BEVEZETÉS I. VEZETÉS-IRÁNYÍTÁS

Rendőrkapitányság Miskolc

Beszámoló a 2007. évi rendőri tevékenységről

BEVEZETÉS Miskolc Megyei Jogú Város az Észak-Kelet Magyarországi régió meghatározó központja, még mindig jelentős ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi központ, s mint szívesen hivatkozunk rá, immár autópályán elérhető megyeszékhely. A Miskolci Rendőrkapitányság azonban nemcsak a város, hanem a vonzáskörzetéhez tartozó további 36 település – közöttük további négy város - közrendjéért, közbiztonságáért is felel. Kapitányság illetékessége 870,8 négyzetkilométerre terjed ki, amely terület teljes lakossága meghaladja a 260.000 főt. Térségünket – némi fejlődés ellenére – még mindig gazdasági recesszió sújtja, újabb munkahelyek csak kis számban létesültek, így az országos átlagnál nagyobb a munkanélküliség, ezáltal az életszínvonal is alacsonyabb. Ebből is adódhat, hogy jellemző itt a vagyon elleni bűnözés, és az úgynevezett megélhetési bűnözés is tapasztalható. Ugyanakkor a rendkívül kedvezőtlen körülmények és nehézségek ellenére is bátran kijelenthetjük, hogy egy stabil bűnügyi helyzetet sikerült teremteni és fenntartani, illetékességi területünkön képesek vagyunk kezelni, sőt bizonyos mértékben befolyásolni is a bűnözést. Nem csupán szemlélői vagyunk a folyamatoknak, hanem aktív felderítő és megelőzőbűnüldöző tevékenységgel, reagálóképességünk folyamatos javításával be is tudunk avatkozni az egy-egy területen újra és újra megjelenő negatív tendenciákba, gátat vetve azok elfajulásának. I. VEZETÉS-IRÁNYÍTÁS Kapitányságunkon 2007. évben az országos viszonyokhoz hasonlóan igen sok vezetői változás történt, nyugdíjba vonulások miatt. Négy meghatározó osztály éléről távozott el a vezető, a Közrendvédelmi Osztályt, a Közlekedésrendészeti Osztályt, az Igazgatásrendészeti Osztályt, valamint a Hivatalt érintően. Nem volt könnyű őket pótolnunk, de megítélésem szerint megtaláltuk a méltó utódokat. Egy esetben vezetői kinevezés visszavonására került sor a Felsőzsolcai Rendőrőrs parancsnoka személyében. Tavaly került kinevezésre továbbá a Közrendvédelmi Osztály vezető-helyettese, az Emődi Rendőrőrs parancsnok-helyettese, a Fogda- és Kísérőőri Alosztály vezetője, a Felsőzsolcai Rendőrőrs parancsnok-helyettese, az Informatikai Csoport vezetője. A napi tevékenységek, munkafeladatok irányítását minden jelentős változás ellenére szakmailag jól képzett vezetők látják el. II. A BŰNÜGYI HELYZET ÉRTÉKELÉSE A bűnügyi fertőzöttség bemutatása: Miskolcon és vonzáskörzetében az elmúlt évben 11.211 bűncselekmény vált ismertté, szemben a 2006. évi 14.960-nal (25 %-os csökkenés). A 100 ezer lakosra jutó bűncselekmények száma 4377, mely meghaladja a megyei átlagot. A bűncselekmények csaknem 80 %-át (8.991) Miskolcon követték el, míg a többit a további 36 településen. E vonatkozásban az utóbbi időben érezhető elmozdulás tapasztalható a „vidék javára”. Míg Miskolcon közel 30 %-kal csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma, addig a vonzáskörzetben több mint 8 %-kal nőtt. 1. oldal



Kapitányságunk bűnügyi helyzete meghatározó a megyében, hiszen az összes ismertté vált bűncselekmény 42 %-át illetékességi területünkön követték el. Ez az adat egyértelműen mutatja, hogy a nagyváros bűnözést gerjesztő hatása továbbra is jelentősen érvényesül. Kapitányságunkon nagy számban a kisebb súlyú (főleg vagyonelleni) bűncselekmények nyomozása folyik, ugyanakkor ezen ügyek tömegessége ad aggodalomra okot. A bűntettek és vétségek aránya is ennek megfelelően alakul, viszonylag magas a vétségek aránya (45,6 %). A bűncselekmények döntő többségét (98 %-át) szándékosan követték el, a gondatlan elkövetés elenyésző. A bűncselekmények közel 95 %-ában a befejezett alakzat valósult meg, ami gyakorlatilag megegyezik a korábbi évek adataival . A szervezett bűnözés térségünkben nem tudott gyökeret verni. Az ismertté vált bűncselekmények elemzése: A bűnözés struktúrájában jelentős változás nem történt, inkább csak némi ingadozások figyelhetők meg a főbb bűncselekmény-csoportok egymáshoz viszonyított arányát tekintve. A bűncselekmények kategória szerinti megoszlását az alábbi diagramm, valamint az 1. sz. mellékletben szereplő táblázat szemlélteti.

3,5%

Személy elleni bcs-k

4,7% 2,2% 1,2%

Közlekedési bcs-k 18,0% Házasság, család, ifjúság, nemi erkölcs elleni bcs-k Államig. ig. szolg. közélet tisztasága elleni bcs-k Közrend elleni bcs-k Gazdasági bcs-k 4,8% 65,6%

Vagyon elleni bcs-k

Mint látszik szinte minden bűncselekmény-kategóriában csökkenés (egyes esetekben jelentős csökkenés) mutatkozik. Igaz ez a megállapítás a negatív társadalmi hatást leginkább kiváltó bűncselekményekre is; a vagyon elleni, a közrend elleni, valamint a személy elleni bűncselekményekre. Bár a vagyon elleni bűncselekmények abszolút számokban mérve 2007. évben jelentősen csökkentek, mégis az összes bűncselekményhez viszonyított arányukat tekintve még inkább túlsúlyossá váltak. A csökkenések mértéke a főbb bűncselekmény-kategóriákban: - a vagyon elleni bűncselekmények kategóriájában -16,2 %, - a személy elleni bűncselekményeket illetően -14,2 %, - a gazdasági bűncselekményeknél -44,8, - a közrend elleni bűncselekmények esetében -26,4 % , - a közlekedési bűncselekményeknél -14,8 %, - a házasság-, család-, ifjúság-, nemi erkölcs elleni bűncselekmények kategóriájában -76,8 %, - az államigazgatás-, igazságszolgáltatás-, közélet tisztasága elleni bűncselekményekben -39,0 % a csökkenés. 2. oldal



Azonban árnyalja a képet, hogy a vagyon ellenieken belül az ismertté vált betöréses lopások száma 33,1 %-kal, a rablásoké pedig 41,8 %-kal nőtt, de emelkedés van az ismertté vált zsarolások, önbíráskodások, kényszerítések számában, vagyis terjed az erőszak és bizony ezek az embereket igazán érdeklő, rosszabb esetben érintő bűncselekmények. A közfeladatot ellátó személy elleni erőszak 48,1 %-kal emelkedett; vannak területeink, ahol nincs oly nagy biztonságban a buszsofőr, a villamosvezető, a vasúti kalauz, a mentős, egészségügyi dolgozó, a pedagógus. A betöréses lopások számának jelentős emelkedése ellenére ezen kategórián belül a magánlakás-betörések száma 13,9 %-kal csökkent és ez pozitív fejlemény. A betöréses lopások számában a jelentős emelkedést a hétvégi ház betörések adták, amely jelenség helyenként tragikus mértékű, de ezekhez legalább egy figyelemre méltóan jó, 36 %-os felderítési mutató párosul. A 2006-ban volt 134 rablás után 2007-ben 190 vált ismertté. Fontosnak tartom kiemelni, hogy az elrendelt nyomozások száma még csökkent is, azonban számos ügy elkövetőjére, elkövetőire (csoportok tagjaira) elfogásuk után – hiszen különösen a lakosságot rendkívül felháborító, durva cselekmények elkövetőit rendre elfogjuk – rájuk több bűncselekményt is tudtunk bizonyítani. A gazdasági bűnözés helyzete: A gazdasági bűncselekmények az ismertté vált összbűncselekményeknek csak kis, 3-5 % közötti hányadát teszik ki évek óta. Ez alól kivételt csak a 2006. év képezett, amikor igen jelentős növekedést produkálva jócskán 6 % fölé emelkedett. Ezt az egyes szerzői joghoz kapcsolódó bűncselekmények elkövetése során felmerült számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása vétsége okozta.

