Bőszénfa ad helyszínt a megyei vadásznapnak

„Somogyország - Szarvasország” Somogyi Vadászok Hírlevele A Somogy Megyei Vadászkamara és a Somogy Megyei Vadászok Szövetsége lapja

Bőszénfa ad helyszínt a megyei vadásznapnak

A Somogy Megyei Vadásznapok történetében először kerül megrendezésre ez a – nem csak vadászok számára – rangos esemény Kaposvár közvetlen közelében. A szervezők választása ezúttal a zselici dombok között található Bőszénfára esett. Az aprófalvas településszerkezet, a térségben kínálkozó munkalehetőségek, a nagykiterjedésű erdők az ember és a természet szoros együttélését alakította ki. Ebben a varázslatos környezetben található hazánk egyetlen vadgazdasága, amely nem a korával, hanem sajátos vadgazdálkodási megoldásaival tűnik ki a tradicionális Somogy megyei vadászterületek sorából. A Kaposvári Egyetem Vadgazdálkodási Tájközpontja több mint egy vadaskertekkel és vadásztatással foglalkozó egység. Nyitott vadgazdaság. Egy olyan nyitott gazdaság, ahol az érdeklődőknek lehetősége nyílik arra, hogy bepillantást nyerjenek a vadászok világába, megismerjék hazánk nagyvadfajait. Fontos feladatunknak érezzük, hogy a látogatók kapjanak információkat a vadászat szerepéről, fontosságáról, a vadhús előnyös tulajdonságairól, elkészítésének lehetőségeiről és mindazon értékekről, amelyek a vadászathoz kötődnek. Az egyetem részeként feladatunk az is, hogy tudásunkat, tapasztalatunkat folyamatosan bővítsük, kutatási és innovációs tevékenységet folytassunk, eredményeinket átadjuk az utánunk következő generációknak. A tájközpontban megtalálható a vadgazdálkodás teljes „termelési folyamata” a növénytermesztéstől és az erdőgazdálkodástól kezdve a tenyészállat értékesítésen és a vadaskerti vadászaton keresztül a vadhúsfeldolgozásig és a látogató turizmusig. Ez a sokszínűség kiváló alkalmat teremt arra, hogy az egyetem diákjai megismerjék és begyakorolják a szakmai fogásokat, részt vegyenek a különböző kutató munkákban. Az 1300 hektáron működő gazdaság specialitása az is, hogy legeltetéses állattenyésztést is folytatunk. Számottevő a magyar hidegvérű és a magyar parlagi szamár ménesünk, de tenyésztünk szürkemarhát, vizibivalyt és parlagi kecskét is.

Az oktatási, kutatási és bemutatási célból tartott állatok száma a vadfajokkal együtt meghaladja a 2200 egyedet, amelyek 33 fajhoz, illetve fajtához tartoznak. Somogyra jellemző módon nálunk is a gímszarvas a legjelentősebb vadfaj, a törzsállomány létszáma jelenleg 1350 egyed. Az állomány minősége – Kaszói, Zselici és Karapancsai származásának köszönhetően – kiváló. Évente mintegy 10000 látogató keresi fel a tájközpontot. Akadnak szakmai érdeklődők, társintézmények diákjai, de szép számmal megfordulnak nálunk gyermek és felnőtt csoportok, munkahelyi kollektívák is. Vendégeink az állatsimogatóban testközelből szemlélhetik meg hazánk öt nagyvadfaját, ismerkedhetnek a gazdaságban tartott háziállatokkal és lovas fogattal ellátogathatnak az állatok élőhelyére is. A műemlék magtár ad otthont a hullott agancs és a trófeagyűjteménynek, ahol a látogatók megismerhetik az agancsnövekedés különböző stádiumait, az agancs és a szarv közötti különbségeket és a gímszarvasbikák selejtezési szempontjait. Minden évben itt kerülnek kiállításra a hullott agancsok, amelyek jól szemléltetik az állomány agancsfejlesztő képességének alakulását. Vadfeldolgozó üzemünk a kis teljesítményű üzemek sorába tartozik, de az előállított termékek minősége a legigényesebb fogyasztói szokásokat is kielégíti. Ezt ismerte el a Magyar Gasztronómiai Egyesület is, amikor az elsők között „Aranyszalag Díjjal” jutalmazta vadhús termékeinket. A vadgazdálkodási tájközpont fontos célja a vadhús népszerűsítése, amelyet saját - a helyi alapanyagokra specializálódott éttermünkben – kínálunk vendégeinknek. Az idei vadásznapon különös aktualitása van a vadgasztronómiának. 2014 a Vadhús Éve! Nagy János, Vadgazdálkodási Tájközpont igazgató

Somogyi Vadászok Hírlevele – 2014. I. szám

2

Házunk tájáról

Véradás: „Vadászok a civilekért” Tisztelt jelenlegi és leendő véradóink! Örömmel tájékoztatjuk Önöket, hogy a 2011-es 40 főnyi véradóval szemben 2013-ban már nagyságrendekkel többen 68-an nyújtották karjukat a „Vadászok a civilekért” véradó mozgalom keretében. Nagyon szeretnénk elérni, hogy ez az évenkénti 20 főnyi növekmény az idei esztendőben is realizálódjon. Ehhez a számunkra is – gyakorló vadászok számára – nagyon sokat jelentő civilek felé irányuló

gesztust önkéntes véradásukkal támogatni szíveskedjen. Tudjuk, hogy a véradásnál nem a mennyiségi szempont a mérvadó, de akik várják a vért azok is tudják, hogy egy véradással három vért várón tudunk segíteni. A véradás időpontja: 2014. május 31. Vadgazdálkodási Tájközpont, Bőszénfa 9.00 – 16.00 óráig. Ne feledjük: „Adj vért és életet adsz” Máj Péter, Kulturális Bizottság elnöke

Somogy Megyei Vadásznap 2014 ászn

Somogy Megyei Vad Programok:

ájközpont - Bőszénfa

– Vadgazdálkodási T ap – 2014. május 31.

se, fogadása Vendégek érkezé 9.00 Kvintett d nvé Térzene: Ho huszárokkal s Zászlóbevonulá 9.30 sz nu Him eti mz Ne Vadászhimnusz lés (Baranya Vadászkürtös üdvöz tes) yüt Eg t kür ász Vad Szávai Ferenc Üdvözlés: Prof. Dr 9.45 Ferenc d ren Köszöntés: Be jén Zsolt Megnyitó: Dr Sem plébános mise: Sajni Balázs 10.00 Hubertus ések átadása: 10.30 Kitüntet Boda Pál Berend Ferenc, Dr : ok fogadalomtétele 11.00 I�jú vadász er Pét ky nsz Keme ák László ez szól a nóta – Per 12.00 Jó ebédh tpáli Népdalkör 12.30 Zselicszen Egyesület (néptánc) 13.00 Hajdina k (népdal) i Hagyományőrző 13.30 Kisgyalán ) cal X Társulat (musi 14.00 MEGARO Iskola pfokú Művészeti 14.30 Zselic Ala citerásai Lányok (néptánc) 15.00 Cserénfai zeti Kara ri Egyetem Művés 15.30 Kaposvá ) tók llga ha (színművész yzárás hirdetés, rendezvén 16.00 Eredmény ett int Honvéd Kv 17.00 Térzene:

Fővédnök:

Dr Semjén Zsolt

AXIAL Kft. BITT Kft. Kaposvár kormányzata Bőszénfa Község Ön Kórház Kaposi Mór Oktató Kft. KAPOS-TERNERO kormányzata Kaposvár Város Ön Kaposvári Egyetem KASZÓ Zrt. . KOTO Autóház Kft gyei Igazgatósága MLSZ Somogy Me zete gyei Területi Szerve OMVK Somogy Me OTP BANK SEFAG Zrt. Sió-Car Kft. Siófok Sió-Motor Kft. gazdálkodói Somogy Megye Vad ászok Szövetsége Vad i gye Me ogy Som ép- és Szakiskola Somogyi TISZK Köz intézménye Dráva Völgye Tag TRICSÓK Kft.

