Horváth Katalin rövid szakmai életrajza születési hely, év: iskolai végzettség: szakképzettség: tudományos minősítés:
Naszvad, 1944. október 22. egyetem (ELTE BTK) magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár – általános nyelvészeti előadó egyetemi doktor (1979); a nyelvtudomány kandidátusa (1994)
nyelvtudás: nyelvvizsgák:
angol, francia, eszperantó, német, orosz francia (középfok); orosz (középfok); eszperantó (felsőfok)
munkaviszony beosztás:
Miskolci Egyetem BTK Magyar Nyelvtudományi Tanszék egyetemi docens
publikációk:
2 könyv; 55 lektorált tanulmány, cikk a magyar, illetve az általános nyelvészet köréből; 24 recenzió, ismertetés
oktatói tevékenység: a) középiskolai magyartanár
1973–78. Katona József Szakközépiskola, Budapest
b) a magyar mint idegen nyelv oktatója
1973–2001. TESCO; NEI; ELTE: Központi Magyar Nyelvi Lektorátus; Nemzetközi Titkárság
c) egyetemi oktató további jogviszonyban:
d) tanártovábbképzés kutatói tevékenység:
lektori – szerkesztői munka: szakmai-közéleti tevékenység:
tanulmányutak:
az 1978–2006: ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék.; 2006–:Miskolci Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék MBE Magyar Nyelvészeti Tanszék 1991–1994; KGRE Magyar Nyelvészeti Tanszék 1995; Miskolci Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék 1998– 2001; 2004–2006 Pannon Egyetem, Veszprém, Magyar Nyelvtudományi Tanszék: 2000–2003: tanszékvezetőként ELTE BTK; Országos Közoktatási Intézet a magyar, ill. az általános nyelvészet (nyelvelmélet) körében. Fő kutatási témáim: trópuselmélet; névelmélet és etimológia; szinkrónia és diakrónia, ill. a szintaxis és a szemantika viszonyának kérdései, mondatelmélet és mondattörténet 12 könyv lektorálása, 3 könyv szerkesztése 1987–90 az ELTE BTK Kari Tanácsának – választott – tagja 2000–03 között a Veszprémi Egyetem Kari Tanácsának tagja. tagság: MTA Köztestülete, Magyar Nyelvtudományi Társaság, Nemzetközi-Magyar Filológiai Társaság, Magyar Szemiotikai Társaság, Magyar Eszperantó Szövetség 1985-ben és 1988-ban – az európai egyetemközi kapcsolatok keretében – tanulmányúton voltam a prágai Károly Egyetemen, ill. a pozsonyi Komensky Egyetemen.1988-ban és 1995-ben tanulmányút a Helsinki Egyetem Finnugor Tanszékén.
HORVÁTH KATALIN PUBLIKÁCIÓI
I. Könyvek
1. Transzformációs csoportok a magyarban. Nyelvtudományi Értekezések 115. sz. Bp., Akadémiai Kiadó. 1983. 2. A rész és az egész. A rész-egész viszony szerepe a nyelv működésében. Kandidátusi értekezés. Bp., 1993. Kézirat.
II. Tanulmányok, cikkek
1. A szintaxis és a lexikon összefüggéséről. Acta Iuvenum, 1970. Nyelvészeti Tanulmányok I. 35-41. 2. On the Organic Relation Between Polysemy and Synonymy. Annales Universitatis Scentiarum Budapestinensis, Sectio Linguistica. Tom. XV. Bp., 1984. 105-114. 3. A nominális mondat két fajtájáról. In: A "Nyelvi mozgásformák dialektikája" munkái 8. Bp., 1989. 121-129.
kutatócsoport
4. A nyelvi jelek önkényességének és motiváltságának néhány kérdése. Folia Hungarica 4. Castrenianumin Toimitteita 34. Helsinki, 1989. 63-68. 5. Még egyszer név szavunk eredetéről. In: Névtudomány és művelődéstörténet. A VI. magyar névtudományi konferencia előadási Pais Dezső születésének 100. évfordulóján. Zalaegerszeg, 1989. 355-359. 6. Megnevezés és metaforizálódás. In: Emlékkönyv Zsilka János professzor hatvanadik születésnapjára. Szerk.: Havas Ferenc, Horváth Katalin, Ladányi Mária. Bp., 1990. 102-107. 7. A mondat történeti fejlődésének néhány kérdése. Magyar Nyelv 1991/1. 31-36. 8.
Metonímia, metafora. A rész-egész viszony szerepe a mondatok Nyelvpedagógiai Írások XIII. Szerk.: Kovács Ferenc. BKE Nyelvi Intézet. Bp., 1992. 29-37.
létrejöttében.
