Eseti (ad hoc) választottbírósági Eljárási Szabályzat Készítette: Dr. Szigeti Zsolt (Győr) 2013 április Bevezető A jelen Szabályzat legfontosabb nemzetközi jogi alapjait a fejlett piacgazdaságok által már széles körben alkalmazott, az ENSZ Közgyűlése által 1976-ban elfogadott és az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága által készített Választottbírósági Minta Szabályzat (UNCITRAL Arbitration Rules), a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) Választottbíróságának Szabályzata, a ún. hagyományos (conventional) és a gyorsított (expedited) választottbíráskodás külföldi gyakorlata jelenti. Hazai jogalapja az 1994.évi LXXI.tv. a választottbíráskodásról, továbbá természetesen figyelembe vételre kerültek, a választottbíráskodás kérdését érintő egyéb jogszabályok is. Az elkészítés szempontja az volt, hogy a legmagasabb szintű szakmai elvárásoknak, valamint gyakorlati igényeknek, továbbá a lehetőség szerinti közérthetőség szempontjának is megfeleljen. A Szabályzat szerinti eljárás hazai és nemzetközi vonatkozású jogvitákban, földrajzi fekvéstől függetlenül alkalmazható. Az is szempont volt a lehető legegyszerűbb megfogalmazások és fogalmak használatával, hogy akár jogi képviselő nélkül is bátran alávethessék magukat a vegyes eljárásnak az üzleti élet szereplői. Szemben a med-arb Szabályzattal, a jelen eljárás kizárólag csak az üzleti partnerek közötti (B2B) közötti jogvita rendezésre alkalmas, az üzleti szereplők és a fogyasztók (B2C) közötti konfliktus rendezés ebben az esetben kizárt. A gazdaság területén belül ún. szektor semlegesnek is tekinthető, mert egy építőipari jogvita esetén ugyanúgy alkalmazható, mint egy informatikai tárgyú konfliktus esetén, azaz igénybevétele nem függ a nemzetgazdasági ágazattól. (tehát gazdasági és kereskedelemi tárgyú jogvitákban és nem büntető jogi, munkajogi, családjogi, tulajdonjogi konfliktusokban), kivéve a külön törvény alá tartozó választottbírósági eljárásokat (pl. tőzsdei választottbíróság). Mintaklauzula (szerződési kikötésként) „Bármely jogvita, amely a jelen megállapodásból származik, azzal összefügg, különösen annak megszegésével, érvényességével, értelmezésével vagy megszűnésével kapcsolatosan keletkezik, a szerződő Felek alávetik magukat egy olyan eseti (ad hoc) választottbírósági eljárás kizárólagos döntésének, amelynek választottbírája egyesbíróként Dr. Szigeti Zsolt (9013 Győr, Pf.1251.,email:
[email protected],www.drszigetizsolt.hu). Az eseti (ad hoc) választottbírósági eljárásra a kizárólagosan megnevezett eljáró választottbíró
2
által elkészített és a jogvita rendezés igényének időpontjában hatályos „Eseti (ad hoc) választottbírósági Eljárási Szabályzat” rendelkezései az irányadóak, amelynek a szerződés aláírásakor hatályos állapotát, rendelkezéseit a Felek megismerték, megértették és jogvita rendezési eljárásukra kötelező jelleggel elfogadták. A Felek tudatában vannak, hogy a kikötés tartalmával ellentétesen, a jelen szerződésből származó jogvitájukat csak abban az esetben utalhatják jogszerűen az általános hatáskörrel és illetékességgel rendelkező állami (rendes) bíróság, illetve ún. intézményes választottbíróság elé, ha a jogvita tárgya alapján, a vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint a jogvita kizárólagosan csak az előbbi bírói fórumok által dönthető el, illetve ha a bírói fórum megváltoztatására irányuló szándékukról szerződést módosító külön nyilatkozatban közösen határoznak.” Alávetési nyilatkozat minta (szerződésen kívüli, önálló, közösen aláírt formában) „Alulírott Felek között felmerült jogvita, amely a (szerződéskötés helye, ideje, szerződés tárgya) megkötött megállapodásból származik, azzal összefügg, különösen annak megszegésével, megszűnésével, érvényességével vagy értelmezésével kapcsolatosan keletkezett, a szerződő Felek alávetik magukat egy olyan eseti (ad hoc) választottbírósági eljárás kizárólagos döntésének, amelynek választottbírája egyesbíróként Dr. Szigeti Zsolt (9013 Győr, Pf.1251.,e-mail:
[email protected],www.drszigetizsolt.hu). Az eseti (ad hoc) választottbírósági eljárásra a kizárólagosan megnevezett eljáró választottbíró által elkészített és a jelen alávetési nyilatkozat időpontjában hatályos „Eseti (ad hoc) választottbírósági Eljárási Szabályzat” rendelkezései az irányadóak, amelynek hatályos állapotát, rendelkezéseit a Felek megismerték, megértették és jogvita rendezési eljárásukra kötelező jelleggel elfogadták.” Amennyiben a Felek a jogvita tárgyát képező megállapodásukban korábban már tettek az eljáró fórumra vonatkozó kikötést, abban az esetben az alávetési nyilatkozatot az alábbi szövegrésszel kell kiegészíteni. „A jelen alávetési nyilatkozat a .….kelt szerződés joghatályos módosításának minősül az eljáró bíróság vonatkozásában.” I, Általános rendelkezések I/1, A jelen Szabályzat szerinti eseti választottbírósági eljárásban a felperesi kereset, valamint az alperesi viszontkereset visszavonására kizárólag a választottbíró által kiadott ún. előzetes értékelés kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül van lehetőség. Ennek megtörténte esetén a választottbíró végzéssel megszünteti az eljárást, és minden fél viseli a saját költségét, ideértve
3
a felperes által megelőlegezett választottbírói honoráriumot és az állam részére perértéktől függő 1% illeték összegét. I/2, Az eljáró felek a szerződési „Mintaklauzula” alkalmazásával, illetve a szerződésen kívüli alávetési nyilatkozat aláírásával tudomásul veszik, hogy a jelen Szabályzat hatálya alá tartozó eljárással összefüggésben, semmilyen jogalapon és jogcímen jogi igényt az eljáró eseti választottbíróval szemben nem érvényesítenek. Továbbá az adott üggyel kapcsolatos más eljárásokban az eljáró választottbíró tanúként, szakértőként nem nevezhető és idézhető a felek által. A felek tudomásul veszik, hogy szerződésen kívüli alávetési nyilatkozat, illetve a szerződéses „Mintaklauzula” aláírásával vállalják azt is, hogy amennyiben ez mégis megtörténik a választottbíró nettó 220.000 Ft kiegészítő honoráriumra jogosult tárgyalási naponként és felenként, amely tartalmaz 10% költséghányadot. I/3, Az eljáró választottbíró kötelezi magát arra, hogy a tőle