BIOLÓGIA TANMENET a Műszaki Kiadó Biológia 7. (MK-4295-7) tankönyvéhez
Készítette: Kropog Erzsébet
BIOLÓGIA TANMENET A 7. ÉVFOLYAM SZÁMÁRA A tanmenet a Műszaki Kiadó Kropog Erzsébet, Mándics Dezső, Dr. Molnár Katalin: Biológia 7. című tankönyvéhez (MK-4295-7) készült, amelyet a szerzők a kerettanterv (17/2004. (V.20.) OM-rendelet) alapján készítettek el. A tankönyvhöz munkafüzet (MK-4296-4) és interaktív tananyag is tartozik. A 7. évfolyamon Az életközösségek, A Föld élővilága, A megsebzett bolygó és Az élőlények rendszerezése című témák kerülnek sorra. A tananyag a természetismeret tantárgy tanulása során elsajátított ismeretekre támaszkodik. A témák igénylik a természetismeret tantárgy anyagának alapos ismeretét, továbbfejlesztik a korábban megszerzett készségeket és jártasságokat. A tananyagban előforduló fogalmak, folyamatok és összefüggések mellett a tanmenet külön figyelmet szentel a tanítási órán alkalmazható tanulásszervezési megoldásokra, fejlesztési lehetőségekre, tanulói tevékenységekre, amelyek segítségével a fejlesztés megvalósítható, és megjelennek a megvalósításhoz szükséges eszközök is. Felhívja a figyelmet azokra a fejlesztési lehetőségekre, amelyekkel a kompetenciaalapú oktatás megvalósítható. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk, hogyan jelennek meg a kulcskompetenciák a tanítási folyamatban. A tanmenetben a kulcskompetenciák fejlesztésének konkrét megvalósítását írjuk le. A témákat irodalomjegyzék és eszközjegyzék egészíti ki, amelyek segítséget nyújtanak az órák megvalósításához. Kulcskompetenciák Nyelvi kompetencia
Matematikai kompetencia
Természettudományos kompetencia
Digitális kompetencia
Gondolkodási kompetencia
Fejlesztésük a tanórán Hallott vagy olvasott információk feldolgozása, jelenségek, folyamatok leírása szóban és írásban; szövegértési feladatok megoldása; lexikonok, ismeretterjesztő könyvek, folyóiratok használatának gyakorlása; bizonyítás, vita, érvelés; kiselőadások tartása előre megadott témában, önállóan elkészített rövid összefoglaló írások tanári útmutatás alapján. Grafikonok, diagramok leolvasása, értelmezése; táblázatok adatainak értelmezése, egyszerű táblázatok készítése; egyszerű számítási feladatok elvégzése. A természeti folyamatok, kölcsönhatások leírása, az ok-okozati összefüggések feltárása, a változások okainak megértése; az ismeretek alkalmazása a mindennapi életben, a természeti környezet megőrzésének módjai és lehetőségei, a környezetvédelem tudományos alapjainak alkalmazása mindennapi problémák megoldására, az egészséget veszélyeztető hatások felismerése és elkerülése, a környezetkárosítás megelőzésének lehetősége; kísérletek és megfigyelések elvégzése önálló és csoportmunkában, jártasság megszerzése a kísérleti eszközök használatában, a kísérleti és mérési eredmények, tapasztalatok rögzítése és ábrázolása a témának megfelelő módon. Az infokommunikációs technológiák (internet, CDROM) használatának elsajátítása, az információ megszerzésének, feldolgozásának és értékelésének gyakorlása. A gondolkodási képességek fejlesztése, a gondolkodási műveletek gyakorlása a problémaközpontú tanulás során; a tapasztalatok beépítése a tanulási folyamatba, a megtanult ismeretek alkalmazása a mindennapi élet jelenségeinek magyarázatára; képi, mozgóképi és szöveges úton megszerzett
Szociális és állampolgári kompetencia
Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Tanulási kompetencia
ismeretek, kísérletek és megfigyelések konvertálása; filmrészletek és egyéb képi ismerethordozók információinak elemzése munkalap vagy egyéb tanári útmutatás alapján; ábrák, grafikonok elemzése, a következtetések szöveges megfogalmazása; osztályozás, csoportosítás. A tágabb és a szűkebb környezet problémáinak feltárása, egyéni hozzájárulás a közös környezeti gondok megoldásához; együttműködés a társakkal páros, csoport- és projektmunkában. Munkavégzés egyéni és csoportmunkában, a munka tervezésének, szervezésének, az elvégzett munka értékelésének gyakoroltatása. A természet művészi és tudományos ábrázolásának tanulmányozása; a megfigyelések, kísérletek grafikus ábrázolása, plakátok, poszterek, prezentációk készítése. A hatékony, önálló tanulás képességének fejlesztése, tanulás iránti igény felkeltése; írásos, grafikus és képi információk önálló feldolgozásának fejlesztése; az idő beosztásának gyakoroltatása; az eredmények értékelése; az önreflexió képességének kialakítása.
Tevékenyégformák a 7. évfolyamon Kísérletek és megfigyelések elvégzése önálló és csoportmunkában, jártasság megszerzése a kísérleti eszközök használatában. A kísérleti és mérési eredmények, tapasztalatok rögzítése és ábrázolása a témának megfelelő módon, a vizsgálatok eredményeinek értékelése tanári segítséggel. Táblázatok és grafikonok adatainak leolvasása, információtartalmuk feldolgozása. Természet- és környezetvédelmi megfigyelések, mérések az iskola környezetében. A feltárt környezeti problémák és a lehetséges megoldások bemutatására, a társak meggyőzésére programok, akciók tervezése és megvalósítása, a környezettudatos magatartás megalapozása. Lexikonok, ismeretterjesztő könyvek, folyóiratok, internetes források használatának gyakorlása, jártasság megszerzése a gyűjtött információk feldolgozásában. Szövegelemzések, szövegértési feladatok megoldása. Filmrészletek, diaképek és egyéb képi ismerethordozók információinak elemzése munkalap vagy egyéb tanári útmutatás alapján. Kiselőadások, önállóan elkészített rövid összefoglaló írások tanári útmutatás alapján előre megadott témában. Prezentációk, tablók és poszterek készítése. Feladatok megoldása egyéni, pár- és csoportmunkában.
Az éves órakeret felosztása A heti óraszám 1,5; az éves óraszám 55.
A tananyag elrendezése Új anyag feldolgozása Az életközösségek A Föld élővilága A megsebzett bolygó Az élőlények rendszerezése
5 óra 16 óra 6 óra 13 óra
Ismétlés, összefoglalás Számonkérés Összesen
9 óra 6 óra 55 óra
Taneszközök, feltételek A tananyag elvégzéséhez interaktív tananyag használatára, filmvetítésre és egyszerű tanulókísérletek elvégzésére alkalmas terem, ideális esetben szaktanterem szükséges. Az alábbiakban a tankönyvön és a munkafüzeten kívül szükséges segédleteket soroljuk fel: Csontvázak, kitömött állatok, folyadékos és műgyantás készítmények Növényi hajtások és termések, herbáriumi példányok Számítógép, internet hozzáférés, ismeretterjesztő CD-ROM-ok Interaktív tábla Projektor, DVD lejátszó (Diavetítő, vetítővászon, diasorozat) (Televízió, videolejátszó) Ismeretterjesztő filmek Eszközök a tanulókísérletek elvégzéséhez Folyóiratok, ismeretterjesztő könyvek (iskolai könyvtár)
Ajánlott irodalom: Burnie: Barangolások a természet világában. Panem Kft. és Grafo Kft., Budapest, 2000. Attenborough: Az élő bolygó. Novotrade, Budapest,1989. Dr. Merkl Ottó: A bogarak világa. Műszaki Kiadó, Budapest, 2009. Attenborough: A gerinctelenek élete. Kossuth Kiadó, Budapest, 2006. Attenborough: A madarak élete. Kossuth Kiadó, Budapest, 1999. Durrell: Amatőr természetbúvár. Gondolat Kiadó, Budapest, 1989. Schmidt Egon: Varázslatos madárvilágunk. Műszaki Kiadó, Budapest, 2009. Peterson – Mountfort – Hollouh: Európa madarai. Gondolat, Budapest, 1990. Collins: Európa madarai. Panem Kft. és Grafo Kft., Budapest, 2000. Polunin, O.: Európa fái és bokrai. Gondolat, Budapest, 1981. Scott, Michael: Ökológia. Holló és társa, Kaposvár, 1994. Fák – Kertben, parkban és a szabad természetben. Magyar Könyvklub, Budapest, 2001. Ralphstone, Angelica: A világ legszebb nemzeti parkjai. Könyvmíves Kiadó, Budapest, 2002. A Szemtanú sorozat kötetei. Park Kiadó, Budapest, A Mi micsoda? sorozat kötetei. Tessloff és Babilon Kiadó A Természetkalauz sorozat kötetei. Magyar Könyvklub A Határozó kézikönyvek sorozat kötetei. Panem Kft. és Grafo Kft., Budapest A Búvár zsebkönyvek sorozat kötetei. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest
Az életközösségek
7 óra
Követelmény A tanulók értsék meg az alábbi összefüggéseket: a társulást alkotó populációk tűrőképessége és a környezeti tényezők között összefüggés van, a tűrőképesség befolyásolja a populációk elterjedését. a populációk létszámát és növekedését a velük kapcsolatba lépő populációk befolyásolják. az életközösség anyagforgalma körfolyamat, míg az energiaforgalom egyirányú. a fajgazdagság, a mintázat és a szintezettség a társulásfejlődés során a nyitótársulástól a zárótársulásig egyre bonyolultabb lesz. A tanulók legyenek képesek példákat hozni a populációk, társulások szerveződése és a környezeti tényezők közötti összefüggésre. adatok alapján tűrőképességi görbéket, táplálkozási piramist felrajzolni. példákat hozni a populációk közötti kölcsönhatásokra, és ezek szerepére a társulások szerveződésében. tűrőképességi grafikonokat, az anyagforgalom és az energiaáramlás sematikus ábráit elemezni. tanári útmutatás és munkalap segítségével diaképeket és ismeretterjesztő filmrészleteket elemezni. mindennapi, a környezettel és az életközösségekkel foglalkozó újságcikkek szövegét értelmezni és lényegét visszaadni. előre megadott megfigyelési szempontok, kérdések és feladatok alapján egyszerű méréseket megfigyeléseket végezni a mikroklimatikus környezeti tényezők körében. Tanári segítséggel összefoglalni a mérési eredményeket és levonni a megfelelő következtetéseket. Előzmény Természetismeret 6. osztály: A hazai erdők, mezők, vizek és vízpartok élővilágának ismerete. Az éghajlat, az élőhely és az élővilág összefüggéseinek leírása a hazai tájakra vonatkozóan. Táplálékláncok és táplálékhálózatok összeállítása a hazai tájak életközösségeinek jellemző fajaiból. Kapcsolat más tantárgyakkal Természetismeret 5. osztály: Hőmérséklet, a levegő hőmérséklete; a legfontosabb légköri jelenségek Természetismeret 6. osztály: Az energia fogalma Óraszám 1.