Össz. ismertté bűncselekmények

vált

Gazdasági bűncselekmények (aránya az össz. ism. bcs-hez)

2004. 9836

2005. 12500

2006. 14960

2007. 11301

328 3,33 %

540 4,32 %

990 6,61 %

546 4,8 %

Kedvező, hogy a korábbi évek növekvő tendenciája a pénzhamisítások terén megtorpant, valamint a készpénzt helyettesítő fizetőeszközzel való visszaélések száma is nagyban csökkent. 2005.

2006.

2007.

Tendencia 2006-2007 (%)

Gazdasági bűncselekmények Pénzhamisítás Kp. helyettesítő fizetési eszk. Visszaélés Számítástechnikai rendszer védelmének kijátszása Egyéb

540 111 176

990 190 245

546 135 150

0

308

0

253

247

261

-44,8 -28,9 -61,22

5,66

3. oldal



Jól látható, hogy a három kiemelt törvényi tényálláson túl a gazdasági bűncselekmények körébe tartozó ügyek összességében stagnálnak. Ugyanakkor hosszabb távon csökkenés e területen nem prognosztizálható. A bűncselekményekkel okozott kár és a megtérülés aránya: Az ismertté vált bűncselekményekkel okozott kár nagysága évről-évre fokozatosan felfelé ívelt, azonban 2007-ben drasztikusan csökkent. Ez is azt igazolja, hogy kisebb súlyú, kisebb kárértékű ügyek tömege realizálódik Kapitányságunkon. A kármegtérülési mutató hullámzik. Tapasztalataink szerint az elkövetők csak az esetek jelentéktelen hányadában támogatják a nyomozó hatóságnak az okozott kár megtérülése érdekében tett erőfeszítéseit. Igaz ez még akkor is, ha egyébként a bűncselekmény elkövetését illetően beismerésben vannak.

Okozott kár (ezer Ft) Megtérült kár (ezer Ft) Aránya az okozotthoz

2004. 1528850,7 146744,0 9,6 %

2005. 3645994,9 126628,6 3,5 %

2006. 5148542,6 399231,1 7,8 %

2007. 2252834 90228 4,0 %

A bűnözés viktimológiai elemzése: Tavaly a Miskolci Rendőrkapitányság illetékességi területén elkövetett bűncselekmények kapcsán 6.189 fő természetes személy vált sértetté, 10,9 %-kal kevesebb, mint előző évben. A sértettek döntő többsége felnőtt korú férfi. A fiatalkorú sértettek vonatkozásában gyakorlatilag stagnált, míg a gyermekkorúak vonatkozásában óriási (-78,7 %-os) csökkenést regisztráltunk. Ennek egyetlen oka, hogy jelentősen csökkent a tiltott pornográf felvétel készítése bűncselekmény száma. Külföldi állampolgár sértett nem éri el az 1%-ot. Az oksági tényezők között érdemi, meghatározó körülmény nem állapítható meg (még az alkohol is csupán 2,2 %-os arányban fordult elő). Ugyanakkor tapasztalataink alapján állíthatjuk, hogy a vagyon elleni bűncselekmények egy részénél a sértettek közreható magatartása, nem kellő körültekintése, a megfelelő vagyonbiztonság hiánya érezhető. Ismertté vált bűnelkövetők: Miskolci Rendőrkapitányság által folytatott büntetőeljárások során 2007. évben 3.313 bűnelkövető vált ismertté. Az idevonatkozó adatokat a 2. és a 3. melléklet tartalmazza. A mellékletekből egyértelműen kitűnik, hogy szinte minden bűncselekmény kategóriában csökkenés (egyes esetekben jelentős csökkenés) mutatkozik. A bűnelkövetők magatartásában a legnagyobb szerepet az alkohol játsza. Ez a közreható tényező a bűncselekmények 18,6 %-átilletően nyert megállapítást. Érdekes, hogy 2003. óta ez az arányszám folyamatosan csökken. A kábítószer és a kábító hatású anyagok szerepe minimális. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy a kábítószer, mint jelenség bűnözést gerjesztő hatása jóval nagyobb, mint amit a száraz statisztikai adatok mutatnak. 4. oldal



Kábítószer túladagolás miatt 2007-ben 2 fő halt meg. A vizsgált időszakban Miskolc és vonzáskörzete bűnügyi helyzetét értékelve kijelenthető, hogy a bűnözés szerkezetében jelentős változás nem állt be. Az elkövetési módok színes, szerteágazó palettáján igazán új, eddig nem ismert elkövetési módszerek nem jelentek meg, inkább csak a meglévőket variálják, kombinálják, finomítják az elkövetői körök. A helyi bűnözői kör ismert, feltérképezett. Problémát okoznak viszont a folyamatosan megjelenő fiatal, a hatóság előtt még nem ismert kriminális személyiségek, valamint a nem helyi illetőségű, esetleg a vonzáskörzeten túlról érkező elkövetők, akik felderítése hagyományos nyomozói módszerekkel szinte lehetetlen. Az ismertté vált bűncselekményeket naponta elemezzük, vagyis a bűnüldözés érzékenyen, azonnal észleli és lereagálja az elszaporodni látszó bűncselekményfajtát. A nyílt nyomozási módszerekkel együtt hatékonyan alkalmazzuk a célirányos, egy-egy elkövetői kört célzó bűnügyi felderítéseket, melyek rendre vagy az elkövetők elfogásával, vagy az adott bűncselekmény-sorozat megszűnésével járnak. Célunk a bűnügyi állomány közterületi jelenlétének növelése, azonban ez a törekvés az egyre növekvő adminisztrációs terhek miatt sokszor korlátokba ütközik. A bűnözés struktúrájában nem várható különösebben nagy átrendeződés, ugyanakkor – figyelemmel az utóbbi évek jelenségeire félő, hogy a kedvezőtlen folyamatok (a 2007. évi számokban ugyan csökkenő tendencia ellenére is) tovább folytatódnak. A közigazgatási jogkörben végzett munka: A 2007-es évben hatóságunknál 128 esetben indult eljárás un. rendkívüli halál miatt. Az elhalálozott személyek mindegyike magyar állampolgár volt. A befejezésre került eljárások közül 1 esetben került sor halált okozó közúti veszélyeztetés bűntette, 2 esetben foglalkozás körében elkövetett halált okozó gondatlan veszélyeztetés vétsége elkövetésének megállapítására. Érdekesség: egy a hatóságunknál folyamatban lévő közigazgatási eljárással párhuzamosan, a B-A-Z. Megyei Rendőr-főkapitányságon öngyilkosságban közreműködés bűntett elkövetésének gyanúja miatt indult eljárás (fiatalkorú lány kiugrott a Szentpéteri-kapui toronyházból és ezzel kapcsolatban sátánista barátok ráhatása volt feltételezhető, azonban az eljárások végén mindez nem igazolódott). Az eljárások során 5 esetben természetes halál nyert megállapítást. Balesetben bekövetkezett halálesetek megoszlása: - 2 eset gyárterületen következett be (munkahelyi baleset), - 3 otthon történt (kádban, ablakból kizuhanás, garázstető beszakadás), - 1 eset kórházban (ruhafogas alsó akasztójába zuhanás), 18 esetben még nem került sor az eljárás befejezésére. Ezekből ez idáig 6 tisztázatlan, továbbá 1 égés, 4 önakasztás, 1 kihűlés, 1 vonatbaleset, 1 orvosi kezelés során, 2 gyógyszermérgezés, 2 baleset következménye. Négy esetben indult eljárás ismeretlen személyazonosságú holttest vonatkozásában, azonban mindegyik beazonosításra került.

