NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE
BESZÁMOLÓ „TERÜLETFEJLESZTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETRŐL” VAS MEGYE
Készítette: Dr. Stánitz Éva megyei tisztifőorvos Készült: 2014. május 5.
I.
Vas megye népegészségügyi helyzete
A megye népegészségügyi helyzetét a lakosság egészségi állapotának és az egészségi állapotot befolyásoló tényezőknek az elemzésével mutatjuk be. Elemzésünk általunk meghatározott szempontok szerint, a Kormányhivatal Népegészségügyi Szerve tevékenységének a tükrében készült.
DEMOGRÁFIA Hazánk lakónépessége 2013. január 1-én 9909 ezer fő volt, ami a 2012. évinél 0,2%-kal kevesebb. Vas megye lélekszáma ugyanezen időszak alatt 0,4%-kal 255ezerre csökkent. A népesség életkor szerinti összetételében folytatódtak a kilencvenes évek óta tapasztalt kedvezőtlen irányú változások. Népességünk fogyása öregedő korösszetétellel párosul. A lakosság korösszetétele az előző évhez képest tovább romlott, a gyermekek és az aktív korúak népességen belüli aranya csökkent, míg a 65 éven felüliek és idősebbek száma 1,4%-kal, arányuk, pedig 0,3 százalékponttal lett magasabb. Az öregedési index 2013-ban az országosnál 14 százalékponttal alakult kedvezőtlenebbül. Vas megye népességének kormegoszlása az országos trendnek megfelelően az elöregedő társadalmakra jellemző képet mutat. Az öregedő korszerkezetnek köszönhetően tovább nőttek az aktív korúakra nehezedő eltartás terhei. A megyében az eltartottsági ráta 44%, ami az országosnál (46%) kedvezőbb. Az 50-54 éves korosztálytól nőtöbblet alakul ki, melynek mértéke az életkor növekedésével egyre nagyobb. 2013-ban Vas megye népmozgalmi folyamatai az országosnál kedvezőbben alakultak: 1,1%-kal több csecsemő jött a világra, a halálozások számában 5,1%-os csökkenés következett be, a természetes fogyás üteme 11%-kal lassult. (2013-ban a természetes fogyás ezer lakosra Vas megyében - 6,4, országban -3,9).
Természetes népmozgalom alakulása Vas megye 1980-2012 20 Élveszületés
10 Halálozás
5
2012
2011
2008
2005
2000
1995
-5
1990
0
1980
ezrelék
15
Természetes fogyás
-10
A születéskor várható átlagos élettartam növekedésének következtében a Vas megyei férfiak születéskor várható átlagos élettartama 70,66 év a nőké 78,25 év. Mindkét nem esetében a magyarországi átlaghoz képest kedvezőbb, de férfiak esetében 6, nők esetében 4 évvel rövidebb életesélyeket jelent az európai kilátásokhoz képest.
2
MORTALITÁS Haláloki struktúra Haláloki megoszlás Vas megye 2012 10% 5%
Keringési rendszer Daganatok
6% 5%
Légzőszervek
49%
Emésztőrendszer Külső okok
25%
Egyéb
Haláloki megoszlás Magyarország 2012 5% 5% Keringési rendszer
5%
Daganatok 51% 26%
Légzőszervek Emésztőrendszer Külső okok
A prevenciós stratégiák tervezésekor figyelembe kell venni, hogy az egyes betegségek mekkora kockázatot jelentenek a lakosság összessége számára, milyen egyes életkori csoportokban, milyen eltérő súllyal jelennek meg a fő halálokok. Megyénk lakossága körében legtöbben a keringési rendszer betegségeiben halnak meg Mindkét nem esetében a második helyen a rosszindulatú daganatos megbetegedések, a harmadik helyen férfiaknál az emésztőrendszer betegségei okozta halálozás, nőknél az egyéb-öt fő haláloki csoportba nem sorolt- halálokok szerepelnek. Csecsemőhalandóság A korai halálozás struktúráján belül sajátos csoportot képvisel a csecsemőhalálozás, mely elsősorban az egészségügyi ellátás színvonalát tükrözi. Csecsemőhalálozásunk az EU-s trendhez hasonlóan javulást mutat. 2012-ben Vas megye csecsemőhalálozása 6,0 ezrelék (ország 4,9 ezrelék). Cél a 4 ezrelékes Európai Uniós „álomhatár” elérése.