Az óra témája A népesség és a társulás
Fogalmak, folyamatok, összefüggések Fogalmak: faj, népesség, társulás, anyagcsere, életközösség
A képességfejlesztés tanulói tevékenységei eszközei Példák gyűjtése az egyed feletti Képek, diák az egyed feletti szerveződési szintek (populációk, szerveződési szintekről. társulások) kialakulása, szerveződése és a környezeti tényezők közötti összefüggés
2.
3.
4.
Az élőlények környezeti igénye
A népességek kölcsönhatásai a társulásokban
Az életközösségek anyagés energiaforgalma
Fogalmak: élő és élettelen környezeti tényezők, tűrőképesség, tűrőképességi görbe, szűktűrésű, átlagos tűrésű, tágtűrésű népesség, környezeti igény Összefüggések: A tűrőképesség korlátozza a populációk elterjedését. Fogalmak: együttélés, versengés, asztalközösség, élősködés, táplálkozási kapcsolat, tápláléklánc, táplálékhálózat Összefüggések: A populációk létszámát és növekedését a velük kapcsolatba lépő populációk gyorsítják, vagy lassítják. Fogalmak: termelők, elsődleges, másodlagos fogyasztók, csúcsragadozók, lebontók, ökológiai piramis Folyamatok: A víz és a szén anyagforgalma körfolyamat. Az energiaáramlás egyirányú folyamat.
5.
A társulások jellemzői és változásai
Fogalmak: fajgazdagság, mintázat, szintezettség, társulásfejlődés, nyitó- és zárótársulás Folyamatok: A mérsékelt övezetben a társulások képe az évszakoknak megfelelően alakul. A tavak feltöltődése, a sziklák beerdősülése társulásfejlődés. A társulásfejlődés során egyre bonyolultabb felépítésű társulások követik egymást.
bemutatására. Tűrőképességi grafikonok elemzése; adatok alapján tűrőképességi görbék rajzolása; egyszerű mérések és megfigyelések a mikroklimatikus környezeti tényezők témakörben.
Tűrőképességi grafikonok. Képek, diagramok térképvázlatok a tűrőképesség és a népesség elterjedése közötti kapcsolat bemutatására. Animáció: Tűréshatár
Konkrét példák gyűjtése a populációk közötti kölcsönhatások bemutatására.
Filmek, képek, diák a népességek közötti kölcsönhatásokról. Az ismeretterjesztő irodalomból vett szövegek elemzése. Animáció: Táplálékhálózatok
Folyamatábrák, oktatófilmek és írásvetítő transzparensek elemzése az életközösségek anyag- és energiaforgalmának jobb megértése érdekében.
Tanulmányi kirándulás vagy séta a lakóhely vagy az iskola környékén lévő társulások szerkezetének és tulajdonságainak megismerésére. Az összegyűjtött ismeretek alapján jegyzőkönyv, kiselőadás, rövid esszé, poszter készítése.
Képek, diagramok, folyamatábrák elemzése. Elektronikus információhordozók animációinak bemutatása. Animáció: Anyagforgalom a természetben, Az élőlények anyagcseréje, Ökológiai piramis Képek, diák, filmrészletek elemzése a társulásfejlődéssel és a társulások visszatérő állapotaival kapcsolatban. A tanulmányi kirándulás alapján készített produktumok bemutatása.
6.
Összefoglalás
7.
Számonkérés
Összefüggések: A talaj az élőlények és az élettelen tényezők együttes hatására alakul ki. A tanult fogalmak, folyamatok és összefüggések rendszerező ismétlése.
A már ismert feladatok megoldása új szempontok vagy újabb életközösségek példáján.
Képek, filmrészletek és szövegek a témával kapcsolatban.
Feladatlap megoldása.
A Föld élővilága 1. A trópusi övezet élővilága
9 óra
Követelmény A tanulók ismerjék a trópusi övezet biomjainak jellemző növényeit és állatait, anatómiai és viselkedésbeli alkalmazkodásukat az élőlények környezeti feltételeihez. A tanulók értsék meg az alábbi összefüggéseket: a trópusi esőerdők szintezettségének és fajgazdagságának összefüggése a környezeti feltételekkel. az egyes szintek növényeinek alkalmazkodása a fényviszonyok változásához, a lián és az epifiton életforma kialakulása. A nitrogénben szegény környezet és a rovaremésztő növények megjelenése. a trópusi esőerdők állatainak testfelépítése, életmódja és a környezeti feltételek között összefüggés van. a fák, a pálmák és a pázsitfüvek alkalmazkodása a szavannák környezeti feltételeihez. a szavannák növényzete lehetővé teszi a nagytestű növényevő emlősök megjelenését, ez pedig összefügg a ragadozók előfordulásával. a sivatag növényeinek és állatainak testfelépítése és életmódja a vízhiányhoz való alkalmazkodás következtében alakult ki. az emberi beavatkozások (erdőirtás, legeltetés) befolyásolják a trópusi területek természetes élővilágát. a száraz évszak hossza meghatározza a különböző szavannatípusok kialakulását. az éghajlat, az élővilág és a talaj kialakulása összefügg egymással. A tanulók legyenek képesek a megismert fajok önálló bemutatására, jellemzésére, felismerésére, a legfontosabb morfológiai tulajdonságok összehasonlítására. példákkal magyarázni az életfeltételek és a testalkat közötti összefüggéseket, ezeket a jellemzőket a tananyagban nem szereplő fajok esetében is felismerni. táplálékláncokat és táplálékhálózatokat összeállítani, az ökológiai rendszerek mennyiségi viszonyait ökológiai piramisban ábrázolni. felismerni a trópusi területek termesztett növényeit, leírni ezek élvezeti értékéit és veszélyeit. Tudjanak tanári segédlettel kiselőadásokat készíteni, anyaggyűjtést végezni a trópusi területek élővilágának sokféleségével kapcsolatban. Készítsenek plakátot, posztert a trópusok természetes élővilágának megvédése érdekében.
Előzmény Természetismeret 5.: Az időjárás és az éghajlat elemei. A virágos növény szerveivel kapcsolatos ismeretek. A háziállatok és a ház körül élő állatok testfelépítése és életmódja. Az ízeltlábúak, rovarok, gerincesek, madarak, emlősök közös tulajdonságai. Természetismeret 6.: Éghajlat, éghajlati övezetek. A tölgyerdők és füves puszták sajátosságai, környezeti tényezői. Az erdő, víz, vízpart, füves területek élőlényeinek testfelépítése, életmódja. A hazai életközösségek gerinces és gerinctelen állatainak jellemző testfelépítése. Kapcsolat más tantárgyakkal Földrajz 7.: Távoli földrészek éghajlata, talaja, természetes növénytakarója és állatvilága, ültetvények, oázisok jellemzése, az ember felszínformáló tevékenysége. Óraszám 8.
Az óra témája A trópusi esőerdők elhelyezkedése a Földön, környezeti adottságai, jellemzésük
Fogalmak, folyamatok, összefüggések Fogalmak: örökzöld trópusi esőerdő, szintezettség, óriásfák, palánkgyökerek, kúszónövény, fán lakó növény, rovaremésztő növény Összefüggések: A meleg, csapadékos éghajlat miatt a legnagyobb fajgazdagságú, legtagoltabb életközösségek alakultak ki; örökzöld fák. A lombkorona záródása miatt szegényes a cserje- és gyepszint, viszont lián és epifiton életforma jelent meg. A talaj tápanyagtartalma alacsony a sok csapadék és a gyors anyagforgalom miatt.
