BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP‐6.2.1/K‐13‐2014‐0002 „Dél‐Dunántúli Operatív Program – Fenntartható településfejlesztés a kis‐ és középvárosokban – Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása” 2015. július

Készítette: Terra Studio Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14.

2

Megalapozó vizsgálat Bonyhád Integrált Településfejlesztési Stratégiájának teljes körű felülvizsgálatához és átdolgozásához kapcsolódóan

Készítették: Terra Studió Kft., Med‐Geo Kft., Pro Urbe Kft. Dulicz László, projektvezető dr. Kukely György, projektvezető, vezető tervező Rácz Andrea, megyei koordinátor Imecs Anikó, megyei koordinátor, közlekedés szakági tervező dr. Jeney László, felelős tervező Varga Ágnes, társadalompolitikai és gazdaságfejlesztési szakértő Varga Zsolt, közlekedési szakági tervező Zajovics András, közmű szakági tervező Szűts Orsolya, zöldfelületi és tájrendezési szakági tervező, Zorgelné Sin Emília, településtervező

Készítette: Terra Studio Kft. | 1034 Budapest, Szomolnok utca 14.

3

Tartalomjegyzék Bevezetés ................................................................................................................................... 7 1

HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ ........................................................................................ 10 1.1 Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok ............................................................................................................... 11 1.1.1

A település szerepe az országos településhálózatban ................................... 12

1.1.2

A település szerepe a regionális, a megyei és a járási településhálózatban .. 13

1.1.3

A település vonzáskörzete .............................................................................. 14

1.2

A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata .............. 23

1.2.1

EU 2020 stratégia ........................................................................................... 23

1.2.2

Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) ......................... 23

1.2.3

Tolna megye Területfejlesztési Koncepciója .................................................. 25

1.2.4

Tolna megye Területfejlesztési Programja ..................................................... 27

1.2.5

Szekszárd MJV Integrált Településfejlesztési Stratégiája ............................... 28

1.2.6

A Bonyhádi kistérség fejlesztési programja ................................................... 29

1.3

A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata .............................. 30

1.3.1

Országos tervhierarchia és összefüggései ...................................................... 30

1.3.2

Bonyhád az Országos Területrendezési Tervben ........................................... 31

1.3.3

Bonyhád a megyei területrendezési tervben ................................................. 31

1.4 A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek – Bonyhád fejlesztését befolyásoló – vonatkozó megállapításai ........................................................... 37 1.4.1

Aparhant ......................................................................................................... 37

1.4.2

Bonyhádvarasd ............................................................................................... 37

1.4.3

Kisdorog .......................................................................................................... 37

1.4.4

Zomba ............................................................................................................. 37

1.4.5

Kakasd ............................................................................................................ 37

1.4.6

Grábóc ............................................................................................................ 38

1.4.7

Mőcsény ......................................................................................................... 38

1.4.8

Cikó ................................................................................................................. 38

1.4.9

Mecseknádasd ................................................................................................ 38

1.4.10

Hidas ............................................................................................................... 38

1.5

Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása .......................................... 39

1.5.1

A hatályos fejlesztési koncepció vonatkozó megállapításai ........................... 39

1.5.2

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia vonatkozó megállapításai ................. 40

1.5.3

Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések ................. 44

1.6

A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata ........................ 45 BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA | I. kötet: Megalapozó vizsgálat

4

1.6.1

A hatályban lévő településrendezési eszközök .............................................. 45

1.6.2

A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek ..... 45

1.7

A település társadalma ....................................................................................... 50

1.7.1 Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség ..................................................... 50 1.7.2

Térbeli–társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok ...................... 63

1.7.3

Települési identitást erősítő tényező ............................................................. 64

1.8

A település humán infrastruktúrája ................................................................... 66

1.8.1

Humán közszolgáltatások ............................................................................... 66

1.8.2

Esélyegyenlőség biztosítása ........................................................................... 79

1.9

A település gazdasága ........................................................................................ 82

1.9.1

A település gazdasági súlya, szerepköre ........................................................ 82

1.9.2

A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői .............................................. 83

1.9.3 A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fejlesztési elképzelése ....................................................................................................... 91 1.9.4

A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők .................................. 98

1.9.5

Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet–kínálat) ..................................................... 99

1.10 Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz‐ és intézményrendszere ........................................................................................................... 101 1.10.1

Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program................................ 101

1.10.2

Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere 105

1.10.3

Gazdaságfejlesztési tevékenység ................................................................. 106

1.10.4

Foglalkoztatáspolitika ................................................................................... 107

1.10.5

Lakás‐ és helyiséggazdálkodás ..................................................................... 108

1.10.6

Intézményfenntartás .................................................................................... 110

1.10.7

Energiagazdálkodás ...................................................................................... 111

1.11

Településüzemeltetési szolgáltatások .............................................................. 113

1.12

A táji és természeti adottságok vizsgálata ....................................................... 114

1.12.1

Természeti adottságok ................................................................................. 114

1.12.2

Tájhasználat, tájszerkezet ............................................................................ 117

1.12.3

Védett, védendő táji és természeti értékek, területek ................................ 118

1.12.4

Tájhasználati konfliktusok és problémák kezelése ...................................... 122

1.13

Zöldfelületi rendszer vizsgálata ........................................................................ 123

1.13.1

A települési zöldfelületi rendszer elemei ..................................................... 123

1.13.2

A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái ........................................ 124

1.14

Az épített környezet vizsgálata ........................................................................ 125


5

1.14.1

Területfelhasználás vizsgálata ...................................................................... 125

1.14.2

Az épített környezet értékei ......................................................................... 127

1.14.3

Az épített környezet konfliktusai, problémái ............................................... 128

1.15

Közlekedés ........................................................................................................ 129

1.15.1

Hálózatok és hálózati kapcsolatok ............................................................... 129

1.15.2

Közúti közlekedés ......................................................................................... 130

1.15.3

Közösségi közlekedés ................................................................................... 134

1.15.4

Kerékpáros és gyalogos közlekedés ............................................................. 136

1.15.5

Parkolás ........................................................................................................ 136

1.16

Közművesítés és elektronikus hírközlés ........................................................... 137

1.16.1

Víziközművek ................................................................................................ 137

1.16.2

Energiaközművek ......................................................................................... 142

1.16.3

Elektronikus hírközlés ................................................................................... 147

1.17

Környezetvédelem ........................................................................................... 148

1.17.1

Talaj .............................................................................................................. 148

1.17.2

Felszíni és felszín alatti vizek ........................................................................ 149

1.17.3

Levegőtisztaság és védelme ......................................................................... 151

1.17.4

Zaj és rezgésterhelés .................................................................................... 152

1.17.5

Hulladékkezelés ............................................................................................ 153

1.17.6

Környezetvédelmi konfliktusok .................................................................... 155

1.18 Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők) 156

2

1.18.1

Építésföldtani korlátok ................................................................................. 156

1.18.2

Vízrajzi veszélyeztetettség ........................................................................... 157

1.18.3

Egyéb korlátozó tényezők ............................................................................ 159

1.19

Ásványi nyersanyag lelőhely ............................................................................ 161

1.20

Városi klíma ...................................................................................................... 162

HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ ....................................................................................... 165 2.1

A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése ....................... 166

2.1.1

Településhálózat .......................................................................................... 166

2.1.2

Társadalom ................................................................................................... 166

2.1.3

Gazdaság ...................................................................................................... 167

2.1.4

Táji és természeti adottságok, zöldfelületek, környezetvédelem ................ 167

2.1.5

Épített környezet .......................................................................................... 168

2.1.6

Közlekedés .................................................................................................... 169

2.1.7

Közművek ..................................................................................................... 169 BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA | I. kötet: Megalapozó vizsgálat

6

3

HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ ..................................................................................... 170 3.1 3.1.1

A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis .................................. 171 A folyamatok értékelése .............................................................................. 171

3.1.2 A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése ................................................................................................... 173 3.1.3

A településfejlesztés és ‐rendezés kapcsolata ............................................. 177

3.2

Problématérkép/értéktérkép ........................................................................... 178

3.3

Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek .............................................. 180

3.3.1 Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása .............................. 180 3.3.2 Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) .......................................... 192 3.3.3 Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) .......................................... 193 4

MELLÉKLETEK .................................................................................................................. 194 4.1

A település társadalma ..................................................................................... 195

4.2

A település gazdasága ...................................................................................... 198


7

BEVEZETÉS

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA | I. kötet: Megalapozó vizsgálat

8

A 2007–2013‐as programozási időszakban a magyarországi városok nagyjából kétharmada készítette el a 2007‐ben megjelenő, majd 2009‐ben felülvizsgált, a várospolitikáért felelős minisztérium által kiadott Városfejlesztési Kézikönyv útmutatásai alapján az Integrált Városfejlesztési Stratégiáját (IVS). Az Integrált Városfejlesztési Stratégiák felülvizsgálata, az azóta eltelt nagyjából 5–7 év után több szempontból is aktuálissá vált, illetve különösen fontos a stratégia elkészítése ott, ahol ilyen dokumentum még nem áll rendelkezésre. A fentiek figyelembe vételével a Belügyminisztérium 2014. júniusában közbeszerzési eljárást írt ki a járásszékhely városok IVS‐ének felülvizsgálatára, Integrált Településfejlesztési Stratégiájának elkészítésére. A Dél‐dunántúli régióban az eljárást a Terra Studio Kft. nyerte meg. A nyertes ajánlattevő szakemberek bevonásával a 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet tartalmi követelményeinek megfelelően 2014. decemberében megkezdte a munkát. A megalapozó vizsgálat követte a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) mellékletében foglaltakat, így helyzetfeltáró, helyzetelemző és helyzetértékelő munkarészt tartalmaz. A részletesebb és bővebb helyzetfeltáró munkarész fogja át Bonyhád város térségi kapcsolatait, a különféle tervekben, koncepciókban való megjelenését, a területrendezési tervekkel kapcsolatos magállapításokat, a szomszédos települések terveinek a vizsgált településre vonatkozó észrevételeit és a hatályos fejlesztési dokumentumokat. Részletes elemzések készültek a település társadalmáról, a gazdaságra vonatkozó fejezetben pedig kitértünk a gazdasági szerkezet jellemzőre és annak változására. Az önkormányzati gazdálkodás és a településüzemeltetési szolgáltatások vizsgálatánál törekedtünk azokra a tényezőkre felhívni a figyelmet, amelyek az önkormányzati kompetenciában és tevékenységben a településfejlesztésre, hangsúlyozottan a gazdaságfejlesztésre vonatkoznak. A táji, települési adottságokban és a zöldfelület kezelésében történt változásokat regisztráltuk. Alapos elemzésnek vettük alá az épített környezetet, támaszkodva a rendelkezésre álló dokumentumokra és a változásokra, az elmozdulásokra fókuszáltunk, kijelölve azokat a főbb megállapításokat, amelyek a település fejlesztésében a 2008‐ban készült IVS‐hez viszonyítva a napjainkig lezajlottak. Részletes elemzéseket és áttekintést végeztünk a város közlekedési hálózatával kapcsolatban. A leggyakrabban jelentkező problémákat és azok összefüggéseit vizsgálatuk, kitérve Bonyhád Város által elért eredményekre. A környezeti, katasztrófavédelmi összefüggéseket külön ismertettük. A városi tér a környezet vonatkozásában jelentős értékeket mutat, így külön hangsúlyt adtunk ezen tényező bemutatásának. A helyzetelemző és ‐értékelő munkarészben nagy hangsúlyt helyzetünk az összefoglalást jelentő SWOT‐elemzésre, amelyet kiegészítettünk egy rövid kockázatelemzéssel, így a fejlesztés kereteihez olyan információkat kínálhatunk, amelyek a gondolkodás kereteiként is számba vehetők. A településrészeket egyenként értékeltük, itt a társadalmi, demográfiai paraméterek mellett a településszerkezeti elemeket is összefoglaltuk kijelölve a problémapontokat, felhívva a tervezők figyelmet a szükséges vagy kívánatos beavatkozásokra. Készítette: Terra Studio Kft. | 1034 Budapest, Szomolnok utca 14.

9

A város tervellátottsága kedvezőnek mondható, folyamatosan készülnek elemzések a különféle funkciókra, ezeket az anyagokat a felméréshez felhasználtuk, megismertük. Elemzési szemléletünk volt, hogy a város és járására is kitekintettünk, bemutatva azokat településeket, amelyek szoros kapcsolatban vannak a várossal, annak szolgáltatásait használják. Hasonlóan elemzési szempont és szemléletmód volt, hogy az Európai Unió 2014–2020 tervezési időszak célrendszereire, valamint az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció 2014–2020, illetve a Tolna megye Területfejlesztési Koncepciója 2014–2020 dokumentumok iránymutatásait is kövessük, hogy Bonyhád város fejlesztései – éppen a helyzetfeltárás segítségével – ezekhez jól illeszkedjenek.


10

1 HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ


11

1.1 TELEPÜLÉSHÁLÓZATI

ÖSSZEFÜGGÉSEK, A TELEPÜLÉS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN,

TÉRSÉGI KAPCSOLATOK

Bonyhád a Dél‐dunántúli régióban, Tolna megyében fekszik. A régió településszerkezete kedvezőtlen, arra egyrészt a városhálózat fejletlensége, másrészt az aprófalvak és kistelepülések nagy aránya jellemző. A Dél‐dunántúli régiót 656 település alkotja, amelyből 41 városi jogállású (6,25 százalék) A városi népesség aránya az ország összes régióját tekintve Észak‐Magyarország után ebben a régióban a legalacsonyabb, a lakosság mindössze 58,3 százaléka él városokban. A régió társadalmi–gazdasági életében, a lakossági szolgáltatások biztosításában meghatározó jelentősége van a megyékben központi szerepet betöltő nagyobb városoknak (Pécs, Szekszárd, Kaposvár). A régió városhálózatának gerincét tizenegy 10–30 ezer fő közötti lakosságú város adja (1.1–1. ábra). Bonyhád is e körbe tartozik, jelentős megyén belüli, s a megyehatáron is túlnyúló vonzáskörzettel. A régióban a tízezer főnél kisebb népességű városok (27 db) ellátó intézményrendszere erősen hiányos, a nem mindennapos szolgáltatásokat az ott élők kénytelenek másutt igénybe venni. E városok saját települési infrastruktúrájának kiépítettsége is elmarad a nagyobb városok színvonalától. Mindezek mellett a térségben még jelenleg is vannak városhiányos területek, ilyenek Tolna megye középső részének vidékei, a Zselicség, az Ormánság vagy a Somogyi dombvidék. A városhiányos területek nagyrészt megegyeznek az aprófalvas területekkel. A régió településhálózatának körülbelül 55 százalékát aprófalvak alkotják, ezekben él a lakosság 10 százaléka. A falvak közül 361 számít aprófalunak, vagyis itt az 500 főt sem éri el a lakosság száma. Az aprófalvas településszerkezetet rendszerint kedvezőtlen gazdaságföldrajzi környezetben találjuk. A kimondottan aprófalvas Baranyában a községek közel 70 százaléka 500 lakos alatti falu (Tolnában 30 százalék körüli). A Duna menti területeken ugyanakkor jóval népesebb települések helyezkednek el, 500 fő alatti település nincs is, az átlagos népességszám pedig 2,5‐szerese a belső területekének.

1.1‐1. ábra: A városi ranggal rendelkező települések és az aprófalvak elhelyezkedése a Dél‐Dunántúlon Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis, 2013.


12

1.1.1 A település szerepe az országos településhálózatban Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK; elfogadva az Országgyűlés 1/2014. (I. 3.) OGY határozatával) értelmében a városstratégiák célja a többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózatok kialakulása, valamint a kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése. Mindezek szem előtt tartásával az OFTK olyan funkcionális térségeket határoz meg (1.1‐2. ábra), amelyek a jövőben egy‐egy, nemzeti szinten is jelentős gazdasági, társadalmi vagy környezeti feladatot fognak ellátni, integrálódva a nemzeti szintű társadalmi és területi munkamegosztásba.

Bonyhád

1.1‐2. ábra: Funkcionális térségek Magyarországon Forrás: OFTK, p. 109.

A városok és járásaik az ország gazdasági növekedésében és területi fejlődésében is jelentős szerepet játszanak. A térségi szemlélet érdekében az OFTK kijelölte a növekedés elsődleges színtereit és hálózatait. Ezeket olyan városok alkotják, amelyek kiemelkedő telephelyi lehetőségeik, jelenlévő és potenciális befektetőik, vállalataik, térségi beágyazódottságuk révén a növekedés dinamikus térségeiként jelennek meg a hazai településszerkezetben (1.1‐3. ábra). Bonyhád városa jellemzően környezeti meghatározottságú, természet közeli gazdálkodást folytató területen található, a járás egésze is jó mezőgazdasági adottságú terület, ami a környező települések gazdasági életében a mai napig jelentős szerepet játszik; ugyanakkor az M6 autópálya menti gazdasági–technológiai magterület peremén fekszik. Bonyhád a belső (ipari–logisztikai) és a külső (nagyvárosi) gyűrű között helyezkedik el, mivel a várost elkerülik a gyorsforgalmi tengelyek, csak részlegesen biztosítja az összeköttetést két gyűrű között.


13

1.1‐3. ábra: Városhálózati struktúra Magyarországon Forrás: OFTK, p. 142.

1.1.2 A település szerepe a regionális, a megyei és a járási településhálózatban A Dél‐dunántúli régió Magyarország délnyugati részén, a Zalai‐dombságtól a Dunáig húzódik. Északi határa a Balaton és a Mezőföld, déli részén a Dráva folyik. A tervezési– statisztikai régió Baranya, Tolna, valamint Somogy megyéket foglalja magában. Tolna megye Magyarország déli részén, közelebbről a Dunántúl délkeleti részén terül el. Területe 3703 km2, ezzel a nagysággal az ország tizenkilenc megyéje közül a tizenötödik helyet foglalja el. Népességszáma 2014. január 1.‐jén 228 ezer fő volt, ezzel a második legkevésbé népes megye. Népsűrűsége ennek megfelelően alacsony, 62 fő/km2. A településhálózat szerkezete viszonylag kedvező, nem olyan elaprózott, mint a régió másik két megyéjében. A megyeszékhely hatása a Duna‐völgyében lévő településeken érzékelhető a leginkább, a megye középső és nyugati felében hatása jóval kisebb, a kis‐ és aprófalvak koncentrációja inkább a belső dombvidéki térséget jellemzi. A Bonyhádi járást 25 település alkotja. A járás székhelye, valamint legnépesebb települése (közel 14 ezer fővel) is Bonyhád, ennek megfelelően az összes járási hatókörű igazgatási, oktatási, egészségügyi stb. szervezet is itt található. Ezen felül Nagymányok nyújt még városi jellegű szolgáltatást a járásban. A Bonyhádi járásban mindössze négy 1000 főnél népesebb falu található. Tehát a két városhoz egy dominánsan (1000 lakos alatti) „kisfalvas” térség kapcsolódik. Mindennek megfelelően foglalkoztatási központként is szolgál a város, a körülbelül 5600 helyben foglalkoztatott közel 40 százaléka más településről jár be Bonyhádra dolgozni. A járásszékhely a 2117 fős naponta bejáró ingázó létszám alapján Szekszárd és Paks után a 3. helyet foglalja el a megyén belül. Regionális, illetve megyei szerepköre nincsen a városnak, ezeket a szolgáltatásokat leginkább Pécsett és Szekszárdon lehet igénybe venni. BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA | I. kötet: Megalapozó vizsgálat

14

1.1.3 A település vonzáskörzete Bonyhád közvetlen vonzáskörzetét elsősorban a járás települései adják. Különböző szempontok szerint vizsgálva a város vonzáskörzete azonban többé‐kevésbé eltérő területi képet mutat, s az egyes településekre a város vonzása különböző erősségű. Közlekedés Bonyhád és járásának közlekedése erősen kötődik a 6. sz. főút vonalához, amely jó eljutási lehetőséget nyújt északnyugat–délkeleti irányba. A közúthálózat sugaras elrendezésű: a 6. sz. főúton kívül Bonyhádról nyolc irányba indulnak utak, amelyek közül kettő összekötő út bonyolít le nagyobb forgalmat: észak felé Bonyhádvarasd, illetve nyugat felé Nagymányok irányába, más irányú kapcsolatok azonban jóval gyengébbek. Az említetteken felül hat irányba (Zomba, Grábóc, Mőcsény, Cikó, Hidas és Aparhant) indulnak további összekötő és bekötő utak, amelyek nem bonyolítanak le nagyobb forgalmat (mintegy 1000–2000 egységjármű/nap átlagos napi forgalom). A közösségi közlekedésben a vasút nem játszik szerepet. A legközelebbi állomás – Hidas– Bonyhád – már Hidas közigazgatási területén található az 50. sz. Dombóvár–Bátaszék vonalon. Ez a vasútvonal ugyan érinti a járást, de annak déli szélén fut végig (három megállóhely is található a járásban), így a Bonyhádra való eljutást csak kevéssé segíti, ezért elsősorban az autóbuszjáratok biztosítják az eljutást a környéken. Kiváló ellátottsággal (napi legalább 30 járatpár) rendelkeznek azok a települések, amelyek a 6. sz. főút (Kakasd), illetve a Dombóvár felé vezető tengely (Kismányok, Nagymányok és Váralja) mentén helyezkednek el. Jó helyzetben (napi 10–20 járatpár, 20–30 perces menetidő) vannak az északnyugati és délkeleti sugárirányú utak menti települések. Azonban azon települések, amelyek már nem érhetők el közvetlenül sugárirányú utakkal, jelentősen rosszabb helyzettel néznek szembe (napi 1–6 járatpár, 30–50 perces menetidő). A 65. sz. főúttól északra fekvő Felsőnána kötődése a leggyengébb, amelyet átszállás nélkül nem is lehet elérni, és csak egy órán túli utazással lehet oda eljutni.


15

1.1‐4. ábra: Bonyhád elérhetősége közösségi közlekedéssel a környező településekről Forrás: 2015‐ös MÁV és Volán menetrendek alapján saját szerkesztés

A helyi autóbuszjáratok a város közigazgatási területén belül maradnak, így a vonzáskörzeti kapcsolatok kiszolgálásában nem vesznek részt. Igazgatás A főbb igazgatási funkciók közül hét olyat választottunk ki, amelyek fontos szerepet töltenek be a lakosság mindennapi életében (zárójelben az adott funkciót ellátó hivatal neve szerepel):  Önkormányzati hivatal (Bonyhádi Közös Önkormányzati Hivatal)  Okmányiroda (Tolna Megyei Kormányhivatal Bonyhádi Járási Hivatal Kormányablak Osztály)  Körzeti földhivatali ügyek (Tolna Megyei Kormányhivatal Bonyhádi Járási Hivatal Földhivatali Osztály)  Gyámügy (Tolna Megyei Kormányhivatal Bonyhádi Járási Hivatal Hatósági és Gyámügyi Osztály)  Munkaügy (Tolna Megyei Kormányhivatal Bonyhádi Járási Hivatal Járási Foglalkoztatási Osztály)  Bíróság (Bonyhádi Járásbíróság)  Rendvédelem (Bonyhádi Rendőrkapitányság) A járásban a fentiekből mind a hét funkció intézhető Bonyhádon. A járásszékhely szorosan vett vonzáskörzete nagyjából megegyezik a járás határaival, a Bonyhádi járáshoz tartozó 25 településből a Bonyháddal közös önkormányzati hivatalt fenntartó 8 falu (Bonyhádvarasd, Grábóc, Izmény, Kisdorog, Kismányok, Kisvejke, Mőcsény és Váralja) kötődik a járásszékhelyhez legszorosabban igazgatási szempontból. 12 további település az önkormányzati hivatali funkció kivételével a többi hat igazgatási szerepkör esetében szintén Bonyhád irányába gravitál. BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA | I. kötet: Megalapozó vizsgálat

16

Bonyhád járáson túlmutató kisugárzása viszont viszonylag gyenge. A járáson kívül mindössze 4 olyan falu van (a Tamási járáshoz tartozó Dúzs, Hőgyész, Kalaznó és Mucsi), amelyeknek 2 igazgatási szerv (bíróság és a rendőrkapitányság) tekintetében is Bonyhád a központja (1.1‐5. ábra).

1.1‐5. ábra: Bonyhád igazgatási vonzáskörzete (attól függően, hogy hány igazgatási funkció tekintetében vonzza az adott települést) Forrás: saját szerkesztés

Az önkormányzati hivatali funkció esetében Aparhant, Bátaapáti, Nagymányok, Tevel és Zomba képez alközpontként külön önálló „körzetet” a járáson belül. Lazább a Bonyhádhoz kötődés a Zomba székhelyű közös önkormányzati hivatalhoz tartozó 4 falu esetében (Felsőnána, Kéty, Murga és Zomba), amelyek munkaügyi szempontból már a járáson kívüli Szekszárdhoz tartoznak. Foglalkoztatás Bonyhád gazdasági szerepénél járási szinten jelentős foglalkoztatási központként is funkcionál, a 2011‐es népszámlálási adatok alapján a közel 5600 helyben foglalkoztatottból több mint 2100‐an naponta bejárók (1.1‐6. ábra).


17

1.1‐6. ábra: Bonyhád ingázási vonzása a környező településeken a naponta más településre dolgozni járók helyben lakó foglalkoztatottakon belüli aránya alapján, 2011, % Forrás: KSH népszámlálás alapján saját szerkesztés

Kereskedelem Bonyhád nagyjából 300 kiskereskedelmi üzlete széleskörű kínálatot biztosít a helyi és környékbeli lakosságnak, az alapszintű ellátáson felül is sok kiskereskedelmi funkció megtalálható: heti kétszeri piac, bankfiókok, több szakáruház mellett még a nagyobb kiskereskedelmi láncok közül is van, amelyik egységet tart fenn a városban. Bonyhád egyúttal a legjobb ellátottsággal is büszkélkedhet, vagyis minden 48. lakosra jut egy üzlet. Az üzletek szempontjából Bonyhád számára nem jelent konkurenciát a járás egyetlen települése sem, hiszen a járáson belül messze a legnagyobb értékkel rendelkezik. A rangsorban a járásszékhely után következő Zomba esetében a kiskereskedelmi üzletek száma kevesebb, mint egytizede a bonyhádi értéknek. Oktatás, közművelődés Bonyhád tankerületi központ, és mint ilyen, hozzá tartozik tíz környező település összes állami fenntartású iskolája, sőt még a járáson kívüli Harc és Tengelic oktatási intézményei is. KLIK fenntartású a Bonyhádi Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola három bonyhádi és egy kakasdi intézménnyel. A három Bonyhádon működő intézmény a Széchenyi István Általános Iskola, Vörösmarty Mihály Általános Iskola, valamint az Arany János Gimnázium, melyek hivatalos beiskolázási körzetéhez a székhelyvároson kívül a járás hat faluja tartozik: Bonyhádvarasd, Izmény, Kisdorog, Kismányok, Kisvejke és Váralja. A járáson belül Aparhant, Cikó, Györe, Mórágy, Nagymányok, Tevel és Zomba rendelkezik még általános iskolai székhellyel, ezek közül a mórágyinak Bátaapátin, a zombainak pedig Felsőnánán, Harcon és Tengelicen is működik tagintézménye. A járás számos településén viszont nincs iskola: Bonyhádvarasdon, Grábócon, Izményben, Kétyen, Kisdorogon, Kismányokon, Kisvejkén, Lengyelen, Mőcsényben, Mucsfán, Murgán, Nagyvejkén, Váralján és Závodon.


A már említett Arany János Gimnázium mellett Bonyhád további középfokú oktatási intézményekkel is rendelkezik. Szintén KLIK fenntartású a Jókai Mór Szakképző Iskola és a Perczel Mór Szakközépiskola, ezek azonban a szekszárdi tankerülethez tartozó Tolna Megyei Szent László Szakképző Iskola és Kollégium tagiskolái. Ezen kívül Bonyhádon egy egyházi fenntartású gimnázium is megtalálható, a Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium. A más településekről bejáró diákok száma jelentősen eltér az egyes bonyhádi iskolák esetében. Általánosságban megfigyelhető, hogy az oktatási hierarchiában felfelé lépve egyre fontosabb a város szerepe. Messze a legnagyobb iskolai vonzáskörzettel a város megyeszerte elismert, jó hírű evangélikus gimnáziuma rendelkezik, ahol a diákok többsége a járáshatáron túli településekről érkezik a kollégiummal is rendelkező intézménybe. A 485 nem bonyhádi „petőfis” gimnazista többségében a megye járáson kívüli településéről érkezik. Bár az általános iskolák általában nem rendelkeznek kiterjedt földrajzi vonzáskörzettel, a bonyhádi Széchenyi István Általános Iskola esetében mégis 172‐en más településről járnak be, ebből a legnagyobb csoportot a város beiskolázási körzetéhez tartozó, általános iskolával nem rendelkező kistelepülések adják. A város szakközép‐ és szakiskolái szintén százas nagyságrendű más településről származó diákot fogadnak. Bonyhád megyehatár menti fekvéséből következik, hogy nem csak a járás települései, de a közel fekvő baranyai településekről is érkeznek diákok ezekbe az intézményekbe. A Vörösmarty Mihály Általános iskola és az Arany János Gimnázium mind földrajzi értelemben, mind pedig a bejáró diákok létszáma tekintetében jóval szűkebb beiskolázási körzettel rendelkezik, a bejárók inkább a járás településeiről érkeznek, azon belül is elsősorban a beiskolázási körzetből. 500 450

485

100

400 350 300

fő

18

250

270

200

172

0

122

100

52

100 50

163

26 1

150

42

26 2 25

10

95 93

51

20

13 2 14 12

Vörösmarty Mihály Általános Iskola

Arany János Gimnázium

19

Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium

Széchenyi István Jókai Mór Szakképző Általános Iskola Iskola

Perczel Mór Szakközépiskola

Bonyhád általános iskolai felvételi körzete

Bonyhádi járás többi települése

Tolna megye többi járása

Magyarország többi megyéje

Nincs adat

41

47

1.1‐7. ábra: A bonyhádi iskolák bejáró diákjainak száma földrajzi területtípusonként, 2014/2015‐ös tanévben Adatforrás: önkormányzati adatszolgáltatás

A bonyhádi iskolák vonzáskörzetének földrajzi megjelenését erősen deformálja a közeli Szekszárd elszívó hatása és a járásszékhely megyehatár menti fekvése, amelyek következtében a bonyhádi iskolák elsőlegesen nyugati irányba fejtenek ki gravitációs hatást. A legerősebb a vonzás a város nyugati szomszédságában fekvő iskola nélküli kistelepülések irányába. Többé‐kevésbé ezek a települések tartoznak Bonyhád általános iskolai felvételi Készítette: Terra Studio Kft. | 1034 Budapest, Szomolnok utca 14.

19

körzetéhez. A körzet hat falujában a Bonyhádra bejárók az iskolás korúak (5–19 évesek) 35 százalékát teszik ki, Bonyhádvarasdon ez az érték 52 százalék, de 40 százalék feletti Kismányok és Izmény esetében is. Az ilyen települések elsősorban a bonyhádi általános iskolák bejáró diákjai körében felülreprezentáltak. A város vonzó hatása még néhány megyehatár túlsó oldalán fekvő falu esetében is erősen érvényesül: Óbánya, Máza és Hidas iskolás korúinak legalább 20, Tófű és Köblény esetében pedig legalább 10 százaléka Bonyhádi iskolákba bejáró. Viszonylag kicsi viszont Bonyhád iskolai kisugárzása a járás székhelytől távolabbi periferikus településein, különösen azokon, amelyektől Szekszárd jobban elérhető (pl. a 65. sz. főút mentén). A járás beiskolázási körzeten kívüli településeiről bejárók már inkább az Arany János Gimnázium és a Szent László Szakképző Iskola esetében felülreprezentáltak, míg az evangélikus gimnázium már inkább megyei kisugárzású, de Tolna megyén kívül Magyarország 34 településéről fogadott tanulókat (leginkább Baranyából, de még Pest megyéből is).

1.1‐8. ábra: Bonyhád iskolai vonzása a környező településeken a bonyhádi iskolába járó diákok 5–19 éves korosztályon belüli aránya alapján, 2014, % Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás és KSH népszámlálás alapján saját szerkesztés

Óvoda Grábóc, Mőcsény, Murga és Nagyvejke kivételével a legtöbb településen jelen van, így Bonyhád központi szerepköre ezen a téren nem érvényesül erőteljesen. A bonyhádi székhelyű Varázskapu Bölcsőde és Óvoda a hat bonyhádi telephely mellett egyben a város beiskolázási körzetéhez is tartozó Izményben, Kisdorogon, Kismányokon, Kisvejkén és Váralján is működtet egy‐egy tagintézményt. A járás közművelődésében is Bonyhád tekinthető központnak, amely sokrétű programokkal várja a környékbelieket. A város rendelkezik kulturális központtal (Vörösmarty Mihály Ifjúsági és Művelődési Központ), amely rendszeres helyszíne színházi előadásoknak, és helyet ad a mozinak is. Ezen felül közművelődési könyvtárat is fenntart az önkormányzat (Solymár Imre Városi Könyvtár). A járásban egyetlen múzeum működik, ez a Völgységi Múzeum tájmúzeum, amely Marcali mellett a Dél‐Dunántúl másik területi múzeuma. 2010 óta a Tűzoltó Múzeum a völgységi telephelye, kiállító helye. A járás 16 tájházából minisztériumi működési engedéllyel valóban csak Lengyel, Mórágy és Nagymányok tájházai rendelkeznek. BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA | I. kötet: Megalapozó vizsgálat

20

Egészségügy Az alapfokú egészségügyi ellátásban a járás településeinek csak kisebb része rendelkezik háziorvossal (Bonyhád mellett Aparhant, Györe, Kakasd, Kéty, Kisdorog, Lengyel, Mórágy, Nagymányok, Tevel és Zomba), gyógyszertárral pedig mindössze 4 település (Bonyhád, Nagymányok, Tevel és Zomba). Bonyhádon kórház és járóbeteg‐szakrendelő is elérhető, ahol 27 szakterületen1 látják el a betegeket. A járáson belül Bonyhád mellett Nagymányokon, Tevelen és Zombán működik járóbeteg‐szakellátás, Mőcsényben pedig a Zsibriki Drogterápiás Intézetben fiatal szenvedélybetegek rehabilitációs ellátása történik, mely egy kisebb kórházként van nyilvántartva. A járáson belül egyedül Bonyhádon van mentőállomás, azaz a járásszékhelyen az alaptól a felsőbb fokú egészségügyi ellátás széleskörűnek mondható. Közműellátás Bonyhád városa közműellátási szempontból is központi szerepet játszik, a vízellátást, szennyvízelvezetést és ‐tisztítást és hulladékszállítást is több környező településnek biztosítja. A Mezőföldvíz Kft. Bonyhádi Főmérnöksége a völgységi székhelyváros mellett a járás további 13 települését látja el ivóvízzel (sőt még a járáson kívüli Hidast és Mágocsot is), és Závod kivételével szennyvízelvezetéssel is. A járás többi települése az Egyesült Regionális Önkormányzati Víziközmű (ERÖV) Zrt. Bátaszéki, Gyönki, illetve Szekszárdi Üzemigazgatóságához tartozik. Bonyhádon a hulladékszállítást és egyéb településüzemeltetési feladatokat a helyi székhelyű Bonycom NKft. végzi. A Bonycom a járásszékhely mellett a járás további 15 településén, valamint a járáson kívüli Kurdon látja el a feladatokat. Bonyhád vonzáskörzete a közművek szempontjából leginkább a közelebb fekvő kilenc településre (Bonyhádvarasd, Cikó, Izmény, Kakasd, Kisdorog, Kisvejke, Lengyel, Mőcsény és Váralja) terjed ki, ezek mindhárom közművel Bonyhádhoz kapcsolódnak. Bonyhád vonzása a járás északi részén, a székhelytől távolabb fekvő települései esetében a leggyengébb a közművek szempontjából (1.1‐9. ábra).

1

A Bonyhádon működő járóbeteg‐szakellátás a következő szakrendelésekkel rendelkezik: anyagcsere betegségek gondozója, belgyógyászat, bőrgyógyászat, család és nővédelmi tanácsadó, csontsűrűség mérés, felnőtt ideggondozó, fiziotherápia, foglalkozás‐egészségügy, fül–orr–gégészet, gasztroenterológia, gyógymasszázs, gyógytorna, ideggyógyászat, kardiológia, központi betegfelvétel, laboratórium, nőgyógyászat, ortopédia, proktológia, reumatológia, röntgen, sebészet–traumatológia, szemészet, tüdőgondozó, tüdőszűrés, ultrahang valamint urológia. Készítette: Terra Studio Kft. | 1034 Budapest, Szomolnok utca 14.

21

1.1‐9. ábra: Bonyhád közműagglomerációi (attól függően, hogy hány közmű esetében történik együttműködés Bonyháddal) Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás alapján saját szerkesztés

Funkcionális vonzáskörzet A Bonyhád környékén található települések különböző mértékben kapcsolódnak a városhoz. A szorosan vett, elsődleges vonzáskörzetbe tíz település (Bonyhádvarasd, Cikó, Izmény, Kakasd, Kisdorog, Kismányok, Kisvejke, Mőcsény, Nagymányok és Váralja) tartozik, amelyek majd minden szempontból Bonyhádhoz integrálódnak. Ezek a járás délnyugati részében összefüggő tömbben elhelyezkedő települései, illetve a Bonyhádot közvetlenül határoló kistelepülések. Ezen kívül a járás hét távolabbi települése alkot egy gyengébben vonzott, másodlagos övet, Grábóc kivételével zömében a járás nyugati részén. A járás délkeleti és különösen 65. sz. főút tengelyében fekvő északkeleti perifériáján már gyengül a járásszékhely vonzása, amelyekre több szempontból már a tőlük jól elérhető Szekszárd is gravitációs hatást gyakorol.


22

1.1‐10. ábra: Bonyhád komplex vonzáskörzete Forrás: TEIR honlapján2 szereplő térképek alapján saját szerkesztés

2

http://gis.teir.hu/teirgis_termeszeti_kornyezet/ – 2015. 04. 01. Készítette: Terra Studio Kft. | 1034 Budapest, Szomolnok utca 14.

23

1.2 A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Az Integrált Településfejlesztési Stratégia készítésének kereteit számos fejlesztéspolitikai dokumentum meghatározza, melyekhez igazodni, illeszkedni szükséges. 1.2.1 EU 2020 stratégia Az „Európa 2020” az Európai Unió 2010‐ben útnak indított, 10 évre szóló növekedési és foglalkoztatási stratégiája. Célja, hogy az EU gazdasága intelligens, fenntartható és inkluzív legyen. E három, egymást kölcsönösen erősítő prioritás azt hivatott elősegíteni, hogy az Unióban és a tagállamokban magas legyen a foglalkoztatottság és a termelékenység, és erősödjön a társadalmi kohézió. Az EU öt nagyszabású célt tűzött ki maga elé a foglalkoztatás, az innováció, az oktatás, a társadalmi befogadás és az éghajlat/energiapolitika területén, melyeket 2020‐ig kíván megvalósítani. Mindegyik tagállam saját nemzeti célokat fogadott el az említett területeken. Magyarország számára a legfontosabb fejlesztéspolitikai célkitűzés az ország gazdasági teljesítményének (GDP), valamint a foglalkoztatás szintjének, minőségének növelése, amelyek révén az életminőség és az életkörülmények érdemi javulása érhető el. Mindehhez kapcsolódva a Nemzeti Reform Program vállalásai a következők:  A 20–64 évesek foglalkoztatási rátájának a jelenlegi 60 százalékról legalább 75 százalékra növelését  A kutatás–fejlesztési ráfordítások bruttó hazai termékhez viszonyított szintjének 1,8 százalékra növelését  Az üvegházhatású gázok kibocsátásának legfeljebb 10 százalékos növekedését a 2005. évi szinthez képest; a teljes energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások részarányának 14,6 százalékra történő növelését; a 10 százalékos energia megtakarítás elérését  A felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkezők arányának 30,3 százalékra növelését a 30–34 éves népességen belül; az oktatásban, képzésben nem részesülő, legfeljebb alsó középfokú végzettséggel rendelkezők arányának 10 százalékra csökkentését a 18–24 éves népességen belül  A szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élő népesség számának 450 ezer fővel való csökkentését, amely 5 százalékpontos csökkentést jelent 1.2.2 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) Az OFTK – felszámolva az ágazati (Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció) és a területi (Országos Területfejlesztési Koncepció) fejlesztés dualitását – a kormányzati fejlesztéspolitika 2030, illetve 2014–2020 között megvalósítandó stratégiai céljait, prioritásait jelöli ki. A koncepcióban foglaltak szerint Magyarország 2030‐ban Kelet‐Közép‐Európa egyik vezető gazdasági és szellemi központja lesz, lakosságának biztonságos megélhetést biztosító, az erőforrások fenntartható használatára épülő versenyképes gazdasággal, azzal összefüggésben gyarapodó népességgel, megerősödött közösségekkel, javuló életminőséggel és környezeti állapottal.


24

Ennek érdekében az OFTK négy hosszú távú, 2030‐ig szóló átfogó fejlesztési célt, valamint 13, az átfogó célokénál egyenként jóval szűkebb tárgykörű ágazati és területi specifikus célt fogalmaz meg. AZ OFTK a következő, Bonyhád készülő stratégiájában is meghatározó, főbb területpolitikai irányokat és teendőket határozza meg:  Hálózati szemlélettel működő, valamint települési adottságokat és lehetőségeket egyaránt figyelembe vevő területi tervezési folyamat kialakítása, amely decentralizált térszerkezet kialakulását és hálózatos térszerkezetet eredményez  Városhálózati megközelítés, a térszerkezet funkcionális fejlesztése (részletesebben ut 0 fejezet)  A város–vidék együttműködése, a kölcsönös előnyökön nyugvó, együttműködéseken alapuló kapcsolatrendszer kialakítása  Hatékonyan és fenntarthatóan működő gazdasági térszerkezet megvalósítása az adott térség valós potenciáljainak, igényeinek és kitörési lehetőségeinek felismerésével  Periférikus térségek felzárkóztatása a helyi adottságaik figyelembe vételével  Hátrányos helyzetű – különös tekintettel a leromlott városrészekben koncentrálódó – társadalmi csoportok szociális, oktatási és lakhatási helyzetének javítása, fejlesztése A Bonyhádi járás településszerkezetében dominánsak az aprófalvak, amely jelentős kihatással van a város által ellátott központi funkciók fejlesztésére is. Az OFTK a következő, Bonyhád fejlesztési stratégiája szempontjából is releváns megállapításokat teszi az „Aprófalvas térségek fejlesztése” kapcsán:  A napi munkába járás, ingázás igényeihez maximálisan illeszkedő akadálymentes és fenntartható közösségi közlekedés fejlesztése, a hiányzó térségi kapcsolatok kiépítése különösen a zsáktelepülések esetében.  A helyi népesség szociális, egészségügyi, adminisztrációs igényeinek minél kevesebb utazással történő kielégítése, rendszeres mobil szolgáltató rendszerek kiépítésének támogatása.  A helyben élő tehetséges fiatalok mentorálása. Hosszú távú programmal szükséges őket segíteni taníttatásuk és elhelyezkedésük során. Helyben maradást és letelepedést segítő programokkal az értelmiség helyben tartásának segítése.  Helyi közösségek kialakulásának, fejlesztési programjaik közös kidolgozásának segítése, a kultúrához való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása, kulturális örökség megőrzése.  Az aprófalvak falusi turizmushoz, öko‐ és aktív turizmushoz kapcsolódó infrastruktúrájának és a kapcsolódó szolgáltatások kínálatának térségileg összehangolt fejlesztése. Az OFTK megyei szinten a következő fejlesztési irányokat határozza meg, amely érinti Bonyhád környékét:  Innovatív környezeti ipar és energetika lehetőségeinek megteremtése működő tudásbázisokkal, a Paksi Atomerőmű fejlesztéséhez kapcsolódó szak‐ és felsőoktatási képzés biztosítása  Piacképes, hagyományosan jelenlévő ipari ágazatok fejlesztése (élelmiszeripar, textil‐ és bőripar, fémfeldolgozás), mezőgazdasági termékek feldolgozása, piaci értékesítése; a biotermelés ösztönzése, az agrármarketing tevékenység fejlesztése  Közúti és vasúti közlekedés infrastruktúra fejlesztése (M9 autópálya), a táji, környezeti szempontok figyelembevételével  A termálvízkincs egészségturisztikai, energetikai és mezőgazdasági hasznosítása Készítette: Terra Studio Kft. | 1034 Budapest, Szomolnok utca 14.

25

 A turizmus jelenlévő ágazatainak fejlesztése, tematikus összekapcsolása (termál‐ és gyógyturizmus: Bonyhád)  Szekszárd, mint megyei fejlesztési pólus központi és idegenforgalmi funkcióinak megerősítése és a megye városainak képessé tétele az innováció befogadására 1.2.3 Tolna megye Területfejlesztési Koncepciója A koncepció célja, hogy kijelölje Tolna megye lehetséges kitörési pontjait, meghatározza azokat a főbb fejlesztési irányokat, amelyekre a 2030‐ig terjedő időszakban különös hangsúlyt érdemes fektetni. A megye jövőképe („Itthon Tolnában”) 2030‐ra célként fogalmazza meg, hogy a Tolna megyei emberek boldogok, elégedettek legyenek; aktívan, egészségesen és egészséges környezetben éljenek városban és a vidéki kistelepüléseken egyaránt; és ezáltal otthonuknak tekintsék Tolna megyét. A koncepció három terület fejlesztését kiemelt fontosságú átfogó célként jelöli meg, ezek: a gazdaságfejlesztés, a humánerőforrás‐fejlesztés és a vidékfejlesztés. Az átfogó célokhoz fejlesztési területenként 2–4 stratégiai cél kapcsolódik, amelyek kifejtése főként általános irányokat fogalmaz meg, de néhány Bonyhádot is említi. Gazdaságfejlesztés:  Új K+F+I és logisztikai központok kialakítása iparáganként és termékpályánként o A helyi alapanyag‐termelési igényekhez igazított térségi logisztikai bázisok kialakítása a megyét érintő jelentősebb vasúti, közúti és vízi közlekedési csomópontokban. (A termékek szállításához szükséges az országos, illetve nemzetközi folyosók mentén logisztikai főközpontok kialakítása, tekintettel a csomóponti helyzetre, valamint a termékek szállítási távolságára. Fontos a csomópontok – Bátaszék, Bonyhád, Dombóvár, Dunaföldvár, Paks, Szekszárd, Tolna – megközelíthetőségének, szolgáltatásainak mennyiségi és minőségi javítása szárazföldön és vízen egyaránt.) o Piacképes, hagyományosan jelenlévő ipari ágazatok fejlesztése, valamint a kiemelten magas kézimunka igényű, elsősorban könnyűipari tevékenységek (gépgyártás, fémfeldolgozás, élelmiszeripar, textil‐ és bőripar). o A megyei (elsősorban Bátaszék, Bonyhád, Szekszárd, Tolna és térsége) bőr‐ és textilipari, illetve kézimunka igényes könnyűipari kapacitások növelése az ágazaton belüli piaci részesedés növelésével. o A már működő ipari parkok és ipari övezetek fejlesztése, különös tekintettel az ágazati igényeket kiszolgáló infrastruktúrafejlesztésre, a városok és vonzáskörzetük igényeire épülő inkubáció‐ és szolgáltatásbővítés az ipari parkokban. o A megyei gépgyártási kapacitások erősítése elsősorban az autóipari, szerszámgép gyártás területén és elektronikai iparban (Ki kell használni a jelentős német nemzetiségű, német ajkú lakosság, valamint a megye erős német gazdasági kapcsolataira épülő gazdaságfejlesztési lehetőségeket – elsősorban a világhírű német gépgyártási tapasztalatokra alapozva. Támogatandó a városok ipari parkjaiba, ipari övezeteibe települő, illetve a főként Szekszárd és Bonyhád térségében jelen levő gépipari cégek fejlesztése.)  A megye természeti erőforrásainak, táji és természeti értékeinek és épített környezetének védelme, szélesebb körű megismertetése, potenciáljának javítása, fenntartható hasznosítása és tematikus összekapcsolása o Védett építészeti értékek gazdasági, turisztikai és közösségi célú hasznosításának elősegítése. (A megyében található kúriák, kiskastélyok országos vagy helyi védettség alatt kihasználatlanul állnak. Állagromlásuk megállítható és visszafordítható lenne BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA | I. kötet: Megalapozó vizsgálat

26

hasznosításukkal.) o Országos jelentőségű védett természeti területek. (Feltáratlanok a megyében az országos hírű, de célállomásként még nem eléggé keresett védett területek. Ezekhez feltétlenül szükséges kialakítani látogató és információs központokat, valamint a terület bejárhatósága és megközelíthetősége sem optimálisan biztosított: pl. a Mecsek északkeleti feltárása – Váralja – látogatóközponttal.) o Termál‐ és gyógyturizmus megyei központjainak további fejlesztése, új központok létesítése. (Két jelentősebb létesítmény működik a megyében, egyik Dombóváron a másik Tamásiban. Ugyanakkor fontos megemlítenünk és további fejlesztésékkel érintenünk a megyeszékhelyen kiépített szekszárdi, valamint a helyi jelentőségű bonyhádi termálfürdőt. A szálláslehetőségek mennyiségi és minőségi fejlesztése Bonyhád esetében is indokolt.) o Környezeti elemek fenntartható hasznosítására irányuló fejlesztések. (Tolna megyében az elmúlt évtizedekben beszennyezett területek kármentesítése, az ebből adódó környezeti kockázatok csökkentése az előttünk álló tervezési, fejlesztési időszak feladatai közé tartozik: Szekszárd, Hidas, Bonyhád, Simontornya, Dunaföldvár térségében. A tervezett fejlesztések megvalósítása során az ipai múlttal rendelkező ún. barnamezős területek preferálása indokolt a zöldmezős beruházásokkal szemben.)  Vállalkozások versenyképességének erősítése o Vállalkozások foglalkoztatási képességének erősítése. o Vállalkozások tőkéhez jutási lehetőségeinek szélesítése. Humánerőforrás‐fejlesztés:  Oktatásfejlesztés, hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci esélyeinek javítása és a helyi közösségek megerősítése o A gazdasági igényekhez igazított, gyakorlatorientált szakképzési rendszer kialakítása, a szakképzési lehetőségek bővítése és a fiatalok képességeinek kibontakoztatása. o Felnőttképzési (műszaki szakképzési) központok létrehozása a megyében. o Szociális ellátórendszer fejlesztése. o Helyi identitás és kulturális élet fejlesztése közösségi terek és programok létrehozásával, közösségfejlesztő szakemberképzés indításával. o Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok munkához jutásának elősegítése.  A kedvezőtlen demográfiai folyamatok negatív hatásainak mérséklése o Fiatal vállalkozók támogatása, vállalkozásösztönzés. o Kulturális, sport és szabadidős–rekreációs lehetőségek bővítése városokban.  Települési infrastruktúra és közszolgáltatások fejlesztése Vidékfejlesztés:  Nagy hozzáadott értékű mezőgazdasági termékek előállítása, feldolgozása, piaci értékesítés és agrármarketing  Vidéki életminőség javítása és a rurális térségek népességmegtartó képességének elősegítése o Vidékies jellegű városok fejlesztése. o Helyi erőforrásokra támaszkodó energiahasznosítás. Tolna megye Területfejlesztési Koncepciója a megyén belüli különféle sajátosságokkal rendelkező területi részegységekre is fejlesztési célrendszert határoz meg. Bonyhád „A vidéki Készítette: Terra Studio Kft. | 1034 Budapest, Szomolnok utca 14.

27

letelepedést segítő támogatások bevezetése, helyi adókedvezmények biztosítása” területegységhez sorolható. Tolna megyében a Tamási járás területe szabad vállalkozási övezetté vált, mely területen gazdaságélénkítő támogatások várhatóak. Azonban a megye több térsége (a Dombóvári mellett Bonyhád környéke) is küzd hasonló gondokkal (munkanélküliség, szakképzett munkaerő elvándorlása, elöregedés), ahol a gazdaságélénkítést célzó támogatások szintén szükségesek a fejlettségbeli lemaradásuk csökkentése érdekében. A koncepció a területfelhasználás alapelveit is rögzíti, bemutatva, hogy a megye térszerkezete nem kiegyensúlyozott. Bonyhád a megyehatáron helyezkedik el. Annak érdekében, hogy az autópályától távolabbi, gazdaságilag elmaradott térség, mint például Tamási a megye csaknem egyharmadát kitevő vonzáskörzete, illetve a Dombóvár és Bonyhád környéki elsősorban apró‐ és kistelepülések további gazdasági és társadalmi leszakadását mérsékeljük és felzárkóztatását elősegítsük, szükséges új, hatékony térségfejlesztési eszközöket alkalmazni. A fejletlen területeknek a fejlett területektől történő további leszakadását hivatott fékezni az a kormányzati szándék is, mely létrehozta a „szabad vállalkozási zónákat”az ország legfejletlenebb területeinek hatékony – elsősorban gazdasági célú felzárkóztatására. Az országos szándék ellenére Tolna megye szempontjából további ösztönzőkre, önálló térségfejlesztési programra és „Kiemelten fejlesztendő térség” kijelölésére van szükség a területi különbségek mérséklésére, illetve a leszakadt térségek, települések felzárkóztatására. A már megépült és az országos tervben (OTrT) szereplő közlekedési hálózat szerint az M9 gyorsforgalmi út továbbépítése szempontjából várható, hogy a Kaposvár és Bonyhád közötti szakasz készül el a következő ütemben, 2020‐ig. Ezzel a fejlesztéssel a megyehatárhoz közel, részben Baranya megye területét is érintve, de létrejönne a megye keleti és nyugati része között egy valódi, eddig hiányzó gyorsforgalmi közúti kapcsolat. Ez jelentős fejlesztéseket eredményezhet Bonyhád térsége területén. Az M9 gyorsforgalmi út jelentősebb szakaszainak kiépítésével a meglevő dunai Szent László híd hálózatba kapcsolásával a megyét átszelő keresztirányú forgalom jelentősen megnő, és felértékelődik. keleti irányban az M5 autópályához, nyugati irányban Szekszárd, Bonyhád, Dombóvár, Nagykanizsa összekötésével az M7 autópályához csatlakozik, így a Dunántúl és az Alföld déli részeinek összekapcsolását teremtheti meg. A koncepció összegzésként négy prioritást határoz meg. Az 1. prioritás (Megyei komplex térségfejlesztési programok) a területi részegységekre meghatározott célokat tömöríti, míg a 2–4. prioritás (2. Gazdaság; 3. Környezet, energetika, közlekedés; 4. Társadalom) a koncepció három átfogó céljához kapcsolódik. 1.2.4 Tolna megye Területfejlesztési Programja Tolna megye átfogó célja: „a megye népességmegtartó képessége a társadalom minden szegmensében javul”. Az átfogó cél az alábbi specifikus célok mentén valósulnak meg: 1. Gazdaság – Növekvő jövedelem, foglalkoztatás (vállalkozások versenyképességének erősödése, a megyei gazdasági lehetőségeket jobb kiaknázása az érintettek által és a helyi termék‐ és munkaerőpiac megerősödése) 2. Fenntarthatóság – Élhető környezet (társadalmi viszonyok stabilizálása, a helyi közösségek megtartó erejének és kulturális életének megerősítése, a természeti környezet állapotának megóvása és az energiahatékonyság javítása) BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA | I. kötet: Megalapozó vizsgálat

28

3. Köztevékenységek – Javuló közviszonyok (közösségi infrastruktúrák állapotának és a közszolgáltatások minőségének javítása) 4. Fejlesztések hasznos és hatékony intézményrendszerének kialakítása (megyei hősök, történetek megtalálása és támogatása, megyei fejlesztési központok kialakulásának stimulálása) Az átfogó cél és a specifikus célok elérése érdekében a Fejlesztési program a specifikus célokkal összhangban öt prioritást jelöl ki, melyekhez az operatív programban csupán általános irányelveket megfogalmazó intézkedéseket rendel. A Területfejlesztési Program kiemelt jelentőségű projekteket is meghatároz, amelyek között említi a Bonyhád esetében is releváns termálvízre alapozott turisztikai fejlesztéseket. A koncepció mellékletében informál a megyei fejlesztések járási dimenzióiról. A dokumentum felhívja a figyelmet a Bonyhádi járásban nagyszámú német és székely lakosság jelenlétére, valamint annak a kulturális sokszínűséghez (egész évben rendezvények, fesztiválok) is nagymértékben hozzájáruló jelentőségére. Kiemeli a jó adottságú termőföldek, az intenzív gyümölcstermesztés és feldolgozás mezőgazdasági ágazatban betöltött jelentőségét. Bonyhád központi szerepét széleskörű szolgáltatásai, jelentős ipari hagyományai és a folyamatosan fejlődő ipari parkja erősíti. A járás fejlesztési elképzelései között a geotermikus energiához köthető fejlesztések, a telephelyfejlesztések, váraljai turisztikai komplexum, a „Dél‐dunántúli Szilvásvárad” megteremtése, szálloda építése a termálfürdő mellé, nagymányoki Bányatelep (a városrész) rekonstrukciója és a selyemhernyó‐tenyésztés Tolna megyei hagyományainak újraindítása kerültek megnevezésre. 1.2.5 Szekszárd MJV Integrált Településfejlesztési Stratégiája Szekszárd Integrált Településfejlesztési Stratégiájában központi szerepet tölt be a fejlesztési szempontból stabil város biztosítása, ezen belül is az közüzemi infrastruktúra fejlesztés és működtetése, amely kapcsolódási pontként jelenik meg a kerékpárút‐hálózat belső és külső fejlesztése esetében is. Szekszárd életében nagyon fontos a turisztika. Ennek egyik kiemelt része a jelenlegi kerékpárút‐hálózat további fejlesztése, amelynek egyik iránya a térség további településeihez kapcsolódás. Bonyhádot érinti a kerékpárút‐fejlesztési kulcsprojekt egyik főnyomvonala alkotó Szekszárd–Sötétvölgy–Kakasd–Bonyhád.


