A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság piacfelügyeleti tevékenységének bemutatása (Lenti, 2010. október 28.)
Lahki Katalin NFH
Term ékbiztonság Termékbiztonság Forgalomba csak biztonságos áru hozható Ki felelős a termékbiztonságért? • A gyártó köteles gondoskodni az áru biztonságáról [ Fgytv. 3.§ (2) ] • A forgalmazó nem hozhat forgalomba olyan árut, amelyről tudja, vagy a rendelkezésre álló tájékoztatás vagy szakmai ismeret alapján tudnia kellene, hogy az áru nem biztonságos. [Fgytv. 3.§ (3) ]
Forgalmazott Forgalmazott termékek termékek ellen ellenőőrzése rzése Az árusítás helyszínén
Mintavétel
Üzlet működése, és termékellenőrzés
Az NFH laboratóriumában
Jellemzők ellenőrzése
Éves vizsgálati program alapján
Az NFH termékellenőrzési eljárása NFH Központ Helyi Felügyelőség
Felügyelők felkészítése Gyanú alapján mintavétel
Dokumentáció bekérése Dokumentáció ellenőrzése
Termékmegtekintés Címkézés és útmutató ellenőrzése
A szükséges laboratóriumi vizsgálatok megrendelése Vizsgálati jk.
Kockázatértékelés Határozat előkészítő javaslat Határozathozatal
Adatfeltöltés a KPIR-be
Határozat megküldése a központba
Riasztás küldése a kontaktponthoz
Közlemény kiadása Riasztás
Vonatkozó jogszabályok A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény 13. §-a alapján azok a termékek, amelyekre vonatkozóan jogszabály megfelelőségértékelési kötelezettséget ír elő, csak az előírt mód szerinti megfelelőségi tanúsítvánnyal, megfelelőségi nyilatkozattal, illetve megfelelőségi jelöléssel együtt forgalmazhatók.
Vonatkozó jogszabályok • 3/2003.(I.25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelete, az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól • Megfelelőség igazolás eljárás • Megfelelőség igazolás tartalma • Megfelelőség igazolás átadása
Szállítói megfelelőségi nyilatkozat tartalma • Rendelet 5. melléklete alapján: • •
• • • • • •
az építési termék szállítójának (gyártójának, forgalmazójának) nevét, azonosító jelét és címét; az építési termék rendeltetési célját és azonosításához szükséges adatait, a gyártás dátumát, a termék típusát; azon kijelölt (vizsgáló, vagy tanúsító) szervezetek megnevezését, azonosítási számát, amelyek tanúsítványai alapján a megfelelőségi nyilatkozat kiadásra került azon műszaki specifikációk felsorolását, amelyeknek az építési termék vizsgálattal igazoltan megfelel; a megfelelőségi nyilatkozat érvényességi idejét; a szállító (gyártó, vagy forgalmazó) megfelelőségi nyilatkozat aláírására felhatalmazott képviselőjének nevét és beosztását; A megfelelőségi nyilatkozat azonosító számát, a kiadás dátumát, a kiállító cégszerű aláírását. Módosítási javaslat
2009-ben ellenőrzött termékcsoportok • Építésfelügyelettel közös ellenőrzés: cement habarcs betonacél falazóelem tetőfedő anyag transzportbeton • Hő- és vízszigetelő anyagok
Megfelelőség igazolás hiányossága (%) 19%
nt e m Ce s c r ba a H
7% 30% 22% 11% 3%
n Tra
r po z s
ton e tb
Címkézés hiányosságai (%) 7%
t en
m Ce b Ha
3%
s c r a
22% 1% 2%
A szabálytalanságok miatt hozott intézkedések
900 900 800 800 700 700 600 600 500 500 400 400 300 300 200 200 100 100 00
761 761
832 832
771 771
567 567 382 382
2005 2005
2006 2006
2007 2007
2008 2008
2009 2009
Kiadott Kiadottállamigazgatási államigazgatásihatározatok határozatokszáma száma
2010-ben ellenőrzött termékcsoportok
• • • • •
Építési fatermékek Bádogos termékek Radiátorok Ivóvízzel érintkező csővezetékek Ivóvízzel nem érintkező csővezetékek
Forgalmazási körülmények ellenőrzése 77olyan olyanszempont szempontvan, van,amelyet amelyetellenőrzünk ellenőrzünk
Működési engedély üzletben történő elhelyezése Az áru eredetét igazoló bizonylat megléte Nyitvatartási idő Az árfeltüntetés megléte és megfelelősége Nyugtaadási kötelezettség A vásárlók könyve A panaszfórumokról szóló tájékoztatás
Működési engedély üzletben történő elhelyezése
2008. szeptember 1-jétől a Kertv. 3. § (1) bekezdésében és a 133/2007. Korm. r. 2. § (1) bekezdésében foglaltakat fogyasztóvédelmi eljárásban az NFH nem ellenőrizheti. Kizárólag a működési engedély kihelyezésére vonatkozó rendelkezés megsértése esetén járhat el a fogyasztóvédelmi hatóság.
Az áru eredetét igazoló bizonylat megléte
• A 218/1999. Korm. r. 81. § (1) kimondja, hogy aki kereskedelmi vagy vendéglátó ipari értékesítő helyen, illetőleg a raktározásra, tárolásra szolgáló egyéb helyen olyan árut tárol vagy értékesít, amelyről jogszabályban előírt beszerzési bizonylattal nem rendelkezik, vagy azt az ellenőrzés alkalmával nem mutatja fel, hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Nyitvatartási idő
• A Ker. tv. 6. § (2) bekezdés b)pontja alapján a kereskedő köteles az üzlet nyitvatartási idejéről és az abban bekövetkező változásokról a vásárlókat tájékoztatni.
