A hajdukeriileti biinteto torvCnyszCk 1861-1871. Cvi miikodCsCnek viizlata
Nagy Sandor
Az 1757-ben pallosjoggal felruhazott hajdukeruleti torvenyszek elsofoku buntetobiraskodasanak feudalis korszaka 1850 majus utolso napjaiban veget ert. Ez id6 alatt 1I.Jozsef refor~njaikovetkezteben a torvenyszek munkaja 1787 augusztus 38-to1 1790 marcius 3-ig sziinetelt.
Az 1848149.evi szabadsagharc bukasa utan az osztrak abszolutizrnus idegen szellernu igazsagugyi szervezetet kenyszeritett az orszagra. 1860 oktober ?-an 1.Ferenc Jozsef a megvaltozott kul- es belpolitikai helyzet kovetkezteben kenytelen volt az un. Oktoberi diplomaban tobbek kozott - a lnagyar torvenykezes rendjet is visszaallitani. Ennek a gyakorlati megvalositasa vegett az 186 1 januar 33-to1 marcius 4-ig tartott orszagbiroi ertekezleten kidolgoztak az Ideiglenes Torvenykezesi Szabalyokat IITSZI. E szerint a volt lnagyar birosagok - a hajdukeriiletben mukodottek is - valtozatlan hataskorrel kezdhettek meg mukodesuket. Ez azt jelentette, hogy a hajdukerulet teruleten elkovetett nagyobb sul@ buncselekmenyek elsofoki~elbiralasa, valarnint a hajduvarosok tanacsainak kisebb sulyu ugyekben hozott iteletei ellen bejelentett fellebbezesek elbiralasa valtozatlanul a keriileti bunteto torvenyszek hataskorebe tartozott. A torvenyszek 186 1 junius 6-an kezdte meg munkajat, de ez nern sokaig volt zavartalan. Az Oktoberi diploma es az 186 1 februar 26-an kibocsatott Febntari patens elleni tiltakozas egyre jobban kielezte a csaszar es a nemzet kozotti ellentetet, ezert az uralkodo augusztus 33-en
feloszlatta a magyar orszaggyulest. A kialakult politikai helyzetben meg az is elofordult, hogy cs. kir. katonai parancsnoksag eroszakkal avatkozott bele a birosag itelkezesebe. igy pl. a Debrecenben a11omasozo cs. kir. katonai parancsnoksag azt kovetelte a keriileti torvenyszektol, hogy a lopas miatt 3 evi bortonre itelt Erdos Jozsefet adja ki, Inert szabadsagos katona es nem tartozik a polgari birosag hatosaga ala. Mivel az l848:XXIII. tc. 2. $-a csak "a val&igo.s had .szolgbla/l~arrh / l i katorrbkat" vette ki a polgkri bir6sagok ill&kessdge a161, - a keruleti torvenyszek a keres teljesiteset megtagadta. Emiatt a Boszormenybe beszallasolt lovassigi tiszt - nyilvan felsobb parancsra - 186 1 szeptember I-en, vasarnap, 30 katonaval es 5 zsandarral megtamadta a hajdukeriilet szekhazat, a bortonoroket lefegyvereztette, a borton ajtajarol a lakatot leverette es Erdos Jozsefet eroszakkal elvitette. A belpolitikai feszultseget tovabb fokozta, hogy grcif Forgach Antal kancellar a tnegyegyuleseket 186 1 oktober 37-en betiltotta s a katonasag parancsot kapott az esetleg osszeiilo kozgyulesek eroszakos feloszlatasara. Tiltakozasul a megyei tisztviselok allasukrol lemondtak. A keruleti torvenyszek 186 1 novernber 7-en ugy hatarozott, hogy lnivel a torvenyszeket a varosok kuldottein kivul ugyanazok a keruleti tisztviselok alkotjak, akik a kozigazgatasi iigyek intezeseben is reszt vesznek,- erkolcsi es torvenyes kotelesseguk, hogy ne tekintsek rnagukat semmifele mukodesre feljogositottnak mindaddig, arnig a hajdukeriilet onkortnanyzatat gat10 akadalyok meg nem szunnek. Egyedul Sillye Gabor keriileti fokapitany maradt a helyen s a keriilet erdekeire hivatkozassal mindent elkovetett, hogy a tisztviseloket 51lasuk ujboli elfoglalasara rabirja.
Az 1848 elotti birosagok visszaallitasa nem jelentette azt, hogy a megvaltozott tarsadallnl korihnenyek kozott mukodesuket kizarolag a regi torvenyek es joggyakorlat alapjan folytathatjak. Az Orszagbiroi ~rtekezletnekeppen az volt a feladata, hogy a biintetotorvenyeknek es gyakorlatnak "a vd//ozott vi.szor~)mkhozidoniitciscival" olyan szabalyo-
kat allitson ossze, amelyek zsinormertekul szolgalhatnak mindaddig, amig az alkotmanyos torvenyhozas maskeppen nem rendelkezik.
Az ITSZ szerint a megyei torvenyszekek jogervenyes biroi hatarozatanak meghozatalahoz az alispan vagy helyettesenek elnoklete alatt legalabb negy torvenytudo es allando tag szavazata szukseges. Az ITSZ-ben irt felhatalmazas alapjan a hajdukeriileti kozgyiiles a torvenyszek allando tagainak letszamat 1 1 foben allapitotta meg. Az elnoki teendoket ellato keruleti alkagitany vezetese alatt negy keruleti tablabiro es a hat hajduvaros fohadnagyai, ezek akadalyoztatasa eseten torvenytudo kikiildottei alkottak a biroi testuletet. Bar az ervenyes hatarozatok meghozatalahoz az elnokkel egyutt csak ot tagra volt sziikseg, a targyalasokon rendszerint ennel tobben voltak jelen es vettek reszt az itelkezesben.
Az ITSZ leszogezte, hogy a nemesek es nem-nemesek ellen inditott bunteto eljarasok tekinteteben a kulonbseg megszhik, megpedig nem a nemesek joganak csorbitasaval, hanem a nem-nemeseknek a nemeshez emelesevel. Ennelfogva a lnagyar torvenyeknek es gyakorlatnak az elozetes vizsgalatra vagy enelkuli befogatasra, letartoztatasra, vagy szabadlabon hagyasra, kezessegre bocsatasra es a vedelemre vonatkozo, csak a nemesek altal elkovetett biintettek eseten alkalmazhato rendelkezeseit - a nem-nemesekre is k~terjesztette. A bunteto eljaras gyorsabb befejezese erdekeben az ITSZ ugy rendelkezett, hogy irasbeli penitra csak a fobenjaro buntetesre iranyulo, es azok az enyhebben buntetendo, de bonyolultabb tenyallasu bunugyek tartoznak, amelyeket tettestarsak kovettek el. Egyeb buncselekmeny eseten irasbeli eljarasnak csak akkor van helye, ha a vadlott erre iranyulo kerelmet az eljaro birosag alaposnak talalta. Az elutasito hatarozat ellen azonban f'ellebbezesnek nern volt helye. A kiralyi Curia 1848-to1 folytatott gyakorlatara is figyelemmel, biintettek miatt testi biintetest Ipalcazast, korbacsolastl kiszabni nern lehetett. Megszunt a nem-nemesek perorvoslati joganak korlatozasa s mikent korabban a nemesek. az iteletek ellen - a kiszabott buntetb mer-
-
teketol fuggetlenul ok is elhettek fellebbezbsel. Ennek kovetkezteben jelentosen megnott a fellebbviteli birosagok - kiralyi es hetszernelyes tabla - munkaterhe s ez szuksegesse tette mindket forumon a kulon bunteto szakosztaly megszervezeset.
111.
