312 Jelentés a Debreceni Orvostudományi Egyetem III. sz. Belgyógyászati Klinika rekonstrukciójára kiírt pályázat elbírálása körülményeinek vizsgálatáról
TARTALOMJEGYZÉK I. Következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások A beruházás költségvetési előirányzatának megalapozottsága A kivitelezővel kötött szerződés és a beruházási alapokmány A kormányzati beruházások megvalósításával kapcsolatos feladatok szabályozottsága a Népjóléti Minisztériumban és a DOTE-nél A nyertes pályázat és a versenyfelhívás követelményeinek összevetése A versenykiírás előkészítése A versenytárgyalás lebonyolítása, a pályázatok elbírálása Mellékletek A Debreceni Orvostudományi Egyetem (DOTE) III. sz. Belgyógyászati Klinika rekonstrukciója kormányzati beruházás - ennek megfelelően - költségvetési előirányzatának megtervezését és finanszírozásának rendjét a 138/1993. (X.12.) Kormányrendelet szabályozta. A finanszírozási alapokmány szerint a beruházás teljes költségelőirányzata 1,1 Mrd Ft, amelynek kizárólag a központi költségvetés a forrása. Az összes költségen belül az építés 70%-os, a gép beruházások 20%-os, s az egyéb költségek 10%-os arányt képviselnek. A beruházás 1996 január - 1997 december közötti időszakban valósul meg, pénzügyi lezárására 1998 márciusában kerül sor. A DOTE 1995. augusztus 21-én nyilvános egyfordulós versenytárgyalást hirdetett a beruházás fővállalkozásban történő megvalósítására. A benyújtott pályázatokat 1995 decemberében bírálták el, amelynek eredményeként kihirdették a nyertest. Ellenőrzésünk arra irányult, hogy a versenytárgyalás kiírása és lebonyolítása, a benyújtott ajánlatok elbírálása megfelelt-e a jogszabályi előírásoknak. Az ellenőrzés során gondot okozott, hogy az 1990-es években lényegesen szűkült a beruházások megvalósításának-, valamint a verseny- és árszabályozás rendjéről
szóló jogszabályi előírások köre. A 138/1993. (X.12.) Kormányrendelet a beruházások előkészítését - a korábbiakhoz képest - jelentősen leegyszerűsítette. A versenytárgyalás kiírási kötelezettségén túl a tervdokumentáció-, illetve a pályázatok tartalmáról jogszabály nem rendelkezett. Ezt a hiányt - a versenykiírást követően hatályba lépett - közbeszerzésről szóló 1995. évi XL. törvény, s az ehhez kapcsolódó 1/1996. (II.7.) KTM rendelet előírásai pótolták ugyan, de a konkrét beruházásra még nem vonatkoztak. A helyszíni ellenőrzés a beruházó DOTE-re és a szakmai felügyeletet gyakorló Népjóléti Minisztériumra (NM) terjedt ki. A versenyfelhívási tervdokumentáció, a versenykiírás, valamint a benyújtott pályaművek - különös tekintettel a nyertes pályázat - minősítésére építész-igazságügyi szakértőt kértünk fel.
I. Következtetések, javaslatok A kormányzati beruházások előkészítésével és megvalósításával kapcsolatos feladatokat, mind a felügyeletet gyakorló NM, mind a beruházó DOTE belső szabályzatban rögzítette. Az NM belső szabályzata megfelelt a vonatkozó kormányhatározat előírásainak. A DOTE ezzel szemben nem szabályozta a kormányzati beruházások megvalósításakor érvényesítendő jogokat és kötelezettségeket, ugyanakkor konkretizálta a versenyeztetés lebonyolításának, az ajánlatok elbírálásának eljárásait. A vizsgált esetben azonban nem alkalmazta megfelelő következetességgel e szabályokat. Mindezek jelentősen hozzájárultak a beruházás előkészítése, majd a versenyeljárás során tapasztalt hibákhoz, hiányosságokhoz, amelyek a következőkben összegezhetők: A versenykiírás alapját képező tender tervdokumentáció - mivel a DOTE nem követelte meg a tervezőtől a nagyobb volument képviselő építészeti feladatok anyag-, illetve munka mennyiségének tételes kiírását - teljeskörűen nem volt alkalmas a pályázatok azonos szempontok szerinti összehasonlítására, elbírálására. További hiányosság, hogy a pályaművek értékelésének előkészítése során nem dolgozták ki kellő mélységben az elbírálás szempontrendszerét, s a műszaki tartalomra vonatkozó információk nem nyújtottak megfelelő alapot a döntéshez. Mindezek miatt a nyertes pályázó kiválasztását sem jó, sem rossz értelemben nem lehet egyértelműen minősíteni. A versenyfelhívás követelményeivel összevetve ugyanakkor megállapítható, hogy azoknak a nyertes pályázat sem felelt meg teljes mértékben, mint ezt a szakértői vélemény is alátámasztja.
