A társadalmi kohéziót erősítő bűnmegelőzési és reintegrációs programok módszertani megalapozása TÁMOP 5.6.2-10/1-2010-0001 kiemelt projekt
A TÁRSADALMI KOHÉZIÓT ERŐSÍTŐ BŰNMEGELŐZÉSI ÉS REINTEGRÁCIÓS PROGRAMOK MÓDSZERTANI MEGALAPOZÁSA TÁMOP 5.6.2-10/1-2010-0001
KIEMELT PROJEKT
BŰNMEGELŐZÉSI SZAKEMBEREK ÉS ÖNKÉNTESEK KÉPZÉSE ALPROJEKT
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
A társadalmi kohéziót erősítő bűnmegelőzési és reintegrációs programok módszertani megalapozása TÁMOP 5.6.2-10/1-2010-0001 kiemelt projekt
A TÁRSADALMI KOHÉZIÓT ERŐSÍTŐ BŰNMEGELŐZÉSI ÉS REINTEGRÁCIÓS PROGRAMOK MÓDSZERTANI MEGALAPOZÁSA KIEMELT PROJEKT............................ 3 A PROJEKTGAZDA .................................................................................................................................. 3 A MISKOLCI EGYETEM, A KÉPZÉSI ALPROJEKTET VEZETŐ KONZORCIUMI TAG ............................. 5 A PROJEKT HÁTTERE ÉS INDOKOLTSÁGA ............................................................................................ 6 A PROJEKT CÉLJA ÉS CÉLCSOPORTJA ....................................................................................................... 6 A PROJEKT TARTALMA, A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK ............................................................................. 7 A PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI ........................................................................................................ 8 BŰNMEGELŐZÉSI SZAKEMBEREK ÉS ÖNKÉNTESEK KÉPZÉSE ALPROJEKT .............. 9 FELNŐTTKÉPZÉSI TANFOLYAMOK (A FELNŐTTKÉPZÉSI AKKREDITÁCIÓS TESTÜLET ÁLTAL AKKREDITÁLT TANFOLYAMOK) .......................................................................................................... 10 A FELNŐTTKÉPZÉSI TANFOLYAM KÖZÖS SZABÁLYAI ........................................................................... 10 I.1. A KISKORÚAK BŰNÖZÉSE ELLENI FELLÉPÉS ÚJ ÚTJAI KÉPZÉS ........................................................ 12 I.2. AZ ÁLDOZATPOLITIKA ÚJ IRÁNYAI MAGYARORSZÁGON KÉPZÉS ...................................................... 13 I.3. BŰNELKÖVETŐK REINTEGRÁCIÓJÁNAK ÚJ LEHETŐSÉGEI KÉPZÉS .................................................. 14 II. BŰNMEGELŐZÉSI KOORDINÁTOR SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS............................................. 15 I.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
A társadalmi kohéziót erősítő bűnmegelőzési és reintegrációs programok módszertani megalapozása TÁMOP 5.6.2-10/1-2010-0001 kiemelt projekt
A
TÁRSADALMI
KOHÉZIÓT
ERŐSÍTŐ
BŰNMEGELŐZÉSI
ÉS
REINTEGRÁCIÓS
PROGRAMOK MÓDSZERTANI MEGALAPOZÁSA KIEMELT PROJEKT
A Belügyminisztérium, mint projektgazda, konzorciumi partnereivel – a Miskolci Egyetemmel, az Igazságügyi Hivatallal, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságával, az Észak-alföldi és a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központtal – együtt valósítja meg a Társadalmi Megújulás Operatív Program 5.6.2 intézkedés 10/12010-0001 kódszámú kiemelt projektjét. „A társadalmi kohéziót erősítő bűnmegelőzési és reintegrációs programok módszertani megalapozása” címet viselő program az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
A PROJEKTGAZDA A projektgazda – és jogelődei az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, valamint az Igazságügyi Minisztérium – feladata a modern büntető és bűnmegelőzési politika megteremtése, fejlesztése. A modern büntetőpolitika meghatározó jellemzője, hogy nem kizárólag a büntető igazságszolgáltatásra bízza a bűnözés elleni küzdelmet és a közbiztonság megteremtését, hanem invesztál a bűnmegelőzési munkába. E párhuzamos cselekvéssel lehet csak hosszú távon kezelni a bűnözés problémáját. Magyarország e nemzetközi elvárásokhoz a 2000-es években induló kriminálpolitikai reformmal zárkózott fel. A reform fontos eleme a 2003-ban elfogadott társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégia [115/2003. (X. 28.) OGY. határozat] végrehajtása. A bűnmegelőzési stratégia
nemcsak rendészeti bűnmegelőzésre, ezen belül pedig a bűnelkövetési szituációra reagáló intézkedéseket tartalmaz (pl. jó közvilágítás, járőrözés),
hanem hosszú távú, társadalmi folyamatokat befolyásoló, a bűnözést kiváltó okokra reagáló, a közösségi összetartást erősítő programokat (pl. konfliktuskezelési képességek fejlesztése, jóvátétel elterjesztése, közösségfejlesztés) támogat.
A társadalmi bűnmegelőzés központi kategóriája a közbiztonság. A közbiztonság a társadalom életminőségének a része, amely képes fékezni a társadalomban jelentkező, a bűnözést reprodukáló folyamatokat. A közbiztonság olyan kollektív társadalmi termék is, amelyet a társadalom szereplői az állami szervekkel együttműködve állítanak elő és tartanak fenn. A közösségi bűnmegelőzés a közbiztonság megerősítésével hozzájárul az élhetőbb, szolidárisabb és befogadóbb társadalmi közösség megteremtéséhez. A társadalmi bűnmegelőzési munka az alábbi prioritásokra koncentrál: 1. a gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzése; 2. a települési biztonság fokozása; 3. az áldozattá válás és a családon belüli erőszak visszaszorítása; 4. a bűnismétlés megelőzése.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
A társadalmi kohéziót erősítő bűnmegelőzési és reintegrációs programok módszertani megalapozása TÁMOP 5.6.2-10/1-2010-0001 kiemelt projekt
A közösségi bűnmegelőzés céljainak megvalósítása és szakmai törekvéseinek érvényesítése érdekében helyi bűnmegelőzési programokat indítottunk. A bűnmegelőzési szakmai programok lényegi eleme a szakmai, civil, települési és kormányzati partnereket konzorcium formájában összefogó együttműködés. A hatéves (2004-2010) pályáztatási ciklus alatt több mint 220 helyi program,összesen nagyságrendileg 1 milliárd forint támogatást nyert a térképen feltüntetett településeken. A helyi programok megvalósításában megközelítőleg: 400 szervezet (önkormányzat, civil szervezet, stb.) vett részt; 3000 szakember és 700 önkéntes dolgozott; a célcsoportokban 10.000 embert (gyerekeket, áldozatokat, bűnelkövetőket, szakembereket) sikerült elérni. Valamennyi program helyi tervezésű volt, így a lokális szükségletekre, a kisközösségi igényekre reagált. A projektek rendkívül szerteágazóak voltak, ezért az alábbi példák csak szemléltetni tudják a célokat és módszereket: a gyermekek segítséget kaptak konfliktusaik