4 5

kórház

A Magyar Kórházszövetség hivatalos lapja

2014/4–5.

A szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Rácz Jenő

Tisztelt Olvasóink!

Tagok: Dr. Svébis Mihály, Dr. Antal Gabriella Torda Júlia Főszerkesztő: Dr. Szepesi András Felelős szerkesztő: Bene Zsolt Szerkesztőségi ügyvivő: Szlovákné Bandula Ilona Lapmenedzser: Zöldi Péter

V

égre itt a nyár. A természet háromnégy héttel előbbre jár, mint szokásos, ezért is dús, gyönyörű. Érdekes évet élünk, három választás, és azok kampánya fedi le szinte az egész évet. Minden kérdés politikai fénytörést kap, még a szigorúan vett szakmai kérdések is. Az országgyűlési választásokon túl vagyunk, az eredmények ismertek. Orbán Viktor már újra megválasztott miniszterelnök, és a legfontosabb üzenete: folytatjuk! Ez jó hír, mert stabilitást, fejlődést jelenthet, hiszen a politikai ízlésből fakadó öröm vagy bánat érzése mellett csak egy fontosabb van: az ország működőképessége, fejlődése, gyarapodása. És ehhez stabilitás kell. Az egészségügy bajait elemezve gyakran írtam kritikus szavakat az egymást váltó, ellentétes politikai ciklusok káros mellékhatásairól. Hát ez most elmarad. Annál nagyobb érdeklődéssel figyeljük a folytatás tartalmi elemeit. Az elmúlt négy évben sok volt a változás az egészségügyben, a kórházügyben. Befe­ jezett ügyként csak az átadott, használatba vett új és felújított intézményekre tekint­ hetünk, legyünk őszinték: örömmel és büszkeséggel. Ennyi műszaki, technológiai fejlődés ilyen rövid idő alatt soha nem történt az egészségügyben. Ennek örömét nem akarom elrontani, de azért meg kell emlékeznem a gondokról is, remélve, hogy a „folytatás” ezek felszámolását vagy legalább eny­hítését hozza. A bérhelyzet javult, de ren­geteg még a feszültség, az elmaradás és a megoldatlan probléma. Az elvándorlás állítólag picit csökkent (legalábbis az engedélyt kérők száma), de a szakemberek hiánya bizonyos pontokon már súlyosan érezhető. A kórházak adósságállománya növekszik, a lejárati határidők hosszabbodnak, a nemrég kinevezett új menedzsmentek „válságkezelő üzemmódban” dolgoznak. Ez a pénzügyi nyomás felmorzsolással, kifáradással fenyegeti őket, ezt gyorsan orvosolni kell. Ide tartozik az OEP finanszírozási rendszere folyamatos korrekciójának igénye, hogy a valóságos bekerülési összegeket fedezze. E nélkül nincs pénzügyi stabilitás.

kórház

A M a g y a r K ó r h á z s z ö v e t s é g h i vata l o s l a pj a

Rovatvezetők Jogi rovat: Dr. Kőszegfalvi Edit Intenzív terápia: Dr. Fülesdi Béla Gyógyszer: Fekete Tibor Minőségbiztosítás: Dr. Kullmann Lajos Menedzsment: Dr. Boncz Imre Nemzetközi sajtó: Kövesi Ervin Tanácsadó testület Dr. Velkey György, Dr. Csidei Irén, Dr. Ficzere Andrea, Prof. dr. Gál János, Dr. Rudner Ervin, Dr. Sásdi Antal, Dr. Szabó Géza, Dr. Tóth Gábor, Hegedűs Iván, Mészáros Magdolna, Zsarnay István, Dr. Fülöp Rudolf, Dr. Nagy Anikó

Részleges segítséget hozhatna, de még inkább a bér jellegű felhasználást javíthatná, ha a közintézményeken belüli fizetős betegellátás szabályai, feltételrendszere kormányzati támogatás segítségével tisztázódhatna. Itt elindult egy reményt keltő folyamat, de könnyen elnyomhatja ezt is a kérdés bonyolultsága miatt megjelenő parttalan vita, amit az ellenérdekeltség (paraszolvencia), az irigység (nem minden intézmény alkalmas ilyen megoldásra) mellett a tájékozottság hiánya generál. Megtörtént a kormányalakítás, új szereplőt köszönthetünk az egészségügy-politika színpadán. Dr. Zombor Gábor lett az egészségügyért felelős államtitkár. Ta­ pasz­ talt, egészségügyhöz értő orvos, akinek jogi és közgazdasági diplomája is van. Az OEP budapesti igazgatóságának élén tűnt fel, mint fiatal, csendes szavú, de felkészült, kollegiális, jó szakember. Sajnáltuk, amikor a 2002es kormányváltás elsodorta innen, de a Bács-Kiskun Megyei Kórház főigazgatói székében is eredményes munkát végzett. Ezt követően egy „éles kanyarral” Kecskemét sikeres polgármestere lett, ám kapcsolatát az egészségüggyel megőrizte. Sokunk nevében mondhatom: isten hozta újra a fedélzeten, hogy vezetőként részt vegyen abban a nagyon fontos csapatmunkában, ami az egészségügy irányítását jelenti. Dr. Szepesi András

Kiadja: Magyar Kórházszövetség Felelős kiadó: Dr. Velkey György elnök Lapmenedzsment: Weborvos.hu 2009 Kft. Kiadó és szerkesztőség: 1113 Budapest, Ibrahim u. 19. Telefon: (1) 214-5118, (1) 214-5159 Fax: (1) 214-9715 E-mail: [email protected] Internet: www.korhazszovetseg.hu A Kórház szaklap előző lapszámai a www.weborvos.hu portálon tekinthetők meg. A támogatott oldalakat n jelöli. Nyomdai munkák: Mega Kft. Felelős vezető: Gáti Tamás ügyvezető igazgató A Kórház utcai terjesztésre nem kerül, terjeszti a Feibra Kft. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Üzleti és Logisztikai Központja (ÜLK) Hírlap Üzletág. Előfizethető közvetlenül a postai kézbesítőknél, az ország bármely postáján, vagy Budapesten a Hírlap Területi Képviseleteken (postacím: 1900 Budapest, e-mail: [email protected], zöld szám: 06-80/644-444), továbbá előfizethető átutalással a Magyar Posta Zrt. Üzleti és Logisztikai Központ 11991102-02102799 számú bankszámlára is. További információ: Magyar Kórházszövetség(1) 214-5159 ISSN 0230-3868 Tisztelt Olvasók! A posta esetleges hibás terjesztése miatti kellemetlenségekért elnézést kérünk. Kérjük, amennyiben valamelyik lapszámot nem kapja meg, jelezze ezt kiadónk felé a következő elérhetőségek valamelyikén, és a hiányt azonnal pótoljuk. Telefon: (1)214-5159, fax: (1)214-9715, e-mail: [email protected] Szaklapunk 2013. év I. félévében átlagosan 4250 példányban jelent meg.

Tartalom Kórházügyeink 4 Kórház-hírek Aktuális 3 Hat évvel tovább élünk 6 Az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének szakmai állásfoglalása 7 Zombor Gábor az új egészségügyi államtitkár 9 Még jobb exportcikké válik a fogorvoslás? 10 Kombinált rákterápia Nyíregyházán 11 Huszonegyedik századi 12 OKITI – remek szakemberek, kiváló műszerezettségonkoterápia Győrben 15 Véresen komoly téma lett a vérellátás 16 Te vagy a hős! 17 Közel 12 milliárddal kevesebbet fizettek a szakellátóknak az időarányosnál 18 Modern neonatológia Nógrádban 19 Sok szív szinte egyszerre dobban Endoszkópia 20 Laparoszkópia három dimenzióban

18 24 Egészségügy és Siemens: cég a cégben DIALÍZIS 26 A tulajdonos nemzetközi, a vállalkozás magyar ORVOSSZAKMA 28 A kórház egy érzelmi katlan

KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA 22 Százezer röntgen tele-lelet

ÁPOLÁS 30 Ha sürgős, legyen profi PARAGRAFUS 32 Közreműködői szerződések felülvizsgálata, bejelentési kötelezettség INFEKCIÓKONTROLL 34 Globális kihívás a multidrogrezisztencia 36 Referenciakórház lett a Bajcsy Gyógyszer 38 A gyógyszerpiac alakulása 2013-ban

Fotó: Balázs A., MTI

10

Kórházi vizit 46 Sok a beteg az aprófalvakban

Magyarországon egyre több akut szívinfarktusos beteget sikerül megmenteni, a várható élettartam pedig – fele részben a javuló kardiológiai ellátásnak köszönhetően – hat évvel nőtt. De még számos területen akad tennivaló – hangzott el a többi között az Euromedic és a Magyar Kardiológusok Társasága szervezésében április 23-án megrendezett Kardiológiai Nap előadásain.

Hat évvel tovább élünk A

neves kardiológusok, egészségügyi szak­ emberek, mintegy nyolcvan fő részvételével megrendezett szakmai tanácskozáson Joseph Priel, az Euromedic elnöke köszöntötte a résztvevőket. Kiemelte, hogy a hazánkban 1991 óta működő Euromedic célja ezzel a konferenciával is az orvosok, a társadalom segítése, hiszen például olyan új technológiákról is szó lesz, amelyek hamarosan hozzánk is megérkezhetnek. A vállalatcsalád szponzorálásában működő www.egészségonline.hu legújabb kampányát is a kardiológiai ismeretterjesztésnek szentelték. Dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár gratulált a szakma képviselőinek ahhoz, hogy egyre több infarktusos beteget sikerül megmenteni. Kiemelte, hogy továbbra is támogatni szeretnék a színvonalasabb ellátást, az egészségesebb életmódra való áttérést segítő kezdeményezéseket. Fontos eredmény például, hogy négy új kardiológiai centrum került OEP-finan­ szírozásba, hogy nőtt a szív­transz­plan­tációk száma – ezt dr. Gajdácsi József, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgató-helyettese emelte ki előadásában. Hozzátette: a kardiológiai kiadások jelentős eredményeket hoztak, hiszen ma évi 8000 beteggel többet sikerül megmenteni, mint húsz éve. Merkely Béla professzor, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika igazgatója kiemelte: a jó eredmények egyik oka a kardiológiai központok létre­ hozása, amelyekben koncentráltan van­­ nak jelen a szakemberek és az eszközök. Ma országszerte 19 központban látják el az akut koro­nária szind­rómával érkező betegeket. A modern eljárások közül sok itthon is elérhető, például a műszívbeültetés vagy a vérnyomást szabályozó pacemaker. Vannak jó eredmények, hiszen míg 1993-ban évente tizenötezren haltak meg akut infarktusban, addig 2012-ben már csak hétezren, a várható élettartam pedig hat évvel nőtt, amelyből három év a javuló kardiológiai ellátásnak köszönhető. De vannak még lemaradások, például az ismeretterjesztés terén: Európában a betegek 60-70 percen belül forKÓRHÁZ 2014/4–5.

dulnak orvoshoz az infarktus tüneteivel, itthon viszont három óra is eltelik. Dr. Imre László, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezet­fej­lesz­ tési Intézet igazgatóhelyettese elmondta:

a szív- és érrendszeri betegségek meglétét. Dr. Erőss György, az Egészségügyi Tech­ nológia és Orvostechnikai Szállítók Egye­ sületének munkatársa előadásával azt illusztrálta, hogy a fő vizsgálati módszerek

Prof. dr. Merkely Béla előadása

itthon százezer lakosra kicsivel több mint öt kardiológus jut, ezzel valamivel az európai átlag fölött vagyunk. De van még tennivaló, hiszen például Borsod-AbaújZemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nem javulnak a statisztikák. Prof. dr. Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke rámutatott, hogy Magyarországon az EUátlaghoz képest 2,5-szer annyian halnak meg szív- és érrendszeri betegségekben. Ezért fontos, hogy tudatosítsuk: aki az első tünetek jelentkezése után megfogadja az orvos tanácsait, az 3,8-szer nagyobb esél�lyel kerüli el a betegséget, mint aki nem tartja be a javaslatokat. Újdonságokról is szó esett, például Eli Gang professzor a Magnetecs cég képviseletében a robottechnika előnyeiről beszélt. Ilan Goldenberg professzor mutatta be a Lev El új diagnosztikai módszerét, amel�lyel 77 százalékban meg tudták állapítani

és eszközök elsősorban nem helyettesítik, hanem kiegészítik egymást, és növelhetik az ellátás hatékonyságát. Ha a betegek itthon is azonnal orvoshoz fordulnának az infarktus, a stroke tüneteivel, sokkal nagyobb lenne az esélyük a felépülésre – erről dr. Becker Dávid, a Magyar Kardiológusok Társaságának főtitkára beszélt. Kiemelte: nemcsak az emberekben kell tudatosítani, hogy azonnal hívjanak mentőt, de az orvosoknak is arra kell törekedniük, hogy minél előbb felállítsák a diagnózist. Harminc percnyi késlekedés 7,5 százalékkal csökkenti az életben maradási esélyeket. Végül Merkely professzor kiemelte, hogy nagy szükség lenne hasonló rendezvényekre, amelyeken a szakma képviselői tapasztalatokat cserélhetnek, megismerhetik az újdonságokat. Hozzátette: bár még bőven akad tennivaló, jó úton halad a magyar kardiológia. n AKTUÁLIS

3

Kórházügyeink Orbán őszig alakítgat kormányán Valóban „kéthullámos” lesz Orbán Viktor kormányalakítása, akár januárig is elhúzódhatnak egyes kisebb személyi változások – erősítették meg a Népszabadságnak kormányközeli források. A miniszterelnök politikai kormányzást szeretne politikus adminisztrációval, de mivel több olyan miniszter-, illetve államtitkárjelölt is szerepel a listáján, akik most polgármesterek, ha beemelné őket a kormányba, négy hónappal az önkormányzati választások előtt időközi polgármester-választást kellene kiírni, például a Belvárosban Rogán Antal, esetleg Kecskeméten Zombor Gábor vagy Debrecenben Kósa Lajos szerepvállalása miatt. Ami a miniszteri bársonyszékeket illeti, kész az ültetési rend. Balog Zoltán hétfőn megerősítette a Népszabadságnak, hogy a miniszterelnök felkérte a humán csúcstárca vezetésére. Úgy értesültünk, végleg eldőlt, hogy nem lesz külön egészségügyi minisztérium, Szócska Miklós államtitkár pedig akkor marad őszig, ha Zombor Gábor lesz az új egészségügyi államtitkár. Amennyiben Velkey Györgyre, a Kórházszövetség elnökére esik a választás, már a kormányalakításkor, június elején Szócska Miklós helyére kerülhet. (Népszabadság) Négy alelnöke és tíz tagja lesz az egészségügyekkel is foglalkozó grémiumnak Megjelent a Magyar Közlöny 2014. évi 67. számában az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló országgyűlési határozat. Ennek értelmében az egészségüggyel is foglalkozó népjóléti bizottságnak tizenöt tagja lesz. Elnöke dr. Zombor Gábor (Fidesz), alelnökei dr. Kovács József (Fidesz), dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz), Korózs Lajos (MSZP), Novák Előd (Jobbik) lesznek. Tagok: dr. Bene Ildikó (Fidesz), Hirt Ferenc (Fidesz), Kovács Sándor (Fidesz), dr. Molnár Ágnes (Fidesz), dr. Tapolczai Gergely (Fidesz), Harrach Péter (KDNP), Bangóné Borbély Ildikó (MSZP), Sneider Tamás (Jobbik), Vágó Sebestyén (Jobbik), Szabó Tímea (független). Új főigazgató a Hetényi Géza kórház élén A távozó dr. Bene Ildikót az eddigi orvos­ igazgató, dr. Péter Lívia váltja a Hetényi Géza Kórház főigazgatói székében. Mint is-

4

Kórház-Hírek

meretes, Bene Ildikó országgyűlési képviselői megbízatásával immár összeegyeztethetetlen a kórházvezetői tisztség, így április 30-i hatállyal lemondott posztjáról. Összdolgozói értekezleten jelentették be, hogy az EMMI minisztere, Balog Zoltán határozatlan időre dr. Péter Líviát bízta meg a főigazgatói teendők ellátásával, míg az orvosigazgatói feladatokat dr. Lippai Norbert, a patológia osztályvezető főorvosa látja el. (Új Néplap) Gyorsítósávot nyitott az Uzsoki a fizető betegeknek Néhány hete a Magyar Kórházszövetség közgyűlésén az igazgatók azt is kijelentették: az állami intézményeken belül mielőbb ki kell alakítani a fizetős részlegeket. A fővárosi Uzsoki ezt meg is tette. A rendszer bevezetése óta eltelt hónapokban már több mint százmillió forintért vásároltak náluk privát szolgáltatást. A felszámolt díjnak valamivel több mint a felét a közreműködő orvosok, műtősök, ápolók, gyógytornászok és más szakdolgozók kapják, akiknek ezért azt is vállalniuk kell, hogy ezt a tevékenységet kizárólag munkaidőn kívül, vállalkozóként végzik. Ami marad, az az intézményé. „Muszáj volt belevágnunk. A közfinanszírozási plafon miatt ma Magyarországon egyetlen kórház sem képes annyi beteget ellátni, amennyit egyébként a méretei, a felszereltsége lehetővé tenne. Az állami pénzen létrehozott kapacitást pedig bűn parlagon hagyni, különösen akkor, ha a fizetőképes beteg amúgy is kopogtat a kórház kapuján” – magyarázta lapunknak Karátsonyi Annamária, az intézmény gazdasági igazgatója. Hozzátette: a meglévő és kihasználatlan kapacitást szűkíteni sem lehet, mert a minimumfeltételek miatt a kórház üzemi mérete nem csökkenthető. A magánbetegnek általában csomagot kínálnak, melynek része a konkrét beavatkozás, ha szükséges, a rehabilitációt segítő szakemberek és egyéb szolgáltatások díja, valamint az elhelyezés a VIP-részleg szobáiban. Karátsonyi Annamária szerint az áraik nem alacsonyak, általában az adott beavatkozásért járó OEP-finanszírozás kétszeresét kérik a privát betegtől, plusz az ellátóknak fizetendő érdekeltségi díj összegét. Eddig a csípő- és térdprotézisműtétekre volt a legnagyobb a kereslet. A csípőprotézis-beülte-

tést 1,4 millióért, a térdprotézisét 1,7 millióért vállalják. A távozáskor a beteg számlát kap. (Népszabadság) Fizetős gyorsítósáv Számos kórházigazgató szívesen követné az Uzsoki utcai kórház VIP-ellátós példáját. A többiek most már „csak” egy kis bátorítást várnak a hivatalos szervektől. „Rendet kellene tenni”, mondják, amivel arra utalnak, hogy egyértelmű szabályokra, tiszta beszédre, a tabuk ledöntésére – az egyenlő és a mindig, mindenkinek járó közellátás mítoszával való nyílt szakításra – lenne szükség. Ami most van, az kaotikus. Tavaly nyáron egy fővárosi kórházban érzéstelenítés mellett végezték el egy férfi tűdőbiopsziáját. Utána azt mondta: élete legszörnyűbb és legkellemetlenebb élménye volt, mintha élve boncolták volna. Ha fizet, elaltathatják – mondták, hiszen az anesztézia pénzbe kerül. A betegnek nem volt ehhez elegendő pénze. Hasonló a helyzet a vastagbéltükrözésekkel is – altatást közellátottként csak az kap, aki megfizeti a költségét. Ennek az első félórája 35 ezer forint. A kórházak tehát úgy pótolják a kieső közpénzt, ahogy csak tudják. A zűrzavar egyre nagyobb, és az esetek egy része – ahol nem annyira egyértelműek a viszonyok, mint az Uzsokiban – a bíróságon köt ki. Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség előző elnöke szerint, amikor az egészségpolitika irányítói, a döntéshozók az éves költségvetésre rámondták az áment, akkor arról döntöttek, hogy az adott évben hányan kaphatnak támogatott ellátást, és hányan gyógyulnak majd anélkül. Ha ezután nincs annyi pénz például a protetikai műtétekre, mint ahányan rászorulnának, akkor várólistával kezelhető a helyzet. Ha valaki nem akar feliratkozni, bárhol, akár Bécsben vagy egy hazai magánszolgáltatónál megvásárolhatja a műtétet. A Magyar Kórházszövetség szerint ugyanakkor ezeket a pénzeket jó lenne a közfinanszírozott intézményekben tartani, mert ha így sikerül a hiányzó forrást pótolni, az a közfinanszírozott betegek érdekeit is szolgálja. Varga Péter Pál, az Országos Gerincgyógyászati Központ főigazgató tulajdonosa véleménye szerint ha az emberek vásárolhatnak maguknak kacsalábon forgó várat, miért ne költhetnének ízületi műtétre. Jó annak, aki így gyorsabban meggyógyulhat és annak is, aki sorban áll, mert ő is KÓRHÁZ 2014/4–5.

Mintegy négymillió forint értékű MRkom­patibilis lélegeztető gépet adott át a Zala megyei kórház gyermekosztálya számára a Koraszülöttmentő és Gyer­mekintenzív Alapítvány. A gép segítségével lehetőség nyílik a súlyos állapotú, lélegeztetésre szoruló betegek MR-vizsgálatának elvégzésére.

eggyel előbbre jut. Sinkó Eszter közgazdász, rendszerelemző, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgatóhelyettese elmondta, hogy két megoldás kínálkozik a forráshiány menedzselésére. Az első, hogy akkorára szűkíti az állam az ellátórendszert, amekkora a közpénzekből még finanszírozható. A kormány ekkor meghatározza, hogy ki hányszor és mit vehet igénybe, továbbá kevesebb kórházat tart fenn. A másik megoldás, hogy több pénzt rak a rendszerbe. Beengedi például a magánforrásokat. Például ha valakinek szemlencsére, protézisre van szüksége és a tb-által finanszírozott helyett a jobb életminőséget jelentő eszközt szeretne, akkor az átlagos és az extra ára közötti különbségen megosztozhatna a beteg az egészségbiztosítóval. Hozzá kell tennünk azonban, hogy ami az Uzsokiban történik, azt sugallja, hogy csak az kaphat civilizált körülmények között ellátást, akinek sok pénze van. Ráadásul azok az orvosok, akik olyan kórházban dolgoznak, ahol egymás mellett él a magán- és a közellátás, a napi munkájukban képtelenek elválasztani élesen egymástól a két rendszert. Ráadásul a kórházigazgatók is rászoknak arra, hogy a sorban állás elkerülése címén egyre több szolgáltatást kínáljanak pénzért. Azok, akiknek kevés pénzük van, hátrébb sorolódnak, akik pedig megvásárolják a drága ellátást, beleunnak a járulékfizetésbe – következtet a lap. (Népszabadság)

Hiánypótló gyógyszerészeti kutatóközpont épül Debrecenben, amely a hazai innovációt szolgálja majd – jelentette be Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter a Pharma-Flight Nemzetközi Tudományos és Szolgáltató Központ ünnepélyes alapkőletételén. Két csúcstechnológiával felszerelt, koraszülöttek ellátására kialakított mentőautót adtak át a Magyar Koraszülött és Újszülött Mentő Alapítványnak Buda­ pesten. A speciális járműveket adományokból és a személyi jövedelemadó 1 százalékából származó felajánlásokból vásárolta az alapítvány. Európai Bizottság úgy döntött, hogy további 111 millió eurót folyósít a Szegeden felépítendő lézeres kutatóközpontnak. A projekt tudományos hasznán túl azt is fontosnak tartják, hogy a kutatóközpont sok magyar és közép-európai tudósnak kínál majd munkát. A központ 2018-ra készül el. Félmilliárdos megtakarítást hozott az inzulinszigor. A két évvel ezelőtti, az inzulintámogatást szigorító kormányzati intézkedés 14 ezer cukorbeteget kényszerített terápiaváltásra. Az egészségbiztosító pedig évente ötszázmilliót nyer azzal, hogy a modernebb, szabadabb életvitelt lehetővé tevő gyógyszer százszázalékos támogatásáért cserébe eredményességi követelményt állított a betegeknek.

Többen fizetnek járulékot Megtörtént a szolidaritáselvű társadalombiztosítás megerősítése az elmúlt négy évben. Ezt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgatója jelentette ki a lapnak adott interjújában. Sélleiné Márki Mária szerint mára a járulékfizetők száma egyértelműen emelkedett, elérve a négymilliót. Kiemelte, hogy az E. Alap tartósan egyensúlyban van. Jelentős eredménynek tartja, hogy a biztosítottak, köztük a gyermeket vállaló családok előnyösebb helyzetbe kerültek, és az egészségügyben is pozitív változások történtek. A háziorvosok, szakrendelők, kórházak pluszforráshoz jutottak, az ágazatban dolgozók béremelésben részesültek, ezenkívül a gyógyszer-támogatási rendszer átalakítása nyomán a betegterhek mérséklődtek. Tavaly a lakosság 87 százaléka vette igénybe a közfinanszírozott egész-

Az MTV „Bízunk Benned!” című ve­ tél­ke­dő­jében szerepeltek a Piros Orr Ala­pít­vány bohócdoktorai. Elhatá­roz­ ták, hogy ha megnyerik az álomnyereményt, újabb kórházban kezdik el a „vizitelést”. Az álom valóra vált. A Piros Orr Bohócdoktorok által látogatott tizenegy kórházból és két idősek otthonából álló országos hálózat a Szent László Kórházzal bővült.

ségügyi ellátást mintegy 1300 milliárd forint értékben. A főigazgató rámutatott, az elmúlt években az alapokat lerakták, a következő időszak pedig a végrehajtás, a cselekvés ideje lesz. A jövőben az OEP egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy továbbfejlessze az egészségügyi ellátórendszert. (Magyar Nemzet) Erőszakos cselekmények a kórházakban Vörösmarty Attila, a hatvani Albert Schweitzer Kórház ápolási igazgatója április elején, a kórházszövetség 26. kongresszusán elnyerte a legjobb előadónak járó Dr. Ajkay Zoltán-díjat. Dolgozatának témája az „erőszakmentes kórház” volt, amelynek alapjául az a felmérés szolgált, amire az ápolási kollégium kérte fel a hatvani szakembert. „Kérdőíveket állítottam össze, és elküldtem az ország mind a 106 kórházának” – mondta Vörösmarty Attila. Ezeknek több mint a feléből, 62-ből kapott választ, amelyeket feldolgozott. Megdöbbentő az eredmény, hiszen a válaszadók 87%-a nyilatkozott úgy, hogy intézményükben már érte valamilyen agresszió a szakdolgozókat. A betegek, illetve a családtagok részéről őket érő erőszakos cselekmények ellen jóformán tehetetlenek. Pontosabban élhetnének feljelentéssel, ám nem teszik, mert, mint mondták, félnek a következményektől. Kockázatelemzésre lenne szükség, amelynek eredményeként elkészülhetne egy hatékony cselekvési terv a fonákságok visszaszorítására – vélekedett az ápolási igazgató. Elmondta: folytatja a kutatást, hogy a szakma minél átfogóbb képet kapjon a jelenségről. Megállapításaira igényt tart a szakállamtitkárság is, jegyzi meg a portál. (heol.hu)

2014. április 30-ig megvalósult Szervkivételi riadó: . . . . . . . . . . . . . . 60 Veseátültetés: . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95 Májátültetés: . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 Szívátültetés: . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 Kombinált vese- és hasnyálmirigyátültetés: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 Bécsben tüdőtranszplantáción átesett magyar recipiens: . . . . . . . . . 7

Kórház-Hírek

5

Az egészségügyi ágazat legfontosabb közgazdasági és működtetési kérdéseiről, a problémák közös megoldásának szándékával.

Az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének szakmai állásfoglalása 1. Az egészségügyben dolgozó gazdasági vezetők ismét jelezni kívánják, hogy a költségvetési tervezés ma érvényes rendjében az egészségügyi intézmények számára központilag meghatározott költségvetési előirányzatok már évek óta nem nyújtanak fedezetet az elvárható színvonalú betegellátás indokolt költségeire. A járó- és fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatók intézményi szintű előirányzatainak összege rendre lényegesen alacsonyabb, mint az e Új vezető az OVSZ élén Az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgatói posztjára kiírt pályázat ered­ ményesen zárult, ennek nyomán dr. Jákó Kinga került az intézmény élére. Jákó Kinga 2006 óta töltötte be az orvosszakmai, finanszírozási és minőségbiztosítási igazgatói posztot a

Dr. Jákó Kinga

Semmelweis Egyetemen, összesen nyolcéves felsővezetői gyakorlatra tett szert az ország egyik legnagyobb egészségügyi intézményében. Jákó Kingát hat pályázó közül választották a nyugdíjazás miatt megürült posztra, kinevezése május 1-jétől szól.

6

AKTUÁLIS

célra az E. Alapban tervezett költségvetési forrás. 2. A kórházak és önálló járóbeteg-szakellátást nyújtó intézmények adósságállománya –hasonlóan az előző évekhez – 2014-ben is újratermelődik, az előző időszakhoz viszonyítottan nagyobb mértékben és intenzitással. Ennek oka az, hogy az ellátásért járó – jogszabályban meghatározott – díjtétel 2009. óta nem változott, miközben az inflációs hatások, a forint árfolyama, a kötelező béremelések és a technológiai költségek folyamatosan növekednek. Szükségesnek tartjuk ezért a díjtételek emelését a tényleges és indokolt ráfordítások mértékéig. 3. Nem halasztható az egészségügyi ágazat tényleges konszolidációja. A teljes konszolidáció szükséges lépéseinek az alábbiakat tartjuk. – Az elmúlt évekből áthúzódó adósságállomány kiegészítő forrás biztosítása útján történő rendezése. – A valós és indokolt költségekkel arányos finanszírozási díjtételek megállapítása és érvényesítése, melyek értéke az aktív fekvőbeteg-szakellátásban 195 ezer forint/súlyszám, a járóbeteg szakellátásban 1,95 forint/pont, a krónikus és rehabilitációs szakellátásban 7 700 Ft/ súlyozott krónikus nap (meg kívánjuk jegyezni, hogy a krónikus napidíj utoljára 2007. decemberében növekedett 5 200 forintról 5 600 forintra!). A javasolt díjtétel-emelések tartalmazzák az elmúlt két évben végrehajtott részleges ágazati béremelés beépítését a rendszerszerű finanszírozásba. – Javasoljuk az irányadó ellátási díjtételek értékállósága megőrzésének kötelezettségét. jogszabályban rögzíteni, az egészségügyi ágazatra jellemző inflációs adatok alapján. – Kezdeményezzük a természetbeni ellátások valós önköltségváltozásának folyamatos, évenkénti monitorozását, az állami tulajdonban lévő kórházak kötelező adatszolgáltatásaira alapozva.

Csak a javasolt teljes konszolidáció megvalósulását követően van mód arra, hogy a természetbeni egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó intézményrendszer vonatkozásában a nem kiegyensúlyozott gazdálkodás megfelelő módon szankcionálható legyen. 4. A pénzügyi konszolidáció önmagában nem oldja meg az egészségügyi ellátórendszer strukturális problémáit, szükségesnek tartjuk, hogy mielőbb befejeződjön a feladatrendszer és ehhez rendelt intézményi struktúra átfogó reformja, és ebben partnerek is vagyunk. 5. Az állami és önkormányzati tulajdonban lévő egészségügyi szolgáltatók 2014. évben átálltak az új államháztartási számviteli rendszer szabályainak megfelelő nyilvántartási- és könyvvezetési kötelezettségeik teljesítésére. Az elmúlt öt hónap tapasztalatai alapján már lehetőség van arra, hogy a bevezetésre került új rendszerrel kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokat összegezzük. Ezért kezdeményezzük a jogalkotóval történő egyeztetést annak érdekében, hogy az államháztartás információszükségletének kiszolgálását, és az ahhoz szükséges intézményi szintű feladatok végrehajthatóságának összhangját hosszú távra biztosíthassuk. 6. Az elmúlt két évben diszkriminatív ágazati béremelés valósult meg, amelyből központi döntés alapján kimaradtak az egészségügyi intézményben évtizedek óta áldozatkész munkát végző gazdasági-műszaki területen dolgozó szakemberek (27 ezer fő). Az ágazat szakmai és érdekképviseleti szervezeteinek álláspontjával összhangban kezdeményezzük, hogy 2014-ben történjen meg e munkavállalói körben is az indokolt és szükséges béremelés. Való­suljon meg a biztonságos betegellátáshoz nélkülözhetetlen dolgozók erkölcsi és anyagi elismerése, megállítva a már jellemző magas fluktuációt, a magasan képzett szakemberek elvándorlását és pótlásuk ellehetetlenülését. A béremelésre vonatkozóan Egyesületünk továbbra is fenntartja a 2012. és 2013. évben megfogalmazott és az ágazati egyeztetésre benyújtott javaslatát. KÓRHÁZ 2014/4–5.

Bemutatta államtitkárait Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Az egészségügyért dr. Zombor Gábor, Kecskemét jelenlegi polgármestere felel majd.

