BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL. Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye élelmiszerbiztonsági és állategészségügyi helyzetéről

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye élelmiszerbiztonsági és állategészségügyi helyzetéről

Készítette: :

dr. Ujaczki Tibor főosztályvezető

Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály 3525 Miskolc, Vologda u.1. Telefon: (36-46) 500-660 Fax: (36-46) 342-023 [email protected]

2

Tartalomjegyzék

A B-A-Z MEGYEI KORMÁNYHIVATAL, MINT AZ ÁLLAM ÁLTAL LÉTREHOZOTT ÉLELMISZERLÁNC FELÜGYELETI SZERV FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSNEK BEMUTATÁSA ........ 3 1. AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁGI HELYZET MEGYÉNKBEN .............................................................. 5 Állati eredetű élelmiszer előállító üzemek ...................................................................................... 5 2015 évben kiadott új működési engedélyek ................................................................................. 5 A növényi eredetű élelmiszer előállítók ellenőrzésével kapcsolatos tapasztalatok ................ 10 A borászati üzemek ellenőrzésének tapasztalatai ....................................................................... 11 A szeszipari üzemek ellenőrzésének tapasztalatai ...................................................................... 11 Start közmunkaprogramban növénytermesztés, állattartás, élelmiszer előállítás támogatása ................................................................................................... 11 Vendéglátás-közétkeztetés............................................................................................................. 11 Szakhatósági állásfoglalások ........................................................................................................ 12 Élelmiszer közvetítette megbetegedések és azok gyanújának kivizsgálása ............................ 12 2. AZ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI HELYZET MEGYÉNKBEN ................................................................. 13 Veszettség monitoring .................................................................................................................... 15 HPAI (magas patogenitású madárinfluenza) monitoring ............................................................ 15 Szalmonellagyérítési programok baromfiállományokban .......................................................... 15 Méhegészségügy helyzete ............................................................................................................. 16 Takarmányellenőrzés ...................................................................................................................... 16 Állatvédelmi tárgyú ellenőrzések .................................................................................................. 17 Nagyüzemi tojótyúk-tartás helyzete megyénkben ....................................................................... 17 Állatszállítás ..................................................................................................................................... 18 Állatgyógyászati termékforgalmazás, állatgyógyszer-ellenőrzés .............................................. 18 3. A MEGYE NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI HELYZETE ................................................................... 19 Növényvédelmi- és növényegészségügyi szakterület ................................................................ 19 Élelmiszer-biztonsági zöldség-gyümölcs minőség-ellenőrzési szakterület ............................. 19 Talajvédelmi szakterület ................................................................................................................. 20 Károsító Diagnosztikai szakterület ................................................................................................ 20

3

A B-A-Z MEGYEI KORMÁNYHIVATAL, MINT AZ ÁLLAM ÁLTAL LÉTREHOZOTT ÉLELMISZERLÁNC FELÜGYELETI SZERV FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSNEK BEMUTATÁSA 2015. március 31-ig a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Élelmiszerláncbiztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága, mint az állam által létrehozott és működtetett élelmiszerlánc felügyeleti szerv látta el az állat-egészségüggyel, állatvédelemmel, takarmányhigiéniával, takarmányok biztonságával és minőségével, élelmiszerhigiéniával, az élelmiszerek biztonságával, minőségével, a borászati termékek ellenőrzésével, az állattenyésztési feladatokkal és az állatgyógyászati termékekkel kapcsolatos hatósági, irányítási és szervezési feladatokat. A szakigazgatási szerv kettős irányítás alatt működött, ez közigazgatási szempontból a B-A-Z Megyei Kormányhivatal, ill. a Miniszterelnökség, szakmai szempontból a Földművelésügyi Minisztérium, az Országos Főállatorvos, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ( NÉBIH ) útján valósult meg. Az Igazgatóságon 4 osztály működött: Járványügyi Osztály, Állatvédelmi Osztály, Élelmiszerlánc-felügyeleti Osztály, valamint az Élelmiszerlánc biztonsági és Minőség-ellenőrzési Osztály. A Kormány a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításához kapcsolódó intézkedésekről szóló 1744/2014. (XII.15.) Kormányhatározatával döntött a szervezeti integráció keretében a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezetébe integrálódó területi államigazgatási szervekről és az átvételre kerülő feladatokról. A 2015. évi VI. törvény, valamint a 7/2015. (III.31.) MvM utasítás értelmében a B-A-Z. Megyei Kormányhivatal szakigazgatási szervei 2015. április 1. napjától kezdődően megszűntek. A Kormányhivatalon belül két igazgatóság a Növény és Talajvédelmi Igazgatóság és az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság összeolvadásával létrejött a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztálya, mely a B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal önálló jogi személyiség nélküli, önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező főosztálya. Élelmiszer-biztonsági, élelmiszerminőségellenőrzési, takarmányellenőrzési élelmiszerlánc-felügyeleti, állat-egészségügyi, állatvédelmi, egyes állattenyésztési, borászati, növényvédelmi és növényi termékellenőrzési, talajvédelmi és agrárkörnyezet-gazdálkodási, károsító-diagnosztikai első és másodfokú hatósági feladatokat lát el. A Főosztály közigazgatási és szakmai irányítása egységesen a Kormánymegbízott hivatalán keresztül valósul meg. Ugyancsak a megyénk 5 járásában ( Mezőkövesd, Miskolc, Edelény, Encs, Sárospatak) működő Járási Hivatalok Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztályainak irányítása is a járási hivatalvezetőkön keresztül történik. A kormánymegbízott által irányított főosztályunk a főosztályvezető közvetlen vezetése alatt működik, a főosztályon belüli önálló feladat és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységeket, osztályokat osztályvezető vezeti. A Főosztály szervezeti egységei Élelmiszerlánc-biztonsági, Minőség-ellenőrzési és Élelmiszerlánc-felügyeleti Osztály Járványügyi és Állatvédelmi Osztály Növény- és Talajvédelmi Osztály Megyei sajátosságok Megyénkre jellemző, és az állategészségügyet, valamint az élelmiszer és járványügyi biztonságot veszélyeztető sajátosságok:  jelentős nemzetközi tranzit (főleg a Balti államokból és Lengyelországból érkező) áru és személyforgalom , a 3-as számú főútvonalon napi 1000-1200 kamion lép be az országba  a lakosság elszegényedése, vásárlási lehetőségek szűkülése, ezért az illegális mozgó élelmiszerárusok térnyerése (Cserehát)  a lakosság életkörülményeinek romlásából adódóan a zoonózisok (állatról emberre, és emberről állatra is terjedő fertőző betegségek) kialakulásának veszélye (pl. gümőkór)  élelmiszer vállalkozások tőkehiánya, kényszervállalkozások létesítése  országos és nemzetközi állategészségügyi járványügyi helyzet megyénkre gyakorolt hatásai