békés rendezéséhez (pl. Esztergomban, Budapesten a XVIII. kerületben); csellengő fiataloknak kínáltak megoldásokat a normakövető életvezetéshez (pl. Kecskeméten, Pécsett); együttműködések alakultak a települési biztonság megőrzésére, a konfliktusok rendezésre, a kisebbségi csoportok integrációjára (pl. Nagymányokon, Lőrinciben, Miskolcon); tájékoztatták az idősödő lakosokat, hogyan kerüljék el, hogy bűncselekmény áldozatává váljanak (pl. Mórahalmon, Zalaegerszegen); bűnelkövetők szakképzését valósították meg, hogy érvényesülni tudjanak a munkaerőpiacon, megelőzzék visszaesésüket (pl. Balassagyarmaton, Solton). A helyi eredmények mellett projektekben kialakított eszközrendszerek, módszerek az állami büntető és bűnmegelőzési politika innovációját is jelentették. A társadalmi bűnmegelőzésben felhalmozott tapasztalat jelentette a szakmai alapját annak, hogy a kormányzat a TÁMOP 5.6.2 bűnmegelőzési kiemelt projektben fejleszti tovább a közösségi bűnmegelőzés rendszerét
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
A társadalmi kohéziót erősítő bűnmegelőzési és reintegrációs programok módszertani megalapozása TÁMOP 5.6.2-10/1-2010-0001 kiemelt projekt
A MISKOLCI EGYETEM, A KÉPZÉSI ALPROJEKTET VEZETŐ KONZORCIUMI TAG A bűnmegelőzési alprogram szakmai irányítója a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara. A 275 éves, nagyságrendileg 17.000 fős Miskolci Egyetemen bölcsészettudományi, gazdaságtudományi, informatikai, jogi és igazgatási, műszaki, művészeti, orvos- és egészségtudományi, pedagógusképzési, társadalom- és természettudományi területeken folyik képzés. Az intézmény 2010-ben nyolc karral és egy intézettel rendelkezik. Alap- és mesterképzéstől a szakirányú képzéseken át a doktori képzésig van oktatás, ezen túl felsőfokú szakképzés, illetve az Európai Tanulmányok Központjában EU-s ismereteket adó magyar és idegen nyelvű képzés is elérhető. A hallgatók és oktatók munkáját a több mint egymillió könyvtári egységet tartalmazó tudományos szakkönyvtár segíti. A 82 hektár alapterületen kiépült önálló campusban számtalan szolgáltatás (szakorvosok, boltok, sportpályák, uszoda, wellness, szórakozóhelyek, menza, diákhotelek, stb.) elérhető. Az intézmény célja a tudáscentrumszerep megőrzése, a nemzetközi igényeknek, helyi kihívásoknak megfelelő minőségi, gyakorlatorientált oktatás. Ezt díjazta 2008-ban az oktatási tárca, amikor az országban elsőként és egyedüliként a Miskolci Egyetemnek adományozta a „Minőségi díjat”, 2010ben pedig a „Kiváló Egyetem” címet. Az egyeteméhez hasonló célok vezérlik a TÁMOP 5.6.2 bűnmegelőzési kiemelt projektben szerepet vállaló és a megvalósítandó képzést befogadó Állam- és Jogtudományi Kart. A kar sikerességét jelzi, hogy az ország jogi karai közül egyedüliként a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara rendelkezik a Magyar Akkreditációs Bizottság kétszeres (mind a jogász szakra, mind a doktori iskolára vonatkozó) „Kiválósági hely” elismerésével. A jogász alapképzésen túl többféle alapszakon (pl. igazgatásszervező, igazságügyi igazgatási, munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási), mesterképzésen (közigazgatási mesterképzési szak), doktori képzésen, felsőfokú szakképzésen (jogi asszisztens) és szakirányú továbbképzéseken (pl. általános és igazságügyi mediátor, igazságügyi szociális tanácsadó, nemzeti és etnikai kisebbségvédelmi szakértő, fogyatékosságügyi tanácsadó) folyik az oktatás. A kar – mint szolgáltató intézmény és mint tudáscentrum – hosszú évek óta fontos résztvevője és intézményi partnere a bűnmegelőzési munkának. Számos ilyen témájú képzésén, projektjén túl egyik mozgatórugója az Észak-Magyarországi Regionális Bűnmegelőzési Oktatási Központnak és aktív szakmai bázisa a bűnmegelőzési kurzusoknak csakúgy, mint a Bűnmegelőzési Szabadegyetemnek.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
A társadalmi kohéziót erősítő bűnmegelőzési és reintegrációs programok módszertani megalapozása TÁMOP 5.6.2-10/1-2010-0001 kiemelt projekt
A PROJEKT HÁTTERE ÉS INDOKOLTSÁGA1 A rendszerváltást követően robbanásszerűen megnövekedett a bűncselekmények száma, habár az ezredforduló utáni években lassú csökkenés volt megfigyelhető. A csökkenő tendencia ellenére a statisztikák azt mutatják, hogy a fiatalkorú népesség erőszakos bűnözésben megfigyelhető aránya növekszik, gyakori a kortársagresszió, a bűnismétlők száma 2009-ben nőtt és elérte a 40%-ot, valamint annak ellenére, hogy jelentős csökkenést mutat, évente 200.000 természetes személy válik bűncselekmény áldozatává. A 2009. évet vizsgálva az Észak-magyarországi és Észak-alföldi, Dél-dunántúli régiókban a 100.000 lakosra számított bűnelkövetői arány az országos átlagot messze meghaladja. A „bűnkibocsátóként” azonosított Észak-magyarországi és Észak-alföldi régió megyéiben a legmagasabb a 100.000 lakosra számított, ismertté vált erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények száma is. A társadalmi bűnmegelőzési kiemelt projekt megvalósítását indokolja az is, hogy megfelelő színvonalú közbiztonság nem alakítható ki kizárólag a bűnüldözés és a büntető igazságszolgáltatás hagyományos eszközrendszerével - a büntetések szigorításával, a szabadságvesztésre ítéltek számának növelésével, térfigyelő kamerák telepítésével stb. Ezek az intézkedések nem elégségesek, szükség van olyan programok, technikák intézményesítésére, amelyek egyrészt a bűnelkövetők társadalmi beilleszkedését, másrészt az áldozatok számára elérhető segítő szolgáltatások fejlesztését célozzák. A közösségi bűnmegelőzés, az áldozatsegítés és a bűnelkövetők reintegrációja terén megvalósított eddigi kísérleti projektek arra hívták fel a figyelmet, hogy e területen olykor még mindig elégtelenek a szakmai együttműködések, hiányoznak az egységes szakmai protokollok és módszertanok, valamint elégtelenek az olyan, több intézmény bevonásával készített és közösen végrehajtott programok, amelyek a fenti célcsoportok társadalmi és munkaerő-piaci (re)integrációját az eddigieknél hatékonyabban végzik.
A projekt célja és célcsoportja A kiemelt projekt célja a társadalom perifériájára került, kirekesztődő rétegek számára a társadalmi befogadás megalapozása a következő célterületekre fókuszálva:
gyermek- és fiatalkori bűnözés csökkentése, megelőzése;
bűncselekmények áldozatainak segítése, az áldozattá válás megelőzése;
bűnelkövetők társadalmi és munkaerő-piaci visszailleszkedésének elősegítése.
