Beruflicher Werdegang 02. 07. 1969. Geboren in Budapest. 1988-1990 Studien an der Lajos-Kossuth-Universität, Debrecen. Germanistik und ungarische Literatur. 1990 6monatiges Teilstudium an der Ernst-Moritz-Arndt-Universität, Greifswald 1990-1993 Studien an der Lóránd-Eötvös-Universität, Budapest. Germanistik und ungarische Literatur 1994 Germanistikstudium an der Münchener Universität mit einem DAAD-Stipendium 1994-1998 Wissenschaftlicher Assistent an der Eötvös-Lóránd-Universität Institut für Ungarische Literatur 1995 Nemes Nagy Ágnes költészete (Zur Poetik von Ágnes Nemes Nagy) - Monographie 1996 PhD (ungarische Literatur) 1998 Poétikai kísérlet az Újhold költészetében (Zur Poetik des Újhold-Kreises) - Monographie 1998-2002 Wissenschaftlicher Oberassistent an der Eötvös-Lóránd-Universität Institut für Ungarische Literatur 1998- Kurator der Stiftung für das Ungarische Übersetzerhaus 1999 Franz Werfel Stipendium in Wien (6 Monate) 2001 Hosszú menet a küszöbön (Langer Zug an der Schwelle. Essays über die deutsche Literatur) 2002- Dozent an der Eötvös-Lóránd-Universität Institut für Ungarische Literatur 2003 Stipendium an der Akademie Schloss Solitude in Stuttgart (9 Monate) Az irodalom rövid története I. (Kurze Geschichte der Literatur I.) 2003-2007 Az Irodalomtörténet című szakmai folyóirat főszerkesztője 2005 Schriftellerstipendium im Litereraischen Colloquium Berlin Gastprofessor an der Universität Wien 2006 Nevetők és boldogtalanok. Füst Milán művészete 1909-1927 (Monographie über Milán Füst) 2007 Habilitation an der Lóránd-Eötvös-Universität 2007 Az irodalom rövid története II. (Kurze Geschichte der Literatur II.) 2008 Traditio − folytatás és árulás (Tradition, Studiensammlung) 2009 Gastvorlesungen an der Universität in Jyväskylä 2009- Leiter des PhD-Programms „Ungarische Literatur nach 1945” an der Lóránd-EötvösUniversität 2010 Mitarbeiter mit drei Kapiteln des literaturgeschichtlichen Grundwerkes „Magyar irodalom” (Ungarische Literatur, Akadémiai Kiadó, 2010) 2011 Gastvorlesungen an der Universität in Florenz Univ.-Doz. Dr. Gábor Schein Budapest, den 02.05.2013
Publikationen Bücher 1. Szavak emlékezete (Erinnerung der Wörter, Gedichte - 1991, Bp., Kráter Kiadó, p.86.) 2. Cave canem (Gedichte - 1993, Bp., Kráter Kiadó, p.64.) 3. Nemes Nagy Ágnes költészete (Zur Poesie von Ágnes Nemes Nagy, Monographie - 1995, Bp., Belvárosi Kiadó, p.145.) 4. Elhangolás (Verstimmung, Gedichte - 1996, Bp., JAK - Balassi Kiadó, p.68.) 5. Irijám és Jonibe (Irijam und Jonibe, Gedichte – 1998, Pécs, Jelenkor, p.64.) 