PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
„Igaz értékeink tetteinkben, gyermekeink mosolyában mutatkozik meg.”
2013.
1
I. ÓVODÁNK......................................................................................................................................... 3 1. AZ APRÓK HÁZA ÓVODA BEMUTATÁSA ........................................................................................... 3 2. KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK ........................................................................................................... 4 3. GYERMEKKÉPÜNK ............................................................................................................................. 5 4. ÓVODAKÉPÜNK .................................................................................................................................. 6 5. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE .................................................................................................. 6 5.1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK ..................................................................................................................... 6 5.2. TÁRGYI FELTÉTELEK........................................................................................................................ 9 5.3. SZERVEZETI ÉS IDŐKERETEK ......................................................................................................... 10 KÖTELEZŐ TANÜGY IGAZGATÁSI DOKUMENTUMOK ............................................................................. 11 II. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA, ALAPELVEI ........................................................................ 11 III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI ..................................................................................... 13 1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSÁNAK FELADATAI, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM .... 13 AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS TERÜLETEI: ................................................................................................... 14 1.1. EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS ........................................................................................................... 14 1.2. MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS ................................................................................. 15 1.3.SZEMÉLYI HIGIÉNÉ .......................................................................................................................... 16 1.4. TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉG FEJLESZTÉSE, A VISELKEDÉSI FÜGGŐSÉGEK, A SZENVEDÉLYBETEGSÉGEKHEZ VEZETŐ SZEREK FOGYASZTÁSÁNAK MEGELŐZÉSE .............................. 18 1.5. A BÁNTALMAZÁS, ERŐSZAK MEGELŐZÉSE ..................................................................................... 19 1.6. BALESET-MEGELŐZÉS ÉS ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS ............................................................................ 21 2. AZ ÉRZELMI, AZ ERKÖLCSI ÉS A KÖZÖSSÉGI NEVELÉS ................................................................. 22 3. AZ ANYANYELVI ÉS ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS ................................................................ 27 IV. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI ....................................................................................................................................... 29 1. A JÁTÉK ............................................................................................................................................ 29 2. VERSELÉS, MESÉLÉS ........................................................................................................................ 31 3. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC................................................................................ 34 4. A NÉPHAGYOMÁNY, NÉPSZOKÁS, JELES NAPOK ............................................................................ 37 5. RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA, VIZUÁLIS TEVÉKENYSÉG ...................................... 39 6. MOZGÁS ............................................................................................................................................ 41 7. KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE ....................................................................................... 44 8. A MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK ............................................................................................ 48 9. TANULÁS ........................................................................................................................................... 50 V. AZ ÓVODA ÜNNEPEI, HAGYOMÁNYAI ................................................................................ 52 VI. KAPCSOLAT A CSALÁDDAL, A SZÜLŐKKEL ................................................................... 56 VII. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK NEVELÉSE, HABILITÁCIÓS, REHABILITÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK....................................................................................... 60 IX. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ..................................................................................................... 67
2
I. Óvodánk
1. Az Aprók Háza Óvoda bemutatása
Mi egy új közösséget nyújtunk gyermekének, az Aprók Háza Óvoda családját, mely hagyományaival, ünnepeivel a szülőktől távol töltött órákban meleg, szeretetteljes otthont biztosít a gyermekek számára. Intézményünk a fővárostól 30 km-re, egy kis községben található, egy valamikor iskolaként működő épület átalakításával vált Péteri község óvodájává. Jelenlegi korszerű, felújított állapotát,
-
az
Önkormányzat
Képviselő-testületének
támogatásával,
egy
nyertes
óvodabővítési pályázat, a dolgozók aktív, lelkes munkájának eredményeként nyerte el. A szülők ma egy barátságos, családias, tágas terekkel rendelkező, jól felszerelt, három csoportos „gyermekparadicsomban” tudhatják gyermeküket, ahol jól képzett óvodapedagógusok, dajkák foglalkoznak a gyermekekkel. A gyermekeket 12 fős személyzet látja el. Programunk megvalósításának színvonala és eredményessége döntően függ az óvónők, a dajkák személyiségétől, a nevelőtestület légkörétől, és az óvodavezető közreműködésétől, a segítő személyek egyéniségétől, a felnőttek gyermekszeretetétől. Óvodánkban felsőfokú végzettségű, jól képzett óvónők, dajkaképzőt végzett dajkák dolgoznak. Nagy szeretettel, odafigyeléssel neveljük a ránk bízott gyerekeket. Igyekszünk megteremteni azokat a körülményeket, melyek a gyerekek harmonikus fejlődéséhez elengedhetetlenül szükségesek. Fontosnak tartjuk az óvodapedagógusok állandó továbbképzését, a módszertani, pszichológiai ismeretek folyamatos korszerűsítését. Óvodánkban minden dolgozó számára fontos a jó csapatmunka, hiszen valljuk, hogy munkánk csak így lehet eredményes. Nevelésünk során a szülőket partnerként kezeljük, hiszen az óvoda kiegészíti a családi nevelést.
3
A Pedagógiai Program elkészítése során figyelembe vettük a törvényi szabályozásokat, szakmai helyzetelemzést, partneri elvárásokat és a szakmai – pedagógiai hagyományainkat. Fontosnak tartjuk óvodánk, községünk kialakult értékeinek, hagyományainak megőrzését. A gyermeki lélek ápolását népi kultúránk, és néphagyományaink szépségeivel is erősítjük. Az óvoda Pedagógiai Programja - a 2010-ben a Kormány 255/2009.(XI.20) Korm.rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996.(VIII.28.) Korm.rendelet módosításáról - életbe lépése miatt átdolgozásra került. Jelen módosítás alapja a 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről, és a 363/2012 (XII.17.) Kormány rendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjáról.
2. Küldetésnyilatkozatunk „Csináljon bármit, ami nyitogatja szemét, eszét, szaporítja tapasztalatát, Ő azt hiszi, csak játszik. De mi már tudjuk, mire megy a játék. Arra, hogy e világban otthonosan mozgó, eleven eszű és tevékeny ember váljék belőle.” (Varga Domonkos)
Óvodánk a tevékenységközpontú program szellemiségét követi, változatos tevékenységi formák, komplex élmények biztosításával segítjük a gyermekek harmonikus fejlődését, alapozzuk meg a gyermekekben az értékek, a művészetek iránti érdeklődést. A művészetek eszközeivel (zene-gyermektánc, mese-vers, dramatizálás, ábrázolás, a néphagyományok felelevenítésével) próbálunk érzelmi kötődést kialakítani a művészetek, a környezeti kultúra iránt, hogy a gyermekeink aktív részesei legyenek a közösségnek. Valljuk, hogy a gyermeki tevékenységek fókuszában a gyermek alapvető tevékenysége: a játék áll. A játékba, különböző tevékenységekbe építjük be az óvodai tanulást, a gyermeki fejlesztést. Varga Domonkos szavait idézve: „Csináljon bármit, ami nyitogatja szemét, eszét, szaporítja tapasztalatát, Ő azt hiszi, csak játszik. De mi már tudjuk, mire megy a játék. Arra, hogy e világban otthonosan mozgó, eleven eszű és tevékeny ember váljék belőle.”
Vizuális nevelésünkben törekszünk az elfeledett népi hagyományok újraélesztésére, a természetes anyagok alkalmazására. Óvodánk belső esztétikumának kialakítása során is ez a szemléletünk tükröződik. A mesének fontos szerepet tulajdonítunk. A mese az óvodai élet állandóan zajos, nyüzsgő közegében a csend szigete. Szórakozás, mulatság, egymásra hangolódás. Előtérbe helyezzük
4
népünk meséit, a népmeséket, amelyek a magyar nép erkölcsi szokásaira épülnek. A népmese azé, aki életre kelti. A magyar gyerek zenei anyanyelve a magyar népzene, ezen belül a magyar népdal, néptánc. Célunk,
feladatunk,
hogy
olyan
zenei
élményeket
nyújtsunk,
amely
során
néphagyományaink, népzenei kultúránk gyöngyszemeivel ismerkedhetnek meg. „Az óvodai nevelés ezért egy kicsit olyan, mint a diófa ültetése, majd az utódaink fogják élvezni gyümölcsét és az árnyékát.”(Kodály Zoltán)
A mi óvodánk „kapuja” - Alapító Okiratunknak megfelelően-, minden gyermek előtt nyitva áll, minden gyermekhez megpróbáljuk megtalálni a helyes utat.
3. Gyermekképünk
„A 3 – 7 éves életkori szakasz, meghatározó, megismételhetetlen lehetőségeket rejt a gyermek fejlődésében, személyisége alakulásában. Az óvodás gyermek gyorsan és intenzíven fejlődő személyiség, fejlődését meghatározzák a veleszületett genetikai adottságok, az érés törvényszerűségei valamint a környezeti hatások. Az óvodás gyermeknek testi szükségletei: a gondozás, a táplálkozás, a tisztálkodás, az öltözködés, a mozgás, a pihenés. Lelki szükségletei: a szeretet, az érzelmi biztonság, a türelem, a megértés, az elfogadás, a tisztelet. Jellemzője rá: a sokirányú érdeklődés a környező világ megismerésére, nagy mozgásigény. Alapvető tevékenysége a játék, mely sokoldalú tapasztalást biztosít számára. Az Aprók Háza Óvodában a Pedagógiai Program megvalósításával az óvodáskor végére olyan gyermekeket kívánunk nevelni, akik: „egészséges testű, akaraterős, jó ítéletű, értelmes, Tettre kész, szép célokért hevülő és áldozó embereket, akik meg tudják érteni és élni a szépet és nagyot minden téren.” (Szent-Györgyi Albert) Komplex nevelői hatásokkal biztosítjuk, hogy az óvodánkba járó gyermekek öntevékeny, boldog, alkotni tudó személyisége erősödjön. Olyan tulajdonságokkal rendelkeznek gyermekeink, amelyek az eredményes életvezetés szempontjából lényegesek. Elfogadják a másságot, ismerik és képesek kielégíteni saját szükségleteiket. Nyitottak, eredményesen kommunikálnak, tudnak együttműködni társaikkal, a különbözőségekkel természetes módon tudnak együtt élni, koruknak megfelelő mértékben empatikusak, szolidárisak (HH, HHH migráns és SNI gyermekekkel). Testi-lelki harmóniában vannak önmagukkal és
5
környezetükkel. Fejlődésük önmagukhoz mérten folyamatos, amelyben természetes módon megmutatkozhat a kiemelkedő ugrásszerű fejlődés, a stagnálás, vagy esetenkénti visszaesés is. Folyamatosan és rendszeresen nyomon követjük fejlődésüket, melyet az egyéni fejlettségmérő lapokon rögzítünk.
4. Óvodaképünk
A gyermeki tulajdonságok, készségek és képességek alakítása - optimális feltételekkel, vidám, boldog, örömteli, szabad, játékos, bizalmas, fészek-meleg óvodai életben valósulhat meg, minden esetben igazodva a gyermek személyiségéhez, szükségleteihez, képességeihez. Az óvoda három főszereplője: a gyermek, az óvodapedagógus, a szülő. Kiegészítjük a család nevelési feladatainak ellátását. Óvodánk nyitott a szülők számára, betekintést nyerhetnek gyermekeik óvodai életébe, szülői értekezletek, fogadó órák, közös programok, nyílt ünnepek alkalmával. Törekszünk partneri viszony kialakítására és fenntartására. Nevelőtestületünk szakmai tudására, saját emberi erőforrására, adottságára, végzettségére támaszkodva, a mai kor társadalmi igényeinek megfelelően korszerű, a nevelés távlatait is figyelembevevő óvodai nevelőmunkát végez. Óvodánk az Alapító Okiratában és az Országos Óvodai Alapprogramban meghatározott alapvető óvodai funkciók ellátását valósítja meg, melyek a következők:- óvó, védő,szociális,- nevelő és személyiségfejlesztő funkciók. Közvetlenül segítjük az iskolai beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Gondoskodunk a gyermeki szükségletek kielégítéséről, érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes légkörről, sokszínű, életkor specifikus tevékenységekről, kiemelten a játéktevékenységre. Segítjük a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását. Migráns, nemzetiségi gyermekek nevelése esetén biztosítjuk az önazonosság megőrzését és ápolását, nyelvi nevelését, multikulturális nevelésen alapuló integrációját.
5. Az óvodai élet megszervezése 5.1. Személyi feltételek Az óvoda arculatában meghatározó jelentőségűnek tekintjük dolgozóink felkészültségét, emberi értékeiket. 6
Az ideális óvodapedagógus az alapvető humanista értékek hordozója, amelyhez megfelelő szakmai felkészültség társul. Fontos tartjuk a „belső” és a „külső” összhangját, a nevelői magatartási megnyilvánulásaink hitelességét. A nevelőtestület közös értéknek fogadja el egymás segítését, egymás véleménye iránti megértést, az emberi méltóság tiszteletben tartását, a toleranciát, empátiát, együttműködést, az esztétikus óvodai környezet jelentőségét, a nevelői tevékenység rugalmasságát, a helyzethez és a gyerek egyéni jellemzőihez történő alkalmazkodást, felelősségtudatot, az önművelési – önfejlesztési igényt. A demokratikus nevelési stílus elfogadott testültünkben, amely ösztönzi a gyerekek kezdeményezéseit, messzemenően figyelembe veszi szükségleteiket. Alapelveink: az elismerés, a dicséret, az elfogadás. Körülötte oldott, barátságos légkör, közepes vagy alacsony a zajszint, elmélyült a játék. Az óvónő bánásmódja, az eltérő szükségletek, érzelmi állapotok iránti toleranciája - a gyerekek egymás közötti kapcsolatában mintát jelent. Alapvető feltétel az óvónők folyamatos önképzése, továbbképzése, önálló tanulása. Ennek megvalósítását szolgálja az óvónők továbbtanulási terve, és a továbbképzési tervek, melyek az évenként elkészítendő munkaterv részét képezik. Célunk a program megvalósítását segítő szakvizsgák, további szakképesítések, megszerzése (fejlesztőpedagógus, néptánc, drámajáték) szakmai programokon, előadásokon, továbbképzéseken, konferenciákon, országos szervezésű rendezvényeken való részvétel. A nevelőtestület belső továbbképzéseit, egyéni érdeklődés, felajánlás és a nevelőtestület igénye alapján szervezzük. Az óvodánkban folyó belső továbbképzések alapját a házi bemutató foglalkozások, a beszámolók adják, ezek szintén részét képezik az éves munkatervnek, és segítik az óvodapedagógiai változásokkal történő lépéstartást. Fontos a nevelőtestület önálló alkotó óvodapedagógiai munkájának segítése és értékes szakmai ötletek közkinccsé tétele, valamint az új kolléganők, gyakornokok óvodánk közösségébe való beilleszkedésének támogatása. A bemutató foglalkozásokon való részvételi lehetőség igény és érdeklődés szerint, kölcsönös betekintési alkalmat ad egymás nevelőmunkájába. A dajkák munkájukat a gyerekek napirendjéhez igazítva, az óvodapedagógusok irányítása mellett végezik, egyértelműen elkülönítjük, mely esetben kompetens, mely esetekben segítő a szerepkörük. A dajka kompetens szerepkört tölt be:
az óvoda óvó-védő funkciójának teljesítése során; 7
a gyermekekről kapott információk felettesei felé való továbbításában;
az óvoda vagyon- és állapotvédelmében;
a névre szóló, hitelesített munkaköri leírásában rögzített feladatok önálló, szakszerű teljesítésében;
minden
olyan
esetben,
amikor
felettesei
–
óvodavezető,
óvodapedagógus
munkaköréből adódó, „Egyéb rendelkezések” alatt feltüntetett feladatokkal bízzák meg;
saját szak- és önképzésében;
megszerzett szakmai ismeret- és tudásanyagának a gyakorlati munkájába való beépítésében;
munkakapcsolatainak kiépítésében, ápolásában;
saját élményű tapasztalatainak átadásában;
saját elfogadó, befogadó attitűdjének kiépítésében;
lelki egészségének védelmében.
A dajka segítő szerepkört tölt be
az óvoda alap- és kiegészítő feladatainak teljesítésében;
az óvoda nevelő-személyiségfejlesztő funkciójának betöltése során;
az óvoda által kitűzött minőségcélok elérésében;
a gyerekek hátránykompenzálásának folyamatában;
a gyerekek tehetséggondozásában;
a gyerekek egyéni bánásmódot igénylő feladatellátása során;
Az alkalmazotti közösség tagjaitól is elvárjuk, hogy munkájukkal, magatartásukkal, személyes példájukkal segítsék megvalósítani nevelési feladatainkat:
Ismerjék meg nevelési elveinket, csoportjaik nevelési terveit, működjenek együtt az óvónőkkel.
Aktívan vegyenek részt a csoport életében.
Ismerjék meg a csoportjuk napirendjét és a csoporton kívüli feladataik végzésével a gyermekek napirendjéhez alkalmazkodjanak.
Munkájukban tükröződjön a gyermekek szeretete, elfogadása, tisztelete.
Kulturált magatartással és beszédmintával segítsék a gyermekek nevelését.
8
A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásában résztvevő különböző szakemberekkel együttműködünk.
