Beszerzési és elosztási Logisztika

1

Készült az Európai Unió Phare Programja és a Miskolci Egyetem támogatásával

Beszerzési és elosztási Logisztika előadásvázlat az akkreditált iskolarendszerű felsőfokú gépészmérnökasszisztens képzés oktatásához

Szerkesztette: Dr. Illés Béla

2001. Miskolc

\\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

2

Anyagmozgatás fejlődésének időrendi története/1. Feladat:

Megoldás:

– nagy tömegű teher emelése, a súlyerő legyőzése

– emelőgépek kialakulása

– különféle anyagok nagy mennyiségben történő szállítása

– szállítóberendezések kialakulása

– anyagmozgatásnál jelentkező fizikai munka könnyítése, kiváltása

– erőgépek alkalmazásával gépesített anyagmozgatás kialakulása


3

Anyagmozgatás fejlődésének időrendi története/2. Feladat:

Megoldás:

– anyagmozgatási folyamatok, rendszerek rendszerteremtő képessége

– anyagmozgatási folyamatok, anyagmozgatási rendszerek kialakulása

– fogyasztás, termelés piacorientált komplex kezelése, áttekintése

– anyagáramlás és a hozzá kapcsolódó információáramlás együttes kezelése


4

Vállalati anyagmozgató rendszer felépítése Üzemen kívüli anyagmozgatás Üzemen belüli, de technológiai folyamaton kívüli anyagmozgatás Technológiai folyamaton belüli anyagmozgatás

Munkahelyi kiszolgálás ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

rakodás (R) szállítás (S) tárolás (T) egységrakományképzés (ER) bontás, képzés komissiózás, gyűjtés-osztályozás csomagolás


5

R-S- T műveletek út-idő szerinti jellemzése s(m)

S

sS

sR sT

R 0


tR

T tS

tT

t(sec)

6

Anyagáramlás technológia Anyagáramlás technika

Gyártástechnika , -technológia

Közlekedés technika, -techn.

Szolgáltatástechnika

A logisztika tudomány-integráló szerepe

Matematika, Számítástechnika

Informatika

Energetika Rendszertechnika Elektrotechnika, Automatizálás

Vállalatgazdaságtan, Menedzsertan Marketing


Kommunikációs technika

7

Szállítás

Rakodás

Csomagolás

Tárolás, Raktározás

Egységrak. kezelés Munkahelyi kezelés

Pénzügyi tevékenys.

Logisztikai muveletek Gyujtés. elosztás

Információ feldolg.

Kommunikálás

Energiaáramlás

Ellenorzés Menedzsment


8

A logisztikai alapelvek

• • • • • • •

a megfelelő minőségű anyag, a megfelelő mennyiségben, a megfelelő helyről, a megfelelő helyre, a megfelelő módon és eszközzel, a megfelelő időben, a megfelelő helyre.


9

A logisztikai célok • • • • • • • • • •

a szállítási határidők rövidítése, a szállítási pontosság fokozása, az átfutási idők csökkentése, kapacitások kihasználásának növelése, a készletszintek csökkentése, rugalmasság fokozása, rendszer áttekinthetőség biztosítása, nagyfokú szállítóképesség elérése, a termék minőség biztosítása, nemzetközi kooperációs lehetőségek fokozása.


10

Operatív szint

Alapanya g

Átraká s Szállítá s Rakod ás Ellenorzé s Egységrakomá bontás ny képzés Tárolá s


Gyártá szerel sés Munkahel kiszolgálá yi s Muveletkö szállítás, zi tárolás Komissióz ás

Ellátási elosztá ,logiszti si ka Piaci felmérés igények értékelés e, Megrendelés e. lebonyolítás ek Szállítóeszközö a. raktára k, k, rakodó Sorrendtervez eszközök. Visszjár és. tervezés at irányítá és Szerví s. ellátá zs.

Késztermék tárolás ek osztályozá a, sa Csomagol ás Egységrakomá képzé ny s Beraká s Kiszállítá s

Beszállítók Hulladé beszállít k és ás hasznosít újraás Hulladék gyujtohelye meghatározá k Hulladékgyujt sa. rendsz o tervezése er irányítás és Hulladék a. hasznosít logisztika ási rendsz i tervezése er irányítás és a.

Hulladék osztályozá tárolás, rakodás, s, szállítás Hulladé visszaszállít k ás

késztermék rendelés

Logisztikai vállalat

Termelé logiszti si ka Termelés gyártá és tervezés s Anyagáraml e. meghatározá ás Anyagmozga sa. rendsz tó tervezés er Informáci e. áramlá tervezés s Logisztika e. rendsz i irányítás er ellenorzés a, e.

Készterm ék

Hulladé k

Felhasználók

Taktikai szint

Alapanyagrendel és

Beszerz logiszti ési ka Szállítá feltétele si meghatározá k Szállít sa. partnere ó kiválasztás k Szállító a. eszközö raktára k, raktár k, berendezés i megválasztá ek Megrendelés sa. diszponálás ek Határido a. meghatározá k sa.

Hulladékhasználók

Stratégiai szint

Vállalatvezetésmenedzsment Vállalati logisztika Logisztikai Logisztikai koncepció rendszerek tervezé logisztikai se irányítása rendszerek és ellenorzése Logisztikai szervezet

11

Beszerzési logisztika feladata/1

– a termeléshez szükséges: ¾alapanyagok ¾segédanyagok ¾üzemanyagok ¾alkatrészek ¾szerelvények ¾megfelelő időpontban ¾megfelelő helyen ¾megfelelő költséggel rendelkezésre álljanak \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

12

Beszerzési logisztika feladatai/2

A beszerzési logisztika anyagellátással kapcsolatos – anyagáramlás – és ehhez kapcsolódó információáramlás ¾megtervezése ¾megszervezése ¾irányítása ¾ellenőrzése ¾menedzser döntések segítése


13

Beszerzési tevékenységekkel szembeni elvárások – hatékonyság – racionalitás – gazdaságosság – rugalmasság A tevékenységek végrehajtása során figyelembe vett szempontok – költségek – minőség – gyorsaság – vevői megelégedettség – versenyhelyzet – piaci jellemzők \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

14

Beszerzés területén lévő lehetőségek

Tevékenység termelékenységének Tevékenység költségeinek csöknövelése

kentése

Lean management filozófia – feltárni, felismerni, meghatározni és megfogalmazni a beszállítókkal kapcsolatos problémákat, – a beszerzési tevékenység, mint a vállalkozási tevékenység integrált, meghatározó szerepe \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

15

A beszerzési tevékenység szerepe, fejlődése Napjainkban: – optimális költségek mellett biztosítani a szükséges anyagi javakat, szolgáltatásokat a termeléshez vagy a szolgáltatáshoz ¾ logisztika 6M elve Jövőben: – a beszerzési feladat tartalma változik ¾ új stratégiákkal növelni a vállalkozás versenyképességét » minőség » ár » vevői kiszolgálás ¾ a gazdasági és környezetvédelmi érdekek optimális egyensúlya ¾ a termékek, a termék struktúra egészéért való felelősség \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

16

KOMPLEX ANYAGMOZGATÓ RENDSZER Üzemek közötti RST

Üzemen belüli RST

Nyersanyag tárolás

Nyersanyag rakodás

Technológiai folyamaton belüli RST

Munkahelyi kiszolgálásnál RST Késztermék rakodás

Nyersanyag beszállítás

Késztermék kiszállítás

Külső szállítás


Felhasználó

Beszállító

Karbantartás

Újrahasznosítás

Elhasznált termék gyűjtése Külső szállítás

Környezetbarát hulladék kezelés Külső szállítás


Szétszerelés

Késztermék kezelés RST

17

LOGISZTIKA FOGALMI RENDSZERE

anyagáramláshoz kötődő információ áramlási tevékenység

logisztikai rendszer i. állapota

anyagáramlási tevékenység

anyag- és információ áramlás megvalósításához kötődő energiaáramlás


logisztikai rendszer (i+1). állapota

18

Beszerzési logisztika fejlődési tendenciái – logisztika növelése

termelékenységének

JIT elvű beszállítások ¾ rugalmasság növelése ¾ tervezési biztonság növelése ¾ készletek csökkentése ¾ átfutási idők csökkentése ¾ minőség javítása ¾ kapacitás kihasználás növelése


– optimalizált ment

beszerzés

menedzs-

¾ beszállítók számának csökkentése ¾ szállítások gyakoriságának növelése ¾ beszállított tételnagyság csökkentése ¾ együttműködési adminisztráció csökkentése ¾ beszállítók bevonása a termékfejlesztésbe ¾ késztelezés áthárítása a beszállítókra ¾ beszerzési költségek elemzése ¾ közös minőségi körök kialakítása ¾ EDI kapcsolatok

19

A beszerzési logisztikai szervezet kialakítását, változását befolyásoló paraméterek – teljes vállalati felépítés, annak átalakítása – alkalmazott gyártástechnológia – a termékstruktúra felépítése, annak változása – új termékek bevezetése – meglévő telephelyek és azok változásai – a beszerzendő termékvolumen és annak változása – a tényleges piaci igények és azok változásai – a rendelkezésre álló személyi állomány és annak változásai


20

Vegyes beszerzési megoldás: a két beszerzési alapváltozat keveréke • több szervezeti egység, divízió ugyanazt a nyersanyagot, szolgáltatást igényli – a beszerzést a központi beszerzés biztosítja ♦ piaci feltárás ♦ üzleti tárgyalás ♦ megállapodás ♦ szállítások szervezése, bonyolítása ♦ anyagok beérkeztetése, szétosztása • az egyéb anyagok beszerzését a divíziók végzik Vállalat vezetés

Beszerzés 1.

Beszerzés 2.

Beszerzés n.

Divízió 1.

Divízió 2.

Divízió n.

Központi beszerzés


21

Beszerzésre kerülő mennyiségek /1 Rendelési mennyiség: q Mij = q ij + ϕ i ⋅ σ ij

q Mij

-

a rendelési mennyiség az i. alapanyagból a j. fel-

használónál,

qij -

a rendelési mennyiség várható értéke az i. alapanyag-

ból a j. felhasználónál,

ϕi -

az i. alapanyag súlyozási tényezője,

σ ij -

az i. alapanyag rendelési mennyiségének szórása a j.

felhasználó esetén. \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

22

Beszerzésre kerülő mennyiségek /1 • Decentralizált beszerzés esetén az i. alapanyagból megrendelendő mennyiség

q Mi =

p

∑

q + ϕ i ⋅ j∑= 1σ ij p

j = 1 ij

♦ az egyes felhasználóknál jelentkező bizonytalanságok nem kompenzálhatók • Centralizált beszerzés esetén az i. alapanyagból megrendelendő mennyiség

q Mi =

q + ϕ ⋅ ij i j =1 p

∑

2 σ j = 1 ij p

∑

♦ az egyes felhasználók rendelési mennyiségeinek szórásából adódó bizonytalanság az esetek jelentős részében kiegyenlíthető \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

23

KOMPLEX ANYAGMOZGATÓ RENDSZER Üzemek közötti RST

Üzemen belüli RST

Nyersanyag tárolás

Nyersanyag rakodás

Technológiai folyamaton belüli RST

Munkahelyi kiszolgálásnál RST Késztermék rakodás

Nyersanyag beszállítás

Késztermék kiszállítás



Felhasználó

Beszállító

Karbantartás

Újrahasznosítás

Elhasznált termék gyűjtése Külső szállítás

Környezetbarát hulladék kezelés Külső szállítás \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

Szétszerelés

Késztermék kezelés RST

24

LOGISZTIKA FOGALMI RENDSZERE

anyagáramláshoz kötődő információ áramlási tevékenység

logisztikai rendszer i. állapota

anyagáramlási tevékenység

anyag- és információ áramlás megvalósításához kötődő energiaáramlás


logisztikai rendszer (i+1). állapota

25

A KÉSZLETEK ÉS A RÁJUK VONATKOZÓ ANYAG-ÉS INFORMÁCIÓ ÁRAMLÁS

Beszállító raktára a felhasználóknak szánt anyagokkal

Felhasználó alapanyag raktára

termelési tevékenység a felhasználónál

anyagáramlás információáramlás


Felhasználó késztermék raktára

Végső fogyasztó

26

Munkatársak képzettsége és felelőssége

Partneri viszony a beszállítókkal

Minőségbiztosítási rendszer és tevékenység

Beszerzés szervezeti felépítését befolyásoló tényezők

Beszerzési folyamat fejlesztése

Beszerzési stratégiák Alkalmazott informatikai technológiák


Menedzsment tevékenység

27

Vegyes beszerzés

Beszerzési részleg kialakítása

Decentralizált beszerzés


Centralizált beszerzés

28

A BESZERZÉS SZERVEZETI FORMÁJÁNAK KIALAKÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES VIZSGÁLATOK – A különféle beszerzési szervezeti formák előnyeinek és hátrányinak elemzése, összehasonlítása – A beszerzési szervezeti formák fejlődési tendenciáinak az elemzése – A beszerzés meglévő szervezeti formájának az elemzése – A beszerzés és a vállalati szervezeti forma kapcsolatának az elemzése – A beszerzési részfeladatok megoldási lehetőségeinek az elemzése – A beszerzésnél előforduló zavarok gyors kezelésének szükségessége \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

29

CENTRALIZÁLT BESZERZÉS Centralizált beszerzési tevékenység: a vállalat valamennyi, beszerzéssel kapcsolatos tevékenységét egyetlen szervezeti egység végzi. A központi beszerzés több divízió, gyáregység, Kft. részére végzi a beszerzési tevékenységet.

Vállalat vezetés

Központi beszerzés

1. divízió


2. divízió

...

n. divízió

30

beszerzési munkatárs

értékteremtő munkatárs

új stratégiai beszállítók keresése y y y y

gazdasági háttár ismeretek jogi háttár ismeretek műszaki háttár ismeretek informatikai háttár ismeretek

beszerzési szolgáltató központ y

saját szolgáltatásait értékesíti más vállalati területek felé

Beszerzés, mint értéktermelő funkció


31

termék minőségi jellemzők

előállítási költségek 70-90% adódik

környezetbarát jellemzők

termék fejlesztési időszak

beszerzési tevékenységek

hatékonyság

racionalitás

rugalmasság

gazdaságosság

Termékfejlesztés és beszerzés 1.


32

vásárlói igény 1.

vásárlói igény 2. vásárlói igény 3.

vásárlói igények gyűjtése

vásárlói igények feldolgozása

nemzetközi beszerzési piacok

termékfejlesztés

beszerzési piacok feldolgozása, értékesítése

beszerzési tevékenység, make or buy

gyártás

Termékfejlesztés és beszerzés 2.


33


34

EGY- ÉS TÖBBFOKOZATÚ BESZÁLLÍTÓI RENDSZER

a) Felhasználó Beszállítók

a) Közvetlen beszállítás \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

35


b)

Beszállítók

Közbenső raktár

Felhasználó

b) Közvetett beszállítás, egy felhasználó


36


c) Felhasználó

Beszállítók

Elosztó raktár

Felhasználó Felhasználó

c) Közvetett beszállítás, több felhasználó


37

A JIT-koncepció építőelemei

JIT-elvű termelés és beszerzés építőelemei 1. építőelem integrált információfeldolgozás minőségellenőrátállási idő zési stratégia minimalizálása


2. építőelem gyártásszegmentálás gyártási stratégiák

termékegységesítés változatszám redukálása

3. építőelem termeléssel szinkron beszerzés üzemi adatgyűjtés

képzés bérezés

38

A JIT-koncepció alapvetően három fő elemre épül: 1. Integrált információ-feldolgozás: gyors információtovábbítás a beszállítótól a gyártón keresztül egészen a felhasználóig. A vevőközeli termelés megköveteli új tervezési és irányítási koncepciók kidolgozását, amelyek célja az információs és koordinációs feladatok egyszerűsítése. Ennek egyik eleme a bizonylatnélküli beszerzés, ami azt jelenti, hogy az eddig papíron tárolt adatok összegyűjtése, tárolása és továbbítása elektronikus eszközökkel történik. Az alkalmazás lehetővé teszi a rendszer jobb áttekinthetőségét, a tervezett folyamatoktól való eltérések gyorsabban felismerhetők és így lehetővé válik a hibák gyorsabb kijavítása. 2. Gyártás-szegmentálás: a termelés tagolása önálló, felelős egységekre. Ez magában foglalja a sorozatnagyságok csökkentését, az átállási idők minimalizálását, önszabályozó körök létrehozását, a minőségbiztosítási rendszer megfelelő kialakítását valamint az alkatrészek és a termékek komplett megmunkálását.

3. Termeléssel szinkron beszerzés: Látható, hogy a JIT-elvű beszállításnál az alkatrész a gyártósor végéről, minőségellenőrzés és csomagolás után közvetlenül beszállításra kerül a felhasználó gyártósorához az első műveletre, esetleg kiszállítás előtt raktározásra kerülhet.