9.
A trópusi esőerdők állatvilága, az emlősök és a madarak
Fogalmak: emlősök, majmok, emberszabású majmok, macskaféle ragadozók madarak, papagájok, kolibrik, nektármadarak, ragadozó madár, rejtőszín Összefüggések: A trópusi esőerdők állatainak testfelépítése, életmódja és a környezeti feltételek között összefüggés van. A hasonló környezeti feltételekhez való
A képességfejlesztés tanulói tevékenységei eszközei A trópusi esőerdő biom Világtérkép; hőmérséklet- és elhelyezése a földrajzi térképeken csapadékdiagramok elemzése. és a kontúrtérképeken. Filmrészletek elemzése munkalap Az éghajlat az élőhely és az segítségével. élővilág jellegzetességeinek Színes képek, diák az esőerdőkről leírása. és az esőerdők jellemző növényeiről. Anyaggyűjtés a trópusi övezetben élő, a tananyagban nem szereplő fajokról. Kiselőadás, házi dolgozat, album, plakát vagy poszter készítése. Példák gyűjtése a trópusi övezet biomjainak jellemző növényeire és állataira. A megismert fajok felismerése és legfontosabb morfológiai tulajdonságainak leírása. A megismert fajok csoportosítása, a csoportok összehasonlítása. Képek, filmrészletek megfigyelése, elemzése.
Animáció: Esőerdők
Videofilmek, diák, színes képek bemutatása. Filmrészletek elemzésére szolgáló munkalapok. Gumós és tarajos zápfogak bemutatása. Animáció: Esőerdők
10.
A trópusi esőerdők állatvilága, a hüllők és az ízeltlábúak
alkalmazkodás hasonló testfelépítés kialakulását eredményezi. Fogalmak: hüllők, kígyók, óriáskígyók, mérgeskígyók, méregfog, krokodilok, ízeltlábúak, rovarok, bogarak, pókszabásúak Összefüggések: A növényzet és az állatvilág kapcsolata. Táplálkozási kapcsolatok az esőerdőben.
11.
A szavannák
Folyamatok: Az esőerdők irtása, a talaj leromlása. Fogalmak: szavanna, akáciák, majomkenyérfák, eukaliptuszok, pálmák, pozsgás növények, pázsitfüvek Folyamatok: A száraz évszakban a lebontás mértéke csökken a talajban, ami a humusztartalom növekedéséhez vezet.
12.
A szavannák állatvilága
Összefüggések: A száraz évszak hossza meghatározza a szavannatípusok kialakulását. A növények alkalmazkodása a szavanna környezeti feltételeihez. Fogalmak: Az antilopok, a zebrák, a csimpánz és a pávián, az oroszlán és a gepárd, a futómadarak és a keselyűk, a termeszek és a vándorsáska testfelépítése, életmódja, szaporodása. Folyamatok: Az emberi beavatkozás hatása. Az elsivatagosodás.
A megismert fajok felismerése és legfontosabb morfológiai tulajdonságainak leírása. A megismert fajok csoportosítása, a csoportok összehasonlítása. Táplálékláncok összeállítása, ökológiai piramis rajzolása és elemzése. A szavannák elhelyezése a földrajzi térképeken és a kontúrtérképeken. Az éghajlat az élőhely és az élővilág jellegzetességeinek leírása. A növények környezeti feltételekhez való alkalmazkodásának felismerése. A fűfélék közös jellemzőinek felidézése és alkalmazása a szavannák növényzetére. A megismert fajok felismerése és legfontosabb morfológiai tulajdonságainak leírása. A megismert fajok csoportosítása, a csoportok összehasonlítása. Képek, filmrészletek megfigyelése, elemzése. A párosujjú patás és a páratlanujjú patás végtag összehasonlítása.
Filmek, diák bemutatása.
Népességek közötti kölcsönhatásokat leíró ábrák, szövegek. Animáció: Esőerdők Világtérkép; hőmérséklet- és csapadékdiagramok elemzése. Filmrészletek elemzése munkalap segítségével. Színes képek, diák az afrikai szavannákról és jellemző növényeiről. Animáció: Szavannák
Videofilmek, diák, színes képek bemutatása. Filmrészletek elemzésére szolgáló munkalapok. Növényevő és ragadozó fogazat magyarázó rajz az összetett, gyomor felépítéséről.
Összefüggések: A szavannák növényzete lehetővé teszi a nagytestű növényevő emlősök megjelenését, ez pedig összefügg a ragadozók előfordulásával. A versengés kizárása a növényevők táplálékkeresési szokásai, illetve a ragadozók eltérő vadászata révén. 13.
A sivatagok
Fogalmak: változó vízállapotú és állandó vízállapotú növények, zuzmók, kaktuszok, pálmaliliom, rövid életidejű növények, oázis, sivatagi róka, tevék, skorpiók, ásóbékák Összefüggések: A sivatag növényeinek és állatainak testfelépítése és életmódja összefüggést mutat a vízhiánnyal.
14.
A trópusi övezet termesztett növényei
Fogalmak: kakaófa, kaucsukfa, kókuszpálma, datolyapálma, kávécserje, fahéjfa, mangófa, banán, bors
Táplálékláncok és táplálékhálózatok összeállítása, az ökológiai rendszerek mennyiségi viszonyainak elemzése.
Népességek közötti kölcsönhatásokat leíró ábrák, szövegek.
A trópusi sivatagok elhelyezése a világtérképen.
Világtérkép, hőmérsékleti és csapadékdiagramok.
A megismert fajok felismerése és legfontosabb morfológiai tulajdonságainak leírása.
Videofilmek, diák, színes képek bemutatása. Filmrészletek elemzésére szolgáló munkalapok.
Táplálékláncok és táplálékhálózatok összeállítása, az ökológiai rendszerek mennyiségi viszonyainak elemzése. Anyaggyűjtés a trópusi övezet termesztett növényeivel kapcsolatban, ezek élvezeti értékeinek és veszélyeinek megismerése.
Népességek közötti kölcsönhatásokat leíró ábrák, szövegek. Animáció: Sivatagok Diák, képek filmrészletek elemzése. Világtérkép.
A tanult fajok származási helyének elhelyezése a világtérképen.
Munkalapok a termesztett növények vizsgálatához.
Tanulói vizsgálatok a trópusi termesztett növények témájában munkalapok alapján.
Kávészem, szemes bors, banán, datolya, fahéjfa kérge.
Szövegelemzés: termések leírása és összehasonlítása, a megismert
15.
Összefoglalás
A tanult fogalmak, folyamatok és összefüggések rendszerező ismétlése.
16.
Számonkérés
Feladatlap megoldása.
2. A mérsékelt, a hideg övezet és a tenger élővilága
növényi szervek leírása, az ismeretek rögzítése rajzos formában. A már ismert feladatok megoldása új szempontok vagy újabb életközösségek példáján.
A trópusi övezet néhány nemzeti parkjának vagy természetvédelmi területének jellemzése ismeretterjesztő irodalom segítségével.
12 óra
Követelmény A tanulók ismerjék a mérsékelt és a hideg övezet biomjait, és a világtengerek jellemző növényeit és állatait, anatómiai és viselkedésbeli alkalmazkodásukat az élőlények környezeti feltételeihez. A tanulók értsék meg az alábbi összefüggéseket: a szubtrópusi erdők a környezeti feltételekhez való alkalmazkodás során alakultak ki, ennek megfelelően különbözik az esős telű és az esős nyarú szubtrópusi területek növényzete. a mediterrán bozótos az örökzöld szubtrópusi erdők kiirtását követően a környezeti feltételek megváltozása miatt alakult ki. az éghajlat, az élővilág és a talaj kialakulása között összefüggés van. a lombhullató erdők és a füves puszták megjelenése összefügg a környezeti tényezőkkel (pl. füves puszta--csapadékhiány). a humusz felhalmozódása a lombhullató erdők és a füves puszták talajában a lebontó folyamatok időleges gátoltsága miatt alakult ki. tűlevelű erdők és a tundrák kialakulásának összefüggése a környezeti feltételekkel. az erdőalkotó fák a szubtrópusok, a mérsékelt övezet és a tajga körülményeihez képesek alkalmazkodni, míg a pázsitfüvek a füves puszták környezeti feltételeihez. a hideg övezet növényei és állatai a vízhiányhoz és a hideghez alkalmazkodtak. az emberi tevékenység a történelmi idők folyamán átalakította a mérsékelt övezet természetes élővilágát és ma is befolyásolja az emberi beavatkozás (erdőirtás, intenzív mezőgazdaság, legeltetés, környezetszennyezés) a mérsékelt és a hideg övezet természetes élővilágának lehetőségeit. a magashegységek függőleges övezetességének kialakulása, az élőlények alkalmazkodása a gyorsan változó körülményekhez. környezeti tényezők változása és a tengeri zónák kialakulása között összefüggés van. a moszatok testfelépítése és életmódja között, a zöld-, barna- és vörösmoszatok előfordulása és a vízmélység között fennálló összefüggés. a víz mélysége, oxigéntartalma és planktonsűrűsége közötti összefüggés. az állatok alkalmazkodása a partközeli tenger, a nyílt tenger és a mély tenger eltérő környezeti feltételeihez. a partközeli tengerek élővilága gazdagabb a nyílt tenger és a mély tenger élővilágánál. a korallok elterjedése és tűrőképességük közötti összefüggés.