14 12 10 8 6 4 2 0
Magyarország Vas
19 94 19 96 19 98 20 00 20 02 20 04 20 06 20 09 20 11
ezrelék
Csecsemőhalálozás 1994-2012
3
Keringési rendszer betegségei miatti halálozás A keringési rendszer betegségei miatti korai halálozás 49 %-át az ischémiás szívbetegségek okozzák, 29 %-áért a hipertonia és az agyérbetegségek a felelősek. A haláloki struktúra változásait nézve, összességében megállapítható, hogy a keringési rendszer betegségei által okozott halálozások részaránya csökkenő tendenciát mutat. A változás férfiaknál kifejezettebbnek tűnik, mint nők esetében. Részletesebben elemezve a kistérségek halandóságát látható, hogy a megyében a legaggasztóbbnak az Őriszentpéteri kistérség helyzete tekinthető. Különösen veszélyeztetettnek tűnnek a 65 év feletti nők és a munkaképes férfiak. Kiemelendő még a Szentgotthárdi kistérség 65 évnél fiatalabb férfi lakosságának emelkedő infarktus halálozása. A részletes vizsgálat során meggyőzően kedvezőnek mutatkoztak a Szombathelyi, a Sárvári, a Celldömölki és a Vasvári kistérség halandósági viszonyai. A Körmendi kistérségben a vizsgált mutatók többsége kedvezőtlen trendet jelzett, míg a Csepregi és a Kőszegi kistérségben javuló irány érzékelhető inkább. A hipertónia és agyérbetegségek legnagyobb mértékben az 65 év feletti korosztályt sújtják, mindkét nemben a halálozás kedvezőtlenebb a Kőszegi, a Sárvári és a Csepregi kistérségben. Rosszindulatú daganatos megbetegedések miatti halálozás Az egyes daganattípusok haláloki jelentősége, nemenként, életkoronként jelentős eltéréseket mutat. A férfiak korai daganatos halálozásának 31 %-át a légcső-, hörgő és tüdő rosszindulatú daganatos megbetegedései okozzák. 12-12% a haláloki jelentősége az ajak,szájüreg és garat, valamint a vastag-, végbél megbetegedéseinek. Nők esetében a légcső-, hörgő és tüdőrák 19% okozta halálozás elérte az emlőrák haláloki súlyát. 11% a vastag és végbélrák haláloki jelentősége. A nők légcső-, hörgő és tüdődaganatos halálozása alig másfél évtized alatt 29 % - kal emelkedett. Emésztőrendszer betegségei miatti halálozás Haláloki sorrendben a harmadik helyen áll. Az uniós viszonyokhoz képest férfiak esetében 45szörös, a nők esetében 3szoros többlethalálozás mutatkozik. A területi különbségeket vizsgálva az országos szinthez viszonyítva többlethalálozás a Vasvári kistérség férfilakosságánál van. Az alkoholos májbetegségeket tekintve veszélyeztetett a Vasvári férfi lakosság a 28%-os többlethalálozásával. Külső okok miatti halálozás A korai halálozás haláloki struktúrájában férfiak körében az emésztőrendszer betegségeivel azonos súllyal a 3. helyen, a nők körében az 5. helyen áll. Ezen haláloki csoport legnagyobb részét a járműbalesetek és egyéb balesetek teszik ki, ezt követik a befejezett öngyilkosságok. A csökkenő tendencia mellett mindkét nem esetében az országos szint alatti a halandóság. Légzőrendszer betegségei miatti halálozás Országos szintet meghaladó halandóság van Vas megyében. A 65 év alattiak légzőrendszeri betegségei okozta halandóság kistérségi szinten területi különbségeket mutat. Fokozott halandósági kockázat férfiak esetében a Szentgotthárdi kistérségben.
4
Alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható halálozás Mindkét nem esetében a halálozás az országos szint alatti, csökkenő tendenciájú. Azonban az EU-s összevetés során kedvezőtlenebb a kép, a férfiak halálozási kockázata közel kétszerese az uniós átlagnak, nők esetében 40% körüli halandósági többlet. Dohányzással összefüggésbe hozható halálozás Mindkét nemben a dohányzással összefüggő halálozás az országos szintnek megfelelő, az európai uniós értékhez képest a halandósági kockázat közel kétszeres. Az országos szintnél szignifikánsan magasabb halálozás a Kőszegi és Őriszentpéteri kistérség férfilakosságát érinti. Nők esetében halmozódási gócok a Csepreg-, Sárvári-, Szombathelyi kistérségekben találhatóak. Elsősorban eredményes primer prevenció által befolyásolható halálozás (légutak daganatos megbetegedései, bőr rosszindulatú melanomája, szívbetegség, krónikus májbetegség és májzsugor, közlekedési balesetek) Mindkét nem esetében az országos szintnél jóval kedvezőbb.
ischaemiás
Túlnyomóan a gyógyító-megelőző ellátás tevékenysége révén elkerülhető halálozás (tuberculosis, méhnyak és méhtest rosszindulatú daganata,Hodgkin-kór, cukorbetegség, krónikus reumás szívbetegségek, magasvérnyomás és agy-érrendszeri betegségek, heveny léguti betegségek, tüdőgyulladás, idült hörghurut, tüdőtágulat és asztma, vakbélgyulladás, hasüregi sérv, epekőbetegség, epehólyag-gyulladás) Az országos trendhez hasonlóan csökkenő tendenciát mutat. A területi egyenlőtlenségek vizsgálata során férfiaknál az országos szinthez képest 30%-ak magasabb halandóság igazolható a Szentgotthárdi-, Őriszentpéteri-, Vasvári kistérségekben. Településszintű vizsgálat során magasabb kockázatú településcsoportok találhatóak a Kőszegi-, Csepregi kistérségekben. Összességében: Bár a halandóság tekintetében az országosnál kedvezőbb helyzetben vagyunk, de a kép nem egységes, egyes kistérségek lakossága több kockázati tényezővel bír. A lakosság 29%-a szűrhető daganatos betegség következtében hal meg, a halálozások 49%-a a dohányzással összefüggésben hozható, 36%-a az elsődleges prevenció által befolyásolható halálozások közé tartozik.
II. Vas Megye népegészségügyi helyzetének bemutatása a Vas Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve szakmai tevékenysége tükrében 1. Nem fertőző betegségek epidemiológiája MORBIDITÁS Házi és házi gyermekorvosok száma: 2000-ben 183 fő, 2006-ban 182 fő, 2012-ben 172 fő. 1 házi és házi gyermekorvosra jutó lakos 2006-ban 1446 fő, 2011-ben 1500 fő. Működő kórházi ágyak száma 2006-ban 1905, 2012-ben 1826. Működő kórházi ágyak száma 10.000 lakosra jutó száma 2006-ban 72,4, 2011-ben 71,2.