6. Poétikai kísérlet az Újhold költészetében (Zur Poetik des Újhold-Kreises, Monographie - 1998, Bp., Universitas Kiadó, p. 340) 7. Hosszú menet a küszöbön, (Langer Zug an der Schwelle, Essays, - 2001, Bp., Korona Kiadó, p. 166 ) 8. Üveghal (Glasfisch, Gedichte - 2001, Magvető Kiadó) 9. Weöres Sándor (Biographie - 2001, Bp., Elektra Kiadóház) 10. Füst Milán válogatott művei (Ausgewählte Werke von Milán Füst, hrsg., - 2002, Pécs, Alexandra Kiadó, p.400) 11. Mordecháj könyve (Das Buch von Mordechai, Roman – 2002, Pécs, Jelenkor Kiadó, p.88) 12. (retus) (retusch, Gedichte – 2003, Pécs., Jelenkor Kiadó, p.70) 13. Az irodalom rövid története I. (Kurze Geschichte der Literatur I., gemeinsam mit Tibor Gintli, 2003, Pécs, Jelenkor Kiadó, p.638) 14. Lazarus (Roman, Edition Solitude, Stuttgart, 2004. übersetzt von Wilhelm Droste) 15. Lázár! (Roman – 2004, Pécs, Jelenkor Kiadó) 16. Panaszénekek (Klagelieder, Gedichte − 2005, Pécs, Jelenkor Kiadó, p. 74) 17. Nevetők és boldogtalanok (Füst Milán művészete 1909-1227) (Zur Poetik von Milán Füst 19091927, Bp., Balassi Kiadó, 2006) 18. Az irodalom rövid története II. (Kurze Geschichte der Literatur II., gemeinsam mit Tibor Gintli, Pécs, Jelenkor Kiadó, 2007) 19. Bolondok tornya (Narrenturm, Gedichte, Pécs, Jelenkor Kiadó, 2008) 20. A herceg álma (Der Traum des Prinzen, Theaterstücke, Budapest, Napkút, 2008.) 21. Traditio – folytatás és árulás (Traditio − Fortsetzung und Verrat, Essays, Kalligram, Budapest, 2008. 22. Lazarus (Novel, Triton Books, Prague, 2009 translated by Ottilie Mulzet) 23. Egy angyal önéletrajzai (Die Autobiographien eines Engels, Roman, Jelenkor, Pécs, 2010.) 24. Éjszaka, utazás (Nacht, Reise, Gedichte, Kalligram, Budapest, 2011.) Bücherabschnitte 1. Az Újhold költői, Sipos Lajos, Pannon Enciklopédia, Budapest, 1996, Dunakanyar 2000, 376-377. 2. Miféle csillagon? Vonások Pilinszky János költészetének befogadás-történetéből, Keresztury Tibor, Mészáros Sándor, Szirák Péter, Az újraértett hagyomány, Debrecen, 1996, 61-84. 3. Max Brod - an der Schwelle der Utopie, Pattillo-Hess, Deutschsprachige Literatur in Prag, Wiener Urania, 1995, 42-59. 4. Magyar irodalom 1945 után (Ungarische Literatur nach 1945 bis zur Gegenwart), in:Magyar irodalom, hrsg.v.Gintli Tibor, Akadémiai Kiadó, 2010. 853-1070. Studien: 1. Hérók és hódítók - Liget 1993.4.133.138. 2. Trakl: Pusztulás, Jelenkor 1994. 12. 1084-1088. 3. Villamos-végállomás (N.N.Á. költészetéről), Liget 1994. 6. 51-59.,1994.7.44-56. 4. Ekhnáton az égben (N.N.Á. költészetéről), Alföld 1994.3. 69-81.
5. Szobrok (N.N.Á. költészetéről), C.E.T. 1994. 4.48-56. 6. Beszélgetés a hegyen (Paul Celan prózájáról), Múlt és Jövő 1994.1.75-81. 7. Lapnyi térben (Székely Magda költészetéről) - Pannonhalmi Szemle 1994.1. 88-97. 8. Tégy keserűvé (Paul Celan költészetéről), Határ 1994. 2-3. 67-78. 9. A könyv, ahogy összeáll (Ferencz Győző költészetéről)- Alföld 1994.7. 87-90. 10. A ritmikai szegmentáltság mint a vers kompozíciós elve, Alföld 1994.12.47-58. 11. A hermetizmus fogalmáról és poétikájáról, Literatura 1995.2. 61-74. 12. József Attila kései költészetének hatása Pilinszky János lírájára, Műhely 1994.5. 