Boros Ildikó 2012. 04. 19.
Az előadás alapja Dr. Ősz János korábbi (Atomerőművek – 2010, 2011) hasonló című előadása(i)
Az előző részek tartalmából: Vízüzem Konstrukció, szerkezeti anyagok és vízkémia
harmóniája Cél a korrózió minimalizálása (hermetikusság, aktivitás követelményei) Korróziós folyamatok Általános és lokális Kémiai, elektrokémiai, áramlás által támogatott Eróziós-korrózió, nedvesgőz korrózió, kavitációs
korrózió 2012.04.26.
2
Az előző részek tartalmából: Vízkémia, vízüzem Atomerőműben „felhasznált” anyagok (berendezések,
hűtőközeg, szennyeződések, vegyszerek) Primer kör: cirkónium ötvözetek, gyengén / erősen ötvözött
szénacél, króm-nikkel ötvözet Szekunder kör: rézötvözetek, ötvözetlen / gyengén / erősen ötvözött acél, titán, króm-nikkel ötvözet Paks: primerköri F 77%-a 08H18N10T ausztenites acél (vegyes spinell magnetit (Fe2-xCrxFe1-yNiyO4)), maradék Zr-Nb ötvözet Ötvözetek hatása különböző típusú korróziós folyamatokra
2012.04.26.
08H18N10T összetétel tömeg%-ban
C
Ni
Cr
Fe
Co
0,08
9-11
17-19
egyensúlyi
-
3
Az előző részek tartalmából: Primer kör vízüzeme Alapvető folyamat a magnetit képződés (topotaktikus védőréteg) Oldhatóság minimumát keressük -> pH300=7,1-nél Lúgos vízkémia
A víz pHo-értéke alapján • enyhén lúgos (pHo=7,5-8,5), • lúgos (pHo=9,1-9,3), • magas pH-jú (pHo=9,6-10) vízkémia különböztethető meg. 2012.04.26.
4
Az előző részek tartalmából: A bórs av koncentráció változás a kam pány üzem alatt 2. blokk, 15. kam pány
10 9 8
bórsav koncentráció [g/kg]
Primer kör vízüzeme Lúgos vízkémia
7 6
Adott bórsav-koncentráció Víz radiolíziséből oxigén Oxigén hatása korrózióra: A fűtőelem-burkolaton (Zr) 120 oC felett lokális korróziót okoz. GF hőátadó csövek feszültségkorróziójának fő elősegítője (másik a Clionok) O2 megkötésére, radiolízis visszaszorítására: hidrazin (vagy ammónia) Lúgosító kationok: megoszlási tényezőjük alapján illékony (δi>1), pl.: NH3, morfolin, nem illékony (δi<<1), pl. NaOH (LiOH, KOH). Konzerváló anyag: ODA PA: Nagy tisztaságú pótvízrendszer, 1. VT 5
4
3
2
1
0
19 98 .0 19 4 .1 98 7 .0 19 5 .0 98 1 .0 19 5 .1 98 5 .0 19 5 .2 98 9 .0 19 6 .1 98 2 .0 6 .2 19 98 6 .0 7 19 .1 98 0 .0 19 7 .2 98 4 .0 19 8 .0 98 7 .0 19 8 .2 98 1 .0 19 9 .0 98 4 .0 19 9 .1 98 8 .1 19 0 .0 98 2 .1 19 0 .1 98 6 .1 19 0 .3 98 0 .1 19 1 .1 98 3 .1 19 1 .2 98 7 .1 2 .1 19 98 1 .1 19 2 .2 99 5 .0 19 1 .0 99 8 .0 19 1 .2 99 2 .0 19 2 .0 99 5 .0 19 2 .1 99 9 .0 3 .0 5
dátum
2012.04.26.
5
PA VVER-440: N2H4-NH3-H2 Fővízkör aktív zóna radiolitikus bomlás 2NH3 3H2 +N2 2H2+O2 =2H2O
fővízkör termikus bomlás 2N2H4
2NH3+N2
FKSZ záróvíz N2H4-adagolás N2H4+O2=2H2O+N2 termikus bomlás 2NH3
3H2 +N2
TV20/2 TV75
H2O
Részáramú víztisztító
H2O+NH3 hűtővíz – elvétel tiszta kondenzátum beadás
1VTKI ±NH4+
2012.04.26.
Pótvíz rendszer
PG
páragőz
H2O mentesítés (NH3)
Hidrogénégető 2H2+O2=2H2O
TV61/3
6
Kondicionáló vegyszerek Ammónia
Az illékony NH3 megoszlási tényezője változik a gőzkörfolyamatban, a
hőmérséklet növekedésével csökken: NH3 f (T [ p s ], pH , c NH3 )
kondenzátorban δ≈20, gőzfejlesztőben δ≈5-2.
Használata VVER-ben üzemviteli problémákat eredményezett Jelentős járulék a hulladékban
Hidrazin
megköti az oxigént, szabályozza a pH-t, korróziós inhibitor. A gyakorlatban vizes oldata kerül forgalomba, hidrazin-hidrát (N2H4.H2O)
formában, 15 tömeg %-os oldatát szokás adagolni. Vizes oldata gyenge bázis, disszociál A hidrazin termikusan bomlik, főleg 200 oC felett: N 2 H 4 NH 3 N 2
A hidrazin, mint erős redukálószer az oldott oxigénnel reakcióba lép:
N 2 H 4 O2 2H 2O N 2 Mivel 65 oC-nál kisebb hőmérsékleten a reakció igen lassú, a hidrazinhoz
katalizátort szokás adagolni. Katalizátorként redoxi folyamatokat gyorsító szerves vegyületeket, pl. hidrokinont alkalmaznak.
2012.04.26.
7
A bór-10 izotópból keletkező lítium számított koncentrációja a hűtővízben az üzemidő függvényében 1,4
Li koncentráció [mg/kg]
1,2
Kondicionáló vegyszerek
1 0,8 Li 0,6 0,4 0,2 0 0
1000
2000
3000
4000
5000
6000
7000
8000
üzem idő [h]
Lúgosító kationok A PWR atomreaktorok primerköri hűtővizébe adagolt lúgosító vegyszer LiOH, míg a
VVER reaktoroknál KOH.
A kísérleti adatok azt mutatják, hogy a KOH jobb oldhatósággal rendelkezik, és kevésbé agresszív a cirkónium-ötvözetekkel szemben, mint a LiOH .
A hűtővíz LiOH koncentrációját a PWR-eknben 2,2 mg/kg Li-ion értéken korlátozzák a
Zircalloy-4 ötvözettel szembeni korróziója miatt, mert a fűtőelemeken keletkezett lerakódásokban és oxidokban betöményedő lítium növeli a cirkónium oxidációjának sebességét. A Li a hűtővízben oldott bórból (B-10 izotóp 19,61 %) keletkezik, a nátrium-ion koncentrációja elhanyagolható, így a KOH adagolásával szabályozzák a lúgosító kationok koncentrációját. A hűtővíz lítium koncentrációja a kampány során az idővel változik, és maximális koncentrációját a kampány közepén éri el:
orosz reaktorok: 0,2-0,3 mg/kg (0,03-0,04 mmol/kg), DU, LO: 0,6-0,7 mg/kg (0,85-1 mmol/kg) PA: 1-1,2 mg/kg (0,14-0,17 mmol/kg).
A K-41 izotóp (a természetben található kálium 6,90 %) felaktiválódhat:
K n42K
41
A viszonylag rövid felezési idő és a kationcserélő gyantán való kötődés miatt a K-42
izotóp radiológiai problémát sem üzem közben, sem állás alatt nem okoz.
2012.04.26.
8
Atomerőmű vegyészeti üzemállapotai
2012.04.26.
9
Vízkémia Teljesítményüzemi (7000-8000 óra), lúgos-reduktív
hűtővíz; Állás (1000-1800 óra), savas-oxidatív hűtővíz; Átmenet (leállás (50-60 óra), indulás (200-250 óra). Eltérő vízüzemi feladatok a különböző periódusokban (csak a kilencvenes évek közepétől).
2012.04.26.
10
P=f(t) A blokk teljesítm énye
600
500
indulás
leállás
P [MW]
400
300
200
100 teljesítmény üzem
0 0
1000
2000
3000
4000
5000
állás 6000
7000
8000
9000
t [h] 200-300 h
2012.04.26.
800-1400 h
11
p=f(t) A hűtővíz nyom ása
150 125
indulás
75 50
leállás
p [bar]
100
25 teljesítmény üzem
állás
0 0
1000
2000
3000
5000
4000
6000
7000
8000
9000
t [h] 200-300 h
2012.04.26.
800-1400 h
12
T=f(t) A hűtővíz hőm érséklete
297,1-299,8 °C
300
266-266,8 °C
250
indulás
150
leállás
t [°C]
200
100 max 55 °C 50 teljesítmény üzem
állás
0 0
1000
2000
3000
5000
4000
6000
7000
8000
9000
t [h] 200-300 h
2012.04.26.
800-1400 h
13
H3BO3=f(t) Bórsav koncentráció
14
c H3BO3 [g/dm 3]
12
10
8
6
4
indulás
2
állás
üzem
0
0 200-300 h
2012.04.26.
