BÉKJ;,'sCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS. AD HOC BIZOTTSAcA

BÉKJ;,'sCSABA MEGYEI JOG Ú VÁROS

lk/. sz.: IV-901/200S E/öadó: dr. Sóda,. Anita

ŐNKORMÁNYZATA KŐZGYŰLÉSÉNEK Mell.: J db Hiv. sz:

AD HOC BIZOTTSAcA

A.

Békéscsaba, Szent István tér 7.

Postacím: 5601 Pf i12.

Telefax: (66) 523-804 E-mail:[email protected]

Telefol/: (66) 523-80/

Nyilvános ülés napirendje! A döntés

egyszerű

többséget igényei!

Tárgv: Tájékoztató a közbcszerzésekröl szóló 2003. évi CXXIX. tv. módosítási javaslatairól

Előkészítő:

Stratégiai- Fejlesztési Osztály

Előterjesztés

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 2008. december 18. napján tartandó nyilvános ülésére

Tisztelt

Közgyűlés!

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Önkormányzat közbeszerzési gyakorlatának és közbeszerzési szabályzatának ellenőrzésére a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 22. § (1) bekezdése, valamint a Közgyűlés Szervezeli és Működési Szabályzatáról szóló 4/2007. (11.19.) önkormányzati rendelet 31. § (3) bekezdése alapján az 502/2008. (JX.18.) határozatával egy 5 főből álló ideiglenes bizottságat hozott létre. Az ad hoc bizottság 2008. október 29-ei ülésén tájékoztatást kért - a 2006. december IS-én megkötött ügyvédi megbízási szerződés 2.1. pontja alapján - a Darázs és Társai Ügyvédi Irodától (1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 31.) az Országgyűlés által tárgyalt, közbeszerzésekről szóló 2003. évi cxxrx. tv. (a továbbiakban: Kbt.) javasolt módosításairól, valamint szakvéleményt arról, hogy e változtatások mennyire és hogyan fogják érinteni az Önkonnányzat közbeszerzési szabályzatát és közbeszerzési gyakorlatát. Az ideiglenes bizottság továbbá javaslatot kért arról, hogy milyen módosításokat kell átvezetnünk a közbeszerzési szabályzatunkba, hogy a törvényi változások ne akadályozzák a közbeszerzési eijárásaink lebonyolítását, valamint szakvéleményt kért a helyben központosított közbeszerzésről, annak előnyeiről, hátrányai ról.

• 2 A kért állásfoglalásokat, szakvéleményeket a közbeszerzések ellenőrzésére létrehozott ad hoc bizottság a 2008. november 25-ei ülésén megtárgyalta. Az Ügyvédi Iroda által elkészített szakvélemény jelen előterjesztés mellékletét képezi. A Kbt. módosításainak elfogadása, illetve 2009. január l-jei hatályba lépése után célszerű Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkomlányzat Közgyűlésének - a már ismert és elfogadott változtatási javaslatok ismeretében - módosítani az 562/2007. (XI.22.) közgy. határozattal

módosított, 57/2007. (11.15.) közgy. határozattal elfogadott közbeszerzési szabályzatot és ennek megfelelően egyszerűsíteni, átláthatóbbá tenni az Önkormányzat közbeszerzési gyakorlatát. A határozat végrehajtásában Osztály. Kérem a T.

Közgyűlést

közremüködő felelős

hivatali egység: Stratégiai- Fejlesztési

a határozati javaslatban foglaltak szerint hozza meg döntését.

Határo1.ati javaslat:

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Önkormányzat közbeszerzési gyakorlatának és közbeszerzési szabályzatának ellenőrzésére létrehozott ideiglenes bizottság tájékoztatóját megismerte és elfogadja. Felelős:

Vantara Gyula polgánnester Határidő: 2008. december 19. Békéscsaba, 2008. december 3.

a bizottság elnöke

Ellen~z~A

JOgi~J

~'~

, ... /a,vJ- .

Penzugyl:

I

Vantara Gyula úrnak Békéscsaba Megyci Jogú Város Polgármestere

5600 Békéscsaba Szent István tér 7.

Tisztelt Polgármester Úr!

A 2008. okt6ber 31-én kelt, IV-90212008. számú megkeresésére - az abban foglalt kérések megválaszolására - ajelen levelemhez mellékelt Feljegyzésben tájékoztatom.

Budapest, 2008. november ll.

Melléklet: Feljegyzés

Il46 BI.l<1npett, Ajtősi Dilrer tor 31. TtJ.: (+36-0 460-9876; Fa.:'t: (+36.1) 460·9877; E-mail: [email protected]:.hll

Feljegyzés Békéscsaba Megyci Jogú Város Polgármester részére, a 2008. október 31-én kell, IV-9921200S. számú megkeresésre

I. Az Országgyűlés jelenleg tárgyalja a közheszerzésekröJ szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló T/565ó. számú törvényjavaslatot. Tekintettel arra, hogy zárószavazásra még nem került sor, így jelenleg csak a jal/lIsolt módosításokróJ tudunk érdemi tájékoztatást nyújtani. A Javaslat az alábbi - az önkonnányzalokat is érintő

ro elemeket tartalmazza:

1. A törvénymódosítás a jelenlegi nemzeti eljárásrend és egyszerű eljárás megszüntetésére, és helyettük a közösségi értékhatárt el nem érő közbeszer.l.ésekre egy új egyszerű közbeszerzési eljárás bevezetésére tesz javaslatot. Az új egyszerű eljárás fószahály szerint nyilvánosan, hirdetmény közzétételével indulna, szük körben nyílna lehetőség az eljárás közvetlen, ajánlattételi felhívással történő megindítására. CA hirdetmény nélküli eljárás alkalmazását lehetővé tévő esetek egyrészt megegyeznek a közösségi eljárásrendben a hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás eseteivel,másrészt pedig ezek az esetek is csak akkor vehetők figyelembe, ha a beszerzés becsült értéke nem éri cl az adott beszerzési tárgyra vonatkozó nemzeti értékhatár másfélszeresét.) 2. A törvényjavaslat megszüntetni javasolja a bizonyos szolgáltatások (Kbt. 4. mellékieteszerinti szolgáltatások) beszerzésére eddig alkalmazni rendelt ún. egyszerűsített eljárást. Ezen eljárás helyett a jövőben szintén az új egyszerű eljárást kellene lefolytatni, azzal a különbséggel, hogy - a közösségi jogi követelményeknek való megfelelés érdekében az eljárás eredményéről szóló hirdetményt nem a Közbeszerzési Értesítöben, hanem az Európai Unió Hivatalos Lapjában (TED-adat bank) kellene közzétenni. 3. A törvénymódosítás célja az adminisztratív terhek csökkentése is, melynek érdekében megszünne az ún. igazolási kötelezettség, azaz a részvételre jelentkezőnek, az ajánlattevőnek vagy 10 % feletti alvállalkozójának, illetve immár a számára erőforrást biztosító szervezetnek nem kell majd az ajánlatával együn igazolásokat is benyújtania. Ehelyett elegendő lesz nyilatkozni arról, hogy az adott személy, szervezet nem esik az ún. kizáró okok hatálya alá. a vonatkozó igazolásokat csupán a nyertesnek és tíz százalék feletti alvállalkozójának. valamint a számára erőforrást biztosító szervezetnek kell - az eredményhirdetést követő nyolc napon belül- becsatolnia. 4. Az eredményhirdetést követően sem kell majd igazolni azonban azokat a tényeket, amelyeket az ajánlatkérö közhiteles, számára egyébként elérhető, elektronikus nyilvántartásból ellenőrizni tud. Annak érdekében, hogya módosítás ne terhelje meg anyagilag az ajánlatkérőket, a fentieknek megfelelő nyilvántartásokba a közbeszerzési ajánlatkérők ingyenesen tekinthetnének be. 5.

Ezzel párhuzamosan a törvény úgy rendelkezne, hogy ha a nyertes ajánlattevó az nyolc napon belül nem igazolta. hogy nem tartozik a kiláró okok hatálya alá, vagy az igazolásokat nem megfelelö tartalommal nyújtotta be, ajánlata érvénytelennek minősül. Ha az ajánlatkéró azt előzetesen előírta - az ajánlatok újraértékelése nélkül - a következő legkedvezőbb ajánlatot tevővel köthetné meg a szerződést.

eredményhirdetéstől számított

6. A törvénymódosítás 2009. július l-jével a közösségi eljárásrend szerinti eljárásokban, 2010. január l-jével pedig az egyszerű eljárásban is kötelezővé tenné a közbeszerzési hirdetmények elektronikus úton történő feladását. 7. A törvényjavaslat az ajánlatkérő kezébe adná annak eldöntését, hogy kívánja~e hirdetményének a Közbeszerzések Tanácsa (Titkársága) által, a jogszabályoknak való megfelelőség szempontjából történő előzetes ellenőrzését. Amennyiben igen, szolgáltatásként - díj ellenében - erre továbbra is lehetősége lenne, úgy, hogya KözbeszeíL:ések Tanácsát az általa ellenőrzött hirdetmények jogszerűségéért polgári jogi felelősség terhel né. 8. A Kbt. előimá, hogya közbeszerzési eljárással kapcsolatos minden információt (az eljárás megindításától kezdve a szerződés megkötésén keresztül annak teljesüléséig kiterjedően) eljárásonkénti bontásban az ajánlatkérőnek honlapján, vagy ha azzal nem rendelkezik más ajánlatkérővel közös honlapján közzé kellene tennie. A törvény - a korrupció elleni harc jegyében - továbbá előírná azt is, hogy az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) vagy utóbbi leányvállalata vagy az olyan gazdálkodó szervezet között, amely felett a nyertes ajánlattevő többségi befolyást gyakorol, a közbeszerzési szerződés megkötését követően öt éven belül megkötött, a közbeszerzési értékhatárokat el nem érő értékű szerződéseket, valamint minden más szerződést is (pl.: ún inhouse megállapodások; Kbt. 2/A. §) közzé kell tenni. 9. A törvényjavaslat egy olyan, utaló jellegű szabállyal egészitené ki a Kbt. Közbeszerzési eljárások alapelveit tartalmazó 1. §-át, amely a közbeszerzési eljárásban résztvevők által deklaráltan a korrupció visszaszorítását célozza. Az ajánlatkérő és az ajánlattevő(k) ún.átláthatósági megállapodást köthetnek egymással, amely alapján felkért független szakértő bevonásával (az általa nyújtott monitoring szolgáltatás igénybevételével) a felek előmozdíthatják a közbeszerzési eljárásra, valamint az annak alapján megkötött szerződésre vonatkozó jogszabályi előírások és a nyilvánosság érvényesülését. Az átláthatósági megállapodás megkötése törvényben biztosított lehetőség volna, de nem válna kötelezettséggé. A megállapodás alapján - egyebek között - a felek olyan független szakértőt választanak, akinek, illetve amelynek feladatává válik az eljárás valamennyi mozzanatának (ideértve az utóbb megkötésre kerülő szerződés teljesítésének nyomon követését is) ellenőrL:ése, az esetleges jogsértések azonnali jelzése, valamint az eljárás egyes fázisairól nyilvános jelentés közzététele. A szerződő felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a ftiggetlen szakértő jelzései alapján haladéktalanul egyeztetnek egymással. 10. A törvényjavaslat elő írná, hogy amennyiben az ajánlatkérőnek felmerül az a gyanúja, hogy az általa lefol)1atott eljárásban az ajánlattevök versenykorlátozó megállapodást (kartell) kötöttek, jelzéssel éljen a Gazdasági Versenyhivatalhoz (a továbbiakban: GVH). A GVH a bejelentés (panasz) alapján - ha a gyanút beigazolódni látja - hivatalból indíthatja meg saját (versenyfelügyeleti) eljárását. ll. A törvényjavaslat a verseny biztosítása erdekében előírná, hogy a kétszakaszos eljárásokban, ha az eljárás első szakaszában csak egyetlen jelentkező felel meg az alkalmassági feltételeknek, eredménytelenné kelljen nyilvánítani az eljárást. Ez - az egyébként az üzleti szféra szereplőitől érkezett javaslat - azt kívánja kiküszöbölni, hogy az ajánlatkérő mintegy "rászabja" az általa preferált üzleti partnerre a közbeszerzési eljárás ki írását.

