TARTALOM
BEVEZETÉS .................................................................................................... 4 HELYZETELEMZÉS ......................................................................................... 5 ESZKÖZ ÉS INFRASTRUKTURÁLIS FELTÉTELEK .................................................. 5 HUMÁN FELTÉTELEK ........................................................................................... 5 INNOVÁCIÓS TAPASZTALATOK........................................................................... 6
AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI ...................................................................................................................... 8 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI .............................................................................. 9 TANULÓI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE: ............................................................... 11 PEDAGÓGUSOK ÉS OSZTÁLYFŐNÖKÖK INTÉZMÉNYI FELADATAI .................... 12
HAGYOMÁNYÁPOLÁS .................................................................................. 14 SZEMÉLYISÉG - ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS ................................................ 17 A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ....................................................................... 21 A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK .......... 23 GYERMEK -ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK ............ 24 A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAMOK ............................................................................................... 29 EGYÉNI FEJLESZTÉS.................................................................................... 30 INTEGRÁLT OKTATÁS.................................................................................. 31 A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK .................................................................................................................... 32 KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ............................................................ 35 EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM .................................................................. 41 AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV .................................................................... 45 SZÜLŐ, TANULÓ, PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSE .................................... 47 HELYI TANTERV ÁLTALÁNOS RÉSZEI ......................................................... 49 KERETTANTERVI VÁLTOZATOK A HELYI TANTERV ELKÉSZÍTÉSÉHEZ ............... 50 A VÁLASZTOTT KERETTANTERV FELETTI ÓRASZÁMOK ..................................... 51 HETI ÁTLAG KÖTELEZŐ ALAPÓRASZÁM 2014-2015. TANÉV ............................. 52 HETI ÁTLAG KÖTELEZŐ ALAPÓRASZÁM 2015-2016. TANÉV ............................. 54 HETI ÁTLAG KÖTELEZŐ ALAPÓRASZÁM 2016-2017-ES TANÉVTŐL ÉRVÉNYES . 56 TANKÖNYVEK, TANÍTÁSI SEGÉDLETEK, TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ALAPELVEI ........................................................................................................ 57 VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, PEDAGÓGUS-VÁLASZTÁS SZABÁLYAI........................................................................................................ 57 2
AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ......................................... 58 A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS ............................................... 59 HIT ÉS ERKÖLCSTAN TANTÁRGY BEVEZETÉSE.................................................. 59
AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE ............................................................................ 61 Az értékelés eszközei, fórumai ........................................................................................63
ISKOLÁNKBAN ADHATÓ ELISMERÉSI ÉS ELMARASZTALÁSI FORMÁK .............. 68
ISKOLAOTTHON, NAPKÖZIS FOGLALKOZÁS ÉS KLUBNAPKÖZI ................. 71 NÉMET NEMZETISÉGI KÉTNYELVŰ PROGRAM ........................................... 76 NÉMET NEMZETISÉGI KÉTNYELVŰ HETI KÖTELEZŐ ÓRASZÁM 2014-2015. TANÉV ............................................................................................................... 84 NÉMET NEMZETISÉGI KÉTNYELVŰ HETI KÖTELEZŐ ÓRASZÁM 2015-2016. TANÉV ............................................................................................................... 85 NÉMET NEMZETISÉGI KÉTNYELVŰ HETI KÖTELEZŐ ÓRASZÁM 2016-2017. TANÉVTŐL ÉRVÉNYES ....................................................................................... 86
3
BEVEZETÉS Tisztelt Olvasó! A Budapest XIII. Kerületi Pannónia Német Nemzetiségi Kétnyelvű és Angol Nyelvet Oktató Általános Iskola (OM azonosító 035028) Pedagógiai Programját tartja a kezében. A Pannónia Iskola főbejárata a Tutaj utca 7-11. szám alatt található. Az intézményben folyó tevékenység meghatározója a Szakmai alapdokumentum. Az intézményt 1911-ben alapították. Az öreg falak a hagyományok tiszteletére kötelezik a sok-sok itt végzett növendéket, akik máig szeretettel gondolnak az alma materre. Az iskola sokszínűségével, eredményeivel vonzza ma is a tanulás útjára induló kisdiákokat. Közülük sokaknak a szülei is, de van, akinek a nagyszülei is idejártak. Eredményes sporthagyományt teremtők méltó utódainak serlegei csillognak a polcokon. Büszkék vagyunk azokra, akik gyerekéveiket itt töltve maguk sem sejtették, hogy egyszer olimpiai bajnokok lesznek. A különböző érdeklődésű és képességű tanulóknak nagy választékot kínál az iskola. A nevelési és pedagógiai programban lapozva, ezekről részleteiben olvashat az érdeklődő. Külön kiemeljük az eredményesen működő német nemzetiségi kétnyelvű oktatást. Németországi testvériskolai kapcsolat, és ha van rá mód, anyanyelvi tanár segíti a gyerekek sikeres nyelvi előrehaladását. Tánckoreográfus készíti elő a nemzetiségi néptánccsoportok fellépéseit. Az iskola reprezentatív környezetet biztosít a táncoktatásnak. Lehetőséget kapnak a modern táncot tanulni vágyók is. Iskolánk elsőként kezdte meg a kerületben a sajátos nevelési igényű gyermekek integrálását. A fiúk eredményesek a labdajátékokban. A labdát nem annyira kedvelők az iskolával szorosan együttműködő Wado SE-ben karatéznak. A kislányok a ritmikus gimnasztikával alakítják nőies mozgásukat. A fenntarthatóság szem előtt tartásával környezetvédelmi programjainkat egységbe foglalva az „ÖKO iskola” cím büszke tulajdonosai vagyunk. A Pannónia Iskoláért Alapítvány minden tanév végén „Pannónia iskoláért” emlékplakettet, „Jó sportoló” és „Jó tanuló, jó sportoló” díjat pénzjutalommal adományoz a nyolc éven át kiemelkedő tanulmányi teljesítményt nyújtó tanulóknak. Nyáron is törekszünk iskolai és kerületi szervezésű táborokba csalogatni őket, hogy a pihenés időszakát is tartalmasan tölthessék el. Sikeres fejlődésüket, előrehaladásukat csak a szülőkkel összefogva érhetjük el. Számítunk rájuk és ők is számíthatnak ránk, mert közös amiért dolgozunk: a Gyermek. Iskolánk honlapján tájékozódhatnak az itt folyó pedagógiai munkáról, melynek címe: www.pannonia-altisk.bp13.hu Nevelőtestületünk nevelési és pedagógiai programját, valamint helyi tanterveit ajánlja figyelmébe: A Pannónia Általános Iskola Nevelőtestülete
4
HELYZETELEMZÉS ESZKÖZ ÉS INFRASTRUKTURÁLIS FELTÉTELEK Az intézményben 2009-ben teljes körű felújítást végeztek, kialakítva a 21. század iskolájához szükséges feltételeket, mozgáskorlátozottak számára akadálymentesítést is (liftek, mosdók). A kiscsoportos és egyéni fejlesztéshez egy integrációs szoba, egy fejlesztő szoba, logopédiai foglalkoztató áll a szakemberek rendelkezésére. A mai kor elvárásainak megfelelő kétszintes, lelátóval rendelkező tornacsarnok segíti a mindennapos testmozgást. Iskolánkban mozgásterápiás termet alakítottunk ki, mely nagymozgások fejlesztéséhez szükséges eszközökkel felszerelt. Az iskolában évek óta működő karate foglalkozások a sportágnak megfelelő, speciális teremben zajlanak. A minden igényt kielégítő díszterem alkalmas színházi előadások, rendezvények, táncoktatás, filmvetítés lebonyolítására. Az épületben két számítástechnikai teremben és egy korszerű idegen nyelvi laborban dolgozunk. Iskolai könyvtárunk 25.000 kötetet számol. Az iskolai információáramlást jól működő iskolarádió segíti. Projekt bemutatókhoz korszerű technikai, a kivetítéshez és hangosításhoz szükséges eszközökkel rendelkezünk. Tantermeink többségében interaktív tábla működik. Tanulóink modern eszközökkel felszerelt tankonyhában sajátíthatják el a legfontosabb háztartási alapismereteket. Három étkező helyiség biztosítja a gyors és kulturált étkezést. Tetőkertünk zöldítésével alkalmas helyet teremtettünk, hogy gyermekeinket érzelmileg közel hozzuk a természethez. A gyerekek korszerű játékokkal felszerelt udvaron tölthetik el szabadidejüket. Szelektív hulladékgyűjtő edények találhatók osztályonként és folyosónként. HUMÁN FELTÉTELEK Az iskolában adott a teljes körű szakos ellátottság. Az nevelő-oktató munka támogatásában fontos szerepe van a könyvtárosnak. Intézményünk esetében minden évfolyamon egy osztályban fogadunk maximum 3 fő sajátos nevelési igényű tanulót. A velük való foglalkozást a kerületi EGYMI alkalmazottai, gyógypedagógusok és gyógypedagógiai asszisztens segítik. Az integrációban dolgozó pedagógusok az elmúlt évek során különböző képzéseken vettek részt, hogy kompetensek legyenek a személyre szabott oktatás megvalósításában. Az integrációban folyó munkát is segíti a félállásban dolgozó logopédus. Szükség esetén pszichológus segítségére is számíthatunk. Az ÖKO-munkacsoport a környezeti nevelés iránt elkötelezett pedagógusokból áll. A programsor megvalósításában nagy szerepet játszanak az osztályfőnökök, a szabadidő-szervező és a gyermekvédelmi felelős. Iskolánkban több mint tíz éve foglalkozunk pedagógushallgatók képzésével, gyakorlati helyszín biztosításával. Az ELTE tanítóképző főiskola hallgatói 10 hetes gyakorlatra, csoport előtti tanítási gyakorlatra, hospitálásra, vizsgatanításra jönnek intézményünkbe. A gyakorlatvezetésben több mint 15 kolléga vesz részt. Kiemelkednek a német szakosok, akik közül már ketten az ELTE elismerő jutalmában részesültek. Kapcsolatban állunk gyógypedagógusokat képző intézményekkel, akiknek hallgatói gyakorlatra, illetve az integráció kéttanáros modelljének tanulmányozásra érkeztek hozzánk. A tantestületben teljes körben elterjedt IKT eszközök használata a belső továbbképzések eredménye. A HEFOP pályázatban szerzett tudásukat tanáraink multiplikációs tevékenységé5
vel adtuk tovább vidéki iskolák sorának. A nálunk járt sok száz pedagógus elismeréssel fogadta a PowerPointtal kísért előadásokat. INNOVÁCIÓS TAPASZTALATOK A sikeres fejlesztéseket kezdeményezi és támogatja az iskolavezetés, az eredményes megvalósítás kivitelezője az innovatív és elkötelezett tantestület. A programok koordinálásával megbízott szakmai vezetők ismérvei: képzett és önképzésre, továbbképzésre motivált és alkalmas munkatársak. 1997-ben elsőként, nevelőtestületi döntés eredményeként kezdtük meg az előkészítést a sajátos nevelési igényű gyerekek együttneveléséért ép társaikkal, a Prizma Általános Iskolával és a Fővárosi 3. sz. Szakértői Bizottsággal együttműködve. A gyerekek befogadása az 1998/99es tanévben kezdődött meg. Az igazi reformtörekvések az uniós támogatással érkeztek. A 2.1 2-es HEFOP pályázaton konzorciumi tagként vettünk részt. Ez a pályázat, a Messzelátó projekt, az együttnevelés feladatainak megoldásához új lehetőségeket hozott, és iskolánk számára eredményesen zárult. Ebben a projektben fejlesztettük és terjesztettük tovább a kéttanáros modellt. Az együttdolgozás megerősítette a munkakapcsolatot a speciális iskolával és új partnerekkel hozott össze minket. Elkészítettük a differenciált feladatlapok, óravázlatok gyűjteményét, speciális helyi tantervet dolgoztunk ki az SNI-s tanulók érdekében. A HEFOP 2.1.6 HÍD projektben konzorcium vezetőként a kerület határait átlépve, új tagokkal bővítve kezdődött meg a munka. Az együttműködés célja az eddigi ismeretek, tapasztalatok átadása, illetve új tagok szakmai kompetenciáinak, speciális módszereinek integrálása, az esélyegyenlőség megteremtése érdekében. A HÍD projekt kiemelkedő feladata volt a kompetencia alapú programcsomagok adaptálása, mely lehetővé teszi az SNI-s tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, egyéni fejlesztésüket, szocializációjukat, önálló képességeik kibontakoztatását. A hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének sikere érdekében a pedagógusoknak rendelkeznie kell az együttnevelés elméleti és gyakorlati módszereivel, a személyiségközpontú nevelés és differenciálás megvalósulásához szükséges kompetenciákkal. A pályázat keretében kollégáink tanfolyamokon vettek részt, a hatékony együttnevelés, tanulásszervezési módszerek elsajátítása érdekében: • differenciálás heterogén csoportokban, • kooperatív tanulási technikák, • tevékenységközpontú tanítás, • multikulturális tartalmak interkulturális nevelés, • hatékony tanuló megismerési technikák, • tanulásszervezés számítógép felhasználásával. Az iskola filozófiája a nyitottság, a befogadás, ennek következménye, hogy adottságaikban, szociális hátterükben különböző tanulókat nevelünk együtt. Ennek érdekében a pedagógusoknak folyamatos képzésre, önképzésre van szükségük. Ez vezetett minket további pályázati munkához. A HEFOP 3.1.3-as Kagyló projekt lehetőséget adott a gyakorlati munka további segítéséhez. A disszeminációt multiplikáció követte. A kompetencia csomagok adaptációja szélesebb körben folytatódott. Az innovatív és elkötelezett tantestület és a külső hatások szerencsés találkozásával kezdődtek az „ÖKO - programjaink”. Ahogyan az utóbbi évtizedekben az oktatásirányítás és a szélesebb közvélemény is egyre elkötelezettebbé vált a környezeti kérdések iránt, a mi iskolánkban is megjelentek és egyre terebélyesebbekké váltak a környezeti nevelési programok. Az első papírgyűjtési akciók után megkezdtük a szárazelemgyűjtést, az iskola zöldítését. Sorra jelentek meg a különböző iskolazöldítési pályázatok, azokon elnyert támogatást részben eszközök beszerzésére, részben programok szervezésére fordítottuk. Amikor már elég sok tapasztalatunk gyűlt össze, megírtuk az első Comenius projekt pályázatunkat hulladék-felhasználás témájában, ezt követően a másodikat, amelynek témája a szűkebb természeti környezet megismerése és védelme volt. Öt partner ország iskolájával dol6
goztunk együtt: Anglia, Ciprus, Franciaország, Litvánia és Németország. 2007-ben elnyertük az ÖKO iskola címet, majd a megújító pályázatunk eredményeként 2009-ben és 2012-ben újra. Ez által az ÖKO iskolai hálózat tagjai lettünk, ennek eredményeként különböző programok kipróbálására kapunk felkéréseket. 2009-ben elnyertük az első ízben meghirdetett Erőszakmentes, egészségtudatos iskola címet. ACES-pályázat keretében a következő témákban dolgoztunk: díjnyertes a Konfliktuskezelés az iskolában és környezetünkben (2010), a Diák-önkormányzati jogok (2011), Az önkéntesség éve Európában (2012) és Duna-projekt (2012). Ezek a pályázatok közép-európai országok tanárait és diákjait kapcsolják össze. Lehetőséget nyújtanak a kultúra ápolására, nyelvgyakorlásra, a modern kommunikációs eszközök használatára, barátságok kialakítására, ápolására a közös (bolgár, szlovén, szlovák, szerb, horvát és erdélyi) projekteken belül. A támogató iskolavezetés és a diákönkormányzattal való együttműködés kulcsszerepet játszott sikereinkben. A HEFOP pályázatok kapcsán kollégáink egy része gyakorlatot szerzett a tudás átadásban, felnőtt kollégák részére. Az ország számos pontjáról és külföldről keresték fel iskolánkat és a bemutató órákat előadások követték. A megszerzett készség kapcsán öntevékeny belső tantestületi kezdeményezésként egymás továbbképzése is beépült a munkaformák közé. Ennek legszervezettebb formája az interaktív tábla használati tudás átadása volt. Sikeres Referencia intézményi pályázatunk 2012 decemberében zárult, és 5 éves fenntartási kötelezettségnek teszünk eleget. Célunk, olyan referencia intézménnyé válni, amelyben mások számára is példaértékű szakmai munka folyik. Ezt a munkát szakmailag, módszertanilag jól felkészült, napra kész ismeretekkel rendelkező tantestület és iskolavezetés végzi. Jó gyakorlatainkat szeretnénk másokkal megosztani, mint az együttnevelést, az ÖKO programokat, a nemzetiségi nyelvoktatás tapasztalatait, főiskolai gyakorlóhelyi szintérként működni a továbbiakban is. Iskolánk tanulói: A tanulók összetételében a teljes társadalmi keresztmetszet tükröződik. Intézményünknek használói a jó anyagi körülmények közül érkezők és a mindennapi megélhetéssel küzdő családok gyermekei, a tehetségesek és a lemaradók egyaránt. Beiskolázás: Az iskolában végzett pedagógiai munka mutatója a nyolcadik osztályt elhagyók továbbtanulása. Továbbtanulás Gimnáziumba felvettek száma Szakközépiskolába felvettek száma Szakiskolába felvettek száma Nem beiskolázott Híd 2 programban beiskolázott
2009-2010
2010-2011
2011-2012
49
38
15
39
33
19
13
7
4
-
-
-
7
2012-2013 24
2013-2014 38
17
18
15
6
1
-
JÖVŐKÉP
Olyan iskola működtetése, mely iránt folyamatos az érdeklődés, ahol szívesen működnek együtt pedagógusok, tanulók, szülők a gyerekek szellemi, érzelmi, erkölcsi és testi egészségének fejlődése érdekében. Az iskolai nevelés és oktatás tartalma és módszerei segítik az egyéni és közösségi sikereket, annak érdekében, hogy diákjaink megtalálják helyüket a társadalomban, a világban.
AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI 1.
Az iskola nyitottsága
2.
Sokszínűség
3.
A pozitívumokra támaszkodás
4.
Az iskolai élet demokratizmusa
5.
Hagyományok tisztelete és ápolása
8
AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI CÉLOK, KULCSKOMPETENCIÁK Az eredményes, hatékony, önálló tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása hatékony, önálló tanulás kompetenciája
Az információs és kommunikációs kultúra fejlesztése szóban és írásban, helyes és kreatív nyelvhasználat kulturális és társadalmi tevékenység során anyanyelvi, idegen nyelvi és digitális kompetencia Médiatudatosságra nevelés
Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, matematikai, természettudományos és technikai kompetencia Gazdasági és pénzügyi nevelés
FELADATOK A tanulás tanítása: önálló tanulásszervezés kialakítása, módszerek, technikák megismertetése, egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások, csoportos tanulási módszerek, kooperatív munka alkalmazása, gondolkodási kultúra fejlesztése, önművelés igényének kibontakoztatása, egész életen át tartó tanulás igényének, képességének kialakítása Anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése szóban és írásban: megfelelő szókincs, nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók fejlesztése, szövegértési, szövegalkotási készség fejlesztése a más kultúrák iránti érdeklődés felkeltése Felkészítés a számítógép készségszintű alkalmazására, az információ megszerzése, feldolgozása, tárolása és közzététele érdekében Médiumok és azok szerepének megismerése és hasznosíthatóságuk Számok, mértékek, alapműveletek ismerete, matematikai fogalmak, összefüggések megértése A mindennapi problémák megoldására a logikai gondolkodás fejlesztése
ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK Iskolai könyvtár, bővülő informatikai eszköztár használata, tanórai keretek, tanórán kívüli, iskolán kívüli foglalkozásokon szerzett tapasztalatok
Iskolai könyvtár, bővülő informatikai eszköztár használata: adatgyűjtés, adatok rendszerezése, táblázatok, grafikonok értelmezése tanórai keretben, tanórán kívüli, iskolán kívüli foglalkozások külföldi kapcsolatok, diákcsere program
Bővülő informatikai eszköztár használata, tanórai keretben, tanórán kívüli, iskolán kívüli foglalkozásokon tapasztalatszerzés, mérések végzése, összefüggések felismerése, gyakorlati tapasztalaton alapuló elméleti ismeretek Személyiségfejlesztés, önis- Az egyén önmagához való Iskolai könyvtár, bővülő inmeret és közösségi tudat viszonyának alakítása: ön- formatikai eszköztár haszná9
CÉLOK, KULCSKOMPETENCIÁK formálása, hazánk és más népek kulturális örökségeinek megismertetése, világszemlélet formálása, az európai uniós céloknak megfelelő attitűd kialakítása szociális és állampolgári kompetencia
Egészséges életvitel kialakítása, testi, lelki, szociális fejlődés biztosítása Fenntarthatóság, környezettudatosságra nevelés, a környezet megóvása az élőtermészet fennmaradásának érdekében
Pályaorientáció, a tanulók képességeinek és érdeklődési körének megfelelő, iskola és pályaválasztásának segítése, kezdeményezőképesség, vállalkozói kompetencia A művészetek iránti nyitottság, esztétikai érzék fejlesztése, esztétikai-művészeti tudatosság, és kifejezőképesség kompetenciája
FELADATOK megismerés, önkontrol, felelősségalakítás, önállóság önfejlesztés igénye Családi életre nevelés, családi szerepek Közösségi szemlélet alakítása, együttműködő képesség fejlesztése, toleranciára nevelés, más emberek problémáival szembeni érzékenység formálása Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Nemzeti önismeret fejlesztése, hagyományápolás; más népek értékeinek, hagyományainak megismertetése Európai azonosságtudat alakítása: nyitott tájékozott személyiség formálása Erkölcsi nevelés, emberi kapcsolatok formáinak elfogadása Egészséges életvitellel kapcsolatos pozitív magatartás és szemlélet fejlesztése Környezettudatos, környezetkímélő magatartás, életvitel kialakítása Természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztése, együttműködés a családdal a megfelelő panelek életmódba építése érdekében Az életkoruknak, képességeiknek és érdeklődésüknek megfelelő területek megismertetése Karriertervezés
ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK lata, tanórai keretben dramatikus játékok, osztályfőnöki órák, tanórán kívüli, iskolán kívüli foglalkozások, erdei iskola, nyári táborok, külföldi kapcsolatok, cseretáborok
Tanórán, tanórai úszásoktatás keretében, tanórán kívül, sportrendezvényeken, túraprogramokon, az egészséggel és környezettudatossággal kapcsolatos rendezvények alkalmával megfigyelés és tapasztalatszerzés, szűrő- és mérővizsgálatok eredményeinek felhasználásával Projektmódszer alkalmazása Tanórán, osztályfőnöki órán, tanórán kívül és intézménylátogatások alkalmával tapasztalatszerzés, összefüggések keresése A megfelelő projektek pedagógiai alkalmazása A művészi önkifejezés, mű- Tanórán és tanórán kívül alkotások, előadások elemzé- sokoldalú érzékszervi tapaszsének megalapozása, népi talatszerzés, művészeti és kultúra beépítése kulturális rendezvényeken való részvétel
10
Az iskolai eljárások: Az iskolai eljárások rendjét a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, annak módosításai és végrehajtási utasításai szabják meg. Az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzat valamint az iskolai házirend részletezi az iskolai élet munkarendjét. A Szakmai alapdokumentumban rögzítetteknek megfelelően a hagyományos 8 osztályos szerkezetben folyik az általános műveltséget megalapozó alapfokú nevelés és oktatás. Az alapfokú nevelésoktatás szakaszai: • Alsó tagozat 1-4. évfolyamon. • Felső tagozat 5-8. évfolyamon. Az iskola képzési rendje: A tanulók elsőtől negyedik osztályig osztálytermi rendszerben tanulnak. Felső tagozaton a tanítás osztálytermi és szükség szerinti szaktantermi rendszerben folyik. Az iskola emelt szintű képzést biztosít angol nyelvi, természettudományos, tecnika csoportokban és német nemzetiségi kétnyelvű tagozaton. A csoportbontás elvei A hagyományos osztálystruktúrát megbontjuk az alábbi esetekben a törvényi előírások figyelembe vételével: • informatika • idegen nyelv – normál és emelt szint • technika – normál és emelt szint • természet-tudományos gyakorlat • továbbá a német nemzetiségi kétnyelvű osztályokban német nyelven tanított német nyelvés irodalom, környezetismeret, természetismeret, földrajz, biológia, történelem tárgyak
TANULÓI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE: Az első osztályokba jelentkezés alapján kerülnek be a tanulók, a körzeten kívüliek írásbeli kérvényt nyújtanak be az üres helyekre. Amennyiben egy csoport indításánál túljelentkezés mutatkozik, akkor az osztályba kerülés a törvényi előírásoknak, illetve a fenntartó útmutatásainak megfelelően történik. A felvételi eljárás rendje a Házirendben szabályozott. A beiratkozásának feltételei: • óvodai szakvélemény, • a tanuló születési anyakönyvi kivonata/személyi igazolvány, • lakcímkártya bemutatása, • német nemzetiségi osztályhoz szülői kérelem (német nemzetiségi származásról nyilatkozatot kitöltők előnyben részesülnek). Évfolyamonként maximum 3 sajátos nevelési igényű gyerek kerül beiskolázásra. Az integrációba való kerülés feltétele: a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján az intézmény kijelölése. Integrálunk körzetünkbe tartozó enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, érzékszervi fogyatékos, ép értelmű autista, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő gyermekeket. Fejlesztésükhöz szükséges gyógypedagógus, iskolapszichológus és logopédus közreműködése. A német nemzetiségi kétnyelvű osztályba beiratkozó tanulók és szüleik tájékoztatást kapnak a programról, írásban nyilatkoznak a hozzá tartozó tanulói terhek tudomásul vételéről.
