Bodzási Balázs, IM 2016. június 14.
A módosítással érintett területek Zálogjog és a fiduciárius hitelbiztosítékok tilalmának oldása [Ptk. 6:99. §] Szerződésátruházás [Ptk. 6:208. §, Ptk. 6:209. §] Értékpapírjogi rendelkezések Vezető tisztségviselő felelőssége [Ptk. 3:24. §] Zrt. részvényeinek nyilvános forgalomba hozatala [Ptk. 3:218. § (2) bekezdés] Új relatív semmisségi ok: Ptk. 6:7. § (4) és (5) bekezdése Személyiségi jogok [Ptk. 2:42. § (1) bekezdése] Szülőtartás [Ptk. 4:196. § (2) bekezdés, Ptk. 4:208. §]
Hatálybalépés 2016. július 1-től A fiducia-tilalom oldása Vezető tisztségviselők deliktuális felelősségére vonatkozó új szabályok A szerződésátruházás új szabályai Zrt. részvényeinek nyilvános forgalomba hozatalára vonatkozó új rendelkezés Új relatív semmisségi ok
2016. október 1-től A zálogjogra és az óvadékra vonatkozó új rendelkezések Önálló zálogjog, átalakításos önálló zálogjog
2017. január 1-től Értékpapírjogi rendelkezések Addig a Tőkepiaci törvény, valamint a Befektetési szolgáltatásokról szóló törvény módosítására is sor fog kerülni
Vezető tisztségviselő felelőssége A jogi személy irányában fennálló (belső) felelősség: Kontraktuális felelősség [Ptk. 3:24. § (1) bekezdés] Értelmezési nehézségeket okoz a kontraktuális felelősség szabályainak a megfelelő alkalmazása A módosítás nem érinti
A hitelezők irányában fennálló felelősség: Deliktuális felelősség [Ptk. 3:118. §, Cstv. 33/A. §, Ctv. 118. §] A módosítás nem érinti
Kívülálló, harmadik személyek irányában fennálló felelősség Új, deliktuális felelősségi tényállás [Ptk. 6:541. §] A módosítás hatályon kívül helyezi Szándékos károkozás esetén fennmarad az egyetemlegesség
Vezető tisztségviselő felelőssége Belső felelősségi szabály [Ptk. 3:24. § (1) bek.]: A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.
Külső felelősségi szabály [Ptk. 3:24. § (2) bek.]: Főszabály szerint kifelé, kívülálló harmadik személyek irányában a jogi személy felel: „A vezető tisztségviselő által e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott károkért a jogi személy felel.” Kivétel: a szándékos károkozás „A vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel, ha a kárt szándékosan okozta.”
Vezető tisztségviselő felelőssége Marasztalható-e a vezető tisztségviselő a jogi személy által kötött szerződés (szándékos) megszegésével harmadik személynek okozott károkért? A Ptk. 6:145. §-ára figyelemmel kell lenni: ennek alkalmazása során kötelezett alatt az egyetemleges kötelezettet is érteni kell Emellett a szerződésszegéshez kapcsolódó kártérítési felelősség alól kimentésnek van helye, amely azonban a Ptk. alapján már nem a felróhatósághoz, illetve annak hiányához kapcsolódik (még kevésbé a szándékossághoz).
Átmeneti rendelkezés: a Ptk. 6:541. §-át kell alkalmazni abban az esetben, ha a kár 2016. július 1-e előtt következett be és a kárt a Ptk. hatálybalépését követően tanúsított károkozó magatartás – ideértve a mulasztást is -, illetve folyamatosan tanúsított károkozás esetén a Ptk. hatálybalépését követően megkezdett magatartás okozta.