2

12. A törvényjavaslat a jogorvoslati irányelv vonatkozó rendelkezései nek átültetésével úgy kívánja kiküszöbölni a jogellenes szerzödéskötéseket. hogy jogorvoslati eljárás indulása esetén a közbeszerzési szerzödést az elsófokú jogorvoslati szerv (Közbeszerzési Döntőbizottság - KOB) határozatának vagy a szerzödéskötést kifejezetten engedélyező végzésének meghozataláig nem lehetne megkötni. A szerződéskötési tilalom tehát jogorvoslati eljárás indulása esetén automatikusan meghosszabbodna. ugyanakkor az ajánlatkérőnek lehetősége lenne arra. hogy a KDB "engedélyét" kérje a szerződés megkötéséhez. 13. A jogorvoslati irányelv előírja, hogy az alábbi esetekben a megkötött szerződés érvénytelenségét a tagállamoknak biztositaniuk kell: - ha közbeszerzési eljárás jogtalan mellözésével kötöttek szerződést; - a szerződéskötési l110ratóriumra vonatkozó szabályok megsértésével kötöttek szerződést, és ezzel megfosztották az ajánlattevőt attól, hogyaszerződéskötést megelőzően jogorvoslati eljárás megindítását kérelmezze, egyben olyan módon sértették meg a közbeszerzésekre vonatkozó szabályokat, hogy az befolyásolta az ajánlattevő esélyét a közbeszerzési eljárás megnyerésére. Ugyanakkor az irányelv kimondja azt is, hogy a szerződés mégsem érvénytelen, ha - az ajánlatkérő azért nem folytatott le közbeszerzési eljárást, mert úgy ítélte meg, hogy a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő szerzódéskötésre jogszefÜen lehetősége volt. valamint szerzódéskötési szándékáról hirdetményt tett közzé, továbbá a szerződést nem kötötte meg a hirdetmény közzétételét követő naptól számított tizedik napon belül;kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerzödés teljesítéséhez. A törvényjavaslat úgy kívánja biztosítani ezen szabályok (Kbl. 306/A. §) érvényesülését. hogy ha a KDB határozatában a fenti érvénytelenségi okok szerinti jogsértést állapít meg, köteles az érvénytelenség megállapítása iránt pert indítani. A peres eljárás gyorsítása érdekében a Kbt. új 350. §-a egy teljesen új típusú pert vezetne be. Ebben az ún. kombináh perben - meghatározott feltételek fennállása esetén - egyszerre lenne kérhető a KDB határozatának felülvizsgálata és a már megkötött szerződés érvénytelenségének megállapítása. (A per tehát a közigazgatási és polgári perek egyes jellemzőit egyaránt tartalmazza.) 14. A közbeszerzési eljárások elektronikussá válásával párhuzamosan a jogorvoslati eljárások lefolytatására is csak elektronikus úton lenne lehetőség: 2009. július l-től a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékü. míg 2010. január l-jétől kezdve pedig a nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó, de a közösségi értékhatárokat el nem érő értékü közbeszerzésekhez kapcsolódó jogorvoslati eljárásokban is. 15. Neuralgikus pontja a hatályos Kbt.-nek a ••más szervezet erőforrására való támaszkodás" lehetősége. A jogintézmény kapcsán kialakult gyakorlat azt mutatja. hogya jelenlegi szabályozás mellett az erőforrásra való támaszkodást a közbeszerzési szereplők olyan eszközként értelmezik, amelynek segítségével kikerülhető az alkalmasság igazolása. Másképpen fogalmazva, ezekben az esetekben az ajánlatkérő nem képes maradéktalanul meggyőződni arról, hogy az ajánlanevő ténylegesen képes-e a szerződés teljesítésére. A jelenlegi szabályok módosításával, kiegészítésével a javaslat az alábbiak megvalósitását célozza: - a definíciók között az erőforrást nyújtó szervezel meghatározásra kerül annak érdekében, hogy egyértelmű legyen az alvállalkozótól való elkülönülése, - egyértelművé válik, hogy "külső erőforrás" igénybevétele esetén sem lehet eltekinteni az ajánlattevő alkalmasságának érdemi vizsgálatától,