11
Más intézményből érkező tanuló beiratkozásának feltételei: • a tanuló előző tanulmányi eredményeinek, valamint magatartás és szorgalom érdemjegyeinek bemutatása (bizonyítvány, ellenőrző könyv, tájékoztató füzet), • lakcímkártya bemutatása. Körzeten kívüliek esetében szülői kérelem benyújtását követően egyéni elbírálás alapján az igazgató dönt a felvételről. Átjelentkező tanulóknak az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított szintfelmérést kell végezni idegen nyelvből, és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában a bizonyítvány bejegyzései alapján nem tanult. Német nemzetiségi tagozaton a szintfelmérés német nyelven kívül a német nyelven tanított szaktárgyak tanulásához szükséges nyelvi készségekre, ismeretekre is kiterjed. A szintfelmérés eredményétől függően a szülővel történő egyeztetés alapján döntjük el a bekapcsolódás lehetőségét, az esetleges felzárkóztatás módját, feltételeit. Iskolán belüli programváltásra indokolt esetben, a szülő írásban beadott kérvényének elbírálása alapján az előzőekben szereplő eljárás szerint kerülhet sor az igazgató döntése alapján. Létszámcsökkenésből adódó osztályösszevonás esetén biztosítjuk, hogy az addig tanult nyelvet vigye tovább a tanuló. Törekszünk az emelt szinten tanult tárgyak megtartására az érintett csoportnál. A törvényi előírásoknak megfelelően a tanuló szülői kérésre magántanulói jogviszonyt is létesíthet. A napközis csoportokba minden tanuló felvételt nyerhet igény szerint. PEDAGÓGUSOK ÉS OSZTÁLYFŐNÖKÖK INTÉZMÉNYI FELADATAI A pedagógus feladatai 1. Alapvető feladata a rábízott gyermekek nevelése, oktatása, a kerettanterv és a helyi tantervben előírt tananyag átadása. 2. Kiemelt figyelmet fordít nevelésében és oktatásában az SNI és a BTM-es tanulókra, oktatásukat, ellenőrzésüket, értékelésüket szakvéleményük alapján látja el. 3. Tiszteli a gyermek személyiségét, figyelembe veszi egyéni képességeit, adottságait. 4. Segíti a lemaradókat, külön figyelmet szentel a tehetséges tanulóknak. 5. Egymás kölcsönös tiszteletére, a családi élet értékeinek megbecsülésére, a közösségeken belüli együttműködés fontosságára, hazaszeretetre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, nevel. 6. Tanórai és tanórán kívüli nevelő-oktatómunkájában tárgyilagos, sokoldalú ismereteket nyújtson, s azokat változatos módszerekkel adja át. 7. Az osztályok, tanulócsoportok munkáját szakszerűen tervezze meg és ennek alapján irányítsa a tanulók tevékenységét. 8. Közreműködik az iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében. Javaslataival és bírálataival előmozdítja az iskola pedagógiai céljainak megvalósulását. Aktívan vegyen részt a nevelő – oktató munkával kapcsolatos értekezleteken. 9. Részt vesz az iskola rendezvényein, fogadóórát tart, e-ellenőrző könyvön, illetve igény esetén tájékoztató füzet útján tájékoztatja a szülőket a tanuló szaktárgyi haladásáról. 10. Óvja a tanulók egészségét, testi épségét. Az iskola munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatának előírásait betartja és a tanulókkal betartatja.
12
11. Kiadományozási joggal rendelkezik a szülőkkel folytatott levelezések és iskolalátogatási bizonyítványok tekintetében. Az osztályfőnök feladatai 1. Az osztályfőnököt lehetőleg az adott osztályt több órában is tanító pedagógusai közül az igazgató bízza meg. 2. Az osztályfőnök az alsó vagy felső tagozat képzési idejének teljes tartama alatt felmenő rendszerben vezeti az intézményvezető által rábízott osztályt. Osztályfőnökváltás oktatásszervezési okokból intézményvezetői döntés. 3. Feladata, hogy alaposan megismerje az osztályába tartozó tanulók személyiségét. Koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok oktató – nevelő munkáját. Látogatja óráikat (foglalkozásaikat), észrevételeit, tapasztalatait megbeszéli velük. 4. Feladata rendszeres együttműködés kialakítása az osztályban tanító tanárokkal, kapcsolattartás a szülőkkel. Félévenként osztályában szülői értekezletet tart, indokolt esetben családlátogatást végez, tájékoztatási kötelezettségének érvényesítésére fogadóórát szervezhet. E-ellenőrző könyv útján értesíti a szülőket a tanulók magatartásáról és tanulmányi munkájáról. 5. Támogatja a tanórán kívüli nevelési programok szervezését, tanulóinak részvételét azokon. 6. Az osztály tanulóinak magatartása és szorgalma minősítéséről az osztályban nevelő – oktató munkát végző pedagógusok javaslata alapján az osztályfőnök dönt. 7. Az osztályfőnök tanulóinak törzslapjait, bizonyítványait, az osztálynaplót rendben tartja és pontosan vezeti. 8. Ellátja az osztályával kapcsolatos adminisztrációs feladatokat.
13
HAGYOMÁNYÁPOLÁS A hagyományok ápolása nagyon fontos feladata iskolánknak, a múlt megismerésével formálódik diákjaink jövőképe, és ez folytonosságot jelent a múlt, a jelen és a jövő között. Jelképeink: Iskolazászló, melyre minden évben elhelyezik ballagó nyolcadikosaink szalagjaikat
Nyomtatott kiadványok: Jeles események alkalmával, programról, vagy évfordulóról nyújtanak tájékoztatást. A cikkeket a gyerekek, a szülők és a tantestület tagjai írják. Kiadványozó az iskola igazgatója. Honlap: Folyamatos tájékoztatást ad az év közbeni eseményekről, aktuális információkról. Hagyományt őrző programjaink megvalósulását segíti: • • • • • •
Budapest XIII. kerületi Német Önkormányzat Pannónia Iskoláért Alapítvány Iskolaszék SZK (Szülői Közösség) Pannon DÖK (iskolánk diákönkormányzata) Iskolai munkaközösségek
Közös ünnepeink: • • • • • • • •
Évnyitó Október 6-i megemlékezés Október 23-i nemzeti ünnep Terményünnep, a német nemzetiségi tagozat szervezésében Iskolai karácsony Március 15-i nemzeti ünnep Június 4. Nemzeti összetartozás napja – megemlékezés, „Határtalanul” témanap Ballagás és tanévzáró
Elismerések, kitüntetések: • •
„Pannónia Iskoláért Emlékplakett”- et kapnak azon diákjaink, akik nyolc éven át kitűnő tanulmányi eredményt értek el, illetve nevelőtestületi döntés alapján azok, akik kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végeztek. „Jó tanuló, jó sportoló”- díjat azok a 7-8.-os diákok kapnak, akik jó tanulmányi eredményeik mellett kiváló sportolóként is öregbítették iskolánk hírnevét.
14
• •
„Jó sportoló”- díjat azok a felsős diákok kapnak, akik budapesti vagy országos helyezettek/sportversenyek aktív, rendszeres és eredményes iskolai képviselői. „Közösségi munkáért”- könyvjutalmat kapnak azok a nyolcadikos tanulók, akik kiemelkedő közösségi munkát végeztek.
A kitűntetéseket a Pannónia Iskoláért Alapítvány adja. Az igazgató által átadott jutalomkönyvet kapnak az általános nevelőtestületi dicséretben részesülő tanulók. Osztályfőnöki javaslatra oklevelet kapnak közösségi munkáért, jeles tanulmányi eredményért, hiányzásmentes tanévért. Szakmai arculat, hagyományok: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
Német nemzetiségi kétnyelvű oktatás Emelt szintű angol, természettudományos és technika oktatás ÖKO iskolai programok Erdei iskola, táborok Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja Eredményes sporttevékenység Úszásoktatás a 2-3. évfolyamokon Néptánc oktatás alsó tagozaton Felsőoktatási gyakorlóhelyi működés Bemutató órák tartása Kerületi versenyeken való részvétel Pályázatokon való részvétel Testvériskolai kapcsolatok Nyelvvizsgák Témahét, projekthét Évfolyamfórumok Nyílt hetek, nyílt napok Pályaválasztási szülői értekezlet Ovi-suli, előkészítők Diákönkormányzat működtetése Senior - mentor program működtetése
Hagyományt őrző programjaink: • • • • • • • • • • • • • •
Jeles napok „örökbefogadása” Terményünnep Túraverseny Egészségnap Márton-nap, a német nemzetiségi tagozat szervezésében Ötödikes avató Halloween Természettudományos napok Mikulás-nap Lucázás Téli vásár Bio-büfé Bolhapiac Kerületi karácsonyi hangverseny 15
• • • • • • • • •
Valentin nap Farsang Költészet napja, az iskolai könyvtár szervezésében Sportnap (évente két alkalommal) „Leg” gála az alsó tagozaton DÖK nap Német nemzetiségi tagozat néptánc fellépései Kapcsolattartás az Őszikék nyugdíjas klubbal Szelektív hulladékgyűjtésben való részvétel
Táboraink: • • • • • •
nyelvi nemzetiségi sport DÖK nemzetközi cseretáborok napközis tábor a kerület szervezésében
16
SZEMÉLYISÉG - ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS A személyiségfejlesztési célok, feladatok és módszerek meghatározásánál figyelembe veszszük, hogy milyen tényezők hatnak a személyiség alakulására. Alapelvek • Minden tanulónk személyiségének egyénre szabott, adottságokból kiinduló, differenciált fejlesztése. • Minden tanulónk rendelkezzen a társas emberi léthez nélkülözhetetlen szokások és magatartásmódok ismeretével és gyakorlatával (empátia, tolerancia, együttműködés). • Minden tanulónk legyen képes a társadalmi munkamegosztásba való későbbi bekapcsolódásra. • Minden tanulónk számára szükséges az általános emberi értékek, személyiségvonások fejlesztése.
Pedagógus feladatok
Tényezők 1. Temperamentum, genetikai • hatások • • • 2. Környezeti hatások • • • 3. Személyiség és környezet • közti kölcsönhatások •
4. Kulturális hatások
• • •
differenciált oktatás tolerancia a pedagógus részéről személyre szóló feladatok, elvárások törődés órán kívül is elsősorban a szülői, családi háttér megismerése negatív szülői hatások kiszűrése és ezek tompítása, kezelése iskolapszichológus segítségével a gyermekek reakcióinak megfigyelése, környezetükhöz való viszonyuk, interakcióik vizsgálata segíteni kell a gyermekeket, hogy személyiségüknek leginkább megfelelő helyre kerüljenek a közösségben, a munkamegosztásban, ezáltal identitásuk normális fejlődése biztosítva legyen szükség esetén mediátorok igénybevétele kulturális normák, szabályok megismertetése, átadása, gyakoroltatása azonos kulturális norma képviselete
Kiemelt célok és fejlesztési feladatok: Célok
Feladatok
Pozitív tanulási attitűd kialakítása, Tanulási technikák megismertetése, Értelmi képességek fejKötelességtudat, önfejlesztési igény lesztése, az élethosszig kialakítása tartó tanulás igényének Problémamegoldó képesség fejlesztémegalapozása. se (A tanulás tanítása)
17
Fejlesztendő személyiség jegyek Figyelem koncentráció, figyelem megosztás, alkotó gondolkodás, nyitottság, tudásvágy, kitartás, akaraterő
Célok
Feladatok
Fejlesztendő személyiség jegyek
Egyéni kifejezésmódok megismertetése Kreativitás kibontakoztaNyitottság, érdeklődés, Alkotókészség, tása türelem, kitartás, fantázia Manuális képességek fejlesztése (Énkép, önismeret) Önállóság, kötelességtuMagatartási és viselkedési szabályok Az alapvető erkölcsi, etidat, tolerancia, felelősségmegismertetése kai normák iránti fogéérzet, alkalmazkodó kéÖnismeret, öntudat fejlesztése, önkonyság kialakítása, önpesség, tisztelet, illemtukontrol kialakítása megismerés dás, becsületesség, önura(Énkép, önismeret, erkölcsi nevelés) lom, fegyelmezettség Szociális minták, szokások, attitűdök, készségek és ismeretek elsajátíttatása Családi életre nevelés és Segítőkészség, együttműSzociális érdekérvényesítés fejlesztéközösségi kapcsolatok ködési készség, toleranse elmélyítése, szociális cia, előítélet-mentesség Megkülönböztetés-mentes világkép kompetenciák fejlesztése problémakezelés kialakítása (Felkészülés a felnőtt lét szerepeire) Egyénhez igazodó ésszerű fogyasztás Önállóság, összefüggések Tudatos gazdálkodásra igényének megalapozása meglátása, gazdálkodó nevelés (Gazdasági és pénzügyi nevelés) képesség Tradicionális és modern művészetek, művészi kifejezőeszközök megismer- Nyitottság, érdeklődés, Esztétikai nevelés, a szép tetése fogékonyság, művészi iránti érzék fejlesztése (Esztétikai-művészeti tudatosság és önkifejezés kifejezőképesség) Egészséges és biztonságos élet alapKörnyezettudatos elveinek elsajátíttatása. magatartás kialakítása, Az emberi tevékenység környezetre fejlesztése gyakorolt hatásának megismertetése (Környezettudatosságra nevelés) Az egészséges életmód színtereinek megismertetése: egészségvédelem, Egészséges életmódra helyes táplálkozás, szenvedélybetegnevelés ségek, testedzés, baleset megelőzés, szexualitás (Testi, lelki egészség) Hazánk kulturális örökségének megismertetése, nemzettudat megalapozáNemzeti öntudat kialakí- sa, nemzeti önismeret, szimbólumok, tása, hazafias nevelés hazaszeretet elmélyítése, hagyományok ápolására ösztönzés (Hon és népismeret)
18
igényesség Érdeklődés, önmagával és környezetével szemben, kultúráltság, rugalmasság
Felelősség, akaraterő, külső-belső harmónia, döntésképesség
Hagyománytisztelet, felelősségérzet, ragaszkodás
Célok
Feladatok
Fejlesztendő személyiség jegyek
Népcsoportok, szomszédos országok, távolabbi idegen országok kultúrájáMás kultúrák megismeréHagyománytisztelet, felenak, nyelvének megismerése. Nyelvsének igénye lősségérzet, nyitottság tanulás iránti érdeklődés felkeltése (Idegen nyelvi kommunikáció)
Állampolgárságra, mokráciára nevelés
A társadalmi együttélés szabályainak, az emberi jogoknak és kötelességekdeFelelősség, megbízhatónek megismertetése, gyakoroltatása ság, tolerancia, nyitottság (Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés)
A személyiségfejlesztés jellemzői: •
•
tanulóink személyiségének fejlesztését azzal segítjük elő, ha önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezetet szervezünk számukra, amely fokozza az őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti érzékenységet, illetve kialakítja bennük az alapvető erkölcsi normák iránti fogékonyságot legyenek képesek énképükbe integrálni az újabb és újabb ismereteket, folyamatosan gondoskodnunk kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját nevelésük, sorsuk, életpályájuk alakításában
•
az iskolánkban folyó nevelés és oktatás pedagógiai szervezését a tanuló ember szempontjából közelítjük meg
•
törekszünk tanulóink ön- és közösségi szemléletének folyamatos formálására
•
váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt
Sikerkritérium: a fejlesztendő személyiségjegyek megjelenése a tanulóknál, amit visszajelez az iskola társadalmi környezete (középiskola, szülő). Közösségfejlesztés A közösség és az egyén egyszerre forrása és tárgya a nevelő hatásoknak. Színterei
Feladatok
Tanulói közösségek, társas kapcsolatok kialakítása, tudatos nevelői irányítással az Tanórák életkori sajátosságok figyelembe vételével. (tanulócsoport, osz- Az osztályközösségben közös cél, érdek, tályközösség) értékrend, tudat és hagyományok kialakítása. Konfliktus kezelési technikák megismertetése Tanórán kívüli fogIskolai foglalkozások rendezvények szervelalkozások zése. (napközi, klubnapAz egyén és az osztályközösség beillesztése közi, szakkör, tanfoaz iskolaközösségbe lyam, énekkar, 19
Tevékenységek, módszerek
Személyes példa, kölcsönös segítségnyújtás megszervezése, öntevékenység támogatása, szociometria alkalmazása, értékelés
Drámapedagógiai eszközök alkalmazása
Színterei
Feladatok
Tevékenységek, módszerek
sportfoglalkozás) Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, táboProgramok szervezése és lebonyolítása rok, erdei iskolák kulturális és sportrendezvények) Az önkormányzatiság kialakítása: önállóság fejlesztése, együttműködésre szoktatás, DÖK felelősségtudat alakítása, közösségi érzés erősítése, demokrácia gyakoroltatása
Tapasztalás, ismeretszerzés
Megbeszélés, véleményalkotás, értékelés
Közösségfejlesztés jellemzői: •
tanulóink társas kapcsolataik kialakításában legyenek meghatározóak az erkölcsi, etikai normák • legyenek képesek a közösségben felmerülő konfliktusok kulturált, megfelelő módú kezelésére • tartsák tiszteletben tanulóink az iskola tanárai, alkalmazottjai, tanulótársai emberi méltóságát, jogait • a szociális kompetenciák fejlesztésében kiemelt feladatunk a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos területek erősítése • ezzel párhuzamosan szükséges a társadalmi-állampolgári kompetenciák körét is meghatározni, nevezetesen a jogaikat érvényesítő, a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzése. Tanulók részvételi jogának rendje az intézményi döntési folyamatban 1. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételét, jogaik gyakorlását a diákönkormányzat működési rendje határozza meg A tanulók érdekeiknek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a tanulóközösség fogadja el, és az igazgató hagyja jóvá. 2. A diákönkormányzat élén, a működési rendjében meghatározottak szerint választott diák önkormányzati elnök áll. A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákönkormányzatot segítő felnőtt támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat rajta keresztül is érvényesítheti jogait. 3. A diák parlament az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma, amely a 4-8. évfolyamok osztály közösségei által megválasztott küldöttekből áll. A diák parlament nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait, kritikai megjegyzéseit. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint évente legalább egy alkalommal hívható össze. 4. A DÖK véleményezési joggal rendelkezik a tanulókat érintő következő kérdésekben: - Jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor. - A tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor - Az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor - A házirend elfogadásakor és módosításakor. 20
-
Nemzeti köznevelési törvény hatályos rendelkezései által meghatározott esetekben
A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG A viselkedészavar előidézői: • • • •
a tanuló adottságai, organikus tényezők, családi környezet, iskolai környezet, társadalmi környezet. A környezet felé megnyilvánuló magatartás agresszív
Magatartási jegyek rendbontó, durva, nyugtalan, hazug, önző, irigy, alattomos, megbízhatatlan, figyelmetlen, visszahúzódó, passzív, szorongó, félénk, túlzottan érzékeny, gátlásos
regresszív
A beilleszkedési és magatartási problémák okainak feltárása magában foglalja a gyermek környezetének, élettörténetének és pszichikus sajátosságainak vizsgálatát. A beilleszkedési és magatartási zavarok enyhítését segítő tevékenységi formák: 1. Fontos szerepet szánunk a megelőzésnek, melynek alapja a megfelelő iskolai légkör (szeretetteljes, vidám, elfogadó). Törekedni kell a nyugodt, kiegyensúlyozott, határozott, következetes, kiszámítható nevelői magatartásra. 2. Pozitív tulajdonságok, képességek felkutatása, továbbfejlesztése, ezek elismerése. A biztatás legyen viselkedésünk alapelve. 3. Közös, kedvelt tevékenységek szervezése. Az öröm, a játék fontosságának kiemelése. Tanórán kívüli foglalkozások: kirándulások, erdei iskola, múzeumlátogatások, sportverseny, kulturális rendezvény, diákkörök, diáknap, jeles napok. 4. A tanulók sikerélményhez juttatása. 5. A másság elfogadása, a problémákkal való bánás megtanulása. 6. A pedagógiai munkakultúra folyamatos önértékeléssel, szüntelen megoldáskereséssel célirányosan fejleszthető. 7. Felzárkóztató iskolai tevékenység a gondozás területén a rászoruló tanulók részére. 8. Az évismétlés miatt többször közösséget váltó, iskolai kötődéssel nem rendelkező gyerekekre külön odafigyelés, egyéni bánásmód, egyéni fejlesztés, fejlesztési terv alapján, differenciálás alkalmazása. 9. Megtanítjuk a gyerekeket arra, hogy célirányosan tervezzenek, szervezzenek, szabályokat alkossanak, elfogadjanak és betartsanak. A logikus következmények megértése segítségükre lehet különleges viselkedésmódok korrigálásában. 10. A tanulókban levő feszültség oldása drámapedagógiai módszerekkel. Az önérvényesítés lényegének megtanítása, hogy saját szükségleteinket és vágyainkat ki tudjuk elégíteni anélkül, hogy ezzel másoknak ártanánk. 11. Esetmegbeszélések, elemzések és az elemzéseken alapuló közös pedagógiai cselekvések, mediáció. A tevékenységeket koordinálja az osztályfőnök. 1. Megkeresi a kiváltó okokat. Együttműködik a szülővel. Erősíti a szülő és gyermeke kapcsolatát a gyermekről elmondott pozitív vélemény, fejlődés, dicséret elmondásával. 21
2. Elemzi, hogy az előidéző ok a tanulóközösségben keresendő-e. 3. Tevékenységében tervezi a problémás tanulóknál alkalmazható formákat. Az osztályközösség gyógyító hatására épít. 4. Szükség esetén felveszi a kapcsolatot a szakszolgálattal. Támaszkodik a fejlesztő pedagógus tanácsaira, segítségére. Kezdeményezi a felmentést, egyéni továbbhaladást. Figyelemmel kíséri a foglalkozásokon való részvételt. 5. Megvizsgálja, hogy a magatartási zavar összefüggésbe hozható-e tanulási nehézséggel. 6. Minden információját megosztja az osztályában tanító nevelőkkel, az iskolavezetéssel. Erősíti a team munkát a problémás eset megbeszélésére, közös cselekvési stratégiák kialakításában. 7. Jelzi a hiányzásokat és intézkedik a gyermekvédelmi eljárások szerint. E tevékenységek feltételei: Tárgyi feltétel: külön termek állnak rendelkezésére megfelelő felszereléssel. Személyi feltételek: • gyógypedagógus • fejlesztő pedagógus • pszichológus • logopédus • védőnő • gyermekvédelmi felelős • DÖK segítő • szabadidő szervező • pedagógiai asszisztensek A beilleszkedési, magatartási zavarral kapcsolatos tevékenységünk eredményességét jelzi: Ha az érintett tanuló: • huzamosabb ideig súlyosabb konfliktusok nélkül tanul a közösségben, • többnyire elfogadja és betartja a szabályokat • együttműködik tanáraival, társaival. • Az osztályközösség elfogadja a másságot, befolyásolja és segíti a problémás tanulót. • Ha a kiváltó okot az iskolai közösség szolgáltatta, az ok feltárásával és megszüntetésével orvosolt a probléma. • Ha iskolánk nevelőközösségének az a többségi véleménye, hogy gyermekeink magatartása, viselkedése összességében javult. (Pl.: türelem, tolerancia, udvariasság stb. figyelhető meg => kevesebb a durvaság, a verekedés, a trágár beszéd.)