A projekt alapvető célja modellprojektek megvalósítása, valamint a megvalósításban részt vevő szakemberek felkészítése, képzése. Célkitűzésünk, hogy a kísérleti programok megvalósítását követően olyan módszertani útmutatók, protokoll-leírások készüljenek, amelyek hatékony segítséget nyújtanak a szakembereknek az áldozatok segítése, az elítéltek társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja során. A kiemelt projekt célcsoportja a fenti céloknak megfelelően:
a 3 érintett régióban a bűnmegelőzés, áldozatsegítés, reintegráció területén dolgozó szakemberek - rendőrök; - pedagógusok; - gyermekvédelmi intézmények dolgozói;
1
A fejezet Az ezredfordulót követő bűnözési helyzet – Elemzés az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztika adatai Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Statisztikai és Elemző Osztály, 2010. http://crimestat.bm.hu/Bűnőzési%20helyzetértékelés.pdf alapján készült.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
A társadalmi kohéziót erősítő bűnmegelőzési és reintegrációs programok módszertani megalapozása TÁMOP 5.6.2-10/1-2010-0001 kiemelt projekt
-
védőnők; civil szervezetek munkatársai; a büntetés-végrehajtásban dolgozó szakemberek; pártfogók; áldozatsegítők; munkaügyi területen dolgozó szakemberek;
és önkéntesek;
a kialakítandó szolgáltatások tekintetében: - bűncselekmények áldozatai; - a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló fiatalok; - büntetés-végrehajtási intézetből szabadult vagy feltételes szabadságra bocsátottak, a javítóintézetből elbocsátottak; - a kriminálisan veszélyeztetett, gyermekvédelmi alapellátásban részesülő fiatalok; - a 3 régió büntetés-végrehajtási intézeteiben a jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetést töltő elítéltek és az előzetes letartóztatás alatt álló személyek; - a közérdekű munka büntetésre ítélt bűnelkövetők, akik esetében a büntetés letöltésének helyeként az Észak-magyarországi régiót határozták meg.
A projekt tartalma, a tervezett fejlesztések A kiemelt projektben a közösségi bűnmegelőzési programok gyakorlati megvalósítására és a tapasztalatok alapján a fejlesztések országos bevezetését elősegítő módszertanok, protokollok, eljárási szabályok, belső szabályzók elkészítésére kerül sor. Ezeket a tevékenységeket támogatja a szakemberek felkészítése, képzése, valamint a program hatását mérő kutatások. A projekttevékenységek három régió területén valósulnak magyarországi, az Észak-alföldi és a Dél-dunántúli régiókban.
meg:
az
Észak-
A projekt az elérni kívánt céloknak és programelemeknek megfelelően alprojektekre tagozódik: 1. Bűnmegelőzési szakemberek és önkéntesek képzése (felnőttképzési tanfolyamok és szakirányú továbbképzés). 2. Az áldozatsegítő szolgáltatások fejlesztése három új szolgáltatás bevezetésével (pszichológusi segítségnyújtás rendszerének kialakítása, önkéntes hálózat, valamint 24 órás telefonos diszpécserszolgálat kialakítása). 3. A közösségi foglalkoztató fejlesztése (a Pártfogó Felügyelői Szolgálat háttérintézményeként működő speciális intézmény kialakítása az Északmagyarországi régióban, amelynek funkciója az alternatív szankciók, illetve helyreállító igazságszolgáltatási eszközök körének bővítése, új módszerek kipróbálása, alkalmazása). 4. Az elítéltek többszakaszos, társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja és az intenzív utógondozás modelljének kialakítása. A reintegrációt elősegítő tevékenységek négy egymásra épülő szakaszban valósulnak meg a büntetés-végrehajtási intézményekben és a fogvatartottak szabadulását követő 6 hónapban. 5. A közérdekű munka büntetés végrehajtásának fejlesztése a csoportos letöltés új módszertanának kidolgozásával. 6. Programértékelő kutatások értékelik két (1. és 4.) alprojekt keretében történt fejlesztések megvalósításának folyamatát, illetve a programok rövidtávú, még a
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
A társadalmi kohéziót erősítő bűnmegelőzési és reintegrációs programok módszertani megalapozása TÁMOP 5.6.2-10/1-2010-0001 kiemelt projekt
programidőszak alatt megvalósuló eredményét a fejlesztések országos bevezetésének elősegítése érdekében.
A projekt várható eredményei A kiemelt projekt megvalósítása során az alábbi eredmények várhatóak:
A képzésben részt vevő szakemberek és önkéntesek megismerik a közösségi bűnmegelőzés, a gyerekek és fiatalok áldozattá és elkövetővé válása megelőzésének, az áldozatsegítés és a bűnelkövetők reintegrációjának új irányait. Három e-learning tananyag kerül kialakításra. A kiképzett szakemberek eredményesebb bűnmegelőzési munkát végeznek, együttműködésük hatékonyabbá válik.
Az áldozatsegítő szolgáltatások bővítéseként kialakul a 3 régiót lefedő önkéntes áldozatsegítő hálózat, valamint a 24 órás telefonos diszpécserszolgálat, az Északmagyarországi régióban elérhető lesz a pszichológiai segítségnyújtás. A fejlesztések lehetővé teszik, hogy az áldozatok munkaidőn túl, és a három kiemelt régió legeldugottabb településén is információhoz, érdekérvényesítésüket segítő szolgáltatásokhoz juthassanak, így életük könnyebben visszatérjen a bűncselekményt megelőzően fennálló „rendes kerékvágásba”.
A Pártfogó Felügyelői Szolgálat háttérintézményeként az Észak-magyarországi régióban közösségi foglalkoztató szolgáltatásainak megvalósítására készítik fel a szakembereket, és teremtik meg az infrastrukturális feltételeket a bűnelkövető fiatalok reintegrációját segítő sokszínű fejlesztések megvalósítására, amelyek eredményeként a fiatal – sokszor elsőbűntényes – elkövetők nagyobb eséllyel folytathatják életüket jogkövető állampolgárként.
A fogvatartottak társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja érdekében egymásra épülő szolgáltatások – így tájékoztatás motiváció megerősítése, képzések, készség-, képességfejlesztő tréningek, intenzív utógondozás – rendszere kerül kipróbálásra. A fejlesztések eredményeként a fogvatartottak eredményesebben illeszkedhetnek be a társadalomba és a munkaerő-piacra, amely jogkövető magatartásukat segíti elő.
A közérdekű munka büntetés hatékonyabb letöltése válik lehetővé a büntetés csoportos végrehajtásának eredményeként. Az elkövetők büntetése nagyobb arányban kerül végrehajtásra. A munka a közösség számára is – adott esetben a közterületen – jól érzékelhető lesz, és a közérdekű munkások is – legalább szimbolikusan – jóvátehetik a bűncselekményükkel okozott károkat.
A szakemberek képzését és a fogvatartottak többszakaszos reintegrációjának megvalósítását nyomon követő és értékelő kutatások és tanulmányok készülnek, amelyek segítségével a jövőben professzionalizálhatóak a hasonló jellegű programok.
