Beszámoló a 2016-os March Meeting-ről. Kovács Réka Annamária BOE- Kommunikációs és Informatikai felelős

Beszámoló a 2016-os March Meeting-ről Kovács Réka Annamária BOE- Kommunikációs és Informatikai felelős

Budapesti Orvostanhallgatók Egyesülete 1089 Budapest, Nagyvárad tér 4. http://www.semmelweis.hu/boe [email protected]

Tartalom Beszámoló a 2016-os March Meeting-ről....................................................................................... 1 Kovács Réka Annamária BOE- Kommunikációs és Informatikai felelős .................................. 1 1. A PreGA...................................................................................................................................... 3 1.1.HS&HRH szekció munkája .................................................................................................. 3 1.1.1. TB rendszerek és a felmerülő problémák ..................................................................... 3 1.1.2. Érdekképviseleti tréning (advocacy)............................................................................. 4 1.1.3. Irányelvek megfogalmazása és végrehajtása az egészségügyben ................................. 4 1.1.4. III. European Alcohol policy youth conference ............................................................ 4 1.1.5. Projekt menedzsment .................................................................................................... 5 Közösségi programok ................................................................................................................. 5 2. A GA ........................................................................................................................................... 5 2.1. Nyitó ünnepség .................................................................................................................... 5 2.2 Szekciók- SCOPH................................................................................................................. 5 2.2.1. A SCOPH alapszabály változások ................................................................................ 6 2.3. Kis csoportos foglalkozások ................................................................................................ 6 2.3.1 Mentális egészség .......................................................................................................... 6 3. Összefoglalás .............................................................................................................................. 7

Egészséget építünk!


1. A PreGA Elöljáróban: mindenkinek ajánlom a pre GA-t! Vezetőknek, és tagoknak is, sőt kifejezetten a tagoknak. A GA-nál rövidebb, minimális hiányzást jelent az egyetemről és életre szóló élményt, tapasztalatot és tudást ad. Míg a GA-n elsősorban az egyes szekciók programja, azok vezetése és különböző szabályozások megvitatása a központi téma, a preGA szakmai programokról szól, kisebb csoportokban, gyakorlatiasabban, mint a GA. Az egyetemen is volt szó katasztrófa elhárításról, de itt konkrétan „fél élesben” tehették próbára magukat a résztvevők. Akik erre jelentkeztek a szakmai felkészítésen túl, több napos szimuláción mentek keresztül. A képekből ítélve pótolhatatlan programban volt részük. Sajnos nekünk a regisztráció körül akadtak kisebbnagyobb problémák, így másfél nap kieséssel tudtunk csak csatlakozni, és nem az általunk kiválasztott szekcióhoz. A pre GA alatt mi a TB rendszerekkel és a humánerőforrásokkal foglalkoztunk.

1.1.HS&HRH szekció munkája Mire sikerült az adminisztrációs problémákat rendezni, már javában folyt a szekció munkája. A bevezető előadásokon túl voltak. Párokba osztva kaptak az első nap „project” feladatot, azaz, hogy bizonyos szempontok alapján a rájuk osztott országok (többnyire a párok valamelyike az adott országból érkezett) TB rendszerét mutassák be, a felmerülő problémákat emeljék ki, és megoldási alternatívákat vázoljanak fel. Csatlakozásunk a projektek bemutatása alatt történt. Az érdeklődők számára a továbbiakban kiemelek pár felmerülő problémát.

1.1.1. TB rendszerek és a felmerülő problémák Tajvan:A TB rendszer a betegek szempontjából olcsó és könnyen hozzáférhető → kis problémával is hamar orvoshoz fordulnak az emberek → magasak az EÜ kiadások és az orvosok túlterheltek. Továbbá a betegek nem tudják, melyik orvoshoz forduljanak adott panaszukkal → számos helyre fölöslegesen mennek → rendszer túlterhelt Ötlet: telefonos orvosi szolgálat bevezetése Amerika: A világ legdrágább egészségügyi rendszere. A populáció 15,4%-a nem rendelkezik biztosítással! 200 millió a magánbiztosítottak száma. És a GDP 17,1%-át költik az EÜ rendszerre. (Adminisztráció, ügyvédek, technológia) Németország: A populáció 93% államilag biztosított, 7%-a magánbiztosított. Szabad orvosválasztás joga érvényesül. Az anyagi támogatás a ’Diagnose releted group’ alapján valósul meg. Azaz egy adott összeget kapnak egy beteg ellátására akkor is ha 1 napot és akkor is ha komplikációk miatt több napot tartózkodik a kórházban. Ez arra motiválja az orvosokat, hogy minél rövidebb idő alatt, minél precízebben lássák el a beteget, és minél előbb mobilizálhatóvá tegyék. Viszont a kórházi fejlesztéseknél és beruházásoknál a pénzhiány problémát okoz. Tunézia: nincsen epidemiológusuk → nincsenek statisztikáik. A privát szektor nagyon fejlődik, de a ’public’ nem, nem is olyan jó. Kártya rendszer működik.