22
A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK A program célja segíteni a szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe. Az ismeretek elsajátításakor biztosítani kell számukra az egyéni ütemű fejlődést. Tanulók szociokulturális háttére: • • • • • •
Családi mikrokörnyezetéből adódó hátrányos helyzet. Egészségügyi állapotukat és/ vagy fogyatékosságukat tekintve hátrányos helyzet. Családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzet. Iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzet. A gyermeket egy szülő neveli. Munkanélküli szülők gyermekei.
Átmenetileg hátrányos helyzetűek: • •
áttelepült, migráns vagy új tanulók betegség miatt hátrányos helyzetűek
Minden pedagógus köteles közreműködni a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében. Feladatunk bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű tanuló felzárkóztatása társaihoz. Kötelességünk a gyermekek fejlettségének figyelembevételével elsajátíttatni a közösségi együttműködés magatartási szabályait és törekedni kell azok betartására. Át kell adnunk az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket, példát kell mutatnunk. A tevékenységek koordinálása a gyermekvédelmi felelős feladata. A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják:
• • • • • • • • • • • • •
Kapcsolattartás a szülőkkel (gyermekvédelmi felelős fogadóórája, gyermekvédelmi felelős és osztályfőnök együttes családlátogatása, esetmegbeszélés). Együttműködés a nevelési tanácsadóval, a gyermekjóléti szolgálattal, a családsegítő szolgálattal, a gyámügyi osztállyal, a gyermekvédelmi munkaközösséggel. Közös prevenciós programok lebonyolítása, megszervezése. Szükség esetén kapcsolattartás a rendőrséggel és azokkal a szervezetekkel, akik partnerként működnek közre az érintett tanulók problémáinak enyhítésében, megoldásában. Felzárkóztató és tehetséggondozó programok szervezése. Senior mentor program a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók megsegítésére Önismereti foglalkozások. Drog- és bűnmegelőzési programok, mentálhigiénés programok az egészségnevelés keretében. Erdei iskola, kirándulás, táborozás, tanulmányi versenyek, bemutatók. Tájékoztató tevékenység (szülői értekezlet, fogadóóra, családlátogatás) a szociális juttatások lehetőségeiről. Felsős tanulók motiválása a klubnapközis foglalkozások igénybe vételére. Alapítványi támogatás felajánlása indokolt esetekben. Pályázatok figyelése és részvétel pályázatokon.
23
GYERMEK -ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK Minden lehetséges belső és külső erőforrás feltárása annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók beilleszkedését elősegítsük az osztály, valamint az iskola közösségébe. További cél képességeik kibontakoztatása annak érdekében, hogy továbbhaladásuk és későbbi beilleszkedésük zökkenőmentes legyen. Az iskolai nevelés és oktatás tartalma és módszerei az alábbi egyetemes célok elérését segítsék a hosszú távú fennmaradás és fenntarthatóság érdekében: • • • • • •
az ESÉLYEGYENLŐSÉG megvalósítása, a PREVENCIÓ, a veszélyeztetett helyzet kialakulásának megelőzése, az EGÉSZSÉGES állapot örömteli megélése, a HARMONIKUS élet értékként való tisztelete, a konfliktushelyzetek BÉKÉS, MEGEGYEZÉSEN ALAPULÓ rendezésének szemlélete, a SZEMÉLYES FELELŐSSÉG, mint érték tudatosítása. Rövid távú célok
Feladatok
Sikerkritériumok
Az oktatási intézmény életében Pedagógiai fórumok tartása a részt vevő csoportokban tudatoHatékony tájékoztatás. szülőknek. suljon, hogy jogaikkal élhetnek, Diákparlament. ugyanakkor tetteikért felelősséggel tartoznak. Közösségfejlesztő iskolai Szülők, partnerek bevonása programok megrendezése, Az intézmény partnerközpontú az iskolai életbe. melybe aktívan bevonjuk a működése. szülőket és partnereinket. Veszélyeztetettség megelőzéA gyermekek megtalálják azt a se, megszüntetése. KorrepetáEsélyegyenlőség biztosítása. területet, ahol kiteljesíthetik kélások, színvonalas szakkörök pességeiket. működtetése. Megismertetjük a helyes táplálkozást, az aktív és a paszszív pihenés változatait. KiEgészséges életmód kialakíalakítjuk a személyi higiénia tása. iránti igényt. Támogatjuk az egészséges életmódot erősítő rendezvényeket.
A gyerekekben kialakul az egészségvédő magatartás önmagukkal és környezetükkel szemben. A tisztasági szabályokat következetesen betartják, megvalósítják.
Nő az egyesületekben aktívan A rendszeres sportolás iránti Sportágak, labdajátékok, sza- sportolok száma. Nő az iskolai igény kialakítása. badidős sporttevékenységek sportkörben sportolok száma. Nő megismertetése. a sportversenyeken résztvevők száma.
24
Rövid távú célok
A pedagógusok, a felnőtt dolgozók és a szülők személyes példájukkal legyenek az egészséges életvitel hiteles terjesztői!
Feladatok Képzések, továbbképzések, szülői értekezletek tartása az adott témában. Az iskolai programok tervezésekor szempont, hogy a lehetőségekhez képest minél környezetkímélőbb legyen a program.
Sikerkritériumok A felnőttek rendelkeznek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek az egészséges életmód kialakítása során mintaként szolgálnak. Egyre több szülő, tanár vesz részt a programokon.
Drog prevenció, szenvedélybetegségek, bűnmegelőzési Káros függősséghez vezető tevékenységek: előadások, szokások megelőzése. drámafoglalkozások, szituációs játékok, filmvetítések.
Prevenciós programok száma nő, módszertana bővül. Káros szenvedélyektől való elhatárolódó magatartás kialakul.
Növeljük a tanulók aktivitására épülő programok számát. Tartalmas szabadidős tevéA tanulókkal megismertetjük, kenységek biztosítása. milyen veszélyek leselkednek rájuk.
Aktív részvételt biztosító programok száma nő, a tanulók bevonása a programok kivitelezésébe bővül. A programokon nő a résztvevők száma.
Pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, gyermekKiegyensúlyozott, empátiára védelmi felelős biztosítása. képes, jó kommunikációs Önismereti tréningek, drámaképességekkel rendelkező játékok, személyiségfejleszgyermekek nevelése. tést, konfliktuskezelést előtérbe helyező osztályfőnöki munka.
Kialakul az életkoruknak megfelelő önismeret, mint az önnevelés alapja. A tanulók tudják szervezni munka- és pihenőidejüket.
Probléma érzékeny gyerekek, Élményalapú foglalkozások szülők és tanárok. Közösségfejlesztő magatar- megtartása. Kialakul a diákokban a megfelelő tásformák elsajátítása. Stressz oldó és alternatív szintű felelősségérzet egyéni és technikák gyakoroltatása. csoportos tetteikért. Empátiás készség fejlesztése. Megfelelő nyelvezetű és hangereHatékony konfliktuskezelési Alternatív technikák tanítását jű kommunikációra képesekké kompetenciák elsajátítása. lehetővé tevő óratervek ki- válnak. dolgozása. Szemléletváltás kialakulása. Szabályok megalkotása a verbális és fizikai erőszak Biztonságos életérzés kialakulása Erőszakmentes, egészségtu- visszaszorítására. mindenkiben. datos iskolai légkör megte- Személyiségfejlesztő, önisA másság elfogadása, a probléremtése. mereti foglalkozások kínálata mákkal való bánás megtanulása. diákoknak, szülőknek és alkalmazottaknak.
25
Általános gyermekvédelmi feladatok • • • • • •
Tájékoztatás adása a szülőknek, tanulóknak, pedagógusoknak. A jellegzetes gyermekvédelmi problémákra cselekvési terv kidolgozása. A hatékonysági mutatók időszakonkénti vizsgálata. Együttműködés az egészségnevelési programok megvalósításában. Együttműködés a drogprevenciós program megvalósításában. A támogatások (étkezés, tankönyv, segélyek) odaítélésében az elvek kidolgozása, a szétosztás megvalósítása.
Speciális gyermekvédelmi feladatok • • • • • • • •
A hátrányos helyzetű, anyagi, erkölcsi, vagy más okokból veszélyeztetett tanulók számbavétele, nyilvántartása. A felmérés elkészítése, a nyilvántartás felfrissítése minden tanév szeptember 25-ig. A nyilvántartás folyamatos kezelése a tanév során adódó változások regisztrálására. Adatbázis kialakítása és folyamatos karbantartása. A gyermekek eltérő gyermekvédelmi problémáinak tudatos, tervszerű kiszűrése, feltárása. Az eltérő helyzet és szükséglet, a gyermekek célzott, speciális kezelése, foglalkoztatása, fejlesztése. A gyermekvédelmi problémával küszködő tanulók szüleivel megfelelő kapcsolat kialakítása, megnyerésük külső segítő intézmények (illetve szakembereik) szolgáltatásainak, támogatásainak igénybevételére. Speciális szakemberek széleskörű bevonása, foglalkoztatása (orvos, védőnő, pszichológus, fejlesztőpedagógus, családgondozó stb.). Együttműködés más segítő intézményekkel.
A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős feladatai • • • • • •
A szülőket és a tanulókat tájékoztatja arról, hogy problémáikkal milyen időpontban fordulhatnak hozzá, iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel. A pedagógusok, szülők, vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján, családlátogatás keretében megismeri a családi környezetet a veszélyeztető okok feltárása érdekében. Gyermekbántalmazás vélelme, vagy pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező esetén értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot. A Gyermekjóléti Szolgálat kérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi. Segíti az egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezését.
A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják • • • • • • • •
egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése fejlesztő foglalkozások megszervezése felzárkóztató foglalkozások továbbtanulás irányítása, segítése egészségnevelő-, drog, - és bűnmegelőzési programok iskolai könyvtár napközi otthon tanulószoba 26
• • • • • • •
diákétkeztetés nevelők, tanulók személyes kapcsolatai családlátogatások gyermek –és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége felvilágosítás a szociális juttatások lehetőségeiről (szülői értekezleten, fogadóórán, családlátogatáson) tankönyvtámogatás a rászorulóknak kapcsolattartás a szakszolgáltató intézményekkel.
A gyermekvédelmi munka az egész iskolát átfogó feladat. A gyermekvédelmi munkát félállású gyermekvédelmi felelős fogja össze. A gyermekvédelmi felelős munkáját csak az osztályfőnökökkel együtt tudja ellátni. Eredményes munkát akkor tud végezni, ha számíthat minden pedagógus észrevételére, az egyes ügyekben szerzett tapasztalatára, a nevelőtestület támogatására. Feladatát az igazgató irányításával végzi. Munkájáról a félévi és év végi értekezleten a nevelőtestületnek beszámol. Módszerek • • • • • • • • • • •
• • • • • • • • • •
személyes beszélgetések kiscsoportos beszélgetések szakkörök drámajátékok tematikus előadások témanapok interjúk, felmérések készítése önismereti csoportfoglalkozások szituációs játékok akcióprojektek versenyek, vetélkedők, pályázatok
érvelés technikai gyakorlatok interaktív foglalkozások hasznos szabadidős programok kirándulások, túrák táborok erdei iskola továbbképzés kortárssegítő képzés szülők bevonása a programokba szoros együttműködés a szülőkkel, más szervezetekkel
Jelzési protokoll • •
• • • • •
Probléma észlelése esetén a szaktanárok az osztályfőnököt keresik fel. Az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel való szóbeli egyeztetés után írásbeli feljegyzést készít (vagy felkéri erre az érintett szaktanárt) a problémáról, melyet az év elején megkapott nyomtatvány felhasználásával e-mailben megküld a gyermekvédelmi felelős számára. Minden e-mail akkor tekinthető megérkezettnek, ha arról visszajelzést kapott az osztályfőnök. A gyermekvédelmi felelős javaslatot nyújt be az intézmény vezetőjéhez a probléma jelzésére. A gyermekvédelmi felelős az igazgató jóváhagyásával elkészíti az esetjelzést a Gyermekjóléti Központ nyomtatványának felhasználásával, és benyújtja aláírásra. Az esetjelző továbbításáról az iskolatitkár gondoskodik. Bármely pedagógus kezdeményezésére összehívható adott esetben a gyermekvédelmi team. Az időpont egyeztetése és a meghívottak felkérése a gyermekvédelmi felelős feladata. A team tagjai helyzettől függően: kezdeményező pedagógus, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, DÖK - patronáló tanár, gyermekvédelmi felelős, gyermek, szülő, iskolapszichológus, védőnő, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus. 27
Igazolatlan hiányzások jelzési protokollja • • • •
• •
•
Az előző hétre vonatkozó igazolatlan hiányzásokat minden hétfőn 14 óráig leadja az osztályfőnök a felsős igazgatóhelyettesnek. A heti lejelentéskor az addigi leadott hiányzások igazolását vagy annak hiányát is jelzi az osztályfőnök. 1 óra igazolatlan hiányzás esetén az igazgatóhelyettes elküldi a szülőnek a figyelmeztetést. A jelzést az iskolatitkár iktatja. 2. esetben előforduló igazolatlan hiányzás esetén az igazgatóhelyettes jelez a gyermekvédelmi felelősnek, aki családlátogatást kezdeményez az osztályfőnökkel vagy a családgondozóval, és jelzi a hiányzást a Gyermekjóléti Központ felé. A családlátogatás alkalmával vizsgálja a probléma hátterét, és megfelelő módszerekkel és eszközökkel igyekszik a problémát megszűntetni. A jelzést az iskolatitkár iktatja. 10 igazolatlan óra után az igazgatóhelyettes jelez a gyermekvédelmi felelős felé. A gyermekvédelmi felelős jelzést ad a hiányzásról a Gyermekjóléti Központnak és a kormányhivatalnak. A jelzéseket az iskolatitkár iktatja. 30 igazolatlan óra után az igazgatóhelyettes jelez a gyermekvédelmi felelősnek, aki ezt követően esetjelzőt küld a Gyermekjóléti Központnak - melyhez mellékeli az osztályfőnök által elkészített pedagógiai jellemzést is – és az általános szabálysértési hatóságnak. A jelzéseket az iskolatitkár iktatja. 50 igazolatlan óra után az igazgatóhelyettes jelez a gyermekvédelmi felelősnek, aki ezt követően jelzést ad a jegyzőnek és a kormányhivatalnak. A jelzéseket az iskolatitkár iktatja.
28
A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAMOK A tanulók közül sokan küzdenek valamilyen tanulási problémával. Ezek egy része feltárt, de sok esetben nincsenek előzetes információk. A problémáknak több oka lehet:
• • • •
tanulási zavarok (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia), viselkedési zavarok (hiperaktivitás, impulzivitás, agresszió), figyelemzavar (figyelemkoncentrációs problémák, ingadozó intenzitású figyelem) nagyfokú szorongás, alacsony önértékelési szint, alulmotiváltság
A gyermek és környezetének helytelen viszonya magatartási és viselkedési zavarral járhat együtt. Ennek következménye, hogy a gyermek intellektusához képest alulteljesít, teljesítménye nincs arányban a befektetett munkával. A környezet negatív értékelésének hatására a peremre sodródik, és fogékonnyá válik az antiszociális viselkedésformák iránt. • A fenti problémákkal küzdő, s ez által tanulási kudarcnak kitett tanulók speciális segítséget igényelnek az egész tanítási-tanulási folyamat során. • Az általános iskolának kulcsszerepe van a tanulási problémák kellő idejű felismerésében és kezelésében. • Az iskolának megfelelő intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy ezek a tanulási és magatartási problémák mérséklődjenek, vagy kellő fejlesztés mellett egyes esetekben teljesen megszűnjenek. Tanulási kudarccal összefüggő feladataink, tevékenységeink: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
8.
9.
10. 11. 12. 13.
Pedagógiai megfigyelések a tanév elején a tanulási zavarok azonosítása céljából. A zavar hátterében meghúzódó okok megismerése. Megfelelő pedagógiai eszközök kidolgozása és alkalmazása. Tanulási zavart mutató gyermek alapkészségeinek megismerése. Alapkészségek, részképességek személyiségközpontú optimális fejlesztése. A hatékonyság érdekében a fejlesztő pedagógiai foglalkozásokra külön időkeret biztosítása. Tanítói, tanári segítség a tanuláshoz – átmeneti segítséget nyújthat a diákok tanulási technikájának és a tanuláshoz szükséges képességeinek fejlesztése (memória, beszédtechnika, szókincsfejlesztés, gyorsolvasás, lényegkiemelés, könyvtárhasználat). A tanulási kudarc elkerülése érdekében korrepetáló, felzárkóztató foglalkozások szervezése, azoknak a tanulóinknak, akiknek az adott tárgyban való követelményteljesítés gondot jelent, és ezért állandó vagy időleges jelleggel nevelői segítségre szorulnak. Az iskolánkban tevékenykedő pedagógusoknak ismeretekkel kell rendelkezniük a „tanulási problémák” témakörével kapcsolatban (megjelenési formák, okok, alapvető diagnosztikai lehetőségek, prevenció). Minden szaktanár kötelessége a tantárgyához kapcsolódó speciális tanulási technikák tanulókkal való megismertetése. Alkalmazzuk az iskolában a team-munkát a problémás esetek megbeszélése, közös cselekvési stratégiák kialakítása, információk és tapasztalatok cseréje, megvitatása során. A pedagógusoknak lehetőséget kell biztosítani a folyamatos továbbképzésre. A tanulási kudarc elkerülése érdekében még intenzívebben kell foglalkoznunk a tanulás szempontjából alapvető feltételekkel: - a tanulók motiválása, 29
- pozitív tanulási légkör kialakítása (tantermek elrendezése, tanuláshoz szükséges eszközök biztosítása, a tanár személyisége). 14. Pedagógiai eszközökkel törekednünk kell a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. 15. Intenzívvé kell tenni a kapcsolatot az iskolán kívüli tanácsadó szolgálatokkal, külön pedagógiai intézményekkel (Nevelési Tanácsadó, Gyermekjóléti Szolgálat). 16. Erősíteni kell a tanulási kudarc mérséklése érdekében az iskola és a családi ház együttműködését (szülői értekezletek, szülő-, gyermek fogadóórák, szülői óralátogatások, továbbképző rendezvények a szülőknek, családlátogatások). Új formákat kell keresni és megvalósítani. Sikerkritériumok: • • •
Ha az érintett tanulóknak az okok kellő idejű felismerése és a megfelelő pedagógiai eszközökkel való segítés során a tanulási kudarcok legalább mérséklődnek vagy egyes optimális esetekben meg is szűnnek. Ha a tanuló a tantervben meghatározott minimumkövetelményeket elsajátítja. Az alapvető kompetenciák birtokában a tanuló sikeres felvételt nyer középfokú intézménybe.
EGYÉNI FEJLESZTÉS Az iskolánkban folyó fejlesztő munka elméleti és gyakorlati kérdéseiről A mai 6-7 éves gyerekek között egyre több a tanulási zavarral küzdő kisiskolás, akiket különböző részfunkció zavar, ill. zavarok miatt speciális foglalkozásokon kell fejleszteni Szűkebb értelemben az olvasás, írás és számolás, mint alaptechnikák elsajátításának nehézségét tekintjük tanulási zavarnak. A különböző készségek, képességek mérésében (diagnosztizálás) a fejlesztő pedagógus mellett az intézményben dolgozó logopédus munkájára támaszkodunk elsősorban. A mérési adatok alapján történik a fejlesztési terv kidolgozása, és folyamatos konzultáció kíséri a foglalkozások menetét. A tanulási folyamatban az alábbi fejlesztendő területek határozzák meg munkánkat: 1. Mozgásfejlesztés: Ez alatt értendő a nagymozgások és finommozgások fejlesztése egyaránt. Ezen a területen mozgásterápiával foglalkozó gyógypedagógus segítségére is számíthatunk. 2. Testséma és térbeli tájékozódás fejlesztése: A fejlesztő munkában fontos szerepet kap a térészlelés és a térbeli orientáció kialakítása, tudatosítása. 3. Percepciófejlesztés a/ vizuális percepció(alakazonosság, alakállandóság, alak-háttér, megkülönböztetés, szem-kéz koordináció). b/ auditív percepció Az olvasás-írás megtanulásához szükséges a hangok pontos észlelése, a jó hallás, a tiszta kiejtés, a hangok megkülönböztetésének képessége. 4. Verbális fejlesztés: A fejlesztendő gyermeket a szegényes szókincs, bátortalan megnyilvánulások jellemzik. Szógyűjtő, szómagyarázó mondatalkotó gyakorlatokat végzünk. 5. Memóriafejlesztés: Auditív, vizuális, és mozgásemlékezet fejlesztése történik. 6. Szerialitás Az egyéni fejlesztés személyi feltétele, hogy intézményünk rendelkezzen fejlesztő pedagógusi végzettségű pedagógussal. Megvalósulási színterei a tanóra és a tanórán kívüli idő. Az egyéni fejlesztés során alkalmazott módszerek: egyéni fejlesztés, kiscsoportos foglalkozás, differenciálás, személyiségfejlesztő tréningek. 30
A fejlesztő foglalkozások tudatos szervezéssel és tervezéssel valamint sokoldalú eszköztárral lehetnek hatékonyak. Ezért feladatunknak tartjuk a meglévő eszközeink folyamatos bővítését.