1000
2000
3000
5000
4000 t [h]
6000
7000
8000
9000
800-1400 h
14
Teljesítményüzem A hűtővíz p és T a fővízkörben nagy (125 bar, 299/266 oC
(VVER-440), a mellékvízkörben p üzemi, T kicsi (max. 55 oC az ioncserélő gyanta miatt). A fővízkörben nagy és lokálisan változó hűtővíz sebességek (2-12 m/s), a mellékvízkörben kisebb (0,1-1 m/s). A fűtőelem kiégése miatt a hűtővíz kémiai összetétele az üzemi periódusban változik. A szükséges anyagok:
2012.04.26.
bórsav, szennyezőanyag-mentesség (O2, Cl-ion) hidrogén, lúgosító vegyszer.
15
A vízkémia szabályozása Üzem közben a nyomottvizes atomerőművek
primerkörében két vízkémiai paramétert lehet szabályozni: PWR: lítium és hidrogén koncentrációját,
VVER: kálium és lítium együttes (lúgosító kationok)
koncentrációját valamint a hidrogén (ammónia) koncentrációját (hidrazin adagolással).
2012.04.26.
16
A vízkémia szabályozása Szabályozásukra a szerkezeti anyagok korróziótermék
kibocsátásának minimalizálása, valamint a lokális korrózió minden fajtájának elkerülése érdekében van szükség. A lúgosító kationok változása ezen kívül hatással van a korróziótermékek transzportjára (keletkezésük, vándorlásuk, lerakódásuk a fűtőelem burkolatokon, ezt követő felaktiválódásuk, majd újabb kibocsátásuk, és a zónán kívüli felületeken való lerakódásuk). A hidrogén a redukáló viszonyokat biztosítja a hűtővízben, amire a víz radiolitikus bomlástermékeinek rekombinációja miatt van szükség.
2012.04.26.
17
A vízkémia szabályozása A reaktor üzeme során a primerköri hűtővíz lúgosító
kation-bórsav összetartozó, a szerkezeti anyagok minimális korróziójához biztosító koncentrációinak tartományát, a hűtővíz átlaghőmérsékletére számított pHT intervallumával rögzítik. Ezt a nagy hőmérsékletű pH-át nevezik optimális (a védő oxidréteg minimális oldhatóságához tartozó) pHTátlag tartománynak. Ebben a pHTátlag tartományban biztosítható a fűtőelemek és a primerköri berendezések integritása és az aktivitáshordozók kis koncentrációja.
2012.04.26.
18
Korróziótermékek forrása a fémfelületek oldódása: optimális pHT
2012.04.26.
19
PWR vízkémia A PWR reaktorok nikkel-króm ötvözetű gőzfejlesztő
csöveinek felületén a meghatározó oxid a nikkel-ferrit, melynek minimális oldhatósága pH300=7,4 körül van. A PWR atomerőművek primerkörében jelenleg három optimális pHTátlag szabályozás van: koordinált Li-B vízkémia (pH300=6,9+0,1), módosított Li-B vízkémia (2,2 ppm (0,314 mmol/kg) maximális
lítium koncentráció és pH300=6,9-7,2), „emelt szintű” Li-B vízkémia (3,5 ppm (0,5 mmol/kg) ) maximális lítium koncentráció és pH300=6,9-7,4).
2012.04.26.
20
PWR szabályozási diagram
2012.04.26.
21
VVER-440 szabályozási diagram A lúgosító kationok moláris koncentrációja: c K (mg / kg) c Li (mg / kg) c Na (mg / kg) L (mmol / kg) 39,1 7,0 23,0
A lúgosító kation-bórsav koncentráció szabályozás sávja:
Lmin 2,139H 3 BO3 0,051 (mmol / kg) Lmax 2,139H 3 BO3 0,153 (mmol / kg)
2012.04.26.
22
VVER-440 szabályozási diagram
Névleges lúgosító kation-bórsav koordináció
Névleges ekvivalens kálium -ion-bórsav koordináció
20 18
0,4 0,35 0,3 Lmin
0,25
Lmax
0,2 0,15 0,1
Kekv koncentráció [mg/dm3]
lúgosító kation koncentráció [mmol/dm3]
0,5 0,45
16 14 12 Kekvmin
10
Kekvmax
8 6 4 2
0,05
0
0 0
1
2
3
4
5
6
bórsav koncentráció [g/kg]
2012.04.26.
7
8
9
0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
bórsav koncentráció [g/kg]
23
Magnetit oldhatósága Névleges lúgosító kation-bórsav koordináció: a m agnetit Sw eeton-Baes m odellel szám ított oldhatósága
oldott vas koncentráció [mmol/kg]
0,25
0,2 Lmin[299,8oC]
0,15
Lmax[299,8oC] Lmin[266oC] 0,1
Lmax[266oC]
0,05
0 0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
bórsav koncentráció [g/kg]
2012.04.26.
24
VVER-440 szabályozási diagram A VVER reaktorok 08H18N10T ausztenites acél gőzfejlesztő
csöveinél és primerköri berendezéseinél a felületen kialakuló, meghatározó oxid, a magnetit oldhatóságának minimuma pH300=6,9-7,0 körül van. A VVER atomerőművek primerkörében jelenleg egy optimális pHTátlag szabályozás van: koordinált lúgosító kation (K+Li)-bór vízkémia, mely javításokkal
(PA, LO) megmaradt, ill. módosult: pH300=7,20,1: cseh, szlovák orosz reaktorok a kampány kezdetén a kálium-ion koncentrációját 0,5 mmol/kg (19,5 mg/kg) értéken korlátozzák, majd pH300=7,1-7,3).
2012.04.26.
25
PA javaslat Teljesítményüzem: bórsav-lúgosító kation koordináció javasolt tartománya az üzemidő függvényében 18,00 16,00
Kekv [mg/dm3]
14,00 12,00 10,00
Kekvmin
8,00
Kekvmax
6,00 4,00 2,00 0,00 0
1000
2000
3000
4000
5000
6000
7000
8000
üzem idő [h]
2012.04.26.
26
Bórsav-lúgosító kation koordináció szabályozása a PAben Fővízkö aktív zóna: r 10B+n
7Li
+4He KOH adagolás (indulás)
Pótvíz rendszer
TV20/2 TV75
H2O+NH3
Részáramú víztisztító
hűtővíz – elvétel tiszta kondenzátum beadás
1VTKI ± K+/NH4+
2012.04.26.
PG
páragőz
H2O mentesítés (NH3)
2VT K (H+)
TV61/3
27
Korróziótermékek keletkezése 08H18N10T korróziósebessége (mgm2/h)
2012.04.26.
28/104
Korróziótermékek keletkezése Magnetit oldhatósági koncentrációja üzemi hőmérsékleten 0,1-0,15 μmol/kg. Üzem alatt 10(-30) kg korróziótermék keletkezik. A keletkező korróziótermék 35-60 %-a mozdul
meg. A víztisztítás max. 1-2 kg-ot távolít el. A korróziótermékek felhalmozódása törvényszerű, eltávolításuk akkor hatékony, ha nagy a koncentrációjuk a hűtővízben (leállás, indulás vízüzeme!). 2012.04.26.
29
Korróziótermékek átalakulása Ha T nő, oldott (<1 nm) → kolloid (1-450 nm) → diszperz
(>0,45 µm) átalakulások a hűtővízben az oldhatóság változás miatt, ill. ha t csökken, akkor ellentétes. Az oldhatósági határ feletti koncentrációnak megfelelő mennyiség kiválik a felületeken. Forrás a fémek oldhatósága, de idővel a korróziótermékek döntő része diszperzzé válik (leválások a felületről, átalakulások a hűtővízben, eltömődések a szűk áramlási keresztmetszetekben, kiülepedések a holt áramlási zónákban). Korróziótermék koncentrációk: üzemi: 10-20 µg/kg, Indulás: 1-10 mg/kg. 2012.04.26.
30
Üzemen kívüli periódus vízüzeme Üzem közben a fővízkör felületeinek korróziója az üzemi
hőmérsékletre optimalizált vízkémia (minimális oldhatóságot biztosító pHT) miatt minimális. Az üzemen kívüli periódusban – az üzemi periódushoz képest - megváltozik a hűtővíz hőmérséklete és pHT-értéke a nagy bórsav koncentráció (a reaktor szubkritikussága) miatt, és az álló hűtővíz (keringtetés hiánya) nem teszi lehetővé a vízkémia szabályozását. A vízkémia beavatkozási lehetősége az üzemen kívüli periódusban, az átmeneti állapotokban (leállás, indulás), a hűtővíz keringtetésének idejére korlátozódik.
2012.04.26.
31
Állás +20,9 m 1.akna
Átrakó medence
+14,37 m
GF Pihentető medence
YA00P109 RT
TG02
+7,3 m 4VT
USZ
2012.04.26.
MSZ
H+
3-
BO3
32
Állás vízkémiája Üzemállapotok: állás nyitott reaktortartálynál, állás kirakott reaktortartálynál (négyévente), üzemanyag-átrakás (a reaktortartály (fővízkör), az átrakó és
pihentető medence együtt üzemel.
Savas-oxidatív, „hideg” (40-50 oC) hűtővíz H3BO3: >14 g/kg, O2: 5-7 mg/kg (telített), (t<120 oC nem korrozív a Zr-ötvözetre és az
ausztenites acélra) H2, NH3, K, Li ≈ 0 A magnetit oldhatósága 4-5 nagyságrenddel nagyobb, mint üzem közben. Nincs lehetőség a beavatkozásra! 2012.04.26.
33
Állás vízkémiája Állás alatt számos felület nem a hűtővízzel, hanem a levegővel érintkezik → az oxidréteg átalakulása. Számos karbantartási művelet → „idegen” anyagok bekerülése, felületi oxidréteg sérülése. A következő kampány indulása előtt nagy mennyiségű, a felülethez lazán vagy nem kötődő anyag, mely a hűtővíz áramlásának megindulásakor bekerül a hűtővízbe, az aktív
zónába.