29

1.2.6 A Bonyhádi kistérség fejlesztési programja3 Bonyhád térségének fejlesztési elképzelései alapján az alábbi fő projektcsomagok kerültek meghatározásra:  Az aktív és egészséges élethez kapcsolódó közösségi infrastruktúrafejlesztés a kulturális és természeti értékek megóvásával  A települési környezet integrált és környezettudatos megújítása  Természeti környezet védelme, megújítása  Kulturális környezet védelme, megújítása  Települési vízrendezés, ivóvízminőség és szennyvízkezelés fejlesztése  Kisléptékű közlekedési fejlesztések  A települési infrastrukturális létesítményekben – önkormányzati tulajdonú, közfeladatokat ellátó intézményekben és az önkormányzati bérlakásokban – az energiahatékonyság növelése és a megújuló energia felhasználás támogatása  Egészségügyi alapellátás és önkormányzati járóbeteg‐ellátás infrastrukturális fejlesztése  Szociális szolgáltatások, szegénység sújtotta településrészek és civil szerveződések fejlesztése  Egyéb, a TOP‐ban és előreláthatólag az ágazati OP‐kban sem nevesíthető projektek (felsorolja azokat a projekteket – 5 db –, amelyek sem a TOP sem az ágazati operatív programok nem támogatnak, azonban a térségben különösen fontosak lennének)

3

A Bonyhádi Kistérség Fejlesztési Programja (munkaváltozat), 2014–2020. Készítette a Tolna Megyei Önkormányzat megbízásából a HOZAM 2001 Vidékfejlesztő és Gazdasági Szolgáltató Kft., 2013. november BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA | I. kötet: Megalapozó vizsgálat

30

1.3 A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA 1.3.1 Országos tervhierarchia és összefüggései A tervhierarchia legmagasabb szintjén az Országos Területrendezési Terv (a továbbiakban: OTrT) áll, amelyet az országgyűlés a 2003. évi XXXVI. törvénnyel hagyott jóvá és 2008‐ban, valamint 2013‐ban módosított (a módosító jogszabályok: 2008. évi L. tv. és 2013. évi CCXXIX. törvény). Az OTrT határozza meg az ország egyes térségeinek térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, ill. erőforrások védelmére. Az OTrT az ország szerkezeti tervét, valamint az országos térségi övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában. A térségi, illetve megyei területrendezési tervek hivatottak a térségi területfelhasználási kategóriák és övezetek kijelölésére, az országos területfelhasználási kategóriák, övezetek figyelembe vételével, azok pontosításával. Bonyhád város Tolna megyében található, amely megyére vonatkozó területrendezési tervet Tolna Megye Közgyűlése a 1/2005. (II. 21.) számú rendelettel fogadott el és a 2/2012 (II. 17.) számú rendelettel módosított. A területrendezési intézkedéseket és ajánlásokat – amelyek többek között a településrendezés számára iránymutatást tartalmaznak a megyei területrendezési terv elhatározásainak érvényre juttatása érdekében – határozattal fogadta el a Közgyűlés. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) kormányrendelet szerint a településrendezési tervekben igazolni kell a tervezett fejlesztések területi terveknek való megfelelőségét. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. tv. 6. § (3) bekezdése szerint „az országos területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályoknak a kiemelt térség vagy a megye területére vetítve, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási szabályoknak a település közigazgatási területére vetítve kell teljesülniük”. Fenti előírás következtében településrendezési terv készítés esetén az összhangot a területfelhasználási kategóriák és a megyei övezetek tekintetében a vonatkozó megyei területrendezési tervvel, az országos övezetek tekintetében az OTrT‐vel is kell biztosítani. A 2003. évi XXVI. tv. szerint a településrendezési tervek készítése során:  9. § (6) b: az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra‐hálózatoknak a település közigazgatási területére vetített hossza legfeljebb ±5 százalékkal térhet el a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek szerkezeti tervében megállapított nyomvonalváltozattól, kivéve, ha a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat alapján lefolytatott területrendezési hatósági eljárás szerint nagyobb eltérés indokolt.  9. § (5) b: az országos jelentőségű műszaki infrastruktúra‐hálózatoknak a tervezési területre vetített hossza legfeljebb ±10 százalékkal térhet el az ország szerkezeti tervében megállapított nyomvonalváltozattól, kivéve, ha a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat alapján lefolytatott területrendezési hatósági eljárás szerint nagyobb eltérés indokolt.  12/A. § (4): településrendezési eszközök készítésénél a hatályos kiemelt térségi és megyei területrendezési terv térségi övezeteinek lehatárolásához képest a térségi övezetek területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb ±5 százalékkal változhat. Készítette: Terra Studio Kft. | 1034 Budapest, Szomolnok utca 14.

31

1.3.2 Bonyhád az Országos Területrendezési Tervben Bonyhád városát az OTrT négy helyen is érinti: 1. A város a 331–02: számú Várdomb–Mőcsény–Bonyhád földgázszállító vezeték végpontjaként jelenik meg 2. Bonyhád külterületét érintő országos jelentőségű gyorsforgalmi utak közé tartozik a Szombathelyet Szegeddel összekötő M9 autópálya tervezett Dombóvár és Szekszárd közötti szakasza 3. Bonyhádon halad keresztül a szintén országos jelentőségű Budapest– Dunaújváros–Szekszárd–Pécs–Barcs– Horvátország tengely menti 6. számú főút 4. A város az országos kerékpárút törzshálózat elemét képező, a Balatont Péccsel összekötő 72. számú, Szántód– Kőröshegy–Tamási–Hőgyész–Bonyhád– Mecseknádasd–Pécsvárad–Pécs–Újpetre útvonalon haladó Külső‐somogyi kerékpárút (a térképen rózsaszín pöttyözött vonallal) egyik állomásaként is megemlítésre kerül Bonyhád a következő, az OTrT‐ben rögzített övezetekbe tartozik bele: 1.3‐1. ábra: Bonyhád az Országos Szerkezeti

 Országos ökológiai hálózat övezete Tervlapján (Völgységi‐patak menti területek, Forrás: Országos Területrendezési Terv – TeIR kiegészülve az Aparhanti‐ és a Mucsi–Hidas‐patak menti területekkel)  Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület (jelentős kiterjedésű a külterület nyugati részén)  Jó termőhelyi adottságú szántóterület (elsősorban a belterületet keletről határoló térségben)  Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület (foltszerűen a város Rák‐patakon túli legkeletebbi peremvidékén)  Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület (főleg a belterülettől északabbra, a 6. számú főutat tágabban övező térségben) 1.3.3 Bonyhád a megyei területrendezési tervben A megyei területrendezési tervben4 Bonyhád elsősorban a közlekedési és közműhálózatok tekintetében jelenik meg:  A közúti közlekedésben térségi jelentőségű mellékúthálózat tervezett szakasza a Bátaszék–Mőcsény–Bonyhád–M9 (a 5603 j. út)  Az OTrT‐nél már említett 72. sz. országos jelentőségű Külső‐somogyi kerékpárúton kívül a térségi kerékpárút‐hálózat elemét képezi a Völgységi patak völgyében végigfutó hálózat (Sióagárd–Kakasd–Bonyhád Szekszárd felől), továbbá a Dombóvár–Mágocs– 4

Tolna Megye Közgyűlése az 1/2005. (II. 21.) számú rendelettel fogadta el és a 2/2012 (II. 17.) számú rendelettel módosította. BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA | I. kötet: Megalapozó vizsgálat

32

Egyházaskozár–Aparhant–Bonyhád–Szálka–Alsónyék–Báta–Dunaszekcső kerékpárút  3 szélerőműpark Bonyhád északi külterületén A megyei TrT Térségi Szerkezeti Terve hatféle térségi területfelhasználási egységet különböztet meg, ezek közül Bonyhád területén mind a hatféle megjelenik.

1.3‐2. ábra: Bonyhád térségi területfelhasználási egységei Forrás: Tolna megye Területrendezési Terve Térségi Szerkezeti Terv, 2012.– TEIR honlapja5

Mezőgazdasági térség A város belterületét körbevevő közigazgatási területének túlnyomó részén egybefüggő területen találhatók mezőgazdasági térségek. A terv leszögezi, hogy a megyében a termőhelyi adottságok a mezőgazdasági árutermelés szempontjából az országos átlagnál kedvezőbbek, és ahhoz, hogy a tájgazdálkodásában a mezőgazdaságnak a jövőben is meghatározó szerepe legyen, a jó minőségű termőföldek védelmét biztosítani kell. Azt a következő eszközökkel kívánják elérni:  A termőföldek felaprózódásának megakadályozása és a jó minőségű termőföldek művelésből való kivonásának megakadályozása.  A mezőgazdasági birtokközpontok, majorok mezőgazdaságtól eltérő célú hasznosításának megakadályozása érdekében biztosítani kell a hagyományos funkciójuknak megfelelő fejlesztési lehetőségét, új birtokközpontok kialakításának településrendezési feltételeit.  A szántóföldi növénytermesztésre kevésbé alkalmas területeken a gyümölcstermesztés, gyepgazdálkodás és ezzel összefüggő állattenyésztés elősegítése.  A természetvédelmi oltalom alatt álló, az ökológiai hálózat részét képező, egyben a Natura 5

http://gis.teir.hu/rendezes_tolna_trt_ov/ – 2015. 04. 01. Készítette: Terra Studio Kft. | 1034 Budapest, Szomolnok utca 14.

33

2000 területeken lévő mezőgazdasági területeket a településrendezés eszközeiben korlátozott használatú mezőgazdasági területfelhasználási egységbe célszerű besorolni. Itt a gazdálkodást össze kell hangolni a természetvédelmi, ökológiai érdekekkel: biztosítani kell a védett természeti értékek megőrzését, a biológiai sokféleséget, a védett növénytársulásoknak a megőrzését. Olyan építmények kialakítása javasolt, amelyek a védett területek fenntartását szolgálják, a védelmi célokkal összhangban vannak. A gyepterületek, fás legelők fenntartását extenzív legeltetéses állattartással indokolt fenntartani.  A környezetkímélő biogazdálkodás ösztönzése érdekében támogatni kell az integrált, kímélő jellegű talajművelési, tápanyag‐gazdálkodási és növényvédelmi eljárások alkalmazását.  Meg kell akadályozni a talaj fizikai, kémiai és biológiai degradációját, a vízerózió, defláció okozta károkat. Ennek érdekében a meglévő külterületi fasorokat, mezsgyéket meg kell őrizni, és a tájkép változatosságát is növelő, a talaj védelmét biztosító és vízháztartási viszonyait javító mezővédő erdősávokból, fasorokból álló zöldfolyosó hálózat kialakítását ösztönözni kell.  A mezőgazdasági területek megközelíthetősége érdekében a külterületi dűlőutak rendszeres karbantartásáról, legalább az egyes határrészek megközelítését szolgáló fő feltáró utak stabilizálásáról, a vízelvezető árkok tisztán tartásáról gondoskodni kell. Vegyes területfelhasználású térség Bonyhádon két kisebb területen jelenik meg vegyes területfelhasználású térség: a város Rák‐patakon (és Halastón) túli egykori ártéri területén, illetve a Tabód városrészen túli legészakabbi szegletében. Ezen a területeken a mezőgazdasági célú hasznosítás mellett az erdőgazdálkodásnak is jelentős szerepe van, vagy ilyen szerepet kellene betöltenie. Ennek megfelelően itt az erdőterületek arányának növelése az ökológiai hálózat fejlesztése, a vízminőség‐védelem, a tájkép változatosabbá tétele, a hullámterek természetkímélő hasznosítása szempontjából egyaránt fontos; az építmények kialakítása során pedig fokozott hangsúlyt kell helyezni a tájba illesztésre. Erdőgazdálkodási térség Bonyhádon két kisebb periferikus területen koncentrálódnak erdőgazdálkodási térségek: egyrészt az előzőekben említett Rák‐patakon túli vegyes felhasználású térségen belül, másrészt a belterülettől északra a Varasdi‐víz déli partja mentén. Mivel az erdők környezetvédelmi jelentősége meghatározó (erózió érzékeny területek talajvédelme, a levegő minőségének és a települési környezet védelme), ezért a TrT szerint ösztönözni kell a települések – kiemelten a városok – közvetlen környezetében az erdőterületek növelését. Ennek keretében a következő intézkedéseket javasolja a TrT:  Ösztönözni kell a honos erdőállományok megőrzését, a tájidegen erdőállományok fokozatos cseréjét honos erdőállományokra, és az állandó erdőborítást biztosító természetközeli erdőgazdálkodást.  A megye területén az erdős térségek a „bakancsos” turizmus célterületei. Ezért az erdők közjóléti funkcióját is hangsúlyozni kell. A megye városainak, kirándulóközpontjainak, üdülőhelyeinek térségében az erdők turisztikai célú feltárását ösztönözni kell.  A természetvédelmi oltalom alatt nem álló erdők fenntartása és erdőtelepítés a folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodási módszerek figyelembe vételével BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA | I. kötet: Megalapozó vizsgálat

34

javasolt. Támogatni kell ezen erdőállományok esetében a természetes, illetve természetszerű erdők kialakítását.  Tolna megyében fontos az erdőterületek vadgazdálkodási, vadász turisztikai jelentőségének hangsúlyozása is. Az erdők mozaikosságának összefüggő erdőrendszerré fejlesztése a vadeltartó képességet növelheti. Vízgazdálkodási térség Bonyhád külterületén több terület is a vízgazdálkodási térség besorolás alá esik: egyrészt közvetlen belterület északnyugati határán lévő Szecska‐tó, másrészt ahol az Aparhanti‐patak nyugatról belép a külterületre, harmadrészt a külterület északkeleti szegletében a Völgység‐ patak és a Völgységi‐malomárok és a Mucsi–Hidas‐patak közötti halastavak, végül negyedrészt a Rák‐patak menti tavak. A TrT szerint kisebb természetes vízfolyások, patakok esetén javasolt kerülni a mesterséges medrek kialakítását, és célszerű törekedni a meglévő mesterséges medrek és közvetlen környezetük természetközeli átalakítására (településen belül is). A meglévő kisvízfolyások vonalának revitalizációja lehetőséget ad az élővilág terjeszkedésére, újabb, kisebb léptékű (helyi jelentőségű) ökológiai folyosók kialakulására, a települési környezet javítására. A TrT javasolja, hogy a településrendezési tervek készítésekor:  A települések csapadékvíz‐elvezetési tervét is készítsék el  Határozzák meg a vízgyűjtők várható távlati terhelését  Építsék be a területet érintő vízgyűjtő gazdálkodási tervek településrendezéssel összefüggő javaslatait és intézkedéseit Települési térség Bonyhádon mind városias, mind pedig a hagyományosan vidéki települési térségek megtalálhatók. Előbbi a város központi belterülete, utóbbiba tartoznak az egyéb belterületek (ezek közül a legjelentősebb Majos, a többi Tabód, Tabódszerdahely, Ladomány, Börzsöny, Alsóbörzsöny) és külterületek (Bonyhádszerdahely, Hónigpuszta, a Hidas–Bonyhád vasútállomás melletti téglagyár és agyagbánya környéke). Az OTrT rendelkezései alapján a települési térségek szabályozása során az alábbi irányelvek érvényesítése irányadó a megyei TrT szerint:  A Duna‐völgy és a megye többi része közötti, beépítéstől mentes („zöld folyosó” jellegű) kapcsolatok fenntartása.  A vidéki jelleg sajátos eleme a viszonylag nagy számú kertes mezőgazdasági térség. Ezek települési térséggé nyilvánítása kerülendő, javasolt olyan integrált vidékfejlesztési stratégiákat kidolgozni, melyek e kertes mezőgazdasági térségek elsődleges gazdálkodási célú hasznosítását megtartják. Biztosítani kell ugyanakkor a területi feltételeket olyan tevékenységekhez, melyek a tájértékek megőrzése mellett a lakosság „több lábon állását” egy diverzifikált vidékgazdaság feltételeit biztosítják. Bonyhád kertes területein elkerülhetetlenül megjelenő szuburbanizációs törekvéseknek csak a legmagasabb infrastrukturális és építészeti–településépítészeti–tájépítészeti arculati követelmények teljesítése mellett szabad – strukturált módon, a belvárosra gyakorolt hatásokat is figyelembe véve – teret engedni. A borvidékekhez tartozó településeken a szőlőtermesztés támogatása, a legjobb termőhelyek megőrzése alapvető cél. Építmények által igénybe vett térség Készítette: Terra Studio Kft. | 1034 Budapest, Szomolnok utca 14.

35

A műszaki infrastruktúra, valamint a nem települési területekhez és települési funkciókhoz kapcsolódó egyedi építmények területe és szükséges védőterületük tartoznak ebbe a kategóriába. Bonyhádot érintően a tervezett műszaki infrastruktúra része a térségi mellékúthálózat Bátaszék–Mőcsény–Bonyhád–M9 autópálya közötti szakasza (a 5603 j. út). A kerékpárút‐hálózat fejlesztésénél a TrT szerint mérlegelni kell az egyes mellékutak forgalomnagyságának ismeretében az önálló, közúti forgalomtól elválasztott kerékpárút létesítésének szükségességét. A térségi kerékpárút‐hálózat kialakításának ütemezésénél elsődleges cél, hogy a már meglévő települési, helyi–helyközi nyomvonalszakaszokat felhasználva regionális hálózatok alakuljanak ki. A terv országos és térségi jelentőségű egyedi építményt nem nevesít közvetlenül Bonyhád területén, ugyanakkor a város tőszomszédságában kijelölésre és megépítésre került cikói térségi hulladéklerakó jelentős hatást gyakorol a Völgység fővárosára. Országos és térségi övezetek általi érintettség Bonyhádon a legtöbb típusú érintettség fennáll, amelyekre a megyei területrendezési terv részletes ajánlásokat is megfogalmaz.         

Országos ökológiai hálózat magterülete és ökológiai folyosó Kiváló termőhelyi adottságú szántó‐ és erdőterület Erdőtelepítésre alkalmas terület a Rák‐patakon túl a grábóci határ közelében Országos jelentőségű tájképvédelmi terület Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület, mint történeti települési terület Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület Földtani veszélyforrás területe Vízeróziónak és széleróziónak kitett terület

A Tolnai borvidék déli, völgységi területének részeként a megyei TrT szerint a turizmusfejlesztés magterületei és térségi központjai közé tartozik Bonyhád is, amely a természeti adottságok és a turisztikai szolgáltatások kínálata szempontjából és az ebből származó lehetséges jövedelemtermelés alapján legalább regionális jelentőséggel bír, vagy ilyenné fejlesztendő. Ezeken a területeken:  A szálláskínálatot kialakítani, illetve bővíteni elsősorban a meglévő kultúrtörténeti értéket képviselő épületekben, azok korszerűsítésével, meglévő szálláshelyek minőségi fejlesztésével, illetve meglévő belterületi településrészeken, azok értékeinek megőrzésével, érvényre juttatásával indokolt növelni.  Új üdülőházas üdülőterületek kialakítása elsősorban termál‐ illetve gyógyfürdők, és tavak– víztározók térségében javasolt, és csak akkor indokolt, ha a kereslet a kínálatot tartósan meghaladta. A területek kijelölésénél a természet‐ és tájvédelem, illetve a településkép (sziluett) védelem szempontjait kiemelten javasolt figyelembe venni az új beépítésre szánt területek kijelölésénél. Új hétvégi házas üdülőterületek kijelölése nem indokolt.  A táj‐ és természetvédelmi területek térségébe tartozó települések számára a térség természeti–táji értékeihez kötődő, azok megőrzését előmozdító komplex táj‐ és biogazdálkodás fejlesztése ajánlott, amely egyúttal az ökoturizmus és a szelíd turizmus számára is megfelelő környezetet biztosít.  A turizmusfejlesztés magterületein belül a települések között javasolt egységes BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA | I. kötet: Megalapozó vizsgálat

36

(összehangolt) kerékpárosút‐arculat (burkolat, tájékoztatótáblák, növénykiültetés stb.), egységes bakancsos túra pihenőhelyek és tájékozató rendszer kialakítása. Javasolt továbbá a kerékpáros turizmus helyi bázisainak közös építészeti arculati tervezése, a kínálat összehangolása.  Az épített örökség valamint a népi hagyományőrzés térségi jelentőségű központjaiban kiemelten támogatandó a településközpontok rehabilitációja és javasolt helyi értékvédelmi rendelethez kapcsolódó értékvédelmi alap létrehozása. Kiemelten támogatandó továbbá a rendezvényekkel érintett helyszínek környezeti minőségének, felszereltségének, turisztikai vonzerejének fejlesztése, megközelíthetőségi feltételeinek, az elérés komfortjának javítása (parkolás, kerékpáros, tömegközlekedési–gyalogos elérhetőség).


37

1.4 A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVEINEK – BONYHÁD FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ – VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI Bonyhád városát nyolc Tolna megyei (valamennyi a Bonyhádi járásból) és két Baranya megyei (Pécsváradi járáshoz tartozó) település határolja. 1.4.1 Aparhant Aparhant településszerkezeti terve 2008‐ban készült, amelyet a falu képviselőtestülete a 51/2008. (VII. 31.) számú határozattal hagyott jóvá. A helyi építési szabályrendeleteket elfogadó rendeletszám: 10/2008. (VIII. 2.). A tervek nem tartalmaznak Bonyhád települést befolyásoló megállapításokat. 1.4.2 Bonyhádvarasd Bonyhádvarasd módosított településszerkezeti tervét 2009‐ben készítette a Meridián Mérnöki Iroda Kft., amelyet a falu képviselőtestülete a 49/2009. (VIII. 5.) számú határozattal hagyott jóvá. A helyi építési szabályrendeleteket elfogadó rendeletszám: 11/2004. (VI. 10.), módosítva: 16/2004. (VIII. 25.). A tervek nem tartalmaznak Bonyhád települést befolyásoló megállapításokat. 1.4.3 Kisdorog Kisdorog településszerkezeti terve 2004‐ben készült, amelyet a falu képviselőtestülete a 80/2004 (X. 19.) számú határozattal hagyott jóvá. A helyi építési szabályrendeleteket elfogadó rendeletszám: 12/2004. (X. 20.). A tervek nem tartalmaznak Bonyhád települést befolyásoló megállapításokat. 1.4.4 Zomba Zomba többször módosított településszerkezeti tervének alapja 2006‐ban készült, jóváhagyó önkormányzati határozat száma: 67/2006 (IX. 28.). Az alap először a 20/2009. (III. 26.) számú határozattal került módosításra, majd 2012‐ben módosították, amelyet a Völgyzugoly területfejlesztő és Tervező Műhely Kft. készített, és a falu képviselőtestülete a 117/2012 (XII. 10.) számú határozattal hagyott jóvá. A helyi építési szabályrendeleteket elfogadó rendeletszám: 12/2006. (IX. 1.), módosítva és kiegészítve: 2/2009. (IV .1.), 7/2012. (VII. 10.) és 11/2012. (XII. 10.). A tervek nem tartalmaznak Bonyhád települést befolyásoló megállapításokat. 1.4.5 Kakasd Kakasd módosított településszerkezeti terve 2008‐ban készült, amelyet a falu képviselőtestülete az 38/2028. (III. 5.) számú határozattal hagyott jóvá. A helyi építési szabályrendeleteket elfogadó rendeletszám: 3/2008. (III. 6.). A tervek nem tartalmaznak Bonyhád települést befolyásoló megállapításokat.


38

1.4.6 Grábóc Grábóc településrendezési tervét 2007‐ben készítette a Meridián Mérnöki Iroda Kft., amelyet a falu képviselőtestülete a 32/2007. (VIII. 23.) számú rendelettel hagyott jóvá. A helyi építési szabályrendeleteket elfogadó rendeletszám: 6/2007. (VIII. 24.). A tervek nem tartalmaznak Bonyhád települést befolyásoló megállapításokat. 1.4.7 Mőcsény Mőcsény településszerkezeti tervét 2007‐ben készítette a Meridián Mérnöki Iroda Kft., amelyet a falu képviselőtestülete a 35/2007. (IX. 13.) számú határozattal hagyott jóvá. A helyi építési szabályrendeleteket elfogadó rendeletszám: 6/2007. (IX. 14.). A tervek nem tartalmaznak Bonyhád települést befolyásoló megállapításokat. 1.4.8 Cikó Cikó településszerkezeti terve 2010‐ben készült, amelyet a falu képviselőtestülete az 59/2010. (V. 20.) számú határozattal hagyott jóvá. A helyi építési szabályrendeleteket elfogadó rendeletszám: 12/2005. (X. 19.), módosítva: 3/2010. (V. 20.). A tervek nem tartalmaznak Bonyhád települést befolyásoló megállapításokat. 1.4.9 Mecseknádasd Mecseknádasd településszerkezeti tervét 2010‐ben készítette a Pécsépterv Stúdió, amelyet a falu képviselőtestülete az 57/2010 (IX. 15.) számú határozattal hagyott jóvá. A helyi építési szabályrendeleteket elfogadó rendeletszám: 7/2010. (IX. 15.). A tervek nem tartalmaznak Bonyhád települést befolyásoló megállapításokat. 1.4.10 Hidas Hidas településrendezési tervét 2010‐ben készítette a Hübner Tervező Kft., amelyet a falu képviselőtestülete a 137/2010 (X. 25) számú határozattal hagyott jóvá. A helyi építési szabályrendeleteket elfogadó rendeletszám: 6/2010. (X. 29.). Két terület ipari hasznosítása veszélyeztetheti a bonyhádi vízbázist: egyrészt az egykori Budapesti Vegyiművek már kialakult, kiemelt fontossággal bíró telephelye, másrészt pedig a 6. sz. főút és a Hidas–Bonyhád vasútállomáshoz vezető út közötti terület potenciális ipari célú hasznosítása. A terv szerint megnyugtató megoldást a bonyhádi ivóvíz kutak új helyen történő telepítése eredményezhet.


39

1.5 HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK BEMUTATÁSA 1.5.1 A hatályos fejlesztési koncepció vonatkozó megállapításai Az ITS jelen helyzetfeltáró munkarészének készítésekor történik Bonyhád hatályos településfejlesztési koncepciójának felülvizsgálata. A helyzetfeltárás ezért a már meglehetősen régi, az önkormányzati képviselőtestület által a 88/2004. (VIII. 26.) számú határozattal elfogadott hatályos településfejlesztési koncepciójának megállapításait tárgyalja. A város településrendezési tervének Hübner Tervező Kft. által készített későbbi többszöri módosításai egyúttal módosították a „Bonyhád Város településfejlesztési koncepcióját” is, amelyet a város képviselőtestülete többször is jóváhagyott, pl. 35/2008. (III. 27.) számú határozatával. A későbbi tervmódosítások azonban nem érintik – sőt inkább továbbra is megerősítik – a várospolitika hangsúlyos hosszú távú céljait. A koncepció leszögezi, hogy Bonyhád városának hosszú távú városfejlesztési alapcélja a fenntartható fejlődés szempontjából elengedhetetlen szerves fejlődés, fokozatos építkezés az erőltetett fejlesztések helyett. A hosszú távú cél elérést nyolc átfogó (stratégiai) cél szolgálja: 1. 2. 3. 4. 5.

Konszenzuson alapuló várospolitika célok megfogalmazása A város térségi funkcióinak kiegyensúlyozott fejlesztése, illetve erősítése Bonyhád városias jellegének erősítése – az épített környezet tekintetében A város gazdaságának kiegyensúlyozott fejlesztése Az életminőség javítása a környezet minőségének javításával (ez a cél a 2004‐es koncepcióban még szerepel, a későbbi tervmódosítások azonban már nem sorolják fel a stratégiai célok között) 6. Bonyhád, mint turisztikai centrum 7. A város gazdaságának fejlődéséhez szükséges humán erőforrások fejlesztése 8. Bonyhád város marketingje, a város és környezete értékeinek eladása A dokumentum értelmében a javasolt várospolitikai célok megvalósulásának záloga az alábbi programok megvalósulása:

 A térségen belül jelentős infrastrukturális fejlesztésekkel elősegíteni az általános gazdaságfejlődést  Javítani a gazdaság szerkezetét, kis és középvállalatok letelepítésével bővíteni a településeken a foglalkoztatottsági lehetőségeket  Minőségi termékek előállítására képes agrárgazdaságok kialakítása, a mezőgazdasági termékek feldolgozását biztosító élelmiszeripar fejlesztése  Az életminőség emelése a környezeti értékek megőrzésével, a környezet minőségének javításával  Az üzleti és termelő szolgáltatások körének és színvonalának bővítése, a komplex idegenforgalmi kínálat kialakítása  A térségi marketing munkával elősegíteni a térség adottságainak megismerését, a kapcsolatok bővítését


40

A város további dinamikus fejlődésének vannak külső feltételei is, melyeket Bonyhád közvetlenül nem tud alakítani, de aktív és kezdeményező szerepet játszhat (pl. térség közlekedési viszonyainak, megközelíthetőségének a javítása, vagy a fejlesztésekhez szükséges tőke térségbe, városba „csábítása”). A dokumentum a fenti célok eléréséhez öt fejlesztési célt (prioritást) nevesít, melyek a következők:     

A közlekedési kapcsolatok javítása A humán ellátások fejlesztése Versenyképes gazdaságszerkezet kialakítása Az idegenforgalom komplex fejlesztése Környezetfejlesztés, környezetvédelem 1.5.2 Az Integrált Városfejlesztési Stratégia vonatkozó megállapításai

Bonyhád IVS‐ének átfogó jövőképe, hogy a „gazdaság fenntartható, versenyképes fejlesztésével, – egyidejűleg a természeti–környezeti állapot megőrzésével és javításával – polgárai számára egy vonzó, élhetőbb várost teremtsen, mellyel térségszervező ereje is gyarapodjon”. E jövőkép elérésének érdekében célként határozták meg a gazdaság, a környezet és a társadalom harmonikus egyensúlyának és fejlődési feltételeinek megteremtését és fenntartásának szükségességét. A jövőkép megvalósulása érdekében a város a következő 15–20 évre szóló fejlesztési irányokat fogalmazta meg:  Ésszerű és a természeti értékeket nem veszélyeztető területi terjeszkedés, ingatlanfejlesztés  Zöldmezős helyett megfelelő helyen történő (barnamezős) iparfejlesztés  Ingázók számára könnyen elérhető helyre irányuló, lakóövezeteket nem zavaró munkahelyteremtés  Magas zöldfelületi arány elérése  Elvándorlásra hajlamosabb végzett helyi fiatalokat és az alacsonyabban képzettet és időseket egyaránt foglalkoztatni képes gazdaságszerkezet kialakítása  A 6. számú főút, a munkahelyek és az intézmények elérhetőségének javítása  Lakossági és környezeti igényeknek megfelelő közműfejlesztés  Táji és természeti adottságokat környezettudatosan kiaknázó helyi turizmus és egyéb gazdasági tevékenységek elősegítése  Esélyegyenlőség biztosítása  Helyi identitás erősítése  Szociális és egészségügyi hálózatfejlesztés Az átfogó, hosszútávra érvényes célok alapján 7–8 éves időtávra vonatkozóan az IVS az alábbi középtávú tematikus célokat rögzíti:  Gazdaságfejlesztés  Társadalomfejlesztés  Fizikai környezet fejlesztése A középtávú átfogó tematikus célokhoz az IVS konkrét alcélokat is megfogalmaz, amelyek az alábbi településfejlesztési témakörökbe sorolhatók be:


41

Témakörök Elérhetőség, közlekedési kapcsolatrendszer javítása A vállalkozások működéséhez közvetlenül kapcsolódó („üzleti”) infrastruktúra fejlesztése Vállalkozások közvetlen fejlesztése, vállalkozások versenyképességének javítása, munkahelyek létrehozásának ösztönzése a versenyszférában A környezet‐ és természet védelme, környezeti infrastruktúra bővítése Foglalkoztathatóság javítása, emberi erőforrások fejlesztése Humán közszolgáltatások elérhetősége, minőségének javítása

Városi környezet minőségének javítása, közterület‐rehabilitáció, közműfejlesztés

Természeti és kulturális örökség turisztikai hasznosítása

Intézményfejlesztés, kapacitásépítés

Adott témakörbe tartozó cél Közlekedési feltételek javítása a városon belül Környezeti terhelések csökkentése, környezeti károk megelőzése Ipari park területének bővítése, közművesítése, beépítése Inkubátorház kialakítása, szolgáltatások nyújtása ipari parkba települt vállalkozások részére Munkahelyek számának (foglalkoztatottság) növelése) Környezet esztétika fokozása, városkép javítása, közterületek rendezése Szelektív hulladékgyűjtés elterjesztése Lakosság életminőségének javítása (tartalmilag a turizmushoz kapcsolódó életminőség fejlődésre koncentráltak csak) Iskolázottsági szint és minőség javítása Antiszegregáció (ez nem területi) Szociális ellátó intézmények megőrzése, fejlesztése Környezettudatos nevelés, akciók Polgárok identitástudatának és lokálpatriotizmus erősítése Piactér beépítése Lakosság részére szolgáltatások színvonalának javítása (itt a piacra fókuszáltak csak) Kulturális és szabadidős területek fejlesztése Népességmegtartás, elvándorlás megakadályozása, bérlakások számának növelése Esélyegyenlőség növelése (bérlakások építésével fiatal értelmiségiek letelepítése) Közbiztonság javítása (kamerarendszerrel) Nemzetiségi identitástudat megőrzése, nemzetiségiek együttműködésének fejlesztése Természeti és épített örökség védelme és hasznosítása Közművek mennyiségi és minőségi fejlesztése Termál‐ és Élményfürdő megépítése Térségi szemléletű programcsomagok fejlesztése Városrész karakterek megőrzése javítása Turizmusfejlesztés és termálturizmushoz kapcsolódó szálláshely fejlesztés Közösségi terek, civiltársadalom színtereinek fejlesztése Egyházi tulajdonú és egyházi tulajdonú de önk‐i kezelésű objektumok korszerűsítése

1.55‐1. táblázat: Az IVS‐ben meghatározott konkrét városi alcélok településfejlesztési témakörönként Forrás: Bonyhád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája

A város egészére vonatkozó hosszútávú átfogó és középtávú tematikus célokat városrészenként is rögzíti. 4 városrészt határoz meg, melyek kijelölése földrajzi elhelyezkedés alapján történt, ezért az egyes városrészek igen eltérő karakterű területeket tartalmaznak. Területi célok: 1. Városközpont: arculat karakteres fejlesztése, tőkevonzó képesség növelése, a fizikai környezet meghatározó elemeinek javítása, élhetőbb, vonzóbb településrész kialakítása, a helyi társadalmi kohézió erősítése, funkcióbővítés, turizmus folyamatos komplex fejlesztése BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA | I. kötet: Megalapozó vizsgálat

42

2. Majos: arculat karakteresebbé tétele, vonzóbb településrész kialakítása, a helyi társadalmi kohézió erősítése, bekapcsolódás a térségi szemléletű turisztikai termékek kifejlesztésébe, ipari területek fejlesztése, új munkahelyek teremtése 3. Börzsöny: arculat karakteresebbé tétele, vonzóbb településrész kialakítása, a helyi társadalmi kohézió erősítése, bekapcsolódás a termálfürdőhöz kapcsolódó szolgáltatási körbe és a térségi szemléletű turisztikai termékek kifejlesztésébe, új munkahelyek teremtése 4. Máshová nem sorolt területek (Tabód, Tabódszerdahely, Bonyhádszerdahely, Ladomány és Alsóbörzsöny): arculat karakteresebbé tétele, vonzóbb településrész kialakítása, a helyi társadalmi kohézió erősítése, bekapcsolódás a termálfürdőhöz kapcsolódó szolgáltatási körbe és a térségi szemléletű turisztikai termékek kifejlesztésébe, új munkahelyek teremtése A 2007–2013 során fejlesztendő akcióterületek kijelölésénél az integrált városfejlesztési stratégia figyelembe vette a városközpontnak nevezett városrész egyértelmű területi és demográfiai dominanciáját, így mindhárom városfejlesztési gócpontot azon belül alakították ki. A városközpont magterülete az egyik fejlesztési sűrűsödési terület, további ilyen terület a városközpont déli területe, mint ipari parki fejlesztések színtere, valamint a városközpont délkeleti, 6. számú főúton túli része, mint a termálkincs lelőhelye és komplex fejlesztési területe. Az IVS‐ben megfogalmazott célok eltérő mértékben kerültek megvalósításra az elmúlt időszakban (1.5‐2. táblázat). Az akcióterületeken megnevezett projektek változó intenzitással valósultak meg. Míg az Ipari park (2. sz.) akcióterületen valósultak meg projektek a legnagyobb arányban, addig a Termál‐ és Élményfürdő térsége (3. sz.) akcióterületen a tervezett projektekből csak a fürdő megépítésére került sor, a többi tervezett projekt a jövő feladata. A Belváros (1. sz.) akcióterületre tervezett projektekből is csak egy‐két beruházás valósult meg. Ezek a sikeres fejlesztések az IVS „nagyjelentőségű beruházásai” közé tartoztak, mint pl. a Bonyhádi Ipari Park területének közművesítése, beépítése, befektetési környezet fejlesztése vagy a Termál‐ és Élményfürdő megépítése, Városi Kórház és Rendelőintézet felújítása, Integrált Közoktatási Intézmények épületeinek felújítása. Az IVS‐ben nevesített célok közül legnagyobb arányban a humán közszolgáltatások fejlesztésével kapcsolatosak kerültek elérésre. Természetesen az IVS prioritásai és az elérésre került célok közötti összefüggés meg nem bizonyít determinisztikus ok–okozati viszonyt az IVS és a település fejlődése között, többek között azért sem, mert számos olyan projekt került megvalósításra, amely egyetlen, az IVS‐ben megfogalmazott célhoz sem illeszkedik. Az IVS‐ben szereplő, eredményesen megvalósult elemek sikeressége két tényezővel indokolható. Egyrészt ezekhez a célkitűzésekhez megvoltak a megfelelő kapcsolódó pályázati források, pl. a DDOP‐ban szerepelt „Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése – ipari parkok, iparterületek támogatása” (1.1.1/AC‐11) vagy a KEOP‐ban a „Helyi hő, és villamosenergia‐igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal” (4.10.0/A/12). Előbbi a Bonyhádi Ipari Park, utóbbi pedig számos önkormányzati fenntartású épület energetikai rendszerének modernizálásához járult hozzá (jellemzően a Belváros területén). A sikeresen megvalósult nagyprojektek (ld. fentebb) a város fontos prioritásai közé tartoztak, tőkeerős magánberuházók híján viszont csak azok tudtak megvalósulni, amelyekhez kedvező feltételű pályázati forrást találtak.


43

Az elérhetőség, közlekedési kapcsolatrendszer javítása, a közterületek, a közművek és a vállalkozások közvetlen fejlesztése terén kitűzött célokat csak részben sikerült elérni. A Termál‐ és Élményfürdő megépítésén kívül a turisztika, illetve a városi környezet minőségének javítása területén kitűzött legtöbb cél nem került elérésre. A városi stratégia nem változott meg, a sikertelenség oka egyrészt, hogy nem volt elérhető adekvát pályázati kiírás, a fejlesztéshez szükséges forrásokat pedig nem lehetett önerőből finanszírozni. Másrészt az IVS‐ ben szereplő három átfogó cél meglehetősen általános kategóriák (Gazdaság, Környezet és Társadalom), amelyek nem ragadnak meg valódi stratégiai célkitűzéseket, amelyeket el lehetne érni. Egy‐egy átfogó „stratégiai” célhoz pedig túl sok tematikus cél tartozott, amely túlzottan elaprózta a fejlesztési struktúrát. Elérésre került célok (érdemi projektek valósultak meg e téren)  Ipari park területének bővítése, közművesítése, beépítése  Inkubátorház kialakítása, szolgáltatások nyújtása ipari parkba települt vállalkozások részére  Szelektív hulladékgyűjtés elterjesztése  Iskolázottsági szint és minőség javítása  Antiszegregáció (ez nem területi)  Szociális ellátó intézmények megőrzése, fejlesztése

Részben elért célok

Elérésre nem került célok

 Közlekedési feltételek javítása a városon belül  Környezeti terhelések csökkentése, környezeti károk megelőzése  Munkahelyek számának (foglalkoztatottság) növelése  Környezettudatos nevelés, akciók  Polgárok identitástudatának és lokálpatriotizmus erősítése  Közbiztonság javítása (kamerarendszerrel)  Közművek mennyiségi és minőségi fejlesztése  Termál‐ és Élményfürdő megépítése

 Környezet esztétika fokozása, városkép javítása, közterületek rendezése  Lakosság életminőségének javítása (tartalmilag a turizmushoz kapcsolódó életminőség fejlődésre koncentráltak csak)  Piactér beépítése  Lakosság részére szolgáltatások színvonalának javítása (itt a piacra fókuszáltak csak)  Kulturális és szabadidős területek fejlesztése  Népességmegtartás, elvándorlás megakadályozása, bérlakások számának növelése  Esélyegyenlőség növelése (bérlakások építésével fiatal értelmiségiek letelepítése)  Nemzetiségi identitástudat megőrzése, nemzetiségiek együttműködésének fejlesztése  Természeti és épített örökség védelme és hasznosítása  Térségi szemléletű programcsomagok fejlesztése  Városrész karakterek megőrzése javítása  Turizmusfejlesztés és termál‐ turizmushoz kapcsolódó szálláshely fejlesztés  Közösségi terek, civiltársadalom színtereinek fejlesztése  Egyházi tulajdonú és egyházi tulajdonú de önk‐i kezelésű objektumok korszerűsítése

1.55‐2. táblázat: Az IVS‐ben meghatározott városi célok elérésének sikeressége Forrás: Bonyhád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája alapján saját összeállítás


44

1.5.3 Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések A városnak jelenleg nincsenek településfejlesztési és településrendezési szerződései.


45

1.6 A TELEPÜLÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEINEK VIZSGÁLATA 1.6.1 A hatályban lévő településrendezési eszközök A város jelenleg érvényes településrendezési terve 2003–2004‐ben készült, mely figyelembe vette mind Tolna megyére, mind a Völgység térségére készített területfejlesztési koncepciókat és programokat, valamint területrendezési terveket, mind pedig a városra készített településfejlesztési koncepciót. A tervet az önkormányzat először 2006 májusában módosította, majd alkalmazása során, valamint a befektetői, lakossági észrevételek alapján 2007‐ben, 2008‐ban, 2010‐ben és 2011‐ben 2/2011. (I. 28) ismét módosítást indított el. Az utolsó módosítást a 17/2012. (VIII. 31.) számú rendeletével állapította meg.  Bonyhád város Településszerkezeti Tervét a 150/2013(XII. 19.) határozattal fogadta el.  Bonyhád Város Helyi Építési Szabályzatát a Képviselőtestület a 9/2004. (VIII. 27.) rendeletével hagyta jóvá, majd a 9/2008. (III. 28.), 34/2009. (XII. 18.), 2/2011 (I. 28.), 17/2012. (VIII. 31.) és 27/2013. (XII. 20.) sz. módosító rendeleteivel egységes szerkezetbe foglalta.  Bonyhád Város Külterületi Szabályozási Tervét és Belterületi Szabályozási Tervét a Képviselőtestület 9/2004 (VIII. 27.) sz. rendeletének 9/2008 (III. 28.), 34/2009. (XII.18.), 2/2011. (I. 28.), 17/2012. (VIII. 31.) és 27/2013. (XII. 20.) sz. módosító rendeleteivel egységes szerkezetbe foglalta. A szabályozási tervek és a vonatkozó (beépített) módosítások megtalálhatóak BONYHÁD VÁROS honlapján6. A módosítások folyamatosan átvezetésre kerülnek a város térinformatikai rendszerében. Mivel Bonyhád településrendezési eszközei a városfejlesztési koncepciójával és integrált városfejlesztési stratégiájával teljes összhangban készültek, ezért megfelelő alapot biztosítanak a városfejlesztési akciók megvalósításához. A szerkezeti terv nagy gondot fektet a város egyedi adottságainak, értékeinek (mind a táji, mind az épített környezeti értékek) gondos kezelésére, megóvására az egyedi területfelhasználási kategóriák és előírások alkalmazásával. 1.6.2 A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek 1.6.2.1 A hatályos településszerkezeti terv megállapításai A településszerkezeti terv – összhangban az országos, a megyei és a térségi szintű tervekkel – hosszú távra meghatározza Bonyhád fejlődésének térbeli irányait, lehetőségeit, korlátait, kialakítja a településszerkezet fejlesztésének újabb elemeit. Lakóterületek alakításának alapelvei: A nagyvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, jellemzően 12,5 m‐es építménymagasságot meghaladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. (telepszerű, többszintes lakótelepek). A kisvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, jellemzően 12,5 m‐es építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. (a kialakult hagyományos családi, csoport‐ és társasházas lakóövezetek). 6

http://www.bonyhad.hu/tartalom/telepulesrendezesi‐eszkozok – 2015. 04. 01. BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA | I. kötet: Megalapozó vizsgálat

46

A kertvárosias lakóterületek elsősorban laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m‐es építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. A falusias lakóterület legfeljebb 7,5 m‐es építménymagasságú lakóépületek, a mező‐ és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosság ellátását szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál. Központrendszer, az intézményellátás fejlesztésének alapelvei (vegyes terület): A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. A központi vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál. Üdülőterület alakításának alapelvei: Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál. A gazdasági területek alakításának alapelvei: A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. Az ipari gazdasági terület olyan gazdasági célú ipari létesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre nem szánt területen nem helyezhetők el. Különleges területek (turizmus, sport, rekreációs stb.) alakításának alapelvei: A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) és más beépítésre szánt terület‐felhasználású területektől eltérnek (pincés területek, hulladékkezelő és ‐lerakó területek, bányaterületek, zöldfelület jellegű különleges területek, közlekedési és közműépítmények területei, mezőgazdasági üzemi területek, kistermelői állattartásra szolgáló területek, állatmenhely területe). Közlekedési terület alapelvei: A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók), a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, vízi és légi közlekedés, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.


47

Zöldterület‐fejlesztés alapelvei, követelményei: A zöldterületként lehatárolt területek funkcionális és zöldterületi fejlesztésére, illetve rekonstrukciójára, valamint új ipari parkok, kertek létesítésére csak kertépítészeti tervek alapján van lehetőség. Erdőterület kialakításának alapelvei: Az erdőterületeken az erdő rendeltetésének (védelmi, gazdasági, egészségügyi– szociális, turisztikai) megfelelő építmények helyezhetők el az OTÉK 28.§(3)‐(4) bekezdésében foglalt korlátozások szerint. Mezőgazdasági terület: A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és –tárolás, valamint turisztikai hasznosítás építményei helyezhetők. Vízgazdálkodási terület: A területfelhasználási egységbe az OTÉK szerinti vízgazdálkodási területek tartoznak. A területen építményeket elhelyezni csak a vízgazdálkodási szempontok figyelembevételével – külön jogszabályban foglaltak szerint – lehet. Természetközeli terület: A természetközeli területek a város mocsár és nádas művelési ágban nyilvántartott területei. A természetközeli területeken épületet elhelyezni nem lehet.


48

1.6.2.2 A hatályos településszerkezeti terv tervezett, valamint részben vagy egészében megvalósult elemei Bonyhád Város településszerkezeti tervének módosítására az elmúlt években több alkalommal is sor került, illetve jelenleg is folyamatban van, ezért tervezett elemei korlátozott mértékben valósultak meg. Tervezett területi elemek:  Kisvárosias lakóterület:családi házas építési telkek kialakítása a központi városrész északi részén a Móra F. és Váczi M. utcák környezetében – tervezett  Kertvárosias lakóterület: több helyen került kijelölésre o A Cikói u. nyugati oldalán a Sankoló‐tó menti rekreációs fejlesztéshez kapcsolódva – tervezett o A Fazekas M. u. déli oldalán – megvalósult o A Mátyás K. u. – Bezerédj u. – Dr. Kolta L. u. által határolt területen – a korábbi szándék nem valósul meg, mezőgazdasági területen üvegházas gazdálkodás az új terv o Mészáros L. utcától nyugatra, illetve a Kossuth L. utcától délebbre a Vásártérrel szembeni területen – tervezett o A központi belterület Móra F. utcától északabbra lévő részén (Szöcske) – tervezett o Egyed A. u. déli oldala – megvalósult  Településközpont vegyes terület: A régi zsinagóga környezetének rendezése, átalakítása, közterületi és településközpont vegyes átformálása – tervezett  Üdülőházas és hétvégi házas üdülőterületek: az alsószéplaki Sankoló‐tó rekreációs célú hasznosítása – tervezett  Ipari gazdasági terület: o A 02/78 és 02/81 hrsz. Bonyhádi Ipari Park további bővítéséhez új gazdasági területek kijelölése a 6534. jelű elkerülő út mentén – részben megvalósult o Bonyhád déli részén az állami tulajdonban lévő 05/11 hrsz. mezőgazdasági terület megszerzése, övezeti átsorolása – tervezett  Mezőgazdasági üzemi területek: a belterület északi részén a 6533. és 6535. sz. utak sarkánál lévő major esetében a beépítésre szánt terület kibővítése – megvalósult  Különleges terület: o Szennyvíztelep: új telep kijelölése a várostól távolabbi, a komposztáló telep melletti 0388/3; 0388/4 és 0388/5 hrsz. telkek felhasználásával – tervezett o Hulladéktároló és kezelő telepek: rekultivált hulladéklerakó (I. ütemben megvalósult a rekultiváció, 2020‐ig történik meg a teljes rekultiváció)  Zöldterület jellegű különleges terület: Milleniumi Emlékpark rekonstrukciója a volt Strandfürdő területén, Perczel M. u. 44. parkjának, illetve az Ifjúsági park fejlesztése – tervezett  Mezőgazdasági terület: a Mátyás K. u. – Bezerédj u. – Dr. Kolta L. u. által határolt területen mezőgazdasági terület kialakításával üvegházas gazdálkodás – tervezett Közlekedéshálózati fejlesztési elemek:  Az M9 autópálya OTrT szerinti nyomvonalának a város külterületén áthaladó szakasza – tervezett  A Belvárost északról tehermentesítő városi úthoz kapcsolódó fejlesztések (Forberger L. u. meghosszabbítása gyűjtőútként a Völgységi‐patakon át bekötéssel a Völgység utcába és Készítette: Terra Studio Kft. | 1034 Budapest, Szomolnok utca 14.

49

        

továbbvezetése 6. sz. úti csomópontba). Már elkészült a Forberger L. u. meghosszabbítása a Gyár utcáig – tehát részben megvalósult, a folytatás kivitelezés alatt van A Belvárost délről tehermentesítő tervezett városi úthoz kapcsolódó fejlesztések (Dr. Kolta L. u. meghosszabbítása gyűjtőútként a Sport utcán át, a sportpálya déli szélét érintve a 6. sz. útra történő kikötés) – tervezett Új körforgalmi és egyéb csomópontok kialakítása (tehermentesítő városi utak és a 6. sz. főút találkozásainál, illetve a városközpontban) – tervezett A Bonyhádi Ipari Park bővítésével kapcsolatos közlekedési fejlesztések – tervezett Az északkeleti ipartelepen a meglévő Gyár u. kiszélesítése – tervezett A nyugati lakó és gazdasági övezetben feltáró utak létesítése – tervezett A Budai Nagy A. u. folytatásában összekötő út építése Majos felé a 6538. sz. útig – tervezett Sankoló‐tó mellett kialakítandó üdülőterületekhez kapcsolódó úthálózat‐fejlesztés – tervezett Parkolóhelyek kialakítása a Belváros több területén (Vörösmarty tér, Forberger L. u., valamint a volt Strandfürdő környékén több helyen) – tervezett Kerékpárút hálózat fejlesztés elemei o Baranya megye határától – 6. sz. főút – Zománcgyárig o Nagymányok felől – Majosig (meglévő kerékpárútig) o Kossuth L. u. – Perczel M. u. között o Majos, 6538. sz. út – Szecskai‐halastavak között o Cikó felől a Deák F. utcáig (Lidl) o Kakasd felől Tesco‐ig


50

1.7 A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA 1.7.1 Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség

képzettség,

1.7.1.1 Demográfia, népesség Bonyhád Tolna megye kisebb lélekszámú járásszékhelyei közé tartozik, a megye negyedik legnépesebb városa. A lakónépességére vonatkozó adatok tanúsága szerint 2013. január 1‐jén 13 758 fő élt a településen, amely Tolna megye lakosságának 6 százalékát tette ki. A járásközpont 43 százalékos járásán belüli népességaránya nagyjából megfelel a tolna megyei átlagnak. Népsűrűségét tekintve (190,74 fő/km2) valamelyest meghaladja a megyei járásközpontok átlagát. A Paks–Szekszárd–Pécs tengely mentén fekvő települések magas népsűrűséggel rendelkeznek és viszonylag egyenletes sűrűsödés jellemzi őket. (1.7‐1 ábra)

2

1.7‐1. ábra: A népsűrűség alakulása Dél‐Dunántúlon és a Bonyhádi járásban, fő/km Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis, saját szerkesztés.

Az ország demográfiai trendje, vagyis a lakosságszám csökkenése összességében mind magára Bonyhádra, mind pedig a járására jellemző. A város a rendszerváltozás óta fogyó népességű, az 1990‐es cenzus rekordértéke idején még meghaladta a 15 ezer főt. A népesség számának csökkenése 1990 és 2011 között fokozódott, az 1990‐es években évente átlagosan 5, az ezredforduló után pedig már 8 ezrelékkel fogy Bonyhád lélekszáma. A veszteség súlyosságát jelzi, hogy az első modern kori népszámlálás óta a 2001–2011 közötti időszakhoz képest csupán a II. világháborút magában foglaló 1940‐es évek (1941–1949) időszakában figyelhetünk meg nagyobb mértékű fogyást. Mindezek ellenére a lakónépesség változása tekintetében a többi megyei járásközpont településhez képest Bonyhád még így is kedvezőbb mutatókkal rendelkezett az elmúlt évek többségében. A Bonyhádi járás székhelyvároson kívüli részén még súlyosabb demográfiai változások zajlottak le az elmúlt évtizedekben. Bonyhád vidékén a lakosság száma már jóval hosszabb ideje – egészen az 1960‐as évek óta – masszívan fogy. Az 1960‐as népszámlálás idején a járás Bonyhádon kívüli részének a jelenlévő népessége még több mint 28 ezer fő volt, az utána következő fél évszázad során több mint 10 ezer fővel, azaz több mint egyharmadával (!) esett vissza, 2011‐ben már csak 17 937 fő volt a lakónépesség. Hozzá kell tenni, hogy a Bonyhádi járás néhány településén az utóbbi években népességgyarapodás figyelhető meg, de mindezek ellenére 2011‐t leszámítva a lakosságszám folyamatos csökkenést mutat.


51

1.7‐2. ábra: A 2001–2013 közötti évi átlagos népességnövekedés a 2000. év végi lakónépesség arányában a Dél‐ Dunántúlon és a Bonyhádi járásban, 2000 és 2013 év vége, ‰ Adatok forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis, saját szerkesztés.

A lakosságszám változását két tényező befolyásolja: egyrészről a természetes szaporodás (vagy fogyás), másrészről pedig a vándorlási egyenleg. Bonyhád népességszámának csökkenésében mind a természetes fogyás, mind pedig a negatív vándorlási különbözet szerepet játszik, a két tényező között azonban egy hangsúlyeltolódás figyelhető meg az utóbbi két évtizedben. A természetes szaporodás/fogyás az élveszületések és a halálozások számának különbségét mutatja. A születési ráta (születések 1000 lakosra jutó értéke) Bonyhád esetében a 2000‐es években 7–9 ezrelék között hullámzik. Ez a tendencia valamivel elmarad az országos és a megyei szintű adatoktól. Ha a mutatót járás szintjén is megvizsgáljuk, látható, hogy a településeken igen szélsőséges értékeket eredményezett a vizsgált időszak alatt. Grábócon például 2012‐ben 1000 lakosra 22 élveszületés (!) jutott, míg Kétyen ugyan ez a szám csupán 4 főt tesz ki. Az ezer főre jutó halálozások száma a városban az ezredforduló utáni években érte el csúcspontját, 2003 óta azonban fokozatosan csökken és 2011 óta 12 fő alatt alakul. Mindezeknek megfelelően Bonyhád az egyik legkedvezőbb mutatóval rendelkezik a járásában és mind az országos, mind a megyei adatoknál alacsonyabb halálozási adatokat produkált. Az ezredforduló utáni évtizedben egyre inkább a természetes fogyás játszik meghatározó szerepet a népességszám csökkenésében, és nem pedig a korábban meghatározó elvándorlás. Az 1990‐es évekhez képest a 2000‐es években miközben a születési ráta lecsökkent, a halálozási ráta megnövekedett. Az élveszületések és a halálozások számának alakulását összevetve megállapítható, hogy Bonyhádon az ezredforduló után a halálozások száma az országos átlagnál többnyire jelentősebb mértékben haladja meg az élveszületések számát, amelynek eredményeképpen a városra a természetes fogyás a jellemző. A fogyás súlyosabb mértékű, mint a megye többi járásközpont városainak vagy teljes Tolna megyének az átlaga, igaz 2010 óta javult a helyzet, akár országos, akár pedig a megyei szintet nézve Bonyhád jobban áll. A fogyás tényezői közül – hasonlóan a járásszékhelyhez – a Bonyhádi járás többi településén is kezdetben inkább a vándorlási veszteség volt a meghatározóbb, az ezredforduló után azonban a természetes népmozgalmi adatok tendenciózus romlása erősödik fel. Ez Bonyhádhoz hasonlóan a migráns népesség sajátosan fiatalos korösszetételével függhet össze. A fiatalok hosszú ideje tartó elvándorlása miatt a települések elöregednek, lecsökken a BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA | I. kötet: Megalapozó vizsgálat

52

szülőképes korosztályok aránya, amely a halálozási ráta növekedéséhez, a születési ráta csökkenéséhez vezet.