Zrt. részvényeinek nyilvános forgalomba hozatala Az új Ptk. szerint részvénytársaságot kizárólag zártkörűen lehet alapítani A Ptk. 3:218. § (2) bekezdésének hatályos szövege szerint a zártkörűen működő részvénytársaság részvényei nyilvánosan nem hozhatók forgalomba Ez azonban nincs összhangban a Tőkepiaci törvény rendelkezéseivel, valamint a BÉT működési szabályaival, így jelenleg gondot jelent, ha egy Zrt. tőzsdére kíván lépni ⇒ amikor az erre vonatkozó kérelmet benyújtja, még Zrt., azonban ahhoz, hogy tőzsdei céggé (Nyrt.-vé) váljon, szükség van a részvények nyilvános forgalomba hozatalára Ezért a módosítás kimondja, hogy az Rt. működési formájának megváltoztatásához kapcsolódó forgalomba hozatal esetén (de csak ekkor!) a Zrt. részvényeit nyilvánosan is forgalomba lehet hozni
Új relatív semmisségi ok Ptk. 6:7. § (4) bekezdése: „Írni nem tudó vagy nem képes személy írásbeli jognyilatkozata abban az esetben érvényes, ha azt közokirat vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokirat tartalmazza, amelyen a nyilatkozó fél aláírását vagy kézjegyét bíróság vagy közjegyző hitelesíti, vagy amelyen ügyvéd ellenjegyzéssel vagy két tanú aláírással igazolja, hogy a nyilatkozó fél a nem általa írt okiratot előttük írta alá vagy látta el kézjegyével, vagy az okiraton lévő aláírást vagy kézjegyet előttük saját aláírásának vagy kézjegyének ismerte el. Az olvasni nem tudó, továbbá az olyan személy esetén, aki nem érti azt a nyelvet, amelyen az írásbeli nyilatkozatát tartalmazó okirat készült, az írásbeli jognyilatkozat érvényességének további feltétele, hogy magából az okiratból kitűnjön, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a nyilatkozó félnek megmagyarázta.”
Új relatív semmisségi ok A hatályos szöveg alapján nem egyértelmű, hogy erre a semmisségi okra csak a nyilatkozattevő személy érdekében vagy esetleg annak hátrányára is lehet hivatkozni? Ennek tisztázása érdekében a módosítás kimondja, hogy a Ptk. 6:7. § (4) bekezdésén alapuló érvénytelenségre csak a nyilatkozattevő személy érdekében lehet hivatkozni. Minta: a jognyilatkozatoknak a cselekvőképesség hiánya vagy korlátozott volta miatti érvénytelensége [Ptk. 2:17. §, 2:24. §] A relatív semmisség nem azonos a relatív hatálytalansággal!
Fiducia tilalom enyhítése Hatályos szöveg: Semmis az a kikötés, amely – a pénzügyi biztosítékokról szóló irányelvben meghatározott biztosítéki megállapodások kivételével – pénzkövetelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására, vételi jog alapítására irányul.
Módosítás utáni szöveg: Semmis az a kikötés, amelyben fogyasztó követelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására vagy vételi jog alapítására vállal kötelezettséget. Felmerült a nyilvántartásba vételi kötelezettség kimondása is Rendezni kellene ezeknek a biztosítékoknak a sorsát a csődés felszámolási eljárásban
Fiducia tilalom enyhítése Nem fogyasztóval kötött ügyletekből származó követelések biztosítása céljából alapítható fiduciárius hitelbiztosíték Semmis azonban, ha a követelés fogyasztói ügyletből vagy fogyasztók egymás közötti – de fogyasztóinak nem minősülő – ügyleteiből származik Fogyasztókkal kötött ügyletek esetében nemcsak a pénzkövetelés, hanem bármilyen más követelés sem biztosítható ilyen módon A fennmaradó tilalom nemcsak a fogyasztóval szembeni követelést érinti, hanem olyan ügyletből származó követelést is, amelynél a fogyasztó lenne a biztosítéknyújtó (vagyis, ha elválik a személyes adós és a dologi kötelezett)
Zálogjog és óvadék A zálogszerződés fogalmának pontosítása [Ptk. 5:89. § (1) bekezdés] A fogyasztói zálogszerződés fogalmának pontosítása [Ptk. 5:90. §] Az óvadékra vonatkozó rendelkezések kiegészítése, áttekinthetőbbé tétele [Ptk. 5:95. §] A zálogjogosulti bizományosra vonatkozó rendelkezések pontosítása [Ptk. 5:96. §]