2012.04.26.
34
Az indulás vízüzeme Állás alatt – az üzemihez képest – 1-2 nagyságrenddel nagyobb a
primerköri felületek korróziója, és a keletkezett korróziótermékek az indulás során bekerülhetnek a primerköri hűtővízbe. a hűtővízbe kerülő korróziótermékek + az elvégzett dekontaminálások után
maradó korróziótermékek és a karbantartások után maradó idegen anyagok mennyisége
Ezért a primerkörben levő korróziótermékek mennyisége az indulásnál
valószínűleg nagyobb, mint a megelőző kampány leállásának végén. Tehát az indulás vízüzemének az a feladata, hogy a következő kampány üzeme előtt, minél alacsonyabb hőmérsékleten távolítsa el ezt a viszonylag nagy mennyiségű korrózióterméket a primerkörből, biztosítva ezzel, hogy az üzem megkezdésekor minél kevesebb legyen a korróziótermékek mennyisége a primerkörben -> korróziótermékszűrés Az indulás alatt eltávolított korróziótermékek a következő kampány elejének korróziótermék transzportját csökkentik. 2012.04.26.
35
p [bar]
140
120
2012.04.26. 100
80
60
40
0
p=f(t)
160
25 50 75 100 125 150
20 +24 h
175 200 225
8.4.7. Nyomás növelése 123 bar-ig
8.4.5. Térfogatkompenzátor biztonsági szelepek 36 bar-os próbája
8.3.1. 137 bar-os tömörségvizsgálat
8.3.2. Nyomás csökkentése 20 bar-ig
8.3.2. 164 bar-os tömörségvizsgálat
8.3. Fővízkör tömörségvizsgálata, nyomás növelése 123 bar-ig
8.2.4.4. 25 bar-os tömörségellenőrzés
8.2.4.4. Feltöltés, 5 bar-os tömörségellenőrzés
A primerköri hőhordozó nyomása (blokk visszaindulás 164 bar-os nyomáspróbával;+ 24 h szűréssel)
250
Nyomás, bar
180
0 t [h] 275 300
36
150
100
50
2012.04.26. 250
200
0 25 50 75
300
100 125 150 175 200 225
8.7. A blokk energetikai indítása
8.5. Reaktor indítása
8.4.4. Gőzpárna létrehozása
8.4. Felfűtés 190 °C-ra
8.3.2. Nyomás csökkentése 20 bar-ig, lehűtés 60 °C-ra
8.2.7. Felfűtés 110-120 °C-ra
8.2.6. Felfűtés GF tömörségvizsgálatához
8.2.5. Pótvíz gáztalanító felfűtése
t [°C]
T=f(t) A primerköri hőhordozó hőmérséklete (blokk visszaindulás 164 bar-os nyomáspróbával, +24 h szűréssel)
250
Hőmérséklet, °C
350
+24 h
0 t [h] 275 300
37
50
20
10
mPR
mKI≈mK+A
mUSZ
+24 h
8.4.1. 6 FKSZ-es keringetés
90
80 Vpr, ezer m3/h mPR, t/h m1.VT, t/h mUSZ, t/h
8.4.1. FKSZ indítás - 5 FKSZ-es keringetés
30
8.3.2. Nyomás csökkentése 20 bar-ig, lehűtés 60 °C-ra
V˙ [103 m3/h]
40
1VT, PR, 2 VT és USZ üzembevétel
8.2.4.11. FKSZ indítás - 5 FKSZ-es keringetés
100
25
50
75
100
125
40 mKI≈mK+A
30 m1.VT≈mKI
mUSZ
20
10 mPR mUSZ=mk+A≈0
150
175
60
50
mPR
0 0
70
m˙ [t/h]
m=f(t)
A primerköri hőhordozó térfogatárama, VT-k tömegárama (blokk visszaindulás 164 bar-os nyomáspróbával, +24 h szűréssel)
200
225
250
275
0
300
t [h]
2012.04.26.
38
A primerköri hőhordozó vízüzemi praméterei (blokk visszaindulás 164 bar-os nyomáspróbával, + 24 h szűréssel)
ci=f(t) 35
cB, g/dm3 K+, mg/dm3 NH3, mg/dm3 O2, mg/dm3 H2, Nml/dm3
15
10
KOH - adagolás
20
8.5.5. Bórkivonás
N2H4 - adagolás kezdete (O2<0,02 mg/kg)
25
8.2.5. Pótvíz gáztalanító felfűtése
cB [g/dm3]; K+,NH3,O2 [mg/dm3]; H2 [Nml/dm3]
30
5 KOH - adagolás kezdete
+24 h
N2H4 - adagolás
0 0
25
50
75
100
125
150
175
200
225
250
275
300
t [h]
2012.04.26.
39
Az indulás vízüzeme A kampány üzem szempontjából meghatározó periódus. Feladat a megmozduló korróziótermékek kivonása a
hűtővízből (2-4 kg):
40-50 oC-on (savas-oxidatív állapot) → minél nagyobb oldott és
hűtővízből kivonható magnetit, maximális tömegáram (korlátos) szűrés: 1VT TE01 és TE03 ág (2x35 t/h) + 2VT (45 t/h) + USZ (20 t/h).
Teljesítményüzemi vízkémia beállítása: termikus (PG) és kémiai (N2H4) gáztalanítás (120 oC-ig), lúgosítás: induló NH3=13 mg/dm3 (N2H4) és K+=16,3 mg/dm3
(KOH) koncentráció beállítása (MET-re), H2=25-50 Nml/dm3 (NH3=13-26 mg/dm3) (100 %-os teljesítményen).
2012.04.26.
40
A leállás vízüzeme Üzem közben a fővízköri felületek korróziója minimális, de mivel a
keletkezett korróziótermékeknek csak igen kis része kerül ki üzem közben a primerkörből, a korróziótermékek felhalmozódnak a primerkörben, nagyobb részük a primerköri felület ún. tranziens crud rétegében. A leállás vízkémiai körülményei között a tranziens crud réteg megmozdul, egy része visszakerül a keringő hűtővízbe. A korróziótermékek visszaoldódási folyamatát felhasználva, a leállás vízüzemének feladata, hogy támogassa a tranziens crud réteg minél nagyobb mennyiségének visszakerülését a hűtővízbe, és tegye lehetővé a hűtővízbe visszakerült korróziótermékek eltávolítását. A leállás alatt eltávolított korróziótermékek az állás alatti karbantartások személyi dózisát csökkentik.
2012.04.26.
41
100
80
2012.04.26. 120
60
0 5 10
40
15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
4.6. A primerkör ürítése
4.5.2. A fővízkör ürítésének előkészítése
20 4.5. A primerkör nyomásmentesítése
4.4.9. A fővízkör lehűtése, 5 FKSZ leállítása
4.4.4. Átállás a TK-ban gőzpárnáról N2 párnára
4.4.3. A lehűtés folytatása; Térfogatkompenzátor biztonsági szelepek 36 bar-os ellenőrzése
4.4. A fővízkör lehűtése
p [bar]
p=f(t) A primerköri hőhordozó nyomása (blokk leállása átrakásra, + 12 h szűréssel) Nyomás, bar
140
+12 h
0 t [h] 65
42
t [°C]
200
2012.04.26. 150
0
100
50
5 10 15 20 25 30 35 40 45 Átállás természetes cirkulációra
4.4.9. Lehűtés 50 °C-ig
4.4.7. Átállás víz-víz hűtésre
4.4.6. Lehűtés 140 °C-ig
4.4.4. Átállás TK-ban gőzpárnáról N2-re
4.4. A fővízkör lehűtése
4.3. A reaktor szubkritikus állapotba hozása
4.2. A blokk leterhelése
4.1. A blokk leállás előkészítése
T=f(t) A primerköri hőhordozó hőmérséklete (blokk leállítása átrakásra, + 12 h szűréssel)
50
Hőmérséklet, °C
300
250
+12 h
0 t [h] 55 60 65
43
m=f(t)
A primerköri hőhordozó térfogatárama, VT-k tömegárama (blokk leállítása átrakásra, + 12 h szűréssel)
50
100 Vpr, ezer m3/h m1.VT, t/h mUSZ, t/h
4.4.6.5. Átállás 5 FKSZ-es keringetésre 40
90
4.3.6. A fővízkör lehűtés alatti finom dekontaminációja
20
10
mTE01≈mTE03
mTK52≈mTK54
+12 h
0 0
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
mUSZ
60
60
50
m˙ [t/h]
V˙ [103 m3/h]
30
70 4.4.12. A fővízkör segédrendszereinek leállítása Finom dekontamináció leállítása
4.4.9. 5 FKSZ leállítása
80
40
30
20
10
0 65
t [h]
2012.04.26.
44
A primerköri hőhordozó vízüzemi praméterei (blokk leállítása átrakásra, + 12 h szűréssel)
ci=f(t) 35
20
15
10
4.5. A fővízkör nyomásmentesítése
25
4.4. A fővízkör lehűtése
4.3.2. A primerkör felbórozása a leállási bórsav koncentrációig
30 cB [g/dm3]; K+,NH3,O2 [mg/dm3]; H2 [Nml/dm3]
cB, g/dm3 K+, mg/dm3 NH3, mg/dm3 O2, mg/dm3 H2, Nml/dm3
+12 h
5
0 0
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60
65
t [h]
2012.04.26.