39

A HAGYOMÁNYOS ÉS A JIT-ELVŰ BESZÁLLÍTÁS ÖSSZEHASONLÍTÁSA Hagyományos beszállítás

JIT-elvű beszállítás

az utolsó technikai művelet a beszállítónál

BESZÁLLÍTÓ

minőségellenőrzés

csomagolás

raktározás

FELHASZNÁLÓ

szállítás

árubeérkezés


raktározás

első művelet a felhasználónál \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

40

A TERMELÉSSEL SZINKRON BESZERZÉS FŐ ELEMEI A termeléssel szinkron beszerzés egy hatékony eszköz a költségek szabályozására. a) Partnerszerű együttműködés a beszállító és a felhasználó között. b) Beszállítók számának redukálása. A beszállítók kiválasztásánál, mivel a JIT hatékonysága alapvetően függ a beszállítók és a felhasználó közötti kapcsolattól, a felhasználók célszerűen kevesebb beszállító bevonására törekednek. c) Szerződéskialakítás a beszállító és a felhasználó között. Fázisai: 1.szint:

a beszállító és a felhasználó a szerelés megkezdése előtt 6-12 hónappal keret-megállapodást köt, melyet gördülő tervezés értelmében háromhavonként átdolgozzák.

2.szint: keretmegrendelések keretében a felhasználó a szerelés megkezdése előtt 1-3 hónappal közli az anyagigényét a beszállítóval. 3. szint: megtörténik a heti szállítási terv megadása ill. a szállítás lehívása a szerelés előtt 12-24 órával.


41

online igénytovábbítás a szerelésbõl

periódikus igénytovábbítás a tervezés és diszponálás alapján

A MEGRENDELÉS-LEBONYOLÍTÁSI RENDSZER TERVEZÉSI SZINTJEI

1. tervezési szint

6-12 hónappal a szerelés előtt

az igénytervezés szórása 30 %

keretmegállapodás a termelési program alapján 2. tervezési szint keretmegbízás

10 % 1-3 hónappal a szerelés előtt

3. tervezési szint szállítás felosztása: 0.5-1 héttel a szerelés előtt szállítási lehívás: 12-24 órával a szerelés előtt

SZERELÉS \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

2%

idő

42

A JIT-KONCEPCIÓBA BEVONANDÓ ALKATRÉSZEK MEGHATÁROZÁSÁRA SZOLGÁLÓ MÁTRIX Érték

Előrejelzés pontossága

A

B

C

X

- nagy felhasználási érték - nagy előrejelzési pontosság - állandó felhasználás

- közepes felhaszn. érték - nagy előrejelzési pontosság - állandó felhasználás

- kis felhasználási érték - nagy előrejelzési pontosság - állandó felhasználás

Y

- nagy felhasználási érték - közepes előrejelzési pontosság - félig állandó felhasználás

- közepes felhaszn. érték - közepes előrejelzési pontosság - félig állandó felhasználás

- kis felhasználási érték - közepes előrejelzési pontosság - félig állandó felhasználás

Z

- nagy felhasználási érték - kis előrejelzési pontosság - sztochasztikus felhaszn.

- közepes felhaszn. érték - kis előrejelzési pontosság - sztochasztikus felhaszn.

- kis felhasználási érték - kis előrejelzési pontosság - sztochasztikus felhaszn.

a JIT-re különösen alkalmas alkatrészek


43

A következő alkatrészeket célszerű a JIT-elvű beszállításba bevonni: • nagy térfogatú alkatrészek, • nagy értékűek, • nagy mennyiségben kerülnek beépítésre, • sok féle terméknél fordulnak elő, • kicsi a beszerzés kockázata, • rövid a gyártási idő a beszállítónál, • a termékcsoportok gyártása, amelybe az alkatrészek beépíthetők jól szegmentálható legyen, • saját gyártásban készülő alkatrészek, szerelvények jelentős része

JIT-elv szerint legyen gyártható.


44

TERMELÉSÜTEMEZÉSSEL INTEGRÁLT BESZERZÉS ÜTEMEZÉS T1 1. lépcső

T1 T2 = r1 2. lépcső




45

MEGRENDELÉSEK TERVEZÉSI SZINTJE 1. MEGRENDELÉSI LÉPCSŐ IDŐSZAKA:

T1 (6-12 hónap). A megrendelt mennyiség a ν . alkatrész csoportból a k. beszállítónál

qν(k1 ) = ∑ qik , i∈Θν

ahol:

ν -

az alkatrész csoportot (ν =1…s),

i - az alkatrészeket (i=1…f), k -

a beszállítókat (k=1…p) jelöli.


46

2. MEGRENDELÉSI LÉPCSŐ IDŐSZAKA:

T2 =

T1 (1-3 hónap), egyenlő időszakokat feltételezve. r1 (2)

A megrendelt mennyiségek a ν . alkatrész csoportnál a k. beszállítónál: qνk ill. a (2)

megengedett eltérés a 2. lépcsőben: Δp vk . Az előzőekben leírtak szerint nem változik a kialakult rendelési átfutási idő, ha

Δqν(k1 )


=

qν(k2 )

−

qν(k1 ) r1

≤ Δpν(k1 ) .

47


T3 =

T2 (3) (3) (0,5-1 hét). Az előzőkhöz hasonlóan értelmezhető a qνk ill. Δp vk és a r2

rendelési átfutási idő zavartalan, ha

Δqν(k2 ) = qν(k3 ) −

qν(k2 ) r2

≤ Δpν(k2 ) .


T3 (12-24 óra), T4 = r3 ahol a zavartalan rendelési átfutási idő feltétele, ha

Δqν(k3 ) = qν(k4 ) −


qν(k3 ) r3

≤ Δpν(k3 ) .

48

MEGRENDELÉSI FOLYAMAT HATÁSA A BESZÁLLÍTÓK LOGISZTIKAI FOLYAMATÁRA

1. lépcső

Δqν(k1) > Δpν(k1)

Δqν(2)kj > Δ pν(2)k ∗ 2. lépcső

Δqν(k1) ≤ Δpν(k1)

Δqν(k3) > Δpν(k3)*

Δq

( 2) νk

> Δp

(2) νk

Δqν(k2 ) ≤ Δpν(k2 )

3. lépcső

Δqν(k3) > Δpν(k3)

Alapanyag beszerzés

I. gyártási fokozat

II. gyártási fokozat Készáru raktározás

Δqν(k3) ≤ Δpν(k3)

4. lépcső


Kiszállítás

49

Ha a 4. lépcsőben feladott rendelésnél a 3. lépcsőben megadott rendeléstől való eltérés:

Δqν(k3 ) ≤ Δpν(k3 ) , akkor a 4. lépcsőben feladott rendelés a készáru raktárból kiszállítható, ekkor a rendelés átfutási ideje: (4) t RA νk = t REνk + t Sνk ,

ahol:

t REνk

-

a rendelés előkészítési idő,

t Sν k

-

a rendelés leszállítási ideje a beszállítóhoz a rakodási időket is beleértve.

(3)

(3)

Ha Δqνk > Δpνk , akkor a 4. lépcsőben történő megrendelés kiszállítása késve, a II. gyártási fokozaton való átfutás után valósulhat meg: (3) t RA νk = t REνk + t Sνk + t G 1νk ,

ahol t G 1νk a II. gyártási fokozaton való átfutási idő.


50

Megjegyezés: Az átfutási idő növekedés nem szükséges, hogy a teljes alkatrész csoportra vonatkozzon, csak esetleg bizonyos alkatrészekre ill. bizonyos alkatrész menynyiségre. (3)

( 3 )*

(3)

Ha a Δqνk > Δpνk >> Δpνk , akkor a 4. lépcsőben való megrendeléseknek az I. gyártási fokozaton is át kell futni. Így a rendelési átfutási idő tovább növekszik

(2) t RA νk = t REνk + t Sνk + t G 1νk + t G 2νk ,

ahol:

t G 2νk - az I. gyártási fokozaton való átfutási idő. (2)

(2)

Végül ha a Δqνk > Δpνk , akkor még az alapanyag beszerzés átfutási idejét ( t Bνk ) is figyelembe kell venni. Vagyis a növelt rendelés átfutási idő: (1) t RA νk = t REνk + t Sνk + t G 1νk + t G 2νk + t Bνk .


51

A BESZÁLLÍTÓ SZEGMENTÁLT GYÁRTÁSA Ebben az esetben úgy tudja megengedni az egyes beszállítási lépcsők közötti eltérést, hogy saját készletei az egyes fokozatok között minimálisan tarthatók. Az egymást követő rendelési fokozatok közötti eltérések nagyobb értékűek lehetnek. A beszállítók felé történő alkatrészek és szerelvények megrendelési lépéseit kívánatos a szegmentált gyártás fokozataival harmonizálni. A felhasználó vállalatnál az egyes megrendelési fokozatok közötti eltérés oka lehet: • a késztermék prognosztizált megrendelésétől olyan eltérés, amit a piac megtartása miatt bizonyos keretek között tolerálni kell tudni, • a felhasználó belső technológiai rendszerében következik be véletlenszerűen zavar, •

bizonyos beszállítók nem teljesítik a vállaltaknak megfelelő alkatrész- vagy részegység beszállítói programot, amely következtében módosítani kell a szerelésütemezést.


52

A termelés finom ütemezésénél, amelyhez a 4. lépés szerinti megrendelések tartoznak, ha a termelés ütemezés célfüggvénye az átfutási idő minimalizálása:

TA → min ., akkor a rendelési átfutási idő csökkentésénél fontos olyan termelésütemezést készíteni, hogy minél több alkatrésznél, szerelvénynél a rendelési átfutási idő a

(4) t RA νk = t REνk + t Sνk

szerint legyen számítható. Ha a termelés finom ütemezésénél a teljes költségek minimalizálását tekintjük, akkor az alkatrészek, szerelvények vásárlási költségkomponense

KV = KV (Δp ),

Δp -től az előző megrendelésnek az alkatrészcsoportra vonatkozó megengedhető értékétől függ. Általában a Δp növelése a vagyis

fajlagos vásárlási költséget növeli.


53

A BESZÁLLÍTÓ SZEGMENTÁLT GYÁRTÁSA 1. fokozat

T1 → Δ1

q1A

q2B

2. fokozat

A 11

q

T2 → Δ2

q1Ai = α i q1A

A 12

q

0 ≤ α1 ≤ 1

3. fokozat

n1

∑α i =1

T3 → Δ3

A q112

A q111

q11A i = β1i q11A

4. fokozat

T4 → Δ4

A 1112

q

0 ≤ β1i ≤ 1 n11

∑β

1i

=1

TS+TRE

i =1

→ Δ5

A A q111 i = γ 11i q111

0 ≤ γ 11i ≤ 1 n111

∑γ i =1


11i

=1

i

=1

54

A VIRTUÁLIS VÁLLALAT ÉLETCIKLUSA kezdeményezés feloszlás

V5 V1 durvatervezés

VLC

V4

V2 megvalósítás

V3 partnerválasztás

finomtervezés


55

A VIRTUÁLIS VÁLLALAT MODELLJE DSC

P

P B C

C

VLC

T

T

C

C

B DSC

DSC

T DSC

anyagáram informinformációáram VLC: Virtuális Logisztikai Központ P: termelő vállalat


DSC: gyűjtő- elosztó raktárközpontok T: szállítási vállalat C: vevők B: bank

56

A VLC magára vállalhatja a beszerzési logisztika keretében jelentkező feladatok diszponálását és végrehajtásának irányítását, melynek során a VLC a következő feladatokat látja el:

• a felhasználók igénye és a raktárkészletek alapján meghatározza a rendelési mennyiséget és a rendelési időt alapanyagonként,

• az adott beszállítói struktúra mellett meghatározza, hogy az egyes beszállítók mely raktárakba szállítsanak be,

• ütemezi a raktárakba történő beszállításokat, • ütemezi a raktárakból a felhasználókhoz történő kiszállításokat.


57

BESZERZÉSI FOLYAMAT TERVEZÉSE Design tervezés

Szükséglet meghatározás

Termelés tervezés

Beszerzés feltételei

Alapanyraktár készletszintje

Megfelelő beszállító kiválasztása

Választás a jóváhagyott beszállítói listáról

Igen

Nem

Ajánlatkérés

Ajánlatok értékelés

Új beszállító kiválasztása

Beszállító kiválasztása Beszállító értékelése Jóvahagyás Nem

Igen Megrendelés feladása

Jóvahagyás Igen Felvétel a beszállítói listára

Beszállítás

Áru fogadása

Jegyzőkönyv

Igen

Szállítási sérülés Nem Mennyiségi ellenőrzés

Jegyzőkönyv

Nem

Megfelelő Igen Minőségi ellenőrzés

Jegyzőkönyv

Nem

Megfelelő Igen Teljesítés értékelése

Reklamáció

Nem

Elfogadás Igen Számla ellenőrzés Bevételezés a raktárba Készletgazdálkodás


Nem

58

BESZÁLLÍTÓK MINŐSÍTÉSE Az optimális beszállítók megválasztásához a vállalatnak egy átfogó kritérium rendszert kell kialakítani a beszállítók értékelésére. Az értékelő rendszer segítséget nyújt a következőkben:

• a kiválasztott beszállító partnerek teljesítményének, együttműködési képességének és megbízhatóságának meghatározása,

• beszállítók közti verseny kialakítása és kiélezése, • objektív kritériumok biztosítása a megfelelő beszállító kiválasztásához,

• az ellátási stratégiákkal kapcsolatos döntési paraméterek meghatározása,

• költségnövelési tendenciák kivédése és a költségcsökkentési lehetőségek feltérképezése,

• a beszerzési marketing általános feladatainak és az ebből levezetett beszállítói politikának a támogatása.


59

A BESZÁLLÍTÓK ÉRTÉKELÉSÉRE SZOLGÁLÓ RENDSZER KÖVETELMÉNYEI

• Egységesség • Igazságosság • Átláthatóság • Objektivitás • Célorientáltság • Tartalmas megállapítások • Visszacsatolás • Következtetések levonásának lehetősége • Folytonosság • Szempontok jelentőssége


60

A BESZÁLLÍTÓK MEGVÁLASZTÁSAKOR FIGYELEMBE VEENDŐ KRITÉRIUMOK

• árkritériumok, • teljesítménykritériumok, • minőségi kritériumok betartásának megbízhatósága,

• rendelési átfutási idő, • szállítási határidők betartásának megbízhatósága, • rugalmasság, • földrajzi közelség, • együttműködési képesség, • beszállító referenciái.

A BESZÁLLÍTÓK ÉRTÉKELÉSÉNEK FŐ FÁZISAI

• kérdőív kiküldése a beszállítónak, • kérdőív adatainak értékelése, • első látogatás, • első minta kérése és vizsgálata, • a beszállítók rendszeres értékelése, • év végi értékelés.


61

A BESZÁLLÍTÓK ÉRTÉKELÉSÉNEK MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI SZEMPONTJAI A szerződéses kapcsolatban álló beszállítók értékelése mennyiségi és minőségi átvétel alapján történik. Beérkezéskor minden szállítmányt értékelni kell, a következő szempontok alapján: • mennyiségi átvétel, • szállítási határidő betartása, • csomagolási előírások betartása, • okmányok adattartalmának ellenőrzése, • minőségi bizonylat érkezése, • minőségi paraméterek szerinti értékelés. A beszállítók értékelése során maximum 100 pont adható szállítmányonként a beszállítónak, ha hibátlanul teljesít minőségi, mennyiségi és szállítási szempontból. • 50 pont adható a minőségi szempontokra • 50 pont a mennyiségi és szállítási szempontok értékelése alapján. A mennyiségi probléma, csomagolás minősége, szállítási határidő betartása, árut kísérő okmányok nem megfelelősége esetén szempontonként 10 pont vonható le. Minőségi bizonylat késve érkezése esetén 5 pont, be nem érkezése esetén 10 pont vonható le.


62

RENDELÉSI ÁTFUTÁSI IDŐT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK Az átfutási idő a logisztikai lánc két tetszőleges pontja között értelmezhető. Számításának alapelvei:

• az átfutási időt egy-egy termékre vonatkoztatjuk, • megkülönböztetünk rendelésre ill. anyagáramlásra vonatkozó átfutási időt,

• rendelési átfutási idő számításánál a párhuzamos eseményeknél a leghosszabbikat kell figyelembe venni,

• anyagáramlási átfutási időnél a párhuzamos események időráfordításait az alkatrész (részegység) értékeinek arányával súlyozva összegezzük,

• az átfutási idő várható értékét (átlagidőt) és annak a szórását vesszük számításba.


63

AZ ÁTFUTÁSI IDŐ EGYSZERŰSÍTETT SZÁMÍTÁSI MODELLJE, A KÖZVETLEN ÉS KÖZVETETT ELLÁTÁST IS FIGYELEMBE VÉVE

GK

ER

GK

SK

F

ER

ER

B

B


64

A RENDELÉSI ÁTFUTÁSI IDŐ SZÁMÍTÁSÁNAK MODELLJE

te1

tS1

tW1

tei

tSi

twi

ten

tSn

tM

teT

tSTk

T'Ak T''Ak

TE TAk


tWT

65

AZ i. ALKATRÉSZNÉL AZ ÁTFUTÁSI IDŐ KOMPONENSEI tei - a rendelést követő előkészítési idő (alkatrészhez szükséges beszerzés, gyártás és az azt követő előkészítési idő: csomagolás, komissiózás), tSi - szállítási idő, tWi - várakozási (tárolási) idő. A TERMÉKEK ÖSSZESZERELÉSÉNÉL AZ ÁTFUTÁSI IDŐ KOMPONENSEI: teT - előkészítési idő, tM - szerelési idő, magában foglalja műveletközi szállítás, tárolás és rakodás idejét is, tWT - várakozási idő, tSTk- szállítási idő a k. felhasználóhoz, TE - alkatrész, részegység átfutási ideje, TAk- termék átfutási ideje.