1.7‐3. ábra: A 2001–2013 közötti évi átlagos természetes szaporodási ráta a 2000. év végi lakónépesség arányában a Dél‐Dunántúlon és a Bonyhádi járásban, 2000 és 2013 év vége, ‰ Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis, saját szerkesztés.

A vándorlási egyenleg a településre beköltözők és a kiköltözők különbségét jelenti. Az odavándorlás tekintetében Bonyhád erős ingadozást mutat a vizsgált időszakban. 2007‐ig kisebb hullámzásoktól eltekintve fokozatosan nőtt a bevándorlási ráta, majd 2007 és 2010 között egyre jobban csökkent a település vonzása, a 2010‐es mélypont után ismételten növekszik a városba beköltözők száma. Mindezek ellenére a 2000‐es évek közepi időszakot leszámítva Bonyhád a beköltözések tekintetében még mindig elmarad a járás egészéhez vagy Tolna megye többi járásközpont városához viszonyítva. A városból történő elvándorlás vizsgálatánál szintén ingadozás tapasztalható. 2004– 2007 között nőtt a településről elköltözők száma, majd 2008‐tól kezdődően ez a folyamat mérséklődött. Kedvezőtlen azonban, hogy 2011‐től újra felerősödött az évtized közepén tapasztalható tendencia, bár mindezek ellenére Bonyhád még mindig kedvezőbb értékeket produkál a kiköltözők tekintetében, mint járása többi településének vagy a megye járásszékhelyeinek átlaga. Az 1990‐es években még az elvándorlás volt a meghatározóbb Bonyhád népességszámának fogyásában, pedig ebben az időszakban a tolna megyei járásszékhelyek többsége még pozitív vándorlási egyenlegű volt (ez alól Bonyhád mellett Szekszárd jelentett kivételt). A legsúlyosabb migrációs veszteség (–34 ezrelék) épp Bonyhádot jellemezte. Az ezredforduló után alapvetően megfordult a kép: miközben valamennyi tolna megyei járásközpont vándorlási egyenlege leromlott (egységesen negatívvá vált), a völgységi járásszékhely esetében viszont épp ekkor javult a helyzet. Bár az elvándorlások száma ugyan 2001–2011 között is meghaladta a bevándorlókét, a bonyhádi migrációs szaldó ekkor már csak –13 ezrelék. Ha az odavándorlást és az elvándorlást éves bontásban is összevetjük, akkor megállapítható, hogy Bonyhádon a vándorlási egyenleg az ezredforduló óta erősen hullámzó. 2003‐ig erős vándorlási veszteség után, a migrációs különbözet pozitívra változott, majd 2009 óta újra negatívba fordult, ha enyhébb mértékben is. Bonyhád ezzel mind a járásához tartozó többi településhez képest, mind pedig Tolna megye többi járásszékhelyéhez képest a legkedvezőbb helyzetben van.


53

1.7‐4. ábra: A 2001–2013 közötti évi átlagos vándorlási egyenleg a 2000. év végi lakónépesség arányában a Dél‐ Dunántúlon és a Bonyhádi járásban, 2000 és 2013 év vége, ‰ Adatok forrása: KSH, Tájékoztatási adatbázis, saját szerkesztés.

A vizsgált időszak alatt a város lakosságának nemi arányát a stabilitás jellemezte. A nők a város lakosságának 53 százalékát, a férfiak pedig a 47 százalékát teszik ki. A népesség korösszetételét tekintve általánosságban megállapítható, hogy az országos és megyei trendekhez hasonlóan Bonyhád városának és járásának a lakosságát is az elöregedés is jellemzi. A városban 2001 és 2013 között 2,1 százalékponttal csökkent a 0–14 év közötti és 7,9 százalékponttal nőtt a 60 év feletti népesség aránya. Ennek eredményeképpen 2013. január 1‐jén az állandó népesség 12,6 százalékát alkották a 14 év alatti fiatalok és 26,7 százalékát a 60 évnél idősebbek. Az idősek arányának bővülése jelentősen meghaladja az országos, a megyei és a járási átlagot, amely nem annyira a legfiatalabbak (14 évesek és fiatalabbak) arányának csökkenéséből, hanem sokkal inkább a 15–59 évesek részarányának jelentős visszaeséséből fakad. Tolna megye járásszékhelyei közül egyedül Szekszárd produkált kedvezőtlenebb arányokat a vizsgált időszak alatt az idős népesség tekintetében. Bonyhád esetében hátrányként jelenik meg, hogy a 15–59 éves korosztály a népesség 60,7 százalékát teszi ki, amely járáson belül is az egyik legkedvezőtlenebb arányt jelenti, hiszen csupán négy település (Kisvejke, Mórágy, Mőcsény, Nagymányok és Závod) esetében találhatunk alacsonyabb értéket. Az idős népesség számarányának növekedése és a fiatalok arányának csökkenése miatt az öregedési index jelentősen megnövekedett az ezredforduló utáni évtizedben, e tekintetben Bonyhád városa egyre rosszabb mutatókkal rendelkezik mind az országos, mind a járási összehasonlításban. Bonyhád 2000‐ben még 128‐as öregedési indexet produkált, szemben az országos 121‐es mutatóval, 2013‐ra a különbség már jelentősen megnövekedett (Bonyhád: 212; Magyarország: 167), amely Bonyhád számára igen kedvezőtlen tendenciára utal. (1.7‐6. ábra)


1.7‐5. ábra: 100 gyermekkorúra jutó időskorú az állandó népességből a Dél‐Dunántúlon és a Bonyhádi járásban, 2013, fő Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis, saját szerkesztés. 220 210 200 190 180 170 %

54

160 150 140 130 120 110 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Bonyhád


Tolna megye többi járásszékhelye

Magyarország

1.7‐6. ábra: Az állandó népesség öregedési indexének alakulása Bonyhádon és térségében, 2013, % Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis

1.7.1.2 Háztartás, család Bonyhádon összesen 5453 háztartást regisztráltak a 2011‐es népszámlálás során. A háztartások 70 százaléka (3819) családháztartást alkot, azaz egy vagy több családot foglal magába. A családháztartások túlnyomó többsége egy családból álló háztartás (3742), kisebb része, 77 háztartás pedig két családból álló háztartásként működik. Az egy családos háztartások 82 százalékát házaspárok, illetve élettársi kapcsolatban élők alkotják, a fennmaradó 18 százalék (664 háztartás) egyszülős háztartás, vagyis gyereküket egyedül nevelő szülőkből áll. A bonyhádi háztartások 30 százaléka nem alkot családháztartást. A nem családháztartás túlnyomó részét az egyszemélyes, egyedül élő személyek alkotják (91 százalék).


55

A vizsgált területi egységekben közel hasonlóak a háztartási jellemzők. A legszembetűnőbb különbség az egyszülős háztartások esetében figyelhető meg: míg országos átlagban az egy családos háztartásokon belül 20 százalék a gyermeküket egyedül nevelő szülők aránya (ugyan ez Tolna megyében 18,5 százalék, a Bonyhádi járásban szintén az országos átlag 20 százalék), addig Bonyhádon 18 százalék, akárcsak Paks kivételével (16 százalék) a többi járásszékhely esetén Tolna megyében. A száz háztartásra jutó foglalkoztatottak tekintetében Bonyhád a járás középmezőnyébe sorolható, amely Dombóvár után a második legkedvezőtlenebb a többi járásközpont várost tekintve, viszont megegyezik az ország, illetve kicsit fölötte van a megye adatainak. 1.7.1.3 Nemzetiségek Bonyhádon a 2011‐es népszámlálás során a népesség 18,1 százaléka (2470 fő) vallotta magát valamely hazai nemzetiséghez tartozónak, amely arányában kissé van fölötte a járási (16,7) értéknek, míg majdnem megduplázza a megyei (9,7) átlagot. A nemzetiséghez tartozók 83 százaléka német, 15 százaléka cigány. Hasonlóak az arányok, ha a nemzetiségeket a település teljes lakosságához viszonyítjuk. Ebben az esetben Bonyhádon a lakosság 15 százaléka a német, 2,6 százaléka a cigány nemzetiséghez tartozik. Ennek a két nemzetiségnek a jelenléte kimagaslik a járás többi településeinél is, bár arányuk néhol jelentős eltolódást mutat.

1.7‐7. ábra: A cigány nemzetiségűek aránya a népességből a Dél‐Dunántúlon és a Bonyhádi járásban, 2011, % Forrás: KSH, Népszámlálás 2011., saját szerkesztés

1.7‐8. ábra: A német nemzetiségűek aránya a népességből a Dél‐Dunántúlon és a Bonyhádi járásban, 2011, % Forrás: KSH, Népszámlálás, 2011., saját szerkesztés BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA | I. kötet: Megalapozó vizsgálat

56

A fent említett két nemzetiség mellett bolgár, horvát, lengyel, román, ruszin, szerb és szlovák nemzetiségűek élnek a területen, de arányuk a teljes népességhez viszonyítva minimális. A nemzetiségek mellett tovább színesíti a képet a székely etnikai–néprajzi csoport. A 2001‐es népszámlálás óta eltelt időszak alatt a Bonyhádon mind a német (1832‐ről 2038 főre), mind a cigány (203 főről 365 főre) népesség száma emelkedett, utóbbi arányait tekintve jelentős mértékben. 1.7.1.4 Iskolai végzettség A 2011. évi népszámlálás adatai alapján Bonyhád lakosságának képzettségi, végzettségi mutatói kedvezőbbek a járási és a megyei adatoknál, kivéve azok arányát, akik az általános iskola első évfolyamát sem végezték el, viszont alatta maradnak az országos átlagnak (Mellékletek 4.1‐1). A járás egészét tekintve hét olyan település van – Bonyhád (1,0), Felsőnána (1,1), Kéty (0,8), Kisvejke (1,2), Mőcsény (0,9), Váralja (1,5) és Zomba (1,6) –, ahol az első osztályt el nem végzettek aránya meghaladja az országos átlagot (0,7). Bonyhádon az érettségivel és felsőfokú oklevéllel rendelkezők aránya (14,9) nagyjából megfelel a dél‐dunántúli átlagnak. A járást alkotó települések leszakadása ebben az esetben még inkább szembetűnő. Kivételt képez ez alól a középfokú oktatási intézménnyel (a Földművelésügyi Minisztérium fenntartásában működő Apponyi Sándor Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium) rendelkező Lengyel (15,2), amely felülmúlja Bonyhádot, és az alacsonyabb, de még mindig a járási átlagot (10,8) meghaladó Zombát (11,7). A többi településen ez az arány a 10 százalékot sem éri el, a legkedvezőtlenebb a helyzet Murgán (1,9). Régiós kitekintés esetében látványosan kirajzolódnak azok a gazdasági gócpontok, amely körül a magasabb végzettségűek nagyobb számban koncentrálódnak. Bonyhád ebből a szempontból „szigetet” képez a járásban.

1.7‐9. ábra: A 17 éven felüliek között a legalább érettségivel rendelkezők aránya a Dél‐Dunántúlon és a Bonyhádi járásban, 2011, % Forrás: KSH, Népszámlálás, 2011., saját szerkesztés

Ha a végzettséget a nemek közötti megoszlás alapján is megvizsgáljuk, akkor látszik, hogy a járás esetében a férfiakkal (0,5 százalék) szemben magasabb azoknak a nőknek (0,9 százalék) az aránya, akik az általános iskola első évfolyamát sem végezték el. Bonyhád esetében ez az arány mindkét nem esetén magasabb (férfiak:0,7 százalék; nők:1,2 százalék). A két nem közötti legnagyobb különbséget Kisvejke (férfiak: 0,5; nők: 1,9) és Váralja (férfiak: 0,8 százalék; nők: 2,1 százalék) esetén tapasztaljuk. A nyolc osztálynál alacsonyabb iskolai végzettségűek tekintetében a járás településein a nők felülreprezentáltak. A két nem közötti legnagyobb különbség Bonyhádvarasdon tapasztalható, ahol a nők 13,7 százaléka, a férfiak Készítette: Terra Studio Kft. | 1034 Budapest, Szomolnok utca 14.

57

2,1 százaléka nem végezte el az általános iskolát. Az érettségivel vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében a nők mind a járási átlagban, mind Bonyhád esetében kedvezőbb mutatókkal rendelkeznek és a különbség a két nem között viszonylag kiegyensúlyozott. 1.7.1.5 Foglalkoztatottság Az ország népessége gazdaságilag aktív (foglalkoztatott és munkanélküli), valamint gazdaságilag nem aktív (inaktív kereső, eltartott) népességből tevődik össze. A gazdaságilag aktív népesség aránya a 2011‐es népszámlálási adatok alapján országos szinten 10 százalékponttal nőtt 2001 hasonló adataihoz képest, míg a gazdaságilag nem aktív népesség ugyan ezen időszak alatt közel 11 százalékponttal csökkent a teljes népességhez viszonyítva. Ez a tendencia érvényes mind a Dél‐Dunántúlra, mind pedig Tolna megyére. Bonyhádon a két népszámlálás között eltelt időszakban a foglalkoztatottak aránya a teljes lakosságon belül enyhén csökkent (0,5 százalék), míg a munkanélküliek aránya ugyan olyan arányban emelkedett. Ha a foglalkoztatottak számának változását vizsgáljuk, megállapítható, hogy Bonyhádon kevesebb foglalkoztatottat regisztráltak a 2011‐es népszámláláskor (5172 fő), mint a tíz évvel korábban (5533 fő), amely a megyei tendenciát követi, akárcsak Tolna és Paks kivételével a többi járásszékhely településen, ugyanakkor a dél‐dunántúli (102 százalék) és az országos adatok (107 százalék) kedvezőbb foglalkoztatottsági trendekre utalnak a vizsgált időszak alatt. A változások azt eredményezték, hogy 2011‐ben Bonyhádon a foglalkoztatottak a teljes népesség 38 százalékát tették ki. Ez a mutató alatta marad az országos átlagnak (40 százalék), inkább a járási értékhez áll közelebb (37 százalék). A gazdasági gócpontok – akár csak a képzettség esetében – itt is tisztán kirajzolódnak. Bonyhád esetében ez inkább a járás keleti részét öleli fel.

1.7‐10. ábra: A foglalkoztatottak aránya a teljes népességből a Dél‐Dunántúlon és a Bonyhádi járásban, 2011, % Forrás: KSH, Népszámlálás, 2011., saját szerkesztés

Ha a foglalkoztatottak nemek közötti megoszlását is megvizsgáljuk, akkor látható, hogy nagyobb hányadukat a férfiak teszik ki (53 százalék). Ez a tendencia lelhető fel országos és régiós távlatban is, ugyanakkor járási szinten jelentős egyenlőtlenséget tapasztalhatunk a nők hátrányára (45 százalék szemben a férfiak 55 százalékával). A munkanélküliek aránya 2001 és 2011 között csökkent mind országos, mind megyei, mind járási szinten. Bonyhádon 2001‐hez képest 1,2 százalékponttal csökkent a munkanélküliek lakosságon belüli aránya. Ennek eredményeképpen a 2011‐es népszámláláskor a városban 539 főt tartottak nyilván munkanélküliként, amely a lakosság 4 BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA | I. kötet: Megalapozó vizsgálat

58

százalékát tette ki. Járási szinten Bonyhádvarasdon (2 százalék) és Lengyelben (2,4 százalék) a legkedvezőbb a munkanélküliek aránya a lakosságon belül, míg a legkedvezőtlenebb értékkel Kisvejke (11,2 százalék) jellemezhető. Bonyhád a járási települések felső tercilisébe esik a vizsgált mutató tekintetében. A nemek közötti megoszlás alapján járási (nők: 44 százalék) és városi szinten (nők: 49 százalék) nem tapasztalunk szélsőségeket. Azonban Mőcsényben (67 százalék) és Györében (74 százalék) a nők, míg a férfiak Kisvejkén (72 százalék), Mucsfán (60 százalék), Izményben (63 százalék), Mórágyon (67 százalék), Závodon (67 százalék) és Zombán (64 százalék) erősen felülreprezentáltak a munkanélküliek körében. Az intaktív keresők aránya Bonyhádon 2001 és 2011 között 2 százalékkal emelkedett. Bonyhádon 2011‐ben a lakosság 34,2 százalékát (4671 fő) az inaktív keresők tették ki. A mutató tekintetében a nők abszolút felülreprezentáltak (63,6 százalék). Az eltartottak aránya 10 év alatt 29,92 százalékponttal csökkent, amely jelentős visszaesés mind az országos, mind pedig a megyei adatokhoz képest, járási szinten viszont ezzel azonos tendencia figyelhető meg. Ennek hatására 2011‐ben Bonyhádon 3248 eltartott személyt tartottak nyilván (a teljes lakosság 23,8 százalékát).

1.7‐11. ábra: A nyilvántartott álláskeresők aránya a 15–64 éves korúakon belül a Dél‐Dunántúlon és a Bonyhádi járásban, 2014. december 20‐án, % Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgáltat, saját szerkesztés

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 2014. év végén Bonyhádon 342 nyilvántartott álláskereső volt, amely a munkavállalási korú népesség 3,56 százalékát tette ki (Mellékletek 4.1‐2). Ez az arány 3,86 százalékponttal alacsonyabb az öt évvel korábbi aránynál, úgy, hogy közben szinte nem változott a munkavállalási korú népesség létszáma.


59

1.7‐12. ábra: A nyilvántartott álláskeresők arányának változása 2009–2014 között, 2009. december 20.= 100% Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgáltat

Bonyhádon majdnem minden negyedik nyilvántartott álláskereső számít tartós munkanélkülinek, vagyis több mint 365 napja nem rendelkezik állással. Ez az arány hasonló a megyei átlaghoz. 1.7.1.6 Jövedelmi viszonyok Bonyhádon 2007–2012 között több mint 6 százalékkal emelkedett az egy lakosra jutó nettó jövedelem, amelynek eredményeképpen 2012‐ben a város lakossága személyenként nettó 591 968 Ft jövedelmet realizálhatott. Ez a jövedelemszint a teljes vizsgált időszak alatt alacsonyabb volt az országos, illetve a többi megyei járásközpont átlaghoz viszonyítva, azonban meghaladta a járási átlagot.

1.7‐13. ábra: Egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem, 2007–2012, Ft Forrás: Lechner Nonprofit Kft.

Jövedelemnagyság tekintetében a járás települései nem alkotnak homogén egységet. Bátaapáti (627 945 Ft/fő) és Zomba (612 447 Ft/fő) megelőzik a járásközpontot az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem tekintetében 2012‐ben, a legrosszabb jövedelmi helyzettel Kisvejke jellemezhető. BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA | I. kötet: Megalapozó vizsgálat

60

1.7‐14. ábra: Egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem a Bonyhádi járásban, 2012, Ft Forrás: Lechner Nonprofit Kft.

A száz lakosra jutó adófizetők száma 2007–2012 között enyhén csökkent, és az országos, és járási átlaghoz igazodik, amely jóval kedvezőtlenebb a járásközponti átlagok értékétől.

1.7‐15. ábra: Száz lakosra jutó adófizetők száma, 2007–2012, fő Forrás: Lechner Nonprofit Kft.

A mutatót járási szinten megvizsgálva a kép eléggé mozaikos. A legmagasabb az adófizetők aránya Zombán, Kétyen és Murgán, legalacsonyabb pedig Kisvejkén, ahol 100 lakosból kevesebb, mint egyharmaduk fizet adót.


61

1.7‐16. ábra: Száz lakosra jutó adófizetők száma a Bonyhádi járásban, 2012, fő Forrás: Lechner Nonprofit Kft.

Az egy lakosra jutó személyi jövedelemadó (SZJA) Bonyhádon 2012‐ben 109 202 Ft volt, ez 13 százalékkal alacsonyabb, mint 2007‐ben (4.1‐3. ). A járáson belül Bonyhád, Kakasd és Lengyel kivételével mindenhol nőtt az egy főre jutó befizetett SZJA a járásban, Závodon és Mucsfán több, mint duplájára. 2013‐ban Bonyhádvarasd, Kéty és Závod is meghaladta a járásközponti értéket a vizsgált mutató tekintetében (1.7‐17. ábra).

1.7‐17. ábra: Egy állandó lakosra jutó befizetett személyi jövedelemadó a Dél‐Dunántúlon és a Bonyhádi járásban, 2013, Ft Forrás: TeIR T‐STAR, saját szerkesztés

A jövedelmi viszonyok vizsgálatakor nem elégséges kizárólag a piacon szerzett jövedelmek alakulásának, valamint a jövedelemadónak a vizsgálata. A társadalom jelentős résznek számottevő bevételei származnak a különféle szociális ellátásokból. A KSH T‐Star adatai alapján megállapítható, hogy a 2009–2013 közötti időszakban az önkormányzat által megállapított, az aktív korúak ellátását szolgáló jogosultságok közül a BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA | I. kötet: Megalapozó vizsgálat

62

rendszeres szociális segélyben (rszs) évente átlagosan 30 fő részesült (a rendelkezésre állási támogatásban részesülők adatai nélkül), a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban (fht) pedig közel 150 fő. A 2013. évben havonta átlagosan 23‐an részesültek az rszs‐ből és 110‐en az fht‐ból. A Munkaügyi Központ adatai szerint 2013‐ban a 105 nyilvántartott álláskereső részesült valamilyen ellátásban, ebből fele‐fele arányban a munkaügyi szervezet passzív álláskeresési ellátásban (53 fő) és a szociális támogatásban (52 fő). 2009‐hez képest jelentősen, kevesebb mint negyedére csökkent a különböző ellátásokban részesülők száma, azaz a rendszeres jövedelem nélkül élők egyre kisebb rétege képes hozzájutni a pénzbeli támogatásokhoz. Ebben természetesen szerepet játszik a passzív álláskeresési ellátás szabályozásának változása is (egyes álláskeresési segélyek megszűntek, az álláskeresési járadék maximális folyósítási ideje 270‐ről 90 napra csökkent). 1.7.1.7 Életminőség Bonyhádon 2001 óta 5,6 százalékkal nőtt a lakásállomány, 2013‐ban 5567 db lakóingatlant tartottak nyilván a városban. Ez a növekedés megközelíti a szekszárdi ütemet, de a vizsgált időszakban voltak olyan közbülső évek, amikor nemcsak a megyei és régiós, hanem az országos átlagot is meghaladta a lakásállomány növekedési üteme. A lakásállomány alakulását a lakásépítések és –megszűnések egyenlege határozza meg. Az „építkezési boom” a járásban az évezred első éveiben volt, az évtized végére alábbhagyott a lakásépítési kedv a térségben, amelyet a gazdasági válság tovább mérsékelt. A lakásmegszűnések a városban az évezred elejére és 2009‐re voltak jellemzőek.

1.7‐18. ábra: Lakásállomány változása, 2001 = 100% Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis, saját szerkesztés

Bonyhádon a lakásállomány 5,7 százaléka, mintegy 320 lakás nem lakott, amely igen kedvező értéknek számít bármilyen térségi szinten. A járás több településére is jellemző, hogy minden 5–20. lakóegység üresen áll.


63

Mindezen folyamatok eredményeképpen a 100 lakott lakásra jutó lakók száma Bonyhádon 2011‐ben 250 fő volt, amellyel a közepes laksűrűségű települések közé tartozik a régióban. A Bonyhádi járás településein a lakóegységek kihasználtsága optimális, nem jellemző a zsúfoltság. Az utóbbi tíz évben Bonyhádon nem épült számottevő mennyiségű lakás. A lakások komfortfokozata messze meghaladja az országos és a megyei átlagot is. A lakások 96,3 százaléka komfortos és összkomfortos. A járás többi településén azonban nem ilyen kedvező a helyzet, csupán 10 településen érik el a komfortos és összkomfortos lakások a lakásállomány 90 százalékát.

1.7‐19. ábra: A komfortos és összkomfortos lakások együttes aránya a Dél‐Dunántúlon és a Bonyhádi járásban, 2011, % Forrás: KSH, Népszámlálás, 2011., saját szerkesztés

A 4 és több szobás lakások aránya a városban több mint 33 százalék, amely magasan az országos átlag fölött van (20 százalék) és a lakások átlagos nagysága igen nagynak mondható. A lakások 96 százaléka magánszemélyek birtokában van. Az önkormányzati tulajdonban álló lakások aránya ugyanakkor magasabb Tolna megye átlagánál. Bonyhádon a lakások közműellátottsága igen jó. Hálózati vízvezetékkel szinte az összes lakás (99 százalékuk) rendelkezik, míg közcsatornával is a lakások legnagyobb része el van látva (több, mint 94 százalék). Ezek az adatok messze meghaladják mind a megyei, mind az országos átlagot. 1.7.2 Térbeli–társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok A település térbeli és társadalmi rétegződéseit alapvetően határozzák meg a közigazgatási, intézményi szerepkörrel kapcsolatos társadalmi változások. Még Bonyhád 1977‐es várossá nyilvánítását, majd a húsz településből álló korabeli városkörnyék hivatalos központjává válását megelőzően Bonyhád jelentős területi és társadalmi változásokon ment keresztül, amely többféle lehetséges konfliktusforrást rejt magában. A közigazgatási átszervezések, egyesülések nyomán emelkedett a város lakóinak száma. 1973‐ban Bonyhádhoz csatolták az addig önálló Majos és Tabód falvakat, amellyel a lakosság lélekszáma megközelítette a 15 ezer főt. Bonyhád belterületének egyik legjelentősebb változását a városmag leromlása, pusztulása jelentette a XX. század közepétől. Az 1960‐as évek elején jelentős lakásépítések kezdődtek meg. Először a Béke tér és környéke kezdett épülni, majd a következő évtizedekben ettől nyugatra épült ki a Fáy lakótelep sajátos demográfiai, munkaerőpiaci, képzettségi BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA | I. kötet: Megalapozó vizsgálat

64

jellemzőkkel és szociális igényekkel. Ez szintén potenciális társadalmi konfliktusforrásként jelenhet meg, amely megfelelő eszközök használatával mérsékelhető. Az alacsonyabb ingatlanárak miatt egyre növekedhet a külső városrészekbe és a járás szomszédos településeire (Börzsöny, Mőcsény, stb.) kiköltözöttek száma, akik a már régebb óta ott élőktől eltérő anyagi és szociális helyzetben vannak. Az Önkormányzat és a Központi Statisztikai Hivatal által elvégzett ezirányú vizsgálatok alapján elmondható, hogy sem a városközpontban, sem pedig a környékén nincsenek telepek, szegregátumok. Az aktív korú népességen belül ugyanis mind a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, mind pedig a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 50 százalék alatti, ezen felül szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek léte szintén nem jellemző. A településen belüli szegregált területek illeszkedése a szomszédos lakóterületekhez tehát nem jelent további konfliktusforrást. Az elmúlt években ugyanakkor már Bonyhádon is érzékelhetővé vált a városban élő szegényebb réteg eladósodása. Bonyhád 2013‐ban készített Helyi Esélyegyenlőségi Programjában szereplő becslések szerint megközelítőleg 30–40 családot érint a devizahitelek miatti eladósodás. A város foglalkoztatásában a könnyűipar évtizedeken keresztül folyamatosan meghatározó szerepet töltött be, a rendszerváltozás után azonban a piaci versenykörülmények között a régi üzemek bezártak vagy több részre bomlottak, ami a munkaerő jelentős létszámleépítésével járt. Mivel ezek a könnyűipari üzemek 70–80 százalékban a nők foglalkoztatására építették termelésüket (pl. ruha‐ és cipőipar), a mai munkaerőpiacon hátrányt szenvednek a nők (végzettségtől függetlenül). Ráadásul a két nem közötti „olló” tovább nyílik. Mindehhez bérfeszültség is társul. A férfiakon belül inkább a nem műszaki végzettségűek és az alacsonyan képzettek kerülnek hátrányosabb helyzetbe. Térségi szinten generálhat érdekellentétet, hogy a Bonyhád javára megnyilvánuló foglalkoztatási, jövedelmi és szociális különbségeket az M9 autópálya tervezett továbbépítése tovább fokozhatja. Ez a jelenség nem csupán a járási települések esetében figyelhető meg, hanem a városhálózat magasabb szintjén is megjelenhet az autópályával még tervek szerint sem érintett járásszékhelyekkel folytatott verseny esetében. 1.7.3 Települési identitást erősítő tényező Bonyhád identitásában földrajzi elhelyezkedése, a Perczel család történelmi öröksége, valamint a kultúrák találkozásából fakadó sokszínű nemzetiségi hagyományok egyaránt kiemelkedő szerephez jutnak. A város ennek megfelelően két szlogennel is büszkélkedik. Egyrészt a Völgység fővárosaként, másrészt a Perczelek városaként aposztrofálja önmagát. A Völgységben élő népcsoportok adják a járás jellegzetes, sokszínű arculatát. A németek, a bukovinai székelyek és a felvidéki magyarok népi kultúráját ma is őrzik az itt élő lakosok és a néprajzzal foglalkozó szakemberek, nagy figyelmet fordítva a hagyományőrzésre, az értékek ápolására. A város számos testvérvárossal ápol kapcsolatot, amelyek oszlopa a belvárosban 1.7‐20. ábra: Bonyhád található. testvérvárosainak címeroszlopa A Perczelek 1743‐tól voltak Bonyhád részbirtokosai. A német eredetű, de a XIX. század elejére elmagyarosodó, Készítette: Terra Studio Kft. | 1034 Budapest, Szomolnok utca 14.

Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis, saját szerkesztés

65

földbirtokos nemesi család több mint kétszáz évig kiemelkedő szerepet játszott Bonyhád történetében. A család több ágra szakadásával egyre több kúriát építettek a gyorsan fejlődő Bonyhádon. Bonyhád egyik fő jellegzetessége az etnikai–vallási–társadalmi elkülönülés, ami az építészetben is kimutatható. A katolikusok főutcájának meghatározó épületei a Perczel család barokk–klasszicista kúriái voltak. A Perczeleken kívül más hírességek is kötődnek a városhoz, akik hosszabb rövidebb ideig Bonyhádon éltek, fejtették ki tevékenységüket. Így többek között Vörösmarty Mihály, Illyés Gyula és Lotz János jelenik meg a városról megjelent turisztikai prospektusban. Az utóbbi években jelentősen megnőtt a kulturális turizmus iránti érdeklődés, amit Bonyhád is ki tudna használni, azonban a turizmust kiszolgáló infrastruktúra még fejlesztésre szorul. A város és a nemzetiségek által szervezet hagyományosnak mondható fesztiválok, rendezvények nagyszerű felületet biztosítanak a város akár többszöri felkeresésére is. A civil szervezetek aktívan részt vesznek többek között a hagyományok őrzésében és a kulturális rendezvények szervezésében, a helyi identitás erősítésében. (1.8.1.4. fejezet) A helyi turisztikában fontos szerepet játszik a helyi termálfürdő. Azonban a fürdőbe látogatók igényeit kiszolgáló infrastruktúra (étkezési, parkolási lehetőségek) fejlesztése további potenciálokat rejt. Összességében érdemes lenne egy komplex turisztikai koncepció elkészítése, amely a város gazdag kulturális és aktív civil életére alapozva feltárná a lehetséges fejlesztési potenciálokat és irányokat.


66

1.8 A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 1.8.1 Humán közszolgáltatások A lakosság életminőségét jelentős mértékben meghatározza az elérhető humán közszolgáltatások (oktatás, szociális ellátás, egészségügy, kultúra, sport, stb.) elérhetősége és azok minősége. Bonyhád a Bonyhádi járás központjaként térszervező, a humán közszolgáltatások tekintetében fontos feladatokat betöltő település. Oktatási, egészségügyi és szociális intézményei, a kulturális és sportlehetőségek a járásban fekvő 25 települést, a közel 32 ezer itt élő lakosságot egyaránt kiszolgálja. 1.8.1.1 Köznevelés, közoktatás A város funkciójához és a városhierarchiában betöltött szerepéhez illeszkedően az oktatási intézmények területén is teljes értékű funkciókkal bír. Iskolahálózatában megtalálható a bölcsődétől az általános iskolákon át, középfokú oktatásig a közoktatás minden eleme. Bölcsődék A három év alatti gyermekek számára egy önkormányzati fenntartású intézmény nyújt ellátást. Működő férőhelyeinek száma 2011 óta változatlan, 24 kiskorú gyermek napközbeni ellátását biztosítja két csoportban. Az itt élőknek emellett lehetőségük nyílik a családi napközi igénybevételére is a kisgyermekek napközbeni elhelyezésére. Utóbbi 15 gyermek befogadó kapacitással rendelkezik. A Bonyhádi Városkapu Bölcsőde és Óvoda fenntartója és működtetője Bonyhád Város Önkormányzata. Az épület a város Fáy‐i lakótelepén található. A városnak bölcsődei ellátás tekintetében nincs feladat ellátási szerződése más településsel. A járásban más településen nem érhető el bölcsődei ellátás. Óvodai feladatellátás Bonyhádon az önkormányzat által fenntartott Bonyhádi Városkapu Bölcsőde és Óvoda Bonyhádon hat (Szélkakasos, Napsugár, Liget, Malom, Ficánka, Pitypang), a környező településeken pedig négy (Váralja, Izmény, Kisvejke, Kisdorog) további feladatellátási helyen fogadja a kiskorú gyerekeket. A bonyhádi óvodák kihasználtsága igen magas, a majosi Napsugár óvodáé a településrészen élő gyerekek száma szerint változik. Az épületek állapota eltérő, felújításra, energetikai korszerűsítésre a Malom, Pitypang, és Napsugár óvodák szorulnak. A Napsugár óvoda, a Ficánka óvoda és bölcsőde kivételével minden bonyhádi óvoda (legalább egy bejárata) akadálymentesített. Az óvodai férőhelyek száma jelentősen csökkent a vizsgált időszakban, amely követi az óvodai ellátásban résztvevő gyermekek számának alakulását, amely összefüggésben áll az országos demográfiai tendenciákkal, a népesség számának csökkenésével, az alacsony születésszámmal. Ez természetesen a gyermekcsoportok számának alakulásában is megmutatkozik. A legutolsó adatok szerint (2015, önkormányzati adatszolgáltatás) Bonyhádon 404 gyermek vett részt az óvodai és bölcsődei ellátásban (ebből 31 ellátási körzeten kívüli volt). 2013‐ban a gyerekek 17,6 százaléka volt hátrányos helyzetű.


67

Hátrányos Óvodába beírt Óvodai Óvodai férőhelyek helyzetű óvodás Óvodai kapacitás gyermekek száma gyermekcsoportok száma (fő) gyermekek száma kihasználtsága (%) (fő) száma (db) (fő) 490 459 20 n.a. 94 487 455 20 n.a. 93 483 417 20 n.a. 86 475 421 20 n.a. 89 453 402 19 n.a. 89 450 396 19 72 88 420 381 18 67 91

Év 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

1.8‐1. táblázat: Az óvodai ellátásban résztvevők számának alakulása Forrás: KSH, TeIR

Bonyhád esetén az intézmények kihasználtsága viszonylag magas, 90 százalék körül mozog, amely jóval meghaladja az országos (87 százalék), a regionális (84 százalék) és a megyei (82 százalék) értékeket is.

1.8‐1. ábra: Más településről bejáró általános iskolai tanulók aránya a nappali oktatásban, 2013, % Forrás: KSH, TeIR

Járási szinten vizsgálva a város (egy‐két kivételtől eltekintve) viszonylag kedvezőbb helyzetben van. Ez annak köszönhető, hogy a környező kistelepüléseken nagyobb a népességfogyás mértéke, amely a gyermekkorúak számának csökkenésében is megmutatkozik. Általános iskolai feladatellátás Bonyhádon a tanulói létszám 2001 és 2013 között 18 százalékkal esett vissza, amely szintén a kedvezőtlen demográfiai folyamatokkal, a gyermekek számának csökkenésével van összefüggésben. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) fenntartásában, a Bonyhádi Tankerület illetékességi területéhez. 8 településen, 8 intézmény és 12 tagintézmény BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA | I. kötet: Megalapozó vizsgálat

68

tarozik, 11 intézményegységben fenntartói, 9 esetében működtetői feladatokat is ellát a tankerület.

1.8‐2. ábra: A nemzetiségi oktatásban tanulók arányának alakulása az általános iskolákban, 2003–2013, % Forrás: Teir

1.8‐3. ábra: Más településről bejáró általános iskolai tanulók aránya a nappali oktatásban, 2013, % Forrás: KSH, TeIR


69

Középfokú oktatás A törvényi intézmény‐átalakítás a középfokú oktatást is érintette. A városi középiskolák közül a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium a Magyar Evangélikus Egyház, az Arany János Gimnázium Intézményegység, a Jókai Mór Szakképző Iskolai Tagintézmény valamint a Perczel Mór Szakközépiskolai Tagintézmény pedig a KLIK fenntartásába tartozik. A járásszékhelyen kívül a Bonyhádi járásban a járásszékhelyen kívül nincs más település, ahol működve valamilyen középiskolai feladatellátási intézmény. A tanulói létszámot vizsgálva kiderül, hogy a gimnáziumokban növekszik, a szak‐ és szakközépiskolában pedig inkább csökken a tanulók száma, amely összefügg a csökkenő gyermeklétszámmal kapcsolatban jelentkező élesedő, intézmények közötti versenyhelyzettel és az abban való szerepléssel. Intézmény Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium Arany János Gimnázium Perczel Mór Szakközépiskola Jókai Mór Szakképző Iskola

Szervezeti egység Középiskolai oktatás Középiskolai oktatás Középiskolai oktatás Középiskolai oktatás

Tanuló‐ Pedagógus Tanulók csoportok álláshelyek száma száma száma

Összes állás‐ hely

Nem bonyhádi Kapacitás SNI tanulók ‐kihaszn. száma

627

?

66

?

390

0

91%

105

4

11

?

41

7

59%

226

9

27

?

122

6

59%

202

10

20

?

163 16

16%

1.8‐2. táblázat: A középfokú intézmények főbb jellemzői Bonyhádon a 2013/2014‐es tanévben Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás és OKTATÁSI HIVATAL KIR honlapja7, 2015

A fenti négy intézményből a legjobb, közel maximális kapacitáskihasználtsággal (91 százalék) a Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium bír. Vonzáskörzete messze kiterjed a városon és a járáson túlra. Viszonylag jó kihasználtságú (59 százalék) az Bonyhádi Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola gimnáziumi tagozata, amelynek utánpótlása az általános iskolából folyamatosan biztosított. A Perczel Mór Szakközépiskolában a 2014‐ben meghirdetett gyermeklétszám ugyancsak 59 százalékát tették ki a felvett tanulók. A kihasználtsági mutatók a Jókai Mór Szakképző Iskolában a legkedvezőtlenebbek, ahol az érték csupán 16 százalékos. Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium: Az iskola Tolna megye egyetlen evangélikus iskolája, amely a Tolna–Baranyai Egyházmegyéhez tartozik. Az intézmény 1992 óta működik az Evangélikus Egyház fenntartásában. A gimnázium jelenleg négy, öt illetve hat évfolyamos rendszerben működik igen magas színvonalon, önálló kollégiummal. Bonyhádi Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola Szent Imre utcai Telephelye (BÁI Arany János Gimnáziumi Intézményegység): Elődje, az Aranya János Egységes Iskola 1961‐ben épült, amely gimnáziummal kiegészülve az 2009/2010‐es tanévtől működött a Bonyhádi Oktatási Nevelési Intézmény (BONI) Arany János Egységes Iskola székhelyintézményeként. A 2011/2012‐tanévtől BONI Arany János Gimnázium lett, majd a 7

http://www.oktatas.hu/kozneveles/intezmenykereso/intezmenyek_a_szamok_tukreben/kozepfoku_beiskolaza si_kereso – 2015. 04. 01. BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA | I. kötet: Megalapozó vizsgálat

70

2013/2014‐es tanévtől már a KLIK Bonyhádi Tankerületének fenntartásában működik a mai formájában. Évente egy 4 évfolyamos gimnáziumi osztályt indít (fél osztály normál tantervű, fél osztály emelt szintű angol képzésben). Az intézmény hivatalos beiskolázási körzetéhez tartozik Bonyhád mellett 6 további falu a járásból: Bonyhádvarasd, Izmény, Kisdorog, Kismányok, Kisvejke és Váralja. Az iskolának nincs kollégiuma, a távolabbról járóknak vállalniuk kell az ingázást. Tolna Megyei Szent László Szakképző Iskola és Kollégium Perczel Mór Szakközépiskolai Tagintézménye: A bonyhádi Evangélikus Kereskedelmi Középiskola 1945‐ben kezdte meg működését, 1953‐ban vette fel a Perczel Mór nevet. 2008/2009‐es tanévtől a szakközépiskola a szekszárdi székhelyű Tolna Megyei Önkormányzat Szent László Szakképző Iskolája és Kollégiuma tagintézményévé vált (Térségi Integrált Szakképző Központ, TISZK), 2013/2014‐es tanévtől már a KLIK a fenntartója. A négy évfolyamos szakközépiskola fő profilja a közgazdasági és informatikai képzés. A szakközépiskola földrajzilag kiterjedt beiskolázási körzettel rendelkezik, így egy kollégiumot is fenntart. A csökkenő gyerekszám elkerülésén kívül a színvonal megtartása is lényeges, és a bővülő vonzáskörzettel még mindig van merítési lehetőség. Tolna Megyei Szent László Szakképző Iskola és Kollégium Jókai Mór Szakképző Iskolai Tagintézménye: Az iskola elődjében a főleg bányaipari profilú képzés 1949‐ben indult meg Nagymányokon. Az iskola 1970‐ben Bonyhádra költözött profilját a helyi kulcsiparágakhoz igazította (cipőipari, könnyűipari, vas‐ és fémipari szakmák képzésével), amely 2001‐től kiegészült az informatikai képzéssel. A fenntartása az 2008/2009‐es tanévtől átkerült a megyei önkormányzathoz, a 2013/2014‐es tanévtől pedig a KLIK megyeközponti tankerületéhez. Jelenleg a fenntartó KLIK jogosult az indítandó szakmák engedélyezésére. Az iskola három évfolyamos képzés struktúrája nem szorul alapvető változtatásra, továbbra is számos hiányszakmát oktatnak. A csökkenő gyermeklétszám a többi szakiskolához hasonlóan a Jókai Mór Szakképző Iskolát is nagyon negatívan érinti. A középiskolai fejlesztés–nevelés egyik meghatározó eleme a Pedagógiai Szakszolgálat, amely a Bonyhádi járásban lakó gyermekek és családjaik, valamint a térség pedagógiai intézményeinek ellátására fenntartott, ingyenesen igénybe vehető szakszolgálati intézmény. Fenntartását 2013. január 1‐jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ vette át. 2013. szeptember 1‐jétől tagintézményeivel együtt megalakult a Tolna Megyei Pedagógiai Szakszolgálat intézménye. Az intézményben gyógypedagógus, logopédus, pszichológus, gyermekpszichiáter szakorvos, pszichopedagógus, szurdopedagógus, konduktor, fejlesztő pedagógus, tanító, nyelv‐ és beszédfejlesztő pedagógus, óvodapedagógus, (gyógy)pedagógiai asszisztens képzettségű munkatársak dolgoznak együtt. Az elmúlt 15 évben jentősen növekedett a más településről érkező (ingázó) középiskolás diákok aránya. Ez összefüggésben áll a képzési struktúrák átalakításával, az itt levő iskolák népszerűségével, könnyebb elérhetőségével is. 1.8.1.2 Egészségügy Bonyhádon hét háziorvos és három gyermek háziorvos biztosítja az alapfokú egészségügyi ellátást. A városban egy Kórház és rendelőintézet működik, területi ellátási kötelezettsége az ápolás, szakápolás tekintetében 98, krónikus belgyógyászat tekintetében 38, krónikus tüdőgyógyászat tekintetében 177 település tartozik hozzá. A 27 szakrendelést biztosító intézményben a TÁMOP 6.1.2.‐11/3 eredményeként létrejött Egészségfejlesztési Készítette: Terra Studio Kft. | 1034 Budapest, Szomolnok utca 14.

71

Iroda, amelynek általános célja egy olyan egészségfejlesztési és egészségmegőrzési „központ” jön létre, mely központja lesz az országos, valamint a helyi népegészségügyi‐ és egészséges életmódra nevelő programok megvalósításának, prevenciót segítő akciók lebonyolításának, kapcsolatot teremt és színteret biztosít a területen működő egészségügyi és szociális szolgáltatók és civil szervezetek kezdeményezéseihez, együttműködéséhez. A projekt átfogó célja a lakosság egészségi állapotának, életminőségének, ezen keresztül a járás versenyképességének javítása:  Egészségfejlesztést támogató intézményi rendszer kialakítása  Egészségügyi rendszer és a járás egészségfejlesztési kapacitásainak fejlesztése  Szervezett ágazatközi partnerségi együttműködések, járási fejlesztések összehangolása  Mérés‐értékelési rendszerek, információs rendszerek kialakítása  „Jó gyakorlatok” összegyűjtése, átadása, cseréje  A népegészségügyi intézményrendszer átfogó fejlesztése, egészségfejlesztés társadalmasítása felhasználásával A projekt célja továbbá a színterek, intézmények, programok közötti partnerség, komplexitás elérése, mely a helyi források mobilizálását és bevonását is jelenti, következtében a helyi egészségfejlesztési potenciálok összeadódnak, komplex módon várható társadalmi szintű hatás, ami külső – nem helyi szintről érkező – támogatások hatékonyságának növekedését eredményezi. A programban résztvevő települések: A Bonyhádi járás a Dél‐Dunántúlon, Tolna megyében a Völgység és a Mecsek határvidékén terül el, Tolna megye déli részén fekszik. A járásba 25 település (Aparhant, Bátaapáti, Bonyhád, Bonyhádvarasd, Cikó, Grábóc, Györe, Izmény, Kakasd, Kisdorog, Kismányok, Kisvejke, Lengyel, Mórágy, Mőcsény, Mucsfa, Nagymányok, Nagyvejke, Tevel, Váralja, Závod, Murga, Kéty, Felsőnána, és Zomba) tartozik, a legnagyobb és központi település Bonyhád városa. A kórház korábbi átalakításának folytatásaként a TIOP 2.2.6‐12/1B Struktúraváltás támogatása a járó‐ és fekvőbeteg ellátás fejlesztésével projekt keretében 264 millió Ft‐ból teljes körűen megújul a tüdőgyógyászati részleg (projekt időtartama: 2013. október 10. – 2015. június 09.). A tüdőgyógyászat mellett az egynapos sebészet is bővül. A műtéti eszközök fejlesztése hozzájárul, hogy a Bonyhádi járás lakosainak gyorsabb és teljesebb körű legyen az ellátása. A többletfinanszírozással és a beszerzett új eszközökkel egyes műtéttípusoknál a várólisták rövidülését is remélik. A beruházással a struktúra‐ és funkcióváltás egészségpolitikai döntéseihez és átszervezési folyamatához a bonyhádi kórház újabb lépéssel kerül közelebb. Az egészségügyi ellátás egyéb irányú fejlesztéseit az 1.8‐3. táblázat tartalmazza:


72

Alintézkedés DDOP 3.1.3/G‐14 Egészségügyi alapellátás fejlesztése TÁMOP 6.1.2‐11/3 Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok a térségekben TIOP 2.2.6‐12/1B Struktúraváltás támogatása a járó‐ és fekvőbeteg ellátás fejlesztésével TIOP 2.1.3‐07/1 Aktív kórházi ellátásokat kiváltó járóbeteg szolgáltatások fejlesztése

Kedvezményezett Bonyhád Város Önkormányzata

Bonyhádi Kórház és Rendelőintézet

Projekt Egészségügyi alapellátás fejlesztése Bonyhádon Többszintű egészség‐ és életminőség‐fejlesztés a Völgységben


Bonyhádi Kórház és Rendelőintézet korszerűsítése


Bonyhádi Kórház és Rendelőintézet szakmai– infrastrukturális fejlesztése

1.8‐3. táblázat: Az egészségügyi ellátás egyéb irányú fejlesztései Adatforrás: EMIR honlapja8

Az országos mentőállomáshoz és hálózathoz tartozó bonyhádi mentőállomás területi ellátási kötelezettség alapján végez mentést, a mentőállomás a Perczel M. u. 46. sz. alatt működik. A városban 9 fogorvos látja el a fogorvosi szolgáltatást. Bonyhádon összesen négy gyógyszertár működik (6‐os Gyógyszertár, Aranysas Gyógyszertár, Melissa Gyógyszertár, Szent Imre Gyógyszertár). A járóbeteg‐ellátás színvonala jelentősen emelkedett a 2003‐ban átadott, 2 milliárd Ft bekerülési értékű rendelőintézetnek köszönhetően. 2014 tavaszán az intézmény négy (a központi ügyelettel együtt öt) telephelyen végezte tevékenységét. 2014‐ben átadásra került a Rendelőintézettel egybeépített Gyógyászati Centrum épülete, ahová 2014 márciusában költöztek át a szakrendelések különféle telephelyekről. 1.8.1.3 Szociális ellátás A szociális ellátórendszer a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodáson alapuló ellátásokat foglalja magában. Bonyhádon és járásában a személyes gondoskodás körébe tartozó feladatokat a Bonyhádi Gondozási Központ látja el. Az elmúlt időszakban megvalósult a szociális alapszolgáltatások integrációja Bonyhádon TÁMOP‐projekt részeként. Pénzbeli és természetbeni ellátások Pénzbeli ellátások:  Időskorúak járadéka: az részesülhet benne, aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, és jövedelme nem haladja meg a jogszabályban meghatározott értékhatárt. Helyi szabályozásra nincs módja az önkormányzatnak, összegét is az Sztv. szerint kell folyósítani.  Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (fht): az aktív korúak ellátására való jogosult, fht‐ ban részesül, melynek havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 százaléka (22 800 Ft). Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítható annak az aktív korú személynek, aki Sztv‐ben meghatározott feltételek szerint egészségkárosodott, vagy álláskeresési támogatásra már nem jogosult munkanélküli, illetve a jogszabályban előírt együttműködési idővel rendelkezik, kereső tevékenységet nem folytat, és saját maga és családja megélhetése más módon nem biztosított. Aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján egészségkárosodott személynek minősül, vagy rá 8

http://palyazat.gov.hu/content/10814 – 2015. 04. 01. Készítette: Terra Studio Kft. | 1034 Budapest, Szomolnok utca 14.

73

irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel a jogszabályban előírt feltételek szerint nem fht‐ra, hanem rendszeres szociális segélyre jogosult (rszs). Havi összege egyedileg számítandó, függ a család összjövedelemtől, de nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér mindenkori kötelező legkisebb összegének 90 százalékát (42 326 Ft).  Az aktív korúak ellátására jogosultak vonhatók be a közfoglalkoztatásba, amely előnyös az önkormányzat számára, mert segélyezés helyett munkát biztosít, az ellátásra jogosult pedig magasabb keresményhez juthat.  Ápolási díj normatív alapon: ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó hozzátartozó számára nyújt anyagi segítséget. Összege az éves központi költségvetésben meghatározott alapösszeg 80–130 százakéka, az ápolt személy betegségétől függően. Alanyi jogon jár az ápolási díj súlyosan fogyatékos vagy a 18 éven aluli tartósan beteg személy gondozása, ápolása esetén. Az ellátás összegére tekintettel megélhetési forrásként nem használható, viszont a nyugdíjjogosultsághoz szükséges évekbe beszámít az ápolási díj folyósításának időszaka.  Települési támogatások: A képviselő‐testület az e törvény rendelkezései alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként, önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek alapján települési támogatást nyújt. Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen o a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, o a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére, o a gyógyszerkiadások viseléséhez, o a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére. A képviselő‐testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani. Természetbeni ellátások:  Köztemetés: az elhunyt közköltségen történő temetéséről az önkormányzat gondoskodik, ha nincs vagy nem lelhető fel az eltemetésére köteles személy, vagy az eltemetéséről köteles a temetésről nem gondoskodik.  Közgyógyellátás: szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. A Sztv. alapján normatív alapon jár (jövedelemhatárhoz kötött és a rendszeres gyógyító ellátás költségét szabályozza). A szükségletet a háziorvos igazolja, költségéről a MEP ad szakvéleményt. A kiállított közgyógyigazolványra megvásárolhatja az ellátásához szükséges gyógyszereket.  Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság: egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából állapítható meg annak, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 százalékát, egyedülálló esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 százalékát nem haladja meg, és családjának vagyona nincs.


74

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások Személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat a Bonyhádi Gondozási Központ látja el. Az Intézmény neve 2013. július 1.‐től Bonyhádi Szociális Alapszolgáltatási Központként működő Gondozási Központ (rövidített neve: Bonyhádi Gondozási Központ), székhelye a Perczel M. u. 29. alatt található. A Bonyhádi Gondozási Központ az alábbi telephelyekkel rendelkezik: 1. Idősek Otthona (Szabadság u. 2.) 2. Gyermekjóléti Szolgálati feladatokat is ellátó Családsegítő Központ (Perczel M. u. 27.) A Bonyhádi Gondozási Központ feladatait a jogszabályokban és az Alapító okiratban foglaltak alapján látja el. Az intézmény alaptevékenysége a működési területén a szociális helyzetre, egészségi és mentális állapotra tekintettel a rászorulók teljes körű ellátása, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás. Az intézmény által nyújtott alapszolgáltatások:         

Házi segítségnyújtás (Perczel M. u. 29.) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (Szabadság u. 2.) Szociális étkeztetés (Perczel M. u. 29.) Időskorúak nappali szociális ellátása – Idősek Klubja o 1.sz.: Perczel M. u. 29. o 2.sz.: Szabadság u. 2. Támogató szolgáltatás (Perczel M. u. 29.) Tanyagondnoki szolgáltatás (Perczel M. u. 29.) Családsegítés (Perczel M. u. 27.) Gyermekjóléti szolgáltatás (Perczel M. u. 27.) Szakosított szolgáltatás: o Ápolást, gondozást nyújtó ellátás– Idősek Otthona (Szabadság u. 2.)

A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások integrált formában működnek, az egyes ellátási formák önálló szakmai egységet képeznek, egymással alá‐fölérendeltségi viszonyban nem állnak. A Bonyhádi Gondozási Központ működési területei:  Családsegítés: Aparhant, Bonyhád, Bátaapáti, Bonyhádvarasd, Cikó, Grábóc, Györe, Izmény, Kakasd, Kisdorog, Kismányok, Kisvejke, Lengyel, Mórágy, Mőcsény, Mucsfa, Nagymányok, Tevel, Váralja, Závod, Nagyvejke  Támogató szolgáltatás: Aparhant, Bonyhád, Bátaapáti, Bonyhádvarasd, Cikó, Grábóc, Györe, Izmény, Kakasd, Kisdorog, Kismányok, Kisvejke, Lengyel, Mórágy, Mőcsény, Mucsfa, Nagymányok, Tevel, Váralja, Závod, Nagyvejke  Idősek Otthona: Aparhant, Bonyhád, Bátaapáti, Bonyhádvarasd, Cikó, Grábóc, Györe, Izmény, Kakasd, Kisdorog, Kismányok, Kisvejke, Lengyel, Mórágy, Mőcsény, Mucsfa, Nagymányok, Tevel, Váralja, Závod, Aparhant, Nagyvejke  Időskorúak nappali ellátása: Bonyhád  Házi segítségnyújtás: Bonyhád, Aparhant, Bátaapáti, Bonyhádvarasd, Cikó, Grábóc, Györe, Izmény, Kisdorog, Kismányok, Lengyel, Mórágy, Mőcsény, Nagymányok, Tevel, Váralja  Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: Bonyhád, Aparhant, Bátaapáti, Bonyhádvarasd, Cikó, Grábóc, Györe, Izmény, Kakasd, Kisdorog, Kismányok, Lengyel, Mórágy, Mőcsény, Nagymányok, Tevel, Váralja


75

Az étkezetést, a nappali ellátást Bonyhád városban szolgáltatja a Bonyhádi Gondozási Központ. A tanyagondnoki szolgáltatás működési területe: Bonyhád város külterülete. Tartós Tartós bentlakásos és bentlakásos és Szociális átmeneti Házi átmeneti Szociális alapszolgált. és A családsegítő elhelyezést segitségnyújtás elhelyezést étkeztetésben nappali szolgáltatást nyújtó ‐ban nyújtó részesülők ellátásban igénybe vevők intézmények részesülők intézményeine száma (fő) foglalk.száma száma (fő) működő száma (fő) k gondozottak (fő) férőhelyeinek száma (fő) száma (db) 183 183 99 111 25 287 183 182 104 114 44 267 183 179 125 113 39 139 178 176 186 112 49 97 183 175 168 115 66 117 238 213 123 90 54 260 238 221 130 97 46 24

Év

2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

1.8‐4. táblázat: A szociális feladatellátás főbb jellemzői Bonyhádon Forrás: KSH TeIR

A szociális segélyezés tekintetében a lakásfenntartási, az átmeneti, valamint a gyermekvédelmi támogatásban részesültek számát elemeztük. A lakásfenntartási támogatásban részesülők száma 2005 és 2010 között folyamatosan csökkent, majd 2012‐ig ugrásszerűen növekedett, míg 2013‐ra újra visszaesett a 2010‐es szintre. Az átmeneti segélyezésben részesültek száma 2006 óta stagnált, illetve 2011‐től csökkent. A gyermekvédelmi támogatásban részesülők számának alakulása 2006 és 2012 között csökkenő tendenciát mutatott.