elvárható legnagyobb gondossággal, legmagasabb szintű szakmai ismeretei és gyakorlati tapasztalatai felhasználásával, függetlenül, pártatlanul, valamint a legszigorúbb titoktartási kötelezettség mellett folytassa tevékenységét. A választottbíró az elfogadó nyilatkozatában külön is nyilatkozik függetlenségéről, pártatlanságáról és arról, hogy amennyiben az eljárás során bármilyen olyan jellegű tény, adat, körülmény felmerülne, amely érintheti pártatlanságát azt haladéktalanul, írásban az ok megjelölésével közölni fogja a felekkel. I/4, A felek tudomásul veszik, hogy nevük és más, azonosításra alkalmas tény, adat és körülmény nélkül, kizárólag a jogvita lényegének figyelembe vételével ügyük, mint jogeset tudományos kutatási illetve oktatási célra felhasználható. I/5, Az eljáró választotbírót az eljárás befejezését követő 5 évig elektronikus formában (USB Flash Drive) történő archiválási kötelezettség terheli. Az ügyről más hatóságoknak csak a felek együttes, írásbeli hozzájárulása esetén adhat információkat. I/6, A jelen Szabályzat szerinti eljárásban több felperes és több alperes is részt vehet, ez azonban nem jelent sem többlet jogosultság, sem pedig többlet kötelezettséget a felek számára. Ebben az esetben lehetőség van azonban arra, hogy akár a felpereseket, akár pedig az alpereseket, ne külön-külön, hanem egyegy jogi képviselő képviselje. Az eljárásban perbehívásra, perbevonásra lehetőség nincs. I/7, A jelen Szabályzat alapján lefolytatandó eljárásban kizárólagosn elektronikus úton történik a felek, illetve az eseti választottbíró közötti kommunikáció. Kivételt képeznek ez alól a választottbíró által meghozott
4
végzések, illetve az ügydöntő ítélet, amely tértivevényes, ajánlott küldemény formájában, postai úton kerül megküldésre a felek részére. I/8, A felek tudomásul veszik, hogy az Eljárási Szabályzat rendelkezéseire más választottbíróság előtti eljárásban nem hivatkozhatnak, azt eljárásuk jogalapjául nem köthetik ki. II, Részletes szabályok 1.§. Az eseti (ad hoc) választottbíróság hatásköre (1) A vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján az eseti választottbíróságnak megállapítható a hatásköre, ha - a felek gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó természetes, vagy jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok és a jogvita gazdasági tevékenységükkel kapcsolatos, ideértve a gazdasági társaságoknál, a társaságnak tagjaival, illetve a tagoknak egymással szembeni jogvitájukat, - a felek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkeznek, - a választottbíróság kizárólagos hatáskörét szerződésben, illetve azon kívül szerződésmódosításnak minősülő alávetési nyilatkozatban kikötötték, ha pedig nincs a felek között írásbeli megállapodás, akkor önálló alávetési nyilatkozatban azt kikötötték, - a jelen eljárásban fél magánszemély nem lehet, kivéve, ha gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozik. Ellenkező bizonyításig érvényesnek kell tekinteni az elektronikus úton, egyszerű elektronikus okiratba (szkennelt) foglalt választottbírósági megállapodást is, vagy szerződéstől függetlenül, a felek által aláírt önálló alávetési nyilatkozatot is. Írásban létrejöttnek kell tekinteni a választottbírósági megállapodást, alávetési nyilatkozatot, ha a felperes keresetében ezt állítja, az alperes pedig válasziratában ezt nem tagadja, vagy erről nem nyilatkozik és részt vesz az eljárásban. (2) Az eseti választottbíróság az (1) bekezdésben meghatározott feltételek mellett figyelembe veszi azokat a hatásköri szabályokat, amelyek az eljárás tárgyára vonatkoznak és kizárólagos hatáskört állapítanak meg valamelyik állami (rendes), illetve intézményes választottbíróságnak. (3) Az eseti választottbíró az eljárás teljes időtartama alatt folyamatosan, hivatalból vizsgálja a hatáskörre vonatkozó szabályokat és az eljárás bármely szakaszában megállapíthatja hatáskörének hiányát, valamint végzéssel
5
megszüntetheti az eljárást. Ebben az esetben az addig felmerült, megelőlegezett költségeket a felek viselik, ezekről végleges döntést majd a hatáskörrel rendelkező hatóság, bíróság fog hozni. (4) A szerződésben foglalt választottbírósági megállapodás önálló szerződésnek minősül, ezért az alapszerződés esetleges érvénytelenségének megállapítása akár a jelen Szabályzat szerint eljáró választottbíróság, akár pedig más bíróság által nem érinti az eseti választottbíróság hatáskörére vonatkozó megállapodás érvényességét. (5) Az eseti választottbíróság hatásköre elleni kifogás legkésőbb az alperesi válaszirat előterjesztésével egy időben nyújtható be, a választottbíróság ilyen indítvány beérkezése esetén, a beérkezéstől számított 3 munkanapon belül végzéssel dönt. A kifogást részletesen indokolni kell, ezen indokok mérlegelésével a választottbíróság hivatalból dönt arról, hogy helyt ad a kifogásnak, vagy pedig ennek ellenére megalapozottnak tartja a hivatalból vizsgált hatáskörét és folytatja az eljárást a jelen Szabályzat alapján. (6) Amennyiben hatáskörének hiányát állapítja meg a megelőlegezett, felmerült költségeket a felek saját maguk viselik, ezen költségek végleges viselése felől a hatáskörrel rendelkező állami (rendes), illetve intézményes választottbíróság fog dönteni. (7) A jelen Szabályzat alapján, az ügy tárgyára vonatkozó hatásköri szabályok betartásával nemzetközi jellegű jogviták is eldönthetők. (8) A jelen eljárásban fél csak egyéni vállalkozó és gazdasági társaság lehet. Gazdasági társaságnak a mindenkori hatályos magyar szabályozás alapján kell tekinteni a jogi személyiséggel nem rendelkező (pl. bt.), illetve a jogi személyiséggel rendelkező társaságokat (pl. kft.rt.). 2.§. Eljáró választottbíró (1) A felek tudomásul veszik, hogy a jelen Eljárási Szabályzat alapján, kizárólag Dr.Szigeti Zsolt (9013 Győr, Pf.1251) jogosult egyesbíróként eljárni. A választottbíró személyes azonosító adatai kizárólag a felperesi keresetlevél benyújtását követően, a választottbírói elfogadó nyilatkozat kiadásával együtt ismerhetők meg. Az eseti választottbíró az elfogadó nyilatkozatban, arról is köteles nyilatkozatot tenni, hogy az 1994.évi LXXI.tv. 12.§.-ban felsorolt kizáró okok vele szemben nem állnak fenn.