66

A rendelési átfutási időnek a k. felhasználónál egy adott terméknél a következő változatai fordulhatnak elő:

• a késztermék a szerelőközpontok készáru raktáraiból kerül kiszállításra:

TAk' = tWT + tSTk • a szükséges alkatrészek mindegyike a szerelőközpontok alkatrész raktáraiban rendelkezésre állnak:

TAk'' = t eT + t M + tWT + t STk • beszállítóktól vagy az elosztóraktárakból kerülnek megrendelésre az alkatrészek:

TAk = TE + tM + tWT + tSTk ahol:

TE = Max ( tei + tsi + twi ) i


67

A RENDELÉSI ÁTFUTÁSI IDŐT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

• beszállítók távolsága a szerelőközpontoktól, • beszállítók gyártóberendezésének, termelésprogramozásának rugalmassága,

• szállítási mód, szállítóeszköz jellemzői, • alapanyag beszerzés, csomagolóanyag beszerzés rugalmassága, • raktárról való kiszállítás lehetősége, a rendelkezésre álló készletek nagysága,

• a szerelőközpontok és a felhasználók közötti távolság.


68

AZ ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM LOGIKAI ARCHITEKTÚRÁJA

vevő azonosítása regisztráció

azonosító

számla

szállítás

számla áru

áru információ

e-business pénz

eladó azonosítása regisztráció

terhelés

megrendelés azonosítás (számla) bank

eladó bankja


átutalás

vevő bankja

vevő átutalás

69

AZ ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM ALKALMAZÁSA A FELHASZNÁLÓK SZÁMÁRA AZ ALÁBBI ELŐNYÖKKEL JÁR:

• csökkenti a beszerzési költséget a folyamatok felgyorsítása révén, • lehetővé teszi a folyamatok jobb áttekinthetőségét a megrendeléstől a beszállításig,

• kényelmesebb és gyorsabb vásárlást tesz lehetővé. AZ ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM ALKALMAZÁSA JÁR A BESZÁLLÍTÓK AZ ALÁBBI ELŐNYÖKKEL JÁR:

• versenyelőnyöket nyújt a folyamatok gyorsabb végrehajtása révén, • az igényekre vonatkozó aktuális információk azonnal rendelkezésre állnak, • kisebb tranzakciós költséget idéz elő, • költségmegtakarítást eredményez a termékek közvetlen elosztása révén.


70

„MAKE OR BUY” A „make or buy” analízis során a következő tényezőket célszerű figyelembe venni: • készletcsökkenés, • átfutási idő csökkenés, • vállalat image-ja, • vállalat piaci függetlensége, • vállalatnál ill. a potenciális beszállítóknál rendelkezésre álló know-how, • meglévő kapacitások (termelő berendezés, szállítóeszköz, személyzet), • rendelkezésre álló terület (termelő-, logisztikai terület), • rendelkezésre álló tőke, • minőségi követelmények teljesíthetősége, • felmerülő költségek, • a piac igényeire való gyorsabb reagálás.


71

A BUY-DÖNTÉS KONZEKVENCIÁI Konzekvenciák a vállalat számá- Konzekvenciák a logisztika számára ra • nagyobb információáram, • nagyobb adminisztráció, • személyzet áthelyezés,

• nagyobb követelmények a beszerzési logisztikával szemben, • nagyobb diszpozíciós ráfordítás, • nagyobb koordinációs ráfordítás,

• újabb követelmények a konstrukcióval szemben, • raktári területek csökkenése,

• a gyártási és szerelési folyamatok • a vállalaton belüli szállítások csökillesztése, kenése, • ellátási rizikó/függőség, • know-how transzfer.


• a minőségbiztosítási rendszer újjászervezése, • növekszik a JIT-beszállítás lehetősége.

72

OUTSOURCING AZ ALVÁLLALKOZÁSBA ADÁS FOLYAMATA

Feladatterv és a teljesítendő feladatokra vonatkozó követelmények kidolgozása

1. Pályázat kiírása a feladatok ellátására

2. A lehetséges partnerek előzetes kiválogatása

3. Tárgyalások, szerződéskötés

4. A vállalati belső feltételek megteremtése

5. Áttérés a külső lebonyolításra és a felügyeletre


1

ALAPANYAG RAKTÁROZÁSI STRATÉGIÁK A KONSZIGNÁCIÓS RAKTÁR ELŐNYEI A konszignációs raktár létrehozásának előnyei A BESZÁLLÍTÓ SZÁMÁRA

A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA

• raktári kivételezések áttekinthető- • sége, • • felhasználás megbízható előrejelzése, • • szállítások optimálhatósága, • • hosszútávú együttműködés a felhasználóval, • • saját raktári terület felszabadulása, • egyszerű fizetési mód.


ellátási biztonság, számlázás csak a felhasználáskor, áttekintés a készletekről, rendelkezési jogosultság, kisebb készletmennyiség,

• egyszerűbb és gyorsabb beszerzési mód.

2

Az elosztási logisztikai rendszer klasszikus esete Az elosztási logisztikai rendszer: • a vállalati logisztikai rendszer részrendszere • az termelési logisztikai rendszer és a felhasználók között helyezkedik el a vállalati logisztikai rendszerben, • számára a termelési logisztika, mint input folyamatelem szerepel, • a felhasználók alkotják az output folyamatelemét.


2

TERMELÉSI LOGISZTIKA

ELOSZTÁSI LOGISZTIKA Árubeszállítás a készáru raktárba

Áru helyének kijelölése a raktárban

Áru mennyiségi átvétele

Betárolás ütemezése

Áru minőségi átvétele

Betárolást végző berendezés kiválasztása

Betárolás a készáru raktárba

Készletek nyilvántartása

Komissiózás, csomagolás, egységrakományképzés

Kitárolás, komissiózás ütemezése

Jármű megrakása

Kiszállítás

Kitárolást, komissiózást végző berendezés kiválasztása Kiszállítási ütemezése, rakodási tervek, eszköz, járat kiválasztása

FELHASZNÁLÓ

Az elosztási logisztikai folyamat felépítése, és az elosztási logisztika kapcsolatrendszere


3

A klasszikus elosztás esetén az elosztási logisztikai tevékenységek: • a termelésből történő készáru-beszállítással indul a készáruraktárba, • a beszállított készárut át kell venni a termeléstől, • el kell végezni a mennyiségi, szükség esetén a készáru minőségi átvételét, ellenőrzését,

• mindezen tevékenységek esetén biztosítani kell a készáru keveredés-mentes kezelését.


4

A betárolás végrehajtásához a következő feladatokat kell megoldani: - a készáru egységrakományok számára a készáruraktár nyilvántartása alapján ki kell jelölni a betárolási helyeket (a betárolási helyek kijelölését az anyagáramlás optimálásának megvalósításával célszerű megoldani), - az összegyűlt, betárolásra váró készáru egységrakományok gyakorlati betárolását időben ütemezni kell a rendelkezésre álló betárolási kapacitások, a raktárból történő kiszállítási igények és a pillanatnyi raktárállapot figyelembevételével, \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

5

- a betárolás időbeni ütemezésének végrehajtásához ki kell választani a megfelelő berendezést a tevékenység végrehajtásához, és diszponálni kell a betárolandó egységrakományok és a betárolást végző berendezések felett. - Ezen feladatok megoldása után a készáru egységrakomány betárolásra kerül a készáruraktár megfelelő helyére.

- A betárolást követően a raktár készletnyilvántartását módosítani kell a raktárállapot változásának megfelelően.


6

A készáruraktárban található egységrakományok felhasználói szempontból két nagy csoportba sorolhatók: - az elkészült késztermékek meghatározott vevői igények kielégítése miatt készültek el, - az elkészült termékek prognosztizált, de nem konkrét vevői igények kielégítésére készültek el, hanem azért, hogy az érkező piaci igények gyors kielégítését biztosítsák. \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

7

A készáruraktárból történő kitárolások végrehajtásához szükséges a következő feladatok megoldása: - a percre kész raktárnyilvántartás alapján, valamint a felhasználói igények figyelembevételével meg kell határozni adott időintervallumban a végrehajtásra kerülő kitárolási, komissiózási feladatokat, - a végrehajtandó feladatokat az adott időintervallumban ütemezni kell, - az ütemezett kitárolási feladatok végrehajtásához meg kell választani a megfelelő raktári berendezést, \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

8

- diszponálni kell a felhasználói igények, kitárolandó egységrakományok, az összeállítandó komissiók és a megfelelő raktári berendezések felett. - A készáruraktárból történt kitárolások, komissiózások után a készárut szükség esetén csomagolni kell, illetve a szállításnak megfelelő egységrakományt kell képezni az áruból.

- A kiszállítás számára megfelelően előkészített készárut el kell juttatni a felhasználóhoz.


9

A felhasználóhoz történő kiszállításhoz szükséges a következő feladatok megoldása: - a kiszállításokhoz szükséges eszközök megválasztása, - az alkalmazott egységrakomány-képző eszköz és a kiszállítást végző szállítóeszköz figyelembevételével rakodási tervek készítése, - kiszállítások időbeni ütemezése, járatok és visszjáratok megszervezése,

- diszponálás a kiszállítási feladatok, az eszközök, rakodásiés járattervek felett. \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

10

Az elosztási logisztika stratégiai elemei Az elosztási logisztikai rendszer: • működtetéséhez szükséges egy meghatározott elosztási koncepció kialakítása, ami az elosztási logisztikai stratégiákra épül • az elosztási logisztikai stratégia ki kell, hogy térjen az elosztási folyamat végrehajtásával kapcsolatos minden meghatározó elem kialakítására, működtetésére. \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

11

Az elosztási logisztikai stratégia kialakításánál a következő fő kérdésekre kell a megfelelő választ megadni: - milyen elvek és célok érvényesüljenek az elosztási logisztikai rendszer kialakításánál, - mely termékek kerüljenek közvetlenül a készáru raktárból kiszállításra, - milyen szempontok érvényesüljenek a kiszállítások ütemezésénél, milyen prioritások kerülnek alkalmazásra, \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

12

- milyen szempontok alapján kerüljön megválasztásra: - a késztermékek tárolási rendszere, -a

késztermékstruktúránál

alkalmazott

egység-

rakományképzés, - a raktározási technika eszközei, - az alkalmazott komissiózási mód, -a

késztermék

termékraktárból,


kiszállítási

módszere

a

kész-

13

- az alkalmazott termékazonosítási mód az elosztás folyamán, - az alkalmazott informatikai támogatás kialakítása, - milyen szállítási módok kerülnek alkalmazásra a kiszállításoknál, - ki végezze a kiszállításokat, - milyen raktározási módot és raktározás-technikát kívánatos felhasználni a késztermék-elosztási folyamat során, \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

14

- milyen termékazonosítási módszert és termékazonosítási technikát célszerű alkalmazni az elosztási logisztikai tevékenységeknél, - milyen információs rendszert kell kialakítani az elosztási tevékenység végrehajtásához, - milyen irányítási, vezérlési- és kontrolling rendszert kell az elosztási tevékenység számára kialakítani, - milyen minőségbiztosítási rendszert kell az elosztási logisztikai folyamat során alkalmazni, \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

15

- mely termékek esetén lehetséges közvetlenül a gyártósorok végéről történő késztermék-kiszállítás, - mely termékek esetén célszerű elosztóraktárak használata az elosztási logisztikait tevékenység során, - milyen termékeket célszerű közvetlenül a felhasználóhoz kiszállítani.


16

Az elosztási logisztikai tevékenység jobb, optimálisabb végrehajtása érdekében a következőket érdemes figyelembe venni: - törekedni kell a vevőközelség megvalósítására, vagyis a vevői igényekhez rugalmasan alkalmazkodó termékek és szolgáltatások biztosítására, - a készáru-elosztási struktúrák optimálására, az elosztási fokozatok és az elosztási helyek számának optimálására, csökkentésére, \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

17

- az elosztási tevékenységek során bővíteni kell a logisztikai szolgáltatások körét, emelni kell ennek minőségbiztosítását, - elosztási tevékenység mennyiségi és minőségi jellemzőinek javítását vállalkozásba adás útján, - az elosztásnál mérlegelni a saját fuvarozás és a szállítmányozás lehetőségét, - megvizsgálni különböző vevőkhöz történő kiszállítások összevonásának lehetőségét, \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

18

- speciális elosztórendszerek alkalmazásának lehetősége a felhasználók igényeire való gyors reagálás érdekében, - az elosztási folyamat költségoptimálása érdekében elemezni szükséges a raktározási tevékenységek és szállítási tevékenységek költségeinek arányát,


19

- bonyolult elosztási láncok esetén az elosztási tevékenység minőségi jellemzőinek növelési lehetőségeit az átfutási idő csökkentésének lehetősége érdekében, - meg kell vizsgálni az elosztási tevékenység teljes körű logisztikai szolgáltatásának lehetőségét.


20

Az elosztási folyamat tervezésének és irányításának elemei termelővállalatok esetén A felhasználók a termelők felé ma a következő meghatározó elvárásokat támasztják: - kis sorozatú, gyakran változó, rövid életciklusú termék elosztásának megvalósítása, - magas szállítási megbízhatóság az elosztási tevékenység során, \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

21

- nagyfokú rugalmasság az elosztási tevékenységnél, - az elosztási tevékenység során az átfutási idő csökkentése, - megbízható termékkövetés az elosztás során, - nagyfokú szállítóképesség biztosítása az elosztási folyamatban, - az elosztási folyamat megfelelő minőségbiztosítása.


22

félkésztermékek

rezsi anyagok

alkatrészek

elosztásnál áramló anyagféleségek

alapanyagok

karbantartási anyagok

késztermékek

energiahordozók

Az elosztási folyamatban általában áramló anyagféleségek köre \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

25

A termelővállalati elosztási tevékenység vizsgálatánál csak a vállalat által kibocsátott termékek elosztási tevékenységét értjük, amelynek feladata, hogy: - a termékek adott időpontban, - a meghatározott felhasználónál, - a megkívánt mennyiségben és minőségben, - az előírt ár betartásával rendelkezésre álljanak.


26

elosztás szervezése

elosztás fejlesztése

elosztás tervezése

elosztás irányítása

elosztásnál jelentkező feladatok

elosztás működtetése

elosztás kontrollingja

Általában az elosztási logisztikai rendszernél jelentkező feladatok \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

27

A JIT elvű elosztási logisztikai tevékenység Jellemzői: • napjainkban kerültek kialakításra. • alkalmazása az elosztási tevékenységek során egy új logisztikai stratégia, • az elosztási tevékenység hatékonyságának növelését eredményezi a piaci igények kielégítése érdekében.


28

utolsó technológia művelet

termelővállalat


csomagolás

egységrakomány képzés

raktározás

szállítás

vállalat

felhasználó

komissiózás

első felhasználói művelet

A JIT-elvű elosztás feladatai és kapcsolatrendszere


29

JIT-elvű elosztási logisztikai tevékenység a készáruraktárból A termelővállalatnál adott termék előállításának technológiai folyamata befejeződik az utolsó technológiai helyen. A terméket ezek után egy erős minőségellenőrzési tevékenységnek vetik alá. A minőség-ellenőrzés alapján megfelelő termékeket ezek után csomagolják. A csomagolt termékekből szükség esetén egységrakományt képeznek, és a termék raktározásra kerül. A készáruraktárból a termékek elosztása a felhasználói igényeknek megfelelően valósul meg. \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

30

A rendszer kialakításával kapcsolatos főbb szempontok: - hol kerül sor a minőségellenőrzési tevékenységre: - külön erre a célra kialakított minőségellenőrzési laborban, - gyártórészleg adott helyén, - a készáruraktárban.


31

- hol kerül sor a csomagolási tevékenység végrehajtására: - a csomagolás számára biztosított külön helyen, - a gyártórészleg egy adott helyén, - a készáruraktárban. - hol történik az egységrakomány-képzés: - azon a helyen, ahol a csomagolás, - egy külön kialakított egységrakomány-képző helyen.


32

A JIT-elvű elosztási tevékenység működtetésének feltételei: • az egymástól független termelő- és felhasználó vállalat szoros, partnerszerű együttműködése. Ennek további feltétele: - közös, átfogó, az elosztási tevékenységet befolyásoló szállítási lehívó információs rendszer kialakítása és működtetése, - a termelő és felhasználói folyamatok pontos áttekinthetőségének a biztosítása, - megbízható elosztási, szállítási, raktározási rendszerek alkalmazása, - megbízható minőségbiztosítási rendszer alkalmazása a termelőnél. \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

33

A JIT-elvű elosztási rendszer megvalósulásának előnyei a termelővállalatnál: -

a rugalmasság növelése, a tervezési biztonság növelése, a készletek csökkentése, az átfutási idő csökkentése, a kapacitáskihasználás növelése, a minőség javítása, az adminisztrációs ráfordítások csökkentése, a versenyképesség növelése.


