Beszámoló a CSMKIK Hódmezıvásárhelyi Városi Szervezete 2008 évi munkájáról A CSMKIK Hódmezıvásárhelyi Városi Szervezete a város és vonzáskörzete (Hmvhely Kistérség) vállalkozásainak és vállalkozóinak kb. 6 %-át, a CSMKIK tagságának kb. 11 %-át tömöríti. A 2008-ban mintegy 200 taggal rendelkezı szervezet taglétszáma megelızıleg viszonylag keveset csökkent, mert az elmúlt évig az új (újra) belépık és a szervezetet elhagyók száma többé-kevésbé kiegyenlítette egymást. 2008-ban azonban a tagvesztés erıteljesen felgyorsult. Bár a csökkenés jelentıs volt, azonban az elégedetlenség miatt kilépık száma elenyészı volt a megszőnés, illetıleg vállalkozási tevékenységgel felhagyók miatti tagcsökkenéshez képest. Az elmúlt évben 27 %-os volt a megszőnés miatti vállalkozói tevékenység beszüntetése, ugyanakkor a teljes taglétszámhoz képest az elégedetlenségüknek kifejezetten hangot adás melletti kilépık száma mindössze 05 % volt. A jelentıs számú megszőnés okozta tehát tagjaink elvesztésének
döntı
részét.
Kisebb
arányban
voltak
azok,
akik
ellehetetlenülésükkel összefüggésben nem fizettek tagdíjat, és emiatt végül kizárásra kerültek. A Hódmezıvásárhely és annak vonzáskörzetébe tartozó vállalkozások a szervezet mellett
mőködı
iroda
Táncsics
Mihály
utcai
helyszínén,
gyakorlatilag
valamennyi fontosabb ügyüket helyben intézhetik el. Megemlítendı, hogy az iroda fenntartását nem csupán törvény írja elı, de annak jelentıs gyakorlati szükségessége is van. Azt veszik igénybe például a csongrádi kistérség vállalkozói is, hiszen ezáltal közel 60 km-es távolságot takaríthatnak meg ügyintézésük során. Az iroda ügyfélforgalmának havi átlagban a 160 ügyszámot is elérı, sıt olykor meg is haladó forgalmát egy fıállású kamarai alkalmazott és az elnök bonyolítja le, illetve intézi. A rendes irodai ügyfélfogadási idı mellett heti 3 órában van elnöki fogadóóra, ami azonban nem bizonyul elégségesnek, ezért ha csak szükséges, és az idıvel is megoldható, akkor ezen kívül is lehetıséget
kellett
biztosítani
a
tagok
és
más
vállalkozások
ügyeinek
meghallgatására, intézésére. A kihelyezett iroda hivatott kiszolgálni a városi szervezetet is, azonban ennek a feladatának
az
utóbbi
években
erıteljesen
megnövekedett
forgalom
és
adminisztráció miatt egyre kevésbé tud igyekezete ellenére már megfelelni. Ez 1
gyakorlatilag azt jelenti, hogy a szervezeti feladatok mind nagyobb hányadát kell megoldani az iroda igénybevétele nélkül, illetve azon kívül. Az iroda fı szolgáltatásai: 1. származási bizonyítványok hitelesítése 2. okmányhitelesítési nyomtatványok értékesítése 3. felvilágosítás nyújtása tanulószerzıdésrıl, valamint azok továbbítása és megvalósulásának figyelemmel kísérése, 4. információ adása mestervizsga tanfolyamokról, kamarai szakértıi listára való felkerülésrıl 5. tagdíjbefizetés,
tagdíj-reklamációk intézése,
hátralékkal
rendelkezık