Az árfeltüntetés megléte és megfelelősége
•
Az Fgytv. 14. § (1) bekezdése értelmében a fogyasztóknak megvételre kínált termék fogyasztói forgalomba hozatalakor a forgalmazó köteles - külön jogszabályban meghatározottak szerint (7/2001. GM r. 3. § (1) bek.) - a fogyasztót írásban tájékoztatni az eladási árról és az egységárról, illetve a szolgáltatás díjáról. A 14. § (3) bekezdése szerint „Az eladási árat, az egységárat és a szolgáltatás díját egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni.”, a (4) bekezdés szerint „Az eladási árat és az egységárat, illetve - határon átnyúló szolgáltatásnyújtás kivételével - a szolgáltatás díját a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszközében kifejezve fel kell tüntetni.”
•
Reklám
Nyugtaadási kötelezettség •
Az új ÁFA. tv. 159. § (1) bekezdése szerint az adóalany köteles - ha e törvény másként nem rendelkezik - a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni.
•
A 166. § (1)-(2) bekezdése alapján abban az esetben, ha az adóalany – a 165. § (1) bekezdésének b) pontja szerint – mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, köteles a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére nyugta kibocsátásáról gondoskodni. 166. § (2) Nyugta helyett az adóalany számla kibocsátásáról is gondoskodhat. Ebben az esetben mentesül a külön jogszabályban előírt gépi kiállítású nyugtakibocsátási kötelezettség alól [178. § (1) bekezdése]. Próbavásárlás
•
A vásárlók könyve • A Ker. tv. 5. § (4) bekezdése szerint „Az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen a kereskedelmi hatóság által hitelesített, folyamatosan számozott oldalú vásárlók könyvét kell elhelyezni. A vásárlók a vásárlók könyvébe bejegyezhetik az üzlet működésével, továbbá az ott folytatott kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos panaszaikat és javaslataikat. A vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni tilos. A bejegyzések kapcsán a kereskedő a külön jogszabályban meghatározottak szerint köteles eljárni.”
A panaszfórumokról szóló tájékoztatás • A 133/2007. Korm. rendelet módosított 20. § (2) bekezdése szerint: „Az üzletben, valamint a 7-9. §-ban és 11. §-ban meghatározott árusítás esetén a vásárlót jól láthatóan és olvashatóan tájékoztatni kell arról, hogy panaszával – annak tárgya szerint – mely hatósághoz fordulhat, illetve hogy az Fgytv. szerinti fogyasztói jogvita esetén békéltető testület eljárását kezdeményezheti. • A tájékoztatón fel kell tüntetni az üzlet helye, illetve – a 7-9. § szerinti esetben – a kereskedő székhelye szerint illetékes hatóságok, illetve és békéltető testület címét és telefonszámát.”
Mi a megtévesztő kereskedelmi gyakorlat? a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.); • Amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt oly módon jelenít meg, ami a fogyasztó megtévesztésére alkalmas.
A kereskedelmi gyakorlat megtévesztőnek minősül, ha
Valótlan információt tartalmaz,
Tényszerűen helytálló információt tartalmaz, de bármilyen módon , beleértve a megjelenés valamennyi körülményét – félrevezeti, vagy félrevezetheti az átlagfogyasztót.
A ténylegesen, vagy valószínűsíthetően arra készteti a fogyasztót, hogy olyan ügyleti döntést hozzon, amelyet egyébként nem hozna meg.
Miben nyilvánulhat meg a megtévesztő tájékoztatás? • Az áru létezése, megnevezése, • Az áru lényeges jellemzői, így különösen összetétele, mennyisége, származása, előállítási módja és időpontja, • Beszerezhetősége, szállítása, • Felhasználásához/alkalmazásához szükséges ismeretek, • Az adott célra való alkalmassága, • Veszélyessége, kockázatai, • Egészségre gyakorolt hatása, • Tesztelése, ellenőrzöttsége, • Az áruhoz kapcsolódó panaszkezelés stb.
A „tájékoztatás” alatt érteni kell: • a vállalkozás által a közte és a fogyasztó közötti levélváltás során nyújtott információk; • a jótállási jegy; • a kereskedelmi egységek ügyfélszolgálatain és vevőszolgálatain a próbavásárlás alkalmával, a jótállási jegy kitöltése során szóban elhangzott tájékoztatások; • a kereskedelmi egységek ügyfélszolgálatain és vevőszolgálatain kihelyezett írásos dokumentumok, valamint • az üzlet más helyén (akár a kasszánál, akár a próbafülkében) kihelyezett tájékoztatók.
A gyakorlatban az alábbi jellemző fogyasztói megtévesztések fordulnak elő a leggyakrabban • Eltérés a szavatossági és jótállási jogok sorrendjétől • Egyes fogyasztói jogok kizárása akciós termékek esetében („Akciós terméket nem javítunk/nem cserélünk”) • Három (munka)napon belüli reklamáció fogadása, illetőleg szervizhez irányítás • A kijavítás vagy kicserélés időtartamával a fogyasztói jogok határideje nem hosszabbodik meg • Félrevezető tájékoztatás az igényérvényesítéssel kapcsolatos költségekről • Bontatlan csomagolás megkövetelése igényérvényesítéskor • Eredeti csomagolás, doboz meglétének megkövetelése igényérvényesítéskor • Jótállási jegy meglétéhez kötött kifogásintézés kötelező jótállás esetén
KÖSZÖNÖM A A FIGYELMÜKET FIGYELMÜKET KÖSZÖNÖM
