Budapest XVII. Rákoskeresztúr Kormányablak Épületvillamossági műszaki leírás

Integrált Ügyfélszolgálatok Kialakítása Projektiroda

Budapest XVII. Rákoskeresztúr Kormányablak ormányablak Épületvillamossági műszaki m leírás Megrendelő Tervező

B u d a p e s t Főváros város Kormányhivatala Integrált Ügyfélszolgálatok Kialakítása Projektiroda 1088 Budapest, Múzeum u. 17.

Kiadás ideje Módosítás száma

201 február 2016. V 01

1073 Budapest, Pesti út 163.

KAB-01-039 39 Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal H – 1088 Budapest, Múzeum u. 17. www.kih.gov.hu http://palyazat.gov.hu/

KIH - Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal –Integrált Ügyfélszolgálatok Kialakítása Projektiroda H-1085 Budapest, Baross u. 22.

Tartalomjegyzék 1. 2. 2.1 2.2 3. 4. 5. 6. 7. 8.

A létesítmény általános adatai .......................................................................................3 Műszaki leírás ............................................................................................................3 Villamos hálózat..........................................................................................................3 Gyengeáramú hálózat ..................................................................................................4 Szerelési, kivitelezési munkák........................................................................................5 Érintésvédelem ...........................................................................................................5 Villámvédelem ............................................................................................................5 Környezetvédelmi fejezet ..............................................................................................6 Tűzvédelmi fejezet ......................................................................................................7 A tervezésnél figyelembe vett szabványok, rendeletek ........................................................8

Tervezői nyilatkozat Tételes költségvetéskiírás Tervjegyzék: VK-01 VK-02 VK-03 VK-101 VK-102

Világítási terv Erőátviteli- és Gyengeáramú terv Földszint és pince villamos terv E1 jelű alelosztó egyvonalas áramútrajz E2 jelű alelosztó egyvonalas áramútrajz

KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI HIVATAL, INTEGRÁLT ÜGYFÉLSZOLGÁLATOK KIALAKÍTÁSA PROJEKTIRODA BUDAPEST, 1088 Budapest, Múzeum utca 17., +36 1 301 3200, [email protected], www.kih.gov.hu

2


1.

A létesítmény általános adatai

A kormányablak Budapest XVII. kerületében, a Pesti út 163. alatti épületben kerül kialakításra, ahol jelenleg okmányiroda működik. Az épület/helyiségek átépítése arculatváltás, a belső terek funkcióinak, méreteinek változása miatt szükséges. A rendelkezésre álló teljesítmény bővítésére valószínűleg nem lesz szükség. Ennek kiderítését és az esetleges igénybejelentést még a munkálatok kezdete előtt a kivitelezőnek meg kell tenni. Kormányablak tervezett adatai: Beépített teljesítmény: Egyidejű teljesítmény (tényező: 0,7) Áram és feszültségnem: Érintésvédelem:

25,7 kW + 18,1 kW 21 kW (3 x 32 A + 3 x 20 A) 400V/230V, 3F+N, 50 Hz NULLÁZÁS (TN-C-S)

Hatóságilag átvett, komplett rendszert kell kialakítani.

2.