Zombor Gábor az új egészségügyi államtitkár A

miniszter kiemelte, hogy tartva a jelenlegi irányokat azt várja az új államtitkártól, hogy csökkentse az orvos­el­ ván­dorlást, felügyelje az ágazaton belüli fejlesztéseket, álljon őrt az egészségügyi források fölött. Balog Zoltán az új államtitkár feladatai között hangsúlyosan említette az alapellátás, a háziorvosi rendszer megerősítését, a népegészségügyi programok továbbvitelét. Balog Zoltán bevezetőjében megemlítette még a minisztérium jövőbeni feladatai között, hogy az állami szolgálatot végzőknél szeretnék megerősíteni azokat az életpályákat, amelyek a köztisztviselőknek, a felsőoktatásban dolgozóknak, pedagógusoknak, szociális munkásoknak járnak, és reményei szerint később az egészségügyben is kialakítják majd ezt a rendszert. Szeretnék megerősíteni az állami szektorban dolgozók önbecsülését és megbecsülését. A tájékoztatón Zombor Gábor elmondta: huszonöt éve dolgozik az egészség-

ügyben, minden területét kipróbálta. Hangsúlyozta: az egészségügy nagy kihívás, mivel meg kell találni az egyensúlyt a technológiai robbanás és a rendelkezésre álló források között. Az államtitkárság élén ezt a stabilitást igyekszik majd megteremteni – tette hozzá. Megbízott polgármester vezeti Kecskemétet június 24-étől Június 24-étől megbízott polgármester vezeti Kecskemétet. Zombor Gábor polgármestert csütörtökön kinevezték az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyért felelős államtitkárává, ezért le kell mondania városvezetői tisztségéről. Zombor Gábor ezt a város közgyűlésén csütörtökön jelentette be, miután visszaérkezett a Parlamentből. Június 24-ével foglalja el hivatalát, ezért azon a napon megszünteti az összeférhetetlenséget. A szervezeti és működési szabályzat értelmében az általános helyettesítésére kijelölt Szemereyné Pataki Klaudia (Fidesz-

Pályakép Dr. Zombor Gábor 1964. március 12-én született Kecskeméten. Nős, négy gyermek édesapja. 1982-ben érettségizett a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnáziumban. Érettségi után a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol 1989-ben általános orvosi diplomát szerzett. A kiskunfélegyházi Városi Kórházban kezdett dolgozni orvosként. 1990-ben sorkatonai szolgálatot teljesített, majd ezután öt évig Kunbaján, egy délvidéki kis faluban volt körzeti orvos. 1995-ben Bajára költözött. 1995 és 1996 között egy nagy amerikai gyógyszergyár magyar leányvállalatánál, az MSD Kft.-nél volt tudományos munkatárs. 1996-tól 1999-ig a bajai Polgármesteri Hivatal egészségügyi referenseként dolgozott. Ez idő alatt jogi másoddiplomát szerzett a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen. 1999-ben az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz került, ahol a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgatója volt 2000-ig. 2000 márciusától 2006. július 1-jéig a Bács-Kiskun Megyei Kórház főigazgatójaként dolgozott Kecskeméten. 2003-ban közgazdasági másoddiplomát szerzett a NyugatMagyarországi Egyetemen. 2006. óta Kecskemét polgármestere. 2002 óta a Magyar Vöröskereszt megyei elnöke, illetve 2004 óta a Dél-alföldi Regionális Egészségügyi Tanács elnöke társadalmi megbízatásban. A 2006. évi országgyűlési választásokon a Bács-Kiskun megyei területi listán szerzett mandátumot. 2006. május 30-tól az Országgyűlés Ifjúsági, Szociális és Családügyi Bizottságának tagja.

KÓRHÁZ 2014/4–5.

Dr. Zombor Gábor

KDNP) alpolgármester veszi át az ügyek intézését. (MTI) Az egészségügy jövőjéről „Nem lehet kiskorúsítani az egészségügyi intézmények vezetőit, hatásköröket kell adni nekik” – fogalmazott diplomatikusan a csütörtökön kinevezett új egészségügyért felelős államtitkár, Zombor Gábor, aki ezzel arra utalt, hogy nem lehet az állami fenntartónál hagyni az összes döntést, felelősséget, hiszen ezzel például a motiváció sincs meg a kórházmenedzsmentekben arra, hogy csökkentsék adósságukat. A Figyelő XXVIII. konferenciáján elmondott szűzbeszédében az új egészségügyi vezető utalt arra is, hogy elérték a politika ingerküszöbét az egészségügy problémái, tehát van esélye a megoldásoknak: „minden olyan változásra nyitottak, ami hosszútávon javíthat a helyzeten”. Közölte azt is: nem gondolja, hogy az egészségügy problémáira a sokszor emlegetett varázsszó, a bezárás lehet a megoldás, ő nem akar ezzel indítani. Zombor Gábor a mostanában zajló magán és állami finanszírozásról szóló viták kapcsán leszögezte, hogy a kormány AKTUÁLIS

7

elkötelezett­a társadalombiztosítási rendszer, a szolidaritáson alapuló kockázatközösség mellett. Megemlítette azt is, hogy saját tapasztalatból is tudja: a túlszabályozás, a hatalmas bürokrácia elvonja az időt a hatékony betegellátástól, tehát a következő ciklusban jelentősen csökkenni fog a bürokratikus teher. Az öt hónap alatt ismét 60 milliárdot elért kórházi adósság kapcsán az államtitkár elmondta: szükséges a konszolidáció, lesz is, de nagyon fontos, hogy hiteles elemzésekkel támasszák alá ennek szükségességét. Lehet ugyanis némi igaza a fenntartóknak, amikor úgy vélik, hogy az intézmények gazdálkodásában is hiba van, hiszen sokszor teljesen azonos nagyságú és profilú kórházak közül az egyiknek alig, a másiknak hatalmas adóssága van. „Addig, amíg nem oszlatjuk el a gyanút, hogy pazarlás és párhuzamosság van a rendszerben, nem lesz könnyű meggyőzni a kassza felett állókat” – mondta az új államtitkár. Hozzátette: épp ezért a nyáron olyan elemzéseket kell készíteni, amellyel ősszel már nagyobb hitelességgel tudnak az adósságrendezés kérdésében eléjük állni.

Zombor Gábor, az Emmi egészségügyért felelős államtitkára átveszi kinevezési okmányait Áder János köztársasági elnöktől MTI Fotó: Beliczay László, MTI

Az állami forrásbevonás lehetőségei között említette meg, hogy az alapellátás és a népegészségügyi programok azok a területek, amelyek kifejezetten élvezik a politika támogatását. Az államtitkár itt em-

Tisztelt Olvasóink! Az elmúlt hetekben egyre több kedves olvasónk kérdezte tőlem, mikor jelenik meg a következő lapszámunk. Csak annyit mondhattam: a lap lényegében készen van, a beköszöntőt már régen megírtam. Az ok sajnos nagyon egyszerű. Addig nem tudjuk nyomdába küldeni a lapot, ameddig az előállítás költségeinek fedezete biztonsággal nem teremthető elő. A kórházak gazdasági helyzete mindenki számára jól ismert. A lapot gyakorlatilag a kórházügyben érdekelt gazdasági szereplők hirdetéseiből tartjuk fenn. Jobb időkben ez lehetővé tette, hogy lapunk térítésmentesen jusson el az intézményekhez és a kórházakat ellátó gazdasági társaságokhoz. Mivel a lejárt szállítói tartozások kritikus mértékűre növekedtek, minden érintett vállalat csökkenti a költségeit. Mi is ezt tettük, már évek óta. Ezért került vissza a lap kiadói joga a Magyar Kórházszövetséghez, és tisztán nonprofit elven működtetjük. A költségeket minimalizáltuk. Most arra kényszerültünk, hogy a 4–5. számot összevonva jelentessük meg. 82 éve alapított lapunk a magyar kórházügy történelmének krónikása, gondjainak, örömeinek, fejlődésének tükörképe. Szívósan küzdünk a fennmaradásáért. Két alkalommal szüneteltünk tartósan a korábbi évtizedekben: a II. világháború éveiben, valamint az 1956 utáni szürke és nyomasztó másfél évtizedben, amikor a Kórházszövetség sem létezett. Napjainkban egy súlyos, de reményeink szerint átmeneti gazdasági válság akadályozza a munkánkat. Köszönjük Olvasóink türelmét, megértését! Arra kérjük a lapot kedvelő, támogató olvasókat, kórházi vezetőket, vállalati döntéshozókat, hogy számos gondjuk közepette szenteljenek egy kis figyelmet lapunk gondjainak. Hogyan segíthetnek abban, hogy ez a patinás szaklap fennmaradjon? Számos új beruházás készül el napjainkban és a következő években. Tiszteljék meg a lapot azzal, hogy a beruházáshoz kötelezően kapcsolódó kommunikációt nálunk is megjelentetik. A beruházások nyertes vállalatai hirdessék nálunk a sikereiket, új technológiájukat, termékeiket. Aki teheti, az intézmények, a vállaltok, a magánszolgáltatók a lap néhány példányának előfizetéses megrendelésével segítsék elő kiszámítható gazdálkodásunkat. Tisztelettel: Dr. Szepesi András főszerkesztő

8

AKTUÁLIS

lítette meg, hogy nagyra értékeli elődje, Szócska Miklós kezdeményezéseit, amelyek közül tovább szeretné vinni például az e-egészségügy terén elindított programot, amellyel össze lehet majd kapcsolni az egészségügy szereplőit. A humánerőforrás-krízissel kapcsolatban Zombor Gábor úgy véli, kiindulási pontnak lehet tekinteni a Magyar Rezidensszövetség által kidolgozott életpályamodell koncepciót. Itt említette meg azt is, hogy bár tudja, íróasztal mögül nem lehet egy tollvonással egzisztenciákat tönkretenni, de ő is nagyon ellene van a hálapénznek. Közölte azt is, „senkire nem akarja a szívinfarktust hozni”, de van elképzelése, hogy miként lehetne a hálapénz rendszerét felszámolni. Az államtitkár az orvosi kamara elnökéhez hasonlóan fontosnak tartotta megemlíteni, hogy erősíteni kell a foglalkoztatásegészségügyet. Az ő véleménye szerint is kiemelten kell kezelni azt a helyzetet, hogy a betegek bizonytalanul érzik magukat, több információ nyújtásával és egyéb eszközökkel javítani kell a betegbiztonságot. A minőségbiztosítás kapcsán Zombor Gábor utalt az ellenőrzés fontosságára. „Ezt rendbe kell tenni, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal kontrollszerepét meg kell erősíteni” – tette hozzá. Az új államtitkár azzal zárta előadását, hogy hisz benne: a kapacitásszervezési és strukturális kérdéseket együtt kell a politika elé vinni, akkor lehet előrébb jutni. Azt szeretné, ha az egészségügyben jelenlévő, sokszor több évtizedes problémák kapcsán ne csak arról beszéljenek, hogy mit kellene csinálni, hanem végre néhányat meg is oldjanak. (Weborvos, Bernáth Bea) KÓRHÁZ 2014/4–5.

Új internetes fogorvosi tananyagot fejlesztett ki a PTE Fogászati és Szájsebészeti Klinikája.

Még jobb exportcikké válik a fogorvoslás? P

écsre vonzza a magyar és külföldi fogorvoshallgatókat az az interneten is elérhető rendszer, amelyet ma adtak át a Pécsi Tudományegyetemen. „A magyarországi fogorvosképzés módszertani és tartalmi modernizációja korszerű hosszanti digitális tananyagfejlesztéssel három nyelven” című TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0095 sz. pályázat keretében kifejlesztett rendszer olyan ismeretanyagot ad a fogorvos­hall­ga­ tók kezébe, amelyet a szakma iránti első érdeklődéstől a diploma megszerzéséig használni tudnak. Dr. Nagy Ákos, a PTE KK Fogászati és Szájsebészeti Klinika igazgatója szerint az új rendszer különösen hasznos a szakmai összefüggések felismerésében. „Az elméleti ismeretanyag rövid összefoglalóját, a preklinikai és klinikai ismeretanyagot nagyon hasonló témakörökre fűzzük fel, így hallgatóink az elméleti tanulmányok során meg tudják nézni, hogy a gyakorlatban mire lesz jó az elméleti tudás. Sőt később, amikor az ötödik évben klinikai tanulmányainkat folytatják hallgatóink, a rendszer segítségével vissza tudnak bármikor tekinteni, és könnyen át tudják ismételni az elméleti tudást.” Fókuszban a külföldi diákok képzése A magyar, angol és német nyelven elkészülő rendszer jelentős mértékben támogatja a külföldi diákok Pécsre csábítását is, hiszen a rendszert tartalmazó weboldallal a

Az új rendszer nemcsak a jövőbeli felvételizőknek ad áttekintést leendő tanulmányaikról, hanem abban is segít, hogy a magyar fogorvosi képzőhelyek harmonizálják ismeretanyagaikat, és az intézmények közötti átjárhatóság mind az országon belül, mind az Európai Unióban minél szélesebb körben megvalósulhasson.

Dr. Miseta Attila

képzés minőségéről és komplexitásáról is átfogó információ adható a külföldi érdeklődők számára. Jelenleg 183 hallgató tanul magyarul, 211 hallgató pedig angolul vagy németül Pécsen fogorvosi tudományokat. A pécsi fogorvosi képzés versenyképességét nagymértékben növeli a naprakész és információban gazdag tananyag, amellyel a jelenleg középiskolájukat végző leendő hallgatók és szüleik számára megfelelő impulzusokat lehet adni. „Akit a fogorvosi világ szele egyszer megcsapott, nem akar magának más szakmát választani” – vélte dr. Nagy Ákos.

Egyre jobb exportcikk az oktatás Évről-évre több külföldi hallgató vesz részt a PTE képzési programjaiban. Az Általános Orvostudományi Kar és a Fogorvosi Szak három nyelven, a Gyógyszerésztudományi Szak angol és magyar nyelven oktat. „A fogorvosi képzés teljes vertikumában oktatunk angol, német és magyar nyelven, európai ös�szehasonlításban kiváló ár-érték arányú szolgáltatást nyújtva, ami nem csak jelentős bevételeket hoz – így segít kiegészíteni az alulfinanszírozott egészségügyi ellátást –, hanem megfelelő jövőképet is

Dr. Nagy Ákos

A közönség

KÓRHÁZ 2014/4–5.

fel­ mutat oktatóinknak és munkatársainknak. Ehhez nyújt segítséget a most lezáruló tananyagfejlesztési projekt” – erősítette meg a PTE KK Fogászati és Szájsebészeti Klinika igazgatója. A tananyagfejlesztési projekt jelenleg utolsó ellenőrzési fázisában tart, a weboldal a fejlesztők tervei szerint a projekt április 30-ai lezárását követően érhető el a www.tankonyvtar.hu weboldalon. AKTUÁLIS

9

A közelmúlt sajtóhírei szerint a nyíregyházi Jósa András Oktatókórházban Magyarországon első ízben új, kombinált rákterápiás műtéti eljárást alkalmaztak. A citosztatikumot egyidejűleg onkoterápiás eszközzel társító beavatkozás hatékonyabb lehet a rosszindulatú daganatos áttétek elpusztításában, illetve csökkenhet a kiújulás kockázata.

Kombinált rákterápia Nyíregyházán Az

eljárás lényegét annak alkalmazója, Tóth Lajos Barna, a kórház sebésze osztotta meg a sajtó nyilvánosságával. Magyarázata szerint a daganatos beteg műtétje során a rákos daganatot műtéti úton eltávolítják, majd ezt követően magas hőmérsékletre hevített, koncentrált kemoterápiás oldatot juttatnak a kritikus területre. A keringő folyadék azokat a tumorsejteket pusztítja el, amelyeket szabad szemmel a sebész nem észlelhetett. A műtét körülbelül 5-8 órát vesz igénybe, ezt követően további egy órán keresztül 42,5 Celsius fokra felhevített citosztatikum-koncentrátumot keringetnek az operált területen. A hipertermiás kemoterápiával egyszerre alkalmazott cito­re­duk­ tív beavatkozást a magyar sebész Milá­nó­ban sajátította el. Hazatérése óta fél év alatt tizenhárom áttétes daganatos beteget kezeltek ilyen módon Nyíregyházán. Az eddigi tapasztalatok szerint az új eljárással végrehajtott műtét jó eredményekkel alkal­maz­ ható azoknál a súlyos állapotban lévő, átté­ tekkel sújtott rákos betegeknél, akiket eddig reménytelen esetnek minősítettek. A be­ avatkozás hatására javul az életminőségük és nő az esélyük a túlélésre. Az új módszerrel megműtött tizenhárom beteg közül egy meghalt, tizenketten viszont visszatérhettek otthonukba, közülük többen a munkahelyükre is. Állapotuk mindmáig kielégítőnek mondható. Javuló életkilátások Az új kezelési módszert több mint húsz évvel ezelőtt amerikai orvosok dolgozták ki, ma már a világ számos kórházában, klinikáján rutinszerűen alkalmazzák. Sok országban önálló centrumokat hoztak létre, kifejezetten az ilyen műtétek végrehajtására. Noha a műtét költsége milliós nagyságrendű, ez egyszeri beavatkozásnak mondható, hiszen a megoperált betegeknél a továbbiakban nincs szükség az ugyancsak drága kemoterápiás kúrára, így annak költségei megtakaríthatók – nem említve azt a lényeges tényt, hogy íly módon sokan visszavezethetők a normális életvitelbe. A magyar egészségügyi rendszerben a nyíregyházi példa még elterjesztésre vár. A daganatos betegek hővel történő kezelése nem új ötlet. A feljegyzések szerint már

10

AKTUÁLIS

Hippokratész, előtte pedig a kínaiak, indiaiak, egyiptomiak is kísérleteztek bizonyos betegségek gyógyításánál a kritikus testtáj felmelegítésével. A magyar fizikusprofesszor, Szász András már a nyolcvanas évek végén foglalkozott sejtszinten a hipertermia hatásainak vizsgálatával. 1994-ben egy német profes�szorral közös vállalkozásban létrehoztak egy hipertermiás készüléket, amelynek elmondása szerint az volt a lényege, hogy hőt juttatott az onkológiai betegek testének kritikus területeire, a daganatokhoz. Ennek hatására a sejtek anyagcseréje felgyorsult, ettől a rákos sejteknél oxigénhiány mutatkozott, megindult a tejsavtermelés és azok elpusztultak. „Az elektro-hipertermia szelektív módszer, amelynek során a rákos szövetekre fókuszálva több hő jut el, mint az egészségesekhez, így utóbbiak anyagcseréje nem gyorsul fel. Áttéteknél a teljes test kezelésére szolgáló készülékkel – amelyben háromezer darab nagy fényerejű, lézerjellegű sugárzó található – a vért a testen belül infravörös sugárzással 42 fokra melegítik. A felmelegített véráram a citosztatikumot közvetlenül a beteg sejtekbe juttatja”– mondta el találmányáról 1999-ben a professzor. A feltaláló állítása szerint már 1995-ben arról értesítette a népjóléti tárca egyik prominense, hogy eljárását a szakmai kollégium jónak és figyelemreméltónak találta, ám ahhoz, hogy elterjedjen a magyar egészségügyi rendszerben, nem elegendő az uniós CE minősítés (akkor Magyarország még nem volt tagja a közösségnek), itthon is engedélyeztetnie kell az ORKI-val. Egyedi engedéllyel tizenhárom készüléket díjmentesen kihelyeztek néhány hazai kórházba. Kapott például az SE Onkológiai és Radiológiai Intézete, az Uzsoki Utcai Kórház onkológiai centruma, a Péterfy Sándor Utcai Kórház. Külföldön ekkor már több készüléket a gyógyítás szolgálatába állítottak. Az intézmények 1998-tól kísérleti jelleggel alkalmanként használták a készülékeket, ám az Egészségügyi Tudományos Tanács, arra való hivatkozással, hogy nincsenek bizonyító erejű adatok, amelyek a készülékek tömeges használatának létjogosultságát támasztanák alá, alkalmazását több alkalommal is betiltotta.

Többféle módszert alkalmaznak A daganatos betegek hipertermiás kezelésének, az eredmények elemzésének ma már tekintélyes méretű a nemzetközi szakirodalma. Számos klinikai vizsgálatot végeztek világszerte, amelyek tárgya a hipertermia és a kemoterápiai-radiológiai kezelés kombinálásának terápiás eredményeit elemezte. A vizsgálatokat kiterjesztették a legkülönfélébb rákos daganatokra (pl. szarkóma, melanóma, fej-nyaki és agydaganatok, tüdő- nyelőcső- emlő-, hólyag, végbél-, máj-, méhnyakrákra stb.). Az eredmények azt mutatták, hogy a rákos daganatok jelentős részénél elpusztult a tumor, illetve csökkent a mérete, voltak viszont esetek, amikor a kombinált hipertermiás terápia hatástalannak vagy gyengének bizonyult. Az esetek többségére elmondható volt, hogy az ilyen módon kezelt daganatos betegek életminősége és életkilátásai javulást mutattak. A világon jelenleg többféle lokális, regio­ nális, illetve egész testre kiterjedő hi­ per­ termiás eljárást alkalmaznak. A hő előállításához egyes készülékeknél mikrohullámot, rádiófrekvenciát, illetve ultrahangot használnak. A daganat típusától, elhelyezkedésétől függ az alkalmazandó módszer kiválasztása. A kutatások az eljárás szövődményeit és mellékhatásait is részletesen megvizsgálták. Az eredmények azt mutatták, hogy amennyiben a hőmérséklet nem haladja meg a 43,88 Celsius fokot, az egészséges szövetek, sejtek nem károsodnak. Ám ez az érték csupán általános érvényű, a kezeléseknél figyelembe kell venni az adott testrész vagy szerv hőérzékenységét is. A mindenben körültekintő és szakszerű alkalmazás ellenére a terápia olykor égési sérüléseket okozat, ám ezek átmeneti jellegűek. A perfúziós technikák okozhatnak szövetduzzanatot, vérrögképződést, lokális vérzést, de ezek ritkán fordulnak elő és hatásuk csak átmeneti. Gyakori a hasmenés és a hányás is. A helyileg alkalmazott hipertermiával ellentétben az egész testet felmelegítő eljárásnak komolyabb, tartósabb mellékhatásai is ismertek, ilyenek a különféle szív-érrendszeri problémák. Lóránth Ida KÓRHÁZ 2014/4–5.

A győri Petz Aladár megyei oktatókórházban készen állnak az új helyiségek a 21. századi radiológiai berendezések fogadására. Az intézmény ellátási területe óriási, nagyon sok onkológiai beteg kezelését kell elvégezniük. A száz százalékban uniós forrásokból megvalósuló innováció 1,2 milliárd forintba került.

Huszonegyedik századi onkoterápia Győrben M

agyarországon 2013-ban a különféle onkológiai betegségek kezeléséhez mindössze 38 készülék állt rendelkezésre, ráadásul azok egy része ugyancsak elavult, cserére szorulna már. Ez a mennyiség lakosságszám-arányosan pusztán a háromnegyede az európai ajánlásokban szereplő ötvendarabos ajánlott géppark-méretnek. Ha hozzávesszük még azt a szomorú tényt is, hogy Magyarországon lényegesen több a rákos beteg, mint az Unió más tagállamaiban, ráadásul a halálozási mutatóik is rosszabbak, ugyancsak felértékelődik a radiológiai géppark bővítésének és modernizálásának programja. Gépparkcsere tíz onkológiai centrumban Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár tavaly nyáron jelentette be, hogy Magyarország tízmilliárd forintos uniós fejlesztési támogatást kap abból a célból, hogy felújítsa, illetve bővítse onkológiai centrumainak elavult gépparkját. Ebből a forrásból tíz hazai onkológiai centrum (a Pécsi, a Debreceni és a Szegedi Tudományegyetem centrumai, a szombathelyi Markusovszky, a Somogy megyei Kaposi Mór, valamint a nyíregyházi központú Szabolcs-SzatmárBereg megyei kórházak, továbbá a győri Petz Aladár, a Békés megyei Pándy Kálmán, a Bács-Kiskun megyei és a Jász-NagykunSzolnok megyei Hetényi Géza Kórház) részesülhet. A pályázati támogatásból nemcsak korszerű gépek beszerzésére, de az azokat befogadó helyiségek felújítására is jut pénz. Szócska Miklós abbéli reményét fejezte ki, hogy a modernizálásnak köszönhetően rövidülnek majd a betegutak, az orvosok pontosabb, így a betegek életkilátásai szempontjából jobb diagnosztikai eredményeket produkálhatnak majd. Ugyanezt segítik a korszerűbb, hatékonyabb terápiás lehetőségek is. Az uniós támogatásnak köszönhetően Győrben idén március végére elkészültek a nagyértékű, modern berendezéseket befogadó helyiségek. Azok átadásának ünnepKÓRHÁZ 2014/4–5.

zai onkológiai centrumokban is gyakorlatot végeznek, ahol az említett új technikákat már rutinszerűen alkalmazzák.

A győri Petz Aladár megyei oktatókórház

ségén a kórház onkológiai osztályának osztályvezető főorvosa, dr. Pintér Tamás egy videóriportban elmondta: az eszközpark 2014-es technikájának megismerése az orvosok számára is kihívást jelent, hiszen ezek olyan modern, speciális 3D-s technikát alkalmazó berendezések, amelyek eddig Győrben nem álltak rendelkezésre. Az ilyen besugárzási technikát igénylő betegeket eddig más centrumokba kellett irányítaniuk. Az új berendezések segítségével a daganatos betegek a korábbinál lényegesen nagyobb esélyt kapnak a gyógyulásra, mert azokkal nemcsak a rákos területeket lehet sokkal pontosabban célba venni, hanem a környező, ép szövetek sem károsulnak. A berendezések által kínált magasabb technikai színvonal hatékonyabb és a korábbinál jobb minőségű kezelést tesz lehetővé, ami ráadásul kevesebb mellékhatást is produkál. A Petz Aladár kórház onkológiai osztályán dolgozó orvosoknak, fizikusoknak, szak­ személyzetnek természetesen még meg kell tanulniuk az új gépek kezelését, hogy biztonsággal alkalmazhassák azokat a betegek gyógyításában. Az új ismeretek elsajátítása érdekében a kórház saját költségén különböző célirányos tanfolyamokra, továbbképzésekre, külföldi tapasztalatszerzésre küldi szakembereit. A továbbképzés keretében a győri szakemberek olyan ha-

Az átlagosnál több a betegük A megnyitón készült videóinterjúban a kórház, szervezési igazgatója, dr. Skalichky Zoltán is megszólalt. Véleménye szerint az 1,2 milliárd forint összértékű projekt forrásából a befogadó helyiségek felújításán túlmenően a kórház onkológiai centrumának teljes gépparkja is beszerezhető. Két nagyenergiás, továbbá egy kisebb energiával működő besugárzó berendezést, valamint tervező szimulációs CT-rendszert vásárolnak, illetve a betegek elhelyezéséhez, mozgatásához szükséges eszközöket, és egyéb, a minőségi szolgáltatáshoz szükséges felszereléseket szereznek be. Nagy szükség volt az eszközpark felújítására – mondta –, hiszen Győrben lényegesen magasabb létszámban látnak el onkológiai betegeket, mint a térség más, onkológiai ellátást is nyújtó intézményeiben, sőt, a megye területén kívülről, speciális daganatműtétre érkezőket is fogadják. Ezért eddig is az átlagosnál sokkal magasabb volt a Petz Aladár kórházban kezelt onkológiai betegek létszáma. Az új berendezések lehetővé teszik, hogy a megye minden rászoruló onkológiai betege a számára legmegfelelőbb sugárkezelésben részesüljön, és azok is megkapják a modern terápia adta lehetőségeket, akik a megyehatáron túlról érkeznek. Pillanatnyilag az eszközbeszerzés a közbeszerzési eljárás fázisában áll, és a kórház menedzsmentje abban reménykedik, hogy hamarosan kiírásra kerülhetnek az erről szóló tenderek is. Számításaik szerint ettől a dátumtól kezdődően körülbelül hét hónap szükséges a gépek tényleges leszállításához, beüzemeléséhez, a személyzet betanításához. Az új győri géppark optimális esetben már jövő januártól a daganatos betegek magasabb színvonalú kezelésének szolgálatában áll. L. I. AKTUÁLIS

11

Legutóbbi beszélgetésünk prof. dr. Nagy Zoltánnal, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet (OKITI) jelenlegi és az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) korábbi főigazgatójával a Lipót bezárása előtti hónapokban készült. A köztudat a Lipótot elmegyógyintézetként azonosította, holott már évtizedek óta az idegrendszer, a neurológia tudományának egy fontos műhelye volt. A professzor személyében pedig a stroke megelőzésének, ellátásának és rehabilitációjának egyik pionírját tisztelhetjük, hiszen 20-25 éve ő állította a figyelem középpontjába az agyvérzést mint betegséget. Akkor még viszonylag kevés módszer létezett a hatásos terápiára, mára viszont kinyílt a lehetőség a kezelésre megelőző vagy akut állapotban. Interjúnkban erről is kérdeztük.

OKITI – remek szakemberek, kiváló műszerezettség – Professzor úr, mi történt a Lipót bezárását követően? – Amikor 2007-ben bezárták az OPNI-t, az ott végzett ellátások egy része megszűnt, mert az akkori egészségügyi vezetés minden ígérete dacára nemigen gondoskodott sem a betegekről, sem a munkatársakról. Az egyik legkárosabb hatás az volt, hogy a szakmai műhelyek szétszéledtek, a gyakorló pszichiáterek jelentős része külföldre távozott, másik részük pedig a privát praxisban folytatta tevékenységét – a neurológusok egy kisebb része ma is magánrendelésben dolgozik. Az egykori intézetben dolgozó 20 rezidens közül 19-en Nyugat-Európába mentek. A neurológusok közül a megmaradt csapat is két részre szakadt, egyik részük a Honvédkórházba, a másik pedig ide került, az Amerikai útra. A Lipóton működő neurológiai osztály 90 ágyából csak 60 maradt meg az átköltöztetéssel, ezzel párhuzamosan az idegsebészet viszont ágyakat veszített, ez érthető módon

Az Amerikai úti intézmény épülete

12

AKTUÁLIS

nem kis feszültséget okozott akkoriban az Amerikai úti intézeten belül mindkét szakmacsoportban. – Milyen intézkedéseket hozott, miután az intézet élére került? – Az említett két szakmát össze kellett fésülni. Az itt folyó tevékenységgel – korábbi munkatársaim révén – többé-kevésbé tisztában voltam. Annyiban könnyű volt a helyzetem, hogy a Montreali Neurológiai Intézetben (MNI) töltött két és fél év során megtapasztaltam, hogyan működik a két szakma világszinvonalon harmóniában, a kölcsönös előnyöket kihasználva. Így volt és van példa a klinikai idegtudományok korszerű művelésére. Ebben az irányban igyekszünk lépéseket tenni, talán nem eredménytelenül. – Elsősorban milyen ellátások fejlesztésére fókuszált?

Prof. dr. Nagy Zoltán

– Megvalósult egy komprehenzív strokecent­rum, ahol az akut stroke-ellátást végző osztály mellett az intervenciós neu­ro­­radio­ló­ giával és vaszkuláris idegsebészettel megvalósul a teljes körű ellátás, melyet kiegészít egy intenzív részleg is. Ezzel az intézet az agyi vaszkuláris katasztrófák minden formáját képes ellátni egy integrált program keretében. Ez alól nem kivétel a koponyán belül kialakult aneurismák ellátása sem. A középmagyarországi lakosság aneurisma ellátása nálunk történik. Egy-egy időjárási front alkalmával nem ritka, hogy 10-12 beteg kerül az intézetbe, akik akut műtétre, vagy (nagyobb arányban) intervenciós radiológiai ellátásra kerülnek. – Az iszkémiás és a vérzéses stroke miként aránylik egymáshoz előfordulásban? – A körülbelül 25-30 000 akut stroke nyolcvan százaléka iszkémiás formájú, throm­bosis vagy embolia, és húsz százalék a vérzés. Az adatok szerint országosan ugyancsak KÓRHÁZ 2014/4–5.

előfordul évente mintegy 1500 aneurizma ruptúra, aminek a következménye a lágyagyhártya alatti vérzés és következményes ütőérspasmus. Az aneurysma ellátásánál azokban az esetekben, ahol az intervenciós radiológia valamelyik módszere (felszínaktív mikrospirálokkal feltöltés vagy áramlásmódosító eszközök felvezetése, esetleg a módszerek kombinációja) nem lehetséges, ott sebészi beavatkozásra kerül sor a klasszikus klip felhelyezésével. A vérzések egy része műthető, ezekben az esetekben a felszinközeli vér eltávolítható. A mély vérzéseknél pedig, ha kamrába tör a vérzés, kamradrainen keresztül urokináz öblítéssel lehet részben a véralvadékot oldani, részben a fokozódó agynyomást mérsékelni. Így a beavatkozás gyakran életmentő. Agythrombosis esetében az úgynevezett proxi­malis ágelzáródásnál az intervenciós radiológia dinamikusan fejlődő új technikai megoldása a thrombus mechanikus eltávolításának módszere, mely esetenként drámai javulást eredményez. – Az időablak valószínűleg ugyanolyan fontos, mint például a szívinfarktus esetében. – Az eredményes beavatkozásig eltelt idő elvi maximuma egyre bővül, a mai érték szisztémás lézisre 4,5 óra, intervenciós ellátásra 6 óra, arteria basillaris elzáródás esetén pedig akár 8-9 óra. – Hogyan történik az intézetben az onkológiai betegek ellátása? – Neuroonkológiai programunk elkészült, két idegsebészünk már megszerezte az onkológiai szakvizsgáját, a harmadiknak ős�szel lesz meg. Amennyiben egy osztályon három onkológus dolgozik, azzal teljesül az onkológiai ellátás egyik alapvető feltétele. Az ellátásunkhoz tartozó régióban azt a betegeket, akinél a tünetek és a képalkotó vizsgálatok agyi vagy gerincűri daganatot igazolnak, általában az intézetbe irányítják. A sebészeti ellátást követően a protokolloknak megfelelően besugárzásra és/vagy citosztatikus kezelésre kerül, majd tovább kell irányítanunk a pácienst az Országos Onkológiai Intézetbe vagy az Uzsoki utcai Kórházba. Arra törekszünk, hogy minél átfogóbb kezelést tudjunk biztosítani intézeten belül. – Mit jelent az intézet epilepsziaprogramja? Hogyan működik a Juhász Pál epilepsziacentrum? – Az epilepsziás betegek ellátása komplex feladat. A roham klinikai megfigyelése, elektrofiziológiai elemzése (azaz EEG vizsgálata), gyógyszeres beállítása, gondozása, az epilepsziával élők pszichothe­rápiás vezeKÓRHÁZ 2014/4–5.

Együttműködési megállapodás ünnepélyes aláírása Együttműködési megállapodás ünnepélyes aláírására került sor az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet (OKITI) és a Pannon Egyetem között április 29-én Veszprémben. A megállapodás aláírásával a vezetők kinyilvánították stratégiai együttműködési szándékukat a két intézmény között az egészségügyi informatikai egyetemi oktatás, a kutatás-fejlesztési tevékenység és a betegellátás vonatkozásában. Prof. dr. Nagy Zoltán, az OKITI főigazgatója az ünnepélyes aláírás alkalmával elmondta: az intézet a betegek ellátása, a hagyományos egészségügyi szolgáltatások mellett az egészségügyi informatikai oktatást, a klinikai kutatást és fejlesztést is kiemelten kezeli. Az OKITI az idegsebészet és a neurológia területén legmagasabb progresszivitási szintű egészségügyi ellátások, gyógyító-megelőző, szervezésmódszertani, továbbképző és tudományos kutatások végzésére jogosult, országos hatáskörű intézet. A főigazgató kiemelte, hogy az informatika munkájukban nagy jelentőségű, a gyors döntési algoritmusok segítik a napi orvosi munkát. A szerződés értelmében telephelyet biztosítanak a Pannon Egyetem számára Budapesten. A Pannon Egyetem rektora, dr. Friedler Ferenc hangsúlyozta a hosszú távú együttműködés fontosságát az oktatás, kutatás és projekttevékenység területén, közös céljaik mentén. A Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kara évtizedes múlttal rendelkezik az orvosi és egészségügyi informatika területén. Az intézmény sokévi kutatási és fejlesztési eredményei elsősorban a korszerű szív- és agyvizsgálati eljárásokhoz, valamint az otthoni gondozás informatikai eljárásaihoz kapcsolódnak. Egészségügyi Informatikai Kutató-Fejlesztő Központot működtetnek dr. Kozmann György vezetésével, aki elmondta: a közös tevékenység eredményeként a bioelektromos képalkotás eljárását fejlesztették ki, amely az agyműködés dinamikus változásainak követésére alkalmas. Két professzori kutatólaboratóriumban is foglalkoznak orvosi informatikai kutatásokkal.