59-64. 13. Az individualitás viszonyai a kortárs magyar költészet néhány alkotójánál - Jelenkor 1995.1.31-37. 14. „a jelenidő vitrinében” (Pilinszky János költészetéről), Pannonhalmi Szemle 1995.2. 87-94. 15. Lator László költészete, Műhely 1995.1. 50-54. 16. Egy folyó és egy táj, ismered a nevüket (Paul Celan költészetéről), Enigma 1995.2. 123-138. 17. Utazás (N.N.Á. költészetéről), Kortárs 1994.10. 32-41. 18. Balaton (N.N.Á. költészetéről), Kortárs 1995.3.5-24 19. „...és tanítványaid építőül az Úrnak...” (Franz Rosenzweig filozófiájáról), Pannonhalmi Szemle 1995.3. 93-98. 20. Mint aki maga vonult ki Egyiptomból (Székely Magda prózájáról)- Kortárs 1995.5. 73-78.112115. 21. “elküldöm neked a tenyerem” (Borbély Szilárd költészetéről)- Alföld 1995.8. 78-83. 22. Az intencionált tárgyiasság kezdeti hagyományai a modern magyar költészetben, Literatura 1996.1. 36-46. 23. Nemes Nagy Ágnes költészetének befogadástörténetéről, Orpheusz 1996.1.15-30. 24. A csend poétikája Pilinszky János költészetében, Jelenkor 1996.4. 56-73. 25. A Pigmalion mítosz értelmezései Rába György korai költészetében, Pannonhalmi Szemle 1997.2. 70-86. 26. Eszkatológikus szemlélet és apokaliptikus hangvétel Pilinszky János költészetében, Alföld 1996. 6. 71-88. 27. Az én metaforái Rába György költészetében, Jelenkor, 1997.2.52-67. 28. „Gondolkodni és beszélni” (Az irodalmi nevelés és az irodalomtudomány vitája, találkozása a retorikában) - Irodalomismertet, 1997. 4.24-29. 29. Az individualitás poétikája Rába György 80-as és 90-es évekbeli költészetében, Kortárs, 1997.9. 89-99. 30. A fordítás kérdése, Alföld, 1997.11. 54-65. 31. Poétikatörténet mint a hermeneutika kihívása, BUKSZ, 1997.4. 398-403. (angolul: BOOKS, Spring 1998, 23-29.) 32. Max Brod és Franz Kafka — hosszú menet a küszöbön, Pannonhalmi Szemle, 1997.4. 65-81. 33. A vágy, hogy zeneszerzők lehessünk. Az abszolút költészet esztétikai programjáról, Pannonhalmi Szemle, 1998.1. 71-82. 34. Költészet és őrület (Kocziszky Éva két Hölderlin-könyvéről), Holmi 1998. 10. 35. Egyik névben a másikat (Az ironikus allegoricitás alakzata Füst Milán költészetében), Alföld, 1999. 9. 46-64. 36. A „transzcendentális költészet” metaforaelmélete Novalis jegyzeteiben, Literatura 1999. 1. 61-80. 37. Egy történet jele (A magyar-zsidó irodalom fogalmáról), BUKSZ 1998.4. 406-418. (angolul: BOOKS 1999. 2-3. 89-99.) 38. Tragédiák és tragédiaelméletek 1910 körül, különös tekintettel Füst Milán Aggok a lakodalmon című drámájára, Világosság 1999. 12. 51-64. 39. A metafora metaforája Jean Paul Az esztétika előiskolája című munkájában, Pannonhalmi Szemle 2000. 1. 43-51. 40. A metafora esetei. Poétikai változások a 60-as évek magyar költészetében, Alföld 2000. 6. 55-69. 41. Allegorikusság és metonímikusság Rilke érett költészetének térkoncepciójában, BUKSZ, 2001. 1. 16-23.