34

utolsó technológia művelet

termelővállalat


csomagolás

szállítás vállalat

felhasználó

egységrakomány képzés

első felhasználói művelet

A termelővállalat JIT-elvű elosztási rendszerének egy másik kialakítási módja


35

JIT-elvű elosztási logisztikai tevékenység a gyártósor végéről történő elosztással A rendszer a következőképpen működik: - a termék megmunkálása befejeződik az utolsó technológiai helyen, - a technológiai tevékenységet egy erős minőségellenőrzési tevékenység követi, - a készterméket csomagolják, - a késztermékből egységrakományt képeznek, - a késztermék készállításra kerül. \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

36

Az ismertetett rendszer kialakításával kapcsolatos főbb szempontok: - szükséges-e a késztermék csomagolása a felhasználó számára, - ha igen, akkor hol kerüljön sor a csomagolási tevékenység végrehajtására: - a gyártósor végén, közvetlenül a technológiai berendezés után, - a csomagolás számára kialakított külön helyen, \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

37

- szükséges-e a késztermékből egységrakományt képezni a felhasználó részére, - ha igen, akkor hol kerüljön sor az egységrakományképzési tevékenység végrehajtására - a csomagolási tevékenységgel egy helyen, - egy külön kialakított egységrakomány-képző helyen.


38

Összehasonlítva a két JIT-elvű elosztást a következők állapíthatók meg: - a gyártósor végétől történő elosztás esetén az elosztás átfutási ideje kisebb, mint a készáruraktárról történő elosztásnál, mert kevesebb R-S-T tevékenység végrehajtására kerül sor, - a gyártósor végétől történő elosztási tevékenység kevesebb R-S-T kapacitást és munkaerő kapacitást igényel, \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

39

- a gyártósor végétől történő elosztás rugalmasabb reagálási lehetőséget biztosít a felhasználó igényeire, - a készáruraktárról történő ellátás a felhasználó számára magasabb ellátási biztonsági szintet ad, mivel a készáruraktár ebben az esetben egy puffer-tárolói szerepet tölt be a termelővállalat és a felhasználó vállalat között,


40

- a készáruraktárról történő ellátás kevésbé igényli a termelővállalat gyártósorának és a felhasználó vállalat első tevékenységének a percrekész összhangját, - készáruraktárról történő elosztás esetén szükséges egy raktárnak a kialakítása, megfelelő készletezési stratégia alkalmazása, raktártechnikai és készterméknyilvántartási eszközök és személyzet alkalmazása.


41

Ellátó (termelő)

Ellátó (termelő)

Ellátó (termelő)

Ellátó (termelő)

Ellátó (termelő)

Áruforgalmi alközpont

Ellátó (termelő)

Ellátó (termelő)

Ellátó (termelő)

Áruforgalmi alközpont Áruforgalmi központ

TÁVOLSÁGI FORGALOM

Kétlépcsős gateway-koncepció az árugyűjtési feladatok megoldására


42

Elosztási tevékenység esetén a készáruraktár készletmenedzsmentje A készletmenedzsment feladata az elosztási tevékenység folyamán a felhasználó igényeinek a kielégítése gazdasági szempontok figyelembevételével meghatározott optimális készletszint dinamikus szinten tartása mellett.


43

anyagáram a QK (t) termeléstől

készáru raktározás R (t)

anyagáram a QK (t) felhasználó felé igények a felhasználótól

készlet figyelés rendelés kezelés

készletezési módszer

készletezési stratégia

anyagáramlás információáramlás

A készletezési mechanizmus kialakítása elosztási logisztikai tevékenység esetén \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

44

Matematikailag megfogalmazva

R( t )n = R i n + QBn ( t ) − QK n ( t ) ahol: R(t) jelenti az elosztási folyamatban résztvevő készáruraktár készletszintjének időbeli alakulását az n. késztermék esetén, t

QBn ( t ) = ∫ q Bn ( t ) dt 0

;

ahol: qBn(t) jelenti a termelési logisztikai rendszertől érkező n. késztermék készáruraktárba történő anyagáramlásának az intenzitását, QBn(t) jelenti a termelési logisztikai rendszertől érkező n. készterméknek a t időpontig a készáruraktárba beszállított mennyiségét,


45

t

QK n ( t ) = ∫ q K n ( t ) dt 0

;

ahol: qKn(t) jelenti a készáruraktárból az n. késztermék felhasználó felé történő anyagáram-lásának az intenzitását, QKn(t) jelenti a készáruraktárból az n. késztermék esetén a felhasználó felé továbbított mennyiség értékét a t időpontig. Rin az induló készáruraktár-készlet az n. termék esetén a t=0 időpontban.


46

A készáruraktár minden egyes készárujára értelmezhetők a fenti összefüggések: P

R( t ) = ∑ R t n ( t ) n =1 P

QB ( t ) = ∑ RBn ( t ) n =1 P

RK ( t ) = ∑ RK n ( t ) n =1


47

ahol: P jelenti az elosztási folyamatban kezelt termékféleségek számát, R(t) jelenti a készáruraktár időbeni készletnagyságának változását, QB(t) jelenti a beszállított termékmennyiség időbeni változását, QK(t) jelenti a kiszállított termékmennyiség időbeni változását.


48

Általában az elosztási tevékenység során a készáruraktárban tárolt készletek időbeni változását a következők befolyásolják: - a termelés felől érkező beszállítások törvényszerűségei, - a felhasználók felé történő kiszállítások törvényszerűségei, - a felhasználók igényeinek időbeli változásai, - az alkalmazott készletezési stratégia. \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

49

A készáruraktárba történő be- és kiszállítások alapesete \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

50

A készáruraktárba történő be- és kiszállítások alapesetei: - szakaszos beszállítás és folyamatos kiszállítás, - folyamatos beszállítás és szakaszos kiszállítás, - szakaszos beszállítás és szakaszos kiszállítás, - folyamatos beszállítás és folyamatos kiszállítás.


51

Szakaszos be –és kiszállítás esetén képezhető változatok \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

52

A szakaszos be- és kiszállítások esetén a változatok képzésének esetei: - a felhasználások periódusideje: - állandó - nem állandó - az elosztási tételek nagysága: - állandó - nem állandó.


53

Az elosztási tevékenység során a termelővállalat a termékek előállításánál alapvetően kétféle stratégiát követ, amelyek következők: - a termelés a piaci, felhasználói igények konkrét kielégítésére irányul, - a piaci, felhasználói igények kielégítése a készáruraktár készleteiből valósul meg.


54

Elosztási készletmenedzsment konkrét felhasználói igények kielégítésére irányuló termelési tevékenység esetén A konkrét felhasználói igények kielégítésére irányuló termelést, röviden megrendelésre történő termelést az jellemzi, hogy termék előállítása csak konkrét megrendelésre történik.


55

A készáruraktár készletezési mechanizmusát a következők jellemzik: - a készáruraktárból a felhasználói igények szerint kell az elosztási tevékenységet végrehajtani, - a termelés ütemezését és a kiszállítások, elosztások ütemezését úgy kell megszervezni, hogy: - a készáru lehetőleg minimális időt tartózkodjon az elosztás folyamán a készáru raktárban, - az elosztási folyamat során szükséges készáruraktár kapacitásszükséglete minimális legyen, - a készáruraktár kapacitásszükséglete lehetőleg időben állandó legyen. \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

56

Megvalósításának alapja: - percrekész felhasználói igénynyilvántartás valósuljon meg, - a termelési folyamat a vevői igények szerint percrekészen áttekinthető legyen, - a termékek követése mind a termelés, mind az elosztás folyamán percrekészen biztosítva legyen, - a termelési és elosztási logisztikai rendszer rugalmas legyen a vevői, felhasználó igényekre.


57

A megrendelésre történő termékek elosztási készletmenedzsmentjének tevékenységétől a következők várhatók el:

t i = t ics + t ie + t ir + t i k + t is ⇒ min ahol: ti jelenti az i. késztermék elosztására fordított időt, tics jelenti az i. termék csomagolási idejét, tie jelenti az i. termék egységrakományképzésére fordított időt, tir jelenti az i. termék raktározására fordított időt, tik jelenti az i. termék komissiózására fordított időt, tis jelenti az i. termék szállítására fordított időt. \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

58

k i = k ics + k ie + k i r + k i k + k is ⇒ min ahol: ki jelenti az i. termék elosztási logisztikai tevékenységére fordított költséget, tics jelenti az i. termék csomagolási költségét az elosztási folyamat során, tie jelenti az i. termék egységrakomány-képzési költségét az elosztási folyamat során, tir jelenti az i. termék raktározási költségét az elosztási folyamatban, tik jelenti az i. termék komissiózási költségét az elosztási folyamatnál, tis jelenti az i. termék szállítási költségét az elosztási folyamatban. \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

59

Elosztási készletmenedzsment készáruraktárra történő termelés esetén A készáruraktárra történő termelést jellemzi: adott késztermék előállítása nem egy konkrét megrendelésre történik, hanem a piaci trendek és a készáruraktár készlet figyelembevételével áll össze a termelési terv.


60

A készletezési tevékenységet ebben az esetben a következők jellemzik: - a vevői, felhasználói igények kielégítése a készáruraktár raktári készletéből történik, - adott termék esetén, adott minimális készletszint elérése esetén gondoskodni kell a készáruraktár újra feltöltéséről.


61

A készáruraktár készletmenedzsmentjénél ebben az esetben az eldöntendő kérdések a következők: - adott késztermék esetén milyen nagyságú legyen a készáruraktár megengedett maximális és megengedett minimális készletnagysága, - milyen időközönként és milyen mennyiségben történjen igénybejelentés a termelés számára adott késztermék előállítására.


62

Az elosztási tevékenység során két célfüggvénynek a kielégítését kell megoldanunk: - lehetőleg minél több felhasználói igényt ki lehessen elégíteni, - az elosztási folyamat késztermékraktározási költségei minimálisak legyenek.


63

Az elosztási tevékenység során a készletezéssel kapcsolatos költségek a következők szerint alakulnak:

K = K 1 + K 2 ⇒ min ahol: K jelenti a készletezéssel kapcsolatos összes költséget, K1 jelenti a raktározási költséget, K2 jelenti a rendelési költséget.


64

A raktározási költség az alábbiak szerint írhatók fel:

q K1 = k r ⋅ ⋅T 2 ahol: kr jelenti a raktározás egységköltségét, q jelenti a rendelési tétel nagyságát, T jelenti a vizsgált időszakot.


65

A rendelési költség a következő:

A K 2 = ⋅ kt q ahol: A jelenti a vizsgált időszak szükségletét, kt jelenti a tételenkénti rendelési költséget. Az összes költség pedig:

q A K = k r ⋅ ⋅T + ⋅ k t . q 2 \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

66

A költségfüggvény q szerinti deriválásával vizsgálható a függvény szélsőértéke A dK 1 = kr ⋅ T − 2 ⋅ kt . dq 2 q

Ahol az első derivált nulla, ott van szélsőértéke a függvénynek. 1 A dK = 0 = kr ⋅ T − 2 ⋅ kt , 2 dq q


67

Az optimális tételnagyság a következőképpen határozható meg: q opt

2 ⋅ A ⋅ kt = kt ⋅ T .

Jellemzői: • a raktár utánpótlási folyamat is sztochasztikus jellegű lesz, • a készletezési jellemzők csak a matematikai statisztika módszereivel kezelhetők.


68

T1

F1

Ti - az i. termelő Fj- az j. felhasználó

T2

F2

Ti

Fj

Tn

Fm


69

T1

F1

T2

F2

Ti

Tn


gyűjtő, elosztó raktár

Fj

Fm

70

Feladó

Közúti szállítás

Közúti/vasúti áruátrakó hely

Vasúti szállítás

Közúti/vasúti áruátrakó hel


Címzett

Hagyományos megoldású közút/vasút szállítási lánc Feladó


Közúti/vasúti áruátrakó hely

Vasúti szállítás

Kikötői átrakó

Víziúti szállítás

Kikötői átrakó


Címzett

Hagyományos megoldású közút/vasút/víziút szállítási lánc Feladó


Közúti/vasúti kombiterminál

Kombinált közúti/vasúti szállítás

Közúti/vasúti kombiterminál


Címzett

Víziúti szállítás

Ro-ro rámpa és rakodás


Címzett

közúti/vasúti kombinált szállítás Feladó


Ro-Ro rámpa és rakodás

közúti/vízi kombinált (Ro-Ro) szállítási


71

E

E

E

E

E

E

E

Gyűjtőjáratok EL GY Terítő járatok F

F

F

E

Ellátók (beszállítók)

F

Felhasználók, vevők, (leadóhelyek)


F

F

F

GY

Gyűjtőhelyek

EL

Elosztóhelyek

F

72

T1

Tj

Tm

Sr

F1

Fi

Sr

VLC

Fp

Sr

Li

Ln

E1

VLC - virtuális logisztikai központ Fi - felhasználó vállalat Fj - termelővállalat Sk - szállítmányozó vállalat El - elosztó központ Ln - logisztikai központ


El

Ez

Lv

információ anyagáram

73

AIFSZ TANANYAG Beszerzési logisztika Beszerzési logisztika alapjai A beszerzési logisztika feladata, hogy a termeléshez szükséges alap-, segéd- és üzemanyagok, alkatrészek és szerelvények a megfelelő mennyiségben és minőségben, a megfelelő időpontban, a megfelelő helyen, megfelelő költséggel rendelkezésre álljanak vagyis a beszerzési logisztika az anyagellátással kapcsolatos anyagáramlás és az ehhez kapcsolódó információáramlás megtervezését, megszervezését, irányítását és ellenőrzését végzi. Abban az esetben, ha a beszerzési logisztika nem megfelelően működik, akkor jelentős mennyiségű készletek halmozódhatnak fel vagy ellenkező esetben anyaghiány merülhet fel. A vállalatok viszont a piaci versenyképességük megőrzésére ill. növelése érdekében a készletek és az átfutási idők csökkentésére ugyanakkor a vevők igényeinek rugalmas kielégítésére törekszenek. Mindezt csak akkor érhetik el, ha a beszerzési logisztikai rendszerüket megfelelően alakítják ki és működtetik.

Jellegzetes beszerzési rendszerek Centralizált és decentralizált beszerzés A beszerzési rendszerek egy jellegzetes formája a centralizált beszerzés. Centralizált beszerzésről akkor beszélhetünk, ha a vállalat valamennyi, beszerzéssel kapcsolatos tevékenységét egyetlen szervezeti egység végzi el. Napjainkban megfigyelhető, hogy a világszerte telephelyekkel rendelkező vállalatok egy része centralizáltan intézi beszerzéseit. A centralizált beszerzés előnye: • az igények pontosabb nyomonkövetése, • a nagyobb beszerzendő mennyiség révén költségcsökkenés érhető el, \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

74

• a beszerzési piacok alaposabb ismerete, • nagyobb a beszerzést végrehajtó munkatársak kompetenciája, • intenzívebb kapcsolattartást eredményez a beszállítókkal. A centralizált beszerzés hátránya: • a kis mennyiségre vonatkozó és gyors teljesítést igénylő megrendeléseket nehezen tudja kezelni, • a termeléstől való nagyobb távolsága miatt hosszabbak a kommunikációs utak, • azokat a beszállítókat részesíti előnyben, akik hajlandóak a beszerzés által igényelt anyagmennyiség leszállítására. A centralizált beszerzéssel ellentétben a decentralizált beszerzés lényege, hogy minden vállalati egység önállóan végzi a beszerzési feladatok ellátását. A decentralizált beszerzés előnye: • közel van a gyártási tevékenységhez, ezért rövidebbek a kommunikációs utak, • nincs felesleges adminisztráció, • a kis mennyiségre vonatkozó és gyors teljesítést igénylő megrendeléseket könnyebben tudja kezelni. A decentralizált beszerzés hátránya: • a kisebb beszerzési mennyiségek miatt rendszerint magasabb árat kénytelenek elfogadni, • a beszerzési piacok nem átfogó ismerete. Az iparvállalatoknál gyakran az ismertetett két beszerzési alapforma keverékét találjuk, kihasználva mindkét beszerzési forma nyújtotta előnyöket. Ennek egyik formája a koordinált központi beszerzés, melynek lényege, hogy abban az esetben, amikor több szervezeti egység használja fel ugyanazt a nyersanyagot, akkor ezen anyagok beszerzéséért a köz-


75

ponti beszerzési részleg felelős, minden egyéb anyag beszerzését a decentralizált beszerzési részlegek önállóan végzik. A két beszerzési forma az igények meghatározási módjában is különbözik. A rendelési mennyiség meghatározása során mindig figyelembe kell venni, hogy az igény általában nem adható meg diszkrét értékekkel, hanem (1) alapján a várható érték és a szórás összegeként határozható meg: q Mij = qij + ϕ i ⋅ σ ij ,

(1)

q Mij - a rendelési mennyiség az i. alapanyagból a j. felhasználónál, qij

- a rendelési mennyiség várható értéke az i. alapanyagból a j. fel-

használónál, ϕi

- az i. alapanyag súlyozási tényezője,

σ ij

- az i. alapanyag rendelési mennyiségének szórása a j. felhasználó

esetén. Decentralizált beszerzés esetén az i. alapanyagból megrendelendő mennyiség meghatározása során összegezni kell az egyes felhasználók rendelési mennyiségét: p

p

j =1

j =1

q Mi = ∑ qij + ϕ i ⋅ ∑ σ ij .

