Bán Imre KÖLTŐK, ESZMÉK, KORSZAKOK

Bán Imre

KÖLTŐK, ESZMÉK, KORSZAKOK

Bán Imre (1905-1990) professzor a régi magyar irodalom és mű­ velődés történetének kiemelkedően eredményes kutatói közé tartozott, tanulmányai mind hazai, mind nemzetközi tudományos fórumokon magas szakmai színvonalukkal váltottak ki elismerést. A debreceni KLTE Régi Magyar Irodalmi Tanszékének vezetőjeként megalapozója volt - professzortársával, Barta Jánossal együtt - a debreceni irodalomtörténészi iskolának, munkásságával példát mutatott a filológiai alaposság és az esztétikai érzékenység egyide­ jű érvényesítésének lehetőségére. Szinte minden esetben haszno­ sította és gazdagította a rokon tudományterületeket is, többek között a könyvészetet, egyháztörténetet s a művészettörténetet. Tanulmányainak ezen kívül legfontosabb jellemzője, hogy a magyar jelenségeket mindig európai összefüggésrendszerben vizsgálta, ezáltal a hazai irodalom nemzetközi megismertetésében is igen fontos szerepet játszott. Széles körű nyelvtudása és hét évszázad irodalmát átfogó oktatói tevékenysége segítette elő kutatói sokolda­ lúságát, amelynek révén a korai középkortól egész a romantika koráig szakértőként szólt hozzá szinte minden lényeges irodalomés művelődéstörténeti kérdéshez. Most közreadott tanulmányai életének utolsó másfél évtizedében keletkeztek, többnyire szakfolyó­ iratokban jelentek meg, s ma már nehezen hozzáférhetőek. Közü­ lük több mindeddig publikálatlan volt, vagy csupán idegen nyelvű változatának közreadására került sor. Jelen kötet ilyen módon szerves tartozéka Bán Imre életművének, s noha önállóan is kohe­ rens egységet alkot, ugyanakkor több ponton kapcsolódik is korábbi munkáihoz, részint kiegészítve, részint továbbfejlesztve azokat (Apáczai Csere János, 1958; A barokk, 1962; Irodalomelméleti kézikönyvek Magyarországon a XVI-XVIII. században, 1971; A Karthausi Névtelen műveltsége, 1976; Eszmék és stílusok, 1976; Dante-tanulmányok, 1988).

BÁN IMRE KÖLTŐK, ESZMÉK, KORSZAKOK

CSOKONAI KÖNYVTÁR (Bibliotheca Studiorum Litterarium) 11. SZERKESZTI

Bitskey István és Görömbei András

Bán Imre

Költők, eszmék, korszakok VÁLOGATTA, SZERKESZTETTE:

Bitskey István

D e b r e c e n , 1997

A kötet a Magyar Könyv Alapítvány és a Felsö'oktatási Tankönyv- és Szakkönyvtámogatási Pályázat támogatásával jelent meg.

© Bán Imre örököse, 1997 LEKTORÁLTA:

Jankovics József A bibliográfiát összeállította:

Szecskó Károly Névmutató:

Oláh Szabolcs

ISSN 1217-0380 ISBN 963 472 219 9 Kiadta: a Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen Feleló's Kiadó: Cs. Nagy Ibolya főszerkesztő Műszaki szerkesztő: Takács László A szedés Juhászné Marosi Edit munkája A nyomtatást és a kötészeti munkákat a Kinizsi Nyomda Kft. végezte A nyomdai rendelés törzsszáma: 97.686.66-19-1 Feleló's vezető: Bördős János ügyvezető igazgató Terjedelem: 23,50 A/5 ív Készült Debrecenben, 1997-ben

Bán Imre Költők, eszmék, korszakok

TARTALOM

Tartalom B á n I m r e é l e t m ű v e és szellemi ö r ö k s é g e (Bitskey I s t v á n )

A RENESZÁNSZ JEGYÉBEN Az i m i t a t i o m i n t a r e n e s z á n s z a r i s z t o t e l i z m u s esz­ tétikai kategóriája N é h á n y g o n d o l a t az i m i t a t i o e l m é l e t é r ő l C h i l i a s t i k u s és a p o k a l i p t i k u s h i e d e l m e k a r e n e ­ szánsz korban M o r u s és E r a s m u s Adalékok Balassi-vers értelmezésekhez Szenei Molnár Albert, a költő

5 7

21

23 45 65 75 88 96

F E J E Z E T E K A BAROKKRÓL

129

A barokk színeváltozásai A jezsuita államelmélet Az a r i s z t o t e l i z m u s , a b a r o k k k o r filozófiai gondol­ k o d á s á n a k alapja N y é k i Vörös M á t y á s : Aethernitas. Orökké-valóság

131 145 161 173

E S Z M E T Ö R T É N E T ÉS IRODALOM

203

A XVII. s z á z a d i m a g y a r p u r i t a n i z m u s i r o d a l o m és m ű v e l ő d é s p o l i t i k a i j e l e n t ő s é g e

205 5

K o r a i felvilágosodás és n e m z e t i m ű v e l t s é g Csokonai világirodalmi távlatai Ady és a r é g i m a g y a r s á g

218 249 299

BÚCSÚ É S SZÁMADÁS

317

Számadásom Debrecennel „ I n m a g n i s i a m voluisse sat e s t " (A „doctor h o n o r i s c a u s a " k ö s z ö n e t é n e k szavai)

319

A t a n u l m á n y o k első m e g j e l e n é s i h e l y e B á n I m r e m ű v e i n e k bibliográfiája Névmutató

331 333 361

325

BÁN IMRE É L E T M Ű V E ÉS SZELLEMI ÖRÖKSÉGE

A r é g i m a g y a r i r o d a l o m és m ű v e l ő d é s t ö r t é n e t é n e k k u t a t á s a t e r é n B á n I m r e é l e t m ű v e - ú g y véljük, t ú l z á s n é l k ü l á l l í t h a t ó - a XX. s z á z a d l e g j e l e n t ő s e b b t e l j e s í t m é n y e i n e k e g y i k e . H é t önálló kötete, négy nagyobb szintézisben vállalt jelentékeny s z e r e p e , s z ö v e g k i a d ó i és fordítói t e v é k e n y s é g e s m i n t e g y 300 publikációja egyértelműen mutatja kutatói termékenységét, másfelől s z i n t e p á r a t l a n s o k o l d a l ú s á g is j e l l e m z i , t é m á i a k ö ­ z é p k o r t ó l a XIX. s z á z a d k ö z e p é i g t e r j e d t e k , olykor m é g m o d e r ­ n e b b k é r d é s e k h e z is h o z z á s z ó l t . A z o n k e v e s e k k ö z é t a r t o z o t t , a k i k n e m c s u p á n az o r s z á g egyik r é g i ó j á b a n t a r t o z t a k a szel­ l e m i élet v e z e t ő e g y é n i s é g e i k ö z é , h a n e m m i n d a h a z a i , m i n d a n e m z e t k ö z i t u d o m á n y o s f ó r u m o k o n r a n g o t és e l i s m e r é s t ér­ d e m e l t e k ki. N o h a n e m a t u d o m á n y s z e r v e z é s , h a n e m s o k k a l i n k á b b a k u t a t ó i e l m é l y e d é s volt e l s ő r e n d ű e r é n y e , n e m h i ­ á n y z o t t e g y e t l e n j e l e n t ő s d e b r e c e n i vagy o r s z á g o s t u d o m á n y o s r e n d e z v é n y r ő l s e m , s a h u m á n t u d o m á n y o k n a k - főként a tör­ t é n e t i j e l l e g ű s t ú d i u m o k n a k - s z i n t e m i n d e n t e r ü l e t é n ava­ tottként hallatta hangját, s adta közre véleményét. Annak a tudományágnak, amelyet elsősorban Horváth Já­ n o s e m e l t igen m a g a s s z í n v o n a l r a , az őt k ö v e t ő n e m z e d é k b e n ( l é n y e g é b e n a XX. s z á z a d m á s o d i k feléről v a n szó) h á r o m ki­ e m e l k e d ő egyénisége a k a d t : K l a n i c z a y Tibor, T a r n a i A n d o r és B á n I m r e . Mivel sajnálatos m ó d o n m á r m i n d e g y i k ü k e s e t é b e n l e z á r t é l e t m ű v e k r ő l b e s z é l h e t ü n k , h e l y e l e h e t az e r e d m é n y e k á t t e k i n t é s é n e k , a szellemi örökségükről való s z á m a d á s n a k . N o h a e h e l y ü t t t e r m é s z e t e s e n B á n I m r e m u n k á s s á g á r ó l kívá­ n u n k szólni, k i i n d u l ó p o n t k é n t m é g i s h á r m ó j u k n e v é t e g y ü t t

7

k e l l e m l í t e n i , s e g y é n i s é g ü k a l a p v e t ő k ü l ö n b s é g e i e l l e n é r e is é r d e m e s n é h á n y közös v o n á s u k r a r á i r á n y í t a n i a figyelmet. E l s ő s o r b a n t a l á n a r r a , hogy ők h á r m a n n e m egy-egy í r ó n a k , t é m á n a k , jelenségnek, stílusnak vagy éppen kutatói metódus­ n a k v o l t a k specialistái és elkötelezettjei, h a n e m a régi m a g y a r k u l t ú r a h é t é v s z á z a d á n a k teljességét fogták á t s z a k m a i l a g a u ­ t e n t i k u s m ó d o n , s z i n t e t i z á l ó i g é n n y e l , a r é s z l e t e k b e n is m i n ­ dig az e g é s z e t t a r t v a s z e m előtt. Az ő s k ö l t é s z e t t ő l a klassziciz­ m u s i g , a Halotti beszédtől K a z i n c z y i g ívelt az a szellemi h o r i ­ z o n t , a m i t B á n I m r e a k u t a t ó igényével á t t e k i n t e t t , s e t é r e n k o r t á r s a i k ö z ü l c s a k az e m l í t e t t e k b e n volt é s z r e v e h e t ő e n n e k a szándéknak a m a r k á n s érvényesítése. E z e n t ú l közös volt b e n n ü k az is, hogy a m a g y a r j e l e n s é g e k v i z s g á l a t a k o r m i n d i g e u r ó p a i k o n t e x t u s b a n g o n d o l k o d t a k , le­ g y e n szó k a p c s o l a t t ö r t é n e t r ő l , a k o m p a r a t i s z t i k a s z e m p o n t j a i ­ ról, k ü l ö n b ö z ő n e m z e t i i r o d a l m a k h a s o n l ó j e l e n s é g e i r ő l v a g y é p p e n a l a p v e t ő e l t é r é s e i r ő l . N o h a i d ő n k é n t m i n d e g y i k ü k vál­ l a l k o z o t t mikrofilológiai feladatok m e g o l d á s á r a is, n e m e g y s z e r vallattak m e g senki által m é g n e m vizsgált forrásokat igen a l a p o s a n , az ilyen m u n k á k az ő t a n u l m á n y a i k b a n a z o n b a n m i n ­ dig t á v l a t o t k a p t a k , az új a d a t o k m i n d i g f o l y a m a t o k á b r á z o l á ­ s á t é s é r t e l m e z é s é t s e g í t e t t é k elő. A t e l j e s s é g i g é n y h e z és az e u r ó p a i l á t ó k ö r h ö z v é g ü l m é g egy h a r m a d i k j e l l e m z ő t is emlí­ t e n ü n k kell, a m e l y m i n d h á r m u k b a n m e g v o l t , ez p e d i g az in­ terdiszciplináris szemléletmód érvényesítésének erős igénye. Az e g y h á z t ö r t é n e t , m ű v é s z e t t ö r t é n e t , folklór v a g y é p p e n a fi­ lozófiai e s z m é l k e d é s m ú l t j a e g y a r á n t jól i s m e r t t e r e p , a u t e n t i ­ k u s m e g á l l a p í t á s o k r a a l k a l m a t a d ó d i s z c i p l í n a volt v a l a m e n y n y i ü k s z á m á r a . Az ilyen t u d ó s t í p u s s a j n á l a t o s m ó d o n m a m á r egyre r i t k á b b , így j o g g a l m e r ü l fel a k é r d é s : j á r h a t ó k - e t o v á b b az á l t a l u k k i é p í t e t t u t a k , k ö v e t e n d ő e k - e a v a g y m e g ú j í t a n d ó a k - e a l k a l m a z o t t m ó d s z e r e i k , m i az, a m i t szellemi ö r ö k s é g ü k ­ ből n e m l e n n e c é l s z e r ű s z e m elől t é v e s z t e n i ? T ö p r e n g é s e i n k e z e k h e z a k é r d é s e k h e z k í v á n n a k kapcsolód­ n i , a m i k o r B á n I m r e é l e t m ű v é n e k jellegzetességeit, é r t é k e i t és e r e d m é n y e i t i g y e k s z ü n k s z á m b a v e n n i és m é r l e g r e t e n n i . Fel­ a d a t u n k a t m e g k ö n n y í t i , h o g y é p p e n K l a n i c z a y T i b o r és T á r ­ nái Andor voltak azok, akik a debreceni tudós szellemi port8

r é j á n a k m e g r a j z o l á s á t m e g k e z d t é k , így m i n d e n e k e l ő t t az ő megfigyeléseiket célszerű továbbgondolnunk.

1. „Hatalmas tartalékok" birtokosa K l a n i c z a y T i b o r 1975-ben, a 70 éves d e b r e c e n i p r o f e s s z o r t kö­ s z ö n t v e , a t u d á s á t f o k o z a t o s a n , c é l t u d a t o s a n építő k u t a t ó t jel­ l e m e z t e b e n n e , a z t a t u d ó s t , „ a k i h o s s z a n e l ő r e dolgozik, a k i t u d á s á n a k n a g y r é s z é t t a r t a l é k b a n t a r t j a , és a k k o r áll vele elő, a m i k o r m á r t e l j e s e n m e g é r e t t n e k t e k i n t i m u n k á j á t , v a g y a m i k o r az i g é n y e k j e l e n t k e z n e k i m m á r n a g y e r ő v e l i r á n t a " . Később m é g k o n k r é t a b b a n fogalmazott: „Olyan irodalomtörté­ n é s z ő, a k i n e m c s a k az é p p e n e l ő t t e álló f e l a d a t o k o n dolgozik, h a n e m é p í t i k ö z b e n e s e t l e g c s a k egy é v t i z e d , v a g y é v t i z e d e k m ú l v a m e g s z ü l e t ő m ű v e i t is. M i n d i g h a t a l m a s t a r t a l é k n a k v a n t e h á t b i r t o k á b a n . " E z z e l az a l a p v e t ő t u d ó s i és e m b e r i ka­ r a k t e r v o n á s s a l m a g y a r á z t a K l a n i c z a y B á n I m r e egyéb e r é n y e ­ it is: e f e l h a l m o z o t t t u d á s b i r t o k á b a n t u d o t t m i n d i g az é p p e n a k t u á l i s konferencia témájához alapvető előadással hozzájá­ r u l n i , e z é r t t u d o t t e g y e s k i s m o n o g r á f i á k a t (pl. A Karthausi Névtelen műveltségéről szólót v a g y az Irodalomelméleti kézi­ könyvek Magyarországon a XVI-XVIII. században c í m ű t ) szin­ t e m e g l e p ő g y o r s a s á g g a l az a s z t a l r a t e n n i , s ez t e t t e l e h e t ő v é s z á m á r a az igen t a r t a l m a s b í r á l a t o k , o p p o n e n s i v é l e m é n y e k és r e c e n z i ó k s o k a s á g á n a k e l k é s z í t é s é t is.

1

2

K l a n i c z a y n a k e z t az a l a p v e t ő m e g f i g y e l é s é t teljes m é r t é k ­ b e n t a l á l ó n a k é r e z z ü k , legfeljebb az a s z ó h a s z n á l a t a m i n ő s í t ­ hető m á r a elavultnak, amely szerint „termékeny h a t á s ú lett Bán Imre gondolkodására a marxizmus ismerete", valamint hogy „ő m i n d i g a m a r x i s t a t á r s a d a l o m t ö r t é n e t i koncepció erő-

1

2

KLANICZAY Tibor, Bán Imre köszöntése, 1975., 5. Uo. 9.

in Studia Litteraria, tom. XIII.,

9

s í t é s é t , f i n o m í t á s á t s e g í t e t t e elő". A t á r s a d a l o m t ö r t é n e t i k o n ­ cepció e m l í t é s e t e r m é s z e t e s e n j o g o s , h i s z e n B á n I m r é n e k 1 9 4 1 - b e n m e g j e l e n t t a n u l m á n y a (A gyöngyösi templomper Bocskay István korában) m á r e n n e k j e g y é b e n fogant, s u g y a n ­ e z t a felfogást - a m é l y t á r s a d a l o m - és e g y h á z t ö r t é n e t i b e ­ á g y a z o t t s á g o t - f o l y t a t t a az A p á c z a i - m o n o g r á f i a is (1958). H a a „ m a r x i s t a " jelzőt - m i n t k o r a b e l i d i v a t o s , s z i n t e kötelező ér­ vénnyel h a s z n á l t retorikai sallangot - elhagyjuk a fenti jel­ lemzésből, a k k o r (Klaniczay megfigyelése n y o m á n ) biztos a l a p ­ ról i n d í t h a t j u k a B á n I m r e - j e l l e m z é s t . K l a n i c z a y u t á n tíz évvel T a r n a i A n d o r á r n y a l t a t o v á b b a k é p e t . E z t m á r csak a z é r t is m e g t e h e t t e , m e r t i d ő k ö z b e n m e g ­ j e l e n t az Eszmék és stílusok (1976), s e k ö t e t b e n teljes j o g g a l m é l t a t t a T a r n a i az „ ö s s z e h a s o n l í t ó s z e m p o n t " erős é r v é n y e s ü ­ lését, így í r t e r r ő l : „ É p p e n a n e m z e t k ö z i l e g é r t é k e s í t h e t ő t u ­ d á s és a s o h a n e m l a n k a d ó é r d e k l ő d é s t e t t e l e h e t ő v é , h o g y Bán Imre kiemelkedő szerepet játsszon a magyar komparat i s z t i k a m e g ú j u l á s á n a k é v t i z e d e i b e n , főleg francia és olasz vo­ n a t k o z á s ú előadásaival, cikkeivel, n e m u t o l s ó s o r b a n pedig külföldi k ö n y v e k s z a k s z e r ű i s m e r t e t é s é v e l " . T a r n a i s z a v a i t m á r c s a k a z é r t is é r d e m e s felidézni, m e r t ú j a b b a n m i n t h a tel­ j e s e n feledésbe m e n n e , h o g y a n a p j a i n k b a n ö r v e n d e t e s e n fej­ lődő ö s s z e h a s o n l í t ó k u t a t á s o k a l a p j a i n a k l e r a k á s á b a n a d e b r e ­ c e n i p r o f e s s z o r ú t t ö r ő é r d e m e k e t s z e r z e t t . F r a n c i a és olasz n y e l v ű t a n u l m á n y a i n a k egész s o r á b a n m u t a t k o z i k m e g a k a p ­ c s o l a t t ö r t é n e t és a k o m p a r a t i s z t i k a s z e m p o n t j a i n a k é r v é n y e ­ s ü l é s e , m e g á l l a p í t á s a i r a n e m c s a k l e h e t , d e kell is é p í t e n i e a j e l e n és a jövő k u t a t ó i n a k . A T a r n a i á l t a l m e g f o g a l m a z o t t kí­ v á n s á g azóta valóra vált: megjelent a kis híján monográfiává t e r e b é l y e s e d ő D a n t e - t a n u l m á n y k ö t e t (1988), a m e l y n y u g o d t a n s o r o l h a t ó b e a m a g y a r o r s z á g i i t a l i a n i s z t i k a legjobb teljesítmé­ nyei közé. 3

4

3

4

10

TARNAI Andor, Bán Imre köszöntése, in Studia Litteraria, tom. XXIII., 1985., 7-8. Életművének bibliográfiáját összeáll. SZ. LUDANYI Valéria, Debrecen, 1977. (folyt. Studia Litteraria, 1985.).

A k é t l e g m a r k á n s a b b é r t é k e l é s , a K l a n i c z a y é és a T á r n á i é m e l l e t t t e r m é s z e t e s e n s z á m o s k ö s z ö n t ő , majd n e k r o l ó g is m é l ­ t a t t a B á n I m r e m u n k á s s á g á t , t a n á r i és k u t a t ó i e r e d m é n y e i t , egyes k ö n y v e i n e k t u d o m á n y o s h o z a d é k á t . Az e z e k b e n e l m o n ­ dottak megismétlése nem szükséges, ehelyett inkább - most m á r s z ü l e t é s é n e k 90. évfordulóján is t ú l - a z t a k é r d é s t t e s z s z ü k fel: h o l l á t j u k az é l e t m ű k u l c s p o n t j a i t , l e g m a r k á n s a b b v o n á s a i t , s m i az, a m i szellemi ö r ö k s é g e k é n t r e á n k h a g y o m á ­ nyozódott? 5

2. „Számomra a tanítás nem volt teher" M i n d e n Bán-biográfia s z á m o n t a r t j a , hogy 1930 és 1952 k ö z ö t t ( t e h á t 2 2 t a n é v e n á t ) a g y ö n g y ö s i g i m n á z i u m t a n á r a volt, m é g s e m m o n d t a ki m é g s e n k i az ebből e r e d ő logikus k ö v e t k e z ­ t e t é s t . A z t u g y a n i s , h o g y B á n I m r e pályája k ü l ö n l e g e s volt a m a g a n e m é b e n (legfeljebb a p r o f e s s z o r t á r s é , B a r t a J á n o s é h a ­ s o n l í t h a t ó az övéhez): ú g y v á l t ő u g y a n i s o r s z á g o s és n e m z e t ­ közi h í r ű tudóssá, tanszékvezető egyetemi t a n á r r á , szakterü­ letének egyik legnagyobb tekintélyévé, hogy életének több m i n t k é t é v t i z e d é t a középfokú o k t a t á s b a n t ö l t ö t t e , a középis­ k o l á s k o r o s z t á l y n a k o k t a t t a az i r o d a l m a t , a francia n y e l v e t (s o l y k o r n é h á n y o s z t á l y b a n m é g az é n e k e t is). M i n t g y ö n g y ö s i éveinek részletes bemutatásából tudjuk, bőségesen kivette ré­ szét az iskolai m u n k á b ó l , volt osztályfőnök, ö n k é p z ő k ö r i veze­ t ő , ü n n e p s é g s z e r v e z ő , szakfelügyelő, iskolai k ö n y v t á r o s , igaz­ g a t ó h e l y e t t e s , d e m é g a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság

5

BITSKEY István, Helikon, 1975.; KOVÁCS Sándor Iván, ItK, 1975.; uő., Arcképvázlat Bán Imréről, Alföld, 1977.; Irodalomtudósaink fóruma (Bán Imrével beszélget Julow Viktor), Jelenkor, 1978.; Beszélgetés Bán Imrével, Alföld, 1985., 12. sz.; In memóriám Bán Imre, BORZSÁK István, IMRE László, BITSKEY István nekrológjai, Alföld, 1990., 5. sz.; BITSKEY I. Jegy­ zet Bán Imre Dante-könyvéről, Alföld, 1989., 5. sz.; TARNAI Andor nekro­ lógja ItK, 1990., 5-6. sz.

11

helyi t a g o z a t á n a k k u l t ú r f e l e l ő s i t i s z t s é g é t is r á r u h á z t á k 1946ban. Mindez csak akkor kezd különös jelentőségűvé válni, h a r á p i l l a n t u n k m u n k á s s á g á n a k bibliográfiájára, s abból látjuk, h o g y u g y a n e z e n idő a l a t t á l l a n d ó a n p u b l i k á l t , e g y h á z - és m ű ­ v e l ő d é s t ö r t é n e t i t a n u l m á n y o k a t írt, szövegeket a d o t t ki, latin­ ból m ű f o r d í t á s o k a t k é s z í t e t t , r e n d e z t e a helyi r e f o r m á t u s egy­ h á z l e v é l t á r á t és k ö n y v t á r á t , majd a „teljesen ö m l e s z t e t t álla­ p o t b a n lévő v á r o s i l e v é l t á r a t " , t o v á b b á a f e r e n c r e n d i e k r é g i k ö n y v a n y a g b a n i g e n g a z d a g s e z é r t m ű e m l é k i j e l l e g ű v é nyil­ v á n í t o t t helyi k ö n y v t á r á t . E z e k a t é n y e k a z t m u t a t j á k , h o g y 1 9 3 0 - 1 9 5 2 k ö z ö t t e g y á l t a l á n n e m volt l e h e t e t l e n vidéki k ö z é p ­ i s k o l a i t a n á r k é n t a s z í n v o n a l a s o k t a t ó m u n k á t és a t u d o m á ­ nyos k u t a t á s t összekapcsolni, s egyidejűleg művelni. Aligha vitatható, hogy B á n I m r é b e n m á r ekkor rendkívüli t u d á s ­ a n y a g h a l m o z ó d o t t fel, e n n e k h i á n y á b a n a l i g h a t u d t a v o l n a m e g á l l n i h e l y é t 1952 őszétől az e g y e t e m i k a t e d r á n s az orszá­ gos t u d o m á n y o s f ó r u m o k o n . M i n d a g i m n á z i u m i o k t a t á s , m i n d a levéltári és könyvtári rendszerező m u n k a módszerességet, filológiai p o n t o s s á g o t és p e d a n t é r i á t k í v á n t m e g , s e n n e k j ó t é ­ k o n y h a t á s a a k é s ő b b i professzor t e v é k e n y s é g é n m i n d i g is erő­ sen érződött. Mindezt m á r csak azért sem árt hangsúlyozni, m e r t újabb tudósképzési formáinkból (PhD-kurzusok) szinte teljes m é r t é k b e n h i á n y z i k m i n d a k ö z é p i s k o l a i t a n á r i g y a k o r ­ lat, m i n d a m é l y e b b k ö n y v t á r i és l e v é l t á r i i s m e r e t e k elsajátí­ t á s a , h o l o t t e z e k n e k nevelő ereje, önfegyelmező h a t á s a m á s s a l a l i g h a p ó t o l h a t ó . B á n I m r e példája és é l e t ú t j a - t ö b b e k k ö z ö t t - e r r e is figyelmeztet. 6

7

6

7

12

SZECSKÓ Károly, Adalékok Bán Imre gyöngyösi éveihez, in Mátrai Ta­ nulmányok, Gyöngyös, 1995., 291-306. Minderről részint maga Bán Imre számolt be (Egyháztörténet, 1943., 389-405.; Magyar Könyvszemle, 1940., 242-250.; uo. 1955., 144-146.), vala­ mint vö. MISÓCZKI Lajos, A gyöngyösi műemlékkönyvtár, in Agria (Az Egri Múzeum Évkönyve), tomus XVIII., 1981., 207-209.

3. Szövegkiadások és szintézisek A f o r r á s i s m e r e t e t , a szövegek t i s z t e l e t é t és s z a k s z e r ű k e z e l é ­ sét B á n I m r e gyöngyösi évei k e l l ő k é p p e n m e g a l a p o z t á k , e m e l ­ lé a z o n b a n - m á r e g y e t e m i o k t a t ó k é n t - i g e n h a m a r t á r s í t o t ­ t a a s z i n t e t i z á l ó m u n k á k i r á n t i v o n z a l m á t is. M á r 1 9 5 2 - b e n sajtó a l á r e n d e z t e Z r í n y i M i k l ó s és M i s z t ó t f a l u s i Kis M i k l ó s m ű v e i t , m u n k a t á r s a volt az e g y e t e m i s z ö v e g g y ű j t e m é n y ki­ a d á s á n a k , A p á c z a i - és R á k ó c z i - s z ö v e g e k e t f o r d í t o t t és m a g y a ­ r á z o t t : a l u l r ó l é p í t k e z e t t t e h á t , az egyes r é s z l e t e k m e g i s m e r é ­ se r é v é n a z o n b a n c é l t u d a t o s a n é p ü l t fel a s z i n t é z i s , a 600 l a p t e r j e d e l m ű A p á c z a i - m o n o g r á f i a (1958). M é l t á n t a r t h a t ó ez a m ű a XVII. s z á z a d i m a g y a r p r o t e s t á n s m ű v e l ő d é s i k o r s z a k m o n o g r á f i á j á n a k is, mivel az Enciklopédia szerzőjéről csakis a k o r a b e l i szellemi élet e g é s z é n e k i s m e r e t é b e n l e h e t e t t a u t e n t i ­ k u s a n szólni. O l y a n h á t t e r e t rajzolt az e r d é l y i p o l i h i s z t o r pe­ d a g ó g u s t e v é k e n y s é g e m ö g é , a m e l y filológiai a l a p o s s á g g a l b e ­ m u t a t t a k o r a szellemi á r a m l a t a i t , v a l l á s o s s á g á t , i r o d a l m i gon­ dolkodását s tudományos eszmevilágát egyaránt. A továbbiakban Bán Imre részvétele m á r szinte természe­ t e s volt m i n d e n m a g y a r i r o d a l o m t ö r t é n e t i s z i n t é z i s b e n , a Bóka-Pándi-féle h á r o m k ö t e t e s b e n (amelynek 1957-1971 kö­ zött négy kiadása jelent meg), s a h a t k ö t e t e s b e n csakúgy, m i n t a h o r v á t n y e l v ű k i a d v á n y b a n (Novi Sad, 1976). A r e n e s z á n s z k o r e u r ó p a i i r o d a l m a i t á t t e k i n t ő k ö t e t e k b e n , az a k a d é m i a i t e r v m u n k á k s o r á n u g y a n c s a k j e l e n t ő s fejezetek m e g í r á s a h á ­ r u l t r á . S m i n d e z e k m e l l e t t , v e l ü k egy i d ő b e n k é s z ü l t e k a n t o ­ lógiái, s z ö v e g v á l o g a t á s a i is (A barokk, 1962; A debreceni diák­ irodalom, 1964). S z i n t é z i s e k és s z ö v e g k i a d á s o k t e h á t m i n t e g y kiegészítették egymást Bán Imre munkásságában, mindkét „műfajban" otthonosan mozgott, elismert szaktekintély lett. N e m véletlen, hogy K l a n i c z a y T i b o r a C s o k o n a i k r i t i k a i k i a d á s 8

Litterature de la Renaissance, sous la direction de N. I. BALACHOV, T. KLANICZAY, A. D. MIKHAILOV, Bp., 1978., 251-266.; L'epoque de la Renaissance, vol. II-IV. (s. alatt).

13

főszerkesztőjéül is őt k é r t e fel 1964. j a n . 13-án k e l t e z e t t leve­ l é b e n , a k ö v e t k e z ő s z a v a k k a l : „A fő k é r d é s m i n d e n k é p p e n a k i a d á s új f ő s z e r k e s z t ő j é n e k . . . a k é r d é s e . A k á r h o g y n é z z ü k a dolgot, t é g e d az I s t e n is e r r e t e r e m t e t t , ú g y is m i n t filológust, ú g y is m i n t d e b r e c e n i t , ú g y is m i n t C s o k o n a i - s z a k é r t ő t . N a ­ gyon kérlek, értesíts arról, hogy vállalkoznál-e e r r e a szerep­ re, a k á r teljesen egyedül, a k á r úgy, hogy formálisan J u h á s z G é z á v a l e g y ü t t szerepelve majd, de t é n y l e g e s e n p e r s z e ez eset­ b e n is J u h á s z G é z a b e l e s z ó l á s a n é l k ü l ? " 9

B á n I m r e n e m z á r k ó z o t t el a m e g t i s z t e l ő k é r é s elől, sőt 1964. j a n . 3 0 - á n a G e l l é r t S z á l l ó b a n t a r t o t t s z e m é l y e s t a l á l k o ­ zójukon a t e r v e z e t t h a t k ö t e t sajtó a l á r e n d e z é s é n e k r é s z l e t e i t is m e g b e s z é l t é k . M á s k é r d é s , hogy egy évvel k é s ő b b , 1965-ben a Déri m ú z e u m i „száműzetés" u t á n a tanszékre visszakerülő J u l o w V i k t o r k a p t a m e g v é g ü l is ezt a feladatot, a m i t e r m é s z e ­ t e s e n r a c i o n á l i s m e g o l d á s volt, l é v é n n e k i a felvilágosodás a s z a k t e r ü l e t e . B á n I m r e t e x t o l ó g i a i i s m e r e t e i n e k , a filológia t e r é n kivívott t e k i n t é l y é n e k és e l i s m e r t s é g é n e k ez az epizód K l a n i c z a y s z á n d é k a - így is s o k a t m o n d ó j e l z é s e , b e s z é d e s bi­ z o n y í t é k a . S m i n d e n n e k a l a p j á n egy f o n t o s m e g f i g y e l é s t lá­ t u n k m e g f o g a l m a z h a t ó n a k . Azt u g y a n i s , hogy B á n I m r e iroda­ l o m t ö r t é n e t i m u n k á i m ö g ö t t m i n d i g o t t állt a r e n d k í v ü l a l a p o s s z ö v e g i s m e r e t , a filológiai g o n d o s s á g , ez a d t a m e g h i t e l é t m e g ­ á l l a p í t á s a i n a k . J ó p é l d a e r r e k é t kismonográfiája. A K a r t h a u s i Névtelen műveltségének beható feltérképezését csakis a vas­ kos szöveganyag mélyreható t a n u l m á n y o z á s a t e t t e lehetővé, u g y a n í g y a m a g y a r o r s z á g i l a t i n n y e l v ű i r o d a l o m e l m é l e t i kézi­ k ö n y v e k á t t e k i n t ő f e l d o l g o z á s a is a z é r t m a r a d a n d ó é r t é k ű , i d ő t á l l ó m u n k a , m e r t a l a t i n t e x t u s o k t ü z e t e s e l e m z é s é n ala­ pul. Mindez ismét csak aktuális tanulság: összegező m u n k á k aranyfedezetét elsősorban beható szövegismerettel lehet meg­ t e r e m t e n i , az ú j s z e r ű t e ó r i á k n e m h o z h a t n a k sok e r e d m é n y t a filológia h a t h a t ó s t á m o g a t á s a n é l k ü l . 9

14

KLANICZAY levele a KLTE Régi Magyar Irodalmi Tanszékének irattárá­ ban található meg, ugyanott a Csokonai kritikai kiadás „őstörténetének" valamennyi dokumentuma megvan.

4. Interdiszciplinaritás és komparatív szemlélet Az E ö t v ö s - k o l l é g i s t a B á n I m r e s z e l l e m i fejlődésére - saját visszaemlékezése szerint - a legnagyobb hatással Horváth J á n o s , E c k h a r d t S á n d o r és G o m b o c z Z o l t á n e l ő a d á s a i v o l t a k . A „ m a g y a r i r o d a l o m t ö r t é n e t - í r á s a t y j á t ó l " a s z i n t e t i z á l ó hajla­ m o t , a k i e g y e n s ú l y o z o t t és s z ö v e g e k k e l i l l u s z t r á l t e l ő a d á s m ó ­ d o t t a n u l t a m e g , E c k h a r d t volt a filológiában a m e s t e r e , a k i ­ nek e t é r e n „rendkívül magas követelményei voltak", Gombocz p e d i g n y e l v t u d á s á v a l n y ű g ö z t e le h a l l g a t ó i t , B á n I m r e is „ n y e l v z s e n i d k é n t e m l í t i őt. A h á r o m e g y e t e m i „ m e s t e r h e z " h o z z á kell m é g s z á m í t a n u n k K o d á l y Z o l t á n t , a k i n e k „ i n g y e n ­ jegyei" oda vezettek, hogy 1924-28 között B á n I m r e a Zene­ a k a d é m i a á l l a n d ó v e n d é g e volt, és saját v a l l o m á s a s z e r i n t n e m i g e n a k a d t B a r t ó k - vagy K o d á l y - t a k t u s , a m i t fel n e i s m e r t volna. S m é g m i n d i g n e m t e h e t ü n k p o n t o t a „ m e s t e r e k " felso­ r o l á s á b a n : i t t kell e m l í t e n i m é g E s z e T a m á s t is, a k i Gyöngyö­ sön e g y h á z t ö r t é n e t i m u n k á s s á g á v a l t e t t nagy h a t á s t a fiatal tudós-tanárra. 10

M i n d e z t a z é r t volt c é l s z e r ű m e g e m l í t e n i , h o g y l á t h a t ó a k legyenek Bán Imre interdiszciplináris kutatói mentalitásának gyökerei: i r o d a l o m és n y e l v t u d á s , a s z ó t á r í r ó és Balassi-filoló­ g u s E c k h a r d t h a t á s a , z e n e m ű v é s z e t és e g y h á z t ö r t é n e t , t e x t o ­ lógia és e s z m e t ö r t é n e t e g y a r á n t j e l e n volt k é p z e t t s é g é b e n , e s z m e v i l á g á b a n , az á l t a l a a l k a l m a z o t t t u d o m á n y o s m ó d s z e ­ rekben. A különböző művészeti ágak egyaránt érdekelték, ért­ h e t ő , h o g y a r é g i m a g y a r m ű v e l t s é g b e n eléggé e l h a n y a g o l t k o r s z a k n a k , a XVII. s z á z a d i b a r o k k m ű v é s z e t n e k k ü l ö n ö s fi­ g y e l m e t s z e n t e l t . A családból h o z o t t p r o t e s t á n s r a c i o n a l i z m u s t a l i g h a n e m s z e r e n c s é s e n e g é s z í t e t t é k k i az e g r i g i m n á z i u m i évekre visszavezethető művészeti élmények, amelyek talán m é g n e m is t u d a t o s a n , de r á i r á n y í t o t t á k a b a r o k k m ű e m l é k e k

1 0

MAGYARI Imre, Portrévázlat 1977. márc.

Bán Imréről,

Egyetemi Élet (Debrecen),

15

k ö z t élő d i á k figyelmét a k ö r n y e z e t e s z t é t i k u m á r a . M i n d e z e k a h a t á s o k e g y ü t t e s e n e r e d m é n y e z h e t t é k a z t az i n t e r d i s z c i p l i ­ n á r i s é r d e k l ő d é s t és e l k ö t e l e z e t t s é g e t , a m e l l y e l B á n I m r e t a ­ n u l m á n y a i í r ó d t a k , s a m e l y e k e t é r e n m a is k ö v e t e n d ő példá­ ul szolgálhatnak. Mindemellé társult a m á r említett komparatív szemlélet­ m ó d , a m e l y n e k r é v é n a m a g y a r j e l e n s é g e k e t is m i n d i g e u r ó ­ p a i k o n t e x t u s b a n s z e m l é l t e . L a t i n és n é m e t t u d á s á n a k a l a p ­ j a i t m é g a k ö z é p i s k o l á b ó l h o z t a , r o m a n i s t a k é n t p e d i g a fran­ c i á n k í v ü l a t ö b b i n e o l a t i n n y e l v e t is m e g i s m e r t e , e l s ő s o r b a n t e r m é s z e t e s e n az o l a s z t . N o h a f r a n c i á u l t u d o t t l e g j o b b a n , s nemzetközi konferenciákra ezen a nyelven maga írta meg m a g y a r t á r g y ú t a n u l m á n y a i t , mégis viszonylag kevés a fran­ cia t é m á t feldolgozó í r á s a (ilyen pl. A francia szellem, Gyön­ gyös, 1933). A f r a n c i a t e r m é s z e t e s m u n k a n y e l v volt i n k á b b s z á m á r a , m i n t k u t a t á s t á r g y a , v i z s g á l t t é m á i a m a g y a r o n kí­ v ü l e l s ő s o r b a n az i t a l i a n i s z t i k a k ö r é b ő l k e r ü l t e k ki. Mint arról másutt m á r bővebben szóltunk, e téren munkás­ s á g a h á r o m n a g y t é m a k ö r t ölelt f e l . Az elsőt t e r m é s z e t e s e n a magyar-olasz irodalmi kapcsolatok kutatása jelentette. T ö b b t a n u l m á n y a foglalkozott B a l a s s i olasz i r o d a l m i m i n t á i ­ v a l , m i n d a Szép magyar komédia, mind pedig petrarkizáló s z e r e l m i lírája k a p c s á n . N e m e l h a n y a g o l h a t ó s z e r e p e v a n B á n I m r é n e k a b b a n , h o g y A m e d e o Di F r a n c e s c o és m á s olasz és m a g y a r k u t a t ó k t o v á b b f o l y t a t h a t t á k k e z d e m é n y e z é s e i t , s m a m á r g a z d a g s z a k i r o d a l o m áll r e n d e l k e z é s r e a r e n e s z á n s z k o r i m a g y a r - o l a s z k a p c s o l a t o k a t és k o m p a r a t i s z t i k á t illetően. 11

12

Másik nagy témaköre Bán Imre italianisztikai munkásságá­ n a k az olasz r e n e s z á n s z és b a r o k k m ű v é s z e t e l m é l e t i gondolko­ d á s v i z s g á l a t a . M i k ö z b e n A p á c z a i - m o n o g r á f i á j á n dolgozott, az

BITSKEY István, A „sacro poéma" debreceni tudósa (Bán Imre, az italianista), in Italianistica Debreceniensis, vol. I., 1994., 181-183. II dramma pastorale italiano e la „Bella commedia ungherese " di Bálint Ba­ lassi, in Itália ed Ungheria. Dieci secoli di rapporti letterari, Bp., 1967., 147-156; II petrarchismo di Bálint Balassi e le sue fonti veneziane e padovane, in Venezia ed Ungheria nel Rinascimento, Firenze, 1973., 261-274.

16

akkoriban Magyarországon éppen n e m preferált b a r o k k kor­ s z a k k u t a t á s á n a k l e g ú j a b b n y u g a t - e u r ó p a i e r e d m é n y e i t is é l é n k figyelemmel k ö v e t t e , s i g e n r é s z l e t e s b e s z á m o l ó t k ö z ö l t a velencei barokk-kongresszusról. Ezek u t á n érthető, hogy b a r o k k - a n t o l ó g i á j a j ó r é s z t olasz t e o r e t i k u s o k a t m u t a t o t t b e , az olasz r e n e s z á n s z i r o d a l o m e l m é l e t r ő l szóló é r t e k e z é s e (1970) p e d i g az a r i s z t o t e l é s z i p o é t i k a h u m a n i s t a recepciójáról és in­ terpretációs kísérleteiről adott tág szemhatárú körképet. C u r t i u s a l a p v e t ő m ű v é n e k m é l y r e h a t ó i s m e r e t é b e n v á z o l t a fel „a k é t r o p p a n t erejű i r o d a l m i h a g y o m á n y " itáliai szimbiózisát, az a n t i k v i t á s b ó l k i s a r j a d ó n e o l a t i n p o é z i s n e k és a „ l i n g u a v o l g a r e " i r o d a l m á n a k e g y ü t t e s , e g y m á s t á t i t a t ó és m e g t e r m é ­ kenyítő virágzását, s e kettős pólus feszültségében a kialaku­ ló és e s z m é l k e d ő olasz t e o r e t i k u s g o n d o l k o d á s fejlődését. D e t ú l az e l m é l e t i h á t t é r f e l v á z o l á s á n , a l e g j e l e s e b b n e k t a r t o t t XVI. s z á z a d i itáliai költőt, A r i o s t ó t önálló t a n u l m á n y b a n vizs­ g á l t a , b e n n e a r e n e s z á n s z i r o d a l m i s t í l u s á n a k m i n t a k é p é t lát­ t a , az Orlando furiosót pedig a h u m a n i s t a eszmények monu­ m e n t á l i s ívű u t ó p i á j a k é n t m u t a t t a b e . De B á n Imre italianisztikai m u n k á s s á g á n a k legfontosabb területe természetesen mégiscsak a Dante-kutatás, amelynek e r e d m é n y e az a m o n o g r a f i k u s t a n u l m á n y k ö t e t lett, a m e l y Ba­ b i t s Commedia-fordítása ó t a a m a g y a r d a n t o l ó g i a legjelesebb t e l j e s í t m é n y e . T a l á l ó a n jegyzi m e g r ó l a Király E r z s é b e t : „ B á n Imre kötetének szervességét szerzőjének etikai személyisége adja, a m e l y n e m c s a k a h a s o n l í t h a t a t l a n e t i k u m ú D a n t e i r á n t i v o n z a l o m b a n ölt t e s t e t , h a n e m a teljes, p u r i t á n s z i g o r ú s á g ú fi­ lológiai m ó d s z e r t is á t h a t j a , a n é l k ü l hogy e l t ü n t e t n é D a n t e - o l v a s a t á n a k v e l ü n k is közölt g y ö n y ö r ű s é g é t " . S z i k á r filológia és e s z t é t i k a i é l m é n y e g y s z e r r e volt B á n I m r e s z á m á r a a D a n t e - k u t a t á s , e z é r t v á l h a t m ű v e időtálló ér­ tékké. 13

14

Filológiai Közlöny, 1956., 498-508. KIRÁLY Erzsébet utószava Bán Imre Dante-tanulmányaihoz, Bp., 1988., 266.

17

5. Kutatói sokoldalúság, szellemi örökség B á n I m r e szellemi ö r ö k s é g é b ő l e l s ő s o r b a n t u d o m á n y o s é r d e k ­ l ő d é s é n e k s o k o l d a l ú s á g a h a g y o m á n y o z o t t n e h é z feladatot deb­ r e c e n i t a n í t v á n y a i r a és u t ó d a i r a . A m i t ő e g y m a g a m ű v e l t , a n ­ n a k m a m á r - részint a megnövekedett hallgatói létszámhoz, r é s z i n t a t u d o m á n y á g a k ö r v e n d e t e s fejlődéséhez is a l k a l m a z ­ kodva - h á r o m külön tanszéke van a KLTE-n: a régi m a g y a r i r o d a l o m m e l l e t t a k o m p a r a t i s z t i k a és az i t a l i a n i s z t i k a is ö n á l ­ ló egység, s m i n d h á r o m s z a k t e r ü l e t saját k i a d v á n y o k k a l (Studia Litteraria, Italianistica Debreceniensis, Orbis Litterarum) i g y e k s z i k k a p c s o l ó d n i a z o k h o z a k u t a t ó i és o k t a t ó i t r a ­ díciókhoz, a m e l y e k e t B á n I m r e s z e m é l y e s í t e t t m e g , s képviselt több m i n t h á r o m évtizeden át. U g y a n c s a k B á n I m r é n e k (s p r o f e s s z o r t á r s á n a k , B a r t a J á ­ n o s n a k ) szintézisjellegű m u n k á k i r á n t i v o n z ó d á s á t és igényes­ ségét k í v á n t a ö s z t ö n z ő p é l d á n a k t e k i n t e n i a K L T E M a g y a r és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézete, amikor Csokonai Könyvtár néven megindította könyvsorozatát, amely monog­ ráfiák és t e m a t i k u s t a n u l m á n y k ö t e t e k k i a d á s á t t ű z t e ki célul. Az 1 9 9 3 - b a n i n d í t o t t s o r o z a t n a k 1 1 . d a r a b j a k é n t k e r ü l m o s t sor a r r a , h o g y m e g j e l e n h e s s e n B á n I m r e ú j a b b t a n u l m á n y k ö ­ tete, amely korábbi könyveiben közzétett kutatómunkájának k i t e l j e s e d é s é t j e l e n t i , s e g y b e n l e z á r á s a is é l e t m ű v é n e k . J e l e n kötet kizárólag olyan írásokat tartalmaz, amelyek nincsenek b e n n e az Eszmék és stílusok (Bp., 1976), ü l . Dante-tanulmányok (Bp., 1988) c í m m e l m e g j e l e n t t a n u l m á n y g y ű j t e m é n y e i ­ b e n , c s u p á n e r e d e t i m e g j e l e n é s i h e l y ü k ö n , k ü l ö n f é l e folyóira­ t o k b a n v a g y m a m á r a l i g h o z z á f é r h e t ő k i a d v á n y o k b a n lelhe­ t ő k fel. A m o s t k i a d á s r a k e r ü l ő 16 t a n u l m á n y k ö z ü l k e t t ő m i n d e d ­ d i g p u b l i k á l a t l a n volt, egy p e d i g c s a k o l a s z u l j e l e n t m e g . Az egyik k é z i r a t (Chiliastikus és apokaliptikus hiedelmek a re­ neszánsz korban) e r e d e t i l e g f r a n c i á u l í r ó d o t t , ezt a j e l e n k ö t e t s z á m á r a H a l á s z K a t a l i n f o r d í t o t t a le, az a r i s z t o t e l i z m u s r ó l szóló t a n u l m á n y o l a s z r ó l m a g y a r r a t ö r t é n ő á t ü l t e t é s e p e d i g S z t a n ó L á s z l ó m u n k á j a . M i n d e z e k k e l e g y ü t t a 16 í r á s h i t e l e s 18

képet ad arról a szerteágazó tudományos munkáról, amelyet B á n I m r e 1975-től h a l á l á i g , 1990-ig kifejtett. H a t t a n u l m á n y a r e n e s z á n s z e s z m e t ö r t é n e t i és p o é t i k a i k é r d é s e i t elemzi, n é g y a b a r o k k r ó l szól, i s m é t n é g y az e s z m e t ö r t é n e t ( r e f o r m á c i ó és felvilágosodás) és i r o d a l o m k a p c s o l a t á n a k v á l t o z a t a i t m u t a t j a fel e g é s z e n C s o k o n a i és A d y s z e l l e m i s é g é n e k t á v l a t o s s á g á i g t e r j e s z t v e k i a v i z s g á l ó d á s s z e m h a t á r á t , v é g ü l p e d i g a szelle­ m i e k b e n oly g a z d a g é l e t ú t r a v i s s z a t e k i n t ő p r o f e s s z o r s z á m ­ a d á s a zárja a kötetet. E t a n u l m á n y o k közreadásával elmond­ ható, hogy a jeles t u d ó s n a k m i n d e n fontosabb írása könyv­ a l a k b a n is m e g t a l á l h a t ó , s e g y ü t t e s t a n u l m á n y o z á s u k n a k m o s t m á r m e g v a n a l e h e t ő s é g e . A kései k o r s z a k í r á s a i n szem­ b e t ű n ő a k o m p a r a t í v s z e m l é l e t m ó d e l m é l y ü l é s e , a h a z a i vi­ s z o n y l a t b a n p á r j á t r i t k í t ó nyelvi és filológiai f e l k é s z ü l t s é g , az é r t e k e z ő s t í l u s v á l a s z t é k o s s á g á n a k m a g á v a l r a g a d ó ereje, a m a g y a r és e u r ó p a i j e l e n s é g e k e g y ü t t e s s z e m l é l e t é n e k p é l d a ­ szerű alkalmazása. Bán Imre szerteágazó tudományos munkásságában nem k ö n n y ű f e l a d a t a s ú l y p o n t o k a t kijelölni, a l e g f o n t o s a b b t e r ü ­ leteket meghatározni. N é m i leegyszerűsítéssel mégis t a l á n há­ r o m i l y e n c s o m ó p o n t j e l ö l h e t ő m e g : a p r o t e s t á n s i r o d a l o m és m ű v e l ő d é s k u t a t á s a , a b a r o k k f o g a l m á n a k , m e g j e l e n é s i for­ m á i n a k interdiszciplináris és k o m p a r a t í v elemzése, valamint a n e m z e t k ö z i (főként l a t i n , olasz, francia) r e t o r i k a i és p o é t i k a i gondolkodás szembesítése a hazai szövegalkotói gyakorlattal. N e m véletlen, hogy a debreceni Régi Magyar Irodalmi Tan­ szék é p p e z e k e n a t e r ü l e t e k e n igyekszik a j ö v ő b e n is e r e d m é ­ nyeket elérni, mégpedig úgy, hogy a Bán I m r e m u n k á s s á g á r a v i s s z a v e z e t h e t ő e t i k a i e l k ö t e l e z e t t s é g e t is s z e m e l ő t t k í v á n j a t a r t a n i , a m ú l t k u t a t á s á b ó l a n e m z e t i k u l t ú r a j e l e n é r e is ér­ vényes következtetések levonását tartja szem előtt. Olyan m ó d o n , m i k é n t a z t K l a n i c z a y T i b o r és T a r n a i A n d o r e g y a r á n t h a n g s ú l y o z t a : a „közösség, a t á r s a d a l o m , a n e m z e t " szolgála­ t á b a n állva. N e m e l z á r k ó z v a az ú j a b b m ó d s z e r e k t ő l és e r e d m é ­ n y e k t ő l , n e m z e t k ö z i k o n t e x t u s b a helyezve a m a g y a r j e l e n s é g e ­ k e t , s l e h e t ő s é g s z e r i n t a külföld előtt is f e l t á r n i a régi m a g y a r m ű v e l t s é g e u r ó p a i k a p c s o l a t a i t és ö s s z e f ü g g é s e i t . A s z á n d é k és a t ö r e k v é s ez, v i s z o n t a z t majd a jövő d ö n t h e t i el, h o g y B á n

19

I m r e szellemi ö r ö k s é g é b ő l m i v e l s m e n n y i b e n s i k e r ü l t az u t ó ­ k o r n a k h a s z n o s a n s á f á r k o d n i a . A j e l e n k ö t e t r e m é l h e t ő l e g elő­ s e g í t h e t i ezt a f o l y a m a t o t , s h o z z á j á r u l h a t a h h o z , h o g y a n e ­ ves debreceni professzor m u n k á s s á g á n a k m a r a d a n d ó értékei az ő k e t megillető h e l y r e k e r ü l j e n e k t u d o m á n y o s k ö z t u d a t u n k ­ ban, s további ösztönző erőt jelentsenek műveltségünk múlt­ j á n a k , a u t o n ó m é r t é k e i n e k és e u r ó p a i k a p c s o l a t a i n a k f e l t á r á ­ sához. Bitskey

20

István

A RENESZÁNSZ JEGYÉBEN

AZ IMITATIO M I N T A RENESZÁNSZ ARISZTOTELIZMUS ESZTÉTIKAI KATEGÓRIÁJA

T é m á n k kijelölése m e g l e h e t ő s e n s z ű k h a t á r o k k ö z é s z o r í t a n á a n y a g á t , h a e h a t á r o k - sajnos v a g y s z e r e n c s é r e - e g y á l t a l á n m e g t a r t h a t ó k volnának. A cinquecento arisztotelizmus poéti­ k a i e l m é l k e d ő i r ő l n e m l e h e t ú g y í r n i v a g y b e s z é l n i , h o g y el­ k e z d j ü k R o b o r t e l l ó v a l (1548), v é g e z z ü k V e t t o r i v a l (1573) vagy T a s s ó v a l (1587), e s e t l e g V a r c h i n a g y o n k é s ő n (1599) m e g j e l e n t m ű v é v e l . Az imitatio t e ó r i á j á n a k a c i n q u e c e n t o m á s o d i k felé­ r e m á r a k k o r a e l m é l e t i i r o d a l m a és k ö l t ő i m ű v e k b e n m e g v a ­ lósuló g y a k o r l a t a volt, hogy e z e k n e k a k á r c s a k futólagos s z á m ­ b a v é t e l e n é l k ü l a l é n y e g e t n e m l e h e t kifejteni, m é g a k k o r s e m , h a c é l t u d a t o s a n k i h a g y j u k a s z o r o s a n ide t a r t o z ó oly k é r d é s e ­ k e t , m i n t az eposz- és d r á m a e l m é l e t vagy a r e t o r i k a . Az imitatio Q u i n t i l i a n u s n á l k e t t ő s é r t e l e m b e n f o r d u l elő: e g y r é s z t m i n t a s z ó n o k k é p z é s e s z k ö z e , v a g y h a t e t s z i k , mód­ szere (ez t a l á l h a t ó a X. k ö n y v h í r e s 2. f e j e z e t é b e n ) , m á s f e l ő l p e d i g m i n t g o n d o l a t a l a k z a t (IX., 1., 30.; IX., 2., 58.) és Q u i n t i l i a n u s ez u t ó b b i e s e t b e n t e s z i k i a g ö r ö g mÉnesi V szakkifeje­ z é s t , az hJopoiía és a cara ihrisrrdv társaságában. A máso­ d i k k é n t c i t á l t h e l y e n az é r z e l e m k e l t é s e n y h é b b e s z k ö z e i k ö z é sorolja. „Alapja - m i n t m o n d j a - r e n d e s e n n é m i g ú n y , a z o n b a n t e t t e k b e n éppúgy megnyilatkozhatik, m i n t szavakban. H a tet­ t e k b e n n y i l a t k o z i k , a upoiiíjbwsiV'-hoz áll k ö z e l . " M e g j e g y e z n i k í v á n o m , h o g y í r ó n k az imitatio egyik é r t e l m e z é s e s o r á n s e m hivatkozik Arisztotelészre, n o h a egyébként jól ismeri a görög 1

1

PRÁCSER Albert: M. Fabius Quintilianus köt. 201.

szónoklattana...,

Bp., 1921., II.

