Brüsszelben mutatkozik be a DaHar

Brüsszelben mutatkozik be a DaHar Neves európai hajózási szakemberek előtt mutatkozik be a DaHar projekt december közepén Brüsszelben. A cél az eredmények ismertetése mellett kapcsolatokat építeni és minél több uniós döntéshozó támogatását megszerezni a program folytatásához. A Folyami Kikötők Európai Szövetsége (EFIP) lesz a házigazdája a decemberi rendezvénynek, amelyen az Európai Parlament képviselői és az illetékes főigazgatóságok munkatársai mellett számos országból érkezett hajózási és logisztikai szakemberek is részt vesznek. A bemutatkozó esemény célja az eddigi eredmények és az elvégzett munka végén összeállt ajánlások megismertetése az Unió döntéshozóival. Az EU és az egyes tagállamok számára is kulcskérdés, hogy a kontinens több ezer km-nyi hajózható víziútja miként lenne képes hatékonyan hozzájárulni egyes régiók vagy iparágak permanens és fenntartható növekedéséhez. A DaHar projektben eddig elkészített kikötői felmérések, akciótervek és stratégiák egyrészt tartalmazzák azokat a javaslatokat, amelyek megvalósulásuk esetén a Duna hatékonyabb hasznosításához vezethetnek, másrészt ajánlásokat is megfogalmaznak az EU és a nemzeti kormányok által követendő szabályozási és fejlesztési irányelvekkel kapcsolatban. A Győri Máté szakmai projektmenedzser vezette DaHar-küldöttség ezért nem csak az eredmények bemutatására szorítkozik, hanem egy részletes és konkrét politikai ajánlásokat (Policy Recommendations) összefoglaló dokumentumot is át kíván adni az uniós vezetőknek. Ez azokat a javaslatokat tartalmazza, amelyek már rövid- vagy középtávon is segíthetik a partner-kikötőkben rejlő logisztikai potenciál hatékonyabb kihasználását. A legfontosabb teendők között jogszabály-alkotást és beruházásokat is igénylő pontok is vannak. Előbbi csoportba tartozik például a az egész folyóra érvényes, uniós szinten egységes szabályozás bevezetése, illetve a navigációt megkönnyítő RIS (River Information Services) határokon átnyúló zavartalan információáramlásának biztosítása. Komolyabb befektetést igényel, de mindenképpen szükséges a legalább 2,5 méteres garantált merülési mélység biztosítása egész évben a teljes hajózható szakaszon, és hatékony közúti és vasúti kapcsolat létesítése a kikötők és legalább egy transzeurópai közlekedési folyosó (TEN-T) között a megfelelő logisztikai áteresztő-képesség érdekében. A decemberi bemutatkozás csak egy – igaz fontos és figyelemfelkeltő – fejezete a döntéshozók meggyőzésére tett kísérleteknek. A siker érdekében még nagyon sok kapcsolatfelvételre és információátadásra lesz szükség. Számos döntéshozót kell megkeresni, tájékoztatni és meggyőzni. Eredményt csak hosszú és kitartó lobbizással lehet elérni, amelyben a rendezvényeket megelőző és követő aprómunka talán maguknál az eseményeknél is fontosabb. Ennek érdekében a DaHar munkatársai folyamatosan informálják az EP-delegáció vezetőjét a projektről és az egyes illetékes főigazgatóságokkal, szakmai szervezetekkel is tartják a kapcsolatot. A cél, hogy minél többen meggyőződjenek a folytatás szükségességéről és így a még papíron lévő elképzelések esélyt kapjanak a megvalósulásra. The DaHar project is co-funded by the European Regional Development Fund. Jointly for our common future EU Regional Policy

Municipality of Dunaújváros (Leading Partner) Project manager: László Rédli H-2400 Dunaújváros, Városháza tér 1. Telephone/Fax: +36-25-285-940, +36-20-577-3329, +36-20-577-6305 E-mail: [email protected] www.dahar.eu