(2)

A (2) összefüggés alapján látható, hogy decentralizált beszerzés esetén az egyes felhasználóknál jelentkező bizonytalanságok nem kompenzálhatók, hiszen mindenegyes felhasználó önállóan végzi a beszerzést. Centralizált beszerzés esetén ez az összegzés más formát ölt, hiszen ebben az esetben a beszerzést az egyes felhasználók nem külön-külön végzik, hanem a rendelést központilag adják fel, ebből következik, hogy a rendelési mennyiség meghatározása (3) összefüggéssel írható fel: p

q Mi = ∑ qij + ϕ i ⋅ j =1


p

∑σ j =1

2 ij

.

(3)

76

Az ismertetett összefüggésekből látható, hogy centralizált beszerzés esetén az egyes felhasználók rendelési mennyiségeinek szórásából adódó bizonytalanság az esetek jelentős részében kiegyenlíthető és ezáltal kisebb készletek érhetők el, míg decentralizált beszerzés esetén ez nem valósítható meg. A következőkben a centralizált és decentralizált raktározás során jelentkező költségeket vizsgáljuk meg. Centralizált raktározás esetén a beszállító a központi raktárba szállítja be az alapanyagot, amit rövid tárolási idő után a termelés ütemének megfelelően szállítanak be a felhasználóhoz (1. ábra). Beszállító

Felhasználó

Központi raktár

Beszállító

Beszállító

Felhasználó

Felhasználó

1. ábra: Centralizált raktározás Ebben az esetben a felmerülő költségek a következőképpen határozhatók meg: K = KV + K S1 + K R1 + K S 2 + K R 2 , KV

(4)

- alapanyag vásárlási költsége,

K S 1 - szállítási költség a beszállítók és a központi raktár között, K R1 - raktározási költség a központi raktárban,

K S 2 - szállítási költség a központi raktár és a felhasználók között, K R 2 - raktározási költség a felhasználóknál.

Decentralizált esetben a költségek: K = KV + K S 3 + K R 3 , K S 3 - szállítási költség a beszállítók és a felhasználók között, K R 3 - tárolási költség a felhasználóknál.


(5)

77

Az összefüggésekből is látható, hogy decentralizált esetben a költségek meghatározása egyszerűbb, ugyanakkor ebben az esetben felmerülő szállítási költség jóval nagyobb, hiszen az egyes beszállítóktól különkülön kell beszállítani az egyes alapanyagokat a felhasználókhoz, általában nem lehet összevonásokkal csökkenteni a szállítások számát. Emellett a tárolási költség is jóval nagyobb ebben az esetben, hiszen mindenegyes beszállítónál külön-külön fenn kell tartani egy viszonylag nagyobb kapacitású alapanyagraktárat, mivel a beszállítások csak nagyon ritkán ütemezhetők a termelés ütemének megfelelően. A leírtakból következik, hogy a decentralizált raktározást akkor érdemes alkalmazni, ha a beszállítók és a felhasználók térben egymáshoz közel helyezkednek el. Egy- és többfokozatú beszállítói rendszer A beszállítási rendszerek osztályozhatók attól függően is, hogy a beszállítótól a felhasználóhoz az alapanyag és alkatrész logisztikai csomópontok közbeiktatása nélkül ill. közbeiktatásával jut el. Első esetben közvetlen beszállításról (2.a. ábra), a második esetben pedig közvetetett beszállításról (2.b. és c. ábra) beszélünk. a) Felhasználó Beszállító b) Közbenső raktár

Felhasználó

Beszállítók c)

Felhasználó Elosztó raktár Beszállítók

Felhasználó Felhasználó

2. ábra: a) Közvetlen beszállítás b) Közvetett beszállítás, egy felhasználó c) Közvetett beszállítás, több felhasználó


78

A közvetlen beszállításra egy tipikus példa, amikor a beszállító közvetlenül a késztermék raktárából látja el a felhasználót. A közvetlen beszállítás előnye, hogy kisebb a rakodási és a raktározási költség mint közvetett beszállítás esetén, valamint kisebb a koordinációs igény. Hátránya, hogy nem biztosított a szállítókapacitások megfelelő kihasználtsága valamint a közutak nagy forgalmi terhelését eredményezi. Ennek a beszállítási rendszernek az alkalmazása akkor célszerű, ha kicsik a szállítási távolságok és/vagy nagyok a szállítandó mennyiségek. Közvetett beszállítás esetén közbenső raktárak közbeiktatásával valósul meg az anyagáramlás a beszállítók és a felhasználó (2.b. ábra) között. Abban az esetben, ha több felhasználó ellátását valósítja meg a raktár, akkor elosztó raktárról beszélünk (2.c. ábra). E beszállítási rendszer előnye, hogy lehetővé teszi az anyagáramok összevonását. Közvetett beszállítás esetén megkülönböztetünk egy- és többlépcsős beszállítási rendszereket. Egylépcsős beszállítás esetén a felhasználó számára többnyire logisztikai szolgáltató vállalat által működtetett kihelyezett raktárban gyűjtik a különböző beszállítóktól érkező alapanyagokat, alkatrészeket, majd innen a felhasználás ütemének megfelelőn szállítják azokat a termelő vállalat telephelyére. Többlépcsős beszállítási rendszer esetén az alapanyagok ill. alkatrészek több raktározási lépcsőn át jutnak el a beszállítótól a felhasználóhoz. 2.2.3. JIT beszállítási rendszer A vállalatok a piaci versenyképességük megőrzése ill. növelése érdekében a készletek és az átfutási idők csökkentésére és ugyanakkor a vevők igényeinek rugalmas kielégítésére törekszenek. Mindezt csak akkor tudják megvalósítani, ha termelésüket a vevők igényeihez igazodóan irányítják és a termeléshez csak annyi anyagot, alkatrészt szereznek be, amennyi feltétlenül szükséges, azaz az anyagellátás a „just in time” elv szerint történik. \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

79

A termelésnek alapanyaggal és alkatrésszel való ellátására a klasszikus anyaggazdálkodásban a beszállítónál rendelkezésre áll egy készáruraktár és a felhasználónál egy alapanyag- ill. alkatrészraktár. Ez a megduplázott raktározás azonban nem növeli az áru értékét, sokkal inkább a raktározási költségek megduplázódásához vezet. A JIT-koncepció alkalmazása során ezért a felhasználó lemond raktárkészletének jelentős részéről, az alapanyagot és alkatrészeket ezzel szemben a beszállító igény szerint szállítja be. A beszerzésnek ezt a módját nevezik termeléssel szinkron beszerzésnek. A JIT-koncepció alapvetően három fő elemre épül (3. ábra): JIT-elvű termelés és beszerzés építőelemei 1. építőelem integrált információfeldolgozás minőségellenőrzési stratégia

átállási idő minimalizálása

2. építőelem gyártásszegmentálás

gyártási stratégiák

termékegységesítés változatszám redukálása

3. építőelem termeléssel szinkron beszerzés üzemi adatgyűjtés

képzés bérezés

3. ábra: A JIT-koncepció építőelemei 3. Integrált információ-feldolgozás: gyors információtovábbítás a beszállítótól a gyártón keresztül egészen a felhasználóig. A vevőközeli termelés megköveteli új tervezési és irányítási koncepciók kidolgozását, amelyek célja az információs és koordinációs feladatok egyszerűsítése. Ennek egyik eleme a bizonylatnélküli beszerzés, ami azt jelenti, hogy az eddig papíron tárolt adatok összegyűjtése, tárolása és továbbítása elektronikus eszközökkel történik. Az alkalmazás lehetővé teszi a rendszer jobb áttekinthetőségét, a tervezett folyamatoktól való eltérések gyorsabban felismerhetők és így lehetővé válik a hibák gyorsabb kijavítása. 4. Gyártás-szegmentálás: a termelés tagolása önálló, felelős egységekre. Ez magában foglalja a sorozatnagyságok csökkentését, az átállási idők minimalizálását, önszabályozó körök létrehozását, a minőségbiz-


80

tosítási rendszer megfelelő kialakítását valamint az alkatrészek és a termékek komplett megmunkálását. 5. Termeléssel szinkron beszerzés: A hagyományos és a JIT-elvű beszállítás összehasonlítását a 4. ábra mutatja. Látható, hogy a JIT-elvű beszállításnál az alkatrész a gyártósor végéről, minőségellenőrzés és csomagolás után közvetlenül beszállításra kerül a felhasználó gyártósorához az első műveletre, esetleg kiszállítás előtt raktározásra kerülhet. hagyományos beszállítás

JIT-elvű beszállítás az utolsó technikai művelet a beszállítónál

BESZÁLLÍTÓ


csomagolás

raktározás

FELHASZNÁLÓ

szállítás

árubeérkezés


raktározás

első művelet a felhasználónál

4. ábra: A hagyományos és a JIT-elvű beszállítás összehasonlítása A JIT-elvű beszállítás logisztikai műveleteket takarít meg a felhasználónál, hatékony belső szállítást tesz lehetővé, ismételt rakodások, egységrakomány képzések-bontások maradnak el, egyszerűbbé és áttekinthetőbbé válik az információ áramlás, de hasonlóan kedvező hatást ér el a beszállítónál is. A termeléssel szinkron beszerzés egy hatékony eszköz a költségek szabályozására. A termeléssel szinkron beszerzés fő elemei a következők: \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

81

d) Partnerszerű együttműködés a beszállító és a felhasználó között: A felhasználó igényének a határidő, a mennyiség és a minőség tekintetében megfelelő kielégítése a JIT-elvű termelés alapfeltétele. Ez azonban a beszállító és a felhasználó közötti partnerszerű együttműködés kialakítása nélkül nem valósítható meg. e) Beszállítók számának redukálása: A beszállítók kiválasztásánál nem csak az ár, a minőség, a megbízhatóság és a szervízszolgáltatás játszik fontos szerepet, hanem az is, hogy a beszállító mennyire tud illeszkedni a felhasználó által igényelt beszállítási ütemidőkhöz. A beszállítók kiválasztásánál, mivel a JIT hatékonysága alapvetően függ a beszállítók és a felhasználó közötti kapcsolattól, a felhasználók célszerűen kevesebb beszállító bevonására törekednek. f) Szerződéskialakítás a beszállító és a felhasználó között: A beszállító és a felhasználó közötti szerződés kialakítása több fázisban történik. Az 1.szinten a beszállító és a felhasználó a szerelés megkezdése előtt 6-12 hónappal keret-megállapodást köt. Ebben alapanyagonként, alkatrészenként megadja az igény előrejelzést és a minőségi követelményeket. A gördülő tervezés értelmében ezt háromhavonként átdolgozzák. A 2.szinten keretmegrendelések keretében a felhasználó a szerelés megkezdése előtt 1-3 hónappal közli az anyagigényét a beszállítóval. Ezen a szinten a beszállító jelezheti az esetlegesen felmerülő szállítási zavarokat. A 3.szinten történik a heti szállítási terv megadása ill. a szállítás lehívása a szerelés előtt 12-24 órával (5. ábra).


82

periódikus igénytovábbítás a tervezés és diszponálás alapján

az igénytervezés szórása 1. tervezési szint


30 %

keretmegállapodás a termelési program alapján 2. tervezési szint

10 %

keretmegbízás

online igénytovábbítás a szerelésbõl


3. tervezési szint

2%

szállítás felosztása: 0.5-1 héttel a szerelés előtt szállítási lehívás: 12-24 órával a szerelés előtt

idő

SZERELÉS

5. ábra: A megrendelés-lebonyolítási rendszer tervezési szintjei Japánban már a 70-es évek óta sikeresen alkalmazzák a JIT-koncepciót, míg Nyugat-Európa országaiban a 80-as évek elejétől terjedt el egyre szélesebb körben. A JIT-koncepció elterjedésének egyik legfőbb oka a jelentős költségcsökkenés. Ez első sorban a nagymértékű készletcsökkenésből és az átfutási idő lerövidüléséből származik. Az ismételt beszerzési idők és a megrendelések átfutási idejének csökkentésével lehetőség nyílik a szállítási idő csökkentésére anélkül, hogy pótlólagos késztermék készleteket halmoznánk fel. Az esettanulmányok azt igazolták, hogy a megrendelés feladása és az alkatrész beérkezése között eltelt idő átlagosan 58%-kal csökkent. A rövid átfutási idők az anyag- és információáram területén biztosítják a szükséges rugalmasságot, amely szükséges a lerövidült életciklusok, a rövid bevezetési idők és a rövid piaci periódusok lekezeléséhez. Az átfutási idő lerövidülése csökkenti a forgóeszköz lekötöttséget, kedvező versenyhelyzetet teremt a piac megnyerésére. A logisztikai költségekre kedvező hatású a tőkelekötési költségek csökkenése. A biztonsági készletek csökkentése a beszerzési költségek átlagosan 39%-os csökkenéséhez vezetett. Ehhez kapcsolódik a területigény csökkenése a raktárak tekintetében, melynek révén a helyiségekkel kapcsolatos költségek 22%-kal csökkentek. A 6. ábrán bemutatott mátrixból meghatározhatók azok az alkatrészek, amelyek alkalmasak a JIT-koncepcióba való bevonásra. \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

83

Érték

Előrejelzés pontossága

A

B - közepes felhaszn. érték - nagy előrejelzési pontosság - állandó felhasználás

C

X

- nagy felhasználási érték - nagy előrejelzési pontosság - állandó felhasználás

Y

- nagy felhasználási érték - közepes felhaszn. érték - kis felhasználási érték - közepes előrejelzési - közepes előrejelzési - közepes előrejelzési X X X pontosság pontosság pontosság - félig állandó felhasználás - félig állandó felhasználás - félig állandó felhasználás

Z

- nagy felhasználási érték - kis előrejelzési X pontosság - sztochasztikus felhaszn.

- közepes felhaszn. érték - kis előrejelzési X pontosság - sztochasztikus felhaszn.

- kis felhasználási érték - nagy előrejelzési X pontosság - állandó felhasználás

- kis felhasználási érték - kis előrejelzési X pontosság - sztochasztikus felhaszn.

a JIT-re különösen alkalmas alkatrészek

6. ábra: A JIT-koncepcióba bevonandó alkatrészek meghatározására szolgáló mátrix Általában a következő alkatrészeket célszerű a JIT-elvű beszállításba bevonni: • nagy térfogatú alkatrészek, • nagy értékűek, • nagy mennyiségben kerülnek beépítésre, • sok féle terméknél fordulnak elő, • kicsi a beszerzés kockázata, • rövid a gyártási idő a beszállítónál, • a termékcsoportok gyártása, amelybe az alkatrészek beépíthetők jól szegmentálható legyen, • saját gyártásban készülő alkatrészek, szerelvények jelentős része JIT-elv szerint legyen gyártható. A JIT-elv alkalmazásának egyik fontos feltétele a beszállítók optimális megválasztása, mely során fontos szerepet játszik a termék ára és minősége, a szállítási határidő betartása valamint a felhasználó és a beszállító közötti távolság. A JIT-koncepció alkalmazásával megváltozott kapcsolatok magas követelményeket állítanak az egyes üzleti partnerek-


84

kel szemben. Az egymás közötti szükséges szoros kapcsolat csak viszonylag kevés beszállítóval tartható fenn. Az alapanyagok ill. alkatrészek rendelkezésre állásának problémája az esetek nagy részében az aktuális információk hiányára vezethető vissza. Ebből kifolyólag a készletek csökkentése egy megfelelően kialakított információs rendszer segítségével valósítható meg. A logisztikai rendszer áttekinthetőségének biztosításához nem csak a vállalaton belüli egységek között kell egy információs rendszert létrehozni, hanem a felhasználó és a beszállítók között is, hiszen csak így biztosítható a szállítások időben történő lehívása. Az integrált információs rendszer alkalmazásával elérhető az anyag és az információ átfutási idejének csökkenése, a tervezés biztonságának növelése és a kapacitások kihasználtságának növelése. Beszerzési folyamat tervezése A beszerzési folyamat tervezése (7. ábra) során elsőként az igények valamint a beszerzés feltételeinek meghatározását kell elvégezni, mely során a beszerzendő alapanyagok és alkatrészek fajtáját, mennyiségét, minőségét, a beszállítás határidejét, az árkorlátokat, a beszállítások gyakoriságát kell meghatározni. Ehhez alapul az elfogadott vagy prognosztizált kiszállítási tervek, termelési programok, az egyes alapanyagokból és alkatrészekből rendelkezésre álló raktárkészlet, valamint a piackutatási eredmények szolgálnak. A következő lépés a megfelelő beszállító kiválasztása. A beszállító megválasztása során különbséget kell tenni aszerint, hogy a beszállító a beszállítói listáról kerül ki vagy pedig mint új beszállító kerül fel a listára. Utóbbi esetre akkor kerülhet sor, ha a beszerzendő alapanyag még eddig nem került beszerzésre ill. az adott alapanyag esetén eddig alkalmazott beszállítótól az értékelő rendszer alapján meg kellett válni. A számításba vehető beszállítók körének meghatározása során információs forrásként rendelkezésre áll a beszerző saját \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

85

tudása és tapasztalata, az elérhető adatbázisok, a szakirodalom, a vásárlátogatások, beszállítói prospektusok, stb. Miután meghatároztuk a lehetséges beszállítók körét, a következő lépés az ajánlatkérés. Ez a lépés magában foglalja az ajánlatkérés kiküldését valamint az ajánlatkérések figyelemmel kísérését. A határidőre beérkező ajánlatok értékelése képezi a beszállító megválasztásának alapját. Az értékelés során a beszállítandó alapanyag árát, a beszállító által szállítható mennyiséget és minőséget, a rendelés átfutási idejét, valamint a szállítási távolságot szokták általában megvizsgálni. Ezt követi a megfelelő beszállító kiválasztása, amit a megrendelés feladása követ. A megrendelés feladása után a beszerzők egyik igen fontos feladata a megrendelések figyelemmel kísérése.