A keriileti torvenyszek a tizenegyevi szuneteles utan tartott elso iilesen - 1861 junius 6-an - a biinteto eljaras szabalyainak az ITS2 szerinti valtozasara, valamint a biincselekmenyek nyomozasat vegzo varosi tanacsok e teren nem egeszen begyakorlott tisztviseloire is tekintettel, osszefoglalta a legfontosabb eljarasi szabalyokra vonatkozo utasitasait. Eloirta, hogy a kihallgatasokrol keszitendo jegyzokonyvekben a gyanusitottaknak mely szemelyi, csaladi, vagyoni allapotara es eloeletere vonatkozo adatait kell felsorolni. Arra is felhivta a figyelmet, hogy a kihallgataskor a biincselekmenyek elkovetesenek lenyegere, mellekkoriilmenyeire es az elkovetes modjara vonatkozo kerdeseket roviden, szabatosan es logikai sorrendben tegyek fel a tisztviselok es a valaszokat a kihallgatott sajat szavaival roviden, de ugy vegyek jegyzokonyvbe, hogy abbol "sen~mi6rdeke.s" ki ne maradjon. A kihallgatott elott irasba foglalt vallomasat fel kell olvasni s ezt kovetoen a jegyzokonyvet - az eddigi gyakorlattol elteroen - nemcsak a kihallgatast vegzo es a jelen lev6 hatosagi szemelyeknek, hanem a kihallgatottnak is ala kell irnia. Az iratok kulalakjat illetoen pedig azt a kovetelmenyt tamasztothetiikta, hogy " n hiitriigjis~vomikozj tnirrderr irnt i i s z t h , ol~~crshatb kel, CI .sznvnk vugy morru'ntt.6.sxk kihriigcilasa rrdkiil .s:erkes~/errd6." A nemesekre vonatkozo eljarasi szabalyoknak a nem-nemesekre kiterjesztese folytan a varosi tanacsoknak esetenkent dontenie kellett a gyanusitottak letartoztatasa vagy szabadlabon hagyasa kerdeseben. A letartoztatasnak csak akkor volt helye, ha a gyanusitott vagyontalan volt es szokesetol tartani lehetett. A letastoztatott gyanusitottak ingo es ingatlan vagyonat a varosi tanacsok abban az esetben is kotelesek voltak osszeirni es biroi zar ala venni, ha az illeto terhere a rabtartasi koltsegen kiviil mas kar- vagy koltsegteritesi kotelezettseg nem forgott fenn, mert nem lenne igazsaI
/
1 1
I
!
92
gos, hogy amig a letartoztatottaknak vagyona van, bortonbeli elelmezesuknek koltsege az adozo kozonseget terhelje. 1848 elott a bunteto iigyeket harom havonkent targyalta a torvenyszek, 1862-to1 kezdve azonban mar havonta, az elintezendo ugyek szamatol figgoen, tobb napig tartottak uleseket. Az elso ket csonka evet kovetoen, 1863- 187 1-ig a targyalasi napok szama evente 40 es 63 kozott ingadozott.
A biroi eljaras - mikent 1848 elott is - a megidezett tanuk vallomasanak hitelesitesevel kezdodott, ennek befejeztevel a vadlottak ujboli kikerdezesevel folytatodott. Ezt kovetoen a vad kepviseloje /a tiszti fovagy alugyesz/ a nyomozati iratok beterjesztesevel, az ugyek termeszetetol fuggoen, roviden vagy reszletesen eloadta a tenyallast a bizonyitB kok meglelolesevel es inditvanyt tett a kiszabando buntetes nemere es I I I L ; ~ ' / C ; ~ C ; ~ . ~valamint ', a bunugyi es egyeb koltsegekben valo marasztalasra. Utana a vedo fejtette ki az ugy tenybeli es jogi megitelesere vonatkozo allaspontjat, felsorolta a vadlott javara szolgalo enyhito koriilmenyeket, amelyek aiapjan az ugyesz altal inditvanyozottnal minden esetben enyhebb buntetes kiszabasat, illetve vedence felmenteset kerte. A vad es a vedelern kepviseloje sajatkezuleg irta be a targyalasi jegyzokonyvbe az altala eloadottakat. A torvenyszek elotti eljarasban minden ugyben kotelezo volt a v 6 do kozremukodese. Ezt a feladatot rendszerint a tiszti alugyesz, ritkabban a foiigyesz latta el, s ilyen esetben az alugyesz kepviselte a vadat. A torvenyszek mukodesenek most targyalt utolso 1 1 eveben mindossze 3-4 alkalommal jelentkezett vedokent a vadlott altal megbizott hites ugyved. A zart ulesen meghozott iteleteket az ulesszak utolso napjan a vadlott, vedo es ugyesz jelenleteben hirdette ki a torvenyszek elnoke. Ha a szabadlabon vedekezo vadlott nem volt jelen, a torvenyszek az iteletet az illetekes varosi tanacsnak kiildte meg kihirdetes vegett. A torvenyszek elnoke, illetve a kihirdetessel megbizott varosi tanacs tisztviseloje, koteles volt a vadlottat fellebbezesi jogara kioktatni. Erre tett nyilatkozatit a targyalasi jegyzokonyvbe bejegyeztek, a varosi tanacs pedig irasban tett jelentest a kihirdetes megtortenterol es a vadlott nyilatkozatarol. Ha az itelet ellen az erre jogositottak nem jelentettek
I I
I
be fellebbezest, az itelet jogerore emelkedett s a fogva lev0 vadlott nyomban megkezdte buntetesenek kitoltbet, a szabadlabon lev6 vadlottat pedig a tisztiiigyesz rendelte be Boszormenybe, buntetesenek vegrehajtasa vegett. Az elozetes letartoztatasban lev0 es fellebbezessel elo vadlott szabadlabra helyezesCro1, vagy tovabbi fogvatartasarol a torvenyszek dontott. Ezzel az elsofoku bunteto eljaras veget ert.'
IV. A kerulet tisztifougyesze 1861 junius 6-to1 187 1 december 2 1-ig 2023 ferfi b 3 13 no, osszesen 2336 szemely ellen emelt vadat kiilonbozo biincselekmenyek elkovetese miatt.
A vadlottak donto tobbsege /94,3%1 a hat hajduvaros valamelyikenek a lakosa volt, 133 fo /5,7 %/ pedig alkalmilag fordult meg valamelyik hajduvarosban s kovetett el ott biincselekmenyt, leginkabb lopast, orgazdasagot. Az egyes varosok lakossaganak lelekszama es az ottani illetosegu vadlottak szama kozott nincs szoros osszefigges. Sorrendben a harorn legnagyobb Ietszamu varos Boszormeny, Szoboszlo, Nanas, ezzel szemben a megvadoltak lakhely szerinti sorrendje Nanas, Boszormeny, Szoboszlo volt. Ami a vadlottak eletkor szerinti megoszlasat illeti, 1949 fo /83,5%1 a 11-50 eves korosztalyokhoz tartozott, 135 fo /5,7%1 az 51 even feluliekbol kerult ki. 252 vadlott /10,8 %/ eletkora nem allapithato rneg, mert nem mindig irtak be a nyomozati jegyzokonyvekbe, szamos biinteto ugy irata pedig nem talalhato a leveltarban. Ezekkel kapcsolatban csak a bunteto targyalasokrol keszult jegyzokonyvekbe beirt iteletek allanak rendelkezesre, de ezekbe a vadlottak eletkoranak bejegyzbe nem volt kotelezo. / I .sz.melleklet/
A tisztiugyCsz 904 vadlottat /38,7 %/ lopas, orgazdasag, 193-at /8,3 %I emberoles, gyilkossag, 788-at /33,7 %/ testjsertes, 45 1-et 119,3 I
1
1
1 1
I
!
'
Hajdil-Bihar Megyei LeveltAr. A hajdi~keriilettorvenyszektnek iratai. A biintetot a n k s jegyzokonyvei. IV.B.756/d./ A tovhbbiakbari B.iigyek jkv.1 1.k. 1861.jimiiis 6. NO1-2.
94
%/ pedig egyeb biincselekmknyek elkovetkse miatt allitott a torvenyszek ele.
A keriileti torvenyszek 186 1-to1 kezdve a kovetltezii biintetesnemeket alkalmazta: 1 . I-IalBI 1 1 ev alatt csak ket vidlottal szeniben szabtak ki,
3. Szabadsagvesztes lb6rtiini. Also hatarn - a torvenyszek gyakorlataban - 48 01-avolt. Veyrehajtikat esetenkknti rnerlegeles alapjan vasban, kozmunki~ban.hetenkent megliatBrozott szimil napon kenyeren es vizen bojtolessel, mindenfele szeszesitaloktol eltiltissal rendeltek el. 3. Az elozetes letartoztatasban toltott ido bunteteskent kiszabasa. Ez a szabadsagvesztes fogal~naala esik, a tiirvenyszek azonban a kiszabliato biintetksek egyfajta nemenek tekintette, ezert a letart6ztatasban eltoltott ido merteket nem is allapitotta meg. 4. A tiirvknyszek szine eliitti niegdorgalis 5 . A buntetii eljiiras hatalya alatt allis. A szabadlabon vedekezo vadlottal szemben akkor szabtik ki, ha biinossegknek merteke olyan csekely volt, liogy a legkisebb niertekii biintetes is meltanytalannak ~nutatkozott. 6. Hivatali ~llistola jovore torteno eltiltast abban az esetben szabott ki a torvenyszek, ha a vadlott nem viselt semmifele kozmegbizatast, es elkovetett biincselekmenye folytan el-re nem is tartotta meltonak.
