Betekintő néhány jelentősebb erdélyi magyar könyvtárba (Guida alle biblioteche ungheresi della Transilvania)1 Készítette: Kónya Franciska, 2. éves doktorandusz BBTE (Kolozsvár), BTK Magyar Irodalomtudományi Tanszék Firenze, 2011. május 12. Ahogy címe is jelzi, dolgozatom nem egy átfogó jellegű munka akar lenni, hanem rövid betekintést kíván nyújtani néhány nevezetesebb erdélyi tudományos, dokumentációs könyvtár dióhéjnyi történetébe, állományainak művelődéstörténeti jelentőségébe. Válogatásom, mivel a firenzei egyetem magyar szakos diákjainak készült, olyan könyvtárakat érint, amelyek jelentősége különösen a magyar irodalom szempontjából lényeges. A címben megnevezett „magyar” könyvtárak alá besorolásra kerültek nem csak a jelenlegi jogviszonyok szerint magyar intézményhez tartozó gyűjtemények, hanem a történelmi Magyarország könyvtárai is (így a Batthyáneum, amely ma a Román Nemzeti Könyvtár része, stb.). Kolozsvár „Lucian Blaga” Központi Egyetemi Könyvtár Az intézményt 1872-ben alapították, az 1872. évi XIX. törvénycikkellyel, amely a „Kolozsvári Tudományegyetem felállításáról és szervezéséről” rendelkezett. A gyűjtemény alapja az Erdélyi Múzeum-Egyesület 34 156 kötetes könyvtára volt. A könyvtár jelenlegi épülete Erdélyi Pál igazgatósága idején, 1906-1907-ben épült (a későbbiekben többször is kibővítették). 1990 májusától a könyvtár felvette a Lucian Blaga nevet, tiszteletet adva ezzel a neves román filozófusnak, írónak, aki rövid ideig ebben az intézményben dolgozott. A Központi Egyetemi Könyvtárhoz tartozik az egyetem minden kari, tanszéki könyvtára. Ady Endréről nevezték el a magyar irodalomtudományi-, nyelvészeti és néprajzi tanszékek közös könyvtárát a BTK épületében. A főépületben a számos olvasótermen kívül van kölcsönző részleg, könyvkötő műhely, digitalizáló osztály, a könyvtár szakos diákok számára osztályterem. A könyvtár angol nyelven megjelenő tudományos folyóiratának, a Philobiblonnak szerkesztősége szintén itt található. A könyvtár előfizet számos neves nemzetközi szakfolyóiratra és online adatbázisra, az olvasó ez utóbbihoz a multimédia teremben férhet hozzá. Állománya: 2009-ben körülbelül 3,5 millió kötetet tett ki. 5972 kézirat, 86 ősnyomtatvány, 5123 régi magyar könyv, 1213 régi román könyv található, egy 50 000 képeslapból álló gyűjtemény, 804 térkép, értékes bélyeggyűjtemények, metszetek, kották. A gyűjtemény legrégibb nyomtatott könyve a Codex Iustinianus (Nürnberg, 1475). A könyvtár kb. 1260 aktívnak nevezhető bel- és külföldi cserekapcsolatot tart fenn különböző egyetemi és nemzeti könyvtárakkal, akadémiákkal, tudományos és kulturális intézményekkel, kiadókkal és nemzetközi szervezetekkel. A legjelentősebb partnerek közé tartoznak a magyarországi egyetemi könyvtárak, különösen az Országos Széchényi Könyvtár.2 Honlap: http://www.bcucluj.ro/ Kolozsvári Akadémiai Könyvtár A Román Akadémia kolozsvári fiókjának könyvtárát 1950-ben alapították. Állományát a felekezeti iskolák államosítása után ezek könyvtárainak értékes gyűjteményeiből hozták létre: a kolozsvári katolikus Lyceum Könyvtár, a Református Kollégium, az Unitárius Kollégium és az obszerváns ferences kolostor könyvtáraiból. Ugyanakkor az állományt gazdagította a Balázsfalvi Görög-katolikus Érsekség Központi Könyvtárának, a Szatmári Római Katolikus Püspökség töredékes könyvtárának anyaga és egyéb magánadományok (Brassai Sámuel, Teleki Sámuel, Bölöni Sándor, Emil Racoviţă, stb.).3
