BARTOK NAGYVA.RADON a helyi sajt6 tiikreben
Osszeallitotta: Thurz6 Sandor
Kiadja a Partiumi es Bansagi Muemlekvedo es Emlekhely Tarsasag, a Kiralyhag6melleki Reformatus Egyhazkeri.ilet es a Nagyvaradi R6mai Katolikus Pi.ispokseg 2007
A sorozatot szerkeszti: Dukret Geza
Szovegkorrektura: Mihalka Magdolna
Szamft6gepes tordeles: Szilagyi Gabriella
Kesztilt a Bihar Megyei Tana.cs, az RMDSZ Bihar Megyei Szervezete es a Varad-Olaszi Plebania tamogatasaval
EL6sz6 Egy hidnyp6tl6 kotetet tart a kezeben a kedves olvas6. A eel: megismerni a nagy magyar zeneszerz(f kapcsolatdt Nagyvdraddal, vagy taldn inkdbb Nagyvdrad ragaszkoddsdt Bart6k Beldhoz. Mert mindkettff fontos szdmunkra. Biiszkek vagyunk arra, hogy nemcsak mi ragaszkodunk a zsenidlis zeneszerz611oz, de 6 is sokat kosziJnhetett Nagyvdradnak. Hogy miert? Erre vdlaszt ad a kotet szerkeszt(fje, id. Thurz6 Sdnd01; Nagyvdrad legnagyobb zeneszakert(fje. !dezem 1981ben megjelent {rdsdt: ,,Bart6k Bela JO eves kordban, az 1891-92-es tanev elsff felet Nagyvdradon toltotte. Voit-Krocsek Emma tan{t6n6nel, nagybdtyja ozvegyenel lakott. Ebben az idoben Kersch Ferenc volt a zongoratandra. A jeles orgonamuvesz, karmester es zeneszerz(f, Liszt Ferenc tan{tvdnya, kezdettffl fogva felismerte a fiucska rendk{viili tehetseget es eltokelte, hogy tan{tvdnya adottsdgaihoz meri a pedag6giaifeladatolwt. Komplex zongoratechnikai es el6ad6-mC{veszeti kiJvetelmenyek ele d/l[totta, att6l sem riadva meg, hogy nehezebb darabokat osszon ki rd, mint amilyeneket a gyennek Bart6k akkori felkesziiltsege alapjdn kenyelmesen megoldhatott volna. llyen koriilmenyek kozott nyilvdn nem mely{thette el a tanultakat, a kompoz{ci6k nagy resze kidofgozatlan maradt, bar a lelkiismeretes kisdidk igyekezett, hogy tandra kovetelmenyeinek legaldbb mennyisegileg eleget tegyen. Ez meghokkentette, taldn el is keser{tette Bela edesanyjdt. Bart6kne aggodalniait foljegyzeseib61, leveleibffl ismeri a zenetudomdny, akdrcsak Kacs6h Pongrdc 1903-ban publikdlt {rdsdb6l: ... ,,Nagyvdradon Kersch nevu zenetandr oktatta, kine! roppant sok darabot tanult, de kisse feliiletesen; tulnehez darabokat adott neki; szeretett vele brill{rozni es orome telt benne, ha egy het alatt valami nehezebb darabot megtanult; hogy ez nem lehetett tiJkeletes, ez termeszetes." A fentiekb(fl azt a kovetkeztetest vontdk le egyesek, hogy Kersch Ferenc feliiletes zenetandr volt, aki nem )61 irdny{totta a rdb{zott tan{tvdnyt... A jeles pedag6gus ugyanis - a ldtszat ellenere - bolcsen cselekedett. Nem azonnali, elkdprdztat6 eredmenyre torekedett, mert nfm ,, csodagyereket" 6hajtott nevelni Bart6kb6l, hanem rendhagy6 3
tehetsegevel egybehangzo, szeles koru zenei muveltseget nyujtani neki, azaz hosszu tdvra, egesz eletre idffz{tette tanfrvdnya felkeszultseget. Kersch szerint nem helyes nehdny hatdsos zeneszdmot ugy kidolgoztatni a gyermekkel, hogy az a muveszi tokely ldtszatdt keltve elkdprdztassa a feluletes hallgatot - ahogyan azt gyakran teszik zsenidlis gyerekekkel. Sokkal fontosabb ebben az eletkorban nagy menynyisegu anyagot elsajdt{ttatni a tanuloval, megismertetni vele az el{fbbi korok st{lusirdnyzatait, technikdjdt es modszertandt. A mennyisegi felhalmozodds - kitarto munka mellett - minffsegi ugrdst eredmenyez az erett korban, egyben v{zvdlaszto is: a valodi, tartos tehetseg elkulonul a felsz{nen mozgo kozepszerut61. Az eltelt idff feljogos{t megdllap{tani: Kersch Ferenc Bartokkal alkalmazott modszertani elvei - az anya ijedelme ellenere - meghoztdk kesffbb az eredmenyt: Bartok ugyanis nagy zongorista lett, enciklopedikus muveltsegu muzsikus es pdrjdt ritk{to partiturajdtekos. Zenetudomdnyi szempontbol azert tartjuk jelentffsnek e mozzanat kihangsulyozdsdt, mert Kersch Ferenc eppen ezzel az elffremutato modszertani bdtorsdggal vette rd Bartokot, hogy rengeteget olvasson, minden mufajt, staust es zeneiformdt lelkiismeretesen megvizsgdljon, megalapozva legenddssd vdlt szeles koru zenei muveltseget. Kersch erdeme az is, hogy azonnal felismerte a gyennek tunemen.yes tehetseget es idejeben. hozzdseg{tette Bach, Mozart, Beethoven. es mas n.agy ,nester muveszeten.ek a megismeresehez. ... A Kersch~oktatta gyennek Bartok nem maradhatott kozombos Nagyvdrad dltaldn.os zen.ei elete irdn.t sem. Tandra gyakori szereplffje leven. a han.gversen.yekn.ek, min.den. bizon.n.yal a tan.{tvdn.y is eljdrogatott meghallgatni fft. Az is feltetelezhet(f, hogy a kiemelkedff m{{veszi esemen.yekre - Alice Barbi en.ekesn(f, Mary Wurm zon.goramuveszn.ff kon.certjeire, vagy a Bacho Istvan es Belezn.ay Antal vezenyelte szimfonikus zen.e.k ar han.gversenyeire - ugyancsak felh{vta tan.(tvdn.ya figyelmet. Az 1891-92-es helyi zenei evad fontos esemenyei - Haydn 99. szimfonidjdnak elsff n.agyvdradi megszolaltatdsa, Hubay Jeno es Bodo Alajos szoloestje stb. - aligha keriilte el a tanulo figyelmet. ...Kersch irdny{tdsa alatt Bartok sokat tanult, erdeklffdesi kore n.agy mertekben kitdgult, megalapozta azt a szeles koru zen.ei muveltseget, mely a nagy magyar gen.iusz szemelyisegeben kesffbb kiteljesedett. " 4
Es milyen csoddlatos a tortenelem, hogy rd harminc evre, 1920. mdrcius 17-en sziiletik Nagyvtiradon egy mtisik fiucska, aid nagyon hasonl6 gyermekkori zenei hatdsok alatt bontalwzik kifelnott kordra. Most lehet, hogy egyesek cs6vdljdk a fejiiket, sot egyenesen megbotrdnkoztat6nak taldljtik, hogy osszehasonlitdst merek emUteni Bart6k Bela, a nagy magyar zeneszerzo es Thurz6 Sandor zenetud6s kozott. Nem is mernem ezt vdllalni. De a sok hasonl6sdg miatt be szeretnem mutatni egy rendkfviili ember eletet, aid szinten a zenenek szentelte egesz tevekenyseget, merem dllftani, szinte onfeltildoz6 m6don. llyenformdn vdllalom a megkovezest is. Ujra az 6 szavaival kezdem: ,,Heteves voltam, amikor az edesaptim gyermekkori bardtja, Weisz Samuel heged[{tandr azt tanticsolta, hogy negy gyermeke koziil legaldbb egyet tanfttasson hegediilni. Kiilonben a csalddban senki nem foglalkozott a komoly zenevel. Az edesanydm szerette az egyhtizi eneket, tekintettel a valldsossdgtira. Az aptim pedig rajong6ja volt a nepdalnak." /gy kezdodott. Hegedutantirdr6l fgy beszelt: ,, Csak szepet es jot mondhatok r6la, mert nem csuptin tantir volt, hanem fantas ztikusan tudta lelkesfteni a novendekeit. Nagyon hamar rdszoktatott arra is, hogy milyenfontos a kamarazene. Gyennekkent duettekkel lehetett kezdeni, de ezek az elmenyek eletre sz6l6ak voltaic sztimomra. Koriilbelul tfzeves lehettem, amikor arra biztatott, hogy minden heten vegyem meg a budapesti rddi6m[{sort, huzzam aid a hegedumuveket es hallgassam meg valamelyik ismerosomnel. Minden 6rdn be kellett szdmolnom, hogy milyen muveket hallgattam meg, majd az 6rtik utan duetteztiink. Ezz~l magyardzhat6, hogy egesz eletemen dt a kamarazene volt az egyik legnagyobb szenvedelyem. Majd 12 eves koromban arra osztonzott, hogy ezutdn jegyezzem meg az eload6k nevet is, nemcsak a szerz6'k es a muvek nevet. Ez nagyon hasznos volt. Amikor betoltottem a 15. evet azt mondta: meg kell kezdeni a zenei konyvtdr- es a kotta gyujteset is. Rovidesen afilhann6nidhoz keriiltem. Akkor is egy fantasztikus tandcsot adott a tandrom: ,,Haaz els61iegedube akarnak iiltetni, mondjad azt, hogy soha nem jdtszottdl zenekarban, engedjek meg, hogy a mtisodik hegeduben szokd meg a zenekari jtitszdst. " Ez nagy hatdst gyakorolt arra a hdrom kivdl6sdgra, akik abban az idoben a filharm6nidt vezettek: Macalik Alfred, a festomuvesz, Boda Oszkdr es egy 5
mdsik eur6pai nagysdg, Weisz Miklos. El voltak ragadtatva, hogy egy fiatal kezdff nem torekszik arra, hogy els611egedus legyen egy szimfonikus zenekarban. Az elsff pillanatt6l kezdve emberileg is megszerettek." Thurz6 Sandor 1936-tol a Filhann6nia tagja. 19.41-ben a nagyvdradi sz{nhazba hfvjdk els611eged{{snek. Errol {gy meselt: ,,Nehdny ev mulva a sz{nhazi zenekar koncertmestere lettem, ami egy eletre sz616 elmenyt jelentett, mert ott nagyoperakat is jdtszottunk a budapesti opera kival6 sz6listaival." 1949-56 kozott az Allami Filharm6nia koncertmester-helyettese es muveszeti titkdra. ,, ... eveken keresztiil a filhann6nia muveszeti titkdrakent tevekenykedtem, de mint els611.egedus tovabbra is jatszottam. Ez is nagy elmeny volt szdmomra. Azert kertekfel, lzogy vallaljam el a muveszeti titkdrsagot, mert akkor mdr osszedll{tottam a 61 eves nagyvdradi filharm6nia repertodrjdt." 1956-59 kozott az Allami Babsz{nhdz zenei vezet(fje volt. Err61 az idffszakr6l {gy emlekezett: ,,Eletem nagy elmenyei koze tartozik. Itt ismertemfel, hogy a vilag egyik legnagyobb muveszete a bcibmuveszet. Attanulmdnyozva a szakirodalmat megtudtam, hogy a vildg minden jelentffs sz{nhdza bdboperakat is tart. A legrovidebb idffn belul sz{nre vittiik Pergolesi Az urhatndm szolgdl6 dmu operajat. Orszdgosan is nagy sikert aratott. Ugy tudom, hogy Romdnidban ez volt az elso bdbopera. Hdrom ev utan visszamentem a filhann6nidhoz, mert tobb pr6zai bdbsz{nesz is att6l felt, hogy a nagyvaradi bdbsz{nhdz dt Jog alakulni baboperava. Hiaba mondtam, hogy a zene nem szor{tja ki a pr6zat, csak kiegesz{ti azt." 1959-tffl 1973-ig, nyugd{jba vonulasaig, ujra afilhann6nian6l talaljuk. ,,A babsz{nhdzban ismertem meg a kamaraoperdt, ahogy viszszamentem a filharm6niahoz, mar nem tudtam kamaraopera nelkiil meglenni, es a Szakszervezetek Muvelffdesi Hazaban megszerveztiink egy kamari:tapera-tarsulatot. Egy Mozart-operaval kezdtiink, a Bastien es Bartienne-nel, 47 eloadast ert meg. Utana Gheorghe Dumitrescu, majd Doru Popovici egy-egy kamaraoperajat mutattuk be, majd Dittersdorfnak a Remenytelen szerelem dm{{ darabjdt, osszesen 65 eloaddsban. Ez nekem nagyon nagy orom volt." Mindezek mellett Thurz6 Sandor sokoldalu tevekenysegetfejtett ki. Szerzffi esteket rendezett, Nagyvdrad zenei mitltjat kutatta, a kozep6
kort6l napjainkig, zenetorteneti tema}it cikkeket kozolt kiilonbozo lapokban es foly6iratokban, alland6an tan[tott es szervezett. Megtudtam az is, hogy regebben volt sajat von6snegyese. Talan a legnagyobb boldogsagat abban lelte, hogy szerzoi esteket szen1ezett, s ezzel a szerzoknek is nagy oromot szerzett. 27 zeneszerzonek osszesen 58 szerzoi estet szen1ezett. 1989-ben megalap[totta a Varadinum von6snegyest, amely elso koncertjet november 15-en tartotta. Elete Jolyaman letrelwzta az orszag egyik legnagyobb kottatarat. Fa hangsiilyt fektetett Michael Haydn, Wenzel Piehl es Karl Dittersdoif mCfveinek, szimf6niainak osszegy{{jtesere. A Varadon is valamikor muzsikal6 zeneszerz6'k mCfvei, Tlzurz6 Sandor kimutatasa alapjan, 1962-tol 2006-ig, tehcit 44 ev alatt, a kiilonbozo nagyvaradi hangversenyeken 345 alkalommal sz6laltak meg. ,,Nem azert sikerillt ezt [gy megoldani, mert akkorara gazdagga notte ki magat a kottataram, hanem az volt a }6, hogy ezek a muvek a kozonsegnek es az eload6knak nagyon tetszettek, sokszor musorra lehetett ezeket t{{zni." 2006ban Thurz6 Sandor megszervezi azt a zenei fesztivalt, amely emleket al/ft e harom zeneszerzonek. Thurz6 Sandor 2003. november 15-en, zenei eletiink sok evtizedes, aldozatos, onzetlen munkassaga elismeresekent megkapja a Pro Partium-d[jat, a Kiralyhcig6melleki Reformatus Egyhcizkeriilettol. 2006. okt6ber 29-en, Bart6k Bela sziiletesenek 125. e1ifordul6ja alkalmab6l Bart6k-emlekd[jjal tilntetik lei. Ket elet, ket kiilon vilag. A zsenialis gyennekbol vilaghfru zeneszerzo lesz. A tehetseges gyermekb61 zenei eletilnk kival6 szervez(fje, zenetud6s lett. Nyilvan, nagy a kiilonbseg kettejiik kozott. De osszekototte 6'k.et az emberiesseg, az onzetlenseg, a masok iranti szeretet es tisztelet, es a zene merhetetlen szeretete es muvelese. E kotet, amely emleket all[t Bart6k Bela zenemuvei nagyvaradi szereplesenek, Thurz6 Sandor hangyaszorgalmanak koszonhet(f, aki osszegyujtotte azokat a sajt6termekeket, amelyek hfriil adtak ezeket a zenei esemenyeket. Tole tudjuk, hogy 1908-tol napjainkig 548 alkalommal hangzott el Nagyvaradon Bart6k-mu.
Dukret Geza 7
Nagyvdrad, 1922. okt6ber 22. Bart6k Bela egyetlen zeneestelye. A het musoran a ki veteles tehetsegu zenekolto Bart6k Belat fogjuk hallani es megismerni. U gyanis Bart6k Bela kedden este egy onall6 hangverseoy kereteben fog a nagyvaradi kozonseg ele lepni nagyszeru es valtozatos musoraval, mellyel Londonban a kiralyi elismerest is kivfvta. Gazdag es addig meg nem ismert musoraban ket szekely dalt fognak enekelni a szfnhaz muveszei Bart6k kfserete mellett, a dalokat Kelmay [Ilona] es Kovacs Dezso adjak elo. Erre az eloadasra mar szombat reggeltol kezdve arusftotta a penztar a jegyeket folemelt helyarak mellett.
Nagyvdrad, 1922. okt6ber 26.
BARTOK Ez a nev ma a vilagegyetem minden zenei g6caban fogalom. Keves nev van, melyhez a szellemi evol(1ci6 annyi forradalrni hangulata fuzodne, mint Bart6k Belaehoz. Az 6 egyenisege es m(fkodese hatarko a zenetortenelemben, az impresszionizmus birodalma ez, hol elvesz az ember, ha gondolkodni akar. Itt erezni kell. Amint az impreszszionista pikturanak - en plain air - a lat6szoge, ugy az impresszionista muzsika is a tiszta ostermeszetben keresi fundamentumat. Azert ternek vissza a primitfv nepdal motivumokhoz Bart6k, Sztravinszkij stb. es ezeknek a zenei szinezeseben es ellenallasaban erik el a legfrappansabb sikereiket. Amikor eloszor csendiilt fel emberi ajkon az elso dal, szoveggel jelentkezik evezredeken at. Azert a leghuebb kifejezoje az emberi erzesvilagnak: a nepdal. A formak kialakulasa evszazadokon at hadat i.izent a szubjektivizmusnak. A romantikusok sz6laltattak meg eloszor ezt. Az ember kezdi belso vilagat figyelni, ellesi vagyainak reszketo hangjat, erzesse kialakult szenvedelyeit es dalba, zenebe onti azt. Nines az a nyelve a vilagnak, mely azt ugy kifejezni tudna, mint a zene. A szabadon csapong6 erzesek idovel szettorik a zene ki.ilso szerkezeti formait, a koncepci6 utjat az eszmei tartalom es a cselekmeny 8
folyama adja meg. Igy erkeziink el a XX. szazad forrong6 uj zenei iranyzatahoz, melynek legmarkansabb kepvisel6je Debussy. Vfzi6, hallucinaci6szeru vilag ez, szazszorta zark6zottabb a romantikusokenal. Szerte foszlik a hangulat, tovaroppen, miel6tt testet oltott volna. Szokatlan, hogy egy pillanatnak is meglegyen a maga ki.ilon vilaga s hogy az egyetlen pillanatvilagan beliil alland6an fluktual6 phaotikus kepzetek is kifejezest nye1jenek, Boklin szfnharm6niakat szed ki a termeszetb61, hogy minel vilagosabban fejezze ki egy adott pillanat szinhatasat, derujet, erzeset, kepzeletenek gazdag szfnskalajan. A zenei impresszionizmusban minden szfn, feny, para lesz, mit nem lehet formai szerkezetbe fogni, dallamivekkel, pathosszal kifejezni. Lagyan egymasba old6d6 akkordsorozatok, melyek legjobban megfelelnek a pillanatnyi hangulatoknak, ezek a hangszfnek. Hangulatot megrogzfteni - ez az impresszionista zeneszerzes. Ujabb kerdes, mikent adjuk vissza azokat? Kilenced, tizenegyed es tizenharmad hangzatokkal, szeptim es n6nakkordoknak alapallasban val6 sorakoztatasaval, ket, sot harom idegen akkord egyszerre val6 megsz6laltatasaval dolgoznak a debbussyistak. A hangulatvaltozasokat e16keszites nelki.il belep6 disszonansokjelzik es ezek a legujabb kovet6knel feloldas nelkiil ujabb disszonanciakba ugranak. A miszticizmus megerzekitesehez egesz hangu skalarendszereket, a kozepkori lyd- es durhangsorokat alkalmaztak. A legies, testetlen kepzetek a hangulatlehelletek visszaadasat finom szfnamyalatokkal, letompftasokkal, puha t6nusokkal erzekitik meg. Ennek a zenei impresszonizmusnak, melynek megszi.iletese a zenetudomanynak nagy nyereseg, s amellyel a jov6ben minden komponistanak szamolnia kell, legegyenibb kepviseI6je Bart6k. Tegnapi szerz6i es zeneestelyen uj vilagba vezetett benniinket. Az 6 markans egyenisege dacara a szedi.iletes tavnak, mely a mi eddigi vilagunk es az 6 vilaga kozott all, ugy ereztem, mindenkit lenyugozott. Mindnyajan atereztiik, hogy itt valami titani er6vel allunk szemben, melynek er61
jelentos val6sagok elott. Mi is hatasa alatt alltunk egy egesz esten at, habar ut6lag nem tudunk magunknak szamot adni impresszi6nkr61, de ott vele egytitt erezttink. A brilliansan eloadott Scarlatti darabok koztil a kozeps6 val6saggal elragadott benntinket. A magyar parasztdalok buja szfnekben ragyogtak. Este a szekelyeknel a hangulatok gyongye volt es bizarrul erdekes a Medvetdnc. Negy szekely nepdalt enekeltek azutan zsenialis feldolgozasban Kelrnay Ilona igazan muveszi finomsaggal muzikalitassal es Kovacs Dezs6 kifejez6 erzessel. Debussynek ma nagyszerubb jatekosa nines Bart6knal. b), d), tetszett nagyon, de f61ceppen g), h) szamok, a maga finom hangulataival. Az erdekes Sonatina es a perg6 roman nepi tancdallamok ferkoztek meg legkozelebb a hallgat6sag lelktiletehez. Az tinneples - melynek melt6bb szfnteretil a magyar kulturanak lelkes harcosa Parlagi igazgat6 szfnhazat engedte at - meleg, lelkes es megert6 volt. Az 6sz, de amellett fiatal magyar mestert a romansag is megktilonboztetetten tinnepelte, hisz nines ma egesz nagy Romaniaban hivatottabb muveloje a roman nemzeti zenenek Bart6knal. Parlagi igazgat6 nagyszeru babarkoszoruval lepte mega mestert a halas varadiak neveben, mely kival6 figyelem 6szinten meghatotta az egesz vilagon oly nagyon tinnepelt, zsenialisan uttor6 mestert. B.
Nagyvdrad, 1924. marcius 18. Bart6k Bela ma ketsegtelentil a nemzetkozi ertelemben vett legnagyobb zongoram(fveszek koze tartozik es nines az eur6pai muveszek kozott egy sem, aki ennyire rovid id6 alatt futott volna be olyan szedtiletesen nagy karriert, mint Bart6k. Tulajdonkeppeni nemzetkozi szereplese..akkor kezdodott, amikor a parizsi Akademia meghfvasara bemutatta a szekely nepdal, a roman tancok es roman neptancok gyujtemenyet. Akkor, mint zeneszerzot tinnepeltek, de egyidejuleg megallapitotta r6la a parizsi sajt6, hogy mint zongoramuvesz is a legels61c koze tartozik. Az6ta Europa osszes nagy varosaiba kapott meghfvast es mindentitt elragadtatassal tinnepeltek, a sajt6 pedig rendkfvtili muvesz-zseninek ismeri el, aki ,,a legnagyobbak kozott is a legnagyobb".
10
Nagyvaradi, e h6 22-i konitjan Beethoven, Chopin, Scarlatti es Debussy muvei mellett szerzemenyeinek gyongyeib61 jatszik, igy a Szonatindt, a gyermekeknek irt Tot nepdalok gyujtemenyet, hires Roman nepi tcfncait, Este a szekelyeknel, Medvetdnc es a Regi magyar parasztdalokat.
Nagyvdrad, 1924. marcius 20.
BARTOKBELA A jelenkor legnagyobb muvesze 22-en e het szombatjan tartja egyetlen zongoraestelyet a Katholikus Korben. Ezuttal a vilaghirnev(f szerzo szerenyen hatterbe vonul, hogy utat engedjen az eload6muvesznek. Mindkettonek egyarant nagymestere Bart6k, de ezt.ittal inkabb az eload6muveszben lesz alkalmunk gyonyorkodni. Beethoven F-ditr szondtdjdban , Chopin, Debussy, Scarlatti stb. muveiben be fogja mutatni, hogy 6 meltan iinnepelt zongoramuvesze a vilagvarosok p6diumainak, aki lazba tudja hozni kozonseget, mert nem hideg virtu6z, hanem szines jateku, finom billentesu, szeles dinarnikaju, szfvvel, lelekkeljatsz6 zseni. Oromiinnep lesz szombaton rninden lelkes zeneerto es zenekedveloknek; hallani fogjuk, hogy kell elmelyedni, frappirozni, a kozonseg szfvehez ferkozni.
Nagyvdrad, 1924. marcius 22.
BARTOKBELANAGYVARADON Eugen d' Albert utan Bart6k Bela fogja mesteri jatekaval ma a publikumot gyonyorkodtetni. Arnfg d' Albertnek - maholnap aggastyannak csillaga nemsokara letunoben, Bart6ke - ereje teljeben, alkotasanak delen, biiszken felmenoben. Az idei zenei esemenyekben sovany saison lezartat nem lehetett volna fenyesebben megkoronazni, mint eppen Bart6k szerepeltetesevel. A muvesz most negyvenharom eves. Mar novendek koraban oly fenyes pianista-kvalitasokkal rendelkezett 11
es oly ttinemenyes technikaval jatszott, mint senki kortarsai ki:izill s a szivarvany szfneben csillog6an sz6laltatja meg a francia impresszionistakat: Debussyt, Ravelt, Alberic Magnardt s a spanyol Albenizt. Ma Bart6k neve: zenei vilagfogalom. A zenei geniusz leghivatottabb s egyben legmarkansabb reprezentansa az eges.z vilag elott. Egy bizonyos: ma este a tavollev61c lesznek a vesztesek, mert ut6bbiak egy p6tolhatatlan zenei elmenyt61 fosztjak meg magukat. Guttmann Miklos
Nagyvarad, 1924. marcius 25. Bart6k finom fzlessel i:isszeallftott musorral kedveskedett nektink. Szubtilis finomsaga, elmelyed6 interpretalasa, brillians technikaja, egesz ki:izel ferkoztek a lelkek vilagahoz. Szfndus billentese mindent kifejezett es azt az erzest keltette bennilnk, mint aki jatek ki:izben is jatszik a billentyu1ckel es hangulatokkal. Szfvekhez sz6lott es ebben rejlilc magyarazata tombola sikerenek, melynel melegebbet eddig zongorista itt nem kapott. Meresz ujftasnak latszott a musor els6 szamakent Debussy: de a cfmek mar elarultak a regiesked6 mestert es Bart6k zsenialitasara vetett csillog6 fenyt, midon ezt a Debussyt Scarlatti ele helyezte, nagyszeru erzekkel vonultatva fel annak szfnpompas szepsegeit. Scarlatti keresetlen szepsegei annal cizellaltabban jutottak ervenyre jatekaban. Felvillanyoz6 hatasu volt a Beethoven szonata, melynek utols6 tetele ttindokloen pazar volt. Ktili:in bajt adott az egesznek a mu vilagos elgondolasa. Brahms, Chopin ktili:in-ktili:in tanulmany voltak. A zenei ir6nianak·~n~gyszeru torzkepei a harom sajat szerzemenyu burleszk. Lenyugi:izoen erezttik a zsenialitasnak uj - szamunkra meresz utakon jar6 - elkepzeleset, de csak szamyalva tudtuk ki:ivetni utjait, megjarni azokat meg nem birjuk. Annal ki:izvetlenebbek voltak nemes egyszerusegtiknel fogva a ti:ibbi apr6sagok. Mindezek kezehez, hangulatahoz azonban Bart6k ketszeres muveszete szilkseges eloszi:ir, mint komponistae, de f61cepp, mint el6ad6e. A ritka elvezetes ester61 sokan 12
hianyoztak, akik onmagukat bi.intettek tavolmaradasukkal, mikor a zenekulturat, elvezetet mogeje helyeztek mas sz6rakozasoknak. B. [dr. Ba.miss Laszlo]
Nagyvdrad, 1924. marcius 26.
INTERJU BARTOK RELAVAL Parksza116beli lakasan, koncertje elott latogattam meg a Mestert. Igen nyajasan fogad s cigarettaval kinal meg. Mialatt kisse nehezen m(fkodo ongyujt6javal bajl6dik, kozelebbrol veszem szemi.igyre a Mestert. Filigran alakja csak olyan, mint novendek koraban volt, ezelott husz evvel s az ember valtig csodalkozik felette, hogy ily torekeny testben, mennyi pancelozott energia lakik! Alkarja, csukl6ja, mint az ontott vas, ujjai acelb61 val6k, innen persze utolerhetetleni.il szines dinamikaja. A Mester imrnar teljesen osz, de ez nala csak hajszfnvaltozasi ki.ilso jelenseg, mert a szive az ifju s meleg; hiszen nernreg - el val van elso nejetol - vett noi.il egy tizennyolc eves, virul6 szep leanyt. .. Organuma rendkivi.il kellemes, lagy, beszedjen impona16an folenyes nyugalom honol. Lassan ejti a sz6t, szinte leszuri magaban a mondand6kat. Gondollcozas kozben tekintete neha merev s szinte a szur6ssagig elesse valik ... - Miben allhatok rendelkezesere? - kerdi tolem. Szerenyen biztositom felole, hogy a vilagert sem 6hajtanam kifarasztani, csupan mm kerem, miszerint mT61 beszeljen, amirol eppen szeret s rnirol csevegnie reszerol a legkevesebb faradtsaggal jar. .. - Csak kerdezzen, szfvesen valaszolok mindenre - mondja batorit6an Bart6k - lekotelezo kedvesseggel. .. - Honnan jon, hova megy innen ezutan s milyen tervei vannak meg az idenyre, Mester? - Legutoljara Aradon s Temesvart jatsztam, - feleli, - meg hatra vannak koncertjeim nehany kisebb varosban, azzal aztan vegre be is telt az idei szezon, melynek folyaman harminc koncerten jatsztam. 13
- Szfvesen utazik, Mester? - Nern mondhatnam - valaszolja Bart6k, - erosen kifarasztanak ezen turnek; a habon1 elott nem kellett utazgatnom, most sajnos - mi, muveszek - mindannyian ra vagyunk ezen forszfrozott penzkeresesre utalva. - S a haboru elott gyakran utazott passzi6b61 kiilfoldre? - Igen, - feleli, - jartam Italiaban, R6maban, Velenceben, de -Firenzet nem ismerem, s talan ezutan mar nem is jutok el oda soha. Nemetorszagot - sajnos - egyaltalan nem ismerem: nagyon szeretem a franciak muveszetet, nepet, hazajat, arrafele legtobbet jartam; voltam Parizsban, Marseille-ben, jartam Savoyaban, barangoltam Bretajue-ban, a vilaghaboru kitorese St. Malot-ban ert, honnan csak Uggyelbajjal jutottam haza. Svajcot is j61 ismerem. - Mily muveken dolgozik jelenleg, Mester? - Kamarazenet most nem csinalok - feleli, - hanem elsosorban Lengyel Menyhert A csodcilatos mandarin cim(i pantomfmjahoz frt zenem partiturajat akarom befejezni, melynek vazlatai mar ot ev 6ta hevernek keszen fi6komban. Zongoradarabokat fogok atdolgozni: Domenico Scarlattit61, azutan Couperintol, kes6'bb Rameaut61 is. Ezek Pesten, Rozsnyainal jelennek meg. Azonfeltil sajt6 ala keriil nemsokara egy Londonban angolul, Pesten pedig R6zsavolgyinel megjeleno konyvem a Magyar nepdalr61 320 kotta illusztraci6val, tfpus es kolcsonhatasi megallapftasokkal. Legutols6 zenekari muvem egy a magyar szekesfovaros tinnepi koncertjenek alkalmab61 szerzett Magyar tancszvit volt. - Nemde, Mester - On Afrikaban, a sivatagban az araboknal is folytatott folkl6risztikus kutatasokat? - Csakugyan - feleli - jartam a haboru elott Biszkraban, hol arab s berber torzsek kozt egy franciaul tanu16 arabs tolrnacs s j6 gramofon lemezeim segelyevel, igen erdekes antol6giat sikertilt osszegyujtenem arab-berber motfvumokb61. frtam is r6luk egy b6 tanulmanyt egyik elsorendu nemet zenei foly6iratban. Bar ezek a dallamok fuzte hozza Bart6k - csupan harom hangon mozognak, megis felette erdekesek, mert a - bar igen kezdetleges szerkezetu - hangszerek jatekosai zenejtik erosen monoton volta dacara is igen eredeti ritmusokat kepesek produkalni. 14
- Kit tart Mester napjaink legjelentékenyebb zongorapoétájának? - Debussyt - válaszolta Bartók. - Debussy után Ravelt tartom, folytatja a Mester - a modern franciák legkiforrottabb egyéniségének. Az orosz Igor Sztravinszkij rendkívül imponáló alkotó zseni - fűzi hozzá. - Legutóbb Genfben halottam a Sacre du Printemps című mű vét, mely - bevallom- igen mély benyomást gyakorolt reám; én ezen művet az utolsó harminc év leghatalmasabb zenei emanációjának tar tom, zenetörténelmi szempontból is, jelentőségében határozottan még Debussy Pelleas és Melisande-ját is messze túlszárnyaló, monumen tális munka. Sztravinszldj ezen műve ti. teljes szakítást jelent a régi szimmetrikus formákkal, a Wiederkehr-ek teljesen ki vannak belőle küszöbölve, mint ilyen a polytonális irány leghatározottabb kifejező je. Amellett teljesen újszerű, ritmusaiban egyenesen frappáló erő rob ban ki ezen hangzatokból. Igen zseniálisnak tartom - mondja Bartók - a francia Dadus Milhaud-t. - Ki Ön szerint Mester, a jelenlegi legnagyobb zongoravirtuóz? - Ezzel a kérdéssel zavarba hoz - feleli a Mester. - Óriási elfoglaltságom közepette sem a múltban, sem a jelenben nem jutott időm a legnagyobb pianisták meghallgatására: pl. képzelje, soha nem hallot tam Busonit, Friedmannt, Rahmanyinovot; Zürichben legutóbb hal lottam a francia Cortot-t, az lássa a legkitünőbbek közül való. Ugyan csak Zürichben választottak be engem februárban abba a zsűribe, melynek küldetése a jövő nyáron tartandó Musikfestek helyét, idejét kijelölni. Júniusban Prágában tartunk három zenekari estélyt, többek közt bemutatásra kerülnek a cseh zenei géniusz jelenlegi első repre zentánsainak művei: Suké s Ostracelé. A társaságában eltöltött értékes félóráért hálás köszönetet mondva a Mesternek, elbúcsúztam tőle.
.
Guttmann Miklós
15
Nagyvdrad, 1927. februar 17.
BARTOK BELA NAGYVA.RADI KONCERTJE ELE Bart6k Bela a jelenkor egyik legnagyobb kornponistaja - akire meltan bi.iszkek leheti.ink, - e h6 21-en tartja nagyvaradi hangversenyet. Kimagasl6, markans egyenisege uttoro forradalmisagaval- uj iranyt mutat es szinte atformalta zenei ideol6giankat. Az elsatnyul6 dekadenciaba hajl6 es mar-mar osszeoml6 dallam- es harm6niavilagunkba uj erot es vert omlesztett. Benne van a muzsikajaban az azsiai osmagyar lelek. Motfvumai azert oly grandi6zusan 6serejuek, mert az orokeletu es orokke friss nepi zene alapelemein eplilnek fel. Iott, mint Ady, ,,uj idoknek uj dalaival". Mint minden uttoronek, sok megnemertessel es gancdsal kellett megki.izdenie, mig a mai, minden feltetel nelki.ili elismereset es vilaghirt kivivta maganak. Neve ma mar fogalom, eppugy isme1ik Eur6paban, mint Arnerikaban. Munkassaga a zene minden agara kiterjed. Nern tudjuk, hogy mint miniaturistat, vagy mint hatalmas konstruktiv egyeniseget csodaljuk-e inkabb? Szinte kirnerithetetleni.il irja az ujabb remekmuveket. Ebben a szezonban mutatjak be Pesten Lengyel Menyhert szovegere irt pantomimjet, A csod6latos mandarint. Erdekes, hogy a kinai mese dacara, a pantomim zeneje nem a mar kisse elcsepelt kinai motivumok ktilsosegeire epi.il fel, hanem specialisan ,,bart6kos". Nagyvaradi hangversenyen ujabb zongoraszerzemenyeibol mutat be nehanyat, igy tobbek kozt a Szabadban cimu erdekes sorozatb61 a S[ppal, dobbat ... es az Ejszaka zenejet. Sajat szerzemenyein kivi.il Beethoven, Chopin es Kodaly darabokat is fog jatszani, tovabba XVII. szazadbeli olasz mesterek munkaib61 - ritka zenei csemegekent - mutat be nehanyat. Mint ertesi.ili.ink, Bart6k a lrozeljovoben kelet-azsiai (indiai) kon1tra keszi.il. Oda, ahol talan az osi magyar zene bolcsoje ringott es nem lehetetlen, hogy az 6 zeneje a keleti szivekben rokonhurokat fog megpenditeni. Bart6k sokat fog adni, de kapni is Indiat61. Zsenije Azsia meg nagyreszt kiaknazatlan termekeny zenei talajab61 uj ldncseket fog felszinre hozni. Dr. Sz. K.
16
Nagyvdracl, 1927. februar 20. BARTOK Az este meg itt csillogott eztistos feje, amelynek nemes formajab61, mint a zseni mindent bevilagft6 faklyafenye, lobognak okosan, j6sagosan szemei. Szubtilis szerkezetu, finom figuraja holnap mar a londoni nagy Concert-Hall p6diuman jelenik meg, hogy ne csak az angol fovaros, de London egesz zenevilaganak h6dolatat fogadja. Ki ez a torekeny, rajong6 ember? Csodatev6 virtu6z, aki boszorkanysagot csal ki a pian6aviasztikaba? Elkenyeztetett dirigens-sztar, vagy a zene divatszeszejenek nehez fontokkal mert atmeneti komponistaja? Egyik sem. Es mindezeknel mennyire elerhetetlenlil tobb es magasabb: Bart6k Bela az uj zene megteremtesenek es kiepitesenek honfoglal6ja egy birodalomban -, mely az egesz vilag. Neve es muveszete egy uj korszakot hoz, uj hatarkoveket allit a nagy komoly muzsika nemzetkozi talajaba. Nern donti le az ujft6k sokszor-kegyetlen kezevel a regi emlekeket, zenei momentumokat es nemes tisztelettel van minden irant, ami klasszikai ertek. Hiszen Bart6k zenei nyelvujitasai is klasszikai magaslatra jutott ugysz6lvan sztiletesi perceben. Ez az uj zene nem akar rombolni, de differencialtabb folfogast, egeszen friss meglatasokat es nez6pontokat hoz. Mas leveg6 omlik el, egy desztillaltabb zenei vilag kezd6dik, amelynek ritmusa, szfne, harm6niai folepftese az ujraszliletes verkeringeset hozza a mult zenejenek mar-mar elmeszesed6 ercsatornajaba. A magyar Bart6k Bela lobog legel61 az egesz vilag zenei orszagutjan. Az 6 kedves lavallier-csokra, mint az elmelylilt romantikanak zaszl6cskaja lengedez es munkai, melyek Amerikat61 Europa minden muvelt varosanak p6diumaig allanak sorfalat, a legmelyebb h6dolat ktirtjelet szignaljak Bart6k Bela - a kolto elott is. Mert Bart6k a sz6, a szfv, a gondolat es jelent6seg legmelyebb ertelrneben kolt6. Uj zeneszerzemenyeben, a Falun cimu nepdalsorozatban kozelebb viszi a magyar nep lelket, oromet, ellagyulasat es szomorusagat a vilag rokonszenve es megismerese ele, mint akarhany kotetekre men6 tudomanyos szakokoskodas. De a Lakodalom, a Legenytdnc lazas titemeiben, a Bolcsodal melank6liajaban benne van - ugy veljtik 17
minden nepnek szive dobbanasa. Ezert magyar dics6seg Bart6k Bela, - de 6 maga es muveszete kozos kines, kozos anyanyelv a vilag minden fajtaju embere el6tt, akik erezni, hinni es dalolni tudnak ... (m-t)
Nagyvdradi Estilap, Nagyvdradi Friss Ujsdg, Nagyvdradi Napl6, 1927. februar 20., 21., 22.
BARTOK BELA ZONGORAESTJEROL
Az illusztris mester szombat este ismet ernlekezetes m(felvezetben reszesitette a koncertjen jelenvoltakat. Ezuttal a mester hangversenyet regi - 16-ik szazadbeli - olasz ,,clavecin"-istak muveivel vezette be. Eljatszta Lotti es Caldara hires kortarsanak, a jeles velencei egyhazi komponistanak, Benedetto Marcellonak negyteteles szonatajat, s Handel lures baratjanak, a napolyi Domenico Scarlattinak egyteteles, homofon, dalformaban frt szep szonatajat, azonfeliil Della Ciapa es Michel Angelo Rossi egy-egy opuszat klasszikus stilush(fseggel. Majd Beethovenre tert at a mester. Bart6k Beethoven jateka az isteni zenepoeta szellemebe val6 legkolt6ibb elmeriiles, csupa ihletteli magasztossag, differencialt, m(fveszi - amellett mindenkor p6znelki.ili magabaszallas. Tiszta lelki muzsika, a hallgat6 reszere felejthetetlen zenei elmeny. Igy kell s maskepp nem is szabadna Beethovent interpretalni - gondoljuk magunkban. Mennyi tide poezis csendiil ki, mily pompaz6 szepsegerzek nyilvanul meg';"s.a billentesnek mily gazdag szivarvanya ti.indoklik Bart6k Chopin-jatekaban. Hallottunk meg ket Kodaly-darabot a szekely folklorista ciklusb61, s Bart6k sajat regibb s ujabb szerzemenyeib61 nehanyat. Annyi ketsegteleni.il megallapithat6, hogy a mester jelenlegi frasmodorat a hajdanit61- mid6n palyaja elejen a tiszta meloszt61 athatott otteteles zenekari szvitet megfrta - egy egesz vilag valasztja el. Mily vegelathatatlan metamorf6zison ment az6ta a mester kereszti.il. 18
Raadasul Chopin egyik legszebb ,,nocturn"-jet kaptuk, melyben Bart6k a legragyog6bb szfnekkel festett, sejtelmes eji kep hangulatat varazsolta lelktinkbe. A terem nem egeszen telt meg. A Klutsky-cirkusz megnyit6el6adasan holtbiztosan tobben lettek volna jelen.
Guttmann Miklos
Nagyvdrad, 1927. februar 22.