5. oldal



Az eljárásokat befejező határozatainkkal szemben két alkalommal nyújtottak be fellebbezést, míg bírósági felülvizsgálat kérésére nem került sor. Rendkívüli haláleset miatt folytatott és befejezett eljárás után bűncselekmény gyanúja nem merült fel. A Miskolci Rendőrkapitányságon tavaly 713 közigazgatási hatósági eljárás lefolytatására került sor eltűnés miatt, ez 2006. évhez képest 33 %-os növekedést jelent. Az eltűnések jelentős részét, kb. 2/3-át a különböző gyermekvédelmi intézetekből szökött, illetve oda beutalt gyermek- és fiatalkorúak eltűnései teszik ki. Az ilyen eltűnések gyakorisága évente jelentősen ingadozik. A ténylegesen eltűnt, megszökött intézeti neveltek száma azonban ennél jóval kevesebb, csak az esetek mintegy 40 %-a, hiszen többségük az év folyamán többször is megszökik, sőt közülük 10-12 szinte folyamatosan szökésben van. Ők kivétel nélkül fiatalkorúak; a lányok rendszerint tiltott kéjelgést folytatnak, míg a fiúk általában különböző lopások, rablások elkövetői. „Klasszikus” értelemben vett eltűnést 212-t regisztráltunk, melyek közül 31 fő gyermekkorú, 58 fő fiatalkorú és 123 fő felnőtt személy volt. Leginkább a gyermekkorúak számában mutatkozik jelentős növekedés (több mint 50 %-os), ennek fő oka, hogy egyre inkább terjed, ha a családfő alkoholista, agresszív, akkor a feleség a gyermekekkel együtt anyaotthonokba, esetleg távoli rokonokhoz menekül, melyről a férjet természetesen nem tájékoztatják. „Valódi” eltűnés miatt többször kutattunk csapaterő igénybevételével, amelybe mindig bekapcsolódtak segítők. III. A BŰNÜLDÖZŐ MUNKA Kapitányságunk úgynevezett ismeretlen tetteses felderítési mutatója (45,4%) évek óta egyenletes, magas színvonalú munkát tükröz (2. melléklet). A 2007. évi teljesítményünk értékét növeli, hogy az azt megelőző évhez képest közel 1.500 db-bal kevesebb „B”-lap realizálódott a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése bűncselekmények tekintetében. Ennek ismeretében bátran kijelenthetjük, hogy továbbra is lépést tartunk a bűnözéssel. Miskolc, mint az ország egyik legnagyobb és legnépesebb, de gazdaságilag és szociálisan nem a legjobb helyzetben lévő, lemaradt városa, nagymértékben mutat negatív urbanizációs vonásokat. Több bűncselekmény-kategória jellemzően nagyvárosi bűnözési forma, ami szorosan kapcsolódik a városi léthez. A zsúfolt utcák, piacok, bevásárlóközpontok, az egész várost behálózó átláthatatlan, ellenőrizhetetlen parkolók, az őrizetlenül hagyott gépjárművek ezreivel, a várost övező óriási területeteket átfogó „hétvégi házas” övezetek, az elidegenedett, rohanó emberek, magára hagyott, védtelen öregek, az utcán csellengő fiatalok, mind potenciális sértettek. A kábítószer és prostitúció jelenléte és nem utolsósorban a nagyvárosi ismeretlenségbe burkolózás lehetősége mintegy mozgósítja, motiválja a helyi kriminális személyiségeket, a bűnözésre hajlamos embereket, sőt vonzza a környező településekről, az ország távolabbi térségeiből is rendszeresen bejáró, idelátogató (gyakran utazó jelleggel bűnöző) elkövetői köröket.

6. oldal



2007. évben 8.474 büntető ügy került feldolgozásra az alábbi bontásban. Az ügyek több, mint harmadát, elsősorban az egyszerű megítélésű, kisebb súlyú ügyeket az őrsök és a körzeti megbízottak dolgozták fel. Kapitányságunk nyomozati eredményességi mutatója 52,3 % volt.

Nyomozati eredményességi mutató (%) ITE felderítési mutató (%)

2003.

2004.

2005.

2006.

2007.

2006-2007. (%)

54,7

56,3

56,5

64,1

52,3

-11,8

46,2

46,4

48,3

61,1

45,4

-15,7

A felderítő munkát hatékonyan támogató rendszerként kell megemlítenünk a ROBOTZSARU és a NETZSARU rendszert, mely alkalmazásával széles körű ismereteket szerezhetünk be egyes bűncselekményekkel, bűnelkövetőkkel, elkövetői körökkel kapcsolatosan, melyek meghatározhatják az egyes nyomozások irányát. Az elmúlt évek bűnügyi technikai statisztikai adatait vizsgálva megállapítható, hogy növekedés mutatkozik az ujj-, tenyér-, láb-, jármű-, eszköz-, textilnyomok rögzítésének számában. Csökkenés észlelhető azonban a biológiai anyagmaradványok, ruházat és egyéb nyomok rögzítésében. Hasonlóan az előző évekhez, továbbra is tapasztalható, hogy növekedett a nyomszegény helyszínek száma. Ez sok esetben abból adódott, hogy a cselekmény olyan helyen és módon történt, ahol a városi közlekedés következtében már a helyszínre kiérkezéskor a helyszíni szemle alkalmával nagyon nehéz a pontos helyszínt behatárolni, a nyomokat felkutatni és rögzíteni, mert azt már összejárkálták. Az esetek többségében a nyomkövető kutya indítása sem lehetséges. A nyomkövető kutyák helyszíni igénybevételének eredményessége a nagyvárosi környezet, a sokszor autóval érkező és távozó bűnözők, gyakran a terület összejártsága miatt csekély, de a helyszínre érkező nyomozókutya-vezető ezekben az esetekben is gondoskodik a helyszíni szagmaradványok szakszerű rögzítéséről, biztosításáról. Kapitányságunkon titkos információgyűjtő tevékenységet eddig kizárólag a Bűnügyi Osztály végzett (ez év januárjától önálló Felderítő Osztályt hoztunk létre). Ez rendkívül időigényes munka, melynek „látványos” része sokszor csak hosszú hónapok megfeszített munkája után következik be, ha bekövetkezik egyáltalán. A személyi szabadságot korlátozó intézkedések vonatkozásában a törvény adta lehetőségeket a nyomozások során maximálisan kihasználjuk, azt teljes mértékben a bűnüldözési érdekek, a bizonyítási eljárás szolgálatába állítjuk. Tapasztalataink szerint a bűncselekmények jelentős részét életvitelszerűen, sorozatjelleggel bűnöző személyek, csoportok követik el, akiknek „forgalomból történő kivonása” adott esetben rendkívül kedvezően hat egy terület bűnügyi helyzetére. E vonatkozásban szoros, korrekt kapcsolatot tartunk fenn a Miskolc Városi

7. oldal



Ügyészséggel, akik előzetes letartóztatásra irányuló előterjesztéseinket (egy-egy ritka kivételtől eltekintve) fogadják, azt indítvány formájában továbbítják a Bíróságra.