A közvetlen célcsoport számára megvalósuló szolgáltatásokon túl az országos terjesztését és megvalósítást lehetővé tevő módszertani útmutatók, protokoll-leírások készülnek.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
A társadalmi kohéziót erősítő bűnmegelőzési és reintegrációs programok módszertani megalapozása TÁMOP 5.6.2-10/1-2010-0001 kiemelt projekt
BŰNMEGELŐZÉSI SZAKEMBEREK ÉS ÖNKÉNTESEK KÉPZÉSE ALPROJEKT Az alprojekt keretében zajló képzések kidolgozását és végrehajtását a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara, mint a projekt, konzorciumi partnere végzi. A toborzást a projektgazda Belügyminisztérium koordinálja. A bűnmegelőzési szakember-képzés a három célrégió azon szakmai intézményei, civil szervezetei munkatársainak és önkénteseinek körét célozza, akik jelenleg vagy a jövőben szerepet vállalnak a bűnmegelőzési jelzőrendszer működtetésében és ezen keresztül egy hatékonyabb bűnmegelőzési struktúra kialakításában. A projekt három pillérének megfelelően, valamint tekintettel a célcsoport heterogén összetételére, olyan komplex képzési blokkot alakítottunk ki, amelyben a projekt három pillérét képező kiemelt szakterülethez kapcsolódó Felnőttképzési Akkreditációs Testület (FAT) által elismert (I.) felnőttképzési tanfolyamokat és (II.) szakirányú továbbképzést kínálunk. A tanfolyami képzéseket a projekt megvalósulási időszakában folyamatosan, míg a szakirányú továbbképzést két évfolyammal, egymás követő kezdési időponttal indítjuk. A képzések díjmentesek. A szállás és étkezést a projekt biztosítja. A jelentkezni a Miskolci Egyetem Felnőttképzési Regionális Központ honlapján [http://www.felnottkepzes.uni-miskolc.hu/kepzes/2010%20%20Bunmegelozesikepzesek.html] közzétett jelentkezési lapon lehet. A weboldalon a jelentkezési lapok mellett szerepelnek az egyes képzésekre vonatkozó főbb információk, így a képzések időpontjai, helyszínei, illetve a projektről szóló rövid leírás. Jelentkezni személyesen vagy postai úton továbbított és elektronikusan beküldött (aláírással ellátott) jelentkezési lapon egyaránt lehet. Interneten keresztül a szakmai asszisztens e-mail címén (Tarsoly Lajos:
[email protected]), míg postán vagy személyesen a Miskolci Egyetem Felnőttképzési Regionális Központ postacímén (Miskolci Egyetem, Felnőttképzési Regionális Központ, 3515 Miskolc-Egyetemváros) lehet jelentkezni. Az elektronikusan érkezett jelentkezések kizárólag abban az esetben tekinthetőek elfogadottnak, ha arról a szakmai asszisztens személyre szóló visszajelzést küldött (tehát a kézbesítési vagy olvasási visszaigazolás nem elegendő). A beérkezett jelentkezési lapokat bizottság bírálja el. A jelentkezések elfogadásáról vagy visszautasításáról a jelentkezők Miskolci Egyetemtől elektronikus és/vagy postai úton kapnak értesítést. Az eredményes jelentkezést benyújtó hallgatókkal a Miskolci Egyetem szerződést köt. I. A felnőttképzési tanfolyamok célja elsősorban az, hogy rövid időtartamban, intenzív formában, a célcsoport egyedi igényeinek megfelelő, téma-specifikus szakmai ismeretanyagot kapjanak a hallgatóknak. A kiemelt projekt három pillérének témájában hirdetünk képzéseket. A képzési kínálat lehetőséget biztosít arra, hogy azok a szakemberek, akik tevékenységüknél fogva több témakörben is érintettek, szándékuk szerint több tanfolyami képzésben is részt vehessenek. II. A szakirányú továbbképzés, amely bűnmegelőzési koordinátor oklevelet ad a résztvevőknek, komplex képzési struktúrával és tematikával átfogó képet nyújt a bűnmegelőzés területén tevékenykedő szakemberek számára. A képzés a projekt, illetve a tanfolyami képzés mindhárom területét magában foglalja.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
A társadalmi kohéziót erősítő bűnmegelőzési és reintegrációs programok módszertani megalapozása TÁMOP 5.6.2-10/1-2010-0001 kiemelt projekt
A két féléves képzés tudást és készségeket biztosít ahhoz, hogy az oklevelet szerző hallgatók a bűnmegelőzési munkájukat hatékonyabban végezhessék, valódi, jól működő szakmai hálót építsenek a társszakmákban dolgozókkal, így kézzelfogható eredményeket érjenek el a bűnmegelőzésben. A képzések eredményességét segíti elő az, hogy mindkét képzéstípusban:
az elméleti blokkokat gyakorlati órák egészítik ki;
az oktatók köre az elméleti szakemberek mellett az adott szakterületen széles körű tapasztalatokkal rendelkező, gyakorlati szakembereket is felöleli;
a csoportokba, képzési egységbe különböző intézményekből érkező szakemberek kerülnek;
a képzést a hallgatók rendelkezésére bocsátott tananyag támogatja, amely a kiemelt projekt előkészítő szakaszában megírt két tanulmánykötet:
-
Borbíró A. – Kerzsi K. (szerk.): A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve I. Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, 2009. http://bunmegelozes.easyhosting.hu/dok/tamop_tk_1_alt+gyfk.pdf
-
Borbíró A. – Kiss A. – Velez E. – Garami L. (szerk.) A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve II. Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, 2009. http://bunmegelozes.easyhosting.hu/dok/tamop_tk_2_aldseg+reintegr.pdf
a képzést az órák során használt audiovizuális oktatási eszközök és technikák, illetve a projekt utolsó szakaszában az alprojekt keretében megvalósuló e-learning tananyag segíti.
I.
FELNŐTTKÉPZÉSI TANFOLYAMOK (A FELNŐTTKÉPZÉSI AKKREDITÁCIÓS TESTÜLET ÁLTAL AKKREDITÁLT TANFOLYAMOK) A felnőttképzési tanfolyam közös szabályai A program célcsoportját mindegyik felnőttképzési tanfolyam, azaz FAT-képzés esetén azok a gyakorlati szakemberek alkotják, akik a mindennapi tevékenységük, munkavégzésük során alkalmazni tudják a képzésen megszerzett ismereteket, az egyes képzések közvetett célcsoportjaival (gyermek- és fiatalkorúak, áldozatok, bűnelkövetők). A képzésre való bekerülés feltétele a középfokú végzettség. Túljelentkezés esetén a kiválasztás során az alábbi szempontokat vesszük figyelembe: az egyes FAT-képzésekben nevesített (közvetett) célcsoporttal való foglalkozás körében szerzett szakmai gyakorlat (5 év alatt: 5 pont; 5-10 év: 10 pont; 10 évtől: 15 pont); munkahelyi ajánlás (5 pont); felsőfokú végzettség (5 pont); a projekt szakmai megvalósításában résztvevő szakember és a projekt önkéntese, aki érdemi szakmai feladatot lát el (15 pont). Azonos pontszám esetén előnyt élvez: érettségi bizonyítvány minősítése; felsőfokú oklevél minősítése.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
A társadalmi kohéziót erősítő bűnmegelőzési és reintegrációs programok módszertani megalapozása TÁMOP 5.6.2-10/1-2010-0001 kiemelt projekt
A következő három tanfolyamokra lehet jelentkezni: 1. A kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai Észak-magyarországi régió (Miskolc) 1. csoport 2011. 02. 07. – 2011. 02. 09. 2011. 02. 21. – 2011. 02. 23. 2. csoport 2011. 05. 02. – 2011. 05. 04. 2011. 05. 16. – 2011. 05. 18. 3. csoport 2011. 07. 04. – 2011. 07. 06. 2011. 07. 18. – 2011. 07. 20. 4. csoport 2011. 07. 06. – 2011. 07. 08. 2011. 07. 20. – 2011. 07. 22. 5. csoport (e-learning csoport) 2011. 08. 22. – 2011. 08. 24. 2011. 08. 29. – 2011. 08. 31.
2.