Az OKITI főigazgatója és a Pannon Egyetem rektora aláírással látja el az együttműködési megállapodást

tése sokszor nem elég. Az intézetben lehetőség van videomonitorozásra, amivel az éjjel-nappal folyamatos betegmegfigyelés és az EEG elemzése lehetővé teszi az epi­lepszia pontosabb megismerését, a roham indulásának elemzését, az epilepsziás góc elektro­ fiziolgiai és MR-módszerekkel történő kimutatását, amit gyakran sebészileg beépített elektródákkal történő további elemzés követ. Az így meghatározott góc sebészi eltávolítása a gyógyszerrezisz­tens betegek számá-

ra rohammentességet, vagy a gyógyszerigény jelentős csökkentését biztosíthatja. Itt is megvalósul a neuro­lógia és az idegsebészet harmonikus együttműködése. A funkcionális idegsebészet további területe a mély agyi stimuláció alkalmazása súlyos, gyógyszerre nem reagáló Parkinson-kóros betegek, súlyos hyperkinesiával járó kórállapotok kezelésére. – Milyen fontos területe van még az intézet betegellátó tevékenységének? AKTUÁLIS

13

– Gerincsebészeti osztályunk egyben a Sem­ melweis Egyetem Idegsebészeti Tan­széke. A tanszék nem csak alkalmazza a különböző implantátumok beépítésének módszerét, de komoly műtéttani fejlesztő kutatást is végez. Gerinc Centrumunkban – nevezhetjük így ezt a részleget –, nem csak gerincsérv műtétek folynak, de a gerincvelő daganatainak műtéti megoldása, vagy a cra­niocervicalis folyamatok műtéti kezelése is folyik. A centrumban lehetőség van esetenként a gerincsérvek lézeres kezelésére is, mely feleslegessé teszi a műtéti beavatkozást. – Nem beszéltünk az intézet járóbeteg-ellátásáról. Tudna erről néhány adatot ismertetni? – Az elmúlt évben közel 80 000 orvos-beteg találkozás volt ambulanciáinkon. Az idegsebészeti ambulanciák mellett a neurológia minden területének vannak szakemberei, akik a területi ellátás mellett fogadják a betegeket az egész országból. Neu­rológiai szakambulanciáink kiegészülnek a határterületek ambulanciáival is, így a neuro-oph­tal­ mológia, otoneurológia, sőt a kardiológia is jelen van az intézetben. – Milyen lehetőségek állnak rendekezésre a rehabilitációra? – Az intézet betegei számára az utókezelés megoldott, részben az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben (OORI), részben kiépült a Margit Kórház felé is. – A jól működő ellátáshoz egyik oldalon kiváló infrastruktúra, a másikon tisztázott betegutak és megfelelő szervezés szükséges. – Elsősorban Közép-Magyarországról fogadjuk a betegeket, illetve bárhonnan, ha erre az ellátásra szorul valaki. Sajnos a heli­

Professzori vizit

14

AKTUÁLIS

Van gazdasági igazgatója az Intézetnek Sikerrel zárult az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet gazdasági igazgatói pályázata. A gyógyintézetek vezetőjének és vezetőhelyetteseinek képesítési követelményeiről, valamint a vezetői megbízás betöltése érdekében kiírt pályázat részletes eljárási szabályairól szóló 13/2002. (III. 28.) EüM rendelet (a továbbiakban: EüMr.) 5. § és 6. § bekezdése értelmében az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet gazdasági igazgatói álláshelyére 2014. január 20-án kiírt pályázat sikerrel zárult. Ennek eredményeképpen a gazdasági igazgatói posztra Bukovszky Magdolna került kinevezésre – tudatta rövid közleményben az államtitkárság. Az új gazdasági igazgató 1994-ben végzett a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság­ tudományi Karán, azóta dolgozik vezetőként. Szakmai pályafutása során meghatározó költségvetési intézmények gazdasági igazgatójaként, továbbá több minisztérium Pénzügyi és Fejlesztési-, illetve Költségvetési Osztályának osztályvezetőjeként főosztályvezető-helyetteseként és főosztályvezetőjeként dolgozott. Emellett pénzügyi-, valamint projektvezetőként részt vett több kiemelt Európai Uniós projekt lebonyolításában – mutatta be a szakembert a kórház honlapja. (kormany.hu)

kopterleszállónk nincs kész, pedig megvan rá az engedély. 3-400 millió forintba kerülne, de egyelőre nincs rá pénz. A legközelebbi leszálló a Honvédkórházban van, de a beteg mentővel történő ideszállításával értékes idő veszik el. – Hány műtővel rendelkezik az OKITI? – Nemrégiben volt egy kb. 40 millió forintos műtőfejlesztésünk. Összesen öt műtőnk van, ebből az egyikben a DSA-k üzemelnek. A fennmaradó négyben folyamatosan, napi átlagban három-négy beavatkozás történik. A szűk keresztmetszetet tehát nem a műtő jelenti és nem is a sebészek, hanem az intenzív ellátás, azon belül is az intenzíves szakorvosok, az intenzíves ágyak, illetve az idegsebészeti ágyak száma. Összesen 170 ágyunkból 26 intenzív.

– A tudományos kutatások és a betegellátás ma már elképzelhetetlen a modern technológia alkalmazása nélkül. Milyen műszerfejlesztések zajlottak az utóbbi időben az OKITI-ben? – A műszerfejlesztéseknek négy lépése volt. Elsőként sikerült egy DSA-berendezést beszerezni, így két DSA-val működik az intervenciós egység, ezért ha a programozott műtétek mellett adódik egy akut eset, azt haladéktalanul el tudjuk végezni. A perfúziós CT-technikával finomodott a diagnosztikánk a stroke ellátásában. Sikeres pályáztatást követően várhatóan a nyáron érkezik hozzánk egy 3 T-s MR. Vásároltunk három dopplert, ezáltal az UH-laborunk is jól felszerelt. A NAP-projekt keretében fejleszteni kívánjuk elektrofiziológiai laboratóriumunkat. Az elképesztő ütemben fejlődő informatika, a modern gépek, berendezések valóban szükségesek, ám önmagukban nem elegendőek. Örömteli, hogy nagyon sokat fejlődött nálunk például a neu­roradiológia szakma – bővült is az osztály, három neuroradiológus csatlakozott a képalkotó laboratóriumhoz. Négy intervenciós neuroradiológusunk egyenrangú szinten képes elvégezni a szükséges beavatkozásokat, ez nemzetközi összehasonlításban is egyedülálló. Ez folyamatos intervenciós radiológiai ellátást tesz lehetővé. Az intézmény a többi szakmai területen is kiváló szakemberekkel rendelkezik. Arra törekszem, hogy az intézetben minden munkatársam megtalálja szakmai kibontakozásának lehetőségét, az igényes gyógyító munka mellett jelenjen meg az igény a klinikai kutatásokra, az intézet képviselje a klinikai idegtudományok egységét. Dr. Szepesi András, Bene Zsolt KÓRHÁZ 2014/4–5.

Műtétek maradnak el vérhiány miatt, az orvosok nemegyszer presszionálják a betegeket a rokoni véradásra, alultervezettek az idei vérfelhasználási adatok és pazarlás mutatkozik a vérkészítmények felhasználásában – hangzott el az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) által szervezett szakmai fórumsorozat budapesti záró rendezvényén.

Véresen komoly téma lett a vérellátás Sz

akmai fórum a vérellátásról címmel előadássorozatot tartott április folyamán összesen öt régiós központban az OVSZ azzal a céllal, hogy megismertessék az egészségügyi intézmények munkatársaival a magyar vérellátás helyzetét, problémáit, törekvéseit, lehetőséget teremtve ezzel az együttműködés elmélyítésére, a biztonságos és kiegyensúlyozott ellátás érdekében. A fórumok programjait saját felmérésük (egy harminckét kérdést tartalmazó kérdőív) alapján állították össze, ebben a kórházi szakemberek véradási ismereteire, vérfelhasználási szokásaira kérdeztek rá. Nem támogatható a presszió A fórumsorozat április 29-i záró rendezvényen dr. Nagy Sándor, az OVSZ szakmai főigazgató-helyettese ismertette a felmérés eredményeit. Az íveket 1189-en töltötték ki, köztük intézményvezetők, osztályvezető főorvosok, transzfúziófelelősök, osztályos orvosok. A legtöbb válasz Budapesten született, talán azért is, mert a fővárosban nagyobb a „hangja” a vérellátási problémának – vélekedett dr. Nagy Sándor. Az irányított véradás is terítékre került: a kérdőívet kitöltők közel fele vallotta be őszintén, előfordult már, hogy pressziót gyakorolt a betegére, annak hozzátartozójára, mondván, ha a családtagok, rokonok nem adnak vért, akkor elmarad(hat) a műtét. Bár a válaszadók őszinteségének örültek az OVSZ szakemberei, ám ezt a gyakorlatot ugyanúgy nem tudják támogatni, mint a térítéses véradást. Az ellátók nagyjából tudják, hogy hány rendszeres véradó van ma hazánkban (270 ezer), hogy hány véradás van egy évben (420 ezer), ám az OVSZ számára fájó problémával, a szezonális ingadozással már nincsenek tisztában. Ez arra vezethető vissza, hogy a téli, nyári visszaeséseket – szerencsére – nem érzékelik. Bár az OVSZ honlapján havonta, vércsoport-bontásban fenn van, hogy mekkora a vérkészlet, ezt az információt nem keresik az ellátók, nem foglalkoznak vele. Elhangzott az is, hogy éves szinten harmincezer véradót szűrnek ki alacsony hemoglobinszint miatt rövidebb-hosszabb időre. KÓRHÁZ 2014/4–5.

Minden cseppje „kincs”

A kórházak is beszállnának a véradás propagálásába Az OVSZ-nél örömmel nyugtázták, hogy a kórházak szívesen vennének részt a véradásról szóló tájékoztatásban, az intézményen belüli szóróanyagok terítésében, de mint kiderült, van mit javítani az együttműködésen. A kérdőívet kitöltők 51 százaléka mindig előre megküldi az OVSZ-nek transzfúziós igényét, de 38 százalékuk csak „általában”, 6 százalékuk pedig ritkán. Meglepő adatsor is született a felmérés során: az elmaradt műtétek oka a válaszadók szerint 45 százalékban a vérhiányra, 24 százalékban a szakemberhiányra és 31 százalékban gazdasági okokra vezethető vissza – az országos átlagok is ekörül alakultak. Arról is kapott információt az OVSZ, hogy az ellátók 53 százalékban visszaküldik a vérkészítményt, ha nem használják fel, 31 százalékban másik beteg kapja, míg 16 százalékban megsemmisítik (az országos átlag 25 százalék). Ez utóbbi arány nagyon magas, minden hozzászóló egyetértett abban, hogy ezt minimalizálni kell.

Magas a megsemmisítések aránya A törekvés megfogalmazói között volt dr. Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke, aki szerint véresen komoly téma lett a vérellátás, amelyre a folyamatosan csökkenő dologi kiadásaikból (2010-ben 223 milliárd, míg 2013-ban 194 milliárd forint) igyekeznek forrást kigazdálkodni az intézmények. A vérkészítmény jelentős költségtényező az intézmények gazdálkodásában, így nem véletlen, hogy ez is a spórolás egyik lehetséges formája számukra. Úgy vélte, teljesíthetetlen az idei felhasználási terv, amely a GYEMSZI adatbázisa szerint a tavalyi esztendőhöz képest átlagosan 12 százalékos csökkentést tartalmaz, de van olyan intézmény is, ahol ez a mérték 30 százaléknál is kisebb. Velkey szerint ha mutatkoznak is tartalékok a rendszerben, annak kiaknázása jelentős szakmai háttérmunkát igényel, olyan együttműködést, amely nem valósítható meg egyik napról a másikra. A GYEMSZI adatait tovább elemezve felhívta a figyelmet arra is, hogy a hasonló profilú, progresszivitási szinten dolgozó kórházak vérfelhasználásában jelentős különbségek mutatkoznak. Ennek hátterében véleménye szerint a vérkészítményekkel való gazdálkodás különbségei állhatnak. Fontos menedzsmenti feladatként jelölte meg: változtatni kell a túlbiztosításra hajlamos ellátók gyakorlatán, hogy egészen minimális legyen a fel nem használt vérkészítmények aránya. Mint kiderült, az elnök saját háza előtt is söpröget, ugyanis az általa irányított Bethesdában, ahol az égéssérült gyermekek országos centruma működik, a fel nem használt vérkészítmények tizenegy százalékos arányát a nullához szeretné közelíteni. Sándor Judit

12 ezer véradás is elmaradhat idén a tavalyi, már eleve kisebb véradási kedvet mutató esztendőhöz képest. Legalábbis az első negyedév adatai alapján ez prognosztizálható dr. Kalász László, a központi régió regionális igazgató főorvosa szerint. Számos ok húzódik meg a csökkenő véradások mögött, így például a romló egészségi állapot, az idősödés, de úgy tűnik, hiányoznak a külföldre költözött rendszeres véradók is. Ígéretes ugyanakkor, hogy tíz százalék fölött van az új véradók aránya.

AKTUÁLIS

15

Évente egy kisvárosnyi ember hal meg Magyarországon hirtelen szívhalál következtében. Sokuk életét meg lehetne menteni, ha a szemtanúk azonnal megkezdenék az újraélesztést, és „nyomnák” az összeesett ember mellkasát, ameddig a mentők a helyszínre érnek. De ezt nagyon kevesen teszik meg. Ezerből mindössze tizenhét ember tud újraéleszteni. A „Te vagy a hős!” kampány azt a célt tűzte ki, hogy az elkövetkező években mindenkit megtanítsanak az újraélesztésre, ezáltal életeket mentve. A program létrejöttéről és lépéseiről Paplanos Péterrel, a kezdeményezést támogató Teva Gyógyszergyár kommunikációs vezetőjével beszélgettünk.

Te vagy a hős! – Honnan jött a program ötlete? – A Teva a szűrő és felvilágosító programok elkötelezett támogatója. Már három éve fut az „Érte vagy!” kezdeményezésünk, amelynek célja, hogy felhívjuk a szív és érrendszeri megbetegedésekben érintettek figyelmét arra, hogy sosem késő az életmódváltás, rendszeres testmozgással, egészséges táplálkozással megelőzhetőek a súlyos következmények, akár a stroke vagy az infarktus is. A „Te vagy a hős” kezdeményezés ötletével egyik kollégám keresett meg, aki korábban tizennyolc évig mentősként dolgozott. Elmondta, hogy kifejlesztettek egy olyan módszert, amelynek segítségével na-

Életmentő oktatás

gyon egyszerűen el lehet sajátítani az újraélesztést. A kezdeményezés teljes mértékben beleillett szív-érrendszeri prevenciós tevékenységünkbe, így örömmel segítettük elindulását. – Miért nem merünk újraéleszteni? – Számos okból. Közrejátszik a közöny, a félelem és az információhiány is. Ha valaki rosszul lesz az utcán, elveszíti az eszméletét, sajnos sokan egyszerűen továbbmen-

16

AKTUÁLIS

nek, nem törődnek vele. Ha oda is lép valaki, előfordul, hogy pánikba esik, nem tudja mit kell tenni, vagy egyszerűen nem mer cselekedni. Azt is sokan mondják, hogy „nem fogom egy idegen orrába, vagy szájába fújni a levegőt”. Ugyan mindenki, akinek van jogosítványa részesült elsősegélynyújtó oktatásban, de az a tapasztalat, hogy közülük is csak nagyon kevesen emlékeznek arra, hogy mit kell tenni. – Miben új a „Te vagy a hős” programban nép­szerűsített újraélesztési módszer? – Leginkább abban, hogy nagyon egyszerű elsajátítani. Újraéleszteni mindenki tudna, ha lenne elég bátorsága, ismerete elkezdeni, amikor szükség van rá. A program szervezője és a módszer egyik kidolgozója, Klupács Péter mentőtechnikus mesélte, hogy egyszer egy nyolcéves kislány hívta ki őket. Amikor kiértek, a kislány térdelt az eszméletlen édesanyja mellett és nyomta a mellkasát. Később kiderült, ez mentette meg az édesanya életét, aki rövid kórházi kezelés után egészségesen visszatérhetett családjához. Amikor megkérdezték a kislányt honnan tudta, hogyan kell újraéleszteni, azt mondta, látta a Baywatch-ban. – Miként lehet elsajátítani a helyes mozdulatsort? – Az oktatás központi eleme egy gumilabda. Ez szinte minden háztartásban megtalálható. Ennek segítségével gyorsan el lehet sajátítani, hogyan kell nyomni a mellkast. A korábbi újraélesztő technikákhoz képest újdonság, hogy nem kell lélegeztetni. Egyrészt azért, mert így kiküszöböljük, hogy valaki azért ne segítsen, mert nem akarja egy másik ember orrát a szájába venni, másrészt a lélegeztetés akkor lesz valóban eredményes, ha azt tapasztalt, megfelelő ismerettel rendelkező személy végzi. A program során a következőket szeretnénk mindenkinek megtanítani: amennyiben eszméletlen embert lát, vagy összeesik valaki mellette, lépjen oda hozzá. Rázza meg a vállát, szólítsa

meg. Ha nem reagál, hajoljon le, számoljon tízig miközben nézi, hogy a mellkas emelkedik-e, vagyis lélegzik-e a beteg. Amennyiben nem, fordítsa hanyatt, szegje hátra a fejét, ezáltal szabaddá téve a légutat. Kulcsolja össze a kezét, tegye rá a mellkasra a mellek vonalában és percenként 100–110-es ütemre gyakoroljon ritmikus nyomást. A környezetében lévők közül eközben valaki hívja a mentőket. Amennyiben nincs ott senki más, nyomja a mellkast kb. 4 percig, majd telefonáljon mentőkért, és utána folytassa az újraélesztést a segítség megérkezéséig. Azért nagyon fontos, hogy haladéktalanul elkezdjük az újraélesztést, mert ha valaki meghalt, összesen 4 percünk van arra, hogy újraélesszük, ugyanis ennyi idő után az összes agysejt elpusztul. A szívmasszázs helyes módja tehát bármilyen gumilabda és egy 100-as ütemű zene segítségével néhány perc alatt tökéletesen elsajátítható. – Hogyan népszerűsítik a kezdeményezést, tanítják meg az embereket az újraélesztésre? – Elsősorban online felületeken. A www. tevagyahos.hu weboldalon és a program Facebook-oldalán az összes szükséges információ megtalálható az újraélesztésről. Készítettünk egy kisfilmet is a módszerről, ebben a Teva által szponzorált híres sportolók, színészek bevonásával mutatjuk meg, mit kell tenni, ha baj van. A filmet az online felületeken és a Youtube-on terjesztjük. Az a célunk, hogy egy öngerjesztő kommunikációs folyamatot indítsunk el, az emberek egymásnak adják át ezeket a fontos információkat, csatlakozzanak a Facebook-oldalhoz, osszák meg történeteiket, tapasztalataikat. A kampány első hetében már több mint négyszázan csatlakoztak a Facebook-közösséghez és ezren nézték meg a filmet. Bízom benne, hogy néhány hónapon belül ezek a számok egy, vagy akár több nullával is magasabbak lesznek. – Hol érik el azokat, akik nem interneteznek rendszeresen? KÓRHÁZ 2014/4–5.

– Az online aktivitás mellett a sajtóban interjúk, sajtóközlemények formájában juttatjuk el az újraélesztéssel kapcsolatos tudnivalókat, továbbá roadshow jelleggel oktatást is tartunk különböző fesztiválokon, sportmérkőzéseken és iskolákban. A leghatékonyabb természetesen az lenne, ha mindenki, aki találkozott a program üzeneteivel, és elsajátította az újraélesztést, átadná az ismereteket családtagjainak, barátainak, ők pedig továbbadnák a saját barátaiknak. Ha mindenki csak harminc percet szán erre az életéből, tizenötöt arra, hogy megtanulja, tizenötöt pedig arra, hogy továbbadja, már nagyot léptünk előre, és életeket mentettünk meg. A program címe arra utal, hogy valamennyiünknek megvan a lehetőségünk arra, hogy hősök legyünk. Nem kell mást tenni hozzá, csak an�nyit, hogy ha eljön a pillanat, amikor szükség van a segítségünkre, legyünk bátrak, határozottak, ügyesek. Számítunk a fiatalokra is, nagyon fontos, hogy számukra a segítségnyújtás olyan „cool” dolog legyen, amelyet örömmel végeznek. Ezért is lesz nagyon fontos a prog-

ram megjelenése a különböző fesztiválokon. Azonban nem csak a „bulizós” korúakra, hanem a legfiatalabbakra is számítunk. Már több meghívásunk van iskolákba, ahol osztályfőnöki és testnevelés órák keretében mutatjuk meg, hogyan kell újraéleszteni.

– Milyen eredményekre számítanak? – Több célt is kitűztünk magunk elé. Az első, hogy a következő egy évben legalább 3 millió embert érjünk el a programmal. Hosszú távon, mondjuk három éven belül pedig az a cél, hogy elérjük a németországi átlagot, ahol 1000 emberből 963 tud újraéleszteni. Nálunk, mint említettem, most minössze 17. Ám, ha csak egyetlen életet is meg tudunk menteni azáltal, hogy valakinek épp a legszükségesebb pillanatban jutnak eszébe a „Te vagy a hős” programból megismert lépések, már megérte elindítani a kezdeményezést. Ahhoz, hogy valóban sikeresek legyünk, elengedhetetlen, hogy a társadalmi közönyt aktivitásra tudjuk váltani. Merjünk odamenni, segíteni a bajban, figyelni embertársainkra, és ha szükséges, azonnal beavatkozni. Optimista vagyok, hiszem, hogy jó példával, kellő kommunikációval mindez megoldható. Radnai Anna

Negyvenmilliárdos megtakarítás mutatkozik az Egészségbiztosítási Alapban a közzétett január-februári adatok szerint.

Közel 12 milliárddal kevesebbet fizettek a szakellátóknak az időarányosnál Az

Országos Egészségbiztosítás Pénztár honlapjára felkerültek az első adatok az Egészségbiztosítási Alap kiadásairól, bevételeiről – egyelőre (lapzártánkig) csak a januári és februári számokat tették közzé. Ezek szerint az év első két hónapjában a tervezetthez képest 105 százalékra teljesültek a bevételek (330,6 milliárd), míg a kiadások 93 százalékra (292,4 milliárd). Ebből adódóan az E. Alapban máris jelentős, közel negyvenmilliárdos (relatív) többlet mutatkozik. A kiadási oldal megtakarítása többek között a gyógyító-megelőző ellátások ös�szevont soron keletkezett: az időarányoshoz képest 89,5 százalékon áll a teljesítés, azaz 155,3 milliárd forint helyett valójában csak 139 milliárd forint került elköltésre. Alacsonyabb volt a tervezettnél a finanszírozás például a laborellátásban (96,5 százalék). Az előirányzathoz képest az egyik legnagyobb ki nem fizetés az ös�szevont szakellátások soron mutatkozik: KÓRHÁZ 2014/4–5.

88,7 százalék, ami 11,7 milliárd forintos „spórolást” jelent. Az összevont szakellátásokra 614,95 milliárd forint előirányzat áll rendelkezésre 2014-ben, ebből az időarányos 103,3 milliárd forint helyett a tényleges kiadás 91,6 milliárd forint volt. Az OEP tájékoztatása szerint „a speciális finanszírozási szakellátás tekintetében a kifizetések az egészségügyi szolgáltatók teljesítménye alapján változnak, az év eleji alacsonyabb kifizetések egy hónapon belül kiegyenlítődnek. A kifizetéseket a szezonalitás jellemzi, ahogy az elmúlt évben, úgy idén is az év eleji alacsonyabb pénzkiáramlást az év első negyedévét követően egyre emelkedő kifizetés jellemzi”. Az egészségügyi szolgáltatóktól vis�szafizetés címén idén összesen 23 milliárd forintos bevételt tervezett az OEP, ami időarányosan a tervezettnél kétszer nagyobb mértékben teljesült, így február végéig 4,7 milliárd forint folyt vissza

a szolgáltatóktól az E. Alapba. A kiadások között kiemelkedik a gyógyszertámogatás, jóval többet kellett költenie az OEP-nek. A kifizetés 128 százalékon áll az előirányzathoz képest, míg a gyártói befizetés is alacsonyabb a tervezettnél, 95,7 százalékon áll. Ha a gyártói támogatásokból a folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyártói és forgalmazói befizetéseket nézzük, akkor viszont 106 százalékon áll a teljesítés. A gyógyászati segédeszközök támogatásánál is némi túlfizetés mutatkozik összességében, 103,6 százalék. Az idei évre tervezett állami költségvetési hozzájárulás nagysága 922,7 milliárd forint, ebbe beletartozik a rokkantellátás is 350 milliárd forinttal. Az állami bevételek minden soron az időarányos szerint teljesültek. Sándor Judit AKTUÁLIS

17

A salgótarjáni Szent Lázár megyei kórházban március végén adták át a betegforgalomnak az alaposan felújított, 21. századi technikával felszerelt neonatológiai intenzív osztályt. A felújításra a TIOP-2.2.2. uniós pályázat forrástámogatásának köszönhetően kerülhetett sor.

Modern neonatológia Nógrádban A

megközelítően 85 millió forintos program szerint a beruházás eredetileg 2011 októberében kezdődött és az elkészült felújítások átadását 2012 szeptemberére tervezték volna. Utóbbi dátum másfél évet csúszott, de a választások előtt, március végén Szócska Miklós államtitkárnak mégiscsak sikerült átadnia a kórház megújult részlegét. A beruházás 90 százaléka uniós forrásból, 10 százaléka a hazai költségvetésből valósult meg. Salgótarján és környéke, sőt a megye ös�szes települése az ország fokozottan hátrányos helyzetű térségében terül el, ami azzal jár, hogy ott a lakosság egészségi állapota az országos átlagnál sokkal rosszabb, magasabbak a morbiditási és mortalitási adatok. Bár a születések száma valamivel magasabb az országos átlagnál, éppen a térségben lakók gyenge egészségi állapota miatt gyakoribb a koraszülés, a csecsemőhalandóság, az alacsony születési súly, ezért nagyobb az új-

A megújult részleget még Szócska Miklós adta át

szülöttek körében a szövődmények kockázata. Ezek a tények egyenesen arra mutatnak, hogy a Szent Lázár kórháznak nagyon nagy

Oktató kórházzá emelkedett az Uzsoki Az oktató kórház feladatra benyújtott pályázatot egy évig vizsgálta a Semmelweis Egyetem. A Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Kar (ÁOK) Tanácsa, majd az egyetem szenátusa döntött: elfogadják az Uzsoki Utcai Kórház pályázatát, vagyis az intézmény az egyetem oktató kórháza lehet – közölte Ficzere Andrea, az intézmény főigazgatója abból az alkalomból, hogy ünnepélyes keretek között átvették az Oktató Kórház címet.

Rég várt pillanat: az Oktató Kórház cím átadása

szüksége volt a korszerű intenzív csecsemőosztályra. A megvalósult pályázatnak köszönhetően nemcsak a befogadó helyiségeket sikerült felújítani, hanem több mint harminc modern, a 21. századi gyógyítás követelményeinek mindenben megfelelő berendezés, eszköz is beszerzésre került. A koraszülötteket, a születési problémával világra jött csecsemőket a felújításnak köszönhetően ma már korszerűbb új inkubátorokban helyezik el, modern lélegeztető gépek, infúziós pumpák és pulzoximéter, továbbá számos kisebb, de az orvosok számára nélkülözhetetlen eszköz áll a gyógyító munka szolgálatában. A pályázati forrás hozzájárult a kórház korábbi informatikai rendszerének fejlesztéséhez is. Mint azt a kórház vezetői a beruházás márciusi átadási ünnepségén is elmondták, a jelenlegi fejlesztés segít a megye lakosságának az esélyegyenlőség elérésében a gyógyításhoz való hozzájutás terén, és hatékonyabbá teszi a gyógyító munkát. Az új, korszerű berendezések racionalizálják az energiafelhasználást is. Az újonnan beszerzett környezetbarát műszerek a gyógyító személyzet által biztonságosan használhatók, segítségükkel a korábbinál pontosabb, gyorsabb diagnózis állítható fel. Lóránth Ida

18

AKTUÁLIS

KÓRHÁZ 2014/4–5.

Történelmi rekordot döntött Mohács a Richter Egészségvároson.

Sok szív szinte egyszerre dobban A

Richter Egészségváros Program május 24-én, szombaton Mohácsra érkezett. A jótékonysági akcióval egybekötött, a megelőzést szolgáló és az egészség megőrzésére nevelő rendezvény szűrésekkel, előadásokkal és színes kiegészítő programokkal várta a lakosságot. A részvétel ösztönzése egyben a hazai gyógyszercég által a Mohácsi Kórház javára felajánlott adomány növelését is jelentette. A program elérte célját: az összegyűlt rekordösszegből, 7 433 900 forintból, biztosan megvásárolható az új lélegeztetőgép. A város, a kórház kiemelkedő összefogásának és a lakosság aktivitásának köszönhetően a Richter Egészségváros programsorozat történetében az eddigi legmagasabb összeg került átadásra. Példátlan összefogásról tett tanú­ bizony­sá­got Mohács lakossága, akik saját egészségük védelmében, valamint kórházuk érde­kében már a rendezvény hivatalos megnyitásától kezdve aktívan részt vettek az egyes programokban. Szekó József, Mohács polgár­ mestere köszöntőjében öröm­ mel nyug­ tázta, hogy sokan kilátogattak a Széche­nyi térre, és megkezdték a vizsgálatokat az egyes szűrőpontokon, valamint reményét fejezte ki, hogy a Richter Gedeon Nyrt. által felajánlott kétmillió forintos alapadomány a nap végére sokszor háromszáz forinttal gyarapodik majd. „Régóta célunk, hogy a gyógyítás mellett nagy hangsúlyt fektessünk a megelőzésre is. Felelősséget érezve a régió és a város lakosságáért, kötelességünknek érezzük a fejlesztést. Az adományból az Intenzív Osztály számára egy lélegeztetőgép megvásárlása a cél” – mondta dr. Csizmadia Csaba, a Mohácsi Kórház főigazgató főorvosa, aki a szűrőprogrammal kapcsolatban kiemelte: a statisztikai adatok egyértelműen igazolják a rendezvény létjogosultságát, így örömmel üdvözölte a Richter Egészségváros Program érkezését. A város főterén felállított sátrak alkotta utcákon folyamatos nagyüzem volt egész nap, több mint háromezren fordultak meg az egyes pontokon. A minden korosztályt megmozgató, példaértékű eseményen több mint kétezer szűrést végeztek el a szakemberek. Az előadásokon, tanácsadásokon is kiemelkedően aktív volt a részKÓRHÁZ 2014/4–5.

vétel. A nap folyamán négyszáz fő ellenőriztette koleszterinszintjét, 70 százalékuk azelőtt még sosem vett részt koleszterinszint-mérésen – a vizsgáltak felénél mértek magas eredményt. A csontsűrűségmérésen átesett lakosok esetében is igen magas, 60 százalékos volt azok aránya, akik még életükben soha nem jártak ilyen szűrésen, itt a megszűrtek 14 százalékánál regisztráltak rossz eredményt. A férfiak, felismerve a prosztataszűrés jelentőségét, közel kétszázan vettek részt szűrővizsgálaton. Figyelmeztető értéket 64 esetben mértek az orvosok. A rendezvény további előnye volt, hogy a betegek azonnali tanácsadás keretében közvetlenül a szakemberektől tájékozódhattak a szükséges további lépésekről, teendőkről. Jelentős eredmény, hogy olyan lakosokat is sikerült elérnie a programnak, akik eddig soha nem vettek részt szűrővizsgálatokon. A szűrővizsgálatok mellett kötetlen, színes beszélgetésekkel várta az érdeklődő nőket, kismamákat és párjaikat is a Richter a Nőkért sátorba a várandós műsorvezető, Jaksity Kata, ahol a nők testi és lelki egészségével kapcsolatos témák kerültek fókuszba. Rácz Zsuzsa írónő a nők társadalmi megbecsülését elősegítő Richter Aranyanyu Díj kapcsán hívott meg beszélgetőpartnereket, köztük Nagy Tímea olimpikont, zsűritagot. A Terézanyu pályázat kapcsán a női lét tabutémáiról, az önszere-

tet és önelfogadás kérdéseiről folytatódott a beszélgetés, melynek keretében példaértékű női történeteket, sorsokat ismerhetett meg a közönség. Krizsó Szilvia újságíró, műsorvezető moderálásával zajlottak az ismeretterjesztő előadások és beszélgetések a Mohácsi Kórház szakembereivel, akik a szűrővizsgálatokhoz kapcsolódó témákban tájékoztatták a hallgatóságot. Az előadások, kvízjátékok, tesztek nyúj­ totta szellemi kihívás után Katus Attila érkezett a színpadra, a főtéren tömegek tornáztak együtt a népszerű aerobik-világbajnokkal. Az esemény végén a Zora Néptáncegyüttes szórakoztatta a közönséget, amíg az adománypontok összesítése zajlott. A nap zárásaként dr. Zalai Károly, a Rich­ ter Gedeon Nyrt. PR főmunkatársa átadta dr. Csizmadia Csaba főigazgató főorvosnak a Mohácsi Kórházat megillető 7 433 900 forintos adományt, melyet a kórház egy új lélegeztetőgép beszerzésére fordít. „Egész nap érezni lehetett, hogy sok szív szinte egyszerre dobban” – fogalmazott a rekordadományt átvevő kórházigazgató. Ezzel a páratlan eredménnyel Mohács a Richter Egészségváros programsorozat történetének eddigi legnagyobb támogatását gyűjtötte össze. Következő szombaton Békéscsabára költözik a Richter Egészségváros, ahol kiderül, sikerül-e Mo­ hácshoz hasonló aktivitást elérni.