23

b ö l c s e l ő t , i r o d a l o m e l m é l e t i , v e r s t a n i , sőt n y e l v t a n i v o n a t k o ­ z á s b a n g y a k r a n h i v a t k o z i k r á , és n a g y r a b e c s ü l i . A X. k ö n y v 1. fejezetében, a h o l a copia verborum m e g s z e r z é s e v é g e t t olva­ s a n d ó k ö l t ő k r ő l , t ö r t é n e t í r ó k r ó l , filozófusokról szól, így m a ­ gasztalja: „Minek [említsem] Arisztotelészt, akinek n e m tu­ dom, rengeteg tudományát, műveinek nagy számát, kellemes e l ő a d á s á t , a f e l t a l á l á s b a n n y i l v á n u l ó éles e l m é j é t v a g y szelle­ m i m u n k á s s á g á n a k sokféleségét t e k i n t s e m - e n a g y o b b dicsőség f o r r á s á n a k . " Az a r i s z t o t e l é s z i mimesis poétikai értelmezésé­ n e k h i á n y a p e r s z e n e m k i f o g á s o l h a t ó , h i s z e n az Institutio oratoria első r e n d e n a s z ó n o k k é p z é s k é z i k ö n y v e volt, i r o d a ­ lomelméleti kérdések rendszeres tárgyalása n e m tartozott a szónoklattan római professzorának hatáskörébe. 2

Az Institutio oratoria m é g i s i s k o l á t t e r e m t e t t , h i s z e n a r ó ­ m a i i r o d a l o m e g é s z é b e n imitáló j e l l e g ű volt, az „ e x e m p l a r i a g r a e c a " ( H o r a t i u s ) i g é z e t é b e n fogant, és először állott az előtt a k e m é n y f e l a d a t e l ő t t , h o g y egy i d e g e n n y e l v és m ű v e l ő d é s é r t é k e i t a sajátjába b e o l v a s s z a , és e n n e k m i n t a a d á s a n y o m á n saját, a v i l á g b i r o d a l m i ö n t u d a t n a k megfelelő k u l t u r á l i s fel­ é p í t m é n y t a l k o s s o n . E z a f o l y a m a t az i d ő s z á m í t á s u n k e l ő t t i k é t é v s z á z a d b a n és i d ő s z á m í t á s u n k első s z á z a d á b a n m e n t vég­ b e , n o h a ez az u t ó b b i i d ő s z a k m á r m a g u k a t a l a t i n k l a s s z i k u ­ s o k a t ( C a t u l l u s , L i v i u s , Cicero, V e r g i l i u s , H o r a t i u s , O v i d i u s , T i b u l l u s m ű v é t ) is m i n t a k é n t k ö v e t t e , a m i n t az Q u i n t i l i a n u s X. k ö n y v é n e k 1. fejezetében felsorolt g ö r ö g - r ó m a i a u k t o r j e g y ­ zékből v i l á g o s a n k i d e r ü l . E z a széles k ö r ű m ű v e l t s é g i á t h a s o n í t á s t e r m é s z e t e s e n n e m volt b e s z o r í t h a t ó az a r i s z t o t e l é s z i fxÉfxsois k a t e g ó r i á j á b a , d e p é l d á t a d o t t m i n d e n n e m z e t i i r o d a ­ l o m s z á m á r a , a m e l y a k é s ő b b i e k f o l y a m á n a saját l a t i n v a g y a n y a n y e l v i k ö l t é s z e t é t k i a l a k í t a n i k í v á n t a és t u d t a . I s m e r e t e s , hogy A r i s z t o t e l é s z P o é t á j á n a k első h á r o m feje­ z e t é b e n t ö m ö r e n és p o n t o s a n kifejti, m i t é r t mimesisen: nem a „ t e r m é s z e t u t á n z á s á t " kívánja, h a n e m az e m b e r i cselekede­ t e k é t , s e z t a k ö v e t e l m é n y t m o d e r n e s z t é t i k á n k n y e l v é n az ábrázolás, bemutatás, megjelenítés kifejezésekkel é r t e l m e z h e t -

2

24

Uo. II. 311.

jük. Arisztotelész legnagyobb, m i n d m á i g alapvető esztétikai felismerése, hogy ez a m ű v é s z i a l k o t ó t e v é k e n y s é g csak a k k o r lesz t ö k é l e t e s , h a az „ u t á n z á s t " k i e m e l j ü k a t ö r t é n e t i folyamat e s e t l e g e s s é g é b ő l : a m ű v é s z s ű r í t , v á l o g a t és t r a n s z p o n á l L u k á c s G y ö r g y m e g h a t á r o z á s a s z e r i n t - a különös kategóriá­ j á b a . N y i l v á n v a l ó , h o g y ezt a f e l i s m e r é s t , ül. e n n e k m e g é r t é ­ sét n e m v á r h a t j u k m é g a l a t i n e l m é l e t í r ó k t ó l , n o h a C a t u l l u s , Vergilius vagy H o r a t i u s alkotó tevékenységében gyakorta je­ len van. Q u i n t i l i a n u s n á l sincs r ó l a szó. A X. k ö n y v 2. fejezete ( 1 . p o n t ) így i n d u l : „ E z e n és e g y é b o l v a s á s r a é r d e m e s í r ó k b ó l e g y r é s z t a szóbőséget („verborum copia"), a változatos alakzatokat, a helyes szókötés módját kell elsajátítanunk, m á s r é s z t összes j e l e s t u l a j d o n s á g a i k példája u t á n i r á n y í t a n u n k szellemi e r ő i n ­ ket. M e r t kétséget n e m szenved, hogy a művészi tevékenység n a g y r é s z b e n u t á n z á s o n alapszik." A latin szövegben „ad e x e m p l u m " v a n , t e h á t n e m „példája u t á n " , h a n e m „ s z e r i n t " , az u t o l s ó m o n d a t p e d i g így h a n g z i k : „ N e q u e e n i m d u b i t a r i p o t e s t q u i n a r t i s p a r s m a g n a c o n t i n e a t u r i m i t a t i o n e . " Az a r s i t t nyilvánvalólag a „szónoki mesterség"-et jelenti, ezt a z o n b a n mind Arisztotelész, mind Quintilianus a művészeti tevékeny­ séghez közelíti. A f o r d í t á s t e h á t n e m kifogásolható, legföljebb terminológiai fenntartással fogadandó. 3

A r ó m a i s z ó n o k l a t t a n k é z i k ö n y v e az u t á n z á s h a s z n á n a k b ő v e b b kifejtése u t á n m i n d j á r t b e j e l e n t i bölcs f e n n t a r t á s á t : „ T e h á t m i n d e n e k e l ő t t n e m s z a b a d az u t á n z á s s a l p u s z t á n m a ­ g á v a l b e é r n ü n k , m á r c s a k a z é r t s e m , m e r t l o m h a l é l e k r e vall a n a m e g e l é g e d n i a z z a l , a m i t m á s o k t a l á l t a k k i . " Az e m b e r i m ű v e l ő d é s s o h a s e m h a l a d t volna, h a csak az elődök u t á n z á s á ­ r a k o r l á t o z t a v o l n a t e v é k e n y s é g é t . „ M a s e m v o l n a k ü l ö n b köl­ t ő n k Livius A n d r o n i c u s n á l " (X., 2., 4 - 7 . ) . „Az s e m v a l a m i szép dolog, h a v a l a k i b e é r i a z z a l , h o g y a m i n t á t s i k e r ü l t t ö k é l e t e ­ s e n u t á n o z n i a " ( „ T u r p e e n i m i l l u d e s t , c o n t e n t u m e s s e id 4

3

4

Uo. II. 323. Uo. II. 323-324.

25

5

c o n s e q u i q u o d i m i t e r i s " , X., 2., 7.). - M é g egy, filozófiai szem­ p o n t b ó l fontos r é s z l e t r e h í v o m fel a figyelmet: „Azonkívül m i n ­ den, ami valami máshoz hasonlít, szükségképpen kevesebb a n n á l , a m i t u t á n o z , m i n t az á r n y é k a t e s t n é l , a k é p az a r c n á l , a színész j á t é k a a valódi é r z é s n é l . így v a n ez a szónoki beszéd­ b e n i s " (X., 2., I I . ) . H a e g o n d o l a t m é l y é r e n é z ü n k , m e g kell á l l a p í t a n u n k p l a t ó n i a l a p s z í n e z e t é t . P l a t ó n - k ü l ö n ö s e n az Államban a művészetet kétszeres u t á n z á s n a k nevezi, hiszen m a g a a t e r m é s z e t m á r c s a k u t á n z a t a , visszfénye az i d e á k n a k , a m ű a l k o t á s p e d i g a t e r m é s z e t u t á n z á s a k é n t k é s z ü l . Az imitatio t e ó r i á j á n a k m é l y é n az a feltevés l a p p a n g , h o g y az u t á n ­ z o t t s o h a s e m l e h e t oly t ö k é l e t e s , m i n t az ideális m i n t a , e z é r t - és csakis e z é r t ! - t a n á c s o l j á k az e g y é n i m e g h a l a d á s t , a mást. S a j á t s á g o s , hogy a r e n e s z á n s z t e ó r i á k , b á r i g y e k e z n e k vissza­ t é r n i az a r i s z t o t e l é s z i a l a p h o z , l a p p a n g v a m é g i s p l a t o n i s t á k m a r a d n a k a minta, az idea a b s z o l ú t u m á n a k e l i s m e r é s e t e k i n ­ tetében. Arisztotelész mimesiselméletét t e h á t lényegében n e m értik. 6

7

Q u i n t i l i a n u s b ó l m é g egy, az imitatio e l m é l e t é t e r ő s e n befo­ lyásoló g o n d o l a t o t kell k i e m e l n e m , és ez Cicero feltétlen m i n ­ t a s z e r ű s é g é n e k h a n g o z t a t á s a . E z a r é s z l e t a X. k ö n y v 1. feje­ zetének 105-114. pontjában található. Csak néhány mondatot belőle: „ M e r t n e k e m ú g y t e t s z i k , h o g y M. T u l l i u s , k i e g é s z e n a g ö r ö g ö k u t á n z á s á r a a d t a m a g á t , h ű kifejezője D é m o s z t h e n é s z e r e j é n e k , P l a t ó g o n d o l a t b ő s é g é n e k és I s o c r a t é s kelle­ m e s s é g é n e k " . Majd a l á b b : „ N e m c s o d a h á t , h a k o r t á r s a i a z t m o n d t á k róla, hogy a törvényszéki tárgyalásokon királyként u r a l k o d i k , az u t ó k o r e l ő t t p e d i g e l é r t e a z t , h o g y a Cicero n é v közfelfogás s z e r i n t m á r n e m egy e m b e r n e k , h a n e m az ékesszó­ l á s n a k n e v é t j e l e n t i . O r e á i r á n y o z z u k t e h á t t e k i n t e t ü n k e t , őt t ű z z ü k m a g u n k elé k ö v e t e n d ő p é l d á u l . Az m o n d h a t j a m a g á r ó l , 8

5

6

7

8

26

Uo. II. 324. Uo. II. 325. X. könyv. Sándor Pál válog. kiadásában (Bp., 1968.) a 266-267. lapon. Id. kiad. II. 317-318.

9

h o g y h a l a d á s t t e t t , a k i Cicerót t e k i n t i e s z m é n y k é p é n e k . " Az u t ó b b i k é t m o n d a t l a t i n u l : „ H u n c i g i t u r s p e c t e m u s , hoc p r o p o s i t u m n o b i s sit e x e m p l u m , ille se profecisse s c i a t cui Cicero valde piacebit." Igaz, hogy Q u i n t i l i a n u s a l á b b n e m egy, h a n e m t ö b b p é l d a u t á n z á s á t javasolja (X., 2., 2 5 - 2 6 . ) , de Cicero felül­ m ú l h a t a t l a n m i n t a k é n t való k i t ű z é s é v e l m é g i s k ö v e t k e z m é ­ nyekkel terhes örökséget hagy a h u m a n i z m u s századaira. Ugyanígy nyilatkozhatunk Vergilius példaszerű voltának e l i s m e r é s é r ő l . Q u i n t i l i a n u s a l a t i n k ö l t ő k é l é r e helyezi (X., 1., 8 5 - 8 6 . ) . H o m é r o s z h o z h a s o n l í t j a , majd így folytatja: „ É s va­ l ó b a n , b á r e g y r é s z t k é n y t e l e n e k v a g y u n k az e l s ő s é g e t a n n a k a csodás és h a l h a t a t l a n l á n g é s z n e k á t e n g e d n i , m á s r é s z t a gon­ d o s és l e l k i i s m e r e t e s m u n k a e m e z e n j o b b a n m e g l á t s z i k . A n n y i v a l is i n k á b b , m e r t n e k i t ö b b e t k e l l e t t f á r a d o z n i a , és a m i b e n az (ti. H o m é r o s z ) k i m a g a s l ó r é s z l e t e i v e l i t t - o t t felül­ m ú l b e n n ü n k e t (ti. l a t i n o k a t ) , t a l á n s i k e r ü l k i e g y e n l í t e n ü n k a z z a l , h a m i n d v é g i g e g y e n l e t e s e k m a r a d u n k " (X., 1., 8 6 . ) . L e g y e n s z a b a d felhívni a f i g y e l m e t a r r a , h o g y V e r g i l i u s m á r az Institutio szerzőjének szemében latin büszkeség, másfelől p e d i g a m e s t e r s é g b e l i t u d á s t , az e g y e n l e t e s e n m ű v é s z i színvo­ n a l a t a r ó m a i k ö l t ő j a v á r a írja: ezzel V e r g i l i u s m e g k ö z e l í t i a n a g y g ö r ö g e p i k u s t . A l a k u l az ingenium, ars, usus h á r m a s s á ­ ga, a m e l y a r e n e s z á n s z egész k ö l t ő i g y a k o r l a t á n a k a l a p v e t ő k ö v e t e l m é n y e lesz; e z e k r é v é n v a l ó s u l m e g a n a g y k ö l t é s z e t . V e r g i l i u s d i a d a l ú t j á t n e m kell m e g r a j z o l n u n k , D. C o m p a r e t t i m i n d m á i g c s o d á l a t r a m é l t ó k ö n y v e m e g t e s z i , i t t c s a k Girolam o V i d a Ars poeticájának r a j o n g ó s z a v a i r a u t a l o k (III., 5 4 3 . skk. sor): 10

11

12

Uo. 318. Uo. 312. Uo. 312. A Virgilio nel Medio Evo első kiadása Pisa, 1872.; második kiadása két kö­ tetben Firenze, 1896.; a harmadik ugyancsak két kötetben G. Pasqualitól Firenze, 1937.

27

D i c s é r j ü k v í g a n fel a csillagokig d a l a i n k b a n Vergilius h í r é t , a k i t ő l a l a t i n o k ö r ö k fényt Nyertek... N á l a d n é l k ü l n i n c s szépség. M i n d e n l a t i n a r c á t É s s z e m e i t tefeléd fordítja. M a g a s z t o s e r é n y e d Megsegitőnk. Dalaidnak adóznak szerte, szünetlen, É s a legelső év elejétől á l d a n a k e g y r e . Véled a k ö l t ő k k ö z t n e v e t é l k e d j e n s o h a s e n k i (Bede A n n a f o r d í t á s a )

13

Végül C r e m o n a püspöke tömjént, oltárt, áldást, h á l a i m á t pa­ rancsol a pogány Vergilius számára. Térjünk azonban vissza a római írók imitatio-elméletének további taglalásához: van még mit számba vennünk. - Hora­ t i u s az Ars poeticában az „ e x e m p l a r i a g r a e c a " éjjel-nappal tör­ t é n ő f o r g a t á s á n a k p a r a n c s a e l l e n é r e az imitatio önálló alkal­ mazására utasít: P u b l i c a m a t e r i e s p r i v a t i i u r i s e r i t , si n o n circa v i l e m p a t u l u m q u e m o r a b e r i s o r b e m , n e c v e r b o v e r b u m c u r a b i s r e d d e r e fidus i n t e r p r e s , n e c desilies i m i t á t o r i n a r t u m , u n d e p e d e m p r o f e r r e p u d o r v e t e t a u t o p e r i s lex (131-135) Muraközy Gyula fordításában: J o g g a l lesz a t i é d a k ö z i s m e r t t á r g y is, a m i n t n e m b a k t a t s z egy k i t i p o r t k é n y e l m e s k ö r b e r e k e d v e , s szolgai t o l m á c s k é n t n e m a k a r s z szót s z ó r a i d é z n i , és az u t á n z á s n e m z á r s z ű k b ö r t ö n b e , a h o n n a n futni a szégyen vagy m u n k á d törvénye n e m enged.

14

KOLTAY-KASTNER Jenő: Az olasz reneszánsz irodalomelmélete, Bp., 1970., 171. - Comparetti szerint (I. rész, 7. fej.) Mantovában a XV. század­ ban a Szent Pál-misében még énekeltek Vergiliusról!

28

Az imitatomak „ u t á n z á s " - s a l t ö r t é n ő fordítása teljesen jogo­ sult. A finom i r o d a l m i é r z é k ű S e n e c a fejti k i először r é s z l e t e s e n az apis ( = m é h ) h a s o n l a t o t , az i m i t a t i o l é n y e g é t m a g y a r á z v a vele. E n n e k a t o p o s n a k is n a g y jövője lesz a h u m a n i z m u s ko­ r á b a n . A L u c i l i u s h o z i n t é z e t t Epistulae moraleshen olvassuk (lib. 1 1 , ep. 84): „...Apes, u t a i u n t , d e b e m u s i m i t a r i , q u a e v a g a n t u r e t flores ad mel faciendum idoneos carpunt, deinde quidquid attulere d i s p o n u n t a c p e r favos d i g e r u n t e t , u t V e r g i l i u s n o s t e r a i t , liquentia mella s t i p a n t et dulci d i s t e n d u n t , n e c t a r e cellás." Majd k i s s é a l á b b : „...nos q u o q u e h a s a p e s d e b e m u s i m i t a r i e t q u a e c u m q u e ex d i v e r s a lectione c o n g e s s i m u s s e p a r a r e (melius enim distincta servantur), deinde adhibita ingenii nostri cura e t f a c u l t a t e in u n u m s a p o r e m v a r i a illa l i b a m e n t a c o n f u n d e r e , u t e t i a m si a p p a r u e r i t u n d e s u m p t u m sit, a l i u d t a m e n e s s e q u a m u n d e s u m p t u m est a p p a r e a t . " 15

( „ A h o g y a n m o n d j á k , a m é h e k e t kell u t á n o z n u n k , a m e l y e k s z e r t e k ó b o r o l n a k és a m é z k é s z í t é s é r e a l k a l m a s v i r á g o k a t t é p d e s i k , a z u t á n a z t , a m i t e l h o z t a k , é d e s s é g g é e m é s z t i k , és a h o g y V e r g i l i u s u n k m o n d j a , folyékony m é z e t h o r d o z n a k , és é d e s n e k t á r r a l t ö l t i k m e g a s e j t e k e t " - „ . . . n e k ü n k is a m é h e ­ k e t kell u t á n o z n u n k , és m i n d a z t , a m i t k ü l ö n f é l e o l v a s m á n y a ­ i n k b ó l ö s s z e h o r d t u n k , el k e l l v á l a s z t a n u n k (a k ü l ö n á l l ó k u g y a n i s k ö n n y e b b e n m e g ő r i z h e t ő k ) , a z u t á n saját s z o r g a l m u n k és t e h e t s é g ü n k h o z z á a d á s á v a l a j e l z e t t á l d o z a t i n e d v e k e t e g y e t l e n ízzé kell e g y b e o l v a s z t a n u n k , hogy h a f e l t ű n i k is, h o n ­ n a n v e t t ü k , m é g i s m á s n a k t ű n j é k , m i n t az, a h o n n a n v e t t ü k . " Saját f o r d í t á s o m . ) A m i n t l á t h a t ó , S e n e c a is m á r k ö z p é l d a k é n t i d é z i a m é h e k m u n k á j á t ( L u c r e t i u s , V e r g i l i u s és H o r a t i u s í r t a k r ó l a ) , Rey­ n o l d s p o n t o s j e g y z e t e p e d i g a r r a u t a l , h o g y az „ a n t i k v á r i u s " M a c r o b i u s a Saturnalia e l ő s z a v á b a n szó s z e r i n t kiírja S e n e -

Quintus Horatius Flaccus összes versei (Kétnyelvű Klasszikusok), Bp., 1961., 580-581. Ed. REYNOLDS, Oxford, 1966. , 285-286. 2

29

c á t , s így k ö z v e t í t i a k ö z é p k o r s z á m á r a é p p e n e z t a h a s o n l a ­ tot, J. von Stackelberg részletes dolgozatot írt a „Bienengl e c h n i s " v i l á g i r o d a l m i s z e r e p é r ő l . F i g y e l j ü n k a r r a is, h o g y S e n e c á n á l s z i n t é n f e l b u k k a n a cura ( = m ű g o n d ) és a facultas ( = t e h e t s é g ) , m i n t a q u i n t i l i a n u s i ingenium - ars p á r d a r a b j a , e h h e z c s a t l a k o z i k majd a r ó m a i r é t o r i s k o l á k g y a k o r l á s i szabá­ lya, az usus. F e l h í v o m a f i g y e l m e t a r r a , h o g y T a c i t u s a De oratoribusában m á r t ö b b s z ö r h a s z n á l j a az usus kifejezést ép­ p e n az é k e s s z ó l á s s a l k a p c s o l a t b a n . C s a k k é t p é l d á t i d é z ü n k : „...usu e t e x p e r i m e n t i s d i d i c e r a t q u o d o p t i m u m dicendi g e n u s e s s e t " (D. 22., 9.); „...neque e n i m s o l u m a r t e et scientia, sed longe m a g i s f a c u l t a t e et u s u e l o q u e n t i a m c o n t i n e r i " (D. 3 3 . , 20.). 16

17

A késői a n t i q u i t a s (ifj. P l i n i u s , J ú l i u s C a p i t o l i n u s , S i d o n i u s A p o l l i n a r i s ) g y a k r a n h a s z n á l t a az u t á n z á s r a , m é g p e d i g a ve­ s z e d e l m e s v a g y t e h e t s é g t e l e n u t á n z á s r a a simius simia ( = m a j o m ) kifejezést. E n n e k a m e t a f o r á n a k a t ö r t é n e t é t H . W. J a n s o n és E. R. C u r t i u s d o l g o z t a fel. K ü l ö n ö s e n a simia naturae, a „ t e r m é s z e t m a j m a " volt g y a k o r i , és n e m f e l t é t l e n ü l elítélő é r t e l e m b e n , D a n t e egyik k á r h o z o t t j a , a firenzei a l k i m i s ­ t a C a p o c c h i o (Inf. XXIX., 139.) így v é g z i a k ö l t ő h ö z i n t é z e t t szavait: 18

„ C o m ' io fui di n a t u r a b u o n a scimia." A k o m m e n t á t o r o k b ő v e n í r n a k az i t t e m l í t e t t személy u t á n ­ z ó k é p e s s é g é r ő l , d e a divino poéta felfogása s z e r i n t - ú g y l á t ­ szik - ez n e m volt o k a e l í t é l t e t é s é n e k . C u r t i u s u t a l r á , hogy a simia naturae a q u a t t r o c e n t o m ű v é s z e t e l m é l e t é b e n is felbuk­ k a n . E kifejezéssel is t a l á l k o z n i f o g u n k a r e n e s z á n s z i m i t a t i o vitáiban. L á t j u k t e h á t , hogy m á r az a n t i k (főként l a t i n ) i r o d a l o m b a n k i a l a k u l t az u t á n z á s n a k az a g y a k o r l a t a , a m e l y az írói a l k o ­ t á s t a t e h e t s é g , a m e s t e r s é g b e l i t u d á s és a folytonos g y a k o r l a t

Romanische Forschungen, 1956. A. GERBER - A. GREEF: Lexicon Taciteum, II., 1962., 1710-1711. Apes and Ape Lore in the Middle Ages and the Renaissance, London, The Warburg Institute, 1952., ill. Europáische Literatur und lateinisches Mittelalter, Bern, 1954. , 522-523. 2

30

h á r m a s s á g á b ó l e r e d e z t e t t e , de az e r e d e t i s é g e n e g y á l t a l á n n e m é r t e t t e a t é m a , az e s z m e i s é g , a m e g f o r m á l á s ú j s z e r ű s é g é t , az ú n . „költői t e r e m t é s t " . A u g u s t B u c k u t a l r á n a g y n y o m a t é k k a l , h o g y i t t és k é s ő b b az összes r o m á n i r o d a l m a k b a n (az ú j l a t i n , az olasz, a francia, a s p a n y o l i r o d a l o m b a n ) a költői a l k o t á s lé­ n y e g é b e n Bildungsdichtung, mindig megismétlődő csatlako­ zás a klasszikus m ű v e l t s é g értékeihez, a nagy m i n t á k példa­ a d á s á h o z . L u i g i B a l d a c c i kifejti, h o g y e felfogásban a p l a t o ­ n i s t a filozófiai a l a p á l l á s m e g k ö v e s e d é s é t á l l a p í t h a t j u k m e g . 19

20

A m o d e r n i r o d a l o m t u d o m á n y s z í v e s e n foglalkozik a L o n g i nos neve alatt f e n n m a r a d t , talán Dionysios Halikarnasseosn a k t u l a j d o n í t h a t ó Ilepi c. m ű v e l , a m e l y e t A fenséges­ rőlként szoktunk fordítani; lehetne természetesen a magasz­ tos, a nagyszerű s z a v a k a t is h a s z n á l n i . E z az e g y e t l e n a n t i k k ö l t é s z e t e l m é l e t i í r á s , (I. sz. I. s z á z a d a ) , a m e l y n e m az imitatio f e n t e b b v á z o l t és jól k i t a p o s o t t ú t j á n h a l a d . E z , n é z e t ü n k s z e r i n t a z é r t t ö r t é n i k , m e r t szerzője g ö r ö g ü l ír, f i n o m ízlése mélyen átérzi a nagy klasszikusok (Homérosz, Aiszkhülosz, Szophoklész, Pindarosz) magasztos stílusának szépségét, ezt n e m kényszerül m á s k u l t ú r a légkörébe áthelyezni. N e m kíván r e t o r i k a i t a n á c s o k a t n y ú j t a n i , c s a k m a g y a r á z z a a g ö r ö g klaszs z i k u s o k é r t é k e i t : a s z e n v e d é l y , a n y e l v i e r ő , a kifejezőkész­ s é g r e m e k l é s e i t . N i n c s e n s z á n d é k á b a n b á r k i t is u t á n o z n i , n o h a b i z o n y í t ó a n y a g k é n t n a g y sor k i t ű n ő e n m e g v á l o g a t o t t k ö l t ő i p é l d á t v o n u l t a t fel. I s m e r e t e s , h o g y n e k i k ö s z ö n h e t j ü k S z a p p h ó egyik v e r s é n e k l e g a l á b b t ö r e d é k e s f e n n m a r a d á s á t is és a g ö r ö g i r o d a l o m első Genesis (I. 3.) c i t á t u m á t . A m ű h a t á ­ s a e l e n y é s z ő volt, h o s s z ú i d ő r e feledésbe m e r ü l t , c s a k R o b o r tello a d t a k i 1 5 5 4 - b e n . 21

Az imitatio a n t i k e l m é l e t é n e k m é g k é t t o p o s z á t kell e m l í t e ­ n ü n k , s ű r ű n s z e r e p e l n e k a r e n e s z á n s z t e o r e t i k u s a i n á l is. Az egyik a p l a t ó n i furor poeticus, a m e l y e t a n a g y a t h é n i bölcselő

Deutsche Vierteljahrsschrift für Literaturwissenschaft und Geistesgeschichte, 1959. 11 petrarchismo italiano nel cinquecento, Milano-Napoli, 1957., 12. skk. Lásd NAGY Ferenc kitűnő kétnyelvű kiadását, Bp., 1965.

31

a Ionban fest; a k ö l t ő k e b e l é b e i s t e n s é g száll, s ez a m e g s z á l ­ l o t t s á g t e s z i őt k ü l ö n l e g e s s é , n e m m i n d e n n a p i v á , e m e l k e d e t ­ t é , így é r i n t k e z i k a k ö l t ő az e m b e r i n é l m a g a s a b b v i l á g g a l . F e l h í v o m a z o n b a n a figyelmet a r r a , h o g y ez a t a n í t á s a gya­ k o r l a t o n , az i m i t á l á s m ó d s z e r é n k e v e s e t v á l t o z t a t o t t , legfel­ j e b b a k ö l t ő i t e v é k e n y s é g r a n g e m e l k e d é s é t s e g í t e t t e elő. A r i s z t o t e l é s z - h a n e m n y í l t a n is - s z e m b e f o r d u l t vele, s a m ű ­ v é s z e t i t e v é k e n y s é g e t teljesen evilági, i m m a n e n s , e m b e r i gyö­ kérzetből s z á r m a z t a t t a . Megfigyelhetjük majd, hogy a rene­ s z á n s z k o r a r i s z t o t e l i á n u s a i n e m is t u d t a k m i t k e z d e n i a furor poeticusszal. 22

A m á s i k k ö z k e d v e l t h i v a t k o z á s Zeuxis festő k ö z i s m e r t pél­ dája. P l i n i u s n á l (Hist. nat. XXXV. 64.) így fordul elő: „ E g y é b ­ k é n t m ű v é s z i g o n d o s s á g a o d á i g t e r j e d t , h o g y a m i k o r az a k r a g a s b e l i e k n e k egy k é p e t k é s z ü l t festeni, a m e l y e t H é r a L a k i n i a t e m p l o m á b a n szándékoztak a város fogadalmi ajándékaként e l h e l y e z n i , A k r a g a s fiatal l e á n y a i t m e z í t e l e n ü l v o n u l t a t t a fel m a g a előtt, és ú g y v á l a s z t o t t k i k ö z ü l ü k ötöt, h o g y m i n d e g y i k ­ ből a z t adja v i s s z a a k é p e n , a m i l e g s z e b b r a j t a " ( M á t h é E l e k f o r d í t á s a ) . V i l á g h í r ű volt Z e u x i s H e l e n é - k é p e is ( P l i n i u s , XXXV., 6 5 . ; A i l i a n o s , IV., 12.), i n n e n t á m a d t az a f e l t e v é s , hogy az e m l í t e t t fogadalmi k é p é p p e n H e l e n é t á b r á z o l t a . E z a p é l d a e g y é b k é n t jól e g y b e v á g o t t az a r i s z t o t e l é s z i mimesis (te­ h á t a válogató u t á n z á s ) lényegével. 23

N i n c s s z ü k s é g r á , hogy az imitatio e l m é l e t é n e k a k ö z é p k o r ­ b a n f e l b u k k a n ó v o n a t k o z á s a i b ó l e m l í t s ü n k e g y e t - m á s t , legfel­ j e b b - t i s z t e l e t b ő l - D a n t é t i d é z h e t j ü k , a k i t Vergilius az Inferno XI. é n e k é b e n így o k t a t : „Filosofia" m i disse „a chi la ' n t e n d e , n o t a n o n p u r i n u n a sola p a r t e come n a t u r a lo suo corso p r e n d e

Az Ion megfelelő részeinek új fordítását és magyarázatát BORZSÁK Ist­ vánnak köszönhetjük: A görög irodalom világa, Bp., 1966., 201-212. SZILÁGYI János György: A görög művészet világa, Bp., 1962., II., 125.

32

d a divino i n t e l l e t t o e d a s u a a r t e ; e se t u b e n la t u a Fisica n o t e , t u t r o v e r a i n o n dopo m o l t e c a r t e , che l ' a r t e v o s t r a quella, q u a n t o p o t e , s e g u e c o m e '1 m a e s t r o fa il d i s c e n t e ; si che v o s t r ' a r t e a Dio q u a s i c n e p o t e " (97-105. sor)

24

Babits Mihály fordításában: „A b ö l c s é s z e t " - szólt ő - „ki jól m e g é r t i , jegyzi többhelytt, hogy a természet útja h o n n a n v e t t e folyását s m e r r e t é r t ki. I s t e n esze s m u n k á j a volt a k ú t j a . S k i e l ő t t n y i t v a áll a fizikája, s figyel; n e m sok l a p o t fordítva tudja, h o g y m i a m ű v é s z e t n e k főszabálya: természetet követni mint tanítvány, s így a m ű v é s z e t I s t e n u n o k á j a . " 25

A Fizika t e r m é s z e t e s e n A r i s z t o t e l é s z é , a II. k ö n y v 2. r é ­ s z é b e n o l v a s s u k : „ a r s i m i t a t u r n a t u r a m , q u a n t u m p o t e s t " . Az arte t e r m é s z e t e s e n a r s és a Poétikát n e m i s m e r ő D a n t e e s z m e ­ világában aligha v o n a t k o z h a t b á r m i n ő költészetre. Világos, hogy a t e r m é s z e t figurális, h a tetszik, m a n u á l i s u t á n z á s á r ó l v a n szó, és a g o n d o l a t közel áll a simia naturae t o p o s z h o z . P e t r a r c a az első, a k i az a n t i k v i t á s o d a a d ó k u l t u s z á n a k él­ v é n , széles k ö r b e n h i r d e t i , megújítja az é r t e l m e s u t á n z á s mód­ szertani utasításait. Igen jelentékeny a Tommaso da Messináh o z i n t é z e t t levele (Le familiari, I. 8.), a m e l y l é n y e g é b e n a 2 4

2 5

Natalino SAPEGNO szövegét idézem, Firenze, 1962., 132-133. Az átültetésben annyi a licentia poetica, hogy indokolt lenne prózai bemu­ tatása. Dante szövegében nincs „főszabály", az arte csak úgy követi a ter­ mészetet, ahogyan lehetséges, s Istennek csak quasi unokája.

33

S e n e c á t ó l á t v e t t m é h - h a s o n l a t r a é p ü l , t a n á c s a i é r t a felelőssé­ get e g y e n e s e n az a n t i k í r ó r a h á r í t j a : „...a k ö l t ő i l e l e m é n y b e n a m é h e k e t u t á n o z d , a m e l y e k n e m ú g y h o z z á k el a v i r á g o t , a h o g y r á l e l t e k , h a n e m v i a s z t és m é ­ zet k é s z í t e n e k belőle v a l a m i l y e n c s o d á l a t o s v e g y í t é s s e l . . . " ; „...De a z t á l l í t o m , h o g y e l e g á n s a b b e l m é r e vall, h a a m é h e k e t u t á n o z v a , saját s z a v a i n k k a l m o n d j u k el a z t , a m i t m á s e m b e r g o n d o l t ki. U g y a n í g y n e e n n e k és n e a n n a k a s t í l u s á t v e g y ü k b i r t o k b a , d e legyen m e g a m a g u n k k ü l ö n írásmódja, h a t ö b b e ­ k é b ő l a l a k í t o t t u k is e g y ü v é ; „...Mi v i s z o n t , a k i k n e k ily n a g y adomány nem jutott, ne restelljünk méheket utánozni..."; „...De n e h o g y a m é h e k r ő l a p a r a s z t r a c s ú s s z é k a szó, r a j t a , m o s t szálljuk m e g s o k a k rétjein a sokféle virágot! K u t a s s u k á t a t u d ó s o k k ö n y v e i t , és v a l a m i n t a m é h e k a ragyogó liliomokat k ö r ü l ö z ö n l i k , ú g y v á l a s s z u k ki b e l ő l ü k a legvirágzóbb, m a g u k ­ k a l r a g a d ó g o n d o l a t o k a t ! " ; „...kerülj m i n d e n olyan h e l y e t , a h o l o c s m á n y élet folyik, v a g y a h o l n a g y a p o m p a és e g y e d ü l n é p ­ szerűséged szerint ítélnek meg. Csakúgy m i n t a méheket, té­ g e d is p u s z t u l á s b a d ö n t az o l y a n l a k ó h e l y . " ; „ . . . E z e k e t a k a r ­ t a m e l m o n d a n i n é k e d a m é h e k u t á n z á s á r ó l . Az ő példájuk sze­ r i n t a legjobbat, a m i összegyűlik, m i n t valami m é h k a s b a n , r e j t s d el szívedben... S e m m i v o l n a a m é h e k dicsősége, h a n e m v á l t o z t a t n á k á t m á s r a , j o b b r a , a m i t t a l á l t a k . N é k e d is a z t t a ­ n á c s o l o m , h a v a l a m i t olvasással, e l m é l k e d é s s e l fölfedezel, p e n ­ náddal változtasd színmézzé" (Kardos Tibor fordítása). 26

Ilyfajta g o n d o l a t o k h o z P e t r a r c a m á s h o l is v i s s z a t é r . J o h a n n e s d e C e r t a l d ó n a k , a z a z B o c c a c c i ó n a k így í r (Fam. IV. p . 206.): „...úgy írjuk t e h á t , a m i k é n t a m é h e k m é z e l n e k , n e m a virágok megőrzésével, h a n e m édességgé alakításával úgy, hogy a sok k ü l ö n b ö z ő b ő l e g y e t l e n legyen, é s p e d i g m á s és j o b b " (saját ford.). M á s h e l y e n a z t fejti k i (Fam. IV. p . 108.), h o g y a h a s o n l ó s á g g y ö n y ö r k ö d t e t i őt, d e az a z o n o s s á g n e m . B e n n e v a n e z e k b e n a g o n d o l a t o k b a n a k o r a i h u m a n i z m u s n a k az a n ­ tik művelődés i r á n t táplált rajongása, de egyben a kisebbren­ d ű s é g é r z é s é n e k g y ö t r e l m e is.

2 6

34

Petrarca levelei, Bp., 1962., 64-71. passim.

A reneszánsz virágkorában (1480-1530) ismét napirendre k e r ü l az imitatio k é r d é s é n e k vitája először a h u m a n i s t a l a t i n , majd az olasz i r o d a l o m v o n a t k o z á s á b a n . G i r o l a m o V i d a H o r a ­ t i u s n y o m á n h a l a d ó , d e l a p o s a n iskolás t a n k ö l t e m é n y é t (1527) m o s t e l k e r ü l v e , a z t a jóval előbb lezajlott, d e e s z m e i t a r t a l m á ­ b a n fontos v i t á t kell m e g e m l í t e n ü n k , a m e l y A n g e l o P o l i z i a n o ( 1 4 5 4 - 1 4 9 4 ) és P a o l o C o r t e s i p á p a i t i t k á r k ö z ö t t folyt. I t t u g y a n i s m á r k o m o l y elvi k é r d é s r ő l volt szó: e g y e t l e n í r ó t (Ci­ c e r ó t ) kell-e u t á n o z n i , v a g y a k l a s s z i k u s a u k t o r o k a l a p j á n e g y é n i s t í l u s t kell-e k i a l a k í t a n u n k . E b b e n a p o l é m i á b a n a la­ t i n és olasz k ö l t ő n e k e g y a r á n t kiváló P o l i z i a n o a m á r j e l z e t t Bildungsdichtung k e r e t e i n b e l ü l az e g y é n i s é g j o g a i t védi. így ír C o r t e s i n a k : „ V a n a z o n b a n olyasmi, a m i b e n veled n e m é r t e k egyet, a s t í l u s t e k i n t e t é b e n é p p e n s é g g e l n e m . Ú g y l á t o m , n e m s z o k t á l h e l y e s e l n i s e n k i n e k , h a Cicero v o n á s a i t n e m u t á n o z ­ za. S z á m o m r a v i s z o n t s o k k a l t i s z t e s s é g e s e b b a b i k a k é p e v a g y a k á r az o r o s z l á n é , m i n t a m a j o m é , a m e l y p e d i g az e m b e r é h e z h a s o n l a t o s a b b . . . De h a m á r Cicerót és m á s j e l e s e k e t sokszor és s o k á i g o l v a s t a d , m e g r á g t a d , m e g t a n u l t a d , m e g e m é s z t e t t e d és k e b l e d e t sokféle i s m e r e t t e l t ö l t ö t t e d m e g , m a g a d is k é s z ü l j m á r fel, hogy v a l a m i t a l k o s s , c s a k a z t s z e r e t n é m , hogy p a r a f a n é l k ü l e s s é k m e g az ú s z á s ; m a g a d is gondolj m á r k i v a l a m i t , h a g y d el a z t a n a g y o n is s z i g o r ú és g y ö t r ő d ő g o n d o t , h o g y a n n y i r a u t á n o z d Cicerót: kockáztasd végül a m a g a d tehetsé­ gét i s " (saját f o r d í t á s o m ) . P o l i z i a n o t e h á t b e v e t i a h a r c b a a simia j e l s z a v á t . Azt u g y a n n e m m o n d j a Cortesiról, hogy „ s i m i a Ciceronis", a m i n t nagyemlékezetű b a r á t u n k , Pierre M e s n a r d állítja az e r a s m u s i Ciceronianus e g y i k l a p j á n , az a z o n b a n bizonyos, hogy a m a j o m h a s o n l a t o t P o l i z i a n o k e m é n y g ú n y n a k szánja. C o r t e s i felelete m o s t n e m fontos s z á m u n k r a , m e r t ér­ vei a c i c e r o n i a n u s v i t á b a n k é s ő b b m i n d e l ő k e r ü l n e k . A polé27

28

Opera omnia Angeli Politiani, Velence, Aldus, 1498., VIII. könyv 1 i i verso. A Debreceni Ref. Kollégium Nagykönyvtárának példányát használtam. Opera omnia Desiderii Roterodami Erasmi... Ordinis primi tomus secundus, Amsterdam, 1971., 592., ill. 706.

35

m i a k ü l ö n ö s e n n a g y f e l t ű n é s t v á l t o t t ki, e l e v e l e k e t a r e n e ­ szánsz folyamán többször kiadták. 1 5 1 2 - 1 5 1 3 - b a n G i o v a n f r a n c e s c o P i c o d e l l a M i r a n d o l a (a n a g y gondolkodó u n o k a ö c c s e ) és P i e t r o B e m b o k ö z t folyt levél­ v á l t á s De imitatione. Pico nagyjából Poliziano álláspontján v a n : „ a d o m n e s b o n o s " kell f o r d u l n u n k m i n t á é r t , B e m b o vi­ s z o n t e g y e t l e n m i n t a u t á n z á s á t ajánlja: a p r ó z á b a n C i c e r ó é t , a k ö l t é s z e t b e n V e r g i l i u s é t . Az imitatio platonista alapállását Bembo érthető módon nyomatékkal kiemeli. Hangsúlyozza a „ m i n t a " m i n d e n r é s z l e t r e k i h a t ó j e l e n t ő s é g é t is: „ I m i t a t i o a u t e m t o t a m c o m p l e c t i t u r s c r i p t i o n i s alicujus f o r m á m , s i n g u l a s e i u s p a r t e s a s s e q u i p o s t u l a t : i n u n i v e r s a stili s t r u c t u r a a t q u e c o r p o r e v e r s a t u r . " („Az u t á n z á s p e d i g egy b i z o n y o s í r á s egész f o r m á j á t m a g á b a öleli, m i n d e n r é s z é n e k k ö v e t é s é t k í v á n j a : a s t í l u s egész rendje és a l k a t a k ö r ü l forog." Saját ford.) K é t s é g ­ t e l e n , h o g y i t t a X. Leo p á p a leveleit f o g a l m a z ó h u m a n i s t a k a n c e l l á r b e s z é l , az é k e s l a t i n s á g m e s t e r e . 29

30

31

32

B e m b ó n a k a z o n b a n n a g y o b b gondja az a n y a n y e l v i u t á n z á s k é r d é s e , a m e l y e t a Le prose della vulgar lingua c. m ű v é b e n (1525) fejteget. E b b ő l t á r g y u n k v o n a t k o z á s á b a n c s a k a z t e m ­ l í t s ü k , h o g y B e m b o s z á m á r a e g é s z e n t e r m é s z e t e s a l a t i n stí­ l u s r e t o r i k a i s z a b á l y a i n a k az a n y a n y e l v r e való a l k a l m a z á s a , v a l a m i n t az u t á n z a n d ó m i n t á k kijelölése; ez így fest: 33

g ö r ö g i r o d a l o m : H o m é r o s z és D é m o s z t h e n é s z l a t i n i r o d a l o m : V e r g i l i u s és Cicero olasz i r o d a l o m : P e t r a r c a és Boccaccio. N a g y o n n e v e z e t e s - h a n e m is e g é s z e n ú j ! - , h o g y B e m b o az „ u t á n z á s " l é n y e g é t a h a n g h a t á s o k k ö v e t é s é b e n , ül. megvalósí-

2 9

3 0

3 1

3 2

33

36

Modern kiadásuk E. Garintól a Prosatori Latini del Milano-Napoli, 1952. Modern kiadása Giorgio Santangelótól, Firenze, 1954. I. m. 12-13. I. k. 46. BALDACCI, i. m. 21. („scatto automatico").

Quattrocento,

34

t á s á b a n látja: „...Pelezione e disposizione delle v o c i . " I s m e r e ­ t e s , h o g y e z t a k ö v e t e l m é n y t B e m b o saját olasz n y e l v ű k ö l t é ­ s z e t é b e n kevéssé t u d t a m e g v a l ó s í t a n i . E l ő í r á s a s z e r i n t P e t r a r ­ c a k ö l t é s z e t é n e k h a n g h a t á s a i t k e l l e t t v o l n a i m i t á l n i a , d e in­ k á b b t a r t a l m i és stilisztikai v o n a t k o z á s b a n „ p e t r a r k i z á l t " . Az u t á n z á s t ü s k é s f e l a d a t a k ö r ü l a k k o r r o b b a n t k i a n a g y v i h a r , a m i d ő n E r a s m u s k ö z z é t e t t e Ciceronianusát (1528). Az Alpokon túl kibontakozott h u m a n i z m u s koronázatlan királya m e g t á m a d t a az o l a s z o k C i c e r o - i m á d a t á t , m é g p e d i g a k e r e s z ­ t é n y h u m a n i z m u s , az e v a n g é l i u m i e g y s z e r ű s é g n e v é b e n , és n e m k e v e s e b b e l , m i n t p o g á n y s á g g a l v á d o l t a ő k e t . A v i t a lefo­ l y á s a R. S a b b a d i n i m i n d m á i g a l a p v e t ő m o n o g r á f i á j a , Ed. N o r d e n k i t ű n ő ö s s z e f o g l a l á s a , de k ü l ö n ö s e n P i e r r e M e s n a r d k r i t i k a i k i a d á s a u t á n m i n d e n r é s z l e t é b e n v i l á g o s a n áll előt­ t ü n k , a l e g ú j a b b i r o d a l o m b ó l m e g kell a z o n b a n e m l í t e n ü n k E m i l é V. Telle k i t ű n ő D o l e t - m o n o g r á f i á j á t , a m e l y a De imitatione Ciceroniana (1535) teljes szövegét is közli k i m e r í t ő filo­ lógiai a p p a r á t u s k í s é r e t é b e n . 35

36

3 7

38

J ó l m o n d j a N o r d e n , h o g y E r a s m u s Ciceronianusa a leg­ s z e l l e m e s e b b i r o d a l m i s z a t í r á k egyike, a m e l y e t v a l a h a is í r t a k . A Colloquia szerzője p o m p á s a n é r z é k e l t e t i , hogy az a n t i k v i t á s p é l d a a d ó t e k i n t é l y é n e k e l i s m e r é s e n e m j e l e n t szolgai u t á n ­ z á s t , n e m j e l e n t i a s t í l u s r a b s z o l g a s á g á t , a m o d e r n élettől való e l i d e g e n e d é s é t , a k o r s z e r ű g o n d o l a t o k n a k a n t i k j e l m e z b e öl­ t ö z t e t é s é t . A d i a l ó g u s főszereplői B u l e p h o r u s ( = t a n á c s h o z ó ) és N o s o p o n u s ( = b e t e g s é g b e n s z e n v e d ő ) , az előbbi az a n t i c i c e r o n i a n u s , a másik a megszállott Cicero-imádó. A h a r m a d i k be­ s z é l g e t ő t á r s , H y p o l o g u s , m i n t n e v e is m u t a t j a ( = a t e k i n t e t b e v e e n d ő , t e h á t k ö n n y e n m e g g y ő z h e t ő ) , a l i g vesz r é s z t a v i t á ­ b a n . E r a s m u s m i n d e n eddigi p o l é m i a t a n u l s á g a i t figyelemmel k í s é r i . B e v e t i a m é h h a s o n l a t o t , m é g p e d i g i g e n finom, hajlé-

Idézi BALDACCI, 2 1 . Storia del ciceronianismo, Torino, 1886. Die antiké Kunstprosa, Berlin, 1923. , 773-780. L. a 27. jegyzetben id. kötetet, 581-710. Gencve, 1974., Travaux d'Humanisme et Renaissance, vol. CXXXVIII. 4

37

k o n y s t í l u s b a n k i d o l g o z v a ( 6 2 5 . 1.); e m l í t i a Z e u x i s - p é l d á t (616. 1.) - ő a z t állítja, hogy a k r o t o n i a k H e l e n é - k é p e t r e n d e l ­ tek -; részletezi Poliziano gondolatmenetét, a ciceronianusok a t s z e r i n t e n e v e z i a j e l e s költő m a j m o k n a k („quos ob id simios a p e l l a t C i c e r o n i s " , 706. 1.); a n a g y t e k i n t é l y ű P i e t r o B e m b ó t és J a c a p o S a d o l e t ó t ü g y e s e n e l k ü l ö n í t i a C i c e r o - p á r t h í v e k tá­ b o r á t ó l ( 6 9 7 - 6 9 8 . 1.). F ő k é n t a f r a n c i a - f l a m a n d , de P a d o v á b a n élő C h r i s t o p h e L o n g u e i l - t (Longolius, Longlio, t 1522) t á m a d ­ j a , s a z z a l vádolja, hogy ő t á m a s z t o t t a fel a c i c e r o n i a n u s szek­ tát, amely van olyan veszedelmes, mint a lutheránusoké. M é g h a l á l a e l ő t t is, 1536. j ú n . 6-án így í r M e l a n c h t o n n a k : „ N e m k é t e l k e d e m , hogy ezt a s z e r v e z k e d é s t a S á t á n i n d í t o t t a , aki inkább akarja, hogy v a l a m e n n y i e n ciceronianusok l e g y e n e k , m i n t k e r e s z t é n y e k " (saját f o r d . ) . 3 9

40

E t i e n n e D o l e t h e v e s és g ú n y o s t á m a d á s a 1 5 3 5 - b e n n e m az első volt E r a s m u s ellen. N y o m t a t á s b a n először Giulio C e s a r e S c a l i g e r o j e l e n t k e z e t t Oratio pro M. Tullio Cicerone contra Erasmum Roterodamum ( P a r i s , 1531.) c. m ű v é v e l , és i s m e r e ­ t e s , h o g y S c a l i g e r o k i l é t é r ő l R a b e l a i s v i l á g o s í t o t t a fel E r a s m u s t . Giulio C a m i l l o D e l m i n i o Della imitazione c. i r a t a pe­ d i g m á r 1532-től k ö z k é z e n f o r g o t t , n o h a n y o m t a t á s b a n c s a k 1544-ben jelent m e g . M a g a Dolet a konzervatív h u m a n i s t a t u d o m á n y o s s á g , az e g y h á z i és világi g o n d o l a t teljes szétválasz­ t á s a n e v é b e n t á m a d t E r a s m u s ellen, a k i t t ö b b e k k ö z ö t t „ v é n f o g a t l a n " - n a k n e v e z e t t . L e g f ő b b s z a t i r i k u s fogása a z , h o g y E r a s m u s é r v e i t T h o m a s M o r e (Morus) szájába adja, és a Lon­ g u e i l - t v é d e l m e z ő S i m o n V i l l a n o v a n u s ( S i m o n d e Neufville v a g y V i l l e n e u v e ) cáfolja m e g ő k e t . D o l e t l é n y e g é b e n s z a b a d ­ g o n d o l k o d ó volt, t é v e s e n t e k i n t i k a r e f o r m á c i ó v é r t a n ú j á n a k , n o h a 1546. a u g . 3-án a p á r i z s i P l a c e M a u b e r t - e n m á g l y á r a 4 1

42

4 3

Allén, Op. ep. 1719, 1526. jún. 6. Uo. 3127. Uo. 2743. Uo. 2632. B. WEINBERG: A History of Literary Criticism in the Italian Chicago, 1961., II. Bibliográfia.

38

Renaissance,

j u t o t t , de n e m p r o t e s t á n s hitelvei m i a t t . ( S z o b r á t Voltaire-ével e g y ü t t a n é m e t m e g s z á l l ó k e l v i t t é k és b e o l v a s z t o t t á k ! ) M o n o g ­ r á f u s a , E. V. Telle is n y o m a t é k k a l a l á h ú z z a , h o g y i r o d a l o m e l ­ m é l e t i v o n a t k o z á s b a n m a k a c s p l a t o n i s t a volt. L á t h a t t u k az e d d i g i e k b ő l , h o g y az i m i t a t i o - v i t a a r e f o r m á ­ ció k o r á n a k forró l é g k ö r é b e n s z i n t e v é r r e m e n ő h a r c c á l e t t , ideológiai ö s s z e c s a p á s s á , a m e l y b e n olykor egzisztenciális é r d e ­ kek forogtak kockán. P u s z t á n irodalomtudományi kérdéssé c s a k a s z á z a d m á s o d i k felében, a r e s t a u r á l t a r i s z t o t e l i z m u s filozófiai a l a p j á n v á l h a t o t t . Az A r i s z t o t e l é s z - f é l e Poétika ma­ gyarázói m á r csakugyan irodalomelméleti kérdéseket tárgyal­ n a k , és a l á r m á s Scaligerótól e l t e k i n t v e , mellőzik a személyes­ k e d ő t á m a d á s o k a t . S o k h a s z n o s a t és az i r o d a l o m jövőjét t e ­ k i n t v e m é r t é k a d ó t h a l m o z n a k fel í r á s a i k b a n , d e az imitatio ü g y é b e n n e m sok ú j a t m o n d a n a k . 4 4

A r i s z t o t e l é s z s z ö v e g é b e n v i l á g o s a n kifejtve o l v a s h a t t á k , h o g y a k ö l t é s z e t s z a v a k k a l t ö r t é n ő u t á n z á s , a k é r d é s c s a k az volt, h o g y a n és m i t kell a s z a v a k k a l u t á n o z n i . L e g m é l y e b b r e F r a n c e s c o Robortello l á t o t t (In librum Aristotelis De arte poe­ tica explicationes, F l o r e n t i n a e , 1548.). Azt állapítja m e g , h o g y a „ p o é t i k a célja az u t á n z ó b e s z é d " (poétikán a „poétiké t e c h n é t " , t e h á t m a g á t a k ö l t é s z e t e t é r t e t t é k ! ) , de a z t is helye­ s e n m o n d j a , h o g y a lelki t u l a j d o n s á g o k a t c s a k a c s e l e k v é s r é v é n l e h e t m e g j e l e n í t e n i . Mély b e l á t á s r a vall az a m e g á l l a p í ­ t á s a , hogy „ a legkiválóbb k ö l t ő k n e k ebből a m e g f e s z í t e t t gon­ d o l k o d á s á b ó l k e l l ő k é p p e n l á t h a t j u k , h o g y m á s o k e l t é r ő egyé­ n i s é g é t u t á n o z n i és m e g j e l e n í t e n i n a g y o n n e h é z dolog, m e r t e h h e z az s z ü k s é g e s , h o g y a m a g u k é b ó l m i n t e g y k i v e t k ő z v e , mások vonásait öltsék m a g u k r a " . Ez szinte a shakespeare-i jellemteremtés követelményeit körvonalazza. 4 5

4 6

E r r e és egyéb felmerülő vitakérdésekre lásd bevezető t a n u l m á n y u n k a t KOLTAY-KASTNER Jenő: Az olasz reneszánsz irodalomelmélete c. köteté­ hez, Bp., 1970., 9-44. KOLTAY m. 201. Uo. 203.

