BIOFIZIKA 2012 – 11 – 05 Metodika-‐1
Liliom Károly MTA TTK Enzimológiai Intézet
[email protected]
A biofizika előadások temaLkája • • • • • • • • • • • • • •
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
09-‐03 09-‐10 09-‐17 09-‐24 10-‐01 10-‐08 10-‐15 10-‐27 10-‐29 11-‐05 11-‐12 11-‐19 11-‐26 12-‐03
Biofizika: fizikai szemlélet, modellalkotás, biometria SZÜNET Az érzékelés biofizikája Mikrostruktúrák Zárthelyi dolgozat 1 Sejtmembránok, lipid-‐fehérje kölcsönhatások Membránpotenciál, transzport biológiai membránokban Jelátvitel Zárthelyi dolgozat 2 Metodika-‐1 Metodika-‐2 Metodika-‐3 Metodika-‐4 Zárthelyi dolgozat 3 Pótzárthelyi -‐ 2012. 12. 11. 10h-‐12h
Biofizika, 2012, Liliom Károly
2
Biofizikai módszerek – mit miért? Meg akarjuk érteni a biológiai rendszereket, az azokban zajló folyamatokat, elsősorban a sejt és sejtalkotó molekulák szintjén…
Hogyan épül fel – SZERKEZET
Hogyan működik – FUNKCIÓ
Biofizikai vizsgálaL módszeren azt értjük, hogy a biológiai rendszert valamely fizikai kölcsönhatásnak vetjük alá, vagy valamelyik fizikai paraméterét kívánjuk meghatározni, például – felhasználhatjuk a hullámok elhajlását, szóródását, elnyelését és kibocsájtását: mikroszkópia (fény, EM), röntgenkrisztallográfia, SAXS, spektroszkópia (EPR, NMR, CD is), SPR, …, illetve ezek különféle kombinációi (TIRF, FRAP, FRET) … – mérhetjük az anyag termodinamikai sajátságait: hőkapacitását (ITC, DSC), diffúzióját (termodiffúzió), vagy ezek kombinációit az előzőekkel (anizotrópia, DLS, korrelációs spektroszkópia és mikroszkópia) … – vizsgálhatjuk a mechanikai vagy elektromos tulajdonságait: sajátrezgés (QCM), felüleL minőség (AFM), zétapotenciál, vezetőképesség, vagy ezek kombinációi az előzőekkel (lézercsipesz) … Biofizika, 2012, Liliom Károly
3
Biofizikai módszerek – mit miért? Mindegyik módszer (= kölcsönhatás) más fizikai jellemzőkre, paraméterekre érzékeny – módszert választani ennek alapján kell, hogy – a mérendő biológiai rendszer lényeges sajátságát határozzuk meg (mérerartomány, dinamika) – minél érzékenyebben ( jel/zaj viszony) tudjunk mérni. Igyekezzünk legalább két (vagy több) független (más elven alapuló) módszert is alkalmazni! Mindig a vizsgálat céljához válasszunk módszereket… (könnyen észrevehető, hogy a biofizikai vizsgálómódszerek nagyrészt a hullámok és az anyag kölcsönhatására építkezik)
Biofizika, 2012, Liliom Károly
4
Szerkezet – mérerartományok
100 nm
? 10 nm
1 nm
A kolloid mérerartományt szeretnénk vizsgálni a sejt nagyobb alkotórészeitől (Lpikusan ≤ 1 µm) a vezikuláris rendszereken át (50-‐200 nm) a makromolekuláris komplexekig (10-‐100 nm) és az egyedi molekulákig (1-‐10 nm).
elektronmikroszkópia
1 µm
fénymikroszkópia
mit szeretnénk “látni”?
A mikroszkópos képalkotás lényege a hullámfrontok törése határfelületeken vagy a hullámok elhajlása és interferenciája – DE minden anyag részecske is és hullám is, elvileg bármivel lehet mikroszkópot csinálni, történeL és prakLkussági szempontok miar dominál a fény és az elektron…
Biofizika, 2012, Liliom Károly
5
Hullámok képalkotásra…
FÉNYMIKROSZKÓP: Numerikus apertúra (NA) = n*sinα
-‐ n = a törésmutató a frontlencse és a fedőlemez közör -‐ száraz objek|v: n(levegő)=1 tehát maximálisan NA ≤ 1 -‐ törésmutató növelése: víz=1.33, glicerin=1.47, immerziós olaj=1.51 Biofizika, 2012, Liliom Károly
Airy diszk
6
Fénymikroszkóp felbontóképessége
A mikroszkópban akkor és csak akkor tudunk feloldani két tárgypontot, ha a diffraktálódot fényhullámból a főmaximumon kívül legalább az első rendben elhajlor fény is részt vesz a képalkotásban. d = 0.61*λ / sinα mert az első elhajlási maximum helyzete 1.22*λ
Biofizika, 2012, Liliom Károly
7
Fénymikroszkóp felbontóképessége A felbontás a nagyítástól nem, csak a fény hullámhosszától és a NA-‐tól függ!