A verseny szakszerű elbírálását megalapozó szempontrendszer hiányában az elsődleges tényező "a költségvetés által biztosított erőforráshoz való közelítés volt". A nyertes pályázat ajánlati ára állt legközelebb ehhez a követelményhez, miközben a befejezési határidő tekintetében is megfelelőnek bizonyult. A beruházás megvalósítása és finanszírozása szempontjából ugyanakkor kifogásolható, hogy a győztes ajánlat műszaki szakaszolást és ehhez igazodó pénzügyi ütemezést nem tartalmazott. A nyertes cégnek a beruházás teljes költségigényére vonatkozó prognózisa feltűnően alacsony, ez pedig a költségvetés pótlólagos helytállási kötelezettségének veszélyét jelentheti. Javaslatok az NM részére: 1) A jelentéshez mellékelt szakértői véleményben közölt műszaki hibákat, hiányosságokat vizsgáltassa felül, s annak alapján tegye meg a szükséges intézkedéseket. 2) Fokozott gondot fordítson a beruházás műszaki teljesítése és pénzügyi ütemezése összhangjának ellenőrzésére.
II. Részletes megállapítások A beruházás költségvetési előirányzatának megalapozottsága A beruházás előkészítő szakaszában - az NM belső szabályzatának megfelelően - a DOTE 1994 szeptemberében orvosszakmai véleménnyel alátámasztott szakmaitervezési programot készített. A dokumentációban a beruházás teljes költségelőirányzatát 372 M Ft-ban jelölték meg. Az orvostechnológiai költségigény meghatározásánál figyelembe vették a meglévő, megfelelő állapotú, használható berendezéseket. Terv variánsokra alapozott több változatú megvalósíthatósági tanulmányt nem készítettek, ezt azonban az NM belső szabályzata kötelező módon nem írja elő. A szakmai-tervezési programot a NM államtitkára 1995. február 10-én elfogadta. A felterjesztett változatot azonban építészeti és műemlékvédelmi szempontok, valamint az orvosi szobák és betegszobák száma, kialakítása szempontjából felülvizsgálandónak értékelte az NM.
A megvalósítás alatt álló beruházás a benyújtott szakmai-tervezési programtól több vonatkozásban (alapterület, elhelyezés, beltartalom) eltér. Mindezeket dokumentáltan nem rögzítették. Az eltérések a beruházás későbbi fázisában a tendertervben jelentek meg. Az NM az 1996. évi költségvetési tervjavaslat előkészítése során irreálisan alacsonynak ítélte a DOTE szakmai-tervezési programjában szereplő 372 M Ftos költségelőirányzatát, ezért azt felülbírálva 960 M Ft-ban határozta meg. Az NM számításai műszaki-gazdasági becsléseken alapultak. Ezeket az ATLANT Épülettervező Kft. (ATLANT) kalkulációjára építették, amelyek m2-re vetítetten összevont "egységárakat" tartalmaztak. Így az 1995. évi árszinten becsült költség 923,5 M Ft volt, melynek alapján 960 M Ft-ban állapították meg a beruházás teljes költségigényét. Az éves költségvetési tervezés, valamint a pénzügyileg és műszakilag megalapozott kivitelezési terv időben - szükségszerűen - eltért egymástól. A tárcának a rekonstrukció megvalósítása pénzügyi fedezetének biztosítása érdekében az éves tervtárgyaláshoz meg kellett jelölni a beruházás támogatási igényét. Ez azonban csak becsléseken alapulhatott, mivel az NM-nek nem álltak rendelkezésére a vállalkozói árajánlatra vonatkozó információk.