5.2. Tárgyi feltételek
Az óvoda objektív feltételrendszerének a fejlesztése az óvoda évenkénti költségvetési keretének a függvénye, melyet a Fenntartó Önkormányzat a mindenkori gazdasági helyzetnek megfelelően biztosit. Az óvodánk rendelkezik a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. A dolgozók számára fontos, hogy olyan környezetet alakítsunk ki magunk körül, amely esztétikus, higiénikus, melegséget áraszt, ahol jól érzik magukat a gyermekek és a felnőttek egyaránt. Esztétikus környezetünk alakítása érdekében óvodánk udvarán virágos kertet, sziklakertet hoztunk létre, a bejáratnál évszakfát helyeztünk el. Az óvoda épülete, berendezése oly módon lett átalakítva, hogy az szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, és biztosítja az egészségük megőrzését, fejlődését. Lehetővé teszi a mozgás- és játékigényük kielégítését, és harmóniát árasztó színekkel, anyagokkal veszi körül őket. Csoportszobáink nagysága biztosítja az egy főre jutó 2 m2-es alapterületet. Megtalálhatóak bennük a gyermekméretű bútorok, sok játékszer, rajzeszköz, ahol a játéktevékenységhez és az egyéni fejlesztéshez szükséges alapvető eszközök biztosítottak. Saját készítésű foglalkozásiés játékeszközökkel is gazdagítjuk a játéklehetőségeinket. Udvarunkon egybefüggő játszó és mozgásra alkalmas tereket alakítunk ki, ezzel is biztosítva egész nap folyamán a gyermekek közötti kooperáció, kommunikáció akadálytalan megvalósulását. A gyermeklétszámhoz viszonyítva az udvarunk mérete kicsi, talaja homokos, de található benne térköves, dombos, és árnyas terület egyaránt. Többnyire természetes anyagból (fából) készült játékok állnak a gyermekek rendelkezésére. A meglévő játékeszközök folyamatos cseréjét, korszerűsítését, az udvarunk felszínének felújítását, az udvari játékok EU-s szabványosítását, fenntartói, alapítványi, szülői támogatással, valamint pályázati összegekből szeretnénk megvalósítani. Büszkék vagyunk a folyamatosan szépülő, gazdag felszereltséggel rendelkező óvodánkra.
9
5.3. Szervezeti és időkeretek A csoportok megszervezése A csoportszervezés alapja a biológiai életkor, a nemek aránya. A nehezen nevelhető vagy speciális fejlesztési igényű gyermek csoportbeli elhelyezésénél alapvető szempont a pedagógusok arányos terhelése, sikeres integráció megteremtése (maximum 1-2 fő/csoport). A csoportok létszáma (az alapító okirat alapján) maximum 30, illetve a Katica csoportszobában 25 fő, intézményi szinten 85 fő. Óvodánkban három, homogén- („tiszta csoport”) összetételű csoport működik.: 3-4, 4-5, 5-67 évesek. Csoportjaink állatneveket kaptak: Maci, Pillangó és Katica. Napirend
A napirend kialakításának alapelvei az óvodánkban: -
A gyermekek életkor szerinti összetétele alapján eltérnek a szükségleteik, differenciáltan biztosítjuk a tevékenységekhez szükséges időtartamot.
-
A tervszerű, összehangolt tevékenységekkel elkerüljük a felesleges várakozásokat, a tétlenséget, a kapkodást.
-
Minél hosszabb, nyugalmas és tartalmas játékidőt biztosítunk.
-
A tisztálkodás és öltözködés végzéséhez, az egyéni szükségleteknek megfelelő időtartamot biztosítjuk.
-
Az étkezésre az egyéni igények, szükségletek szerinti időtartamról gondoskodunk
-
A gyermekek alvási—pihenési igényének figyelembevételéhez rugalmasan alkalmazkodunk.
Érkezéstől az udvari játékig -
A gyermekek érkezése, fogadása.
-
Játéktevékenység.
-
Játékos tanulás csoportos, mikrocsoportos és egyéni foglalkozási formák alkalmazásával.
-
Mozgás, testnevelés foglalkozás.
-
Tízórai, gondozási teendők ellátása.
-
Hagyományok ápolása, születésnapok megünneplése.
-
Élményszerző séták, kirándulások, közös megfigyelések.
10
-
Szabad, mozgásos játék az udvaron.
Udvari játéktól az ébredésig -
Naposi munka feladatainak elvégzése.
-
Ebéd, gondozási teendők ellátása.
-
Pihenés-alvás előtti mese, altatódal.
-
Alvás-pihenés folyamatos ébredés
Ébredéstől hazaindulásig. -
A csoportszoba rendjének helyreállítása.
-
Uzsonnázás, gondozási teendők ellátása.
-
Játékos egyéni képességfejlesztés.
-
Játéktevékenység.
-
Szabad, mozgásos játék az udvaron.
-
Találkozás a szülőkkel, rövid információcsere, szükség esetén.
Kötelező tanügy igazgatási dokumentumok -
a csoport felvételi- és mulasztási naplója,
-
csoportnapló
-
a gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció - a gyermek anamnézise, a testiszociális, érzelmi, erkölcsi és értelmi fejlődésével kapcsolatos információk képességeire, készségeire lebontva az óvodai nevelés teljes időszakára kiterjedően.
II. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA, ALAPELVEI Célunk:
Optimális feltételrendszer megteremtésével, az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítése - az életkori, egyéni sajátosságaik, az egyenlő hozzáférés figyelembevételével. A családi nevelés kiegészítése, az egészséges életmód területén kialakított szokások szolgáljanak mintául a családok számára.
11
A gyermekek egyéni fejlettségéhez, igényeikhez, szükségleteikhez, érési tempójukhoz igazodó, a gyermeki szabadságot tiszteletben tartó differenciált személyiségfejlesztés, hátránykompenzálás és tehetséggondozás a tanuláshoz szükséges képességek és részképességek megalapozása a játékban és szervezett tevékenységekbe ágyazottan.
Sajátos nevelési igényű gyermekek inkluzív nevelése.
Kiemelt feladatunk:
a gyermekek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése,
a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése,
a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése,
a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése,
az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása,
a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása,
a környezettudatos magatartás megalapozása,
megfelelő
szakemberek
bevonásával
–
a
szülővel,
az
óvodapedagógussal
együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása
Nevelési alapelveink
Hagyományos értékek átadása
A gyermek fejlettségének, életkori sajátosságainak és képességeinek megismerése.
Az egyéni képességek differenciált kibontakoztatása, a személyiség fejlesztése örömmel végzett tevékenységekkel.
Az óvodáskorú gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása, jogainak érvényre juttatása, egyenlő hozzáférés biztosítása minden gyermek számára.
A gyermekek érdekei mindenekfelett állóak.
Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek számára a szükséges segítség, gondozás, nevelés biztosítása.
Nemi sztereotípiák tudatos kerülése.
Innovatív pedagógiai törekvések érvényesítése.
12
III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI 1. Az egészséges életmód alakítása. Egészségfejlesztési program 2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés. 3. Az anyanyelvi és értelmi fejlesztés megvalósításán belül feladatunknak tekintjük a pszichikus funkciók és részképességek fejlesztését.
1. Az egészséges életmód alakításának feladatai, egészségfejlesztési program
Célunk: Az egészséges életre nevelés, az egészség megtartására, megerősítésére történő felkészítés. A gyermekek testi, lelki szükségleteinek kielégítése, az egészséges életmód megalapozása, ezzel a testi-lelki egészség biztosítása. Kialakítjuk a gyerek igényét a személyi és környezeti higiéniára, a mozgásokkal tarkított, dinamikusabb életmódra, az egészséges táplálkozásra és a kulturált étkezésre, az egészséget károsító magatartásformák elkerülésére, egy adott élethelyzetben az egészségesebb megoldás választására, a másokon való segítésére. Az egészséges életre nevelés, az egészség megtartására, megerősítésére történő felkészítés. Az óvodapedagógus feladatai:
a gyermekek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése,
a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése,
a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése,
a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése,
az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása,
a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása, a környezettudatos magatartás megalapozása,
megfelelő
szakemberek
bevonásával
–
a
szülővel,
az
óvodapedagógussal
együttműködve
13
speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.
Az egészségfejlesztés területei: 1. egészséges táplálkozás 2. mindennapos testnevelés, testmozgás 3. személyi higiéné 4. testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése 5. a bántalmazás, erőszak megelőzése 6. baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás
1.1. Egészséges táplálkozás Az óvodásgyermek az ébrenlétének háromnegyed részét az óvodában tölti. Kiemelt jelentőségű a gyermek egészséges táplálása. Óvónői leleményességgel (egészségpedagógiai kulturáltságon) és a szülők segítő együttműködésével (a kiegészítő táplálkozáson) törekszünk gazdagabbá, tartalmasabbá varázsolni a napi kínálatot. Az óvodás gyermekek egészséges táplálkozási szokásainak megerősítését és az óvodai étkeztetés otthoni kiegészítésének szorgalmazását szolgálja. A szülőknek lehetőségük van előre megismerni az óvoda heti étrendjét. . Fontos feladatunk megismerni a gyermekek egyedi étkezési szokásait, esetleges ételérzékenységét. Ezen tényezőket figyelembe véve tapintattal segítjük, szoktatjuk őket az egészséges, helyes táplálkozásra, szorosan együttműködve a családi neveléssel Az óvoda étkezését biztosító Junior az iskolai konyha, élelmezés vezetőjével rendszeresen egyezteti az étlapot, melyhez az ÁNTSZ ajánlást veszik figyelembe. Az óvodapedagógus feladatai: A csoportok megválaszthatják, hogy folyamatosan vagy egyszerre, közösen tízóraizzanak, uzsonnázzanak - a napi tervezett tevékenységeikhez rugalmasan alkalmazkodva. Az ebédet minden csoportban közösen, azonos időben fogyasztják el a gyermekek a felnőttekkel. (Csak a maximális időtartamot határoztuk meg.) Kulturált körülmények között (megfelelő tempójú étkezésre szoktatva), - a fogásokat folyamatosan felszolgáljuk (kerüljük a várakozási időt). Megfelelő feltételeket teremtünk a
14
nyugodt, családias étkezéshez - esztétikusan terített asztal mellett Igyekszünk megkedveltetni az ízeket, intenzív rágásra ösztönzünk, folyamatosan biztosítjuk a folyadékot. Gyermekeinket fokozatosan, tapintattal szoktatjuk az új ízekhez, módjukban áll az újat megkóstolni, vagy akár elutasítani. Életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően a kanál, a villa és a kés helyes használatával ismertetjük meg a gyerekeket.
Az étkezés végén az asztalok rendjének
helyreállítását irányítjuk. Fokozottan ügyelünk a táplálék érzékeny gyermekek diétájára (Junior és a család biztosítja). Egész nap folyamatosan lehetőséget biztosítunk ivásra, a csoportszobában és az udvaron is. A gyümölcsnapos szülők által behozott gyümölcsökből, zöldségekből, minden nap gyümölcsés zöldség-napot szerveznek. A gyerekek segítenek a tisztításban, darabolásban, salátát készíthetnek. Ezen alkalmak lehetőséget nyújtanak az oldott együttlétre és az ismeretek bővítésére, esztétikai élmények szerzésére, ízlés alakítására. Az egészséges táplálkozásra nevelés érdekében olykor tervezzünk alternatív egészségfejlesztő programot, (pl projektek), játékos alkalmat teremtünk arra, hogy a gyermekek maguk is részesei legyenek egyszerűbb ételek elkészítésének (pl. saláta, répatorta készítés). A nevelési év során legalább 3 alkalommal kerül lebonyolításra az egészséges táplálkozást népszerűsítő foglalkozás. A gyerekekkel őszi piacot, zöldséges üzletet, élelmiszer boltot (tejtermék kínálat megtekintése), kerteket látogatunk meg. Ismerkedünk a gyümölcsökkel, zöldségfélékkel. Minden érzékszervet megmozgatunk a tapasztalatszerzés során, mindezeket versekkel, mondókákkal, mesékkel, körjátékokkal, kóstolókkal kísérve. Tanácsot adunk, hogy az óvodai étrendet otthon milyen ételféleségekkel egészítsék ki. Arra ösztönözzük a szülőket, hogy kerüljék a családi étkezés során a haszontalan ételek és italok étrendbe állítását, így a cukros, sós, zsíros ételeket és italokat. Töröljék étkezési szokásrendjükből a cukrozott szörpöket, befőtteket, kólaféléket, a kekszet, a ropit, a chipset. A születés-névnap megünneplésekor, jeles napok, ünnepek alkalmával is kérjük, hogy támogassák ez irányú tevékenységeinket. Ne hozzanak cukrot, édes, vajas süteményeket, színezékkel teli szörpöket, hanem helyette zöldséget, gyümölcsöt, gyümölcslevet.
1.2. Mindennapos testnevelés, testmozgás Az óvodapedagógus feladatai a mozgásigény kielégítése és testi képességek fejlesztéséért
Változatos napi és heti rendben biztosítjuk a gyermek mozgásigényének folyamatos kielégítését. A gyermeket elsődlegesen biológiai szükséglete készteti mozgásra, amit, ha nem tudunk kielégíteni, testi–lelki nyugtalansághoz vezet. Ezért törekszünk arra, 15
hogy felesleges korlátozások nélkül, belső szükségletből eredően vegyenek részt a sokmozgásos játékokban, kedvükre mozoghassanak, szabadon választhassák meg a terhelés intenzitását és időtartamát (pl.: ha elfárad, leülhet pihenni).
Minden nap szervezünk mozgástevékenységet, játékidőben is lehetőség biztosítunk mozgásos játékokra, sportfelszerelések (futballkapu, trambulin, tölcsér, gördeszka) használatára.
Heti 1 kötelező testnevelés foglalkozást vezetünk. Edzési lehetőséget a testnevelés, környezet, levegő, nap kihasználásával biztosítjuk. Megtervezzük a helyet, időt, és a mozgást fokozatos terheléssel, figyelembe véve a korosztályok életkori sajátosságait.
Időjárástól függően (köd, -5 fok, eső, viharos szél esetén nem) napi 1-3 órát levegő és napfényedzést biztosítunk, a fokozatosságot betartva. A nyári napirendet az egész napos levegőn való tartózkodásra építjük. (Kivétel: magas UV sugárzás ideje). A mozgás anyagát lásd mozgás fejezetben.
1.3.Személyi higiéné Óvodapedagógus feladatai:
Tisztálkodás
A napirend keretei között elegendő időt biztosítunk a gondozási teendők egyéni tempó szerinti végzésére. A testápolási feladatok a gyermekek intimszférájában zajlanak, ezért fontos a megfelelő bensőséges légkör kialakítása. A gyermekeket megismertetjük a helyes tisztálkodási sorrendiséggel és technikával, egészségügyi szokásokkal. A tisztaság alapvető fontosságának, a betegség megelőzés és fertőzések megelőzésének jelentőségét életkor specifikus módszerekkel tudatosítjuk a gyermekekben. Hangsúlyt fektetünk a bőr, fogak, szájüreg, haj, érzékszervek, körmök ápolására, a ruházatuk, környezetük rendezettségének megóvására. A megvalósításban fejlettség szerinti nyújtunk segítséget, fokozatosan alakítjuk ki az önállóságukat: állandó, a gyermek egyéni ismeretét figyelembevevő, tapintatos, türelmes, segítő jelenlétünkkel. Gyermekeinket szükségleteik jelzésére szoktatjuk. Fontosnak tartjuk az óvodai és a családi testápolási szokások összehangolását, esetenként a családnak való segítségnyújtást, tanácsadást.
Öltözködés
Óvodánkban minden csoport külön tágas, világos öltözőhellyel rendelkezik. 16
Elegendő időt és szükséges segítséget biztosítunk az öltözködésben és a ruházat elhelyezésében a saját polcán. Az önállóságbeli egyéni különbségek az otthonról hozott szokásból is fakadnak, ezért hangsúlyt fektetünk a szülőkkel való öltözködési szokások összehangolására, esetenként a tapintatos meggyőzésre. A szülőkkel való kapcsolattartás során a megfelelő mennyiségű és minőségű ruházat és cipő biztosítására javaslatot teszünk: műszálas anyagok kerülése, váltóruhák, lábboltozatot és lábfejet védő cipők biztosítása, lógó alkatrészek eltávolítása. A megfelelő viselet kiválasztásában összefüggéseket tárunk fel a gyermekekkel az időjárás és tevékenységek között. Fokozatosan alakítjuk ki az önállóságukat.
Pihenés
"A szendergés perceiben szerzett zenei benyomások, a tudat alatti rétegeket érintve mozgósítják a gyermek képzeletvilágát, gazdagítják érzelmi életét.” (Kodály Zoltán) Biztosítjuk ebéd után a csoport szükségleteinek megfelelően nyugodt pihenés feltételeit, - a terem szellőztetését, az ágyak megfelelő elhelyezését (a lehető legnagyobb távolságban). Folyamatosan biztosítjuk a légcserét. A gyermekek elalvását, pihenésre való ráhangolódását segítjük, biztonságot adó szokásrendszerrel, - kissé besötétített teremben, mesével, énekkel, zenehallgatással, testi közelséggel, puha tárgyakkal. A gyermekek egyéni igényeinek, elalvási szokásainak figyelembevételével segítjük az elalvást. A pihenés időtartamát a csoport szükségleteihez igazítjuk.
Arra bíztatjuk őket, hogy ha pihenőidőben szükségletük támad, jelezzék az
óvodapedagógusnak azt. Fontos a nem alvó gyermekek figyelemmel kísérése. A kevesebb alvásigényű gyermekeket nem kötelező alvásra, hanem pihenésre bíztatjuk. Igyekszünk velük elsajátíttatni azt a szokást, hogy a nem alvók ne zavarják alvó társaikat. Fokozatosan megtanulják összehajtani pizsamájukat, takarójukat.