Őrizetbevétel (aránya %-ban) Előzetes letartóztatás (aránya %-ban) Egyéb (aránya %-ban)

2003. 284 10,7% 122

2004. 259 7,5% 92

2005. 243 6,4% 111

2006. 229 6,2% 100

2007. 234 7,1% 124

4,6% 5 0,2%

2,7% 2 0,1%

2,9% 2 0,1%

2,7% 6 0,2%

3,7% 0

A táblázatból jól látható, hogy mind az őrizetbe vételek, mind pedig az előzetes letartóztatások száma szinte évről-évre csökken. Ezt a tendenciát 2007-ben megtörtük. Ugyanakkor nap mint tapasztaljuk, hogy a személyi szabadság megvonásával járó intézkedések feltételrendszere egyre szigorodik, a törvényesség rendkívüli módon felértékelődött, a gyanúsítotti jogok előtérbe kerültek. Ennek ellenére előszeretettel élünk – természetesen csak a jogi keretek között – indokolt esetben ezen törvény adta lehetőségünkkel, mivel a bizonyítási eljárás emellett eredményesebben, hatékonyabban folytatható. IV. KÖZBIZTONSÁGI TEVÉKENYSÉG A közrendvédelmi állomány rendszeresített létszámához képest egész éven át mintegy 80 fős hiánnyal látta el feladatait. Ez a hiány szinte kizárólag a közterületi szolgálatot ellátó állományból, valamint a fogda- és kísérőőri állományból tevődött össze Működési területünkön a nap minden szakában, 11-18 gépkocsival, 20-35 egyenruhás rendőr végzett folyamatos közterületi tevékenységet. A szolgálatos állomány havonta átlagosan 20.000 órát töltött közterületen, ez alatt 2.500-3.000 ügyeleti küldést teljesített, valamint 4.500-6.000 esetben saját kezdeményezés alapján intézkedett. A közterületen folytatott szolgálatellátás több tevékenységi körből tevődik össze. A legelső és legfontosabb az állandó közterületi jelenlét biztosítása, melyen keresztül az állampolgárok biztonságérzetének fenntartása, javítása, bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésével gyanúsítható személyek elfogása, ezen cselekményektől való visszatartása, a közterület rendjének, a közlekedés rendjének mindenoldalú biztosítása. Ezeken túlmenően van több olyan szolgálati feladat is, amely a bűnmegelőzés szempontjából elengedhetetlen, azonban reagálóképességünkre nézve hátrányos következményekkel jár. Ilyen a búza téri piacon és a belvárosban, a nappali időszakban teljesített gyalogos szolgálat. Kétségtelen tény azonban, hogy az állampolgári biztonságérzetet leginkább a gyalogos szolgálattal, e polgárokhoz leginkább közel álló szolgálati formával tudjuk befolyásolni – ennek szükségessége elvitathatatlan. A fenti állandó feladatokon kívül évszakokhoz kötődően jelentkeznek olyan igénybevételek, amelyek szintén nagy terhet jelentenek. Ilyenek például az idegenforgalmi szezonban végrehajtott, vagy az év végi ünnepekkel kapcsolatos külön feladatok. 8. oldal



Az említett szolgálati feladatok következtében jelentkező, a reagálóképességet negatívan befolyásoló körülményeket közbiztonsági akciókkal próbáltuk ellensúlyozni. Az akciók tervezése és szervezése során igyekeztünk erőinket a bűnügyileg fertőzöttebb területek, a lakosságot irritáló jogsértések előfordulási helyeinek ellenőrzésére koncentrálni. A közrendvédelmi szolgálat szerves részét képezi, a ma már megyénkben egyedüliként működő alosztály-szintű szervezeti egység, a Fogda- és Kísérőőri Alosztály, mely a közterületi szolgálatellátásban önálló járőrözést nem folytat. Az elmúlt évben sajnálatos módon nem jutott elég idő az úgynevezett klasszikus járőrözési tevékenységre, hiszen egyrészt az ügyeleti küldések nagy száma, a közlekedési balesetek helyszínelésében való részvétel, másrészt az egyéb tevékenységek, mint helyszínbiztosítás, lakcímkutatás, elővezetés, karhatalom, rendezvénybiztosítás ezt kisebb mértékben teszik lehetővé. A jelenlegi gazdasági-anyagi helyzet egyre inkább a reagáló-típusú szolgálat szervezését kívánja meg a parancsnoki állománytól, ez azonban szöges ellentétben áll az állampolgárok biztonságérzetének egyik leginkább meghatározó elemével, a már említett „látható rendőrséggel”. Óriási teher hárul a parancsnokokra akkor, amikor a Járőrszolgálati Szabályzatban írtaknak megfelelően kísérelnek meg szolgálatot szervezni és irányítani úgy, hogy a lefedettség biztosított legyen – és ezt be kell vallanunk –, nem mindig teljes sikerrel. Egyre gyakrabban – naponta akár több esetben is - fordul elő, hogy az alegységeknek az ügyeleti küldéseket nem a saját területükön, hanem egy másik őrs, alosztály területén kell végrehajtaniuk. Ennek a futásteljesítményre gyakorolt hatása – különös tekintettel szolgálati gépkocsik kilométerkorlátaira – bizony erősen meglátszik a kilométer- és üzemanyag-felhasználásban. Sokszor azt érzékeljük, nincs elég rendőr az utcán, és sajnos ez részben igaz is. Az egész évben nagy számban előforduló rendezvénybiztosítások – melyek egy részét a folyamatosan változó időpontok miatt csak túlszolgálat elrendelésével lehetett biztosítani –, valamint az ősszel bekövetkezett kormányellenes megmozdulások azt eredményezték, hogy a 150 órás túlszolgálati limit nem volt elég. A közterületi szolgálatellátás jelenlegi helyzetét elemezve sajnos megállapítható, hogy a tavalyi év azonos időszakához képest jelentős mértékben csökkent a működési területünk közbiztonsági helyzetének javítására fordítható munkaóráink száma. Ez a szám a 2007. évben 233.698, míg a 2006. évben 289.961 óra volt. A csökkenés aránya 19,4 % (az első félévben még „csak” 16,1 % volt a csökkenés). A közrendvédelmi szolgálat tevékenységét átfogóan a 7., 8. és a 9. melléklet ismerteti. A mutatók annak ellenére jók, hogy a már korábban említett feladatok komoly mértékben átstrukturálták a közterületi jelenlétet. Tavaly összesen 967 fő fogvatartott került elhelyezésre a fogdán, akik összesen 1940 napot töltöttek ott. A fogda befogadó egységében kialakított két előállító helyiségben 3913 előállított került elhelyezésre. Kapitányságunk frontvonalában, az Ügyeleten működő úgynevezett URH-pultra nem ritkán napi 600 körüli hívás (telefon, rádió) érkezik, ebből is érzékelhető, hogy a mennyire feszített ez a szolgálat. A városban kihelyezet térfigyelő kamerák is ide vannak bekötve, 24 órás figyelésük innen történik.