39

I s m é t felhívjuk a figyelmet a r r a , hogy az a r i s z t o t e l é s z i nyo­ m o n haladó elmélkedők csakugyan lényeges irodalmi kérdé­ sekről beszélnek, de - kevés kivétellel - n e m t u d n a k kike­ r ü l n i a szép szó r e t o r i k u s á n felfogott b ű v k ö r é b ő l , a lexis von­ z á s á b ó l , és a k ö l t ő f e l a d a t á t a g y ö n y ö r k ö d t e t ő s z ó v a r á z s m e g t e r e m t é s é b e n l á t j á k . A „ s z a v a k k a l való u t á n z á s " ilyfajta é r t e l m e z é s e h o z z a m a g á v a l azt, hogy a k ö l t é s z e t f o r m a i e l e m e i k e r ü l n e k túlsúlyba, a k á r c s a k Vidánál vagy a ciceronianusoknál. A költészet gyönyörködtető funkciójának hangoztatása m i n t k ö z i s m e r t - az egész r e n e s z á n s z i r o d a l o m e l m é l e t b e n ott­ h o n o s . E b b e n a v o n a t k o z á s b a n C a s t e l v e t r o (1570) a legszélső h a t á r i g elmegy: „...a k ö l t é s z e t e t e g y e d ü l c s a k a g y ö n y ö r k ö d t e ­ t é s r e és f e l ü d ü l é s r e t a l á l t á k fel, h o g y g y ö n y ö r k ö d t e s s e és fel­ üdítse a műveletlen köznép lelkét." Mondott ehhez hasonlót m á r S p e r o n e S p e r o n i is az 1540-es é v e k b e n . Castelvetro l é n y e g é b e n m á r a b a r o k k e s z t é t i k á j á t f o g a l m a z z a m e g . - A fi­ n o m é r z é k ű G i r o l a m o F r a c a s t o r o is (Navagero) a p o é t a egye­ d ü l h a s z n o s f e l a d a t á t az e l e g a n c i a , a b á j , a s z é p s é g m e g v a l ó ­ s í t á s á b a n látja. Igazi r e n e s z á n s z s z e l l e m á r a d e n y i l a t k o z a t á ­ ból: „...ha n e m l e n n é n e k p o é t á k , n e m l e n n e k i m e g i s m e r j e a v i l á g s z é p s é g é t . " S e n k i t s e m t a l á l u n k v i s z o n t az i r o d a l m i a r i s z t o t e l i a n u s o k k ö z ö t t , a k i a mimesis lényegét megértené. J ó r é s z t az imitatio m a l m á b a n t a p o s n a k , és ez az olasz irodal­ m i h a g y o m á n y s o d r á b a n e g é s z e n t e r m é s z e t e s is. A B e m b o le­ szögezte elvek főként az olasz n y e l v ű k ö l t é s z e t b e n é r v é n y e s ü l ­ n e k , és a r e n e s z á n s z p o é t i k a e l m é l k e d ő i j ó r é s z t e r r e is t e k i n ­ tenek. 47

48

49

N a g y o n j e l l e m z ő , a m i t S p e r o n e S p e r o n i B r o c a r d ó j a kifejt: „Az i g a z a t szólva, az ifjúság első éveitől fogva r e n d k í v ü l vágy­ t a m a r r a , h o g y g o n d o l a t a i m r ó l k ö z n y e l v e n b e s z é l j e k és írjak h o g y n e v e m e t n é m i d i c s é r e t t e l a h í r e s e k k ö z é sorolják. E z é r t m i n d e n dolgot félretéve, nagy szorgalommal P e t r a r c á -

Uo. 295. Uo. 176. Uo. 259.

40

5 0

n a k és a D e k a m e r o n n a k o l v a s á s á r a a d t a m m a g a m a t . " Ez­ u t á n előadja, h o g y G á b r i e l é T r i f o n e v e z e t é s é v e l a t o s z k á n n y e l v t a n t t a n u l t a , majd g r a m m a t i k á t s z e r k e s z t e t t . A v e r s í r á s ­ sal folytatta, m ű v e i tele v o l t a k p e t r a r c a i és boccacciói fordula­ t o k k a l . R í m - é s k ö z n y e l v i s z ó t á r t á l l í t o t t össze e k é t s z e r z ő m ű v e i b ő l , majd olyan j e g y z é k e t , a m e l y egyes dolgok (a n a p p a l , az éj, a h a r a g , a b é k e , g y ű l ö l e t , s z e r e t e t stb.) l e í r á s á t t a r t a l ­ m a z t a . Majd megfigyelve a z t , h o g y az e m l í t e t t n a g y o k l a t i n nyelvű m u n k á i gyengék, a latinok u t á n z á s á t egészen elhagy­ t a , és P e t r a r c a m é g a l a p o s a b b t a n u l m á n y o z á s á b a k e z d e t t . Elő­ ször szavait vette sorra: nincs k ö z t ü k érdes, a l a n t a s h a n g z á ­ sú, h a v a n is n é h á n y r é g i e s (uopo, unquanco, sovente), a leg­ t ö b b bájos é k k ő , m i n t a gioia, speme, rai, soggiorno, beltr. N e m rejti véka alá Brocardo azt a megfigyelését sem, hogy P e t r a r c a m a j d m i n d i g e l h a l l g a t j a a dolgok t u l a j d o n n e v é t , pl. L a u r a h a j á t a r a n y n a k m o n d j a ( e z u t á n B r o c a r d o egész s o r p o m p á s m e t a f o r á t v o n u l t a t fel). R á m u t a t a r r a is, hogy P e t r a r ­ ca u g y a n a b b a n a s z o n e t t b e n s o h a s e m használja másodszor u g y a n a z t a szót. R é s z l e t e s e n b e s z é l v e r s t a n i megfigyeléseiről (világos s z á m á r a a v e r s , a d a l l a m és a t á n c összefüggése), szól m é g a v e r s m o n d a t t a n r ó l is. - U g y a n e z t kell t e n n i e a m o d e r n olasz í r ó n a k Boccaccióval is, B r o c a r d o főleg p r ó z á j á n a k r i t m u ­ s á t és a l a k j a i n a k s z e l l e m e s , a h e l y z e t h e z és j e l l e m h e z s z a b o t t b e s z é l g e t é s é t e m e l i ki. Azt m o n d h a t n ó k , hogy Speroni 1542-ben kiadott Dialogo della rettoricája m é g n e m igazán a r i s z t o t e l i á n u s , h a n e m t u d ­ n ó k , h o g y B e r n a r d i n o P a r t h e n i o Dell' imitatione poetica c. ér­ t e k e z é s é b e n (1560) u g y a n e z t o l v a s s u k : a l a t i n k ö l t é s z e t s z á m á ­ r a Cicero és V e r g i l i u s a m i n t a , az o l a s z b a n P e t r a r c a és m á r B e m b o , a k i v i s z o n t s o k a t k ö l c s ö n z ö t t szó s z e r i n t L a u r a é n e k e ­ sétől. P a r t h e n i o egész l i s t á t b ö n g é s z össze az ilyfajta kölcsön­ z é s e k b ő l . - N a g y o n é r d e k e s , hogy B e n e d e t t o V a r c h i (1554) a l o v a g r e g é n y b e n (Boiardo, Ariosto) fedezi fel a n t i k m i n t á k pél51

Uo. 152., skk. passim. Uo. 426-427.

41

d a a d á s á t . A l o v a g r e g é n y m e s t e r e i n e m u t á n o z h a t n a k egyetlen írót, h a n e m hasonlatokat, p á r h u z a m o k a t , leírásokat imitál­ h a t n a k . M o n d i l y e n e k e t T a s s o is a h ő s k ö l t e m é n y r ő l szóló el­ m é l k e d é s é b e n (1570). - I s m e r e t e s , h o g y F r a n c e s c o P a t r i z i az egész a r i s z t o t e l é s z i i r o d a l o m e l m é l e t e t , a mimesist is e l v e t i . H a m á r m o s t a n a g y olasz r e n e s z á n s z k ö l t é s z e t ( B o i a r d o , P o l i z i a n o , A r i o s t o , Tasso) m ű v é s z e t é t a f e n t e b b m o n d o t t a k k a l v e t j ü k e g y b e , a z t kell m e g á l l a p í t a n u n k , h o g y az imitatio teó­ r i á i ( a k á r az a r i s z t o t e l i z m u s e l ő t t vagy u t á n k e l e t k e z e t t v á l t o ­ z a t o k a t t e k i n t j ü k ) n a g y o n k e v é s s é h a t n a k r á j u k . A r i o s t o pl. ügyet sem vet Vidára, n o h a dicséri. Ariosto vagy Tasso klasszikus műveltsége természetesen ihletforrás számunkra, d e az imitatio elmélete igen kevéssé korlátozza eredetiségü­ k e t : A r i o s t o c s o d á l a t o s iróniája, T a s s o m é l y e n á t é r z e t t m e l a n kóliája n e m „ u t á n z á s b ó l " fakad. Igaz v i s z o n t , h o g y a stiliszti­ k a i imitatiót r e n d k í v ü l i ü g y e s s é g g e l gyakorolják. E b b e n a vo­ n a t k o z á s b a n legyen elég két példa. Ariostónál a varázsló M e r l i n ó r ó l ezt o l v a s s u k : 5 2

53

54

Col corpo m o r t o il vivo s p i r t o a l b e r g a sin c h ' o d a il s u o n de l'angelica t r o m b a . K é t ü g y e s k ö l c s ö n z é s j e l e n t k e z i k e h e l y e n , egy az Inferno V. é n e k é b ő l („e caddi come corpo m o r t o c a d e " , 142. sor), egy pe­ d i g u g y a n a z o n cantica VI. é n e k é b ő l , a h o l V e r g i l i u s a firenzei Ciaccóról b e s z é l („Piű n o n si d e s t a di q u a d a l s u o n delPangelic a t r o m b a " , 9 4 - 9 5 . sor) - T a s s o Gerusalemme liberatája XX. énekének abban a patetikus szerelmi jelenetében, amidőn a győztes R i n a l d o m e g b é k í t i a k e s e r ű s é g t ő l lángoló A r m i d á t , ezt a szép s o r t o l v a s s u k : le fe' d ' u n braccio al bel fianco c o l o n n a (128:7). 5 2

5 3

5 4

42

Uo. 226-231. Uo. 336-337. Orlando Furioso, XLVL, 13.: „... il Vida cremonese, D'alta facondia inessiccabil vena ..."

M i n d e n k o r t á r s olvasó t u d t a , h o g y i t t P e t r a r c a l e g s z e b b k ö l t e m é n y é b ő l ( „ C h i a r e , fresche e dolci acque...") k a p i d é z e t e t : G e n t i l r a m o , ove p i a c q u e a lei di far al bel fianco c o l o n n a . (CXXVI) A s t i l i s z t i k a i imitatio s z e l l e m e s e r e d e t i s é g é t é p p e n az a tö­ k é l e t e s e n e l l e n t é t e s f u n k c i ó adja, a m e l y b e n T a s s o az „al b e l fianco c o l o n n a " f o r d u l a t o t h a s z n á l j a . P e t r a r c a g y ö n y ö r ű t a v a ­ szi t á j l e í r á s á b a n a f o r r á s n á l ü l ő L a u r a szép d e r e k á n a k n y ú j t o s z l o p o t a fa, T a s s ó n á l a s z e n v e d é l y e s e n s z e r e l m e s férfi k e ­ m é n y karja játssza ugyanezt a szerepet. A kölcsönzés nyilván t u d a t o s : a n a g y e p i k u s e g y e n e s e n s z á m í t r á , h o g y olvasói ér­ zékelik a h a n g u l a t i ellentétet. J o g o s - e t e h á t az utánzás e l m é l e t é t e s z t é t i k a i k a t e g ó r i á n a k n e v e z n i ? N é z e t ü n k s z e r i n t igen, m e r t h a n e m is az a r i s z t o t e ­ lészi é r t e l e m b e n , ez az elv v a g y e l v r e n d s z e r , a z a z p o é t i k a i m ó d s z e r a r e n e s z á n s z k o r á b a n m á r m á s f é l e z e r éves m ú l t r a t e k i n t h e t e t t v i s s z a , b e f o l y á s o l t a m i n d e n k ö l t ő t u d a t á t , és a s z á r a z , g y a k r a n iskolás e l m é l e t a n a g y k ö l t ő k e z é b e n az igazi t e r e m t é s , az a l k o t á s segítője l e h e t e t t . H a n g s ú l y o z t u k a Bildungsdichtung j e l e n t ő s é g é t , d e ez s o h a s e m volt k o r l á t j a , h a ­ n e m csak kerete a költői eredetiségnek. Nyilvánvaló, hogy n e m c s a k az o l a s z o k , h a n e m R o n s a r d , K o c h a n o w s k i , B a l a s s i v a g y O p i t z is t u d o t t e k e r e t e k k ö z ö t t - i m i t á l v a - n a g y o t al­ k o t n i , n e m beszélve a m o d e r n l a t i n o k r ó l , J a n u s P a n n o n i u s r ó l , M a r u l l u s r ó l , P o n t a n ó r ó l , J o h a n n e s S e c u n d u s r ó l : az ő t o l l ú k a l a t t a l a t i n n y e l v m é g élt. A n a g y francia k l a s s z i c i z m u s is az imitatio elvét v a l l o t t a , de n e m e n n e k a d o l g o z a t n a k a f e l a d a t a egy E u r i p i d é s z - R a c i n e p á r h u z a m m e g r a j z o l á s a . ( E g y é b k é n t többször m e g t ö r t é n t már!) Másfelől az u t á n z á s e l m é l e t e t á p t a l a j a l e t t az E u r ó p á t el­ á r a s z t ó l a t i n iskolai p o é z i s n e k , és h a ebből t a n u l t is i t t - o t t az anyanyelvű költészet gyakorlata, mégis égetően szükséges volt az a m o d e r n e l m é l e t i s z a b a d s á g h a r c , a m e l y e t Vico, L e s -

43

sing, H e r d e r , G o e t h e i n d í t o t t a k meg, s a r o m a n t i k a tetőzött be. F e j e z z ü k b e g o n d o l a t m e n e t ü n k e t egy, a m a g y a r i r o d a l o m ­ r a v e t e t t p i l l a n t á s s a l . C s o k o n a i az i m i t á l ó i s k o l a i p o é z i s b ő l n ő t t k i , a Nachahmung m é g K a z i n c z y s z á m á r a is t e k i n t é l y i elv m a r a d t : d e az „íz, csín, t ű z " e g y ü t t e s k ö v e t e l é s e m á r b e n ­ n e , a k l a s s z i c i s t a k ö l t ő b e n is a m o d e r n fejlődés i r á n y á b a m u ­ tatott. 55

SZAUDER József: Sententia és pictura (A fiatal Csokonai verstípusai), 1967., újra Az estve és Az álom c. kötetében, Bp., 1970., 156-198.

44

ItK

JAUSZ BÉLA, A KITŰNŐ IRODALOMTANÁR EMLÉKÉNEK

N É H Á N Y GONDOLAT AZ IMITATIO ELMÉLETÉRŐL

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Inté­ zetének m á t r a f ü r e d i r e n e s z á n s z konferenciáján 1975. május 2 0 - á n Az imitatio, mint a reneszánsz arisztotelizmus esztétikai kategóriája címen t a r t o t t a m előadást. A kissé bonyolult, de a hatnapos konferencia témaelosztásából logikusan következő c í m a d á s a XVI. s z á z a d m á s o d i k felében k i b o n t a k o z ó és Arisz­ totelész Poétikájának m a g y a r á z a t a n y o m á n fellendült iroda­ l o m e l m é l e t i k í s é r l e t e k t a g l a l á s á t í g é r t e , e g y e t l e n s z e m p o n t : az utánzás látószögéből. Az is s z ü k s é g s z e r ű volt a z o n b a n , hogy az imitatio a n t i k e l m é l e t e i b ő l és g y a k o r l a t á b ó l k i i n d u l v a , a fejlő­ d é s egész f o l y a m a t á t á t t e k i n t s e m , k b . a XVI. s z á z a d végéig, sőt u t a l á s s z e r ű é n a X V I I I - X I X . s z á z a d f o r d u l ó j á n a k e s z t é t i k a i elmélkedéséig. C s o k o n a i és K a z i n c z y az u t o l s ó i d é z e t t szerzők. I s m e r e t e s , h o g y a n a g y d e b r e c e n i p o é t a az i s k o l á s , i m i t á l ó k ö l t é s z e t b ő l n ő t t ki, a s z é p h a l m i m e s t e r e s z t é t i k a i n é z e t e i t p e d i g s z i n t e k i z á r ó l a g a Nachahmung winckelmanni elmélete határozta meg. 1

2

1

2

Vö. a jelen kötet előző tanulmánya. SZAUDER József: Sententia és pictura (A fiatal Csokonai verstípusai), ItK 1967., újra Az estve és Az álom c. kötetében Bp., 1970., 156-198.; CSETRI Lajos: A magyar nyelvújítás kora irodalomszemléletének nyelvfilozófiai alapjairól az Irodalom és felvilágosodás c. kötetben, Bp., 1974., 263-266. 1. (Kazinczy Ferencnek Cserey Farkashoz intézett 1805. márc. 31-i levele. Ezt magam is részletesen taglaltam az ItK 1960. évfolyamában megjelent Kazinczy-tanulmányomban.) Itt köszönöm meg Borzsák István kiváló lektori jelentését, amely több értékes antik vonatkozásra hívta fel figyelmemet.

45

N e m a k a r v á n i s m é t e l n i m a g a m a t , az é r d e k l ő d ő k e t e m l í t e t t t a n u l m á n y o m h o z kell u t a s í t a n o m , e z e n a h e l y e n - egy n a g y p e d a g ó g u s e m l é k é n e k s z e n t e l t k ö t e t b e n ! - i n k á b b az imitatio g y a k o r l a t á n a k n é h á n y p é l d á j á t a k a r o m b e m u t a t n i , a n n á l is i n k á b b , m e r t a j e l z e t t é r t e k e z é s b e n e r r e i g e n csekély h e l y e m m a r a d t . B í z o m másfelől a b b a n , h o g y az i r o d a l o m t a n á r o k szé­ l e s e b b r é t e g e i s z á m á r a is k ö z v e t í t h e t e k v a l a m i t az i r o d a l o m ­ t u d o m á n y zártabb műhelyeinek viszonylag szűk körben mara­ dó e r e d m é n y e i b ő l . Ismeretes, hogy a r o m a n t i k a kibontakozásáig a költő vagy az író n e m t ű z t e m a g a elé az eredetiség p r o g r a m j á t , e z t a fo­ g a l m a t l é n y e g é b e n n e m h a s z n á l t á k , n o h a Vico, L e s s i n g , H e r d e r , G o e t h e m á r f e l v e t e t t é k és m e g k ö v e t e l t é k a „költői t e r e m ­ t é s " („die schöpferische D i c h t u n g " ) j e l e n l é t é t , az önálló, a n e m u t á n z ó k ö l t é s z e t e t . E t ö r e k v é s b e n és r a g y o g ó e r e d m é n y e i b e n a szellemi érettségének tökéletes t u d a t á r a j u t o t t polgárság önkifejezésének, h a t e t s z i k , ö n m e g v a l ó s í t á s á n a k j e l é t kell lát­ n u n k . E n n e k e l l e n é r e a tudomány alapkategóriájából kibonta­ kozó szépirodalom ( „ s c h ö n e L i t e r a t u r " , „belles l e t t r e s " ) a t ö k é ­ letes p é l d á t , az u t o l n e m é r h e t ő ideált az a n t i k (főként görög) i r o d a l o m b a n l á t t a . Az eredetiség a g y a k o r l a t b a n művészi kö­ v e t e l m é n n y é vált, de n e m lett irodalomelméleti p r o g r a m m á . I n k á b b a r é g i k o r o k i m i t á c i ó s módszerét u t a s í t o t t á k el (pl. n á l u n k B a t s á n y i és K á r m á n ) , a n é l k ü l h o g y a s z é p i r o d a l o m (vagy a k é p z ő m ű v é s z e t ) a n t i k i h l e t e i r ő l l e m o n d a n i k í v á n t a k v o l n a . I r o d a l m u n k b a n B e r z s e n y i D á n i e l és Kölcsey F e r e n c hellénizmusa n y ú j t e r r e k i t ű n ő p é l d á t . M i n d e z t az E u r ó p a s z e r t e u r a l k o d ó klasszicizáló ízlés i n d o k o l t a . A r o m a n t i k a e m e l t e a legfőbb e s z t é t i k a i k í v á n a l o m r a n g j á r a a költői e r e d e ­ t i s é g e t , a költői én „felségjogát": e n n e k élményei (Erlebnis) h a t á r o z z á k m e g - h a n e m is e g y e d ü l - a m ű a l k o t á s m i n ő s é ­ gét. Jellemző, hogy Dilthey, a szellemtörténet egyik vezető t e o r e t i k u s a fő m ű v é n e k Das Erlebnis und die Dichtung címet 3

3

46

Vö. SZAUDER József: A klasszicizmus kérdései és a klasszicizmus a felvi­ lágosodás magyar irodalmában, Fii. Közi., 1969. (Újra Az estve és Az álom c. kötetében.)

4

a d t a , s a költői t e r e m t é s a l a p v e t ő t é n y e z ő i t a költői képzelet­ b e n ( „ d i c h t e r i s c h e P h a n t a s i e " ) és a v i l á g n é z e t b e n ( „ W e l t a n s c h a u u n g " ) látta. Emil E r m a t i n g e r hosszú ideig n a g y h a t á s ú Das dichterische Kunstwerk c. m ű v é b e n D i l t h e y e s z m e m e n e ­ t é t t e s z i m a g á é v á , n á l a is k ö z p o n t i s z e r e p e t j á t s z i k az élmény fogalma, n o h a ő a teremtő én („das schöpferische Ich") é l m é n y ­ v i l á g á t á r n y a l t a b b a n , g a z d a g a b b a n taglalja. N a g y o n j e l l e m z ő , hogy az e l l e n t m o n d á s n e m s o k á i g v á r a t o t t m a g á r a , m á r 1 9 3 1 b e n m e g j e l e n t R o m á n I n g a r d e n Das literarische Kunstwerk című, a m o d e r n i r o d a l o m t u d o m á n y s z á m á r a alapvető, de hosszú ideig kevés figyelemre m é l t a t o t t monográfiája, amely az i r o d a l m i a l k o t á s l é t e z é s i f o r m á j á t ( „ S e i n w e i s e " ) k e r e s v e , felteszi a k é r d é s t : „Mi n e m t a r t o z i k az i r o d a l m i m ű h ö z ? " A ki­ iktatott tényezők közül elsőnek éppen m a g á t a szerzőt, élmé­ n y e i t és l e l k i á l l a p o t á t jelöli m e g . N y i l v á n v a l ó , hogy I n g a r d e n től az ö n m a g á b a z á r t , ö n m a g á é r t létező m ű a l k o t á s első, m a g a s s z i n t ű e l m é l e t é t k a p j u k : e n n e k alapja a fenomenológia, illetve az e g z i s z t e n c i a l i s t a filozófia, m i n t h o g y H e i d e g g e r r e t ö b b s z ö r t ö r t é n i k is h i v a t k o z á s . 5

6

7

8

4

5

6

7

8

Leipzig-Berlin, 1916. (Első kiadása: 1905.) A teremtő költészet romantikus tételének a Vergilius-értelmezésben mutatkozó felfogásáról 1. BORZSÁK István: Hősi eposz - nem hősi társadalom, Népi kultúra - népi társadalom. VIII., Bp., 1974., 173. skk. 1. Első kiadás 1921-ből; a második, 1923-as kiadást használtam (BerlinLeipzig). Halle (Saale). Uo. 18-19. 1. („1. Vor allém bleibt vollstándig auBerhalb des litterarischen Werkes der Autor selbst samt allén seinen Schicksalen, Erlebnissen und psychischen Zustánden. Inbesondere bilden aber die Erlebnisse des Autors, die er wáhrend des Schaffens seines Werkes hat, keinen Teil des geschaffenen Werkes"). E teóriák kitűnő marxista ismertetését, bírálatát és kiegészítését Henryk MARKIEWICZ művében kapjuk: Glówne problemy wiedzy o literaturze, Kraków, 1966. Magyarul Az irodalomtudomány fő kérdései, Bp., 1968. (Stú­ dium Könyvek, 65.) - Ingarden említett könyvének beható ismertetése VAJDA György Mihálytól az Irodalomtudomány c. kötetben, Bp., 1970., 284-290. Szó van róla természetesen R. WELLEK és Au. WARREN: Theory ofLiterature c. művében. Magyarul Bp., 1972., 221-222.

47

M i n d e r r e a rövid k i t é r ő r e c s a k a z é r t volt s z ü k s é g ü n k , h o g y r á m u t a s s u n k : az i r o d a l m i a l k o t á s l e g a l á b b a X V I I I . s z á z a d k ö z e p é i g n e m a k a r t „ é l m é n y k ö l t é s z e t " l e n n i , s h a a szerző leg­ s a j á t a b b é r z é s v i l á g á t k í v á n t a is kifejezni (pl. R o n s a r d v a g y Balassi), k ö t e l e z ő n e k t a r t o t t a , hogy e z t egy s z i n t e k é t é v e z r e ­ des h a g y o m á n y s o d r á b a n t e g y e , n a g y m i n t á k p é l d a a d á s a n y o ­ m á n , e z e k e t imitálva, n a g y j á b ó l e g é s z é b e n az a n t i k r e t o r i k a és m ű f a j e l m é l e t s z a b á l y a i n a k s z e m e l ő t t t a r t á s á v a l . M i n d e z t e r m é s z e t e s e n n e m jelentette azt, hogy a költőnek ne lettek volna m o d e r n értelemben vett „élményei", ne működött volna a „költői k é p z e l e t " - m e k k o r a b a d a r s á g v o l n a ezt t a g a d n i egy D a n t e vagy Ariosto esetében! - , a lényeges k ü l ö n b s é g mégis a z , h o g y a r é g e b b i k o r o k költője, egy S h a k e s p e a r e v a g y R a cine, n e m a „ t e r e m t ő é n " önkifejezését l á t t a (vagy sejtette) az irodalmi alkotásban, h a n e m a M a d á c h által említett „meg­ s z e n t e l t h a g y o m á n y " - r a figyelve, m i n d i g újjá a k a r t a f o r m á l n i a m a g a k o r a e s z m é i n e k és í z l é s é n e k szintjén a z t , a m i volt, a z t , amit m i n t á n a k , példának tekintett. Egyszóval valamilyen m ó d o n imitált. N y i l v á n v a l ó , h o g y e g y e s e k c s a k i s k o l a m e s t e r i s z i n t e n , m á s o k a l á n g e l m e erejével. B á r m e n n y i s z e m é l y e s lé­ l e k t a n i t a p a s z t a l a t volt v a g y l e h e t e t t R a c i n e Phaedrájában, a d r á m a k ö l t ő szilárd meggyőződése az m a r a d t , hogy E u r i p i d é s z t k ö v e t i , s ezt a d r á m a e l ő s z a v á b a n k i is m o n d t a . 9

E m l í t e t t ü k f e n t e b b , h o g y az imitatiót lényegében módszer­ nek t e k i n t h e t j ü k . E fogalom főként a szovjet i r o d a l o m e l m é l e t i r e n d s z e r e k b e n m e r ü l t fel (L. T a m a s i n , A. N . Szokolov, J . E l s z b e r g ) . M a r k i e w i c z is e m l í t é s t t e s z r ó l a , l e g s z e b b kifejté­ sét a z o n b a n S ő t é r I s t v á n t ó l k a p j u k Az irodalmi irányzatokról c í m ű d o l g o z a t á b a n . „ T ö r t é n e t i l e g és e s z t é t i k a i l a g a k k o r j á ­ r u n k el h e l y e s e n - írja - , h a k i a l a k í t j u k az i r o d a l m i i r á n y z a ­ t o k (és az á l t a l u k t e r e m t e t t e l m é l e t i r e n d s z e r e k , a l k o t ó i mód10

11

9

1 0

1 1

48

Préface, 1677: „íme ismét egy tragédia, amelynek tárgya Euripidésztől való. Ámbár a cselekmény kibontásában a szerzőétől kissé eltérő úton jártam, nem mulasztottam el, hogy darabomat mindazzal gazdagítsam, ami az övé­ ben legragyogóbbnak látszott." (Saját ford.) Id. m. VII. fejezet, 173-174. 1. (magyarul). Kritika, 1967/4. 3-12.

szerek, megjelenítési stílusok) t ö r t é n e t i k é p é t , és e n n e k a k é p ­ n e k k r i t i k a i m é r l e g e l é s é b e n a l k a l m a z z u k a helyes vagy h a m i s t ü k r ö z é s e s z t é t i k a i k a t e g ó r i á i t , a s z i m b ó l u m vagy az allegória jelölte k a t e g ó r i á k a t . " Majd a l á b b a z t fejtegeti, hogy az irodal­ m i i r á n y z a t l é n y e g e a módszer, a stílus c s a k a m ó d s z e r egyik eszköze. A módszert rendesen a kor alkotóinak programjai, elméleti kézikönyvei, technikai gyakorlata tartalmazzák. Ma­ g u n k u g y a n a stílusnak nagyobb önállóságot, helyesebben szólva, k i e m e l k e d ő b b j e l e n t ő s é g e t t u l a j d o n í t u n k , a módszer és stílus s z o r o s ö s s z e f ü g g é s é t m é g i s e l i s m e r j ü k . V a n n a k g y e n ­ ge vagy k ö z e p e s írói a l k o t á s o k , a m e l y e k e n egy i r o d a l m i i r á n y ­ zat alkotói módszere k i t ű n ő e n t a n u l m á n y o z h a t ó , de nincs s t í l u s u k , a z a z m ű v é s z i é r t é k ü k . Az is g y a k o r i , é p p e n a l e g n a ­ g y o b b a k e s e t é b e n , h o g y a m ó d s z e r és s t í l u s t ö k é l e t e s össz­ h a n g b a n olvad e g y m á s b a . 12

13

14

A n é l k ü l h o g y g o n d o l a t m e n e t ü n k e t t o v á b b i e l m é l e t i fejtege­ t é s e k k e l k e l l e n e a l á t á m a s z t a n u n k , világossá v á l h a t o t t : az imi­ tatio a m ű v é s z i m ó d s z e r k a t e g ó r i á j á b a t a r t o z i k , m i n t pl. a XIX. s z á z a d realizmus-íoga\n\a. E l m é l e t i kifejtése m á r Q u i n t i l i a n u s n á l m e g t a l á l h a t ó , h i s z e n m a g a a r ó m a i i r o d a l o m és az ide s z á m í t o t t s z ó n o k l a t t a n j e l l e g z e t e s e n i m i t á l ó , a g ö r ö ­ g ö k e t u t á n z ó i r o d a l o m volt, n o h a Q u i n t i l i a n u s idejére (i. sz. I. sz.) m á r a l a t i n ( r ó m a i ) m ű v e l ő d é s b e n is v o l t a k u t á n z a n d ó r e m e k í r ó k , első r e n d e n V e r g i l i u s és C i c e r o . U g y a n e b b e n az i d ő b e n , t e h á t az ú n . „ e z ü s t k o r " - b a n , k i a l a k u l t (főként S e n e c a és T a c i t u s e l m é l e t i m u n k á s s á g a a l a p j á n ) az ingenium, az a r s 1 5

Uo. 5.1. - A szimbólum és allegória itt nem szókép értelmében szerepel, ha­ nem Lukács György esztétikájának alapfogalmai. Lényegében Goethétől származnak. L. erről az Eszmék és stílusok c. kötetben megjelent (Bp., 1976) Ariosto-tanulmányt. Vö. KLANICZAY Tibor: A művészeti stílusok helye a marxista kutatásban a Marxizmus és irodalomtudomány c. kötetben, Bp., 1964., 66-109. és BARTA János: Stílus és stílusfajták (egyetemi esztétikai jegyzetben), Bp., 1967., 93-96., valamint Stílus és stílusok, Kritika 1965. évf. Institutio oratoria, X., 2. (De imitatione), X., 1., 105-114. (Cicero) Magyar fordítása Prácser Alberttől két kötetben, Bp., 1913. és 1921.

49

és az usus h á r m a s k ö v e t e l m é n y e , s e z e n a z t é r t e t t é k , h o g y a j ó költői (szónoki) m ű m e g a l k o t á s á h o z a t e h e t s é g , a m e s t e r s é g ­ beli t u d á s és a folytonos g y a k o r l á s s z ü k s é g e s . Bölcs alapelv, az i r o d a l m i g y a k o r l a t a z o n b a n a z t m u t a t t a , hogy a m e s t e r s é g b e ­ li t u d á s és a g y a k o r l á s j ó r é s z t m a g a a l á g y ű r t e az ingenium ( = t e h e t s é g ) k ö v e t e l m é n y é t , másfelől a l e g n a g y o b b a k is kötele­ z ő n e k t a r t o t t á k az a r s m i n d e n f o g á s á n a k e l s a j á t í t á s á t . T a s s o állandóan poétikai elméleteken töprengett, Milton h u m a n i s t a kultúrájának bámulatos terjedelme szinte megdöbbenti a mo­ d e r n olvasót. I g a z a v a n A u g u s t B u c k n a k , a kiváló r o m a n i s t á n a k , a r é g i s z á z a d o k b a n a k ö l t é s z e t Bildungsdichtung volt, c s a k a m ű v e l t e k a z o n k ö r é h e z szólt, a k i k a g ö r ö g - r ó m a i k u l ­ t ú r a t u d á s k i n c s é n e k b i r t o k á b a n v o l t a k , l e t t l é g y e n szó l a t i n vagy anyanyelvű költészetről. Mindez persze n e m akadályoz­ t a a n a g y k ö l t é s z e t széles k ö r ű terjedését: T a s s o Gerusalemme liberatájának sok v e r s s z a k á t a velencei g o n d o l á s o k é n e k e l t é k , Balassi Bálint gyönyörű magyar verseit úrhölgyek, kisnemesek, d e á k o k élvezték, a n é l k ü l hogy f o g a l m u k l e t t v o l n a a n a g y r e n e s z á n s z k ö l t ő p e t r a r k i z á l ó - p l a t o n i s t a ( l é n y e g é b e n imitáló!) m ó d s z e r é r ő l . Az a r s o t - s z e r e n c s é r e ! - c s a k a k ö l t ő n e k k e l l e t t m e g t a n u l n i a , a stílus m o d e r n f o g a l m á t c s a k a X V I I I . s z á z a d f r a n c i a e l m é l e t í r ó i k e z d t é k k i f o r m á l n i , a módszert p e d i g csu­ p á n a XX. s z á z a d m á s o d i k f e l é n e k i r o d a l o m t u d o m á n y a h a s z ­ nálja a 'kifejtettük' értelemben. 1 6

A Bildungsdichtung egyik l e g f o n t o s a b b g y a k o r l a t i , t e h á t m ó d s z e r b e l i e l e m e a mitológia volt. Az a n t i k k ö l t ő k (főként a k ö z e l k é t é v e z r e d i g á l l a n d ó a n t a n í t o t t V e r g i l i u s és O v i d i u s ) k ö l t ő i t e c h n i k á j á b a n e g é s z e n t e r m é s z e t e s e n s z e r e p e l t cselekvőleg, d e s z i m b ó l u m vagy m e t a f o r a k é n t is az a n t i k istenvilág, a ragyogó és m ű v é s z i l e g p o m p á s a n a l a k í t h a t ó m í t o s z o k h o s s z ú s o r a . A k e r e s z t é n y k ö z é p k o r , m a j d az a n t i k v i t á s t m e g ú j í t ó h u m a n i z m u s k ö l t ő i kifejezésmódja s z i n t é n t e r m é s z e t e s n e k t a r t o t t a , hogy mitológia nélkül nincs költészet.

Deutsche Vierteljahesschrift schichte, 1959, 588-607.

50

für

Literaturwissenschaft

und

Geistesge-

V á l a s s z u k első p é l d á n k a t a k ö z é p k o r l e g n a g y o b b költőjétől, D a n t é t ó l . A Pokol XXV. é n e k é b e n a tolvajok k ö r é b e n csodála­ t o s á t v á l t o z á s o k szemlélője: a b ű n ö s ö k e t kígyók h a r a p j á k m e g , s v e l ü k a l a k o t c s e r é l n e k , v a g y k ü l ö n l e g e s s z ö r n y e k k é olvad­ n a k össze. M a g u k a kígyók is elítélt lelkek, b ü n t e t é s ü k é p p e n a fájdalmas, e l b o r z a s z t ó , sőt u t á l a t o s a l a k c s e r é k b e n v a n . D a n ­ t e m e g r a g a d ó m ű v é s z i erővel, p o n t o s r é s z l e t e k e t e l é n k v e t í t ő r e a l i z m u s s a l beszéli el m i n d e z t , m é g i s a saját b e v a l l á s a s z e r i n t imitál: Taccia L u c a n o o m a i l f dove tocca Del m i s e r o Sabello e di N a s s i d i o , E a t t e n d a a d u d i r q u e l c h ' o r si scocca. Taccia di C a d m o e d ' A r e t u s a Ovidio; C h c se quello i n s e r p e n t e e q u e l l a i n fonté C o n v e r t e p o e t a n d o , io n o n lo invidio. ( 9 4 - 9 9 . sor) Babitsnál: Némuljon most L u c a n u s régi rajza szegény Sabellusról s Nassidiusról: füleljen e r r e , a m i t a j k a m ajza. N é m u l j o n , a k i k r ő l O v i d i u s szól, h o g y C a d m u s kígyó, f o r r á s A r e t h u s a l e t t k ö l t e m é n y b e n , e n g e m az n e m u n s z o l .

17

C s a k u g y a n O v i d i u s Metamorphosese IV. k ö n y v é b e n , L u c a ­ n u s a Pharsalia IX. é n e k é b e n m e s é l el (608. skk. sor) kígyó­ v a l k a p c s o l a t o s c s o d á s e s e t e k e t , pl. C a d m u s t h é b a i k i r á l y á t ­ változását. Csak Ovidiusból idézünk n é h á n y sort:

A fordítás költői, de rendkívül pontatlan: nem Lucanus „rajzá"-nak és egy Ovidius kapcsán névtelenül maradt valakinek kell elhallgatnia, hanem ma­ gának a két nagy antik költőnek. A keresett alliterációnak az olasz szöveg­ ben nyoma sincs.

51

Dixit (sc. C a d m u s ) et, u t s e r p e n s in l o n g a m t e n d i t u r a l v u m Durataeque cuti squamas increscere sentit Nigraque caeruleis variari corpora guttis In pectusque cadit p r o n u s , commissaque in u n u m Paulatim tereti tenuantur acumine crura. (IV. 5 7 6 - 5 8 0 . ) Devecseri Gábor sikerült fordításában: Szólt, s n y ú l t is n y o m b a n kígyóvá, h o s s z ú h a s ú v á . É r z i , a m i n t m e r e v ü l t b ő r é t b e b o r í t j a a pikkely, és f e k e t é n m é l y k é k foltokkal t a r k u l a t e s t e , mellel e l ő r e z u h a n , f o r r a n k é t l á b a is egybe, s l a s s a n k é n t k e r e k ü l , k a r c s ú i , h e g y e s ü l pici h e g y b e .

18

D a n t e költői b ü s z k e s é g e jogos: az ő „ á t v á l t o z á s a i " felülmúl­ j á k az a n t i k k ö l t ő k é i t , d e a m i n t á k a t o n n a n v e t t e . E g y é b k é n t az u t á n z á s n a k e z t a f o r m á j á t aemulatiónak, versengésnek n e v e z t e a h u m a n i s t a i r o d a l o m e l m é l e t . E z volt a m ó d s z e r b e l i a l a p e l v e P e t r a r c á n a k is, a k i J o h a n n e s d e C e r t a l d ó n a k , a z a z Boccacciónak egyik levelében e z t t a n á c s o l t a : „...úgy í r j u n k t e ­ hát, amiként a m é h e k mézelnek, n e m a virágok megőrzésével, h a n e m é d e s s é g g é a l a k í t á s á v a l , ú g y h o g y a sok k ü l ö n b ö z ő b ő l e g y e t l e n legyen, é s p e d i g m á s és j o b b . " (Saját f o r d . ) L á s s u k e z e k u t á n a „világ d i c s ő s é g é t " , J a n u s P a n n o n i u s t ! G u a r i n o f e r r a r a i i s k o l á j á b a n s a j á t í t o t t a el a mitológia, á l t a l á ­ b a n az a n t i k v i t á s t u d á s a n y a g á n a k t ö k é l e t e s h a s z n á l a t á t ; gon­ d o l a t v i l á g á t , kifejezési m ó d j á t , e g y é n i s t í l u s á t e g y e d ü l e z e k h a t á r o z t á k m e g . E b b e n a t e k i n t e t b e n t e r m é s z e t e s e n n e m állt egyedül: XV. s z á z a d i l a t i n n y e l v e n író k ö l t ő k o r t á r s a i (B. M a n 19

20

Átváltozások, Bp., 1964., 122. - Devecseri fordítása igen pontos, de a Nyu­ gat költői technikájával ő is szépíti a szöveget. Le familiari, I V , 206. - A méhhasonlatról részletesen szóltam az 1. jegy­ zetben említett tanulmányomban. Istvánfi Pál minősíti így a magyar költőt. Vö. BÁN Imre: Janus Pannonius et la tradition littéraire hongroise, Acta Litteraria, 14 (1972), 311.

52

t o v a n o , M . M a r u l l o , A. P o l i z i a n o , J . S a n n a z a r o ) k ö z ö t t , m e g kell a z o n b a n j e g y e z n ü n k , hogy J a n u s k ö l t é s z e t e n a g y o n k o r á n b o n t a k o z o t t ki, é l e t i d ő b e n - a j e l e s e k k ö z ü l - A. Beccadelli (szül. 1394) és G. P o n t a n o (szül. 1426) előzte m e g . K é t s é g t e l e ­ n ü l c s a k Beccadelli m i n t a a d á s a á l l a p í t h a t ó m e g , főleg a z o n b a n C a t u l l u s é és M a r t i a l i s é , a k i k a p a l e r m ó i e r e d e t ű h í r e s nápolyi k ö l t ő n e k is m i n t á i v o l t a k . J a n u s P a n n o n i u s a fölényesen imitáló technikát kiemelke­ dő m ó d o n t u d j a e g y e s í t e n i a s z e m é l y e s s é g v a r á z s á v a l . E z leg­ n a g y o b b vonzóereje, e z é r t t a r t j á k s z i n t e m o d e r n n e k . N e m sza­ b a d a z o n b a n elfelejtenünk, hogy m a g y a r fordításaink óha­ tatlanul „átköltik" Janusunkat, éppen a magyar műfordítás p á r a t l a n u l m a g a s szintje r é v é n , „ m o d e r n e b b " k ö l t ő t a l k o t n a k belőle, m i n t a m i l y e n a h u m a n i s t a l a t i n n y e l v r a g y o g ó , d e t ő ­ l ü n k m é g i s s z i n t e öt é v s z á z a d n y i m e s s z e s é g b e n fekvő világá­ b a n volt. A m ű f o r d í t á s ö r ö k e l l e n t m o n d á s a ez: m i n d e n k o r n a k a m a g a n y e l v é n és é r z é s v i l á g a s z e r i n t kell t o l m á c s o l n i a a sok­ s z á z a d o s ö r ö k s é g e t , „ h ű t l e n h ű s é g g e l " kell m e g ő r i z n i e a m ú l ­ t a t . Az i r o d a l o m t ö r t é n é s z m i n d e z t ö r ö m m e l s z e m l é l i , e g y b e n f e n n t a r t á s s a l is fogadja. I t t b i z o n y í t é k k é n t c s a k J a n u s egyik l e g s z e b b - h a n e m é p p e n a l e g t ö k é l e t e s e b b ! - e l é g i á j á n a k , az Ad Somnumnak legelejét i d é z z ü k . A b e t e g k ö l t ő á l o m é r t k ö ­ n y ö r ö g az á l o m i s t e n h e z ( S o m n u s , g ö r ö g ü l H y p n o s ) , s t e s z i ezt oly g a z d a g s z e m é l y e s lírával, e g y b e n az a n t i k é r z é s - és g o n d o ­ l a t v i l á g oly t ö k é l e t e s á t h a s o n í t á s á v a l , h o g y a m o d e r n olvasó hajlandó Hölderlin vagy Shelley legszebb verseire gondolni. (Zárójelben m e g kell m o n d a n u n k , hogy a m o d e r n olvasónak n i n c s i g a z a : J a n u s b a n n y o m a s i n c s a romantikus életérzés­ nek!) í m e t e h á t a k ö l t e m é n y eleje: 21

C i m m e r i a s e u valle iaces, s e u N o c t i s o p a c a e Axe s u b occiduo mollia s t r a t a p r e m i s ;

J E L E N Í T S Itsván: A Janus Pannonius-műfordítások nyelvi-stilisztikai problémái, in Janus Pannonius. Tanulmányok, szerk. KARDOS Tibor és V. KOVÁCS Sándor, Bp., 1975., 473-480.

53

Seu tua, gentili m a d i d u m te nectare, Lemnos, Pasitheae tepido detinet in gremio; S e u Iovis a d m e n s a s , r e s i d e s conviva, s u p e r n a s ; I n t e r siderei, N u m i n a s a n c t a , poli; (Nam quis t a m m i t e m crudelibus inferat u m b r i s , O r c i q u a fauces, h o r r i d a m o n s t r a t e n e n t ? ) H u c a d e s , o h o m i n u m , s i m u l et r e x , S o m n e , D e o r u m ! H u c a d e s , e t p i a c i d u s l a n g u i d a m e m b r a leva! Weöres Sándor remekbe készült fordításában: H o g y h a a k i m m e r i v ö l g y b e n fekszel, v a g y h a a h ű s éj P á r n á j á n n y u g s z o l s n a p n y u g a t á r n y a befed, Vagy L e m n o s s z i g e t é n n e k t á r o s fűbe h e v e r s z le P a s i t h e á n a k lágy, i s t e n i , l a n g y o s ölén, Vagy l a k o m á n J u p i t e r v e n d é g e l a m e n n y e i l a k b a n S t á r s a d a csillagos é g s z e n t r a g y o g ó s e r e g e , - Ily szelídet sose z á r n a k a T a r t a r u s á r n y a i közzé, Ott hol a szörnyű k a p u t őrzik a szörnyetegek Jöjj, t e segíts, ó, i s t e n e k , e m b e r e k ős u r a , Alom! Jöjj ide, á l d d l a n k a d t i z m a i m a t k e g y e s e n ! 22

Nyomatékosan újra hangsúlyozzuk a fordítás remeklését. Mégis m e n n y i e l t é r é s ! Az 1. s o r b a n a N o x ( = é j ) n e m hűs, h a ­ n e m h o m á l y o s (opacus); a 2. s o r b a n n i n c s szó „ n a p n y u g a t ár­ n y á é r ó l , h a n e m csak a „nyugati tengely"-ről, nyilván e n n e k végéről („Axe s u b occiduo") vagy p u s z t á n n a p n y u g a t r ó l ; a h a r ­ m a d i k s o r b a n n e m a fű nektáros, h a n e m S o m n u s n e d v e s (eset­ leg ittas!) a n e k t á r t ó l : ez a l o g i k u s , m e r t a n e k t á r c s a k az is­ t e n e k s z e m é l y é n e k j á r t ki; a n e g y e d i k s o r b a n P a s i t h e a öle c s a k langyos, d e n i n c s s e m isteni, s e m lágy jelzője, e g y é b k é n t is a 3 - 4 . s o r b a n m a g a L e m n o s s z i g e t e az a l a n y , a k i tartóztat­ ja (detinet) az á l o m i s t e n t . Az 5 - 6 . sort n e m kifogásoljuk, n o h a

Jani Pannonii Opera latiné et hungarice (Janus Pannonius munkái és magyarul), szerk. KARDOS Tibor, Bp., 1972., 364-365.

54

latinul

az é r t e l e m t ő l való k i s e b b elhajlás i t t is v a n . A 7 - 8 . sor a latin­ b a n kérdő m o n d a t , a m a g y a r b a n egyszerű kijelentés. Elvész egy r e t o r i k a i d í s z , m e r t s z ó n o k i k é r d é s t f e l t e n n i m o z g a l m a ­ s a b b f o r d u l a t , m i n t e g y s z e r ű e n á l l í t a n i v a l a m i t . H o g y az Orcus Tartarusra v á l t o z i k , az n e m b a j , b á r j e l e n t é s b e n k ü ­ l ö n b s é g v a n k ö z t ü k : a T a r t a r u s c s a k a g y ö t r e l m e k helye volt. A faucesnak „kapu"-val történő fordítása elfogadható, n o h a azokra a tátongó barlangtorkolatokra, szűk sziklaszorosokra u t a l , a h o v á az a n t i k v i t á s az Alvilág b e j á r a t a i t k é p z e l t e (pl. a C u m a e k ö z e l é b e n levő A v e r n u s t ó m e l l e t t i r e ) ; a 9 - 1 0 . sor g y ö n y ö r ű és h a t s z o r i s m é t l ő d ő r e f r é n j é b e n a Huc ades for­ d u l a t n a k „jöjj i d e " f o r d í t á s a n e m k i f o g á s o l h a t ó , d e az adsum ( a s s u m ) ige m á r a j e l e n l é t e t t a r t a l m a z z a ( „ N u m e n a d e s t " : i t t v a n m á r az i s t e n s é g ! ) , t e h á t v a l ó s á g o s v a r á z s i g e : „ m á r i t t is vagy t e , s ó v á r g ó a n v á r t álom, m á r b e is állítasz h o z z á m " ; a „te s e g í t s " n i n c s a l a t i n s z ö v e g b e n , az „ős u r a " h e l y é n r e x ( = ki­ rály) áll, a k i „ e g y s z e r r e " (simul) u r a l k o d i k i s t e n e k e n és e m b e ­ r e k e n , a piacidus ( c s e n d e s , n y u g o d t ) az A l o m r a és n e m t e v é ­ kenységének módjára („kegyesen") vonatkozik. M i n d e z t n e m filológus a p r ó l é k o s k o d á s b ó l m o n d t a m el, a horatiusi „grammatici certant" rosszízű teljesítményeként, h a n e m a n n a k b i z o n y s á g á u l , h o g y a l e g n a g y o b b a k (Babits, Devecseri, Weöres) sem lehetnek pontosak, h a költőiek akar­ n a k m a r a d n i magyarul. M i n d e n e l t é r é s v i s z o n t letöröl v a l a m i t az e r e d e t i szöveg a n t i k h í m p o r á b ó l , h i s z e n J a n u s i t t és m á s u t t g o n d o l a t i l a g és s t i l i s z t i k a i l a g k ö v e t i a n t i k m i n t á i t : imitál a m a g a fölényes és s z e m é l y e s m ó d j á n . E l é g e d j ü n k m e g k é t pél­ dával! M i é r t piacidus az á l o m i s t e n , vagy m a g a az álom? M e r t a n a g y l a t i n k l a s s z i k u s o k n á l ez a l e g t ö b b e t h a s z n á l t jelzője. V e r g i l i u s Aeneisének híres fordulata: N o x e r a t e t p l a c i d u m c a r p e b a n t fessa s o p o r e m Corpora... (IV. 5 2 2 - 5 2 3 . ) Lakatos István fordításában:

55

S é j s z a k a l e t t ; szelíd á l o m o m o l t a v i l á g o n az élők F á r a d t t e s t e fölé... 23

A n a g y l a t i n e p i k u s g y ö n y ö r ű rajzot n y ú j t az á l o m b a o m l o t t p i h e n ő világról, i m i t á l v a m a g a is a g ö r ö g Apollonios R h o d i o s t , és e z t állítja s z e m b e a s z e r e l m i h é v t ő l g y ö t r ő d ő Dido n y u g t a ­ l a n s á g á v a l . U g y a n í g y idézi a b e t e g J a n u s az á l o m piacidus is­ tenét. Catullus LXIII. költeményében a boldogtalan Attisnak, K y b e l é s z e r e l m e s é n e k s o r s á t b e s z é l i el, s egyik h e l y e n e z t ol­ vassuk: Sed u b i oris a u r e i Sol r a d i a n t i b u s oculis l u s t r a v i t a e t h e r a a l b u m , sola d u r a , m a r e f e r u m , pepulitque noctis u m b r a s vegetis sonipedibus, ibi S o m n u s e x c i t a m A t t i n fugiens c i t u s abiit; trepidante e u m recepit dea P a s i t h e a sinu. ( 3 9 - 4 3 . sor) Magyarul Devecseri Gábor fordításában: De a m i k o r s u g á r s z e m é v e l az a r a n y N a p az e l e v e n levegőre, d u r v a földre s szilaj á r r a l e r a g y o g o t t s e l i n a l t az éjjel á r n y a dobogó lovai elől: r o h a n ó s e b e s f u t á s s a l o d a h a g y t a a felijedt A t t i s t az Alom és a r e m e g ő P a s i t h e a őt befogadta. 24

I t t p e d i g a b o l d o g t a l a n A t t i s k e s e r v e áll s z e m b e n az á l o m i s ­ t e n b e t e l j e s ü l ő s z e r e l m i b o l d o g s á g á v a l , h i s z e n az u t o l s ó s o r t m o d e r n m ű f o r d í t á s u n k m e s t e r é n e k így k e l l e t t v o l n a v i s s z a a d -

Vergilius összes művei, Bp., 1972., 178. - Borzsák István hívta fel figyelme­ met P. PAPINIUS Statius Silvae c. költői gyűjteményének Somnus (V. 4.) c. darabjára, amelyet J. Pannonius szintén imitált. Innen csak annyit, hogy az álomisten jelzője placidissimus. Caius Valerius Catullus összes versei, Bp., 1967., 55-56.