45
A leállás vízüzeme PWR nikkel-ferritek oldott állapotba vitele a hűtővíz minél korábbi
(80-100 oC) savas-oxidatív állapotba vitelével, s kivonásuk ioncserével és mikroszűrővel. VVER nem tudjuk, hogy a vegyes spinell magnetit hogyan viselkedne lehűlő savas-oxidatív hűtővízben (tulajdonságai kevésbé ismertek). Állás vízkémiájának megteremtése: teljesítmény utolsó napján K+≈0, H2=15 Nml/dm3 (NH3=5 mg/dm3), NH3 (NH4+)-kivonás, H2-eltávolítás.
A felületek lehűlése során lepattogzó, diszperz korróziótermékek
kivonása (1-2 kg) a hűtővízből maximális szűrési tömegárammal (lásd indulás), de savas-reduktív hűtővíz (maradt H2 és kevés O2), kisebb magnetit oldódás → korróziótermék szűrés.
2012.04.26.
46
Aktivitástranszport A hűtővízben levő szennyezőanyagok felaktiválódhatnak → aktivitástranszport gáznemű (pillanatnyi) → PG folyamatos üzemének
indokoltsága pótvízzel bekerülő → teljesen sótalanított vagy nagy tisztaságú pótvíz, de vegyszerek és ioncserélő gyanta, korróziótermék (hosszú távú, Co-60) → üzemi, leállás, indulás vízüzem, fűtőelemből kikerülő → az előző három minimalizálja a kockázatát . 2012.04.26.
47
Gáznemű aktivitáshordozók Forrás
Reakció
Felezési idő
Sugárzás
Energia [MeV]
N-13
O-16 (99,759 %)
16O(p,)13N
10,1 perc
+
1,185
C-14
O-17 (0,0374 %)
17O(n,)14C
55,7 év
N-16
O-16 (99,759 %)
16O(n,p)16N
7,4 s
10,3 (20 %) 4,3 (40 %) 3,8 (40 %) 6,13; 7,0
N-17
O-17 (0,0374 %)
17O(n,p)17N
4,14 s
n
3,7 0,9
F-18
O-17 (0,0374 %)
17O(p,n)18F
1,87 óra
+
0,649
O-19
O-18 (0,2033 %)
18O(n,)19O
29,4 s
4,5 (30 %) 2,9 (70 %) 1,37; 1,6
2H(n,)3H
12,26 év
-
0,018
1,8 óra
0,199 (99,1 %) 2,48 (0,88 %) 1,298
Izotóp
H-3(T) Ar-41
2012.04.26.
H-2 (0,014 %) Li-6 (7,3 %) Ar-40 (99,6 %)
6Li(n,)3H 40Ar(n,)41Ar
48/104
Pótvízzel bekerülő aktivitáshordozók Forrás
Reakció
Felezési idő
Sugárzás
Energia [MeV]
Na-23 (100 %) Mg-24 (78,98 %) Al-27 (100 %)
23Na(n,)24Na
15 óra
24Mg(n,p)24Na
1,39 4,14
Mg-27
Mg-26 (10,97 %)
26Mg(n,)27Mg
9,5 perc
1,59 (42 %) 1,75 (58 %) 0,95; 1,015
Ca-45
Ca-44 (2,13 %)
44Ca(n,)45Ca
152 nap
-
0,254
Ca-47
Ca-46 (0,003 %)
46Ca(n,)47Ca
4,8 nap
0,66 (83 %) 1,94 (17 %) 1,31
Ca-49
Ca-48 (0,178 %)
48Ca(n,)49Ca
8,8 perc
1,95 (88 %) 0,89 (12 %) 3,1; 4,68
Si-31
Si-30 (3,12 %)
30Si(n,)31Si
2,62 óra
1,471 0,17; 0,99
31P(n,)32P
14,3 nap
-
1,712
34S(n,)35S
87,1 nap
-
0,167
5,04 perc
4,3 (10 %) 1,6 (90 %) 2,7
Izotóp Na-24
27Al(n,)24Na
P-32
P-31 (100 %)
S-35
S-34 (4,215 %) Cl-35 (75,4 %)
35Cl(n,p)35S
S-36 (0,017 %) Cl-37 (24,6 %)
37Cl(n,p)37S
Cl-36
Cl-35 (75,4 %)
35Cl(n,)36Cl
3,1.105 év
-
0,714
Cl-38
Cl-37 (24,6 %)
37Cl(n,)38Cl
37,8 perc
4,81 (53 %) 2,77 (16 %) 1,11 (31 %) 2,15; 3,75
41K(n,)42K
12,36 óra
3,55 (82 %) 1,99 (18 %) 1,51; 0,309
S-37
K-42
2012.04.26.
K-41 (6,9081 %)
36S(n,)37S
49/104
Korróziótermék aktivitáshordozók Forrás
Reakció
Felezési idő
Sugárzás
Energia [MeV]
Cr-51
Cr-50 (? %)
50Cr(n,)51Cr
27,8 nap
0,32
Mn-54
Fe-54 (5,81 %)
54Fe(n,p)54Mn
291 nap
0,84
Co-58
Ni-58 (67,88 %)
58Ni(n,p)58Co
72 nap
+
0,472 (14,5 %) 0,805
Fe-59
Fe-58 (0,33 %)
58Fe(n,)59Fe
45,1 nap
+
0,271 (46 %) 0,462 (54 %) 1,1; 1,29
Co-60
Co-59 (100 %) Ni-60 (26,23 %)
59Co(n,)60Co
5,27 év
0,39 1,33; 2,51
Cu-63 (68,94 %)
63Cu(n,)64Cu
12,9 óra
+
0,656 0,573 1,34
Izotóp
Cu-64
60Ni(n,p)60Co
Zn-65
Zn-64 (48,89 %)
64Zn(n,)65Zn
245 nap
+
0,325 1,11
Zn-69
Zn-68 (18,61 %)
68Zn(n,)69Zn
13,8 óra
0,437
Zr-93
Nb-93 (? %)
93Nb(n,p)93Zr
9,5.105 év
-
0,063
94Zr(n,)93Zr
65 nap
0,364 (54 %) 0,396 (43 %) 0,883 (3 %) 1,772; 0,754
Zr-95
2012.04.26.
Zr-94 (17,4 %)
50/104
Fűtőelemből kikerülő aktivitáshordozó (az összes izotóp ß- sugárzó) Izotóp
Energia [MeV]
Izotóp
Energia [MeV]
Mo-99
1,23 (80 %); 0,45 (20 %); 0,921; 0,514; 0,142
Sr-89
1,463
Sr-95
0,363 (54 %); 0,396 (43 %); 0,833 (3 %) 0,722; 0,754
Sr-90
0,535 0,345
Zr-97
1,91 0,754; 0,722; 0,235
Xe-133
0,081
Ce-141
0,574 (25 %); 0,442 (75 %) 0,145
I-131
0,608 (87,2 %); 0,335 (9,3 %); 0,25 (2,8 %) 0,722; 0,637
Ce-144
0,3 (70 %); 0,17 (30 %) 0,175; 0,134; 0,081
I-135
0,5 (35 %); 1,0 (40 %); 1,4 (25 %) 0,634
Kr-85
0,15 (5 %); 0,672 (95 %) 0,513
Br-83
0,91 (20 %); 0,96 (80 %); 0,087; 0,41
Cs-137
0,435 0,081
2012.04.26.
51/104
Aktivitás mérések Aktivitás koncentrációk mérése hűtővízben
(Bq/kg) és felületen (kBq/cm2).
2012.04.26.
52/104
Primerköri eltérés: melegági hurkok Co-60 felületi aktivitás (anyagminőség?) Felületi aktivitás melegági hurok: átlag Co-60 izotóp 120
100
10YA(32-42-52)M1-M2
[kBq/cm2]
80
10YA(12-22-62)M1-M2 20YA(32-42-52)M1-M2 20YA(12-22-62)M1-M2
60
30YA(32-42-52)M1-M2 30YA(12-22-62)M1-M2 40YA(32-42-52)M1-M2
40
40YA(12-22-62)M1-M2 20
0 1
2012.04.26.
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
53
Aktivitás mérések Összes jód a hűtővízben < 7,4 MBq/dm3 és I-131 < 0,37 MBq/dm3 → tömör fűtőelemek , > 37 MBq/dm3 és I-131 >3,7 MBq/dm3 → blokkleállás. Felületi aktivitások aszimptotikus jelleg
ingadozásokkal → dózisteljesítmények. Üzemelő TE01 ág (folyamatos víztisztítás hatása, lásd Co-60 ábra).
2012.04.26.
54
A felületi aktivitás koncentrációk időbeli változása
a [kBq/cm2]
aszimptotikus érték
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
Kampány
2012.04.26.
55
Dekontaminálás Felületi aktivitás nagy, akkor szükséges a dekontaminálás A felületi aktivitás csökkentéséhez a belső oxidrétegben levő Co-60 és -58 aktivitást kell
csökkenteni kémiai oldással. Ehhez min. két lépcső: külső oxidréteg eltávolítása (tisztítás) belső oxidréteg egy részének eltávolítása (deko).
2012.04.26.
56
A=f(üzemidő)
2012.04.26.
57
2012.04.26.