öke

yettes, az OMVV eln miniszterelnök hel

Védnökök:

Támogatók:

Berend Ferenc k ászok Szövetségéne Somogy Megyei Vad elnöke Dr Boda Pál zet gyei Területi Szerve OMVK Somogy Me elnöke Csendes Balázs tósága ogy Megyei Igazga Som MLSZ igazgatója Galamb Gábor gazgatója KASZÓ Zrt. vezéri ila Att r csé len Ge kormányzat Somogy Megyei Ön öke Közgyűlésének eln rász Zsuzsanna da Ma é thn rvá Ho a Dráva zép- és Szakiskol Somogyi TISZK Kö igazgatója e ény ézm int Tag Völgye ó Dr Jámbor Lászl OMVK elnöke L. Simon László viselő országgyűlési kép Dr Moizs Mariann ója ó Kórház főigazgat Kaposi Mór Oktat os Ján tol Pech elnöke OMVV ügyvezető OMVK főtitkára, az c en Prof. Dr Szávai Fer rektora Kaposvári Egyetem Szita Károly estere Kaposvár polgárm

Kísérő programok:

nye (9.00-13.00) Vadászok főzőverse lom (9.00-16.00) ért” véradó mozga „Vadászok a civilek ye (11.00-15.00) sen ver ő löv ong Vadászok kor koztató ni kell (szakmai tájé Amit a vadhúsról tud éről 13.00; 14.00) a vadhús elkészítés (13.00) Solymászbemutató tó (14.00) Vadászkutya bemuta tás (14.00) ba ava Páll Endre emlékszo (14.30 óra) Fogathajtó verseny (15.15 óra) ny rse gve Ló szépsé tó (15.45 óra) lovas torna bemuta Lovas Akadémia SC

s programok: Egész napo ászok utcája

Vad kiállítás a – Természetfotó A természet 1000 arc zóház Játs Állatsimogató megtekintése Trófeagyűjtemény rvasfarmra Fogatos túrák a sza Egészségsátor Terepjáró bemutató

A helyszín: 1 2 3 4 5

6 7 8 9

Színpad Vadászok utcája Vadásztársaságok Lovaspálya Solymász és vadászkutya bemutató Kézművesek/vásártér Lézerlövészet Játszóház Kisállat bemutató


10 Trófeakiállítás, fotókiállítás 11 VIP parkoló 12 VIP fogadás 13 Véradás 14 Állatsimogató 15 Terepjáró bemutató 16 Egészségsátor 17 Páll Endre emlékszoba

Vadászjegy érvényesítés 2014 A korábbi években már jól bevált módszert alkalmazva, munkatársaink ismét kihelyezetten érvényesítették a 2014/2015-ös vadászjegyeket. Mit is jelent ez? Négy évvel ezelőtt célként tűztük ki, hogy hatékony és költségkímélő segítséget nyújtsunk azon vadásztársainknak, akik nem a megyeszékhelyen, illetve annak közelében laknak. A vadászjegyeket a korábbi gyakorlathoz híven, a négy legnagyobb járási helyszínen érvényesítettük (Siófok, Nagyatád, Marcali, Barcs), hiszen minden visszajelzés azt igazolta, hogy a vadászjegy érvényesítés „kihelyezett irodáit” már kezdetben is megfelelően jelöltük ki. A gesztus értékű kezdeményezésünk tehát maximálisan beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A négy helyszínen az alábbi létszámmal éltek kamarai tagjaink, a lakóhelyükhöz legközelebb eső érvényesítés lehetőségével: január 20. Nagyatád 132 fő, január 23. Siófok 335 fő, január 27. Marcali 105 fő, január 30. Barcs 122 fő, összesen: 694 fő Ám akadtak olyanok is, akik 2014. február 28-

Házunk tájáról

3

ig nem váltották ki vadászjegyüket, számukra egy figyelemfelhívó levelet küldtünk, melyben jeleztük ezirányú mulasztásukat. Természetesen nem tudtunk volna ilyen hathatós segítséget nyújtani, ha kezdeményezésünket nem támogatják azok az „ideiglenes irodák”, akik ismét tökéletes helyszínt biztosítottak kihelyezett munkákhoz. Nekik itt szeretnénk köszönetet mondani és felkérni őket, hogy jövőre is tegyünk együtt vadásztársainkért a költségtakarékosság – a szolgáltató Vadászkamara – jegyében! Köszönet tehát: Aranyszarvas Vadászbolt - Nagyatád Diana Vadászbolt - Siófok Meiszterics Autósiskola - Marcali SEFAG ZRT Barcsi Erdészet - Barcs Máj Orsolya, irodavezető

Aranysakál monitoring eredmények Somogy megyében Valamelyest csökkent az aranysakál mindeddig exponenciális terítéknövekedése Somogy megyében, de nem állt meg.

Aranysakál terítékadatok Somogyban

A Somogy Megyei Vadászok Szövetsége által indított és koordinált aranysakál monitoring és ragadozógazdálkodási program keretein belül immáron mintegy 100 gyomorminta várja a részletes analízist a sakál táplálkozását illetően. A minták begyűjtése a programban résztvevő vadászatra jogosultak területein kívül egyéb somogyi vadászterületekről, sőt, megyén kívüli referenciaterületekről (Körcsönye, Bóly) is folyik. A mintagyűjtés szempontjából háromféle területet különböztetünk meg: 1. A sakál által a 90-es évek közepén bekövetkező spontán visszatelepedéssel azonnal érintett és azóta is legsűrűbb populációval rendelkező (a megyei teríték legnagyobb hányadát adó) ún. „sakálos törzsterületek” (Belső Somogy, Dráva-sík, Dél Somogy) és a referenciaterületek közül Körcsönyepuszta, ahol a nagyvadlétszám jelentős sűrűsége mellett az élőhelyi adottságok is kiválóak (nagy kiterjedésű műveletlen területek, nádasok, elbokrosodott legelők, rontott erdők). 2. A sakál jelenlétével érintett, stabil, de viszonylag kis sűrűségű populációnak otthont adó területek, ún. „átmeneti sakálos” területek (Külső Somogy, Nyugat Somogy, Zselic), a referencia

területek közül Bóly. Itt a nagyvadlétszám ugyan sűrű, de az élőhelyek kevéssé alkalmasak nagyobb populációsűrűség megtartására a sakált illetően (nagy kiterjedésű kultúrerdők, intenzív mezőgazdasági területek). 3. A sakál csupán esetenként és kóborló egyedek (fiatal hímek) formájában van jelen a területen, megjelenése és elejtése is bizonytalan és véletlenszerű, ún. „sakálmentes” területek (Somogy-tolnai löszhát, Terézhalmi hullámok), ahol az élőhely alkalmatlan a sakál tartós megtelepedésére (nagy kiterjedésű és intenzíven művelt mezőgazdasági területek, minimális erdősültség, kultúrsivatag jelleg). A minták legnagyobb hányada még mindig lőfegyverrel elejtett példányoktól származik, de a Szövetség által finanszírozott kíméletes (visszatartó kábeles) csapdázási módszer is egyre inkább kezd eredményessé válni (Somogysimonyi, Vízvár, Hedrehely). A csapdázási módszerek folyamatos „csiszolást” és az eredmények, tapasztalatok megosztását és cseréjét igénylik, ezért 2014. február 25-én ilyen témájú összejövetelt szerveztünk a monitoringban résztvevőknek Somogysimonyiban. A csapdázó kollégák itt beszámoltak az eredményeikről, és megosztották egymással a Visszatartapasztalataikat, valamint tókábeles Hajas Pétertől, a kímélesakálfogás tes csapdázási módszerek Andrássy magyarországi bevezetőZsoltnál jétől személyre szabottan Hedrehelyen is gyűjthettek információt. Szinte egybehangzó vélemény alakult ki arról is, hogy a sakál csapdázása kapcsán járulékosan és nagy számban

a vadászterületekről kifogott egyéb ragadozók (róka, borz, nyest, görény) hosszútávon megoldást jelenthetnének a mindeddig elhanyagolt ragadozó kérdésre Somogy megyében, ami az apróvad-gazdálkodás záloga. Március 15-20 között egy háromtagú osztrák csoport érkezett a program keretein belül a Mikei Földtulajdonosok Vadásztársasága és a Westerheide Kft. területeire, direkt sakál csapdázási céllal, aminek értelmében a két jogosult területén, három nap alatt mintegy 40, az itteni kollégákkal közösen kihelyezett visszatartó kábeles csapdával és közös szakmai kiértékeléssel szerették volna tökéletesíteni a sakál fogásának a lehetőségét. Végül sakál ugyan nem, de 6 borz és két róka azért „kábelbe akadt”, ahol is a borz a vadászati idényére való tekintettel elengedésre került. Továbbra is várjuk a jogosultaktól a sakál biometriai adatait és a gyomormintákat és ezúton szeretnénk megköszönni a rendszeres adatszolgáltatóknak az önzetlen és áldozatos munkájukat. Kemenszky Péter, megyei koordinátor


4

Somogyi Vadászhölgyek Klubja

Klubesemények Szennai hurkafesztivál

A Somogyi Vadászhölgyek Klubja egy olyan megtisztelő felkérésnek tett eleget november 30-án, amely a Zselicség „fővárosába”, - Szenna legnagyobb rendezvényére hívott bennünket. A meghívás mellé kérés is társult a helyi óvoda részéről, amely adománygyűjtésre irányult. A szervezést, a kapcsolattartást Geges Istvánné Ani koordinálta. A vadászhölgyek ismét tanúbizonyságot tettek összefogásból. Házi süteményeinkkel kínáltuk a fesztivál látogatóit és cserébe adományt kértünk a helyi óvoda támogatásához. A sütik mellé üdítőt, kávét, teát, forralt bort kínáltunk. A rendezvény házigazdái megvendégeltek minket a nap folyamán készült finomságokkal. Délutánra kiürültek a tálcák, elfogytak az italok, a befolyt összeg: 136 000 Ft volt, amit ünnepélyes keretek között a színpadon adtunk át a Fekete László óvoda vezetőjének, Némethné Gulyás Gabriellának. Salamon Gyula polgármester köszönetét fejezte ki az önzetlen segítségért. Az óvoda apraja és nagyja később csoportképpel kedveskedett nekünk, így fejezték ki köszönetüket. Segítségnyújtásból ismét jól vizsgáztunk. Szabó Lászlóné Klári