56

n i a : „ P a s i t h e a i s t e n n ő b e f o g a d t a őt v á g y t ó l r e m e g ő ö l é b e . " K ö n n y ű t e r m é s z e t e s e n m e g o l d á s o k a t a j á n l a n i p r ó z á b a n , Dev e c s e r i n e k v i s z o n t az i g e n b o n y o l u l t galliambusi r i t m u s t is v i s s z a k e l l e t t a d n i a . Világos l e h e t t e h á t e l ő t t ü n k , h o g y J a n u s i t t is i m i t á l t , d e e g y b e n á t a l a k í t o t t , a m a g a h e l y z e t é r e s z a b t a a mitológiát: S o m n u s a boldogtalan Attistól isteni hitvese kar­ j a i b a m e n e k ü l , a b o l d o g t a l a n J a n u s o n n a n hívja m a g á h o z a boldog istent. Egészen bizonyos, hogy m a g y a r költőnk számí­ t o t t a r r a , hogy é r t ő olvasói v i s s z a e m l é k e z n e k a k l a s s z i k u s ere­ detiekre, s méltányolják alakító ügyességét. Az a n y a n y e l v ű r e n e s z á n s z k ö l t é s z e t E u r ó p a - s z e r t e é p p ú g y i m i t á l , m i n t a v i r á g z ó ú j - l a t i n k ö l t é s z e t . E z k ö z i s m e r t , legfel­ jebb azt kellene vizsgálnunk, m i n d e n nagy költő esetében, m i r e és m i l y e n f u n k c i ó b a n h a s z n á l j a a z t , a m i t g ö r ö g , l a t i n , olasz m i n t á i t ó l á t v e s z . (A X I V - X V . s z á z a d f o l y a m á n v i r á g z ó p o m p á j á b a n k i b o n t a k o z ó olasz i r o d a l o m a XVI. s z á z a d r a m i n ­ d e n ü t t m i n t a a d ó v á válik!) E l é g e d j ü n k m e g i t t is a l e g n a g y o b bal, Ariostóval, a k i n e k költői „ e r e d e t i s é g é t " i g a z á n n e h é z két­ ségbe v o n n i , m é g i s a t u d a t o s t á r g y i , g o n d o l a t i , stilisztikai köl­ c s ö n z é s e k légiója á l l í t h a t ó össze az Orlando furioso (Őrjöngő L ó r á n t ) lapjairól. E z t e g y é b k é n t az összes e p o s z o k v o n a t k o z á ­ s á b a n m á r A r a n y J á n o s kiváló Zrínyi és Tassója m e g á l l a p í t o t ­ t a (1859), n o h a ő i n k á b b csak a kompozíció, a „ m a c h i n a " (epo­ szi g é p e z e t ) , az á t v e t t és b e o l v a s z t o t t r é s z l e t e k t á r g y i - t a r t a l m i v i z s g á l a t á t v é g e z t e el. Mi e z ú t t a l csak e g y e t l e n m o z z a n a t functió\át v e s s z ü k s z e m ü g y r e . I s m e r e t e s V e r g i l i u s Aeneiséből N i s u s és E u r y a l u s epizódja (IX. é n e k ) . Az a l a p m o t í v u m o t , a k é t b a r á t e g y ü t t e s h a r c i k a ­ l a n d j á t ő is H o m é r o s z t ó l kölcsönzi ( O d y s s e u s és D i o m e d é s k ö ­ zös v á l l a l k o z á s a P a l l a s A t h é n é t r ó j a i s z o b r á n a k e l r a b l á s a , Ilias X., 2 2 0 - 5 7 8 . ) , d e é r z e l m i l e g e l m é l y í t i a k é t b a r á t h a l á l á ­ ig t a r t ó h ű s é g é n e k m e g h a t ó rajzával. M á r V e r g i l i u s k i e m e l i a fiatal E u r y a l u s f e l t ű n ő s z é p s é g é t : Et j u x t a comes Euryalus, quo pulchrioor altér N o n fűit A e n e a d u m T r o j a n a n e q u e i n d u i t a r m a , Ora puer prima signans intonsa juventa ( 1 7 9 - 1 8 1 . sor) 57

T á r s a m e g E u r y a l u s , g y ö n y ö r ű b b s o h a t r ó j a i fegyvert Ifjú n e m ö l t ö t t m é g c s a p a t á b a n a e n e a d á k n a k , Arca csupasz, viruló képén ott ég a k a m a s z k o r ( L a k a t o s I s t v á n ford.) A r i o s t o , a m a g a k é p s z e r ű , festői s t í l u s á b a n így m u t a t j a b e a fiatalembert: M e d o r o a v e a la g u a n c i a c o l o r i t a E b i a n c a e g r a t a n e la e t f novella; E fra le g e n t e a q u e l l a i m p r e s a u s c i t a , N o n e r a faccia piú g i o c o n d a e bella. Occhi a v e a n e r i , e c h i o m a c r e s p a d ' o r o : A n g e l p a r e a di q u e i del s o m m o coro. (Orl. fur. XVIII., 166.) ( M e d o r o a r c a r ó z s á s volt, e g y b e n f e h é r és t e t s z e t ő s v i r á g z ó f i a t a l s á g á b a n ; és e v á l l a l k o z á s r a k i v o n u l t n é p s é g k ö z ö t t n e m a k a d t v i d á m a b b és szebb orca. S z e m e fekete volt, haja a r a n y ­ f ü r t ö s : a l e g m a g a s a b b égi k a r b ó l való a n g y a l n a k l á t s z o t t . Sa­ ját ford.) A reneszánsz epika nagy mestere n e m véletlenül színezte t o v á b b M e d o r o s z é p s é g é t : fiatal h ő s e n e m h a l m e g a c s a t a t é ­ r e n , m i n t Vergiliusé vagy Zrínyié ( J u r a n i c h ) , a m e n e k ü l ő A n gelica, az e p o s z k ö z p o n t i h ő s n ő j e , r á t a l á l a s e b e s ü l t ifjúra, m e g g y ó g y í t j a é s férjéül v á l a s z t j a . E b b e n az e p i z ó d b a n az az ironikus s z e m l é l e t ű f u n k c i ó v á l t á s t ö r t é n i k , hogy a k i r á l y o k és f ő u r a k , p o g á n y és k e r e s z t é n y lovagok, r e t t e n t h e t e t l e n h ő s ö k i m á d o t t j a , a b ű v ö s s z é p s é g ű Angelica m i n d e n vitézi n a g y s á g o t m e g v e t v e , egy e g y s z e r ű „ k ö z k a t o n á b a " lesz s z e r e l m e s , s a fia­ t a l g y e r e k e m b e r r e l e g y ü t t t ű n i k el ü l d ö z ő i elől. E m i a t t lesz O r l a n d o „furiosó"-vá. A r i o s t o egy eposzi k ö z h e l y e t m o n d a n i ­ valója l e g f o n t o s a b b h o r d o z ó j á v á f o r m á l t á t . A n g e l i c a a l a k j á t 25

2 5

58

A fekete szemmel párosult szőke haj a női szépség esetében is a legfőbb ér­ téknek számított. A reneszánsz esztétái értekezéseket írtak a női szépség kellékeiről, így Agnolo Firenzuola (1541). Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a kánont jórészt Ariosto páratlan leírásaiból állították össze.

e g y é b k é n t B o i a r d ó t ó l ö r ö k ö l t e , de a m e s é n e k e p o m p á s c s a t t a ­ n ó v a l t ö r t é n ő befejezése teljesen sajátja. A m i t i t t elbeszél, r e ­ neszánsz szerelem-kultuszának lényege: a nő a világ ékessé­ ge, e g y b e n a z o n b a n molle (a régi m a g y a r b a n : „szép, g y e n g e " ) , k i s z á m í t h a t a t l a n és s o k s z o r m e g b í z h a t a t l a n . A r i o s t o i t t n e m t e s z e g y e b e t , m i n t k ö v e t i a z t , a m i t az olasz v e r s e s és p r ó z a i e p i k a ( m e g a francia lovagregény!) m á r s z á z a d o k ó t a á b r á z o l . Az a n y a n y e l v ű l í r a i k ö l t é s z e t i m i t á c i ó s t e c h n i k á j a - m i n t m o n d t u k : m ó d s z e r e ! - P e t r a r c a n y o m d o k a i n a l a k u l t ki. A petrarkizálást t e r m é s z e t e s e n n e m a k a r j u k t á r g y a l n i , n o h a az olasz k ö l t ő f e j e d e l e m h a t á s a a f r a n c i a , s p a n y o l , a n g o l , n é m e t , h o r v á t , l e n g y e l és m a g y a r i r o d a l o m b a n e g y a r á n t k i m u t a t h a ­ t ó . I s m e r e t e s , h o g y a f r a n c i a r e n e s z á n s z l e g n a g y o b b költője s z o r g a l m a s a n u t á n o z t a P e t r a r c á t , e g y b e n t e r m é s z e t e s e n a gö­ r ö g - l a t i n l í r i k u s o k a t , alig a k a d k ö l t e m é n y e m i t o l ó g i a i a p p a r á ­ t u s n é l k ü l , m é g i s á t i z z i k az a n t i k d í s z í t é s e n az egyéni szenve­ dély, a s o k s z o r s z e r e n c s é s költői lelemény. L e g s z e b b v e r s e i n e k e g y i k é b e n a r r ó l biztosítja az őszülő fejjel m e g s z e r e t e t t H é l c n e d e S u r g c r e s - t , h o g y k ö l t é s z e t e u g y a n ú g y b i z t o s í t j a a hölgy h a l h a t a t l a n s á g á t , m i n t P e t r a r c á é L a u r a ö r ö k dicsőségét: 26

L o n g t e m p s a p r c s la m o r t j e v o u s ferai r e v i v r e , T a n t p e u t le docte sóin d ' u n g e n t i l s e r v i t e u r , Qui veut, en vous servant, toutes vertus ensuivre. V o u s vivrez (croyez-moi) c o m m e L a u r e e n g r a n d e u r , Au m o i n s t a n t q u e v i v r o n t les p l u m e s e t le livre. ( H a l á l a u t á n h o s s z ú idő m ú l v a is ú j j á é l e s z t e m ö n t , m i n d e z t m e g t e h e t i egy k e d v e s s z e r e t ő t u d ó s gondja, a k i ö n t szolgálva, m i n d e n e r é n y t k ö v e t n i a k a r . U g y a n o l y a n t e k i n t é l y b e n fog élni - h i g g y e n n e k e m ! - , m i n t L a u r a , l e g a l á b b a d d i g , m í g élni fog a toll és a k ö n y v . Saját f o r d . ) R o n s a r d e l h a t á r o z o t t s z á n d é k 27

2 6

2 7

Lásd Luigi BALDACCI kitűnő könyvét, II petrarchismo italiano nel cinqu­ ecento, Milano-Napoli, 1957. Le second livre des sonets pour Helene, II. - Az Hugues VAGANAY által be­ tűhíven kiadott 1578-as kiadást idézem. Oeuvres complctes de Ronsard, II., Paris, 1923., 251. (Az idézetek is betűhívek.)

59

k a i tudós k ö l t é s z e t e t a k a r n y ú j t a n i , h i s z e n a Pléiade p r o g r a m ­ j a „a francia n y e l v v é d e l m é t és r a g y o g ó v á t é t e l é t " t ű z t e ki, e n ­ n e k megvalósítására fordult közvetlenül a görög-latin-olasz költészethez, bizonyítandó, hogy m i n d e n a n t i k vagy m o d e r n s z é p s é g a n y a n y e l v e n is m e g v a l ó s í t h a t ó . M o n d t a k e h h e z h a ­ sonlót n á l u n k is e z e k b e n az é v t i z e d e k b e n , pl. B o r n e m i s z a P é ­ t e r az Elektra (1558) l a t i n u t ó s z a v á b a n , d e l e g n y o m a t é k o s a b ­ b a n B a l a s s i B á l i n t fejezte k i a Szép magyar komédia Proló­ gusában: „ H a é n a z é r t az m a g y a r nyelvet ezzel (t. i. a s z e r e l m i költészettel) a k a r t a m meggazdagítani, hogy megesmérjék m i n d e n e k , h o g y m a g y a r n y e l v e n is m e g l e h e t n e ez, az m i e g y é b n y e l v e n m e g l e h e t , ez j ó a k a r a t é r t n e m é r d e m l e m , h o g y b o t r á n k o z ó n a k ( = b o t r á n y t o k o z ó n a k ) h í v j a n a k az e m b e r e k . " N y i l v á n v a l ó , h o g y a n a g y p r é d i k á t o r és k ö l t ő t a n í t v á n y a egy­ a r á n t tudós k ö l t é s z e t r e t ö r e k e d e t t : a m a z S z o p h o k l é s z t fordí­ t o t t , ez u t ó b b i az ú j - l a t i n k ö l t ő k és P e t r a r c a n y o m d o k a i n h a ­ l a d t . I t t csak f u t ó l a g e m l í t e m , hogy a B a l a s s i - k r i t i k a i k i a d á s 4 8 . sz. v e r s e ( „ E n g e m e t r é g ó l t a sokféle k é n o k b a n t a r t ó é n édes s z ü v e m . . . " ) öt P e t r a r c a - „ i d é z e t e t " t a r t a l m a z , m é g i s n a g y köl­ t ő n k legforróbb, l e g s z e m é l y e s e b b , s z e r k e z e t i l e g és stilisztikai­ l a g l e g t ö k é l e t e s e b b k ö l t e m é n y e i k ö z é t a r t o z i k . I n k á b b egy o l y a n B a l a s s i - T a s s o p á r h u z a m r a h í v o m fel a figyelmet, amely­ ről - t u d t o m m a l - m é g n e m e s e t t szó i r o d a l o m t u d o m á n y u n k ­ b a n . T a s s o ( 1 5 4 4 - 1 5 9 5 ) és B a l a s s i ( 1 5 5 4 - 1 5 9 4 ) k o r t á r s a k vol­ tak, ebből k u t a t ó i n k a r r a következtettek (többnyire hallgatá28

29

30

31

32

Ismeretes, hogy ezt a programot Joachim Du BELLAY fogalmazta meg 1549-ben (Deffense et Illustration de la langue franqaise). Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalomból, I., Bp., 1963. , 493. - Ponto­ sabb fordítása Borzsák Istvántól. A kegyes olvasóhoz c. kötetben (szerk. Ke­ nyeres Ágnes), Bp., 1964., 45. Balassi Bálint összes versei és Szép magyar komédiája, Bp., 1961., 170. (Ki­ adta Eckhardt Sándor.) Vö. ECKHARDT Sándor: Balassi Bálint költői szándéka, It. 1958., újra Ba­ lassi-tanulmányok c. kötetében, Bp., 1972., 266-286. Elemezte KLANICZAY Tibor: A szerelem költője, I. O. Közi. 1961. Újra Re­ neszánsz és barokk c. kötetében, Bp., 1961., 183-295. Magam Balassi Bá­ lint platonizmusa címen a 13. jegyzetben idézett kötetemben szóltam róla. 2

60

s u k k a l ! ) , h o g y a n a g y olasz m ű v e i n e m j u t h a t t a k B a l a s s i k e ­ z é b e . A j e l e n s o r o k írója az e l l e n k e z ő r ő l v a n m e g g y ő z ő d v e . M á r a p á s z t o r j á t é k is T a s s o k ö z e l é b e v e z e t , h i s z e n a Szép magyar komédia f o r r á s a , C a s t e l l e t t i Amarillije is T a s s o Amintójának i h l e t é s é t m u t a t j a (1573, n y o m t a t á s b a n 1580). I t t a z o n ­ b a n csak a n a g y eposz, a Gerusalemme liberata ( 1 5 8 1 ) egyet­ len apró m o z z a n a t á r a m u t a t u n k , amely valószínűleg inspirál­ ta a magyar poétát. T a s s o e p o s z a XX. é n e k é n e k vége felé (CXXIII-CXXIX. s t a n ­ za) R i n a l d o (a k e r e s z t é n y t á b o r Achillese) m e g b é k í t i a szenve­ délyesen szerelmes Armidát, a szép pogány varázslónőt, aki a s s z o n y i b á j á v a l el a k a r t a őt v o n n i J e r u z s á l e m o s t r o m á t ó l . E l ő s z ö r - m i n t illik! - egy P e t r a r c a - r e m i n i s c e n t i á r a m u t a s ­ s u n k r á . M i d ő n R i n a l d o h á t u l r ó l á t k a r o l j a a k e s e r ű s é g t ő l lán­ goló A r m i d á t , ezt a szép s o r t o l v a s s u k : 33

34

le fe d ' u n braccio al bel fianco c o l o n n a (egyik k a r j á v a l a s z é p d e r é k s z á m á r a o s z l o p o t a l k o t o t t , 128:7). M i n d e n k o r t á r s olvasó t u d t a , h o g y i t t P e t r a r c a leg­ s z e b b k ö l t e m é n y é b ő l ( „ C h i a r e , fresche e dolci a c q u e . . . " : „tisz­ t a , friss, k e d v e s v i z e k " , CXXVI.) k a p i d é z e t e t : G e n t i l r a m o , ove p i a c q u e a lei di far al bel fianco c o l o n n a . (Kedves fatörzs, a m e l y - így t e t s z e t t n e k i - szép d e r e k á n a k oszlopul szolgáltál). A stilisztikai imitatio s z e l l e m e s e r e d e t i s é ­ g é t é p p e n az a t ö k é l e t e s e n e l l e n t é t e s funkció adja, a m e l y b e n T a s s o az „al bel fianco c o l o n n a " f o r d u l a t o t h a s z n á l j a . P e t r a r c a

Gyenge és nem is az eredetinek versformájában készült fordítása JÁNOS Gusztávtól A megszabadított Jeruzsálem, I-IL, Bp., 1893. Az itt előadandó magyar vonatkozást először Amedeo Di Francesco: La formazione lirica di Bálint Balassi c. kandidátusi értekezésének 1975. május 23-án tartott vitáján, opponensi véleményemben vetettem fel.

61

gyönyörű tavaszi tájleírásában a forrásnál ülő Laura szép de­ r e k á n a k nyújt oszlopot a fa, Tassónál a szerelmes férfi ke­ mény karja játssza ugyanezt a szerepet. A kölcsönzés nyilván tudatos: a nagy epikus - akárcsak J a n u s ! - egyenesen számít rá, hogy^ olvasói érzékelik - és értékelik! - a hangulati ellen­ t é t e t . E s lássuk ezután a „magyar vonatkozást"! Armidáról még a következőket olvassuk a gyönyörű leírásban: 35

Ella cadea quasi fior mezzo inciso Piegando il lento collo, ei la sostenne E il bel volto e il bel seno alla meschina Bagno d'alcuna lagrima pietosa. Quale a pioggia d'argento e m a t t u t i n a Si rabbelisce scolorita rosa... (Elhanyatlott, mint a félben metszett virág, lassan meghajt­ va nyakát, a férfi pedig tartotta... A leány szép arca és szép kebele fájdalmas könnyekben fürdött. Miként az ezüstös reg­ geli esőtől újra megszépül a színét vesztett rózsa, úgy... stb. Saját ford.) Idézem ezután Balassi megfelelő versét a síró Céliáról: Mint tavasz harmatja reggel ha áztatja szépen jól nem nyílt rózsát, Mert gyenge h a r m a t t ú l tisztul s ugyan újul, kiterjeszti pirossát, Coelia szintén oly, hogyha szeméből foly könyve, mossa orcáját.

Ezt a részletet az 1. jegyzetben említett tanulmányomból vettem át. (Vö.

jelen kötet 42-43. 1.).

M i n t s z é p liliomszál, h a f é l b e m e t s z v e áll, fejét földhöz b o c s á t j a . . .

36

A k ö n n y e k e t hullató szép nő leírása jellegzetesen rene­ s z á n s z t é m a , n o h a az ö t l e t l e g a l á b b C a t u l l u s i g v i s s z a v e z e t h e ­ t ő . A r i o s t o r e m e k e l e b b e n a v o n a t k o z á s b a n , pl. O l i m p i a (XI., 6 5 - 6 6 . ) , Doralice (XIV., 50.) vagy I s a b e l l a (XXVIII., 97.) k ö n y n y e k b e n fürdő szépségének festésével. Balassi verse egyéb­ k é n t a k ö l t ő legszebb r e n e s z á n s z s t í l u s ú m ű v e i közé t a r t o z i k ; l é n y e g é t n e m a festői r é s z l e t e k b e n , a f é n y h a t á s o k k i h a s z n á l á ­ s á b a n l á t o m , h a n e m a l e í r á s t ö k é l e t e s (ariostói!) h a r m ó n i á j á ­ b a n , s z i l á r d a n összefogott s z e r k e z e t é b e n , az egész k ö l t e m é n y n y u g o d t a n g y ö n y ö r k ö d ő s z e m l é l e t é b e n . I s m e r e t e s , h o g y a le­ v á g o t t v i r á g c a t u l l u s i (XI. 2 1 - 2 2 . sor), ül. vergiliusi k é p (Aen. IX. 4 3 3 - 4 3 6 . ) . C a t u l l u s n á l a s z e r e l e m h a l á l á t festi a h a s o n l a t , V e r g i l i u s n á l egy g y e n g é d ifjú (a f e n t e b b m á r e m l í t e t t E u r y a lus) h a r c t é r i e l e s t é n e k m e g s z é p í t é s é r e szolgál. A n a g y r e n e ­ s z á n s z k ö l t ő k c s a k n e m m i n d i g az a s s z o n y i b á n a t kifejezésére h a s z n á l j á k . M i n d Ariosto, m i n d T a s s o , m i n d B a l a s s i a h a r m a t ­ tól m e g f r i s s ü l ő v i r á g k é p é v e l p á r o s í t j a , az o l a s z o k n á l m i n d i g o t t v a n a finom é r z é k i t ó n u s , az „il b e l s e n o " (a s z é p k e b e l ) , B a l a s s i n á l e z ú t t a l h i á n y z i k : az a b e n y o m á s o m , hogy n a g y líri­ k u s u n k m é g ezt is a g y ö n y ö r k ö d ő n y u g a l o m t ö k é l e t e s m e g ő r ­ z é s é n e k é r d e k é b e n k ü s z ö b ö l t e ki, n o h a m á s u t t e g y á l t a l á n n e m t a k a r é k o s k o d o t t a n a g y o n f i n o m e r o t i k u s j e l z é s e k k ö l t ő i fel­ h a s z n á l á s á v a l . T a s s ó t p e d i g b i z o n y á r a i s m e r t e : a lengyel főne­ m e s i u d v a r o k b a n (1589 u t á n ! ) k ö n n y e n k e z é b e k e r ü l h e t e t t egy Liberata p é l d á n y , d e k ö z v e t í t h e t t é k s z á m á r a E r d é l y b e n Bá­ t h o r y Z s i g m o n d h í r h e d t olaszai is, a k i k r ő l S z a m o s k ö z y I s t v á n oly m e g v e t é s s e l í r . V é g ü l m é g egy a p r ó s á g o t . T a s s ó n á l a m e g b é k í t e t t A r m i d a így fejezi b e a p á r b e s z é d e t : 37

ECKHARDT S. kritikai kiadásában a 84. sz. Lásd ennek jegyzetében, mi­ ért sírt Célia! SZAMOSKÖZY István: Erdély története (ford. Borzsák István), Bp. 1963, 41-42. 1.

63

Ecco l'ancilla t u a ; d ' e s s a a t u o s e n n o D i s p o n , gli disse, e le fia legge il c e n n o . ( í m e a t e szolgálód, r e n d e l k e z z vele a k a r a t o d s z e r i n t - szólt - és l e g y e n s z á m á r a t ö r v é n y a t e i n t é s e d . Saját ford.) E z pe­ d i g Z r í n y i l e g s z e b b l í r a i k ö l t e m é n y é n e k , a Fantasia poeticá­ nak a l e g v é g é n t é r vissza, Viola s z a v a i b a n : Ú g y légyen, é d e s s z ü v e m , az m i n t a k a r o d , M e r t e n g e m e t az t e s z é p v e r s e d m e g h a j t o t t . I m m á r o n e z u t á n l e s z e k t e szolgálód, T á r s a d és s z e r e t ő d , és t e szép v i r á g o d . 38

Z r í n y i a z u t á n i s m e r t e T a s s ó t , k ö v e t t e is, d e m e k k o r a s z e m é ­ lyes önállósággal (költői büszkeség!) és mily p o m p á s m a g y a r o s szemlélettel („társad, szeretőd, virágod")! I t t b e is fejezhetjük s z e m l é n k e t , k ö v e t v e D a n t e i n t é s é t : „tel­ ve m á r ez é n e k r e s z á n t l a p o k , s n e m h a g y t o v á b b m e n n e m a m ű v é s z e t f é k e . " V i l á g o s s á v á l h a t o t t az é r d e k l ő d ő s z á m á r a , h o g y az imitatio v a l ó b a n m ű v é s z i m ó d s z e r volt, t e h á t e s z t é t i ­ k a i k a t e g ó r i a , a m e l y u g y a n e g é s z e n m á s a l a p á l l á s t í r t elő a r é g e b b i k o r o k n a g y k ö l t ő i n e k , m i n t a m o d e r n e k n e k , d e igazi erdetiségüket nem korlátozta, minthogy nem tűzték maguk elé a „ s z e m n e m l á t o t t , fül n e m h a l l o t t " dolgok ( V ö r ö s m a r t y ) m e g é n e k l é s é t . K ö z b e n p e r s z e ezt is m e g t e t t é k ( D a n t e , Ariosto, S h a k e s p e a r e , M i l t o n ) , c s a k ezt n e m t a r t o t t á k k ü l ö n é r d e m ü k ­ n e k , n e m t ű z t é k ki a m ű v é s z i a l k o t á s céljául. 39

Zrínyi Miklós művei, I. köt. Bp., 1914., 344. (Négyesy László kiadása). Purgatórium, XXXIII., 139-140. Csak szabadon fordítom a dantei sorokat. Az ars mesterséget, azaz itt költői (retorikai) mesterséget is jelenthet.

64

CHILIASTIKUS ÉS A P O K A L I P T I K U S HIEDELMEK A RENESZÁNSZ KORBAN

A j e l e n t a n u l m á n y b a n v i z s g á l a n d ó k é t fogalom, b á r n e m egé­ s z e n a z o n o s j e l e n t é s ű , szoros k a p c s o l a t b a n áll e g y m á s s a l . Já­ nos apostolnak a mennyei jelenésekről való könyve a l a p j á n az a p o k a l i p t i k u s n a k e l n e v e z e t t h i e d e l m e k k e l e t k e z é s ü k t ő l fogva a világ u t o l s ó n a p j a i r a , az u t o l s ó í t é l e t r e , az ezt megelőző m e g ­ próbáltatásokra vonatkoztak, s mint ahogyan azt évszázado­ k o n á t e m l e g e t t é k , „az idők eljövetelének j e l e i r e " . E z z e l szem­ b e n a c h i l i a s m u s - a g ö r ö g chilias szóból - K r i s z t u s n a k és az ő k i v á l a s z t o t t a i n a k földi u r a l m á t j e l e n t e t t e egy olyan ragyogó és g y ő z e d e l m e s k i r á l y s á g b a n , a m e l y b e n a G o n o s z elve, a Sá­ t á n t e h e t e t l e n s é g r e í t é l t e t i k : az I g a z a k á l l a m a s z i g o r ú a n m e g ­ h a t á r o z o t t ideig áll majd fönn, p o n t o s a n e z e r évig, és az u t o l ­ só ítélet előtt fog e l é r k e z n i . C h i l i a s t i k u s g o n d o l a t o k m á r a g ö r ö g - r ó m a i a n t i k v i t á s po­ g á n y h i e d e l m e i b e n is felfedezhetők. P l a t ó n a r r ó l az e z e r évről b e s z é l , a m e l y e t a l e l k e k n e k a föld a l a t t kell t ö l t e n i ü k (Rep. 10., 6 1 5 . A/B); V e r g i l i u s (Aen. 6., 748.) e z e r évig t a r t ó t i s z t u ­ l á s t jelöl k i a l e l k e k n e k a földi l é t b e való v i s s z a t é r é s ü k e l ő t t (palingenesis, palingenesia). A c h i l i a s t i k u s - a p o k a l i p t i k u s esz­ m é k a z o n b a n a h é b e r t r a d í c i ó b ó l e r e d e z t e t h e t ő k . Az i d e g e n n é p e k i g á j á b a n s z e n v e d ő , e l n y o m o t t z s i d ó k az i. e. V I I I . szá­ z a d t ó l k e z d v e s z ü n t e l e n ü l v á r t á k a M e s s i á s t , az Ú r k ü l d ö t t é t , a k i m e g s z a b a d í t j a majd ő k e t , és egy n a p o n helyreállítja I z r a e l k i r á l y s á g á t . A s z a b a d í t ó eljövetelét e g y é b k é n t a p r ó f é t á k ígér­ t é k m e g , s k ö z ü l ü k is e l s ő s o r b a n a l e g n a g y o b b , É z s a i á s („ebed J a h v e h " = I s t e n szolgája). M i n t h o g y az í g é r e t - m e l y e t ú j a b b s ú j a b b j ö v e n d ö l é s e k t á p l á l t a k - s o h a s e m teljesült, a v á r a k o z á s f o k o z a t o s a n a p o k a l i p t i k u s s á v á l t , b e t e l j e s e d é s e az i d ő k vége-

65

z e t é r e h e l y e z ő d ö t t át, r á a d á s u l a zsidó n é p n e k e g y á l t a l á n n e m volt p o n t o s elképzelése a dicsőséges k i r á l y s á g jellegéről. A zsi­ dó civilizáció k é t s é g t e l e n ü l l e g f o n t o s a b b a p o k a l i p t i k u s í r á s a Dániel könyve, m e l y b e é p ü l t az Ó s z ö v e t s é g k á n o n j á b a , d e a m e l y n e k a szövege, r é s z b e n m á r g ö r ö g n y e l v e n , az i. e. II. vagy I. s z á z a d b ó l s z á r m a z i k . Az ő s k e r e s z t é n y e k r e n a g y h a t á s ­ sal volt Dániel könyve, S z e n t J á n o s Jelenései m á r m a g u k o n is viselik e h a t á s n y o m a i t . K i e m e l e n d ő m é g , hogy az a p o k a l i p t i kus-chiliastikus eszméket a korai kereszténység egyháza több­ kevesebb következetességgel integrálta, jóllehet a chiliasmus n e m v á l t d o g m á v á , és t ö b b e g y h á z a t y a (pl. O r i g e n é s z , S z e n t J e r o m o s , S z e n t Á g o s t o n ) n e m is f o g a d t a el. M i n d a z o n á l t a l S z e n t P á l leveleiben k i m u t a t h a t ó a zsidók c h i l i a s t i k u s a p o k a l i p t i k á j á n a k erőteljes h a t á s a (pl. Co., 1., 2 3 - 2 5 . ; Th., 2., 1-12.). N e m t e k i n t j ü k u g y a n f e l a d a t u n k n a k az a p o k a l i p t i k u s esz­ m é k k ö z é p k o r i fejlődésének felvázolását, G i o a c c h i n o d a F i o r e c i s z t e r c i t a a p á t , s z e r z e t e s r e n d - a l a p í t ó ( m e g h a l t 1202-ben) n e ­ vének megemlítése a z o n b a n elengedhetetlen, mivel eszméi je­ l e n t ő s h a t á s t fejtettek k i a X I I I - X V I . s z á z a d f o l y a m á n a spiri­ t u á l i s o k f r a n c i s k á n u s e l l e n z é k é r e - D a n t e Alighierit is ideért­ v e - u g y a n ú g y , m i n t az a p o s t o l i k u s o k r a (G. Segalelli, F r a Dolcino), v a l a m i n t a cseh t á b o r i t á k r a , és m i n t majd l á t n i fog­ j u k a t o v á b b i a k b a n , T h o m a s M ü n z e r r e is. Gioacchino a p á t (cf. Paradiso, XII., 140.) az e g y e t e m e s t ö r t é n e l e m m e n e t é t h á r o m k o r s z a k r a ( „ á l l a m r a " ) o s z t o t t a : az Atya, a F i ú és a S z e n t l é l e k k o r s z a k á r a , ez u t ó b b i eljövetelét k ö z e l i n e k ítélte (1260 k ö r ü l ) , ezt az á l l a m o t t u l a j d o n k é p p e n egy szellemi a t y a ( „ p a p a a n g e l i c u s " ) és a s z e r z e t e s r e n d e k v e z e t é s é v e l m e g v a l ó s u l ó , v a l l á s i k o m m u n i z m u s k é n t ábrázolja. Az u t ó p i a m i n d e n k o r m e g h a t á ­ r o z ó e l e m e az a p o k a l i p t i k u s e l g o n d o l á s o k n a k . E m l í t é s r e m é l ­ t ó n a k ítéljük a z t is, hogy Gioacchino a u t e n t i k u s és a p o k r i f írá­ sai (pl. Liber concordiae novi ac veteris Testamenti, 1519) ép­ p e n a XVI. s z á z a d első é v t i z e d e i b e n h a g y t á k el a n y o m d á t Velencében, jelentős visszhangot biztosítva a calabriai apát különös gondolatainak. Az a m é l y m e g r á z k ó d t a t á s , m e l y e t a r e f o r m á c i ó v á l t o t t k i E u r ó p a szellemi é l e t é b e n , erőteljes l e n d ü l e t e t a d o t t az a p o k a ­ l i p t i k u s és c h i l i a s t i k u s e s z m é k t e r j e d é s é n e k . Az e g y s z e r ű hí66

v ö k n e k is e n g e d é l y e z e t t „ s z a b a d b i b l i a m a g y a r á z a t " u t a t n y i ­ t o t t m i n d e n f é l e e s z m é n e k , o l y a n o k n a k is, a m e l y e k e t m é g a protestáns egyházak sem tekintettek ortodoxnak. Igen kön­ n y e n belátható, hogy politikai követeléseikhez a t á r s a d a l m i e l é g e d e t l e n s é g e k e z e k b e n a h o m á l y o s és „ k é p l é k e n y " e s z m é k ­ b e n leltek t á m a s z r a . M e g a k a r t á k alapítani - n e m sokkal a l u t h e r i e g y h á z s z a k a d á s u t á n - az „ i g a z a k b i r o d a l m á t " a z o n n a l és i t t a földön, m i n t h o g y az „idők j e l e " m e g m u t a t k o z o t t , és az A n t i k r i s z t u s , m i n d e n a p o k a l i p t i k u s h i e d e l e m k ö z p o n t i figurá­ j a m á r megjelent. M i n d a z o k , a k i k s z e m b e s z e g ü l t e k R ó m á v a l e l s ő s o r b a n is L u t h e r - a „ s z e l l e m i " A n t i k r i s z t u s t a p á p a sze­ m é l y é b e n l á t t á k , a „ t e s t i " A n t i k r i s z t u s t p e d i g a t ö r ö k b e n . Az apokaliptikus várakozások tekintetében a wittenbergi nagy r e f o r m á t o r e g y é b k é n t n e h é z h e l y z e t b e n volt. E g y r é s z t el kel­ l e t t f o g a d n i a a z t a t a n t , m e l y s z e r i n t az i s t e n i i n s p i r á c i ó a S z e n t í r á s m i n d e n r é s z é b e n h a t , így t e r m é s z e t e s e n Dániel könyvében és a Jelenésekben is, m á s r é s z t k ö t e l e s s é g é n e k érez­ t e felemelni s z a v á t , E. T r o e l t s c h é r z é k l e t e s kifejezésével élve, a „ S e k t e n t y p u s " - c s o p o r t o k t á r s a d a l m i , sőt f o r r a d a l m i mozgoló­ d á s a i ellen. K ö z i s m e r t , hogy a Tischredenben L u t h e r megkoc­ k á z t a t n é h á n y s z á m í t á s t a világvége m e g h a t á r o z á s á r a p o n t o ­ s a n D á n i e l s z a v a i r a a l a p o z v a : „in t e m p u s , e t t e m p ó r a , e t dimid i u m t e m p o r i s " (12:7). I d é z z ü n k egy r ö v i d b e k e z d é s t a Tischredenből: „Ich k a n n diese P r o p h e z e i n i c h t d e f i n i e r e n u n d ö r t e r n : »eine Zeit, zwo Zeit u n d e i n e h a l b e Zeit«. Ich wollt es g e r n a u f d e n T ü r k é n z i e h e n , d e r a n g e f a n g e n h a t zu r e g i e r e n n a c h d e m C o n s t a n t i n o p e l e r ö b e r t w a z d 1453. W e l c h s n u ist 85 J a h r e [ L u t h e r t e h á t 1538-at a k a r m o n d a n i ! ] . W e n n ich n u die Zeit r e c h n e n a c h d e m A l t é r C h r i s t i 30 J a h r e , so m a c h t d i e s e r S p r u c h 105 J a h r e u n d h á t t e d e r T ü r k n a c h 20 J a h r e . N u w o l l e n , G o t t w e i s s wol, wie e r s ( = e r es) m a c h e n will, wie e r die S e i n e n r e t t e n will! W i r s o l l e n s ( = s o l l e n es) n i c h t w o l l e n e r r a t h e n u n d w i s s e n , s o n d e r n B u s s e t h u n u n d b e t e n . " A refor­ máció vezére kegyes apokaliptikusnak mutatkozik, de amikor a T h o m a s M ü n z e r v e z e t é s é v e l fellázadó p a r a s z t o k a k o r a b e l i t á r s a d a l o m b a n a k a r j á k m e g v a l ó s í t a n i „ I s t e n b i r o d a l m á t " (Gott e s r e i c h ) ( 1 5 2 4 - 1 5 2 5 ) , L u t h e r h a r a g j a d ü h ö d t e r ő v e l és k ö ­ n y ö r t e l e n s z i g o r r a l t ö r ki: „ K u r z u m eitel T e u f e l s w e r k t r e i b e n

67

sie u n d i n b e s o n d e r h e i t i s t ' s d e r E r z t e u f e l d e r zu M ü h l h a u s e n r e g i é r t [ T h o m a s M ü n z e r ] . ... D a r u m soll h i e r z u s c h m e i s e n , w ü r g e n u n d s t e c h e n h e i m l i c h u n d öffentlich, w e r d a k a n n , u n d g e c h e n k e n , d a s s n i c h t G i f t i g e r e s , S c h á d l i c h e s , Teufelis c h e r e s sein k a n n als ein a u f r ü h r e r i s c h e r M e n s c h , - gleich als w e n n m a n einen tollen H u n d tutschlagen m u s s : schlágst du n i c h t , so s c h l á g t e r dich u n d d a s g a n z e L a n d m i t dir." I t t kell m e g j e g y e z n ü n k , hogy T h o m a s M ü n z e r t e r ő t e l j e s e n befolyásol­ t á k G i o a c c h i n o d a F i o r e e s z m é i , m i n t a h o g y L u t h e r s e m von­ h a t t a k i m a g á t h a t á s u k alól ( M o n t Sila a p á t j a is D á n i e l rejté­ lyes s z á m í t á s á r a h i v a t k o z o t t ) , d e m á r E r a s m u s g y a n ú s n a k í t é l t e a Jelenéseket (lásd az Újszövetség f o r d í t á s á t , 1516) és ezt a k ö n y v e t s z í v e s e n k i i k t a t t a v o l n a a k a n o n i k u s szövegből. S e m m i t sem írt a fellázadt p a r a s z t o k ellen, n a g y o n keveset m a g á r ó l a h á b o r ú r ó l , és M ü n z e r n e v e n e m f o r d u l elő a Leve­ lezésében. A m ü n s t e r i a n a b a p t i s t á k n a g y erejű m o z g a l m á t ( 1 5 3 4 - 1 5 3 5 ) ellenben nyugtalansággal szemlélte. Ugyan r i t k á n nyilatko­ z o t t e r r ő l , d e m é g i s ú g y t ű n i k , hogy a r o t t e r d a m i bölcs, a k i az 1524-1525-ös nagy parasztháború társadalmi indítékait még meg t u d t a érteni, szemernyi rokonszenvet sem érzett azok i r á n t a v i h a r o s e s e m é n y e k i r á n t , m e l y e k n e k Westfália főváro­ s a lett a s z í n t e r e . B é k e s z e r e t ő l é v é n u n d o r o d o t t a z o k t ó l a szél­ sőséges m e g n y i l v á n u l á s o k t ó l és k e g y e t l e n k e d é s e k t ő l , a m e l y e k beszennyezték a B e m a r d Rothmann, J a n Matthysson, J a n K n i p p e r d o l l i n g és J a n v a n L e y d e n (Bockels'zon) á l t a l s z e r v e ­ z e t t és v e z e t e t t „ J e r u z s á l e m i k i r á l y s á g o t " . 1534. j ú l i u s 3 1 - é n E r a s m u s a k ö v e t k e z ő k e t írja J o h a n n e s S i n o p i u s n a k : „Videó m o r b u m p l á n e f a t a l e m . A n a b a p t i s t a r u m t a n t a vis i n u n d a u i t i n G e r m a n i a m i n f e r i o r e m , u t sit i n c r e d i b i l e d i c t u . " Majd a p o ­ k a l i p t i k u s e s z m é i k f e l v á z o l á s á v a l folytatja, u t a l v a a r r a , h o g y e z e k n e k a h í v ő k n e k m e g v a n a m a g u k E n o c h j a és Illése m i n d k e t t e n az „ u t o l s ó n a p o k " p r ó f é t á i - és h o g y v á r j á k a vi­ l á g v é g é n e k eljövetelét. E r a s m u s l e v e l e z ő p a r t n e r e i , f ő k é n t Vigilius Z w i c h e m u s , C o n r a d H e r e s b a c h és T i e l m a n n G r a v i u s r é s z l e t e s e n e l m e s é l t é k n e k i M ü n s t e r o s t r o m á t , b e s z á m o l t a k az események főszereplőinek jelleméről, eszméiről, a n n a k a kü­ l ö n ö s k i r á l y s á g n a k a b u k á s á r ó l , m e l y n e k J a n v a n L e y d e n va-

68

lódi, m e g k o r o n á z o t t k i r á l y a volt, s v é g ü l t á j é k o z t a t t á k a feu­ d á l i s u r a k b o s s z ú j á r ó l . Az e s e m é n y e k t á r g y a l á s a t ú l l é p n é e t a n u l m á n y k e r e t e i t , de az e s z m é k é r t e l m e z é s é t , m é g h a t ö m ö ­ r e n is, el k e l l v é g e z n ü n k . A m ü n s t e r i a n a b a p t i s t á k k i n y i l v á ­ n í t o t t á k , hogy a M e s s i á s m é g n e m j ö t t el, K r i s z t u s csak előfu­ t á r volt, az egyik v e z é r e g y e n e s e n az igazi M e s s i á s n a k n e v e z ­ te magát; majd újabb okot adva a megbotránkozásra, elvben k o r l á t l a n p o l i g á m i á t h i r d e t t e k és g y a k o r o l t a k . A p r é d i k á t o r B e m a r d R o t h m a n n a k k i l e n c felesége volt, a k i r á l y n a k , J a n v a n Leydennek pedig talán tizenhat (Tielmann: „Rex uxores h a b u i t p l u s m i n u s q u i n d e c i m . " H e r e s b a c h : „ E x u x o r i b u s regis q u a e n u m e r o circiter XVIII ...")• A j e l e n t ő s m é r t é k b e n „ s z e m é ­ lyes i n s p i r á c i ó r a " és s z a b a d b i b l i a m a g y a r á z a t r a a l a p o z o t t „te­ ológiájuk", h a e g y á l t a l á n l e h e t i t t ezt az e l n e v e z é s t h a s z n á l n i , mindössze n é h á n y tételre szorítkozik. Minthogy m é g a legna­ gyobb r e f o r m á t o r o k is csak ú g y f o g a d t á k el a g y e r m e k e k m e g k e r e s z t e l é s é t , m i n t a m i t s e m m i l y e n bibliai hely s e m s z e n t e s í t , c s u p á n a t r a d í c i ó ereje, a f e l n ő t t e k ú j r a k e r e s z t e l é s e n e m b í r t különösebb jelentőséggel. Sokkal nagyobb súllyal esett latba a z , h o g y az a n a b a p t i s t á k d ö n t ő t ö b b s é g e k o m o l y a n v i t a t t a a lélek h a l h a t a t l a n s á g á n a k dogmáját. A „lélek s z u n n y a d á s á n a k " t a n á t vallották. I s m e r t t é n y , hogy 1534-ben O r l é a n s - b a n a fiatal K á l v i n egy v i t a i r a t b a n t á m a d t a m e g e z t a t é t e l t , a Psychopannichya ar­ ról is t a n ú s k o d i k , hogy ezek az e s z m é k F r a n c i a o r s z á g b a n s e m voltak ismeretlenek. Természetesen eredetüket a németalföl­ di é s v e s t f á l i a i v a l l á s i m o z g a l m a k b a n é s p r o p a g a n d á b a n kell k e r e s n i . K á l v i n a r á o l y a n n y i r a j e l l e m z ő logikai p o n t o s s á g g a l a következőképpen összegez: „De hominis ergo a n i m a nobis c e r t a m e n e s t q u a m alii f a t e n t u r q u i d e m e s s e a l i q u i d : sed a m o r t e a d iudicii u s q u e d i e m , q u o e s o m n o suo expergefiet, sine m e m ó r i a , s i n e i n t e l l i g e n t i a , s i n e s e n s u d o r m i r e p u t a n t ... e t q u i a s i n e c o r p o r e s u b i e c t o s u b s i s t e r e n e q u i t , ideo u n a c u m c o r p o r e i n t e r i t et evanescit, d o n e c t o t u s h o m o s u s c i t e t u r . " Te­ h á t a „lélek g y i l k o s a i n a k " n e v e z i e t a n h i r d e t ő i t , és k i m u t a t j a , h o g y i t t egy o l y a n e r e t n e k s é g r ő l v a n szó, m e l y m á r az ó k o r ­ b a n l é t e z e t t , és E u s e b i u s k a t a l o g i z á l t a is (Eccl. Hist.), a k ö z é p -

69

k o r b a p e d i g az a r a b o k , l e g f ő k é p p e n A v e r r o e s k ö z v e t í t é s é v e l j u t o t t el. Az a n a b a p t i s t á k t e h á t a p o k a l i p t i k u s a k és c h i l i a s t i k u s a k v o l t a k , s m i v e l az a l s ó b b t á r s a d a l m i o s z t á l y o k h o z t a r t o z t a k , pontosan m e g h a t á r o z o t t „politikai célkitűzéseiket" ezekbe a m i s z t i k u s és h o m á l y o s e s z m é k b e b u r k o l t á k b e . A z é r t p e r s z e n e m s z a b a d a z t f e l t é t e l e z n ü n k , h o g y az 1 5 2 4 - 1 5 2 5 - ö s n a g y p a r a s z t h á b o r ú az a n a b a p t i s t a m o z g a l o m eredménye l e t t volna. A fellázadt p a r a s z t o k n a g y r é s z e e g y á l t a l á n n e m volt meggyő­ z ő d é s e s h í v e a szélsőséges v a l l á s i e s z m é k n e k , és n e m l é t e z e t t k ö z v e t l e n k a p c s o l a t a n a g y p a r a s z t h á b o r ú és a m ü n s t e r i k i ­ r á l y s á g , T h o m a s M ü n z e r és J a n v a n L e y d e n k ö z ö t t . S o k k a l f o n t o s a b b az a h a t á s , a m e l y e t a h u m a n i s t a gondola­ t o k g y a k o r o l t a k a l á t o m á s o s , „ n e m r e f o r m á c i ó s " e s z m é k for­ m á l ó d á s á r a . E h h e z E r a s m u s és Z w i n g l i a k a r a t a e l l e n é r e is h o z z á j á r u l t a r ó m a i k a t o l i k u s e g y h á z i n t é z m é n y e i v e l és dog­ m á i v a l s z e m b e n gyakorolt, r a c i o n á l i s k r i t i k á j a á l t a l . F i g y e l e m ­ r e m é l t ó , h o g y az első a n a b a p t i s t a k ö z ö s s é g e k a z w i n g l i á n u s reformáció központjában, Zürichben alakultak meg, valamint az első m e g t o r l á s o k is i t t f o r d u l t a k elő (az a n a b a p t i s t a K o n r á d G r e b e l t 1526. n o v e m b e r 3 0 - á n v é g e z t é k ki). A k a t o l i k u s o k t ö b b s z ö r i k é r é s é r e s e m volt h a j l a n d ó E r a s m u s b á r m i t is í r n i a „féktelen s z e k t a " ellen, h a b á r , m i n t m á r l á t t u k , egyáltalán n e m é r t e t t egyet e g z a l t á l t n é z e t e i k k e l és m é g k e v é s b é kegyet­ l e n s é g ü k k e l . M e g kell m é g e m l í t e n ü n k , h o g y a m é r s é k e l t Si­ m o n M e n n o á l t a l ú j j á s z e r v e z e t t a n a b a p t i z m u s , az a n t i t r i n i t á r i u s o k h o z h a s o n l ó a n , m i n d i g is ú g y t e k i n t e t t a n a g y h u m a n i s ­ t á r a , m i n t egyik s z e l l e m i a t y j á r a . K á l v i n n a k az a p o k a l i p t i k u s és c h i l i a s t i k u s e s z m é k r ő l v a l l o t t n é z e t e i a l e g h a t á r o z o t t a b b a n n e g a t í v a k , teljes e l u t a s í t á s t fe­ j e z n e k ki. Dániel könyvét m a g y a r á z v a (1561) a z t írja, h o g y a próféta rejtélyes szavai („usque ad t e m p u s , et t e m p ó r a , et d i v i s i o n e m t e m p o r i s " ) e g y á l t a l á n n e m egy m e g h a t á r o z o t t idő­ t a r t a m r a u t a l n a k , „sed a n n u s ipse s u m e t u r f i g u r a t e p r o a l i q u o tempore indeterminato c u i u s finis e s t i n consilio a r c a n o Dei." D e a genfi r e f o r m á t o r l o g i k u s é r v e l é s e és e l u t a s í t á s a kivé­ t e l e s n e k s z á m í t a XVI. s z á z a d b a n . S o k k a l i n k á b b j e l l e m z ő a 70

r e n e s z á n s z k o r á r a az e z o t e r i k u s e s z m é k , a m i s z t i c i z m u s , a k ü l ö n ö s g o n d o l a t o k és e r e t n e k s é g e k t ú l b u r j á n z á s a , v a l a m i n t a d e m o n o l ó g i a , a b o s z o r k á n y p e r e k és a f e n n á l l ó t á r s a d a l m i és e g y h á z i b e r e n d e z k e d é s elleni i n t e l l e k t u á l i s t á m a d á s o k e g y ü t ­ t e s j e l e n l é t e . A m a g u k a t „ f e l v i l á g o s u l t n a k " és „a r ó m a i A n t i ­ k r i s z t u s szellemi igájától m e g s z a b a d u l t n a k " t e k i n t ő p r o t e s t á n ­ sok s e m v o l t a k t e l j e s e n m e n t e s e k m i n d e t t ő l . E z t a m i s z t i k u s és „ ö r d ö g m á n i á s " l é g k ö r t k i t ű n ő e n adja v i s s z a M a r c e l l u s P a l i n g e n i u s S t e l l a t u s ( P i e t r o Angelo M a n z o l i ) Zodiacus vitaej e , m e l y e t J . B u r c k h a r d t is g y a k r a n idéz (Die Kultur der Renaissance... S e c h s t e r A b s c h n i t t , IV. K a p . ) . E g y E r a s m u s v a g y egy K á l v i n r a c i o n á l i s k r i t i k á j a m e l l e t t teljes m é r t é k b e n é r v é n y e s ü l t a k ö z é p k o r szellemi ö r ö k s é g e . A „ l á t o m á s o s " vagy „ s p i r i t u á l i s " e s z m é k új h u l l á m a Itáliából é r k e z e t t a n a b a p t i s t a és a n t i t r i n i t á r i u s t a n o k f o r m á j á b a n . I t t c s a k az a p o k a l i p t i k u s a s p e k t u s a i t é r i n t h e t j ü k e n n e k a t é m á ­ n a k . Az i t á l i a i s p i r i t u á l i s o k e s z m é i s z i n t e m i n d i g m a g u k o n viselték a n n a k a reneszánsznak többé-kevésbé erős nyomait, a m e l y n e m c s a k i n t e l l e k t u á l i s és t u d o m á n y o s , h a n e m e r k ö l c s i és v a l l á s i m e g ú j u l á s k é n t is m e g h a t á r o z t a m a g á t . A „ r i v a l u t a zione d e l P u o m ó " - n a k , m e l y r ő l Delio C a n t i m o r i beszél, s z i n t é n voltak vallásos vonatkozásai. J e l e n t é s e v a n , h o g y a f i r e n z e i r é s z l e g e s z s i n a t (1517) m á r h o z o t t i n t é z k e d é s e k e t „ a s z a b a d és i n s p i r á l t p r é d i k á c i ó " és az u t o l s ó í t é l e t e t közeli i d ő p o n t r a v á r ó , a p o k a l i p t i k u s t a n o k ellen. U g y a n a k k o r az Á g o s t o n - r e n d i g e n e r á l i s , E g i d i o C a n i z i o d a V i t e r b o a z t j ó s o l t a , hogy az a p o k a l i p t i k u s idők h ú s z év m ú l v a é r k e z n e k el az e g y h á z teljes m e g ú j h o d á s á t ó l k í s é r v e . A Savonarola-típusú prédikáló barátok száma m é g azelőtt megnöve­ kedett Itáliában, hogy L u t h e r könyvei, eszméi bármilyen ha­ t á s t is k i f e j t h e t t e k volna. 1 5 1 6 - b a n egy bizonyos B o n a v e n t u r a n e v ű s z e r z e t e s t a z é r t b ö r t ö n ö z t e k b e R ó m á b a n , m e r t „angyali p á s z t o r n a k " n e v e z t e m a g á t , és a r ó m a i e g y h á z a t m i n t „ h i t e h a ­ g y o t t , u n d o r í t ó és á t k o z o t t p r o s t i t u á l t a t (meretrix)" támadta. E b b e n a környezetben Gioacchino da Fiore eszméinek növek­ vő h a t á s a u g y a n c s a k é r t h e t ő . F r a n c e s c o M e l e t o t ö b b , l a t i n és olasz n y e l v ű k ö n y v é b e n ( 1 5 1 6 - 1 5 1 7 ) n a g y v á l t o z á s o k a t jósol 1527 k ö r ű i r e , és b e j e l e n t i az A n t i k r i s z t u s eljövetelét.

71

J ó l l e h e t l é t e z e t t m a g á b a n az i t á l i a i k a t o l i k u s e g y h á z b a n is r e f o r m o k a t s ü r g e t ő p á r t (olyan k a r d i n á l i s o k , m i n t J a c o p o Sadoleto, G a s p a r e C o n t a r i n i , R e g i n a l d P o l e , a k a p u c i n u s o k ge­ n e r á l i s a , B e r n a r d i n o O c h i n o , V i t t o r i a d a C o l o n n a ) , a Caraffa k a r d i n á l i s (a j ö v e n d ő IV. P á l p á p a ) e n e r g i k u s v e z e t é s é v e l ú j ­ j á s z e r v e z e t t I n k v i z í c i ó n a k (Sant'Ufficio, 1542) s i k e r ü l t g y a k o r ­ latilag teljesen letörnie m i n d e n reformáló nekibuzdulást, és szétszórni a nagy r é s z ü k b e n a n a b a p t i s t a p r o t e s t á n s közössé­ g e k e t . Az olasz ü l d ö z ö t t e k az e m i g r á c i ó t v á l a s z t o t t á k , Svájc p r o t e s t á n s v á r o s a i , e l s ő s o r b a n G e n f és B á z e l , v a l a m i n t G r i s o n s völgyei ( G r a u b ü n d e n ) i t á l i a i m e n e k ü l t e k k e l n é p e s ü l t e k be. A legnevezetesebbek közülük: B e r n a r d i n o Ochino, Pietro V e r m i g l i , Celio S e c u n d o , C u r i o n e és Camillo R e n a t o . Szervét Mihály teológiai r e n d s z e r e nyilvánvaló racionaliz­ m u s a e l l e n é r e s e m m e n t e s m i s z t i k u s és s p i r i t u á l i s e l e m e k t ő l . Christianismi restitutio c. m u n k á j á b a n (1553) t ö b b s z ö r h a n g ­ súlyozza, hogy a K r i s z t u s b i r o d a l m á n a k eljöveteléről szóló j ó s ­ latok beteljesülőben v a n n a k , hiszen a k e r e s z t é n y e k m á r „a L é l e k s z e r i n t " é l h e t n e k és „ a k e r e s z t é n y s é g t ö r t é n e t é n e k h a r ­ m a d i k s z a k a s z a " m á r e g é s z e n közeli. N y i l v á n v a l ó , hogy m i n d ­ ez c s u p á n a j o a c h i m i s t a e s z m é k v i s s z h a n g j a , m e l y a z o n b a n tartózkodik J a n van Leyden híveinek durva chiliasmusától. Az 1 5 4 2 - b e n G e n f b e m e n e k ü l t B e r n a r d i n o O c h i n o a k á l v i ­ n i s t a t a n o k h í v e l e t t , s b á r s z e l l e m i fejlődése f o k o z a t o s a n az a n a b a p t i s t a e s z m é k felé f o r d í t o t t a ( k é t é r t e l m ű n y i l a t k o z a t o k a t t e t t a g y e r m e k e k m e g k e r e s z t e l é s é r ő l , sőt a p o l i g á m i á r ó l is), m ű v e i n e k t a r t a l m a n e m a z t m u t a t j a , h o g y o s z t o t t a v o l n a itá­ liai h o n f i t á r s a i n a k a p o k a l i p t i k u s és l á t o m á s o s h i e d e l m e i t . A m i s z t i k u s v á r a d a l m a k k a l függ össze, hogy 1 5 6 9 - 1 5 7 0 - b e n Debrecen k ö r n y é k é n nagy népi lázadás tört ki Karácsony G y ö r g y p a r a s z t v e z é r r e l az é l e n . K e v e s e t t u d u n k K a r á c s o n y v i l á g n é z e t é r ő l , d e v a l ó s z í n ű , hogy ez a l á z a d á s volt E u r ó p á b a n az u t o l s ó , m e l y e t az a n a b a p t i z m u s i h l e t e t t . K a r á c s o n y m e g t á ­ m a d t a Debrecent, de a város igen erős kereskedő polgársága foglyul e j t e t t e és lefejezte. E z e k e t az e s e m é n y e k e t Istvánffy M i k l ó s b e s z é l i el (Historiarum de rebus ungaricis libri 34, C o l o n i a e A g r i p p i n a e , 1622).

72

Az a p o k a l i p t i k u s é s c h i l i a s t i k u s e s z m é k m é g s z á z a d o k o n á t é l t e k , é s n a p j a i n k b a n is h a t n a k a j e l e n t é k t e l e n , d e s z í v ó s a n fennmaradó szektákban.