1.8‐4. ábra: Az önkormányzati segélyezések főbb adatai Bonyhádon Forrás: KSH TeIR


76

Az önkormányzat ezeken kívül a következő támogatásokat folyósítja:  Bursa Hungarica  A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján: o Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény o Rendszeres gyermekvédelmi támogatás  Óvodáztatási támogatás  Szemétszállítási díj átvállalása (Bonyhád Város Önkormányzata 11/2013‐as rendelet 9. § alapján) 1.8.1.4 Kultúra Bonyhádot egyrészt a német és székely etnikai–nemzetiségi hagyományokon, valamint a Perczelek örökségén alapuló, másrészt az aktív civil életből fakadó gazdag és sokszínű kulturális élet jellemzi. A Vörösmarty Mihály Művelődési Központ a város és a járás kulturális és közösségi életének egyik legfontosabb színtere. Rendszeresek a felnőtt‐ és gyermekszínházi előadások, hangversenyek, alkotó‐ és képzőművészeti kiállítások, különféle táncos alkalmak a táncháztól a bálig. Az intézmény szervezi a nemzeti és városi ünnepeket, a pünkösdi és karácsonyi jótékonysági koncerteket, etnikai–nemzetiségi fesztiválokat, néptánc találkozókat, kézműves játszóházakat, konferenciákat, tanácskozásokat, városi farsangot, majálist, Tarka Fesztivált, szüreti napot, karácsonyváró ünnepséget stb. Az intézmény egyik fő erőssége a tartós közösségek viszonylag nagy száma és aktív tevékenysége. A művészeti csoportok mindegyike (néptánc együttesek, kórusok, zenekarok, színjátszó kör, alkotókörök, stb.) szervesen részt vesz a város kulturális életében, rendszeres szereplője a különféle művelődési alkalmaknak. A klubok és baráti körök igazi talajt jelentenek az ismeretterjesztés számára, hiszen az egészséges életmódra neveléstől a honismereten keresztül a speciális gazdasági ismeretekig (pl. méhészet) igen széles spektrumot fognak át. Az intézmény népi hagyományok ápolása iránti elkötelezettségét kiemelkedő országos nagyrendezvény is bizonyítja, az Országos Népzenei Találkozó. A művelődési központ által szervezett tanfolyamok, informális képzések a mindennapi élet diktálta igényekhez alkalmazkodnak. A tevékenységi kört szélesíti a Családi Iroda működtetése, melynek feladata az esküvők, névadók, állampolgári eskük lebonyolítása és ünnepélyessé tétele. A helyi társadalom kapcsolatrendszerének és érdekérvényesítésének segítése kiemelkedő fontosságú, ezért a művelődési ház nyitva áll minden olyan intézmény, társadalmi szervezet, civil közösség előtt, amely kulturális rendezvényét, társas összejövetelét itt kívánja megvalósítani. A központ éves látogatottsága eléri a 100 ezer főt. Közművelődési tevékenységek:        

Szakkörök, klubok, alkotó‐ és művészeti csoportok működtetése Fesztiválok, találkozók, konferenciák rendezése Hagyományőrző és etnikai–nemzetiségi programok szervezése Színházi előadások, hangversenyek szervezése Szabadidős programok és táborok szervezése Báli rendezvények Kiállítások rendezése Városi ünnepségek szervezése Készítette: Terra Studio Kft. | 1034 Budapest, Szomolnok utca 14.

77

 Tanfolyamok szervezése  Mozielőadások  Családi ünnepeket szervező iroda A Művelődési Központ az elmúlt időszakban sikerrel bonyolított le két az informális tanulást elősegítő projektet, zen kívül az önkormányzat két ízben valósított meg energetikai fejlesztést az épületen. Alintézkedés TÁMOP 3.2.3‐09/2 "Építő közösségek" – közművelődési intézmények az egész életen át tartó tanulásért 2. kör: A közművelődés a nem formális és informális tanulás szolgálatában TÁMOP 3.2.13‐12/1 Kulturális intézmények részvétele a tanórán kívüli nevelési feladatok ellátásában

Projekt "Kultúrával a közösségekért, közösségekkel a kultúráért." – A bonyhádi Vörösmarty Mihály ÁMK informális képzési programja

Csengetés után

1.8‐5. táblázat: A Művelődési Központ által végrehajtott fejlesztések 2007–2013 között Forrás: VÖRÖSMARTY MIHÁLY MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BONYHÁD honlapja9

A kulturális életet tovább színesíti a város gazdag rendezvény naptára. A Művelődési Központ által minden évben megrendezett nagyobb programok a Sváb Bál, a Székely Bál, a Tarka Fesztivál, páros években a Halmos Béla Országos Népzenei Találkozó. Továbbá helyet biztosít a minden páros évben a Német Nemzetiségi Önkormányzat által megrendezett Sommetfestnek, valamint a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége által megrendezett Bukovinai Találkozások – Nemzetközi Folklórfesztiválnak. A városi kulturális élet egyik fontos helyszíne a Solymár Imre Városi Könyvtár, amely minden évben megrendezi a Völgységi Könyvfesztivált. Az elmúlt időszak fejlesztései az állománynövelést, informatikai rendszer hardveres és szoftveres fejlesztését (TIOP 1.2.3), valamint a nyílászárócseréket érintették. A Völgységi Múzeum kihasználtsága éves szinten közelíti a 6000 főt, amely a közgyűjtemény gondozásán kívül az élményszerű múzeumpedagógiára (TÁMOP 3.2.8/A‐08‐ 2008‐0002)és az önkormányzaton keresztül egy iskolabarát fejlesztést (TIOP – 1.2.2. – 09/1.) is megvalósított. Az uniós források mellett a Völgységi Kistérségi Társulásnál is nyertek egy Közkincs pályázaton. A múzeum által rendszeresen megrendezett programok: a Múzeumok éjszakája, a Múzeumok Őszi Fesztiválja és a Kulturális Örökség Napjai. A múzeum épületében működik a városi Tourinform Iroda, melynek üzemeltetője a Völgységi Tájkutató Alapítvány. Fő funkciója az információ szolgáltatás, valamint kiadvány – prospektus ingyenes kiadása, helyi kézművesek ajándéktárgyainak értékesítése (képeslapok, borok, kerámiák). Kihasználtsága szezonális időben (június – augusztus) kb 765 fő . Éves szinten kb 1280 fő. (Helyi kitelepülésekkel (programok, fesztiválok) együtt). Területi lefedettsége a járás településeit (Bonyhád, Aparhant, Bátaapáti, Cikó, Grábóc, Györe, Izmény, Kakasd, Kisdorog, Kismányok, Lengyel, Mórágy, Mőcsény, Mucsfa, Nagymányok, Nagyvejke, Tevel, Váralja, Závod ) is érinti. A város turisztikai vonzerejeként tartják számon a MAGYARORSZÁG TURISZTIKAI INFORMÁCIÓS honlapon10 Bonyhádi Termálfürdőt, a Városi Fedett Uszodát, a Bonyhádi Evangélikus 9

http://muvhazbonyhad.ewk.hu/ – 2015. 04. 01. http://itthon.hu/magyarorszagi_turisztikai_informaciok/‐/search/bonyh%25C3%25A1d – 2015. 04. 01.

10


78

Gyűjteményt, a Perczel Mór Kiállítást, az Óvodamúzeumot, a műemléképületben található Völgységi Múzeumot, a Tűzoltó Múzeumot, Perczel Mór sírját és a mellette található Ermel‐ Vojnits kápolnát, a Római Katolikus Templomot, valamint a Bonyhádi Evangélikus Templomot. A BONYHÁD VÁROS honlapja11 kiemeli még a látványosságok közül a Kálváriát, Perczel Mór szülőházát, a Székely Emlékparkot, a Vörösmarty‐szoborcsoportot, a Nepomuki Szent János hidat, a Szentháromság‐oszlopot, valamint a neológ zsinagógát. A városban több zenekar is működik többek között a Corelli vonós kamarazenekar, és a tradicionális ír népzenei feldolgozásokat játszó Sally Gardens zenekar Bonyhádon jelentős a civil szervezetek tevékenysége. A legfontosabb civil szervezetek és tevékenységi körük:  Történelmi hagyományok/honvédség (56‐os Szövetség Tolna Megyei Szervezete, Honismereti Kör, Honvéd Hagyományőrző Egyesület (HOHE) – Bonyhádi klubja, Magyar Nemzetőrség Tolna Megyei Szervezete Bonyhád, Magyar Tartalékosok Szövetsége (MATASZ) – Bonyhád, Nemzetközi Szent György Lovagrend – Bonyhádi Lovagi Kör, Völgységi Múzeum Baráti Köre)  Nyugdíjas klubok (Bonyhád és Vidéke Nyugdíjas Egyesület, közhasznú, Bonyhád Város Nyugdíjas Klub, Mecseki Bányászok Szakszervezete Nyugdíjas Tagozat Bonyhádi Alapszervezet, Nyugdíjas Köztisztviselők Klubja, Nyugdíjas Pedagógus Klub, Nők Klubja)  Sport (Bonyhádi Dolgozók Sporthorgász Egyesülete, Dobogó Egyesület, és további 18 sport egyesület működik, amelyek a Sport fejezetben kerülnek bemutatásra )  Állattartás (Bonyhádi Galamb és Kisállattenyésztők Klubja, Kíra Völgységi Kutyamentő Egyesület)  Művészet/kultúra (Díszítőművész Szakkör, Foltmolyok, Képzőművész Kör, Könyv‐Kultúra Közhasznú Egyesület, Kranzlein Néptánc Egyesület, Sárga Tulipán Néptáncegyüttes, Székely Szövőszakkör, Szövőszakkör, Titti Corsi Ifjúsági Moderntánc Egyesület, Vörösmarty Színjátszó Kör, Wass Albert Törzsasztal, XXI. Művészeti Műhely, Utazók Klubja)  Etnikumok, nemzetiségek hagyományápolása (Bonyhádi Székely Kör, Felvidékiek Egyesülete Bonyhád, Hochheim Baráti Kör (testvérvárossal kapcsolattartás), Max Nordau Magyar Izraeli Baráti Társaság, Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület)  Életmód/egészség/szociális (Dyslexiás Gyermekekért Tolnában Egyesület, Egészséges Életmód Klub (Vita Nova), Életút Kistérségi Közhasznú Családsegítő Egyesület, Kismama Klub, Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Bonyhád Csoportja, Magyar Vöröskereszt Városi–Területi Szervezete, Mozgássérültek Bonyhádi Egyesülete, Vakok és Gyengénlátók Tolna Megyei Egyesülete)  Borászat (Bonyhádi Borbarát Kör, Tolnai Borút Egyesület (Völgységi Körzet))  Vallás (Bonyhádi Katolikus Ifjúsági Közösség)  Oktatás (Bonyhádi Öregdiák Szövetség, Völgységi Iskolaszövetség)

11

http://www.bonyhad.hu/ – 2015. 04. 01. Készítette: Terra Studio Kft. | 1034 Budapest, Szomolnok utca 14.

79

1.8.1.5 Sport A városban összesen 18 sport egyesület létezik és összesen hét a város fenntartásában és tulajdonában lévő sportlétesítmény. 2014‐ben jelentősebb támogatásban a Bonyhádi Kosárlabdázók Sportegyesülete, a Bonyhád‐Völgység Labdarúgó Club, a Majosi Sportegyesület és az Atlétikai Club Bonyhád részesült, az összes sportegyesület 24 millió Ft‐os támogatást kapott. Sportszervezet Anonym Triatlon és Szabadidő Sportegyesület Atlétikai Club Bonyhád Bonyhád‐Börzsöny Sportegyesület Bonyhád‐Völgység Labdarúgó Club Bonyhádi Kosárlabdázók Sportegyesülete Bonyhádi Ökölvívó Sportegyesület Bonyhádi Röplabda és Szabadidő Klub Bonyhádi Sakkozók Sportegyesülete Bonyhádi Vasas Asztalitenisz Club Bonyhádi Úszók Sportegyesülete Botond Diáksport Egyesület Extrém Body Fitnes Sportegyesület Majosi Sportegyesület Öregfiúk '73 Football Kör Bonyhád Perczel Mór Diáksport Egyesület Vörösmarty Diáksport Egyesület 1.8‐6. táblázat: Bonyhád sportegyesületei Forrás: BONYHÁD VÁROS honlapja, 2015 sportlétesítmény megnevezése

tulajdonos/ fenntartó

Bonyhád Városi Sportcsarnok Bonyhád Városi Sportpálya Majosi Sportpálya Bonyhád‐Börzsönyi Sportpálya Váraljai Ifjúsági Tábor

Óbányai Kulcsosház

Fonyód‐Alsóbélatelepi ifjúsági tábor

Bonyhád Város Önkormányzata

Bonyhád Város Önkormányzata / Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium Bonyhád Város Önkormányzata/ Stagnum Kft.

kapacitás/befogadóképesség kihasználtság 290

90%

2000 1000 800 96

nincs adat nincs adat nincs adat 34%

nincs adat

nincs adat

nincs adat

nincs adat

1.8‐7. táblázat: Sportlétesítmények és kihasználtsága Bonyhádon Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás, 2015

1.8.2 Esélyegyenlőség biztosítása Bonyhád városa a helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján készítette el. Az esélyegyenlőségi programban beazonosított problémák mellett a következő tényekkel kell szembenéznie Bonyhád városának: BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA | I. kötet: Megalapozó vizsgálat

80

Célcsoport

problémák beazonosítása rövid megnevezéssel A tartós munkanélküliség megszüntetésére nincsenek megfelelő, működő intézkedések

A pályakezdő álláskeresők Cigányok és/vagy számának növekedése ellen mélyszegénységben nincsenek megfelelő, működő élők intézkedések. A prevenciós és szűrőprogramokban a lakosság részvétele nem teljes körű.

Gyermekek

Az óvodában általában csak a gyerekek személyiségfejlődésével foglalkoznak, a környezettudatos viselkedés nem terjedt el a gyermekek körében.12 A gyermekek, fiatal koruknál fogva befolyásolhatóak, könnyen rossz társaságba keveredhetnek, így bűncselekmények (lopás, testi sértés, állatkínzás, emberölés) elkövetőivé válhatnak, ez negatív példa kortársaik számára, emellett a jó közbiztonság ellenére a városban élő gyerekek ki vannak téve az idegenek/átutazók általi veszélyeknek. Fiatalok kis száma, elvándorlása (a településen több az elvándorlás, mint az állandó jellegű odavándorlás, emellett a település öregedési indexe évről évre nő). Az alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedése nehéz, helyzetüket javítani szükséges.

Nők

Idősek

A bölcsődei férőhelyhiány megnehezíti az anyák munkaerőpiacra való visszatérését. A legtöbb idős ember nem ismeri az egészséges életmódot, nincsenek tisztában az

Következtetések fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel Képzések tartása és tréningek, tanácsadás nyújtása a munkanélküliek körében a településen. Olyan intézkedéseket kell kezdeményezni, amelyek támogatják, és közvetítőkön, ellenőrzőkön keresztül segítik azokat a munkáltatókat, akik pályakezdő álláskeresőket alkalmaznának. A preventív módszerek elterjesztése mellett hangsúly helyezése a szűrőprogramokban való részvétel ösztönzésére és a szűrőprogramokra való eljuttatás segítésére. Szemétgyűjtési akciók („Te szedd!” önkéntesen a tisztább Bonyhádért) és a környezetvédelem gyakorlása minden óvodában (kisméretű szelektív hulladékgyűjtők (főként papír és műanyag, illetve elemgyűjtők) bel téren, ahova a gyerekek saját maguk szortírozzák szét a maguk szemetét. A fiatalok elkövetővé, áldozattá válásának elkerülése érdekében a gyermekek felkészítésében a helyi társadalom – a lakosság és a civil szervezetek – nagyobb mértékű bevonására lenne szükség (pl. a civil társadalom közreműködésével a szabadidős programok bővítése a kortárs erőszakkal, illetve a családon belül a gyermekekre irányuló erőszakkal kapcsolatban, a párkapcsolati erőszak felismerésének és kivédésének támogatására.

A település vonzóvá tétele munkahelyteremtéssel, több szórakozási és művelődési lehetőséggel, élhető településkép kialakításával, parkok közterek, játszóterek építésével, családi vállalkozások támogatásával és letelepedési segély nyújtásával. Oktatási, képzési támogatások, felzárkóztató képzések, átképzések az anyák hatékony munkaerőpiaci integrációjának elősegítése érdekében. Bölcsődei férőhelyek kialakítása és a bölcsődék/óvodák nyitvatartási idejének szülői igényekhez való igazítása. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni az alkalomszerű szűrések, szervezett, célzott népegészségügyi szűrővizsgálatok biztosítására, amiken az idősek

12

A Helyi Esélyegyenlőségi Program megírása óta eltelt időszakban a Bonyhádi Varázskapu Bölcsőde és Óvoda Pedagógiai Programjának részévé vált a környezettudatos viselkedés megalapozása. Készítette: Terra Studio Kft. | 1034 Budapest, Szomolnok utca 14.

81

Célcsoport

Fogyatékkal élők

Következtetések fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel részvételét ösztönözni kell, a vizsgálatokra való eljuttatásukat biztosítani kell, ehhez eszköz lehet a településen életmód tanácsadások, egészségfejlesztő közösségi programok szervezése. Az idősek személyes környezetének, otthonának védelmét szolgáló intézkedések bővítése, mint A megfelelő közbiztonság például a polgárőrséggel és rendőrséggel való ellenére az idősek gyakran együttműködés kiterjesztése a lakosságra: válnak áldozattá egy Szomszédok Egymásért Mozgalom létrehozása nagyvárosban, mint fiatalabb, Bonyhádon, ami egy olyan bűnmegelőzési nem egyedül élő társaik. program, amely a biztonságosabb környezet kialakítását célozza. Idősek számára számítástechnikai oktatások Az idősek számítástechnikai és tartása, online ügyintézés megtanítása számukra informatikai jártassága nem és az internetes álláskeresési portálok kielégítő. bemutatása, használata. A település intézményeinek Fel kell készülnünk fogyatékkal élők fogadására, akadálymentesítése nem teljes így szükséges az intézmények teljes körű körű, vannak még hiányosságok. akadálymentesítése, pályázati forrásból. A fogyatékkal élők számára sok Fel kell készülnünk fogyatékkal élők fogadására, helyen nem rendelkezünk így a weblapok, webes felületek és tartalmak akadálymentes akadálymentesítése épp olyan szükségszerű, mint szolgáltatásokkal, tartalmakkal. az intézmények akadálymentesítése. A munkahelyek megkeresése és azok figyelmének A fogyatékkal élők felhívása a fogyatékkal élők foglalkoztatásának elhelyezkedési esélyei nem lehetőségére (pl. egy mozgáskorlátozott személy megfelelőek. alkalmas távmunkára). problémák beazonosítása rövid megnevezéssel elsődleges és másodlagos megelőzés mikéntjeivel, továbbá a testi és lelki egészség megőrzésével.

1.8‐8. táblázat: Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos problémák és megoldási elképzelések Bonyhádon Forrás: Helyi Esélyegyenlőségi Program

Bonyhád városa a fenti problémák beazonosítása mellett kialakította az esélyegyenlőség megvalósítását szolgáló intézkedési tervet, tehát egyértelműen elindultak a kezdeményezések. Az intézkedési terv célja olyan beavatkozások tervezése, amelyek a helyzetértékelésben felvetett problémákra megoldást nyújtanak. Ennek érdekében a város a jövőbeni fejlesztések során egyértelműen fókuszál a tartós munkanélküliek és pályakezdő álláskeresők munkába állási esélyeinek javítására, a nők gyes utáni munkába állására, a fiatalok környezettudatosságának növelésére és a bűnmegelőzésre, a hátrányos helyzetűek munkaerőpiaci hátrányainak csökkentésére, foglalkoztatási esélyeik javítására, az idős korúak segítésére, valamint a fogyatékkal élők számára a szolgáltatások és intézmények akadálymentesítésére. Utóbbi terén pl. már vannak konkrét eredmények: polgármesteri hivatal, kórház és rendelőintézet, múzeum akadálymentesítése már megtörtént.


82

1.9 A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA Bonyhád gazdaságát hagyományosan a járás mezőgazdasági termékeit feldolgozó élelmiszeripar határozta meg, majd az utóbbi évtizedekig dominánssá váló Cipőgyár és Zománcgyár határozta meg. A két nagyvállalat azonban a rendszerváltozást követően nehéz helyzetbe került, helyettük a jelenlegi és távlati gazdaságfejlesztésekben egyre fontosabb szerepet tölt be a Bonyhádi Ipari Park. 1.9.1 A település gazdasági súlya, szerepköre Bonyhádon nincs az egész megye szintjén meghatározó vállalat, de a város az üzemei miatt jelentős szerepet játszik a járás gazdasági életében. Ez egyrészről hatalmas előnyt jelent a településnek, hiszen foglalkoztatást, gazdasági súlypontot és ehhez kapcsolódóan közvetett és közvetlen bevételt eredményez a városnak. A korábban jellemző ipari „egypólusosság” kiszolgáltatottá tette a települést, torzulást okozhat a foglalkoztatottság terén is, amely a rendszerváltozást követően munkanélküliség megnövekedéséhez vezetett. Bonyhád, mint gazdasági erőtér, elsősorban a város környéki, jó közlekedési ellátottsággal rendelkező településeken érezteti hatását. Ebből kifolyólag a járás kettészakad egy fejlettebb, jobb gazdasági és foglalkoztatottsági mutatókkal jellemezhető keleti részre és egy valamivel hátrányosabb helyzetű nyugati területre. Bonyhádon 2013‐ban 2022 regisztrált vállalkozást tartottak nyilván, amely a járás összes vállalkozásának a 45 százaléka. A regisztrált vállalkozásokból 2012‐ben 923 vállalkozás működött, amely az állomány 46 százalékát teszi ki. Bonyhádon 2012‐ben a működő vállalkozások közel 80 százaléka a szolgáltató szektorban tevékenykedett. Bonyhád ezzel az értékkel elmarad mind Tolna megye többi járásszékhelyének átlagától, mind pedig az országos átlagértéktől, csupán a járása többi településének átlagát előzi meg. Ipar tekintetében Bonyhád valamelyest elmarad Tolna megye többi járásszékhelyének átlagától, ugyanakkor a város felülreprezentált nem csupán a közvetlen járása, hanem az országos értékhez képest is, amelyben szerepet játszik a Bonyhádi Ipari Park jelenléte is. A mezőgazdaság a járás többi településére jellemző leginkább.


83

Bonyhád 2


76

22

65

24

12


3

19

78

Magyarország

4

16

80

0%

20%

mezőgazdaság

40% ipar

60%

80%

100%

szolgáltatás

1.9‐1. ábra: A működő vállalkozások megoszlása főbb nemzetgazdasági áganként, 2011, % Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis

A város járáson belüli gazdasági súlya jól szemléltethető a munkaerő ingázásával (el‐ és odaingázás). A város a térségén belül pozitív hatást gyakorol a foglalkoztatottsági jellemzőkre, de gazdasági vonzáskörzete és súlya jellemzően a járáson belül marad, legfeljebb Baranya megye irányába lépi át a járás határát.

1.9‐2. ábra: Naponta ingázó foglalkoztatottak egyenlege Dél‐Dunántúlon és a Bonyhádi járásban, 2011, % Forrás: KSH, Népszámlálás 2011, saját szerkesztés

1.9.2 A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői 1.9.2.1 Mezőgazdaság Bonyhádon 2012‐ben 20 vállalkozás működött a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágban, amely az összes vállalkozás 2,2 százalékát tette ki. Ez az


84

arány jelentősen elmarad a járás többi településétől. A városban működő jelentősebb13 vállalkozások a következők: Cégnév Főtevékenység Értékesítés nettó árbevétele, e Ft (2013) Létszám Pannónia Zrt. Növénytermesztési szolgáltatás 1 688 042 52 fő Kamagro Kft. Növénytermesztés 276 513 1 fő Pannónia‐ Tejhasznú szarvasmarha tenyésztése 129 220 42 fő Állattenyésztő Kft. Pannónia‐ Édesvízihal‐gazdálkodás 19 694 4 fő Halászati Kft. Vinogrape Kft. Növénytermesztési szolgáltatás 15 626 1 fő 1.9‐1. táblázat: A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágban működő fontosabb vállalkozások Bonyhádon Forrás: OPTEN honlapja14, 2015.

Bonyhádon kiemelt szerepe van a településen a növénytermesztésnek és az állattenyésztésnek, de a növénytermesztés a fontosabb mezőgazdasági tevékenység (1.9‐1. táblázat). A vizsgált vezető agrárvállalkozások 2013‐ban több mint 2 milliárd Ft árbevételt termeltek. Az egykori tsz‐ből 2001‐ben átalakított Pannónia Mezőgazdasági Zrt. jelentős cég országos viszonylatban is. A ZRt. mezőgazdasági alaptevékenysége növénytermesztésből és állattenyésztésből áll, 2012‐ben az összes árbevételének 52 százalékát az előbbi adta. 2012 évben 2985 ha területen gazdálkodott. A Pannónia mintegy 1600 kitűnő magyar piros tarka szarvasmarhát tart. A bonyhádi sváb kisgazdák évszázadok alatt tenyésztették ki a „bonyhádi tájfajta” néven országos hírűvé vált állományt, amely tipikus kettőshasznosítású fajta: ötvözi magában a kiváló, magas beltartalmú tejtermelést és a minőségi hústermelést. A tehenészeti telep mellett a trágyát felhasználó a biogázüzem 2010‐ben készült el. A 628 kWh kapacitású biogázüzem által termelt áramot az E‐On‐nak értékesítik, a 680 kWh hőenergiát a Zrt. telephelyein szociális és üzemi célokra használják fel. 2013. évben a Pannónia Mezőgazdasági Zrt. Közgyűlése megalapította a Pannónia‐Állattenyésztő Kft‐t, mely 1642 ha területen gazdálkodik, a magyartarka tenyésztés és a biogáz üzem tartozik hozzá. Szántóterületein a magyartarka számára termeli meg a takarmányt. Bonyhádon és környékén többen foglalkoznak borászkodással. A 1991‐ben alakult meg a borkereskedelemmel és borkészítéssel foglalkozó Danubiana Kft. Mára Magyarország egyik legnagyobb borexportőr cégévé nőtte ki magát (a Törley és a Tokaj Kereskedőház után a harmadik legnagyobb szőlőbortermelő cég), amely a termelés biztonsága és a széles fajtaválaszték biztosítása érdekében a Tolna borvidék völgységi része mellett a Mátraalján is jelen van, így jelentős feldolgozó és tároló kapacitású bonyhádi és gyöngyösi telephelyeket mondhat magáénak. A Gábor Pincészet szintén meghatározó a Tolna borvidéken, mely 140 ha szőlőterülettel és 10 ezer hl‐es pincészettel rendelkezik. A Völgység‐hegyhát mezőgazdasági tájkörzethez tartozó járás többi településén a mezőgazdasági vállalkozások nagyobb arányban képviselik magukat a gazdasági szervezetek között. A helyi szövetkezetek még az 1990‐es évek közepén is Tolna megye nagyobb vállalatai közé tartoztak, mára azonban többségüket felszámolták. Napjainkban nagyobb növénytermesztő cégek működtek Aparhanton, Felsőnánán, Tevelen és Zombán, elsősorban a növénytermesztés területén. A nagyobb állattartó vállalkozás Aparhanton, Váralján 13 14

5 millió Ft alaptőke feletti vállalkozások http://www.opten.hu/ – 2015. 04. 01. Készítette: Terra Studio Kft. | 1034 Budapest, Szomolnok utca 14.

85

(szarvasmarha) és Kisdorogon (sertés) működik. Kisvejkén, Mőcsényben, Nagymányokon és Zombán foglalkozik vállalkozás a mezőgazdasághoz kapcsolódó szolgáltatással. A Bonyhádi járás a Dél‐dunántúli szőlőtermő tájhoz tartozik, azon belül a településeinek többsége a Tolnai borvidék, 3 falu (Kakasd, Kéty és Zomba) a Szekszárdi borvidék részét képezi. 4 falu (Cikó, Felsőnána, Murga és Nagyvejke) nagy része egyik borvidéknek sem. Jelentősebb borászatok a Tűzkő Birtok Bátaapátiban és a Veres Pince Tevelen. Cégnév

Település

Főtevékenység

Teveli Zrt. Zom Kft. Nagymányoki Agromann Kft.

Tevel Zomba

Növénytermesztés Növénytermesztés

Értékesítés nettó árbevétele, e Ft (2013) 1 194 877 537 716

Nagymányok

Növénytermesztési szolgáltatás

481 289

11 fő

324 662

46 fő

235 183

33 fő

108 668 90 227 84 144

12 fő 1 fő 1 fő

Létszám 67 fő 19 fő

Felsőnánai Agrár Kft.

Felsőnána

Várfő Kft.

Váralja

Aparhanti Szövetkezet Misófarm Kft. Misagro Kft. Zombai Gazdaszövetkezet Palatinca‐Szőlő Kft. Europig Farm Kft. Szénási Gyümölcs Kft. Rosavin Kft. DJV‐Agrárfarm Kft. Agro‐Hal Kft.

Aparhant Zomba Zomba

Növényi szaporítóanyag termesztése Tejhasznú szarvasmarha tenyésztése Növénytermesztés Növénytermesztés Növénytermesztés

Zomba

Betakarítást követő szolgáltatás

78 668

3 fő

Mőcsény Kisdorog Kisvejke Zomba Aparhant Györe

Növénytermesztési szolgáltatás Sertéstenyésztés Növénytermesztési szolgáltatás Szőlőtermesztés Egyéb szarvasmarha tenyésztése Vegyes gazdálkodás

31 682 19 442 17 862 16 827 8417 1997

3 fő 0 fő 1 fő 1 fő 0 fő 0 fő

1.9‐2. táblázat: A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágban működő fontosabb vállalkozások a Bonyhádi járás többi településén Forrás: OPTEN honlapja15, 2015.

1.9.2.2 Ipar Bonyhádon az ipari jellegű vállalkozások 2012‐ben működő vállalkozások 22 százalékát tették ki (202 db vállalat). Ezzel az értékkel ugyan valamivel elmarad a saját járásától, amelyben szerepet játszik a szolgáltató szektor nagyobb súlya a járásszékhelyen. Ugyanakkor a bonyhádi érték meghaladja mind az országos átlagot, mind pedig Tolna megye járásszékhelyeinek átlagát. A később jelentőssé váló helyi ipar a XX. század elején szinte a semmiből nőtt ki. A dominó és zománctáblagyár már 1909‐től előállított zománcozott termékeket, a cipőgyártás pedig 1917‐től indult el Bonyhádon. A szocializmus államosítási törekvései Bonyhádot sem kerülhették el (1948). Az államilag támogatott ipari szektor gyors fejlődésnek indult, a város gazdasági fejlődésében innentől kezdve évtizedeken keresztül meghatározó szerepet töltött be a nagy iparvállalatok. A nehéziparban a Zománcárugyár volt a legnagyobb munkáltató, a könnyűiparban pedig a Cipőgyár, mely utóbbi 1975‐ben már 1838 főt alkalmazott, és 1,7 millió pár cipőt gyártottak évente. Márkanevük a „Botond” lett. A magánkisipar szövetkezetesítésével a régi bonyhádi cipőipar több részre bomlott. 1991‐ben a szakmában 15

http://www.opten.hu/ – 2015. 04. 01. BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA | I. kötet: Megalapozó vizsgálat

86

található képzett és gyakorlott munkaerő hasznosítására települt Bonyhádra 1991‐ben a Euro Jagd Vegyesipari Kft. Később a legjelentősebb cipőipari szövetkezet később Sabona Cipőipari Kft. újraegyesítette az erőket. A hagyományos iparvállalatok azonban nehéz helyzetbe kerültek a mai piaci versenyben. A zománcgyár Ema‐Lion Bonyhádi Zománcáru Kft. néven még ma is működik. Magyarország egyetlen működő zománcgyárában manapság alapvetően háztartási célú zománcozott főző, sütő és kisegítő ún. egyéb termékeket gyártanak. 2014‐ben 271 főt alkalmazott, termékeinek többségét külföldön értékesíti. A cipőgyártás több vállalkozás képviseli, az Aranykorona Ipari‐ Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a Goyser Schuh Kft. és a HG Cipő Kft., az LD Jagd Cipőgyártő Kft., foglalkozik lábbelik készítésével, az L‐Corium Kft. cipőtalpbéléseket gyárt. Fontos szerepet játszik a város gazdasági életében a borászati és söripari berendezéseket, hulladékgyűjtőket gyártó Bogép Kft., amely újított termékein, értékesítési módszerein. Bonyhád és környéke tehát jó ipari potenciállal rendelkezik – és erre a jövőben is építeni lehet – bár ez az adottság ma egyelőre még nem párosul olyan erős vállalkozói kapacitásokkal, amelyek a megújulás szempontjából elvárhatóak lennének. Nagy előrelépést jelent Bonyhád gazdasági fejlődésében, hogy 2007‐ben elnyerte az ipari park címet, amely a város számára kedvezőbb lehetőséget biztosít új iparágak, befektetők letelepítésére. Az önkormányzat Bonyhád délnyugati részén egy 16 ha‐os korábban mezőgazdasági művelésből kivont területet igényelt meg zöldmezős beruházásként ipari park céljára a Nemzeti Földalapkezelőtől. 2014‐ben került átadásra az új Bonyhádi Ipari Park két új üzemcsarnoka, amely elkészültük után azonnal bérbeadásra kerültek. A DDOP‐1.1.1/AC‐11‐ 2011‐0022 azonosítószámmal jelzett projekt megvalósulásával két termelő vállalkozás számára nyílt bérlési lehetőség. A 4000 m2‐es csarnokban a prémium kategóriás német gépkocsik (Audi, BMW, Mercedes‐Benz és Porsche) exkluzív típusaihoz bőrbevonatú beltéri alkatrészeket készítő Schäfer‐Oesterle Kft., a 2000 m2 alapterületű csarnokban a szintén autóalkatrész‐gyártással foglalkozó Treitz és Társa Bt. összesen közel 290 embernek ad munkát. A sikeresen megvalósult fejlesztésnek köszönhetően jelentősen nőtt a Bonyhádi Ipari Park nettó beépítettsége, kihasználtsága, valamint korszerűsödött az infrastruktúra érezhetően lendületet adva a Bonyhádi Ipari Park további fejlődésének. A város a jövőben fokozni kívánja a járás gazdasági potenciáljára, szakképzett munkaerejére és modern ipari infrastruktúrájára alapuló promóciót, melynek eredményeként további 10 újabb betelepülő céggel tervez, és a már bent lévő vállalkozások számára is igazi segítséget jelentő szolgáltatáscsomagot kíván biztosítani. Az önerő biztosítását segítheti elő a Völgység Ipari Park Nonprofit Kft. törzstőkéjének megemelése. A tágabb térségben Dombóvár–Kaposszekcsőn, Dunaföldváron, Pakson és Szekszárdon található ipari park. A járáson többi települése közül Nagymányok jelentősebb iparterülettel.


87

1.9.2.3 Turizmus, vendéglátás Termékkínálat Dél‐Dunántúl turisztikai szempontból nem alkot homogén egységet. Bonyhád a Dunamente magterület középső gócához (I/b Szekszárd) tartozik (1.9‐3.ábra), ahol a megjelennek a természetközeli, aktív és tradicionális értékekre szerveződő kínálati elemek, kiegészülve a kulturális és rendezvény attrakciókkal. A Bonyhádi járásban nem jelentős a turizmus gazdasági szerepe.

IV/b

1.9‐3. ábra: A Dél‐Dunántúl turisztikai magterületei (I. Dunamente; I/a. Dunaföldvár–Paks; I/b. Szekszárd; I/c. Mohács–Bóly; II. Drávamente; III. „Kis‐ Somogyország”; IV. Kapos‐völgy; IV/a. Kaposvár; IV/b. Dombóvár–Tamási; V. Zselic; VI. Mecsek; VII. Pécs; VIII. Harkány–Siklós–Villány) Forrás: AUBERT A. et al. (szerk.) 200716

Bonyhád esetében ki kell emelni a kulturális turizmust, azon belül is a Völgységi Múzeumot, amely 1987‐től egy XVIII. század végi épületben. 1985‐ben nyílt meg a helyi Tűzoltó Múzeum. Az intézmény a budapesti Tűzoltó Múzeum szakmai felügyeletével és támogatásával működik, amely 2010‐től a Tűzoltó Múzeum a Völgységi Múzeum kiállítóhelye, telephelye, a budapesti Tűzoltó Múzeummal együttműködési megállapodása van a múzeumnak. A Varázskapu Óvodamúzeum bonyhádi óvodáztatás történetét mutatja be korabeli tárgyai, dokumentumai és fényképei a felnőtt látogatók, összegyűjtött játékai pedig a gyerekek számára nyújtanak élményteli látogatást. A város kultúrtörténeti értékekben gazdag, melyek jelentős részben a Perczel‐hagyatékhoz kötődnek. Bonyhádon 8 kuriális ház volt a Perczelek birtokában. A helyi látnivalók közé tartozik pl. a Perczel‐kúria és annak védett kertje, a kálvária Perczel‐család sírkertjével és az Ermel‐Vojnits család sírkápolnájával, a templomok. Külön értéket képviselnek a zsidó szakrális építmények (zsinagógák, szeretetház, Chevra Kadisha, iskola, fürdő, kórház stb.) és a Szt. Imre u. és Rákóczi F. u. kereskedőházai. Mintegy 20 épület Zsolnai díszes a városban. 16

AUBERT A. – PIRKHOFFER E. – SZABÓ G. (szerk.) 2007: Magyarország turisztikai régiói BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA | I. kötet: Megalapozó vizsgálat

88

Bonyhád rendezvényei rendkívül színes képet mutatnak. E tekintetében kiemelkedik a Sommerfest és a Tarka Marhafesztivál. Megemlítendő még a „Bukovinai Találkozások” Nemzetközi Folklórfesztivál és a Nemzetközi Röplabdás Találkozó. A rendezvények többnyire a helyi lakosság, a város külföldi kapcsolatai (rokoni–ismerősi kapcsolatai révén a német vendégek vannak többségben) és a helyi népcsoportok bevonásával, részvételével zajlanak. Az utóbbi években jelentősek felértékelődik a vízi‐ és sportturizmus. A város és járása turizmusában mérföldkő a 2012‐ben átadott Bonyhádi Termálfürdő. A 13 ezer m2‐es területen fekvő fürdő 416 millió Ft‐os beruházással készült el, amely időszakosan (időjárásnak megfelelően) májustól szeptemberig várja az többféle medencetípussal és élményelemekkel a vendégeket. A fürdőzés mellett több sportolási lehetőség is biztosított, mint pl.: a nemzetközi előírásoknak is megfelelő strandröplabda illetve strandfoci sportpálya. Az említett két pálya országos szinten is a legjobbak közé sorolható. Mindkét pályán rendeztek már helyi, régiós és országos versenyeket is. A helyi sportturizmusban fontos említeni az evangélikus egyház fenntartásában lévő Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium kiváló adottságait (az ország legnagyobb és legszínvonalasabb fedett csarnoka). Bonyhádon a borászathoz kapcsolódó attrakció a Gábor Pincészet 40 fős hangulatos borháza vagy Danubiana Kft. pincészete a Schweitzer tanyán, ahol a vendégek megkóstolhatják a Tolnai borvidék völgységi részének borait. Szálláshelykínálat A Bonyhádi járásban 2013‐ban 18 kereskedelmi szálláshely működött, összesen 396 férőhellyel. Ebből Bonyhádon egy szálloda (Hotel Rittinger***), egy panzió (Koller Panzió), valamint egy közösségi szálláshely17 várta a vendégeket több mint 160 férőhellyel. Az elenyésző járási szálláshely‐kínálaton 6 település osztozott, amelyek közül csupán Bonyhád rendelkezett szállodai férőhely‐kapacitással.

17

Közösségi szálláshely: az a kizárólag szálláshely‐szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben az egy szobában található ágyak külön‐külön is hasznosításra kerülnek, s ahol az e célra hasznosított szobák száma legalább hat, az ágyak száma legalább tizenegy. (Forrás: 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet a szálláshely‐szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely‐üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről) Készítette: Terra Studio Kft. | 1034 Budapest, Szomolnok utca 14.

89

37%

41%

22%

Bonyhád

Izmény

Lengyel, Zomba, Bátaapáti (10–10%), Váralja (7%)

1.9‐4. ábra: A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek megoszlása a Bonyhádi járásban, 2013, % Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis

A kereskedelmi szálláshelyek kihasználtsága Bonyhád elmarad szinte minden vizsgált területegység hasonló mutatójától. A városban 2013‐ban egy kereskedelmi szállásférőhelyre 10 vendég jutott, amely jócskán elmarad az előző évektől, ez az arány éppenhogy még az országos átlag felét sem éri el (24 fő), és messze elmarad a járás többi településének átlagától is (39 fő). Bonyhádon a 2000 óta hosszabb távon egy fokozatos felfutás figyelhető meg a turizmus mennyiségi mutatóinak alakulásában, 2013‐ban azonban jelentősen lecsökkent mind a belföldi, mind pedig a külföldi vendégek és vendégéjszakák száma. 2013‐ban Tolna megye járásai közül a Bonyhádiban volt a legalacsonyabb a vendégéjszakák száma. Az átlagos tartózkodási idő tekintetében viszont már a megyei középmezőnyhöz tartozott.


90

4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Belföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (fő)

1.9‐5. ábra: A bonyhádi kereskedelmi szálláshelyek vendégszámának alakulása, 2000–2013, fő Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis

A Bonyhádi járásban az egyéb (2009‐ig magán) szálláshelyeket a teveli Landhotel kivételével a falusi szálláshelyek jelentik. E tekintetben Nagymányokon van jelentősebb szállásférőhely‐kapacitás (46 db, 2013), a járás 112 férőhelyének közel fele (41 százalék) itt található. 2007–2013 között a külföldi vendégek számának visszaesését kompenzálni tudta a belföldiek számának jelentős növekedése e szállástípus esetében.

41%

43%

16%

Nagymányok Tevel Bátaapáti, Cikó, Izmény, Kakasd, Kismányok, Mőcsény, Murga, Váralja (4–7%)

1.9‐6. ábra: Az egyéb (2009‐ig magán) szálláshelyek férőhelyeinek megoszlása a Bonyhádi járásban, 2013, % Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis


91

1.9.2.4 Egyéb szolgáltatások Bonyhádon a működő vállalkozások 76 százaléka a szolgáltató szektorban tevékenykedik, amely némileg elmarad az országos átlagtól (80 százalék). A tercier szektor ágazatai közül a városban a kereskedelem és gépjárműjavítás (34 százalék) és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (15 százalék) a szektor vállalkozásainak közel felét felölelik (49 százalék). A kereskedelem és gépjárműjavítás messze felülreprezentálja mind az országos átlagot, mind a megye járásszékhelyeinek átlagát, és a bonyhádi járás átlagát is. Hasonló kimagasló értéket találhatunk a járás települései közül Aparhant, Bátaapáti, Felsőnána, Kismányok, Mucsfa, Váralja és Zomba esetében, amely Bonyhád mutatójánál is kedvezőbb. A szakmai, tudományos, műszaki tevékenységek ugyanakkor, bár jelentősek Bonyhádon, a város elmarad a vizsgált térségek átlagától. Bonyhád esetében említést érdemel, hogy mind a pénzügyi tevékenységek (5,1 százalék), mind pedig a szállítás‐raktározás (4,9 százalék) meghaladják az országos átlagot. Az üzleti szolgáltatások aránya egyrészt visszavezethető a város gazdasági súlyának megfelelő igényekre, az összes országos bank biztosít banki szolgáltatásokat a városban, másrészt kevésbé érvényesül Szekszárd elszívó hatására. Bonyhádi székhelyű a Hungária Takarék, amely 1960‐ban Tevelen alakult, később Bonyhádra tette át a székhelyét. Az egykori Völgység– Hegyhát Takarékszövetkezet az elmúlt években a Dél‐Dunántúl meghatározó, a hazai takarékszövetkezeti szektor vezető pénzintézetei közé került: az általuk kezelt vagyon értéke meghaladja a 38 milliárd Ft‐ot, jövedelmezősége országosan is kiemelkedő. Átlag feletti nagyságú működési körzetén 24 egységgel rendelkezik, 48 önkormányzat számlavezetését látja el. 1.9.3 A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fejlesztési elképzelése Bonyhádon a működő vállalkozások 45 százaléka társas vállalkozás formájában működik, amely megközelítőleg azonos a járási átlaggal, azonban elmarad a megye járásszékhelyeinek átlagától, és még inkább az országos átlagtól. Az egyéni vállalkozások magas aránya Bonyhád és járás esetében összefügg azzal, hogy az egyéni vállalkozások egy részük feltételezhetően kényszervállalkozásként üzemel.


92


56%

44%

Bonyhád

55%

45%


Magyarország

51%

49%

39%

61%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% egyéni vállalkozás

társas vállalkozás

1.9‐7. ábra: Az egyéni és társas vállalkozások aránya a működő vállalkozások esetében, 2012, % Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis

Ha a működő társas vállalkozásokat lakosságszámra vetítjük ki, akkor a tényleges gazdasági aktivitás is mérhetővé válik. Ennek tekintetében a Bonyhádi járás igen alacsony mutatóval rendelkezik (19). Ez az állítás különösen igaz a járás a járásszékhelytől nyugatra és délkeletre, többé‐kevésbé „forgalmi árnyékban” elhelyezkedő településeire. Bonyhád ugyan kiemelkedik a járásából (30), de nem haladja meg sem a többi megyei járásközpont átlagát (37), sem pedig az országos átlagértéket (40 vállalkozás / 1000 fő). A működő vállalkozások létszámkategória szerinti megoszlása alapján megállapítható, hogy Bonyhádon egyetlen cég sem haladja meg a 250 főt foglalkoztató méretet, így (10–250 fős) kis‐ és középvállalkozások jóval nagyobb szerepet játszanak a város gazdasági életében, mint a vizsgált térségek esetében (az 1–9 főt foglalkoztató mikrovállalkozások aránya mindenhol 95–96 százalék között változik). A Bonyhádi járás települései esetében ugyanakkor a mikrovállalkozások dominálnak.


93


Bonyhád


Magyarország

0% 10-19 fő

1% 20-49 fő

2% 50-249 fő

3% 250-499 fő

4%

5%

500 fő felett

6%

7%

1.9‐8. ábra: A működő vállalkozások létszámkategória szerinti megoszlása (1‐9 főt foglalkoztató vállalkozások nélkül), 2012, % Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis

Bonyhád munkaerőpiacán ha a korábbihoz kisebb létszámban is, de még mindig meghatározóak a hagyományos iparágat képviselő vállalkozások. A legnagyobb foglalkoztató a térségben az Ema‐Lion Bonyhádi Zománcárúgyár Kft. (kb. 300 alkalmazott). A Zománárúgyár nem csak jelentős foglalkoztatási ereje miatt fontos, hanem ezen túl igen jelentős beszállítói, alvállalkozói tevékenységgel is bír, amely a térségben élők munkalehetőségét közvetetten is növeli. A cipőipar összesen nagyjából hasonló nagyságú munkaerőt foglalkoztat a zománcgyártáshoz, ez azonban ma már több vállalkozás formájában (HG Cipő, Goyser‐Schuch vagy Semler‐Velur stb.) Szintén a hagyományos foglalkoztatók közé tartozik a Pannónia, amely a hasonló nevű mezőgazdasági tsz‐ből alakult át 2001‐ben. A város jövőbeni foglalkoztatásában a tervek szerint várhatóan egyre nagyobb szerepet fog játszani a Bonyhádi Ipari Park. A betelepülő vállalkozások egyike az Schäfer‐Oesterle Kft., amelyet az első években sajnos még éppen utolért a válság, így pl. az autóipari beszállító cég a 300 főt meghaladó létszámát felére csökkentette vissza, a jövőben várhatóan nőni fog a foglalkoztatottak létszáma. Mindkét vállalkozás nagyrészt helybeli, szakképzett munkaerőt foglalkoztat, a Bonyhádi Ipari Park városon túlnyúló hatása a környező települések foglalkoztatására is kihat.


94

Vállalkozás neve Létszám, fő Ema‐Lion Bonyhádi Zománcárúgyár Kft. 285 137 Schäfer‐Oesterle Kft. 129 Hungária Takarék 107 HG Cipő Kft. 73 Goyser‐Schuh Kft. 61 Semler‐Velur Kft. 59 Generál‐Insped Kft. 56 Pannónia Zrt. 50–99 T‐Clamp 1998 Kft. Bonycom Nonprofit Kft. 50 1.9‐3. táblázat: A legjelentősebb foglalkoztatók Bonyhádon, 2014 Forrás: CREDITREFORM honlapja18

A piaci körülmények között azonban számos azonban számos vállalkozás nehéz helyzetbe került. 2007–2014 között három viszonylag nagy foglalkoztató cég szűnt meg:  Mebona Bőripari Kft. (180 főt alkalmazott): 2008‐ban felszámolási eljárás  Aspöck Hungária Kft. (32 főt alkalmazott): 2009‐ben végelszámolás  Pemac Kft. (41 főt alkalmazott 2010‐ben) elvitte a telephelyét 2013‐ban Bonyhádon 30 vállalkozás nettó árbevétele haladta meg a 250 millió Ft‐ot a 2013. évi adatok tanúsága szerint, amelyek jelentősen hozzájárulnak a város adóbevételeihez. Ezek közé elsősorban agrár‐, cipőipari, fémipari, fuvarozási és kereskedelmi (három gyógyszer‐ kiskereskedelmi) tevékenységet folytató vállalkozások tartoznak. A két legnagyobb árbevételű vállalkozás kiemelkedő eredményt ért el: a közúti áruszállítással foglalkozó Bogos‐Trans (3,8 milliárd Ft) és a szőlőbor termeléssel és kereskedéssel foglalkozó Danubiana (3,6 milliárd Ft). Szintén magas értékkel rendelkezik az Ema‐Lion Bonyhádi Zománcárúgyár, igaz ennek székhelye a szomszédos Hidasra van bejegyezve. Sorsz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

Vállalkozás neve Hungária Takarék Ema‐Lion Bonyhádi Zománcárúgyár Kft. Knipl Kft. Pannónia Zrt. Tesco Schäfer‐Oesterle Kft. Danubiana Kft. Bogos‐Trans Kft. Pannónia‐Állattenyésztő Kft. Kite Zrt. OTP Tolna Megyei Ruhaipari Szövetkezet Kabelit Kft. Bonycom Nonprofit Kft. Kereskedelmi és Hitelbank

Sorsz. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.

Vállalkozás neve HG Cipő Kft. Tarr Kft. Lidl Comfotherm Csőszerelőipari és Kereskedelmi Kft. Baumgartner Tüzép Kft. Metal‐Work 2003 Kft. Re‐Kom Kft. Goyser‐Schuh Kft. Tempomat2000 Kft. Treitz és Társa Bt. Mezőföldvíz Kft. Pasz‐Ker Kft. Aldi Bayer Fuvarozó Kft. Csibi Hal Kft.

1.9‐4. táblázat: A legtöbb iparűzési adót fizető 30 vállalkozás Bonyhádon, 2014 Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás

18

http://ceginformacio.creditreform.hu/ – 2015. 04. 01. Készítette: Terra Studio Kft. | 1034 Budapest, Szomolnok utca 14.

95

A Bonyhádi járás vállalkozásai 2007–2013 közötti Európai Uniós időszakban 116 pályázatot valósítottak meg nettó 2,6 milliárd Ft összköltségben. A folyamatban lévő pályázatok száma 27 darab (nettó költsége 1,2 milliárd Ft). A legnépszerűebb pályázatnak a gazdaságfejlesztési operatív program kiírásai bizonyultak, igaz a nagyobb költségigényű projektjei miatt a finanszírozásban már DDOP képviselte a legnagyobb arányt. A lezárult projektek több mint 80 százalékát (72 db) ebből a GOP‐ból programból finanszírozták, amely az összköltség közel 46 százalékát jelentette (665 millió Ft nettó költség). A projektek száma alapján hasonlólak az arányok a még folyamatban lévő pályázatok esetében is (kétharmaduk GOP‐finanszírozású volt), de lezárultaktól eltérően itt a folyamatban lévő finanszírozásában a DDOP tette ki a legnagyobb hányadot (46 százalék) (46 százalék). A DDOP‐ból finanszírozott projektek mennyiségükhöz mérten tehát nagyobb költséghányadot képviseltek mind a már lezárult, mind a még folyamatban lévő fejlesztések esetében. 100% 90% 81%

80% 70% 60% 50%

46% 39%

40% 30% 20% 10%

10%

8%

9% 1%

0% DDOP

GOP Darab, %

TÁMOP Nettó költség, %

6%

KEOP

1.9‐9. ábra: A 2007–2013 között lezárult projektek operatív programonkénti megoszlása a Bonyhádi járásban Forrás: EMIR


96

100% 90% 80% 70%

66%

60% 50%

45%

40%

40% 30%

20%

20% 10%

11%

10% 3%

5%

0% DDOP

GOP Darab, %

TÁMOP Nettó költség, %

KEOP

1.9‐10. ábra: A folyamatban lévő projektek operatív programonkénti megoszlása a Bonyhádi járásban Forrás: EMIR

A városban több mint 1,5 milliárd Ft értékű fejlesztést valósítottak meg a vállalkozások 2007–2013 között, amelyek legnagyobb részét az üzleti infrastruktúra (ipari park és egyéb telephely) fejlesztések tették ki. Az öt legnagyobb értékű pályázat az városi vállalkozásoknak megítélt összes támogatás több mint 40 százalékát tette ki. (1.9 5. táblázat) Ezek közül kiemelkedett a város szempontjából fontos fejlesztésnek számító két modern infrastruktúrájú ipari csarnok létrehozása a Bonyhádi Ipari Park területén. Az ipari park bővítése 947 millió Ft‐ ba került, melyből 474 millió Ft Európai Uniós társfinanszírozás, 218 millió Ft a Magyar Fejlesztési Bank hitele, az önerő mértéke pedig 250 millió Ft volt.


97

vállalkozás

megítélt támogatás (Ft)

projekt

Az üzleti infrastruktúra és a Völgység Ipari Park befektetési környezet Nkft. fejlesztése a Bonyhádi Ipari Parkban műanyag nyílászáró gyártó és Comfotherm épületgépészeti előkészítő Csőszerelőipari és üzem építése Bonyhádon, 11 Kereskedelmi Kft. új munkahely teremtésével Metal‐Work 2003 Üzemcsarnok bővítése és Ipari és munkahelyteremtés Kereskedelmi Kft. Herbavit Üzemcsarnok és irodaépület Kereskedelmi és építése új tevékenység Szolgáltató Kft. bevezetése céljából Bonyhádi Tranzit‐ Marketing célú adatbázisok Coop Szolgáltató készítése hátrányos helyzetű Szociális munkavállalók bevonásával Szövetkezet

alintézkedés

DDOP 1.1.1/AC‐11 Az üzleti infrastruktúra és a befektetési 473 668 906 környezet fejlesztése‐ ipari parkok, iparterületek támogatása DDOP 1.1.1/D‐14 60 000 000 Telephelyfejlesztés a területi kohézióért 54 850 000

DDOP 1.1.1/D‐10 Telephelyfejlesztés

54 405 840

DDOP 1.1.1/D‐11 Telephelyfejlesztés

38 436 306

TÁMOP 2.4.3/B‐2‐10/1 Atipikus foglalkoztatási formák támogatása

1.9‐5. táblázat: A bonyhádi vállalkozások számára 2007–2013 között megítélt öt legnagyobb támogatási értékű projekt Forrás: EMIR

A járás legnagyobb projektje Kismányok térségi elérhetőségének javítása volt az 5 számjegyű 65165 j. út fejlesztésével több mint 340 millió Ft‐os nettó beruházási költséggel. Ezen túlmenően piacorientált K+F tevékenységek támogatása, valamint technológiai és telephelyfejlesztések valósultak meg. A vállalkozói szféra jövőbeni beruházásaival kapcsolatban elenyésző információval rendelkezünk. Az önkormányzati adatbekérés során összesen négy gazdasági szervezet, ezek közül három vállalkozás és egy közszolgáltató jelezte jövőbeni fejlesztési szándékait. Az erre vonatkozó információinkat az 1.9‐6. táblázat tartalmazza. Gazdasági szervezet neve

Mezőföldvíz Kft.

Ema‐Lion Bonyhádi Zománcárúgyár Kft. Knipl Kft. Pannónia Zrt. Fűtőmű Kft. Bonyhád Városi Mezőgazdasági Kft. Bonycom Bonyhádi Közüzemi NKft.

