BEVEZETÉS 10 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 14

1

2

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS

10

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK

14

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK

24

1. Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzete 1.1. A tervezett költségvetési bevételek és kiadások alapján a költségvetési egyensúly, a költségvetési hiány oka, finanszírozásának tervezett módja és a költségvetési hiány megállapításának szabályszerűsége 1.2. A teljesített költségvetési bevételek és kiadások alapján a pénzügyi egyensúly, a pénzügyi hiány oka, finanszírozásának módja és hatása a pénzügyi helyzet alakulására az eladósodás, valamint a fizetőképesség szempontjából 2. Az Önkormányzat felkészültsége az európai uniós források igénylésére és felhasználására, valamint az elektronikus közszolgáltatási feladatok ellátására 2.1. Az európai uniós források igénybevételére és a várható támogatás felhasználására történt felkészülés szabályozottságának, szervezettségének eredményessége 2.1.1. Az európai uniós forrásokra történő pályázatok benyújtására vonatkozó döntések összhangja a fejlesztési célkitűzésekkel 2.1.2. Az európai uniós forrásokhoz kapcsolódóan a pályázatfigyelés, a pályázatkészítés, valamint az európai uniós támogatással megvalósuló fejlesztés lebonyolítása belső rendjének szabályozottsága, a végrehajtás személyi, szervezeti feltételei, az ellenőrzési feladatok meghatározása 2.1.3. A fejlesztési feladat lebonyolításánál a feladatellátás rendjére, az ellenőrzési feladatok teljesítésére, valamint a felelősségi szabályokra vonatkozó előírások betartása 2.2. Az elektronikus közszolgáltatás feltételeinek kialakítása, a közérdekű gazdálkodási adatok elektronikus közzététele 3. A költségvetési gazdálkodás belső kontrolljai 3.1. A szabályozottság kockázata a költségvetés tervezési, gazdálkodási, beszámolási és a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatoknál 3.2. A belső kontrollok működése az önkormányzati források szabályszerű felhasználásában, a költségvetési tervezés, gazdálkodás, beszámolás folyamataiban 3.3. A belső ellenőrzési kötelezettség teljesítése, javaslatainak hasznosulása 4. Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján készített intézkedési terv végrehajtása, eredményessége 4.1. Az Önkormányzat gazdálkodási rendszerének átfogó ellenőrzése során tett javaslatok végrehajtására tervezett intézkedések megvalósulása

24

24

26 32

32 32

37

38 40 42

42

43 46 48 48

3

4.2.

A zárszámadáshoz kapcsolódó (állami hozzájárulások, támogatások igénylésének és felhasználásának ellenőrzése), valamint a további vizsgálatok esetében a megállapítások, javaslatok alapján tett intézkedések

ZÁRADÉK

52 55

MELLÉKLETEK 1. számú

Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal)

2. számú

Az önkormányzati vagyon alakulása (1 oldal)

2/a. számú

4

Az önkormányzati kötelezettségek alakulása (1 oldal)

3. számú

Az Önkormányzat 2006-2009. évi költségvetési előirányzatainak és 2006-2008. évi pénzügyi teljesítéseinek alakulása (1 oldal)

4. számú

Tanúsítvány az európai uniós forrásokkal támogatott célok és programok 2006-2009. évi tervezett és teljesített adatairól (1 oldal)

5. számú

Adatlap az európai uniós forrással támogatott „Civil ház kialakítása Dévaványán” fejlesztéséről (3 oldal)

6. számú

Az ellenőrzés során átadott munkatáblák, munkalapok és megfelelőségi tesztek jegyzéke (4 oldal)

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Törvények Áht. Eisztv. Htv.

az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény

Kbt.

a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény

Ket.

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény

Ötv. Számv. tv. Rendeletek Ámr. Ber. Vhr.

18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet 2006. évi költségvetési rendelet 2007. évi költségvetési rendelet 2008. évi költségvetési rendelet 2009. évi költségvetési rendelet 2006. évi zárszámadási rendelet 2007. évi zárszámadási rendelet 2008. évi zárszámadási rendelet

az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet a közzétételi listákon szereplő adatok közzétételéhez szükséges közzétételi mintákról szóló 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2006. (III. 1.) számú önkormányzati rendelete a 2006. évi költségvetésről Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2007. (II. 23.) számú önkormányzati rendelete a 2007. évi költségvetésről Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2008. (II. 29.) számú önkormányzati rendelete a 2008. évi költségvetésről Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2009. (II. 27.) számú önkormányzati rendelete a 2009. évi költségvetésről Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2007. (III. 30.) számú önkormányzati rendelete a 2006. évi költségvetés végrehajtásáról Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2008. (IV. 25.) számú önkormányzati rendelete a 2007. évi költségvetés végrehajtásáról Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2009. (V. 4.) számú önkormányzati rendelete a 2008. évi költségvetés végrehajtásáról

Szórövidítések ÁMK

Általános Művelődési Központ

ÁROP

ÚMFT Államreform Operatív Program

5

6

ÁSZ

Állami Számvevőszék

AVOP

NFT Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program

DAOP

ÚMFT Dél-Alföldi Operatív Program

e-közigazgatás

elektronikus közigazgatás

EMVA

Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap

EKOP

ÚMFT Elektronikus Közigazgatás Operatív Program

FEUVE

folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés

GVOP

NFT Gazdasági Versenyképesség Operatív Program

jegyző

Dévaványa Város Önkormányzatának jegyzője

KEOP

ÚMFT Környezet és Energia Operatív Program

Képviselő-testület

Dévaványa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

NFT

Nemzeti Fejlesztési Terv

polgármester

Dévaványa Város Önkormányzatának polgármestere

Polgármesteri hivatal

Dévaványa Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala

Polgármesteri hivatal SzMSz-e

Dévaványa Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzata (jóváhagyta a Képviselő-testület, hatályos 2008. március 1-től)

TÁMOP

ÚMFT Társadalmi Megújulás Operatív Program

Társulás

Szeghalom Kistérség Többcélú Társulása

TIOP

ÚMFT Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program

ÚMFT

Új Magyarország Fejlesztési Terv

ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR 1. elektronikus szolgáltatási szint

2. elektronikus szolgáltatási szint



EMIR

európai uniós források fejlesztési feladat (projekt)

fejlesztési célkitűzés

hazai társfinanszírozás irányító hatóság

Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan információs, tájékoztató szolgáltatás, amely csak általános információkat közöl az adott üggyel kapcsolatos teendőkről és a szükséges dokumentumokról. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan egyirányú kapcsolatot biztosító szolgáltatás, amely az 1. szinten túl biztosítja az adott ügy intézéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok letöltését, és azok ellenőrzéssel, vagy ellenőrzés nélküli elektronikus kitöltését, amely esetben a dokumentumok benyújtása hagyományos úton történik. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan kétirányú kapcsolatot biztosító szolgáltatás, amely közvetlen, vagy ellenőrzött kitöltésű dokumentum segítségével biztosítja az elektronikus adatbevitelt és a bevitt adatok ellenőrzését. Az ügy indításához, intézéséhez személyes megjelenés nem szükséges, de az ügyhöz kapcsolódó köz-igazgatási döntés (határozat, egyéb aktus) közlése, valamint a kapcsolódó illeték-, vagy díjfizetés hagyományos úton történik. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan teljes közvetlen kétirányú ügyintézési folyamatot biztosító szolgáltatás, amikor az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés is elektronikus úton kerül közlésre, illetve a kapcsolódó illeték-, vagy díjfizetés elektronikus úton is intézhető. Egységes Monitoring Informatikai Rendszer az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló programok, projektek figyelemmel kísérésére kialakított számítógépes nyilvántartási rend-szer, amely a programok és a projektek adatait gyűjti, rendszerezi és tartja nyilván. A támogatott projekt megvalósítása érdekében, a fejlesztés lebonyolítása során felmerült kiadások finanszírozási forrása. A fejlesztési feladat (projekt) tartalmilag és formailag részletesen kidolgozott, megfelelő pénzügyi háttérrel és végrehajtási ütemezéssel rendelkező fejlesztési terv, amely illeszkedik az Európai Unió, illetve a Nemzeti Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Fejlesztési Terv által támogatott programokhoz. Az önkormányzat által ellátott kötelező, vagy önként vállalt feladatok biztosításának mennyiségi, vagy minőségi fejlesztésére vonatkozó terv. A mennyiségi fejlesztés megvalósulhat beszerzéssel, létesítéssel, bővítéssel, átalakítással. A központi költségvetési és az elkülönített állami pénzalapokból származó finanszírozás. A strukturális alapok és a Kohéziós alap forrásainak szabályszerű, hatékony és eredményes felhasználásához szükséges intézményrendszer felső eleme. Az irányító ha-tóság általános és átfogó felelősséget visel a programok, projektek hatékony és szabályszerű végrehajtásáért. Felelősségi köréből eredően ellenőrzi a közösségi, valamint a hazai jogszabályok betartását, koordinálja az európai uniós források szétosztásának folyamatát, irányítja az intézményrendszer, a statisztikai és a pénzügyi nyilván-tartási rendszer műkö-

7

dését. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Irányító Hatósága közreműködik az Operatív Program véglegesítésében, irányítja az Operatív Program Program-kiegészítő Dokumentum kidolgozását, és közreműködő szerepet vállal e dokumentumoknak az Európai Bizottsággal történő tárgyalásaiban. Az Irányító Hatóság részt vesz továbbá a költségvetési tervezésében, valamint közreműködő szervezetek bevonásával irányítja a meghirdetett pályázatok és a központi programok végrehajtását. kedvezményezett

központi program

közreműködő szervezet

lebonyolítás

operatív program

Nemzeti Fejlesztési Terv

8

Az a helyi önkormányzat, amely a támogatási szerződést kedvezményezettként aláírja, a projektet, illetve a központi programhoz kapcsolódó támogatott önkormányzati programot végrehajtja. Az ország egészére, több régióra, egy régióra vonatkozó, de mindenképpen az önkormányzat közigazgatási területén túlmutató program, amelynél a támogatott programok kiválasztása pályáztatás nélkül, előre meghatározott feltételrendszer szerint történik, a kedvezményezettek közvetlen megkeresésével. Az Európai Unió pénzügyi alapja a Kohéziós alap, a környezetvédelem és a közlekedés terén nyújt lehetőséget az egyes tagországoknak központi programok megvalósítására. A közreműködő szervezet az európai uniós támogatást elnyert kedvezményezettekkel kapcsolatot tartó szerv. Az operatív programok közreműködő szervezetei befogadják, nyilvántartják, döntésre előkészítik a pályázatokat, rögzítik a támogatással kapcsolatos adatokat az Egységes Monitoring Informatikai Rendszerben, elvégzik a támogatások előzetes (szerződéskötést megelőző), közbenső (a pénzügyi elszámolás, finanszírozás folyamatában végzett) és utólagos (a támogatott projekt pénzügyi lezárását megelőző) ellenőrzését. Az önkormányzatoknál a leggyakrabban előforduló operatív program a Regionális Fejlesztési Operatív Program végrehajtásában közreműködő szervezetek a VÁTI Kht. és a regionális fejlesztési ügynökségek. A Kohéziós alap kettő közreműködő szervezete (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) a támogatott projektek végrehajtásához kapcsolódó operatív feladatokat látják el. Ennek keretében megkötik a szerződéseket a projekt kedvezményezettjével, folyamatosan nyomon követik a teljesítéseket, lebonyolítják a támogatások kifizetését, vezetik az Egységes Monitoring Informatikai Rendszert. Az európai uniós források felhasználásával megvalósuló fejlesztésre irányuló műszaki, gazdasági (pénzügyi) tevékenységet magában foglaló szervezési, irányítási szolgáltatás. A szervezési szolgáltatás kiterjedhet a pályázat-készítésre, a közbeszerzési eljárás lebonyolításán keresztül a folyamatos műszaki ellenőrzésre, a pénzügyi elszámolásra, a műszaki átadás-átvételre, az üzembe helyezésre, illetve a fejlesztési folyamat egyes elemeire. Az Európai Bizottság által jóváhagyott, a Közösségi Támogatási Keret végrehajtására vonatkozó, több évre szóló intézkedésekhez kapcsolódó prioritások egységes rendszerét tartalmazó dokumentum. Helyzetelemzést, stratégiát a tervezett fejlesztési területek prioritásait, azok céljait és pénzügyi forrásaik megjelölését tartalmazó do-

regionális program

kumentum, amelyet a Magyar Köztársaság készített az Európai Unió programozási irányelveinek, célkitűzéseinek megfelelően a fejlődésben lemaradó régiók fejlődésének és strukturális átalakulásának elősegítésére a kiemelt szükségletekre figyelemmel. A Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiai fejezetének célja, hogy a 2004-2006 közötti időszakra kijelölje a strukturális alapokból támogatható fejlesztéspolitikai célkitűzéseit és prioritásait. A strukturális alapok operatív programjai: Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP); Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP); Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP); Környezetvédelmi és Infrastruktúra-fejlesztési Operatív Program (KIOP); Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP). Az ágazati és regionális prioritásokat egyaránt tartalmazó operatív program regionális prioritása, illetve támogatási konstrukciója.

Új Magyarország Fejlesztési Az Új Magyarország Fejlesztési Terv célja a foglalkoztatás bővítése Terv és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében 2007-2013 között hat kiemelt területen indított el összehangolt állami és európai uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjai: Államreform Operatív Program (ÁROP); Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP); Gazdaságfejlesztés Operatív Program (GOP); Környezet és Energia Operatív Program (KEOP); Közlekedés Operatív Program (KÖZOP); Dél-Alföldi Operatív Program (DAOP); Dél-Dunántúli Operatív Program (DDOP); Észak-Alföldi Operatív Program (ÉAOP); ÉszakMagyarországi Operatív Program (ÉMOP); Közép-Dunántúli Operatív Program (KDOP); Közép-Magyarországi Operatív Program (KMOP); Nyugat-Dunántúli Operatív Program (NYDOP); Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP); Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP). támogatási szerződés A strukturális alapok esetében az irányító hatóságnak, illetve a Kohéziós Alap esetében a közreműködő szervezeteknek a kedvezményezett önkormányzattal kötött szerződése, amely a támogatás felhasználásának részletes fel-tételeit tartalmazza. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében támogatott projektek esetében a támogatási szerződést a kedvezményezett és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nevében eljáró közreműködő szervezet között jön létre. Nagyprojekt esetén a támogatási szerződést az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ellenjegyzi. A támogatási szerződés képezi a megvalósítás nyomon követésének, finanszírozásának és ellenőrzésének alapját.

9

SZÁMVEVŐI JELENTÉS Dévaványa Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2009. évi ellenőrzéséről

BEVEZETÉS Az Ötv. 92. § (1) bekezdése, az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 2. § (3) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. § (1) bekezdése alapján az önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az ellenőrzésre az Országgyűlés illetékes bizottságai részére is átadott, országosan egységes ellenőrzési program szerint került sor. Az Állami Számvevőszék a stratégiájában foglalt célkitűzéseknek megfelelően a helyi önkormányzatok költségvetési gazdálkodási rendszere átfogó ellenőrzésének programját a 2007. évtől megújította, azt kiegészítette további – teljesítmény-ellenőrzési – elemekkel. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy az Önkormányzat: • milyen módon biztosította a költségvetési és a pénzügyi egyensúlyt a költségvetésében és annak teljesítése során, valamint változott-e a hiányzó bevételi források pótlásában a finanszírozási célú pénzügyi műveletek jelentősége, hatása; • eredményesen készült-e fel a szabályozottság és a szervezettség terén az európai uniós források igénylésére és felhasználására, továbbá biztosította-e az elektronikus közszolgáltatás feltételeit, a gazdálkodási adatok közzétételével a gazdálkodás nyilvánosságát; • kialakította-e és működtette-e a külső és a belső feltételeknek megfelelően a költségvetés tervezési, gazdálkodási és zárszámadási feladatai belső kontrollrendszerét 1 , ezen tevékenységek szabályszerű ellátásához hozzájárult-e a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés; • megfelelően hasznosították-e a korábbi számvevőszéki ellenőrzések megállapításait, szabályszerűségi 2 és célszerűségi javaslatait. Az ellenőrzés típusa: átfogó ellenőrzés, amely – egy ellenőrzés keretében – meghatározott területekre összpontosítva alkalmazza a szabályszerűségi, valamint a teljesítmény-ellenőrzés jellemzőit. Az ellenőrzött időszak: az 1., 2. és 4. programpontok tekintetében a 2006-2008. évek és 2009. I-III. negyedév, a 3. ellenőrzési programpontnál a 2008. év és 2009. I-III. negyedév. Dévaványa város lakosainak száma 2009. január 1-jén 8381 fő volt. A 2006. évi önkormányzati választást követően az Önkormányzat 14 tagú Képviselő-testületének munkáját négy ál-

1

A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollrendszer alatt értjük a kiépített és működő pénzügyi irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátásának rendszerét. 2

A törvényi előírások betartásának elmulasztásakor a részletes megállapítások fejezetben egységesen a törvénysértés megjelölést alkalmazzuk, mivel az ÁSZ nem tehet különbséget a törvényi előírások között.

10

BEVEZETÉS

landó bizottság segítette. A helyi önkormányzat mellett a 2006. évi önkormányzati választásokat követően egy 3 kisebbségi önkormányzat működött. A polgármester az 1990. évi önkormányzati képviselő és polgármester választás óta tölti be tisztségét, a jegyző személye a 2005. évben változott. Az Önkormányzat feladatainak végrehajtása érdekében a 2008. évben négy költségvetési intézményt működtetett, amelyekből kettő önállóan gazdálkodott. A feladatok ellátásában részt vett két alapítványa, gazdasági társaságot nem alapított. Az Önkormányzat a 2008. évi költségvetési beszámolója szerint 1879 millió Ft költségvetési bevételt ért el és 1641 millió Ft költségvetési kiadást teljesített. 2008. december 31-én a könyvviteli mérleg szerint 4190 millió Ft értékű vagyonnal rendelkezett. Az Önkormányzat vagyona a 2008. év végére a 2006. év végi állományhoz viszonyítva 16,5%-kal (593 millió Ft-tal) emelkedett a befektetett eszközök 4,2%-os, valamint a forgóeszközök több mint háromszoros növekedésének hatására. A befektetett eszközökön belül 2006-2008 között a tárgyi eszközök 2,3%-os növekedését a belterületi belvízrendezés, az üzemeltetésre átadott eszközök 10,8%-os növekedését a 2007. évben befejezett és üzemeltetésre átadott komposztáló okozta. A forgóeszközökön belül 2006-2008 között közel ötszörösére (540 millió Ft-ra) nőtt a pénzeszközök állománya a 2007. évi kötvénykibocsátásból származó bevétel befektetésének hatására. A kötelezettségek állománya 2006-2008 között több mint háromszorosára (563 millió Ft-ra) nőtt, melyet a 2007. évi 300 millió Ft összegű kötvénykibocsátás, valamint az iparűzési adó feltöltés miatti kötelezettségek közel tízszeres (83 millió Ft-ra történő) növekedése eredményezett. Az öszszes költségvetési bevétel 26,5%-át a saját bevétel, illetve 9,8%-át a helyi adó bevétel biztosította a 2008. évben. Az összes költségvetési kiadásból a felhalmozási célú kiadás részaránya a 2008. évben 23,7% volt. A 2009. évi költségvetési rendeletben 1829 millió Ft költségvetési bevételt és 1865 millió Ft költségvetési kiadást irányoztak elő. A Polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztviselők száma 2008. december 31-én 29 fő, a költségvetési intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak száma 160 fő volt. Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatokat, mutatószámokat az 1–3. számú mellékletek tartalmazzák. Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzetét az elemző eljárás módszerével vizsgáltuk. E körben elemeztük a költségvetés egyensúlyi helyzetének alakulását, a tervezett és tényleges költségvetési hiány okait, a mérséklésére tett intézkedéseket, finanszírozásának módját, az Önkormányzat adósságállományának alakulását, összetevőit. A teljesítmény-ellenőrzés módszerével vizsgáltuk, az eredményesség minősítésére irányulva értékeltük, a belső szabályozottság, szervezettség terén az Önkormányzat felkészültségét az európai uniós források figyelésére, igénylésére és felhasználására, továbbá értékeltük, hogy az igényelt európai uniós támogatások az Önkormányzat által meghatározott fejlesztési célkitűzésekhez kapcsolódtak-e. Az eredményesség szempontjából a minősítést a lényegességi szinthez való viszonyítással végeztük el. Az ellenőrzés során felmértük, hogy az eközszolgáltatási feladat ellátása, illetve bevezetése, működtetése érdekében milyen intézkedéseket tettek, valamint biztosították-e a közérdekű adatok közzétételét. A költségvetési gazdálkodás belső kontrolljainak ellenőrzése során értékeltük, hogy a Polgármesteri hivatalnál a költségvetés tervezési, gazdálkodási, zárszámadás készítési feladatok belső kontrolljainak kiépítettsége és működése megfelelő biztosítékot ad-e a gazdálkodási feladatok megfelelő, szabályszerű ellátására. Felmértük és minősítettük a költségvetés tervezési, a gazdálkodási, a zárszámadás készítési feladatokkal, továbbá a pénzügyi-számviteli területen az informatikával kapcsolatosan kialakított kontrollok megfelelőségét, valamint a ki-

3

Cigány kisebbségi önkormányzat

11

alakított belső kontrollok működésének megbízhatóságát. Értékeltük a belső ellenőrzés szabályozottságát, működési feltételeinek kialakítását, továbbá működésének megbízhatóságát. A Polgármesteri hivatalnál értékeltük a gazdálkodás folyamatában kulcsszerepet betöltő belső kontrollok működésének megbízhatóságát, ennek keretében ellenőriztük a szakmai teljesítés igazolására és az utalvány ellenjegyzésére kialakított kontrollok végrehajtását. Az ellenőrzést a következő, kiemelt kockázatuk alapján kiválasztott 4 kifizetésekre folytattuk le 5 : • a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatások, • a gépek, berendezések, felszerelések beszerzése, továbbá • a működési és a felhalmozási célú pénzeszköz átadásokból az államháztartáson kívülre teljesített kifizetésekre. Az ellenőrzés hatékony elvégzése céljából a vizsgálandó területek kiválasztása során a kockázatokon alapuló megközelítés érvényesült, ezáltal az ellenőrzési erőforrásokat azokra a területekre fókuszáltuk, amelyeken legnagyobb a hibák előfordulási valószínűsége. Az ellenőrzési erőforrások ilyen típusú összpontosításával minimálisra csökkenthető a kívánt ellenőrzési bizonyosság eléréséhez szükséges időráfordítás. A pénzügyi-számviteli folyamatokban alkalmazott belső kontrollok létezésének és működésének ellenőrzésére a vizsgált három terület 2008. IV. negyedévi és 2009. I-III. negyedévi könyvviteli tételeiből területenként egyszerű véletlen mintát vettünk. A kijelölt gazdasági eseményre elvégzett megfelelőségi tesztek alapján értékeltük a kontrollok működésének megbízhatóságát a vizsgált három területre külön-külön, majd összefoglalóan 6 . A helyszíni ellenőrzés megállapításainak részletes dokumentálását megfelelőségi tesztlapokon, elővizsgálati és helyszíni ellenőrzési munkalapokon biztosítottuk. Ezeken a teszt- és munkalapokon a minősítés alapjául szolgáló kérdések és a vonatkozó konkrét jogszabályhelyek megjelölése

4

Az önkormányzatok kiemelt előirányzataira vonatkozóan, a vertikális folyamatokra elvégeztük a kockázatok becslését, amelynek eredményeként a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatások, a gépek, berendezések, felszerelések beszerzése valamint a működési és a felhalmozási célú pénzeszköz átadások államháztartáson kívülre teljesített kifizetései kiemelkedően kockázatos területeknek bizonyultak. 5

A korábbi ellenőrzési tapasztalataink szerint ezeken a területeken a jegyzők nem, vagy hiányosan szabályozták a megbízás, megrendelés, illetve beszerzés indokoltságának, szükségességének elbírálására, igazolására, valamint a teljesítések dokumentálására, a kiadások jogosultságának, összegszerűségének ellenőrzésére irányuló kontrollokat. További kockázatot jelentett a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási munkák esetében, hogy az 50 ezer Ft alatti megrendelésekre vonatkozóan az ellenőrzési tapasztalataink szerint a jegyzők nem alakították ki a kötelezettségvállalások rendjét és nyilvántartási formáját, valamint a szabályozás elmulasztása esetén nem történt meg az írásbeli kötelezettségvállalás és annak az ellenjegyzése sem. 6

A vizsgált három terület egyedi értékelési pontszámait a területek költségvetési súlyával arányosan összegeztük.