BARTOK BELA SZOMBATI KONCERTJE Bukaresti zenekritikusok nem egy fzben (1gy emlekeztek meg r6la, mint az originalis roman muzsika legkival6bb muvel6jer61. Pedig Bart6k Bela, a budapesti Zeneakademia professzora es a legkiva16bb magyar komponistak egyike. De a nepmuveszet magasabbrendu tanulmanyozasaba keves zeneeszteta es meg kevesebb komponal6 ero melyed olyan intenzitassal, mint ez a szereny, szinte fiatalon is h6feher ur. Ha szerelmesen es atszellemtilten raborul a feher billentyulue, akar Pragaban a szlav mel6diak banatat, akar Pesten a roman paraszt fajdalmat varialja modern frazeol6giaval, egyarant az igaz muveszt megilleto tinneples fogadja. Bart6k Bela kiveteles jelentosege a magyar zeneirodalomnak. De nemcsak komponista 6, hanem kival6 el6ad6muvesz is es a zongoranak ura akkor is, ha egy-egy ilyen turne alkalmaval, amely Nagyvaradra is elhozta, silanyabb hangszerek melle kell letilnie. Bart6k Bela szombat esti hangversenyere nagyszamu publikum gyu1t ossze a Katholikus Kor nagytermebe. A kozonseg soraiban romanok is megjelentek, de korantsem demonstrative, mint amilyen demonstraci6 Bart6k Bela muveszete a roman zenekultusz apolasaban. Bar Bart6k Bela erre aligha reflektal, mert hiszen nagyon bo karp6tlast kap 6 azert abban a lelkes fogadtatasban, amiben a multban is resze volt es ezuttal is resze lesz. Egyebkent a muvesz hangversenyen a musor olyan volt, ami melt6an karakterizalta Bart6k Bela muveszetet. El6'bb tizenhetedik sza19
zadbeli olasz mesterek munkaib61 finom zenei tanulmanyokkent mutatott be nehanyat. Az igazi elmelytilesnek szintiszta bizonyiteka volt ez a nehany komoly szam, amelyet melt6n koronazott be a Beethoven Asz-dur szondta kristalyos stilusa. De aztan jott a modem kompozici6k gyongyekent nehany Kodaly-darab. Es ezt kovettek Bart6k sajat piece-jei. Ezek kozott is nehany egeszen uj zongoraszerzemeny, amelyek koztil a Sfppal, dobbal ... es az Ejszaka zeneje igazi Bart6k muzsika. A t6t, a roman es a magyar nepmotivumokb61 osszeszott kompozici6k az o eloadasaban meg elevenebben li.iktet61<. A hangverseny vegen a lelkes i.inneplest egy raadassal koszonte meg Bart6k Bela, aki vasamap delelott mar Kolozsvaron matine kereteben lep fel. Erdelyi turneja utan Bukarestbe megy, ahol ismet kiveteles fogadtatast keszitenek elo szamara.
Nagyvdrad, 1933. december 10.
A KREUTZER-SZONA.TA
A zeneirodalomnak ez az orokkon elo remeke, minden idok leghallhatatlanabb allcotasa, Beethoven szellemenek ez a draga kincse, egyik legragyog6bb musorszama Bart6k-Waldbauer dec.14-i nagy koncertjenek. Vilagvarosi koncertp6diumokon is mindig i.innepet jelent, ha hi vatott muveszek interpretalasaban hangzik fel az emberisegnek ez a legfajdalmasabb himnusza es egyben legmagasztosabb fohasza. Mar pedig ki lenne hivatottabb megsz6laltat6ja Beethoven langelmejenek, ha nem Bart6k Bela, aki ma mar nemcsak a legelso magyar muzsikus, de az egesz vilagon, tehat nemzetlcozi viszonylatban elismert zenei zseni. Nines a muvelt nyugaton olyan hely, ahol Bart6k nevet ne ismernek, ahol ne helyeznek az elso sorokba allcotasait. A modern muzsika uttoroje, a foll
20
kent tobb hangversenyt ad R6maban, Londonban, ahol rajong6 hivei vannak. Bart6k Bela a megertest, az emberiseg, a fajok kozeledeset hirdeti muzsikajaban, a nepek kozos nyelvet: a dalt, a tancot kutatja. Bart6k Bela egy svajci szerzodeset mondja le, hogy igeretenek eleget tegyen es ideutazzon Nagyvaradra, ahol hosszu esztend61c 6ta nem hallottak. Waldbauer Irmevel, a hires Waldbauer-Kerpely von6snegyes elso hegedusevel tartja egyetlen hangversenyet az Ujsagfr6 Klubban. Olyan magas muelvezetben lesz resze december 14-en, cstitortokon N agyvarad kozonsegenek, amire csak drag a penzert es fovarosokban nyilhat alkalma. Azert ajanlatos, ha a belepojegyet mindenki mar most elojegyezteti a klub irodajaban.
Nagyvdrad, 1933. december 14.
BARTOK BELA MA ONALLO KONCERTET AD AZ UJSAGIRO KLUBBAN Az a spontan erdeklodes, amely Nagyvarad kozonsegenek szeles retegeiben a ma esti koncert irant megnyilvanul, ugyszolvan teljessegeben Bart6k Bela szemelyenek es muveszetenek sz6lott. Az Ujsagfr6 Klubban megtartand6 koncertet, mint szonata-estelyt hirdettek es az estely kereteben maga Bart6k Bela csak nehany sz616 szammal szerepelt volna. A kesoi 6rakban azt a telefonertestilest kaptuk, hogy Waldbauer Imre kamaramuzsikus, akivel ezt a koncertet mar regebben egytittesen kotottek le, - varatlanul megbetegedett es igy nem jon Nagyvaradra. Maga Bart6k Bela azonban sulyt helyez arra, hogy nagyvaradi koncertjet muveszi szempontb61 maradektalanul kapja a kozonseg es igy meg az az orvendetes valtozas all be, hogy az elvontabb szonataestelynek hirdetett mai koncert, Bart6k Bela ona116 nagy hangversenyeve szelesedik. A mai est musora tehat ezek szerint ugy m6dosul, hogy Bart6k Bela nemcsak mint komponista, hanem mint lebilincselo el6ad6 es virtu6z teszi feledhetetlenne az estet. 21
Ezek szerint a programba újabban Beethoven, Debussy, Rahma nyinov és más klasszikusok és modernek örökéletű művei kerülnek. A mai Bartók-este fél 10 órakor kezdődik, amikor is az Újságíró Klub koncerttermének ajtóit lezárják. A szünetben térti-jegyeket kap minden látogató; amely nélkül a te rembe belépni nem lehet. A ruhatár fokozottabb kényelméről gondos kodás történt.
Nagyvárad, 1933. december 17.
BARTÓK A ma élő muzsikusok között a legismertebb, a legegyénibb és leg többet vitatott. Megoszolhatnak a vélemények az ő irányát, mú1<:ödé sét, stílusát és kifejezésmódját illetőleg, de minden vitán felül áll mint zongorista. Ma olyan nemesen egyszerűen zongorázni mint ő tud, nagyon kevesen tudnak. És én itt nem a technikai fölényéről beszélek, nem arról a készségró1, mellyel a mai áramlatok legkomplikáltabbjait is kifejezésre tudja juttatni. Az ő keze alatt minden természetessé, ért hevő válik. A legkomplikáltabb harmóniai szövevények kikristályo sodnak ott, ahol az ember a legkevésbé várná. A diszharmónia nem esik rosszul és az atonalitással megbékül a hallgató. És ez mindennél nagyobb művészet és tudás. És hogy ezek után milyen egyszerű dolog neki a klasszikusok világa, az beszédesen ragyogott az ő Beethoven játékában. Az a szerénység, mely az ő megnyerő, minden zárkózott sága mellett is a hallgatóság szimpátiája felé áramló egyéniségéből ki árad, gigantikus erővé növi ki magát, mikor ezzel az egyszerűségével hozzá fog ·n bonyodalmak kigondolásához és az emberi szívekbe való harmonikus átültetéséhez. Bartóknak kivételes sikere, megértő publi kuma volt és az az ünneplés, mellyel körülvették és tapsolták, Várad közönségének is dicséret volt. Műsora nagyon szerencsésen volt összeállítva s ha valami megje gyezni valóm van, az csak az, hogy szívesen vettük volna a Bartók kompozíciók között olyat, melyek az ő üstökös útját láthatóan jelzik,
22
mint a mar tole tobbszor hallott regebbi kompozici6i. Mert Bart6kot igazan es erthetoen Bart6k tud jatszani s ha mar szerencsenk lehetett ot varosunk falai kbzbtt koszbnthetni, ezekert az emlekekert is halasak lehettlink volna. Bach g-moll Suitjivel nyitotta meg gazdag musorat es ragyogtatta tokeletes formaerzeket. Benedetto Marcello B-diir Szonatdjdban a csupa sziv es lelek Bart6k oly nemesen ttikrozodott vissza. Sajat kompozici6it annyira lelken szurte meg, olyan utolerhetetlen ritmus gazdagsaggal, mely egy egesz klilonleges idegrendszer titkat arulja el. Nern is fogadtak meg ilyen megertessel dolgait nalunk. Kodaly ket muvet sikerlilt meg tolmacsolnia. De ktilonosen Debussy sejtelmes vilagat es plain air hangszineit festette meg plasztikus zenei kifejezesm6ddal. A tavasz tide lehelete a fojtott levegoju teremben is megerintette es eletre keltette a lelkeket, melyek az elso titemmel felszaguldottak az eszmenyien tiszta levego szferajaba. Csodalatos ragyogassal, osz fejet meghazudtol6 fiatalsaggal muzsikalt ott minden, amint megcsendtilt Bart6k ihlette keze alatt Beethoven. Megbekelt lelkek tiltek ott magukbafeledten. Bart6k tokeletes muveszete, varazsa alatt tartott mindenkit. Oly bnzetlenlil adni ezt at eletkedvtol es tavaszi vidamsagt61 duzzad6 Szondtdt, nem tudom ki tudta volna meg Bart6kon kivtil. A fantazia vilagaba utalom annak az elkepzeleset, ha Bart6k kivtilrol, szabad lelektol tolmacsolta volna ezt a felejthetetlen koltemenyet a nagy zenei Titannak. Erdekes Chopin interpretaci6val koszonte mega szivekbol feltbro lelkes ovaci6t, mellyel Varad tarsadalmanak szine-java tinnepelte. Az Ujsagir6 Klub vezetoseget ismet elismeres illeti a rendezesert es a kbrtiltekinto megszervezesert s talan a jovoben nem fogja figyelmet elkerlilni, hogy helyisegeinek intim kereteiben fokozottabb mertekben kell utasitani kozegeit, hogy: ,,Senki ez ajt6n se be, se ki", se elkesett kozonseg, se kivancsi ajt6nall6.
B[anass]
23
Fdklya, 1951. augusztus 23.
BARTOK - ES A BIHARI NEPZENE
Biharorszag gazdasagi kincsei kimerithetetlenek. A fold meheben szen, bauxit, szinesfemek rejlenek, a hegyeket s(fr(i erdosegek boritjak, gyorsviz(i patakokban villanyer6 szunnyad, a sfksagon j6, zsfros foldeken terem a gabona. A szazadfordul6 idejen, csakugy mint het-nyolc evvel ezelott, mindez a gazdagsag a tokesek es foldesurak birtokaban volt, akiknek legkisebb gondjuk is nagyobb volt annal, hogy ezeket a kincseket va16ban a nep javara forditsak. Meg kevesebbet torodtek termeszetesen azzal, hogy tartomanyunk egy mas, felbecsi.ilhetetlen erteku kincset, a nepmffveszetet es elsosorban a nepdalt, megmentsek az enyeszett61 es az egyre jobban fenyeget6 varost, elpolgariasodott, hanyatl6 mffveszet befolyasat61. Egy forradalmarlelku, fiatal zeneszerz6, Bart6k Bela volt az egyediili, aki a szazadfordul6n erre a nagyon tovises, nagyon sok rosszindulatu gancsoskodast kivalt6 feladatra vallalkozott. Emberfeletti kiizdelmet kellett a fiatal zeneszerzonek folytatnia, hogy ervenyt szerezzen ennek a hatalmas kulturmisszi6nak. Nemcsak hazai, de vilagviszonylatban is, zenei teren batran korszakalkot6nak nevezhetjiik Bart6k munkassagat. Val6sagos felfedez6 tevekenyseget fejtett ki a zenetudomany teren, amikor elsoizben mutatta ki a valaszfalat a nyugati es a keleti zene felepitettsege es szellemisege kozott. Pusztan a nepdalgyujtes is hatalmas feladatot jelentett. De Bart6k nem elegedett meg, nem elegedhetett meg ennyivel. A gy(fjtott dalokat feldolgozta, rendszerbe szedte, osszehasonlftotta es ebben a tevekenysegeben nemcsak arra a ko.vetkeztetesre jutott, hogy Kelet-Eur6pa es Azsia nepeinek dalai egy zenei forrasb61 fakadnak, nemcsak azt allapitotta meg, hogy ezeknek a nepeknek a kulturai azonos tortenelmi adottsagok mellett szi.ilettek meg, de ertekes adalekokat juttatott a tudomanyos , materialista tortenelernkutat6k szamara is. Nepzenegyujt6 tevekenyseget Bart6k a XX-ik szazad els6 eveiben kezdte. Sziikseget erezte annak, hogy a mar nagyon elharap6dz6, ka-
•
24
ros, kavehazi asztalok mellett irt ,,munepdalok" pusztit6 hatasat ellensulyozza. Tevekenysege elso eveiben mar nagyszeru, becstiletes harcos tarsra talalt Kodaly Zoltan szemelyeben. Bihar tartomany dolgoz6i meltan btiszkek lehetnek arra, hogy Bart6k nepdalgyujtesi tevekenysegenek legelejen felfedezte ennek a tartomanynak kincsesbanyajat. Osszegyujtott leveleinek elso koteteben (Bart6k Bela-levelek, fenykepek, keziratok, kottak - osszegyujtotte Demeny Janos, Magyar Muveszeti Tana.cs kiadasa, 1948) Bart6k fgy fr edesanyjanak: ,, ... Vasa.map atvitt Geza Bihar megyebe, a Sarkad melletti Fekete Pusztara, ahol vegre akadt anyag is ... Hetfon elmentem kanaszoknak es juhaszoknak kozibe, delutan meg este a benedeki cseledlanyt fonografaltam le. Kedden reggel meg egy arat6t hivott be Galg6czy, azutan indultam Dobozra. A feketeeri gazdatiszt aznap estejere atktildotte egy oreg enekeset, Franck is hozott egy nehanyat vacsorara, s fgy este tortentek a felvetelek is, lefras is. Osszesen feljegyeztem arrafele 83 dalt es 47 felvetelt keszitettem . . . " (Uo. 76-77. o. Level kelte 1906. jul. 15.) Edesanyjahoz intezett levelei kozi.il ez az elso, amelyben nepdalgyujtesi tevekenysegerol beszamol. Bart6knak a nepzene iranti erdeklodese nem veletlen. Gyujtemenyes leveleibol nemcsak a zeneszt, hanem a nepet szereto, az elnyomast feneketlentil gytilolo, becstiletes, halad6szellemu ertelmisegit, igazi hazafit is megismerjtik. Kulturtbrteneti szempontb61 egyik legerdekesebb levelet a gyujtemeny teljes egeszeben lenyomatban kozli. Gmundenbol frta ezt a levelet edesanyjanak 1903. szeptember 23-an. A level balsarkaba a korona nelktili magyar cimert rajzolta, a cfrner kore pedig nyomtatott nagybet(fkkel rajzolta fel: ,,LE A HABSBURGOKKAL". A level tartalmab61 a kovetkezo idezetet ragadjuk ki: ,,Ha talalkoznal Rigelevel, mondd meg neki, hogy a fohercegeket semmiesetre sem hivja koncerternre. En ilyen vesztegeto, rabl6, gyilkos nepseg elott nem akarok jatszani!". Majd kes6'bb ugyanebben a levelben: ,,Te igazan tevedsz Dohnanyit illetoen. En ot mint embert es m(iveszt igen nagyra becstilom. Rosszakaratnak nyoma sines benne. Mint muvesz, kollegaival szemben ml szigoru, de ez nem oly 6riasi hiba. Annal nagyobb, megbocsathatatlan vetek hazafiatlansaga. Ez kizarja, hogy valaha ,jobb viszony" legyen kozotttink ... " (Uo. 192. oldal.) 25
Bart6k elitelte a mar akkor kozmopolita, karrierista Dohnanyit es ez az itelete a tortenelem folyaman helyesnek is bizonyult. .. Hazafi volt Bart6k, aki szerette nepet, szerette hazajat s annak minden kincset - elsosorban termeszetesen legertekesebb kulturkincseit, a nepdalokat - ftiggetlentil att61, hogy ezeket a dalokat magyarul, romanul, szlovakul, vagy mas nyelven enekeltek. Bart6k ezen a teren is elenjart es kimeletlentil ki.izdi:itt a nemzetisegi uszf tas e;llen. fme egy dokumentum errol is. A kepeslevelezolap a bukaresti Calea Victoriei egy reszet abrazolja. A hatlapon a ki:ivetkezo szavak: ,,Kirandultam egy kicsit a Balkanfelszigetre! Osszebaratkoztam a romanokkal, (ha mar otthon nem tudok baratkozni)." (Uo. 196. o.) A levelet 1908-ban frta edesanyjanak es a baratkozasr6I sz616 megjegyzes a voltakeppen hivatalos nemzetisegi politika elleni keseru kifakadas. Bart6kot ugyanis abban az id6'ben ,,nemzetietlennek" belyegeztek, mert az erdelyi roman nepdalok gyujtesevel es ertekelesevel foglalkozott. Bart6k termeszetesen keveset ti:irodi:itt az askal6dassal. Szenvedelye, a nepzene iranti val6sagos rajongasa, megsokszorozta energiajat. Ujra visszater Bihar megyebe, jarja a havasokat es ki.ili:ini:isen Belenyes ki:irnyeket tartotta kimerfthetetlen kincsesbanyanak nepdalgy(fjtes szempontjab61. fme ket levelezolap, amit egy napon frt (1909. aug. 31.). Az egyik kepeslap Biharfiired videken a Galbina-patak ki:izeleben akkoriban feltart ,,Eszkim6" jegbarlangot abrazolja, de keltezese mar Marosludas. Ebben a levelezolapban a ki:ivetkez61cet i1ja: ,,En a nyarat Belenyesen akartam elti:ilteni, azazhogy a videken, de a sok kint es bajt nem birtam csak 14 napig .. . A roman dalok a legegzotikusabbak, amifajta mel6diat eddig hallottam. fme egy: (Itt kottasor ki:ivetkezik, egy sirat6dal.) Szakmai szempontb61 Bart6k a ki:ivetkezoket jegyzi meg: ,,Feltuno a sole melizma, val6sagos koloratura-ariakat hallottam. Ezen a nyaron 25 magyar, 20 szlovak es 320 roman dalt szereztem! A masik levelezolap kelte Belenyes. Bart6k egy hara dallamat jegyzi le, majd a ki:ivetkez61cet irja: ,,Ezt es hasonl6kat jatszott egy paraszt hegedus a III. fekvesben, spargaval leki:iti:itt hegedujen. Eleg erdekes? ... " (Mindket kepeslap reprodukci6ja Bart6k Bela levelei, II. ki:itet. Osszegyujti:itte es sajt6 ala rendezte Demeny Janos, Muvelt Nep ki:inyvkiad6, Budapest, 1951, 88-89. old.) 26
Meg egy dokumentum a Belenyes kornyeki nepdalgyujtesrol: levelezolap 1911. dee. 31. es ezt is kottaval kezdi, egy hora dallamat es romannyelvu szoveget jegyezte fel. A level szovege a kovetkezo: ,,Sajnos eppenseggel sehogyan sem ertem ra az utols6 heten. Het nap 6ta dagasztom Szombatsag, Rogoz, Drageseke, Tasadfo, Korbezd es Kotyiklet sarat. Hiaba, ez az orszag legerdekesebb resze, nepzene szempontjab61 (kiemeles tolem). Itt minden osi. Kotyikletnek pl. sose volt iskolaja, se papja; egy ember se tud se irni, se olvasni. Mintakozseg ! Saros i.idvozletek, B." (Uo. 93. old.) Mintakozseg! - jegyzi meg keserff gunnyal Bart6k - es ez a megjegyzes a burzsoa-foldesuri rendszernek sz61, amiert ilyen elmaradottsagban tartja a hegyvideki falvakat. Masreszt azonban, zenei szempontb61 is mintakozsegnek tartja, mert a pap- es tanit6mentes falu analfabetai a maguk tisztasagaban tartottak meg az osi nepdalokat. Ide meg nem ferkozott el a ,,mffnepdal" rombol6 hatasa ... A dokumentumok felsorolasaban vegezzi.ik egy ilyen jellemzo levelevel 1919. okt6ber 23-an az Osztrak-Magyar Monarehia szethullasa utan irta edesanyjanak: ,, ... Mar harom orszagban erdeklodtem boldogulasi eshetosegek irant... a harom ki.ilfoldi orszag pedig: Erdely, Bees es Nemetorszag ... . Nekem legkellemesebb Erdely volna; az egesz volt Magyarorszagb61 ugyis ezt a foldet szerettem a legjobban." (I. kotet, 93. old.) Erdely szerelmese volt Bart6k es nem utols6sorban Biharmegye varazslata, nepmuveszeti kinesei vonzottak ... *** Bart6k Belenyes videken kifejtett tevekenysegeben ertekes segitotarsakra lelt a ma is elo loan Bu§itia nyugalmazott tanar es Comel Jivuleseu (ma a kolosvari Zenei Intezet tanara) szemelyeben. Ket lelkes munkatarsaval faradhatatlanul jarta a hegyvidek falvait es tobbezer nepdalt gyffjtott, amelyek kozi.il sok ma is a bukaresti Folkl6rintezet tulajdonaban van. frasos dokumentumai is vannak biharmegyei tevekenysegenek Nagyvaradon, volt tanitvanya, Fiseheme Szalay Stefania zongoratanarn6 birtokaban. Ezek kozi.il a legerdekesebb - a magyarorszagi, 27 '
1919-es proletardiktatura idejeben frt levele - sajnos, meg nem kerlilt elo. A cimzett azonban j61 emlekszik a level tartalmara. A haborut felvalt6 kornmtinnek 6riasi erofeszfteseket kellett tennie a lakossag ellatasa erdekeben. A negy gyermeket csak nagy nehezsegekkel ellatni tud6 nagyvaradi zenetanarno elpanaszolta pehezsegeit. Bart6k azonnal valaszolt, elktildi::itte a budapesti muvesz-szi::ivetseg igazolvanyait a Fischer-muveszhazasparnak, aminek alapjan kivaltottak- elelmiszerjegyeiket. A kfserolevelben pedig fgy frt: ,,Fe! a fejjel, gyonyi::iru jovo var reank muveszekre ..." A gyi::inyi::iru jovot, azonban, amirol Bart6k minden f01Tadalmar muvesztarsaval egytitt abrandozott, eltaposta a kommtin ellen szovetkezett imperialista intervenci6. Hosszu eveken kereszttil ujra vissza-visszatert Erdelybe. Klili::ini::isen Belenyes kornyeket es a Torda megyei Tonanfalva videket szerette es eletenek nem volt egyetlen mozzanata sem, hogy ne foglalkozott volna az itt gyujti::itt roman es magyar nepdalokkal. Emigraci6jaban, amikor a fasizmus el61 az Amerikai Egyestilt Allamokba kenyszertilt, a nepdalgyujtemeny melyebb ertelmezeset tuzte ki celjaul es ebben a munkajaban erdekes lelektani, sot, szociol6giai kovetkezteteseket von le. fme egy ilyen resziet Szigeti J6zsefuez frt levelebol: ,,Itt nagyon erdekes, (de mint min dig, hosszadalrnas) munkaba fogtam, amilyet eddig nem csinaltam. Tulajdonkeppen nem zenei munka: a roman nepdalszi::ivegeket rendezem es tisztazom. Ketezer darabot. Azt hiszem, sok erdekes dolog fog ebbol kiderlilni, legalabbis a parasztokra vonatkoz6lag. Pl., hogy a lany szamara sokkal nagyobb baj a cserbenhagyas, mint a legeny szamara. Ezt ugyan eddig is tudtuk, de most ,,svarcaufvejsz" statisztikai adatokkal bizonyfthat6. Aztan, hogy a lanyok (vagy asszonyok) sokkal hevesebbek, mergesebbek: sokkal ti::ibb atokszi::iveg van lanyt61 hutlen legenyre, mint fordftva. Ezek az atokszi::ivegek egyebkent is rendkfvlil klili::ini::isek: micsoda shakespeare-i fantazia nyilvanul meg bennlik, egeszen csodalatosak. Sajnos, a romanokb61 nem idezhetek, mert nem ertened meg. De nektink, magyaroknak is van effelenk boven, pl.: ,,Tizenharom sor patika Urtiljon ki a szamodra; 28
Kilenc szeker szena, szalma Rothadjon el az agyadba, Tlirlilkozod langot hanyjon, Mosd6vized verre valjon." Vagy pedig: ,,Verjen meg az isten, penzen vett kenyerrel." Penzen vett kenyerrel - ezt a varosi amerikai meg sem ertene, hiszen ugyebar mindnyajan penzen vesszlik a kenyeret. Igen am, de nem a kisbirtokos paraszt: ez maga termeli a buzat, maga sliti a kenyeret es ha a jeg elverte a termest, akkor penzen kellene vennie a kenyeret, igen, de honnan vegye a penzt ! Ehhez hasonl6an ,,erthetetlen", amikor a roman leanya ilyet kivan: (,,Torjon ki a nyavalya, mikor esklivore mesz es hasonl6 szep dolgok utan"), ,,Verjen meg az Isten kilenc feleseggel". Hiszen ez j6, mondana az amerikai: varietas delectat! Igen, de a parasztoknal nines valas. Feleseg-,,csere" csak halaleset utan lehetseges. Halaleset pedig nagy baj naluk: ,,koltseggel es mindenfele egyeb zavarral jar! ... " (Uo. II. kotet, 184-185. oldal.) frne, a nepdal tartalmanak filoz6fiai ertelmezese ! Mas leveleiben Bart6k a nepdalszovegeket a termeszetlikbol ad6d6 osszehasonlithat6 nyelveszetre hasznalja fel. Ezen a fokon fon6dik ossze a nepmuveszet a tudomannyal. Bart6k jellemzesere meg egy utols6 reszletet! Emigraci6ja elott vegrendeletet frt Budapesten. Ebben hitet tesz politikai meggyozodese mellett: ,,Ha netalan halalom utan utcat akarnanak nevemrol elnevezni, vagy nyilvanos helyen velem kapcsolatban emlektablat akarnanak elhelyezni, akkor kivansagom ez: Mindaddig, amig a budapesti volt Oktogon-ter es a volt Korond azoknak az embereknek neverol van elnevezve, akikerol jelenleg van (mely megvetese kifejezesekeppen Bart6k nem veszi tollara Hitler es Mussolini nevet), tovabba mindaddig, amig Magyarorszagon errol a ket emben-ol elnevezett ter vagy utca van vagy lesz, r6Iam ez orszag-
29
ban ne nevezzenek sem teret, sem utcat, sem nyilvanos 6pi.iletet; velem kapcsolatban emlektablat mindaddig ne helyezzenek el nyilvanos helyen." (Uo. II. kotet, 153. oldal.) *** fgy forrott ossze a belenyesvideki roman nepdalok haillrnt.atlan magyar gyujtoje a neppel, minden bekeszereto, elnyomas es kizsakmanyolas fasiszta rabsag, vagy imperialista bitorlas ellen ki.izdo neppel. Ma, amikor a most kezdodo nagyvaradi kulturhet kereteben a nepzenenek is napja lesz, joggal tehetji.ik fel a kerdest: mit tetti.ink felszabadulasunk ota Bartok hagyomanyanak tovabbapolasaert? A valasz - sajnos - csak negatfv lehet. A Danko Pista nepi zenekar hosi ki.izdelmen kf viil nem tortent semmilyen egeszseges kezdemenyezes a nepzene terjesztese es nepszerusftese erdekeben. A Danko Pista-zenekar is magara maradt es kello iranyftas hianyaban nem kepes egeszseges iranyban fejlodni. A Filharmonikus Zenekar egyetlen hangversenyen sem szerepelt Bartoknak - vagy zenei ikertestverenek - Kodalynak a nepi gyujtesek motfvumaira frott munkaja kozi.il egy sem. A zeneiskolaban nem vezettek be a zenetudomanynak a nepzenere tamaszkodo es a Szovjetunioban kidolgozott pedagogiai rendszeret. Szolohangversenyeken is csak elvetve hallunk Bartok-szerzemenyeket. Csak ha a nagyvaradi szi.iletesu Halmos Gyorgy latogatott el neha-neha szi.ilovarosaba, csendi.ilnek fel a koncert-teremben a hangszerre atfrt nepdalok. Vokalis hangversenyeken sem volt alkalmunk gyakran hallani bihari roman vagy magyar nepdalokat. Ha megis hallunk valami nepi eneket, ez tobbnyire szekelyfoldi gy(fjtesbol szarmazik. Gyokeres fordulatot kell teremteni ezen a teren. Nemcsak Bartok szelleme kotelez erre, hanem nepi.inkkel szembeni kulturmisszionk, proleta.r hazafiassagunk. A feladat nem konnyu, ez vitathatatlan. Zenei anyagot nehez szerezni. Bar ketsegtelen, hogy a bukaresti es kolozsvari folklorintezet vagy a foiskolak szfvesen allnak zenei szerveink rendelkezesere. Ezektol az intezetektol mar atszurt, atertekelt ideologiailag helyes anyagot szerezhet be mind a Fillrnrmonikus 30
Zenekar, mind a Zeneiskola, amelyek ilyen kori.ilmenyek kozott nem eshetnek abba a hibaba, hogy a nagy zenetud6snak esetleg a formalista dekadens atonalis szerzemenyeit valasszak musorszarnkent. A Danko Pista-zenekarnak is meg kell adni a jovoben a helyes iranyftast. Ezek a feladatok pedig els6sorban a Filharmonikus Zenekarra, a Zeneiskolara es a nagyvaradi zeneszerz6kre harulnak. Mindehhez pedig hozzatehetji.ik, hogy a folkl6rintezet iranyitasaval tovabb kell folytatni Bihar tartomanyban a nepdalgyujtest! fme, nagy vonalakban, zenei eleti.ink feladatai. Es nem keves a munka, arni nagyvaradi es bihartartomanyi zeneszeinkre var!
Boros Endre
Fdklya, 1955. szeptember 25.
A NEPDALGYUJTES BOLCSOJE Az 1905-os polgari demokratikus forradalom nemcsak Oroszorszagban, de az egesz vilagon mely nyomokat hagyott. Stockholmt61 Athenig, a Visztulat61 az Atlanti-6ceanig izgalommal vegyes lelkesedessel kovettek a nepek az oroszorszagi esemenyeket. Nern veletlen, hogy els6sorban az eur6pai felfeudalis orszagok nepi tomegei ismertek fel, hogy az oroszorszagi demokratikus forradalom egy uj, szabadabb, boldogabb elet remenysugarat jelenti. Az 1905-os forradalom hatasa al61 nem meneki.ilhetett a tokes rendszer bels6 ellentmondasaival ki.iszkod6, a tarsadalmi eUentetek es a nemzetisegi kerdes hal6jaban verg6d6 Osztrak-Magyar Monarchia sem. Uj tarsadalomert ki.izdott a szervezked6 munkasosztaly, emberibb eletet kovetelt az elegedetlenseget sztrajkokban kifejez6 parasztsag, megujhodasert, fi.iggetlen szabad hazaert, halad6 nemzeti kulturaert harcolt az egesz neppel egyi.itt a halad6 ertelmiseg. A megujhodas, a fi.iggetlenseg, az uj elet jelszavaival folytatott ki.izdelem termeszetesen hangot kap az irodalomban es muveszetben is. Uj hangot kerestek a kolt61c, friss, eleven kifejezoeszkozokhoz folyamodtak a fest61c. 31
A zenei eletben ket fiatal zenetud6s keresett uj utakat. Bart6k es Kodaly felismertek, hogy a zene csak akkor ereszthet mely gyokereket a nep eleteben, ha megtalalja, felfrissfti sajat zenei anyanyelvet. A faradt, varosias, gyakran elfajult, es ketsegteleniil a Nyugatr61 behozott zenekultura termeszetesen nem fejezhette ki a nepek torekveseit. A ket fiatal zenetud6snak tehat val6sagos buvarmunkaval kellett felszfnre hoznia az egeszseges zenei elemeket. Bart6k es Kodaly egytitt es kiilon-kiilon evtizedeldg vegeztek ezt a kutat6munkat. A zenei anyanyelv kincseinek feltarasaval egyid6'ben Bart6k - akinek tfz evvel ezelott bekovetkezett halalar61 most emlekeztink meg - erdekes kovetkeztetesre jutott: a Duna-medence nepeinek zenei anyanyelve rokonvonasokat ttikroz. De ezen tulmenoen, ketfele zenet kiilonboztet meg: nyugati es keleti zenet, amelyeknek ldfejezo ereje, torekvesei mer6'ben ellentetesek. Bart6k a keleti zene hfvenek vallotta magat. Mar nepdalkutat6 tevekenysegenek kezdeten szeretettel kozeledett a roman foll
- Apponyi ,,aldasos" m(fkodese kovetkezteben - kesik, de majd eljon ennek is az ideje". A Magyarorszagon koran jelentkezo fasizmus, az ugynevezett feher terror a kivandorlas gondolatat vetette fel Bart6kban. Belenyesi baratjanak 1920 marciusaban a kovetkezoket frja Berlinb61: ,,Nalunk otthon nagyon sivarak az allapotok; idejottem szejjelnezni, mit lehetne tenni. Orornrnel lattam, hogy itt mar nagyon megbecstilnek. Mindenesetre lehetseges volna itt is megtelepednem. De - amint j61 tudja - a nepdalok nehezen engednek engem Nyugatra: Hiaba minden, Ke let fele huznak". Ady felismerte: ,,Dunanak, Oltnak egy a hangja". Bart6k zenei, nepdalkutat6 munkai megerosftettek Adynak ezt a felismereset. Alkotasaiban a magyar, a roman, a szlovak, a bolgar, a delszlav nepi muzsika elemei elevenereju szintezisben olvadnak ossze. Bart6k egesz eletmuve a dunamenti nepek testveriseget, de egyben minden nep testveri egytittelesenek lehetoseget es sztiksegesseget hirdeti. Bart6k szakadatlanul egybe tudta olvasztani a sajat nepe, sajat hazaja irant erzett forr6 szeretetet a mas orszagok nepei irant erzett megbecstilessel. A ktilonbozo nepzenek tortenetenek kutatasa a kozos eredet gondolatat vetette fel elotte, az osszehasonlithat6 folklortudomany azt a sok szalat fedte fel es bogozta ki, mellyel a szomszedos nepek elete egymasba fuzodik. A tudomanyos kutat6k egymasrautaltsaganak felismeresebol Bart6k nemzetkozisege, amely az emberiseg legjobbjai osszefogasanak sztiksegesseget hirdette a haladas, a fejlodes erdekeben. De tudta, vallotta es hirdette, hogy a haladas, a fejlodes, az elet alapfeltetele a beke! 1936-ban, a masodik vilaghaborut el61ceszit6 ,,pr6bahaboruk" kirobbanasanak idejen irt nagy nepzenei tanulmanyanak (,,Miert es hogyan gyujtstink nepzenet?") befejezo mondataban figyelmeztetve emeli fel szavat: ,, ... ha csak azt a penzt fordftanak nepdalkutatasra, amit az egesz vilagon egy esztend6oen haborus kesztilodesekre forditanak, akkor ezen a penzen az egesz vilag nepzenejet nagyjab61 fel lehetne gyujteni". A nagy zenekolto emlekenek ad6zva, a Nemzetkozi Bekedfj bfra16bizottsaga a tiszteletbeli (posthumus) Bekedijat ftelte oda Bart6k Belanak, a hires magyar zeneszerzonek, aki muveivel jelentos mertekben hozzajarult a nepek kozotti baratsag tigyehez. 33
Ma Bart6k az egesz vilagon az egyik legtobbet jatszott zeneszerzo. S ez rninden bekeszereto ember szamara tobbet jelent egyszeru statisztikai adatnal: biztat6 jel, remenythoz6 tizenet, boldog hiradas, egy a bekeszeretet, a megertes, a munka megbecstilese jegyeben fogant, nyugodtan alkot6, epito kon-61. Halalanak tizedik evfordul6jan magyarok es -romanok, szlovakok, szerbek es horvatok egyforma szeretettel gondolnak a nepek 1'ozotti baratsag nagy el6'hirnokere. Nektink, Nagyvarad tartomany dolgoz6inak ktilonosen draga Bart6k emlekezete, hiszen itt kezdte meg muveszi es politikai szempontb61 egyarant aldasos tevekenyseget. A gazdag Belenyes videki nepdalkincs ihlette meg elso kutatasaiban, melynek nemzetkozi jelentosege ledontotte a ket vilaghaboru kozott a roman es a magyar nep koze emelt mesterseges valaszfalat. A Belenyesben megkezdett miI tovabb terebelyesedett: Bart6k megismerte es feldolgozta hazank szamos videkenek nepdalhagyomanyait, amelyekb61 a legismertebb Roman tdncok cfm(i szvitje, de tul ezen, egesz alkot6 munkajaval, egesz eletevel a nepek, elsosorban a roman es magyar nep testveri osszefogasanak gondolatat hirdette. A nepdalkutatas teren kifejtett munkassagat, annak eredmenyeit, korszakalkot6 tudomanyos felfedezeseit kenytelen volt elismemi a burzsoa-foldesuri rendszer reakci6s kulturpolitikaja is. A kozvelemeny nyomasara a Roman Tudomanyos Akadernia a harmincas evek elejen levelezotagjava valasztotta a nagy magyar zeneszerzot es tud6st, akinek elso lepesei itt, tartomanyunkban bontakoztak ki, s akinek hatalmas jelentoseg(i munkajat es eletmuvet ma mar az egesz vilagon elismerik es ertekelik. Boros Endre
34
Fdklya, 1955. szeptember 25.
EMLEKEIM A MESTERROL
Halalanak 10 eves evfordul6jan e nehany sorban kegyelettel emlekezik a halas tanftvany ... Akik nem lathattak, lefrom szamukra, milyen volt a mester. Inkabb kistermetu, torekeny alaku , profilja rnintha marvanyba faragtak volna. Nemes, tokeletes. Szeme athat6, kutat6 tekinteteben volt valarni gyermekes erdeklodes. Ha mosolygott, szajat kisse osszehuzta, rnintha titkolni akarna, hogy o nevetni is tud. Szereny, egyszeru, szinte igenytelen volt a megjelenese, csak a p6diumon tort ki a langeszu zenetitan. Rengeteget dolgozott, komponalt, gyakorolt, ha vegzett munkajaval, setakat tett a hegyekben. Bart6k Bela Thoman Istvannal tanult. Thoman Liszt tanftvanya volt. Egy alkalommal Thoman tanarom egy Bart6k muvet adott nekem, s megfgerte, ha Bart6k visszater hangversenykorutjar61, megkeri a szerzot, vegye at velem. Bart6k keszseggel bejott a foiskolara es segftett. Rovidesen Thoman tanar katedrajat o vette at, a novendekek kozott - nagy boldogsagomra - en is helyet kaptam. Bart6k rendkf vi.il lelkiismeretesen tanftott. Nern volt asszisztense, mint a tobbi tanarnak. Rendesen ugy tanftott, hogy a kotta nala volt a masik zongoran, neha megallftotta a jatekost, lejatszotta a kifogasolt reszt, s a tanftvanynak rogton kellett folytatnia. Egy Beethoven koncert adagi6ja sokszor egy j6 6rat is igenybevett. A vegen a mester megjegyezte: ilyenforman gondolhatta Beethoven. Ha koncerteztem valahol, megnezte a kritikakat. Egy izben az egyik kritikus az akkori zenei korokben uralkod6 konzervativizmus hangjan frt. Idegennek, ertetlennek rninositette Bart6k uj utakat kereso, a zenei eletben val6saggal forradalmat jelento muveszetet. A kritikus tobbek kozott igy gratulalt: ,,Stefania asszony, maga kislany koraban szep Liszt rapsz6diat jatszott, de most. . . ennek a Bart6knak nem volt se eleje, se vege, se ftile, se farka". Bart6k nagyot nevetett a klilonos gratulaci6n. Mas alkalommal meghfvtak vendegnek egy nagy 35
zenei korbe, de Bart6kot nem engedtek jatszani azzal az indokkal, hogy a Bart6k zene ,,zavarja" a hallgat6sagot. - ,,Persze akkor figyelni kellene" - mosolygott a mester. Bart6k mester maga mondta nekem, hogy itt Nagyvaradon jart a Fogirnnazium masodik osztalyaban. Mint sok nagy muvesz, Bart6k is szerette Nagyvaradot. Kesobb is tobbszor hangversenyezett Nagyvaradon, a Szinhazban, az Ujsagir6 Klubban es egy akkori hangversenyteremben. Mindig 6riasi sikerrel. Nagy szamu levelei igazoljak, rnilyen szivesen jott Erdelybe. Rajongott a hegyekert. Szerette a kirandulast, hegymaszast. Egy izben a Felixflirdoben megcsodalta a 16tuszviragokat. Nagyszeru megfigyelo kepessegere jellemzo, eszrevette a forr6vizben elo, szamunkra ismeretlen bogarakat. Rendkivtil csodalkozott, hogy mi itt eltink es rninket nem erdekel a forr6vizben elo bogar. Egyszer, arnikor ellatogatott akkori Szalardi utcai (most Co§buc) lakasunkra, restelltem, hogy olyan gorbe utcaban lakunk, de a mester megnyugtatott: ,,Az egyenes utca nem erdekes, latni a veget" -mondta. Nagyvarad hangversenyei alkalmaval Bart6k Bela gyakran talalkozott loan Bu§itia belenyesi zenetanarral, aki segitseget nyujtott neki a roman nepzene gyujteseben. Bu§itia sok levele, arnit Bart6kt61 kapott, bo felvilagositassal szolgal erre vonatkoz6lag. Egy alkalommal a belenyesi zenetanar megkerdezte Bart6kt61: Nern unalmas-e rninden idejet a zongora mellett tolteni? S ezutan utalt ra, hogy 6 maga nemcsak zeneszenvedelyet elegiti ki, hanem ugyanakkor mehesz, vadasz, halasz, sot festo is. Bart6k mosolyogva felelte: ,,Minden m(iveszet egesz embert kivan ... es en a zongoranal maradok". Bart6k zongoramuveszete kaprazatos volt. Ugy erezte az ember, hogy tobb hangszer hozza ki azokat a csodalatos hangszineket, szinte egy egesz orchester. Hangversenyeinek kozonsege atszellemtilten hallgatta., s utana tomegek vartak a muveszkijar6nal. Alig tudott kiszabadulni·az autogramgy(fjtok tomegebol. Kozvetlen emberi magatartasara jellemzo, hogy olyan nagy hangversenyre, ahova mar j6 elore nem lehetett kapni jegyet, atadta nekem az 6 tiszteletjegyet, mondva: Ha mar a fovarosban van, hallgassa meg. Maga Bart6k a Kavics utcaban lakott akkor a R6zsadombon. Mikor meglatogattam, megkerdezte, milyen utcan mentem fel hozza. - Az 36
Apostol utcan, hol gyi::inyi::iru villasorok vannak - feleltem. Mire o fgy valaszolt: ,,Ott azok jarnak, akiknek aut6juk van. Nektink gyalogosoknak a Kavies utca felel meg". Keso este hazafele arra mentem, a rosszul vilagftott, csupa lepcsos Kavics utcan. Keserves ut volt, sfkos, hideg, zord. Mesteremnek ezt a megjegyzeset jelkepes figyelmeztetesnek ereztem. Megtanultam tole, hogyan kell jarni az elet utjan, hogy az ember eszre vegye a ki::ivek ki::izi::itt az Ude zi::ild mohat es a bimb6ba szi::ikkent ki::ivir6zsat, amely megszepfti a faradt vandor eletet.