Célegyenesben a támogatói fórumok Országonként három-három támogatói fórumot szerveznek a DaHar projektben részt vevő partnerek, hogy szélesebb körben is megismertessék a kikötői logisztikával kapcsolatos kutatási eredményeiket és terveiket. A fórumok többsége már lezajlott, lehetőséget teremtve a sikerhez nélkülözhetetlen párbeszédre. Tavaly május óta hat országban összesen 14 támogatói fórumot rendeztek a DaHar-partnerek, legutóbb november elején Pozsonyban, majd pár nappal később Dunaújvárosban. Ezek deklarált célja, hogy a projekt legfontosabb mérföldköveihez kapcsolódóan lehetőséget teremtsenek a szakembereknek, a kikötőket magukba foglaló térségek politikusainak, gazdasági szereplőinek és az érdeklődő laikusoknak a találkozásra és a véleménycserére. Tavaszig még további négy ilyen rendezvényre került sor, így minden részt vevő országban háromszor nyílik lehetőségük az érintetteknek az eszmecserére. A fórumok vendégei meglehetősen széles körből kerültek ki. Városvezetők és a helyi politikai szcéna fontosabb szereplői mellett vállalkozók, cégvezetők, kamarák és szakmai szövetségek képviselői, hajózási és más logisztikai szakemberek adták a jelen lévők gerincét. Rajtuk kívül több alkalommal képviseltették magukat az egyes államok központi hatóságai és minisztériumai, valamint a térségben működő egyetemek kutatói is. Természetesen nyilvános rendezvényekről lévén szó, többnyire szép számban jelentek meg a média munkatársai és érdeklődő laikus helybéliek is. A napirenden a DaHar projekt általános bemutatása után a helyszínhez kötődő, kikötő-specifikus eredmények megtárgyalása szerepelt. Így az infrastruktúra állapotát felmérő State of Arts-tanulmányoké, a lehetőségeket és a kockázatokat feltárni igyekvő elemzéseké és természetesen a vizsgálatok eredményeit összegző Mesterterveké. A konkrét helyi fejlesztési elképzelésekkel kapcsolatban többnyire élénk viták alakultak ki a különböző szakmák és intézmények reprezentánsai között, akik sokszor új nézőponttal és figyelemre érdemes gondolatokkal egészítették ki a meglévő anyagokat. - A támogatói fórumok rendkívül fontos visszajelzéseket adtak számunkra az eddig elvégzett munkánkról, emellett nagymértékben hozzájárultak az egész DaHar program megismertetéséhez és népszerűsítéséhez – jelentette ki Ovidiu Costea, a romániai Galaţi önkormányzatának projektmenedzsere. – Az összejöveteleken elhangzottak segítettek tökéletesíteni a helyi akcióterveket és a különböző területekről érkezett szakemberekkel való kommunikáció felbecsülhetetlen támogatást nyújt az európai fejlesztési koncepciókhoz való alkalmazkodás során. Jelentős sikernek tartom, hogy meg tudtuk erősíteni az egyes szereplők közötti együttműködést és ráébresztettük őket, hogy a dunai logisztikai potenciál erősítése csak az érintett régiók és városok, valamint a kikötők hatékony együttműködése révén lehetséges. – tette még hozzá a szakember. Ovidiu Costea The DaHar project is co-funded by the European Regional Development Fund. Jointly for our common future EU Regional Policy


Térképen a Duna-vidék logisztikai lehetőségei A DaHar projekt szakemberei egy részletes és informatív térinformatikai adatbázist állítottak össze, amelyben a Duna-menti országok iparát és mezőgazdaságát elemzik a logisztikai lehetőségek szempontjából. A tanulmány és a hozzá kapcsolódó térképek 11 ország adatait gyűjtötték egybe. Méghozzá azzal a céllal, hogy felmérjék és összesítsék a Duna és mellékfolyóinak hajózható útvonalai mentén található országokban az egyes gazdasági szektorok teljesítményét és részarányát. Különös tekintettel a nagy tömegű, vízen is szállítható árut előállító ágazatokra, vagyis a mezőgazdaságra és a nehéziparra.