12

BEVEZETÉS

mellett értékeltük a kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatokat 7 és a kialakított kontrollok működésének megbízhatóságát 8 . Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján tett intézkedéseket, illetve azok megvalósítását utóellenőrzés keretében vizsgáltuk. A gazdálkodási rendszer átfogó ellenőrzése során megfogalmazott javaslatok végrehajtására tett intézkedések megvalósítását ellenőriztük, az egyéb számvevőszéki ellenőrzések során tett javaslatok esetében pedig a kiadott intézkedéseket tekintettük át. A helyszíni ellenőrzés során kitöltött – az ellenőrzést végző számvevő és a Polgármesteri hivatal felelős köztisztviselője által aláírt – elővizsgálati és helyszíni ellenőrzési munkalapokat, azok kitöltési útmutatóit, továbbá a megfelelőségi tesztek dokumentumait a polgármester részére a számvevői jelentéssel egyidejűleg átadtuk.

7

A kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatot alacsonynak minősítettük, ha a kontrollok – végrehajtásuk esetén – megfelelő védelmet nyújtanak a hibák bekövetkezése ellen. Közepesnek minősítettük a belső kontrollokban rejlő kockázatot, amennyiben a kontrollok – végrehajtásuk esetén – a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtanak. Magasnak értékeltük a kockázatot, ha a kontrollok – kialakításuk hiányában, vagy hiányos kialakításuk miatt – nem nyújtanak elegendő védelmet a lehetséges hibákkal szemben. 8

A kontrollok működésének megbízhatóságát kiválónak értékeltük abban az esetben, ha azok működése – esetleges apróbb hiányosságoktól eltekintve – megfelelt a hibák megelőzésére és kijavítására meghatározott szabályozásnak és a legmagasabb szintű elvárásoknak. Jónak minősítettük a kontrollok működését, ha a hiányosságok száma ugyan jelentős volt, de nem veszélyeztette az ellenőrzött terület hibáinak megelőzését és kijavítását. Amennyiben a kontrollok – kialakításuk hiánya, illetve hiányosságai miatt – nem biztosították a hibák megelőzését, feltárását, kijavítását és ez veszélyeztette az eredményes, megbízható működést, a kontroll működésének megbízhatósága gyenge minősítést kapott.

13

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzatnál a 2006-2009. évek között a tervezett költségvetési bevételek főösszege a 2007. évre csökkent, a 2008. és a 2009. évre növekedett az előző évekhez viszonyítva, míg a tervezett költségvetési kiadások a 2006-2008. években a folyamatosan csökkentek, a 2009. évben pedig növekedtek az előző évhez képest. A 2006-2009. évi költségvetési rendeletekben a költségvetési bevételek és kiadások nem voltak egyensúlyban, a tervezett költségvetési bevételek nem nyújtottak fedezetet a költségvetési kiadásokra. Az Önkormányzat a költségvetési egyensúly biztosításához a 2006. évi költségvetési rendeletében hosszú lejáratú hitel felvételt és értékpapír értékesítést, a 2007. évben hosszú és rövid lejáratú hitel felvételt, a 2008. és a 2009. évben rövid lejáratú hitel felvételt tervezett. A jegyző a költségvetés tervezése során a költségvetés végrehajtása, a folyamatos likviditás biztosítása érdekében a 2006-2008. években folyószámla hitelkeretet tervezett, azonban a pénzállomány alakulásáról éves likviditási terv az Ámr. előírása ellenére a 2006-2009. években nem készült. AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI HELYZETÉNEK 2006-2008. ÉVI ALAKULÁSA Adatok: m illió Ft-ban

2 000 55 126 1 500

279

313

335

369

112

267

131

101

80

14

455 389 314

294

tény

1 252

terv

1 132

tény

1 424

terv

1 138

1 349

terv tény

1 376

tény

1 416

terv

1 294

1 379

1 405

1 406

500

1 309

1 000

terv

tény

0 bevétel

kiadás 2006. év

Tervezett, teljesített működési célú költségvetési bevétel-kiadás

bevétel

kiadás 2007. év

Tervezett, teljesített felhalmozási célú költségvetési bevétel-kiadás

terv tény bevétel

kiadás

2008. év Tervezett hiány

Teljesített hiány

Az Önkormányzatnál a 2006. évi költségvetési rendeletben az Áht-ban előírtak ellenére a finanszírozási célú pénzügyi műveletek bevételeit-kiadásait is figyelembe vették költségvetési hiányt módosító költségvetési bevételként és költségvetési kiadásként, illetve a 2007-2009. években költségvetési hiányt módosító költségvetési kiadásként. Az Önkormányzatnál a 2006-2008. évek között teljesített költségvetési bevételek és költségvetési kiadások főösszege változóan alakult, a 2007. évben csökkent, a 2008. évben növekedett az előző évhez viszonyítva. A 2006. évben pénzügyi hiány keletkezett, mivel a teljesített költségvetési bevételek nem nyújtottak fedezetet a költségvetési kiadásokra, míg a 2007. és a 2008. évben a pénzügyi egyensúlyt biztosították, bevételi többlet keletkezett. A 2006. évben a teljesített felhalmozási célú költségvetési bevételeket meghaladóan teljesítettek felhalmozási célú költségvetési kiadásokat, melyet hosszú lejáratú hitel felvételével, valamint értékpapír értékesítéséből elért bevétellel finanszíroztak. A költségvetés készítésekor a vár14


ható pénzmaradvány igénybevételének tervezése a 2007-2009. években nem volt körültekintő és megalapozott. Az Áht-ban előírtak ellenére eredeti előirányzatként a 2007. évben nem terveztek pénzmaradvány igénybevételt, a 2008. évben az előző évi módosított pénzmaradvány 66%-ában, a 2009. évben 34%-ában határozták meg az előző évről áthúzódó feladatokat és azok forrását, a tervezett pénzmaradvány igénybevételét. Az Önkormányzat a költségvetés végrehajtása során létszámcsökkentéseket és intézményátszervezéseket hajtott végre. Az Önkormányzat a 2006-2008. évi költségvetések végrehajtása során a 2006. évben 44 millió Ft fejlesztési célú hitelt vett fel, a 2007. évben a fejlesztési feladatok finanszírozásához szükséges saját forrás, valamint az adósságállomány kiváltása érdekében 300 millió Ft összegben svájci frank alapú kötvényt bocsátott ki, továbbá a 2006. és a 2008. években forgatási célú értékpapírokat értékesített. A 2027. szeptember 30-i lejáratú kötvény változó kamatozású, a tőketörlesztés két év türelmi idő után félévente esedékes. A kötvénykibocsátásból származó bevételt a kötvényt lejegyző pénzintézetnél forintbetétként lekötötték, felhasználására még nem került sor. A forint svájci frankhoz viszonyított árfolyamváltozása, valamint a változó kamatmérték miatt az Önkormányzat számára a kötvénykibocsátás kockázatot jelentett. Az Önkormányzat pénzügyi helyzete eladósodási szempontból 2006-2008 között kedvezőtlenül változott, mert a hosszú és rövid lejáratú fizetési kötelezettségek összes forráson belüli aránya évről évre nőtt. A 2006. évben a pénzeszközök állománya 4,1-szeres, a 2007. évben – a kötvénykibocsátásból származó bevételek lekötött betétben történt elhelyezése miatt – 11,5-szeres, míg a 2008. évben 5,4-szeres fedezetet nyújtott a rövid lejáratú kötelezettségek teljesítésére. A likviditási gyorsráta a 2007. év végén a 2006. évi 7,1-ről 13-ra növekedett, a kötvénykibocsátásból származó bevételek lekötött betétben történt elhelyezése miatt, míg a 2008. év végén 6,1-re csökkent, mivel a pénzeszközök, követelések, és a forgatási célú értékpapírok együttes összegének csökkenése mellett a rövid lejáratú kötelezettségek növekedtek. Az Önkormányzat pénzügyi helyzete a 2006-2008. évek között a fizetőképesség javulása ellenére a kötvénykibocsátás miatti eladósodás következményeként összességében kedvezőtlenül alakult. Az európai uniós források igénybevételének és felhasználásának feladatait a Polgármesteri hivatalon belül – a műszaki irodavezető irányítása mellett – két fő pályázati referens látta el. Az európai uniós forrásokra irányuló pályázatfigyelés, pályázatkészítés, valamint az európai uniós forrással támogatott fejlesztés lebonyolítása feladatait is a pályázati szabályzatban, valamint a pályázati referensek munkaköri leírásaiban határozták meg. A FEUVE feladatok meghatározása vonatkozott az európai uniós forrással támogatott fejlesztési feladatok lebonyolítására is. A belső ellenőrzés az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztésekre vonatkozóan kockázatelemzést nem végzett, továbbá nem tervezett 2006-2009. között az éves ellenőrzési tervekben európai uniós forrással támogatott fejlesztés megvalósításával kapcsolatos ellenőrzést. A pályázatfigyelési és készítési feladatok ellátásához a polgármesteri hivatalon belül rendelkezésre álló személyi feltételek mellett pályázatfigyeléssel, pályázatkészítéssel külső szervezetet is megbíztak. A pályázatkészítésre kötött vállalkozási szerződésben meghatározták a pályázatkészítést végző szervezet feladatait, a Polgármesteri hivatal képviselőjével való kapcsolattartás és a felelősség szabályait, valamint az információk átadásának formáját, tartalmát és módját. Az európai uniós forrással megvalósuló fejlesztések lebonyolítási feladatainak projektenkénti személyi, szervezeti feltételeit részben a Polgármesteri hivatalon belül biztosították, többségében azonban külső szervezetekkel kötöttek erre vonatkozó szerződést. A fejlesztési feladatok lebonyolításának ellátására kötött szerződésekben előírták a feladatellátás kötelezettségeit, a kapcsolattartás és az ellenőrzés rendjét, a személyre szóló felelősségi szabályokat. A „Civil ház kialakítása Dévaványán” című fejlesztési feladat lebonyolítását – a műszaki ellenőrzési feladatok kivételével – a projektmenedzseri feladatokat végző műszaki irodave-

15

zető végezte. A fejlesztési feladat a támogatási szerződésben szereplő határidőre megvalósult, a szükséges saját forrást a támogatási szerződésben foglaltak szerint biztosították. A megelőlegezés követelményének eleget tettek, az utófinanszírozás rendszere pénzügyi zavarokat nem okozott az Önkormányzatnál. A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatokat nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően végezték el, mivel az Ámr-ben előírtak ellenére ellenjegyzés nélkül történt kötelezettségvállalás, szerződéskötés pályázati projektek kivitelezésére és az utalvány ellenjegyzője ezt a hiányosságot nem észrevételezte. Az európai uniós forrásból támogatott fejlesztési feladat megvalósítását a belső ellenőrzés nem, a külső ellenőrzés két alkalommal vizsgálta, melynek során hiányosságot nem rögzítettek. Az Önkormányzat a szabályozottság és szervezettség tekintetében 2006 -2009. III. negyedév között eredményesen készült fel az európai uniós források igénybevételére és a várható támogatások felhasználására, mivel a gazdasági programban, ágazati szakmai koncepciókban, tervekben, stratégiában megfogalmazott fejlesztési célkitűzésekhez kapcsolódtak az európai uniós forrásokra benyújtott pályázatok. Szabályozták a pályázatfigyelést végzők és a döntési, illetve a döntés előkészítési jogkörrel rendelkezők közötti információszolgáltatási kötelezettséget, meghatározták a FEUVE feladatokat, biztosították a pályázatfigyelés, a pályázatkészítés és a fejlesztési feladatok lebonyolításának szervezeti, személyi feltételeit, valamint rögzítették a külső szervezettel kötött szerződésben a pályázat szakmai és formai követelményeinek biztosítására vonatkozóan a pályázatkészítést végző felelősségét. Annak ellenére eredményes volt az Önkormányzat felkészültsége, hogy az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztési feladatokra is kiterjedő, ellenőrzési stratégiát megalapozó kockázatelemzés a 2006-2009. évben nem készült. Az Önkormányzat a 2006-2009. évre vonatkozó informatikai stratégiával nem rendelkezett, az 2009-2015. évekre vonatkozó informatikai stratégiáját 2009. szeptember 24-én fogadta el a Képviselő-testület. A Társulás tagjaként az „Észak-békés megyei Önkormányzati Térségfejlesztési Társulás Szolgáltató Térinformatikai Rendszere” címmel GVOP, „A Dévaványa Város Önkormányzati Hivatala szervezetfejlesztése” címmel ÁROP keretében kiírt támogatásra pályázott, amely pályázatokat támogatásban részesítettek. Az Önkormányzatnál működtettek e-közigazgatási feladatokat ellátó informatikai rendszert, az ügyintézést 1. elektronikus szolgáltatási szinten megvalósították. Az ügyek intézéséhez szükséges űrlapok kinyomtathatóak, letölthetőek, azonban azok elektronikus kitöltési lehetősége nem biztosított, így a rendszer a 2. elektronikus szolgáltatási szint követelményeinek nem felel meg. Az Önkormányzatnál nem kísérték figyelemmel az e-közigazgatási feladatokat ellátó informatikai rendszer ügyfelek általi igénybevételét, annak figyelési rendszerét nem alakították ki, tapasztalatait nem értékelték. A közérdekű adatok közzététele során nem tartották be a 18/2005. (XII. 27.) IHM rendeletben előírt szerkezetet, mivel a honlap megnyitásakor megjelenő oldalon elhelyezett közérdekű adatok hivatkozás nem elérhető. Az Önkormányzat által a 2008. évben nyújtott céljellegű működési és felhalmozási támogatások kedvezményezettjei nevének, a támogatás céljának, összegének, továbbá a támogatási program megvalósítási helyének a honlapon történő közzétételéről gondoskodtak. Az Áht-ban előírtak ellenére a 2009. évben nyújtott támogatások közzététele nem tartalmazta a támogatási program megvalósítási helyét. Az Önkormányzat pénzeszközei felhasználásával, a vagyonnal történő gazdálkodásával összefüggő, nettó öt millió Ft-ot elérő, vagy azt meghaladó értékű – árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésére, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra vonatkozó – szerződések adatainak közzététele megtörtént. A jegyző a Polgármesteri hivatal 2008. évi költségvetési beszámolójának szöveges indoklását az Ámr-ben foglaltak ellenére nem tette közzé. A költségvetés tervezési és a zárszámadás készítési folyamatok szabályozottságának hiányosságai közepes kockázatot jelentettek a feladatok szabályszerű végrehajtásában, mivel a 16


jegyző nem írta elő az intézményi pénzmaradványok szabályszerűségének ellenőrzését, nem határozta meg az intézményi költségvetésekben szereplő adatok egyeztetésének felelősét, és nem írta elő az intézményi számszaki beszámolók belső, valamint annak a Képviselő-testület által meghatározott adatszolgáltatással való összhangjának ellenőrzését. A költségvetés tervezési és zárszámadás készítési folyamatban a belső kontrollok működésének megbízhatósága jó volt, mivel a szabályozásban foglaltaknak megfelelően ellenőrizték, hogy az intézmények teljesítették-e a költségvetési javaslat összeállításával kapcsolatos részükre meghatározott követelményeket, továbbá, hogy a Polgármesteri hivatal és az intézmények a jogszabályban foglaltaknak megfelelően dolgozták-e ki költségvetési javaslataikat. Vizsgálták, hogy az intézmények javasolt előirányzatai, a költségvetési tervezéshez készített intézményi mutatószám felmérés adatai megalapozottak-e, és az ismert kötelezettségeket megterveztéke. Ellenőrizték a benyújtott költségvetési igények teljesíthetőségét, a saját bevételek előirányzatainak és a költségvetés megalapozását szolgáló helyi rendeleteknek az összhangját. A szabályozás hiánya miatt azonban nem ellenőrizhették az intézmények pénzmaradvány megállapításának szabályszerűségét és az intézményi számszaki beszámolókban szereplő adatokat. Az előírások ellenére a zárszámadás elkészítését megelőzően nem ellenőrizték az intézmények által az állami támogatásokkal, hozzájárulásokkal történő elszámoláshoz közölt mutatószámok adatainak megbízhatóságát. A jegyző 2009. október 1-től meghatározta az intézményi költségvetésekben szereplő adatok egyeztetésének felelősét, és előírta az intézményi számszaki beszámolók belső, valamint annak a Képviselő-testület által meghatározott adatszolgáltatással való összhangjának ellenőrzését. A gazdálkodási, a pénzügyi- számviteli és a folyamatba épített ellenőrzési feladatok szabályozottsága összességében alacsony kockázatot jelentett a feladatok megfelelő, szabályszerű végrehajtásában, mivel a Polgármesteri hivatal SzMSz-ét a Képviselő-testület jóváhagyta, a jegyző elkészítette a gazdasági szervezet ügyrendjét, szabályozta a gazdálkodási jogkörök gyakorlását, a munkaköri leírásokban meghatározta a pénzügyi- gazdasági, számviteli területen foglalkoztatott köztisztviselők feladatait, hatásköreit, felelősségi jogköreit, valamint elkészítette a számviteli politikát és a hozzákapcsolódó szabályzatokat. Annak ellenére összességében alacsony volt a kockázat, hogy a Polgármesteri hivatal SzMSz-e nem szabályozta a gazdasági szervezet felépítését és feladatait, a jegyző az értékelési szabályzatban nem írta elő az egyszerűsített értékelési eljárás megtérülésére vonatkozó százalékos mutatókat, nem határozta meg az értékelések ellenőrzéséért felelős munkaköröket, és az értékelési és ellenőrzési feladatok nem szerepeltek az érintett dolgozók munkaköri leírásaiban sem. A jegyző a számlarendben nem szabályozta az analitikus nyilvántartások vezetésének módját, valamint a főkönyv és az analitikus nyilvántartások egyeztetését, dokumentálásának módját, az ellenőrzési nyomvonalban nem határozta meg, hogy az egyes tevékenységeket részletesen mely belső szabályzatok tartalmazzák, az egyes feladatok elvégzését igazoló dokumentum megnevezését, fellelhetési helyét a rendszerben, valamint nem készített kockázatkezelési eljárásrendet. A jegyző a kockázatkezelési eljárásrendet 2009. október 1-én hagyta jóvá. A Polgármesteri hivatalnál a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatásokkal és a gépek, berendezések és felszerelések beszerzésével kapcsolatos, továbbá az államháztartáson kívülre történő működési és felhalmozási célú pénzeszköz átadásokkal kapcsolatos kifizetések során a szakmai teljesítés igazolás és az utalvány ellenjegyzés működésének megbízhatósága összességében kiváló volt. A külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatásokkal kapcsolatos kifizetéseknél a szerződésekben, megrendelésekben, megállapodásokban meghatározott feladatok teljesítésének, kiadások jogosultságának, összegszerűségének ellenőrzését a szakmai teljesítés igazolására kijelölt személyek a gazdasági szervezet ügyrendjében meghatározott módon elvégezték. A működési és felhalmozási célú pénzeszköz átadások államháztartáson kívülre teljesített kifizetéseknél a kifizetések jogosultságának, összegszerűségének ellenőrzését a szakmai teljesítés igazolására kijelölt személyek a gazdasági szervezet ügyrendjében előírt módon elvégezték. Az utal-

