A nagy hatásfokú, hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés alkalmazására rendelkezésre álló lehetőségekről Magyarországon (beleértve a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő mikroegységeket is) (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (1) bekezdésében említett elemeket tartalmazó, a 10. cikk (1) bekezdés szerinti jelentés)
2009. október
1
Bevezetés Kapcsolt hő- és villamosenergia-termelést (a továbbiakban: KHVT) azokon a helyeken célszerű létesíteni, ahol már meglévő, vagy ténylegesen felmerülő hőigényt tudunk a kapcsolt termeléssel kielégíteni. A kapcsolt termelés alkalmazásának további lehetőségeinél a hőigények felméréséből célszerű kiindulni, majd . meg kell vizsgálni, hogy mely igényeket lehetne kielégíteni a már meglévő kapcsolt kapacitások segítségével, és mely esetekben szükséges új berendezéseket telepíteni. Bizonyos esetekben a korábbi berendezések cseréjére is szükség lehet. Tehát a kapcsolt energiatermelés bővülése legalább három módon lehetséges:
a már meglévő rendszerek ki nem használt kapacitásának jobb kihasználása, pl. új hőfogyasztók belépésével;
a meglévő berendezések bővítésével, korszerűsítésével;
új berendezések telepítésével, esetleg új helyszínek belépésével.
A rendelkezésre álló adatok alapján a hőigények és a kapcsolt energiatermelés alakulását két nagy területen vizsgáltuk. Az egyik terület a termelő szektor (ipari termelők), a másik a közcélú szolgáltatások területe.
Az 1. táblázat összefoglalóan mutatja a kapcsolt termelés főbb adatainak változását 2004-2007 között.
2
1. táblázat 2004 Üzemelő egységek száma: Közcélú szolgáltatások Ipari termelők
Ipari termelők
2007
%
érték
%
érték
%
érték
%
db
194
69,78
214
64,46
347
90,84
341
88,57
db
84
30,22
118
35,54
35
9,16
44
11,43
278
100.0 0
332
100.0 0
382
100.00
385
100.00
MW
1 584
89,27
1 657
88,54
1 839
93,08
2 088
93,35
MW
190
10,73
215
11,46
137
6,92
149
6,65
1 775
100.0 0
1 872
100.0 0
1 976
100.00
2 237
100.00
Összesen: Beépített KHVT hőkapacitás: Közcélú szolgáltatások
MW
3 775
80,41
3 440
82,04
3 743
85,61
3 955
88,74
Ipari termelők
MW
920
19,59
753
17,96
629
14,39
502
11,26
4 694
100.0 0
4 193
100.0 0
4 373
100.00
4 457
100.00
3847 1 2427 3 6274 4
61,31
36029
61,19
34698
61,57
38,69
22852
38,81
21660
38,43
100.0 0
58881
100.00
56358
100.00
Összesen: Hőfelhasználás sok
2006
érték
Összesen: Beépített KHVT villamos kapacitás: Közcélú szolgáltatások
2005
Közcélú szolgáltatá-
TJ
35829
60,17
Ipari termelők
TJ
23710
39,82
59539
100.0 0
Összesen:
Az 1. táblázatból látható, hogy a vizsgált időszakban a működő KHVT berendezések száma, beépített villamos- és hőkapacitása alapján a kapcsolt energiatermelés a közcélú szolgáltatások irányába tolódott el. A hőfelhasználás terén a közcélú szolgáltatás súlya jelentős, részaránya meghaladja a 60%-ot.
1. Hőigények ágazatok szerinti változása Magyarországon 2004-2007 között Az ipari ágazatok két csoportba sorolhatók. Az egyikbe azok tartoznak, ahol a vizsgált időszakban alkalmaztak KHVT berendezéseket is, a másodikba pedig azok, amelyekben nem. 1.1. Vásárolt hőigények vizsgálata azon ágazatokban, amelyekben alkalmaztak KHVT berendezéseket 2004-2007 között
3
Az 2. táblázat az egyes ágazatok által felhasznált vásárolt hő mennyiségének időbeli alakulását mutatja a 2004-2007 közötti időszakban. A 3-9. táblázatok pedig az egyes ágazatokban a KHVT terén lejátszódó folyamatokat részletezik.