Zálogjog és óvadék A zálogjog és a biztosított követelés átruházására vonatkozó szabályok kiegészítése [Ptk. 5:99. §, Ptk. 5:142. § (4) bekezdés] Önálló zálogjog újraszabályozása [Ptk. 5:100. §] + átalakításos önálló zálogjog Az elzálogosított követelésre mint zálogtárgyra vonatkozó rendelkezések pontosítása [Ptk. 5:110. §] Az alzálogjogra vonatkozó rendelkezések kiegészítése és pontosítása [Ptk. 5:99. § (4) bekezdés, Ptk. 5:140. §] A zálogjog érvényesítésére vonatkozó új szabályok [Ptk. 5:126. §, Ptk. 5:128. §, Ptk. 5:131. § (2) bekezdés]
Önálló zálogjog Egy nem-járulékos, forgalomképes, rugalmas korlátolt dologi értékjog Történetileg két típusa alakult ki Izolált önálló zálogjog: nincs mögötte kötelmi jogi követelés Biztosítéki célú önálló zálogjog: egy kötelmi jogi követelés biztosítására szolgál (csakúgy, mint a járulékos zálogjog)
A módosítás kizárólag a biztosítéki célú önálló zálogjogot szabályozza A biztosított követeléstől jogilag ez is független, még ha gazdasági szempontból nem is az Ez tehát nem egy, a zálogtárgyra korlátozott dologi helytállási kötelezettség ⇒ az önálló zálogjog jogosultja a személyes adós ellen is fordulhat, ha követelését a zálogtárgyból nem tudta kielégíteni
Önálló zálogjog Pénzügyi intézmény javára ingatlanon jelzálogjog úgy is alapítható, hogy az a zálogtárgyat a biztosított követeléstől függetlenül, meghatározott összeg erejéig terhelje Jogosulti oldalon csak pénzügyi intézmény állhat A Hpt. pénzügyi intézmény fogalma az irányadó, így önálló zálogjog jogosultja külföldi pénzügyi intézmény is lehet (vagyis amelynek székhelye Magyarországon kívül van) Önálló zálogjogot csak pénzügyi intézmény javára lehet alapítani, illetve átruházni
Csak ingatlanon alapított jelzálogjog jöhet létre önálló zálogjog formájában
Önálló zálogjog Lényege: a törvényi járulékosság hiánya Az önálló zálogjog a zálogtárgyat (ingatlant) a biztosított követeléstől függetlenül terheli
Egy rugalmas és forgalomképes zálogjogi alakzat Alkalmas a követeléscserére és szabadon, korlátozás nélkül átruházható Ezekkel a tulajdonságokkal a különvált zálogjog nem rendelkezik Megfelel a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 575/2013/EU rendelet (ún. CRR rendelet) követelményeinek [402. cikk (3) bekezdése] A hitelintézetek forint lejárati összhangjának szabályozásáról szóló 20/2015. (VI. 29.) MNB rendeletben foglaltak teljesítése szempontjából is egy megfelelő jogi eszköz
Önálló zálogjog Biztosított a zálogkötelezett megfelelő védelme Kifogások felhozatalának a lehetősége: a zálogkötelezett az önálló zálogjog mindenkori jogosultjával szemben hivatkozhat azokra a kifogásokra is, amelyek a biztosítéki szerződésben meghatározott követelés kötelezettjét illetik
Az új szabályozás azonban az alapjogviszony (személyes) adósát is védi A biztosítéki szerződés szerint kielégíthető követelés (vagyis az önálló zálogjoggal biztosított alapkövetelés) összegét a kielégítési jog gyakorlása során befolyt vételár csökkenti
A törvény kizárja az ún. kétszeres teljesítés veszélyét Sem az önálló zálogjog (dologi) kötelezettjétől, sem a biztosított jogviszony személyes adósától nem lehet kétszer kérni a tartozás kifizetését
Zálogszerződés – biztosítéki szerződés Zálogszerződés Az önálló zálogjog alapításának a feltétele Tartalmazza a zálogtárgy megjelölését, valamint azt a meghatározott összeget, amelynek erejéig a zálogtárgyból kielégítés kereshető Ezt az összeget az ingatlan-nyilvántartásban is fel kell tüntetni
Biztosítéki szerződés A kielégítési jog gyakorlásának a feltételeit a biztosítéki szerződésben kell meghatározni Az önálló zálogjogot megszerző új zálogjogosult a törvény erejénél fogva belép a biztosítéki szerződésbe (a korábbi zálogjogosult helyébe) A zálogtárgy tulajdonjogát megszerző fél is belép a biztosítéki szerződésbe, a zálogkötelezett helyébe
Biztosítéki szerződés Írásba kell foglalni Alanyai a zálogjogosult és a zálogkötelezett (a személyes adós nem!) Ebben kell meghatározni a kielégítési jog gyakorlásának feltételeit A kielégítési jog a biztosítéki szerződésben foglaltaknak megfelelően gyakorolható ⇒ biztosítéki szerződés hiányában az önálló zálogjog létrejön ugyan, de az abból fakadó kielégítési jogát a zálogjogosult nem tudja gyakorolni