58
Szekunder kör vízüzeme Konstrukció, szerkezeti anyag és vízkémia harmóniája Primer körtől jelentősen eltérő anyaghasználat, hűtőközeg
paraméterek (forrás!) Jellemző korróziós folyamatok az eróziós korrózió, a nedvesgőz erózió és a feszültségkorrózió Üzemidő-hosszabbítás szempontjából kritikus terület Korábbi lúgos helyett magas pH-jú vízkémia (eróziós korrózió csökkentésére) GF-ek cseréje gazdaságtalanná tenné az ÜH-t
Meg kell akadályozni a korlát feletti hőátadó cső dugózást,
illetve GF lyukadást Szekunderköri vízüzem feladata: GF feszültségkorrózió minimalizálása 2012.04.26.
59
Szekunder köri szerkezeti anyagok Ausztenites acél (08H18N10T) Ötvözött / ötvözetlen acél (utóbbi csak a túlhevítők cső- és
köpenytéri felületén) Réz kondenzátorcsövek lecserélve (magas pH bevezetésekor)
2012.04.26.
60
Szekunder köri munkaközeg Magas pH-jú (9,6-9,8) tápvíz Adagolt vegyszerek: hidrazin, ammónia EDTA (etilén-diamin-tetraacetát): komplexon, mely a
diszperz vas korróziótermékeket oldott állapotba viszi, s a gőzfejlesztő vízből a leiszapolással eltávolítható (Margulova). ODA: a vízcseppek méretének csökkentése, s ezzel az eróziós hatás mérséklése (Povarov). Mindkét vegyszer negatív hatása a munkaközeg nagyobb szennyezőanyag koncentrációja volt. 2012.04.26.
61
GF-ek vízüzeme Gf-ek felépítése, szerkezeti anyagok, áramlás: ld. 3. ea! Követelmények: Konstrukció: ne legyenek nagy feszültségű elemek, holt áramlási zónák, rendezetlen áramlások, egyenetlen eloszlások és nagy hőáram-sűrűségű felületek. Szerkezeti anyag: átlagos korróziósebessége minél kisebb legyen, és ne legyen érzékeny a lokális korrózióra. Vízkémia: a szennyezőanyagok koncentrációja minimális legyen, és az adagolt kondicionáló vegyszerek a választott szerkezeti anyagok minimális korrózióját eredményezzék. Konstrukciós hibák (VVER): régi tápvízelosztó Szt20 gyengén ötvözött acélból Nem hatékony leiszapolás diszperz korróziótermékre Rések a megfogó lemezeknél -> feszültségkorrózió! Nem elég hatékony zsalus cseppleválasztó (teljesítménynövelés!) 8 db GF-ben anyagminőségi többletkockázat (vagy nem)
2012.04.26.
62
Feszültségkorrózió A feszültségkorróziós
repedés kialakulásának négy feltétele van: A szerkezeti anyag
feszültségkorróziós hajlama A feszültségkorróziós aktivátorok (egyes ionok Cl-, SO42-, OH- stb.) jelenléte a közegben megfelelő koncentrációban. A kritikusnál nagyobb húzófeszültség. Elegendő inkubációs idő (10-15 év) a korrózió kialakulására. 2012.04.26.
63
Cső anyagminőségek érzékenysége a feszültségkorrózióra [Riess]
2012.04.26.
64
Cső anyagminőségek érzékenysége feszültségkorrózióra [Speidel]
2012.04.26.
65
Feszültségkorrózió elmélete A feszültségkorróziónak nincsen egységes elmélete. Mechanizmusára
vonatkozóan két különböző elképzelés ismeretes. Anódos, vagy aktív utas (active-path) mechanizmus
Eszerint a repedések terjedése a csúcsuknál bekövetkező anódos fémoldódásnak
tulajdonítható, tehát elektrokémiai okokkal magyarázható. A korróziós közeg a repedés csúcsában aktivitást, oldalfalai mentén pedig passzivitást hoz létre. A helyi anódos oldódás mellett a katódfolyamatban kisebb-nagyobb védelmet nyújtó passzív réteg képződik a fémfelület többi részén. A repedés hegye tehát egy korróziós galvánelem anódja, a katódos reakció (az oxigén redukciója) pedig a felület többi részén játszódik le.
Adszorpciós, vagy feszültség-szorpciós mechanizmus A korróziót okozó anyag kemiszorpciója fellazítja a fématomok közötti
kötéseket, ami húzó igénybevételkor a repedés mechanikai úton történő terjedését eredményezi. Ezt az elképzelést látszik igazolni a károsodás specifikus volta, mivel a kemiszorpció is csak adott fém/károsító anyag kombinációk mellett jön létre. A repedések mindig a felületi inhomogenitásokból indulnak ki, vagyis a fémfelület azon pontjaiból, ahol diszlokációk és egyéb rácshibák találhatók, mivel ezek a velük szomszédos helyekhez képest anódosan viselkednek. 2012.04.26.
66
Feszültségkorróziós repedések A repedések jellege a repedések
morfológiai vizsgálatával állapítható meg. A repedések többnyire interkrisztallin (intergranuláris) jellegűek, azaz a repedés a fém szemcséinek határfelülete mentén hatol be az anyagba. Ennek egyrészt az a magyarázata, hogy a rácshibák leggyakrabban itt fordulnak elő, másrészt a különböző szennyező anyagok is elsősorban a szemcsehatárok mentén dúsulnak fel, ahol ezért az ötvözet többi részéhez képest anódos zónák találhatók. A transzkrisztallin (transzgranuláris) repedés esetén a szemcsehatároknak nincsen kitüntetett szerepük a korrózió szempontjából, a repedés a kristályokon keresztül terjed tovább. 2012.04.26.
Források: www.corrosion-club.org, www.swri.org
67
Feszültségkorrózió inkubációs idő: A repedések keletkezését rendszerint indukciós
periódus előzi meg, melynek során a repedések mikroszkópos szintű nukleációja játszódik le. A repedések terjedése gyakran magától is leáll, látszólag a mechanikai feszültségek lokális csillapodása miatt. klorid-ionok hatása: A 18-8-as ausztenites acélok fokozott hajlama a feszültségkorrózióra, különösen klorid-ionok jelenlétében nyilvánul meg. Kitüntetett szerepet játszanak a folyamatban azok a helyek, ahol a klorid-ionok betöményedhetnek. Ilyen helyek képződhetnek például a résekben. A különböző lerakódások (vízkő, vas-oxidok) szintén betöményedési folyamatokhoz vezethetnek. A klorid-ionok hatására bekövetkező feszültségkorróziós repedés tehát oxidatív környezet jelenlétét feltételezi. A természetes vizek klorid tartalmának hatására fellépő feszültségkorróziós repedés rendszerint transzkrisztallin jellegű.
2012.04.26.
68
Feszültségkorrózió Hőmérséklet A közeg hőmérséklete növeli a fém feszültségkorróziós hajlamát, csökkenti az
inkubációs időt, valamint a küszöbfeszültség értékét, és meggyorsítja a repedés terjedésének sebességét. A folyamat azonban egy bizonyos minimális hőmérséklet alatt nem lép fel. Kloridot és oxigént tartalmazó vizes oldatokban 18/8-as acélokra ez az érték 5565 oC. A klorid tartalmú hűtővizekkel érintkező rozsdamentes hőcserélő csöveknél, ha a falhőmérséklet a 60 oC-ot meghaladja, mindig számolni kell a feszültségkorróziós repedés veszélyével. Más szerzők szerint azonban az ausztenites saválló acéloknál a korrózió e fajtájának fellépéséhez nincs okvetlenül szükség nagyobb hőmérsékletre. Nagy húzófeszültségek mellett, a feszültségkorrózió szobahőmérsékleten is előfordulhat.
Húzófeszültség A repedések kialakulásához bizonyos küszöbfeszültség meglétére van szükség,
ami egyes szerzők szerint 50-80 MPa. A feszültségkorróziós törés olyan folyamat, amely egy képlékeny anyagban lejátszódó ridegtörésnek tekinthető. Máig sem tisztázott kérdés, hogyan lehet megmagyarázni az anyag képlékenysége (szívóssága) és a töret rideg volta közötti ellentmondást.
2012.04.26.
69
Feszültségkorrózió VVER-440 A 08H18N10T anyagminőség 9-11 % Ni-tartalommal érzékeny a
transzkrisztallin feszültségkorrózióra. A csövekben ébredő lokális húzófeszültségeket nem ismerjük, lokálisan meghaladhatják a kritikus értéket. A holt áramlási zónákban, résekben a feszültségkorróziós aktivátorok koncentrációja a gőzfejlesztő vízben meghaladta a kiváltó értékeket. Az inkubációs idő (10-15 év) eltelt.
Az Inconel-600 csöves GF-ket cserélni kell. A 10GN2MFA kollektorú VVER-1000 GF-ket cserélni kell
[Titov], ma már nem tartják szükségesnek [Trunov]. A 08H18N10T csövek megfelelőek (egyetlenegy VVER-440 GF cseréje sem merült fel, bár több dugózás a 9,0-9,5 % Nitartalmú csöveknél, mint a 11,0-11,5 %-nál). 2012.04.26.
70
Cső anyagminőségek érzékenysége a feszültségkorrózióra [Riess]
2012.04.26.
71
Cső anyagminőségek érzékenysége feszültségkorrózióra [Speidel]
2012.04.26.
72
Szerkezeti anyagok Anyagminőség
VVER
PWR
Hőátadó csövek
08H18N10T 08H18N12T
Inconel-600, -690, Incolloy-800
Csőfal-kollektor
08H18N10T 10GN2MFA (gyengén ötvözött acél -1000)
gyengén ötvözött acél mindkét oldalról csőanyagminőséggel plattírozva
Feszültségkorróziós hajlam
transzkrisztallin
interkrisztallin (Inconel600) minimális (Incolloy-800)
Jellemző feszültségkorróziós helyek
csőmegfogások alatt kollektor-cső megfogás környezete (-1000)
csőfal-cső közti rés csőmegfogások környezete
2012.04.26.