A kivitelezővel kötött szerződés és a beruházási alapokmány A NM belső szabályzata szerint a minisztérium Közgazdasági Főosztálya "Gondoskodik a szerződés szerinti pénzügyi ütemezésnek megfelelő beruházási, illetve felújítási alapokmány kiadásáról, továbbá biztosítja a felújítási keretet." Ennek betartása a rekonstrukció esetében nem volt megvalósítható. A szabályzat értelmezése szerint előbb a kötelezettségvállalásnak (szerződés kötésnek) kell megtörténnie, s csak ezt követően lehet az engedélyokmányt elkészíteni. A finanszírozás oldaláról azonban a keret összege a meghatározó, csak ezek után lehet a beruházáshoz kapcsolódó szerződéseket megkötni. 1995-ben a beruházás előkészítésére kiadott engedélyokmány is e szerint készült el: A DOTE 1995. március 22-i dátummal terjesztette elő a beruházási alapokmány tervezetét 45 M Ft értékben. Ezen belül a szerződéssel le nem fedezett összeg 30,3 M Ft volt, amely a területelőkészítés, közműkiváltás és egyéb területrendezési munkák fedezetét szolgálta. A beruházás finanszírozási alapokmánya a kivitelezővel kötött fővállalkozói
szerződés alapján készült, így a dokumentumok tartalma mind a vállalási ár, mind a befejezési határidő tekintetében tételesen megegyezik.
A kormányzati beruházások megvalósításával kapcsolatos feladatok szabályozottsága a Népjóléti Minisztériumban és a DOTE-nél A kormányzati beruházások költségvetési előirányzatainak megtervezéséről és finanszírozási rendjéről a 138/1993. (X.12.) Kormányrendelet intézkedik. Az NM a kormányrendeletnek megfelelő belső szabályzatban rögzítette a beruházások és felújítások előkészítésével és megvalósításával összefüggő feladatokat. A szabályzat szerint minden orvosszakmai programmal rendelkező fejlesztésre - amely meghaladja az adott időszakra megállapított minimum értéket - szakmai tervezési programot kell készíteni. A szakmai tervezési program tartalmi követelményei azonban nem szabályozottak. A szakmai tervezési program véglegesítéséhez megvalósíthatósági tanulmányt (tartalmi követelménye nem rögzített) kell készíteni, amelyben több változatot lehet kidolgozni a szakmai célok megvalósítása érdekében. A szakmai tervezési program jóváhagyására 300 M Ft értékhatár feletti beruházás esetén - a Közgazdasági Főosztály előterjesztése alapján - a miniszter, illetve átruházott hatáskörben az államtitkár jogosult. Az NM fejezet éves beruházási és felújítási tervét a Közgazdasági Főosztály készíti el, ennek keretében meghatározza az intézmények tervezési feladatait. A beruházási terv jóváhagyását követő minisztériumi intézkedés kiadására a Közgazdasági Főosztály jogosult, illetve kötelezett. A DOTE belső finanszírozása és a decentralizált gazdálkodás rendje szabályzatának melléklete rendelkezik a beruházások, beszerzések lebonyolításával kapcsolatos feladatokról. A szabályzatban nem rögzítették a kormányzati beruházások megvalósítása során, azok egyes fázisaiban érvényesítendő jogosultságokat és kötelezettségeket.
A szabályzat nem tér ki a 138/1993. (X.12.) Kormányrendeletre, ezt a jogszabályt még hivatkozás formájában sem tartalmazza. A versenytárgyalásra vonatkozó szabályozás, az 1987. évi 19. sz. tvr., valamint az ennek végrehajtására kiadott 36/1988. (VIII.16.) PM sz. rendelet előírásai alapján történt. A szabályzat konkretizálta a versenyeztetés lebonyolításával, a versenytárgyalási ajánlatok elbírálásával kapcsolatos eljárásokat.
