való tartózkodáshoz szükséges személyes segítséget (étkezés, házi segítségnyújtás, szállítás) a szociális ellátórendszer látja el. A két ellátó rendszer együttmőködése jó, a szolgáltatások kiegészítik egymást. Sajnos probléma, hogy az OEP csak meghatározott mennyiségő vizitet finanszíroz egy beteg részére, így gyakran elıfordul, hogy az ellátott még nem gyógyult meg, további ápolásra van szüksége. Ilyen esetekben a további ápolási feladatokat a házi segítségnyújtás keretein belül biztosítjuk. Az átadás- átvétel mind az ápolási dokumentációban, mind az ápolási - gondozási tervekben rögzítjük.

Az ellátott betegek döntı többsége idıs ember, az össze ellátottnak 22%-a 65-74 év közötti és 37-40 %-a 75 év feletti. Az otthoni szakápolást elrendelı a leggyakrabban a háziorvos, a vizitrendelések egyharmadában a járóbeteg ellátó szakorvos és csak nagyon ritkán a kórházi orvos. Az ápolási protokollok elkészültek, a szociális ellátások protokolljai csak részben. Az alapápolási és szakápolási feladatok jól elkülönülnek, hiszen a 20/1996. NM r. szabályozza, hogy milyen szakápolási tevékenység végezhetı az otthonápolási szolgálaton belül. Feladatok: Az otthoni szakápolás mellett a hospice ellátás bevezetése a legidıszerőbb a lehetséges új feladatok ellátása közül. Az eddigieknél szorosabb együttmőködés kialakítása az idısellátást végzı többi munkatárssal, betegek gyógyulásának követése, betegkísérı protokoll kidolgozása. Kompetencia határok tisztázása az alapápolást végzı és az otthoni szakápolást végzı munkatársak között.

5.6.2. Gyermekjóléti Szolgálat Az ellátás megnevezése: Az 1997. évi XXXI. törvény 18§, 19§, 20 A§ alapján

Fogalom: (2) A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: a) a gyermekjóléti szolgáltatás, b) a gyermekek napközbeni ellátása, c) a gyermekek átmeneti gondozása.

Helyzetkép: 25. ábra A Gyerm ekjóléti Szolgálatot igénybe vevık szám ának alakulása 2000-2003 1000

fı

800 600 400 200 0 2000

2001

2002

2003

Az intézményben három fejlesztı pedagógus, kilenc családgondozó dolgozik. A törvényi elıírásoknak a foglalkoztatottak létszáma nem felel meg, az elıírtnál kevesebben dolgoznak az intézményben. 2002-ben 500-nál több gyerekkel foglalkoztak, 2003-ban 710 gyerekkel és 542 családdal, ebbıl 425 gyerek volt 6-14 éves korú. 2004-ben 655 gyerekkel és 422 családdal.

A jelzırendszer mőködik, de vannak hiányosságok: elıfordul, hogy az iskolák – bízva saját probléma-megoldásukban -, túl késın jelzik, ha egy-egy tanulóval olyan probléma van, amit maguk már nem tudnak megoldani. A családsegítıvel együttmőködnek, ha a családsegítıben veszélyeztetett gyerekes családdal foglalkoznak, illetve adósságkezelés történik. Az intézmény ellátási szerzıdés alapján együttmőködik a Fészek Egyesülettel, a helyettes szülıi hálózat 5 fıvel mőködik, illetve a Családok Átmeneti Otthonával. A Gyermekjóléti szolgálat munkatársai a pszichiátriai esetek kezelésénél tapasztalnak problémát: kerületen kívüli, több órás utazási idıt és kíséretet igénylı intézményekbe kell a gyerekeket ambuláns kezelésre elvinni, de még ezekbe az intézményekbe is hosszabb várakozás után jutnak el a kezelésre szoruló gyerekek. Nincs megfelelı helyiség a problémás, kirekesztıdés felé sodródó gyerekkel, fiatalokkal való foglalkozásra. Az intézmény szakembereinek sincs szabad kapacitása, hogy ezekkel a csoportokkal minıségi szociális, közösségi munkát végezzenek. Ugyanakkor a deviáns, nehezen kezelhetı gyerekekkel való foglalkozásra az iskoláknak sincs kapacitása. Nagyobb szükség lenne ingyenesen igénybevehetı családterápiára, valamint felnıtt pszichológusra. Feladatok: Nagyobb az igény a Családok Átmeneti Otthonában történı elhelyezésre, tehát bıvíteni kellene ezen ellátási forma kapacitását. A szenvedélybetegségek prevenciójára irányuló szolgáltatás – a személyes segítésen túl – csökkentené a késıbbiekben a szociális ellátásra jelentkezı kliensek számát. A szakemberek létszámának bıvítésére mind az intézményen belüli foglalkoztatáshoz, mind az utcai szociális munkához szükség lenne. Az egészségüggyel, iskolákkal, egyéb szociális intézményekkel – elsısorban a CSSK-val szorosabb együttmőködés szükséges. A jó ágazatközi együttmőködés nyomán kialakított szolgáltatás bıvítés közvetetten a szociális kiadások csökkenését eredményezheti.

5.6.3. Gyermekek napközbeni ellátása. Fogalom (a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény): 41. § (1) 23A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élı gyermekek életkorának megfelelı nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelıi, gondozói munkavégzésük, munkaerı-piaci részvételt elısegítı programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások idıtartama lehetıleg a szülı munkarendjéhez igazodik.