Fischerne Szalay Stefania, a Nepi Muveszeti Iskola tanara
(Szemelvenyek a szerzo most keszulo emlekirataib6l.)
Faklya, 1956. szeptember 23.
EMLEKEZESBARTOKBELARA (11 eve, hogy Bart6k Bela elki::iltozott az el61c sorab61. A halad6 vilag ebbol az alkalomb61 szamos hangversennyel, meltat6 eloadassal, megjelent tanulmannyal ernlekezik a modern zene kimagasl6 alakjara. Az alabbiakban reszletet ki::izllink Fischeme Szalay Stefania nagyvaradi zongoramuveszno Bart6kr61 sz616, kesztilo ki::inyvebol. A cikknek - mely ugyancsak e ki::inyvben jelenik meg - szerzoje Alexander Albrecht, pozsonyi karmester-tanar, akit i::it evtizedes baratsag ffizi::itt Bart6khoz.) Mint eletenek minden szakaszaban mellette voltam akkor is, mikor elkezdte a nepdalgyujtest. A dalok rendezeset mondhatatlan alapossaggal vegezte. Ha e munkaja ki::izben latogat6ja erkezett, az ember nem tudta hova lepjen, hova tiljon, - minden asztal, szek, kanape, sot a padl6 is tele volt rakva a csoportosftott nepdalokkal. A nepdalgyujtes termeszetesen nagy nyelvtanulasokkal jart; ezen studiuma ki::izben
37
is lattam rendszeres munkajat. Angolul, franciaul, romanul, nemettil perfekttil, szlovakul igen j61 tudott es nagy erdeklodessel tanult kes6'bb toroktil is. E nyelv ki.ilonlegessegeirol elenken szamolt be nekem. Komponalas kozben is alkalmam volt sokszor es kozelrol megfigyelni. Munka kozben nem volt abban a bizonyos muveszek altal hangoztatott transzban, ,,felori.iletben", a nyugodt a j6zansag sose hagyta el, s ez altalaban jellemzo volt rea. Minden nehezseg kozepette meg tudta orizni hidegveret, meg akkor is, ha valarni nagyon bantotta. Forradalmi modernsege egy hosszabb komponalasi sztinet utan hirtelen tort utat maganak. E meditalassal eltoltott sztinet utan kezdte irni a 14 zongoradarabot, melyet egymasutan meg tintat61 nedvesen mutatott meg nekem. Az ujszeruseg, az abszolut ujszeruseg volt az 6 csatakialtasa es ebben nem ismert semrnifele megalkuvast. Az eklektikusokat nem nagyon becsiilte, kes6'bb Brahmsr61 is huvosebben nyilatkozott. Beethovennek is azokat a muveit ertekelte legtobbre, melyek valarni ujitast tartalmaztak, mint peldaul a Hammerklavier-szon6ta, vagy a IX., vagy az utols6 quartettek. Egyik legnagyobb fiatalkori elmenyenek mondotta rnindig, mikor eloszor hallotta a Tristant. Nagyon hatott ra kes6'bb R. Strauss megjelenese, a Salome-nak elso budapesti eloadasan a Nepoperaban is egyiitt voltunk. Sztravinszkij megjelenese egeszen boldogga tette. Azokr61 a m(fveirol, melyek val6ban a mereszseg szelso hatarat suroltak, maga is gyakran humorizalt. Egyszer mikor Bart6k eppen nalunk idozott, latogat6ba jott hozzank egy hegedumtfvesz, es kozolte, hogy tanulja a mester egyik hegeduszonatajat. Bart6k azt a tanacsot adta neki: sernrniesetre se jatssza a radi6ba, mert a hallgat6 rogton kikapcsolja, az ilyen muzsika hallatara. Nyilvanos koncerten kell jatszan.i, ott a publikum sokkal ,,vedtelenebb". Ket;egteleni.il azok voltak hosszu baratsagunk legkedvesebb idoszakai, rnikor Bart6k pozsonyi latogatasai alkalmab61 nalunk tart6zkodott. Ezek az egyiitt toltott 6rak nemcsak, hogy tartalmasak es ertekesek voltak a sok komoly temar61 val6 beszelgetes folytan, hanem igen kedelyesek is. Hiszen baratom szivbol tudott nevetni, es szeretett is nevetni. Ilyenkor rnindig eljatszottuk egymasnak uj kompozfci6in38
kat es bizony ortilt, ha hozzaerto dicserte muveit. Amig Bart6k edesanyja Pozsonyban elt, o is gyakran eljott hozzank fiaval, az ilyen kozos muzsikalasokra. Ilyenkor aztan Bart6k befejezestil rnindig eljatszotta az Este a szekelyeknel cimu hangulatkepet, mondvan, hogy ,,ez az egyetlen, arni Mamanak tetszik" . Egy pozsonyi koncertjen egylitt jatszottam Bart6kkal ketzongoras Rapsz6diajdt. Az ezt megelozo pr6bak a la:kasomon, szinten nagyon kedves ernlekeim. Egy alkalommal elhozta magaval Darius Milhaudnak egy feltiletesen mulatsagos es mulatsagosan feltiletes muvet (Le boeuf sur le to'it). Ezt csapkodtuk a zongoran negykezre, nagy vigsag kozepette. Nagyobb tarsasagban kisse felszeg, mondjuk inkabb: felos volt Bart6k. Baratok kozott azert neha ilyenkor is belemelegedett a mulatsagba. Mikor elment Amerikaba, azt irtam neki: ,,Ha hazalatogatnal, regi szeretettel var rad kis vendegszobank". Sajnos, sajnos - hiaba vart a kis vendegszoba. Alexander Albrecht
Fdklya, 1956. december 28.
BARTOK BELA EMLEKERE Hatvanot evvel ezelott egy sapadt arcu vezna kisdiak lepett be az egykori Premontrei girnnazium kapujan. Senki nem gondolta akkor, hogy a kis legeny lelkeben ott szunnyad a zenei langesz szikraja. A 4. szamu Fiuiskolaban Bart6k Bela halalanak evfordul6ja alkalmab61 az elmult napokban ernlektinnepelyt rendeztek. A nagytermet zsufolasig megtoltottek az iskola novendekei, a meghivott vendegek. Tatray Barna tanar tidvozolte a megjelenteket, majd ismertette az tinnepi musort. Utana Lukacs Laszlo enektanar Bart6k Bela munkassagat es muveszetet meltatta. Megernlekezett arr61, hogy Bart6k Belat elnyomtak, tildoztek a regi rendszer urai, mert meg nem alkuv6 kovetkezetessegel hirdette szerzemenyeiben a vilag valamennyi nepenek, nemzetisegenek testveriseget, bekejet. A sztintelen tildozes vegre 39
is arra kenyszerf tette, hogy szeretett hazajat elhagyja. A felszabadulast meg megerte, de mar nem tudott hazaterni; Arnerikaban hunyt el 1945-ben, a ,,gyozelem esztendejeben" ... Az tinnepi beszed utan a Filharm6nia egytittese Olah Demeter vezenyletevel Bart6k Bela Roman tdncok cimu muyet adta elo. Mogyor6ssy Gy6z6, az A.llami Szinhaz magyar tagozatanak muvesze Somly6 Gyorgy: Bart6k biicsuestje cimu verset szavalta mely aterzessel. Utana Fischerne Szalay Stefania a nagy zenekolto nagyvaradi tanitvanya volt tanaranak nehany gyonyor(i szerzemenyet tolmacsolta muveszi eloadasban. Ezutan kertilt sor a nagy zenekolt6r61 kesztilt, az iskola egyik falaba elhelyezett relief leleplezesere. Mihalyi Belane iskolaigazgat6 beszedeben utalt Bart6k Bela nepeket atfog6 embersegere, muveire, amelybol kicsendtilnek a nepek testverisegenek, bekejenek vagya. Peldakeppen allitotta az ifjusag ele lelkenek nemesseget. Majd lehullt a lepel a falba helyezett plakettrol s a ket novendek baberkoszorut helyezett rea. Vegezettil Lukacs Laszlo karnagy vezenyletevel az iskola leanynovendekeinek k6rusa Bart6k Bela Ne menj el cim(f enekkari muvet adta elo.
Jak6 Elemer Fdklya, 1957. szeptember 25.
BARTOK BELA KUTATO MUNKA.SSAGAROL
Bartok. Bela nemcsak korunk egyik legnagyobb zeneszerzoje, de zenetud6sa is: langelme, akinek eletmuveben az alkot6 zenesz es a nepdalkutat6 harm6nikusan fon6dik ossze - irja Zeno Vancea, bukaresti zeneszerzo Bart6k valogatott irasainak egyik nernreg megjelent roman kiadasanak eloszavaban. A tanulmanysorozatot Bart6k oneletrajza vezeti be. Latjuk szarnypr6balgatasat az uj kereseseben, megtudjuk, mint fordul 1905-ben Kodaly Zoltannal az addig ugysz6lvan 40
ismeretlen magyar nepzene felkutatasahoz, majd vegigkiserjiik alkot6i egyenisegenek kibontakozasaban. Magyar nepzenei tanulmanyaban a nepdal es a nepies muzene fogalmaval ismertet meg ezutan Bart6k. Tisztaz6dik elottiink a falusi nepzene es a nepies muzene kozti lenyeg, az, hogy Szentirmay, Simonffy, Frater szerzemenyei nem nepdalok, hanem nepdal hatasa alatt frt ,,magyar n6tak". Nepzenei befolyast mutat fel sok klasszikus zene is, mint a dudat, vagy forg6lantot utanz6 Bach Pastoralek es Musettek. Beethoven gyakran nyul nepi eredetu zenehez: a VI. Pastoraleszimf6nia f6 temaja egy delszlav tancdallamra eptil. Liszt Ferenc magyar rapsz6diai, Chopin lengyel tancai, Grieg, Smetana, Dvorzsak, Muszorgszkij m(fvei mind a nepzenebol meritik gondolataikat. A magyar szerzok koziil Kodaly alkotasait emeli ki Bart6k es peldakent ramutat a Psalmus Hungaricus csodalatos szepsegeire es megjegyzi, hogy magyar parasztzene nelkiil ilyen kompozici6k nem johettek volna letre; ,,igaz viszont, hogy Kodaly Zoltan nelkiil sem!" - teszi hozza. A nepzene-kutatas jelentosegevel ismerkediink ezutan. Bart6k itt kifejti, hogy kiilonbozo, egymast61 tavol a116 nepek dallama, dallamstilusa gyakran mennyire hasonlit egymashoz. Lefrja, hogy a torokorszagi gyujtomunkaja alatt lejegyzett nepdalok egyotode mennyire meglepo rokonsagot mutat a regi magyar dalok felepftesevel. Hasonl6 szerkezetu dallamokat talalt a moldvai csang6k koriili romanoknal, cseremiszeknel es az eszaki torokoknel is. A nepdalok ilyen meretu megegyezese nem lehet veletlen; felteheto - kovetkeztet Bart6k hogy ezek egy regi, ezer ev elotti torok zenei stilus maradvanyai. Hogy a nepzenei osszehasonlft6 munka milyen meglepeteseket tartogat a kutat6 szamara, a kovetkezo pelda is szemlelteti: Bart6k 1912ben a maramarosi romanoknal egy erosen cifrazott, keleti szinezetu dallamfajtat fedezett fel; a kovetkezo evben Algeriaban egy Szaharamenti faluban hasonl6 dallamtipust talalt. Kesobb kideriilt, hogy ez a dallamfajta Ukrajnaban, Irakban, Iranban es a regi Romaniaban is ismeretes. Veletlen egyezesrol tehat nem lehetett sz6, ez a perzsa-arab eredetu dallamtipus meg eddig ismeretlen m6don terjedt el ezekben az orszagokban. A kiilonbozo nemzetek zeneje tehat nem all meg egy nyelvhatarnal, hanem belopja magat a szomszed nep szivebe, itt azonban uj kor41
nyezeteben megvaltozik. Amikor peldaul egy magyar nepdal Szlovakiaban elterjed, ugyanakkor szlovakizal6dik is. Ez a szlovakizalt dal egy ujabb magyar komyezetben visszamagyarosodik. Csakhogy ez a dal mar lenyegesen elter az eredetitol. A nepzenenek ez a kolcsonhatasa eredmenyezi az uj stflusok alland6 sztiletese~, vegtelen gazdagsagat. Bart6k Bela a roman folkl6r tudomanyos feldolgozasaban is rnerhetetlen ertekkel gazdagftott benntinket. Egyik roman nepzenei tanulmanyaban ismerteti a szazadeleji roman falvak eletet es ramutat arra a hivatasra, amit a zene a falvak kozossegi megnyilvanulasaiban arataskor, a fon6ban es a tollfosztaskor, vagy lakodalmak alatt betolt. A tanulmany a legregibb szoveges roman nepi zene, a ,,hara lunga" utan a ,,kolindat" - karaesonyi dalt jellemzi. Megallapftja, hogy bar akadnak vallasos kolinda szovegek, megis a daloknak egy harmada semmi kapesolatban nines magaval a karaesony tinnepevel; a kolindak nagyresze poganykori emlekeket idez. A roman nepdalok tovabbi esoportosftasa folyaman Bart6k lefrja, hogy egyes, alkalmakhoz kotott dalok gyujtese gyakran mily nehezsegekbe titkozott. Sirat6 eneket peldaul esak hosszas rabeszelessel sikertilt elenekeltetnie, mint mondtak, ,,ha nines halott, nem lehet halottat siratni". A nepzenekutatas kimagasl6 roman egyenisegekent Bart6k itt Constantin Brailoiut idezi, akit nemesak a romanok legkival6bb zenefolkl6r kutat6janak, hanem eur6pai viszonylatban is a legjobbak koze sorol. A roman nepdal jellegzetessegeivel ismerkedtink meg. Megtudjuk, hogy a roman nepi dallam es szovege nem jelent elvalaszthatatlan egyseget; a dalszoveg vandorolhat, eserelodhet. Egy magyar nepdal kezdo szavaib61 rogton egy bizonyos dallamra gondolunk, nem ugy a roman nepdalnal Bart6k ezzel kapesolatban elmondja, hogy amikor 1914 tavaszan Budapesten a roman nepzenerol eloadast tartott, a bemutatand€l dalokat a szereplo roman paraszt asszonyok elott elobb halkan el kellett ftitytilnie; azok csak fgy tudtak, melyik dalr61 van sz6. A nagy magyar muzsikus kiszelesftette lat6kortinket, a ,,falu bamulatos kifejez61<:epessegu zeneje" fele. Megismerttik a zene alkot6jat, a parasztot, mint akiben mas nepek iranti gyi.ilollcodesnek nyoma sines es sohas em volt. Ennek don to bizonyftekakent Bart6k a nep lel42
kenek tiikret: a lfrai nepdalszovegeket allitja elenk. fgy domborftjak ki e tanulmanyok Bart6k humanista vilagnezetet, forradalmi haladast61 athatott zenei allasfoglalasat; tenyek, melyek ismerete visz alkot6 muveszetenek megertesehez.
Boda Oszkar
Fdklya, 1957. szeptember 29.
Arckepcsarnok
FISCHER STEJFA.N:U:A - BARTOK TANITVANYA Az igazi emberi nagysag olyan, mint a gyemant. Sziporkaz6 fenye barhonnan el6villan s a dragako langol6 ragyogasaval vilagossagot es fenyt sugaroz s felgyujtja azt, aki buvkorebe kerul. Eletet lehel a nemes fernfoglalatba, amely megorzi tiszta ragyogasat az idok vegtelenjen. Ilyen brillians, ilyen langesz volt Bart6k Bela, s ha portret festtink tanitvanyar61, Fischer Stefaniar61, lepten-nyomon el6villan a mester, akinek muveszi emberi nagysagat ma is rajongassal tiszteli es holtanapjaig orzi az egykori Szalay kisasszony, - ahogy Bart6k nevezte mindannyiunk szeretett Stefi nenije. Vannak tanitvanyok, akik mestertiknek csak kiriv6 tulajdonsagait, extravaganciait kovetik annak igazi mely muveszete nelktil. Fischer Stefania nem tartozik ezek koze. 6 megertette Bart6kot, nemcsak a korszakalkot6 zeneszerzot, de az igaz embert is. Ma is mindig ott lebeg elotte a Mester tanitasa: szakadatlan energia. Nern erezni, hogy gorongyos az ut, nem nezni, hogy kavicsokon jarunk, hogy kovek akadnak utunkba, csak haladni el6re, egyre tisztultabb legkor fele, a gyenge eronkkel elerheto legnagyobb muveszi es emberi csucsokig. Fischer Stefania gazdag es szakadatlan munkaban telt elete igazolja, hogy azt tanulta meg Bart6kt61, ami a legfontosabb. btveneves zenepedag6gusi, zongoramuveszi palyajan soha egy pillanatra meg nem tantorodott es az els61c kozott ktizdott az ifjusag zenei neveleseert, a muveszet minel szelesebb korben val6 elterjeszteseert. 43
Nern lehet meghatottsag nelktil belepni abba az Eminescu utcai hazba, amelyben Fischer Stefania el. Ez a kivtilrol rozoga, i.itott-kopott, az id6t61 erosen megpr6balt osi feszek tortenelmet latott. Egy ideig hajlekot nyujtott a Tragedia halhatatlan koltojenek, Madachnak, jart itt Bart6k Bela s konmk igen sok jeles zenei_egyenisege magyarok, romanok, nemetek egyarant. Jelenleg is a muveszet avatott temploma. A nappaliban - ahol a hatalmas fekete Ehrbar koncertzoogora all szerenyebb tarsaval - a falakat diplomak, dedikalt fenykepek raja borftja. Bart6knak tizennegy fenykepe, Dohnanyi, Zathureczky, Kodaly es meg ki tudna felsorolni hany, valamennyi e haz eziisthaju asszonyanak regi baratja. bnmagar61 is beszel, de inkabb vissza-visszakalandozik Bart6kra. Csodalatos az a mem6ria, amellyel a legapr6bb reszleteket is fel tudja elevenfteni. Sokat tudnek ezekrol frni, de nem teszem. Ugy erzem, illetekesebb en-e 6 maga. Mar keszfti is visszaemlekezeseit, amelyek mind Bart6kr61 sz6lnak. Kapuvarott, Sopron mellett sztilettem - fog bele elete tortenetebe. - Sztileim egyszeru emberek volta, de a muveszetet nagyra becstiltek. Anyam szepen enekelt s en ilyenkor a zongora ala bujtam es sfrtam. Mikor megkerdeztek, rniert sfrok, azt feleltem: mert olyan szep volt. Alig vartam a pillanatot, hogy zenet tanuljak. Ez hateves koromban kovetkezett be. Sztileim 1900-ban Nagyvaradra kertiltek. Itt akkor meg nem volt lehetoseg zenetanulasra s ezert a nagybatyam magahoz hf vott Pozsonyba. Itt Bart6k mesterenel, Hyrtl J6zsefnel tanultam. 1905-ben iratkoztam be Budapesten a Zeneakadernia I. evere, a zongoraszakra. - Es hogyan ismerkedett meg Bart6k Belaval? - Harmadeves koromban egy Bart6k Scherzo-t kaptam jatszani. Mar hallottam koncertezni a fiatal mestert s rendkiviili hatassal volt ram. Elrnentem hozza, hogy vegye at velem a darabot. Szfvesen fogadott, s a kovetkezo evben at is vett evfolyamara. A IV. evet es a tanarkepzot nala tettem le. 6 huszonhet, en huszonket eves voltam akkor. Bart6k tiltakozasa ellenere Nagyvaradra jottem, nem hagyhattam egyedtil sztileimet. Az6ta itt vagyok, szeretem ezt a varost es dolgozom. Elhallgat, lehajtja fejet, keresgel emlekei kozott, majd folytatja: - Fischer Ervin, a neves zongoramuvesz es pedag6gus lejott Va-
44
radra, hogy egy-ket evig segftsen nekem. Mit mondjak? Elvert felesegtil es o is itt maradt ... Es hamar itt hagyott. .. Hangja megremeg, lehalkul, szemet regi nagy banat emleke fatyolozza. - Az elso vilaghaboruban szerzett betegsege koran sfrba vitte. Addig romantikus haj°Iamu voltam. Schumann, Chopin, Brahms muveit jatszottam elsosorban. De ettol kezdve Bachra volt szliksegem, mert Bach erot ad, felemel, biztat es megaceloz. Jartam koncertezni Budapesten, Velenceben, Becsben es az akkori Magyarorszag csaknem valamennyi varosaban. Szinte mindenlitt el a vilagban egy-egy tanftvanyom, akiket mindig arra tanftottam, amit tole, Bart6kt61 tanultam. S fme - mosolyodik el, ez most mar eletem celja. Anyagi gondjaim nincsenek, hala nepi demokratikus rendszerlinknek, amely lelkesen tamogatja a muveszetet. Szeretnem visszaadni mindazt, amit mesteremtol kaptam s hirdetni az o emberseget, muveszetet. Jelmondatom: Dolgozzal, amfg lehet, segfts masokon, amfg tudsz es ne hivalkodj sem erenyeiddel, sem hibaiddal. Koszonjlik, kedves Stefi neni, koszonji.ik a sok szepet es j6t, amire tanftott benni.inket es csak arra kerji.ik, hogy gazdagftsa tovabb az egymasra talalt magyar es roman nep kulturajat.
Fekete Attila
Fdklya, 1958. szeptember 5.
BARTOK UNNEPSEGEK Evrol evre megtartjak Bart6k Bela halalanak gyaszlinnepseget. Ezuttal szeptember 26-an kovetkezik a 13. evfordul6. A vilag legnagyobb m(fveszei vesznek reszt ezen az linnepsegen, fgy kozti.ik Yehudi Menuhin, Szvjatoszlav Richter, karmesterek, zeneszerz61c, von6snegyesek, zenetud6sok es egyben novendekei teljes szamban. Szeptember 22-tol okt6ber 6-ig hatalmas hangversenyek kereteben mutatjak be muveinek szfne-javat es veszik fel lemezre zongoramuveit. 45
Ki is volt az a Bart6k, hogy annyit frnak r6la? Ki.ilsore vezna, szereny egyenisege csakhamar 6riassa nott, ha letilt a zongora melle. Szeme langolt, s magaval ragad6 szuggesztiv erot sugarzott egesz lenye, s aki kozelebe kertilt, az h(f kovetojeve valt, de kozelebe jutni nagyon nehez volt. _ A nepi dalgyujtest szerette a legjobban, s foleg Erdelyben talalt sok erdekes roman nepdalt. Boldogan gyujtotte a szebbnel sJ:ebb roman nepdalokat, amelyeket m(fveszi formaban dolgozott fel. ,,Valjanak a nepek testverekke a zene, a dal altal!" - mondotta. Dolgozni, alkotni csak bekeben lehet, tartotta - s eppen ezert utazott el ktilfoldre, de a betegseg es a honvagy megolte. ,,Csak azt sajnalom, hogy tele poggyasszal kell elmennem" - s6hajtotta halalos agyan. A toll kiesett a kezebol a III. Zongoraverseny - nehany taktus hijan - befejezest nyert. Muvei a zeneirodalom legtokeletesebb alkotasai, melyek meltan allitjak Beethoven es Bach melle. Uj irany klasszikus feldolgozasban. Az tinnepsegek saran Fischer Annie jatssza a III. Zongoraverseny sz616 zongorareszet, Richter a II. Zongoraversenyt, Menuhin pedig a Heged{{versenyt. Bart6k Bela tobb izbenjart Nagyvaradon. Itt tanult zeneszerzest az akkori gimnazium II. osztalyaban, a kival6 Kersch Ferencnel. Majd beteg lett, s elkertilt innen, es masodszor mar mint tinnepelt muvesz jott Nagyvaradra, s egy masik karmesterrel gy((jtokonitra indult, s rovid ideig tart6zkodott itt. Ezutan sorozatosan Nagyvarad volt erdelyi konitjanak elso allomasa, amikor is mindenkor nagy tinneplesben reszesitettek. Hangversenyeket adott. Nagyon szeretett komponalni, zongorazni, tanitani kevesbe, bar ott is tokeletes munkat vegzett. Dirigalni azonban nem szeretett: ,,nehogy a mozdulat elvegye a figyelmet a mural". Amikor Berl:i:nben felkertek zenekaii rapsz6diajanak vezenylesere, a pr6ban hiaba intett, a nagy zenekar nem mozdult. Ujra intett, nem kezdtek. Erre a zongora mellett tilo sz6Iista odament Bart6khoz, kerve, hogy csinaljon egy elokeszito beintest, ne a muvel kezdje, ezt varja a zenekar, ki.ilonben sohasem kezdi el. Irt6zott minden p6zt61. Nagyvaradon megkerdeztek tole, nem 6hajt-e valamit a hangverseny megkezdese eiott.
46
Azt mondta, j6 lenne egy spanyolfal, hogy: ,,ne lassuk egymast a ki::izi::inseggel s ne kerjenek autogramot" - mondotta. Bart6k Bela ti.indi::iklik az egesz vilagon. A beke, megertes, a tudas es a munka Nobel-dijasa.
Fischerne Szalay Stefania, Bart6k volt ni::ivendeke
Fdklya, 1961. marcius 25.
BARTOKBELA (sziiletesenek 80. evfordul6jara) Bart6k Bela a jelenkori zenemuveszet egyik legkival6bb kepviseloje, aki uj utakat tart fel a nepi alkotasokban gyi::ikerezo realista zeneki::ilteszet elott, s aki egesz eletmuvevel a haladas, a nepek ki::izi::itti baratsag es testveriseg gondolatat szolgalta - ma lenne 80 esztendos. A Ternes megyei Nagyszentrnik16son sztiletett, s muveszi hajlamai mar gyermekkoraban megnyilvanultak. Sztilofoldjen - ebben a banati nagyki::izsegben - nagy sikerrel adta elo elso - meg gyermekkori kompozici6jat, A Duna folydsa cimu szvitet. Zsenge korat meghazudtol6 komolysaggal es celtudatosaggal tanult es dolgozott. Edesapjat koran elvesztette, igy meglehetosen nehez anyagi ki::irillmenyek ki::ize kertilt, mert edesanyja - akire ket gyermek nevelesenek gondja harult - csak szu'ki::is tanit6i fizetesere szamithatott Pozsonyban, ahol sikertilt allast kapnia. A kis Bart6k zenei nevelese szempontjab61 azonban ktili::ini::is szerencse volt, hogy Pozsonyba kertilt, mert Erk.el fianal, Laszl6nal es Hyrtl zongoratanar iranyitasaval tanulhatott tovabb. Ifju koranak nagyvaradi vonatkozasai is vannak, mert ki::izepiskolainak egyik osztalyat itt vegezte az akkori Premontrei gimnaziumban. Nepi demokratikus eveiben ezt a mozzanatot ernlektablaval i::iri::ikitettek meg a mai 4. szamu ki::izepiskola folyos6jan. Miutan elvegezte a ki::izepiskolat, a budapesti Zenemuveszeti Foiskola ket kival6 mesterenek, Thoman Istvannak (Liszt Ferenc tanit47
vanyanak) es Koessler Janos zeneszerzo-tanszakos tanarnak iranyitasa alatt folytatta tanulmanyait. Mar akademista koraban kitunt komolysagaval, szorgalmaval, kepessegeivel. Abban a megtiszteltetesben reszesi.ilt, hogy fellephetett a muvesztanarok hangversenyein, sot megnyerte a Liszt Ferenc i::iszti::indijat is. Az Akademia elvegzese utan kezdetben el6ad6muveszkent mutatkozott be Pariz.sban, Berlinben es Europa szamos fovarosaban. Ri::ividesen a Zenemuveszeti Foiskola tanarava nevezik ki Budapesten, s uj korszak kezdodik alkot6 munkajaban. Kodaly Zoltannal egyi.itt ekkor kezdi meg a ki.ili::inbi::izo eur6pai nepek zenejenek kutatasat. Elso ilyen kutat6munkajat itt, Biharban, Belenyes ki::imyeken vegzi, ahol eletresz616 baratsagot ki::it loan Bu§itia tanarral. Tudomanyos muveiben es zenei alkotasaiban egyarant kifejezesre juttatja azt a szilard meggyozodeset, hogy a korszeru zenenek a nepdal egeszseges hagyomanyaira kell tamaszkodnia. 6 fedezi fel a keleti nepek zenei rokonsagat, amivel megveti a kozmopolitizmus elleni ki.izdelem alapjat a zenemuveszetben. A roman nepzenekutatasban kifejtett munkajaert 1931-ben a Roman Tudomanyos Akademia levelezo tagjava valasztja. De termeszetesen jelentos munkat vegzett a magyar nepdalkutatasban, fonograf hengerre vette es feldolgozta a szlovak nepdalokat, jart arablakta teri.ileteken es hosszu h6napokat ti::ilti::itt nepdalkutatassal a Szovjetuni6ban is. A nagy szocialista orszagban vegzett munkajar61 azonban mind ez ideig nem kaptunk tud6sitast ( ... ). Ez iranyu feljegyzeseit, jegyzeteit, tanulmanyait most rendezik sajt6 ala. Mint sok tanitvanya sok-sok szemelyes emlekem fuzodik mesteremhez, Bart6k Belahoz. Igazi melyen erzo emberbarat volt, akit a nep szerette, nepehez val6 husege a proletarforradalom melle allitott. 1919-ben, a Magyar Tanacski::iztarsasag kikialtasa utan egy levelemre valaszolva, ezt frta: ,,Fel a fejjel, olyan vilag ktiszi::iben allunk, amelyben megbecstilik a derek, munkas muveszembereket". Akkoriban az a vilag a foldkerekseg egyhatod reszen gyozedelmeskedett. Sok-sok ev telt meg el az6ta, melyrehat6 valtozasokon ment at Magyarorszag, Romania egyarant s a proletariatus elcsapatpartjainak vezetese alatt ma a ket orszag testveri nepe egymasra talalt, ugy, a.mint azt Bart6k megalmodta, es muveiben is hirdette. F. Szalay Stefania
48
Fdklya, 1963. december 25.
BARTOK CONCERTOJANAK BEMUTATASA Meresz feladatra vallalkozott Acel Ervin karmester, mikor Bart6k Concertojat zenekarunk musorara tuzte. Szamolnia kellett egyreszt az alkotasban rejlo technikai nehezsegekkel, a tolmacsolas rendkivtili elmelytiltseget igenylo sztiksegessegevel, masreszt a kozonseg egy reszenek meg nem ertesevel. Az ujit6k batorsagaval latott munkahoz. A mu iranti vegtelen odaadas, a szinte hangr61 hangra kidolgozott el6adasm6d, - amit a partitura nelktili vezenyles igazolt - elmenyszeru hangversenyt eredmenyezett. A mu a szerzo kesoi alkotasa, amelyet 1943-ban frt az emigraci6 nehez eveiben. Csucspontjat jelenti ez az alkotas Bart6k muveszetenek. A kifaradt eur6pai kultura nagy hagyomanyait egyesfti a frissen eloretoro nepdal kulturaval, az uj viragzast mutat6 keleti, azsiai es afrikai zenekulturaval. Attar minden korlatot, hogy a korlattalant avassa torvennye. Mesteri itt a nagyszeru szerkesztes, mely kitagftja a dinamikus hangrendszert a vegtelen fele, mint ahogy az ember ma mar szettorte a foldi hatar kereteit es mereszen a Kozmoszba tekint. Modern a sz6 legnemesebb ertelmeben: az ellentmondasokon tul az orok ervenyu emberiesseg fele mutat. Ezert olyan ,,szokatlanok" hangzatai, ezert oly meglepo a linearis szerkesztes a politonalis alkotasaiban. Hadat tizent mindennek, ami hazug, ami vulgarisan szentimentalis, de mindennek, ami az eletet kifordftva mutatja: ami naturalista. A nagyzenekarra frt Concerto ot tetelbol all. Az elso tetel bevezetoje fogalmazza meg az egesz muvet atszovo motfvumot, ajellegzetes quartlepest. Ezt alakitja temava, ezt varialja, ezt allitja szembe a soron kovetkezo mellektemakkal. Pentat6nikus jellege sajatosan keleti. Jellegzetes ez mind a roman, mind a magyar es a Balkanon egytittelo nepek osi dallamaira. A masodik tetel ,,parosjateka" babjatekra emlekeztet, vidam hangulatu. A harmadik tetel mar banatot, vigasztalansagot fejez ki, amelyet az oboa szep sz616ja sz6laltat meg. A negyedik tetel ,,megszakitott kozjateka" szfnes kevereket nyujtja a del-eur6pai 49
nepek mel6diainak, amelyet egy valcertema szakit meg, hogy ismet helyt adjon ajellegzetes quart temanak. A befejezesben a magyar nepi tanc elemeit ismerjtik fel. Majd a trombitak es ktirtok er6teljes optimizmust sugarz6 hangzatai fejezik be az alkotast. A zenekar jateka minden varakozast feltilmult: Talan egy alkotas sem teszi ennyire pr6bara a muzsikusokat, mint ez. Ktilon dicseretet erdemel a rezfuv6k (trombitak, harsonak) jateka, valamint a fatuv6k (fuvola, oboa) szep intonaci6ja. A karmesternek sikertilt rendkivtil lelkiismeretes munkaval meggy6z6 tolmacsolast elernie. Atfog6 tomorsegre torekvo vezenylese - ha helyenkent mutatkoznak is hibak - kival6an bizonyftotta azt, hogy videki egytittes is kepes nagy felepftesu m(fvek megsz6laltatasara. Az est fenyet emelte Nicoletta Mastera harfamuveszn6 vendegszereplese. Dittersdorf Haifaversenyet sz6laltatta meg magabiztos, temperamentumos el6adasa. A versenymu szerz6je az 1760-es evekben Nagyvaradon is karmesterkedett. Harfaversenye is - mint minden alkotasa - Haydn es Mozart hatasat mutatja. A muveszn6 fzlesesen, stilusosan, finom hajlekonysaggal tolrnacsolta az alkotast.
Tuduka Oszkar tanar
Faklya, 1967. okt6ber 14. Zenei hagyomanyainkb6l BARTOK BELA VAROSUNKBAN Bart6k Belat a XX. szazad e halhatatlan zeneszerz6jet, sok szal fuzi varosunkhoz es f6kent a bihari tajhoz, ahonnan roman nepdalgyujteset meritette. Cantece romane~ti din Bihor c. munkajat 1912ben nyujtja be a Roman Akademianak, amely nagy lelkesedessel ertekeli, s kozli is egyben 1913-as gyujteseben. ,,Mindenhova, ahova lep, - jegyzi meg Eugeniu Speranti_a jelenkori roman kolt6 es filoz6fus, - ugy jelenik meg, mint a nemzetkozi megertes, a beke, a szolidaritas, s a nagy emberi celok kozvetft6je". 50
Kozismert teny, hogy mint kisdiak itt tanul, itt vegzi a II. gimnaziumot, 1891-92-ben. ldezzi.ik itt Szego Julia Bart6k Bela elete c. 1964-ben megjelent konyvebol a kovetkez61cet: ,,fgy jutott Bart6kne arra az elhatarozasra, hogy fiat a II. gimnaziumi evre Nagyvaradra ki.ildi nagynenjehez, Voit Emrnahoz. A gyermek igy csaladi kornyezetben maradt. Kersch Ferenc, a pi.ispokseg muzsikusa es orgonistaja, kozismert j6 tanar, el is vallalta a tehetseges gyermek zenei oktatasat. Beethoven kis G-ditr szonatindjcival kezdodott Nagyvaradon a zongoratanulas. Utana egyre nehezebb darabok kovetkeztek". Nevezetesen Beethoven Waldstein szondtcijcinak Allegro tetelet sajatitja el, amelyet elo is ad 1892-ben, de mar nem Va.radon. Ugyanis ,,Ez a mindent megfigyelo fiucska ellenszenvesnek talalta a nagyvaradi katolikus gimnazium legkoret". Edesanyjat61 tudjuk, hogy a tanarok ,,csak a vagyonos szi.il61c gyermekeit szerettek". Egyebkent ebben az idoszakban figyel fel Kersch orgonajateka reven, Bach muveire, ,,s a polifonzene szepsegeire". Bart6k Belat kes6ob mar mint kival6 muveszt ki::iszontheti a varos. Az 1920-as esztendo elejen Bart6k nagyobb sulyt helyezett eload6i tevekenysegere. Ebben minden bizonnyal kozremu1codtek az elso vilaghaboru viharos esemenyeit koveto valsagos kori.ilmenyek is, hiszen meg 1926-ban is utal arra, loan Bu§itianak, belenyesi ismerosehez irt leveleben, hogy anyagi nehezsegei miatt kenytelen tovabbra is koncertezni. 1922, az elso nagy eur6pai - londoni es parizsi - eload6sikerek eve. Ekkor keri.il sor romaniai hangversenykorutjara is. 1922 es 1933 kozott cit alkalommal lepett fel varosunkban. 1922. okt6ber 24-en keri.il sor elso varadi szereplesere. Itteni elso hangversenyenek megrendezesere a nernreg elhunyt Fischerne Szalay Stefania zongoramuveszno, a mester volt tanitvanya es Francisc Hubie zeneszerzo es ka1mester vallalkozott. Eredetileg ket koncertet szerveztek, de az itteni rendez61c oly kozeli datumot ajanlottak Bart6knak, amelyet a muvesz nem fogadhatott el, miutan mas varosokkal szerzodott. Igy a tervezett kettobol csak egy lett, pedig az a hatalmas erdeklodes, arni a szinhazban tartott esten megnyilvanult, bizonyitotta, hogy a szervez61c j61 szamitottak. E hangverseny alkalmaval Macalik Alfred, varosunk jeles festomuvesze megorokitette a vilaghiru el6ad6t. Meg kell ernliteni.ink ezuttal, Macaliknak a zene irant tanusi51
tott odaadasat, hiszen tudott dolog, hogy mint zeneszerzo es mint karmester varosunk zenekulturajat nagyban elomozdftotta. 1924-ben ketszer is megtisztelte muveszetevel zenekedvelo ki::izonsegi.inket: marcius 22-en es okt6ber 11-en. Tavaszi sz616-estjen az eur6pai zenekultura legnagyobbjai: Domenico Scarlatti, Beethoven, Brahms, Chopin, Debussy zongora darabjai szerepelnek, amelyeket elmelyedo, lenyeget feltar6 es a nagy alkot6nak kijar6 tisztelettel tolmacsol. Sajat muvei ki::izi.il: Harom burleszk, Gyermekeknek, Roman tancok, Medvetanc, Este a szekelyeknel keri.iltek bemutatasra. Musorpolitikaja azt az elvet ti.ikri::izte mar elso hangversenyei alkalmaval is, amelyet kesobb, 1931-ben, egy Octavian Beuhoz irott leveleben fgy fogalmazott meg: ,,Vezereszmem a nepek testveri szi::ivetsege, ezt akarom szolgalni zenemmel". Errol a hangversenyrol a Nagyvarad c. napilap marcius 25-en a ki::ivetkezo meltatast ki::izli: ,,Bart6k finom fzlessel osszeallftott musorral kedveskedett nektink. Szubtilis finomsaga, elmelyedo interpretalasa, brillians technikaja, egesz ki::izel ferkoztek a lelkek vilagahoz. Szfndus billentese, mindent kifejezett es azt az erzest keltette benni.ink, mint aki jatek ki::izben is jatszik a billenty(fkkel es hangulatokkal. Szfvekhez sz6lott es ebben rejlik magyarazata tombola sikerenek, melynel melegebbet eddig zongorista itt nem kapott. .." 6szi hangversenyenek musora: Liszt, Beethoven, Chopin, sajat m(fvei ki::izi.il pedig: Roman kolindak, Magyar paraszttanc, Allegro barbaro, Sirat6 enek es Szonatina. Befejezesi.il pedig Paganini-Liszt: La Campanella c. szerzemenye hangzott el. Sajat alkotasai reszben magyar, reszben roman vagy szlovak nepzeneben gyi::ikereznek. A ki::ivetkezo hangversenyre 1927. februar 19-en keri.ilt sor. Errol az eload6-estrol is a legnagyobb elragadtatassal fr a helyi sajt6: ,, ... Bart6k Bela az uj zene megteremtesenek es kiepftesenek honfoglal6ja, egy birodalomban - mely az egesz vilag. Neve es m(fveszete egy uj korszak.'tlt hoz, uj hatarkoveket allft a nagy, komoly nemzetki::izi muzsika talajaba. Nern di::inti le az ujft6k sokszor kegyetlen kezevel a regi emlekeket, zenei momentumokat, es nemes tisztelettel van minden irant, ami klasszikai ertek. Hiszen Bart6k zenei nyelvujftasai is klasszikai magaslatra jutottak, ugysz6lvan szi.iletesi perceben ... " 1933. december 14-en utols6 fellepesere keri.ilt sor, mivel 1937-es szereplese elmaradt. Erre az utols6 estre - az eredeti terveinek megfe52
leloen - Waldbauer Imrevel, a kival6 hegedumuvesszel kellett volna jonnie egy szonata-est megtartasara. Waldbauer varatlan megbetegedese folytan a koncertet le kellett mondani. Zar6sorokkent idezzi.ik a kortars George Oprescu akadernikus egyetemi tanamak korabeli meltatasat Bart6k eload6muveszeter61: ,,Amiket hallottam, egy intelligens zeneszerzo nagyon muveszi komoly darabjai voltak. Arr61 tanuskodtak, hogy alkot6juk ura muveszete minden forrasanak, s foleg tokeletesen tisztaban van nyelvezetevel, kifejezesi eszkozeivel; ezek hatarat sohasem lepi at... S barmennyire furcsan hangzik is, Bart6k zenejevel rninduntalan Bach muzsikajara gondoltam ... Bart6k azonban nemcsak nagy zeneszerzo, hanem tokeletes eload6 is .. . a zongora hol szeliden, hol eroteljesen, viharosan, hol meg ir6nikusan sz61". Thurz6 Sandor Tuduka Oszkar
Faklya, 1970. majus 3.