Egészséges tiszta biztonságos környezet megteremtése higiéniás szabályok kialakítása
Az óvodás gyermek saját testi gondozásának megtanítása és mozgásigényének kielégítése csak egészséges környezetben történhet. A felnőttek személyi higiénéje mintául szolgál a gyermekek számára. A környezet higiénéjét az óvoda egészére és környezetére kiterjedő tisztasággal, a jó világítással, a légcserével, megfelelő páratartalommal, növényekkel, színharmóniával teremtjük meg. Ennek érdekében a
17
dajkák munkájához tartozik a portalanítás, felmosás, fertőtlenítés, szellőztetés - a higiéniás szabályok betartatása a gyermekkel. A berendezési tárgyak, játékok, eszközök igazodnak a gyermekek méretéhez. Törekszünk a zsúfoltság kiküszöbölésére, arra, hogy elegendő hely jusson a biztonságos közlekedésre. Fontosnak tartjuk, hogy domináljanak a természetes anyagok. Tudatosítjuk az óvodán belüli és kívüli közlekedés, az eszköz- és udvarhasználat szabályait. Maximálisan elfogadó, támogató légkört biztosítunk, fontosnak tartjuk, az ösztönzést, bátorítást, együtt örülünk az elért eredményeknek. A gyermekekkel kapcsolatba kerülő valamennyi felnőtt azonos, egymással összhangban álló koncepció alapján segíti a gondozási és önkiszolgálási feladatok megvalósulását, az egyéni fejlődés elősegítését. A balesetveszély elkerülése érdekében a gyermekek által használt eszközöket fokozott odafigyeléssel kezeljük, szükség esetén kezdeményezzük javítását, cseréjét. Különösen az udvari, vagy játszótéri játékoknál, sétán hívjuk fel a gyermekek figyelmét a helyes eszközhasználatra, biztonságos közlekedés szabályaira. Gondoskodunk a gyermekek szükséglete szerint (szülők bevonásával) speciális szakemberek bevonásáról, az óvoda orvosa, fogorvosa, védőnője, szakszolgálatok segítségével. A Szakértői Bizottság szakembereivel kapcsolatot tartunk, aki évi rendszerességgel megvizsgálja a fejlődésben akadályoztatott gyermekeket. Javaslatait beépítjük az egyéni fejlesztő munkánkba. A Szakértői Bizottság logopédusával konzultálunk, aki hetente kétszer tart foglalkozásokat óvodánkban. A nevelési év elején a logopédus felméri a beszédhibás gyermekeket, s az órarendjében a fejlesztő foglalkozásokat megtervezi.
1.4. Testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése A
dohányzás
megelőzésében
és
visszaszorításában
jelentős
szerep
jut
az óvodapedagógusoknak és az óvoda technikai személyzetének. Az óvoda felnőtt dolgozói modellt, mintát jelentenek a gyermekek számára. Az óvodában a gyermek előtt dohányzó felnőtt nagyobb hatást gyakorol a gyermekre, mint egyéb szocializációs helyzet, ezért az óvoda dolgozói nagyobb felelősséggel tartoznak személyes példamutatásukért. Feladatunk minden olyan helyzet elkerülése, amely a gyermeknek kedvezőtlen mintaként szolgálhat.
Kirándulási élmények feldolgozása során - napsütés, szabad levegő, madárdal, napozás szabad mozgás „megélése” alkalmával, a füstmentesség, pormentesség, 18
szabad légzés értékeire felhívjuk a gyermekek figyelmét. Szabad beszélgetésekkel, képek nézegetésével, képkivágások gyűjtésével, diafilm-vetítéssel párhuzamosan rávilágítunk a dohányzás ártalmaira.
Meghallgatjuk a gyermeki véleményüket: kik dohányoznak, otthoni dohányzás, miért nem szabad a közlekedési eszközökön (vonat, autóbusz, villamos) dohányozni.
Elmagyarázzuk, hogy a nem-dohányzókat törvény védi: hol megengedett a dohányzás; mi célból alkották meg a nem dohányzókat védő törvényt; miért kell az embereket a dohányzástól megvédeni; az óvodában miért nem dohányoznak.
1.5. A bántalmazás, erőszak megelőzése Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos ártalmat okoz, vagy ennek veszélyével fenyeget bármelyik területen: egészség, oktatás, érzelmi fejlődés, táplálkozás, lakhatás és biztonságos körülmények, amely veszélyt jelent, vagy nagy valószínűséggel jelenthet a gyermek egészségi állapotára, mentális, lelki és spirituális, erkölcsi és szociális fejlődésére. Figyelembe kell venni ennek megítélésekor, hogy milyen mértékben adottak a feltételek a család rendelkezésére álló erőforrásai tekintetében. Minden olyan mulasztás vagy baj okozása, amely jelentősen árt a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza szomatikus, mentális és érzelmi fejlődését. Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal szemben. Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése. A gyermekbántalmazás azt jelenti, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt - bár tud róla, vagy szemtanúja – nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. Fizikai bántalmazás az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság (így különösen ütés, rázás, mérgezés, égés, fulladás, közlekedési baleset, stb.), amely a gyerek fizikai sérüléséhez, halálához vezet vagy vezethet. Ide sorolható a közlekedés során elkövetett gondatlan veszélyeztetés (gyermekülés hiánya, ittas vezetés, kivilágítatlan kerékpár stb.)
19
Az érzelmi bántalmazás azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmódot jelenti, amely súlyos, és tartósan káros hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére. Ez magában foglalhatja annak közvetítését a gyermek felé, hogy értéktelen, el nem fogadott, nem kívánt és nem szeretett. Jelenthet az életkornak, vagy a fejlettségnek nem megfelelő elvárások támasztását a gyermekkel szemben (pl. a szobatisztaság idő előtti erőltetése, a képességekhez nem igazodó követelmények). Ide tartozik a gyermekekben állandó félelemérzet, vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, az érzelmi zsarolás, a gyermek kihasználása. Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a gyermek szem és fültanúja más bántalmazásának. Az érzelmi bántalmazás mindezen komponenseket magában foglalhatja, de egymagában is jelentkezhet. Szexuális bántalmazás a gyermek bevonását jelenti olyan szexuális aktivitásba, amelyet a gyermek nem képes megérteni, felfogni, amelyhez nem tudhatja az érdemi beleegyezését adni, vagy amelyre a gyerek koránál, fejlettségi állapotánál fogva nem érett, továbbá amelyet tilt az adott társadalom/közösség jog- és szokásrendje, illetve az adott környezetben elfogadott tabuk. A szexuális visszaélés létrejöhet felnőtt és gyermek, vagy olyan korú gyermek és gyermek között, ahol a kapcsolat a kor és a fejlettség okán, a kapcsolat felelősségén, bizalmon vagy hatalmi helyzeten alapszik, és a tevékenység az agresszor szükségleteinek kielégítését, vagy megelégedettségét szolgálja. Ez magában foglalhatja, de nem feltétlenül korlátozódik: egy gyermek kényszerítése, vagy késztetése bármilyen törvénytelen szexuális aktivitásra, a gyermek kizsákmányolása gyermekprostitúció, vagy más jogellenes szexuális aktivitás formájában, - a gyermek felhasználása és kizsákmányolása pornográf anyagok, videó felvételek, vagy előadások, megnyilvánulások formájában. Különleges ellátást és kezelést igényel, ha gyermek bántalmaz gyermeket. Ezekben az esetekben egy gyermeket egy másik gyermek, vagy gyermekek csoportja a konfliktusok szokásos kezelésén túl - ismételten - fizikailag, lelkileg bántalmaz, vagy szexuálisan molesztál. A probléma kezelésénél igen fontos, hogy az áldozat és az elkövető egyaránt kapjon megfelelő segítséget. Speciális terület a testvérbántalmazás, annak érzelmi vonatkozásai, indulati tartalma miatt. Az óvodapedagógus feladata:
A rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. 20
• Ellátjuk a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderítjük a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszünk a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek érdekében intézkedést
kezdeményezünk.
A
gyermek-
és
ifjúságvédelemmel
kapcsolatos feladatok ellátását a gyermekjóléti szolgálat segíti.
Szükség szerint közreműködünk a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködünk a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a nevelési intézmény a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kérünk a gyermekjóléti szolgálattól.
A gyermekek szüleit a nevelési év kezdetekor írásban tájékoztatjuk a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről (óvodavezető), valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel.
A kisgyermek minden erőszakos cselekvéssel kapcsolatosan "érzékeny", így az erőszakos cselekmények (brutalitás, vérengzés, gyilkosság) látványára is. Mindezek megelőzésére nem elég a szülőket felvilágosítani, de a védekezés helyes módszereinek alkalmazására sarkallni is szükséges. Ennek megvalósítása érdekében a szülői értekezletekre
megbeszélési
anyagként
alkalmazzuk
az
erőszakot
sugárzó
tömeghírközlések kivédését.
1.6. Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás Fontos, hogy rájöjjenek az óvodások; egy kis odafigyeléssel és óvatossággal rengeteg baleset és a vele járó fájdalom elkerülhető lenne. A gyerekeket megismertetjük a vészhelyzetek, vagy balesetek során elvégzendő legfontosabb teendőkkel, azzal, amit ők el is tudnak végezni: a segítséghívás (felnőtt értesítése), a beteggel való kapcsolatteremtés és a könnyebb sérülések ellátása. A gyerekek megtanulják, hogy egy-egy hétköznapi tárgy (pl.: bicikli, mászóka, autó, gyógyszer) milyen veszélyforrásokat hordoz magával, illetve mire érdemes odafigyelniük a balesetek megelőzése érdekében. Módszere a szerepjáték, mesélés, bábozás, könyv és képolvasás, társasjátékok, beszélgetés. Általános előírások
21
A gyermekekkel- az óvodai nevelési év, valamint szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetjük a védő-óvó előírásokat. Védő-óvó előírás - az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, - a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, - a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés ténye és tartalma a csoportnaplóban kerül dokumentálásra. Az óvoda házirendjében vannak meghatározva azok a védő, óvó előírások, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében illetve bekövetkezésekor ellátandó feladatok az SZMSZ –ben kerültek rögzítésre. Elsősegély doboz a nevelői szobában található. Az óvoda berendezése, eszközei csak a baleset megelőzés szempontjai alapján történt vizsgálat után kerülnek használatba, állapotuk folyamatosan ellenőrzésre kerül, ez az udvari eszközök esetében szakértői felülvizsgálattal egészül ki. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén
Képesek testápolási és öltözködési feladataikat önállóan belső igényüknek megfelelően ellátni;
Ismerik és alkalmazzák a kulturált étkezés szokásait, és arra figyelmeztetik társaikat is;
Szívesen kezdeményez mozgásos játékokat, szívesen vesz részt benne
Igénylik a szabadban való tartózkodást, mozgást, megfelelően edzettek lesznek;
Igényesek saját, és környezetük rendjére, megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés.
SNI: Az óvodába lépés kiinduló állapotához képest harmonikusan fejlődés testileg, lelkileg, és képességeihez mérten sajátítsa el az egészséges életmód szokásait, s él is velük.
2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés „Addig hajlítsd a fát, míg vessző” (közmondás)
22
Célunk: Érzelmileg kiegyensúlyozott, társakkal, felnőttekkel szemben barátságos, gyermekek nevelése. A gyermekek erkölcsi, érzelmi - akarati életének, magatartásának, formálása. A gyermekek egyéni és társas érzelmi szükségletének biztosítása. Érzelmi biztonság, otthonos, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör, állandó értékrend megteremtésével, amelyben a gyermekek jól érzik magukat, és lehetővé válik pozitív tulajdonságaik minél teljesebb kibontakozása. Az óvodapedagógus feladatai:
A másságot elfogadó, érzelem-gazdag, családias, kapcsolatokban bővelkedő, tevékenykedő légkör kialakítása. Modellértékű, befogadó attitűd, a különbözőségek elfogadásának természetessé tétele a gyermekek számára. A mások iránti tisztelet, megbecsülés érzésének fejlesztése.
A gyermekek érzelmi alapigények kielégítése, - megértő, szeretetteljes légkör, biztonságérzet, védettségérzet megteremtése. A gyermek-felnőtt, és a gyermekgyermek közötti pozitív érzelmi kapcsolatok kialakítása. A gyermekek közötti kapcsolatrendszer bővítése, társas szükségleteik kielégítése, a szeretet és kötődés képességének fejlesztése. A gyerekek szociális érzékenységének, érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességének fejlesztésével az együttműködés, a megfelelő önértékelés és önérvényesítés kialakítása.
Élménybefogadás képességének kialakítása. Megismertetjük a gyermekeket szűkebb és tágabb környezetükkel, a magyarság, a magyar nép kultúrájával és hagyományaival. A természet szépségeire való rácsodálkozásra, az emberi környezetben megmutatkozó jóra, szépre, tiszteletre való hajlam kialakítása.
Az erkölcsi és akarati tulajdonságok alakítása.
Érzelmek irányítási képességének és kifejező képességének fejlesztése. A gyermekek érzelmi életében bekövetkezett zavarok megfelelő kezelése, helyreállítása, szükség esetén szakemberekkel való együttműködés.
23
A nemi identitás kialakulásának támogatása mellett, a tradicionális nemi szerepek határainak tágítása, a sztereotípiák merevségeinek oldása (a fiú is sírhat, a lány is lehet határozott).
Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig A Szülők már az „Oviváró” nyílt napokon megismerkedhetnek az óvodával, az óvoda programjával, a leendő óvodapedagógusokkal. Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy pozitív érzelmi hatások érjék a gyermekeket, már az előzetes óvodalátogatásuk során. Törekszünk arra, hogy az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd jellemezze az első pillanattól. Beiratkozáskor apró fogadóajándékkal várjuk az új gyermekeket.
Még a beszoktatási időszakot megelőzve, családlátogatással, szülői
értekezlettel indítjuk el a család és az óvoda kapcsolatát. Már ekkor építjük az óvónők és szülők kapcsolatát, megalapozzuk az óvónő és gyermek érzelmi kapcsolatát. A családi környezetből érkező gyerekek szüleinek az óvoda megismertetése különösen fontos, mert első alkalommal találkoznak a gyermek közösségben történő nevelésével. A gyermek alapos megismerésére törekszünk, az anamnézisük megismerésével (a családban betöltött helyéről, érzelmeiről, szokásairól). A gyermek eddigi fejlődési jellemzőit megismerjük, a szülő tájékoztatása alapján. A csoportvezető párok közösen készülnek az új gyermekek
fogadására:
a
csoportszobák
berendezésével,
dekorálásával,
játékok
előkészítésével, óvodai jelek elkészítésével, a környezeti feltételek biztosításával. Az első szülői értekezlet keretében tájékoztatást adunk az óvoda napi életéről a szülőknek, bemutatjuk az óvodai nevelés törekvéseit. Megbeszéljük az óvodakezdés ütemezését, ismertetjük, hogy kit, mely napokon hoznak be először az óvodába. Megbeszéljük az átadás, búcsúzás körülményeit is. Ezzel a szülők előkészítő munkáját támogatjuk. Igyekszünk először a bölcsődéből jövő gyerekeket fogadni, utánuk érkeznek a családból jött gyerekek, hogy őket már egy nyugodtabb, összeszokottabb csoport tudja fogadni. Olyan módszereket alkalmazunk, amelyek megkönnyítik a gyerekek alkalmazkodását a megváltozott körülményekhez, biztonságot, és nyugalmat ad. Megismertetjük a gyerekeket új környezetükkel, eközben arra törekszünk, hogy érzelmi bázist találjanak bennünk, óvónőkben. A beszoktatási időszakban igény szerint, lehetőséget biztosítunk a „szülős beszoktatásra”.. Az elválást megkönnyítjük azzal, hogy addig maradhat a biztonságot nyújtó hozzátartozó, amíg a 24
körülmények ezt igénylik. Törekszünk az elválás nehéz perceit megkönnyíteni, Szeretetteljes óvónői magatartásunkkal, fokozott törődéssel, az egyéni bánásmóddal alakítjuk ki érzelmi kötődésüket. Engedjük, hogy a gyerekek kedvenc játékaikat vagy a szívükhöz nőtt kedves holmit magukkal hozhassák, sajátos szokásaikat elfogadjuk. Közös játékokat, élményeket és tevékenységeket biztosítunk, amelyekben szívesen vesznek részt az új gyermekeink. A befogadás időszakában tapasztalt megfigyeléseinket írásban rögzítjük (bemeneti szint, beilleszkedés) A csoportok, az óvoda sajátos hagyományainak megteremtésével, az ünnepek megtartásával erősítjük a „jó együtt lenni” “a mi csoportunk így szokta, mi így szoktuk” érzését. Legyen minden csoportnak hagyománya, kialakított és elfogadott szokás- és normarendszere, mely elmélyíti az együttérzés, összetartozás élményét. A volt óvodásaink meghívása a közös programokra, az új óvodásaink meghívása “a Gyermeknapi-hetünkre.” Hagyománnyá vált óvodánkban, hogy jeles napjainkat, ünnepeinket (Népmese napja, Nemzeti ünnepünk, Lucázás, Pásztorjáték, zeneiskolások koncertje), az iskolások aktív bevonásával, egy –egy kis műsor megtekintésével, közösen is megünnepeljük. A gyermek-felnőtt, és a gyermek-gyermek közötti pozitív érzelmi kapcsolatok kialakítása érdekében: Megismertetjük a gyermekeket az alapvető illemszabályokkal (köszönés, megköszönés, udvariasság, kérés, stb.) Olyan légkört alakítunk ki, - a köztünk és a gyerekek között létrejövő érzelmi kötődésre építve, saját magunk modell értékével - ahol gyermekeink bizalommal fordulhatnak a felnőttekhez, ha problémájuk van, ha bánat, vagy öröm éri őket, ha konfliktusba kerültek valakivel. Erősítjük a következő jellemvonásokat: becsületesség, igazságosság, fegyelem, kudarctűrés, kitartás. A jó csoport légkör, társas kapcsolatok szempontjából elengedhetetlen az agresszió kerülése, a másság elfogadása, az önzetlenség. Segítünk megtanulni, hogyan fejezzék ki szociálisan elfogadott formában a pozitív és negatív érzelmeiket. Az érzelmi kifejezések elsajátítását dramatikus játékok, mese-vers, báb, dalos játékok gazdag tárházának alkalmazásával, szervezésével segítjük. Kialakítjuk a társaikkal való együttjátszás, egymáshoz való alkalmazkodás normáit. A gyermekeket a különbözőségek elfogadására és tiszteletére neveljük. Szociometriai felmérést készítünk ( középső és nagycsoportban), társas kapcsolataik alakulását nyomon követjük. A gyermekek erkölcsi tulajdonságát fejlesztjük a nevelési helyzetek tudatos kihasználásával, az óvodai élet helyes szervezésével. Mintaadásunkkal alakítjuk az udvariasság, önzetlenség tulajdonságát, a természetes élethelyzetek tudatos felhasználásával.