42. A “nő” és a “férfi” metaforikus mozgásai Nemes Nagy Ágnes néhány írásában, előadás az Asszonysorsok a 20. században című konferencián 1999. nov. 25-én (a konferencia anyaga kötetben is megjelent) 43. A halott angyal. Borbély Szilárd: Ami helyet, Jelenkor 1999. 11. 44. Füst Milán: Bukolika, Műhely 2000. 6. 33-41. 45. A saját és az idegen. A fordítás humanista elméletei: Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Szabó Lőrinc, Csorba Győző, Jelenkor 2000. 7-8. 768-776. 46. Ornamentika, allegória, szimbólum, avagy a hajó, amelyet “Boldogság”-nak hívtak, Alföld, 2001. 4. 46-64. 47. A politikai emlékezet retorikája (Jászi Oszkár: Magyar Kálvária — Magyar Föltámadás, Garami Ernő: Forrongó Magyarország), Világosság, 2001. 1. 65-81. 48. Rapunzel und Türkenbund - Német Filológiai Tanulmányok XXII. 107-123. 49. Schein Gábor: Zähle die Mandeln - in: Nicht (aus, in, über, von) Österreich, Hg.v. Lichtmann Tamás, Peter Lang, Wien 1995. 63-75. 50. Schein Gábor: Die Komödie des Proscholus (Die Metapher des Metaphorischen in der Vorschule der Aesthetik von Jean Paul), Vierteljahrsschrift für deutsche Philologie, in Vorbereitung) 51. “a belátható, változékony messzeséget” (Szijj Ferenc: Kéregtorony), Beszélő, 2001. 1. 38-40. 52. Ornamentik und Allegorie bei Walter Benjamin und in den frühen Erzählungen von Hofmannsthal, Zeitschrift für Germanistik, in Vorbereitung) 53. A szubjektivitás romantikus modelljeinek átalakulása Füst Milán pályájának korai korszakában, Irodalomtörténet, 2001. 2. 209-229. 54. Az Aggok a lakodalmontól a Boldogtalanokig. Füst Milán drámapoétikai kísérletei a 10-es években, Jelenkor, 2001. 6. 691-707. 55. Szent Anzelm festője: egy pásztortalan teve és a 64-es számú hattyú, Alföld 2002. 2. 67-75. 56. A csúf anya és az antikvárius emlékezet (A történelem humanista eszménye Szerb Antal kései műveiben), Pannonhalmi Szemle, 2001. 3. 98-104. 57. Séta a Fontane utcában (Nádas Péter prózájáról), Jelenkor, 2002. 10. 1044-1050. 58. Az objektív költészet fogalma és az én figurativitása Füst Milán korai költészetében, Alföld, 2002. 9. 38-58.
59. A név vándorlása, Pannonhalmi Szemle 2002. 2. 109-118. 60. A kettős írás mozgása Füst Milán egyfelvonásosaiban, It 2002. 3. 339-360. 61. Egy átírás története (Füst Milán: Nevetők), L.k.k.t., 2003.1. 38-51. 62. Összekötni az összeköthetetlent, in: Az értelmezés szükségessége, szerk. Scheibner, Szűcs, Bp. L’Harmattan, 2002. 103-112. (deutsch: Hungarian Studies, 2003.2.253-266.) 63. A radikális modernség konzervatív változata (Megjegyzések Petri György költészetéről), Irodalomtörténet 2003.3.420-443. 64. Panasz és dicséret, Pannonhalmi Szemle 2003. 4. 40-42. 65. A prózanyelv megújulásának kezdetei Füst Milán korai kisregényeiben, Bárka, 2004.1. 79-91. 66. Traditio – folytatás és árulás (Balassa Péter Gadamer-olvasatáról), Pannonhalmi Szemle 2004. 2. 91-99. 67. Lefordíthatatlan szójátékok (Várady Szabolcs: A rejtett kijárat), Holmi 2004. 6. 732-739. 68. Hétköznapi történeti tudatunkról, Élet és Irodalom 2005. április 1. 15. 69. Wörter, Mythen, Bedeutungen, Le Mond diplomatique (deutsche Ausgabe), Mai 2005. 18-19. 70. A semleges beszéd problémájának megjelenése Móricz Zsigmond A boldog ember című regényében, It 2005. 2. 139-148. 71. Holokauszt: képírás (Jeles András: Senkiföldje), metropolis 2005. 4. 54-63.