Biofizika, 2012, Liliom Károly
8
javítani szeretnénk a kép kontraszját és felbontóképességét
a legegyszerűbb ötlet a kontraszt javítására a Tyndall-‐ jelenség: sötétlátóterű mikroszkópia (természetesen speciális kondenzorral)
Biofizika, 2012, Liliom Károly
9
Fáziskontraszt mikroszkópia
Használjuk ki, hogy a minta különböző opLkai vastagságú rétegei fáziseltolódást okoznak a sugármenetben, amelyek interferenciája fokozható egy félhullám eltolódással… Biofizika, 2012, Liliom Károly
10
Polarizációs mikroszkóp
Biofizika, 2012, Liliom Károly
11
DIC – DifferenLal Interference Contrast
Biofizika, 2012, Liliom Károly
12
DIC – élő sejtek megfigyelése
Biofizika, 2012, Liliom Károly
13
DIC – élő sejtek megfigyelése
Biofizika, 2012, Liliom Károly
14
DIC – élő sejtek megfigyelése
Biofizika, 2012, Liliom Károly
15
DIC – élő sejtek megfigyelése
Biofizika, 2012, Liliom Károly
16
DIC – élő sejtek megfigyelése
Biofizika, 2012, Liliom Károly
17
DIC – élő sejtek megfigyelése
Biofizika, 2012, Liliom Károly
18
Fluoreszcencia mikroszkópia
Biofizika, 2012, Liliom Károly
19
STED (STimulated Emission DepleLon)
Biofizika, 2012, Liliom Károly
20
Nanoscope variációk
Biofizika, 2012, Liliom Károly
21
500 nm
5 µm
STORM…
Biofizika, 2012, Liliom Károly
23
Foton korrelációs módszerek
A molekulák mozgásáról valamint egymáshoz képesL lokalizációjáról kapunk információt Biofizika, 2012, Liliom Károly
24
A nemlineáris opLkai jelenségek alkalmazásának remek példája a ké}otonos gerjesztés – ehhez óriási fényintenzitás kell (a hagyományos képalkotáshoz szükséges milliószorosa), mert a két foton egyszerre történő elnyelésének valószínűsége nagyon kicsi, tehát csak a fókuszpontban valósul meg a folyamat. Az infralézerekkel mélyen belelátunk a mintába… Biofizika, 2012, Liliom Károly
25
Hullámok képalkotásra… ELEKTRONMIKROSZKÓP:
de Broglie: λ = h/p (Planck állandó / impulzus) = h/mv “V” gyorsítófeszültség meller eV = ½mv2 ➔ λ = h/√(2meV) = 12.12*10-‐10/√V ➔ λ (pm) = 3.9 (100keV), 2.7 (200 keV), 2.2 (300 keV) az EM-‐ben fellépő elektronsebességeknél már figyelembe kell venni a relaLviszLkus tömegnövekedést is, ezzel a korrekcióval kicsit még csökken a hullámhossz: ➔ λ (pm) = 3.7 (100keV), 2.5 (200 keV), 2 (300 keV) Az EM elméleL felbontását az elektron-‐ lencserendszer kb 0.1 nm-‐re korlátozza, de még ez is bőven elég lenne a makromolekulákat megfigyelni. Csakhogy az EM-‐ben a képalkotáshoz az elektronok az anyag elektronjain szóródnak, aminek a hatékonysága a rendszámmal nő. A makroelemek (C,H,N,O) kicsik és hasonló méretűek = gyenge kontraszt! (pl. festés kell nehézelemekkel) Biofizika, 2012, Liliom Károly
26
Elektronmikroszkóp felbontása gyorsfagyasztás magas nyomáson, különben a jégkristályok összetörnek mindent:
hagyományos fixálás gyorsfagyasztás
Víz homogén nukleációja légköri nyomáson: kb -‐40oC, DE kb 10,000oC/s fagyasztási sebesség kell a vitrifikációhoz. Folyékony nitrogénnel elérhető a -‐16,000oC/s. A víz gyenge hővezetése miar a vitrifikáció vastag szeletekre (>10 μm) nem működik. 2100 bar nyomáson a homogén nukleáció kb -‐90oC-‐nál van, DE 200oC/s fagyasztási sebesség is elegendő, ami lehetővé teszi 500 μm vastag szeletekig a jégkristályképződés megakadályozását! Biofizika, 2012, Liliom Károly
27
Digitális–elektronmikroszkópia Gyorsfagyasztás magas nyomáson + szeletek 3D rendelése spéci algoritmusokkal: Az idegszeleteket egymáshoz kell igazítani (A), intenzitásküszöböt választani és szűrni (B), majd a sejtmembránt azonosítani (C), amihez tanítóképeket (D,E) használnak… Ezután az azonosítor axonokat színezik és a szeleteket 3D-‐ben rekonstruálják:
Biofizika, 2012, Liliom Károly
28
Digitális–elektronmikroszkópia Fokozás: gyorsfagyasztás magas nyomáson + fókuszált germánium ionsugarak és a visszavert elektronok trajektóriáinak rögzítése gyantában = 3 nm felbontású 3D kép!
3D-‐élesztő színkódolva az endoplazmás reLkulum (ER; sárga), a nukleusz (világoskék), a ciszternák (zöld), vezikulák (világoszöld), lipid-‐cseppek (narancs), mikrotubulusok (rózsaszín), mitokondriumok (vörös) és a sej}al (szürke) 3.72 nm × 3.72 nm × 15 nm darabokból, sejtátmérő 3.2 μm Biofizika, 2012, Liliom Károly
29
Digitális–elektronmikroszkópia
Ha már megvan a 3D kép, a bemutatási lehetőségek határtalanok! Az adatgyűjtés és ada}eldolgozás sebességének növelésével, a folyamat automaLzálásával tényleg szédítő morfológia-‐kutatások jöhetnek… (de a dinamika ebből mindig hiányozni fog!) Biofizika, 2012, Liliom Károly
30
EM és nanoszkóp kombó
Biofizika, 2012, Liliom Károly
31