17

vány ellenjegyzője a gazdálkodásra vonatkozó szabályok érvényesüléséről, továbbá a szakmai teljesítés igazolás és az érvényesítés elvégzéséről meggyőződött. Annak ellenére összességében kiváló volt a kontrollok működésének megbízhatósága, hogy a gépek, berendezések és felszerelések beszerzésével kapcsolatos kifizetések során a szakmai teljesítés igazolására kijelölt személyek aláírásuk ellenére nem látták el feladatukat, mivel az asztali számítógépek és bozótvágók beszerzésénél írásbeli kötelezettségvállalás hiánya miatt nem tudták ellenőrizni a szerződés, megrendelés szakmai teljesítését, a kifizetés jogosultságát és összegszerűségét. Az utalvány ellenjegyzője nem ellenőrizte a gazdálkodásra vonatkozó szabályok betartását a hordozható számítógépek beszerzésénél, mivel nem kifogásolta, hogy ellenjegyzés nélküli kötelezettségvállalás történt. A Polgármesteri hivatalban a pénzügyi- számviteli feladatoknál alkalmazott informatikai rendszerek működésére vonatkozó szabályok hiányosságai magas kockázatot jelentettek, mivel a Polgármesteri hivatal nem rendelkezett katasztrófa elhárítási tervvel, a pénzügyiszámviteli rendszer esetében nem szabályozták a jelszavak kezelését, a hozzáférési jogosultságok ellenőrzését. A pénzügyi-számviteli rendszerből nem kérhető le olyan ellenőrzési lista, amelyből megállapítható, hogy melyik azonosítóval, mikor végeztek műveleteket, és mi volt a műveletek tartalma, továbbá nem szabályozták a pénzügyi-számviteli szoftver-változások ellenőrzésére, tesztelésére vonatkozó eljárásokat. A Polgármesteri hivatalnál az informatikai rendszer belső kontrolljainak megbízhatósága gyenge volt, mivel a katasztrófa elhárítás lehetőségét a terv hiánya miatt nem tesztelték, nem dokumentáltak a pénzügyi-számviteli szoftver elemeire vonatkozó változáskezelési eljárások, az alkalmazott főkönyvi könyvelési szoftver nem biztosította a hozzáférési jogosultságok ellenőrizhetőségét, nem kényszerítette ki a jelszóvédelmi előírások betartását, nem biztosította az ellenőrzési lista elkészítését. A belső ellenőrzés szervezeti kereteinek kialakítása és szabályozásának hiányosságai a belső ellenőrzési feladatok megfelelő, szabályszerű végrehajtásában közepes kockázatot jelentettek, mivel a Társulással kötött belső ellenőrzésre vonatkozó megállapodásban nem határozták meg a belső ellenőrzési vezető személyét, a foglalkoztatott belső ellenőrök számát nem kapacitás felmérés alapján a feladatokkal összhangban állapították meg, a belső ellenőrzés nem rendelkezett stratégiai tervvel, a Társulással kötött belső ellenőrzésre vonatkozó megállapodásban nem írták elő a stratégiát megalapozó kockázatelemzés folyamatába a jegyző bevonásának a kötelezettségét. Mivel a társulásnál nem jelölték ki a belső ellenőrzési vezetőt, az ellenőrzési programokat helyette a Társulás elnöke hagyta jóvá, az ellenőrzési javaslatok alapján megtett intézkedések nyomon követéséről a nyilvántartást pedig a belső ellenőr alakította ki. A belső ellenőrzés működésénél a kialakított kontrollok megbízhatósága gyenge volt, mivel az ellenőri létszám csökkenése miatt a Polgármesteri hivatalban 2008-ban tervezett két ellenőrzésből egy, a 2009. I-III. negyedévben tervezett két ellenőrzésből is csak egy valósult meg, az intézményekben 2008-ban tervezett három ellenőrzésből kettő, a 2009. I-III. negyedévben tervezett két ellenőrzésből egy valósult meg, valamint az éves ellenőrzési tervet nem alapozta meg kockázatelemzés, az ellenőrzéseket nem a belső ellenőrzési vezető által jóváhagyott ellenőrzési program alapján hajtották végre, a belső ellenőrzési tevékenység minőségét biztosító eljárásokat nem végezték el. A belső ellenőrzésekről készült jelentések megfeleltek a Ber-ben előírtaknak. Az ellenőrzési jelentésekben megfogalmazott javaslatok végrehajtására az ellenőrzött szervek intézkedési tervet készítettek, és az ezek végrehajtásáról készült beszámolók alapján követte nyomon a belső ellenőrzés a megtett intézkedéseket. Az elvégzett ellenőrzésekről a nyilvántartást a belső ellenőr vezette, ugyancsak a belső ellenőr vezette az ellenőrzési jelentésekben tett megállapítások, javaslatok hasznosulásáról, a végrehajtott intézkedésekről szóló nyilvántartást is. A jegyző teljesítette az Ámr-ben rögzített belső kontrollok működésének értékelésére vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettségét. A polgármester az Ötv-ben foglalt előírás alapján a Képviselő-testület elé terjesztette a zár-

18


számadási rendelet-tervezettel egyidejűleg a 2008. évi ellenőrzések megállapításairól szóló éves összefoglaló jelentést, és azt a Képviselő-testület további követelmények, elvárások megfogalmazása nélkül elfogadta. Az ÁSZ az Önkormányzat gazdálkodását a 2006. évben ellenőrizte átfogó jelleggel, amelynek során 30 szabályszerűségi és 10 célszerűségi javaslatot tett. A javaslatok realizálása érdekében a jegyző – a felelősöket és határidőket tartalmazó – intézkedési tervet készített. Az intézkedési tervet – és az Önkormányzat gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről készült tájékoztatót – a Képviselő-testület megtárgyalta és elfogadta. Az intézkedési tervben foglalt határidőig az ÁSZ ellenőrzés által tett javaslatok 58%-a realizálódott, 7%-a részben hasznosult, és 35%-a nem teljesült. A végrehajtott szabályszerűségi javaslatok az intézmények jóváhagyott előirányzatokon belüli gazdálkodására, az államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokra vonatkozó képviselő-testületi döntésekre, a támogatási szerződésekben foglaltak betartására, a támogatási összegekkel történő elszámolásokra, a kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok meghatározására, az intézmények belső ellenőrzési jelentéseire tett intézkedési tervekre, a költségvetési rendelettervezetek kötelező tartalmára, az egységes számlarend elkészítésére, az 50 ezer Ft-ot el nem érő kötelezettségvállalások nyilvántartásának szabályozására, a vagyongazdálkodási rendelet törvényi előírásoknak megfelelő módosítására, a FEUVE működtetéséről szóló beszámolási és a belső kontrollok működésének értékelésére vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettség betartására, valamint a középületek akadálymentesítésére vonatkoztak. A részben megvalósított szabályszerűségi javaslatok: A 2007. évi költségvetési rendelettervezet tartalmazta a költségvetési hiány finanszírozásával kapcsolatos hitelműveleti hatásköröket, azonban a jegyző az Ámr-ben előírtak ellenére nem gondoskodott a vállalkozási tartalék felhasználási szabályainak meghatározásáról. A külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatásokkal és az államháztartáson kívülre teljesített működési és felhalmozási célú pénzeszközátadásokkal kapcsolatos kifizetések esetén az utalványozás ellenjegyzési joggal felhatalmazottak az ellenőrzési feladatokat elvégezték, azonban a gépek, berendezések, felszerelések beszerzésével kapcsolatos kiadások, továbbá az európai uniós forrással megvalósuló projektek esetében az utalvány ellenjegyzésére jogosultak az Ámr-ben előírtak ellenére nem ellenőrizték a gazdálkodásra – a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére – vonatkozó szabályok betartását. A 2006. évi zárszámadási rendelettervezet előterjesztése tartalmazta a többéves kihatással járó döntések és a közvetett támogatásokat tartalmazó kimutatás szöveges indoklását, továbbá a 2006. évi zárszámadási rendelettervezethez csatolt vagyonkimutatásban bemutatták a „0”-ra leírt eszközök állományát, azonban a Vhr-ben előírtak ellenére a vagyonkimutatás nem tartalmazta az Önkormányzat tulajdonában lévő érték nélkül nyilvántartott eszközök állományát és a könyvviteli mérlegben értékkel nem szereplő kötelezettségeket. A következő szabályszerűségi javaslatok nem, illetve nem az intézkedési tervben előírt határidőn belül teljesültek: A jegyző a 2007. évi költségvetési rendelettervezetben nem biztosította az Áht-ban előírtak betartását, mivel a költségvetés kiadási főösszegének megállapításakor finanszírozási célú pénzügyi kiadást (hiteltörlesztést) is figyelembe vettek költségvetési hiányt módosító költségvetési kiadásként. A költségvetéshez és zárszámadáshoz kapcsolódó kötelező mellékletek tartalmi meghatározásáról szóló helyi rendeletben nem határozták meg azt, hogy a zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatásnak a Vhr-ben előírtak alapján tartalmaznia kell a „0”-ra leírt eszközök állományát, az Önkormányzat tulajdonában lévő érték nélkül nyilvántartott eszközök állományát, valamint a mérlegben értékkel nem szereplő kötelezettségeket. A költségvetéshez és zárszámadáshoz kapcsolódó kötelező mellékletek tartalmi meghatározásáról szóló – 2009. január 1-től hatályos helyi rendeletben a fenti hiányosságok közül a zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatás tartalmi követelményei

19

között előírták a „0”-ra leírt eszközök állományának bemutatását. A polgármester az Áht-ban és az Ámr-ben előírtak ellenére nem biztosította, hogy a kötelezettségvállalások írásba foglalása megtörténjen. A jegyző a Htv-ben előírtakat megsértve nem gondoskodott az intézmények egységes számviteli rendjének kialakításáról. A jegyző a Vhr-ben előírtak ellenére a számviteli politikában nem határozta meg, hogy mi tekintendő figyelembe veendő szempontnak az értékcsökkenés, valamint az előzetesen felszámítandó általános forgalmi adó alap-, és vállalkozási tevékenység közötti megosztásánál, valamint a Vhr-ben előírtak ellenére nem határozta meg a jelentősnek minősített árfolyamváltozás összegét. Ezen hiányosság 2007. szeptember 1-től megszüntetésre került. A jegyző a Vhr-ben előírtak ellenére nem egészítette ki az eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzatát az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök leltározásának sajátosságaival, valamint a mérlegben nem szereplő kis értékű immateriális javak, tárgyi eszközök leltározásának idejével és módjával a Vhrben foglalt előírások ellenére. Ezen hiányosság 2007. szeptember 1-től megszüntetésre került. Az intézkedési terv tartalmazta, hogy a Vhr. alapján a vevők és szállítók esetében az analitikus nyilvántartásokból készített összesítő kimutatások adatai negyedévenként rögzítésre kerüljenek a számviteli nyilvántartásokban. A tényleges gyakorlat változatlanul nem követi a Vhr-ben írottakat, mivel az adatok számviteli nyilvántartásokban való rögzítésére félévenként kerül sor. A jegyző a kötelezettségvállalás, utalványozás ellenjegyzése során az Áht-ban előírtak ellenére nem biztosította a 2007. évben azt, hogy a Polgármesteri hivatalban tárgyévi fizetési kötelezettségvállalás a jóváhagyott előirányzat mértékéig történjen. A jegyző az intézkedési tervben előírt határidőn túl – 2009. szeptember 1-től – rendelkezett a szerződések, céljelleggel nyújtott támogatások nyilvánosságra hozatali kötelezettségének helyi szabályairól, felelőseiről. A jegyző nem intézkedett annak érdekében, hogy az év végi értékelési feladatok keretében a Számv. tv-ben írottaknak megfelelően történjen meg a részesedések egyedi értékelése. A közbeszerzési szabályzat – a közbeszerzési eljárás dokumentumainak és a belső ellenőrzésének felelősségi rendjére vonatkozó – módosítása az intézkedési tervben vállalt határidő után, 2009 augusztusában készült el. A jegyző a Kbt-ben foglaltak ellenére nem gondoskodott arról, hogy a közbeszerzéseket, illetőleg a közbeszerzési eljárásokat az Önkormányzatnál felügyeleti és belső ellenőrzés rendszerében ellenőrizzék A hasznosult célszerűségi javaslatok: a 2006. évi ÁSZ jelentés és az annak kapcsán a jegyző által összeállított intézkedési terv Képviselő-testület általi megismerése, illetve jóváhagyása, az utalványozásra, illetve ellenjegyzésre felhatalmazottak beszámoltatása, a vagyongazdálkodási rendelet módosítása az értékpapírokra vonatkozó szabályozással, az ügyfélterminál használatának szabályozása, a munkaköri leírások pontosításai. A következő célszerűségi javaslatok nem, illetve nem az intézkedési tervben előírt határidőben teljesültek: a jegyző az intézkedési tervben előírt határidőm túl, 2009-ben teremtette meg az összhangot a pénzkezelési szabályzat és a gazdasági szervezet ügyrendje között az operatív gazdálkodással kapcsolatos hatásköröket érintően. A polgármester nem kezdeményezte a KELER Zrt-nél a befektetési szolgáltató szervezetekkel kötött értékpapír vásárlási szerződéseknél, az Önkormányzat nevére szóló együttes rendelkezésű (zárolású) értékpapír alszámla vezetését. Az önkormányzati út- és szennyvízberuházásokhoz a 2002-2005. években igénybevett közműfejlesztési támogatások igénylésének és felhasználásának 2006. évi ellenőrzése során az ÁSZ két szabályszerűségi javaslatot tett, amelyek megvalósítása érdekében a jegyző intézkedett a jogtalanul igénybe vett, de a magánszemélyeknek ki nem fizetett közműfejlesztési támogatások központi költségvetésbe történő visszafizetéséről, valamint arra vonatkozóan, hogy a közműfejlesztési támogatás igénylése a jogosultaktól beérkezett és a támogatási feltételeknek megfelelő igények alapján történjen.

20


A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a polgármesternek a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében 1.

gondoskodjon az Önkormányzat gazdálkodásának 2006. évi átfogó ellenőrzése során az ÁSZ által részére tett és nem, teljesült szabályszerűségi és célszerűségi javaslatok végrehajtásáról; a munka színvonalának javítása érdekében

2.

kezdeményezze, hogy a számvevői jelentésben foglaltakat a Képviselő-testület tárgyalja meg és a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében készíttessen intézkedési tervet a határidők és felelősök megjelölésével. Az intézkedési tervet, az elfogadását követő 30 napon belül küldje meg az ÁSZ Békés Megyei Ellenőrzési Irodája részére. a jegyzőnek a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében

1.

biztosítsa az Áht. 8/A. § (7) bekezdésében foglalt előírás alapján, hogy a költségvetés bevételi és kiadási főösszegei ne tartalmazzák a finanszírozási célú pénzügyi műveletek bevételeit-kiadásait;

2.

gondoskodjon az Ámr. 139. § (1) bekezdésében előírtak alapján az Önkormányzat pénzállományának alakulását bemutató likviditási terv elkészítéséről, szükség szerinti aktualizálásáról;

3.

gondoskodjon a közérdekű gazdálkodási adatok közzétételénél arról, hogy: a) a közérdekű információk honlapon belüli elérhetősége, elrendezése és tartalmi szerkezete feleljen meg a 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet 2. § (1)-(2) bekezdéseiben foglalt előírásoknak; b) közzétegyék a 2009. évben céljelleggel nyújtott működési és fejlesztési támogatásokkal kapcsolatban a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó adatokat is az Áht. 15/A. § (1) bekezdésében előírtak alapján; c) biztosítsa, hogy az Ámr. 157/D. § (1) bekezdésében hivatkozott 22. számú melléklet 1.2.5. pontjában foglaltaknak megfelelően az éves költségvetési beszámolók szöveges indokolását a Vhr. 40. § (4)-(11) bekezdésében előírt tartalmi követelményeknek megfelelően közzétegyék az Önkormányzat hivatalos honlapján;

4.

kezdeményezze a Polgármesteri hivatal SzMSz-ének kiegészítését a gazdasági szervezet felépítésével és feladataival az Ámr. 17. § (4) bekezdésében foglaltak alapján;

5.

egészítse ki az értékelési szabályzatban megfogalmazott egyszerűsített értékelési eljárás szabályait a várható megtérülésre vonatkozó százalékos mutatókkal a Vhr. 31/A. § (3) bekezdésében foglaltak szerint, és az értékeléseket ezek alapján hajtsa végre;

21

6.

intézkedjen, hogy a Vhr. 49. § (2) bekezdésének megfelelően a számlarendben az analitikus nyilvántartások vezetésének módja, továbbá a főkönyv és az analitikus nyilvántartások egyeztetésének, dokumentálásának módja szabályozásra kerüljön;

7.

gondoskodjon arról, hogy az Ámr. 145/B. §-ában foglaltaknak és a Pénzügyminisztérium „Útmutató az ellenőrzési nyomvonal kialakításához” módszertani útmutatójának megfelelően az ellenőrzési nyomvonal tartalmazzon utalást arra, hogy a tevékenységeket, feladatokat részletesen mely belső szabályzatok tartalmazzák, valamint tartalmazza az egyes tevékenységek elvégzését igazoló dokumentum megnevezését és annak fellelhetési helyét a rendszerben, továbbá írja elő az intézményi pénzmaradványok kimunkálása szabályszerűségének ellenőrzését annak érdekében, hogy azzal megalapozzák az intézményi pénzmaradvány Ámr. 66. § (4) bekezdésében foglalt előírás alapján történő Képviselő-testületi felülvizsgálatát és jóváhagyását, továbbá gondoskodjon az előírtak végrehajtásáról;

8.

az operatív gazdálkodás során a működésbeli hibák megelőzésére, feltárására, illetve a kijavítására kialakított kontrollok megbízható működése érdekében: a) gondoskodjon arról, hogy a kifizetések szakmai teljesítés igazolása során minden esetben ellenőrizzék, szakmailag igazolják azok jogosultságát, összegszerűségét, a szerződés, megrendelés, megállapodás teljesítését, illetve végrehajthatóságát az Ámr. 135. § (1) bekezdésében előírtak figyelembevételével; b) biztosítsa, hogy az utalvány ellenjegyzésére jogosultak az Ámr. 137. § (3) bekezdésének előírásai alapján ellenőrizzék a gazdálkodásra – a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére – vonatkozó, az Ámr. 134. § (8) bekezdésében foglalt szabályok betartását;

9.

a belső ellenőrzés megfelelő szabályozása és működése érdekében: a) intézkedjen annak érdekében, hogy a belső ellenőrzési célkitűzések megalapozásához kockázatelemzés készüljön el a Ber. 18. §-ában és a Ber. 21. § (2) bekezdésében előírtak szerint; b) biztosítsa, hogy a belső ellenőrök száma kapacitás felmérés alapján az ellátandó feladatokkal arányban és a stratégiai tervben foglaltakkal összhangban kerüljön megállapításra a Ber. 4. § (6) bekezdése alapján, továbbá gondoskodjon arról, hogy az éves ellenőrzési tervben előírt ellenőrzési feladatok végrehajtása megtörténjen; c) kezdeményezze a Társulással kötött belső ellenőrzésre vonatkozó megállapodás kiegészítését oly módon, hogy abban meghatározásra kerüljön a belső ellenőrzési vezető személye a Ber. 4/A. § (2) bekezdésében foglaltak szerint; d) intézkedjen annak érdekében, hogy az ellenőrzéseket a belső ellenőrzési vezető által jóváhagyott ellenőrzési programok alapján hajtsák végre a Ber. 23. § (3) bekezdésében foglaltak szerint; e) intézkedjen annak érdekében, hogy a belső ellenőrzési vezető alakítsa ki az ellenőrzési javaslatok alapján megtett intézkedések nyomon követéséről a nyilvántartást, és gondoskodjon annak folyamatos vezetéséről a Ber. 8. § f) pontja és a Ber. 12. § n) pontjában foglaltak szerint;

10. gondoskodjon az Önkormányzat gazdálkodásának 2006. évi átfogó ellenőrzése során az ÁSZ által részére tett és nem teljesült szabályszerűségi és célszerűségi javaslatok végrehajtásáról;

22


a munka színvonalának javítása érdekében 11. gondoskodjon a költségvetési rendelet-tervezet előkészítése során az előző évi pénzmaradványnak eredeti előirányzatként történő szerepeltetéséről a tervezés megalapozottsága érdekében; 12. tájékoztassa – évente végzett számítások alapján – a Képviselő-testületet az Önkormányzat eladósodására figyelemmel arról, hogy a hosszú lejáratú, adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásokból adódó tőke és kamatfizetési kötelezettségét az Önkormányzat milyen feltételek biztosítása mellett tudja teljesíteni; 13. intézkedjen annak érdekében, hogy a belső ellenőrzés kockázatelemzése terjedjen ki az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztésekre, és magas kockázat esetén biztosítsa e terület belső ellenőrzését is; 14. gondoskodjon az e-közszolgáltatási feladatokat ellátó informatikai rendszer ügyfelek általi igénybevételének figyelemmel kíséréséről; 15. határozza meg az értékelési szabályzatban az értékelések ellenőrzéséért felelős munkaköröket, és egészítse ki az érintett dolgozók munkaköri leírását; 16. gondoskodjon arról, hogy a zárszámadás készítés folyamatában az intézmények által az állami támogatásokkal, hozzájárulásokkal történő elszámoláshoz közölt mutatószámok adatainak megbízhatóságát a beszámoló elkészítését megelőzően ellenőrizzék; 17. az informatikai rendszer szabályozottsága érdekében a) gondoskodjon arról, hogy a Polgármesteri hivatal rendelkezzen katasztrófa elhárítási tervvel; b) gondoskodjon arról, hogy a Polgármesteri hivatalban a hozzáférési jogosultságok ellenőrzése szabályozásra kerüljön; c) kezdeményezze a számviteli szoftver olyan fejlesztését, vagy cseréjét, hogy a rendszerből lekérhető legyen az ellenőrzési lista (napló), lehívhatók legyenek a jogosultsággal rendelkezők azonosítói, és a szoftver kényszerítse ki a jelszóvédelmi előírások betartását; d) biztosítsa, hogy a pénzügyi-számviteli szoftver-változások ellenőrzésére, tesztelésére eljárásrend készüljön; 18. biztosítsa a jegyző bevonását a stratégiát megalapozó kockázatelemzés folyamatába, továbbá kezdeményezze a Társulásnál, hogy a belső ellenőrzési tevékenység minőségét biztosító eljárásokat a kézikönyvben előírtaknak megfelelően elvégezzék;

23

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1.

AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI HELYZETE

1.1.

A tervezett költségvetési bevételek és kiadások alapján a költségvetési egyensúly, a költségvetési hiány oka, finanszírozásának tervezett módja és a költségvetési hiány megállapításának szabályszerűsége Az Önkormányzatnál a 2006-2009. évek között a tervezett költségvetési bevételek főöszszege változóan alakult. A tervezett költségvetési bevételek főösszege a 2007. évre csökkent, a 2008. és a 2009. évre növekedett az előző évekhez viszonyítva. A tervezett költségvetési kiadások a 2006-2008. években folyamatosan csökkentek, a 2009. évben pedig növekedtek az előző évhez képest. Az Önkormányzat 2006-2009. évi költségvetési rendeleteiben a költségvetési bevételek és kiadások nem voltak egyensúlyban, a tervezett költségvetési bevételek nem nyújtottak fedezetet a költségvetési kiadásokra. A költségvetési hiány költségvetési kiadásokhoz viszonyított részaránya a 2006-2009. években 7,3%, 7,5%, 0,9% és 1,9% volt.

1 103

2008.év

1 105

Költségvetési kiadás Költségvetési bevétel

2007. év

Költségvetési bevétel


2006. év

2009.év

AZ ÖNKORMÁNYZAT TERVEZETT KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELÉNEK, KIADÁSÁNAK ÉS EGYENSÚLYI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA


762

1 138

294

Költségvetési kiadás

1 132

314

335

1 379 500

126

279

1 309

0

112 131

1 376


14

101

1 294


36

724

1 000

T ervezett működési célú költségvetési bevételek/kiadások T ervezett felhalmozási célú költségvetési bevételek/kiadások Hiány

1 500

2 000

Adatok:millió Ft-ban

A 2006. évi és a 2007. évi költségvetések hiányát a működési célú költségvetési bevétel hiánya és a felhalmozási célú költségvetési bevételeket meghaladó felhalmozási célú költségvetési kiadások együttesen, a 2008. évi és a 2009. évi költségvetések hiányát a felhalmozási célú költségvetési bevételeket meghaladó összegű felhalmozási célú költségvetési kiadások okozták. A működési célú költségvetési kiadásoknál a hiányzó forrás a 2006. évben 70 millió Ft, a 2007. évben 82 millió Ft volt, a tervezett működési célú költségvetési bevételek a 2008. évben 6 millió Ft-tal, a 2009. évben 2 millió Ft-tal haladták meg az azonos célú költségvetési kiadásokat. A 2006-2009. évi tervezett felhalmozási célú költségvetési kiadások az évek sorrendjében 56-30-20-38 millió Ft-tal haladták meg a tervezett felhalmozási célú költségvetési bevételeket.

24


Az Önkormányzat a költségvetési egyensúly biztosításához a 2006. évi költségvetési rendeletében hosszú lejáratú hitel felvételt és értékpapír értékesítést, a 2007. évben hosszú és rövid lejáratú hitel felvételt, a 2008. és a 2009. évben rövid lejáratú hitel felvételt tervezett. A 2006-2009. évek költségvetési rendeleteiben a költségvetési egyensúly biztosítása érdekében egyéb intézkedéseket is terveztek. Az Önkormányzat 2006-2009. évi költségvetési rendeleteinek 14. § (1)-(3) bekezdése alapján az előző évi szabad pénzmaradványt, valamint a tervezett előirányzatot meghaladó és szabad felhasználású bevételeket az általános tartalék emelésére kell fordítani. Az így megemelt általános tartalékból a tervezett, de nem teljesült bevételek előirányzatát kell korrigálni.

A jegyző a költségvetés tervezése során a költségvetés végrehajtása, a folyamatos likviditás biztosítása érdekében a 2006-2008. években folyószámla hitelkeretet tervezett, azonban a pénzállomány alakulásáról éves likviditási terv az Ámr. 139. § (1) bekezdésében előírtak ellenére a 2006-2009. években nem készült. Az Önkormányzatnál a 2006. évi költségvetési rendeletben – az Áht. 8/A. § (7) bekezdésében foglaltakat megsértve – finanszírozási célú pénzügyi műveletek bevételeit-kiadásait is figyelembe vették költségvetési hiányt módosító költségvetési bevételként és költségvetési kiadásként, illetve a 2007-2009. években költségvetési hiányt módosító költségvetési kiadásként 9 . A 2009. évben a kötvénykibocsátásból származó lekötött betétből 126 millió Ft-ot terveztek felhasználni, amelyet nem költségvetési bevételként (pénzmaradvány igénybevételként) vettek figyelembe, növelve így a 2009. évi költségvetési rendeletben bemutatott hiány összegét. Az Önkormányzat tervezett költségvetési kiadásai a tervezett költségvetési bevételeket a 2006. évben 126 millió Ft-tal, a 2007. évben 112 millió Ft-tal, a 2008. évben 14 millió Ft-tal, a 2009. évben 36 millió Ft-tal haladták meg, ezzel szemben a 2006-2009. évi költségvetési rendeletekben bemutatott, Képviselő-testület által elfogadott költségvetési hiány az évek sorrendjében 63 millió Ft, 115 millió Ft, 16 millió Ft és 174 millió Ft volt.

9

A költségvetés bevételi főösszegében a 2006. évben 66 millió Ft értékpapír értékesítésből tervezett bevételt vettek figyelembe. A 2006-2009. évi költségvetési rendeletekben a költségvetési kiadások főösszege az évek sorrendjében 3-3-2-12 millió Ft tervezett hitel-, illetve kötvénytörlesztési kiadást tartalmazott.

25

1.2.

A teljesített költségvetési bevételek és kiadások alapján a pénzügyi egyensúly, a pénzügyi hiány oka, finanszírozásának módja és hatása a pénzügyi helyzet alakulására az eladósodás, valamint a fizetőképesség szempontjából Az Önkormányzatnál a 2006-2008. évek között teljesített költségvetési bevételek és költségvetési kiadások főösszege változóan alakult, az előző évhez viszonyítva a 2007. évben csökkent a 2008. évben növekedett. A teljesített költségvetési bevételek a 2006. évi 1719 millió Ft-ról a 2007. évben 1683 millió Ft-ra csökkentek, a 2008. évben 1879 millió Ft-ra emelkedtek. A teljesített költségvetési kiadások főösszege 1774-1429-1641 millió Ft volt a 2006-2008. évek között. A 2006. évben pénzügyi hiány keletkezett, mivel a teljesített költségvetési bevételek nem nyújtottak fedezetet a költségvetési kiadásokra, míg a 2007. és a 2008. évben bevételi többlet keletkezett.


1 424


455

2007. év

1 252


2006. év

2008.év

AZ ÖNKORMÁNYZAT TELJESÍTETT KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELÉNEK, KIADÁSÁNAK ÉS EGYENSÚLYI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA


1 406


1 405

389

1 416


238

267

1 349

254

80

55

313 369

0 500 1 000 T eljesített működési célú költségvetési bevételek/kiadások T eljesített felhalmozási célú költségvetési bevételek/kiadások Hiány T öbblet

1 500

2 000

Adatok: millió Ft-ban

A teljesített működési célú költségvetési bevételek a 2006-2008. években fedezetet biztosítottak a teljesített működési célú költségvetési kiadásokra, az Önkormányzatnak 1 millió Ft, 67 millió Ft, 172 millió Ft működési célú pénzügyi többlete keletkezett az éves költségvetések végrehajtása során. A 2006. évben a teljesített felhalmozási célú költségvetési bevétel 56 millió Ft-tal kevesebb volt, mint a felhalmozási célú költségvetési kiadás, melyet hosszú lejáratú hitel felvételével, valamint értékpapír értékesítéséből elért bevétellel finanszíroztak. A 2007-2008. években a felhalmozási célú költségvetési bevételek 187 millió Ft-tal, illetve 66 millió Ft-tal magasabbak voltak a felhalmozási célú költségvetési kiadásoknál. Az Önkormányzatnál a 2006-2009. években tervezett és a 2006-2008. években teljesített működési és felhalmozási célú költségvetési kiadásokra a következő arányban biztosítottak fedezetet a költségvetési bevételek: Adatok: %-ban Megnevezés

2006. év Terv

26

Tény

2007. év Terv

2008. év Tény

Terv

Tény

2009. év Terv


Működési célú költségvetési kiadások fedezettsége működési célú költségvetési bevételekből Felhalmozási célú költségvetési kiadások fedezettsége felhalmozási célú költségvetési bevételekből Költségvetési kiadások fedezettsége költségvetési bevételekből

95,0

100,1

94,0

105,0

100,6

113,8

100,3

83,3

84,9

76,8

331,8

93,6

117,0

95,0

92,7

96,9

92,5

117,7

99,1

114,5

98,1

A teljesített költségvetési kiadási főösszegre vonatkozó fedezettségi mutató a 2006-2008. években a tervezettnél kedvezőbben alakult, mivel a teljesített működési és a teljesített felhalmozási célú költségvetési bevételek is minden évben a tervezettnél nagyobb arányban haladták meg az azonos célú költségvetési kiadásokat. A helyi adóbevételek a 2006-2008. években 2,9-36,2-164%-kal (1,8-25,2-114,3 millió Fttal) túlteljesültek az eredeti előirányzathoz viszonyítva, mely nem tervezési hiányosság következménye volt. A helyi adóbevételeken belül a teljesített iparűzési adóbevétel 1,9-44,3254%-kal (0,9-22,9-114.3 millió Ft-tal) meghaladta a tervezettet. Az iparűzési adó túlteljesítését a 2007. évben egy új adóalany bejelentkezése, a 2008. évben pedig ezen adóalany feltöltési kötelezettségének – előző évhez viszonyított – jelentős növekedése okozta. A költségvetés készítésekor a várható pénzmaradvány igénybevételének tervezése a 2007-2009. években 10 nem volt körültekintő és megalapozott, mivel az Áht. 7. § (2) bekezdése ellenére eredeti előirányzatként a 2007. évben nem terveztek pénzmaradvány igénybevételt, a 2008. évben az előző évi módosított pénzmaradvány 66,1%-ában 11 , a 2009. évben 33,7%-ában határozták meg az előző évről áthúzódó feladatokat forrását, a tervezett pénzmaradványt. A beruházási kiadások tervezetthez viszonyított teljesítése a 2006-2008. évek közötti időszakban 456,0-67,0-136,6%, míg a felújítási kiadások tervezetthez viszonyított teljesítése 47,7-284,6-190,1% volt. A beruházási és felújítási kiadások eredeti előirányzathoz viszonyított alul-, illetve túlteljesítése nem vezethető vissza tervezési hiányosságra, azt egyrészt a tervezett fejlesztésekhez benyújtott pályázatok elutasítása 12 , a fejlesztések tervezett ütemtől való eltérése, az eredeti előirányzatként nem tervezett, év közbeni döntések alapján megvalósított fejlesztések okozták.

10

A 2005. évben az Önkormányzat módosított pénzmaradványa -7,2 millió Ft volt.

11

A 2007. évi költségvetési beszámoló pénzmaradvány kimutatásában 220,7 millió Ft módosított pénzmaradványt mutattak ki. A könyvvizsgáló a 2007. évi egyszerűsített mérlegben és egyszerűsített pénzmaradvány kimutatásban 300 millió Ft auditálási eltérést állapított meg, mivel a lekötött betétállományt az értékpapírok és nem a pénzeszközök mérlegsoron szerepeltették. A megállapított eltérés miatt a 2007. évi módosított pénzmaradvány 520,7 millió Ft. A költségvetés készítésekor e hiba még nem volt ismert, ezért a 2008. évi pénzmaradvány igénybevétel tervezésének megalapozottságát a 2007. évi költségvetési beszámolóban szerepeltetett 220,7 millió Ft módosított pénzmaradványhoz viszonyítva értékeltük.

12

A pályázati forrásokból megvalósítani tervezett fejlesztések önerejének megfelelő összeget a 20062008. évi költségvetésekben betervezték a beruházások és felújítások eredeti előirányzataként.

27

Az Önkormányzat a költségvetés végrehajtása során – költségvetésben nem tervezett – létszámcsökkentéseket és intézményátszervezéseket hajtott végre. • a Képviselő-testület a 2006. évben három fő, a 2007. évben 25 fő, a 2008. évben három fő létszámleépítésről döntött; • a középfokú oktatási feladatokat ellátó intézményt a 2007. évben átadták a megyei önkormányzat fenntartásába. A családsegítést és gyermekjóléti feladatokat ellátó részben önállóan gazdálkodó intézményt a 2007. évben megszüntették. E feladatok átvételét követően a szociális alapszolgáltatásokat és a szakosított ellátásokat nyújtó önállóan gazdálkodó intézményt a Társulás fenntartásába adták. Szintén a 2007. évben három önállóan gazdálkodó intézmény 13 összevonásáról döntött a Képviselő-testület. Az átszervezések hatására az önállóan gazdálkodó intézmények száma hatról háromra, a részben önállóan gazdálkodó intézmények száma háromról kettőre csökkent; • a 2007. évben létrehozták Dévaványa-Ecsegfalva Közös Alapfokú Nevelési-oktatási Intézményt Fenntartó Társulást. A 2007. évben pályázatot nyújtottak be az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok támogatására, melyet azonban elutasítottak. A folyószámlahitelen felül az Önkormányzat a 2006-2008. évi költségvetések végrehajtása során a 2006. évben hitelt vett fel, valamint forgatási célú értékpapírokat értékesített, továbbá a 2007. évben kötvényt bocsátott ki. A komposztáló telep megvalósításához a 2006. évben 43,5 millió Ft hosszú lejáratú hitelt vettek igénybe 14 20 éves futamidőre, három év türelmi idővel, negyedévente történő tőke-, és kamattörlesztési kötelezettséggel. A hitel változó kamatozású, a kamat mértéke 3 havi EURIBOR 15 +évi 2%. Az Önkormányzat a költségvetés végrehajtása során a 2006. és a 2008. évben forgatási célú értékpapírokat (befektetési jegyeket) értékesített, melyből 65,3 millió Ft, illetve 0,5 millió Ft bevételt realizált. A 2007. évben a Képviselő-testület 338/2007. (X. 25.) számú határozatában döntött a tervezett fejlesztési feladatok finanszírozásához szükséges saját forrás, valamint az adósságállomány kiváltása érdekében 300 millió Ft értékű kötvény kibocsátásáról. A „Dévaványa I.” elnevezésű, összesen 2 millió svájci frank névértékű kötvényt 2007. december 11-én bocsátották ki. A 2027. szeptember 30-i lejáratú kötvény változó kamatozású, a kamatfizetés 2008. március 31-től félévente esedékes, kamatlába 6 havi CHF LIBOR 16 + évi 0,95%, a tőketörlesztés két év türelmi idő után, 2009. szeptember 30-tól kezdődően félévente esedékes. A kötvénykibocsátásból származó bevételt a kötvényt lejegyző pénzintézetnél forintbetétként lekötötték. Az Önkormányzat elszámolási számláját vezető pénzintézet – 2008. április 10-én fennálló folyószámlahitel nagyságáról kiadott – igazolása alapján a kötvényt lejegyző

13

Ványai Ambrus Általános Iskola, Óvoda, Bölcsőde, Nevelési Tanácsadó és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Általános Művelődési Központ 14

a Képviselő-testület 149/2006. (V. 25.) számú határozata alapján

15

EURIBOR: az Euro Interbank Offered Rate (Európai bankközi kamatláb) egy kamatláb, amelyet a bankok számolnak fel egymásnak az euró-zónán belül az egymásnak nyújtott hitelek után. 16

LIBOR: a London Interbank Offered Rate (londoni bankközi kamatláb) egy kamatláb, amelyet a bankok számolnak fel egymásnak a londoni bankközi piacon az általuk nyújtott hitelek után. CHF LIBOR: svájci frankban nyújtott hitelek után felszámított kamatláb a londoni bankközi piacon.

28


pénzintézet a zárolt óvadéki számláról 100 millió Ft kiutalást engedélyezett 2008. április 15én. Ezt követően a folyószámla hitelkeret 2008. április 28-i hatállyal lezárásra került 17 . Az Önkormányzat 2008. április 10-én átutalt 74,8 millió Ft-ot a költségvetési elszámolási számlájáról az állami hozzájárulások számlára, annak érdekében, hogy a kötvényt lejegyző pénzintézet felé igazolni tudja a folyószámla hitelkeret maximális kihasználtságát.

A kötvénykibocsátásból származó bevétel forintbetétként történt lekötéséből 2007. december 11. és 2009. szeptember 30. között összesen 33,2 millió Ft bevétele származott az Önkormányzatnak, míg a kötvények után ugyanezen időszak alatt megfizetett kamat 20,7 millió Ftot tett ki. A forint svájci frankhoz viszonyított árfolyamváltozása, valamint a változó kamatmérték miatt az Önkormányzat számára a kötvénykibocsátás kockázatot jelentett. A 2006-2009. években a folyószámlahitellel kapcsolatos jellemzőket mutatja be a következő táblázat: 2006. év

2007. év

2008. év

A folyószámlahitel keretösszege (millió Ftban) 18

50

100

100

2009. I-III. negyedév -

Év végén fennálló folyószámlahitel (millió Ft-ban)

-

-

-

–

39

12

5

-

A ténylegesen felvett folyószámlahitel átlagos állománya (millió Ft-ban)

12,3

1,5

29,9

-

A felvett folyószámlahitel minimum összege (millió Ft-ban)

0,5

0,1

7,4

-

A felvett folyószámlahitel maximum összege (millió Ft-ban)

27,0

4,6

98,6

-

Megnevezés

Folyószámlahitellel zárt napok száma

Az Önkormányzat a költségvetés végrehajtása során a 2006-2009 években a fizetőképesség biztosításához a fentiekben bemutatott folyószámlahitelen túlmenően nem vett fel további, likviditást biztosító hitelt. A hosszú lejáratú kötelezettségeken belül a hosszú lejáratú hitelek állománya a 2006. év végén 80 millió Ft, a 2007. év végén 77 millió Ft, a 2008. év végén 73 millió Ft, a kötvénykibocsátás miatti hosszú lejáratú kötelezettség a 2007. év végén 300 millió Ft, a 2008. év végén – az árfolyamveszteség elszámolását követően – 347 millió Ft volt. Adósságszolgálati kötelezettséget az Önkormányzat a 2006-2008. években a hosszú lejáratú hitelekkel, a folyószámlahitellel kapcsolatban, valamint a 2007. évben kibocsátott kötvény kamatai után teljesített. Az Önkormányzat éves adósságszolgálati kötelezettsége a 20062008. években az évek sorrendjében 7,9-7,6-19,8 millió Ft volt, melyből a kamatfizetési kö-

17

Az Önkormányzat számlavezető pénzintézetet váltott, s 2008. július 1-től a kötvényt lejegyző pénzintézet végezte e szolgáltatást. 18

A folyószámla hitelkeret szerződések szerint 2006. augusztus 17-ig 50 millió Ft, 2006. augusztus 18-tól 2008. április 26-ig 100 millió Ft volt a folyószámlahitel keretösszege. Az Önkormányzat 2008. április 28-tól folyószámla hitelkerettel nem rendelkezett.