Tervezett fejlesztés Új Bonyhádi Szennyvíztisztító telep építése a régi telepről nyomóvezeték kiépítésével Az időszakra vonatkozóan a Magyar Energetikai és Közmű‐ szabályozási Hivatal Részére benyújtásra került a Gördülő Fejlesztési Terv, amelyek a meglévő rendszerek műszaki rekonstrukcióját és műszaki állapotfenntartását szolgálják Kisebb gépi beruházások, évente 20–30 mFt közötti értékben, saját forrásból Újabb raktárcsarnok építése (720 m2); Gépbeszerzés Gépbeszerzés, saját forrásból Távfűtésnél geotermikus energia hasznosítása Géppark bővítése, földterület bérlése Termálfürdő fejlesztése, tanuszoda korszerűsítése/fejlesztése, géppark bővítése,korszerűsítése

1.9‐6. táblázat: A gazdasági szervezetek 2014–2020 között tervezett fejlesztései Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás


98

1.9.4 A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők Bonyhád gazdaságára eddig nem voltak jellemzőek a csúcstechnológiát alkalmazó ágazatok. A hagyományos helyi iparágak a rendszerváltozás utáni privatizáció révén ugyan még sikeresen alkalmazkodtak a piaci átálláshoz, az ezredforduló utáni nemzetközi válságkörülmények között azonban sajnos sokat veszítettek versenyképességéből. A város gazdasági versenyképességét azonban a Bonyhádi Ipari Park megépítése döntően meghatározta és elősegítette a település fejlődését. Az új üzemcsarnokok kiépítésével a betelepülő vállalkozások számára újonnan kialakított, fejlett infrastruktúra bérlésére nyílt lehetőség, mely jelentősen növelheti ezen vállalkozások versenyképességét. Ezzel a fejlesztésével elsősorban a járás szakképzett munkaerejét foglalkoztató, jó fejlődési potenciállal rendelkező vállalkozásait kívánják helyzetbe hozni. Az innovatív munkahelyek számának bővítése felértékeli a tudás értékét a munkaerőpiacon, amely egyrészt motiválja a tanulást, másrészt pedig helyben tarthatja a versenyképes tudású, képzett fiatalokat. A szakképzett munkaerő korábbi szintű foglalkoztatása, a magas műszaki kultúrájú termelés fenntartása Bonyhád szempontjából mindenképpen jelentős siker lehet. A város versenyképességét erősen befolyásolja, hogy a zománc‐ és cipőipari hagyományokra épülő helyi gazdaságot mennyire lesz képes ellensúlyozni más gazdasági tevékenységekkel. Ehhez jelent jó alternatívát a Bonyhádi Ipari Park. Másik ilyen kiugrási pont lehet a mezőgazdaság, amelynek jelenléte elsősorban a járás többi településére jellemző. Ez azonban csak akkor jelenthet versenyelőnyt, ha a termékek nem elsődleges alapanyagként kerülnek értékesítésre, hanem a feldolgozásuk, ezáltal az abból realizált hozzáadott érték a járásban marad. Bonyhád versenyképességét kedvezően befolyásolja a 6. számú közlekedési folyosó menti fekvése, és azon belüli is fontos csomóponti helyzete. A termelés hatékonyságának fontos eleme a termékek szállítása. Az M9 autópálya megépítése a távlatokban tovább erősítheti a város potenciális helyi logisztikai főközponttá válását. Fontos az endogén fejlesztési potenciál tudatos, innovatív kiaknázása. Az új gyártási ötletek, technológiák, innovációk a Perczelek korában hozzájárulnak a korabeli Bonyhád gazdasági fejlődéséhez. A sokoldalú helyi áruk versenyképes minőséggel jelentek meg a piacon. Bonyhád emberi erőforrásban rejlő lehetőségei megyei szinten kedvezőnek mondhatók. A tradicionálisan szorgalmas, nagy munkabírású, idegen nyelvet beszélő, nemegyszer vállalkozó érzékkel és innovációs hajlammal megáldott helyi lakosság motivációjával ismételten fejlődési pályára állítható a város és vele együtt a járás gazdasága. Az etnikailag–nemzetiségileg sokszínű helyi társadalom alkotó együttműködése, értékeinek megjelenítése, különösen a német kulturális és gazdasági kapcsolatok kialakítása, ápolása ma is nagy erőt jelenthet a város gazdasági, foglalkoztatási versenyképességi helyzetének javításában. Az országos, megyei és járási tervek nem egyelőre nem tartalmaznak konkrét, rövidtávú egyetemi együttműködést, de Bonyhád a kezdetektől részt vesz a Bursa Hungarica ösztöndíjpályázatban, amellyel évente több fiatal főiskolai, egyetemi tanulmányait támogatja. Az önkormányzat, infokommunikációs piaci szereplők, vállalatok, valamint a civil szféra összefogásával a „Digitális Magyarország”‐hoz csatlakozás előnyt jelente a városlakók számára, valamint vállalkozások és a település versenyképességének növelésében is. A város digitalizálódása révén elérhetővé válik, hogy a versenyképes, magasabb hozzáadott értéket teremtő cégeket is tudja fogadni a jövőben. A fejlesztések és csatlakozás célja, hogy minden Készítette: Terra Studio Kft. | 1034 Budapest, Szomolnok utca 14.

99

háztartás számára elérhetővé váljon a szélessávú internet, (infrastrukturális hálózat kiépítése, szolgáltatás biztosítása) valamint a digitális kompetenciák fejlesztése, oktatása. 1.9.5 Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet–kínálat) A járásban Bonyhádon a legmagasabb a lakóépületek négyzetméterenkénti átlagos ára. A Tolna megyei lakóépületek négyzetméter árai a 2004‐os évben voltak a legmagasabbak, átlagosan 129 ezer Ft/m2, mely szintről 2013‐ra 94 ezer Ft/m2‐re csökkentek le. Ezzel szemben a bonyhádi lakóépületek négyzetméterárai 2003‐tól kisebb ingadozásokkal 2010‐ig folyamatosan nőttek (170 ezer Ft/m2) – míg 2012 elejére érték el abszolút mélypontjukat (110 ezer Ft/m2). Egy év alatt viszont jelentősen emelkedtek az ingatlan árak, így 2013‐ban már 154 ezer Ft/m2 átlagáron keltek el az ingatlanok.

1.9‐11. ábra: A négyzetméterenkénti átlagos ingatlanárak alakulása Bonyhádon és járásában, 2013 Forrás: INGATLANNET.HU honlapja19

Míg Bonyhád lakónépessége folyamatosan csökken, addig a lakásállomány folyamatosan nő. Ez azzal magyarázható, hogy az emberek nem a meglévő kiüresedő belvárosi üres lakásokba költöznek be, hanem újakat építenek a külső városrészeken. A belvárosi lakások felújítását ugyanis nagyban megnöveli azok sok esetben műemlék jellege.

19

http://www.ingatlannet.hu/statisztika – 2015. 04. 01. BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA | I. kötet: Megalapozó vizsgálat

100

1.9‐12. ábra: Bonyhád lakásállományának változása Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis

A lakásállomány összetétele kedvező. Jelenleg a nagyobb szobaszámú lakások vannak túlsúlyban. A város lakásállományán belül a legjelentősebb részt (45 százalék) a háromszobás lakások teszik ki. A négyszobás ingatlanok alkotják Bonyhád lakásállományának harmadát (34 százalék).

1.9‐13. ábra: A lakások szobaszám szerinti megoszlása, 2011 Adatok forrása: KSH, Tájékoztatási adatbázis

.


101

1.10 AZ

ÖNKORMÁNYZAT

GAZDÁLKODÁSA,

A

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS

ESZKÖZ‐

ÉS

INTÉZMÉNYRENDSZERE

1.10.1 Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program20 1.10.1.1 Vagyongazdálkodás Az önkormányzat gazdálkodásáról, az éves költségvetés végrehajtásáról az Államháztartási törvény vonatkozó rendelkezései alapján a Képviselő‐testület évente három alkalommal részletes tájékoztatást kapott. A teljesített kiadások az alábbiak szerint alakultak: 2010 Teljesített kiadás, ebből: 4 642 273 működési kiadás 3 506 232 fejlesztési kiadás 1 136 041

2011 3 623 407 3 395 428 227 979

2012 2 974 855 2 799 705 175 150

2013 1 834 249 1 634 934 199 315

1.10‐1. táblázat: Bonyhád Város Önkormányzatának kiadásai, ezer Ft Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás

Az önkormányzat költségvetésének főösszegét a központi és saját bevételi források, az önkormányzat által ellátandó feladatok határozzák meg. Évenként változó nagyságrendű emellett fejlesztési kiadásokat befolyásoló pályázati támogatások összege is. Az önkormányzati feladatellátást befolyásoló főbb szervezeti változások az alábbiak voltak:  A központi döntések közül legjelentősebb a Városi Kórház és Rendelőintézet intézményének a fenntartói változása volt, amelyre a települési önkormányzatok fekvőbeteg szakellátó intézményeinek átvételéről, valamint az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény alapján került sor. Emiatt 2012. május 1‐jétől az intézmény állami fenntartás alá került.  A Hivatásos Tűzoltóság a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 84. §‐ának előírásai következtében központi irányításúvá vált.  A hivatali feladatellátás esetén döntő változást a Tolna Megyei Kormányhivatal Járási Hivatalának létrejötte eredményezett. Az átrendezőssel a korábbi önkormányzati feladatok és hatáskörök egy része átkerült a Járási Hivatalhoz, ennek következtében a hivatal dolgozói létszáma 23 fővel csökkent. 2013. január 1‐jétől a hivatali épületben működő okmányiroda a Járási Hivatal keretei között működik.  Ugyanezen időponttal megszűnt a Polgármesteri Hivatal intézménye, helyette létrejött a Bonyhádi Közös Önkormányzati Hivatal, amelyhez a korábbi hat település helyett 8 település csatlakozott.  A köznevelési intézmények közül a BONI intézménye 2013. január 1‐jétől állami fenntartás alá került, amelynek keretében a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, valamint Bonyhád Város Önkormányzata megállapodásban rögzítette a létszám, a feladatellátáshoz szükséges vagyonelemek átadását. Ennek alapján 167 pedagógus, 2 szakmai feladatot ellátó, valamint 3 fő intézményüzemeltetéshez tartozó dolgozó került az intézményfenntartó állományába.  Fenti átadáshoz kapcsolódóan a Képviselő‐testület arról döntött, hogy az intézmény működtetését vállalja. A működtetés költségeinek önkormányzatot terhelő kiadásai a 20

Beszámoló a képviselő‐testület 2011–2014. gazdasági programjának (munkaprogramjának) végrehajtásáról, 122. sz. előterjesztés BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA | I. kötet: Megalapozó vizsgálat

102

Gazdasági Ellátó Szervezet költségvetésébe kerültek beépítésre.  Létrejött 2013. július 1‐jétől a Szociális Alapszolgáltatási Központként működő Gondozási Központ Fenntartója Társulása, amelynek keretében működik ezen időponttól kezdődően a Gondozási Központ. 1.10.1.2 Költségvetés Bevételek Az önkormányzati saját bevételek döntő részét a helyi adó bevételek képezik. Az önkormányzat által bevezetett adókat az önkormányzat 30/2013. (XII.20.) számú rendelete tartalmazza, amelyek az alábbiak:  Magánszemélyek kommunális adója (adó összege: 10 000 Ft/ingatlan)  Idegenforgalmi adó (300 Ft/vendégéjszaka)  Helyi iparűzési adó (2 százalék) Az adóztatás rendszerében a beszámolási időszakban helyi döntés alapján a magánszemélyek kommunális adójában történt változás, amelynek alapján az adó 7500 Ft összegű tételét a Képviselő‐testület 10 000 Ft‐ra emelte. A helyi adó bevételek évenként az alábbiak szerint alakultak: 2010 Adóbevételek összege 338 611

2011 416 869

2012 398 006

2013 431 762

1.10‐2. táblázat: Bonyhád Város Önkormányzatának helyi adóbevételei, ezer Ft Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás

A gépjárműadó a központi forrásszabályozás részeként az átengedett bevételek közé tartozik, a közölt adatok azt nem tartalmazzák. A központi forrásszabályozás változása A 2013. évtől átalakult önkormányzati feladatellátás, ezzel együtt a finanszírozási rendszer is. A korábban az önkormányzatok által ellátott feladatok egy része az államhoz került. Ezzel együtt a feladatellátást szolgáló, eddig az önkormányzatoknak átengedett források nagyobb része, illetve egyéb, feladatokhoz szorosan nem kötődő támogatások egy része is átirányításra került a központi költségvetésbe. A változásokkal párhuzamosan, a megmaradó feladatok tekintetében a forrásszabályozás is átalakításra került. Új finanszírozási struktúra elszakadt az eddigi jellemzően normatív támogatási rendszertől. E szempontból kiemelkedő szerepe volt az ágazati feladatok meghatározásának, a kötelező önkormányzati feladatok és helyi közügyek szétválasztásának. A támogatások alapja a feladatokhoz tartozóan felmerült kiadások előző évi szerinti összege volt. Az új finanszírozási rendszer igazságosabb, a valós költségek összegét jobban megközelítő támogatási összegeket eredményezett. A feladatváltozást követő szabályozási struktúra alapján az önkormányzat bevételei – figyelembe véve a normatív támogatás változását, a megszűnő személyi jövedelemadót és annak kiegészítését, a gépjárműadó összegének 60 százalékos elvonását – csökkentek, azonban a csökkenésével szemben nagy kiadási előirányzat csökkenést eredményező elemként a közoktatást folytató intézmények átszervezése, valamint a járási hivatal feladat és létszámátvétele miatti kiadáscsökkenés állt. Mindemellett az önkormányzatok működésének Készítette: Terra Studio Kft. | 1034 Budapest, Szomolnok utca 14.

103

kiegészítő támogatási rendszere fennmaradt, amelyre az önkormányzat folyamatosan pályázott, eredményeként az alábbi kiegészítő támogatásban részesült: Kiegészítő támogatás („ÖNHIKI”)

2010 –

2011 176 980

2012 194 928

2013 100 000

1.10‐3. táblázat: Bonyhád Város Önkormányzatának kiegészítő támogatásai, ezer Ft Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás

Az önkormányzat költségvetésének kiadásain belül évenként változó nagyságrendű a működési és fejlesztési kiadások összege és aránya. A teljesített kiadások döntő része minden évben a működési kiadásokkal kapcsolatban merült fel, a fejlesztési kiadásokra fordított arány 6 és 24 százalék között volt. Fejlesztési kiadások szempontjából rendkívül kedvező év a 2010. év volt, amelyben befejeződött az 1,1 milliárd Ft összköltségű, 775 millió Ft pályázati támogatással megvalósuló kórházi rekonstrukció. Az önkormányzat költségvetésében a Varázskapu Óvoda, a Vörösmarty Mihály Művelődési Központ, a Solymár Imre Városi Könyvtár, a Völgységi Múzeum, a Gazdasági Ellátó Szervezet, a Közös Önkormányzati Hivatal, valamint az Önkormányzat címén kerültek kiadások és bevételek tervezésre. Emellett a Gondozási Központ fenntartásáról a Szociális Alapszolgáltatási Központ fenntartója Társulás gondoskodik, azzal, hogy az önkormányzati a működés költségeihez pénzátadást teljesít. Az önkormányzat adósságának év végi állománya az alábbiak szerint alakult: Megnevezés 2010 2011 2012 2013 2014.03.01. Hitel 29274 26101 24661 4998 – Kötvény 1884449 2186849 2043027 333176 – Összesen: 1913723 2212950 2067688 338174 – 1.10‐4. táblázat: Bonyhád Város Önkormányzatának adósságállománya, ezer Ft Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás

Az önkormányzat kötelezettségállománya az útépítésekhez felvett hitelből, valamint a 2007. december hónapban kibocsátott, 1,3 milliárd Ft névértékű, svájci frank alapú kötvény kibocsátásból származik. Utóbbi tartozás évenkénti változását a frank árfolyamának módosulása eredményezi. A Bonyhád Város Önkormányzata az 5.000 fő feletti települések adósságkonszolidációjában érintett volt. Az adósságátvállalás I. ütemében 2013‐ban megállapodás aláírására került sor a Magyar Állam, valamint Bonyhád Város Önkormányzata között. Az átvállalás az alábbi területeket érintette:  A fekvőbeteg‐szakellátó intézmény részére az intézmény működtetéséhez biztosított támogatások, valamint az intézményi vagy fejlesztésére fordított, igazolt kiadások 100 százalékának megfelelő kiadásokat, 890.193.‐ eFt összegben  Az egyéb jogcímen fennálló kötelezettségek összegének 70 százalékát 846.516.‐ eFt összegben A tartozásátvállalás a folyószámla hitelt, a kötvénykibocsátásból származó tartozást, valamint az útépítésekhez tartozó hosszú lejáratú hitelt együttesen 1.736.709.‐ eFt összegben érintette. A megállapodásban szereplő határnap szerint a pénzügyi rendezés 2013. június 28‐ án megtörtént, a kötvényokirat módosítása szeptember hónap folyamán elkészült. BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA | I. kötet: Megalapozó vizsgálat

104

Az adósságkonszolidáció II. üteme keretében az állam 2014. február 28‐áig teljes mértékben átvállalta a települési önkormányzatok a 2013. december 31‐ei, az átvállalás időpontjában fennálló adósságelemeit és ezen adósságelemek járulékainak összegét. Az átvállalás a kötvénykibocsátásból, valamint az útépítési hitelből az I. ütemű átvállalást követően fennmaradt elemeket, valamint a 2013. december hónap folyamán a folyószámlahitelt kiváltó működési hitelt érintette, együttesen 467,6 millió Ft összegben. Az I., valamint a II. ütemű rendezés során a Magyar Állam együttesen 2,204 milliárd Ft összegű tartozást vállalt át a városi önkormányzattól, ezzel Bonyhád adóssága megszűnt. Kiadások A 2013‐as költségvetés kiadások rovatán 1.8 milliárd Ft szerepel. A kiadások legjelentősebb részét a működési költségek (1,6 milliárd Ft), azon belül is a dologi kiadások (643 millió Ft) teszik ki. A második legjelentősebb költségtétel a felhalmozási költségvetés kiadásai (155 millió Ft), amely azonban csak töredékét teszi ki a működési költségeknek. 1.10.1.3 Gazdasági program A 2010–2014 közötti ciklusprogram alapgondolataként jelenik meg a térségben való gondolkodás. A város elsődleges célja, hogy a környező települések elfogadják Bonyhád vezető szerepét, hogy a falvak a segítő várost lássák a térségi központban. Ennek szellemében fontosnak tartották a folyamatos egyeztetést nemcsak a városban, hanem a környékükön élő és dolgozó vállalkozókkal, a Bonyhád Fejlesztéséért Kht. tagjaival, a különböző szakmai szervezetekkel, valamint a többi dél‐dunántúli többcélú kistérségi társulással. A 2010–2014 közötti ciklusprogram gazdaságpolitikai célkitűzése az önkormányzati szerepvállalás növelése a helyi gazdaság működtetésében és fejlesztésében a munkahelyek megtartásának és újak létesítésének érdekében. A gazdaságpolitikai gondolkodásban e mellett erős hangsúlyt kapott, hogy a helyben (környékben) megtermelt mezőgazdasági termékek helyben kerüljenek feldolgozásra és elfogyasztásra. A város a gazdaság fejlesztésére a következő célokat tűzte ki maga elé:  Város délnyugati részén lévő Bonyhádi Ipari Park fejlesztése, vállalkozások odatelepítése, inkubátorház kialakítása  Vagyongazdálkodás egyszerűsítése: a növekvő számú, üres belvárosi önkormányzati üzletek újrahasznosítása, valamint a bérleti díjak csökkentésére van szükség a kiüresedés további megakadályozása érdekében  Pénzügyi egyensúly megtartása: kötvényt nem szabad kibocsátani és nem szabad jelentős összegű hitelt felvenni  Termálfürdő‐beruházás megindítása: gyógyászati és rehabilitációs részleg fejlesztése a rekreációs célok figyelembe vételével.  A működési hatékonyság érdekében az Önkormányzat tulajdonhányadát teljessé kell tenni a Fűtőmű Kft‐ben, majd egyesíteni kell a Bonycom Kft‐vel, melyet be kell vonni a helyi és járásban megvalósuló beruházások kivitelezésébe.  Geotermikus energia hasznosításának előkészítésének folytatása  Olyan környezetvédelmi programok megvalósítása, amelyek a nem kommunális szilárdhulladék feldolgozását, hasznosítását szolgálják Összességében megállapítható, hogy a 4 éves munkaprogramban meghatározott feladatok végrehajtása nagyrészt megvalósult. A 2011–2014. évben az önkormányzat és Készítette: Terra Studio Kft. | 1034 Budapest, Szomolnok utca 14.

105

intézményei összesen 456.937.319 Ft pályázati támogatásban részesültek. Az ÖNHIKI pályázat és a Bonyhádi Ipari Park támogatásának figyelembe vételével a ciklusban az önkormányzati érdekkörbe érkezett pályázati támogatások összege 1,4 milliárd Ft volt. 1.10.2 Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Bonyhádon az elmúlt évtized folyamán számos fejlesztés, beruházás valósult meg, amelyek nagyban hozzájárultak a város fejlődéséhez. 2008–2013 között 13 lezárt vagy jelenleg is futó európai uniós forrást felhasználó projektet valósított meg az önkormányzat, amelyek összesen 493 millió Ft‐os támogatásban részesültek. Az elmúlt időszak legnagyobb beruházása a (KEOP‐2012‐4.1.0 / A.) ”Helyi hő, és villamosenergia‐igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal” konstrukció keretében valósult meg Bonyhád Város Önkormányzata fenntartásában működő épületekre a megújuló energiaforrást felhasználó, napelemes épületenergetikai fejlesztések keretében 2014 folyamán. A beruházással rövid időtávon megtérülő, jelentős költségcsökkenés érhető el az intézmények áramfogyasztásában részben a saját energiaszükséglet közvetlen megtermelésével, részben a fel nem használt áram hálózatra történő visszatáplálásával. A beruházás vissza nem térítendő EU támogatás és a kormány által biztosított EU önerőalap segítségével, 100 százalékos támogatással valósult meg, közel 160 millió Ft értékben. A városban több 50 millió Ft‐ot meghaladó értékű fejlesztést is megvalósított az önkormányzat, így felújításra került az idősek otthona (2014), amely célja új férőhelyek létesítése, az infrastrukturális feltételek javításával korszerű, családias és emberséges kialakítása, valamint a szakmai minőségjavítás. Továbbá a belterületi vízrendezés kapcsán bonyolítottak le (2012‐ben) egy majdnem 84 millió Ft összköltségű projektet, melyből a megítélt támogatás meghaladta a 75 millió Ft‐ot. Kompetencia alapú oktatás fejlesztése kapcsán egy 80 millió Ft összértékű támogatással valósítottak meg fejlesztést a Bonyhádi Oktatási Nevelési Intézményben (2010). 2015‐ben egy nagyobb (51 millió Ft) összegű fejlesztést valósít meg az önkormányzat az egészségügyi alapellátás fejlesztése terén, amely három önkormányzati rendelő felújítására vonatkozik. Egyéb, a település szempontjából lényeges fejlesztések:     

Szociális alapszolgáltatások integrációja Bonyhádon Az Önkormányzati Hivatal Szervezetfejlesztése Bonyhádon Iskolabarát Völgységi Múzeum Iskolai könyvtár fejlesztése a Vörösmarty Mihály Általános Iskola tagintézményben Könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastruktúra‐fejlesztése Bonyhádon

A fejlesztésekért Bonyhád Város Önkormányzatának képviselő testülete felel. Munkájukat két bizottság (Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság és a Humán Bizottság) segíti. A Hivatal az alábbi belső szervezeti egységekre (osztályokra) tagozódik:  Hatósági Osztály  Pénzügyi Osztály o Adócsoport o Költségvetési csoport  Titkársági Osztály  Műszaki Osztály  Városfejlesztési és Jogi Osztály  Belső Ellenőrzés BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA | I. kötet: Megalapozó vizsgálat

106

1.10.3 Gazdaságfejlesztési tevékenység A gazdaság fejlesztésénél a helyi adottságokat kell számbavenni és a fejlesztéseket úgy pozícionálni, hogy azok az erőforrásokat fenntartható módon mozgósítsák. A helyi és térségi gazdaságfejlesztés központja a Bonyhádi Ipari Park, amelynek fő célja a járás gazdasági növekedésének motorjaként elősegíteni a működő tőke beáramlását, valamint annak növekedését, ezzel munkahelyeket teremtve, és azt hosszú távon megtartva. Ennek érdekében a Bonyhádi Ipari Park további bővítését tűzte ki célul az Önkormányzat. A jövőben jelentős mezőgazdasági termelő és feldolgozó kapacitás kiépítésétől a helyi gazdaság egy újabb lábát kívánják megteremteni. Bonyhádi Ipari Park21 Az ipari park (hrsz.: 02/78 és 02/81) további bővítési lehetősége a 6534. jelű elkerülő út mentén illetve a Mónus I. u. felé adott. Az említett területen a művelés alóli kivonás, közművesítés és az infrastruktúra kiépítése után nyílik lehetőség új ipari üzemek elhelyezésére. Lehetőség szerint a város központi területein működő ipari üzemeket is célszerű a Bonyhádi Ipari Parkba telepíteni és természetesen az új befektetőket is ide szeretnék vonzani, hiszen az ipari parkban megvalósuló fejlesztésekre több pályázati lehetőség nyílik. A Bonyhádi Ipari Parkon kívül még további két iparterületen kell az úthálózatot fejleszteni, illetve utat kialakítani: 1. Az északkeleti ipartelep területén (Gyár u.) a meglévő kis teherbírású 3 m széles út helyett kell kiépíteni a nagy teherbírású 6 m széles útszakaszt, 320 m‐es hosszban. Ugyanis a befektetési kedvet jelentősen növelheti a geotermikus energia‐hasznosításának ottani megvalósítása, melynek segítségével a nagyobb energiaigényű ipari üzemek részére a gáz áránál kedvezőbb árú és 100 százalékban természetes energiaforrás biztosítható. 2. A nyugati lakó és gazdasági övezetben két, egymáshoz kapcsolódó feltáró út kialakítására lenne szükség. Nagy teherbírású 6 m széles út a Kossuth L. u. és Dr. Kolta L. u. között 350 m hosszban, valamint 460 m hosszban a Dr. Kolta L. u. és a Mátyás K. u. közötti szakaszon. A Bonyhádi Ipari Park fejlesztésével egyidejűleg a nagyobb üzemek kiszolgálása mellett szükséges a kisebb, kezdő vállalkozások lehetőségeinek kiszélesítése, a vállalkozások stabilizálása érdekében egy inkubátorház megépítése. A beruházás akár a Bonyhádi Ipari Park területén ún. zöldmezős projektként, vagy a város területén kihasználatlan korábbi ipari létesítményben barnamezős beruházásként is megvalósítható. A fejlesztéssel egy olyan bázis alakítható ki, amely a jellemzően szolgáltató jellegű kisvállalkozások számára az együttműködés lehetőségét, egymás segítését is biztosítaná, amely mögé a szolgáltatások által érintett nagyobb ipari üzemek támogatása is könnyebben megszerezhető. 2015. tavaszán a helyi vállalkozások segítésére, a folyamatos kommunikáció biztosítására és a kapcsolatok kiszélesítésére vállalkozói fórumot hozott létre Bonyhád Város Önkormányzata. Ezen kívül azon vállalkozások részére, melyek meghatározzák fejlesztési céljaikat az Önkormányzat térítésmentesen, együttműködési megállapodás keretében vállalja a pályázatok figyelését. Mezőgazdaság

21

Forrás: Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015–2020 Készítette: Terra Studio Kft. | 1034 Budapest, Szomolnok utca 14.

107

A 100 százalékban önkormányzati tulajdonú Bonyhád Városi Mezőgazdasági Kft. 2014‐ ben megkezdte a város tulajdonában álló területek művelését. A korábban másokkal kötött és még hatályos haszonbérleti szerződések lejártát követően 10 ha réten és kb. 50 ha szántón fog gazdálkodni a társaság, mely terület nagysága az állami tulajdonban lévő Bonyhád külterület 05/11 hrsz‐ú területtel növelhető. Célul tűzték ki az említett állami tulajdonban lévő földterület 20 éves időtartamra haszonbérbe vételét a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettől. A vállalkozás, célul tűzte ki, hogy bérelt és saját eszközeivel szántóföldi, majd kertészeti terményeket állítson elő. A területek műveléséhez szükséges valamennyi mezőgazdasági gépet nem kell megvásárolni. A hiányzókat (vegyszerező, kombájn stb.) szolgáltatás keretében veszi igénybe a Kft. Vannak azonban olyan kisebb értékű eszközök, amelyek beszerzése mindenképp indokolt, tekintettel a Bonycom NKft. tulajdonában lévő 100 lóerős John Deere traktorra. Piaci igények és a rendelkezésre álló geotermia révén reális terv továbbá gyógynövények termesztése az egészség és szépségipar számára. A Kft. tervezett működése révén az alacsony iskolai végzettségű, jelenleg leginkább munkanélküli, vagy inaktív munkaerő számára biztosíthat elhelyezkedési lehetőséget. A járás aprófalvas településein főként mezőgazdasági vállalkozások működnek és jelentős mennyiségű szántóföldi terményt állítanak elő. A mezőgazdasági profilú cégek jelenleg is értékesítési, fenntarthatósági és fejlesztési problémákkal küzdenek, mert a megtermelt árut, annak alacsony feldolgozási szintje miatt, szinte az előállítási költségen tudják csak a felvásárlóknak eladni. Számukra a vevői függés oldása, valamint a hozzáadott érték növelése jelenthet előrelépést. Ezért Bonyhád Város Önkormányzata, együttműködésben a Bonyhád Városi Mezőgazdasági Kft‐vel, zöldség‐ és gyümölcsfeldolgozó kapacitás megteremtésére forrást keres, mellyel mind a saját, mind a környező mezőgazdasági vállalkozások által termelt terményeket, magasabb hozzáadott értékű termékként értékesíteni tudja a piacon. A feldolgozóipari beruházás hozzájárul a foglalkoztatás bővítéséhez, a gazdaságfejlesztéshez, és a járás képzett, fiatal korosztályának megtartó képességének növeléséhez. 1.10.4 Foglalkoztatáspolitika A város nem rendelkezik önálló foglalkoztatási stratégiával, azonban Bonyhád is elsődleges célkitűzésének tekinti a népességmegtartó képességének fokozását, amelyhez a foglalkoztatási helyzet javítása az elsődleges kulcs. Jelenleg a Bonyhádi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztálya fogadja az álláskeresőket és munkanélkülieket, amely feladatait 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet határozza meg. A közfoglalkoztatásban az önkormányzat vesz részt, 2012–2014 között 211 fő vett részt a közfoglalkoztatásban. A közfoglalkoztatottak munkavégzésének helyszínei:         

Óvodák Solymár Imre Városi Könyvtár Bonycom Nkft. Völgységi Múzeum Vörösmarty Mihály Művelődési Központ Városháza Bartók Béla Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Gazdasági Ellátó Szervezet (GESZ) Bonyhádi Gondozási Központ BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA | I. kötet: Megalapozó vizsgálat

108

1.10.5 Lakás‐ és helyiséggazdálkodás Az önkormányzat ingatlanvagyonát a Bonycom Kft. kezeli, és feladata közé tartozik a bérlakások hasznosítása, valamint a nem lakáscélú helyiségek kezelése. Bonyhád Város Önkormányzata tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlésének szabályait a Bonyhád Város Önkormányzata Képviselő‐testületének 10/2007. (VI. 1.) önkormányzati rendelete szabályozza. A rendelet értelmében Bonyhádi Közös Önkormányzati Hivatal Hatósági Osztálya folyamatos nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő és bérbeadás útján hasznosítható lakásokról és a szociális bérlakást igénylőkről. Nem lakás céljára szolgáló helyiségek nyilvántartását a vagyonreferens vezeti. A bérbeadásra kerülő lakások köre hasznosításuk módja szerint lehet: a.) Szociális helyzet alapján b.) Pályázat alapján piaci alapon c.) Pályázat nélkül költségelven c.1.) Közérdekű feladatok megvalósítására c.2.) Jogszabályon, megállapodáson alapuló elhelyezési kötelezettség teljesítésére c.3.) Lakáscsere alapján c.4.) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 136./A § alapján, elővásárlási joggal megszerzett lakás esetén. A b.) és c.) pontban meghatározottak szerint hasznosítható lakás is bérbe adható szociális rászorultnak, azonnali intézkedést igénylő, súlyos válsághelyzetbe került személy vagy család elhelyezésének szükségessége esetén. A Széchenyi Terv keretében, állami támogatással megépült önkormányzati bérlakások csak szociálisan rászorultak részére adhatóak bérbe. Városi érdekből a piaci és költségelvű hasznosításra, rendkívüli méltánylást érdemlő esetben a szociális célú hasznosításra kijelölt lakás – meghatározott munkakört betöltő személy számára is – bérbe adható, de kizárólag a munkakör betöltésének idejére.22 Szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakásra lakásnyilvántartásba vételi kérelmet az a nagykorú személy jogosult benyújtani, akinek:  a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200 százalékát, egyedülálló, gyermekét egyedül nevelő szülő esetén, illetve ha a családban tartósan beteg személy él a nyugdíjminimum 300 százalékát, kivételes méltánylást érdemlő, súlyos válsághelyzetben lévő család vagy személy esetében a jövedelemhatár 50 százalékkal túlléphető,  a saját, illetve a vele együttköltöző családtagjának tulajdonában, haszonélvezetében lakás, üdülő nincs, és 5 éven belül nem is volt, kivéve olyan kivételes méltánylást érdemlő körülményt, melynél fogva az igénylő saját ingatlana felett – önhibáján kívül – rendelkezni nem képes,  saját és a vele költöző családtagja tulajdonában nincs a nyugdíjminimum 25‐szeresét meghaladó vagyontárgy. Szociális helyzet alapján legfeljebb az alábbi méretű lakás adható bérbe: 22

Orvos, egészségügyi szakdolgozó, pedagógus, főiskolai vagy egyetemi végzettségű köztisztviselő és közalkalmazott, hivatásos rendőr vagy katonatiszt, gondnok, házmester, önkormányzat által alapított közszolgáltatási feladatot ellátó intézmény, vagy gazdasági társaság alkalmazottja Készítette: Terra Studio Kft. | 1034 Budapest, Szomolnok utca 14.

109

 1–4 fő esetén: 2 szobás  5–6 fő esetén: 3 szobás  Minden további költöző esetén + ½ szoba. A nem szociális jellegű lakásokat piaci alapon, árverési licit útján kell bérbe adni, határozatlan időtartamra. Városi érdekből határozott időtartamra is meghirdethető a bérleti jog. Az árverési licitet – a bérbeadó értesítése alapján – a Városfejlesztési és Jogi Osztály írja ki, a lakás megüresedését követő 15 napon belül. A kiírást közzé kell tenni az önkormányzat hirdető tábláján, a kábeltelevízióban, legalább 30 napig. A bérleti szerződést azzal a licitálóval köti meg a bérbeadó – az árverésen készült jegyzőkönyv alapján – aki a legmagasabb összegű lakbér fizetését vállalta. Az árverés sikertelensége esetén, vagy ha az árverésen bérleti jogot nyerő ajánlattevő az árverést követő 15 napon belül nem köti meg a bérleti szerződést, és az árverést követő 3 hónapon belül nem veszik bérbe a lakást a kikiáltási áron, újabb árverést kell kiírni. Újabb kiírás esetén a minimum bérleti díj 20 százalékkal csökkenthető. Pályázaton kívül közérdekű feladatok végrehajtása érdekében adható bérbe lakás: a.) Megsemmisült, vagy életveszélyes lakás bérlőjének vagy használójának elhelyezése esetén b.) Önkormányzati rendeletek vagy határozatok végrehajtásához kapcsolódó járulékos elhelyezési kötelezettségek (önkormányzat által kisajátított lakás, rendezési terv) c.) Önkormányzat és szerveinek alkalmazásában álló köztisztviselők, közalkalmazottak, önkormányzat által alapított közszolgáltatási feladatot ellátó intézmény, vagy gazdasági társaság alkalmazottja d.) Fegyveres és rendvédelmi szervek dolgozóinak. A c.) és d.) pont esetén a bérbeadást a munkáltató kezdeményezi. A bérleti díjak mértékét a 10/2007. (VI. 1.) önkormányzati rendelet 8. számú melléklet határozza meg azzal, hogy az Ltv. 34.§ (4) bekezdésére figyelemmel kell lenni.


110

1.10.6 Intézményfenntartás Bonyhád Város Önkormányzata a Szervezeti és Működési Szabályzat23 6. függelékében foglaltak szerint a következő intézmények fenntartását, működtetését látja el, vagy vállal benne szerepet. Bonyhád Város Önkormányzata közszolgálati intézményei Bonyhádi Közös Önkormányzati Hivatal (Bonyhádvarasd, Grábóc, Izmény, Kisdorog, Kismányok, Kisvejke, Mőcsény és Váralja falvakkal együtt közös fenntartás) Köznevelési intézmények:  Bonyhádi Varázskapu Bölcsőde és Óvoda feladatellátási helyei (telephelyei): o Malom Óvoda (székhelyintézmény) o Ficánka Óvoda és Városi Bölcsőde o Liget Óvoda o Napsugár Óvoda o Pitypang Óvoda o Szélkakasos Óvoda o Izményi Napközi Otthonos Óvodai Tagintézmény o Kisdorogi Óvodai Tagintézménye o Kismányoki Óvodai Tagintézmény o Kisvejkei Óvodai Tagintézménye o Váraljai Játszóház Óvodai Tagintézmény  Bonyhádi Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola (BÁI) fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Bonyhád Város Önkormányzata az alábbi feladatellátási helyek (telephelyek) tekintetében a működtetői feladatokat látja el: o Széchenyi István Általános Iskola (BÁI székhelyintézmény) o Vörösmarty Mihály Általános Iskola Tagintézmény (BÁI Szent Imre utcai Telephelye) o Arany János Gimnáziumi Intézményegység (BÁI Szent Imre utcai Telephelye) o Bartók Béla Alapfokú Művészetoktatási Intézményegység (BÁI Perczel utcai Telephelye) Művelődési intézmények  Vörösmarty Mihály Általános Művelődési Központ  Solymár Imre Városi Könyvtár  Völgységi Múzeum Egészségügyi és szociális intézmények:  Szociális Alapszolgáltatási Központként működő Bonyhádi Gondozási Központ Egyéb:  Gazdasági Ellátó Szervezet (GESZ)  Sportlétesítmények és Ifjúsági Táborok 23

Bonyhád Város Önkormányzata 5/2015. (III. 27.) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatáról Készítette: Terra Studio Kft. | 1034 Budapest, Szomolnok utca 14.

111

1.10.7 Energiagazdálkodás A város kiemelt projektjei közé tartozik az energiahatékonyság fokozása és a megújuló energiaforrások hasznosítása. Az előző ciklusban több energiahatékonysági projektet is lebonyolítottak a város intézményeiben:24 2011‐ben: Ficánka óvoda felújítása (BM pályázati támogatással) – nyílászáró (ablak, ajtó) cseréje, 1100 m2 felületű homlokzat utólagos hőszigetelése, 1674 m2 lapos tető víz elleni szigetelésének felújítása, 2 rétegű új szigetelés készítése bádogos szerkezetek cseréjével. 2012‐ben: a Tanuszoda felújítása folyamán energetikai szempontból az uszoda nyílászáróinak cseréje, a tetőszigetelés felújítása (Duna‐Mecsek Alapítvány támogatásával) történt meg. A KEOP‐2012‐4.1.0/A pályázat keretében önkormányzati épületek megújuló energiával való ellátása valósult meg a Sportcsarnok, Vörösmarty Mihály Művelődési Ház, BÁI Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Malom Óvoda, Szélkakas Óvoda, Ficánka Óvoda, Gondozási központ intézményekben és a Dózsa Gy. utcai nappali foglalkoztatóban. Az épületek villamosáram‐ellátását támogatják a projekt keretében megépített napelemes rendszerek, jelentősen csökkentve a rezsiköltségeket. 2013‐ban valósult meg a Bolyai F. utcai Liget Óvoda energetikai korszerűsítési felújítása (BM‐támogatással). A beruházásból többek között az ablakok cseréje, napenergia hasznosító rendszer, a lapostető hőszigetelése , fűtési rendszer korszerűsítése, új szellőzőrendszer és a homlokzat utólagos hőszigetelése valósult meg. A TIOP‐3.4.2‐11/1‐2012‐0213. sz pályázatból a Bonyhád, Szabadság u. 2. szám alatti Bentlakásos Idősek Otthona felújítása valósult meg. A projekt energetikai részeként: homlokzati nyílászárók cseréje, utólagos hőszigetelés, fűtési és melegvíz ellátó rendszer korszerűsítésére került sor. Jelenleg elnyert, folyamatban lévő energetikai fejlesztés: Napelemes rendszer telepítése a Bonycom Nonprofit Kft. épületeire (KEOP 4.10.0/N/14 Fotovoltaikus rendszerek kialakítása). Az önkormányzat a jövőben is elsődleges céljai között tartja számon az energiahatékonyság javítását, illetve a megújuló energiaforrások (szélenergia, geotermia, napenergia) integrálását az energia szolgáltató rendszerbe, amely a 2015–2020‐as gazdaságfejlesztési programnak is a részét képezi. A megújuló energiaforrások részarányának növelése terén nagy előrelépés a termálvízkincs több ütemben történő hasznosítása. Bonyhád Város Önkormányzatának Képviselő‐testülete 7/2012.(I.26.) sz. határozatával támogatta a SWR Bauconsulting Kft‐vel megkötött szándéknyilatkozatot, amely alapján a cég elkészítette Bonyhád város energetikai felmérését, figyelemmel a jelenlegi és a jövőben várható energiaigényre, és javaslatot tett a megújuló geotermikus energia hasznosítására. „Az önkormányzati igényeket meghaladó mennyiségű geotermikus energia nyerhető ki a Bonyhád alatt lévő termálvízkincsből a város számára készült energetikai felmérés szerint. Egy 2.300 méter mély termálkút 115 Celsius fokos vizét felhasználva a város évente közel 44 ezer GJ fűtési hőigénye biztonságosan ellátható – olvasható az SWR Bauconsulting Kft. által készített jelentésben. Amennyiben a termálvíz hőkészletét – a 115 és 95 Celsius fokos 24

Beszámoló a képviselő‐testület 2011–2014. gazdasági programjának (munkaprogramjának) végrehajtásáról, 122. sz. előterjesztés BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA | I. kötet: Megalapozó vizsgálat

112

tartományban – áramtermelésre is felhasználják, úgy évi 21,7 gigawattnyi elektromos energia állítható elő, ami közel tízszerese a város áramigényének. A számítások egy 2010‐es, szeizmikus vizsgálaton alapulnak, amelyet az önkormányzat a termálvizet rejtő mélykarsztréteg felderítése érdekében végeztetett el. A jelentés szerint az évi 1,4 millió köbméternyi vízhozamú termálkút a 14 ezer lakosú város intézményeinek áram‐ és hőigénye mellett mezőgazdasági, élelmiszeripari üzemek, turisztikai és gyógyászati intézmények hőigényét is kielégítheti.” (ALTERNATÍV ENERGIA honlapja)25 Az energia hasznosításának érdekében a Pannon Geosolar Kft. és a bonyhádi önkormányzat projektcéget hozott létre. (SWR BAUCONSULTING KFT. honlapja)26

25 26

http://www.alternativenergia.hu/felmertek‐bonyhad‐energiaigenyet/53048 – 2015. 04. 01. http://swrconsulting.hu/projektceg‐bonyhadon‐a‐geotermikus‐energia‐hasznositasara – 2015. 04. 01. Készítette: Terra Studio Kft. | 1034 Budapest, Szomolnok utca 14.

113

1.11 TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény értelmében az önkormányzat kötelezően ellátandó, településüzemeltetéssel összefüggő tevékenységei a következők:  Településüzemeltetés o Köztemetők kialakítása és fenntartása o Gondoskodás a közvilágításról o Kéményseprő‐ipari szolgáltatás biztosítása o A helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása o Közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása o Gépjárművek parkolásának biztosítása  Környezet‐egészségügy o Köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása o Rovar‐ és rágcsálóirtás  Helyi közösségi közlekedés biztosítása  Hulladékgazdálkodás  Távhőszolgáltatás  Víziközmű‐szolgáltatás, amennyiben a víziközmű‐szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül Bonyhádon a városüzemeltetés jól szervezett, minden idetartozó szegmens – pl. köztisztaság, útfenntartás, közvilágítás, szemétszállítás, temető karbantartás, üzemeltetés – szolgáltatásokkal lefedett. Az útfenntartási munkák minden évben jelentősen megterhelik a város költségvetését, ennek ellenére minden évben a kátyúzási, festési és táblakihelyezési munkák a szükséges szinten megvalósulnak. A helyi közutak és tartozékainak kialakítását és folyamatos karbantartását, felújítását az Önkormányzat Műszaki Osztálya látja el, és vállalkozásokkal kötött szerződések keretében biztosítja a gépjárművek parkolását, ellenőrzi a parkolási rend betartását. Jelentős számú városgazdálkodási feladatot (közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, hulladékgazdálkodás, települési környezet tisztaságának biztosítása) végez közszolgáltatási szerződés keretében az önkormányzati tulajdonban álló Bonycom Bonyhádi Közüzemi Nonprofit Kft. végzi. Ugyancsak ez a cég felel a temetők kialakításáért, fenntartásáért, de az önkormányzati Bonyhádi Köztemető és Bonyhád–Majos Köztemető mellett az egyházi tulajdonú Római Katolikus Temető esetében is. A közvilágítási feladatokról és a távhőszolgáltatásról a Fűtőmű Kft. Bonyhád, a kéményseprő‐ipari szolgáltatásról pedig a Caminus Tüzeléstechnikai Kft. gondoskodik. A víziközmű‐szolgáltatást a Mezőföldvíz Kft., a helyi közösségi közlekedést pedig a Dél‐dunántúli Közlekedési Központ Zrt. biztosítja több vonalon, továbbá a távolsági buszok egy része is igénybe vehető helyi közlekedés céljából is.


114

1.12 A TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA 1.12.1 Természeti adottságok Bonyhád belterülete a Völgység kistáj részét képező Bonyhádi‐medencében található, míg a belterületétől keletre fekvő külterületek a Szekszárdi‐dombság kistájhoz tartoznak. A város keleti részén folyik keresztül a Völgységi‐patak. (1.12─1. ábra)

1.12─1. ábra: Földrajzi tájak elhelyezkedése Bonyhád területén Forrás: TEIR honlapján27 szereplő térképek alapján saját szerkesztés

1.12─2. ábra: Bonyhád domborzati adottságai Forrás: TEIR honlapja28

1.12.1.1 Geológia és domborzat, talaj Bonyhád domborzati viszonyait a löszös dombsorokkal övezett Bonyhádi‐medence, poligenetikus süllyedéke határozza meg, melynek belsejét vastag lösztakaró (40 m) béleli ki, tszf‐i magassága 160–180 m. Alaktanilag a medencefelszínt alig tagol töbrös löszsíkság jellemzi. Felszínét rétekkel behintett, széles völgytalpú lankás völgyelések hálózzák be. A medence délkeleti irányba lejtősödik (DÖVÉNYI Z. szerk. 2010)29 (1.12─2. ábra). Bonyhád területének földtani alapját túlnyomó részben löszös üledék adja, helyenként (patakok mentén) pedig glaciális és alluviális üledék képzi (1.12─3. ábra).

27

http://gis.teir.hu/teirgis_termeszeti_kornyezet/ – 2015. 04. 01. 28 http://gis.teir.hu/teirgis_termeszeti_kornyezet/ – 2015. 04. 01. 29 Forrás: DÖVÉNYI Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere. – Budapest: MTA FKI Készítette: Terra Studio Kft. | 1034 Budapest, Szomolnok utca 14.

115

1.12─3. ábra: Bonyhád és környékének földtani adottságai Forrás: MTA TAKI AGROTOPOGRÁFIAI ADATBÁZIS honlapja30

Bonyhád és járásának legjellemzőbb talajfajtája az agyagbemosódásos barna erdőtalaj. A Völgységi‐patak alluviumán öntés réti talaj a jellemző (1.12─4. ábra).

1.12─4. ábra: Genetikus talajtípusok Bonyhádon és környékén Forrás: MTA TAKI AGROTOPOGRÁFIAI ADATBÁZIS honlapja31

1.12.1.2 Vízrajz A járás felszíni vizei a Duna jobb parti vízrendszeréhez tartoznak. A legjelentősebb vízfolyás a Völgységi‐patak, népi nevén a Határárok. Vízgyűjtő területe 553,2 km2. Valamikor mocsarak, bozótosok között, szabadon kanyargott a völgyben, néhol még medre sem volt. Az 1780‐as években a szabályozási munkák során a költségeket felezték, így került ásott medre két falu, két földesúr birtoka közé, a határra, azóta Határárok. Területi kiterjedése azonban nem csak a Völgység, hanem az egész Keleti‐Mecsek vízfolyásává teszi. Forrása Baranyában, Zobák közelében a Hármas‐hegy északi oldalán, az ún. Takanyó‐völgyben található. Összegyűjtve a környező vizeket, végigfolyik Magyaregregytől Szászvárig, az ún. Vízvölgyön. Közben vízhozama egyre bővül. Hidasnál magába fogadja az Óbánya és Mecseknádasd irányából jövő vizeket, Bonyhád alsó végénél a majosi és apari patakokét, Kakasdnál pedig a Rák‐patakot. 30 31

http://maps.rissac.hu/agrotopo – 2015. 04. 01. http://maps.rissac.hu/agrotopo – 2015. 04. 01. BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA | I. kötet: Megalapozó vizsgálat

116

Az Alsóhidas‐patak a lengyeli–mucsi erdőkben ered, a Hidas‐patak Tevel és Kéty között. Előbbi Szentgátnál a Völgységi‐patakba torkollik, utóbbi Kölesdnél a Sióba. A Lajvér‐patak Szálkától északra ered, Mórágy előtt elkanyarodva Bátaszéknél ér ki a síkra. Átfolyó rendszerű mesterséges tavak, halastavak és záportározók több helyütt vannak, így Hónigpusztától Ladományig, Paradicsompusztánál, Szálkánál stb. A Lajvér‐patak szálkai tározója a legjelentősebb, hatvan hektáron mintegy kétmillió köbméter víz szolgálja – az árvízcsúcs csökkentése mellett – a horgászatot, turizmust. A vizek hasznosításának szép példája a váraljai völgyben kialakított tórendszer. Kiépített forrás alig van. Valamikor nevezetes volt a lengyeli Annafürdő, melyet az Apponyiak üzemeltettek. 1.12.1.3 Klimatikus viszonyok Bonyhád éghajlata átmenetet jelent az Alföldre jellemző kontinentális és a Dél‐Dunántúl mérsékelten meleg, mérsékelten nedves éghajlata között. A dombsági, erősen felszabdalt felszíneken változatos mezo‐ és mikroklímák jöttek létre. Kialakulásukhoz a domborzat mellett, azzal szoros kölcsönhatásban a talajadottságok, növényzet (pl. az erdők), vízfelületek, valamint több más ökológiai tényező is hozzájárult. A Völgység napsütéses óráinak száma átlagosan 2000–2600 óra körül alakul éves viszonylatban, 810 óra körüli nyári és 210 óra körüli téli napsütéssel. Az évi középhőmérséklet 9,7–10,5 °C. Az átlagos évi hőingás 22,5 °C. A fagymentes napok száma átlag 206, a téli (zord) napoké mintegy tíz. A csapadék 600–730 mm ez 100–150 mm‐rel haladja meg az Alföldét. Ez az érték a terület nem túl száraz, de nem is túl csapadékos jellegére utal. A csapadékmaximum júniusra, a másodmaximum novemberre jellemző. A szélirány eloszlása elég egyenletes, némi dominanciája az északi és az északnyugati szélnek van. 1.12.1.4 Élővilág A Völgység kistájban közel 70 százalékos a szántók aránya és a 20 százalékot alig haladja meg az erdősültség. Az őshonos fajokból álló állományok az erdős területeknek csak a felét teszik ki, a többi ültetett fenyves és akácos a patakokat kísérő egykori sások helyén telepített nemesnyárasok is vannak. A természetes erdőtársulásokban nagyon kis területen bükkösöket is találunk, de az uralkodó társulások a gyertyános, és a cseres tölgyesek. Nagymányok és Bonyhád között a Völgységi‐patakot égerligetek és füzesek kísérik. A Bonyhádi járás erdőségei vadban gazdagok. Kis szerencsével láthatunk gímszarvast (Cervus elaphus), dámvadat (Cervus dama), vaddisznót (Sus scrofa), őzet (Capreolus capreolus), vörösrókát (Vulpes vulpes), mezei nyulat (Lepus europaeus), a védettek közül: mókust (Sciurus vulgaris), borzot (Meles meles), sünt (Erinaceus europaeus). Néha megtelepszik a horgász‐ és halastavakban a fokozottan védett vidra (Lutra lutra).


117

1.12.2 Tájhasználat, tájszerkezet 1.12.2.1 Tájszerkezet történelmi alakulása

1.12─5. ábra: Bonyhád és környékének tájszerkezete Forrás: TEIR honlapja32

Bonyhád tájszerkezetét alapvetően meghatározza a medence jelleg és a város járásban betöltött központi szerepe. A település nagy kiterjedésű határai annak köszönhetőek, hogy a török korban elpusztult szomszédos falvak (Fülöp‐Szerdahely, Szent‐Iván, Szent‐Máriafalva, Szent‐Demeter‐falva) nem települtek újjá. Bonyhád XVIII. század közepén meginduló fejlődésének mindenekelőtt földrajzi okai vannak. A település „földrajzi kapu” szerepben van, fontos út halad át rajta, az átkelést az ingoványos völgyön, a „Bonyhádi Bozót”‐on két jelentős híd (északon a Mérges hídja, keleten a Szent János híd) biztosította. Bonyhádról utak tartottak a szomszédos falvakba. További előnyt jelentett, hogy az 1700‐as években számos falura kiterjedő földesúri központ lett. Igazán központi szerepkört Bonyhádnak azonban a közigazgatás adott. 1725‐ben a simontornyai tisztújító megyegyűlésen a Dunaföldvári és Simontornyai járás mellé egy harmadik járás felállításáról határoztak. Az „alsó” avagy „Völgységhi” járás székhelye Bonyhád lett. A város‐ és tájszerkezetet a későbbiekben a központi jellegből adódó utak sűrűsödése, a mezőgazdasági tájhasználat, és a későn, de annál sikeresebben elinduló ipar határozta meg. A szocializmus idején Bonyhád ipari üzemeit és pénzintézeteit államosították és több lépcsőben tsz‐esítették a mezőgazdaságot. A közlekedésben a 6. számú főközlekedési út 1952–1954‐ben történt megépülte lett meghatározó Bonyhád életében. A lakásépítések az 1960‐as évek elején kezdődtek meg. Először a Béke tér és környéke kezdett épülni, ettől nyugatra épült ki a következő évtizedekben a Fáy lakótelep. A Budai Nagy Antal u. akkori végében Hahner József, neves tsz‐elnök építette az első házat, róla neveztek el 32

http://gis.teir.hu/teirgis_termeszeti_kornyezet/ – 2015. 04. 01. BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA | I. kötet: Megalapozó vizsgálat

118

a környéket Hahner‐telepnek. Később egész városrész épült mögé „Szecska”33 néven. A város belterületén kisajátították a volt Perczel‐kastélyok parkjait. A felső kastély körül lakónegyed épült tömbházakkal, a Perczel‐kert. Beépült a volt Erzsébet‐liget, a Vásártér, az Ifjúsági park környéke. Délkeleti irányban is bővült a város, a 6. sz. főútig, a Schweitzerhof felé. A belterületi változásokat a városmag leromlása, pusztulása jelentette kezdetben. Egyes épületszanálások máig érezhető sebeket hagytak hátra. Ezután megváltozott a szemlélet, felismerték a helyi értékeket. Példamutató rekonstrukciós tevékenység kezdődött, amely máig tart. A városból elszármazott Kráhling János révén műszaki egyetemisták építészeti felmérést végeztek Bonyhádon és Majoson, ami jelzi Bonyhád kisvárosi értékeit e téren is. Az 1970‐es évek életmódváltozásával egy időben a város környékén szép hétvégi házak, hobbikertek telepei épültek ki. Ezek közül leghíresebb a széplaki részen lévő, „Gecsemáné” és a Szecska‐tó környéke.34 1.12.2.2 Tájhasználat Bonyhád közigazgatási területének legnagyobb része külterület (1.12.‐6. ábra), a központi nagyobb méretű belterülethez még azzal össze nem függő kisebb‐nagyobb belterületi részek tartoznak.

1.12─6. ábra: Bonyhád területének megoszlása bel‐ és külterület, illetve a zártkertes területek arányában

1.12─7. ábra: Bonyhád területének művelési ágak szerinti megoszlása

Adatforrás: TAKARNET FÖLDHIVATALI INFORMÁCIÓS RENDSZER honlapja35

A közigazgatási terület művelési ágak szerinti megoszlását az 1.12─7. ábra szemlélteti. A földhivatali nyilvántartás szerint Bonyhád területének valamivel több mint fele művelés alól kivett terület. A művelt területek legnagyobb arányát a szántók (29 százalék) teszik ki. A szőlőművelés által érintett területek aránya kicsivel haladja meg a gyepek (legelő, rét) arányát, míg az erdőterületek aránya jóval az országos átlag alatt van (mindössze 2 százalék, kb. 503 ha, az országos átlag 2012‐ben 22,1 százalék volt). 1.12.3 Védett, védendő táji és természeti értékek, területek 33

A központi belterület Északnyugati városrészén belüli Szecska terület elnevezését a középkori eredetű Szecska‐ szőlőhegy és dűlő után kapta. A földrajzi név eredetileg a szöcske szóból származik, amely a sváb lakosság körében módosult Szecskára, de köznyelvben előfordulnak a Szöcske (vagy „Csöcske”) névváltozatok is. Jelen Integrált Településfejlesztési Stratégiában következetesen a Szecska nevet használjuk magára az Északnyugati városrészen belüli területrészre, amelyen belül létezik egy Szöcske elnevezésű dűlő is. 34 Történeti rész forrása: Bonyhád Településfejlesztési Koncepció 35 http://www.takarnet.hu/pls/tknet/hivatalok_p.kozseg_adat?kozsegkod=3384 – 2015. 04. 01. Készítette: Terra Studio Kft. | 1034 Budapest, Szomolnok utca 14.