Helyzetkép és adatok: A 0-3 év közötti gyerekek napközbeni ellátását az ESZK szervezeti keretén belül mőködı négy bölcsıdében biztosítják. 1173 Újlak u. 112 100 férıhely 1173 Kaszáló u. 50. 60 férıhely. 1171 Sági u. 5. 60 férıhely 1172 Dormánd u. 21 60 férıhely 23

Csibe Bölcsıde Gólyafészek Bölcsıde Napraforgó Bölcsıde Nefelejcs Bölcsıde

A 41. § (1) bekezdése a 2004: XXVI. törvény 27. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

Az összes bölcsıdében 107 fı az engedélyezett dolgozói létszám. A bölcsıdék mőködtetésének költsége az ESZK költségvetésének meghatározó részét jelenti (48%). Tárgyi eszközök vásárlására pályázaton nyert pénzbıl fordítottak. 2001-ben a Fıvárosi Gyámhivatal szakmai ellenırzésérıl készült jegyzıkönyv mindent rendben talált. Ugyanezen évtıl kezdve a bölcsıdékben többet foglalkoznak a kisgyermeket nevelı családok segítésével. A Kaszáló utcai bölcsıdében megszervezték a GYES-en, GYED-en lévı anyukák családi klubját, tanácsadással, a gyermeknevelési, gyermekgondozási ismeretek fejlesztésével és háztartásszervezési tudnivalók közvetítésével is foglalkoznak. Feladatok: A legfontosabb lenne valamilyen megoldás a bölcsıdék iránti igény kielégítésére. Ezen túlmenıen a családbarát, alternatív bölcsıdei szolgáltatások kialakítása. A férıhely bıvítés a szülık munkába való visszatérését segítené.

Speciális Bölcsıdei Csoport Házi gyermekfelügyelet Fogalom (a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény): 44. § (1) A házi gyermekfelügyelet keretében a gyermekek napközbeni ellátását a szülı vagy más törvényes képviselı otthonában gondozó biztosíthatja, ha a gyermek állandó vagy idıszakos ellátása nappali intézményben nem biztosítható (pl. betegség miatt) és a szülı a gyermek napközbeni ellátását nem vagy csak részben tudja megoldani.

Helyzetkép: 1996 szeptemberétıl indították a speciális bölcsıdei csoportot. A csoport indítását egy felmérés elızte meg, melyet a védınık végeztek el a kerületben. Az eredmény az volt, hogy 36 fogyatékkal élı gyerek van a kerületben, aki nem tanköteles, s közülük 12 még abban az évben be is került az ellátásba. Ebben a speciális csoportban 0-6 éves korú fogyatékos (értelmi, érzékszervi, mozgásszervi) gyerekek nappali ellátását és korai fejlesztését biztosítják bölcsıdei keretek között. Átlagosan azóta is 12 gyerek kerül be, velük négy gondozónı,1 pszichológus és két részmunkaidıs gyógypedagógus foglalkozik. A gyerekek többnyire a korai fejlesztı csoport javaslatára, vagy az Autizmus Kutatócsoport javaslatára kerülnek az ellátásba. Részükre mind a csoportos, mind az egyéni foglalkozásokat biztosítják fogyatékosságuktól függıen, minden esélyt megadva arra, hogy lehetıleg teljes értékő emberként éljenek. A speciális csoportban igen szakszerő fejlesztı tevékenységet folytatnak, a gondozók és gyógypedagógusok mellett közremőködik logopédus és szomatopedagógus is. Terápiás intézményként is mőködnek, de a gyerekek továbbadása nagyon nehéz. Nem egyszer fordul elı, hogy a gyerek bölcsıdébıl kerül az iskolába. Az egyik óvodában van ugyan integrált csoport, de nagyon erıs a felvételnél a szelektálás és félnek a nehezebb gyerekektıl. A speciális bölcsıdei csoportból bölcsıdébe fokozatosan tudják integrálni a gyerekek egy részét, mert a saját bölcsıdei gondozónıjével megy át napi egy-egy órára. A házi gyermekfelügyelet 2000 decemberében indult, az SZCSM pályázatán nyert 700.000.Ft volt az elindításhoz szükséges alap. 2001-ben már 20 család 25 gyerekére 2030 órában biztosították az ellátást a szülı, vagy más törvényes képviselı otthonában. Kialakult az igénylık köre, a szülık szívesen veszik igénybe a térítéses szolgáltatásként a megszokott gondozónı munkáját. Erre a bölcsıdei részlegben is a magas színtő szakmai tevékenység jellemzı és az egy szakmai nyelven való beszédmód, az azonos szemlélet a különbözı fogyatékossággal élı gyerekek és szüleik segítésében.