6
(2) A jelen Szabályzat alapján csak egy választottbíró kijelölésére van lehetőség, akinek (1) bekezdésben meghatározott személyét kell a feleknek a választottbírósági megállapodásba, illetve alávetési nyilatkozatba foglalniuk. (3) A választottbíró nem képviselője a feleknek, az adott üggyel kapcsolatosan utasítást nem fogadhat el sem tőlük, sem pedig kívülálló, harmadik személytől. Az sem jogosítja fel a feleket utasítás adására, ha valamelyikük a perelőkészítés szakaszában igénybe vette külön egyoldalú alávetési nyilatkozattal az előzetes állásfoglalás lehetőségét a választottbírótól. (4) Az eseti választottbírói tisztség elfogadására tett választottbírói nyilatkozat alapján a jogvitában érintett felek lemondanak a választottbíró személyével szembeni kifogás előterjesztéséről. (5) Az eseti választottbírói tisztség az eljárás ügydöntő ítélettel történő befejezésével, vagy az eljárás során végzéssel történő megszüntetésével szűnik meg. Ezenfelül megszűnik a választottbírói tisztség a választottbíró halálával, valamint ha 90 munkanapon túli, egészségügyi okból bekövetkezett tartós akadályoztatás áll fenn. A választottbíró halála és egészségügyi okból történő tartós akadályoztatása esetén az adott jogvitára általános hatáskörrel és illetékességgel rendelkező állami (rendes) bíróság jogosult fő szabályként eljárni és dönteni mind az ügy érdemében, mind pedig a felek által a választottbírósági eljárás során viselt, illetve megelőlegezett költségek végleges viseléséről. (6) A hatáskör hiánya miatt elutasított kereset (viszontkereset) esetén a megismert adatok, tények, körülmények, valamint bizonyítékok vonatkozásában titoktartási kötelezettség terheli a választottbírót, amely alól csak az adott fél írásbeli felhatalmazása adhat felmentést. (7) Az eseti választottbíró az eljárás lefolytatását csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha - az ügy tárgyára tekintettel nem állapítható meg a hatásköre - ha magánszemély az egyik peres fél - valamint ha az ügy tárgyilagos megítélését már az eljárás kezdetén nem tudja vállalni (8) A választottbíró halála esetén a választottbíró lakóhelye szerinti (Győr) hatáskörrel és illetékességgel rendelkező állami (rendes) bíróság jogosult eljárni a felek más megállapodása hiányában.
7
(9) Az eljáró felek tudomásul veszik, hogy az eseti választottbíró sem személyében, sem pedig választottbírói eljárásával kapcsolatosan semmilyen jogcímen nem perelhető az adott üggyel kapcsolatosan. 3.§. Az eseti (ad hoc) választottbíróság helye A jelen Szabályzat szerinti eljárás helyének az eseti választottbíró lakóhelye alapján Győr városa tekintendő, még akkor is, ha kizárólagos elektronikus úton lefolytatandó, írásbeli eljárásról van szó. 4.§. Az eljárás nyelve Az eljárás nyelve a magyar, még abban az esetben is, ha az adott ügynek nemzetközi vonatkozásai is vannak. Az eljárásban felhasználni kívánt idegen nyelvű dokumentumok hiteles magyar nyelvű fordításáról, valamint a dokumentum hitelesítéséről annak a félnek kell gondoskodnia, akinek az érdekében áll ennek bizonyítékként történő figyelembe vétele. 5.§. Az irányadó jog (1) A jelen Szabályzat választásával a felek megegyeznek abban, hogy az eljárásra irányadó a magyar anyagi jog még abban az esetben is, ha nemzetközi jellegű jogvitáról van szó. Az irányadó jog megváltoztatását a felek közös nyilatkozattal sem kérelmezhetik a választottbíróságtól. Ez alól kivételt csak nemzetközi egyezmény állapíthat meg. (2) A kötelezendően alkalmazandó irányadó jog tartalmába értendők a magyar anyagi jogszabályok azon részei is, amelyek nemzetközi szerződések, vagy más jogi normák alapján váltak a magyar jogrendszer részévé. 6.§ A beadványokra vonatkozó szabályok (1) Beadványokat kizárólag elektronikus úton, egyszerű elektronikus okiratként (szkennelt), e-mailben lehet továbbítani a felek egymás közötti, valamint a választottbíróval történő kommunikáció során. (2) Elektronikus küldemény (e-mail) esetén tudomásszerzésnek, közlésnek, kézhezvételnek minősül a fél számítógépére történő megérkezés, és az eljárási határidők is ehhez az időponthoz igazodnak. A feleknek kötelező a választottbíróság által megküldött e-mailt visszaigazoló jelzéssel befogadniuk és megnyitniuk.