25
Fejlesztjük a gyermekek akaratát - a pozitív erkölcsi érzelmek kialakításával, a szabálytudat erősítésével, a játéktevékenység és versenyjátékok során, a különböző feladathelyzetekben, a munka jellegű tevékenységekben. Fejlesztjük önállóságukat, önfegyelmüket, önbizalmukat, önbecsülésüket. Alakítjuk a kitartásukat, pontosságukat, feladattudatukat, szabálytudatukat, önértékelésüket. Szükség esetén speciális szakemberek bevonását kezdeményezzük (pl. nehezen szocializálható, hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermek esetében). Arra törekszünk, hogy az óvodapedagógus-gyermek, dajka-gyermek és gyermek-gyermek kapcsolatot a pozitív attitűd jellemezze. Az intézmény összes alkalmazottja mintát ad a kommunikációra, bánásmódra. A gyermekekkel igazságosan és differenciáltan, egyéni sajátosságaihoz igazodva bánunk, megtaláljuk minden gyermekben azt az egyedi képességet, megnyerő tulajdonságot, amely a fejleszthetőség alapját képezi. Az én tudat alakulását és az én érvényesítő törekvést segítjük. Fejlesztjük a gyermek önmagához való viszonyát, énképét, önismeretét, önértékelését, önirányító képességét. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén
Jól érzi magát az óvodában csoporttársaival, a csoportban dolgozó felnőttekkel.
A csoport kialakult szokásrendszerét betartja, Az udvariassági formák betartásával kommunikál.
Magatartásukban
tükröződnek
az
igazmondás,
becsületesség,
önzetlenség
jellemvonásai
Kerülik az agressziót, képesek a konfliktusok önálló kezelésére; konfliktushelyzetben társaival egyezkedik
Értékóvó magatartásukkal védik környezetüket, a természetet;
A közösség értékes tagjaként tudnak működni. Elfogadja és tiszteli a gyermekek különbözőségeit.
A csoport kialakult szokásrendszerét betartja
Önbizalma megfelelő. A sikerélmények mellett az őket ért kudarcokat is el tudják viselni
Feladat és szabálytudata kialakult
Tiszteli, becsüli szülőföldjét.
Készen áll az iskola és a tanítók elfogadására
26
SNI: A csoportba való minél sikeresebb beilleszkedés, a szokások elsajátítása, reális énkép, önismeret kialakulása, a segítségkérés–elfogadás megfelelő módjának alkalmazása
3. Az anyanyelvi és értelmi fejlesztés és nevelés Célunk: Az anyanyelvi nevelés során a magyar nyelv szeretetének, megbecsülésének kialakítása, a természetes beszéd és kommunikációs kedv ösztönzése, fenntartása. Változatos tevékenységformákon keresztül a gyermekek érdeklődésének, kíváncsiságának kielégítése, természeti és társadalmi környezetük megismertetése, melynek segítségével képesek lesznek eligazodni az őket körülvevő világban, fejlődnek értelmi és anyanyelvi képességei. Mindez spontán érdeklődésére és ösztönös tudásvágyára, kíváncsiságára élményeire alapozva az egyéni sajátosságokat figyelembe véve komplex tevékenységekbe ágyazva történik. Az anyanyelvi nevelés szerves része az óvodai élet minden mozzanatának, az egész óvodai életet felöleli. A személyes példa, a helyes minta adása kiemelt jelentőségű. A gyermekekkel való viselkedésünk fontos eleme, hogy gesztusaink és szavaink összhangban legyenek egymással, mert ezeken keresztül értik megmondanivalónkat, s maguk is így tanulják meg a nem verbális eszközök megfelelő használatát Nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes csoportlégkör kialakításával érjük el, hogy a gyerekek szívesen és bátran beszéljenek, kérdezzenek a felnőttektől és társaiktól egyaránt. A kommunikációs képességeiben lassan fejlődő gyermekeket szükség esetén logopédiai, pszichológiai szakemberhez irányítjuk, együttműködünk a logopédussal és a családdal a megelőzés és a korrekció területén. Az óvodapedagógus feladata: A beszédészlelés, beszédértés, szóbeli emlékezet fejlesztése. Szókincs (relációs és általános) gyarapítása, szófaji gazdagság megalapozása. Folyamatos, összefüggő, tiszta beszéd, nyelvi kifejezőkészség kialakítása. Nyelvi készség (társalgási vagy kontextusos és elbeszélő, vagy összefüggő beszéd)
fejlesztése. Kommunikációs
(verbális,
nem
verbális) jelzések
felismerésének, használatának gyakorlása, egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés alkalmazásával. Játékos gyakorlatokon keresztül megtanítjuk a helyes beszédlégzést, a megfelelő hangsúlyt, hanglejtést és beszédritmust. Gyakoroltatjuk a szótagolást, a
27
beszédhangok meghallását. Ügyesítjük beszédszerveiket, fejlesszük szókincsüket, a ragok helyes használatát, választékos kifejezésmódra ösztönözzük őket. Az irodalmi alkotásokat úgy válogatjuk össze, hogy azok kulturális értékeket közvetítsenek. A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyermekeket differenciáltan támogatjuk a magyar nyelv elsajátításában. A gyermek személyisége komplex tevékenységek által fejleszthető a leghatékonyabban. A tevékenységközpontú
nevelés
olyan
képességek
kifejlesztését
jelenti,
amelyek
a
társadalomban létező, elképzelhető pozitív tevékenységek gyakorlásához szükségesek. Folyamatosan biztosítjuk a gyermekek számára a képességeik kibontakoztatásához szükséges tevékenységek gyakorlásának lehetőségeit. A gyermek meglévő képességeinek ismeretében, törekszünk a képességeinek fejlesztésére. A gyermek képességét önmagához viszonyítva igyekezzük fejleszteni, szükség esetén kikérjük szakember segítségét. Az értelmi nevelés feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) fejlesztése. Minél több érzékszervre ható tapasztalatszerzést, megfigyelési lehetőséget biztosítunk. Sokoldalúan fejlesztjük az auditív, vizuális, taktilis érzékelésre épülő képességeket. Lehetőséget teremtünk a dolgok, jelenségek természetes környezetben, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való megfigyelésére és gyakorlásra. Mivel 3-7 éves korban a vezető szerep a látásé, ezért a vizuális funkciók fejlődését fokozottan elősegítjük. Az önkéntelen figyelemtől és spontán emlékezettől a szándékos megfigyeléshez és emlékezetbe véséshez, majd felidézéséhez vezető utat sok játékos tevékenységgel segítjük elő, az emlékezet, szándékos figyelem terjedelmét fokozatosan növeljük. Valós élmények nyújtásával, mesehallgatással, játékkal fejlesztjük a képzeletet és fantáziát. Nyitott, játékos helyzetek teremtésével, többféle megoldás keresésére, cselekvő, kísérletező jellegű
feldolgozásra,
egyéni
válasz
keresésére
ösztönözzük
őket.
Ezzel megalapozzuk a későbbi problémamegoldó gondolkodás kialakulásának feltételeit. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:
Vannak elemi ismeretei az őt körülvevő világról, felismer összefüggéseket.
Probléma helyzetben törekszik a megoldás keresésére, szívesen kísérletezik
Képes időrendiséget felállítani
28
Néhány mesét, verset, mondókát képes emlékezetből felidézni
Képről mondatokban beszél
Folyamatosan, összefüggő mondatokkal fejezi ki magát.
Beszédének
tagoltsága,
hangsúlya,
hanglejtése
megfelel
anyanyelvünk
követelményeinek.
Tud rövid történeteket, szöveget visszamondani
Olyan szókinccsel rendelkezik, amely lehetővé teszi számára, gondolatainak érthető kifejezését
Minden magán és mássalhangzót tisztán ejt.
IV. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai
1. A játék
Célunk: A játék a gyermek alapvető tevékenysége, „Jót és jól játszani ez a gyermek dolga az óvodában”. Komplex tevékenységforrás, melyet tudatosan kell felhasználnunk a nevelés folyamatában céljaink eléréséhez. Feladatunk megfigyelni a gyermek játékát, felhasználni azt saját nevelési céljaink elérése érdekében és szükség esetén, indirekt módon befolyásolni azt. Az örömteli játék adta lehetőségek kiaknázásával biztosítjuk a gyermekek teljes személyiségfejlődésének,
pszichikumának,
kreativitásának,
és
a
differenciált
képességfejlesztésének megvalósulását. Minél több időt, alkalmat és lehetőséget biztosítunk a gyermekeknek
az
elmélyült
szabad
játékra,
játékos
tevékenységek
kipróbálására,
gyakorlására, érzéseiknek, élményeiknek lereagálására, tapasztalatok megszerzésére. 29
Óvodapedagógus feladatai:
Biztosítjuk a nyugodt, szabad játék feltételeit: vidám, nyugodt, barátságos családias, elfogadó, felszabadult hangulatot teremtünk. Ahol a gyermekek szabadon dönthetnek arról, hogy kivel játszanak, milyen játékot, milyen témát választanak, milyen eszközökkel jelenítik meg ezt, milyen helyet választanak és mennyi ideig tart a játékuk.
A csoport összetételét és életkori arányait figyelembe véve alakítjuk ki a teremben az állandó és ideiglenes játszóhelyeket. A mozgásos és a nyugalmasabb játékok számára egyaránt biztosítjuk a megfelelő teret, és „kuckókat”, hogy a játszócsoportok igényeik szerint elkülönülhessenek.
A napirend keretein belül biztosítjuk a hosszantartó és zavartalan játékidőt. Lehetőséget nyújtunk az elmélyült játék kialakulására, a játéktémák kijátszására, a tartalmas alkotások létrehozására. Indokolatlanul nem szakítjuk félbe a játékidőt.
A tartalmas és fejlesztő játékeszközöket a csoportok összetételéhez és igényeihez mérten bővítjük, cseréljük, karbantartjuk. A gyermekek igényeinek megfigyelése, valamint a fejlesztő feladatok tervezése alapján választjuk ki a játékeszközöket. Biztosítjuk a különböző játékformák feltételeit: a gyakorló-, szimbólikus-szerep, konstruáló, kreatív tevékenységet. A játékszereket és eszközöket, áttekinthetően és elérhetően helyezzük el.
Jó szokásrendszer kialakításával, megteremtjük a nyugodt, derűs, szeretetteljes, bizalmas hangulatot. Tudatosan megengedő, elfogadó, biztonságot és bizalmat adó, segítő, támogató a jelenlétünk, partnerek vagyunk, akiket érdekel, amit a gyerekek játszanak, tesznek, csak a szükséges esetekben avatkozunk be, például a veszélyessé váló agresszív játékba.
A szabad játék és játszótárs választás biztosítására, a kreativitás ösztönzésére, támogatására törekszünk. A játékkedv fokozása, a játéktémák bővítése, a tartalom mélyítése
érdekében
sokoldalú
élmény-
és
tapasztalatszerzési
lehetőségeket
szervezünk. Maximálisan építünk a helyi adottságaink adta, a szülők, a séták, kirándulások kínálta lehetőségekre. A játék továbbfejlesztését ötletekkel, új eszközökkel segítjük.
Az együttjátszó gyermekek csoportjait figyelemmel kísérjük, a baráti kapcsolatok alakulását segítjük. Szükség esetén (agresszió, szorongás) védelmet, biztonságot
30
nyújtunk. Csak akkor avatkozunk be, ha pozitív fordulatot kell adni egy nem kívánatos viselkedési formának, vagy ha a gyermekek zavarják egymást, testi épségüket veszélyeztetik, ha a konfliktusokat a játszócsoport nem képes önállóan megoldani.
Vannak helyzetek, játékok, amelyekben igénylik a felnőtt jelenlétét. Tapintatos, visszahúzódó
magatartásunkkal
társaik
vagyunk
ilyenkor.
A
játékba
való
bekapcsolódásunkkal megfelelő mintát adunk a közös cselekvéshez, így indirekt módon segítjük a gyermekek részvételét, szerepvállalását, s ez által játékuk is fejlődik.
Direkt irányítást kerülve, tudatos jelenléttel, támogató, serkentő magatartással biztosítjuk, hogy a gyermekek szabadon valósíthassák meg elgondolásaikat. A játék továbbfejlődése érdekében problémát vetünk fel, választásra késztető megjegyzéseket teszünk. Szükség esetén segítünk és példát, mintát nyújtunk. Szabályjátékokat irányítjuk, ha szükséges..
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:
Örömmel, felszabadultan játszik;
Alkalmazkodik a játék szabályaihoz.
Képes megszervezni játékát, társakat találni, ha szükséges játékeszközöket készíteni hozzá;
Képes megérteni és elfogadni játszótársai elgondolásait, együttműködni velük a játékban;
Képes szerepvállalásra és a szerepek elosztására.
Képes fejlettségi szintjéhez mérten elmélyült játékra.
SNI: mintaadásával, irányított segítség adásával tanuljon meg gyakorló, konstrukciós, és didaktikus játékokat játszani. Egyszerű szabályjátékban részt venni, és spontán is végezzen játéktevékenységet;
2. Verselés, mesélés
31
Célunk: Irodalmi élmény nyújtásával a gyermekek érzelmi, esztétikai, erkölcsi, értelmi fejlődésének elősegítése. A könyv megszerettetése, az olvasóvá nevelés megalapozása. Az óvodapedagógus feladatai: A kommunikációs fejlesztésnek egyik legfontosabb eszköze a mesélés. Minden nap mesélünk a gyerekeknek, nem teszünk különbséget a kezdeményezés, vagy az elalvás előtti mese között. A mindennapi meséhez megteremtjük a mesélés kedvező feltételeit. Az irodalmi élmény befogadásához, átéléséhez elengedhetetlen a csendes, nyugodt légkör, a megfelelő hangulat, amit csak a kötött szervezeti forma biztosít. Ezért ilyen alkalmakkor, minden gyermektől megkívánjuk a részvételt, lehetőséget biztosítva a lelki távolmaradásra. Fontosnak tartjuk azt is, hogy egy mesét többször halljanak a gyerekeink, így elérhetjük, hogy az ismétlések alkalmával a csoport nagy része az óvónőkkel együtt mondja a mesét, később el is játszhatják azt (az irodalmi nyelv fordulatos szókincsei beépülnek a gyerekek szókincsébe). A gyakori ismétlést, a mese többszöri feldolgozását kedvelik az óvodások, ezért a tervezés során erre figyelmet fordítunk. Fokozatosan szoktatja rá a gyermekeket a mese figyelmes végighallgatására. A mondókázást mindig mozgáshoz, játékhoz kapcsoljuk. A mese, vers, a könyv megszerettetése, az olvasóvá nevelés megalapozása már az óvodás korban megkezdődik. Könyvtárlátogatást szervezünk a nagyobbaknak, játék időben könyveket nézegetünk, mesélünk a körénk telepedőknek. Építünk az otthoni irodalmi élményeikre, kedvenc könyveikből való meséléssel, könyv, irodalom iránti pozitív attitűdjüket tovább mélyítjük. A nap folyamán bármikor adódhat alkalom kötetlen, akár csak egy gyermeket érintő verselésre, mondókázásra, ölbeli játékra. Ezeket az értékes pillanatokat kihasználjuk. Törekszünk, olyan vers-mese készlettel rendelkezni, hogy bármikor képesek legyünk fejből verset, mesét mondani a megfelelő szituációban, tevékenység kapcsán, élményszerző séta alkalmával. Művészi értékű, népi, klasszikus és kortárs irodalmi alkotásokat válogatunk. Arra törekszünk, hogy a mese-vers kezdeményezések anyaga változatos legyen, gerincét a magyar népmesekincs megismertetése adja. 3-4 éveseknek a beszokatás idején, kiscsoportban az érzelmi biztonság megadásának, anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek. A versanyag zömét a népi mondókák, ölbeli 32
játékok, állathívogatók és az ismert költőink ritmikus, játékos versei alkotják. Meseanyagot a rövid állatmesék, láncmesék. 4-5 éves korú gyermekeknek egyszerűbb tündérmesék, hosszabb lélegzetű állatmesék, magyar írók modern meséi, valamint verses mesék. Népi mondókák, halandzsa szövegek, kiolvasók, vidám humoros versek, klasszikus és mai magyar költők versei, művei. 5-6-7 éves korra már kialakul a mesére való beállítódás, a kettős tudat. Klasszikus tündérmesék, cselekmény dús állatmesék, népmesék, tréfás mesék, meseregények kerülnek előtérbe. A versanyagot a népi mondókák, kiolvasók mellett a lírai versek gazdagítják. A többszöri meghallgatás után a gyermekekkel a mesét dramatizálva is feldolgozzuk. A bábokkal való ismerkedéskor rövid, párbeszédes jeleneteket mutatunk be. Később a bábok számát, jelenetek időtartamát növeljük. A dramatizálás, szerepjátszás, bábozás rendkívüli jelentőségű módszer, ellátogatunk a bábszínházba, vendég bábművészek bábelőadását szervezzük óvodánkba, óvónőink meseelőadásokat rendezünk A képességfejlesztés lehetőségei a vers és mesehallgatás alkalmain:
Érzelmi-szociális: Érzelmi biztonságuk kialakítása, érzelmi életük gazdagítása, igazságérzet kialakítása, kapcsolatteremtő képességük fejlesztése.
Értelmi: Belső képi világuk, fantázia, mese megértése, időrendiség, testrészek ismerete, testséma fejlesztése, dominancia
Verbális: Mozgásos, tapintásos észlelés, hallás, hangészlelés, auditív emlékezet, beszédritmus, beszédkedv felébresztése, artikulációs tisztaság, beszédkészség, nyelvi kifejezőkészség, beszédkultúra, pantomimika, nonverbális készségek
Testi: Ritmusérzék, auditív ritmus, egyensúlyérzék, finommotoros tevékenység: beszéd és mozgás összekapcsolása
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:
Várja, szereti, hallgatja mesét.
Örömmel ismételgeti a verseket, mondókákat.
Szívesen mesél, bábozik, dramatizál. Az ismert vagy kitalált meséket mozgással, és más művészeti eszközzel képes megjeleníteni.
Képről mondatokban beszél.
Folyamatosan, összefüggő mondatokkal fejezi ki magát.
Életkorának megfelelő a szókincse, választékos beszéde.
33
Beszédének
tagoltsága,
hangsúlya,
hanglejtése
megfelel
anyanyelvünk
követelményeinek.