119

1.12.3.1 Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek 2015. január 1‐től módosult a területrendezési tervek tájképvédelmi övezeteinek rendszere. A korábbi két tájképvédelmi övezet – országos jelentőségű, ill. térségi jelentőségű tájképvédelmi terület – helyett egy tájképvédelmi övezet, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete lépett.

B ONYHÁD

1.12–8. ábra: OTrT ─ Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezete

OTrT ─ Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezete által érintett területek Az övezet a közigazgatási terület mintegy egynegyedét, és azon belül is főként a külterületi részeket érinti. 1.12.3.2 Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Bonyhád közigazgatási területén egyaránt találhatók nemzetközi, országos és helyi védett, illetve védelemre érdemes természeti területek, értékek. Országosan védett, illetve védelemre tervezett természeti értékek Bonyhád közigazgatási területének 1.12‐9. ábrán feltüntetett részei az országos ökológiai hálózat részét képezik. Az országos területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe az országos jelentőségű természetes és természetközeli területek, valamint az azok között kapcsolatot teremtő ökológiai folyosók egységes, összefüggő rendszere tartozik, és amelynek részei a magterületek, az ökológiai folyosók és a pufferterületek. Bonyhád közigazgatási területét mind az ökológiai magterület, mind az ökofolyosó övezete érinti. Ez szabályozási szempontból azt jelenti a jelenleg hatályos OTrT szerint, hogy  az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti,  az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet.


120

1.12–9. ábra: Tolna megye TrT ─ Országos ökológiai hálózat területe Forrás: Tolna megye Területrendezési Terve – TEIR honlapja36

Helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területek, emlékek Bonyhád Város Önkormányzata 12/2013. (V. 31.) önkormányzati rendelete az épített és természeti környezet helyi védelméről tartalmazza a település helyi védelem alatt álló értékeit. Helyi védettségű természeti értékek a Bonyhádi Perczel Mór Szakközépiskola és Kollégium parkja, mely 1 ha kiterjedésű (tk.sz.:16/6/TT/75). A meglévő közparkok közül egyedi védettségben részesül a Perczel kert park területe. A város zöldterületi rendszerében 12 db egyedi tájérték37 található. Az egyedi tájértékek jelenleg jogi védelem alatt nem álló táji értékek. Az alábbiakban bemutatásra kerülnek az egyedi tájértékek: védett facsoportok és faegyedek, illetve nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló területek. Védett facsoportok     

Istvánmajorban lévő fekete fenyők (Pinus nigra) 58 db, erdei fenyők (Pinus sylvestris) 3 db Evangélikus temetőben lévő hegyi juhar (Acer pseodoplatanus) 26 db Gimnázium és kollégium közötti területen vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) 25 db Kossuth L. utcai – vásártéri bejárat mellett vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) 10 db Perczel M. utcai gömbjuhar fasor 75 db Védett faegyedek

 Malomkastély előtt platánfa (Platanus occidentalis)  Művelődési ház előtt kocsányos tölgy (Quercus robur)  Plébániakertben és a Perczel M. u. 7. sz. udvarában páfrányfenyő (Ginko biloba), tiszafa (Taxus baccata)  Római katolikus templom bejárata mellett Perczel M. u. 33. sz. udvarban liliomfa 36

http://gis.teir.hu/rendezes_tolna_trt_ov/ – 2015. 04. 01. 37 Egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van. Készítette: Terra Studio Kft. | 1034 Budapest, Szomolnok utca 14.

121

(Magnolia soulangeana)  Perczel M. u. 13. sz. udvarban császárfa (Paulownia tomentosa)  Gimnázium kollégiumánál magas kőris (Fraxinus excelsior) Nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló területek Natura 2000 Európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek (Natura 2000 területek) kijelölésére az Európai Uniós csatlakozás kötelezte az országot38. A jelenleg hatályos az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet szerint Bonyhád közigazgatási területének egy része a mellékelt térképvázlaton (1.12.‐10. ábra) jelölteknek megfelelően Natura 2000‐es hálózatba tartozó kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (HUDD20011 – Szekszárdi‐dombvidék).

1.12‐10. ábra: A kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek elhelyezkedése Bonyhádon és környezetében Forrás: TEIR honlapja39

38

A területlehatárolást Európai Uniós irányelvek (a Természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló irányelv és a Madárvédelmi irányelv) határozták meg. Az egységes európai ökológiai hálózat kialakításának célja, hogy biztosítsa bizonyos természetes élőhelytípusok, valamint bizonyos fajok élőhelyei kedvező állapotának fenntartását, vagy adott esetben helyreállítását természetes kiterjedésükön, illetve elterjedési területükön belül. 39 http://gis.teir.hu/teirgis_termeszetvedelem/ – 2015. 04. 01. BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA | I. kötet: Megalapozó vizsgálat

122

1.12.4 Tájhasználati konfliktusok és problémák kezelése A helyzetfeltárás alapján az látható, hogy az védelem alá tartozó területek főként a külterületen találhatóak, így a rájuk vonatkozó szabályozások nem jelentenek konfliktus forrást. Általában a nem célzottan tájhasználati konfliktusok feloldását célzó fejlesztési beruházások minden erőfeszítés ellenére előbb‐utóbb bizonyos fokú konfliktushoz vezetnek, melyek lehetnek területhasználati és funkcionális, tájökológiai vagy tájképi (vizuális) gyökerűek. A konfliktusok mértéke azonban összehangolt, átgondolt tervezéssel csökkenthetők. Leggyakoribb probléma az infrastruktúra fejlesztések, a beépített területek növelése és a természetvédelem, tájvédelem szempontjainak ütközése.


123

1.13 ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA 1.13.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei A település zöldfelületi rendszerének elemei:  a közhasználatú zöldfelületek (közterületen vagy közhasználatra átadott területen lévő zöldfelület, közpark, közkert),  a korlátozottan közhasználatú zöldfelületek (egyes intézmények, sport és szabadidős területek zöldfelületei),  a nem közhasználatú zöldfelületek (lakó‐, üdülő‐, hétvégi házak és egyes intézmények kertjei),  a vonalas, zöldhálózati összekötőelemek (utak, vízfolyások menti zöldfelület),  továbbá a belterülethez kapcsolódó, jelentős zöldfelülettel rendelkező külterületi elemek (erdők, mezőgazdasági területek, vízpartok stb.). Bonyhád az összes zöldfelület nagysága az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) szerint 123 656 m2.

2

1.13‐1. ábra: Zöldfelületek nagysága Bonyhádon és környékén, m Forrás: www.teir.hu, 2015.

Az önkormányzat 11/2008.(IV. 11.). sz. rendelete a helyi környezet védelméről, a település tisztaságáról mellékletében 32 közparkot nevesít a város területén. Ezek közül a négy legnagyobb területű (1.13.‐1. táblázat) teszi ki a teljes zöldfelület 43 százalékát.


124

Közpark neve Perczel kert Kőrősi Csoma S. u. nyugati zöldterület Vásártér Milleniumi Park

Területe (m2) 19 226 12 800 12 000 9 488

Aránya a teljes zöldfelületből (%) 15,5 10,3 9,7 7,6

1.13.‐1. táblázat: Bonyhád legnagyobb közparkjainak területe Forrás: Bonyhád Város Önkormányzatának 11/2008.(IV.11.).sz. rendelete a helyi környezet védelméről, a település tisztaságáról 1. sz. melléklet

A fentieken kívül húsz közpark területe haladja meg az 1 ha‐t, amelyek közül hat 3 ha feletti (a zöldfelületek 22,2 százalékát teszi ki). Bonyhádon az egy főre jutó zöldfelületek aránya alacsony (8,9 m2/fő) (1.13.‐2. ábra).

1.13.‐2. ábra: Egy főre jutó zöldfelületek aránya Bonyhádon és környékén Forrás: TeIR, 2015.

1.13.2 A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái A zöldfelületi rendszer legnagyobb problémája, hogy a közparkok nagyon széttagoltak, és még a közeliek között sincs megfelelő kapcsolat kiépítve. A zöldfelületi rendszer elemei egyértelműen fejlesztésre szorulnak annak érdekében, hogy a mai kor igényeit kielégítő városi rekreációs terekként funkcionálhassanak.


125

1.14 AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA 1.14.1 Területfelhasználás vizsgálata 1.14.1.1 A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata A település szerkezetét elsősorban a történelmi múlt határozza meg. A város központi belterülete körül elhelyezkedő kiterjedt külterületet elszórtan kisebb külső belterületi részek tagolják. A központi belterület hat városrészre tagolódik. A város három jelentős hosszanti tengelyének egyike a Perczel M. u., amelyen a Perczelek kúriái és a családhoz tartozó épületek sorakoznak. A másik tengely a 6. sz. út, amely a várost keleten éri el, valamint a harmadik a Gyár u., ahol a kiterjedt barnamezős övezetek találhatók. A város központi jellegzetessége az ún. térfüzéres szerkezet, amelyet az egymást érintő három tér (Széchenyi, Szabadság és Vörösmarty) füzérszerű elhelyezkedése hozza létre, ahol ma sok kereskedelmi–ipari központi funkció sűrűsödik. A település jellegzetessége a sok, de jobbára elaprózott zöldfelület. Jellegzetes lakótelepi beépítettséggel a délnyugaton a Fáy ltp. és környékén találkozhatunk, amely közel esik a volt Zománcgyári területhez. A város északnyugati részén kiterjedt családi házas övezet van. 1.14.1.2 Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek A városban a beépítésre nem szánt területek közé csak a közlekedés (közút, kötöttpályás) és az azzal kapcsolatos felületek (pályaudvar, töltőállomás stb.), a zöldfelületek, valamint a vízgazdálkodáshoz kötődő területek tartoznak. 1.14.1.3 Funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok) Bonyhád funkcióellátottsága teljes körű, bár a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatási funkciók még fejlesztésre szorulnak. A vizsgált funkciók nagy része főként a belvárosi mag köré, és annak holdudvarába csoportosul. A gazdasági funkciók a belvároson kívül természetszerűleg az ipari területekre összpontosulnak. Majos kivételével a külső belterületek funkcióellátottsága gyér.


126

1.14‐1. ábra: Bonyhád központi belterületének funkciómegoszlása Forrás: saját szerkesztés Készítette: Terra Studio Kft. | 1034 Budapest, Szomolnok utca 14.

127

1.14.1.4 Alulhasznosított barnamezős területek Az alulhasznosított barnamezős területeknek kétféle megjelenési formája van a városban. Az egyik a nagy egybefüggő egykori iparterületek a Dózsa Gy. utcában és a Gyár utcában (régi Cipőgyár), valamint a Perczel M. utcában a Zománcgyár területe. A másik típus a városban, elszórtan a lakófunkcióval kevert ipari területek. 1.14.1.5 Konfliktussal terhelt (slumosodott, degradálódott) terület A belvárosban található impozáns műemlék jellegű házak sok esetben üresen állnak. Az épületállomány ennek következtében folyamatosan romlik. 1.14.2 Az épített környezet értékei 1.14.2.1 Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület Bonyhád határában, a feltárt sírok száma alapján az eddigi legnagyobb bronzkori, a dunántúli mészbetétes edények népe hagyatékát őrző temetőt tártak fel. A nyilvántartott régészeti lelőhelyek listáját Bonyhád Város Önkormányzatának Helyi Építési Szabályzata tartalmazza. A régészeti lelőhelyek listáját majd szükséges aktualizálni a településrendezési eszközök átfogó módosításakor a településfejlesztési koncepcióban tervezett új örökségvédelmi hatástanulmány alapján. 1.14.2.2 Műemlék, műemlékegyüttes Bonyhád országos védettségű műemlékeit az 1.14‐1. táblázat tartalmazza: Név Evangélikus lelkészlak Evangélikus templom Evangélikus iskola és tanítólakás Ózsinagóga Lakóházak Perczel‐kúria (irodaház és Aranysas Patika) Perczel‐kúria (Bouquet‐, ún. Buki‐ház) Lakóház Perczel‐kúria (kollégium) Református templom Izraelita szeretetház és maceszsütöde Római katolikus templom Szentháromság oszlop Rinaldi‐ház Nunkovits–Honig ház (Völgységi Múzeum) Római katolikus plébánia Lakóház / orvosi rendelő Kálvária‐kápolna Ermel–Vojnits‐mauzóleum Perczel‐kúria Római katolikus templom Evangélikus templom

Település Bonyhád Bonyhád Bonyhád Bonyhád Bonyhád Bonyhád Bonyhád Bonyhád Bonyhád Bonyhád Bonyhád Bonyhád Bonyhád Bonyhád Bonyhád Bonyhád Bonyhád Bonyhád Bonyhád Alsóbörzsöny Ladomány Majos

Cím Dózsa Gy. u. 36. Dózsa Gy. u. Dózsa Gy. u. 67. Mártírok tere Perczel M. u. 2–4. Perczel M. u. 9. Perczel M. u. 11. Perczel M. u. 18. Perczel M. u. 44. Petőfi S. u. 14. Rákóczi F. u. 5. Szabadság tér Szabadság tér Szabadság tér 1. Szabadság tér 2. Szabadság tér 11. Szt. Imre u. 6. Temető (Kálvária‐domb) Temető (Kálvária‐domb) Major

Hrsz. 506/1 402/3 402/4 591 1342/1; 1342/2; 44 39 1691 1737 522/2 588/2 és 599 59/1 59/5 78/1 89/3. 1317/1. 605/1 2622/2 2622/2 3114/6 3235 5094

1.14‐1. táblázat: Bonyhád műemlékeinek listája Forrás: Magyarország Műemlékjegyzéke Tolna Megye, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 2006

A helyi szintű védettséget élvező épületek listáját Bonyhád Város Önkormányzatának Helyi Építési Szabályzata tartalmazza. BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA | I. kötet: Megalapozó vizsgálat

128

1.14.3 Az épített környezet konfliktusai, problémái Az épített környezet konfliktusai közé a belső városrészek slumosodása, és a barnamezős ipari területek lakófunkcióval történő keveredése okozza. A slumosodás elsősorban a város értékei közé tartozó értékes műemlék jellegű állományt érinti , amely más területekre (turizmus) is negatív hatást gyakorolhat. A kiterjedt barnamezős területek funkcióváltásának elhúzódása is problematikus területként jelenik meg.


129

1.15 KÖZLEKEDÉS 1.15.1 Hálózatok és hálózati kapcsolatok A Bonyhádi járást nem érinti páneurópai közlekedési hálózati elem, csak a szomszédos településeket (Szekszárd környékén az M6 autópálya és a Duna, Dombóváron a 40. sz. vasútvonal). Az országos szintű kapcsolatok ezek felé biztosítanak közvetett elérést, a megyeszékhely közelsége miatt a különböző szintű térségi központok elérhetősége jónak mondhatók (pontos értékeket a 1.15‐1. táblázat tartalmazza). Bonyhád járás közlekedési hálózatát mutatja az 1.15‐1. ábra.

1.15‐1. ábra: Bonyhádi járás közlekedési hálózata Forrás: utadat.hu


130

A kelet–nyugati irányú országos közúti kapcsolatokon rendkívül sokat fog majd javítani az M9 autópálya Szekszárd–Kaposvár szakasza, amely északról fogja elkerülni a várost. Különböző szintű térségi központok elérhetősége személygépkocsival Átlagos utazási Átlagos utazási Térségi központok Távolság Útvonal idő sebesség megyeszékhely – Szekszárd 22,0 km 20 perc 66 km/h 6. sz. főút régióközpont – Pécs 39,6 km 33 perc 72 km/h 6. sz. főút főváros – Budapest 171,0 km 96 perc 107 km/h M6 autópálya Különböző szintű térségi központok elérhetősége távolsági autóbusz járattal Átlagos utazási Átlagos utazási Átlagos napi járatszám Térségi központok Távolság idő sebesség (oda–vissza) megyeszékhely – Szekszárd 20,4 km 29 perc 42 km/h 59–57 járat régióközpont – Pécs 41,0 km 60 perc 41 km/h 45–49 járat főváros – Budapest 172,1 km 191 perc 54 km/h 10–10 járat Különböző szintű térségi központok elérhetősége vasúttal Átlagos utazási Átlagos utazási Átlagos napi járatszám Térségi központok Távolság idő sebesség (oda–vissza) megyeszékhely – Szekszárd 37,0 km 83 perc 27 km/h 4–4 járat (egy átszállással) régióközpont – Pécs 106,0 km 115 perc 55 km/h 9–8 járat (egy átszállással) főváros – Budapest 206,0 km 209 perc 59 km/h 6–6 járat (egy átszállással) 1.15‐1. táblázat: Különböző szintű térségi központok elérhetősége

1.15.2 Közúti közlekedés A Bonyhádi járás területén található főbb közutak: Bonyhád területén vezet keresztül a 6. sz. I. rendű főút, mely kapcsolatot biztosít Szekszárd megyeszékhely (majd Budapest), valamint Pécs régióközpont (majd horvát országhatár) felé. A járás főbb útja még a 65. sz. II. rendű főút, amely egyik irányban szintén Szekszárd, míg a másik irányban Siófok felé biztosít kapcsolatot, de Bonyhádon nem érinti. A járás többi települését 16 db alsóbbrendű országos közút köti be a közlekedési hálózatba. Bonyhád közúti elérhetőségét a többi járási település felől mutatja az 1.15‐2. táblázat.


131

Járás települései Kakasd Grábóc Mőcsény Mórágy Bátaapáti Cikó Kismányok Nagymányok Váralja Györe Izmény Aparhant Bonyhádvarasd Mucsfa Kisvejke Nagyvejke Lengyel Závod Tevel Kisdorog Kéty Murga Felsőnána Zomba Átlag

Távolság Átlagos utazási idő Átlagos utazási sebesség 8,6 km 9 perc 57 km/h 9,5 km 15 perc 38 km/h 8,6 km 11 perc 47 km/h 18,1 km 21 perc 52 km/h 14,2 km 18 perc 47 km/h 7,1 km 11 perc 39 km/h 7,7 km 11 perc 42 km/h 7,2 km 8 perc 54 km/h 10,1 km 13 perc 47 km/h 13,2 km 14 perc 57 km/h 16,0 km 19 perc 51 km/h 9,8 km 12 perc 49 km/h 9,6 km 10 perc 58 km/h 14,8 km 17 perc 52 km/h 17,6 km 20 perc 53 km/h 15,6 km 20 perc 47 km/h 21,8 km 25 perc 52 km/h 19,4 km 22 perc 53 km/h 16,0 km 17 perc 56 km/h 13,5 km 14 perc 58 km/h 19,6 km 21 perc 56 km/h 23,4 km 27 perc 52 km/h 24,3 km 27 perc 54 km/h 14,9 km 17 perc 53 km/h 14,2 km 17 perc 51 km/h

1.15‐2. táblázat: Bonyhád járási központ közúti elérhetősége

Településen található főbb közutak40 A település területének közúti hálózatát a következő oldalon lévő térkép mutatja. 6. sz. I. rendű főút: A település keleti oldalán halad, kevésbé érintve a belterületet, ezért funkciója csak a településen túli kapcsolatok kiszolgálása. Bonyhád területén két jelzőlámpával szabályozott csomópontja van (Tesco bevásárló kp. kiszolgálóútja és Zrínyi M. u. csomópontoknál). Átlagos napi forgalma 7838 Ej/nap. Rákóczi F. u. – Széchenyi I. tér – Zrínyi M. u.: A 6535. sz. Bonyhád–Tevel–Murga összekötőút Bonyhád belterületi része, melynek elsődlegesen járási és települési kapcsolat funkciója van, de jelentős a feltáró funkciója is. Átlagos napi forgalma 6210 Ej/nap. Deák F. u.: 5603. sz. Bátaszék–Bonyhád összekötőút településhez tartozó része, járási szinten kapcsolati, település szempontjából kiszolgáló és feltáró funkciója van, átlagos napi forgalma 2343 Ej/nap. 6534. sz. Bonyhád–Dombóvár összekötőút: Bonyhád déli oldalán halad, belterületi szakasza minimális, Majos városrész felé és járási szinten biztosít kapcsolatot, átlagos napi forgalma 6539 Ej/nap. 40

A fejezetben szereplő forgalmi adatok forrása: Az országos közutak 2013. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma, 2014. BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA | I. kötet: Megalapozó vizsgálat

132

Majos I. – Majos V. – Majos X.: 6529. sz. Majos összekötő út és 6538. sz. Majos–Lengyel– Kurd összekötőút belterületi része, van járási kapcsolati, feltáró és kiszolgáló funkciója is, átlagos napi forgalma 1179 Ej/nap. Település szempontjából fontosabb helyi gyűjtőutak:  56102. sz. Cikó bekötőút: Cikó település felé biztosít kapcsolatot, forgalma 955 Ej/nap  Perczel M. u.: 6535. sz. és 6534. sz. utak között vezet, több városrész összekapcsolásával és feltárásával  Szt. Imre u. – Dózsa Gy. u.: településközpontban található főbb út  Kossuth L. u. – Bajcsy‐Zsilinszky u.: több városrészt és főbb utat kapcsol össze és tár fel  Dr. Kolta L. u.: Délnyugati városrész fő feltáró útja  Budai Nagy A. u. – Móricz Zs. u. – Kőrösi Csoma S. u.: Északnyugati városrész fő feltáró útjai

1.15‐2. ábra: Bonyhád belterület közúti hálózata

A településhez tartozó országos közutak, valamint a helyi fő‐ és gyűjtőutak mind 2x1 forgalmi sávosak. Sebesség és súlykorlátozás a Zrínyi M. utcában van a Nepomuki Szent János híd műszaki állapota miatt, ahol a 20 km/h‐s sebesség‐ és 3,5 t súlykorlátozás mellett a Készítette: Terra Studio Kft. | 1034 Budapest, Szomolnok utca 14.

133

forgalom a hídon egy sávra szűkül, az áthaladást jelzőlámpák segítik. A szerkezeti terv és a Perczel terv tartalmazza a 6535. sz. összekötőút települést keletről elkerülő szakaszát, a 6538. sz. összekötőút Majost keletről elkerülő szakaszát, valamint három körforgalom kialakítását. Baleseti mutatók alakulása A közúti balesetek arányát tekintve romlott mind a járás, mind a település mutatója 2010 óta (1.15‐3. ábra). 2010‐ig a megyei, régiós és országos átlagnál jóval kevesebb baleset történt Bonyhádon és javuló tendenciát mutattak, de 2011‐re az előző évhez képest több mint megkétszereződött a közúti balesetek száma. 3.0 2.5 2.0 1.5 1.0 0.5 0.0 2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

Országos közúti balesetek

Régiós közúti balesetek

Megyei közúti balesetek

Járási közúti balesetek

2013

Települési közúti balesetek 1.15‐3. ábra: Ezer főre jutó személyi sérüléssel járó közúti balesetek száma Adatok forrása: KSH, 2013

Motorizációs mutatók alakulása A település motorizációs mutatói (355 személygépkocsi/1000 fő és 56 tehergépkocsi/1000 fő) jóval az országos (308 és 48), a régiós (341 és 55) valamint a megyei (332 és 58) átlag felettiek. Az elmúlt évek gazdasági recessziója visszavetette az évente forgalomba helyezett gépjárművek számát, Bonyhád viszonylatában ez az jelenti, hogy a 2008. évi 14 jármű/év/1000 főhöz képest 2010. évi mélypontban 6 jármű/év/1000 főre esett. Bonyhád esetén 2013. évi adatok ismét elérik a válság előtti szintet, szemben az országos és régiós értékekkel. Az elmúlt években a településen folyamatosan csökkent a benzinüzemű gépkocsik aránya (2007‐ben 78,4 százalékról 2013‐ben 70,3 százalékra) és emelkedett mind a gázolaj (21,5 százalékról 28,7 százalékra), mind az egyéb üzeműeké (0,1 százalékról 1,0 százalékra). Ez a tendencia megegyezik az országos, régiós és megyei tendenciákkal.


134

1.15.3 Közösségi közlekedés 1.15.3.1 Közúti A helyi és helyközi autóbusz üzemeltető a Gemenc Volán Zrt. volt, 2015. január 1‐jén létrejött a Dél‐Dunántúli Közlekedési Központ Zrt. Az autóbusz flotta átlag életkora az elmúlt években folyamatosan növekszik 2013‐ban 12,93 év volt (2011‐ben 11,45 év, 2012‐ben 12,45 év). A járás autóbusz közlekedésének központja a bonyhádi autóbusz állomás, amely a Zrínyi M. utcából nyíló úton közelíthető meg. A településen található autóbusz megállóhelyek többségén található menetrend, a forgalmasabb megállókban esőtől és széltől védett autóbusz váró és pad, de akadálymentesítés, egyéb utastájékoztató eszköz és kerékpártároló sehol nem található. A távolsági járatokkal a különböző szintű területi központok elérhetőek, az 1.15‐1. táblázat tartalmazza az ezekhez tartozó adatokat. Az autóbusz járatok ezeken kívül közlekednek Bátaszék, Dombóvár, Győr, Kaposvár, Mohács, Szeged és Tatabánya településekre is. Egy átlagos teljesárú menetjegy ára 250–650 Ft, havi bérlet 11–37 ezer Ft körüli a távolság függvényében. Az elmúlt évek során a szállított helyközi utasok száma kis mértékű (átlagosan évi 2 százalékos) csökkenést mutat, 2014‐ben 2,8 millió utas volt. A helyközi közlekedés szolgáltatási színvonala eltérő (1.15‐3. táblázat). Járás települései Távolság Átlagos utazási idő Átlagos utazási sebesség Kakasd Grábóc Mőcsény Mórágy Bátaapáti Cikó Kismányok Nagymányok Váralja Györe Izmény Aparhant Bonyhádvarasd Mucsfa Kisvejke Nagyvejke Lengyel Závod Tevel Kisdorog Kéty Murga Felsőnána Zomba Átlag

7,7 km 5,3 km 7,9 km 11,2 km 11,4 km 6,5 km 6,3 km 7,4 km 10,0 km 14,6 km 17,2 km 11,3 km 10,4 km 15,1 km 11,3 km 15,0 km 22,0 km 13,3 km 16,7 km 13,4 km 19,7 km 15,8 km 31,1 km 14,8 km 13,1 km

11 perc 15 perc 18 perc 45 perc 32 perc 12 perc 10 perc 13 perc 19 perc 29 perc 34 perc 17 perc 15 perc 28 perc 34 perc 29 perc 40 perc 38 perc 30 perc 22 perc 26 perc 40 perc 68 perc 26 perc 27 perc

42 km/h 21 km/h 26 km/h 15 km/h 21 km/h 33 km/h 38 km/h 34 km/h 32 km/h 30 km/h 30 km/h 40 km/h 42 km/h 32 km/h 20 km/h 31 km/h 33 km/h 21 km/h 33 km/h 37 km/h 45 km/h 24 km/h 27 km/h 34 km/h 31 km/h

Átlagos napi járatszám (oda–vissza) 40–39 járat 4–6 járat 10–11 járat 5–5 járat 6–7 járat 10–11 járat 42–45 járat 43–46 járat 38–40 járat 10–9 járat 10–9 járat 18–18 járat 18–17 járat 16–15 járat 13–13 járat 7–7 járat 11–11 járat 5–6 járat 18–15 járat 18–17 járat 1–2 járat 6–6 járat 10–8 járat (egy átszállással) 7–8 járat 15–15 járat

1.15‐3. táblázat: Bonyhád elérhetősége a járás településeiről helyközi autóbusz járattal Készítette: Terra Studio Kft. | 1034 Budapest, Szomolnok utca 14.

135

Bonyhádon öt viszonylat működik összesen 18 km hálózati hosszal. Az 1.15‐4. ábra mutatja, hogyan alakult az elmúlt évek alatt a viszonylatok és a szállított utasok száma. Látható, hogy 2012–2013 között drasztikusan lecsökkent a viszonylatok száma, ami a szállított utasok csökkenését okozta. A hálózat a település szinte teljes területét lefedi (1.15‐2. ábra). 20 Autóbusz útviszonylatok száma, db

960

1000

15

754

692

677

674

800

667

10

600 353

5

8

8

8

8

9

292

9 5

0 2007 2008 2009 2010 2011 Autóbusz útviszonylatok száma, db

5

400 200

0 2012 2013 2014 Szállított utasok száma, 1000 fő

Szállított utasok száma, 1000 fő

1200

1.15‐4. ábra: Bonyhád helyi autóbusz viszonylatok számának és utasszámának alakulása

Egy menetjegy ára 160 Ft, egy összvonalas helyi bérlet 3660 Ft‐ba kerül teljes áron. A menetrend szerint az autóbuszok reggel 4–7 óra között és délután 12–18 óra között közlekednek 2–7 járattal óránként. A település egyéb belterületeinek autóbuszos elérhetőségét az 1.15‐4. táblázat tartalmazza. Bonyhád egyéb belterületei Börzsöny Alsóbörzsöny Bonyhádszerdahely Ladomány Tabód Tabódszerdahely Átlag

3,1 km 1,1 km 4,5 km

Átlagos utazási idő 5 perc 2 perc 8 perc

2,9 km

5 perc

Távolság

Átlagos utazási sebesség 37 km/h 33 km/h 34 km/h nincs járat nincs járat nincs járat 35 km/h

Átlagos napi járatszám (oda– vissza) 9–10 járat 9–8 járat 30–30 járat

8–8 járat

1.15‐4. táblázat: A település egyéb belterületeinek elérhetősége autóbusz járattal

A tarifarendszer, hálózat és menetrend nincs összehangolva a különböző járattípusok között (helyközi–helyi). Ugyanakkor a helyi buszjáratok száma megfelelő, ugyanis a helyi buszok a buszjáratokkal kapcsolatban évente elkészített igényfelmérés alapján közlekednek. 1.15.3.2 Kötöttpályás A járás területén vezet át a 60. sz. Dombóvár–Bátaszék vonal, amely egyvágányú 21 t engedélyezett tengelyterhelésű, 80 km/h pályasebességű nem villamosított regionális vasút. Bonyhád központjától 6 km‐re, Hidas területén található Hidas–Bonyhád vasútállomás. Az állomás három vágánnyal és két sk+30 cm peronnal rendelkezik. Az állomás nem akadálymentes. Se az állomásépület se a peronok akadálymentesen nem közelíthetőek meg, nincs kijelölt akadálymentes parkoló, se taktilis jelzések. Az állomásról átszállási lehetőség van


136

a bonyhádi helyi autóbuszjáratra, kerékpártároló és P+R parkoló nincs kialakítva, rendelkezésre álló terület van, de rendezetlen és nem biztonságos. A vonalon személyvonatok közlekednek, ütemesen naponta Bátaszék–Dombóvár (2–1 járat), Dombóvár–Baja (3 járatpár) között. A különböző szintű területi központok vasúti elérhetőségét az 1.15‐1. táblázat, míg a járás vasúti kapcsolattal rendelkező településekét az 1.15‐3. táblázat tartalmazza. Járás települései Nagymányok Váralja Mőcsény Átlag

Távolság 6,0 km 8,0 km 6,0 km 6,7 km

Átlagos utazási idő 6 perc 9 perc 7 perc 7 perc

Átlagos utazási sebesség 60 km/h 53 km/h 51 km/h 55 km/h

Átlagos napi járatszám (oda– vissza) 5–4 járat 5–4 járat 4–5 járat 5–4 járat

1.15‐5. táblázat: Bonyhád vasúti elérhetősége a járás vasúti kapcsolattal rendelkező településeiről

Bonyhád belterületén (Sport u. környékén) található Bonyhád állomás, amely ma is alkalmanként bonyolít le teherforgalmat, de személyforgalmi funkciója csak 1950–1960 között volt. 1.15.4 Kerékpáros és gyalogos közlekedés A kerékpáros infrastruktúra rendkívül hiányos, ugyanis se a járásban, se a település környékén nem található kerékpárút. A településnek van kerékpár hálózati fejlesztési terve, mely 2007‐ben készült és jelenetős térségi hálózat tervét tartalmazza. A településen található gyalogos felületek nagysága (2013‐ban 72,8 km járda) az országos átlaggal nagyjából megegyező mértékű és emelkedő tendenciát mutat. 1.15.5 Parkolás A településen összesen 2328 db parkolóhely található, amelyek közül 29 db mozgáskorlátozottak számára kialakított (elsősorban a boltok, közintézmények előtt). A parkolók 97 százalékánál megoldott a csapadékvíz elvezetés, 96 százalékánál a megvilágítás, 86 százaléka burkolt. Folyamatosan bővül a parkolók száma és javul minőségük, következő lépcsőben a Városi Művelődési Központ mögötti parkoló terület leburkolása a cél. Bonyhád egész területén ingyenes a parkolás, de a Szabadság téren – ahol korábban kapacitásproblémák voltak – 60 perces időkorláthoz kötött. A belvárosban található parkolók kiszolgálják a helyi igényeket, kapacitáshiány csak a reggeli és délutáni csúcsidőszakban fordul elő. A családi házas illetve ipari területeken a parkolás telken belül megoldott.


137

1.16 KÖZMŰVESÍTÉS ÉS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS 1.16.1 Víziközművek 1.16.1.1 Vízgazdálkodás és vízellátás A korábbi fejlesztések eredményeként Bonyhád belterületén az ivóvíz‐ellátottság teljes körű és az északi vízbázis kiépítésével a szolgáltatás is biztonságossá vált. A vezetékes ivóvíz elosztóhálózat a beépített terület utcáiban 78,4 km hosszban épült ki, a vízvezeték kiépítettsége teljes körűnek tekinthető. Az ivóvízzel ellátott lakások száma 5320 volt, ez a település lakásállományának 2013‐ban 96 százaléka volt, azaz az ellátottság közel település‐ szintű a statisztikai nyilvántartás szerint. Külterületen ugyanakkor az egészséges ivóvíz ellátottság az igényekhez képest is nagyon kismértékű. Problémás területek:  Berekalja ivóvíz ellátását a MÁV tulajdonában lévő ivóvízkút biztosítja, sajnos nem megfelelő egészségügyi paraméterekkel. Az egészséges vízellátás biztosítása új kút fúrásával, vagy közel 2,5 km hosszúságú gerinchálózat megépítésével oldható meg.  Az Óhegy Kakasd felé fekvő hétvégi házas terület igényelné az ivóvíz ellátás kiépítését. A gerincvezeték megépítése után sem biztosítható a megfelelő ivóvíz szolgáltatás, a meglévő technikai adottságokkal nem biztosítható az előírt víznyomás.  A Szecska‐tó feletti üdülőházas terület igényelné az ivóvíz ellátás kiépítését, de a domborzati és tulajdonosi viszonyok eddig ezt nem tették lehetővé. 6000

5000

4000

db 3000

2000

1000

0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Lakásállomány

Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma

1.16‐1. ábra: Az ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások számának alakulása Bonyhádon 2000–2014 között, db Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis

A statisztikai nyilvántartás a közműfogyasztásokkal kapcsolatos értékelésekre is lehetőséget nyújt. A település közüzemi ivóvízhálózatával összes szolgáltatott víz mennyisége 2013‐ban 512 ezer m³ volt, amelynek mintegy 4/5‐ét – 402,5 ezer m3 vizet – szolgáltattak a lakosság számára. Ez alapján a vízellátást igénybevevő lakókörnyezetben élőknek az egy főre jutó vízfogyasztása éves átlagban elérte a 81 l/fő/nap mértékét. A statisztikák szerint az elmúlt évtizedben fokozatosan csökkent, a tapasztalatok szerint azonban a jövőben az elvárható BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA | I. kötet: Megalapozó vizsgálat

138

komfortos életvitel hatására, a lakossági és a kommunális szektor napi ivóvíz fogyasztása növekedni fog. A jelenlegi átlagos vízfogyasztási adatok figyelembe vételével, a meglevő fogyasztóknál a víztakarékosságra való törekvés ellenére is, számolni kell a vízigény növekedésével. Vízellátás műszaki hálózati rendszere (vízbázis, hidrogeológia, hálózati rendszer) A lakosság közérzetét javították az utóbbi évtizedek fejlesztései közé tartozó új ivóvízbázis építése. Bonyhád vezetékes vízellátása alapvetően két vízműtelepről történik. A szolgáltató tájékoztatója szerint az északi vízmű maximális kapacitása 2500, a délié pedig 800 m3/nap. A Bonyhádhoz tartozó Tabód és Tabódszerdahely településrészek közös, de önálló vízműrendszerrel rendelkeznek, amelyhez egy 38 m3/nap maximális kapacitású vízmű tartozik. A jelenleg érvényes 6051/05. számú vízjogi üzemeltetési engedély alapján a városi vízmű kútjaiból kitermelhető víz mennyisége 770 ezer m3/év, Tabód–Tabódszerdahely esetében pedig 13 100 m3/év a lekötött vízmennyiség, ami nagy biztonsággal kielégíti a jelentkező igényeket az üzemeltetés folyamatos fenntartása mellett. Bonyhádon a napi vízigény átlagosan 2110 m3, csúcsidőszakban pedig naponta átlagosan 3000 m3 víz kerül átadásra a fogyasztók felé, Tabód–Tabódszerdahely esetében az átlagos napi vízigény 22 m3, a csúcs vízigény pedig 35 m3/nap. A két bonyhádi vízműhöz 14 db mélyfúrású rétegvíz kút tartozik, amelyekből történik az ingatlanok ivóvíz ellátása. A tabódi–tabódszerdahelyi vízműhöz 1 db mélyfuratú kút tartozik, amelyhez 59 db ingatlan van bekötve. A veszélyes anyaggal szennyezett talajok az ivóvízellátás szempontjából okozzák a legnagyobb gondot. A bonyhádi déli vízmű Völgység‐patakhoz közeli, kismélységű kútjai sérülékeny első vízadó rétegre települtek. Bonyhádot nagy kár környezeti kár érte. A szomszédos Baranya megyei Hidas területén a Budapesti Vegyiművek gyáregységében egy veszélyes hulladékot helytelenül tároló telep elszennyezte a vízbázist és környékét. Az innen eredő, a déli vízműhöz közeledő klórbenzol‐szennyeződés veszélyezteti Bonyhád város vízellátását. A bonyhádi déli vízműtelep néhány kútjában a nitrát is meghaladja a határértéket. A nitrát miatt külön figyelmet érdemel Mórágy, Fadd, Gerjen vízbázisa. A sérülékeny vízbázis védelmére fokozott figyelmet kell fordítani a tevékenységek engedélyezése során. Az elmúlt évtizedekben beszennyezett terület kármentesítése, az ebből adódó környezeti kockázatok csökkentése a 2014–2020 közötti tervezési, fejlesztési időszak feladatai közé tartozik. A tervezett fejlesztések megvalósítása során az ipari múlttal rendelkező ún. barnamezős területek preferálása indokolt a zöldmezős beruházásokkal szemben. A telep felszámolására központi forrásokból került sor, az új vízbázis kialakítása nagy terhet rótt a bonyhádi önkormányzatra. A mára kialakított rendszerek folyamatos fejlesztése összhangban van az EU elvárásaival, hiszen egyrészt ivóvízminőség javító programokkal, másrészt vízbázis‐ védelemmel, harmadrészt környezetvédelmi intézkedésekkel tesz eleget a vízellátás szolgáltatója a kötelezettségeinek és a jogszabályi elvárásoknak. Bonyhádon – ahogy egész Tolna megyében általában – a rétegvizek vasban gazdagok, határérték feletti tartalmúak. Különösen az északi kutak mélyfuratú vize magas vastartalmú, ezért szükségessé vált egy vastalanító építése. Mind az északi, mind pedig a déli vízbázishoz kapcsolódóan megépültek a vas és mangán eltávolítását szolgáló tisztító művek, így összességében elmondható, hogy az ivóvíz minősége mindenben megfelel a minőségi követelményeknek. Készítette: Terra Studio Kft. | 1034 Budapest, Szomolnok utca 14.

139

A közelmúltban Magyarországon a víziközmű (víz‐ és szennyvíz‐) szolgáltatás rendszereit nagyobb szolgáltatási egységek létrehozására kötelezve, törvényi erővel átszervezték. 2012‐ ben Bonyhád Város Önkormányzata az ivóvíz‐ (és csatornaszolgálat‐) ellátására a paksi székhelyű Mezőföldi Regionális Vízmű Kft‐vel (Mezőföldvíz Kft.) kötött szerződést. A város vízellátását Mezőföldvíz Bonyhádi Főmérnöksége szolgáltatja. A Mezőföldvíz tájékoztatása alapján a víziközmű‐szolgáltatásról szóló törvény értelmében minden településnek gördülő fejlesztési tervet kellett elkészítenie 1–7–15 éves szakaszokra, amely elkészült és rendelkezésre áll. Ebben a hálózatfejlesztési és rekonstrukciós feladatok ütemezetten felsorolásra kerültek. A közüzemű vezetékes ivóvízhálózatra közterületi vízvételezésre 9 közterületi kifolyó áll rendelkezésre. A hálózatra az előírásoknak megfelelő távolságban és mennyiségben tüzivíz‐ csapok is elhelyezésre kerültek a szükséges tüzivízellátás biztosításához. A településen is jellemző a házi kutak használata, melyet jellemzően locsolásra használnak, ezzel az ivóvíz minőségű vízfogyasztás csökkenthető, s vele egyidejűleg a vízfogyasztás költségei is csökkennek. 1.16.1.2 Szennyvízelvezetés A helyben keletkező szennyvizek ártalommentes elhelyezése és kezelése a járás környezeti állapota és az életminőség szempontjából jelentős tényező. A város szennyvízközmű hálózattal és szennyvíztisztítóval rendelkezik. A közcsatornás szennyvízelvezetés kiépítése az 1960‐as években indult. 2013‐ban a közcsatorna hálózat 76,8 km hosszú gerincvezetéke biztosította Bonyhád belterületi szennyvíz összegyűjtését és a továbbszállítását. Az üzemeltetési szabályzat alapján ebből Majos városrészen 11,14 km, Bonyhádszerdahelyen pedig 2,85 km a csatornahálózat hossza (házibekötő és nyomóvezetékkel együtt). A város szennyvízhálózata sem 2013‐ban, sem 2014‐ben nem bővült. A KSH 2013‐ra vonatkozó adatainak tanúsága szerint a lakásállomány 81,6 százaléka, 4545 lakás kapcsolódott a közüzemi szennyvízgyűjtő‐hálózatra. A szennyvíz közcsatornával összegyűjtött szennyvizeket a helyi városi szennyvíztisztító telepen kezelik. A városi közcsatorna‐hálózatba be nem kapcsolt ingatlanoknál keletkező szennyvizeket saját egyedi házi szennyvízgyűjtő medencékben gyűjtik, – jobb esetben csak ideiglenesen – tárolják, amelyek a hazai gyakorlatnak megfelelően sajnálatos módon legnagyobb részben még egyedi ülepítős, derítős szikkasztó rendszerként üzemelnek. Ezeknek az emésztőgödröknek a jelentős hányada azonban silány, hiányos kivitelezésük miatt a környezetvédelmi előírásoknak nem tesznek eleget, nem zárt rendszerű tárolóban történik a szennyvíz elhelyezése. Emiatt a tárolt szennyvíz jelentős része a talajba szivárog, és tisztítás nélkül jut az első vízadó rétegbe. A felvevő közegen kívül tehát a felszín alatti vizeket nagymértékben szennyezi, a szennyező‐forrástól számottevő távolságba is eljutva. Ezen tárolók kiváltása sürgős feladat. A jelen állapot kedvező irányba mozdítása azonban rendkívüli anyagi áldozatokat kíván. Az érintett területek a város peremterületén találhatóak (Berekalja, Börzsöny, Alsóbörzsöny, Ladomány, Tabód, Tabódszerdahely). A felsorolt helyeken esetleg megépülő új vezetékek a meglévő szennyvízhálózathoz történő csatlakoztatása jelentős többletköltséggel járna, a nagy távolság, illetve a domborzati adottságok miatt. A külön‐külön kialakítandó kis víztisztítók


140

megépítése a kihasználtságuk csekély volta miatt sem gazdaságilag, sem szakmailag nem támogathatóak. A víz–szennyvíz viszonylatában a közmű olló tehát még nem záródott. A szennyvíz okozta szennyezés elkerülése különös figyelmet érdemel a bonyhádi felszín alatti vizek védelme esetében, mivel a város a 27/2004 (XII. 25.) KvVM rendeletében rögzítettek szerint a felszín alatti vizek és a földtani közeg védettsége szempontjából szennyeződésérzékenység alapján a „B” érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő települések közé tartozik. Szennyvízelvezetés műszaki hálózati rendszere (szennyvízkezelés, hálózati rendszer) A bonyhádi szennyvíztisztító telepet két ütemben építették, az első ütem az 1960‐as években, míg a második a 1986‐ban épült meg, biológiai tisztítási fokozattal rendelkezik, 80 m³/nap szippantott és 3175 m3/nap csőhálózaton érkező szennyvíz fogadására alkalmas kapacitású, amely távlati fejlesztés esetén is elegendő. A regionális csatornarendszer 2004. évi megépítésével Bonyhád, Cikó, Kakasd, Kismányok és Nagymányok települések szennyvízelvezetését és ‐tisztítását valósítja meg a Bonyhádi Regionális Rendszer, amely a környékbeli települések csatornahálózatát csatlakoztatja be a bonyhádi telephelyre. A lakosság részére számlázott szennyvíz mennyisége 2014‐ben 358,3 ezer m3 volt, a közületi szennyvíz mennyisége ennek alig több mint egynegyedét tette ki (100,1 ezer m3), ez utóbbiból ipari eredetű 25–30 ezer m3 volt. Ez az előtte lévő évekhez képest a legalacsonyabb befogadott szennyvíz mennyisége. Ebben szerepet játszhat a csapadékos hónapok számának alakulása. A csapadékhálózati és szennyvízhálózati rendszer teljes mértékben különválasztott rendszer. A kiépített csatornahálózat‐rendszer gravitációs üzemű. A település topográfiai adottságai miatt a város mélypontjairól a szennyvíz továbbszállítását átemelő műtárgyak biztosítják. A város területén jelenleg 11 db szennyvízátemelő műtárgy üzemel. A telepről kikerülő, 100 százalékban tisztított elfolyó szennyvíz befogadója a Völgységi‐patak. A megfelelően tisztított szennyvíz a legtöbb összetevő tekintetében a patakban kisebb vízminőség‐javulást okoz. Az utóbbi években egyre ritkábban fordulnak elő dugulások a szennyvízhálózaton (jellemzően a házi bekötésen, gerincen ritkábban a gerincen). 2014‐ben összesen 65 alkalommal történt dugulás‐elhárítás, amely közel 40 százalékkal kevesebb, mint 2011‐ben volt (105 esetben). A hálózaton előforduló dugulásokat a csatornarendszer nem rendeltetésszerű használata okozza. A csővezetékek átmérője 150–500 mm között változik. Bonyhád ipari hulladékokkal közepesen terhelt, ennek jelentős része veszélyesnek minősül. Az ún. ipari egyéb hulladék mennyisége nem jelentős. A termelési hulladék elszállítása némely esetben azonban megoldott. A Danubiana Kft. és az Ema‐Lion Bonyhádi Zománcáru Kft. az ipari szennyvizet előkezelés után engedi be a hálózatba. Az állattenyésztő telepekről származó hulladékot újrafelhasználják. Ez sok esetben hasznos, de van olyan eset, ahol a hígtrágyát a településen keletkezett szennyvízzel összevegyítik, és így juttatják ki a művelt földekre. A városban kisebb‐nagyobb állattartó létesítmények okoznak környezetterhelést. A város nitrátérzékeny területen helyezkedik el. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát‐szennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet követelményeit érvényesíteni kell, és be kell tartani a jogszabály előírásait és a mellékletében rögzített jó mezőgazdasági gyakorlat szabályait. Készítette: Terra Studio Kft. | 1034 Budapest, Szomolnok utca 14.

141

Állattartó létesítményhez trágyatároló nem létesíthető felszíni víztől, ivóvíznyerőhelytől számított 100 méteren belül. Hígtrágyatároló nem létesíthető a 46/1999. (III.18.) Kormányrendelet szerinti vízjárta területen. Hígtrágya csak talajtani szakvéleményre alapozott talajvédelmi hatósági engedély birtokában juttatható ki mezőgazdasági területre. Több évtizedes probléma városban a szennyvíztelep üzemeléséből eredő bűzkibocsátás, valamint a korszerűtlen technológia miatti folyamatos vízvédelmi bírság kiszabása. A szennyvíztisztító telep 1. üteme nitrogén‐ és foszforeltávolításra nem alkalmas. Ezen paraméterek általában határérték felett vannak az elfolyó szennyvízben. A telep 1. üteme kb. 50 százalékban üzemképes a szennyvízcsövek és egyéb gépészeti berendezések elöregedése miatt. Ezek korszerűsítésére, rekonstrukciójára, valamint új szennyvíztisztító telep kialakítására nyújt lehetőséget a KEHOP 1.2.0. sz. Települési vízellátás, szennyvízelvezetés és tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése című pályázati kiírás. Már a 2010. évben előkészítették az új szennyvíztelep megépítését. Az elkészült elvi engedélyezési terv egy új Biocos rendszerű, kombinált biológiai tisztító kapacitású szennyvíztisztító rendszert tartalmaz. A jelenlegi telep is több környező település szennyvizét fogadja be, a modern technológia segítségével az új telep további bővíthetősége is biztosítható. A beruházás a komposztáló telep melletti területen valósulhat meg, távolabb a várostól.41 A tervek alapján az új szennyvíztisztító telep megvalósításának teljes költségvetése 1,6 milliárd Ft + ÁFA lett. A 2007–2013‐as uniós programozási időszak végére tekintettel a benyújtott beruházási igényt a következő ciklusra ütemezték át. Ezért a 2014‐ben megjelent a KEHOP 2. prioritás Szennyvízelvezetés és ‐tisztítás, szennyvízkezelés program felhívásában Bonyhád Város Önkormányzata, mint a 1477/2014. (VIII. 27.) Korm. határozat 1. sz. mellékletében nevesített támogatást igénylő, a Szennyvízelvezetés és ‐tisztítás, szennyvízkezelés tárgyában támogatási kérelmet nyújthat be. A KEHOP Települési vízellátás, szennyvízelvezetés és tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése című pályázat keretein belül Bonyhád Város Önkormányzatának Képviselő‐testülete, Bonyhád és környékének – Cikó, Kakasd, Kismányok és Nagymányok – szennyvíztisztítása, új szennyvíztisztító telep megvalósításáról a 144/2014 (XI. 13) sz. határozatában döntött. A beruházási munkálatokat követő helyreállítási tevékenységek, ennek részeként a megvalósult műtárgyak tájba illesztése a projekt részét kell, hogy képezzék. A vízellátásnál leírtakkal azonosan, a közelmúltban a víziközmű (víz‐ és szennyvíz‐) szolgáltatás rendszereit nagyobb szolgáltatási egységekbe átszervezték, amely valamennyi szolgáltatót érintette. A bonyhádi szennyvízcsatorna hálózat üzemeltetését és karbantartását, valamint a szennyvíztelep működtetését az ez irányú törvény teljesítése érdekében létrehozott Mezőföldvíz Kft. Bonyhádi Főmérnökség 2012. óta végzi. 2007–2013 közötti szennyvízelvezetési fejlesztések Bonyhád közigazgatási területén:  2008–2009‐ben a Petőfi S. utcában az utcaburkolat felújításakor a teljes víz és szennyvíz hálózat – új bekötések kiépítésével – rekonstrukciója megvalósult vezeték cserével, illetve a szennyvíz csatorna bélelésével. 230 m vezeték építés a Hársfa utcai bekötő vezeték átépítésével. 41

2013‐ban pályázati lehetőség nyílt a KEOP 1.2.0. sz. kiírás alapján szennyvízelvezetés és ‐tisztítás megvalósítására. A pályázat benyújtásához szükség volt elvi engedélyezési tervre, így az önkormányzat megbízta a BDL Környezetvédelmi Kft‐t, hogy egy, új biológiai tisztító kapacitású szennyvíz tisztítótelepre vonatkozóan készítse el a terveket. BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA | I. kötet: Megalapozó vizsgálat

142

 2009‐ben vezetéképítés Bonyhádon.  2012‐ben a Bonyhádi Termál Fürdő kivitelezéséhez,NA150‐as ellátó vezeték kiépítése a déli vízbázisról, amely a későbbi üdülőövezet ellátását és az alsó‐széplaki övezet ellátás biztonságát (körvezeték megvalósulásával) is szolgálta 1800 m hosszban. 2014–2020 között tervezett fejlesztések Bonyhád közigazgatási területén:  Új bonyhádi szennyvíztisztító telep fent említett építése a régi telepről nyomóvezeték kiépítésével. 1.16.2 Energiaközművek 1.16.2.1 Energiagazdálkodás és energiaellátás Bonyhád nem számít az energiaszektor különösebben kiemelt településének. A városon áthalad a 400 kV‐os villamos energiaátviteli hálózat Paks–Pécs eleme, valamint ezzel párhuzamosan a térségi ellátást biztosító 120 kV‐os elosztó hálózat egy eleme. A Tolna Megyei Területrendezési Terv három kiserőműt (szélerőmű park) jelöl meg.

1.16‐2. ábra: Bonyhád Tolna Megye Területrendezési Tervében Forrás: Tolna Megye Területrendezési Terv

Villamosenergia‐ellátás A település lakásállományának 100 százaléka (illetve számszerűen több mint 100 százaléka) rendelkezik villamos energia ellátással. A 100 százalékos ellátottságot meghaladó statisztikai adatok, a villanyórák száma szerinti nyilvántartás okozza, amely az egy háztartásban előforduló több órából és a kiskertes területeken levő fogyasztók regisztrálásából ered.


143

7000 6000 5000 4000 db 3000 2000 1000 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Lakásállomány

Háztartási villamosenergia fogyasztók száma

1.16‐3. ábra: A háztartási villamosenergia‐fogyasztók számának alakulása Bonyhádon 2001–2013 között, db Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis

A háztartások részére szolgáltatott villamos energia mennyisége 13 265 MWh volt 2013‐ ban. Az egy lakásra jutó havi átlagos villamos energia fogyasztása 199 kWh volt. Ez az érték jelzi, hogy a lakások felszereltsége bár országos átlag feletti, mégis várható még fejlesztési igény. Műszaki hálózati rendszere A település az országos energia rendszerhez a Bonyhád és Majos között lévő elosztó központon keresztül kapcsolódik, ellátási szempontból az E.ON Dél‐dunántúli Áramhálózati Zrt. területe. 2003. június 20‐tól a Perczel kerti szökőkút működtetését, valamint 2003‐tól a köz‐, dísz‐ és díszítő világítás kezelési feladatokat a Fűtőmű Kft. látja el. A közvilágítás kiépítettsége lakott területen teljes körű. A közvilágítás terén 2004‐ben történt korszerűsítés, valamint azóta folyamatosan bővül a rendszer (pl.: Madách I. u.). Szénhidrogén, földgázellátás Bonyhád csatlakozását az országos földgáz hálózathoz a Báta falunál létesített „görény állomás” és Bonyhád között létesített 64 bár nyomású távvezeték teszi lehetővé. 2009‐től 17 db korróziós jellegű meghibásodás volt, 72 km szakaszon. Bonyhád összesen 2 db gázfogadó‐ és nyomásszabályozó‐állomással rendelkezik, mindkettő felújított. A távvezetékről a vételezés a város déli részén található átadó/fogadó állomás közbeiktatásával történik. A Bonyhádi átadó állomás központi szerepet tölt be a térségben, számos Tolna és Baranya megyei település földgáz ellátását szolgálja. A város belterületén és Majos valamennyi házas ingatlan csatlakozásának műszaki feltétele biztosított.


144

Megvalósult/folyamatban lévő fejlesztések 2007–2014 között:  7 utcában acél leágazók rekonstrukciója  Közterületi elzárók rekonstrukciója Tervezett fejlesztés 2014 után:  Közterületi elzárók rekonstrukciója Távhőellátás Bonyhádon 1992 óta a távhőszolgáltatási tevékenységet, 2000‐től az önkormányzati intézményi egyéb hőszolgáltatásokat, 2002‐től a Gázmotoros Kiserőmű üzemeltetését a Fűtőmű Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. látja el. Bonyhádon a távfűtéses lakások aránya 15,5 százalék. A városban a távhőszolgáltatást a Fűtőmű Kft. két hőközpontról biztosítja.  I.sz. hőközpont: Fáy lakótelep, melynek szolgáltatási területe: Bezerédj u., Mátyás K. u., Fáy A. u. és Dr. Kolta L. u. által határolt területen  II.sz. hőközpont: Széchenyi tér 16., melynek szolgáltatási területe: Gyár u. 4–5–6–7. számú, Széchenyi tér 13–14–14A–15–16–17. számú épületek 2000‐ben ESCO formában került megvalósításra mindkét fűtőműben, hőközpontokban, hőfogadókban és lakásokban egy korszerűsítési beruházás. 2013‐ban a Dr. Kolta L. utcai tömbösített hőközpontnál napenergia hasznosítási beruházás történt, majd ugyanitt 2014‐ ben használati melegvíz rendszer korszerűsítése is megvalósult. 2014‐ben a II. sz. Fűtőmű hőközponti részében használati melegvíz rendszer korszerűsítése valósult meg. A következő nagy, környezetvédelmi szempontból is előnyös beruházás és korszerűsítés a geotermikus energia távhőszolgáltatás céljára történi felhasználása lesz. A megújuló energiára történő átállást elősegíti a már meglévő, kiépített rendszer megléte. 1.16.2.2 Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei Az energiatermelésre alkalmas megújuló energiaforrások hasznosítása nem újszerű, csak háttérbe szorult. Újra előtérbe kerülését a hagyományos energiahordozók fogyó készlete és hasznosításának környezetszennyező hatása indította el és az a felismerés, hogy a megújuló energiahordozók különösebb ráfordítási igény nélkül rendelkezésre állnak, használatuk nem okoz halmozódó káros hatásokat, környezeti terhelést. Ezekkel az adottságokkal a fenntartható fejlődés lehetőségét szolgálják. Szélenergia A topográfiai és légköri, meteorológiai viszonyok alapján kialakuló szélenergiát a szélkerék alkalmazásával közvetlen mechanikai erőátvitelre lehetett hasznosítani. Az ősi hasznosítású elvek alapján kialakított „szélkerék”‐ből fejlesztett szélturbinával, amivel, mint szélerőművel közvetlen villamosenergia termelhető. Mivel a szélenergia előfordulási mértékét a topográfiai és légköri viszonyok befolyásolják, eltérő az ország területén a szélenergia hasznosíthatóság mértéke. A meteorológiai adatok és mérések alapján rögzítették a hasznosítás lehetőségének területi vetületét.