7. Penzbiintetes. Csak egyetlen esetben szabtik ki
A 3336 vidlott koziil a tol-venyszek 548-at /33,5 %i felmentett, 87-tel 13,7 %I szemben mas, fokknt katonai liatosaghoz attetellel, megsziintetessel, felfliggesztessel fejezte be az elsofoku eljarast, 170 1-nek 172,s %/ pedig a biinosseget allapitotta meg. Ezek koziil 16 18 /95,1 %I vadlottat szabadsagvesztesre, 3 f'iit /0,1 %/ lialalra, 8 1 fot /4,8 %/ egyeb biintetesre itelt. A kiszabott szabadsagvesztes-biintetesek merteIiet es az elitelteli s z h a t a 3. sz. tablazat tartalmazza. Ebb01 kitunoen
48 brat01 1 evig terjedo bortonnel 1503 /92,9 %/ vadlottat, 1 evet tneghaladoval pedig 1 15-ot /7,1 %/ sujtott a torvenyszek.
A bortonbuntetesek tag hatarok kozott mozgo mertekerol es szamar01 osszeallitott statisztikai tablazat onmagaban is erzekelteti, hogy a keriileti torvenyszek nem valamifele merev elv, hanem a biincselekm6 nyek targyi sulyanak, az elkovetes koriilmenyeinek es a tettesek szem6 lyes tulajdonsagainak merlegelesevel allapitotta meg a biintetesek idotartamat. A torvenyszek erdemi munkajat termeszetesen az irasba foglalt iteletek vilagitjak meg. Ezuttal azonban - terjedelmi okokbol - csak nehany, mar annakidejen is nagyobb erdeklodest kivalto itelet rovidre fogott ismertetesere van lehetoseg.
Az emberi elet kioltasara iranyulo biincselekmeny abban az esetben minosult gyilkossagnak, ha a tettes az o l b t elore megfontolt szandekbo1, a vegrehajtas minden reszletire kiterjedo higgadt megfontolas utan kovette el. Regi hazai torvenyeink szerint halallal volt buntetendo. Ha azonban az oles nem ilyen elore megfontolt szandekbol gondosan kitervelt modon, hanem a koriilmenyek altal kivaltott elhatarozas alapjan kovetkezett be, a cselekmeny szandekos emberolesnek minosult 6s bortonnel buntettek.
A hajdukeriiletben 1861- 187 1 kozott csak egy esetben fordult elo gyilkossag. Az ugy rovidre fogott tenyallasa a kovetkezo: A tobb gyerrnekes, 29 eves B. Istvanne Is a 28 eves, notlen M. Imre gazdalkodo negy esztendo ota szerelmi viszonyt folytattak. Tobbszor szoba keriilt: jo lenne, ha a ferj meghalna, akkor egymasei lehetnenek. Vegul is elhataroztak, hogy adando alkalommal megfojtjak. 1863 november 1-en este M. Imre az asszonynal volt. A ferje keso ejjel tert haza a mezorol s mig a felesege kinyitotta a pitar bezart ajtajat, M. Imre a szobabo1 kiosont a kamraba. Ezutan a hazastarsak lefekudtek. Felora mulva M. Imre benyitott a szobaba. Az alvo ember nyakat megmarkolta, fojtogatni kezdte. Az asszony pedig vedekezo ferje mindket Iabat lenyom-
ta. A szer,encsetlen csak annyit tudott kinyogni, hogy "rre djetek nteg" a vadlottak azonban vegeztek vele. A ponyvaval letakart hullat M. Imre az asszony segitsegevel kivitte az udvaron Ievo szekerre, eihajtott a szoloskertek kozeleben Ievo beornlott kuthoz es abba betaszitotta a megolt embert.
A torvenyszek azt allapitotta meg, hogy K. Istvan megolese "rrern valarnely irrd~rlatji./heviili.sihii/ tiirtint vile//en e.set/ege.ssig, hnnen~ nz embet? tel.nii.sze/ levetkezisivel tiihh iveket~keresztiil irkell tervnek Ps vPrtfngynszt8 hideg elhatdroz~.snnk szdtrui;ko.s m#ve 1)0//, rnely me/le/t nem a// .scr~~ni#leenyhit6 kOr.iiln~L;r?y,me/./ n tilos szereln~i .smr\~eu'Llyn~brll~ngcihnrris hih, mely egy csnlhd iletit mc?gmL;l.gez/es ~feld~ilta". Ezert 1863 deceinber 3 1-en mindket vadlottat hoher pallosaval vegrehajtando halalra itelte, de az orvosi bizonyitvany szerint terhes asszonyon a buntetes vegrehajtasat a magzat vilagra hozatalaig felfuggesztette. A kiralyi tabla a torvenyszek iteletet azzal a modositassal hagyta helyben, hogy a buntetes kotel altal es eloszor K. Istvannen, majd M. Imren hajtando vegre. A hetszernelyes tabla a kiralyi tabla iteletet hagyta helyben, az uralkodo pedig 1864 oktober 6-an kelt elha.sznbad n~erretetengedett ", eh t'krozasaval "az igc~z~sag.rzo/ga/tatb.s~?ak hez kepest vadlottakat felakasztottak.' A szdr~dikosen~herdiseketkivalto okokat vizsgalva az allapithato meg, hogy ezek jelentos reszet a kocsmakban es egyebutt elfogyasztott szeszesitalok hathsak kovettek el a tettesek. De szerepelnek az okok kozott a trefalkozasok, csufolodasok, szovaltbok, csaladi viszalykodasok, halalt okozo tettlegessegig elfajulasa, tovabba nein elhanyagolhato szamban a kisebb - nagyobb foku gondatlansagok is. A nyoinozasok soran felderitett tenyallasok alapjan a tisztifougyesz nemcsak az emberoles tettesei, hanem az ezzel osszefkggesben mas termeszetu buncselekmenyt elkovetok ellen Itesti sertes, felbujtas, bunsegedsegl is vhdat emelt. Ez a magyarazata annak, hogy a vizsgalt idoszakban emberoles rniatt inditott 91 ugynek 193 vadlottja volt.
Uo. IV. B. 756 Ie. Biintetoperek /a tovhbbiakban: B. iigyekl. 1864. Fasc. 5. E. No 326.
97
Az emberolesben bunosnek kimondott vadlottak tobbse,'(yet a torvenyszek 1 evtol 3 evig, a mar elnlitett masfajta buntettek elkovetoit pedig altalaban 1 honaptol 6 honapig terjedo bortonre itelte. Az altalanostol eltero hosszabb - rovidebb tartamti biinteteseket a kulonleges tenyallasok es a vadlottak sajatos tulajdonsagai indokoltak. Ezt igazoljak az alabbi iteletek. 1 . N. Maria 36 eves vamospercsi asszony 1862 jan~lar24-en delelott ugyei elintezese lniatt bolcsoben levo kislinyat keteves kisfiaval a bezart lakasban hagyta. Hasomnegyedora mulva e ~ haza. t Kislanyat holtan talalta, Inert a feloldalsa borult bolcso madzaaa a gyermek nyakara csavarodott es megfojtotta. A torvenyszek az asszonyt gondatlan lekirrtcfhe v i / e l i w l " egy emberiiles lniatt "crz nrycli keI~el~fi~jLl%lln~cit~c~k heti fogsagra itelte. A kiralyi tabla az iteletet helyben hagyta.' 3. Sz. Sandorne, 33 eves, egyedul elo vamospercsi asszony 1862 februarjaban egy delelott adossiganak rendezese lniatt hagyta magara haromeves kisfiat. Valosziniileg a tiizes kemencetol a gyermek I-uhaja meggyulladt s mire az anyja hazaert, a hasresze ugy osszekgett, hogy hogy a szeeste 9 osakos megllalt. A tiisvknyszik art-a figyele~n~nel, geny embeseknek nincs modjuk tivolletukben gyermekiik felilgyeletet lnasra bizni, es az anyai kebel legerzekenyebb bunteteset mar elvette, vadlottat ket heti fogsagra itelte. Az iteletet a kiralyi tabla helyben hagyta. 1
3. Sz. Sandor, 30 eves, notlen, nanasi napszamos ozvegy anyjival es nos testverevel lakott egyutt. 1868 junius 25-en este a konyhiiban vacsorazott 6s a sogot-noje veletleniil megbillentette az asztalt. Emiatt ingeriilten f'elugrott a szekrol 6s niegolessel fenyegette a sogornojet. Edesanyja 6s testvere csititgattik, de "61;jij11~qG.sP\~eI" nein hagyott fel, oket is 1negGlessel fenyegette, az anyja kar-jat meg is szurta. A testvkre elniatt kilepett a konyhabol. Vidlott azonban utina ugrott es irgy d l be szurta, hogy azonnal meghalt. Majd lnenekiilo sogornojet vette uldozobe, a bal kezen erzekenyen megsebesitette, aztan asoval futott utana. A szomszedok fogtak le 6s akadalyoztak meg a tovabbi " vC;rer~g=L;.sl".