Bravúr a szegedi klinikán A csapatmunkának köszönhetően a magzatot nem kellett operáció előtt világra segíteni, a műtéti bravúrral az anya és a baba életét egyszerre mentették meg. Az asszonyt, mivel odavalósi, a kiskunhalasi kórházba szállította a riasztott mentő. Amikor azonban a CT-vizsgálatból kiderült, hogy agyvérzése van, egyből Szegedre irányították. Gyerekkorától kezdve érgomolyag volt az agyában. A hormonális változások hatására ez nőni kezdett, majd megrepedt – mondta el Barzó Pál, a szegedi idegsebészeti klinika tanszékvezető professzora. Ér­ gomolyagot nagyon kevés helyen tudnak operálni, ahol elvállalják, ott is csak azzal a feltétellel, hogy először világra segítik a magzatot. Külföldön is ez a protokoll, hiszen a bonyolult műtét 5-6 órát vesz igénybe, ez pedig olyan stressz a babának, hogy beindul a spontán szülés – mesélte a professzor. Ő azonban úgy döntött, hogy nem szakíttatja meg a 32 hetes terhességet. Másfél óra alatt is el lehet végezni ezt az operációt, ha van már hozzá elég tapasztalat. Két héttel a bravúros operáció után is minden a legnagyobb rendben van mindkettőjükkel. (delmagyar.hu)

AKTUÁLIS

19

Új, az országban egyedülálló 3D endoszkópos tornyot adtak át tavasszal a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban. A menedzsment tapasztalatairól dr. Ralovich Zsoltot, az intézmény főigazgatóját kérdeztük.

Laparoszkópia három dimenzióban – Főigazgató úr, mekkora fejlődést jelent intézményükben a világszerte is egyedi műtéti háromdimenziós technológia bevezetése? – Nagyon fontos lépcsőfok a korszerű és biztonságos betegellátás fejlesztésében. A Délpesti Kórházban az elmúlt másfél évben számtalan problémát kellett kezelnünk. Ezek közül volt néhány nagyobb jelentőségű feladat, például a sürgősségi osztály és a betegellátás megreformálása, és igazán nagy projekt volt a műtő megfelelő személyi és technikai feltételeinek biztosítása. – Ebbe tartozik az urológiai sebészet fejlesztése is? – A kórház egyik húzóágazata az urológia. Összes manuális szakmánk, így az urológia mellett a sebészet, fül-orr-gégészet és a szülészet-nőgyógyászat, továbbá a neurológia és az intenzív osztály is III. progresszivitási szintű besorolással bír, kiemelkedő szakmai színvonalon látják el betegeinket. Az urológiai osztály főorvosának személye garancia arra, hogy e tevékenységünk világszínvonalú legyen: Tenke Péter professzor úr a Magyar Urológus Társaság elnöke. A professzor úrral többször beszélgettünk arról, hogy az urológiában milyen szakmai fejlődés előtt állunk, világszerte és Magyarországon. Urológiai osztályunk meghatározó szereppel bír a laparoszkópos sebészetben, hiszen a tavalyi évben orvosaink 226 laparoszkópos műtétet végeztek. Bár Magyarországon még nem létezik robotsebészet, a közelmúltban Lipcsében bemutattak egy olyan 3D endoszkópos tornyot, amit már nagyon kevés választ el a robotsebészettől. A két műtéti módszer között nagyon sok a hasonlóság, alapvető tulajdonságuk, hogy az operatőr mindent térben lát. A jelenlegi költségkeretek között ugyanakkor az is fontos, hogy a meglévő műszer- és eszközkészlettel tudjunk operálni. Tehát ha bekerül a műtőbe a 3D endoszkópos torony és rendelkezésre áll a műszerpark, azonosak a műtéti költségeink, szemben egy robottal, amelynél a nagyon magas beszerzési ár mellett minden egyes műtétnek jelentősen drágább egyszer használatos eszközigénye van. A jelentős költségkülönbség mellett a 3D technika szinte mindenre képes, amire a robotsebészet is. Ezért tűnt reális alterna-

20

Endoszkópia

A jelentős műszertámogatás hátteréről Németh Szilárd csepeli polgármes­ tert kérdeztük. – Miért fontos polgármester úr számára az egészségügy? – Azt gondolom, hogy az egészségügy, a polgárok testi-lelki épsége minden polgármester számára kiemelten fontos. Csepelen különösen az, hiszen 2003-ban a Demszky Gábor vezette főváros, a helyi szocialisták asszisztálásával bezáratta a Csepeli Kórházat. – Milyen koncepciója van a csepeli polgárok járó- és fekvőbeteg-ellátása kapcsán? – A járóbeteg-ellátás helyzetét nézve Csepelen működik egy jól felszerelt szakrendelő, ami az Önkormányzat tulajdonában van. Bár sok szakma képviselteti magát, traumatológiai ellátás itt sincs. Ezen kívántunk változtatni akkor, amikor idén tavasszal beadtuk az OEP Többletkapacitás-befogadási Bizottságához azon kérésünket, hogy egy hatvanórás traumatológiai szakrendelés indulhasson. Kérésünket a Szakmai Kollégium is támogatta, úgyhogy bizakodóak vagyunk. A szakrendelő TVK-ja sajnos országos viszonylatban is nagyon alacsony, ennek emelését többször kérvényeztük, eddig sajnos sikertelenül, azonban mindent megteszünk az igazságtalan helyzet rendezése érdekében. Terveink között szerepel még egy korszerű egynapos sebészeti részleg elindítása, ahol kisebb sebészeti és nőgyógyászati beavatkozásokat lehetne végezni, illetve egy infúziós kúraszerű ellátás nyújtó rendelést is létrehoznánk. Ezekhez persze pénz és a működtetéshez OEP-befogadás is kell. Mindkettőt igyekszünk megszerezni. – Miért biztosított forrást az önkormányzat ehhez a fejlesztéshez? – A válasz egyszerű. A csepeliek egészsége mindennél többet ér. Amikor meghallottam, hogy a 3D laparoszkópos torony segítségével bizonyos urológiai műtéti esetekben a gyógyulási esély 30 százalékról akár 95 százalékra nőhet, rögtön Csepel támogatásáról biztosítottam főigazgató urat. – Mit jelent az önkormányzat számára, hogy Csepel és Dél-Budapest betegei a legmodernebb operációs technikával gyógyulhatnak? – Ha már nincs kórház Csepelen, fontos, hogy a helyiek a lehetőségekhez mérten a legjobbat kapják. Ezért adtunk közel 50 millió forintos támogatást a Jahn Ferenc Kórháznak eszközbeszerzésekre, felújításokra, ezért vásároltunk a csepeli mentőállomásnak légzésfigyelő monitort és ezért újíttattuk fel a Királyerdei Rendelőt 100 millió forint értékben. Tárgyalásban vagyunk még a Mentőszolgálattal is, szeretnénk fejleszteni a csepeliek ellátását ezen a területen is.

tívának az Olympus 3D endoszkópos technológiája, ami nemcsak egy szakmai álom megvalósulása, hanem óriási előrelépés itthon az urológus szakma és főleg a betegek számára. – Milyen forrásból sikerült fedezni a fejlesztést? – A csepeli polgármestert és a képviselő­ tes­tületet kerestük meg, támogatást kérve elképzelésünkhöz, hiszen ezzel a fej­

lesz­téssel a csepeli lakosok számára is vi­lág­színvonalú uro­lógiai ellátás áll majd rendelkezésre. Négy kerület vesz körül bennünket: Pest­szenterzsébet, Pest­szent­lőrincPest­szent­imre, Soroksár és Csepel, a kórház ellátási területe az agglomerációval együtt nagyjából 400 ezer fő. Mind a négy fővárosi önkormányzattal igyekszünk jól együttműködni, és úgy érzem, sikerült is a testületekkel közvetlen, napi kapcsolatot kialakítani. Ennek nyilván része az is, hogy segítik a KÓRHÁZ 2014/4–5.

fejlesztéseket a komfortosítások, műszerbeszerzések támogatásával. Évente kétszer szervezünk lakossági szűrőnapot, minden alkalommal valamelyik önkormányzat és polgármester a védnöke az eseménynek, és ők is meghívnak bennünket saját rendezvényeikre. Szervesen együtt élünk a környezetünket jelentő négy budapesti kerülettel, valamint Gyállal. Jó kapcsolat alakult ki közöttünk, és több jelentős fejlesztésben voltak partnereink az elmúlt években. – Hogyan valósult meg a beszerzés? – Németh Szilárd polgármester úr előterjesztésére a képviselőtestület megszavazta a műszerbeszerzést. A közbeszerzési eljárást Csepel önkormányzata bonyolította le és adta át a műszert intézményünknek. Ezúton ismét szeretnék köszönetet mondani a támogatásért. – Mit tud az új technológia? – A hazai gyakorlatban egyedülálló, de világviszonylatban is új, háromdimenziós lapa­ rosz­kópos eszköz ötvözi a flexibilis és merev endoszkópos technikát, valamint egy speciális szemüveg segítségével térhatású, valósághű, háromdimenziós képet közvetít az operáló orvos számára. A 3D technika alkalmazása számos előnnyel rendelkezik az eddig használt műszerekhez képest. A szervek térbeli elhelyezkedésének megjelenítésével tisztább és pontosabb képet ad az operátor számára, segíti a mélység érzékelését, így műtét közben csökken az esetleges szövődmények, ér- és idegsérülések lehetősége, valamint precízebb, finomabb mozdulatok válnak lehetővé. Ez utóbbiak a különböző fontos funkciókat ellátó idegek és erek megkímélésénél játszanak nagy szerepet. A technika nagy jelentőséggel bír az orvos testtartásá-

KÓRHÁZ 2014/4–5.

Dr. Ralovich Zsolt

nak és a műtét ergonómiájának javításában is, ami többórás operáció esetén nem elhanyagolható tényező. – Milyen kapcsolat alakult ki a szállító Anamed Kft.-vel? – Mivel a közbeszerzést a csepeli önkormányzat bonyolította, nem volt közöttünk szerződéses jogviszony, de jó együttműködés alakult ki. A berendezést és a kiegészítő eszközöket határidőre leszállították és segítenek a minél hatékonyabb üzemeltetésben. – Hogyan illeszkedik ez a fejlesztés az Ön vezetési filozófiájába? – Stratégiai céljaim közül legfontosabb a betegellátás színvonalának emelése, az orvos- és ápolásszakmai fejlődés biztosítása. Intézményünk közel 400 ezer ember egészségügyi szakellátásáért, bizonyos szakmákban, így például az urológia vonatkozásában egymillió fő ellátásáért felelős. Megke­rül­he­

tetlen, megyei kórház méretű intézmény vagyunk, több jelentős szakmai centrummal, sürgősségi ellátással, távol a belvárostól, Bu­ da­pest és az agglomeráció határán. Mi vagyunk az egyetlen fővárosi kórház, amely az autópálya-hálózat és az M0 csomópontjában helyezkedik el, saját helikopterleszállóval. Központi telephelyünk mellett rehabilitációs ellátásainkat Csepelen, a Weiss Manfréd telephelyen működtetjük. Bár a központi telephely infrastruktúrája az elmúlt három évtizedben amortizálódott, bizonyos részein jelentős fejlesztésre, műszerbeszerzésre, ener­getikai racionalizálásra volna szükség, adottságait tekintve modern elvek szerint épült tömbkórház, kiváló elhelyezkedéssel, fejlesztésre alkalmas területtel. Ehhez meglévő szakmáinkban szeretnénk folyamatosan biztosítani a jó technikai és személyi feltételeket, hiszen számos klinikai területen fővárosi, sőt országos szinten is meghatározó ellátási szerepünk van. – Segíthet az új 3D technológia abban, hogy urológusaink itthon maradjanak? – Nagymértékben hozzájárulhat ehhez a célhoz, de önmagában természetesen nem elegendő. Tenke professzor úr szakmai műhelyében biztosítja a kollégáknak a professzionális szemléletet, a legújabb technológiák ismeretét és alkalmazását, a nemzetközi konferenciákon való részvételt, mi pedig abban segítünk, hogy a legjobb technológiai háttér álljon rendelkezésre. Ennek köszönhető, hogy az ország legjobb urológusai közül jó páran dolgoznak a Dél-Pesti Kórházban. Ha a kollégáknak a mindennapi működéshez mindenük adott, ha a legmodernebb technológia rendelkezésre áll, sokkal kisebb a külföldi vonzerő. n Zöldi Péter

Endoszkópia

21

Dr. Bágyi Péter osztályvezető főorvossal, a TeleXray röntgen teleradiológiai rendszer szakmai vezetőjével beszélgettünk.

Százezer röntgen tele-lelet – Egy évvel ezelőtt arról nyilatkozott, hogy a teleradiológia ma már intézmény. 2014. május 12-én nagykorúvá érett a TeleXray röntgen teleradiológiai rendszer, hiszen aznap végezték a százezredik vizsgálatot. Hogyan sikerült idáig eljutni a 2010. júliusi indulás óta? – A rendszer felépítése, működtetése mind a képalkotás, mind a leletezés és az üzemeltetés oldaláról tekintve olyan tapasztalatokat nyújtott és nyújt folyamatosan, amelyeket mindennapi munkánk során is hasznosítani tudunk. A teleradiológiai működés szigorú és jól definiált teljesítményelvárásai a lokális szakmai munkát is ösztönzik. Másfelől pedig jól szervezett radiológiai és azt támogató informatikai megoldásokkal a hátunk mögött vágtunk neki, amelyek nélkül nem működőképes a rendszer. – Mit tapasztalnak a belépő partnereknél? Milyen a berendezések állapota, milyen a szakmai felkészültség? – Jellemzően szakrendelők, magánklinikák és néhány kórház számára végzünk röntgenleletezést. Hálózatunkban a hagyományos röntgendiagnosztikai berendezések állapota országos átlag feletti, hiszen sok partnerünk a közelmúlt kistérségi és más uniós fejlesztéseinek eredményeképpen jutott új, direkt digitális röntgenberendezéshez. A szakdolgozók lelkesek, munkájukat megfelelő odafigyeléssel, a szakmai protokollok betartásával végzik. A kisebb-nagyobb hibákat az elején tisztázzuk, javítjuk és néhány hónap alatt jellemzően nagyon pontossá és magas szakmai színvonalúvá válik a röntgendiagnosztikai munka. – Pedig azt gondolná az ember, a szakrendelői röntgenfelvételezést nehéz elrontani. – A legnagyobb problémának azt tartom, hogy sok helyen, ahol elkezdtük működésünket, kiderült, a radiológiai területnek nem volt valódi szakmai vezetője, csak egy bejáró orvos röntgenezett és ultrahangozott, a szakdolgozók pedig olyan hibákat követtek el, amelyet senki sem vett észre, mivel senki sem ellenőrizte őket. A megfelelő vizsgálatkészítési protokollokkal azonban minden ilyen hiba egy csapásra eltűnt – és ennek legjobban radiográfus kollégá-

22

KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA

ink örültek. A TeleXray szolgáltatási hátterének természetesen az is része, hogy a röntgendiagnosztikai protokollokat a vizs-

lenítése, az utólagos képmanipuláció lehetőségei a rutin, napi leletezési feladatokat maximálisan kiszolgálják és segítik. A tech-

Dr. Bágyi Péter

gáló intézmény rendelkezésére bocsátjuk és el is várjuk azok alkalmazását. – Mennyire váltotta be a hozzá fűzött reményeket az alkalmazott TERASY tele­ra­ dio­lógiai rendszer? – A rendszer egy folyamatosan fejlesztett, a röntgen-teleradiológiai munkafolyamatra optimalizált informatikai hátteret biztosít, több lényeges elemmel. Kezeli és nyilvántartja a belépő kéréseket, a képanyagok elérési útvonalával. Optimalizálja a leletező hely számára a képelérést és letöltést. A kész leletet visszajuttatja a kérő medikai informatikai (HIS) rendszerébe, ahol a rendszerek közötti párbeszéd megvalósítható. Persze ennél sokkal bonyolultabb rendszerről van szó, millió apró részlettel és nagyon nagy működési tapasztalattal, de számunkra, a felhasználók számára ezek a legfontosabb funkciók. A kép megje-

nológia óriási előnye a rugalmasság, ami a jelenlegi legmodernebb itthoni leletezési szokásokat figyelembe véve, azokat támogatva segíti a radiológust. – Milyen együttműködést alakítottak ki a TERASY-rendszer fejlesztőivel? Hogyan lehet egy informatikussal jól együttműködni? – Olyan informatikust kívánok mindenkinek, mint Mohai Viktor, a TERASY-rend­szer szoftvermérnöke. Ha látom, hogy ő hív, tudom, hogy felkészültnek kell lennem: kétszer olyan gyorsan beszél, mint egy átlagember, minden szava információt hordoz, feleslegesen nem ismétel semmit, ésszerűtlen kérdéseket nem tesz fel. Teszi a dolgát a TERASY-rendszer szolgálatában. Nem kibúvókat keres, hanem megoldásokat ajánl. – Hogyan képesek havonta 3-4 ezer vizsgálatot leletezni? KÓRHÁZ 2014/4–5.

– A havi leletszám 60-70 százaléka a deb­ receni Kenézy Gyula Kórház és Ren­de­lőintézet Központi Radiológiai Diag­ nosztika Osztály radiológusainak munkája. Osztályunk, ahol összesen 15 radiológus szakorvos és 9 rezidens orvos dolgozik, éves szinten több, mint kétszázezer hagyományos röntgendiagnosztikai leletet ad ki. A leletezés körülményei, a TERASY-rendszer rugalmassága, a leletezést támogató megoldások azok, amik segítik ekkora mennyiség kezelését. Fontos azonban tudni, hogy kollégáim a munkaidő alatt dolgoznak. Radiológusaink, a teleradiológiai leletezéssel együtt, a munkaidőt maximálisan ki tudják használni leletezésre. – Ki végzi a fennmaradó 30-40 százalék leletezését? – Az ország különböző pontjain, akár otthon, megfelelő monitorral ellátott munka­ állomáson, akár kórházi körülmények kö­zött, például a Semmelweis Egyetem Ra­di­o­lógiai és Onkoterápiás Klinikáján dolgozó kollégák, akik szintén nagyon sokat tesznek hozzá a TeleXray-rendszer sikeréhez. De ajtónk nyitott bármelyik radiológiai osztály és kolléga előtt, várjuk a leletezői partnerek jelentkezését.

tájékoztatjuk, segítve őket abban, hogy pontosan milyen változtatásokra lenne szükség. A hagyományos radiológiai tevékenység mennyiségi adatait a rendszerben megjelenő, időponthoz köthető tevékenységek alapján mérjük, nyilvántartjuk és elemezzük a képanyag bekerülési, lekérési, lelet lezárási és visszaküldési idejét. – Elégedettek a klinikusok az eredmén�nyel? Látszik a leleteken a megyei kórházi színvonal? Egyáltalán mitől színvonalas egy röntgenlelet? – A hagyományos teleradiológiai folyamatban mindkét oldal teszi a dolgát, az igénylőket folyamatosan kérjük a pontos, korrekt tájékoztatásra, amit nagyrészt meg is tesznek. Tudják, vagy rájönnek, hogy így van ez jól. Eddig nagyon kevés, talán ös�szesen három konzultálandó esetre emlékszem, amikor felül kellett bírálni leletünket. A klinikusok elégedettek. Sok helyen hamarabb kapnak leletet, mint a szolgáltatás bevezetése előtt, precízebbnek, lényegre törőbbnek tartják azokat. A leletezés folyamatában negatív sablonokat próbálunk strukturált formában alkalmazni, amely folyamatos informatikai fejlesztést is igé-

A debreceni teleradiológiai csapat esetmegbeszélés közben

– Hogyan mérik a leletezés sikerét minőségi és mennyiségi tekintetben? – A felvételek technikai minőségét orvosaink folyamatosan kontrollálják. A problémás eseteket, helyeket rövid időn belül KÓRHÁZ 2014/4–5.

nyel. Úgy tartom, hogy eljöhet az az idő, amikor az ebben a rendszerben részt vevő klinikusok és radiológusok hasonló elvek szerint felépülő, strukturált leletekkel fognak kommunikálni. Ez egyébként a későb-

biekben akár a klinikus oldali döntéstámogatás alapja is lehet. – Miért választják az intézmények a TeleXrayrendszert? Mert nincs radiológusuk? Mert jó minőségű leleteket akarnak? – A teleradiológiai megoldást elsősorban a radiológushiány miatt választják, de van olyan kérőhely, ahol fontos a kiszámíthatóság, a minőségi munka, a folyamatos rendelkezésre állás is. Több olyan partnerünk is van, ahol eseti támogatást nyújt a rendszer, és szabadság, betegség esetén irányítják hozzánk a vizsgálatokat. Ezeken a helyeken a betegellátás biztonságát maximalizáljuk, és garantáljuk a röntgendiagnosztika állandó hozzáférését. – Milyen esetekben nem szabad semmiképpen sem teleradiológiai megoldást választani? – Sürgősségi betegellátást is végző intézményben, illetve ott, ahol a rendelési időszakban legalább egy nagy szakma, mondjuk sebész vagy belgyógyász nincs jelen. Ez azért fontos, mert találhatunk akut teendőt, szervezést igénylő esetet, például egy total PTX-et, amit ott helyben rendezni, menedzselni kell. –  Magyarországon évente hárommillió röntgenlelet készül. Hosszabb távon ennek mekkora részét lehet teleradiológiai módon feldolgozni? –  A hagyományos röntgendiagnosztikai leletezés a technikai fejlődés következtében már ma is elkülönül a felvételek készítésének helyétől. Csak abban van különbség, hogy tíz méterre, egy másik épületben, vagy száz kilométerre történik a leletezés. A munkafolyamat szervezése sem szabad, hogy eltérjen egymástól: korrekt kérés és kérésleírás a társszakmáktól, megfelelően elkészített felvételek, diagnosztikus munkaállomások, robosztus informatikai háttér, a kérő-felvételkészítő-leletező közötti kommunikációs csatornák fenntartása szükséges az optimális üzemvitelhez. Ha a leletező oldal 24 órán keresztül rendelkezésre áll, akkor a hagyományos (tele)radiológiai tevékenység ellátja feladatát. Úgy érzem, a közeljövőben nemcsak a hárommillió röntgenvizsgálat hanem a 700 ezer CT-, valamint a 300 ezer MR-vizsgálat egyre jelentősebb részét is teleradiológiai megoldással fogjuk leletezni. Szeretnénk országos lefedettséget nyújtani, de ez ehhez csak széles körű szakmai összefogással lehetséges – pontosan erre találtuk ki az Országos Teleradiológiai Rendszert. n Zöldi Péter KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA

23

Jelentős nemzetközi átszervezést végrehajtva még rugalmasabbá válik a Siemens egészségügyi tevékenysége. A várható eredményekről László Imrével, a Siemens Egészségügyi Szektor igazgatójával beszélgettünk.

Egészségügy és Siemens: cég a cégben – Május elején sajtótájékoztatón ismertették Berlinben a Siemens október-márciusi félévének nemzetközi eredményeit. Hogyan foglalná össze ezeket? – Vegyesen zárta a 2014-es év első üzleti félévét a Siemens. Az előző évhez képest csökkent a rendelésállomány, a szekto­rok összesített profitja azonban 16%-kal nőtt. A nemzetközi vállalatcsoporton belül a szek­ torok eredményei is eltérőek. Az egészségügy a jól teljesítő szektorok közé tartozik, mind az új rendelésállomány, mind az árbevétel növekedett az elmúlt üzleti év első félévéhez képest. Nemzetközi árbevételünk 4 százalékkal haladta meg a bázisfélévet, ami nagyon jó eredménynek számít. – És Magyarországon? – Itthoni féléves adatainkra sem panaszkodhatunk, a tervezett célokat tartjuk. Új rendelésállományunk 5 százalékkal haladja meg terveinket, és a legtöbb piaci folyamat az elképzeléseink szerint halad.. Elsősorban MR-diagnosztikai fronton erősítünk. A kaposvári PET/MR központ után, ami még a tavalyi üzleti év projektjének számít, idén a Tolna Megyei Balassa János Kórházba szállítunk egy Siemens Magnetom Essenza 1,5T MR-berendezést,

László Imre

illetve az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetbe kerül egy Siemens Magnetom Verio 3T MR, amelyet speciális neurológiai alkalmazásra szánt technológiákkal szereltünk fel, fMRI-képes, nagy felbontású koponyatekercsekkel rendelkezik, amely sokkal jobb koponyadiagnosztikai minőséget tesz lehetővé. Mindkét fejlesztést a nyár

A csúcstechnológiájú Siemens PET/MR-berendezés Kaposváron

24

Képalkotó diagnosztika

folyamán fogjuk átadni. Ezen kívül CTdiagnosztikai területen is bízunk abban, hogy erősíteni tudjuk a pozíciónkat. – A Magyar Kórházszövetség számításai szerint a lejárt kórházi számlák állománya jelentős növekedést mutat. A negatív fizetési spirált Önök is tapasztalják? – Határidőn túli kintlévőségeink összege ma eléri éves árbevételünk 20%-át. Ez jelentős mértékben behatárolja mozgásterünket, ugyanis az üzlet finanszírozhatósága elsődleges fontosságú, a felhasznált pénzügyi források kamatait valamiből fedezni kell, ami az egyéb promóciós és partneri tevékenység, valamint a beruházások elől veszi el a lehetőséget. – A május eleji berlini sajtótájékoztatón volt további bejelentés is. – Május 7-én a féléves eredmények ismertetésén túl a nemzetközi menedzsment felvázolta a cég 2020-ig érvényes stratégiai elképzeléseit is. Ennek lényege, hogy a Siemens hosszú távon a nagy növekedési potenciált magában rejtő fejlesztésekre koncentrál, és ezekhez allokálja erőforrásait, így a villamosításra, az automatizálásra és a digitalizálásra fókuszál. A portfolió átalakításába illik bele a Rolls-Royce gázturbina és kompKÓRHÁZ 2014/4–5.

resszor üzletágának akvizíciója. A 2020-ig tartó stratégiának az Egészségügyi Szektorra nézve is jelentős pozitív hatásai lesznek. – Milyen változások várhatóak? – Ahhoz, hogy ezeken a növekedési területeken a piaci potenciált teljes mértékben kiaknázhassa, a Siemens átalakítja szervezeti felépítését. 2013 októberében a cégen belül megszűnt az országok klaszterekbe szervezése. Ezzel fokozatosan megerősödik a nemzeti Siemens szervezetek szerepe és önállósága, a döntések egyre nagyobb mértékben történnek helyi szinten. Most Joe Kaeser, a Siemens elnök-vezérigazgatója bejelentette, hogy egy újabb irányítási szint szűnik meg. A szervezet karcsúsítása érdekében 2014. október 1-től megszűnik a szektor-szint, és az üzleti tevékenységet az eddigi 16 helyett 9 divízióban fogják össze, a Healthcare-üzlet pedig a jövőben önálló vezetés alatt fog működni. Ez azt jelenti, hogy a regionális szervezeti struktúrákat az egészségügyi piac követelményeihez lehet igazítani anélkül, hogy meg kellene felelniük a konszern szervezeti mátrixának. Ezzel a Healthcare nagyobb rugalmasságot élvez majd az alapvető változások és paradigmaváltások jellemezte egészségügyi/orvostechnikai piacon. A portfolió átgondolásának részét képezi az is, hogy a Siemens Egészségügyi Szektor tőzsdére viszi az audiológiai üzletágát, mint önálló egységet. Ez az üzletág 1913 óta létezik a Siemensnél, tradicionális megoldást nyújt, a legmodernebb eszköztárral, de a speciális piac miatt működése mindig is külön értékesítési csatornán, önálló disztribútori hálózattal valósult meg.

Elhunyt dr. Schultheisz Emil professzor 90 éves korában elhunyt dr. Schultheisz Emil belgyógyász, orvostörténész, egyetemi tanár, egészségpolitikus, az orvostudomány kandidátusa – tudatta a szomorú hírt az intézmény. A professzor 1960-ban került a Központi Állami Kórházba, ahol a belgyógyászati osztály vezető főorvosa, majd igazgatóhelyettese (1964– 1970), 1970-től pedig igazgatója volt. 1972 és 1974 között az egészségügy-miniszter helyettese, majd 1984-ig miniszter. Közben 1968 és 1974 között a Magyar Orvostörténeti Múzeum főigazgatója. Kutatási területe a magyar orvostörténetet foglalta magában. 1977-ben címzetes egyetemi tanárnak nevezik ki. 1984 és 1993 között a Semmelweis Orvostudományi Egyetem tanszékvezető tanára volt. 2000-től professor emeritus. A Magyar Orvostörténelmi Társaság főtitkára, elnöke, örökös tiszteletbeli elnöke. Az MTA Tudomány- és Technikatörténeti Komplex Bizottságának tagja. 1978-ban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Közgyűlésének európai alelnöke volt. A krakkói és a lipcsei egyetem honoris causa doctora (1985). Több magyar és külföldi kitüntetés és díj birtokosa, a Weszprémi díj-bizottság elnöke, három könyv, 41 belorvosi, 156 orvostörténeti kiadvány szerzője, több folyóirat szerkesztőbizottságának tagja, elnöke. 2008-ban Magyar Örökség díjjal tüntették ki. Dr. Schultheisz Emilt a Semmelweis Egyetem saját halottjának tekinti. (Semmelweis Egyetem)

KÓRHÁZ 2014/4–5.

– Mit éreznek majd ebből a magyar kórházak? – Az egészségügyi üzletág a Siemens szervezetén belül globálisan is nagyobb önállóságot kap. Egy vezetési szint megszűnésével sokkal hatékonyabban és rugalmasabban tudja végezni munkáját, és reagálhat a környezeti kihívásokra. A cég egészét érintő új struktúrában a Siemensen belüli szinergiákat sokkal jobban ki tudja használni, ám a jelentős átszervezésből az egészségügyi üzletág kimarad, itt a struktúra és a pozíciók gyakorlatilag nem változnak. A Siemensen belüli nagyobb önállóság viszont több lehetőséget jelent számunkra, gyakorlatilag cég leszünk a cégben. Bár a belső átszervezést ügyfeleink semmilyen módon nem fogják megérezni, a vállalaton belüli belső bürokrácia jelentős mértékben csökkenni fog, a döntéshozatal még gyorsabb lesz, a vevőorientáltabb megközelítés eredményeként még több időnk jut partnereinkre. n Zöldi Péter Képalkotó diagnosztika

25

Az országszerte tizenegy dialízis központot üzemeltető Diaverum Hungary Kft.-nél készített párhuzamos interjúnkban azt kutattuk, hogyan tud jól együttműködni a gazdasági és a szakmai terület. Schönek Olivér gazdasági igazgatóval és dr. Török Marietta hálózati orvosigazgatóval beszélgettünk.