73
Vízkémia A feszültségkorrózió mindkét
mechanizmusában meghatározó a szennyezőanyagok jelenléte → vízkémia. A GF csövek feszültségkorrózióját kiváltó szennyezőanyagok:
Korróziós kockázat
diszperz vas korróziótermékek, Szennyezôanyagok Szennyezôanyagok
feszültségkorróziós aktivátorok
(Cl és SO4-ionok), oxidáló anyagok (oldott oxigén és réz korróziótermékek). 2012.04.26.
Korróziótermék lerakódás
Oxidációs környezet
74
Szekunderkör vízüzeme A gőzfejlesztő víz szennyezőanyagai a tápvíz és gőz
rendszerből származnak: korróziótermékek a felületekről, feszültségkorróziós aktivátorok a pótvízből, a
kondenzátorban a bekerülő hűtővízből, és más nyersvíz betörésekből, oxigén a levegőből és a bekerülő vizekből.
Ezért a gőzfejlesztő vízkémiáját a szekunderkör
vízüzeme határozza meg.
2012.04.26.
75
A szekunderkör szerkezeti anyagai Berendezés
Anyagminőség
Kondenzátor csövek U-csöves kisnyomású előmelegítők U- és spirálcsöves nagynyomású előmelegítők
rézötvözet, ausztenites acél, titán rézötvözet, ötvözetlen, ausztenites acél ötvözetlen, ötvözött, ausztenites acél
Gőzfejlesztő csövek
ausztenites acél
Szeparátor-túlhevítő
Ötvözetlen, ötvözött acél
2012.04.26.
76
Felületek korróziója Alacsony gőz kezdő jellemzők, ezért a fosszilis erőműveknél 2-2,5-ször nagyobb munkaközeg tömegáramok → megnőttek a vízoldali áramlási sebességek (w>wkr), ezért a felületek elektrokémiai korróziója helyett áramlás által
támogatott (eróziós-) korróziója vált meghatározóvá. Vízoldali rendezetlen áramlások → a felületek lokális eróziója (kavitációs-korróziója). Nedvesgőz áramlása (ω=0,25-12 %, megcsapolási gőzvezetékekben (8-12 %) → az érintkező felületek eróziója. 2012.04.26.
77
Az áramlás által támogatott korrózió következménye A munkaközeg nagy (általában nem mért) diszperz vas korróziótermék koncentrációja. A munkaközeg a GF-be szállítja (a KT EMF-jének helye nem hatékony), ahol lerakódik a melegoldali hőátadó csöveken és a
geometriai résekben, felhalmozódik a köpeny alján, s kialakítja a pangó lokális környezetet, ahol az aktivátorok és az oxidáló anyagok koncentrálódnak. 2012.04.26.
78
VVER-1000 GF vas korróziótermék felhalmozódás
2012.04.26.
79
Az áramlás által támogatott korrózió csökkentése Az ötvözetlen acél csövekkel nem lehet biztosítani a tápvíz-oldal
minimális eróziós-korrózióját, ezért e berendezések cseréje a ausztenites vagy nagy krómtartalmú acél csövesre. Az acél-réz kombináció mellett nem lehet elérni mindkét felület minimális korrózióját, ezért a szekunderkört rézmentesíteni kell → homogén acél szekunderkör, és az általános eróziós-korrózió mérséklése magas pH-jú tápvízzel. Rendezetlen áramlás megszüntetése: U-csöves nagynyomású előmelegítők. Az adagolt vegyszerek alig vagy nem csökkentették a nedvesgőz eróziós hatását, ezért a nagyobb sebességű nedvesgőzzel érintkező felületeket ausztenites acélból kell készíteni. Nagyobb nedvesség-tartalmú gőzvezetékbe szeparátorok beépítése (pl. PA ABB könyökszeparátor).
2012.04.26.
80
A módosítások következménye A gőzfejlesztőkbe lépő tápvíz diszperz
korróziótermék koncentrációja 5-10 µg/kg (2,254,5 g/h/GF), NE-k cseréjével 3-5 µg/kg (1,5-2,5 g/h/GF), Ez a korróziótermék-áram hatékony leiszapolással még eltávolítható.
2012.04.26.
81
PA vízüzem módosítás után (46GF melegoldal)
2012.04.26.
82
Feszültségkorróziós aktivátorok Pótvíz teljesen sótalanított víz (<0,1 S/cm, Cl-, Na+ <1-2 g/kg SiO2<5-10 g/kg), 2004-től nagy tisztaságú pótvíz (0,05 S/cm, Cl-, Na+ 0,1-0,2 g/kg SiO2<3-5 g/kg); Rézcsöves kondenzátorok nem tömörek (hűtővíz (=102-103 S/cm) szivárgás mhv/mmk<10-4, VVER-440 75 kg/h, max=0,1 S/cm ); Egyéb források (pl. nyersvíz, fűtési forróvíz,
oldalági csapadékvizek).
2012.04.26.
83
Lokális koncentrálódás A gőzfejlesztő víz maximális aktivátor koncentrációját a mikrokörnyezetekben c gfvilokális
1
i
c gfviáramlásimag (10 3 10 5 )c gfviáramlásimag
alapvetően az oldott anyag megoszlási tényezője határozza meg. A nem illékony anyagok koncentrálódása mindaddig tart, amíg nem érkezik a pórusba, résbe a gőzfejlesztő víz főtömegéből újabb adag, cli (leiszapolás) koncentrációjú víz. A koncentrátumok változatosak, általában lúgos (Na-felesleg), vagy savas (Cl, SO4felesleg). A paksi gőzfejlesztőkben a koncentrátumok egyértelműen savas kémhatásúak voltak. A leállás alatt, a mikrokörnyezetekben elbújt ionok visszaoldódása (hide-out mérések) során mért 1-10 mg/kg klorid-ion, 10-60 mg/kg szulfát-ion koncentráció bizonyította, hogy a feszültségkorrózió veszélye fennállt.
2012.04.26.
84
Mérések A gőzfejlesztők szennyezőanyag koncentrációit üzem közben a
leiszapolásban mérik. A mért ionkoncentrációk a gőzfejlesztő víz áramlási magjának koncentrációit jellemzik. A speciális mérések alátámasztották az ionok egyenlőtlen eloszlását: általában néhányszor nagyobb koncentráció mérhető a hidegebb felületek környezetében. A diszperz korróziótermékek koncentrációja általában hibás értéket ad. A hide-out (lehűlő GF vízbe) visszaoldódás mérések alkalmasak a lokális ionkoncentrációk meghatározására: A víz hőmérsékletének csökkenésével az ionok oldhatósága megnő. A visszaoldódó ionok: Ca, Mg, Na; Cl, F, SO4, NO3, SiO2;
Ha a koncentrációjuk a hideg vízben (50 oC) 1-10 mg/kg vagy nagyobb,
akkor a feszültségkorróziós kockázat az üzemi periódusban fennállt. (A módosítások után 0,1 mg/kg nagyságrendet mérünk).
2012.04.26.
85
Gőzfejlesztő – VVER-440
2012.04.26.
Atomerőművek főberendezései
86
GF-k leiszapolása (5VT) Leiszapolt víz tisztítása Állandó és szakaszos
leiszapolás Mechanikus szűrő, H+ kation, OHanioncserélő
2012.04.26.
87
Kondenzátum-tisztítás A KT kevertágyas ioncserélője csökkenti a hűtővíz
bekerülés hatását (az ionok nagyobb részét kivonja).
DE de meghatározza a munkaközeg (gőzfejlesztő víz)
ionkoncentrációját, és cgfv[KT]>>cs, mert a gyanta is tartalmaz ionokat; A kondicionáló vegyszer ionjait is eltávolítja nagy adagolt mennyiség, ezért a tápvíz pH=7,5-8,5, vagy a KI periodikus (hűtővíz betörés alatti) üzemeltetése.
2012.04.26.
88
Az aktivátorok koncentrációjának csökkentése Hűtővíz-tömör kondenzátor (ausztenites acél, titán), KT KI leállítása, Póttápvíz ionkoncentrációjának csökkentése: Nagy tisztaságú pótvíz (Triobed ioncserélő), GF-k tisztított leiszapolása (kt-szűrő és kidobós
kevertágy), Oldalági csapadékvizek (kiadott gőz) mennyiségének csökkentése, vagy visszatérő kondenzátum mennyiségének növelése. 2012.04.26.
89
Oxidáló anyagok Oxigén a vákuumos rendszerben kerül be
(ml/mgőzK<10-4, VVER-440) 75 kg/h) beoldódás a főkondenzátumba termikus gáztalanítás a kondenzátorban és a GTT-ban, majd kémiai gáztalanítás N2H4-al. Réz korróziótermékek felhalmozódás a GF-ben: cementálódott fémréz és felszabaduló oxigén. Csökkentése: Légtömörebb vákuumos rendszer (főcsapadékvíz O2
koncentrációja a kondenzátor után <15 µg/kg, nem szükséges a GTT termikus gáztalanító funkciója). Rézmentes szekunderkör. 2012.04.26.