8
(3) Levélpostai küldemény esetén a tértivevény átvételének, aláírásának napja minősül a tudomásszerzés, közlés, kézhezvétel napjának és az eljárási határidők is ehhez az időponthoz igazodnak. (4) A telefonon történő és sms kommunikáció nem minősül joghatályos nyilatkozattételi lehetőségnek. A felek maguk között bonyolíthatnak ilyen jellegű kommunikációt, de a választottbírósággal sem. 7.§.Az eljárás időtartama A választottbíróság az eljárási szabályok megállapításával és jellegével arra törekszik, hogy lehetőleg az eseti választottbíró által kiadott elfogadó nyilatkozat kiadásától számított 90 munkanapon belül az eljárás érdemi határozattal (ügydöntő ítélettel esetleg a felek által elfogadott egyezség ítéletbe foglalásával) lezáruljon. A választottbírói elfogadó nyilatkozat megtételére a választottbíró a felperesi keresetlevéllel együtt, a megadott bankszámlára átutalt választottbírói tiszteletdíj jóváírásától számított 2 munkanapon belül – a hatáskör hivatalból történő vizsgálatát követően - jogosult és köteles. 8.§. Az eljárás költségei (1) A jelen Szabályzat szerinti eseti választottbírói eljárás költsége kizárólag három részből áll: - a választottbíró tiszteletdíja, - az állam részére, perértéktől függően a felperes által megelőlegezendő 1% illeték, - valamint a felek saját jogi képviseletével kapcsolatos költségei. (2) A választottbíró tiszteletdíjának mértéke nettó 110.000 Ft, amely tartalmaz 10% költségátalányt. A választottbíró tiszteletdíja független a perértéktől. A tiszteletdíj kifizetésére az önálló tevékenységből származó jövedelem kifizetésére vonatkozó adószabályok az irányadók, mind a megállapításra, mind a számfejtésre, valamint a közterhek átutalására vonatkozóan. A közterhek levonásához és átutalásához szükséges választottbírói adatokat az eseti választottbíró írásban közli. A felperesi keresetlevél befogadásának feltétele a nettó tiszteletdíj számlán történő jóváírása. (3) A megelőlegezett tiszteletdíj semmilyen körülmény alapján nem jár vissza, ha az eljárás hatáskör hiánya miatt megszüntetésre kerül, a hatáskörrel rendelkező más bíróság, illetve hatóság előtti eljárásban lesz jogosult a megelőlegező fél ezt a költség igényét is érvényesíteni a másik féllel szemben.
9
A tiszteletdíj összege az eseti választottbírósági eljárás során megkötött egyezség esetén sem csökkenthető és nem követelhető vissza. (4) A keresetlevél benyújtásának feltétele az állam részére történő, perérték arányos 1% illeték befizetéséről szóló bizonylat mellékelése, a keresetlevél kizárólag csak ezzel együtt nyújtható be. (5) A felek az eljárás során megjelölhetik jogi igényük mellett költségigényüket is, amelyről, hivatalból a választottbíró az érdemi ítéletben fog dönteni. A költségigény tartalmazhat az írásbeli tanú vallomásokkal kapcsolatos igazolt költségeket, a korábban lefolytatott szakértői eljárással kapcsolatos igazolt költségeket, valamint a jogi képviselettel kapcsolatos igazolt költségeket. 9.§. A felek képviselete (1) A felek szabadon választhatnak jogi képviselőt a jogi képviseletre vonatkozó magyar szabályozás alapján, jogtanácsos, vagy ügyvéd személyében. Európai Közösségi jogász is lehet képviselője a feleknek, a közösségi jogász státusz igazolását mellékelni kell a periratokhoz. A jogi képviselethez szükséges meghatalmazást a keresetlevélhez, valamint az alperesi védekező irathoz kell becsatolni. Ebben meg kell jelölni a jogi képviselő nevét székhelyét (jogtanácsos esetén lakóhelyét), valamint a bejegyzési számot, amennyiben ez nem szerepel a meghatalmazáson lévő jogi képviselői pecséten. (2) Mivel a jogi képviselet nem kötelező az eseti választottbírósági eljárásban, amennyiben a felek jogi képviselő nélkül járnak el, a képviseletre vonatkozó mindenkori hatályos magyar szabályozás alapján kell a feleknek a képviseleti joggal rendelkező személyt meghatározni és az ő aláírásával kell ellátni a beadványokat. Gazdasági társaság esetén a beadványok érvényességének feltétele a cégszerű aláírás. Eltérő rendelkezés hiányában a vezető tisztségviselők tekintendők a felek képviselőinek, a vezető tisztségviselő státuszukat a felperesi keresetlevél beadásakor, valamint az alperesi védekező irat előterjesztésekor az erről szóló iratmásolattal igazolniuk kell. (3) Amennyiben a felek nem jogi képviselővel járnak el az eseti választottbírói eljárásban ez semmilyen hátrányt nem jelenthet a felek számára. Az eljáró választottbíró szükség esetén 2 munkanapon belül, írásban értelmezi a jelen Szabályzat rendelkezéseit a felek számára. Amennyiben lehetséges ez nem érinti a meghatározott eljárási határidőket, azaz értelmezés kérése esetén nem hosszabbodik meg automatikusan az adott eljárási határidő. Az értelmezési kötelezettség csak a jelen Szabályzat szerinti eljárási szabályok vonatkozásában terheli a választottbírót, az ún. anyagi jogi szabályokra (pl. Ptk.) nem vonatkozik
10
az értelmezési segítségnyújtási kötelezettség. Az eljárási jellegű értelmezési kötelezettség maximum három alkalommal terheli a választottbírót. 10.§. Lemondás az Eljárási Szabályzat megsértése miatti panaszjogról Az a fél, aki tudva azt, hogy a jelen Eljárási Szabályzat valamely rendelkezését nem tartották be vagy a felek vagy pedig a választottbíró és az eljárásban továbbra is részt anélkül, hogy a Szabályzattól való eltérés miatti tiltakozását haladéktalanul bejelentette volna, úgy tekintendő, mint aki a tiltakozás jogáról lemondott. Ennek megfelelően az eljárás szabálytalansága miatt ilyen jogalapon, az eljárásban megszületett érdemi ítélet érvénytelenítését nem kérheti. 11.