Műszaki leírás

2.1

Villamos hálózat

A létesítmény belső villamos hálózatának kialakítása követi a projekt általános „Arculati Kézikönyv” – ében megfogalmazott elvárásokat. Az épület tulajdoni okokból két betáplálási ponttal rendelkezik. A földszinten már működő Kormányablakhoz hasonlóan az emeleti helyiségek terhelését is lehetőség szerint egyenletesen kell elosztani a két táppont között. A Kormányablak két új alelosztó berendezését (E1 és E2) a 105 iroda falában kialakított fülkébe kell szerelni, s a két tápkábelt hozzájuk elhúzni. Az elosztó szekrényeket úgy kell kialakítani, hogy a szerelvények behelyezése után legalább 20% tartalék hely maradjon. Általános szerelés: álmennyezet fölött kábeltálcán, illetve oldalfalba süllyesztett védőcsövekbe húzott rézerű vezetékezés, de a helyszíni felmérést követően a már kiépített nyomvonalakat is fel kell használni, amennyiben alkalmasak rá. Az ügyféltérben kerülni kell a falonkívüli szerelést, kábelcsatornák alkalmazását, a lámpatestek áramellátásánál is lehetőség szerint rejtetten kell vezetékezni. Kiemelt terek megvilágítása a vonatkozó előírásoknak, a munkahelyi követelményeknek megfelelő fénycsöves világítótestekkel, egyéb helyiségek egyedi világítótestekkel. Kijárat és menekülési útvonaljelzés gyárilag egyedi akkumulátoros, inverteres világítótestekkel történik, igény esetén utánvilágító táblákkal kiegészítve. Az irányfény lámpatesteket úgy kell elhelyezni, hogy a menekülési útvonal bármely pontjáról legalább egy lámpatest 100 cm2-es felülete látható legyen. Az irányfény lámpatesteken zöld alapon fehér futó alak legyen! Az épületbe biztonsági világítást tervezünk, melyek feszültség-kimaradás esetén is üzemben maradnak és segítik az épület biztonságos elhagyását. A biztonsági világítás egyedi, gyárilag akkumulátoros lámpatestekkel történik.


3


Előírt minimális megvilágítási szintek: Ügyfélterek: Számítógépes munkahelyek: Étkező: Tárgyaló: Közlekedő, egyéb szociális helyiségek: Külső közlekedő rámpa: Menekülési útvonal / Kijáratjelző

500 lx 500 lx 300 lx 400 lx 150 lx 50 lx 1 lx

Az új elosztó falba süllyeszthető lesz, ez az elosztó tartalmazza a napi áramtalanító főkapcsolót – működtetését követően az őrfény és a szerver áramkörei feszültség alatt maradnak. A tűzvédelmi leválasztó mágneskapcsolókat, kioldókat a földszinti meglévő nyomógombokról kell működtetni.

2.2

Gyengeáramú hálózat

A gyengeáramú berendezések központja a Rack-szekrény. Számítógép hálózat: az ügyféltérben és a háttérirodában munkaasztalonként 4-4 számítógépes kiálláshoz, a sorszámhúzónál, -kijelzőnél és az öninformációs pultnál 2-2 kiálláshoz kell kiépíteni a védőcsőbe húzott kábelhálózatot. Ahol lehetséges a kiépített nyomvonalat használjuk fel. Ügyfélhívó: az ügyfélhívó rendszer nem kerül kiépítésre, de biztosítjuk a védőcsövezését és a számítógépes hálózathoz történő csatlakozás lehetőségét. Telefon: új „ IP „ telefon rendszer kerül kiépítésre, a jelenleg is üzemelő telefax szolgáltatás megtartásával. Vagyonvédelem: A meglévő rendszert kell átalakítani az új elrendezésnek megfelelően. Indukciós hurok: Mivel az emelet nem akadálymentes, indukciós hurok nem kerül beépítésre. Tűzvédelem: A meglévő rendszert kell átalakítani az új elrendezésnek megfelelően.


4


3.

Szerelési, kivitelezési munkák

A kivitelezési munkáknál a vonatkozó biztonságtechnikai előírásokat, munkavédelmi rendeleteket be kell tartani. Gyengeáramú és a villamos hálózat azonos nyomvonalon történő kiépítésénél az előírt védőtávolságokat biztosítani és az indokolatlan kereszteződéseket kerülni kell. A bontási munkák során fokozott gonddal kell figyelembe venni a meglévő-megmaradó kábeleket. Meg kell jelölni a meglévő, megmaradó és az újra felhasznált áramkörök vezetékeit, a későbbi szerelés megkönnyítése végett. A villamos hálózat szerelési munkáit befejezve el kell készíteni a szerelői ellenőrzési és az üzemszerű használatbavétel előtti első szabványossági felülvizsgálatokat.

4.

Érintésvédelem

Az alkalmazott védővezetős érintésvédelmi mód: TN - C - S rendszer ( nullázás ) Az alkalmazott kiegészítő védelem: áram védő kapcsolás Az EPH hálózatot ki kell építeni, melybe az összes fém berendezési tárgyat, csővezetéket be kell kötni, és csatlakoztatni kell a meglévő központi EPH csomóponthoz.