felszólítása 6. tanácsadás, információnyújtás egyedi ügyekben (reklamációk kezelése) 7. új tagok regisztrációja (belépések intézése) 8. rendezvényszervezés, rendezvényre való jelentkezések regisztrálása, a díjak beszedése 9. címszolgáltatások megrendelésének fogadása és intézése 10. kamarai pályázati csomagok értékesítése, ezzel kapcsolatos tájékoztatás 11. kiadványok terjesztése, értékesítése 12. Széchenyi Kártyával kapcsolatos teljes körő ügyintézés. A városi szervezetet az elnök irányítja. A helyi elnökség az elnökbıl és a 4 tagozati alelnökbıl áll. Az elnök kapcsolatát a megyei és az országos kamarához közvetlen szervezeti tagság (elnökségi, ügyvezetıségi, országos küldötti status) biztosítja. Az elnök a helyi önkormányzat polgármesterével is folyamatos kapcsolatban áll, ami részben eseti találkozók, részben a helyi gazdaságot érintı ügyek
elızetes
megvitatásában,
valamint
az
önkormányzati
ülések
napirendjeinek részletes megküldésébıl, valamint az aktuális napirendekhez való vélemény nyilvánításának lehetıségébıl áll. Ez utóbbi feladat részben a nehezedı gazdasági körülmények között egyre több munkával és elfoglaltsággal jár. Az elnök munkáját eseti tanácsadók segítik, akik az aktuális gazdasági ügyeken túl az egyes vállalkozókat érintı egyedi kérdésekben is véleményt nyilvánítanak, tagok konkrét problémáit is törekszenek orvosolni. A szervezet egyik alelnöke (Bacsa Pál) települési képviselı is, egy másik (Rácz Árpád személyében) külsı bizottsági tagsággal, továbbá ı és a szervezet elnöke a 2
polgármester által létrehozott gazdasági stratégiai tanácsadó testületbeni meghívással rendelkezik. A helyi elnökség az elmúlt évben –tekintettel a választásokra való felkészülésre is-, 11 alkalommal ülésezett. Ülésein elsısorban a helyi szervezetet és a kistérségben mőködı vállalkozásokat érintı kérdéseket tárgyalta meg, de kialakította véleményét a CSMKIK és az országos kamara helyi összefüggéső tárgyköreiben is. Az elnökség az Alapszabály és a Választási szabályzat módosításával kapcsolatban is véleményt nyilvánított, amelynek egy része idı közben elfogadásra került, az ezzel összefüggı egyéb kérdésekre pedig e szabályzatok részletes módosításának napirendre tőzése során kíván még visszatérni. A kistérség küldöttei 4 alkalommal üléseztek, elsısorban a választási elıkészületek
és
a
programalkotás
jegyében.
Összevont
tagozati
ülés
megtartására 3 alkalommal került sor, a kötelezı éves beszámolón túlmenıen. A tagozati ülések és egyéb események témája a továbbiakban kerül ismertetésre. Évente kérdıív segítségével mérjük fel –egyebek mellett- tagjaink helyzetét, rendezvényigényét, problémáit és a kamarai munkáról alkotott véleményét. Ennek alapján határozzuk meg a következı év feladatait, rendezvényeit.
A kamarával szemben támasztott igények felmérésének módja: rendkívüli tagozati ülések személyes találkozások, megbeszélések „elégedettségi”
kérdıívek
(elvárások,
vélemények,
programigények
felmérése) kiküldése (évente, átlagosan 54 %-os válaszadással) kamarai tagok személyes látogatása A legutóbbi kérdıív tapasztalatainak részletes ismertetésére a következı fejezetben kerül sor. A tagi akvizíciós tevékenységrıl (a tagok toborzásának és megtartásának módjáról): nem kamarai tag vállalkozó, illetıleg vállalkozás vezetıjének tájékoztatása a
kamarai
tagság
elınyeirıl, 3
illetve
a
kamara
által
nyújtott
szolgáltatásokról
(pl.