A tulajdonos nemzetközi, a vállalkozás magyar – Milyen pozíciót tölt be a Diaverum nemzetközi hálózatában a magyar leány­ vállalat? – kérdeztük Schönek Olivér gazdasági igazgatót. – A nemzetközi hálózaton belül szakmai kritériumok alapján felállított rangsor szerint a Diaverum Hungary mindig az elsők között végez. A pénzügyi gazdálkodási környezetet vizsgálva is követendő példa többi partnerhálózatunk számára. Kulifai Gábor, korábbi gazdasági igazgatónk, jelenlegi ügyvezetőnk gazdasági irányítása alatt stabil költségkontroll alakult ki. Az egy kezelésre jutó költségekben és anyagfelhasználásban nagyon alacsony az eltérés az egyes klinikák között – ez nagyon jó jel. Természetesen érint bennünket is az árfolyamhatás, a tranzakciós illeték, mint a magyar gazdaság minden szereplőjét, de ami a menedzsmenten és a magyar hálózaton belül dolgozó kollégákon múlik, annak eredményeként jól kontrollált, precíz folyamatokkal tudunk dolgozni. – Hosszú évek óta fagyott a dialíziskassza. Hogyan lehet ezt túlélni? – Való igaz, hogy az elmúlt öt évben, mióta nem változott a dialíziskassza főösszege az egy kezelésre jutó finanszírozás szignifikánsan csökkent, a betegszám viszont évről évre nő. E tekintetben európai rekorderek vagyunk: az egy dialízis kezelésre jutó finanszírozás összege Európában nálunk a legalacsonyabb. Mindegyik itthon megtalálható dialízis szolgáltató európai színvonalú, magas szintű ellátást nyújt a magyar páciensek részére, és a lehető legtöbbet próbáljuk megtenni a dialízisben érintett populációért. – Finanszírozási oldalról mi jellemzi a Diaverum magyarországi tevékenységét? – Hozzánk döntő mértékben közvetlenül az OEP-től érkezik a finanszírozás, de két központunk esetében közreműködőként veszünk részt a betegellátásban. Az OEP a törvények szerint meghatározott módon térít és a két intézményi partnerünknél is érezzük a szán-

26

DIALÍZIS

dékot, hogy időben rendezzék számláikat. Összes központunkra jellemző, hogy befogadóak az intézmények, a kórházmenedzsment, a dolgozók. Bár a nemzetközi Diaverum há-

Schönek Olivér

lózat előírásai szerint végezzük feladatunkat, egyáltalán nem érezzünk magunkat rendszeridegennek a befogadó intézményeken belül. Kiváló a szakmai együttműködés, és a kórház szerves részeként tekintenek a dialízis központra. Kórházi menedzser kollégáimmal beszélgetve általában azt a véleményt hallom, hogy a kialakított együttműködéssel jól jár a kórház, jól jár a fenntartó GYEMSZI, de leginkább a magyar betegek, hiszen egészségügyi rendszerünk átlagához képest kiemelkedő színvonalon, európai körülmények között tudják a dialízis szolgáltatást igénybe venni. Köszönhető ez többek között annak is, hogy minden évben eredményünk jelentős részét kitevő fejlesztéseket valósítunk meg az állami tulajdonban lévő infrastruktúrában. – Ön 2000 óta dolgozik az egészségügyben, elsősorban kontrollinggal és pénzüg�-

gyel foglalkozott. Milyennek ítéli meg a cég kultúráját? – Úgy érzem, a Diaverum a multinacionális elvárások és a magyar kis- és közepes vállalkozásokra jellemző szemlélet nagyon szerencsés kombinációját valósította meg. A multinacionális pénzügyi és szakmai elvárások erőteljesek. Gyakran tartunk ellenőrzéseket, monitorozunk, minőségbiztosítási rendszert működtetünk, szigorú szakmai elvárásokat fogalmazunk meg. Költségvetésünket havonta számon kéri a központ, minden hónapban készítünk pénzügyi jelentést, egy évben kétszer előrejelzést adunk, öt évre készítünk stratégiai tervet. Ugyanakkor a fejlődési és fejlesztési szándék hangsúlyosabb, mint ami a magyarországi kis- és közepes vállalkozásokra igaz. Ezért gondolom azt, hogy a tulajdonos nemzetközi, a vállalkozás pedig magyar. – Hogyan érhető tetten ez a rugalmas, KKVstílusú fejlődési és fejlesztési szándék? – A Magyarországról induló beruházási terveket a globális szervezeten belül erőteljesen kommunikáljuk. Persze, mondhatná azt a tulajdonos, hogy ilyen finanszírozás mellett nem fektet be a magyar hálózatba, mégis minden évben sikerült elérni, hogy jelentős beruházás valósuljon meg és új fejlesztésekkel bővüljön a magyar hálózat. A cég együttműködési stílusa is inkább a dinamikus itthoni kis- és közepes vállalkozásokat idézi: ha bármilyen probléma adódik, nyitottak az ajtók, a legfelsőbb vezetéssel meg lehet azt beszélni, gyorsan döntést lehet hozni. Ugyanez vonatkozik a betegeinkkel kapcsolatos tevékenységekre, társadalmi szerepvállalásra is. Sok magyarországi egészségügyi vállalkozást láttam már, de a Diaverumot e tekintetben egyedülállónak tartom abból a szempontból, ahogy a multinacionális lét és a rugalmas KKV-stílus előnyeit ötvözi. – Hogyan lehet összehangolni a két stílus szakmai elvárásait? – Nincs lehetőség arra, hogy az ember hátradőljön és hagyja megtörténni a dolgokat, KÓRHÁZ 2014/4–5.

mindennap kell tenni valamit a fejlődésért. Sokan rosszul élik meg a multinacionális rendszerben működő cégeknél tapasztalható adminisztrációs elvárásokat, hiszen azok kiváló eszközök arra, hogy az ember sose dőlhessen hátra. Pontosan ismerni kell a működés minden részletét, ha bármilyen eltérés tapasztalható, meg kell ismerni annak okát, és javítani kell a folyamaton. Ugyanakkor elvárják tőlünk, hogy tájékozottak legyünk a gazdasági-politikai környezetet illetően, felmérjük a reális kockázatokat, és ennek megfelelő forgatókönyveket készítsünk. Központunkban nagyon komoly nyitottság van arra, hogy végighallgassák azokat az elképzeléseket, amelyeket leteszünk az asztalra. Közösen elemezzük a lehetőségeket, hogy együtt tudjuk kiválasztani a teljesíthető megoldást. Ez természetesen nem csak a gazdasági, hanem az orvosszakmai tevékenységre is jellemző. Évről évre magasabbak az elvárások, és közösen megfogalmazott a cél: a finanszírozástól függetlenül, a magyar betegeknek is olyan szolgáltatást nyújtani, mint a Diaverum világhálózatának bármely tagországában. – Korábban hosszú évekig dolgozott a Telki Kórház gazdasági igazgatójaként. Könnyű volt a váltás? – A Telki Kórház egy átlátható körülmények között működő, ám végül nem működtethető rendszer volt. Olyan, mint egy nagy vitorlás hajó a tenger közepén, szélcsendben. Ehhez képest a Diaverum egy olyan motoros naszád, amelyhez havonta küldenek üzemanyagot, de minden hónapban több embert kell szállítania ugyanan�nyi üzemanyagból. Telkiben is megtanultam, de a Diaverumnál is hasznos tudás, hogy másképp kell a célokra tekinteni és az elért eredményeket értékelni az egészségügyben, mint az üzleti életben. Ha egy kórházzal bármilyen megállapodást szeretnénk kötni, türelemmel kell viseltetni, míg az üzleti életben a komplexebb megállapodások is néhány óra alatt megköthetőek. A Diaverum világában a döntések néha nagyon gyorsan születnek meg, A menedzsment feladata az, hogy a gyorsan zajló belső eseményeket elfogadtassa a lassan gördülő külső egészségügyi környezettel. – Mennyire játszik szerepet a gazdálkodás sikerében, ha üzleti tekintetben képzettek a dialízis központok vezetői? – A Diaverum játékszabályai szerint minden negyedévben leülünk a klinikamenedzserekkel és főnővérekkel, átbeszéljük a szakmai és gazdálkodási eredményeket, a célokhoz képest tapasztalt eltérést, a jövőbeli elképzeléseket, sőt a közeljövőben már a gazKÓRHÁZ 2014/4–5.

dálkodás tervezési fázisába is jobban be fogjuk őket vonni. Mind szakmai, mind pénzügyi értelemben a folyamat részévé válnak. Köszönhető ez annak, hogy nem csak klinikamenedzseri, hanem főnővéri szinten is nagyon jól képzettek a kollégák, értik a kimutatások sorait, lehet velük beszélni pénzügyi elvárásokról. Jók a kitűzött célok, kiválóan előkészített tervekkel dolgozunk, és nagyon jó az ehhez kapcsolódó motivációs és visszacsatolási rendszer.

van egy nagyon jó menedzsmentre, akik jól tudnak együtt dolgozni és ellátni az ügyvezető igazgatói, gazdasági igazgatói, hálózati orvosigazgatói, operatív igazgatói és hálózati főnővéri tevékenységet. Emellett szükség van jól működő helyi menedzsmentre, a dialízis központ szakmai vezetőjére és főnővérére, de nem szabad megfeledkezni a szakorvosokról, dialízis nővérekről és technikusokról sem. Minden kollégánk nagyon sokat tesz a sikerért.

– Jól működik a kontrolling és a kontroll? – Kontrollingról általában akkor érdemes beszélni, amikor tiszta viszonyokat tapasztalunk. Ellenkező esetben a kontrolling számai rossz eredményeket mutatnak, amelyek alapján nagyon rossz döntéseket lehet hozni. Telkiben szerencsés volt a helyzet, nagyon komoly erőfeszítéseket tettünk a tiszta, átlátható viszonyok kialakítása érdekében, az árazásban nem játszhatott szerepet semmilyen torzító körülmény. Hasonló a helyzet a Diaverum esetében, jól átlátható a viszonyrendszer, és biztosak vagyunk abban, hogy a kimutatott számok helyesek. Az állami intézményeknél is szükség lenne ilyen típusú bizonyosságra, és akkor lenne rá lehetőség, hogy nem feltétlenül a finanszírozás növelésével, hanem költségoptimalizációval érjen el jobb pozíciót az intézmény. E tekintetben a dialízis nagyon jó példa, ahol minőségében és stabilitásában nagyon jól működő rendszer alakult ki az elmúlt években. Szerintem, a zárt kasszás finanszírozás az állam szempontjából kiváló kontrolleszköz, ahol a működési kockázatot a szolgáltatók vállalják fel – ameddig a fajlagos finanszírozás nem csökken a vállalhatatlan szint alá. A tiszta viszonyok megteremtése elsődleges cél, erre a magyar nefrológiai ellátás nagyon jó példa.

– Mitől siker a siker? – El kell érni az elvárásokat, teljesíteni kell a célkitűzéseket és mindig fejlődni kell. 2014ben nem elég azt elérni, amit két-három éve teljesítettünk, hanem a legújabb célkitűzéseknek kell megfelelni, melyek a betegeink életminőségének javu­lását szolgálják. Most az integrált betegellátás meg­valósítása a cél, azaz egy olyan ellátási mód kialakítása, ahol a beteg áll a középpontban és az összes egészségügyi ellátás köré szerveződik. A sikerhez természetesen hozzátarto-

– Orvosszakmailag is hasonló pozíciót töl­tenek be a nemzetközi hálózatban? Dr. Török Marietta hálózati orvos­igaz­ gatót kérdeztük. – A Diaverum hálózata 18 országban működik. Ugyanazon standardok és orvos­ szak­mai elvárások szerint dolgozunk mindegyik országban. E tekintetben a Diaverum Hungary kiválóan teljesít. 2006 óta vagyok hálózati orvosigazgató, azóta minden évben dobogós helyen álltunk. 2011-ben mi voltunk a legjobbak, tavaly a második helyezést értük el.

Dr. Török Marietta

– Mi a Diaverum titka? – Kitartás, nagyon nagy szorgalom, valamint lelkiismeretes és becsületes munka, ami természetesen a csapatnak köszönhető. Szükség

zik a betegelégedettség is. Háló­zatunkban negyedévente betegelégedett­ ségi kérdőív megy ki az állomásokra mind a 18 országban, és részletesen felméri dializált betegeink véleményét, problémáit. Ők a kezelés minőségével, a szakszemélyzet tudásával, az infrastruktúrával, a körülményekkel abszolút elégedettek, egyedül a betegszállítással – egy rajtunk kívül álló tényezővel – kapcsolatban szoktak felmerülni jelentősebb problémák­. – Mitől elégedettek a betegek? – Az elégedettség alapja a megfelelő technológia. A legmagasabb színvonalú eszközök és DIALÍZIS

27

berendezések használatára van szükség. Ezt nagyon jól képzett szakszemélyzetnek kell működtetnie. Speciális szaktudással és gyakorlattal rendelkező dialízis nővérekre van szükség. Nem megkerülhető a nagy tapasztalattal bíró nefrológus szakorvosok alkalmazása sem, de napjainkban nem könnyű ilyen szakembert találni. A minőségi kezelés lényege az ergonómikus környezet, a betegeinkkel való törődés, de hozzátartozik a vízelőkészítés megfelelő minősége, valamint az orvosszakmai paraméterek is, amelyeket nem látnak a betegek, csak saját egészségi állapotukon érzik, hogy jó a dialízis. Természetesen rendszeresen megbeszéljük a laboreredményeket, a betegek igényének megfelelő részletességgel. – A minőségi kezelést támogatja szakmai tudományos tevékenységük is? – A Diaverum nemzetközi hálózata sokrétű tudományos tevékenységet végez. Ebben a magyar hálózat is szép eredményeket ért el, és több klinikai kutatásban is részt veszünk, amit a nemzetközi vezetés nagyra értékel. Én pedig azt értékelem nagyra, hogy e tudományos tevékenységnek mindig van valamilyen pénzügyi-gazdasági vonzata, de sosem kérdezik meg tőlem, hogy miért kell

erre pénzt költenünk. A menedzsment leginkább ezzel támogatja a szakmai munka fejlődését. – Hogyan látja hálózati orvosigazgatóként a cég gazdasági tevékenységét? – Egységben a szakmai célokkal. Mindenki számára világos, hogy évek óta nem emelkedett a dialízis kassza összege. Ugyanakkor a kezelés minőségét mindig változatlanul kiváló szinten kell tartani. Sőt, objektív hálózati eredményeink azt mutatják, hogy a kezelések egyre hatékonyabbak. A cél egyértelmű: a lehető legjobb életminőséget biztosítani betegeinknek. Például ha nem megfelelő minőségű a kezelés, vérszegény lesz a beteg, fáradékonnyá válik, transzfúzióra szorul. El kell érni, hogy hatékony dialízis, optimális vérkép mellett a beteg jól érezze magát. Míg régebben mindenki azt gondolta, hogy a dialízis borzasztó dolog, ma már sokkal inkább elfogadhatónak tartják betegeink. – Kell-e bárhol gazdasági megfontolásokból szakmai kompromisszumot kötni? – Szerencsére a cég vezetése mindig is kompromisszumképes volt. Én a menedzsmentben kizárólag a szakmát képviselem, eb-

ben viszont nincsenek kompromisszumok. Mindannyian annak alapján viszonyulunk bármilyen döntéshez, hogy az a betegek életminőségét hogyan javíthatja vagy befolyásolhatja. Minőségi kezelést csak akkor tudjuk biztosítani, ha mindent megadunk, ami ahhoz szükséges. Természetesen tudomásul veszem, hogy szükség van a gazdaságos működésre, de én a hatékonyság növelésében látom a megtakarítási lehetőséget. A menedzsment tagjaként szorosan együttműködünk egymással, de a szakmai minőség semmi esetre sem sérülhet – ennek következtében sem az ügyvezető igazgató, sem a gazdasági igazgató nem várja el tőlem, hogy bármilyen eszközből az olcsóbb, gyengébb minőségűt vásároljuk, mely nem felelne meg az elvárásoknak. Ők a szakmai kérdéseket rám bízzák, de biztosak lehetnek abban, hogy ezzel nem élek vissza.Tisztában vagyok azzal, mi az orvosigazgató feladata és kompetenciája. Persze ezt a független, de szoros együttműködést az is lehetővé teszi, hogy orvosigazgatóként nem csak a magyar menedzsment, hanem a Diaverum nemzetközi orvosszakmai vezetése felé is el kell számolnom­. n Zöldi Péter

Rajongással beszél munkájáról és munkahelyéről, a szerinte családias, kollegiális légkörű Péterfyről Szy Katalin, a Péterfy Sándor Utcai Kórház Rendelőintézet és Baleseti Központ konzulens pszichológusa, onkopszichológusa. A maga által berendezett, a kórházi körülményektől elütő terápiás szobájának ajtaját nemcsak a betegek, hanem a dolgozók előtt is kitárja. Legelőször arról beszéltünk, miért fontos, hogy egy kórházban az orvosi gyógyító munka mellett legyen pszichológusi támogatás is.

A kórház egy érzelmi katlan – Nem a betegséget, hanem a beteget gyógyítjuk, idézném rögtön Bálint Mihály korszakalkotó gondolatát, amely átszövi egy humánus orvos kórházi gyógyító munkáját, így szükségszerűen, tudatosan, és segítségként használja a lélek tudományának ismereteit. A Péterfyben a fül-orr-gégészetre, sebészetre, urológiára, nőgyógyászatra, onkológiára hívnak a szakorvosok olyan betegekhez, akik nem feltétlenül pszichológiai betegségtől szenvednek. A betegség, mint krízishelyzet befolyásolja, megváltoztatja a kezelés, a rehabilitáció alatt a beteg kommunikációját, az orvossal való együttműködését, a kórházi környezet-

28

ORVOSSZAKMA

hez való alkalmazkodását. A kórház egy különleges környezet, mondhatjuk azt, hogy egy érzelmi katlan, hiszen az emberi élet legdrámaibb eseményei zajlanak a falai között – azt hiszem, ebbe a hétköznapi rutintevékenységünk alatt kevesen gondolunk bele. Egy betegség, vagy csak a betegségtől való félelem, szorongás megváltoztathat életvezetést, értékeket, kapcsolatokat, átrendezhet családi viszonyokat, szociális környezetet – ilyen helyzetben sok beteg igényli a lelki segítséget. De az egészségügyi ellátók is igénylik a támaszt. Sőt, sokszor én magam is egy tanáromnál keresem a lehetőséget hogy ventilálhassak, szuper-

vízió keretében. Nagyon nehéz egy munkahelyen dolgozni a Halállal. – Hogyan lehet igénybe venni a Péterfyben a pszichológiai támogatást? – Pszichológiai konzultációt szakorvos kérhet. A munkám pontosan megegyezik a klinikai szakpszichológus feladatkörével. A pszichoszomatika, azaz a lelki eredetű testi betegségek hátterének feltárása, felismerése, a test-lélek harmóniájának helyreállítása és a szomatopszichológiai, a testi betegségek lelki következménytüneteinek enyhítése, megszüntetése a feladatom. Szupportív terápia, feltáró pszichoterápia, rövid dinaKÓRHÁZ 2014/4–5.

mikus terápia, relaxáció, hipnózis, vagy csak egyszeri életvezetési tanácsadás – számos módszer segíti a gyógyítást, gyógyulást. Sokszor a hozzátartozókhoz való viszonyulás jelent problémát a szakdolgozóknak. Minden szakterületnek, osztálynak vannak jellegzetes, jellemző pszichológiai problémái. Akár az osztály struktúrájából, működéséből fakadóan, akár a betegek, betegségek jellemzőiből. Más lélektani helyzetek jellemzik a szülészetet, más az onkológiát, más egy mozgásszervi rehabilitációt, mégis minden területen ugyanaz a munkám: a lélek gyógyítása. – A dolgozók előtt is nyitva áll terápiás szobájának ajtaja. Őket milyen lelki nehézségek gyötrik munkájukkal kapcsolatosan? – Nem véletlenül vált divatos kifejezéssé a gyógyító lelki betegsége, a kiégés. Ez egy alattomos lelki állapot. Színes, sokszor észrevehetetlen tünetegyüttes gyötri az orvost, a szakápolót. Burkoltan, bebábozódva, rejtőzködve ad jelzéseket a lélek: „foglalkozz magaddal, hogy másokkal is tudj foglalkozni!” Ezek ismét Bálint Mihály szavai. A pervazív, egész személyiséget átható hivatástudat, a humánus, altruista beállítódás, a nehéz, tartós, larvált érzelmi terhek nagy kárt okozhatnak az egészségügyi dolgozó lelkében, ami akár a viselkedését, hangulatát, teljesítményét, életvezetését, személyes, intim kapcsolatait, sőt, az egészségét is veszélyezteti. Ismert felmérések bizonyítják, hogy az orvosi pályán dolgozók élettartama rövidebb, mint az átlagpopulációé. És köztudott az a statisztikai adat is, hogy orvosok válási aránya is jóval magasabb, mint a más foglalkozást űzőké. – Hogyan értékeli a Péterfy menedzsmentjének hozzáállását munkájához? – A vezetőség támogatja, hogy a gyógyító teamben a pszichológus is jelen legyen. Emellett mindig nagy figyelmet fordítottak a kiégésre, nemcsak a tréningek, pszichológiai szimpóziumok szervezésével, hanem a szakdolgozókra vonatkozó jutalmi, motivációs rendszer kialakításával is. Kiemelkedőnek tartom a Babonitsné Tamásné ápolási igazgató asszony által képviselt nővérvezetést, a közösségi programokat, farsangi mulatságot, továbbképzéseket. A munkahelyi személyes kapcsolatok ápolását, fenntartását szolgáló programok prevenciót jelentenek a burnout szindrómának. – Jó néhány esztendeje dolgozik a Péterfy­ ben, ami azt mutatja, hogy jól érzi itt magát. – Nagyon kötődöm a Péterfyhez, tizenkét éve vagyok itt. A Szent Imrében is dolgozKÓRHÁZ 2014/4–5.

Szy Katalin fotó: Szipal Martin

tam onkopszichológusként, másodállásban. Kiválóan felszerelt kórház, nagyszerű kollégákkal, ám nagyon érdekes, hogy ragaszkodom azokhoz a tradicionális, személyes kapcsolatokhoz, amelyek a Péterfyben jellemzik a szakmai és emberi kapcsolataimat. Olyan ez a munkahelyi légkör, mint egy család. Ezt a hangulatot, mondhatnám védőhálót a vezetőváltás sem befolyásolta, mert a vezetés stílusában, empátiájában, humánus gondolkodásában nem történt változás. Személyekhez is kötődöm, a főnökeimhez, kollégáimhoz, a liftes nénihez, a portáshoz, a kertészhez. Ismerem őket, a körülményeiket, szokásaikat. Megkapom e-mailen a kigyúrt, kemény rendészfiú szívmelengető verseit, drukkolok a karbantartónak, hogy kapjon hitelt. Ők is ismernek engem, és ez nagy biztonságot ad nekem. – Hogy az imént nem esett túlzásba, arra magam vagyok a tanú: idejövet eltévedtem, és egy idősebb dolgozó úgy irányított útba, hogy „Katikát, a pszichológusnőt keresi?” Készségesen útbaigazított, nem volt kérdés, hogy ismeri és kedveli Önt… Szeretném, ha arról is beszélnénk, miért választotta a legnehezebb, legkeményebb feladatot, az onkopszichológiát. – Valóban nagyon nehéz, de nagyon sok sikert és örömöt ad. Ma már nem feltétlenül halálos, hanem krónikus, gyógyítható betegségként említik a szakemberek korunk mumusát, a rákot. Jó érzés megszabadítani a beteget attól a rettegéstől, ami a köznapi felfogásban szerepel a daganatos betegséghez tapadva. Egy lelki paraszolvencia számomra a betegnek az a visszajelzése, hogy az élet legnehezebb időszakában nyugalmat, biztonságot jelenthetek neki. Jó érzés, hogy a segítségemmel, egy feltáró terápiával megtalálhatja azt az életeseményt, életvezetési konfliktust, ami pszichogén té-

nyezőként a betegség kialakulásában szerepet játszhatott – és ezt a lelki konfliktust átkeretezhetjük, megoldhatjuk, esélyt adhatunk a gyógyulásának. A daganatos betegek életminősége nehezen javítható: a kezelések, mellékhatások, a hospitalizáció, a betegségtudat, a még mindig létező stigmatizáció, az önállóság, függetlenség, önkontroll elvesztése mivel kompenzálható? A pszichoterápia hatásaként a betegséghez, élethez, a személyes, emberi kapcsolatokhoz, értékekhez való viszonyulás átrendezésével. Jó viszony kialakítása a Halállal – és ez nem egyenlő a Halál elfogadásával, vagy az Élet feladásával. Ez felemelő, lélekemelő munka. Mindig vallom, hiszem, hogy a halálhoz való jó viszonyulás egyenlő a jó életminőséggel. A jó minőségű életbe beletartozik az egészséges, de nem gyötrő halálfélelem is. Az onkológiai betegek esetében megjelenik a halálfélelem. Ennek az egzisztenciális rettegésnek a csillapítása szép és nehéz feladat. – A pszichológus nyilván nem egy onkológus szemével látja a rákos betegséget… – A daganat is olyan betegség, amit a pszichológus szimbólumként értelmez. A betegség a lélek nyelve, a lélek jelzése. Az a gyógyító, aki a tradicionális természettudományos szemléletén át nehezen helyezkedik bele ebbe a megközelítésbe, szakirodalmi kutatásokban is olvashatja, elfogadja, hogy van daganatra prediszponáló személyiség. Vannak olyan személyiségjegyek, alkalmazkodási nehézségek, interperszonális kapcsolati minták, viszonyulássémák, amelyek jellemzik a daganatos betegségben szenvedők személyiségét. És vannak olyan személyiségjegyek is, amelyek érrendszeri betegségre hajlamosítanak. Én lélektani folyamatként értelmezem a testi panaszokat – de munkámmal csakis a hagyományos orvosi gyógyítást segítem. – Szépirodalmi művei jelentek meg, például a Hullámkeltő, a Damil… Azt írja a Vakszerelem című könyve ajánlójában munkájáról: ez nem is foglalkozás, hanem látásmód, tapasztalat, tudás, életforma, kincs… szenvedély, mégis axiómák sora… – Mint minden foglalkozás, legyen az akár cipész, ápolónő vagy pszichológus, akkor színezi, melegíti, fényezi a lelket, ha szenvedély hajtja. Nekem a pszichológia az egyik szerelmem, szenvedélyem. Szerencsés vagyok, mert egy terápia, egy gyógyult beteg hálával teli kézfogása, egy jól sikerült előadás, vagy egy sikeres tanóra szárnyakat ad. Mint ahogy az írás is. Öröm és öngyógyítás. Sándor Judit ORVOSSZAKMA

29

A sürgősségi szakápolás sajátosságaiban, képzési rendszerében, az eddig elért eredményekben és a megvalósítandó célokban dr. Pápai Tibor PhD, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Sürgősségi Centrum ápolási vezetője, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar adjunktusa a legkompetensebb ember Magyarországon. A szakma sajátosságairól, helyzetéről tájékoztatta lapunkat, míg a MESZK ezen a területen kifejtett tevékenységéről dr. Balogh Zoltán PhD elnök beszélt.

Ha sürgős, legyen profi A

korszerű sürgősségi osztályok iránti igény 2004-ben fogalmazódott meg ismételten hazánkban, amikor a társadalmi környezet átalakulása a hazai mortalitási-morbiditási mutatók negatív irányú változása, valamint az egészségügyi ellátórendszer átstruktúrálódása miatt egyre nagyobb igény támadt a sürgősségi osztályok iránt – kezdte beszámolóját Pápai Tibor. Eleinte sokan egy területként tekintettek a sürgősségi ellátásra és az aneszteziológiaintenzív terápiára, de amint 2006-ban a sürgősségi ellátás fejlesztésének korszerű koncepciója megszületett, egyre több sürgősségi osztály kezdte meg működését. Valamennyi sürgősségi osztály menedzsmentje tapasztalta a betegek beáramlásának rendkívüli mértékét, amely gyakran ellátók és ellátottak közötti aránytalanságot ered­ ményezett. Akkoriban a sürgősségi szakorvoslást elsősorban a prehospitális sürgőssé­ gi ellátás területére szervezett oxiológia szak­­vizsga alapján végezték, azonban ezt a szaképzettséget nem sikerült teljes mérték­ ben a speciális igényekhez adaptálni, hiszen az intézeti szintű sürgősségi el­ látás több szempontból komplexebb gondolkodást, allokációt, diagnosztikus és terápiás fel­ada­tokat tesz szükségessé. A sürgősségi szak­orvosok hiányával és a növekvő beteg­for­ ga­lommal párhuzamosan egyértelművé vált a megfelelő képességekkel rendelkező sürgősségi szakápolók iránti igény is a sürgősségi osztályokon. Végül mindenki számára egyértelművé vált, hogy ezen a speciális feladatokkal, nehézségekkel és igényekkel fémjelzett területen csak megfelelő filozófiával, képes­ségekkel és kompetenciákkal rendelkező ápolókkal lehet garantálni a biztonságos és hatékony működést. A sürgősségi szakápolóképzés a 2008-as OKJ-ban jelent meg először ráépülő szakképesítésként. (A „ráépülő” jelző azt jelenti, hogy az ápolói vagy mentőápolói alapképzettség feltétele a képzésben való részvételnek.) Pápai Tibor arról tájékoztatott, hogy a képzés struktúrája és tananyagtartalma a

30

ÁPOLÁS

2013-as új OKJ-ben jelenleg harmadszor változott, de szerencsére több szempontból pozitív irányba. „Új elvárásként határoztuk meg, hogy a képzésbe való felvétel feltételeként a jelentkezőnek legalább egyéves sürgősségi osztályos munkaviszonnyal kell rendelkeznie. Az igényeket és nemzetközi trendeket követve növekednek kompetenciáink, egyre több feladatot vesznek át megfelelő képzés és vizsga után a sürgősségi szakápolók az orvosoktól. Ezzel a hazai, igen jelentős sürgősségi szak­orvoshiányt természetesen nem lehet meg­oldottnak tekinteni, de egy jól képzett, megfelelő rutinnal és kompetenciákkal rendelkező szakápoló jelentősen segítheti a sikeres betegmenedzselést, a kimeneti mutatók javulását, valamint a betegelégedettség pozitív irányú alakulását. Kiemelt jelentőségűként kell kezelni a kompetenciák delegálásának kérdését, mert működnek olyan sürgősségi osztályok Budapesten és vidéken egyaránt, ahol műszakonként egy sürgősségi szakorvos dolgozik – igaz, ráhívásos rendszerrel a különböző szakterületek segítségével próbálják kompenzálni ezt a működési deficitet” – fogalmazott a szakértő, majd bemutatta a jelen magyarországi helyzetet. A kiszámíthatatlan és tervezhetetlen betegbeáramlás miatt a betegbiztonság és az optimális betegellátás biztosítása céljából a sürgősségi osztályok egy betegosztályozási rendszert (triage) működtetnek, melynek segítségével az ellátásra érkező betegeket egy szabályozott, gyors vizsgálati algoritmus alkalmazásával öt fokozati szintre kategorizálják. „Az állapotfelmérés eredményei alapján a beteg szakorvosi, orvosi vizsgálatának, ellátásának kezdetét határozzák meg. A T1-es kategóriába sorolt betegek életveszélyes állapotúak, így azonnal ellátandók, T2-es kategóriába sorolt betegek esetén az osztály aktuális terheltsége alapján előfordulhat, hogy a szakápolónak kell elkezdeni a beteg vizsgálatát és ellátását, majd a szakorvos mielőbb, maximum 15 percen

belül átveszi az ápolótól a beteg ellátását és közösen folytatják a munkát. Ezekben a kategóriákban kiemelt jelentőségű, hogy a megfelelő kompetenciákkal rendelkező szakápoló a kritikus állapotokra jellemző szűk időablakot maximálisan kihasználja az ellátás sikeressége céljából. A T3-as szint megállapításakor a beteg orvosi ellátása 30 percen belül kezdődik. A T4 és T5 kategóriába sorolt esetben az osztály terheltségének függvényében az orvosi ellátás kezdetében jelentős eltérések lehetnek, 120, 180, vagy akár 240 percen belül kezdődik el a beteg orvosi ellátása.” – magyarázta el Pápai Tibor. Hazai viszonylatban a triage tevékenység az elmúlt évben kiadott szakmai minimumfeltételek megjelenéséig nem egyértelmű szabályozás szerint zajlott, a sürgősségi osztályok különböző szintű és döntési algoritmusú osztályozási rendszereket alkalmaztak. Az sem volt egyértelműen meghatározva, hogy kinek a feladata a triage tevékenység végzése. A hazai kórházak vezetői gyakran orvosi végzettséghez tervezték ezt a tevékenységet, ám számos nemzetközi tanulmány rávilágított arra, hogy a hatékonyság és betegbiztonság szempontjából is luxus ezt a feladatot orvosokra bízni – mondta a szakértő –, hiszen a megfelelően képzett szakápolók közel ugyanolyan biztonsággal és hatékonysággal végezhetik el a feladatot. A fent említett minimumfeltételben nevesítették először, hogy a hazai sürgősségi osztályokon ápolói triage működik. Az elmúlt évben deklarálta a Szakmai Kollégium, hogy hazánkban a kanadai triage rendszer Magyarországra adaptált változatát kell alkalmazni. „A fentiekben vázolt betegosztályozáson túl a sürgősségi szakápoló valamennyi sürgősségi ellátási folyamatban részt vesz, így nagyon komoly speciális feladatkörrel és kompetenciával kell felruházni. A különböző sürgősségi ellátást igénylő betegeken túl a sürgősségi osztályokra kerülnek az alkoholos befolyásoltság alatt álló betegek is, de maga a sürgősségi helyzet is szélsőséges viselkedési mintákat válthat ki KÓRHÁZ 2014/4–5.

a betegből és hozzátartozóiból. A szakápolónak tehát speciális kommunikációs készségre, kérdezési kultúrára, szakmai ismeretekre és konfliktuskezelési képességekre is szüksége van” – mondta a szakértő. Fel kell ismernie továbbá az azonnali beavatkozást igénylő állapotokat, ezeket a megfelelő eszközök használatával el kell tudnia látni, és emellett természetesen részt kell vennie az orvos irányítása alatt zajló teammunkában, az újraélesztésben, a különböző kritikus állapotú betegek ellátásában, nemcsak utasításra, hanem önállóan is pontosan ismerve és alkalmazva feladatait az adott ellátási folyamatban. Nagyon fontos továbbá a beteg állapotában bekövetkező változások azonnali felismerése, akár várakozás, akár ellátás közben. Az általános ápolói kompetenciákon túlmutató sürgősségi szakápolói kompetenciák közé tartoznak különböző invazív beavatkozások, mint az artériakanülálás, különböző invazív nyomásmérések, egyszerű eszközös légútbiztosítások kivitelezése, speciális gyógyszerbejuttatási pont létesítése akár ún. intraosseális kanülálással is, ezen kívül bizonyos gyógyszereket önálló kompetenciában is beadhatnak és az infúziós terápiát is megkezdhetik. „Komoly önálló munkát és gyakorlati feladatokat végeznek tehát ezek a szakemberek, ezért az elméleti ismeretek megalapozását követően maga a képzés is a különböző sürgősségi diagnosztikai, terápiás és szakápolási képességeket helyezi előtérbe. Igen nagy óraszámban fejlesztjük a demonstrációs teremben és a szimulációs laborban önálló és teammunkában a leendő szakemberek tudását” – mondta Pápai Tibor. Kérdésünkre, miszerint elegendő sürgősségi szakápoló dolgozik-e a sürgősségi ellátásban, Pápai Tibor azt válaszolta, hogy mivel ez egy érdekes, pörgős terület, jó a szakdolgozói helyzet. Igaz, az osztályok számához képest kevesen, 1000–1200-an rendelkeznek a speciális sürgősségi szakápolói képesítéssel. A minimumfeltételben ugyanakkor engedélyezték, hogy mentő- vagy alap ápolói képzéssel is dolgozzanak sürgősségi osztályokon. „Erre bizony szükség volt, hiszen az egyéves képzésre a munkáltatók nehezen tudnak egyszerre több személyt elengedni, mivel az iskolai képzéseken túl a leendő szakápolóknak a sürgősségi ellátáshoz szorosan társuló területek osztályain is gyakorlatot kell szerezniük, például kardiológián, gasztroenterológián, traumatológián, gyermeksürgősségi osztályon stb. Az egészségügyi szakdolgozói bérezés helyzete alapján problémát jelent a képzési díj és vizsgadíj KÓRHÁZ 2014/4–5.

előteremtése, amit az ápoló maga nem tud vállalni. A nehézségekhez képest viszonylag jó az átképzettség aránya, de még nem tartunk az optimális szinten” – vélekedett a szakértő, ugyanakkor arról is tájékoztatott, hogy a képzett szakápolók száma jelentősen megnövekedett, mikor a GYEMSZI 2012-2013-ban az alárendelt intézmények szakdolgozói számára térítésmentesen biztosított ráépülő képzést. Ezt a lehetőséget nem csak a fővárosban, hanem bizonyos egyéb régiókban is megteremtették kihelyezett képzések formájában. Az elindított képzést Pápai Tibor „saját gyermekének” tekintheti, és azóta is részt vesz az újabb OKJ-k (a szakmai vizsgaköve-

Dr. Balogh Zoltán

telmények, a tananyagtartalom, a képzési programok) kidolgozásában, valamint vizsgaelnökként járja az országot. A terület jövőképét illetően a szakember elmondta, hogy a sürgősségi szakápolói oklevél jelenleg középszintű képesítésnek számít, ám a felsőfokú oktatásból kikerülő, főiskolát végzett ápolók közül is nagyon sokan vállalják, hogy elvégzik ezt a rendkívül speciális tudást és képességet adó képzést. Ez tehát középszintű képzettség, de nem írja felül a főiskolai diploma – ahogyan az intenzív terápiás szakápolói képesítést sem. „A jövőbeni tervek között szerepel, hogy a főiskolai diplomával rendelkező ápolók és mentőtisztek számára megfelelő akkreditációval egy új egyetemi szintű sürgősségi szakképesítést hozzunk létre. A képzés egyetemi szintre emelésével a tanulmányokat sikeresen abszolváló szakápolókat olyan további sürgősségi kompetenciákkal lehetne felruházni, amelyekkel javítható a szakemberhiány ezen a területen, így csökkenteni lehetne a sürgősségi osztályokon a várakozási időt, javítani a minőségi mutatókat,

növelni a betegbiztonságot és elégedettséget a páciensek körében. A prehospitális és intrahospitális sürgősségi ellátás közelítése egymáshoz szintén jó döntés lenne – a mentésben és az alapellátási ügyeletben dolgozó szakápolókat és a kórházi sürgősségi osztályon dolgozókat valamikor egy csoportba, képzésbe lehetne tömöríteni, mert sokkal komplettebb lehet az ellátás, ha a kollégák már úgy hozzák be a beteget a kórházba, hogy tudják, mi lesz az ellátás következő lépése a sürgősségi osztályon. A Honvédkórházban a gyakorlatban is tapasztaljuk, hogy milyen különbség van a sürgősségi osztályunkon ápolóként és a Mentőszolgálatnál mentőápolóként egyaránt dolgozó kollégáink által behozott betegek ellátásában, illetve azon páciensek állapotában, akiket kizárólag mentőápolóként dolgozó kollégák szállítanak. 2011-ben volt egy kezdeményezés, hogy ezt a két szakképesítést összemossuk, de főként a Mentőszolgálat akkori képviselőinek ellenvetése miatt ebből végül nem lett semmi. Pedig ha a pre- és intrahospitális sürgősségi betegellátást egységben nézzük, akkor ez így lenne komplett és hatékony” – mondta Pápai Tibor. Arról, hogy a Magyar Egészségügyi Szak­ dolgozói Kamarán belül hogyan jelenik meg a sürgősségi szakápolás, mint önálló terület, dr. Balogh Zoltánt, a Kamara elnökét kérdeztük. A MESZK, érzékelve a rendszerben bekövetkező változásokat, az elmúlt hét évben arra törekedett, hogy a sürgősségi ellátás szakmacsoport a kamarán belül is markánssá váljék. Múlt év végén közgyűlésükön elfogadták a sürgősségi ellátás országos szakmai tagozat megalakításának lehetőségét, és ebben az évben az erre a feladatra vállalkozó sürgősségi szakápolók közül választás útján kijelölik a területi küldötteket, akik az országos küldötti taggyűlésben legitimizálják a tagozat megalakulását. Így a szakmacsoport országos képviselete is megoldódik. Balogh Zoltán, Pápai Tiborhoz hasonlóan hangsúlyozta: ez azért is fontos, mert 2011 végén olyan szakmai továbbképzési rendelet született, amelyben már önállóan szerepel a sürgősségi szakellátás szakmacsoport, ennek kialakításában pedig a MESZK tevékenyen részt vett az aneszteziológiai és intenzív terápiás, illetve a mentésügyi szakmai tagozatok vezetőinek tevékenysége által. A köztestület további kiemelet feladata, hogy az OKJ-s sürgősségi szakápolói képzések vizsgabizottságaiba is e területen jártas szakdogozókat delegáljanak, akik tapasztalataik birtokában segíthetik a hivatás fejlesztését. Radnai Anna ÁPOLÁS

31

A bejelentési kötelezettségnek szükséges a már hatályos szerződések vonatkozásában 2014. július elsejéig eleget tenni, hogy a megbízó egészségügyi szolgáltatók az ÁNTSZ-tájékoztatót és a hatályos jogszabályokat figyelembe véve megkezdjék a szerződések felülvizsgálatát, és azok szükséges módosítását, illetve a velük közreműködői, szabadfoglalkozású jogviszonyban állók tájékoztatását. Ehhez kívánunk jelen cikkünk keretében segítséget nyújtani.