145

Bonyhád és járása a szélenergiát viszonylag kedvezően hasznosítható területen fekszik, a hasznosítási lehetősége adott. Szélerőmű létesítési szándékot azonban a település számára meghatározóbb szempontok alá kell vetni. A szélerőmű telepítése a település megjelenését, arculatát, látványát nem ronthatja, a település fejlődését biztosító távlati céljait nem korlátozhatja. Napenergia A meteorológiai és topográfiai viszonyok alapján rendelkezésre álló napenergia, mint megújuló energiaforrás, az ősi „fekete hordó” elvén kifejlesztett napkollektorok segítségével termikus célú energiaellátásra, elsődlegesen használati melegvíz termelésre, kisebb mértékben fűtésre alkalmas. A továbbfejlesztéssel kialakított napelemek közvetlen villamosenergia előállítására alkalmasak. A hasznosítható napenergia mértékét befolyásolják a földrajzi és meteorológiai adottságok, így ezek változóak az ország területén. A meteorológiai adatok és mérések alapján, a szélenergia hasznosítási lehetőségéhez hasonlóan a napenergia hasznosítás lehetőségének területi vetülete is rögzíthető. Bonyhád területén 2000–2100 a maximálisan hasznosítható éves napos órák száma, amelynek hasznosíthatóságát célszerű igénybe venni. Hasznosítás lehetősége napkollektorokkal termikus célú energiaellátásra, naperőművel, napelemmel villamosenergia termelésre biztosított, de a hasznosításhoz szükséges beruházás megtérülését gyorsan nem lehet várni. A vizsgálatok szerint a napenergia hasznosítása helyi jelentőséggel, intézményi szinten és házi hasznosítással alkalmazásuk egyre növekszik. Nyilvántartás nem áll rendelkezésre az elhelyezett napkollektorokról, napelemekről. Ez az a megújuló energiahordozó, amelynek szélesebb, energiagazdálkodást is érintő hasznosítása várható Bonyhádon. A fotovoltarikus energiahasznosító berendezések tömeges gyártásának az elindulása által elért áreséssel a megtérülésében már javulás tapasztalható, így a hasznosításának intenzív terjedése várható. Hasznosítása továbbra is célorientált lesz, így helyi jelentőségű marad. Geotermikus energia A Föld belső hőjéből hasznosítható a geotermikus energia. Geológiai adottságok befolyásolják előfordulásának mértékét. Hasznosítására részben a termálvíz kitermelésével, részben a földfő hőszivattyúval történő alkalmazásával nyílik lehetőség. A földhőből hőszivattyúval kitermelt hőenergia közvetlenül fűtésre, használati melegvíz előállítására hasznosítható, geoerőmű segítségével villamosenergia termelésre is alkalmas. A geológiai adottságok alapján a geológusok elkészítették a termikus energia várhatóan rendelkezésre állását bemutató térképet. A megújuló energiaforrások részarányának növelése terén nagy előrelépés a termálvízkincs több ütemben történő hasznosítása. Bonyhád Város Önkormányzatának Képviselő‐testülete 7/2012.(I. 26.) sz. határozatával támogatta a SWR Bauconsulting Kft‐vel megkötött szándéknyilatkozatot, amely alapján a cég elkészítette Bonyhád város energetikai felmérését, figyelemmel a jelenlegi és a jövőben várható energiaigényre, és javaslatot tett a megújuló geotermikus energia hasznosítására. BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA | I. kötet: Megalapozó vizsgálat

146

Az energetikai audit elkészítésével egyidejűleg– figyelemmel a 2010. évben elvégeztetett geofizikai kutatások eredményére – az önkormányzat megvásárolta azt a több mint 9 ha nagyságú ingatlant, amely az új termelő termálkút megépítéséhez biztosítja a szükséges területet. Első lépésként az új termelő termálkutat kell megépíteni. Az Önkormányzat tulajdonában lévő területen létesülő kút mélysége kb. 2300 méter, várható kapacitása 4,2 m3/perc. Ezt követően kerülhet sor a hasznosításra, amelynek négy fő fázisa van, és az önkormányzat résztulajdonában lévő, de a város anyagi hozzájárulása nélkül működő Bonyhádi Geosolar Kft.(BGS Kft.) közreműködésével valósulna meg. Az első fázisban megépítendő villamoserőmű működéséhez már 70–80 0C hőmérsékletű termálvíz is elegendő, de a 2. fázis, a távfűtési rendszer ellátásához legalább 95 0C szükséges. A tényleges hasznosítás 3. lépcsője a fűtőművekből távozó termálvíz direkt hasznosítása intézmények és gazdasági társaságok, így különösen az ipari létesítmények részére. Ezen 3. lépcső egyes elemei nem kerülnek jelenleg pontosításra, a csatlakozási lehetőséget biztosítja a BGS Kft. és a csatlakozni kívánó szervezetek – akár külön pályázati támogatásból – tudják megvalósítani a saját energetikai projektjüket. A hasznosítás 4. fázisa egy mezőgazdasági projekt, amelyet a korábbi fejezetben már említettünk. 1.16.2.3 Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése Az önkormányzati intézmények energiaellátása vezetékes energiahordozók hasznosításával jelenleg megoldott. A villamosenergia ellátással az intézmények világítási és technológiai igényeit elégítik ki, a termikus célú energia ellátásuk pedig földgáz, vagy távhő hasznosításával biztosított, helyi hőbázis segítségével. Energiahatékonyság javítására, energiatakarékos fogyasztást eredményező beruházások, a szigetelések, homlokfali hőleadást csökkentő (falszigetelések, nyílászáró cserék, javítások) beruházások, épületgépészeti felújítások előfordultak, de az energiahatékonyság jelentősebb javítását szolgáló megújuló energiaforrás hasznosítása nem ismert, erről információ nem áll rendelkezésre.


147

1.16.3 Elektronikus hírközlés 1.16.3.1 Vezetékes hírközlés Bonyhád vezetékes távközlési ellátását a Magyar Telekom Távközlési Nyrt. jogelődje építette ki. A pécsi szekunderközponthoz tartozó, primer központ a település vezetékes távközlési hálózatának bázisa. Bonyhád a 74‐es körzetszámon csatlakozik az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. Az ellátottság teljes körűnek tekinthető, mivel valamennyi vezetékes távközlési igény kielégített. Az ellátottság korábban jelentősebb volt, jelenleg a mobiltelefon rendszerek elterjedésének hatására a vezetékes távközlési igények száma csökkent. A településen belüli vezetékes távközlési hálózat föld feletti elhelyezésű, a település nagyobb területi hányadán jellemzően külön oszlopokra szerelten épült. A kedvező műsorvétel számára a kábel TV szolgáltatást a múlt század utolsó éveiben építették ki. A távközléshez hasonlóan műsorelosztásra is több szolgáltató áll rendelkezésre. Az ágazat hét szolgáltatásra jogosult vezetékes műsorelosztó szolgáltatót tart nyilván. Természetesen közülük is van olyan, amelyik bár rendelkezésre áll, tényleges szolgáltatást nem végez. 1.16.3.2 Vezeték nélküli hírközlés A vezetékes szolgáltatást a vezeték nélküli szolgáltatók egészítik ki. A megfelelő vételi lehetőség biztosításához szükséges antennák – részben településen belül, részben a környező településeken – elhelyezésre kerültek, azokat a Magyar Telekom Távközlési Nyrt., a Telenor Magyarország Zrt., Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. építette, üzemelteti. Jelenleg az ágazat által vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatóként a térségben hét szolgáltatót tartanak nyilván. Természetesen ezek bár rendelkezésre állnak, nem biztos, hogy igénybe veszik szolgáltatásukat. Ezek szolgáltatásukat a meglévő antennákon keresztül biztosítják.


148

1.17 KÖRNYEZETVÉDELEM 1.17.1 Talaj A település földtani közeg, talajtani adottságai a 1.12.1. fejezetben kerültek ismertetésre. E fejezetben a területfejlesztést, területhasználatot befolyásoló földtani, talajtani adottságok kerülnek bemutatásra. A mezőgazdasági művelés számára megtartandó térségek érdekében a „kiváló termőhelyi adottságú szántóterületeket” és a „jó termőhelyi adottságú szántóterületeket” a területrendezési tervek határolják le. Az OTrT kiváló és jó termőhelyi adottságú szántóterületeket is lehatárol Bonyhád közigazgatási területén. A területrendezési tervek által kiváló termőhelyi adottságú területnek nyilvánított földrészletek teljesen körbeveszik Bonyhád városának belterületét (1.17.‐1. ábra).

1.17.‐1. ábra: Bonyhád kiváló termőhelyi adottságú területei Forrás: Tolna megye Területrendezési Terve – TEIR honlapja42

1.17‐2. ábra: Kivonat az OTrT (2014) jó termőhelyi adottságú szántóterület övezet tervlapból Forrás: Országos Területrendezési Terv – TÉRPORT honlapja43

A Bonyhádhoz tartozó területeken is vannak nyilvántartott nitrátérzékeny területi blokkok – 43/2013. (V. 29.) VM rendelet 1. melléklet –, amelyre be kell tartani a vonatkozó rendeletek kötelező előírásait.Bonyhádon a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Országos Felszínmozgás Katasztere szerint felszínmozgással érintett terület nem található.

42 43

http://gis.teir.hu/rendezes_tolna_trt_ov/ – 2015. 04. 01. http://www.terport.hu/webfm_send/4212 – 2015. 04. 01. Készítette: Terra Studio Kft. | 1034 Budapest, Szomolnok utca 14.

149

1.17.2 Felszíni és felszín alatti vizek A település vízrajzi adottságait az 1.12.1. Természeti adottságok fejezet ismerteti. Felszíni vizek állapota Kisebb vízfolyásokban a megyében leggazdagabb a Völgység, amelynek vizeit a Völgységi‐patak vezeti le. Az OTrT 2014. január 1‐én hatályba lépett módosítása során megszüntette a felszíni vizek vízminőség‐védelmi vízgyűjtő területének övezetét és a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség‐védelmi terület övezetét, helyette bevezette az országos vízminőség‐védelmi terület övezetét, ami a „felszíni és felszín alatti vizek, az emberi fogyasztásra, használatra szánt vizek és a vízkivételi művek, továbbá a halak életfeltételeinek biztosítása érdekében kijelölt vizek megóvását szolgáló védelem alatt álló” területeket tartalmazza. Az OTrT Bonyhádon az országos vízminőség‐védelmi terület övezetébe sorolja a település északi és déli területeit (1.17.‐3.ábra).

1.17‐3. ábra: Kivonat az OTrT (2014) országos vízminőség‐védelmi terület övezete tervlapból Forrás: Országos Területrendezési Terv – TÉRPORT honlapja44

A felszíni vizek védelme érdekében a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21). Kormányrendelet előírásait be kell tartani. A felszíni vízbefogadóba vezetett csapadékvíz minőségének mindenkor ki kell elégítenie a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21). Kormányrendeletet (a továbbiakban: FvR.) és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet (továbbiakban: Felvi.hat.R.) előírásait.45 Felszín alatti vizek állapota Bonyhád a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny felszín alatti vízminőség‐védelmi területen levő település. A bonyhádi közüzemi ivóvízellátást a Mezőföldvíz Kft. biztosítja. A Mezőföldi Regionális Víziközmű Kft. szolgáltatási területéhez tartozó települések vízigényét részben mélyfúrású, rétegvíz kutakból kitermelt vízből, részben partiszűrésű kutakból fedezi. A felszín alatti vízbázisokból kitermelt vizek a vízbázis védettségének köszönhetően, állandó minőségűnek 44 45

http://www.terport.hu/webfm_send/4216 – 2015. 04. 01. Idézet a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi és Vízügyi Igazgatóság előzetes véleményező leveléből BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA | I. kötet: Megalapozó vizsgálat

150

tekinthetők, kevés és viszonylag könnyen, egyszerű víztisztítási eljárásokkal eltávolítható szennyezőanyagokat tartalmaz (MEZŐFÖLDVÍZ honlapja)46. A bonyhádi szennyvízcsatorna hálózat üzemeltetését és karbantartását, valamint a szennyvíztelep működtetését a Mezőföldvíz Kft. 2012. július 1. óta végzi. Bonyhád belterületi szennyvíz elvezetését 76,8 km csatorna gerinc vezeték és 11 db átemelő biztosítja. Bonyhád város szennyvízhálózata sem 2013‐ban, sem 2014‐ben nem bővült. Az elfolyó szennyvíz befogadója a Völgységi‐patak. A Danubiana Kft. és az Ema‐Lion Bonyhádi Zománcáru Kft. az ipari szennyvizet előkezelés után engedi be a hálózatba. A szennyvíztisztító telep 1‐es, 1986‐ban átadott üteme nitrogén és foszforeltávolításra nem alkalmas. Ezen paraméterek általában határérték felett vannak az elfolyó szennyvízben. A telep 1. üteme kb. 50 százalékban üzemképes a csövek és egyéb gépészeti berendezések elöregedése miatt. Ezek korszerűsítésére, valamint új szennyvíztisztító telep kialakítására nyújt lehetőséget a KEHOP Települési vízellátás, szennyvízelvezetés és tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése című pályázat.47 Sérülékeny üzemelő vízbázisok Az Ivóvízbázis‐védelmi Célprogram célja az emberi tevékenységből származó szennyezések megelőzése, a természetes (jó) vízminőség megőrzése az ivóvíz termelés céljára kiépített vízművek környezetében. Az Ivóvízbázis‐védelmi Célprogram végrehajtása alapvetően állami feladat, azonban a diagnosztikai beruházások végrehajtására 2007‐től a KEOP (Környezet és Energia Operatív Program) biztosítja sikeres pályázatok esetén a keretet. Az Üzemelő vízbázisok diagnosztikai vizsgálata támogatási komponens célja a sérülékeny földtani környezetben lévő üzemelő ivóvízbázisokon a vízbázisvédelmi biztonságba helyezési beruházások megalapozása valamint a diagnosztikai vizsgálatainak végrehajtása, abban az esetben, ha előzetes vizsgálatok a vízbázis tényleges sérülékenységét kimutatják. A diagnosztikai fázis keretében vizsgálni szükséges a vízbázis állapotát, a vízkészlet megfigyelésére monitoring hálózatot kell kiépíteni a vízkivételek, valamint a szennyezőforrások környezetében, valamint meg kell határozni a vízbázis védelme érdekében kijelölendő védőterületet és az intézkedések körét. Bonyhádon az 17.1.‐1. táblázatban feltüntetett vízbázis a VKKI által összeállított sérülékeny ivóvízbázisok listáján szerepel. Vízbázis VOR kódja AID257

Vízbázis kódja 16089‐20

Vízbázis neve Bonyhád Városi Vízmű

Vízbázis üzemeltetője Mezőföldvíz Kft.

Vízbázis típusa rétegvíz

Védendő termelés (m3/nap ) 2110

1.17.‐1.táblázat: Sérülékeny üzemelő vízbázis Bonyhádon Forrás: VÍZÜGYI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI KÖZPONTI IGAZGATÓSÁG honlapja, 201148

46

http://www.mezofoldviz.hu/szolgaltatas/index.php – 2015. 04. 01. 47 Bonyhád Város Önkormányzata Gazdaság Fejlesztési Program 2015–2020 48 https://www.vizugy.hu/uploads/csatolmanyok/285/keop_svb_modositott_lista_2011_06_01.pdf – 2015. 04. 01. Készítette: Terra Studio Kft. | 1034 Budapest, Szomolnok utca 14.

151

1.17.3 Levegőtisztaság és védelme Bonyhádon régebben több ponton is volt manuális üzemelésű immissziómérő állomás, mára azonban csak a Perczel M. u. 84. sz. alatt működik, és csupán az NO2 szintet méri. A város légszennyező anyagokra vonatkozó összesített kibocsátási anyagainak alakulását az 1.17.‐4. ábra mutatja. Az adatsorból látható, hogy az összes légszennyezőanyag kibocsátása 2009‐től emelkedik, amit a széndioxid kibocsátás növekedése eredményezett. (Az adatsor változásai a szén‐dioxid kibocsátás ingadozásait tükrözik.) 25000000

20000000

15000000

10000000

5000000

adat‐ hiba 0 2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

1.17‐4. ábra: Bonyhád évenkénti légszennyezőanyag kibocsátásának alakulása, kg Adatforrás: ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI INFORMÁCIÓS RENDSZER honlapja49

Bonyhádon összesen 21 bejelentett légszennyező telephely (ún. pontforrás) működik, melyek közül a Zománcgyár, az I. sz. fűtőmű és a Fűtőmű telephely szennyezőanyag kibocsátása szembeötlően magasabb a többinél. A légszennyező telephelyek sűrűsödése a Keleti városrészben figyelhető meg (1.17.‐5. ábra). A város három legjelentősebb légszennyező telephelyének kibocsátása az alábbi: Rangsor 1. 2. 3.

Telephely megnevezése Edénygyártó üzem I. sz. fűtőmű Fűtőmű telephely

Cím Perczel M. u. 84. Fáy ltp. Fáy u. 14.

Mennyiség (kg/év) 17 598 386 1 873 658 701 391

1.17‐2. táblázat: Legtöbb szennyezőanyag kibocsátást eredményező légszennyező telephelyek Bonyhádon, 2013 Forrás: ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI INFORMÁCIÓS RENDSZER honlapja50

49 50

http://okir.kvvm.hu/sse/?group=LAIR – 2015. 04. 01. http://okir.kvvm.hu/sse/?group=LAIR – 2015. 04. 01. BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA | I. kötet: Megalapozó vizsgálat

152

1.17‐5. ábra: Légszennyező telephelyek elhelyezkedése Bonyhádon Forrás: ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI INFORMÁCIÓS RENDSZER honlapja51

A közlekedésből származó levegőszennyezés a 6. sz. főút mentén okoz leginkább problémát. A fűtésből származó levegőszennyezés fajlagosan alacsony, mivel a városban a háztartások és az intézmények hőenergia szükségletüket jellemzően a vezetékes hálózatból fedezik. Légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területnek szigorúbb légszennyezettségi határértékek betartása indokolt) tekinthetők ökológiai hálózat magterületei és a Natura 2000 területek.

(ahol az

Bonyhád város levegőtisztasága általában a kiváló (1.17‐3. táblázat) levegőtisztasági osztályba sorolható a nitrogén‐dioxid alapján számított légszennyezettségi index szerint, amely a legnagyobb légszennyező telephelyén (Perczel M. u. 84.) elhelyezett mérőberendezés adatain alapszik. év légszennyezettségi index 2009 kiváló (1) 2010 kiváló (1) 2011 kiváló (1) 2012 kiváló (1) 2013 jó (2) 1.17.‐3. táblázat: a nitrogén‐dioxid mérési eredményekből meghatározott légszennyezettségi index

1.17.4 Zaj és rezgésterhelés Bonyhádon a zajterhelés jónak mondható. A városban a közlekedés, az átmenő forgalom okoz zaj‐ és rezgésterhelést, a település belterületének keleti határán halad keresztül 6. sz. főútvonal. 51

http://webgis.okir.hu/ – 2015. 04. 01. Készítette: Terra Studio Kft. | 1034 Budapest, Szomolnok utca 14.

153

Az ipari zajforrások ott okoznak zajvédelmi problémát elsősorban, ahol a lakóterületek az ipari telephelyek közelébe kerültek, vagy a telephelyek a lakott területek közelében létesültek. A város 13/2009. (V.29.) számú a helyi zaj‐ és rezgésvédelmi szabályok megállapításáról szóló rendeletében meghatározza a település általános zajvédelmi szabályait, a zajforrások üzemeltetésére, a lakóépületek rendjére, a szórakozóhelyek, egyéb szolgáltatások, szabadtéri rendezvények tartására vonatkozó szabályokat. Megállapítja a zajkibocsátási határértékeket. 2014‐ben két zajjal kapcsolatos panasz érkezett a Polgármesteri Hivatalhoz, amelyben kivizsgálást kellett folytatni. Míg a Közép‐dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséghez egy bejelentés érkezett, amely esetben zajkibocsátási határértéket kellett megállapítani. 1.17.5 Hulladékkezelés52 A Bonycom NKft. tervezési területe a Kohéziós Alap (ISPA) támogatással megvalósult Dél‐Balaton és Sióvölgye Regionális Önkormányzati Szilárdhulladék‐gazdálkodási Rendszer részét képezi. A Dél‐Balaton és Sióvölgye térségi hulladékgazdálkodási rendszer Dél‐Dunántúl három megyéjének (Baranya, Somogy, Tolna) 204 települését foglalja magába mintegy 373 ezer állandó lakóssal, 130–210 ezer tonna hulladékkal. A program várható élettartama 25 év.

1.17.‐4. ábra: A Dél‐Balaton és Sióvölgye hulladékgazdálkodási rendszer területe

A rendszeren belül a régió önkormányzatai a Rekom NKft‐t jelölték ki a Program déli területein létesülő infrastrukturális elemek üzemeltetőjévé.

52

Bonycom Bonyhádi Közüzemi NKft. – Közszolgáltatói Hulladékgazdálkodási Terv BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA | I. kötet: Megalapozó vizsgálat

154

A Bonycom NKft. szolgáltatási területe, azaz a tervezési terület a projekt keretein belül megépült Cikói Regionális Hulladéklerakó vonzási körzetébe tartozik, a térségben keletkező hulladékot a Regionális Kommunális Szolgáltató Nonprofit Kft. (Rekom Nkft.) által üzemeltetett Cikói Regionális Hulladéklerakóba szállítják. A gyűjtési rendszer korszerűsítése a Rekom NKft‐vel való együttműködés eredményeképpen valósult meg. A közfeladat‐ellátási szerződés keretében üzemelő NKft. által üzemeltetett cikói lerakóhoz 100 db település, és az ezeken található 450 szelektív gyűjtősziget, 10 db hulladékudvar, és 3 db átrakó állomás tartozik. Az együttműködés a helyi közszolgáltatókkal (így a Bonycom Bonyhádi Közüzemi NKft‐vel is) alvállalkozói szerződés alapján történik. A begyűjtéshez az újonnan beszerzett eszközöket a Rekom NKft. bocsátja a közszolgáltatók rendelkezésére (kukás autók bérlete). A tervezési területen jelentkező szelektív gyűjtési feladatok támogatására 1 db Lakossági Hulladékgyűjtő Udvar létesült, melyet a Bonycom üzemeltet. A begyűjtött és szállított hulladék mennyisége A tervezési területen a zöldhulladék gyűjtése, a Bonyhád, 0336. hrsz‐ú Komposztáló telepen történik. A zöldhulladékon kívüli a további gyűjtött hulladékfrakciók teljes mennyiségét a közszolgáltató a hulladékgazdálkodási rendszeren belül a Rekom Nkft. felé adja tovább. A szolgáltatási területen kihelyezett szelektív hulladékgyűjtő edényeket a Rekom Nkft. gyűjti be, és szállítja el. A 2012. évben a keletkezett és a Bonycom által begyűjtött hulladék mennyisége az ellátási területen: 5260 tonna volt. Hulladék megnevezése Nem veszélyes hulladék (kevert települési, biológiailag lebomló, lom, beton, építkezési stb.) Begyűjtött veszélyes hulladékok (veszélyes kémiai anyagok, vagy azokat tartalmazó berendezések, azokkal szennyezett anyagok) Begyűjtött nem veszélyes (gumiabroncs, beton, tégla, cserép, lom, fém, műanyag, fa) Csomagolási hulladékok (papír, karton, műanyag, fém, üveg)

Begyűjtött hulladék [kg]

begyűjtés/szállítás módja

A Cikói Regionális Hulladéklerakóba beszállított A Lakossági Hulladékgyűjtő 5 585 Udvarban begyűjtött és szakcégekkel elszállítatott

5 210 440

36 147 Lakossági Hulladékgyűjtő Udvarban begyűjtött és 5 240 kiszállított

1.17‐5. táblázat: A Bonycom NKft. által 2012‐ben begyűjtött és elszállított hulladék mennyisége Forrás: Bonycom Bonyhádi Közüzemi NKft. – Közszolgáltatói Hulladékgazdálkodási Terv

A 438/2012. (XII. 29.) Kormányrendelet nomenklatúrája szerinti fajlagos (lakosonként és éves időtartamra vonatkoztatott) begyűjtött mennyiségek ennek alapján:  Nem veszélyes hulladék: 293 kg/fő/év  Veszélyes hulladék: 0,312 kg/fő/év  Csomagolási hulladék: 0,293 kg/fő/év


155

1.17.6 Környezetvédelmi konfliktusok Bonyhád környezeti állapota összességében jónak minősíthető, akadnak azonban konfliktust okozó tényezők, melyek az alábbiak szerint foglalhatók össze:  A kiváló minőségű termőföldek nem megfelelő termelési ággal történő hasznosítása  A szennyvíztisztító telep és a Cikói Regionális Hulladéklerakó telep bűzhatása a környező városrészekben  Nagyobb esőzések idején a csatornarendszer szűk keresztmetszete okozta csapadékvíz elvezetési problémák  A belvíz okozta környezetterhelések  A 6 sz. főútra történő csekély városon belüli áteresztőképesség, aminek következtében a közlekedésből származó lég és zajszennyezés tovább terheli a városi környezetet A város valamennyi – a hatáskörébe tartozó – konfliktus megoldását célul tűzte ki maga elé az elkövetkező években.


156

1.18 KATASZTRÓFAVÉDELEM (TERÜLETFELHASZNÁLÁST, KORLÁTOZÓ TÉNYEZŐK)

BEÉPÍTÉST, BEFOLYÁSOLÓ VAGY

1.18.1 Építésföldtani korlátok Az OTrT az egész települést „Földtani veszélyforrás területe” övezetbe sorolja (1.18‐ 1.ábra). Az övezet területén új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a bányafelügyelet a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott véleményében hozzájárul. A laza, löszös szerkezetű talajjal jellemezhető területeken, az (elvi) építési engedély kiadása előtt be kell szerezni az illetékes hivatal szakmai véleményét.

1.18.‐1. ábra: Bonyhád építésföldtanilag veszélyeztetett területei Forrás: Tolna megye Területrendezési Terve – TEIR honlapja53

53


157

1.18.2 Vízrajzi veszélyeztetettség 1.18.2.1 Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület54 A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség‐védelmi terület övezetében bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni (1.18.‐2.ábra).

1.18.‐2. ábra: Kiemelten érzékeny felszín alatti vizek Bonyhád környékén Forrás: Tolna megye Területrendezési Terve – TEIR honlapja55

Bonyhád kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület. A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tájékoztatása szerint Bonyhád település érinti a Bonyhád K‐60 kat. sz. hévízkút belső védőterületét, előzetesen lehatárolt belső, külső hidrogeológiai A és B védőidomát. Bonyhád település szennyeződés‐érzékenységi besorolása a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (továbbiakban: faviR) 7. § (4) bek. alapuló 1:100 000‐es méretarányú érzékenységi térkép alapján, a felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny és fokozottan érzékeny terület. A felszín alatti vizek védelme érdekében a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásait be kell tartani. A felszín alatti vízbe történő bevezetés esetén vonatkozó szabványokat a földtani közeg és a felszín alatti vízszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM–EüM–FVM együttes rendelet előírásait be kell tartani.

54

Ugyan a OTrT 2014. január 1‐én hatályba lépett módosítása során megszüntette e kategóriát, azonban a Katasztrófavédelmi Igazgatóság idézett jelenleg is hatályban lévő rendeletei még e kategóriára vonatkoznak. 55 http://gis.teir.hu/rendezes_tolna_trt_ov/ – 2015. 04. 01. BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA | I. kötet: Megalapozó vizsgálat

158

1.18.2.2 Vízeróziónak kitett terület A Tolna Megyei OTrT adatai szerint Bonyhád és tágabb térsége is vízeróziónak kitett területek közé tartozik (1.18.‐3.ábra).

1.18.‐3. ábra: Bonyhád vízeróziónak kitett területei Forrás: Tolna megye Területrendezési Terve – TEIR honlapja56

A vízeróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell előírni a település helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében, amely a vízerózió mértékét csökkenti. Az övezet erdőterületeit a talajvédelmi hatóságnak elsődleges védelmi rendeltetésbe kell sorolnia. Erdőterület művelési ága nem változtatható meg, kivéve, ha az borvidék szőlőkataszter szerinti I. osztályú területén fekszik. Ez esetben a művelési ág szőlőre változtatható. Az övezet területén szőlő, gyümölcsös, rét és legelő művelési ágban nyilvántartott földrészlet művelési ága nem változtatható meg. Kivételesen indokolt esetben a vízerózió által erősen veszélyeztetett rét‐ vagy legelőművelési ága erdőre vagy – borvidék szőlőkataszter szerinti I. osztályú területén – szőlőre változtatható. 1.18.2.3 Belvízveszélyes területek Bonyhád közigazgatási határán belül Tolna megyei területrendezési terve a „Rendszeresen belvíz járta terület” övezetben a 6. sz. főúttól a Völgységi‐patak felé fekvő területrészeket, a Völgységi‐patak és a Rákóczi F. u. közé tartozó területrészeket, valamint a 6. sz. út és Rákóczi F. u. kereszteződésétől délre található területeket jelöli (1.18.‐4.ábra).

56


159

1.18.‐4. ábra: Bonyhád rendszeresen belvíz által érintett területei Forrás: Tolna megye Területrendezési Terve – TEIR honlapja57

A rendszeresen belvízjárta terület övezet által érintett települések településrendezési eszközeinek készítése során, a vízügyi hatóság adatszolgáltatása alapján belvízrendezési munkarészt is készíteni kell. Az övezet területén beépítésre szánt terület csak kivételesen, a belvízrendezési munkarészben meghatározott feltételek teljesülése esetén jelölhető ki. A Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a település ár‐ és belvíz által veszélyeztetett területeire az állandó építési tilalom kiterjesztését indokoltnak látja. 1.18.3 Egyéb korlátozó tényezők A települések katasztrófavédelmi besorolásáról, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet módosításáról szóló 61/2012. (XII. 11.) BM rendelet 1. számú melléklet értelmében Bonyhád város I‐es katasztrófavédelmi osztályba sorolt a városban, illetve Hidas településen működő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek alapján. Bonyhád városában egy alsó küszöbértékű (Kite Zrt. Bonyhád) és egy küszöbérték alatti (Pannónia‐Állattenyésztő Kft. Biogáz Erőmű) veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem működik. A Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az üzemekre vonatkozó katasztrófavédelmi engedélyek kiadásával egyidejűleg rendelkezett a veszélyességi övezetek kijelöléséről. A vonatkozó határozatokban foglaltakon túl további követelmények megfogalmazása nem indokolt. A katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében Bonyhád városban lebiztosítás szükséges. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete szerint a katasztrófavédelmi szempontból I. veszélyességi osztályba sorolt településeken az elégséges védelmi szint meglétéhez a következők szükségesek: 57

http://gis.teir.hu/rendezes_tolna_trt_ov/ – 2015. 04. 01. BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA | I. kötet: Megalapozó vizsgálat

160

 Riasztás: A lakosság központi riasztása; Vészhelyzeti tájékoztatás feltételeinek biztosítása  Lakosságvédelmi módszer: kockázatbecslésben megállapítottaknak megfelelően (elzárkózás, kitelepítés)  Felkészítés: évente aktív tájékoztatás; passzív tájékoztatás; Felkészítés (riasztás, magatartási sz.)  Védekezés: különleges felszerelések és kiképzett szakértők (önkéntes mentőszervezetek) bevonásának tervezése és begyakoroltatása; a karitatív és más önkéntes, humanitárius feladatot ellátó szervek bevonásának tervezése és begyakoroltatása  Induló katasztrófavédelmi készlet: teljes induló katasztrófavédelmi készlet megléte A R. 9 melléklet alapján a polgári védelmi célú adatszolgáltatás a lebiztosított objektumokról és szolgáltatásokról a települési veszélyelhárítási terv mellékletét képező települési adattár alapján valósul meg. Az adattár elektronikus formában Bonyhád város közbiztonsági referensénél rendelkezésére áll. A helyi szabályozási terv számon tartja a kedvezőtlen építéshidrogeológiai adottságú beépítésre nem javasolt területet, amely jelenleg zöldfelületi rendszer részét képezi (1.18.‐5. ábra).

1.18.‐5.ábra: Kedvezőtlen építéshidrogeológiai adottságú terület Bonyhádon Forrás: Bonyhád Város Önkormányzata HÉSZ

Egyéb építési tilalomra vonatkozó szabályozásokat Bonyhád Város Önkormányzatának Helyi Építési Szabályzata tartalmazza.


161

1.19 ÁSVÁNYI NYERSANYAG LELŐHELY Ugyan a Tolna Megyei OTrT övezeti lehatárolása alapján Bonyhádon és térségében ásványi nyersanyag gazdálkodási terület nincs (1.19‐1. ábra), azonban a Pécsi Bányakapitányság előzetes adatszolgáltatása szerint Bonyhád közigazgatási területén az alábbi nyersanyag gazdálkodási területek találhatók:  „Bonyhád I.‐agyag” bányateleken kívül található megkutatott blokktégla agyag ásványi nyersanyag lelőhely (lelőhely kód: 170100003)  Tabód Paradicsom puszta nevű megkutatott vegyes tőzeg nyersanyaglelőhely – felhagyott bánya ásványvagyona (lelőhely kód:170100002) Ásványi nyersanyagvagyon‐terület övezetébe tartozó bányatelek (1.19‐2. ábra):  „Bonyhád I. (agyagbánya) – Agyag” védnevű bányatelek, a bányatelek jogosultja: Ökont 2008 Környezetvédelmi Kft. (1184 Budapest, Lakatos út 61–63.)58

BONYHÁD

1.19.‐1. ábra: Bonyhád nyersanyag gazdálkodási terület Forrás: Tolna megye Területrendezési Terve – TEIR honlapja59

1.19.‐2. ábra: Bonyhád területén működő bányák Forrás: TEIR honlapja60

58

A Pécsi Bányakapitányság PBK/1021‐11/2014. határozatával jóváhagyta a külszíni fejtéssel történő kitermelésre vonatkozó műszaki üzemi tervet. A Közép‐dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a 13801/2014. ügyszámú, 53289/2014. iktatószámú szakhatósági állásfoglalásában a „Bonyhád I. — (agyagbánya) — agyag” védnevű bányatelken üzemelő külszíni agyagbánya (KTJ száma: 101917930) 2014– 2017. évi szüneteltetési műszaki üzemi tervéhez szakhatóságként hozzájárult. (Forrás: http://www.mbfh.hu/gcpdocs/201408/1021112014_bonyhad_i_agyag_kitermeles_szuneteltetese.pdf – 2015. 04. 01.) 59 http://gis.teir.hu/rendezes_tolna_trt_ov/ – 2015. 04. 01. 60 http://gis.teir.hu/teirgis_banyaszat/ – 2015. 04. 01. BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA | I. kötet: Megalapozó vizsgálat

162

1.20 VÁROSI KLÍMA Korunk egyik legjelentősebb globális kihívása a klímaváltozás, amely minden ember életminőségére hatással van. Az éghajlatváltozás okai és következményei legnagyobb arányban a települési területeken koncentrálódnak. A településeknek a klímaváltozás emberi életminőségre gyakorolt kedvezőtlen, káros és veszélyes hatásainak mérséklésére fel kell készülniük, azokra hatékony válaszlépéseket kell tenniük. A káros hatások mérséklése (mitigáció) és a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás (adaptáció) érdekében javasolt intézkedések az alábbi, egymással szoros kapcsolatban lévő területek köré csoportosíthatók61:      

Klímabarát településszerkezet, területhasználat Zöldfelületi rendszer Klímatudatos építészeti megoldások Klímabarát közlekedés Energiagazdálkodás Fenntartható vízgazdálkodás és települési kommunális infrastruktúra

A településszerkezet és területhasználat akkor mondható klímabarátnak, ha hozzájárul a kibocsátások csökkenéséhez, valamint mérsékelni képes a kedvezőtlen hatásokat, és segíti az adaptációt is. A klímabarát településszerkezet, területhasználat kialakításának módja a klímabarát elvek adaptálása a településrendezési eszközökbe, melyek az alábbiak:         

Az utazási szükségletek mérséklése, közlekedési összekapcsoltság optimalizálása Közösségi közlekedés preferálása és hálózatainak területi optimalizálása A légszennyezést okozó termelő tevékenységek távoltartása, illetve térbeli optimalizálása A nagyobb fokú felmelegedést eredményező területhasználati formák arányának mérséklése Takarékos területhasználat, a városi funkciók, beépítés (környező rurális települések, természetközeli, illetve mezőgazdasági területek urbanizálódásának) területi terjeszkedésének mérséklése, megállítása illetve optimalizálása Többközpontúság erősítése Kompaktság, tagolás Átszellőzés biztosítása Magas biológiai aktivitásérték és kiterjedt zöldfelületi rendszer

Bonyhád esetében a belterület központjában, a településközponti vegyes területeken, a Fáy lakótelepen, illetve az Ipartelepen várható városi hősziget kialakulása. A települést keletről elérő 6. sz. főút forgalomterhelése szintén kedvezőtlenül hat a terület hőháztartására. A város keleti határában folyó Völgységi‐patak viszont a légáramlást segítő hideg folyosóként fejti ki jótékony hatását a városi klímára.

61

Forrás: BELÜGYMINISZTÉRIUM – VÁTI NONPROFIT KFT. 2011: Klímabarát városok – Kézikönyv az európai városok klímaváltozással kapcsolatos feladatairól és lehetőségeiről. – Budapest: Belügyminisztérium – VÁTI Készítette: Terra Studio Kft. | 1034 Budapest, Szomolnok utca 14.

163

A zöldfelületi rendszer főként az adaptációt segíti, de hozzájárul a mitigációhoz is. A zöldfelületek a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást az alábbiak szerint segítik elő:       

Hűtési hatás, hideg levegő keletkezési helyeket jelentenek a városszövetben Hősziget‐hatás csökkentése a párologtatásnak és árnyékolásnak köszönhetően Felüdülést biztosít a lakosok számára a meleg nyári napokon Átszellőztető hatás Csapadékvíz elszivárgásának elősegítése Hozzájárul az árvízvédelemhez Rekreációs, sportolási lehetőség, közösségi élet színtere A települési zöldfelület a káros hatások csökkentéséhez az alábbiak szerint járul hozzá:

 A növényzet levegőtisztító hatása csökkenti az üvegházhatású gázok koncentrációját a levegőben: szén‐dioxid, szálló por megkötése, oxigén‐kibocsátás  Hűtési hatása által csökken a környező területek hűtési energiaigénye – „természetes légkondicionálás”  Szemléletformáló hatás (környezetbarát közlekedési módok iránti igény növelése) A felsorolt pozitív hatások kellőképpen csak megfelelő nagyságú és egészséges zöldfelületek esetén jelentkeznek. Bonyhád zöldfelületi rendszer elemeit, hálózatosságát részletesen ismerteti az 1.13. fejezet. A városi klíma alakulása szempontjából is kedvezőtlen, hogy egyes zöldfelületi elemek nem alkotnak összefüggő rendszert, ezáltal kevésbé tudják a város zöldfelületei a levegőáramlást és az egyes városrészek átszellőzését segíteni. A közparkhiányos városrészekben a közterületi zöldfelületek részarányának növelése a burkolt felületek helyett, továbbá a homlokzati zöldfelületek és tetőkertek kialakítása elősegítené kedvezőbb városi mikroklíma kialakulását. A klímatudatos építészeti megoldások alkalmazása keretében a helyi építészeti szabályozás és építészeti kultúra fejlesztése során a következőkre érdemes kiemelt hangsúlyt fektetni:  Energiatudatos építészet népszerűsítése (alacsony CO2 kibocsátású épületek, passzívházak)  Háztartások energiafogyasztásának csökkentése, megújuló energiaforrások felhasználásának szorgalmazása  Víztakarékossági, újrahasznosítási megoldások integrálása az építészetbe, környezetbarát építőanyagok alkalmazása  Fűtési energiafogyasztás minimalizálása  Energia‐, költség‐ és káros anyag kibocsátás elemzés készítés az épületek teljes életciklusára vonatkozóan  Épületállomány felkészítése a szélsőséges időjárási viszonyokkal szemben (árvízbiztos építés, megfelelő szigetelés, beázásveszély megszüntetése) A klímatudatos energetikai célú fejlesztések és a régi épületek energiahatékonysági korszerűsítése a városi fejlesztések homlokterébe került (1.10.7. fejezet), de tudatos, koncepciózusan végiggondolt és a különböző szabályozási elemeken „végigvezetett” klímatudatos építészetről nem beszélhetünk egyelőre a város életében. BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA | I. kötet: Megalapozó vizsgálat

164

Bonyhád települést érintő környezeti terhelés is jelentős részben a közlekedésből, azon belül is a közúti közlekedésből fakad. Fontos tehát, hogy ezen a területen is előrelépést érjünk el, ehhez alapvetően négy eszköz áll rendelkezésre:  Az első a közlekedők számának és azok utazási idejének csökkentése, ilyen megoldás többek között a jelenlegi városszerkezetet átalakítása, több kisebb központtal rendelkező, úgynevezett policentrikus városszerkezet létrehozása.  A második a minőségi közösségi közlekedési szolgáltatások biztosítása elérhető áron. Egyértelmű tapasztalat, hogy ahol a lakóhelyekről a város nagy része gyorsan és kényelmesen elérhető közösségi közlekedési eszközökkel, ott az emberek szívesen választják ezt az alternatívát.  A harmadik a minőségi közösségi közlekedési szolgáltatásokat elsősorban környezetbarát járműállománnyal célszerű biztosítani. Környezetbarát a vasúti közlekedésben a dízel vontatás helyett villamos vontatású járművek, míg az autóbusz közlekedés terén a korszerű (EURO6) dízelmotorral hajtott buszok beszerzése, illetve ha lehetséges hibrid vagy teljesen elektromos hajtású járművek alkalmazása.  A negyedik a környezetbarát egyéni közlekedési módok ösztönzése – ennek egyik fontos iránya a gyalogos és kerékpáros közlekedés minél kedvezőbb feltételinek kialakítása. Míg a másik irány a meglévő személygépkocsi állomány megújításának támogatása környezetbarát járművekre. Bonyhád már kialakult városszerkezetének átalakítása nem reális cél. A közösségi közlekedés egy része valamint környezetbarát járművek támogatási rendszere nem települési hatáskör, ezért ilyen célú fejlesztési elképzeléseit csak korlátozott mértékben tudja érvényre juttatni. A térségi és települési kerékpáros kapcsolatok kialakításával elősegíthető a klímabarát közlekedés. Az emberek biztonságos és kijelölt kerékpáros útvonalon szívesebben közlekednek, inkább választják ezt a közlekedési formát.


165

2 HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ


166

2.1 A VIZSGÁLT TÉNYEZŐK ELEMZÉSE, EGYMÁSRA HATÁSUK ÖSSZEVETÉSE 2.1.1 Településhálózat Bonyhád az M6 autópálya menti gazdasági–technológiai magterület peremén, a külső (nagyvárosi) gyűrűben helyezkedik el. A pécsi és a szekszárdi településegyüttesek határán térségi szerepköre korlátozott mértékű: regionális jelentőségét a cipő‐ és textilipar adja, más regionális és megyei hatókörű funkciója nincsen. A járást 25 település alkotja, ebből tíz település – a járás délnyugati részében, illetve Bonyhád szomszédságában – tartozik a város elsődleges vonzáskörzetébe. Ezek a települések majd minden szempontból – igazgatás, foglalkoztatás, lakossági ellátás, kiskereskedelem stb. – Bonyhádhoz integrálódnak. Ezen kívül a járás hét távolabbi települése alkot egy gyengébben vonzott, másodlagos övet, zömében a járás nyugati részén. A járás délkeleti és különösen az északkeleti perifériáján viszont már gyengül a járásszékhely vonzása, amelyekre több szempontból már a tőlük jól elérhető Szekszárd is gravitációs hatást gyakorol. Bonyhád járáson túlmutató kisugárzása viszont viszonylag gyenge, a járáson kívül csak 4 falu van, amelyeknek bizonyos igazgatási funkció tekintetében Bonyhád a központja. 2.1.2 Társadalom Bonyhád Tolna megye negyedik legnépesebb városa, ahol az országos tendenciáknak megfelelően évről évre csökken a lakosság létszáma. Ez a csökkenés mind a természetes fogyásra, mind pedig a negatív vándorlási egyenlegre visszavezethető. A város korszerkezetére az öregedés jellemző, amely a fiatal lakosság arányának csökkenésével, valamint az idős népesség számának növekedésével magyarázható. Az öregedési index értéke a vizsgált időszakban egyre kedvezőtlenebbül alakult, és mára egyre súlyosabban eltér az országos átlagtól. Mindezek következtében Bonyhád Tolna megye legkedvezőtlenebb korösszetételű járásközpont városának számít. A háztartások vizsgálata során megállapítható, hogy Bonyhádon a házaspárok, illetve élettársi kapcsolatban élő háztartások aránya jóval magasabb, ebből következően pedig az egyszülős háztartások aránya jelentősen alacsonyabb, mint a járásban vagy országosan (vagy a megye járásszékhelyein), amely kedvező tendenciát jelent. Viszont a járáson belül, illetve a megye többi járásszékhelye tekintetében kedvezőtlen a háztartásokra jutó alacsonyabb foglalkoztatottsági arány, amely inkább az országos és a megyei átlaghoz igazodik. Bonyhádon a magyar mellett két jelentősebb nemzetiség, a német és a cigány van jelen nagyobb arányban. Amíg azonban a magukat német nemzetiségűnek vallók száma 2001‐hez képest csupán 11 százalékkal, addig a cigányok létszáma 80 százalékkal növekedett meg. Bonyhád iskolai végzettségi mutatói kedvezőbbek a járási és a megyei adatoknál, de az országos értékek alatt maradnak. A nemek közötti megosztottság tekintetében leginkább a magasabban képzettek, vagyis legalább érettségivel rendelkezők esetében találhatunk városi szinten nagyobb eltéréseket a nők javára. A járás többi települése összességében igen kedvezőtlen képet mutat a képzettség tekintetében. Bonyhád a foglalkoztatottság tekintetében hasonló helyzetben van, mint járása településeinek többsége. A 2011‐es népszámlálási adatok alapján a teljes népesség 38 százaléka foglalkoztatott és a munkanélküliek aránya 4 százalék. Ez utóbbi mutató esetében enyhe csökkenés állt be 2001‐hez viszonyítva (1,2 százalék). 2009 és 2014 között az ÁFSZ Készítette: Terra Studio Kft. | 1034 Budapest, Szomolnok utca 14.

167

adatai is megerősítik a munkanélküliek arányában bekövetkezett javulást. Mindezeknek megfelelően a város még mindig a kedvező foglalkoztatottságú települések közé tartozik. Bonyhádon Tolna megye többi járásszékhelyéhez viszonyítva valamivel alacsonyabb jövedelmet realizálnak a munkavállalók. A város a saját járásán belül viszont az egyik leggazdagabb település. Általános tendencia, hogy a járás keleti felében fekvő, különösen a jó forgalmi elérhetőségű (6. és 65. sz. főutak menti) települések pozitívabb helyzetűek. Bonyhád lakásállományának nagy része az iparfejlesztésekhez kapcsolódóan az 1970‐es években épült fel. A város lakásállománya azóta kiegyensúlyozottabban alakult (1980‐as évek: 1000, 1990‐es évek 300, 2000‐es évek 400 lakás), az ezredforduló után leginkább a kétezres évek első felére volt jellemző a lakásépítések magasabb száma. A lakóegységek közül sok a négy vagy több szobás ingatlan és a lakások felszereltsége, komfortfokozata is igen kedvező. A térség középiskoláiból a gimnáziumi képzések a legnépszerűbbek, amelynek bázisát a színvonalas képzési struktúra adja. Bonyhád esetén is komoly presztízsveszteséget és tanulói létszámcsökkenést a szakiskolák élték meg az utóbbi időben. Ennek oka a demográfiai hullámvölgy, amely miatt a merítési lehetőség szűkül, a szakiskolák a folyamat veszteseinek tekinthetőek. Ugyanakkor az oktatási, nevelési intézmények korszerűsítése szükséges, hogy hatékonyabb, környezetkímélő technológiák alkalmazásával a fenntartási költségek csökkenjenek, akadálymentesítésükkel mindenki számára elérhetők legyenek. 2.1.3 Gazdaság A város gazdasági szerkezetét korábban jellemző ipari túlsúly mára megváltozott, szerepét a szolgáltatások vették át, így a város gazdasága mára több lábon áll. A mezőgazdasági vállalkozások nagyobb része inkább a járás kisebb településein található, de a legnagyobb árbevétel és foglalkoztatott létszám a bonyhádi agrárcégeket jellemzi. A mezőgazdaság fontos vállalatai az egykori mezőgazdasági tsz utódjaként fennmaradt Pannónia Mezőgazdasági Zrt. (főleg növénytermesztéssel foglalkozik, de figyelemre méltó a szarvasmarhatartás is), illetve a borkészítéssel és értékesítéssel foglalkozó országos jelentőségű Danubiana Kft. Ugyanakkor a gazdaság diverzifikálása érdekében például egy zöldség‐ és gyümölcsfeldolgozó üzem megteremtése célszerű lenne. Bonyhád gazdasági életét a hagyományos iparágakat képviselő zománcgyártás (Ema‐ Lion Kft.) és cipőgyártás máig megmaradt, utóbbit 5 vállalkozás is képviseli. A Bonyhádi Ipari Park cégei (közülük a legjelentősebb a Schäfer‐Oesterle) várhatóan egyre nagyobb szerepet játszanak mind az adózói, mind pedig a foglalkoztatói körben. Az ipari park két új üzemcsarnokának létesítésével Bonyhád a Völgység első legfontosabb ipari centrumává vált. A járás településein ugyanakkor a mikro‐ és kisvállalkozások dominálnak. A szolgáltató szektorban a legjelentősebb vállalkozás a Hungária Takarék. A turizmus sem Bonyhádon, sem pedig a járásában nem képvisel jelentős gazdasági erőt. Az attrakciók önállóan, mozaikszerűen vannak jelen a járásban, nem fűződnek össze komplex turisztikai termékhalmazzá. A szálláshelykínálat minőségében igazodik a jelenlegi attrakciókhoz, hosszabb távon azonban a minőségi termékfejlesztés egyik akadálya lehet, különösen, hogy a szállóvendégeket túlnyomó részét fogadó Villa Weber 2012‐ben megszűnt. Így szükség van egy nagyobb kapacitású, komfortos üdülőhelyre a város környékén, amely komplex programokkal várja a turistákat. 2.1.4 Táji és természeti adottságok, zöldfelületek, környezetvédelem BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA | I. kötet: Megalapozó vizsgálat

168

Bonyhád nagyobb része a Völgység részét képező Bonyhádi‐medencében található, míg a keleti külterületei már a Szekszárdi‐dombsághoz tartoznak. A tájat változatos löszformák: dolinák, szakadékok és mélyutak jellemzik. Kisebb‐nagyobb vízfolyásokban is gazdag, a Majosi‐ árok, a Rák‐patak és a Völgységi‐patak vízfolyásainak felhasználásával halastavak, záportározók sora létesült. A dombsági, erősen felszabdalt felszíneken változatos mezo‐ és mikroklímák jöttek létre, átmenetet jelentve az alföldi kontinentális és a dél‐dunántúli mérsékelten meleg, mérsékelten nedves éghajlat között. Kialakulásukhoz a domborzat mellett, a talajadottságok, a növényzet és a vízfelületek is hozzájárultak. Az erdősültség foka az országos átlagnak megfelelő 20 százalékos, főként őshonos tölgyesek, illetve felerészt ültetett fenyvesek és akácosok találhatók itt, melyek vadban igen gazdagok. A település tájkép‐ és természetvédelmi szempontból gazdagnak mondható. Területének mintegy egynegyede tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő, illetve egyaránt megtalálhatók itt nemzetközi (Natura 2000), országos és helyi védett természeti területek. Ezen kívül a város egyes részei ökológiai magterületnek vagy ökofolyosónak minősülnek. A városon belül sok zöldfelület található, a 32 közpark közül 2 védett, összes területük mintegy 123 ezer négyzetméter. Az egy főre jutó ellátottság a helyi viszonyok között átlagosnak mondható 9 m2/fő, de a közparkok nagyon széttagoltak, és még a közeliek között sincs megfelelő kapcsolat kiépítve, ez mindenképpen fejlesztésre szorul. A városban a hulladékszállítás és kezelés jórészt megoldott, de az építési–bontási hulladékok magas költségű lerakása miatt cél egy inert hulladéklerakó kiépítése. 2.1.5 Épített környezet A település szerkezete történelmi meghatározottságú: a város központi belterülete körül elhelyezkedő kiterjedt külterületet elszórtan kisebb belterületi részek tagolják. A Széchényi, Szabadság, és Vörösmarty tér füzérszerű elhelyezkedése hozza létre az ún. térfüzéres szerkezetet, amely ma kereskedelmi–ipari funkciókkal rendelkezik. Jelentős hosszanti tengely a Perczel M. u., amelyen a Perczelek kúriái és a családhoz tartozó épületek sorakoznak. A belső városrészek egyik fő problémája a slumosodás, amely elsősorban a város értékei közé tartozó értékes műemlék jellegű állományt érinti, ez pedig a turizmusra is negatív hatást gyakorolhat. A frekventált helyen lévő épületek közül nagymértékű felújításra szorul például a Perczel M. u. 9. (volt Aranysas Gyógyszertár) épülete, illetve a korábban leánykollégiumként működő Perczel kúria (Perczel M. u. 44.), de szintén égető szükség lenne a Táncsics M. utcában található neológ zsinagóga felújítására is. A városban sok helyen találhatók barnamezők, melyek funkcióváltása még nem ment végbe. A Dózsa Gy. utcában és a Gyár utcában (cipőgyár), valamint a Perczel M. utcában (zománcgyár) területe nagyobb, egybefüggő barnamezőt alkot, de az elszórtan, lakófunkcióval kevert ipari területek kezelése még az előbbieknél is nehezebb. A Bonyhádi Ipari Park bővítésével lehetőség nyílik arra, hogy a város központi területein működő ipari üzemek ide települjenek.


169

2.1.6 Közlekedés Bonyhád bár gyorsforgalmi úttal még nem rendelkezik, a 6. sz. főút és a megyeszékhely közelsége miatt kedvező helyzetben van. Kapcsolata a járás településeivel nem egységes, elsősorban járás északi részén lévő települések elérhetősége nehéz. A település közúthálózatát alapvetően határozza meg a 6. sz. főút és a környező települések felé elérést biztosító összekötő utak, valamint a hozzájuk kapcsolódó helyi gyűjtő‐ és feltáró utak. A baleseti mutatók az országos tendenciával ellentétben folyamatos romlást mutatnak. A városközpontban a reggeli, valamint a délutáni csúcsban a Zrínyi M. utcán torlódik a forgalom, a 6 sz. főút irányába csekély az áteresztőképesség, aminek következtében a közlekedésből származó lég és zajszennyezés tovább terheli a városi környezetet. Ezért csomóponti átalakítások és tehermentesítő utak építése indokolt. A közösségi közlekedés a távolsági és helyközi autóbuszjáratokra épül a vasút helyett. Ennek oka, hogy az autóbuszállomás a városközpontban, míg a vasútállomás a város határában helyezkedik el, valamint a főút jobb kapcsolatot biztosít, mint a regionális vasút. A helyi autóbuszjáratok száma megfelelő. A buszjáratokkal kapcsolatban minden évben készül egy igényfelmérés, amely alapján a helyi buszok közlekednek. Bonyhád nagyrészt lefedett helyi járatokkal, ez alól legfeljebb a külső részek képeznek kivételt (pl. Tabód). A kerékpáros infrastruktúra rendkívül hiányos, ugyanis a városban mindössze egy, Majos városrészt Bonyháddal összekötő kerékpárút szakasz található, igaz, ez tervek szerint bővülni fog a következő években. Bonyhád egész területén ingyenes a parkolás, de a Szabadság téren 60 perces időkorláthoz kötött. A parkolók száma folyamatosan bővül, ezért kapacitásproblémák egyre kevésbé jelentkeznek. 2.1.7 Közművek A korábbi fejlesztések eredményeként Bonyhád belterületén az ivóvíz ellátottság teljes körű és az északi vízbázis kiépítésével a szolgáltatás is biztonságossá vált. A mára kialakított rendszerek folyamatos fejlesztése révén az ivóvíz minősége mindenben megfelel a minőségi követelményeknek, és mennyiségi szempontból is kielégíti az igényeket. A város szennyvízközmű hálózattal és szennyvíztisztítóval rendelkezik. A szennyvíztisztító telep régebbi részei felújításra szorulnak az infrastruktúra elöregedése és a tisztítási fokozatok elégtelensége miatt. A város peremterületei nincsenek bekötve a szennyvízhálózatba, de a nagy távolság, illetve a domborzati adottságok miatt ez nem is lenne gazdaságos, ugyanakkor a külön‐külön kialakítandó kis víztisztítók megépítése sem indokolt. A város több pontján az elkülönített rendszer ellenére a csapadékvíz a szennyvízcsatornába kerül. Ezzel egyrészt a szennyvíztisztító telepet plusz hidraulikai terhelés éri, másrészt a csapadékvízzel dúsult szennyvíz közterületeket áraszthat el intenzív, nagy mennyiségű csapadékhullás esetén. Az energiaellátásban a gázvezetékek kiépítése teljes körű, csakúgy, mint a villamosenergia‐ellátásé. A távhőszolgáltatást az elmúlt években fejlesztették, de az energiatermelést a jövőben geotermikus energiára alapozva célszerű megoldani. A megújuló energiák közül még a napenergia napelemekkel való hasznosítása az a fejlesztés, amelynek szélesebb körű hasznosítása várható a városban.