Karácsonyi jótékonysági dobozolás

Decemberben Bartal - Dr. Kovács Judit főszervezésével valósulhatott meg a Somogyi Vadászhölgyek Klubjának karácsonyi ajándékozása. Ki-ki előre tudta, hogy milyen korú és nemű szegény sorsú, rászoruló kisgyermeknek csomagoljon össze egy cipős dobozra való ajándékot, mellyel karácsonyát szebbé tehette. Dr. Tóth Lászlóné Gabi a Rinyamenti Szociális Szolgáltató Központ igazgató asszonya koordinálásában kerültek a szép, értékes csomagok Lábodra, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálathoz, ahonnan a családgondozó a védőnők közreműködésével osztotta ki a rászoruló kisgyermekeknek. Adni jó - ezt ismét megtapasztalhatta 15 tagunk, akik csatlakoztak ajándékozási megmozdulásunkhoz. Somogyvári Erika Rita, klubfelelős

Vadászbál Kaszóban

A Kaszó Zrt. területén a tornacsarnokban került sor az idei Vadászbálra február 15-én. A bálozó közönséget Galamb Gábor a Kaszó Zrt. vezérigazgatója köszöntötte, majd Pongrácz István az OMVK Somogy megyei Területi Szervezetének alelnöke nyitotta meg a mulatságot. Ezt követően a Nagyatádi Fürjecske Néptánc Egyesület tagjainak színvonalas, két részes táncbemutatóját és a marcali Marcato ütőegyüttes fergeteges műsorát élvezhettük. A talpalávalót a Bel Canto zenekar szolgáltatta számunkra. Idén sem maradhatott el a Somogyi Vadászhölgyek Klubjának jótékonysági tombola akciója! Sok értékes ajándékot ajánlottak fel Klubunk tagjai és számos felajánlást, nyereménytárgyat kértünk és kaptunk másoktól, magánszemélyektől és cégektől egyaránt a jó cél érdekében! Ezúttal a csurgói Servio Caritati Alapítvány részesült a bevételből, 150 000 Ft a tombolahúzást követően átadásra került az Alapítvány képviselőjének. Az alapítványt 1989-ben Szászfalvi László országgyűlési képviselő, minisz-

teri biztos alapította. Célja a hirtelen nehéz helyzetbe került családok megsegítése az első nehéz hónapok átvészelésének segítése. Emellett: • rákos-daganatos betegek gyógykezelését támogatja elsősorban Csurgón és térségében; • a csurgói általános és középiskolások tanulmányi versenyekre és nyelvvizsgára való felkészülését támogatja; • felsőfokú tanulmányaik során váratlanul szorult helyzetbe kerülő, kiváló tanulmányi eredménnyel rendelkező fiataloknak nyújt segítséget; • továbbá nagycsaládosokat is támogat. Somogyvári Erika Rita, klubfelelős

4. születésnapunk

Február 20-án ünnepeltük 4. születésnapunkat a Kamara irodájában. Vis�szaemlékeztünk az elmúlt év sok szép eseményére, – szám szerint 19 közös program tarkította életünket, – melyekről a beszámolókat a Hírlevelekben olvashatták. A részletes esemény-összefoglalóm után „Az elmúlt egy év képekben” című diavetítés következett Szabó Lászlóné Klári jóvoltából. A levetített képeken túl meglepetéssel is kedveskedett nekünk Klári: mindenkinek ajándékozott egy-egy lapos zöld drávai kavics nyakmedált, melyeket Darvas Iván népi iparművész által festett szarvasbikafej díszít. Csodaszép új insigniánkat is viseljük ezután közös eseményeken. Ezúton is szeretnénk kifejezni hálánkat Klárinak és nagyon szépen megköszönni a sok munkát és energiát, amit egész éven át kifejtett klubunkért. Pezsgős koccintás, falatozás, tortafogyasztás és hosszas jókedvű beszélgetés zárta ünnepi esténket. Somogyvári Erika Rita, klubfelelős

Koronglövő verseny Szennában

2014. március 29-én a Geges család szervezésében, „Tavasz Kupa” lövészverseny volt Szennában. A kedves meghívásnak eleget téve, a Somogyi Vadászhölgyek Klubja is részt vett a megmérettetésen. Kellemes környezetben, szép tavaszi nap várta a versenyzőket. Sportszerűen, jó hangulatban telt el a nap, melynek eredményeként, a női kategória nyertese: Böröcz Niki, klubunk tagja lett. Gratulálunk, büszkék vagyunk rád Niki! A verseny után finom ebéddel látta vendégül a résztvevőket és hozzátartozóikat a házigazda. A vadászhölgyek süteményeikkel kínálták a kedves megjelenteket. Ismét egy olyan napot töltöttünk együtt, amely élményekkel gazdagított mindnyájunkat, valamint lehetőség nyílt kötetlen baráti beszélgetésekre. Köszönet a Geges családnak a szép napért, a jól szervezett versenyért. Szabó Lászlóné Klári

Hívunk, várunk szeretettel új tagokat klubunkba a [email protected] e-mail címen!


A Vadászszövetség hírei

5

Beszámoló az elmúlt időszakban végzett munkáról A Szövetség szervezésében a gazdasági felelősök, számviteli ügyintézők részére szerveztünk előadást. A helyszínt a SM-i Kormányhivatal Élelmiszerlánc-Biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság biztosította. A téma: a 2014. évi adóés járulékváltozással kapcsolatos szabályok, és a vadásztársaságokat érintő, gazdálkodással kapcsolatos jogszabályi környezet. Az előadáson 16 vadásztársaság képviseltette magát. A Szövetség benyújtotta a Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztályához az agrárágazati és vidékfejlesztési szervezetek számára kiírt pályázatát az ismeretterjesztő előadások, konferenciák, rendezvények, oktatási programok költségeinek finanszírozására, és az ehhez kapcsolódó kiadványok elkészítéséhez. A támogatást az aranysakál monitoring programmal kapcsolatos konferencia szervezésének költségeihez, konferencia kiadványainak elkészítéséhez, megjelentetéséhez kértük. 2014. január 18-án hatályba lépett a 126/2013. VM rendelet, a Vadászvizsgát megelőző tanfolyamról és a vadászvizsgáról. A rendelet értelmében állami vadászvizsgát csak a tanfolyam elvégzését követően, az erről kiállított igazolás birtokában lehet tenni. A vizsgadíj 10.000 Ft-ról 20.000 Ft-ra emelkedett, az új vizsgarendhez a tájékoztató és a tesztkérdések még nem készültek el, ezek folyamatban vannak. Korábban a Szövetség 00716-2008. számon nyilvántartott felnőttképzési tevékenységre vonatkozó engedéllyel szervezett vadászvizsgára felkészítő tanfolyamot. 2014. év elején az új rendeletnek megfelelően ismételten megkértük regisztrációnkat tanfolyam szervezésre a NÉBIH-nél az 500000 Ft-os regisztrációs igazgatási szolgáltatási díj megfizetése ellenében. A vadászvizsgát megelőző tanfolyam szervezési feltételeinek továbbra is megfelelünk. A SM-i Kormányhivatal Élelmiszerlánc-Biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság nagytermében az előző évek hagyományaihoz híven megtartottuk a szalonka tavaszi, mintagyűjtéssel egybekötött, monitoringgal kapcsolatos értekezletet, ahol a monitorozók átvehették a mintagyűjtéshez szükséges tájékoztatót és a szárnyminta gyűjtéshez szükséges borítékokat. Előadók voltak: Dr. László Richárd egyetemi docens a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézetétől, Dr. Szemethy László egyetemi docens a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetétől, Schally Gergely OVA munkatárs, szintén a Szent István Egyetemről, Kovács Gábor az Országos Magyar Vadászati Védegylet munkatársa, Kemenszky Péter a Vadászszövetség fővadásza, megyei koordinátor. Az előadók összefoglalták az elmúlt 4 év tapasztalatait, és ismételten felhívták a figyelmet a pontatlanságokra, hiányosságokra. A tavaszi monitoring a mintagyűjtéssel február 15-től

május 3-ig tart. Jelenleg 41 jogosult 43 megfigyelési ponton végez megfigyelést és mintagyűjtést Somogy megyében. A somogysimonyi Erdészlak adott otthont annak a megbeszélésnek, ahol az aranysakál monitoringgal kapcsolatos tapasztalatok kiértékelése, problémák megvitatására került sor. 2014. tavaszára is meghirdettük a Kamarával a vadászok közös természettakarítási akcióját Somogyban, a SEFAG Zrt, KASZÓ Zrt. és az MLSZ Somogy Megyei Igazgatóságának támogatásával. Kiemelt időpont április 5-6. volt. Március 15-20-ig 3 osztrák csapdázó érkezett az aranysakál monitoring program keretén belül a Mikei Földtulajdonosok Vadásztársasága és a Westerheide Kft. vadászatra jogosultak területeire, ahol 5 napon keresztül folytattak intenzív csapdázást, ennek részleteiről Kemenszky Péter fővadász úr cikkében olvashatnak. 2014. április 7-én tartotta első ülését az újonnan megalakult Somogy megyei Vadgazdálkodási Tanács. A Tanács tagjait a vidékfejlesztési miniszter kérte fel a Tanács munkájában való részvételre. Az érdekképviseletek részéről az OMVK Somogy megyei Területi Szervezetét dr. Boda Pál elnök, a Somogy Megyei Vadászok Szövetségét Berend Ferenc elnök, a két szervezet részéről Kemenszky Péter a Kamara titkára és a Szövetség fővadásza került felkérésre. A Tanács további tagjai: a vadászati hatóság munkatársai, az erdészeti- és természetvédelmi hatóságok és az erdőgazdaságok képviselői. A Vadgazdálkodási Tanács ülésén ismertetésre kerültek a 2013/2014. vadgazdálkodási tény adatok (vaddisznó: 11766 db, gímszarvas: 9137 db) és meghatározásra kerültek a 2014/2015. évi tervszámok (vaddisznó: 13110 db, gímszarvas: 9500 db). Ismételten felhívta a hatóság a figyelmet a vadászati tv. és a vadászatokra vonatkozó szabályok maradéktalan betartására (pl. a vadelejtések pontos bejegyzése – hol, mikor, ki lőtte meg a vadat, hova került a vad, ezek igazolása), amit a vadászati hatóság a továbbiakban akár a NAV-val együtt is ellenőrizhet majd. Kiemelten fontos, hogy az elejtett vaddal történtek nyomon követhetően dokumentálva legyenek. Március 15-tel életbe lépett az új Polgári Törvénykönyv (PTK). Ezzel jelentősen változtak az egyesületekre vonatkozó szabályok, ezen belül is a kárfelelősségre; különösen a vad-gépjármű okozta ütközések esetén (a PTK egyesületeket érintő változásairól részletes tájékoztatást olvashatnak a www.omvk-somogy.hu honlapon). A Somogy Megyei Vadászok Szövetsége elnöksége nevében valamennyiüknek sikeres vadászatot és eredményes gazdálkodást kívánok! Berend Ferenc, Somogy Megyei Vadászok Szövetsége elnöke