Egyesült Királyság: II. VH óta működik az NHS (National Health Service) Az elsődleges és másodlagos ellátás ingyenes, de bizonyos dolgokért fizetni kell, pl. receptekért. Nagyon hosszúak a várólisták.

1.1.2. Érdekképviseleti tréning (advocacy) Előadással és elméleti képzéssel kezdődött, a fogalmak tisztázásával. Az elméleti részben kiemelték a feltérképezés fontosságát, azaz, legyünk tisztában azzal, amit képviselünk, azokkal, akiket képviselünk (ők mit szeretnének, mik a céljaik). Minden cselekedetünk legyen átlátható a képviseltek számára is. Hangsúlyozták továbbá a strukturált párbeszéd fontosságát. Fontos,hogy tudjuk: mi a cél, mi a akció terv, monitorozzuk, ellenőrizzük stb. Irányelveink legyenek rögzítve, és térképezzük fel a pozíciónkat, valamint az érdekeltek (stakeholders) pozícióit. Keressünk szövetségeseket, jöjjünk rá, hogy ki van ellenünk, és végig a céldöntés hozón legyen a tekintetünk, de a meggyőzést nem vele kell kezdeni, hanem a hozzá legközelebbi emberekkel, akiknek a véleményére hallgat, mikor elé állunk, akkor már egy pozitív képe legyen az ügyünkről. Külön szó esett a különféle érdekképviseleti technikákról célcsoportonként. Majd áttértünk a tárgyalás technikára és az alkudozásra. Végezetül egy közel fél napos szimulációval zártuk a tréninget, ahol saját bőrünkön különböző szerepkörökben tapasztaltuk meg az érdekérvényesítés csínnyát - bínnyát. Szenzációs volt! :)

1.1.3. Irányelvek megfogalmazása és végrehajtása az egészségügyben Elméleti bevezetésben fogalmak tisztázásáról és módszerekről volt szó, többek között a irányelvekhez kapcsolódó ciklusokról, probléma identifikációról, a populáció igényinek megértéséről, valamint arról, hogy a statisztikai adatokat miként tudjuk bele forgatni a praktikumba és az irányelvekbe. Végezetül ismételten kis csoportokra lettünk osztva és különböző projekteket kellett megoldanunk, majd prezentálnunk. Az én csoportom témája. ’Improving maternal and child health’ A csoportba érdekes módon csupa fejlett országból érkezett orvostanhallgató került, így az első pár percben tanácstalanul néztünk egymásra, hogy hát na, azért ez jól működik minálunk, most miről is beszéljünk. Brain storming! Hamar kiderült, hogy egyáltalán nem is olyan jó az általnos helyzet, mint azt mi első ránézésre gondoltuk. A következő problémák vetődtek fel: erőszak, oltás kérdéskör, veleszületett betegségek, alkohol-, drog-, dohányzás abúzus, mentális problémák (depresszió abortusz, megküzdési stratégiák stb.), embertelen megszületés. Projektünket ezek közé a kérdések köré csoportosítottuk.

1.1.4. III. European Alcohol policy youth conference A reklám helye. Pihenés képen a főszervező pár percben bemutatta a konferenciát. Minthogy Szlovéniában lesz, érdemes hirdetni a tagoknak. Jelentkezés március 31- ig! reg díj 125 euró, de ha problémát jelent írni kell a szervezőknek, megoldják másképp, cél, h minél többen menjenek. Részletek: http://www.apyn.org/conference_2016



1.1.5. Projekt menedzsment Első körben mindenki beszámolt a hazájában lévő problémáról. Én a paraszolvencia kérdéskörét emeltem ki, ami a külföldiek számára teljesen érthetetlen fogalom, hiába magyaráztam, hogy nem korrupció nem igazán értették. Majd előadás következett, elméleti és gyakorlati háttér. Végezetül csoportosodtunk, mindenki kiválaszthatta, hogy melyik ország problémáját szeretné megoldani. A paraszolvenciához 3-an kerültünk, és szép jól strukúrált stratégiát állítottunk össze. tervezem, hogy majd leírom részletesen és a rezidens szövetség elnökével szemléltetem. Hiszem, hogy lesz változás! :) Végezetül még egy érdekes információt szeretnék kiemelni, ami megdöbbentett: A világon 1 billió ember nem találkozik EÜ dolgozóval!

