Bán József: Matyó hagyományok nyomában Bán József:
Matyó hagyományok nyomában Hajdanvolt eleink nyomában…
Az emlékezés, múltunk és hagyományaink felidézése, megőrzése és gondozása elősegíti napjaink történéseinek megértését. A Mezőkövesd Könyvtáráért Alapítvány alapfeladatai között célul tűzte ki a helyismereti tárgyú anyaggyűjtés és könyvkiadás támogatását. Az elképzelésbe jól illeszkedett az a kéziratgyűjtemény, mely városunk szülöttének, Bán József tanár úrnak, hosszú évek óta folyó értékmentő tevékenysége eredményeként készült el. Ebből a gazdag anyagból sikerült egy néprajzi tárgyú válogatást közreadni, tisztelegve vele a szerzőnek, s egyben ajándékként az olvasónak. „A népi szokásokban erkölcsi szabály, íratlan törvény, előírások, tilalmak, cselekményekhez kötött tevékenység és viselkedésrend van jelen, de illemtan, költészet, mítosz és mágia is jelentkezik” – idézhetjük a szerzőt. Az írásos kordokumentumok és a múzeumban őrzött tárgyak mellett éppen olyan ékesen őrzik egy közösség napjainak eseményeit a szájhagyomány révén ránk maradt emlékek, az e kötet lapjain
elfeledett ismerősökként ránk köszönő, egykor hétköznapi „öltözékként” viselt ragadványnevek. Érdekes adalék a két világháború közötti időszakra a híres-hírhedt, a „hagy korogjon, csak ragyogjon” – szemléletnek véget vető ragyogóégetés történetének felidézése. Az esztendő jeles napjainak, a hozzájuk fűződő hiedelmeknek elősorolása, a népi időjóslás, az évszázados megfigyelések összegyűjtése teljes képet nyújt arról a gondolkodásmódról, amellyel az élettel járó kockázatot akarták csökkenteni a természet jelenségeinek kifürkészésével és a maguk javára fordításával. Az „idő a gazda”, vagyis az regulázza a teendőket, szabályozza a paraszti lét folyását. Őseink kapcsolata a természettel létfontosságú, magától értetődő volt, ami napjainkra már nem mondható el. (Jövőnk talán azon múlik, hogy sikerül-e tudatos kapcsolatot teremteni újra a természettel. ) A szántóvető ember által gyakorolt ájtatosságok, imák, mint az előzőekből következik, szorosan kötődnek a földműves mindennapi tevékenységéhez, melynek sikerétől léte függött, ezért fohászai éppúgy nélkülözhetetlenek voltak, mint az időjárás figyelése. Ritka, a maga nemében egyedülálló könyvet tart kezében az olvasó. Az utókornak érdekesség, a néprajzosoknak igazi kincsesbánya a hosszú évek során lankadatlan szorgalommal, a kortárs tanúságtévő megörökítő szándékával papírra vetett írások fűzére. Jó szívvel ajánlom figyelmébe minden lokálpatriótának, városunk múltjában búvárkodó helytörténészeinknek, de az unokák nemzedékének is, akik, talán folytatói lehetnek ennek a nemes és hiánypótló feladatnak. Önbecsülésünk mércéje, hogy elődeink hagyatékát hogyan mentjük át utódainknak örökségül. Illesse köszönet mindazokat, akik lehetővé tették e kötet megjelenését: a szerzőt az alkotásért, a szponzorokat segítőkészségükért, mely révén többen vehetik kézbe a kiadványt.
Pintér Mária szerkesztő
Hajdu Ráfis János : Aknászok, tűzszerészek, ... Hajdu Ráfis János:
Aknászok, tűzszerészek, hős magyar honvédek a II. világháborúban és a következő években A könyv nem kifejezetten helyi vonatkozású, hiszen egy speciális területet, a tűzszerészek munkáját, életét örökíti meg. Mégis van kapcsolódási pont, hiszen a könyv egyik szerkesztője, Hajdu Ráfis János maga is tűzszerész volt a katonaéveiben. A több mint tíz szerző az aknászok nehéz munkáját és az ott szerzett tapasztalatokat eleveníti fel visszaemlékezéseiben. De nem csak visszaemlékezéseket, történeteket olvashatunk a könyvben, hanem igazi csemegét is találnak azok, akiket a tűzszerészek munkája érdekel, hiszen a Tűzszerész ismeretek című fejezetben Hajdu Ráfis János egykori rajzainak segítségével aprólékos részletességgel ismerhetjük meg a XX. század közepén használatos lövedékeket, lőszereket, kézigránátokat, azok műszaki leírását, felépítését,
használhatóságát. A rajzos ismertető mellett korabeli katonai fotók és dokumentumok teszik még szemléletesebbé az olvasmányosan megírt, hiteles dokumentumírásokat. A kötet háborús élményeket, műszaki ismereteket, katonai életet bemutató írásokat kedvelő olvasóknak szerezhet örömet.
Tanulmányok 1973-1998
Mezőkövesdről
Tanulmányok Mezőkövesdről 1973-1998 szerk.: Kápolnai Iván, Szlovák Sándor A Városi Könyvtárban a “Tanulmányok Mezőkövesdről” című könyv bemutatóján Dr. Kováts Dániel a könyv lektora előadásában szólt a magyarországi és mezőkövesdi helyismereti kiadványokról, majd kifejtette a mezőkövesdi most megjelent kiadvány maradandó értékeit. Mivel a tanulmánykötet a Mezőkövesdi monográfia folytatása lenne, ezért nagyrészt 1973-1998 közötti eseményeket dolgoz fel a városról, érintve a vonzáskörzet községeit. A kötetben 38 szerzőtől közel 100 tanulmány található. Azok a területek, amelyek a régi monográfiában nem, vagy csak érintőlegesen kaptak helyet, ebben a kötetben bővebb információt tartalmaznak. Történetileg az 1973 előtti eseményeket is közli. Példa erre a gyógyszertárak története, ami a múlt század közepétől van feldolgozva.
A teljesség igénye nélkül pár téma a könyvből: A kötet a népesedés alakulásával kezdődik. A gazdasági élet feldolgozza a nagy- és kisüzemi gazdálkodást egyaránt. Az ipar foglalkozik a vállalatok fejlődésével, a magán kisiparral, a közlekedéssel, városfejlesztéssel. Az egészségügyön bemutatásra került a járó- és fekvőbeteg ellátás, kórházak, mentőszolgálat, bölcsődék. Az oktatás érinti az óvodák, alsó és középfokú iskolák munkáját. A művelődésen belül megtalálhatjuk a Közösségi Ház, Városi Könyvtár, népművészet, dalkultúra, valamint a népi építészet történetét. A kötet eseménynaptárában kronológiai sorrendben 1974-1998-i történt eseményeket találjuk meg. A könyvet német, angol és lengyel nyelvű összefoglaló zárja. A számos fekete-fehér fotó mellett 11 db színes kép is emeli a könyv értékét.