29

telezettség 4,9-4,5-16,9 millió Ft-ot tett ki. A 2008. évi 16,9 millió Ft kamat összegéből 9,9 millió Ft-ot képviselt a kötvénykibocsátás miatti kamat. Az éves könyvviteli mérleg adataiból számított eladósodási mutató 19 és az esedékességi aránymutató 20 az Önkormányzat eladósodásának mértékét mutatja. Az eladósodási mutató a 2006-2008. években folyamatosan emelkedett, 3,0-10,7-12,4% volt. A mutatószám 2006. év végéhez viszonyított 2008. évi emelkedése az eladósodás fokozódását jelzi. A 2006-2008. években a rövid és- a hosszú lejáratú kötelezettségek év végi állománya együttes értékének az összes forráson belüli aránya évről évre nőtt. A rövid lejáratú kötelezettségek állománya a 2007. év végére 94,5%-kal, a 2008. év végére 95,1%-kal emelkedett az előző év végéhez viszonyítva, melyet a helyi iparűzési adó feltöltése miatti kötelezettség növekedése 21 eredményezett. A hosszú lejáratú kötelezettségek 2007. év végi állománya az előző év végéhez képest több mint 4,5-szeresére növekedett a kötvénykibocsátás miatt, a 2008. év végi állomány a 2007. év végéhez képest – a kibocsátott kötvények után elszámolt árfolyamveszteség miatt – 11,4%-kal emelkedett. Az esedékességi aránymutató a 2006-2008. években változóan alakult, 24,5%-11,9%19,1% volt, ami jelzi, hogy a 2006. év végéhez képest a 2008. év végére a rövidtávon teljesítendő kötelezettségek fizetőképességre gyakorolt hatása mérséklődött. A 2007. évben az – egyéb passzív pénzügyi elszámolások nélküli – összes fizetési kötelezettség kötvénykibocsátás miatti több mint 4-szeres növekedése mellett a rövid lejáratú kötelezettségek összege csak 94,5%-kal növekedett, ez által a rövidtávon teljesítendő kötelezettségek fizetőképességre gyakorolt hatása mérséklődött. Az esedékességi mutató 2008. évi 7,2 százalékpontos növekedésének oka, hogy a rövid lejáratú fizetési kötelezettség állomány növekedésének mértéke (95,1%) meghaladta az összes fizetési kötelezettség növekedésének mértékét (21,4%). Annak ellenére, hogy az esedékességi aránymutató javult az Önkormányzat pénzügyi helyzete – a 2006-2008. évek között – eladósodási szempontból kedvezőtlenül változott a kötvénykibocsátással összefüggésben keletkezett kötelezettség miatt. Az Önkormányzat fizetőképességének alakulását a következő ábra szemlélteti:

19

Az eladósodási mutató a hosszú és rövid lejáratú fizetési kötelezettségek önkormányzati összes forráson belüli arányát mutatja. 20

Az esedékességi aránymutató a rövid lejáratú fizetési kötelezettségek arányát fejezi ki az összes – rövid és hosszú lejáratú – fizetési kötelezettségen belül. 21

A helyi iparűzési adó feltöltése miatti kötelezettségek év végi állománya a 2006. évben 8,3 millió Ft, a 2007. évben 39,7 millió Ft, a 2008. évben 82,6 millió Ft volt.

30


LIKVIDITÁSI MUTATÓK ALAKULÁSA 14

13,0

12 10 8 6 4 2

11,5 7,1

6,1 5,4

4,1

0

2006. év

2007. év

Készpénz likviditási mutató

2008. év Likviditási gyorsráta

A készpénz likviditási mutató 22 a 2006. év végéről a 2007. év végére növekedett, majd a 2008. év végére csökkent. A 2007. évben a kötvénykibocsátásból származó bevételek lekötött betétben történt elhelyezésével a pénzeszközök állománya 11,5-szeres fedezetet nyújtott a rövid lejáratú kötelezettségek teljesítésére. A 2008. évben a pénzeszközök év végi állományának 7,6%-os csökkenése mellett a rövid lejáratú kötelezettségek – a helyi iparűzési adó feltöltése miatti kötelezettség növekedése miatt – közel kétszeresére növekedtek, így a pénzeszközök állománya csak 5,4-szeres fedezetet nyújtott a rövid lejáratú kötelezettségek teljesítésére. A likviditási gyorsráta 23 a 2007. év végén növekedett az előző év végéhez képest, mivel a pénzeszközök, követelések, és a forgatási célú értékpapírok együttes összege – a kötvénykibocsátásból származó bevételek lekötött betétben történt elhelyezése miatt – nagyobb mértékben növekedett, mint a rövid lejáratú kötelezettségek év végi állománya 24 . A likviditási gyorsráta a 2008. év végén csökkent, mivel a pénzeszközök, követelések, és a forgatási célú értékpapírok együttes összegének 8,3%-os csökkenése mellett a rövid lejáratú kötelezettségek közel kétszeresére növekedtek. Az Önkormányzat fizetőképessége a 2007. év végére javult a 2008 év végére gyengült az előző év végéhez viszonyítva. Az Önkormányzat pénzügyi helyzete a 2006-2008. évek között a készpénz likviditási mutató javulása ellenére a kötvénykibocsátás miatti eladósodás következményeként összességében kedvezőtlenül alakult.

22

A készpénz likviditási mutató kifejezi, hogy a pénzeszközök év végi állománya milyen arányban nyújt fedezetet a rövid lejáratú fizetési kötelezettségekre. 23

A likviditási gyorsráta mutatja, hogy a rövid lejáratú fizetési kötelezettségek kiegyenlítéséhez a pénzeszközökön túl bevonható követelések, forgatási célú értékpapírok milyen arányban nyújtanak fedezetet. 24

A pénzeszközök, követelések, és a forgatási célú értékpapírok együttes összege a 2007. év végére több mint 4,5-szeresére, a rövid lejáratú kötelezettségek év végi állománya közel kétszeresére növekedett az előző év végéhez képest.

31

2.

AZ ÖNKORMÁNYZAT

FELKÉSZÜLTSÉGE AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK IGÉNYLÉSÉRE ÉS FELHASZNÁLÁSÁRA, VALAMINT AZ ELEKTRONIKUS KÖZSZOLGÁLTATÁSI FELADATOK ELLÁTÁSÁRA

2.1.

Az európai uniós források igénybevételére és a várható támogatás felhasználására történt felkészülés szabályozottságának, szervezettségének eredményessége

2.1.1.

Az európai uniós forrásokra történő pályázatok benyújtására vonatkozó döntések összhangja a fejlesztési célkitűzésekkel A 2003-2006. valamint a 2007-2010. évekre vonatkozó fejlesztési célkitűzéseket gazdasági programokban 25 , évente pedig a költségvetésekbe beépített éves fejlesztési tervekben határozta meg az Önkormányzat. A helyzetelemzésen alapuló gazdasági programban tervezett fejlesztési célkitűzéseket egyrészt az Önkormányzat regionális fejlesztési programokban való érintettsége 26 , másrészt saját prioritásai határozták meg. A megvalósítás lehetséges pénzügyi forrásait figyelembe vették a fejlesztési célkitűzések meghatározásánál. Az NFT és az ÚMFT keretében megjelenő pályázati lehetőségek alapján részben módosították a fejlesztési célkitűzéseket. Az Önkormányzatnál a 2006-2009. évekre vonatkozóan az alábbi európai uniós forrásokkal összefüggő fejlesztési feladatokról döntöttek: •

2004. novemberben nyújtott be pályázatot az Önkormányzat, az AVOP-3.2.21. kiírásra, „Dévaványa külterület Szennyvíztelephez vezető 0519, 0751 hrsz.-ú mezőgazdasági útfejlesztés” címmel. A pályázatot a Polgármesteri hivatal munkatársai készítették. A projekt tervezett teljes kiadása 93,4 millió Ft, a tervezett támogatásának összege 70 millió Ft volt. A pályázati elbírálásról 2006. május 11-én értesültek. A döntés kedvezőtlen volt, a projekt forráshiány miatt nem nyert.

•

2006. szeptemberben nyújtott be pályázatot az Önkormányzat az AVOP-3.5.2. LEADER+ kiírásra, „Civil ház kialakítása Dévaványán” címmel. A pályázatot a Polgármesteri hivatal munkatársai készítették. A tervezett összes költségvetési kiadás 5,88 millió Ft volt, mely 5 millió Ft támogatásból (ebből 3,75 millió Ft volt az európai uniós, és 1,25 millió Ft a hazai támogatás), valamint 0,88 millió Ft saját forrásból tevődött öszsze. A fejlesztés 2007. november 30-án befejeződött, a támogatásokkal való elszámolás 2007. december 13-án megtörtént.

•

2006. szeptemberben nyújtott be pályázatot az Önkormányzat az AVOP-3.5.2. Tájspecifikus, természet közeli mezőgazdaság és termékei feldolgozottságának fejlesztése – „Bemutató telep kialakítása” címen. A pályázatot a Polgármesteri hivatal munkatársai készítették. A projekt tervezett teljes kiadása 5,9 millió Ft, a tervezett támogatásának

25

A Képviselő-testület a 2003-2006. évekre a 39/2003 (II.28.) számú, a 2007-2010. évekre a 67/2007. (III.29.) számú határozatával fogadta el a település gazdasági programját. 26 A következő regionális programokban volt érintett az Önkormányzat: Dél-Alföldi Ivóvízminőségjavító Program, Dél-Alföldi Regionális Hulladékgazdálkodási Program, Békés Megyei Vállalkozási Övezet településeinek az állati hullák és hulladékok átmeneti tárolására, gyűjtésére vonatkozó program, az Észak-békési térség településeit érintő belvízrendezési program.

32


összege 4,9 millió Ft volt. A pályázati elbírálásról 2008. január 07-én értesültek. A döntés kedvezőtlen volt, a projekt forráshiány miatt nem nyert. •

2007. augusztusban nyújtott be pályázatot az Önkormányzat a DAOP-2007-3.1.2. kiírásra, „Dévaványa Kerékpárút hálózat fejlesztés /III. ütem kiépítés Sport út” címen. A pályázatot a Polgármesteri hivatal munkatársai készítették. A projekt tervezett teljes kiadása 21,3 millió Ft, a tervezett támogatásának összege 19,1 millió Ft volt. A pályázati elbírálásról 2007. december 03-án értesültek. A döntés kedvezőtlen volt, a projekt nem nyert, az elutasítás indoka: „Nem érte el minimum pontszámot.”

•

2007. novemberben nyújtott be pályázatot az Önkormányzat a DAOP-2007-3.1.1/B kiírásra, „Dévaványa város népességmegtartó erejének növelése, térségi szerepének erősítése infrastrukturális fejlesztése révén” címmel. A pályázatot egy gazdasági társaság készítette, megbízási szerződés alapján. A projekt tervezett teljes kiadása: 270,2 millió Ft, a tervezett támogatásának összege 43,2 millió Ft volt. A pályázati elbírálásról 2008. április 23-án értesültek. A döntés kedvezőtlen volt, a projekt forráshiány miatt nem nyert.

•

2008. januárban „Az érték benned van – A versenyképesség feltételeinek javítása az Általános Művelődési Központ Ványai Ambrus Általános Iskola intézményegységében” címmel, a DAOP-4.2.1/2F kiírásra nyújtott be pályázatot az Önkormányzat, melynek elbírálásáról 2009. június 08-án értesült. A pályázatot egy gazdasági társaság készítette, megbízási szerződés alapján. A pályázat csökkentett kiadási összeggel (300,8 millió Ft helyett) 273,6 millió Ft-tal, ezen belül (285,7 millió Ft támogatási összeg helyett) 259,9 millió Ft-os európai uniós támogatással került jóváhagyásra, a 2009. augusztus 05én megkötött támogatási szerződés tanúsága szerint. A szükséges saját erő összege 13,7 millió Ft, melynek 50%-áig támogatási kérelmet nyújtottak be az EU Önerő Alaphoz, mely pályázatuk sikeres volt, így a tényleges saját erő szükséglet 6,8 millió Ft-ra csökkent. A projekt kivitelezése 2009. február 26-án megkezdődött, várható befejezése 2010. augusztus 30-a. Előleg folyósítására 2009. szeptember 30-ig egy esetben került sor, 37,3 millió Ft összegben. A projekt teljesített költségvetési kiadásai 2009. szeptember 30-ig 16,9 millió Ft-ot tettek ki.

•

2008. februárban „Vállalkozói inkubátorház létrehozása Dévaványán” címmel a DAOP-1.1.1/A-2008. kiírásra nyújtott be pályázatot az Önkormányzat. A pályázatot a Polgármesteri hivatal munkatársai készítették. A projekt tervezett teljes kiadása: 276,6 millió Ft, a tervezett támogatásának összege 138,3 millió Ft volt. A pályázati elbírálásról 2008. augusztus 08-án értesültek. A döntés kedvezőtlen volt, a projekt nem nyert, az elutasítás indoka: „szakmai minimum ponthatár el nem érése, a szakmai minimum feltételek nem teljesítése…” volt.

•

2008. márciusban „A közösségi közlekedés versenyképességének növelése Dévaványán” címmel a DAOP-3.2.1 kiírásra nyújtott be pályázatot az Önkormányzat, melynek elbírálásáról 2008. október 16-án értesült. A pályázatot egy gazdasági társaság készítette, megbízási szerződés alapján. A pályázat csökkentett (81,3 millió Ft helyett) 73,3 millió Ft összkiadással, ezen belül (73,2 millió Ft támogatási összeg helyett) 65,9 millió Ft-os európai uniós támogatással került jóváhagyásra a 2009. március 16-án megkötött támogatási szerződés tanúsága szerint. A szükséges saját erő összege 7,4 millió Ft, melyből 2,2 millió Ft-ra támogatási kérelmet nyújtottak be az EU Önerő Alaphoz, mely pályázatuk sikeres volt, így a tényleges saját erő szükséglet 5,1 millió Ft-ra csökkent. A projekt kivitelezése 2009. március 16-án megkezdődött, várható befejezése 2010. augusztus 31-e. Előleg folyósítására 2009. szeptember 30-ig még nem került sor, bár egy esetben 23,1 millió Ft összegben 2009. szeptember 2-án igényeltek előleget. A

33

projekt teljesített költségvetési kiadásai 2009. szeptember 30-ig 26,8 millió Ft-ot tettek ki.

34

•

2008. márciusban „Informatikai infrastruktúra fejlesztése a Dévaványa Általános Művelődési Központ Iskoláiban” címmel a TIOP-1.1.1 kiírásra nyújtott be pályázatot az Önkormányzat, melynek elbírálásáról 2008. április 28-án értesült. A pályázatot egy gazdasági társaság készítette, megbízási szerződés alapján. A támogatás nem pénzbeli támogatás, hanem a projekt keretében 60 db iskolai PC csomagot, 19 db tantermi csomagot, 4 db szavazó csomagot, 1 db alkalmazás szerver csomagot és 2 db kiegészítő SNI IKT csomagot nyert az önkormányzat. A szerződés megkötésére jelen ÁSZ vizsgálattal érintett időszakban még nem került sor. A projekt elhúzódásáról olyan információval rendelkezik az önkormányzat, hogy az a központosított közbeszerzési eljárás többszöri sikertelensége miatt következett be.

•

2008. áprilisban „Dévaványa kistérségi szerepének erősítése a települési örökség megőrzésével és fejlesztésével” címmel a DAOP-5.1.2/B-2008. kiírásra nyújtott be pályázatot az Önkormányzat, melynek elbírálásáról 2008. december 30-án értesült. A pályázatot egy gazdasági társaság készítette, megbízási szerződés alapján. A pályázat csökkentett (54,1 millió Ft helyett) 53,5 millió Ft összkiadással, ezen belül (48,7 millió Ft támogatási összeg helyett) 48,1 millió Ft-os európai uniós támogatással került jóváhagyásra a 2009. április 24-én megkötött támogatási szerződés szerint. A szükséges saját erő öszszege 5,4 millió Ft, melyből 1,6 millió Ft-ra pályáztak az EU Önerő Alaphoz. Az EU Önerő Alapnál pályázatukról döntés még nem született. A projekt kivitelezése 2009. áprilisban megkezdődött, várható befejezése 2010. február 26-a. Előleg folyósítására egy alkalommal, 2009. október 14-én került sor, 16,2 millió Ft összegben. A projekttel kapcsolatban teljesített költségvetési kiadás 2009. szeptember 30-ig 4,1 millió Ft összegben merült fel.

•

2008. májusban „Dévaványa szennyvízberuházásának megvalósítása” címmel KEOP 7-1-2-0/1F kiírásra nyújtott be pályázatot az Önkormányzat, melynek elbírálásáról 2008. szeptember 1-én értesült. A pályázatot egy gazdasági társaság készítette, megbízási szerződés alapján. A projekt előkészítésére benyújtott pályázat csökkentett (20,7 millió Ft helyett) 16,4 millió Ft összkiadással, ezen belül (17,3 millió Ft támogatási összeg helyett) 14,0 millió Ft-os európai uniós támogatással került jóváhagyásra a 2008. november 18-án megkötött támogatási szerződés szerint. A szükséges saját erő összege 2,4 millió Ft. A projekt kivitelezése 2009. március 03-án megkezdődött, várható befejezése 2009. december 31-e. Előleg folyósítására 2009. szeptember 30-ig nem került sor, nem is igényeltek előleget. A projekt teljesített költségvetési kiadásai 2009. szeptember 30-ig 5,7 millió Ft-ot tettek ki.

•

2008. októberben „Dévaványa Város Önkormányzati Hivatal szervezetfejlesztése” címmel ÁROP-2007-1-A-2/A kiírásra nyújtott be pályázatot az Önkormányzat, melynek elbírálásáról 2009. április 20-án értesült. A pályázatot egy gazdasági társaság készítette, megbízási szerződés alapján. A pályázat 11 millió Ft összkiadással, 9,3 millió Ft-os európai uniós támogatással és 0,8 millió Ft hazai támogatással került jóváhagyásra, a 2009. július 17-én megkötött támogatási szerződés szerint. A szükséges saját erő öszszege 0,9 millió Ft. A projekt kivitelezése 2009. április 30-án megkezdődött, várható befejezése 2010. április 30-a. Előleg folyósítására 2009. szeptember 30-ig nem került sor, nem is igényeltek előleget. A projekttel kapcsolatban teljesített költségvetési kiadásai 2009. szeptember 30-ig nem merült fel.

•

2008. decemberben „Dévaványa Város közúthálózatának fejlesztése” címmel, a DAOP-2008-3.1.1/B kiírásra nyújtott be pályázatot az Önkormányzat, melynek elbírálá-


sáról 2009. május 28-án értesült. A pályázatot egy gazdasági társaság készítette, megbízási szerződés alapján. A pályázat 81,8 millió Ft összkiadással, 53,2 millió Ft összegű európai uniós támogatással került jóváhagyásra a 2009. október 14-én megkötött támogatási szerződés szerint. A szükséges saját erő összege 28,6 millió Ft, melyből 14,3 millió Ft-ra pályázatot nyújtottak be 2009 októberében, az EU Önerő Alaphoz. E pályázatukkal kapcsolatban döntés még nem született. A projekt kivitelezése 2009. július 13án megkezdődött, várható befejezése 2010. szeptember 30-a. Előleg folyósítására 2009. szeptember 30-ig nem került sor, nem is igényeltek előleget. A projekttel kapcsolatban teljesített költségvetési kiadás 2009. szeptember 30-ig egymillió Ft összegben merült fel. •

2009. januárban „Pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítése a dévaványai ÁMK-ban” címen a TÁMOP 3.1.4 kiírásra nyújtott be pályázatot az Önkormányzat, melynek elbírálásáról 2009. április 30-án értesült. A pályázatot egy gazdasági társaság készítette, megbízási szerződés alapján. A pályázat 57 millió Ft összkiadással, 100%-os európai uniós támogatással került jóváhagyásra, a 2009. június 22én megkötött támogatási szerződés szerint. A projekt kivitelezése 2009. április 30-án megkezdődött, várható befejezése 2010. augusztus 31-e. Előleg folyósítására 2009. szeptember 30-ig egy esetben, 2009. július 15-én került sor, 19,9 millió Ft összegben. A projekttel kapcsolatban teljesített költségvetési kiadás 2009. szeptember 30-ig 7,8 millió Ft összegben merült fel.

•

2009. márciusban „A múltból a jövőbe” – Dévaványa múltja, jelene, jövője – a Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény múzeumpedagógiai feltételeinek fejlesztése. A XXI. Sz. követelményeinek megfelelő technikai feltételek megteremtése a Sárrét nyugati részén.” címen a TIOP-1.2.2 kiírásra nyújtott be 6 millió Ft-os, 100%-ban támogatással finanszírozandó projekt-pályázatot az Önkormányzat, melynek elbírálásáról 2009. július 3-án értesült. A pályázatot a Polgármesteri hivatal munkatársai készítették. A pályázat nem nyert. Az elutasítás indoka: „pontérték alatti pályázat” volt.

•

2009. júniusban „Kerékpárral a környezetvédelemért – Dévaványa Város kerékpárúthálózat fejlesztése” címen a DAOP-2009-3.1.2/A kiírásra nyújtott be 90,1 millió Ft-os összkiadású, 85,5 millió Ft-os európai uniós támogatási igényű pályázatot az Önkormányzat, melynek elbírálásáról 2009. október 26-án értesült. A pályázatot egy gazdasági társaság készítette, megbízási szerződés alapján. A pályázat forráshiány miatt nem nyert.

•

2009. júniusban „Teremts esélyt – Üzemcsarnok létesítése Dévaványán” címmel, a DAOP-2009-1.1.1./A kiírásra nyújtott be pályázatot az Önkormányzat, melynek elbírálásáról 2009. augusztus 19-én értesült. A pályázatot egy gazdasági társaság készítette, megbízási szerződés alapján. A pályázat tervezett összkiadása 101,8 millió Ft, a tervezett európai uniós támogatás 50,5 millió Ft, míg a saját erő szükséglet 51,3 millió Ft. A támogatási szerződés megkötésére még nem került sor.