Közreműködői szerződések felülvizsgálata, bejelentési kötelezettség J

ogi rovatunkban már tájékoztatást adtunk arról, hogy 2014. január elsejétől az egészségügyi törvény és a műkö­dési engedélyezési eljárásról szóló kor­mány­rendelet módosításával összefüggésben a közreműködői szerződések tekintetében új szabályok kerültek bevezetésre. A jövőben a személyes közreműködői szerződéses jogviszony létrejöttéhez a működési engedély helyett hatósági nyilvántartásba vétel szükséges. A módosított jogi szabályozás a már megkötött közreműködői szerződések felülvizsgálatát teszi szükségessé, hiszen az egészségügyi szolgáltatóknak el kell majd dönteniük, hogy meglévő szerződéseik közreműködői vagy személyes közreműködői szerződések körébe tartoznak. Ezzel összefüggésben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztiorvosi Hivatal (továbbiakban ÁNTSZ) valamennyi fekvő- és járóbeteg-ellátást végző egészségügyi szolgáltató részére tájékoztatást adott a személyes közreműködés és a hatósági nyilvántartásba vételhez szükséges ún. bejelentési kötelezettség kapcsán. A kiküldött tájékoztatóból részletesen megismerhetjük az új személyes közreműködői szerződés kötelező tartalmi elemeit, illetve a bejelentés módját. Közreműködői szerződések felülvizsgálata Az egészségügyi szolgáltatónak lehetősége van a működési engedélyben szereplő egészségügyi tevékenységhez közremű­ködőt igénybe venni. A közreműködők egy része saját maga biztosítja az egészség­ügyi szolgáltatás nyújtásának személyi-tárgyi feltételeit a diagnosztika területen, például mammográfiánál, endoszkópos szolgáltatásnál, labordiagnosztikánál. Ugyanakkor az egészségügyi szolgáltatónak nagyon sok olyan közreműködési szerződése is van, amely keretében ügyeleti, szakrendelési feladat ellátására került sor. Ez utóbbi szerződések többségénél a közreműködő egészségügyi szolgáltató oly módon biztosítja a tárgyi fel-

32

PARAGRAFUS

tételeket, hogy a megbízó egészségügyi szolgáltató intézménnyel használati szerződést köt. Erre egyébként lehetőséget biztosít a működési engedélyről szóló 96/2003. (VII. 15.) Kormányrendelet, hiszen a közreműködő a tárgyi feltételeket nem csupán a saját tulajdonban levő, hanem a használatban lévő tárgyi eszközökkel is biztosíthatja. Az ÁNTSZ tájékoztatása alapján azonban ha a közreműködői tevékenységet ellátó egészségügyi szolgáltató nem rendelkezik saját eszközzel, hanem azt a megbízó egészségügyi szolgáltatótól bérli, akkor ez személyes közreműködésnek minősül és a korábbi szerződést a felülvizsgálat keretében módosítani szükséges. Természetesen ha a közreműködő vállalja, hogy nem a megbízótól bérli, hanem saját maga biztosítja a tárgyi eszközt a jövőben, akkor ez a közreműködői szerződés az ún. klasszikus közreműködői szerződés körében maradhat. Ha nem tudja a tárgyi feltételeket biztosítani, a hatályos szerződést felül kell vizsgálni, hogy az megfelel-e a személyes közreműködői szerződésekre előírt kormányrendelet tartalmi követelményeinek. Hogyan módosítsuk a közreműködői szerződéseket? Korábbi cikkünkben is utaltunk rá, hogy a működési engedélyezési eljárásról rendelkező kormányrendelet nevesíti a személyes közreműködői szerződés kötelező tartalmi elemeit. Fontos kiemelni, hogy ezen tartalmi elemekről a feleknek rendelkezniük kell a szerződésben. Természetesen ezen felül egyéb kérdésekben is megállapodhatnak, például hogy a személyes közreműködő akadályoztatása esetén a helyettesítéséről ki köteles gondoskodni. Csak néhány lényeges tartalmi elemet emelnénk ki, például a szakmai felelősségbiztosítás kérdését. A módosításánál a megbízó egészségügyi szolgáltatónak döntenie kell, hogy a személyes közreműködő számára előírja-e a szakmai felelősségbiztosítási szerződés megkötését. Ha a közreműködőnek meg kell kötnie a

szakmai felelősségbiztosítási szer­ződést, ebben az esetben célszerű előírni, hogy káreseményenként és éves szinten az milyen biztosítási fedezetre szóljon, például hogy adott kárügyben milyen összegig álljon helyt a biztosító, illetve évente milyen mértékű legyen összességében a biztosítási fedezet. Ha nincs előírva a szakmai felelősségi biztosítási szerződés megkötése, akkor a megbízó egészségügyi szolgáltató felelősségbiztosítási szerződése fog fedezetet nyújtani a közreműködő által okozott kárért. Nagyon fontos azonban, hogy a beteg felé mindig a megbízó egészségügyi szolgáltatónak kell helyt állni attól függetlenül, hogy elő van-e írva a biztosítási szerződés megkötése a közreműködőnek vagy sem. Ennek értelmében a károsulttal való egyezség kötésében nem hárítható közvetlenül át a kárigény a közreműködőre, peres ügyben bevonásra kerülhet a közreműködő, de a beteget nem irányíthatja az egészségügyi szolgáltató a közreműködőhöz, hiszen a közreműködő az egészségügyi szolgáltató nevében nyújtja a szolgáltatást. Ugyanakkor segítséget jelenthet az egészségügyi szolgáltató számára, ha nem csak ő rendelkezik felelős­ ségbiztosítási szerződéssel, hanem a közreműködő is, a mai kárigény-ös�szegek nagyságrendjét figyelembe véve. Nem elhanyagolható az a tényező sem, hogy a köz­ reműködő egészségügyi szolgáltató szá­mára is biztonságot jelent egy helyette helyt­álló biztosítás megléte, hiszen a polgári törvénykönyv szabályai alapján a megbízó által okozott kár erre áthárítható. Természetesen az egészségügyi szolgáltató döntését befolyásolhatja, hogy a biztosítók milyen díj ellenében kötnek biztosítási szerződést a közreműködő egészségügyi szolgáltatókkal. Fontos szerződéses tartalmi elem, hogy a módosítandó szerződésnél nem lesz elegendő a feladatot ellátó egészségügyi szolgáltatót megjelölni, hanem konkrétan név szerint meg kell adni, hogy a személyes közreműködőként megjelölt társaság nevében az egészKÓRHÁZ 2014/4–5.

ségügyi szolgáltatást ki végzi. A személyes feladatellátást végző egészségügyi dolgozókat, működési nyilvántartásban való azonosítójukat a szerződésben nevesíteni kell, sőt meg kell azt is határozni, hogy milyen módon, időtartamban és jogviszonyban végzik az egészségügyi szolgáltatást. A jogszabály a személyes közreműködők vonatkozásában az egyéni vállalkozóként, társas vállalkozás tagjaként, vagy munkaviszony keretében engedélyezi, hogy a személyes közreműködő nevében a feladat ellátására sor kerüljön. Azaz ha egy gazdasági társaság egy kórházban például ügyeleti feladatot vállal, akkor a személyes közreműködői szerződésben azt is nevesíteni kell, hogy kik vesznek részt az ügyeleti ellátásban. Fontos szabály, hogy változatlanul hatályban maradt az a rendelkezés, hogy a személyes közreműködő társasággal további közreműködőt bevonhat az általa felvállalt egészségügyi szolgáltatásban, ha az személyesen látja el a tevékenységet. Ha olyan személy vesz részt a személyes közreműködő által felvállalt egészségügyi szolgáltatásban, aki egyidejűleg többfajta jogviszonyban végez egészségügyi tevékenységet, akkor a jogállási törvény, azaz a 2003. évi LXXXIV. törvény alapján nyilatkozatot kell tennie, hogy hathavi átlagban az egészségügyi tevékenység mértéke a heti hatvan órát, illetőleg a napi tizenkét órát egy naptári napon nem haladja meg. Természetesen figyelembe kell venni a jogállási törvénynek azon kitételét is, hogy amennyiben a párhuzamosan végzett egészségügyi tevékenységben ügyeleti feladatellátás is van, akkor a napi tizenkét és a heti hatvan óra vonatkozásában az egészségügyi tevékenység tényleges időtartamát kell figyelembe venni, nem pedig az ügyeleti szolgálat teljes időtartamát. Ezeket a nyilatkozatokat a személyes közreműködői szerződés mellékleteként kell elkészíteni, és a hatósági nyilvántartásba vételnél a személyes közreműködői szerződéssel együtt kell majd benyújtani. Összegzésképpen tehát az egészségügyi szolgáltatónak mindazon közreműködői szerződések vonatkozásában, ahol a tárgyi feltételeket ők biztosítják, módosítanuk kell a meglévő szerződéseket. Célszerű már most megkezdeni az egyeztetéseket a közreműködőkkel annak érdekében, hogy a bejelentési kötelezettségnek eleget tudjanak tenni a határidő lejárta előtt, hiszen ehhez csatolniuk kell a személyes közreműködői szerződést. Hatósági nyilvántartásba vételhez szükséges bejelentési kötelezettség A 2014. január elseje után megkötött személyes közreműködői szerződések esetében az egészségügyi szolgáltatás csak akkor kezdheKÓRHÁZ 2014/4–5.

tő meg, ha a személyes közreműködő az államigazgatási szerv irányába bejelentette a személyes közreműködést, és a hatóság nyilvántartásba vette ezen egészségügyi szolgáltatót. A hatályos szerződések vonatkozásában a bejelentési határidő 2014. július elsejével került meghatározásra. Az ÁNTSZ tájékoztatása alapján a működési engedélyek kiadására hatáskörrel rendelkező egészségügyi hatósághoz kell a bejelentési kötelezettséget megtenni, azaz kórház, országos intézet, kórházi rendelőintézet esetén az OTH-hoz, önálló kistérségi, kerületi szakrendelők esetében pedig a járási hivatal járási népegészségügyi intézete fog eljárni. Az előírt határidők betartása érdekében a 2014. január elseje előtt megkötött és jelenleg is hatályos közreműködői szerződések felülvizsgálatával egy időben célszerű tájékoztatni a közreműködőket, hogy a hatósági nyilvántartásba vétel érdekében a bejelentési kötelezettség nem a megbízót, hanem a személyes közreműködőt terheli. Azaz a személyes közreműködő egészségügyi szolgáltatónak kell bejelentenie a személyes közreműködői szerződés fennállását, csatolva az erre vonatkozó szerződést. A jogszabályok pontosan meghatározzák, hogy ezen közreműködői bejelentésnek mit kell tartalmaznia. A bejelentőlapon a szolgáltató megnevezését, egyedi azonosítóját, a szolgáltatás nyújtásának telephelyét, a közreműködéssel érintett szervezeti egység megnevezését, azonosítóját, illetőleg az ellátandó szakma, járóbeteg-szakellátásnál a személyes közreműködés idejét, a cég nevét, a személyes közreműködő vagy a közreműködő szervezet KSH-törzsszámát is fel kell tüntetni. Ezen felül a személyes tevékenységet végző egészségügyi dolgozók nevét, pecsétszámát vagy működési nyilvántartási számát, egészségügyi alkalmassági vizsgálatának dátumát és eredményét is szerepeltetni kell a bejelentő formanyomtatványon. A határidőben bejelentett személyes közreműködők korábban kiadott működési engedélye visszavonásra kerül, vagy ha az általuk elvállalt tevékenységnek csak egy része minősül személyes közreműködésnek, akkor a meglévő működési engedély módosításra kerül és megtörténik a személyes közreműködő tevékenység hatósági nyilvántartásba vétele. Azaz a már hatályos közreműködői szerződéssel rendelkezők esetében átmeneti szabály került megfogalmazásra, valójában a személyes közreműködésnek megfelelő egészségügyi tevékenység ellátását folytathatják december 31-ig, hiszen addig megtörténik hatósági nyilvántartásba vételük. Ezzel szemben aki 2014. január elseje után köt személyes közreműködői szerződést, annál szükséges, hogy a hatósági nyilvántartásba vétel

megtörténjen, és csak azt követően kezdheti meg az egészségügyi szolgáltatás ellátását. Az ÁNTSZ felhívta az egészségügyi szolgáltatók figyelmét, hogy tájékoztassák a velük közreműködőként jogviszonyban álló orvosokat, szakdolgozókat a bejelentési kötelezettség módjáról, határidejéről. Azaz a szolgáltatóknak kettős feladatot kell végrehajtaniuk, felül kell vizsgálniuk szerződéseiket. Aamennyiben a szerződés a személyes közreműködői szerződés jogi kategóriájának felel meg, akkor azt a kötelező szerződéses tartalmi elemeket figyelembe véve módosítani kell. Ugyanakkor a személyes közreműködői tevékenységet ellátókat bejelentési kötelezettség terheli a hatósági nyilvántartásba vétel végett. Szabadfoglalkozású jogviszonyban állók bejelentési kötelezettsége Szükséges kiemelni, hogy nem csupán a személyes közreműködők esetében történik hatósági nyilvántartásba vétel, hanem a hatályos jogszabály a szabadfoglalkozású jogviszonyban állók esetében is előírta a bejelentési kötelezettséget (2013. évi CCLIV törvénnyel módosított 1991. évi XI. törvény módosításáról). Azaz a szabadfoglalkozású jogviszonyban álló egészségügyi dolgozónak nem kell sem szakmai felelősségbiztosítást, sem működési engedélyt kérnie az egészségügyi tevékenység megkezdéséhez, de a szabadfoglalkozású tevékenység végzését be kell jelentenie a hatóságnak. Így az egészségügyi szolgáltatók, amikor tájékoztatják a közreműködőket arról, hogy a személyes közreműködői szerződések megkötése esetén bejelentési kötelezettség terheli őket, akkor ez a feladat a szabadfoglalkozású jogviszonyban állók vonatkozásában is felmerül, így a szabadfoglalkozású jogviszonyban álló dolgozókat is tájékoztatni kell arról, hogy a jogszabályi módosítás folytán 2014. július elsejéig be kell jelenteniük a szabadfoglalkozású jogviszonyban állásukat a működési engedély kiadására hatáskörrel rendelkező egészségügyi hatóságnál, a személyes közreműködőkhöz hasonló módon. A 2014. január 1-je után megkötött szabadfoglalkozású szerződéseknél az ÁNTSZ tájékoztatása esetén az egészségügyi tevékenység a nyilvántartásba vételt követően kezdhető­meg. Meg kívánom jegyezni, hogy célszerű volna a jogállási törvényt is összhangba hozni ezzel a jogszabályi előírással, hiszen a törvény a szabadfoglalkozású jogviszony megkezdéséhez a hatósági nyilvántartásba vételt nem írja elő, ugyanakkor a közhiteles nyilvántartás az új jogszabály szerint feltétele a tevékenység megkezdésének. Ez azt is jelenti, ha PARAGRAFUS

33

az egészségügyi szolgáltató 2014. január elseje után új szabadfoglalkozású jogviszonyra vonatkozó szerződést köt, akkor tájékoztatnia kell az érintett egészségügyi dolgozót, hogy a szabadfoglalkozású jogviszonynak a közhiteles hatósági nyilvántartásba vétele szükséges. Egészségügyi szolgáltatók által foglalkoztatott egészségügyi dolgozók adatainak bejelentése nyilvántartásba vétel végett Az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi szolgáltatókról, szervezeti egységeikről is nyilvántartást vezet, és a közhiteles hatósági nyilvántartásnak többek között tartalmaznia kell az egészségügyi szolgáltató által foglalkoztatott egészségügyi dolgozók adatait is. Így a foglalkozási jogviszony tí-

pusát, annak kezdési időpontját, határozott vagy határozatlan voltát, az végzett egészségügyi tevékenységet, munkakört, munkarendjüket (megszakítás nélküli, egy- vagy kétműszakos munkarend). Ezen felül a bejelentés tartalmazza a munkavégzés formáját, azaz hogy műszakbeosztásban ügyelet, készenlét, vagy rendkívüli munkavégzés keretében történik a munkavégzés, továbbá hogy ha önként vállalt többletmunkára kerül-e sor. Ha igen, akkor ennek mértéke is nyilvántartásba vételre kerül. Ezen túlmenően rögzíteni kell a nyilvántartásban az egészségügyi dolgozó heti munkaidejét is. Amennyiben az egészségügyi dolgozó tartósan távol volt, annak tényét és indokát. A hatósági nyilvántartásba vétel alapján kiderül, hogy adott egészségügyi dolgozó milyen jogviszonyban, milyen időtartamban,

milyen munkarendben végzi az egészségügyi tevékenységét, így amikor az egészségügyi dolgozó nyilatkozik a heti hatvanórás és a napi tizenkétórás egészségügyi tevékenységlimit vonatkozásában, tisztában kell lennie vele, hogy az egyes jogviszonyra vonatkozó adatai – függetlenül attól, hogy azt milyen jogviszonyban végzi – nyilván vannak tartva az államigazgatási szervnél. Az egészségügyi dolgozót foglalkoztató egészségügyi szolgáltatók bejelentési kötelezettségének szintén 2014. július elseje a határideje, ettől az időponttól kezdődően kell a módosított adatokat szolgáltatni. Erre vonatkozóan az államigazgatási szerv a szolgáltatók részére megfelelő adattáblákat és kitöltési útmutatókat fog rendelkezésre bocsájtani. Dr. Kőszegfalvi Edit

A világ járványügyi hatóságai már évek óta figyelmeztetnek az antimikrobiális rezisztencia (AMR) folyamatosan erősödő kockázataira. A közelmúltban jelent meg az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) összegző, az egész világra kiterjedő jelentése, amely részletezi egyrészt a jelenlegi állapotokat, másrészt a jövőt illető várható fejleményeket. Egyidejűleg figyelmezteti a világ összes országának vezetőit a globális veszély megfelelő hatékonysággal való kezelésére.

Globális kihívás a multidrogrezisztencia A

jelentést jegyző dr. Keiji Fukuda, a WHO egészségbiztonsági szervezetének vezérigazgató-helyettese bevezetőjében kijelenti: jelenleg a világon szinte nincs is olyan ország, amely kisebb-nagyobb mértékben ne lenne érintett az AMR okozta problémában, ami olyan súlyos, hogy pillanatnyilag a modern gyógyszeripar eredményeit is veszélyezteti. Valós lehetőségként említi azt a fenyegető előrejelzést, miszerint a 21. században könnyen előfordulhat, hogy a korábban enyhébbnek számító járványok vagy kisebb sérülések miatt emberek tömegei veszítik életüket – ezt nem apokaliptikus jóslatnak, hanem reális kockázatnak értékeli a WHO szakértője. A szervezet jelentése a tagországok egészségügyi hatóságainak együttműködésével készült, így pontos képet mutat nemcsak a globális helyzetről, hanem az egyes országokban tapasztalt tényekről is. Drága a fertőzöttek kezelése A jelentés elsősorban a multirezisztens bakteriális kórokozók (ABR) által okozott veszélyek elemzésére koncentrál. Megvizsgálja egyrészt előretörésük okait, az egyes egész-

34

INFEKCIÓKONTROLL

ségügyi rendszerek ezzel kapcsolatos hiányosságait és ajánlásokat tesz a legsürgősebb közegészségügyi teendőkre. Megállapítja, hogy az ABR által okozott gond összetett probléma, amelynek egyik eredője a helytelenül és a szükségesnél sokkal gyakrabban alkalmazott antibiotikum kúra, amely az embereket és az állatokat egyaránt veszélyezteti. Általános tapasztalat, hogy az egyes tagországok egészségügyi rendszerei önmagukban képtelenek felmérni az ABR kockázatait, a saját hatáskörükben figyelemmel kísérni a folyamatokat és megtenni a megfelelő ellenlépéseket. Tekintettel arra, hogy a multirezistens kórokozók fenyegetése napjainkra világszerte elérte azt a riasztó szintet, amely ellen már csak globálisan lehet felvenni a harcot, a szervezet szakértői sürgetik az összefogást. A gond súlyosságát jól mutatja, hogy egyre több olyan fertőző esetet regisztrálnak, amelynek gyógyításánál hatástalan a hagyományos antibiotikus kezelés. Napjainkban már tudományos bizonyítékok is bőséggel rendelkezésre állnak annak megerősítésére, hogy a fertőző betegségek tradicioná-

lis kezelései évről-évre hatástalanabbakká válnak. Az is bebizonyosodott, hogy az ABR nemcsak a gyógyítás hatékonyságára van negatív hatással, hanem a különböző országok egészségügyi rendszerit is évrőlévre súlyosabb kiadásokkal terheli. Az USA egészségügyi ellátórendszerében például évente 21-34 milliárd dollárra becsülik az ezzel kapcsolatos pluszköltségek mértékét, amihez hozzászámítandó még az a 8 millió dollár, amelyet a betegek kórházi ápolására fordítanak. Egyes becslések szerint az ilyen típusú betegségek kezelése némely országokban felemésztheti az éves GDP 0,4-1,6 százalékát. E gondok orvoslása végett a WHO, a tagországokkal közösen akciótervet készít, amelynek szerves része lesz az AMR globális kontrollja, ellene egy hatékony világstratégia kidolgozása, az előforduló esetek statisztikájának pontos nyilvántartása és értékelése. A jelentés szerint napjainkban már nemcsak a multirezisztens baktériumtörzsek támadásával kell foglalkozni, egyre magasabb közegészségügyi kockázatot jelentenek az egyéb, hagyományos gyógyszereknek elKÓRHÁZ 2014/4–5.

lenálló paraziták, vírusok, gombák is. A multirezisztens baktériumtörzsek már a világ minden egészségügyi és szociális intézményében előfordulnak, betegek tömegeit fertőzik meg évente, leggyakoribbak a húgyúti és légzőszervi betegséget okozók. Agresszív terjedésükben szerepet játszanak az adott ország megfelelő egészségügyi szabályzórendszerének, a fertőzéses esetek nyilvántartásának hiányosságai, a veszélyes kórokozótörzsek elleni teendők kidolgozott módszertanának hiánya. A világ számos országában óriási gondot jelent például a multirezisztens tbc-fertőzések nagy számban való előretörése, vagy újabban az artemisinin-rezisztens maláriatörzsek megjelenése. Mostanában egyre több olyan HIV-fertőzött beteget is regisztrálnak, akiknél a már hagyományosnak számító antiretrovirális gyógyszerek hatástalanok. Hiányos statisztikák, esetleges adatközlés A szervezet nyomatékosan felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy aktuálisan nem áll rendelkezésre olyan ABR-fertőzéses eseteket magában foglaló globális statisztika, amely kiindulópontja lehetne egy világméretű egységes stratégia kidolgozásának. A tagországok többségében csupán rutinellenőrzéseket tartanak, a fertőzésekben érintett betegektől a mintavétel esetleges, és annak eredménye olykor megbízhatatlan. Bár a fekvőbeteg-intézmények által prezentált statisztikák sem teljesen megbízhatóak, még rosszabb a helyzet a különféle, nagyobb közösségeket ellátó szociális intézményekben. Ezek döntő többségében mélyen alulreprezentáltak az adatok. Az esetek többségében elmarad a fertőzötteknél a mintavétel és a statisztikákban sem tesznek említést a megtörtént fertőzésekről, holott azok óriási betegcsoportokat érinthetnek. A WHO felkérésére a világ 114 országából küldtek adatokat a szervezetnek, ám közülük csupán 22 volt olyan, amely részletekben menően dokumentálta az intézményeiben előforduló fertőzéses eseteket. Sok adatközlő ország statisztikája hiányos és megbízhatatlan volt, mert kapacitáshiányra hivatkozva csupán kis létszámú (30 fő alatti) betegcsoporton hajtottak végre mintavizsgálatot, ráadásul az adataik nem voltak egyértelműek. Az adatszolgáltatók többsége csupán kórházi statisztikákkal dolgozott, a szociális szférában regisztrált fertőzések adataival nem foglalkozott. A WHO tapasztalata szerint a legtöbb és leginkább megbízható adatok az európai és észak-amerikai régióból érkeztek. Ebben a két régióban a többihez képest sokkal magasabb szintű a járványügyi felügyeleti rendszer és szorosabb a rendszerek közötti együttműködés. KÓRHÁZ 2014/4–5.

A beérkezett információk alapján a szakértők kijelentik: jelenleg hét multirezisztens baktériumtörzs kilencféle alfaja szolgáltat okot globális aggodalomra. Ezek azok a kórokozók, amelyek a kórházakban, a különböző közösségekben a leggyakrabban okoznak olyan, az emésztőrendszert, a légutakat megtámadó fertőző betegségeket, amely eseteknek körülbelül 25-50 százaléka a hagyományos módon és gyógyszerekkel általában már nem gyógyítható. Ezek az Escherichia coli, amely leginkább húgyúti fertőzéseket okoz, a tüdőgyulladást, véráram és húgyúti fertőzéseket okozó Kleb­ siella pneumoniae, a Staphylococcus aureus (MRSA, vér- és sebfertőzések), a Strepto­coc­ cus pneumoniae (tüdőgyulladás, agyhártyagyulladás), az atipikus szalmonella (bél- és véráramfertőzések), a különböző Shigella tö­ rzsek (bakteriális dizentéria, bélfertőzések), és az N. gonorrhoea (szexuális úton terjedő fertőzések). A leginkább mutációra hajlamos, és ezáltal multirezisztenssé váló kórokozók a harmadik generációs cefalosporinok (E. coli, K. pneumoniae). Ezek a kórokozók fertőzték meg világszerte a legtöbb embert, közülük nagyon sokan nem reagáltak a hagyományos antibiotikus kezelésre. Aggodalomra ad okot, hogy a K. pneumoniae ellen a beteg gyógyításához a világ számos országában (54 százalékban) karbapenemeket használnak, amelyek gyorsíthatják a rezisztencia kialakulását. A nagyobb közösségekben gyakran elterjedt E. coli által okozott húgyúti fertőzések kezelésére sokszor csak korlátozott lehetőségek állnak rendelkezésre az orálisan szedhető fluorokinolonok alkalmazására. Gyakran hatástalan a penicillin MRSA kezeléséhez, a S. aureus jelenlétének laboratóriumi igazolása után számos országban másodvonalbeli gyógyszereket alkalmaznak, a nemzetközi szabványokban előírt, a sebfertőzés megakadályozását szolgáló gyógyszeres kezelést pedig mellőzik, noha a profilaxis elhagyása miatt kialakult fertőzés gyógyszeres kezelése sokkal drágább és a súlyos mellékhatások kockázata is magas. A WHO statisztikája szerint a penicillin és származékai a S. pneumoniaeval fertőzött betegek több mint felénél minden régióban hatástalannak bizonyultak. Erre a problémára a szakértők külön felhívják a figyelmet, hiszen ez a kórokozó különösen a gyermekeket és az idősebbeket támadja meg tömegesen. Éppen annak a két korosztálynak a tagjait, akik életkori sajátosságaik folytán esendőbbek, gyengébb az immunrendszerük és ezért fogékonyabbak a fertőzésekre, körükben emiatt a halálesetek száma is magasabb, mint

más korcsoportokban. Ezért a rezisztens esetek hatékonyabb nyomon követésére, nyilvántartására szólítja fel a tagországok járványügyi szerveit. Közép-Ázsiában és Kelet-Európában különösen nagy gondot jelent a multi­rezisz­tens tbc-baktériumtörzsek intenzív előre­törése. A globális statisztikák szerint nap­jainkban már a tbc-fertőzöttek 20,2 százalékát multi­ drog­ rezisztens baktériumtörzs betegítette meg, holott ez az arány korábban 3,6 százalékos volt. 2012-ben a kelet-európai és közép-ázsiai országokból 84 ezer ilyen esetet jelentettek, ami a becslések szerint az összes újonnan fertőzött tbc-s beteg 21 százalékát jelentheti, bár a pontatlan adatok, a hiányos nyomon követés miatt feltételezhető, hogy még ennél is magasabb lehet az arányuk. A Távol-Keleten (Kambodzsa, Mianmar, Thaiföld, Vietnam) évről-évre nagyobb gondot okoz az artemisinin-rezisztens malária törzsek előretörése is. Az utóbbi években a HIV-fertőzötteket kezelő orvosok már azt tapasztalták, hogy betegeik 10-17 százaléka egyáltalán nem, vagy csak gyengén reagál az eddig hatásosan alkalmazott anti­retrovilális kezelésekre. Ezt a jelenséget nemcsak Európából, hanem Ausztráliából, Ja­pánból és az Egyesült Államokból is jelezték a HIV-betegeket kezelő orvosok. Az utóbbi 10-12 évben gyakoribbá vált az influenza kezelésére szolgáló antivirális szerek iránti közömbössé válás is, a pandémiás influenza szezonja idején túlságosan sokszor, gyakorta indokolatlanul szedett gyógyszerek miatt. A H1N1 és H3N2 járványok idején széles körben elterjedt (akár profilaktikus jelleggel is) az adamantán és oszeltamivir szedése, így sokaknál kialakult a rezisztencia. Félő, hogy a jövőben a világ lakosságának körében az oszeltamivir-rezisztencia különösen gyakorivá válhat. A multirezisztencia nemcsak a betegek gyógykezelésére, vagy profilaktikus céllal beszedett különféle gyógyszerek miatt alakulhat ki, közvetetten az élelmiszertermelés is közrejátszhat megjelenésében. Az élelmiszerláncok nem megfelelő minőségű kontrollja melegágya lehet a különböző multirezisztens kórokozótörzsek kialakulásának és azoknak a táplálék által az emberi szervezetbe való bejutásának. A WHO jelentése szerint ezen a területen óriási hiányosságok tapasztalhatók. Világszerte észlelhetők az élelmiszerkontroll hibái. Nincs globális szabályozás, minden ország a saját belátása szerint működteti (vagy nem működteti) a rendszerét. Szinte senki nem vizsgálja az élelmiszer-eredetű kórokozótörzsek emberekre vagy állatokra gyakorolt hatásait. Lóránth Ida INFEKCIÓKONTROLL

35

Április elejétől az Ecolab-Hygiene referenciakórháza a fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet. Az együttműködés okairól és lehetőségeiről beszélgettünk dr. Bodnár Attilával, az intézmény főigazgatójával.