2. táblázat Vásárolt hőenergia felhasználása a 2004 – 2007 közötti időszakban
2004
2005
2006
2007
TJ
TJ
TJ
TJ
Vegyipar
2007/2004
6 723
7 813
8 663
8 567
1,27
344
244
295
326
0,95
Élelmiszer, ital, dohány gyártása
1 110
938
918
940
0,85
Papírgyártás, kiadói, nyomdai tevék.
1 859
1 936
1 537
1 155
0,62
Fémtermékek, gépek, felszerelések
3 486
3 749
3 731
3 423
0,98
Máshová nem sorolt feldolgozóipar
88
60
76
49
0,56
523
196
717
n.a.
1,37*
Nemfémes ásványi termékek gyártása
Szállítás, posta, távközlés Összesen
14 133
14 936
15 937
14 460
1,02
* Megjegyzés: 2006/2004 Vegyipar A 3. táblázat a vegyiparban a KHVT terén lejátszódó folyamatot mutatja be.
3. táblázat Vegyipar Üzemelő egységek száma
2004
2005
2006
2007
2007 / 2004
db
4
3
4
5
1,250
Beépített KHVT villamos kapacitás
MW
49
13
15
13
0,261
Termelt villamos-energia
GWh
134
40
59
70
0,520
Termelt villamos-energia
TJ
482
143
213
251
0,520
MW
358
113
100
35
0,096
Beépített KHVT hőkapacitás Termelt hőenergia
TJ
3 086
1 951
1 880
1 893
0,614
Vásárolt hőenergia
TJ
6 723
7 813
8 663
8 567
1,274
Termelt és vásárolt hőenergia együtt
TJ
9 809
9 764
10543
10 460
1,066
Bár a beépített KHVT berendezések száma kismértékben nőtt az iparágban, ugyanakkor a berendezésekben beépített villamos- és hőteljesítmény jelentősen csökkent. A termelt villamos- és hőenergia mennyisége közel a felére csökkent, ugyanakkor a termelt és vásárolt hőenergia összege alig változott. A saját termelés csökkenését vásárlásból pótolták. 4
Nemfémes ásványi termékek gyártása A 4. táblázat az ebben az ágazatban a KHVT terén lejátszódó folyamatot mutatja be.
4. táblázat Nemfémes ásványi termékek gyártása Üzemelő egységek száma
2004
2005
2006
db
4
0
0
0
0,000
Beépített KHVT villamos kapacitás
MW
10
0
0
0
0,000
Termelt villamos-energia
GWh
10
0
0
0
0,000
Termelt villamos-energia
TJ
36
0
0
0
0,000
MW
51
0
0
0
0,000
Termelt hőenergia
TJ
15
0
0
0
0,000
Vásárolt hőenergia
TJ
344
244
295
326
0,947
Termelt és vásárolt hőenergia együtt
TJ
359
244
295
326
0,908
Beépített KHVT hőkapacitás
2007
2007 / 2004
A kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés megszűnt az iparágban az időszak végére. A hőtermelés megszűnését ellensúlyozza a hő vásárlása. Bár a termelt és vásárolt hőenergia mennyiségének összege az időszak végén kisebb, mint az időszak elején, az utolsó években mégis a hőigény növekedése figyelhető meg. Élelmiszer-, ital- és dohányipar A 5. táblázat az ebben az ágazatban a KHVT terén lejátszódó folyamatot mutatja be. 5. táblázat 2004
2005
2006
db
8
10
11
12
1,500
Beépített KHVT villamos kapacitás
MW
65
71
80
84
1,291
Termelt villamos-energia
GWh
204
206
186
173
0,846
Termelt villamos-energia
TJ
734
740
670
621
0,846
MW
393
426
428
352
0,895
Élelmiszer-, ital- és dohányipar Üzemelő egységek száma
Beépített KHVT hőkapacitás
2007
2007 / 2004
Termelt hőenergia
TJ
3 521
3 886
3 163
3 140
0,892
Vásárolt hőenergia
TJ
1 110
938
918
940
0,847
Termelt és vásárolt hőenergia együtt
TJ
4 631
4 824
4 081
4 081
0,881
5