Bibliográfia Általános művek F. Trechsel: Die protestantischen Antitrinitarier vor Faustus Socin, 1-11., Heidelberg, 1839-1844. (Változatlanul alapvető munka ki­ tűnő dokumentációval.) Realenzyklopadie für protestantische Theologie und Kirche, Band III., Leipzig, 1897., 805-817. (Chiliasmus). E r n s t Troeltsch: Die Soziallehre der christischen Kirchen und Gruppén, Tübingen, 1923., Gesammelte Schriften, Band I. (Nagy­ szabású és nélkülözhetetlen munka.) Lexikon für Theologie und Kirche, zweite Ausgabe, Band X., Freiburg im Bg. 1938., col. 870-872. (Wiedertaufer). Delio Cantimori: Eretici italiani del cinquecento, Firenze, 1939. Németül: Basel, 1949. (Teljes és kitűnő áttekintés.) Earl Morse Wilbur: A History of Unitarism in Transylvania, England and America, Cambridge, Mass., 1952. (Jó összefoglalás.) Reallexikon für Antiké und Christentum, Band II., Stuttgart, 1954. (A „chilismus" címszó kitűnő.) Emilé G. Léonard: Histoire générale du protestantisme, I., Paris, 1961. Norman Cohn: The Pursuite of the Millennium (mi a német ki­ adást használtuk: Das Ringen um das tausendjahrige Reich, B e r n München, 1961.).

Szerzők (Az első kiadásokat a szövegben említjük.) Gioacchino da Fiore Vö. Francesco Russo: Bibliográfia Gioachimita, Firenze, 1954. Leone Tondelli: II libro della figure dell'abate G. da F., 1-11., To­ rino, 1953. 73

Martin Luther Wieder die záuberrischen und mörderischen Rotten der Bauer, Wittenberg, 1525. (in Thomas Münzer: Politische Schriften, Halle, 1950.). D. Martin Luthers Werke. Kritische Sammtausgabe. Tischreden, Bd. II., Weimar, 1913. Alfréd Meusel: Thomas Münzer und seine Zeit, Berlin, 1952. (Dokumente). A téma teljes körű áttekintéséhez a következő monográfiákat ja­ vasolhatjuk: H. Grisar S. J.: Luther, I—III., Freiburg im Bg., 1911-12.; Martin Luthers Lében und sein Werk, ibid. 1926., 1927. Thomas Münzer Lásd Smirin, Meusel és Cohn idézett munkáit. Erasmus Opus epistolarum, ed. Allén VI., 1574.; VI., 1606.; VI., 1630.; VII., 1928.; VII., 1871.; X., 2936.; XI., 2956.; XI., 2957.; XI., 2961.; XI., 2999.; XI., 3030.; XI., 3041. (A római számok a kötetet, az arab szá­ mok a levelet jelölik.) Jean Calvin Johannes Calvini Opera quae supersunt omnia. Vol. V., Brunsvigae, 1866., col. 171-232. (Psychopannychia); vol. XLL, Brunsvigae, 1889. (Praelectiones in Danielem prophetam). Miguel Servet A Christianismi restitutio (1553)-nak csak egy XVIII. századi új­ ranyomása létezik: Nürnberg, 1791. R. H. Bainton: Michel Servet, Humaniste et Martyre, Gencve, 1953. Bernardino Ochino Bernardini Ochini Senensis Dialogi XXX in duos libros divisi... Basiliae (sic!) 1563. (Az elegáns latin fordítás Sébastien Castellion munkája.) G. G. Williams: The Theology of B. O., Cambridge, Mass., 1955. Lásd még Trechsel részletes elemzését. Giorgio Biandrata és Dávid Ferenc Dávid magyar nyelvű munkájának {Rövid magyarázat, 1567.) van egy fakszimile kiadása: Kolozsvár, 1910. A De falsa et vera cognitione-t csak az eredeti kiadásban olvashatjuk. - Cantimori és Wilbur ad róla egy nem teljes, de kielégítő összefoglalást (Cantimori nem ismerte a rövidített magyar változatát; a De falsa... megjelené­ si d á t u m á t Wilbur tévesen tünteti fel).

74

MORUS ÉS E R A S M U S

Az e l m ú l t e s z t e n d ő b e n volt M o r u s T a m á s ( T h o m a s M o r e ) szü­ l e t é s é n e k ö t s z á z a d i k évfordulója; m e g e m l é k e z é s ü n k k é s e d e l ­ m é t legfeljebb az indokolja, hogy e z ú t t a l sajátos s z e m p o n t b ó l , mintegy Erasmus Roterodamus tükrében szeretnők bemutat­ n i a n a g y a n g o l h u m a n i s t á t , az Utópia szerzőjét, s a n y a g g y ű j ­ t é s ü n k n é m i l e g e l h ú z ó d o t t . K e t t e j ü k v i s z o n y a régi vizsgálódás t á r g y a , i r o d a l m u n k b a n K a r d o s T i b o r is t ö b b s z ö r í r t r ó l a : m i m a g u n k ez a l k a l o m m a l n é h á n y e r e d e t i s z ö v e g e t s z e r e t n é n k b e m u t a t n i az é r d e k l ő d ő o l v a s ó n a k , m i n t e g y a k o r „ s z e l l e m i l é g k ö r é n e k " m e g v i l á g í t á s a céljából. H a i g a z a t a d u n k A. C. F . Koch d e v e n t e r i k ö n y v t á r o s ú j a b b k u t a t á s a i n a k , E r a s m u s 1 4 6 7 - b e n s z ü l e t e t t (az e d d i g i t a l á l g a ­ t á s o k 1466 és 1469 k ö z ö t t i n g a d o z t a k ) , a n a g y r o t t e r d a m i k b . 11 évvel volt i d ő s e b b a n g o l k o r t á r s á n á l . E g y é n i s é g ü k és élet­ p á l y á j u k , sok r o k o n v o n á s e l l e n é r e , m e r ő b e n k ü l ö n b ö z ő volt. E r a s m u s t a k a r a t a e l l e n é r e j u t t a t t á k k o l o s t o r b a , M o r u s egész életében aszketikus hajlamokat mutatott. E n n e k ellenére M o r u s m é g i s k ö z p á l y á r a l é p e t t , világi é l e t e t élt, n é p e s csalá­ dot nevelt, Anglia lordkancellárja lett, E r a s m u s a szerzetesi k ö n t ö s t ő l m e g s z a b a d u l v a is a t e o l ó g u s és a s z o b a t u d ó s é l e t é t élte. M o r u s r o p p a n t m ű v e l t s é g e e l l e n é r e k e v e s e t u t a z o t t , a l i g ismert valamit Európából, E r a s m u s állandóan bolyongott a m i n t h a j d a n P e t r a r c a - , s h a volt az a k k o r i E u r ó p á n a k igazi k o z m o p o l i t á j a , a k k o r e z t az ő s z e m é l y é b e n k e l l l á t n u n k , m í g M o r u s a l k a t á b a n , j e l l e m é b e n , sőt v i s e l k e d é s é b e n is a t i p i k u s angolt személyesítette meg. Közismert, olykor darabos h u m o ­ r a is e r r e m u t a t , E r a s m u s v i s z o n t a s z a t i r i k u s i r ó n i a m e s t e r e volt, s az é r t ő k n e k n e m k e l l m a g y a r á z n u n k : e k e t t ő n e m

75

u g y a n a z . M o r u s t elveihez való következetes r a g a s z k o d á s jel­ l e m e z t e , E r a s m u s hajlékony szelleme m é g ö n m a g á t is sokszor m a g y a r á z t a m á s k é n t , s á l l á s f o g l a l á s á t m i n d i g az ú j o n n a n fel­ b u k k a n ó k ö r ü l m é n y e k befolyásolták. M i n d m á i g élő r e m e k m ű ­ vét, A balgaság dicséretét, a t á m a d á s o k h a t á s á r a á l l a n d ó a n le­ kicsinyelte, Az égből kizárt Júliust (Július exclusus) makacsul l e t a g a d t a , ezzel s z e m b e n M o r u s s o h a s e m n y i l a t k o z o t t az Utó­ pia ellen, n o h a e n n e k s z á m o s v a k m e r ő t é t e l é t életpályája u t o l ­ só s z a k a s z á n a k g o n d o l a t v i l á g a cáfolni l á t s z o t t . E m l í t s ü k e p á r h u z a m n a k m é g egy m o z z a n a t á t : a r e f o r m á c i ó h o z való vi­ szonyt. E r a s m u s k e z d e t b e n é s z r e s e m v e t t e , k é s ő b b j ó i n d u l a t ­ t a l s z e m l é l t e L u t h e r fellépését; h o s s z ú ideig n e m volt h a j l a n ­ dó s z í n t v a l l a n i , n o h a 1521 u t á n m á r m i n d k é t p á r t s z á m í t o t t szellemi tekintélyének latba vetésére. Csak 1524-ben s z á n t a r á m a g á t , hogy megírja a De liberó arbitriót (A s z a b a d a k a r a t ­ ról), a m e l y r e L u t h e r k é t év m ú l v a i g e n g o r o m b á n felelt a De servo arbitrióval (A szolga a k a r a t r ó l ) . E r a s m u s u g y a n e l n y e r ­ t e a r e n e s z á n s z p á p á k (X. Leó, VI. Adorján, VII. K e l e m e n , III. P á l ) j ó a k a r a t á t és kegyeit, h a l á l a u t á n a z o n b a n e g y h á z i ellen­ felei (az I n q u i s i t i o ) e l é r t é k é l e t m ű v é n e k j ó f o r m á n teljes k á r ­ h o z t a t á s á t . IV. P á l p á p a 1559-es i n d e x e v a l a m e n n y i m ű v é t elítéli, a t r i d e n t i z s i n a t is k á r h o z t a t j a h a t m ű v é t , k ö z ö t t ü k A balgaság dicséretét és a Nyájas beszélgetéseket, a t ö b b i t is c s a k a k k o r engedélyezi, „ h a m e g t i s z t í t t a t n a k " . M o r u s v i s z o n t végig és k ö v e t k e z e t e s e n k a t o l i k u s m a r a d t , s 1528-tól v i t a i r a t ­ o k b a n h a r c o l t az a n g o l r e f o r m á c i ó v e z é r e , W i l l i a m T y n d a l e ( 1 4 8 3 - 1 5 3 6 ) ellen, a k i e g y é b k é n t M o r u s t r a g i k u s s o r s á b a n is o s z t o z o t t : 1 5 3 6 - b a n (egy évvel a v é r t a n ú v á l e t t l o r d k a n c e l l á r után) Németalföldön megégették. Morus álláspontját termé­ s z e t e s e n befolyásolta VIII. H e n r i k „ h i t h ű s é g e " , a k i m á r 1 5 2 1 b e n v i t a i r a t o t b o c s á t o t t k i L u t h e r ellen (A hét szentség védel­ me), s c s a k 1531-ben, h í r e s v á l á s i ü g y e m i a t t s z a k í t o t t R ó m á ­ v a l , s t e t t e m a g á t az a n g o l e g y h á z fejévé. K ö z i s m e r t , h o g y M o r u s t r a g é d i á j á t az o k o z t a : n e m volt h a j l a n d ó k ö v e t n i a zsar­ n o k k i r á l y t e z e n az ú t o n . A k a t o l i k u s e g y h á z m é l t á n a v a t t a s z e n t j é v é (1935) s n e m c s a k e l v h ű s é g é é r t , h a n e m ő s z i n t e k e ­ g y e s s é g é é r t is. A p r o t e s t á n s o k a t h i v a t a l b ó l ü l d ö z t e , s e t e t t é ­ vel s z e m b e k e r ü l t az Utópiában h i r d e t e t t v a l l á s i t ü r e l e m esz-

76

méjével, d e fejlett j o g é r z é k e a n a g y o b b t ú l k a p á s o k t ó l e t é r e n is m e g k í m é l t e . A két nagy h u m a n i s t a kiterjedt irodalmi munkásságából egy-egy m i n d m á i g e l e v e n k ö n y v e m e l k e d i k ki, A balgaság di­ csérete és az Utópia. Közeli r o k o n s á g u k - t á v o l r ó l s e m műfaji azonosságuk! - nyilvánvaló. E r a s m u s világhírű művének M o r u s h o z i n t é z e t t a j á n l á s á b a n előadja, hogy Itáliából h a z a t é r ­ t é b e n (1509 j ú l i u s a ) az A l p o k o n k e r e s z t ü l lovagolva, ö n m a g a s z ó r a k o z t a t á s á r a fejben d o l g o z t a k i a Moriát (a b a l g a s á g gö­ r ö g b ő l á t v e t t e l n e v e z é s e ) , s az ö t l e t e t is M o r u s T a m á s n e v e a d t a , a m e l y a n n y i r a k ö z e l áll a „ b a l g a s á g " - h o z , a m e n n y i r e m a g a M o r u s távol v a n tőle. Majd A n g l i á b a é r v e , M o r u s T a m á s b u c k l e r s b u r y i h á z á b a n í r t a le m i n d ö s s z e n é h á n y n a p a l a t t . É r d e k e s és e g y b e n s z i n t e t i t o k z a t o s , hogy 1509 n y a r a és 1511 tavasza között Erasmusról egyetlen adattal sem rendelke­ z ü n k ; s e m t ő l e , s e m h o z z á í r t levél n e m m a r a d t f e n n . 1 5 1 1 . á p r i l i s v é g é n P á r i z s b a n t a l á l j u k , s i t t n y o m t a t j a k i a Moriát Gilles d e G o u r m o n t sajtóján. M o r u s Utópiája 1 5 1 5 - b e n k e l e t ­ kezett, s a következő évben látott napvilágot Löwenben. U t a l u n k a k é t a l k o t á s műfaji k ü l ö n b s é g é r e , s ez l é n y e g b e ­ vágó. E r a s m u s declamatiót, fiktív s z ó n o k i b e s z é d e t s z e r k e s z t , s e z t a B a l g a s á g a s s z o n y s z á j á b a adja, m i n t h o g y a g ö r ö g (moria) és a l a t i n (laus) szó n ő n e m ű . M a g a a b e s z é d s e m a k á r ­ milyen: a megszemélyesített Balgaság ö n m a g á t dicséri; azt állítja m a g á r ó l , hogy a b a l g a s á g (értsd: a v i d á m s á g , a g o n d a t ­ l a n s á g , g y e r m e k i kedély) szüli az é l e t e t - v a n n a g y o b b b a l g a ­ s á g a s z e r e l e m n é l ? - , a b ö l c s e s s é g v i s z o n t s z o m o r ú és é l e t t e ­ len. H a m i n d i g bölcsek l e n n é n k , le k e l l e n e m o n d a n u n k a lét­ ről, a k á r a s z t o i k u s o k n a k , s a v i l á g e l p u s z t u l n a . E r a s m u s a z o n b a n ragyogó dialektikával bonyolítja tovább a balgaság fogalmát, és s o r r a b e m u t a t j a az e m b e r i élet m i n d e n b o l o n d s á ­ g á t : a b a b o n á t , az e s z t e l e n c í m k ó r s á g o t , a h á z a s s á g o k egye­ netlenségeit, a különböző hivatások (grammatikus, költő, jo­ g á s z , filozófus, t e o l ó g u s , b a r á t és r e m e t e , k i r á l y , u d v a r o n c , p ü s p ö k , b í b o r o s , p á p a ) n e v e t s é g e s h i b á i t , b ű n e i t , e l t o r z u l t élet­ vitelét, s végül m é g a keresztény jámborságot, a túlvilági ju­ t a l o m r e m é n y é t is a b a l g a s á g egyik n e m é n e k t a r t j a . A k ö n y v igazi vonzóereje é p p e n e k é t é r t e l m ű t ü k r ö z é s b e n v a n : soha-

77

s e m t u d j u k , m i t és mily m é r t é k i g kell k o m o l y a n v e n n ü n k , h i ­ s z e n a B a l g a s á g a s s z o n y b e s z é l . S z a v a i t így zárja: „Ha azon­ ban úgy tűnne fel, hogy kissé szemtelen voltam és szájas, gon­ doljátok meg, hogy én a Balgaság vagyok, mégpedig asszony képében... Hát azt hiszitek, vissza tudok emlékezni, mit is mondtam, mikor annyi tücsköt-bogarat összehordtam ?! A régi­ ek ezt úgy mondták: »Nem szeretem az oly ivócimborát, aki mindenre emlékezik.« Én meg azt, hogy én sem szeretem az olyan hallgatót, aki mindent megjegyez magának. No, Isten veletek, felkentjeim, ti híresek! Tapsoljatok! Éljetek vidáman és igyatok!" ( K a r d o s T i b o r ford.) R a b e l a i s i s m e r ő i e m l é k e z n e k r á , hogy a „Dive b o u t e i l l e " (az i s t e n i b ü t y k ö s ) u g y a n e z t a t a n á c s o t adja P a n u r g e s z á m á r a m i n d e n k é t s é g é n e k m e g o l d á s a gya­ n á n t . Azzal a gondolattal viszont alig t a l á l k o z t a m a m a g y a r s z a k i r o d a l o m b a n , h o g y E r a s m u s A balgaság dicséretét nem k i s m é r t é k b e n L o r e n z o Válla De voluptate (A g y ö n y ö r ű s é g r ő l ) c. m ű v e a l a p ö t l e t é n e k n y o m á n f o r m á l t a : a n a g y olasz gondol­ k o d ó a h e d o n i z m u s t t e k i n t i az élet é r t e l m é n e k , elveti a sztoi­ k u s o k m o r á l j á t , és a g y ö n y ö r ű s é g e t - a s z e r e l m e t is! - m é g az ü d v ö z ü l t e k v i l á g á b a is á t v e t í t i . (Válla h a t á s á n a k egyéb v o n a t ­ k o z á s á t s z é p e n t i s z t á z t a K a r d o s T i b o r a Balgaság 1958-as magyar fordításának előszavában.) M i n d e z z e l e g y ü t t fel kell v e t n ü n k a s o k a t v i t a t o t t k é r d é s t , s z a t í r a - e E r a s m u s m ű v e , és h a i g e n , m e n n y i b e n . A p o l g á r i E r a s m u s - k u t a t á s , folytatva a nagy r o t t e r d a m i önvédelmét, szívesen m i n ő s í t i a Moriát p u s z t a j á t é k n a k , , j e u d ' e s p r i t " - n e k , amely m i n d e n élessége ellenére sem veendő komolyan. Mi n e m v a g y u n k e z e n a v é l e m é n y e n . M i n d e n j á t é k o s s á g a ellené­ r e a k o r t á r s i világ t á r s a d a l m á n a k b e m u t a t á s a a n n y i r a kegyet­ len, a k í m é l e t n e k oly kevés n y o m a v a n , hogy a k é p e t csak sza­ tírának m i n ő s í t h e t j ü k . N y i l v á n n e m J u v e n a l i s „ f e l h á b o r o d á s á ­ r ó l " ( i n d i g n a t i o ) v a n szó ( „ N e h é z s z a t í r á t n e m í r n i " ) , h a n e m S h a k e s p e a r e b o l o n d j a i n a k n y e r s t r é f á b a b u r k o l t k e s e r ű böl­ c s e s s é g é r ő l . A l á n g e l m é j ű a n g o l d r á m a í r ó is E r a s m u s - t a n í t v á n y volt, m i n t a r e n e s z á n s z E u r ó p a m i n d e n e m e l k e d e t t szel­ leme. Az Utópia v i s z o n t műfaji m i n t á é r t P l a t ó n és L u k i a n o s dia­ l ó g u s a i h o z n y ú l vissza. N e m volt n e h é z ezt t e n n i e M o r u s n a k , 78

h i s z e n é p p e n E r a s m u s s z a l s z ö v e t k e z v e , L u k i a n o s n é h á n y dia­ l ó g u s á t l a t i n r a f o r d í t o t t a ; a Colloquia folyton b ő v ü l ő szövegei is a d h a t t a k m i n t á t . I s m e r e t e s , h o g y M o r u s k é t b e s z é l g e t é s k e r e t é b e n r e n d e z i el m o n d a n i v a l ó j á t : e z e k e t A n t w e r p e n b e n saját v e n d é g s z e r e t ő h á z á b a n f o l y t a t t a egy b á t o r és m ű v e l t u t a ­ zóval, a k i t C s u p a t ű z ( H y t h l o d a c u s ) R a f a e l n e k n e v e z h a t á r o ­ z o t t és s z ó k i m o n d ó e g y é n i s é g é r e u t a l v a . (A b e s z é l ő n é v a gö­ r ö g hütlosz = fecsegés, n a g y o t m o n d á s és a daió = felgyújtok ö s s z e t é t e l e . R a f a e l h i h e t e t l e n e l ő a d á s a gyújtó h a t á s t g y a k o ­ rol!) Az i d e g e n b ő l j ö t t p o r t u g á l Rafael először a n g l i a i t a p a s z ­ t a l a t a i r ó l n y i l a t k o z i k . K e m é n y e n elítéli a p é n z u r a l m á t , a gaz­ d a g o k és s z e g é n y e k k ö z ö t t k i a l a k u l t k i á l t ó e l l e n t é t e k e t , az A n g l i á t ellepő k o l d u s s e r e g e t , a v e l ü k s z e m b e n e l k ö v e t e t t k e ­ g y e t l e n s é g e k e t , sőt m i n d e n n e k o k á t is megjelöli a „ b e k e r í t é s " rablógazdálkodásában: „ - D e n e m c s a k ez az e g y e t l e n k é n y s z e r í t ő o k a v a n a lopá­ s o k n a k . V a n egy m á s i k is, s a m e n n y i r e é n l á t o m , e g é s z e n k ü ­ lönleges o k o t o k is. - S melyik az? - kérdezte a bíboros [John Mortonról, C a n t e r b u r y é r s e k é r ő l , l o r d k a n c e l l á r r ó l v a n szó, a k i n e k a s z t a ­ l á n á l Rafael e g y s z e r m á r e l ő a d t a e z t a g o n d o l a t m e n e t e t ] . - A j u h a i t o k ! - f e l e l t e m . - E z e k az á l l a t o k k ü l ö n b e n szelí­ d e k és i g é n y t e l e n é l e t ű e k s z o k t a k l e n n i . M o s t p e d i g , m i n t m o n d j á k , o l y a n f a l á n k o k és f é k t e l e n e k , h o g y » m e g e s z i k az e m b e r t . . . « ... a n e m e s u r a k és j ó n é h á n y a p á t ú r , s z e n t férfiak, n e m e l é g s z e n e k m e g a v v a l az évi j ö v e d e l e m m e l és t e r m é s s e l , amit őseiknek jövedelmezett a birtok semmit sem t a r t a n a k m e g s z á n t ó n a k , m i n d e n t p a r l a g g á t e s z n e k legelő céljára, le­ rombolják a házakat, lerombolják a falvakat, csak a templo­ m o t hagyják m e g i s t á l l ó n a k a j u h o k s z á m á r a . . . " ( K a r d o s T i b o r ford.) Felesleges a t o v á b b i idézés: ezt a p a r a s z t s á g n a g y t ö m e ­ geit k o l d u s b o t r a j u t t a t ó f o l y a m a t o t M a r x K á r o l y teljes r é s z l e ­ t e s s é g g e l kifejtette a Tőke I. k ö t e t é b e n (24. fej.). Az e b é d u t á n s o r r a k e r ü l ő m á s o d i k b e s z é l g e t é s b e n adja elő u t a z ó n k Utópia szigetén szerzett tapasztalatait, megrajzolva az ideális á l l a m o t . A m é r v a d ó E r a s m u s - i r o d a l o m M o r u s Utó­ piáját a Moriára a d o t t feleletnek t e k i n t i : ez u t ó b b i b a n a fenn­ álló t á r s a d a l m i r e n d bolondsága, amott a racionalisztikusan 79

elrendezett emberi együttélés kívánatos szervezettsége. A morusi elképzelés egészében véve k o m m u n i s z t i k u s . Utópia jól szervezett társadalma n e m ismeri a magántulajdont, a pénz­ n e k n i n c s é r t é k e , az a r a n y h i t v á n y j á t é k s z e r vagy a l a n t a s t á r ­ g y a k (pl. éjjeliedények) a n y a g a . M i n d e n k i r e n d s z e r e s e n végez t e s t i m u n k á t . A t á r s a d a l o m alapsejtje a c s a l á d , az e r k ö l c s ö k szigorúak. Elvből megvetik itt a háborút, e n n e k ellenére ka­ t o n a i l a g i g e n jól f e l k é s z ü l t e k , d e h a h a r c r a k e r ü l a sor, m i n ­ d e n cselt és á l n o k s á g o t m e g e n g e d n e k (Machiavelli!): az ellen­ fél n a g y j a i t p é n z z e l v e s z t e g e t i k , a h á b o r ú t l e h e t ő l e g zsoldo­ s o k k a l vívják; ide i k t a t j a b e a s z e r z ő a svájciak s z a t i r i k u s j e l l e m z é s é t , a k i k e t „ z s o l d é r t h a l ó k " - n a k n e v e z (a g ö r ö g zapoletos t u l a j d o n k é p p e n d ú s g a z d a g o t j e l e n t ) , h i s z e n n é h á n y f o r i n t t ö b b l e t é r t a z o n n a l az ellenfél o l d a l á r a á l l a n a k . U t ó p i á b a n m i n d e n vallást m e g t ű r n e k , h a két alaptételt elismer: a Leg­ főbb l é n y t és a lélek h a l h a t a t l a n s á g á t . M ű v é s z i e n m e g a l k o t o t t t e m p l o m a i k , n ő s p a p j a i k v a n n a k , p o m p á s liturgiájuk. A p a p o k r o p p a n t megbecsülésben részesülnek, de politikai h a t a l m u k n i n c s . N e m i s m e r e t l e n az u t ó p i a b e l i e k e l ő t t a k e r e s z t é n y s é g s e m , d e k a t o l i k u s l e l k é s z e i k n i n c s e n e k . K i e g y e n s ú l y o z o t t , vi­ d á m é l e t e t é l n e k , s z a b a d idejüket a t u d o m á n y n a k , m ű v e l ő d é s ­ nek, a felüdítő j á t é k n a k szentelik. Szigorú törvények korlá­ t o z z á k ő k e t , i s m e r i k a r a b s z o l g a s á g o t : a hadifoglyok és a b ű ­ n ö z ő k k e r ü l n e k a t á r s a d a l o m e r é t e g é b e , d e i n n e n is l e h e t s z a b a d u l n i . É r d e k e s , h o g y v a n n a k ö n k é n t e s s z e r z e t e s e k is: ezek a z o n b a n a legalantasabb m u n k á k a t végzik, amelyeket m é g a r a b s z o l g á k r a sem bíznak. (Éles vágás a kor henyélő s z e r z e t e s e i ellen, a k i k e t E r a s m u s is, az egész itáliai h u m a n i z ­ m u s s a l e g y e t é r t v e , oly k e m é n y e n b í r á l t . ) Az Utópiával k a p c s o l a t b a n m é g k é t m o z z a n a t o t kell m e g e m ­ l í t e n ü n k . M o r u s és b a r á t a i r á a k a r j á k b e s z é l n i R a f a e l t , h o g y l é p j e n fejedelmi s z o l g á l a t b a , h i s z e n k i v á l ó t a n á c s o s l e h e t n e belőle, u t a z ó n k a z o n b a n v i s s z a u t a s í t j a az u n s z o l á s t , m e r t m e g ­ v e t i az u d v a r o k a t ; v e s z é l y e i k e t e r é l y e s e n felsorolja. Másfelől M o r u s t ö b b s z ö r e l l e n v e t é s e k k e l él, és a Rafael f e s t e t t e t á r s a ­ d a l m a t A n g l i á b a n m e g v a l ó s í t h a t a t l a n n a k látja, főleg a p é n z ­ f o r g a l o m r a a l a p o z o t t g a z d a s á g i r e n d m i a t t . Az i d e á l i s a n fes­ t e t t k o m m u n i z m u s t e o r e t i k u s a e g y b e n az a n g o l p o l g á r s á g k é p 80

viselője is volt, s az e r e d e t i t ő k e f e l h a l m o z á s m ó d s z e r é n e k ke­ gyetlenül kemény bírálata ellenére sem tudott a pénz bűvös k ö r é b ő l kilépni. (Egyéni é l e t é b e n e g y é b k é n t r e n d k í v ü l s z e r é n y volt, pl. a b í r ó i i l l e t é k e k e t , a m e l y e k n e k i j á r t a k v o l n a , e r ő s e n csökkentette.) Tragédiájává lett, hogy n e m t u d t a megfogadni Rafael i n t e l m é t , n e m t u d t a e l k e r ü l n i a z s a r n o k k i r á l y szolgá­ l a t á t . K i v é t e l e s k é p e s s é g e i e z t n e m is t e t t é k v o l n a l e h e t ő v é ! H a egy m o n d a t b a a k a r n ó k s ű r í t e n i a k é t é l e t p á l y a l é n y e g é t , a z t k e l l e n e m o n d a n u n k , h o g y az ó v a t o s a n p o l i t i k á t l a n E r a s ­ m u s volt a „ r e á l p o l i t i k u s " , az ő s z i n t é n közösségi, n a g y t e h e t ­ s é g ű államférfit p e d i g l e g y ű r t e a z s a r n o k i p o l i t i k a . R á kell t é r n ü n k e z u t á n az „ e r a s m u s i t ü k ö r " b e m u t a t á s á r a . N é h á n y szemelvényt közlünk a r o t t e r d a m i írásaiból: hogyan értékeli Morust, s hogyan nyilatkozik m e g halála (1535. júli­ u s 6.) a l k a l m á b ó l . Az Utópia első e m l í t é s e E r a s m u s l e v e l e z é s é b e n G e r a r d G o l d e n h a u s e r t ő l s z á r m a z i k , í r á s a 1516. nov. 12-én k e l t L o u v a i n b a n (A. II., 380.). A n y o m t a t á s m e g k e z d é s é n k í v ü l a r r ó l is é r t e s í t i E r a s m u s t , h o g y egy m e g n e m n e v e z e t t festő a sziget ábrázolását („Insulae ipsius figurám") szintén elkészítette. E r a s m u s egy Wolsey b í b o r o s n a k 1519. m á j . 2 8 - á n í r t levelében a r r ó l p a n a s z k o d i k , hogy „ a k a d t a k olyanok, a k i k M o r u s U t ó p i ­ áját n e k e m t u l a j d o n í t o t t á k : u g y a n a n n y i r a , h o g y b á r m i l y ú j ­ donság jelenik meg, a k a r o m vagy nem, n e k e m tulajdonítják." H e v e s e n v é d e k e z i k a II. G y u l a p á p a e l l e n k é s z ü l t g ú n y i r a t , a Július exclusus szerzősége ellen is (A. III., 592.), n o h a k é t s é g ­ telenül ő írta. K i e m e l k e d ő e n f o n t o s és é r d e k e s az U l r i c h v o n H u t t e n h e z i n t é z e t t , A n t w e r p e n b e n 1519. j ú l . 2 3 - á n k e l t r é s z l e t e s levél (A. IV., 1 3 - 2 3 . ) , a m e l y b e n E r a s m u s M o r u s első é l e t r a j z á t m e g ­ írja. D i c s é r i t e s t i , lelki k i v á l ó s á g á t , á l l a n d ó a n d e r ű s m o d o r á t , s z e l l e m e s s é g é t . E b b e n az í r á s b a n e m l í t i M o r u s e p i g r a m m á j á t , m e l y e t a Moriára írt: „ m i n t h a a teve táncolna". Igen tudós férfiú, m á r ifjúságában jól e l s a j á t í t o t t a a g ö r ö g nyelvet, a filo­ zófiát és az a n g o l jogot. F i a t a l feleségét m a g a t a n í t o t t a , s m i n t ­ egy saját k é p é r e f o r m á l t a . H á r o m l á n y a és egy fia v a n . Csa­ l á d j á b a n teljes a h a r m ó n i a . J e l l e m e e l u t a s í t j a a m o c s k o s h a s z ­ n o t , b ő s é g e s e n a d a k o z i k . L o n d o n i főbíró, és s e n k i t ö b b ü g y e t

81

n e m i n t é z el, m i n t ő. P o l g á r t á r s a i i g e n s z e r e t i k . VIII. H e n r i k k i r á l y is u d v a r á b a v o n t a . „ B o l d o g o k az o l y a n á l l a m o k , a m e ­ l y e k n e k fejedelmei M o r u s h o z h a s o n l ó t i s z t v i s e l ő k e t h e l y e z n e k az é l r e . " M o r u s i r o d a l m i t e v é k e n y s é g é r ő l a k i v á l ó b a r á t az a l á b b i a k a t írja: „ R á t é r e k a z o n b a n M o r u s i r o d a l m i t a n u l m á ­ n y a i r a , h i s z e n f ő k é n t e z e k h ó d í t o t t á k m e g őt s z á m o m r a . F i a ­ t a l k o r á b a n j ó r é s z t a k ö l t é s z e t e t g y a k o r o l t a , majd a r r a t ö r e k e ­ dett, hogy prózáját tegye finomabbá, m i n d e n stílusnemben g y a k o r o l v a m a g á t . F ő l e g a d e c l a m a t i ó k b a n g y ö n y ö r k ö d ö t t és olykor p a r a d o x m ó d o n h a t ó t é m á k b a n is, hogy a szellemi gya­ k o r l a t m i n é l é l e s e b b (acrior) legyen. F i a t a l k o r á b a n m é g o l y a n d i a l ó g u s r a is g o n d o l t , a m e l y b e n P l a t ó n n ő k ö z ö s s é g é t v é d e l ­ m e z t e v o l n a . F e l e l t L u k i a n o s Zsarnokölőjére, és a z t a k a r t a , hogy e t á r g y b a n én legyek a v i t a p a r t n e r e : b i z o n y á r a veszély s z á r m a z n é k belőle, h a e m ű f a j b a n v a l a m i l é t r e j ö t t (megjelent) v o l n a . Az Utópiát a z z a l a s z á n d é k k a l í r t a , h o g y r á m u t a s s o n , m i l y d o l g o k m i a t t v a n n a k bajok az á l l a m b a n , d e f ő k é n t B r i ­ t a n n i á r a g o n d o l t , h i s z e n főleg e z t t u d j a á t t e k i n t e n i és m e g ­ i s m e r n i . E l ő s z ö r a m á s o d i k k ö n y v e t í r t a időtöltésből, majd al­ k a l o m a d t á n az elsőt r ö g t ö n ö z v e (ex t e m p o r e ) a d t a h o z z á . I n ­ n e n v a n az e l ő a d á s bizonyos e g y e n e t l e n s é g e . " A t o v á b b i a k b a n a szerző még M o r u s k e g y e s s é g é t dicséri, s m a g a s z t a l j a az a n ­ gol u d v a r t . É r d e k e s s z á m u n k r a , h o g y E r a s m u s - a k á r c s a k a p o l g á r i k r i t i k a n a g y r é s z e - az Utópia j e l e n t ő s é g é t n é m i l e g alábecsüli: időtöltésből és r ö g t ö n ö z v e k e l e t k e z e t t . E g y é b k é n t e volt a k o r t á r s a k v é l e m é n y e is: M o r u s t r a g é d i á j á b a n e világhí­ rű műve semmi szerepet n e m játszott. S z ó l n u n k kell m é g E r a s m u s m a g a t a r t á s á r ó l , a m e l y e t M o r u s halálával kapcsolatban tanúsított. - Viszonylag későn t u d t a m e g J o h n F i s h e r r o c h e s t e r i é r s e k - b í b o r o s és M o r u s h a l á l á n a k (1535. j ú n . 22., ül. 1535. j ú l . 6.) h í r é t . E l ő s z ö r az Ecclesiastae libri IV siue de ratione concionandi (Az e g y h á z i férfiú, azaz a p r é d i k á l á s m ó d s z e r é r ő l ) B a s e l b e n , 1535. a u g . 6-án kelt elősza­ v á b a n említi, n o h a ez a m ű a u g . 24-e e l ő t t n e m l á t h a t o t t n a p ­ világot (A. XI., 190.). Az i r a t m i n t a j á n l á s C h r i s t o p h v o n S t a ­ d i o n a u g s b u r g i p ü s p ö k n e k szól. A b e n n ü n k e t é r d e k l ő r é s z t az a l á b b i a k b a n a d j u k (A. XI., 192.):

82

„De e z e k r ő l majd m á s k o r a m a g u k h e l y é n . M o s t , hogy foly­ t a s s a m , a m i t e l k e z d t e m , m i d ő n a r o c h e s t e r i főpapot ( = J. Fisher) a szerencsétlen végzet elragadta tőlem, úgy l á t t a m jó­ n a k , hogy ezt, b á r m e k k o r a is a g y ö t r e l e m , a t e n e v e d kedvező előjelei a l a t t b o c s á s s a m az e m b e r e k k e z é b e , h i s z e n főként a t e kiváló e m b e r s é g e d v i g a s z t a l j a l e l k e m e t b a r á t a i m ily veszedel­ m e i ( = i a c t u r a ) k ö z ö t t . S i r a t j u k a h a j ó t ö r é s b e n o d a v e s z e t t ér­ t é k e i n k e t . É s m i n ő á r u ( = m e r x ) é r t é k e s e b b , m i n t h a az e m b e r ő s z i n t e b a r á t a i v a l é r i n t k e z h e t ? Miféle v i h a r l e h e t k e g y e t l e ­ n e b b , m i n t a m e l y e n g e m a n n y i n a g y t e k i n t é l y ű b a r á t t ó l fosz­ tott meg? Előbb William W a r h a m t ó l , C a n t e r b u r y érsekétől, n e m r é g i b e n William M o u n t j o y t ó l , majd a r o c h e s t e r i p ü s p ö k t ő l és T h o m a s M o r u s t ó l , a k i a n n a k az o r s z á g n a k főbírája volt, s a k i n e k a lelke a h ó n á l f e h é r e b b volt, s oly t e h e t s é g , a m i l y e n A n g l i á b a n s o h a s e m a k a d t , és n e m is lesz, á m b á r n a g y o n is kiváló t e h e t s é g e k szülőanyja. Ily g y ö t r e l m e k k ö z ö t t főként k é t dolog e n y h í t i f á j d a l m a m a t . E l ő s z ö r a r r a gondolok, hogy h a m a ­ r o s a n e g y e s ü l ü n k K r i s z t u s b a n , másfelől t u d o m , h o g y A u g s b u r g m i n ő b a r á t o k a t a d o t t volt n e k e m , ... k ö z ü l ü k t e vagy az első és a l e g ő s z i n t é b b . " N e m v á d o l j u k E r a s m u s t a z z a l , h o g y b a r á t a i ( F i s h e r és M o r u s t r a g i k u s sorsa) n e m v á l t o t t ki belőle ő s z i n t e r é s z v é t e t , sőt f e l h á b o r o d á s t , d e e n n e k , s z o k o t t m ó d j á n c s a k ó v a t o s a n , h u m a n i s t a stílusfordulatok közhelyeivel m e r t h a n g o t adni. E l ő s o r o l j a és egybefogja az u t ó b b i é v e k v e s z t e s é g e i t , n o h a W a r h a m 1532-ben h a l t m e g , L o r d M o u n t j o y (W. B l o u n t ) 1534b e n , s e g y i k ü k s e m l e t t a királyi ö n k é n y á l d o z a t a , m i n t F i s h e r v a g y M o r u s . N a g y o n j e l l e m z ő S t a d i o n p ü s p ö k felelete (A. XI., 265.); m i u t á n m e g d i c s é r t e az Ecclasiastát, így folytatja: „Úgy v é l e m , egy dolgot m é g ki kell n y i l v á n í t a n o m . M i d ő n az első k ö n y v b e n , a 4 1 . l e v é l b e n t ö b b e k k ö z ö t t így í r s z »Ma is v a n n a k bizonyos főemberek, akik n e m nagyon különböznek H e r ó d e s t ő l , a k i k K r i s z t u s t és t a n í t á s á t g ú n y t á r g y á v á teszik,« hozzá kellett volna még tenned: Miként Heródes Keresztelő J á n o s t , a s z e n t és á r t a t l a n férfiút H e r o d i a s k e d v é é r t lefejez­ t e t t e , u g y a n í g y A n g l i a k i r á l y a k é t f e d d h e t e t l e n férfiút, a r o c h e s t e r i t és M o r u s t a saját á g y a s a m i a t t . M i c s o d a e m b e r t e ­ l e n és s z á z a d u n k b a n h a l l a t l a n b ű n t e t t ! E z új v é r t a n ú k t ö r t é 83

n e t é t s i r a l m a s g y á s z o l á s s a l o l v a s t a m , és á m b á r s o h a e g y i k ü ­ k e t s e m l á t t a m , m é g i s a p ü s p ö k n e k és M o r u s n a k , kiváló tisz­ tességük okán, amelyet széltében hirdettek, szívem mélyéből j ó t k í v á n t a m . N e m k é t l e m , hogy e l n y e r t é k a m á r t í r o k k o r o n á ­ j á t . " E z volt az e u r ó p a i h u m a n i s t a k ö z v é l e m é n y h a n g j a , leg­ a l á b b i s a k a t o l i k u s o k é , b á r 1535-ben a reformáció frontjai m é g távolról s e m t i s z t á z ó d t a k , s b i z o n y á r a s o k a n g o n d o l k o d t a k így m á s o k is. M i n d e n k é p p e n n e v e z e t e s a z o n b a n , h o g y s e m L u ­ t h e r , s e m M e l e n c h t o n levelezésében n e m t a l á l h a t ó m e g M o r u s e s e t e , s ez eléggé é r t h e t ő . A k o n t i n e n s i p r o t e s t a n t i z m u s r o p ­ p a n t v á r a k o z á s s a l n é z e t t VIII. H e n r i k R ó m a - e l l e n e s t e v é k e n y ­ sége felé; az a n g o l k i r á l y levelezett M e l a n c h t o n n a l , 200 d u k á ­ t o t k ü l d ö t t n e k i a Loci theologici a j á n l á s á é r t ; 1535 d e c e m b e ­ rében pedig angol küldöttség tárgyalt J é n á b a n a német p r o t e s t á n s o k szellemi vezéreivel. M e g kell e m l í t e n ü n k m é g E r a s m u s egy P é t e r T o m i c k i h e z i n t é z e t t h o s s z ú l e v e l é n e k (A. XI., 2 1 7 - 2 2 2 . ) egyetlen, M o r u s r a v o n a t k o z ó r é s z l e t é t . A levél B á z e l b e n k e l t 1 5 3 5 . a u g . 3 1 - é n . „A m e l l é k e l t levéltöredékből, a m e l y e t n e k e d e l k ü l d ö k , m e g t u d ­ h a t o d , m i t ö r t é n t A n g l i á b a n a r o c h e s t e r i p ü s p ö k k e l és T h o m a s M o r u s s z a l , a k i n é l A n g l i a t á r s a d a l m á b a n („iugo h o m i n u m " ) s e n k i s e m volt s z e n t e b b és j o b b . M o r u s b a n s z i n t e m a g a m is m e g h a l o k , a n n y i r a e g y e t l e n egy volt k e t t ő n k b e n a lélek, a h o g y P y t h a g o r a s mondja. De ilyen az e m b e r i sors h u l l á m v e r é s e . " E z E r a s m u s legmelegebb nyilatkozata Morusról, u t á n a azonban m i n d j á r t arról értesíti a lengyel h u m a n i s t á t , hogy III. P á l p á p a bíborossá a k a r t a őt kinevezni, de ezt a megtiszteltetést n e m t u d j a elfogadni. E m l í t e n ü n k kell m é g egy E r a s m u s n e v é h e z k a p c s o l h a t ó ira­ t o t , az Expositio fidelis de morte D. Thomae Mori et quorundam aliorum insignium virorum in Anglia c í m ű t (A. XI., 3 6 8 - 3 7 8 . , A p p e n d i x XXVII,), a m e l y e t a l e g r é g i b b h a g y o m á n y n e k i tulajdonít. P . S. Allén k u t a t á s a i s z e r i n t ezt az i r a t o t elő­ ször F r o b e n i u s n á l n y o m t á k m é g 1535-ben, 1536-ban Antwer­ p e n b e n is m e g j e l e n t . 1 5 6 3 - b a n E p i s c o p i u s a d t a k i B á z e l b e n Morus összegyűjtött m u n k á i n a k („Lucubrationes...") köteté­ ben: itt bizonyos Nucerinus neve alatt szerepel: Philippus M o n t a n u s n a k küldi, aki c s a k u g y a n E r a s m u s t a n í t v á n y a i kö84

r é h e z t a r t o z o t t . Felveszi e levelet az 1689-es F r a n k f u r t b a n és L i p c s é b e n m e g j e l e n t M o r u s - k i a d v á n y , m a j d L e C l e r c (Clericus) 1 7 0 3 - b a n k e z d ő d ő h í r e s leydeni E r a s m u s - k i a d v á n y a (Ope­ r a o m n i a ) . Az 1689-es k i a d á s f ü g g e l é k é b e n k ö z ö l t i r a t r ó l a következő szerkesztői megjegyzést olvassuk: „Némelyek m e g v a n n a k győződve, h o g y az a l á b b i l e v é l n e k , a m e l y N u c c r i n u s n e v e a l a t t j e l e n t m e g , m a g a E r a s m u s volt a szerzője. De b á r k i volt is a szerző, n a g y o n kiváló ( „ e l e g á n s " ) és o l v a s á s r a m é l t ó , minthogy Anglia két leghíresebb e m b e r é n e k halálát beszéli el." E z t a megjegyzést r é s z b e n Le Clerc is á t v e s z i . A t r a g i k u s h a l á l e s e t e k t ü z e t e s e l b e s z é l é s e u t á n , a levél h a r m a d i k r é s z é ­ b e n a s z e r z ő e r k ö l c s i - p o l i t i k a i m e g f o n t o l á s o k a t közöl. E b b ő l m u t a t u n k b e egy r ö v i d e b b s z e m e l v é n y t : „ H a é n a k i r á l y t a n á ­ c s o s a l e t t e m v o l n a , a m a g a m e g y ü g y ű s é g e s z e r i n t a r r ó l igye­ k e z t e m v o l n a őt m e g g y ő z n i , hogy s z o k o t t k e g y e s s é g e és egyéb e r é n y e i folytán, a m e l y e k m i a t t n e v e ezideig m i n d e n e k n é l ked­ v e s és s z e r e t e t r e m é l t ó volt, l e g y e n t a r t ó z k o d ó B r i t a n n i á n a k az egész világ á l t a l i s m e r t e fényességei ü g y é b e n , vagy eléged­ j é k m e g szelídebb b ü n t e t é s s e l . K e g y e t l e n dolog a k i r á l y o k h a ­ ragja, s h a e n n e k a l k a l m a t l a n m ó d o n ellene állasz, k o m o l y a b b bonyodalom keletkezik. A vad lovakat, a k á r c s a k a szitkozó­ d á s t , n e m e r ő s z a k k a l , h a n e m szíves s z a v a k k a l kell m e g s z e l í ­ d í t e n i . A hajósok s e m k ü z d e n e k a d ü h ö n g ő v i h a r ellen, h a n e m n y u g a l o m m a l v a g y k i t é r ő f o r d u l a t o k k a l v á r j á k ki az a l k a l m a ­ s a b b időjárást. Sok m i n d e n t meggyógyít az idő, a m i t s e m m i n ő e r ő v e l n e m t u d s z m e g j a v í t a n i . Az e m b e r i dolgok is á l l a n d ó a n h u l l á m z a n a k , d e a k á r h á n y s z o r k i e m e l k e d ő v a g y v é g z e t e s ese­ m é n y e k t ö r t é n n e k , sokan k e r ü l n e k veszélybe, akik n e m en­ gednek a viharnak." E z e k az e l m é l k e d é s e k , d e e g y é b m o z z a n a t o k is E r a s m u s ujját m u t a t j á k . A levél í r á s a h e l y é ü l P á r i z s t t ü n t e t i fel a szer­ ző, c s a k az é v s z á m o t adja m e g , E r a s m u s r o p p a n t f á j d a l m á r a h a r m a d i k s z e m é l y b e n u t a l (vajon a j ó ö r e g kibírja-e m a j d e csapást?): mindez azonban aligha téveszti m e g a Rotterdami a l a p o s a b b i s m e r ő i t . B á r m i l y f á j d a l o m m a l és m e g b e c s ü l é s s e l b e s z é l is az á l d o z a t o k r ó l , VIII. H e n r i k elítélésére e g y e t l e n sza­ v a sincs. Az Ecclesiasta előszava a l a p j á n ú g y is elterjedt a h í r

85

Angliában, hogy E r a s m u s a király ellen írt, később meggyő­ z ő d t e k ez á l l í t á s a l a p t a l a n s á g á r ó l . M o r u s é s E r a s m u s az e u r ó p a i g o n d o l a t t ö r t é n e t é n e k legna­ g y o b b alakjai k ö z é t a r t o z i k . Az e l ő b b i t K a r i K a u t s k y kiváló okfejtése a l a p j á n a szocializmus e l ő f u t á r a i k ö z ö t t kell s z á m o n t a r t a n u n k , é s n e m c s a k a z é r t , m e r t a z Utópiában megrajzolta a m u n k á r a alapozott, lényegében kommunisztikus társadal­ m a t , h a n e m k o r a v i s s z a é l é s e i éles l e l e p l e z ő j e k é n t , a s z ü l e t ő tőke h e v e s t á m a d ó j a k é n t is. E g y é n i t r a g é d i á j a , hogy az a l a k u ­ ló r e f o r m á c i ó b a n n e m i s m e r t e fel a h a l a d á s i r á n y á b a m u t a t ó újat. Jellemereje és következetessége mégis tiszteletet érde­ m e l . E r a s m u s éles s z e m m e l v e t t e é s z r e é s t á m a d t a a v i s s z a ­ h ú z ó e r ő k e t , az e l a g g o t t k ö z é p k o r t , d e á l l a n d ó b é k e v á g y a , kiegyezésre hajlandó természete kerülte a konfliktusokat. A m o d e r n e u r ó p a i s z e l l e m s z á m á r a b i z o n y á r a t ö b b e t is a d o t t M o r u s n á l : n á l a t a l á l h a t ó k m e g i g a z á n a vallási t ü r e l e m csírái. Evangéliumi h u m a n i z m u s a t á g körű, dogmatikai kötöttségek­ től j ó r é s z t m e n t e s volt, így a l e g k ü l ö n b ö z ő b b i r á n y o k (pl. a z anabaptisták, antitrinitáriusok) hivatkozhattak rá. Kettejük b a r á t s á g a v i s z o n t m e g n y i l v á n u l á s a a szellem ö n b e c s ü l é s é n e k , és m a sincs p é l d a a d ó e r ő n é l k ü l .

Felhasznált irodalom A Moriát és az Utópiát Kardos Tibor fordításában (1958., ül. é. n.) használtam, az erasmusi szövegeket magam fordítottam. Legfőbb forrásom Erasmus levelezése volt, a P. S. Allén által közzétett Opus epistolarum 12 kötete (1906-1958). Az A. rövidítés erre vonatkozik kötet- és lapszámmal. Az Erasmus-irodalom nagy területeit hasz­ náltam, főként Au. Renaudet: Érasme et l'Italie (Gencve, 1954.) és Jean-Claude Margolin: Érasme (2. kiad. Paris, 1977.) c. könyveit. Morus és Erasmus viszonyát jól mutatja be Aug. Rüegg tanulmánya az 1936-os bázeli Gedenkschriftben, noha csak a két nagy művet veti össze. Alig kell mondanom, hogy J a n Huizinga Erasmus-monográfiája állandó segédeszközöm volt (holland kiadása 1924-ből; W. Kaegi német fordítása mellett az olasz kiadást is forgattam). 86

Morusra ma legjobb R. W. Chambers: Thomas More c. műve, ennek magyar fordítása Nyilas Verától (Bp., 1971.). K. Kautsky: Th. Mo­ rus und seine Utopie c. művét egy 1947-es berlini kiadásban forgat­ tam. Átnéztem még H. Brémond: Thomas Morus c. könyvét is, amely német fordításban 1935-ben, a szentté avatás évében jelent meg Regensburgban. Erősen konfesszionális színezetű, b á r nem el­ fogult. - Morus Opera omnia c. gyűjteményes 1689-es kiadása meg­ van a Debr. Ref. Koll. nagykönyvtárában. A latin szöveget ebből ol­ vastam. Benne van Th. Stapleton híres életrajza és a szövegben elemzett Expositio is. Melanchton levelezését a Corpus Reformatorum (Vol. II., Halle, 1855.) kiadásából, Lutherét pedig a D. Martin Luthers Werke c. sorozatból (Briefwechsel 7. Band, Weimar, 1937.) ismerem.

87

A D A L É K O K BALASSI-VERS ÉRTELMEZÉSEKHEZ

Balassi Bálint nyelvi, tárgyi és k a p c s o l a t t ö r t é n e t i elemzése Szilády Á r o n k i a d á s a ó t a s z a k a d a t l a n u l folyik, s m i n d i g h o z ú j a t . E l h a n y a g o l v a m o s t az i r o d a l o m t ö r t é n e t i m o t í v u m o k a t , p u s z t á n az ú j a b b n y e l v t ö r t é n e t i m a g y a r á z a t o k r a u t a l u n k , hi­ s z e n m a g u n k is ilyesféle h o z z á s z ó l á s r a s z e r e t n é n k v á l l a l k o z ­ n i , n o h a a k e r e t e t n é m i l e g k i t á g í t j u k az i n t e r p r e t á c i ó i r á n y á ­ b a is. 1

2

3

1. A Katonaénekről (Laus confiniorum) gazdag tartalmú magya­ r á z a t o k l á t t a k n a p v i l á g o t , s ezek e p á r a t l a n v e r s m i n d e n esz­ tétikai értékét feltárták. Csakugyan a legszebb m a g y a r vers­ k o m p o z í c i ó k közé t a r t o z i k . E c k h a r d t S á n d o r u t a l t e l ő z m é n y é ­ re (Tinódi), h a t á s á r a (Rimay, Balassi Zsigmond, a lengyel k a t o n a k ö l t é s z e t ) , Varjas B é l a a h á r o m p i l l é r e s v e r s e k közé so­ r o z t a , J u l o w V i k t o r p e d i g s z á m s z i m b o l i k a i é r t e l m é t fejtegette. 4

5

1

2

3

4

5

88

Bp., 1878. Vö. az ItK Balassi-számában (1976/5-6.) HORVÁTH Iván, KOMLOVSZKI Tibor, VARJAS Béla tanulmányaival és NEMESKÜRTY István dolgozatá­ val, ItK, 1978. A. MOLNÁR Ferenc dolgozatai, Nytud. Ért. 83. sz. 378-85., Mny LXXII., 308-328., Mny LXXIV, 399-413. Varjas Béla ItK, 1970.; Julow Viktor uo. 1973. Krit. kiad. (BÖM) I., 245.

A n y e l v i r é t e g e t n e m v i z s g á l t á k , J u l o w V i k t o r t e s z egy m e g ­ j e g y z é s t a fog v e r s b e l i é r t e l m é r e , a m e l y foglyot ejt j e l e n t é s t hordoz. M a g u n k l e g e l ő s z ö r a véres s z ó t t e s s z ü k szóvá. E c k h a r d t S á n d o r k r i t . k i a d á s á b a n az első b á r t f a i e d i t i o (1640 t á j á r ó l ) veres v á l t o z a t á t k ö z l i , d e h o z z á t e s z i , h o g y ez = v é r e s . J u l o w V i k t o r v e r s k ö z l é s e v é r e s a l a k o t ír m i n d e n m a g y a r á z a t n é l k ü l : 6

7

V é r e s zászlók a l a t t lobogós k ó p i á t v i t é z e k o t t viselik. V a l a m e n n y i e n t i s z t á b a n v a g y u n k a z z a l , h o g y a véres szó is veres ( é r t s d : v ö r ö s ) . A véres a XVI. s z á z a d b a n m é g j ó r é s z t a v é r színe: a zászlók t e h á t n e m „ v é r b e n f e r t e z e t t e k " (hogy Ba­ lassi s z a v a i t h a s z n á l j a m ) , h a n e m p u s z t á n c s a k v ö r ö s s z í n ű e k . I l y e n volt a m a g y a r h a d i lobogó. L á s s u n k e r r e n é h á n y d o k u ­ mentumot! A K é p e s K r ó n i k a S z e n t Lászlóról ezt írja: „ . . . p r i m u s vexillo r u b e o i m p e t u m fecit C u n o r u m " : a v ö r ö s zászló a l a t t e l s ő k é n t r o h a n t a m e g a k u n o k a t . - S a l á n k i G y ö r g y : História cladis turcicae ad Nádudvar című históriás énekében Geszti Ferenc „ m i h e l y t m e g h a l l o t t a a t ö r ö k dolgát, k i h o z a t t a v e r e s zászlóját s e l i n d í t o t t a Diósgyőrből szép h a d á t . " - A G y ö n g y ö s i I s t v á n ­ n a k t u l a j d o n í t o t t Mars és Bacchus egymással való viaskodás­ árul c í m ű k ö l t e m é n y b e n (45. vsz.): „Sok v ö r ö s z á s z l ó k a t szél­ nek eresztették". - A Magyar Nyelv Történelmi-Etimológiai S z ó t á r a s z e r i n t véres „ v ö r ö s " é r t e l e m b e n e l ő s z ö r a F e s t e t i c h 8

9

10

6

7

8

9

10

Id. h. 642. BÖM, 246. SZENTPÉTERY: Scriptores... I., Bp., 1937., 413. DEZSI Lajos: Tinódi Sebestyén, Bp., 1912., 193. Dézsi kivonata szinte szó szerint idézi az eredeti szöveget (RMKI., 181., RMNyt. I., 492.), amelyet ez alkalommal nem láttam. Megvan a veres zászló kifejezés a Cantio de militibus pulchra című XVI. századi históriás énekben is. Vö. Szöveggyűj­ temény a régi magyar irodalomból, I., Bp., 1951., 258. Gyöngyösi István ÖM. I., 1914., 102. Ugyanez a szöveg a RMKT XVII. sz. 10. kötetében, s. alá rend. Varga Imre, Bp., 1981., 601.