Közösségi programok Természetesen a sok munka mellett szórakozás sem maradt el. Minden estére szerveztek kisebb/nagyobb bulit, melyek 10 körül kezdődtek. Ez remek lehetőség arra, hogy a szekció berkein kívüli emberekkel is megismerkedjünk, illetve szakmai kérdéseken túl minden másról beszélgessünk. Azonban lehetetlen minden eset ott lenni, ha az ember másnap aktívan szeretne részt venni a szekció munkájában, vagy tudni kell időben lefeküdni. :)

2. A GA A regisztrációs nap, minthogy már a helyszínen voltunk szabadnapként funkcionált. Eredetileg aludni szerettem volna, a Pre GA-n nem volt túl sok pihenésben részben, de ki kellett költözni a szobákból, így végül csatlakoztam a japán társasághoz, és megnéztük a fővárost. A GA nyitó ünnepséggel vette hivatalosan is kezdetét. Majd a következő naptól kezdődtek a szekcióülések (minden nap legalább 1 alkalom), melyekre, előre regisztrálni kellett. Ezeket követte a delegációk magán megbeszélése, ilyenkor ebédeltünk közösen, és megbeszélést tartottunk. A szekcióüléseken túl különböző kiscsoportos tréningekre is jelentkezhettünk, valamint regionális ülésekre is sor került. Többnyire este 8-kor kezdődött a ’plenary’, ami megesett, hogy hajnali 2-ig is elhúzódott.

2.1. Nyitó ünnepség Több mint 1000-en voltunk ott, a jövő orvosai, mind azzal a céllal, hogy hazaviszünk valamit az MM-ről, hogy változtatunk, hogy… A közös lelkesedést már már kézzel fogható volt. Hatalmas erő, és ehhez társult sok szép lelkesítő beszéd.

2.2 Szekciók- SCOPH Őszintén szólva utólag már bánom, hogy a népegészségügyi szekció ülésére jelentkeztem. Tetszett, érdekes volt, de a magyar delegáltak közül 4-en is ott ültünk, és a szexuál prevenció jobban érdekelt volna. A jövő delegáltjainak üzenem: beszéljétek meg előre, hogy ki milyen ’session’-ra jelentkezik! A SCOPH egy általános népegészségtani bevezetővel indult, ami így az ötöd év vége felé számomra már nem volt olyan izgalmas. Viszont lelkesen jegyzeteltem :) A következő SCOPH programok indulnak a közeljövőben, az IFMSA oldalán lehet rájuk jelentkezni, 4 héttel a program kezdete előtt  Communicable diseases



 Children health and…  Health systems  Mental health ([email protected])  Enviromental health A SCOPH-os élményeimből szeretném kiemelni az epidemiológia szimulációt. 1-1-ben szimuláltunk egy epidemiológiát, WHO nagygyűlésekkel, anyagi problémákkal, pánikkal, média hamis információ közvetítésével, világbanki tárgyalásokkal, sőt még az Orvosok határok nélkül szervezete is ’szimulálta’ magát. :) Ezért mindenképp megért ezt a szekciót választani. A SCOPH alapszabály módosítás, már kevésbé volt izgalmas, de aktívan füleltem, és szavaztam.

2.2.1. A SCOPH alapszabály változások A konkrét változtatást nem mindig volt időm leírni, ezért van ahol csak a megváltoztatott pontot töntetem fel.  1.4.1. shall lett should helyett  1.5. (u.a.)  2.1. must  3.2.3.1.a) asistant regulation; b) shall lett should helyett e)  3.2.4.1.a)  3.3.1. Send it separately after every GA  3.4.1.b) csak a száma változott meg, a szöveg ua.  3.4.2. a) 2 héten belül legyen fejlődés  4.1.1. Suggested functions of National officers → SCOPH manual annex-ben lesz leírva részletesen → link vezet majd oda Továbbá szó esett SCOPH cseréről is, ami a szakma gyakorlaton kívüli csere lehetőséget vázol fel, kifejezetten népegészségtan témában.