Tud rövid történeteket, szöveget visszamondani.
Szereti és becsüli a könyveket, ismeri a mesekönyvek használatát.
3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc
Célunk: „Zenét kedvelő, zenét művelő, zenét szerető emberek nevelése” A gyermekek ének-zeni kultúrájának megalapozása, a magyar népdalok, dalos játékok, mondókák megszerettetésén keresztül a magyar hagyományok átörökítése. Az ének-zene és az ehhez kapcsolódó mozgás ugyanúgy az óvodai mindennapok része, mint a napi mesélés vagy séták és kirándulások. Napközben bármikor adódhat lehetőség éneklésre, mondókázásra vagy körjátékok játszására. Ölbeli játékok, simogatók, höcögtetők, lovagoltatók- az óvónő, gyermek között kialakult szeretet-kapcsolat elmélyítésének értékes eszközei. Nagy hangsúlyt fektetünk a dalanyagok, az énekes játékok, a népszokások felelevenítésére. A zenehallgatáshoz olyan műveket választunk, amelyek felkeltik gyermekeink érdeklődését az értékes zene iránt. Érzelmi hatású dalokat, népdalokat énekelünk, de zenei anyagunkban felhasználjuk más népek dalait, magyar komponált műzenét, altatókat ill. alkalmanként hangszeres játékunkat. A zenei képességfejlesztést kötetlen jelleggel, valamint mikrocsoportos formában szervezzük. Községünkben hosszas múltra tekint vissza a néptánc oktatásában, a magyar kultúra ápolásában. Mi magunk is csatlakozni kívánunk ehhez már az óvodában, az alapkövek lerakásával. Tudatosan arra törekszünk, hogy a megismertessük a gyerekeket a jellegzetes, alapfokú magyar néptánc elemivel, mozdulataival. A kezdeményezések, ünnepi alkalmakon túl, óvodánkban néptánc tanítás keretében is ismerkedhetnek a gyermekek a néptánc alapjaival. A kisebbek „óvis” csoportban, míg a nagyobbak már a Művészeti Iskola szervezésében, kiváló néptánc oktatók segítségével.
Különböző rendezvényeinket,
34
programjainkat
gyermektánc
csoportjaink
előadása
színesíti.
Az
ehhez
szükséges
eszközeinket folyamatosan bővítjük. Feladataink:
Zenei anyanyelv elsajátításán keresztül szókincsük bővítése.
A gyermekek egyéni képességeinek; értelmi, érzelmi, erkölcsi, esztétikai, illetve társas kapcsolatainak fejlesztése a mondókákon, dalos játékokon keresztül.
Az évszakokhoz kapcsolható ünnepkörök dalanyagának elsajátítása.
Magyar népi ritmushangszerekkel való megismerkedés.
Zenei alkotókedvük növelése, zenei műveltségük fejlesztése.
A gyermekek mozgáskultúrájának fejlesztése.
Az óvodapedagógus feladatai:
A csoportszobában, az udvaron a megfelelő idő, hely, eszközök (fejdíszek, bábok, ruhadarabok, különféle kiegészítők, kellékek, daloskönyvek, gyűjtemények, hangszerek, saját készítésű eszközök) biztosítása.
Élményt nyújtó, mindennapi közös éneklés illetve mondókázás elősegítése.
A magyar ünnepkörhöz kapcsolható népi játékok, dalok, mondókák, táncok, népszokások megismertetése a gyerekekkel.
Zenehallgatásnál megfelelő arányban a népdalkincsből válogatás.
Biztosítson lehetőséget a néptánc alaplépéseinek megismertetéséhez.
Ösztönözze a gyerekeket a napközben adódó lehetőség szerinti mondókázásra, éneklésre, körjátékok játszására.
A dalanyag kiválasztásánál mindig a korcsoportnak, a gyermekek fejlettségi szintjének megfelelően válasszon, elsősorban Forrai Katalin: Ének az óvodában c. könyvéből, de az óvónők leleményességén, ötletességén, zenei kultúráján múlik, hogy még milyen dalanyaggal gazdagítja (népdalok, néphagyományt őrző dalok, népi játékok, igényes hangszeres zene, más népek zenéje).
Kerítsen lehetőséget a gyermekek környezetében élő más nemzetiségű népek zenéjével, dallamvilágával való megismerkedésre.
Közös programok, nyílt napok alkalmával az óvónő ajánljon fel, tanítson meg a szülőknek néhány népi mondókát, népi játékot.
35
Komoly zenei koncert hagyományaink megőrzése. Lehetőleg évente 1-2 alkalommal hangszeres élőzene meghallgatása- a művészeti zeneiskolások, vendég művészek előadásában
A nagy teret igénylő énekes játékokat az 5-6-7 éves korú gyermekek számára heti 1 alkalommal kötött jelleggel szervezi a csoportszobában, a többi korosztálynak kötetlenül a csoportszobában vagy udvaron.
Az SNI gyermekek bevonása – dajka segítségével - az énekes játékokba, népi játékok játszásába, erre buzdítani ép társaikat.
Képességfejlesztés lehetőségei az ének, zene, énekes játék tevékenységében
Zenei képességfejlesztés (egyenletes lüktetés, ritmus, tiszta éneklés, tempó, hallásfejlesztés, egyszerűn tánclépések elsajátítása).
Az éneklési készség fejlesztése: Éneklés megszerettetése, a tiszta éneklés kialakítása.
hallás
fejlesztése:
Magas-mély
hang
megkülönböztetése,
halk-hangos
megfigyeltetése, érzékeltetése, hangszínek felismerése. Gyenge hallású gyermekek egyéni fejlesztése.
A belső hallás fejlesztése: zenei emlékezet és zenei képzelet, alkotókedv fejlesztése, dallamfelismerés, dallambújtatás.
Ritmusérzék fejlesztése: egyenletes lüktetés, ritmus, ezek összekapcsolása.
Tempóérzékelés: gyors-lassú megkülönböztetése, érzékeltetése.
Mozgásfejlesztés: változatos térformák kialakítása, páros játékokkal, különféle mozgásokkal, tánclépésekkel.
Erkölcsi – érzelmi – esztétikai érzékük fejlesztése: a népszokások és néphagyományok felidézésével és megtartásával.
Fejlődés jellemzői óvodáskor végére:
Örömmel, élvezettel hallgat zenét.
Tud ritmust, mozgást, dallamot utánozni.
Tud néhány dalt lehetőleg tisztán, helyes szövegkiejtéssel egyedül is énekelni.
Tud dallam, vagy ritmusmotívumokat egyénileg visszaénekelni, visszatapsolni.
Tud társaival térformákat alakítani.
36
A különböző mozgásokat és táncmozdulatokat társaival együtt, lehetőleg egyöntetűen, esztétikusan végzi.
Tud élvezettel, irányítás nélkül játszani néhány dalos játékot.
Felismeri a halk-hangost, és tud halkan, hangosan énekelni, beszélni.
Megkülönbözteti az egyenletes lüktetést a dal ritmusától.
Megbeszélés, vagy egyéni ötletek alapján az éneklést ütőhangszerekkel tudja kísérni
Az SNI-s gyermekeket is képességeikhez mérten vonja be az ének-zenei feladatokba, énekes játékokba, sikerélményhez juttatva őket is.
4. A néphagyomány, népszokás, jeles napok
Célunk Népünk hagyományainak, tárgyi és szellemi kultúrájának újraélesztése, továbbadása, és beépítése a mindennapokba, s ez által a gyermekek nemzeti identitástudatának megalapozása. Az óvodapedagógus feladatai:
A gyermekekhez közel hozható jeles napok, és a hozzájuk kapcsolódó népszokások megismertetése, és megszerettetése, szükséges feltételek biztosítása.
A néphagyomány közösségteremtő, emberformáló lehetőségeinek kihasználása, a néphagyományőrzés beépítése a nevelésbe, játékba, fejlesztő tevékenységekbe.
Legfontosabbnak tartjuk, hogy megmutassuk a népi kultúránkban rejlő kincseket. Kihasználjuk a községünkben fellelhető lehetőségeket: tájház, kulturális programok, események meglátogatása. Azokat a néphagyományokat elevenítjük fel, melyek erőltetés nélkül közel hozhatóak gyermekeinkhez.
Nemzeti kultúránkhoz, népünkhöz, hazánkhoz való pozitív érzelmi kötődés kialakítása, nemzeti tudatunk formálása. Néprajzunkkal való ismerkedés. Az alapvető közösségi létforma: a család, az óvodai környezet, a települési közösség kialakítása, erősítése.
37
A nemzeti tánckultúra alapjaival, a néptánccal való alapszintű ismerkedés. A néptánc és népzene az óvodás gyerekek számára az egyik legnehezebben elsajátítható feladat. A szép mozgás, a kellemes zene megismertetése, az egyenletes lüktetés érzése, a ritmus felfedeztetése feladatunk már 3-4 éves gyermekeknél is. A tánc valódi mozgáselemeit
inkább
6-7
éves
gyerekekkel
fedeztetjük
fel.
Főképp
az
élményszerzésre, a megismerkedésre, a majdani érdeklődés felkeltésére koncentrálunk, mintsem a kifogástalan koreográfiára. Óvodánk főbb hagyományőrző tevékenységei: -
Adventi készülődés
-
Farsangi mulatságok
-
Húsvéti készülődés
Ajánlott ünnepek: -
Szüreti vagy Szt. Mihály napi vígságok
-
Pünkösdi népszokások
A felsorolt tevékenységek megszervezése történhet az óvodás csoport keretein belül vagy egész óvodára kiterjedő programként is.
Őszi ünnepkör ünnepei:
A gyümölcsszüretelés, betakarítás, állat behajtás ünnepei. Az ezekhez kapcsolódó gyermekjátékok, dalos játékok, munkafolyamatok, kézműves tevékenységek, környezeti jelenségek megismertetése, időjóslás, stb. gyakoroltatása. A jellegzetes enni- innivalók elkészítése, megkóstoltatása. A zenei-táncos mulatságok megjelenítése. A téli ünnepkör Az adventi készülődés hagyományainak megismertetése. A befelé fordulás, a lélek lecsendesedése, az előkészülés a karácsony átélésére. Házi-, ház körüli munkák gyakorlása (takarítás,
sütés,
lakóhelydíszítés,
díszítőtechnikák
gyakorlása,
ajándékkészítés)
állatgondozás, időjóslás, megfigyelések. Karácsonyi énekek, köszöntők tanulása, kántálás, betlehemezés hagyományának megteremtése- nagycsoportosaink, iskolások vendégjátéka segítségével. A farsanghoz kötődő munkatevékenységeket a munka közben kialakuló játékokat, (az alakoskodást, tréfás, vidám epizódokat) az ebből kifejlődő zenés- táncos mulatozást jelenítjük meg.
38
Tavaszi ünnepkör tevékenységei
A tavaszt köszöntő játékok, a húsvét szokásainak, főképpen a dalos játékelemeknek, a tavaszi kerti munkák, időjóslás, megfigyelés, növény- állat megfigyelése, gondozása és a kézművességeknek az ideje. A Pünkösdi játékok megismerése, a gabona és gyümölcs érlelő természet megfigyelése, a korai termések leszedése, elfogyasztása. Sokrétű, színes tevékenységi lehetőségeket tartogatnak az évkör ünnepei és hétköznapjai egyaránt. Ki-ki beállítottsága, szorgalma és tehetsége szerint válogathat a bemutatandó tevékenységek kimeríthetetlen tárlataiból.
5. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka, vizuális tevékenység
Célunk: A világ szépségeinek megismertetése a művészet eszközein keresztül. Ismerkedés a művészeti ágakkal. Az alkotó tevékenységek, eljárások megszerettetése, művészetek iránti nyitottság kialakítása, ízlésformálás. Az ábrázolás "műhelyében"(a délelőtti kezdeményezett foglalkozások keretében és a szabadidős tevékenységek kapcsán) a gyerekek sokféle anyaggal, eszközzel, technikai eljárással dolgozhatnak, kedvük szerint. Ahhoz, hogy kibontakozhasson a gyermekek alkotókedve, teljes önállóság szükséges. Ezért minden csoportszobában kialakítottunk egy nyugodt sarkot arra, hogy bármikor kipróbálhassák képességeiket. Itt rendelkezésükre állnak a különböző tevékenységekhez. (rajzolás, festés, ragasztás, mintázás, varrás, fonás, szövés, stb.) a megfelelő eszközök, aktualitásoknak megfelelően. Az anyagok gyűjtésébe bevonjuk a családokat. A tevékenységek megszervezéséhez kitűnő pedagógiai alapot adnak az évszakok változásai, a természet szépségei, a gyermek által megérthető világ tárgyai és eseményei. Ugyancsak kitűnően hasznosíthatók a vizuális tevékenységek számára az ünnepek, melyek érzelmileg is közel állnak a gyermekekhez és megmozgatják a fantáziájukat.
39
Rajzoló, mintázó tevékenységünk, kedvcsináló, biztató szerepünk nélkülözhetetlen, de körültekintően járunk el, hogy a felnőttes stílussal ne telepedjünk rá, el ne nyomjuk a gyerekek képalkotó tevékenységét (sablonok kerülése).
Az óvodapedagógus feladata:
Természetes anyagok megismertetése, egyéni bánásmód alkalmazásával, a technikák kibontakoztatásában kell segíteni a gyermekeket.
A vizuális észlelés, emlékezés, képzelet, a vizuális gondolkodás pontosabbá, könnyedebbé tétele- az intellektuális látás kialakítása.
Családi napok, kézműves foglalkozások szervezésével, az óvodai ünnepeink (évzáró, nagyok búcsúztatója, nemzeti ünnepünk) megtartása alkalmával – hagyományok felelevenítése, ápolása.
A változatos témák, érdekes, egymással kombinálható technikák örömtelivé, izgatóvá, vonzóvá tenni a folyamatot.
Sémákat nem erőltetjük a gyerekre, mindenkinek más sémája van. A tevékenység folyamata a lényeg, az élmény, a felfedezés.
A gyermek fejével gondolkodni, szemével látni, szívével érzékelni.
A tervezés az adott alkalomhoz, a közvetlen élményre épüljön.
Kézügyesség fejlesztése, térlátás alakítása.
Az egyes technikához szükséges munkafogások türelmes megtanítása, megfelelő, igény szerinti speciális eszközök használatának biztosításával
A
manipuláció
lehetőségének,
az
érzékelés-észlelés
és
a
finommozgás
összekapcsolásának gyakoroltatása. (tapintásos, sokoldalú megfigyeltetés után )
Olyan tevékenység adása, amely a gyermektől erőfeszítést igényel, de azt sikerrel még meg tudja oldani.
Az elkészített alkotások elhelyezése a csoportszoba, illetve az öltöző faliújságján.
Alkotásaik gyűjtése mappában.
Képességfejlesztés lehetőségei a rajzolás, a mintázás, kézimunka tevékenységeiben
Érzelmi-szociális: Akarati tulajdonságok: kitartás, türelem, igényesség, szép iránti fogékonyság. Önismeret, önértékelés, önbizalom, pozitív énkép, önelfogadás, alkalmazkodási készség.
40
Értelmi: Alaklátás, formaállandóság, emlékezet, rajzi kifejezőképesség, fantázia, alkotóképesség, észlelőképesség, formák, arányok, méretek, színek, mozgásos észlelés rész – egész látás, tapintás, észlelés, megfigyelőképesség, vizuális memória, ritmus, összehasonlítás, szétválasztás, csoportosítás, téri tájékozódás síkban, térbeli alakzatok felismerése, létrehozása. testséma, testrészek, keresztcsatornák.
Verbális: szókincsbővítés, időviszonyok.
Testi:Egyensúlyérzék, finommotorika, kézügyesség, helyes eszközfogás, ülés, testtartás
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:
Örömmel, saját kezdeményezésére ábrázol.
Helyes ceruzafogás és eszközhasználat jellemzi.
Ábrázolása változatos szín és forma használatot, tagoltságot mutat. Képalkotásában kifejezi gondolatait, élményeit.
Tud egyszerű formákat papírból kivágni, hajtogatni, ragasztani.
Önállóan és csoportosan is készít játékot, kelléket, ajándékot.
Téralakításban, építésben másokkal együttműködik.
Emlékezet utáni témákban a részleteket is ábrázolja.
Igény az alkotásra, önkifejezésre, környezetalakításra és befogadásra.
Díszítő, tervező feladatot változatos színekkel, rajzolással, festéssel, papírmunkával, agyagba karcolással stb. megold.
Tud különféle technikával képet alkotni, a technikát önállóan a rendelkezésre álló anyagokból megválasztani.
6. Mozgás
Célunk: Egészséges, mozogni szerető gyermekek nevelése.
41
A gyermekek egészséges mozgásfejlődésének, testi fejlődésének elősegítése, testi képességek fejlesztése. Mozgáskészségek (harmonikus, összerendezett, fegyelmezett, nagy és kismozgás) és pszichomotoros képességek fejlődése, a mozgás megkedveltetése. Az óvodapedagógus feladatai:
a mozgás megszerettetése,
életkornak megfelelő fizikai erőnlét kialakítása,
koordinált mozgású, kiegyensúlyozott, iskolaérett gyermekek nevelése
A testi nevelés kiemelkedő szerepet játszik a gyermekek tanulási képességeinek fejlődésében, A mozgás fejlődés minden más fejlődés alapja, mivel komplex módon kapcsolódik minden egyéb fejlesztési területhez! Óvodánk hangsúlyozottan segíti a gyermekek testi fejlődését: a helyesen összeállított napirend (bioritmus) kialakításával, a csoportszobák belső terének kialakításával, csoportszobákban használható eszközökkel ( tölcsér, gördeszka, trambulin,stb.)
Lehetőséget nyújtunk, és kíséretet biztosítunk úszásra, a Monori uszodában- és karate oktatáshoz- az iskolában.
Csoportjainkban az életkori sajátosságok mellett, az egyéni képességeket is figyelembe vesszük. Differenciáltan foglalkozunk a Sajátos Nevelést Igénylő gyermekekkel. Óvodánkban a testnevelés kötött formában zajlik. A tiszta, tágas és jól szellőztetett csoportszobák megfelelő helyszínül szolgálnak a szervezett mozgáshoz. A gyermekek tornafelszerelésbe öltözve vesznek részt a tevékenységben.
