FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével
Készítette: Szilágyi Katalin Szakmai felelős: Szilágyi Katalin 2011. január
•
1. hét Bevezetés, mérési kérdések, alapjellemzők Szilágyi Katalin
Fejlődésgazdaságtan •
Fejlődő országok: bármely (önkényes) definíció szerint a világ lakosságának többsége
•
Fejlődés: jövedelem, jólét, gazdasági lehetőségek („életminőség”) bővítése
•
Kiindulópont: mérés és empíria •
Hogyan mérjünk? GDP/GNP vs. multidimenziós jóléti mutatók (szegénység, alultápláltság, ivóvíz, várható élettartam, csecsemőhalandóság, írástudók száma stb.)
•
Stilizált tények a növekedésről és a konvergenciáról
•
Mire figyeljünk (még)?
Menetrend 1.
Mérési kérdések A) Összehasonlíthatóság B) Mutatók
2.
Stilizált tények 2
A) Növekedés a világban B) Konvergencia? 3.
Fejlődő országok strukturális tulajdonságai
1. Mérési kérdések 1. Mérési kérdések A) Összehasonlíthatóság •
Fejlődő/szegény: alacsony jövedelmű
•
Jövedelmek összehasonlítása
•
•
Egy főre
•
Közös mértékegységben (valutában)
A piaci árfolyamon való átváltás torzít •
•
Miért is?
Szegény országok olcsóbbak, megélhetési költségek különbségei tompítják a jövedelemkülönbségeket •
•
•
BS: árkiegyenlítődés csak a traded javakra
Kezelése: Penn World Table (Summers-Heston adatbázis) •
GDP nemzetközi árakon (USA-hoz viszonyítva)
•
Real GDP: PPP-alapon (USA-árszinten)
Egyéb problémák: •
Jövedelembevallás
•
Saját fogyasztásra előállított output aránya 3
• •
Nem versenyző piacok
Mindig és mindenhol, tudjunk róla
1. Mérési kérdések B) Mutatók •
GDP/GNP természetes kiindulópont
•
Nemzetközi szervezetek és nemzeti statisztikai hivatalok adatai: alultápláltság, várható élettartam, csecsemőhalálozási arány stb.
•
Indexesítés: United Nations Development Programme: Human Development Report
•
Human Development Indicator (HDI) •
Születéskor várható élettartam
•
Felnőtt írástudók aránya (2/3) és beiskolázottsági mutatók (1/3)
•
Korrigált egy főre eső jövedelem (PPP, 5000 $-os küszöb)
•
0 és 1 közti szám
•
Országok rangsorolása az éves jelentésekben
•
Relatív rangsor értelmes lehet?
•
GDP nagyon egydimenziós mutató ugyan, de jó proxy lehet
•
Korrelációk erősek
4
5
2. Stilizált tények 2. Stilizált tények A) Növekedés a világban Állítások: •
A világgazdaság folyamatosan bővül.
•
Egy főre jutóan is.
•
A növekedési ütemek erősen ingadozóak, de átlagosan magasak.
•
Országcsoportok nagyon eltérnek. 6
World GDP $45,000,000,000 $40,000,000,000 $35,000,000,000 $30,000,000,000 $25,000,000,000 $20,000,000,000 $15,000,000,000 $10,000,000,000 $5,000,000,000
19 98
20 00
19 98
20 00
19 96
19 94
19 92
19 90
19 88
19 86
19 84
19 82
19 80
19 78
19 76
19 74
19 72
19 70
$0
World Population 6,000,000
5,000,000
4,000,000
3,000,000
2,000,000
1,000,000
19 96
19 94
19 92
19 90
19 88
19 86
19 84
19 82
19 80
19 78
19 76
19 74
19 72
19 70
0
7
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
1991
1990
1989
1988
1987
1986
1985
1984
1983
1982
1981
1980
1979
1978
1977
1976
1975
1974
1973
1972
1971
1970
20 00
19 98
19 96
19 94
19 92
19 90
19 88
19 86
19 84
19 82
19 80
19 78
19 76
19 74
19 72
19 70
2. Stilizált tények B) Növekedés World GDP Per Capita
$8,000
$7,000
$6,000
$5,000
$4,000
$3,000
$2,000
$1,000
$0
World Growth Rate
5%
4%
3%
2%
1%
0%
-1%
-2%
8
Átlagos éves GDP-bővülés országcsoportok szerint1 (1970–2000) •
Alacsony jövedelműek: 0,17% (1,05)
•
Közepesek szegényebb fele: 1,01% (1,35)
•
Közepesek gazdagabb fele: 0,99% (1,34)
•
Újabban robbantók: 3,79% (3,05)
•
Régebben robbantók: 4,89% (4,4)
•
Magas jövedelműek: 1,95% (1,8)
2. Stilizált tények: C) Konvergencia? •
Konvergencia: jövedelmek közeledése
•
Kérdések: •
Gyorsabban nőnek-e a szegényebbek?