9. oldal



A közrendvédelmi szolgálat bűnügyi tevékenysége: A rendőrőrsök nyomozati hatásköre elsősorban a területi elv, másodsorban pedig a bűncselekmények súlyosságának megfelelően történik. Az őrsöknél keletkezett, illetve rájuk szignált ügyekben a vádemelésig nyomoznak őrseink, mint ahogy a Körzeti Megbízotti Alosztály is (Miskolcon nincs körzeti megbízott), így a közrendvédelmi állomány bűnügyi tevékenységet folytató tagjai dolgozzák fel a Kapitányságra érkezett bűnügyek valamivel több, mint egyharmadát. A statisztikai adatok alapján az őrsök nem érik el a kapitánysági eredményesség szintjét. Ennek okait nem teljes körűen vizsgálva, az alábbiakat állapíthatjuk meg: A közrendvédelmi szolgálat nem nyomoz sorozatjellegű bűncselekményekben. Az is közismert tény, hogy a kisebb súlyú, vagyon elleni bűncselekmények felderítése, nyom, és az általában kevesebb adat hiánya miatt sokszor nehezebb. Egyéb körülmények is komoly mértékben befolyásolják eredményeiket, legfőképpen a technikai lehetőségek korlátozottsága. A közrendes nyomozói állomány ugyanazt a megkülönböztető jelzéssel ellátott gépkocsit kénytelen használni, amelyet a közterületi állomány használ, ráadásul ugyanabban az időben. Azt hiszem, érzékelhető ennek a problémának a súlya. A gépkocsi-váltással, a lízingeltek érkezésével, sikerült elérnünk azt, hogy három őrs már rendelkezik „civil” gépkocsival (Avas, Felsőzsolca, Emőd), a többi helyen azonban a gond még nem megoldott. A Járőr Alosztály működési területe Miskolc központjában helyezkedik el. Sajátosságként lehet kiemelni a Búza téri piacot, illetve annak közvetlen környékét, amelyre bűncselekmények elkövetése szempontjából főként a zseblopások, kisebb csalások elkövetése a jellemzők, illetve szabálysértési oldalon a jövedéki termékkel való visszaélés, valamint az engedély nélküli árusítás fordul elő leggyakrabban. A közrendvédelmi szolgálat ellenőrzi a fegyveres biztonsági őrségeket is. A Miskolci Rendőrkapitánysághoz tartozó rendőrőrsök közül bűnügyileg a legfertőzöttebb a Vasgyári Rendőőrs területe. Ennek fő oka a lakosság összetétele, ugyanis jelentős számban élnek a területen (hozzájuk tartozik Lyukóvölgy is) a cigány kisebbséghez tartozó személyek. A korábban virágzó ipartelepek, gyárak köré épített volt munkásnegyedeket jelenleg nagy számban ez az etnikum lakja. Közülük nagyon kevesen rendelkeznek munkával, rendszeres jövedelemmel. Az Avasi Rendőrőrs területén található a több tízezres lélekszámú lakótelep, amelynek beépítettsége, lakosság-sűrűsége jelentősen magasabb a város egyéb részeinél. Ennek, és korábbi rossz hírének ellenére ez a terület már nem fertőzöttebb bűnügyileg, mint bármelyik másik városrész. Az önkormányzati beruházásként kiépített és az önkormányzat költségén működő térfigyelő rendszer hatása igen pozitív és segíti az őrsöt a két, szintén adományozott segédmotoros kerékpár. A már önmagában is jelentős Avasi lakótelep mellett az őrs illetékességéhez tartozik Tapolca, Hejőcsaba és Görömböly, valamint az Egyetemváros is.

10. oldal



A Diósgyőri Rendőrőrshöz tartoznak a bükki települések is, azonban gondjaik főleg Pereceshez kötődnek. A terület nagysága kihat a reagáló képességükre, amelyen a tavaszi-nyári időszakban sokat javít a területi önkormányzati képviselőktől kapott két segédmotoros kerékpár. A Vasúti Rendőrőrshöz a Kapitányság illetékességi területén lévő vasúthálózaton, vasúti telephelyen, állomáson túl Szirma és Martin-kertváros tartozik.

Egyéb szolgálati tevékenységek, területek: A B-A-Z megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századának létszáma 96 fő, melyből tavaly 73 főt Kapitányságunk biztosított. Jelentős számban hajtottunk végre olyan feladatokat, amelyre a csapatszolgálati század állományát kellett igénybe venni, elsősorban a budapesti demonstrációkkal kapcsolatban. Ezen túl a Borsodi Liga NB. I. labdarúgó mérkőzéssorozat hazai rendezvényeinek biztosítása, valamint esetenként az idegenben játszott mérkőzésre utazó DVTK szurkolók kísérése volt jelentősebb csapatszolgálati feladat. A nem kiemelt biztonsági kockázatúnak minősített mérkőzéseket szintén a Csapatszolgálati Szabályzat alapján, fokozott ellenőrzés (külső biztosítás) keretében hajtottuk végre. A DVTK hazai mérkőzései iránti jelentős érdeklődés és a gyakran 5-6 ezer néző jelenléte tőlünk a minősítéstől függetlenül is megköveteli a nagyobb létszámú biztosítást. Rendszerint saját állományunkból minimum 70-80 fővel teljesítettük ezeket a feladatokat is, de gyakoriak voltak ennél jóval nagyobb létszámot igénylő biztosítások is. A biztosításban résztvevő személyi állományt elsősorban a századból válogattuk ki. Rendszeresen hajtjuk végre kosárlabda-, jégkorongmérkőzések és egyéb sportrendezvények biztosítási feladatait. A századba beosztott teljes állomány a szolgálati feladatok ellátásához megfelelően fel van szerelve. Mindenki rendelkezik bevetési ruhával, új típusú lábbelivel, lábszárvédővel, karvédővel, és egy bevetési csoport részére tudunk biztosítani testvédőt is. Az új védősisakok kiosztása is megtörtént, a parancsnoki állomány pedig híreszközös sisakot kapott. A gyülekezésről szóló 1989. évi III. tv. alapján 56 alkalommal jelentettek be rendezvényt és tekintettel arra, hogy több bejelentés rendezvénysorozatot foglalt magába, így 106 esetben került sor megtartásukra. Olyan eset nem fordult elő, hogy törvényben meghatározott 72 órán belüli bejelentési kötelezettséget a szervezők nem tartották be, rendezvényt az év során nem kellett betiltanunk. A kisebb rendezvények biztosítását rendbiztosi vagy felügyeleti szolgálattal láttuk el, a kiemeltebb események megoldandó feladatait biztosítási tervek alapján hajtottuk végre. A Közrendvédelmi Osztályon 6 képzett járőr, 6 szolgálati kutyával rendelkezik, melyek jó illetve kiváló minősítésűek, és közöttük rendelkezünk 1 robbanóanyag kereső kutyával is, amelynek bevetésére több alkalommal is sor került. Van továbbá 5 II-es minősítésű szolgálati lovunk is.