§.Az eljárás módja (1) A jelen Eljárási Szabályzat szerinti eseti választottbírósági eljárás kizárólagosan írásbeli eljárás, a felek és a választottbíró közötti kommunikáció szintén kizárólagosan elektronikus úton, e-mailben történik, kivéve az eljárás során hozott végzéseket és az érdemi döntést tartalmazó ítéletet. (2) Az eljárás során tiszteletben kell tartani a felek egyenlőségét, egyenlő elbánásának elvét, valamint mindegyik félnek azt a jogát, hogy a beadványokat, bizonyítékokat és a választottbírósági eljárás jogcselekményeit teljes mértékben megismerhessék, valamint hogy a Szabályzatban meghatározott módon és határidőben álláspontjaikat kifejthessék. (3) Az eseti választottbíró a Szabályzat rendelkezései alapján mindegyik félnek biztosítja a lehetőséget ügyük és álláspontjaik korlátozás mentes előadására, az írásbeli eljárás nem csorbítja a felek egyenlőségét és jogát ügyük teljes körű előadására. (4) A választottbíró a felek által megjelölt kérelmekhez és bizonyítékhoz kötve van, hivatalból bizonyítást nem kezdeményezhet. (5) Az eseti választottbírósági eljárás során a felek erre irányuló közös kérelme hiányában baráti közvetítőként nem járhat el, ennek megfelelően a meghatározott anyagi jogi szabályokat kell alkalmaznia mind az előzetes vélemény elkészítésekor, mind pedig az érdemi ítélet meghozatalakor. Ez azonban nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a felperes a keresetlevelében egyezségi ajánlatot is megfogalmazzon az alperes irányában. 12.§. Az eljárás megindítása
11
Az eljárás megindítása a felperesi keresetlevélnek elektronikus úton történő benyújtásának napján kezdődik. 13.§. A felperesi keresetlevél kötelező tartalmi elemei A felperesi keresetlevél érvényes benyújtásához az alábbiakat kell tartalmaznia: - felek neve és pontos címe, - az eseti választottbíróság hatáskörének megállapításához szükséges tények, körülmények, dokumentumok, - felperes kereseti kérelmét (kérelmeit) a jogalap és jogi álláspont pontos megjelölésével, valamint a bizonyítékokra való hivatkozást, ezek becsatolásával, vagy esetleges egyezségi indítványát - a perérték meghatározását, - nyilatkozat arról, hogy a keresetlevélnek a választottbírósághoz történő benyújtásával egy időben az alperes részére is továbbításra került, - a képviseleti joggal felruházott személy aláírását. A felperesi keresetlevelet és mellékleteit egyszerű elektronikus okiratként (mellékletek szkennelve) kell megküldeni. 14.§. A perérték meghatározása (1) A jelen eljárásban a perérték meghatározása az alábbiak szerint történik: - a követelt összeg, - megállapítási kereset esetén a jogviszony tárgyának összértéke (pl. ingatlan), - meghatározott cselekmény, vagy cselekménytől való tartózkodás iránti kereseteknél a felperesnél fennálló vagyoni érdek összege, A perértéket akkor is fel kell tüntetni, ha a követelés, vagy annak egy része nem pénzkövetelés jellegű. A választottbíróság hivatalból vizsgálja a megjelölt perérték megfelelőségét, ha a felperes helytelenül határozta meg, akkor a választottbíró végzéssel hivatalból állapítja meg. (2) A perérték összegének nincs kihatása a választottbírói tiszteletdíj mértékére. 15.§ A keresetlevél és más beadványok hiányainak pótlása (1) A keresetlevél és más beadványok hiányainak pótlására a feleknek kizárólagosan egy alkalommal van lehetőségük, azaz nyilatkozniuk és becsatolniuk a meghatározott dokumentumokat az arra irányuló választottbírói
12
felszólítás kézhezvételétől számítva 5 munkanapon belül. Az eseti választottbíró a hiánypótlási felhívást nem végzés formájában bocsátja ki, hanem elektronikus úton egyszerű elektronikus okirat (szkennelt) formában szólítja fel erre a feleket. (2) Amennyiben eredménytelenül telik el a hiánypótlásra megadott határidő, a választottbíróság a rendelkezésre álló adatok alapján ismerteti a felekkel az előzetes véleményét, illetve ha a hiánypótlásra az eljárás ezt követő szakaszában kerül sor, abban az esetben érdemi határozatot hoz ítélet formájában. 16.§. Az alperesi válaszirat, beszámítási kifogás, viszontkereset (1) A választottbíró elektronikus úton küldi meg az alperes részére a felperes keresetlevelét, a keresetlevél beérkezését követő 5 munkanapon belül. Ez nem érinti a felperes azon kötelezettségét, hogy a keresetlevelének az eseti választottbírósághoz történő benyújtásával egyidejűleg köteles az alperesnek is továbbítani elektronikus úton, az összes melléklettel együtt. (2) Az alperesnek a választottbíróság által megküldött felperesi keresetlevélre 5 munkanapon belül kell válaszolnia. A válasziratának tartalmára a keresetlevél kötelező tartalmi elemi az irányadóak, azzal, hogy értelemszerűen az alperesnek arról kell nyilatkoznia, hogy a választottbírósághoz történő benyújtással egy időben a felperes részére is megküldésre került. (3) Az alperes jogosult beszámítási kifogást is előterjeszteni a felperessel szemben a lejárt vagy egynemű (pl. pénz) követeléseivel szemben, amennyiben ezen igények elbírálására az eseti választottbíróság hatásköre kiterjed. Amennyiben az eseti választottbíróságnak a beszámítási kifogásra nincs hatásköre, abban az esetben az erre irányuló kérelmet figyelmen kívül hagyja akár az előzetes vélemény, akár pedig az érdemi határozat meghozatalakor. A hatáskör hiánya miatt történő figyelmen kívül hagyásról nem hoz végzést az eljáró választottbíró, hanem csak az érdemi ítéletben indokolja. (4) Az alperes a válasziratában viszontkeresetet is előterjeszthet, a keresetlevél benyújtásának szabályai szerint, amennyiben a választottbíróságnak a viszontkereset vonatkozásában is fennáll a hatásköre. Amennyiben az eseti választottbíróságnak a viszontkeresetre nincs hatásköre, abban az esetben az erre irányuló kérelmet figyelmen kívül hagyja akár az előzetes vélemény, akár pedig az érdemi határozat meghozatalakor. A hatáskör hiánya miatt történő figyelmen kívül hagyásról nem hoz végzést az eljáró választottbíró, hanem csak az érdemi ítéletben indokolja.