Természettakarítás 2014

A Barcsi Erdészet szervezésében 2014.04.11-én került sor a Természettakarítási Program lebonyolítására. A lényeges adatok a következők: Résztvevők: Ladi Önkormányzat 7 fő Homokszentgyörgyi Önkormányzat 6 fő Szuloki Önkormányzat 5 fő Dráva Völgye középiskola 24 fő SEFAG Zrt. Barcsi Erdészete 13 fő

Takarítási övezet: Barcs- Darány között 6-os főútvonal szakasz két oldala - 22 db 120 l-es szemeteszsák.

Barcs-Lad-Gyöngyöspusztai elágazó útszakasz mindkét oldala - 53 db 120 l-es szemeteszsák. Középrigóci erdőtömb - 31 db 120 l-es szemeteszsák. A 106 zsáknyi szelektíven gyűjtött (külön a műanyag és külön az egyéb) szemét mellett kerítésdrótok, használt gumiabroncsok, deszkadarabok is összeszedésre kerültek. A természettakarítási program 8 órától 13 óráig zajlott. Az erdészet biztosította a szemetes zsákokat, gumikesztyűket, láthatósági mellényeket. Külön köszönetünket fejezzük ki a „Tiszta lakóhely” elnevezésű környezetvédelmi vállalkozásnak (Imre Mária vállalkozó) az összegyűjtött szemét elszállításában nyújtott segítségükért! Puskás Zoltán, SEFAG Zrt. Barcsi Erdészete igazgató


6

Kynológia

Felelős kutyatartás és a kutya rendeltetésszerű alkalmazása Tapasztalatom szerint sokan nincsenek tisztában a felelős kutyatartás alapvető általános szabályaival és az alkalmazott fogalmak jelentésével. Nem ismerik a vonatkozó törvényeket, rendeleteket és mint tudjuk ez nem mentesít senkit a felelősség alól! Ennek szellemében, a teljesség igénye nélkül említek néhány általánosan betartandó szabályt. - Ebadó: Minden kutya tulajdonos számára kötelező. A 3 hónapos kort betöltött kutyát veszettség oltásban kell részesíteni, majd ezt évente ismételni kell. Ennek elmulasztása pénzbírságot von maga után! Az oltáskor fizetendő összeg két részből tevődik össze. Az oltóanyag, az állatorvosi szolgáltatás ára és az ebadó. Az adó mértéke államilag szabályozott, az orvosi szolgáltatás és a vakcina kiskereskedelmi ára változó. A veszettség oltást megelőzően az állatorvos ellenőrzi az egyedi azonosító meglétét. Ennek hiányába nem végzi el az oltást mindaddig, míg a mikrochip beültetésre kerül. Ennek elvégzése kötelező a kutya 4 hónapos koráig! A chip ára nem lehet több 3500 Ft-nál, természetesen erre rakódik az állatorvosi költség is. - Ebrendészeti hozzájárulás: Önkormányzati hatáskörbe tartozó célzott bevételi forrás. Kivetése nem kötelező, viszont felhasználása kizárólag ebrendészeti célokat szolgál. Gyepmesteri telepek létrehozását és üzemeltetését segíti. - Legtöbb problémát a természeti és védett természeti területen, illetve vadászterületen póráz nélkül elengedett, szaladgálni hagyott kutyák, illetve a kóbor állatok jelentik. A kutya természetes viselkedésénél fogva szaglászik, az ingergazdag környezetben számtalan érdekes szagnyomra talál és kezelhetetlenné válik. A kutya gazdája ezzel kimeríti a szabálysértési törvényben foglalt „kutyával veszélyeztetés” szabálysértés tényét, ugyanis ezzel a vadonélő állatokat veszélyezteti. Rosszabb esetben a kutya felveri a rejtőző vadat, azt űzi a területen tartózkodó vadász, pedig jogszerűen lelövi. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény kimondja, hogy „a vadászterületen a vadász a vadállomány védelme érdekében – a vad elfogására, elejtésére megengedett vadászati eszközzel – elfoghatja vagy elejtheti a vadat űző kutyát, ha a vad sérelmére másként nem hárítható el, illetve fertőzés továbbterjedése vagy másként el nem hárítható támadás megakadályozása céljából a kutyát vagy macskát, ha a tulajdonosának felderítésére nincs közvetlen lehetőség.” A fentiek nem vonatkoznak a felismerhető jellel ellátott, rendeltetésüknek megfelelően alkalmazott vadászkutyára, valamint a vakvezető kutyára. - Vadászkutyák esetében fajtától független kötelező a megkülönböztető nyakörv alkalmazása a vadászterületen. Kivétel ez alól a kotorékvadászat kapcsán használt vadászkutya! A színes nyakörvnek oldható kötésűnek kell lenni (tépőzár, gumis) ezzel biztosítva az állat munka közbeni biztonságát, sérülés mentességét. - Vadászaton a kutyák csak a VAV vizsga meg-

léte esetén vehetnek részt. A vizsgarendszer vadászati módoknak megfelelően került kidolgozásra. A vizsgáztatást, az eredmények nyilvántartását az OMVK Ter. Szervezeteinél végzik, majd az adatok bekerülnek az országos adattárba. Az eredményes vizsgáról a kutya tulajdonosa igazolványt kap, amelyet a vadászaton magánál kell tartania, az esetleges ellenőrzéskor ezzel bizonyítja kutyája részvételének jogosultságát. Hiánya a vadászat rendjének megsértését jelenti, ami szankcionálható. - A vadászkutya tanítására a vadászatra jogosult kijelölhet a vadászterületen erre alkalmas részt, ahol a kutyák képzése, vizsgára felkészítése egész

Vadászkutyák esetében fajtától független kötelező a megkülönböztető nyakörv alkalmazása

évben, tenyésztett vad felhasználásával végezhető. - Egy vadászati mód a nagyvadterelő vadászat, ahol tilos a vadászkutya alkalmazása, más esetekben a vadászati módnak megfelelő vizsgával rendelkező vadászkutya alkalmazható. Pillanatnyilag a vaddisznós kutyák esetében nem szükséges a vizsga megléte, azonban az igényesebb vadászatra jogosultak megkívánják a vizsgázott kutyák jelenlétét! Nem feltétel, hogy a kutyavezető vadászvizsgával rendel-

kezzen, de a vadászat és a baleset megelőzés szabályait ismernie kell. Erről a vadászatra jogosultnak kell gondoskodnia! - A kutya tulajdonosoknak tisztába kell lenni a vadászterületen elvárható magatartás szabályaival. Vadászati idényen kívül minden tevékenység, ami nem mező,- erdő és vadgazdálkodással összefüggő, a vad és élőhelyének zavarásának minősül és büntethető. - Szigorúan betartandó a rókák veszettség elleni védekezés idején elrendelt ebzárlat, amire a jellegzetes plakátok kihelyezése hívja fel a figyelmet! - A vadászatokon alkalmazott vadászkutyák esetében figyelemmel kell lenni az állatvédelmi szempontokra. Elsősorban a vaddisznóhajtásokon kerülni kell a kutya fölösleges sérüléseit, amik általában nem a megfelelő felkészítés következményei. Jelenleg sajnálatos módon e vadászati módnál nem kötelező a vizsga megléte, így ellenőrizhetetlen a kutyák alkalmassága. A vadászati idényben számos olyan sérülés, esetleges elhullás fordul elő, ami megfelelő felkészítéssel elkerülhető lenne! - A kotorékvadászat még egy szürke folt. Ezt bárki végezheti, akinek erre a célra megfelelő vadászkutyája van és a kutya rendelkezik az előírt vizsgával. Elvileg a vadászatra jogosult tudtával, megfelelő területismerettel rendelkező kísérő felügyeletével, a vadászat szabályainak betartása mellett végezhető. A tevékenységet a beírókönyvbe jelezni kell. A vadászati idényeket, be kell tartani, például a borz esetében! Figyelemmel kell lenni a természetvédelmi és az állatvédelmi előírásokra! Ez sajnos sok esetben nem így zajlik! - Fontos az állategészségügyi szempontok figyelembe tartása. Ismerni kell a vadászterületen a vadonélő állatok egészségi állapotát. Zsigereléskor a kutyának ne adjunk nyers belsőrészt, főleg vaddisznó származékot. Rühösség vagy egyéb betegség esetén a kotorékozást szüneteltessük, óvva ez által a kutya egészségét. - A vadász számára előírás a nagyvadra tett lövést követően meggyőződni arról, hogy történt-e sebzés, ha igen kötelessége a vad mielőbbi terítékre hozása. Ez természetesen biztonságosan csak erre a célra alkalmas kutya igénybe vételével lehetséges. Figyelemmel kell lenni az utánkeresés szabályaira. Amennyiben a sebzett vad a szomszéd vadászterületre átvált, a keresés tényét jelezni kell az ottani illetékes személynek. Az utánkeresést csak nagyon indokolt esetben tagadhatja meg a terület gazdája! Nagyon röviden ezek a felsorolt példák a kutyatartás és a gyakorlati alkalmazás legfontosabb előírásai, amit minden felelős kutyatartónak illik, illetve van amit kötelező betartani! Szeretném ezúton is felhívni a vadászok illetve, vadászkutya tartók figyelmét, hogy VAV vizsgákat rendszeresen tartunk. A rendezvények időpontjai és helyszínei a kamara honlapján idejében feltüntetésre kerülnek. Jelentkezni, illetve érdeklődni a 0630 6058382 telefonon, Pomázi Ágoston, megyei kynológusnál lehet. Pomázi Ágoston, kynológus