1
A konferencia és a rávonatkozó prezentáció Prof. Beatrice Töttössy felkérésére készült, a Firenzei Egyetem magyarszakos és magyarul tanuló hallgatói számára, a Seminari Ugrofinnici 2010/2011 keretében, cfr. a szeminárium honlapját a következö címen: http://www.dipfilmod-suf.unifi.it/index.php?module=CMpro&func=viewpage&pageid=261. 2 GURKA-BALLA Ilona, A Kolozsvári Egyetemi Könyvtár aktuális problémái és fejlesztési szándékai. Egyetemi könyvtár az információs társadalomban In Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. Könyvtár- és információtudományi szakfolyóirat, 53. évfolyam (2006) 11-12.szám, http://www.tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4568&issue_id=477, 2011. 05.09. 3 Kolozsvár magyar irodalmi élete in Romániai Magyar Irodalmi Lexikon, 3. kötetének elektronikus kiadása: http://mek.niif.hu/03600/03628/html/k2.htm#Kolozsvármagyarirodalmiélete, 2011.05.09.; 1
Állománya: Jelentős az Akadémiai Könyvtár régi magyar nyomtatványainak gyűjteménye, számos unikumot tartalmaz. Mivel ezeknek digitalizált katalógusa még nem készült el, az olvasó nagy segítségére lehet a Kolozsváron 2004-ben megjelent A Kolozsvári Akadémiai Könyvtár régi magyar könyvtárgyűjteményeinek katalógusa című kézikönyv. A katalógus a hat, fent említett, különálló könyvgyűjtemény anyagát dolgozza fel, különkülön mutatókkal ellátva ezeket.4 A régi nyomtatványok gyűjteménye mellett tekintélyes a könyvtár 19–20. Századi könyv- és folyóirat állománya. Honlap: http://www.acad-cluj.ro/biblioteca_academiei_romane.php Erdélyi Múzeum- Egyesület Könyvtára Bár egy erdélyi tudós társaság létrehozásának vágyát már 1760-ban megfogalmazza Bod Péter, és a későbbiekben hasonló terveken dolgozott Batthyány Ignác, Aranka György, Döbrentei Gábor, Bölöni Farkas Sándor, az Erdélyi Múzeum- Egyesület 1859-ben jött létre.5 Megalapítása gróf Mikó Imre (1805–1876)6 nevéhez kapcsolódik, aki megszerezte a kormány hozzájárulását és a múzeumnak adományozta kolozsvári nyári kastélyát a hozzátartozó kerttel. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület alapszabálya kimondta, hogy az egyesület a múzeumi gyűjtésre, a gyűjtött tárgyak megőrzésére, az anyag feldolgozására és általában a tudományok magyar nyelven való művelésére alakult. Erdély legrégebbi magyar tudományos egyesülete. Alapításakor a múzeum anyaga 15 439 könyvből, 1083 oklevélből, drágafémekből, régészeti tárgyakból, természeti ritkaságokból (ásványból, kövületből, állatból, növényből) állott.7 Az EMÉ-t mint jogi személyt 1949-ben a Román Népköztársaság határozattal megszüntette,8 de később, 1990 októberében újraalakult. Azóta is hét szakosztálya aktívan működik.9 Állománya: Ahogy fent már jeleztem, az EME régi nyomtatványos gyűjteménye az Egyetemi Könyvtárban érhető el. Jelenlegi székházaiban ezeknél újabban megjelent és jelenkori kiadásokat, folyóiratokat vehet kezébe az olvasó. A folyóirat olvasó legértékesebb gyűjteménye pl. Egyetemes Philológiai Közlöny (1889–1948); Irodalomtudományi Közlemények (1892-től); Irodalomtörténet (1912-től); Nyugat (1908–1941); Pásztortűz (19211944).10 Tudományos kiadványainak egy része (Erdélyi Múzeum folyóirat) a honlapon is hozzáférhető. Honlap: http://www.eme.ro/servlet/eme/template/konyvtara%2Ceme_konyvtara.vm/action/PMenuAction/clickedmenuid/E