Feladatok: Felmérés készítése a védınıkkel közösen, hogy milyen fejlesztésekre van szükség és azoknak a kidolgozása, a feltételek megteremtése. Kapcsolatépítés és együttmőködés a Támogató Szolgálat munkatársaival, s további szakmai fejlıdés elımozdítása a Fogyatékos Team munkájában. 6. Civil szervezıdések A kerületben meglehetısen nagy hagyományai vannak az önszervezıdésnek, szövetkezeti mozgalomnak. A Munkás Otthon Házépítı Szövetkezet a Rákoskeresztúrból késıbb kivált Rákosligeten 1899 kezdéssel igen modern házakat épített fel kétszázat meghaladó tulajdonosnak és szövetkezeti tagnak. A kerületben 1959-65 között, ami már a második szövetkezetalakítási hullám volt tíz mezıgazdasági üzem mőködött, s ezek az üzemek is két szövetkezetbe tömörültek. Az Edzı utcában lévı III. számú Gondozási Központ eredeti rendeltetése szerint mővelıdési háznak épült, s azt társadalmi munkában, közös erıvel építették fel a környéken lakók. A rendszerváltozás után hirtelen nagyon sok alapítvány, közhasznú szervezet, vagy kiemelten közhasznú szervezet kezdte meg mőködését a kerületben. Az alapítványok száma valószínőleg magas a népességszámhoz viszonyítva, 54 kerületi alapítványt vettünk számba és még néhány olyat, ami csak a kerületben került bejegyzésre, de nem a kerülethez tartozik. Az alapítványokat áttekintve a kedvezményezettek életkora szempontjából, a következı megoszlást találjuk: gyerek a kedvezményezett 23 alapítványnál, serdülı vagy fiatal 6 alapítványnál, felnıtt 2 alapítványnál, idıs vagy nyugdíjas 3 alapítványnál, minden korosztály 18 alapítványnál, s két alapítvány ebbıl a szempontból besorolhatatlan. Az alapítványoknak jelentıs hányada az oktatási-nevelési intézményekhez kötıdik, 12 óvodának van alapítványa, 5 általános iskolának van alapítványa és 4 alapítvány középiskolához kapcsolódik. Jelentıs – 14 – a kultúrával, mővészetekkel, hagyományırzéssel és a helyi értékek megırzésével foglalkozó alapítvány. A sport fejlıdését, tehetségek felkutatását és egyáltalán a sportolási lehetıségeket megteremtı alapítvány mindössze négy volt, a helyi sportegyesületek száma valószínőleg sokkal több ennél. Egyéb, az eddigiekhez besorolhatatlan alapítvány mindössze 4 volt. Az egészséghez, életmódhoz, szociális helyzethez vagy valamilyen fogyatékossághoz kapcsolódó alapítványok száma 10 volt. Az egyes egyházaknak valószínőleg vannak olyan szervezeti, melyek ha nem is alapítványi formában, de segítik, támogatják az egyházközséghez tartozó rászorultakat. Az 1991-ben alapított Kaszap István Alapítvány és Közhasznú Szervezet tevékenysége kiterjed a családsegítésre, a gyermekek esélyegyenlıségének segítésére s a rászoruló idısek támogatására. Jelentıs az alapítvány gyermektáboroztatási munkája is. Maguk is szerveznek tábort, valamint közel kétszáz gyerek táborozásához nyújtanak segítséget.

A nehéz élethelyzetben lévı megkérdezettek közül a legtöbben a Remény Alapítványt említették. Az alapítvány többnyire természetbeni segítséget nyújt, de foglalkoznak az elmaradt közüzemi díjak kifizetésével, a lakhatás megırzése érdekében tartozások rendezésével. A legjellemzıbb, amit az alapítvány által támogatottak megfogalmaztak, hogy rugalmas, nagyon gyorsan tudnak segíteni. Ez a gyors segítség erıteljesebben tud hozzájárulni a válsághelyzet elmélyülésének megakadályozásához. Nem zárkóznak el gyors-segély biztosításától sem, vagy az egészségi állapot visszanyeréséhez szükséges támogatások biztosításától sem. Az alapítvány mőködését a megkérdezettek egyértelmően Dr. Bényi Zsolt nevével kapcsolták össze. Az eddig ismertetett civil szervezıdések részben a korábbi segítı hagyományok újraéledésének köszönhetıek. Mőködésükben megmutatkozik a szolidaritás és mőködésükkel hozzájárulnak a helyi, társadalmi kohézió erısítéséhez. Igen gyakori, hogy kiegészítik az önkormányzat által biztosított ellátásokat, vagy ha a jövedelemhatár, vagy más szabályozási probléma miatt nem nyújtható az önkormányzati ellátás, akkor mégis van egy elérhetı támogatás a válsághelyzetbe került kerületi lakosoknak. Szükséges még két alapítványt említeni: a Félút Centrumot mőködtetı Félúton Alapítványt és a RÉS Alapítványt. A RÉS Alapítvány fıként a Korányi Tüdıszanatóriumból kikerült, gyógyult, nem fertızı TBC-s és más tüdıgyógyászati betegséggel kezelt hajléktalanok fogadásával kezdte meg az intézmény a mőködését. Az ellátottak egyötödénél jellemzı, hogy csak a kórházi kezelés utáni rehabilitáció, lábadozás, vagy utókezelés történik, az ellátottak négyötödénél szociális indikátorok is indokolják az ellátást. A kerületbıl két háziorvos jár az intézménybe és a szakorvosi ellátás is biztosított. Azon kevés intézmény közé tartozik, ahol a hajléktalanok átmeneti elhelyezését biztosító ellátás mellett egészségügyi ellátás is van, lábadozás lehetıségét nyújtó részleggel és OEP finanszírozással. Az ellátottak többsége a város különbözı pontjairól került az intézménybe, s idekerülésük elıtt éveket töltöttek már az utcán. A tüdıgondozó részlegen az ellátásért térítési díjat kell fizetni, de az állandó jövedelemmel, illetve a nyugdíjjal nem rendelkezık számára az állam megelılegezi az ellátást, amit a nyugdíj kézbevétele után egy összegben vissza kell fizetni. Az intézmény szolgáltatásait csak addig lehet igénybe venni, amíg a rehabilitáció szükséges. Ezek lényegében a kerületben mőködı, a kerülettel szerves vagy kevésbé szerves kapcsolatban álló, a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szolgáltatások, melyeket alapítványi formában mőködtetnek. 7. Az önkormányzat szociális célú kiadásainak alakulása A mőködési célú kiadások alakulását tekintve növekedett a Családsegítı Központ, a Gyermekjóléti Szolgálat, valamint az Egyesített Szolgáltató Központ mőködésére fordított összeg.