5
Az alábbi grafikon a háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett felnőtt korú lakosság (19 évesek és idősebbek) leggyakoribb betegségeinek arányait mutatja. 100.000 felnőtt lakosra jutó megbetegedési arány (BNO kód) Vas megye, ország 2001
1. 2. 3.
25000 20000 15000 10000 5000 0
Vas Ország I10-I15 I20-I25 I60-I69 1
2
E10E14
E78
J45
K70K77
4
5
6
7
3
4. 5. 6. 7.
10-I15 Magas vérnyomás betegség I20-I25 Ischemiás szívbetegségek I60-I69 Cerebrovasculáris betegségek E10-14 Diabetes mellitus E78 Lipoprotein anyagcsere rendellenességei J45 Asthma K70-77 Máj betegségei
100.000 felnőtt lakosra jutó megbetegedési arány (BNO) kód Vas megye, ország 2011 40000 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0
Vas Ország
I10-I15 I20-I25 I60-I69 1
2
E10E14
E78
J45
K70K77
4
5
6
7
3
100.000 felnőtt lakosra jutó megbetegedési arány (BNO) Vas megye 2001, 2011 40000 30000 20000 10000 0 I10-I15
I20-I25
I60-I69
E10-E14
E78
J45
K70-K77
1
2
3
4
5
6
7
2001
2011
A 2001-2011 közötti időszakban Vas megyében a magas vérnyomás betegség aránya lényegesen megemelkedett, 2011-re meghaladta az országos arányt. Az ischemiás betegségek aránya majdnem megduplázódott. Hasonló arányú emelkedés van a cerebrovasculáris betegségek esetén is. 2011-re a diabetes betegség arányszáma közel háromszorosára nőtt, meghaladva az országos arányt. A lipoprotein anyagcsere rendellenességek arányszáma is többszörösével emelkedett. Az asthma betegség arányszáma közel megnégyszereződött, meghaladva az országos arányt. A májbetegségek arányszámában lényegi változás nem történt.
6
2. Fertőző betegségek epidemiológiája Az influenza járvány közepes intenzitású volt a 2013/2014-es szezonban. Vas megye területén az influenza átoltottságot növelni kell a 65 éven felüli lakosság körében, hogy elérhessük az Európai Tanács 2009. évi ajánlásának megfelelően a 2014/2015. évi influenza szezonban a 75%-os átoltottságot. A szociális intézményekben zajló járványok miatt kiemelt figyelmet kell fordítani a megfelelő higiénés körülmények kialakítására, fenntartására. Különös tekintettel az antibiotikum rezisztens kórokozók jelenlétének megakadályozására, eliminálására. Idősek pneumococcus vakcinációjának támogatása szintén fontos betegségmegelőző eszköz.
3. Egészségügyi Igazgatás Vas megyében az alapellátásban összesen 178 körzet került kialakításra a következő megoszlásban: Szombathelyi Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete illetékességi területén: 53 háziorvosi körzet 23 gyermekorvosi körzet 14 vegyes körzet Sárvári Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete illetékességi területén. 13 háziorvosi körzet 7 gyermekorvosi körzet 23 vegyes körzet Körmendi Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete illetékességi területén: 12 háziorvosi körzet 8 gyermekorvosi körzet 23 vegyes körzet Ezek közül tartósan betöltetlen körzet 6 helyszínen található: Egyházashetye (vegyes), Ölbő (vegyes), Őriszentpéter (felnőtt), Szentgotthárd (felnőtt) és Csepreg (felnőtt és gyermekkörzet). A betöltetlen praxisokban tartós helyettesítés történik. A folyamatos betegellátás biztosítása érdekében kiemelt figyelemmel fordulunk az alapellátásban szervezett ügyeleti ellátások biztosítása felé. E szerint összesen 9 helyen működik ügyelet, ezek kialakítása közegészségügyi szempontból megfelelő, a finanszírozáson túl a személyi feltételek biztosítása okozhat nehézséget. Jellemző, hogy megyénkben is – az előrejelzések alapján – a közel jövőben az idősödő orvosi kar gyógyító tevékenységét befejezi, ez további körzetüresedésekhez vezethet, amely betegellátási problémákat vethet majd fel.
