FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével
Készítette: Szilágyi Katalin Szakmai felelős: Szilágyi Katalin 2011. január
•
9. hét Nemzetközi kereskedelem Szilágyi Katalin
Főbb vizsgálandó kérdések: •
Mit mondhatunk el a nemzetközi kereskedelemről általánosságban?
•
A megfigyelt minták milyen elméletekkel magyarázhatók?
•
Két ország közötti (szabad) kereskedelem előnyös-e országos szinten?
Főbb források •
Debraj Ray: Development Economics, Princeton University Press 1998. (Ch.16-17)
•
P. R. Krugman–M. Obstfeld: Nemzetközi gazdaságtan, Panem 2003. (I. rész)
2
Nemzetközi kereskedelmi helyzetkép •
A II. világháború után: •
gazdasági növekedés
•
Bretton Woods: GATT, protekcionizmus lebontása
•
világszinten növekvő export •
60–68: +7,3% évente
•
68–73: +9,7% évente
•
olajválság
•
73–81: +3,3% évente
•
80–85: +2,3% évente
•
85–90: +4,5% évente
•
Fejlődő országok: szintén növekvő export
•
Az olajválság jobban érinti őket
•
Utána a fejletteket meghaladó mértékű növ.
•
Ázsia: bárkinél nagyobb mértékű ~10%
•
„4 Tigris”: ~13%
•
Latin Amerika: eladósodás utáni expanzió a nemzetközi adósságok törlesztéséhez
•
Afrika: rosszabb teljesítmény
3
•
Mégis: fejlett országok részesedése nő a világkereskedelemben !!! •
1960 – 66%
•
1991 – 73%
•
1980 óta csökkenő nyersanyagárak
•
A fejlődők jellemzően nyersanyagexportőrök
•
De az ő exportszerkezetük is változott: •
fejlődők részesedése a feldolgozott exportból nőtt
•
bár a 90-es évek elején még mindig csak ~ 20%
4
5
Az export alapján mondhatnánk: „a komparatív előnyök elvén szerveződik a nemzetközi kereskedelem” •
DE: az importszerkezetek nem adják ezt vissza!
•
Fejlett országok elsősorban (~75% !) egymás között kereskednek feldolgozott termékeket és relatíve növekvő mértékben
•
A kereskedelmet inkább a kereslet magyarázhatja
6
Komparatív előnyök – Ricardo •
Illusztráció:
•
2 ország: N, S
•
1 termelési tényező: L – munka
•
2 termék: számítógép, rizs
ország
munka / 1 számítógép
munka / 1 rizs
számítógép / rizs
össz. munka
N
10
15
2/3
600
S
40
20
2
600
7
Autarkia vs. nyitottság? •
nyitottság esetén bővülő termelési lehetőségek
•
az abszolút előnyöktől függetlenül
•
az 1 db term. tényező árán (munkabér) keresztül érvényesülő hatás)
•
A (szabad) kereskedelem mindkét országnak jó!
•
FONTOS: 1 db tényező van, így nincs országon belüli elosztási hatás
Komparatív előnyök forrásai 1. Tényezőellátottság: egy fejlődő ország relatíve jobban ellátott lehet munkával, természeti erőforrásokkal, mint tőkével: Heckscher–Ohlin modell 2. Technológia: minek a termelésében van egy fejlődő ország relatíve kisebb technológiai hátrányban? 3. Preferenciák: egy fejlődő országban mások lehetnek a keresleti függvények •
Egy főre jutó jövedelem, fogyasztási szokások, éghajlat, társadalmi környezet – pl. háborús övezet
•
nem az emberek különböznek!
4. Méretgazdaságosság
Komparatív előnyök - Heckscher-Ohlin •
Illusztráció:
•
2 ország: N, S 8
•
2 termelési tényező: L – munka, K – tőke
•
N relatíve jobban ellátott tőkével
•
2 termék: számítógép, rizs
•
a számítógép relatíve tőkeintenzív termék •
9
Nemzetközi kereskedelem: •
A fejlődő országok jobban ellátottak munkával, természeti erőforrásokkal és ezekben intenzív termékeket exportálnak
•
A fejlett országok pedig ezeket importálják
•
TEHÁT: A kereskedelem fejlődő és fejlett országok között folyik, „tényező-kereskedelem”
•
1. teszt
•
Leontief-paradoxon • •
(USA, 1953) tőkeintenzívebb USA-import
•
magyarázat? •
humántőke
•
munkások termelékenysége
USA 1962
Import
Export
1 millió dollárra jutó tőke
2,13 mill $
1,88 mill. $
1 millió dollárra jutó munkaerő
119 fő
131 fő
Tőke/munkaerő arány
17,9 ezer $
14,3 ezer $
A munkaerő átlagos képzési ideje
9,9 év
10,1 év
Kutatók/mérnökök
0,0189
0,0255
• 2. teszt •
Bowen–Leamer–Sveikauskas 1978.
•
Elv: Heckscher–Ohlin szerint az országok kvázi termelési tényezőkkel kereskednek.
•
Egy országnak abból kellene nettó importálnia, amelyik tényezőből kisebb a részesedése, mint a világ összes jövedelméből.
•
De ez nem jól jósolja meg, hogy nettó import, vagy export adódik-e egyes országokban.
•
3. teszt 10
•
Trefler 1995.
•
Elv: a Heckscher–Ohlin-modell nemcsak a kereskedelem irányát, hanem volumenét is megmondja.
•
De kevesebb a tényezőkereskedelem, mint kéne lennie, főleg ami a munkaerőt illeti
•
Ok: technológiai hatékonyság-különbség
Komparatív előnyök, preferenciák •
A Hecksher–Ohlin-modell alapján elsősorban fejlettek és fejlődők kereskednek
•
Ezt a hatást az eltérő preferenciák csökkenthetik •
(H–O) fejlődő országoknál élelmiszertermelésben van komparatív előny – tehát az relatíve olcsóbb vs.
•
(pref.) a fogyasztói kosaraiban relatíve nagyobb rész az élelmiszer – emiatt relatíve drágább lesz
•
+ fejlett országokban igény a változatosságra
•
magyarázat a hasonló országok közti kereskedelemre
Komparatív előnyök – méretgazdaságosság •
Tegyünk fel két nagyon hasonló országot,
•
tegyük fel, hogy egyes termékek átlagköltsége volumenben csökkenő,
•
emiatt megéri az egyes országoknak specializálódni a különböző termékekre, majd kereskedni egymással, 11
így kihasználva a méretgazdaságosságot. •
(Vállalati vagy ipari méretgazdaságosság? -> versenyző, vagy monopol iparági szerk.!)
Kiegészítés •
Brander (1981): további magyarázat hasonló országok közötti kereskedelemre egy iparágon belül: •
tfh. két országon belül két monopolista
•
nyitottság esetén a két monopolista a másik országában próbálhatja a kereslet egy részét megszerezni magának
Összegzés •
A tárgyalt elméletek alapján a szabadkereskedelem mindenkinek jó, DE
•
•
mégis vannak korlátozások,
•
önmagában nem látszik, hogy segítené a felzárkózást,
•
az országokon belüli jóléti hatások ez alapján nem egyértelműek.
Vizsgáljuk meg a kereskedelempolitikák hatásait részletesebben!
12