Biztosítéki szerződés A Ptk. meghatározza a kötelező tartalmi elemeit Az önálló zálogjog alapításának a biztosítéki célja (az a követelés, amelynek erejéig a zálogtárgyból kielégítés követelhető) A kielégítési jog megnyílásának feltételei és terjedelme Felmondás gyakorlásának a módja és a felmondási idő (ha a kielégítési jog felmondással nyílik meg)
Ezek bármelyikének a hiányában a biztosítéki szerződés nem jön létre Ebben az esetben a kielégítési jog nem gyakorolható, illetve a zálogkötelezett a bejegyzett önálló zálogjog törlését vagy átjegyzését kérheti
A felek természetesen más kérdéseket is rendezhetnek a biztosítéki szerződésben
Átruházhatóság Az önálló zálogjog más pénzügyi intézményre átruházható Az önálló zálogjog biztosított követelés nélkül is átruházható Ez teremti meg a forgalomképességet Az átruházással az önálló zálogjogot megszerző fél a biztosítéki szerződésben az átruházó helyébe lép A szerző fél a megszerzett jogának az ingatlannyilvántartásban való feltüntetését igényelheti Részben vagy részletekben történő átruházás esetén a szerző fél az önálló zálogjog megosztását igényelheti
Kifogások felhozatala Megszűnt a régi Ptk. szerinti kifogás-korlátozás A zálogkötelezett az önálló zálogjog mindenkori jogosultjával szemben hivatkozhat azokra a kifogásokra is, amelyek a biztosítéki szerződésben meghatározott követelés kötelezettjét megilletik Ennek alapján a zálogkötelezett azokra a kifogásokra is hivatkozhat, amelyek a személyes adóst is megilletik A módosítás a zálogkötelezett mellett a személyes adóst is védi: a biztosítéki szerződés szerint kielégíthető követelés összegét a kielégítési jog gyakorlása során befolyt vételár csökkenti
Felmondás A járulékosság hiánya miatt a biztosított követelés esedékessé válása és teljesítésének az elmulasztása nem teszi automatikusan lehetővé az önálló zálogjogból származó kielégítési jog gyakorlását Ehhez vagy felmondásra, vagy más – ezt eredményező- jogi tényre van szükség Ez lehet feltételtűzés, vagy időpont meghatározás is
Az önálló zálogjogot bármelyik fél felmondhatja A felmondást írásba kell foglalni A felmondási idő 6 hónap (ez azonban diszpozitív szabály) Ha a kielégítési jog felmondással nyílik meg, annak kizárása semmis Ezt ismétli meg a Ptk. 5:126. § új (2) bekezdése is
Az önálló zálogjog átjegyzése és törlése Az átjegyzést, illetve a törlést a zálogkötelezett írásban kérheti Ehhez a zálogjogosult köteles hozzájárulni Kérhető: Ha a biztosítéki szerződés nem jött létre A biztosítéki cél véglegesen meghiúsult A biztosítéki szerződés megszűnt A zálogtárgyból kielégíthető követelés megszűnt Ha a biztosítéki szerződésbe foglalt más, az önálló zálogjog megszűnését eredményező ok vagy feltétel bekövetkezett
Az önálló zálogjog átjegyzése A zálogkötelezett az átjegyzést kérheti: Egy általa megjelölt másik pénzügyi intézményre Saját magára (tulajdonosi önálló zálogjog)
A tulajdonosi önálló zálogjogát a tulajdonos újabb hitelfelvétel során felhasználhatja A tulajdonosi zálogjogot azonban sem a végrehajtási eljárás, sem a felszámolás során nem gyakorolhatja A tulajdonosi zálogjogot a Ptk. 5:142. § (2) bekezdése is elismeri
Önálló zálogjog Az önálló zálogjog követelést biztosító zálogjoggá, ez utóbbi pedig önálló zálogjoggá változtatható át Ehhez írásbeli megállapodásra + az átváltoztatás ingatlannyilvántartásba való bejegyzésére lesz szükség A zálogjog megőrzi eredeti ranghelyét Ehhez nincs szükség a rangsorban azonos vagy hátrább álló zálogjogosultak hozzájárulására
Az önálló zálogjogra egyebekben – ha a biztosított követeléstől való függetlenségéből más nem következik – a követelést biztosító zálogjogra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni Ezt a közbenső fordulatot a magyar jogirodalomban eddig még nem vizsgálták alaposabban, de nagy a jelentősége