' Uo. 1862. Fasc. 5. C. No 126. 4
Uo. 1862. Fasc. 5. C. No 112.
Arra tekintettel, hogy vadlott a biincselekmenyt "jcizat~6s it6lokdyes cillayotbati kiivette el", a torvenyszek 20 esztendei rabsagra itelte. A kirilyi, majd a hCtszemClyes tabla az iteletet helyben hagyta5 A torvenyszek csak ebben az egy esetben szabott ki 20 evi bortont. Emberoles miatt 10 esztendei borton kimondasara ket esetben keriilt sor. 4. K. Sandor, 44 eves, nanasi foldmives 1868 oktober 9-en Magi Janos hazanal egyiitt borozgatott Szabo Istvannal. Valami miatt osszeszolalkoztak, olre mentek egymassal, de Magi szetvalasztotta oket. Estefele K. Sandor hazament, magahoz vett egy botot es egy haz keritesenek a szegletenel lesben allva varakozott Szabora. Amint az a kerites mellett haladt el, megrohanta, a bottal fobe sujtotta. Mivel nem esett el, felbuktatta. Elobb fojtogatta, majd botjaval utlegelte. Az elszenvedett seriilesek kovetkezteben a szerencsetlen ember masnap reggel kimult.
A torvenyszek azert itelte a vadlottat 10 evi bortonre, mert a cselekmeny vegrehajtasara felkeszult, aldozatat lesbol tamadta tneg, es javithatatlan rossz termeszeterol, biintetett eloeleterol ismert szemely volt a varosban. Az iteletet a kirhiyi 6s a hetszemelyes tabla is helyben hagyta6 5. Ifj. F. Jozsef hadhazi legeny 1871 aprilis 10-en delelott a templombol hazament es szokasa szerint szalonnat vagott maganak. Betegen fekvo anyja az ebed eGtti szalonnazb ~niatt"megsz6lilottcr", hazaerkezett mostohaapja is helytelenitette rossz szokasat. Emiatt a vadlott a kenyeret es szalonnat az ablakba dobta es kessel a kezeben kiment az utcai kapuhoz, majd ingeriilten visszaindult a lakasba. Mostohaapjat a pitarban szembe talalta 6 olyan erovel szurta sziven, hogy - a boncjegyzokonyv szerint - meg a bordaporcot is kettevagta. A sertett arccal a foldre esett es azonnal meghalt.
UO. 1869. Fasc. 5. K. No 32. UO.1869. Fasc. 5. K. No 210.
1 1
I
!
A torvenyszek enyhito koriilmenykent vette figyelembe vadlott fiatal eletkorat es hogy a cselekinenyt ingeriiltsegeben kovette el, ezert 10 evi bortonre itelte. Az itelet ellen a tisztiugyesz es a vidlott is fellebbezessel elt, ennek eredtnenye azonban az ugy iratainak hianyaban nem allapithato meg.' 6. Sz. Miklos, 33 eves, notlen, nanasi kocsis 1868 oktober 3 1-en gazdaja szekeren a tanyara hajtott. ~ t k o z b e nutolerte Toth Janosnet, aki ugyanabban a tanyaban lakott, ezert felvette a szekerre. Amikor kierkeztek, az asszonyt a ferje kerdore vonta amiatt, hogy kesve inent haza, inajd bent a hazban utlegelni kezdte. Erre a vadlott vasvillara kapott, berohant a pitarba es a ferjet ugy fobe vagta, hogy a vasvilla kiesett a nyelebol, de a kezeben ~naradtnyellel addig verte az embert, amig ossze nem rogyott es serulesei miatt szornyethalt.
A torvenyszek sidyositokent ertekelte, hogy a vadlott a ferj es feleseg hazi ugyeibe illetektelenul beleavatkozott, a sertettet ok es eloz~~~egillcfci'U'L;.;~ C!.Y c~.kijl~.si C!~.zL;ke meny nelkiil agyonverte, majd "111iti~1ct1 fozeshez Iatott, ezert 8 ji.1hci.hor~ou'ci.s~~ 11L;lkiilelkg lelki it~mgulomn~crl" evi rabsagra itelte. A kiralyi tabla az iteletet hatalyon kivul helyezte. Elrendelte annak felderiteset, hogy a vadlott szerelmi viszonyban elt-e az asszonnyal es ellenseges erzulettel viseltetett-e a ferjjel szemben.
A torvenyszek az ujabb iteletben a tenyallast azzal egeszitette ki, hogy a tanuk vallomasa szerint a ferj feltette a feleseget a vadlottol, a szerelini viszonyra azonban legfeljebb csak kovetkeztetni lehet. A vadlottat ezuttal is 8 evi bortonre itelte. Az ujabb fellebbviteli eljaras soran a kiralyi tabla az elsobirosag altal kiszabott 8 evi bortont - vadlott buntetlen eloeletere es fiatal korara tekintettel - 5 evre szallitotta le. Ezt az iteletet a m. kir. Curia helybenhagyta.8 7. Ugyancsak 8 evi boltonre itelte a torvenyszek M. Gergely 33 eves boszormenyi embert, Inert 1863 julius ?-in ejjel 10- 1 1 bra korul ' U o . B iig!,ek jk\..-i.k. 187 I . no\:cmbes. I 1 No 470. " 0 . B.iigjek. 1870. Fasc. 5 . L. No I 19.
100
az elmebeteg Marton Istvant meg akarta ijeszteni, ezert fegyveret elsutotte. A Iovedek azonban Martonnet talalta el es azonnali ha!alat okozta. A kiralyi tabla arra tekintettel, hogy vadlott nem a megijeszteni szandekoltat, hanem Inas egyent lott meg, a cselekmenyt kisebb beszamitas ala esonek tekintette es a buntetes merteket 5 evre leszallitotta. A tisztiugyesz fellebbezese folytan a hetszemelyes tabla nem a kiralyi tabla, haneln a torvenyszek iteletet hagyta helyben. lgy a vadlottnak 8 evet kellett bortonben t o ~ t e n i e . ~ 8. Sz. Antal, 50 eves boszormenyi ember 1863 augusztus 6-an a felesegevel egyiitt kiment Bodara, a szolojukbe. A vallan kivitt fegyveret a pajtaban letette. Amig a szoloben szetnezett, feleskge a ~nagaval hozott palinkat megitta 6s teljesen lereszegedett. Amiert a ferje megpirongatta, beleragadott a hajaba. Ahogy az ember kirantotta magal. a kezebol, az asszony felbukott s m i n t felallt, elindult a szilvas fele. A felizgatott ember ekkor utana lott. A soretek a jobb tiidejebe, szivebe es majaba fiirodtak s azonnali halalat okoztak. A torvenyszek vadlottat buntetlen eloeletere tekintettel 5 evi bortonre itelte. A kiralyi tabla az itkletet helyben hagyta." 9. V. Jozsef 3 1, es D. Sandor 36 eves bagarneri napszamosok 1866
november 36-an Vimospercsrol hazafele tartottak Bagarnerba. ~ t k o z ben szembetalalkoztak egy Hunyadi Gabor nevu emberrel, akit minden ok nelkul botokkal megtamadtak, levertek a foldre s utitarsai "esdeklise" ellenere kegyetlenul megkinoztak, rnajd vereben otthagytik. Hunyadi k h a n y bra elteltevel meghalt. Mivel az elso utest V. Jozsef merte a sertettre, majd D. Sandor csapasai utan is meg annyira utotte, hogy a botja is derekba tort, ezert a torvenyszek 5 evi, D. Sandort pedig 4 evi bortonre itelte. A kiralyi tabla a vadlottak cselekmenyet sulyosabb megiteles ala esonek talalta, ezert V. Jozsef bunteteset 8 evi, D. Sandor bunteteset pedig 6 evi bortonre emelte fel. A hetszemelyes tabla a kiralyi tabla iteletet helybenhagyta. ''
'Uo. 1863. Fasc. 5. D. No 114. 'O Uo. 1863. Fasc. 5. D. No2. " Uo. 1867. Fasc. 5. H. No323.