Mi lesz veled ifjúság…

Íjászat, solymászat

Nézem az egyik vadász csatornát, ahol egy horgászból lett vadász lelkesedik 300 méter feletti vadra leadott lövésekért. Az én vadászíjász agyam számára ez értelmezhetetlen. Az ilyen távolságú pontos lövés megsüvegelendő lövészteljesítmény. De milyen vadász teljesítmény? Semmilyen. A vad érzékszervein messze kívülről leadott lövés a lövész vadásztudományából nem sok mindent árul el. Egyes hegyi vadfajok vadászatánál általánosan elfogadottak ezek a nagy távolságú lövések (ezeket a vadfajokat is lövik íjjal 20-30 méterről!!), de hazai körülmények között ez szerintem indokolatlan. De ennek a témának részletes kifejtése talán egy másik írás témája lesz. Egy másik részben ugyanez a „vadász” a kertben való „vadászatot” isteníti. Ráadásul kisfia társaságában. A kertben való „vadászatról” szintén egy külön cikket tervezek. Most viszont arra a felelősségünkre szeretném felhívni a figyelmet, amivel az utánunk következő generációknak tartozunk. Szerencsés esetben az elődöktől kapott vadászati örökséget megőrizve, ha érdemesek vagyunk rá, a miénket hozzátéve adjuk tovább, az utánunk jövőknek. Mit adunk mi tovább? A fenti két példa is mutatja, hogy sok büszkeségre nincs okunk, és akkor pl. az éjjellátó eszközökről még nem is beszéltünk. A vadászat iránt érdeklődő ifjúság ebbe nő bele. Ezt látja a tematikus csatornákon, illetve a vadászati folyóiratokban. Hiszen csak ezekből a forrásokból tájékozódhat, mert gyakorlati tapasztalatokat nem szerezhet. Hol van már az idő, amikor az édesapa alig járni tudó kisfiát már vitte az erdőbe? A kisfiút apránként édesapja tanította a növények, állatok ismeretére, tiszteletére, szeretetére, a természet törvényszerűségeire. Mire a gyermek akkora lett, hogy maga is fegyvert foghatott, olyan vadászati, etikai tapasztalat, és tudás birtokosa volt, hogy felkészülten tudott ellenállni a vadászat „vadhajtásainak”. Ezt a sok-sok évtized alatt jól működő rendszert söpörte el a ma túlszabályozott, üzleti érdekből mindent eltaposó világ. Mára meg is lett az eredménye. Soha nem volt ennyi deviáns viselkedés a vadászatban. Nagyon megérett az idő, hogy megoldásokat találjunk.

Most, hogy kitavaszodott és megjött a emberek kirándulási kedve, egyre többen hívnak fel a kérdéseikkel, hol lehet megnézni egy solymászatot vagy hol tartunk bemutatót, mikor láthatják a madarainkat? Ezért talán hasznos lesz, ha megpróbálok egy összefoglalót adni arról, hogy milyen solymászati megjelenésekkel találkozhatnak az érdeklődők.

Mi a Magyar Vadászíjász Egyesületben úgy gondoljuk, az ifjúság nevelésének egyik módja, ha a vadászíjászat 16 éves kortól engedélyezett lenne. Talán sokan emlékeznek rá, milyen rettenetesen hosszú idő volt két év annak, akiben buzog a vadászvér. A két év alkalmas lenne arra, hogy az íjas vadászathoz szükséges tudást megszerezzék a fiatalok, amit lőfegyveres vadászataik során is hasznosíthatnak. Egyben egy olyan szemlélettel is megismerkedhetnének, ami a régi vadászhagyományainkban gyökerezik? Ezért a Magyar Vadászíjász Egyesület a küszöbön álló vadászati törvény módosítás kapcsán javasolni fogja, hogy a vadászíjászat korhatára 16 év legyen. Harnos Tibor, rovatvezető

Először is szögezzük le, a solymászat mint vadászat nem élvez semmilyen kivételt a vadászati idények tekintetében sem, tehát ugyan azok vonatkoznak rá, mint a fegyveres vadászatra, így aki solymászaton akar részt venni annak várnia kell októberig, hogy megtekinthesse valamelyik vadászatunkat. Solymászati bemutatóval sokkal gyakrabban találkozhat az érdeklődő, mivel elmondhatjuk, megyei vadásznap nem múlhat el e nélkül, sőt egyre több vadásztársaságtól kapunk felkérést a helyi vadász-

Solymászati programajánló!

7

napjaikra és az önkormányzatok is egyre gyakrabban kérik falunapjaikon a megjelenésünket. Igyekszünk minden felkérést teljesíteni, hiszen a hagyomány őrzésén túl a felelősség is ránk hárul, hogy minél több ember láthassa madarainkat, kóstolhasson bele, ha csak egy kicsit is a solymászat ősi világába. Elmondhatjuk, ahol igény van valamilyen solymászati megjelenésre és időben jelentkezik a program szervezője, ott mindenképpen megtaláljuk a megoldást, tehát keressenek bátran. Akiket mélyebben érdekel a solymászat, azoknak a birtokunkon rendezett nyílt napjainkat ajánlom, ahol nem csak a madarainkat tudjuk a természetes környezetükben bemutatni, hanem bepillantást nyerhet az érdeklődő a solymászathoz kapcsolódó egyéb tevékenységekbe úgy, mint a tenyésztés, nevelés, kiképzés, kézművesség, stb... Nagy örömömre szolgál, hogy egy régen várt kiállítás megnyitóra is felhívhatom a figyelmet. Egy leszármazott küldetésszerű, állhatatos gyűjtő munkájának eredményeképp, alapítványi és egyesületi segítséggel, méltó helyen a keszthelyi Festetics vadászati múzeumban 07.05-én kerül megnyitásra a Lelovich György emlékkiállítás amelyhez kapcsolódóan a múzeum parkjában egy nemzeti kulturális örökség rendezvény is várja majd az érdeklődőket. Ez a kiállítás fontos mérföldkő a Magyarországi solymászat életében és jól példázza, hogy nemzeti örökségünk ezen része sem csupán egy szűk csoport tevékenysége, hanem egy nagy érdeklődéssel övezett, komoly kulturális tartalommal bíró, globális érték. Bízok benne, hogy a tavasz és nyár folyamán mindenki a számára legérdekesebb és leghasznosabb módon találkozhat a solymászattal. Mi azon leszünk! Lóki György, fősolymász


8

Szalonka fürkészés

- Megfigyelő társaink egy része arról tájékoztatott, hogy alig-alig láttak madarat nem csak a megfigyelési pontokon, de még a vadászterületen sem, ugyanakkor Tamás Ferenc vadásztársunk örömmel tájékoztatott, hogy egy alkalommal 7 szalonkát is látott. A jelentések mellett a feljegyzésekben szerepelt (és itt is csak október közepétől), hogy mely területeken találkoztak szalonkával a megfigyelési időn kívül. Október 27-én Somogyzsitfán, hajtásban 8 db-ot, 29-én Látrányban 1 db-ot, december 1-jén Osztopánban 3 db-ot és december 3-án Buzsákban 3 db-ot.

Őszi szalonka monitoring 2013 Lezárult az ötödik, és sorrendben az utolsó őszi szalonka monitoring. Idén 45 ponton (4 hellyel kevesebben, mint előző években) folyt a fürkészés. Így is 540 beérkezett megfigyelést kellett feldolgozni, összesíteni. Az adatok összehasonlításából keressük a válaszokat a miértekre. Kutatjuk az okokat, próbálunk beférkőzni a titkokkal teli szalonkavilágba. 12 héten át minden kedden, szeptember 17-től december 3-ig tartott a megfigyelési időszak. A táblázatból láthatjuk heti bontásban a látott szalonkák számát.