9. A rész és az egész. A rész-egész viszony szerepe a nyelv működésében. Kandidátusi értekezés. (Kézirat) Bp., 1993. 225 l. 10. A nomenverbumok kérdéséhez -- Zrínyi nyelvének tükrében. Irodalomismeret IV. évf. 1-2. sz. 1993. 4-9. 11. A szóhasadás szerepe az etimológiai vizsgálatokban. A magas eredetéről. Névtani Értesítő 15. sz. Bp., 1993. 147-150.
12. A rész-egész viszony a tárgy szinkrón rendszerében. Annales Universitatis Litterarum et Artium Miskolciensis. Tom. III. 1993. 53-61. 13. Állapot és történet az etimológiai kutatásban. A hint ige eredete és rokonsága. In: Állapot és történet -- Szinkrónia és diakrónia viszonya a nyelvben. Szerk.: Horváth Katalin és Ladányi Mária. Bp., Kiadja az ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke, 1993. 81-91. 14. „Kerék rét”, kerek erdő -- Még egyszer a „Szigeti veszedelem” „kerék rét” adatáról. Irodalomismeret. 1995/4. sz. 65-69. 15. A magyar nyelv kettős alapszórendjéről. In: Emlékkönyv Szathmári István professzor hetvenedik születésnapjára. Szerk.: Laczkó Krisztina. Kiadja az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszéke. Bp., 1995. 187-193. 16. Hogyan bővülnek a szinonimasorok? A poliszémia és a szinonímia összefüggéséről. Magyar Nyelv. 1996/3. sz. 325-331. 17. „De kész szüvel várja szerencse forgását.” A szerencse a „Szigeti veszedelem”-ben. Irodalomismeret, 1996/3-4. sz. 36-42. 18. Semantikaj problemoj en Esperanto. Pri la interrilato inter polisemio kaj sinonimio. In: Struktura kaj socilingvistika Esploro de Esperanto. Red.: Ilona Koutny kaj Márta Kovács. Steleto and ILEI, Bp., 1997. 55-60. 19. Some aspects of historical development of the sentence. In: Internet, Http: //www.btk.elte.hu/Palimpszeszt, 4-5. sz. 22 l. 1997. július 20. Semantikaj kampoj en Esperanto kaj en etnaj lingvoj. In: Memorlibro. Kolekto de la prelegoj dum la solena internacia konferenco organizita de la tridekjarigo de la universitata fako Esperantologio. Bp., 1997. 304-310. 21. Kereki, Csipkerek, Méhkerék és társai. In: Az V. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai (Miskolc, 1995. aug. 28-30.) Szerk.: B. Gergely Piroska és Hajdú Mihály. I. kötet. 292-96. Budapest - Miskolc, 1997. 22. Szócsaládok vizsgálata szinkrón összefüggések alapján. Kör szavunk szócsaládjáról. In: Szöveg és stílus. Szabó Zoltán köszöntése. Kolozsvár, 1997. 208-212. 23. „Szerencse-szellő”, „Szerencse-szélvész” - A „Szigeti veszedelem” két metaforájáról. Irodalomismeret. 1997/4. 71-80. 24. A nyelv eredete. In: Pannon Enciklopédia. Magyar nyelv és irodalom. Főszerk.: Sipos Lajos. Dunakanyar 2000 K. 1997. 18-19; , Magyar Könyvklub, 2002. 20-22. 25. Szinonímia és metaforizálódás. In: A szinonimitásról. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához I. Szerk.: Gecső Tamás és Spannraft Marcellina. Bp., 1998. Tinta Könyvkiadó. 83-88. 26. A szinekdoché szerkezete. In: Elemszerkezet és linearitás. A jelentés és szerkezet összefüggése. Szerk.: Horváth Katalin és Ladányi Mária. Kiadja az ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke, Bp., 1998. 131-139. 27. Állapot és folyamat a mellérendelő összetételek vizsgálatában. In: Nyelv, stílus, irodalom. Köszöntő könyv Péter Mihály 70. születésnapjára. Szerk.: Zoltán András.