•

2009. júliusban „Mezőgazdasági erőgépek és kiegészítők gépbeszerzése” címmel az EMVA önálló, építéssel nem járó gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez nyújtandó támogatás 2009/A. kiírásra nyújtott be pályázatot az Önkormányzat, melynek elbírálásáról 2009. szeptember 22-én értesült. A pályázatot a Polgármesteri hivatal munkatársai készítették. A támogatási szerződés megkötésére még nem került sor. A projekt tervezett összköltsége 49,4 millió Ft, melyből, a tervezett európai uniós támogatás 12,4 millió Ft, míg a saját erő 37 millió Ft. A projekttel kapcsolatban teljesített költségvetési kiadás 2009. szeptember 30-ig 1 millió Ft összegben merült fel.

35

•

2009 szeptemberében „Egyenlő esélyek, egyenlő lehetőségek – Akadálymentesítés a dévaványai ÁMK Szeghalmi úti Általános Iskolában” címmel a DAOP-2009-4.3.1-09 kiírásra nyújtott be pályázatot az Önkormányzat, melynek elbírálásáról döntés még nem született. A pályázatot egy gazdasági társaság készítette, megbízási szerződés alapján. A pályázat tervezett összkiadása 12,5 millió Ft, a tervezett európai uniós támogatás 11,2 millió Ft, míg a saját erő 1,3 millió Ft.

Az európai uniós forrásokra történő pályázatok benyújtására vonatkozó döntések összhangban voltak a gazdasági programban meghatározott fejlesztési célkitűzésekkel (Civil ház kialakítása, belterületi úthálózat fejlesztése, kerékpárutak felújítása, informatikai infrastruktúra fejlesztése, szennyvíz hálózat bővítése, üzemcsarnok létesítése, mezőgazdasági gép beszerzések, oktatás-képzés feltételeinek javítása, kulturális tevékenység feltételeinek javítása, városközpont rekonstrukciója,… ). A 19 db benyújtott pályázat közül 2009. szeptember 30-ig bezárólag 11 volt támogatott (58%), bár ezek közül három esetében a támogatási szerződés még nem jött létre. Egy pályázat elbírálás alatt van (5%), míg hét pályázat került elutasításra (37%). Az elutasított pályázatok közül négyet forráshiány miatt (21%), míg hármat pontérték alatti pályázat miatt (16%) utasítottak el. A 11 támogatott pályázatból egy valósult meg (9%) úgy, hogy a támogatásokkal való végleges vagy teljes elszámolás is megtörtént, míg a további 10 támogatott fejlesztési feladat megvalósítása folyamatban van. Nem fordult elő olyan eset, hogy az Önkormányzat a támogató döntése után visszalépett, vagy visszavonta a pályázatát. Az Ámr. 29. § (1) bekezdés k) pontjának előírása ellenére a 2006-2007. évi költségvetési rendeletek nem tartalmazták önkormányzati szinten elkülönítetten az európai uniós támogatással megvalósuló programok bevételeit és kiadásait. A 2008. és a 2009. évi költségvetési rendeletben azonban már megjelentek elkülönítetten ezen adatok. Az Ámr. 29. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltak ellenére a 2006-2008. évek költségvetési rendeletei nem tartalmazták a többéves kihatással járó európai uniós támogatás igénybevételével megvalósuló feladatok előirányzatait éves bontásban. A 2009. évi költségvetési rendelet már e szempontból is megfelelő volt. A 2006-2008. évek közötti időszakra vonatkozóan az európai uniós forrásokkal támogatott és befejezett fejlesztési feladatoknál a finanszírozási források tervezett és tényleges megoszlását a következő diagram mutatja: A FINANSZÍROZÁSI FORRÁS MEGOSZLÁSA európai uniós támogatás 64%

TERVEZETT

TELJESÍTETT európai uniós támogatás 64%

saját f orrás 15%

hazai támogatás 21%

36

saját f orrás 15%

hazai támogatás 21%


Az európai uniós forrásokkal támogatott befejezett fejlesztési feladat a tervezett költségvetési kiadásokon valósult meg. Az európai uniós, és a hazai támogatás aránya nem változott a tervezetthez képest. A saját forrás aránya is a tervezett szinten alakult.

2.1.2.

Az európai uniós forrásokhoz kapcsolódóan a pályázatfigyelés, a pályázatkészítés, valamint az európai uniós támogatással megvalósuló fejlesztés lebonyolítása belső rendjének szabályozottsága, a végrehajtás személyi, szervezeti feltételei, az ellenőrzési feladatok meghatározása Az európai uniós források igénybevételének és felhasználásának feladatait a Polgármesteri hivatalon belül – a műszaki irodavezető irányítása mellett – két fő pályázati referens látta el. Az önkormányzati szintű pályázatkoordinálás és az önkormányzati szintű pályázat nyilvántartás vezetésének felelőseivé – a 2007. január 1-től hatályos pályázati szabályzat 7. pontja értelmében – a pályázati referenseket jelölték ki. Az európai uniós forrásokra irányuló pályázatfigyelés, pályázatkészítés, valamint az európai uniós forrással támogatott fejlesztés lebonyolítása feladatait is a pályázati szabályzatban határozták meg. A pályázati referensek munkaköri leírásai, valamint a pályázati szabályzat tartalmazták a pályázatfigyelést végzők és a döntési-, döntés-előterjesztési jogkörrel rendelkezők közötti információszolgáltatási kötelezettséget. A pályázati referenseknek folyamatosan figyelemmel kell kísérniük az interneten és hivatalos közlönyökben a kiírt pályázatokat, és azokról – a pályázat benyújtására nyitva álló határidő szempontjából megfelelő időben – tájékoztatást kell adni az Önkormányzat vezetői és érintett szervei részére.

A pályázatkészítés és az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztési feladatok lebonyolításának eljárási rendjét a pályázati szabályzat F 1-6. pontjaiban szabályozták. A FEUVE feladatok meghatározása vonatkozott az európai uniós forrással támogatott fejlesztési feladatok lebonyolítására is. A belső ellenőrzés az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztésekre vonatkozóan kockázatelemzést nem végzett, továbbá nem tervezett 2006-2009. között az éves ellenőrzési tervekben európai uniós forrással támogatott fejlesztés megvalósításával kapcsolatos belső ellenőrzést. A pályázatokkal kapcsolatos feladatok ellátásához a polgármesteri hivatalon belül is álltak rendelkezésre személyi és tárgyi feltételek, de ennek ellenére külső szervezetet is megbíztak a pályázatok figyelésével. A konkrét pályázati anyagok összeállításával gyakran külső szervezetet bíztak meg. Az Önkormányzat által benyújtott 19 pályázatból hetet a pályázati referensek a Polgármesteri hivatal egyéb közalkalmazotti jogviszonyú munkatársainak közreműködésével állítottak össze, 12 pályázat elkészítésével külső szervezetet bíztak meg. A Polgármesteri hivatal munkatársai által összeállított pályázatok 29%-ban voltak nyertesek és az elutasítás oka 60%-ban nem forráshiány volt. A külső szervezetek által írott pályázatok 83%-ban nyertesek voltak.

A pályázatfigyelési feladatok ellátására kötött szerződésben előírták a feladatellátás kötelezettségeit, a megbízott külső szervezet és polgármesteri hivatal képviselője közötti kapcsolattartást, az információk átadásának formáját, tartalmát, módját, a felelősség szabályait. A pályázatfigyelési tevékenységért fizetendő díj éves fix összegben volt meghatározva. A pályázatkészítésre kötött vállalkozási szerződésben meghatározták a pályázatkészítést végző szervezet feladatait, a Polgármesteri hivatal képviselőjével való kapcsolattartás és a felelősség szabályait, valamint az információk átadásának formáját, tartalmát és mód-

37

ját. A pályázatkészítésért fizetendő díjak sikerdíjként, az elnyert pályázati összeg %-ában voltak meghatározva. Az európai uniós forrással megvalósuló fejlesztések lebonyolítási (projektmenedzseri) feladatainak projektenkénti személyi, szervezeti feltételeit részben a Polgármesteri hivatalon belül biztosították 27 , de többségében (a jelenleg folyamatban lévő valamennyi projektnél) külső szervezetekkel kötöttek erre vonatkozó szerződést. A fejlesztési feladatok lebonyolításának ellátására kötött szerződésekben előírták a feladatellátás kötelezettségeit, az ellenőrzés rendjét, a személyre szóló felelősségi szabályokat, azonban a kapcsolattartás rendjére a szerződés nem terjedt ki.

2.1.3.

A fejlesztési feladat lebonyolításánál a feladatellátás rendjére, az ellenőrzési feladatok teljesítésére, valamint a felelősségi szabályokra vonatkozó előírások betartása Az AVOP-3.5.2. LEADER+ program keretében megvalósuló „Civil ház kialakítása Dévaványán” 28 című projekt tervezett költségvetési kiadása 5,88 millió Ft volt, mely 5 millió Ft támogatásból (ebből 3,75 millió Ft volt az európai uniós, és 1,25 millió Ft a hazai támogatás), valamint 0,88 millió Ft saját forrásból tevődött össze. A projekt eredményeként Dévaványa városban lehetőség nyílt a helyi civil szervezetek együttműködésére, a civil szektor erősödésére, mivel a civil szervezetek összefogottan, koncentráltan kaptak helyet a felújítással korszerűsített épületben. Az épület felújítása 5 millió Ftba, míg technikai felszerelése (irodatechnikai eszközök, bútorok) 0,88 millió Ft-ba került. Az épület mintegy 70 m2 alapterületű, melyet a különféle tevékenységeket folytató civil szervezetek számára megfelelő módon rendeztek be. A Civil házat a következő szervezetek használják 29 : Békés Megyei Nők Egyesülete - Dévaványai Szervezete (25 fő), Egészséges Életmód Egyesület (23 fő), Tartós betegségben élők Dévaványai Egyesülete (45 fő), Dévaványai Csocsó Egyesület (35 fő), Nagycsaládosok Dévaványai Egyesülete (32 család – 130 fő), Baba-Mama Klub 16-20 fő plusz kisgyermekeik), Biztos Kezdet Klub (12-15 család).

A fejlesztési feladat lebonyolítását – a műszaki ellenőrzési feladatok kivételével, amelyre 2007. augusztus 23-án külön szerződést kötött az Önkormányzat egy vállalkozással – a projekt menedzseri feladatokat végző műszaki irodavezető végezte (mindezen feladatok megjelentek a munkaköri leírásában is), melynek keretében a projekttel kapcsolatos alábbi feladatokat látta el: •

a pályázat elkészítése;

•

a támogatási szerződés megkötésének előkészítése;

•

kapcsolattartás a fővállalkozóval, a műszaki ellenőrrel, a közreműködő szervezettel;

•

elszámolások összeállítása;

•

projekt éves fenntartási jelentés összeállítása, továbbítása az irányító hatóság részére.

27

A befejezett – „Civil ház kialakítása Dévaványán” – projekt lebonyolítója a műszaki irodavezető volt. 28

A projekt megvalósításának szándékát a 218/2006.(VIII.20.) határozattal fogadta el a Képviselőtestület. 29

38

Zárójelben az átlagos taglétszám került feltüntetésre.


A projektmenedzser gondoskodott egyrészt arról, hogy a támogatási szerződés aláírását (2007. július 05.) követően 2007. augusztus 24-én megkössék a vállalkozási szerződést a kivitelezővel, aki egy helyi vállalkozó volt. A vállalkozási szerződés megkötésének napján megnyitásra került az építési napló is.

A fejlesztési feladat a támogatási szerződésben szereplő 2007. november 30-i befejezési határidőre – a feladatellátás és kapcsolattartás szabályait betartva, az ellenőrzési feladatok végrehajtásával – megvalósult. A műszaki átadás-átvételre 2007. november 30-án, míg a záró elszámolás megküldésére 2007. december 13-án került sor. Az elszámolás alapján a projekt teljesített költségvetési kiadása 5,88 millió Ft-ban realizálódott. A támogatási szerződésben meghatározott támogatás-igénybevételi ütem betartását akadályozó tényező nem merült fel. A projekt előrehaladási jelentés felülvizsgálata, illetve a támogatás kifizetés igénylését alátámasztó számlák, bizonylatok ellenőrzése – mivel egyetlen elszámolás készült csupán – nem hátráltatta a támogatás igénybevétel tervezett ütemének tartását az európai uniós támogatás kifizetésének igénylésénél. A támogatás igénylése és folyósítása között azonban 167 nap telt el, mely nem indokolható az Önkormányzat részéről elkövetett mulasztások miatti hiánypótlások időigényével. Az elszámolás benyújtása a támogatási szerződésben előírt mérföldkő ütemezésnek (2007. november 30.) megfelelően – egy alkalommal - történt.

A fejlesztési feladat megvalósításához szükséges saját forrást a támogatási szerződésben foglaltak szerint biztosították, betartva ezzel a tervezett kiadási ütemezést. Eleget tettek a megelőlegezés követelményének. A strukturális alapok által támogatott fejlesztések utófinanszírozási rendszere pénzügyi zavarokat nem okozott az Önkormányzatnál. A fejlesztési feladat lebonyolítását végző projektmenedzser nem kapott tájékoztatást a kivitelezőtől, illetve a műszaki ellenőrtől arra vonatkozóan, hogy a támogatási szerződésben rögzített célok és indikátorok teljesülését bármilyen tényező akadályozta volna. A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatokat nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően végezték el, mivel az Ámr. 134 § (2) és (9) bekezdésében előírtak ellenére a kötelezettségvállalást (a szerződéskötés pályázati projektek kivitelezésére) nem ellenjegyezték, és az utalvány ellenjegyzője ezt a hiányosságot nem észrevételezte. A teljesítés szakmai igazolója, valamint az érvényesítő az előírásoknak megfelelően járt el. Az európai uniós forrásból támogatott fejlesztési feladat megvalósítását a belső ellenőrzés nem vizsgálta. Külső ellenőrzés két alkalommal vizsgálta a támogatott fejlesztési feladat megvalósítását 30 , és jegyzőkönyveikben hiányosságot nem rögzítettek. Az Önkormányzat a szabályozottság és szervezettség tekintetében 2006-2009. III. negyedéve között eredményesen készült fel az európai uniós források igénybevételére és a várható támogatások felhasználására, mivel a gazdasági programban, ágazati szakmai koncepciókban, tervekben, stratégiában megfogalmazott fejlesztési célkitűzésekhez kapcsolódtak az európai uniós forrásokra benyújtott pályázatok. Szabályozták továbbá a pályázatfigye-

30

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Csongrád Megyei Kirendeltsége 2 alkalommal ellenőrizte a projekt megvalósulását, melyekről a következő azonosító számú jegyzőkönyvek készültek: AVOP-3.5.2-2006-09-1956/7.12HE-11/2008. április 16. és AVOP-3..5.2-2006-09-1956/7.12HE11/2009. október 29.

39

lést végzők és a döntési, illetve a döntés előkészítési jogkörrel rendelkezők közötti információszolgáltatási kötelezettséget, meghatározták a FEUVE feladatokat, valamint biztosították a pályázatfigyelés, a pályázatkészítés és a fejlesztési feladatok lebonyolításának szervezeti, személyi feltételeit, valamint rögzítették a külső szervezettel kötött szerződésben a pályázat szakmai és formai követelményeinek biztosítására vonatkozóan a pályázatkészítést végző felelősségét. Annak ellenére eredményes volt az Önkormányzat felkészültsége, hogy az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztési feladatokra is kiterjedő, ellenőrzési stratégiát megalapozó kockázatelemzés a 2006-2009. évben nem készült.

2.2.

Az elektronikus közszolgáltatás feltételeinek kialakítása, a közérdekű gazdálkodási adatok elektronikus közzététele Az Önkormányzat a 2006-2008. évekre vonatkozó informatikai stratégiával nem rendelkezett, a 2009-2015. évekre vonatkozó informatikai stratégiát a Képviselő-testület 378/2009. (IX. 24.) számú határozatával fogadta el, mely tartalmazta a jelenlegi informatikai helyzet elemzését, valamint a fejlesztési célkitűzéseket. Az Önkormányzat az elektronikus szolgáltatás 4. szintjét tervezte elérni. Az Önkormányzat a Társulás tagjaként pályázott a GVOP 4.3.2. intézkedés keretében az eközigazgatás fejlesztésére kiírt támogatásra. Az „Észak-békés megyei Önkormányzati Térségfejlesztési Társulás Szolgáltató Térinformatikai Rendszere” címen 2008. július 31-én befejezett projekt célja az alábbi volt. A kistérség részére az Információs Szolgáltató Térinformatikai Rendszer (TÉRTÁR) megvalósítása, az önkormányzatok adatvagyonának másodlagos hasznosítása, az e-ügyintézés alapjainak megteremtése. A Társulás mind a kilenc tagjára kiterjedő projekt teljes költsége 150 millió Ft volt, amelyből 31 millió Ft összegű fejlesztés érintette az Önkormányzatot.

Az Önkormányzat a 2008. évben az ÁROP keretében kiírt támogatásra pályázott. Az ÁROP-1.A.2/A. intézkedésre a 2008. évben „A Dévaványa Város Önkormányzati Hivatala szervezetfejlesztése” címmel benyújtott pályázat 10 millió Ft támogatást nyert. A szervezetfejlesztés kiemelt területe a döntési mechanizmusok korszerűsítése, a költségvetési gazdálkodás eredményességének javítása, valamint a lakossággal, a civil és a vállalkozói szférával való partnerség erősítése volt. A támogatási szerződést 2009. július 17-én kötötte meg a közreműködő szervezet az Önkormányzattal, amely szerint a projektet 2010. április 30-ig tervezik megvalósítani. Az Önkormányzat 2009. III. negyedévig az EKOP keretében kiírt támogatásra nem pályázott. Az e-közigazgatási feladatok ellátásának személyi feltételeit a Polgármesteri hivatalon belül, főállású köztisztviselő foglalkoztatásával biztosították, aki az adóügyi feladatok mellett, kapcsolt munkakörben ellátja az informatikai feladatokat is. Az e-közigazgatási feladatok megvalósítása saját számítógépes információs rendszeren keresztül, vásárolt szoftverekkel történt. Az Önkormányzatnál e-közigazgatási feladatokat is ellátó informatikai rendszer keretében honlapot működtettek 31 , amelyen széleskörű információszolgáltatási feladatokat is teljesítettek.

31

www.devavanya.hu

40


Az Önkormányzatnál működtettek e-közigazgatási feladatokat ellátó informatikai rendszert, az ügyintézést az 1. elektronikus szolgáltatási szinten valósították meg. Az állampolgárok részére – a személyi okmányok, a hatósági igazolások, a lakcímváltozás, gépjármű regisztráció, az építési engedélyezés, a szociális juttatások, támogatások kifizetései, az egészségüggyel kapcsolatos szolgáltatások, valamint a helyi adózás ügykörökben – az ügyek intézéséhez szükséges űrlapok kinyomtathatóak, letölthetőek, azonban azok elektronikus kitöltési lehetősége nem biztosított, így nem felel meg a rendszer a 2. elektronikus szolgáltatási szint követelményeinek. A vállalkozások részére kiadandó engedélyek, valamint az iparűzési adó és a gépjárműadó vonatkozásában szintén az 1. elektronikus szolgáltatási szinten történő ügyintézés lehetőségét – az ügyek intézéséhez szükséges űrlapok kinyomtatásának és letöltésének lehetőségével – valósították meg. Az Önkormányzat a Ket. 160. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a közigazgatási hatósági eljárásban az elektronikus ügyintézésről szóló 32/2005. (X. 28.) számú rendeletében rögzítette, hogy az alábbiak kivételével az ügyek elektronikusan nem intézhetők: • gépjárművezetői engedély; • születési és házassági anyakönyvi kivonat ügyintézése; • lakcímváltozás bejelentése, lakcímigazolvány pótlás, csere; • útlevéligénylés és útlevéllel kapcsolatos ügyintézés; • járművek nyilvántartásával kapcsolatos ügyintézés; • közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos ügyintézés; • építési engedély iránti kérelem. A teljes közvetlen, kétoldalú ügyintézés megvalósításának pénzügyi akadályai voltak. Az Önkormányzatnál nem kísérték figyelemmel az e-közigazgatási feladatokat ellátó informatikai rendszer ügyfelek általi igénybevételét, annak figyelési rendszerét nem alakították ki, tapasztalatait nem értékelték. Az Önkormányzat az Eisztv. 21. § (3) bekezdésében előírtakat figyelembe véve a közérdekű adatok elektronikus úton történő közzétételére 2008. július 1-től kötelezett. A jegyző a 2009. szeptember 1-től hatályos közérdekű adatok közzétételének rendjéről szóló szabályzatban határozta meg a közzététel eljárási rendjét, felelőseit. Az Önkormányzat a 200 ezer Ft alatti támogatások közzétételének mellőzését lehetővé tevő, valamint a nettó ötmillió Ft-nál alacsonyabb összegű szerződések kötelező közzétételét előíró rendeletet nem alkotott. A közérdekű adatok közzététele során nem tartották be a 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet 2. § (1)-(2) bekezdésében előírt szerkezetet, mivel a honlap megnyitásakor megjelenő oldalon elhelyezett Közérdekű adatok hivatkozás nem volt elérhető. A Polgármesteri hivatal által kötött szerződések adatai nem a Közérdekű adatok/Gazdálkodási adatok/Működés/Szerződések elérési útvonalon, hanem az Önkormányzat/Üvegzseb menü pont alatt voltak megtekinthetők. A céljellegű működési és fejlesztési támogatások adatait pedig nem a Közérdekű adatok/Gazdálkodási adatok/Működés/Támogatások, hanem az Eönkormányzat/Pénzügyek menü pontban tették közzé.