4. Egészségfejlesztés A népegészségügyi meghatározói:
szakigazgatási
szerv
egészségfejlesztési
tevékenységének
Szakmai irányító szerv, az OTH kiemelt és célfeladatai, Intézményi népegészségügyi célkitűzések, A lakosság egészségi állapotáról rendelkezésre álló jelentések, különös tekintettel az egészségi állapotban megmutatkozó egyenlőtlenségekre, Nemzeti Programok, EU Népegészségügyi program, EU Zöld Könyv, A szakterület tevékenységére vonatkozó jogszabályi rendelkezések:
7
-
-
1997. évi CLV. tv. az egészségügyről 35.§-40/A.§, 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról 10.§ (1) bekezdés a), cc) pontja, valamint a (2) bekezdés, 1991. évi XI tv. az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről 3.§ a) és b) pontja
Stratégiái irányvonalak: Erősíteni a különböző szektorok bevonását az egészségfejlesztési tevékenységbe: hálózatok építése, szinergiák kialakítása más ágazatokkal, ágazatközi együttműködések, partnerkapcsolatok kialakítása civil szervezetekkel, médiával, Helyi közösségi/települési egészségfejlesztési komplex megoldási kapacitások erősítése, A területi és célcsoporti egyenlőtlenségek csökkentése célzott egészségfejlesztési projektekkel és programokkal, a „jó gyakorlatok” cseréjével, Az egészséggel kapcsolatos tudás terjesztése, a polgárok felelősségvállalásának ösztönzése, az egészségműveltség megerősítése, fejlesztése: Az egészséggel kapcsolatos információk olvasásának, szűrésének és megértésének képessége, valamint ezen információk és szolgáltatások felhasználásának kompetenciája az egészség fejlesztése érdekében. Megyei/kistérségi/járási döntéshozók partnerségen alapuló támogatása, kapcsolati rendszer fejlesztése: az egészséget támogató döntések jelenjenek meg a mindennapi élet színterein, A lakosság, kiemelten a gyermek-, és ifjúkorú népesség egészséges életmódjának támogatása, Partnerséggel együttműködő - az egészségmegőrzés, egészségvédelem területén tevékenységet folytató - intézmények, szervezetek, civil szféra támogatása Megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv és a járási népegészségügyi intézetek a szakmai irányító kiemelt és célfeladatai mellett a helyi szükségleteket figyelembe vevő, saját hatáskörben tervezett/kezdeményezett népegészségügyi feladatokat látnak el. A kiemelt feladatok: a komplex iskolai egészségfejlesztési program megvalósításának támogatása; a szervezett népegészségügyi szűrővizsgálatok szervezése, a lakosság szűrővizsgálatokon való megjelenésre motiválása; a közösségi színtereken az egészséges életmód támogatása; a lakossági egészségkommunikáció. Az egészségfejlesztési tevékenység meghatározói: A széles vertikális és horizontális partnerségi kapcsolatrendszer, A multiplikáló hatású programok bevezetése, hálózatok kialakításának segítése, a területi/kistérségi munkát megalapozó - felkészítő tevékenységek, Az egészség-megőrzési prioritási rangsor alapján az egészségtudatos magatartásra ösztönző helyi egészség-megőrzési programok szervezésemegvalósítása, Az egészségi kockázati magatartásformákkal bíró célcsoportok tudás-, készségszint növelése, (egészséges táplálkozás, rendszeres testmozgás, nemdohányzó magatartás), A Nemzetközi Világnapok Köré szervezett egészségkommunikáció, lakossági érzékenyítés, Parlagfű-mentesítési program feladatai: helyi koordinációja, információs feladatok. A területi munkában az egészséges életmód alappilléreinek erősítése: a dohányzás elleni küzdelem, a drog prevenció, az egészséges táplálkozás-energiaegyensúly kialakítása, a
8
rendszeres testmozgás, az egészségtudatos magatartásra ösztönző projektek/programok, tevékenységek szervezése - megvalósítása kap prioritást. A szakmai feladatok megvalósítását partnerkapcsolatok segítik.
a
vertikálisan
és
horizontálisan
helyi működő
A hálózati működés, a szakmai támogatás nyújtása segíti, erősíti a helyi közösségi színtereken futó projektek, programok eredményes megvalósítását; a támogatások, az együttműködések megállapodásokban kerülnek rögzítésre. A helyi közösségi színterek és rendezvények, falunapok, nyári táborok, az egészséggel kapcsolatos „jeles Világnapok” lehetőséget nyújtanak egészségüzenetek közvetítésére, célzott egészségfejlesztési projektek indítására. A helyi színterű, a helyi igényekhez igazított komplex egészségfejlesztési programok hatékony megvalósítása a területen élők demográfiai, morbiditási, mortalitási adatainak, az ezeket befolyásoló egészségmagatartási, egészségügyi-ellátórendszerbeli és környezet egészségügyi tényezőknek elemzésén alapulnak.
ÖSSZEFOGLALÁS, JAVASLATOK Vas megye halandósága az országos átlagnál kedvezőbb, azonban az egyes kistérségek viszonylatában eltérések mutatkoznak, egyes kistérségek lakossága több szempontból is fokozott kockázatúnak tekinthető. A területi egyenlőtlenségek a lakosság egészségi állapotában is tükröződnek. Minden harmadik lakos szűrhető daganatos betegség miatt, minden tizedik elsődleges prevenció által befolyásolható megbetegedés következtében hal meg. Az egészség problémák jelentős része elsődleges megelőzéssel befolyásolható. Ennek szükségességét a reprezentatív felmérések is alátámasztják. Jelentősen csökkenthetők azok a megbetegedések, amelyek halandósága felismeréssel, szűréssel, gyógykezeléssel javíthatók. Egyes betegségek esetében elengedhetetlen a gyógyító-megelőző ellátás fejlesztése. Az egészségi állapotban lévő egyenlőtlenségek közötti különbségek oka elsősorban az életmódban keresendő, annak a kulturális, természetes és mesterséges környezetbeli meghatározottságában, az egészségügyi ellátásban. Az egészségi állapot javításának, a tudatos befolyásolásának, a célzott beavatkozások megtételének színterei a kistérségek, a települések. A helyi döntéshozói elkötelezettséggel, az elkötelezett szakmaközi együttműködésű komplex fejlesztő programokkal a színtereken élők egészségi állapota eredményesen javítható. A helyi színtereken, a helyi igényekhez igazodó, bizonyítékon alapuló egészségfejlesztési programok javítják a közösségi színtéren élők egészség állapotát, kedvező irányba befolyásolják a lakossági compliance-t. Prioritás kell élveznie a hátrányos helyzetű térségekben élők egészség állapota javításának. Ösztönözni kell a polgárok felelősségvállalását. Ez az egészségműveltség megerősítését, fejlesztését jelenti: az egészségműveltség - az egészségre vonatkozó információk olvasásának, szűrésének és megértésének képessége az átgondolt döntések érdekében - formálja az egészséggel kapcsolatos szokásokat és választásokat.