35. táblázat: Önkormányzati kiadások I. EFt-ban Egyéb kiadások Közhasznú munkavégzés Egyesített Szolgáltató Központ Családsegítı Központ Gyermekjóléti Szolgálat Hajléktalanok nappali szociális ellátása a Magyar Vöröskereszt 5. régiója útján Félúton Alapítvány támogatása szenvedélybetegek nappali ellátása Remény Közalapítvány támogatása Kaszap István Alapítvány támogatása RÉS Szociális és Kulturális Alapítvány támogatása Csel-leng Alapítvány támogatása Összesen:

2001 27 517 293 285 19 984 28 588 990

2002 29 684 364 054 26 369 33 178 1 980

2003 29 442 429 868 38 218 41 014

7 314

1 445

1 525

1 200

885

800

570

485

350

200

728 200 459 008

379 648

3 129 308 544 654

A segélyek kiadásait tekintve, jelentısen nıtt ápolási díj kiadása, valamelyest nıtt a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásé és az átmeneti segélyé. A többi segélyforma esetében a kiadások nem növekedtek, illetve 5000 E Ft alatti a kiadások összegének növekedése. Összességében a segélyek kiadása 2003-ban 340 928-EFt, míg 2004-ben 378 300-EFt a tervezett összeg. Fontos, hogy a segélyezési struktúra igazodjon a szegénységi mutatók alakulásához.

36. táblázat: Önkormányzati kiadások II. EFt-ban

2001 2002 2003 Segélyek kiadás kiadás Kiadás Rendszeres szociális segély 14 319 17 130 13 837 Rendszeres gyermekvédelmi támogatás 95 838 113 604 95 206 Egyszeri kiegészítı családi pótlék 5 256 5 732 Szociális ellátásban részesülık egyszeri támogatása 4 317 3 963 Rendkívüli gyermekvédelmi 15 637 28 092 támogatás 17 526

Idıskorúak járadéka Ápolási díj Munkanélküliek jövedelempótló támogatása Lakásfenntartás támogatása Temetési segély Köztemetés Közgyógyellátás Kiegészítı gyermeknevelési támogatás Átmeneti segély Étkezési támogatás Gyermekétkeztetés állami forrásból Adósságkezelési támogatás Szolidaritási Alapból komplex adósságkezelési támogatás Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása Gyógyszer támogatás Szociálistanulmányi ösztöndíj Karácsonyi ajándékozás Összesen

3 153 48 755

3 537 62 828

3 033 69 411

12 115 15 051 6 120 2 136 11 161

2 337 17 948 7 884 622 12 764

105 14 313 7 265 1 733 15 624

9 175 15 884 11 766

8 633 15 213 13 881

4 860 20 714 11 009

7 254

15 691 397

2 471

1 388

1 929

7 922

6 768 10 234 2 500 329 125

5 525 12 9 102 2 645 340 928

8 716 291 681

8. Összefoglalás Az ellátásokat igénybe vevıkkel készített csoportos interjúk általános tapasztalatai a következıkben foglalhatók össze: • A személyes szociális szolgáltatások mőködésével az érintettek elégedettek. • A különbözı szolgáltatásokról, támogatási formákról nagy vonalakban tájékozottak az érintettek, de tartalmilag csak azokat az ellátási formákat ismerik, amelyeket igénybe is vesznek. • Általános jellegzetesség a tájékoztatás hiányosságaira való utalás, az ellátottak úgy látják, hogy az önkormányzat és a lakosság közötti rendszeres kommunikáció segítené a szolgáltatások és a szükségletek összehangolását. Ugyancsak a tájékoztatás javítását szolgálná egy információs telefonvonal mőködtetése, illetve információs füzetek terjesztése. • A segélyezés formáival a megkérdezettek általában elégedettek, problémaként jelzik az ügyintézés és az adminisztráció bonyolultságát, idıigényességét, valamint az ügyintézés önkormányzati feltételeit. • A segélyezéssel kapcsolatban kritikaként fogalmazódik meg az élelmiszerjegyben (természetben) történı segélyezés növekvı súlya és az élelmiszerjegyek felhasználásának problémái (címletek, felhasználási helyek stb.). • Ugyancsak a segélyezéssel függ össze, hogy az érintettek jónak tartanák, ha választható lenne a segély folyósításának formája (postai átutalás, folyószámla stb.) • A személyes szolgáltatásokkal kapcsolatos általános problémaként említik az intézmények elérhetıségének problémáit, a közlekedési nehézségeket.

Néhány kliens-csoportok által jelzett további probléma: • • • •

A fogyatékkal élık sürgetik a kerület közintézményeinek akadálymentesítését és az érintett csoportok bevonását a tervezés folyamatába. A hajléktalan megkérdezettek több segítséget igényelnének a munkakeresésben. A kisgyerekes családok több ingyenes gyerekprogramot, játéklehetıséget tartanak szükségesnek. Fontosnak tartanák a bölcsıdei férıhelyek számának növelését és a gyermekfelügyelet kiterjesztését. A lakásproblémával küzdı megkérdezettek a lakásbérleti díjak szabályozását tartanák szükségesnek, valamint a legális lakcím-létesítési lehetıségek rendezését, hogy igénybe tudják venni a kerületi ellátásokat. A gyermekfelügyelet biztosítását ez a csoport is kiemelt problémaként említi.

Az intézményekben készített interjúk általános tapasztalatai:21 A szociális szolgáltatásokban dolgozók • •

• • • •

A kerületben nem megoldott a pszichiátriai problémákkal küzdı gyerekek helyzete. A rendelkezésre álló szakszerő ellátások a város messze esı pontjain vannak, nehezen elérhetıek. A serdülıkorú népesség azon része, amely napközben más kerületekben tartózkodik (iskola), kiesik a helyi ellátórendszer látókörébıl. Fontosnak tartják olyan szolgáltatás létrehozását, amely célzottan ezt a korosztályt próbálná meg elérni, elsısorban azokban az idıszakokban (este, éjjel, hétvége, nyári szünet) amikor a kerületben tartózkodnak. Ugyancsak általános gondként jelzik a kisgyerekes családok problémáit és a részükre biztosított azon szolgáltatások hiányosságait (több olyan szolgáltatás, amely gyermekfelügyeletet, játéklehetıséget, korrepetálást stb. biztosít). Fontosnak tartanák olyan szakmai fórumok folyamatos mőködését, amely a kerület szociális szolgáltatásai közötti kommunikációt erısítené, valamint annak biztosítását, hogy ezek a rendezvények elıre tervezhetıek legyenek. Ugyancsak általános észrevétel, hogy a szolgáltatásokban növelni kell a szakképesítéssel, illetve speciális szakképesítéssel rendelkezık arányát. A szolgáltatások mőködéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása is több intézményben fogalmazódott meg.

A Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció elkészítéséhez szakértıi elemzéseket kért az önkormányzat. A szakértık a szociális ellátórendszer elemzése alapján összegezték azokat a tényezıket, amelyek a szociális szolgáltatások fejlesztési irányait meghatározzák.

21

Az egyes szolgáltatásokra vonatkozó konkrét javaslatok a 9. rész 37. táblázatában szerepelnek

ERİSSÉGEK A szociálpolitika helyi mőködéséhez szükséges törvényi, rendeleti háttér megléte; a rendszer szervezeti kereteinek kiépítettsége; egyes területeken a nem-állami (civil és egyházi) szolgáltató szervezetek jelentıs térnyerése tapasztalható; a szociális munka professzionalizálódása, a szakképzett munkatársak számának növekedése az alapellátás intézményeiben, a szociális segítés intézményesülése kiépült alapellátási intézményrendszer bizonyos területeken (hajléktalan-ellátás, idısgondozás, szenvedélybetegek ellátása)a nemállami (civil és egyházi) szolgáltató szervezetek jelentıs térnyerése tapasztalható (Vöröskereszt, Félúton Alapítvány, RÉS Alapítvány, Kaszap Alapítvány, Remény Alapítvány stb.) az önkormányzati és a civil szektor közötti jó kapcsolat, együttmőködés; több speciális, kerületi támogatási forma megjelenése a helyi rendeletben; sok speciális, a helyi szükségletekhez alkalmazkodó, jogszabályban nem elıírt szolgáltatás az alapellátás intézményeiben (pályaválasztási tanácsadás; kisgyermekes szülık számára szervezett szolgáltatások, programok; stb.) speciális bölcsıdei csoport mőködtetése a fogyatékos kisgyermekek számára jeltolmács alkalmazása a kerületben néhány területen rendszeres szakmai fórumok megléte; személyes kapcsolat a támogatásokban részesülık és az önkormányzati szakemberek között (elsısorban a környezettanulmány készítése révén) a személyes gondoskodást nyújtó ellátások integrált intézményként történı mőködtetése az idısgondozáson belül az ellátások átjárhatósága, egymásra épülése a nem kötelezı, kvázi kiegészítı szolgáltatások megszervezése (jelzırendszeres házi gondozás, hétnapos étkeztetés, otthonápolás, stb.)

GYENGESÉGEK egyes pénzbeli támogatások alacsony igénybe vétele; az átmeneti és rendkívüli segélyezési formákon belül a természetbeni ellátások túlsúlya; az önkormányzati támogatások értékmegırzésének problémái; a munkával nem rendelkezı aktívkorúak egy részének kiszorulása a pénzbeli támogatásokból; az egyes szociális szolgáltatások közötti együttmőködés, koordináció akadozása; a szolgáltatásokhoz való hozzáférésben mutatkozó jelentıs egyenlıtlenségek (különösen területi szempontból); jelentıs területi egyenlıtlenségek a lakosság szociális helyzetében (Rákoskeresztúr) ellátórendszer rugalmatlansága a növekvı és változó ellátási szükségletek követését illetıen (pl. kisgyerekesek; fiatalok; hajléktalanok; ); az ellátórendszer belsı aránytalanságai a különbözı életkori csoportok vonatkozásában: az idısellátás jóval fejlettebb, mint az aktívkorúakat, valamint a gyerekeket és fiatalokat célzó szolgáltatások; a minıségbiztosítási rendszer hiánya; az ágazat megtartó erejének, szakmai presztízsének és anyagi megbecsültségének alacsony szintje; a környezeti és kommunikációs akadálymentesítés alacsony szintje; a szociális ellátásokra vonatkozó szükségletfelmérések hiányossága; az önkormányzati költségvetés értelmezése, átláthatósága problematikus, a szociális jellegő állami normatívák, valamint a helyi szociális kiadások adatai nem követhetık pontosan a kihelyezett szolgáltatások hiánya; a szolgáltatások helyiség-hiánya; néhány szolgáltatás szakember hiánya; a lakosság igényeihez kapcsolódó, jogszabály által nem elıírt szolgáltatások fenntartásának nehézségei az önkormányzat alapellátási intézményeiben; a szolgáltatásokban dolgozók által szükségletként megfogalmazott rendszeres helyi szakmai fórumok hiánya a lakosság és a kapcsolódó ágazatok (oktatás, egészségügy, foglalkoztatás) nem megfelelı szintő tájékozottsága a szociális szolgáltatások nyújtotta lehetıségekrıl

LEHETİSÉGEK a kerület relatíve kedvezı foglalkoztatási helyzete; a kerület relatíve kedvezı demográfiai helyzete; városfejlesztési tervek; közlekedésfejlesztési tervek; civil szervezetek innovatív attitődje; a szociális törvény folyamatban lévı reformja; az EU-s pályázatok kínálta lehetıségek (ezek fı priorításai találkoznak a helyi szükségletekkel: napközbeni ellátások fejlesztése; ágazatközi együttmőködés erısítése stb.); a civil és egyházi szervezetek szerepének, feladatátvállalásának további erısítése; a Félúton Alapítvány által 2005-re tervezett szolgáltatás-bıvítése (pszichiátriai betegek) a gyermekjóléti központ törvényben elıírt kialakítása 2005-tıl (és ezen belül az utcai szociális munka megszervezése) szociális szolgáltatások tevékenységének összehangolása; önkéntes munka bekapcsolása; a helyi érdekvédelmi szervezetek (pl. nagycsaládosok, mozgássérültek szervezetei) bevonása a szolgáltatásokhoz kapcsolódó szükségletfelmérésbe a társadalmi szolidaritás erısítése, az elıítéletek leépítése; a tájékoztatás – jelenleg alakuló új formáinak tovább fejlesztése; a helyi média nyújtotta lehetıségek használata