A nyertes pályázat és a versenyfelhívás követelményeinek összevetése A nyertes pályázó, a KELET-SPEECK ajánlata nem felelt meg minden vonatkozásban a versenyfelhívásban rögzített követelményrendszernek. (Az igazságügyi szakértői véleményt a 2. sz. melléklet tartalmazza.) A pályázatok korrekt kidolgozását nehezítette, hogy a DOTE versenyfelhívása nem volt kellően megalapozott - s emiatt pótlólagos információ kérésére is sor került -, továbbá a beruházás befejezési határidejére vonatkozóan megtévesztő volt. A beruházás megvalósításának időtartama várhatóan 2 év. Az ajánlatokat a DOTE átalányáron kérte azzal, hogy a beruházás 1996 végére mintegy 30%-os készültséget érjen el. A nyertes KELET-SPEECK ajánlata műszaki szakaszolást, illetve pénzügyi ütemezést nem tartalmazott. A DOTE a kiírást követően a pályázókhoz eljuttatott rovati és éves bontásban kérte az építésipénzügyi ütemezés elkészítését. A pénzügyi elszámoláshoz szükséges műszaki teljesítésről ez nem nyújt megfelelő információt. A tételes szakaszolást vizsgálatunk befejezéséig a KELET-SPEECK nem készítette el. A pótlólag bekért adatok csak a főbb összevont építészeti, illetve felszereltségi bontást tartalmazzák. A nyertes pályázat 1. sz. mellékletében foglalt nyilatkozat szerint a pályázat elnyerése esetén a műszaki szakaszolást a megrendelővel egyezteti. A DOTE és a KELET-SPEECK közötti fővállalkozási szerződés VII/2. pontja alapján a részszámlázást a szerződés 1. melléklete szerinti finanszírozási megállapodás szabályozza. A mellékletet azonban a szerződéshez nem csatolták és az a vizsgálatunk lezárásáig sem készült el. A DOTE a kiírásban a beruházás befejezési határidejét 1998. június 30-ban
határozta meg, így a prognosztizált árak tekintetében hátrányos helyzetbe hozta azokat a pályázókat, akik pénzügyi ütemezésüket ehhez igazították. A KELET-SPEECK 1998-ra pénzügyi ütemezést nem tervezett, míg a többi pályázó jelentős összeget (200400 M Ft) állított be. Az elbírálás során a prognosztizált árajánlatokat vették figyelembe, azokat azonos időpontra nem számolták át, és a konzultációk során a pályázókat nem kérték fel ilyen jellegű kiegészítő ajánlattételekre. A nyertes cég prognosztizációja feltűnően alacsony, alultervezett, a várható beruházási árindexek ennél jóval magasabb értéket mutatnak. Ez elsősorban a vállalkozó kockázatát jelenti, de alultervezés következtében a pótlólagos költségvetési támogatási igény veszélyét is rejtheti. A nyertes az 1995. év elszámolásához viszonyítva 2 év alatt 15%-ot prognosztizált, míg a pénzügyi előrejelzések (PM-KSH) 1997-re (az 1995. évi bázishoz képest) kb. 30% árnövekedéssel számolnak.
A versenykiírás előkészítése Az NM 1995. február 15-én a beruházás szakmai-tervezési programjának jóváhagyásával egyidejűleg felhatalmazta a DOTE-t a tender és építési engedélyezési tervdokumentáció elkészíttetésére. A beruházó a versenyfelhívási tervdokumentáció elkészítésével - pályáztatás nélkül - az ATLANT-ot bízta meg. A területrendezési és az építési tervpályázatokról szóló 8/1990. (II.1.) ÉVM rendelet a pályáztatást csak lehetőségként említi. A versenytárgyalási kiírási kötelezettségről szóló 36/1988. (VIII.16.) PM rendelet 1. § (1) bek. a. pontja szerint "versenytárgyalás útján kell megkötni a tvr. hatálya alá tartozó szerződést, ha az ellenszolgáltatás teljesítése egészben vagy részben állami költségvetési forrásból történik és ennek összege meghaladja a 10 M Ft-ot". Jelen esetben a tervezési díj 16 M Ft volt, a pályáztatás elmulasztása ezért jogszabálysértő. Az ATLANT 6 kötetből álló tervdokumentációja műszaki terveket, fő anyagjegyzéket, ajánlatkészítési űrlapokat, helyiség könyvet tartalmaz. A tervdokumentáció áttekinthető, megfelelően részletezett, a költségigényt tekintve azonban részletes, tételes kidolgozást csak részben tartalmaz. A dokumentációban a várható költség mintegy 40-50 %át kitevő anyag, illetve munkamennyiség tételes kidolgozása található meg.