MELibraryMenu/eventsubmit_doclick/null Szatmárnémeti Bibliotheca Laurenziana A szatmár megyei püspöki könyvtár nevét a legnagyobb adományozójáról, Schlauch Lőrinc püspökről kapta. Bibliotheca Laurenziananak utóda, Meszlényi Gyula püspök nevezte el, aki gondoskodott az egyházmegyében régóta hiányolt tágasabb könyvtárépület megépítéséről, amelyet 1891-92-ben adtak át. A könyvtár az idők folyamán különböző magángyűjteményekből tovább bővült. Míg az első világháborút valahogy átvészelte a könyvtár, a második világháború viszont és a szeminárium államosítása 1948-ban a Meszlényi püspök által felépített intézménynek és értékes állományának a végét jelentette. A megmaradt könyvanyag részben szétszóródott és elpusztult, nagyobb állományrész a kolozsvári akadémiai fiók könyvtárába került.11 Az egyházmegyei könyvtár mai formájában 2004–2006 között jött létre. Ebben az időszakban folyt a szatmári püspöki palota, a Hám János Iskolaközpontnak otthont adó szárny felújítása, s így 2004-től a szatmári könyvtár is helyet kap az
http://altmarius.ning.com/profiles/blogs/incunabule-viii-biblioteca?xg_source=activity, 2011. 05. 09. NÉMETH S. Katalin, A Kolozsvári Akadémiai Könyvtár régi magyar könyvtárgyűjteményeinek katalógusa In Magyar Könyvszemle, 123. évf. (2005) 3. szám, 363–366. 5 SZABÓ T. Attila, Az Erdélyi Múzeum-Egyesület története és feladatai, EME kiadása, Kolozsvár 1942, 6–14. 6 Erdély Széchenyijeként is szokták emlegetni. 7 SZABÓ T., 28. 8 Erdélyi Múzeum-Egyesület In ORTUTAY Gyula (főszerk.), Magyar néprajzi lexikon I. (A–E), Akadémiai, Budapest 1977, 711–712. 9 Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi; Természettudományi; Orvos- és Gyógyszerészettudományi;Jog-, Közgazdaság-, és Társadalomtudományi; Műszaki Tudományok Szakosztálya; Matematikai és Informatikai; Agrártudományi Szakosztály. 10 http://www.eme.ro/servlet/eme/template/konyvtara%2Ckonyvtar_reszlegek%2Crhedey_haz%2Crhedey_haz.vm/action/PMenuActi on/clickedmenuid/EMELibraryPartsMenu/eventsubmit_doclick/null, 2011. 05.09. 11 EMŐDI András, A Szatmári Római Katolikus Egyházmegye Műemlékkönyvtárának régi állománya. Katalógus, Szatmári Római Katolikus Püspökség–Varadinum Script Kiadó, Nagyvárad 2010, 8–9. 2 44
intézményben. Az épületválasztás szerencsés volt, hiszen a könyvtár alapfeladata az oktatás segítése is: a szatmári könyvtár iskolakönyvtárként is és nyilvános egyházmegyei könyvtárként is működik.12 Honlap: http://www.bibliothecalaurenziana.ro/ Gyulafehérvár Batthyáneum (Biblioteca Batthyaniana) Az intézményt gróf Batthyány Ignác római katolikus püspök alapította 1798-ban. Előbb csillagászati obszervatóriumot rendezett be a korábbi templomban (ez 1848-ig működött csak),13 majd 1795-ben Nagyszebenből idehozatta könyvtárát, Kolozsvárról pedig a püspöki nyomda nagy részét. Batthyány az intézménynek adományozta a könyveken kívül kéziratokból, érmékből, kagylókból és ásványokból álló magángyűjteményét. A könyvtár kezdetben kb. húszezer kötetből állt. A későbbekben több középkori alapítású könyvtár állománya részben vagy egészben idekerült, ahogy a bártfai és lőcsei plébániáé, a kassai dominikánusoké, néhány erdélyi jezsuita kollégiumé.14 A könyvtár számos magángyűjtemény (főként egyházi személyek) hagyatékozása által 1893-ig negyvenezer kötetesre bővült. 