5.

Villámvédelem

Villámvédelem, túlfeszültség-védelem Kormányablak részére kiépítésre kerülő új elosztó tartalmaz túlfeszültségvédelmi készülékeket. A túlfeszültségvédelem szelektivitásának kialakítása az egész épületre nem része jelen átalakításnak. Az épület külső homlokzata, tetőszerkezete nem változik, ezért a meglévő villámvédelmi rendszeren sem végzünk átalakítást.


5


6.

Környezetvédelmi fejezet

Kivitelezéskor különös gondot kell fordítani a talaj és termőföld védelmére. Törekedni kell a környezetbarát technológiák alkalmazására. A kivitelezők kötelesek a vonatkozó törvények, rendeletek, szabványok, környezetvédelmi előírások szerint végezni tevékenységüket. A kivitelezői keretszerződésben rögzíteni kell a környezetvédelmével kapcsolatos kötelezettségeket. A munkaterületet rendezett és tisztaállapotban kell visszaadni rendeltetésének. Kivitelezéskor gondoskodni kell arról, hogy sem a felszíni, sem a felszín alatti vizek ne szennyeződjenek. A munkavégzés során keletkeznek veszélyes és nem veszélyes hulladékok, melyek a következők lehetnek: a./ Nem veszélyes hulladékok: - a hálózatok bontásából származó vezetékek, fém kábelösszekötők, szigetelők, armatúrák, stb. - új hálózatok építésekor a felszerelt elemek göngyölegei, a munkavégzés során eltávolított beton és aszfalt törmelék stb. b./ Veszélyes hulladékok: - festékes rongy, hígítók, - kábelmassza, - olajos rongy, olajos kábelhulladék, - műanyagcső és műanyagos kábelhulladék, - selejt fénycső, - Hgl és Na fényforrások, stb. A bontásból – és más módon – keletkező veszélyes hulladékok (pl.: olajos rongy, szennyezett talaj stb.) estén különös figyelmet kell fordítani azok gyűjtésére, melyek részletei a 192/2003. (XI.26.) Korm. rendelettel módosított, a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001 (VI.15.) kormányrendeletben találhatóak. A keletkező hulladékokkal kapcsolatos kötelezettségeket a hulladékgazdálkodásról szóló Törvény és a kapcsolódó végrehajtási jogszabályok, és az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól együttes rendelet írják elő. A bontott anyagokat hulladékként kell kezelni és azt a Megbízó és a Kivitelező közötti megállapodásnak megfelelően a kivitelezőnek el kell szállítani. A keletkezett hulladékok szakszerű tárolásáról, valamint az építési munka befejezése után azok elszállításáról a kivitelező köteles gondoskodni. A betervezendő, illetve a beépítendő villamos szerelési anyagoknak, készülékeknek, szerelvényeknek és villamos üzemű berendezéseknek környezetkárosító hatása nem lehet. A föld védelme: - a bontási és létesítési munkálatok során a szerelési hulladék anyagok szelektív gyűjtéséről és eltávolításáról rendszeresen gondoskodni kell. A víz védelme: - be kell tartani a 33/1997. (II.20.) Kormány rendeletet, a vízhasználattal járó technológiai folyamatok során káros szennyezés élő vízbe, közcsatornába nem kerülhet. A zöldterület védelme: - a munkálatokat körültekintően, minimális zöldkár okozással kell végezni. - gallyazást, fakitermelést csak a szükséges engedélyek beszerzése után - megfelelő szakszerűséggel - lehet végezni (végeztetni). A környezet általános védelme: - a kivitelezés befejezése után a területet az eredeti állapotnak megfelelően helyre kell állítani. Amennyiben a tevékenység folytán veszélyes hulladék keletkezik, úgy azt az ideiglenes gyűjtőhelyen úgy kell elhelyezni, hogy az a talajt, felszíni, illetve felszín alatti vizet ne szennyezhessen.