Az igazságügyi szakértői vélemény szerint a tervdokumentáció teljeskörűen nem alkalmas a pályázatok azonos adatbázison történő kiértékelésére, azok korrekt összevetésére. Ezt csak műszaki követelmények megjelölése mellett, megfelelő részletezettségű árazatlan költségvetés kiírásával érhették volna el. Az azonos szempontok szerinti összehasonlítás nem valósulhatott meg, mivel a nagyobb volument kitevő elsősorban építészeti - feladatok anyag, illetve munkamennyiségéről tételes kiírás nem készült, ezek megválasztása, illetve meghatározása az ajánlattevőkre volt bízva. Az ajánlati árak kialakítását nehezítő körülmény, hogy az ajánlatkérési terv építészeti vonatkozásban várhatóan több - költségnövelő - szerkezeti változtatást igényel. (A versenyfelhívási tervdokumentációra vonatkozó igazságügyi szakértői véleményt részletesen az 1. sz. mellékletben ismertetjük). A pályázatok elbírálását megkönnyítő tételes árazatlan költségvetés kidolgozásának igénye a beruházó DOTE részéről nem merült fel, így a tervező ilyet nem is készített. A DOTE és az ATLANT közötti tervezési szerződés 1. sz. melléklete tartalmaz a tervdokumentációval szemben támasztott tartalmi követelményeket is. Ennek keretében ajánlatkérési űrlapok készítését igényelték, ezek részletezésére azonban nem tértek ki. A tételes költségvetés készítése kismértékű költségnövekedést okozhatott, amelynek pénzügyi fedezete biztosított volt. A tervezési díj 16 M Ft volt, a szükséges költségvetés elkészítése - az ATLANT véleménye szerint - további 5% (max. 1 M Ft) költséget jelentett volna. Ennek fedezete az NM által előkészítésre előirányzott 45 M Ft-os keretből rendelkezésre állt. A tervdokumentáció műszaki-pénzügyi tartalmára vonatkozó kötelező érvényű jogszabály a versenykiíráskor nem volt. Erre vonatkozó utalásokat, összeállításokat csak szakmai-szövetségi ajánlások, illetve segédletek tartalmaznak, amelyek költségvetés kiírását ajánlják. Így többek között a Mérnök Kamara 1992-ben segédletként megjelentette a nemzetközi FIDIC tender eljárás magyar nyelvű ajánlását, amely versenytárgyalás és tervpályázat esetében a költségvetési kiírás szükségességét hangsúlyozza.
A versenykiírási tervdokumentáció ugyan tételes költségvetést nem tartalmaz, a vizsgálatunk során megismert dokumentumok azonban a pályázók ennek készítésére irányuló készségét bizonyították. 1995. szeptember 19-én a helyszínen tartott konzultáció jegyzőkönyve szerint az egyik pályázó (Középületépítő Rt.) a tételes költségvetés készítésének kérdését felvetette, amelyet a DOTE nem tartott szükségesnek. A HUNÉP Rt. Debrecen (HUNÉP) ajánlata részben beárazott költségvetést (orvostechnológia, belsőépítészet stb.) és alternatív költségcsökkentő módozatokat is tartalmaz. A nyertes KELET-SPEECK Kft. Nyíregyháza (KELET-SPEECK) ajánlata nem tartalmazott beárazott költségvetést. Vizsgálatunk során erre vonatkozóan írásbeli tájékoztatást kértünk. A nevezett cég válaszában közölte, hogy tételes költségvetést nem készített. Mindebben szerepe volt annak, hogy a versenytárgyalás kiírási kötelezettségén túl a tervdokumentáció, illetve a pályázatok tartalmáról jogszabályi előírás nem rendelkezett. A jogszabályi hiányosságot a közbeszerzésről szóló 1995. évi XL. törvény, valamint az ehhez kapcsolódó 1/1996. (II.7.) KTM rendelet szüntette meg. A rendelet a beruházások műszaki és költségvetési dokumentációjára vonatkozó részletes előírásokat tartalmaz. A jogszabályi rendezés a versenykiírás után történt. Megfelelő felkészültségű beruházó és korrekt tervező közreműködésével azonban az elbírálást segítő és megalapozó teljes körű költségvetés elkészítésének nem volt akadálya. Ennek hiánya a beruházás bizonyos fokú előkészítetlenségére utal.