A megfigyelt szalonkák heti bontásban

De mi jellemezte a 2013. őszi szalonkavonulást? - Ebben a megfigyelési ciklusban vonult át felettünk megfigyeléseink szerint a legkevesebb szalonka (145 db). (Azért is jóval kevesebb, mert 2 évvel korábban 287 szalonkával, majdnem a duplájával találkozhattunk.) - Az is figyelemre méltó és elgondolkodtató, hogy amíg előző években csak 6-6 helyen nem láttak szalonkát, idén ez megduplázódott és 12 monitoring ponton hiába várták a hosszúcsőrűeket. - A vonulás lassan kezdődött és megkésve. Október 15 után indult be és az intenzív szakasz november 25-ig tartott. Közben november közepén volt egy kis megtorpanás. - Ami az előző évekre nem volt jellemző, hogy november végén, illetve december elején is volt több észlelés ( 8-8 db.)

Észlelési sűrűség Észlelt szalonkák száma

Észlelési pontok száma

%-os arány

nem észlelt szalonkát

12 ponton

26%

1-5 db-ot

23 ponton

52%

6-10 db-ot

20 ponton

20%

10 db felett csak

1 ponton

2%

A táblázatból kitűnik, hogy általánosan kevés volt a megfigyelt szalonkák száma, mert 0-5 db közötti szalonkát a megfigyelési pontok 78%-án láttak. Egy kis kitérő. Miért fontos ez az adat? A monitoringozás egyik legfontosabb feladata, hogy bizonyíthassuk, konkrét, valós adatokkal alátámasszuk, hogy az őszi szalonka vadászat hazánkban nem tudja kiváltani a tavaszi vadászatot, TEHÁT A TAVASZI SZALONKA VADÁSZATNAK NEM LEHET ALTERNATÍVÁJA AZ ŐSZI SZALONKÁZÁS. Azt mindenki tudja, hogy minden élőlényre közvetlenül és közvetve kihat az időjárás. Nézzük meg miképp volt ez 2013 őszén? - A nyári szárazságot szeptemberben 70 mm csapadék enyhítette. Szeptember 20-a után hidegrekordok dőltek meg. Nem is nagyon láttunk vonuló szalonkát. - Október erre rácáfolt, mert ekkor soha nem tapasztalt, szinte nyári meleget és csak 12 mm csapadékot produkált. A vonulás az előző évekhez viszonyítva lassabban és megkésve indult. - Novemberben tovább folytatódott a szokatlanul enyhe időjárás, de sok, 12 csapadékos nap volt. Összesen 115 mm eső áztatta a földeket (ezzel közvetve táplálékhoz juttatva az átvonuló hosszúcsőrűeket). Erre az időszakra esett a fő vonulás is. - December sem villogtatta még a fogait, egyhangú, szürke, borongós és enyhe volt. Még ezen időszakban is több helyen láttunk szalonkákat. Itt szeretnék egy saját megfigyelést elmondani. December 27-én és 28-án is Dobóváron 18 óra 45 körül egy ligetes, bokros részről egy hangtalanul libegő szalonka szállt ki az elmunkált mezőgazdasági területre valószínűleg táplálkozási céllal, tehát nem véletlenszerű előfordulást tapasztaltunk. De hol fordult elő több szalonka? Van-e összefüggés ebből a szempontból a területek között? Két, egymáshoz viszonylag közel eső területről jelentettek több szalonkát, Kaszóból 12 db-ot, és a Dráva 2000 Vt. területéről 10 db-ot. 9-9 szalonkát figyeltek meg Karádon, illetve Kilitiben, 8 db-ot Mezőcsokonyában. Feltettük magunknak a kérdést, hogy vajon Somogy megye melyik vidéke lehet a ” legjobb szalonkás hely” a vonulási megfigyelések alapján, de erre nem kaptunk válasz, mert a Külső-, Belső-, valamint Dél-somogyi tájegységeken egyaránt voltak olyan pontok, ahol a többihez viszonyítva magasabb volt a megfigyelt szalonkák száma. De akkor 2013 őszén miért csak ennyi madarat láttunk? Ugye mennyi nyitott kérdés vár még Fotó: megválaszolásra? Ez is egy szaNémeth Sándor lonka titok? Bőszénfa Kemenszky Péter, Kollmann Ferenc


Somogy megyei vadászbál Kaszón

Immáron negyedik alkalommal rendezett megyei vadászbált az OMVK Somogy Megyei Területi Szervezete és a Somogy Megyei Vadászok Szövetsége. A helyszínt a már a vadásznapok kapcsán is kiváló választásnak bizonyult Kaszó Zrt. biztosította, mint a rendezvény társszervező-házigazdája. A Somogyi Vadászkürt Együttes nyitó szignálját követően, a bál résztvevőit Galamb Gábor vezérigazgató köszöntötte „Somogyország zöld szívében Kaszón”, kiemelve az erdőgazdaság és a vadászati szervezetek közötti jó kapcsolat fontosságát. Ezt követően Pongrácz István a kamara alelnöke, méltatva a csodás környezetet és a helyi vendégszeretetet nyitotta meg a megyei vadászbált. Fellépett a Nagyatádi Fürjecske Néptánc Egyesület, majd fergeteges előadást mutatott be a marcali Marcato Ütőegyüttes. A talpalávalót hajnalig a Bel Canto zenekar biztosította. Mint minden évben, így idén is jótékonysági célzatú is volt a vadászbál. A Somogyi Vadászhölgyek

Vadászbál

Klubja tombolagyűjtésének eredményeképpen éjfél után a kamara alelnöke 150 000 Ft-ot nyújtott át a csurgói székhelyű Servio Caritati Alapítvány képviselőjének, amely alapítvány célja nem a társadalom perifériájára került rétegek megsegítése, hanem a hirtelen nehéz helyzetbe került családok megsegítése az első nehéz hónapok átvészelésére. Emellett rákos-daganatos betegek gyógykezelését támogatja elsősorban Csurgón és térségében, a csurgói általános és középiskolások tanulmányi versenyekre és nyelvvizsgára való felkészülését támogatja, felsőfokú tanulmányaik során váratlanul szorult helyzetbe kerülő, kiváló tanulmányi eredménnyel rendelkező fiataloknak nyújt segítséget, nagycsaládosokat támogat. Ezúton szeretnénk megköszönni a nagyvonalú tombola felajánlásokat mindazoknak a magánszemélyeknek, cégeknek és vadászatra jogosultaknak, akik nélkül a jótékonysági Somogy megyei vadászbál nem jöhetett volna létre! Kemenszky Péter, az OMVK SM titkára


Köszönet a támogatóknak Ácsné Ludmann Erika Balatonfenyves és Környéke Ftk. Dr. Boda Pál (személyes felajánlása) Dr. Tóth László – Dr. Tóth Lászlóné Dráva-Hunor Bt. Vadászbolt Euroshop – Zsuffa Béla Exor Kft Fenyvesi Istvánné - Vadászbolt Fotostop fotó és távcsőszaküzlet Francz család Hengl Ágota All Clear Hubertus Agráripari Bt.–Sólyom Krisztián Ifj. Dr. Marton Kálmán Irányi Bizsu – Kvár, Irányi D. u. 9. Kaposfüred és Környéke Ftk. Kaszó Zrt. Kemenszky Kinga – Kemenszky Péter KO-DI Bt. Szíj István Kovács Zsolt és családja Kutas és Vidéke „Kossuth” Vt. Lipcsik István MLSZ Somogy m. ig. Csendes Balázs Origo férfidivat – Jandzsó Ildikó Pongrácz István és családja Rigóci Baráti Vt. Sefag Vadászbolt Sharon Shoes Cipőbolt – Szántó Éva Szabó László – Szabó Lászlóné Szűcs László (festő)

9

10

Házunk tájáról

Vadgazdálkodási fórum Somogy megyében Nagy érdeklődést kiváltó megyei vadgazdálkodási fórumot szervezett a SMKH Földművelésügyi Igazgatósága, az OMVK Somogy Megyei Területi Szervezete és a Somogy Megyei Vadászok Szövetsége

„Somogy megye vadgazdálkodásának aktuális kérdései” címmel 2014. április 4-én 9-13 óra közötti időpontban a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság nagytermében, ahol több mint 130 fő jelent meg a jogosultak képviseletében. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Feiszt Ottó, az OMVK elnöke, több szomszédos megye kamarai és vadászati hatóságot képviselő munkatársa, valamint az erdészeti hatóság és a természetvédelem munkatársai is. A levezető, Kemenszky Péter az Omvk Sm.-i Ter. Szerv. titkára köszöntötte a jelenlévőket, majd ismertette a programot. Elsőként Dr. Boda Pál, a kamara elnöke nyitotta az előadássorozatot, „A vadgazdálkodást érintő aktuális jogszabályváltozásokról” címmel, amelyben felvázolta a március 15-ével hatályba lépett PTK.-nak a vadászatra jogosultakat markánsan érintő kérdéseit. A főbb pontok, amikben változás történt: - az egyesületek felépítése, szabályzataik és bizottságaik - az egyesületi vezetők megnövekedett felelőssége harmadik féllel szemben - a vadkárt érintő kérdések negatív irányú változásai - a vad gépjármű ütközések kapcsán a jogosultak megnövekedett kárfelelőssége. Előadását követően elmondta, hogy az itt elhangzott anyagot egy tájékoztató levél formájában a kamara és a szövetség eljuttatja a tagjaihoz, illetve a honlapján is közzéteszi. Második téma volt „Az aranysakál Somogy megyében” címmel Kemenszky Péter előadása, amelyben ismertette a sakál Somogy megyei terítékadatait, valamint a 2012-ben a Vadászszövetség által indított „Aranysakál monitoring programot”, annak részleteit, és az e témához szorosan kapcsolódó, általa kutatott gyomortartalmon alapuló aranysakál – táplálékvizsgálatok részeredményeit. Ezt követte Prof. Dr. Náhlik Andrásnak, a NYME rektor helyettesének „Nagyvadgazdálkodásunk aktuális kérdései” című előadása, amelyben országos és Somogy megyei adatokat és tendenciákat ismertetett nagyvadgazdálkodás, hasznosítás témában, külön kitérve a mezőgazdasági és erdei vadkárokra, a megnövekedett nagyvadlétszámra, és a létszámcsökkentés szükségességére. Tíz perc rövid szünet után Hercegfalviné Demeter Erzsébet, a SMKH Földművelésügyi Igazgatóság igazgatója beszélt Somogy megye vadgazdálkodásának aktualitásairól a számok tükrében, elemezve és összehasonlítva az elmúlt két vadászati idény terv és tényszámait, felvázolva egyben a jövő feladatait. Prof. Dr. Csányi Sándor, a SZIE és az OVA képviseletében „A nagyvadállomány gazdálkodás elemzése” című előadásában az elmúlt több mint negyven