89

K ó d e x b e n fordul elő (XV. sz. vége), majd C a l e p i n u s s z ó t á r á n a k 1585-ös k i a d á s á b a n . I g e n h e l y e s e l j ü k t e h á t , h o g y E c k h a r d t S á n d o r 1 9 6 8 - a s , Stoll B é l a 1974-es és H o r v á t h I v á n ú j v i d é k i B a l a s s i - k i a d á s a e g y é r t e l m ű l e g a veres m e l l e t t foglalt á l l á s t , k i z á r v a ezzel a m a m á r á l t a l á n o s m á s i k j e l e n t é s „ á t h a l l á s á ­ nak" lehetőségét. A m á s i k szó, a m e l y e t v i z s g á l n i s z e r e t n é k , a csata. E r r ő l is m i n d n y á j a n t u d j u k , h o g y e r e d e t i j e l e n t é s e k i s e b b lovas c s a p a t v a g y a vele v é g r e h a j t o t t p o r t y á z á s . F e n t e b b e m l í t e t t m o d e r n n y e l v t ö r t é n e t i s z ó t á r u n k ezt az é r t e l m e t először 1555-ből ada­ tolja. B a l a s s i B á l i n t n á l és s z i n t e m é g másfél é v s z á z a d i g m i n ­ d i g e z t j e l e n t i . Az ütközet é r t e l e m csak 1700 t á j á n b u k k a n fel (vö. „ m o h á c s i c s a t a " ) . Mégis az az é r z é s e m , hogy m o d e r n m a ­ g y a r á z a t a i n k o l y k o r ez u t ó b b i é r t e l m e t is b e l e v e s z i k a v e r s t a g l a l á s á b a : J u l o w V i k t o r k i is m o n d j a az ütközet s z ó t . M a ­ g a m m o s t csak a r r a s z o r í t k o z o m , hogy a csata szó p o n t o s t a r ­ talmát dokumentálom. 1 1

12

13

14

1570-es és 1579-es t ö r ö k n y i l a t k o z a t o k a t i d é z e k : „ S z ü n e t i n i n c s az n a g y c s a t á z á s n a k , u t o n á l l á s n a k , l e s h á n y á s n a k . " „Várak alá száguldanak, csatáznak, u t a k a t állanak, lesöket h á n y n a k , e m b ö r ö k e t fognak, b a r m o k a t h a j t a n a k , m i k o r m ó d ­ j á t i s m e r i k . " K o l l o n i t s Szigfrid, a m a g y a r r á l e t t n é m e t főka­ p i t á n y írja 1609-ben: „...a c s a t á k j á r á s á t - h a az e r d ő és b o k o r k i z ö l d ü l - e n a g y n y o m o r ú s á g b a n m e g a k a d á l y o z n i ... n e m le­ h e t . " Wathay F e r e n c Székesfehérvár elestéről írt terjedelmes h i s t ó r i á s é n e k é b e n (1603) o l v a s s u k : „ C s a t á k t ó l h e r c e g e z t g y o r s o n m e g é r t é . " Z r í n y i M i k l ó s 1 6 4 8 . m á r c . 4 - é n e z t közli B a t t h y á n y Á d á m m a l : „ S z a b ó B á l i n t c s a t á r a volt, s e m m i t s e m 15

16

1 7

III. köt., 1976., 1117. 1976,, 106. MNyTESz. I., 1967., 484. Id. h. 642. TAKÁTS Sándor: Rajzok a török világból. I., Bp., 1915., 402. Uo. 409. RMKT XVII. sz. I. köt., 149., 33. szám, 24. vsz.

90

h o z o t t , de m á s l é g r á d i 13 lovas v a l ó b a n jó s z e r e n c s é v e l j á r t a k , m e r t a b a r c s i fő s z e r d á r a g á t n e g y e d m a g á v a l h o z t á k e l . " L á m egy c s a t á h o z elég 13 e m b e r is! Zrínyi egy i g e n j e l l e m z ő levelét a l á b b m é g i d é z e m . - N a g y k ö l t ő n k 1648 á p r i l i s á b a n : „...én reájok n e m m e n t e m , s e m c s a t á t n e m b o c s á t o t t a m . " U g y a n ő : „Ofölsége m i n e k ü n k e r ő s e n tiltja az c s a t á t , az t ö r ö k p e n i g m i n d eljár az c s a t á z á s b a n . " E levélben e g y é b k é n t Zrínyi Mik­ lós a z t is e m l í t i , h o g y egy ö s s z e c s a p á s b a n 15 l e g é n y e s e t t el, d e „az t ö r ö k ö k b e n h á r o m avagy n é g y a n n y i v e s z e t t " . 18

19

20

R e n d k í v ü l j e l l e m z ő az a l á b b i P á z m á n y - i d é z e t : „A' Vitéz F e ­ j e d e l e m , k i n e k b ö l c s e s é g e v a g y o n a' h a d - v i s e l é s b e n , e l s ő b e n m a r t a l é k o t és c s a t á t r e n d e l : a n n a k - u t á n a , a' T á b o r t e r h e i t és f é l e l m e s S á k m á n y o s i t , félre s z á l l i t v á n , az ü t k ö z e t r e b á t o r s á ­ gos Vitézekből D a n d á r t és d e r é k S e r e g e t r e n d e l , m e l l y e k e n az viadalnak szerencséje meg-fordulljon." Kiderül ebből a ma­ g y a r s e r e g egész t a k t i k á j a . A h a d v e z é r e l ő b b „ m a r t a l é k o t " k ü l d ki, a z a z n é h á n y ö n k é n t vállalkozó lovas l e g é n n y e l inger­ li az e l l e n s é g e t . (A szó m a i j e l e n t é s v á l t o z á s á t az indokolja, h o g y ezek l e g t ö b b s z ö r odavesztek!) E z u t á n n é h á n y „ c s a t á v a l " t e s z i p r ó b á r a az e l l e n s é g erejét, majd a „ d a n d á r r a l " és „ d e r é k s e r e g g e l " viszi d ű l ő r e az ütközetet. E g y b i z o n y o s : a csata a XVI-XVII. században n e m jelentett ütközetet! 21

I s m e r e t e s az is, h o g y a csata és az ütközet k ö z ö t t t ö b b á t ­ m e n e t i v á l l a l k o z á s volt, m i n t pl. a les. S u g a l l ó e r e j ű szépsége m i a t t egész t e r j e d e l m é b e n k ö z l ö m Z r í n y i M i k l ó s n a k egy 1648. febr. 3-án B a t t h y á n y Á d á m h o z i n t é z e t t levelét: „Szolgálok K e g y e l m e d n e k . M a s t az h ó d v i l á g e r ő s , az é j s z a k a h o s s z ú , az ú t is megjob­ b u l t . É d e s B á t y á m U r a m , i s m é g sok ideig n e m l e s z e m (!) ilyen a l k a l m a t o s s á g u n k az p r ó b á b a n . H a K e g y e l m e d a k a r a t j a , é n j ó n a k m o n d a n á m , L e n t i r e j ü n n e és K á n y a v á r r a K e g y e l m e d

1 8

1 9

2 0

2 1

Zrínyi Miklós Összes művei, II., Bp., 1958., 80. Uo. 90. 1654. jún. 12., uo. 213. Kalauz, VII. könyv, bevezetés. Az 1637-es 3. kiad. 596. lapján.

91

a l á , a v a g y h a S z é c s i s z i g e t n é l a k a r n á K e g y e l m e d ; az les felől i t t n e m s z ó l h a t u n k , h a n e m ö s z v e h o z v á n I s t e n b e n n ü n k e t ak­ k o r v é g e z h e t ü n k és t a n á c s k o z h a t u n k . Az B á l i n t m o s t a k a r t c s a t á r a m e n n i , és v i s s z a P ö l ö s k e felé t é r n i , de é n n e m e r e s z t e t t e m m e d d i g K e g y e l m e d t ü l v á l a s z t o m n e m l e s z e n . K e g y e l m e d é d e s B á t y á m U r a m írja m e g n e k e m e z i r á n t való s z á n d é k á t és az n a p j á t is, m i k o r l e h e t n e Kegyel­ m e d t ü l . Ő r i z z e K e g y e l m e d m a g á t az h í r t ü l , n e adja Kegyel­ m e d t u d t á r a az végbeli k a p i t á n y o k n a k az t e r m i n u s előtt, h a ­ n e m c s a k az n a p m i k o r i n d u l n i k e l l n e k i k , é n m a r a d o k az Kegyelmed... kész szolgája m í g é l e k GZM" L á t n i v a l ó , hogy a les, m i n t n a g y o b b k a t o n a i akció e l ő t t tilos a csatázás, sőt u t o l s ó p e r c i g t i t o k b a n kell t a r t a n i , hogy v a l a m e ­ lyik forrófejű v é g v á r i k a p i t á n y el n e r o n t s a a dolgot. Ilyen lest ír le k ö l t ő n k a Szigeti veszedelem III. é n e k é b e n , s ez m á r sza­ b á l y o s ü t k ö z e t t é n ő ki, m i n t a h o g y a n az volt az 1580-as n á d ­ udvari összecsapás, a renegát Sasvár bég haderejének meg­ semmisítése. L á s s u k e z u t á n B a l a s s i B á l i n t o t ! Az a n é z e t ü n k , h o g y köl­ tőnk csak a végvári h a r c m o d o r r a annyira jellemző csatázás m e g ö r ö k í t é s é t t ű z t e ki m ű v é s z i célul. H a életrajzi a d a t a i t vé­ gignézzük, a h a t v a n i v á s á r ü t é s kivételével (1580) nagyobb k a t o n a i a k c i ó b a n a l i g h a v e t t r é s z t 1593-ig, a 15 éves h á b o r ú k i t ö r é s é i g . Csatában b i z o n y á r a a n n á l t ö b b s z ö r , E g e r b e n is, É r s e k ú j v á r t is. A Laus confiniorum 1589-ből való! E b b ő l a z t t u d j u k m e g , h o g y a v i t é z e k szíve g y a k o r t a felbuz­ d u l , ö n k é n t i n d u l n a k „vitéz p r ó b á l n i " ( = v i t é z t p r ó b á l n i , vö. „ h á z t ű z n é z n i " ) , t e h á t csatázni, feltéve, h a e r r e e n g e d é l y t k a p ­ n a k (2. vsz.). 22

NEMESKÜRTY István: Balassi Bálint, Bp., 1978., 79-80. - Salánki Gy. em­ lített művében Balassi hatvani vásárütését is említi, noha ez ápr. 21-én megtörtént, a nádudvari viadal viszont júliusban volt. Arra nincs adat, hogy Balassi az utóbbiban részt vett.

92

A „veres zászló", a „ r o p p a n t s e r e g " (3. vsz.) v a l ó b a n ü t k ö z e t ­ r e k é s z ü l ő d é s r e m u t a t , de a m e z ő n n y a r g a l á s a s e r e g előtt is­ m é t csata l e h e t . A leírt j e l e n e t l e h e t e g y é b k é n t h a d i s z e m l e is. A 4. vsz. s z e r i n t e m n e m előlegez s e m m i n ő n a g y o b b a k c i ó t , p u s z t á n k ö l t ő i é l e t k é p e t a d a lovas k a t o n a m i n d e n n a p i t e v é ­ k e n y s é g é r ő l . „ M i d ő n é j t e n éjjel c s a t a v i s e l é s s e l m i n d e n i k l a n ­ k a d t s f á r a d t " : a z t j e l e n t i , hogy a g y a k o r i éjszakai p o r t y á z á s o k s o r á n e l t ö r ő d ö t t lovasok o t t , h e l y b e n , pl. a v á r a l a t t , a s z a b a d mezőn hálnak. A „ M i d ő n m i n t j ó sólymok, m e z ő n széllel j á r n a k , v a g d a l k o z ­ n a k , f u t t a t n a k " (5. vsz.) s z i n t é n c s a k k i s e b b h a r c i c s e l e k m é n y ­ re utal, portyázó hadműveletre. A 6 - 8 . v e r s s z a k c s a k u g y a n felfogható egy n a g y o b b k a t o n a i akció l e í r á s á n a k : a 7. v e r s s z a k b a n o t t is v a n a les, d e a 2 1 . sor m á r i s m é t a csatát e m l í t i . A 2 3 . s o r viadalhelye a mi szem­ p o n t u n k b ó l k ö z ö m b ö s szó, egy n a g y o b b m é r e t ű ö s s z e c s a p á s r a az m u t a t n a , hogy „ s e b e k b e n ( = s e b ü k t ő l ) h a l v a s o k a n feküszn e k " . D e ez is m e g t ö r t é n h e t p o r t y a ( = c s a t a ) a l k a l m á b ó l is. N a g y o n p l a s z t i k u s n a k t a r t o m J u l o w V i k t o r n a k a z t a megjegy­ z é s é t , h o g y a Katonaének s z i n t e m o d e r n f i l m t e c h n i k á v a l , vá­ g á s o k k a l d o l g o z i k , s c s a k a k ö l t e m é n y egésze adja a v é g v á r i m i n d e n n a p o k ragyogó fénybe emelt, megdicsőített m á s á t . E m l í t s ü n k m é g a n n y i t , h o g y a csata szó m á i g él a n é p n y e l v ­ ben „ízben, a l k a l o m m a l " jelentésben. Abaúj, Borsod, Heves m e g y é b ő l i d é z i k az egy csatába ( = egy ízben)-féle a l a k o k a t . M a g a m is h a l l o t t a m B ü k k a r a n y o s o n ( B o r s o d m.) az 1 9 3 0 - a s években a következő párbeszédet: „Behordtátok m á r a szénát? - B e , h á r o m c s a t á r a . " E n é p n y e l v i a l a k is b i z o n y í t j a , h o g y a csata m i n d i g egy-egy alkalmat (viszonylag rövid i d ő t a r t a m o t ! ) jelent. 23

2 4

N é z e t e m s z e r i n t n e m v e t t ü k f i g y e l e m b e eléggé a roppant sereg j e l e n t é s t a r t a l m á t s e m . M i n d e n m a i olvasó a s e r e g n a g y ­ s á g á r a g o n d o l , p e d i g n e m e g é s z e n ez a XVI. s z á z a d i v a l ó s á g . A szó a roppant, összeroppan ( = összecsap) s z á r m a z é k a . A rop-

2 3

2 4

Id. h. 642. SZINNYEI József: Magyar Tájszótár, I., Bp., 1893., 274. has.

93

pant sereget c s a k H e l t a i b ó l , B a l a s s i b ó l és S z e n c z i M o l n á r b ó l t u d j u k a d a t o l n i . B á r c z i G é z a a k ö v e t k e z ő , r e n d k í v ü l szemléle­ t e s m a g y a r á z a t á t nyújtja: „roppant m n . [XVI. sz. m . f.: N y S z ] a roppan ige s z á r m a z é k a , e r e d e t i l e g k a t o n a i m ű s z ó : a k é t se­ r e g összeroppan, a z a z „robajjal ö s s z e c s a p " , s a robogó, robajos p á n c é l o s d e r é k h a d a t roppant seregnek n e v e z i k , i n n e n a n a g y ­ s á g f o g a l m a ; vö. r é g i roppantott „ n a g y " [XVII. sz. e. f. N y S z ] (Nyr. 6 3 : 6 5 ) . A Balassi-féle roppant sereg t e h á t n e m feltétle­ n ü l nagy (ez m á r csak m á s o d l a g o s j e l e n t é s e volt!) h a n e m pán­ célt, p o n t o s a b b a n fegyverderekat viselő, a m e l y t e r m é s z e t e s e n a száguldók, a csatázok nyomán, u t á n u k bocsátkozik harcba derékhadként. 25

2. A Katonaének eddigi elemzéseivel egyetértve, itt p u s z t á n a J u l o w V i k t o r k i m u t a t t a s z á m s z i m b o l i k a i j e l l e g z e t e s s é g g e l kí­ v á n o k r ö v i d e n foglalkozni. A z t v e t t e u g y a n i s é s z r e , h o g y a mező szó e l h e l y e z é s e a v e r s b e n egy X a l a k o t a d ki, a szép szó p e d i g a k ö l t e m é n y k ö z é p t e n g e l y é t nyújtja, m e r t az 1., 3., 5., 7., 9. s o r b a n m i n d i g u g y a n e z e n h e l y e n ( h a t o d i k s z ó k é n t ) s z e r e ­ pel. Az így kirajzolódó g r a f i k u s á b r a t e h á t * = i ó t a - k h i , a z a z J é s z u s z C h r i s z t o s , a v é g b e l i e k Jézus c s a t a k i á l t á s a . N e m k é t s é g e s , h o g y m é g a r e n e s z á n s z k ö l t é s z e t is á l l a n d ó ­ a n m e r í t e t t a k ö z é p k o r i s z á m s z i m b o l i k a vagy a r e j t e t t á b r á z o ­ l á s o k g y a k o r l a t á b ó l . E k é r d é s s e l n á l u n k S ü p e k O t t ó foglalko­ z o t t b e h a t ó a n , Villon, R a b e l a i s , d e B a l a s s i v o n a t k o z á s á b a n is. A feltevés t e h á t k é t s é g k í v ü l m e g á l l h a t . Az u g y a n i s n e m ellenérv, hogy „képtelenség, hogy régi költő ennyire t u d a t o s l e g y e n " . É p p e n az e l l e n k e z ő j e igaz, a m i n t J u l o w V i k t o r h e ­ lyesen kifejti. A r é g i költő az a r s ( = m e s t e r s é g ) gyakorlója, sok2 6

27

Magyar Szófejtő Szótár, Bp., 1941., 261. FK 1968., I., OK XXI., 1964., I., OK XXVII., 1971. és másutt is. Id. h. 651.

94

k a i t u d a t o s a b b volt, m i n t a r o m a n t i k á t ó l s z á m í t o t t m o d e r n ­ ség. E z a m ű t ö r t é n e t i k u t a t á s b a n m a m á r k ö z h e l y , s k ü l ö n t u d o m á n y t e r ü l e t , az ikonológia foglalkozik v e l e . A l e g ú j a b b D a n t e - k u t a t á s egyik s z e n z á c i ó s z á m b a m e n ő ú j d o n s á g a Manf­ r é d H a r d t k ö n y v e , a m e l y a Divina Commedia matematikai k i s z á m í t o t t s á g á t a s z a v a k e l h e l y e z é s é n e k g y a k o r i s á g á i g bizo­ n y í t o t t a . D a n t é n a k előre e l k é s z í t e t t t á b l á z a t o k k a l k e l l e t t dol­ g o z n i a a b á m u l a t o s e g y b e c s e n g é s e k és r e j t e t t é r t e l m e k m e g a l ­ k o t á s a céljából. E b b e n R a y m u n d u s L u l l u s (XIII. sz.) v i l á g á b a n semmi különös nincs. 28

29

A Katonaénekkel kapcsolatban csak annyi a megjegyzésem, hogy J u l o w V i k t o r feltevései g r a f i k a i l a g a k k o r á l l n a k m e g , h a a v e r s e t ú g y í r j u k fel, a h o g y a n ő t e t t e d o l g o z a t a 6 4 0 . l a p j á n : s z a k a s z o n k é n t három s o r b a . A Balassa-kódex így t e s z i , az 1640-es b á r t f a i k i a d á s n e m . Egy Julow Viktor által n e m h a s z n á l t é r v v i s z o n t az, hogy m a g a B a l a s s i így í r t a . A k ö r m e n ­ di l e v é l t á r b ó l s z á r m a z ó s a j á t k e z ű e p i g r a m m a g y ű j t e m é n y így közli a B a l a s s i - s t r ó f á t . V a l ó s z í n ű t e h á t , h o g y B a l a s s i e r e d e t i k é z i r a t a a Katonaénekről is ily m ó d o n k é s z ü l t . - Azt m e g kell m é g j e g y e z n ü n k , h o g y a 3 . s t r ó f a szép s z a v a s e m m i k é p p e n n e m esik a függőleges t e n g e l y b e , u t o l s ó e l ő t t i h e l y r e s z o r u l , s n e m m u t a t j a az 5 szó + szép + 5 szó s z á m s z i m b o l i k a i s z a b á l y t . (Az öt r e j t e t t é r t e l m é t a szerző n e m t i s z t á z z a , m a g a m is c s a k S ü p e k r e és H a r d t r a u t a l o k ! ) 3 0

31

Itt csak G. AGGHÁZY Mária Leonardo lovasszobra, Bp., 1972. című köny­ vére hivatkozom. Die Zahl in der Divina Commedia, Frankfurt a M., 1973. Lásd a BÖM I., 247. lapját (Eckhardt S.). BÖM II., 125. Facsimile ugyanott!

95

SZENCI MOLNÁR A L B E R T , A KÖLTŐ

Szenei Molnár Albert irodalmi-esztétikai értékelése, költői r a n g j á n a k kijelölése m i n d m á i g n a g y r é s z t m e g o l d a t l a n feladat. E l i s m e r é s b e n , rajongó d i c s ő í t é s e k b e n n e m volt h i á n y : s z o k t u k a z t is m o n d a n i , h o g y B a l a s s i és Z r í n y i k ö z ö t t , R i m a y m e l l e t t Szenei a XVII. s z á z a d első felének l e g n a g y o b b költője. Sajnos, e megállapításnak irodalomtörténeti-filológiai hitelesítése jó­ r é s z t h i á n y z i k , n o h a M o l n á r A l b e r t ü n k életét és írói t e v é k e n y ­ ségét s z e r e n c s é s e n k ö z l é k e n y t e r m é s z e t e és h u m a n i s t a fegyel­ m e z e t t s é g e o k á n e l é g jól i s m e r j ü k . A m o d e r n k u t a t ó n a k a S z e n e i - i r o d a l o m b a n is - t i s z t e l e t a k e v é s , d e n y o m a t é k o s kivé­ t e l n e k ! - á l t a l á b a n k e v é s ö r ö m e telik. A k r i t i k a i s z ö v e g k i a d á s megjelenése (1971) e l ő t t alig t ö b b m i n t t u c a t n y i s z á m b a j ö h e ­ t ő dolgozat (könyv vagy cikk) foglalkozik a genfi z s o l t á r o k tel­ j e s m a g y a r f o r d í t á s á v a l , s ezek egy r é s z e is s z i n t e k i z á r ó l a g a z e n e t ö r t é n e t s z e m p o n t j a i t t a r t j a s z e m előtt. V a n n a k k ö z ö t t ü k t e r m é s z e t e s e n o l y a n o k , a m e l y e k c s a k rövid, b á r sugalló erejű í r ó p o r t r é t a d n a k (Aprily Lajos, 1934) v a g y e g y - k é t z s e n i á l i s ö t l e t e t v e t n e k fel ( N é m e t h László, 1928); v a n olyan (a T h i e n e m a n n é ) , a m e l y p u s z t á n a r r ó l győz m e g b e n n ü n k e t , h o g y Szenei Molnár k i t ű n ő e n tudott németül. Monográfia mind­ össze k e t t ő j e l e n t m e g róla: Dézsi Lajosé (1897) és V a r g a Bá­ l i n t é (1932). K e r é k g y á r t ó E l e m é r v e r s t ö r t é n e t i (1941) és H a l m y F e r e n c v e r s - és z e n e t ö r t é n e t i (1939) s z e m p o n t ú összefog­ lalásai mellett a Szenei-irodalomnak kiemelkedő értékei C s á s z á r E r n ő n e k a f o r r á s o k k é r d é s é t l é n y e g é b e n t i s z t á z ó filo­ lógiai e g y b e v e t é s e (1914) és G á l d i L á s z l ó n a k a z s o l t á r o k r i t ­ m u s á n a k ü g y é b e n a végső szót k i m o n d ó k i s m o n o g r á f i á j a (1958). T o l n a i G á b o r 1954-es t a n u l m á n y á t v i s z o n t a p e r ú j í t á s

96

d o k u m e n t u m a k é n t értékelhetjük: ő irányította újra a modern i r o d a l o m k u t a t á s figyelmét a z s o l t á r o s k ö l t ő r e , s ő t e t t e m e g az első l é p é s e k e t k o r s z e r ű é r t é k e l é s e felé! M e g kell e m l í t e n ü n k m é g , hogy v a n egy Szenei M o l n á r z s o l t á r k ö l t é s z e t é t csak rész­ b e n é r i n t ő , m é g i s a l a p o s r é g i t a n u l m á n y , a F a r k a s Lajosé, amely a m a g y a r református énekeskönyv hosszan vajúdó re­ f o r m m u n k á l a t a i s o r á n a P r o t e s t á n s S z e m l e 1895. évfolyamá­ b a n l á t o t t n a p v i l á g o t . E z a d o l g o z a t a z e n e i és r i t m u s p r o b l é ­ m á k t á r g y a l á s a k ö z b e n a m a g y a r z s o l t á r o k költői é r t é k e i r ő l is n e m egy b e c s e s é s z r e v é t e l t t e s z . Az i r o d a l o m s z e m l é j é t Csom a s z T ó t h K á l m á n z e n e t ö r t é n e t i m o n o g r á f i á i n a k (1950, 1955, 1967) S z e n e i M o l n á r r a v o n a t k o z ó s z á m o s n a g y b e c s ű , a k ö l t ő i é r t é k e l é s t is n a g y b a n szolgáló fejezeteivel v é g e z h e t j ü k , hozzá­ t é v e m é g a z t , h o g y P a p p G é z a a XVII. s z á z a d m a g y a r d a l l a ­ m a i r ó l í r t m o n o g r á f i á j á b a n (1971) s z i n t é n t e t t é r t é k e s m e g ­ j e g y z é s e k e t , k ü l ö n ö s e n a genfi z s o l t á r d a l l a m o k e l t e r j e d é s é n e k vonatkozásában. Az i r o d a l o m t ö r t é n e t i s z e m p o n t ú „ a l a p k u t a t á s " n e h é z s é g e i r e Gáldi László m á r 1 9 5 8 - b a n r á m u t a t o t t : „ N a g y s z ü k s é g é t érez­ t ü k a h i á n y z ó filológiai k i a d á s n a k e z ú t t a l v e r s t a n i s z e m p o n t ­ ból, s m é g i n k á b b é r e z h e t i k i r o d a l o m t ö r t é n e t i a p p a r á t u s u n k ­ n a k e fontos hézagát majd azok, akik - Tolnai Gábor kiváló t a n u l m á n y á n a k ... ú t m u t a t á s a n y o m á n - S z e n e i M o l n á r zsol­ t á r a i b a n a személyes élményt verssé formáló költőt próbálják felfedezni. H i s z e n n e m n y ú l h a t u n k e g y e t l e n z s o l t á r h o z s e m a n é l k ü l , hogy a m a g y a r szöveget elejétől végig n e v e t n ő k össze francia, n é m e t , l a t i n előzményeivel, és n e v á l o g a t n é k k i m i n d ­ a z o n m o t í v u m o k a t , a m e l y e k e t Szenei M o l n á r m á r f o r r á s a i b a n k é s z e n t a l á l t ! ... n é l k ü l ö z h e t e t l e n s z ü k s é g ü n k l e n n e S z e n e i Molnár zsoltárainak, régi m a g y a r költészetünk e nagyon be­ cses e m l é k é n e k filológiai kiadására, mégpedig olyan kiadásra, a m e l y m i n d e n z s o l t á r h o z m e l l é k e l n é n e m c s a k az e r e d e t i dal­ l a m o k a t , h a n e m a fordító á l t a l figyelembe v e t t f r a n c i a és n é ­ m e t szövegeket i s . " ( 1 2 1 . 1.) Ez a kritikai kiadás azóta elkészült, n o h a n e m a Gáldi László k í v á n t a teljességgel, ti. az i d e g e n m i n t á k n a k és az u t ó ­ élet a d a t a i n a k teljes mellőzésével. M e g kell m o n d a n u n k , hogy a magyar irodalom kutatója kritikai k i a d á s u n k eljárásával ért 97

egyet, és Szenei M o l n á r A l b e r t költői é r t é k e l é s é n e k s o r á n elő­ s z ö r az e g y e t é r t é s o k a i t k í v á n j a kifejteni. T i s z t á b a n kell l e n n ü n k u g y a n i s a z z a l , h o g y m a g y a r zsoltá­ r o s u n k m á r k o r a i r o d a l o m e l m é l e t i szintjéhez v i s z o n y í t v a s e m t a r t o t t a m a g á t poétának, a z a z n e m imitált, n e m í r t h u m a n i s ­ t a paraphrasist, n e m m é r t e magát sem Balassi Bálint, sem R i m a y J á n o s k ö l t ő i m é r c é j é v e l ; n e m f o r d u l t m e g fejében a m a g y a r nyelv „ékesgetésének" gondolata; n e m t a p i n t h a t ó ki zsoltárszövegeinek megformálásában semminő korszerű rene­ s z á n s z v a g y m a n i e r i s t a ízlés t u d a t o s v a g y ö s z t ö n ö s k ö v e t é s e ( a m i n t e r r e jó p é l d á k a t l e h e t n e felsorolni B o g á t i F a z a k a s Mik­ lóstól v a g y T h o r d a i J á n o s t ó l , a k i k e t S z e n e i n k t e r m é s z e t e s e n n e m i s m e r t ) . E g y e d ü l a vallásos á h í t a t m u n k á l t b e n n e , ez t e t ­ t e k ö l t ő v é , ez s o k s z o r o z t a m e g e r ő i t és l e n d í t e t t e oly m a g a s ­ s á g o k b a , a m e l y e k e t t ö b b é m a g a s e m é r t el, a k á r humanista k ö l t ő k é n t t e v é k e n y k e d e t t , a k á r morálfilozófusként verselt. S z e n e i egyedüli t ö r e k v é s e a s z e n t szöveg, az ige h ű s é g e s viszs z a a d á s a volt; z s o l t á r k ö l t é s z e t é n e k e s z t é t i k a i i n d o k a , m i n t t u d j u k , p u s z t á n a n n y i volt, h o g y a r é g i e k f o r d í t á s a i k ö z ü l „némelljec i g e n p a r a s z t ( = elnagyolt) v e r s e k b e n v a d n a k foglal­ v á n : N o h a m é g az s z e n t l é l e k n e k is k e d v e s az v e r s e c s z é p eggyező v o l t a " . I t t b i z o n y s á g k é n t a 119. z s o l t á r r a , az ú n . „ a r a n y á b é c é " - r e h i v a t k o z i k , a m e l y „az A l p h a b e t u m n a c m i n d e ­ m e b ö t ü i n n y o l t z - n y o l t z v e r s e t k e z d el az Sido S o l t a r k ö n y v ­ ben". H a ezt a kijelentését a kor retorikai szemlélete alapján vizsgáljuk, a r r a kell r á m u t a t n u n k , hogy Szenei itt a klasszi­ k u s anaphorában g y ö n y ö r k ö d i k , a m e l y e t a zsidó szöveg t ö k é ­ l e t e s e n m e g v a l ó s í t , s r é s z b e n a V u l g a t a is k ö v e t n i t u d , pl. a 2. v e r s s z a k (a B e t h ) nyolc s o r a k ö z ü l h é t k e z d ő d i k az In szóval. A m i a r í m e l é s e g y h a n g ú s á g á r a v o n a t k o z i k , „ k i n az i d e g e n n e m z e t e c a kic ezt l á t t y á c n e m g y ő z n e k eleget r a y t a n e v e t n i " , e b b e n a v o n a t k o z á s b a n is csak a q u i n t i l i a n u s i r e t o r i k a előírá­ s á n a k kíván eleget t e n n i : „sola est quae n o t a r i possit velut v o c a l i t a s , q u a e eujwnia d i c i t u r , c u i u s i n eo d e l e c t u s e s t , u t i n t e r duo quae idem significant ac t a n t u n d e m valent, quod m e l i u s s o n e t , m a l i s " (I. 5., 4.; L a u s b e r g 542. §). Az a n t i k köl­ t é s z e t t e r m é s z e t e s e n n e m i s m e r t e a r í m e t , d e a vocalitas, az

98

euphonia t ö r v é n y e r e á is v o n a t k o z i k , a m i n t a z t a Szenei á l t a l jól i s m e r t középkori h i m n u s z k ö l t é s z e t ezernyi példával bizo­ nyította. Költőnk tehát csak a heidelbergi h u m a n i z m u s reto­ rikai iskolázottságát a k a r t a belevinni a zsoltárfordításba, anél­ k ü l h o g y az a n t i k i z á l ó í z l é s t b á r m i n ő v o n a t k o z á s b a n is fölé a k a r t a v o l n a h e l y e z n i a bibliai szó t o l m á c s o l á s á n a k . „ M e r t n a ­ gyobb g o n d o m volt az f o n d a m e n t o m b é l i igaz é r t e l e m n e c fordí­ t á s a r a , h o g y n e m az v e r s e k n e c é k e s g e t é s é r e . " E z t a „ f o n d a m e n t o m b é l i igaz é r t e l m e t " p e d i g első r e n d e n a Károlyi-biblia j e l e n t e t t e s z á m á r a . A vizsolyi fordítás m u n k á j á ­ b a t ö r t é n t b e t e k i n t é s e , a vele való ifjúkori a z o n o s u l á s egész é l e t é r e k i h a t ó és m e g h a t á r o z ó é l m é n n y é v á l t , m i n d e n l i t e r á tori tevékenységét lényegében innen eredeztethetjük. Császár E r n ő gondos összevetései mutatják, hogy Szenei M o l n á r n a k jószerint m i n d e n döntése, válogató vagy változtató igénye a vizsolyi biblia i r á n y á b a e s e t t , ez volt a m é r c e az ige t o l m á c s o ­ l á s á b a n . Elég, h a C s á s z á r p é l d á i k ö z ü l n é h á n y a t i d é z ü n k : VI.

zsoltár

K á r o l y i 5. v. M e r t n i n c z e n t e felöled az h a l á l b a n e m l é k ö z e t , az koporsóban kitsoda m o n d te néked diczéretet? M o l n á r 5. vsz. Mert ha mindnyájan meghalunc S-ez világból k i m u l u n c , Nincz emlékezeted S e n k i n é l az h a l á l b a n F e k v é n az k o p o r s ó b a n , Ki d i c z é r n e t é g e d ? XLIX.

zsoltár

K á r o l y i 7. v. De az ö a t t y a f i a t s e n k i m e g n e m v á l t h a t t y a , s e m m e g n e m a d h a t t y a I s t e n n e c az ö v á l t s á g á n a c á r r á t .

99

M o l n á r 2. vsz. 7 - 8 . De senki n e m váltya meg attyafiát, N e m adhattya meg Istennek váltságát. C s á s z á r f i g y e l m e z t e t a r r a , h o g y S z é k e l y I s t v á n n á l és H e l t a i G á s p á r n á l e g y a r á n t a válthat és váltság f o r d u l a t o k á l l n a k a L u t h e r - f é l e erlösen és versünen, valamint a Lobwasser-féle geld gebén h e l y é n . M i p e d i g a z t h ú z z u k alá n y o m a t é k k a l , hogy S z e n e i és v a l a m e n n y i m a g y a r elődje e l s ő s o r b a n n e m a teoló­ giai megváltás f o g a l m á t a l k a l m a z z a , h a n e m a t ö r ö k fogságból t ö r t é n ő kiváltás képét; különös erővel u t a l erre Károlyi Gás­ p á r „ v á l t s á g á n a k á r r a " f o r d u l a t a . így t ü k r ö z ő d i k a z s o l t á r ­ könyvben a keserves m a g y a r valóság! M é g egy i g e n szép p á r h u z a m o t C s á s z á r s z e m e l v é n y e i közül! CIV.

zsoltár

K á r o l y i 17. v. M e r t az m a d a r á é a z o n f é s z k e t r a k n a c , és az e s z t e r a g o c , m e l l y e k n e c h á z a az i e g e n y e f á k . 18. v.: Az m a g a s h e g y e c az v a d K e t s k é k n e c , az k ő s z i k l á é az h ö r t s ö k ö k n e c hayloki. M o l n á r 9. vsz. H o l o t t az m a d a r k á c fészket r a k n a c , Es kiköltésre fészkekben toynac, Az e s z t e r a g i s ö fészkét o t t rakja, Az j e g y e n y e f á k o n v a g y o n h a y l é k j a , Az m a g a s h e g y e k e n az v a d k e c s k é c E s az s z a r v a s o k h e l y e t k e r e s n e c Az k ő s z i k l á é k o s z t l a k n a c a p a t k á n y o c , Az h ö r c s ö k ö k n e c o t t az ö b a r l a n g j o c I n n e n teljes s z ö v e g b e n i d é z e m C s á s z á r E r n ő m a g y a r á z a t á t : „E s t r o p h á b a n a t e r m é s z e t i j e l e n s é g e k n e v é n e k v i s s z a a d á s á ­ b a n t é r el M o l n á r L o b w a s s e r t ő l és L u t h e r t ő l . Sperling helyett L u t h e r és K á r o l i p é l d á j á r a á l t a l á n o s a b b a n madárkákat ír; a 100

L u t h e r n é l is m e g l é v ő Reiger (kócsag) h e l y e t t , m i n t K a r o l i n á i is, eszterág s z e r e p e l n á l a , m e l y n e k fészkelő helye n e m a fenyő (Tanne), m i n t a két n é m e t fordítónál, h a n e m éppúgy, m i n t Karolinái, a jegenyefa; a m a g a s hegyeket Lobwasser szerint a s z a r v a s (Hirsche) és a d á m v a d (Dame) lakja, L u t h e r n é l a zer­ ge (Gemse), M o l n á r n á l is szerepel a n é m e t v e r s e s z s o l t á r szar­ v a s a , d e m á r a d á m v a d v a g y zerge h e l y e t t a K á r o l i f o r d í t á s á ­ b a n is e m l í t e t t vadkecskével t a l á l k o z u n k . Hörcsögről is c s a k K á r o l i és u t á n a M o l n á r szól, a k é t n é m e t z s o l t á r b a n a Kannin, illetőleg a Kanninchen, egy n y ú l f a j t a s z e r e p e l . " (292.) L á t n i v a l ó , h o g y m i n d e n i k z s o l t á r f o r d í t ó a h a z a i táj é l m é ­ n y é t viszi b e l e a s z ö v e g b e : K á r o l y i és S z e n e i magyarítanak e b b e n a n a g y t e r j e d e l m ű , I s t e n t a t e r m é s z e t u r a k é n t dicsőítő zsoltárban. Marót címirata szerint: „ C est u n Cantique beau p a r e x c e l l e n c e , a u q u e l D á n i e l (!) c e l e b r e e t glorfifie D i e u d e creation et gracieux g o u u e r n e m e n t de t o u t e s choses". N á l a e g y é b k é n t a 9. v e r s s z a k b a n passereaux e t passes, haultz sapins, la cigogne, cheures ( = c h e v r e s ) , dains, connilz et lieures (= lievres) szerepelnek, a francia szöveg t e h á t M o l n á r u n k a t , h a b e l e n é z e t t , c s a k a madárkák és a vadkecskék használatá­ b a n e r ő s í t e t t e m e g , e z e k e t a z o n b a n a vizsolyi b i b l i á b a n is m e g ­ t a l á l t a . M a g a a z s o l t á r egésze k ö l t ő n k n a g y nyelvi erejéről és t a l á l é k o n y s á g á r ó l t a n ú s k o d i k , n o h a a f o r d í t á s n e m é r i el Marót költői színvonalát. Az e l m o n d o t t a k k a l a z t a k a r t u k m e g v i l á g í t a n i , h o g y S z e n e i M o l n á r A l b e r t a m a g a elé t ű z ö t t f e l a d a t k é n y s z e r í t ő e r e j é n é l fogva m o d e r n é r t e l e m b e n v e t t műfordítóvá lett, m i n t francia és n é m e t elődei is, m e g o l d á s a i t v á l o g a t t a , s h a l e g t ö b b s z ö r K á r o l y i G á s p á r v e z e t ő k e z é r e t á m a s z k o d o t t , é p p e n n e m szük­ séges költői t e l j e s í t m é n y é n e k é r t é k e l é s é h e z f o r r á s a i n a k á l l a n ­ dó l a t o l g a t á s a . Újólag h a n g s ú l y o z z u k , h o g y n e m B u c h a n a n , a latin Beza vagy Balassi zsoltárparafrázisait kapjuk tőle, ha­ n e m o l y a n k ö l t e m é n y e k e t , a m e l y e k M a r ó t , B e z a és L o b w a s s e r n y o m á n a b i b l i a i szöveg é n e k v e r s s é f o r m á l t v á l t o z a t á t n y ú j t ­ j á k , l e h e t ő l e g h í v e n , m a g a s r e n d ű költői i g é n n y e l . S z e n e i Mol­ n á r m ű f o r d í t ó - k ö l t ő , é r t é k e i t , s z e m é l y e s j e l e n l é t é n e k j e g y e i t is e z e n a k ö r ö n b e l ü l kell k e r e s n ü n k . E n n e k a m e g á l l a p í t á s n a k

1 0 1

hitelesítéséhez legalább h á r o m szem előtt t a r t a n u n k .

szempontot

kell

állandóan

1. S z e n e i k ö l t e m é n y e i s o h a s e m j e l e n t k e z t e k szövegversként, mégis túlnyomó részben azok. Senkinek sem j u t o t t eszébe a z s o l t á r v e r s e k e t felmondani vagy p u s z t á n olvasva élvezni, m i n t az B a l a s s i B á l i n t v e r s e i v e l m i h a m a r á b b b e k ö v e t k e z e t t , m é g i s a m o d e r n olvasó v e r s k é n t foghatja fel ő k e t , k ü l ö n ö s e n a k k o r , h a - m i n t e r r ő l a l á b b lesz szó - a r i t m i z á l á s k u l c s a i t is megleli h o z z á j u k . E z t a t é t e l t n e m k e l l e n e b i z o n y í t a n u n k , le­ gyen szabad mégis néhány példával élnünk. II. zsoltár

(Cl. M.)

1. M i é r t z u g o l o d n a c az p o g á n y o c ? Mit forgatnac ö bolond elméjekben? Az földi n é p e k n e c m i s z á n d é k o c ? C z a k h i á b a n valót ű z n e k s z i v e k b e n . E z világi k i r á l y o c e g y b e n g y ü l n e c , Az fejedelmek t a n á c s o t t a r t n a c , Az I s t e n ellen e r ö s k ö t é s t t é s z n e c , E s az ö C h r i s t u s á r a t á m a d n a c

10a 11b 10a 11b 11c lOd 11c lOd

E n n e k a z s o l t á r n a k 4. v e r s s z a k á b a n v a n a r e f o r m á t o r o k t ó l christologiai b i z o n y í t é k k é n t g y a k r a n idézett érv ilyen verses megformálása: Az fölséges Ú r / m o n d a é n n é k e m E n fiam vagy, / m a s z ü l t e l e k / f i a m a t . A 10-esek m e g k ö z e l í t ő p o n t o s s á g g a l (itt t ö k é l e t e s e n ) feleznek, a 1 l-esek harmadolnak a mindmáig legnépszerűbb népdalrit­ m u s szerint: Szerelemnek / tüzét nehéz / titkolni Felgerjedett / lángját nehéz / oltani,

102

A k á r k i m i n t / i g y e k ö z z é k / fedezni M e g g y ú l t s z ö s z n e k , / higgyed, f ü s t é t / n é z h e t n i ( E n y e d i György: Gisquardus..., 1582., R M K T VIII. 227.) J a j , d e n e h é z / egy p á r n á r a / f e k ü d n i Aki egymást / n e m igazán / szereti (Népdal) A virágnak / megtiltani / n e m lehet (Petőfi) N e h a l l g a s s u k el a z t s e m , h o g y a 1 l - e s e k b e n felsejlik a t r o c h a e u s i lejtés is, a 2. s o r b a n t ö k é l e t e s e n („Mit f o r g a t n a c / ö b o l o n d e l m é j e k b e n ? " ) . - Szenei M o l n á r költői é r z é k é t a m a g y a r h a g y o m á n y m ű v e l t e ki, és t a l á n nagyobb m é r t é k b e n , m i n t gondolnók. III. zsoltár

(Cl. M.)

E z a p u s z t á n n é g y s z a k a s z o s , de s z a k o n k é n t 12 rövid (8 h a t o s és 4 h e t e s ) s o r t t a r t a l m a z ó v e r s v a l ó s á g o s k i s r e m e k m ű : ti. d a l l a m n é l k ü l is t ö k é l e t e s s z ö v e g v e r s . 1. 0 Melly s o k a n v a d n a c , Az kic h á b o r g a t n a c Engemet én Istenem! N a g y soc e l l e n s é g i m , E s soc gyűlölőim, Tusakodnac ellenem. Sokan azt alittyák, Lelkemről azt mongyác: V e s z e t t e n n e k ő dolga Segítsége nincsen, Mert elhatta Isten, így s z o l n a c b o l o n d m ó d r a .

6a 6a 7b 6c 6c 7b 6d 6d 7e 6f 6f 7e

103

3. H a á g y a m b a n n y u g s z o m , Csendesszen aluszom, N i n c z e n s e m m i félelmem. Midőn felserkenec Semmin sem kesergec, M e r t I s t e n őriz e n g e m , H a százezer népek Mind környülvennénec J o b és b a l k e z e m felől, H a r á m ü t n é n e k is, N e m rettegnéc mégis Semmi veszedelemtől N y i l v á n v a l ó , hogy ez a s z a k a s z a h o s s z ú 19-esek t ö r d e l é s é b ő l , a Balassi-strófa igézetében fogant. I d é z n ü n k kell itt Gáldi Lászlót: „Szenei M o l n á r m a g y a r o s r i t m i k á j á n a k legszebb é k e s ­ ségét k é t s é g t e l e n ü l a z o k a z s o l t á r o k alkotják, a m e l y e k n e k r é ­ v é n ő, B a l a s s i csodálója, t e v ő l e g e s e n k a p c s o l ó d i k a B a l a s s i ­ h a g y o m á n y b a : B a l a s s i f o r m a k i n c s é t saját a n y a g á r a a l k a l m a z ­ za, t o v á b b é p í t i . " Igen, Szenei t o v á b b fejleszti a Balassi-strófát, itt n e m a periódus megnégyszerezésével, m i n t Rimay J á n o s ( K r i t . k i a d . 19. sz.: „ O h s z é p d r á g a z á l a g , igaz f é n y e s csil­ lag..."), h a n e m a Marot-féle r í m t e c h n i k a átvételével, azaz a s z a k a s z m á s o d i k felében az első k é t p e r i ó d u s r í m e l h e l y e z é s é ­ n e k t ü k ö r k é p é t a d v a . Az u t o l s ó s t r ó f á n a k G á l d i s z e r i n t is a n n y i r a zengzetes k é t végső p e r i ó d u s á t m é g i d é z n ü n k kell: C s a k t e v a g y az I s t e n Ki m i n d e n s z ü k s é g b e n Megtudsz szabadítani Ki az t e s e r e g e d Megtartod, szereted Es megszoktad áldani. I s m e r e t e s , h o g y k ö l t ő n k a XIX. z s o l t á r M a r ó t k i a l a k í t o t t a k é p l e t é t is a Balassi-strófához közelíti: a 12 soros s z a k a s z első k é t p e r i ó d u s a h a t o s o k b ó l áll, a m á s o d i k k e t t ő b e n k é t h e t e s sor z á r egy-egy p e r i ó d u s t . A r i t m i k a teljességgel m a g y a r o s : 104

1. Az E g e c beszéllic Es nyilván hirdetic Az U r n a c erejit: Az é g m e n y e z e t i Szépen kijelenti Kezénec munkáit. Az n a p o c e g y m á s n a c Tudománt mutatnac, Az ö bölczeségéröl. E g y éy az m á s é y n e c Beszél, az I s t e n n e c 0 n a g y dicsőségéről.

6a 6a 6b 6c 6c 6b 6d 6d 7e 6f 6f 7e

3+3 3+3 3+3 2+4 2+4 3+3 3+3 3+3 2 + 5 (?) 3+3 3+3 2 + 5 (?)

L á t n i v a l ó , h o g y c s u p á n a k é t h e t e s sor m a g y a r o s ü t e m e z é s e b i z o n y t a l a n , de e z e k r ő l m á r Gáldi László megjegyezte, hogy a j a m b u s i r i t m u s sejlik fel b e n n ü k : p o n t o s a b b a n a k e t t ő s r i t m u s , a m e l y a t ö k é l e t e s e n m a g y a r ü t e m e z é s b e is beleviszi ezt a m e t ­ r i k á t . E l é g a XIX. z s o l t á r 2. v e r s s z a k á n a k első k é t p e r i ó d u s á t idézni: N i n c z szó / s e m t a r t o m á n y H o l o t t ez / t u d o m á n y Nem prédikáltatnec: M i n d e n / felé / m e g y é n E z föld k e r e k s é g é n Beszéde ezeknec

2+4 3+3 (?) 4+2 2+4 3+3

Mindezt Balassi jambusversének Julow Viktor által történt b e m u t a t á s a tökéletesen érthetővé teszi. Szenei zsoltárainak szövegvers voltát jórészt igen változatos, nagy szabadsággal v a r i á l ó r i t m i k á j u k biztosítja, a m i n t ezt m á r Gáldi László rész­ letesen bizonyította. XXIII.

zsoltár

(Cl. M.)

I s m é t egy S z e n c i - v e r s r e m e k l é s . M a g a az e r e d e t i (bibliai) szö­ v e g r ö v i d s é g e , e g y s é g e s h a n g u l a t a is a l k a l m a t s z o l g á l t a t o t t a lírai e l m é l y e d é s r e . A végig t i z e n e g y e s e k b e n szóló v e r s s z a k so105

r a i á l t a l á b a n 5 + 6 o s z t á s ú a k , d e n e m egy h e l y e n b u k k a n n a k fel teljes t i s z t a s á g b a n a 4 + 4 + 3 o s z t á s ú n é p s z e r ű sorok is: E s szép kies / folyóvizre / legeltet H a az h a l á l / á r n y é k á b a n / j á r n é k i s De n e m félnék / m é g ő s e t é t / völgyénis M e r t m i n d e n ü t / te jelen vagy / énvelem I t t kell szót e j t e n ü n k a m a g y a r o s (vagy á t j a m b i z á l t magyaros!) v e r s r i t m u s és az i d e g e n d a l l a m r i t m u s k ö z ö t t feszülő e l l e n t é t ­ ről. A XXIII. z s o l t á r z e n e i r i t m u s a s o r o n k é n t az a l á b b i : HHHHH

HHHH

HHHHH

HHHH

HH HH

HHHHH

HHHH

HH

HHHHH

HHHH

HH

HHHHH

HHHH

HH

HHHHH

HHHH

HH

G y ö n y ö r ű h y p o d o r d a l l a m , v i l á g o s a n sugallja az 5 + 6 o s z t á s t ; s a j á t o s s á g a , h o g y a s o r m á s o d i k fele r i t m i k a i l a g m i n d i g a z o ­ n o s , sőt, a 4 - 5 . s z ó t a g r a is m i n d i g teljes h o s s z ú s á g e s i k ( n e m m o n d o m , hogy negyed kotta, m e r t ütemelőjelzés nincs), n é m i v a r i á c i ó t e h á t c s a k az első k é t s z ó t a g r a eső h a n g m é r t é k b e n l e h e t s é g e s . K ü l ö n l e g e s a 2. sor zenei r i t m i k á j a , e b b e n öt teljes m é r t é k ű h a n g k ö v e t i e g y m á s t . N y i l v á n v a l ó , h o g y m i n d e z Mol­ n á r u n k a t r o p p a n t n e h é z s é g elé á l l í t o t t a . A n y u g a t - e u r ó p a i dallam n e m a magyar zenei r i t m u s törvényszerűségei szerint k e l e t k e z e t t , a r e á a l k a l m a z o t t v e r s s z ö v e g viszont, m i n t l á t t u k , e g é s z é b e n m a g y a r o s r i t m u s ú . N y i l v á n e z é r t t ö r t é n t m e g , hogy az é n e k l ő m a g y a r g y ü l e k e z e t e k , jó A s z t a l o s A n d r á s t u d ó s í t á s a s z e r i n t , „az f r a n c i á i n ó t á k a t n e h e z e n t a l á l t á k fel"; e z é r t volt kénytelen Molnár Albert gyakorta pusztán szótagszámláló, a f r a n c i a s z a k a s z b e o s z t á s t és r í m k é p l e t e t m e g t a r t ó , d e a r i t m i ­ k a i t a g o l á s t j ó r é s z t n é l k ü l ö z ő s o r o k a t írni. Igaz t e r m é s z e t e s e n C s o m a s z T ó t h K á l m á n n y o m a t é k o s m e g á l l a p í t á s a , h o g y a dal­ l a m o k a francia, n é m e t vagy l a t i n n y e l v s z ö v e g h a n g s ú l y a i h o z i d o m u l h a t t a k és az orális g y a k o r l a t b a n a l a k u l t a k is {Krit.