11. oldal



Közlekedési tevékenység: A 2007-os évben is célunk volt Miskolc város és vonzáskörzetében a közlekedésbiztonsági helyzet és a közlekedési morál javítása, a balesetek számának és súlyossági fokának mérséklése. A személyi sérüléssel járó közúti közlekedési balesetek számát vizsgálva megállapítható, hogy egy jelentős, 12 %-os csökkenésről beszélhetünk. Közútjainkon 461 sérüléses baleset történt, szemben a tavalyelőtti 522-vel. Tavaly előtt 20 halálos baleset történt, 2007-ben 18 ilyen tragikus esemény következett be. A súlyos sérüléssel járó baleseteket illetően stagnálásról beszélhetünk. A tavalyelőtti 173 esettel szemben 178 esetben történt Tavaly 265 könnyű sérülést eredményező baleset történt, szemben az előző évi 329-el, ami 19 %-os csökkenést jelent. Lényeges vizsgálati szempont az ittas személyek által okozott balesetek alakulása; 79 esetben lehetett megállapítani az okozó ittasságát, ami 17,1 %-a az összes balesetnek. A baleseti okokat elemezve 155 esettel a gyorshajtás áll az első helyen, mely 33,6%, 97 esetben az elsőbbségadási kötelezettség elmulasztása (21%) volt a kiváltó ok. Kanyarodási szabályok megsértése miatt 65, gyalogos hiba miatt 64 (14%) alkalommal következett be baleset. Az előfordulási helyeket vizsgálva kitűnik, hogy a legveszélyesebb részek a 2515 számú közút, az un. harsányi út, a 3-as sz. főút lakott területeken belül lévő szakaszai, főként a József Attila út, valamint a 26-os, 35-ös és a 37-es számú főút. Szintén sok baleset történt a 3606-os számú út Felsőzsolca és Sajópetri közötti szakaszán. A 37-es sz. főúton végzett útépítés miatt a 3605.sz. közút Felsőzsolca és Gesztely közötti szakaszán is emelkedett a balesetek száma. Miskolc város legveszélyesebb részei a Győri-kapu, az Andrássy és Kiss tábornok utak, valamint a Csabai kapu és a vele párhuzamos Soltész Nagy Kálmán utca. Szintén balesetveszélyes a Szentpéteri kapu is. Csökkent a balesetek száma a Nagyváthy és Nagy S., valamint a Sajószigeti és Zsigmondy utcák kereszteződésében, mivel mind a két helyen jelentős változás történt a forgalomi rend kialakításában, forgalomirányító jelzőlámpákat telepítettek. A személyi sérüléses baleseteken túl 1.499 esetben vonult ki közlekedési helyszínelő anyagi káros balesethez. Ezen túlmenően a közrendvédelmi állomány 590 alkalommal intézkedett közlekedési balesetnél. Amíg a létszámhelyzet megengedte, a szolgálat szervezése és tervezése során fokozott figyelmet fordítottunk a kiemelten balesetveszélyes útszakaszok és csomópontok ellenőrzésére. Az egész évre rányomta bélyegét a nyugdíjazási hullám, ami azt jelentette, hogy a helyszínelői állomány kiállítása is nehézségbe ütközött. Előfordult, hogy Kapitányságunk illetékességi területén l fő közlekedési szakember látott el szolgálatot. Igazgatásrendészeti tevékenység: Az igazgatásrendészeti szolgálat legnagyobb területe a szabálysértési tevékenység. A 2007-es évben iktatott ügyek számában csökkenés mutatható ki. Az elmúlt évben 8.133 feljelentés érkezett, míg 2006. évben 9.303 iktatott ügyirat volt. 12. oldal



Bírságolási gyakorlatunkban tükröződik az elkövetett cselekmény tárgyi súlya és nem utolsósorban a személyi körülmények. A kiszabott pénzbírság átlaga 19.440 Ft/fő, ami több mint 200 Ft-os emelkedést jelent. A járművezetéstől eltiltás jogintézményét kellő szigorral és következetességgel alkalmaztuk, így azokban a közlekedési szabálysértésekben, ahol erre lehetőség nyílt és a cselekmény súlya azt indokolta, éltünk vele, ennek következtében 925 fő vezetői engedély bevonására került sor. Továbbra is elmondható, hogy nagy erőfeszítéseket teszünk mind a szabálysértési bírság, mind a helyszíni bírság során kiszabott pénz behajtása érdekében, azonban a jogszabályok ellentmondásai miatt ez nem minden esetben jár sikerrel. Az elmúlt évben a kiszabott pénzbírság összege 111. 858. 969 Ft volt. A helyszínen kiszabott pénzbírság esetében 3553 ügyben folytattunk le végrehajtási eljárást. Kiemelten kezeltük az elzárással is sújtható szabálysértést elkövetőket, ahol indokolt volt, ott éltünk a szabálysértési őrizetbe vétellel és bíróság elé állítással. A járművezetéstől eltiltott személyekkel és a tiltott kéjelgőkkel szemben 66 esetben kezdeményeztük a bíróság elé állítást, melyből 29 személlyel szemben alkalmazott elzárás büntetést a bíróság. Fegyver- és engedély-ügyintézés területén a 2007. év nagy változást nem hozott, a fegyvertartási engedélyek megújítása folyamatosan történik, az ügyfélfogadás zökkenőmentes. A személy-és vagyonvédelmi szakterületen dolgozók az év első felében nagy leterheltség mellett végezték munkájukat, mert a jogszabályi változásoknak megfelelően ebben az időszakban kérték a legtöbben az igazolványuk megújítását. Jelenleg több mint kétezren rendelkeznek személy- és vagyonvédelmi, továbbá magánnyomozói igazolvánnyal. Tavaly alkalmaztuk először a közigazgatási eljárás szabályairól szóló törvény által kiszabható felügyeleti bírságot, melynek összege akár 2,5 millió Ft –ot is elérheti.

V. BŰN- ÉS BALESET MEGELŐZŐ MUNKA Tapasztalataink szerint a család, mint legkisebb társadalmi közösség sokszor képtelen alapvető feladatainak megfelelően funkcionálni, a szülők anyagi nehézségeik enyhítésével, a megélhetés problémájával vannak elfoglalva. A szülői felügyelet hiányából adódóan egyre több gyerek „kerül az utcára”, a szórakozási lehetőségek számával arányosan több gyermek-, de leginkább fiatalkorú marad ki otthonról, vagy engedik el akár éjszakára, így válhatnak alkalomszerűen elkövetővé, vagy sértetté. Az iskola, mint második otthon képtelen pótolni a családi hátteret, nevelést. Nem jut mindig idő a gyermekekkel történő személyes kapcsolatteremtésre, családlátogatásra, háttérbe szorulnak a közös szabadidős foglalkozások. A Közrendvédelmi Osztály egyenruhás állományának közterületi jelenléte a prevenció leghatékonyabb formája. Törekedtünk a nap 24 óráját átfogó közterületi jelenlétre, azonban ez objektív okok miatt nem minden esetben sikerült. A közterületen bekövetkező bűncselekmények elemezése révén a szolgálatszervezéskor kiemelt figyelmet fordítunk a bűnügyileg frekventált területeken a rendőri jelenét biztosítására.