A versenytárgyalás lebonyolítása, a pályázatok elbírálása Az NM 1995. augusztus 16-i hozzájárulása alapján a DOTE nyilvános egyfordulós versenytárgyalást hirdetett a III. sz. Belgyógyászati Klinika bővítésének és részleges átalakításának megvalósítására. A versenyfelhívást - az 1987. évi 19. tvr. előírását betartva - országos napilapban 1995. augusztus 21-én jelentették meg. A kiírás tartalma - lényegét tekintve - megfelelt a jogszabálynak. Hiányosság volt ugyanakkor, hogy a felhívás (a tvr. 8. § (1) bek. szerint) nem részletezte az elbírálás szempontjait.
A felhívás közzététele és az ajánlatok benyújtása között - a tvr-ben meghatározott 30 nappal szemben - 60 napos különbség volt. A kiírás a győztes pályázó ajánlatának elfogadását - egyben a szerződés meghatározásának időpontját - a tvr-nek megfelelően az eredményhirdetés időpontjával egyezően jelölte meg. A pályázatok értékelésének, a döntéshozatalnak lényeges feltétele a megfelelő létszámú és összetételű bírálóbizottság felállítása. A versenytárgyalásról szóló törvényerejű rendelet erre vonatkozó előírásokat ugyanakkor nem tartalmaz, így célszerűségi szempontok alapján a kiírónak kellett a bizottság összetételét meghatározni. A DOTE a bizottság tagjait csak a legszűkebb körből választotta. A bizottság összetételére vonatkozóan kiindulási alapot jelentettek a Területrendezési és az építési tervpályázatokról szóló 8/1980. (II.1.) ÉVM rendelet mellékletének 3. pontjában foglaltak. A DOTE a saját szakemberein kívül csak a felügyeleti szerv, illetve az ÁFI képviselőjét kérte fel bizottsági részvételre. A beruházás nagyságrendjére való tekintettel külső szakértő(k), illetve érdekképviseleti szerv (pl. ÉVOSZ) szakemberének meghívása is célszerű lett volna. A bizottság munkájára jellemző, hogy a versenykiíráshoz képest - attól több esetben módosított határidővel - eltérő időpontokban végzett előzetes értékelést, majd eredményhirdetést. A határidők többszöri módosításának alapvető oka, hogy a pályázatok értékelésének előkészítése nem volt körültekintő, s nem alakították ki előzetesen az elbírálás megfelelő szempontrendszerét. A versenyfelhívásra - a megadott 1995. október 20-i határidőre - hat pályázat érkezett be, egy pályázó visszalépett. A pályázatok között érvénytelen ajánlat nem volt. A versenyajánlatok felbontása a kiírásnak megfelelő időpontban történt. A tárgyalás jegyzőkönyve szabályszerűen tartalmazza a szükséges cselekvéssort. Kifogásolható, hogy bár az ajánlattevők aláírása a jelenléti íven szerepel, a jegyzőkönyvet csak a bizottság tagjai írták alá. Az ajánlatok előzetes értékelése 1995. november 2-án a pályázatok adataiból kialakított táblázatos összehasonlító anyag alapján történt, amelyet az egyetem műszaki-gazdasági szakemberei készítettek. (3. sz. melléklet) A táblázatok a vállalkozók fontosabb adatait (ajánlati ár 1995. évi árszinten, prognosztizált ajánlati ár, ajánlati biztosíték, bankgarancia ígérvény, vállalt határidő, alvállalkozók köre, prognosztizált ütemezés, számlázás ütemezése, bankgarancia-vállalás, a műszaki tartalom -
egymondatos - minősítése) számszerűsítve, nevesítve, illetve időpontok megjelölésével tartalmazták. A beérkezett pályázatok minősítése során elsődleges szempont a központi költségvetésben előirányzott fedezethez való közelítés volt. (4/a, b. melléklet) Ezt támasztja alá, hogy a bizottság két pályázatot, amelyek bázis- és prognosztizált ajánlati árát magasnak tartotta, a további értékelésből kizárt. Egy másik pályázót az igényelt előleg nagysága miatt zártak ki anélkül, hogy ezt pontozással igazolták volna, illetve azt előzetes szempontként megadták volna. A vállalási ár szempontjából a legkedvezőbb a KELET-SPEECK 2. számú ajánlata volt, mely 1.064 M Ft összeggel, 