év vadgazdálkodásának tényszámait hasonlította a huszadik század elejének tényszámaihoz, levonva a következtetéseket a nagyvadlétszám növekedését, csökkentésének kormányzati szinten történő jövőbeni kezelését illetően. Megjegyezte, hogy az OVA felé nyújtott adatszolgáltatást több kritika is éri, viszont felhívta a figyelmet, hogy a számok a vadászatra jogosultaktól érkeznek, akik felelnek a valós adatszolgáltatásért. Utolsónak megtartott előadásában Pánovics Magdolna, az Allianz Hungária Biztosító Zrt. képviseletében – szorosan kapcsolódva a PTK kedvezőtlen változásaihoz – a vad-gépjármű ütközések esetleges felelősségbiztosításának jövőbeni lehetőségét vázolta fel a jogosultak képviselői részére. Előadásában kitért a biztosítás feltételeire, a biztosító és a biztosított kötelezettségeire egy esetleges szerződéskötés kapcsán. Előadása végén elmondta, hogy a kamarán keresztül kérhetik meg a jogosultak az elérhetőségeit, hogy a jogosultak részére ő, vagy kollégái kellő információt szolgáltathassanak. Az előadások után hozzászólások, kérdések, észrevételek következtek az egyes elhangzott előadások kapcsán, a rendezvény a tervezett 13 órakor zárta kapuit. Köszönjük, hogy az egyetemek részéről felkért neves előadók és megyénk előadó szakemberei elfogadták meghívásunkat, és előadásaikkal emelték rendezvényünk színvonalát. Köszönjük továbbá a megjelenteknek az aktív érdeklődést és a nagyszámú részvételt, valamint társszervezőinknek az együttműködést. Kemenszky Péter

Változások az új Polgári Törvénykönyvben! A 2014. április 4-én tartott Vadgazdálkodási fórumon elhangzott tájékoztató A 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv. A 2013. évi V. törvény alapvetően két lényeges témakörben érinti a vadásztársaságokat. A Ptk. összhangban a korábbi szabályozással a jogi személyek között szabályozza az egyesületeket is a 3. könyv 63 és 87 §-ai között, ezen új szabályozás a honlapon (www.omvk-somogy.hu) megtalálható. A szabályozás alapvetően érinti az alábbiakban részletezettek szerint a vezető tisztségviselők felelősségét. A másik a vadászatra jogosultakat érintő szabályozás a 6. könyvben található, a szerződésen kívüli károkozás szabályai között a 6:563 §-ban, amely újraszabályozta a vadászható állat által okozott kárért való felelősséget. Az egyesületekre vonatkozó szabály kapcsán lényeges megjegyezni, hogy a Ptk. ezen része is alapvetően diszpozitív szabályokat tartalmaz, tehát az egyesület alapító okiratában -meghatározott

kivételektől eltekintve - eltérhet a törvényben írt szabályozástól. A Ptk. 3:4§ második bekezdése akként rendelkezik, hogy az alapítók egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyukban, valamint a jogi személy szervezete és működésének szabályozása során a 3. bekezdésben foglalt kivétellel eltérhetnek az e törvény szabályaitól. A 3. pontban meghatározott két kivétel - A. az eltérést a törvény tiltja. - B. az eltérés a jogi személy hitelezőjének, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségek jogait nyilvánvalóan sérti, vagy az egyesület törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza. Kiemelt jelentősége van tehát, hogy az egyesület szervezete kialakítása és működésének szabályozása kapcsán az alapító okiratban milyen szabályokat fektet le. A vezetői felelősségétől való eltérés nyilvánvalóan nem megengedett, hiszen az a hitelezők érdekeit sértené. Fontos megemlíteni az új Ptk. rendelkezések

hatályba lépésével kapcsolatos szabályokat. A Ptk. hatályba lépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezéseiről szóló CLXXVII. törvény 11. §-a azt a szabályt tartalmazza, hogy a Ptk. hatályba lépésekor (2014. 03. 15.) már bejegyzett egyesületeknél a Ptk. új szabályait az alapszabály első módosítása bírósági nyilvántartásba vételétől kell alkalmazni, de legkésőbb 2016. 03. 15-től. Lényegében tehát, ha az alapszabály módosításra kerül és ez bírósági bejegyzést igényel, úgy ezen módosításkor át kell térni az új Ptk. szabályaira, ha ilyen módosítás nem történik, akkor legkésőbb 2016. 03. 15-től. Az 5. bekezdés egyértelműen kimondja, hogy ezen időpontig, tehát az első módosítás nyilvántartásba vételéig, illetve ha ilyen nem történik 2016. 03. 15-ig, a bejegyzett egyesületek a korábbi Ptk. alapján működnek. A fentiek miatt tehát


ha az alapszabályt nem kell módosítani 2016. 03. 15-ig, a hatályba lépés előtti (régi) szabályok szerint működhetnek az egyesületek, közel két év van, hogy az úgy szabályok életbe lépjenek. Példázódóan, az eddigi egyesületi gyakorlattól az alábbi eltérések lehetségesek - a tag jogait továbbra is személyesen gyakorolhatja, de az alapszabály lehetővé teheti, hogy képviselőn keresztül gyakorolja, vagyis meghatalmazhat az alapszabályban írt feltételek szerint mást is a tagi képviseletre, - a tag is kérheti a közgyűlés kitűzését követően a napirendi pont tárgyalását, - az alapszabályban a szavazati jog feltételhez köthető, például a tagdíj befizetéséhez, ezért a tagdíj hátralékban levő tag szavazati joga felfüggeszthető, - az alapszabály lehetővé teheti azt is, hogy a vezetőségi tagok egyharmada nem tag tagsági viszonyban álló személy legyen, - a felelősségi szabályokkal összhangban az elnökség köteles a közgyűlést összehívni, ha az egyesület vagyona a tartozásait nem fedezi (előreláthatólag az egyesület nem lesz képes tartozásait esedékességekor teljesíteni), a közgyűlés köteles a szükséges intézkedéseket megtenni - a Felügyelő Bizottság létrehozható, de csak két esetben kötelező, ha a tagok száma 100-at meghaladja, vagy ha a tagok több mint fele nem természetes személy. Lényeges átgondolást igényel a fegyelmi kérdéskör is, ugyanis az új Ptk. szabály a közgyűlés hatáskörébe utalja, bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére a taggal szembeni kizárási eljárás lefolytatását, ha az alapszabály a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározza. Lényegében tehát a kizárás csak közgyűlési hatáskör lehet, természetesen a szervezet és működés szabad meghatározása körében fegyelmi bizottság létrehozható és választható, és a tagok elhatározása alapján az alapszabály, illetve a fegyelmi szabályzat fegyelmi felelősséget is megállapíthat. Az egyesület határozata ellen a tag vagy bármely egyesületi szerv továbbra is bírósághoz fordulhat, de érdekesség és elgondolkoztató, hogy a 3. 87 szakasz megengedi, hogy az egyesület alapszabályában a tagsági jogviszonyból vagy egyéb egyesületi szervek és tagok közötti jogviszonyból eredő jogviták eldöntésére állandó vagy eseti választott bírósági eljárást köthet ki. A fenitek előrebocsátása után az egyesületi tisztségviselők felelősségével, mint legfontosabb változással kívánok foglalkozni. A 3:65 § 4. pontja továbbra is rögzíti, hogy a tagok – tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. Ugyanakkor a vezető tisztségviselőkre, akik egyszemélyes vezetés esetén ügyvezető vagy testületi vezetés esetén az elnökség (intéző bizottság tagjai) szigorú felelősségi szabályokat állapít meg az új törvény. Ezen felelősségi szabályok csakis kizárólag a jogutód nélküli megszűnés esetére vonatkoznak. A 3:86§1. bekezdése szerint a vezető tisztségviselőkkel szemben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt –a jogerős bírósági törléstől számított 1 éven belül – a törlés időpontjában tagsági viszonyban álló tag vagy az érvényesíthet, akinek részére az egyesület megszűnésekor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon át kellett volna adni. Ez a felelősségi forma a tag és a vezetőség közötti jogviszonyban irányadó.