VESZÉLYEK ÉS FENYEGETETTSÉGEK Helyi foglalkoztatás lehetıségeinek korlátai; Kedvezıtlen infrastruktúra; Önkormányzati forráshiány; Önkormányzati tulajdonú épületek hiánya; a kerületen belüli területi egyenlıtlenségek fennmaradása; a munkanélküli fiatalok számának növekedése; a gyermek- és fiatalkorúak körében tapasztalható pszichés és beilleszkedési problémák számának növekedése; az ellátást igénylı idıskorúak számának jelentıs növekedése; a hátrányos helyzető emberekkel való társadalmi szolidaritás hiánya, az elıítéletek erısödése; szegénységi kockázatok fennmaradása (némely esetben erısödése); a társadalmi integráció korlátainak fennmaradása;

9. Javaslatok Hangsúlyozni kell, hogy a szociális segítségnyújtás célkitőzéseinek eléréséhez egyaránt szükséges a pénzbeli támogatások, a természetbeni ellátások és a szociális szolgáltatások megfelelı színvonalú és összehangolt mőködtetése. Kizárólag segélyezéssel vagy természetbeni támogatásokkal azonban nem érhetıek el a kívánatos célok, a pénzbeli segítség önmagában nem elégséges eszköz az egyén problémájának megoldására, társadalmi integrációjának elısegítésére. Minél fontosabb szociálpolitikai funkciónak tekintjük a nehéz élethelyzetben lévı emberek segítését, a megváltozott társadalmi körülményekhez és/vagy a megváltozott élethelyzetekhez való alkalmazkodás támogatását, a hatékony szociális védelem biztosítását, annál komolyabban kell venni a szolgáltatási szektor és az ott folyó szociális munka jelentıségét, és az ezen a területen szükséges fejlesztések megvalósítását..

37. táblázat: Az egyes szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó konkrét javaslatok

A szolgáltatás megléte (+, -)

Alapellátások Házi segítségnyújtás Étkeztetés

+ +

Családsegítés

+

A szolgáltatás fejlesztési igényei

Szolgáltatás-típusok

Személyi feltételek

Tárgyi, intézményi keretek

háztartás-segítés igény szerint Választási lehetıség biztosítása. Az ételminıség javítása. Serdülık- és fiatal felnıttek számára

Létszám-fejlesztés

Eszközfejlesztés

Létszámfejlesztés

Több telephely Megfelelı helyiségek

Speciális alapellátások Közösségi pszichiátriai _ ellátás Támogató szolgálat +

Új telephelyen berendezkedés

Utcai szociális munka

+

Nappali ellátások idısek klubja

+

Helyi programok, aktivitások fejlesztése. Speciális nappali demencia ellátás beindítása szállítási szolgáltatással.

Szakmai továbbképzések. A szakmai tevékenység erıteljesebb kiterjesztése a szociális munka területeire

Speciális eszközök biztosítása az aktivitásokhoz, valamint több költséghozzájárulás a rendezvényekhez.

Fogyatékosok nappali intézménye

+

Létszámfejlesztés

szenvedélybetegek nappali intézménye pszichiátriai betegek nappali intézménye nappali melegedı

+

PR munka a kerületben

+Gépkocsivezetı beállítása (még egy félállású legalább)

A kerületben legalább SZISZ iroda megnyitása a Vöröskereszttel együttmőködve

Hozzátartozókkal végzett munka fejlesztése. Halmozottan sérült emberek fogadása.

Jelenleg kiépítés alatt + (nem Szükség lenne rá helyben a X. helyben) kerületben mőködı mellett is

egy fı szociális munkás beállítása

Átmeneti elhelyezést biztosító ellátások idıskorúak + A hotelszolgálaton túl szakápolás, Létszámfejlesztés. gondozóháza egészségügyi ellátás és rehabilitációs szolgáltatások bıvítése. Férıhelybıvítés. fogyatékos személyek + gondozóháza; pszichiátriai betegek jelenleg átmeneti otthona kiépítés alatt szenvedélybetegek + PR munka, esetleg nyitás a fiatal átmeneti otthona korosztály felé.

Új részleg kialakítása a halmozottan sérült emberek számára.

Nappali tartózkodás, tisztálkodási lehetıség biztosítása. Szakmai protokoll kidolgozása a minıségbiztosítás érdekében.

A SZOLGÁLTATÁSFEJLESZTÉS LÉPÉSEI: 1. A szegénység csökkentése és a kirekesztettség megelızése érdekében az önkormányzati támogatások hatásosságának és hatékonyságának növelése: 1.1. a támogatás igénybevételéhez szükséges jövedelem- és vagyonnyilatkozat egyszerősítése, 1.2. a gyógyszertámogatás jogosultsági feltételeinek felülvizsgálata,(a kérelmezık alacsony száma miatt) 1.3. a kiegészítı gyermeknevelési támogatásnál a 180 napos elızetes munkaviszony, mint jogosultsági feltétel megszüntetése, 1.4. az átmeneti segélyezés és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás keretében a természetben nyújtott támogatások közül az élelmiszerjegyek súlyának csökkentése, az ún. krízis segély (pénzbeli támogatás) szerepének növelése, 1.5. a lakosság és a társágazatok (egészségügy, oktatásügy) tájékoztatásának javítása.