106

kiad. 4 1 3 - 4 1 4 . 1.), ez a folyamat a z o n b a n a m a g y a r szöveg ese­ t é b e n n a g y o n n e h e z e n m e h e t e t t v é g b e , és végső e r e d m é n y é ­ ben sikertelenül zárult. N e m lehet véletlen Csomasz Tóth K á l m á n n a k az a t ö b b s z ö r leírt m e g á l l a p í t á s a s e m , h o g y a gen­ fi d a l l a m o k a m a g y a r n é p z e n é r e j ó f o r m á n s e m m i h a t á s t s e m g y a k o r o l t a k (Humanista metrikus dallamok, Krit. kiad.). Tö­ k é l e t e s e n e g y e t é r t ü n k vele a b b a n is, h o g y a genfi z s o l t á r d a l ­ l a m o k m a g y a r s z ö v e g e i n e k v i z s g á l a t a e g y s z e r r e verstani és zenei p r o b l é m a , és a „teljes é r t é k ű m e g o l d á s m i n d k é t s z e m ­ p o n t figyelembevétele n é l k ü l n e m l e h e t s é g e s " {Krit. kiad. Ali. 1.). N a g y o n s a j n á l a t o s , h o g y a XVI. s z á z a d i m a g y a r d a l l a m ­ a n y a g s z ű k ö s v o l t a m i a t t v i s z o n y l a g k e v e s e t t u d u n k az i d e g e n d a l l a m és a m a g y a r szöveg r i t m i k á j á n a k v a l ó s á g o s e g y ü t t é l é ­ séről. E g é s z e n k ü l ö n l e g e s t a n u l s á g o t n y ú j t h a t n a pl. B a l a s s i B á l i n t n a k „egy siciliana n ó t á j á r a " í r t v e r s e ( E c k h a r d t S. kiad. 2 7 . sz.), a m e l y e t R i m a y J á n o s is k ö v e t ( E c k h a r d t S. kiad. 4 5 . sz.), h a az e r e d e t i d a l l a m o t i s m e r n ő k . I t t a z o n b a n v i l á g o s a n t á n c n ó t á r ó l v a n szó, s a k é t n a g y m ű k ö l t ő t s e m m i s e m a k a d á ­ l y o z t a s z ö v e g é n e k k i a l a k í t á s á b a n ( n e m v o l t a k fordítók!), az é s z r e v e h e t ő e n 6 + 3 + 6 t a g o l á s ú , h a r m a d o l ó sor m a g y a r o s r i t m i k á j á t p e d i g a h o z z á közelálló t i p i k u s a n m a g y a r t á n c n ó t á k (pl. a 13-as v a g y 14-es k a n á s z t á n c ) példája is t á m o g a t h a t t a . I t t kell i d é z n ü n k H a l m y F e r e n c k i z á r ó l a g z e n e i s z e m p o n t ú v i z s g á l ó d á s á n a k v é g e r e d m é n y é t : ő u g y a n i s m i n d ö s s z e 30 o l y a n z s o l t á r t t a l á l t - k ö z t ü k a f e n t e b b i d é z e t t III.-at - amely­ b e n a m a g y a r o s s z ö v e g r i t m u s jól megfelel a francia d a l l a m rit­ m u s á n a k (46. 1.), a „ r o s s z " és „ k ö z ö m b ö s " z s o l t á r o k s z á m a r á ­ nyát viszont 80%-ban állapította meg. „Ilyen megoszlás mel­ l e t t a z t m o n d h a t j u k - m é g h a m e g e n g e d j ü k is, h o g y a dallamok egyrésze k i m o n d o t t a n alkalmatlan a m a g y a r ritmiz á l á s r a - , h o g y S z e n e i n e m t ö r ő d ö t t a z s o l t á r s z ö v e g és a dal­ lam r i t m u s á n a k együttélésével, h a n e m megelégedett annyi­ val, h o g y a d a l l a m h a n g o k megfelelő számú é n e k l e n d ő szótag­ gal t a l á l k o z z a n a k . K ü l ö n b e n m a g a ez a s z ó t a g s z á m l á l á s és a r í m e l é s is eléggé i g é n y b e v e h e t t e v e r s e l ő k é p e s s é g é t . " (48. 1.) N e m tartjuk m a g u n k a t illetékesnek a zenei ítéletmondás te­ k i n t e t é b e n , az u t o l s ó m e g á l l a p í t á s é r v é n y é t a z o n b a n k é t s é g b e kell v o n n u n k é p p e n Gáldi László k i t ű n ő vizsgálódásai a l a p j á n ,

107

hiszen H a l m y n á l M o l n á r Albert költői é r t é k e i n e k megkérdő­ j e l e z é s e , vagy l e g a l á b b i s s z ű k t é r r e s z o r í t á s a t ö r t é n t m e g . Mi, a k i k a szövegvers o l d a l á r ó l közelítjük m e g z s o l t á r f o r d í t ó n k a t , sokkal különb poétának tartjuk: értéke éppen változatos versritmikájában van, amely magyaros, magyarosan jambizált, t i s z t a j a m b u s i (ambrosianus), trochaeusi r i t m u s ú sorok válto­ z a t o s v e g y í t é s é v e l a l k o t m a g a s r e n d ű versbeszédet. Van azon­ b a n b e n n ü k e g y é b k ö l t ő i é r t é k is. L á s s u k e z t m é g r ö v i d e n a XLII. zsoltár érintésével.

XLII.

zsoltár

(Th. B.)

E vers részletes ritmikai elemzését Gáldi László elvégezte ( 1 0 1 - 1 0 5 . 1.). R ö v i d e n u t a l t a k ö l t e m é n y e g y s é g e s l í r a i t ó n u ­ s á r a is. S z e n e i f e l i r a t a s z e r i n t u g y a n a z s o l t á r m o n d a n i v a l ó j a csak „ k ü l ö m b k ü l ö m b p a n a s z i D a v i d n a c " , v a l ó j á b a n a p a n a s z o s ó h a j t á s , az é r z e l m i e l l e n t é t e k k ö z ö t t h á n y ó d ó lélek m e g n y u g ­ vást kívánó vágya k a p b e n n e hangot. A költő a keserűségnek, a világi n y o m o r ú s á g , a g ú n y „ n a g y zúgó h a b j a i " k ö z ü l óhajto­ zik a v á r t , r e m é l t , sőt s z i n t e kihívott isteni segítségre („Hol I s t e n e d , kit v á r t á l ? " , „ L á s s u k h o l v a g y o n I s t e n e d ? " ) . A z s o l t á r s z e r k e z e t é t e k é t m o t í v u m - a k e s e r ű s é g és a r e m é n y - egy­ m á s b a fonódó, e g y m á s o n á t i n d á z ó m o z g á s a adja, s u t o l s ó (7.) v e r s s z a k á b a n csak nehezen, szinte a m a d á c h i „bízva bízzál" k é t s é g e i v e l győz a r e m é n y k e d é s („Bízzál I s t e n b e n " ) . Az első strófa stilisztikai t e l i t a l á l a t a a szomjúhozik ige; B e z á n á l p u s z ­ t á n c s a k soupire található, Lobwassernél ugyan ott van a durst und verlangen hat, d e e n n e k n i n c s a k k o r a n y e l v i ereje és t ö m ö r s é g e , m i n t az e g y e t l e n m a g y a r i g é n e k , a m e l y e g y é b ­ k é n t p o n t o s a b b a n is u t a l a s z o m j ú h o z ó s z a r v a s és a vágyó lé­ lek p á r h u z a m á r a . A lágy és i g e n n é p s z e r ű v é v á l t h y p o i o n dal­ l a m n e m e g é s z e n illik a k o m o r h a n g u l a t ú , g y ö t r ő d ő k ö l t e ­ m é n y h e z . A h a g y o m á n y s z e r i n t egy f r a n c i a v a d á s z d a l b ó l k e l e t k e z e t t . E b b e n az e s e t b e n is i g a z o l h a t ó N é m e t h L á s z l ó p o m p á s megfigyelése, h o g y S z e n e i z s o l t á r a i s t i l i s z t i k a i l a g az e r e d e t i n é l m i n d i g k o m o r a b b a k és b i b l i á s a b b a k (94). A versfor-

108

m a t r o c h a e u s i lejtéssel i n d u l ( „ M i n t a / szép hí / ves p a / t a k r a " ) , ez a s z a k a s z o k m á s o d i k felében g y a k r a n a m a g y a r o s ü t e m e z é s b e m e g y á t , de - és ez Gáldi László m e g l e p ő felfede­ zése - e z e n a r i t m u s o n b e l ü l g y a k o r i az á t j a m b i z á l á s , az a m b r o s i a n u s r i t m i k á n a k a szövegre t ö r t é n ő „ r á m i n t á z á s a " . E z z e l M o l n á r A l b e r t a n y o l c a s o k és h e t e s e k e r ő s e n p e r g ő fu­ t a m a i t akarja tompítani, ^ünnepélyesebbé^ himnuszszerűvé t e n n i ( „ É n lel / k e m , m i / r e c s ü g / gedsz el?", „ L á s s u k , / h o l vagy / o n Ist / e n e d ? " ) . E z , m i n t Gáldi kifejti, n y i l v á n m ű v é s z i s z á n d é k k a l t ö r t é n i k , s e l l e n e m o n d a n n a k a r é g ó t a k í s é r t ő fel­ t e v é s n e k ( F a b ó , K u n s z e r y ) , hogy ez a h í r e s z s o l t á r r i t m i k á j á v a l és s z a k a s z k é p l e t é v e l a H i m f y - s t r ó f a e l ő z m é n y e l e n n e . N e f e l e d k e z z ü n k m e g v i s z o n t a r r ó l , hogy a X L I I . z s o l t á r t B a l a s s i B á l i n t is l e f o r d í t o t t a ( E c k h a r d t S. k i a d . 9 3 . sz.) B u c h a n a n , Beza, esetleg Kochanowski parafrázisait hasznosítva, szemé­ lyes l í r a i s á g á t ö n t v e bele a z s o l t á r m o n d a n i v a l ó j á b a . A g a z d a g és e g y é n i s z í n e z é s ű k é p e k v a l ó s á g g a l m e g d ú s í t j á k , l e n d ü l e t e s ­ sé, sőt r e n e s z á n s z s t í l u s ú v á t e s z i k a k o m o r és e g y s z e r ű k ö l t e ­ m é n y t . S z e n e i rövid s o r á v a l B a l a s s i 60 h á r o m n e g y e d r é s z b e n hosszú s o r a áll s z e m b e n (12-ősök), s i l y e n r e m e k b e f o r m á l t szakaszokat olvasunk: Mert ha Tenger búsul parancsolatjára, H á t r á m is ő e r e s z t b ú t b ű n ö s fiára, Támaszkodom azért jóakaratjára, Mint atyám karjára. A b e v e z e t ő s z a k a s z is m o z g a l m a s v a d á s z k é p B a l a s s i n á l , amely­ n e k a bibliai szöveg e g y e t l e n S z e n e i h a s z n á l t a v e r s e s á t k ö l t é ­ s é b e n n i n c s n y o m a . Mégis, m i n d e n t összevetve, M o l n á r A l b e r t költeménye a megrázóbb, a közösségi élményt j o b b a n tolmá­ csoló. B a l a s s i b r a v ú r o s i s t e n e s v e r s e t írt, Szenei a m é l y s é g e k ­ ből k i á l t ó k e s e r ű z s o l t á r t . I s m é t e l j ü k : k á r , hogy a B e z a válasz­ t o t t a p e z s g ő v e r s f o r m a és a h o z z á t á r s í t o t t é r z e l m e s d a l l a m tompítja azt a bibliás keménységet, amelyet a magyar költő oly h a t á s o s a n k i t u d o t t fejezni. N e m h a l l g a t j u k el a z t a m e g -

109

győződésünket sem: helyes lenne, h a a szakközönség olykor versként is o l v a s n á a z s o l t á r o k szövegét. A b e m u t a t o t t k é t n a g y v e r s m e l l e t t a Thordai-féle p a r a f r á z i s m á r figyelmet s e m é r d e m e l ( R M K T XVII. sz. 4. 97. sz.). E b b e n m é g i l y e n sor is előfordul: „ H a r s o g h az O r g o n á n a k k e d v e s s z a v a és b ú g h " . I d e k e l l f ű z n ü n k n é h á n y , i n k á b b c s a k u t a l á s k é n t felsorolt „ v e r s s z é p í t ő " , a szózatosságot (vocalitas, e u p h o n i a ! ) b i z t o s í t ó verstechnikai példát. Alliteráció

(= hangismétlés!) Az fejedelméé t a n á c z o t t a r t n a c Az I s t e n ellen e r o s k ö t é s t t é s z n e c , E s az ö C h r i s t u s á r a t á m a d n a c (II. zs. 1. vsz.)

( H á r o m s o r b a n tíz t h a n g ) H a ágyamban nyugszom, C s e n d e s s z e n a l u s z o m (III. zs. 3 . vsz.) Az kic csac h a z u g s á g o t szólnac, S z ö r n y e n e l v e s z t e d a z o k a t (V. zs. 6. vsz.) (K-sz h a n g i s m é t l é s ! ) M e r t s z á j o k b a n n i n c s e n igaz szó, Szivec teljes n y a v a l y á v a l (V. zs. 9. vsz.) Mert ha mindnyájan meghalnac, S-ez világból k i m u l n a c (VI. zs. 5. vsz.) V a l a m i t ez v i l á g r a t e r e m t é l M i n d e n e k e t l á b a a l á v e t é l (VIII. zs. 6. vsz.) A t o c k a l s z i t o c k a l r a k v a szája, Szól az ő nyelve csac á l n o k s á g o t (X. zs. 4. vsz.) (K-sz h a n g i s m é t l é s ! )

110

Szól es s z ó i g á l t a t i g a z s á g o t (XV. zs. 2. vsz.) Szájamnac szólása Szívem gondolattya K e d v e s l e g y e n t e n é k e d (XIX. zs. 7. vsz.) N i n c z s e g é t ö m , es az é n s é r e l m e m , N e m fáj s e n k i n e c . Soc e r ő s b i k á c e n g e m k ö r n y ü l v ő t t e c (XXII. zs. 6. vsz.) A XXIII. z s o l t á r XXV. z s o l t á r 9. u t o l s ó k e t t ő így: 9. v e r s s z a k á b a n

t i z e n n y o l c s o r á b a n kilenc s h a n g fordul elő, a v e r s s z a k á n a k nyolc s o r á b a n h a t k h a n g , az „ K e r g e t n e c és k e s e r g e t n e c . " A XXVI. z s o l t á r ezt o l v a s s u k :

N e b ü n t e s s az b ü n ö s ö c k e l , Vélec n e v e r d l e l k e m e t . N e vöddel é l e t e m e t Az v é r o n t ó e m b e r e c k k e l Ez a periódus a Célia-ciklus legmagasabb harmóniaszintjén mozog. U g y a n e z e n z s o l t á r 10. s o r á n a k szép alliterációja („Vizs­ g á l d m e g v e s é i m e t " ) m á r K á r o l y i G á s p á r n á l is f e l b u k k a n . (A V u l g a t á b a n : „ u r e r e n e s m e o s " . ) A l e g i s m e r t e b b é v á l t allit e r á c i ó s sor a m a g y a r z s o l t á r k ö n y v b ő l a „Pörlj U r a m p e r l ő i m ­ m e l " (XXXV. z s o l t á r ) , a m e l y r e a 3. s o r b a n m é g a pais szó vissz­ h a n g o z i k , a 2. s z a k a s z m á s o d i k p e r i ó d u s p e d i g így szól: M i n t az szél az k ö n n y ű polyvát Széllyel szórja az föld p o r á t így a n a g y I s t e n a n g y a l a Ő k e t széllel [ = széjjel] f u t a m t a s s a . A közölésnek n e v e z e t t v e r s - m o n d a t t a n i figura is sokszor elő­ fordul, i t t csak k e t t ő t i d é z ü n k : J e r t e c l á s s á t o c ez n a g y U r n a c C z u d a dolgait h a t a l m á n a c (XLVI. zs. 4. vsz.)

in

A t e n g e r zúgjon, az m e z ő Z e n g e d e z z e n és az e r d ő Az U r e l ő t t n a g y h á l a a d á s s a l (XCVI. zs. 8. vsz.) M i n d e z t e r m é s z e t e s e n n e m v é l e t l e n : a k ö l t ő , m i n t m á r idéz­ t ü k , a „ v e r s e k szép egyenlő v o l t á t " t e r v s z e r ű e n k í v á n t a m e g ­ v a l ó s í t a n i . É s p e d i g a szövegét, így é p p e n n e m volt k ö z ö m b ö s számára, hogy a „franciái" k o t t a alá milyen m a g y a r szótag kerül!

2. Ideje a z o n b a n , h o g y S z e n e i M o l n á r A l b e r t k ö l t é s z e t é n e k vizsgálata során á t t é r j ü n k második t é z i s ü n k kifejtésére. Ez p e d i g a b b a n áll, h o g y k ö l t ő n k s o h a s e m a k a r t egyéni lírát al­ k o t n i , g y a k o r t a m é g i s a z t írt. N e m k é t s é g e s , h o g y a z s o l t á r o k érzelmi-hangulati h a t á s a i m á r g y e r m e k k o r á b a n nagy erővel é r v é n y e s ü l t e k b e n n e , s t r a s s b u r g i és főként h e i d e l b e r g i n y o m o ­ r ú s á g a i k ö z ö t t g y a k o r t a z s o l t á r t é n e k e l t . N a p l ó j á n a k egy 1598-as h e i d e l b e r g i bejegyzése s z e r i n t : „(1) J a n u a r i i dei solis m a n e h o r a 4 e x p e r g e f a c t u s , cecini i n lecto p s a l m o s U n g a r i c e , L a t i n é , G e r m a n i c e u s q u e a d 5 h o r a m " (Dézsi, N a p l ó , 20.). Sze­ m é l y e s é r d e k e l t s é g é t m a g a is h a n g s ú l y o z z a az o l v a s ó k h o z in­ t é z e t t a j á n l á s á b a n : „ M o s t a n a z é r t ez s o l t á r k ö n y v e t , m e l l y e l e n sok i d ö t ö l f o g v a n az é n é n s é g i m b e n , g y ű l ö l ő i m e l l e n v i g a z t a l t a m m a g a m a t : i m m á r p e d i g t e n e k e d v i g a z t a l á s o d r a és eggyügyű tagaidnac h a s z n o k r a Magyarol fordítottam..." E b b ő l is világos, h o g y S z e n e i az é r z e l m i önkifejezés t e r m é ­ s z e t e s k ö n t ö s é t t a l á l t a m e g a z s o l t á r s z ö v e g e k b e n . A LXXXVIII. z s o l t á r (Th. B.) 9. v e r s s z a k a m e n n y i r e illett az á l l a n d ó nyo­ m o r ú s á g b a n „bujdosó" M o l n á r A l b e r t ü n k r e : U r a m m i é r t v e t s z el e n g e m , M i é r t r e y t e d el s z e m e i d e t ? S z e g é n y vagyoc, E r ö m e l v e s z e t , J a y melly i g e n g y ö t r e t t e t e m , Ez én régi nagy Ínségemben Előtted vagyok rettegésben.

112

Vagy a r i t m i k a i l a g is é r d e k e s ( e r ő s e n j a m b i z á l t ) szép II. zsol­ t á r (Th. B.) első h á r o m s z a k a s z a : 1. H a l g a s d m e g U r a m k é r é s e m , Tekénst meg esedezésem, Beszédem jusson hozzád N e r ö y t s el t ő l e m o r t z á d , H a y t s é n h o z z á m t e füledet, Enyhíts meg nagy ínségemet, Midőn kiáltoc U r Isten, Siess, halgass m e g kegyesen. 2. M e r t n a p j a i e l e t e m n e c Olly h i r t e l e n e l k e l é n e c , M i n t az füst és az p á r a , E s m i n t az t ű z h e l y p o r a , Minden czontom úgy elszáratt, S z i v e m m i n t a fű e l h e r v a t t , U g y h o g y az é n é t e l e m e t Elfeleytem kenyeremet. 3. B ő r ö m c z o n t a i m h o z r a g a t t Keserves siralmom miatt Ez iszonyú Ínségben, Ollyatén lőttem szinten M i n t P e l l i c a n az p u s z t á b a n Siralmas kiáltásimban Ollyá l ő t t e m m i n t az bagoly Ki az k i e t l e n b e n h u h o l . H a a 16 s z a k a s z o s z s o l t á r a 6. strófával v é g e t é r n e , a m a g y a r költő, vagy bármely m á s m a g á n o s panaszkodó lelkiállapotá­ n a k e g y n e m ű , t ö k é l e t e s kifejezése l e h e t n e , a n n á l is i n k á b b , m e r t a 6. s z a k a s z ezzel a k é t r i t m i k a i l a g p r e g n á n s s o r r a l vég­ ződik: E s az t e e m l é k e z e t e d Mind öröcké m e g t a r t hired. 113

E g y j a m b u s i r i t m u s t s u g a l l ó s o r u t á n egy g y ö n y ö r ű 4 + 2 + 2 tagolású magyar zárlat következik. A terjedelmet azonban n e m Szenei h a t á r o z t a meg, szerkezetet csak a n n y i t kereshe­ t ü n k v e r s e i b e n , a m e n n y i az e r e d e t i bibliai s z ö v e g b e n is a d o t t volt: a z s o l t á r n a g y o b b i k r é s z é t i t t a b a b y l o n i f o g s á g b a n n y o ­ m o r g ó zsidó n é p ó h a j t o z á s a i t e s z i k ki. É r d e m e s m e g j e g y e z n i , h o g y e z t a z s o l t á r t T h o r d a i J á n o s ( R M K T XVII. sz. 4. k ö t . 3 2 1 - 3 2 3 . ) egységes m ű v é s z i k o m p o z í c i ó v á szervezi, végig első s z e m é l y b e n b e s z é l ( e l t ü n t e t i a n é p e t ! ) , csillogó m a n i e r i s t a sti­ l i s z t i k á t és r í m t e c h n i k á t a l k a l m a z : 4. M e r t az é n n a p o m el e n y é s z i k m i n t füst, T e t e m e m h e v ü l m i n t t ű z ö n függő ü s t , M e g fojt a' k é n h a n y u g v á s t n e m h a g e z edgy k ü s t . T h o r d a i z s o l t á r á n a k 2 1 . s z a k a s z á b a n m é g a nép-lép-szép rím is f e l t ű n i k . E b b e n az e s e t b e n is a l i g h a k e l l e n e m o n d a n u n k , h o g y az e m l í t e t t s z a k a s z o k b a n S z e n e i k ö l t ő i ereje n a g y o b b , n o h a m i n t i d é z t ü k , „az v e r s e k n e c é k e s g e t é s é r e " k e v e s e b b g o n d j a volt. - A s z e m é l y e s l í r a m e g n y i l v á n u l á s a i k é n t h i v a t ­ k o z h a t n á n k m é g a XXVI., XXXV., LV. és a CXLVII. z s o l t á r r a , e z e k e t a z o n b a n m á r T o l n a i G á b o r é r i n t e t t e . A XXVI. z s o l t á r ( T h . B.) s z é p l í r a i e g y n e m ű s é g é t („Légy i t é l ö m U r a m , M e r t hívségben jártam...") külön kiemeljük. Hasonló méltánylást é r d e m e l n e a CXLIII. zsoltár, a „Halgasd m e g U r a m kéré­ s e m . . . " (Cl. M.). M i n d k e t t ő s z ö v e g v e r s n e k is k i t ű n ő . A XXXVIII. z s o l t á r (Cl. M.) viszonylagos h o s s z ú s á g a ellené­ r e u g y a n i l y e n e g y n e m ű l í r á t nyújt: Szenei n a g y o n s z é p e n for­ dítja. A t e s t i - l e l k i n y o m o r ú s á g , az e l e s e t t s é g , a b ű n v a l l á s és k ö n y ö r g é s e g y f o r m a nyelvi erővel, s z i n t e B a l a s s i B á l i n t költői szintjén k a p megformálást. A r i t m u s teljesen magyar. 1. H a r a g o d n a c n a g y v o l t á b a n Megindulván, N e fegy m e g U r a m e n g e m , Búsult gerjedezésedben Rám tekintvén, Ne büntess meg Istenem. 114

2. N y i l a i d b e l é m l ö v e t t e c Kik szereznec É n n e k e m nagy sérelmet, Kezeid nagy súlyossága H á t a m nyomja Es sanyargat engemet. A t o v á b b i a k b a n is ily m e t a f o r á s r e m e k l é s e k e t t a l á l u n k : „Czontaim elhaborodtac", „Mert elvajuttac ágyékim". Balassi B á l i n t b ű n v a l l á s i n a k ereje z e n g az ilyen s o r o k b a n : 4. M e r t az é n n a g y g y a r l ó s á g i m , Es bűneim F e j e m föllyül h a l l a d t á c , Kiknek nehéz terhes voltát, Súlyosságát Tagaim nem birhattyác 5. E n s e b e i m e l s e n y v e d t e c , Megbüszhödtec, Ki m i a t t n a g y s i r a l m o m , D e e z e k n e c inditója, Szerző oka Az é n n a g y b o l o n d s á g o m Az u t ó b b i (5.) s t r ó f a e r ő v e l teljes k é p r e n d s z e r é n e k f o r r á s á t n y o m o z v a m e g j e g y e z h e t j ü k , h o g y az igazi m ű v é s z i p á r h u z a m egyedül Clément Marot-nál található. Károlyi Gáspár: „ M e g r o t h a d t a c es m e g s e n y v e d t e c az e n se­ b e i m , az e n b o l o n d s á g o m m i a t " Marót:

Mes cicatrices p u a n t e s Sont fluantes De s a n g d e c o r r u p t i o n : L a s , p a r m a folle s o t t i e M'est sortie T o u t e ceste infection 115

Lobwasser:

Sehr mir stinken meine wunden U n d gefunden W i r d d a r i n n e n e y t e r s viel, A b e r dieses alles m a c h e t Und ursachet M e i n e t o r h e i t u n d m u h t w i l l (sic!)

Buchanan:

Veteris cicatrix vulneris recruduit, Vomitque tabem luridam

Az u t ó b b i l a t i n p a r a f r á z i s , i g e n l e n d ü l e t e s , f i n o m k l a s s z i k u s r e m i n i s c e n t i á k k a l ékes, de h a s z n á l a t a Szenei részéről kizár­ h a t ó , n o h a a Psalmorum Davidis paraphrasis poetica R. É t i e n n e - n é l P á r i z s b a n (év n é l k ü l ) , 1570-ben S t r a s s b u r g b a n m e g ­ j e l e n t , s a n y u g a t n é m e t e g y e t e m i v á r o s o k b a n a l i g h a n e m köz­ k é z e n forgott. L á t n i v a l ó e g y é b k é n t , hogy Szenei i t t is a s z o k o t t n y o m o n j á r (Károlyi: s e n y v e d , L o b w a s s e r : s t i n k e n , e y t e r ) , d e a szakasz művészi alakításának mintáját mégis Marót adhat­ t a , L o b w a s s e r n e k ez a strófája v a l ó s á g g a l d a r a b o s . É r d e m e s m é g felfigyelni a „ s z e r z ő o k " kifejezésre, ez a causa efficiens m a g y a r logikai t e r m i n u s a , a költői nyelv s o d r á s á b a n erősen k é p s z e r ű jelzői k a p c s o l a t t á válik. J ó l e n n e a z t is t u d n i , i s m e r ­ te-e M o l n á r u n k B a l a s s i r e m e k b e k é s z ü l t L. (LI.) z s o l t á r p a r a ­ frázisát, a m e l y B e z a l a t i n v e r s e n y o m á n k é s z ü l t . H a az 1596os k i a d á s ú R i m a y - e p i c e d i o n k e z é b e k e r ü l t , i s m e r h e t t e , h i s z e n 1599 őszétől 1600 t a v a s z á i g i t t h o n t a r t ó z k o d o t t . E n n e k a Ba­ l a s s i - k ö l t e m é n y n e k az i h l e t é s é t u i . j o b b a n é r e z z ü k a XXXVIII. z s o l t á r b a n , m i n t az e g y é b k é n t s z i n t é n M a r ó t n y o m á n ké­ szült Ll-ben. É s z r e v é t e l ü n k szerint ui. Szenei a Clément M a r o t - t ó l e r e d ő v e r s e k e t c s a k n e m m i n d i g i h l e t e t t e b b e n fordít­ j a , sőt az a m e g g y ő z ő d é s ü n k , h o g y C l é m e n t D u b o i s (Boesius) f r a n c i a l e l k i p á s z t o r s e g í t s é g e is é p p e n a b b a n n y i l v á n u l t m e g , hogy a m á r kész z s o l t á r o k a t e g y ü t t „ é k e s g e t t é k " , a z a z a XVI. s z á z a d n a g y l í r á j á t jól i s m e r ő f r a n c i a é p p e n a k ö l t ő i s z é p s é ­ g e k r e h í v t a fel a m a g y a r fordító figyelmét. H a n e m t e t t egye­ b e t , c s a k franciául é n e k e l t e S z e n e i n e k a z s o l t á r o k a t , az é r z é ­ k e n y fülű m a g y a r n a k a k k o r is r á k e l l e t t j ö n n i e , h o g y a L o b wasserénél költőibb szövegeket hall. Mindezt t e r m é s z e t e s e n

116

aprólékos vizsgálatokkal igazolni kellene, amire most n e m k e r ü l h e t sor. P r ó b á l j u k m e g i n k á b b Szenei M o l n á r lírai erejét m á s érzel­ m i z ó n á b a n , pl. a közösségi-népi m o n d a n i v a l ó v e r s s é formálá­ s á n a k t e r é n b e m u t a t n i . I l y e n célból a z s o l t á r o k j e l e n t é k e n y r é s z é t a h ó d o l t s á g n y o m o r ú s á g a i t s z e n v e d ő m a g y a r n é p fájdal­ m a s p a n a s z a i n a k k i é n e k l é s é r e a l k a l m a z h a t t a a k ö l t ő . A leg­ s z e b b e b b e n a v o n a t k o z á s b a n a LXXIX. z s o l t á r (Cl. M.): 1. Ö r ö k ö d b e n U r a m p o g á n y o k j ö t t e k Es szent templomodat megförtöztettec 2. Az v á r o s o n n a g y soc v é r t k i o n t á n a c , Az soc v é r , m i n t vizek széllel folyánac, T ö v é n e k olly s z ö r n y ű ö l d ö k l é s e k e t , N e m lőn, ki e l t e m e t n é az t e s t e k e t 3. M i g h a r a g s z o l U r a m r e á n c e c k é p p e n , H a r a g o d m i g l e n gerjedez illy igen? Meddig terjeszted bosszúállásodat, Ki m i n k e t m i n t az sebes t ű z elfogyat? 6. J u s s o n elődbe s i r a l m o c a z o k n a c , Kic az r a b s á g b a n o h a y t n a c és s i r n a c , Siess m e n t s m e g , hogy öc el n e v e s s z e n e c , Kic i m m á r h a l á l r a i t é l t e t t e n e c A szövegvers, a d a l l a m t ó l f ü g g e t l e n ü l , i t t is s i k e r ü l t : a t i z e n ­ egyeseket szabadon tagolhatjuk, van közöttük szabályosan h a r m a d o l ó is, n e m e g y b e n a j a m b u s i r i t m u s is felsejlik. A v e r s ­ s z a k o k m á s o d i k fele p e d i g á l l a n d ó a n a Balassi-strófa k é t p e r i ­ ó d u s á t c s e n d í t i m e g . - E g y é b k é n t f e l h í v o m a figyelmet a r r a , h o g y a z s o l t á r k i a d á s o k f ü g g e l é k e i b e n m e g j e l e n ő és m i n d e n valószínűség szerint Szeneitől szerzett eredeti versek között előfordul egy Az pogány ellenség ellen c í m ű (Krit. kiad. 157.), ez m á r csak a h a z a i á l l a p o t o k r a v o n a t k o z t a t h a t ó és a LXXIX. z s o l t á r n a k olykor s z i n t e szó s z e r i n t való i s m é t l é s e .

117

A közösségi d i a d a l n a k , a m e g s z a b a d u l á s ö r ö m é n e k szép ki­ fejezése a CXIII. z s o l t á r („Hogy I z r a e l kijött E g y i p t o m b ó l " , Cl. M.), a családi ö r ö m é a CXXVII. (Th. B.) és a CXXVIII. (Cl. M.). E z u t ó b b i b a n v a n n a k e szép sorok: Feleséged házadban M i n t az szőlővessző Gyümölcsöt szépet hozván, H a eljő az idő. É r d e k e s , h o g y e f é l s z a k a s z b a n i t t is k é t m a g y a r o s l ü k t e t é s ű sort két jól ritmizált j a m b u s i követ. M a g a a kép, nyilván a zsoltár n y o m á n , előfordul m á r Batizi A n d r á s A házasságról való énekéhen (1546): T e feleséged h o z z á d illendő H á z a d b a n l é s z e n m i n t t e r m ő szőlő A k ö z ö s s é g i h a n g n y i l a t k o z h a t m e g az I s t e n t d i c s é r ő , h i m n i k u s j e l l e g ű z s o l t á r o k b a n is, e z e k a z o n b a n r i t k á n é r n e k fel az a m b r o s i a n u s h i m n u s z o k m ű v é s z i ö s s z e f o g o t t s á g á i g . A CV. z s o l t á r ( T h . B.) első h á r o m v e r s s z a k a a d g a z d a g l í r á t ( „ A d g y a t o c h á l á t az I s t e n n e c " ) , S z e n e i a z o n b a n 2 4 - e t volt k é n y t e l e n l e f o r d í t a n i , s e z e k b ő l 2 1 a zsidó n é p t ö r t é n e t é t r e ­ géli. U g y a n e z áll a s z i n t é n r e m e k h a n g ü t é s s e l i n d u l ó CXXXV. z s o l t á r r a is ( „ A l d g y á t o c az Ú r n e v é t " T h . B.). M e g j e g y e z z ü k p e d i g , h o g y e k é t z s o l t á r d a l l a m a is j ó l a l k a l m a z k o d i k a v e r ­ sek m a g y a r o s ritmikájához. Kiváló k ö l t e m é n y viszont a CXXXVIII. zsoltár, i s m é t C l e m e n t M a r ó t n y o m á n : az a z o n b a n teljességgel s z e m é l y e s l í r a , h a n e m is B a l a s s i B á l i n t v a l l á s o s verseinek egyéni zamatával. D i c z é r t é g e d telljes s z i v e m Én Istenem H i r d e t e m neved. Diczérlec I s t e n e c felöt E n tégedöt Mert azt érdemled 118

8a 4a 5b 8c 4c 5b

E s az t e s z e n t E g y h á z a d b a n Imátkozván Neved tisztelem Á l d á s o d r a é n k é s z vagyoc, Hálát adoc Neked Istenem

8d 4d 5e 8f 4f 5e

E g é s z e n v a l ó s z í n ű , hogy i t t is a francia k ö l t ő m ű v é s z i s z a k a s z ­ k é p z é s e és r í m t e c h n i k á j a a d o t t l e n d ü l e t e t a m a g y a r k ö l t ő n e k , b e l e s z á m í t v a e b b e m a g á n a k a z s o l t á r n a k t ö m ö r s é g é t is. M i n d e z t c s a k a z é r t e m l í t e t t ü k , h o g y n e t ű n j e n e k el s z e m elől a z o k a k o r l á t o k , a m e l y e k k ö z ö t t Szenei M o l n á r A l b e r t köl­ tészetének mozognia kellett. Úgy érezzük, hogy u g y a n e z e n korlátokon belül Marót felülmúlta magyar zsoltárosunkat, B e z a - m i n d e n t összevéve - h a s o n l ó s z i n t e n m o z g o t t , L o b w a s ser p e d i g g y a k o r t a a l a t t a m a r a d t . Legfeljebb a z t t e h e t j ü k m é g h o z z á , h o g y M a r ó t fölényét a v á l o g a t á s l e h e t ő s é g e n y ú j t o t t a , ő n e m g y ü l e k e z e t i h a s z n á l a t r a f o r d í t o t t a a z s o l t á r o k a t , s azo­ k a t s z e m e l t e ki, a m e l y e k i h l e t é n e k v a g y m ű v é s z i s z á n d é k a i ­ n a k m e g f e l e l t e k . Ő t t e h á t n e m n y o m t a a feladat: ismeretes, hogy a h e r b o r n i z s o l t á r k ö n y v b e n 49 M a r o t - k ö l t e m é n y fordítá­ sa található.

3. E d d i g a r r a m u t a t t u n k r á , h o g y S z e n e i M o l n á r A l b e r t szö­ v e g v e r s e k í r á s á r a t ö r e k e d e t t , s e z e n a z t é r t e t t ü k , h o g y köl­ t ő n k m e g a k a r t a a d n i s z e r z e m é n y e i n e k a z t a s z ó z a t o s s á g o t és r e t o r i k a i díszt, a m e l y e t a s z e r k e z e t és a d a l l a m s z a b t a k o r l á ­ t o k o n b e l ü l r e á j u k r u h á z n i k é p e s volt. R e m é l h e t ő l e g i g a z o l t u k a z t is, h o g y a z s o l t á r o k s ű r ű n v á l t a k s z á m á r a az e g y é n i v a g y k ö z ö s s é g i é r z é s kifejezőivé. E z t az u t ó b b i t é z i s ü n k e t a k a r j u k m é g k i e g é s z í t e n i a n n a k rövid b e m u t a t á s á v a l , h o g y a n magya­ rítja z s o l t á r a i t a szó m i n d k é t é r t e l m é b e n : m a g y a r n y e l v r e for­ dítja, s n e m egy v o n a t k o z á s b a n m a g y a r r á is h a s o n í t j a ő k e t . N y o m a t é k k a l kell a z o n b a n h a n g s ú l y o z n u n k , h o g y ez u t ó b b i v o n a t k o z á s b a n csínján kell b á n n u n k a feltevésekkel. N e m k é t ­ séges ugyanis, hogy a XVI-XVII. század magyarja s z á m á r a b á r m i n ő k ö z e l volt h o z z á a zsidó n é p t r a g i k u s s o r s a , b á r 119

m e n n y i r e beléje i t a t t á k p r é d i k á t o r a i a m a g y a r - z s i d ó p á r h u ­ zam történetszemléletét, mégis idegenül h a t h a t o t t a zsoltárok t a r t a l m i mondanivalójának j e l e n t é k e n y része. Illetőleg csak a n n y i és ú g y h a t h a t o t t b e l ő l ü k , a m e n n y i t és a h o g y a n saját é l e t s o r s á b a bele t u d o t t é p í t e n i . N e feledjük, h o g y a k ö z é p k o r i k a t o l i k u s l i t u r g i a , igen ü g y e s e n , c s a k v á l o g a t o t t z s o l t á r r é s z l e ­ teket iktatott a nyilvánosságnak szánt latin szertartásokba, a r e f o r m á c i ó v a l v i s z o n t e l ő b b r é s z b e n , majd S z e n e i m u n k á j á v a l egészében kezébe k a p t a a nép a zsoltáros könyvet. Bizonyos a z o n b a n , h o g y n e m az e g é s z e t h a s z n á l t a ! S z e n e i s e m t u d o t t m i n d e n t „ m a g y a r r á t e n n i " , n e m egy p o n t o n a z o n b a n m e g ­ k ö n n y í t e t t e az a s s z i m i l á c i ó f o l y a m a t á t . N e m u l a s s z u k el a n ­ n a k megemlítését sem, hogy a zsoltáros könyv igen gyakran, m á r az 1612-es o p p e n h e i m i k i a d á s t ó l k e z d v e v a g y a K á r o l y i ­ bibliával egybekötve, vagy éppen e n n e k függelékeként jelent m e g , és e g y ü t t is f e j t e t t é k k i h a t á s u k a t . M i n d e z m á r a zsolt­ árok utóéletéhez tartozik, s itt csak a r r a a k a r u n k r á m u t a t n i , hogy Szenei M o l n á r m i l y e n ö n k é n t e l e n magyarításokkal járult hozzá a zsoltárszövegek hazai népszerűsítéséhez. U t a l t u n k f e n t e b b a XLIX. z s o l t á r váltság f o g a l m á n a k m a ­ g y a r o s é r t e l m e z é s é r e , a CIV. z s o l t á r 9. v e r s s z a k á n a k m a g y a ­ r o s t á j k é p é r e (a gólya és a jegenye!). Már Tolnai Gábor érté­ k e l t e a LXV. z s o l t á r („Az S i o n n a c h e g y é n Ú r I s t e n . . . " ) n é g y u t o l s ó v e r s s z a k á n a k a m a g y a r g a z d a s z e m é v e l n é z e t t szép táj­ leírását. Csak a két végsőt idézzük: 8. M e g k o r o n á z o d az e s z t e n d ő t N a g y soc j a v a i d d a l Lábaid nyoma kövérségöt Czöpöget nagy sirral. L a k ó h e l y e i az p u s z t á k n a c Folynak kövérséggel H e g y e c es h a l m o k v i g a d o z n a c Nagy böv terméseckel. 9. Az szép sic m e z ö c é k e s e d n e c Soc b a r o m c z o r d á c k a l

120

V ü l a g n a c az szép s z á n t ó földec Sürö gabonáckal Az h e g y oldalac, m e z ő földec Szép b u z a nevessel Ö r v e n d e z n e k és é n e k e l n e c Nagy gyönyörűséggel. M e g j e g y e z h e t j ü k , h o g y ez a v e r s n e m c s a k t a r t a l m i - h a n g u l a t i elemeivel h a t h a t o t t , h a n e m d a l l a m á n a k a magyaros ritmikáh o z jól a l k a l m a z k o d ó jellegével is. Az i m é n t i d é z e t t „ s z é p sík m e z ő k " jelzői k a p c s o l a t g y a k o r i Szenei M o l n á r u n k költői s z ó k i n c s é b e n . A VIII. z s o l t á r 7. s t r ó ­ fájában „sík m e z ő t " olvasunk, a CIII. zsoltárban pedig ezt a s o r t : „ M i n t az g y e n g e v i r á g az sic m e z ő n " (8. vsz.). E l t e k i n t v e a t t ó l , hogy a t e r m ő s í k s á g szép v o l t a igen a r c h a i k u s k é p z e t , s m á r a g ö r ö g k ö l t é s z e t sajátja, S z e n e i v e r s s z ö v e g e i b e n k é t s é g ­ t e l e n ü l h a z a i h a n g u l a t o t s u g a l m a z . - A XXXV. z s o l t á r 9. v e r s ­ s z a k á n a k e sora: „Es nagy r o p p a n t sereg n é p előtt" erősen B a l a s s i r a e m l é k e z t e t : „ R o p p a n t s e r e g előtt, T á v u l az sik m e ­ zőt..." M i n t látjuk, a m a g y a r r e n e s z á n s z költőfejedelme össze is kapcsolja a k é t jelzős s z e r k e z e t e t . N e m gondolok ú n . közvet­ l e n hatásra, h i s z e n s e m a Laus confiniorum szövegtörténeté­ vel, s e m a roppant szó jelzői a l k a l m a z á s á n a k m ú l t j á v a l n e m v a g y u n k t i s z t á b a n . A N y t S z c s a k H e l t a i b ó l t u d j a i d é z n i a „ropp o n t gyalog s e r e g " f o r d u l a t o t , k ö z é p k o r i a d a t a n i n c s . T i n ó d i ­ n á l az öszveroppan kifejezés g y a k o r i (pl. a Szegedi veszedelem, R M K T I I I . 67.). A z t h i s z e m e g y é b k é n t , h o g y az e g y k o r ú m a ­ gyar levelezésből b i z o n y á r a l e h e t n e a d a t o k a t gyűjteni e r r e a láthatólag hazai eredetű k a t o n a i szakkifejezésre. U g y a n i l y e n , t e h á t m a g y a r k a t o n a i j e l l e g ű a jargal LV. z s o l t á r 6. v e r s s z a k á b a n :

szó pl. az

Az n a g y h a m i s s á g éyel n a p p a l Ez város kőfalain jargal. E l ő f o r d u l m á r T a r B e n e d e k Házasságrul való dicsiretéhen (1541): H o g y ők [ti. a m e n y e c s k é k ] n e j a r g a l j á k c s a k a p i a c o k a t . 121

Az e r e d e t i „zsold" j e l e n t é s ű jargalás v i s z o n t m á r a M ü n c h e ­ n i - k ó d e x b e n m e g v a n ( M N y T E S z II. 2 3 1 . : irgalom). Kétségkívül a magyar széphistóriák stilisztikai fordulatai b u k k a n n a k fel a XLV. z s o l t á r m e n y e g z ő i é n e k é b e n . Az 1. v e r s ­ s z a k első p e r i ó d u s a így h a n g z i k : E g y szép dolgot hoz elő az é n szívem, Az dicző k i r á l y r ó l lesz é n e k l é s e m K i t n y e l v e m m e g d i c z é r szép cifrával M i n t egy d e á c az iro p e n n á v a l . Szenei i t t p o n t o s a n L o b w a s s e r t fordítja, legfeljebb a deák m a ­ g y a r o s a b b az ő schreiberjénél, n e m feledhetjük a z o n b a n , hogy m á r E n y e d i Gisquardusának (1582) n e g y e d i k s o r a így h a n g ­ zik: Szép lőtt dolgot m o n d o k , k é r l e k h a l l j á t o k K á r o l y i G á s p á r n á l a „ s z é p d o l o g " h e l y é n jó beszéd t a l á l h a t ó , M a r ó t propos exquist ír. Ilyen, a „ v i r á g é n e k e k " s t i l i s z t i k á j á t k ö v e t ő r é s z l e t pl.: „ O t e szép leány, h a l g a s s b e s z é d e m r e " . T u d ­ j u k , hogy T h o r d a i J á n o s ezt a zsoltárt igazi szerelmi költe­ m é n n y é h a n g o l t a át, pompázó késői reneszánsz s t í l u s á n a k egyik r e m e k l é s é t a l k o t t a m e g b e n n e . A t o v á b b i a k b a n is c s a k h a s o n l ó , de n e m j e l e n t é k t e l e n r é s z ­ l e t e k e t s o r o l h a t n á n k fel a n n a k m e g m u t a t á s á r a , h o g y S z e n e i M o l n á r A l b e r t m i l y e n m a g y a r o s p a t i n á v a l t u d t a b e v o n n i egy­ házi versszövegeit, b á r ismételjük: e t e k i n t e t b e n ó v a k o d n u n k kell a t ú l z á s o k t ó l . M e g k í s é r e l h e t n é n k e g y e t l e n i s m e r t , nagy z s o l t á r o n , pl. az egységes h a n g u l a t ú , m é l y l í r a i s á g ú X C - i k e n b e m u t a t n i h á r o m t é z i s ü k (a s z ö v e g v e r s , az e g y é n i k ö z ö s s é g i é l m é n y kifejezése, a m a g y a r o s íz) b e m u t a t á s á t . A r i t m i k a i e l e m z é s t a z o n b a n G á l d i László r e m e k ü l elvégezte ( 6 3 - 6 6 . 1.) sőt a z t is é s z r e v e t ­ t e , h o g y az 5 + 6 t a g o l á s ú t i z e n e g y e s „ k i t ű n ő e n m i n t á z ó d i k a d a l l a m m o z g á s á r a " . S z á m u n k r a f ő k é n t a s t i l i s z t i k a i vizsgáló­ dás m a r a d n a , úgy véljük a z o n b a n , hogy ebben a vonatkozás-

122

b a n m á r eleget m o n d t u n k az e d d i g b e m u t a t o t t z s o l t á r o k o k á n . Legfeljebb k é t r a g y o g ó költői r é s z l e t r e hívjuk fel a figyelmet: Mert ezer esztendő előtted anni, M i n t az t e g n a p n a c ő e l m ú l á s a , E s egy é y n e c rövid v i g y á z á s a (2. vsz.) K á r o l y i G á s p á r n á l : „ M e r t e z e r e s z t e n d ő t e előtted, m i n t a teg­ n a p i n a p , melly e l m ú l t és az é j t s z a k á n a k n e g y e d r é s z e " . Szür­ k e p r ó z a S z e n e i k ö l t ő i s z á r n y a l á s á v a l s z e m b e n ; a vigyázás t ö b b m á s é r t e l m e m e l l e t t - a m a g y a r k a t o n a i szakkifejezés is. - A költemény m á s i k magaslati pontja:

Elkel é l t ü n k n e c m i n d e n é k e s s é g e , E l m u l i c m i n t az á r n y é c és az á l o m . (6. vsz.) A m e l a n k o l i k u s h a n g u l a t i t e l í t e t t s é g a s z ó z a t o s f o r m a szépsé­ gével p á r o s u l . E g y é b k é n t ez o l y a n hely, a m e l y Szenei e g y e t l e n f o r r á s á b a n s e m t a l á l h a t ó : k ö l t ő n k s z a b a d i h l e t t e l v a r i á l j a és b ő v í t i az á Z o m m o t í v u m o t ; az árnyék n y i l v á n Jób könyvének h í r e s h a s o n l a t á b ó l v a l ó . A Vulgata szerint idézem (14:1-2): „Homo n a t u s de muliere, brevi vivens tempore, repletur multis m i s e r i i s . Q u i q u a s i flos e g r e d i t u r et c o n t e r i t u r , et fugit vel u t u m b r a , e t n u n q u a m in e o d e m s t a t u p e r m a n e t . " A z s o l t á r k i a d á s o k f ü g g e l é k e i b e n m e g j e l e n t és S z e n e i n e k tulajdonítható énekek m á r n e m sokkal gyarapítják a vallásos k ö l t ő r ő l k i a l a k í t o t t k é p ü n k e t : a s z e r z ő o l y k o r szó s z e r i n t is­ m é t l i ö n m a g a fordítói m e g o l d á s a i t : U r I s t e n melly s o k a n v a d n a c , K i k e n g e m e t h a b o r g a t n a c (Krit. k i a d . 153. 1.) Az pogány ellenség ellen c í m ű t (157. sz.) f e n t e b b m á r i d é z t ü k , m i n t a LXXIX. z s o l t á r p a r a f r á z i s á t . A n n y i t a z o n b a n m e g á l l a ­ p í t h a t u n k , h o g y e z e k n e k az é n e k e k n e k l í r a i s á g a e g y n e m ű b b , szerkezetük szilárdabb; e t e k i n t e t b e n kiválik a Mindennemű háborúság ellen (153. sz.). V a n p e r s z e k ö z ö t t ü k o l y a n is, a m e ­ lyet a t a n s z e r ű s é g ellaposít (155., 156., 158., 1 6 1 . , 162., 165.). 123

4. S z e n e i M o l n á r A l b e r t n e k a z s o l t á r k ö n y v ö n k í v ü l eső költői alkotásairól m á r n y u g o d t a n Csokonai mércéjével ítélhetünk: „A v e r s c s i n á l á s n e m poesis; m e r t ez a g o n d o l a t o k n a k , a k é p zelődésnek, a t ű z n e k t e r m é s z e t é b e n , és m i n d e z e k n e k felöltölt e t é s é b e n áll: a v e r s c s i n á l á s p e d i g c s a k a s z ó z a t o k h a n g j á n a k bizonyos r e g u l á k r a vételére, s külső e l r a k á s á r a ügyel, hogy a z o k h á r m o n i á v a l s z á l l j a n a k az e m b e r f ü l é b e . " (A magyar verscsinálásról közönségesen 1. §.). J e g y e z z ü k m e g e l ő s z ö r , h o g y C s o k o n a i , a k á r c s a k M o l n á r u n k , a versen c s u p á n a v e r s ­ s o r t é r t e t t e , a h o g y a n a z t m i n d e n iskolai p o é t i k a , m e s s z e b e a XIX. s z á z a d k ö z e p é i g , t a n í t o t t a . I l y e n s z e m p o n t b ó l n é z v e , Szenei c s a k a z s o l t á r o k b a n volt költő, o t t s e m m i n d i g egyenlő s z i n t e n , de a p u s z t a v e r s c s i n á l á s m e s t e r s é g é h e z is jól é r t e t t , s ez s i n c s m i n d e n é r d e m n é l k ü l . N e m n a g y t e r j e d e l m ű e g y é b k ö l t é s z e t é b e n é p p e n a v e r s f o r m á k (sorok, p e r i ó d u s o k ) ü g y e s k e z e l é s e és v á l t o z a t o s s á g a m u t a t j a a g y a k o r l o t t v e r s t e c h n i ­ k u s t . K i f o g á s t a l a n u l kezeli pl. a d i s t i c h o n t : a T h u r i P á l t ó l for­ dított két p r e g n á n s epigrammája, a Bezából átültetett ubiquit a r i u s e l l e n e s v i t a v e r s a XVII. s z á z a d l e g k ü l ö n b a n t i k m é r t é k ű k í s é r l e t e i közé t a r t o z i k , h a figyelembe v e s s z ü k , h o g y ezt a ver­ selést - szó s z e r i n t „ v e r s c s i n á l á s t " - m é g a l a t i n p r o z ó d i a sza­ b á l y a i i r á n y í t o t t á k : a hiatushan pl. elisiót k e l l e t t a l k a l m a z n i . (Ez a Theodori Bezae epigrammában k é t h e l y e n is szükséges!) F e l t ű n ő , hogy a Discursus de summo bono r e n g e t e g a n t i k citá­ t u m á t s o h a s e m fordítja e r e d e t i m é r t é k b e n . H o r a t i u s h í r e s Rectius vives Licini k e z d e t ű ó d á j á n a k , (Carm. II., 10.) u t o l s ó szakaszát Rebus angustis animosus atque Fortis appare: Sapienter idem Contrahes vento nimium secundo T u r g i d a vela szép Balassi-strófába teszi át, de gondolatilag szinte teljesen átkölti:

124

H a s z e r e n c s é d r a y t a d , v a l a m i n t a k a r t a d , oly k e d v e s e n tündöklik, Ő h o z z á n e bizzál, fel se fuvalkodgyál, m e r t h i r t e l e n v á l t o z i k . H a e l l e n e d t á m a d , b á t o r i c s a d m a g a d , m i n t e r ö s s s z ü h ö z illik. (Krit. kiad. 3 7 1 . 1.) M e g kell m o n d a n u n k , h o g y az ilyfajta f o r d í t á s s o r á n m i n d e n a n t i k íz elvész. Szenei a Discursus legtöbb antik szemelvényét e g y é b k é n t m a g y a r o s t i z e n e g y e s e k b e n és t í z e s e k b e n adja, eze­ k e t p e d i g i g e n s z a b a d o n , v á l t o z a t o s r i t m i k á v a l kezeli. A D e n gelegi P é t e r k ö n y v e elé í r t Tetrastichon Hunniadicum c. ver­ sében a Balassi-strófa h á r o m periódusát négyre egészíti ki, a h o g y a n o l y k o r R i m a y J á n o s is t e s z i . M i n t l a t i n k ö l t ő h i b á t ­ l a n , csiszolt v e r s t e c h n i k á j á v a l t ű n i k ki, k i z á r ó l a g a h e x a m e ­ t e r t vagy a d i s t i c h o n t h a s z n á l j a , de k ö l t é s z e t e , m i n t a k r i t i k a i k i a d á s j e g y z e t é b e n Stoll B é l á t ó l o l v a s s u k , s e m m i b e n s e m e m e l k e d i k k o r a i s k o l á s á t l a g a fölé. A Lusus poetici b e t ű j á t é ­ k a i , a e n i g m á i n e m é r d e m e l n e k k ü l ö n ö s e b b figyelmet, b á r a k o r t á r s a k n a g y r a t a r t o t t á k őket. U t a l t u n k r á máshol, hogy M o l n á r u n k jól i s m e r t e J a n u s P a n n o n i u s t , a Delitiae poetarum Hungaricorum (1619) l é t r e j ö t t é b e n is b i z o n y á r a r é s z e volt. H a e r e d m é n y e i n k e t ö s s z e g e z n i a k a r j u k , a z t kell m e g á l l a p í ­ t a n u n k , hogy Szenei Molnár Albert kora l a t i n - m a g y a r h u m a ­ n i s t a k ö l t é s z e t é n e k s z í n v o n a l a s képviselője volt, n o h a „ m a g y a r z u b b o n k ö n t ö s k é b e " ö l t ö z t e t e t t z s o l t á r a i t e l s ő s o r b a n nem köl­ tői a l k o t á s o k n a k s z á n t a . E g y é b k é n t jól e l h e l y e z h e t ő a b b a n a főleg h e i d e l b e r g i t a n u l t s á g ú m a g y a r p o é t á i k ö r b e n , a m e l y e t P é c s e l i K i r á l y I m r e , K a n i z s a i Pálfi J á n o s , M i s k o l c i C s u l y a k I s t v á n n e v e képvisel. N y i l v á n v a l ó , hogy t e l j e s í t m é n y é n e k m é r ­ t é k e és é r t é k e v a l a m e n n y i ü k é t f e l ü l m ú l t a . A z t t a l á n s i k e r ü l t b i z o n y í t a n u n k , hogy költőnk a hazai B a l a s s i - R i m a y iskolába k a p c s o l ó d v a , t ú l n y o m ó l a g szövegverset kívánt alkotni, h a en­ n e k k ö v e t e l m é n y e i t n e m t u d t a is m i n d i g és e g y e n l e t e s s z i n t e n teljesíteni, hiszen versei n e m éltek a dallamtól külön életet. E g y é n i és közösségi é l m é n y e i t , m i n t E u r ó p a a n n y i m á s költő­ j e , sok h e l y e n és s z é p e n ki t u d t a fejezni a z s o l t á r o k lírájával, sőt e n n e k a l í r á n a k n e m e g y s z e r h a z a i z a m a t o t is k ö l c s ö n z ö t t . „ M a g y a r í t á s a i " k i z á r ó l a g a XVI. s z á z a d i m a g y a r k ö l t ő i n y e l v

125

és k é p r e n d s z e r t e r m é s z e t é b ő l folynak. Szenei z s o l t á r v e r s e i n e m m u t a t n a k tudatos reneszánsz-manierista stílustörekvésekre, m i n t pl. B a l a s s i , R i m a y , B o g á t i F a z a k a s vagy T h o r d a i v e r s e s a l k o t á s a i . A s z a b a d a l a k í t á s , a p a r a p h r a s i s , a t o v á b b k ö l t é s vagy az imitáció eszközeivel n e m élt. M e g m a r a d t a m ű f o r d í t á s saját költői forrásai á l t a l m e g s z a b o t t k e r e t e i k ö z ö t t , e b b e n a v o n a t ­ k o z á s b a n v i s z o n t n a g y o t a l k o t o t t . Az e u r ó p a i e r e d m é n y e k á t h a s o n í t á s á v a l m é l t á n r á s z o l g á l t A d y E n d r e szép m i n ő s í t é s é r e („az első m a g y a r k u l t ú r e m b e r " , Ismeretlen Corvin-kódex mar­ gójára, 1905), h a t a l á n n a g y m o d e r n k ö l t ő n k első jelzőjét m a m á r n e m t e k i n t j ü k is i r á n y a d ó n a k . Z s o l t á r o s k ö n y v e s z á z a d o ­ k o n k e r e s z t ü l h a t o t t széles n é p i r é t e g e k g o n d o l k o d á s m ó d j á r a , nyelvi f o r m á i n a k a l a k u l á s á r a , m i n d e n k é p p e n m é l t ó t e h á t , h a b e n n e a költőt is f e l m u t a t j u k .