3

- az ajánlatkérö jogosítványt kap arra, hogy az erőforrást nyújtó szervezetre is előírja az ún. nem kötelező kizáró okokat, - az erőforrás nyújtása kapcsán az igazolás az ajánlattevő és a szervezet közöni meghatározott jogi kapcsolat esetén közjegyző által hitelesített nyilatkozattal, egyéb esetekben szerzödés bemutatásával történik, - az ajánlatban az ajánlatkérő előírhatja (építési beruházás esetén köteles előírni) az erőforrást nyújtó szervezet megjelölését, - az erőforrást nyújtó szervezetre is vonatkoznak az összeférhetetlenségi szabályok, - erőforrást nyújtó szervezet ugyanazon eljárásban nem lehet ajánlanevő vagy alvállalkozó. 16. A Kbt. hatályos rendelkezései - a közösségi közbeszerzési irányelvek vonatkozó rendelkezéseit átültetve - az ajánlatkérö kötelezettségévé teszik, hogy abban az esetben, ha az ajánlati árat (ellenszolgáltatást) kirív6an alacsonynak vél i, erre vonatkozóan további adatokat és indokolást kérjen az ajánlattevötöl. A szabályozás úgy kerülne kiegészítésre, hogy az ajánlatkérö indokolást és az ajánlati elemre vonatkozó adatokat lenne köteles kémi különösen akkor, ha az ajánlat i ár alapján kalkulálható bérköltség nem éri el az adott ágazatban általában szokásos béreket, illetve a szerződés teljesítésével összefUggő egyéb költségek (beszerzési értékek) nem érik cl az ágazatban általában szokásos árszintet. Ha az indokolás nem egyeztethető össze a gazdasági ésszefÚséggel, azt az ajánlatkérő nem fogadhatja el, és köteles az ajánlatot érvénytelennek minősíteni. A fckete foglalkoztatás visszaszorítására tett intézkedésekkel összhangban ez a rendelkezés kiegészítésre kerülne azzal, hogy nem lehet a gazdasági ésszeruséggel összeegyeztethetőnek minősíteni az ajánlatot akkor, ha az ajánlati ár - a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás mértékére tekintettel - nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, illetve kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre. A törvényjavaslat lehetövé kívánja tenni, hogya nyertes ajánlattevő (ajánlattevök) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződést un. projekttársaság útján teljesítsék. Ha a szerződés teljesítése érdekében indokolt, a projekttársaság alapítását az ajánlatkérő a közös ajánlattevö nyertesek számára kötelezővé, más esetben pedig lehetővé teheti. 17. Az alvállalkozó definíciója kapcsán eltérés van a polgári jogi értelemben, illetve a közbeszerzési énelemben vett alvállalkozó között. A hatályos közbeszerzési szabályozásban jelenleg az minősUI alvállalkozónak. akivel az ajánlattevő a szerződés teljesítése céljából fog szerződést kötni vagy módosítani. Emiatt nem minősülnek alvállalkozónak azok a pannerek, akikkel az ajánlattevőnek olyan hosszú távra szóló megállapodása van, amelyet egy konkrét közbeszerzési szerződés miatt nem kell módosítani (pl. gyártó és forgalmazó közti hosszú távú szerződések). Ugyanakkor a közbeszerzési szerződés teljesítése szempontjából annak a szervezetnek vagy személynek van szerepe, jelentősége, akit az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez ténylegesen igénybe vesz. Indokolt tehát az alvállalkozói definíció kiigazítása oly módon, hogy mindazon személyek, akiket az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez igénybe vesz, alvállalkozónak minősüljenek. 18. A közbeszerzési eljárás minél nagyobb nyilvánossága, valamint az ajánlatIevők tájékozódásának elősegítése érdekében kerül előírásra, hogy a közbeszerzési tervet az ajánlatkérőnek honlapján, vagy más ajánlatkérövei közös honlapján közzé kell tennie. A Javaslat úgy rendelkezik, hogy a közbeszerzési eljárások tényleges nyilvánosságának