72. Mitologikus koncepcióktól a nyelvek egymásmelletisége felé (Füst Milán és Weöres Sándor költészetének együttes olvashatóságáról), Életünk 2005. 6. 27-40. 73. Idegen nyelvű regényirodalmak az 1970 utáni években, Iskolakultúra 2005. 11. 84-106. 74. „Ne higyjetek értetlen bűneimnek”. A nyelv fenomenológiai és retorikai szférájának ütközése József Attila kései költészetében, It 2005.4. 75. Van Gogh a magyar költészetben, Műértő 2006. 12. 77. Három a nagylány − avagy kicsoda és mit csinál a szabad értelmiségi?, 2000 2007. 1. 76. Velőrózsa, tojáséj, szívhattyú, Lettre International, 2007.4. 77. Mi a baj?, Élet és Irodalom, 2007. január 19. 3-4. 78. Az eltűnés lassúsága, Pannonhalmi Szemle 2007. 2. 54-57. 79. Székely Magda sírja mellett, Pannonhalmi Szemle 2007. 2. 61-63. 80. Regényes idő. Babits Mihály: Az európai irodalom története, Bárka 2007. 6. 63-68. 81. Az én és a másik: a kapitány és felesége. Füst Milán: A feleségem története, It, 2007. 4. 451-475. 82. Az irodalmi modernizáció pillanatfelvétele a Nyugat megindulásakor, Holmi 2008.1. 37-48. 83. „Szemben a korral”? (Gondolatok a 100 éves Nyugat körül), ÉS, 2008. 1. 2. 84. Könyvekből szeretné kipiszkálni (Németh Gábor: A tejszínről), Holmi 2008. 3. 85. A magyar Bachmann, avagy mi történt a Paradicsom fenyőivel, Jelenkor 2008. 5. 86. Az életrajzok visszatérése?, Jelenkor 2008. 9. 965-974. (horvátul: Povratak zivotopisa?, Kolo, 2008. 3-4.564-578.) 87. Labirintusok és egyenesek (W. G. Seebald: Austerlitz), Műút, 2008. 10. 75-79. 88. Budapest territorizáltsága a Nyugat első évfolyamában, Literatura 2008. 4. 404-415. 89. Formaihlet és áttörés – Radnóti eclogáiról műfajtörténeti szempontból, Műhely, 2009. 5. 25-30. 90. A megtartott név, Híd, 2010. 12. 28-36. 91. Az alternatív modernségek koncepciója felé, It, 2011.2. 204-226. 92. A „zsidó” Füst Milán Naplójában, Literatura 2011. 3. 201-215. 93. Padla, OS 2011. 3. 58-70. (szlovák nyelvű) 94. Elcserélt fejek, Holmi 2011. 12. 95. Speaking with double tongues: what went wrong in Hungary, 2012. http://www.opendemocracy.net 96. Kommentár Kertész Imre Mentés másként című könyvéhez, Műút, 2012.3. 52-57. 97. MesÉSköny: Parti Nagy Lajos: Fülkefor és vidéke, Holmi 2012.9.1162-1165. Wichtigste Übersetzungen
Gedichte von Dirk van Bastelaere Xaver Bayer: Asfalt, Nagyvilág, 2001. 4. Hans Belting: Das unsichtbare Meisterwerk: die modernen Mythen der Kunst, Enigma, 2001. 2. Walter Benjamin: Über zwei Gedichte von Friedrich Hölderlin, Enigma, 12-13. 67-84. Walter Benjamin: Ich packe meine Bibliothek aus, Enigma 1994.4. 20-26. Gottfried Boehm: Im Horizont der Zeit. Heideggers Werkbegriff und die Kunst der Modern, Enigma, 1998. 4. 52-69. Gedichte von Johannes Bobrowski Gottfied Boehm: Gottfried Boehm: Zu einer Hermeneutik des Bildes, Enigma, 1998. 2. Zahlreiche Gedichte von Paul Celan in ungarischen Zeitschriften (Átváltozások, Enigma, Határ, Jelenkor, 2000, Lettre International, Műhely, Pannonhalmi Szemle, Új Forrás, Vigilia) Georg Braulik: Die "konstruktive Reform" des Deuteronomiums aus wissenssoziologischer Sicht, Pannonhalmi Szemle, 2001. 3. Pannonhalmi Szemle, 1998. 4. 5-19. Georg Büchner: Über den Selbstmord, Enigma 1995.1. 41-44. Paul Celan: Der Meridian, Enigma, 1997.