Referenciakórház lett a Bajcsy – „Stratégiai jelentőségű együttműködés vette kezdetét 2014. április 9-én a fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet és az egészségügyi higiénés rendszereket gyártó és forgalmazó Ecolab-Hygiene Kft. között. A megállapodás értelmében a Bajcsy Kórház szakmai programot indít a kórházi fertőzések megelőzése és csökkentése, a betegbiztonság növelése érdekében. E tevékenységet a kórházi fertőzések leküzdése iránt elkötelezett és úttörő munkát végző Ecolab-Hygiene Kft. magas színvonalú fertőtlenítő technológiával és oktatóanyaggal támogatja” – szólt a sajtóhír. De merre tart a Bajcsy Kórház? – Szerintem az az öntudatos kórházi menedzsment, amely előre menekül. Tudjuk jól, hogy az egészségügyben az elmúlt huszonöt évben a gazdaság aktuális helyzete éreztette magát, ez most sincs másképp. Egy gazdaságilag depresszív környezetben két alapvető stratégiát lehet követni. Az egyik szerint, tekintettel a források szűkösségére, az ember nem csinál semmit, csak azt, ami a napi munkához feltétlenül szükséges, a másik stratégiában nagyon megfontoltan halad előre, azaz előre menekül. A második stratégiának kétségtelenül van némi többletköltsége, ám az többszörösen megtérül. Ha azt az irányt választom, hogy csak a napi feladatokat végzem el, a napi beszerzéseket valósítom meg, ez előbb-utóbb negatívan hat a kórház gazdálkodására, elmennek a jó szakemberek. Ha a béreket csökkentem, ha nem alkalmazom az új technológiákat, ami az orvostudományban folyamatosan megjelenik, illetve a kórház állagát nem próbálnánk megfelelően megóvni. Ez utóbbi is pénzbe kerül. A közgazdászok véleménye szerint az a jobb stratégia, amely még nehéz gazdasági körülmények között is követi az orvostechnológia fejlődését, hiszen a legfontosabb cél a minél magasabb színvonalú betegellátás biztosítása. Ezt támogatja Ecolab referenciakórházi státuszunk is. – Másfél éve vezeti az intézményt. Milyen eredménnyel? – A kórházat 2012. december 1-jén, jelentős adósságállománnyal vettem át. Az adósság

36

INFEKCIÓKONTROLL

Dr. Bodnár Attila

növekedésének ütemét sikerült fékezni, megállítani azonban nem. Sajnálatos módon a jelenleg rendelkezésünkre álló finanszírozás nem fedezi az ellátási költségeket. Teljes mértékben megtörtént a kórház átvilágítása, minden olyan kiadást megszüntettünk, ami a betegellátást nem befolyásolja negatívan. Ennek ellenére folyamatos hiány jelentkezik, ami ma már számítható és tervezhető, havonta nagyjából 80 millió Ft. Az intézmény éves költségvetése 10 milliárd forint. Ugyanakkor azon kívül, hogy jelentős megtakarításokat értünk el, nagymértékben növeltük saját bevételeinket is. Ez a hasonló méretű kórházakhoz képest jelentős: havonta 40 millió forint. E bevételeket az elmúlt évben különféle intézkedésekkel 37%-kal tudtuk növelni, és idén még tovább dolgozunk a saját bevételek emelésén. Nagyon fontos és sokat segít a saját bevétel, de a kórház összes problémáját nem tudnánk ebből megoldani, akkor sem, ha az a mostani duplájára emelkedne. – Hogyan menekülnek előre? – Nagyon fontosnak tartjuk az orvos­ tech­ nológia fejlődésének követését. Ezen túl

olyan többletszolgáltatásokat nyújtunk a betegeknek, amelyekhez nem kell jelentős forrás, ugyanakkor a szolgáltatásban jelentős javulást jelentenek. Gondolok itt például a tüdőgyógyászati betegségek komplex kivizsgálására. Jelenleg már tüdőtumor gyanú esetében is tudjuk biztosítani a teljes kivizsgálási palettát. Beszereztünk egy magyar fejlesztésű full HD laparoszkópot, amel�lyel például a prosztatatumor eltávolítása esetén a 80-90 százalékos műtéti kockázatot 10 százalék alá tudjuk csök­kenteni. Az új eszközzel kevesebb a vérveszteség, kisebb a műtéti stressz, rövidebb műtéti idő mellett. Külső vállalkozó finanszírozásában felújítottuk a kórház patológiai osztályát, és az ország egyik legkorszerűbb, de európai viszonylatban is kiemelkedő osztályát hoztuk létre, ami maximálisan megfelel a higiénés, orvosszakmai és kegyeleti szempontoknak, a tudományos munka és az oktatás igényeinek. Megállapodást kötöttünk a Semmelweis Egyetem I. számú Kísérleti Rákkutató és Pathológiai Intézetével, szoros együttműködésben dolgozunk. Gyakorlatilag nincs olyan vizsgálat a patológiában, amit ne tudnánk rövid időn belül a lehető legjobb színvonalon elérhetővé tenni betegeinknek. KÓRHÁZ 2014/4–5.

– Budapesten belül milyen szerepet lát el a Bajcsy Kórház? – Meghatározó szerepet töltünk be a délpesti régióban. Ezen a területen az Egye­ sített Szent István és Szent László, a Jahn Ferenc Dél-Pesti és a Bajcsy Kórház található. Hosszabb távon mindenképpen fontos lenne a régióban egyeztetett munkamegosztást és fejlesztést megvalósítani. Ezért kezdeményeztem együttműködést az intézmények főigazgatóival, folynak is bizonyos egyeztető tárgyalások, és attól függően, hogy melyik kórháznak mi az erőssége, a betegeket egymás között oda küldjük, ahol az adott betegség ellátásával kapcsolatban a legnagyobb szaktudás és rutin halmozódott fel. Nálunk a nagy trauma kivételével minden szakma megtalálható, korábbi szerencsés és kevésbé szerencsés események, mint például az OGYIK bezárása utána sok kitűnő szakember jött hozzánk, sok szakemberünk minősített – nem csak az osztályvezetők, hanem a beosztott orvosok közül is. Például csak a fül-orr-gégészeti osztályunkon öt PhD-fokozatú kolléga dolgozik, és ez jellemző a kórház többi osztályára is. Törekszünk az oktatókórházi cím elnyerésére. E feltételnek megfelelünk, nagyon sok oktató osztály van, elsősorban a Semmelweis Egyetemmel együttműködve, és reméljük, hogy az oktatókórházi cím adminisztratív akadályai hamarosan elhárulnak. – Az elmúlt hetekben élénk szakmai vita zajlik a térítéses ellátások létjogosultságáról. Ön milyen álláspontot képvisel a kérdésben? – Nagyon fontosnak tartjuk a saját bevételek növelése szempontjából a térítéses ellátás bevezetését. Ez a téma nagy viharokat kavart az elmúlt hetekben a szakmai sajtóban, sokan nyilvánítottak véleményt különböző aspektusból. Alapvető filozófiai kérdés, hogy bennünket egyetlen markáns cél vezérel a térítéses ellátások kapcsán:

A kórház dolgozóit is meghatotta az özvegy kivételes adománya Új eszközökkel gazdagodott a gyöngyösi Bugát Pál Kórház neurológiai osztálya. Különleges történet ez, ami telis-tele van megható és kivételes motívumokkal. „Tragédiával indult, mikor is munkatársunk, Szentirmay doktor úr betegségéről értesültünk, majd úgy folytatódott, hogy a gyógyíthatatlan kór végső fázisában a neurológiára került. Tudtuk, hogy nem győzhetünk, hogy nem fordítható meg a sors akarata, de mindent elkövettünk ami tőlünk telt” – mondta dr. Gyürky Melinda, osztályvezető főorvos. Szentirmay doktor felesége úgy döntött, nem fejezhetné ki jobban köszönetét a kórháznak és az osztálynak, mint hogy az itt gyógyuló betegeket segíti adományával. Speciális betegágyat, felfekvést megelőző matracot, ágyfellépőt, speciális etető asztalt, mobil, a járni képtelen betegek fürdését megkönnyítő eszközt sikerült beszerezni a Szentirmay család adakozása révén. (heol.hu)

az abból megszerzett bevételek az OEPfinanszírozott betegek ellátásának színvonalát emelik. Ha ezt az alapelvet nem veszítjük szem elől, semmit sem lehet kifogásolni: az egyágyas kórterem, a menüválasztás nem cél, hanem eszköz. Eszköz az OEP-finanszírozott betegellátáshoz szükséges többlet források biztosításához. – Mely terápiás területekre koncentrálnak? – Szinte mindegyik szakmánk kis ékszerdoboz. Óriási a beteganyag, minden beavatkozást elvégzünk, amit az egyetemi klinikák is megtesznek. Mégis érdemes kiemelni gasztroenterológiai ellátásunkat, ahol ERCPvizsgálatot, endoszkópos ultrahangot, egyedi vizsgálatokat végzünk, amelyeket más nem nagyon csinál az országban. Talán nincs is olyan osztályunk, amely ne lenne országos jelentőségű. Ez persze különleges érték és felelősség a menedzsment számára, amikor feltesszük magunknak azt a kérdést, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben melyik utat válasszuk. – Az infekciókontroll hosszú évek óta fontos az intézmény számára. – Az imént összefoglalt stratégia mellett nagyon fontosnak tartjuk a betegbiztonságot

Mit hozott az EU-s tagság? Szakértők válaszolnak A szűkülő források miatt jelentős elmaradásban voltak a magyar kórházak és egészségügyi intézmények az EU-tagság kezdetén. A több százmilliárd forintos uniós fejlesztés ezen sokat javított. A megnyíló munkaerőpiac versenyhelyzetre készteti Magyarországot. A társadalomnak és a politikának is rá kell döbbennie, hogy sokkal jobban meg kell becsülnie orvosait és egészségügyi szakdolgozóit. Sokan elindultak közülük Nyugatra. Látjuk az elmúlt két és fél évben elkezdett bérrendezési folyamat kezdeti eredményeit, de ahhoz, hogy tartósan megmaradjanak orvosaink és szakápolóink, a várható növekedés eredményeiből sokkal többet kell rájuk költeni – mondta el a megkérdezettek között Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke. (Világgazdaság)

KÓRHÁZ 2014/4–5.

is. Mert mit sem érnek a profi beavatkozások, ha nem tudjuk a betegbiztonságot maximálisan megvalósítani. A kórházi ellátás során világszerte az egyik legnagyobb ellenfél a kórházi fertőzés. Európában és az Egyesült Államokban rendkívüli mértékben nő a kórházi fertőzések száma, és szaporodnak a multirezisztens kórokozók. Ezért a betegbiztonság szervezésének számos lényegi része mellett – ilyen például a „daily dose” rendszer a gyógyszerelésben – fontosnak tartjuk a kórházi fertőzések számának csökkentését. Ez a betegbiztonság javítása mellett jelentős megtakarításokat is eredményezhet, amelyeket vissza tudunk forgatni a betegellátásba. – Hogyan lettek referenciakórház? – Az Ecolab és a Bajcsy Kórház között legalább két évtizedes folyamatos együttműködés áll fenn. Örömmel fogadtuk megkeresésüket. Ebben azt ajánlották fel, hogy a kelet-közép-európai régió első refe­ren­cia­kór­ háza lehetünk. Egy olyan új módszertan dolgoztak ki és alkalmaznak nálunk, amely jelentős mértékben csökkenti a kórházi fertőzések számát. Úgy válogatják ki és cserélgetik a fertőtlenítőszereket nagyon pontosan kidolgozott metodika szerint, informatikai úton történő ellenőrzéssel, hogy a nálunk kezelt betegek nozokomiális fertőzések iránti kitettsége drasztikus mértékben lecsökken. Tapasztalataik szerint nyugat-európai kórházakban az antibiotikum kiadások 30-35 százalékos csökkenését eredményezte a rendszer alkalmazása. Az Ecolab mindig is a kórház megbízható üzleti partnere volt, ezért is külön öröm számomra, hogy a projektet irányíthatom. Ezt részint betegeink érdekében, részint a vizsgálat hosszú távú céljai miatt tartom fontosnak. Ha a módszertan beválik, más külföldi és magyar kórházak betegeit segíthetjük hozzá egy modernebb higiéniai filozófia szerinti betegellátás megvalósításához. n Zöldi Péter INFEKCIÓKONTROLL

37

Az alábbi cikkben gyógyszerrovatunk vezetőjének 2013-ra vonatkozó gyógyszerpiaci elemzését és az idei esztendőre vonatkozó prognózisát adjuk közre.

A gyógyszerpiac alakulása 2013-ban Az

informatika fejlődése ellenére február közepén, végén még nem állnak rendelkezésünkre összefoglalóan a világ gyógyszerpiacának előző évi adatai. A különböző helyekről összegyűjthető piaci adatok és szakértői becslések azonban nagy valószínűséggel a korábbiaknak megfelelő pontosságú értékelésre adnak lehetőséget. Az előző évi előrejelzések 2013 során a növekedés csökkenését jósolták. Sőt, napvilágot láttak a válság végét prognosztizáló szakértői vélemények is. Ma már megállapítható, hogy a válság hatása valóban nem kerülte el az ágazatot. A világ gyógyszerpiacának növekedését 2013-ra a gyorsjelentések 2,5-3 százalékban jelölték meg az előző évi várt 3,5-4 százalékos növekedéssel szemben. Ez ismételten jelezi, hogy a növekedés egy válságos időszakban sem maradhat el a természetes fejlődésből adódótól. A megfigyelt kulcspiacokon a megelőző (2012.) évi 4 százalékos növekedés helyett azonban ismételten kisebb, bár azt megközelítő növekedést prognosztizáltak. Európában például a növekedés mértékét a restrikciós törekvések ellenére 1-3 százalékosra várták. Az amerikai forgalmat a biztosítottak körének további bővülése növelte. Európában a recesszió bizonyos mértékig érvényesült. Az értékek megítélésénél fontos tudni, hogy a nemzeti valutákban mért fogyasztási adatokat US dollárra számolják át és annak árfolyamváltozásai is jelentősen befolyásolják az eredményt. Mértékegységet azonban kell választani. A mértékegység- és a mérő-

szám-választás, illetve annak változtatása persze igen torz következtetések levonásához is vezethet, jó példa erre a hazai gyakorlat. Szinte mindig sikerül olyan mértékegységet találni, amely szerint a magyar gyógyszerfogyasztás az európai élvonalba tartozik. Mindezt előrebocsátva a világ gyógyszerpiacának 2013. évi növekedését 3 százalék körülire becsülik a szakértők. A növekedés mértéke megfelel a várt 2,53 százalék közötti értéknek. A világ gyógyszerpiaca ennek megfelelően az előző évi 960 milliárd USD-ról 990 milliárd USD mértékűre növekedett (1. táblázat). A legmagasabb növekedési ütemet 2013-ban is a feltörekvő piac országaiban (Kína, Brazília, India, Dél-Korea, és Oroszország) érték el. Kína éves növekedési üteme, úgy tűnik, tartósan 20% feletti lehet a következő években. Továbbra is megerősítik azokat a szakértői becsléseket, amelyek szerint hamarosan Kína a harmadik legnagyobb gyógyszerpiac lesz és akár már 2014-ben elérheti a 70 milliárd USD-t. Egyesek ennél is továbbmennek és azt prognosztizálják, hogy még ebben az évtizedben lehagyja Japánt, és a második legnagyobb gyógyszerpiac lesz, akár 140 milliárd dolláros mértékkel. A világ gyógyszerpiacának növekedését a szakemberek 2014-re is megközelítően 3% körüli értékre teszik (1. ábra). Az öt vezető európai piacon az előző években mutatott 3 százalékos növekedés lassult, és a világátlagtól messze elmaradt. A restrikciós kormányzati törekvések hatá-

sa jól megfigyelhető a növekedési arányok alakulásán. Megállapítható ugyanakkor, hogy a kormányzati törekvések ellenére a természetes fejlődés, például az átlagos életkor növekedése és az ezzel együtt járó növekvő gyógyszerfogyasztás érvényesül. A 2012. és a 2013. év jellemzője, hogy az öt vezető ország átlagának jelentős csökkenése mellett a belső arányok változtak. Jól látható, hogy az egyenlőtlen változások ellenére évről-évre érvényesülnek a növekedési tendenciák. Megfigyelhető azonban az Észak-Amerika és Európa közötti olló további nyílása (1. ábra). Ez a tendencia nem kedvez az európai lakosságnak (1. táblázat). A bemutatott növekedési mértékeket US dollár alapon számolták, ettől a nemzeti fizetőeszközben mért értékek eltérnek. Ebben jelentős szerepe van a dollárárfolyam alakulásának az összehasonlítás alapját képező nemzeti fizetőeszközökhöz képest. Az nyilvánvaló, hogy a növekedés az új készítmények piacra kerülése miatt elkerülhetetlen, mértékét azonban más is befolyásolja. Példaként említhető az átlagos árszint, az árrések alakulása mellett a támogatási politika és a gyógyszerek fogyasztását nagy részben meghatározó orvosok tájékozottsága, gyógyszerfelírási gyakorlata. Összességében a piaci növekedésnek nincs reális alternatívája. A bemutatott ábrák és az azon szereplő értékek a megfigyelt piacok alakulását mutatják. Ez a tényleges forgalom kb. 85-90 százalékát teszi ki (2. ábra). A világ tényleges forgalma 2005-ben az akkor rendelkezésre álló információk sze-

1. táblázat. Gyógyszerpiaci növekes a világon

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Növekedés % 8 7 7 6 4 3 6 5 5 4 3

2. táblázat. A gyógyszerpiac növekedése az európai gyógyszerpiacot meghatározó országokban az előző évhez viszonyítva, százalékban Ország 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 GER 8 6 4 7 3 4 5 4 3 7 1 FRA 2 5 6 5 4 5 2 3 1 6 0 ITA 3 2 4 1 4 -3 2 5 3 7 - 13,7 UK 10 9 8 3 3 3 2 1 4 6 n.a ESP 9 12 7 3 6 8 6 6 3 2 n.a átlag 6 6 6 3 4 3 3 3 3 5 1

38

Gyógyszer

KÓRHÁZ 2014/4–5.

rint 602 milliárd USD volt. Ezt 2006. végére 640 milliárd USD, 2007. végére 685 milliárd USD értékűnek jelezték. 2008 végére a korábban jelzett 738 milliárd USD helyett ma már egyes források 781 milliárd USD-t, 2009 végére 785 milliárd USD helyett 808 milliárd USD-t, 2010 végére 826 milliárd USD helyett 875 milliárd USD-t, 2011 végére 920 milliárd USD-t és 2012 végére 960 milliárd USD körüli értéket adnak meg. A 2013. évi megfigyelt forgalom a 990 milliárd USD körüli értéket érte el. A tényleges éves forgalom a becslések és a nemzeti valuták átszámítási bizonytalanságai miatt csak tendenciájában értékelhető. A növekedés 2013-ban 3 százalékosnak felel meg. Az egyes adatsorok között időnként tapasztalható eltérések a piaci adatokban a gyógyszer eltérő értelmezéséből is adódnak. Sokszor nem tüntetik fel, de igen sok esetben gyógyszerpiaci adatként csak a vényköteles készítmények forgalmát jelenítik meg. Más esetekben a vény nélkül kapható készítmények forgalma is szerepel az adatok között. Eltérést okozhat az is, hogy vannak olyan készítmények, amelyek az egyik ország piacán mint törzskönyvezett gyógyszerek, más ország piacán pedig mint étkezési kiegészítők szerepelnek. Ha a forgalmi adatokat készítményösszesítésből képezték, már adódik az eltérés. Indokolt megjegyezni, hogy az elmaradott térségek felzárkózása, az átlagos életkor növekedése és az orvosi, gyógyszerészeti és technológiai fejlődés eredményeként rendelkezésre álló korszerűbb, hatékonyabb, jobb életminőséget biztosító és általában drágább készítmények piacra kerülése valójában ennél nagyobb növekedést is indokolna. Az életkor növekedése ennek felétháromnegyedét önmagában lefedi. Érzékelhető ugyanakkor az originális gyógyszerek egy része szabadalmi oltal­ má­nak elvesztése és a helyükre lépő gene­ rikumok forgalmának hatása, különösen Észak-Amerikában és Európában. Az elmúlt években a szabadalmi védettséget elvesztő készítmények piacra gyakorolt hatása jelentős volt. A korábbi években még százmilliárd USD forgalmat adó termékek helyett megjelentek a generikus készítmények. A szakemberek azzal számolnak, hogy a generikus piac 2014-re a teljes gyógyszerforgalom 27 százalékát, 2016-ra pedig 3435 százalékát fogja elérni. A generikumok részaránya jelentős mértékben eltér az

350

Latin-Amerika A/A/A Japán

300

Európa Észak-Amerika

250

200

150

100

50

0 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014*

1. ábra. Az egyes gyógyszerpiacok alakulása (m USD)

egyes országokban. 2010-ben például Len­ gyelországban 56,4%, Hollandiában pedig 11,5% volt. Példaként bemutatjuk néhány országban a generikus készítmények forgalmának részarányát (2. táblázat). Indokolt megjegyezni, hogy a gene­riku­ mok részarányát a világ összforgalmában 2011-re 23 százalék körülire várták. A tényadatok alapján az arány 25 százalék lett. A magyar gyógyszerpiac A magyar gyógyszerpiac továbbra sem független a nemzetközi tendenciáktól. Szereplői aktivitást mutatnak az európai és a világ gyógyszerpiacán is. A magyarországi gyógyszergyártók termékei is megjelennek az európai és a távolabbi piacokon is, sőt a magyarországi gyógyszergyártók eredményük jelentős részét a külpiacokon érik el. A globalizáció hatásaként a magyar piac legfeljebb rövid, átmeneti ideig zárható el az új termékek elől. Bár azt is meg kell jegyezni, hogy a történelem szempontjából rövid idő a beteg számára elviselhetetlenül hosszú. Az innovatív készítmények nálunk több évet várnak a támogatotti körbe befogadásra. Elsősorban onkológiai, szív- és érrendszeri betegségek terápiájáról van szó, olyan gyógyszerekről, amelyek egytől-egyig átestek korábban az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet (ESKI) bizottságainak szigorú szakmai és

3. táblázat. A generikus készítmények forgalmának részaránya néhány országban Ország

Részarány %

Lengyelország 56,4 Szlovákia 48,0 Magyarország 36,2 Németország 30,2 Románia 29,0 Ausztria 22,4 Egyesült Királyság

21,7

Franciaország 13,1 Hollandia 11,5 Spanyolország 8,4

költséghatékonysági vizsgálatain, vagyis bizonyítottan egészségnyereséget produkálnak. A financiális problémákra hivatkozó törekvések rendre botrányokat és végső soron zavarokat idéznek elő a piacon. A piaci zavarok természetes kísérő jelensége a forgalom növekedése. A szakértői előrejelzések szerint évről-évre közeledik egymáshoz az európai és a volt szocialista országok piaca. A korábbi évek 16-17 százalékos magyar növekedése csökkentette a lemaradást, de az utolérés nem következett be. A közeledés azonban a kormányzati szándékok és intézkedések ellenére a korábbi években folytatódott, mert a növekedés üteme mindig meghaladta az európai átlagot. 2004-et a

4. táblázat. Az előző években a magyar gyógyszerpiac növekedése

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Növekedés % 21,2 11,8 16,8 12,4 - 6,6 5,0 3,0 3,5 5,1 -9,3/-4,5 1,6

KÓRHÁZ 2014/4–5.

Gyógyszer

39

1000 900

Észak-Amerika Európa Japán A/A/A Latin-Amerika

800 700 650 600 550 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014*

2. ábra. A gyógyszerpiac alakulása (m USD)

durva­kormányzati beavatkozások jellemezték, amelyek komoly feszültségeket szültek. A 2005. év szinte zavartalanul telt el. 2006ott a reformok mezébe öltöztetett ijesztgetések fémjelezték, amelyek érdemi irányváltozás nélkül 12 százalékot meghaladó növekedést eredményeztek. Új szakasz kezdetét jelentette a 2006. decemberében elfogadott XCVIII. számú törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól. Ez valójában a gyógyszerkasszát védte, kevéssé törődve a lakosság hosszabb távú érdekeivel. A törvényt kísérő jogszabályok 2007-ben jelentős változásokat eredményeztek a gyógyszerpiacon. Ma már megegyeznek a szakértői vélemények abban, hogy ezek a változások hos�szabb távon kedvezőtlen hatást fejtenek ki. A szakértők véleménye abban tér el, hogy a biztonságos gyógyszerpiaci működés vis�szaépítése milyen időtávban lehetséges. Öt évvel ezelőtt a szokásos éves becslésünk elkészítésénél már nem számoltunk az addig ismerteken túl további radikális finanszírozói, esetleg kormányzati beavatkozás lehetőségével. Négy éve azt kellett megállapítani, hogy ebben tévedtünk. Az előző években meghozott döntések, változtatások áthúzódó hatásai tovább növelték a feszültséget. Tovább csökkent a gyógyszerek támogatása, a támogatásra fordított forrás. Három évvel ezelőtti becslésünk elkészítésénél sem számoltunk radikális évközi kormányzati beavatkozással, számoltunk azonban azzal, hogy tovább csökken a lakosság teherbíró képessége, korlátozottabbá válik az egyénre szabott gyógysze-

40

Gyógyszer

relés lehetősége az orvosok séma szerinti megítélésével és tevékenységük eset­­leges szankcionálásával. Ebben nem tévedtünk. Év közben olyan változtatásokra került sor, amelyek közvetlenül a gyártókat érintették és ennek hatása a piacra csak elhúzódva, a későbbiek során jelentkezik. Két évvel ezelőtt a közforgalomból 30 milliárd forint értékű kórházi felhasználásra átvezényelt onkológiai készítmény forgalomcsökkentő hatásával és a referenciaárak gyakoribb változásából adódó forgalom csökkenésével számoltunk, 5 milliárd forint értékben. Ezzel a közforgalom 5,6 százalékos csökkenését szerepeltettük a becslésben. A csök-

kenés ennél nagyobb lett, 9,3 százalékot ért el. Ha nincs az onkológiai készítmények átterelése más csatornába, akkor a közforgalmú piac csökkenése 4,5% lett volna. A táblázatban ezért szerepel a két szám. A forgalomátterelés meglátszik az átlagos dobozárak alakulásában is. A kórházi gyógyszerforgalom értelemszerűen nagyobb lett, igaz ott csak termelői áron kell vele számolni, ami összességében 3 milliárd forint körüli megtakarítást eredményezett az egészségbiztosítási alapnak. Egy évvel ezelőtti becslésünket követően a gyógyszerpiacra „csak” a vaklicitnek volt hatása. Ez azonban nem érhette váratlanul a piaci szereplőket.

160

140

120

100

80

60

40

20

0 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

3. ábra. Kórházi forgalom (milliárd Ft)

KÓRHÁZ 2014/4–5.

600 OTC Beteg TB-támogatás

500

400 300 200 100 0

1993

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

terv várható tény 2013

terv várható 2014

4. ábra. Gyógyszerpiac Magyarországon

A piaci folyamatok – a természetes fejlődés miatt – jelentős részben a kormányzati szándékoktól függetlenül alakulnak. Átmeneti ideig azonban képes érvényesülni a restrikciós törekvés. Érdemes elgondolkodni azon a tapasztalaton, hogy a természetes fejlődés sokkal meghatározóbb, mint az egyes piaci szereplők (legyenek azok akár a gyártók, akár a forgalmazók, vagy a finanszírozó, esetleg a szabályokat meghatározó kormányzat) érdekérvényesítő képessége. Okkal feltételezhető, hogy a magyarországi növekedés az európai növekedést meghaladó mértékű kell legyen mindaddig, amíg a teljes felzárkózás be nem következik. Végső soron a lakosságnak kell eldöntenie, hogy a közös kiadásokból mire mennyit fordít, mit milyen fontosságúnak ítél. Nagy valószínűséggel a saját egészsége – különösen, ha érzékeli más országok lakosságához mért hátrányait – fel fog értékelődni. Itt van jelentősége a lakosság számára adott információknak, a kommunikáció közérthetőségének. Ma egyértelműen megállapítható, hogy sike-

res tud lenni az a kommunikáció, amely képes megjeleníteni hihetőnek feltüntethető bűnösöket, sajnos közöttük igen sokszor a gyógyszerek gyártóit és forgalmazóit. Megtehető mindez anélkül, hogy a közölt információknak, vagy talán pontosabban a közölt érzetnek valós alapja lenne. Az elkövetkező években – annak ellenére, hogy a kormányzat 2007. óta folyamatosan a növekedés megállítását célzó szabályokat vezet be – a piac növekedése nem megállítható folyamat. Ha a megállítás sikeres lesz, akkor európai lemaradásunk tovább növekszik. Tudomásul kell venni, hogy a lakossági terhek és a gyógyszergyártók, forgalmazók terhei egy határon túl biztosan nem növelhetők. A korábbi évek már sejtették, az utóbbi évek pedig még határozottabban jelezték ezeket a pontosan nem definiálható határokat. Elég talán csak utalni a ki nem váltott vények köztudatban is keringő nagyságára. A magyar gyógyszerpiac növekedése 2013-ban az európai átlag körül lehetett. Ezzel ugyan a lemaradá-

sunk nem nőtt, de sajnos nem is csökkent (3. táblázat). A növekedés tízéves átlaga meghaladja a 4,8 százalékot. Ugyanezen időszak európai átlaga 3,2%. Az egy főre jutó európai átlagot 2013-ban ismételten el nem érő magyar gyógyszerpiac fogyasztói áron meghaladta az 576 milliárd forintot, amihez még hozzá kell számolni a patikán kívüli 5-6 milliárd forint fogyasztói áron számolt gyógyszereket és a 144-146 milliárd forint termelői áron számított kórházi gyógyszer forgalmat. Ez utóbbi 14-15 milliárd forinttal nagyobb, mint az előző évi kórházi gyógyszerforgalom. A kórházak valódi gyógyszerfogyasztása feltehetően ennél is nagyobb, a betegek által bevitt és az esetenként kapott nem jelentéktelen mennyiségű rabatt miatt, de a pontos nagyságot nem lehet megállapítani. Az előző években a növekedés és a csökkenés mértéke eltérő volt, törvényszerűség a dinamikus növekedés tényén kívül nem figyelhető meg. A 2012. évi növekedést alapvetően az eredményezte, hogy a

5. táblázat. A lakossági terhek növekedése a vényköteles gyógyszereknél az előző évhez viszonyítva

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Növekedés %

- 8,2

7,5

4,1

9,3

17,1

14,6

30,9

- 3,5

2,2

14,8

-9,4

12,1

6. táblázat. Lakossági terhek növekedése az OTC-szektorban az előző évhez viszonyítva

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Növekedés % 25,0 18,0 8,5 9,4 11,4 - 7,7 20,8 4,6 4,4 5,3 2,0 10,8 7. táblázat. A lakossági összes teher növekedése az előző évhez viszonyítva a teljes gyógyszerforgalomban

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Növekedés % 3,5 12,0 6,1 9,3 14,5 4,6 26,9 - 0,4 3,0 11,0 -4,6 11,6

KÓRHÁZ 2014/4–5.

Gyógyszer

41

közforgalomból­ide csoportosították át az onkológiai készítmények forgalmazását. Ez a hektikusság összefügg a kórházak finanszírozási problémáival (3.ábra). A patikán kívüli gyógyszerforgalmazás mértéke az előző évhez képest nem változott, megközelítően maximum 5-6 milliárd forint értékű lehet, stagnáló. Ezek számbavételével a közforgalom valójában 581582 milliárd forint közötti értékre tehető. Érdemes azt is figyelembe venni, hogy csak az átlagos életkor növekedéséből adódó többletfogyasztás 3,0% körüli növekedést eredményezne. Az ennél kisebb növekedés arra utal, hogy kevesebb gyógyszert használ a lakosság, mert egészségesebb lett, vagy beteg ugyan, de csak kevesebb gyógyszert szed. (4. ábra). Egy évvel ezelőtt nem feltételeztük, hogy a gyógyszerpiaci növekedés meghaladja az európai növekedés mértékét. Túlzottan hihetőnek tűnt a korlátozások eredményességének kormányzati hangoztatása. Ez a feltételezés helytálló volt. Az egy évvel ezelőtti becslésünk az összes forgalmat illetően 2,0% pontossággal vált be, azaz ennyivel lett kisebb a forgalom, mint az általunk becsült. A kormányzati törekvésekkel (terv) szemben nem csökkent az elvárt mértékben a forgalom. A tervhez képest az eltérés 8,7 százalék, azaz ennyivel lett több a forgalom, mint a tervezett. A tb-támogatás az előző évhez képest jelentős mértékben csökkent, de a tervet jelentősen meghaladta. A csökkenés az előző évhez képest 6,0%. Az eredeti kormányzati elképzelésekhez képest, amit év közben korrigáltak 5,7% a növekedés, a becs-

600 Rx magán Rx állami 500

400

300

200

100

0 1993 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014*

5. ábra. Ráfordítás vényköteles körben 300

250

200

150

100

50

0 1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014*

6. ábra. Egy fõre jutó gyógyszerfogyasztás (Ft/fő)

30%

120 OTC %

100

25% 20%

80 MILLIÁRD FT

60

15% 10% 5%

40 0% 20

-5% -10%

0 1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014*

7. ábra. Az OTC-forgalom alakulása és változása az alőző évhez képest

42

Gyógyszer

KÓRHÁZ 2014/4–5.

8. táblázat.

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Piaci növekedés

0,5

1,9

4,4

0,8

- 15,1

- 0,9

- 3,5

3,3

2,0

-3,9

2,0

Tb-támogatás

8,7

4,8

7,4

- 0,2

- 19,6

8,2

- 1,7

3,5

0,3

- 1,9

- 6,0

- 13,2

- 7,3

- 1,9

2,3

- 1,8

17,2

- 4,7

3,0

4,4

-6,3

2,6

Lakossági terhek

9. táblázat. A patikai átlagos dobozár alakulása Magyarországon (Ft) 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 1 275

1 420

1 669

1 842

lésünkhöz képest pedig 6,0% a csökkenés. A lakossági teher az előző évhez képest jelentős mértékben nőtt, mégpedig 12,1 százalékkal. A vényköteles szektorban a csökkenés 9,4% (4-6. táblázat). 2002-ben, 2009-ben és 2012-ben a lakossági terhek csökkentek a vényköteles szektorban. Indokolt megjegyezni, hogy ezeket a terheket a fogyasztók alapvetően önszántukból vállalják. 2008-ban és 2009-ben a lakossági terhek változásának megítélése a két nagy szektorban nem összehasonlítható az előző évekével. 2007. adatait az Algopyrin vénykötelessé válása átrendezte. Az OTC-szektorból kikerült megközelítően 6 milliárd forint. Ha ezt is figyelembe vesszük, akkor az OTC-szektorban valójában folyamatos és dinamikus a növekedés. A 2008. évi OTC-fogyasztás megugrását a vényfelírási és támogatási rendszer változása is elősegítette. Az OTC-szektor részaránya 2008 óta folyamatosan növekszik a szakértői prognózisoknak megfelelően. A lakossági tehernövekedést jelentősen befolyásolja a gyógyszerkassza nagysága. A tb-támogatás az előző évhez képest 6,4

1 839

1 901

1 981

2 079

százalékkal csökkent, miközben a lakosság vényköteles körben befizetett hozzájárulása (térítési díj befizetése) 12,1 százalékkal lett több. Ez a betegek számára igen kedvezőtlen irányú elmozdulás. Az összes lakossági teher, azaz a vényköteles és a vény-

2 187

2 014

1 948

nélküli készítmények összes fogyasztásáért fizetett hozzájárulás 11,6 százalékkal nőtt 2013-ban. Az OTC-készítmények fogyasztásának növekedése 10,8% mértékű, részaránya 19,6 százalék, ami nagyobb, mint az előző évi arány.