INTEGRÁLT OKTATÁS
Tolerancia csak ott lehetséges, ahol egymás mellett tanulnak.
Elfogadás csak ott jöhet létre, ahol egymással tanulnak.
Sajátos nevelési igényű, enyhén értelmi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, tanulási, beilleszkedési és magatartás zavaros, ép értelmű autista gyermekek integrált nevelése utazó gyógypedagógussal együttműködve Miért integrálunk? • • •
Az integrált gyermekek ép társaik között nevelkedhetnek, segítve a közösségi nevelést, az együttélési szokások elsajátítását, a tolerancia kialakulását, a társadalmi beilleszkedést. Az integrált gyermekek jobban haladnak szegregált társaiknál, személyiségük kibontakozása teljesebbé válhat és fejleszti az ép társak pozitív személyiségjegyeinek kialakulását. Az új típusú tanítási módszerek alkalmazása a tanítási órákon lehetővé teszi a nem integráltan oktatott gyengén tanulók, problémákkal küzdő gyermekek számára is, a hátrányokból fakadó kudarcok csökkenését.
Integráltként az a gyermek lehet iskolánk tanulója, akit a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság erre alkalmasnak talál, és intézményünket számára kijelöli. Az általa elkészített szakvélemény tartalmazza a fejlesztési tanácsokat, melyek az osztályban dolgozó pedagógusok fejlesztési munkáját meghatározzák. A szülők szerepe óriási az együttnevelésben. A sérült gyermekek szüleinek aktivitása, együttműködési képessége meghatározó. A szülőket folyamatosan tájékoztatni kell az osztályban folyó munkáról. Olyan szakemberekre és tanárokra van szükség, akik nyitottak, vannak ismereteik az integrációról és látják azok előnyeit. A pedagógus munkáját utazó gyógypedagógus segítségével végzi. A program lényeges pontja a képzett szakembergárda megléte. A továbbképzési tematika az emberkép elfogadtatásán keresztül a kooperatív, hatékony tanulási technikák megtanulásával teljesedik ki. E program keretében iskolánk együttműködik a sérülés specifikus szakmai szolgáltatókkal. A Pannónia Általános Iskolában folyó munka: Az integrált gyerekek a fogadó iskola beírt tanulói, az anyakönyvben és az osztálynaplóban szerepelnek. Bizonyítványukat a befogadó iskolából kapják, a feljegyzés rovatban szerepeltetve az integrációt. • Egy osztályban maximum három gyermek integrált oktatása folyhat. • Felkészítjük a tanulókat és a szülőket az integrációra. • Az enyhén értelmi fogyatékos integrált tanulókra a helyi tanterv SNI követelményei vonatkoznak. Az egyéb fogyatékosok a normál tanterv követelményeit egyéni haladási ütemben teljesítik. Az integrált tanulók számára egyéni fejlesztési terv kidolgozása szükséges, melyet a utazó gyógypedagógus készít el, s amit az osztályban tanító pedagógusok munkájuk tervezése során figyelembe vesznek. 31
•
Igény szerint napközis ellátást biztosítunk.
Integrációs munkánk hatékonyan működik, ha: • • • • • • • • • • • • • • •
Az egyéni fejlesztési terv alkalmazása megalapozott. A megértés fontosságát hangsúlyozzuk. Olyan feladatokat tűzünk ki, amelyek kapcsolódnak a mindennapi élethez, és kihívást jelentenek a tanuló számára. Biztosítjuk a gyermek munkájában a folyamatos fejlődés lehetőségét. Elősegítjük a tanulási tapasztalatok sokféleségét. Megadjuk a tanulóknak a választás lehetőségét. Reális elvárásokat támasztunk. Pozitív légkört teremtünk. Megközelítésünk következetes. Elismerjük a tanuló erőfeszítéseit és teljesítményét. A tanulás megkönnyítésére megszervezzük a pihenést. Bátorítjuk a tanuló közös tevékenységeit, az együttműködést. Figyelemmel kísérjük fejlődésüket és biztosítjuk a rendszeres visszacsatolást. A csoport minden tagja megtanulja a tananyagot egyéni képességei szerint. Sikerül megteremteni a csoportcél és egyéni cél összhangját.
A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK A tehetséggondozás iskolai feladatainak megvalósítása differenciálással történhet. A differenciálás áthatja az iskola egész oktatási-nevelési folyamatának feladatait, tartalmát, követelményeit, módszereit, szervezeti formáit, értékelési rendszerét. A tanulásszervezésben többféle lehetőség van a differenciálásra: 1. képesség és érdeklődés szerinti csoportbontással 2. tartalmi különbségtétellel 3. a követelmények differenciálásával Ez leginkább tanítási órán történik, hogy a tanulókban rejlő képességeket, hajlamokat teljes mértékben kibontakoztassuk. A differenciált fejlesztés csak akkor valósítható meg, ha a tanár rendelkezik a megfelelő pedagógiai kultúrával, autonómiával, és rendelkezésre állnak a szükséges programok, eszközök. Az iskolánkban folyó oktató-nevelő munka kiemelten fontos tényezője az, hogy a pedagógusok munkája a lehetőségekhez mért legnagyobb mértékben igazodjon a gyerekek egyéni adottságaihoz, képességeihez, fejlettségéhez. E tevékenységi kör egyik fontos oldala a tehetséggondozás. Elfogadva azt az állítást, hogy mindenki tehetséges valamiben, egyik legfontosabb feladatunkká válik, hogy ezt a tehetséget megkeressük minden növendékünkben. Ha megtaláljuk ezt a területet, sikerélményt adhatunk, ami magabiztosságot és célt ad a gyerekeknek. A szívesen végzett tevékenység rendszerességre szoktat. Mindezek a pozitív hatások a többi tevékenységre is kihatnak. Azokra a területekre is, amiben esetleg nem annyira tehetségesek a gyerekek. Iskolánk 1-8-ig német nemzetiségi kétnyelvű tagozatot működtet, aminek sikerességét bizonyítja, hogy tanulóink a nyolcadik évfolyamon nyelvvizsgát tesznek. 32
Angol nyelvből emeltszintű csoportokat működtetünk. Ezekben a csoportokban a jobb képességű, több tudásra vágyó gyerekeket magasabb óraszámban és követelményekkel tanítjuk. Ez az oktatási forma olyan differenciált kiscsoportos foglalkozásokat jelent, amely csak az adott irányú képzés szempontjából fontos órák idejére szakítja ki a gyerekeket az osztályközösségekből. A természettudományos érdeklődésű gyerekek természettudományos gyakorlaton vehetnek részt, illetve a gyakorlat orientált tanulók nyolcadikig magasabb óraszámban vehetnek részt technika órákon. A normál osztálykeretben történő oktatásnál törekedni kell a differenciált oktatásra. Ez minden pedagógus egyéni feladata és felelőssége. A többlettudást igénylő tantárgyi, tanulmányi és sportversenyekre felkészítjük tanulóinkat. A különféle szakkörök, és sportkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. Lehetnek szaktárgyiak, művészetiek vagy kézművesek, szerveződhetnek hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Feladatunk az ismeretszerzés lehetőségeinek és technikáinak elsajátíttatása. Ehhez a meglévő interaktív állomány szoftverkészletét folyamatosan bővítjük, a tanulók egyéni felhasználási lehetőségét biztosítjuk. Megfelelő gépparkkal kell rendelkeznie az iskolának, annak érdekében, hogy a jövő munkaerőpiacán elhelyezkedni képes gyerekek végezzenek intézményünkben. A tehetségek gondozásának nem szabhatnak határt az iskola véges lehetőségei. A felismert tehetségek számára, a szülőkkel közösen, meg kell találni kibontakoztatásuk lehetőségét az iskola falain kívül eső keretek között is. Tehetséggondozással kapcsolatos feladatok Az iskolavezetés feladata a tehetséggondozó munka feltételeinek megteremtése, a szervezeti keretek kialakítása, a pedagógusok tevékenységének összehangolása. A pedagógusok feladata, hogy figyeljenek fel a gyerekekben fellelhető tehetségre, még akkor is, ha az nem kapcsolódik közvetlenül iskolai tevékenységhez. A felfedezett tehetséges gyerekeket és szüleiket segítsék abban, hogy megtalálják adottságuk továbbfejlesztésének módját. Ismerjék el és bátorítsák az iskolai tevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó hasznos tevékenységeket, eredményeket. Ebben a munkában fontos szerepe van az erdei iskoláknak, projekt heteknek. A szabadidő-szervező tevékenységének része tehetségkutató és - gondozó programok szervezése, lebonyolítása. Eddig hagyományosan a következő versenyeken indultak tanulóink: Alsó tagozat • Házi „Leg”- versenyek tantárgyanként • Kerületi versenyek (ének, versmondó, prózamondó, szép kiejtési, matematika, helyesírás) Testnevelés • A testnevelésben kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulóinkat, ha a diáksport egyesület kereteit kinövik az egyesületi versenyzés irányába tereljük és ezt a tevékenységüket támogatjuk • A felmenő rendszerű versenyeken a kerületi bajnokokat a budapesti versenyeken is indítjuk • Iskolai sportnap Informatika Számítástechnika 33
•
Minden évben megrendezzük a házi felhasználói versenyt: szövegszerkesztés, komplex szövegszerkesztés, táblázatkezelés, számítógépes grafika témakörökben • A kerület felhasználói versenyeken hasonló témakörökben részt veszünk Könyvtárhasználat • Bod Péter könyvtárhasználati verseny Magyar • Simonyi Zsigmond helyesírási verseny • Kazinczy Ferenc szépkiejtési verseny • Kerületi vers –és prózamondó verseny • Országos pályázatok • Levelező versenyek Történelem • Kerületi csapatverseny • Egyéni kerületi verseny • Kerületi levelező verseny Angol • Házi verseny • Kerületi versmondó verseny • Mastermind kerületi csapatverseny • OATV • Kerületi nyelvi versenyek • Levelező verseny Kémia • Ady csapatverseny • Hevesi György országos verseny Természetismeret • Hermann Ottó biológia verseny • Kaán Károly természetismeret verseny Fizika • osztályos kerületi csapatverseny • osztályos kerületi egyéni verseny Matematika • Zrínyi Ilona matematika verseny • Bólyai János matematika verseny • Ady Endre Gimnázium matematika versenye • Kerületi matematika versenyek • Amfiteatrum kupa • Kiskobak verseny Földrajz • Teleki földrajz verseny Ének • Kerületi népdaléneklési verseny 34
•
Éneklő Ifjúság minősítő verseny
Német nemzetiségi tagozat • Országos német nyelvi versenyek • Néptánc országos minősítő versenyek • Magyarországi Német Önkormányzat vers- és prózamondó versenye Technika • Felmenő rendszerű verseny Vizuális kultúra • Felmenő rendszerű verseny • Aktuális rajzpályázatok
KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 1. Bevezetés „ A környezeti nevelés egy folyamat, amelyben olyan világnemzedék nevelkedik fel, amely ismeri a legtágabb környezetét is, törődik azzal, valamint annak problémáival. Ismeretekkel, készségekkel, attitűdökkel, motivációval és elkötelezettséggel rendelkezik, hogy egyénileg és közösségben dolgozzon a jelenlegi problémák megoldásain és az újabbak megelőzésén.” – részlet a Tbiliszi Nyilatkozatból. A XXI. század kihívásaira jelentkező új paradigma a fenntarthatóság pedagógiája, melynek egyik alapeleme a Környezeti nevelés. 2. Célok, feladatok A környezeti nevelés célja, hogy az egész életen át tartó tanulási folyamat során olyan informált és tevékeny állampolgárokat neveljen, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet- és környezettudomány, a társadalom, a jog és a gazdaság terén és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös intézkedésekben. A környezeti nevelés célja továbbá, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. Célunk, hogy olyan alapvető ismeretekkel, szemléletmóddal vértezzük fel tanítványainkat, amelyek későbbi tanulmányaikkal kiegészítve alkalmassá teszik őket a gyorsan változó világban történő eligazodásra, testi és lelki egészségük megőrzésére, hagyományaink, kultúránk ápolására, az információk értékelésére és a felelős döntéshozatalra. A természeti környezet megismerése, megóvása, a helyi és globális válságjelenségek okainak ismerete és azok megoldási lehetőségei részben a természettudományos tantárgyak tanítása során sajátíthatók el, ugyanakkor olyan cselekvési kompetenciák is kialakíthatók e körben, mint a tudatos fogyasztói magatartás, felelős döntéshozatal, együttműködés, öntevékenység, információgyűjtés és értékelés hagyományos és modern módjai. Feladatunknak tekintjük, hogy tanítványaink nemzeti és nemzetiségi azonosságtudatát erősítsük, ugyanakkor segítsük őket európai polgárrá válni (néptánc és népzeneoktatás tanórán, ill. tanórán kívül). Ezeknek a távlati céloknak a megvalósulása érdekében első lépés az, hogy az iskola értékrendszere, hagyományainak őrzése, megbecsülése épüljön be a gyermekek tudatába.
35
3. Az iskola külső és belső környezete, mint a környezeti nevelés színhelye Az iskola közvetlen környezetének és a tágabb értelemben vett lakóhely természeti, épített és társas környezetének megismerésével olyan pozitív érzelmi kötődés alakítható ki, ami alapja lehet a felnőttkori felelős magatartásnak. Az iskola udvarán, környékén rendszeresen végzett tevékenységek, a cselekvő környezetvédelem nemcsak a mindig szép, rendezett környezet szemmel látható eredményét szolgáltatja, hanem segíti a felnőtt életre való felkészülést olyan kompetenciák fejlesztésével, mint az együttműködés, rugalmasság, felelősség, mások munkájának megbecsülése, a közösen végzett munka örömének élménye. A pedagógia programban már szó esett az iskolánk adottságairól, felszereltségéről. Évek óta folyik „zöldítés” a tantermekben és a közösségi terekben egyaránt. Ezt a munkát tovább szeretnénk folytatni a gyerekek fokozottabb bevonásával és egyre inkább erősítve az önszerveződést és a tanulóközösség ellenőrző szerepét. 4. Erőforrások Környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Nem anyagi erőforrások Belső erőforrások Humán erőforrások
Feladat, szerepkör
Erősségek
iskolavezetőség
Támogatja a környezeti nevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Aktívan részt vesz az egyes programokban.
Hiteles személyiségek a pedagógusok és a diákság számára. Hasznosítható kapcsolatrendszer.
Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti tartalmakat, segítik az akciók megvalósítását. Évfolyamokra lebontva foglalkozik az egészségneveléshez kötődő környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával.
Valamennyi szakos tisztában van azzal, hogy minden tanár feladata a környezeti nevelés. Lehetőség van az aktualitások azonnali megbeszélésére osztályközösségi szinten.
Lehetőségük van a környezeti nevelés egészségnevelési területeinek erősítésére. A programok tárgyi feltételeinek karbantartása
Napi kapcsolat a diákokkal, az egyedi problémák azonnali kezelése. Zöldítési program, szelektív hulladékgyűjtés. Valamennyi diák érintett, nagy a jelentősége a helyi értékek felkutatásának. Partnerség a felnőtt résztvevőkkel. A fő hangsúly a szemléletformáláson van. Tevékeny részvétel a programokban, az ő szemléletük is formálódik, a környezeti nevelés túlmutat az iskola
tanárok
osztályfőnöki közösség
diákönkormányzatot segítő technikai dolgozók
diákok
A tervezett éves programban sokoldalúan vesznek részt (hallgatóság, tevékeny szerepvállalás, önálló kutatások és kezdeményezések).
szülők
Előadások tartása, szemléltetőeszközök gazdagítása, anyagi támogatás, külső erőforrások felkutatása. 36
falain.
Külső erőforrások, a kapcsolatrendszer feltérképezése A környezetvédelmi munkánk során a következő külső kapcsolatokra támaszkodunk: • más belföldi és külföldi közoktatási intézmények, • nemzeti parkok, • országos környezetnevelési szervezetek, • regionális vagy helyi környezetnevelési szervezetek, • országos környezetvédő szervezetek, • regionális vagy helyi zöldszervezetek, • botanikus kertek, állatkert, • vadasparkok, • ÁNTSZ, • média, • rendőrség, • nemzetközi környezetvédő szervezetek, • Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség • civil szervezetek • XIII. kerületi Német Önkormányzat • Hulladékgazdálkodási vállalatok Anyagi erőforrások Fenntartó. Az éves költségvetés meghatározásával, esetenként pályázat kiírásával segíti a program megvalósítását. Saját bevétel. A szelektív hulladékgyűjtésből adódó bevételből, ösztönző kifizetés a sikeres környezetvédő munkáért. Pályázat. A környezetvédelmi témában kiírt pályázatokat a munkaközösség tagjai figyelik, és az iskolavezetéssel való egyeztetés után a pályázatokat elkészíti. A pályázat elkészítésébe bevonja a pályázati feladat kivitelezésében részt vevő kollégákat. 5. Célok, feladatok, sikerkritériumok Rövid távú célok
Feladatok
A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén megjelenik.
A helyi tantervben fejlesztési területenként és a tanmenetekben is konkrétan megjelöljük a feladatokat és az alkalmazni kívánt módszereket.
Erősítjük a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket.
Projektmódszer elsajátítása, projektek kidolgozása. Kapcsolódási pontok a helyi tantervekben
37
Sikerkritériumok Az iskolai élet egészét átfogó környezeti nevelés valósul meg: átdolgozott tanmenetek; több környezeti nevelési tartalom a tanórákon; változatosabb tanítási, tanulássegítési környezeti nevelési módszerek. A széttagolt ismeretek rendszerszemlélettel összekapcsolódnak, egyre több tanuló vesz részt tanulási projektben, a gyerekek örömmel készülnek a következő projektre.
Rövid távú célok
A pedagógusok, a felnőtt dolgozók és a szülők személyes példájukkal a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői.
A tanulók megismerik szűkebb környezetüket, látják az értékeket, problémákat, ápolják a hagyományokat.
A tanulók környezetük, szülőföldjük védelmezői.
Fejlesztjük a fogyasztói kultúrát, kialakítjuk a kritikus fogyasztói magatartást.
Fejlesztjük a tanulók problémamegoldó gondolkodásmódját, az önálló ismeretszerzés képességét – megalapozva az élethosszig tartó tanulást.
Feladatok
Sikerkritériumok A felnőttek rendelkeznek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság alakítása során minKépzések, továbbképzések, taként szolgálnak. Egyre több szülői értekezletek tartása szülő, tanár vesz részt a prograaz adott témában. mokon. Az iskolai programok tervezésekor szempont, hogy a lehetőségekhez képest minél környezetkímélőbb legyen a program. Részvétel programokon, Ha ismeri környezetét, jobban pályázatokon, a természetszereti, kötődik hozzá és megóvben, környezetben végzett ja. A rendezvényeken egyre töbszemlélődés, vizsgálódás, ben vesznek részt, tudnak a helyi kutatómunka; kiállítások, környezetről, és ezt a többieknek vetélkedők, előadások szeris szívesen elmondják. vezése a „Jeles napokra”. „Örökbefogadási” akciók: egy-egy fát, területet, szobVáltozik az osztály közvélemérot, patakszakaszt, állatkerti nye, morálja. A tanulók cselekvő állatot stb., amihez rendszerészesei, majd kezdeményezői a resen visszajárnak, figyelik környezetvédelemnek. változásait, gondozzák. Faültetés, téli madáretetés. Helyi tantervekbe a fogyasztó védelemmel összeA diákok értik és saját életükre függő feladatok megjeleníalkalmazni tudják az alábbi fotése, hazai és nemzetközi galmakat: környezettudatos foegyüttműködések kialakítágyasztás, kritikus fogyasztói sa, vetélkedők, versenyek, magatartás, megelőző fogyasztó rendezvények szervezése. védelem. Érvelési technika kialakítása. „Zöld sarok” kialakítása az Egyre több gyerek kér feladatot, iskolai könyvtárban, szaktart kiselőadást, „sürög-forog” a könyvek, folyóiratok, videókönyvtárban, ír cikkeket, tudja anyag és CD-k beszerzése. használni a szakirodalmat. Internet-hozzáférés biztosíEredményes szereplés versenyetása. Az iskolarádióban ken. „zöld” rovat nyitása.
6. Helyzetkép, célok, feladatok
Helyzetből adódó jellemzők nagy forgalom
Célok
Tevékenység, feladat
Közlekedési biztonság növeKözlekedésbiztonsági ismeretek lése, kerékpáros és gyalogos kiemelt tanítása. közlekedés növelése. 38
Helyzetből adódó jellemzők
Célok
Tevékenység, feladat „Zöldítés” az iskolában, tetőkertben, növények gondozása és pótlása. Szeméttárolók sűrítése, szelektív hulladékgyűjtés. Festések, mellékhelyiségekben szappan, WC-papír, portalanítás (atkák, allergia), gyakori szellőztetés.
légszennyezés
csökkentése
szemét
Tiszta, egészséges környezet.
az iskolabelső
Tiszta, meghitt környezet.
energiafelhasználás
Takarékos fűtés.
Fűtés szabályozása
Takarékosság, természetes fény előnybe részesítése. Egészséges ivóvíz, vízfogyasztás csökkentése.
energiatakarékos kompakt izzók használata. Víztakarékos öblítés, csapok karbantartása. Biológiai lebontók alkalmazása, környezetbarát takarító szerek alkalmazása. Gyümölcslevek –és teák, friss és aszalt gyümölcsök, joghurtok, sajtok, gabonapelyhes édességek árusítása, zöldségek Tantermekben projektor, számítógép, esztétikus dekoráció, fali táblák, szemléltető anyagok, folyóiratok, ismeretterjesztő könyvtár, médiatár biztosítása.
világítás vízfelhasználás csatorna
Csatorna karbantartása.
iskolai büfé
Egészséges ételek, italok.
iskola eszközellátottsága
Tanítás-nevelés élményközpontúságának növelése, esztétikai érzék fejlesztése, egészséges személyiség kifejlődése.
7.A környezeti nevelés színterei, módszerei Tanórán: 1-4. évfolyamon: - Az életkori sajátságoknak megfelelően az élő és élettelen környezethez, a társakhoz, a kultúrához fűződő pozitív érzelmeket erősítjük. („védem, vigyázok rá, mert ismerem, szeretem”). - Bemutatjuk közvetlen és tágabb környezetünket, az élet sokszínűségét, és az élőlények alapvető kapcsolatrendszereit. (tanulmányi séták, egyéni, vagy kis csoportban végzett megfigyelések). - Tanulmányi kirándulások, az erdei iskolai foglalkozások, az irodalmi olvasmányok kiválasztása, a környezetismeret valamennyi órája lehetőséget nyújt a környezeti nevelésre. - Tanulmányaik során a tanulók megismerik környezetük élővilágát és azt a sajnálatos tényt is, hogy az milyen károkat szenvedett az elégtelen, nem tudatos korábbi idők természetgazdálkodása során. Célunk és hitvallásunk, hogy a természetben a természetről, a természetért tanítsunk, neveljünk. - Rendezett, kulturált környezet iránti igényt alakítunk a gyermekekben. - Fejlesztjük a valóság különböző elemei közötti különbségtétel képességét. Segítünk a gyerekek esztétikai érzékenységének kialakításában a természetes, ill. az épített környezet vonatkozásában.