A tanulók legyenek képesek példákat hozni a szubtrópusi, a mérsékelt és a hideg övezet biomjainak, valamint a tengerek jellemző növényeire és állataira. példákon keresztül bemutatni, hogyan alkalmazkodott a tanult élőlények testfelépítése a környezeti feltételekhez. Legyenek képesek a megismert fajok önálló bemutatására, jellemzésére, felismerésére, a legfontosabb morfológiai tulajdonságok összehasonlítására, a megismert fajok csoportosítására. példákkal magyarázni az életfeltételek és a testalkat közötti összefüggéseket, ezeket a jellemzőket a tananyagban nem szereplő fajok esetében is felismerni. táplálékláncokat és táplálékhálózatokat összeállítani az egyes övezetek legjellemzőbb fajainak felhasználásával és az ökológiai rendszerek mennyiségi viszonyait ökológiai piramisban ábrázolni. felismerni a legfontosabb termesztett növényeket, ezek szerepét az emberi népességek fennmaradásában, a gyakoribb gyümölcsöket és fűszernövényeket, a gazdaságilag legfontosabb halfajokat. tanári segédlettel kiselőadások készítésére, gyűjtsenek anyagot a természetes élővilág bemutatására, a mezőgazdasági és az ipari termelés következtében kialakult természetátalakítás bemutatására, készítsenek plakátot, posztert a környezetszennyezés hatásainak bemutatására. elmagyarázni, miért képezheti a plankton élővilága a tengeri táplálékhálózatok alapját, milyen táplálkozási kapcsolatok és más populációs kölcsönhatások alakulnak ki az egyes tengeri élőhelyeken. saját szavaikkal megfogalmazni, hogyan befolyásolja az emberi beavatkozás (szárazföld felől érkező szennyezések, olajszennyezés, tengerparti tömegturizmus) a tengerek élővilágának lehetőségeit, hogyan függ össze az ózonlyuk kialakulása a tengeri plankton pusztulásával és mi a szerepe a plankton pusztulásának a globális felmelegedésben? Előzmény Természetismeret 5: Az időjárás és az éghajlat elemei. A növények szerveivel kapcsolatos ismeretek. Az állatok szervezetének és életmódjának összefüggései (táplálkozás, mozgás). Természetismeret 6: Éghajlat, éghajlati övezetek. A hazai erdők életközösségei témakörben megismert fás szárú és lágy szárú növények főbb jellemzői, továbbá a gerinces és gerinctelen állatok testfelépítése, életmódja, szaporodása. A mérsékelt övezet termesztett növényei. Kapcsolat más tantárgyakkal Földrajz: mérsékelt és a hideg éghajlati övezet; az ember felszínformáló tevékenysége; a földrajzi övezetességhez kapcsolódó tipikus tájak; óceánok, tengerek földrajzi jellemzői Fizika: halmazállapot-változások, súrlódás, közegellenállás
Óraszám 17.
Az óra témája A meleg mérsékelt öv élővilága A meleg mérsékelt öv termesztett növényei
Fogalmak, folyamatok, összefüggések Fogalmak: keménylombú erdő, paratölgy, nemes babér, bőrnemű levél, makkia, vadpisztácia, rozmaring, illóolajok, közönséges kaméleon, babérlombú erdő, babérfélék, liliomfa, bambuszok, óriáspanda Összefüggések: A levélszerkezet összefüggése az éghajlattal. A mediterrán éghajlaton kis felületű, vastag, viaszos, sok szilárdító elemet tartalmazó levelek, szőrös levélfonák. A monszun éghajlaton vékony levéllemezű növények; a lombkorona kevésbé záródik, gazdag gyepszint és cserjeszint. Folyamatok: Az erdőirtások után a talajpusztulás miatt bozótos alakul ki.
18.
A valódi mérsékelt öv élővilága
A képességfejlesztés tanulói tevékenységei eszközei A meleg mérsékelt öv biomjainak Világtérkép; hőmérséklet- és elhelyezése a földrajzi térképeken csapadékdiagramok elemzése. és a kontúrtérképeken. Színes képek, diák a keménylombú és a babérlombú Éghajlati diagramok elemzése. erdőkről és biomokra jellemző Következtetések levonása növény- és állatfajokról. a környezeti tényezőkre vonatkozóan. Fikusz levele, babérlevél, Az éghajlat az élőhely a paratölgy kérge, mediterrán és az élővilág jellegzetességeinek eredetű fűszernövények leírása. (rozmaring, oregánó, bazsalikom) hajtásai. Növény- és állatfajok, illetve csoportok jellemzése, összehasonlítása. A keménylombú és a babérlombú erdők felépítésének és erdőalkotó Internetes források használata, fáinak összehasonlítása. anyaggyűjtés és feldolgozás. Poszterek vagy prezentációk Bőrnemű levél vizsgálata. készítése.
Fogalmak: lombhullató erdő (tölgyesek, bükkösök), pázsitfüvek
Csoportos projektmunka: a meleg mérsékelt öv termesztett növényeinek megismerése és bemutatása. A valódi mérsékelt öv biomjának elhelyezése a földrajzi térképeken és a kontúrtérképeken.
Folyamatok: A humusz felhalmozódása: a lombhullató erdők és a füves puszták talajában a lebontó folyamatok időleges gátoltsága miatt.
Éghajlati diagramok elemzése Következtetések levonása a környezeti tényezőkre vonatkozóan.
Összefüggések: A bükkösök, a tölgyesek és a füves puszták
Az éghajlat, az élőhely és az élővilág jellegzetességeinek
Animáció: A mérsékelt övezet élővilága Világtérkép; hőmérséklet- és csapadékdiagramok elemzése színes képek, diák a bükkösök, tölgyesek és a füves puszták jellemző növény- és állatfajairól. Csoportmunka: a prérik és az eurázsiai sztyeppek élővilágának megismerésére.
kialakulása és összefüggése a csapadékviszonyokkal. Az erdő lombkoronájának záródás és az erdő szintezettsége közötti összefüggés felidézése. A pázsitfüvek alkalmazkodása a füves puszták környezeti feltételeihez (szélmegporzás, szárazságtűrés).
19.
A mérsékelt övezet termesztett növényei
Fogalmak: A gabonanövények, a kukorica és a napraforgó testfelépítése, szervezetük jellemző vonásai. Összefüggések A növények környezeti igénye, származása, gazdasági jelentősége.
20.
A hideg mérsékelt övezet élővilága A tajga növényvilága
Fogalmak: tajga, tűlevelű erdő, erdeifenyő, lucfenyő, vörösfenyő, örökzöld tűlevél, tobozvirágzat, zárvatermő, nyírfa, vörös áfonya, rovaremésztő növény, gombák, mohák, tőzegmoha, láp Összefüggések A tajga földrajzi elhelyezkedése, kialakulása és összefüggése a környezeti feltételekkel; alkalmazkodás a hideghez és a csapadékhiányhoz. A tőzegmohalápok kialakulásának környezeti feltételei.
leírása. A tanult fajok legfontosabb morfológiai tulajdonságainak leírása
Termések, növényi és állati preparátumok a természetismeret során tanult fajok felidézéséhez és rendszerezéséhez.
Táplálékláncok és táplálékhálózatok összeállítása a tanult fajok felhasználásával. A korábban tanult növény- és állatfajok felidézése, összehasonlítása és csoportosítása. A hazai lomberdők és a füves területek élővilágának rendszerező ismétlése, a fajok megnevezése, összehasonlítása. Tanulói vizsgálatok a termesztett növények témában, munkalapok segítségével. Kiselőadás, poszterek készítése a legfontosabb termesztett növényeikkel és ezek szerepével kapcsolatban az emberi népességek fennmaradásában. A tűlevelű erdők biomjának elhelyezése a földrajzi térképeken és a kontúrtérképeken. Éghajlati diagramok elemzése. Következtetések levonása a környezeti tényezőkre vonatkozóan. Az éghajlat az élőhely és az élővilág jellegzetességeinek leírása. A hazai lomberdők és a fenyvesek összehasonlítása. A tanult fajok legfontosabb
Élő vagy herbáriumi növények, termések, csíráztatott gabonafélék Internetes források és ismeretterjesztő könyvek használata, anyaggyűjtés és feldolgozás. világtérkép; hőmérséklet- és csapadékdiagramok elemzése. Filmrészletek, diák, képek a tajgaerdőkről, jellemző növényfajokról.
Élő anyag vagy herbáriumi növények: erdeifenyő-, lucfenyő-, vörösfenyőhajtás, toboz; nyírfahajtás; moha.
A tajgaerdők talajának alacsony tápanyagtartalma a korlátozott lebontás következménye (gyantás levél, hideg és csapadékhiány). A levélszerkezet összefüggése az éghajlattal. Gyanta, viaszbevonat, kis levélfelület, örökzöld.
morfológiai tulajdonságainak leírása, összehasonlítása és csoportosítása. Poszter vagy kiselőadás készítése az emberi beavatkozások és a tajga veszélyeztetettségének bemutatására.