10. M. Andras, 33 eves nanasi napszamos 1868 november 1-en tobb borozo tarsaval a csapszekbol hazafele indult. ~ t k o z b e negymas csufolasa miatt pofonok csattantak el. Egyikiik arcul utotte M. Andrast is, aki erre gyorsan hazament, toltott fegyveret magahoz vette s az utcan, egy haz vegenel, felejuk iranyzott puskacsovel varta tarsait. Amikor cimborai ezt meglattak, a puskat szepszerevel el akartak tole venni. Mivel ez nem sikerult, megfogtak a fegyvert, de vadlott kirantotta a kezukbol es a tole alig egy Iepesre a110 Nyako Sandorra elsutotte. A lovedekkel okozott seriiles kovetkezteben Nyako masnap meghalt. A torvenyszek " aJi.nnJbrgo terhelij kuriilm&~yekkellijC't~niegfo~toltj& gyelen~bevcitelcivel"vadlottat 5 evi bortonre itelte. Az iteletet a kiralyi tabla es a m. kir. Curia is helybenhagyta.
11. B. Andrast ezredebol tobb izben elszokese es rablk miatt a katonai parancsnoksag 13 evi bortonre itelte. Onnan azonban megszokott es 1869 februar 21-en hazament Boszormenybe. Mivel eliteleseert 20 eves testveret okolta, kessel a kezeben rarohant. Annak azonban sikeriilt kiszabaditania magat, az apja fegyveret vallara akasztva, elment hazulrol. Testvere azonban atto1 tartott, hogy feljelenti ot, ezert asoval a kezeben h t o t t utana. Arnikor a kozelebe ert, agyonvagassal fenyegette. Erre a 20 eves legeny " a komolyahb kovetkeznhyek elharitdsa vigett loyegyvere aldatlan segklykhez folyanzodott" - allapitotta meg a tbrdnyszkk. A t~nya116sbolazonban azt a kovetkeztetbt vonta le, hogy vadlott az onvedelem korlatait tullepte, mert mas eszkozok igenybevetelevel kiserelhette volna meg tamadoj a merenyletenek elharitasat. Ezert emberolesben bunosnek mondta ki es az enyhito koriilmenyekre tekintettel 1 evi bortonre itelte. A kiralyi tabla az iteletet indokai alapjan helyben hagyta. A m. kir. Curia azonban a tenyallasbol arra a megallapitasra jutott, hogy amikor tamadoja vadlottat utolerte es asoval a kezeben agyonvagassal fenyegette, az "iitrde/inek \~ku'L.lniezkse kozhen elsiitott yuska altal okozott .halap buncselekmenykent nern szamithato be, ezert a vad a101 felmentette es "hiitrtelet~twk"jelentette ki. '" 12. 1863 novembereben egy pelda nelkuli emberolesi ugyben dontott a torvenyszek. " Uo. 13
1869. Fasc. 5 . K. No 221 Uo. 1870. Fasc. 5 . L. No 94.
G Ferenc 37 eves boszormeny~haz- es foldb~rtokos8 eves fiugyermeke "illli/iltrgos krh~igilsnrrr~rk ~?~egjeryitk.skt.e olynr~ hvntetist - olvashato az itelet bevezeteseben - ~ m l ' r e kvigre.szoko// hn.szr~ilt~l htrjtci.sil/dlI ? I I I I L / ~ I Ijohh k1.5sii kehcl 111cgh01.znd.Gyelxvekkt ma^' tiihhszor egy nicisfkl ol Rs mi&, rnrdor.itci .s:eniPt/el .s .fi;~gekkelel~ira.s:tott bkhiiu't 16x17 ~we~n~fi.rrekkre hoc,sdtot/n s utrt~nkryilbscit egy.fi.Jdikkc1 elzci~kf'A gyermeket sokszor keso estg a verernben hagyta lgy t6ltent ez 1863 augusztus I-en is. Reggel 5-6 bra tijban a kisfiut a verembe letette s tole a vilagossagot is elzarta. Delutan 6 ora tajt a veremnel megjelent iskolatarsait a gyermek kerte, hivjak haza mostohaanyjat, mert ha nem veszik ki a verembol, - meghal. De meg este is ott volt, mert az egyik szomszed gyertyagyujtaskor Iatta, hogy az apa egy letran leereszkedett a verembe, a felesege es az aposa pedig ego ~necsesselrnentek utana. Nyilvan ekkor szabaditottak ki a gyereket es fektettek le, de este 10 orakor meghalt. Az orvosi velemeny szerint tlen~mkr.ge:Rs, rrem ~ ~ c ~ l mhctcg~cly halalat " m m es6111iivikiilskrele~i~, skg, hairem .sii/k/ wren~henle/t Iio.s.szn.v e/zdt~n/~i.sn" okozta.
A torvenyszek vadlottat 2. evi bortonre itelte. A kiralyi tabla azonban ugy talalta, hogy a vadlott cselekinenye nagyobb beszarnitas ala esik, ezert a biintetest 3 evre emelte fel. A hetszemelyes tabla viszont az elsofoku birosig 2. evi bortont kiszabo iteletet hagyta helyben. 14
Testi sCrtCsek
A testi epseg ellen elkovetett buncselekmenyek seriiltjei sebeik ellatasa vegett rendszerint orvoshoz fordultak s ha ez nem tortent meg, a nyomozas elrendelesekor a varosi tanacs intezkedett megvizsgalasuk rant. A vizsgalatot vegzo seborvosok kotelesek voltak latleleteiket a tanacshoz beterjeszten~.Ezekben reszletesen leirtak a seriilesek helyet, mereteit, varhato gyogytartamat, esetleges i~tokovetkezmenyeits nyi-
I .I
Uo. 1864. Fasc. 5. E. No 100.
1
I
!
latkoztak arra is, hogy a seriiles konnyu vagy sulyos testi sertesnek minosul-e.
A tisztifougyesz testi sertes miatt 788 szemely ellen emelt vadat. A cselekmenyek elkovetesenek kivalto okai nagyreszt azonosak voltak az emberolesek kapcsan mar emlitettekkel. Ezek mellett azonban jelentos szamban fordultak el0 a gazdalkodissal kapcsolatos szovaltasokbo1 telekhatar vitak, vetesek, termesek lelegeltetese, eltulajdonitisa, stb tamadt konnyebb-sulyosabb eredmennyel jar6 tettlegessegek. A torvenyszek osszesen 608 vadlott bunosseget allapitotta meg s 580 f i t szabadsagvesztessel, 28-at pedig egyeb buntetessel sujtott. Az iteletekbol kitiinoen az okozott seriilesek altalaban kovetkezmenyek nelkiil gyogyultak, mert nemcsak a vadlottak donto tobbsege, hanem a sertetteke is a 19-40 eves korosztalyhoz tartozott. Tragikus esetek csak ritkan fordultak elo, mint pl. aze a 7 eves kislanyk akinek a vadlott gondatlansaga kovetkezteben mesz csapodott a szemebe es megvakult. Vagy aze a nehany felnott embere, akik seriileseik miatt vegkepp munkakeptelenekke valtak. Ami a szabadsagvesztesek tartamat illeti, a vadlottak 96,9 %-at 48 oratol 6 honapig, 3 , l %-at I18 fol pedig 6 honaptol 1 ev 6 ,honapig terjedo idore iteltek.