39
5.-8. évfolyamon Bár a környezeti nevelés történetileg a természettudományok talaján alakult ki, mára nyilvánvalóvá vált, hogy egész életünket meghatározza szokásainktól viselkedésünkön keresztül egészen kapcsolatainkig. Természetesen a természettudományos tantárgyak (fizika, kémia, biológia, földrajz) adnak magyarázatot a természeti jelenségekre, válságjelenségekre is, ugyanakkor ez utóbbiak kialakulása nagyon gyakran az emberi beavatkozás következménye, tehát megértésükhöz, értelmezésükhöz a társadalmi folyamatok ismerete elengedhetetlen. Ugyanakkor az általános iskoláskorú gyerekek érzelmi és értelmi fejlődésének szintjén a pozitív példák sokkal hatásosabbak, mint az elrettentés. Az élőlények és az élettelen környezet megismerése nemcsak az előbbi szakórákon történhet, hanem irodalmi, művészeti ábrázolásuk bemutatásával segíthetjük tanítványainkat a velük kapcsolatos pozitív érzelmek kialakításában. A honismeret, a történelem a változások bemutatásával a természet és társadalom közötti összefüggések feltárásával segítheti a diákokat a környező világ megértésében és a személyes felelősségtudatuk kialakításában. Mivel a természet és a rövid távú társadalmi érdekek gyakran ellentmondásban vannak, gyakorlati példákon keresztül taníthatjuk meg a gyerekeket, hogyan kell információkhoz jutni, azokat több szempontból értékelni, figyelembe venni mások érdekeit, hosszabb távra előre gondolkozni, kiszámítani a döntések következményeit, végül felelősen dönteni. Tanórán kívüli környezeti nevelési programok: Iskolánkban hagyományosan folynak népszerű környezeti nevelési programok. Jeles napok. Évente TTK-s napokat rendezünk. Tanulóink rendszeresen vesznek részt a Környezeti Nevelési Egyesület programjain, bűnmegelőzési- és mentálhigiénés foglalkozásokon. Az iskolánkban velünk élő növények gondozása erősíti a gyerekek felelősségérzetét, az iskola udvar alkalmankénti takarítása lehetőséget nyújt a tevékeny környezetvédelemre. (tanulócsoportok délutáni tevékenységének része). További fa –és virágültetést és madáretetők kihelyezését és karbantartását tervezzük. Öko szakkörünk tagságát bővítjük és erősítjük. „Ökoiskola” címe állandó feladatokat ró az iskola polgáraira. A részletes kritériumrendszer előírásainak és vállalásainknak időarányos teljesítése az egész tantestület átgondolt és összehangolt munkáját igényli és feltételezi. Nemcsak a mindennapi működést, tevékenységeket, programokat határozzák meg az ökoiskolai címmel járó elvárások, hanem az ünnepeink lebonyolítását, vagy a táborok szervezését és a tábori programokat is. Iskolán kívüli, természeti környezetbe tervezett programok: Az iskola túraszakkört működtet, mellyel évi minimum tíz túrán vesznek részt diákok és szüleik. Évente minden osztály erdei iskolai programokon vesz részt. Az utóbbi évek gyakorlata az, hogy helyi szakemberek segítségével bonyolítjuk le a programok természetismereti részét. A meglátogatott terület természeti értékein kívül a kulturális és történelmi emlékekkel is megismerkednek a tanulók és a szabadidős tevékenységeket pedig népszerű kézműves foglalkozásokkal egészítjük ki. 8.A családok bevonása a környezeti nevelőmunkába Az egész oktató - nevelő tevékenység a családok támogatásával, figyelme által kísérve történik és különösen így van ez a környezeti nevelés esetében. Mivel a gyerekek magukkal hozzák otthoni szokásaikat, beállítódásaikat, törekednünk kell ezek megismerésére és szükség esetén erősíteni, illetve gyengíteni bizonyos beidegződéseket. Különösen a fiatalabb életkorúakra jellemző, hogy a gyerekek is nevelik a szülőket, ezért nagy a személyes felelősségünk példamutatásunkkal, saját szokásainkkal, környezettudatos magatartásunkkal, a gyerekeken keresztül egész családok szemléletét formálhatjuk. Lehetőség szerint használjuk ki a szülők segítőkészségét, pl. szakemberként meghívni őket egy-egy osztályfőnöki órára, ahol pl. saját 40
munkáját hitelesebben tudja bemutatni, mint egy bármennyire is felkészült osztályfőnök. Mások szívesen tartanak egy - egy szakköri foglalkozást, vagy munkájukkal, szabadidejükkel járulnak hozzá, pl. az állagmegóváshoz, karbantartáshoz. 9.Kommunikáció A környezeti nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt – e képesség napjainkban nélkülözhetetlen.
EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM „Egészségem a jövőm!” Az „egészség” szavunk 1315-ben bukkant fel írásbeliségünkben. Az alapszó (az egész) jelentése eredetileg: ép, teljes, sértetlen. Valóban akkor vagyunk egészségesek, ha zavartalan az életműködésünk, ami a testi és szellemi-lelki épségre és harmóniára egyaránt vonatkozik. Az egészség kincs, nemcsak jó közérzetet jelent, hanem munkaképességet, anyagi biztonságot és gyarapodást is, vagyis: családunk és társadalmunk jövőjének záloga. Az iskola nevelési alapértékei között első helyen áll az élet és egészség védelme. Az egészség olyan érték, amelynek védelme minden pedagógusnak –szaktárgyi képzettségre való tekintet nélkül – mindennapos nevelői feladata. Az iskolai egészségnevelés törvényi háttere A pedagógiai program mellékletei tartalmazzák azokat a törvényi kereteket, illetve települési és iskolai dokumentumokat, amelyeket az egészségnevelési program elkészítésénél figyelembe kell venni. Helyzetelemzés, helyzetkép Az iskola Az iskola működése egészségnevelési szempontból Környezeti adottságok: Iskolánk a Duna-parthoz közel fekszik. A parttal párhuzamosan bicikli út van kiépítve, amelyen könnyen megközelíthető a Margitsziget. A szigeten futófolyosó áll a sportolók rendelkezésére, itt van a XIII. kerület napközis tábora is. Iskolánk környezetében több játszótér, sportegyesület (Vasas, Honvéd) és uszoda (Dagály, Hajós Alfréd uszoda, Palatinus Strandfürdő, Radnóti tanuszoda) található. Tárgyi adottságok: • két osztható tornaterem, mozgásterápiás terem, karate terem, sportszerek • udvar, tetőkert • orvosi rendelő • logopédia, fejlesztő szoba • két melegítő konyhás ebédlő, iskolai büfé, tankonyha • szintenként két-két mosdó áll rendelkezésre 41
Személyi feltételek: • testnevelők, utazó- gyógypedagógusok, pszichológus, logopédus, orvos, védőnő • kihelyezett technikai munkatársak (konyha, büfé, takarítás) • Az iskolában jelenleg a tantestület körülbelül fele foglalkozik intenzíven egészségnevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. Az egészségnevelés színterei iskolánkban Hagyományos tanórai oktatásszervezésben Tanórán: Az osztályfőnöki és természetismeret-biológia tantárgyak részeként jelenik meg az egészségtan modul. Valamennyi tantárgyat átható egészségvédelmi szemlélet elősegíti a tanulók tudatos alkalmazkodását az egészségvédő normákhoz, az egészséges életmód szabályaihoz. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Testnevelés órákon évente zajlik a kondicionális képességek felmérése. A 2-3. évfolyamosok úszásoktatáson vesznek részt. Nem hagyományos tanórai keretben • A tanév során minden osztály erdei iskolában tölt egy hetet. Az itt folyó munka a tanév szerves része. Az erdei iskolában a munka meghatározott, speciális órarend szerint folyik. • Sajátos nevelésű diákjaink számára biztosított lehetőségeink: - pszichológus fogadó órái - logopédiai fejlesztő órák - egyéni fejlesztő órák gyógypedagógusok segítségével • Civil szervezetekkel való kapcsolattartás: - drogprevenciós előadás - mentálhigiénés és szexuális felvilágosító órák - védőnők mentálhigiénés foglalkozásai Tanórán kívüli programok •
• • • •
Orvosi vizsgálatok és védőnői mérések: - Látásélességi, hallással kapcsolatos, mozgásszervi problémák felmérése - obezitás (elhízás) - egyéb szűrések - védőoltások - tisztasági vizsgálatok Minden évben, mindegyik évfolyamon évente fogászati ellenőrzés van. Gyógytestnevelés Sport versenyeken, sport eseményeken való részvétel. Iskolai rendezvények –Egészségnap / egészséges életvitel
Erőforrások Az egészségnevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben egészségnevelési munkánk erőforrása is.
42
Nem anyagi erőforrások Belső erőforrások Humán erőforrások
iskolavezetőség
tanárok
osztályfőnöki közösség
gyermekvédelmi felelős
iskolaorvos, védőnő és pszichológus adminisztratív dolgozók iskolai büfé vezetője
technikai dolgozók
diákok
szülők
Feladat, szerepkör Támogatja az egészségnevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat kutat fel. Ösztönző rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokban.
Erősségek Hiteles személyiségek a pedagógusok és a diákság számára. Hasznosítható kapcsolatrendszer.
Minden pedagógus Kidolgozzák és a tantárgyakba beegészséges életmódra nevel és építve tanítják az egyes egészségnetörekszik a személyes példavelési tartalmakat. mutatásra Évfolyamokra lebontva foglalkozik a Lehetőség van az aktualitások diákok egészségnevelésével, mentál- azonnali megbeszélésére oszhigiénés programok szervezésével. tályközösségi szinten. Személyes kapcsolatba van a Segíti az osztályfőnökök, pszicholó- diákokkal és a szülőkkel. Kapgus munkáját. Veszélyeztetett gyer- csolatai révén segíteni tud a mekek kiszűrése, támogatása. veszélyeztetett tanulók társadalomba való beilleszkedésében. Szűrések, védőoltások, előadások tartása az egészséges életmódról, a Prevenció, szakmai kompetenkörnyezeti ártalmakról, lelki egés- cia, személyes ráhatás. zségvédelem Támogatják az egészségnevelési Példamutatás, egészségnevelémunkát az egyes programok hátteré- si folyamatok ismerete és tánek biztosításával. mogatása. A büfé árukínálatával segíti az egés- Példamutatás, egészségnevelézséges táplálkozásra való nevelést. si folyamatok támogatása. A programok tárgyi feltételeinek biztosítása, tisztaság megteremtése, egészségvédő és környezetvédő magatartás. A tervezett éves programban sokoldalúan vesznek részt (hallgatóság, tevékeny szerepvállalás, önálló kutatások és kezdeményezések).
Példamutatás, egészségnevelési folyamatok ismerete és támogatása. Nyitottak, sokan sportolnak. Részt vesznek a tervezett éves programokon
Tevékeny részvétel a prograCsaládi példamutatás, anyagi támogamokban, az ő szemléletük is tás, egészséges környezet biztosítása formálódik, a egészségnevelés (étkezés, higiénia, mozgás). túlmutat az iskola falain.
43
Külső erőforrások, a kapcsolatrendszer feltérképezése Az egészségvédelmi munkánk során a következő külső kapcsolatokra támaszkodunk: • más közoktatási intézmények, • Nevelési tanácsadó. • Sportegyesületek (Vasas, Honvéd) • ÁNTSZ Anyagi erőforrások Fenntartó. Az éves költségvetésében támogatja intézményünk egészségnevelési programját. Saját bevétel. A szelektív hulladékgyűjtésből adódó bevételből ösztönző kifizetés a sikeres egészségvédő munkáért. Pályázat: Az ÖKO iskolai munkacsoport figyeli a pályázatokat, az iskolavezetéssel történő egyeztetés után a pályázatokat elkészíti. A pályázatok elkészítésébe bevonja a pályázatok kivitelezésében résztvevő kollegákat. Alapelvek, jövőkép, célok Hosszú távú cél Az iskolai nevelés és oktatás tartalma és módszerei az alábbi egyetemes célok elérését segítsék a hosszú távú fennmaradás és fenntarthatóság érdekében. • AZ EGÉSZSÉGES állapot örömteli megélése • a HARMONIKUS élet értékként való tisztelete Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna, ahol a szülők, a gyerekek és a kollegák mindannyian képviselői legyenek az egészségvédő és környezetvédő magatartásnak. Diákjaink aktív kezdeményező szerepet játszanának az iskolában kialakult egészségvédő szemlélet elterjesztésében. A szülők azért is választanák intézményünket, mert a diákjaink számára megfelelő testi, lelki –és mentálhigiénés körülményeket biztosítunk. Rövid távú célok, feladatok és sikerkritériumok Rövid távú célok
Feladatok Szűrések, mérések, kötelező oltások, fogászati ellátás, Rendszeres iskola orvosi könnyített testnevelésre, vizsgálat biztosítása. gyógytestnevelésre irányítás. Rendellenességek kiszűrése. A helyi tantervben fejlesztési Az egészségnevelés az okta- területenként és a tanmenetás és nevelés valamennyi tekben is konkrétan megjelölterületén jelenjen meg! jük a feladatokat és az alkalmazni kívánt módszereket. Erősítsük a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket!
Egészséges életmód kialakítása.
Sikerkritériumok Minden gyerek részesül megfelelő orvosi ellátásban. Minden gyerek megkapja a védőoltásokat.
Az iskolai élet egészét átfogó egészségnevelés valósul meg: átdolgozott tanmenetek; több egészségnevelési tartalom a tanórákon; változatosabb módszerek. A széttagolt ismeretek rendszerProjektekben, pályázatokban szemlélettel összekapcsolódnak, való részvétel. egyre több tanuló vesz részt tanuKapcsolódási pontok a helyi lási projektben, a gyerekek tantervekben örömmel készülnek a következő projektre. Megismertetjük a helyes táplálkozást, az aktív és a paszA gyerekekben kialakul az egésszív pihenés változatait. Kizségmegőrző magatartás alakítatjuk a személyi higiénia iránti igényt. 44
Nő az egyesületekben aktívan A rendszeres sportolás iránti Verseny-, szabadidő sportok sportolók száma. Nő a sportverseigény kialakítása. megismertetése. nyeken résztvevők száma.
A pedagógusok, a felnőtt dolgozók és a szülők szemé- Személyiségformálás, ismeret Egyre több szülő, tanár vesz részt lyes példájukkal legyenek átadás az egészséges életmód a programokon. az egészséges életvitel hite- kialakításának érdekében. les terjesztői!
Káros függősséghez vezető szokások megelőzése.
Kiegyensúlyozott, empátiára képes, jó kommunikációs képességekkel rendelkező gyermekek nevelése.
Drog prevenció, szenvedélybetegségek, bűnmegelőzési tevékenységek: előadások, drámafoglalkozások, szituációs játékok, filmvetítések. Pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, gyermekvédelmi felelős biztosítása. Önismereti tréningek, drámajátékok, személyiségfejlesztést, konfliktuskezelést előtérbe helyező osztályfőnöki munka.
Prevenciós programok száma nő, módszertana bővül. Káros szenvedélyektől való elhatárolódó magatartás kialakul. Kialakul az életkoruknak megfelelő önismeret, mint az önnevelés alapja. A tanulók tudják szervezni munka- és pihenőidejüket. Kialakul a diákokban a megfelelő szintű felelősségérzet egyéni és csoportos tetteikért.
AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV Az egészségnevelési program kiemelt területe az elsősegélynyújtással kapcsolatos ismeretek bővítése. 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók o ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; o ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat. o ismerjék fel a vészhelyzeteket; o tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; o sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; o ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; o sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.
45
2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: o a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; o a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; o a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják A helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY
ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK
biológia
-
rovarcsípések
-
légúti akadály
-
artériás és ütőeres vérzés
-
komplex újraélesztés
-
mérgezések
-
vegyszer okozta sérülések
-
savmarás
-
égési sérülések
-
forrázás
-
szénmonoxid mérgezés
-
égési sérülések
-
forrázás
-
magasból esés
-
elesés
-
zúzódás, húzódás
technika
-
kisebb felszíni sérülések
környezetismeret
-
forrázás
-
kisebb felszíni sérülések
kémia
fizika testnevelés
Az alsó tagozatos gyerekek esetében célunk a segélynyújtás hajlandóságának fejlesztése az empátia, segítőkész attitűd kialakítása az esetleges félelmek leküzdése az ismeretek közvetlen tevékenységen keresztül szerzett alapokra épülnek. Munkaformák: vezetett beszélgetés, csoportmunka és pármunka. Az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegélynyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-
46
egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. Munkaformák: vezetett beszélgetés, csoportmunka és pármunka.
SZÜLŐ, TANULÓ, PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSE A szülői szervezetek működése az iskolai SZMSZ-ben, illetve az Iskolaszék, Intézményi Tanács és a Pannónia Iskoláért Alapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzítettek. A szülő élhet a Köznevelési törvény által biztosított jogaival. Az iskola pedagógiai programja, SZMSZ-e és házirendje nyilvános, a szülőnek jogában áll ezeket megismerni. Az iskolában folyó pedagógiai munkát a pedagógiai programon keresztül ismerhetik meg. A nyilvánosság számára az iskolai honlapon és a könyvtárban elérhető. A gyakorlati munkába betekinthetnek a nyílt napok, bemutató órák alkalmával. Egyedi esetekben történhet óralátogatás előzetes egyeztetés alapján. Az érdeklődőknek módjában áll részt venni az osztályfőnök vagy szaktanár által rendezett szülők számára is meghirdetett osztályprogramokon. Intézményi szintű ünnepségek, ilyen a sok éve hagyományosan megrendezendő iskolai gála, ahol lehetőséget kapnak a tanulók tehetségük megmutatására. Ez jó alkalmat teremt a szülői ház és az iskola közötti jó kapcsolat ápolására. Közreműködését várjuk iskolai rendezvények, kirándulások, erdei iskolák és egyéb programok szervezésében és ezek támogatásában. Elvárjuk részvételét a szülői értekezleteken, fogadóórákon, szülői munkaközösségi megbeszéléseken, iskolaszéki üléseken. Hagyományosan évente két alkalommal hirdetünk szülőknek nevelési, pszichológiai témában külső előadó meghívásával együttgondolkodást, ezek hivatottak erősíteni a szülői felelősség kérdését és az iskolai hangsúlyokat. Az erdei iskola szervezése a szülők tájékoztatása után történik. A szülő szóbeli és írásbeli tájékoztatást kap gyermeke tanulmányi munkájáról, szorgalmáról, közösségben tanúsított magatartásáról, az iskola életéről. A pedagógus és gyermekvédelmi felelős felajánlja segítségét, vagy azt a szülő kérheti, ha gyermekét érintő tanulmányi, vagy magatartási problémája van. Igénybe veheti a Nevelési Tanácsadó, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, a Gyámhatóság, a Gyermek Jóléti Szolgálat és a Családsegítő Szolgálat segítségét. Az iskola segíti a gyermek egész napos ellátását. Biztosítjuk a tanulók számára a napi háromszori étkezés lehetőségét is. Reggeli és esti ügyeletet tartunk az alsós tanulók részére. Igénybe vehetik az osztályok mellett működtetett napközis csoportokat, melyek a szabadidő sokszínű eltöltését biztosítják a tantárgyi korrepetálások és egyéb tanulási időn kívüli szabadidős programok mellett. A felső tagozaton tanulószobát vehet igénybe tanulmányi munkájának segítése érdekében. A szülői házzal való kapcsolat további javítása érdekében első és ötödik osztályban az osztályfőnökök felkeresik a családokat egy családlátogatás keretében. Ez a tevékenység ismétlődik minden új osztályfőnök belépésekor, valamint szükséges rendkívüli esetekben. A minőségi munka javításáért rendszeressé tesszük a szülői elégedettségmérést. Keressük a szülőkkel való együttműködés új formáit.
47
A tanuló jogainak gyakorlására megfelelő színtér a diákönkormányzat. Az iskolai DÖK a tanulók önirányító, önszervező közössége, melynek keretében önállóan intézik saját ügyeiket. Életkori sajátosságaikból kifolyólag felső tagozaton működik, de itt is a segítő pedagógus irányítása mellett, sokszor a pedagógus közösséggel együttesen. Iskolánkban a diákönkormányzat minden év júniusában a diákparlamenten újjá alakul, demokratikus úton választja saját vezetőit, tisztségviselőit. Megfogalmazzák azokat a célokat, feladatokat, melyeket az adott évben megvalósítani kívánnak.
48
HELYI TANTERV ÁLTALÁNOS RÉSZEI • Óraszámtáblák • Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei • Választható tantárgyak, foglalkozások, pedagógus-választás szabályai • Az iskolai könyvtár pedagógiai programja • A mindennapos testnevelés, testmozgás • Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési és értékelési rendszere • Iskolaotthon • Német nemzetiségi kétnyelvű program
49
KERETTANTERVI VÁLTOZATOK A HELYI TANTERV ELKÉSZÍTÉSÉHEZ
Tantárgy/évfolyam
1.
Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem és állampolgári ismeretek Német nemzetiségi kétnyelvő Idegen nyelv angol emelt Idegen nyelv angol normál Idegen nyelv angol –másodikMatematika Informatika, számítástechnika Környezetismeret Természetismeret Természettudományos gyakorlat Fizika Biológia (egészségtan) Kémia Földrajz Ének-zene Rajz, vizuális kultúra Technika, életvitel, és gyakorlat Testnevelés és sport Néptánc Erkölcstan
2.
3.
Ofi. 1.2.1 Ofi. 10.5.1.4 Ofi. 1.2.2 Ofi. 1.2.2 Ofi. 1.2.2 Ofi. 1.2.3
4.
5.
6.
7.
8.
Ofi. 2.2.01.1 Ofi. 2.2.01.1 Ofi. 2.2.04 Ofi. 10.5.1.8 Ofi.2.2.02.1 Ofi.2.2.02.1 Ofi.2.2.02.1 Ofi. 2.2.03 Ofi.
Ofi.1.2.5
Ofi. 1.2.6.1 Ofi. 1.2.7 Ofi. 1.2.8 Ofi. 1.2.9 Ofi. 1.2.2 Ofi. 1.2.4
50
ofi. 2.2.07 Ofi. 2.4.1 MTA B Ofi.2.2.08.1 MTA B Ofi.2.2.11 Ofi. 2.2.12.1 Ofi. 2.2.14 Ofi. 2.2.16 Ofi. 2.2.17 Ofi. 2.4.3 Ofi. 2.2.06
A VÁLASZTOTT KERETTANTERV FELETTI ÓRASZÁMOK
Tantárgy/évfolyam Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem és állampolgári ismeretek Német nyelv és irodalom Idegen nyelv angol emelt Idegen nyelv angol normál Idegen nyelv angol –másodikMatematika Informatika, számítástechnika Környezetismeret Természetismeret Természettudományos gyakorlat Fizika Biológia (egészségtan) Kémia Földrajz Ének-zene Rajz, vizuális kultúra Technika, életvitel, és gyakorlat Testnevelés és sport Néptánc Erkölcstan Szabadon tervezhetı órakeret
1.
2.
3.
4.
5.
5.
5.