Átalakításos önálló zálogjog Nem azonos az átváltoztatott önálló zálogjoggal Ez egy új kategória, amely némileg eltér az újraszabályozott önálló zálogjogtól Ingatlant terhelő járulékos jelzálogjogból hozható létre Az átalakítás feltétele, hogy a jelzálogszerződés a biztosított követelést ÖSSZEG meghatározásával tartalmazza
Átalakításos önálló zálogjog Főszabály szerint a zálogjogosult pénzügyi intézmény (a zálogkötelezetthez intézett) egyoldalú írásbeli nyilatkozatával is létrehozhatja Ha a jelzálogjogot már különválasztották, akkor az átalakításra az eredeti zálogjogosult, valamint a különvált zálogjog jogosultjának ugyanazon okiratba foglalt közös írásbeli jognyilatkozata alapján kerülhet csak sor
Átalakításra sor kerülhet azonban a felek közötti szerződés alapján is Az átalakításra mindkét esetben kizárólag az eredeti jelzálogszerződésben meghatározott összeget meg nem haladó összeg erejéig kerülhet sor
Átalakításos önálló zálogjog Teljes átalakítás elve Az átalakítással a járulékos jelzálogjog egésze megszűnik és helyébe az átalakításos önálló zálogjog lép Ha az átalakításra csak részlegesen kerülne sor, akkor a járulékos jelzálogjognak az átalakítással nem érintett része megszűnik Az átalakításos önálló zálogjog az átalakítással érintett járulékos jelzálogjog eredeti ranghelyén jön létre
Átalakításos önálló zálogjog Az átalakítással az eredeti zálogkötelezett helyzete nem válhat terhesebbé Továbbra is hivatkozhat tehát a személyes adóst megillető kifogásokra is Ez következik abból a rendelkezésből is, amely szerint az átalakításos önálló zálogjogra - a Módtv. 29. §-ának eltérő rendelkezése hiányában az önálló zálogjogra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni
Az átalakításhoz nincs szükség sem az azonos ranghelyű, sem pedig a rangsorban hátrább álló jogosultak hozzájárulására Ha azonban az átalakítással érintett jelzálogjoggal biztosított követelés aljelzálogjog terheli, akkor az átalakításhoz az aljelzálogjog jogosultjának írásbeli hozzájárulása szükséges
Átalakításos önálló zálogjog Az eredeti jelzálogszerződést kell biztosítéki szerződésnek tekinteni Az átalakító nyilatkozat ettől eltérő rendelkezése semmis Ebből az is következik, hogy az átalakításos önálló zálogjog csak az eredeti biztosított követelés fennállásáig maradhat fenn, utána megszűnik Az átalakításos önálló zálogjog főszabály szerint nem alkalmas a követeléscserére, mert más biztosítéki célra nem használható fel (kivéve: ha az átalakításra a felek szerződése alapján kerül sor)
Átalakításos önálló zálogjog Az átalakításos önálló zálogjogot az átalakítással érintett jelzálogjog ranghelyén kell bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba Ezzel egyidejűleg hivatalból törölni kell az átalakítással érintett (járulékos) jelzálogjogot A bejegyzésben fel kell tüntetni az átalakításos önálló zálogjog megnevezést, valamint az átalakításos önálló zálogjog összegét is A bejegyzésben annak is szerepelnie kell, hogy az átalakításos önálló zálogjogot a törölt jelzálogjog ranghelye illeti meg
Átalakításos önálló zálogjog Az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez nincs szükség a zálogkötelezett bejegyzési engedélyére Szükség van azonban a bejegyzéshez előírt alakban tett átalakító nyilatkozatra, valamint az azt bizonyító tértivevényre, átvételi elismervényre vagy egy okiratra, amely azt bizonyítja, hogy a zálogjogosult az átalakító nyilatkozatot a zálogkötelezettel közölte A közléshez nem elegendő a postára adás tényét bizonyítani! A közlés akkor történt meg, ha a jognyilatkozat a zálogkötelezetthez megérkezett [Ptk. 6:5. § (2) bekezdés]
Átalakításos önálló zálogjog Ha a különvált zálogjog a törvény alapján visszaszállna az eredeti zálogjogosultra, akkor az átalakításos önálló zálogjog jogosultja köteles azt az eredeti zálogjogosultra átruházni Speciális szabályok arra az esetre, ha az eredeti követelés korábban vagy később válik esedékessé, mint az átalakításos önálló zálogjoggal biztosított követelés Ebben az esetben az eredeti zálogjogosultnak írásban értesítenie kell az átalakításos önálló zálogjog jogosultját a kielégítési jog megnyílásáról Az átalakításos önálló zálogjog jogosultja ezt követően köteles kielégítési jogát gyakorolni, vagy a zálogjogot az eredeti zálogjogosultra átruházni