Széchenyi
Kártya
igényléskor,
illetve
egyéb
alkalmakkor, amikor információt vagy segítséget kér a kamarától. nyitott rendezvények szervezése (évi 2-3 alkalommal, a kifejezetten tagoknak szervezettek felett) sajtótájékoztató rendezvényhez kapcsolódóan, vagy önállóan kérdıíves megkeresése külön a nem kamarai tag-vállalkozásoknak kifejezetten a kamara tevékenységérıl szóló rádió és TV-s riportokon való részvétel személyes megkeresése, találkozók szervezése a jelentısebb, nem kamarai tag vállalkozások (cégek) vezetıinek /pl. Közéleti Kávéház/ idırıl-idıre visszatérı tárgyalás a város polgármesterével a kamarai tevékenység népszerősítésérıl (önkormányzati tulajdonnal rendelkezı vállalkozások
többsége
kamarai
tag),
közös
kamaranépszerősítı
rendezvények szervezése a kamarai tagságukat megszüntetni szándékozó tagtársaink túlnyomó többségével személyes, ha szükséges levélben is kifejtett meggyızés, szándékuk megváltoztatása érdekében. egyedi problémák megoldásának segítése
Rendezvények Rendezvények, ek, fontosabb események a 20082008-as évben évben Helyben szervezett elıadásokkal, konzultációkkal és egyéb rendezvényekkel segítjük tagjaink mőködését, informálását, valamint üzleti kapcsolatainak építését, ápolását. 1. A
rendezvények
sorából
társadalombiztosítási
kiemelendı
járulékok
a
januári
megállapítására,
adózásra
illetve
és
fizetésére
vonatkozó jogszabály-ismertetı elıadás, amely az APEH által biztosított elıadóval, nagy érdeklıdés mellett zajlott. 4
2. Februárban a 2008 évtıl érvényes új pályázati struktúra, a megjelenı pályázati kiírások (GOP, ROP) és hozzájuk kapcsolódó új feltételrendszer (fedezet, stb.) ismertetése céljából szerveztünk tájékoztató elıadást, a Nemzeti
Fejlesztési
és
Gazdasági
Minisztérium
osztályvezetıjének
közremőködésével, társrendezésben. 3. Márciusban összevont tagozati ülést tartottunk, amelyen a megye és a régió gazdasági helyzetét és kilátásait bemutató elıadás, valamint tájékoztató hangzott el a 2007. évi megyei és tagozati szintő kamarai munkáról, továbbá a CSMKIK Hódmezıvásárhelyi Városi Szervezetének elmúlt évi tevékenységérıl. (Éves beszámoló a kamarai munkáról).
4. Május
hónapban
hatásának
és
a
a
kihasználását
TISZK
rendszer
lehetıvé
összevonásának
módját
rendszer
lehetıségeinek
tevı, és
mőködése
illetve
a
lehetséges
minél
szak-
és
hódmezıvásárhelyi magasabb
szintő
szakközépiskolák
következményeit
egyeztetı
megbeszélést tartottunk a polgármesteri hivatal oktatási ifjúsági és sport csoport vezetıjének, a helyi kamara elnökségének és a szakképzéssel foglalkozó
helyi
intézmények
vezetıinek
(igazgatóinak
igazgatóhelyettesinek), részvételével. A megbeszélésen az önkormányzat és oktatási intézmények, valamint a kamara együttes fellépésének eszközeit vettük számba. 5. A nyár folyamán (fıként június közepétıl) folyamatosan érkeztek panaszok egyéni vállalkozóktól, hogy a kötelezı TEÁOR számok megújítása miatt problémáik támadtak a hmv-i okmányirodával. Amikor ugyanis a tevékenység TEÁOR számának automatikus átfordítása nem történt meg valamely ok miatt, maguk kezdeményezték –sok esetben hivatalos felszólítás nélkül is- annak pontosítását. Az eljárás során azonban nehezményezték, hogy az okmányiroda esetükben úgy járt el, mintha új vállalkozást indítottak, vagy a régi tevékenységüket módosították volna. Ennél fogva egyes esetekben telepengedélyezési eljárás lefolytatását írták elı,
más
esetben
pedig
korábban
nem
igényelt
szakképesítés
megszerzésének igazolását írták elı, illetıleg az érintett tevékenységre vonatkozó engedély bevonását helyezték kilátásba. Ez egyes vállalkozások 5
esetében –számos tagunkat is érintve- a vállalkozás megszüntetésére, illetve a vállalkozói igazolvány visszaadására vezetett volna. A problémát olyan nagy számban jelezték, hogy levélben kellett a város jegyzıjéhez fordulni, kérve a nyilvánvalóan jogszerőtlen eljárás felfüggesztését. A levélben megfogalmazott kifogás megtételét megelızıen a CSMKIK Hódmezıvásárhelyi Városi Szervezetének elnöke információkért fordult más területi kamarákhoz. Azok jelezték, hogy nem egyedi problémával állunk
szemben,
ezért
ık
is
tettek
már
különbözı
lépéseket
a
rendeltetésellenes joggyakorlat megszüntetésére, de egységes kamarai fellépésre nem került még sor. A vonatkozó jogszabályok alapos értelmezést követıen fordultunk kéréssel a város jegyzıje felé, hogy a TEÁOR számok változtatásával szükségszerően együtt járó eljárást ne értelmezzék kiterjesztıleg, azaz engedélyezési eljárás lefolytatásának szükségességeként. Sajnos a jegyzı gyakorlatilag elzárkózott a kérés teljesítésétıl. Mindezzel párhuzamosan megkereséssel éltünk a megyei kamara (CSMKIK) felé is, hogy egységesen vállaljuk fel a probléma megoldásában való közremőködést, hiszen a probléma bár nem mindenütt, de nem is csak Hódmezıvásárhelyen jelentkezett. Ez a felhívás sem járt eredménnyel, ezért egyelıre magunkra maradtunk. Még a nyár folyamán újabb levélváltás zajlott Hódmezıvásárhely Megyei Jogú Város jegyzıjével, amely során ismerté vált, hogy milyen jogértelmezési problémák vezettek a hibás hatósági joggyakorlatra. Ezt egy részletes –a jegyzıétıl eltérı, és szerintünk helyes- jogértelmezési kérdéseket összefoglaló levél átadásával egyidejőleg
próbáltuk
személyes
tárgyalás
útján
rendezni.