Sokféle kézi szer áll a gyermekek rendelkezésére (babzsák, karika, kendő, bot, stb.). Szertárunkban megtalálható a korszerű mozgásfejlesztés széles eszköztára (ayres terápiás mozgásfejlesztő eszközök is), melyet folyamatosan bővítünk. . Ha az időjárás lehetővé teszi, az udvar lehetőségeit kihasználjuk a testnevelésre. Az udvar alapterülete a gyermeklétszámhoz viszonyítva azonban kicsi, emiatt kevesebb a játékszer. Minden, ami az óvoda udvarán találhat (fák, bokrok, homokozó, játékeszközök
stb.)
felhasználhatóak
a
mindennapi
mozgás
feladatainak
megvalósításához. Sétát, túrát szervezhetünk a közeli Péteri-tóhoz - szabadidő parkba, igénybe vehetjük a közeli Kastélykert játszóteret, sportpályáját, a községi sportpályát.
A testi neveléshez való viszonyunk nagymértékben meghatározza a mindennapi testnevelés eredményességét. A testgyakorlatok mintaszerű végzésével, a játékba való aktív bekapcsolódással kedvezően motiválhatjuk a gyermekeket. A derűs, nyugodt
42
légkörben, örömmel végzett gyakorlás hozzájárul a mozgásban elért sikerekhez. A rendszeres
mozgástevékenység
kedvezően
befolyásolja
az
egész
szervezet
növekedését, és fontos szerepet játszik az egészség megóvásában.
Mindennapos torna: a heti testnevelés foglalkozás alapjául szolgál, a főgyakorlat előkészítése, ill. megerősítésére, melyet a napi életünkhöz igazodva, változó időpontokban végzünk.
Heti testnevelés foglalkozás: kiemelten egy–egy fő izomcsoportra, gondosan megválasztott fejlesztési területre irányul. Minden mozgásforma, amit a gyermekek képesek elvégezni, a mindennapi testnevelés keretébe beépíthető. Az óvodapedagógus dönti el, hogy a testnevelés foglalkozáson, mindennapos testnevelést egy-egy mozgáscsoport
gyakorlásával,
hagyományos
felépítéssel,
esetleg
testnevelési
játékokkal tölti ki, a képességfejlesztési feladatához igazodva. Képességfejlesztés lehetőségei a mozgástevékenység terén
Testi: Erő, ügyesség, összerendezett mozgás, egyensúlyérzék, finommotorika, állóképesség, mozgásigény, nagymozgások, szem – kéz koordináció.
Érzelmi-szociális: Aktivitás, kitartás, szabálytudat, nehézségek leküzdése. kudarc elismerése, önbizalom, önértékelés, testfogalom, testséma, testrészek és funkcióik megismerése, oldaliság, a törzs függőleges zónájának kialakítása, önmaga felismerése (tükör).
Értelmi: Térérzékelés, téri irányok és viszonyok, alak, forma, szín, méret megismerése,
keresztcsatornák,
vizuális,
tapintásos,
hallásos.
Vizuális időrendiség és ritmus.
Kommunikáció:
Tárgyak
megnevezése,
méret,
testrészek
megnevezése,
hasonlóság,
téri
különbözőség
irányok
viszonyok
megnevezése,
mozgással és a testsémával kapcsolatos szavak gyakorlása. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:
Mozgása kitartó, összerendezett, szereti, igényli a mozgást, ismeri a természetes mozgások elemeit.
Növekedik teljesítő képessége, kialakul tér-és időbeli tájékozódó képessége.
43
Ismeri a vezényszavakat, azok szerint cselekszik. Végrehajtja a szóban elhangzott gyakorlatokat, betartja, követi a szabályokat
Szeret mozogni, kitartó a mozgásos játékokban.
Tud néhány mozgásos játékot (futó-, fogójáték) irányítás nélkül játszani.
Korának megfelelő az észlelése, az önfegyelme, alkalmazkodása, kooperációs képessége
Egészséges önbizalommal, önértékeléssel rendelkezik.
Szeret mozogni, kitartó a mozgásos játékokban, tud a térben tájékozódni
7. Külső világ tevékeny megismerése
Célunk: A gyermeket körülvevő természeti és társadalmi környezetről, minél több érzékszervi és mozgásos tapasztalat szerzése. A minket körülvevő valóság teljes egységben történő feldolgozása, amely lehetőséget ad környezetünk összetettségének, sokszínűségének megismerésére,
az
összefüggések
feltárására.
A
természettudományos
és
társadalomtudományos ismereteket nem széttagolva, hanem komplex módon tárjuk a gyerekek elé. A gyermeket körülvevő környezet megismertetése és megszerettetése, a környezetvédelem problémái iránti érzékenység kialakítása. Életkoruknak megfelelő szinten olyan szokásrendszer elsajátítása, amelyek meghatározóak a környező világgal való harmonikus kapcsolatteremtéshez. Olyan tapasztalatok szerzése, amelyek matematikai tartalmúak: mennyiségi, alaki, nagyság- és térbeli viszonyok. Az óvodapedagógus feladatai
44
A mindennapokban példamutatással, szakmai felkészültséggel, a lehetőségek maximális kiaknázása, a gyermekek kíváncsiságának kielégítése.
Projektekben megtervezett, az ismeretek tevékenységekbe ágyazott, sokoldalú feldolgozása, a komplexitást teljes körűen kihasználva.
a hétköznapoktól eltérően, lehetőség szerint óvodai szinten a „Zöld” ünnepek: Állatok napja, Víz világnapja, Föld napja, Madarak és fák napja; és a Néphagyományőrző ünnepek: Szüret, Advent és Karácsony, Farsang, Húsvét, Pünkösd; Nemzeti ünnep: az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc - megünneplése.
A környezetünk megismerését a legközelebbi helyszínektől kezdjük, majd egyre bővítjük, fokozatosan kitágítva ezzel a világot. Először a közvetlen környezetünkben megfigyelhető környezetünkkel ismerkedünk az óvoda épületében és udvarán, majd a séták során feltérképezzük községünket, később a kirándulások alkalmával hazánk más tájaira, létesítményeire is kitekintünk.
Közvetlenebb, érzékelhetőbb formában tárjuk eléjük az ismereteket (érzékelés, észlelés), lehetőség szerint az eredeti környezetükben megfigyelve. Tevékenykedés, tapasztalás,
megfigyelés,
kísérletezés
után
a
gyerekek
fogalmazzák
meg
észrevételeiket, vonnak le következtetéseket, tárnak fel összefüggéseket, véleményt alkotnak, és megoldási lehetőségeket keresnek. Ezáltal motiválttá, érzelmileg érintetté válnak.
A témák feldolgozásánál építünk meglévő tudásukra, érdeklődésükre, tapasztalataikra. Igyekszünk
a
szülőket
is
bevonni
gyűjtőmunkánkba,
közös
programok,
hulladékgyűjtési akciók során, indirekt módon formáljuk szemléletüket.
Környezetünket próbáljuk minél
természet-közelibbé alakítani. Folyamatosan
bővítjük, és a gyerekek számára elérhetővé tesszük tudományos könyveinket.
Kihasználjuk a művészeti tevékenységek transzfer hatásait. A tevékenységek tartalmának és helyszínének tervezése és szervezése során kihasználjuk a helyi adottságainkat, például:
Séta a Péteri-horgásztóhoz, „Kasiban”, Tövesmajori lovardába, Óhegyi szőlős kertekbe, kirándulás a Ferihegyi repülőtérre, lovas kocsizás, gyalogos közlekedés szabályainak gyakoroltatása séta közben.
Növények, állatok megfigyelése, felismerése az óvoda udvarán, séta során - a házak kertjeiben, kirándulások alkalmával az ország más területein (Mogyoró-hegy, Ócsai Tájvédelmi Körzet, Budapest – Margitsziget, Jászberényi Állatkert).
45
Növénygondozás az óvoda virágos-, fűszeres- és sziklakertjében; a balkonládákban és a csoportszobákban tartott növények öntözése, ápolása. Lehullott falevelek összegereblyézése, bezsákolása.
Településünk bevezette a szelektív hulladékgyűjtést, így mi is külön gyűjtjük az újrahasznosítható, illetve a zöld hulladékokat. Gyűjtőmunkánkba a szülőket is bevonjuk.
Állatok gondozása: díszhal-tartás, madáretetés, fészkelő madarak - visszatérő fecskéink - védelme. Ismerkedés a haszonállatokkal, háziállatokkal ismerős családok portáján.
Ismerkedés
településünk
épületeivel,
intézményeivel
(Polgármesteri
Hivatal,
Szakorvosi Rendelőintézet, Művelődési Ház, Könyvtár, iskola, templom), szolgáltató intézményeivel (posta, fodrász), üzleteivel (élelmiszerbolt, gyógyszertár, írószer bolt, virág bolt) és az ott dolgozók munkájával (ismerős szülő vagy hozzátartozó meghívására, illetve az intézmények közti kapcsolattartás során). A rendőrök, a tűzoltók, az állatorvos, orvos, védőnő látogatása óvodánkba.
Természet kincseinek gyűjtése az udvaron és séta során, ezek felhasználása matematikai tapasztalásokhoz, tevékenységekhez.
Óvodánkban a matematikai tapasztalatszerzés kizárólag játékos formában valósul meg. A spontán lehetőségeket kihasználjuk, melyeket a nap során, a különböző tevékenységekben érhetünk tetten, és használhatunk ki. Másrészt tervszerűen szervezünk olyan játéktevékenységeket, melyben az egyes matematikai műveletek körében szerezhetnek tapasztalatokat a gyermekek.
A gyermekeket körülvevő természeti és társadalmi környezet közvetlen megfigyelése, komplex tapasztalatok szerzése során biztosítsa az óvodapedagógus az SNI-s gyermekek számára is a lehetőségeket.
Képességfejlesztés lehetőségei a külső világ tevékeny megismerése során Testi: Egyensúlyérzék, finommotorika, nagymozgások, szem – kéz, szem – láb koordináció. Manipulációs készség, gyors reagálás. Érzelmi-szociális: A természethez való pozitív érzelmi viszony, tárgyi kultúra értékeinek
szeretete,
védelme.
Feladattudat, feladattartás, szabálytudat, kitartás, türelem, kapcsolatteremtő képesség,
46
közösségi
érzés,
másokkal
való
kapcsolat
igénye,
testséma
Intellektuális érzelmek, együttműködési készség. Értelmi: Érzékelés, íz érzék, térérzékelés, idő, hallás érzékelés, érzékszervi működés. Figyelem, szem fixációs működése, tapintásos érzékelés. Téri helyzetek, cselekvések, színek, irányok, formák, tulajdonságok, méretek felismerése. Fogalom alkotás, számfogalom, számolási készség, problémamegoldó gondolkodás. Kommunikációs: Beszédkultúra, kérdéskultúra, kifejezőkészség, magabiztos tudatos kreatív önkifejezés. Beszédbátorság erősítése, beszédtechnika fejlesztése, szövegértés, szókincsbővítés, tiszta artikuláció fejlesztése. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:
Legyen tapasztalatuk környezetük összetettségéről, sokszínűségéről. Alakuljon ki egyfajta érzelmi kötődés környezetükkel, alapozódjon meg a környezetvédelem iránti igényük.
Fogalmazzák
meg
környezetük
mennyiségi
és
minőségi
tulajdonságait.
Megfigyelések, kísérletek során összegezzék tapasztalataikat, alkossanak ítéleteket.
Ismerjék az élethez szükséges feltételeket (víz, levegő, napfény, táplálék), azok tulajdonságait, szerepét, védelmét.
Legyen fogalmuk az életközösségek felépítéséről, összefüggéseiről (élőhely, tápláléklánc)
Ismerjék a közvetlen környezetükben élő növényeket, állatokat, szükség szerint gondoskodjanak róluk.
Ismerjék a környezetükben gyakran előforduló anyagokat, azok tulajdonságait.
Ismerjék a szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás fogalmát, egyes lehetőségeit.
Ismerjék az energiaforrásokat és a takarékosság fogalmát, lehetőségeit.
Ismerjék fel és nevezzék meg az évszakokat, a hét napjait, a napszakokat.
Tudják jellemezni az időjárást, annak megfelelően öltözködjenek.
Legyenek tisztában szűk társadalmi környezetük felépítésével, megjelenési formáival
Tudják saját és családtagjaik nevét és lakcímét.
Ismerjék az emberi test felépítését, nevezzék meg részeit, legyen gyakorlatuk testük helyes ápolásában, az egészségmegőrzésben. Ismerjék a nemek közti különbségeket.
Ismerjenek néhány foglalkozást, a hozzájuk kapcsolódó munkafolyamatokat és eszközöket.
47
Ismerjék fel a gyakran használt és megfigyelhető közlekedési eszközöket, csoportosítsák különböző tulajdonságok alapján. Ismerjék és tartsák be a gyalogos közlekedés szabályait.
Legyen igényük a környezetük alakítására a tisztaság, a természet-közeliség, az ízlésesség szempontjait figyelembe véve.
Legyenek a szülőföldjükhöz kapcsolódó ismereteik, érzelmi kapcsolataik, erősödjön nemzeti öntudatuk (magyar, etnikai kisebbségű és migráns gyerekeknek egyaránt – igény szerint).
Aktívan vegyenek részt az ünnepeken, a hagyományok éltetésében.
Különbséget tesznek a szép, tiszta, a piszkos, rongált környezet között, önállóan alkotnak erről véleményt. Elemi természetvédelmi tevékenységben részt vesznek.
A tárgyakat legalább 10-ig meg tudja számlálni, össze tudja hasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint.
Tud 10-es számkörben bontani, részhalmazokat egyesíteni.
Helyesen használja a tő és sorszámneveket.
Helyesen használja a térbeli viszonyokat jelentő névutókat.
8. A munka jellegű tevékenységek
Célunk: A munkavégzéshez szükséges beállítódások, célszerű munkafogások, készségek, képességek, tulajdonságok kialakulása. Cselekvő tapasztalással a gyermeki személyiség, attitűdök fejlesztése. Saját és mások munkájának megbecsülésére és elismerésére nevelés. A gyermekek képesek legyenek képesek önállóan ellátni a saját személyükkel kapcsolatos, a közösségért végzett és az alkalmi jellegű munkatevékenységeket. Szívesen végezzék el ezeket a munkákat.. Tartalma: A különböző munkafajták: önkiszolgálás, naposság, a gyermekek saját személyiségével kapcsolatos munkák, a csoport életével kapcsolatok munkák, kerti munkák,
48
kisebb megbízatások végzése. A munka az óvodás gyermek számára játékos jellegű, gyakran nem is választható szét a játék és munkatevékenység. Ha pozitív élményként élik meg a munkát, akkor a gyermekek szívvel, lélekkel fogják végezni. Önkiszolgáló munkák Az óvodáskor kezdetétől fogva igen nagy a jelentősége. A gyermekek magukkal kapcsolatban minden teendőt - testápolás, öltözködés, étkezés, környezetük rendben tartása - a lehető legkorábbi időtől kezdve próbáljanak önállóan elvégezni. Türelmesen kivárjuk míg „rájön” a munka fortéjára (megmutatjuk, és nem elvégezzük helyette). Kiscsoportban elegendő időt, több segítséget nyújtunk. A nagycsoport felé haladva egyes tevékenységre szánt idő egyre rövidül, a segítségnyújtás pedig egyre kevesebb lesz. Naposság Középső csoportban vezetjük be. Először jelentkezés alapján választjuk ki a naposokat. A naposi tábla segít abban, hogy a gyerekek számon tartsák később, hogy ki következik a naposságban. Először csak az étkezéssel kapcsolatos dolgok a naposi teendők. Ez később kibővül, például: az eszközök kiosztása, összeszedése foglalkozások alkalmával, a csoportszoba, asztalok környezetének rendbetételével. Dicsérettel, buzdítással ösztönözzük a gyerekeket arra, hogy mindig örömmel végezzék a naposi feladatot és büszkék legyenek arra, hogy másokért tevékenykedjenek. Kerti munka és egyéb alkalomszerű munkák, megbízatások Tavasztól-őszig lehet tevékenykedni a kertben és közben rengeteg tapasztalatot, ismeretet szereznek a gyermekek: levelek összegyűjtése, télen a hó eltakarítása, növények gondozása, az udvar rendben tartása. A benti munkavégzéshez tartozik még az alkalomszerű díszítés a csoportszobában, öltözőben, folyósón. Ünnepekre egyszerűbb süteményt, ajándékot készítenek más csoport gyerekei számára. A környezetünk rendjének biztosítása. Csoport érdekében végzett egyéb megbízatások pl. másik csoportba való üzenet átadása, ágyazásban való részvétel.
Növény gondozás
A növénygondozás a domináns nálunk. A virágoskert, a fűszernövények ültetése és egész éves gondozása ad munkavégzésre, folyamatos megfigyelésre lehetőséget. Az óvodapedagógus feladatai:
Mindig értékelni kell a gyerekek munkáját! A munkafeladatot soha ne adjuk büntetésként, sőt inkább jutalom, kitüntetés legyen.
49
Nyugodt légkört biztosít, hogy kitartással végezhessék el a tevékenységeket. Állandó megerősítéssel a munkához való pozitív viszonyt alakít ki, mely során megtanulják tisztelni a munkát végző embert.
Megérezteti a gyermekekkel, hogy a munka felelősségteljes feladat, melynek eredménye van.
Megismerteti a eszközök balesetmentes használatát.
Adjon lehetőséget a gyermekeknek bármilyen őket érdeklő munkatevékenység elvégzéséhez, még akkor is, ha a gyermek tevékenységi vágya és képességei nincsenek teljesen összhangban
Arra törekedjen, hogy minden munkatevékenység örömöt jelentsen a gyermekeknek, és teljes önállósággal végezhessék azokat.