Bár a működő kogenerációs berendezések száma, valamint azok beépített villamos teljesítménye nőtt, ugyanakkor a beépített hőteljesítmény csökkent. Valószínűnek látszik, hogy a KHVT berendezések számának növekedése a berendezések egy részének - pl. ellennyomású gőzturbina gázmotorra történt cseréjével valósult meg. Papír- és nyomdaipar A 6. táblázat a papír- és nyomdaipari ágazatban történt változásokat részletezi. 6. táblázat 2004
2005
2006
2007
db
2
3
2
3
1,500
Beépített KHVT villamos kapacitás
MW
14
16
16
16
1,190
Termelt villamos-energia
GWh
59
59
51
49
0,824
Termelt villamos-energia
TJ
212
214
182
175
0,824
53
72
72
68
1,277
Papír és nyomdaipar Üzemelő egységek száma
Beépített KHVT hőkapacitás
MW
2007 / 2004
Termelt hőenergia
TJ
1 780
1 575
1 316
1 474
0,828
Vásárolt hőenergia
TJ
1 859
1 936
1 537
1 155
0,621
Termelt és vásárolt hőenergia együtt
TJ
3 639
3 511
2 853
2 629
0,722
A vizsgált időszakban a működő KHVT berendezések száma, valamint a beépített villamos- és hőkapacitás nagysága kismértékben nőtt. Az összes hőigény csökkent, ezen belül a vásárolt hő menynyisége jelentősen. Fémtermékek, gépek, berendezések gyártása A 7. táblázat az ebben az ágazatban a KHVT terén lejátszódó folyamatot mutatja be. 7. táblázat Fémtermékek, gépek, berendezések Üzemelő egységek száma
db
2004
2005
2006
2007
2007 / 2004
1
0
2
6
6,000
Beépített KHVT villamos kapacitás
MW
0,4
0,0
8,1
12,5
31,629
Termelt villamos-energia
GWh
2
0
51
95
47,584
Termelt villamos-energia
TJ
7
0
185
340
47,584
0,5
0,0
7,8
14,9
27,594
333
35,959
Beépített KHVT hőkapacitás
MW
Termelt hőenergia
TJ
9
0
194
Vásárolt hőenergia
TJ
3 486
3 749
3 731
Termelt és vásárolt hőenergia együtt
TJ
3 495
3 749
3 925
6
3 423 3 756
0,982 1,074
Ebben az iparágban látványosan nőtt a működő KHVT berendezések száma, valamint az ezekben beépített villamos- és hőteljesítmény. Ennek köszönhetően jelentősen nőtt a saját termelésű hő menynyisége, amely ennek ellenére is csak kis részét elégíti ki a teljes hőigénynek. Máshová nem sorolt iparágak A 8. táblázat a máshova nem sorolt iparágakban a KHVT terén lejátszódó folyamatot mutatja be. 8. táblázat Máshová nem sorolt iparágak
2004
2005
2006
2007
db
3
6
7
10
3,333
Beépített KHVT villamos kapacitás
MW
3,2
2,2
20,4
6,393
Termelt villamos-energia
GWh
10
33
33
114
11,617
Termelt villamos-energia
TJ
35
120
118
410
11,617
Üzemelő egységek száma
Beépített KHVT hőkapacitás
MW
Termelt hőenergia
TJ
Vásárolt hőenergia
TJ
Termelt és vásárolt hőenergia együtt
TJ
3,4
7,0
59
11,9
14,5
2007 / 2004
29,2
8,473
160
235
314
5,331
88
60
76
49
0,560
147
220
311
363
2,472
Ez a kategória több különböző iparágat foglal magában. Az adatokból látható, hogy látványosan nőtt a működő KHVT berendezések száma, valamint a beépített villamos- és hőteljesítmény. A termelt hő mennyisége jelentősen növekedett, miközben a vásárolt hőenergia mennyisége közel a felére esett vissza.
Szállítás, posta, távközlés A 9. táblázat az ebben az iparágban a KHVT terén lejátszódó folyamatot mutatja be. 9. táblázat Szállítás, posta, távközlés Üzemelő egységek száma
db
2004
2005
2006
62
96
9
2007
2007 / 2004 8
0,129
Beépített KHVT villamos kapacitás
MW
Termelt villamos-energia
GWh
259
445
23
9
0,034
Termelt villamos-energia
TJ
931
1 602
82
32
0,034
Beépített KHVT hőkapacitás Termelt hőenergia
49,1
112,1
MW
60,7
136,1
TJ
1 107
1 765
7
5,2
7,2 127
2,3
0,047
3,7 45
0,061 0,041
Vásárolt hőenergia
TJ
523
196
717
n.a.