1912ben közgyűjteménnyé nyilvánították, és így évente jelentős állami támogatást kapott könyvek vásárlására. Ugyanezen évben felavatták a legértékesebb könyvek őrzésére létrehozott páncéltermet. 1914-ben értékesebb könyveinek egy részét, 1940-ben egyes kéziratait Magyarországra szállították. Az 1930-as években alapállományának egy részét eladták. 1949-ben a román állam a gyűjteményt lezárta és 1950-ben államosította. Azóta a Romániai Nemzeti Könyvtárhoz tartozik és csak külön engedéllyel rendelkező kutatókat fogad (a bejáratot fegyveres őr védi). Egy kormányrendelet ugyan 1998-ban elrendelte, hogy vissza kell szolgáltatni a püspökség jogutódjának, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségnek, de a rendeletet nem hajtották végre, mert a Szociáldemokrata Párt városi szervezete keresetet nyújtott be ellene. Azzal érveltek, hogy Batthyány Ignác az intézményt a püspökségre és Erdélyre hagyta. Az érvelést ugyan több bíróság is elutasította, de legfelsőbb fokon, 2003-ban helyt adtak neki.15 Állománya: A könyvtár hatvanezer kötete között 927 kötetnyi kézirat és kódex, 565 ősnyomtatvány található. Értékes bibliagyűjteménye hatszáz kötetes. Itt őrzik a Románia területén található középkori latin kódexek 80%-át. A kódexgyűjtemény legértékesebb darabja a Codex Aureus (Arany Kódex), a lorschi bencés apátságban 812-ben, arany betűkkel írt Máté- és Márk-evangélium. A Gyulafehérvári-kódexben glosszaként maradt fenn a Gyulafehérvári sorok nevű magyar nyelvemlék (1310–20). Itt őrzik a Döbrentei-kódex (1508) eredetijét és a Batthyány-kódexet (1556–63), ami a legrégebbi ismert magyarországi kéziratos protestáns énekeskönyv. Honlap: http://www.bibnat.ro/Filiala-Batthyaneum-s75-ro.htm Marosvásárhely Teleki–Bolyai Könyvtár Teleki Téka: Gróf Teleki Sámuel (1739–1822), Erdély főkancellárja, 1800-ban írt végrendeletében olvashatjuk: „Ifjúságomtól fogva nagy kölcséggel, szorgalmatossággal és fárattsággal szerzett, és ezután is, amíg élek, Isten segedelmével szerzendő Könyveimet, ezekhez kötvén, boldogult Kedves Feleségemnek Magyar Könyv-gyűjteményét is, maga kívánsága és rendelése szerint, Mineralogica Colectiommal, hagom, és legálom, mint Házom és Familiámbeliörökös-Fidei-Comissumot,16 Maradékimnak és Succesoraimnak gondviselések és jótállások alatt, a Tudományoknak Nemzetemben ’s Hazámban elő-mozdításokra; kötelességekben tévén Maradéimnak és Succesoraimnak: hogy azokat, és azoknak editioit, szám és catalogusok szerint, nevezett M.Vásárhelyi Házamnál a végre készitett Épületben, az én Nevem alatt tarcsák, jó gondviseléssel conserválják, azokból soha egyet is el-ne idegenittsenek, el-ne adjanak, azokat egymás közöttis el-ne osszák.”17 Könyvtárát egész életében gyűjtötte, a vásárhelyi Téka megalapításáért pedig évekig dolgozott. A barokk könyvtárépület alapkő letétele 1799-ben történt. Teleki a Wesselényi családtól örökölt házat bővíttette ki. A könyvtárterem pillérei és falai között beépített szekrényeket találunk, ezeket görög filozófusok és
12
http://www.bibliothecalaurenziana.ro/tortenet.html, 2011. 05.09. http://www.bibnat.ro/Filiala-Batthyaneum-s75-ro.htm, 2011.05.08. 14 Batthyáneum In Magyar Katolikus Lexikon, http://lexikon.katolikus.hu/B/Batthy%C3%A1neum.html, 2011.05.10. 15 http://hu.wikipedia.org/wiki/Batthy%C3%A1neum, 2011.05.10. 16 Hitbizomány, kötött családbirtok elidegeníthetetlenségi kötöttséggel. 17 http://www.telekiteka.ro/index.php?m=vegrendelet, 2011.05.09. 13