Házunk tájáról

A 3:86§ 2. bekezdése viszont a hitelezőkkel szembeni felelősségéről rendelkezik az alábbiak szerint: „A hitelezők kielégítetlen követeléseik erejéig kártérítési igényt érvényesítenek az egyesület vezetőségi tisztségviselőjével szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői igényeket nem vette figyelembe.” Ezen rendelkezés már egy új, a hatályba lépést megelőzően módosított szöveg, ugyanis a Ptk. eredeti szövege ennél sokkal szigorúbb felelősséget állapított meg. Ezen felelősségi szabály a gyakorlatban nagyon nehezen értelmezhető és nyilván a bírói gyakorlat által alakított felelősség lesz. Felmerül például a kérdés, hogy van egy bejelentett, de meg nem ítélt Vt.-vel szembeni kártérítési igény és a Vt. készpénzvagyonát felhasználják, ezt követően a működéshez elengedhetetlenül szükséges kiadásaihoz, vadetetés, eszközök javítása, akkor felelhet-e az esetlegesen megítélt kárét a vezető, mert a hitelezői igényt „nem vette figyelembe”, amikor a működéssel kapcsolatos költségeket fedezte. A bevezetőben említett másik lényeges szabályváltozás a szerződésen kívüli károkozás körében a Ptk. 6:563§ a vadászható által okozott kárért való felelősség. A vadászatra jogosult felelősségét „lex specialis”, vagyis az 1996. évi LV. törvény tartalmazta az erdő- és mezőgazdaságban okozott kár vonatkozásában, illetve a 75§. 3. bekezdésében a mező- és erdőgazdaságon kívüli kár vonatkozásában. Ezen utóbbi tipikus esete a vad és a gépjármű ütközés kapcsán beállt káresemény volt. A Vtv. 75§. 1 bekezdése továbbra is rendezi a mező- és erdőgazdaságban a vad által okozott kárt ez a része a törvénynek változatlan, ugyanis az itt szabályozott objektív felelősség (károkozó kimentés lehetősége nélkül) idegen a Ptk. általában felróhatóságra alapuló felelősségi rendszerével, így ez a szabály megmaradt a külön törvényben. Az 1996. évi LV törvény 75§ 3. bekezdését azonban, amely a mezőgazdaságon kívüli károkozásra vonatkozott és a vadászatra jogosult veszélyes üzemhez kapcsolódó felelősségét állapította meg, az új Ptk. hatályon kívül helyezte. Bevezette helyette a már említett 6:563§-t az alábbi szöveggel: (1) A vadászható állat által okozott kár megtérítéséért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületén a károkozás történt. Ha a károkozás nem a vadászterületen történt, a kárért azt a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületéről a vad kiváltott. (2) A vadászatra jogosult mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. (3) A kártérítési követelés három év alatt évül el. Ez a szabály lényegesen eltér a korábbi szabályozástól, ahol is a gépjármű vaddal történő ütközése kapcsán veszélyes üzemek találkozásainak szabályai voltak irányadóak. A 1. bekezdés a nem vadászterületnek minősülő ingatlanok vonatkozásában is a vadászatra jogosult felelősségét állapítja meg, pld. belterületen azzal, hogy a felelősséget arra a vadászatra jogosultra telepíti, ahonnét a vad kiváltott. Ezen alakzat vonatkozik a jövőben a gépjármű és a vad ütközésekre is, ugyanakkor olyan kimentési

11

lehetőséget biztosít, amelynek értelmezése nem egyértelmű. Vagyis a vadászatra jogosult akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt az ellenőrzésén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Ezen kimentési clausula elég szokatlan és ezért nincs is gyakorlata a polgári jogban. Általában elfogadott vélemény szerint ez egy „vismajor” helyzetre vonatkozik. Mindenesetre teljesen új alapokra helyezheti a gépjármű és a vad ütközések eddig kialakult gyakorlatát, mely szerint, ha a vadveszélyt jelző tábla kihelyezésével - vadveszély estén - a vadászatara jogosult kármegelőzési kötelességének eleget tett és felróhatósága nem volt megállapítható, úgy a veszélyes üzemek találkozása szabálya szerint mindegyik fél maga viselte a kárát. A kimentési lehetőség szabályrendszerének értelmezését a bírói gyakorlat fogja kialakítani és elképzelhető, hogy teljesen eltérő megoldások és értelmezések lesznek. A Védegylet és a Kamara jogi bizottságai már ezidáig is kimerítően foglalkoztak a két felvetett problémakörrel (vezetők felelőssége vonatkozásában a hatályba lépés előtt módosították a Ptk.-t) Szükséges azonban a kérdést napirenden tartani és az új törvényhozás elé vinni. Elengedhetetlennek látszik annak törvényi vagy jogszabályi tisztázása, hogy mi tartozik a vadászatra jogosult ellenőrzési körébe és mi tekinthető az ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan oknak. Ezen Ptk. 653.§ szerinti szabály 2014. 03. 15-vel hatályba lépett, ezen időpont után bekövetkezett károkra kell alkalmazni, de nyilvánvaló, hogy semmilyen gyakorlata még nincsen. Addig is, amíg ezzel kapcsolatosan bírói gyakorlat kialakul, avagy a jogszabályt értelmező és magyarázó rendelkezések, vagy újabb jogszabály módosítás megjelenik, a vadászatra jogosultaknak két lehetőségük van. Egyrészről szükséges a gépjármű és vadütközések kapcsán a rendőri helyszínelésnél a vadászatra jogosultak aktív részvétele. A bekövetkezett káresemény kapcsán a gépjármű vezető felelősségi vizsgálata. A gépjármű ugyanis továbbra is veszélyes üzem, így ha a gépjármű (vagy vezető) tevékenységében van rendellenesség és felróhatóság így a kárért az üzembentartó köteles helytállni. Az eddigi tapasztalat szerint a felvett rendőri jegyzőkönyvek a gépjármű vezető elmondása alapján általában azt tartalmazzák, hogy KRESZ szabályszegésre nem került sor. További lehetőség az is, hogy felelősség biztosítást kötnek a vadászatra jogosultak a biztosítóval ezen káreseményre, nyilván ez üzleti megfontolás tárgya, azonban a gépjármű a vadütközés legnagyobb problémája az, hogy nem előrelátható, tervezhetetlen és olyan jelentős, nem tervezett kiadást jelenthet, amelyet a vadászatra jogosultakat anyagilag ellehetetleníti. Ezért indokolt lehet felelősség biztosítás megkötése, minél több vadászatra jogosult köt ilyen biztosítást és egységesen lép fel a biztosítóval szemben, annál kedvezőbb feltételek érhetőek el. Nyilvánvalóan a felelősség biztosítás alapkérdése az a limit, amelyet a biztosító mint maximálisan kifizetendő kártérítést vállal, ez megállapodás és a vállalt díj függvénye. Befejezésül remélem, hogy a Védegylet és a Kamara, fent említett egyesületek és vadászatra jogosultak számára kedvezőtlen szabályok enyhítésére vagy módosítására irányuló törekvése eredményes lesz. Dr. Boda Pál, OMVK SM. Ter. Szerv. elnöke


12

Somogyi Vadászok hírlevele

HILUX: A LEGNÉPSZERŰBB PICK-UP* NINCS ELŐTTED AKADÁLY

Különleges TOYOTA 4X4 ajánlatok

Az Országos Magyar Vadászkamara és a Toyota Motor Hungary között stratégiai együttműködés született. Ennek eredményeképpen 2014-ben minden vadászkamarai tagunk egyedi kedvezményre jogosult a Magyarországon már 4. éve piacvezető pick-up, a Toyota Hilux, valamint a RAV4 és Land Cruiser modellek vásárlása esetén.

Koto Autóház 7400 Kaposvár, Dombóvári út 9. Telefon: +36 82 529 530 8800 Nagykanizsa, Postakert u. 4. Telefon: +36 93 537 330 A Hilux kombinált üzemanyag-fogyasztása (l/100 km): 7,3-8,6 kombinált CO2 – kibocsátása (g/km): 194-227. További részletekért keresse fel hivatalos Toyota márkakereskedéseinket vagy a www.toyota.hu oldalt. A képen látható gépkocsi illusztráció, és nem azonos a 2010. és 2011. évi Hilux modellváltozattal. *A 2010., 2011., 2012. és 2013. évi magyarországi kishaszongépjármű eladások (Pick-up szegmens) alapján. Forrás: Datahouse Kft. Ajánlatunk nem teljes körű, a részletekről érdeklődjön hivatalos márkakereskedéseinkben.

A SOMOGY MEGYEI VADÁSZKAMARA és a SOMOGY MEGYEI VADÁSZOK SZÖVETSÉGE LAPJA Felelős kiadó: OMVK SM TERÜLETI SZERVEZETE; Tel./fax: 06 82/526-288, 82/526-287, E-mail: [email protected], www.omvk-somogy.hu Felelős szerkesztő: Kemenszky Péter titkár, A szerkesztőbizottság tagjai: Pomázi Ágoston (kynológia), Lóki György (solymászat), Harnos Tibor (íjászat), Somogyvári Erika Rita (hirdetés szervező) Nyomtatás: Corvina Nyomda Kft., 7400 Kaposvár, Raktár u. 23. Nyomtatás időpontja: 2014. április 30. Sajtótermék ISSN száma: 91/ISSN/2011


Bőszénfa ad helyszínt a megyei vadásznapnak

Recommend Documents