41

Az Áht. 15/A. § (1) bekezdésének előírása alapján biztosították az Önkormányzat által nyújtott céljellegű működési és felhalmozási támogatások kedvezményezettjei nevének, a támogatás céljának, összegének, továbbá – két 2009. évben nyújtott támogatás kivételével – a támogatási program megvalósítási helyének a honlapon történő közzétételét. Az Áht. 15/B. § (1) bekezdésében előírtak alapján közzétették az Önkormányzat pénzeszközei felhasználásával, a vagyonnal történő gazdálkodásával összefüggő, nettó öt millió Ft-ot elérő, vagy azt meghaladó értékű – árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésére, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra vonatkozó – szerződések megnevezését, tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződések értékét, valamint a határozott időre kötött szerződések időtartamát. A jegyző a Polgármesteri hivatal 2008. évi költségvetési beszámolójának szöveges indoklását az Ámr. 157/D. § (1) bekezdésében hivatkozott 22. számú melléklet 1.2.5. pontjában foglaltak ellenére nem tette közzé.

3.

A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁS BELSŐ KONTROLLJAI

3.1.

A szabályozottság kockázata a költségvetés tervezési, gazdálkodási, beszámolási és a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatoknál A költségvetés tervezési és a zárszámadás készítési folyamatok szabályozottságának hiányosságai közepes kockázatot 32 jelentettek a feladatok szabályszerű végrehajtásában, mivel a jegyző nem határozta meg az intézményi költségvetésekben szereplő adatok egyeztetésének felelőseit, nem írta elő az intézményi számszaki beszámolók belső, valamint annak a Képviselő-testület által meghatározott adatszolgáltatással való összhangjának ellenőrzését, nem írta elő az intézményi pénzmaradványok szabályszerűségének ellenőrzését, azonban a kialakított belső kontrollok – végrehajtásuk esetén – a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtottak. A jegyző 2009. október 1-től meghatározta az intézményi költségvetésekben szereplő adatok egyeztetésének felelősét, és előírta az intézményi számszaki beszámolók belső, valamint annak a Képviselő-testület által meghatározott adatszolgáltatással való összhangjának ellenőrzését. A gazdálkodási, a pénzügyi- számviteli és a folyamatba épített ellenőrzési feladatok szabályozottsága összességében alacsony kockázatot 33 jelentett a feladatok megfelelő, szabályszerű végrehajtásában, mivel a Polgármesteri hivatal SzMSz-ét a Képviselő-testület jóváhagyta, a jegyző a pénzügyi és irányítási rendszer keretében elkészítette a gazdasági szervezet ügyrendjét, szabályozta a gazdálkodási jogkörök gyakorlását, a munkaköri leírásokban meghatározta a pénzügyi- gazdasági, számviteli területen foglalkoztatott köztisztviselők feladatait, hatásköreit, felelősségi jogköreit, valamint elkészítette a számviteli politikát és a hozzákapcsolódó szabályzatokat. Annak ellenére összességében alacsony volt a kockázat, hogy a Polgármesteri hivatal SzMSz-e nem szabályozta a gazdasági szervezet felépítését és feladatait, a jegyző az értékelési szabályzatban nem írta elő az egyszerűsített értékelési eljárás megtérülésére vonatkozó százalékos mutatókat, nem határozta meg az értékelések ellenőrzéséért felelős munkaköröket, valamint az értékelési és ellenőrzési feladatok nem sze-

32

Közepesnek minősítettük a belső kontrollokban rejlő kockázatot, amennyiben a kontrollok – végrehajtásuk esetén – a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtanak. 33

A kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatot alacsonynak minősítettük, ha a kontrollok – végrehajtásuk esetén – megfelelő védelmet nyújtanak a hibák bekövetkezése ellen.

42


repeltek az érintett dolgozók munkaköri leírásaiban sem. A jegyző a számlarendben nem szabályozta az analitikus nyilvántartások vezetésének módját, valamint a főkönyv és az analitikus nyilvántartások egyeztetését, dokumentálásának módját, az ellenőrzési nyomvonalban nem határozta meg, hogy az egyes tevékenységeket részletesen mely belső szabályzatok tartalmazzák, az egyes feladatok elvégzését igazoló dokumentum megnevezését, fellelhetési helyét a rendszerben, valamint nem készített kockázatkezelési eljárásrendet. A jegyző a kockázatkezelési eljárásrendet 2009. október 1-én hagyta jóvá. Az Önkormányzat gazdálkodásának 2006. évi átfogó ellenőrzése során tett javaslatok végrehajtása eredményeként javult az Önkormányzat gazdálkodási, a pénzügyi- számviteli és a folyamatba épített ellenőrzési feladatainak szabályozottsága. A jegyző elkészítette a Polgármesteri hivatal számlarendjét. Az eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzata kiegészítésre került az üzemeltetésre átadott eszközök leltározásának sajátosságaival, valamint a kis értékű tárgyi eszközök leltározásának módjával, szabályozták az 50 ezer Ft-ot el nem érő kifizetések esetében a kötelezettségvállalás rendjét és nyilvántartási formáját. A Polgármesteri hivatal 2009 szeptemberéig nem rendelkezett a jegyző által kiadott informatikai stratégiával és informatikai biztonsági szabályzattal. A pénzügy-számvitel által használt programok adatai informatikai hálózaton keresztül nem érhetők el. A Polgármesteri hivatalban integrált pénzügyi- számviteli informatikai rendszert nem vezettek be. A Polgármesteri hivatalban a pénzügyi- számviteli feladatoknál alkalmazott informatikai rendszerek működésére vonatkozó szabályok hiányosságai magas kockázatot 34 jelentettek, mivel a Polgármesteri hivatal nem rendelkezett katasztrófa elhárítási tervvel, a pénzügyi-számviteli rendszer esetében nem szabályozták a jelszavak kezelését, a hozzáférési jogosultságok ellenőrzését. A pénzügyi-számviteli rendszerből nem kérhető le olyan ellenőrzési lista (napló), amelyből megállapítható, hogy melyik azonosítóval, mikor végeztek műveleteket, és mi volt a műveletek tartalma, továbbá nem szabályozták a pénzügyi-számviteli szoftver-változások ellenőrzésére, tesztelésére vonatkozó eljárásokat.

3.2.

A belső kontrollok működése az önkormányzati források szabályszerű felhasználásában, a költségvetési tervezés, gazdálkodás, beszámolás folyamataiban A költségvetés tervezési és zárszámadás készítési folyamatban a belső kontrollok működésének megbízhatósága jó 35 volt, mivel a szabályozásban foglaltaknak megfelelően ellenőrizték, hogy az intézmények teljesítették-e a költségvetési javaslat összeállításával kapcsolatos részükre meghatározott követelményeket, továbbá, hogy a Polgármesteri hivatal és az intézmények a jogszabályban foglaltaknak megfelelően dolgozták-e ki költségvetési javaslataikat. Vizsgálták, hogy az intézmények javasolt előirányzatai, a költségvetési tervezéshez készített intézményi mutatószám felmérés adatai megalapozottak-e, és az ismert kötelezettségeket megtervezték-e. Ellenőrizték a benyújtott költségvetési igények teljesíthetőségét, a saját bevételek előirányzatainak és a költségvetés megalapozását szolgáló helyi rendeleteknek az összhangját. A szabályozás hiánya miatt azonban nem ellenőrizhették az intézmények pénzmaradvány megállapításának szabályszerűségét és az intézményi számszaki beszámolókban szereplő adatokat. Az előírások ellenére a zárszámadás elkészítését megelőzően nem ellenőrizték az intézmények által az állami támogatásokkal, hozzájárulásokkal történő el34

Magasnak értékeltük a kockázatot, ha a kontrollok – kialakításuk hiányában, vagy hiányos kialakításuk miatt – nem nyújtanak elegendő védelmet a lehetséges hibákkal szemben. 35

Jónak minősítettük a kontrollok működését, ha a hiányosságok száma ugyan jelentős volt, de nem veszélyeztette az ellenőrzött terület hibáinak megelőzését és kijavítását.

43

számoláshoz közölt mutatószámok adatainak megbízhatóságát. A megállapított hiányosságok nem veszélyeztették a költségvetés tervezés és zárszámadás készítés hibáinak megelőzését, feltárását és kijavítását. A Polgármesteri hivatal a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások fedezetére a 2008. évi elemi költségvetésében egy millió Ft eredeti előirányzatot tervezett, amely összeg az évközi módosítások során 2,2 millió Ft-ra változott, a teljesítés 2,2 millió Ft volt. Az eredeti előirányzat 0,9%-os, a módosított 1,1%-os, a teljesítés 1,1%-os részarányt képviselt a tervezett, illetve a teljesített dologi kiadásokból. A 2009. évi elemi költségvetésében 2,2 millió Ft eredeti előirányzatot terveztek, amely a III. negyedév végéig nem változott. Az eredeti előirányzat 1,5%-os, a III. negyedév végi előirányzat 1,1%-os részarányt képviselt a tervezett dologi kiadásokból. A karbantartási, kisjavítási munkákra vonatkozó kötelezettségvállalások tárgyai 36 összhangban voltak a Polgármesteri hivatal által ellátott feladatokkal. A Polgármesteri hivatalnál a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási munkák kifizetésével kapcsolatos gazdasági eseményeknél a szakmai teljesítés igazolás és az utalvány ellenjegyzés működésének megbízhatósága kiváló 37 volt, mivel a kifizetések jogosultságának, összegszerűségének, a szerződésekben, megrendelésekben meghatározott feladatok teljesítésének ellenőrzését a szakmai teljesítés igazolására kijelölt személyek a gazdasági szervezet ügyrendjében előírt módon elvégezték. Az utalvány ellenjegyzője a gazdálkodásra vonatkozó szabályok érvényesüléséről, továbbá a szakmai teljesítés igazolás és az érvényesítés elvégzéséről meggyőződött. A Polgármesteri hivatal a gépek, berendezések, felszerelések beszerzésével kapcsolatos kiadások fedezetére a 2008. évi elemi költségvetésében 1,5 millió Ft eredeti előirányzatot tervezett, amely összeg az évközi módosítások során 2,4 millió Ft-ra változott, a teljesítés 2,4 millió Ft volt. Az eredeti előirányzat 0,8%-os, a módosított előirányzat 0,9%-os, a teljesítés 0,9%-os részarányt képviselt a tervezett, illetve a teljesített felhalmozási célú kiadásokból. A 2009. évi elemi költségvetésében 3,4 millió Ft eredeti előirányzatot terveztek, amely a III. negyedév végéig 6,2 millió Ft-ra változott. Az eredeti előirányzat 1%-os, a III. negyedév végi előirányzat 1,5%-os részarányt képviselt a tervezett felhalmozási célú kiadásokból. A gépek, berendezések, felszerelések beszerzésével kapcsolatos kiadások összhangban voltak a Polgármesteri hivatal által ellátott feladatokkal 38 . A Polgármesteri hivatalnál a gépek, berendezések, felszerelések beszerzésével kapcsolatos kiadásként elszámolt gazdasági eseményeknél a szakmai teljesítés igazolás és az utalvány ellenjegyzés működésének megbízhatósága gyenge 39 volt, mivel: • a szakmai teljesítés igazolására kijelölt személyek az asztali számítógépek és bozótvágók beszerzésénél aláírásuk ellenére nem látták el feladatukat, mivel az írásbeli kötelezettség-

36

A kifizetések a Polgármesteri hivatal informatikai eszközeinek, gépjárműveinek, fűtésének javítására, továbbá a viharkárok helyreállítására irányultak. 37

A kontrollok működésének megbízhatóságát kiválónak értékeltük abban az esetben, ha azok működése – esetleges apróbb hiányosságoktól eltekintve – megfelelt a hibák megelőzésére és kijavítására meghatározott szabályozásnak és a legmagasabb szintű elvárásoknak. 38 39

Számítástechnikai eszközöket, egészségügyi gépeket-műszereket, fűnyíró traktort szereztek be.

Amennyiben a kontrollok – kialakításuk hiánya, illetve hiányosságai miatt – nem biztosították a hibák megelőzését, feltárását, kijavítását és ez veszélyeztette az eredményes, megbízható működést, a kontroll működésének megbízhatósága gyenge minősítést kapott.

44


vállalás hiánya miatt nem ellenőrizhették a szerződés, megrendelés szakmai teljesítését, a kifizetés jogosultságát és összegszerűségét; • az utalványokat ellenjegyzők nem ellenőrizték a gazdálkodásra vonatkozó szabályok betartását, amikor a hordozható számítógépek beszerzésénél nem észrevételezték, hogy ellenjegyzés nélküli kötelezettségvállalás történt. Nem ellenőrizték, hogy az előirányzat és a fedezet rendelkezésre áll-e, a megrendelés nem sérti-e a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat. A Polgármesteri hivatal az államháztartáson kívülre teljesített működési és felhalmozási célú pénzeszközátadások fedezetére a 2008. évi elemi költségvetésében 46,1 millió Ft eredeti előirányzatot tervezett, amelyet évközben 61,2 millió Ft-ra módosítottak, a teljesítés 61,2 millió Ft volt. Az államháztartáson kívülre teljesített pénzeszköz átadásokból a működési célú pénzeszköz átadások részaránya az eredeti előirányzat esetében 96,8%, a módosított előirányzatnál 71%, a teljesítésnél szintén 71%. A 2009. évi elemi költségvetésében 31,7 millió Ft eredeti előirányzatot terveztek, amelyet a III. negyedév végéig 38,7 millió Ft-ra módosítottak. A működési célú pénzeszközátadások részaránya az eredeti előirányzat esetében 95,8%-ot, a módosított előirányzat esetében 84,4%-ot tett ki az államháztartáson kívülre teljesített pénzeszköz átadásokból. A működési és felhalmozási célú pénzeszköz átadásokkal kapcsolatos kifizetések összhangban voltak az Ötv. 8. § (1) bekezdésében foglalt önkormányzati feladatokkal 40 . A Polgármesteri hivatalban a működési és felhalmozási célú pénzeszköz átadások államháztartáson kívülre teljesített kifizetései során a szakmai teljesítés igazolás és az utalvány ellenjegyzés működésének megbízhatósága kiváló volt, mivel a kifizetések jogosultságának, összegszerűségének ellenőrzését a szakmai teljesítés igazolására kijelölt személyek a gazdasági szervezet ügyrendjében előírt módon elvégezték. Az utalvány ellenjegyzője a gazdálkodásra vonatkozó szabályok érvényesüléséről, továbbá a szakmai teljesítés igazolás és az érvényesítés elvégzéséről meggyőződött. A Polgármesteri hivatalnál a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatásokkal és a gépek, berendezések és felszerelések beszerzésével kapcsolatos, továbbá az államháztartáson kívülre történő működési és felhalmozási célú pénzeszköz átadásokkal kapcsolatos kifizetések során - ezen területek költségvetési súlyának figyelembevételével összefoglalóan értékelve - a szakmai teljesítés igazolás és az utalvány ellenjegyzés működésének megbízhatósága összességében kiváló 41 volt. A külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatásokkal kapcsolatos kifizetéseknél a szerződésekben, megrendelésekben, megállapodásokban meghatározott feladatok teljesítésének, a kiadások jogosultságának, összegszerűségének ellenőrzését a szakmai teljesítés igazolására kijelölt személyek a gazdasági szervezet ügyrendjében meghatározott módon elvégezték. A működési és felhalmozási célú pénzeszköz átadások államháztartáson kívülre teljesített kifizetéseknél a kifizetések jogosultságának, összegszerűségének ellenőrzését a szakmai teljesítés igazolására kijelölt személyek a gazdasági szervezet ügyrendjében előírt módon elvégezték. Az utalvány ellenjegyzője a gazdálkodásra vonatkozó szabályok érvényesüléséről, továbbá a szakmai tel-

40

Társadalmi szervezetek sport, kulturális és szociális tevékenységét, valamint a temető fenntartását támogatták.

41

A kontrollok megbízhatóságának értékelése során az ellenőrzött három terület egyedi értékelési pontszámait a Polgármesteri hivatal 2008. évi költségvetési beszámolójának – a területekre vonatkozó – teljesítési adataiból képzett súlyokkal arányosan összegeztük. Ennek megfelelően a külső szolgáltatókkal végzett karbantartás esetében 7%-os, a gépek, berendezések felszerelések vásárlásánál 9%-os, az államháztartáson kívülre történő működési célú pénzeszközátadások esetében 84%-os súllyal számoltunk.

45

jesítés igazolás és az érvényesítés elvégzéséről meggyőződött. Annak ellenére összességében kiváló volt a kontrollok működésének megbízhatósága, hogy a gépek, berendezések és felszerelések beszerzésével kapcsolatos kifizetések során a szakmai teljesítés igazolására kijelölt személyek aláírásuk ellenére nem látták el feladatukat, mivel az asztali számítógépek és bozótvágók beszerzésénél írásbeli kötelezettségvállalás hiánya miatt nem tudták ellenőrizni a szerződés, megrendelés szakmai teljesítését, a kifizetés jogosultságát és összegszerűségét. Az utalvány ellenjegyzője nem ellenőrizte a gazdálkodásra vonatkozó szabályok betartását a hordozható számítógépek beszerzésénél, mivel nem kifogásolta, hogy ellenjegyzés nélküli kötelezettségvállalás történt. A Polgármesteri hivatalnál az informatikai rendszer belső kontrolljainak megbízhatósága gyenge volt, mivel • a katasztrófa elhárítás lehetőségét a terv hiánya miatt nem tesztelték; • nem dokumentáltak a pénzügyi-számviteli szoftver elemeire vonatkozó változáskezelési eljárások; • az alkalmazott főkönyvi könyvelési szoftver • nem biztosította a hozzáférési jogosultságok ellenőrizhetőségét, • nem kényszerítette ki a jelszóvédelmi előírások betartását, • nem biztosította az ellenőrzési lista (napló) elkészítését.

3.3.

A belső ellenőrzési kötelezettség teljesítése, javaslatainak hasznosulása A belső ellenőrzés szervezeti kereteinek kialakítása és szabályozásának hiányosságai a belső ellenőrzési feladatok megfelelő, szabályszerű végrehajtásában közepes kockázatot jelentettek, mivel a Társulással kötött belső ellenőrzésre vonatkozó megállapodásban nem határozták meg a belső ellenőrzési vezető személyét 42 , a foglalkoztatott belső ellenőrök számát nem kapacitás felmérés alapján a feladatokkal összhangban állapították meg, a belső ellenőrzés nem rendelkezett stratégiai tervvel, a Társulással kötött belső ellenőrzésre vonatkozó megállapodásban nem írták elő a stratégiát megalapozó kockázatelemzés folyamatába a jegyző bevonásának a kötelezettségét. Mivel a társulásnál nem jelölték ki a belső ellenőrzési vezetőt, az ellenőrzési programokat helyette a Társulás elnöke hagyta jóvá, az ellenőrzési javaslatok alapján megtett intézkedések nyomon követéséről a nyilvántartást pedig a belső ellenőr alakította ki. A kialakított szervezet azonban – szabályszerű működés esetén – a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtott. A Polgármesteri hivatal SzMSz-ében meghatározták a belső ellenőrzési feladatok ellátásának módját, mely szerint ezeket a feladatokat 2005 szeptemberétől Társulás útján látták el. A társulási szerződés nem részletezte a belső ellenőrzés feladatait, azokat csak a Társulással 2008. december 10-én megkötött belső ellenőrzésre vonatkozó megállapodásban rögzítették. A belső ellenőrzést végzők megfelelő iskolai végzettséggel, szakmai képesítéssel rendelkeztek. A belső ellenőrzési kézikönyvet a jegyző jóváhagyta, tartalma megfelelt a Ber-ben foglaltaknak. Az Önkormányzatra vonatkozó 2008. évi belső ellenőrzési tervet a Képviselő-testület nem az előző év november 15-ig hagyta jóvá, a 2009. évre vonatkozót azonban már határidőre elfo-

42

A Társulással 2008. december 10-én kötött belső ellenőrzésre vonatkozó megállapodásban csak az szerepel, hogy a belső ellenőrzési vezetői feladatokat a Társulás látja el.