2.3. Kis csoportos foglalkozások Az összes lehetséges ’small working groupra’ regisztráltam. Többek közzött szó volt a HPV oltásokról világszerte (Ausztráliában pl mind fiatal fiúknak és lányoknak is elérhető és ingyenes), a mentális egészségről, csapat építésről, a cserékhez kapcsolódó biztosítási nehézségekről és a dékánnal történő kommunikációs készségek elsajátításáról. Ezekről nagyon szívesen mesélek az érdeklődőknek, azonban lassan beszámolóm 6. oldalát is teleírom, nem szeretném tovább gyarapítani a szót.

2.3.1 Mentális egészség A mentális egészséggel kapcsolatos problémakörre szeretném külön felhívni a figyelmet. Mindannyian szembesülünk időnként egy-egy MOSZ taggal, akik kicsit „furcsák”, „mások”. Sok esetben nem tudjuk, de sejtjük, hogy valamilyen mentális problémával küzdenek. Jelentkeznek a programjainkra, de nem vagyunk benne biztosak, hogy programmal kapcsolatos kötelességeknek eleget tudnak-e tenni. Hogyan kezeljük ezt a kérdést? A műhely végén külön elbeszélgettem erről a szekciót tartó pszichiáterrel.



Elmondása szerint, ha egy tag lelkes, és szeretne részt venni az IFMSA, MOSZ és tagszervezetei által biztosított programokban, akkor erre lehetőséget kell adni, amennyiben nyíltan tud beszélni a problémájáról. Megismerve a problémáját, mi is jobban átlátjuk, hogy milyen feladatokat lehet rá bízni, valamint tisztázni tudjuk, hogy csak addig vehet részt alkalmainkon amíg jól van (kezelés alatt van, gyógyszereket szedi stb.). Nyilván valóan ezen tagoknak több figyelmet kell szentelnünk, de ez akár többszörösen is megtérülhet. (lelkesen végzi a rá bízott feladatot, közben a mentális egészsége is javul) Azonban sok esetben sajnos a megbélyegzéstől való félelem miatt, tagjaink nem mernek szólni, ha mentális problémákkal küzdenek, ami megnehezíti a kommunikációt. Arra a kérdésemre, hogy mit tegyek akkor, hogy ha látom, hogy mentális problémákkal küzd valaki, de nem szól róla, röviden ennyit válaszolt: „Réka, nem lehet mindenkit megmenteni” Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy nem csak a tagok, hanem a vezetőségben is előfordulhatnak mentális problémák, mindannyiunknak lehetnek jobb- nehezebb időszakai. Szeretném ha MOSZ-ban és lokális szinten is jobban figyelnénk egymásra. Egy hogy vagy, mi van veled, nem kerül semmibe. Egyes országokban minden diák mellett van egy mentor, aki figyeli mentális egészségét is. Javaslom, hogy legalább a vezetőségeken belül dolgozzunk ki egy „Best Buddy” programot, ahol random összepárosítunk embereket, és ők havi egyszer 1 óra keretében átbeszélhetik a nem feltétlenül szakmai problémáikat egy kávé vagy bármi mellett, ítélet nélkül.

3. Összefoglalás A pre GA-t hirdessük meg a tagok között, hatalmas élmény! A következő delegáltaknak üzenem, hogy mielőtt kimennek, tájékozódjanak a programról, beszéljenek össze, hogy ki melyik session-re megy, és a megbeszélésre szánt időben osszák meg egymással tapasztalataikat. Készüljetek előre egy tánccal, vagy vicces műsorral, vigyetek népviseletet és magyaros ételeket! Legalább 500 matrica szükséges! A 120, amit kivittünk gyakorlatilag semmi sem volt. A magyar delegáció minimális felkészüléssel profibb képet nyújthat az országról. Végezetül pedig: nagyon nagyon jó volt az MM, hálás vagyok, hogy a delegáltak között lehettem, köszönöm a lehetőséget! .


Beszámoló a 2016-os March Meeting-ről. Kovács Réka Annamária BOE- Kommunikációs és Informatikai felelős

Recommend Documents