90
A gőzfejlesztők kémiai tisztítása A kémiai tisztítás vas vagy réz korróziótermékekre történik: A vas korróziótermékek előírt mennyisége: átlagos >150 g/m2, lokális >400 g/m2;
A kémiai technológia: a vas (vagy réz) korróziótermékek feloldása
vegyszeres oldattal az oldat leeresztése, a felület mosása. A pórusokba bezárt ionok (Ca, Mg, Na, Cl, SO4, NO3) szintén távoznak az oldattal, ezért leeresztés előtti koncentrációjukat meg kell mérni. A vas korróziótermék iszap nem oldható fel hatékonyan (valószínűleg korábban is visszamaradt), ezért az iszap szippantással távolítható el. A PA-ben eddig minden GF-ben két magnetit eltávolítás és egy réztelenítés történt. Általános nézetté kezd válni, hogy a kémiai tisztítás károsítja a csöveket (valószínűleg az ismerethiány miatt elkövetett hibák miatt, pl. PA első magnetit eltávolítás után a csövek felületére vittük a visszamaradt réz korróziótermékeket, melyre ismételten lerakódott a magnetit).
2012.04.26.
91
A gőzfejlesztő csövek integritása Primerköri hűtővíz szivárgás < 5 l/h. A csövek falvastagságának (ekvivalens) csökkenése különböző: 50, 60
and 80 % (regisztrált, dugózott kategória). Különböző, eltérő érzékenységű vizsgálati technikák. 2004-ig dugózott csövek száma (100%-os átvizsgálás): Indikáció miatt: 1200 Egyéb ok: 157
Magas pH-jú vízüzem első 4 éve alatt: 16 db új dugózott cső Minimális vízkémiai kockázat: Lerakódásmentes hőátadó csövek Feszültségkorróziós aktivátorok koncentrációja alacsony legyen Hide-out határértékek Oxigén és réz korróziótermékek minimalizálása 2012.04.26.
92
Vízkémiai kockázati tényezők élettartam-hosszabbítás, teljesítménynövelés Kockázati tényezők
Elvárás
Hőátadó felület állapota
lerakódásmentes (<50 μm)
Gőzfejlesztőkbe lépő tápvíz diszperz vas korróziótermék koncentrációja [μg/dm 3]
<3-5
Feszültségkorróziós aktivátorok koncentrációja a gőzfejlesztő vízben
Szükséges intézkedések
A gőzfejlesztők hatékonyabb leiszapolása a diszperz vas korróziótermékekre.
A gőzfejlesztők hatékonyabb leiszapolása az oldott anyagokra.
Klorid-ion koncentrációja [μg/dm 3]
<1-5 (max 10)
Az 5. víztisztító átalakítása.
Maximális klorid-ion koncentráció a hide-out visszaoldódás alatt [mg/dm3]
<0,1
Szulfát-ion koncentrációja [μg/dm 3]
<1-5 (max 15)
A szekunderkör zártabbá tétele, a pótvíznél (tisztított leiszapolásnál) kisebb ionkoncentrációjú oldalági csapadékvizek visszavezetésével a gőzkörfolyamatba.
Maximális szulfát-ion koncentráció a hide-out visszaoldódás alatt [mg/dm 3]
<0,15
Oxidáló anyagok kizárása a gőzfejlesztő vízből
Gőzfejlesztőkbe lépő tápvíz diszperz réz korróziótermék koncentrációja [μg/dm 3] Kondenzátorból kilépő főcsapadékvíz oxigén koncentrációja [μg/dm3]
2012.04.26.
≈0
A szekunderkör teljes rézmentesítése. A konstrukciós résekből a réz eltávolítása.
<5-10
93
PA szekunderkör (K-220-44 gőzturbina) kapcsolása
2012.04.26.
94
Gőzturbinák vízüzeme A gőzturbinákban történik a gőz termikus (belső) energiájának mechanikai (forgási) energiája. A gőzturbinába lépő gőz nagy nyomása, nagy hőmérséklete a turbinafokozatokban fokozatosan csökken a végnyomásig, -hőmérsékletig, miközben
számos elvétel van a tápvíz-előmelegítők (fűtési hőcserélők) fűtésére. A vízüzem feladatai: lapátfelületek (profil) épsége, a lokális korróziós meghibásodások elkerülése.
2012.04.26.
95
Típusok A belépő gőz nyomása szerint: szuperkritikus (p1>pkr=221,2 bar), szubkritikus (p1
A belépő gőz nedvesség-tartalma szerint: Túlhevített-gőzös (gőz ω=(1-x)=0 a legtöbb fokozatban, az utolsó fokozatokban
ωmax=0,08-0,1), Telített-gőzös (gőz a belépő ωmax=0,005-től fokozatosan nő ωmax=0,13-0,15-ig, cseppleválasztás-újrahevítés, csak egy-két fokozatban túlhevített),
A gőz végnyomása szerint: kondenzációs, ellennyomású.
Szerkezeti anyagok: Lapátok:
ausztenites acél, króm-nikkel acél.
Ház: ötvözetlen és gyengén ötvözött acél. 2012.04.26.
96
K-220-44 gőzturbina
2012.04.26.
97
Üzemviszonyok
2012.04.26.
98
Üzemviszonyok-lerakódás A gőz nyomása 320(240)-0,04 bar, és hőmérséklete 600(540)-30 oC tág határok között változik. A vízben jól oldódó sók (NaCl, NaOH) és a gőzben jól oldódó szilikát vegyületeknek lehet olyan p és t tartománya, ahol az oldhatósági tényező változása
negatív, azaz lerakódhatnak a lapátokon. A turbinalapátok lerakódása, elsózódása csökkenti a fokozat hatásfokát. Ma már – teljesen sótalanított póttápvíznél – nem jellemző.
2012.04.26.
99
Finom hálós ernyő a gőzturbinába való belépés előtt: túlhevítő csövekről levált vas korróziótermékek [NALCO Boiler]
2012.04.26.
100
Lerakódás gőzturbina állólapáton (7,5-szeres nagyítás) [NALCO Boiler]
2012.04.26.
101
Károsodások Ma a gőzturbinák szerkezeti anyagának károsodását a feszültségkorrózió és a nedvesgőz eróziós hatása okozza. A feszültségkorrózióhoz szükséges lokális vízkémiai környezetet
az ún. korai kondenzátum biztosítja. Az első vízcseppekben a nem illékony feszültségkorróziós aktivátorok (Na+,Cl-, SO42--ionok) igen nagy koncentrációban vannak jelen:
cikk
cig
i ( p)
mert beoldódnak az első vízcseppekbe, agresszív lúgos (Na+-
ionok) vagy savas (Cl-, SO42--ionok) lokális környezetet létrehozva.
2012.04.26.
102
Erősen korrodált turbina forgólapát nagynyomású kondenzációs gőzturbinában [NALCO Boiler]
2012.04.26.
103
Nedvesgőz eróziós hatása A nagy sebességgel (100 m/s nagyságrend) áramló gőzben levő vízcseppek okozzák nekiütődve a fémfelületnek. Telített-gőzös (atomerőművi) gőzturbinákban
jellemző, de túlhevített-gőzös gőzturbinák utolsó fokozataiban is előfordul. A megcsapolások belső nedvesség-leválasztása miatt a megcsapolások nedvesség-tartalma nagyobb, mint ami az expanzióból adódik.
2012.04.26.
104
0,2 mm átmérőjű vízcsepp ütközése acéllemezzel (B-0,4 g/kg ODA) [Povarov]
2012.04.26.
105
K-220-44 gőzturbina (PA) jellemző eróziós helyei
2012.04.26.
106
Vízcsepp kiváltotta erózió az utolsó fokozat lapátjain [NALCO Boiler]
2012.04.26.
107
Erózió mérséklése Nagyobb nedvesség-
tartalomnál ausztenites acél csővezeték. Cseppleválasztók (pl. könyökszeparátor) beépítése a nagy nedvesség-tartalmú csővezetékbe.
2012.04.26.
108
Kondenzátor A kondenzátorban történik a gőzturbinában expandált, termikus-mechanikai energiaátalakításra már alkalmatlan gőz cseppfolyósítása (kondenzációja), a gőz kondenzációs hőjének elvonása a környezetbe
(általában hűtővízzel). A kondenzátorok konstrukciója alapján
felületi (csőköteges, hűtővíz-kondenzálódó gőz felületen
keresztül érintkezik), keverő (hűtővíz-kondenzálódó gőz közvetlenül érintkezik), (felületi (levegő-kondenzálódó gőz)). 2012.04.26.
109
Kondenzátor Szerkezeti anyagok: nincs mód a nagy tömegáramú, kis felmelegedésű hűtővíz
agresszivitásának csökkentésére a csövek korrózióálló anyagból készültek: rézötvözetek (CuZn28Sn, Cu(5-10%)Ni), ausztenites acél (folyóvíz), titán (torkolat- és tengervíz).
Üzemviszonyok: A kondenzátor felület két szakaszra osztható:
Intenzív kondenzációs zóna (gőz kondenzációja) Levegőhűtő zóna (a nem kondenzálódó gázok hatása a hőátadásra már jelentős, gőzlevegő keverék, páragőz elszívás).
Különböző csőkiosztások, fejlődésük αgőz növelése érdekében. Hűtővíz a csőtérben felmelegszik, miközben a gőz kondenzálódik a köpenytérben. Károsodási folyamatok: A kondenzátorba lépő gőz mindig nedvesgőz → eróziós hatás, különösen a szélső csősorokban (nagyobb falvastagságú csövek). A hűtővíz-oldali károsodások (lásd hűtővíz rendszer). 2012.04.26.
110
Csőkiosztások
Cső-csőfal kapcsolatok [Cohen]
2012.04.26.
111
Fekvő csőkötegen lecsurgó vízcseppek
2012.04.26.