Bp., 1998. 258-263. 28. The Connection Between the Part and Whole in Forming Sentences. In: Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis. Sectio Linguistica. Tom. XXIII. Bp., 1992-98. 208220. 29. Poliszémia és homonímia az etimológiai kutatásban. A fog főnév és a fog ige összefüggéséhez. In: Poliszémia és homonímia. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához II. Szerk.: Gecső Tamás. Bp., Tinta Könyvkiadó. 1999. 91-97. 30. Forr – A folyik és a forr etimológiai összefüggéséhez Karnarutič- és Zrínyi-adatok nyomán. Irodalomismeret. 1999/1-2. sz. 193-196. 31. Grammatikalizáció és szófejtés. Hozzászólás -hat,-het képzőnk keletkezéséhez. In: Ember és nyelv. Tanulmánykötet Keszler Borbála tiszteletére. Szerk.: Kugler Nóra és Lengyel Klára. Bp., ELTE, BTK. 1999. 160-164. 32. A poétikai funkció kifejezőeszközei versszövegekben. József Attila: Füst. In: Nyelvi és kommunikációs kultúra az iskolában. XIII. Anyanyelv-oktatási Napok Eger, 1998. július 7-10. Szerk.: V. Raisz Rózsa és H. Varga Gyula. I. Bp., 1999. 153-161. 33. Vélemény a készülő „Zrínyi-rímszótár”-ról. Irodalomismeret 1999/3-4. sz. 104-106. 34. Mellérendelő szószerkezetek szerepe grammatikai morfémák kialakulásában. Hogyan keletkezhetett -kál, -kél képzőnk? In: Vox Humana. Bolla Kálmán professzor hetvenedik születésnapjára. Szerk.: Földi Éva és Gadányi Károly. Bp., 2000. 215-221. 35. Lexikális jelentés – kontextuális jelentés – jelentésváltozás. In: Lexikális jelentés, aktuális jelentés. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához IV. Szerk.: Gecső Tamás. Bp., Tinta Könyvkiadó. 2000. 120-124. 36. Vajon igaza van-e a költőnek? Eszmecsere Weöres Sándor Berzsenyi-olvasatáról. Irodalomismeret 2000/2-3. sz. 139-140. 37. Metafora – metonímia. A metafora és metonímia szerkezeti összefüggéséhez. In: A metafora grammatikája és stilisztikája. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához X. Szerk.: Kemény Gábor. Bp., Tinta Könyvkiadó, 2001. 108–113. 38. spót ~ espot ~ ispot ~ ispót. Hozzászólás egy Rimay-adat értelmezéséhez. Irodalomismeret 2001/3-4. 123-124. 39. Kontrasztivitás és szófejtés. In: Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához XI. Szerk.: Gecső Tamás. Bp., Tinta Könyvkiadó. 2001. 148-153. 40. „Legyek ferge rabja, bátor ne szolgája…” Kései hozzászólás egy Balassi-verssor magyarázatához. In: Köszöntő kötet B. Gergely Piroska tiszteletére. A Miskolci Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke. Miskolc, 2002. 69-72. 41. Néhány gondolat a jelviszony természetéről. In: Köszöntő könyv Kiss Jenő 60. születésnapjára. Bp., ELTE, BTK, Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézete, 2003. 169-174. 42. Szótörténet és jelentésváltozás. A hamu régi jelentéséről egy Zrínyi-adat értelmezése
kapcsán. In: A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei III. Magyar és finnugor jelentéstörténet. Szegedi Tudományegyetem, Szeged, 2003. 75–87.
43. Megnevezés és megismerés. In: A szó élete. Tanulmányok a hatvanéves Kovács Árpád tiszteletére. Szerk. Szitár Katalin. Argumentum, Bp. 2004. 365–372.
44. Töprengések a szóhasadás jelentőségéről. In: Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához XXXIV. Szerk.: Gecső Tamás. Bp., Tinta Könyvkiadó. 2004. 132–142.
45. Mondatszerkezet és mondatmodellek. In: Permiek, finnek, magyarok. Írások Szíj Enikő 60. születésnapjára. Bp., ELTE BTK. Finnugor Tanszék. 2004. 100–108.
46. Névelmélet és etimológia. A folyik eredete és rokonsága. Előadás a VII. Nemzetközi Magyar Nyelvészeti Konferencián. Bp. 2004. aug. Internet: www.nytud.hu; 2004. szeptember
47. Szintagmatikus kontra asszociatív viszonyok? A két nyelvi sík egységéről In: 101 írás Pusztai Ferenc tiszteletére. Szerk. Mártonfi Attila, Papp Kornélia, Slíz Mariann. Bp., Argumentum, 2006. 342–346.
48. Gyermek szavunk régi összetételeiről. (Gyermekló, gyermekerdő, gyermeksziget) In: Emlékkönyv Szabó T. Attila születésének 100. évfordulójára. Szerk. Bárth M. János. Bp., Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészetttudományi Kara–Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézete. Bp., 2006. 96–101.