Észak-alföldi régió (Debrecen) 1. csoport 2011. 03. 02. – 2011. 03. 2011. 03. 16. – 2011. 03. 2. csoport 2011. 05. 05. – 2011. 05. 2011. 05. 26. – 2011. 05. 3. csoport 2011. 06. 02. – 2011. 06. 2011. 06. 16. – 2011. 06.
04. 18. 07. 28.
Dél-dunántúli régió (Pécs) 1. csoport 2011. 03. 02. – 2011. 03. 04. 2011. 03. 23. – 2011. 03. 25. 2. csoport 2011. 06. 09. – 2011. 06. 11. 2011. 06. 23. – 2011. 06. 25.
04. 18.
Az áldozatpolitika új irányai Magyarországon
Észak-magyarországi régió (Miskolc) 1. csoport 2011. 01. 06. – 2011. 01. 08. 2011. 01. 20. – 2011. 01. 22. 2. csoport 2011. 04. 05. – 2011. 04. 07. 2011. 04. 18. – 2011. 04. 20. 3. csoport 2011. 06. 30. – 2011. 07. 02. 2011. 07. 14. – 2011. 07. 16. 4. csoport 2011. 07. 07. – 2011. 07. 09. 2011. 07. 21. – 2011. 07. 23. 5. csoport 2011. 08. 04. – 2011. 08. 06. 2011. 08. 25. – 2011. 08. 27.
Észak-alföldi régió (Debrecen) 1. csoport 2011. 02. 03. – 2011. 02. 2011. 02. 17. – 2011. 02. 2. csoport 2011. 03. 09. – 2011. 03. 2011. 03. 23. – 2011. 03. 3. csoport 2011. 06. 02. – 2011. 06. 2011. 06. 16. – 2011. 06. 4. csoport 2011. 09. 08. – 2011. 09. 2011. 09. 22. – 2011. 09.
05. 19. 11. 25. 04. 18. 10. 24.
Dél-dunántúli régió (Pécs) 1. csoport 2011. 01. 13. – 2011. 01. 15. 2011. 01. 24. – 2011. 01. 26. 2. csoport 2011. 03. 10. – 2011. 03. 12. 2011. 03. 17. – 2011. 03. 19. 3. csoport 2011. 05. 02. – 2011. 05. 04. 2011. 05. 23. – 2011. 05. 25. 4. csoport 2011. 06. 09. – 2011. 06. 11. 2011. 06. 23. – 2011. 06. 25
6. csoport (e-learning csoport) 2011. 09. 05. – 2011. 09. 07. 2011. 09. 19. – 2011. 09. 21.
3.
Bűnelkövetők reintegrációjának új lehetőségei
Észak-magyarországi régió (Miskolc) 1. csoport 2011. 07. 05. – 2011. 07. 07. 2011. 07. 19. – 2011. 07. 21.
Észak-alföldi régió (Debrecen) 1. csoport 2011. 04. 11. – 2011. 04. 13. 2011. 04. 25. – 2011. 04. 27.
Dél-dunántúli régió (Pécs) 1. csoport 2011. 03. 31. – 2011. 04. 02. 2011. 04. 14. – 2011. 04. 16.
2. csoport 2011. 07. 07. – 2011. 07. 09. 2011. 07. 21. – 2011. 07. 23. 3. csoport (e-learning csoport) 2011. 08. 08. – 2011. 08. 10. 2011. 08. 15. – 2011. 08. 17.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
A társadalmi kohéziót erősítő bűnmegelőzési és reintegrációs programok módszertani megalapozása TÁMOP 5.6.2-10/1-2010-0001 kiemelt projekt
A három felnőttképzési tanfolyam anyagát felölelő e-tananyagok készülnek, amelynek tesztelésére az utolsó három felnőttképzési tanfolyam keretében kerül sor. Ennek segítségével a későbbiekben lehetővé válik egyrészt a projekt során felhalmozott tapasztalat és szaktudás átadása azon szakemberek számára, akik a képzésen nem tudtak részt venni, másrészt a tudásanyag elérésének biztosítása, fenntartása a projekt lezártát követően is. A képzések időtartama 34 elméleti és 14 gyakorlati óra. Egy csoport indításának tervezett létszáma minimum 20 fő, maximum 24 fő, gyakorlati modul esetén csoportbontással minimum 10, maximum 12 fős csoportokban zajlanak a foglalkozások. A képzés keretében a Miskolci Egyetem oktatói, valamint külsős oktatók egyaránt részt vesznek. A tanfolyami időszak végén sor kerül a megszerzett ismeretek ellenőrzésére. A programmodul során alkalmazott értékelés szóbeli számonkérésen alapul, amelynek rendszeressége folyamatos. Célja annak vizsgálata, hogy a hallgató elsajátította-e az átadott ismeretanyagot, illetve képes-e annak értelmezésére. Módszere a folyamatos visszacsatolás, interakció, szóbeli felelet, önálló feladatmegoldás. A képzés írásbeli teszt kitöltésével zárul. A részvétel követésének módja az órákon való részvétel jelenléti íven történő regisztrálása. A megengedett hiányzás mértéke az elméleti modul esetén 10%, a gyakorlati modul esetén a hiányzás nem megengedett. A képzést sikeresen elvégzők tanúsítványt kapnak. A tanúsítvány megszerzésének feltétele a képzés két moduljának elvégzése, a záróteszt legalább 60%-os teljesítése, valamint a legfeljebb megengedett mértékű hiányzás. A FAT-képzésekre irányadó törvény előírja az előzetes szintfelmérést és elégedettségmérő kérdőív felvételét. Az előzetes szintfelmérés célja nemcsak a képzést szervezők számára történő folyamatos visszacsatolás, hanem a közvetlen célcsoport ismereteinek, tájékozottságának, esetleges hiátusainak megismerése is, amely segítséget jelent a képzés súlypontjainak meghatározásához. Az elégedettségmérő kérdőív célja, hogy segítségével a résztvevők véleményt formálhassanak a tanfolyam tartalmi, szervezési színvonaláról, a képzési helyszín színvonaláról és szolgáltatásainak minőségéről, az oktatók szakmai és pedagógiai felkészültségéről. A kérdőív kitöltése lehetőséget teremt a folyamatos visszacsatolásra, s ezen keresztül a képzések megfelelő minőségének biztosítására.
I.1.
A kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai képzés
A program célja, hogy a gyermek- és fiatalkorúakkal kapcsolatba kerülő szakemberek megismerjék a gyermek- és fiatalkorúak magyarországi helyzetét, különös tekintettel a szegregáció, a gyermekszegénység és az esélyegyenlőség kérdéseire, valamint ezek hatásaira. Képet kapjanak a gyermek- és fiatalkorú elkövetők és áldozatok hazai jellemzőiről, a gyermek- és fiatalkori bűnözés új formáiról, valamint a tipikus áldozati helyzetekről. Megismerjék a kriminális érintettség kialakulásában szerepet játszó támogató és gyengítő faktorokat, valamint azokat az új módszereket és megoldásokat, amelyek a már bűnelkövetővé vált vagy a veszélyben élő gyermekek és fiatalok pszichopedagógiai illetve egyéb módszerekkel történő ellátását biztosítják. A képzés áttekinti a kezelőrendszer beavatkozási területeit, így különösen a gyermekvédelem és az oktatás bűnmegelőzési lehetőségeit, valamint a bűnmegelőzést segítő új megoldásokat. A képzés célja az új megközelítésmódok és szemlélet minél szélesebb körű érvényre juttatása mellett az is, hogy a hallgatók képessé váljanak konfliktushelyzetek
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
A társadalmi kohéziót erősítő bűnmegelőzési és reintegrációs programok módszertani megalapozása TÁMOP 5.6.2-10/1-2010-0001 kiemelt projekt
eredményesebb kezelésére és az érintettekkel, valamint a társintézményekkel – különösen a jelzőrendszer tagjaival – történő eredményesebb kommunikációra. A program célcsoportját azok a szakemberek alkotják, akik munkavégzésük, mindennapi tevékenységük során közvetlen kapcsolatba kerülnek a gyermekekkel és a fiatalokkal; így különösen a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetésében dolgozó szakemberek. A képzésen különösen számítunk (már az óvodában dolgozó szakemberektől indulva) az oktatási-nevelési intézményekben tevékenykedőkre, a védőnőkre, a rendőrökre, a gyermekorvosokra, a szociális szférában dolgozókra, a gyermekvédelmi, közigazgatási szakemberekre, a büntető igazságszolgáltatásban dolgozókra csakúgy, mint a civil szféra szakembereire. Túljelentkezés esetén az általános kiválasztási szempontok az irányadók. A programmodul időtartama 34 elméleti és 14 gyakorlati óra. A modulok tematikája a következő: modulok
témakör Bűnmegelőzési alapismeretek
I.