The DaHar project is co-funded by the European Regional Development Fund. Jointly for our common future EU Regional Policy


- A felmérésbe a DaHar projekt hét tagállamán kívül Bajorország tartomány, Bosznia-Hercegovina, Csehország és Szlovénia került be. Az adatokat az Európai Uniós konvergencia régiónkénti bontásban szemléltető térképek a gazdasági számokon túl megmutatják a fontosabb folyami és tengeri kikötők, hajózási útvonalak, utak és vasutak elhelyezkedését, első pillantásra is szemléletes képet nyújtva az egyes térségek logisztikai lehetőségeiről. – foglalta össze az összeállításukban közreműködő Karin Kainzinger. A nyolc térkép nyolc különféle gazdasági ágazatra koncentrál. Konkrétan a gabonatermelés, a bányászat, az olajipar, a fém- papír- és vegyipar, valamint a gépgyártás és az erdészet területi eloszlását és termelési potenciálját ábrázolja. Ezeket böngészve jól látható például, hogy a legnagyobb mezőgazdasági termeléssel bíró Dunántúl és a szerbiai Vajdaság térségében több hajózható folyó (Duna, Tisza, Száva) is találkozik, számos jelentős kikötővel (Dunaújváros, Vukovár, Újvidék), amelyek számára megfelelő szervezéssel az agrártermelés komoly forgalmat generálhat. Hasonló következtetésre juthatunk a bányászat részarányát ábrázoló térképet látva. Ez a gazdasági ág a legnagyobb jelentőséggel Románia nyugati és délnyugati fejlesztési régiójában, valamint a Dunától délre fekvő szerbiai területeken bír. A kitermelt nyersanyagok szállításához tehát itt is elérhető közelségben van a folyó, például az újvidéki és a lomi kikötők révén. A példákat még hosszasan lehetne sorolni: Ennshafen közelében, Felső-Ausztriában jelentős gépgyártási potenciál összpontosul, míg keletebbre, a pozsonyi kikötőhöz közel a határ osztrák, magyar és szlovák oldalán is működnek vegyipari létesítmények. A térképeket kiegészíti a DaHar kikötők erősségeinek és – egyelőre részben kihasználatlan – lehetőségeinek bemutatása. Ezek célja a bennük rejlő bővülési potenciál szemléltetése és a régiók megfelelő iparágaival való kapcsolódási pontok megtalálása.

„Dahar II” – előkészületben a folytatás A DaHar projekt eddigi eredményeit összegző Mester Tervekben és a Stratégiai Tervben megfogalmazott javaslatok gyakorlatba átültetésére és a fejlesztési célok megvalósítására a projekt második szakaszában lesz lehetőség. Ennek megfelelően már zajlanak a DaHar II előkészületei: a részletes tervek készítése mellett nagy hangsúlyt kap a pénzügyi források hozzájuk rendelése. A DaHar program következő szakaszának legfontosabb feladata az lenne, hogy az érintett kikötők a DaHar jelenlegi ütemében elkészült részletes elemzését követően kijelölt stratégiai fejlesztési irányok közül minél több megvalósuljon. Széles körű egyetértés alakult ki a partnerek között a folytatásról: mind a döntéshozók, mind a projektekben dolgozók és a rendezvényeken azt megismerők az eddig elvégzett munka továbbvitele mellett vannak. Ennek módja viszont nem egyértelmű, véglegesített javaslatok még nincsenek, de a partnerek már megfogalmazták az elképzeléseiket, gyakran többféle alternatívát is nevesítve. Dunaújvárosban például két lehetséges megoldás került szóba. Az egyik egy teljesen új kikötő építése a Pentele híd alatti partszakaszon. Az évi 6 millió tonnás műveleti és 3,2 millió tonnás rakodási kapacitással rendelkező, zöldmezős beruházásban elkészülő, teljes vertikumú kikötőnek vasúti és közúti kapcsolata is lenne. Emellett hajószerviz, vámhivatal és a különféle logisztikai igényeket kielégítő terminálok is helyet The DaHar project is co-funded by the European Regional Development Fund. Jointly for our common future EU Regional Policy