Internetes források és ismeretterjesztő könyvek használata, anyaggyűjtés és feldolgozás.
A fenyők fényigénye miatt a lombkorona zárul, szintezettség kevésbé tagolt.
21.
A tajgák állatvilága
Folyamatok: A fakitermelés és a környezetszennyezés hatása a tajgák pusztulására. Fogalmak: A mókus, a mormota, a hermelin, a barnamedve, a hiúz, a farkas és a fajd testfelépítése, életmódja, alkalmazkodásuk a környezeti feltételekhez. Összefüggések: A táplálékszerzés módja, a fogazat és a táplálkozás összefüggése. A kültakaró színe, mintázata, viselkedésbeli alkalmazkodás a környezethez (rejtőszín, téli álom, búvóhelyre húzódás, készletgyűjtés). A testfelépítés összefüggése a zsákmányszerzés módjával. Az ivadékgondozás, az utódok fejlettségének összefüggése az életmóddal (fészekhagyó fiókák, fejletlen ragadozó utódok, nagy alomszám és gyors egyedfejlődés a rágcsálók esetében).
A tanult fajok és a legfontosabb morfológiai tulajdonságainak felismerése és leírása. A korábbi ismeretek felidézése, a tanult fajok összehasonlítása és csoportosítása. Filmrészletek elemzése munkalap alapján.
Filmrészletek, diák, képek a tajgaerdők jellemző állatairól, növényfajokról, ezek megfigyelése, elemzése. Ragadozó és rágcsáló fogazat, tarajos, gumós, redős zápfogak. Kitömött állatok.
A ragadozók testfelépítésének és zsákmányszerzésének összehasonlítása. Rejtőszínek kialakulása, analógiák keresése. Táplálékláncok és táplálékhálózatok összeállítása a tanult fajok felhasználásával. Az ökológiai rendszer mennyiségi viszonyainak elemzése.
22.
A hideg övezet élővilága
Fogalmak: A tundrák és a sarkvidéki öv elhelyezkedése a Földön, környezeti adottságai, jellemzésük; zuzmók, rövid életidejű növények, lemming, rénszarvas, sarki róka, fókák, jegesmedve, pingvinek. Összefüggések: A növények alkalmazkodása a környezeti feltételekhez: kiszáradástűrő, változó vízállapotú és rövid életidejű növények.
A tundra és a sarkvidékek elhelyezése a földrajzi térképeken és a kontúrtérképeken. Éghajlati diagramok elemzése. Következtetések levonása a környezeti tényezőkre vonatkozóan.
Világtérkép; hőmérséklet- és csapadékdiagramok elemzése.
Az éghajlat, az élőhely és az élővilág jellegzetességeinek leírása.
Párosujjú patás végtag, növényevő és ragadozó fogazat, agancs.
Filmrészletek, diák, képek a hideg övezet jellemző növényeiről és állatairól.
Zuzmótelep. Az állatok alkalmazkodása a környezeti feltételekhez: többnyire mindenevő állatok, csoportos életformák, vándorlás, rejtőszínek, a tengerek közelségének kihasználása.
Analógia felismerése a sivatagok és a tundrák élővilágának alkalmazkodása között. A tanult fajok és a legfontosabb morfológiai tulajdonságainak felismerése és leírása. A korábbi ismeretek felidézése, a tanult fajok összehasonlítása és csoportosítása. A már tanult állatfajok összehasonlítása a tundra állataival (gímszarvas–rénszarvas, sarki róka–vörös róka–sivatagi róka, barnamedve–jegesmedve).
23.
A magashegységek élővilága
Fogalmak: függőleges övezetesség, lombhullató erdők, fenyvesek (lucfenyő, jegenyefenyő, törpefenyvesek, alhavasi rétek, örök hó Összefüggések: A hegységek szél felőli és szélárnyékos oldalának eltérő környezeti feltételei, összefüggésük a csapadékképződéssel.
Zuzmótelep vizsgálata, rajzolása. A magashegységek elhelyezése a földrajzi térképeken és a kontúrtérképeken. Éghajlati diagramok elemzése. Következtetések levonása a környezeti tényezők változására vonatkozóan. Rendszerező ismétlés: az övezetesség miatt már tanult
Világtérkép; hőmérséklet- és csapadékdiagramok elemzése. Diák, képek a magashegységek élővilágával kapcsolatban. Könyvtári kutatómunka, internetes anyaggyűjtés a magashegységek élővilágának bemutatására, az anyag rendezése és feldolgozása.
életközösségek jellemzőinek felidézése.
Animáció: A magashegységek élővilága
Táplálékláncok összeállítása a korábban megismert fajok felhasználásával. Kiselőadás vagy prezentáció a tananyagban nem szereplő magashegységek és azok élővilágának bemutatására. 24. 25.
Részösszefoglalás: a mérsékelt és a hideg övezet biomjainak rendszerező ismétlése A tengerek élővilága Életfeltételek a tengerekben A partközeli területek élővilága
Fogalmak: környezeti feltételek (hőmérséklet, fény, a víz oxigén- és tápanyagtartalma, víznyomás), zöldmoszatok, vörösmoszatok, barnamoszatok, függőleges és a vízszintes övezetesség, a partközeli tengerek környezeti feltételei: magas a víz oxigén- és tápanyagtartalma, jó fényviszonyok, hullámverés, rákok (tengeri makk, remeterák), puhatestűek (kagylók, fejlábúak), tüskésbőrűek (tengeri sünök, tengeri csillagok), szivacsok, porcos halak (ráják), csontos halak (tőkehal), korallzátony, csalánozók (korallpolipok) Összefüggések: A moszatok alkalmazkodása a vízmélységgel változó környezeti feltételekhez. Az állatok sokfélesége, alkalmazkodása a partközeli tenger feltételeihez (pl. szilárd váz). A víz hőmérsékletének és oxigéntartalmának összefüggése. A korallok elterjedése és tűrőképességük közötti összefüggés.
A tengeri és a szárazföldi életfeltételek közti különbség elemzése.
Ábraelemzés a tengeri élőhelyek környezeti feltételeivel kapcsolatban.
Példák gyűjtése a partközeli tengerek, a nyílt tengerek és a mélytengerek jellemző növény- és állatfajaira, az élőlények testfelépítése és a környezeti feltételekhez való alkalmazkodás közti összefüggésre.
Filmrészletek, képek, diák alapján a legfontosabb morfológiai jellemzők leírása, az alkalmazkodási jelenségek megfigyelése és megfogalmazása.
A tanult fajok és a legfontosabb morfológiai tulajdonságaik felismerése. Táplálékláncok összeállítása a tengerek jellemző fajaiból. A korallok tűrőképességi görbéinek felrajzolása.
Kagylóhéjak, tüskésbőrű vázak, halcsontváz. Animáció: A partközeli területek élővilága
26.
A nyílt és a mélytengerek élővilága A tengerek veszélyeztetettsége
Fogalmak: a nyílt tengerek környezeti feltételei, plankton (növényi és állati), porcos halak (kékcápa, óriáscápa), csontos halak (hering, makréla, tonhal), cetek (bálnák, delfinek), csalánozók (medúzák), albatrosz, a mélytengeri környezet jellemzői, kígyókarú tengeri csillag, világító halak. Összefüggések: A jellemző tengeri élőhelyek a környezeti feltételek változásai miatt alakulnak ki: a nyílt tengerekben jó a fény- és az oxigénellátottság, de kevés az oldott tápanyag; mélytengerekben a környezet stabil, de szélsőséges: nincs fény, nagy nyomás. Az élőhelyek fajgazdagságának összefüggése az élőhely környezeti feltételeivel. A víz hőmérsékletének összefüggése az oxigéntartalommal és ennek megfelelően a plankton gazdagságával. Az állatok alkalmazkodása az eltérő környezetekhez. Párhuzamos evolúciós jelenségek: a cápák, a tonhal és a cetek testalakjának összevetése. A moszatok jelentősége a tengerek életközösségeiben. A tengerek gazdasági jelentősége, szerepe az emberi népességek fenntartásában. A tengeri élőhelyek veszélyeztetettsége, az emberi beavatkozások káros hatásai
Példák gyűjtése a nyílt tengerek és a mélytengerek jellemző növényés állatfajaira, az élőlények testfelépítése és a környezeti feltételekhez való alkalmazkodás közti összefüggésre. A tanult fajok és a legfontosabb morfológiai tulajdonságainak felismerése. A tanult fajok összehasonlítása és csoportosítása. A cápák, a tonhal és a cetek testalakjának összehasonlítása, a cetek és a fókák alkalmazkodásának különbségei. Táplálékláncok összeállítása, mennyiségi viszonyaik elemzése. Anyaggyűjtés a tengerek gazdasági jelentőségével, szerepével kapcsolatban. Példák gyűjtése a tengerek környezetszennyezésével kapcsolatban. A gyűjtött anyag bemutatása poszterek formájában, kiállítás az osztályteremben.
Filmrészletek, képek, diák alapján a legfontosabb morfológiai jellemzők leírása, az alkalmazkodási jelenségek megfigyelése és megfogalmazása.