4

Kiemelt kormányzati célok szakterületünk vonatkozásában  Kis és középvállalkozások (élelmiszervállalkozások) támogatása  Start közmunkaprogramban növénytermesztés, állattartás, élelmiszer előállítás támogatása  Vendéglátás-közétkeztetés élelmiszer minőségi és élelmiszer-biztonsági színvonalának emelése  Kistermelői élelmiszer-előállítás minőségi és élelmiszer-biztonsági színvonalának növelése  Helyi termelői piacok létesítése  Helyi igényeket kielégítő kis vágóhidak, hús-tej feldolgozók működésének elősegítése  Exportképes élelmiszer-előállító létesítmények működésének elősegítése (ún. 3. országokba irányuló Pl: orosz-, Távol-Keleti, stb.) Hatósági ellenőrzési feladatok, mintavételek Feladataink részben tervezett feladatok, melyek kockázatbecslésen alapuló éves ellenőrzési terv szerint kerülnek kialakításra, ezek létesítmény ellenőrzések, és járványügyi, valamint élelmiszer monitoring mintavételek. A tárgyévre vonatkozó un. Élelmiszerlánc-felügyeleti Terv végrehajtása minden év április 1-én kezdődik és a következő év március 31-ig tart. A tervezett ellenőrzések igen széleskörű, létesítménytípusokban valósulnak meg, így különösen, állattartó telepeken, állati- és növényi eredetű élelmiszer előállító és forgalmazó, vendéglátó és közétkeztető helyeken, állatgyógyszer forgalmazó vállalkozásoknál, állati melléktermék gyűjtő, feldolgozó, szállító, valamint takarmány előállító, forgalmazó vállalkozásoknál. 2015. április 1-ével nemcsak a belső integráció valósult meg, hanem a főosztályunk szakmai feladatainak ellátásában kiemelt tevékenység, az Éves Élelmiszerlánc-felügyeleti Terv végrehajtása is elkezdődött. A tervet a NÉBIH állítja össze, de leosztása a járások felé megyei főosztályi feladat volt az elmúlt évben is. A terv szervezésében, végrehajtásában megyei és járási illetékességű szakemberek, hatósági főállatorvosok, hatósági állatorvosok, élelmiszerbiztonsági felügyelők, ügyintézők, vesznek részt. Az alábbiakban feltüntetett adatok, ellenőrzés számok a megye egészére vonatkoznak és magukba foglalják a főosztály és a járások élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi osztályainak tevékenységét is. A megyénkben élelmiszertermelés céljából tartott haszonállatok, ill. a vadon élő állatok folyamatos járványügyi ellenőrzése céljából járványügyi monitorig, valamint a megyénkben előállított és forgalomba hozott élelmiszerek és takarmányok biztonságának ellenőrzése céljából kötelezően előírt terv szerinti élelmiszer és takarmány mintavételek végzése történik. Egyéb feladataink:  állati eredetű élelmiszer előállító létesítmények engedélyezése,  növényi eredetű élelmiszer előállító létesítmények nyilvántartásba vétele,  építésügyi engedélyezési eljárásokban szakhatósági engedélyek kiadása  kereskedelmi létesítmények nyilvántartásba vételi eljárásában külön engedélyek kiadása,  lakossági közérdekű bejelentések kivizsgálása  nyilvántartásba vételi feladatok,  hatósági igazgatási szolgáltatási feladatok: Pl: állományvizsgálat, húsvizsgálat, élelmiszer ellenőrzés, fogyaszthatósági döntés,  élelmiszer eredetű megbetegedések kivizsgálása  állategészségügyi és járványügyi intézkedések, fertőző állatbetegségek elleni mentesítési programok szervezése, végrehajtása  állatvédelmi hatósági feladatok, ellenőrzések állatok tartása, szállítása, vágása során  állami támogatásokhoz kapcsolódó igazgatási feladatok, KM ellenőrzés  ENAR, marhalevelek, állat útlevelek kiadása,  rendkívüli célellenőrzések: Pl: élelmiszer-lánc események vizsgálata  mélységi ellenőrzések, a másodlagos élelmiszervizsgálat

5 A Főosztály az ellenőrzések során szorosan együttműködik a Kormányhivatal Főosztályaival, a Járási Hivatalok Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztályaival valamint a Rendőrséggel, és a NAV-al is.

1. AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁGI HELYZET MEGYÉNKBEN Az élelmiszerlánc hatósági felügyeletét az állati eredetű élelmiszer előállító, élelmiszer forgalmazó és vendéglátó-közétkeztető vállalkozások vonatkozásában első fokon a Járási Hivatalok Élelmiszerláncbiztonsági és Állategészségügyi Osztályai, másodfokon a megyei főosztály Élelmiszerláncbiztonsági, Minőség-ellenőrzési és Élelmiszerlánc-felügyeleti Osztálya látja el. A felügyelet kiterjedt az élelmiszer előállítás, tárolás, szállítás, forgalmazás minden szakaszára. Az állati eredetű élelmiszer előállító létesítmények működésének engedélyezése, illetve a növényi eredetű élelmiszer előállító létesítmények nyilvántartásba vétele, valamint ellenőrzése szintén az Élelmiszerlánc-biztonsági Minőség-ellenőrzési és Élelmiszerlánc-felügyeleti Osztály feladata. Az elmúlt évben az élelmiszer előállító, vendéglátó, közétkeztető és forgalmazó létesítményekben a megyei és járási szakemberek összesen 3027 ellenőrzést végeztek. A megállapított hiányosságok alapján 190 esetben került sor bírság kiszabására 38 732 057 Ft,- értékben. 53 esetben figyelmeztetésben részesítették az enyhébb szabálytalanságot elkövető vállalkozásokat. Állati eredetű élelmiszer előállító üzemek Megyénkben működő és a Főosztály által ellenőrzött állati eredetű élelmiszer - előállító üzemek tevékenységük szerinti megoszlását az alábbi táblázat mutatja: Hűtőház Átcsomagoló központ Emlős vágóhíd és daraboló üzem (sertés vágóhidak) Vágópontok Baromfi vágóhíd Vadfeldolgozó Húsfeldolgozó üzem Tejüzem Halfeldolgozó Tojáscsomagoló Zsírsütő Tojástermék-előállító üzem Összesen:

3 2 5 3 1 1 6 5 1 9 3 1 40

2015 évben kiadott új működési engedélyek Főosztályunk 2015 évben 5 új működési engedélyt adott ki állati eredetű élelmiszer előállítás területén, 2 húsfeldolgozó (Prémium Íz Élelmiszer Feldolgozó Szociális Szövetkezet, Hegyalja-Bos Kft.), 1 marhavágó tevékenység bővítés (Szerencs Mg. Zrt.), 1 átcsomagoló (Baromfiudvar 2000 Kft), és 1 tejfeldolgozó (üzemeltető és tulajdonos váltás Jásztej Kft.) részére. A jelenleg működő üzemek döntő többsége termelési adatai és mérete alapján a közepes vagy kiskapacitású kategóriába sorolható. Kivételt képez a Szerencsi Mezőgazdasági Zrt. tojás csomagoló létesítménye, az Abaújtej Közös Vállalat tejüzeme valamint a Jásztej Kft. által üzemeltetett Miskolci tejüzem. Az ellenőrzések tapasztalatai szerint a vállalkozások műszaki higiéniai állapota megfelelő. Eredmény: termelő képességük alacsony, ezért a jogszabályokban előírt műszaki, élelmiszer higiéniai követelményeket egyre nehezebben tudják biztosítani, innovációt nem terveznek. Az elmúlt évben jelentős műszaki és technológiai fejlesztést két vállalkozás hajtott végre pályázati forrásból. A Szerencsi Mg.Zrt. Húsüzeme marhavágással bővítette tevékenységét és darabolási

6 csomagolási kapacitását is jelentősen növelte. A Hegyalja Bos Kft. daraboló és húskészítmény gyártó üzem résszel bővítette meglévő létesítményét. Állati eredetű élelmiszer-előállító üzemeink termékeiket, döntően a megyei illetve regionális piacokon értékesítik. Az elmúlt évben több alkalommal lehetőség nyílt un. 3. országokba (pl.: Távol-Keleti, USA, vagy orosz export piacra való bejelentkezésre, de üzemeink alacsony termelési volumenük miatt ezzel a lehetőséggel nem éltek. Létszám helyzetüket tekintve továbbra is megállapítható az élelmiszer- biztonsági jogszabályi ismeretekkel rendelkező, minőség irányításhoz értő szakemberek hiánya. Így a jogszabályi változásokat nehezen követik és a gyakorlatban történő alkalmazás is gondot okoz. 2015. évben 167 ellenőrzést végzett az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság az állati eredetű élelmiszer előállító üzemekben, 7 esetben került sor bírság kiszabására élelmiszer- biztonsági illetve élelmiszer higiéniai hiányosságok miatt. A különböző élelmiszer monitoring mintavételi irányoknak megfelelően 326 db mintavételre került sor az előállítóknál. A termékek megfelelő laboratóriumi eredménnyel rendelkeztek, ezért pénzügyi szankció alkalmazása nem történt. Az elmúlt évben a megyénk vágóhídjain levágott állatokra és a megtermelt állati eredetű alaptermékekre vonatkozó termelési adatokat, valamint az elmúlt 5 évben történt tendenciákat az alábbi táblázatok mutatják be. 2015. évi vágási adatok Állatfaj

db 64060 415 537 25 620284 2303 687624,00

Sertés Szarvasmarha Juh Kecske Baromfi Vad (feldolgozás) Összesen:

Tonna 7121,08 115,53 18,72 0,54 1602,17 99,90 8957,94

2015. évi termelési adatok Állati eredetű alaptermék Tej Tojás Méz Hal Összesen:

Tonna 62849,72 6969,54 1224,79 48,10 71092,15

2011-2015 évi vágási és termelési adatok összehasonlítása

2011

Levágott állatfaj db Sertés

2012

Tonna

2013

db

Tonna

db

2014

Tonna

db

2015

Tonna

db

Tonna

60547

6339,90

66947

7657,20

58626

6363,20

61502

6642,20

64060

7121,08

305

98,48

342

97,79

203

132,86

260

132,86

415

115,53

1

0,04

0

0,00

16

0,28

376

17,00

537

18,72

Kecske

20

0,82

2

0,08

16

0,35

7

0,21

25

0,54

Baromfi

604441

1355,90

691332

1604,85

741025

1772,47 741030

1773,60

620284

1602,17

2021

112,48

2519

214,26

2070

1971

141,00

2303

99,90

667335

7907,61

761142

9574,18

801956

8410,92 805146

8706,87

687624

8957,94

Szarvasmarha Juh

Vad (feldolgozás) Összesen:

141,76

7

Állati eredetű alaptermék

Tej

2011

2012

2013

2014

2015

Tonna

Tonna

Tonna

Tonna

Tonna

68029,39 61025,85 57839,47 56819,90 62849,72

Tojás

7235,01

6770,52

7340,19

8459,46

6969,54

Méz

1073,29

95,88

913,37

1081,40

1224,79

56,53

833,57

57,09

88,20

48,10

Hal Összesen:

76394,22 68725,82 66150,12 66448,96 71092,15

A tendenciákat tekintve megállapítható, hogy a megyénkben a levágott állatok száma minden állatfaj vonatkozásában a 2011. évi adatokhoz képest nőtt. Az alaptermék előállítás terén már csökkenés tapasztalható a tej, tojás, és a hal ágazat tekintetében. Méztermelésünk viszont szintén jelentősen növekedett. Export szállítások A megyénkben működő növényi és állati eredetű élelmiszer előállító üzemekből főleg Szlovákiába és Romániába történt élelmiszer kivitel (sertéshús, tej, tejtermék és tojás), a 3. országok közül pedig Libanonba (sajt). Vadfeldolgozó üzemünkből pedig Ausztriába és Németországba szállítottak néhány szállítmányt. A megyénkben működő élelmiszer előállító kistermelők adatai 2015 évre és az elmúlt 5 évre vonatkozóan Tevékenységenként regisztrált kistermelők száma * 736 fő

szolgáltatások

tej, tejtermék előállítás forgalmazás vágott baromfi előállítás forgalmazás vágott nyúl előállítás forgalmazás húskészítmény előállítás forgalmazás hal előállítás forgalmazás tojás előállítás forgalmazás méz előállítás forgalmazás nem állati eredetű élelmiszer előállítás forgalmazás kistermelői vendégasztal füstölés állat vágása és feldolgozása (falusi vendégasztal vagy rendezvény helyén) nem állati eredetű élelmiszer feldolgozás

190 68 13 146 15 120 175 270 37 42

2

12

8

Kistermelők által végzett tevékenység az előállított élelmiszer vonatkozásában 2011- 2015

Tevékenységenként regisztrált kistermelők száma * a jelentési időszak végén :

szolgáltatások

tej, tejtermék előállítás forgalmazás vágott baromfi előállítás forgalmazás vágott nyúl előállítás forgalmazás húskészítmény előállítás forgalmazás hal előállítás forgalmazás tojás előállítás forgalmazás méz előállítás forgalmazás nem állati eredetű élelmiszer előállítás forgalmazás kistermelői vendégasztal füstölés

2011

2012

2013

2014

2015

307

406

536

638

736

109

122

150

169

190

36

39

56

64

68

3

6

9

14

13

51

75

98

126

146

3 54 66

8 66 88

11 104 123

11 119 155

15 120 175

84

126

186

236

270

1 0

10 34

15 16

27 43

37 42

állat vágása és feldolgozása (falusi vendégasztal vagy rendezvény helyén)

0

0

2

2

2

nem állati eredetű élelmiszer feldolgozás

0

17

11

12

12

9

A fenti adatokból megállapítható, hogy a megyénkben élelmiszer előállítást végző kistermelők száma folyamatosan növekszik. A számukra egyik értékesítési lehetőséget biztosító helyi piacok száma is növekedett az elmúlt években.

10 A növényi eredetű élelmiszer előállítók ellenőrzésével kapcsolatos tapasztalatok 2015-ben megyénkben működő növényi eredetű élelmiszer-előállító üzemek: Üdítőital, ásványvíz, forrásvíz palackozó

10

Malomipari és keményítőtermék előállító üzem

10

Szikvízüzem

36

Egyéb üzem, csomagoló

6

Édesipari üzem

18

Olajütő üzem

5

Élelmiszer csomagolóanyag gyártó üzem

10

Étrend-kiegészítő üzem

1

Fagylaltpor előállító üzem

4

Tartósított lisztes árú előállító üzem

7

Vadontermő gomba feldolgozó üzem

1

Zöldség, gyümölcs feldolgozó üzem

11

Gyógynövény csomagoló üzem

1

Söripari üzem

9

Sütőipari üzem

112

Szeszfőzde üzem

104

Száraztészta előállító üzem

13

Borászati üzem

629

Borászati létesítmények

1027

Összesen

2016

2015. évben 29 új, illetve megváltozott tulajdonú növényi eredetű alapterméket, illetve alapanyagot feldolgozó üzem kezdte meg működését. Az üzemek kis kapacitásúak, a foglalkoztatottak száma 10 fő alatti. Ezen belül közfoglalkoztatás céljából 3 létesítmény – 1 száraztészta előállító és 2 zöldséggyümölcs feldolgozó- üzemel. 2015. évben nyilvántartásba vett növényi eredetű élelmiszer előállító üzemek Tevékenységi kör

Darabszám

Szikvíz üzem

1

Sütőüzem

12

Szeszesital (pálinka)előállító

7

Zöldség, gyümölcs feldolgozó

5

Száraztészta előállító

1

Csomagolóanyag előállító

1

Étrend-kiegészítő

2

2015. évben megszűnt 12 sütőüzem, 3 szeszfőzde, és 1 magtisztító üzem.