9
Egészségtudatos választás: egészségesebb választás, kevésbé kockázatos szokások, jobb egészség, kevesebb egészségügyi kezelés, kisebb egészségügyi kiadások. Gyermek –és Ifjúság-egészségügy területén biztosítani kell, hogy a gyermekek megvalósíthassák a legjobb egészséget és a fejlődést, ezáltal csökkenteni az elkerülhető betegségek és halálozások társadalmi terheit a jövő felnőttjei és a következő generációk tekintetében. Az iskola pedagógiai programja, mely rövid és hosszútávon egészségfejlesztési feladatokat határoz meg és hajt végre, a felnövekvő nemzedék életminőségének formálója. A drog-prevenció területén a Nemzeti Stratégiára támaszkodva az alábbi színtereken szükséges célkitűzéseket megfogalmazni és tevékenységeket tervezni: - Család - Iskola (oktatási-nevelési intézmények) - Munkahely - Szabadidő eltöltésének helyszínei - Internet és már médiumok - Gyermekvédelmi intézményrendszer - Büntető – igazságszolgáltatás intézményei - Speciális szükségletű csoportok (szegregált lakókörnyezetben élők, fogyatékkal élők, állami gondoskodásban élők, csellengők, iskolából kimaradók) Az egészséges táplálkozás és fizikai tevékenység promóciója az EU táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos európai stratégiai irányaihoz igazodva a következő területeken tűz ki feladatokat: - az elhízottság epidemiológiájával és a viselkedéssel összefüggő kérdésekkel kapcsolatos adatgyűjtéseket végzése, - közegészségügyi cselekvési program keretében egészséges táplálkozási szokásokat megerősítő és fizikai tevékenységet elősegítő projektek támogatása, - a fogyasztói ismeretek bővítése, megfelelő információkkal való ellátása, reklám és marketing, - az egészséges életmód ösztönzése az egészségügyi szolgálatokon belül, - a közösségi színtereken a fizikai tevékenységet elősegítő környezet kialakítása.
5. Egészségügyi Elemzési és Támogató Osztály Mammográfiás szűrés A Vas Megyei Markusovszky Kórház Radiológiai Osztályán 2013-ban a mammográfiás szűrés nagyrészt folyamatos volt. A kétéves szűrőkörnek megfelelően kialakított szűrési menetrendhez képest megyénkben 6-7 hónapos csúszás volt, a szűrőállomás kapacitásának csökkenése miatt. A problémát jeleztük a Vas megyei Markusovszky Kórház vezérigazgató főorvosának. Új, digitális mammográfiás készülék beszerzésére, mely gyorsabb munkát tenne lehetővé, ez évben sem került sor, ígéret van 2014. évi beszerzésre. A 2010. évhez képest a behívás jelentősen csökkent, (3905 fő) magas volt a különböző okok miatt elmaradt szűrőnapok (szűrési munkaórák) száma. A megjelenési arány 61,20 %, alacsonyabb az előző szűrőkör megjelenési arányánál (2010: 65,0%), viszont az előző évhez (2012) hasonlóan alakult. A kiszűrt betegek ellátása egységes szempontok alapján, a protokolloknak megfelelően történik. További vizsgálatra a szűrőállomások a megjelentek 6,2 %-át (380 fő) hívták vissza. A mammográfiás szűrés szervezése a bevált gyakorlatnak megfelelően történt. A szűrés- szervezés leghatékonyabb módjának az autóbuszos együttes utaztatást tartjuk. A szervezésben a helyi önkormányzatok nagyon jó partnernek
10
bizonyulnak. 2013 során megyénkben 22 nagybusz és 35 kisbusz (összesen 57) alkalommal biztosítottak közös beutazást. A járási intézetek rendezvényeiken bemutatták a szűrővizsgálatokról szóló posztereket, tanácsadással, emlő önvizsgálat oktatással segítették a szűrést. Méhnyakszűrés 2013. év során a korábbi éveknél lényegesen kevesebb, 7287 (2013. évben: 19381) meghívólevél került kipostázásra. A megjelenési arány 3%, javult az előző évhez képest. Védőnői méhnyakszűrő program 2013-ban négy védőnő végzett szűrést, 11 településen folyt védőnő által végzett méhnyakszűrés. Meghívólevelek száma: 475, megkeresettek száma: 77, ebből szűrésen résztvett hölgyek száma: 26 fő (36%). Szervezett vastagbélszűrés megyénkben nem volt. Együttműködés, koordinációs feladatok A lakosságszűrések előkészítésében, szervezésében VMKH Kistérségi Népegészségügyi Intézeteivel együttműködtünk. Nélkülözhetetlen segítséget nyújtottak a szűrések előkészítésében, a helyi médiával való kapcsolattartásban, kiszállásos szűrések, előadások szervezésében. A háziorvosok a szűrések előtt és után tájékoztatást kaptak a meghívottakról, illetve a mammográfiás szűrés eredményéről. A védőnők bekapcsolódtak a közös beutazás szervezésébe, számos településről bekísérték a mammográfiás szűrésre utazókat. A helyi önkormányzatokkal nagyon jó együttműködés alakult ki, kivétel nélkül támogatták és segítették a szűrővizsgálatok szervezését, részt vettek a lakosság tájékoztatásában. A szociális intézményekkel a mammográfiás szűrést megelőzően egyeztettük a mobilizálható ápoltak létszámát és számukra külön időpontot biztosítottunk a mammográfiás szűrésre. Az intézmények kísérő szakdolgozókat biztosítottak, akik segítették a vizsgálat lebonyolítását és maguk is részt vettek a szűrővizsgálaton. A megyében több civil szervezettel rendszeres kapcsolatot tartunk, támogatjuk munkájukat, részt veszünk rendezvényeiken, előadásokkal, szakmai anyagokkal segítjük munkájukat.