Különvált zálogjog 2016. október 1-ével megszűnik Addig még lehet jelzálogjogot különválasztani Keretbiztosítéki jelzálogjog is külön lehet választani
2016. október 1-én hatályát veszti a Ptké. 49. § (3) bekezdése is Eszerint a zálogjogosult a Ptk. hatálybalépése előtt létrejött jelzálogjogot is külön választhatja
2016. október 1-étől a korábban kötött ingatlanra vonatkozó jelzálogszerződéssel alapított jelzálogjog, valamint ezen időpontot megelőzően létrejött különvált zálogjog átalakításos önálló zálogjoggá alakítható át
Egyéb zálogjogi módosítások A zálogszerződés fogalmának a kiegészítése az önálló zálogjogra tekintettel [Ptk. 5:89. § (1) bekezdés] „A zálogszerződésben a zálogkötelezett és a zálogjogosult zálogjognak meghatározott zálogtárgyon és – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – meghatározott követelés biztosítása céljából való alapításában állapodnak meg. „
A fogyasztói zálogszerződés fogalmának módosítása [Ptk. 5:90. § b) pont] „a biztosított követelés meghatározásának tartalmaznia kell a követelés – járulékok nélküli – összegének megjelölését, vagy azt az összeget, amelynek erejéig a zálogjogosult a zálogtárgyból kielégítést kereshet.”
Óvadék Bővül az óvadékként leköthető vagyontárgyak köre: a Ptk. nevesíti a betétszerződésből eredő követelést és A jogszabály rendelkezése szerint számlavezetőként erre feljogosított intézmény által vezetett számlán nyilvántartott követelést is
A módosítás tisztázza, hogy az óvadék miként jöhet létre Pénzen és nem dematerializált értékpapíron kézizálogjogként Dematerializált értékpapíron, számla-követelésen és jogszabályban óvadék tárgyaként meghatározott más vagyontárgyon pedig úgy kell alapítani, hogy annak eredményeként az óvadék tárgya a kötelezett hatalmából a jogosult hatalmába kerüljön, vagy az óvadék kötelezettjének korlátlan rendelkezése alól egyébként kikerüljön
Zálogjogosulti bizományos Nemcsak zálogjogosult jelölhet zálogjogosulti bizományost, hanem már a követelés jogosultja is A követelés jogosultja, illetve több ilyen jogosult együttesen zálogjogosulti bizományost jelölhet ki A zálogszerződésben vagy egyébként írásban kerülhet erre sor
A zálogjogosulti bizományos a saját nevében – az őt kijelölő jogosultak javára – zálogszerződést köthet A bejegyzéstől a zálogjogosulti bizományos gyakorolja a zálogjogból származó jogokat A zálogjogosulti bizományosnak kell bejelentkeznie a csőd- és felszámolási eljárásba is
Zálogjogosulti bizományos A kijelölés visszavonása esetén a zálogjogosult új zálogjogosulti bizományost jelölhet ki, vagy maga léphet a zálogjogosulti bizományos helyébe A zálogjogosulti bizományosért való szigorú felelősség szabálya diszpozitívvá vált Az eltéréshez azonban a zálogkötelezett hozzájárulására is szükség van
A biztosított követelés és a zálogjog átruházása Járulékossági szabály: a zálogjogot a zálogjoggal biztosított követeléssel együtt lehet átruházni [Ptk. 5:99. § (3) bekezdése] Az önálló zálogjogot követelés nélkül is át lehet ruházni A módosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy a biztosított követelést zálogjog nélkül is át lehessen ruházni, anélkül, hogy a zálogjog megszűnne
Átruházás Ha a zálogjog egy vagy több alapjogviszonyt biztosít, akkor előfordulhat, hogy a felek a jogviszony(ok)ból származó követeléseket zálogjog nélkül kívánják átruházni, úgy, hogy a zálogjog a jogviszony(ok) biztosítására továbbra is fennmaradjon Hasonló helyzet a régi Ptk. szerinti keretbiztosítéki jelzálogjognál állhatott elő Ptk. 5:142. § (4) bekezdése módosult: „Megszűnik a zálogjog, ha a követelés átruházása kifejezetten az azt biztosító zálogjog átszállásának kizárásával történt. Ha azonban a zálogjog a követelés átruházójának az átruházott követelését meghaladóan más követelését is biztosítja, e követelés biztosítékaként a zálogjog fennmarad.”