13
(5) A beszámítási kifogás, illetve a viszontkereset benyújtására kizárólagosan az alperesi válaszirat előterjesztésével egyidőben van lehetőség, ezt követően már erre irányuló indítvány nem terjeszthető elő. (6) Viszontkereset benyújtása esetén a választottbíróság először a viszontkereseti igényt tárgyalja. Ebben az esetben az alperes lesz a viszontkereseti felperes az eredeti felperes pedig a viszontkereseti alperes a vonatkozó eljárási jogosultságokkal és kötelezettségekkel együtt. (7) A viszontkeresetre az alapkeresetre vonatkozó, 8.§. (2) és (4) bekezdésében foglaltak az irányadóak. (8) A beszámítási kifogás előterjesztése esetén a 8.§. (2) bekezdésében meghatározott választottbírói tiszteletdíj 50%-al csökkentett összegét, azaz nettó 55.000 Ft-ot kell az indítványozó félnek az indítvánnyal együtt átutalnia a választottbíró részére. (9) A (7) és (8) bekezdésekben előírt tiszteletdíj, illetve állam részére megfizetendő illeték megelőlegezésének elmulasztása azt vonja maga után, hogy a viszontkeresetre és a beszámítási kifogásra irányuló kérelmeket a választottbíró nem köteles figyelembe venni. (10) Az alperesnek a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül kell válaszolni a felperes esetleges egyezségi indítványáról. Amennyiben elutasító az alperesi álláspont ebben a vonatkozásban, az alperes nem köteles ilyen jellegű döntését megindokolni. 17.§. Az előzetes választottbírói vélemény (1) Az alperesi védekező irat beérkezésétől számított 10 munkanapon belül az eseti választottbíró egy előzetes véleményt ismertet a felekkel, amely összefoglalja a jogvitát a rendelkezésre álló adatok alapján annak történeti és jogi tényállásával, jogi minősítésével, a felek jogállásának megállapításával. (2) Az előzetes véleményben foglaltak abban az esetben kötik a választottbíróságot az érdemi ítélet meghozatalakor, amennyiben a felek a rendelkezésre álló határidőn belül nem módosítják keresetüket, illetve védekezésüket, továbbá ha az előzetes vélemény kibocsátást követően nem merül fel új bizonyíték, tény, adat, körülmény. (3) Az előzetes vélemény a felekre nézve nem kötelező, csupán tájékoztató jellegű.
14
(4) A választottbíróság minden ügyben az előzetes vélemény megküldését követően lehetőséget biztosít a feleknek, hogy 5 munkanapon belül egyezséget kössenek. Amennyiben a megadott határideig a felek nem jelzik egyezségkötési szándékukat, abban az esetben a választottbíróság folytatja az eljárást, ha pedig egyezséget kötöttek a felek, akkor az anyagi jogszabályoknak megfelelő egyezség megkötése esetén, az egyezséget 5 munkanapon belül ítélete foglalja. (5) Amennyiben az előzetes vélemény alapján nem jön létre egyezség a felek között, az előzetes vélemény kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül terjeszthetik elő az üggyel kapcsolatos végleges álláspontjukat. Ebben a felek már újabb bizonyítékra nem hivatkozhatnak, kivéve, ha az igazolt módon korábban nem állt rendelkezésükre. (6) Viszontkereset és beszámítási kifogás benyújtása esetén is előzetes véleményt bocsát ki az eljáró eseti választottbíró. (7) A felek lehetőséget kapnak arra, hogy a választottbíróval írásban előzetesen egyeztetett időpontban az előzetes vélemény kézhezvételét követő 5 munkanapon belül, skype-on keresztül kiegészítő értelmezést kérjenek különkülön, maximum 30 perces időtartamban. A kiegészítő értelmezés során is köti a választottbírót a függetlenség, pártatlanság, valamint a felek egyenlő elbánásban részesítésének kötelezettsége. 18.§. A kereset vagy védekezés módosítása A felek kizárólag az előzetes vélemény megküldését követő 5 munkanapon belül módosíthatják illetve változtathatják meg keresetüket (viszontkeresetüket) vagy védekezésüket. A kereset illetve a védekezés módosítása körébe nem tartozik a 17.§.-ban szabályozott beszámítási kifogás és a viszontkereset. Ezekre a hivatkozott szabályok az irányadóak. 19.§. A beavatkozás, perbehívás, ideiglenes intézkedés, közbenső ítélet, részítélet kizártsága Az eljárás gyorsítása érdekében, a jelen eseti választottbírósági Eljárási Szabályzat alapján nincs lehetőség beavatkozásra, perbehívásra, ideiglenes intézkedés, valamint részítélet és közbenső ítélet indítványozására. 20.§. Az eljárás elhalasztásának, felfüggesztésének kizártsága (1) Az eljárás gyorsítása érdekében, a jelen Szabályzat alapján a feleknek nincs lehetőségük az eljárás elhalasztását, vagy felfüggesztését indítványozni.