1 2
2
3
6.
6.
6.
7.
7.
7.
0,5
0,5
0,5
1
1
0,5
0,5
2
2
8.
8.
8. 0,5
2
1
2 1 1
1
1
1
0,5
1
1
1
1,5
1
1 1
1
1
1 0,5 0,5
1
2
2
3
3
2
51
2
2
1
3
3
3
1
3
3
3
1
3
3
3
HETI ÁTLAG KÖTELEZŐ ALAPÓRASZÁM 2014-2015. TANÉV
A tantárgy neve Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Környezetismeret Természetismeret Term. tud-os gyakorlat Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Mozgókép és média ismeret Dráma és tánc Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Néptánc Osztályfőnöki ÖSSZESEN:
1.évf. 2. évf. 3.évf. 4.évf. NAT NAT * Ktterv 7 2 4
1 1
2 2
7 2 4
1 1
2 2
8 5
1
1 1
7 3 4
5.évf. NAT ang. tis. 4 4 4 3 4 4
tec. 4 3 4
6. évf. NAT ang. tis. 4 4,5 5 3 4 4
7.évf. 8.évf. * Ktterv tec. 4,5 3 4
3,5 3 4
4 3 4
2
2
1,5 1,5 1,5 1,5 1 1
1,5 1,5 1,5 1,5 0,5
2
2
2
2
2,5
2,5
1
1
1
1
1
1
2
2 1
2
2
2 1
2
2
1 1
1 1
1 1
1 1
1 1
1 1
1 1
1
1 4 1 25
1 4 1 25
1
1 1
1 1
1 1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
2
1
1
2
1
1
4 1
2 1
5
5
5
5
5
5
5
2
1 28
1 28
1 28
1 28
1 28
1 28
1 28,5*
1 25,5
22*
23
52
Megjegyzés: *A 3. és 7. évfolyam óraszáma mindennapos testnevelés órák miatt. A 3-4. évfolyamon az angol, vagy a testnevelés emelt szint miatt az alapóraszám 2-vel növekszik. A 7-8. évfolyamon az angol emelt szint miatt az alapóraszám 2-vel növekszik.
53
HETI ÁTLAG KÖTELEZŐ ALAPÓRASZÁM 2015-2016. TANÉV
A tantárgy neve Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Környezetismeret Természetismeret Term. tud-os gyak. Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Mozgókép és média ismeret Dráma és tánc Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Néptánc Osztályfőnöki ÖSSZESEN:
1.évf. 2. évf. 3.évf. 4.évf. NAT NAT NAT * 7 2 4
1 1
2 2
7 2 4
1 1
2 2
6 3 4
1 1
2 2
7 3 4
5.évf. NAT ang. tis. 4 4 4 3 4 4
tec. 4 3 4
ang. 4 5 4
6. évf. NAT tis. tec. 4,5 4,5 3 3 4 4
7.évf. NAT ang. tis. 3,5 4 5 3 3,5 4
8.évf. * tec. 4 3 4
4 3 4 2
2
2
2
2
2,5
2,5
2
2
2
1
1
1
1
1
1
1
1
1
2
2 1
2
2
2 1
2 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1
1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1
1,5 1,5 1,5 1,5 1 1
2
1 1
1 1
1 1
1 1
1 1
1 1
1 1
1,5 1,5 1,5 1,5 0,5 1
1
1 1
1 1
1 1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
2
1
1
2
1
1
2
1
4 1
4 1
4 1
4 1
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
1 28
1 28
1 28
1 28
1 28
1 28
1 31
1 31
1 31
1 28,5*
25
25
25
25*
54
Megjegyzés: *A 4. és 8. évfolyam óraszáma növekedett a mindennapos testnevelés órák miatt. A 4. évfolyamon az angol, vagy a testnevelés emelt szint miatt az alapóraszám 2-vel növekszik. A 8. évfolyamon az angol emelt szint miatt az alapóraszám 2-vel növekszik.
55
HETI ÁTLAG KÖTELEZŐ ALAPÓRASZÁM 2016-2017-ES TANÉVTŐL ÉRVÉNYES A tantárgy neve Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Környezetismeret Természetismeret Term.tud-os gyakorlat Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Néptánc Osztályfőnöki ÖSSZESEN:
1.évf. 2. évf. 3.évf. 4.évf. NAT NAT NAT NAT 7 2 4
1 1
2 2
1 4 1 25
7 2 4
1 1
2 2
1 4 1 25
6 3 4
1 1
2 2
6 4 4
1 2
2 2
ang. 4 4 4
5.évf. NAT tis. tc. 4 4 3 3 4 4
6. évf. NAT ang. tis. 4 4,5 5 3 4 4
tc. 4,5 3 4
7.évf. NAT ang. tis. 3,5 4 5 3 3,5 4
tc. 4 3 4
8.évf. NAT ang. tis. 4 4 5 3 4 4
tc. 4,5 3 4,5
2
2
2
2
2,5
2,5
2
2
2
2
2
2
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
2
2 1
2
2
2 1
2 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1
1,5 1,5 1,5 1,5 1 1
1,5 1,5 1,5 1,5 1 1
1 2 1,5 1,5 2 1 1
1,5 1,5 1,5 1,5 1 1
1
1
1
1 1 1 1
1 1 1 1
1 1 1 1
1 1
1 1
1 1
1,5 1,5 1,5 1,5 1 1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
2
1
1
2
1
1
2
4 1
4 1
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
1 28
1 28
1 28
1 28
1 28
1 28
1 31
1 31
1 31
1 31
1 31
1 31
25
27
56
1
TANKÖNYVEK, TANÍTÁSI SEGÉDLETEK, TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ALAPELVEI Iskolánkban az oktató munka során csak olyan nyomtatott taneszközöket /tankönyv, munkafüzet, térkép stb. / használunk a tananyag feldolgozására, amelyet a nemzeti erőforrások miniszter tankönyvvé nyilvánított. A tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összegből biztosítjuk a napközi és a klubnapközi számára a szükséges tankönyveket és segédkönyveket. Az iskolai könyvtár számára minden tankkönyvből a fenntartó által engedélyezett példányt vásárolunk. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges, kötelező taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei, határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről az iskola tájékoztatja a szülőket minden tanév végén, a következő tanévre vonatkozóan. Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök és más felszerelésekre vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: • Feleljenek meg a tanulók életkori sajátosságainak, illeszkedjenek a tantervhez •
A tananyag elrendezése logikus és szemléletes legyen
•
Adjon lehetőséget a differenciált foglalkoztatásra, fejlesztésre, tehetséggondozásra és a SNI tanulók képzésére
•
Adjon lehetőséget az önálló tanulásra
•
Alkalmas legyen a tanult ismeretek gyakoroltatására
•
Legyen esztétikus a megjelenése
•
Tartósak legyenek
•
Áruk mérsékelt legyen
VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI A tanulónak joga, hogy a pedagógiai program keretei között válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül. A szülőnek kérelmet kell benyújtania, hogy a szabadon választott órára gyermeke felvételt nyerjen. A felvétel a tanév végéig érvényben van. A szabadon választható órákra történő jelentkezés előtt a szülőket írásban tájékoztatjuk. A szabadon választott tanórai foglalkozásokat úgy tekintjük, értékelés, minősítés, mulasztás miatt, valamint a magasabb évfolyamba lépés tekintetében, mint kötelező tanítási órát.
57
Május 20-ig felmérjük azokat, kik, mely szabadon választható órán kívánnak részt venni, és kik, mely egyház által szervezett hit-es erkölcstan órán, vagy kötelező erkölcstan órán kíván részt venni. Az igazgató április 15-ig elkészíti, (a fenntartó jóváhagyása után) közzé teszi a tájékoztatást a tantárgyakról, melyekből a tanulók választhatnak, ill. a pedagógus nevét is ismertetni kell. A tájékoztató előtt a Szülői szervezet, a DÖK, Iskolaszék és az Intézményi Tanács véleményezi. A tanuló május 20-ig bejelenti a tantárggyal, foglalkozással kapcsolatos döntését. Ha a tanuló iskolakezdés, vagy iskolaválasztás miatt nem tud élni választási jogával, akkor az igazgatóval is egyeztethet. Kiskorú tanulók esetében a szülő gyakorolja a tantárgyválasztás jogát. Attól az évtől, amikor gyermeke a 14. életévét betöltötte, a szülő a gyermekével közösen gyakorolja a választás jogát. Az órai foglalkozások megszervezhetők hagyományos formában, de eltérő szervezésben is, pl. projektoktatás, könyvtári, múzeumi foglalkozás keretében. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A NAT megfogalmazása alapján iskolánk kiemelt fejlesztési feladatnak tekinti a könyvtárhasználatra nevelést, hogy a tanulóknak szokásukká váljon a könyvtári dokumentumok hagyományos, illetve elektronikus fajtáinak használata elsősorban a tananyaghoz tartozó információk szerzése, emellett az önművelésre törekvés céljából is. Könyvtár-pedagógiánk elsődleges célja, hogy a tanuló képessé váljon a könyvtár használatának technikájára, mely a továbbiakban eszköze lesz az önálló ismeretszerzésnek, a célként kitűzött élethosszig tanulásnak, azaz kompetencia alapú készségek, képességek kialakítása. A NAT kerettantervi területként kezeli a könyvtár-pedagógiát – hasonlóan az egészséges életmódra és a környezetvédelemre neveléshez -, ugyanis a könyv- és könyvtárhasználat nevelési-oktatási elemei közös követelményként megjelennek szinte minden tantárgy tantervében, fejlesztési feladataiban. Ezeknek a konkretizálása, részletezése a tantárgyi tantervekben realizálódik. Iskolai könyvtár-pedagógiánk általános célja: megfelelni az információs társadalom kihívásának, a tanulókat képessé tenni a folyamatos információszerzésre. Fejlesztési követelmény: a célul tűzött készségek kialakítása, szokássá tenni a könyvtárhasználatot, rendszeresen használni a könyvtárat, mint információs bázist. Ezek megvalósításához rendelkezésre áll az iskolai könyvtárban a szükséges mennyiségű és minőségű, feltárt és rendezett dokumentumállomány, az audiovizuális és informatikai eszközök, a megfelelő számú tanulóhely. A könyvtáros az évenkénti pályázatokkal megteremtette – és ezután is folytatja – ennek anyagi feltételeit. A pedagógusok továbbképzéséhez és önműveléséhez is megtalálhatóak az igények szerinti kiadványok. A NAT alapelvei közül a könyvtárra is vonatkozik a tanulási technikák tanítása, alkalmazása, az önálló, kreatív ismeretszerzésre való képesség kialakítása, az eszközjellegű, alkalmazható tudás megszerzése. Kiemelt képzési célok: a kommunikációs, a döntési, a lényegkiemelő, a problémamegoldó, a kritikai, a komplex informatikai képességek fejlesztése, a tehetséggondozás a versenyzők segítésével. Céljaink megvalósításához az internet csatlakozás is rendelkezésre áll, s jövőképünkben szerepel az internettel is ellátott külön kisterem, számítógépekkel való felszerelése. Kiegészítő szolgáltatásként helyt adunk könyvtárismereti és különböző tantárgyi versenyeknek és az iskola rádiónak is.
58
A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS Megvalósításának módja Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. Az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt mozgásóra keretében. Alsó tagozaton heti négy testnevelés és egy néptáncóra, felső tagozaton öt testnevelés óra. A német nemzetiségi tagozaton alsó és felső évfolyamon a testnevelés és néptáncórák száma együttesen öt. A tanuló legfeljebb heti két testnevelés órát teljesíthet: • iskolai sportkörben való sportolással, • kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolásalapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással. HIT ÉS ERKÖLCSTAN TANTÁRGY BEVEZETÉSE Jelentkezés, beiratkozás: A leendő elsős gyermekek szülei a beiratkozáskor nyilatkoznak választásukról, a leendő ötödikesek szülei május 20-ig hozzák meg döntésüket. A lelkész vagy hittantanár jelen lehet mind az elsős, mind az ötödikes gyermekek beiratkozásakor, s a szülők kérésére a hit- és erkölcstanoktatással kapcsolatban ekkor is tájékoztatást adhat. Ha nem tud jelen lenni, az igazgató biztosítja azoknak a dokumentumok elérhetőségét, amelyeket korábban az egyházi jogi személy hozzá eljuttatott. A szülő önkéntes írásbeli hozzájárulással nyilatkozhat az iskolának arról, hogy erkölcstanórát választ-e a gyermeke számára, vagy valamely egyház által megszervezett hit- és erkölcstanórát. Ha a szülő nem tesz írásbeli nyilatkozatot, akkor a gyermek erkölcstanoktatáson fog részt venni. A nyilatkozattétel a KLIK formanyomtatványán történik. A tanulócsoportok kialakításáról: A hit- és erkölcstanoktatásban részt vevő tanulócsoportok összevonhatók. A hit- és erkölcstanórák elsősorban az órarendbe illesztett erkölcstanóra idejében kerülnek megtartásra. Amennyiben a lelkész vagy hittantanár mégsem tudja ekkor megtartani a hit- és erkölcstanórákat, az érintett szülők írásbeli egyetértő nyilatkozata alapján az igazgató és az egyházi jogi személy írásban megállapodhat arról, hogy a hit- és erkölcstanórákat az egyházi jogi személy más időpontban az iskolában vagy más időpontban az iskola épületén kívül tartja meg. A tanulócsoportok beosztásán tanév közben változtatni nem lehet. A szülő választását tanév közben nem változtathatja meg. Tanév végén átjelentkeztetheti gyermekét másik csoportba, ha szándékát május 20-ig írásban közli az igazgatóval és az érintett egyházi jogi személy képviselőjével. A hit- és erkölcstanórák megtartásáról: A hit- és erkölcstanóra megtartásáról a lelkész vagy hittantanár csoportnaplót vezet, az iskola egyéb dokumentumaiban pedig az adminisztrációt a lelkész vagy hittantanár tájékoztatása alapján minden tanítási órát követő nap végéig az érintett tanulók osztályfőnöke végzi el. A hit- és erkölcstan tantárgy értékelése és minősítése az iskola pedagógiai programjában meghatározottak szerint történik. Az iskola a tanügyi dokumentumaiban az „Erkölcstan/Hit- és erkölcstan” megnevezést használja. 59
Amennyiben az egyházi jogi személy nem tud gondoskodni a hitoktató, hittantanár szakszerű helyettesítéséről, az iskola gondoskodik a hit- és erkölcstanórán részt vevő tanulók felügyeletéről.
60
AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE Cél:
Az iskolai élet minden szintjén és területén a minőségi munka biztosítása. Az eredményességre, hatékonyságra törekvés segítése. A tanulók, tanárok, szülők motiválása. Visszacsatolás a program célkitűzéseihez, a megvalósítás módjaihoz. A szükséges változtatások, fejlesztések megalapozása.
A tanulók értékelése A 2011. évi CXC. a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján első évfolyamon negyedévkor, félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel fejezzük ki, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A módosított törvény alapján a második év végétől nyolcadik év végéig a tanulók teljesítményét osztályzattal értékeljük. Azon tanulók, akik tantárgyi felmentéssel rendelkeznek, minden évfolyamon osztályzat helyett szöveges értékelést kapnak. Szöveges értékelés célja: • • • • •
Differenciáltabb képet tudjunk mutatni tanítványainknak és szüleiknek. Minősítő szerepe helyett a fejlesztő tartalom kerüljön előtérbe. Az elért eredmények kimutatása. Rá tudjuk irányítani a figyelmet a hibákra, az esetleges lemaradásokra. Ki tudjuk jelölni a javítás lehetséges módját.
A tanulók értékelésének alapelvei: • • • • •
Személyre szóló Fejlesztő, ösztönző Folyamatot tükrözzön Az iskolai követelményrendszerre épüljön Tárgyszerűség - Mik az erősségek? - Mik a gyengeségek? - Milyen javítási lehetőségek vannak? • Segítse a gyermeket a reális énkép kialakításában Az értékelés funkciói: • • • • •
Motiválás Iránymutatás A tanulót a saját teljesítményéhez viszonyítja Folyamatos visszajelzést ad az elvégzett munkáról További erőfeszítésekre serkent
Az értékelés típusai: • • •
Diagnosztikus (helyzetfeltáró) Szummatív (összegző) Formatív (fejlesztő) 61
Az értékelés eszközei: • •
Szóbeli értékelés Írásbeli értékelés
A tanulót értékelő lapok: Az 1. és 2. évfolyamon félév végén az értékelés az e-naplóban történik. Amennyiben a szülő ezt írásban kéri, az iskola papír alapú ellenőrző könyvvel látja el a tanulót minden évfolyamon. Az összegző értékelés a témazárók (min. 2) a félévi és év végi felmérések eredményei alapján áll össze. A német nemzetiségi kétnyelvű oktatásban a nemzeti köznevelési törvény értelmében az év végi értékelés két nyelven történik. A tanulók értékelésének tárolása: Az évközben készült felmérések dokumentumainak tárolásáról az osztályfőnök gondoskodik. Első és második évfolyamon a tanító a tanulók saját iratgyűjtőjében helyezi el a felméréseket. Ez az iratgyűjtő a gyermek szülei számára hozzáférhető. Érdemjeggyel a következőképpen értékelünk: Magatartás: példás (5) jó (4) változó (3) rossz (2)
Szorgalom: példás (5) jó (4) változó (3) hanyag (2)
62
Tanulmányi munka: jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1)
A tanulók értékelése az alsó és felső tagozaton Az értékelés eszközei, fórumai Szóbeli eszközök
Egyéni értékelés 1. folyamatos reagálás a tanulók tevékenységére
Írásbeli eszközök
Rendszeressége
1. szöveges iránymutatás a tanulói feladatlapokon és füzetben végzett önálló munkák után
folyamatos
Rendszeressége
naponta órák, illetve a tanítás végén
éves munkaterv 2. év eleji diagnosztizálás ütemezése szerint 3. felmérések és témazárók %-os értékelése Szöveges értékelés 100 – 90 % kiválóan megfelelt 89-79% jól megfelelt 78 – 41 % megfelelt 40 % alatt –gyenge, fejlesztésre szorul Osztályzás az alsó tagozaton 3. rendkívüli megbeszélés előre egyeztetett 100-90% jeles (5) a szülő, vagy a pedagóidőpontban 89-78% jó (4) gus kezdeményezésére 77-63% közepes(3) 62-51% elégséges(2) 50% alatt elégtelen (1) 2. fogadó óra
szeptember
tantárgyanként változó
Osztályzás a felső tagozaton 100-90% jeles (5) 89-76% jó (4) 75-60% közepes(3) 59-40% elégséges(2) 40% alatt elégtelen (1) Közösség értékelése
4. szülői értekezlet
éves munkaterv ütemezése szerint
4. a tanulók teljesítményének szöveges értékelése
Az érdemjegyek minimális száma a 2-8. évfolyamon: Ha a tantárgy heti óraszáma: 1 vagy 1,5 óra, akkor min. félévente 3 Ha a tantárgy heti óraszáma: 2, akkor min. félévente 4 Ha a tantárgy heti óraszáma több ennél, akkor havi 1.
63
1. évfolyamon november végén, félév végén és év végén, 2. évfolyamon november végén és félév végén
Az írásbeli munkák értékelése a felső tagozaton Mit értékelek?
Milyen rendszerességgel?
Az értékelés elvei Matematikából, szövegértésből, magyar és német nyelvből egységes szintfelmérőket íratunk, melyeket munkaközösségenként egységesen értékelünk. A témazáró dolgozatok megíratását összefoglaló rendszerező órának kell megelőznie, és 10 munkanapon belül értékelnie kell a szaktanárnak. A pedagógus nem köteles bejelenteni.
tudásszintmérő
év elején és év végén
témazáró
számuk tantárgyanként változó.
röpdolgozat
tantárgyfüggő
egyéb írásbeli feladatok (pl. házi dolgozat, fogalmazás)
tantárgyfüggő
A szaktanár által előre meghatározott elvárások alapján.
évente kétszer
Az értékelés szempontjai: - dátum, téma megjelölése - áttekinthetőség - tartalom - külalak - igényesség - az írásbeli házi feladat megléte
füzetvezetés
A témazárók és tudásszintmérők osztályzata hangsúlyos szerepet kap a félévi és év végi értékelés kialakításában. A szóbeli felelet értékelése Az értékelés szempontjai: • lényegre törő • logikusan felépített • rendszerezett • helyes nyelvhasználat • tartalmilag megfelelő A házi feladatok kitűzésének elvei és gyakorlata A házi feladat céljai: • elmélyíteni, rögzíteni a tanórán tanultakat • készségszintig gyakorolni a tanult algoritmusokat • önálló kutatómunkát végezni valamely témában • alkotómunkát végezni valamely témában Elvek: • mennyiségének meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a tanulónak naponta hány órája van 64
• •
csak olyan feladat adható kötelező jelleggel, amelynek megoldására valamennyi tanuló képes a házi feladatot mindig ellenőrizni kell
A felszerelés hiánya a havi szorgalom értékelésekor kerül beszámításra. A házi feladat hiánya a tantárgyi értékeléskor kerül beszámításra. Félévi és év végi munka értékelése • A tanév végén az egész tanévben nyújtott teljesítményt értékeljük. Az osztályzatok a tanuló tudását, órai aktivitását, versenyeken való részvételét, önmagához mért fejlődését fejezik ki. • A tanulók félévi és év végi tantárgyi osztályzatát a tanító, illetve a szaktanár állapítja meg. Problémás esetet az osztályfőnök vagy a szaktanár az osztályozó értekezlet elé vihet, és döntését a nevelőtestület segítségével hozhatja meg. • A félévi osztályzat az e-naplóba és igény szerint a papír alapú ellenőrző könyvbe, az év végi osztályzat a bizonyítványba kerül. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek: A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérése a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt alapján történik. Nyelvi készségmérés: Tanulóink a 4. évfolyam végén angol nyelvből szintfelmérő feladatlapot írnak. A mérések eredményeként emelt vagy alap szinten folytathatják angol nyelvi tanulmányaikat a felső tagozaton. Vizsgák: A német nemzetiségi kétnyelvű tagozaton a 4. évfolyam végén házi írásbeli vizsgát tesznek német anyanyelv és irodalomból és szóbeli vizsgát kommunikációs készségek felmérése céljából. A német nemzetiségi kétnyelvű tagozaton a 8. évfolyam második félévében A2/B1 szintű nyelvtudásuk bizonyítására Deutsches Sprachdiplom I. nyelvvizsgát tesznek. Az emelt szintű angol csoportokban tanulók a 8. évfolyam második félévében A2/B1 szintű Pitman próbanyelvvizsgát tehetnek. A nyolcadik évfolyamon emelt szintű angol csoportban tanuló diákjainak a szóbeli felvételi időszakban próba szóbeli nyelvvizsgát szervezünk. Továbbhaladás felsőbb évfolyamba: • • • • •
A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. 2. évfolyamtól, ha a tanuló az év végi értékelésnél elégtelen osztályzatot kapott, akkor a továbbhaladás feltétele az eredményes pótvizsga. Sikertelen pótvizsga esetén köteles a tanévet megismételni. A szülő kérésére, a tanuló képességeit figyelembe véve, a tanuló egy tanítási évben két vagy több év tanítási anyagát is elvégezheti és tudásáról (a készségtárgyak kivételével) vizsgán adhat számot, amelynek értékelése a bizonyítványba kerül. Ha a tanuló mulasztása miatt nem értékelhető, akkor a köznevelési törvény és annak végrehajtási utasítása szerint kell eljárni (2011.évi CXC, 20/2012 EMMI rendelet). A magántanulók a készségtárgyakból felmentést kapnak. A többi tárgyból a megjelölt időpontban osztályozó vizsgát tenni köteles. 65
•
A szülő kérésére a tanuló a tanulmányai során egyszer, első évfolyamon értékelés nélkül tanévet ismételhet az iskolaigazgató engedélye alapján.