elméleti
II.
gyakorlati
A gyermek- és fiatalkori bűnözés elleni küzdelem alapjai
óraszám 7 10
A korai probléma-felismerés főbb módszerei
9
A kezelőrendszer és beavatkozási területei
8
Konfliktuskezelési tréning
14
A programmodulok során elsajátított ismeret, kialakított készség, képesség, kompetencia által a résztvevők képessé válnak a kriminális érintettség kialakulásában szerepet játszó támogató és gyengítő faktorok eredményesebb felismerésére, ezáltal a bűnelkövetővé válás folyamatába történő hatékonyabb beavatkozásra, az áldozati helyzetben lévő gyermekek és fiatalkorúak viktimizációs jegyeinek felismerésére, a kiskorú áldozatok és elkövetők részére eredményesebb segítségnyújtásra, az intézményi erőszak és rendszerabúzus jellemzőinek megismerését követően saját intézményrendszerükben az ezt kizáró protokoll létrehozására és működtetésére, a fiatalkori alkohol- és drogfogyasztás árulkodó jegyeinek eredményesebb felismerésére és a probléma kezelésére, a jelzőrendszer intézményei közötti eredményesebb kapcsolattartásra és együttműködésre.
I.2.
Az áldozatpolitika új irányai Magyarországon képzés
A program célja, hogy a résztvevők képet kapjanak az áldozatpolitika új irányairól, az áldozatvédelem és az áldozatsegítés legfontosabb (jog)intézményeiről és megoldásairól. Cél, hogy a résztvevők megismerjék az áldozattá válás magyarországi jellemzőit, az áldozatokat a büntetőeljárás során megillető jogokat és lehetőségeket, a bűncselekménnyel okozott kár jelenlegi megtérülési formáit, a másodlagos áldozattá válás kockázatát és annak elkerülési módszereit, és mindazokat az intézményeket, állami és civil szervezeteket, melyek érdemi segítséget tudnak nyújtani a bűncselekmények áldozatává vált személyeknek. Fontos, hogy a hallgatók képet kapjanak az áldozattá válás pszichére gyakorolt következményeiről és azok direkt és indirekt hatásairól. A képzés célcsoportját azok a szakemberek alkotják, akik az oktatásban, az igazságszolgáltatásban, a gyermekvédelemben, az egészségügyben, a közigazgatásban, vagy hatóságoknál feladatuk ellátása során kapcsolatba kerülnek áldozattá vált
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
A társadalmi kohéziót erősítő bűnmegelőzési és reintegrációs programok módszertani megalapozása TÁMOP 5.6.2-10/1-2010-0001 kiemelt projekt
személyekkel. A képzés célcsoportját jelentik a szociális szférában dolgozók, valamint a civil szféra szakemberei is. Túljelentkezés esetén a kiválasztás során speciális szempont a kiemelt projekt megvalósításában való közreműködés. A programmodul időtartama 34 elméleti és 14 gyakorlati óra. A modulok tematikája a következő: modulok
elméleti
témakör Bűnmegelőzési alapismeretek
7
Az áldozatpolitika alapjai
2
Az áldozatsegítés alapjai
21
A bűncselekménnyel okozott kár főbb megtérülési formái gyakorlati
óraszám
Konfliktuskezelési tréning
4 14
A programmodulok során elsajátított ismeret, kialakított készség, képesség, kompetencia által a résztvevők képessé válnak az áldozattá vált személyek részére eredményesebb támogatás nyújtására, az áldozatsegítés és áldozatvédelem szempontjainak eredményesebb érvényre juttatására. Hatékonyabban tudnak együttműködni azokkal az ügyfelekkel, akikkel munkájuk során kapcsolatba kerülnek, eredményesebb együttműködést tudnak kialakítani azokkal az intézményekkel, amelyek az áldozatsegítés és az áldozatvédelem körében tevékenykednek, képessé válnak ismeretek átadására az áldozatsegítő eljárás menetéről, a jelenleg igénybe vehető áldozatsegítési formákról és fórumokról. Eredményesebben átlátják a bűnmegelőzés területét, főbb fogalmait, szabályait és intézményrendszerét, és hatékonyabban tudják érvényre juttatni a segítségnyújtás során az érintett emberi, állampolgári és a segítségnyújtáshoz kötődő jogait. Célunk az is, hogy az elsajátított tudás segítségével a szakemberek képessé váljanak feladataik hatékonyabb elvégzésére, eredményesebb támogatás- és segítségnyújtására a potenciális áldozatok vagy a már áldozattá vált személyek részére, valamint a társintézményekkel való intenzívebb és hatékonyabb együttműködésre. A képzés célja, a resztoratív szemlélet minél szélesebb körű érvényre juttatása mellett az is, hogy a hallgatók képessé váljanak a konfliktushelyzetek eredményesebb kezelésére és az ügyfelekkel, valamint a társintézményekkel történő eredményesebb kommunikációra az általuk elsajátított technikák eredményeként.
I.3.