Fokozatosan a tevékenységekbe való bevonás. Fokozottabb odafigyelést igényel a munkafogások, műveleti sorrendek megtanítása. A saját személyével kapcsolatos önkiszolgálás megtanulása. Lehetőség szerint alkalmi megbízatások adása, bevonásuk képességeik szerint.
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén
A gyermekek szívesen vállal egyéni megbízatásokat, kitartóan, jókedvvel, igényesen, önállóan végeznek munka jellegű tevékenységeket;
Szükség esetén képesek maguk is megszervezni azokat;
Szívesen vállalnak egyéni megbízatásokat, felelősséggel végzik el azokat;
Képességeihez
mérten
vegyen
részt
a
közösségi
munkatevékenységekben,
önkiszolgálási feladatokban. Környezetük rendjének megóvásában, átalakításában egymással együttműködve, tevékenyen részt vesznek.
9. Tanulás
Célunk: A gyermeki kompetenciák fejlesztése, támogató környezet megteremtésével, és a gyermeki előzetes tapasztalatok figyelembevételével.
50
Folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. A játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik óvodáskorban. A gyermek esetében a tevékenységi vágy ösztönöz a tapasztalatszerzésre, a cselekvésre és közben minden pillanatban újabb és újabb felfedezéseket tesz, azaz tanul a kisgyermek. Játék közben, játékosan szinte észrevétlenül tanul, tehát a játék az óvodai tanulás egyik legfontosabb színtere, de nem kizárólagosan az. A játékon belül a motoros, a szociális és a verbális tanulás összefonódik, komplex formában jelenik meg. Az óvodai tanulás a nevelési folyamat egésze, azaz valamennyi pillanata alkalmas arra, hogy erőltetés nélkül spontán vagy irányított módon tanuljon a kisgyermek. Az óvodapedagógus feladatai:
A gyermek közvetlen környezetéből származó tapasztalataira, kíváncsiságára, utánzási hajlamára, élményeire, érzelmi beállítódására épített tartalmak megismerése, a tanulási képességeket meghatározó pszichikus funkciók differenciált fejlődése, mely a teljes személyiség fejlődését támogatja.
Minél több időt, alkalmat és lehetőséget biztosítani a gyermekeknek az elmélyült szabad játékra, játékos tevékenységek kipróbálására, gyakorlására, érzéseiknek, élményeiknek lereagálására, tapasztalatok megszerzésére. Megfelelő mennyiségű és minőségű ingerhatás, tapasztalás és cselekedtetés, felfedezés biztosításával a gyermeki kíváncsiság felkeltése, kielégítése, a kutatás, problémamegoldás, felfedezés örömével.
A játék a gyermek alapvető tevékenysége, olyan komplex tevékenységforrás, melyet tudatosan kell felhasználnunk. Feladatunk megfigyelni a gyermek játékát, felhasználni azt saját nevelési céljaink elérése érdekében és szükség esetén, indirekt módon befolyásolni azt.
A tanulás munkaformáit, módszereit, eszközeit az óvodapedagógus választja meg a témától és a korcsoporttól, a tevékenység tartalmától, a résztvevő gyermekek számától,
összetételétől,
fejlettségétől
függően
megválasztja,
differenciáltan
alkalmazza.
51
Miután a gyermek a világot komplex módon érzékeli, észleli és éli meg, ezért a tanulás
során
is
ebből
kívánunk
kiindulni.
Projektelemek,
téma-hetek
alkalmazásával komplex ismereteket nyújtunk, tapasztalatszerzési lehetőségeket biztosítunk.
A közvetlen tapasztalatra, mozgásra, élményre épülő képességek, részképességek fejlesztése, mely magába foglalja a szenzoros, motoros, szociális és verbális tanulást egyaránt.
Érzelem gazdag, biztonságot nyújtó csoportlégkör kialakítása, az érési folyamatok optimális megtámogatása.
A gyermek képességének, egyéni adottságainak, fejlődési ütemének megfelelő tevékenységek biztosítása, ezeken keresztül olyan feladatok adása, amelyek elősegítik egyéni fejlődését.
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:
Az egyszerű feladatokat megérti. Ha a helyzet megkívánja, kivárja, amíg rá kerül a sor.
Érdeklődik környezete tárgyai, jelenségei és ezek összefüggései iránt.
Feladatai végrehajtásában kitartó.
Szándékos figyelmének időtartama életkorának megfelelő.
Él benne az iskola, a tanulás utáni vágy.
Tevékenységének eredményét reálisan értékeli.
Képes a már elsajátított ismeretek szándékos felidézésére.
Munkatempója, feladattartása életkorának megfelelő.
Szándékos figyelemre képes.
Munkatempója, feladattartása életkorának megfelelő
Képes a már elsajátított ismeretek szándékos felidézésére
V. Az óvoda ünnepei, hagyományai Célunk: Jeles ünnepeink szokásainak, hagyományainak megismertetésével, a közösen átélt élményekkel, olyan személyiségjegyek alakítása, melyek segítségével a gyermek képes felfedezni és megszeretni környezetének kultúráját.
52
Óvodánkban hagyományai vannak azoknak a rendezvényeknek, amelyeket a gyermekek, a szülők, és a társadalom igényel és számon tart. Az ünnepélyek, megemlékezések a gyermekek nemzeti identitás tudatának fejlesztése, a hazaszeretetük mélyítése, az egymás iránti tisztelet, a türelem alakítására, a közös cselekvés örömére, a közösség formálását szolgálják. Feladataink:
Az ünnepek hagyományainak, sajátos értékeinek megőrzése.
Esztétikai ízlés formálása a sokszínű, gazdag tevékenységek, az ünnep külső jegyei, valamint a gondosan összeválogatott művészeti anyagok által.
A közösséghez való tartozás érzésének erősítése az együtt átélt élmények segítségével.
Az ünnepek előkészületei:
Az ünnepi tabló felhelyezése, a gyűjtőmunka megkezdése, a csoportszobák és folyosók folyamatos díszítése (csoportrendezés, asztali díszek készítése).
Az érzelmi ráhangolódás biztosítása az aktuális mesékkel, mondókákkal, versekkel, a közösen elkészített ajándékokkal.
Az ünnepi műsor összeállítása, a zenei, irodalmi anyag kiválasztása, az egész napra élmény dús program tervezése.
A nap különlegességét, a hétköznapoktól eltérő másságát hangsúlyozza a hagyományainknak megfelelően kialakított ünneplőruha viselése.
A szülők bevonása az ünnepi előkészületekbe (eszközkészítés, dekorálás, gyűjtőmunka)
. A megvalósítás módja:
A gyermekek sokoldalú fejlesztését segíti „jeles napjaink” hagyományrendszere.
Csoportonkénti szervezéssel megünnepeljük a gyermekek születésnapját, névnapját.
Ünnepeink egy része nyitott a szülők számára. A közös ráhangolódás, az együtt végzett előkészületek tevékenységei, és az ünnepek eseményei szorosabbá fűzik a gyermekek kapcsolatát a szüleikkel, társaikkal, nevelőikkel.
Az óvodapedagógusok által előadott mesejátékok, zenés-verses ünnepi műsorok még színesebbé, hangulatosabbá, meghittebbé varázsolják ünnepeinket.
A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, felelősöket, az ünnepek megszervezéséért felelős „ünnep felelőst” az óvodai nevelőtestület- az óvodai éves munkatervben határozza meg.
53
Ünnepeink, megemlékezésein, jeles napjaink:
Egész évben: Gyermekek név és születésnapja
Jeles napok, és ünnepek
Évszakok
Köszöntés énekkel, verssel, apró ajándékkal készülünk csoportonként.
Tevékenysége, feladatok
Szüret
Őszi termések és termények gyűjtése, felhasználása
Állatok napja
Játékszervezés az udvaron
Idősek világnapja
Népi technikák megismertetése, népi hangszeres zene hallgatása, közös családi mulatság Ismert dalokból összeállított játék fűzés előadása községünk idősebb lakóinak.
Advent
Gyertyagyújtás, koszorúkészítés
Mikulás
Mikulásvárás: A Mikulás köszöntése csoportonként történik, ahol a gyermekek közösen mondanak verset, énekelnek dalokat. Az óvodapedagógus feladata, hogy a csoportjába járó gyermekek cipőjüket kitisztítva kitegyék az ablakba., a polcukhoz. A cipőcskékbe való meglepetés a csoport hagyományai szerint kerül beszerzésre. Ajándékkészítés, adventi gyertyagyújtás, mézeskalácssütés, betlehemezés, pásztorjátékok Az óvodában a Karácsonyra való készülődés a legfontosabb, mely az ünnepvárás izgalmát, a titkos ajándék készítés örömét jelenti. Az óvodapedagógusok által előadott énekes – verses műsorával, vendég művészek, iskolások koncertjével, előadásaival köszöntjük az ünnepet. Maszk, jelmezkészítés, gyermekek táncos mulatsága, felvonulása, koncert vendég művész előadásában. Egész hetes, táncos mulatozással, az óvodában évek alatt összegyűjtött ruhadarabok felvételével, mókás beöltözéssel, Kiszebáb égetéssel kergetjük ki a telet, és így ünnepeljük a jó idő közeledését, a tavasz beköszöntét.
ŐSZ
Karácsony TÉL
Farsang
54
Nemzeti ünnep
Húsvét
TAVASZ
Közös ünnep, kultúraátadás. A gyermekek készíthetnek minden olyan eszközt, amely tartalmában az ünnephez kapcsolódik, és emeli annak hangulatát. A csoportok az ünnepet óvodai játékos formában ünnepelik meg, emlékeznek meg március 15-ről. A nagycsoportosok az iskolai megemlékezésen részt vesznek, a kisebbek a Kopjafához ellátogatnak, egy maguk által készített szimbólummal. Tojásfestés, ajándékkészítés. Néphagyományok értékeinek, gyermekjátékainak megismerése Óvodánkban a locsolkodás a Húsvét utáni héten, napokban van. A Húséti ajándékot az ünnep előtt viszik haza a gyermekek.
Víz világnapja
Kísérletezés a vízzel, kirándulás a Péterihorgásztóhoz.
Föld napja
„Egy gyermek egy virág” felvirágozzuk óvodánk környezetét.
Anyák napja
Ajándékkésztés, édesanyák, nagymamák köszöntése. Május első vasárnapja előtti héten a csoportok, minden gyermek részvételével szervezett, rövid Anyák napi műsorral köszöntik az édesanyákat. A kiscsoport, középső csoport egy A nevelési év során tanult versek, dalok, játékok örömteli előadásával kibővítve, ekkor tartja meg az évzáróját.
Gyermeknap
Játékos vetélkedők az udvaron, meghívott előadók műsorának megtekintése, „Apák napja”- közös barkácsolás, játék az apákkal.
Évzáró- búcsúzó
ajándék, vendéglátás A nevelési év során tanult versek, dalok, játékok örömteli előadását jelenti. A gyermekek közösen készülnek műsorral, mely előadására május végén kerül sor kerül sor.
Az éves munkatervben meghatározzuk, hogy mely ünnepek, jeles napok kapnak kiemelt figyelmet – az adott nevelési évben, ezek minden csoport számára kötelező jellegűek. Itt határozzuk meg azt is, hogy mely ünnepek lesznek a szülők számára nyitottak. Óvodapedagógus feladatai:
Az óvodapedagógus ismerje a néphagyományokat, tudjon azonosulni azzal.
Megfelelő miliő megteremtése.
Új technikák megismertetése.
55
Megfelelő feltételek biztosítása és megszerettetése
A gyermekekhez közel hozható jeles napok, és a hozzájuk kapcsolódó népszokások megismertetése, és megszerettetése
Legfontosabbnak
tartjuk,
hogy
községünkben
kialakult
hagyományápolás
alapozásában magunk is részt vegyünk, megmutassuk a népi kultúránkban rejlő kincseket. Átgondoltuk, melyek azok a népszokások, melyek erőltetés nélkül közel hozhatóak gyermekeink világához. Ezekből válogatunk korcsoportnak megfelelő mélységben, a meglévő ismereteiket és az óvoda nyújtotta lehetőségeket is kihasználva. Módszertani kultúránkat folyamatosan bővítjük, keressük az új utakat.
Az adott időszakban, a csoportban uralkodó légkört alapvetően meghatározza a közelgő ünnep, esemény hangulata.
A csoportok „felöltöztetésével” esztétikus
környezetet teremtünk.
A Szülők, Nagyszülők bevonásával igyekszünk a tárgyi emlékek közül olyanokat fellelni, megmutatni a gyermekeknek, melyek tükrözik népi kultúránk világát.
Mindig az adott jeles nap jellege határozza meg, hogy az arra való készülés mennyi időt foglal magába. Vannak olyan ünnepkörök, melyek hosszabb, 2–3 hetes készülődést igényelnek. Vannak rövidebb, néhány nap alatt kibontható, és vannak eseményszerű, egy napos jeles napok. Mindig megfelelő időt biztosítunk az élmény kiteljesedésére.
Minden olyan eszközt (tárgyi emléket, mondókát, mesét, éneket, játékot) felhasználunk, ami az átélést segíti.
Az óvodapedagógusok csoportjaikban szabadon szervezhetnek jeles napokhoz tartozó, szabadon választható tevékenységeket.
VI. Kapcsolat a családdal, a szülőkkel Célunk: Olyan bizalmi kapcsolat kiépülése, amely a gyermek fejlődése érdekében kívánatos. Az óvodai nevelés, céljaink elfogadása a családok részéről. A szülői elégedettségének állandó figyelemmel kísérésével az igények beépülése a nevelési folyamatainkba. A szülők aktív részesei az óvodai eseményeknek, a környezet kultúra ápolásának. A szülőkkel együtt figyelemmel kísérjük a kiemelkedő, tehetséges képességű gyermekeket.
56
Fontos számunkra a sajátos nevelési igényű gyermekek problémáinak korai felismerését a családdal együtt végezzük, javasoljuk a szakember bevonása a korrekcióba. Óvodapedagógus feladatai:
A családokkal együttműködve a jó kapcsolat kialakítása. A jó együttműködés érdekében az óvodapedagógusnak meg kell ismernie a családot, a szülőknek pedig az óvodát.
Az óvodába lépést megelőzően az új gyermekek szülei számára tájékoztatást ad arról, hogyan lehet minél zökkenő mentesebbé tenni az első óvodai napokat. Támogatást nyújt az iskolához szükséges új szülői szerepkör kialakításában.
A szülőket nevelőpartnernek tekintjük, ismertetjük velük nevelő felfogásunkat, céljainkat, feladatainkat. Minden lehetőséget megragadunk annak érdekében, hogy a családi nevelési eljárásokat, szokásokat megismerjük. Az óvodai nevelés nem lehet eredményes családi megerősítés nélkül, elengedhetetlen az összhangban történő nevelés.
A család és óvoda jó kapcsolatát, a nevelő partneri viszonyt kiépíti. A közös felelősséget tudatosítja. Az Óvoda pedagógiai programját, céljait, feladatait ismerteti, és elfogadtatja a szülőkkel.
Ismerteti a házirendben, a napirendben, a munkatervben megfogalmazottakat.
Biztosítja a szülők részvételét, hogy lehetőség szerint legyenek itt az első napokban gyermekükkel az óvodában, és „fedezzék fel” a játéklehetőségeket, az eszközöket, együtt ismerjék meg az óvónőt és a társakat. A közös ittlét addig tarthat, amíg a szülő lehetőségei megengedik, illetve a gyermek számára már nem idegen az óvoda.
Az új gyermekek érkezését úgy osztja be, hogy egy héten csak néhány új kisgyermek érkezzen, így jut elég idő az ismerkedésre, a személyes kapcsolat kialakítására..
Pedagógiai tájékoztatókat szervez a szülők számára a szülői értekezleteken, nyílt napokon és érdeklődés alapján, egyéb fórumokon.
A pedagógiai témájú szülői értekezletekkel a családi nevelés hatékonyságát segíti.
A
szülők
igényeit,
javaslatait,
kéréseit,
felajánlásait
figyelembe
veszi
nevelőmunkájába.
Szülői értekezleten a csoportokban folyó nevelőmunka tervét ismerteti: elképzelések, a különböző nevelési területek, a kiemelt feladatok.
57
Nyílt rendezvényeket szervez, melyen a szülők lehetőséget kapnak az óvodai élet, gyermekük megfigyelésére.
A gyermekek egyéni fejlődésérről folyamatosan konzultálunk a szülőkkel. Fontosnak tartjuk a hiteles tájékoztatást, a problémaérzékenységet, a tapintatot és az előre mutató segítséget. Óvodánk nyitott: a szülők igényeinek megfelelően lehetőséget adunk arra, hogy előzetes megbeszélés alapján bármikor betekintést nyerjenek gyermekeik óvodai életébe. A családdal történő nyílt, őszinte együttműködés csak a kölcsönös bizalom talaján
valósulhat
meg.
A
szülőknek
tapasztalniuk
kell,
hogy
emberi
magatartásunkban, szakmai felkészültségünkben egyaránt példamutatók vagyunk.
Szülői értekezlet
Évente legalább két alkalommal szervezzük, első félévben és második félévben. Az aktualitások mellett a szülők által javasolt témák figyelembevételével, az óvónők által javasolt témákban (neveléssel gyermekek fejlesztésével kapcsolatos témakörökben)
Az újonnan felvett gyermekek szülei részére nyár folyamán tájékoztató jellegű értekezletet tartunk, melyen bemutatjuk az óvodánkat, minden alapvető információt közlünk az óvoda programjával és működésével kapcsolatban.
Igyekszünk felmérni a szülői igényeket, nem passzív hallgatóvá, hanem aktív résztvevővé „varázsolni”, együtt gondolkodásra késztetni, ösztönözni őket.
Törekszünk mindig pozitív hangulatot teremteni, nem minősítjük, oktatjuk ki a szülőket.
Fogadóóra A szülők igényeihez alkalmazkodva szervezzük. Az év folyamán, előzetes időpont egyeztetéssel a szülők rendelkezésére állnak a csoportos óvónők (a gyermekek fejlettségi szintjéről tájékoztatás.) Környezettanulmány, családlátogatások
Fejlesztőmunkánk kiinduló alapja a gyermek és környezetének minél alaposabb ismerete. Az otthoni légkör sok olyan benyomást közvetít a tapasztalt óvónő számára, amely nagyban segíti a gyermek egyénre szabott nevelését, fejlesztését.
