Bevezetés a polgári eljárásjogba
Polgári eljárásjog elıadás
Dr. Pribula László egyetemi docens
Bevezetés… 1./ 2./ 3./ 4./ 5./
Alapfogalmak A polgári eljárásjog forrásai A polgári eljárásjogi szabályok hatálya A polgári eljárásjog története Alapelvek
Alapfogalmak polgári eljárás: polgári per+polgári nemperes eljárás; bíróság, közjegyzı, végrehajtó hatáskörébe tartozó, magánjogi jogviszonyokból eredı jogosultságok érvényesítésére irányuló hatósági eljárás polgári per: kérelemre induló, törvényben szabályozott bírósági eljárás, amelynek célja magánjogi jogviták végleges eldöntése polgári nemperes eljárás: azok a polgári eljárások, amelyek nem a polgári per szabályai szerint zajlanak
A polgári eljárásjog forrásai 1./ Alaptörvény 2./ törvény – 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról; perrendtartásról; egyéb pl. 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról, 2009. évi L. törvény a fizetési meghagyásos eljárásról 3./ kormányrendelet – 144/2005 (VII.27.) Korm. rendelet az Igazságügyi Hivatalról 4./ miniszteri rendelet – 3/1986 (II.21.) IM rendelet az igazságügyi szakértık díjazásáról, a 6/1986 (VI.26.) IM rendelet a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban, 14/2002 (VIII.1.) IM rendelet a bírósági ügyvitel szabályairól, 32/2003 (VIII.22.) IM rendelet a bíróági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekrıl 5./ alkotmánybírósági határozat 26/1990 (XI.8.) AB határozat – tárgyaláson kívüli elbírálás 9/1992 (I.30.) AB határozat – törvényességi óvás 59/1993 (XI.29.) AB határozat – Pp. 130.§ 130.§ (1) i) 1/1994 (I.7.) AB határozat – ügyész általános perindítási joga 46/2003 (X.16.) AB határozat – kézbesítési vélelem 91/2007 (XI.22.) AB határozat – tanú személyes adatainak zártan kezelése 2/2009 (I.23.) AB határozat – parkolási díjas perek - visszamenı hatályú permegszüntetés
A polgári eljárásjogi szabályok hatálya 1./ Tárgyi hatály: polgári eljárások 2./ Személyi hatály: lex fori, kivéve: diplomáciai mentesség, lex patriae 3./ Területi hatály: Magyarország, kivéve: lex fori, nemzetközi szerzıdés vagy viszonosság 4./ Idıbeli hatály: a.) azonnali hatály b.) hatályba lépés után indult ügyekben alkalmazhatóság
A polgári eljárásjog története 1868. évi LIV. törvénycikk – Polgári Törvénykezési Rendtartás – írásbeliség, kötött bizonyítás 1893. évi XVIII. törvénycikk – sommás eljárásról; részben megjelenik szóbeliség és szabad bizonyítás 1911. évi I. törvénycikk – Polgári Perrendtartás – modern: bírói aktivitás, tárgyalási elv és nyomozati elv keveredik, de szabad bizonyítási rendszer 1952. évi III. törvény – hatályos, folyamatosan változik
A polgári eljárásjog története Novellák: I. 1954 (ügyész szerepének bıvítése, LB elvi irányító feladata) II. 1957 (a korábbi fellebbviteli rendszer visszaállítása) III. 1972 (bírósági meghagyás, munkaügyi bíráskodás) IV. 1979 (nem lényeges) V. 1992 (törvényességi óvás helyett felülvizsgálat) VI. 1995 (gyorsítás) VII. 1997 (kis perértékő ügyek, közigazgatási perek perorvoslata) VIII. 1999 (ítélıtáblák, nem feladat az igazság kiderítése) IX. 2001 (Büsz átültetése) X. 2008 (kisértékő perek, elektronikus fizetési meghagyás)
Alapelvek csoportosítása I. A polgári per lényegével kapcsolatos alapelvek 1. rendelkezési elv 2. tárgyalási elv 3. szabad bizonyítás elve 4. perbeli esélyegyenlıség elve II. A bíróság és a felek kötelezettségeit rendezı alapelvek 5. perhatékonyság elve 6. jóhiszemőség elve III. Kisegítı alapelvek 7. nyilvánosság elve 8. anyanyelv használatának elve 9. közvetlenség elve 10. szóbeliség elve
A rendelkezési elv - Jelentése:
a bíróság csak a felek kérelmére végez perbeli cselekményeket („a fél az ügy ura”) - Ellenpárja: hivatalból való eljárás - Kivétel: házassági perek (Pp. 287. 287.§ §) - Kérelemhez kötöttség jelentése - Tartalmi értelmezés elve
A tárgyalási elv - Jelentése: a peranyag szolgáltatása a felek kötelezettsége - Ellenpárja: nyomozati elv - Kivételek: hivatalbóli bizonyítás a személyállapoti perekben és a közigazgatási perekben (Pp. 286.§ 286.§ (1), 293.§ 293.§ (1), 302.§ 302.§ (1), 304.§ 304. §, 336/A.§ 336/A.§) - a bíróság tájékoztatási kötelezettsége a bizonyításra szoruló tényekrıl, a bizonyítási teherrıl és a bizonyítás sikertelenségének következményeirıl (Pp. 3.§ 3.§(3))
Szabad bizonyítás elve - - Jelentése: 1.) a bíróság nincs kötve alakszerő bizonyítási szabályokhoz, a bizonyítás meghatározott módjához, meghatározott bizonyítási eszközök alkalmazásához 2.) a bíróság nincs kötve a bizonyítási indítványokhoz és saját bizonyítást elrendelı határozatához 3.) a bíróság a bizonyítékokat szabadon mérlegelheti - - Ellenpárja: kötött bizonyítási rendszer - - Korlátjai: 1./ törvényes vélelmek 2./ ideiglenes igazságok 3./ jogerıs büntetı bírósági ítélet 4./ indokolási kötelezettség
Perbeli esélyegyenlıség elve - Jelentése: a felperes és az alperes eljárási jogosultságai és kötelezettségei azonosak - Speciális elemei: 1./ kétoldalú meghallgatás követelménye 2./ a bíróság segítségnyújtási kötelezettsége 3./ jogi segítségnyújtás (2003. évi LXXX. törvény a jogi segítségnyújtásról)
Perhatékonyság elve - Jelentése: a bíróságnak az a feladata, hogy a feleknek a jogviták elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerő idın belül történı befejezéséhez való jogát érvényesítse - Összetevıi: 1./ bírósághoz fordulás joga 2./ tisztességes eljáráshoz való jog 3./ ésszerő határidın belüli elbíráláshoz való jog - Eszközök a követelmények megsértése esetére: 1./ kifogás az eljárás elhúzódása miatt (Pp. 114/A.114/B.§) 2./ méltányos összegő kártérítés iránti per (Pp. 2.§ (3))
Jóhiszemőség elve - Jelentése: a felek és a per egyéb szereplıi kötelesek perbeli jogaikat rendeltetésszerően gyakorolni és perbeli kötelezettségeiknek eleget tenni - Rosszhiszemő pervitel esetei: 1./ perbeli hazugság (a./ aktív b./ passzív c/ alaptalan bizonyítékra hivatkozás) 2./ perelhúzó magatartás 3./ felesleges költségek okozása - Alkalmazható szankciók (elızetes figyelmeztetést követıen) 1./ pénzbírság 2./ pernyertességtıl függetlenül okozott költségek megtérítése 3./ költségkedvezmények megvonása 4./ bizonyítási indítvány mellızése
Nyilvánosság és anyanyelv használatának elve I. Fıszabály: A bíróság a felek közötti jogvitát nyilvános tárgyaláson bírálja el Kivétel: a nyilvánosság kizárható 1./ titok megırzése végett 2./ a közerkölcs védelmében 3./ kiskorú védelmében 4./ a fél személyiségi jogainak védelme érdekében 5./ a tanú védelmében - De ezekben az esetekben is a bíróság a tárgyalás során hozott határozatát nyilvánosan hirdeti ki. II. A bírósági eljárás nyelve a magyar. A magyar nyelv nem tudása miatt senkit hátrány nem érhet. A bírósági eljárásban mindenki jogosult anyanyelvét, regionális vagy nemzetiségi nyelvét használni. A bíróság szükség esetén köteles tolmácsot alkalmazni.
Közvetlenség és szóbeliség elve 1. Közvetlenség elvének jelentése jelentése:: a bíróság az általa észlelt tények alapján hozza meg a döntését – kivétel kivétel:: közvetett bizonyítás 2. Szóbeliség jelentése: jelentése: a perben a felek a tárgyaláson nyilatkozataikat, kérelmeiket szóban elıadhatják – nem kizárólagos!
Köszönöm a figyelmet!