3
szépírók szobrai díszítik. Az éveken át Bécsből hazaküldött könyveket a könyvtáralapító beosztása szerint rendezték el a szekrényekben, ezt ma is így találjuk. A könyvtárlátogató rögtön Teleki Sámuel kancellár nagy méretű, füzérkoszorúval díszített, aranyozott rámába helyezett képével (Tusch János műve) találja szemben magát.18 A Teleki Téka magyar nyelvterületen az egyik első nyilvános könyvtárként nyílt meg 1802-ben, azóta is megszakítás nélkül működik. Teleki-Bolyai Könyvtár: 1955-ben az épületbe költözött a marosvásárhelyi Református Kollégium tanári nagykönyvtára (Bolyai Könyvtár), majd 1962-ben a két gyűjteményt egyesítették Teleki-Bolyai Könyvtár néven, mely 1974-től a Maros Megyei Könyvtárhoz tartozik. Ma tudományos szakkönyvtárként működik, folyamatosan gyarapodó állománynyal. Gyűjtőköre elsősorban a történelem, helytörténet, művelődéstörténet, társadalomtudományok területét öleli fel. A könyvtár hivatalos honlap szerint évente átlagosan 250-300 olvasó-kutató dolgozik itt, valamint több ezer turista látogatja.19 Állománya: A Teleki-Bolyai Könyvtár törzsanyagát két nagyobb könyvgyűjtemény, a 40.000 kötetes Teleki Téka és a 80.000 könyvet számláló Bolyai Könyvtár képezi. Ugyanakkor van periodika- és kéziratgyűjteménye, és egy ún. vegyes gyűjtemény, amely több egykori magángyűjtemény, megszüntetett felekezeti iskola és egy ferences kolostor idekerült töredékkönyvtáraiból áll.20 A Teleki Téka gyűjteménye legnagyobb része latin, görög, német, francia és magyar nyelvű könyvekből áll. Az alapító Európa huszonöt városából vásárolt, mintegy hatvan éves gyűjtőmunka során sikerült megszereznie az alapvető tudományos műveket, nemcsak kortárs kiadványokat, hanem a nyomtatás kezdeteitől megjelent könyveket is. A Téka kincsei közé tartozik 52 ősnyomtatvány, unikumok, ritka könyvek, első kiadások, díszkiadások. A könyvtár legrégebbi kézirata a Koncz-kódex, mely a 14. században pergamenlapokra másolt latin nyelvű Biblia. Ebben található meg a Marosvásárhelyi Sorok és Glosszák néven ismert 15. század eleji magyar nyelvemlék. A kódex lapszélein 55 szót tartalmazó magyar nyelvű bejegyzés olvasható. A másfélezer régi magyar (1712 előtti) könyv között unikumként tartjuk számon Apáczai Csere János Magyar logikátska (Gyulafehérvár, 1654) című munkáját, mely az első magyar nyelven írott logika tankönyv egyetlen ismert példánya. Honlap: http://www.telekiteka.ro/ Csíkszereda Kájoni János Megyei Könyvtár A mai Kájoni János Megyei Könyvtár jogelődjeként létrehozott csíkszeredai városi könyvtár fennállásától, az 1950-es évek óta több névváltoztatáson és szervezeti változáson esett át. 2007 decemberétől viseli hivatalosan a mai nevét, Kájoni János (1629–1687) ferences szerzetes után.21 Jelen dolgozatomban, a teljesség igénye nélkül, csak a Hargita Megyei Könyvtár Dokumentációs részlegére mint a könyvtár legrégebbi és számunkra relevánsabb gyűjteményére térek ki. A Megyei Könyvtár nem rendelkezik saját épülettel, részlegei két különböző intézmény épületében működnek: a Szakszervezetek Művelődési Házában és a Csíki Székely Múzeumban, a Mikó-vár műemléképületében. A Dokumentációs részleg ez utóbbiban található. Ennek a gyűjteménynek az alapját a könyvtár 1978-ban a Csíki Székely Múzeumtól vette át. Állománya: Jelenleg kb. 22000 könyvtári dokumentum (könyvek, időszaki kiadványok, aprónyomtatványok, kéziratok) tartozik a gyűjteményhez, amelyeket fokozatosan gyarapítnak vásárlással és adományokból. Az eredetüket nézve az alábbi gyűjteményeket különítik el: 1. ferences gyűjtemény (a Csíksomlyói Ferences Rendház könyvtárából 1850 után kiadott könyvek);22 2. gimnáziumi gyűjtemény (Római Katolikus Gimnáziumtól); 3. egyéb forrásokból származó 1945 előtt megjelent kiadványok.23 Honlap: http://bibliohr.topnet.ro/ujoldal/index.php?l=hu Székelyudvarhely