Paul Celan: Ansprache anlässlich der Entgegennahme des Literaturpreises der Freien Hansestadt Bremen, Műhely 1993.4. Paul Celan: Brief an Hans Benderhez, Enigma 1994.3. 5-7. Gedichte von Michael Donhauser Gedichte von Franzobel Hans-Georg Gadamer: Sinn und Sinnverhüllung in der Poesie von Paul Celan, Pannonhalmi Szemle 1993.1. 69-76. Hans-Georg Gadamer: So wahr, so seiend, in: H-G. G.: A szép aktualitása (Die Aktualit™ des Schönen), T-Twins, Bp. 1994. Hans-Georg Gadamer: Hören — Sehen — Lesen, Nagyvilág 2002. 6. Hans-Georg Gadamer: Mythopoetische Inversion in den Duineser Elegien von Rilke, Pannonhalmi Szemle 1995.4. 108-122. Gedichte von J. W. Goethe aus dem West-östlicher Divan Günter Grass: Hundejahre, Európa, 2001 Gedichte von Durs Grünbein Werner Hamacher: Die Sekunde der Inversion, Enigma 1995.2. 109-126., 1995.4. 158-172. Martin Heidegger Wozu Dichter?, Enigma, 2000. 4. Hugo von Hoffmanstahl: Ein Brief, Enigma 1996.3. 34-41. Detlef Linke: Das transpersonale, transzendentale, übersinnliche, verklärte Gehirn, Pannonhalmi Szemle, 2002. 3. Heinz-Dieter Kittsteiner: Erinnern – Vergessen – Orientieren, Pannonhalmi Szemle, 2001. 3. Odo Marquard: Kunst als Antifiktion, Pannonhalmi Szemle 1998.1. 55-70. Gedichte von Hans Raimund Rüdiger Safranski: Ein deutscher Meister: Martin Heidegger, Európa, 2000.. Gedichte von Volker Sielaff Bernhard Waldenfels: Fremde Orte, Pannonhalmi Szemle, 2004.3. Durs Grünbein: Schedelbasislektion (Koponyalaptantárgy), Pécs, Jelenkor 2006 Hans-Thiess Lehmann: Postdramatisches Theater, Balassi, Budapest, 2009.
Univ.-Doz. Dr. Gábor Schein Budapest, den 02. Mai 2013
Zusammenfassung des geplanten Unterrichts- und Forschungsprojekts Das Projekt läuft von 1.10.2005 bis 15.02.2006. Während des Semesters werde ich die folgenden Vorlesungen und Übungen halten: 1) Zeitgenössische ungarische Literatur, Vorlesung, 2 Wochenstunden (deutschsprachig) 2) Lektüre und Analyse ausgewählter literarischer Werke der zeitgenössischen ungarischen Literatur, Übung, 2 Wochenstunden (Sprache: deutsch und/oder ungarisch) 3) Die Rezeption der ungarischen Literatur im deutschen Sprachraum, 2 Wochenstunden (deutsch und/oder ungarisch) 4) Typen und Diskursformen des ungarischen Nationalismus im 19. Jahrhundert, Übung, 2 Wochenstunden (Sprache: deutsch und/oder ungarisch) Als Gastprofessor werde ich mich in die Forschungsarbeit der Abteilung Finno-Ugristik des Instituts für Europäische und Vergleichende Sprach- und Literaturwissenschaft aktiv einzuschalten. Ich werde den Studenten an Konsultationen zur Verfügung stehen. und ich werde in allen inhaltlichen und organisatorischen Fragen der Bildung mit den Kollegen bzw., mit anderen Abteilungen des Instituts zusammenzuwirken. Meine Forschungsarbeit wird sich während der Gastprofessur hauptsächlich an das Lebenswerk von Milán Füst beziehen. Ich möchte über ihn ein Buch fertigstellen und des Weiteren in den Wiener Archiven recherchieren. Univ.-Doz. Dr. Gábor Schein
Budapest, den 2. Mai 2013
Verzeichnis der bisher durchgeführten Lehrveranstaltungen 1994-1997 Institut für Germanistik der Kossuth-Lajos-Universität in Debrecen
- Seminare über die Ästhetik der deutschen Frühromantik - Seminare im Themenbereich der deutschsprachigen Prosa und Lyrik im 20. Jahrhundert, unter Anderem über Ingeborg Bachmann, Paul Celan, Günter Grass, Rainer Maria Rilke, Martin Walser - Seminare über moderne Übersetzungstheorien und praktische Arbeit an Übersetzungen literarischer Werke 2001-2003 Lehrstuhl für Ästhetik der Péter-Pázmány-Universität