A
megbeszélésen a városi elnökség két tagja, dr. Hampel Tamás elnök és Rácz Árpád alelnök vett részt. A tárgyaláson sikerült elérni a korábbi gyakorlat felfüggesztését és a vállalkozási engedélyek korlátozásának visszamenıleges feloldását azzal a feltétellel, hogy az IRM-nek kell a helyes joggyakorlatról a végsı szót kimondani. /Ezt viszont nekünk kell elérni./ Ezzel a helyi problémák kezelése átmenetileg nyugvópontra is került.
Kértük
megjelentetését
ugyanakkor is,
hogy
a
együttesen bizonytalanság
kiadott és
sajtóközlemény
kétségbeesés
végre
megszőnjön, azonban erre nem vállalkozott az önkormányzat. Ezt nekünk magunknak
kellett
megtenni,
azzal 6
hogy
a
korábbi
vállalkozói
engedélyekkel
kapcsolatos
elıírások
és
korlátozások
feltételes
visszavonásáról, az új TEÁOR számok rugalmas átfordításának menetérıl tájékoztattuk az érintetteket. 6. Idı közben azonban a probléma a társas vállalkozások automatikus TEÁOR
számváltoztatás
miatti
esetleges
társasági
szerzıdésmódosításának ügyével is kiegészült, mert ez utóbbiak a cégbírósági eljárást és az ezzel kapcsolatos, ismételten szükségtelen kiadásokat kifogásolták. A társas vállalkozásokat ugyanis szintén hátrányosan érintette a nem autómatikus átfordításokkal összefüggı eljárás, ráadásul nem jogértelmezési, hanem kifejezetten jogalkotási hiba miatt. Mellékesen az IM ismeretei szerint csupán a társas vállalkozások 25 %-ánál okozott ez problémát, a valóságban azonban éppen fordítva, hiszen azok ¾-ét érintette. Az eredeti idıpontig azonban az érintett társas vállalkozások több, mint fele módosította társasági szerzıdését, tehát szükségtelen költségekbe kényszerült verni magát. A két vállalkozói kör – azaz mind az egyéni vállalkozók, mind pedig a társas vállalkozók érdekében, magánszemélyként a városi szervezet elnöke /dr. Hampel Tamás/ levéllel fordult az IRM-hez, jogi érvekkel kérve a jogszabályok és a kialakult rendellenességek soron kívüli orvoslását, amelyrıl egyidejőleg tájékoztatta az MKIK elnökét /dr. Parragh Lászlót/, kérve, hogy egyetértése esetén az éppen akkor zajló deregulációs, illetve vállalkozási adminisztrációs terhek csökkentésérıl szóló tárgyalások során használja fel az összegyőjtött szakmai érveket. Az MKIK a felvetettekkel egyetértve azokat tárgyalásai során maga is hasznosította. Az együttes fellépés sikerrel járt, aminek következményeként az IRM tájékoztató levelében jelezte, hogy a felhozott érvekkel gyakorlatilag teljes egészében egyetért, és még 2008-ban megszületnek mindazon vonatkozó jogszabályváltozások, amelyekre okkal lehetett igényt tartani. (A vonatkozó jogszabályokat az Országgyőlés még 2008-ban valóban el is fogadta.) A vállalkozások szakmai részletektıl mentes tájékoztatása azonban a helyi sajtóban nem történt meg, viszont ismerté vált az APEH részletes –elsısorban könyvelık számára szolgáló- tájékoztatása. Érdemben és kivonatosan összefoglalva tehát sem az egyéni, sem a társas vállalkozásoknak nem kell az okmányirodákban és a cégbíróságoknál 7