15
(2) A választottbíró azonban jogosult és egyben köteles is a 90 munkanapon belüli akadályoztatása miatt az eljárást hivatalból meghosszabbítani az akadályoztatás időtartamával. Ennek figyelembe vételével köteles a választottbíró az eljárási cselekmények megtételét és határidejét meghatározni. A 90 munkanapon túli akadályoztatás esetén a választottbírósági eljárás megszűnik és a 2.§.(5) bek.-ben foglaltak az alkalmazandóak. 21.§. A bizonyítási eljárás (1) A jelen eljárás során bizonyítékként az alábbiak vehetők figyelembe: - írásbeli tanúvallomás - dokumentumok eredetiség igazolásával, vagy büntetőjogi felelősség terhe mellett nyilatkozattal, hogy eredetivel megegyeznek - a szakértői vélemény (2) Az írásbeli eljárásban nincs lehetőség szóbeli tanúvallomás indítványozására és megtételére, valamint szakértői bizonyítás indítványozására és lefolytatására. Ez azonban nem zárja ki a korábban elkészült, vagy az eljárás alatt elkészített szakértői vélemények benyújtását. Az írásbeli tanúvallomással és a szakértői eljárással kapcsolatos költségigényeket a feleknek legkésőbb az előzetes vélemény kiadásától számított 5 munkanapon belül kell megjelölniük. Szakértői véleményként csak a magyar jog által meghatározott igazságügyi szakértő által elkészített véleményt lehet figyelembe venni, minden más csak szakmai véleménynek minősül és csak mint a fél álláspontja értékelendő. A szakértő véleményre hivatkozó félnek biztosítani kell azt, hogy amennyiben a választottbíró szükségesnek tartja, költségmentesen konzultálhasson a szakértővel. (3) A választottbíró hivatalból bizonyítási cselekményeket nem határozhat meg, kötve van a felek nyilatkozataihoz és a becsatolt bizonyítékokhoz. (4) A bizonyítékok egyenértékűek, közöttük erő és fontossági sorrend nincs, figyelembe vételüket, jelentőségüket az ügy jellege alapján az eljáró választottbíró értékeli. Amennyiben a választottbíró szükségesnek tartja a fél által hivatkozott szakértővel történő konzultációt, erről feljegyzést készít, amelyet mindkét félnek megküld a konzultációt követő 2 munkanapon belül.. 22.§. Az eljárási cselekmények időpontja Mivel nem szóbeli, hanem kizárólag írásbeli az eseti választottbírósági eljárás, ezért idézés kibocsátása nem szükséges, hanem csak egy e-mail értesítést küld a választottbíró a feleknek a döntéshozatal eljárási folyamatainak érdemi
16
szakaszairól. Ennek megfelelően a választottbíró köteles értesíteni a feleket az előzetes vélemény, valamint az érdemi ítélet meghozatalának időpontjáról. Az eljárás jellegű értesítések (pl. hiánypótlás) és végzések meghozatalának időpontjáról nem köteles értesíteni a feleket, ezen cselekmények időpontjának az értesítés, illetve végzés kiadásának napja tekintendő. 23.§. Az eljárási és az érdemi döntéshozatal (1) Az eljárási jellegű cselekményekről szóló értesítés és végzés kötelező tartalmi elemi az alábbiak: - az ügyszám - a felek megnevezése - a jogvita tárgya - az eljárási cselekmény jellege és annak indoka Az értesítés elektronikus úton, e-mailben történik, a végzés pedig postai úton tértivevényes ajánlott küldemény formájában kerül megküldésre. (2) Amennyiben a felek az előzetes választottbírói vélemény kiadását követő 5 munkanapon belül nem terjesztenek elő egyezségi javaslatot, nem módosítják, illetve változtatják meg keresetüket illetve védekezésüket, akkor ezen határidőtől számított 10 munkanapon belül hozza meg érdemi döntését, ügydöntő ítéletbe foglalva az eseti választottbíróság. (3) Az ítéletet az eseti választottbíróság nem a méltányos jog alapján, baráti közvetítőként (ex aque at bono), hanem az irányadó magyar anyagi jog rendelkezései alapján hozza meg. A döntéshozatalnál figyelembe veszi a választottbíróság az ügy tárgyára vonatkozó állami (rendes) bírósági gyakorlatot, valamint az intézményes választottbírósági gyakorlatot is. (4) Amennyiben a felek az eljárás során egyezséget fogadnak el azt a választottbíró csak abban az esetben foglalja ítéletbe, ha megfelel az irányadó anyagi jogi szabályoknak. Az egyezségi megállapodás ítéletbe foglalásának elutasítását az eseti választottbíró írásban indokolni köteles. Ha ennek ellenére a felek továbbra is fenntartják ezzel kapcsolatos álláspontjukat, a választottbíró végzéssel megszünteti az eljárást. (5) Az eljárásról jegyzőkönyv nem készül az eljárási cselekményeket az értesítések, végzések és az ügydöntő ítélet tartalmazzák. 24.§. A választottbírói ítélet tartalma és kihirdetése, titkossága
17
(1) Az eljárás során hozott érdemi ítélet kötelezően az alábbiakat tartalmazza: -
eseti választottbíró megnevezése ügy száma ítélet hozatal helye és ideje feleknek és jogi képviselőiknek megnevezése álláspontjaik összefoglalása jogvita tárgya és lényege a történeti és jogi tényállással döntés kereseti kérelmek és költségek felől teljesítési határidő meghatározása ítélet indokolása választottbíró aláírása
(2) Az eljárás gyorsítása érdekében, még ha a követelés jogalapja és a követelés összegszerűsége elválasztható lenne egymástól (pl. kártérítési ügyekben) a jogalap vonatkozásában közbenső ítéletet a választottbíró sem hivatalból, sem pedig indítványra nem hoz, együttesen bírálja a jogalapot és az összegszerűséget. (3) Az eljárás gyorsítása érdekében a jelen eljárásban nincs lehetőség részítélet iránti kérelem előterjesztésére, a kérelmeket együttesen bírálja el a választottbíró, hivatalból részítéletet nem hozhat. (4) A választottbírósgi ítélet kihirdetése írásban történik az ítélet egy példányának postai úton történő megküldésével. A felek tértivevényes ajánlott küldeményként kapják meg az ítéletet, a kihirdetés időpontja az ítélet átvételének napja. Amennyiben postai úton nem venné át valamelyik fél az ítéletet, akkor az a második kézbesítési kísérletet követő 15-ik napon válik kihirdetetté. (5) Az eljáró választottbírót titoktartási kötelezettség terheli az adott üggyel kapcsolatosan tudomására jutott minden információ vonatkozásában. Ez alól felmentést csak a felek közösen, írásban adhatnak. (6) Az eseti választottbíró a felek hozzájárulása nélkül jogosult, kizárólag anonim módon, tudományos és oktatási célra felhasználni az adott ügyet. Ebben az esetben a felek azonosítására alkalmas adatokat, tényeket és más azonosításra alkalmas körülményeket nem lehet nyilvánosságra hozni. (7) A választottbíróságnak az ítélet kihirdetésétől számított 5 évig elektronikusan archiválni kell (USB Flash Drive) az ítéletet és az ügy egyéb iratait. Az 5 év leteltét követő 3 hónapon belül jogosult a választottbíró megsemmisíteni az archivált anyagot és csak egy feljegyzést készíteni, amely tartalmazza az adott ügy jellegét, az érdemi döntés lényegét és a megsemmisített dokumentumok listáját.