4

biztosítása érdekében az ajánlatkérőnek honlapján, vagy Olas ajánlatkéröveI közös honlapján közzé kell tennie - közbeszerzési eljárásonként csoportosítva - a közbeszerzési hirdetményeket, az éves statisztikai összegzést, az esetleges jogorvoslati eljárás mozzanatainak nyomonkövethetőségét biztosító adatokat (kérelem, KDB és bírósági határozat, esetlegesen a szerződés megkötését engedélyező KDB végzés), és egyéb adatokat. A Javaslat újdonságként megköveteli az ajánlatkérőtől azt is, hogy - a szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatóban foglaltak mellett - haladéktalanul adjon tájékoztatást a szerződés teljesítésének megtörténtéről, a teljesítéssel kapcsolatban esetlegesen felmerü It problémákról, adott esetben a teljesítés elmaradásának okáról. Ezzel az új kötelezettséggel, amely formai megkötés nélkül teljesítendő, a közbeszerzési eljárás minden mozzanata interneten elérhetővé, megismerhetővé válik. 19. A jogorvoslati irányelv szerint az előzetes vitarendezés célja az, hogy a jogaiban sértett fél elsőként az ajánlatkérőtől kérjen jogorvoslatot. Ilyenkor meg kell határozni, hogy ennek az "alternatív jogorvoslati kéreiemnek" a benyújtása az ajánlalkérő részere milyen módon (postai út, fax. elektronikus megkOldés) történhet, valanlint elő kell írni egy szerzódéskötési tilalmi időszakot is, amely az ajánlatkérő válaszának elküldését követő naptól számított tíz vagy tizenöt nap, a választott kommunikációs eszköztől fiiggóen. Az előzetes vitarendezési eljárást a hatályos Kbl. nem ismeri, ugyanakkor gyakorlati haszna, és a KDB előtti eljárások számának csökkenésére gyakorolt várható hatása miatt átültetésre kerül olyan módon, hogy az előzetes vitarendezési eljárás időtartama, illetve az általa keletkeztetett szerzödéskötési tilalom a jogorvoslati határidőhöz, valamint a szerzódéskötési moratóriumra vonatkozó szabályozáshoz illeszkedik. 20. A törvényjavaslat -a a korrupció elleni fellépés jegyében előírja, hogy az ajánlatkérö és a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) vagy utóbbi leányvállalata vagy az olyan gazdálkodó szervezet között, amely felett a nyertes ajánlattevő többségi befolyást gyakorol, a közbeszerzési szerződés megkötését követően öt éven belül megkötött, a közbeszerzési értékhatárokat el nem érő értékű szerződéseket - az ajánlatkérő honlapján, vagy annak hiányában a Közbeszerzések Tanácsa honlapján - közzé kell telUli. E szerződéseknek a teljesítéstől számított öt évig kell a honlapon elérhetőeknek lenniük. 21. A hatályos szabályok szerint a KDB háromtagú biztosi tanácsban jár el (kivéve azt az esetet, ha eljárására azért kerül sor, mert az ajánlatkérő határidőig nem küldi meg éves statisztikai összegzését). A módosítás révén a közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű beruházások esetén a föszabály továbbra is a háromtagú tanács marad, azonban a KDB elnökének lehetősége nyílik arra, hogy egyszeru, könnyen átlátható ügyekben egy biztos eljárása mellett döntsön, ha úgy ítéli meg, hogy indokolatlan a tanácsban történő eljáras. Fordított lesz a helyzet a nemzeti énékhatán elérő vagy meghaladó, de a közösségi értékhatárokat el nem érő beruházások esetén, itt föszabály szerint egy biztos jár el. Itt is lehetőség van azonban az eltérésre, a KDB elnöke a háromtagú tanács eljárása mellett dönthet, ha az eljárás bonyolultsága és összetettsége ezt indokolja. A háromtagú tanács eljárása esetén indokolt fenntartani azt a hatályos szabályozást, amely értelmében a jogi szakértelem mellett lehetőség szerint gondoskodni kell az üggyel összefliggő szakértelemmel rendelkező biztos részvételéről. 22. A KDB-nek eddig lehetősége volt a közbeszerzési jogsértés miatli érvénytelenségi per megindítására, ebben azonban kétirányú változás történik: egyrészt köteles az érvénytelenségi pert megindítani bizonyos súlyos közbeszerl.ési jogsértések esetén, másrészt egyéb közbeszerzési jogsértés miatt polgári peres eljárást nem indíthat.

5

23. A Kbt. új 350. §-a egy teljesen új típusú pert vezet be, amelyhez hasonlót jelenleg jogrendszerünk nem ismer. Ebben a perben ugyanis - meghatározott feltételek fennállása esetén ~ egyszerre kérhető a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata és a már megkötött szerződés érvénytelenségének megállapítása, tehát a közigazgatási és polgári perek egyes jellemző it egyaránt tartalmazza. Il. Amennyiben a fentebb vázolt Javaslat jelenlegi tartalommal elfogadásra kerül, az a város Közbeszerzési Szabályzata alábbi rendelkezéseit érinti:

l. A Szabályzatban indokolt nevesíteni a nyilvánosság elvének megvalósulásáért felelős szervezeti egységet, illetve személyt; 2. Módosítani kell a Szabályzat 3. fejezetét, amely a hirdetmény közzététele nélküli egyszerű eljárásokról rendelkezik; 3. Ahatásköröket, felelősségi rendet az új rezsimekhez kell igazítani. 4. Ezekkel egyidejüleg célszerű a gyakorlati tapasztalatok alapján esetlegesen megmutatkozó problémák kiküszöbölésére irányuló rendelkezések Szabályzatba történő beépítése; 5. Szükséges a Szabályzat fogalomrendszerének a módosult Kbt fogalomrendszeréhez történő igazítása

lll. Helyben központosított

közbeszerzésről

Nemzetközi tapasztalatok azt igazolják, hogy a közbeszerzések központosítása az abban részt szervezetek számára komoly megtakarítást jelent, a folyamatokat egyszerűbbé, átláthatóbbá és könnyebben ellenőrizhetővé teszi. Ugyanakkor a beszerző szervezet a sokrétű tapasztalat birtokában információkat adhat, javaslatokat tehet az intézményfenntartó önkormányzatok racionalizálási törekvéseinek megvalósításához. A KbI. lehetőséget teremt arra, hogy az önkomlányzat a kötelező feladatait ellátó intézményei, gazdasági társaságai, egyéb szervezetei részére - az általa rendeletében kijelölt ajánlatkérő szervezet útján ~ összevontan tudja lebonyolítani közbeszerzéseit. Ezt rendeletében írhatja elő, kizárólag IOO%~os tulajdonú társasága, illetőleg szervezete útján úgy, hogyamegalkotandó rendelet legfontosabb elemeit a törvény határozza meg. A rendelkezés tiszteletben tartja az önkomlányzat szervezetalakítási szabadságát, maga dönt arról, hogy - amennyiben központosítani kívánja közbeszerzéseit, vagy azok egy részét - azt új, vagy meglévő szervezet útján teszi. A törvény a közbeszerzésre feljogosított szervezetet ajánlatkérői joggal ruházza fel. vevő

A Kbl. Alapján:

,,17/B. § (l) Az általa irányított szervezetek vonatkozásában a helyi önkormányzat jogosult a közbeszerzéseket összevontan, helyben központasiNa lefolytafni. (2) A helyben közpantositolt közbeszerzési eljárásokra e törvény szabályait kell alkalmazni. (3) A közbeszerzés helyben központosításáról az önkormányzat rendeletet alkot, amelyben a) kijelöli a helyben központosított közbeszerzés keretében ajá"latkérésre kizárólagosan feljogosított szervezetet;

6

b) meghatározza a helyben központosítOfl közbeszerzés "atálya alá tartozó költségvetési szen'ek körét, az eljárás"oz való csatlakoz.ás le"etőségét; c) meghatározza a helyben központositoll közbeszerzés hatálya alá tartozó áruk és szolgáltatások körét,' d) meglllltározza az ajánlatkérésre kizárólagosan feljogositott szervezet, és a helyben központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó szervez.etek együnmííködéséllek szabályait, kü/önösen a felek adatszolgáltatási lcöte/ezellségét, az adatszolgáltatás és az adatkezelés módját; e) meghatározza az ajánlatkérésre kizáró/agosan feljogositoll szervezet részére fizetelldő, kizárólag a helyben közpon/ositott közbeszerzéshez kapcsolódó feladatok ellátásával kapcsolatbalI ténylegesen felmerült költségeket fedező díj számításának és megfizetésének módját, valamint az ojánlatkérésre kizárólogosan feljogosítolI szen'ezetnek az önkormányzat felé fennálló tájékoztatási és beszámolási kötelezellségét. .. Összességében álláspontunk szerint jelentős anyagi megtakarítást jelenthet abeszerzendő áruk, szolgáltatások ellenértéke tekintetében a helyben központosított közbeszerzés (nagyobb tételű beszerl.ések esetében valószínűsíthető az alacsonyabb ellenszolgáltatás). Nem hagyható ugyanakkor figyelmen kivül, hogy -egyrészröl az önkormányzati rendeletben az ilyen beszerzések hatálya alá vont szervek ezt autonómiájuk csökkentésének érezhetik, - másrészről a helyben központosított közbeszerzések esetében kizárólagosan ajánlatkérésre kijelölt szervezet működtetése többletráfordítást igényelhet, különösen a személyi jellegű kiadások körében. Mivel az intézményeknél a közbeszerzésekkel általában nem kizárólagosan e feladatkörrel megbízott munkatárs látja el, így a bevont szervezeteknél csak a dologi ráfordítások csökkenhetőek. Az önkomlányzalnak tehát gondos gazdaságossági számítások alapulvétel ével kell dönteni e jogintézmény alkalmazásának bevezetéséről.

Budapest. 2008. november ll.

Dr. Bakondi György ügyvéd

7

Feljegyzés a helyben központosított közbeszerzésekcöl A helyben központosltott közbeszerzés jogintézményét a

közbeszerzésekről

szóló 2003. évi

CXXIX. törvény módosításáról szóló 2006. évi CXXXV. törvény vezette ne a hazai jogrendszerb~.

I. Általánosságban:

A Kbl. Alapján:

,,17/B. § (l) Az általa irányílOtl szervezetek vonatkozásában a helyi iJnkormányzat jogosult akózbeszerzéseket lJsszevontan, helyben központosltva lefolytatni. (2) A helyben klJzpontosj/()1t közbeszerzési eljárásoJcra e törvény szabályait kell alJwJmazni. (3) A közbeszerzés helyben kézponJosításáról az önkormányzat rendeletet alkot, amelyben a) kijelöli a helyben központositott klJzbeszerzés keretében ajánlatkérésre kizór6IagQsan/eljogos{tott szervezetet; b) meghatározza a helyben központositotl közbeszerzés hatálya aid. tartotó klJltségvetésl j·tervek körit, az eljtiráshot való csadakoz.ás leltetóségit; ej meghatározza a he/ybelJ központosítolt közbeszerzés hatálya alá tartoz6 áruk és szolgáltatások körét; d) meghatáror.r.a az ajánlatkérésre kizárólagosan Jeljogosftott szervezet, és a helyben központosított klJzbeszerzés hatálya alá tartozó szervezetek együttműködésének stabályait, különösen a felek adatszo/gáltatúsi /c(Jtelezettségé/, az adatszolgáltatás és az adatkezelés módját.. ej meghatározza az ajánlatkérésre kizáro/agosan fe/jogosítotl szervezet részére fizetendő, kizárólag a helyben klJzpontosított ktJzbeszerzéshez kapcsolódó feladatok ellátásával kapcso/atbtllt ténylegesen felmerült kültségeket fedező díj számításának és megfizetésének m6dját, valamint az ajánlatkérésre kizárólagosan /e/Jogosftotl szervezemek az iJnkormányzal felé fennálló tájékoztatási és beszámolási körelezettségét. "

Nemzetközi tapasztalatok azt igazolják, hogy a közbeszerzések központosítása az abban részt vevő szervezetek számára komoly megtakarítást jelent, a folyamatokat egyszerűbbé, átláthatóbbá és könnyebben ellcnörizhetövé teszi. Ugyanakkor a beszerzó szervezet a sokrétü tapasztalat birtokában információkat adhat, javaslatoket tehet az intézmén)rfenntartó önkonnán)'zatok racionalizálási törekvéseinek megvalósításához. A Kbt. lehetőséget teremt arra, hogy az önkonnányzat a kötelező feladatait ellátó intézményei, gazdasági társaságai, egyéb szervezetei részére· 9z általa rendeletében kijelölt ajánlalkérö szervezet útján • ÖSSZCVQntan tudja lebonyolít'W1i közbeszerzéscit. Ezt rendeletében írhatja elő. kizárólag IOO%-os tulajdon ú társasága. ilIetöleg szervezete útján úgy, hogya megalkOtand6 rendelet legfontosabb elemeit a törvény határozza meg.