- Vorlesungen über die Geschichte der Ästhetik im 20. Jahrhundert - Seminare über die Ästhetik der deutschen Frühromantik - Seminare über die Theorie des Komischen - Seminare über die Geschichte des eurpäischen Romans im 20. Jahrhundert - Seminare über das Problem „Wort und Bild” 1995-2013 Institut für Ungarische Literatur- und Kulturwissenschaft der LórándEötvös-Universität Budapest
- Vorlesungen über die ungarische Nachkriegsliteratur (Zeitraum: 1945–c.a.1970) - Vorlesungen über die zeitgenösische ungarische Literatur (Zeitraum: c.a.1970–) - Seminare über die ungarische Literatur in der ersten Hälfte des 20. Jahrhunderts - Seminare über die ungarische Literatur in der zweiten Hälfte des 20. Jahrhunderts - Seminare über moderne und postmoderne Poetik der Lyrik - Seminare über moderne Übersetzungstheorien und praktische Arbeit an Übersetzungen literarischer Werke - Creative Writing - Spezialkollegs in verschiedenen Themen der ungarischen Literatur im 20. Jahrhundert - Spezialkollegs für Phd-Studenten 2005-2006 Institut für Europäische und Vergleichende Sprach- und Literaturwissenschaft der Universität Wien, Abteilung Finno-Ugristik
- Vorlesung über die ungarische Literatur im 20. Jahrhundert - Seminare im Themenbereich der unngarischen Landeswissenschaft - Seminar im Thema „Religionen und religiöse Identitäten in der ungarischen Literatur” -Seminare über die Prosa von Imre Kertész und Péter Nádas 2006-2009 Akademie für Theater und Filmkunst zu Budapest - Seminare im Thema ’Film und Litaratur’ - Seminare im Thema ’Drama und Theater’ 2010 am Lehrstuhl für Hungarologie der Universität Jyväskylä (Finnland) -Spezialkollegs für Phd-Studenten -Seminare über die ungarische Literatur in der zweiten Hälfte des 20. Jahrhunderts 2012 Dipartimento di Lingue, Letterature e Studi Interculturali - Universita di Firenze (Italien) -Seminare über das Thema „Typen und Diskursformen des ungarischen Nationalismus im 19. und im 20. Jahrhundert Univ.-Doz. Dr. Gábor Schein Budapest, den 03. 05. 2013
Kurze Beschreibung der bisherigen Schwerpunkte in der akademischen Lehre Die Schwerpunkte meiner bisherigen Lehrtätigkeit am Institut für Ungarische Literatur- und Kulturwissenschaft der Lóránd-Eötvös-Universität waren: -Ungarische Literatur im 20. Jahrhundert -Neuere ungarische Literatur -Übersetzungstheorie -Nationalismustheorie Seit 2009 bin ich als leiter des PhD-Programms „Ungarische Literatur nach 1945” an der LórándEötvös- Universität tätig.
Angaben über betreute Dissertationen: Terézia Szűcs: A felejtés története (Die Geschichte des Vergessens. Die Zeugenschaft des Holocaust in literarischen Werken) verteidigt in 2009, summa cum laude Mária Bartal: Az orfikus alakzatok poétikája Weöres Sándor költészetében (Zur Poetik der orphischen Figuren in der Lyrik von Sándor Weöres) verteidigt in 2012, summa cum laude Gábor Reichert: Esztétikai és politikai ideológiák Déry Tibor életművében (Ästhetische und politische Ideologien im Lebenswerk von Tibor Déry) Wilhelm Droste: (Helyek és helyviszonyok Ady Endre és rainer Maria Rilke költészetében (Orte und Ortsbeziehungen in der Dichtung von Endre Ady und Rainer Maria Rilke) Boglárka Cziglényi: A testiség nyelvi alakzatai Pilinszky János költészetében (Die tropischen Figuren der Körperlichkeit in der Lyrik von János Pilinszky) Krisztián Nagy: A szegénység provokációja a kortárs magyar irodalomban (Die Provokation der Armut in der zeitgenössischen ungarischen Literatur) Univ.-Doz. Dr. Gábor Schein Budapest, den 03. 05. 2013