TEÁOR ügyben eljárni, a változásokat elsı adóbevallásuk megtételekor kell csupán az APEH-nek bejelenteni. Az eljárás és annak részeredménye a FUTÁR útján –továbbá néhány (sajnos nem helyi) médium által közzétételre került –az ügy súlyához mérten azonban okkal állítható, hogy megyei vonatkozásban is csupán igen szegényesen. 7. 2008 augusztusában megkezdtük a felkészülést a soron következı kamarai választásokra. Ebbıl csupán a helyi szervezet program és stratégiai tervalkotását, valamint a megfelelı és a jelölést vállalni hajlandó tagok küldöttnek való kiválasztását emelnénk ki. 8. Az elmúlt év folyamán is jelentıs erıfeszítéseket tettünk arra, hogy tagjaink az esedékes vagy elmaradt tagdíjaikat rendezzék. Ezt szóbeli és írásbeli
megkeresésekkel
/nem
hivatalos
felszólítással/
egyaránt
megpróbáltuk elérni. A személyes hangvételő érdeklıdés –a megyei felszólítás mellett, illetıleg helyett- a teljesítés elmaradásának okáról több esetben is eredménnyel járt, azonban szembesülnünk kellett azzal a ténnyel is, hogy a hátralékosok egy nem lebecsülhetı része végelszámolási vagy felszámolási eljárás alá került, emiatt fizetésképtelenné vált irányunkba. 9. November hónapban valamennyi
térségünkben mőködı
tagunknak
kérdıívet küldtünk, amelyben fıként a kamarai érdekvédelemmel kapcsolatos elvárásokra kerestük a választ. A kérdıívre a megszólítottak több mint 40 %-a válaszolt. A szolgáltató jellegő kamarától az érdekképviseleti
munka
erısítését
és
a
tagokkal
való
szorosabb
kapcsolattartást várják el. A Kamarai Futárban megjelenı információkat jónak
értékelték,
de
ugyanakkor
a
futár
kézbesítésének
jelentıs
hiányosságaira is fény derült a felmérésbıl. 10. Ugyancsak felmérést végeztünk a térségben mőködı tagjaink körében a hatósági ellenırzések gyakorlatáról. A válaszadók a kiválasztott négy hatóság, hivatal munkáját 1-5 közötti skálán minısíthették. A kérdıívekre a megszólítottak közel 36 %-a válaszolt. /Ez az utóbbi idıben adott válaszok arányát tekintve szokatlanul alacsony reagálásnak ítélhetı, 8
aminek oka önmagában is elemzést igényel, hiszen a válaszra feltett téma a vállalkozások többségét napi szinten is élénken foglalkoztatja./ Az értékelt válaszokból az szőrhetı le, hogy a legjobb minısítést a Munkaügyi Központ és attól jelentısen lemaradva, de még mindig a második sorban az Önkormányzat adócsoportja, míg legrosszabb minısítést az OEP és az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Fıfelügyelıség kapta tagjainktól. A válaszok egyébként szők mezıben mozogtak, és átlagosan a hatóságok munkájának színvonalát mindössze 2,5-re értékelték. Ez meglehetısen alacsony minısítés, hiszen nyilvánvalóan nem csak vállalkozói közérzeti, de
versenyképességi
kérdés
is
a
hatóságok
segítıkészsége,
kiszámíthatósága, egyáltalán azok ügyintézésének minısége. A minısítést több tényezı is befolyásolta; pl. emberi tényezık az ügyintézık részérıl, szakszerőség, idıszerőség, méltányosság. A bizonytalan, szükségtelenül túlbonyolított, indokolatlanul szigorú szabályozás a jogkövetést és kiszámíthatóságot nem csak a gazdaság szereplıinek oldalán, de a jogalkalmazókén is megnehezíti. A hatóságok kétség esetén ugyanakkor kivétel nélkül a szigorúbb értelmezés szerint járnak el, ami alapvetıen sérti a jogalkalmazási alapelveket, egyúttal bizonyítja a hatóságok bizonytalanságát és –fıként pénzügy-politikai- megfelelési kényszerét. A hatóságok
a
jogszabályokra
nehezen
értelmezhetı,
„rájátszva”
a
büntetés
olykor
kifejezetten
kiszabására
hiányos
koncentrálnak.