13. oldal



A közrendvédelmi állomány érintett része, valamint a rendőrőrsök, részt vesznek a települések iskoláiban tartandó osztályfőnöki órákon, gyerekeknek szóló közlekedési vetélkedőkön, valamint rendszeresen felhívják közvetlenül, vagy a családsegítőkön keresztül az idősek figyelmét az esetlegesen sérelmükre elkövethető bűncselekmények megelőzésének lehetőségeire. Az év során időszakosan, az idegenforgalmi szezonban kerékpáros és segédmotor-kerékpáros szolgálat szerveztünk. Kiemelt figyelmet fordítottunk az év végi ünnepekkel kapcsolatosan jelentkező feladatokra, a bevásárló központok és környékük ellenőrzésére. Áldozatvédelmi, illetve bűnmegelőzési tevékenységünk részét képezi az un.” Ifjúságvédelmi Őrjárat” elnevezésű akció-sorozatunk, melyet elsősorban „az iskola mellé járó” diákok, valamint intézetből szökött fiatalok elszámoltatása céljából indítottunk el. Célunk a gyermekvédelmi jelzőrendszer aktivizálása, illetve a fiatalok védelme, áldozattá válásának megelőzése és esetleges bűnelkövetővé válásuk megakadályozása. Ezt a tevékenységet Gyermekjóléti Szolgálat, illetve az iskolák egy-egy ifjúságvédelemért felelős pedagógusának bevonásával – egész tanévben folytatjuk. A Bűnügyi Osztály Ifjúságvédelmi és Bűnmegelőzési Alosztályán két fő foglalkozik a bűnmegelőzési, áldozatvédelmi feladatok ellátásával. Munkájuk fontos részét képezi a városban és annak vonzáskörzetében található általános és középiskolákban bűnmegelőzési tárgyú órák megtartása, valamint D.A.D.A. Biztonságra Nevelő Iskolai Program általános iskolás diákok részére történő oktatása. 2007-ben összesen 58 bűnmegelőzési órát tartottak a D.A.D.A. Oktatás pedig 7 általános iskolai osztályban zajlott. Az Iránytű Avasi Szociális Szolgálat felkérésére nyáron egy héten át bűnmegelőzési főelőadónk részt vett a „ZÖLD PETTYEK” elnevezésű Keszthelyen lebonyolított táborozáson, ahol felügyelte és oktatta a gyerekeket. Az idős emberek veszélyeztetettségét felismerve Kapitányságunk kezdeményezésünkre megbeszélésre került sor Miskolc Város Idősügyi Tanácsának képviselőivel 2007. szeptember 19-én a Miskolci Rendőrkapitányságon. Ezen együttműködési megállapodás megkötésére is sor került, melynek keretében megegyezés született – többek között - arra vonatkozóan, hogy a nyugdíjasklubokban, idősotthonokban tartandó előadásokon, illetve fogadóórákon munkatársaink közreműködését biztosítjuk. A fenti megállapodással egyidejűleg került sor az Iránytű Avasi Szociális Szolgálat és a Kapitányságunk közötti együttműködési megállapodás aláírására, amely kiemelten foglalkozik a kölcsönös jelzésadás fontosságával, különös tekintettel a családon belül történő erőszakos eseményekre, valamint a 2007. évben indított jelzőrendszeres házi gondozás kapcsán felmerülő rendőri feladatokkal. Balesetmegelőzési tevékenységünk során általános közlekedésbiztonsági vetélkedőket, versenyeket szerveztünk.

iskolákban,

óvodákban

A tanévkezdéskor lehetőség szerint rendőri jelenlétet biztosítottunk a balesetveszélyes útvonalak mentén található iskoláknál.

14. oldal



Széles körű propaganda-tevékenységet fejtettünk ki az írott és elektronikus sajtóban. Ezen médiákon keresztül akcióinkról, kampányainkról, a jellemző baleseti okokról és okozókról tájékoztattuk a közlekedésben résztvevőket. Szinte minden jelentősebb balesetről fényképes melléklettel beszámolt a Borsod Online internetes lap. VI. EGYÜTTMŰKÖDÉS A Miskolci Rendőrkapitányság belső kommunikációja, az információáramlás rendszere, valamint az osztályok közötti együttműködés megfelelő színvonala nélkül az évek óta folyamatosan elért jó eredményt nem tudtuk volna megtartani. A megfelelő információáramlást az is elősegíti, hogy minden munkanap reggelén, alosztályvezetői szinttel bezárólag, a Kapitányság vezetése közösen részt vesz az ügyelet beszámoltatásán, így valamennyi szolgálati ág, akár az azonnali konzultációk révén is, valós képet kap a területén az elmúlt 24 órában történt eseményekről. Munkánkhoz a leghatékonyabb segítséget az egyre bővülő polgárőrség adja. A külső szervekkel történő együttműködés értékelésénél mindenképpen ki kell emelnünk a tradicionálisan jó munkakapcsolatot a Miskolci Városi Ügyészséggel, valamint a Miskolci Városi Bírósággal. Kiemelkedően a jó kapcsolatunk a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, Közterületfelügyelet, a Munkavédelmi Főfelügyelőség állományával, a Vám-és Pénzügyőrséggel. A Régiópark Miskolc Kft-vel kötött együttműködési megállapodásunk megpecsételte a hosszú ideje tartó, eddig is jól működő kapcsolatunkat. Példaértékűnek tartom Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Kapitányságunk felé tanúsított segítőkészségét, támogatását. VII. A FUNKCIONÁLIS FELADATOK Hivatali tevékenység: A hivatali tevékenység egy rendkívül szerteágazó, speciális tevékenységet magában foglaló önálló szolgálati ág. Ebbe a körbe tartozik bele a Kapitányság teljes ügykezelését végző Segédhivatal, az Informatikai Csoport, valamint az épületfenntartással, üzemeltetéssel foglalkozó Gondnokság. Ide tartozik továbbá minden olyan feladat, amely a Kapitányság egészére vonatkozik, ezáltal az egyes alegységek feladatainak összehangolását igényli. A Hivatal részt vesz a belső normaalkotásban, felügyeli és végrehajtja a deregulációs munkát, valamint a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek koordinációját és előkészítését is elvégzi. Kapitányságunk törvényben meghatározottak szerint kezel személyes adatokat. A Segédhivatalban dolgozók munkáját nagyban megkönnyíti a Robotzsaru-NEO ügyviteli és ügyfeldolgozó rendszer, valamint a saját fejlesztésű programok használata. Kapitányságunk ügyforgalma országos viszonylatban is kiemelkedő. A nyílt iktatások száma 96.558 volt (az előző évi 108.755-el szemben) melyből bűnügyi 24.168, szabálysértési 18.802 (2006-ben ez 27.909 ) az ún. általános pedig 22.037 db volt. Minősített iratból az elmúlt évben 54 készült. Az ügyforgalmi adatokat a 11. melléklet tartalmazza. 15. oldal