EMLEKEIM BARTOK BELA.ROL* Az elso talalkozas regen volt, 1904-ben, tavasszal. Pesten a Vaci korut 72. szamu hazanak harmadik emeleten laktam. Utcara nezo ablakom a Parizs hotelre nyilt. Kilep onnan egy muveszkinezesu, esernyos fiatalember. Felnez: lesz-e meg eso? Megpillantottam okos arcat. Ki ez? Bart6k. Csak fenykeprol ismertem eddig, ujsagok villantottak neha elem tekintetet. Siettem, 6rara kellett mennem. A tuloldalr61 figyeltem Bart6kot. Elindult lassan az Andrassy ut fele. Mint magnes vonzott valami utana. Bement a Karoly koruti kicsi papfri.izletbe. En is bementem. Bart6k partituranak val6 papfrt vett, en radfrgumit kertem. (Az olcs6 volt.) Kozben megfigyeltem: milyen remek zongorakeze volt, a hangja kisse rekedtnek, fatyolosnak tetszett. Ennyi volt az elso talalkozas. 1905. marcius 15-en filharmonikus estet rendeztek a Vigad6 nagyes kistermeben. Sz6lista: Bart6k Bela. Dirigens: Kerner. Liszt Esz-dur versenye volt az est fenypontja. Utana Petofi-ruhas, illedelrnes fiatal53
ember gyi:inyi:iru arccal, ego szemmel hajlongott a dobog6n, feje fole nagy baberkoszorut tartottak. Es masnap 6ram volt az Akademian Thomannal. Nyilik az ajt6, csendesen, hogy ne zava1ja ajatsz6t, belep Bart6k. Thoman, volt mestere, ati:ileli, megcs6kolja. 6 kedvesen ki:irtilnez., kik vagyunk ott. Thoman bemutat minket, kezetfog veltink, mosolyog. -Jatsszal valamit a tanitvanyaimnak, tegnap lazba hoztad 61cet a Liszt-koncerttel es a raadassal. - Nern tudok semmit - szabadkozott Bart6k, de Thoman lenyomta a Bi:isendorfer ele. Bart6k erre zsebretette jobbkezet. Csak nem akar felkezzel jatszani, mint Zichy Geza, a felkezu zongoram(fvesz? De bizony! Azt mondta: van egy balkezes tanulmanya. Ugy hangzott, mintha ketkezzel jatszott volna! Thomannak ajanlotta. Csodalatos, nagy balkeztechnikat igenylo mu volt. Megtapsoltuk. Igy ismerkedtem meg szemelyesen Bart6k Belaval. Nemsokara aztan tanitvanya lettem ... Mit lehetett tanulni Bart6kt61? Hogy csak becstiletes ember alljon elebe. A legnagyobb foku 6szinteseget kerte, akkor is, ha hibaztunk. Becstiletes, korrekt munkat, vegtelen kitartast, szorgalmat es melyseges tiszteletet var el az egesz nagyok, Bach, Beethoven, Brahms, Schumann, Chopin, Liszt, Debussy irant. LangoI6 szeretetet a foglalkozasunkkal szemben. Semmi ktilsoseg, virtu6z technika, csillogas, hanem elmelytiles, tartalom es forma huseges visszaadasa a szerzo intenci6inak alazatos tisztelete. Tart6zkod6, zarkozott volt, es rendkivtil szereny. Hivatalos elismeres nem, annal inkabb erdekelte az egyszeru falusi nep szokasa, viselete, zeneje. ,,Kiaknazatlan tertilet ez, tele kinccsel, itt az en vilagom" mondta. A hangversenyeken kapott tinneples feletti i:iri:im elti:irptilt ama vagya mellett, hogy nepdalokat gyujthessen. Pedig mindentinnen erte gancs ! A sok ragalom bantotta, harcolt ellene, es - ez a legfontosabb ! Tovabb dolgozott. Igy tudta meg az egesz vilag: mit ernek a roman, magyar, szlovak nepi dalok.
Az utols6 talalkozasok Elji:itt a nap, amikor megint varhattuk Varadra Bart6k Belat. Hangversenyezni ji:itt, s mi mar szaladtunk is K6sa Bi:izsiert, alci tinnepi al54
kalmakkor fozni szokott, aztan a Park hotelben szobat foglalni s megkerni Weiszlovitsot, hagyja a muveszt nappal nehany 6rat aludni, arni nagy kegynek szamitott a ktilonc tulajdonos reszerol! - azutan az ujsagokhoz, rendezokhoz. A Mester most is kikerte velemenyiinket, megkerdezte: rnit jatszszon. Megegyezti.ink. Delutan aztan elmentiink megnezni, hogyan all a zongora a teremben. Ajanlottak: menjen fel a dobog6ra, pr6balja ki. - Folosleges, mar delelott kipr6baltam a Muzicaban, ahonnan idehoztak - felelte Bart6k. Hozzam fordult: - Egy spanyolfal kellene - sugta s nevetett. Sokan voltak ujsagir6k ott, s mind a muveszt neztek. Ezert mondta (bar ugy tett, rnintha eszre sem venne 61<.et). A hangverseny egyebkent a legkevesbe sem izgatta. Megis este lazbahozta a zsufolt hazat es fergeteges iinneplesben reszestilt. Koncert utan uti ruhaba oltozott, letilt mellem, feketekavet ivott, cigarettazott, s lathat6an j61 erezte magat nalunk, otthon. Megigerte: arnint lehet, ujb61 lejon Varadra, s megyiink a bihari hegyekbe. Erre vartam rnindig. De a sors messzebb vitte mesteremet... Most leirom Bart6k utols6 varadi tart6zkodasat. 1933 decembereben tortent. Hideg ido, s rninden havas, csak szank6 volt az allomason. Bart6k reggel hatkor erkezett. Senki raj tam kivtil nem varta. Ezen 6 is csodalkozott, en is. - Hol a rendezoseg? - kerdezte. Ugye az 6 neviikben var? - Dehogy. En a magam neveben jottem - mondtam. - Nines csukott aut6? Nagyon meleg volt a gyors fiilkeje. - Bizony, nines. Az aut6kerek nem forog a nagy h6ban. Semrni sem tetszett neki, es en is agg6dtam miatta. Feliiltiink a nyitott szanra. Bundaja j61 megvedte a szeltol. - Van szobam a Park hotelben? - Igen, es Weiszlovits varja. Kisse megnyugodott, mert remelte: az egesz ejjeli utazas utan majd aludhat; a gazda val6ban megkerdezte, hogy meddig 6hajt pihenni. - Egy 6raig - felelte a Mester. Egy 6rakor mar sokan vartak. Lent, a rendezoseg, a zongoraszallit6k, interjut kerok es nehany ismerose. Miutan rnindenkivel beszelt, frissen jott hozzam.
55
Megbeszeltlik a musort. Ebed utan feketekave mellett pihent, azutan gyakorolt, otkor megnezi, j61 all-e a zongora az Ujsagir6k Klubjaban. J6 ebedet kaptunk, a Mesternek kiilonosen az erdelyi vargabeles izlett, s keves bort is ivott sz6daval. Egesz ido alatt folkl6rgyujtesekr61 magyarazott, arnit en meglehetosen untam. . Bar mar inkabb zongorazna - gondoltam. Ebed utan vegre lei.ill a Bosendorfer ele, engedelyt kerve, hogy .kabatjat letehesse - bar egyediil volt a szobaban, mert mi a masik szobaba huz6dtunk be. Vartunk boldogan, hogy jatsszek, de nem sokat hallottunk, csupan kipr6balt egy-egy hangot. Nemsokara kijott hozzank: - Maguk rnit csinalnak itt? - Hallgatnank, ha volna, rnit. - Semmi kedvem gyakorolni, pedig kellene. De maga nem jatszhatna valarnit? - Nern, majd holnap - szab6dtam. - Persze, mert akkor mar nem leszek itt. - Ma a Mestert akarom elvezni. Ilyenkor magamnak sem tetszik a jatekom. Erre ocsem, dr. Szalay Elemer szerzemenyeit hallgatta meg, s tett ra tobb megjegyzest. Ilyeneket: El kell hagynia a sallangot, fejezze ki rninel egyszerubben mondanival6it. Nern is sejtetttik, hogy ez az utols6 tanacsa, melyet ocsemnek ad.
(Remec, Nagyvarad, 1958-1959.)
* Negyedszazaddal ezel6tt halt meg Bart6k Bela. Ez alkalomb61 ki:izi:iljtik Bart6k romaniai tanftvanyanak, a par evvel ezel6tt elhunyt Fischeme Szalay Stefanianak az Utunk evki:inyvben megjelent visszaemlekezeseit.
56
Fdklya, 1970. augusztus 4-14.
BARTOK BIHARBAN
Bart6k Bela halalanak negyedszazados evfordul6jat szerte a vilagon megi.inneplik. A nemzetkozi Bart6k evve nyilvanitott 1970-es esztendo ujabb alkalom arra, hogy ,,a teljes emberi muveltsegnek egy hatalmas fejezetet" megnyit6 Bart6k szellemeben a nepek egymas kolcsonos megertesen es megbecsi.ilesen munkalkodjanak. A nemzetkozi Bart6k-ev jegyeben a bukaresti radio ez evben a szokottnal is tobb Bart6k-muvet jatszott, majdnem a teljes eletmuvet elvezhettek a hallgat6k. Ugyanakkor jeles eloadasok hangzottak el zenemuveszeterol, nepdalgyujteserol. Bart6k Bela 1881. marcius 25-en szi.iletett a Temesvar kozeleben levo Nagyszentmikl6son. New Yorkban halt meg 65 eves koraban 1945. szeptember 26-an. Az evfordul6 alkalmab61 kozolji.ik Koteles Pal dokumentum-riportjat BARTOK BIHARBAN cimmel. (A felveteleket Vilidar Istvan keszftette.) A riport nehany vonatkozasban ujabb adatokat szolgaltat a Bart6k-kutatashoz, tampontkent kfnalkozik mindazoknak, akik folklorisztikaval, illetve szakszempontb61 foglalkoznak Bart6k eletevel. ,,fm, a nagy lelek valasza a letre s a muvesze, hogy megerte poklot szenvednie." (Illyes Gyula: Bart6k) Bart6k Bela elso belenyesi utjar61 pontos feljegyzest keszftett loan Bu§itia. Ha igaz, akkor kezdte frni napl6jat, amikor a fiatal zenetud6s befejezte 1909-es Belenyes-kornyeki nepdalgyujteset es visszaindult Budapestre. Vajon csupan a veletlen osszejatszasat kell latnunk abban, hogy Bu§itia napl6jaban eppen Bart6k belenyesi utja az elso feljegyzes, vagy mar elso talalkozasukkor felismerte, hogy egy rendkf57
vtili emberrel hozta ossze a sorsa? Akar fgy, akar ugy van, az bizonyos - fgy allftjak, akik e foljegyzeseket meg forgattak -, hogy p6tolhatatlan veszteseg e rendkfvtil erdekes kor- es zenetorteneti dokumentum elka116dasa. Kockas fi.izetb61 osszefuzott vaskos kotet volt, gyongybet(fkkel surun telefrt sorokkal. A maga eletenek sorsfordul6in kfviil, ertekes feljegyzeseket tartalmazott Belenyes tortenelmere vonatkoz6lag, foglalkozott benne a nepmuveszettel, ktilonboz6 nepszokasokkal... S rnindezek mellett, ott volt a kockas fi.izete lapjain rninden Bart6kkal val6 talalkozas tortenete. Mikor jott, hova indultak egyiitt, hany 6rat, s kit61 gyujtott, rnir61 beszelgetett a parasztokkal, s hogyan? Hova lett a legendas napl6, amely ,,megorokftette" Bart6k impreszszi6it, a Fekete-Koros volgyer6I, elbeszeleseit vesz6dsegeir6I, betegsegeit es rnindenaron val6 kitartasat? A talalgatasok nem viszik el6'bbre a multat lapoz6 szandekot. Nines! S csak a darabos emlekezet 6iiz bel6le egy-ket esemenyt. Miert jott Bart6k eppen Biharba roman nepdalt gyujteni? Szeg6 Julia Bart6k Bela a nepdalkutat6 c. konyveben ezt frja: ,,A nepzenegyujtes szamara els6sorban ,,tisztan zenei" szempontb61 latszott elkeriilhetetleniil sziiksegesnek. A magyar nepi dallamkincs felfedezese azutan tovabbi feladatok ele allftotta. Mar a Bekes megyeben gyujtott magyar dallamanyagban olyan ,,sajatsagokra" bukkant, amelyekre nem talalt magyarazatot. Az volt a feltevese, hogy e sajatossagok letrejottehez legf61ceppen a nagyreszt roman lakossagu szomszedos Bihar megye roman nepzeneje jarulhatott hozza. Az esztetikai erdekl6dest tehat fel kellett valtania a tudomanyos fgenyu kutatas kovetkezetessegenek. Bart6knak meg kellett ismernie a roman nepzenet. .. Ezert 1909-ben elhatarozta, hogy utnak indul, elmegy Bihar megyebe roman nepzenet gyujteni". A sors 'idilonos kegye, hogy ker6 levelere a belenyesi gimnazium zenetanara, loan Bu§itia valaszolt. Bu§itia maga is muveszember volt, aki - amellett, hogy kitun6en zenelt, kival6 fest6 es grafikus hfreben is allt. A huszonnyolc eves Bart6kot szfvesen kalauzolta mar els6 utjan is. Bart6knak j6lesett az 6szinte barati jobb, nemcsak segftseget kfnalt a munkahoz, de a taj bekejet is fgerte B U§itia. A kikapcsol6dasra, a pihenesre Bart6knak legalabb olyan sziiksege volt, mint a mun-
58
kara. Hiszen az akaderniai tanulmanyok befejezese 1903-ban, ktizdelmek es nem sikerek kezdetet jelenti. Bees, Parizs, Manchester, melegen tinnepli ugyan az el6ad6t, de nem ugyanolyan fenntartas nelktil a zeneszerzot. Bart6k 1904-ben kezdte meg nepdalgyujto tevekenyseget. Ekkor jegyzi le az elso magyar nepdalokat. Egy evvel kes6'bb osztondijat ker es kap, hogy Kodallyal egytitt gyujthessen. Ez az esztendo rnindkettojtiket meggyozi a nepdalgyujtes fontossagar6I. Egyontetuen megallapitjak az osi otfokusag letezeset, fellelkesiti 61cet a szabad ritmusok es gazdag ekitesek vilaga, a sajatos dallamszerkezetek, Szabolcsi Bence meghatarozasa szerint ,,egy val6saggal ismeretlen zenei nyelv". Amikor 1906-ban Bart6k Kodallyal kozosen sajt6 ala rendezi a Hitsz magyar nepdal-t, lenyegeben elhataroltak magukat mindketten a hivatalos zeneesztetikat61, s megkezdodott az elettik vegeig tart6 hadakozas, az uj zenei nyelv megteremteseert. .. Ilyen elozmenyek utan erkezett Bart6k Belenyesbe. Nerni tapasztalattal a mas nyelvu nepdalgyujtes teren. 1906-ban ugyanis a Felvidek tiszta forrasaihoz vandorolt szlovak nepdalokert. Lelegzetvetelnyi piheno utan, Bu§itiaval kettesben mentek Vask6hra Vasile Sala tanit6hoz, aki nemcsak a nebul6kat oktatgatta, de egyszemelyben a hivek lelkipasztora is volt. Bu§itia sokat adott Sala velemenyere - leven, hogy a tanit6 maga is nepi poeta, s nepdalgyujto ember volt-, aki csokorba gyujtotte - mint kes6'bb dr. C. Pavel frta a kornyek nepdalait, csujjogat6it, sirat6it. Ugy tunik hat, hogy Sala velemenye donto volt a falvak kivalasztasaban. Bart6k nem ismerte a videket, igy csupan ahhoz ragaszkodott, hogy minel zartabb tertiletre kalauzoljak, olyan teleptilesekre, ahol megorzodtek a legosibb ritmusok. A harmas tanacskozas vegtil is kivalasztotta azt az ot Budureasa-komyeki falut, ahol elkezdte a bihari roman nepdalok lejegyzeset, azt a gyujtessorozatot, arni egesz eletere kihatassal volt, eletmuvebe beleszovodott, tudomanyos munkajat pedig 6riasleptekkel elobbre segitette. Elsa utjan, hany nepdalt gyujthetett Bart6k? Nern a szamszeru adatok dontottek el a tovabbi kutatasokat, hanem az eredmenyek folotti meditaci6. 1909. augusztus 14-en Bart6k mar postazta is Bu§itianak, a meleg hangu koszonolevelet. 59
,,Itt ujb61 atvizsgaltam a gyujtott anyagot, es mondhatom, hogy paratlan erdekessegu dolgok vannak benne (ti., ami az uri kozonsegnek eppen nem tetszik). Es hihetetlen, hogy dacara a szoveg kaptafa-ritmusanak (kizar6lag 8, vagy 7 sz6tagu sorok) - milyen csodalatos ritmusvaltozatossag van a zenei informaci6ban." A ,,tisztan zenei" informaci6k sztiksegleten kivtil, mas is vonzotta Bart6kot Biharba. Utbaejtette Varadot, ahol vonatvaltas kozben akadt annyi ideje, hogy elsetaljon a Szekesegyhazig, ahova gyermekkoranak legszebb ernlekei filzodtek, - ott gyakorolt eloszor orgonan, s Bach muzsikaja annyira megejtette, hogy egy eleten at nem tudott, s nem is akart szabadulni tole. Varadra a Szekesegyhaz massziv barokktombje vonzotta inkabb, mint a premontreiek rideg eptilete, ahova az 1891-1892-es esztendoben a gimnazium II. osztalyaba jart, igaz, csupan a husveti szunidoig. Ekkor megbetegedett, s az orvos istapolasahoz az anyai szeretet is kellett, hogy ujra feleptiljon. A premontreiekre soha nem gondolt vissza szivesen: itt erezte eleteben eloszor a tarsadalmi igazsagtalansagot, azt, hogy a tudasnal neha fontosabb a penz es ajandek, hogy az o felarvasaga es anyjanak szereny anyagi lehetosege folyton elonytelen helyzetbe juttatta. Ha a premontrei tanarokra nem is, de annal szivesebben emlekezett vissza Kersch Ferencre, a ptispoki zenekar muzsikusara, aki a Szekesegyhaz orgonistaja is volt egyszemelyben. A neves orgonista atyat p6tl6 szeretettel oktatgatta a tizeves kisfiut a zeneelmeletre, zongorara es orgonara. Emellett idot talalt arra is, hogy a varos multjan peldal6zva, felelessze Bart6k becsvagyat. - Emlekszel meg ra, a multkor beszeltem neked Joseph Haydnr61, az Esterhazyak kismartoni karmesterer61. Persze, persze, hiszen a Teremtesb61 jatszottam is neked. Foldhozragadt szegenyember fia volt ez a muzsikus. Egyszeru bognarmester volt az apja. De a tehetsege es szorgalma,·~zene6riassa tette: muzsikajat61 hangosak a hangversenytermek, meg a templomok. Az occse, Michael is himeves zenesz volt. A mult szazad kozepen a varadi Szekesegyhaz zenekaranak volt a karnagya, innen a salzburgi erseki zenekarhoz ment karmestemek, s hogy elment, hat Maria Terezia 1764-ben Ditters von Dittersdorfot ktildte a zenekarhoz ... Sok hires muzsikus volt itt, fiam, ktilhonb61 jottek: Pragab61, R6mab61, meg Firenzebol. ..
60
Kersch tobbszor meglatogatta Voit Emmat es a kis Bart6kot a lakasukban. Nern gyozte dicserni a kisfiut, de ha Bart6k el61<.ertilt a zongorat61, meg is fedte, mivel nem tart mertekletesseget a zenetanulasban. - Beethoven Waldstein szondtcijdt is mindenaron meg akarta tanulni. Tetszett a fi(mak ... En feltem, hogy nem bfrja majd fizikai er6vel, hat most aztan akar koncertterembe is mehetne vele, olyan szepen jatssza a fiu .. . Voit Emma, Bart6k edesanyjanak novere orommel hallgatja a kis Bart6k istapo16jat. Hallgat es nem akarja meg azzal is tetezni Kersch agg6dasat, hogy ,,Belukan" az ut6bbi id6ben gyakran eszlelni szedtilest es a latasaval is baj van. Hiaba itatja vele a vasbort. Talan az a baj, hogy a gyerek tul sokat van bent, nemigen jatszik, mint a tobbiek, pedig milyen csodalatosan szep az az amyas udvar. Kersch leginkabb a koradelutani 6rakban ment latogat6ba, hogy a ,,vizit" utan magaval vihesse Bart6kot a Szekesegyhazba. Ott aztan maga melle tiltette, Bach-fugakat orgonalt neki. Kersch ilyenkor mindig kotta nelktil jatszott, s nem ritkan Bach-temakra improvizalt. A kis Bart6k nem tanaranak jatekara, csak a forraskent felszok6 hangokra tigyelt. Ezek a kesodelutani egytittletek mindig azzal fejez6dtek be, hogy Bart6k is orgonalhatott. Szabadon, amit eppen akart es Kersch Ferenc eppen olyan halas hallgat6ja volt tanftvanyanak, mint amilyen orommel az hallgatta 6t. Egy-egy mosoly az ajkan jelezte, hogy elegedett, meg az improvizaci6kkal is. A masodkezb61 jovo kesei ertestileseket meger6sfteni latszik Szabolcsi Bence megallapitasa. Bart6k Bela elete c. konyveben ugyanis azt frja: ,,Bart6kot elete vegeig csak negy zeneszerz6 hatasa kfserte el: Bache, Beethovene, Liszte es Koda.lye." Az eletre sz616 Bach-muzsika elrnenye itt gyokeresedett Bart6kba: Kersch orgonajateka volt a j6 mag. Sajnos, a varadi zeneoktatasnak husvetra vege szakadt. Hiaba pr6balta a ,,legendas Emma neni" ozvegy dr. Papp Dezsone visszaernlekezesei szerint nyolc-tfzfele etelb61 osszevalogatni a ,,mentit", - Bart6k egeszen legyengtilt, honvagy is gyotorte, s a sztinet utan Nagysz6116son maradt edesanyja kozeleben, hogy befejezze a girnnazium II. osztalyat. Szabolcsi Bence azt frja, hogy Bart6k es Kodaly szamara a nepdalkutatas ,,alaszallas" volt, ,,melybeereszkedes", hogy sajat zenei vilag61
keptiket kialakithassak. Ezert volt sziikseglet Bart6k szamara a Belenyesbe val6 visszateres. Ttirelmetlensegere jellemzo, hogy 1910. januar 3-an Parizsb6I is fr Bu§itianak, s a Belenyesben maradt fonografhengerek sorsar6I erdeklodik. Igeri vegiil, hogy rovidesen Belenyesbe erkezik. Januar vegen aztan mar Pestrol ktild levelet: ,,Nagyon kerem, szfveskedjek Szala tanit6 umak irni, hogy lenne segitsegemre masnap, vasamap Vask6hn es szerezzen nekem egy intelligens parasztembert. .. aki ... a nepet eneklesre sz6litana fel, mint affele tolmacs. Ha nem is tud eppen magyarul, ti. a roman szoveget most mar en is fel tudom jegyezni". 1910 tavaszan Bart6k megerkezett a ,,bihari fohadiszallasra". Ez evben Belenyesben, Vask6hn es Vask6hmezon (Campeni) gyujtott. A roman nepdaljegyzesek egyre inkabb kialakitjak Bart6kban azt a meggyozodest, hogy Belenyes komyeken egyediilval6 ertekekre bukkant. Thoman Istvannak - egykori akademiai zongoratanaranak irta, hogy az itt hallott nepdalok a ,,legegzotikusabbak", aztan hozzateszi: ,,vaI6sagos koloraturariakat hallottam" ezen a videken. A roman ertelmiseg legkival6bbjai, D. G. Kiriac, Bianu az Akademia titkara, akikhez kes6ob Enescu is csatlakozik, orommel szernleltek Bart6k erofeszf teset az erdelyi roman nepi dalkincs megmenteseert. Kiriac, a kival6 bukaresti folklorista mar 1910-ben megbecstilessel nyilatkozott Bart6k munkajar61 es erkolcsi tamogatasar61 biztosftotta. Szorgalmazta ugyanakkor, hogy a bukaresti Tudomanyos Akademia adja ki a bihari roman nepdalokat. Bart6k azonban nem elegedett meg eddigi ,,zenei informaci6ival". A leheto legteljesebb ertekuve akarta tenni a roman nepdal bihari terkepet. A kovetkezo esztend6oen (1911-ben) mar a Cseke-komyeki falvakban dagasztotta a sarat tizennegy napon at. A karacsony es ujev kozotti id0szakban gyujtott, ejt nappalla teve, hogy az eddig csak elvetve, esetlegesen feljegyzett kolindakat, a roman nepdalkincsnek ezt a legosibb, a pogany korba visszanyul6 reteget tanulmanyozza. Az iinnepi hangulat, az tinnepekhez kotodo nepszokasok, jatekok egyszerre teljes pompajukban tarulkoztak ki Bart6k elott. Feltetelezheto, hogy 1911 karacsonyan a fiatal akademiai tanar csekei maradek rokonait is megkereste. Az is lehetseges, hogy kuta-
62
tasi terliletenek meghatarozasakor valamelyest befolyasolhatta az a korlilmeny, hogy a jarasi szekhelyen rokonai elnek. Csekei rokonair61 1911 tavaszaig -, legalabbis a jelek erre mutatnak - nem tudhatott. Sajnos, Cseken nem lehetett kideriteni, hogy ki-rni volt az a rokon, akir61 1911. aprilis 27-en azt irta Bart6k Bu§itianak, hogy ,,meghalt Magyarcseken egy nagybacsim, akivel sose erintkezti.ink". Az azonban rnindenkeppen val6szinunek latszik, hogy az elhalalozas utan nem egeszen egy evvel, meg kellett elnie valakinek a kozelebbitavolabbi rokonok kozlil, akiket Bart6k meglatogatott. Ma mar azonban semrnilyen ernlek nem idezi, hogy eltek itt Bart6k-rokonok: meg a temet6 sirkovei sem arulkodnak r6la. A bihari roman nepdalgyujtes szempontjab61 Bart6k meg ket z6nat itelt fontosnak. Az egyik az Elesd kornyeki teleplilesek, a masik pedig a maga sajatos foldrajzi helyzetenel fogva, - a Tenket61 alig par kilometernyire fekvo Kocsuba, az Alfold-nyulvany s a kezd6do hegyvidek hatarhelyzeteben. Az 1912-es evveljegyzett negyedik bihari esztendot e ket terlileten vegzett kutatasok jelzik. Ezekbol a gyujtesekbol allt ossze az 1913-ban a Roman Tudomanyos Akadernia altal kiadott bihari nepdalokon kivlil, az 1935-re elto16dott Kolinda-gyujtes is. A gyujtes Bart6k szamara rengeteg veszodseggel jart, hiszen faradsagos utakat kellett megtennie, majdnem rninden utja egy-egy betegseg emlekevel is terhes volt. S a testi gyotrelrneket teteztek a lelkiek, szellerniek: Bart6knak egyre tobb ellensege tamadt. Amikor 1913-ban egyik pesti kritikusa kimeletlenlil megtamadja roman nepi motfvumok felhasznalasa rniatt, ez csak e16jele az elkovetkezo ,,hazaarulasi" ragalrnaknak. De Kiriac es Bianu is, az Akadernia titkara, Bart6k mellett tort landzsat, nem ok nelklil, hiszen Bart6k mar korabban bebizonyftotta, hogy a legnagyobb felel6seggel gyujto zenetud6s, akinek szempontjait semrnilyen mellekkortilrneny nem befolyasolja. Azonkivtil, hogy egy sereg 6si kincset mentett meg az elkall6dast61, gondja volt ra, hogy ezekre az ertekekre a nagyvilag is felfigyeljen. Bart6k a franciaorszagi Bayeux-bol ertesftette volt Bu§itiat, hogy cikket ir a roman nepzenerol ,,kisse nepszeru stflusban, aztan a nem63
zetkozi zenetarsasag vegyes nyelvu foly6irataban ugyancsak errol a targyr61, de hosszabban es szigoruan tudomanyos stilusban. Ertekeztem egy egyeterni tanarral, aki azt mondotta, hogy a Sorbonne szivesen fogadna roman nepdalfelveteleket." Bart6k tobb izben hozzalatott a roman nyelv tanulasahoz. J61 tudta, hogy tudomanyos tevekenysegehez elengedhetetlentil fontos a nyelv tokeletes ismerete. Zaklatott eletenek ezer esemenye nem egyszer affa kenyszeritette, hogy a tanulast abbahagyja. Vegtil aztan 1912 januarjaban megirta Bu~itianak elso roman nyelvu levelet. Ez a Bart6k-level tobb szempontb61 is rendkivtil jellemzo ir6jara. Egyreszt, mert jelzi az akadalyt nem ismero kitartast, azzal, hogy Adyt tartja 1912-ben a magyarsag ,,legkival6bb" koltojenek, politikai hitvallasar61 is nem keveset mond el. Bart6k Adyval egyi.itt hirdeti a nepek kozotti baratsag eszmejet. De alljon itt a level nehany reszlete magyar forditasban, ugy, ahogyan azt Szego Julia kozli Bart6k Bila, a nipdalkutat6 c. konyveben: ,,Kedves Tanar tlr! Koszonom, hogy annyit torodott velem, de meg kell valarnit mondanom: tulzasba vitte gondoskodasat! Ugy ellatott, hogy egy kiralyt se lehetne jobban. Azt hiszem, a felesegenek sok faradsagot jelenthetett annyiszor gondoskodnia ellatasornr61. Otthon sohasem elek ilyen j6I. Nern szabad ezt tennie! Nagyon kerem, a jov6oen, lassanak el engem ugy, ahogy maskor is szoktak vendegek nelktil: egyszeru ebedekkel! Rossz erzes szamomra, hogy ennyit faradozik ertem valaki . . . . Kocsuban kezdetben nem jartam szerencsevel: elmentem a kocsmaba -, nem adtak szallast. Megyek a p6pahoz, - nines otthon, elment temetesre. Megyek a jegyzohoz, nines otthon, elment a p6paval egytitt a temetesre... Vegtil ratalalok az uj tanit6ra: nem tud semrnit, nem ismer senkit, mert nernreg jott a faluba - rnindossze nehany h6napja. be vegtil megis sok eneket gyujtottem, lattam a ,,turka" tancot es mas igazan nagyon szep tancokat. A p6pa is megjott es meghivott. Mellekelten ktildok Onnek egy verskotetet Adyt61, aki a legfiatalabb, de a legkiva16bb koltonk, Petofi es Arany utan. Felhivom figyelmet, olvassa el, f61cent a 30., 34., 38., 43., 44., 49., 88., 106., 115. odalon levo verseket. A legelsoben mondja Ady, hogy magyaroknak, romanoknak es szlovakoknak ossze kell tartaniuk ebben az 64
orszagban, mert hiszen mindannyian testverek az elnyomatasban. Sohasem volt meg olyan koltonk, akinek lett volna batorsaga hasonl6t megfrni ... Bizonyara nevetni fog levelemen, mert sok a hiba, de sebaj, ez az elso kfserletem." A pasta az Illes szekeren c. kotetet vitte Belenyesbe. A sajat uthoz val6 ragaszkodas nem okozott sok oromteli percet Bart6knak. Legalabbis ami a zeneszerzoi- es el6ad6i muveszetet illeti. Minden megnyilvanulasat, jelentkezeset a gancsoskod6k akadekosdasa is jellemzi. Pedig a gyerekkor nagyon is azt mutatta, hogy a bart6ki palya egyenes vonalban fog felfele fvelni. Hiszen haromeves koraban mar taktust vert ki a dobon, negyevesen egy ujjal negyven nepdalt tudott kipotyogtetni a zongoran. A koran arvan maradt Bart6k rendkfviili tehetseget felismerve, edesanyja oktatgatta a zenere s a beteges kisfiu olyan gyorsan haladt, hogy tizenket eves korara Besztercen mar Beethoven egyik hegedu-szonatajat es Mendelssohn versenymuveket kfser zongoran. Pozsonyban 1894-1899 kozott Erkel Laszlo, Erkel Ferenc fia veszi kezebe Bart6k zenei neveleset. Megismeri Dohnanyi Emot, aki akkor mar nagy nevu muzsikus es j6ideig peldakep is a negy evvel fiatalabb Bart6k szamara. Amikor 1899-ben felvetelre jelentkezik a pesti Zeneakademian, Thoman Istvan, az egykori Liszt-novendek es Koesler Janos tanitvanya lesz. s az ut megis gorongyos maradt. Magyarorszagon minden megnyilvanulasat vegyes erzelmekkel fogadta a sajt6 s kozonseg egyarant. Kodallyal val6 baratsaga volt szinte az egyetlen megnyugvast jelento bizonyossag. Hittek egymasban, s kozosen a nepdalgyujtes sikereben, s abban, hogy ezzel nepiikon tul is, az egesz emberiseget szolgaljak. Vegiil a Ziegler Martaval kotott hazassagaval (1910) sorsa a csaladi feszek meleget is oda latszott kfnalni. Csak eppen a varvavart elismeres nem jott meg. S a megnemertes elol tovabbra is nepdalgyujto munkajaba temetkezett. Megint Biharba kesziilt, de most egy egeszen mas tajra: Orvenyes videkere ment. Orvenyesen Isaia Marelenel szallt meg. Bu§itiaval egyiitt erkezett oda. Magaval hozott nehany arab- es maramarosi felvetelt is. Bart6k 65
a felesegevel erkezett 6rvenyesre, innen mentek aztan fel Dombr6ra, majd Belenyesbe, ugy, ahogyan azt Bu§itianak elore jelezte. ,,frtam Marele umak es bejelentettem joveteltinket februar 21. reggelre (szombat) . . .. nagyon kerem, ertesitsen, vajon szombaton _i.ohet-e le hozzank, vagy vasarnap? Ut6bbi napon egytitt felrnehetnenk Dumbravitara, mert 11ekem eppen a vasarnapi tancot okvetlentil kell latnom . . . .Belenyesre is lerandulunk egy delelottre? Talan talalkozhatnek ott Pavel tanar urral, akivel szeretnek egyet-mast megbeszelni." Ekkorara Ziegler Marta is megtanult romanul, hiszen a Mezosegben mar 6 gyujtotte a roman, Bart6k meg a magyar 11epdalokat. Mire 6rvenyesre ertek, javaban zajlott a vita Bart6k bihari gyujtese kortil. A falticeni-i §ezc'itoarea-ban megjelent vadaskodasok szerint Bart6k nem becstiletesen gyujti a roman nepdalokat. Bu§itianak megirta, hogy Bianu, az akademia titkara a Convorbiri Literare-ban helyezi el Bart6k valaszat. A valasz meg is jelent a Convorbiri Literare 1914. julius-augusztusi szamaban. A hat pontba foglalt ,,vadat" Bart6k bet pontban valaszolja meg, s ezt meg megtoldja egy negypo11tos felsorolassal, amelyben azt irja meg, hogy tudomanyos szempontb61 mit lehet felr6ni a bihari nepdalok gyujtoinek. Leven, hogy a vita szigoruan kotodik a bihari gy(fjteshez, hadd idezztink nehany sort Bart6k valaszab61: ,,5. A kritikus ur azt allftja, hogy ezekrol a mel6diak.r61 minde11t el lehet mondani, csak azt nem, hogy «dallamosak» ... De gustibus 11011 est disputandum! A gy(fjto ezzel szemben azt allftja, hogy a bihari zene nepzene ... onmagaban annyira elbuvolo, hogy Europa mi11de11 zenesze megcsodalhatja, persze a nem dilettansok!" Bianu, Kiriac es a bukaresti roman vezeto ertelmisegiek nagy tobbsege kikovetelte, hogy Bart6k cikket kozoljek a Convorbiri-be11. Ebben a:itmban resze volt Bu§itian k.fvtil, dr. C. Pavel tanarnak is. Mindketten levelben stirgettek a valaszcikk kozleset. A roman ertelrnisegieknek ez a melyen emberi gesztusa megerositette Bart6kot eltokeltsegeben, hogy kitart ,,eletcelja" mellett, a roman nepdal tovabbi kutatasaban. Utoljara 1917-ben gyujtott Bart6k a bihari hegyekben. Legutoljara Dumbravita de Codrura (Havasdombr6) ment. Eredeti szandeka sze66
tint, Egisto Tangot, a budapesti Operahaz karnagyat is magaval akarta vinni a hegyi falucskaba. Tango megbetegedett, s emiatt Belenyesben kellett maradnia. Igy aztan Bart6k, Bu§itiaval es Isaia Marelevel ment fel Havasdombr6ra, s meg valakivel: Liviu Marelevel. Amikor ez ev juniusaban Boloni Sandorral vegigjartuk Bart6k egykoti roman nepdalgyujteseinek bihati telepi.ileseit, alig akadt ember, aki emlekezett volna Bart6kra. Az egyedi.ili, aki megorizte emlekezeteben, az Liviu Marele, Isaia Marele fia. Szfvesen beszelt emlekeirol, de ugyanakkor kello tart6zkodassal, s i.igyelve an-a, nehogy a ,,maga fantaziaja helyettesftse a val6sagot". Liviu Marele nyugdfjas lelkeszkent el a Felixfi.irdo melletti telepi.ilesen. - Volt Orvenyesen egy Petri§or nevff nepi hegedus. 6 j61 ismerte a falusi embereket, mindenkirol tudta, ki, hogyan enekel. Amikor tizenhet nyaran Orvenyesen jart Bart6k, Petii§or hozott magaval egy idosebb sirat6asszonyt, de sehogysem ment a ,,halottsiratas". Bart6k nem volt megelegedve a felvetellel. Az asszony megijedhetett, ugy gondolom. Vegi.il is addig-addig biztatta Petii§or az asszonyt, s magyarazta neki, hogy ,,ugy jajgasson, sfrjon", mintha val6ban sirat6n lenne, mfg vegi.il sikeri.ilt az enek. Bart6k nagyon szerette ezt a Petti§ort, 6rakig hallgatta, hogyan hegedi.il. Akkotiban ugy hatvaneves lehetett az oreg ... - Egy vasarnap felmenti.ink Havasdombr6ra. Eppen istentisztelet volt. Bu§itia kerte Bart6kot, menjenek a templomba. Ra is allt, de hamar kifordult. Nern sz61t egy sz6t se, de nagyon elkedvetlenedett, ma sem tudom miert. - Otthon vartuk meg Pa§cut tisztelendot. Apam j61 ismerte. Sajttal vendegelt benni.inket a dombr6i pap. Bart6k csak lassan engedett fel, de arnikor jonni kezdtek az odarendelt emberek, egeszen felelenki.ilt. Az oreg pap hazaban akkor j6nehany felvetelt keszftett Bart6k, sokat kerdezoskodott es jegyzett. Nagyon tetszett neki, hogy fenn, abban az elzart faluban egeszen patriarkalis allapotok uralkodnak: a papot, tanit6t semrni nem valasztotta el a falusiakt6I, egyi.itt szalonnaztak, parolaztak, trefalkoztak. - Hogy milyen benyomasaim maradtak Bart6kr6I? Nern mondhatom, hogy j6I ismertem, de a nehany napi egyi.ittletrol maradtak emlekeim. Akkor mar nagydiak voltam. Megejtett atszellemi.ilt tekintete, 67
kozvetlensege, figyelrnessege es mindenekel6tt tart6zkodasa. Fel evszazad nagy id6, sok minden kikopik az ember emlekezeteb6l, de egy kedves ernlek megis kitorolhetetlentil megmaradt, s ma is elmosolyodom, ha sz6ba keriil. El61 ment Bart6k, s minden Ids neszre felfigyelt, lathat6an elvezte az erd6 neszezeset, az ezerfele ismeretlen hangot. Egyszercsak megallt, s azt kerdezi Bu§itiat61: ,,No, kedves Janos, hat ez meg mi volt?" Mi, valamennyien hegyi emberek, elmosolyodtunk, de Bu§itia sietett a trefas valasszal: ,,Errefele bekabrekegesnek hivjak ezt a hangot..." J6fzuen nevettiink valamennyien, de a leghangosabban talan Bart6k. Elvezte, hogy fgy megtrefalta a beka. De lehet, hogy 6 ugratott minket, csakhogy j6 hangulatot teremtsen, mert amolyan hegyi sz6tlansaggal baktattunk lefele... Hat ilyen embernek ismertem ... Meg ket adalekszamba men6 emleket erdemes idejegyezni. Meg akkor is, ha az illet6k nem is ismertek szemelyesen Bart6kot. Cadar Constantin havasdombr6i id6s ember mondotta, hogy az edesanyja a haboru alatt tobbszor is lement Isaia Marelehez, a gar. kat. piispokseg erdeinek intez6jehez. - A brigaderos hfvatta anyamat, de masokat is . Blaj lany volt az an yam, de itt csak ugy hfvtak, hogy Vaid a Flo are. Hat en sokat nem tudok, de ha elne Mihai Croampe, a hires csoban, az aztan sok mindenr61 meselhetne, senki ugy nem jatszott havasi kiirton, meg furulyan, mint 6. Marelenel mindennapos volt az els6 vilaghaboru alatt. Az a hires csoban, tavaly 6ta a dombr6i temet6ben pihen, s nem mondhatja el, kinek, mikor f(1jta a kiirtot. .. Vegtil hadd sz6ljon szinten - kozvetve ugyan, de megis csak Bart6kr61 - a hetveneves Vasile Vaida, a nagy erdei uradalom egykori erdesze. - Taica Marele, fgy hivtak a falusiak Isaia Marelet, nagyon vendegszereto ember volt. Sokan jartak hozza. Egyszer - meg tizenhat e16tt, miel6tt bevonultam volna - , Bu§itia ur jott valami idegen urral. Az idegen, apr6 termetu urfele -, emlekszem patefonja (?) volt -, s arra felvette az asszonyok n6tait, aztan meg lejatszotta. Hat azt nagyon elvezti.ik. En a tobbi suhanccal ott 6lalkodtam a kerftes mellett. Bent meg valami harminc asszony vart a sorara. Taica Marele csak nezte a patefonost (nyilvan fonografr61 van sz6), Bu§itia is. Az az
68
apr6 termet(f kis ember rangban a legkisebb lehetett harm6juk ki::\zlil, merthogy 6 dolgozott, a tobbiek meg csak neztek ... Nehez volna ertekelni ezt a jellemzest, de az bizonyos, hogy Bart6k emberi portrejahoz, szerenysegehez nagyon is hozzatartozik ez a rovidke emlek.. . . E leguto1s6 bihari nepdalgylfjtese utan is, tobb izben keszlilt Bart6k Belenyes kornyekere, hol Kodallyal, hol felesegevel , hol meg egyedlil, - de ha j61 tudom -, mindossze egy esetben latta ujra kedves bihari .fohadiszallasat, Bu§itia vendegszeret6 hazat. De soha ezt a tajat el nem felejtette. 1943-ban, egyik legutols6 cildceben frta volt:,, ... csak annyit mondhatok, hogy az az id6, arnit ilyen munkaval (ti. nepdalgy(fjtessel) toltottem, eletem legszebb resze: es ezt nem adnam semmi masert. Amikor Bart6k e sorokat leirta, ujra felmerte nepdalkutat6 munkassagat. Megegyszer felidezte az egymas melle sorakoz6 magyar, roman, szlovak, ukran, szerb-horvat, bolgar, torok, arab nepdalok tomeget, a tobb mint tizezer dallamjegyzest, ,,a teljes emberi mlfveltseg egy hatalmas fejezetet", - ahogyan Szabolcsi Bence nevezte. S ebb61 a hatalmas fejezetb61 nem kevesebb, mint hat kotet jelzi a roman nepdallal kapcsolatos tevekenyseget. 1913-ban jelent meg a bihari gy(fjtes, 1923-ban a maramarosi, 1935-ben a kolindak, s ezekhez kell hozzaadnunk meg a New York-i Columbia egyetemen letetbe helyezett haromkotetes osszefoglal6 gy(fjtemenyt. Igy epi.ilt az egyetemes emberi kulturaba a bart6ki m(fvi::\n bellil, a bihari roman nepdalgylfj tes. (Biharban mindossze ket kozsegben gyujtott magyarul, Tarkanyban es Gyantan). Bart6k elvitte a kolindakat es sirat6kat a vilag negy tajara. S felmutatta 6ket az ert61cnek es megert6knek, hogy a megertes frazisan tul, - egymasratalalas legyen abb6I a manak, es a holnapnak igaz hitvallasa ... Nern kevesebb, mint tfz napon atjartam bihari tajakon Bart6k nyomaban. Megpr6baltam sokszor a lehetetlent: emberek.re talalni, akiknek megadatott vele lenni. Keves orom es sok csaI6das Iett a nyomonkovetes eredmenye. Boloni Sandor ujsagfr6 kollegammal Cociuban ratalaltunk arra az iskolara, ahol Bart6k a tanit6t kereste. A kocsmat, ahol nem jutott szamara szallas, mar lebontottak, a kozseghaza helyen is uj eplilet all, s hiaba lapoztuk at ott, s masutt is az egyhazi irattarakat, nem akadtunk semmi nyomra. 69