Magatartás és szorgalom értékelése A tanulók magatartásának és szorgalmának alakulását az osztályfőnök rendszeresen szóban, írásban értékeli. Az érdemjegy az e-naplóban, és igény szerint az ellenőrzőben kerül rögzítésre. Az osztályfőnök minden tanév első napján ismerteti a tanulókkal a magatartás és a szorgalom értékelésének alapelveit, az egyes minősítések feltételeit. A követelményekről a szülőket a tanév első szülői értekezletén tájékoztatja. A tanulók magatartásának és szorgalmának félévi és év végi minősítésére a havonta kapott jegyek átlaga szolgál alapul. Ezen pozitív, vagy negatív irányba módosíthatnak a kimagasló tanulmányi-vagy közösségi munkáért kapott osztályfőnöki-, szaktanári- és igazgatói dicséretek, illetve a büntetési fokozatok. A tanulók magatartásának és szorgalmának havi minősítését az osztályfőnök az osztályban tanító tanárok-, és a napközi-, vagy tanulószoba vezető segítségével állapítja meg. Az értékelésben részt vesz az osztály diákközössége. A tanulók félévi és év végi magatartásának és szorgalmának minősítéséről a nevelőtestület dönt. A tanulók magatartásának és szorgalmának havi és félévi minősítése az e-naplóba és igény szerint a papír alapú ellenőrző könyvbe az év végiek a bizonyítványba kerülnek rögzítésre. A tanév végén az egész éves magatartást és szorgalmat értékeljük. A magatartás értékelésének szempontjai: • • • • • • • • • •
aktivitás, feladatvállalás a közösségi célokkal való azonosulás a közösség érdekeinek figyelembe vétele részvétel a közösségi feladatokban a közösségre való hatás a társakkal való törődés a házirend betartása viselkedés, hangnem, megjelenés fegyelmezettség, példamutatás felelősségérzet, kötelességtudat
Példás a magatartása a tanulónak, ha szívesen tevékenykedik a tanulóközösségben. Adott esetben vezetői szerepet is vállal. Segíti mások beilleszkedését a közösségbe. Segítőkész, jó érzésű, viselkedése a különféle körülmények közt példamutató. A tanárokkal, idegenekkel és a tanulótársakkal szemben egyaránt udvarias. Beszédstílusát kulturáltság jellemzi. Tanárainak véleményét kulturált módon kinyilatkoztatja. Az iskolai házirend szabályait betartja, és társait is erre ösztönzi. Jó a magatartása a tanulónak, ha esetenként tevékenykedik a tanulóközösségben. Segítőkész, jó érzésű, viselkedése a különféle körülmények közt jó. A tanárokkal, idegenekkel és a tanulótársakkal szemben egyaránt udvarias. Beszédstílusát kulturáltság jellemzi. Tanárainak véleményét kulturált módon kinyilatkoztatja. Az iskolai házirend szabályait betartja. Változó a magatartása a tanulónak, ha hajlamos a fegyelem megbontására, a rendszabályok megszegésére. Viselkedése olykor udvariatlan, nyegle. Beszédstílusa kifogásolható: durva
66
szavakat, kifejezéseket használ. Ha rendszeresen késik vagy maximum 3 igazolatlan órája van. Akinek osztályfőnöki intője van. Rossz a magatartása a tanulónak, ha a közösség rendbontója. Az iskolai rendszabályokat, a fegyelmet rendszeresen megsérti. 3-nál több igazolatlan órája van. Osztályfőnöki rovója, igazgatói figyelmeztetője, intője, vagy rovója van. A rendbontó magatartást (szóbeli figyelmeztetés után) írásban jelezzük a szülőknek. Az egyes tárgyak tanítását zavaró magatartás-, vagy a tantárgyban mutatott hanyagság esetén a szaktanár írásbeli figyelmeztetőt majd intőt és rovót adhat. A napközis-és tanulószobai tevékenységet-, valamint tanulmányi munkát zavaró magatartást a pedagógus napközis- illetve tanulószobai tanári figyelmeztetővel, majd intővel és rovóval büntetheti. Ha a tanuló magatartásában sorozatosan probléma mutatkozik, magatartása a közösséget sérti, ön vagy másokat veszélyeztető cselekedeteket hajt végre, akkor az osztályfőnök a fokozatosság elvét és az eset súlyosságát figyelembe véve osztályfőnöki figyelmeztetőt, intőt, illetve rovót adhat. Az osztályfőnöki rovót az igazgatói figyelmeztető, intő és rovó követi. Végső esetben az igazgató fegyelmi eljárást kezdeményez. Rendkívül súlyos esetben az osztályfőnöki fokozatok kihagyásával igazgatói fokozat adható. A szorgalom értékelésének szempontjai: • • • • • •
a tanuló munkavégzésének színvonala a munkavégzés önkéntessége képességeinek megfelelő tanulmányi munka felszerelés megléte a kötelességet meghaladó feladatok vállalása pontosság a munkában
Példás a szorgalma a tanulónak, ha munkavégzése egyenletes, megbízható, pontos. Egy vagy több tantárgy iránt külön érdeklődést tanúsít, azonban nemcsak az érdeklődési körének megfelelő tantárgyakkal foglalkozik, hanem a többi tárgyat is tanulja. Az órai munkában aktív. Többletmunkát is végez. Elért eredményei megfelelnek képességeinek. Jó a szorgalma a tanulónak, ha az órai munkát figyelemmel kíséri, de kezdeményezőkészsége, aktivitása javításra szorul. Az órákra lelkiismeretesen felkészül. Plusz feladatokat nem vállal, érdeklődése megmarad a szorosan vett iskolai tananyag keretein belül. A tanuló teljesítménye képességeit tükrözi. Munkáját kisebb lazaságok, egyenetlenségek ellenére általában a kötelességtudat, rendszeresség jellemzi. Változó a szorgalma a tanulónak, ha mind az otthoni, mind az iskolai tanulása ingadozó: időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan. Csak állandó ösztönzésre végzi munkáját. Ha van kedvenc tárgya, azzal kiemelten foglalkozik, a többit azonban elhanyagolja. Eredménye képességeinél alacsonyabb. Hanyag a szorgalma a tanulónak, ha tanulmányi munkájában megbízhatatlan. Feladatait nem végzi el. A tanórákon érdektelenség, közöny jellemzi. Eredményei mélyen képességei alatt maradnak. A félév és tanév végén egy vagy több tantárgyból elégtelen minősítést kap.
67
ISKOLÁNKBAN ADHATÓ ELISMERÉSI ÉS ELMARASZTALÁSI FORMÁK Jutalmazás Az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeit figyelembe véve: • kiemelkedően végzi tanulmányi munkáját • kitartó szorgalmat, példamutató magatartást tanúsít • az osztály, illetve az iskola érdekében eredményes közösségi munkát végez • eredményes kulturális tevékenységet folytat • kimagasló sportteljesítményt ér el • bármely más módon hozzájárul iskolánk hírnevének növeléséhez Az elismerés szóban és írásban adható. Az írásbeli dicséretet az e-naplóba kerül bejegyzésre. Az írásos dicséretek formái: • • • • •
szaktanári dicséret napközi- és tanulószoba vezetői dicséret osztályfőnöki dicséret igazgatói dicséret nevelőtestületi dicséret
Szaktanári dicséret adható: • • • •
az egész osztály munkáját elősegítő tantárgyi munkáért (rendszeres gyűjtőmunka) szakköri, szertári munkáért tanulmányi munka és magatartás javulásáért tanulmányi versenyen elért eredményért
Napközi-és tanulószoba vezetői dicséret adható: • •
tanulmányi munka és magatartás javulásáért kiemelkedő közösségi munkáért
Osztályfőnöki dicséret adható: • • • • •
az osztályban végzett kiemelkedő közösségi munkáért megemlékezések, ünnepi osztályfőnöki órák megszervezésében való részvételért megemlékezéseken eredményes szereplésért hetesi kötelesség példamutató teljesítéséért tanulmányi munkáért
Igazgatói dicséret adható: • • • •
kiemelkedő közösségi tevékenységért kiemelkedő egyéni teljesítményért (pályázatok, versenyek, ünnepély, sport, énekkar) az osztály kiemelkedő teljesítményéért (ünnepély, közösségi munka az iskoláért) az iskola hírnevének emeléséért
Nevelőtestületi dicséret adható: • kimagasló tanulmányi munkáért, példamutató magatartásért és szorgalomért A nevelőtestületi dicséret év végén adható, a tanulót oktató pedagógusok 50%-ot meghaladó többségének javaslatára.
68
Büntetés Az iskola büntetésben részesíti azt a tanulót, aki: • • • •
tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti a házirend előírásait rendszeresen megsérti igazolatlanul mulaszt bármely módon árt az iskola jó hírnevének
A büntetés szóban és írásban adható. Az írásbeli büntetés az e-naplóba kerül bejegyzésre. Az iskolai büntetések formái: • • • • •
szaktanári figyelmeztetés, intő, megrovás napközi vezetői-, tanulószoba vezetői figyelmeztetés, intő, megrovás osztályfőnöki figyelmeztetés, intő, megrovás igazgatói figyelmeztetés, intő, megrovás fegyelmi tárgyalás
A büntetés mértékének megállapításában a fokozatosság elvét érvényesítjük. Ettől adott esetben a vétség súlyától függően eltérhetünk. Szaktanári figyelmeztetés, intő, megrovás adható: • • •
óra alatti kifogásolható viselkedésért hetesi kötelesség elmulasztásáért felszerelés gyakori otthon felejtéséért
Napközi-és tanulószoba vezetői figyelmeztetés, intő, megrovás adható: • •
a foglalkozás alatti kifogásolható viselkedésért tanulás elhanyagolásáért
Osztályfőnöki figyelmeztetés, intő, megrovás adható: • • • • • • •
szaktanári, napközi- és tanulószoba vezetői fokozatok után is elkövetett fegyelmi vétségért felnőttel szembeni tiszteletlen viselkedésért a tanulmányi kötelezettségek általános elhanyagolásáért rendbontó magatartásért köztulajdon megrongálásáért társai testi épségének veszélyeztetéséért társai munkájának akadályoztatásáért
Igazgatói figyelmeztetés, intő, megrovás adható: • • • •
az osztályfőnöki fokozatok után is elkövetett fegyelmi vétségért az iskola hírnevét súlyosan romboló magatartásért súlyos fegyelmi vétségért a pedagógus személyiségét sértő magatartásért
Fegyelmi tárgyalás: Fegyelmi eljárást nemcsak egy kirívó esemény, hanem hosszú ideig halmozódó kötelességmulasztás, illetve fegyelmezetlenség is vonhat maga után. A magatartás és szorgalom havi értékelése
69
A magatartás és szorgalomjegyek kialakítása az osztályban tanító pedagógusok javaslata alapján történik. Az osztályfőnök az osztályban tanító pedagógusok e-naplóba írt bejegyzéseit figyelembe véve ad a hónap végén magatartás és szorgalom jegyet. A havi magatartásjegyek kritériumai: Példás lehet a magatartása a tanulónak, ha: • igazolatlan órája nincs • nincs osztályfőnöki stb. figyelmeztetője. Jó lehet a magatartása a tanulónak, ha: • igazolatlan órája nincs • legfeljebb egy szaktanári figyelmeztetése van. Változó lehet a magatartása a tanulónak, ha: • legfeljebb 1 késésből származó igazolatlan órája van • 1 osztályfőnöki vagy 2 szaktanári fokozata van az adott hónapban. (Ha a tanuló az intézményben tartózkodik, és szándékosan nem megy be órára, változónál jobb nem lehet a havi magatartásjegye) Rossz lehet a magatartása a tanulónak, ha: • 2 vagy több igazolatlan órája van • osztályfőnöki intője vagy legalább három szaktanári figyelmeztetése van • igazgatói büntetési fokozata van. Amennyiben a 2. félévben a tanuló magatartásában határozott javulás mutatkozik, ez az osztályozó értekezleten pozitív irányban befolyásolhatja az év végi értékelést.
70
ISKOLAOTTHON, NAPKÖZIS FOGLALKOZÁS ÉS KLUBNAPKÖZI A szülők igényeinek figyelembevételével az alsó tagozaton iskolaotthonos vagy napköziotthonos formában biztosítjuk az egész napos nevelő-oktató munkát. Az iskolaotthon és a napközi programja egyaránt törődik a személyiségfejlesztéssel és a közösségfejlesztéssel, segíti a tehetséges gyermekek nagyobb ütemű fejlődését akár más szabadidős programba irányítással, módszereivel segíti a lemaradók felzárkóztatását, programjaival enyhíti a szociális hátrányokból adódó lemaradásokat. Klubnapközit működtettünk felső tagozatos gyermekeink számára. Iskolaotthon az 1-2. évfolyamon: Célja: 1. a gyermekek iskolában töltött idejét az egész napra elosztott egyenletes terheléssel tegyük eredményesebbé 2. a hatékony egyéni fejlesztés 3. a tanulni tudás képességének megalapozása 4. az óvoda – iskola közötti átmenet zökkenőmentessé tétele 5. a szabadidő hasznos eltöltése igényének kialakítása 6. a társadalmi igények kielégítése Feladata: 1. a különböző tanulási technikák elsajátíttatása 2. mindennapos testmozgás, levegőzés biztosítása 3. szabadidős tevékenység részterületeinek megismertetése az öntevékenység kialakítása érdekében 4. a szocializációs folyamatok elmélyítése Feltételei: - Személyi feltétel: két szorosan együttműködni képes pedagógus (a tanórák és a szabadidő egyenlő arányú megosztása) - Tárgyi feltételek: • bútorzat - könnyen mozgatható asztalok, székek • játszósarok • pihenési lehetőség biztosítása Tevékenységi formák: • • •
tanóra önálló tanulás szabadidő – tervezett játék, manuális tevékenység, kulturális foglalkozás, levegőzés
Napközis foglalkozások az alsó tagozaton: Napközis foglalkozások céljai: 1. 2. 3.
A tanuláshoz szükséges képességek fejlesztése A társas kapcsolatok fejlesztés A szabadidő hasznos eltöltése
71
Napközis foglalkozások feladatai: • • • • • • • • • • •
A társas magtartás szabályainak ismertetése, gyakorlása, alkalmazásának képessége. Csoportszokások, hagyományok ápolása. Alá-fölé és mellérendeltségi viszony gyakorlása. Saját és mások munkájának értékelése. Különböző tevékenységek (pl.: tanulás, ékezés, szabadidő stb.) szabályait, szokásait tartsa be. Kis és nagy csoportos rendezvények kezdeményezése, előkészítése, lebonyolítása, publikálása az iskolai sajtóban. Többféle szabadidős tevékenység ismerete. Egyéni képességek kibontakoztatása. Tehetségekre való odafigyelés. Mozgásigények kielégítése (játék, sport). Önálló tevékenységre szoktatás.
Klubnapközi a felső tagozaton Egy olyan rendszer, melyben az általános iskola 10-14 éves tanulóinak: • tanórán kívüli foglalkoztatását • szabadidejük hasznos eltöltését • tanórákra való felkészülés biztosítását, segítését osztályoktól függetlenül • életkorának, érdeklődésének megfelelő programokat biztosító • párhuzamosan folyó tevékenységeket, programokat, helyszíneket kínál. Klubnapközi céljai: •
•
A tanítási órákra való - felkészülés segítése - önálló tanulási képesség kialakítása - tehetséggondozás, klubok - fejlesztés (korrepetálás, felzárkóztatás) A tanórán kívüli időben - a hasznos, - tartalmas, - közösségi életet erősítő, - érdeklődésüknek és életkoruknak megfelelő, - változatos, - vidám, - játékos, - vonzó tevékenységek választása. A tanulók motiválása. A helyes tanulási módszerek, technikák elsajátíttatása
Klubnapközi feladatai: • • • • •
a gyerekek önismeretének fejlesztése közös tervezés (iskolaveztés-pedagógusok-szülők-gyerekek), féléves programmal szakemberek biztosítása (fejlesztő-, gyógypedagógus, mentorok, klubvezetők) szabadidős programok felmérése, megtervezése (összhang a gyerekek igénye és a lehetőségek között) tanulási idő szervezése átjárható csoportokban: önálló csoport, ellenőrzött csoport, intenzív csoport 72
•
hamarabb elkészülő tanulóknak szabadidő biztosítása az udvaron vagy a játékteremben
Klubnapközi feltételei: •
• • • •
a gyerekek és a szülők értesítése a tervezett klubfoglalkozásokról szülői értekezleten • tanórán kívüli rend kialakítása: csengetési rend, ebédeltetés, levegőzés, klubok, tanulási idő, felzárkóztatás, korrepetálás, uzsonna, önálló csoport házirendjének kialakítása termek (tornaterem, olvasóterem, tankonyha, szaktantermek, fejlesztő szobák, logopédus szoba, játékterem) biztosítása táblázat készítése, melyik nap, melyik pedagógus hol, milyen szabadidős tevékenységet vezet klubvezetők eszközigényének felmérése a klubnapközis programok rendjének kifüggesztése egy központi helyen
Klubnapközi nevelési feladatai: • • • • • • • • • • • • • • • • • •
Élmények nyújtása, melyek a diákok későbbi életében hasznosíthatóak. Önállóvá nevelés. Az önálló tanulás segítése különféle módszerekkel, technikákkal. A gyermek sokoldalú személyiségének fejlesztése. A koncentráció fejlesztése. A kommunikációs készség fejlesztése. A fegyelem javítása a jobb tanulási légkör és a társakkal való együttműködés érdekében. A kooperatív munka fejlesztése. Rekreációs program, a szabadidő hasznos és tartalmas eltöltése. A diákok integrációs szintjének javítása (pl. a másság, az etnikum vagy a nemek közötti különbségek elfogadása) A kreativitásfejlesztés. A gyerekek mozgáskultúrájának fejlesztése. A kíváncsiság felkeltése. Az információs technikák használata. Az egészséges életmódra nevelés. A művészeti és kulturális tevékenységi formák megismerése és gyakorlása. Az iskolai eredmények javítása, motiválás. A közösségi és állampolgári létre nevelés.
73
Feltételrendszer Tanulási idő szervezése a klubnapköziben
A diák és a rendelkezésére álló szabadideje.
A tanórán kívüli nevelés személyi és tárgyi feltételei, szabadidős tevékenység kínálat. A tanuló akarata, hogy éljen a felkínált lehetőséggel.
A diákokat tanulási képességeiknek megfelelően csoportokba osztjuk évfolyamonként, külön alakítjuk ki a német nemzetiségi csoportokat. Önálló csoport Azok a tanulók kerülnek ebbe a csoportba: • akik valamennyi tantárgyból képességeiknek megfelelően, önállóan akarnak és tudnak felkészülni • akik önellenőrzésre képesek A pedagógus feladata közvetetten: • biztosítani a nyugodt légkört • segíteni a társas kapcsolatok kialakulását • helyes időbeosztás és munkatempó tervezése • tanulási módszerek, technikák megtanítása, alkalmaztatása • a csoport házirendjének összeállítása a gyerekekkel • optimális létszám: 6-8 fő (folyamatosan bővíthető) Ellenőrzött csoport Azok a tanulók kerülnek ebbe a csoportba: • akik a tananyag elsajátításához rendszeres tanári segítséget igényelnek • akiknek ellenőrzésre van szükségük • akik a tanórákra való önálló felkészülésre az esetek többségében képesek A pedagógus feladata: • biztosítani a nyugodt légkört • az egyéni időbeosztás tervezése • tanulási módszerek, technikák megtanítása, alkalmaztatása • segíteni a felkészülésben • segíteni a társas kapcsolatok kialakulását • önellenőrzésre szoktatni • a munkákat ellenőrizni • önállóvá nevelni optimális létszám: 20-25 fő, max. 30 fő 74
Intenzív csoport Azok a tanulók kerülnek ebbe a csoportba: •
akiknek a tanulási készségei, képességei (olvasási készség, számolási készség, koncentrációs készség stb.) olyan szinten vannak, hogy az önálló felkészülésre nem képesek
A pedagógus feladata: • • • • • • • •
segítséget nyújtani a tanórákra való felkészülésben tanulási módszerek, technikák megtanítása, alkalmaztatása részképesség fejlesztése (olvasási készség, számolási készség, lényegkiemelés stb.) a munkákat ellenőrizni biztosítani a nyugodt légkört segíteni a társas kapcsolatok kialakulását önállóvá nevelni optimális létszám: 10-12 fő
75
NÉMET NEMZETISÉGI KÉTNYELVŰ PROGRAM A német nemzetiségi tagozat kerületi német származású szülők igényeire válaszolva jött létre 1996-ban. A kétnyelvű oktatásra jelentkező nemzetiségi származással rendelkező szülők gyermekei beiskolázáskor előnyben részesülnek. Nemzetiségük kinyilvánítására a szülők beiratkozáskor írásbeli nyilatkozatot tehetnek. A kétnyelvű program következtében a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben meghatározott tanítási órák 50%-a német nyelven folyik. A magyar és német nyelvű órák megoszlását tantárgyak és évfolyamok szerint a „Tanulásszervezési és tartalmi keretek” fejezetben tárgyaljuk. Az oktatási forma a többlet tartalmaknak megfelelően többlet terheket is ró a gyermekekre. Ezekről a szülőket az iskola beiratkozáskor írásban tájékoztatja, ők pedig írásban nyilatkozatot tesznek ezek vállalásáról. Alapvető célunk, hogy a nemzetiségi nyelv és kultúra megismerése során fejlődjön és erősödjön tanulóink identitástudata, tevékenyen vegyenek részt a nemzetiségi hagyományok ápolásában, megőrzésében, gyakorlati és sokrétűen felhasználható tudásra és képességekre tegyenek szert a nyelvtanulás során. A német nemzetiségi oktatás törvényi háttere Programunkat összhangban a NKT hatályos rendelkezéseivel a 17/2013 EMMI kormányrendelet „ A nemzetiségi nevelés és oktatás irányelve” alapján dolgoztuk ki. Az intézmény Szakmai alapdokumentuma tartalmazza a német nemzetiségi kétnyelvű oktatási forma feladatainak ellátását. Az iskola fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Programunk megvalósítását a Budapest 13. kerület Német Önkormányzat is támogatja. Helyzetelemzés, helyzetkép Előélet, hagyományok Iskolánkban 1996 óta működik német nemzetiségi kétnyelvű tagozat. Tanulóink eredményesen vesznek részt német nyelvű tanulmányi, illetve vers- és prózamondó versenyeken kerületi, budapesti, regionális és országos szinten is. Rendszeres fellépői országos és fővárosi nemzetiségi kulturális rendezvényeknek, gálaműsoroknak. Folyamatos iskolánkban testvériskolai kapcsolatok kiépítése és ápolása német nyelvterületen található iskolákkal. A diákcserék során változatos programok és befogadó családok segítik a nyelvtudás hídalkotó szerepének megtapasztaltatását, a nyelvi ismeretek elmélyülését, a nyelvtanulás iránti motiváció növekedését. A német nemzetiségi hagyományápolás fontos részét alkotják a főbb ünnepek (Aratási ünnep, Márton nap, Adventi ünnepkör, Húsvét) késő délutáni vagy hétvégi rendezvényei, melyek alkalmat adnak arra is, hogy iskolánk más osztályokba járó tanulói is megismerhessék a német hagyományokat. Immár tradíció, hogy rendezvényeinkkel a kerület nyilvánossága felé is nyitunk. Erdei iskoláinkat német nemzetiségű településekre, vagy azok vonzáskörzetében tartjuk, ezzel is segítve a hon- és népismereti tartalmak tevékeny és élményközpontú elsajátítását.