11 A borászati üzemek ellenőrzésének tapasztalatai 2015-ben főosztályunk borászati felügyelői 53 borászati létesítmény ellenőrzését, 47 tétel borászati termék minőségellenőrzését és 10 tétel borászati termék kémiai-biztonság ellenőrzését végezték el a felügyeletünk alá tartozó létesítményekben. A létesítmények teljes körű ellenőrzései kiterjednek a termékek nyomon követésére is, mely alapján megállapított jogsértések miatt 1 esetben élelmiszerlánc-felügyeleti bírság megfizettetésére történt intézkedés. A borászati termékek minőségi vizsgálata főként az azonosságra terjedt ki, vagyis a forgalomba hozatalt megelőző kötelező minősítés során rögzített jellemzőihez viszonyítva értékelik a borokat. 2015. évben minőség-ellenőrzés céljából vett 47 borászati termékminta közül 10 tétel nem felelt meg, vagyis a vizsgált jellemzők nem voltak azonosak az engedélyben rögzítettekkel, jelölési hiba miatt 5 bortétel esett kifogásolás alá. A jogsértő vállalkozásokat minőségvédelmi bírsággal szankcionálta a hatóság. Kiemelt feladatként a hatóság 41 alkalommal a Tokaji Borvidéken termett aszúszem minőségét, mennyiségét ellenőrizte, a Tokaji Borvidék területileg illetékes hegybírójával az aszúszem feldolgozása előtt a helyszínen. A vállalkozások által szüretelt, vagy felvásárolt aszú minősége megfelelt az előírt minimum 45 ref. % értéknek. A fentieken túl 7 borászati üzemben végzett ellenőrzést hatóságunk a 2015. évi Tokaji félédes újbor termékek édesítésének vizsgálatára vonatkozóan. Az ellenőrzés során 193 db minta vételére került sor. Közérdekű bejelentés alapján 4 bortétel került kivizsgálásra, 1 tétel kifogásolt volt. A szeszipari üzemek ellenőrzésének tapasztalatai Megyénkben 104 pálinkafőzde üzemel, ezek közül 15 létesítményben bér pálinkafőzés mellett kereskedelmi pálinkafőzés és palackozás is történik, melynek során a vállalkozások őstermelőktől vagy mezőgazdasági termelést végző cégektől felvásárolt, ill. gyűjtetett gyümölcsöket vásárolnak meg és a gyümölcs feldolgozását (mosás, magozás, darálás), a cefrekészítést, erjesztést, a pálinkafőzést és palackozást is az üzemben végzik. A 15 szeszüzemből 4 üzem földrajzi eredet védett terméket, Gönczi barackpálinkát is előállít. A 15 üzemből 2 üzem nyilvántartásba vétele 2015-ben történt. Az üzemek – kihasználva megyénk földrajzi adottságait – vadon termő gyümölcsökből (alma, körte, bodza, csipkebogyó), valamint bio gyümölcsökből (szilva, meggy) is állítanak elő pálinkát, mely termékek számos pálinkaverseny díjnyerteseiként szerepelnek. Start közmunkaprogramban növénytermesztés, állattartás, élelmiszer előállítás támogatása A Belügyminisztérium irányításával megvalósuló START közmunkaprogram keretében megyénkben egyre több önkormányzat foglalkozik növénytermesztéssel, állattartással, élelmiszer előállítással. Az általuk végzett élelmiszer előállítás zömében a közétkeztetést végző konyhákon időbeli elkülönítéssel valósul meg, Pl: száraztészta készítés, savanyítás, tartósítás. Több település élelmiszer előállító üzemek létrehozását tervezi, a fejlesztéseik célja az élelmiszerek kereskedelmi forgalomba hozatala. Ezekre a tevékenységekre a kialakuló Szociális Szövetkezetek megfelelő jogi kereteket adhatnak. Így az általuk előállított termékek piacra jutása is biztosított. Az állattartásból származó hús, tej, tojás zömében a helyi közétkeztetésben kerül felhasználásra. Mindezekhez a tevékenységekhez amennyiben ezt kérik, járási és a megyei szakembereink minden szakmai segítséget megadnak. Az elmúlt évben a pályázati lehetőségek bővülésének eredményeként egyre több önkormányzat képviselője kereste meg hivatalunkat helyi kiskapacitású vágóhíd, húsfeldolgozó, tejfeldolgozó létesítésének tervével. Ezekhez a tervekhez előzetes szakhatósági hozzájárulást, szakvéleményeket adtunk ki. Néhány esetben pedig már az építésügyi eljárások is folyamatba vannak. Vendéglátás-közétkeztetés A fogyasztók és a közétkeztetést végző önkormányzatok nagy megelégedésére a kormány felismerte az elmúlt évben azt a szükségszerű fejlesztési igényt, mely a főleg gyermek és szociális étkeztetést végző konyhák felújítása, korszerűsítése terén jelentkezett. Ezekben a konyhákban a jó minőségű, helyi termékek felhasználásával készült ételek előállításának feltételei sok esetben hiányoznak, elavult, berendezések, a kapacitáshoz nem elegendő mennyiségű eszközök állnak csak rendelkezésre. Fokozott élelmiszerbiztonsági kockázatot jelent az úgy nevezett szociális étkeztetés

12 biztosítása. A főzőkonyhák nagy része nem rendelkezik az egyedi ételkihordók tárolásának, mosogatásának és az étel tálalásának élelmiszer biztonságot jelentő feltételeivel. 2015. év tavaszán a nemzetgazdasági miniszter – a belügyminiszterrel és az emberi erőforrások miniszterével egyetértésben – pályázatot hirdetett a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény (a továbbiakban: Költségvetési törvény) 3. melléklet II. 9. pont szerinti a gyermekétkeztetés feltételeit javító fejlesztések támogatására. A pályázat elbírálásánál előnyt élveztek azok az önkormányzatok, amelyek hatóságunk véleményével rendelkeznek a felújítások szükségszerűségét erősítve. E feladat keretében május hónapban 70 önkormányzat közétkeztetést végző konyhájának helyszíni felmérését végezték el a járások és a megyei főosztály élelmiszer biztonsági felügyelői. A felmérésről részletes mindenre kiterjedő jegyzőkönyv készült, amely a későbbi nyertes pályázó részére a megvalósításra vonatkozó javaslatokat is tartalmazta. Szakhatósági állásfoglalások Az év második felében ismertté váltak az uniós források felhasználásának irányai, amelyben az élelmiszer előállítás, fejlesztés jelentős részt kapott. Tekintettel arra, hogy a pályázatok kiírásának időpontja bizonytalan, ezért azok a vállalkozások, amelyek ezen a területen kívánnak fejleszteni vagy új előállító létesítményt létrehozni, terveiket folyamatosan egyeztették hatóságunkkal. Egy –egy terv végeleges engedélyezésre alkalmas változatának elkészítése 3-4 tervegyeztetést is jelenthet a főosztály munkatársaival. Állati eredetű élelmiszer előállítás vonatkozásában, megyénk területén 14 új létesítmény tervével keresték meg hatóságunkat, ebből 4 (3 vágópont, 1 vágópont és húsfeldolgozó) rendelkezik engedélyezésre alkalmas tervvel a többi (4 húsüzem és 6 vágóhíd) egyelőre az egyeztetés különböző fázisaiban van. Az tervezett létesítmények közös jellemvonása a kis kapacitás és ezzel összhangban az alacsony 2-3 fő foglalkoztatás. Élelmiszervállalkozók kérelmére indult építésügyi engedélyezési eljárásokban 160 szakhatósági hozzájárulást adott ki főosztályunk 2015-ben.

Élelmiszer közvetítette megbetegedések és azok gyanújának kivizsgálása Megyénk területén 2 esetben fordult elő ételfertőzés-ételmérgezés gyanú alapján indult hatósági eljárás. A Miskolci Százszorszép Óvoda 2015. 10. 22.-én 26 fő enterális megbetegedését, köztük 9 fő kórházi ápolását jelentette a Miskolci Járási Hivatal Népegészségügyi Osztályának. A humán vonalon végzett járványügyi nyomozás során szülő által beszállított, cukrászüzemi Puncs torta minősült gyanúsított élelmiszernek. A Miskolc Járási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztálya által végzett élelmiszer- nyomonkövetési és laboratóriumi vizsgálatok, valamint hatósági ellenőrzések alapján a megbetegedést kiváltó kórokozó nem volt azonosítható a megbetegedetteknél kimutatott Calicivírussal. A vírus cseppfertőzéssel és a cseppfertőzött élelmiszer fogyasztásával egyaránt terjeszthető. A Mezőkövesdi Járási Hivatal Népegészségügyi Osztály bejelentése alapján a hivatal Élelmiszerláncbiztonsági és Állategészségügyi Osztályán indult hatósági eljárás a Borsodivánkai Önkormányzati Konyháról 09.14-én származó ebéd fogyasztását követő megbetegedés – fertőzés ügyében. Az értesítés szerint 10 beteg közül 9 fő került kórházba hányással, hasi görccsel, hasmenéssel, lázzal járó tünetekkel. A betegek a, közöttük 7 fő Borsodivánka térségében végzett régészeti feltáráson dolgozó (5 fő külföldi állampolgár). A megbetegedettek közül 8 főnél Salmonella enteritidis okozta fertőzést igazolt a humánvizsgálat. A gyanúsított élelmiszer a konyhán készült burgonyás tészta volt. Az élelmiszer- nyomonkövetési és laboratóriumi vizsgálatok, valamint hatósági ellenőrzések alapján a megbetegedést kiváltó kórokozó, a S. enteritidis nem volt kimutatható. A vizsgálat alapján megállapítást nyert, hogy az élelmiszer utófertőződése okozta a megbetegedést, mely a konyhán betegen dolgozó kisegítő alkalmazottól származott.