6. Ápolás szakfelügyelet A Vas megyei egészségügyi ellátás az országos átlagnak megfelelő mind a járó-, mind a fekvőbeteg ellátás tekintetében. A Megyei kormányhivatal és a Járási Kormányhivatalok Népegészségügyi Szakigazgatási Szervei folyamatosan végezték a szolgáltatók ellenőrzését, engedélyezését. Tervszerű és időszakos célellenőrzésekkel a folyamatos szakfelügyelet is megvalósult. A szakfelügyeleti vizsgálatok célja volt annak megállapítása, hogy az ápolás szervezettsége, gyakorlata, szabályozottsága, minőségbiztosítási rendszere hogyan segíti az ápolás minőségének javítását. A szakfelügyeleti ellenőrzés során a leggyakoribb hiányosságok a betegdokumentációval kapcsolatosak, időnként a szakképzett ápoló hiánya veszélyeztette a biztonságos betegellátást, illetve ápolási eszköz hiány is. Megvizsgáltuk a működés, ellátás kritikus kockázati (veszély) forrásait is.
11
A feltárt hiányosságok megszüntetésére, a vizsgálatok során lefolytatott konzultációk alapján az intézmények ápolás vezetése egy sor nagyon fontos intézkedést kezdeményezett.
7. Védőnői szakfelügyelet Vas megye területén a lakosság részére a védőnői ellátás biztosított. A területi védőnői körzetek száma 113, az iskola-egészségügyi feladatot főállásban ellátó védőnői állások száma 28. Az állások 96,4%-a betöltött. Megyénkben üres állások (3) csak a kis létszámú körzetekben vannak, ahol tartós helyettesítéssel biztosított az ellátás. Illetékességi területünkre jellemzőek az aprófalvas körzetek, a területi védőnők 38%-a három vagy több települést lát el. Minden védőnői körzet rendelkezik jól felszerelt védőnői tanácsadóval (73) a székhelyközségekben, de az esély-egyenlő ellátás biztosítása a szétszórt, aprófalvas településeken nehézséget okoz, a közlekedési problémák miatt, úgy a családoknak, mint a védőnőknek. Az esélyegyenlőségen alapuló ellátás biztosítását a védőnő mobilizálásának javításával, ill. a gondozottak szállításának megoldásával (pl. falugondnoki busz) lehet megoldani. A védőnők valamennyi szakterületen folyamatosan törekednek a lakossági szükségletek figyelembe vételére, az igényekhez való alkalmazkodásra, az általuk nyújtott szolgáltatásokkal való elégedettségre. Ahhoz, hogy az egészségi állapot javulásában, érdemben tevékenykedni tudjanak, fontos, hogy a feltételeket biztosítsák munkavégzésükhöz.
8. Közegészségügy A Vas Megyei Közgyűlés munkatervéhez a „Területfejlesztéshez népegészségügyi helyzetről az alábbi tájékoztatást adjuk: Vas megye prioritások
közüzemi
ivóvízellátásával
kapcsolatos
kapcsolódó
területfejlesztési
Vas megyében a közüzemi ivóvízellátás 99, 9 % -os, a lakosság egy százaléka külterületen majorokban él, akik egyedi vízellátással rendelkeznek. A közüzemi ivóvízellátó rendszerek üzemeltetését jelenleg 7 szolgáltató látja el megyénkben (VASIVÍZ ZRT. Szombathely, Sárvár- Víz Kft. Sárvár, Kemenesvíz Kft. Celldömölk, AQVAZALA Közszolgáltató Koncessziós Kft. Zalaszentgrót, Pápai Víz és Csatornamű Zrt. Pápa, Bakonykarszt Víz és Csatornamű Zrt. Veszprém, és 2014. évtől a Soproni Vízmű Zrt. Sopron, melybe a Bük és Térsége Vízmű KFT beolvadt). Megyénkben 64 közüzemi ivóvízellátó rendszert üzemel. Az ivóvíz minőség javító program Vas megyében 13 vízbázist érint, mely 41 településre terjed ki. Az ivóvízminőség javító beruházás befejeződött a Káldi, a Merseváti vízbázisoknál, itt ammóniummentesítés valósult meg. Arzénmentesítő technológia került kiépítésre a Tömördi, a Simasági, az Acsádi és a Szentgotthárd-Farkasfai vízbázisoknál. Elkezdődött az arzénmentesítő beruházás a Körmendi és a Csepregi vízbázisok vonatkozásában is. Közegészségügyi ivóvízellátása.
szempontból
nem
tekinthető
biztonságosnak Kőszeg
város
2012. szeptember 15-től XVIII-R-088/00553-19/2012. számú határozatban megtiltásra került, hogy Kőszeg város vízellátásában részvevő József –foglalt-forrás és a III. számú Kövi - dűlői nagyátmérőjű ásott kutak vízét Kőszeg város közcélú ivóvízvezetékébe táplálják és az ivóvízellátási rendszerébe felhasználják. A két kút közüzemi ivóvízellátásból történő kivételének oka a III. jelű üzemelő vízműkút „külső védőterületként” jelölt területén lévő, részben üdülőházak, pincék, vagy terménytárolókban keletkező 1353 m3/év szennyvíz a talajban elszikkad.