86

Design tervezés

Szükséglet meghatározás

Termelés tervezés

Beszerzés feltételei

Alapanyraktár készletszintje

Megfelelő beszállító kiválasztása

Választás a jóváhagyott beszállítói listáról

Igen

Nem

Ajánlatkérés

Ajánlatok értékelés

Új beszállító kiválasztása

Beszállító kiválasztása Beszállító értékelése Jóvahagyás Nem

Nem

Igen

Jóvahagyás

Megrendelés feladása

Igen Felvétel a beszállítói listára

Beszállítás

Áru fogadása

Jegyzőkönyv

Igen

Szállítási sérülés Nem Mennyiségi ellenőrzés

Jegyzőkönyv

Nem

Megfelelő Igen Minőségi ellenőrzés

Jegyzőkönyv

Nem

Megfelelő Igen Teljesítés értékelése

Reklamáció

Nem

Elfogadás Igen Számla ellenőrzés Bevételezés a raktárba Készletgazdálkodás

8. ábra: Beszerzési logisztikai folyamat A megrendelési átfutási idő elteltével a beszállító leszállítja a megrendelt alapanyagot, melynek átvételéről a megrendelő gondoskodik. Az átvétel során elsőként a szállítás során sérült bekövetkező károsodást kell feltárni és szükség esetén ezt jegyzőkönyvezni kell. Ezt követi a megrendelt alapanyagok mennyiségi és minőségi ellenőrzése. Ha az ellenőrzés során eltérést észlelünk, akkor azt jegyzőkönyvben rögzíteni kell. E há\\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

87

rom ellenőrzési feladat elvégzése után dönteni kell a teljesítés elfogadásáról. Amennyiben az ellenőrzés során az előírt értékektől eltérést vélünk felfedezni, akkor a beszállítónál reklamációt kell tenni, akinek gondoskodni kell a nem megfelelő alapanyag cseréjéről. Abban az esetben, ha a beszállított alapanyag megfelel, akkor a számla ellenőrzése után be kell tárolni a beszállított és átvett alapanyagot valamint el kell végezni az alapanyag nyilvántartásba vételét, mert ez szolgál az alapanyagkészletgazdálkodás alapjául. Beszállítók minősítése A beszerzési logisztika működésének hatékonyságát alapvetően befolyásolja a kialakított beszállítói rendszer. Az optimális beszállítók megválasztásához a vállalatnak egy átfogó kritérium rendszert kell kialakítani a beszállítók értékelésére. Az értékelő rendszer segítséget nyújt a következőkben: • a kiválasztott beszállító partnerek teljesítményének, együttműködési képességének és megbízhatóságának meghatározása, • beszállítók közti verseny kialakítása és kiélezése, • objektív kritériumok biztosítása a megfelelő beszállító kiválasztásához, • az ellátási stratégiákkal kapcsolatos döntési paraméterek meghatározása, • költségnövelési tendenciák kivédése és a költségcsökkentési lehetőségek feltérképezése, • a beszerzési marketing általános feladatainak és az ebből levezetett beszállítói politikának a támogatása. A beszállítók értékelésére szolgáló rendszernek a következő követelményeket kell kielégíteni: \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

88

• Egységesség: Az egymással versenyző beszállítókat ugyanazon kritériumok alapján és ugyanazon értékelési módszerrel kell megítélni, hiszen csak így biztosítható az eredmények összehasonlíthatósága. • Igazságosság: A szállítókat és teljesítményüket egységes szabályok szerint és változatlan mércét felállítva kell összehasonlítanunk egymással. • Átláthatóság: A rendszer outputjainak közérthetőeknek kell lenniük. Ez annyit jelent, hogy egyértelműen rögzíteni kell mind a kiinduló adatokat, mind pedig a mértékegységeket úgy, hogy kívülállók is mindenfajta segédeszköz nélkül megérthessék azokat. • Objektivitás: Törekednünk kell a szubjektív befolyások elnémítására és arra, hogy kizárólag objektív értékeléseket vegyünk figyelembe. Ezt úgy érhetjük el, egyértelmű kérdéseket teszünk fel, és minden kétséget, értelmezési problémát kizáró értékelési kategóriákat állítunk fel. • Célorientáltság: A rendszereket és alapelemeiket a várható eredmények tükrében kell felépíteni, ill. kiválasztani, a különböző outputlehetőségeket differenciált felépítéssel vehetjük figyelembe. • Tartalmas megállapítások: Ha szállítónként egyetlen végső pontszámot ismerünk csak, akkor egyedül a beszállítók sorrendjét állíthatjuk fel, de ennek alapján semmiféle megalapozott döntést nem hozhatunk. A túl sok részlet szintén elveszi a rendszer hatékonyságát. Az arany középutat jelentő jó áttekinthetőséget úgy érhetjük el, ha szempontcsoportokká vonjuk össze a hasonló értékelési kritériumokat, ill. kapott értékeket. • Visszacsatolás: A rendszereket úgy kell kialakítani, hogy az értékelési eredményekről tájékoztathassuk a beszállítókat is. Ehhez saját tartalmú és formájú outputokra is szükség van. • Következtetések levonásának lehetősége: Az értékelő rendszerből kijövő információkat nem önmagukért állítottuk elő, hanem azért, hogy \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

89

eszközül szolgáljanak céljaink eléréséhez, mit pl. a legalkalmasabb beszállító megtalálása, a beszállítók közti verseny fokozása, stb. • Folytonosság: Folyamatosan változnak a folyamatok, az aktuális állapotok és az adatok csakúgy, mint az elvárások, így feltétlenül szükség van az adatok aktualizálására. • Szempontok jelentőssége: Csak abban az esetben lesznek egymással összehasonlítható értékelési eredményeink, ha minden vizsgált beszállítót ugyanazon szempontok szerint ítélünk meg. Nem változtathatunk a szempontok súlyozásán sem. A beszállítók megválasztásakor figyelembe veendő kritériumok: • árkritériumok, • teljesítménykritériumok, • minőségi kritériumok betartásának megbízhatósága, • rendelési átfutási idő, • szállítási határidők betartásának megbízhatósága, • rugalmasság, • földrajzi közelség, • együttműködési képesség, • beszállító referenciái. A beszállítók értékelésének fő fázisai: • kérdőív kiküldése a beszállítónak, • kérdőív adatainak értékelése, • első látogatás, • első minta kérése és vizsgálata, • a beszállítók rendszeres értékelése, • év végi értékelés. A kitöltött kérdőív és az első látogatás alapján elvégzett részértékeléseket követően a beszállítók SP, A, B, C kategóriába sorolhatók. SP (stra-


90

tégiai partner), a társaság szerződéses partnere, amely az alábbi kritériumok valamelyikének megfelel: • hosszú távú kapcsolatra szerződik, • éves szinten nagyvolumenű/nagyértékű beszállításokat teljesít, • speciális, máshol nem beszerezhető terméket gyárt. A - a beszállítóval szemben támasztott követelményeinek magas színvonalon megfelel, B - a követelményeket megfelelő színvonalon teljesítő partnerek, C - minden más beszállító, amely valamilyen oknál fogva a fenti kategóriákba nem sorolható be. A megfelelőnek ítélt és szerződéses kapcsolatban álló beszállítók feladatai teljesítésének értékelése mennyiségi és minőségi átvétel alapján történik. Beérkezéskor minden szállítmányt értékelni kell, a következő szempontok alapján: • mennyiségi átvétel, • szállítási határidő betartása, • csomagolási előírások betartása, • okmányok adattartalmának ellenőrzése, • minőségi bizonylat érkezése, • minőségi paraméterek szerinti értékelés. A beszállítók értékelése során maximum 100 pont adható szállítmányonként a beszállítónak, ha hibátlanul teljesít minőségi, mennyiségi és szállítási szempontból. 50 pont adható a minőségi szempontok, és szintén 50 pont a mennyiségi és szállítási szempontok értékelése alapján. A menynyiségi probléma, csomagolás minősége, szállítási határidő betartása, árut kísérő okmányok nem megfelelősége esetén szempontonként 10 pont vonható le. Minőségi bizonylat késve érkezése esetén 5 pont, be nem érkezése esetén 10 pont vonható le. \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

91

A vizsgálat eredménye alapján a szállítmány az alábbi pontszámot kapja, külön a minőségi és a szállításra vonatkozó szempontok alapján: I osztályú termék:

41-50 pont,

II osztályú termék:

31-40 pont,

III osztályú termék:

11-30 pont,

IV osztályú termék:

10 pont alatt.

A szállítások minőségteljesítése pontszámának meghatározása az alábbi módon történik, a minőségi és szállítási teljesítés pontszámának átlagát kiszámolva: Teljesítés pontszáma = (M + S) / 2 Ahol M a minőségi pontszámot, S pedig a szállítás teljesítésére vonatkozó pontszámot jelöli. Mindkét részpontszám külön-külön megkövetelt értéke: min. 30 pont. Bármely részpontszám 30 pont alatti értéke esetén a szállítmányt IV. osztályúnak kell minősíteni, függetlenül a másik részpontszám értékétől. A teljesítés maximális pontszáma 100 pont lehet. A szállítmány osztályba sorolása a következő kategóriák alapján történik: I osztályú termék (kiváló):

100-80 pont

II osztályú termék (jó):

79-70 pont

III osztályú termék (elfogadott):

69-60 pont

IV osztályú termék (elfogadhatatlan):60 pont alatt Az értékelést negyedévente kell végezni, év végén pedig ezeket a negyedéves értékeléseket kell összesíteni. Amennyiben a beszállító által nyújtott teljesítmény az elvárható értéktől több alkalommal eltér, akkor adott esetben szükség van a szerződés felbontására és új beszállító keresésére.

„Make or buy” A vállalatok sikeres működésének feltétele, hogy az utóbbi években bekövetkező jelentős társadalmi, gazdasági és politikai változásokra ru\\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

92

galmasan tudjanak reagálni, másrészt a fő tevékenységi körükre való koncentrálással biztosítaniuk kell piaci pozíciójukat. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy a „make or buy” kérdés jelentősége megnövekedett. Ez különösen érvényes a JIT-koncepció bevezetését tervező vállalatokra. A „make or buy” kérdés tisztán költség oldalról való megközelítése ma már nem megfelelő. E kérdés komplexitása szükségessé teszi a vállalat mindenegyes területének bevonását, ugyanis csak az egész vállalat felülvizsgálatával lehet minden lényeges tényezőt figyelembe venni. A kérdés megválaszolásakor első lépésként a felső vezetésnek el kell döntenie, hogy mely alkatrészek legyártását végzi el a vállalat feltétlen önmaga (make-döntés) és melyeket szerzi be (buy-döntés). A második lépésben pedig a fennmaradó alkatrészekre vonatkozóan kell a „make or buy” analízist elvégezni. A „make or buy” analízis során a következő tényezőket célszerű figyelembe venni: • készletcsökkenés, • átfutási idő csökkenés, • vállalat image-ja, • vállalat piaci függetlensége, • vállalatnál ill. a potenciális beszállítóknál rendelkezésre álló knowhow, • meglévő kapacitások (termelő berendezés, szállítóeszköz, személyzet), • rendelkezésre álló terület (termelő-, logisztikai terület), • rendelkezésre álló tőke, • minőségi követelmények teljesíthetősége, • felmerülő költségek, • a piac igényeire való gyorsabb reagálás. \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

93

Ezen tényezők súlyozott figyelembe vételével mindenegyes alkatrészről eldönthető, hogy az adott vállalati körülmények között a saját vagy az idegen gyártást célszerűbb-e preferálni. Az utóbbi évek tendenciája egyértelműen azt mutatja, hogy a „make or buy” analízis során a vállalatok főként a buy-döntést választják. Német iparvállalatok körében végzett tanulmány szerint a következő 10 évben a gyártási mélység átlagosan 20%-kal fog csökkenni. A növekvő mértékű buy-döntés természetesen újabb követelményeket állít a vállalattal és a logisztikával szemben (9). ábra). Konzekvenciák a vállalat számára • nagyobb információáram, • nagyobb adminisztráció, • személyzet áthelyezés, • újabb követelmények a konstrukcióval szemben, • a gyártási és szerelési folyamatok illesztése, • ellátási rizikó/függőség, • know-how transzfer.

Konzekvenciák a logisztika számára • nagyobb követelmények a beszerzési logisztikával szemben, • nagyobb diszpozíciós ráfordítás, • nagyobb koordinációs ráfordítás, • raktári területek csökkenése, • a vállalaton belüli szállítások csökkenése, • a minőségbiztosítási rendszer újjászervezése, • növekszik a JIT-beszállítás lehetősége. 9. ábra: A buy-döntés konzekvenciái

A gyártási mélység csökkenésével nő a vállalat által elvégzendő logisztikai feladatok száma. Ennek következtében felmerül a kérdés a vállalat által önállóan elvégzendő feladatok körének azaz a „logisztikai mélység”nek a meghatározására. Bizonyos logisztikai feladatok szolgáltató cégekre való átruházásával lehetőség nyílik a kisebb gyártási mélység pozitív hatásának realizálására. Ilyen eset pl. ha több beszállító a nagy területi távolság következtében nem tudja biztosítani a JIT-elvű beszállítást. Ebben az esetben egy a felhasználó közelében létesített raktárral, \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

94

amelyet egy szolgáltató cég üzemeltet, biztosítható a JIT-elvű beszállítás. A „make or buy” probléma jelentős változásokat okoz a teljes logisztikai láncban és szükségessé teszi mindenegyes résztvevő megfelelő illesztését a logisztikai folyamatba. A „make or buy” kérdés alapvető jelentősége szükségessé teszi a vállalaton belüli megfelelő kezelését.


95

Az elosztási logisztika Az elosztási logisztikai rendszer a vállalati logisztikai rendszer részrendszere. Az elosztási logisztikai rendszer a termelési logisztikai rendszer és a felhasználók között helyezkedik el a vállalati logisztikai rendszerben, ahol az elosztási rendszer számára a termelési logisztika, mint input folyamatelem szerepel, és a felhasználó alkotják az elosztási logisztika output folyamatelemét. Az elosztási logisztikai folyamat felépítését, valamint az elosztási logisztika kapcsolatrendszerét az 1. ábra mutatja. Az 1. ábra az elosztási folyamat klasszikus felépítését ábrázolja, amely napjainkban a különféle elosztási módszerek alkalmazása esetén természetesen jelentősen módosulhat. Ezekről a későbbiekben lesz szó. A klasszikus elosztás esetén az elosztási logisztikai tevékenység a termelésből történő készáru-beszállítással indul a készáruraktárba. A beszállított készárut át kell venni a termeléstől, el kell végezni a mennyiségi, szükség esetén a készáru minőségi átvételét, ellenőrzését. Mindezen tevékenységek esetén biztosítani kell a készáru keveredés-mentes kezelését. 1. ábra Elosztási logisztikai folyamat (6-1.vsd) Az áruátvétel végrehajtása után a mennyiségi és a minőségi előírások megléte esetén a készáru betárolásra kerül a készáruraktárba. A betárolás végrehajtásához a következő feladatokat kell megoldani: - a készáru egységrakományok számára a készáruraktár nyilvántartása alapján ki kell jelölni a betárolási helyeket (a betárolási helyek kijelölését az anyagáramlás optimálásának megvalósításával célszerű megoldani), - az összegyűlt, betárolásra váró készáru egységrakományok gyakorlati betárolását időben ütemezni kell a rendelkezésre álló betárolási ka\\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

96

pacitások, a raktárból történő kiszállítási igények és a pillanatnyi raktárállapot figyelembevételével, - a betárolás időbeni ütemezésének végrehajtásához ki kell választani a megfelelő berendezést a tevékenység végrehajtásához, és diszponálni kell a betárolandó egységrakományok és a betárolást végző berendezések felett. Az előzőleg felsorolt feladatok megoldása után a készáru egységrakomány betárolásra kerül a készáruraktár megfelelő helyére. A betárolást követően a raktár készletnyilvántartását módosítani kell a raktárállapot változásának megfelelően. Ezzel a tevékenységgel befejeződött a termelésből az elosztás számára érkező áruk készáruraktárba történő betárolási folyamata. A továbbiakban az elosztási folyamatban a készáruk felhasználókhoz történő eljuttatási tevékenységét kell megvalósítani. A készáruraktárban található egységrakományok felhasználói szempontból két nagy csoportba sorolhatók: - az elkészült késztermékek meghatározott vevői igények kielégítése miatt készültek el, - az elkészült termékek prognosztizált, de nem konkrét vevői igények kielégítésére készültek el, hanem azért, hogy az érkező piaci igények gyors kielégítését biztosítsák. Mind a kettő esetben a készáruraktárból történő kitárolásokat alapvetően és meghatározóan a felhasználói igények determinálják. A készáruraktárból történő kitárolások végrehajtásához szükséges a következő feladatok megoldása:


97

- a percre kész raktárnyilvántartás alapján, valamint a felhasználói igények figyelembevételével meg kell határozni adott időintervallumban a végrehajtásra kerülő kitárolási, komissiózási feladatokat, - a végrehajtandó feladatokat az adott időintervallumban ütemezni kell, - az ütemezett kitárolási feladatok végrehajtásához meg kell választani a megfelelő raktári berendezést, - diszponálni kell a felhasználói igények, kitárolandó egységrakományok, az összeállítandó komissiók és a megfelelő raktári berendezések felett. A készáruraktárból történt kitárolások, komissiózások után a készárut szükség esetén csomagolni kell, illetve a szállításnak megfelelő egységrakományt kell képezni az áruból. A kiszállítás számára megfelelően előkészített készárut el kell juttatni a felhasználóhoz. Ehhez szükséges a következő feladatok megoldása: - a kiszállításokhoz szükséges eszközök megválasztása, - az alkalmazott egységrakomány-képző eszköz és a kiszállítást végző szállítóeszköz figyelembevételével rakodási tervek készítése, - kiszállítások időbeni ütemezése, járatok és visszjáratok megszervezése, - diszponálás a kiszállítási feladatok, az eszközök, rakodási- és járattervek felett. Ezek megvalósulása esetén a késztermékek elosztása a felhasználók felé megtörténik különféle elosztó rendszerek alkalmazásával.