6


Veszélyes hulladék kezelése: - a veszélyes hulladékot az egyéb hulladéktól el kell különíteni, és azt fajtánként külön kell tárolni. Veszélyes hulladék elszállítása: - a kivitelező a munkálatok során keletkező veszélyes hulladékot köteles érvényes hulladékszállítási szerződéssel rendelkező partner részére elszállítatni. Veszélyes hulladék kezelése, gyűjtése, elszállítása: a munkavégzés során esetlegesen keletkező veszélyesnek minősített hulladékot külön erre a célra ideiglenesen kijelölt helyen kell az egyéb hulladéktól elkülönítve gyűjteni és tárolni, megakadályozva a környezet szennyezését, majd azt hulladékszállítási és feldolgozási engedéllyel rendelkező partner részére át kell adni. Ezen átadást az átadási dokumentáció részként igazolni szükséges. Zaj: - zajt és rezgést okozó tevékenység során az adott területre vonatkozó kibocsátási határértékek betartásáról gondoskodni kell. A munkálatok során be kell tartani a zajvédelmi előírásokat. A környezetvédelemmel kapcsolatos fontosabb jogszabályok: - 1996. évi LIII. Törvény - 1995. évi LIII. Törvény - 1997. évi LXXVIII. Törvény - 8/2001.(III.30.)GM. rendelet hatálybalépéséről.

7.

a természetvédelemről, a környezetvédelmének általános szabályairól, az épített környezet alakításáról és védelméről, a Villamosmű Műszaki-Biztonsági Követelményei

Szabályzat

Tűzvédelmi fejezet

Az épület feszültségmentesítése az épület főelosztó berendezésről történhet a tűzvédelmi főkapcsolóval. Mindenhol a helyiség jellegének megfelelő védettségű szerelést, szerelvényezést és elosztó berendezést tervezünk. Csak Magyarországon minősített, engedéllyel rendelkező I. osztályú anyagok építhetők be. Az erős- és gyengeáramú rendszerek nyomvonalvezetése között a szabványban előírt távolságot be kell tartani. A motoros és termikus fogyasztók leválasztását helyi munkavédelmi kapcsolóval, vagy az elosztószekrénybe telepített kulcsos kapcsolóval biztosítjuk. A kapcsolók leválasztó kapcsolók. Minden fix bekötésű berendezést munkavédelmi áramtalanító kapcsolóval kell ellátni. Az egyes tűzszakasz határoknál és a födém átvezetéseknél az átvezetéseket tűzgátló szerkezettel le kell zárni. Tartalékvilágítás: A közösségi területek menekülési útvonalára tervezünk irányfény és biztonsági világítást. Ezek az üzemi világítással együtt működnek, de a hálózati feszültség kimaradása után is üzembe maradnak és a menekülő útvonalak irányát mutatják, illetve a biztonságos meneküléshez szükséges megvilágítást biztosítják. Az irányfényeket úgy kell elhelyezni, hogy a menekülő útvonal bármely pontjáról legalább egy irányfény lámpatest min.100 cm2-es felületét lehessen látni. Az irányfény és biztonsági világítási lámpatestekbe beépített zselés akkumulátorok vannak, amelyek 1 órás üzemidőt biztosítanak. Irányfény világítás létesül a menekülő útvonalakon. Az irányfény és biztonsági világítás készenléti üzemű. Az épület kubatúráját nem érinti az átalakítás, így a villámvédelmi rendszert sem. Az épületben az átalakított területen túlfeszültségvédelmet is biztosítunk. Az épületben tűzjelző rendszer üzemel, ami átjelez az üzemeltető diszpécser irodája felé.


7


8.

A tervezésnél figyelembe vett szabványok, rendeletek

MSZ HD 60364 MSZ HD 60364-5-54:2007 MSZ HD 60364-5-559:2006 MSZ HD 60364-4-443:2007 MSZ HD 60364-7-704:2007 MSZ HD 60364-7-715:2006 MSZ 2364 fejezetek) MSZ EN 60439-1:2000 MSZ 1:2002 MSZ IEC 304:1995 MSZ 16040 MSZ IEC 1000-1-1:1995 MSZ 453:1987 MSZ 447:2009 elosztóhálózatra MSZ EN 12464-1:2012 MSZ EN 1838:2000 MSZ 14550-2:1980 14550-3:1980, -4:1979, -5:1984 MSZ 4852:1977 MSZ 4851-1:1988 4851-2:1990, -3:1989, -4:1989, -5:1991 MSZ HD 60364-4-41:2007 191/2009. Kormány rendelet kivitelezési dokumentáció tartalmáról 54/2014. (XII. 05.) BM rendelet 3/2002. (II.08.) rendelet munkavédelmi 4/2002. (II.20.) rendelet és az