170

3 HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ


171

3.1 A HELYZETELEMZÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE, SZINTÉZIS 3.1.1 A folyamatok értékelése Bonyhád a XIX. század második felében indult meg azon a dinamikus fejlődési pályán, amelyet a világháborúk, a rendszerváltások és a gazdasági válságok hátráltattak. Az 1800‐as évek végére a szarvasmarhatenyésztés és a sokoldalú kézművesipar révén országos ismertségre tett szert a város. A Dombóvár–Bátaszéki vasútvonal megépítésével (1873) a bonyhádi vásárok vonzásköre kiterjedt, a bajai Duna‐híd és vasútvonal felavatásával (1909) a kereskedelmi kapcsolatok Észak‐Bácskáig nyúltak. A mecseki szénbányászat következményeként Bonyhádon megjelent a villanyáram (1902). Az új energiaforrás egyben a gyáripar kezdetét jelentette (dominó és zománctáblagyár, cipőgyár), amelyek termelékenysége az 1930‐as évek közepétől – a hadigazdálkodás nyomán – jelentősen felgyorsult. A gazdasági konjunktúra hatására gyarapodott a népesség, növekedett a közművelődés iránti igény, amelynek eredményeképpen Bonyhád a XX. század elejére iskolavárossá fejlődött. A II. világháború utáni erőltetett fejlesztések az üzemek, a közúti (6. sz. főút), az üzlethálózat és a kommunális hálózat kiépülését, ugyanakkor a városmag leromlását eredményezték. A közigazgatási átszervezések, egyesülések nyomán folyamatosan emelkedett Bonyhád lakóinak száma. 1973‐ban a városhoz csatolták az addig önálló Majos és Tabód falvakat, amellyel a lakosság lélekszáma megközelítette a 15 ezer főt. A település 1977‐ben városi rangot kapott és folytatódott a közművesítés, valamint az úthálózat kiépítése is. A rendszerváltás után a gazdasági átalakításhoz szükségszerű privatizáció a helyi ipari üzemek kft‐vé alakulását jelentette. A korábban már említett két nagyvállalat azonban a kilencvenes éveket követően nehéz helyzetbe került. Helyettük a Bonyhádi Ipari Park tölt be egyre fontosabb szerepet a város életében, amely 2007‐ben nyerte el az ipari park címet. 2014.december 18‐án került átadásra az új ipari park két üzemcsarnoka, amellyel Bonyhád a Völgység első legfontosabb ipari centrumává vált. A DDOP‐1.1.1/AC‐11‐2011‐0022 azonosítószámmal jelzett projekt megvalósulásával két termelő vállalkozás számára nyílt lehetőség az újonnan kialakított, fejlett infrastruktúra bérlésére, mely jelentősen növeli ezen vállalkozások versenyképességét. A délnyugati részen található iparterületen a 4000 m2‐es csarnokban a prémium kategóriás német autókba bőrbevonatú beltéri alkatrészeket gyártó Schäfer‐Oesterle Kft. és a 2000 m2 alapterületű csarnokban a szintén autóalkatrész‐gyártással foglalkozó Treitz és Társa Bt. összesen közel 290 embernek ad munkát. Mindkét vállalkozás nagyrészt helybeli, szakképzett munkaerőt foglalkoztat. A Bonyhádi Ipari Park bővítése közel 1 milliárd Ft‐ba került. A sikeresen megvalósult fejlesztésnek köszönhetően jelentősen nőtt az ipari park nettó beépítettsége, kihasználtsága, valamint korszerűsödött az infrastruktúra, ezzel érezhetően lendületet adva a Bonyhádi Ipari Park további fejlődésének. Bonyhádon az elmúlt évtized folyamán számos fejlesztés, beruházás valósult meg, amelyek nagyban hozzájárultak a város fejlődéséhez. 2008–2013 között 13 lezárt vagy jelenleg is futó, európai uniós forrást felhasználó projektet valósított meg az önkormányzat, amelyek közel 500 millió Ft‐os támogatásban részesültek. Az elmúlt időszak legnagyobb beruházásának az önkormányzati épületek napelemes épületenergetikai fejlesztése számított (KEOP‐2012‐ 4.1.0 / A.‐”Helyi hő, és villamosenergia‐igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal”) A BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA | I. kötet: Megalapozó vizsgálat

172

beruházással rövid időtávon megtérülő, jelentős költségcsökkenés érhető el az intézmények áramfogyasztásában részben a saját energiaszükséglet közvetlen megtermelésével, részben a fel nem használt áram hálózatra történő visszatáplálásával. A beruházás vissza nem térítendő EU támogatás és a kormány által biztosított EU önerőalap segítségével, 100 százalékos támogatással valósult meg, közel 160 millió Ft értékben. A városban több 50 millió Ft‐ot meghaladó értékű fejlesztést is megvalósított az önkormányzat, így felújításra került az idősek otthona (2014), amelynek célja új férőhelyek létesítése, az infrastrukturális feltételek javításával korszerű, családias és emberséges kialakítása, valamint a szakmai minőségjavítás. Továbbá a belterületi vízrendezés kapcsán bonyolítottak le (2012‐ben) egy közel 84 millió Ft összköltségű projektet, amelyből a megítélt támogatás meghaladta a 75 millió Ft‐ot. Kompetencia alapú oktatás fejlesztése kapcsán egy 80 millió Ft összértékű támogatással valósítottak meg fejlesztést a Bonyhádi Oktatási Nevelési Intézményben (2010). 2015‐ben egy újabb nagyobb (51 millió Ft) összegű fejlesztést valósít meg az önkormányzat az egészségügyi alapellátás (a három önkormányzati tulajdonban lévő rendelő) fejlesztése terén. A város eltökélt célja az elkövetkezendő időszakban a térségi gazdaságfejlesztés erősítése, valamint a foglalkoztatási helyzet javítása, amelyben az ipar és a mezőgazdaság együttes fejlesztése oldhatja a város „egypólusú” gazdaságszerkezetét. Az elkövetkezendő időszak egyik legnagyobb kihívása a vonzó városi környezet megteremtése a városközpont rehabilitáció megvalósításával. A fejlesztés egyszerre támogatja a gazdasági funkciók (pl.: konferenciaterem és üzlethelyiségek kialakítása), a közösségi funkciók (pl.: múzeum épületének felújítása, parkosítás, közösségi civil tér kialakítása), a városi funkciók (pl.: gyalogos zónák, forgalomcsillapított övezetek kialakítása, parkolók kialakítása, útburkolat felújítása) és a közszféra funkcióinak megerősítését.


173

3.1.2 A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése 3.1.2.1 A településhálózat SWOT‐analízise Erősségek (S) Gyengeségek (W)  Bonyhád a belső (ipari–logisztikai) és a külső  Járáson túlmutató kisugárzása gyenge (nagyvárosi) gyűrű között helyezkedik el  Gazdasági és foglalkoztatási központ  Regionális jelentőségű cipő‐ és textilipar Lehetőségek (T) Veszélyek (O) Elérhetőség javítása A járáson belüli elérhetősége megfelelő, de autópálya híján nagyobb városok elérése lassabb

3.1.2.2 A társadalom SWOT‐analízise Erősségek (S)  Etnikai–nemzetiségi sokszínűség (székely, német)  Erős oktatás – evangélikus gimnáziumot fejlesztették, folyamatosan nő a diákok száma  Van szakképző iskola  Bonycom foglalkoztatja a közmunkásokat  Képzett munkaerő  Bölcsőde, családi napközi van, egyelőre kielégíti az igényeket  Uszoda, strand  Egészségügyi fejlesztések keretében eszközbeszerzés  Sportélet – komoly eredmények, helyi cégek is támogatják Lehetőségek (T)  Társadalmi elfogadás, települési identitás erősítése  Foglalkoztatás‐ösztönző, esélyegyenlőséget javító programok  Színvonalas iskolákkal még több diákot a városba vonzani és itt tartani  Oktatás erősítése, képzési formák szélesítése: magasabb iskolázottság, képzett munkaerő, erősödő foglalkoztatottság  Oktatás, közösség szervezés, közösségek közti kapcsolatok keresése, erősítése B  Bentlakásos otthon férőhelybővítése  Közösségi intézmények teljes körű akadálymentessé tétele, magán szolgáltatóknál ennek ösztönzése  Fürdő és a fürdő körüli infrastruktúra fejlesztése (üdülő övezet, szolgáltatások stb.)  Oktatási, nevelési intézmények korszerűsítése: fenntartási költségek csökkentése

       

Gyengeségek (W) Nincs tömeges elvándorlás, de bevándorlás sincs Elöregedő városrészek: belváros, lakótelepek Életet kezdő kispénzű fiatalok Könnyűipari üzemek bezárása Sokan Szekszárdra ingáznak Önkormányzat az egyik legnagyobb foglalkoztató. Akadálymentesítési hiányosságok Városi költségvetésből a városi kezelésben maradt kötelező feladatokon túl kevés jut a fejlesztésekre

Veszélyek (O)  Etnikai konfliktusok  Nők munkaerőpiaci helyzete (bérkülönbség, foglalkoztatottság, stb.)  A szociális bérlakások többsége a Belvárosban található, melyben többségében alacsony státuszú, deprivált, rászoruló társadalmi csoportok koncentrálódnak (pl. cigány kisebbség)  Nem megfelelő kapacitású bentlakásos idősotthon  Fürdő veszteséges


174

3.1.2.3 A gazdaság SWOT‐analízise                   

Erősségek (S) Kiváló minőségű termőföld, alkalmas mezőgazdasági termelésre külterület Szakképzett munkaerő „Barna és zöld” területek rendelkezésre állnak, az új kialakításúak nem ütköznek más funkciókkal Etnikai–nemzetiségi (székelyek, németek) és városi rendezvények Sportprogramok, versenyek Perczel hagyományok Fürdő Cipőgyár történelmi hagyományai Értékes műemlék és helyi védettségű épületek Lehetőségek (T) Beruházás ösztönzés, eszköztár szélesítése Ipari területek fejlesztésével lehetne munkahelyteremtést elősegíteni A szigetszerű ipari területek funkcióit a környezethez kell „szelidíteni” Fürdő fejlesztés Kerékpárutak fejlesztése Ötletes, unikális megoldások a település történelmi karakterét meghatározó cipőgyár bemutatására Perczel projekt Helyi történelemre épített turizmus Önkormányzat ingatlangazdálkodása, hogy vonzóak legyenek a város kiüresedő területei Kiüresedő telkek önkormányzat általi felvásárlása, későbbi értékesítése (egyfajta szabályozási megoldás, hogy nem lehet bárhová építkezni, ne legyenek kiüresedő részek, miközben a város határába építkeznek)

Gyengeségek (W)  Gyenge beruházási szándék  Városon belüli lakó vagy vegyes övezetben lévő ipari „szigetek”  Belvárosban romló lakásállomány, üres házak

Veszélyek (O)  Értékén kezeljék a földet, ne építsék be, ahol termelni is lehetne  Munkaerő‐elvándorlás  Felújítással együtt magas ár a leromlott állapothoz képest, város peremterületén olcsóbban lehet ingatlanhoz jutni

3.1.2.4 A táji‐ és természeti adottságok, zöldfelületek, környezetvédelem SWOT‐analízise           

Erősségek (S) Natura 2000‐es terület van 22 közpark, 5 közkert Kiváló levegőminőség Alacsony a zajterhelés Hulladékudvar, szelektív hulladékgyűjtők Lehetőségek (T) Funkciókat találni nekik, élettel megtölteni (pl. Milleniumi Emlékpark, Ifjúsági Park, Perczel u. 44. parkja) A Perczel u. 44. (volt leánykollégium) parkjának a rendbetétele és megnyitása A Sankoló‐ és a Szecska‐tó rekreációs fejlesztése Csomóponti átalakítások Tehermentesítő utak Záportározók

Gyengeségek (W)  Szétaprózott, kicsi zöldfelületek  6. sz. főút mentén belvizes területek (Völgység patak)

Veszélyek (O)  A zöldfelületek pontszerűen vannak jelen, nem alkotnak egységes rendszert  6. sz. főúthoz vezető utak túlterheltsége


175

3.1.2.5 Az épített környezet SWOT‐analízise Erősségek (S)  Értékes műemléki állomány (Perczel hagyaték)  Értékes helyi védett épület, utcaképek  Kialakításra került a Bonyhádi Ipari Park két üzemcsarnokkal

Lehetőségek (T)  Új, működőképes funkciók megtalálása, ami a fenntartást és állagmegóvást biztosítja, többek között pl. turisztikai fejlesztésbe lehetne bevonni  Városközpont megújítása  Környezetével összhangban lévő új funkció kialakítása.  A „szigetek” funkciójának a környezethez igazítása, eltérő területhasználatok közé ütköző zóna kialakítása

    

   

Gyengeségek (W) Több funkció nélküli, leromlott állapotú épület Városközpont Volt zománcgyár: régi tartalom kiüresedett Volt cipőgyár: csak egy része kihasznált Ipari területek a városban több helyen vannak, sokszor lakófunkcióval vegyesen Veszélyek (O) Felújítatlan zsinagógák – állagromlás Városközpont slumosodása Cipőgyár: pozíció nem túl szerencsés, városban van, nem lehet olyan tartalommal megtölteni, ami túl zajos Lakófunkciót ipari, gazdasági funkció korlátozza, zavarja

3.1.2.6 A közlekedés SWOT‐analízise     

Erősségek (S) Burkolt utak szinte teljesen 6. sz. főút Kedvező földrajzi elhelyezkedés Településközpontban található autóbusz állomás Parkolók ingyenesek, maximum időkorlátos van.

          

        

Lehetőségek (T) M9 autópálya két lekötése Csomóponti átalakítások Tehermentesítő utak Forgalomcsillapítás, közlekedésbiztonságot szolgáló közútfejlesztések Proteus projekthez való csatlakozás Helyi autóbusz közlekedési rendszer megújítása Gyalogos és kerékpáros közlekedés feltételeinek fejlesztése (kerékpár utak városon belül is) Széchenyi iskola előtti közlekedési problémák megoldása További parkolóhelyek kialakítása

  



Gyengeségek (W) Helyi utak állapota helyenként nem megfelelő Gyorsforgalmi kapcsolat hiánya Főúttal alkotott kapcsolat hiányos Vasútállomás kívül esik a városon (Bonyhád– Hidason van) Helyi autóbuszhálózat menetrendje nem illeszkedik a vasúti közlekedéshez Nincs összehangolva a helyi és helyközi közlekedés menetrendje és tarifarendszere Autóbuszok, megállóhelyek és állomás akadálymentesítése hiányzik Járdák állapota nem kielégítő Nincs kerékpárút Parkolás: csúcsidőszakban (pl.:piaci napon, vagy délután) kapacitás‐problémák adódnak Városban több helyen zöldterületen parkolnak Veszélyek (O) 6. sz. főúthoz vezető utak túlterheltsége Tulajdonviszonyokból eredő fenntartási nehézségek Megyei autóbusz társaságok közösségi közlekedési központokká alakítása kapcsán fennálló bizonytalanság (régiós összehangolás mértéke, következményei) Tovább nő az autóbusz életflotta életkora, csökken a szolgáltatás színvonala


176

3.1.2.7 A közművek SWOT‐analízise        

Erősségek (S) Közművek jól kiépítettek Gázellátás van mindenhol Társasházak távfűtésesek (a tervezett geotermikus energiára való átállást nagyban megkönnyíti, hogy a rendszer már ki van építve Közművek színvonalával elégedettek Lehetőségek (W) Csapadék csatornarendszer felújításra szorul Geotermikus energia kiaknázása (intézmények, távfűtés, mezőgazdaság) Közvilágítás fejlesztése garázsterületen Szennyvíztelep fejlesztése, felújítása, új kiépítése

Gyengeségek (W)  Szennyvízhálózat nem építhető ki gazdaságosan a peremterületeken

Veszélyek (O)  Csapadék csatornarendszer: szomszédos települések is rákötöttek (eső után jelentkező problémák)  Szennyvíztelep bűzhatása  Cikói regionális hulladéklerakó bűzhatása  Szennyvíztelep műszaki adottságai

A fejlesztések kivitelezése kapcsán kockázati tényezőt jelent a fejlesztésbe bevonni kívánt területek esetleges régészeti érintettsége, mivel ez a tény negatív irányban befolyásolja a tervek megvalósíthatóságát. Örökségvédelmi szempontból általában a régészeti lelőhelyek elkerülése javasolható, amennyiben ez nem lehetséges a régészeti feladatellátás költség‐ és időigényével számolni kell a tervezés során.


177

3.1.3 A településfejlesztés és ‐rendezés kapcsolata 1/2014 (I. 314/2012. (XI.8.) 3.) OGY 2003. évi XXVI. törvény az Országos Kormányrendelet Határozat Területrendezési Tervről OFTK FEJLESZTÉSI TÍPUSÚ RENDEZÉSI TÍPUSÚ TERVEK TERVEK Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Országos Területrendezési Terv (OTrT) Koncepció 2003. évi XXVI. törvény 2014–2020 Tolna Megye Területfejlesztési Tolna Megye Területrendezési Terve (TMTrT) Koncepciója 2014–2020 1/2005 (II. 21.). TMÖ. rendelet, módosította 50/2013.(XII. 20.) TMÖ Kgy. 2/2012. (II. 17.) TMÖ. rendelet hat. Bonyhád Város településfejlesztési koncepciója 88/2004. (VIII. 26.) Kt. határozat Felülvizsgálata Bonyhád Településszerkezeti Terve folyamatban 150/2013.(XII. 19.) sz. ök. határozat Bonyhád Integrált Városfejlesztési Stratégia 2007–2013 98/2008 (VI. 11.) Kt. Helyi Építési határozat Szabályozási Terv Szabályzat 9/2004. (VIII. 27.) sz. ök rendelet, utoljára módosította 27/2013. (XII. 20.) sz. ök. határozat Építési Tervek 3.1‐1. ábra: A településfejlesztés‐ és rendezés kapcsolata


178

3.2 PROBLÉMATÉRKÉP/ÉRTÉKTÉRKÉP

3.2‐1. ábra: Bonyhád értéktérképe Forrás: saját szerkesztés Készítette: Terra Studio Kft. | 1034 Budapest, Szomolnok utca 14.

179

3.2‐2. ábra: Bonyhád problématérképe Forrás: saját szerkesztés


180

3.3 ELTÉRŐ JELLEMZŐKKEL RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSRÉSZEK 3.3.1 Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása Az önkormányzat tervezési szempontból hivatalosan tizennégy városrészt határozott meg. Szerkezetileg, városképi arculatában, karakterében és területhasználati jellemzőik alapján ezek nyolc bonyhádi városrészbe vonhatók össze. A város szerkezetéből adódóan a központi belterület dominanciája mind kiterjedése mind pedig lakosságszáma alapján egyértelmű, ezért az aggregálás utáni 8 városrészből 6 található a központi belterületen. A szektorális modellt követve a Belvárost (1.) öt városrész veszi körbe, amelyeket a főbb sugárutak (Rákóczi F. u. – Dózsa Gy. u., Gyár u., Perczel M. u. és Kossuth L. u.) választanak el egymástól (3.3‐1. ábra).

3.3‐1. ábra: Bonyhád központi belterületi városrészei Forrás: saját szerkesztés Készítette: Terra Studio Kft. | 1034 Budapest, Szomolnok utca 14.

181

A szektorszerűen elhelyezkedő városrészek égtájakról kapták nevüket: Északkeleti (2.), Északnyugati (3.), Délkeleti (4.), Délnyugati (5.) valamint a Keleti városrész (6.) A központi belterület városrészei szerepköreik, karakterük és a fejlesztési céljaik alapján is elkülönülnek egymástól. A Belváros magában foglalja a funkciókban és építészeti értékekben gazdag történelmi városmagot. Az Északkeleti városrészben mind a védett épületek mind pedig a barnaövezetek felújításra szorulnak. A Keleti városrész meghatározó eleme a város fő tengelyét képező 6. sz. főút és a Völgység‐patak, a termálfürdőhöz és a Sankoló‐tó környékéhez kapcsolódó fejlesztések erősítik a kiváló közlekedési helyzetű városrész turisztikai, rekreációs szerepkörét. A Délkeleti városrész hagyományosan főleg munkahelyi funkciókat foglal magában, amelyek ma már csak részben kihasználtak (pl. Cipőgyár). A Délnyugati városrész kettős karakterű: egyrészt itt található a Fáy A. utcai lakótelep, másrészt itt is hagyományosan jellemző az ipari szerepkör (pl. Zománcgyár), amely a Bonyhádi Ipari Park révén az utóbbi időben újabb területekkel bővült. Végül a központi belterület Északnyugati városrésze egy frekventált kertes házas zöldövezet. A központi belterületen kívül külön részt képez a méreténél fogva is a legjelentősebb külső belterülete, Majos (7.). A fentieken kívül Bonyhádnak vannak egyéb belterületei (Tabód, Kistabód, Tabódszerdahely, Börzsöny, Alsóbörzsöny, Rongyi tanyák, Ladomány, volt téglagyári lakóterület, illetve Óhegy és a város egyéb belterületi részei) és külterületi lakott részei is (Hónigpuszta, Bonyhádszerdahely és az összes egyéb külterület). Kis népességük és viszonylag hasonló szerepkörei miatt indokolt a központi belterületen és Majoson kívüli városrészek egy városrészbe történő összevonása Egyéb bel‐ és külterületek (8.) néven. A korábbi városrészi lehatárolás jelentősen eltért a jelen tervezési folyamatban alkalmazottól (Az IVS‐ben Városközpontként szereplő városrész jelen dokumentumban 6 városrészt foglal magába), ebből következően nem állnak rendelkezésünkre az előző népszámlálási adatok jelen városrészi bontásban. Így a városrészek jellemzése esetén csak a 2011‐es helyzetkép ismertetésére nyílik lehetőségünk, a főbb tendenciák azonosítását az előző népszámlálási adatok hiányában nem tudjuk bemutatni. városrész megnevezése 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Belváros Északkeleti városrész Északnyugati városrész Délkeleti városrész Délnyugati városrész Keleti városrész Majos Egyéb bel‐ és külterületek Tabód, Kistabód, Tabódszerdahely Börzsöny, Alsóbörzsöny, Rongyi tanyák Hónigpuszta Ladomány Bonyhádszerdahely Ladomány Volt téglagyári lakóterület Óhegy, egyéb belterület Összes egyéb külterület

városrész jellege központi belterület központi belterület központi belterület központi belterület központi belterület központi belterület egyéb belterület egyéb belterület egyéb belterület külterület egyéb belterület külterület egyéb belterület egyéb belterület egyéb belterület külterület

3.3‐1. táblázat: Bonyhád városrészeinek ITS szerinti összevonása, illetve jellegük


182

3.3.1.1 Belváros A városrész lehatárolása, története, szerkezete, funkcionális ellátottsága A Belváros a Forberger L. u. – Gyár u. – Zrínyi M. u. – Széchenyi tér – Szabadság tér – Perczel M. u. – József A. u. – Bajcsy‐Zsilinszky u. – Vörösmarty tér közötti területen található. A Belváros nem a legnépesebb városrész. Ez tulajdonképpen maga a városközpont. Itt találhatók a fontos intézmények és egyben ez a város funkcionális központja is. (Ide épült a Városháza és egyéb hivatali épületek, itt sűrűsödnek a legfontosabb pénzügyi funkciók (posta, bankfiókok), meghatározóak ezen kívül az üzletek, a turisztikai látnivalók (múzeumok, vendéglátóhelyek, Tourinform Iroda). Bár a Belváros geometriai közepe a Szabadság tér, de funkcionálisan inkább a Római Katolikus Templomot a Városházával összekötő Széchenyi tér számít központi tengelynek, amely egyúttal egész Bonyhád szívének tekinthető. A Szabadság tér és a belőle induló Szt. Imre és Rákóczi F. utcák nagyjából három részterületre osztják a Belvárost. A Belváros területe szinte teljes egészében vegyes felhasználású terület, csupán a József A. u. északi oldalán található egy kisebb kisvárosias lakóterület. A városrész demográfiai és szociális jellemzői A Belváros lakónépessége 1181 fő volt a 2011‐es népszámlálás idején. A bonyhádi lakosok mindössze 9 százaléka lakik a Belvárosban, hozzájuk képest sokkal többen vannak a területet használók, különösen nyáron a turisták miatt. A Belváros Bonyhád kedvezőbb korstruktúrájú, aktív városrésze, a fiatalok aránya (13,2 százalék) nagyjából megfelel a városi átlagértéknek, viszont amennyivel kisebb az időskorúak aránya (22,8 százalék), annál nagyobb az aktív korcsoporté (64 százalék). Az aktív korúak magas aránya szempontjából csupán a város egyes külterületein kedvezőbb a korösszetétel. A jó aktivitással függ össze, hogy alacsony a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya. A Belváros heterogén társadalmi összetételéről tanúskodik a meglehetősen polarizált képzettségi szintje. Ez azt jelenti, hogy viszonylag magas (18,8 százalék) a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező képzetlenebbek aránya, ugyanakkor a bonyhádi átlagértéket meghaladó a diplomások aránya is (15,6 százalék). Az aktív lakosság 40 százaléka azonban nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A munkanélküliek aránya a városi átlag feletti, 11,5 százalék. A városrész infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői, közlekedési kapcsolatai A városrészben 544 db lakás található. A városi átlagértéket meghaladja a komfortfokozat nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakásállományon belül. Nyilvánvalóan összefügg a központi fekvésből adódó ingatlanár‐felértékelődéssel, hogy a lakott lakásokon belül kimagaslóan nagy az egyszobás lakások aránya (18,2 százalék). A város belterületi úthálózata sugarasan itt fut össze. A parkolás ingyenes, és csupán a templom mellett van időkorláthoz kötve a parkolás. A számadatok és a mindennapi tapasztalatok alapján parkolási többletigény jelenik meg a Belvárosban. A városrész gazdasági adottságai A Belvárosban vannak a legfontosabb intézmények, szolgáltató és kereskedelmi létesítmények, melyek a lakosság számára jelentős számban munkahelyeket is biztosítanak. Készítette: Terra Studio Kft. | 1034 Budapest, Szomolnok utca 14.

183

Városrészi SWOT‐elemzés 

    

  

  

ERŐSSÉG A turizmus szempontjából vonzó terület, számtalan értékes műemléki állomány vagy helyi védettségű műemlék jellegű épület, a Perczel hagyaték több eleme itt található. Az itt élők számára viszonylag könnyen elérhető a településközpontban található autóbusz pályaudvar Jól kiépített közüzemi és közlekedési infrastruktúra Ingyenes parkolási lehetőség, legfeljebb időkorlát Bármelyik településrész könnyen elérhető Diverzifikált és sűrű funkcionális paletta (kultúra, kereskedelem, vendéglátás) LEHETŐSÉG A turisztikai adottságok jó hasznosítása Nincsenek szegregátumok Új, működőképes funkciók megtalálása, ami a fenntartást és állagmegóvást biztosítja, többek között pl. turisztikai fejlesztésbe lehetne bevonni (pl. Milleneumi emlékpark lehetőségei A belváros funkcióinak kiterjesztése A turizmus minőségi fejlesztése Aktív ingatlangazdálkodás: kiüresedő telkek megvásárlása, vonzóbbá tétele



  

     

GYENGESÉG Sok az elhanyagolt épület, amelyeket nehéz eladni, mert a felújításuk számos hatósági és anyagi terhet ró a tulajdonosra, a felújítással együtt már megdrágul a lakás Csúcsidőszakban (pl.:piaci napon, vagy délután) kapacitás‐problémák adódnak Van néhány elhanyagolt és funkciószegény terület a Belvárosban, amely a turisták számára kedvezőtlen Kevés a parkolóhely, több helyen zöldterületen parkolnak

VESZÉLY A lakófunkciót zavarja a gazdasági funkció Szociális bérlakásokban élő deprivált rétegek jelenléte Felújítatlan zsinagóga állagromlása Más városrészek vonzóbbak a helyei lakosság számára Túlzsúfolttá válhat a Belváros A város építészeti, kultúrtörténeti értékeinek elvesztése, a központ rehabilitációjának elmaradása olcsó, lehasznált városképet és a város identitásának gyengülését eredményezheti


184

3.3.1.2 Északkeleti városrész A városrész lehatárolása, története, szerkezete, funkcionális ellátottsága Az Északkeleti városrész a Dózsa Gy. u. – Forberger L. u. – Gyár u. – Bethlen G. u. – Rákóczi F. u. közötti területen található. A városrész központi gerince a Rákóczi F. u. A városrész demográfiai és szociális jellemzői Az Északkeleti városrész Bonyhád kis lélekszámú városrészei közé tartozik, lakónépessége a 2011‐es népszámlálás tanúsága szerint 566 fő volt. A korszerkezeti megoszlás nem sokban tér el a város egészének átlagértékétől, annál kis mértékben kedvezőtlenebb, hiszen mindkét eltartott korosztály (különösen az idősebb) felülreprezentált a városrész lakosságán belül (15 év alattiak 14,4 százalék, 60 év felettiek 26 százalék). A városrész jellegzetessége az alacsony fokon képzettek magasabb aránya (19,2 százalék), a felsőfokú végzettségűek részesedése viszont kis mértékben elmarad a városi átlagértéktől. Nagyon magas a munkanélküliek aránya (14,5 százalék). A korösszetétellel és a munkanélküliséggel összefügg, hogy magas a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (46 százalék feletti). A városrész infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői, közlekedési kapcsolatai A városrészre nem jellemzőek a kis lakások, mert eleve kevés lakás van a körzetben (mindössze 221 db), és abból is nagyon kicsi (1 százalékot tesz ki az egyszobás lakások aránya). A város észak felé kivezető útjai haladnak rajta keresztül Bonyhádvarasd, Tevel és Zomba felé. A többi városrész irányába azonban jobbára csak a Belvároson keresztül vezet az út. A városrész gazdasági adottságai A főbb sugárutak mentén gazdasági funkciók sűrűsödnek, a Dózsa Gy. és a Rákóczi F. u. által közbezárt terület városközponthoz közelebbi részén van a legtöbb Belvároson kívüli közösségi funkció. Városrészi SWOT‐elemzés ERŐSSÉG  Cipőgyár történelmi hagyományai (Dózsa Gy. u.)  Nemzetiségek épületei LEHETŐSÉG  Vannak felhasználható barnaövezetek

GYENGESÉG  Szennyvíztelep bűzhatása VESZÉLY  A városrészben a lakó‐ és vegyes területek ölelésében vannak szigetszerűen ipari területek, amelyek zavarhatják a lakóterületet


185

3.3.1.3 Északnyugati városrész A városrész lehatárolása, története, szerkezete, funkcionális ellátottsága Az Északnyugati városrész a Rákóczi F. u. – Dózsa Gy. u. – Vörösmarty tér – Bajcsy‐ Zsilinszky u. – Kossuth L. u. –Székely M. u. közötti területen található. A központi belterület legnagyobb kiterjedésű körzete, amely a legtöbb utcát foglalja magában. A városrész demográfiai és szociális jellemzői Az Északnyugati városrész a Délnyugati után a második legnépesebb bonyhádi körzet, lakóinak száma a 2011‐es cenzus idején meghaladta a 3300‐at, ezzel a város összlakosságának kereken egynegyede ezen a városrészen él. A körzet egyik jellegadó demográfiai sajátossága az igen fiatalos korszerkezete. Itt a legalacsonyabb a 60 évesnél idősebbek aránya (22,7 százalék). A fiatal és az aktív korosztály ugyanakkor felülreprezentált. Ez összefügg azzal, hogy ez egy felértékelődött városrész (pl. Szecska), az utóbbi évtizedekben fokozatosan bővült. A beköltözők többsége fiatal családos. Várhatóan a jövőben tovább növekedhet. A városrészt általában a középfokon képzettek dominálják, hiszen sem az alulképzettek, sem pedig a magasan képzettek aránya nem magas. Nagyon magas a munkanélküliek aránya (14,5 százalék). A korösszetétellel és a munkanélküliséggel összefügg, hogy magas a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (46 százalék feletti). Az imponáló korösszetétel ellenére a városrész aktivitási mutatói már nem olyan irigylésre méltóak. A munkaképes korosztályon belül belterületi városrészek közül a legmagasabb a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya (46,6 százalék) és a munkanélküliek aránya, és ennek megfelelően alacsonyabb a foglalkoztatottak aránya. A városrész infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői, közlekedési kapcsolatai A városrész több mint ezer lakása komfortos, az alacsony komfortfokozatú lakások aránya mindössze 1,7 százalék, az egyszobásoké pedig csupán 1 százalék. A városrésznek viszonylag gyér a közvetlen kapcsolata más városrészek vagy települések irányába. A városrész gazdasági adottságai A városrészen belül több helyen szétszórva megtalálhatóak gazdasági funkciók, a humán szolgáltatás pedig a körzet délkeleti részére koncentrálódik. Városrészi SWOT‐elemzés ERŐSSÉG Fiatalos korszerkezet A városrész városon belüli imázsa Magas beköltözési hajlandóság Kedvező lakáshelyzet LEHETŐSÉG  A városrész további bővülése  Belváros funkcióinak kiterjedése

   

GYENGESÉG  Magas munkanélküliség  Alközpontok hiánya  Funkcióhiányos területek VESZÉLY  A magas munkanélküliség miatt a városrész veszít népszerűségéből


186

3.3.1.4 Délkeleti városrész A városrész lehatárolása, története, szerkezete, funkcionális ellátottsága A Délkeleti városrész a Perczel M. u. – Szabadság tér – Széchenyi tér – Zrínyi M. u. – Sport u. közötti belterületen található. A városrész demográfiai és szociális jellemzői A városrészben 1400‐an laknak, a körzet Bonyhád leginkább elöregedő területe, a lakosság több mint egyharmada (35,3 százalék!) 61 év feletti. A Délkeleti körzetben jellemzően jó a társadalom képzettségi szintje, az alacsony fokon képzettek mindössze 9 százalékot, a diplomások pedig majdnem 18 százalékot tesznek ki. Az időskor ellenére munkaerőpiaci szempontból is kedvezőnek mondható a körzet, az aktív korú lakosságra vetített mutatók alapján. A városrész infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői, közlekedési kapcsolatai A körzet 613 lakása nagyjából megfelel a városi átlagnak, az egyszobás lakások aránya magasabb, de komfortfokozat tekintetében viszont meghaladja a körzet a városi átlagot. A városrész gazdasági adottságai A városközponttól távolabbi déli részén inkább a gazdasági funkció jellemző, fontos ütőere a 6. számú főút, amely mentén a városközponthoz közelebb vegyesen sokféle funkció együttléte fedezhető fel. Városrészi SWOT‐elemzés      

ERŐSSÉG Jelentős gazdasági területek Több funkció is megjelenik a városrészben Kedvező a lakosság képzettségi szintje Magas a foglalkoztatottság Jó minőségű lakásállomány LEHETŐSÉG A gazdasági területek fejlesztése segítheti a munkahelyteremtést

GYENGESÉG  Elöregedő népesség

VESZÉLY  A tovább gyorsuló kedvezőtlen demográfiai folyamatok


187

3.3.1.5 Délnyugati városrész A városrész lehatárolása, története, szerkezete, funkcionális ellátottsága Az Délnyugati városrész a Kossuth L. u. – József A. u. – Perczel M. u. közötti belterületen található. A városrészben található a Fáy lakótelep, ahol az alapszolgáltatások mind biztosítottak. A lakótelep a valamikori Zománcgyár területéhez kapcsolódik, ami szintén e városrészben található. A városrész demográfiai és szociális jellemzői Ez Bonyhád legnépesebb körzete, a városrészben magas az aktív korúak aránya (62,5 százalék). Időskorúak arány kétszer akkora, mint a fiataloké, bonyhádi átlaghoz képest kétszer akkora a felsőfokú végzettségűek aránya. A városrész infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői, közlekedési kapcsolatai Bonyhád teljes lakásállományának 38 százaléka ebben a körzetben található. A városrész gazdasági adottságai A viszonylag nagy kiterjedésű körzet sok funkciónak ad otthont. Városközponttól távolabbi déli részén inkább a gazdasági funkció jellemző (amely a Bonyhádi Ipari Parkkal tovább erősödhet), északi részén pedig vegyes funkció jellemző, amelynél a humán szolgáltatások sűrűsödnek leginkább. Városrészi SWOT‐elemzés         

ERŐSSÉG Bonyhádi Ipari Park Lakótelep miatt jól ellátott az alapszolgáltatások terén Viszonylag sok zöldfelület Kerékpárút a városrész határában megy Tanuszoda is itt található LEHETŐSÉG Zománcgyári terület új funkciókkal történő megtöltése Kerékpárút bővítése a város irányába Meglévő sportlehetőségek fejlesztése Parkolási lehetőségek fejlesztése

   

GYENGESÉG Zöldfelületek elaprózottak Zománcgyári terület itt található Kicsi az uszoda kapacitása Parkolási problémák a közintézményeknél (iskola)

VESZÉLY  Panelházak állagromlása


188

3.3.1.6 Keleti városrész A városrész lehatárolása, története, szerkezete, funkcionális ellátottsága A Keleti városrészhez a központi belterület Gyár utcától és a 6. sz. főúttól keletebbre fekvő területei tartoznak. A városrész demográfiai és szociális jellemzői Bonyhád központi belterületi városrészei közül a legalacsonyabb népességszámú körzet (mindössze 450 fő). Viszonylag rossz a korszerkezete, az aktív népesség aránya viszonylag alacsony (55,1 százalék). Hátrányos helyzetű az iskolázottság terén is a képzetlenek magas, a diplomások alacsony aránya miatt. A foglalkoztatási jelzőszámok esetében viszont viszonylag jó helyzetű. A városrész infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői, közlekedési kapcsolatai A városrész viszonylag kedvezőtlen helyzete a lakáskörülmények tekintetében is megmutatkozik. A 191 lakásából arányaiban magas a komfort nélküli, vagy alacsony komfortfokozatú lakások aránya. A városrész gazdasági adottságai A városrész elsődlegesen gazdasági funkciókkal rendelkezik. A 6. sz. főút mellé települt a szabadidő, sport funkció is. Városrészi SWOT‐elemzés ERŐSSÉG  Jó ellátottságú városrész  lakosságát magas foglalkoztatottság jellemzi  Egybefüggő gazdasági üzemek a Gyár u. és a 6. sz. út mentén.  Jelentős kereskedelmi területek összpontosulnak a városrészben (Lidl, Tesco, Penny,)  Funkciógazdag településrész (Termálfürdő, Sporttelep, Autóbuszpályaudvar stb.) LEHETŐSÉG  A termálturizmus további fejlesztése  A befektetés ösztönzés erősítésével további gazdasági fejlődés, munkahelyteremtés

GYENGESÉG  Jelentős a belvízveszélyeztettség  Lakosságszáma alacsony, elöregedés jellemzi  Relatíve, a városi átlaghoz képest magas az alacsony komfortfokozatú lakások aránya

VESZÉLY  A településrész lakosságszáma csökken, a lakófunkció visszaszorul, nő az elvándorlás


189

3.3.1.7 Majos városrész A városrész lehatárolása, története, szerkezete, funkcionális ellátottsága A városközponttól nyugatra fekszik. A Majosi városrész mint önálló település jött létre. Tehát nem a város organikus fejlődésének eredménye. Majos a közigazgatási átszervezések során került Bonyhádhoz. Lényegében két út biztosítja az elérhetőséget a városközponttól. A Budai Nagy Antal út, amely az egykori Majos településmagot célozza és a Kossuth L. út, amelynek folytatása a 6534‐ es számú állami közút, mely Nagymányok felé vezető út. A városrész területének 70 százaléka falusias lakóterület besorolású és bővítési lehetőségek rendelkezésre állnak. A városrész sajátossága, hogy az északkelet–délnyugati irányban a településrész szívében jelentős zöldterület, park húzódik. A városrész demográfiai és szociális jellemzői Az 1133 fő lakost számláló területen a város népességének 8,3 százaléka él. Majos aktív korú (15–59 évesek) lakosságán belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 15,1 százalék, ez sokat csökkent, de még mindig magasabb a városi átlagnál. A viszonylag rossz képzettségi mutatót igazolja, hogy a felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában a lakosság mindössze 7 százalékot teszi ki. A városrész infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői, közlekedési kapcsolatai A városrész infrastruktúrája, kereskedelmi ellátottsága viszonylag jó, orvosi ellátás időszakos (meghatározott napokon) rendeléssel biztosított. Található még közfunkciós terület, temető, sportpálya. 431 db lakás található. A városrész gazdasági adottságai Majos keleti részén az összterület kb. 20 százaléka gazdasági ipari zóna besorolású és ez is bővíthető. Ilyen besorolású terület található még a régi faluközpontban is ahol szintén folytatható ipari tevékenység. Ez a terület azonban körbezárt, nem bővíthető. Gazdasági kereskedelmi és szolgáltató terület a településrész délnyugati határán található. Városrészi SWOT‐elemzés          

ERŐSSÉG Ápolt kertvárosi–falusias csendes környezet Ipari tevékenységi terület viszonylag nagy Összetartó lakosság Vitalitási indexe jobb a város egészénél Városközpont jól megközelíthető a településrészről Helyi tömegközlekedés LEHETŐSÉG Ipari tevékenység „szolídan” bővíthető Lakótelkek kialakíthatók Fiatal családok letelepülésének ösztönzése Mezőgazdasági tevékenységek bővítése

GYENGESÉG  Időskorúak nagy aránya  Funkcióhiányosság  Nincs fejleszthető turisztikai vonzerő

   

VESZÉLY Lakosságszám csökken, növekvő elvándorlás Szakképzett munkaerő elvándorlása Vállalkozások nem települnek be Környezet szennyező vállalkozások megjelenése


190

3.3.1.8 Egyéb külső belterületek és külterületek A városrész lehatárolása, szerkezete, funkcionáis ellátottsága Tabód, Kistabód és Tabódszerdahely három, régi sváb aprófalu volt, melyek Bonyhád közigazgatási területének perifériájához tartoznak, a város északi részén fekszenek. Ladomány a Szekszárdi‐dombság egyik legeldugottabb települése, Bonyhádtól keletre, a 6. sz. főútról leágazva érhető el. Egykor virágzó, 100–200 fős, gazdagságáról híres kis falucska volt, melyet a környékbeliek „Kanadának” is neveztek, mert oly gazdag és világtól távoli, elzárt település volt. Német lakóinak túlnyomó többségét a II. világháború után kitelepítették, s a Bonyhádhoz kapcsolt településrész folyamatosan elnéptelenedett. Ma a települést új és újjáépített vagy átalakított házak jellemzik, folyamatosan és idényjellegűen jelenlevő magyar és külföldi tulajdonosokkal. Ladomány egy funkcióhiányos terület. Fontos értéke a barokk, XVIII. sz. első felében épült Nepomuki Szent János templom. Ladományhoz tartozik a Széptölgyesi halastó és az abba folyó a Ladományi vízfolyás, amely a belterület csapadékvizeinek befogadója. Bonyhád közigazgatási területének perifériáihoz tartozó területek az alábbi helyeket foglalják magukban: Börzsöny, Alsóbörzsöny, Rongyi tanyák, Hónigpuszta, Bonyhádszerdahely, Óhegy egyéb belterülete és a további külterületek. Bonyhádszerdahely kivételével kizárólag falusias lakóövezetről beszélhetünk. Bonyhádszerdahely területét szinte keresztül szeli a 6. számú főközlekedési út északkelet–délnyugati irányban. A településrész északkeleti részén kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezet van, amely szükség szerint bővíthető. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya – Bonyhádszerdahely kivételével – kiugróan magas, ugyanakkor az említett városrészen mindössze az aktív korúak 16,7 százaléka nem rendelkezik jövedelemmel. Ez az érték messze kedvezőbb, mint a városi átlag. Hasonló tendencia rajzolódik ki a foglalkoztatott nélküli háztartások arányának vizsgálatakor. Mivel a külterületeken magasan reprezentáltak a képzettség nélküliek, ezért az alacsony presztízsű foglalkoztatottak aránya messze meghaladja a bonyhádi átlagot. A városrész demográfiai és szociális jellemzői Bár Tabódon, Kistabódon és Tabódszerdahelyen összesen 127‐en laknak, a három kis falusias településrész demográfiai jellemzői a városi átlagnak megfelelőek, így az elöregedés sem veszélyezteti őket. Ugyanakkor a lakosság iskolai végzettsége elég alacsony, egyetlen felsőfokú végzettséggel rendelkező személy él itt, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya ugyanakkor 40 százalék feletti, mindkét érték a legrosszabb a városban. Ez azonban a foglalkoztatottságban nem mutatkozik meg ilyen erőteljesen, mert bár a foglalkoztatottak kétharmada alacsony presztízsű munkát végez, de a munkanélküliségi ráta (11,5 százalék) és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya (43 százalék) alig magasabb a városi átlagnál. A településrészen gazdasági tevékenység lényegében nem folyik. Ladományban mindössze 14‐en laknak a 2011‐es népszámlálás adatai szerint. A lakosság kétharmada aktív korú, de több mint kétharmada gazdaságilag nem aktív, a háztartások felében nincs foglalkoztatott. A többi bel‐ és külterület annyira elaprózott, hogy összes lakosságuk 549 fő, ami város összlakosságának 4 százalékát teszi ki. Korszerkezetükre az időskorúak nagy aránya jellemző, amely a fiatalkorúak (0–14 évesek) alacsony számával párosul. Mindez az öregedési index Készítette: Terra Studio Kft. | 1034 Budapest, Szomolnok utca 14.

191

tekintetében a legkedvezőtlenebb korszerkezetűvé teszi a külterületeket. Iskolai végzettség tekintetében is messze elmarad a városi átlagtól. A városrész infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői, közlekedési kapcsolatai Tabódot, Kistabódot és Tabódszerdahelyet a Zomba felé vezető úton lehet megközelíteni, igen keskeny, járda nélküli utcákon; de csak személyautóval, közösségi közlekedéssel nincsenek ellátva. A településrészek infrastrukturális ellátottsága is igen rossz, az alacsony komfortfokozatú lakások aránya négyszerese a városi átlagénak. A lakosság ellátását szolgáló funkciók csak a városközpontban állnak rendelkezésre. Ladományban 16 lakás található. Ma főként hétvégi házként használják az épületeket. A többi bel‐ és külterületen a város lakásállományának mindössze 3 százaléka, 157 lakás található, amelyek közül kiugróan magas az alacsony komfortfokozatú lakások aránya. Mivel perifériákról beszélünk, ezért a területek megközelíthetősége, infrastrukturális ellátottsága összességében kedvezőtlen. Városrészi SWOT‐elemzés ERŐSSÉG Tabód, Kistabód, Tabódszerdahely  Hagyományos sváb házak, településkép  Sváb közösségek összetartása Ladomány  A településrész vonzása nő  A lakásállomány javuló minőségű Többi bel‐ és külterület  Falusias lakókörnyezet  Kereskedelmi–szolgáltató–gazdasági övezet (Bonyhádszerdahely)  Összetartó kis közösségek  Magas erdősültség

LEHETŐSÉG Tabód, Kistabód, Tabódszerdahely  Házak felújítása, településkép megőrzése  Falusi szálláshelyek, vendéglátás fejlesztése Ladomány  A településrész vonzása nő, egyre többen költöznek ide, ill. vásárolják meg üdülési céllal a házakat Többi bel‐ és külterület  Bekapcsolódás a természetközeli („zöld”) turizmusba  Erős helyi identitás, amelyre alapozni lehet

GYENGESÉG Tabód, Kistabód, Tabódszerdahely  Elzártság, ellátási funkciók hiánya  Alacsony végzettségű lakosság  Rossz infrastruktúra  Vállalkozások hiánya Ladomány  A városrész funkcióhiányos, kevés az állandóan lakott ház Többi bel‐ és külterület  Funkciók hiánya  Településszövettől való elszigetelődés  Nehéz megközelíthetőség  A kedvezőtlen demográfiai folyamatok felerősödése  Alacsony komfortfokozatú lakások magas száma  Alacsony vállalkozási aktivitás VESZÉLY Tabód, Kistabód, Tabódszerdahely  Elöregedés felgyorsul  Lakásállomány leromlik Ladomány  A településrész megújulása nem lesz tartós Többi bel‐ és külterület  A városszövettől való elszigetelődés tovább nő  A megközelíthetőség a felújítások, korszerűsítések elmaradásával tovább romlik  Tovább erősödő, negatív demográfiai folyamatok  Infrastruktúrák gazdaságtalan üzemeltetése miatt azok állapota tovább romlik


192

3.3.2 Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletnek megfelelően a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), a Belügyminisztériummal megkötött adatszolgáltatásra vonatkozó szerződés alapján Bonyhád város esetében is lehatárolta a szegregátumokat, illetve a szegregációval veszélyeztetett területeket. A szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett terület olyan egybefüggő terület, amelyen az alacsony társadalmi státuszú családok koncentráltan élnek együtt vagy a társadalmi státuszcsökkenés jelei tapasztalhatók, ezért a területen közösségi beavatkozás szükséges. Szegregációval veszélyeztetett terület lehet egy önálló településrész, de részét képezheti egy vagy több településrésznek is. A lehatárolás a 314/2012‐es Kormányrendelet 10. mellékletében meghatározott szegregációs mutató alapján történik. A lehatárolás során a település területén belül olyan területileg egybefüggő tömbök kiválasztása történik meg, amelyekre együttesen jellemző, hogy a szegregációs mutató határértékének megfelelnek. Azon területek tekinthetők szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15–59 év) belül eléri, illetve meghaladja az adott településtípusokra vonatkozó határértéket. Járásszékhely és 2000 főnél népesebb település esetén a szegregált terület esetén a szegregációs mutató nagyobb egyenlő, mint 35 százalék, a veszélyeztetett terület esetén nagyobb egyenlő, mint 30 százalék, de kisebb, mint 35 százalék. A KSH elvégezte a település szegregáció‐szűrését, ennek keretében a szegregált és a szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolását, összesített adataik adatvédelmi ellenőrzését, s átadta a szegregált és a szegregációval veszélyeztetett területek jellemzésére szolgáló 2011. népszámlálási adatokat, kartogramokat. A következő térkép zöld színnel jelöli azt a területet, ahol a szegregációs mutató 30–34 százalék. Az ilyen terület szegregáció szempontjából veszélyeztetett területnek számít.


193

3.3‐2. ábra: Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek Bonyhádon 2011‐ben Forrás: KSH adatszolgáltatás

Bonyhád településen a szegregációs mutató 30 százalékos és 35 százalékos határértéke mellett nem található szegregátum, mivel a szegregált területen a magánháztartásokban élők száma pedig nem éri el az 50 főt, emiatt nem tekinthető valódi szegregátumnak, így antiszegregációs program készítésére sincs szükség. Ugyanakkor javasolt e területen a folyamatok nyomon követése, az oktatás, szociális ellátás és a foglalkoztatás területén szükség esetén olyan intézkedések megfogalmazása, melyek megvalósítása csökkentheti a szegregációs területek kialakulásának veszélyét, a szegénység elmélyülését, s egyben a lakosság társadalmi helyzetének javítását. 3.3.3 Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) A potenciális akcióterületek lehatárolása az ITS kidolgozásakor történik.


194

4 MELLÉKLETEK


195

4.1 A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA 10– éves 15– éves 18– éves 25– éves általános iskola első legalább általános legalább egyetem, főiskola Település évfolyamát sem végezte iskola 8. évfolyam érettségi stb. oklevéllel el a megfelelő korúak százalékában Bonyhád 1,0 94,9 43,2 14,9 Aparhant 0,5 92,4 29,6 9,0 Bátaapáti 0,6 91,9 18,3 6,7 Bonyhádvarasd 0,5 92,1 21,1 3,5 Cikó 0,5 92,8 20,6 4,7 Felsőnána 1,1 92,1 20,2 4,8 Grábóc 0,7 87,8 22,1 8,5 Györe – 95,0 29,3 6,2 Izmény 0,2 93,6 17,9 3,7 Kakasd 0,4 93,4 26,6 6,3 Kéty 0,8 93,1 32,3 7,1 Kisdorog 0,6 91,4 26,7 5,8 Kismányok 0,3 93,5 20,5 4,3 Kisvejke 1,2 86,0 21,5 3,3 Lengyel 0,5 92,8 38,8 15,2 Mórágy 0,4 91,7 23,7 9,2 Mőcsény 0,9 93,5 18,1 2,9 Mucsfa 0,3 94,0 15,1 2,6 Murga – 86,7 6,7 1,9 Nagymányok 0,4 94,0 35,4 9,9 Nagyvejke 0,6 94,8 19,5 5,7 Tevel 0,3 91,0 28,0 8,6 Váralja 1,5 91,2 26,2 5,6 Závod 1,6 91,5 18,9 5,5 Zomba 0,3 93,8 38,3 11,7 Bonyhádi járás 0,7 93,6 34,6 10,8 Tolna megye 0,7 93,5 38,9 13,3 Dél‐Dunántúl 0,7 94,3 42,1 14,9 Magyarország összesen 0,6 95,1 49,0 19,0 4.1‐1. melléklet: A népesség iskolai végzettségének alakulása a Bonyhádi járásban, % Forrás: KSH, Népszámlálás 2011


196

Bonyhád 3,56 Aparhant 2,92 Bátaapáti 2,51 Bonyhádvarasd 3,69 Cikó 4,78 Felsőnána 3,38 Grábóc 10,08 Györe 4,49 Izmény 6,17 Kakasd 2,59 Kéty 2,1 Kisdorog 4,66 Kismányok 5,33 Kisvejke 9,44 Lengyel 5,56 Mórágy 6,42 Mőcsény 4,1 Mucsfa 5,41 Murga 7,84 Nagymányok 4 Nagyvejke 2,5 Tevel 4,06 Váralja 6,28 Závod 4,93 Zomba 3,89 4.1‐2 . melléklet: A nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népességhez viszonyítva, 2014. december 20. Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat


197

Település Bonyhád Aparhant Bátaapáti Bonyhádvarasd Cikó Felsőnána Grábóc Györe Izmény Kakasd Kéty Kisdorog Kismányok Kisvejke Lengyel Mórágy Mőcsény Mucsfa Murga Nagymányok Nagyvejke Tevel Váralja Závod Zomba Magyarország összesen

2007 (Ft) 125 615 68 060 72 117 64 062 47 728 56 558 42 137 58 737 37 668 81 976 69 631 73 140 46 792 30 253 96 455 50 728 49 024 28 303 8703 74 767 30 470 64 703 35 009 27 900 102 164 158 233

2012 (Ft) 109 202 76 129 95 934 108 256 64 404 81 114 55 691 66 040 47 734 81 432 91 268 90 809 62 531 39 692 78 511 59 176 66 207 68 685 54 750 77 825 53 065 79 246 51 866 74 739 126 339 130 511

Vált (%) 87 112 133 169 135 143 132 112 127 99 131 124 134 131 81 117 135 243 629 104 174 122 148 268 124 82

4.1‐3. melléklet: Egy lakosra jutó befizetett SZJA és annak változása Forrás: TeIR


198

4.2 A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA Vendéglátóhelyek száma (db)

Település

2000. Bonyhád Aparhant Bátaapáti Bonyhádvarasd Cikó Felsőnána Grábóc Györe Izmény Kakasd Kéty Kisdorog Kismányok Kisvejke Lengyel Mórágy Mőcsény Mucsfa Murga Nagymányok Nagyvejke Tevel Váralja Závod Zomba Bonyhádi járás összesen Dombóvár Paks Tamási Tolna Többi járásközpont város összesen (MJV) nélkül Megyei jogú város (Szekszárd) összesen Tolna megye összesen Dél‐Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna) összesen Magyarország összesen

56 3 2 2 2 1 1 2 8 1 3 1 2 3 3 3 4 1 10 1 5 3 1 6

2012. 72 2 5 1 6

2 2 8 2 4 1 1 3 4 2 2 7 3 3 2 5

Összes kereskedelmi Vendégek száma összesen a szálláshely kereskedelmi szállásférőhelyeinek száma szálláshelyeken (fő) (db) 2000. 2012. 2000. 2012. 133 228 1062 4240 2044 1098 1392 16 44 24 28 273 86 39 18 424 1397 5448 173 460

124

137

123 90 72 48 333

115 95 54 46 310

666 323 334 48 1371

942 396 325 68 1731

4879 4930 3209 1101 14119

17759 7109 2305 986 28159

181

196

878

588

14342

6016

1117

1096

3582

4500

39176

71797

6108

6003

63269

53619

722622

803758

49945

55953

312714

336397

5940805

8385169

4.2‐1. melléklet: Az idegenforgalom legfontosabb adatai és annak változása Forrás: TeIR


BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

Recommend Documents