,.

A rendelkezés tiszteictben tartja az önkormányzat szervezetalakítási szabadságát, maga dönt arról, hogy - amennyiben központosítani kívánja közbeszerzéseit, vagy azok egy részét - azt új, vagy meglévő szervezet útján teszi. A törvény a közbeszerzésrc feljogosítou szervezetet ajánlatkérői joggal ruházza fel.

II. Részleteiben:

lU. Táj/kozla/ás Az ajánlatkérönek a helyben központosított közbeszerzési eljárás megindítása előtt legalább öt munkanappal célszerű tájékoztatni az intézményeket és az önként csatlakoz6kat olyan lényegcs kérdésekről, mint például (l közbeszerzési eljárás meginditásánuk napja, az eljárás tárgya, becsült értéke, eljárásrendje és eljárási típusa, valamint a szerződéskötés tervezett id6pontja. Az ajánlatk:érő tájékoztatási kötelezettsége nem korlátozódik a közbeszerzési eljárás megindítása előtti időszakra, hiszen az intézményeknek és az önként csatlakozóknak alapvető joguk mzödik ahhoz is, hogy értesüljenek az ajánlatok bontásár6I, az eredményhirdetésrol, az esetleges jogorvoslati eljárásokról és természetesen a szerződés megkötésének időpontjáról. A rendszer működése kapcsán összefoglalóan megállapítható, hogy a helyben központosított közbeszerzés lényege az .jánl.tkéröi jogok knncentrálódás., ami ndáig te~ed. bogy az ajánlatkérésre kizár6lagosan feljogosított egyetlen szervezet gyQjti be a beszerzési igényeket, és ugyanö dönt a beérkező ajánlatokról is. Mindazonáltal a részt vevő szervezetek önállósága sem csorbul, hiszen a közbeszerzési szabályzat pontosan meghatározza az öket megillető jogokat és kötelezettségeket, vagyis az eljárás nem a "fejük fólöttt! zajlik, hanem meghatározott eljárási rend szerint mindvégig képesek lesznek érvényesitenijogos érdekeiket.

JI.2.

S1.enődések

A helyben központosított közbeszerzési eljárás eredményeképpen létrejövő szerződést az ajánlutkérő köti meg, vagyis ö kerül szerződéses jogviszonyba a termék szó.llitójával, illetőleg a szolgáltatás nyújtójával. A termék vagy a szolgáltatás ellenértékét az intézmények az ajánlatkérö útján, mig az önként csatlakozók közvetlenül, vagy pedig az általuk megjelölt szervezeten keresztül bocsátiák a s-tAlIító rendelkezésére. Ezt a tényt és akifizetéshez szükséges egyéb adatokat az eljárás eredményeképpen megkötendő szerzödésnek kell

tartaJrnaznia. 11.3. Tájékoztatás a szerzI/dés teljesít/sból Tekintettel arra, hogy a teljesítés az intézmények és az önként csatlakozó szervezetek t
2

tudomást szerez.

1l.4.Iginyérvinyesítés,joc"yilatkozatok Érdekes kérdés, hogy a "háttérben meghúzódó" kis ajánlatkérők jogosultak.e adott esetben közvetlcnUl is fellépni a hibásan vagy késedelmesen teljesítő, illetőleg egyéb módon szerlődést szegő nyertes ajánlattevöveI szemben, avagy c jogokat kizárólag az ut6bbíval szerlödéses jogviszonyban álló központi ajánlatkérö gyakorolhatja. E felvetés abból a szempontból is elgondolkodtató, hogy míg az intézmények és önként csatlakozók közbeszerzési (ajánlatkéröi) jogait két..ségkivül az ajánlatkérésre kizárólagosan feljogositott szerve-t.et gyakorolja, addig a törvény nem rendelkezik azokról az esetekröl, amikor ugyanezek a jogalanyok (vagy csupán valamelyikük) polgári jogi igényt kivánnak érvényesíteni a nyertes ajánlancvővcl szemben. Egyes közbeszerzési szabályzatokban ehhez kapcsolódóaa érdekes és támpontul szolgáló megfogalmazásokkal találkozhatunk. E szerint a nyertes ajánlattcvővc1 megkötött szerződés tartalmától filgg, hogy a részt vevő szervezet jogosult, illetőleg köteles-e a szerződés teljesítésével kapcsolatban a nyertes ajánlattevő irányában jognyilatkozatot termi. Ennek hiányában a jognyilatkozatokat a fcljogosftotl szervezet nevében annak. illetékes szervezeti egysége teszi meg a lehető leggyorsabban, figyc1embe véve az igényérvényesítésrc nyitva álló

jogszabályi

határidőket.

A helyben központosItolt közbeszerzés kapcsán is elmondható, hogy

a jognyilatkozatokat írásban kell megtenni, és a hatályosuláshoz szükséges a címzett általi átvétel igazolása. Az ajánlatkéfÓnek a felek kötelezö együttműködése jegyében lehetősége van arra is, hogy ö maga kérjen tájékoztatást az intézményektöl és az önként csatlakozóktól. ilyen esetekben a megkercseuek kötelesek a számukra biztosított határidőben írásbeli tájékoztatást nyújtani az ajánlatkérö részére a helyben központositott közbeszerzéssel kapcsolatban.