46


gadta 43 . A 2008. évi ellenőrzési tervben öt ellenőrzést terveztek, melyekből kettő szabályszerűségi, három pénzügyi ellenőrzés volt. A Képviselő-testület a Polgármesteri hivatalt érintően két ellenőrzést írt elő, a civil szervezeteknek átadott pénzeszközök elszámolásának, valamint az üzemanyagok elszámolásának a vizsgálatát. A Képviselő-testület az intézményeknél három vizsgálatot rendelt el. A tervben szerepelt a 2007. évi normatív állami hozzájárulások elszámolását megalapozó adatok ellenőrzése, a strandfürdő ellenőrzése, és év végén ismét a normatív támogatások elszámolását megalapozó statisztikai adatok ellenőrzése. A Képviselő-testület a 2009. évi ellenőrzési tervben szintén öt ellenőrzésről döntött, melyekből négy szabályszerűségi, egy pedig pénzügyi ellenőrzés volt. A Polgármesteri hivatalban három ellenőrzést terveztek, melyek az otthonteremtési támogatások nyújtásának az ellenőrzésére, a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságával kapcsolatos közzétételi kötelezettség teljesítésének vizsgálatára, valamint az intézkedési tervekben foglaltak végrehajtásának a vizsgálatára terjedtek ki. Az intézményeknél tervezett két vizsgálatból az egyik a 2008. évi normatív állami hozzájárulások elszámolására, a másik pedig az intézkedési tervekben foglaltak megvalósításának ellenőrzésére irányult. A belső ellenőrzés működésénél kialakított kontrollok megbízhatósága gyenge volt, mivel • a Polgármesteri hivatalban 2008-ban tervezett két ellenőrzésből egy, a 2009. I-III. negyedévében tervezett két ellenőrzésből egy valósult meg; • az intézményekben 2008-ban tervezett három ellenőrzésből kettő, a 2009. I-III. negyedévben tervezett két ellenőrzésből egy valósult meg; • az éves ellenőrzési tervet nem alapozta meg kockázatelemzés; • az ellenőrzéseket nem a belső ellenőrzési vezető által jóváhagyott ellenőrzési program alapján hajtották végre, (az ellenőrzési programot a Társulás elnöke hagyta jóvá); • a belső ellenőrzési tevékenység minőségét biztosító eljárásokat nem végezték el. A 2008. évi ellenőrzési tervben előirányzott öt ellenőrzésből három valósult meg. A tervtől való elmaradás oka a Társulásnál az ellenőrök létszámában bekövetkezett csökkenés volt. 44 A Polgármesteri hivatalban betervezett két vizsgálatból egy valósult meg, a civilszervezeteknek átadott pénzeszközök elszámolását vizsgálták. Az intézményekben a tervezett három ellenőrzésből kettő valósult meg, ellenőrizték a 2007. évi normatív állami hozzájárulások elszámolását megalapozó létszámadatokat és sor került a strandfürdő pénzügyigazdasági ellenőrzésére. A 2009. évi ellenőrzési tervben jóváhagyott öt ellenőrzésből az első három negyedévre négy ellenőrzést ütemeztek, melyekből kettő valósult meg. A Polgármesteri hivatalt érintően tervezett két ellenőrzésből egy valósult meg, az otthonteremtési támogatások nyújtásának szabályszerűségét ellenőrizték. Az intézményeket érintően a tervezett két ellenőrzésből szintén egy valósult meg, a normatív állami hozzájárulások elszámolását vizsgálták.

43

A 2008. évi belső ellenőrzési tervet a Képviselő-testület a 141/2008. (IV. 24.) számú, a 2009. évi belső ellenőrzési tervet a 366/2008. (X. 30.) számú határozatával hagyta jóvá.

44

A Társulás háromfős belső ellenőri létszáma átszervezés és nyugdíjazás miatt jelentősen csökkent, 2008-ban és 2009. augusztus végéig mindössze egy fő látta el a belső ellenőri feladatokat, míg 2009 szeptemberétől két fő.

47

Soron kívüli ellenőrzést az Önkormányzatnál nem végeztek. A belső ellenőrzésekről készült jelentések megfeleltek a Ber-ben előírtaknak. Az ellenőrzöttek az ellenőrzésekkel kapcsolatosan nem tettek észrevételt. Az ellenőrzési jelentésekben megfogalmazott javaslatok végrehajtására az ellenőrzött szervek intézkedési tervet készítettek, és az ezek végrehajtásáról készült beszámolók alapján követte nyomon a belső ellenőrzés a megtett intézkedéseket. Utóellenőrzéssel az intézkedések megvalósulásáról nem győződtek meg. Az elvégzett ellenőrzésekről a nyilvántartást a belső ellenőr vezette, tartalma megfelelt a Ber. előírásainak. Ugyancsak a belső ellenőr vezette az ellenőrzési jelentésekben tett megállapítások, javaslatok hasznosulásáról, a végrehajtott intézkedésekről szóló nyilvántartást is. A jegyző teljesítette az Ámr. 23. számú mellékletében rögzített belső kontrollok működésének értékelésére vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettségét. A polgármester az Ötv. 92. § (10) bekezdésében foglalt előírás alapján a Képviselő-testület elé terjesztette a zárszámadási rendelet-tervezettel egyidejűleg a 2008. évi ellenőrzések megállapításairól szóló éves összefoglaló jelentést, és azt a Képviselő-testület további követelmények, elvárások megfogalmazása nélkül fogadta el. 45

4.

AZ ÁSZ

KORÁBBI ELLENŐRZÉSI JAVASLATAI ALAPJÁN KÉSZÍTETT INTÉZKEDÉSI TERV VÉGREHAJTÁSA, EREDMÉNYESSÉGE

4.1.

Az Önkormányzat gazdálkodási rendszerének átfogó ellenőrzése során tett javaslatok végrehajtására tervezett intézkedések megvalósulása Az ÁSZ az Önkormányzat gazdálkodását a 2006. évben ellenőrizte átfogó jelleggel, melynek során 30 szabályszerűségi és 10 célszerűségi javaslatot tett. A javaslatok realizálása érdekében a jegyző – a felelősöket és határidőket tartalmazó – intézkedési tervet készített. Az intézkedési tervet – és az Önkormányzat gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről készült tájékoztatót – a Képviselő-testület megtárgyalta és a 31/2007 (I.25.) számú határozatával elfogadta. Az ÁSZ ellenőrzés által tett javaslatok 58%-a realizálódott, 7%-a részben hasznosult, és 35%-a nem teljesült. A szabályszerűségi javaslatok 50%-a realizálódott, 10%-a részben hasznosult, és 40%-a nem teljesült. A célszerűségi javaslatok 80%-a realizálódott, 20%-a nem teljesült. A következő szabályszerűségi javaslatok valósultak meg: • a 2007. évben az intézmények a jóváhagyott előirányzatokon belül gazdálkodtak, így biztosították azt, hogy tárgyévi fizetési kötelezettség a jóváhagyott előirányzat mértékéig vállalható; • az alapítványoknak nyújtott támogatásról 2007. január 1-től a Képviselő-testület döntött; • 2007. január 01-től a támogatási szerződésben foglalt határidőre a támogatással el nem számolt támogatottakat írásban felszólították az elszámolásra; • a Képviselő-testület áttekintette az önként vállalt és kötelező feladatokat, és a 39/ 2007. (II. 22.) számú határozatában döntött a gimnázium működtetésének a Békés Megyei Ön-

45

48

a Képviselő-testület 147/2009. (IV. 30.) számú határozata


kormányzat részére történő átadásáról, valamint a 195/2007. (VI.28.) számú határozatával a szociális feladatoknak a Társulásba történő beintegrálásáról; • a polgármester intézkedését követően az intézmények a belső ellenőrzés során a megállapított hiányosságok kijavítása érdekében elkészítették az intézkedési terveket; • a 2007. évi költségvetési rendelettervezet előterjesztése tartalmazta a közvetett támogatásokat tartalmazó kimutatás, valamint a többéves kihatással járó döntéseket tartalmazó kimutatás szöveges indoklását; • a Polgármesteri hivatal számlarendjét elkészítették, 2007. január 1-től hatályba lépett; • az 50 ezer Ft-ot el nem érő – előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igénylő – kifizetések rendjét a 2007. január 1-én hatályba lépett gazdasági szervezet ügyrendjében szabályozták; • a vagyonrendelet módosítása a 41/2006. (XII.15.) számú rendelettel megtörtént, az önkormányzati vagyon forgalomképesség szerinti besorolásának megváltoztatási módját a rendelet 6. §-a tartalmazza, az ingatlanok elidegenítéséhez szükséges értékbecslési kötelezettséget és annak időbeli hatályát a rendelet 13. §-a tartalmazza; • a gazdálkodási irodavezető 2006. december 18-i keltezéssel kiadott utasításában gondoskodott az államháztartáson kívülre nyújtott támogatások számadási kötelezettségéről és ellenőrzéséről, továbbá, hogy szerződésben írják elő a támogatás feltételeit és módját, valamint, hogy a nyújtott támogatásokról vezessenek részletes analitikus nyilvántartást. A gyakorlat 2007. január 01-től megfelel az utasításban foglaltaknak; • a jegyző a belső ellenőrzések során megállapított hiányosságok kijavítása érdekében elkészítette az intézkedési terveket; • a jegyző a 2007. évtől kezdődően az éves költségvetési beszámoló keretében beszámolt a FEUVE működtetéséről, továbbá teljesítette a belső kontrollok működésének értékelésére vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettségét; • a középületek akadálymentesítését az Önkormányzat anyagi lehetőségei függvényében folyamatosan végzi. Jelenleg elbírálás alatt van a DAOP-2009-4.3.1.-09 kiírásra benyújtott 12,5 millió Ft-os összköltségvetésű pályázatuk, melyből egy újabb intézmény akadálymentesítése lesz megvalósítható, amennyiben a döntés kedvezően alakul az Önkormányzat számára. Eddig négy épület (a Polgármesteri hivatal, a Családsegítő Szolgálat, a védőnői Szolgálat, valamint a Kossuth úti óvoda épületei kerültek akadálymentesítésre.) Jelenleg van folyamatban a Vörösmarty úti Általános Iskola épületének az akadálymentesítése és engedélyes tervvel rendelkezik a Kossuth úti Általános Iskola épülete;

49

A következő szabályszerűségi javaslatok részben hasznosultak: • a 2007. évi költségvetési rendelettervezet tartalmazta a költségvetési hiány finanszírozásával összefüggő hitelműveleti hatásköröket, azonban az Ámr. 69. § (3) bekezdésében előírtak ellenére nem határozták meg a vállalkozási tartalék felhasználási szabályait; • az érvényesítéssel megbízottak az ellenőrzési feladataikat elvégezték, az utalványokon feltüntették a kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételi sorszámát. A külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatásokkal és az államháztartáson kívülre teljesített működési és felhalmozási célú pénzeszközátadásokkal kapcsolatos kifizetések esetén az utalványozás ellenjegyzési joggal felhatalmazottak az ellenőrzési feladatokat elvégezték, azonban a gépek, berendezések, felszerelések beszerzésével kapcsolatos kiadások, továbbá az európai uniós forrással megvalósuló projektek esetében az utalvány ellenjegyzésére jogosultak az Ámr. 137. § (3) bekezdésében előírtak ellenére nem ellenőrizték a gazdálkodásra – a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére – vonatkozó, az Ámr. 134. § (2) és (9) bekezdéseiben foglalt szabályok betartását; • a 2006. évi zárszámadási rendelettervezet előterjesztése tartalmazta a többéves kihatással járó döntések és a közvetett támogatásokat tartalmazó kimutatás szöveges indoklását, továbbá a 2006. évi zárszámadási rendelettervezethez csatolt vagyonkimutatásban bemutatták a „0”-ra leírt eszközök állományát, azonban a Vhr. 44/A. § (3) bekezdésében foglaltak ellenére a vagyonkimutatás nem tartalmazta az Önkormányzat tulajdonában lévő érték nélkül nyilvántartott eszközök állományát és a könyvviteli mérlegben értékkel nem szereplő kötelezettségeket. A következő szabályszerűségi javaslatok nem, illetve nem az intézkedési tervben előírt határidőn belül teljesültek: • a jegyző nem biztosította az Áht. 8/A. § (7) bekezdésében előírtak betartását, mivel a 2007. évi költségvetési rendelettervezetben a költségvetés kiadási főösszegének megállapításakor finanszírozási célú pénzügyi kiadást (hiteltörlesztést) is figyelembe vettek költségvetési hiányt módosító költségvetési kiadásként; • a költségvetéshez és zárszámadáshoz kapcsolódó kötelező mellékletek tartalmi meghatározásáról szóló 8/2006. (III. 1.) számú rendeletben 46 nem határozták meg azt, hogy a zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatásnak a Vhr. 44/A. § (3) bekezdésben előírtak alapján tartalmaznia kell a „0”-ra leírt eszközök állományát, az Önkormányzat tulajdonában lévő érték nélkül nyilvántartott eszközök állományát, valamint a mérlegben értékkel nem szereplő kötelezettségeket. A költségvetéshez és zárszámadáshoz kapcsolódó kötelező mellékletek tartalmi meghatározásáról szóló – 2009. január 1-től hatályos – 33/2008. (XII. 12.) számú rendeletben a fenti hiányosságok közül a zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatás tartalmi követelményei között előírták a „0”-ra leírt eszközök állományának bemutatását; • a polgármester az Áht. 108/B. § (3) bekezdésében és az Ámr. 134. § (8) bekezdésében előírtak ellenére nem biztosította, hogy a kötelezettségvállalások írásba foglalása megtörténjen; • a jegyző a Htv. 140. § (1) bekezdésének c) pontjában előírtakat megsértve nem gondoskodott az intézmények egységes számviteli rendjének kialakításáról;

46

50

hatályos 2008. december 31-ig


• a jegyző a Vhr. 8. § (5) bekezdésében előírtak ellenére a számviteli politikában nem határozta meg, hogy mi tekintendő figyelembe veendő szempontnak az értékcsökkenés, valamint az előzetesen felszámítandó általános forgalmi adó alap-, és vállalkozási tevékenység közötti megosztásánál, valamint a Vhr. 33. § (1) bekezdésében előírtak ellenére nem határozta meg a jelentősnek minősített árfolyamváltozás összegét. Ezen hiányosság 2007. szeptember 1-től megszüntetésre került; • a jegyző a Vhr. 37. § (5) bekezdésében előírtak ellenére nem egészítette ki az eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzatát az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök leltározásának sajátosságaival, valamint a mérlegben nem szereplő kis értékű immateriális javak, tárgyi eszközök leltározásának idejével és módjával a Vhr. 37. § (6) bekezdésében foglalt előírások ellenére. Ezen hiányosság 2007. szeptember 1-től megszüntetésre került; • az intézkedési terv tartalmazta, hogy a Vhr. 51. § (1) bekezdés b) pontja alapján a vevők és szállítók esetében az analitikus nyilvántartásokból készített összesítő kimutatások adatai negyedévenként rögzítésre kerüljenek a számviteli nyilvántartásokban. A tényleges gyakorlat változatlanul nem követi a Vhr. 51. § (1) bekezdésében írottakat, mivel az adatok számviteli nyilvántartásokban való rögzítésére félévenként kerül sor; • a jegyző a kötelezettségvállalás, utalványozás ellenjegyzése során az Áht. 12/A. § (1) bekezdésében előírtak ellenére nem biztosította a 2007. évben azt, hogy a Polgármesteri hivatalban tárgyévi fizetési kötelezettségvállalás a jóváhagyott előirányzat mértékéig történjen; A 2007. évben a Polgármesteri hivatal a dologi kiadások, az egyéb kiadások, valamint a felhalmozási célú pénzeszközátadások esetében 2,8-0,2-2,2%-kal lépte túl a Képviselő-testület által meghatározott előirányzatokat.

• a jegyző az intézkedési tervben előírt 2006. december 15-i határidőig nem rendelkezett a szerződések, céljelleggel nyújtott támogatások nyilvánosságra hozatali kötelezettségének helyi szabályairól, felelőseiről. A közérdekű adatok közzétételének rendjéről szóló – 2009. szeptember 1-től hatályos – szabályzatban meghatározták a nyilvánosságra hozatal helyi szabályait, felelőseit; • a jegyző nem intézkedett annak érdekében, hogy az év végi értékelési feladatok keretében a Számv. tv. 16. § (1) bekezdésében írottaknak megfelelően történjen meg a részesedések egyedi értékelése; • a közbeszerzési szabályzat – a közbeszerzési eljárás dokumentumainak és a belső ellenőrzésének felelősségi rendjére vonatkozó – módosítása, melyet a Képviselő-testület a 335/2009. (VIII.19.) számú határozatával fogadott el és helyezett hatályba, az intézkedési tervben vállalt határidő után, 2009 augusztusában készült el; • a jegyző a Kbt. 308. § (2) bekezdésében foglaltakat megsértve nem gondoskodott arról, hogy a közbeszerzéseket, illetőleg a közbeszerzési eljárásokat az Önkormányzatnál felügyeleti és belső ellenőrzés rendszerében ellenőrizzék. A következő célszerűségi javaslatok hasznosultak: • a polgármester a 2006. december 14-i képviselő-testületi ülésen terjesztette elő a számvevői jelentést, az intézkedési terv elfogadására 2007. január 25-én, a 31/2007 (I. 25.) számú határozattal került sor; • a polgármester belső utasításban intézkedett arról, hogy az utalványozásra felhatalmazottak a vezetői értekezleten számoljanak be feladataik teljesítéséről;

51

• a vagyonrendelet módosítása a 41/2006. (XII. 15.) számú rendelettel megtörtént, az értékpapírokra vonatkozó előírásokat a 13. § (3) bekezdése tartalmazza; • a jegyző belső utasításban intézkedett arról, hogy az ellenjegyzésre felhatalmazottak a vezetői értekezleten számoljanak be feladataik teljesítéséről; • a 2007. január 1-től hatályos pénzkezelési szabályzatban szabályozták az ügyfélterminál használatát; • a szakmai teljesítést igazolók, az érvényesítők és a pénztárellenőr munkaköri leírásait a 2007. január 8-tól e feladatkörökkel kiegészítették; • a pénzügyi-számviteli területen dolgozók munkaköri leírásait 2007. január 8-tól kiegészítették az informatikai rendszer használatával, az általuk végzendő feladatok leírásával; • a gazdálkodási irodavezető 2006. december 18-i keltezéssel kiadott utasításában szabályozta az államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról vezetendő analitikus nyilvántartás formáját, az elszámolási és ellenőrzési kötelezettség előírását. A gyakorlat 2007. január 01-től megfelel az utasításban foglaltaknak. A következő célszerűségi javaslatok nem, illetve nem az intézkedési tervben előírt határidőben teljesültek: • a jegyző nem teremtette meg az összhangot a pénzkezelési szabályzat és a gazdasági szervezet ügyrendje között az operatív gazdálkodással kapcsolatos hatásköröket érintően. A 2009 januárjától hatályos szabályzatokban ezt az összhangot biztosították; •

a polgármester nem kezdeményezte a KELER Zrt-nél a befektetési szolgáltató szervezetekkel kötött értékpapír vásárlási szerződéseknél, az Önkormányzat nevére szóló együttes rendelkezésű (zárolású) értékpapír alszámla vezetését.

Az előző ÁSZ vizsgálat óta tett intézkedések hatására az önkormányzati gazdálkodás színvonala javult.

4.2.

A zárszámadáshoz kapcsolódó (állami hozzájárulások, támogatások igénylésének és felhasználásának ellenőrzése), valamint a további vizsgálatok esetében a megállapítások, javaslatok alapján tett intézkedések Az önkormányzati út- és szennyvízberuházásokhoz 2002-2005. években igénybevett közműfejlesztési támogatások igénylésének és felhasználásának 2006. évi ellenőrzése 47 során az ÁSZ két szabályszerűségi javaslatot tett, amelyek végrehajtására intézkedési terv nem készült. Mindkét javaslat hasznosult. A jegyző 2006. december 20-án 48 intézkedett a 20022005. években jogtalanul igény vett, de a magánszemélyeknek ki nem fizetett közműfejlesztési támogatások központi költségvetésbe történő visszafizetéséről. Másrészről intézkedett arra vonatkozóan, hogy a közműfejlesztési támogatás igénylése során érvényesüljenek a magánszemélyek közműfejlesztési támogatásáról szóló 262/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet 6. §

47

A 799. témaszámú vizsgálat számvevői jelentése 2006. március 14-én került átadásra a polgármester részére.

48

A jogtalan állami támogatás visszafizetése és a számvevői jelentés lezárása közötti hosszú idő annak a következménye volt, hogy az Önkormányzat – a számára nyitva álló törvényes határidőn belül – észrevétellel élt, melyben vitatta visszafizetési kötelezettségét. Észrevételére 2007. november 24-én kapott választ a V-1026-20-17/2005. iktató számú levélben.

52


(2) bekezdésében leírtak, miszerint a jogosultaktól beérkezett és a támogatási feltételeknek megfelelő igények alapján igényeljék a közműfejlesztési támogatást. Az ellenőrzés során tett javaslatok hasznosulását a következő ábra mutatja:

SZABÁLYSZERŰSÉGI JAVASLATOK

CÉLSZERŰSÉGI JAVASLATOK

Részben teljesült 10% Teljesült 50% Nem teljesült 40%

Teljesült 80%

Nem teljesült 20%

Az Önkormányzatnál végzett ÁSZ ellenőrzések javaslatai összességében 58%-ban hasznosultak, 7%-ban részben teljesültek, míg 35%-ban nem valósultak meg.

Békéscsaba 2010. január 06.

Kersmájer Ágota főtanácsadó

Laki Dóra számvevő tanácsos

Hirka Mihály külső szakértő Melléklet:

6 db

12 lap

53

54

ZÁRADÉK

ZÁRADÉK A jelentés egy példányát átvettem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglalt megállapításokra az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 25. § (1) bekezdése értelmében nyolc munkanapon belül észrevételt tehetek. Észrevételemet az Állami Számvevőszék Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság, Csecserits Imréné főcsoportfőnökhelyettes, vizsgálatvezetőnek címezve, (1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 10.) a vizsgálatot végző csoportvezető Kersmájer Ágota főtanácsadó részére (cím: 5600. Békéscsaba, József A. u. 2-4. sz.) kell megküldenem.

Dévaványa 2010. január 08.

Pap Tibor polgármester

55

BEVEZETÉS 10 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 14

Recommend Documents