2. A szolgáltatások kihelyezése a hozzáférhetıség javítása érdekében 2.1. Családsegítı Központ 2.2. Gyermekjóléti Szolgálat

3. A meglévı szociális intézmények férıhelyeinek és szolgáltatásainak bıvítése: 3.1. bölcsıdei szolgáltatások bıvítése és szükség esetén férıhelyek létrehozása 3.2. a gyerekes családoknak szóló programok fejlesztése, bıvítése, 3.3. a Gyermekjóléti Központ kialakítása 3.4. Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda létrehozása (a Családsegítı Központ, a Gyermekjóléti Szolgálat, vagy a Gyermekjóléti Központ szervezetén belül) 3.5. pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek házigondozásának biztosítása, 3.6. speciális demencia ellátás, szállítással, 3.7. idıskorúak gondozó házának férıhely bıvítése 3.8 idıskorúak gondozóházában ápolási és rehabilitációs részleg létrehozása 3.9 hospice szolgáltatás bevezetése az otthonápolás keretein belül 3.10 12 órás házi segítségnyújtás megszervezése 3.11 a szociális szolgáltatásokban beindított programok fenntarthatóságának segítése. 3.12 utcai szociális munka, (csellengı fiatalok segítése) 3.13 nappali melegedı létesítése a kerületben

4. Létszámfejlesztés a szociális intézményekben 4.1. Gyermekjóléti szolgálat: az elıírt létszámkeret elérése, a szolgálat speciális feladatainak megfelelıen képzett szakemberek alkalmazása, 4.2. Családsegítı szolgálat: az elıírt létszámkeret elérése, csoportvezetésben jártas szakemberek alkalmazása 4.3. Házigondozás: a pszichiátriai betegek ellátásához szükséges ismeretekkel rendelkezı szakemberek foglalkoztatása, valamint a demenciával küzdı idısek ellátásához értı szakemberek foglalkoztatása 4.4. Támogató szolgálat: a jelenlegi mellett egy további gépkocsivezetı alkalmazása

5. Szolgáltatások infrastruktúrájának javítása 5.1. a szociális szolgáltatások heti rendszerességgel mőködı csoport-, klubprogramjainak mőködtetéséhez szükséges helyiségigények biztosítása érdekében egyeztetés a helyi közmővelıdési intézményekkel, 5.2. a szolgáltatások internetes megjelenítésének fejlesztése, 5.3 a szolgáltatásokhoz kapcsolódó jármő-igénybevételi igények felmérése és koordinálása, 5.4. az önkormányzati ügyintézés tárgyi feltételeinek javítása. 6. A szociális szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztatás hatékonyabbá tétele: 6.1 tájékoztató anyagok készítése, 6.2 az önkormányzati web-oldal információinak és felhasználóbarát jellegének növelése. 7. Minıségbiztosítási intézményekben

rendszer

kiépítése

a

szociális

szolgáltatást

8. A kerületi szociális kerekasztal folyamatos és tartalmi mőködtetése. 9. Szakmai fórumok folyamatos mőködésének önkormányzati támogatása. 10. A civil szervezetekkel való együttmőködés fejlesztése.

38. táblázat: Javaslat az idıbeni ütemezésre 1. n.év 1. 2. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5 3.6. 3.7. 3.8. 3.9. 3.10. 3.11. 3.12. 3.13. 4.1. 4.2. 4.3. 4.4 5.1. 5.2. 5.3. 5.4. 6.1. 6.2. 7. 8. 9. 10.

2. n.év

2005 3. n.év

4. n.év

1. n.év

2. n.év

2006 3. n.év

4. n.év

nyújtó

10. A konkrét teendık kronológiai rendben 2005. január - 2005. június: -

tájékoztató anyagok készítése a szociális szolgáltatásokról

2005. január – 2005. december: -

-

-

-

A szegénység csökkentése és a kirekesztettség megelızése érdekében az önkormányzati támogatások hatásosságának és hatékonyságának növelése: - A támogatás igénybevételéhez szükséges jövedelem- és vagyonnyilatkozat egyszerősítése, - A gyógyszertámogatás jogosultsági feltételeinek felülvizsgálata, - A kiegészítı gyermeknevelési támogatásnál a 180 napos elızetes munkaviszony, mint jogosultsági feltétel megszüntetése, - Az átmeneti segélyezés és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás keretében a természetben nyújtott támogatások közül az élelmiszerjegyek súlyának csökkentése, az ún. krízis segély (pénzbeli támogatás) szerepének növelése, - A lakosság és a társágazatok (egészségügy, oktatásügy) tájékoztatásának javítása. A pszichiátriai betegek ellátásához szükséges ismeretekkel rendelkezı szakemberek foglalkoztatása, valamint a demenciával küzdı idısek ellátásához értı szakemberek foglalkoztatása a házi gondozáson beül, A jelenlegi mellett egy további gépkocsivezetı alkalmazása a Támogató Szolgálatnál, A szociális szolgáltatások heti rendszerességgel mőködı csoport-, klubprogramjainak mőködtetéséhez szükséges helyiségigények biztosítása érdekében egyeztetés a helyi közmővelıdési intézményekkel, A szolgáltatások internetes megjelenítésének fejlesztése, A szolgáltatásokhoz kapcsolódó jármő-igénybevételi igények felmérése és koordinálása, Az önkormányzati ügyintézés tárgyi feltételeinek javítása.

2005. október –2006. június: -

Családsegítı Központ kihelyezett szolgáltatásainak kialakítása, Gyermekjóléti Szolgálat kihelyezett szolgáltatásainak kialakítása, Bölcsıdei szolgáltatások bıvítése és szükség esetén férıhelyek létrehozása, A Gyermekjóléti Központ kialakítása, Speciális demencia ellátás megszervezése (szállítással), Idıskorúak gondozó házának férıhely bıvítése.