Bűnelkövetők reintegrációjának új lehetőségei képzés
A program célja, hogy a résztvevők megismerkedjenek mindazokkal a már meglévő és új lehetőségekkel, módszerekkel és formákkal, amelyek a bűnelkövetők eredményes reintegrációját szolgálják. A képzés keretében a résztvevők képet kapnak azokról a változásokról, amelyek a reintegrációban közreműködő intézményrendszer felépítésében és tevékenységi körében az elmúlt időszakban bekövetkeztek. Így megismerkednek az igazságügyi hivatalok tevékenységei köreivel, különösen a megújult pártfogó felügyelői szolgálat szervezetével és feladataival, a pártfogó felügyelet, mint közösségi büntetés, valamint az utógondozás és börtönpártfogolás, a közérdekű munka büntetés főbb szabályaival és megvalósulási formáival. A hallgatók képet kapnak a büntetőjogi mediáció jelenlegi szabályairól, alkalmazási lehetőségeiről és tapasztalatairól.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
A társadalmi kohéziót erősítő bűnmegelőzési és reintegrációs programok módszertani megalapozása TÁMOP 5.6.2-10/1-2010-0001 kiemelt projekt
A program célcsoportja nem csak azoknak a szakembereknek a köre, akik tevékenységükkel a büntető igazságszolgáltatás intézményrendszeréhez kapcsolódnak, hanem azoké is, akik az közigazgatás, egészségügy, szociális szféra, oktatás területén, feladatuk ellátása során, vagy civil szervezetek keretében kerülnek kapcsolatba bűnelkövetővé vált személyekkel. Túljelentkezés esetén a kiválasztás során speciális szempont a kiemelt projekt megvalósításában való közreműködés. A programmodul időtartama 34 elméleti és 14 gyakorlati óra. A modulok tematikája a következő: modulok
elméleti
gyakorlati
Témakör
óraszám
Bűnmegelőzési alapismeretek
7
Bevezetés a közösségi büntetések tanába
4
A pártfogó felügyelet alapjai
12
A fogvatartottak reintegrációjának eszközei
11
Konfliktuskezelési tréning
14
A programmodul során elsajátított ismeret, kialakított készség, képesség, kompetencia által a résztvevők képessé válnak a megszerzett ismereteik birtokában a reintegrációt szolgáló új jogintézményekről történő felvilágosítás nyújtására, a reintegrációban részt vevő intézményekkel történő eredményesebb együttműködésre, a bűncselekmény elkövetéséhez vezető okok és a kockázati tényezők jobb felismerésére és megfelelő szinten történő értékelésére. Megismerve a reintegrációban részt vevő civil szervezetek tevékenységét és rendszerét képessé válnak azok eredményesebb bevonására saját tevékenységükbe, az alternatív büntetések, közösségi szankciók, elterelési lehetőségek hazai formáinak megismerésével képessé válnak saját szakmai környezetükben e jogpolitikai szemlélet eredményesebb képviseletére és e gondolatok továbbadására, megszerzett képességeiknek köszönhetően képessé válnak az érintettekkel való hatékonyabb kommunikációra.
II.
BŰNMEGELŐZÉSI KOORDINÁTOR SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS
A képzés célja, hogy a bűnmegelőzés témájában jártas, eredményesen közreműködő szakembereket képezzen, akik a gyakorlatban alkalmazható ismeretekkel rendelkeznek a bűnözés és kriminálpolitika aktuális kérdéseiről, a hazai és nemzetközi bűnmegelőzési koncepciókról, a gyermek- és fiatalkori bűnözés elleni fellépés, az áldozatvédelem és a bűnelkövetők reintegrációja főbb kérdéseiről. A szakirányú továbbképzés célcsoportját azok a felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek adják, akik tevékenységüknél fogva közvetlenül vagy közvetve kapcsolódnak a bűnmegelőzési jelzőrendszer működéséhez, illetve a társadalmi bűnmegelőzéshez. A szakirányú továbbképzésen elsősorban a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai (gyermekvédelmi alap- és szakellátásban, szociális területen dolgozók, pedagógusok, védőnők, stb.), áldozatsegítők, rendőrök, a büntető igazságszolgáltatásban dolgozók, pártfogó felügyelők, büntetés-végrehajtási szakemberek, munkaügyi szerveznél dolgozók és civil szakemberek részvételére számítunk.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
A társadalmi kohéziót erősítő bűnmegelőzési és reintegrációs programok módszertani megalapozása TÁMOP 5.6.2-10/1-2010-0001 kiemelt projekt
A bekerülés feltétele az agrár-, bölcsészettudományi, társadalomtudományi, informatika, jogi és igazgatási, nemzetvédelmi és katonai, gazdaságtudományi, műszaki, orvos- és egészségtudományi, pedagógusképzési, sporttudományi, hitoktatási, természettudományi, művészetképzési és művészetközvetítési területekhez tartozó alapképzési szakok egyikén szerzett oklevél és szakképzettség. Túljelentkezés esetén a kiválasztás szempontjai: a projekt megvalósításában való közreműködés (15 pont); munkahelyi ajánlás (5 pont); gyakorlati tapasztalat, a szakmai gyakorlat hossza (5 év alatt: 5 pont; 5-10 év: 10 pont; 10 év felett: 15 pont). Azonos pontszám esetén: diploma minősítése; ennek azonossága esetén a tanulmányi átlag a meghatározó. Eredményes jelentkezés esetén a jogviszonyba történő felvétel érdekében szükséges a hallgatóknak az intézménybe történő személyes beiratkozása. A Miskolci Egyetem a hallgatókkal szerződést köt. A képzés helyszíne Miskolc. A szakirányú továbbképzés két alkalommal, 60-60 fős évfolyammal indul. A programmodul időtartama 2 félév, 230 óra, melyből 177 elméleti és 53 gyakorlati óra.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
A társadalmi kohéziót erősítő bűnmegelőzési és reintegrációs programok módszertani megalapozása TÁMOP 5.6.2-10/1-2010-0001 kiemelt projekt
Bűnmegelőzési koordinátor I. évfolyam
Bűnmegelőzési koordinátor II. évfolyam
1. félév:
1. félév:
2011. 2011. 2011. 2011. 2011. 2011.
2011. 2011. 2011. 2011. 2011. 2011.
január 6-8. január 20-22. február 3-5. március 17-19. április 7-9. április 14-15.
március 10-12. március 24-26. április 7-9. április 14-16. május 5-7. május 19-20.
2. félév:
2. félév:
2011. 2011. 2011. 2011. 2011. 2011.
2011. 2011. 2011. 2011. 2011. 2011.
május 5-7. május 19-21. június 2-4. június 16-18. június 30. – július 1-2. július 15-16.
szeptember 1-3. szeptember 15-17. szeptember 29-október 1. október 13-15. október 27-29. november 10-11.
Diplomamunka védés és záróvizsgafelkészítés:
Diplomamunka védés és záróvizsgafelkészítés:
2011. szeptember 9-10.
2012. január 6-7.
Záróvizsga (maximum 15 fő/nap):
Záróvizsga (maximum 15 fő/nap):
2011. október 6-8. 2011. október 20.