300 Rx OTC 250

200

150

100

50

0 1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014*

8. ábra. Betegterhek megoszlása

400 350 300 250 200 150 100 50 0 1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014*

9. ábra. Gyógyszerkassza alakulása

KÓRHÁZ 2014/4–5.

Gyógyszer

43

450

40%

TB-tám. Terv Hiány

400

35% 30%

350 25% 300 MILLIÁRD FT

250

20% 15% 10%

200

5%

150

0% 100

-5%

50

-10% -15%

0 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

2013 2014*

10. ábra. Tb-támogatás

Egy évvel ezelőtti becslésünk az ös�szes forgalmat tekintve 2,0%, ezen belül az OTC-forgalmat tekintve 6,6 százalékos és a vényköteles forgalmat tekintve 3,9 százalékos pontosságú lett. Nem tévedtünk ugyanakkor a lakossági terhek és a tb-támogatás megosztásában. Pontosan becsültük meg a térítési díjak összegét. A lakosság terhei kedvezőtlenebbül alakultak a támogatás mértékéhez képest. A lakosság a vényköteles gyógyszerek körében a terhek 36,1 százalékát viselte az általunk prognosztizált 34,6 százalékkal szemben. A támogatás aránya a forgalomhoz képest a becslés szerint 53,6%, míg a tényleges adatok szerint 51,4%. A becslés pontossága 4,1%, szemben a finanszírozó 2,7 százalékos tervezett pontosságával. A lakossági teherviselés változása a vényköteles szektorban a politika által ígért 0 százalékkal szemben az általunk becsült 12,1 százalékos növekedés lett. Érdemes egy kis összehasonlítást végezni az eddigi évek becslési pontosságáról. A tényleges és az általunk becsült eltérést százalékban adjuk meg. Becsléseinket minden év elején (legkésőbb február végéig) 2000. óta közzé tesszük (7. táblázat). A „-” a túlbecslés jele, vagyis, amikor a becsültnél kisebb lett a tényleges összeg. Az összes forgalmat (piaci növekedés) tíz év távlatában a 2007-et leszámítva elég pontosan sikerült megbecsülni. A pontosság különösen jó, ha a közzétett tervezett értékektől való eltérést is figyelembe vesszük. Igaz a közzétett tervezett adatok a visszafogást, a restrikciós intézkedéseket alapozták meg. A lakossági tehernö-

44

Gyógyszer

vekedésnél voltunk a legpesszimistábbak. A lakosság szinte minden évben kevesebbet költött, mint azt vártuk, 2013 kivételével. Itt a vényköteles körben pontosan becsültük a lakossági terheket, de az OTC-költést kicsit alulbecsültük. A tb-támogatás és a lakossági költés között közvetlen összefüggés van. Amit nem fizet a tb, azt a lakosság kénytelen felvállalni. 2013-ban a teljes fogyasztás növekedése feltehetően a ma még pontosan nem ismert európai átlaggal azonos, vagy ahhoz közeli. Ugyanakkor nagyobb arányú növekedést indokolna a lakosság egészségi állapota, és talán az átlagos életkor alakulása is. Félő, hogy utóbbi alakulása ös�szefüggést fog mutatni az indokoltnál kisebb gyógyszerfogyasztással. A gyógyszerköltségek közösségi (állami) és magánfinanszírozás aránya a vényköteles körben hektikusan változott az elmúlt években. A korábbi évek javulása után a lakosság szempontjából néhány éve romlik az arány. 2008-ban a lakossági terhek már az állami ráfordítás 44 százalékát érték el. Ez az arány 2009-ben javult 40 százalékra. 2010-ben már 40% alá is került, 2011-ben az arány ismételten romlott és 42% körüli szintet ért el. 2012-ben tovább romlott az arány és 47,3% lett. 2013ban a romlás folytatódott és a becslésünk szerinti 53,0 százalékot is meghaladta. A tényleges arány 56,4%. Ez 9 százalékpontos romlás az előző évhez képest. Mindezt a nyugdíjasok helyzetével is indokolt ös�szevetni, hiszen a gyógyszerfogyasztás körükben arányait tekintve nagyobb, mint a fiatalabb korosztály körében. Becslésünk

szerint 2014-ben az arány valamennyit javulni fog (5. ábra). Fel kell tenni a kérdést: törvényszerűen növekszik-e a gyógyszerfogyasztás? Van-e reális remény a gyógyszerfogyasztás csökkenésére? A gyógyszerpiac növekedését meghatározó tényezők számbavétele választ is ad a feltett kérdésekre. A felhasznált gyógyszer forgalma növekszik (6. ábra): – A népesség életkorának növekedésével (ez mennyiségi növekedés is) – A növekvő gazdagsággal arányosan (ez minőségi változás) – Az újonnan piacra kerülő innovatív gyógyszerek értékével (ez mennyiségi és minőségi növekedést is eredményezhet) – A már régebben piacon lévő termékek új alkalmazásával – A megelőző szűrések számának növekedésével a kiszűrt betegek kezelésbe vételével. A piaci növekedés mértékét évekkel ezelőtt a közép-kelet-európai országokban az elemzők az európai átlagot meghaladó mértékűre tették. Indoklásul az egy főre jutó fogyasztás alacsony szintjét és az európai felzárkózáshoz szükséges kiegyenlítődést hozták fel. Ezzel szemben nálunk a 2007. évi 6,6 százalékos csökkenés megtört egy folyamatot, de a növekedés ezt követően folytatódott. Az egy főre jutó fogyasztás 2008ban és 2009-ben is 205 euró körül alakult szemben a korábbi évek 204-223 eurójával. Az egy főre jutó fogyasztás euróban kifejezve 2010-ben az árfolyamváltozást és a népesség csökkenését is figyelembe véve 212 euróra változott. A csak vényköteles foKÓRHÁZ 2014/4–5.

gyasztás az előző évekhez hasonlóan 178179 euró maradt. 2011-ben az egy főre jutó fogyasztás 225 euró, a csak vényköteles fogyasztás pedig 189 euró. 2012-ben az egy főre jutó fogyasztás 197 euró, a csak vényköteles fogyasztás pedig 159 euró fejenként. 2013-ban az egy főre jutó fogyasztás (297 forintos euróárfolyam mellett) 195 euró, a csak vényköteles pedig 161 euró. Ez messze elmarad az EU országok átlagos egy főre jutó fogyasztásától, ami több mint tíz évvel ezelőtt is már 250 euró volt, miközben az átlagos egészségügyi állapot nálunk mes�sze rosszabb, mint az EU-s átlag. A Magyarországon forgalmazott gyógyszerek átlagos tényleges fogyasztói ára 2013-ben 1948 forint volt dobozonként. A termékpaletta bővülése mellett a dobozár 3,3 százalékkal csökkent ebben az évben. Ha ehhez még hozzátesszük a fogyasztás összetételének változását, azaz új, drágább készítmények megjelenését és az 1,7 százalékos átlagos inflációt, akkor látszik a gyártók önmegtartóztató viselkedése. A csökkenést alapvetően a vaklicit határozta meg. Mindezek ellenére a lakossági terhek jelentős mértékben növekedtek. Ez meglátszik többek között az átlagos dobozárak alakulásában is. A közforgalomban csökkenést, a kórházi forgalomban pedig jelentős emelkedést lehetett ebben az évben is tapasztalni, 6390 forintról 7518 forintra. Az OTC-készítmények piaci erősödése folytatódott 2013-ban, piaci részesedése 10,8 százalékkal (a korábbi évekhez képest jelentős mértékben) nőtt. Az OTC-forgalom piaci részaránya 2011-ben 16,0 százalékot, 2012-ben 18,0 százalékot, 2013-ban pedig 19,6 százalékot ért el (7-8. ábra). A vény nélkül kapható gyógyszerek a dobozban kifejezett teljes fogyasztás 29,1 százalékát érték el. Ez a mutató az elmúlt években 27,2 és 33,2 százalék között változott. A vény nélkül vásárolt gyógyszerekért dobozonként átlagosan 1322 forintot kellett fizetni, az előző évi 1262 forint és az azt megelőző években tapasztalt 1227, 1162 és 1093 forinttal szemben. Dobozszámban az OTC-készítmények forgalma 7,7 százalékkal növekedett (8. táblázat). A lakossági terhek megoszlása A lakossági terhek aránya összességében 2001. és 2005. között kis mértékben csökkent évenként (9. ábra). 2005-től kezdetben kis mértékű, 2007-től azonban jelentős növekedés mutatkozik. A folyamat 2009-ben megállt és a lakosság összes terhe a gyógyszerforgalom 40 százalékát érte el. 2010-ben a csökkenés folytatódott. A tendenciát előre jeleztük. 2011-ben a magánráfordítások aránya ismét nőtt. 2012KÓRHÁZ 2014/4–5.

ben a magánráfordítások összege ugyan jelentősen csökkent (4,5%), de annak aránya 42 százalékról 44 százalékra nőtt. 2013ban a magánráfordítások összege jelentősen (11,5%) növekedett és arányuk meghaladja a 48 százalékot. Ez azt jelenti, hogy a közforgalomban az összes gyógyszerfogyasztás 51-52 százalékát teszi ki a gyógyszertámogatás. A 9. ábra szemléletesen mutatja, hogy a lakosság gyógyszerekre fordított kiadásai 1998-ban közel fele-fele arányban oszlottak meg a vényköteles és az OTCkészítmények között. Az arány fokozatosan a vényköteles irányba tolódott el. A 2011. évben már 38:62 volt az OTC:Rx megoszlás. Ez a folyamat 2012-ben jelentősen megváltozott és 41:59 OTC:Rx megoszlás alakult ki. Tavaly ilyenkor azt állítottuk, hogy a folyamat várhatóan nem folytatódik. Igazunk lett, hiszen 2013-ban 40:60 OTC:Rx arány alakult ki. 2014. várható változásai A világ gyógyszerfogyasztása az előrejelzések szerint tovább nő. A szakértői becslések 2014-re 1100 milliárd USD körüli forgalmat prognosztizálnak. Ez 3% körüli növekedést jelent. Európa vezető piacain a növekedést – a kormányzati restrikciós törekvések miatt – 1 százalékban lehet megjelölni, az idei várható 1-1,5 százalékkal szemben (kimutatásunkban az alsó határt szerepeltettük). Vannak olyan szakértői becslések is, amelyek Európában – különösen a fejlett európai országokban – csökkenést prognosztizálnak. Ennek indokaként az originális termékek szabadalmi védettségének lejárata miatti piaccsökkenést és a helyükre lépő sokkal olcsóbb generikumok piaci térnyerését említik. A korábbi évek stagnálása után Japán gyógyszerpiaca az előrejelzésnek megfelelően két-három éve növekedésnek indult és ez várhatóan folytatódik, maximum 2-2,5 százalékos mértékkel. Az előző évhez hasonlóan 20% körüli növekedés várható Kínában, 15% feletti növekedés várható Indiában, Brazíliában, Dél-Koreában, Törökországban és Oroszországban. A következő évek várható változásait azzal összegezhetjük, hogy a világ gyógyszerfogyasztása 2016-ban várhatóan nagyon megközelíti, esetleg eléri az 1200 milliárd USD-t. Ehhez évenként 5-5,1 százalékos növekedésre van szükség. A 2020ra készített szakértői becslések 1300 milliárd dolláros gyógyszerpiacot vizionálnak. Várhatóan dinamikusan növekszik a generikus gyógyszerpiac, és részben ellensúlyozni fogja a szabadalomvédettséget elvesztett készítmények piacvesztését. 2016-ra például az IMS azt prognosztizálja, hogy

a TOP 20 terápiás területen fogyasztják majd el a teljes piac gyógyszereinek 42 százalékát. A szakértők azzal számolnak, hogy 2017-ben nyolc piac: az Egyesült Államok, Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság, Olaszország és Spanyolország, valamint Kína és Japán a gyógyszerpiac közel 60 százalékát fogja lefedni. A 2014. év tervezése Magyarországon különösen nehéz feladat elé állítja a szakembereket. A növekedés tényét nem lehetne megkérdőjelezni. A kormányzati elképzelésekről elhangzott nyilatkozatok ezzel ellentétesek. Az egyértelműen látszik, hogy az előző év ténylegesen felhasznált gyógyszerkasszájához képest idén ismét kevesebb összeg áll rendelkezésre. A gyógyszerkassza közel negyedét érintő korábban tervezett csökkentés betartása elképzelhetetlen, de ez már a konkrét éves tervekben sem szerepel. Az eredetileg tervezett (Szél Kálmán Terv 2.0) csökkentést lakossági forrásokból aligha lehetne kompenzálni. Az átterelésekkel tisztított forgalom nagy valószínűséggel fokozatosan nőni fog, amihez a tervezett gyógyszerkassza nem lesz elegendő. A változás dinamikáját jól szemlélteti a tb-támogatás alakulását bemutató 10. ábra. A lakossági terhek meghirdetett szinten tartása mellett – ha év közben nem történik radikális kormányzati beavatkozás – megítélésünk szerint 2014. során legalább 305 milliárd forint kell a gyógyszertámogatáshoz. Ebben az esetben a forgalom gyakorlatilag változatlan maradna, pontosabban az értéke ugyan 1,5 százalékkal nőne, de vegyük figyelembe az inflációt és az életkor növekedését. Ezzel szemben a tervben 238 milliárd szerepel. A hiány 67 milliárd forint. Ha figyelembe vesszük a szerves fejlődés hatását (átlagéletkor növekedése, a szűrővizsgálatokon résztvevők számának emelkedése, a védőoltásokat igénybevevők számának növekedése, a korszerű készítmények iránti igény növekedése, az orvostudomány fejlődése stb.) akkor minimum 2,5-3 százalékos növekedésre kell számítani a közforgalomnál. Ez egyértelműen további jelentős lakossági tehernövekedést eredményez. Ezt a hiányt lehet csökkenteni a gyógyszergyártók kötelező befizetéseivel. A támogatás mértéke egyértelműen alacsony. 2013-ban például az egy dobozra jutó tb-támogatás alig haladta meg a 7 eurót (297 Ft/Euro árfolyamon), ha azt a vényköteles gyógyszerekre számítjuk. Ez alig ötödrésze a csatlakozás előtti EUországok átlagának, amely már tíz-tizenkét évvel ezelőtt is meghaladta a 25 eurót. Fekete Tibor Gyógyszer

45

A Zala Megyei kórház földrajzi helyzete folytán nagyon sok súlyos, gyakran idős, magatehetetlen beteget lát el. Az intézmény főigazgató főorvosával dr. Csidei Irénnel a finanszírozás anomáliáiról, az orvosi korfa kedvezőtlen állapotáról, a hamarosan megépülő szívcentrumról beszélgettünk.

Sok a beteg az aprófalvakban – Pár nappal ezelőtt ért végett a Magyar Kórházszövetség ez évi siófoki konferenciája. Önnek, mint az egyik legnagyobb megyei intézmény vezetőjének, az ott elhangzottak alapján milyen kép rajzolódott ki a hazai egészségügyi ellátórendszer közeljövőjét illetően? – A konferencián felszólalók és az ott tartott előadások alapján az volt a benyomásom, hogy az elkövetkezendő években a fekvőbeteg intézmények (is) csak minimális forrásokkal számolhatnak. Egyrészt azért, mert az Európai Unió, következő 2014–20-ig tartó költségvetési ciklusában (ellentétben az előző periódussal) csupán minimális forrás jut majd a tagországok egészségügyi rendszereinek fejlesztésére, másrészt pillanatnyilag azok a hazai források sem láthatók, amelyek legalább részben pótolhatnák ezt a hiányt. Mi több, nemhogy fejlesztésre nem jut pénz, a jelen állás szerint a kórházak évről-évre kevesebb állami forrásból lesznek kénytelenek gazdálkodni. A konferencián elhangzottak szerint a fejlesztésekre fordítható uniós pályázati lehetőségek beszűkülése miatt a hiányt valamilyen máshonnan érkező, például a gyógy-idegenforgalomra, a határokon átnyúló egészségügyi rendszerek fejlesztésére elnyert pályázati forrásokból lehetne pótolni. A hazai egészségügy szempontjából fontos, hogy az előző uniós költségvetési fázisban megvalósuló kórházfejlesztési pályázatok ellenére még bőven maradt fejleszteni való az infrastruktúrában, és erre már nem áll rendelkezésre forrásunk. Ennél sokkal súlyosabb problémának vélem a humánerőforrás jelenlegi helyzetét, ami az elkövetkezendő években súlyos rendszerproblémákhoz vezethet. Bár mind kompetenciafejlesztésre, posztgraduális képzésre, mind szakképzésre fellelhetők jelenleg különféle uniós pályázati források, egyelőre semmilyen garanciát nem látok ezek folytatására. – A szakhatóság felszólítására a közelmúltban minden hazai kórház menedzsmentje összeállította az intézmény elkövetkezendő évekre vonatkozó prioritáslistáját.

46

Kórházi vizit

Abban szerepeltek a szükségesnek ítélt fejlesztések, az ehhez társuló forrásigények egyaránt. Zalaegerszegen milyen tételek kerültek erre a listára? – Mi is összeállítottuk a 2014–20-as időszakra szóló stratégiai tervünket. Ez tartalmazza a kórház infrastrukturális és szakmai jövőképét és fejlesztési igényeit. Ebben nagy hangsúlyt kapott a humánerőforrás-

Dr. Csidei Irén

képzés. Az egymásra épülő fejlesztésekhez pillanatnyilag nem látjuk a hozzárendelt forrásokat. A szakmában köztudott tény, hogy a lakosság egészségi állapota folyamatosan romlik, ami azt feltételezi, hogy egyre több pénzt kellene fordítani az ellátásukra. Különösen igaz ez Zalában, hiszen erre a régióra különösen jellemzőek az aprófalvas települések, az azokban élő rossz szociális helyzetű, többségében idősekből álló lakosság. Pozitívumként értékelhetők a mostanában bejelentett egészséges életmódra nevelő és szűrőprogramok, nagy szükség van ezekre. Ezzel párhuzamosan azonban azt is látjuk, hogy a jelenlegi helyzetben ezek a prevenciós programok

nem érhetnek célt, mert azok legfőképpen a még egészségeseket szólítják meg, vagyis a jövő egészségügyi ellátásának problémáit orvosolhatják. Napjainkban viszont már rengeteg a beteg ember, ráadásul egyre súlyosabb állapotban kerülnek kórházba. Rajtuk csak a minél intenzívebb, célratörőbb ellátás segíthet, amihez napjainkban már modern gépparkra, megfelelő létszámú, képzett szakszemélyzetre és egyre drágább, korszerű gyógyszerekre lenne szükség. Mindez óriási forrásokat igényel(ne). A mi kórházunkban jelenleg 13-15 éves az eszközpark, amely ugyan nem számít már modernnek, de az 5-6 évvel ezelőtti állapotokhoz képest mindenképpen javulást mutat. – Nyilvánvaló, hogy a korszerű technikát, szaktudást, gyógyszereket, amelyek a hatékony gyógyító munka alapfeltételei, évrőlévre drágábban lehet csak beszerezni, ami folyamatosan növekvő állami forrástámogatást feltételezne. Ehelyett a közelmúlt sajtóhíreiből az derül ki, hogy a kórházak prioritáslistáit összegezve a főhatóság valamiféle konvergenciaprogramot dolgozott ki, melynek lényege, hogy az előttünk álló 3-4 évben még az inflációt követő forrásokra sem számíthat a magyar egészségügy. Nem növelik az adott kórház által ellátható beteglétszám keretét, ráadásul a számviteli törvényre hivatkozva a fix beszerzési keret réme is fenyegeti az intézményeket. Ezek alapján hogyan működhetnek majd – legalább a jelenlegi színvonalon – a hazai kórházak? – A számviteli törvény említett rendelkezésének kiterjesztése a kórházak gazdálkodását ellehetetlenítené. Megnehezítené még annak a minimális forrásnak, amel�lyel a kórházak jelenleg rendelkeznek, az elköltését is. A szakmában mindenki tisztában van a kórházak jelenlegi adósságállományának okaival és mértékével, ezt nem lehet egy-egy alkalmi konszolidáció forráskiegészítésével orvosolni. Az csupán „tűzoltásra” szolgálhat, pillanatnyilag csökkentheti a fenyegető gazdasági problémákat, de végleges megoldást nem KÓRHÁZ 2014/4–5.

kínál. A kórházak adóssága a rendszer hibája miatt folyamatosan újratermelődik. Átfogó finanszírozási reformra lenne szükség, amely végre figyelembe venné, hogy a makrogazdasági körülmények milyen befolyással vannak a kórházak gazdálkodására. Lehetséges, hogy az intézmények többségének gazdálkodásában fellelhető még minimális tartalék, ám ez már szinte semmire sem elég, a gazdálkodás egyensúlyban tartására nem elegendő. Mi Zalaegerszegen már körülbelül tizennyolc éve folyamatosan, évről-évre mindenféle gazdálkodási, racionalizálási, hatékonyságnövelő terveket készítünk, mégis állandó likviditási gondokkal kell szembesülnünk. A gazdasági gondok enyhítésére egyetlen kiút látszana megoldásként, az ellátás teljesítményének növelése. Ennek két áthághatatlan akadálya van: a TVK-keret és a humánerőforrás hiánya. Hiába szeretnénk a kórházban több beteget ellátni, ha ehhez nem áll rendelkezésre a megfelelő képzettségű és létszámú szakembergárda. A gyógyításra időt kell szánni mind az orvosnak, mint az ápolószemélyzetnek, hiszen ehhez minden betegnek joga van. Jelenleg a gyógyítószemélyzet maximális erőbedobással dolgozik, nincs idejük több beteg ellátására. A rendszer egészét vizsgálva az a véleményem, hogy a kórházi gyógyító munkát nagymértékben terheli az ellátás „indokolatlan igénybevétele”. Gondolok itt azokra a betegekre, akik gyógyíthatók lennének az egynapos ellátásban, a nappali kórházakban, vagy a járóbeteg-ellátásban. Nem beszélve azokról az általában nagyon idős, magatehetetlen krónikus betegekről, akiknek nem a kórházakban, hanem a (pillanatnyilag nem, vagy csak helyenként működő) szociális ellátás intézményeiben volna a helye. Ezekre az „indokolatlan” esetekre általában már csak akkor derül fény, ha a napok óta az aktív ágyakat elfoglaló beteg már egy sor vizsgálaton túl van.

Gyakran tapasztalom, hogy a munka nélkül maradók, mert ekkor érnek rá, különféle régebb óta észlelt egészségügyi problémáikkal felkeresik a háziorvost, aki beutalja őket a kórházba. Csak itt derül ki, hogy problémái az ellátás alacsonyabb kompetenciaszintjein is orvosolhatók lettek volna. Olyan esetek is akadnak szép számmal, amikor a munkanélkülivé váló személy már nagyon súlyos stádiumú betegségekkel kerül be a kórházba, amelyeket már sokkal korábban kezelni kellett volna. Aktív munkavállalóként azonban erre nem volt módja, éppen a munkahelye elvesztése miatti félelemből nem jelentkezett az orvosánál. Úgy tűnik, legalábbis itt Zalában, a háziorvosi és járóbeteg-szakellátó rendszer valójában nem tölti be azt a feladatát, amit szántak neki, a betegek döntő többségének a gyógyítását a kórházra hárítják. A kórházak, így a mi intézményünk túlterheltségének kiemelt problémája a megfelelő minőségű és az ellátásra jogosultak tömegét ellátni képes szociális intézményrendszer hiánya. Ebből a szempontból Zala megye kiemelten érintett. Apró, sokszor elnéptelenedett falvakból számos esetben olyan idős, egyedülálló, nagyon beteg páciensek kerülnek hozzánk gyógykezelésre, akiket, ha az aktuális egészségügyi problémáikat orvosoltuk, stabilizáltuk az állapotukat, nincsen hová hazaküldjünk, mert képtelenek az önálló, otthoni életvitelre. Ráadásul elvben a krónikus/ápolási osztályra sem tudnánk továbbutalni őket, mert képtelenek volna a rájuk kiszabott térítési díjat megfizetni. Mivel a jelenleg rendelkezésre álló szociális intézményrendszer képtelen a szolgáltatásra valóban rászorulók megfelelő létszámának a befogadására, ezeket a betegeket kénytelenek vagyunk benntartani a kórházban, amivel az intézmény profiljába nem tartozó (ezért a biztosító által nem is támogatott) szociális ellátást kényszerülünk nyújtani.

Pályakép Dr. Csidei Irén a Pécsi Orvostudományi Egyetemen általános orvosi diplomát szerez 1979ben, 1983-ban fül-orr-gégészeti, majd 1989-ben gyermek fül-orr-gégegyógyászati szakvizsgát tesz. Egészségügyi menedzserképzőt végez (Dobogókő 1995, SE Egészségügyi Menedzserképző Központ 2006). 1979-től a Zala Megyei Kórház Fül-orr-gége osztályának orvosa, 1989-től adjunktus, 1994-től orvosigazgató-helyettes, 1996-tól megbízott orvos-igazgató, 1998-tól főigazgató. A Zala Megyei Önkormányzat Egészségügyi Bizottságának tagja (1996–2001). 1999-től az EuRégió West/Nyugat-Pannónia Egészségügyi Munkacsoportjának vezetője. 2002-től a Magyar Kórházszövetség elnökségi tagja. A Zala Megyei Kórház ISPITA Alapítványának kuratóriumi tagja. Munkásságát a Zala Megyei Közgyűlés 2002-ben Alkotói díjjal, 2006-ban Szent Damján-díjjal jutalmazta.

KÓRHÁZ 2014/4–5.

– Úgy tűnik, az egészségpolitika célja az, hogy minden kórház havonta, egy előre meghatározott fix keretből gazdálkodjon, azt semmiképpen ne lépje túl, holott az imént említett példák éppen ezt teszik lehetetlenné, és akkor még szót sem ejtettünk a váratlan és gyakorta sok pénzt felemésztő súlyos eseteket fogadó sürgősségi részleg kiadásairól. Milyen hatással lehet kórházuk gazdálkodására az állandó bázisból finanszírozott fix forráskeret? – A mérleg egyik serpenyőjében van az a jogos elvárás, amit egy megyei kórházzal szemben támasztanak. A másikban azok az elvárások, amelyek magasabb progresszivitási szinten (vagyis drága eszközparkkal, nagy létszámú, megfelelő kvalitású szakszemélyzettel) nagy létszámú beteg ellátását követelik meg. Ennek a felsoroltakon kívül alapfeltétele még a korszerű, ám egyre drágább gyógyszerek használata is. E két tényező kibékíthetetlen ellentétben áll és egy folyton visszatérő adósságspirálba sodorja a kórházat. Tekintettel arra, hogy a felsorolt okok miatt a kiadásaink mértéke az év minden hónapjában meghaladja a bevételekét, év végére mindig megjelenik a tekintélyes mértékű deficit. A korábban említett új számviteli rendszer ezen az amúgy is áldatlan helyzeten végzetesen súlyosbítana. – Elképzelhetőnek tartja, hogy az adott hónap huszadik napján a keret kimerülése folytán a számítógépes rendszer egyszerűen letilt, és ettől fogva sem gyógyszer, sem kötszer, eszköz, vagy egyéb beszerzésére a másik hónap elejéig nem lesz módja a kórháznak? – Kizártnak tartom, hogy egy kórház működése a hónap utolsó harmadában emiatt lebénuljon. Szilárd meggyőződésem, hogy annak a betegnek, aki 23-án érkezik a kórházba kezelésre ugyanolyan gyógyulási esélyeket kell adnunk, mint az elsején jelentkezőnek. Nem a havi működésben jelent problémát, hanem az évi kereteinket szűkíti. Remélem, hogy a jogszabály hatályba lépése előtt a döntéshozók korrigálják a hibát, és a kórházakra nem lesz érvényes a rendelkezés. Információim szerint ez ügyben jelenleg is intenzív tárgyalások folynak a szakemberek között. – Mostanában többször, több szakértő is említette, hogy az egészségügy jelenlegi forráshiányos helyzetén külső források bevonásával lehetne segíteni. Ezt már 2007ben is hallottam, csak akkoriban a szakma vehemensen tiltakozott ellene. Azóta vajon mi változott meg? Az állami tulajdonú ellátás már békésen megférne, sőt netán összedolgozna a magánszektorral? Kórházi vizit

47

– Elképzelhető, hogy a rendszerben megjelenik majd egyre több magánszolgáltató is, ami aggodalomra adhat okot, hiszen folyamatosan mélyülő szakadékot teremthet a szegény és a jómódú betegek ellátásának színvonala között. A kezdeti jelek már ma is észlelhetők: a kevésbé tehetős beteg 2-3-4 hónapot vár egy CT-, vagy MRvizsgálatra, a magánkézben lévő készülékek vizsgálatait megfizetni képes tehetősek pedig azonnali eredményt kapnak a kezükbe. Így a náluk diagnosztizált probléma kezelését akár rögtön megkezdhe-

vizsgáljuk a dolgozók jelenlegi korösszetételét ez jól látható). Már ma is kevés a fiatal orvosunk, szakápolónk, hiányzik az utánpótlás. A derékhad életkora közelít az ötven évhez, vagy annál még idősebb is. Ők belátható időn belül elérik a nyugdíjkorhatárt és nincs, aki a helyükre állna. Női szakdolgozóink közül nagyon sokan élnek a lehetőséggel és igénybe veszik a negyvenéves munkaviszonyra vonatkozó nyugdíjba vonulási korkedvezményt. Őket a négy évtizeden át tartó három műszakos szolgálat után nem tudjuk visszatartani, megér-

Az új tömb három dimenziós terve

tik, míg az állami intézményben gyógyulni vágyók akár hónapokat is várhatnak rá, hogy egyáltalán elkezdődjön a gyógyításuk. Mindez súlyos esélyegyenlőségi problémák forrása lehet. – A humánerőforrás problémáit korábban már érintettük, de a helyi sajátosságokról még nem beszéltünk. Zalaegerszegen megfelelő létszámban és minőségben rendelkezésre áll a szakembergárda, vagy itt is, mint az ország legtöbb kórházában vannak krónikus hiányszakmák? Szembesülnie kellett nagyobb arányú orvos-, vagy nővérelvándorlással? – Nemrégiben készítettük el a humánerőforrás helyzetét értékelő jelentésünket. A kórházban pillanatnyilag 1677 munkavállalót foglalkoztatunk. A jelentés adatai szerint a fluktuáció mértéke nálunk nem éri el a nyolc százalékot. Úgy tűnik, egyelőre nincs nagyobb gondunk a szakemberek létszámával, ám ez a kedvező állapot a jövőben alaposan megváltozhat (ha meg-

48

Kórházi vizit

demlik a pihenést. A nyugdíjkorhatárt elérő orvosokat viszont igyekszünk rábírni a további munkavállalásra. Tényként jelenthető ki, hogy itt Zalaegerszegen összesen 46 fő hiányzik az ellátórendszerből. 13 üres orvos állásunk van. A hiány krónikusnak mondható. – Az önök intézménye oktatókórház, mégsem népszerű a fiatalok körében? –  Évente átlagosan 6-8 rezidenst foglalkoztathatunk. Azt tapasztalom, hogy a mostanában „divatos” szakmák (pl. a kardiológia, a belgyógyászat/gasztroenterológia) megüresedő orvosi státuszaira viszonylag kön�nyebb fiatalokat találni, de például szülész-nőgyógyászt, neurológus, pszichiátert nagyon nehéz, szinte lehetetlen szerződtetnünk, mert nincs rá jelentkező. – Hová tűnnek a fiatalok ezekből a szakmákból? Nem is jelentkeznek ilyen képzésre, egyetem után azonnal külföldre vándorolnak, esetleg klinikai állást vállalnak?

– Az orvosegyetemek végzőseinek minden évben tartunk tájékoztatót, hogy megismerjék a kórházunkban rájuk váró lehetőségeket. Többen érdeklődnek, majd néhányan ténylegesen el is szegődnek hozzánk rezidensnek. Az utóbbi években egyre gyakrabban azt tapasztalom, hogy az egyetemet elvégző fiatalok közül nagyon sokat jelentkeznek PhD képzésre, hogy ezzel is elodázzák a munkába állást. Ezután egy részük külföldre távozik, a többiek különböző intézményekben rezidensként igyekeznek elhelyezkedni. Nálunk is dolgoznak PhD fokozattal rendelkező rezidensek, akiknél az a legnagyobb gondunk, hogy nagyon hiányosak a gyakorlati, szakmai ismereteik, ugyanakkor a magasabb végzettségük folytán minősítésükben megelőzik a kórházunkban már 5-6 éve szolgálatot teljesítő szakorvosainkat. – Sok hazai kórház nővér- és szakdolgozó-hiánnyal küszködik. Ez mekkora gond Zalaegerszegen? – Nincs jelentősnek mondható létszámgondunk, köszönhetően annak, hogy a városban főiskolai és OKJ-s képzés egyaránt működik, innen kapjuk az utánpótlást. Mivel a kórház környékén nincs más egészségügyi szolgáltató, hozzánk szerződnek a fiatalok. Sokkal nagyobb problémát jelent a kórház működtetéséhez elengedhetetlenül szükséges szakmák (informatikus, pénzügyes, kontroller, karbantartó stb.) képviselőinek a szerződtetése, hiszen mi sokkal alacsonyabb közalkalmazotti fizetést tudunk kínálni nekik, mint a versenyszféra, amelyben ezek szintén keresett szakmák. Ráadásul ezek a munkavállalók a tavalyi és tavaly előtti egészségügyi dolgozókra vonatkozó általános központi béremelésből teljesen kimaradtak. – Önök, akkor még a megyei önkormányzattal karöltve 2009-ben uniós pályázatot nyújtottak be, amelynek forrásából kardiológiai és szívsebészeti centrumot szerettek volna felépíteni. 2011-ben megnyerték a pályázatot, ám a munka még ma sem kezdődött el. A közelmúltban a kormány úgy döntött: a pályázati forrást 407 millió forinttal kipótolja, így megvalósítható lesz a közel 5 milliárd forint összértékű projekt. Jelenleg hol tartanak a megvalósításban? – Az építkezésre kiírt közbeszerzési pályázat pillanatnyilag eredményhirdetés előtt áll. Szakmai szempontból rendkívül fontos, hogy megépüljön ez a centrum, amely egy helyre koncentrálhatná a térség teljes kardiológiai ellátását, valamint több szakmában centralizáció jönne létre. Lóránth Ida KÓRHÁZ 2014/4–5.