Könyvtári kutatómunka, internetes anyaggyűjtés a tengerek gazdasági jelentőségének és az emberi beavatkozás hatásának bemutatására, az anyag rendezése és feldolgozása.
27.
Összefoglalás
28.
Számonkérés
A tanult fogalmak, folyamatok és összefüggések rendszerező ismétlése. Feladatlap megoldása
3. A megsebzett bolygó
A már ismert feladatok megoldása új szempontok alapján.
8 óra
Követelmény A tanulók ismerjék a témakör alapvető fogalmait, a levegő, a talaj és a vizek szennyezésének módjait és következményeit, a hulladékok keletkezésének és a hulladék kezelésének lehetőségeit, a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát, a természetvédelem célját és területeit. A tanulók értsék meg az alábbi összefüggéseket: a népességek egyedszáma a környezet eltartóképessége körül ingadozik. a tudományos technikai fejlődés hatása az emberi népesség növekedésére. az egyenlőtlen fejlődés következményei a fejlődő országok és a fejlett országok népességeinek növekedésére. a levegőszennyezés okozza az üvegházhatás fokozódását, a savas esőket és az ózonréteg elvékonyodását; ezek ellen csak nemzetközi összefogással lehet tenni. a műtrágyázás és a mosószerek édesvizekbe kerülése és a vízvirágzás, a tavak eutrofizációja közötti összefüggés. a hibás mezőgazdasági gyakorlat következtében kialakuló talajerózió következményei. az életmód és a hulladéktermelés összefüggése. a szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás hatása a környezeti terhelés és az energiafelhasználás csökkentésére. a növény és állatfajok védelme élőhelyükkel együtt a leghatékonyabb. A tanulók legyenek képesek prezentációkat, kiselőadásokat készíteni a témakörben. a környezet eltartóképességét értelmezni a populációk közötti kapcsolatok segítségével. elsorolni a fenntartható fejlődés tényezőit, példákat mondani az egyes tényezők hatására. elmondani a levegőt érintő globális problémák okait és következményeit, a vizek és a talaj szennyezésének forrásait és következményeit. elmondani és értékelni a kommunális hulladék kezelésének lehetőségeit, értékelni az újrahasznosítási lehetőségeket a környezetvédelem szempontjából. egyéni stratégiákat kidolgozni a környezetszennyezés hatásaival szembeni védekezés érdekében. összehasonlítani a természetvédelem területi formáit, felsorolni és bemutatni hazánk nemzeti parkjait, bemutatni egy szabadon választott természetvédelmi területet. Előzmény Természetismeret 6.: Az életközösségek jellemzése; hazánk nemzeti parkjai. Biológia 7.: Az idegen tájak élővilágának környezeti problémái.
Kapcsolat más tantárgyakkal A légkör összetétele Óraszám 29.
Az óra témája Egyensúly a természetben
Fogalmak, folyamatok, összefüggések Fogalmak: egyensúly, a környezet eltartóképessége Folyamatok: A szén körforgása a természetben. Összefüggések: A népességek egyedszáma és a környezet eltartóképessége. Az emberi tevékenység és a bioszféra egyensúlyának megbomlása.
30.
A fenntartható fejlődés
Fogalom: fenntartható fejlődés Folyamatok: Az emberiség létszámának növekedése.
31.
A levegőszennyezés és következményei
Összefüggések: A gazdasági növekedés és a népességnövekedés összefüggése; a népességrobbanás okai; a fejlődő és fejlett világ népesség növekedésének eltérő jellege. Fogalmak: üvegházhatás, ózon, ózonpajzs, ózonlyuk, ultraibolya sugárzás, savas esők
Folyamatok: Az üvegházhatás kialakulása és fokozódása; az ózonlyuk kialakulása, a fokozott ultraibolya
A képességfejlesztés tanulói tevékenységei eszközei Ábraelemzés: a szén körforgása Grafikonok, ábrák, képek a természetben. elemzése. Grafikonok elemzése: a környezet eltartóképessége és a népesség Adatok és illusztrációk gyűjtése egyedszáma. a bioszféra egyensúlyának megbomlásával kapcsolatban, Példák gyűjtése, hogyan feldolgozás csoportmunkában. szabályozza a populációk egyedszámát a zsákmány és a ragadozó népességek egyedszáma. Példák gyűjtése a bioszféra egyensúlyának megbomlásával kapcsolatban. Összehasonlítás: mező és szántóföld fajgazdagsága.
Képek és diák elemzése. Grafikonelemzés.
Forráselemzés: hogyan változtatta meg az ipari és a mezőgazdasági termelés egy adott terület biológiai egyensúlyát.
Könyvtári kutatómunka és internetes források használata a természeti táj megváltozásával kapcsolatban.
Grafikonelemzés: az emberiség létszámának növekedése.
Példák gyűjtése a fenntartható fejlődés tényezőivel kapcsolatban.
Ábraelemzés: az üvegházhatás és a savas esők kialakulása.
Magyarázó ábrák, grafikonok elemzése.
Grafikonelemzés: a levegő széndioxid tartalmának és hőmérsékletének változása.
Filmrészletek, animációk elemzése.
Táblázat készítése a levegőt
Anyaggyűjtés a levegőt érintő globális folyamatokkal
sugárzás hatása az élővilágra; a savas esők kialakulása, terjedése és hatásai.
szennyező anyagokról és azok hatásairól
Összefüggések: Az ipari termelés környezetszennyezése és a bioszféra károsodása
Védekezés a megnövekedett ultraibolya sugárzással szemben: a napozás szabályainak összegyűjtése. Ötletroham: hogyan tehetünk a mindennapokban a légszennyezés mérsékléséért.
32.
A vizek és a talaj szennyezése
Fogalmak: mosó- és mosogatószerek, szennyvíz, szennyvíztisztítás, csatornázás, műtrágyák, vízvirágzás, olajszennyezés, kőolaj, nehézfémek, talajszennyezés, sivatagosodás, szikesedés Folyamatok: A vizek elszennyeződésének okai és a szennyezés hatásai, a vízvirágzás kialakulása, a nehézfémek hatásai.
33.
A hulladékok
Összefüggések: A műtrágyázás és a vízvirágzás kialakulásának összefüggése; a helytelen mezőgazdasági termelés és a talajerózió összefüggése. Fogalmak: háztartási hulladékok, szemét, ipari hulladékok, szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítás, veszélyes hulladékok Összefüggések: Az emberek életformája és a szemét mennyisége és összetétele.
Plakát készítése a levegő védelme érdekében. Csoportmunka: a talaj és a vízszennyezés forrásai; a tisztítatlan kommunális szennyvíz károsító hatásai. A trópusi esőerdők kiirtásának következményei; a prérik és az afrikai szavannák sivatagosodása. Egyéni stratégiák kidolgozása, hogyan csökkenthető a vizek és a talaj szennyezése az életvitel megváltoztatásával.
Táblázat elemzése: a fejlett világ és a fejlődő országok egy-egy nagyvárosának összehasonlítása. Szövegelemzés: a falusi önfenntartó gazdaság és a hulladékok minimalizálása.
kapcsolatban. A levegő védelmét szolgáló nemzetközi egyezmények megismerése. Animáció: Üvegházhatás, Savas esők terjedése
Anyaggyűjtés: könyvtári kutatómunka és internetes források összegyűjtése a témával kapcsolatban. Az anyag rendszerezése, feldolgozása. Képek, filmrészletek bemutatása és elemzése.
A tankönyv 112/2 ábrájának elemzése. Szövegelemzés az önfenntartó gazdaságok hulladéktermelésével kapcsolatban. Internetes kutatómunka,
Az újrahasznosítás jelentősége, összefüggése a szennyezések környezetkárosító hatásával (talajszennyezés, szemétégetés, energiagazdálkodás).
A hulladékkezelés lehetőségeinek összegyűjtése. Egyéni lehetőségek kidolgozása a szemét mennyiségének csökkentésére.
újságcikkek gyűjtése, interjúk készítése a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségeiről a lakókörnyezetben.
Projektmunka: a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségei a lakókörnyezetben. 34.
Természetvédelem
Fogalmak: veszélyeztetett élőhelyek, veszélyeztetett fajok, védett területek (természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet, nemzeti park).
Példák gyűjtése az ember környezet-átalakító tevékenységére. Tabló készítése a veszélyeztetett állat- és növényfajokról Plakát készítése egy hazai veszélyeztetett faj védelmében.
35.
Összefoglalás
A tanult fogalmak, folyamatok és összefüggések rendszerező ismétlése.
36.
Számonkérés
Feladatlap megoldása.
Beszámoló készítése egy szabadon választott természetvédelmi területről. Kiállítás rendezése a téma tanulása során készített tablókból és plakátokból.
Képek és cikkek gyűjtése a tabló és a plakát készítéséhez. Könyvtári kutatómunka és internetes anyaggyűjtés egy természetvédelmi területről, az anyag feldolgozása és bemutatása. Filmrészletek megtekintése hazai természeti értékek védelmével kapcsolatban.