Hiányolták továbbá a megfelelı és hatékony jogorvoslati lehetıségeket is, az eljárást és a marasztalást illetın. Világossá vált az is, hogy a teljes mértékben fekete gazdaság felderítése helyett, a legális világban mőködı gazdaság mértéktelen megregulázása, (vélt vagy valós) teljes legalitásának kikényszerítése a központi, illetıleg súlyponti cselekvési célirány. A válaszadók 92 %-a szerint a hatóságok valójában kerülik a feketegazdaságot, inkább az adófizetıket büntetik, így növelik a költségvetés bevételeit, és a politika tulajdonképpen ezt a folyamatot kommunikálja a feketegazdaság elleni harcként. Ez pedig nem a fekete gazdaság ellen, hanem az annak javára szolgáló magatartás. Kifogással illették a válaszadók e helyi adóhatóság és az APEH inkasszálási gyakorlatát, amely során érdemi határozat nélkül –de jogszerően- emelnek le vélt vagy valós tartozást a vállalkozások 9
számlájáról, így a jogszerőség vitatására csak hónapokkal késıbb kerülhet sor. Néhány esetben külön határozat meghozatala és elnézés kérése, valamint kompenzáció nélkül került sor a megalapozatlanul leemelt tartozás visszautalására hónapok elteltével. Az általánosnak tekinthetı tartozások világában ez a magatartás akár végzetes is lehet az adott vállalkozás számára. Nem vizsgáltuk külön, de szóba került, hogy adókönnyítést (mérséklést, részletfizetés, stb.) szinte senki sem kapott az elmúlt évben a nyilatkozó, eddig pontosan teljesítık közül. Nem képezte hasonlóképpen a vizsgálat tárgyát, de szintén szóba került a közüzemi vállalatok kritikán aluli, de általában mégis –érthetetlenül jogszerőnek bizonyuló- számlázási rendszere is. 11. Decemberben tárgyalásba kezdtünk a helyi vállalkozások gazdasági körülményeinek felmérésérıl és a lehetséges helyzetjavító megoldásokról. A
tagvállalkozásokkal
folytatott
konzultációt
második
lépésben
kiterjesztettük az önkormányzatra is. (A tárgyalások jelenleg is folynak, amellyel összefüggésben folyó évben az önkormányzati ülés napirendjeinek sorában elıadások megtartására kerül sor a helyi kkv. helyzetérıl és munkaerı-ellátottságáról.) 12. Egyéb
események. Ezek
sorából
kiemelendı
a
RFKB
(Regionális
Fejlesztési és Képzési Bizottságok megalakulása elıtti konzultáció, amelyen Szügyi György OB elnök úr meghívására vett részt a szervezet elnöke,
felmérve
a
feladatokat,
lehetıségeket
a
szakképzés
hatékonyságának és a gazdasági szükségleteknek a biztosíthatóságában. A 2009. év programjainak szervezése, illetve elıkészítése folyamatban van (2 rendezvény
már
megtartásra
is
került),
amely
szegényesebb a korábbi évekénél.
Hódmezıvásárhely, 2009. február 10.
A beszámolót készítette: Dr. Hampel Tamás elnök ….
10
remélhetıleg
nem
lesz
A 2009-es év tervei között szerepel: - „Adóváltozások 2009” rendezvény (megvolt) - GOP és ROP 2009 évi pályázati kiírásairól tájékoztató elıadás (megvolt) - „Csongrád Megye gazdasága és szociális helyzete” címő elıadás. Elıadó: Klonkai László KSH - Összevont tagozati ülések keretében közérdeklıdésre számottartó elıadások
11