49. Nyelvi kompetencia – kommunikatív kompetencia – variabilitás. In: Nyelvi kompetencia – kommunikatív kompetencia. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 58. Szerk.: Gecső Tamás. Bp., Tinta Könyvkiadó. 2006. 161–168.
50. Lexikalizálódás vagy grammatikalizálódás? A szóösszetételek kialakulásának kérdéséhez. In: A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei IV. Szerk.: Büky László és Forgács Tamás. Szeged, Jate Press, 2006. 59–76.
51. A tárgy fajtái és a transzformációs csoportok. In: A 60 éves Simoncsiscs Péter
köszöntése. Szerk.: Roboz István és Simoncsics János. Szeged–Pomáz, 2006. 36–42. CD. Magánkiadás
52. A metafora helye a trópusok rendszerében. Ünnepi írások Havas Ferenc tiszteletére. Urálisztikai tanulmányok 18. Szerk.: Domokos Péter–Csepregi Márta–Klima László. ELTE BTK Finnugor Tanszék–Numi-Tórem Finnugor Alapítvány. Bp., 2008. CD. 312–323.
53. Az etimológia elvei. A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei V. Szerk.: Büky László és Forgács Tamás. Szeged, Szegedi Tudományegyetem BTK–Magyar Nyelvészeti Tanszék. 2008. 59–70. (Megjelenés alatt) 54. Etimológia – onomasziológia – névelmélet. Konferencia-előadás. Elhangzott a balatonszárszói Névtudományi Konferencián. 2007. júniusában. (Megjelenés alatt) 55. A megnevezés mind trópus. In: „Szóba formált világ.” Köszöntő könyv Han Anna tiszteletére. Bp., 2008. (Megjelenés alatt)
III. Ismertetések, recenziók
1. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XIII. Szerk.: Telegdi Zsigmond és SzépeGyörgy. Bp., 1981. 367 l. In: MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának Közleményei. XXXIII. sz. 1982. 431-435. 2. Dienes Dóra: A szerkesztettségi hiányosság és szövegösszefüggésbeli kiegészülése. NytudÉrt. 98. sz. Bp., 1978. Hungarológiai Értesítő II. 1980. 168-69. 3. Zsilka János: Jelentés-integráció. Bp., Akadémiai K. 1978. 421 l. Hungarológiai Értesítő II. 1980. 209-211. 4.
Az
Általános Nyelvészeti Tanulmányok XIII. kötetének tanulmányairól. Hungarológiai Értesítő V. 1983. 253-54.
magyar
vonatkozású
5. Zsilka János: Dialectics of the Motion Forms in Language. Bp.- Mouton, 1981. 311 l. Hungarológiai Értesítő VI. 1984. 264-65. 6. Jelentéselemzések -- a dictum körében. A „Nyelvi mozgásformák dialektikája” munkái 1. Bp., 1982. 392 l. Hungarológiai Értesítő VI. 1984. 264-65.
kutatócsoport
7. Zsilka János: De constructione. Történet és állapot egysége a nyelvben. Bp., 1982. 230 l. Hungarológiai Értesítő VI/1-2. 1984. 282-83. 8. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XIV. Szerk.: Telegdi Zsigmond és Szépe György. Bp., 1982. Hungarológiai Értesítő VI. 1984. 223-24.
9. Jelentéselemzések -- a modalitás köréből. A „Nyelvi mozgásformák dialektikája” kutatócsoport munkái 2. Bp., 1983. 286 l. Hungarológiai Értesítő VII. 1985. 264-65. 10. Bánréti Zoltán: A megengedő kötőszók szintaxisáról és szemantikájáról. NytudÉrt. Bp., 1983. 105 l. Hungarológiai Értesítő VII. 1985. 245-46.
117.
11. É. Kiss Katalin: A magyar mondatszerkezet generatív leírása. NytudÉrt. 116. Bp., 108 l. Hungarológiai Értesítő VII. 1985. 267.
1983.
12. Kiefer Ferenc: Az előfeltevések elmélete. Bp., Akadémiai K. 1983. 355 l. Hungarológiai Értesítő VII. 1985. 265-66. 13. Jelentésszerkezet és szintaxis. A „Nyelvi mozgásformák dialektikája” kutatócsoport munkái 3. Bp., 1985. 200 l. Hungarológiai Értesítő IX. 1987/3-4. 191-92. 14. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XVI. Szerk.: Telegdi Zsigmond és Bakos Ferenc. 1985. Hungarológiai Értesítő IX. 198/3-4. 179-180.