kapnának. A Nemzeti Fejlesztési Terv II. projektjei között is szereplő építkezés mintegy 77 milliárd forintba kerülne. Ennek egy olcsóbb alternatívája az ISD-Dunaferr által használt kikötő átalakítása és bővítése. Ez egyrészt a Dunához vezető közúti és vasúti kapacitások növelését, másrészt a meglévő létesítmények bővítését és korszerűsítését jelenti (partfal-hosszabbítás, berakó hidak, mobil daru beszerzése stb.). Ennek tervezett költségvetése 14-17 milliárd forint körül alakul, 2011-es árakon számolva. A többi partner-kikötőben is hasonló jellegű beruházásokat terveznek. Példának okáért Ennshafen a közlekedési kapcsolatok fejlesztése és a mederkotrás mellett a liner-szolgáltatás beindítását, Pozsony a rakpartok modernizációját, új terminálokat és biztonsági jellegű fejlesztéseket, a bulgáriai Szilisztra pedig a raktárkapacitás és a konténerkezelés lehetőségeinek bővítését tűzte ki célul. – A tervek megvalósulása mindenekelőtt az anyagi lehetőségek függvénye. Ebből a szempontból kulcskérdés lesz, hogyan sikerül integrálódni az Európai Unió fejlesztési programjaihoz. – mondta el Rédli László, a dunaújvárosi önkormányzat munkatársa, a DaHar projektmenedzsere. – Mellettünk szól, hogy a tervezett transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) VII. folyosója lényegében a Duna Németországtól Romániáig húzódó víziútja. Ezzel kapcsolatban az Unió is megfogalmazta, hogy a kikötők kiemelt figyelmet kell, hogy élvezzenek, ezért az érintett országoknak koordinált és összehangolt koncepciót, továbbá részletes nemzeti fejlesztési terveket kell készíteniük. – tette hozzá Rédli. A Dunához kapcsolódó összeurópai fejlesztési irányelveket a következő években a Duna Stratégia fogja meghatározni. A célkitűzései között a közlekedés fejlesztését is nevesítő stratégia mostanra saját intézményi rendszerre és működési mechanizmusra tett szert, a következő lépésként pedig az Unió 2014-20 közötti költségvetési ciklusának idejére transznacionális makro-programmá válik. Így önálló fejlesztési forrásokhoz juthat, valamint részt vehet más fejlesztési programok keretösszegeire is pályázhat. Fontos hangsúlyozni, hogy a Stratégia kiemelt hazai programjai között helyet kapott a DaHar is, és a területért felelős Medgyesy Balázs kormánybiztos a magyar állam képviseletében több alkalommal is kifejezte a támogatását. Így a hazai operatív programok is szóba jöhetnek majd a kapcsolódó fejlesztések forrásaként. A minél zökkenőmentesebb folytatás érdekében több szinten is megtörtént már a kapcsolatfelvétel a DaHar projekt szervezői és az európai és a nemzeti fejlesztési programokat koordináló intézmények között. Ez egyrészt a helyi döntési-irányítási jogkörrel bíró területfejlesztési intézményeket, másrészt a nemzeti programokért felelős államtitkárságokat és minisztériumi háttérintézményeket jelenti. A velük kialakítandó jó viszony azért is rendkívül fontos, mert a tervek megvalósítása során végig együtt kell működni ezekkel a szervezetekkel.

The DaHar project is co-funded by the European Regional Development Fund. Jointly for our common future EU Regional Policy


Brüsszelben mutatkozik be a DaHar

Recommend Documents