Az élőlények rendszerezése
19 óra
Követelmény A tanulók ismerjék a főbb rendszertani kategóriákat és azok egymáshoz való viszonyát. az egyes élőlénycsoportok anyagcseréjének jellemzőit és fontosabb testszerveződési sajátságait. a főbb rendszertani csoportok leszármazási viszonyait. a növények testszerveződési viszonyait, a testszerveződés és az elterjedés összefüggését. az alacsonyabb rendű többsejtű állatok életműködéseinek legfontosabb szervezeti alapjait: táplálkozás, a légzési gázcsere, az anyagszállítás/keringés, a mozgás és az idegrendszer jellemzőit. a puhatestűek és az ízeltlábúak törzsében a külső váz, páncél jelentőségét – az idetartozó állatok testének tagolódását, testtájait – az alábbi életműködésekkel kapcsolatos szerveződési vonásokat: táplálkozás, légzés, keringés (nyílt keringési rendszer; a keringés leegyszerűsödése a rovaroknál), mozgás, idegrendszer (dúcidegrendszer, összetett szem, pontszem, csáp) és egyedfejlődés. gerinces állatok legfontosabb közös jellemzőit. A tanulók értsék meg az alábbi összefüggéseket: a nagyobb rendszertani csoportok felé haladva a közös tulajdonságok száma csökken, de ezek egyre alapvetőbb, fontosabb tulajdonságok. az élőlényeket sejtjeik felépítése és anyagcseréjük, valamint testszerveződésük alapján csoportosítjuk az élővilág öt országába (sejtmagnélküliek, sejtmagvas egysejtűek, növények, állatok, gombák). milyen összefüggés van a növényvilág evolúciója (a testszerveződés, a vízgazdálkodás és a szaporodás alakulása), valamint a vízi környezettől történő eltávolodás között? a vízi élőhelyektől történő távolodás, a szárazföldi, ill. repülő életmód és a testszerveződés alakulásának összefüggései a gerincesek törzsében, és szorosan ehhez illeszkedve az osztályok leszármazási kapcsolatai. A tanulók legyenek képesek elmondani a minimálisan szükséges szakkifejezések használatával az egyes élőlénycsoportok fontosabb testszerveződési sajátságait, és ezek alapján tudják értelmezni az egyes élőlény csoportok egymáshoz viszonyított fejlettségét. a megismert fajokat jellemzőik segítségével besorolni a megfelelő rendszertani kategóriába. a zárvatermők virágának felépítését vázlatos rajzon bemutatni és ezzel összefüggésben ismertessék az ivaros szaporodás, a mag- és termésképzés lényegét. növényismeret és állatismeret könyvek segítségével ismeretlen növény- és állatfajokat felismerni. Előzmény Természetismeret 6.: A hazai tájak élővilágában megismert fajok és csoportok. Biológia 7.: Az idegen tájak élővilágában megismert fajok és csoportok. Kapcsolat más tantárgyakkal Földrajz 7.: Kőzetképződés, ősmaradványok.
Óraszám 37.
Az óra témája Az élőlények rendszerezése, a sejtmagnélküliek országa
Fogalmak, folyamatok, összefüggések Fogalmak: faj, rend, osztály, törzs, ország, sejtmagnélküliek, sejtmagvas egysejtűek, növények, gombák, állatok országa, baktériumok és kékbaktériumok törzse, lebontó, élősködő, együttélők (nitrogénmegkötő baktériumok, bélbaktériumok), fotoszintézis Összefüggések: A baktériumok anyagcseréje és a kórokozó sajátság összefüggése, a baktériumfertőzések megelőzése. A baktériumok szerepe a lebontó folyamatokban, az anyagok körforgásában, a vizek öntisztulásában és a talajképződésben. Az együttélő baktériumok jelentősége a társszervezetek életében.
38.
A sejtmagvas egysejtűek országa
A kékbaktériumok szerepe a földi légkör oxigéntartalmának kialakításában. Fogalmak: állati egysejtűek, amőbák, álláb, papucsállatkák, csilló, növényi egysejtűek, ostorosmoszatok, ostor, zöld színtest Összefüggések: A sejt felépítése és az egysejtű anyagcseréjének összefüggése.
A képességfejlesztés tanulói tevékenységei eszközei Példafajok elhelyezése Ábrák elemzése a rendszertani a rendszertani kategóriákba. kategóriák viszonyának megértésére. Képek információtartalmának feldolgozása. Példák gyűjtése a prokarióták előfordulására, szerepére az életközösségek működésében és a mindennapi életben.
Képek, diák alapján a legfontosabb morfológiai jellemzők leírása. Könyvtári és internetes kutatómunka, a megszerzett anyag rendszerezése, feldolgozása.
Anyaggyűjtés baktériumok okozta fertőző betegségekről és ezek megelőzéséről, valamint a baktériumok élelmiszeripari jelentőségéről. A gyűjtött anyagból kiállítás vagy prezentáció készítése.
Animáció: Az élővilág országai
A megismert egysejtűek leírása, jellemzőik kiemelése.
Filmrészletek, képek, diák elemzése az egysejtűek jellemzőinek leírására.
A megismert egysejtűek összehasonlítása, a hasonlóságok és a különbségek felismerése. Tanulókísérlet: a papucsállatka mozgásának megfigyelése, a feladat elvégzése és a megfigyelés rögzítése munkalapok segítségével.
Mikroszkóp, mikroszkópos vizsgálathoz szükséges felszerelés (tárgylemez, fedőlemez, cseppentő). Papucsállatka-tenyészet.
39.
A növények országa Moszatok, mohák és zuzmók
Fogalmak: zöldmoszatok, barnamoszatok és vörösmoszatok, mohák, zuzmók törzse, sejttársulás, telepes testszerveződés Összefüggések: a sejtek közötti működésmegosztás szempontjából a telepes testszerveződés fejlettebb a sejttársulásnál. A testszerveződés és a testfelépítés különböző környezetekhez való alkalmazkodást tesz lehetővé. A tűrőképesség és az elterjedés összefüggése.
40.
A harasztok törzse
Fogalmak: harasztok törzse, zsurlók és páfrányok, hajtás, spóra, növényi szövetek, bőrszövet, szállítószövet, edénynyaláb, táplálékkészítő alapszövet, raktározó alapszövet, növényi szervek Összefüggések: A hajtásos növények szerveinek felépítése és működése. A harasztok alkalmazkodása a szárazföldi élőhelyek környezeti feltételeihez.
A testszerveződés jellemzőinek megfigyelése, diaképek, filmrészletek, kövületek, és élő növények alapján.
Filmrészletek, képek, diák elemzése a telepes növények jellemzőinek leírására.
A korábban tanult fajok besorolása az egyes tárgyalt csoportokba.
Mikroszkóp, mikroszkópos vizsgálathoz szükséges felszerelés (tárgylemez, fedőlemez, cseppentő).
A telepes növények jellemző csoportjainak összehasonlítása.
Élő fonalas zöldmoszat, moha, zuzmó.
Példák gyűjtése az életmód és a testfelépítés összefüggésére, az ismert fajok előfordulására, szerepére az életközösségek működésében és a mindennapi életben. Tanulókísérlet: fonalas zöldmoszat és moha levélkéjének vizsgálata (munkalapok segítségével). A harasztok testszerveződésének leírása, a növényi szövetek és szervek jellemzése.
Képek, diák elemzése a harasztok testszerveződési viszonyainak, a növényi szöveteknek és szerveknek leírására.
Egyszerű ábrák készítése a növényi szövetekről és szervekről.
Élő vagy herbáriumi páfrány, zsurló.
A korábban megismert fajok összehasonlítása.
Kövületek képének bemutatása, esetleg kövület bemutatása.
A mohák és a harasztok testszerveződésének, anyagfelvételének és a szárazföldi környezethez való alkalmazkodásának
Animáció: Harasztok törzse
összehasonlítása.
41.
A virágos növények törzsei
Fogalmak: nyitvatermők törzse, fenyők osztálya, virág, tobozvirágzat, mag, zárvatermők törzse, egyszikűek és kétszikűek osztálya, termés
Folyamatok: A megporzás és a megtermékenyítés folyamata a nyitvatermők és a zárvatermők törzsében; a termésképzés a zárvatermőknél. Összefüggések: A virág és a mag jelentősége a szárazföldi környezethez való alkalmazkodásban.
42.
A gombák országa
Fogalmak: penészgombák, kalapos gombák Rendszerező ismétlés: az előző évben tanult gombák testfelépítésének, életmódjának és szaporodásának felidézése.
A fatermetű ősharasztok egy-egy képviselőjének jellemzése, bemutatása. A nyitvatermők és a zárvatermők jellemzőinek leírása és összehasonlítása. A nyitvatermők és a zárvatermők elterjedésének összehasonlítása, következtetések levonása. A virág szerkezetének rajza, a termésfal szerepének értékelése a magok terjesztésében.
Képek, ábrák, diák elemzése a nyitvatermők és a zárvatermők, valamint a kétszikűek és az egyszikűek testfelépítésének megfigyelésére. Tobozok, virágmodellek. Élő vagy herbáriumi növények. Animáció: Nyitva- és zárvatermők törzse
Az egyszikűek és a kétszikűek összehasonlítása. Példák gyűjtése az egyszikűek és a kétszikűek osztályába tartozó fajokra. A gombák testszerveződésének, anyagcseréjének és szaporodásának jellemzése. Anyaggyűjtés a gyakorlati jelentőséggel bíró (ehető és mérgező, illetve kórokozó) gombákról. Az összegyűjtött ismeretek feldolgozása kiselőadás, rövid esszé formájában.