Jartunk faluban, ahol hiret se hallottak Bart6knak. Leheveredti.ink az orvenyesi kis vizimalom toveben, korbejartuk a kozsegi orvosi rendel6t, amely Isaia Marele intez6 egykori boronavazas haza helyen epi.ilt, menti.ink meredek kaptat6kon 6rvenyesr61 Dombr6ra, evszazadosnal oregebb osvenyeken, egyre feljebb: ismerkedti.ink pojanak sajatos izu neveivel. Mihai Bruckenthal belenyesi tanar segitsegevel, sikeri.ilt raakadnunk arra a belenyesi hazra, ahol Bu§itia lakott, s ahol Bart6k bihari f6hadiszallasa volt majdnem teljes evtizeden at, s ahova felkivankozik legalabb egy szerenyke emlektabla, hogy 1907-1917 kozott, a bihari nepdalgyujtes saran, Bart6k Bela tobb izben lakott e hazban. Egytitt beszelgetttink Liviu Marelevel, Bart6k orvenyesi es havasdombr6i gyujteser61. .. Egy kilencvennegy eves holgy, ozv. dr. Papp Dezsone beszelt nekem Bart6k gyermekkorar61, masodkezb61, s aztan felidezte a varadi hangversenyek emleket, sz6lt Bart6k emberi magatartasar61, faradekonysagar61. Thurz6 Sandor szinten Bart6k varadi hangversenyeir61 kozol olyan ertekes adatokat, amelyek a nagy zenetud6s, Szabolcsi Bence konyveben is forrasmunkaul szolgaltak. Hallgattam Macalik Alfred fest6muveszt az 1922-es koncertr61 emlekezni. S i.iltem szernkozt Kolar Karollyal, a kolozsvari Roman Opera egykori koncertmesterevel, aki emlekekt61 terhes otthonaban beszelt a loan Bu§itiaval egytitt toltott hosszu-hosszu hetekr61, h6nap9kr6l, az evekig tart6 baratsagr61, s azokr61 az emlekekr61, amiket Bu§itia adott tovabb tizenetkent az ut6kornak. Mi volt ez? Sz6ljon err61 inkabb a Kolar Karolynak ki.ildott, eleddig imeretlen magyar nyelv(i level:
Beiu'l, 28 febr. 1949
,,Kedves Baratom! Nern is kepzeled, milyen j6tekony hatassal voltak kedves soraid ream, a sok apr6-csepr6 napi gondokt61 es izgalmakt61 megviselt idegzetemre. Orvendek, hogy szereny pasztelljeimet j6indulattal fogadod, s a kis Pap Mikinek is fogok bel6liik kiildeni szives faradozasaert, halam jeletil. Ma vegeztem be harom orszagcimert olajban, 50-70 cm nagysagban, hat6sagi megrendelesre. Most folytatni fogom 70
a Bart6k Bela portrejat kozel eletnagysagban. A levelei meg az ujsagkozlemenyek - ugy gondolom, erdekesek, hisz eletenek egy j6 reszet tiintetik fel, ha idom lesz atnezni azokat. Sok szep napokat eltem vele, meg a Rukul Arsban is volt velem nehany hetig. J6 egeszseget es munkabirast kivanok, szivbol iidvozol es olel, ha.las szereto oreg baratod, Janos." Ezeket a leveleket Kolar Karoly atadta a kolozsvari Folkl6rintezetnek. Osszesen hatvanot levelet adomanyozott az intezetnek, loan Bu§itia neveben, s ezeknek nagy resze beeptilt Szego Julianak Bart6k Belar61 sz616 konyveibe. Mindossze ket erdekes dokumentum maradt Kolar Karoly birtokaban. Bart6k egy-egy muve, a mester kezjegyevel. Az elso: ,,Bela Bart6k: Rumdnische Volkstanze aus Ungarn. Piano solo". A fedolapra Bart6k dedikaci6t frt: Bu§itia Janos urnak barati szeretettel. .. Rakoskeresztur. 1919. I. 31. A masodik kotta: Bela Bart6k: SONATINE (Sur des themes paysans de Transylvanie). A hegedu1cotta fedolapjan Bart6k kezjegye: ,,Kedves Baratomnak, Bu§itia Janosnak 1931 karacsonyan." Nagy muzsikusr61 orzott sok szaz emleke kozott is a legnagyobb becsben ezt a ket kottat tartja Kolar Karoly. De hogy mi lett azzal a bizonyos eletnagysagu Bart6k-portreval, amelyen Bu§itia 1949-ben meg dolgozott, mindezideig kideritetlen. Nern val6szinu, hogy azonos lenne a Viorel Cosma birtokaban levo olajporteval, hiszen errol ugy tudjak, hogy 1917-ben keszitette Bart6k baratja ... Talan Hora Coriolan, aki hozzakezdett Bu§itia hatramardt muveinek rendszerezesehez, felmeresehez es ertekelesehez, erre is valaszt ad, mielott meg ez is feledesre iteltetnek, mint annyi mas bihari Bart6k-emlek ... Az utols6 1917-es havasdombr6i nepdalgyujto utjar61 visszaterve, irta Bu§itianak, eppen olyan lelkesen es igazsagvar6n, mint amikor az Illes szekeret ktildte. ,,Nagyon kerem, fogadja baratsaggal azt a harom magyar konyvet, amit az eljovendo magyar-roman baratsag jelkepe gyanant ktildok onnek. Ez a baratsag egyelore - Apponyi ,,aldasos" mu1codese kovetkezteben -, kesik, de majd eljon ennek is az ideje, ha a hosszuszakallu oregek kivesztek, es ha helytiket a mai fiatalsag, a Vilag, a Nyugat es - a Ma(!) emberei foglaljak el." 71
Bart6k ket Balazs Bela kotetet szant Bu§itianak, A kekszakdllu herceg vdrdt es A fdb6l faragott kirdlyfit, es benntik meg ket rniszteriumjatekkal. Balazs Bela ket muvere sztiksege lehetett Bu§itianak, hiszen A fdb6l faragott kirdlyfit, alig par h6nappal azelott, 1917 tavaszan mutatta be az Operahaz, Egisto Tango veze~yletevel, A kekszakdlht herceg vdrdt pedig mar javaban pr6baltak. Ugy latszott, hogy Tango erelye, tudasa, tehetsege es szigora kellett ahhoz, hogy a ket muvet sikerre vigye. A csomagban meg ott volt M6ricz Zsigmond: Az Is ten hdta mogott c. regenye. U gyanabban a datum nelktili, de feltehetoen 1917 augusztusaban keletkezett levelben - , Bart6k azt is megfrja Bu§itianak, hogy mit olvas. Nern erdektelen idejegyezni: ,,En most nehany francia konyvon kivtil, roman konyveket is olvasok, nevezetesen Radulescu-Niger: Strain 'in (ara lui, es Slavici: Din bdtrfini c. regenyeket." A kekszakdllu es A fdb6l faragott bemutatasa Bart6k eleteben rnindenkeppen fordulatot jelentett. A hazai- es a ktilfoldi kozonseg egyarant kenytelen beh6dolni. Bart6k nem felejthette, hogy eleddig a legtobb muve: a 2. zenekari szvit, a Ket portre, a 14 bagatell, a 2 roman tdnc, a 4 sirat6enek es meg nehany muve ujszeru, ,,meresz disszonanciahasznalatuk miatt, heves ellentmondast" valtottak ki. A ket uj bemutat6 azonban ujabb energiat kolcsonzott a muvesznek. Kedvet kap az el6ad6muveszi tevekenysegre. 1919-tol ujra koncertezni kezd otthon, s ktilfoldon is. Ujabb muveiben is felhasznalja a nepdalgy(fjtes teren szerzett dallamkincseket, sz6lamokat, individualizalja azokat. Fellepeseit egyre hangosabb siker kiseri ... S e sikerek kozepette soha, egyetlen percre sem feledkezett meg az erdelyi varosok zeneerto es uj zenet var6 kozonseger61 sem. Varadra ot izben latogatott el, s egyszer elment Belenyesbe is, hogy melt6keppen vegyen bucsut att61 a varost61, ahova annyi szep emlek fuzte, az emberektsl, akiket megszeretett. A Nagyvaradi Nap16 1922. okt6ber 24. szamaban igy ,,harangozta be" Bart6k elso varadi koncertjet: ,,Parlagi Lajos szinigazgat6nak sikeriilt megnyernie egyetlen erdelyi hangverseny megtartasara a magyar zenemuveszet bi.iszkeseget, egesz Europa.ban tinnepelt es ertekelt mesteret, Bart6k Belat". 72
Ugyanebben a szamban ~- Marcu§ fgy koszonti Bart6kot: ,,Bart6k Bela nemcsak a magyar, a roman nep lelket is megertette. Mindket nep lelkeb61 kihamozta azt, ami tiszta szfnarany es fel is tudta azt hasznalni, mert ontudattal tort utat, igazsaga erejevel azon alpr6fetakkal szemben, akik azt hirdetik vilagga, hogy ma mar nem lehet a muveszet forrasa a nep es annak lelki jelensegei es hogy a nepies zene- es dalmotfvumok nem nyujtanak a modern zenekoltonek eleg ala pot a programzene felepftesehez... A nepdalkolteszet lelket Udft6 szepsegenek felfedezoi es muveszi formaba alakft6 kulturmunkasok soraban epp oly lelkesen es sikeresen dolgozik Bart6k Bela, mint G. Dima, Tiberiu Brediceanu es D. G. Kiriac. A roman nepdal tokeletes muveszi formaban csendi.il lelkiinkben az 6 muveikb61, ugy, hogy elbuvolve erezziik: ezek a mi dalaink, ez a mi nepiink kolteszete ... Ezert koszontjiik igaz lelkesedessel es 6szinte elismeressel mi romanok is, a koriinkbe erkezett legnagyobb zenekoltot, Bart6k Belat". Szalay Stefania, Bart6k egykori tanftvanya a mesterrel egyiitt toltott tanu16i evekre emlekezett a Napl6nalc ebben a jellegzetesen Bart6k szamaban. Aki osszehasonlftja a Nagyvaradi Nap16 okt6ber 24-i es okt6ber 26-i szamat, els6 pillanatra is felmerheti, hogy az ertekeles es h6dolat inkabb Bart6k hfrenek sz6lt, mint muveinek, s e16ad6muveszetenek. Emberi nagysagat senki nem vonta ketsegbe: koztudott volt, hogy a magyarorszagi Tanacskoztarsasag idejen - Kodallyal egyetemben -, egy zenei direkt6riumnak volt a tagja, s ezert vallalnia kellett kesobb a megbelyegzest is ... Muveit, e16ad6i stflusat azonban kevesen ertettek. A Nap16 okt6ber 26-i szamanak kritikusa - feltehetoen -, Szamossy Kornel volt, a Dr. Y. szign6 legalabb is erre enged kovetkeztetni. Szamossy igen kulturalt esztetaja volt a huszas evek varadi sajt6janak. Bart6k ,,e16ad6muveszete elott - frja - mindenki megh6dolt, de kompozfci6i legalabb is annyi csodalkoz6 arckifejezest valtottak lei, mint ahany fanatikus hfvot szereztek neki ... Nagyvarad zenei intelliganciaja meg tavolr61 sines berendezkedve a modern iranyzat ilyen sommas befogadasara". ,,Hangzavar" - mondtak sokan -, s mintha evtizedekkel kesobb erre kerdezne Illyes Gyula dobbenetes Bart6k-verseben. 73
,,Hangzavart"? - Azt! Ha nekik az, ami nekiink vigasz ! Azt! Foldre hullt pohar folcsattan6 szitok-szavat, furesz foga koze sz
74
tanusitott, eljott Vask6hr61 a mindig keszseges Vasile Sala, brvenyesr61 a melegszivu, orokifju Isaia Marele, aki akkor mar rendezgetni kezdte a par ev mulva megjelen6 nepi balladas izu verseit. Ott voltak valamennyien az i.inneppe val6 koncerten, akik majdnem evtizedes bihari nepdalgy(fjtesenek segit6i, szervez6i voltak, mindazok, akikkel Bart6k a roman-magyar baratsag melt6 emberi utjait kutatta. ,,Az eur6pai hir(f zeneszerz6 es zongoram(fvesz - frta a Beiu§ul Bart6k Bela ur, Nagyvaradon adott hangversenye utan, eljott hozzank is , ahova kedves emlekei f(fzik, hogy felejthetetlen estet szerezzen neki.ink kimagasl6 muveszetevel. Ismeretes, hogy Bart6k ur, Bu§itia professzor ur tarsasagaban bejarta a bihari falvakat es osszegyujtotte dojnainkat, enekeinket es nepi jatekainkat is. Ezt az ertekes gy(fjtemenyt a bukaresti Roman Akademia adta ki . . . . A gimnazium tornaterme zsufolasig megtelt es a harom6ras zenei elvezet egy pillanatnak tunt neki.ink. Hallottuk a vilag leghfresebb muveszeinek kompozici6it, de Bart6k ur szerzemenyei feli.ilmulhatatlanoknak tuntek szepsegi.ikkel es az el6adasm6d muveszetevel. Ki.ilonosen a roman darabokat elvezti.ik nagy orommel. A musor minden szamat frenetikus tapssal jutalmaztak. Koszonji.ik Bart6k urnak, hogy megtisztelt benni.inket muveszetevel es sajnaljuk, hogy a mai szamban - hely hianyaban -, nem adhatunk reszletes tud6sitast" . Bart6k meg negy izben hangversenyezett Nagyvaradon, 1924. marcius 22-en es okt6ber 11-en, valamint 1927. februar 19-en a mai Arta moziteremben, s vegi.il utoljara 1933. december 14-en az Ujsagir6 Klubban, a mai varosi kulturhaz el6ad6termeben. Bart6k masodik koncertjenek musoran sajat szerzemenyein kfvi.il Debussy, Scarlatti, Beethoven, Brahms es Chopin muvei szerepeltek. Guttman Miklos el6zeteseben Liszttel hasonlitotta ossze Bart6k el6ad6i kvalitasait, majd igy folytatta: ,,Hasonl6an szedi.iletes temp6kra kepes Bart6k is. Francias folennyel mondhatja el magar61: ,,je sais tout". Ma Bart6k neve: zenei vilagfogalom. A zenei geniusz leghivatottabb es egyben legmarkansabb reprezentansa az egesz vilag el6tt." Annak ellenere, hogy a koncert a kritika szerint ,,ritka elvezetes estet" nyujtott, Bart6knak nem volt telt haza. 75
Roppantjellemzo Bart6k muveszi koncepci6jara, hogy nem hatralt meg a korabbi sikertelensegektol - egy-egy majdnem bukaskent elkbnyvelheto mu eloadasaval tbbbszbr is ujra fellep, mintha csak szuggeralni akarna hallgat6it, hogy igenis, meg kell ertenitik azt, amit o hoz. Harmadik varadi fellepesen megint musorara t_(fzi az Allegro barbarot, azt a muvet, amelynek 1922-ben talan legmersekeltebb volt a sikere s mindjart utana a fold melyebol, az osiek kbzbtt is legosibb hangulatu sirat6t jatssza. Az 1924. okt6ber 9-i koncert musorat Liszt, Beethoven, Chopin es a maga muveibol allftotta bssze. Ekkor hangzottak fel eloszbr Bart6k feldolgozasaban a Cseke kbrnyeken gyujtott kolindak. Utols6elotti hangversenyenek mar m(fsora is val6sagos forradalom, negy XVII., illetve XVIII. szazadi zeneszero muvet hozza a zeneszeretoknek: Michel Angelo Rossi, Azzolino Bernardino, Marcello Benedetto es vegtil Scarlatti. Melletttik Beethoven es Chopin egy-egy muve. Sajat szerzemenyei kbztil a Haram tot nepdal-t zongorazta, a Vdzlatokb6l a Hinta-palintat, a Roman nepdalt es a Romdnost, majd pedig harom kis zongoradarab hangzott fel. Ezutan kbvetkezett a Szabadban cimu sorozatb61 a Sfppal-dobbal es Az ejszaka zeneje, s vegiil egy szonata-tetel. Ktilbn emlitest erdemel, hogy a musoron ket Kodaly kompozf ci6 is szerepelt. A koncert elozeteset a Nagyvaradban megint Szamossy Kornel irta. ,,Bart6k Bela ... uttbro forradalmisagaval uj iranyt mu tat es szinte atformalta zenei ideol6giankat. Az elsatnyul6, dekadenciaba hajl6 es mar-mar bsszeoml6 dallam- es harm6niavilagunkba uj erot es vert bmlesztett. .. Iott, mint Ady, uj id61mek uj dalaival. Mint minden uttbronek sok megnemertessel es ganccsal kellett megktizdenie, mig a mai, minden feltetel nelktili elismerest es vilaghirt kivivta maganak". Most mar lelkesen tinneplik Bart6kot, alig engedik le a p6diumr61 s a zenekl'itikak is egybntet(fbbek. Igaz, ekkorara mar az egesz vilagon ismert, iinnepelt nagy zenesz. Az utols6 koncert vegtil is koronat tett a varadi sorozatra. Legalabb is a sajt6beszamo16k erre engednek kbvetkeztetni. Hosszu perceken at tinnepeltek Bart6kot az Ujsagir6 Klubot megtblto hallgat6k. Chopin Nocturnjet jatszotta raadaskent szokasat61 elteroen boldogan mosolygott, talan akkor meg maga sem tudta, hogy ezzel a mosollyal
76
bucsuzik ettol a varost61, s egy kicsit a bihari tajt61, ahova annyi minden kototte. Ket nappal kes6bb Adorjan Andras meltatta a koncertet. ,,Nala a zongorajatek sallangmentes, oszinte szolgalata a szerzo mondanival6janak, nem bukfencezik a zongoran «tapscsinaI6» otletekkel, gondosan kikeriili az affektalt poentirozasokat; amennyire csak lehet: targyilagos es szemelytelen .. . Ugyanaz a szerenyseg ez, amivel nemreg az otven eves szi.iletesnapjat i.innepelni akar6 magyar tarsadalom elismereset elharitotta magat61". Konyvtarra szaporodnak lassan a kotetek, melyek Bart6k eload6muveszetet elemzik, vagy zeneszerzoi zsenijenek ki.ilonbozo veti.iletet kutatjak. Bart6kt6I, az emberrol is jeles ertekezesek, sot, konyvek jelentek meg (Szabolcsi Bence, Szego Julia muvei stb.), megis j6leso erzes szemben i.ilni emberekkel, akik valaha vele voltak, akikkel a mindennapok esetleges komyezeteben elt, lelegzett. Hetekig tart6 i.igykodessel sikeriilt ratalalnom ozv.dr.Papp Dezsonere, a Bart6k csalad egykori meghitt baratjara, aki most, kilencvennegy evesen is orommel beszel a Bart6k tarsasagaban eltoltott napokr6I. Papp Dezsoeket szoros baratsag filzte Toth Emilhez, aki Bart6k hugat, Elzat vette el felesegi.il. A kolcsonos latogatasok kozepette tobbszor talalkoztak Veszton Bart6k Belaval. Arnikor Varadon koncertezett Bart6k Pappeknal szallt meg. Mindossze egy esetrol tudunk, amikor - nem tudhatni milyen ok miatt - a Park Szall6ban foglaltatott maganak szobat. Egy fel evszazad bizony megkoptatja az emlekezetbe taroI6dott datumokat, de a benyomasok talan annal igazabbak. Legalabbis en a majdnem szazesztendos kedves Emilia neni minden szavaban ott ereztem a Bart6k emberi nagysaga iranti csodalatot, fi.iggetlenedve szinte teljes mertekben a zsenitol, aki elott vegi.il megh6dolt a vilag. - Bu~itiaval tobbszor voltak nalunk, egyi.itt uzsonnaztak a Meszaros utcai lakasban. Bu~itia bejott a koncertejeire, Bart6k mindig nagyon ori.ilt a belenyesi tanar latogatasanak. Kezenfekvo, hogy mindenekelott a koncertekre terelodjek a sz6. Hogyan varta Bart6k az estet, gyakorolt-e elotte, kikkel talalkozott? - Nalunk a lakasban nem volt zongora, igy hat nem tudott gyakorolni koncert elott. Nern emlekszem ra, hogy valaha is bement volna 77
delutan a szinhazba, vagy az Ujsagfr6 Otthonba, hogy megnezze, milyen zongorat kapott. Koncert elott sokat pihent, teljes kikapcsol6dasra vagyott, egy kicsit nehezere esett a beszelgetes. Mi ezt hamar tudomasul vetttik, s ett61 kezdve nem zavartuk megszokott, hiabaval6 kerdesekkel. Inkabb a hugaval beszelgetttink, akj. rendszerint eljott Vesztorol a Bela koncertjeire. 6 mondta meg, hogy mit eszik szivesen, mi az, ami art az egeszsegenek. E tekintetben mar voltak tapasztalataim Vesztorol is ... - Soha nem panaszkodott semmire, pedig szinte folyton betegeskedett. Kedves, szelid ember volt, nagyon vigyazott ra, hogy senkit meg ne bantson. Egy kicsit csaladban voltunk egymas tarsasagaban, hat ezert mondom, hogy - homlokan tobbszor vegigsimit ozvegy Papp Dezsone - nem tudok en annal igazabbat mondani, mint hogy sajnalni kellett szegenyt. Sokat szenvedett. .. Mindenkeppen ... Az emlekezesnek nem minden passzusa tartozik a nagy nyilvanossagra, s ahogy hallgatom Papp Dezsonet, egyre igazabbnak erzem az egyik legkitunobb Bart6k-szakert6nek azt a velemenyet, hogy ketezernel hamarabb nem lehet megimi az ,,igazi" Bart6k eletrajzot. Majd, ha az emberek erzekenysege nem vet gatat az igazsagnak. - Kikkel talalkozott Varadon koncert elott vagy utan? - Varadon nem voltak baratai. Csak volt tanitvanyat, Szalay Stefaniat latogatta meg. Masr61 nem tudok. Nern szivesen ment ki a lakasb61. Koncert elott is faradt volt, utana is. Egyszer lattam, csak igazan boldognak: Vesztopusztan, amikor kisfiaval, Belaval jatszadozott. Akkor egeszen olyan volt, mint egy gyermek, megfeledkezett magar61, a tobbiekrol is. Alig lehetett tobb harminc evesnel, de mar nagyon faradt ember volt. Ezert hagytuk kettejtiket, hadd jatszanak ... Sok kis esemeny kertil elo az emlekek tarhazab61. Tortenetek kerekednek: szomoruak es meg szomorubbak, s csak nagyneha egy-egy mosolytkelto az ember hetkoznapjair6I: mozaikok egy portre feher foltjaihoz. Bart6k Ady hitevel akarta magat megmutatni, hogy latva lassak, nemcsak a muvesz, hanem mindenekelott az igaz ember peldamutatasat. Hogy ertsek a szenvedes merteket es miertjet, hogy a Kodallyal val6 ,,melybeszallas" nem volt hiabaval6. Mindenek felett be kellett bizonyitani - s ezert kellett elmenni Z6lyomt61 a szaharai
78
oazisokig es az anatoliai falvaktol fel Norvegiaig -, hogy Europa es vegso fokon az emberiseg egy es oszthatatlan, hogy nepdalaink tele vannak kozos vonasokkal. A muvesz, a tudos, az ember hitvallasa ez. Leirja mar huszonhat eves koraban, legyozve onmagat is, hogy ,,Ha en keresztet vetnek, azt mondanam: a Termeszetnek, a Muveszetnek, a Tudomanynak neveben ... " Es epp otven eves, mikor papfrra veti: ,,Az en igazi vezereszmem a nepek testverre valasanak eszmeje, a testverre valase minden haborusag es minden viszaly ellenere". Ezert viselte el szotlanul nagy szenvedelyes vitak heveben a sziintelen tamadasokat s kozben lejegyzett tobb mint tfzezer nepdalt: konyorgest es siratoeneket, kolindat es lakodalmast a Cantata profana ,,csak tiszta forrasanak" soha meg nem sz(fno hitevel, hogy erdemes megtisztulasunk miatt. .. Es lefrta otvenkilenc evesen, amikor ment a fasizmus elol amerikai onkentes szamuzetesbe, masodik felesegevel Pasztory Dittaval es Peter fiaval, dacolva az ismeretlen sorssal, de mar a maga nagysaganak tudataban: ,,Ha netan halalom utan utcat akarnanak nevemmel elnevezni, vagy ha nyilvanos helyen velem kapcsolatban ernlektablat akarnak elhelyezni, akkor kivansagom ez: ,,Mindaddig, amfg a budapesti volt Oktogon-ter es a volt Korond azoknak az emberelmek a neverol van elnevezve (Hitlerre s Mussolinire utal - a szerk.), akikerol jelenleg van, tovabba mindaddig, amfg Magyarorszagon errol a ket emberrol elnevezett ter vagy utca van vagy lesz, rolam az orszagban ne nevezzenek el sem teret, sem utcat, se nyilvanos epliletet; velem kapcsolatban ernlektablat, mindaddig ne helyezzenek el nyilvanos helyen". Az 1940. oktober 4-en keltezett ugynevezett Budapesti vegrendelet rovid summazata egy eletmunek es szigon1 politikai hagyakozas Europa egyik legnagyobb szelleme reszerol, aki muveszetet csak emberi hitvallasanak otvozeteben tudta tovabb kepzelni ... Egyforman iizent mindenkinek: muveszetevel, a tudas felelossegevel, igaz embersegevel. S az iizenetben megbecsiileskent ott van letetbe helyezve a New York-i Columbia egyetemen a harom kotet roman nepdal, a feljegyzesekkel, ertekelesekkel: a ket nep kozotti kezfogaskent. Es legeslegutolso iizenete Biharnak, Belenyesnek csodalatos III. Zongoraversenye, valamint posztumusz Brci.csaversenye, a magany79
nyal val6 viv6dasok es vegtil az utols6 tetel szertearad6 optimizmusa, ahogy szamtalan variaci6ban ujra felhangzanak- allegro vivace - az annyira szeretett bihari legosibb roman pentat6nikus dallamtipusok. Vitte-ktildte a nepek zenejet szerte a vilagba. Konok hittel, hogy nemhiaba teremtette ezt a nyugtalansagot szi.ilo ~art6ki zenet. Egy zseninek a nagy szi'.vet csak egy masik zseni erezheti, ertheti igazan. Talan senki nem fogalmazta meg olyan matematikai pontossaggal a bart6ki eletmuvet, mint Illyes Gyula: ,,Az igert tidvert, itt e foldon, karomlassal imadkoz6 oltardontessel aldoz6, sebezve gy6gyulast hoz6, j6 megha116it eleve egy jobb vilagba emelo zene". A nemzetkozi Bart6k-ev legyen alkalom ra, hogy zsenijet e tajon is melt6n koszontstik, tinnepeljtik s faragjak kotablaba is az ut6kornak, hogy ertekeinket nem pazaroljuk el, hogy megpr6balunk melt6k lenni hozza - nemcsak tinnepeken, de hetkoznapjainkon is. Koteles Pal
Faklya, 1970. szeptember 25. EGY ELETMU GYOKEREI Gyermek- es ifjukora csupa ktizdelem volt: ktiszkodes a betegsegek ellen, a meg nem ertes ellen, viaskodas a szegenyseggel a felarvasag keseru kenyeren. A bansagi Nagyszentmik16son sztiletett 1881. marcius 25-en. Alig heteves, arnikor elvesziti edesapjat, Bart6k Belat, aki a helyi mezogazdasagi szakiskola igazgat6ja volt. A kis Bart6k apjanak halala utan edesanyjaval, Voit Paulaval es Eliza Mgaval el Nagyszolloson, Varadon, Pozsonyban, Besztercen, majd hosszabb idore ujra Pozsonyban. 80
Bart6kne mar Nagyszentmikl6son elkezdte fia rendszeres zenei oktatasat. A gyermek Bart6k rendkivlili zenei hallasa legenda szamba ment. ,,Negyeves koraban - jegyezte fel edesanyja -, egy ujjal kiverte a zongoran az elotte ismeretes nepdalokat: negyvenet tudott, s ha mondtuk a dal szoveget, azonnal el tudta jatszani". Els61cent Kersch Ferenc, a varadi Szekesegyhaz orgonista-karnagya allapitotta meg - asszimilal6 kepessegebol, kitartasab61 es az improvizaci6ra hajl6 keszsegebol -, hogy nem mindennapi tanitvanya akadt a IL gimnazista kisfiuban. Az 1891-92-es iskolai evben Bart6k a Premontreiek gimnaziumaban tanult, s ezzel parhuzamosan oktatta zeneelmeletre es gyakorlatra Kersch Ferenc. A Varadon toltott csonka tanul6ev dontoen befolyasolta Bart6k zenei felkesztiltseget. 1892 majusaban Bart6k nyilvanosan fellepett Nagyszolloson s a tizenegy eves flu nemcsak zongorajatekaval buvolte el hallgat6it, hanem azzal is, hogy eloadta sajat szerzemenyet: A Dun.a folydsdt is. Ekkor mar rendszeresen komponalt. Zenei kepessegei a pozsonyi tanul6evek alatt bontakoztak ki. 1894-1899 kozott Erkel Laszlo, Erkel Ferenc fia volt a tanara, a nagynevu zenepedag6gus. Pozsony abban az idoben mar j6 ideje nagynev(f zenei kozpont volt. Itt szerezte zenei muveltseget, fejlesztette ki kepessegeit Liszt, Erkel Ferenc, Mosonyi, Dohnanyi, s kes6'bb Kodaly. 1899 januarjaban Bart6k felutazott Pestre, hogy a Zeneakademian bemutatkozzek. Zongorajateka utan Thoman Istvan zongora-, Koessler Janos pedig zenerszerzo-novendeknek fogadta el. Mindketten masodevre vettek fel a tizennyolc eves Bart6kot. Az akademiai evek is klizdelmesek: tlid6'bantalma kiujult, tanulmanyait egy idore abba kell hagynia. Szegenyseggel kliszkodik: a sz6 legrosszabb ertelmeben ehezik Pesten. Ekkor komponalja meg Kossuth szimf6niajdt - tiltakozasat az elnyomas ellen. Bart6kra - igen termeszetesen - hatassal voltak azok a zeneszerzok, akikkel tanul6evei alatt kapcsolatba kerlilt. Bach, Beethoven, Wagner, de mindenekelott Richard Strauss es Liszt. De szernleleteben a donto fordulat akkor kovetkezett be, amikor kapcsolatba kerlilt 1905-ben a magyar nepzenevel. Bekes megyeben gyujtott legeloszor magyar nepdalokat, s ez a gyujtes - Kodallyal egyid6'ben - , arra a 81
megallapitasra keszteti Bart6kot, hogy csupan a nepzenetol varhat6 uj zenei anyanyelv kialakitasa. A Kodallyal kozosen kiadott Magyar nepdalok enekhangra zongoraldserettel (1906) volt az els6 nagy ,,melybeszallasos" az on- es nepismeret fele, alaereszkedes az emberi kultura kozos, leg6sibb gyokereinek kikutatasairq. Ennek menteben aldozott hosszu eveket arra is, hogy felterkepezze a bihari es maramarosi roman nepdalokat, hogy ertekezzen a szlovak, a torok, a szerbhorvat nepdalokr61. Bart6k, tobb mint 10.000 nepdalt gyujtott fonografjaval, vagy jegyzett le sajatkez-Cfleg, s ezek koztil mindmaig kiadatlan a New York-i Columbia egyetemen letetbe helyezett harom kotetnyi roman nepdal, nem kevesebb, mint 2.546 dallamjegyzessel. S tegytik meg hozza, hogy Bart6k tudomanyos ertekezesei, kozleseinek nagy resze nemettii, angolul, vagy franciaul is megjelentek, tehat vilagnyelveken hirdette a kozos gyokereket, azt, hogy nepdalokban tisztan kimutathat6k bizonyos 6si ritmuskepletek. A pentat6nia fe]fedezese lett szamara a kozos kapocs a ki.ilonboz6 nepzenek kozott. 1907-ben Thoman Istv1:'in ut6djava lett a Zeneakademia zongoratanszeken. Nepzenekutatasaval parhuzamosan, egyre hangsulyozottabb lesz zeneszerz6i tevekenysege is. Uj szerzemenyeiben mar erezhet6 a nepdalkutat6 tapasztalata. Meg nem ertes es gancsoskodas kozepette komponal. 1911-ben elkeszi.il A kekszakdlht herceg vdra, 1916-ban pedig Afdb6lfaragott kirdlyfi, 1918-ben fejezi be A csoddlatos mandarint. A Tanacskoztarsasag bukasaval A csoddlatos mandarin sorsa megpecsetel6dott, hiszen - mint Bart6k egyik kival6 ertekeI6je irja, - ,,az alkalmi kenyszerb61 lett utcalany alakjat a n6iesseg, vagy meg tovabb, a kiszolgaltatott es a megvaltasra vagyakoz6 ember kepeve" emelte. Ha ezel6tt csupan me116zott volt, a Tanacskoztarsasag bukasa utan, tobb izben elszenvedi a jobboldal vadaskodasait. Am Bart6k rendtiletlentil tovabp dolgozik. MindenekeI6tt befejezi Kodallyal az Erdelyi magyarsdg c. nepdalgyffjtemenyet, 1921 okt6bereben pedig vegleges format ad A magyar nepdal c. osszefoglal6 tudomanyos kotetenek. Ujra kedvet kap a hangversenyezeshez. Zeneszerz6i sikerei a vilag zeneszerz6inek elvonalaba emelik. Harmadik von6snegyesevel 1928ban megnyerte a philadelphiai Musical Found Society I. dijat. 1930ban befejezi a Cantata profandt. A ktilfoldi zenetarsasagok es sz6lis82
talc egyre gyakrabban rendelnek tole zenemuveket. Igy kesztil el 1936-ban - bazeli megrendelesre -, a hires Zene huros hangsze rekre, iit6'kre es celestdra. A hivatalos politikat figyelmen k.ivtil hagyva, a Magyar Tudomanyos Akadernia 1936-ban tagjava valasztotta. Ez a lepese a tud6starsasagnak mar halaszthatatlan volt, foleg hogy Bart6kot a francia becstiletrenddel ttintettek ki es sikerei ktilfoldon egyre inkabb figyelmeztettek az otthoni mulasztasokra. A fasizmus veszelye, foleg Ausztria 1938-as megszallasa utan, egyre inkabb megerlelte Bart6kban a kivandorlas gondolatat. 1940 aprilisaban es majusaban ujra bejarta az USA-t. Hazaterve, veglegesen dontott: okt6ber 8-an, masodik felesegevel, Pasztory Dittaval, kozos hangversenyen bucsuzik Budapesttol, s par napra ra, okt6ber 20-an haj6ra szall, hogy soha tobbe ne lathassa meg hazaja es Europa foldjet. A Columbia egyetemen kapott nepzene megbizasa segitett anyagi gondjain. Az Egyesi.ilt Allamokban frta a Concert6t es Yehudi Menuhin felkeresere, a Hegedtfsz6l6 szond.tdt. III. Zongoraversenyet mar betegen fejezte be, Br6csaversenyenek mar csak a zongorakivonatat tudta ellcesziteni, a muvet Serly Tibor hangszerelte mai formajaban. Betegsegevel - a feherveruseggel - az orvostudomany nem tudott megbfrk6zni es az egyetemes emberi kultura e nagy epitoje, 1945. szeptember 26-an New Yorkban meghalt. Koteles Pal
Bihari Napl6 (a Fdklya napilap melleklete), 1973. okt6ber
BARTOK NYOMABAN
,,A nepzenekutatas - mondta - nemcsak egyeni passzi6, hanem kotelezo szolgalat is. A parasztzene valamennyi nep legmelyebb erzeses gondolatvilagab61 szi.iletett. A mi nepeink szive sok szazadon at kori.ilbeli.il egyforman vert: ugyanaz a taj, ugyanazok a tortenelrni esemenyek taplaltak es tartottak lobogasban. Ezt az egyseget batran, a maga val6sagaban kell kifejezni es mindvegig hu maradni hozza ... 83
kotelessegiink a szepet a politika szolgalataba allitani. Termeszetesen politika sz6 alatt azt ertem, ami igaz." (G. Sbarcea: Befejezetlen emlekirat, Kiiterion Konyvkiad6, [Bukarest], 1971. Reszlet Bart6k Bela 1933. december 15-i kolozsvari nyilatkozatab61.) Amikor 1970-ben, majdnem eel nelktil elindultam a bihari hegyekbe, hogy vegigjarjam Bart6k kedvenc tajait, s dokumentum ripoct-sorozatot u.:jak a Faklyanak, meg nem ismertem Bart6k kolozsvari interjujat. 1933-ban nem akadt olyan szerkeszto, aki vallalta volna, hogy le is kozli Bart6k szavakba ontott gondolatait. Evtizedeknek kellett eltelnie, mig az ido megerett, amig az ir6asztalfi6kb61 napvilagra kertilhettek George Sbarcea feljegyzesei. A politika, amelyet szolgalni akart Bart6k, nem vallalta ot, tehat nem volt igaz - hamis volt: elnyom6, embermelt6sagot foszt6. Miert from mindezeket le? Azert, mert nem hangsulyozhatjuk elegszer, hogy Bart6k egesz muveszetet a nepszolgalatnak rendelte ala, s egy eleten at ugy velte legmelt6bban szolgalni nepet, ha a vele egyiitt eloket nem csupan becslili, de ertekeiket is megpr6balja felmutatni. Ezzel is idotlen peldat adott valamenynyiiinknek egymas megbecsiilesere, intest a kolcsonos tiszteletre. Ha az utvonal nem is volt pontosan felterkepezve, csak k.inagyolva, az ok ami rniatt muszaj volt mennem Bart6k egykori nepdalgyujto tajaira, annal kenyszerft6ob volt. Figyelmet akartam kelteni munkassaga irant, tudatosftani, hogy mit kapott Bihart61, s nut adott neklink kulturaban, erzesben, egymas megbecslileseert. Erre figyelmeztetett Szego Julia Bart6k Bela a nepdalkutat6 cfmu konyve is, ,,A nepzenegy(fjtes szamara elsosorban ,,tisztan zenei" szempontb61 latszott elkerlilhetetleni.il szliksegesnek. A magyar nep dallamkincs felfedezese azutan tovabbi feladatok ele allftotta. Mar a Bekes megyeben gyujtott magyar dallamanyagban olyan ,,sajatossagokra" b11kkant, amelyekre nem talalt magyarazatot. Az volt a feltevese, hogy e sajatossagok letrejottehez legfokeppen a nagyreszt roman lakossagu szomszedos Bihar megye nepzeneje jarulhatott hozza. Az esztetikai erdeklodest tehat fel kellett valtania a tudomanyos igenyu kutatas kovetkezetessegenek. Bart6knak meg kellett ismernie a roman nepzenet. .. Ezert 1909-ben elhatarozta, hogy utnak indul Bihar megyebe roman nepzenet gyujteni". 84
Bart6k loan Bu§itiaval indult a bihari hegyekbe. A gyi.ijt61cozpontok kivalasztasaban, az utvonal meghatarozasaban segftsegere volt Bart6knak Vasile Sala, Bu§itia j6 baratja, aki maga is gyujtotte a kornyek csujjogat6it, nepdalait, sirat6it. A harmas tanacskozason vegi.il is ugy dontottek, hogy Bart6k at Budureasa kornyeki faluban kezdi meg nepdalgyujteset. Bart6k mffvenek ertekel6i egyetertenek abban, hogy 1909-es gyujtese jelent6sen alakitotta muveszi szemleletet, az eredmeny egesz eletere kihatott, eletmuvet at- meg atszovi. A nepdalgyujtessel Bart6k rendkf vi.ili m6don elegedett volt. Legalabbis erre utal 1909. augusztus 14-i Bu§itianak ki.ildott levele. ,,Jtt itjra dtvizsgciltam a gy({jtott anyagot - frja Pestrol - es mondhatom, hogy pciratlan erdekessegu dolgok vannak benne (ti. ami az uri kozonsegnek eppen nem tetszik). Es hihetetlen, hogy dacdra a szoveg kaptafa-ritmusdnak (kiz6r6lag 8 vagy 7 sz6tagu sorok) - milyen csoddlatos ritmusvdltozatossdg van a zenei inform6ci6kban ". Bart6k szfvesen jott Biharba, s nem is idegenkent, hiszen az 1891-1892-es esztend6ben a gimnazium II. osztalyat a premontreiek 6sregi epi.ileteben vegezte. Igaz csak husvetig latogatta az el6adasokat, mert betegsege miatt vissza kellett ternie csaladjahoz. De varadi tart6zkodasa alatt ertek az els6 jelent6s zenei benyomasok. Kersch Ferenc, a Szekesegyhaz orgonistaja becsvaggyal oktatgatta a tfzeves fiucskat orgonara, zongorara s zeneelmeletre. Voit Emmaeknal, Bart6k edesanyjanak n6verenel Kersch mindennapos vendeg volt, innen indultak muzsikalni a Szekesegyhazba, Szabolcsi Bence azt irta Bart6k Bela elete cimu konyveben, hogy ,,Bart6kot elete vegeig csak negy zeneszerzo hatdsa ldserte el: Bache, Beethovene, Liszte es Koddlye". A Bach muzsika - ma mar eldontott kerdes - itt ejtette meg a fiatal fitit a Szekesegyhaz barokk kupolaja alatt. Kett6s ok miatt is vagyott hat Biharba. De a mtiltnal nyilvan jobban izgatta a jov6, hogy mit tehet a nepzeneert. S ahogy rendszerezni kezdte az els6 gyujtes anyagat, egyre inkabb megerlel6dott benne a vagy, hogy megint vissza kell ternie. Ti.irelmetlen lehetett. Legalabbis erre utal, hogy meg parizsi koncertjenek pihen6je kozben is sort kerft ra, hogy levelet irjon Bu§itianak. Nehany nappal kes6bb, 1910 januar vegen Pestr61 ujra irt. ,,Nagyon kerem, sz(veskedjek Szala tan(t6 iirnak (mi, hogy lenne seg(tsegemre mdsnap, vasamap Vask6hn es 85
szerezzen nekem egy intelligens parasztembert... alci ... a nepet eneklesre sz6lftancifel, mint affele tolmdcs. Ha nem is tud eppen magyarul, ti. a roman szoveget most mcir en is fel tudom jegyezni ". Errol a gyujtoutr61 frta kes6ob Bart6k, hogy az ott hallott nepdalok ,,a legegzotikusabbak", aztan hozzatette: ,,val6sago~ koloratur-ariakat hallottam" ezen a videken. A roman ertelmiseg legkival6bbjai G. Kiriac, Bianu (a Roman Tudomanyos Akademia titkara), akikhez kes6ob Enescu is csatlakozott, orommel szemleltek Bart6k nepdalmento munkajat. Kiriac mar 1910-ben szorgalmazta, hogy a Tudomanyos Akademia adja ki a bihari roman nepdalokat. A kovetkezo esztend61cben Bart6k ujra visszater a bihari tajakra. Bu§itianak azt frta: ,,Meghalt Magyarcseken egy nagybcicsim, akivel sose erintkeztem ... " Rokoni kotelessegek is a nagykozsegbe s kornyekere sz6litottak Bart6kot. Bart6k ket heten at gy(fjtotte a kornyek falvaib61 a dojnakat, kolindakat. 1912-ben aztan Elesd es Tenke kornyeket k6borolja be. Ez az esztendo is jelentosen gazdagitotta a bihari nepdalgyffjtemenyet, de a hegyi falvakban korabban lejegyzett anyaghoz nem merheto. Megis, e negyedik ut eredmenyei is hozzajarultak ahhoz, hogy 1913-ban a Roman Tudomanyos Akademia kiadhatta Bart6k gyujteseben a bihari nepdalokat, majd hosszas huzavona utan 1935-ben Kolinda-gyffjteset lS .