•
Csökken-e az országok közötti jövedelemegyenlőtlenség?
•
Csökken-e a világ népességében a jövedelemegyenlőtlenség?
1
Hulten-Isaksson: Why development levels differ
9
Minta: országon belül erős empíria
growth
.05886
-.027063 5.8041
9.93357 ypc70l
10
Konvergencia: csökken-e az országok közötti jövedelemegyenlőtlenség? Figure 2. Variance of Log- Per Capita Income: 125 Countries 1.40
1.30
1.20
1.10
1.00
0.90
0.80
19 70 19 71 19 72 19 73 19 74 19 75 19 76 19 77 19 78 19 79 19 80 19 81 19 82 19 83 19 84 19 85 19 86 19 87 19 88 19 89 19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98
0.70
Variance of Log Per Capita Income Across Countries
Csökken-e a világ népességében a jövedelemegyenlőtlenség? .07 .06 .05 .04 growth
.03 .02 .01 0 -.01 -.02 -.03
11 6
7
8 ypc70l
9
10
Jövedelemeloszlás a világban: egy ország = egy adatpont
12
Jövedelemeloszlás a világban: egy ország = egy eloszlás Figure 2a: The WDI and Individual Country Distributions in 1970 200,000
$1/day World
120,000
China 80,000 India 40,000
USSR Japan
0 $100
$1,000
USA
$10,000
Individual Countries
$100,000
World
Figure 2b: The WDI and Individual Country Distributions in 2000 280,000
$1/day
World
240,000
200,000
thousands of people
thousands of people
160,000
160,000
120,000 India 80,000 China 40,000
0 $100
Nigeria
FSU
$1,000
Japan
$10,000
Individual Countries
USA
$100,000
World
13
Jövedelemeloszlás a világban: egy ember = egy adatpont WDI-Various Years 300,000
thousands of people
250,000
200,000
150,000
100,000
50,000
0 $100
$1,000
1970
$10,000
1980
1990
$100,000
2000
14
Országok relatív helyzetének változása: mobilitási mátrix
Mobilitási mátrix 1962-84 •
Közepes jövedelmű országoknak messze nagyobb a mobilitása, mint a gazdagoknak vagy a szegényekek.
•
Holott a történelmileg fejletlen országoknak elvileg lehetne nagyobb növekedési potenciálja (fejlettektől átvett technológiák).
•
Összegezve 1. Relatív jövedelemeloszlás stabilnak bizonyult. 2. Ez nem jelenti azt, hogy kevés mozgás lett volna. 3. Nincs egyértelműen fejlődési csapda. 4. A történelmi meghatározottsággal bánjunk óvatosan. 15
3. A fejlődő országok strukturális jellemzői •
Demográfia •
Nagy népességnövekedés esetén a teljes vagyonnak is relatíve gyorsabban kell gyarapodnia. Ki nyer azzal, ha több a produktív munkaerő? (termelési tényezők vs. elosztás)
•
Fiatal népesség (ellátási problémák, gyerekmunka, alacsony szintű oktatás)
•
Világszinten negatív korreláció az egy főre eső jövedelem és a népesség növekedési rátája között
•
Mezőgazdaság aránya •
•
Agráriumban keletkezett jövedelem és ott dolgozók aránya Város-vidék migráció
•
Városi lakosság gyorsabban nőtt, mint a teljes
•
Tercier szektor: banki szolgáltatások ÉS cipőpucolás. Nagy szürke szolgáltatás szektor.
•
Nemzetközi kereskedelem •
Nincs egyértelmű trend egy ország fejlettsége és nyitottsága között.
•
Nagyobb különbség a kereskedelem összetételében (feldolgozatlan termékek, nyersanyagok nagy súlya)
•
Árak változékonysága probléma
•
Cserearány (így: jövedelem) erősen ugrál
16