18
KERESZTES Gyula, Marosvásárhely régi épületei, http://wwwold.netsoft.ro/locuricelebre/teleki_hu.html#, 2011.05.09. http://www.telekiteka.ro/index.php?m=teleki_bolyai_konyvtar#, 2011.05.09. 20 Pontosabban: az 1636-os alapítású és 1948-ban feloszlatott mikházi ferences kolostor gyűjteménye (1500 könyv), az egykori székelykeresztúri Unitárius Gimnázium (mintegy 7000 kötet), a máramarosszigeti Református Kollégium, a marosvásárhelyi Katolikus Főgimnázium tanári könyvtára, családi- és kastélykönyvtárak. http://www.telekiteka.ro/index.php?m=vegyesallomany, 2011.05.09. 21 http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1joni_J%C3%A1nos_Megyei_K%C3%B6nyvt%C3%A1r, 2011.05.11. 22 A Ferences Rendház Könyvtárának korábbi állományát (15–18.szádiak) a Csíki Székely Múzeum őrzi. 23 http://bibliohr.topnet.ro/kulongy.php?Lang=Hu, 2011.05.11. 4 19
Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára A székelyudvarhelyi Tudományos Könyvtár a valamikori Református Kollégium könyvtárának (amelynek gyökerei 1670 körülig nyúlnak vissza) töretlen fejlődésű jogutódja. 1990 óta a Haáz Rezső Múzeum részlegeként működik a Benedek Elek Tanítóképző Főiskola épületében. Állománya: A könyvtár mai állományának több mint 1/9-ét jelentő 8300 régi könyv közül 2600 darab 1700 előtt megjelent külföldi nyomtatvány, közel 4500 kötet 1701-1800 közötti külföldi nyomtatvány, míg közel 950 könyv hazai (erdélyi) nyomtatvány (számos unikummal). Ezeken kívül 3 ősnyomtatvány van nyilvántartásban (1489-, 1490- és 1492-ből), és 245 kézirat.24 Tekintélyes periodika gyűjteménnyel bír (a korábbi folyóiratok mellett a kommunizmus idejéből valókkal). Honlap: http://www.hrmuzeum.ro/muzeum~hu~23~6~tudomanyos-kovnyvtar-bemutatkozo.html
Útravalóként Gróf Teleki Sámuel így inti a mindenkori olvasót az 1798-ban kiadott A Téka használatát szabályozó törvényeiben (Tabula Legum Bibliothecariarum): „Te, aki a könyvtárat használni akarod, abba, miként a múzsák szentélyébe, tisztelettel lépj be, az elöljáró őrt üdvözöld, szerényen szólítsd meg, a könyvtár szabad terében állj meg, a polcokat ne mozgasd, a könyveket és a természetrajzi gyűjteményt fogdosni, helyükről kimozdítani, a szekrényekből kivenni tartózkodjál; a kikölcsönzött könyvek lapjait és fedelét jegyzetekkel, ábrákkal vagy vonalakkal ne írd be, ne rongáld, tintával, olajjal, vízzel ne hintsd le, nyállal és az orr undok váladékával ne piszkold össze, ne gyűrd össze, ne tűrögesd, ne szaggasd, mosdatlan, zsíros kézzel ne kend össze; a kinyitott könyvekre ne támaszkodj; a kiolvasott könyveket sértetlenül és épen add vissza, a könyvtárban ne füstölj, és ne légy másoknak terhére; veszekedésektől, vitatkozásoktól tartózkodjál.”25
24 25
http://www.hrmuzeum.ro/muzeum~hu~23~6~tudomanyos-kovnyvtar-bemutatkozo.html, 2011.05.11. http://www.telekiteka.ro/templates/hu/tabula_legum.html, 2011.05.09.
5