13 2. AZ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI HELYZET MEGYÉNKBEN A Főosztály hatósági felügyelete alá tartozó állattartó létesítmények száma Létesítmény típusa Állattartó telepek Ló Állattartó telepek Szarvasmarha Állattartó telepek Juh Állattartó telepek Kecske Állattartó telepek Sertés Állattartó telepek Házityúk Állattartó telepek Pulyka Állattartó telepek Vízibaromfi Háztáji baromfitartó udvarok (becsült) Állattartó telepek Házinyúl Állateü. ell. alá tartozó egységek (állattartó telepeken kívül) állatmenhely állatpanzió gyepmesteri telep gyűjtőállomás állatkísérlet állatkert állati eredetű melléktermék kezelése

Létesítményszám 270 896 329 45 850 144 2 1 13892 3

Gyógyszerforgalmazók és -felhasználók Takarmány létesítmények és vállalkozások

3 1 5 2 1 1 76 18 446

M egyénk gazdasági haszonállat állománya a következő megoszlást mutatja az egyes állatfajok szerint Állatfaj Ló Szarvasmarha Juh Kecske Sertés Baromfi

Állattartó telepek száma 320 896 385 50 850 147

Állatlétszám 3926 45934 55 205 1132 46498 2 235 000

A gazdasági haszonállat állományokat fenyegető betegségek közül több ún. bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző betegség. Hazai jogszabályok közül a 113/2008.(VIII. 30.) FVM rendelet 1. számú melléklete tételesen felsorolja a szárazföldi és a víziállatok bejelentési kötelezettség alá vont betegségeit. Ezen betegségek kitörésekor alkalmazandó járványügyi és állategészségügyi igazgatási intézkedéseket a 2008. évi XLVI. törvény (Éltv.) és külön miniszteri rendeletek határozzák meg. E betegségek között olyanok is szerepelnek, melyek az emberre is veszélyt jelentenek (zoonózisok), ilyen például: a gümőkór, a lépfene, a brucellózis, a nyugat-nílusi láz, míg más betegségek kizárólag az állatokra jelentenek veszélyt, de nagy gazdasági kártételük indokolja, hogy bejelentési kötelezettség alá tartozzanak, ilyen például: a klasszikus és az afrikai sertéspestis, a kéknyelv betegség (bluetongue). Ezen betegségek folyamatos figyelemmel kísérése, fellépésük megelőzése, egy esetleges járványkitörés gyors elfojtása és felszámolása érdekében Főosztályunk részt vesz az országos mentesítési programokban és a NÉBIH által koordinált megfigyelési (monitoring /surveillance) rendszer működtetésében. Ez utóbbi tevékenység keretében a következő állatbetegségekre végzünk rendszeres időközönként ellenőrző vizsgálatokat a megye állatállományaiban: gümőkór, brucellózis, enzootiás bovin leukózis

14 (EBL), kéknyelv betegség (bluetongue), szarvasmarhák fertőző rhinotracheitise (IBR), Aujeszkybetegség, sertés brucellózis, klasszikus sertéspestis (KSP) és afrikai sertéspestis (ASP), sertések reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómája (PRRS), juhok és kecskék Brucella melitensis fertőzöttsége, veszettség, TSE/BSE, madárinfluenza (HPAI). Nagyobb összefüggő földrajzi területeket érintő korlátozó intézkedésekkel járó járványos állatbetegségek közül a kéknyelv betegség (bluetongue) három kitörését állapítottuk meg 2015-ben Tiszaladány, Csobaj és Sajómercse településeken. Mindhárom kitörés szarvasmarha állományokban fordult elő, tünetmentes fertőzöttség formájában, amelyet laboratóriumi vérvizsgálatokkal ismertünk fel. A kitörések 20 km sugarú körzeteiben a betegségre fogékony kérődző állatállományokban a védőoltásokat és a betegséget terjesztő törpeszúnyogok elleni gyógyszeres kezeléseket szolgáltató állatorvosok közcélú igénybevételével tudtuk végrehajtani. A kéknyelv betegség elleni védekezés szabályait a 31/2009.(III. 27.) FVM rendelet, az FM országos főállatorvosa, valamint a NÉBIH által kiadott eljárási útmutató és az aktuális járványhelyzethez igazodó egyedi utasítások határozzák meg. A Bodrogközben (Zalkod településen) 2015 nyarán egy nagylétszámú juhállományban laboratóriumi vizsgálattal igazolt lépfenét (anthrax) állapítottunk meg, amely néhány juh megbetegedésében és gyors elhullásában nyilvánult meg. A fogékony állatok rövid idő alatt végrehajtott vakcinázását követően újabb megbetegedések nem fordultak elő. Megyénk kislétszámú és nagylétszámú szarvasmarha állományai 2015-ben gümőkórtól és brucellózistól hatóságilag mentesek voltak. Több állományban észleltünk szórványos formában tünetmentes enzootikus leukózis (EBL) fertőzöttséget. A kis- és nagylétszámú sertésállományok ellenőrző vérvizsgálatai és az azokat követő járványügyi intézkedések után 2015 végén a megye sertésállományai Aujeszky-betegségtől, brucellózistól és PRRS fertőzéstől hivatalosan mentesek voltak. A 2015. év kiemelt járványügyi feladata volt az afrikai sertéspestis (ASP) hazai sertés állományokba történő behurcolásának megelőzése, illetve a határ menti területek vaddisznóiban esetleg megjelenő fertőzés korai felismerése és lokalizálása. Az ASP megelőzésének és felszámolásának részletes szabályait itthon a 98/2003.(VIII. 22.) FVM rendelet állapította meg. A több mint 700 elejtett vaddisznó vér- és mandulamintájának laboratóriumi vizsgálatai ASP és KSP szempontjából egyaránt negatív eredményre vezettek. Az ASP Magyarországra történő behurcolásának veszélye továbbra is fennáll, mert 2015 folyamán az EU balti tagállamaiban és Ukrajnában számos esetben megállapították házi sertésekben és vaddisznókban is. Az agráriumban élők számára jelentős bevételi forrást jelent a különböző jogcímeken (anyatehén, anyajuh, AKG, legelőhasznosítás, gyepgazdálkodás, stb.) juttatott állami támogatások rendszere. A különböző támogatásokat igénylő gazdálkodók ellenőrzésének 2009. óta bevezetett új formája, a Kölcsönös Megfeleltetés (KM, Cross Compliance, CC) ellenőrzések rendszere. Ennek keretén belül az adott évben támogatási kérelmet benyújtók közül az MVH (mint kifizető államigazgatási szerv) kockázatbecslés alapján választ ki bizonyos hányadot, akiket az adott évben ezen szempontból A Főosztálynak ellenőrzés alá kell vonnia. Az ellenőrzések és a jogkövetkezmények sajátossága, hogy az esetleges meg nem felelések szankcionálása nem bírságolás, hanem a támogatások bizonyos százalékának a megvonásával történik, amely megvonás a hiba jellegétől függetlenül a gazdálkodó adott évben megítélt valamennyi támogatását érinti. Az ellenőrzendő tevékenység jellege ennek megfelelően az adott gazdálkodó bármelyik, Jogszabályokban Foglalt Gazdálkodási Követelményét (JFGK) jelentheti, az ellenőrzött tevékenység volumenétől és a gazdálkodó profiljától függetlenül. Hatóságunk 2015-ben 121 a KM körébe tartozó járványügyi és állatjelöléssel kapcsolatos ellenőrzést végzett. Ebben az évben az ellenőrzési szám közel azonos lesz az előző évivel. A KM témakörhöz kapcsolódó hazai jogszabályok: 322/2007.(XII.5.) Korm. rendelet és a 81/2009.(VII. 10.) FVM rendelet.