Alzálogjog A Ptk. 5:140. §-a a címében nevesíti, de ebből nem derül ki, hogy mi is pontosan az alzálogjog Ptk. 5:99. § új (4) bekezdése egyértelművé teszi, hogy az alzálogjog tárgya a zálogjog és az általa biztosított követelés együttesen Pontosításra került a Ptk. 5:140. §-a is ⇒ a főzálogjogosultat zálogjog illeti meg az alzálogjogosulttal szembeni elszámolási igénye biztosítására (törvényi zálogjog) A csőd- és felszámolási eljárásba az alzálogjog jogosultjának kell bejelentkeznie
Követelés mint zálogtárgy Módosul a Ptk. 5:110. §-a is Ez arról szól, ha a zálogtárgy maga is egy követelés (ez nem azonos a biztosított követeléssel!) A módosítás rugalmasabbá teszi a Ptk. szabályozását: Új szabályként a zálogkötelezett és az elzálogosított követelés kötelezettje közötti szerződés megszüntetése is hatálytalan a zálogjogosulttal szemben Hatálytalan a szerződés módosítása is, de csak akkor, ha a módosítás a zálogjogosult kielégítési alapját hátrányosan érinti vagy egyébként a zálogfedezetet csökkenti Mindez azonban hatályossá válik, ha ahhoz a zálogjogosult (a zálogkötelezetthez és az elzálogosított követelés kötelezettjéhez intézett) írásbeli nyilatkozattal hozzájárul
A zálogjog érvényesítése A módosítás korlátozza a zálogjogosultat a fogyasztói zálogkötelezettel szemben megillető egyoldalú választási lehetőséget Ez szélesebb kör, mint a fogyasztói zálogszerződés
A kielégítési jog gyakorlása során a zálogjogosultat csak a nem fogyasztói zálogkötelezettekkel szemben illeti meg továbbra is az egyoldalú választási jog Cél: fogyasztókkal szemben bírósági végrehajtás útján kerüljön sor a kielégítési jog gyakorlására
A zálogjog érvényesítése Ptk. 5:128. § módosított szövege szerint: „A zálogjogosult a fogyasztóval szembeni kielégítési jogát bírósági végrehajtáson kívül csak akkor gyakorolhatja, ha A) az óvadék tárgyára vonatkozóan a közvetlen kielégítési jogával él; B) az elzálogosított jogot vagy követelést e törvény szerint érvényesíti, vagy C) a kielégítési jog megnyílása UTÁN a zálogkötelezettel a zálogtárgy zálogjogosult által történő értékesítésének módjában írásban megállapodott.”
Szerződésátruházás A Ptk. 6:208. § (3) bekezdése szerint a szerződésátruházással a szerződés biztosítékai megszűnnek Ez problémát okoz a gyakorlatban (ezért kellett módosítani a Hpt. 17/A. §-át is, amely az állományátruházásról szól) A módosítás után a szerződésbe belépő félre átszálló jogosultság biztosítéka fennmarad A szerződésbe belépő félre átszálló kötelezettség teljesítésének biztosítéka megszűnik, kivéve, ha a biztosíték kötelezettje a szerződésátruházáshoz hozzájárul