Kisfeszültségű villamos berendezések. Épületek villamos berendezéseinek létesítése Védő egyenpotenciálra hozó vezetők hálózatának kialakítása Lámpatestek és világítási berendezések Túlfeszültségvédelem Építési és bontási területek villamos berendezései Törpefeszültségű világítási berendezések Épületek villamos berendezéseinek létesítése (érvényben lévő Kisfeszültségű kapcsoló és vezérlőberendezések Szabványos villamos feszültségek A kisfrekvenciás kábelek, vezetékek és huzalok szigetelésének szabványos színei Statikus feltöltődések Elektromágneses összeférhetőség (EMC) 1. rész Biztonsági táblák erősáramú villamos berendezések számára Csatlakoztatás kisfeszültségű, közcélú Fény és világítás. Munkahelyi világítás. Belsőtéri munkahelyek Alkalmazott világítástechnika. Tartalékvilágítás Erősáramú vezetékek megengedett terhelése Villamos berendezések szigetelési ellenállásának mérése Érintésvédelmi vizsgálati módszerek Áramütés elleni védelem Az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a

Országos Tűzvédelmi Szabályzat SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek követelményeinek minimális szintjéről SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről 5/1993 (XII.26.), MÜM XCIII. számú törvény a Munkavédelemről és annak 1997. Évi CII. Trv.-i módosítása. Budapest, 2016. február hó

Fekete János V-T 01-9776

Szénás-Máthé Gábor


8


TERVEZŐI NYILATKOZAT

A tervezés tárgya:

BUDAPEST XVII. kerület Pesti út 163. KORMÁNYABLAK KIALAKÍTÁS elektromos szerelési munkái

A tervezési dokumentáció az általános érvényű és az eseti hatósági előírások figyelembevételével készült. A tervezett műszaki megoldások megfelelnek az Országos Tűzvédelmi Szabályzatnak, a vonatkozó munkavédelmi előírásoknak, valamint a vonatkozó szabvány előírásoknak, jogszabályoknak, így különösen az Étv. 31. § (1), (2) és (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek, az országos településrendezési és építési követelményeknek, az országos és ágazati (szakmai) szabványoknak, műszaki előírásoknak, valamint az eseti hatósági előírásoknak. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és a végrehajtásról rendelkező 5/1993. (XII.26.) MÜM rendelet előírása alapján alulírott, mint a létesítmény műszaki tervezője kijelentem, hogy az általam készített tervdokumentáció a VILLAMOSMŰ MŰSZAKI-BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEI SZABÁLYZAT hatálybalépéséről szóló 8/2001. (III.30.) GM. rendelet mellékleteként kiadott Szabályzatban előírtak betartásával készült. A munkavédelmi fejezetben meghatározottak alapján az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés törvényben előírt követelményeit betartottuk. A fenti tárgyú terv a tűzvédelmi tervfejezetében meghatározottak alapján a tűzvédelmi követelményeknek megfelel. Az építési engedélyezési terv és a szakági kivitelezési terv összhangban van. A dokumentációban rögzített műszaki megoldás az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 18.§ bekezdésében foglalt, valamint az 1997. CII. Törvényben a Munkavédelem módosításáról szóló követelményeket kielégíti, továbbá megfelel a 28/2011. (IX. 06.) BM rendeletnek. A dokumentáció a hivatkozott rendeleteknek megfelelően tűzrendészeti, munka- és környezetvédelmi szempontból külön ellenőrzésre került, továbbá a szabványtól való eltérés nem vált szükségessé. Budapest, 2016. február hó

Fekete János V-T 01-9776

Szénás-Máthé Gábor


9

Budapest XVII. Rákoskeresztúr Kormányablak Épületvillamossági műszaki leírás

Recommend Documents