Tanulóinknak lehetősége van intézményünkön keresztül osztrák gyermek- és ifjúsági folyóiratok megrendelésére, ezzel is segítve a tanórán kívüli nyelvhasználat meghonosodását. Épület és berendezése Az intézmény 2009-ben teljes felújításra került. A korszerű épületben a német nemzetiségi osztályok az iskolaépület második emeletén kaptak helyet. Új bútorzattal berendezett tantermekben, esztétikus környezetben folyik az oktató-nevelő munka. A tantermek többsége interaktív táblával is ellátott. A termek és faliújságok német nyelvű dekorációi nagymértékben hozzájárulnak a megfelelő nyelvi légkör kialakításához. A néptánc oktatás színhelye a Díszterem. Nagyszabású rendezvényeink látogatóit a tornacsarnokban fogadjuk. A német nemzetiségi tagozat munkáját jó technikai felszereltség (interaktív táblák, számítógépek, nyomtatógépek, magnók, CD-játszók, lamináló- és vágógép, német nyelvű könyvpark és hanganyagtár, összecsukható székek bemutató órákhoz) segíti. Az iskola működése a német nemzetiségi kétnyelvű oktatás szempontjából Német nemzetiségi kétnyelvű oktatásban évfolyamonként egy osztály vesz részt. A tanórák fele német ill. két tanítási nyelven folyik a törvényi rendelkezések figyelembe vételével többségében csoportbontásban, ezzel is segítve a nyelvismeret és nyelvi képességek, készségek elmélyülését, a szakszókincs megszerzését. Az iskolai programokon, a honismeret, történelem és állampolgári ismeretek, földrajz, osztályfőnöki órákon és az erdei iskolai programok keretén belül lehetőségük van mind a magyar, mind a német nemzetiségi hagyományokkal és kultúrával megismerkedni. A 2010 / 2011- es tanévben csatlakozott iskolánk a Deutsches Sprachdiplom (DSD Stufe I.) nyelvvizsgáztatás rendszerébe. A vizsga egynyelvű, nemzetközileg elismert. Ezt a vizsgát nyolcadik osztályos tanulók tehetik le és bizonyíthatják A2/B1 szintű nyelvtudásukat mindennemű költség nélkül. A 2011/2012- es tanévtől a 7. osztályosok közül hárman a nyolcadik évfolyamos tanulók előtt DSD Pilotprüfung – próbanyelvvizsgát tehetnek. A német nemzetiségi kétnyelvű oktatás színterei iskolánkban Hagyományos tanórai oktatásszervezésben Tanórán A német nyelv- és irodalom órákon a kommunikatív nyelvoktatás kerül előtérbe, gazdag hanganyaggal támogatva, beszédszituációkra támaszkodva. Az interaktív táblával és számítógéppel felszerelt tantermekben online-feladatlapok és a németoktatáshoz kapcsolódó linkajánlatok teszik érdekessé az oktatást. A német nyelv- és irodalom tantárgyon kívül tanulóink két nyelven fejleszthetik képességeiket és készségeiket, mélyíthetik tudásukat a környezetismeret, természetismeret, földrajz, biológia, történelem és állampolgári ismeretek, matematika, honismeret, rajz és vizuális kultúra, technika életvitel és gyakorlat, ének-zene, néptánc, osztályfőnöki óra és testnevelés tantárgyak keretében az évfolyamonként meghatározott heti kötelező óraszámok szerint. A néptáncórákon lehetősége nyílik minden tánccsoportnak a magyarországi német népi tánckincs ápolására, fellépésekhez koreográfiák elsajátítására. A tánccsoportok munkáját koreográfus segíti a Budapest 13. kerületi Német Önkormányzat támogatásával.
77
Iskolaotthonban/ Napköziben/ Klubnapköziben A kommunikatív szemlélet megvalósulását segíti elő az iskolaotthon/ napközi/ klubnapközi is, ahol a gyerekeknek lehetősége nyílik a német nyelv szabadabb keretek közt történő gyakorlására, illetve segítséget kapnak a tanórán elsajátított ismeretek elmélyítéséhez, gyakorlásához, a következő napi tanórákra való felkészüléshez. Nem hagyományos tanórai keretben A tanév során minden osztály német nemzetiségi településre, vagy környékére szervezett erdei iskolában tölt egy hetet, vagy intézmény- és múzeumlátogatásokat szervez Budapesten. Az itt folyó munka a tanév szerves része. Az erdei iskolában a munka meghatározott, speciális órarend szerint folyik. Tanulóink tapasztalva szerezhetnek ismereteket a magyarországi németek hagyományairól, kultúrájáról, történelméről, mindennapi életéről. Tanórai kereten kívül Kiemelkedő képességű tanulóinkat felkészítjük német nyelvi, hon- és népismereti, valamint vers- és prózamondó versenyeken való részvételre. Iskolai, kerületi, fővárosi kulturális rendezvényeken és országos minősítő versenyeken fellépési lehetőséget biztosítunk tánccsoportjainknak. Évente egyhetes német nemzetiségi táborba visszük a magyarországi németek kultúrája iránt különösen nagy érdeklődést mutató, illetve szünidei nyelvgyakorlást kereső tanulóinkat. Testvériskolai diákcsere program keretében felső tagozatosaink egy hetet tölthetnek Németországban. Diákjaink ünnepi előadásokon (Aratási ünnep, Márton nap, Adventi ünnepkör, Magyarországi Német Kultúra Napja, Nemzetiségek Fesztiválja) német nyelvű műsorokat mutatnak be. A 7. és 8. osztályosok DSD Pilotprüfung – próbanyelvvizsgára, illetve DSD Stufe I. nyelvvizsgára felkészítő foglalkozásokon vehetnek részt.
78
Erőforrások Belső erőforrások Humán erőforrások
Feladat, szerepkör Támogatja a német nemzetiségi programokat. A minőségi munka részeként értékeli a tagozat tevékenységét. Aktívan részt vesz az egyes programokban. Biztosítja az iskola megfelelő szaktanári elláIntézményvezető tottságát a német nemzetiségi tagozat zökkenőmentes működtetéséhez. Támogatja a tanárok szakmai továbbképzéseit. Részt vesz a tagozat külső kapcsolatainak ápolásában. Felelős a közvetlen irányítása alá tartozó német nemzetiségi tagozat munkájáért, véleményezi a tagozat tevékenységét. Összehangolja a német nemzetiségi illetve az alsó és felső tagozat munkáját. A lehetőségeknek megfelelően biztosítja tanári távollét esetén a szakos helyettesítést. Koordinálja az éves tervben megjelölt feladatok / Német nemzetiségi tagozaprogramok megvalósítását. Ápolja tért felelős intézményvezea tagozat kapcsolatait. Koordináltő-helyettes ja a német nemzetiségi kétnyelvű helyi tanterv kidolgozását, véleményezi a német nyelvű tanmeneteket. Részt vesz német nemzetiségi szakmai fórumokon. Nyomon követi a pályázati kiírásokat és a német nemzetiségi tagozat pályázatait. Megismerteti a pályakezdő és új kollégákat a tagozat tevékenységével. Segíti az éves tervben megjelölt feladatok / programok megvalósítását, megszervezésüket. A minőségi munka értékeléséhez véleményezi a tagozat tevékenységét. A Német nemzetiségi tagomunkaközösség véleménye alapzatvezető ján javaslatokat tesz a rendelkezésre álló anyagi források felhasználására, segíti további anyagi források megteremését. Képviseli a munkaközösség véleményét
Erősségek Hiteles személyiség a pedagógusok és a diákság számára. Hasznosítható kapcsolatrendszer. Támogató attitűd. Jó együttműködési készség.
Hiteles személyiség a pedagógusok és a diákság számára. Hasznosítható kapcsolatrendszer. Jó szervezési és együttműködési készség. Felkészültség a német nemzetiségi tagozatot érintő kérdésekben. Módszertani és szakirányú felkészültség.
Hiteles személyiség a pedagógusok és a diákság számára. Jó szervezési készség. Jó együttműködési készség. Felkészültség a német nemzetiségi tagozatot érintő kérdésekben. Módszertani és szakirányú felkészültség.
79
Német nemzetiségi munkaközösség
Diákok
Szülők
és érdekeit. Aktívan részt vesz az egyes programokban. Ápolja a tagozat kapcsolatait. Részt vesz szakmai fórumokon. Segíti pályakezdő és új kollégái beilleszkedését. Támogatja a pályázók munkáját. Elkészíti a pedagógiai programnak megfelelően az éves tervet, aktívan részt vállal annak megvalósításában. Dokumentációs és értékelő munkát végez, pályázatokat ír, kapcsolatot tart külső partnerintézményekkel. Ápolja a nemzetiségi tradíciókat tanórán és tanórán kívül. Támogatja az iskola német tánccsoportjainak munkáját, részt vesz a fellépéseiken, segíti felkészülésüket. Ügyel a táncruhák rendben tartására, szükség esetén újak készíttetésére, segíti a szükséges források előteremtését. Erdei iskolákat német nemzetiségi településekre, vagy azok vonzáskörzetébe szervez. Diákjait ösztönzi német nyelvű versenyeken való részvételre. Szakmai felkészültségét szinten tartja, továbbképzéseken gazdagítja. A német nemzetiségi honismereti tartalmakat más tantárgyakba ágyazva is ápolja. Törekszik a német nyelvű óravezetésre. Kiválasztja az aktuális kínálatból a program megvalósítását segítő taneszközöket. Tanulóinak lehetőséget teremt a tanórán kívül is a német nyelv használatára. Programjain keresztül megismerteti az iskola egészével a német nemzetiség kultúráját. A tervezett éves programban sokoldalúan vesznek részt, különös tekintettel a hagyományőrző programokra, táncrendezvényekre és versenyekre. Támogatják a tanárok és diákok munkáját, biztosítják gyermekeik részére a programokon való részvételt. Támogató attitűdjükkel
Módszertani és szakirányú felkészültség. Magas szintű német nyelvtudás. Kreativitás, aktivitás, kezdeményezőkészség. Jó együttműködési készség.
Aktivitás, megbízhatóság, megfelelő szemlélet.
Támogató attitűd és szemlélet.
80
segítik programunk megvalósulását.
Adminisztratív dolgozók
Támogatják a tanári munkát az Megbízhatóság, pontosság. egyes programok hátterének biztosításával.
Technikai dolgozók
A programok tárgyi feltételeinek Megbízhatóság, igényesség. biztosítása.
Anyagi erőforrások Saját erőforrások Az iskola fenntartója és programunk finanszírozója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. A tantermek berendezésének felújítása, a testvériskolai kapcsolatok támogatása, a német könyvállomány illetve az oktatást segítő eszközök (interaktív tábla, számítógép, szkenneres nyomtató, CD-lejátszók és magnók), irodaszerek ( lamináló fólia, másolópapír ) beszerzése és működtetése, német nemzetiségi programok lebonyolítása, néptánc ruha állomány bővítése és gondozása, a minőségi munkavégzés támogatása az intézmény anyagi támogatásától függ. Külső erőforrások A Budapest 13. kerületi Német Önkormányzat támogatja a kerületi német vers- és prózamondó verseny lebonyolítását, tánckoreográfust biztosít a néptánccsoportok munkájához és rendszeresen fellépést biztosít számukra a Magyarországi Német Kultúra Napján. A pályázati lehetőségek megragadásával minden évben igyekszünk forrástámogatást találni a testvériskolai programjainkhoz, erdei iskolánkhoz, német nemzetiségi programjainkhoz és a könyvállományunk fejlesztésére, táncruhák varratására. A német nemzetiségi oktatás speciális céljai, feladatai, eszközei és eljárásai A kétnyelvű német nemzetiségi oktatás megvalósítja az iskolában folyó nevelő oktató munka céljait és feladatait, e mellett biztosítja a német nemzetiség nyelvének tanulását, a nemzetiség nyelvén való tanulást, a nemzetiség történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerését, a hagyományőrzést- és teremtést valamint az identitásformálást, önismeret kialakítását. CÉLOK
Kétnyelvűségre nevelés
FELADATOK Német nyelvű kommunikáció fejlesztése szóban és írásban: nyelvhasználati, országismereti és interkulturális, nyelvtani és nyelvhelyességi, tanulási képesség, ítélőképesség, erkölcsi, esztétikai és történeti érzék kompetenciáinak fejlesztése.
ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK Idegen nyelvű könyvtár, informatikai bázis használata tanórai keretekben. A német nyelv tanórákon, foglakozásokon kívüli, társalgási nyelvként való használata. Élményekre építő kommunikatív nyelvoktatás. Iskolán kívüli nyelvhasználatra szoktatás: diákcsere
81
program, részvétel nyelvi versenyeken, erdei iskola szervezése német nemzetiségű településekre, valamint környékükre. Tanórán kívüli, iskolán kívüli foglalkozásokon szerzett tapasztalatok.
CÉLOK
FELADATOK
Honismereti tartalmak önálló tantárgyként való tanítása felhasználva a további tantárgyak adta lehetőségeket is. Így a magyarországi németek történelmének, népköltészetének, zenéjének, szokásainak megismertetése. A 13. kerület és németek lakta magyarországi települéSzemélyiségfejlesztés, önis- sek megismerése. meret és közösségi tudat A német nemzetiséghez tarformálása, tozók élete „régen és ma” Nemzeti és nemzetiségi iden- ismeretek és tapasztalatok titástudat kibontakoztatása megszerzése. A magyarok, a magyarországi németek és az Európai Unió német nyelvű országai kulturális örökségeinek megismertetése Más kultúrák iránti érdeklődés felkeltése, toleranciára nevelés, Reális nemzet- és nemzetiségkép kialakítása.
ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK Iskolai könyvtár, informatikai bázis használata: adatgyűjtés, adatok rendszerezése, összefüggések felismerése Tanórai keretek, tanórán kívüli, iskolán kívüli foglalkozásokon, kézműves foglalkozásokon szerzett élmények. Hagyományápoló rendezvényeken szerzett élmények, ismeretek. Részvétel a nemzetiségi kulturális életben, német tánckarok működtetése, hagyományápolás. A 13. kerületi Helytörténeti Múzeum, valamint tájházak látogatása, részvétel erdei iskola szervezése német nemzetiségű településekre, valamint környékükre, diákcsere program.
A program megvalósításához szükséges eszközök Taneszközök A NEFMI Oktatási Hivatala által a német nemzetiségi iskolák számára javasolt tankönyvek Nyelvvizsga előkészítő kiadványok A honismeret oktatásához szükséges segédkönyvek Német gyermekverseket, mondókákat, kiszámolókat, gyermekjátékokat tartalmazó gyűjtemények Népszokásokat, hagyományokat, ünnepeket leíró kiadványok Nép- és képzőművészeti albumok Német nyelvű társasjátékok, dominók, kártyák (Klammerkarten, Logico, Mini Lük, Lük, Bandolo, DAZ Box…)
82
CD lemezek, nyelvi programok és ezek használatát biztosító technikai berendezések (interaktív tábla, számítógép, laptop) Térképek, fali képek, szemléltető ábrák, fóliák Nyelvtani táblázatok Egy-és kétnyelvű szótárak, lexikonok Módszertani folyóiratok Német nyelvű mesekönyvek, gyermek-, és ifjúsági regények Ismeretterjesztő kiadványok Gyermekújságok, ifjúsági folyóiratok Ötlettárak barkácsoláshoz A későbbiekben megjelenő tankönyvek és taneszközök. Segédeszközök Szkenneres színes nyomtató Számítógép Szélessávú internet hozzáférés Fénymásológép Magnók CD-lejátszók Laminálógép és fólia Vágógép Spirálozó gép
83
NÉMET NEMZETISÉGI KÉTNYELVŰ HETI KÖTELEZŐ ÓRASZÁM 2014-2015. TANÉV A tantárgy neve
1.évf. NAT
Nemzetiségi nyelv és iroda5 lom1 Magyar nyelv és irodalom 7 Matematika 3+1 Angol Történelem2 Erkölcstan 1 Ember és társadalomismeret, etika Honismeret 1 1 Környezetismeret 1 1 Természetismeret Földrajz1 Biológia1 Egészségtan1 Fizika Kémia Ének-zene 1+1 Vizuális kultúra 0,5+1 Mozgókép és média ismeret Technika, életvitel és gyakor0,5+1 lat Informatika Testnevelés és sport 3 Néptánc 2 Osztályfőnöki ÖSSZESEN: 29
2.évf. NAT
3.évf. *
4.évf. Ktterv
5. évf. NAT
6.évf. NAT
7.évf. *
8.évf. Ktterv
5
5
5
6
6
5
5
7 3+1
7 3+1
7 4
4 4 2
4 4 3
3,5 3 2
3,5 3 2
2+1
2+1
2,5
2,5
1
1 0,5
0,5
1,5 1,5
1,5 1,5
1,5 1,5
1,5 1,5
0,5+0,5
0,5+0,5
1*
1* 1
1*
1*
1
1 1+1
2
1
1
1+2
1+2
2
1+1 1
0,5+0,5
0,5+0,5
1
1
1
1
1
3 2
2+1 2
1 1 2
29
26*
25
1
1
1
1
1 1 1 2+1 2+1 2+1,5 1,5+0,5 1,5+0,5 1,5 1 1 1* 33 34 32,5*
1 1,5 1 1* 31
Megjegyzés: *A 3. és 7. évfolyam óraszáma növekedett a mindennapos testnevelés órák miatt. * Tanári ellátottság függvényében a megjelölt tárgyak közül legalább egy tanítási nyelve német. 1 A tantárgy neve – csoportbontásban tanított tantárgy 2 A tantárgy neve – a német nyelvű órák arányában csoportbontásban tanított tantárgy Óraszám – német nyelven tanított tárgy 1-8. évfolyamon: a testnevelés összóraszám a néptánccal együtt értendő A 3-4. évfolyamon a német nemzetiségi hon és népismeretet az anyanyelv és irodalom, énekzene, rajz és vizuális kultúra, technika és életvitel és néptánc tantárgyakba integráltan tanítjuk. A 7-8. évfolyamon: a német nemzetiségi hon- és népismeret a történelem és állampolgári ismeretek, a német nyelv és irodalom, ének-zene, technika és életvitel és néptánc tantárgyakba integráltan tanítjuk.
84
NÉMET NEMZETISÉGI KÉTNYELVŰ HETI KÖTELEZŐ ÓRASZÁM 2015-2016. TANÉV A tantárgy neve
1.évf. NAT
Nemzetiségi nyelv és iroda5 lom1 Magyar nyelv és irodalom 7 Matematika 3+1 Angol Történelem2 Erkölcstan 1 Ember és társadalomismeret, etika Honismeret 1 1 Környezetismeret 1 Természetismeret1 Földrajz1 Biológia1 Egészségtan1 Fizika Kémia Ének-zene 1+1 Vizuális kultúra 0,5+1 Mozgókép és média ismeret Technika, életvitel és gyakor0,5+1 lat Informatika Testnevelés és sport 3 Néptánc 2 Osztályfőnöki ÖSSZESEN: 29
2.évf. NAT
3.évf. NAT
4.évf. *
5. évf. NAT
6.évf. NAT
7.évf. NAT
8.évf. *
5
5
5
6
6
5
5
7 3+1
7 3+1
7 4
4 4 2
4 4 3
4 3 3
3,5 3 2
2+1
2+1
2+1
2,5
1
1
1
1
1
0,5 1 1+1
1 0,5+1,5
1
1
1+2
1+2
1
2
1+1 1
1+1 1+1
0,5+0,5
1
1
1
3 2
3 2
1 2+1 2
29
30
27*
1
2 2
1,5 1,5
1,5 1,5
1,5 1,5
1
1
0,5+0,5
1 1
1 1
1
1 1 2+1 2+1 1,5+0,5 1,5+0,5 1 1 33 34
1 1 1+3 1 1 35
1 4 1 1* 33,5*
Megjegyzés: *A 4. és 8. évfolyam óraszáma növekedett a mindennapos testnevelés órák miatt. * Tanári ellátottság függvényében a megjelölt tárgyak közül legalább egy tanítási nyelve német. 1 A tantárgy neve – csoportbontásban tanított tantárgy 2 A tantárgy neve – a német nyelvű órák arányában csoportbontásban tanított tantárgy Óraszám – német nyelven tanított tárgy 1-8. évfolyamon: a testnevelés összóraszám a néptánccal együtt értendő A 4. évfolyamon a német nemzetiségi hon és népismeretet az anyanyelv és irodalom, énekzene, rajz és vizuális kultúra, technika és életvitel és néptánc tantárgyakba integráltan tanítjuk. A 8. évfolyamon: a német nemzetiségi hon- és népismeret a történelem és állampolgári ismeretek, a német nyelv és irodalom, ének-zene, technika és életvitel és néptánc tantárgyakba integráltan tanítjuk.
85
NÉMET NEMZETISÉGI KÉTNYELVŰ HETI KÖTELEZŐ ÓRASZÁM 2016-2017. TANÉVTŐL ÉRVÉNYES A tantárgy neve
1.évf. NAT
Nemzetiségi nyelv és iroda5 lom1 Magyar nyelv és irodalom 7 Matematika 3+1 Angol Történelem2 Erkölcstan 1 Honismeret 1 1 Környezetismeret 1 Természetismeret1 Földrajz1 Biológia1 Fizika Kémia Ének-zene 1+1 Vizuális kultúra 0,5+1 Technika, életvitel és gyakor0,5+1 lat Informatika Testnevelés és sport 3 Néptánc 2 Osztályfőnöki ÖSSZESEN: 29
2.évf. NAT
3.évf. NAT
4.évf. NAT
5. évf. NAT
6.évf. NAT
7.évf. NAT
8.évf. NAT
5
5
5
6
6
5
5
7 3+1
7 3+1
7 4+1
4 4 2
4 4 3
4 3 2
4 4 2
2+1
2+1
3
3
1 1
1 1
1 1
1 1
1+2
1+2 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1
1,5 1,5 1,5 1,5
1 1 1+1
1 1 0,5+1,5
1 1 1+2
1
1+1
1+1 1,5
1
0,5+1
1
1+1
1+1
1 1
3 2
3 2
3 2
29
30
32
1
1
1
1
1
1 1 1 1 2+1 2+1 1+3 1+2 1,5+0,5 1,5+0,5 0,5+0,5 1,5+0,5 1 1 1 1 33 34 35 35
Megjegyzés: 1 A tantárgy neve – csoportbontásban tanított tantárgy 2 A tantárgy neve – a német nyelvű órák arányában csoportbontásban tanított tantárgy Óraszám – német nyelven tanított tárgy 1-8. évfolyamon: a testnevelés összes óraszám a néptánccal együtt értendő
86