2012. január 25-27. 2012. február 10.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
A társadalmi kohéziót erősítő bűnmegelőzési és reintegrációs programok módszertani megalapozása TÁMOP 5.6.2-10/1-2010-0001 kiemelt projekt
A képzési idő összesen két félév, a tanterv az alábbi: I. félév - óraszám
tantárgy Társadalmi kirekesztődés, bűnözés és kriminálpolitika
20
Bűnmegelőzési alapismeretek
13
Helyreállító igazságszolgáltatás elmélete és módszerei
14
A gyermek- és fiatalkori bűnözés elleni küzdelem aktuális kérdései
21
A korai probléma-felismerés módszerei
19
A kezelőrendszer és beavatkozási területei
15
Pályázatírás
8
Infokommunikációs jogi ismeretek
4
Romológiai ismeretek
6 Összesen – I. félév
II. félév - óraszám
121
Az áldozatpolitika alapjai
7
Áldozatsegítés Magyarországon
14
A bűncselekménnyel okozott kár megtérülési formái
6
Közösségi büntetések és pártfogó felügyelet
25
Fogvatartottak reintegrációja
16
Iratszerkesztés alapjai
4
Kommunikációs ismeretek
16
Konfliktuskezelési technikák
8
Szakmai gyakorlat
12
Szakdolgozat
1 Összesen – II. félév Mindösszesen – I. és II. félév
109 230
A képzés öt nagy ismeretkört ölel fel: 1. Az „Általános ismeretek” keretében 11 kreditpont értékben kerül sor a társadalmi kirekesztődés, bűnözés és kriminálpolitika, a bűnmegelőzés és a helyreállító igazságszolgáltatás alapvető tételeinek és összefüggéseinek ismertetésére. 2. A 15 kreditponttal jegyzett, a „Gyermek- és fiatalkori bűnözés” bemutatására irányuló ismeretkör keretében kerülnek áttekintésre a bűnözés ezen alrendszere elleni küzdelem általános kérdései, a korai probléma-felismerés eszközei, valamint a kezelőrendszer beavatkozási területei.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
A társadalmi kohéziót erősítő bűnmegelőzési és reintegrációs programok módszertani megalapozása TÁMOP 5.6.2-10/1-2010-0001 kiemelt projekt
3. Az áldozatpolitika alapjai, az áldozatsegítés valamint a bűncselekménnyel okozott kár megtérülési formái az „Áldozatsegítés” témakör részét képezik, 7 kreditpont értékben. 4. A közösségi büntetések, a pártfogó felügyelet és a fogvatartottak reintegrációjának főbb kérdései alkotják a „Reintegráció” című tudásterületet 10 kreditpontért. 5. A képzés ötödik, 14 kreditpontos nagy egysége a szakmai gyakorlatba való betekintésen túl olyan szakmai képességek és készségek, gyakorlati ismeretek elsajátítására és fejlesztésére irányul, mint a romológiai, pályázatírási, infokommunikációs, jogi, iratszerkesztési, kommunikációs és konfliktuskezelési ismeretek és technikák. Az előadások és konzultációk a klasszikus egyetemi oktatási szisztéma szerint face-to-face módszerrel, plenáris előadások formájában zajlanak. A gyakorlatorientált, tréning jellegű képzéseken a tervezett 60 fős évfolyamot maximum 12 fős csoportokba osztjuk szét. A szakmai gyakorlat során a hallgatók 5 különféle helyszínen kapnak lehetőséget a tapasztalatszerzésre úgy, hogy minden szakmai helyszínen 1 mentor fogadja a csoportokat. A projekt egyik fő célja, hogy elősegítse a jelzőrendszerben illetve az ehhez kapcsolódó különféle intézményekben dolgozó szakemberek, önkéntesek, civilek, egyházak közötti kommunikációt, és részben ezen keresztül a bűnmegelőzési tevékenység komplex és hatékony végzését. Ezért kiemelten fontos, hogy a hallgatók nemcsak a képzés keretén kívül (pl. az esti programok, kötetlen társasági események során) vagy a képzés keretében (így az órákon) kapjanak lehetőséget beszélgetésre, információcserére, hanem közvetlenül az egyes társintézményekben szerezhessenek tapasztalatot azok működéséről, nehézségeiről, a bűnmegelőzési tevékenység keretében tett erőfeszítéseikről. Ennek leghatékonyabb megoldása a központilag szervezett szakmai gyakorlat lebonyolítása. A hallgatók öt kiemelt intézmény közül háromban tehetnek rövid (3x4 órás) látogatást. Így minden hallgatónak lehetősége nyílik arra, hogy legalább három társintézmény mindennapjaiba betekinthessen. Minden intézményben az intézményvezetők, illetve az általuk kijelölt munkatársak mutatják be az intézmény működésének jogszabályi kereteit, tevékenységét, illetve a klienseket, ügyfeleket (a közvetett célcsoportot). A képzésen szerzett ismeretek ellenőrzésének módja a felsőoktatásban elfogadott eszközök segítségével történik. Így a képzés során a hallgatók a tárgy jellegétől függően írásban vagy szóban kollokvium vagy beszámoló formájában tesznek tanúbizonyságot tudásukról. A képzés szakdolgozat írásával, megvédésével, és záróvizsgával végződik. A képzés során a résztvevők a következő ismereteket szerezhetik meg: képet kapnak a társadalmi kirekesztődés, bűnözés és kriminálpolitika aktuális kérdéseiről, a nemzetközi és európai kriminálpolitika fejlődési tendenciáiról, fő feladatairól; átfogó ismeretek szereznek a bűnmegelőzés fogalomrendszeréről, a hazai és nemzetközi bűnmegelőzési koncepciókról, valamint a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról; betekintést nyernek a helyreállító igazságszolgáltatás hazai és nemzetközi elméletébe és módszereibe, különös tekintettel a mediáció intézményére; részletesen megismerik az áldozatvédelem, az áldozatpolitika alapjait, valamint az áldozatsegítés hazai és nemzetközi modelljeit; képet kapnak a gyermek- és fiatalkori bűnözés hazai és nemzetközi tendenciáiról, okairól, valamint a jelenséggel szembeni küzdelem általános kérdéseiről és eszközeiről;
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
A társadalmi kohéziót erősítő bűnmegelőzési és reintegrációs programok módszertani megalapozása TÁMOP 5.6.2-10/1-2010-0001 kiemelt projekt
megismerik és értelmezik a büntető igazságszolgáltatás és a bűnözéskontroll hazai és nemzetközi elméleti és gyakorlati működését, az alternatív, közösségi büntetéseket és intézkedéseket, valamint a társadalmi reintegrációt segítő módszereket; képességet szereznek a főbb deviáns magatartások, különösen pedig a bűnözés, mint társadalmi jelenség és egyedi magatartás hátterében álló folyamatok felismerésére és megértésére; az elmélet mellett gyakorlati tudásra is szert tesznek infokommunikációs, jogi ismeretekre, az iratszerkesztés és a pályázatírás terén; romológiai alapismeretekhez jutnak; tárgyalási, kommunikációs és konfliktuskezelési készségeket szereznek; erősítik empatikus és kapcsolatteremtő képességeiket.
A megszerzett ismeretek birtokában a hallgatók képessé válnak átlátni a bűnmegelőzésben érintett hatóságok és intézmények feladatkörét, elősegíteni a közöttük lévő együttműködést, felismerni a különféle deviáns magatartások hátterében álló folyamatokat. Kezelni az okokat, meghatározni a megfelelő megoldásokat illetve az érintett személyek számára szükséges segítséget, új, átfogó bűnmegelőzési stratégiákat kidolgozni a bűnmegelőzés kiemelt területein. Hatékony munkakapcsolatokat és együttműködést kialakítani más intézményeknél dolgozó szakemberekkel, a munkájukkal összefüggő, valamint a bűnmegelőzésben érintett intézmények közötti kapcsolat fenntartásához szükséges dokumentációs és iratszerkesztési technikákat alkalmazni, az infokommunikáció adta lehetőségeket sikeresen felhasználni. A projekt kiemelt célja olyan tevékenységek megvalósítása, melyek a projekt lezárását követően is érdemi változást hoznak, pozitív irányban befolyásolják a projekt által érintett szakterületeket, a bűnmegelőzési tevékenységet. Így a képzési alprojekt a fenntarthatóság érdekében olyan képzési formát is kifejleszt, amely a fenntarthatóságon túl a közvetlen célcsoportba tartozó, de a képzésben részt venni nem tudó szakemberek bevonására és szakmai ismereteinek megerősítésére is alkalmas. Ennek érdekében kerül sor három e-learning tanegység kidolgozására és kísérleti oktatására. A három új képzési program egyenként 34 óra elméleti és 14 óra gyakorlati foglalkozáshoz kapcsolódóan tartalmaz tananyag-elemeket. A szakmai kívánalmaknak megfelelően kerül sor a különféle e-learning képzési technikák és módszerek beépítésére: videó-előadások, videó-illusztrációk, rajzok, ábrák, táblázatok, power point prezentációk, valamint multimédia illusztrációk, eset-bemutatások egészítik ki a szöveges tartalmat (törzsanyag, tesztek, linkgyűjtemény, irodalomjegyzék).
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.