12
Közegészségügyi szempontból a tisztítás nélkül a talajban elszikkadó szennyvíz potenciális veszélyt jelent a kutak bakteriális vízminőségére, esetleges vízjárvány kialakulását idézheti elő. Ezt vízvizsgálati eredmények is alátámasztják. A határozati kötelezésnek az üzemeltető eleget tett a két kút a jelzett dátumtól nem vesz részt Kőszeg város ivóvízellátásának biztosításában. Így jelenleg a város közüzemi ivóvízellátásában a Kőszeg – Rőti- völgyi vízmű-telep által szolgáltatott ivóvíz jelentős szerepet tölt be. Kőszeg város vízellátásában jelentős szerepet betöltő úgynevezett Rőti - völgyi vízmű telepet 2013. év során 6 alkalommal (február 26, március 10, március 31, április 12, szeptember 17, november 11) elöntötte a medréből kilépő Gyöngyös patak. A szolgáltató mind a 6 alkalommal az elöntés kezdetétől a vízellátó rendszert leállította, s a város vízellátását a Perenyei vízmű telepről biztosította. Ez a körülmény a kutak fokozatos elszennyeződéséhez vezethet. Az ivóvízbázis védelme és Kőszeg város ivóvízbiztonsága érdekében sürgető a patak medrében az akadálytalan vízelvezetés biztosítása, a meder tisztítása és a belső védőterületről a patak medrének a visszavezetése az eredeti mederszakasz helyére. Ez ügyben megkerestük a hatáskörileg illetékes Vízügyi Hatóságot. A másik lehetséges megoldás a Szombathelyi ivóvízellátó rendszerről történő ellátás biztosítása, azonban e megoldás érdekében újabb vezeték kiépítése szükséges. Közegészségügyi szempontból sürgető a Celldömölki sérülékeny ivóvízbázis vízminőség javító programjának megvalósítása, ugyanis a Vas megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 2013. és 2014.évi adatbázisát áttekintve megállapítható, hogy a szolgáltatott ivóvíz a gépház kimenő mintavételi helynél az ammónium-ion vizsgálati eredményei vonatkozásában minden esetben meghaladta az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet),1. számú melléklet C táblázatában megadott határértéket (0,5 mg/l). A határérték feletti ammónium tartalmú ivóvíz fogyasztása ugyan közvetlenül egészségkárosodáshoz nem vezet, azonban az ammóniumból biológiai átalakító tevékenység – un. nitrifikáció – útján nitrit képződik. Jelenleg a nitrifikáció az ivóvízhálózatban zajlik le, a hálózat belső falán kialakult biofilm segítségével. Azonban ez a folyamat teljesen ellenőrizetlen, és nehezen észlelhető, hogy mikor áll meg a folyamat a nitritnél. A határérték feletti nitrit koncentrációjú ivóvíz fogyasztása a várandós anyák, az újszülöttek, és a csecsemők egészségét veszélyezteti. A vezetékhálózatban ellenőrizhetetlen körülmények között bekövetkező nitritképződés megelőzése érdekében szükséges a kutak vizéből a hálózatba táplálás előtt az ammónium tartom eltávolítása. A Nyugat-Dunántúli Vízügyi Hatóság 2014. április 3-án kiadott NYUDUVH-51-1/3/2014. számú határozatban kötelezte az üzemeltetőt a vízminőség javítás végrehajtására 2015. április 30-i határidővel.
Levegőminőség 2013. március hónaptól két városunkban (Szombathely és Szentgotthárd) került automata légszennyezettség mérőállomás telepítésre. A környezetvédelmi felügyelőség honlapján folyamatosan figyelemmel kísérjük a vizsgálati eredményeket, mind a napi, mind pedig az órás mérési eredmények vonatkozásában. A Szombathely, Markusovszky úti mérőállomás adatai alapján ugyan nem mutat szennyezettséget Szombathely város levegőminősége a mért komponensek alapján, de közegészségügyi szempontból egy mérőállomás adatai alapján nem ítélhető meg egy város légszennyezettsége, különösen a Keleti városrész vonatkozásában. A levegőterhelési szint megállapítása érdekében folyamatos immisszió mérőállomás telepítését kértük az illetékes környezetvédelmi hatóságtól, aki 2013. évre elrendelte a szennyező üzem részleges környezeti állapotvizsgálatát, melyben 5 ponton, évszakonként két hetes időtartamra immisszió mérés elrendelése is szerepelt egy éves időtartamra.
13
Természetes fürdővizek A turizmus fejlesztése és magas színvonalú közegészségügyi biztonság, továbbá a természetes fürdőhelyek vízminőségének megóvása érdekében szükséges a „Természetes Fürdőhelyek” infrastruktúrájának fejlesztése (szennyvízelvezetés, vízellátás, közvilágítás, vendégek részére biztosított szociális helyiségek színvonalának növelése). A látogatók részére vonzóbbá tétel érdekében lehetőség az élményelemek, vízi sport lehetőségeinek növelése. A természetes fürdőhelyek hatósági felügyelete a 78/ 2008. (IV.3) Kormányrendelet értelmében a Népegészségügyi Szakigazgatási Szervek hatásköre. Jelenleg üzemeltetett természetes fürdőhelyek: Vadása - tó, Szajki –tó, Gersekarát Olimpiató, Döröske-tófürdő, Szentgotthárd- Máriaújfalu Hársas-tó. Valamennyi természetes fürdőnk vízminősége 2013. évben megfelelő volt.