0,000
Termelt és vásárolt hőenergia együtt
TJ
1 630
1 961
844
45
0,028
Az ebbe a gyűjtő kategóriába tartozó tevékenységek esetén mind a működő KHVT berendezések száma, mind a beépített villamos- és hő-kapacitások drasztikusan csökkentek. A kapacitások lecsökkenése a termelt hő- és villamos-energia mennyiségében is megmutatkozik.
1.2.
Vásárolt hőigények vizsgálata azon ágazatokban, amelyekben nem alkalmaztak KHVT berendezéseket 2004-2007 között
Azon ágazatok vásárolt hő felhasználását, amelyekben nem használnak KHVT berendezéseket, a 10. táblázat szemlélteti.
10. táblázat Vásárolt hőenergia felhasználása a 2004 –
2004
2005
2006
2007
2007/2004
2007 közötti időszakban [TJ] Textília, textiláru gyártása
251
134
103
61
0,24
Bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása
23
24
21
20
0,88
Fafeldolgozás
16
40
20
0
0,00
4 800
5 059
4 619
3 916
0,82
738
532
433
366
0,50
79
43
42
69
0,87
105
116
100
100
0,95
14
10
8
n.a.
Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás Járműgyártás Vízgazdálkodás Építőipar Mezőgazdaság
A 10. táblázatból látható, hogy azokban az ágazatokban, ahol nem használnak KHVT berendezéseket, mindenhol lecsökkent a vásárolt hő mennyisége a vizsgált időszakban. A csökkenés mértéke alapján három kategóriába lehet sorolni az egyes ágazatokat: a. Nagymértékű (100% – 75%) a csökkenés a fafeldolgozás és a textiláru gyártása terén. b. Közepes mértékű (75% - 25%) a csökkenés a járműgyártásban és a mezőgazdaságban. c. Kismértékű (25% - 0%) a csökkenés bőráruk gyártása, a kőolaj feldolgozása, a vízgazdálkodás és az építőipar terén.
8
A kőolaj-feldolgozás területét leszámítva a vásárolt hőre az igény vagy olyan kicsi, vagy olyan mértékben csökkent, hogy nem tűnik indokoltnak KHVT berendezések üzembe helyezése. A kőolaj-feldolgozás egyrészt nagy hőmennyiséget igényel, ez az igény csak kis mértékben csökkent az időszakban, ráadásul koncentráltan jelentkezik. Ugyanakkor a kőolaj-feldolgozás ágazatban felhasznált hő kapcsoltan termelt erőműből származik.
2. Közcélú szolgáltatások hőigényének vizsgálata 2004-2007 között A közcélú szolgáltatások legnagyobb - vásárolt hő iránti igénnyel rendelkező - területe a távhőszolgáltatás. A 11. táblázat mutatja be a közcélú szolgáltatások terén a beépített kapacitások változását 20042007 között
11. táblázat Közcélú szolgáltatások
2004
2005
2006
2007
2007/2004
[db]
194
214
347
341
1,76
Beépített KHVT villamos kapacitás
[MW]
1 584
1 657
1 839
2 088
1,32
Beépített KHVT hőkapacitás
[MW]
3 775
3 440
3 743
3 955
1,05
Üzemelő egységek száma
A 11. táblázatból látszik, hogy a beépített villamos kapacitások nagyságának növekedése jelentősen meghaladta a beépített hőkapacitások nagyságának növekedését. Az elmúlt években több száz MW villamos teljesítményű gázmotoros erőmű lépett üzembe.
2.1.
Kapcsolt energiatermelés a távhőszolgáltatásban
A kapcsolt energiatermelés létének alapja, feltétele a megfelelő hőigény, ezért hazai viszonylatban a kapcsolt energiatermelés legnagyobb és tartósan fennmaradó területe a közcélú hőszolgáltatás. A hőszolgáltatási szektorban értékesített hő mennyiségének változása a vizsgált időszakban kiolvasható a 12. táblázatból.