VII. Lopiis, orgazdastig
A lophok miatt inditott nyomozas nemcsak a tettesek, hanem azoknak a szemelyeknek a felderitesere is iranyult, akik a jogtalanul eltulajdonitott ingosagokbol ingyen vagy vasarlb cimen reszesiiltek. A tisztifoiigyesz osszesen 904 - koztuk 344 no 127 %I - ellen emelt vadat lopas, illetve orgazdasag miatt. Mivel a hajduvarosok lakossaganak nagy resze mezogazdasagi termelessel es allattenyesztessel foglalkozott, a tolvajok suriin latogattak a legeloket es mezoket. Labasjoszagokat, serteseket, juhokat hajtottak el, biizakereszteket, szenaboglyakat dezsmaltak meg, krumplit astak 104
J
.
fel, osszel tengerit tortek le, nem egyszer olyan mennyisegben, hogy zsakmanyukat szekerrel szallitottak el. A tanyakat ejszaka Iatogattak meg, M. Andras pl. ket tarsaval olakbol 69 sertest hajtott el, masok mehkasokat loptak, az is elofordult, hogy a tulajdonos tavolleteben az epiilet ajtajait es ablakkereteit loptak el. Ugyancsak az ej leple alatt hajtottak el a tolvajok a varosi hazak udvarain levo olakbol a serteseket, az ista11okbo1 a lovakat, teheneket s tortek fel a tengeri gorekat, onnan zsakokban vittek el a csoves termenyt. ~ j s z a k aistak meg a lakasokat, igy jutottak a belso helyisegekbe, onnan ruha- es agynemuket, keszpenzt, aranytargyakat, edenyeket vittek el, a padlasokrol szalonnat, hajat, serteshust, lisztet, lencset, hagymat, rozsot, szappant, szerszamokat loptak. Elofordult, hogy ket tolvaj 70 font /39,30 kg1 disznohussal tavozott a padlasrol, mikozben a szobaban bekesen aludt a csalad. Ket udvaron egy-egy kamrat tortek fel, az egyikbol 6 birkabort, a masikbol 60 juhbort szekeren szallitottak el. Egy ejszaka kezrekeriilt harom tolvaj. 0 k ejszakankent tobb rendbeli lopast kovettek el. A lopott 32 sertb, valamint a ruhanemuek, elelmiszerek osszerteke meghaladta az 1000 forintot. Tavasztol oszig ejszaka Iatogattak a tolvajok a varosi portak kertjeit is es lopkodtak a gyiimolcsfak termeseit. ~ j s z a k atortek fel vagy astak rneg a boltokat is. Az alabbi iteletekbol kitunoen, Vamospercs kivetelevel, mindegyik hajduvarosban kovettek el ilyen buncselekmenyeket. 1 . Bo.szormirybc.rz L. Istvan biintetett eloeletu komives legeny 1861-ben alkalmilag maga melle vett tarsakkal indult boltok, gorek feltoresere. December utolso heteben a piacteri kalmar boltot nem sikeriilt feltorniiik, ezert a mellette levo "szaloriridsholt" ajtajarol vertek le a lakatot. Serteshusokat, kormoket es egy egesz oldal szalonnat vittek el. Majd egy gyalogszankoval tertek vissza, felraktak ra 5 egesz oldal szalonnat. Utkozben eszrevettek egy varosi pandur kozeledtet, megijedtek es a szink6t rakominyival otthagyva - elszaladtak. &.TI a pandur felismerte oket s masnap megkezdodott vallatasuk. Kideriilt, hogy harom kiilonbozo sertett gorejabol 59 zsak tengerit, Fried Istvan boltjab01 6 mazsa szalonnat es 1 db hajat, a varoshaza alatti, tobbszor feltort boltbol 4 zsak lisztet b 4 zsak tengerit, egy masik, tobbszor feltort boltbol 8 es fel kobo1 zabot, egy megasott kamrabol 60 font szalonnat
loptak el. Ezek mellett meh, 10 tyi~k,pulyka es tyi~ktojhsok.kesitesekbol kiszeclett negy szal deszka 1s szerepelt a biinlajstsomban. A torvenyszek L. Istvant 3 evi, tarsait pedig 3 evi, illetve 1 ev 6 honapi bortonse itelte. IS
2 HLIL/II(INII Feldmann Liirlnc feltort boltjib61 IS63 mijus 34-en 37 veg kiil(infe1e textil anyagot. 14 db nyakkendiit es 14 fosint keszpenzt vitt el a tettes. Biintetese 3 kvi, az osgazdike I hot61 1 evig terjedo biirton volt. l0 3. l ) o ~ . o g oKupferstein ~~ Izrael boltjat 1863 rni+is 14-en egy besorozott katona torte fel. 6 veg visznat, 7 db. aranygyiisiit. fel siivegcuksot, 1 vhgokest, 5-6 fosint kdszpknzt tulajclonitott el. A tiirvenyszek a tettest, megbiintetese vegett az illetikes katonai pasancsnoksiighoz kisestette at, a ket orgazdat pedig 3-3 honapi bostonre itelte. 17 4 Ilgya~lcsak1)orogolr IS63 I'ebruis 13-in Goldsrein Liisinc boltjat tol-teli fel. A ket ninAsi tettes k.jszal
5 N ~ ~ I K I . S1864 O I I tavaszin lietten tcrtek fel Csengeri JOzsef meszAsszelikt. 5 mazsa szalonnat es 3 db. IiAjat vittek el. Biintetesiik 1 - 1 evi, az osgazdhke pedig 3-6 IiOnapi bbr-ton volt. 19
Bolti lopksok nenicsak ejszaka, hanem nappal is el6fosdultak. 1864 december 5-en pi. Boszormenybiil hat no es hirotn f'esfi egyiitt ment Debsecenbe s Ozv. Koncz Gesgelyne boltjit visirlils iisiigykn megleptek. A selyem kendok koziitt vdogattak, ennek sosin tiibb doboz kenli
Uo. Uo IUo IX Uo. l 'I Uo. 11)
ISO2.F x c . 5.C. N" 102. ISOS Faas. 5. F. No 20 1 IS03 Fasc. l D. N" 220. ISO7.Fasc. 5.H.N" 20. ISOS F i m . 5. J . N" 304.
dot kezrol-kezre adva loptak ki az uzletbol. Ez utan a bandabol ket ferfi Marjalaki szucsmester boltjaban a borok kozott valogatott. Egyikojuk egy koteg bort cimborajanak csusztatott oda, aki hirtelen el is tunt, egy koteg bort pedig a szure alatt a hona a16 rejtett. Igy akart tavozni, de az egyik vadrlo eszrevette a lopast s a koteg bort szurevel egyLitt elvettek tole. A torvenyszek a 9 vadlott kozul egy not es egy ferfit 1-1 evi, 5 not es ket ferfit pedig 9-9 honapi b6rtonre ite~t.'~' Egy 47 eves, lopasert tobbszor buntetett asszony Markovits Leopold boszormeny~kereskedo boltjaban tobbfele kendot dugott el maganal, de "clillc~rrbsbhatr~fi.ltar./dz/n/tbk".A torvenyszek 6 honapi bortonre itelte." Ugyanez az asszony 1870 szepternber 3-I-en harom tirskval T. Andriis szekerdn a piispokladinyi visiirba ment el. Ott zsebkeseket, 1 szarvasbor penztarcat, 1 par csizmat es 1 noi huszarkat loptak. A vasarbol hazafele utjukban betertek a szoboszloi Szent Gyorgy csapszekbe. Mivel "maguk ir&t gyaniif ke//et/ek", vizsgalat ala vettek oket s a lopott holinikat megtalaltak naluk. A torvenyszek ket asszonyt 6-6 honapi, a ~nasikkettot es a fuvarost 1-1 honapi bortonnel sujtotta." Voltak olyanok, akik a Boszormenybol Debrecenbe vezeto orszaguton a szekereket fosztogattak. lgy pl. egy 32 eves boszormenyi legeny 32 esetben lopott le szuroket, gubakat, boroket, szeredast, kulacsot, vasedenyeket, dohanyt, szivart, koteg vattakat, egy alkalo~n~nal 1 lada ruhanerniit. A tiirvenyszek 3- Cvi bartonre i t ~ l t e . ~ Gyakoriak voltak a cseled lopasok. A kisebb kart okozo fiatalkoni tetteseket 1-3 honapi bortonnel buntettek, de ha nagyobb erteku ingosagokat tulajdonitottak el, 6 honapi bortont is kiszabtak. Azt a tanyast pedig, aki gazdaja kamrajanak ajtajahoz, gorejanak lakatjahoz kulcsot csinaltatott s ket esztendeig rendszeresen lopkodta a tengerit, arpat es rozsot; 1 kv 3 hbnapi b6rtiinnel s~$tottiik.~ Kozpenz ellopasanak vadjaval tisztviselo csak egyetlen esetben allott a torvenyszek elott. R. Lajos 35 eves, notlen ember 1863 tavaszatol
'"Uo. 1866. Fasc. 5. G. No 59 " Uo. 1867. Fasc. 5. H. No 321. ".uo. 1870. F a x . 5. L. No 38. "3 UO. 1863. Fasc. 5. D. No 144 " Uo.