15 Állattenyésztési, járványvédelmi és élelmiszerlánc-biztonsági célok elérése érdekében a mezőgazdasági haszonállatok nyilvántartásával és jelölésével kapcsolatban 1999-ben bevezetésre került az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer. Az ENAR-ral kapcsolatos alapvető szabályozást a 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet állapította meg. Azonos tartási helyen állatot tartó gazdálkodók állatlétszámának és létszám-nyilvántartásának ENAR szerinti ellenőrzése 2015-ben 100 állattartó esetében történt meg. Veszettség monitoring 2015. év folyamán veszettség nem fordult elő megyénkben, ennek ellenére – a korábbi évek országos fertőzöttség esetei kapcsán – a NÉBIH 2015. évre elrendelte a megyénk teljes területére kiterjedő orális húsevő vakcinázási kampányt. A tavaszi és őszi vakcinázási kampány során a monitoring vizsgálatokhoz a vadászati idény vizsgálatra kijelölt időszakaiban a megye területéről mindösszesen 290 db rókát kellett kilőniük a vadászatra jogosultaknak. A vadásztársaságonkénti beküldendő mintaszámokról Főosztályunk egyedi határozatokban döntött. A hatósági állatorvosok a járásoknál ezen vizsgálati minták leigazolásánál és a beszállításoknál működtek közre. A nem teljesítők szankcionálása céljából az aktuális kampányidőszakok zárását követően 2014. év vonatkozásában 2015-ben 2 esetben, 180.000, Ft. összértékben került sor élelmiszerlánc-felügyeleti bírság kiszabására. A veszettség elleni védekezés keretében a megye kamarai engedéllyel rendelkező szolgáltató állatorvosai folyamatosan végzik az ebek veszettség elleni kötelező védőoltását a 164/2008.(XII.20.) FVM rendelet szerint. Az összevezetett, szervezetten végzett tömegoltásokon kívül, melyek márciusáprilis hónapokban zajlottak, az ebeket az állatorvosi rendelőkben, vagy a tartási helyükön vakcinázták. 2010. január 1-től kötelező az MgSzH által rendszeresített veszettség elleni hologramos matrica használata. 2015. évre vonatkozólag külön közbeszerzési eljárás kiírása nem történt a matricagyártó kiválasztása céljából. HPAI (magas patogenitású madárinfluenza) monitoring A járványügyi monitoring részét képező madárinfluenza monitoring végrehajtásának szervezése, lebonyolítása a Járványügyi és Állatvédelmi Osztály irányításával történik. Ezen program keretében 2015-ben megyénkben 8 nagylétszámú gazdaságban, 30 háztáji állományban összesen 380 házimadárból (házityúk, lúd, pulyka) vettek vérmintát és küldtek laboratóriumi vizsgálatra az állatorvosok. Vadmadarakból 74 mintavétel és virológiai (PCR) vizsgálat történt. A mintavételt a szolgáltató állatorvosok közcélú igénybevételével történt. Valamennyi minta vizsgálata negatív eredményre vezetett. Szalmonellagyérítési programok baromfiállományokban A szalmonellák közegészségügyi jelentősége széles körben ismert. A humán szalmonella fertőzések legnagyobb része mind a mai napig élelmiszer eredetű. Társadalmi elvárás, hogy csökkenjen a humán fertőzések száma, ehhez az állati termékek szalmonella közvetítő szerepének csökkentése és a megfelelő konyhatechnológia alkalmazása egyaránt szükséges. Az állatoknál folytatott gyérítési programok a humán fertőződés kockázatának csökkentését és a szalmonellózis állatállományoknál okozott kártételének csökkentését egyaránt szolgálják. A baromfiállományokban folyó szalmonella gyérítési programok az uniós és hazai jogszabályok előírásai szerint folynak hazánkban, így a megyében is. A szalmonella elleni védekezés kötelező a tenyésztyúk, tojótyúk, brojlercsirke, valamint a tenyész- és brojlerpulyka állományokban. A szalmonella elleni védekezés keretében a kötelezően előírt mintavételek megyénkben a házityúk faj tekintetében 37 tenyész-, 123 tojó- és 538 brojlerállományban, valamint 22 hízópulyka állományban történtek meg. A baromfitelepeken a hatósági mintavételek száma 88 volt. A házityúk tenyészállományokban sem 2015-ben sem pedig az azt megelőző években nem fordult szalmonella fertőzöttség. Tárgyévben tojótyúkállományban sem állapítottunk meg szalmonella

16 fertőzöttséget. A brojler állományokban 12 esetben Szalmonella Infantis került kimutatásra. Ugyancsak brojlercsirke állományban 1-1 esetben S. Enteritidis és S. Typhimurium került izolálásra. Pénzügyi teljesítések, támogatások A szalmonellózis elleni védekezéshez kapcsolódóan Főosztályunk végzi az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló nemzeti programok 2015. évi finanszírozásának szabályairól szóló 50/2015.(VIII.17.) FM rendelet alapján az állattartók által benyújtott, a tojó- és tenyészállományok szalmonella elleni immunizálásához szükséges oltóanyagok beszerzési költségeinek megtérítése iránti kérelmek elbírálását. 2015. évben három állattartó részére összesen 31.962.712 Ft értékben 1.239.766 adag vakcina költségtérítésének jogosságáról határoztunk. A 148/2007 (XII. 8.) FVM rendelettel kapcsolatban az állattartók részére 2015.évre összesen 995 (36 sertés, 786 szarvasmarha, 74 baromfi, 65 juh, 13 kecske, 1 vaddisznó, 1 szamár, 14 ló, 1 egyéb vadászható fajok, 1 hal, 1 bivaly valamint 2 nyúl), a támogatásban való részvétel jogosultságát igazoló határozatot állítottunk ki. Ez a szám csaknem 20%-kal haladja meg a 2014 évben e témakörben kibocsátott határozatok számát. Ez azt mutatja, hogy 2015-ben növekedett a támogatást igénybevevő állattartók száma. A 2015. évben benyújtott 502 db, pénzügyileg és számszakilag ellenőrzött, leigazolt ezt követően a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH) továbbított támogatási kérelmek teljes összege 2015. évben 352.851.933 forint volt. Méhegészségügy helyzete A méhegészségügy területén a mézelő méhek nyúlós költésrothadása, mint bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző betegség elleni védekezés a legfontosabb feladat. Megyénkben a feladat ellátásában 72 méhegészségügyi felelős segítette az állatorvosok munkáját. 2015. évben 1 559 méhészetben 82 962 méhcsalád kötelező szűrővizsgálata (monitoring vizsgálata) történt meg, a vándoroltatás előtti vizsgálatokat 49 749 méhcsaládnál végezték el, járványügyi okból 27232 méhcsaládot vizsgáltak meg. A vizsgálatok során 31 településen 50 méhészetben került megállapításra a mézelő méhek nyúlós költésrothadását. Az 50 méhészetben 815 méhcsaládot ölettünk le és égettünk el. A betegség felszámolásával kapcsolatosan a járási főállatorvosok által lefolytatott kártalanítási eljárások eredményeként a károsult méhészek 806 méhcsalád után 22 275 406 Ft állami kártalanításban részesültek. 2015 évben a méhcsaládok száma nem nőtt számottevően, viszont a mézelő méhek nyúlós költésrothadását csaknem kétszer annyi méhészetben állapítottuk meg mint az előző évben. Takarmányellenőrzés Takarmány-előállítással és - forgalmazással kapcsolatos ellenőrzések Az élelmiszerlánc hatósági felügyelete kiterjed a takarmányok előállítására, tárolására, szállítására, forgalomba hozatalára és felhasználására, így mindezen takarmány-vállalkozási létesítmények engedélyezésére, ill. nyilvántartásba vételére, valamint tevékenységük hatósági felügyeletére.

Megyénk 446 takarmány-vállalkozási létesítménye-, ezen belül 52 takarmány előállító üzeme közül 4 vényköteles állatgyógyászati készítmények, ill. kokcidiosztatikumok takarmánykeverékekbe történő bedolgozása tekintetében is rendelkezik Főosztályunk engedélyével. Tárgyévben 14 létesítmény vonatkozásában került sor működési engedélyezési-, ill. nyilvántartásba vételi eljárás lefolytatására. Az éves ellenőrzési, valamint monitoring terv alapján főosztályunk hatósági főállatorvosa, valamint a járásokhoz tartozó hatósági állatorvosok összesen 93 helyszíni ellenőrzést végeztek.