II.5. Az ajáll/a/kérőfe/ada/al Az ajánlatkérő több feladatai a helyben központosított közbeszerzés során kezdetben adminisztratfv jellegűek. Először is összesíti, és egységes adatbázisba foglalja az intézmények és önként csatlakozók adatait, valamint a beszerzési igényeket, majd pedig a Kbt. rendelkezéseinek megfelelően lefolytatja a helyben központosított közbeszerzési eljárást. Az ajánlatkéronek a fentebb írtak szerint figyelemmel kell kJsémie a megrendelések teljesítését, el kell készitenie a tárgyévi közbeszenési tervet, végül pedig a tárgyévct követő évben az éves statisztikai összegzést, amely az intézmények és önként csatlakozók részére is megküJdendő. Az éves statisztikai összegzést, helyben központosított közbeszerzésről lévén szó, a közgyűlésnek kell jóváhagynia. Fentebb már érintettük, hogy ennek az újszerű közbeszerzési rendszernek a meghonosítása hathatósan segíti elő a jobb áttekinthetóséget. Ennek sajátos intézményi garanciája, hogy a jegyző évente legalább egyszer köteles ellenőrizni a közbeszerzési eljárások előkészítését, lebonyoIítását és dokumentálását törvényességi szempontból, mégpedig azon az alapon, hogy a résztvevők betartjak-e a törvényben és az annak felhatahnazása alapján kibocsáLott önkormányzati rendeletben foglaltakat

11.6. Szakértelem, iJsszejérhetetlenslg, titoktartás Lényeges - általában a közbeszerzési szabályzatokban szereplő - előírás, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítése, a felh ivás és a dokwnentáció elkészCtése, az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérö nevében eljáró, illetöleg az eljácásba bevont 1146 Bu(lIopeu. Ajl61i Dltrar.or 31. LeL: (+5&-1) 460-W6; l~ax; (+36.1) .o(6().9871; .E-mail: ugyvediiroda@d~%1·.bu

3

személyeknek, szervezeteknek megfelelő közbeszerzési, pénzügyi és müszaki szakértelemmel kell rendelkezniak, mégpedig az adott közbeszerzés tárgyára szabottan. Az ajdnlatkérö nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt személynek vagy szervezetnek frásban kell nyilatkoznia arról, hogy vele szemben nem áll fenn a Kbt. vonatkozó paragrafusaiban meghatározott összeférhetetlenség. Az eljárásban részt vevőket titoktartási kötelezettség terheli, vagyis a közbeszerzési eljárással összeftlggésben ludomásukra jutott információt, ilzIeti titkot bizalmasan kötelesek kezelni, és azt harmadik személyekkel nem közölhetik

ll. 7. A helyben kör.ponlos{lolt közbeszenis díja Az önkonnányzati reodeletek a közbeszenési eljánís lefolytatásáért f""lendö díjat általában állapítják meg az inté7Jl1ények és az önként csatlakozók tekintetében. Az olyan intézmények, mint például az óvodák és az iskolák, a közbes:zeJZési e1jánis lefolytatásáért eljárási díjat nem fizetnek, az önként csatlakozók fizetési kötelezettsége pedig a beszerzés értékéhez igazodik. Ebben a körben olyan megfogalmazásokkal, illetőleg nagyságrendekkel találkozhatunk, hogy például a szolgáltatási dlj mértéke brutt6 húszmiUió forintig a beszerzés nettó értékének egy százaléka, és ez a százalékos mérték a beszerzés értékének növekedésével párhuzamosan csökken. A szolgáltatási díjat a kincstári körbe nem tartozó önként csatlakozók esetében számla ellenében egyenIitik ki. Ha például - valamely rendelet értelmében - a helyben központosított közheszenés hatálya alá tartozó szervezetek a közbeszertési eljárások lebonyolitásáért külön díjat nem flzeUlek, akkor a helyben központosított közbeszerzéshez kapcsolódó feladatok ellátásával összefUggésben felmerült költségeket az ajánlatkérésre feljogositott szervezetek éves költségvetésében kcll megteJVezni. eltérően

ill. Őmegzés

Összességében álláspontunk szerint jelentős anyagi megtakaritást jelenthet abeszerzendő áruk, szolgáltatások ellenértékc tekintetében a helyben központosított közbeszer-tés (nagyobb tételü beszerzések esetében valószínűsíthető az alacsonyabb ellenszolgáltatás). Nem hagyható ugyanakkor figyelmen kívül, hogy -egyrészről az önkormányzati rendeletben az ilyen beszerzések hatálya ulá vont szervek ezt autonómiájuk csökkentésének érezhetik, - másrészről a helyben központosított közbeszerzések esetében kizárólagosan ajánlatkérésre kijelölt szervezet müködtetese többletráforditást igényelhet, ktUönösen a személyi jellegü kiadások körében. Mivel az intézményeknél a köz.beszerzésekkel általában nem kizár61agosan e feladatkörrel megbízott munkatárs látja el, így a bevont szervezeteknél csak a dologi ráfordítások csökkellhetöek. Az önkonnányzatnak tehát gondos gazdaságossági számítások alapulvételével kell dönteni e jogintézmény alkalmazásánnk bevezetéséröl.

Budapest, 2008. december ll.

~/~L'

~

~y~~~

Dr. B kondi iroda ezetö ügyvéd hivatalos közbeszerzési tanácsadó

1146 BUlUptlll, Ajlthi

Dn~r

tor 31.

Tej.; (+36.1) 460-9876: Fu: (.36.1) 460.98771 E-mail: ugyviOdHlXK!a@d,Ul-bu

4