Különböző életmódú gombák bemutatása filmrészletek, képek, élő anyag segítségével. Mikroszkóp, mikroszkópos vizsgálathoz szükséges felszerelés (tárgylemez, fedőlemez, cseppentő). Fejespenész tenyészet. Könyvtári kutatómunka vagy internetes anyaggyűjtés, az ismeretek feldolgozása.
43.
Növényismereti és határozási gyakorlat, gombaismereti gyakorlat
Növényhatározás és gombaismeret.
Határozókönyv használatának megismerése és gyakorlása. Fajok felismerése gombaismeret könyv segítségével.
44.
Összefoglalás
45. 46.
Számonkérés A szivacsok, és a csalánozók és a gyűrűsférgek törzse
A témakörben megismert fogalmak és összefüggések rendszerező ismétlése. Feladatlap megoldása. Fogalmak: szivacsok törzse, álszövetes testszerveződés, galléros-ostoros sejt, pórussejt, vázképző sejt, csalánozók törzse, szövetes testszerveződés, csalánsejt, űrbél, hidra, medúza, gyűrűsférgek törzse, szelvényezettség, bőrizomtömlő, három-szakaszos bélcsatorna, keringési rendszer, vér Összefüggések: A szivacsok testfelépítése, és ökológiai jelentősége közötti összefüggés. Az állatcsoportok fejlettségének megállapítása a testfelépítés alapján.
47.
A puhatestűek és az ízeltlábúak törzse
Fogalmak: puhatestűek törzse, a csigák, a kagylók és a fejlábúak osztálya, külső meszes váz, bőrizomtömlő, testtájak (fej, láb, zsigerzacskó), köpeny, légzőszerv (kopoltyú, csigatüdő), ízeltlábúak törzse, a rákok a rovarok és a pókszabásúak osztálya, kitinpáncél, vedlés, szelvényezett test, testtájak (fej, tor, potroh), ízelt láb, szárny, szájszervek, légzőszerv (kopoltyú, légcsőrendszer, lemezes tüdő), közvetlen és átalakulásos fejlődés
Képi információ feldolgozása: a szivacsok és a csalánozók testfelépítése. A szivacsok és a csalánozók testfelépítésének összehasonlítása. A hidrák és a medúzák testfelépítésének összehasonlítása. A már megismert fajok besorolása az egyes tárgyalt csoportokba. Példák gyűjtése az élőhely és a testfelépítés összefüggésére, az ismert fajok előfordulására, szerepére az életközösségek működésében és a mindennapi életben. Képi információ feldolgozása. Rendszertani kategóriák közös tulajdonságainak összegyűjtése, rögzítése. A csigák, a kagylók és a fejlábúak testfelépítésének összehasonlítása. A gyűrűsférgek és az ízeltlábúak testfelépítésének összehasonlítása. A rákok, a rovarok és a pókszabásúak testfelépítésének
Könyvek: Növényismeret A természet képekben Gombák
Filmrészletek, diák, magyarázó rajzok elemzése. Mosdószivacs, füles medúza folyadékos készítmény. Élő földigiliszta mozgásának és szelvényezettségének megfigyelése. Animáció: Szivacsok és csalánozók törzse, Gyűrűsférgek törzse
Filmrészletek, diák, magyarázó rajzok elemzése. Kagylóhéjak, csigaházak, rovargyűjtemény, folyadékos és műgyantás készítmények. Könyvtári kutatómunka vagy internetes anyaggyűjtés, az ismeretek feldolgozása.
összehasonlítása. Folyamatok: A kifejlés, az átváltozás és a teljes átalakulás menete. Összefüggések: A puhatestűek gyors elterjedése a Földön – az életmód és a testfelépítés összefüggése; a rovarok testfelépítésének és elterjedtségének összefüggése (kitinváz, mozgás, szájszervek); az ízeltlábúak szájszervei és a táplálkozás módja). 48.
Részösszefoglalás: a gerinctelen állatok Állatfelismerési gyakorlat
49.
A gerincesek törzse, a halak és a kétéltűek osztályai
Fogalmak: belső váz, kívülről tapadó vázizomzat, kopoltyú, tüdő, bőr, porcos halak, szabadon álló kopoltyúnyílások, halak, kopoltyúfedő, páros és páratlan úszók, oldalvonal, úszóhólyag, csupasz vagy pikkelyes bőr, kétéltűek, ötujjú végtag, légzőfelszín a tüdőben, bőrlégzés, enyhén elszarusodó bőr, vízhez kötött szaporodás, fejlődés átalakulással Összefüggések: A belső váz szerepe a test szilárdításában, a testalak megszabásában és a mozgásban. A halak testfelépítése – alkalmazkodás a vízi életmódhoz. A kétéltűek alkalmazkodása a szárazföldi feltételekhez. A légzés és a kültakaró megváltozása a szárazföldre lépéssel.
A már megismert fajok besorolása a megfelelő rendszertani egységekbe. Anyaggyűjtés a környezetükben előforduló, gyakori ízeltlábú fajokkal kapcsolatban, a mezőgazdasági kártevőkről, az élősködőkről és a lakókörnyezet hívatlan vendégeiről. Hazai puhatestű és ízeltlábú fajok azonosítása, faji jellemzőik leírása, rajzok készítése. A gerincesek közös jellemzőinek összegyűjtése. A porcos halak és a halak osztályainak összehasonlítása.
Animáció: Puhatestűek törzse, Ízeltlábúak törzse
Kagylóhéjak, csigaházak, rovargyűjtemény, határozókönyvek. Halak és kétéltűek csontváza. Képek, diák a már ismert fajokról. Magyarázó rajzok, ábrák.
Azonosságok és különbségek megállapítása, a jellegek fejlettségének megállapítása és értékelése a környezethez való alkalmazkodás szempontjából. Példák gyűjtése az alkalmazkodási jelenségekre, az ismert fajok besorolása a megfelelő rendszertani egységekbe.
Animáció: Gerincesek törzse, Rendszertani csoportok
Folyamatok: Kétéltűek vízhez kötöttsége, az egyedfejlődés menete. 50.
A hüllők, a madarak és az emlősök osztályai
Fogalmak: járólábak, erősen elszarusodó bőr, belső megtermékenyítés, tojás, gyíkok, kígyók, teknősök, krokodilok, dinoszauruszok, madarak, alkalmazkodás a repülő életmódhoz, a belső váz alakulása, madárszárny, tolltípusok, a tollazat szerepe, csőr, hőszabályozás, szaporodás, ivadékgondozás, emlősök, szőrzet, bőrmirigyek, gyökeres fogak és ezek típusai, elevenszülés, méhlepény, tojásrakó, erszényes és méhlepényes emlősök Összefüggések: A hüllők alkalmazkodása a szárazföldi feltételekhez, a hüllők szaporodása, a tojás jelentősége. A légzés és a kültakaró fejlődése a szárazföldi gerincesekben. A repülő életmód, a testforma és az energiaigény összefüggése. A csőr alakja, és a láb kialakulása és a madár életmódja (mozgás, táplálkozás). Az emlősök alkalmazkodása, az állandó testhőmérséklet fenntartásának feltételei. A táplálkozás és a fogazat alakulásának összefüggése. A szaporodás és az ivadékgondozás fejlettsége.
51.
Állatfelismerési gyakorlat: a madarak és az emlősök
52.
Összefoglalás
Az állatok országába tartozó törzsek és osztályok főbb jellemzőinek, az egyes csoportok alkalmazkodásának, a fejlődési
A kétéltűek és a hüllők osztályainak összehasonlítása.
Képek, diák a már megismert fajokról.
A hüllők, a madarak és az emlősök osztályainak összehasonlítása.
Hüllők, madarak és emlősök csontváza.
Azonosságok és különbségek megállapítása, a jellegek fejlettségének megállapítása és értékelése a környezethez való alkalmazkodás szempontjából.
Koponyák, fogak, kitömött állatok. Könyvtári kutatómunka és internetes anyaggyűjtés az őshüllők témában, a gyűjtött anyag feldolgozása és bemutatása.
Példák gyűjtése az alkalmazkodási jelenségekre, az ismert fajok besorolása a megfelelő rendszertani egységekbe. Kiselőadás, prezentáció vagy osztálytermi kiállítás az őshüllők témából.
Hazai emlős- és madárfajok azonosítása, faji jellemzőik leírása, rajzok készítése. Halmazolás, hasonlóságok és különbségek megállapítása, bizonyítékok keresése a fejlődési
Képek és kitömött állatok, határozókönyvek.
53. 54. 55.
Számonkérés Év végi összefoglalás: a Föld élővilága Év végi összefoglalás: az élőlények rendszere
jelenségeknek áttekintése. Feladatlap megoldása. A legfontosabb fogalmak, összefüggések áttekintése, rendszerező ismétlése.
jelenségekre. A korábban felhasznált feladatok új szempontok szerinti válogatása, ismeretlen képek, filmrészletek bemutatása, ismert szempontok szerinti elemzés.