17 A lefolytatott helyszíni ellenőrzések eredményeként 2015 évben a takarmányjogszabályok kisebb mértékű megszegése miatt 3 esetben írásbeli figyelmeztetés került kiszabásra. 2015 évben megyénkben a takarmány monitoring vizsgálati terv időarányosan teljesítésre került. A takarmány monitoring mintavételezéseket követő 168 laboratóriumi vizsgálatból nem megfelelősség mindösszesen 2 esetben, minőségi/beltartalmi paraméter, ill. biztonsági vizsgálat vonatkozásában került megállapításra. Nevezett megmintázott takarmánytételek feletetésének megtiltása írásbeli figyelmeztetés határozattal került elrendelésre. A takarmány felhasználás-, a takarmányozási tilalom ellenőrzése megyénkben a hatósági főállatorvosok és hatósági állatorvosok helyszíni állattartó telepi ellenőrzései alkalmával valósultak meg. Megyénkben 2015. év folyamán a takarmánykeverékek etetésével kapcsolatba hozható tömeges állat-megbetegedést vagy –elhullást hatóságunknak nem jelentettek. Állati eredetű melléktermékek Megyénk állati eredetű melléktermékek gyűjtésével, szállításával, feldolgozásával, ill. ártalmatlanításával foglalkozó mindösszesen 76 üzeme/létesítménye vonatkozásában, tárgyévben 13 helyszíni hatósági ellenőrzést végzett hatóságunk az esetek többségében kedvező eredménnyel. Az állati melléktermékek ártalmatlanítására vonatkozó előírások megszegése miatt 1 létesítmény esetében írásbeli figyelmeztetés határozat formájában történt intézkedés. Működési engedélyezési-, ill. nyilvántartásba vételi eljárás lefolytatására, valamint az engedélyek-, nyilvántartásba vételi határozatok kiadására tárgyévben 9 létesítmény vonatkozásában került sor. Állatvédelmi tárgyú ellenőrzések 2015 évben 153 alkalommal történt állatvédelmi tárgyú ellenőrzés állattartó telepeken, vágóhidakon és állatszállítások alkalmával. Az ellenőrzések folyamán 38 esetben történt meg nem felelés megállapítása. Súlyos hiányosságok esetén állatvédelmi birság kiszabása, kisebb hiányosságok pótlására határidős felszólítások, figyelmeztetés történt. 2015 évben 8 esetben összesen 9 795 000 Ft összegű állatvédelmi bírság került kiszabásra. A bírság kiszabására okot adó szabálytalanság okai: állatszállítással, állattartással kapcsolatos jogsértések. Állatkínzás miatt egy esetben történt az állattartás megszüntetésére javaslat tétel a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Abaújkér Község Önkormányzatának Jegyzőjének. Nagyüzemi tojótyúk-tartás helyzete megyénkben A tojótyúkok védelméről szóló uniós és magyar jogszabályok szerint 2012. január 1-től a 350-nél több tojótyúkot tartó árutojást termelő telepeken a hagyományos (fel nem javított) ketrecek használata tilos. A tojótyúkokat ezt követően új típusú, ún. feljavított ketrecben vagy egyéb engedélyezett, alternatív tartásmódban (alternatív: mélyalmos, röptetős, szabad, bio) szabad tartani. Megyénkben az engedélyezett tartásmódra való átállás 2012 év folyamán megtörtént. 2015 évben megyénkben a 350 tyúknál többet tartó 33 telepből 14 tojótyúk-tartó telepen feljavított ketreces, 14 telepen alternatív, 2 telepen ketreces és alternatív míg 3 telepen szabad tartásmódot alkalmaztak. Ezeken a telepeken a termelő tojótyúkok létszáma meghaladta a fél milliót. A 350 tojótyúknál kevesebbet tartó telepek száma: 58, ahol mindössze 12000 tojótyúk került elhelyezésre. Utóbbi telepek közül 20 a START program keretében működik. A tojótyúktartó telepeken 17 esetben történt helyszíni hatósági ellenőrzés 2015-ben.

18 Állatszállítás Az Unió tagállamaiba és a harmadik országokba irányuló élő állat szállítások esetében a hatósági állatorvosok tárgyévben 297 állatszállítmány indításánál működtek közre, azaz állatvédelmi és állategészségügyi szempontból vizsgálták a szállítás feltételeit és megfelelőség esetén bizonyítványt állítottak ki.

A szállítmányok megoszlása állatfajonként: 47 szarvasmarha (1.033 db állat), 68 sertés (7.372 db állat), 36 juh (16.392 db állat), 6 baromfi (25.696 db állat) 3 hal és 137 egyéb állat (30.332 db állat). A sertésszállítmányok rendeltetési helye 39 esetben Románia, 10 esetben Szerbia, 19 esetben Szlovákia volt. A szarvasmarha szállítmányok rendeltetési helye 14 estben Olaszország, 17 esetben Szlovákia, 10 esetben Lengyelország, 1 estben Románia, 1 esetben Ausztria, 3 esetben Orosz Föderáció, 1 esetben Törökország volt. A bárányszállítmányok célországa főként Olaszország (34 eset), 2 esetben Románia volt. Az egyéb állat szállítmányok zömét Németországi rendeltetési hellyel a kutya szállítások teszik ki, töredék része az egyéb kedvtelésből tartott állatok szállítása (macska, papagáj, törpenyúl). A bizonyítványok TRACES rendszerbe való rögzítését a Főosztály munkatársai végzik. Az élőállat kivitel megyénkből a mezőgazdasági haszonállatok tekintetében az előző évekhez képest növekedő tendenciát mutat. Élőállat szállítói engedély kiadására 5 esetben, került sor főosztályunkon.

Állatgyógyászati termékforgalmazás, állatgyógyszer-ellenőrzés 9 esetben került sor állatgyógyászati készítményeket is forgalmazó közforgalmú gyógyszertár működési engedélyének módosítására – ÁNTSZ OTH által - szolgálati rend megváltozása miatt. Állatgyógyászati készítmény (baromfi vakcina) gyakorlati kipróbálásának ellenőrzése 1 alkalommal történt 2015-ben.

helyszíni hatósági

B-A-Z megyében 2 nagykereskedelmi állatgyógyászati készítmény forgalmazó működik. Az állattartó telepi gyógyszerfelhasználás hatósági felügyelete során a KM ellenőrzések keretében 55 helyszíni ellenőrzést végeztek a hatósági állatorvosok a megyében. Az ellenőrzéseket követően figyelmeztetésre 1 esetben, élelmiszerlánc-felügyeleti bírság kiszabására nem került sor.