2005. október – 2006. december: -

Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda létrehozása (a Családsegítı Központ, a Gyermekjóléti Szolgálat, vagy a Gyermekjóléti Központ szervezetén belül).

2006. január – 2006. december: -

Pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek házigondozásának biztosítása,

-

Nappali melegedı létesítése a kerületben.

2006. július – 2006. december: - Idıskorúak gondozóházában ápolási és rehabilitációs részleg létrehozása, - Hospice szolgáltatás bevezetése az otthonápolás keretein belül, - 12 órás házi segítségnyújtás megszervezése, - Minıségbiztosítási rendszer kiépítése a szociális szolgáltatást nyújtó intézményekben. Folyamatosan: -

A gyerekes családoknak szóló programok fejlesztése, bıvítése, A szociális szolgáltatásokban beindított programok fenntarthatóságának segítése, Utcai szociális munka, csellengı fiatalok segítése, Gyermekjóléti szolgálat: az elıírt létszámkeret elérése, a szolgálat speciális feladatainak megfelelıen képzett szakemberek alkalmazása a Gyermekjóléti Szolgálatban, Családsegítı szolgálat: az elıírt létszámkeret elérése, csoportvezetésben jártas szakemberek alkalmazása a Családsegítı Központban, Az önkormányzati web-oldal információinak és felhasználóbarát jellegének növelése, A kerületi szociális kerekasztal folyamatos és tartalmi mőködtetése, Szakmai fórumok folyamatos mőködésének önkormányzati támogatása, A civil szervezetekkel való együttmőködés fejlesztése.

2007. január - június: - a mőködı bölcsıdék játszóudvarai korszerősítésének megkezdése - az Egyesített Szolgáltató Központ keretein belül mőködı speciális bölcsıdei csoport tárgyi feltételeinek javítása, a játszóudvar akadálymentesítése - a Támogató Szolgálatnál további 1 fı részmunkaidıs gépkocsivezetı alkalmazása - a Virágoskert Értelmi Sérültek Napközi és Átmeneti otthonában a kert akadálymentesítése - a szociális-tanulmányi ösztöndíj jogosultsági összeghatára emelésének vizsgálata - a szolgáltatásokhoz kapcsolódó jármő igénybevételi igények felmérése és koordinálása 2007. július - december: - a bölcsıdei férıhelyek bıvítése - az otthonápolási szolgálat új telephelyre költöztetése - a személyes gondoskodást igénybe nem vevı idıs, egyedül álló emberek felkutatása - a demens idısek speciális ellátásának kialakítása - önkormányzati stratégia kialakítása a kilakoltatásokkal kapcsolatban - a Gyermekjóléti Központ szolgáltatásainak bıvítése keretében • felnıtt pszichológusi szolgálat felállítása • mentor program beindítása • FI-MO-TA program beindítása • veszélyeztetettségi felmérés elkészítése az oktatási intézményekben • Gyermekjóléti Híradó kiadása - az átmeneti segélyezés rendszerén belül, bizonyos ügyfélcsoportok számára az eseti segély helyett rendszeres támogatás biztosítása - az adósságkezelési szolgáltatáson belül az elıfizetıs (kártyás) mérıkészülékek felszerelésének támogatása

- az önkormányzati ügyintézés tárgyi feltételeinek javítása 2008. január - június: - az önkormányzat által mőködtetett fızıkonyha lehetıségének vizsgálata - a házi segítségnyújtás idıbeni bıvítése, 4-8 órás ellátás biztosítása - a Fehér Akác Gondozási Központ (Edzı u. 24.) és a Rákoskerti Idısek Klubja megfelelı helyre történı költöztetése - a Családsegítı Központban a munkakörülmények javítása, az intézmény alapterületének növelése, kihelyezett telephelyek kialakítása - a Gyermekjóléti Központ szolgáltatásainak bıvítése keretében • gyermekvédelmi információs tár létrehozása • neveléssel kapcsolatos képzés megszervezése szülıknek 2008. július - december: - szociális foglalkoztató létrehozása - Idıskorúak Gondozóházának bıvítése - a hospice ellátás megszervezése - nappali melegedı kialakítása - a Gyermekjóléti Központ épületének bıvítése, felújítása - integratív családi játéktár létrehozása a Gyermekjóléti Központon belül

2009. január-június: - a bölcsıdei férıhelyek bıvítése - a Családsegítı Központ szolgáltatásainak bıvítése keretében: • iskolai drogprevenciós csoportok mőködtetése • iskolai mentálhigiénés csoportok mőködtetése • adósságügyi szakmai kerekasztal mőködtetése 2009. július-december: - a Gyermekjóléti Központban Gyermekvédelmi Szakmai Mőhely mőködtetése, programjának kidolgozása a kerületi oktatási intézmények bevonásával - a bölcsıdék részére központi raktár és elıkészítı konyha kialakítása - a Családsegítı Központ szolgáltatásainak bıvítése keretében: • Álláskeresık Teaháza kibıvített szolgáltatással • középiskolai tanulók számára pályaválasztási és munkavállalási tanácsadás - a demens idısek speciális ellátásának kialakítása 2010. január-június: - az Idıskorúak Gondozóháza férıhelyeinek bıvítése, új telephelyre költöztetése - a Családsegítı Központ szolgáltatásainak bıvítése keretében: • korai fejlesztés, ún. „okosító” program létrehozása • gondnokság alá helyezési ügyek szakmaközi fóruma - a Fehér Akác Gondozási Központ (Edzı u. 24.) új telephelyre költöztetése - a Rákoskerti Idısek Klubjának új telephelyre költöztetése

2010. július-december: - veszélyeztetettségi térkép elkészítése - a jelzırendszeres házi segítségnyújtás korszerősítése - új kerületi szociális térkép elkészítése

Szociális. Szolgáltatástervezési. Koncepció. Budapest XVII. kerület

Recommend Documents