18
25.§. Az ítélet kiegészítése, kijavítása és értelmezése (1) A felek az ítélet kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül, a hiba pontos megjelölésével elektronikus formában (e-mail-ben) kérhetik az eseti választottbírótól az ítélet kijavítását (pl. név, szám elírás), illetve kiegészítését (valamelyik kérelem felől nem született döntés). A felek az ilyen irányú kérelmükről a másik felet is kötelesek értesíteni és erről beadványukban nyilatkozniuk kell a választottbíróság felé. (2) A kijavításra, kiegészítésre vonatkozó választottbírósági végzés az eredeti érdemi ítélet részét képezi, a választottbíró a hivatkozott végzéssel együtt egységes szerkezetben ismételten megküldi az ítéletet a feleknek, amely tartalmazza a végzésben foglaltakat is, valamint az ítélet kijavítására, kiegészítésére utalást annak indokaival együtt. (3) A választottbíró az ítélet megküldésétől számított 10 munkanapon belül hivatalból is kiegészítheti, kijavíthatja az ítéletet, ha olyan súlyú hibát észlel, amely szükségessé teszi az ítélet kijavítást, kiegészítését. (4) A felek lehetőséget kapnak arra, hogy a választottbíróval írásban előzetesen egyeztetett időpontban az érdemi döntés kézhezvételét követő 5 munkanapon belül, egy alkalommal, skype-on keresztül kiegészítő értelmezést kérjenek külön-külön. A kiegészítő értelmezés során is köti a választottbírót a függetlenség, pártatlanság, valamint a felek egyenlő elbánásban részesítésének kötelezettsége. Ezt követően a feleknek nincs lehetőségük további értelmezést kérniük a feleknek. 26.§. Az eljárás megszüntetése ítélethozatal nélkül Az alábbi esetekben kerül megszüntetésre az eljárás ítélet meghozatala nélkül: -
a felperes visszavonja keresetét, a felek az eljárás megszüntetését közösen kérik a választottbíró megállapítja saját hatáskörének hiányát a felek a választottbíró írásbeli felhívása ellenére is fenntartják jogszabályba ütköző egyezségi megállapodásukat
A fenti okok esetén a választottbíró végzéssel szünteti meg az eljárást. 27.§. A választottbírósági eljárás költségének viselése
19
A választottbírósági eljárás költségének viselése fő szabályként a pervesztes felet terheli, indokolt esetben ettől a választottbíró eltérhet és a költségek megosztásáról is dönthet. A választottbíró nem jogosult a pervesztes felet semmilyen körülmények mellett sem teljes mértékben mentesíteni a költségviselés alól. Különösen indokolt esetben (például kármegosztás alkalmazásakor) a mentesítés mértéke maximum a költségek 50%-ig terjedhet. 28.§. A választottbírósági ítélet véglegessége, jogereje és végrehajthatósága (1) A jelen eljárás keretében meghozott ítélet végleges és a felekre nézve kötelező döntést tartalmaz, első fokon jogerős és önkéntes teljesítés hiányában végrehajtható Magyarországon és külföldön az irányadó hazai jogszabályoknak, továbbá nemzetközi egyezményeknek megfelelően. (2) A választottbírósági ítélet jogereje megegyezik az állami (rendes bíróság) ítéletének jogerejével, ellen érdemi fellebbezésnek, felülvizsgálatnak helye nincs. (3) A felek a választottbírósági megállapodással illetve az alávetési nyilatkozattal önkéntesen vállalták az ítéletben foglaltak teljesítését, végrehajtását. Amennyiben valamelyik fél nem hajtja végre önkéntesen az őt terhelő kötelezettséget, a jogosult másik fél a bírósági határozatokra vonatkozó bírósági végrehajtási szabályok alapján kérheti annak végrehajtását. (4) A jelen eljárásban meghozott ítélet külföldi elismerését és végrehajthatóságát a részes országok körben a vonatkozó nemzetközi egyezmények biztosítják (New York-i Konvenció, Genfi Konvenció). (5) A külföldi elismerés, végrehajtás kérése esetén a hitelesítéssel és fordítással kapcsolatos költségek a végrehajtást kezdeményező felet terhelik. A választottbíróságot a végrehajtási eljárás során semmilyen kötelezettség nem terheli. 29.§. A választottbírói ítélet érvénytelenítése (1) A választottbírósági ítélet ellen érdemi fellebbezésnek helye nincs, a vonatkozó nemzetközi szabályok figyelembe vételével, az 1994.évi LXXI.tv.54.§.,55.§.,56.§., rendelkezései alapján az ítélet érvénytelenítése kérhető az illetékes törvényszéktől az ítélet kézhezvételétől számított 60 napon belül az alábbi okok miatt: - választottbírósági szerződést megkötő félnek nem volt jogképessége, vagy cselekvőképessége
20
- a választottbírósági szerződés a magyar jog szerint érvénytelen - a választottbíró kijelöléséről, illetve az eljárásról nem volt szabályosan értesítve a fél, vagy egyébként nem volt képes az ügyét előterjeszteni - ítéletet olyan ügyben hoztak, amelyre a választottbírósági kikötés nem vonatkozik, illetve amelyre a választottbírósági szerződés rendelkezései nem terjednek ki (ha a határozat a választottbírósági szerződés keretén kívül eső ügyre is tartalmaz rendelkezést, de a választottbíráskodásra tartozó kérdésekre vonatkozó döntések elválaszthatóak azoktól, amelyekre a választottbíráskodás nem volt kikötve, az érvénytelenítést csak ez utóbbi rendelkezés vonatkozásában lehet kérni) - a választottbíróság összetétele, eljárása nem felelt meg a felek megállapodásának - a vita tárgya nem tartozik választottbírósági útra - az ítélet a magyar közrendbe ütközik