9
12. táblázat
A hőszolgáltatási szektorban a rendszerszintű értékesített hő 2004 - 2007 Év
2004
2005
2006
2007
2007/2004
Értékesített összes hő
TJ
52 333
51 394
47 745
44 835
0,86
Lakossági hőigény
TJ
28 188
29 440
27 787
25 995
0,92
Gázmotorban termelt hő
TJ
3102
5977
6675
8798
2,84
Átlaghőmérséklettől való eltérés a fűtési idényben
°C
+0,50
-0,49
+0,51
+1,84
A hő iránti igény csökkenése egyrészt az ipari hőigény visszaesésének, illetve megszűnésének, másrészt a lakossági hőigény csökkenésének a következménye. A lakossági hőigény csökkenése az alábbi tényezőkre vezethetők vissza: az energiaárak növekedésével a lakosság egyre takarékosabb módon használja fel a hőt;
a lakások hőveszteségének csökkentése érdekében sok épületnél megtörtént a nyílászárók cseréje, a külső hőszigetelés felrakása, valamint a fűtési rendszer korszerűsítése, a fűtés szabályozhatóvá tétele;
az éves átlaghőmérséklet növekedésével csökkent a fűtési célú hőigény;
néhány kisebb távhőszolgáltató rendszer megszűnt, ezeknél a lakásokat gázfűtésre állították át.
A távhőszolgáltatói szektoron belül a kapcsolt energiatermelő berendezések beépített kapacitásának további bővülését három tényező befolyásolja: • a 12. táblázat bemutatta, hogy a hőigények a távhőszolgáltatók hőpiacán csökkenő tendenciát mutatnak mind az ipari, mind a lakossági hőigények terén; • a hőtermelést döntő mértékben már most is KHVT berendezésekben végzik és azon hőigények nagy részének kielégítése, amelyeket jelenleg még nem kapcsolt termelésből biztosítanak, részben megoldható a jelenlegi berendezések kihasználtságának fokozásával;
10
• a KHVT berendezések, azon belül is a gázmotorok beépített kapacitása jelentősen felfutott az utóbbi években. Az említett tényezők miatt úgy látjuk, hogy a beépített KHVT kapacitások növekedése le fog lassulni. A távhőszolgáltatás keretében értékesített összes hő 57 688 TJ volt 2003-ban, amelynek 67%-át villamosenergia-termeléssel kapcsoltan állították elő. Ez az érték 2000-ben még csak mintegy 57%-ot tett ki. A növekmény részben annak a következménye, hogy a korábbi kisebb egységek helyére beépített kombinált ciklusú blokkok megnövelték a nagy erőművekben a kapcsoltan kiadott hő arányát, másrészt számos, a korábban kapcsolt energiatermelés nélküli fűtőművekbe gázmotorokat telepítettek. Az 1. ábra 1989-2005 közötti időszakban mutatja be a gázmotoros erőművek éves beépített kapacitását és az összesített kapacitást is. Amint az ábrán látható, az 1994. évi villamos energia törvény hatályba lépését követően indult el a fejlődés, majd a 2001. évi villamos energia törvény alkalmazását követően igen dinamikus, mintegy 90 MW/év ütemű növekedés valósult meg a gázmotoros villamos kapacitások területén. 1. számú ábra A gázmotoros kapcsolt villamos kapacitások fejlődése 1989-2005 között 120
450 400
Beépített teljesítmény [MW]
80
350 300 250
60 200 40
Első Villamosenergia Törvény (1994)
Második Villamosenergia Törvény (2001)
150
Összteljesítmény [MW]
Beépített teljesítmény Összteljesítmény
100
100
20 50 0
0 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005
Év
A gázmotorok villamos kapacitásának felhasználási célonkénti megoszlását a 2. ábra szemlélteti.