1869. Fasc. 5 . K. No 37..
a nanasi tanacsnal - elobb dijnokkent, majd rendes alkaltnazottkent irnoki munkakorben dolgozott. Amikor a varoshazaro1 mar mindenki eltavozott, tobbszor bemen t a jegyzo szobajaba es a fiokban elhelyezett kozpenzeket megdezsmalta. IS65 tavaszan tetten ertek s megallapitottik, hogy osszesen 107 forint 58 krajcart lopott el. A torvenyszkk 6 h6napi biirtiinre itd~te.'~ Nagy izgalmat valtott ki a hajduvarosokban, hogy M. Janos, S. Ferenc es M. Gergely, lopas, rablas, illetve emberoles miatt nem jogerosen elitelt rabok 1863 julius 27-en hajnali 4 orakor a hajdukaplart es kapuort megtamadtak, egy-egy szuronyos puskat kezukbe kaptak es a boszormenyi keriileti bortonbol elszoktek. Kezrekeritesuk csak augusztus 1 2-en sikeriilt. Amig szabadlabon voltak, legalabb 14 helyen megfordultak, loptak, raboltak. Augusztus ?-an M. Gergely osszeveszett M. Janossal es otthagyta tarsait Masnap azonban Debrecen alatt elfogtak es bekisertek a boszormenyi bortonbe.
M. Janoshoz es S. Ferenchez Sarretudvariban csatlakozott ifj. V. Janos, az o kezdemenyezesere raboltak el a kozseg szekeret lovastol. A harom ember augusztus 12-en Kabara ment S. Ferenc ismerosehez, aki egesz nap etette-itatta oket, kozben a hatosagot ertesitette megelen& siikrd. ~jszakaraegy maganosan a116 olajmalomban helyezte el mindharmukat. A lnalmot a csendorok hajnalban koriilvettek es megadasra szolitottak fel a bentlevoket, de azok 1ovessel valaszoltak. Valosagos tuzharc fejlijdott ki. M. Janost egy golyo leteritette. Vegulis a csendorok betortek a maloln ajtajat. S. Ferencet es ifj. V. Janost lefogtak, megkotoztek es a sebesult M. Janossal egyutt elindultak Debrecenbe. ~ t k o z b e nM. Janos skriileseibe belehalt. A torvenyszek a bortonbol elszokes es az ezt kovetoen vegrehajtott lopasokert, rablasokert S. Ferencet tobbszorosen buntetett eloeletere tekintettel eletfogytiglani, M. Gergelyt 8 evi, ifj. V. Janost pedig lopasok, rablasok miatt 5 evi bortonre itelte. A kiralyi Tabla azonban az eletfogytig tart6 szabadsagvesztest, mint a "/iirvL;t~y~'s gyako~.lcl/talellel~ke:tj./" 20 evi bortonre leszallitotta, M. Gergely bunteteset 10 evre felemelte, az ifj. V. JBnos biintetkskt pedig helybenhagyta." -
75
- . Uo 1866. Fasc 5 G No89 "UO. 1864. Fasc. 5. E No 159.
VIII
Egykb biincselekn~kr~yek A tisztifougyesz a vadlottak 80,7 %-at emberoles, testisertes, lopas es orgazdasag miatt, 19;3 %-at, - 45 1 fot - pedig egyeb buncselekmB nyek miatt allitotta a birosag ele. A biincselekmenyek megnevezeset es a vadlottak szamat a 3.sz. tablazat tartalmazza. A torvenyszek 3 18 vadlott bunosseget allapitotta meg, 113 fot felmentett, 20 vadlottal szemben pedig,kiilonbozo jogcimeken fejezte be az elsofoku eljarast. 376 vadlottat 48 oratol 9 honapig, 14-et 1 evtol 15 evig terjedo bortonre, 38 fot pedig egyeb buntetesre iteltek. A 14 vadlott hosszabb tartamu bortonbuntetesre itelese - elkovetett cselekmenyeik rovidre fogott alabbi ismertetesebol kitunoen - indokolt volt. S. Ferenc, B. Gyorgy es K. Janos 1862 december 30-an ejszaka megrohanta a dorogi hatarban levo csapszeket. A kocsmaros szobajanak ajtajat betortek, az alvo embert es feleseget felvertek, utlegelessel es fenyegetessel a penziiket koveteltek. A komodot feltortek s a benne volt 478 forinttal tavoztak. A biintetett eloeletu ket vadlottat 15, illetve 10, a biintetlent pedig 8 evi bortonre iteltek." S. Istvan meg 1859 oktober 4-en ejfel utan a margitai pusztan Ievo csardanal ket juhaszt fegyverrei megtamadott es pisztolylovesek kozben toluk 63 juhot elhajtott. Biintetese 15 6vi bdrton volt, de a kiralyi tabla 10 evre szallitotta le.'" B. Samuel 1866 aprilis 13-an ket tarsaval Debrecenbol talyigan indult haza Boszormenybe. Az uton szembetalalkoztak egy gomori emberrel, aki a juhait hajtotta Debrecen fele. B. Samuel leugrott a talyigarol, a juhaszt megtamadta, egy baranyt eroszakkal elvett tole s felhajitotta a talyigara. Az ellene inditott vizsgalatot hamis tanukkal igyekezett meghiusitani. 1 Cvi bortonre i t e l t ~ kUgyancsak .~ 1- I evi bortonre itelte a torvenyszek azt a ket ciganyt, akik 1870 aprilis 33-an, a boszormenyi kulso kocsmanal megtamadtak egy cigany csaladot, a szekeriiket eroszakkal elvettek es elhajtottak. Szamitottak arra, hogy a kifosztott csalad majd ugyanazon az uton gyalogol utanuk, ezert egy arokban megbujtak s mikor odaertek, az asszonyt a rajta volt ruhaitol megfosztot"UO. 1863. Fasc. 5. D. No 201. m ~ oB.. iigyek. jkv.2k. 1864. augusztus 3. No 442 %o. B. iigyek. 1868. Fasc. 5. J. No 298.
tak, de ~nivelegy fogat kozeledett felejiik, el~nenekiiltek.~" Ezekben az iigyekben a torvenyszek rablasban mondta ki biinosnek a vadlottakat. Sz. Mihaly 1867 marcius 17-en ejjel Boszormenyben egy csizmadia liazanak ablakat betorte s belnaszott a lakasba. A komodbol 32 forint 26 krajcart, 1 par csizmat es 3 par csizmaszarat ellopott. Tettenek leplezese vegett a komodot felgyujtotta; a szobabeli butorok, ruhak b elelmiszerek elhamvadtak. 1 evi bortonre iteltek." Viszont 3 evi bortonne1 sujtottak P. Sandor 44 eves boszormenyi csizmadiamestert, aki 1870 julius 12-en amiatti bosszubo1 gyujtotta fel anyosa hazat - tetoszerkezete teljesen leegett -, hogyot reszegeskedese es goromba viselkedese miatt tobbszor megintette.'-
A postas 1862 augusztus I-en Fabian Janos szoboszloi acsmesternek egy tertivevenyes levelet altar-t kezbesiteni, amiben 500 forint volt. A mester nem volt otthon, csak a nehany nappal korabban felfogadutt Gy. Sirnuel, aki azt allitotta, hogy o Fabian Janos. A levelet kezhez kapta s a tertivevenyt alairta. A boritekbol a penzt kivette es meg aznap elment Debrecenbe. Mire elfogtak, a penz nagyreszet "oklalc~nva.c;cirIrisra" elkoltiitte. Csalis miatt 1 h i bortiinre it~ltek.~' 0. Pal 45 eves, 6 gyermekes dorogi adoszedo a kezehez befolyt adokbol 1864-to1 1869ig folytatolagosan 5538 forint 83 112 krajcart elsikkasztott. A torvenyszek 3 evi bortonnel biintette. Az iteletet mindket fellebbviteli birosag helybenhagyta." N. B a h t 28 eves acsmester 1864 nyaran a boszormenyi ref. templomban, a jelenlevok megbotrankozasara, Istent karornolta, m j d a kulacsabo1 bort ivott s amikor emiatt figyelmeztettek, az Isten karomlast tovibb folytatta. A t6rvCnyszCk I Cvi bortonre ite~te.:~
A 33 eves N. Miklos 16 eves "tesfhen,/c!lckherr trj~omo1.~11/" mostohalanya serelmere kovetett el nemi eroszakot. Tagadasa ellenere a torvenyszek megallapitotta a bunosseget es I evi bortonre itelte. A kiralyi 3 " ~ o .1870. Fasc. 5. L. No 166.