1997. december 31-i műszaki befejezéssel vállalta a beruházás elvégzését. E szempont alapján a HUNÉP a negyedik helyre volt rangsorolható. A Bizottság ugyanakkor megállapodott abban, hogy a KELET-SPEECK pénzügyi-garanciális helyzetét és referenciáját tovább vizsgálja és ennek eredményeként újabb egyeztetést végez. A DOTE az eredményhirdetést 1995. november 10-re tűzte ki (módosítva a versenyfelhívásban megjelölt 1995. október 31-i határidőt). Az eredményhirdetést azonban az NM - helyesen - nem engedélyezte. Az NM belső szabályzata szerint: "Kezdésre jóváhagyott fejlesztések esetében a Közgazdasági Főosztály jogosult, illetve engedélyezi a versenyfelhívás közzétételét és az eredményhirdetést". A DOTE az engedély megkérését elmulasztotta az NM előzetes jelzése ellenére. Az eredményhirdetést hátráltatta, hogy a DOTE az egyetem saját munkatársaiból döntésre nem jogosult bizottságot hozott létre, amely a legkedvezőbb ajánlati árat tartalmazó pályázattal szemben a 156 M Ft-tal magasabb ajánlati áras pályázat elfogadása mellett foglalt állást. E cég árajánlata az NM által számított előirányzatot jelentős mértékben túllépte. Az NM az előirányzat megemeléséhez nem járult hozzá. A DOTE gazdasági főigazgatójának tájékoztatása szerint a HUNÉP Rt. pályázatának elfogadását - a 156 M Ft különbözet "kigazdálkodását" - a debreceni önkormányzat részéről felajánlott 50 M Ft mellett a beruházás műszaki tartalmának szükséges összegű mérséklésével képzelték megoldani. Ez azonban megállapíthatóan a beruházás műszaki színvonalának jelentős mértékű csökkenésével járt volna.
Az NM feladata a fejezeti szinten jelentkező beruházási és fejlesztési igények koordinálása, rangsorolása, ezáltal az éves költségvetésben biztosított pénzügyi források elosztása. Ebből a szempontból a felügyeleti szerv nem marasztalható el. Az NM fejezet az 1996. évre igényelt 6,5 Mrd Ft-tal szemben 5,75 Mrd Ft beruházási juttatást kapott, így a kizárólag költségvetési forrásból megvalósítandó finanszírozási keretének kibővítésére nem volt lehetőség. Forrásbővítésként nem lehetett számításba venni a helyi önkormányzat ígéretét sem. A kiegészítésként felajánlott összeg csak ajánlat volt, és nem kötelezettségvállalás, mértéke a különbözetet nem pótolta. Az NM korábbi tapasztalatai is azt mutatták, hogy a felajánlások realizálása általában nem történik meg. Az eredményhirdetés - a másodszor módosított - 1995. december 19-i időpontban történt, lebonyolítását a jogszabályi előírásoknak megfelelően végezték. (5/a, b. sz. melléklet) A kiíró a KELET-SPEECK ajánlatának 2. sz. alternatíváját fogadta el, s ez egyben a fővállalkozói szerződés létrejöttét is jelentette a kiíró és a nyertes pályázó között. A szerződés a versenyfelhíváshoz képest későbbi kezdési határidőt tűzött ki. A kezdés határideje a kiírt 1995. november 1. helyett 1995. december 20-ra módosult. Ennek oka az elbírálás elhúzódása volt. A kiíró a nyertes pályázót egyeztetésre kérte fel a "többi szerződéses feltételben való megállapodás, majd a szerződés egységes szerkezetbe való foglalása céljából". Ezt az tette szükségessé, hogy a vonatkozó tvr. 14. §-a szerint az ajánlattevő az ajánlatához a versenyfelhívásban közölt elbírálási időpontot követő 30 napig marad kötve. Ez a határidő 1995. november 30-án lejárt, így már egyik ajánlattevőt sem kötötte a tvr. - 19 nappal később - ajánlata betartásához. Az elbírálás késedelme már nem tette lehetővé, hogy a kiíró egyoldalúan változtassa meg a kezdés határidejét. Az elbírálás késedelme is alátámasztja azt, hogy a beruházás előkészítése - ezen belül a versenyajánlati-, építési engedély tervdokumentációk megbízási szerződése - és a versenykiírás nem volt kellő készültségű, részletezettségű és alapos.
Mellékletek