Az elosztási logisztika stratégiai elemei \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

98

Az elosztási logisztikai rendszer működtetéséhez szükséges egy meghatározott elosztási koncepció kialakítása. Az elosztási koncepció az elosztási logisztikai stratégiára épül fel. Az elosztási logisztikai stratégia kell, hogy kitérjen az elosztási folyamat végrehajtásával kapcsolatos minden meghatározó elem kialakítására, működtetésére. Az elosztási logisztikai stratégia kialakításánál a következő fő kérdésekre kell a megfelelő választ megadni: - milyen elvek és célok érvényesüljenek az elosztási logisztikai rendszer kialakításánál, - milyen szempontok alapján kerüljön megválasztásra: - a késztermékek tárolási rendszere, - a késztermékstruktúránál alkalmazott egységrakományképzés, - a raktározási technika eszközei, - az alkalmazott komissiózási mód, - a késztermék kiszállítási módszere a késztermékraktárból, - az alkalmazott termékazonosítási mód az elosztás folyamán, - az alkalmazott informatikai támogatás kialakítása, - mely termékek kerüljenek közvetlenül a készáru raktárból kiszállításra, - milyen szempontok érvényesüljenek a kiszállítások ütemezésénél, milyen prioritások kerülnek alkalmazásra, - milyen szállítási módok kerülnek alkalmazásra a kiszállításoknál, - ki végezze a kiszállításokat, - milyen raktározási módot és raktározástechnikát kívánatos felhasználni a késztermékelosztási folyamat során, - milyen termékazonosítási módszert és termékazonosítási technikát célszerű alkalmazni az elosztási logisztikai tevékenységeknél, - milyen információs rendszert kell kialakítani az elosztási tevékenység végrehajtásához, \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

99

- milyen irányítási, vezérlési- és kontrolling rendszert kell az elosztási tevékenység számára kialakítani, - milyen minőségbiztosítási rendszert kell az elosztási logisztikai folyamat során alkalmazni, - mely termékek esetén lehetséges közvetlenül a gyártósorok végéről történő késztermék-kiszállítás, - mely termékek esetén célszerű elosztóraktárak használata az elosztási logisztikait tevékenység során, - milyen termékeket célszerű közvetlenül a felhasználóhoz kiszállítani. A feltett stratégiára vonatkozó válaszok alapvetően meghatározzák az elosztási logisztikai folyamat gyakorlati megvalósulásának alakulását, a felhasználók igényeire való reagálás milyenségét. Az elosztási logisztikai tevékenység jobb, optimálisabb végrehajtása érdekében a következőket érdemes figyelembe venni: -

törekedni kell a vevőközelség megvalósítására, vagyis a vevői igényekhez rugalmasan alkalmazkodó termékek és szolgáltatások biztosítására,

-

a készáru-elosztási struktúrák optimálására, az elosztási fokozatok és az elosztási helyek számának optimálására, csökkentésére,

-

az elosztási tevékenységek során bővíteni kell a logisztikai szolgáltatások körét, emelni kell ennek minőségbiztosítását,

-

elosztási tevékenység mennyiségi és minőségi jellemzőinek javítását vállalkozásba adás útján,

-

az elosztásnál mérlegelni a saját fuvarozás és a szállítmányozás lehetőségét,

-

megvizsgálni különböző vevőkhöz történő kiszállítások összevonásának lehetőségét,


100

-

speciális elosztórendszerek alkalmazásának lehetősége a felhasználók igényeire való gyors reagálás érdekében,

-

az elosztási folyamat költségoptimálása érdekében elemezni szükséges a raktározási tevékenységek és szállítási tevékenységek költségeinek arányát,

-

bonyolult elosztási láncok esetén az elosztási tevékenység minőségi jellemzőinek növelési lehetőségeit az átfutási idő csökkentésének lehetősége érdekében,

-

meg kell vizsgálni az elosztási tevékenység teljes körű logisztikai szolgáltatásának lehetőségét.

Az elosztási folyamat tervezésének és irányításának elemei termelővállalatok esetén

A termelővállalatok tevékenységét napjainkban alapvetően befolyásolja az a tény, hogy a felhasználók igényei az elosztási tevékenység iránt alapvetően megváltoztak. A felhasználók a termelők felé ma a következő meghatározó elvárásokat támasztják: - kis sorozatú, gyakran változó, rövid életciklusú termék elosztásának megvalósítása, - magas szállítási megbízhatóság az elosztási tevékenység során, - nagyfokú rugalmasság az elosztási tevékenységnél, - az elosztási tevékenység során az átfutási idő csökkentése, - megbízható termékkövetés az elosztás során, - nagyfokú szállítóképesség biztosítása az elosztási folyamatban, - az elosztási folyamat megfelelő minőségbiztosítása. Az elosztási folyamatban általában áramló anyagféleségek körét a 2. Ábra mutatja. Ebből kitűnik, hogy a termelő tevékenységhez kapcsolódó valamennyi anyag elosztási tevékenysége jelenti a feladat egzakt meg\\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

101

fogalmazását. A termelővállalati elosztási tevékenység vizsgálatánál azonban csak a vállalat által kibocsátott termékek elosztási tevékenységét értjük, amelynek feladata, hogy: - a termékek adott időpontban, - a meghatározott felhasználónál, - a megkívánt mennyiségben és minőségben, - az előírt ár betartásával rendelkezésre álljanak. 2. ábra Az elosztási folyamatban áramló anyagféleségek (6-2.vsd) Általában az elosztási logisztikai rendszernél jelentkező feladatokat a 3. ábra szemlélteti, vagyis szükséges a rendszer tervezése, fejlesztése, szervezése, irányítása, működtetése és ellenőrzése. Az elosztási rendszer kialakításától függően az egyes feladatok más és más súllyal kerülnek végrehajtásra: 3. ábra Az elosztási logisztikai rendszernél jelentkező feladatok (6-3.vsd) JIT elvű elosztási logisztikai tevékenység

Napjainkban az elosztási tevékenységek során klasszikus elosztási rendszertől eltérő JIT (just in time)-elvű elosztási rendszerek kerültek kialakításra. A JIT-elv (éppen időben elv) alkalmazása az elosztási tevékenységek során egy új logisztikai stratégia, amely az elosztási tevékenység hatékonyságának növelését eredményezi a piaci igények kielégítése érdekében. A JIT-elvű elosztás feladatait és kapcsolatrendszerét a 4. ábra mutatja általánosságban. \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

102

Az elosztásban alkalmazott JIT-elvű stratégia alapja az, hogy a felhasználó mindenkori igényeinek megfelelően történik a termékek elosztása a termelővállalat felől. A 4. ábrán megadott ellátási feladatsor végrehajtásának több változata lehetséges. 4. ábra JIT-elvű elosztás feladatai készáru raktár használata esetén (64.vsd) JIT-elvű elosztási logisztikai tevékenység a készáruraktárból A termelővállalatnál adott termék előállításának technológiai folyamata befejeződik az utolsó technológiai helyen. A terméket ezek után egy erős minőségellenőrzési tevékenységnek vetik alá. A minőség-ellenőrzés alapján megfelelő termékeket ezek után csomagolják. A csomagolt termékekből szükség esetén egységrakományt képeznek, és a termék raktározásra kerül. A készáruraktárból a termékek elosztása a felhasználói igényeknek megfelelően valósul meg. Az ismertetett rendszer kialakításával kapcsolatos főbb szempontok: - hol kerül sor a minőségellenőrzési tevékenységre: - külön erre a célra kialakított minőségellenőrzési laborban, - gyártórészleg adott helyén, - a készáruraktárban. - hol kerül sor a csomagolási tevékenység végrehajtására: - a csomagolás számára biztosított külön helyen, - a gyártórészleg egy adott helyén, - a készáruraktárban. - hol történik az egységrakományképzés: - azon a helyen, ahol a csomagolás, - egy külön kialakított egységrakományképző helyen. \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

103

A vizsgált szempontok alapján megállapítható, hogy a készáruraktár igénybevételével történő elosztási logisztikai rendszer kialakításának is több változata lehetséges az anyagáramlási tevékenységek végrehajtása alapján. A JIT-elvű elosztási tevékenység működtetésének alapja és feltétele az egymástól független termelő- és felhasználó vállalat szoros, partnerszerű együttműködése. Ennek további feltétele: - közös, átfogó, az elosztási tevékenységet befolyásoló szállítási lehívó információs rendszer kialakítása és működtetése, - a termelő és felhasználói folyamatok pontos áttekinthetőségének a biztosítása, - megbízható elosztási, szállítási, raktározási rendszerek alkalmazása, - megbízható minőségbiztosítási rendszer alkalmazása a termelőnél. A JIT-elvű elosztási rendszer megvalósulásának előnyei a termelővállalatnál: - a rugalmasság növelése, - a tervezési biztonság növelése, - a készletek csökkentése, - az átfutási idő csökkentése, - a kapacitáskihasználás növelése, - a minőség javítása, - az adminisztrációs ráfordítások csökkentése, - a versenyképesség növelése. JIT-elvű elosztási logisztikai tevékenység a gyártósor végéről történő elosztással


104

A termelővállalat JIT-elvű elosztási rendszerének egy másik kialakítási módját mutatja az 5. ábra. Ebben az esetben a következőképpen működik a rendszer: - a termék megmunkálása befejeződik az utolsó technológiai helyen, - a technológiai tevékenységet egy erős minőségellenőrzési tevékenység követi, - a készterméket csomagolják, - a késztermékből egységrakományt képeznek, - a késztermék készállításra kerül. 5. ábra JIT-elvű elosztás feladati gyártósor végétől történő elosztás esetén (6-5.vsd) Látható, hogy ilyenkor az elosztási folyamatból kimarad a készáruraktározási tevékenység, vagyis az elosztás a gyártósor utolsó technológiai berendezésénél kezdődik. A késztermékek a felhasználó igényeinek megfelelően a gyártósor végéről kerülnek kiszállításra. Az ismertetett rendszer kialakításával kapcsolatos főbb szempontok: - szükséges-e a késztermék csomagolása a felhasználó számára, - ha igen, akkor hol kerüljön sor a csomagolási tevékenység végrehajtására: - a gyártósor végén, közvetlenül a technológiai berendezés után, - a csomagolás számára kialakított külön helyen. - szükséges-e a késztermékből egységrakományt képezni a felhasználó részére, - ha igen, akkor hol kerüljön sor az egységrakományképzési tevékenység végrehajtására - a csomagolási tevékenységgel egy helyen, - egy külön kialakított egységrakományképző helyen. \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

105

A vizsgált szempontok alapján megállapítható, hogy ebben az esetben is többféle kialakítású elosztási logisztikai rendszerrel oldható meg az elosztási tevékenység. Összehasonlítva a JIT-elvű elosztás gyártósor végétől történő megoldási lehetőségét a JIT-elvű elosztás készáruraktárról történő megoldási lehetőségével a következők állapíthatók meg: - a gyártósor végétől történő elosztás esetén az elosztás átfutási ideje kisebb, mint a készáruraktárról történő elosztásnál, mert kevesebb R-S-T tevékenység végrehajtására kerül sor, - a gyártósor végétől történő elosztási tevékenység kevesebb R-S-T kapacitást és munkaerő kapacitást igényel, - a gyártósor végétől történő elosztás rugalmasabb reagálási lehetőséget biztosít a felhasználó igényeire, - a készáruraktárról történő ellátás a felhasználó számára magasabb ellátási biztonsági szintet ad, mivel a készáruraktár ebben az esetben egy puffer-tárolói szerepet tölt be a termelővállalat és a felhasználó vállalat között, - a készáruraktárról történő ellátás kevésbé igényli a termelővállalat gyártósorának és a felhasználó vállalat első tevékenységének a percrekész összhangját, - készáruraktárról történő elosztás esetén szükséges egy raktárnak a kialakítása, megfelelő készletezési stratégia alkalmazása, raktártechnikai és késztermék-nyilvántartási eszközök és személyzet alkalmazása. Az ismertetett JIT-elvű elosztási tevékenységeknél mind a két esetben lehetséges a logisztikai feladatok egy részének vagy teljes egészének az átadása harmadik fél számára, külső (outsoursing) vállalkozási tevékenységként. Egy ilyen kialakítású rendszer már nem csak a termelő és felhasználó között követeli meg a JIT-elvű elosztás alkalmazásának a \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

106

feltételeit, hanem egy minden irányú logisztikai kapcsolat kialakítását teszi szükségessé a termelő, felhasználó és külső vállalkozó között. A JITelvű elosztást biztosító lehetséges információcsere különféle kommunikációs technikák szerinti változatait mutatja a 6. ábra. 6. ábra Kétlépcsős gateway-koncepció az árugyűjtési feladatok megoldására a gazdasági körzetben (6-6.vsd) Elosztási tevékenység esetén a készáruraktár készletmenedzsmentje A készletmenedzsment feladata az elosztási tevékenység folyamán a felhasználó igényeinek a kielégítése gazdasági szempontok figyelembevételével meghatározott optimális készletszint dinamikus szinten tartása mellett. A készletezési mechanizmus kialakítását mutatja elosztási logisztikai tevékenység esetén a 7. ábra. A készáruraktár készletének időbeli alakulását a termelésből beérkező anyagáram és az elosztási tevékenység során a felhasználók felé irányuló anyagáram határozza meg. 7. ábra A készletezési mechanizmus kialakítása elosztás esetén (67.vsd) Matematikailag megfogalmazva: R( t )n = R in + QBn ( t ) − QK n ( t ) ;

(1)

ahol: R(t) jelenti az elosztási folyamatban résztvevő készáruraktár készletszintjének időbeli alakulását az n. késztermék esetén,


107 t

QBn ( t ) = ∫ q Bn ( t ) dt ;

(2)

0

ahol: qBn(t) jelenti a termelési logisztikai rendszertől érkező n. késztermék készáruraktárba történő anyagáramlásának az intenzitását, QBn(t) jelenti a termelési logisztikai rendszertől érkező n. készterméknek a t időpontig a készáruraktárba beszállított mennyiségét, t

QK n ( t ) = ∫ q K n ( t ) dt ;

(3)

0

ahol: qKn(t) jelenti a készáruraktárból az n. késztermék felhasználó felé történő anyagáram-lásának az intenzitását, QKn(t) jelenti a készáruraktárból az n. késztermék esetén a felhasználó felé továbbított mennyiség értékét a t időpontig. Rin az induló készáruraktár-készlet az n. termék esetén a t=0 időpontban. A készáruraktár minden egyes készárujára értelmezhetők a fenti öszszefüggések, s így: P

R( t ) = ∑ R t n ( t )

(4)

n =1

P

QB ( t ) = ∑ RBn ( t )

(5)

n =1

P

RK ( t ) = ∑ RK n ( t )

(6)

n =1

ahol: P jelenti az elosztási folyamatban kezelt termékféleségek számát, \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

108

R(t) jelenti a készáruraktár időbeni készletnagyságának változását, QB(t) jelenti a beszállított termékmennyiség időbeni változását, QK(t) jelenti a kiszállított termékmennyiség időbeni változását. Általában igaz, hogy az elosztási tevékenység során a készáruraktárban tárolt készletek időbeni változását a következők befolyásolják: - a termelés felől érkező beszállítások törvényszerűségei, - a felhasználók felé történő kiszállítások törvényszerűségei, - a felhasználók igényeinek időbeli változásai, - az alkalmazott készletezési stratégia. A készáruraktárba történő be- és kiszállítások alapeseteit a 8. ábra mutatja. Ezek az esetek a következők lehetnek: - szakaszos beszállítás és folyamatos kiszállítás, - folyamatos beszállítás és szakaszos kiszállítás, - szakaszos beszállítás és szakaszos kiszállítás, - folyamatos beszállítás és folyamatos kiszállítás. 8. ábra A raktári be- és kiszállítások időbeni változásainak típusesetei (68a.bmp, 6-8b.bmp, 6-8c.bmp, 6-8d.bmp) A szakaszos be- és kiszállítások esetén a változatok képzése a 9. ábra alapján lehetséges. A változatok képzésének esetei: - a felhasználások periódusideje: - állandó - nem állandó - az elosztási tételek nagysága: - állandó - nem állandó.