A postaköltségünk éves szinten tovább emelkedett, 18.031.581 Ft volt, 22%-os növekedést mutatva az előző évhez képest. Tetemes a beérkező levelek és postai küldemények száma is, 95.763 db érkezett, ez 11%-os növekedést mutat a 2006. évihez viszonyítva. Az Informatikai Csoport az általános informatikai tevékenységen túl, mely nagy részében az országosan egyedülálló hálózat üzemeltetéséből áll, részt vesz minden olyan tevékenységben amely a hosszútávú működtetést, a költséghatékony üzemeltetést és a Kapitányság ilyen jellegű elismertetését célozza. A számítógépes munkaállomások nagy száma, a felhasználók egyre növekvő igénye és elvárása szakembereink mindennapos helytállását követeli meg. Központi számítógépünk az állandó terhelés miatt megyei szintű, tehát máshol teljes megyei hálózatot tudna kiszolgálni. Az országosan bevezetésre kerülő központi alkalmazások terén etalonként használják helyi tapasztalatainkat, ezáltal módosító, javító ajánlásokat adhatunk a központi team számára. A nálunk felmerülő problémák sokszor annyira egyediek és speciálisak, hogy segítség hiányában saját rátermettségünket bizonyítva kell orvosolnunk és megoldanunk a hibákat. Fegyelmi helyzetünk: Az elmúlt évben 79 fegyelmi eljárás indult, melyek közül ez idáig 9 zárult megszüntetéssel. Összesen 49 fegyelemsértés elbírálására során alkalmaztunk fenyítés büntetést, melyek közül 4 még a korábbi évben keletkezett. A szolgálattal összefüggésben, vagy szolgálati helyen elkövetett szabálysértések száma 6, melyből 4 marasztalással zárult, 2-ben megszüntető határozat született. Bűncselekmények tekintetében 3 ügyben született jogerős ítélet 2007-ben. Ezen ügyek közül katonai bűncselekmény, míg egy un. Köztörvényes. Csak az egyik katonai bűncselekménynek tehető az elkövetési ideje a tavalyi évre, a másik kettő a korábbi évekből való. Katonai bűncselekmény elkövetése miatt 2007-ben 1 esetben indult nyomozás és 1 kolléga gyanúsítotti kihallgatására került sor. Ez a szám a korábbi évben 3 ügyben, 4 fő gyanúsított volt. Ezen ügy szolgálati feladat ellátása alóli kibúvás vétség elkövetése miatt indult, és pénzbüntetéssel zárult. A másik jogerősen befejezett katonai büntetőeljárás 2006-ban indult az egyik alosztályvezetővel szemben, akit szolgálati tekintély megsértése bűntett elkövetése miatt pénzbüntetésre ítélt a katonai bíróság. Az elmúlt évben hat kollégát hallgatott ki a Nyomozó Ügyészség gyanúsítottként bántalmazás hivatalos eljárásban vétsége, hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette, hivatali visszaélés bűntette, valamint kényszervallatás bűntette miatt. Minden esetben a nyomozást az ügyészség megszüntette, így a kapcsolódó fegyelmi eljárásban sem került sor marasztalásra. Összesen 9 bűncselekmény kapcsán került sor nyomozás megszüntetésére, ebből 4 ügy még a korábbi évekből való, valamint egy bíróság általi felmentő ítélet. Az év folyamán egy kollégától váltunk meg bizalomvesztés okából közös megegyezéssel. A fenyítési nemeket figyelembe véve megállapítható, hogy 36 figyelmeztetés, 12 feddés, 4 megrovás, 1 fizetési fokozatban visszavetés és 3 pénzbírság kiszabására került sor. A hivatalos személy elleni erőszak bűntetteket elemezve az a tapasztalatunk, hogy a jogsértő állampolgárok egyre gyakrabban agresszívan lépnek fel a velük jogszerűen intézkedő rendőrrel szemben. A cselekmények elkövetésében a legtöbb esetben közrejátszott az alkohol is. 16. oldal



Az esetek kivizsgálása során kivétel nélkül megállapítható volt, hogy a rendőrök jogszerűen és törvényesen jártak el, egy esetben részben szakszerűtlennek lett minősítve az intézkedés. Humánerőforrás gazdálkodás: A Miskolci Rendőrkapitányság rendszeresített létszáma 2007. januárjában 586 fő hivatásos állományú és 67 fő közalkalmazott, összesen 653 fő volt, mely 2007. április 16-tól 569 fő hivatásos és 67 fő közalkalmazott létszámra csökkent. A ténylegesen meglévő létszám 2007. januárjában 535 fő hivatásos, 67 fő közalkalmazott, összesen 602 fő, majd 2007. december 31-én 488 fő hivatásos létszámmal és 69 fő közalkalmazotti létszámmal, összesen 557 fővel zártuk az évet. A részletes adatokat a 15. melléklet tartalmazza. Szervezeti struktúránk nem módosult. 2007. évben nem volt olyan állománytábla módosítás, mely átszervezésnek minősült volna. A rendszeresített létszám helyett, bérfedezet-hiány miatt, 2007. évben is – akárcsak 2006-ban - Kapitányságunk 608 fő foglalkoztatására kapott lehetőséget. Az elmúlt évet a hivatásos állomány jelentős mozgása jellemezte. A rendőri állomány fluktuációja az előző évhez képest viszonyítva nagymértékben, csaknem kétszeresére nőtt, 90 fő távozott, 26 fő kérte áthelyezését más szervhez, 5 fő közös megegyezéssel távozott a civil szférába, valamint 57 fő felmentéssel – egészségügyi ok miatt – nyugállományba vonult. A hivatásos szolgálatban eltöltött időt ötévenkénti bontásban vizsgálva megállapítható, hogy 79 fő 5 év alatti szolgálati idővel rendelkezik, a „derékhadat” az a 127 fő képviseli, akik 6-10 év közé eső szolgálati időt tudhatnak maguk mögött. Ezeken túl 11-15 év szakmai tapasztalattal rendelkezik 85 fő, 16-20 év közöttivel 99 fő, 21-25 év közöttivel 86 fő, 26-30 év közöttivel 10 fő és 31-35 év szolgálati idővel 2 fő rendelkezik. A színvonalas munkavégzés előfeltétele, a kellő szakmai tapasztalatok megszerzése és kamatoztatása mellett az állomány megfelelő iskolai végzettsége, továbbképzése. Kapitányságunkon 199 fő rendelkezik diplomával, a többiek – egy-két kivételtől eltekintve – érettségizettek. Ma már a gondot az jelenti számunkra, hogy nem rendelkezünk elegendő tiszti beosztással, 32 fő diplomás tiszthelyettesünk van, további 23 fő tiszthelyettes letette a főiskolai záróvizsgáját, de az oklevél kiállításához szükséges nyelvvizsgával még nem rendelkezik. Mindezeken túl még 37 fő jelenleg tanul különböző felsőoktatási intézmények levelező tagozatán. Pénzügyi-, anyagi-technikai erőforrás gazdálkodás: A Miskolci Rendőrkapitányság 2007. évi gazdálkodását és költségfelhasználását a korábbi évekhez hasonlóan az ésszerű, felelősségteljes és egyben költségtakarékos gazdálkodás jellemezte. Az elmúlt évben a működéssel kapcsolatos költségfelhasználás lényegében problémamentes volt. Kapitányságunk 61 db gépjárművel rendelkezik, ebből 4 robogó (ezek önkormányzati tulajdonban vannak). Tavaly 12 db új gépjárművet kaptunk. Jelenleg 34 db bérautó található gépjárműparkunkban. A terepjáró gépkocsik kivételével ma már színvonalas és elegendő gépjármű állománnyal rendelkezünk.

17. oldal



A szűkös költségvetési helyzet okából modern technikai eszközökre, krimináltechnikai eljárások bevezetésére rendőrségi forrásból nem számíthatunk, ezért gyakran alapítványi forrásból, olykor a civil szférából (pl.: gazdasági társaság) érkező felajánlásokból elégítjük ki technikai eszközigényünket, fenntartva ezzel a működőképességet. A Miskolc Város Közrendjéért Közalapítvány és az illetékességi területünkön működő önkormányzatok több alkalommal támogatták Kapitányságunkat eszközök és a szükséges kellékanyagok megvásárlásával, mely nagyban segítette a Kapitányság folyamatos munkavégzését, a megszorítások és anyagellátási problémák ellenére is. Kommunikációs tevékenység: Kapitányságunkat a nyilvánosság felé a teljes nyitottság jellemzi. Kiemelt, közérdeklődésre számot tartó ügyeinkről rendszeresen tájékoztatást adunk.

VIII. ÖSSZEGZÉS

Összegezve megállapítható, hogy a Miskolci Rendőrkapitányság 2007. évben is eredményes évet zárt, a maga elé tűzött és a részére megfogalmazott szakmai és lakossági elvárásoknak eleget tett. Felderítési eredményességünk évek óta kiegyensúlyozott és kiemelkedően magas szintű. Feltétlen célunk, hogy ez 2008-ban is így maradjon. A jogszabályok által biztosított keretek között, racionális gazdálkodás folytatása mellett, kollégáim elhivatottságának ismeretében nem kétséges, hogy ez így is lesz.

Miskolc, 2008. április 15.

dr. Pásztor Albert r. ezredes rendőrségi főtanácsos kapitányságvezető

18. oldal

BEVEZETÉS I. VEZETÉS-IRÁNYÍTÁS

Recommend Documents