" Uo. 1867. Fasc. 5 . H. No277. 1870. Fasc. 5 . L. N o 285. Uo. 1862. Fasc. 5. C. No 163. M Uo. 1871. Fasc. 5. M. No61. UO. 1864. Fasc. 5. E. No257. "UO. 33
''
tabla bizonyitekok hianyaban felmentette, a hetszemelyes tabla azonban az elsobirosag iteletet hagyta helyben,'" 87 1-ben Ny. Miklos Nanison egy 11 eves kislanyt eroszakolt meg. A torvenyszek 1 ev 6 honapi bdrtiinre itelte."
IX. A torvenyszek 1 1 ev alatt osszesen 3349 vidlottal szemben hozott erdemi - marasztalo vagy felmento - iteletet. A kihirdeteskor 1478 vadlott, illetve a tisztiiigyesz az iteletet rnegnyugvassal tudoinasul vette 6s csak 77 1 vadlott javara vagy terhere jelentettek be fellebbezest. A masodfokon eljart kiralyi tabla, majd atszervezes folytan a Budapesti ~telotitblaa keriileti tijrvenyszek 547 vadlottal szemben hozott iteletet 17 1 %/ indokai alapjan helyben hagyta. 65 vadlott bunteteset enyhitette, 41-et sulyosbitotta, 28-at felmentett, 6-tal kapcsolatban az elsofokii iteletet hatalyon kiviil helyezte s a torvenyszeket ieljarasra es uj itelet meghozatalara utasitotta. A fellebbezes bejelentese es elbiralasa kozotti idoben tnegelent kozkegyelmi rendelet ertelmeben az itelotabla 1 vadlott ugyeben az eljarast megsziintette, 83-ma1 /10,8 %/ szemben a fellebbezesi eljaras eredmenye iratok hianyaban nem allapithato meg. Ma mar a fellebbviteli iteletek fogalmazvanyai sem kutathatok fel, Inert a kiralyi tablanak es a budapesti itelotablanak az Orszagos Leveltarban orzott iratanyagaban 1945-ben, a hadmuveletek soran jelentekeny kar keletkezett s meg nagyobb kar erte ezeket az iratokat az 1956-ban keletkezett tuzvesz kovetkezteben.'% tuzveszbol kitnentett toredekes iratanyag pedig olyan mertekben serult, hogy azokban a kutatas lehetetlen. Az ITS2 ertelmeben ne~ncsaka torvenyszek elsofokon, hanem a kiralyi tabla ~nasodfokonhozott itelete ellen is korlatlanul elhettek fellebbezessel a vadlottak es a tisztiiigyesz a hetszetnelyes tablahoz, majd UO. 1864. Fasc. 5. E. No 3 13. Uo. B. iigyek jk\r. 4. k. 1871. novembcr 4. No 458. Az iigy rcszlctei iriilok hi8nyAban ncm illapitl~i~lbk mcg. 3s I h ~ hnt l r e - I i~rc~.\~i\/ililtis: Biroshgi Lcvdlt5rak 1526- 1869. A Magyar Orszi~gosLevdlt5r Kiadvhnyai I. Lcvcldri leltirnk 6. (Bp. 1989) 33. 37
torvenyszek a bizonyitekok gondos merlegelesevel allapitotta rneg az iteleti tenyallasokat es a biinteteseket elfogulatlan targyilagossaggal
A ta~~trlli~;inyban kozolt sdmszcrii ada~okata HBML-bcn 6rzott hajdi~kcriilcli lonlhvszek biiatet6 iratai a1aui;in szcrz6 Bllitotla osszc.
39
1 . sz. melleklet
A vidlottak lakhelv Cs nemek szerinti megoszliisa viirosok
fkrfi
Boszormeny Szoboszlo Nanas Dorog Hadhaz Vamospercs Keriileten kiviili osszesen
529 295 554 234 162 140 1 19 2023
no
~ l e t k o rszerinti meroszlis eletkor 11-18 eves 19-30 3 1-40 4 1-50 5 1-60 61-70 71-80 81 ismeretlen osszesen
vidlottak szima
osszesen
?4,
3. sz. tnelleklet
Elsofokon kiszabott szabadsi~vesztCs-biintetCseklilCrtCke Cs az elitkltek szima biintetksek mCrtCke 48 ora 3 nap 1 het 8 nap 2 het 15 nap 3 het 1 honap 6 het 3 honap 3 honap 4 honap 5 honap 6 honap 7 honap 9 honap 1 ev 1 ev 3 honap 1 ev 6 honap 3 ev 3 ev 6 honap 3 ev 4 ev 5 ev 6 ev 8 ev 10 ev 15 ev 20 ev eletfogytiglan osszesen
az elitkltek szima
&-Cb
biincselekmCnyek Cs a viidlottak sziima
a biincseleknlkny rnegnevezkse gyermekoles gyermek kitktel nemi erkolcs megserlese mergezes kuruzslas hivatali sikkaszt6s hivatali hatalommal visszaeles hivatali kotelessegszeges hivatali hllhshoz ~ileltatlanmagatartas vesztegetds hatosag iranti engedetlenseg hatosigi sze~ndlyelleni eroszak 11atosAgi kozcg megserlese kepviselo valasztas niegzavarasa lazitas, sajto utjan ritgalmazjs mezei tilalom megszegese hamis eskii birosagi vegrehajtis akadalyozhsa okirathamisitis valtohamisiths fogolyszokds oncsonkitas szenielyes szabadsig nlegsertese maganlaksdrtCs garazdasag veszelyes fenyegetes gyujtogatas karomkodas sikkasztas csalas rablas zsarolhs osszesen
a vadlottak szama 5 1 19 5 4 4 8 3 2 1 3 86
7 I6 3 15 2 18 5
I 7 11
7 1
71 4 16 51 26 19 29 1 45 1
OUTLINE OF FUNCTION OF THE CRIMINAL LAW-COURT OF HAJDU DISTRICT IN 186 1 - 187 1 Sandor Nagy
After the fall of the freedom fight of 1843149 the Hungarian courts were abolished by the Austrian absolutism that forced foreign-minded judicial organizations to Hungary. The change of conditions of internal and foreign politics in 1860, forced the Austrian emperor, Franz Joseph the First to re-establishment of the Hungarian legal practice. As a consequence of the development of bourgeois mentality the orders became necessary were worked out by the Conference of Lord Chief Justice in 1861. Regarding the criminal procedures it enlarged the orders of old Hungarian laws concerning the noblemen also to the persons being not of noble birth. It meant among other things that unlimited right for appeal against the punitive judgements of law courts became the legal due of defendants without distinction as to their feudal position. The criminal law-court of I-lajcii~district started fimctioning on the 6 th of June in l 86 I , after 1 1 years of involuntary cessation. The procedure in the law-court started with the certification of depositions of witnesses and continued with reinterrogation of defendants. Then the municipal attorney introduced the indictment and the defence attorney eployed compulsorily in every case submitted his point of view regarding his juristic and factual judgement of the case. The law-court passed its judgement in closed sitting and then pronounced it p~~blicly. From the 3336 defendants arrested in l l years 170 1 was found guilty, 543 was declared not guilty and against 87 persons the procedure was finished by I-efel-ringthe case to military authority or by abandonment of proceedings e.t.c. 3 defendants were sentenced to death, I6 1 8 were sentenced to imprisonment and 80 were sentenced to reprimand or to other light punishments. In cases of 71% of the people lodging an appeal the Royal Court of Appeal allowed to stand the judgement of the law-court, in 18.3% the rate of punishment was raised or mitigated and in 10.8% the decision of the Court of Appeal is not ascertainable because of lack of documents.