109

9. ábra A raktárkészlet változása különböző készletezési stratégiák esetén (6-9a.bmp, 6-9b.bmp, 6-9c.bmp) Az elosztási tevékenység során a termelővállalat a termékek előállításánál alapvetően kétféle stratégiát követ, amelyek befolyásolják az alkalmazott készletezési mechanizmus kialakítását is. A két stratégia a következő: - a termelés a piaci, felhasználói igények konkrét kielégítésére irányul, - a piaci, felhasználói igények kielégítése a készáruraktár készleteiből valósul meg. Mivel a termelés és készletezés felhasználó- és termékorientált, ezért lehetséges, hogy mind a kettő termelési mód szabta követelményt figyelembe kell venni a készletmenedzsmentnél. Elosztási készletmenedzsment konkrét felhasználói igények kielégítésére irányuló termelési tevékenység esetén A konkrét felhasználói igények kielégítésére irányuló termelést, röviden megrendelésre történő termelést az jellemzi, hogy termék előállítása csak konkrét megrendelésre történik. Ebben az esetben a készáruraktár készletezési mechanizmusát a következők jellemzik: - a készáruraktárból a felhasználói igények szerint kell az elosztási tevékenységet végrehajtani, - a termelés ütemezését és a kiszállítások, elosztások ütemezését úgy kell megszervezni, hogy: - a készáru lehetőleg minimális időt tartózkodjon az elosztás folyamán a készáru raktárban, \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

110

- az elosztási folyamat során szükséges készáruraktár kapacitásszükséglete minimális legyen, - a készáruraktár kapacitásszükséglete lehetőleg időben állandó legyen. Ezek megvalósításának alapja, hogy: - percrekész felhasználói igénynyilvántartás valósuljon meg, - a termelési folyamat a vevői igények szerint percrekészen áttekinthető legyen, - a termékek követése mind a termelés, mind az elosztás folyamán percrekészen biztosítva legyen, - a termelési és elosztási logisztikai rendszer rugalmas legyen a vevői, felhasználó igényekre. Összefoglalva a megrendelésre történő termékek elosztási készletmenedzsmentjének tevékenységétől a következők várhatók el: t i = t ics + t ie + t i r + t i k + t is ⇒ min

(7)

ahol: ti jelenti az i. késztermék elosztására fordított időt, tics jelenti az i. termék csomagolási idejét, tie jelenti az i. termék egységrakományképzésére fordított időt, tir jelenti az i. termék raktározására fordított időt, tik jelenti az i. termék komissiózására fordított időt, tis jelenti az i. termék szállítására fordított időt. k i = k ics + k ie + k ir + k ik + k is ⇒ min

(8)

ahol: ki jelenti az i. termék elosztási logisztikai tevékenységére fordított költséget, \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

111

tics jelenti az i. termék csomagolási költségét az elosztási folyamat során, tie jelenti az i. termék egységrakományképzési költségét az elosztási folyamat során, tir jelenti az i. termék raktározási költségét az elosztási folyamatban, tik jelenti az i. termék komissiózási költségét az elosztási folyamatnál, tis jelenti az i. termék szállítási költségét az elosztási folyamatban.

Elosztási készletmenedzsment készáruraktárra történő termelés esetén

A készáruraktárra történő termelést az jellemzi, hogy adott késztermék előállítása nem egy konkrét megrendelésre történik, hanem a piaci trendek és a készáruraktár készlet figyelembevételével áll össze a termelési terv. A készletezési tevékenységet ebben az esetben a következők jellemzik: - a vevői, felhasználói igények kielégítése a készáruraktár raktári készletéből történik, - adott termék esetén, adott minimális készletszint elérése esetén gondoskodni kell a készáruraktár újra feltöltéséről. A készáruraktár készletmenedzsmentjénél ebben az esetben az eldöntendő kérdések a következők:


112

- adott késztermék esetén milyen nagyságú legyen a készáruraktár megengedett maximális és megengedett minimális készletnagysága, - milyen időközönként és milyen mennyiségben történjen igénybejelentés a termelés számára adott késztermék előállítására. Az elosztási tevékenység során két célfüggvénynek a kielégítését kell megoldanunk: - lehetőleg minél több felhasználói igényt ki lehessen elégíteni, - az elosztási folyamat késztermékraktározási költségei minimálisak legyenek. Nyilvánvaló, hogy a két célfüggvény ellentmond egymásnak, hiszen minden felhasználói igény kielégítése csak viszonylag nagy raktárkészletekkel lehetséges, illetve a nagy raktárkészletek alkalmazása esetén a raktározási költségek nem minimálisak. Az elosztási tevékenység során a készletezéssel kapcsolatos költségek (9) szerint alakulnak: K = K 1 + K 2 ⇒ min

(9)

ahol: K jelenti a készletezéssel kapcsolatos összes költséget, K1 jelenti a raktározási költséget, K2 jelenti a rendelési költséget. A raktározási költség felírható (10) szerint: K1 = k r ⋅

q ⋅T 2

ahol: kr jelenti a raktározás egységköltségét, q jelenti a rendelési tétel nagyságát, T jelenti a vizsgált időszakot. \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

(10)

113

A rendelési költség (11) szerint a következő:

K2 =

A ⋅ kt q

(11)

ahol: A jelenti a vizsgált időszak szükségletét, kt jelenti a tételenkénti rendelési költséget. Az összes költség (9, 10, 11) szerint felírható:

K = kr ⋅

q A ⋅T + ⋅ k t . 2 q

(12)

A költségfüggvény q szerinti deriválásával vizsgálható a függvény szélsőértéke. dK 1 A = kr ⋅ T − 2 ⋅ kt . dq 2 q

(13)

Ahol az első derivált nulla, ott van szélsőértéke a függvénynek. dK A 1 = 0 = kr ⋅ T − 2 ⋅ kt , dq 2 q

(14)

amiből (15) szerint az optimális tételnagyság meghatározható:

q opt =

2 ⋅ A ⋅ kt . kt ⋅ T


(15)

114

A felhasználói igények és a rendelkezésre álló gyártási kapacitások sztochasztikus jellege miatt a raktár utánpótlási folyamat is sztochasztikus jellegű lesz. Ebben az esetben a készletezési jellemzők csak a matematikai statisztika módszereivel kezelhetők.

Elosztási készletmenedzsment konszignációs raktár alkalmazása esetén az elosztási tevékenységben

A termelővállalat és a felhasználók közötti elosztási tevékenységet mind a két oldalról a sztochaszticitás jellemzi, vagyis kínálati és keresleti ingadozások egyaránt léteznek. A készáru iránti kereslet időről-időre másképp alakul. A termelő felhasználó kapcsolat a gyakorlatban a vállalatok között beszállító felhasználó kapcsolatot jelent, amelyben mind a kettő vállalat számára jelentkeznek a piaci (kereslet-kínálat) hatások véletlenszerűségei. Ezeket a következők jellemzik: - hirtelen megnő vagy lecsökken az értékesítés lehetősége, - a beszerzési lehetőségek hirtelen megváltoznak, - a termékek felhasználásuk ütemében történő előállítása gazdaságtalan vagy nem lehetséges, - a gazdaságos sorozatok jóval nagyobbak a felhasználásuk mértékénél, - a termelési és elosztási folyamatok globalizálódnak, jelentős mértékben megnőnek a szállítási utak, ugyanakkor biztonságos ellátást igényelnek a felhasználók. Mindezek figyelembevételével az elosztási tevékenység megfelelő biztonsága érdekében a termelővállalatnál is és a felhasználó vállalatnál is készáruraktározási tevékenység iránti szükséglet áll fenn. Ez a tevé\\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

115

kenység mind a két fél részéről általában nem tartozik a vállalati alaptevékenység körébe, más részről pedig jelentős költségvonzatai vannak. Ilyen esetben az ellátás biztonsága érdekében, valamint a termelővállalat és a felhasználó vállalat működésének gazdaságossága érdekében egy konszignációs raktár kerül kialakításra a termelő és a felhasználó között. Ennek kialakításánál és működtetésénél a következőket kell megvizsgálni: - hol helyezkedjen el a konszignációs raktár: - a termelővállalatnál, - a felhasználó vállalatnál, - egy harmadik, erre a célra kialakított külön helyen, - ki üzemeltesse, működtesse a konszignációs raktárt: - a termelővállalat, - a felhasználó vállalat, - külső, harmadik vállalat, - közösen a termelő és a felhasználó, - ki fedezi, biztosítja a konszignációs raktár működéséhez szükséges pénzügyi erőforrást: - a termelővállalat, - a felhasználó vállalat, - közösen a termelő és a felhasználó. A konszignációs raktár készletmenedzsmentjét a következők jellemzik: - a raktár feladata a felhasználói igények percrekész kielégítése, - a raktár feltöltési stratégiáját jellemzi, hogy - az ellátás biztonsága és gazdaságossága érdekében termékféleségenként megengedett maximális és minimális készletszintek betartásával dolgozik, - a beszállítások ütemezésénél és a beszállítások tételnagyságánál a felhasználó igények és a raktárkészlet pillanatnyi állapota \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

116

mellett figyelembe veszi a termelővállalat termeléssel kapcsolatos gazdaságossági szempontjait is. A raktár gazdaságos üzemeltetését itt is a rendelési és raktározási költségek összegének a minimuma elérése determinálja.

Egységrakomány kialakításának szempontjai elosztási tevékenység során készáruraktározásnál

A készáruraktározásnál használt egységrakományok kialakítását több tényező is befolyásolja. Hagyományos értelemben az egységrakományok kialakításánál figyelembe kell venni: -

termékféleségenként

a

lehetséges,

alkalmazható

egységrakományképző eszközöket, -

egységrakományképző eszközönként és termékféleségenként az alkalmazható termék berakási módokat,

-

az egységrakomány képzésre vonatkozó meglévő korlátokat,

-

az egységrakomány képzésre vonatkozó előírt célfüggvényeket.

Mindezeken túl a készáruraktárból történő elosztásoknál még a következőket kell mérlegelni: - az alkalmazandó egységrakomány kiszállításra kerül, - a készáruraktározási technológia meghatározza az alkalmazandó egységrakomány típusát. Ha az alkalmazandó egységrakomány kiszállításra kerül, akkor a hagyományos megválasztási szempontokon túl a következőket kell még figyelembe venni: \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

117

- a felhasználó igényét az egységrakományra vonatkozóan, - az elosztási lánc folyamán a szállítási és rakodási tevékenységek paramétereit. Ha az alkalmazandó egységrakomány csak a készáruraktározási feladat megoldását szolgálja – ugyanis ebben az esetben a kiszállításra kerülő késztermék komissiózás után kerül elszállításra – akkor a hagyományos szempontokon túl a következőket kell figyelembe venni az egységrakomány megválasztásánál: - az alkalmazott raktározási módot, - a raktár-polcelemek méreteit, - a raktári egységek teherbíróképességét, - a raktározás folyamán alkalmazott kiszolgáló berendezéseket, - a raktározás azonosítási rendszerét. Készáru komissiózásánál alkalmazott komissiózási rendszerek A komissiózás a készáruk felhasználói igények szerinti kigyűjtését és összeválogatását jelenti, amely a megrendelések átvételével kezdődik és a kigyűjtött áruk felhasználói komissióinak az összeállításával, átadásával ér véget. A komissiózás az áruelosztási folyamat egy speciális logisztikai tevékenysége. A kigyűjtésre kerülő áru előkészítése alapján kétféle komissiózási rendszer létezik: - statikus áruelőkészítő rendszer - dinamikus áruelőkészítő rendszer. Statikus áruelőkészítő rendszer esetén a felhasználó által igényelt árukat a készáruraktár tárolási helyeit felkeresve gyűjtik össze az igények szerint. Az „ember megy az áruhoz” rendszer. Az így kigyűjtött ter\\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

118

mékeket szükség esetén osztályozzák, ellenőrzik, majd kiszállításra előkészítik. Dinamikus áruelőkészítő rendszer esetén a felhasználó által igényelt árufajtákat tartalmazó egységrakományokat a készáruraktárból a komissiózási helyre szállítják. Az „áru megy az emberhez” rendszer. Itt a komissiók összeállításához szükséges mennyiségeket kiveszik az egységrakományokból és ez után az egységrakományok visszatárolásra kerülnek a készáruraktárba. A komissiózási rendszerek mind a két esetében szükséges gyűjtő, osztályozó, csomagoló munkahelyek kialakítása. A komissiózási tevékenységek végrehajtására különféle komissiózási stratégiák adhatók meg: - megrendelésenkénti soros, egylépcsős stratégia, - megrendelésenkénti párhuzamos stratégia, - zónánkénti kétlépcsős stratégia. Soros, egylépcsős stratégia esetén egy adott felhasználói igény szerint kerülnek kigyűjtésre a termékek. Ha egy adott felhasználói igény kielégítésre került, következik egy újabb igény szerinti termék kigyűjtés. Ennek a stratégiának előnyei: - egy-egy megrendelés árui viszonylag gyorsan összegyűjthetők, - a komissiózási igények végrehajtásánál prioritások érvényesíthetők (sürgős igény azonnali kielégítése), - az előforduló tévedések gyorsan és egyszerűen korrigálhatók, - a tevékenység egyszerű szervezési és irányítási rendszert igényel. A soros, egylépcsős stratégia hátrányai: - kis komissiózási teljesítmény érhető el, \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

119

- az emberi szubjektum hibalehetőséget ad a tevékenységnek. A megrendelésenkénti párhuzamos stratégia esetén egyszerre több felhasználói komissiózási igény kezelése zajlik a következők szerint: - minden egyes igény tételeit raktári zónák szerint csoportosítják, szétosztják, - az egyes igényekre vonatkozó raktári kigyűjtéseket a raktári zónákra történt csoportosítás alapján végzik el, - a különböző raktári zónákból származó, de egy adott megrendelői igényhez tartozó termékeket összegyűjtik. Megrendelésenkénti párhuzamos komissiózási stratégia - előnyei: - a komissiózásnál használt eszközök, gépek jobb kihasználása, - a komissiózási teljesítmény növelése - hátrányai: - a tevékenység végrehajtása szervezési munkát igényel, - az igények kielégítésekor a prioritások nehézkesen érvényesíthetők. A zónánkénti kétlépcsős komissiózási stratégia esetén egyszerre több felhasználói komissiózási igény kezelése zajlik a következők szerint: - az egyes igények tételeit raktári zónák szerint csoportosítják, szétosztják, - az így keletkezett összes igényeket raktári zónák szerint összegezik, - a különböző raktári zónákból származó, az összegezett igényeknek megfelelő kigyűjtéseket elvégzik, \\Web\anyagok\CNAM\AIFSZ_fedlapILLES.doc

120

- a kigyűjtött termékeket a gyűjtőhelyen az egyes rendeléseknek megfelelően szétosztják, és ezekből állítják össze az egyes igények komissióit. A komissiózási folyamatok működtetésére többféle, de hasonló stratégia megadható, mint az előzőleg ismertettek. Az áruelosztási folyamatban a komissiózásnál alkalmazható célfüggvények: - a komissiózáshoz szükséges anyagmozgatási munka minimális legyen, - a kiszállítási igények időre kielégíthetők legyenek, - a komissiózásnál alkalmazott eszközszám minimális legyen, - a komissiózásnál alkalmazott eszközök kihasználása maximális legyen, - a komissiózási ciklusidő minimális legyen. A komissiózó rendszerek kialakításánál további fontos kérdések megválaszolása is lényeges. Ezek a következők: -

milyen típusú tárolás valósul meg a készáruraktározásnál: - tömb tárolás, - soros tárolás, - hagyományos polcos tárolás, - magasraktári tárolás,

-

milyen típusú berendezések vesznek részt a készáruraktár kiszolgálásában: - hagyományos targoncák, - toronytargoncák, - raktári felrakógépek,

-

hol található a komissiózási tevékenység munkaterülete: - a készáruraktár területén belül,


121

- a készáruraktár területén kívül, - egy adott helyen található, - több adott helyen található. A felsoroltak alapján még további, az áruelosztásban használatos komissiózó rendszertípus képezhető.


Beszerzési és elosztási Logisztika

Recommend Documents