Bart6kot nem elegftettek ki a nepdalgyffjtes kozben kapott ,,zenei informaci6k", az sem, hogy igen sok nepdalt atdolgozott, s masokat onall6 munkaiba is beleszotte. Ugy erezte, kotelessege ,,vilaghfrre tenni" azt, amit a roman nepdalr61 megtudott. Hadd idezzek nehany gondolatot a franciaorszagi Bayeux-bol Bu§itiahoz frt levelbol. Arr61 tud6sftja baratjat, hogy a roman nepzenerol Parizsban cikket frt ,, kisse nepszeru S>tflusban, aztdn a nemzetkozi zenetcirsasdg vegyes nyelvu foly6iratciban ugyancsak err61 a tcirgyr6l, de hosszabban es szigoruan tudomdnyos stflusban. Ertekeztem egy egyetemi tancirral, aki azt mondotta, hogy a Sorbonne sz fvesen fogadna romcin nepdalfelveteleket" . A nagy muvesz azt vallotta, hogy a nepdalgyujtest szolgalatnak tekinti. A ket nep baratsagat szolgalta vele, a kozos zenei gyokereket 86
kutatta, az erintkezesi pontokat igyekezett folderfteni. A megnemertest, a ket oldalr61 is razudul6 gytilolkodest, a ragalmakat igyekezett tudomanyos ervekkel semlegesfteni - neha igen halvany visszhanggal. Tantorfthatatlan maradt, s a minel eredmenyesebb szolgalat erdekeben nemcsak a roman nepdalokat gyujtotte, de romanul is megtanult. 1912 januarjaban Bu§itianak frt elso roman nyelvu levele nemcsak azert erdekes, mert bizonyftja, hogy Bart6k ekkorra mar frt s beszelt romanul, de azert is, mert bepillantast enged a nagy mffvesz lelkivilagaba. fme e level - magyar fordftasban. ,,Kedves tantir ur! Koszonom, hogy ennyit torodott velem, de meg kell valamit mondanom. Ugy ellcitott, hogy egy kirdlyt se lelzetne jobban. Azt hiszem, a felesegenek sok Jciradsdgot jelenthetett annyiszor gondoskodnia r6lam. Otthon sosem elek ilyenj6l. Nem szabad ezt tennie. Nagyon kerem, a jovoben ldssanak el engem ugy, ahogy mdskor is szoktdk vendegek nelkul: egyszeru ebedekkel! Rossz erzes szdmomra, hogy ennyit fdradozik ertem valaki ... Mellekelten kuldok onnek egy verskotetet Adyt6l, aki a legfiatalabb, de legkivdl6bb koltonk, Petofi es Arany utan. Felhfvom ftgyelmet, olvassa el fokent a 30, 34, 43, 44, 49, 88, 106, 115. oldalon levo verseket... A legelsoben mondja Ady, a magyaroknak, romdnoknak, szlovdkoknak ossze kell tartaniuk ebben az orszdgban, mert hiszen mindannyian testverek az elnyomatcisban. Sohasem volt meg olyan koltonk, akinek lett volna bdtorsdga hasonl6t meg{rni... Bizonydra nevetni fog levelemen, mert sok a hiba, de sebaj, ez az elso k{serletem ". A posta az Illes szekeren cfmu Ady-kotetet vitte Bu§itianak. Az elso vilaghaboru utols6 szakaszaban Bart6k ujra visszatert Biharba. Utoljara 1917-ben gyujtott Havasdombr6n. Fonografra enekeltette a templomb61 kijovo parasztasszonyokat, s ezzel parhuzarnosan maga is jegyezte a dallamot Isaia Marele plebanos hazanal. Irjam ide, hogy Bart6k egytitt falatozott a parasztokkal, hogy epp ugy szelt maganak sajtot, kenyeret, mint a hegyi asszonyok, hogy parolazott az erdeszekkel, hogy veltik enekelt, s egytitt indultak le a volgybe? frhatnam reszletesen is, de ez csak Bart6k emberi nagysagat erzekeltetne, s nem a muveszet. Fontosabb, hogy a bihari roman nepdal Bart6k gyujtese folytan, az 6 erofeszftesenek eredmenyekent eptilt emberi kulturaba. (Biharban mindossze ket kozsegben gyujtott ma-
87
gyar nepdalt, Tarkanyban es Gyantan. Erdelyi magyar nepdalgyujtese foleg a Mezosegre szoritkozott). Bart6k elvitte a bihari kolindakat es sirat6kat a vilag negy tajara. Felmutatta 61cet az ert61cnek, hogy megertes legyen abb6I, ami a gybkerekben amugy is kbzbs. A tizenhetes nepdalgyujt6 utr61 visszaterve, hal?san gondolt vissza bihari baratjara, gyujtesenek elokeszftojere. Levele telftve van melegseggel es halaval. ,,Nagyon kerem,fogadja el bardtsdggal ezt a hdrom magyar konyvet, omit az eljovendo magyar-romdn bardtsdg jelkepe gyandnt kiildok Onnek. Ez a bardtsdg egyelffre - ,,Apponyi dlddsos" mukodese kovetkezteben kesik, de majd eljon ennek is az ideje ... " A csomagban Balazs Bela A fcib6l faragott kirdlyfi cfmu mesejateka es A kekszakdllu herceg vdra volt, mellettlik pedig M6ricz Zsigmond Az Jsten hdta mogott cfmu regenye. Az els6 ket kotetet Bu§itia erdeklodessel olvashatta, hiszen a Budapesti Operahazban mar javaban pr6baltak a Balazs Bela szbvegkbnyvere kesziilt A fdb6l faragott kirdlyfi cfmu tancjatekot es A kekszakdllu herceg vdra cfmu egyfelvonasos operat. Nern erdektelen azonban ide iktatni a levelnek meg egy, a tud6s muvesz torekveseit meg inkabb megvilagft6 reszletet. ,,En most nehany Jrancia konyvon kfviil roman konyveket is olvasok, nevezetesen Radulescu-Niger: Strain in fara lui es Slavici: Din batrani dmu regenyeket." Bihari nepdalgyujt6 utjanak lezarasaval azonban nem szakadt meg kapcsolata a tajjal. A fdb6l faragott kirdlyfi es A kekszakdllu bemutatasa utan ujra kedvet kap a koncertezeshez. Musoran egyre gyalcrabban hangzanak fel azok a dallam-motivumok, amelyeket Biharban jegyzett le. Varadon els6 fzben 1922. okt6ber 24-en hangversenyezett. A Nagyvaradi Napl6 okt6ber 24-i szamaban fgy kbszbnti ~- Marcu§ Bart6kot: ,,Bartt§k Bela nemcsak a magyar, a roman nep lelket is megertette. Mindket nep lelkeb61 kihdmozta azt, ami tiszta szfnarany es fel is tudta azt haszndlni, mert ontudattal tort utat, igazsdga erejevel azon dlpr6fetdkkal szemben, akik azt hfrdetik vildggd, hogy ma mar nem lehet a muveszet forrdsa a nep es annak lelki jelensegei, es hogy a nepies zene es dallammotfvumok nem nyujtanak a modem zenekoltffnek eleg alapot a programzene felepftesehez ... A nepdalkolteszet lel88
ket iid{to szepsegenek felfedezoi es nu1veszi formaba alak{t6 kulturmunkdsok sordban epp oly lelkesen es sikeresen dolgozik Bart6k Bela, mint G.Dima, Tiberiu Brediceanu es G.Kiriac. A roman nepdal tokeletes muveszi formaban csendiil lelkiinkben az o mtiveikbol, ugy, hogy elbuvolve erezziik: ezek a mi dalaink, ez a mi nepiink kolteszete ... Ezert koszontjiik igaz lelkesedessel es oszinte elismeressel mi, romanok is a koriinkbe erkezett legnagyobb zenekoltot, Bart6k Beldt". A varadi koncert utan, Bart6k meglatogatta bihari fohadiszallasanak intezojet, loan Bu§itiat, s nehany nap mulva a kis varosban is hangversenyezett. Ott volt Bu§itia mellett nepdalgyujto utjanak valamennyi segftoje: Vasile Sala, Dr. C. Pavel tanar, Isaia Marele. A gimnazium tornatermet zsufolasig megtoltottek a muvesz tiszteloi. Az est koncertjerol a Beiu§ul cfmu ujsag fgy frt: ,,Az eur6pai hfru zeneszerzo es zongoramtivesz, Bart6k Bela iir Nagyvaradon adott hangversenye utan eljott hozzank is, ahovd kedves emlekei jtizik, hogy felejthetetlen estet szerezzen nekiink kimagasl6 mt{veszetevel. Ismeretes, hogy Bart6/c ur Bu{i(ia professzor iir tcirsasdgdban bejarta a bihari falvakat es osszegyt{jtotte dojnainkat, enekeinket es nepi jatekainkat is. Ezt az ertekes gyt{jtemenyt a bukaresti Roman Akademia adta ki . . .. a gimndzium tornaterme zsufolasig megtelt es a hdrom6rds zenei elvezet egy pillanatnak tunt nekiink. Hallottuk a vilag legh{resebb muveszeinek kompoz{ci6it, de Bart6k ur szerzemenyeifeliilmulhatatlanoknak tuntek szepsegiikkel es az eloadasm6d muveszi voltdval. Kiilonosen a roman darabokat elveztiik nagy orommel. A mt{sor minden szdmat frenetikus tapssal jutalmaztalc. Koszonjiik Bart6k urnak, hogy megtisztelt benniinket muveszetevel es sajndljulc, hogy a mai szamban - hely hianydban - nem adhatunlc reszletes tud6s{tdst". Ez a koncert elismeres es hala is volt mindazert, amit a bihari tajt61 kapott. Csipetnyit vissza pr6balt adni a feldolgozott nepdalokb61 azoknak, akik gyujtomunkajat segftettek, tamogattak. Volt meg egy tizenete a tajhoz, a III. Zongoraversenye, valamint posztumusz Brdcsaversenye. Jelkep is ez az ut6bbi mu. Utols6 tizeneteben bihari dallamokkal viaskodott, a magannyal, az elmulassal, hogy az utols6 tetelben - allegro vivace - megiscsak az elet hatalmat dicserje a testen gyozedelmeskedo halal felett. 89
Vitte-ktildte a nepek zenejet szerte a vilagban. Konok hittel, hogy nernhiaba tererntette meg azt a nyugtalansagot elhint6 bart6ki zenet, amit a muveszet egy rnasik fonnanyelven igy fogalrnazott rneg Bart6lmak h6dolva Illyes Gyula: Az igeret tidveert, itt e foldon karomkodassal imadkoz6 oltardontessel aldoz6, sebezve gy6gyulast hoz6, j6 rneghall6it eleve egy jobb vilagba ernel6 zene. ,,Sebezve gy6gyulast hoz6". Izlelern a sz6kat es hallgatorn a rnelyebb sebeket is gy6gyit6 zenet. Es ortilok, hogy 1970 juliusaban alkalrnarn volt ket heten at naponkent sz6lni R6la a Faklyaban, s hogy az anyag egy resze ott tiszteleg a nagy rnuvesz szellerne elott a nernzetkozi evre rnegjelent Bart6k konyvben. Valarnennyitinkert. Koteles Pal
Didksz6 (az Alexandru Moghioro§ Lfceum foly6irata), 1975. szeptember
30 EVE HALT MEG BARTOK BELA ,,Sern ut6dja, sern boldog 6se, Sern rokona, sern isrnerose Nern vagyok senkinek, Nern vagyok senkinek." (Ady Endre) Ezt a verset, Kodaly Zoltan sze1int, Bart6k is irhatta volna onrnagar61. Eletrnuve semmilyen rnagat61 kinalkoz6 tanulsag kedveert sern szabdalhat6 darabokra. Sok iranyba elagaz6 tevekenysege peldazza 90
azt, amit Bart6k a magyar-roman baratsag es kolcsonos megertes i.igyeert tett. ,,Szi.ilettem Nagyszentmikl6son 1881-ben. Haromeves koromban kezdtem dobolni, negyeves koromban zongorazni, nyolceves koromban komponalni. Els6 tanit6m edesanyam volt, kes6bb Pozsonyban Erkel Laszlo, mig vegre erettsegi utan Budapestre kerliltem Koesslerhez es Thomanhoz. Zenei tanulmanyaim befejeztevel itthon es idegenben mint koncertez6 pr6baltam szerencset. .. A zenet-frassal parhuzamosan mindig jobban es jobban kerliltem bele a zenefolkl6r tanulmanyokba - kezdve a rnagyar anyagon, atterve a szomszedos nepekre; ez a tudornanyag ez ideig meg olyan arva, olyan szuz, hogy j6forman, egzotikurnnak szoktak tekinteni. Val6szinu1eg ezert vonz6dom olyan nagyon hozza. Azt hiszem, nem fogok csak Magyarorszagra szoritkozni; talan megadatik nekem, hogy messzebbre, vadabb, egeszen jaratlan utakra elkeri.iljek" - hja magar61 Bart6k. Bart6k Bela nagy erdeme a magyar nepdalok osszegyujtese es tanulmanyozasa. Ezt a faradsagos uttor6 munkat Kodaly Zoltannal egyi.itt vegezte. Nemcsak magyar, hanem roman, szlovak, bolgar, kes6bb a.rah, torok nepdalokat is gyujtott. A fasiszta barbarsag legsotetebb eveiben is a nepek testverisegenek gondolatat vallotta vezereszmejenek: ,,Az en igazi vezereszmem a nepek testverre valasanak eszrneje." ( ... ) Muveinek forrasa a nepkolteszet, a kifogyhatatlan ,,tiszta forras". A kikszakcillu herceg vdra cfmu opera szekely nepballadara utal; nepmesei temara keszi.ilt A fcib6l faragott kircilyfi cimu tancjatek is. E ket szinpadi muve A csoddlatos mandarin cfmu pantomimmel egeszi.ilt ki; 1930-ban keszi.il el roman nepballada temajara a Cantata profana. Bart6k Bela ama muveszek koze tartozik, akik utat nyitnak maguk el6tt, s ezt meg ellensegeinek is el kell ismerniok. Arnikor a Kisfaludy Tarsasag neki itelte a Greguss-ennet, levelben mindenekel6tt az indoklas ellen tiltakozott, oldalvagassal leszogezte a Tarsasag muveletlenseget, nyiltan kimondta, hogy a dij a Szikelyfon6 vagy a Galdntai tdncok szerz6jet, Kodaly Zoltant illetne meg, s vegezeti.il ezt frta: ,,Es vegi.il legyen szabad kijelentenem, hogy a Gregussermet nem 6hajtom elfogadni sem a jelenben, sem a jov6ben, sem eletemben, sem holtomban." Nern alkudott ( ... ). Nepet nem, de a nepevel szembefordul6 hazajat megtagadta, elhagyta. AIi. vilaghabo91
ni kitorese utan a fasizmus elleni tiltakozasaul onkentes szamlizetesbe ment az Amerikai Egyeslilt A.llamokba. Innen roman baratjanak romanul fogalmazott leveleben ezt irja: ,,Ady mondja, hogy magyaroknak, romanoknak, szlavoknak ossze kell tartozniuk, mert hiszen mindannyian testverek az elnyomatasban. Sohaseip volt meg olyan koltonk, akinek lett volna batorsaga hasonl6t megfrni." Sohasem volt meg magyar zeneszerzo, akinek lett volna batorsaga olyan egyenes gerinccel kiallni a roman nemzet halad6 kulturaja, nemzeti nyelve, nepzeneje, zenei anyanyelve, a magyar-roman baratsag mellett, mint ahogy azt Bart6k tette. Ez az egyenes ember, ez a tiszta jellem, ez a humanista magyar zenesz-zseni a mi peldakeplink. Immar harrninc eve annak, hogy Bart6k atlepte a let es a nemlet hatarat. Ennek ellenere orokke jelenval6nak erezzlik korlinkben at hatalmas es paratla.n m(fveben. A magyar, roman es nemet ajku kozonseg egyforma szeretettel fogadta Bart6kot. 6 az az ember, aki oszinten, minden patosz nelkiil hirdette az iget: ,,csak tiszta forrasb61", a tiszta langelme es a tiszta jellem csodalatos egyenisegenek peldaja. Egyike volt azon ge.niuszoknak, akik nemcsak sajat neplik, de az egesz emberiseg dicsosegeert faradoztak, Ra is vonatkoznak a mult szazad erdelyi koltojenek, Zilahi Karolynak szavai: ,,Muvesz, kinek b(fvos von6jan Nagy erzesek vilaga el: Te ket rokon nemzet szfvebe.n Egy draga hurt megpendftel." Timar Hajnalka, II. D. evfolyam
92
Fdklya, 1981. februar 22.
Bart6k centenarium CANTATA PROFANA
Vegyeskarra, tenorsz616ra, baritonsz616ra es zenekarra komponalt muveben Bart6k Bela a roman vadaszkolindak egyik legszebbik peldanyat hasznalta fel, a letet meghataroz6 Szabadsag szimb6lumakent. A ballada egy ap6 kilenc szep fiar61 sz61, akik addig vadasztak, ,,mig erd6'k surujeben maguk is szarvasokka lettek." Az atvaltozott ifjak soha tobbe nem terhettek be emberi hajlek kapujan, nem ittak poharb61, ,,csak tiszta forras b61". ,,Az en igazi vezereszmem ( .. . ), amelynek, rni6ta csak mint zeneszerz6' magamra talaltam, tokeletesen tudataban vagyok: a nepek testverre valasanak eszmeje. ( ... ) Ezt az eszmet igyekszem - amennyire er6'mb6'1 telik - szolgalni zenemben; ezert nem vonom ki magam semrnifele hatas al61, eredjen az szlovak, roman, arab vagy barrnifele mas forrasb61. Csak tiszta, friss es egeszseges legyen az a forras ... " - irja Bart6k Bela Octavian Beu roman folkloristahoz 1931. januar 10-en. A tiszta forras alapgondolata vezerelte Bart6kot egesz elete es munkassaga folyaman. Ennek a vezereszmenek az igezeteben tervezett egy nagyszabasu kantata-sorozatot a kozeli szomszedsagban el6' roman, magyar es szlav nepek testverisegenek dedikalva. A Cantata profancH e ciklus els6' reszenek szanta. Sajnos, az 1934. majus 25-i londoni bemutat6n csak a tervezett sorozat egyharmada csendi.ilhetett fel, ennyi keszi.ilt el bel6'le s ennyi is maradt veglegesen. Az alkotast hosszadalmas versszoveg-kutatas nehezitette, s meg val6szfnubb, hogy megszakitasaban a fasizmus el6'.retorese volt a dont6'. Hazankban 1961. junius 24-en hangzott fel el6'szor a bukaresti G. Enescu filharmonikus zenekar e16'adasaban. Bart6k Belat, a Temesvar melletti nagyszentmik16si szi.iletesu nepzenekutat6t, zeneszerz6't es el6'ad6muveszt szamtalan szal fuzte Romaniahoz, es nem utols6sorban Bihar megyehez. Nagyvaradon csaknem egy evig jart iskolaba ( a Tortenelem-Filol6gia Liceumban ernlek93
tabla jelzi) es tobbszor koncertezett is Varadon. Tabb zongoramuvenek Varadon volt a bemutat6ja (Allegro barbaro, Ket roman tdnc 1922-ben, Sonatina - 1924-ben, Tfz konny{{ zongoradarab - 1933ban stb). Nagyon sokszor ellatogatott kedvenc videkere, Belenyesre loan Bu§itia zenetanarhoz, akihez eletresz616 baratsag fffzte, megfordult megyenk delkeleti reszenek csaknem valamennyi falujaban, es tobb szaz dallammal tert haza. Elso roman nepdalgyujtemenye is-bihari nepdalokat tartalmaz; Cantece poporale romane§ti din comitatul Bihor cimmel jelentek meg a Roman Tudomanyos Akademia gondozasaban, bukaresti hires nepdalkutat6 es zeneszerzo baratja, D. G. Kiriac kozbenjarasaval. Bart6k elso volt ezen a videken, aki fonograffal gyujtott. Erdelyben csaknem 3500 roman dallamot jegyzett le. A bihari temara frt Vdzlatok, a Roman Kolinddk es a Roman Tdncok az o tolmacsolasaval lettek vilagszerte ismertekke. Kes6'bb nepdalkutat6 munkajat kiterjesztette Delkelet-Eur6par61 Afrikara, Kis-Azsiara, majd Amerikara is. Romaniai tart6zkodasa idejen nagyon sokat segitettek neki hazank zenei eletenek nagyjai, elsosorban George Enescu, szazadunk rnasik zenei 6riasa, akinek szinten az iden, augusztusban linnepeljtik sziiletese centenariumat. Romaniai baratai kozott volt tovabba Sabin Dragoi, George Georgescu karmester, Mihail Jora zeneszerzo. Mint zenei erdekesseget erdemes megernliteni, hogy elso izben Enescu adta elo Bukarestben Bart6k JI. szimf6nicfjcft a szerzovel egytitt, aki eppen ott koncertezett 1924 okt6bereben. Tekintelyes eload6mffveszi palyaja mellett nem kimelte sem fizikai erejet, sem idejet nepdalkutatasra forditani. Zeneszerzoi tevekenysegeben mindig jelen volt a humanum, s ez Bart6knal feltetlen kapcsolatban volt a neppel. 1954-ben nem keltett feltunest, mikor a Nemzetkozi Bekedij jutalmazottjai kozott elsokent szerepelt Bart6k Bela neve, aze a Bart6ke, ,,aki muveivel jelentosen hozzajarult a nepek kozotti bitratsag elosegitesehez." Ez ev marcius 25-en sziiletesenek 100. evfordul6jan tisztelettel ernlekezik az emberiseg a XX. szazadi egyetemes zenetortenet kimagasl6 egyenisegere, a kortarsb61 klasszikusunkka valt Bart6k Belara. Kinda Peter
94
Fdklya, 1981. marcius 22.
A ROMAN NEPDALOK VONZASARA, BIHARBAN
A roman nepzene gyujteset 1909 nyaran kezdtem meg Belenyesben, befejeztem ugyanott 1918 nyaran .. . Kortilbeltil 800 hengerre vettem fel roman nepzenet - irja egyik leveleben Bart6k Bela, osszegezeskent arr61 az eddig pelda nektil val6 kutat6- es feltar6 munkar61, mellyel a magyar, szlovak nepdalokkal parhuzamosan megkozelftette a roman folkl6r forrasait. Kodaly visszaernlekezesei szerint Bart6k az elso roman nepdalokat 1908-ban jegyezte le, lehetseges, hogy a Nyugati-Karpatok kozt atvezeto utja alkalmaval a vegyes lakossagu kozsegekben. Mivel Bihar megye hegyvideket kevesse ismerte, s e videk szomszedsagaban lejegyzett dallamokat erdekesnek talalhatta, elhatarozta, hogy az elso adand6 alkalommal a bihari romanokhoz utazik. Laszlo Ferenc nemreg megjelent konyvebol (Bart6k Bela Tanulmanyok es tanulsagok) tudjuk, hogy a felebredt erdeklodest egy meghivas is tetezte. Cornelia Nicola, Bu§itia Janosne, zenetanar novendek volt a budapesti Zeneakadernian, ahol Bart6k tanitott. fgy kertilt ismeretsegbe a fiatalasszonnyal, megtudvan, hogy roman, segi tseget kerte a roman nepdalszovegek leforditasaban. Ez a fiatalasszony hivta meg hozzajuk Belenyesbe, ismertette ossze ferjevel, aki kesobb Bart6k hu es odaad6 munkatarsa lett. A bejelentett erkezes napjan 1909. julius 18-an loan Bu§itia rajzes zenetanar belenyesi otthonaban mar harom j6hangu gyalanyi lany vart Bart6kra. Ok voltak elso bihari ,,enekesnoi". Bemutat6ul rnindjart elenekeltek egytitt harom nepdalt. Am, arnikor ismetlesre kerte oket Bart6k, hogy a dalokat fonografra vegye, izgalmukban mar a masodiknal elakadtak. A kovetkezo napokban Bart6k kiserovel bejarja a kornyezo falvakat. Gyalogosan, szekerrel es 16haton mennek a hegyi osvenyeken perzselo hosegben. Ezen az uton a szoveget Bu§itia egyik tanitvanya jegyezte, mert akkor Bart6k meg nem tudott romanul, de eletrajzir6i mar ernlitest tesznek arr61, hogy 1909-ben megkezdte a roman nyelvtanulast. Elso nyelvmestere egy Cretu nev(i orvostanhallgat6 volt. A kovetkezo evben mar ismerte annyrra a
95
roman nyelvet, hogy maga jegyezte le a szovegeket is. A tikkaszto forrosagban vegzett megfeszitett munkat ket het utan rovid ideig kenytelen felbeszakitani, de augusztus vegen ujra visszater egy hetre. 1910 februarjaban Bu§itia kiseretevel negy het alatt osszegyujti a bihari roman nepdal kotet teljes anyagat. Az itt gyuj.tot roman nepzene archaikus szepsege lenyugozte Bartokot, - irja Laszlo Ferenc - es a roman nepzene slirgos tovabb-buvarlasara osztokelte. Bartok zenealkotasaban a ,,roman intonacio" a bihari nepzene buvkoreben fogant, s ez a korlilmeny Bart6k stilusara nezve is messzemeno kovetkezmenyekkel jar. Kerem fogadja baratsaggal Bartok kiterjedt levelezeseben nagyon sok a Belenyesbe cimzett. A gyujtoutak elmenyei, a talalkozas a roman falvakkal, a termeszeti szepsegek, a lakosok joindulata es vendegszeretete, a talalt zenei anyag gazdagsaga a baratsag szalaival vonzza-koti a bihari tajakra. A tanarhazaspar melle erdesz, pasztor, foldmuvelo csatlakozik Bart6k bihari barataihoz, derus napok emleke Biharflireden, Petroszon, tucatnyi kis teleptilesen. A komoly fiatal tudos kozvetlen emberi magatartasa tisztelettel talal viszonzast a baratsagra. Es egyre jonnek az Uzenetek Europa nagyvarosaibol, hiradas koncertekrol, utazasokrol, munkarol, jo es rossz fogadtatasokrol, gondokr6l, betegsegrol, kozben olyan hetkoznapi dolgokrol is, mint a szonyegrendeles vagy az ajandekszarnyas vetelezese, koszonettel. A nepzene szenvedelyes kutatoja beszamol eszak-afrikai gyujtoutjarol is. Elsa roman nyelven irott leveleben Bu§itianak Adyt idezi: ,,hiszen magyar, roman, szlav banat mindigre egy banat marad". A hiradasokb61 kovetheto a bihari roman nepdalgyujtemeny megjelentetesenek utja (1913 novembereben Kiria( gondozasaban a Roman Akademia adja ki). A haboru kitorese megrenditi, aggodva felti a baratsagot, eletcelja folytatasanak lehetoseget. ,,Ez a folyton fokozodo vilagfelfordulas, amely ugy latszik palyamat derekon torte (a nepdalkutatasra celzok)". 1917-ben Egisto Tango olasz karmester kisereteben jon gy(fjtoutra Belenyesbe. Ez alkalommal keszf t rola es vendegerol arckepet hazigazdajuk. Elutazasa utan frja Bu§itianak: Nagyon kerem, fogadja baratsaggal ezt 96
a harom magyar konyvet, amit az eljovendo magyar-roman baratsag jelkepe gyanant ktildok Onnek. 1918-ban utols6 Belenyes kornyeki gyi.ijtoutjan mintegy 3500-ra egeszi.ilt ki a lejegyzett roman anyagok szama. A magyar Tanacskoztarsasag bukasa utan felmeri.il Bart6kban a kivandorlas gondolata. Berlinbol irja: ,,De a nepdalok nehezen engednek engem nyugatra; hiaba minden, kelet fele huznak. Iosif Hertea Bihari h6rdk cimu tanulmanya emlfti azt a nepi verselesben fogant Bart6k koltemenyt, melyet a zeneszerzo keziratai kozott talaltalc
Implon Iren
F61clya, 1981. marcius 22.
BARTOK ES NAGYVARADIZENETANARA Bart6k Bela tfzeves koraban, az 1891-92-es tanev elso felet Nagyvaradon toltotte. Voit-Krocsek Emma tanft6nonel, nagybatyja ozvegyenel lakott. Ebben az idoben Kersch Ferenc volt a zongoratanara. A jeles orgonamuvesz, karmester es zeneszerzo, Liszt Ferenc tanftvanya, kezdettol fogva felismerte a fiucska rendkfvi.ili tehetseget es eltokelte, hogy tanftvanya adottsagaihoz meri a pedag6giai feladatokat. Komplex zongoratechnikai es eload6muveszeti kovetelmenyek ele allftotta, att61 sem riadva meg, hogy nehezebb darabokat osszon ki ra, amilyeneket a gyermek Bart6k akkori felkeszi.iltsege alapjan kenyelmesen megoldhatott volna. Ilyen kori.ilmenyek kozott nyilvan nem melyithette el a tanultakat, a kompozici6k nagy resze kidolgozatlan maradt, bar a lelkiismeretes kisdiak igyekezett, hogy tanara kovetelmenyeinek legalabb mennyisegileg eleget tegyen. Ez meghokkentette, talan el is keserftette Bela edesanyjat, Bart6kne aggodalmait foljegyzeseibol, leveleibol ismeri a zenetudomany, akarcsak Kacs6h Pongrac 1903-ban publikalt irasab61. Kacs6h Pongrac (ir6i alneven: Floresztan) ezeket irja: ,,csaladi es anyagi szempontok arra birtak az anyat, hogy ldsse beteges gyermeket ne adjak ki messze idegenbe, ezert Pest helyett Nagyvaradra 97
ktildte gimnaziurnba, hol batyja dzvegyenel, Voit-Krocsek Emmanal volt ellatason. Voitne maga is okleveles tanit6n6, mintaszeru, gydnged, gondos anya, j6 rokon es sok zenei talentummal rnegaldott no volt. A szolid, nyajas csaladi kdr, j61 nevelt egyivasu rokonfiuk tarsasaga es a zene irant erdeklodo milio egyarant j0 hatassal lehetett a fejlodo gyerrnek lelkere. Nagyvaradon a fiu tanitasat Kersch szekesegyhazi karnagy vallalta magara, akinek a keze alatt a fiu igen alapos elornenetelt tett. Ez ido tajt jart Magyarorszagon Koczalsky Raoul, a zongoraz6 csodagyerek, aki varadi hangversenyen tdbbek kdzdtt a Waldstein-szonatat is eljatszotta. Talan ez indfthatta Kerschet arra, hogy a tfz evet alig betdltdtt fiunak e nagyszabasu muvet a kezeibe adj a. A kis Bela rneg is tanulta az else tetelt - de tovabb nern jutott, rnert az iskolai ev vege fele sulyos beteg lett, ugy, hogy az iskolat sem latogathatta." (Bart6k Bela, Zenevilag, Budapest, 1903., 25. sz.) Nern lehet vitas: a cikk megfrasanal Kacs6h Pongrac minden tarnogatast megkaphatott Bart6k edesanyjat6I, vagy talan Bart6kt6I magat6I. Kacs6h Pongrac foljegyzeseit realisabbnak talaljuk, mint az agg6d6 edesanyaet, annak ellenerre, hogy 1921.augusztus 28-an kelt, unokajahoz intezett leveleben, visszater e problemara: ,,Nagyvaradon Kersch nevu zenetanar oktatta, kinel roppant sok darabot tanult, de kisse feltiletesen; tul nehez darabokat adott neki; szeretett vele brillfrozni es drdrne telt benne, ha egy bet alatt valami nehezebb darabot megtanult; hogy ez nern lehetett tdkeletes, ez termeszetes." Mashol ez olvashat6: ,,a tanarok igen ki.ildndsek voltak. Csak a vagyonos sztilok gyermekeit, kiknek korrepetftoruk volt, szerettek; a tdbbiekkel igazsagtalanul bantak." A fentiekbol azt a kdvetkeztetest vontak le egyesek, hogy Kersch Ferenc felilletes zenetanar volt, aki nemj61 iranyitotta a rabfzott tanftvanyt. A ·: Jeltiletes" kifejezes - szeiintern - sokkal jobban illik a szdvegrnagyaraz6kra, mint Kersch Ferencre. A jeles zenepedag6gus ugyanis - a latszat ellenere - bdlcsen cselekedett. Nern azonnali, elkapraztat6 eredrnenyre tdrekedett, mert nern ,,csodagyereket" 6hajtott nevelni Bart6kb61, hanern rendhagy6 tehetsegevel egybehangz6, szeles kdru zenei rnuveltseget nyujtani neki, azaz hosszu tavra, egesz eletre idozftette tanitvanya felkesztiltseget. Kersch szerint nem he lyes 98
nehany hatasos zeneszamot ugy kidolgoztatni a gyermekkel, hogy az a muveszi tokely latszatat keltve elkapraztassa a feli.iletes hallgat6t ahogyan azt gyakran teszik zsenialis gyermekekkel. Sokkal fontosabb ebben az eletkorban nagy mennyisegu anyagot elsajatittatni a tanul6val, megismertetni vele az el6'bbi korok stilusiranyzatait, technikajat es m6dszertanat. A mennyisegi felhalmoz6das - kitart6 munka mellett - rnin6'segi ugrast eredmenyez az erett korban, egyben vizvalaszt6 is: a val6di, tart6s tehetseg elki.iloni.il a felszinen mozg6 kozepszerut6'1. Az eltelt id6' feljogosit megallapitani: Kersch Ferenc Bart6kkal alkalmazott m6dszertani elvei - az anya ijedelme ellenere - meghoztak kes6'bb az eredmenyt: Bart6k ugyanis nagy zongorista lett, enciklopedikus muveltseg(i muzsikus es pa1jat ritkit6 partiturajatekos. Zenetudomanyi szempontb61 azert tartjuk jelent6'snek e mozzanat kihangsulyozasat, mert Kersch Ferenc eppen ezzel az el6'remutat6 m6dszertani batorsaggal vette ra Bart6kot, hogy rengeteget olvasson, rninden mufajt, stilust es zenei format lelkiismeretesen megvizsgaljon, megalapozva legendassa valt szeles koru zenei muveltseget. Kersch erdeme az is, hogy azonnal folismerte a gyermek ti.inemenyes tehetseget es idejeben hozzasegitette Bach, Mozart, Beethoven es mas nagy mester muveszetenek a megismeresehez. Tulzas nelki.il allithatjuk: Kerschnel kevesbe jelent6's zenetanar sem hagyta volna kihasznalatlanul azt a szerencses veletlent, hogy zsenialis novendekkel hozta ossze a sors. Igazsagtalansag tehat azt allitani Kerschr6'1, hogy ,,feli.iletes zenetanar" lett volna. A jeles nagyvaradi muzsikus ugyanis sokretu zenei tevekenysegevel, magasrendu erkolcsi es muveszi hitelevel emelkedett az ,,orszagosan elismert zenemuveszeti szemelyiseg" szintjere. Kersch Ferenc 1853. december 2-an szi.iletett Bacsalmason. Kalocsan vegezte a kozepiskolat. Tanari palyara keszi.ilt, ezt azonban - ti.id6'baja rniatt - felcserelte a zenei hivatassal. Egyeterni evei alatt egy ideig Liszt Ferenc tanitvanya volt. Liszt elismeressel sz6lt Kersch orgonamuveszeter6'1. A zsenialis mester muveszi hite eletre sz616an athatotta Kersch egyeniseget, meghatarozva ars poeticajanakjelleget. 1886-ban keri.ilt Nagyvaradra; a Szekesegyhaz orgonistaja es karmestere lett. Tevekenyen reszt vett a varos zenei eleteben. Alig ismertinkjelent6's koncertet a varos falai kozott, melyb6'1 reszt ne val99
lalt volna. 1897-ben az esztergomi karmesteri palyazat eredmenyekent - harminc ellenjelolttel szemben - Kersch Ferenc kapta meg a Bazilika vezet6 karnagyi allasat, melyet 1910-ben bekovetkezett halalaig meg is tartott. Tavozasa nagy veszteseg volt a fejl6desnek lendlilt nagyvaradi zenei elet szamara. Muvei koztil kiemelji.ik az Argyrus kircilyfi cfm(f operates kamarazene alkotasait. Jelent6sek egyhazzenei kompozfci6i. Elrneleti munkassagat ket erdekes tankonyv femjelzi - az bsszhangzattan es az Ellenponttan, mely a zeneszerzes klasszikus hagyomanyai mellett foglal allast. Viss zaterve Bart6k itt-tart6zkodasara, megemlithetji.ik, hogy figyelemre melt6 eredmenyeket mutatott fel a zeneszerzes teren is. Folytatta az elrnult evben, 1890-ben megkezdett Dunafolycisa c. szerzemenyet, megirta a III. l.iindlert es befejezte a Lalor Gabriellanak ajanlott Tavaszi dalt. A Kersch-oktatta gyermek Bart6k nem maradhatott kozombos Nagyvarad altalanos zenei elete irant sem. Tanara gyakori szerepl6je leven a hangversenyeknek, minden bizonnyal a tanitvany is eljarogatott meghallgatni 6t. Az is feltetelezhet6, hogy a kiemelked6 muveszi esemenyekre - Alice Barbu enekesn6, Mary Wurm zongoramffveszn6 koncertjeire, vagy a Bacho Istvan es Beleznay Antal vezenyelte szimfonikus zenekar hangversenyeire - ugyancsak - felhivta tanftvanya figyelmet. Az 1891-92-es helyi zenei evad fontos esemenyei - Haydn 99. szimf6niajanak els6 nagyvaradi megsz6laltatasa, Hubay Jeno es Bod6 Alajos sz616estje stb. - aligha keri.ilte el a tanul6 figyelmet. A mindossze nehany h6napos munka eredmenyet tehat semmiesetre sem helyes ,,feli.iletesnek" belyegezni, meg akkor sem, ha a meltan szubjektiv edesanya tulzott aggodalmat ti.ikroz6 megjegyzeseken alapul. Kersch iranyitasa alatt Bart6k sokat tanult, erdek:16desi kore nagymertekbeh kitagult, megalapozta azt a szeles koru zenei muveltseget, mely a nagy magyar geniusz szemelyisegeben kes6ob kiteljesedett. Thurz6 Sandor
100
Fdklya , 1981. marcius 29.
MACALIK ALFRED ARCKEPVAZLATA BARTOKROL Nagyvaradi hangversenyei alkalrnaval Macalik Alfred rajzokat keszftett Bartokrol. Laszlo Ferenc Tuna nyomokon cimu riportjaban Macalikot idezi, alci ot-hat rajzot emlft, de mint utobb lcidertilt, egy kivetelevel (amit Laszlo Ferenc uj Bartok kotete is kozol) nyomuk veszett. Rajz ugyan nem bukkant fel azota sem, de Thurz6 Sandor, a varadi zenei emlekek gyujtoje birtokaban van egy olajkep-vazlat, mely feltehetoen azokban az evekben keszi.ilhetett, amikor a rajzok, mindenkepp 1922-1933 kozott, az elso es az utols6 Bart6k-hangverseny idejen. A maga is muzsikus Macalik jelen volt a koncerteken es Bart6k ki.ilseje felkeltette a potrefesto figyelrnet is. A vazlatot o maga ajandekozta Thurzo Sandornak tobb evtizede, aztan vagy megfeledkezett rola, vagy (ami hihet61Jb) nem ernlftette, mert nem szeretett nyilvanossag ele vinni olyan munkat, amit nem tartott befejezettnek.
Mit tud Bart6kr61?