19 3. A MEGYE NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI HELYZETE Növényvédelmi- és növényegészségügyi szakterület A növényvédelmi- és növényegészségügyi szakterület elsőrendű feladatai közé tartozik az egészséges és megfelelő minőségű növényi termékek előállításának és forgalmazásának kontrollálása, ezáltal az élelmiszer biztonság fokozása és a környezetbiztonság növelése, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok előírásai szerint. A növényvédelmi- és növényegészségügyi szakterület 2015. évi feladatai a 2015. évi Élelmiszerláncfelügyeleti terv és a 2015. évi Növény-egészségügyi ellenőrzési terv előírásainak megfelelően kerültek teljesítésre. A növényvédelmi tevékenység hatósági felügyelete kapcsán: - 1482 db engedélyköteles készítmény került ellenőrzésre, 4 esetben a felhasználhatósági idő lejárt, növényvédőszerek megsemmisítésre kerültek. - 84 db növényvédőszer forgalmazó ellenőrzése során 6 esetben derült fény szabálytalanságra. - 83 db termelő növényvédelmi tevékenységének hatósági ellenőrzésére került sor. - Növényvédőszer-maradék tartalom megállapítása céljából 40 db termőhelyen történő növényi mintavétel valósult meg. - 104 db növényvédőszerek (elsősorban Redentin 75 RB rágcsálóirtó szer) eseti engedélyével kapcsolatos szakmai állásfoglalás született. - 646 db növényvédőszerek vásárlására, felhasználására és forgalmazására jogosító engedély került kiadásra. - 99 db parlagfű elleni védekezési kötelezettség megszegése miatt indult hatósági eljárás. - 1 db légi növényvédelem iránti kérelem került beadásra a hatósághoz, mely a jogszabálynak való nem megfelelőség miatt elutasításra került. A növény-egészségügyi szabályok betartásának hatósági felügyelete kapcsán: 369 db export- import növényegészségügyi vizsgálat elvégzése történt meg. 149 db növényi szaporítóanyag-előállító ellenőrzése történt meg 96 db karantén (zárlati) növényi károsító felderítésében történt közreműködés. Összességében megállapítható, hogy az ügyfelek jogkövetési és hozzáállási hajlandósága jó, a jogsértések zömében az ügyfelek tájékozatlanságára vezethetők vissza, ami felveti a kamarák és a jegyzők felelősségét is. A legtöbb szabálytalanságra okot adó tevékenység a növényvédőszer forgalmazás. Élelmiszer-biztonsági zöldség-gyümölcs minőség-ellenőrzési szakterület Az egységes piac szervezéséről szóló 1234/2007 EK rendelet I. számú mellékletének IX. részében meghatározott gyümölcs- és zöldségfélék kizárólag e rendelet 113 a. cikkében, valamint az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozott gyümölcs- és feldolgozott zöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló 543/2011/EU végrehajtási rendeletben foglalt forgalmazási követelmények betartása mellett forgalmazhatóak. A megye több településén található zöldség-gyümölcsöt forgalmazó üzletekben, szupermarketekben ezzel kapcsolatosan lefolytatott 355 db belföldi ellenőrzés során 685 db zöldség és gyümölcs termék jegyzőkönyvben rögzített tétel azonossági és megfelelőségi vizsgálata történt meg. A 2015 évben a fenti jogszabályok alapján elvégzett export ellenőrzés az Orosz embargó, valamint a kajszi termés kiesése miatt nem történt. Az elrendelt éves kiemelt ellenőrzések (tavaszi, nyári, téli) során kiemelt jelentőségű, nagy tételt érintő hiányosságok, szankciók nem voltak. Az előző évekhez képest kevesebb kifogás történt. Zöldség-gyümölcs tételek minőségének kifogásolása miatt 51 db élelmiszer-ellenőrzési bírság (összesen: 1.564.115 Ft értékben), valamint nyomon követhetőségének megsértése miatt 15 db élelmiszerlánc felügyeleti bírság kiszabására került sor, ezzel kapcsolatosan 7,8 t élelmiszer forgalomból történő kivonására és ártalmatlanítására hozott intézkedéseket.

20

A minőség ellenőrzés mellett a megyében termelt és forgalomba hozott zöldség- és gyümölcsből 45 db monitoring radiokémiai minta, valamint a kereskedelmi forgalomba hozott import zöldséggyümölcs termékekből 130 db növényvédő szermaradék mintavétel történt. Olyan kifogásolt eredmény nem volt, amit a RASSF rendszerbe kellett volna jelenteni. A BIZOTTSÁG 669/2009/EK rendelete alapján a bizonyos nem állati eredetű takarmányok és élelmiszerek behozatalára vonatkozó fokozott hatósági ellenőrzésekre, valamint ezzel kapcsolatosan elvégzett vizsgálatokra 2015 évben nem volt szükség. Közérdekű fogyasztói panasz bejelentés kivizsgálásra 11 esetben került sor, ebből 2 alkalommal a NÉBIH Zöldszámra érkezett bejelentés alapján. Az eljárások során tétel zárolására, szankciók alkalmazására nem volt szükség. Talajvédelmi szakterület 2015-ben a talajvédelmi hatóság egyes eljárásaira jelentős hatással volt az április 1-ei belső integráció. Az eddigi szakhatósági eljárások jelentős része szakkérdéssé minősült át, így a rövidebb határidők mellett az eljárási díjjakból származó bevétel is csökkent. Az elektronikus (e-mailes) kapcsolattartás a társhatóságok között sok esetben csökkentette az ügyintézési határidőket. Ezek szélesebb körben történő alkalmazása a továbbiakban is indokolt lehet. További jelentős változás, hogy talajvédelmi szakkérdés tárgyában megkeresések, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal 2015-ben végrehajtott belső integrációt követően, már nem csak Borsod-AbaújZemplén megyére vonatkozóan érkeznek, hanem további négy megyét érintően is (Heves, Nógrád, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg), ami ügyszámnövekedést idézett elő. Az engedélyezési eljárásaink 2015-év során nem változtak, a kérelmezett és kiadott engedélyek (hígtrágya termőföldön történő felhasználása, szennyvíziszap termőföldön történő felhasználása, egyéb nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználása) száma a korábbi éveknek megfelelően alakult. Sajnos a savanyú talajjavítások számának engedélyezése is alacsony évek óta, ami 2015-ben sem változott. A lefolytatott szakhatósági eljárásokban sem volt kiemelkedő változás. 2015 év során a szőlőtelepítési tervek jóváhagyási eljárásában volt érzékelhető növekedés. Az ellenőrzések közül a Kölcsönös Megfeleltetés (KM) keretén belül végzett ellenőrzések száma (158 db) az előző évekhez képest jelentősen növekedett. Ezen típusú ellenőrzés sok terepi munkát igényel, így az időjárástól nagymértékben függ, és sok esetben nehezen tervezhető előre egy-egy ellenőrzés sikeres végrehajtásának időpontja. AKG minimumkövetelmények ellenőrzése 2015 év során nem volt, mivel támogatásban sem részesültek a gazdálkodók. A Talajvédelmi Monitoring rendszer talaj-mintavételezései a jelentős számú előre nem tervezhető KM ellenőrzés miatt a 2016-os évre is áthúzódtak. Károsító Diagnosztikai szakterület 1) Növény-egészségügyi Ellenőrzési Tervben szereplő 96 db karantén felderítési témában vett részt. 2) 45 db peszticid engedélyezést megelőző GEP biológiai hatékonysági vizsgálatot végzett, és készített magyar és angol nyelvű jelentéseket. 3) A kiskultúrás engedély kiterjesztéshez kapcsolódó dió és fekete ribizli kultúrákban végzett GLP vizsgálatok száma 3 db volt. 4) 2 db méhtoxikológiai vizsgálatban (repce és alma) vett részt. a) Rovartani és gyombiológiai témákhoz (amerikai szőlőkabóca-, kabóca vektorok-, repceszárormányosok-, kis káposztalégy és kaukázusi medvetalp és fenyércirok felmérése) kapcsolódó felderítési feladat 6 db volt. b) 2 db írásbeli szakvéleményt kellett készíteni gyep, őszi búza kórtani problémájának tisztázása céljából. c) A hatósági intézkedéseket megalapozó növény-egészségügyi és export előzetes feladatokhoz kapcsolódó laboratóriumi vizsgálatok laboratóriumi vizsgálatok száma 141 db volt, az alábbi megoszlás szerint: d) Fusarium belső fertőzöttség vizsgálata: 30 db, e) telepítés előtti talajvizsgálat: 15 db,

21

f) g) h) i) j) k)

faiskolák, csemetekertek és egyéb talajvizsgálat: 32 db, Globodera fajok felderítése burgonyában: 13 db, burgonya minta előkészítése Ralstonia vizsgálatra: 23 db, lucerna, vöröshere vetőmag vírusvektor fonálféreg futtatás: 11 db, vetőmag vizsgálat (napraforgó, kukorica): 3 db, vetőburgonya talaj és gumó vizsgálat: 14 db.

5) Színcsapdák kihelyezése és vizsgálata szőlő, dió, cseresznye-meggy kultúrákban) került sor: 270 db (Scaphoideus titanus: 240 db, Rhagoletis sp.: 30 db) 6) Előrejelzési, növényvédelmi információs rendszer működtetésével összefüggésben: a) a megfigyelt növénykultúrák száma:16; b) a megfigyelt károsítók száma: 65; c) az április 1. és október 31.-e között üzemelt 2 db fénycsapda és 36 db feromoncsapda fogási adatainak feldolgozása; d) a készített tájékoztató, periodikus jelentések száma: 23 db.