Bp.,
15. Jelentéselemzések. A „Nyelvi mozgásformák dialektikája” kutatócsoport munkái 4. Bp., 1985. 468 l. Hungarológiai Értesítő IX. 1987. 16. Kontrasztív szemantikai elemzések. A „Nyelvi mozgásformák dialektikája” kutatócsoport munkái 5. Bp., 1986. 103 l. Hungarológiai Értesítő X. 1988. 153. 17. Az ellentét szerepe a szó és a mondat jelentésében. A „Nyelvi mozgásformák dialektikája” kutatócsoport munkái 6. Bp., 1987. 317 l. Hungarológiai Értesítő XI. 1989. 502-503. 18. In memoriam János Balázs. Budapesta Informilo. 1989 majo 11-2. 19. A metaforikus jelentések belső rétegződése. A „Nyelvi mozgásformák dialektikája” kutatócsoport munkái 7. Bp., 1988. 229 l. Hungarológiai Értesítő XII. 1993. 181-82. 20. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XVII. Szerk.: Telegdi Zsigmond és Kiefer Ferenc. 1989. 389 l. Hungarológiai Értesítő 1993/3-4. 139-141.
Bp.,
21. Nominális mondatok. A „Nyelvi mozgásformák dialektikája” kutatócsoport munkái 8. 1989. 132 l. Hungarológiai Értesítő XII. 1994/3-4. 155-56.
Bp.,
22. Papp Ferenc: Alkalmazott nyelvtudomány. Bp., Akadémiai K. 1989. 36 l. Hungarológiai Értesítő XII. 1994/3-4. 156. 23. Emlékbeszéd Zsilka János posztumusz díszpolgárrá avatása alkalmából. Rákoshegy, 2001. szeptember 28. In: Rákoshegy 2001/november 18. 24. Lektori jelentés Beke József „Zrínyi-szótár”-áról. Irodalomismeret 2004/ 3. 99–103. *
IV. Programakkreditációs kérelem
Magyar nyelv és irodalom szak indításának tervezete. Magyar nyelvészeti program. Veszprémi Egyetem, Tanárképző Kar. Veszprém, 2000. (Akkreditált szakindítási program)
Szerkesztői munka:
1. Emlékkönyv Zsilka János professzor hatvanadik születésnapjára. Bp., 1990. (Havas Ferenccel és Ladányi Máriával) 2. Állapot és történet – szinkrónia és diakrónia – viszonya a nyelvben. ELTE BTK Általános Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék. Bp., 1993. (Ladányi Máriával) 3. Elemszerkezet és linearitás. A jelentés és szerkezet összefüggése. ELTE BTK Általános Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék. Bp., 1998. (Ladányi Máriával)
és
és
Lektori munka: 1. Honti Mária - Jobbágyné András Katalin: Magyar nyelv. A gimnáziumok I. osztálya számára. Bp., Tankönyvkiadó, 1979. 2. Jelentéselemzések. A „Nyelvi mozgásformák dialektikája” kutatócsoport munkái 4. Tudományos vezető: Zsilka János. Bp., 1985. 3. Éva Gerevich-Kopteff – Márta Csepregi: Unkaria suomalaisille. Loimaan Kirjapaino Oy, Loimaa, 1989; 1992. 4. Jónás Frigyes: Magyar nyelv külföldieknek. Ominyom BT és ELTE TTK Hallgatói Alapítványa. Bp., 1992; 1994; 1996; 1998. 5. Szerdahelyi István -- Koutny Ilona: Magyar-Eszperantó kéziszótár. Bp., Hungaria Esperanto Asocio. 1996. 6. Elemszerkezet és linearitás. A jelentés és szerkezet összefüggése. ELTE BTK Általános Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék. Bp., 1998. (Ladányi Máriával) 7. Fodor István (főszerk.): A világ nyelvei (Bp., Akadémiai K. 1999) c. művének szakkifejezések c. fejezetét.
és
Nyelvészeti
8. Russel, Stuart J. - Norvig, Peter: Mesterséges intelligencia modern megközelítésben. (Bp., Panem-Prentice Hall, 2000.) c. műve nyelvészeti fejezeteinek szakkifejezéseit. 9. Balázsi J. Attila: „Virágnak mondod, pedig nem az…”Hasonlatok és szóláshasonlatok. Stilisztikai feladatgyűjtemény. Bp., Tinta Könyvkiadó. 2003.
10. Beke József (szerk.): Zrínyi-szótár. Benkő Loránd előszavával. Bp., Argumentum Kiadó. 2004. 11. Kálmán László – Trón Viktor: Bevezetés a nyelvtudományba. Tinta Kiadó, Bp. 2004. 12. Buvári Márta: Példa-mutató. Nyelvhelyességi gyakorlatok. Bárczi Füzetek IX. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, Bp., 2007.