A Filologia es Tortenelem Uceum X. B es XII. B osztalya, igazgatoi j6vahagyassal, egy-ket 6rat aldozott arra, hogy Bartok Belarol beszelgessen az ujsagfr6val. Eloljar6ban tisztaztak, hogy ok nem human tagozatu, hanem mechanika, illetve ipari kemia profilu osztalyok, vagyis szaktargyaik mellett kevesebb alkalrnuk van iskolaban ismerkedni a muveszetekkel. A Hceum lepcsofeljar6jaban nagymeretu feher marvanylapon bronzplalcett alatt olvashat6 Bart6k Bela neve. Mindenki tudja, hogy ott van. Hogy miert beszeli.ink most r6la, azt is. Honnan tudjak? Ki.ikinfele informacio forrasokat jelolnek meg, legtobben a radiot, kevesebben az ujsagokat, egyvalalci, Szabo Eniko tizedikes, az Igaz Sz6 Bart6k ki.ilonszamat emliti, megvasarolta. U gyancsak tizedikes osszegez fgy: ,,Bart6k Bela nepdalgyujto es nepdalkutato volt. Nepdalait lejegyezte es atkomponalta. Szamos sajat m(fvet frt. Szfnpadi muvei A
101
fcib6l faragott kirdlyfi, A csoddlatos mandarin, A kekszakcillu herceg vdra, nepzenei hagyomanyokra tamaszkodnak". Fekete Melinda (XII. oszt.) megjegyzi, hogy ,,inkabb a radio operakozvetfteseibol keri.ilhettink kapcsolatba Bartok.kal". Ugyanitt ernlftik a Cantata profanci-t, irodalmi oran tanultak. A Csak tiszta forrasbol jel~nteset ismerik. Hol voltak Bartok tiszta forrasai? EITe nehezebben all ossze a valasz. Tobbsegi.ikben Bartok szekelyfoldi nepdalgyujto utjarol hallottak, kevesebben a maramarosirol, valaki az arab gyujtest is ernlfti. Biharban nem jart? Tomor hallgatas, vegill egy felenk: de. MeITe jart Biharban? Azt nem tudja senki. A tfzeves bihari gyujtout eredmenye, emberi kapcsolatai - ujdonsag. Az nem, hogy gyermekeknek is frt korusmuveket. Krivany Lorand (XII. oszt.) emlekszik, hogy kisiskolas koraban ket tanfto nenitol, majd egy tanartol is tanult Bartok dalt, tarsai kozill meg nehanyan arra emlekeznek, hogy ugyancsak az altalanos iskolaban hallottak a zeneszerzorol. Azt is tudjak, kitol. Toth Gizella Kiskereki kozsegben jarta az also tagozatot, 6 meg nepdalokat is tud. Bihar kozsegbeli fiu osztalytarsa egesz lajstromot rogtonoz szamara ismeros nepdalokbol. A tiszta forras azert meg nem lett egeszen buvopataI<-J
elfoglalt helyet ilyen jelz61
Implon Iren
103
Faklya, 1985. szeptember 1.
BARTOK BELA SZELLEMEVEL A NEPKOLTESZETROL
Beszelgetesek Ion Bradu folkloristaval
A legut6bbi folkl6rkori talalkoz6n egymas mellett tilttink, ha viszszaemlekszik ra a lazareni-i gy(fjteseirol kerdeztem. Akkor emlitette Bart6kot! Mint fiatal tanft6, este fi.ilhallgat6s radi6n Bart6k muzsikajat hallgatta, s ahogy akkor mondta, Bart6k zenejeben oromrnel fedezte fel az ismeros roman zenei dialektust. .. - Szeretnem, ha most folytatnank a mar elkezdett beszelgetestinket. .. - Talalkozasom Bart6k szellemevel korabbi idoszakra teheto. Hogy Bart6k muveszetehez kozeledhettem, abban tobb alkalommal a veletlennek is nagy szerepe volt. A gyerrnekevekhez kellene visszakanyarodnom ahhoz, hogy magam s szandekaim megertethessem. A sztileim egyszeru parasztemberek voltak, Nagytirogdon elttink, ott gyerekeskedtem. A nyolc gyermek koztil en voltam az otodik. 1923ban nyar derekan lehettiink, tengerit kapalni voltam apammal, az erdo aljan, ott volt a leggyengebb fold. Nagy meleg s szarazsag volt, a fold kemeny mint a csont. A tengeri meg gyenge, de olyan gyenge, hogy azt hiaba is kapaltuk. Apam elovett, hogy rniert nem vagyok serenyebb, en a gyermek oszintesegevel fakadtam ki, hogy hiaba is kapaljuk, nem lesz abb61 tengeri. Apam nyugodt, bizakod6 termeszetu ember volt egesz eleteben, hiaba biztatott, olyan nagy volt az elkeseredesem, nem tudtam neld hinni. ,,frasson be az iskolaba - mondtam neki - , ennyien:~ebbol a kicsi foldbol ugysem tudnak megelni". Az apamat onerzeteben sertettem meg, neki a rnindent jelentette az a fold . Kes61Jb mar 6 is j6nak latta, hogy tanuljak. Apam az elso vilaghaboruban Craiovan szolgalt, jart Brass6ban is, hozott magaval haza nehany konyvet, az Alexandria, Povestea vorbei, Esopia, Varlaam cimu konyveket. Jaratta a gyulafehervari neplapot, az Unirea Poporului-t. Ebben nepdalokat, dojnakat, nepmeseket is 104
kozoltek. Hozzank sokan jartak a falub61, a kender nyi.ivesenek idoszaka volt eppen, amikor felfigyeltem, hogy az anyam segitsegei, a szomszedb61 a lanyok milyen szepen enekelnek. Az enekeket mind lefrtam egy fiizetlapra, s anelki.il, hogy sz61tam volna otthon r6luk, elki.ildtem az ujsaghoz. Mar Va.radon a tanit6kepzobe jartam, amikor egyik nap a piacon, az 6cskasoron nehany lejert kekesszi.irke fedelu nepdalos konyvet vasaroltam. Akkor meg nem tudtam, hogy Bart6k Bela kicsoda, a nepdalokon akadt meg a szemem, s a konyv cfmen: Cantece poporale romane§ti. Bart6k Bela bihari gyujtese volt. Vasile Bolca tanarom meglatta a kezemben a konyvet. ,,Hat te honnan vetted . .. ?" Mondtam neki, hogyan szereztem. ,,Nagyon ertekes ez a konyv, ugy vigyazz ra, mint a ket szemedre!" 6 mondta meg aztan, hogy Domnu Bart6k, hires magyar zeneszerzo, aki a romanoknak a nepdalait es zenejet gyujtotte csokorba ... Bart6k Bela bihari gy(fjtesevel igy ismerkedtem meg. Kimondatlanul ugyan, megfogalmaz6dott bennem: a nepkolteszet csak nagy ertek lehet, ha egy ilyen nagy ember erdemesnek tartja lejegyezni a kolindakat, a nepdalokat, s Bolca tanarom milyen tisztelettel beszelt r6la. Bart6k gyujtese, sajnos, mar nines a tulajdonomban, a ha.born zfuzavaraban eltunt. De van Bart6knak egy fenykepe, a diak Bart6k van rajta, reprodukci6, itt orzom a penztarcamban, mindig velem van. S az unokaim fenykepei! ... Most mar talan erti, hogy roman tanit6kent lazareni-ben miert volt nekem annyira fontos Bart6k zeneje. Nern is tagadom, akkor meg sole mindent nem ertettem Bart6k zenejebol, Bart6k eszmeiseget viszont magamenak vallom, hogy a nepek folk16rja egyetemes ertek, s ahogy a zene kozos kincsi.ink lehet, ugy neki.ink, embereknek is kozos dolgaink vannak. Bart6k Bela nagy muveszi egyeniseg volt. Embernek ugyanolyan nagy! Szellemenek sugara az eletben meg tobbszor ram veti.ilt. .. A ki.ildemenyem a gyulafehervari neplaphoz? Idovel meg is feledkeztem r6la. Jott apam egyszer, hozta az otthoni kis csomagot, s hozta a lapot i~. ,,Hallod-e, ki.ildtel te valamit az ujsagnak? Benne van a neved, Ion Bradu! Te ki.ildted el nekik a kolindakat?" Hogy milyen boldog voltam en, mentem a tarsairnhoz, mentem Vasile Bolcahoz, az irodalmat tanitotta neki.ink, s mutattam az ujsagot. 105
Hat ez volt az en els6 kozlesem, egyben gyujtesem is. A gyujtes folytatasat mar a tanarom kezdemenyezte, teli szi.inid6re menti..ink haza, az osztalyban bejelentette, hogy odahaza rnindenki egy fi.izetet irjon tele nepdalokkal, kolindakkal, mesekkel, s peldakent ram, s a kozlesre hivatkozott. Mondtam apamnak. otthon, rnir61 van sz6 ! 6 csak legyintett, egyet se feljek, teleirjuk azt a fi.izetet. Igaza volt, ket-harom este meselt, s tele volt a fi.izet. Mar nem is tudom hany fi.izetet teleirtunk akkor ... Igy kezdtem nepkolteszettel foglalkozni . A lazareni-i gyujteseimnek ilyen el6zmenyei voltak. - Az On gyujtese a folkl6r rninden m(ffajara kiterjed6 anyag, osszegyCfjtotte a falu nepkolteszeti anyagat, a nepszokasokat, nepmondakat es legendakat, a nepi hitvilag anyagat, foglalkozott a gyermekek kolteszetevel. . . A gyujtes legnagyobb resze meg kiadatlan. Ha megengedi, egy mondat erejeig azert visszaternek Bart6kra. 1971-ben a zeneszerz6 halalanak negyedszazados evfordul6jan a Bihar megyei Szocialista MCfvel6desi es Nevelesi megyei Bizottsag roman s magyar nyelv(f konyvet jelentetett meg, amelynek egyik f6munkatarsa On volt, szakdolgozataban Bart6k Bela bihari nepdalkutat6 tevekenyseget idezi meg. Vissza-visszaterese Bart6khoz rnivel magyarazhat6? - Bart6k ernlekenek ennyivel tartoztam, a szakdolgozatban Bart6k bihari nepdalkutat6 tevekenysegenek osszefoglal6 lefrasat adorn. Kozben meg talalkoztunk egymassal az eszmeisegben, termeszetesen ... Megint csak a veletlen folytan , mar amikor Nagyvaradon, a M(fve16desi Bizottsagnal dolgoztam, olyan megtiszteltetes ert, hogy a megyenkbe latogat6 Marcel Celiere urat, a sved zenekiad6 igazgat6jat vegigkiserhettem azon az uton, ahol Bart6k jart, ahol Bart6k gyujtott. A legnagyobb elmenyem volt, hogy ismet felfedezhettem a zene mindenhat6sagat ! Utkozben Celiere urnak eleg volt annyit mondanom, hogy most Ho116dra vagy Rabagani-ba erkeziink, s 6 mar fi.ityi.ilte a dallamot, azt a dallamot, arnit Bart6k fel evszazaddal korabban e falvakban fonografra rogzf tett, majd lejegyzett. Kellemes erzes keritett hatalmaba: egy ember, aki tobb szaz kilometer tavolsagra el t61iink, aki nem imeri a nyelviinket, aki meg nem jirt nalunk, s megis tudja, hogy melyik nepi tanczenei anyagot, melyik nepdalt hol eneklik, s 106
tudatositja a sokszor alig arnyalatnyi ktilonbseget. Hat ez valami csodalatos dolog! Ezek utan, ugye, a leheto legtermeszetesebb, hogy nekem szinte kotelessegem volt es maradt, hogy az elo hagyomanyainkat apoljam .. . Lejegyezte: Fabian Imre
Bihari Napl6, 1991. marcius 26. ,,AKI SZEBBET TEREMT, ELSOSEG IS AZE .. ." 110 eve sziiletett Bart6k Bela
A XX. szazad zenekulturajanak talan legnagyobb zsenijet, Bart6k Belat elet- es alkot6i ut gazdag erezete koti tajainkhoz. A sztilohely az egykori Torontal megyei - Nagyszentmikl6s, s a kisgimnazista varadi iskolaseve ( 1891-92 a premontreieknel, mikoron Kersch Ferencnel tanult zongorat) elso jelzesei a kotodeseknek, melyek a bihari roman nepzene, majd az erdelyi paraszti zene gyujtoutjainak eletmube eptilo nagy kalandjai fele vezetnek. Ennek az elevtilhetetlen humanista erdemeket hoz6 zenediplomacianak hivatalos elismereset bizonyitja, ha megkesve is, az a teny, hogy a Roman Tudomanyos Akademia, post mortem (nemregiben) rendes tagjava valasztotta Bart6k Belat. Tanulsagos s az eletpalyan kiteroktol sem mentes, valsagkorszakok altal is tarkitott emelkedon jutott a zene legnagyobbjai koze. A varadi esztendo utan - s mar az edesapa korai halalat kovetoen - a pozsonyi szarmazasu nemet edesanya varosaban erettsegizett. 1899-ben, a millenniumi ezredeves Magyarorszag kesztilodeseinek legkoreben, amikor mar Ady is mutatja-jelzi tehetseget, az ifju Bart6k zsenialitasat is hamar felismertek: 1903-ig a pesti Zeneakademian tanul - es aratja elso sikereit. Jogosan tekintik Dohnanyi ut6danak. Ezt a minositest hangsulyozza elso nyilvanos fellepesenek visszhangja is : az 1901 okt6bereben Pesten tartott koncerten Liszt h-moll szonataj;:'it adta elo. 107
Hogy milyen hatasok erik? Wagner es Liszt romantikajat fogadja el, Richard Strausst csodalja, kesobb Debussy vilagat erzi magahoz kozel. S egyre tobb id6, kutatast-tanulmanyozast szentel a magyar nemzeti zeneeszmeny megismeresenek s ez a folyamat lazadas eszkoze (is) lesz szamara. S amikor Ady, M6ricz Zsigmond, A Holnap es a Nyugat uj sze116vel hoz valtozast az addigi tespedtsegeb61 eled6 magyar muvelodesi eletbe, a fiatal Bart6k Bela mar az eur6pai koncerttermek p6diumain szerzi az els6 komponista-sikereket (1904: Kossuth -szimf6nia) s kesztil a Val6saggal es Valtozassal val6 nagy talalkozasokra. Most erik az els6 keseru csa16dasok. Valsag-6rak depresszi6i, a parizsi emlekezetes Rubinstein-kudarc keser(fsege (1905. aug.) allitjak valaszut ele. S most talalja mega feny fele tores ujabb valaszat: a paraszti nepzene, ,,e termeszeti tiinemeny" felfedezese vezeti ki zsakutcajab61. 1906 tavaszan hiresse lett Edison-fonografjaval s Kodaly Zoltan segitsegevel, vele osszehangoltan kezdi a rendszeres gyujtest. Egyiitt adjak ki hamarosan, meg 1906 vegen a Magyar nepdalok uttbro jellegu feldolgozasanak sorozatat. E tevekenyseg szerves resze 1909. evi juliusi bihaii gy(fjtoutja is. Mint kesobb irja: osszehasonlit6 kutatas celja vezette, elhatarolni azt, hogy nepzenenkben mi a sajatosan magyar. Majd karpatukran es delszlav nepi mel6diakat jegyez le s a csang6videkre kesziil. Ett61 a tervet61 fosztja meg az I. vilaghaboru kirobbanasa, de ezutan - elete vegeig s amikor tehette - alland6an tagul6 korben kutatta a Karpat-medencevel erintkez6 tertiletek nepzenejet. Am ez mar nem ,,csak" osszehansonlft6 folklorisztika, j6val tbbb annal: az elnyomottak iranti rokonszenv kifejezese, tudatos vallalasa a nem magyar nepzenek felterkepezesenek. Ennek koszonhetoen gyujt 1918-ig kozel 3500 roman es 3200 szlovak nepi dallamot! Am ez mar a pesti Zeneakademia tanaranak - ahova id61cozben kineveztelc~- is erdeme. A zeneszerzoi beerkezes korszakaval egyiitt ertekelhet6 siker. Most formal6dott egyenive, erett zenei stilussa muzsikaja, pl. a mar sajatos zenei jegyeket felmutat6 els6 operaja, A kekszakdllu herceg vdra. Mar ontorvenyu zeneszerzoi nyelv exponense. Muzsikaja individualis, disszonans, modem valsaghangzasaival (melyet parasztzene szfnezetei erosftenek fel) sajnos ellentmondasos fogadtatasra talal. 108
Ady es M6ricz mar megvivta es megnyerte ekkor harcat, de Bart6k 1912-18-as korszakaban ismet valsagba kertil, visszavonulasra kenyszeriil. Es ismet j6 a regi recept: gyujtoutakban, tanulmanyok es cikkek frasaban old6dik belso fesztiltsege. S ebbol sztiletik ismet ero (az Improvizaci6k), s ismet siker (Dohnanyi Bart6k-ciklusa), habon1 es hazassag krizis-vilagaban ... Majd M6riczhoz, Juhasz Gyulahoz - es tobbek kozott - hason16an 6 sem keriilheti el sorsat: az uj rend ellenforradalmi vadakkal illeti. Roman targyu gyujtesei, publicisztikai miatt soviniszta tamadasok erik. Ertheto, kiilfoldon keres ,,menedeket", azaz alkotasra alkalmasabb nyugodt legkort. Meg nem ,,emigraci6", de menekiiles ez. 6nvedelmi akci6ja a sebzett leleknek. ,,Visszagyokerezese", azaz hazaterese 1923-ban tortenik, a Tdnc suite komponalasanak eveben. Rendkivlil gylimolcsozo evtizedet kezdi ekkor: 1924-1934 kozott ket vilagresz 17 orszagaban 271 nyilvanos fellepessel szerez vilaghirt! Egyik legismertebb ekkori muvet, a Cantata profana-t a BBC 1934. esztendei londoni 6sbemutat6jan linnepeltek ... S itthon? Roman kolindakat feldolgoz6 tanulmanya miatt (is) ujb61 tamadasok keresztti.izebe keriil. S a szokott melloztetesekkel ,,blintetik". Pl. A csodrilatos mandarin bemutat6jat halasztgatjak. Valasza tudott: 1930--36 kozott Pesten nem vallal tobb szereplest. Majd a nemzeti szocialista part nemetorszagi uralomrajutasat61 kezdve a Reichban sem. Am a nagyvilag linnepli, munkait keri. S Bart6k mar csak rendelesre dolgozik! A Zene huroshangszerekre, iit61lre es celestrira - talan az eletmu legnagyobb alkotasa -, a Divertimento, a Kontrasztok mutatjak prosperitasat. S a pedad6gusi elkotelezettseg mutatkozik pl. a Mikrokozmosz univerzumaban, masik ekkori nepszeru zenem(iveben. Ezt az uj nekifutast gyuri ala a II. vilaghaborus eges, valamint az a mely fajdalom, melyet az edesanya halala okoz. Nines mar helye a gyu1olkodest hatalmi eszkozkent politikava fogad6 Magyarorszagon sem, a humanistat riasztja a fegyverek ropogasa es 1940 okt6bereben Amerikaba haj6zik. Meg nem a vegleges emigralas szandekaval, de tort remenyek, vert illuzi6k muszajaval. S lesznek ott meg telthazas hangverseny-sorozatok, megszi.iletik meg a Concerto, sztiletnek meg 109
nagy tervek (regi gyujtesek publikalasar61), de Bart6k lendliletet is ketteszakitja 1945 oszen a halal. .. A magyar es az egyetemes zene talan legnagyobbjat erte idegen foldon, de ot melt6saggal fogad6 uj hazaban az elmulas. Sziiletesenek 110. evfordul6jan az eletet es az eletmuvet is pel~akent tekintve emlekeziink ra. Dr. Indig Otto
Bihari Napl6, 1993. majus 29-30., junius 5-6.
HANGVERSENY EGYKORON Amikor Bartok zongorazott
I. Mikor nekifogtam e cikk megirasanak, meg csak nem is sejtettem, mekkora faba vagom a fejszemet. Mert mi itt a problema? - gondoltam. Bart6k, a magyar geniusz egyik megtestesftoje, aki hirnevet, dicsoseget szerzett nepiinknek, mint tucatnyi balkezes politikusunk egyiittveve. (Vigyazzunk csak! Ez a teny azert magaban eleg lett volna figyelmeztetonek: j61 hegyezziik ki azt a bizonyos ludtollat, ha ilyen szemelyiseg kerUl teritekre!) Tovabba: tudjuk, hogy Bart6k Bela 1922-benjatszott eloszor Nagyvaradon a nagykozonsegnek, majd 24ben (ket alkalommal is), 1927-ben, s veglil 1933-ban. Ez vilagos, ennek konnyen utana lehet jarni. Az ember fellapozza a korabeli sajt6t, kiragad egy-ket jellemzo mondatot a beszamol6kb61, kritikakb61, beszelget:esekbol - s kesz a vazlatos kep: Bart6k Nagyvaradon. Meg hozza lehet tenni kuri6zumkent, hogy ez az otszori vendegeskedes (itt a koncertekrol van sz6 termeszetesen, hiszen tudjuk, tfzeves koraban egy evet Nagyvaradon jart iskolaba, zenei studiumait akkor Kersch Ferencnel vegezte - de bihari gyujtoutjain is folkereste varosunkat, nem utols6sorban azert, hogy meglatogassa egykori kedves tanitvanyat, Fischerne Szalay Stefaniat), tehat a nagyvaradi fellepesek (De110
meny Janost61 es Benko Andrast61 tudjuk), legalabbis szam szerint, megeloztek Baselt, Velencet, Glasgow-t. S ha azt is figyelembe vessztik, hogy Bart6k (igen sok utalast olvashatunk r6la, tobbi kozott, sajat nyilatkozataiban is) elsosorban zenetud6snak tartotta magat (micsoda hallatlan szerenyseg!), munkatarsaival, harcostarsaival, Kodallyal az elen, csaknem 8000 magyar, 4400 roman, 2000 szlovak, tovabba arab es ti:irok dallamot gyujtottek, s a zeneszerzo Bart6k epp erre a hatalmas dallamkincsre epitette forradalmian uj utakat nyit6 zenei nyelvezetet, formavilagat, talan meg is erthetji.ik, hogy bar egyike kora legnagyobb pianistainak, a koncertezest csak sztikseges rossznak tekintette, a p6diumok vilaga alig vonzotta, de hat meg kellett teremtenie a kutatasaihoz szi.ikseges anyagi fedezetet! Ami viszont Nagyvaradot illeti, szamara tobb volt kotelezo penzurnnal, amit le kell tudni azert a szaz dollarert (ennyi volt a fellepti dija ... ). Ide mindig szivesen jott, j61 erezte magat. (Zar6jelben azert ide kivankozik: a faraszt6 koncertezest, amely torekeny fizikumat igencsak igenybe vette, a leheto legnagyobb gonddal, a ra jellemzo tud6si alapossaggal, szinte skrupul6zus pontossaggal keszitette elo: nemcsak a zongora kivalasztasara, de szallitasara, elhelyezesere, a vilagitasra is szemelyesen i.igyelt rninden fellepese elott!) Ami hangversenyei musoranak osszeallitasat illeti, az ktilon tanulmanyt erdemelne. A preklasszikusokt61 a romantikan at a huszadik szazadi zene legujabb alkotasainak bemutatasaig ivelt a sor, es sajat muveivel csucsosodott ki. Ha erre jart, arra is volt gondja, hogy megtisztelje a vendeglat6 orszagot roman nepzenei feldolgozasainak musorba iktatasaval. Es nem csupan udvariassagi gesztuskent. Ezzel is tudatosan a nepek kozeledeset szolgalta, akarcsak baratja, Enescu. Lam, mind megannyi erdekes, jellemzo teny es adat. Tehat ahogy kesztiltem erre a kis ismertetore, egyre melyebbre kellett asnom a Bart6k-irodalomban, Szabolcsi Bence, B6nis Ferenc s foleg Demeny Janos es dr. Benko Andras irasaiban, monografiaiban, s egyre ujabb, ertekes tudniva16kat hoztam felszinre, s alaposan kibovitve eddigi Bart6kr61 sz616 ismereteimet. Ez, ha egyebre nem, arra mindenkepp j6 volt, hogy tudatosabba tegye a nagy mester iranti tiszteletemet, kotodesemet. Persze, mondhatjak joggal, ez magantigy, s talan igy is volna. Tanultam azonban (tobbek kozott) valarni nagyon fontosat Ruffy Petertol, a magyar 111
ujsagfras egyik legnagyobb alakjat61, aki ugyancsak varosunk szi.ilotte. Nos, visszaterve Bart6k mff veszetehez, kijelenthetji.ik, remelem, joggal, hogy ma, 1993-ban mar nem szamit kuri6zumnak; disszonanciai, atonalitasa nem fiilserto, elvezhetetlen, amit1t az az indulaskor tunhetett a nagy tobbseg szamara. Azt mondtam, remelem, de sajnos, nem vagyok r6la meggyozodve. Ma is hallani olyan velemenyt es un. ,,ertelmisegiek" reszerol is, hogy ,,szamornra a zene Brahms-Csajkovszkij-Verdivel be is fejezodik". Ugyanakkor Bart6kot a szazad elso harmadaban, itt, Erdelyben, fgy i.idvozoltek: ,,Egyetlen dicsero sz6t se kell lefrni. Csak a nevet. Igy: Bart6k. 6 majd aztan beszelni fog a hangversenyp6diumon. Es hogy fog beszelni ... milyen rejtelmesen, milyen alomszerffen es milyen arad6 szfvvel. Hallgassuk csak meg!" A cikkfr6, Gara A.kos, nem volt egyedi.il velemenyevel. Kicsit gondolkod6ba esem: vagy az az6ta eltelt hatvan-hetven esztendo szallt el nyomtalanul nehanyunk zenei fzlese felett, vagy pedig az akkoriak kozi.il egyesek, felek lefrni, talan sznobetiab61, a frenetikus ki.ilfoldi sikerek hatasara, avagy pusztan megerzesbol, az uttoro mellett tettek le a garast, bar nemely 6vatos duhajok hangoztattak, hogy a vegso sz6t a jovo mondja ki.
II. Az elmult alkalornrnal odaig jutottunk, hogy mar a szazad elso feleben, itt, Erdelyben is akadtak szep szarnrnal, akik megertettek a zsenit, vagy csak egyszeruen szamoltak azzal a hatassal, mely a nagy hagyomanyokkal rendelkezo nyugat-eur6pai, amerikai zenei kozpontokb61 Nagyvaradra, Kolozsvarra stb. kisugarzott. Cecil Gray tanulmanyai, a becsi Musikblatter des Ansbruchnak, a kor nagy tekintelyu zenei foly6iratanak a negyveneves Bart6kot koszonto ki.ilonszama (hogy a lciilfoldi, diadalmenetnek is beillo Bart6k-turnek, bemutat6k visszhangjar61 ne is beszelji.ink), kelloen el61ceszftettek az itteni talajt. A kor zenei szakir6ira csak a legjobb fenyt vet naprakesz tajekozottsaguk, no meg a mestersegbeli tudas, amellyel ilyen kenyes temahoz erdemben hozza tudtak sz6lni! Ne feledji.ik, Bart6k, egeszen ritka kiveteltol eltekintve (pl. a bukaresti zenekari estje vagy az Enescuval kozosen adott szonata-koncertje, s egy-ket balul sikeri.ilt videki pr6112
balkozast kiveve), egy szal magaban allt ki a p6diumra itteni szereplesei alkalmaval, igy hat a kritikusai, csakugy, mint a nagykozonseg, meglehetosen egyoldalu illusztraci6t kaphattak a komponista m(fhelyebol kikerillt opusokr61: zongoradarabjait. Kamarazenejerol alig, nagyzenekari, netan szinpadi muveinek bemutatasar61 sz6 sem lehetett. Bart6knak tiz erdelyi turnejar61 tudunk, harmincnyolc hanversenynyel (ezek kozi.il ot-ot Bukarestben, illetve Nagyvaradon zajlott le), legtobbszor esterol estere valtoz6 musorral. Mint mar emlitetti.ik, 1922. okt6ber 24. az a jeles nap, amikor Bart6k zongoraja eloszor sz6lal meg a nagyvaradi szinhazban. Hogy milyen varakozas elozte meg koncertjet, eleg, ha a kival6 muzsikus, Stefan Marcu§nak a Nagyvaradi Napl6ban megjelent koszontojebol idezi.ink. Miutan elismeressel sz61 a zenetud6s-zeneszerzo bihari gyujtomunkajar61, s arr61, milyen sokat koszonhet neki a roman nep, hogy dalait egyedi.ilal16 muveszetebe otvozve vilagszerte ismertte teszi, igy ir: ,,Ezert koszontji.ik igaz lelkesedessel es oszinte elismeressel mi romanok is a kori.inkbe erkezett legnagyobb zenekoltot, Bart6k Belat. Rendkivi.ili muveszeteben egyforma lelkesedessel fognak gyonyorkodni romanok es magyarok ... " Az est musora, Scarlatti es Debussy muvei mellett elsosorban sajat szerzemenyeit jatssza: ekkor ismerkedhetnek meg a varadiak a felkavar6 Allegro barbar6val, a tragikomikus Medvetanccal, eloszor hallhatjak a lirai Este a szekelyeknel osi dallamait, negy regi szekely nepdal tarsasagaban (enekelte Kelmay Ilona es Kovacs Dezso). Hogy o hogyan elte meg a hangversenyt ,,onnan feli.ilrol"? ,,Itteni hangversenyem szerencsesen lezajlott. A szinhaz tomve volt, es a kozonseg egy reszet- ugy latszik- elegge erdekelte a szokatlan m(fsor". Ezt 11ja Rezik Karoly kaimesternek Kolozsvarra. Mielott Nagyvaradr61 tovabbutazik, meg ,,kiugrik" Belenyesbe, baratja, loan Bu§itia meghivasanak eleget teve egy ,,ropke" harom6ras hangversenyre. A Belenyesben megjeleno lap (akkor ilyen is volt), oszinte, mar-mar naiv lelkendezessel irja: ,, ... Bart6k ur szerzemenyei foli.ilmulhatatlanoknak tunnek, szepsegi.ikkel es az eloadasm6d muveszetevel. .. Koszonji.ik neki, hogy megtisztelt benni.inket. .. " Ket evig kell varni, amig ujra a Koros-parti varosban talaljuk a Mestert. Most (s a kovetkezo ket alkalommal) a Katolikus Korben lep 113
fel (Arta mozi). Guttmann Miklos avatott tollab61 kapunk nemi izelitot a koncertrol: ,,Bart6kot nem hallani - p6tolhatatlan mulasztas. Ha egyenesen virtu6z palyara szanta volna magat, ugy Bart6k a legelso, sot, az ,,egyetlen" pianista lenne. Bart6k neve ma: vilagfogalom ... " szi::igezi le. A vendeg ezuttal musoraba iktatja Beethoven, Brahms es Chopin egy-egy hatalmas muvet - a sajatjai mellett. A Nagyvaradi Friss Ujsag, a Nagyvaradi Estilap es a Nagyvaradi Nap16 is reszletes beszamo16t ad a koncertrol. Elgondolkoztat6 dr. Czegledy Miklos vallomasa: oszinte csodal6ja Bart6knak, az uj muzsikanak, bar a ,,hogyan" megerteseig meg nem jutott el. A Nagyvarad cimu lapban pedig ezt olvashatjuk: ,,Lenytigi::izoen erezttik a zsenialitasnak uj szamunkra meresz utakon j{rr6 - elkepzeleseit, de csak szarnyalva tudtuk ki::ivetni utjait, megjarni azokat meg nem bfrjuk." Szamornra rokonszenves kritikusi megnyilvanulas, ki::ivetesre erdemes. U gyanez evben, okt6ber 11-en Bart6k ismet itt vendegeskedik, s ami a legerdekesebb: a leghangosabb sikert eppen a magyar es roman nepzenei gyujtesebol szarmaz6 dallamokra komponalt muveivel aratja. Pedig ,,mellesleg" Beethovent, Lisztet, Chopint is jatszott. .. Guttmann ezuttal is a teljes h6dolat hangjan fr: ,,Bart6k muveszete az eszmenyi ti::ikeletesseg perszonifikaci6ja. Teljesitmenyei elott el kell nemulnia minden laitikanak ... " A muvesz interjut is ad. Landoni, parizsi, salzburgi sikereirol erdeklodnek, valamint a Sztravinszkij es Schonberg zenejehez fuzodo viszonyar61. Hetedik erdelyi ki::irutja soran, 1927. februar 19-en a regi olasz mesterek muzsikajaval egesziti ki musorat, s Kodaly Szekely kesen 1esevel - az ujabb Bart6k-alkotasok mellett. Haram lap is ki::izi::il beszamol6t. Guttmann: ,,fgy kell es maskepp nem is szabadna Beethovent intonalni". F. Szalay Stefania: ,,Soha igy Beethoven-muvet nem hallottam meg jatszani!" (Op. 31/3, Esz-dur szonata) A 1927-es koncert utan egy disszonans hang is megsz6lal (dr. B. A.) a Nagyvaradi Nap16ban. Szerinte az est -ketsegkivtil rendkivtili erteku elso resze - csak tirtigy a masodik resz, a szerzoi est elfogadtatasara. Termeszetesen ostoba es nevetseges allitas. Ki::ivetkezne az 1933-as, az utols6 varadi fellepes . ANagyvaradban f1ja dr. Banass Laszlo, a kesobbi veszpremi ptispi::ik: ,,[Bart6k] A ma
114
elo muzsikusok kozott a legismertebb, a legegyenibb es legtobbet vitatott. .. Bart6knak tegnap kiveteles sikere, megerto publikuma volt, es az tinneples, mellyel kortilvettek es tapsoltak, Varad kozonsegenek is dicseret volt." Ezzel a meltatassal talan le is zarhatnank eszmefuttatasunkat, hisz egyforman reverencia a Mester es a vendeglat6k, vagyis Nagyvarad fele. Nern lenne azonban teljes a rovid kr6nika, ha par mondatban fol nem elevenftenem F. Szalay Stefania szemelyes hangu ertekeleset: Bart6k szereny volt, zark6zott, de onzetlen felkarol6ja a tehetsegnek. Megkovetelte a legteljesebb oszinteseget, a nagy mesterek iranti alazatot, a kitartast, a munkat. Szemelyes peldajaval tanftott: legylink husegesek az egyszeru nephez, szokasaihoz, zenejehez, mert ez a mai nagy es orokos megujit6nk, a TISZTA FORRAS.
Fekete Attila
Bihari Napl6, 1995. marcius 29. BARTOK A TEMPLOMBAN ,,Bart6k neve - fiigg etleniil e1fordul6kt6l - nagy gondolatok szimb6luma." (Kodaly)
A varad-olaszi reformatus templom volt a helyszfne minap a Bart6k Bela halalanak 50. evfordul6ja alkalmab61 rendezett emlekestnek Boros Konrad Katalin, a Kolozsvari Magyar Opera maganenekese a nagy magyar zeneszero dalait adta elo, Orth Eniko kiserte zongoran, aki a szebeni Muveszeti Liceum muvesztanara. Kival6 epitkezo erzekkel valogattak ossze musorukat. A majd harminc dalt magaban foglal6 eload6est a Posa Lajos verseire komponalt negy dallal kezdodott, amelyek hangzasvilagukban meg a nepies mudal hagyomanyaihoz kapcsol6dnak (1904), es a Falun dalciklussal zarult (1924), arni mar az erett Bart6k, az egyetemes erteku bart6ki zene vilaga. Nehezkes, bizonytalan inditas utan a zenei anyag minosegi su115
rusodesevel parhuzamosan fejl6dott fel a ket eload6muvesz. A Tfz magyar nepdal ciklusban mar teljes szepsegeben csodalhattuk meg az enekes tiszta, gazdag szopranjat, a Feher Anna balladajdban pedig eroteljes dramai egyeniseget. A lassu temp6ju dalokban jobban ervenyestilt, kienekelhet61Jb volt ez a dus hanganyag -: betoltotte a templomot. A Falun ciklus ktilonosen csengo, nehezen interpretalhat6 dallamvilaga volt az est csucspontja. A Bolcsffdal balladas, parbeszedes hangvetelu mu, ez volt az a zeneileg legjobban megfogott, dramaturgiailag legszebben felepitett Bart6k-dal, amit a koncert folyaman hallhattunk. Orth EnikffkivaI6 partnernek bizonyult, aki nemcsak mint kisero, de mint sz616zongorista is j61 ismeri es erzi Bart6k zenejet. Olyan egyseges volt az enekhang es a hangszer kapcsolata, ugy segitette a zongorakiseret a sz6I6eneket, ahogyan csak a kiforrott kamarazeneszek tudjak ezt a feladatot megoldani. F. Bath6 Ida szinmuveszno olvasta fel az osszekoto szoveget, majd mitikus ahitattal szavalta el a roman kolinda, a Cantata profana szepseges verssorait, a ,,tiszta forrast", az abszolut igazsagot kereso Bart6k ars poeticajat. A koncertet bizonytalankod6 taps zarta. Szabad-e a templomban tapsolni? - mertilt fol bizonyara a hallgat6sag soraiban a kerdes. Ha egy muveszeti esemenynek ad hajlekot a templom, akkor a tapsnak, a tetszesnek, az orornnek is hajlekot kell adnia. A muvesz erzi a kozonseget ugyan, de folmerni es merni csak a tapson kereszttil kepes. A koncert szinhelye csak a melt6sagat, de nem a minoseget emeli egy muveszi produkci6nak. Boros Konrad Katalin es Orth Eniko barhol kival6 teljesitmenyt nyujtottak volna. Valarnilyen m6don ki kell nyilvanitanunk a tetszestinket es halankat a muveszi teljesitmeny irant. Meg a templomban is.
Ari Nagy Eva
116
Bihari Napl6, 1995. szeptember 26. A MI BARTOK BELA.NK
Ma, szeptember 26-an emlekezik a zenei vilag an-a a ilapra, amikor szazadunk egyik legkiemelkedobb, meghataroz6 muzsikus egyenisege onkent vallalt szamuzetesben, New Yorkban orokre lehunyta szemet. Dolgozott es dolgozott, szinte az utols6 6rakig: a Ill. Zongoraverseny es a Brricsaverseny komponalasa kozben erte utol a halal. ,,Csak azt sajnalom, hogy tele poggyasszal kell elmennem!" - mondotta a szanat6riumban, amikor megertette, hogy hiaba az emberfeletti erofeszftes, lassan ldhull kezebol a toll ... A mai evfordul6 kapcsan elgondolkozhatnank a vak sors kegyetlensegen, amely lam, nem valogat, amikor letiinket kimeri; a legnagyobbak elete fonalat is elrnetszik a Parkak, ha eljon a pillanat, s nekiink be kell erniink azzal, amit a zseni hatrahagyott, amit addig alkotott. Kozhely ez persze, es nem vezet sehova. De nem tehetiink r6la, annyira szeretnenk belekukkantani annak a poggyasznak a titkaiba, magunkeva tenni ldncseit. Mindhiaba. Bart6k orokiil hagyta szamunkra a Cantata profanat, a harom nagy Zongoraversenyt, Hegeduversenyeket, a Zenet, a Divertiment6t, a Kekszakrill1U es a Mandarint, Szondtdkat es Von6snegyeseket s mennyi mindent meg! - es nekiink halasaknak kell lenniink, hogy mind e sok csoda a mienk, naponta hallgathatjuk, s erot merithetiink beloliik. Mint lattuk, maga mondta halalos agyan, mennyi mondanival6ja lett volna meg, es megis. Eletmuve, igy, ahogyan pant keriilt ra, felrazta a XX. szazad zenei vilagat, amely pedig nem fukarkodott addig sem a meglepetesekkel, meghokkento ujitasokkal. Megis Bart6k zsenije volt es maradt az a lendito ero, amely a legnagyobb tavlatokat nyitotta a muzsika jovoje elott. Nemcsak megteremtette a legszilardabb osszekoto kapcsot mult es jelen kozott, kovetkezetesen tovabb vitte Beethoven es Liszt legrejtettebb alrnait, kiteljesitve azokat, felkutatta es megmeritkezett a tiszta forrasb61, felmutatva a vilagnak azt a hatalrnas osszefiiggest, amely a nepek zeneje kozott felfedezheto. 6 juttatta el tobbek kozott a magyaros zenet a magyar zenehez: ez utan 117
mar nem a Csak egy kislany s a hozza hasonl6 edesbus, talrni mel6diakon, hanem a Mikrokovnosz, a Kolindak s a tobbi, evszazadok melyen fogant, nemzedekek hosszu sora altal fenyesre csiszolt dalok hangjain no fel az uj nemzedek. Es nemcsak a magyar. Bart6k es Kodaly olyan otvosokhoz hasonlithat6k, akik maguk szalltak al~ a banyaba a dragakoert: s a foglalat, arnit remekeltek, melt6 a talalt kincshez. Bart6k eletmuve, egyenisege, humanuma igazolt egy ma ujra vitatott, bepiszkitott igazsagot: bar a kultura egyetemes, rnindenki, barhova veti a gondviseles - vagy az atok? -, csak sajat anyanyelveben, nepe iranti husegben valhat 6riassa, vagyis emberre ! A Kossuth-szimf6nia megirasanak idejen, huszonket evesen, ilyen vallomast tesz: ,,En reszemrol egesz eletemben, _rninden teren, rnindenkor es minden m6don, egy celt fogok szolgalni: a magyar nemzet es a haza javat. .. ". Forradalmahoz mindvegig hu marad. (Bar a haza nem kenyeztette el. .. ) Es mi a legcsodalatosabb? Hazafisaga soha nem fajul olcs6 nacionalizmussa, s nem gatolja meg abban, hogy ne forduljon kitart lelekkel mas nepek fele. Arnikor kezebe veszi a vandorbotot, osszecsomagolja szegenyes fonografjat, hogy felkutassa, feljegyezze a szomszed nepek dalait (csak roman nepdalt gyujtbtt ezernyit), nemcsak zenetud6skent mutat peldat, de bebizonyitja, hogy a j6 ertelemben vett patriotizmus nem osszeegyeztethetetlen a nepek kozotti testveriseggel. Sot. Egy korabbi alkalommal reszletesen sz6ltunk erdelyi, romaniai utjair61, vendegszerepleseirol, Nagyvaradhoz fuzodo kapcsolatair61. Tudjuk, hogy igen hanyatott gyermekkora volt. (1881. marcius 25-en sztiletett Nagyszentrnik16son, ahol edesapja a mezogazdasagi iskolaban tanitott.) Korai gyasz erte, apja harminceves koraban meghalt, s edesanyja h6sies erofeszitesenek koszonhette a tbrekeny, beteges gyermek, hogy egyaltalan eletben maradt. Tehetsege igen koran megnyilvanult,.e kbre va16sagos legendak szovodnek. Miutan a nagyvaradi premontreiek hires tanintezetebe irattak (nagynenjenel, Voit Emmanal lakott), a plispoki Szekesegyhaz orgonistaja, karmestere foglalkozott zenei nevelesevel. Bamulatos anyag ment at a zsenge gyermek kezen, pl. a Waldstein-szonata (ezert kesobb sokan meg is r6ttak Kersch Ferencet, mesteret, aki egyebkent Liszt tanitvanya volt, hogy tuleroltette a beteges kisfiut). Am az mar tizevesen sem erte be csak a 118
.csucsokkal. Kesztilt kiildetesere, hogy majdan rikolt6, dorgo hangozonbe iiltesse at e barbar szazad remkepeit, embertelen disszonanciait. Az evfordul6r61 az egesz vilag megemlekezik, fenyarban usz6 hangversenytermekben, aranyozott operahazakban sz6lalnak meg halhatatlan muvei. A nemzetkozi tisztelges a langesz elott rninket is figyelmeztet: legylink btiszkek nemzeti ertekeinkre, vigyi.ik tovabb a nagyjaink gyujtotta langot. Ez adjon erot es ontudatot a rank var6 megpr6baltatasokhoz.