11
2. számú ábra A gázmotorok villamos kapacitásának felhasználási célonkénti megoszlása
A felhasználási célokat elemezve megállapítható, hogy a beépített teljesítmény 76%-a, azaz több mint 310 MW villamos kapacitás a távhőellátó rendszerekbe épült be. Ez annak köszönhető, hogy a távhőellátás igen elterjedt Magyarországon.. A kisteljesítményű gázturbinás kapcsolt kapacitások területén is felmutatható fejlődés, de ennek mind nagysága, mind pedig dinamikája messze elmarad a gázmotorokkal szemben. Az elmúlt 15 évben gázturbinás kisteljesítményű erőművi egységek kisebb mértékű elterjedésének az oka az volt, hogy a kisteljesítményű egységek esetén a legnagyobb alkalmazási terület a távhőellátás, ezen belül is a kisés közepes méretű távhőrendszerek, ahol maximum néhány 10 MW villamos teljesítmény tartományban a gázmotorok egyértelmű gazdasági előnyt biztosítottak az adott teljesítményhez tartozó magasabb villamos hatásfok miatt.
12
2.2. Kapcsolt energiatermelés az egyéb közcélú szolgáltatásokban A 13. táblázat adatai alapján a kommunális szektorban egyértelműen nőtt az értékesített hő mennyisége a 2004-2007 közötti időszakban.
13. táblázat Vásárolt hő mennyisége [TJ]
2004
2005
2006
2007
2007/2004
Kommunális és egyéb fogyasztók
7 641
9 031
8 242
8 703
1,14
A kommunális és egyéb fogyasztók hőigényének jelentős részét már kapcsolt termelésből elégítik ki, illetve kapcsoltan termelt erőművektől vásárolják. Az épületenergetika területén található még számos olyan meglévő hőigény, amelyet hagyományos módon elégítenek ki.
3. KHVT berendezések beépített kapacitásinak, hő- és villamosenergia-termelésének, valamint kihasználási óraszámának alakulása 2004-2007 közötti időszakban A Magyarországon működő KHVT berendezések beépített teljesítményeinek, termelt villamos- és hőenergiáinak, valamint a fajlagos kapcsolt villamosenergia-termelési mutató (σ) alakulását a vizsgált időszakban a 14. táblázat mutatja be.
14. táblázat KHVT berendezések összesített adatai Összevont adatok
2004
2005
2006
2007
2007/2004
Összes beépített villamos kapacitás
[MW]
1 775
1 872
1 975
2 237
1,26
Összes beépített hőkapacitás
[MW]
4 694
4 193
4 373
4 457
0,95
Összes villamosenergia-termelés
[GWh]
6 055
7 004
8 020
8 568
1,42
Összes villamosenergia-termelés
[TJ]
21 797
25 216
28 871
30 846
1,42
Összes hőenergia termelés
[TJ]
47 199
47 970
46 880
49 222
1,04
0,46
0,53
0,62
0,63
1,36
σ
13
A 14. táblázatban felfigyelhetünk arra az érdekességre, hogy miközben a beépített kapcsolt villamos kapacitás 26%-kal, a villamosenergia-termelés pedig 42%-kal nőtt a vizsgált időszakban, addig a beépített kapcsolt hőkapacitás 5%-kal csökkent, a kapcsoltan termelt hő mennyisége pedig 4%-kal nőtt, azaz stagnált. A fajlagos villamosenergiatermelési mutató (szigma) értéke 36%-kal nőtt. Megállapítható, hogy az újonnan üzembe helyezett KHVT egységeken belül egyre nagyobb arányt képvisel a villamosenergia-termelés, miközben a hőtermelés stagnál. A fajlagos villamosenergiatermelési mutató az elmúlt években történő javulása a kapcsoltan termelő erőműpark technológiai fejlődésével, átalakulásával függ össze. A távfűtés kezdetén Budapesten az ellennyomású gőzturbinák esetén 0,2 volt majd a gőzturbinák kezdő paramétereinek emelését követően 0,45-re növekedett. A kombinált ciklusú gáz- és gőzturbina esetében a szigma értéke 0,95, a belső égésű motor (gázmotor) esetében pedig 0,75. Jelenleg több – magas szigma értékkel termelő - olyan kombinált ciklusú (gáz- és gőzturbina) erőmű működik ( Kispesti Erőmű, Újpesti Erőmű, Kelenföldi Erőmű, Csepeli Áramtermelő Erőmű, Nyíregyházi Kombinált Ciklusú Erőmű, Debreceni Kombinált Ciklusú Erőmű, Miskolci Kombinált Ciklusú Erőmű, MVM Észak-Buda Kombinált Ciklusú Erőmű), amelyek egy része a nevezett időszak alatt lépett üzembe. Az elmúlt években üzembe lépett több száz MW teljesítményű gázmotor is javította a szigma értékét. A szigma javulása a korszerűbb technológiából adódik, a hasznos hőigény arányát ez nem csökkenti. A 15. és a 16. táblázatok mutatják be a KHVT berendezések hőtermelési üzemi működési óraszámait a vizsgált időszakban. 15. táblázat 75%-nál jobb hatásfokú KHVT berendezések üzemi működési óraszáma [h] Típus szerint
2 004
2 005
2 006
2 007
Kombinált ciklusú erőmű (hatásfok>=80%)
3 788
5 536
6 605
6 579
Gázturbina hőcserélővel
3 221
4 325
2 743
3 173
Belsőégésű motor
4 814
5 127
4 605
5 387
Gőz: ellennyomásos turbina
2 501
2 139
2 160
2 250
n.a.