Gyógy és Wellness fürdők A Magyarország termálvízkészletét tekintve világviszonylatban az 5. helyen áll. A bőséges termálvízkészlet késleltette hazánkban a vízforgatással, víztisztítással és fertőtlenítéssel üzemeltetet fürdők elterjedését. A töltő-ürítő rendszerű medencéket fokozatosan felváltották a közegészségügyileg biztonságosabb visszaforgatásos rendszerű, úgynevezett wellness medencék. A gyógyvíz minőségének, gyógyhatásának megőrzése miatt azonban gyógyfürdőinkben a tiszta gyógyvízzel működő töltő-ürítő rendszerben üzemeltetett medencék a mai napig megtalálhatók. Közegészségügyi ellenőrzéseink során tapasztaltuk, hogy a megye termál- és gyógyfürdőiben (44 közfürdő, melyből 4 gyógyfürdő minősítéssel rendelkezik) az üzemeltetők a fürdőmedencék vízminőségét befolyásoló közegészségügyi követelményeket általában betartják, ennek ellenére a hatósági vízmintázás során a bakteriológiai minták a töltő-ürítő gyógyvizes medencék 58%-ában, a víz visszaforgatásos medencék 25%-ában kifogásoltak. Az országos helyzet sem kedvezőbb. A hatósági ellenőrzéseken azt is tapasztaltuk, hogy általános gyakorlat szerint a fürdővendégek jelentős része az előfürdőket, zuhanyzókat medencébe lépés előtt nem veszi igénybe, az öltözői szappanos mosakodást egyáltalán nem alkalmazza. Előnyben részesítik a 30 oC víz hőmérsékletű, vagy afeletti medencéket, így ezek gyakran túlzsúfoltak. Ugyanakkor az úszómedencékben alig tartózkodik vendég. A fürdőzők által bevitt mikrobiológiai szennyeződés, a zsúfoltság jelentős közegészségügyi kockázatot jelent, és a bakteriológiai vízminőség romlásához vezet. Megállapíthatjuk, hogy fürdőzők ilyen higiénés magatartása alapvető vízminőséget befolyásoló tényező. A gyógyító Magyarország program gyógy-, és termálvízkincsének fenntartható kezelése és megőrzése érdekében a fürdőkultúra fejlesztése szükséges az általános iskolákban és a középiskolákban, a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv bevonásával. Minősített oktatóanyaggal és kiadvánnyal rendelkezünk az általános iskolák vonatkozásában. A program, kedvező fogadtatásra talált, mind megyénkben, mind pedig országos viszonylatban. Az Országos Egészségfejlesztési Intézet „A fürdőkultúra fejlesztése Vas megyében” című egészségfejlesztési programunkat ajánlott programnak minősítette 3/2013. szám alatt és országos alkalmazását javasolta. A program célja: környezettudatosabb és egészségtudatosabb magatartás, a gyermekeken keresztül szüleik is elérhetőek-multiplikátor hatással: egészség és környezettudatosabb felnőttek. Javul a fürdővizek bakteriológiai vízminősége, csökken a vegyszerfelhasználás, gazdaságosabb az üzemeltetés. 2013. és 2014. években Vas megye 9 általános iskolájában 6 közfürdő közreműködésével folytattuk a programot. Az oktatás a két évben összesen 800 gyermekre és a szüleikre terjedt ki, Jelenleg folyik a középiskolai oktatóanyag összeállítása. Az oktatóanyagok, tájékoztató kiadványok jelentős többletforrást igényelnek. A közfürdők létesítéséről és üzemeltetéséről szóló 37/1996. (X.18.) NM rendelet értelmében a hatósági felügyelet a Népegészségügyi Szakigazgatási Szervek feladata, így szakmai ismereteink nélkülözhetetlenek.
14
Szennyvíztisztítás Szennyvíztisztítás vonatkozásában a megye aprófalvas szerkezete miatt települési szinten jelentős lemaradás tapasztalható az országos szinthez viszonyítva, annak ellenére, hogy az elmúlt években csatornahálózat több településünkön létesült. Megyénk településeinek 47%a nem rendelkezik jelenleg csatornahálózattal. Szeleste, Hegyfalu községek fejlődését akadályozza a szennyvíz csatornahálózat hiánya. Több éve nem üzemel Szeleste községben a termálfürdő, az ipari üzemek továbbfejlődését is akadályozza a szennyvízcsatorna hiánya, Hegyfalu községben a szociális otthon elavult tisztítóberendezése nem képes megfelelően tisztítani a szennyvizet, szennyezve ez által a környezetet. Közegészségügyi szempontból kiemelt prioritású feladat, különösen a sérülékeny ivóvízbázis területét érintő csatornázatlan települések vonatkozásában: például KenézPecöl, Sótony-Nyőgér, Szombathely- Újperint.
Hulladék elhelyezés Javasoljuk a koncepcióban szerepeltetni a környezeti állapot javítása vonatkozásában a kistelepüléseken a lakosságnál keletkező veszélyes hulladékok begyűjtésének megszervezését, a szelektív gyűjtés növelését, mely hulladékudvarok létesítésével valósítható meg.
15