Fekete Attila
Harangsz6, 1995. november, VI. evfolyam, 23. szam CSAK TISZTA FORRASBOL Bart6k Bela halala 6ta eltelt otven ev bizonyftotta, hogy nagy zeneszerz61cent a 20. szazad klasszikusakent tiszteli es tartja szamon a vilag zeneirodalma. Muvei nap mint nap felcsendiilnek a radi6ban, a televfzi6ban, koncerteken, jeles eload6muveszek, hires egytittesek tolmacsolasaban vagy egyszeru m(fkedvelok, gyermekek lelkes eloadasaban. Sokszor hallunk csodas dallamokat anelkiil, hogy tudnank, bart6ki mlfveket hallgatunk. A Kossuth radio Hatarok nelkiil cfmu musoranak szignalja egy ilyen dallam; a zongorara irt Hat roman tanc-b61, melyet 1915 adott lei loan Bu§itia belenyesi baratjanak ajanlva. Mi a Szekely Zoltan hegedu-zongora atiratban halljuk este 21.30-kor, reggel 5.40-kor e szep me16diat. A nepzene kiapadhatatlan forrasa a muzenenek. Bart6k Bela a magyar nepzene gyokereit kutatva jutott el a szomszed nepek zenejenek gyfijtesehez, rendszerezesehez. A zeneben is kereste azt, arni osszetartja a nepeket, ami kozos kines, a zene legnemesebb aga - a nepzene. A bart6ki eletrajz ismereteben fontos fordulatot jelent az 1940-es ev, arnikor a Berlinben sikeres evadot zar6 zongoramuvesz a Gomor megyei Gerlicepusztara (ma hivatalos neve Gerlice) utazott nyaralni, 119
a Fischer-birtokra fizet6 vendegkent. A szalon melletti szobat berelte, ahova feltve 6rzott hangszeret is elhelyezhette. A zongorat okras szekerrel hoztak a vonathoz 100 km-re es6 birtokra, amelyen naponta rendszeresen gyakorolt, komponalt. Ha elfaradt, setalni ment a csodalatos parkba es a faluba , ahol a parasztokt61 ,,tisz.ta forrasb61" szlovak nepdalokat jegyzett le. A nyaral6vendegek egyik cseledlanya, a kibedi szliletesu (Marostorda varmegye) D6sa Lidi sok magyar nipdalt enekelt. TeMt ezeket is tiszta forrasb61 jegyezte le. Mar nepdalgyujt6 munkassaga elejen egyszerre jelentkezett a nemzeti es mas nepek dalainak lejegyzese, gyujtese, rendszerezese. A nepzenekutatasi hivatast feladatanak, misszi6nak tekintette a sokoldalu zenesz (zongornmuvesz, zeneszerz6 es 1907-t61 a Budapesti Zeneakademia tanara volt). El6dei koziil Vikar Bela tobb, fonografra gy(fjtott nepdalgyujtemenye hatasara 6 is elindult eldugott falvakba, eredeti nepdalokat gyffjteni fonograffal (1904) . 1905. ma.rcius 18-an Gruberne Sandor Emma (kes6bb Kodaly Zoltanne), a nagy kult(1raju fr6n6, aki partfogolta es szalonjaba egybegy(fjtotte az il]u muveszeket, bemutatta Bart6lmak Kodaly Zoltant. Rendszeres gy(fjt6tevekenysegere osztonz6en hatott Kodaly Zoltan baratsaga es Kodaly nepdalgy(fjtesei, valamint tudomanyos dolgozatai. Eletre sz616 baratsagukat az els6 kozos munka femjelzi , az 1906-ban megjelent Magyar ni pdalok (fele Bart6k, fele Kodaly gy(fjtesu), zongora es enekhangra atfrt nepdalgyujtemeny. N6verenek irta: ,,A magyar nepdalok legszebbjeit osszegy(fjtom es a lehet6 legjobb zongorakiserettel, mintegy a mffdal niv6jara emelem. Ez arra volna j6, hogy a ktilfold ilyen gyujtemenyb61 megismerhesse a magyar nepzenet." A sorsdont6 gyujtemeny els6 dalat ma mar szeles neptomeg enekli, de kevesen tudjak, hogy Bart6k Bela Bekesgyulan gy(fjtotte, es neki koszonhetjtik, hogy nem ment feledesbe ez a szep dallam (Elindultam szi p hazamb6l). Az Alfoldon es Dunantulon 1906-ban, majd 1907-ben Erdelyben gyujtott, ahol a falvak tanit6i segitettek tudomanyos gyujteseben, vendegszeretetiikkel es az enekesek toborzasaval. Erdelyben ismerte meg Bart6k a magyar nepdal regi stilusat, az ereszked6 szerkezetu dalokat (a felhangnelktili otfokusagot), amit mffveiben is felhasznalt. 120
A nepzene tudomanyos feldolgozasa zeneszerzoi munkassagaval forrott ossze. ,,Akkor lehet csak igazan intenzf v a paraszt zene hatasa valakire, ha az illeto a paraszt zenet ott, a helyszfnen, a parasztokkal kozosen atelhette." Az erdelyi ut utan kozolt T{z konnyu zongoradarab (1908) otodik resze Este a szekelyeknel - eredeti Bart6k-dallam, amit sokan nepdalnak velnek. A IV. es V. osztalyos enekeskonyvekben evek 6ta ez a valtozat szerepel, de a koztudatban szekelyhimnuszkent eneklik Jankovich Ferenc szfvhez sz616 szovegevel, amely alland6 aktualitassal sz61 hozzank. Ez a dallam csendtil fel a Magyar kepek (1931) zenekari valtozatban is. Bart6k zeneszerzoi palyajat a nepzene es muzene szerves kolcsonhatasa jellemzi, melyet a fenti pelda is bizonyft. Szabolcsi Bence, mint a bart6ki eletm(f j6 ismeroje, mintegy 8000-re teszi a Bart6k altal lejegyzett nepdalok szamat: 2721 magyar, 2600 szlovak, 2546 roman, ldsebb szamban arab es torok dallamokat. Sok faradsagot igenyelt ezen nyelvek elsajatftasa, sokoldalu tudast, precfz munkat igenyelt a gyujtes. Kodaly idezi: ,,kezdettol fogva tisztaban volt vele, hogy a szomszedos nepek zenejenek ismerete nelktil, a magyart sem ismerhetjtik meg igazan." Bart6k nem veletlentil jutott el a roman nepdalok gyffjtesehez. 1908-ban gyujtott elso fzben roman nepdalokat, Torock6n idozo roman szekelyhidasi lanyokt61 (Podeni, Kolozs megye). Denijs Dille belga zenetortenesz - aki 1961-t61 a budapesti Bart6k Archfvum munkatarsa -, egyik leghiresebb Bart6k-kutat6, kozleseben ismerjtik azt a tenyt, hogy Cornelia Nicola, Bu§itia Janosne, a belenyesi gorog katolikus leanygirnnazium enek-zongora tanarnoje Budapesten vegezte a Zeneakademiat (1909). Bart6k a hallgat6 roman tudasat ismerve megkerte, segftsen lefordftani az eddig gyujtott roman nepdalok szoveget. Cornelia Bu§itia meghivta a nyari vakaci6ra Bart6kot Belenyes es kornyekere gyujteni. Ez tigyben az elso bart6ki level ot keresi meg, tehat a fo erdem az o nevehez fuzodik, hogy ezen a videken kezdett roman nepdalokat gyujteni. loan Bu§itia, a belenyesi fogimnazium zene- es rajztanara, Cornelia ferje, levelezes utjan, majd Belenyesben ismerte meg Bart6k Belat. Odaad6 huseges segftotarsa, baratja volt elete vegeig. Mindenki baratsagosan fogadta a torekeny, ,,szemtiveges urat". Tudomanyos munkajaban a roman ertelmiseg is segftette. 121
1910 tavaszan loan Bu§itia tanacsara Bart6k bemutatkoz6 levelet ktildi:itt Bukarestbe G. D. Kiriac tekintelyes zeneszerzonek, kerve ki:izbenjarasat a Roman Tudomanyos Akadernianal a bihari gyujtes kiadasaban, arni 1913-ban sikeriilt is. Dr. Constantin Pavel belenyesi tud6s filol6gus (~eol6giat Budapesten, filoz6fiat Kolozsvart vegzett), a maramarosi es hunyadi gyujtesek szi:ivegkorrektora es a roman el6sz6 fr6ja, ki:izeli munkatarsa lett es lelkes hive, j6 baratja Bart6knak. A maramarosi gyujtest 1923-ban sajat ki:iltsegen Miinchenben nemetUl, es a kolinda-gyujtemenyt Becsben 1935-ben szinten nemetUl jelenteti meg Bart6k. A bart6ki zene megerteshez a magyar nepzene mellett a keleteur6pai nepek zenejet is ismerniink kell, azok tipusdallamait, hangsorait, ritrnikajat es dinarnikajat. A nepzenei kutatas nemzetki:izi sz6sz616jat halala utan a Beke Vilagtanacs Wntette ki. ,,Az en igazi vezereszmem azonban, amelynek, ami6ta csak mint zeneszerzo magamra talaltam, ti:ikeletesen tudataban vagyok: a nepek testverre valasanak eszmeje, a testverre valase rninden habon1sag, rninden viszaly ellenere." Bart6k Bela Ez a gondolat vezessen rninket napjainkban is, hogy megerthessiik es szerethessiik Bart6k zenejet.
Maruntelu Agnes
122
Bihari Napl6, 1995. november 25-26. KIEMELKEDO ZENEI ESEMENYEK ( ... )
A het kiemelk:edo esemenye volt a Bart6k Bela-est. Elhangzott a Divertimento von6szenekarra, valamint A kekszakdllu herceg vdra. Vendegkarmesterkent Hary Bela vezenyelte a nagyvaradi filharmonikusokat, s ket vendegmuvesz: Boros Konrad Erzsebet es Herz Peter (mindketten Varadr61 elszarmazottak) avatta hitelesse az igenyes operat. A haromteteles Divertimento lenyegretoro, lehiggadt s a klasszikus formaeszmenyt koveto stflusat a karmester kival6 erzekenyseggel mintazta meg, kifejtve a benso nyugtalansagot, a szenvedely sodr6 erejet. A ket m(fvesz eloadasaban megva16sult az a bart6ki szandek, amely a magyar zenei deklamaci6t hivatott megteremteni. Kival6an oldottak meg az enek-beszed nepdalos ihletet, a dramai mondaniva16 suritettseget, szimbolikajat. A zenekar illusztratfvan, egyenlo tarskent vitte szfnre e miszte1ium-opera sajatos jelkepekre eptilo vilagat. brommel fogadtuk eloadasukat, s elvartuk volna, hogy a Bart6k tiszteletere rendezett koncerten tobben is megjelenjenek ... Tuduka Oszlka:r
Bihari Napl6, 1995. december 6. BARTOK EUROPA! NAGYSAGA Bart6k - talan elnezik, hogy kozhellyel kezdem - magyarnak sztiletett. Ha Kossuth szerint Szechenyi a politikai szinteren a legnagyobb magyar volt, akkor - szerintem - Bart6k Bela e megtisztelo cimet zenei berkekben vivta ki maganak. Barhol jatsszak a vilagon, a zeneerto fill a magyar foldre gondol, mint ahogy Mozart is ugy volt 123
osztrak Becsben, hogy mindeni.itt jatszottak. Hogyan lett Bart6kb61 eur6pai ,,polip"? Ugy, hogy tudomanyos es polgari kapcsolatai beha16ztak szinte minden foldreszt. Mikozben a torok es arab kulturat ,,leste", mar ismertek nevet az Ujvilag tajain. De maradjunk inkabb hazai vizeken: milyen kapcsolatai voltak Belenye~en, vagy csak roman- es szlovaklakta telepiileseken? Ki merne allftani, hogy eleve sikerrel kecsegteto, nagy multu nemzetek kulturajat nezte? Hogy a haboru elotti Nagy-Magyarorszagr61 - ahol eppugy otthon volt a roman a szerbbel, mint a szlovak a bolgarral - ne is beszeljek. Az emlitett nyelveket j61 beszelte, s talan ennelfogva ertette es ertekelte e nepek szellemi megnyilvanulasait. U gy falta a muveltsegi.iket, hogy onismereti.ik gyarapftasaban is kozotti.ik lehessen. Azt hiszem, az 6 peldaja vezetoink es szomszedaink szamara is megtart6 ertek lehetne. Ha Szent Laszl6t egykor Erdely vedoszentjenek tudtak, akkor Bart6kot ma a kisebbsegek vedelmezojenek kellene tekinteni. Tobbsegi honatyaink fejere (amikor bantanak minket) joggal olvashatnank, hogy azt, amit 6 a zeneben erti.ink tett, azt erti.ik is tette, az 6 kulturajukert is ,,verte" a zongorat. Az egymas mellett elo nepek iranti nyitottsagaval es azonosulni tudasaval - ha csak a zeneben is -, van-e nagyobb magyar ma nala? Szombati Istvan
Hfrlevel (a Nagyvaradi Premontrei 6regdiakok
Egyestiletenek lapja), 2001., I. felev EGYKORI JELES DIAKJAINKRA EMLEKEZUNK
BARTOK BELA 1881 marciusaban szi.iletett a banati Nagyszentmikl6son. Edesapjat, a zenekart szervezo, gordonkan, zongoran jatsz6 mezogazdasagi iskolaigazgat6t igen koran elvesztette. Edesanyja, Voit Paula aldozatkesz erofesziteseinek koszonhetoen mar torekeny, beteges gyerekkent megcsillogtathatta tehetseget. A nagyvaradi premontreiek tanintezetenek diakjakent a pi.ispoki Szekesegyhaz orgonistaja, Kersch Ferenc (Liszt Ferenc tanitvanya) foglalkozott zenei 124
nevelesevel es raerezven Bart6k Bela kepessegeire, a legkomolyabb zenemuvek eloadtatasaval osztonozte kibontakozasat. Az ifju bart6ki eletut kovetkezo allomasai : Nagyszollos majd Pozsony, ahol zongoratanara Erkel Laszlo, Erkel Ferenc fia. Majd a mind teljesebb erteku tevekenyseg kovetkezik, amelyrol konyvtarnyi kotet tanuskodik szakavatottakt61, igy ettol itt es most eltekinti.ink. Am kotelessegtinknek veljtik emlekeztetni olvas6inkat Bart6k Belanak a Kossuth-szimf6nia megirasa idejen tett vallomasara: ,,En reszemrol egesz eletemben, rninden teren, mindenkor es rninden m6don, egy celt fogok szolgalni: a magyar nernzet es haza javat. .. " Hazafisagat peldamutat6an egyeztette a ,,nepek testverisegenek eszmejevel", arnikor zenefolkl6r kutatasain kereszttil megismertette a vilaggal nemcsak a magyar nepzenet, de szomszedainak dallamkincset is. Huseges munkatarsa, a belenyesi tanar, loan Bu~itia es kiseroi tamogatasaval ezernyi roman nepdalt gyujtott ossze a del-bihari tajakon. Bihari nepdalgyujtemenyet 1913 novembereben Kiriac gondozasaban a Roman Akadernia adta ki. Bart6k Belat muveszi es tudomanyos humanizmusa kesztette onkentes szamuzetesbe a masodik vilaghaboru elejen. Amerikaban, ahol egy percig sem erezte magat az fgeret Foldjen es betegsege rniatt nem tudta kozkinccse tenni peldaul roman-torok nepzenei gyujteset sem, szinte a Ill Zongoraverseny es a Brdcsaverseny komponalasa kozben erte utol a halal, 1945 szeptembereben. A nagyvaradi Uri (most Ciorogariu) utcaban, a Premontrei Fogimnazium (jelenleg M. Erninescu Orszagos Kollegium) kozponti lepcsohazanak falan dombormu orzi Bart6k Bela emleket. Ermihalyfalvan pedig a magyar kozosseg r6la nevezte el muvelodesi otthonat. De Bart6k Belara ernlekeztink barmely id6oen es helyen, amikor folcsendtilnek muveinek dallamai. Vesselenyi Tibor
125
Bihari Nap/6, 2003. majus 10.
CANTATA PROFANA
A Kolozsvarr61 erkezo Hary Bela lesz a koncert karmestere, a filharm6nia enekkarat pedig Avram Geolde§ vezenyli, s sz61istakent lep fel a fiut alakit6 Hathazi Istvan tenor es az apat megjelenito Gheorghe Ro§U bariton. A nepek testverre valasanak eszmejet hirdeto mu roman kolindaszi::ivegekre eptil, amelyeket Bart6k forditott magyarra es dolgozott at. A mu szimbolikusan veti fel a termeszetben felold6d6, a termeszet tiszta forrasanal i::inmagat megtala16 eur6pai ember gondolatat. Muzsikajat a nepzenebol meriti, am nem masolja azt, hanem idezetszerffen alkalmazza. A harornreszes formai egyseg keretezi a tartalmi elemeket. Az ,,ap6" kilenc fia szarvasvadaszatra indul, es az erdo surujeben maguk is szarvasokka valtoznak. Apjuk nyomukba szegodik, s puskajaval meg is celozza a fiukat. A legkedvesebb ki::iztiltik igy sz61: ,,Kedves edesapam, rank te sose celozz ... , mert mi teged tuztink szarvaink hegyere." Majd az apa hazahivja fiait, de azokat sem az otthon melege, sem a teritett asztal, sem a ti::ilti::itt serlegek, sem az edesanya hiv6 szava nem hatja meg: ,,Mert a mi szarvunk ajt6n be nem terhet, a mi szajunk nem iszik poharb61, csak tiszta forrasb61." A szabadsagot megizlelo kilenc szarvas mar nem terhet vissza az otthon rabsagaba. Szi::ivevenyes ellenpont (vadaszfuga), bonyolult kromatikus sz616k, egyszeruseg es tisztasag vagy eksztatikus tenor sz6lam avatja a muvet eroteljes, a XX. szazad gondolatat hangsulyoz6 ember testverisegenek hordoz6java. Tuduka Oszkar
126
Bihari Napl6, 2003. majus 15. BARTOK- ES ENESCU-MUVEK Rangos zenei esemeny koronazta a Varadinum i.innepi hetet. Ez alkalommal Bart6k Bela Cantata profana-jat is bemutattak a kozonsegnek. Maga a szerzo, Bart6k iija leveleben: ,,A nepek tesverre valasanak eszmeje minden habon1sag es rninden viszaly ellenere val6sulhat meg." A harom szakaszb61 all6 alkotas egyreszt epikus, masreszt dramai hangot tit meg, a befejezesben pedig visszater az elso resz gondolatvilagahoz. A szerzemeny megeleveniti a kilenc csodaszarvas tortenetet. A k6rus inditja a tortenest elbeszelo formaban, majd hirtelen valtaskent harsany ki.irthang sz6lal meg: ti.iga es negysz6lamu vegyes kar idezi fel a vadaszatra indul6 fiuk tortenetet. Sejtelmes t6nusu motfvumtoredekek sorjaznak harfaglissando kiseretevel, s nepdalidezetjellegu fordulatot jelez a muzsika: erdo s(frujeben a fiuk szarvasokka lettek. Az enekstilus sajatos feszi.iltseget ti.ikrozi az apat fenyegeto legnagyobb, legkedvesebb fiu sz6lama. A bariton az apa fajdalmas szavait sugallja, vegezeti.il a k6rus sejtelmesen elhalkulva fejezi be a cselekmenyt. Az est karmestere, Hary Bela teljesi'.tmenye mintaszeru volt. Minden egyes gondolatot gondosan megformalt, nagy figyelmet fordftva a ritmusra, a gyakran valtoz6 titemek megmintazasara. A filharm6nia k6rusat Avram Geolde§ tanftotta be. Az osztott vegyes kar peldas eloadasa, a muvet vegigkfsero hangszfne, dinamikaja kival6an tamasztotta ala a zenekari jatekot. A fiut megjelenfto tenor, Hathazi Istvan j61 birk6zott meg nehez sz6lamaval. Gheorghe RO§U baritonja az apat f01malta meg kulturalt eneklessel, letisztultan, a mu gondolatahoz idomulva oldotta meg feladatat az enekes. A nagy sikeru esten sz6lalt meg Bart6k 1939-ben komponalt, sulyos mondanival6t tartalmaz6, haromteteles von6skari Divertiment6ja, amelyben mar vilagosan felismerheto a magyar nepdal hangja. J61 egeszftette ki a musort George Enescu elso C-dur, negyteteles, 1904-ben bemutatott Szvitje. Tuduka Oszkar
127
Bihari Napl6, 2005. szeptember 27.
BARTOKRAEMLEKEZTEK Bart6k Bela halalanak hatvanadik evfordul6ja alkalmab61 hangversenyt rendeztek a nagyvarad-velencei R6mai Katolikus Kulturhazban. A pentek esti koncerten az ismertebb es nepszeru kompozfciok mellett a modern hangzasvilagu II. Von6snegyes masodik tetelet is meghallgattuk. A masodik elemista Olah Zoltan a 85 nepdalfeldolgozast tartalmazo Gyermekeknek cfm(i sorozatbol az elsot szolaltatta meg, maris mutatkozo tehetseggel. A Tfz konnyu zongoradarabb61 (1908) a hegedure atfrt Este a szekelyeknel cfmut a kilencedikes Olah Boglarka jatszotta hangulatebresztoen, jatekosan, szep t6nussal. Zongoran mindket kis el6ad6t edesanyjuk, Olah Gabriella kfserte. Nepzenei fogantatas Szabo Annamaria elsoeves hallgato kellemes, meleg szopranjaval kbzvetf tette a Puha me leg tolla van a kismaddrnak cfm(i dalt Rethi Brigitta (XII. osztaly) zongorakfseretevel. Az 1926-1939 kozott komponalt Mikrokozmosz 150 darabjabol a bolgar ritmusban frt hatodik tancot Balint Johanna fiatalon abszolvalt tanarno jatszotta zongoran, visszaadva a mu sajatos ostinatos, szilaj tempovetelet. 1915-ben a szerzo Belenyes kbmyeki gyujteset is felhasznalva frta meg a Roman tancokat, melyeket Szekely Zoltan frt at hegedure. A mesterkurzust vegzo Costin Szabo Eva muveszi eloadasaban elvezhetttik az osi roman taj hangulatat idezo darabot. Melto tarsa Thurzo Zoltan (otodev) volt, aki muveszi jatekaval egeszftette ki a sz6lista szandekat. Modern hangvetel A Gombosi B. - Balazs Bela verseire komponalt modern hangvetelu dt dalb6l a Nydr cfmut Gergely Toth Ema kidolgozott, kulturalt 128
szopransz6lamaval avatta erzekletesse, Szeghalmi Peter Emese muzikalis kiseretevel. Vegezettil idealis von6shangzassal, a kamaramuzsikalas bensosegevel, a modern zene eloadasi rejtelmeibe bevezetve sz6lalt meg az I.vilaghaboru gyuloletes atmoszferajaban frt haromteteles II. Von6snegyes vallomasszeru masodik tetele, az Allegro molto capriccioso. A fab6l faragott kiralyfi nepzenei fogantatasaval rokon, az arab folkl6rt is felhasznal6, valamint Schonberg es Sztravinszkij hatasat is mutat6 alkotast a Varadinum von6snegyes adta elo. Tokaji Agnes (I. heged(f), Costin Szabo Eva (II. hegedu), Thurz6 Sandor J6zsef (bracsa) es Marcu Sikes Agnes (gordonka) osszehangolt jateka melt6 emleket allitott Bart6k Bela halhatatlan muzsilcajanak.
Tuduka Oszkar
Bihari Napl6, 2006. marcius 25. BARTOK BELA HELYI KAPCSOLATAI Ma tinnepli a zenekedvel61c egyetemes tabora a vilaghiru zeneszerzo, zongoramuvesz es nepzenekutat6, Bart6k Bela sztiletesenek 125. evfordul6jat. Bart6knak varadi es bihari kapcsolatai is voltak. Nagyvarad es Bihar megye meltan btiszkelkedhet azzal, hogy a zenekultura e hatalamas geniusza tobb szallal kotodik ezekhez a helyekhez. Bart6k Belat alig tizevesen masodik gimnaziumi evere ozvegy edesanyja a nagyvaradi Premontrei Girnnaziumba fratta be, s az 18911892-es tanev elso ket harmadat itt vegezte. Mar ekkor megnyilatkozott rendkivtili zenei tehetsege, s azert hozta edesanyja Nagyvaradra, mert itt elt nagynenje, s igy a gyermek csaladi kornyezetben folytathatta az edesanyjat61 kapott zenei nevelest.
Varadi kepzes Varadi zongoratanara Kersch Ferenc, a katolilcus ptispokseg muzsikusa es orgonistaja, ajeles zeneszerzo volt, aki sikeresen vezette be 129
a gyermek Bart6kot a klasszikus zene vilagaba. Az idegenbe szakadt gyermek nagy szorgalommal es sikeresen folytatta zenei tanulmanyait, de nem erezte j61 magat a szamara idegen varadi iskolai komyezetben, raadasul egeszsege is megromlott. Orvosi tanacsra edesanyja a husveti szi.inet utan mar nem vitte vissza a premo~treiek iskolajaba. Ezzel lezarul Bart6k Bela varadi kapcsolatainak els6 szakasza. Masodszor a mar sikeres es nemzetkozi himevre is szert te.v6 Bart6k ugy keri.ilt ismet kapcsolatba Nagyvaraddal, hogy budapesti zeneakaderniai tanarkent egy tehetseges nagyvaradi hallgat6, Szalay Stefania lett egyik els6 es legkedvesebb tanitvanya. (Szalay Stefania kesobb 6riasi szerepet jatszott Nagyvarad zenei eletenek fellenditeseben. Eleter61, munkassagar61 Em6di Janos konyve megjelenes el6tt all.) Bart6k es tanitvanya kozott 6szinte es tart6s barati kapcsolat alakult ki. Kesobb Bart6k gyakran ki.ildott volt tanitvanyanak zenei konyveket, kottakat, keziratokat, es evente tobbszor fogadta 6t koncertmusorainak velemenyezesere.
Kopan Arpad
Bihari Napl6, 2006. aprilis 28. BARTOK-EMLEKNAPOK NAGYVARADON
Bart6k Bela zeneszerz6 szi.iletesenek 125. evfordul6jan ernleknapokat es konferenciasorozatot szervez a Romaniai Magyar Zenetarsasag. Ma 19 6rat61 hangverseny lesz a Kiralyhag6melleki Reformatus Egyhazkeri.ilet disztermeben. Valogatas Bart6k muveib61: 44 hegedudu6, Mikrokozmosz, Allegro barbaro, op. 14-es Szvit, Improvizdci6k, Hat roman ta.nc hegedure es zongorara, Nyolc magyar nepdal, Falun (szopran hangra es zongorara), /. rapsz6dia gordonkdra es zongordra, Egynemu karok. Kozrem(fkodnek: a PKE diakjai, tanarai, egynemu kara es meghivott el6ad6k - Tokaji Agnes, Costin Szabo Eva, Thurz6 Zoltan, Balint Johanna, Laszl6ffy Zsolt, K6vari Eszter Sara (m.v.), Morzsa Oszkar (m.v.), Brug6s Barta Anik6.
130
Konferencia Aprilis 29-en, szombaton 10 6rat61 Zenetudomanyi Konferenciat tartanak a Lorantffy Zsuzsanna Reformatus Egyhazi Kozpontban, ahol Laszl6ffy Zsolt: Bart6k Bela Kossuth-szimf6nidjdr6l, Nemeth Istvan (m.v., Budapest): Bart6k hatdsa az erdelyi magyar zeneszerz6'kre; Dr. Szego Peter: Zeneszerzo-technikdk bemutatdsa a Mikrokozmoszban; Kedves Tamas: lnterpretdci6s lehetosegek Bart6k I. rapsz6didjdnak eloaddsdban; Dr. Angi Istvan: Bart6k koltoi vildga; Pavai Istvan: Bart6k es a Neprajzi Miizeum; Laskay Adrienne: Bart6k k6rusm{{veszete; Sebo Ferenc (m.v., Budapest): Bart6k es a magyar nepzene eloadasok hangzanak el. Aprilis 30-an, vasamap 19 6rat61 a Kiralyhag6melleld Reformatus Egyhazkeri.ilet dfsztermeben fellep a Sebo egyi.ittes Bart6k vilaga cfmu musoraval. 14 6rat61 megemlekezest tartanak Nagyszentmikl6son, Bart6k szi.ilofoldjen.
Bihari Napl6, 2006. majus 2.
ABARTOKIZENESZAVAKBAN A zenetudomanyi konferencia programjaban az ismert magyarorszagi muzsikus, Sebo Ferenc beszelt Bart6k es a magyar nepzene kapcsolatar61. Az eload6 hangsulyozta, Bart6k fedeztette fel az eredeti osi magyar nepdalt. Ahogy kutatasai egyre kiterjedtebbek es alaposabbak lettek, ugy erosodott benne a meggyozodes, hogy a magyar polgari kultura megteremtese csakis nepi-paraszti gyokerekbol kiindulva erheto el. Bart6k a maga utjan haladt, pedig tudta, hogy az akkoriban egyre inkabb teret nyero avantgard mozgalom rnindenfele folklorizmust elutasft. Ennek ellenere Bart6k kutatta a nepzenet, es figyelme kezdettol fogva mas nepek dallamvilagara (szlovak, roman, szerb, sot arab) is kiterjedt. 131
Milyen magyar? Kesobb a roman nepzene valt etalonna szamara, mert az eur6pai muzenei hatasokt61 mentes nepdalaik tisztabban megorzodtek. Sebo Ferenc Bart6k zenei ertekiteletenek valtozasai nyofl_lan a mar sokak altal feltett kerdesre kereste a valaszt: mi tortent Bart6k magyarsagaval? Hangsulyozta: Bart6knak nem a magyarsaga veszett el, hanem.a magyarsagkepe valtozott meg. Mi utan jobban megismerte a terepet, a kozep-kelet-eur6pai nepek autentikus nepzenejet es hagyomanyos eletformajat, akkor forma16dott ki benne egy differencialtabb val6sagkep. Az e16ad6 vegezettil megallapitotta: Bart6k nemzeti szintu globalizaci6t hajtott vegre, mert 800-900 ev hagyomanyat fedezte fel, ami ugy magyar, hogy eur6pai is.
Nern mindenkie Sajat eloadasat kovetoen Sebo Ferenc felolvasta Pavai Istvan tanulmanyat is, majd kotetlen beszelgetessel zarult a konferencia. Ekkor Sebo Ferenc elmondta, hogy ma mar a fiatalsag nem tanul meg tancolni es enekelni, lassan-lassan mar beszelni sem tanulnak meg, ezert fontosak a kultura intezmenyei. Velemenye szerint a zene nem mindenkie, ahogy azt Kodaly Zoltan mondta, hanem azoke, akik muvelik. Pap Istvan
Bihari Napl6, 2006. majus 2. BARTOK-EMLEKNAPOK A LORANTFFYBAN A Romaniai Magyar Zenetarsasag szervezeseben konferenciasorozatot tartottak a Lorantffy Zsuzsanna Reformatus Egyhazi Kozpontban. A moderator Demeny Attila karmester volt. 132
Els6kent Laszl6ffy Zsolt tanar tanulmanyaban Bart6k Kossuthszimf6niai ki::iltemenyet elemezte szakavatottan. A tfz, egymassal szorosan osszeftigg6 es felirattal ellatott tetel zenejenek jellegzetessegeit fejtette ki. Felidezte a szerz6 1903. junius 12-en anyjahoz frt levelenek jellemz6 sorait: ,,Ezek lehetetlen allapotok, melyeket nem lehet tovabb t(frni. .. Isten aldd meg a magyart es mentsd meg a Habsburg csaladt61." A kor szemleletevel szembehelyezkedve a nemzeti i::intudatu Bart6k az 1848-as szabadsagharcot allitja eszmenykeptil. Az e16ad6 alapos elemzese soran kifejtette, hogy a mu Liszt es Erkel hagyomanyanak folytatasara vallalkozik, s felfedezhet6 benne Richard Strauss szimfonikus ki::iltemenyenek hatasa is. Bizonyftekul a filmvasznon megelevenedett a szimfonikus ki::iltemeny nehany mozzanata. Az egyesftett szimfonikus es operazenekart Laszl6ffy Zsolt vezenyelte a kolozsvari bemutat6n.
Elmenyek, fesziiltsegforrasok A Budapestr61 erkezett Nemeth Istvan kutat6 Bart6k hatasa az erdelyi magyar zeneszerz6kre cfmu tanulmanyat olvasta fel. Ramutatott a zene erzelmi, indulati jellegere, de tarsadalmi meghatarozottsagara is. Hangsulyozta, hogy a mestersegbeli tudas mellett a val6sagismerete is alapvet6 tenyez6je a bart6ki zenenek. 1953-ban Max Eisikovits a kor szellemenek megfelel6en bizonyos formalizmust velt felfedezni Bart6k muveszeteben. Majd kes6bb olyan modern szemleletu alkot6kat sorol fel, akik Bart6k muveszetenek ki::ivet6i, de nem epigonjai, mint Kurtag Gyi::irgy, Terenyi Ede vagy a koran elhunyt Vermessy Peter. Elemezte Vermessy Nenia, in memoriam B.B. cfmu szerzemenyenek III. es IV. tetelet. E modern, avantgard muzsika mellett Csiky Boldizsar Bart6k muveszetehez ki::it6d6 szimf6niajanak alapgondolatat fejtette ki. Hangsulyozta, hogy Bart6k a regi nepdallamokat nem ki::izvetlentil, hanem ki::izvetve ezek hangvetelet illeszti muveibe.
133
Bart6ki dallamvilag Laskay Adrienne Bart6k k6rusmuveszetenek jellemz6 vonasait elemezte tanulrnanyaban. Dr. Angi Istvan dolgozata a bart6Id dallamvilag retorikajat ismertette. Kifejtette, hogy a bart6ki zene ertekrendjeb6I ered6en esztetikai tizenet: groteszk es transzcendens is egyben. Ehhez allitotta peldakent a Ket arckep kett6seget, az idealist es a torzot. Zenejenek alapja a hasonlat, a metafora, a jelkep. Ennek bizonyitaskeppen az Egynemu karok egyik darabjat idezte, a maganyossag tizenetet. Ramutatott a nepmesek hatasara A f6b6l faragott kiralyfiban vagy a Cantata profana-ban. Befejezestil ldfejtette, hogy a Concerto IV. teteleben Szep vagy, gyonyor{{ vagy, Magyarorszcig slagere hogyan valik nemes mel6diava.
Thduka Oszkar
Bihari Napl6, 2006. majus 3. VALOGATA.S BARTOK MUVEIBOL
Bart6k Bela sztiletesenek 125. evfordul6ja alkalrnab61 a Romaniai Magyar Zenetarsasag szervezeseben hangversenyt rendeztek a Partiumi Kereszteny Egyetem disztermeben. Bevezeteskent Tokaji Agnes es Costin Szab6 Eva Bart6k 44 hegedudu6jcib6l het darabot sz6laltatott meg muveszi szinten. Catalan Ttinde ha.mm nepdalt jatszott zongoran a 15 magyar parasztdalb6I, igen megriyer6en. A Mikrolwzmosz legutols6 hat zongoradarabjat, a bolgar ritmusban irt tancokat hallgattuk meg Balint Johanna el6adasaban. A fiatal sz6lista raereztetett a kompozici6 szenvedelyes jellegere. Az Allegro barbarot Morzsa Oszkar zongoramuvesz tolmacsolta, aki jatekaban felszabaditotta a bart6Id kivant 6ser6t, az eszak-afrikai arab-zenet felhasznal6 eroteljes ltikteteset. 134
Sajatos liraisag A Szvitet Thurz6 Zoltan otodeves hallgat6 tolmacsolta. Az 1916ban keletkezett mu soteten izz6 demonisagat igen kifejezoen rnintazta meg. A befejezes befele fordul6 meditaci6jat is erzekletesen hozta felszinre. A kozismert es nepszeru Hat roman tdncot Costin Szabo Eva jatszotta heged(in, Thurz6 Zoltan zongorakiseretevel. Raereztettek a roman zene sajatos lfraisagara es egyben feszes, tancos jellegere is. A nyolcteteles Improvizdci6kat Laszl6ffy Zsolt zongorajateka avatta rendkivi.ilive. Felelevenedtek az ismert nepdalok, mint peldaul: Telen nem )6 szdntani vagy az Imhol kerekedik. A mu modern hangvetelu muzsikajat a hozzaallas magas muveszi szintjen tolmacsolta. Negy tetel A Falun cimu szlovak nepdalra epi.ilo kompozici6t Kovari Eszter Sara budapesti operaenekesno enekelte Morzsa Oszkar zongorakiseretevel. Negy tetelt hallgattunk meg: Szenagyujtes, Lakodalom, Bolcsodal, Legenytdnc. Ezt kovette ugyancsak az 6 rendkivi.il kulturalt tolmacsolasaban a 20 magyar nepdalb61 negy darab: Szdnt a babam, Ablakomba, ablakomba ... , Altalmennek en a Tiszdn, es termeszetesen a konnyet fakaszt6 Elindultam szep hazdmb6l. Vegezeti.il az Egynemii karokb61 nyolc enekszam hangzott el. A tizenot tagu leanykart Brug6s Anik6 tanarno, Kovacs Eniko es Lorinci Krisztina vezenyelte. A PKE zenei fakultasanak hallgat6i szep tiszta hangzassal, a kettos sz6lam kival6 megrnintazasaval avattak szeppe a muvet, koszonhetoen Brug6s Anik6 karvezetoi munkajanak.
Tuduka Oszkar
135
Bihari Nap/6, 2006. majus 15.
BARTOK ES MOZART EMLEKENEK ADOZTAK A legut6bbi hangversenyen ket Bart6k-mu es Mozart C-dur szimf6niaja csendlilt fel. A filharm6nia zenekarat Romeo Rimbu vezenyelte. Bart6k 1915-ben eredetileg zongorara irt Hat roman nepi tancat hallgattuk meg a zenekar el6adasaban. Szines, jatekos dallamok sorakoztak fel (a Bot-tanc, a Topog6, a Furulyajatek, a Bucsumi tanc, a Roman polka, az Apr6z6) Romeo Rimbu karmester vezenyleteben. Klilonosen a kisfurulya es a fuvola jateka emelkedett ki. Bart6k 1930-ban komponalt II. Zongoraversenyenek sz6lamat Gernot Hanschke, az esseni Egyetem, valamint a trossingeni Zeneakadernia tanara sz6laltatta meg. A Cantata profana utan keletkezett muvet a mester valsagos id6szakaban alkotta. A valaszut el6tt a116 szerz6 koncertje az expresszionizmus, masreszt a Debussy utani korszak muzsikajanak- f6kent Sztravinszkij - hatasa alatt all.
Tobb atelest A fellep6 muvesz szinte kfvlilall6an jatszotta (kottab61) a meglehet6sen nehez es bonyolult felepitesu versenymuvet. Jatekaban elmos6dtak a kfvant karakterek, s hianyzott a sz6lamok plasztikus megrajzolasa is. A kivant fektelenseg helyett inkabb tart6zkodast ereztlink el6adasaban. Csupan itt-ott csillant fel egy-egy mozzanat, f61cent a poetikus reszekben, s valamennyire a bravurt igenyl6 el6adasm6dban. Erzelrni eletenek tovabb kellene melylilnie szellernileg es stilusban egyarant. ·J obban sikerlilt Mozart gyakrabban jatszott C-diir Jupiter szimf6niajanak tolmacsolasa. Ujra felfedezhettlik a karmester vezenyleteben a fenseges er6t, a klasszikus mertektartassal kifejezett derut, valamint a muvet megkoronaz6 Finale haromsz6lamu fugat a szonataval elegyit6 mely ertelmu harm6niajat. Tuduka Oszkar 136
Reggeli Ujscig, 2006. majus 17. BARTOK SZAVAKBAN ES SZAVAKON TUL
Bart6k Erdelyben cirnmel zenes-irodalmi emlekestet rendeztek hetfon a zeneszerz6 szi.iletesenek 125. evforduloja tiszteletere a Kiralyhagomelleki Reformatus Egyhazkerlilet szekhazanak disztermeben. A Partiurni Magyar Muvelodesi Ceh altal a Varadinum-Unnepsegsorozat kereteben szervezett esten szinmuveszek szavaltak erdelyi kolt61c Bartok altal ihletett verseib61, es elhangzott a zeneszerz6 nehany kompozicioja is. Illyes Gyula, Laszloffy Aladar, Laszloffy Csaba, Szocs Kalman, Kanyadi Sandor, Szilagyi Domokos koltemenyeit Meleg Vilmos, Kocsis Gyula, Toth Tiinde, Kovacs Enik6, Hajdu Geza, Kovacs Levente szavaltak el, mig Bartok muveib61 Thurzo Zoltan (zongora), B. Konrad Erzsebet (enek), Magyari Zsuzsanna (zongora), Tasnadi Ferenc (enek), Kriszta Reka (enek), Costin Szabo Eva (hegedu) es Balint Johanna (zongora) eloadasaban hallhattunk reszleteket. A musorban egymast valtottak a versek es a zenei reszletek, s igy kaphattunk egyseges kepet mindan-ol, arnit Bart6k jelentett az erdelyi kblteszet szamara, illetve arrol, arnit Erdely jelentett Bartoknak. A balkani nepek zenejet egyetemes vilagnyelvve atszellemit6 Bartok, a tanar, nepzenekutato, zeneszerz6, a rnindig tiszta fomi.st keres6 6szinte ember mellett elhalvanyul rninden kicsinyes, evilagi tbrekves. A kivalasztott kolt61c szavaibol egy alkoto ember tehetsegenek es egyenisegenek megbecsiilese szolt, akinek gondolatai hol egy Belenyesben gyujtott roman tancban, hol heves bolgar ritmusokban, hol pedig a magyar paraszti enekben talaltak visszhangra. Az utolso versben (Szilagyi Domokos: Bart6k Amerikdban) nerni pesszimizmussal konstatalhattuk szavakon innen es tul, hogy nemcsak Bartok megertesehez, de egymas elfogadasahoz is tul kicsik vagyunk. Ezt a rernkepet latszott remennyel megtblteni Bartok igazsagszeret6, a vilagot muveszi szernmel ujrateremt6 alakjanak Szilagyi Domokos soraiban felsejl6 fenye: 137
,,Aki alkot, visszafele nem tud lepni s ha mar kin6tt minden ruhat, meztelentil borzong a vegtelen partjan, mfg folzark6zik moge a vilag."
Toth Gabor