4 156
2 570
2 868
Gőz: megcsapolásos/elvételes kondenzációs turbina (hatásfok>=80%)
14
16. táblázat 75%-nál rosszabb hatásfokú KHVT berendezések üzemi működési óraszáma [h] Típus szerint
2 004
2 005
2 006
2 007
Kombinált ciklusú erőmű (hatásfok < 80%)
2 920
3 707
4 450
3 764
Gázturbina hőcserélővel
3 525
n.a.
6 533
1 572
Belsőégésű motor
3 544
4 083
2 049
2 305
Gőz: ellennyomásos turbina
2 953
2 324
5 527
2 763
Gőz: megcsapolásos/elvételes kondenzációs turbina (hatásfok < 80%)
1 487
1 737
1 789
2 171
A beépített kapacitások, a termelt hőenergia mennyiségek, valamint az éves üzemi működési óraszámok idősorának vizsgálata alapján megállapítható, hogy a jelenleg működő kapcsolt berendezések üzemi működési óraszáma •
a hatásfok <75% esetében alacsony,
•
a hatásfok >= 75% estében jóval magasabb, amely
a primer tüzelőanyag-felhasználás szempontjából kedvező. A mikroegységek (50 kVA-nál kisebb kapcsolt berendezések) esetében a szabályozás minden területen lehetőséget biztosít a bevezetésére, nem engedélyköteles a létesítése és az üzemeltetése. A mikroegység által termelt villamos energia kötelező átvételéről jogszabály gondoskodik. Jelenleg néhány tíz üzemel. Az ipar még nem készült fel a mikroegységek gyártására és forgalmazására, ezért sem a lakosság, sem a kis – és középvállalkozások körében nem terjedt még el, 3-5 éven belül várható jelentősebb felfutásuk.
15
4.Összefoglalás Magyarországon a hőfelhasználás az elmúlt években kismértékben csökkent. Az ipari ágazatok hőfelhasználása - amely részaránya közel 40% az összes hőfelhasználásból - az ipari termelés alakulásával szinkronban csökkent, jelentős változás a közeli években nem várható. A közcélú szolgáltatás és elsősorban a távhőszolgáltatás hőigényének súlya jelentős, részaránya az összes hőfelhasználáson belül meghaladja a 60%-ot. A távhőszolgáltatás hőigénye stagnált, illetve kismértékben csökkent, ez elsősorban a jobb hőfelhasználással (lakások hőszigetelése, mérés és szabályozás elterjedése stb.) függ össze. A hőigények alakulásán belül a távhőszolgáltatásban a hőigény 65-70%-át villamos energiával kapcsoltan állítják elő egyre jobb hatásfokú és korszerűbb berendezésekben. Mindebből következik, hogy a kapcsolt termelés növekedési üteme a jövőben csökken. A következő területeken várható a KHVT berendezések számának és beépített kapacitásának növekedése: •
új építésű lakóparkok;
•
bevásárlóközpontok;
•
új építésű irodaházak;
•
raktárak, logisztikai központok;
•
egyetemek, főiskolák, kórházak.
Jelenleg, és a közeljövőben döntő mértékben a kapcsolt termelés földgáz energiahordozó alapú, de már számottevő a megújuló energiahordozók aránya is, amelynek fokozatos növekedése várható.
(A statisztikai adatokat az Energia Központ Nonprofit Kft. szolgáltatta.)
16