58
Lehetőleg már az óvodába lépés előtt, de legalább a gyermek óvodás évei alatt egy alkalommal szükséges tehát a családlátogatás. Természetesen kellő tapintattal, a szülő belátását is elnyerve, előzetes időpont egyeztetés alapján szervezzük. A szülő kérésére, vagy ha a gyermek helyzete a családban megkívánja, több alkalommal kell családlátogatást végezni, szükség esetén az óvoda gyermekvédelmi felelősével.
Szülői Munka Közösség
A Szülői Munkaközösség létrejöttét a szülők közössége kezdeményezi, működését az óvoda vezetése támogatja, segíti. Tagjai az évnyitó szülői értekezleten kerülnek megválasztására.
Közvetlen kapcsolatot tartanak az óvoda vezetésével, minden jelentős kérdésben képviselik a szülők érdekeit, véleményét.
Részt vesznek az óvoda egész közösségét megmozgató események, rendezvények szervezésében, figyelemmel kísérik az óvodai szülői közösség a hatályos jogszabályok által meghatározott jogainak és kötelességeinek gyakorlását.
A Szülői Közösség munkatervének elkészítésében részt vesz a nevelési év elején.
A szülők képviselőit meghívja az óvoda különböző fórumaira, alkotó ötleteiket, kéréseiket, igényeiket meghallgatja és lehetőség szerinti teljesíti.
Óvodán kívül helyszíni tapasztalatszerzési lehetőségeket kér, az olyan szülők munkahelyén, ahol az óvodás csoportok nem zavarnak és számukra veszélytelen a munkaterület.
A szülők
jogainak
érvényesítését
segíti
az
óvoda alapdokumentumainak
elkészítésekor a Szülői Közösség képviselői révén. Közös rendezvények a szülőkkel Családi napok keretében vendégül látjuk a szülőket. Évente több alkalommal is szervezünk közös programot (családi nap, kézműves délutánok, Idősek világnapja, községi rendezvények, stb.) Nyílt ünnepélyek, nyílt napok Szülők számára Minden évben nyílt napok szervezésével biztosítunk betekintést óvodánk életébe. Ezen kívül meghívást kapnak a szülők a csoport anyák napi köszöntőjére, illetve évzáró-búcsúzó ünnepélyére. Az anyák-napja csak rövid, pár perces köszöntés, az évzáró
59
anyagának összeállításában figyelembe vesszük a gyermekek életkori sajátosságait, az év közben tanult versekből, dalokból, körjátékokból, mesékből válogatunk. Sikerkritériumnak tartjuk, ha
közösen szervezett gyermek és felnőtt programok, nyílt napok – 90%-os érdeklődéssel
szülői elégedettségmérés 90% - eredménnyel zárul.
Kapcsolattartás várható eredményei:
A családok elégedettek az óvoda működésével.
Minden szülő rendszeres tájékoztatást kap, gyermeke fejlődéséről.
A szülők aktívan részt vesznek az óvoda rendezvényein.
A szülők nevelési problémáikkal, gondjaikkal, bizalommal fordulnak az óvónőkhöz, akiktől segítséget kapnak.
Azonosulnak az óvoda elveivel.
Az óvoda egyéb kapcsolatai: Fenntartó Önkormányzat Kapcsolatok más nevelési színterekkel: Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában részletezve
VII. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, habilitációs, rehabilitációs tevékenységek Az Alapító okiratunkban foglaltak alapján, feladatunk: Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Az Óvoda a gyermekek hároméves korától ellátja a területileg illetékes Rehabilitációs Szakértői Bizottság véleménye, állásfoglalása alapján a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését, nevelését, akik a többi óvodás korú gyermekekkel együtt nevelhetők, az alábbi területeken: a) A megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd: Beszédfogyatékos, Enyhe fokban értelmi fogyatékos- tanulásban akadályozott Ép értelmű, vagy enyhe fokban értelmi fogyatékos autista 60
b) A megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd. Óvodai nevelési programunk elkészítésekor, valamint napi munkánk során ezért figyelembe vesszük a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvében foglaltakat. Alaposan előkészítjük az óvodai nevelésüket:
Évnyitó szülői értekezleteinken rendszeresen tájékoztatást adunk a szülőknek az integrált nevelésre vonatkozó főbb tudnivalókról, az erre vonatkozó eljárási szabályainkról.
Fokozott figyelmet fordítunk az újonnan felvett gyermekek esetleges problémáinak feltárására, a szakértői és rehabilitációs bizottság bevonásával közreműködünk a sajátos igények mielőbbi feltárásában.
Tájékoztatjuk a szülőket, hogy integrált nevelésben abban az esetben vehet részt gyermekük, ha optimális fejlődését ez a forma biztosítja leginkább, ezt a szakvélemény megállapítja.
Helyhiány esetén elsőbbséget élveznek az óvodába már a sérülés megállapítása előtt felvett gyermekek. A helyhiányt az óvoda vezetője saját jogkörében írásban 8 napon belül jelzi a szakértői és rehabilitációs bizottság felé.
A gyermekek csoportba való beosztásakor tartózkodunk a sajátos nevelési igényű gyermekek elkülönítésétől. Az egy csoportban elhelyezett gyermekek irányszáma 1-2 fő, a fogyatékosság típusát, a speciális igények mértékét figyelembe véve az óvodavezető dönt. Törekszünk arra, hogy a befogadó csoport optimális létszámú legyen, melyben 1,2 , de maximum 3 fő lehet tanulásban akadályozott.
Abban az estben, ha az integrált nevelésre javasolt gyermek adaptációs készségei nem teszik lehetővé a többi gyermekkel való együttnevelést, 1-3 hónapos megfigyelési idő után ismételt szakértői vizsgálatát kérjük.
hosszabb beszoktatásra készülünk.
Az integrációt vállaló pedagógusokat szervezett formában felkészítjük a rá váró feladatra, munkájuk segítéséről folyamatosan igyekszünk gondoskodni ( intézményen belüli munka szervezéssel, Nevelési Tanácsadó)
61
Olyan fogadó környezetet teremtünk, ahol a SNI-is gyermekek szükségletei kielégítést nyernek.(kisebb tereket alakítunk ki (mesesarok, pihenő, megnyugtató , nem túl zsúfolt, inger dús környezet….)
A Nevelési Tanácsadó gyógypedagógusaival közösen együttműködünk. (fejlesztési tervek kialakítása, differenciált foglalkozások tervezése, pedagógiai diagnosztikai munka, kezdeményezések során).
Differenciáltan, különböző célokat tűzünk ki a gyermekek elé, az ismereteket különbözőmélységben és terjedelemben nyújtjuk, sokoldalú érzékeltetésre törekszünk, az egyénhez igazítva, élt közeli helyzetben fejlesztve.
A többiekkel együtt, de heti rendszerességgel egyénileg is fejlesztjük őket. Dicsérjük, de következetes korlátokat, szabályokat, reális követelményeket felállítva fejlesztjük, neveljük őket.
Igény szerint szupervíziókat szervezünk, melyeken eset megbeszélésre, közös tervezésre, elemzésre törekszünk.
Részletesen és alaposan tájékoztatjuk a szülőket az integrált nevelést megelőzően, az egész folyamat során. Partnerként kezeljük őket, együtt döntünk!
Megismertetjük a szülői közösséget az integráló neveléssel, pozitív viszonyulásra, elfogadásra ösztönözzük őket. ”Mindenki óvodája” kép kialakítására törekszünk, kerülve a felesleges szegregációt.
Az
elfogadás
szemléletét
úgy
alakítjuk,
hogy
tartózkodunk
mindazon
viselkedésminták adásától, amely a sérült gyermekek különbözőségét hangsúlyozza.
Fokozott figyelmet fordítunk a sajátos nevelési igényű gyermekek és családjaik esetében az adatvédelemmel és a személyiségjogokkal kapcsolatos szabályok betartására.
Alapelveink:
A gyermekek harmonikus személyiségfejlődését elősegítjük - eredményeit, erényeit,
sikeres
próbálkozásait
értékelő,
másságát
elfogadó
környezet
kialakításával.
62
Az SNI gyermekek iránti elvárásainkat fogyatékosságuk jellegéhez, súlyosságának mértékéhez igazítjuk. Kiemelt feladatunk az egyes területeken kiemelkedő teljesítményeik felismerése és gondozása.
Törekszünk nevelésünkkel kialakítani –sérüléseik arányában -, hogy SNI gyermekeink alkalmazkodóképessége, akaratereje, önállósága, együttműködése fejlődjék. Ennek érdekében mindig csak annyit segítünk, hogy önállóan tudjon cselekedni.
Törekszünk a sérülés specifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztására, és alkalmazására.
Amennyiben indokolt elősegítjük a speciális segédeszközök elfogadását, azok következetes használata, megőrzése folyamatos feladatunk.
Törekszünk a nem / vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésére, elősegítve a kompenzációs lehetőségek bővülését.
A gyógypedagógiai-orvosi-pszichológusi diagnózisra építve alakítjuk ki a fejlesztésünk céljait. A multiszenzorális fejlesztésünk magába foglalja: a vizuális, akusztikus, taktilis, mozgásos észlelés, motoros képességek, a beszéd-és nyelvi készségek fejlesztését, a fogyatékossági típusnak megfelelően más-más területre helyezzük a hangsúlyt.
Óvodapedagógus feladatai:
A csoportban végzett pedagógiai tevékenységünk során a tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók fejlesztését, illetve a sérült funkciók javítását, az esetlegesen hiányzó funkciók pótlását végezzük. A fejlesztő munka célja, hogy megelőzzük vagy csökkentsük a tanulási nehézségeket, amelyek a lassúbb érés vagy egyéb ok miatt keletkeztek.
A megelőzést szolgálhatják a gyermek fejlettségi szintjét vizsgáló méréseink. A mérés során tapasztalt rendellenességeket feljegyezzük, jelezzük a Pedagógiai Szakszolgálat szakembereinek
–
például:
leggyakrabban
előforduló
tünetek
lehetnek:
túlmozgásosság, alacsony fokú feladattűrés, a finom motorikum zavara, a játékok gyors váltogatása, megtapadó illetve szétszórt figyelem, a beszédhibák, a megkésett beszédfejlődés, a diszgrammatikus beszéd. 63
korai szűrővizsgálatok elvégzése
a gyermekek szakemberhez utalása
az egyéni fejlesztés egyéni tervek alapján, a feltételek megteremtésével
a családdal való együttműködés
a Pedagógiai Szakszolgálattal együttműködés
A nevelésben részt vevő személyek intézményünkben: óvodapedagógusok Gyógypedagógus - oligofrénpedagógus, fejlesztőpedagógusok gyermekorvos dajka.
VIII. Az óvoda gyermekvédelmi feladatai, szociális hátrányok enyhítése, esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések Az óvoda a Gyvt. 17. § (1) bekezdése alapján a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot lát el. Segíti a gyermek családban történő nevelkedését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, és megszűntetését.
Célunk: A gyermeki személyiségfejlődést segíteni a gyermekvédelem preventív, speciális és gondozó tevékenységeivel. Segítségnyújtás a gyermek testi, érzelmi, erkölcsi és értelmi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez. Esélyegyenlőség biztosítása, a szociális hátrányok enyhítése. Az óvoda köteles: jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége kapcsán a gyermekjóléti szolgálatnál, hatósági
eljárást
kezdeményezni
a
gyermek
bántalmazása,
illetve
súlyos
elhanyagolásakor, vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a 64
gyermek
önmaga
által
előidézett
súlyos
veszélyeztető
magatartása
esetén,együttműködni a védőnői szolgálattal, a gyermek háziorvossal, illetve ezekkel az intézményekkel
folyamatosan munka kapcsolatot tartani, tájékoztatást adni.
A veszélyeztetettség olyan magatartás, mulasztás, körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, érzelmi, vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza. A veszélyeztetettség több okból is előállhat:
nagyon rossz anyagi körülmény,
olyan szülői, családi magatartás, mentális is, amely a gyermeket az anyagi helyzettől függetlenül veszélyezteti.
A
gyermekvédelem
működtetéséért
az
óvoda
vezetője
a
felelős.
A
gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásában elsőszámú segítője az adott nevelési évre megbízott gyermekvédelmi felelős.
A gyermekvédelmi felelős általános feladata a veszélyeztetettség feltárása, a jelentés a szükséges intézkedések meghozatalához, regisztráció, illetve nyomon követés. A gyermekvédelmi felelős munkájában támaszkodik az óvodapedagógusok jelzéseire (pl. családlátogatások, anamnézisek tapasztalatai stb.), illetve a különböző felmérésekből
a
gyermek
(családok)
szociokulturális
hátterére
rávilágító
információkra. A nevelési évben elvégzendő konkrét gyermekvédelmi feladatokat az óvoda éves munkatervével összhangban készített gyermekvédelmi munkaterv tartalmazza. Az óvodapedagógus feladatai:
Elősegíti a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését, járását.
A hátrányos és veszélyeztető környezeti hatására a gyermekek személyiségfejlődése lelassul.: kevesebb ismerettel rendelkeznek, mint az életkoruk és adottságaik alapján elvárható lenne, viselkedési szokásaik is hiányosak, vagy hibásak lehetnek. Fontosnak tartjuk, hogy az együttéléshez nélkülözhetetlen ismereteket elsajátíttassuk a gyermekekkel. Kialakítsuk a helyes viselkedési szabályrendszert, pótoljuk a hiányzó ismereteket. Egyéni fejlesztési tervben rögzítjük a téren elvégzendő feladatainkat. Az ötéves korban elvégzett iskolaérettségi vizsgálatot követően pedig, ha szükséges,
65
mikrocsoportos
kompenzálást
is
szervezzünk.
Fejlesztő
tevékenységünkben
bekapcsolódik az óvoda pszichológusa, logopédusa, szükség a Nevelési Tanácsadó fejlesztőpedagógusa is.
Jól ismerve a gyermeket és környezetét, észrevesszük, ha előnytelen hatások érik, melyek következtében fejlettségétől eltérő viselkedéselemek, zavarok jelentkeznek. A problémás
helyzetűvé
vált
gyermekről
környezettanulmányt
(esetenként
a
Családsegítő Szolgálat munkatársaival közösen) készítünk. A feltáró munka után kapcsolódik be a gyermekvédelmi felelős, és együtt döntünk a további tennivalókról.
Biztosítja a gyermekeket megillető jogok érvényesülését az óvodán belül, szükség esetén védő – óvó intézkedésekre javaslatot tesz.
A gyermekeket és családjukat lehetőségeihez képest minél jobban megismeri.
A problémákat a hátrányos helyzet okozta tüneteket felismeri és ha szükséges ehhez szakember segítségét kéri.
Az óvónők és a szülők közötti jó kapcsolat kialakítása, mely folyamatos, őszintén tájékoztató, bizalmas, meghitt, segítőkész kell, hogy legyen. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek nevelési, tanulási tennivalóiban összhang jöjjön létre, az esetleges problémákat együttesen oldjuk meg.
A felzárkóztatást és tehetséggondozást megvalósítja.
Egyéni differenciált bánásmóddal a fejlődést elősegíti, folyamatosan ellenőrzi.
Részt vesz az egészségügyi szűrővizsgálatok lebonyolításában, a szűrést szükség esetén soron kívül javasolja.
A rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kíséri, szükség esetén az óvodavezetőnek jelzi a hiányzást.
A családok szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különböző támogatásokhoz való hozzájutást javaslatával elősegíti.
A szülőkkel együttműködő, partneri kapcsolatot alakít ki, a szülői szerep eredményesebb betöltését elősegíti.
Jó kapcsolatot tart a helyi társadalom gyermekvédelmi rendszerében érintett szervekkel, személyekkel.
Fokozottan figyelemmel kíséri a gyermeke testi lelki állapotát, ha
fejlődési, beilleszkedési, magatartásbeli zavart észlel,
sajátos törődést igényel (dyslexia, fogyatékos), 66
egészségügyi problémákat tapasztal,
nemzetiséghez tartozik,
hátrányos, veszélyeztetett helyzetű,
szülők egymás közötti kapcsolata rossz,
szülő – gyermek kapcsolata nem megfelelő,
különleges gondozásban részesül (Családsegítő Szolgálat tevékenysége)
A gyermekvédelmi munka várható eredményei:
Minden veszélyeztetett gyermek szerepel a gyermekvédelmi nyilvántartásban.
Minden veszélyeztetett gyermek családja tájékoztatást kap a támogatás lehetőségeiről, és segítséget ügyeinek elintézéséhez.
Minden rászoruló gyermek megkapja a jogosultság szerinti kedvezményeket.
Bizalommal fordulnak felénk a szülők.
Elfogadják javaslatainkat, segítségünket.
Segítő szolgálatok tanácsait igénybe veszik
IX. Legitimációs záradék 1. Egyetértési jogot gyakorolt: _________________________ Dátum
____________________________ Fenntartó
2. Véleményezte
__________________________ Dátum
____________________________ Szülői Közösség
3. Elfogadta
67
__________________________ Dátum
___________________________ Nevelőtestület
4. Jóváhagyta
_________________________ Dátum
____________________________ Óvodavezető
5. Érvényességi nyilatkozat 2014.………………-től visszavonásig. 6. Felülvizsgálat, értékelés időpontja: 5 évente
7. Módosítás előírásai
Törvényi változás esetén
Feladatváltozás esetén
A nevelőtestület 2/3-os többségi kezdeményezése alapján, a nevelőtestület
dönt a módosítás elfogadásáról.
Írásbeli előterjesztés nevelőtestületnek, óvoda vezetőségnek.
8. Nyilvánosságra hozatala: A fenntartó és a partnereink által megtekinthető a vezetői irodában és minden csoportszobában.
A pedagógiai program készítése során felhasznált Pedagógiai programok:
A NAPSUGÁR ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
68
A Rákosmenti Mákvirág Óvoda Pedagógiai Programja 2013
69