112
Kondenzátor Vízüzemi problémák: hűtővíz vagy levegő bekerülés Következmény: munkaközeg elszennyeződés → lerakódás és korrózió kockázatának növekedése a gőzkörfolyamat többi részén. Hűtővíz bekerülés Nagyszámú (103-104 db) cső lyukadása, vagy cső-csőfal kapcsolat tömörtelensége miatt hűtővíz bekerülés a munkaközegbe (phv>>pgőz) → a munkaközeg elszennyeződése. m hv Hűtővíz-tömör kondenzátor: 10 4 m fk Rézcsöves kondenzátoroknál tömörség kritériuma: rozsdamentes acéllal és titánnal gyakorlatilag tömör kondenzátor hozható létre + a szerkezeti anyag mellett a köpenytér szekciókra osztása, a tömörtelen rész kizárása, a gőzturbina részterhelésen való üzemelése. Hűtővíz-tömörtelenség esetén a blokk leállítása, a tömörtelen cső
megtalálása és dugózása. Következmény: nagy tisztaságú munkaközeg, kondenzátum-tisztítás nem szükséges. 2012.04.26.
113
Kondenzátor Vízüzemi problémák: hűtővíz vagy levegő bekerülés Levegő bekerülés A gőzkörfolyamatba a vákuum nyomású részeken levegő kerül be. Légtömörnek azt a rendszert tekintik, amelyben: m l 10 4 10 6 m gK A bekerült levegő (nem kondenzálódó gázok) veszélyeztetik a gőz-
hűtővíz hőátvitelt: 1-2 % inertgáz-tartalomnál a kondenzációs αgőz→0. A bekerült levegő (O2), ha a csapadékvíz aláhűlt (a kondenzációnál lokálisan mindig aláhűl), akkor beoldódhat a csapadékba. A kondenzátorból kilépő főcsapadékvíz O2 koncentrációját előírják:
korábban: 30-50 μg/kg, ma: max. 15 (5-10) μg/kg.
Megoldások: jó áramlású levegőhűtő zóna, jó légelszívás, kondenzátorzsomba beépített termikus gáztalanító. 2012.04.26.
114
Késői gőz A magas pH-jú tápvíz-üzemnél az illékony NH3 feldúsul a gőzben, és a későn kondenzálódó c NH g gőzben a koncentrációja: c NH3kg
3
NH
3
nagy, s ezzel az utolsó vízcseppekben a pH≈11-12 (levegőhűtő zóna).
2012.04.26.
115
Tápvíz-előmelegítők A tápvíz-előmelegítők feladata a tápvíz felmelegítése a gőzturbina megcsapolásaiból kivett gőzzel a kondenzátor hőmérsékletéről a gőzfejlesztőbe való belépés hőmérsékletére. A tápvíz nyomása szerint: kisnyomású (kondenzátor és GTT között), nagynyomású (GTT és gőzfejlesztő között).
A hőátadó csövek szerint: egyenes (két csőfalas), U- vagy Π-csöves (egy csőfalas), Spirálcsöves (csőfal nélküli vagy kollektoros). 2012.04.26.
116
Spirálcsöves nagynyomású
előmelegítő
2012.04.26.
U-csöves nagynyomású előmelegítő
117
Tápvíz-előmelegítők Szerkezeti anyagok: A hőátadó csövek:
rézötvözetek (KE), szén- vagy ötvözetlen acél ((Cr+Mo)-tartalom <0,3 %), ötvözött acél ((Cr+Mo)-tartalom >2-5 %), ausztenites acél.
A tápvíz-rendszer vízüzemének alapvető feladata a gőzfejlesztőbe
lépő minimális korróziótermék transzport, ill. ne szennyeződjön el a tápvíz külső forrásból. Korábban ötvözetlen acél csövek, mert feltételezték, hogy optimális vízkémiával biztosítható a minimális korróziótermék transzport Ma a hőátadó csövek nagy krómtartalmú vagy ausztenites acélból készülnek, ezen anyagok korróziósebessége nagyságrenddel kisebb 2012.04.26.
118
TE Üzemviszonyok a., t
b., t
t g1 ts
t g2
tbe
t ki
CSH
IK
ts t g2
tbe
GH
t ki LH
IK
A
A
Q FH m f c p (t ki t be ) m g (hg [ pg , t g ] h'[ pg ]) kFt ln t ln
2012.04.26.
t ki t be t t ln s be ts t ki 119
TE Üzemviszonyok Elvileg három szakasz: Gőzhűtő, Kondenzációs, Csapadékhűtő.
A gőzhűtő erősen túlhevített gőznél, a csapadékhűtő a TE-be beépítve (NE) vagy külön (KE-nél). A TE-ben viszonylag kis hőmérsékletkülönbségek, a tömegáramok növekedésével egyre nagyobb
felület és áramlási sebesség, azaz a korróziótermék áram (wkF) nő.
2012.04.26.
120
Vízüzemi folyamatok Spirálcsövekben a tápvíz belépő szakaszán
áramlási rendezetlenség → lokális erózióskorrózió. Csapadékvezetékekben, -szivattyúkban a közel telítési hőmérsékletű víz kigőzölgése, majd kondenzációja a hidegebb felületen → lokális kavitációs erózió. Telített-gőzös gőzturbinánál a TE-k köpenyterében a nedvesgőz eróziós hatása → gőzütköző lemezek ausztenites acélból. Telített-gőzös gőzturbináknál cseppleválasztóújrahevítő berendezések. 2012.04.26.
121
Áramlási rendezetlenség a víz spirálcsőbe való belépésénél
2012.04.26.
122
Lokális eróziós-korrózió tápvízcsőben
2012.04.26.
123
Gőzütköző-lemez eróziója
2012.04.26.
124
K-220-44 gőzturbina cseppleválasztó-túlhevítő és eróziós károsodási helyei
2012.04.26.
125
Víztisztítás A munkaközeg szennyezőanyag koncentrációját a gőzkörfolyamatban csökkentik: Hűtővízzel bekerülő ionok mennyiségét a
kondenzátum-tisztító (KT) kevertágyas ioncserélőjével (általában a kondenzátor után, tgyanta max=40-50 oC), A légkörből bekerülő gázok mennyiségét termikus gáztalanítással (a kondenzátorzsompban és a gáztalanítós táptartályban), A belső felületekről bekerülő korróziótermékeket szűréssel.
2012.04.26.
126
Kondenzátum-tisztítás Mivel nem tudták biztosítani a kondenzátorok hűtővíz-tömörségét, számoltak a hűtővíz bekerülés okozta többlet ionmennyiséggel. Először csak tengervíz hűtésnél (NaCl), később folyóvíz és nedves hűtőtoronynál is. Hűtővíz-tömör kondenzátor új helyzet: a kevertágyas ioncserélők gyantája szennyezőforrás! A gyanta (szennyező) ion koncentrációja nagyobb, mint a pótvízé, ezért a gyanta-víz közti egyensúly a
póttápvíz nagyobb ionkoncentrációja mellett alakul ki.
2012.04.26.
127
PA kondenzátum-tisztító M eleg ág Póttápvíz
Hideg ág
NX15/1
NX15/2
NX01
EM F
KI1
KI2
NX02 Kisnyomású elõmelegítõkhöz
2012.04.26.
128
Gáztalanítós táptartály Termikus gáztalanítás a GTT-ben (lúgos vízkémia!). Ha a kilépő O2 koncentráció < 10 μg/kg, akkor kétfokozatú: torony (víz oszlik el a gőzben), forraló-buborékoltató (gőz oszlik el a vízben).
A termikus gáztalanítás után oxigén-megkötés hidrazinnal. A táptartály biztosítja a gőzfejlesztő meghatározott
mennyiségű vízzel való ellátását, ezért tárolt víztömeg (2060 percre elegendő). Az utóbbi időben gyakran a termikus gáztalanító elmarad, csak táptartály, mert a kondenzátorból kilépő főcsapadékvízben az O2 tartalom < 10 μg/kg.
2012.04.26.
129
Korróziótermék szűrők Az oldott korróziótermékeket a kevertágyas ioncserélő
gyantája köti meg. Gőzerőművekben egyre jelentősebb a diszperz korróziótermék, ezért általában elektromágneses szűrők. Hatékony helye a gőzfejlesztő előtt lenne, de biztonság miatt egyelőre nem (meghibásodás esetén a kiszűrt korróziótermék egyszerre a gőzfejlesztőbe kerülne). Ezért kondenzátor után (PA), vagy GTT után, esetleg a nagy korróziótermék koncentrációjú csapadékvíz szűrése.
2012.04.26.
130
EPR vízüzeme Igen magas primer/szekunder köri paraméterek Primer köri vízüzem: Dúsított bórsav (Enriched Boric Acid, 37%) a hosszú kampány és a magas U-dúsítás miatt Veszélyes gázok kezelése:
N2 a kapcsolódó rendszerekben H2/O2 rekombinátor Hidrazin alkalmazása
Lerakódások ellen Optimális pH (pH300=7,2) Koordinált lítiumos-bóros vízüzem Lítium és bór koncentráció limitálva Cink juttatás primer körbe Limitek: Ca, Mg, Al, Ni, SiO2, szilárd szennyezőkre Új, Zirkaloy-M5 ötvözet pálcaburkolatnak (Zr-Nb 1%...)
Szekunder vízüzem Eróziós korrózió és GF lerakódások minimalizálása Szennyezők limitálása lokális korrózió ellen Anyag: Alloy 690TT – GF csövek Kondicionálás: hidrazin
2012.04.26.
131
2012.04.26.
132