Felhasznált irodalom Les Oeuvres de Clément Marót, de Cahors, vallet de Chambre du Roy, Paris, 1554. Vele egy kötetben, külön lapszámozással: Psalmes de Dávid traduietz selon l'Hebrev par Cle. MARÓT - Les Pseavmes de Dávid mis en rime frangoise par Clément Marót et Theodore de Beze, La Rochelle, 1616. - Die Psalmen Davids in Teutsche Reymen gebracht durch Ambrosium Lobwasser, D., Duisburg am Rhein, 1684. - Georgii Buchanani Scoti... Opera omnia. Tomus secundus, Pars prima, Psalmorum Davidis paraphrasis poetica... Lugduni Batavorum, 1725. - Theodori Bezae Vezelii Poemata, Lugduni Batavorum, 1758. - Szent Biblia... magyar nyelvre fordíttatott Károli Gáspár által... Po'sonban, 1793. - FARKAS Lajos: Az énekes­ könyv reformja zenészeti szempontból, Prot. Szemle, 1895. - DEZSI Lajos: Szenczi Molnár Albert, Bp., 1897. - DEZSI Lajos: Szenczi Molnár Albert naplója, levelezése és irományai, Bp., 1898. - FABÓ Bertalan: A magyar népdal zenei fejlődése, Bp., 1900. - CSÁSZÁR Ernő: Szenczi Molnár Albert zsoltárai, ItK, 1914. - THIENEMANN Tivadar: Szenczi Molnár Albert német fordításai, EgyPhK, 1919. NÉMETH László: Szenczi Molnár Albert zsoltárai és ritmikájuk, Prot. Szemle, 1928. Újra: Az én katedrám, 1969. - VARGA Bálint:

126

Szenczi Molnár Albert, Bp., 1932. - ÁPRILY Lajos: A zsoltárfordító, Prot. Szemle, 1934. - HALMY Ferenc: A magyar zsoltárformák francia előzményei, Bp., 1939. - KERÉKGYÁRTÓ Elemér: Szenczi Molnár Albert zsoltárai magyar verstörténeti szempontból, Bp., 1941. - CSOMASZ TÓTH Kálmán: A református gyülekezeti éneklés, Bp., 1950. - BALASSI Bálint Összes művei (kiad. Eckhardt Sándor) I., Bp., 1951. - TOLNAI Gábor: Szenczi Molnár Albert értékelésének né­ hány kérdése, It, 1954. - RIMAY János Összes művei (kiad. Eck­ hardt Sándor) Bp., 1955. - KUNSZERY Gyula: A Himfy-vers nyo­ mában, It, 1957. - GÁLDI László: Szenczi Molnár Albert zsoltárver­ se, Bp., 1958. - CSOMASZ TÓTH Kálmán: Humanista metrikus dallamok Magyarországon, Bp., 1967. - Régi Magyar költők Tára, XVII. század, 4. köt. Az unitáriusok költészete, (kiad. Stoll B., Csomasz Tóth K.) Bp., 1971. - JULOW Viktor: A Balassi-strófa ritmikája és eredetének kérdése, Studia Litteraria, Debrecen, 1971. 44.

127

FEJEZETEK A BAROKKRÓL

A BAROKK SZÍNEVÁLTOZÁSAI

M i n d e n hallgatóm joggal k é r h e t i számon rajtam, hogy n e m a b a r o k k fogalom f u n k c i ó v á l t á s a i r ó l k í v á n o k b e s z é l n i , a m i n t a p r o g r a m h i r d e t t e , s a m i n t az ö t l e t f e l m e r ü l t e k o r m a g a m is m e g h a t á r o z t a m . M o n d a n d ó m ily megjelölése a z o n b a n t ú l s á g o ­ san elméletinek tetszett számomra, holott gyakorlati példák­ ról s z e r e t n é k szólni, s e z e k a p é l d á k j ó r é s z t a f e s t ő m ű v é s z e t t e r ü l e t é r ő l s z á r m a z n a k majd, n o h a az ut pictura poesis száza­ d o k o n k e r e s z t ü l i r á n y a d ó , sőt s z i n t e k a n o n i z á l t h o r a t i u s i elve k ö n n y ű v é t e s z i az á t l é p é s t az i r o d a l o m b a is. Az is v i l á g o s , h o g y g o n d o l a t m e n e t e m c í m a d á s á t Raffaellón a k a V a t i k á n i K é p t á r b a n függő r e m e k e , a Transfiguratio („Urunk színeváltozása") határozta m e g (1518-1520). Ismere­ t e s , h o g y ez volt a n a g y u r b i n ó i n a k u t o l s ó k é p e , befejezetle­ n ü l á l l o t t h a l á l o s á g y a m e l l e t t , s r a v a t a l á n á l is ez volt kiállít­ va. A h a g y o m á n y s z e r i n t Giulio R o m a n o és G i o v a n f r a n c e s c o P e n n i fejezte b e . Régi m ű v é s z e t t ö r t é n e t i m e g á l l a p í t á s , h o g y a szilárd r e n e s z á n s z s z e r k e z e t b e z á r t k é p k e t t ő s síkja, az alsó és a felső k ö z ö t t éles, sőt s t i l i s z t i k a i j e g y e k b e n is kifejezhető el­ l e n t é t f e s z ü l . F e n t a h e g y e n az á t s z e l l e m ü l t n y u g a l o m , a t ö ­ k é l e t e s h a r m ó n i a és s z i m m e t r i a b o n t a k o z i k k i g a z d a g festői s z í n h a t á s o k k a l , a l u l a t a n í t v á n y o k s e r e g é n e k i z g a t o t t és t e h e 1

2

1

2

Giorgio VASARI: A legkiválóbb festők, szobrászok és építészek élete (Vál. Vayer Lajos, ford. Zsámboki Zoltán) Bp., 1973., 502-503. - Luciano BERTI: Raffaello, Bergamo, 1961., 112., 116. BERTI i. m. uo. - Oreste FERRARI: Les trésors d'art du Vatican, Paris, 1970., 240-244.

131

tétlen vergődése, a résztvevők nyüzsgő sokadalma látható, hi­ s z e n n e m k é p e s e k m e g g y ó g y í t a n i a gonosz l é l e k t ő l m e g s z á l l t g y e r m e k e t . Az alsó c s o p o r t t ö m e g e l o s z t á s a a s z i m m e t r i k u s : a b a l o l d a l o n g e s z t i k u l á l ó k i l e n c a p o s t o l l a l s z e m b e n j o b b r ó l bi­ zonytalan létszámú, részben homályban tartott alakot látunk, a g y e r m e k r o k o n s á g á t . A k é t c s o p o r t ö s s z e k ö t t e t é s é t egy fel­ t ű n ő e n s z é p , r ó m a i t í p u s ú , t é r d e l ő n ő a l a k biztosítja, s z i n t e a k é p függőleges t e n g e l y é b e n , d e tőle k i s s é j o b b r a eltolva. Az is c o n s e n s u s c o m m u n i s , hogy a k é p alsó r é s z e - n o h a a m ű egé­ s z é b e n k é t s é g t e l e n ü l Raffaellótól s z á r m a z i k - a n a g y m e s t e r s z í n v o n a l a a l a t t m a r a d , távol a t t ó l az o l y m p u s i d e r ű t ő l , a m e l y a n n y i r a m e g s z o k o t t n á l a . V a n n a k , a k i k a festészeti m a n i e r i z ­ m u s csírasejtjét e b b e n a k é p b e n látják. A k á r elfogadjuk ezt a v é l e m é n y t , a k á r n e m , a n n y i b i z o n y o s , h o g y Raffaello k ö z v e t ­ l e n t a n í t v á n y a i , pl. é p p e n a m á r e m l í t e t t G. R o m a n o , az itáli­ ai m a n i e r i z m u s k e z d e m é n y e z ő i k ö z é t a r t o z n a k , az u t ó b b i k ü ­ l ö n ö s e n m a n t o v a i m ű k ö d é s é v e l (Palazzo dei Tő). 3

Manierizmus, barokk, klasszicizmus, rokokó: oly f o g a l m a k , a m e l y e k k e l t ö b b m i n t száz éve v i a s k o d i k az e u r ó p a i m ű v é s z e t ­ e l m é l e t (ide é r t e m az i r o d a l m a t is), s a m a g y a r á z a t o k , definí­ ciók s z i v á r v á n y o s t a r k a s á g a , h a t e t s z i k s z í n e v á l t o z á s a , m a ­ n a p s á g m á r kábító forgataggá vált. Kongresszusok, t a n u l ­ m á n y k ö t e t e k egész s o r a v i z s g á l t a . H o g y c s a k a l e g u t ó b b i h ú s z - e g y n é h á n y é v r e t e k i n t s e k v i s s z a , 1 9 5 5 - b e n zajlott a ve­ l e n c e i Retorica e barocco k o n g r e s s z u s ; 1 9 5 6 - b a n j e l e n t m e g Rudolf S t a m m g y ű j t ő k ö t e t e ; Die Kunstformen des Barockzeitalters; 1960 á p r i l i s á b a n folyt az A c c a d e m i a dei L i n c e i r ó m a i összejövetele (Manierismo, Barocco, Rococn. Concetti e termini); 1 9 6 7 - b e n u g y a n e z az a k a d é m i a i s m é t a b a r o k k o t v á l a s z ­ t o t t a v i z s g á l ó d á s á n a k t á r g y á u l ; 1 9 6 5 - b e n volt a t o u r s - i R e n e ­ szánsz Kutatóközpont m a n i e r i z m u s kollokviuma (Lumicres de l a p l é i a d e ) ; 1 9 6 8 - b a n u g y a n i t t Renaissance, maniérisme, baroque c í m e n h a n g z o t t a k el e l ő a d á s o k , és 1976 ő s z é n Velencé4

3

4

FERRARI uo. A Retorica e baroccóról 1. ismertetésemet a Fii. K. 1956. évfolyamában. Az Accademia dei Lincei kiadványa 1962-ben jelent meg; a Les lumicres de la

132

ben ismét a barokk korszakról tanácskoztunk, ha ezúttal n e m folyt is b e h a t ó b b f o g a l m i k ö r ü l í r á s v a g y i l y e n i r á n y ú v i t a . A m a g y a r k í s é r l e t e k e t n e m is e m l í t e m , legalább 1956-ig, a s á r o s p a t a k i konferenciáig kellene v i s s z a n y ú l n u n k , de erről „ h a l l g a t n i illőbb, m i n t b e s z é l n i " , a h o g y a n D a n t e m o n d j a (Par. XVI., 45.), h i s z e n a j e l e n l e v ő k k ö z ü l s o k a n i d é z h e t i k a vergiliu s i s z a v a k a t : „ . . . q u o r u m m a g n a p a r s fui". N e m a r a d j o n a z o n ­ b a n e m l í t e t l e n a m o n t a u b a n - i k u t a t ó k ö z p o n t Baroque címet viselő é v k ö n y v é n e k 8. s z á m a , a m e l y a m a g y a r b a r o k k - k u t a t á s nemzetközi b e m u t a t k o z á s a volt. 5

6

A j e l z e t t f o g a l m a k k ö z ü l a l e g f o n t o s a b b n a k a barokk látszik, n e m c s a k a z é r t , m e r t a t u d o m á n y ezt v i t a t j a l e g r é g e b b e n : ú g y t ű n i k , é r v é n y e s s é g i k ö r e is l e g t á g a b b , i d ő h a t á r a i is l e g k i t e r ­ j e d t e b b e k . A stílusfogalom k i a l a k u l á s á n a k és fejlődésének ú t ­ j á t k i t ű n ő e n m e g r a j z o l t a H a n s T i n t e l n o t 1 9 5 6 - b a n (Zur Gewinnung unserer Barockbegriffe), ü l . B r u n o M i g l i o r i n i 1962b e n m e g j e l e n t t a n u l m á n y a (Etimológia e storia del termine „barocco" ). F o g a l o m t ö r t é n e t i s z e m p o n t b ó l a k u t a t á s a z ó t a s e m t á r t fel ú j a t . M a g a m n e m is k í v á n o k f o g l a l k o z n i v e l ü k , c s a k M i g l i o r i n i k u t a t á s a i n a k e g y e t l e n p o n t j á r a h í v o m fel a figyel­ m e t . A baroco a s k o l a s z t i k u s s z i l l o g i s z t i k a m ű s z a v a , s m á r P e t r u s H i s p a n u s Summule logicales c. t a n k ö n y v é b e n felbuk­ k a n . A h u m a n i s t á k , pl. E r a s m u s , m i n d i g a s k o l a s z t i k u s okos­ k o d á s t e k e r v é n y e s v o l t á t k á r h o z t a t j á k oly m o n d a t o k k a l , a m e ­ l y e k b e n a baroco fordul elő i d é z e t t p é l d a g y a n á n t . N a g y o n jól t u d j u k , h o g y a b a r o k k elítélő é r t e l e m b e n s z e r e p e l t t ö b b m i n t száz év m ű v é s z e t e l m é l e t é b e n , s z i n t e a XIX. s z á z a d végéig. C s a k t a n u l s á g v é g e t t o l v a s o m fel A Pallas Nagy Lexikona II. k ö t e t é b ő l (1893) a Bárok címszót: „...a m ű v é s z i s t í l u s n a k a m a 7

8

5

6

7

8

Pléiade és a Renaissance maniérisme, baroque c. kötetek a De Pétrarque f Descartes (Paris, Vrin) c. sorozatban láttak napvilágot 1966-ban, ill. 1972ben. A velencei convegno 1976. november 10-12. napján folyt le. Montauban, 1976. A R. STAMM szerkesztette kötetben, ill. az Accademia dei Lincei 1962-es kiadványában. B. MIGLIORINI: Manierismo..., Roma, 1962., 40.

133

m ú l t s z á z a d i ( t e h á t XVIII. századi) e l v á l t o z á s a : n é m e l y k o r el­ fajulása, m e l y m i n d e n b e n a t ú l z o t t m é r e t e k e t és a s z o k a t l a n e l l e n t é t e k n e k m e g d ö b b e n t ő ö s s z e h o z a t a l á t h a j h á s s z a , az egy­ s z e r ű f e n s é g e s és h a r m o n i k u s h e l y e t t . A m e n n y i b e n a B. a rococo ( 1 . o.) n y o m á b a l é p e t t és a k i c s i n y t , g y e n g é d e c s k é t , ci­ c o m á s t , cifrást k i s z o r í t o t t a , j ó e l l e n h a t á s t k é p v i s e l t és lelki e m e l k e d é s s e l v a n összekötve. B. festő a m a i k o r b a n p . a svájci Böcklin. E g y á l t a l á b a n a B. az é p í t é s z e t b e n ú j r a d i v a t o s s á lesz. B . - n a k n e v e z i k k ü l ö n b e n az i r o d a l o m b a n a m e g l e p ő , ú g y s z ó l ­ v á n megdöbbentő ötleteket, fordulatokat, melyek a fenségest u t á n o z z á k , d e m e l y e k c s u p á n az a l a n y i s z e s z é l y b ő l s z á r m a z ­ n a k , s m e l y e k n e k k e v é s logikai v a g y t e r m é s z e t i a l a p j u k v a n " . (669. 1.) Azt m é g m e g t u d o m m a g y a r á z n i , hogy s z e r z ő n k sze­ r i n t m i é r t k ö v e t i a bárok a rococót (kifejtése i t t és m o s t n e m éri m e g a fáradságot!), A r n o l d Böcklin m i n ő s í t é s e a z o n b a n ta­ l á n y s z á m o m r a , h a c s a k az e r ő s R u b e n s - h a t á s o k r a n e m gondo­ lok, a m e l y e k e t e g y é b k é n t az e g y k o r ú k r i t i k a m á r f e l e m l e g e ­ t e t t . A n n y i b i z o n y o s , h o g y a l e x i k o n c i k k a t ö r t é n e t i és tipoló­ giai s z e m p o n t o k e g é s z s é g t e l e n k e v e r é s e , m e n t s é g e v i s z o n t az, hogy ez a k e v e r é s m é g h o s s z ú ideig t a r t (egészen D'Orsig!), h a n e m is a s z a k s z e r ű m ű v é s z e t t ö r t é n e t i i r o d a l o m b a n . A b a r o k k megfogalmazásának vagy k ö r ü l í r á s á n a k színevál­ t o z á s a i sok c s a l ó d á s t , b i z o n y t a l a n s á g o t , sőt s k e p s z i s t o k o z t a k . N e m egy k u t a t ó a fogalom h a s z n á l h a t ó s á g á t is k é t s é g b e von­ t a . M a g a m is m e g d ö b b e n t e m , a m i d ő n a m ú l t év ő s z é n ú j r a v é g i g n é z t e m a velencei Scuola di San Rocco T i n t o r e t t o - k é p e it. H a a bécsi Fürdő Zsuzsanna és a d r e z d a i Muzsikáló höl­ gyek a festői m a n i e r i z m u s t ö k é l e t e s példái, a S a n Rocco falain (óriási m é r e t ű v á s z n a k f r e s k ó k k a l v á l t a k o z n a k ! ) g r a n d i ó z u s barokk tombol, n o h a tudjuk: itt, a Scuolában Tintoretto két s z a k a s z b a n dolgozott, 1 5 6 5 - 6 7 k ö z ö t t , m a j d 1575-től 1581-ig. A lenyűgöző Keresztrefeszítés (a S a l a d e l P A l b e r g ó b a n ) a legcso­ dálatosabb barokk alkotások közé tartozik. Tintorettóban e g y ü t t v a n az, a m i t b a r o k k n a k m i n ő s í t ü n k , a z z a l a m i t m a n i e r i s t á n a k t a r t u n k . Nyilvánvaló, hogy a művész egyéniségében, 9

9

Ismeretes B. Croce és E. R. Curtius tagadó álláspontja.

134

különleges t e m p e r a m e n t u m á b a n van együtt, amely mit sem t ö r ő d i k az u t ó k o r s t í l u s k r i t i k a i s z e m p o n t j a i v a l . N e m t u d o m azt s e m m e g m o n d a n i , hogy a S a n Giorgio Maggiore csodála­ t o s Utolsó vacsorája m é g m a n i e r i z m u s - e vagy m á r b a r o k k . Azt h i s z e m , legjobb i r o d a l m i p á r h u z a m u l i t t is T a s s o k í n á l k o z i k , a m i n t ezt t ö b b e n , pl. G e o r g Weise, k i f e j t e t t é k . Eléggé i s m e r e t e s , hogy a XVI. s z á z a d m á s o d i k felétől s z i n t e a XVIII. s z á z a d végéig az e u r ó p a i m ű v é s z e t e l m é l e t eléggé egy­ séges t e ó r i á t k ö v e t e t t : a v á l o g a t ó k i e m e l é s , a p l a t o n i z á l ó idea­ lizálás, a t e r m é s z e t m e g s z é p í t é s e , az i m i t a t i o elvét, s ez volt az a t á g k e r e t , a m e l y b e m a n i e r i z m u s , k l a s s z i c i z m u s és b a r o k k e g y a r á n t belefért. S z e r e n c s é r e s z á m o s i r o d a l m i d o k u m e n t u m ­ m a l r e n d e l k e z ü n k , s Marosi E r n ő n e m r é g megjelent kiváló a n t o l ó g i á j a (Emlék márványból vagy homokkőből) nagyban m e g is k ö n n y í t i m u n k á n k a t . 10

1 1

M á r Lodovico Dolce kifejti e z t a t e ó r i á t Dialogo della pitturá\áhari (1557), a m e l y n e k szóvivőjévé P i e t r o A r e t i n ó t t e ­ szi m e g : „A festőnek t e h á t n e m c s a k a r r a kell igyekeznie, hogy u t á n o z z a a t e r m é s z e t e t , h a n e m a r r a is, h o g y f e l ü l m ú l j a . " E g y e t l e n a l a k b a n n e m t a l á l h a t ó m e g a t ö k é l e t e s szépség, m i n t a z t Zeuxis k r o t o n i H e l e n a - k é p é n e k k e l e t k e z é s e is m u t a t j a . (Ez a l e g t ö b b s z ö r h a s z n á l t h u m a n i s t a k ö z h e l y i r o d a l o m b a n és m ű v é s z e t b e n e g y a r á n t . ) E z t a m ó d s z e r t k ö v e t t e m á r Raffaello, m i n t B. Castiglionéhoz i n t é z e t t h í r e s levele is b i z o n y í t j a . N e m s z a b a d t e h á t m i n d e n t „di p r a t i c a " , azaz a t e r m é s z e t szol­ gai m á s o l á s á v a l e l k é s z í t e n i . Majd A r e t i n o A r i o s t o A l c i n á j á n a k l e í r á s á r a t é r á t , m i n t az ideális női s z é p s é g költői b e m u t a t á ­ sára, erről a z o n b a n később szólunk. Csak annyit még, hogy 12

1 3

14

15

Manierismo..., 1962., 37. Budapest, Corvina, 1976. Paola BAROCCHI: Trattati d'arte del Cinquecento, Bari, 1960., I., 172-173. Ez a részlet nem fordul elő Marosi Ernő antológiájában. A Zeuxis-példáról és az irodalmi imitatióról 1. tanulmányomat a Fii. K. 1975. évfolyamában és a Jausz Béla-emlékkönyvben (Debrecen, 1976). E levelet 1. P. BAROCCHI i. m. I. 411. Uo. 272-273.

135

16

Dolce-Aretino A r i o s t ó t e g y é r t e l m ű l e g f e s t ő n e k m i n ő s í t i . L á s ­ s u k a z o n b a n a XVII. s z á z a d i p é l d á k a t ! Nicolas Poussin művészetelméleti írásai között olvassuk: „A m ű v é s z e t a t e r m é s z e t t ő l n e m k ü l ö n b ö z ő dolog, s a n n a k h a ­ t á r a i n t ú l n e m is l é p h e t . E z á l t a l a t u d á s n a k az a fénye, a m e l y a t e r m é s z e t a d o m á n y a k é n t m i n d e n f e l é s z é t s z ó r v a v a n , és k ü ­ l ö n b ö z ő e m b e r e k b e n , k ü l ö n b ö z ő h e l y e k e n és i d ő b e n j e l e n i k m e g , a m ű v é s z e t á l t a l e g y e s ü l , és ez a fény e g é s z é b e n v a g y a k á r n a g y r é s z é b e n is s o h a s e m t a l á l h a t ó m e g e g y e t l e n e m b e r ­ b e n . " E z u t á n , e g é s z e n t e r m é s z e t e s , a Z e u x i s - H e l e n a p é l d a kö­ vetkezik. 17

G i o v a n i P i e t r o B e l l o r i ( 1 6 1 5 - 1 6 9 6 ) a r ó m a i A c c a d e m i a di S a n L u c a e l ő t t 1 6 6 4 - b e n e l m o n d o t t b e s z é d é b e n az a l á b b i a k a t j e l e n t i ki: „...a n e m e s festők és s z o b r á s z o k - u t á n o z v a a m a első M e s t e r e m b e r t - u g y a n c s a k k i a l a k í t a n a k e l m é j ü k b e n egy m i n ­ t a k é p e t a f e l s ő b b r e n d ű szépségről, s e r r e v i s s z a t e k i n t v e igazít­ j á k h e l y r e a t e r m é s z e t e t s z í n b e l i és rajzbeli h i b á k n é l k ü l . E z az I d e a a v a g y a F e s t é s z e t és S z o b r á s z a t I s t e n n ő j e ... leszáll a m á r v á n y o k r a és v á s z n a k r a . . . E k k é p p e n az i d e a a l k o t j a a t e r ­ m é s z e t e s s z é p s é g t ö k é l e t e s s é g é t , és egyesíti a v a l ó s á g o t a s z e m s z á m á r a a d o t t dolgok v a l ó s z í n ű s é g é v e l , m i k ö z b e n m i n d i g a legjobbra, a c s o d á l a t o s r a t ö r e k s z i k . E z é r t n e m c s a k u t á n z ó j a a t e r m é s z e t n e k , h a n e m felül is m ú l j a a z t , m i k ö z b e n e l é n k t á r j a e l e g á n s és t ö k é l e t e s e n v é g h e z v i t t m ű v e i t , m í g a t e r m é s z e t n e m s z o k o t t ilyen m i n d e n e s t ü l t ö k é l e t e s a l k o t á s o k a t m u t a t n i n e k ü n k " . Majd kissé alább a Zeuxis-példa kerül sorra m á s k l a s s z i k u s h i v a t k o z á s o k ( P l a t ó n , Cicero) g a r m a d á j á v a l , Raffaello l e v e l é n e k m á r e m l í t e t t r é s z l e t é v e l , a leíró k ö l t é s z e t (Ariosto) d i c s é r e t é v e l e g y ü t t . Az is t e r m é s z e t e s , hogy Bellori k e m é n y e n elítéli a m a n i e r i s t á k fantastica ideáját. A termé­ szet idealizáló m e g s z é p í t é s e n e m k ü l ö n c ö t l e t e k b e n , h a n e m a 18

19

Uo. 17. „Qui l'Ariosto colorisce e in questo suo colorire dimostra essere u n Tiziano". MAROSI i. m. 183. Uo. 189-191. KLANICZAY Tibor: A manierizmus, Bp., 1975., 343.

136

h a r m ó n i a és a f e g y e l m e z e t t m o z g á s e g y e s í t é s é b e n áll. Ki kell m o n d a n u n k , h o g y ez k l a s s z i c i s t a elv, s m i n t a k é p e i az i t á l i a i n a g y r e n e s z á n s z (főként Raffaello) s a C a r a c c i a k m u n k á s s á g á ­ b a n megnyilatkozó a k a d é m i z m u s , vagy h a tetszik, eklekticiz­ mus. E n n e k a klasszicizáló m o d o r n a k a n e v é b e n ítélik el a XVII. s z á z a d egyik k ü l ö n l e g e s e n e r e d e t i f e s t ő t e h e t s é g é t , M i c h e l a n ­ gelo d a C a r a v a g g i ó t . M á r B e l l o r i kifejti, h o g y „ c s u p á n ú g y m á s o l t a a t e s t e k e t , a m i n t a s z e m e l ő t t m e g j e l e n n e k , kiválasz­ t á s n é l k ü l " . A n d r é F é l i b i e n f r a n c i a festő és e l m é l e t í r ó ( 1 6 1 9 - 1 6 9 6 ) h í r e s Beszélgetéseiben részletesen elemzi művé­ s z e t é t , s b á r n e m t a g a d h a t j a m e g tőle c s o d á l a t á t , k ü l ö n ö s e n f é n y - á r n y é k t e c h n i k á j á t dicséri, m é g i s elítéli, m e r t n e m a l k o ­ tott semmiféle önálló ideát, h a n e m e n n e k a t e r m é s z e t n e k a r a b s z o l g á j á v á v á l t , n e m p e d i g a szép dolgok u t á n z ó j á v á . K ü ­ l ö n ö s e n n a g y b o t r á n y t o k o z o t t Mária halála c. k é p e ( m a a L o u v r e - b a n ) , s el is t á v o l í t o t t á k a b b ó l a r ó m a i t e m p l o m b ó l , ahová megrendelték. Ugyanígy járt a Szent Péter-templomba s z á n t Madonna dei Palafrenieri, amelyet m a a Borghese-képt á r egyik d í s z é n e k t a r t u n k . 2 0

21

2 2

K i t ű n ő e n m u t a t j a a korízlést Vincente Victoria (olaszosan V i n c e n z o V i t t o r i a ) festő-teológus, k a n o n o k R ó m á b a n 1 7 0 3 - b a n m e g j e l e n t , de 1 6 7 9 - b e n í r t k ö n y v e : Osservazioni sopra il libro della Felsina pittrice per difesa di Raffaello da Urbino, dei Caracci, e della loro scuola. S z e r z ő n k C a r l o C e s a r e M a l v a s i a gróf ( 1 6 1 6 - 1 6 9 3 ) m e g n e v e z e t t könyvével v i t á z i k - ez a Felsina pittrice, Bologna, 1674 - , s levelekbe foglalt polémiáját O r a z i o A l b a n i h o z , XI. K e l e m e n p á p a öccséhez i n t é z i . M a l v a s i a u g y a n ­ is m e g t á m a d t a az i s t e n i Raffaello t e k i n t é l y é t , sőt a b o l o g n a i ­ a k é r d e k é b e n j ó f o r m á n az egész i t á l i a i f e s t é s z e t e t . Raffaellót pl. Boccalajo Urbinaténak, azaz „urbinói serlegkészítő"-nek

MAROSI i. m. 196. (Annibale Caracci életrajzában). Uo. 198. Paola della PERGOLA: La Galleria Borghese in Roma, 1966., 42. - E. BORISZOVA: Muzei Rima. Galereja Borgheze, Moszkva, 1971., 65-66. (Két igen szép reprodukció!)

137

n e v e z t e . H o g y ez m i t j e l e n t , a l á b b l á t n i fogjuk. A V i c t o r i a ál­ tal körvonalazott művészeti kánon a következő mesterek ne­ vével f é m j e l e z h e t ő : Raffaello, A n n i b a l e C a r a c c i (és t e r m é s z e ­ t e s e n A g o s t i n o és Lodovico), F r a n c e s c o A l b a n o , D o m e n i c h i n o , v é g ü l C a r l o M a r a t t a , a k i n e k V i c t o r i a t a n í t v á n y a volt, s a k i t kora Apellesének nevez. E n n e k a klasszicizáló k á n o n n a k a n e v é b e n ítéli el a k o r í z ­ lés F r a n c e s c o B o r r o m i n i s z e s z é l y e s é p í t é s z e t i s t í l u s á t , vele szemben Bernini klasszikusnak minősül. Ma mindkettőjüket a b a r o k k s t í l u s t i p i k u s k é p v i s e l ő i n e k t a r t j u k . É r d e k e s viszont, hogy Berninit csak Itáliában érzik „klasszikusnak", Francia­ országban n e m érvényesül, a Louvre impozáns colonnade-ját n e m az ő t e r v e i a l a p j á n , h a n e m C l a u d e P e r r a u l t ( 1 6 1 8 - 1 6 8 8 ) e l k é p z e l é s e s z e r i n t é p í t i k fel. 23

24

25

A b a r o k k ízléssel k e v e r e d ő , vele e g y ü t t h a t ó k é n t m ű k ö d ő klasszicizmus, h a tetszik a k a d é m i z m u s , figyelmet érdemlő képviselője, elméletírója a francia R o g e r d e P i l e s ( 1 6 3 5 - 1 7 0 9 ) . I t t c s a k a Cours de peinture par principes avec une balance des peintres (1708) c. m ű v é v e l f o g l a l k o z u n k J ú l i u s S c h l o s s e r pompás elemzése alapján. Különösen a művészek „mérlegelé­ s e " é r d e k e s . M á r a k i v á l a s z t á s is j e l l e m z ő ; h e l y e t k a p n a k a n é g y n a g y itáliai iskola (a r ó m a i , a t o s z k á n , a l o m b a r d i a i és a velencei) c i n q u e c e n t o m ű v é s z e t é n e k főbb képviselői; a q u a t t ­ r o c e n t o teljes e l h a n y a g o l á s b a n r é s z e s ü l (csak P e r u g i n o és az ifjabb G i o v a n n i Bellini a kivétel). A f l a m a n d o k k ö z ü l R u b e n s , V a n Dyck, J o r d a e n s , O t t ó v a n V e e n , P o u r b u s , T e n i e r s s z e r e ­ pel, a h o l l a n d o k a t L u k a s v a n L e i d e n és R e m b r a n d t képviseli, a n é m e t e k e t c s u p á n D ü r e r és H o l b e i n . A f r a n c i á k k ö z ü l c s a k a „ n é g y k l a s s z i k u s " : P o u s s i n , Le B r u n , Le S u e u r és S. B o u r -

Az 1703-as 1. kiadást használtam (1. különösen a 7., 10., 11., 48., 101. lapot). A 115. (számozatlan) lapon Plutarchost idézi: „Pictura est poesis tacens, poesis pictura loquens" (De glória Atheniensium). Vö. Francesco ABBATE: II Seicento in Európa, il Barocco, Milano, 1966., 24-33. (Storia Universale dell'Arte, 24.) Ua.: Della Controriforma al Classicismo, Milano, 1966., 135. (Stor. Univ. dell'Arte, 22.); ALPATOV: A művészetek története, II. köt., Bp., 1965., 274. - Nikolaus PEVSNER: Az európai építészet története, Bp., 1974., 322.

138

d o n k e r ü l szóba. A s p a n y o l o k teljesen k i h u l l a n a k a r o s t á n . Az é r t é k e l é s p o n t s z á m s z e r i n t ( 0 - 2 0 - i g ) és n é g y k ö v e t e l m é n y (a s z e r k e z e t , a rajz, a szín, a kifejezőerő) figyelembevételével tör­ t é n i k . M i n t h o g y - írja De P i l e s - a 2 0 p o n t az e l é r h e t e t l e n ideált (azaz ideát) j e l e n t i , e n n y i t e g y e t l e n festő s e m k a p h a t , a 19 is c s a k az elérhető, d e e d d i g m é g el n e m é r t t ö k é l e t e s s é g : így az „ o s z t á l y o z á s " c s a k 18 p o n t n á l k e z d ő d i k . ( K ö z b e v e t v e m e g j e g y e z h e t j ü k , h o g y a f r a n c i á k n á l a k ö z é p - és főiskolai d o l g o z a t o k o s z t á l y o z á s a m a is 1-20-ig halad!) L á s s u k t e h á t , milyen bizonyítványt k a p n a k a figyelembe vett művészek! A k o m p o z í c i ó s z e m s z ö g é b ő l 18 p o n t o s R u b e n s , 17 p o n t o t k a p G u e r c i n o ; L e o n a r d o d a Vinci a 15-ösök n é p e s g á r d á j á b a n sze­ r e p e l , C a r a v a g g i o v i s z o n t c s a k 6 p o n t o t é r d e m e l . A rajz rova­ t á b a n 18 p o n t o t csak Raffaello é r el, M i c h e l a n g e l o , a Caraccia k , D o m e n i c h i n o , P o u s s i n a 17 p o n t t a l k é n y t e l e n e k b e é r n i . I t t a l i s t a a l j á n G. Bellini, P á l m a Vecchio és R e m b r a n d t á l l n a k , mindössze 6 ponttal. A színkezelés szempontja szerint termé­ s z e t e s e n a velenceiek v e z e t n e k : Giorgione és T i z i a n o 18 p o n t ­ t a l ; R u b e n s és V a n Dyck 17 p o n t o s a k ; s e r e g h a j t ó k - m i n d ö s s z e 4 p o n t t a l - Giulio R o m a n o , L e o n a r d o , M i c h e l a n g e l o , Le S u e u r . A kifejezőerő listáját i s m é t Raffaello v e z e t i 18 p o n t t a l , u t á n a D o m e n i c h i n o és R u b e n s k ö v e t k e z n e k . G i o r g i o n e és T i n t o r e t t o c s a k 4 p o n t o t é r n e k el, s e b b e n a k a t e g ó r i á b a n k i v é t e l e s e n 0 p o n t o t is o s z t o g a t a szigorú ítész J a c o p o B a s s a n o , C a r a v a g g i o és P á l m a Vecchio s z á m á r a . H a a n é g y r e n d s z e r e z é s p o n t s z á ­ m a i t e g y b e s z á m l á l j u k , a l e g m a g a s a b b 6 5 , e z t Raffaello és R u b e n s é r i k el, u t á n u k a C a r a c c i a k j ö n n e k 58 p o n t t a l . P o u s s i n c s a k 5 3 , T i z i a n o 5 1 , R e m b r a n d t 5 0 , L e o n a r d o és T i n t o r e t t o c s a k 4 9 , G i o r g i o n e 3 9 , M i c h e l a n g e l o és P a r m i g i a n i n o 3 7 , G. Bellini a legutolsó h e l y e n , 2 4 p o n t o t é r el. Schlosser n e m közli C a r a v a g g i o p o n t s z á m á t , ez m i n d ö s s z e 2 2 , így De P i l e s o s z t á ­ lyozása szerint ő a legutolsó. Meg kell a z o n b a n j e g y e z n ü n k , hogy a francia e l m é l e t í r ó n e m egyesíti a p o n t s z á m o k a t : ő m e ­ reven mindig a megadott kategóriákon belül m a r a d . 2 6

Július SCHLOSSER: Die Kunstliteratur,

Wien, 1924., 604-606.

139

E dogmatikus-normatív osztályozás, m i n d e n értéktéveszté­ se e l l e n é r e , igen j e l l e m z ő a francia b a r o k k k o r s z a k á n a k közíz­ l é s é r e : Raffaello és R u b e n s e g y ü t t s z e r e p e l n e k , az olaszok (pl. Bellori) á l t a l a n n y i r a dicsőített G u i d o R e n i vagy Carlo M a r a t ­ t a n e m is t a l á l h a t ó m e g De P i l e s j e g y z é k e i n . R u b e n s dicsősé­ ge v i s z o n t v i l á g o s a n m u t a t j a , hogy a klasszicizáló t e n d e n c i a a b a r o k k o n b e l ü l m a r a d , s b á r a n a g y f l a m a n d m e s t e r t is b í r á l ­ j á k á l l í t ó l a g o s h i b á i é r t , m é g i s az e l r a g a d t a t á s a t ú l n y o m ó . F é l i b i e n , Bellori, De P i l e s e g y a r á n t e l i s m e r é s s e l s z ó l n a k róla. Csak a legutóbbitól idézünk n é h á n y sort Garas Klára kitűnő antológiájából. „Rubens műveiből világosan kitűnik, hogy e n n e k a f e s t ő n e k e g é s z e n e l s ő r a n g ú t e h e t s é g e volt, s m i n t h o g y az i r o d a l o m b a n való e l m é l y e d t t u d á s s a l , a h i v a t á s á v a l kapcso­ l a t o s dolgok g o n d o s k u t a t á s á v a l , igen szívós m u n k á v a l fejlesz­ t e t t e kompozícióit, ö t l e t e s e k voltak, s m i n d a z o k a m o z z a n a t o k m e g t a l á l h a t ó k b e n n ü k , a m e l y e k egy t á r g y a t m é l t ó a n a l a k í t a ­ nak. Mindenféle t é m á t festett, sokszor u g y a n a z o k a t , de igen e l t é r ő e n . E g y e t l e n festő s e m dolgozta fel olyan h o z z á é r t ő é n és o l y a n v i l á g o s a n az a l l e g o r i k u s t é m á k a t , m i n t R u b e n s . . . T é m á ­ it n a g y e n e r g i á v a l és p o n t o s s á g g a l fejezte ki, sok n a g y s á g o t és n e m e s s é g e t v i t t beléjük... A b e á l l í t á s e g y s z e r ű , t e r m é s z e t e s , m e r e v s é g n é l k ü l i , e l e v e n és e l l e n t é t e k b e n g a z d a g , t ú l z á s o k nélkül, józanul változatos... Mindaz, ami a színnel kapcsola­ tos, b á m u l a t r a méltó Rubensnél, a clair-obscur művészetében m i n d e n m á s festőt fölülmúlt..." Nagyjából h a s o n l ó k é p p e n nyi­ l a t k o z i k Bellori és F é l i b i e n i s . E m e l j ü k ki, hogy t u d ó s festő­ n e k t a r t j á k , a k i folyton b ő v í t i e l m é l e t i k é s z ü l t s é g é t az i r o d a ­ l o m t a n u l m á n y o z á s á v a l . A h o r a t i u s i j e l i g e m e g is f o r d í t h a t ó : u t poesis p i c t u r a . - Ki g o n d o l n á , hogy a n e o k l a s s z i c i z m u s a t y ­ j a , J o h . J á k o b W i n c k e l m a n n is a l e g n a g y o b b e l r a g a d t a t á s s a l n y i l a t k o z o t t R u b e n s r ő l ? C s a k n é h á n y s o r t f o r d í t o k le Gedancken über die Nachahmung der griechischen Werke in der Mahlerey und Bildhauer-Kunst c. m ű v é b ő l (1755): „ R u b e n s ú g y k ö l t ö t t , s z e l l e m é n e k k i m e r í t h e t e t l e n t e r m é k e n y s é g e foly27

28

2 7

2 8

Kortársak a németalföldi festőművészetről, Uo. 179-181. és 176-177.

140

Bp., 1967., 185-187. passim.

t á n , a k á r H o m é r o s z . . . M i n t m i n d e n k i , ő is a c s o d á l a t o s a t ke­ r e s t e , m i n t k ö l t ő i és e g y e t e m e s festő. F é n y e i a f ő t ö m e g e k e n , az a l a k o k o n e g y e s ü l n e k , és e r ő s e b b e n v a n n a k összefogva, m i n t a t e r m é s z e t b e n . " A p l a s z t i k u s i d e á l é r t rajongó Winckelm a n n s z á m á r a a m é l t á n y l á s a l a p j a i r o d a l m i : R u b e n s oly t e r ­ m é k e n y volt, a k á r H o m é r o s z . A s z u v e r é n l á n g e l m e , R u b e n s , s o h a s e m k l a s s z i c i z á l t ; egy k ö z e p e s , b á r b r a v ú r o s francia festő, S i m o n V o u e t v i s z o n t m a ­ gába fogadta kora m i n d e n stílustendenciáját. R ó m á b a n Caravaggio b a r o k k j á t k ö v e t t e , XIII. Lajos F r a n c i a o r s z á g á b a n (1627 u t á n ) jórészt klasszicizált. P u s z t á n két képét kellene szem­ b e á l l í t a n u n k , h a a k i s z a b o t t i d ő k e r e t m e g e n g e d n é . Az első Szent Ferenc megkísértése a r ó m a i S a n Lorenzo in Lucina t e m p l o m egyik k á p o l n á j á t díszíti, a m á s i k Apolló és a Múzsák S z é p m ű v é s z e t i M ú z e u m u n k b a n l á t h a t ó . A m a z v i s z o n y l a g fia­ talkori alkotás - ha nem ismernők mesterét, akár Caravag g i ó é n a k is t a r t h a t n é k - , a m á s i k 1637 u t á n k e l e t k e z e t t késői a l k o t á s . A r ó m a i k é p e t S z a u d e r J ó z s e f í r t a le c s o d á l a t o s bele­ é r z ő k é s z s é g g e l , a m á s i k a t S z i g e t h i M á r i a . A m o t t a szabály­ t a l a n , e l l e n t é t e s m o z g á s o k a t egybefogó, h e v e s f é n y e k e t á r ­ n y é k k a l v á l t o g a t ó k o m p o z í c i ó , a m e l y t a r t a l m á b a n az a s z k é z i s és a c s á b í t ó e r o t i k a e g y ü t t e s m e g j e l e n í t é s e , i t t , a b u d a p e s t i képen, a Parnasszus klasszikus nyugalma, kiegyensúlyozott oválisba z á r t s z e r k e z e t , a telt női s z é p s é g o l a s z o s a n m e g f e s t e t t idillje. Ú g y t ű n i k , h o g y a g y a k o r l o t t b a r o k k festő m i n d e n íz­ lést és i g é n y t k i t u d s z o l g á l n i : m e c é n á s é t és k ö z ö n s é g é t egy­ aránt. 29

30

31

Át kell v é g ü l t é r n ü n k a r r a a t é m á r a , a m e l y a r e n e s z á n s z , manierista, barokk, klasszicizáló m ű v é s z e k n é l c s a k n e m azo­ n o s m ó d o n j u t á b r á z o l á s h o z , és ez a n ő i s z é p s é g m e g j e l e n í t é ­ se. A k é r d é s é p p ú g y i r o d a l m i , m i n t k é p z ő m ű v é s z e t i : n e m h i á -

A donauöschingeni Sámtliche Werke I. kötetéből (1825). L. MAROSI i. m. 235. Kövek és könyvek, Bp., 1977., 312-315. A kép a 305. 1. előtt. Szépművészeti Múzeum. Francia festmények a XVII-XVIII. századból, Bp., 1975., 1-3. kép.

141

b a idézik m i n d u n t a l a n Zeuxis Helénáját. Legutóbb Elizabeth C r o p p e r í r t r ó l a figyelmet é r d e m l ő t a n u l m á n y t . D o l g o z a t á t a z é r t o l v a s t a m e g y e t é r t ő ö r ö m m e l , m e r t az a n y a g t ú l n y o m ó r é s z b e n i s m e r t volt s z á m o m r a . Az olasz i r o d a l o m b a n és k é p ­ z ő m ű v é s z e t b e n (főként a f e s t é s z e t b e n ) m á r a q u a t t r o c e n t o vé­ g é r e k i a l a k u l t a n ő i s z é p s é g k á n o n j a , s ez a l e g a p r ó b b r é s z ­ l e t e k i g előírja, m i l y e n n e k kell l e n n i e a n n a k a n ő n e k , a k i t szépnek t a r t h a t u n k . Nyilvánvaló, hogy ebben a szabályrend­ s z e r b e n is a p l a t ó n i j e l l e g ű i d e a l i z á l á s s a l v a n d o l g u n k , s i r o ­ d a l m i m i n t a k é p e i az a n t i k ekphrasisok, műalkotások leírásai (lásd P a u s a n i a s Periegesisét vagy Cicero De signisét), ezek főként a bizánci irodalomban virágoztak, de v a n n a k középko­ r i n y o m a i is, pl. A l a n u s a b I n s u l i s n á l , a k i Anticlaudianusáhan N a t u r a i s t e n n ő s z é p s é g é t írja le. A r e n e s z á n s z s z á m á r a P e t ­ r a r c a a n a g y gyűjtőlencse. O u g y a n sehol s e m m u t a t j a b e La­ u r a a l a k j á t e g y e t l e n l e í r á s b a n , d e Canzioniere-jéhen minden v o n á s t e g y b e h a l m o z , a m e l y e k a s s z o n y t s z é p p é t e s z n e k . Az összefoglalást Boccaccio h í r e s m ű v e , a Teseida végzi el E m í l i a szépségének részletező bemutatásával. Ebben sorra kerül a t e r m e t , a h a j , a váll, a h o m l o k , a s z e m ö l d ö k , a s z e m , az o r r , az áll, a száj és a j k a k , a fogak, a n y a k , a k e b e l , a k é z és az ujjak, a l á b s z á r , a l á b s z é p s é g é n e k m i n d e n i s m é r v e . E m l í t ­ s ü n k i t t a n n y i t , h o g y a s z é p n ő h a j a a r a n y l ó , s z e m ö l d ö k e fe­ k e t e , s z e m e s ö t é t színű, k e z e és ujja h o s s z ú . E z t a szépségide­ á l t m u t a t j a b e P u l c i Morgantéje ( A n t e a ) , P o l i z i a n o Giostrája (a k ö z v e t l e n m i n t a t a l á n S i m o n e t t a Vespucci volt). E z t festi m e g B o t t i c e l l i is a Primavera (Uffizi) F l ó r a a l a k j á b a n , L e o n a r d o Mona Lisa k é p é b e n ( L o u v r e ) . B e m b o (Gli Asolani) és C a s t i g l i o n e (II cortegiano) ezt népszerűsítik; Ariosto teljesen a boccacciói m i n t a n y o m á n h a l a d Alcina és O l i m p i a s z é p s é g é n e k b e m u t a t á s a k o r (Orlando furioso, VII., 9 - 1 6 . és XI., 6 5 - 7 1 . ) . A f e s t ő m ű v é s z e t b e n l e g t ö k é l e t e s e b b e n P a r m i g i a n i n o valósítja m e g a Madonna dal coilo lungo (Pitti), a Madonna della Rosa 3 2

Igen részletes történeti és irodalmi dokumentációval Elizabeth CROPPER: On Beautiful women, Parmigianino, Petrarchismo, and the vernacular style. The Art Bulletin, September 1976. vol. LVIII, number 3. pp. 374-394. - L. még az Eszmék és stílusok c. kötetem Ariosto-tanulmányát.

142

(Drezda) és Antea (Nápoly) c. képeivel. K ö z p o n t i h e l y e t foglal el A. F i r e n z u o l a k é t d i a l ó g u s a a női szépségről, a m e l y e k 1542 t á j á n k e l e t k e z t e k , és 1 5 4 8 - b a n l á t t a k n a p v i l á g o t : e g é s z e n t e r ­ m é s z e t e s , hogy k ö z v e t l e n ü l P e t r a r c á r a és Boccaccióra t á m a s z ­ kodnak. E női szépségideál hagyományozódása jórészt Firenz u o l á n a k k ö s z ö n h e t ő . P i e t r o T e s t a b a r o k k festő ( t 1650-ben) D ü s s e l d o r f b a n ő r z ö t t egyik rajzlapján kivonatolja F i r e n z u o l á t , és á b r á k k a l illusztrálja az egyes t a g o k k á n o n j á t . N a g y o n j e l e n ­ t ő s az is, hogy a szép női a l a k m i n t á j á t v a l l o m b r o s a i s z e r z e t e ­ s ü n k az a n t i k v á z á k b a n t a l á l j a m e g : a Madonna dal collo lungo a n g y a l a i n a k egyike a n t i k v á z á t t a r t , M a l v a s i a gróf pe­ dig e z é r t n e v e z i Raffaellót, n é m i lenézéssel, „ u r b i n ó i serlegkés z í t ő " - n e k , m e r t csak ezt a s z é p s é g t í p u s t t u d t a m e g t e r e m t e n i . H a a Transfiguratio k ö z p o n t i n ő a l a k j á t szemléljük, i g a z a t kell a d n u n k a csípős n y e l v ű b o l o g n a i t e o r e t i k u s n a k . E g y é b k é n t a XVII. s z á z a d v é g i g e z e n a k i t a p o s o t t n y o m o n h a l a d , e l é g h a P o u s s i n bibliai és mitológiai k é p e i r e g o n d o l u n k , de n e m kivé­ tel C a r a v a g g i o s e m , legfeljebb a n n y i b a n , hogy M a d o n n á i t ö b b ­ n y i r e f e k e t e h a j ú a k , s a r ó m a i popolana s z é p s é g é t képviselik. Elég, h a a Sant' Agostino c s o d á l a t o s M á r i a - k é p é t i d é z z ü k fel. A n n i b a l e C a r a c c i b o l o g n a i a k a d é m i á j a az egész X V I I - V I I I . s z á z a d s z á m á r a k ö t e l e z ő v é t e s z i e z t az i r o d a l m i f o g a n t a t á s ú n ő i t í p u s t e g é s z e n T i e p o l ó i g . E g y é b k é n t T i e p o l o a z , a k i az olasz és n e m z e t k ö z i b a r o k k m ű v é s z e t m i n d e n e r e d m é n y é t összefoglalja: a l e n d ü l e t e s m o z g á s , a v a l ó s á g i s m e r e t , a r o k o k ó k ö n n y e d s é g , a klasszicizáló szépségideál b á m u l a t o s egyensúly­ b a kerül nála. Monográfusa, E m b e r Ildikó kiemeli, hogy ra­ gyogó s z é p s é g ű n ő i modellje m i n d i g vele u t a z o t t . L e g n a g y o b b m ű v é s z i é l m é n y e i m k ö z é sorolom, h o g y a m ú l t év ő s z é n m e g ­ szemlélhettem a Palazzo Labia Cleopatra-freskóit: Ariosto Alcinája l é p e t t e l é n k . R u b e n s és iskolája volt j ó f o r m á n az egyedüli, amely n e m került e bűvös kör vonzásába. 33

34

Vö. F. H. MEISSNER: Tiepolo, Bielefeld u. Leipzig, 1897. (KNACKFUSS: Künstler-monographie). A Palazzo Labia 12 képét mutatja be 37-49. 1. Valentino CRIVELLATO: Tiepolo, Bergamo, 1960. Tiepolo, Bp., 1972., 16.

143

Mit a k a r t a m mindezzel bizonyítani? Azt, a m i j e l e n t é k e n y m é r t é k b e n u t a t t ö r t a m ű v é s z e t - és i r o d a l o m t u d o m á n y b a n : n i n c s e g y s é g e s e n d e f i n i á l h a t ó barokk s t í l u s . V a n n a k t i s z t a v á l t o z a t a i (pl. a b a j o r - o s z t r á k é p í t é s z e t vagy R u b e n s m ű v é s z e ­ te), a l a t i n n é p e k a b a r o k k k o r s z a k egész f o l y a m a t á b a n őrzik, variálják, u t á n o z z á k a k l a s s z i k u s h a g y o m á n y t , továbbfejleszt­ ve a r e n e s z á n s z - m a n i e r i s t a örökséget. A kategóriák (reneszánsz, manierizmus, barokk) mindig relatívok, m o n d t a V.-L. T a p i é a t o u r s - i 1968-as k o n g r e s s z u s o n . N e m l e h e t a s z a b a d o n m o z g ó m ű v é s z e t i á r a m l a t o k , civilizáci­ ók l é n y e g é t e g y e t l e n d e f i n í c i ó b a n v a g y c í m k é b e n k e r e s n ü n k ; n e m e l l e n t é t e k , h a n e m k e v e r e d é s e k v a n n a k : egyszóval együtt­ élés. U g y a n i l y e n é r t e l e m b e n n y i l a t k o z o t t F r a n c o S i m o n é . Wölfflin h í r e s öt o p t i k a i k a t e g ó r i á j a á l t a l á b a n v é v e igaz, d e e g y á l t a l á n n e m a l k a l m a s az egyedi m ű a l k o t á s (egy P a r m i g i a nino- vagy Caravaggio-kép) lényegének és é r t é k é n e k m e g r a ­ g a d á s á r a . Az i r o d a l o m k l a s s z i c i z á l ó h a t á s a i v a l e g y ü t t él az a k ü l ö n ö s k é p k u l t u s z ( G ó n g o r a , D o n n e , M a r i n o ) , a m e l y e t iga­ z á n b a r o k k n a k n e v e z h e t ü n k . A l a n Boáz a r o m a n t i k a e l ő t t ki­ b o n t a k o z ó egész i r o d a l o m g o n d o l a t i , c o n c e t t o s z e r ű j e l l e g é t h a n g s ú l y o z t a ; a s z e n z u á l i s , s z e n z o r i k u s e l e m csak a XIX. szá­ z a d b a n lesz a k ö l t é s z e t l é n y e g é v é ; 1976-os velencei összejöve­ t e l ü n k ö n E t t o r e P a r a t o r e m é g a b a r o k k stílus v o l t á t is k é t s é g ­ b e v o n t a , p u s z t á n gustónak minősítette. Erősen szellemtörté­ n e t i okfejtésével a z o n b a n n e m é r t h e t t ü n k t e l j e s e n e g y e t . E l ő a d á s o m t a l á n s z e r t e á g a z ó volt, d e é p p e n a „színeváltozá­ s o k a t " a k a r t a m e g r a g a d n i , s h a e h h e z c s a k a d a l é k o t szolgál­ t a t o t t is, e l é r t e célját. 35

36

Renaissance, maniérisme, baroque, Paris, 1972., 7-9. (Tapié), 30., 31-32. (Simoné), 39-42. (A. Boáz). Előadása Barocco storico, barocco categoriale címen 1976. nov. 10-én hang­ zott el. Vö. Venezia e Ungheria nel contesto del barocco europeo, a cura di V. BRANCA, Firenze, 1979., 1-27.

144

A JEZSUITA Á L L A M E L M É L E T *

H a a c í m e t , m i n t ez s z ü k s é g e s , n é m i l e g p o n t o s í t a n i a k a r j u k , azt kell m o n d a n u n k , hogy a j e z s u i t a r e n d egyetlen hivatalos k i a d v á n y á b a n (pl. a Constitutioneshen) sincs szó á l l a m e l m é l e t ­ ről. A r e n d i és o k t a t á s i s z a b á l y z a t o k c é l r a t ö r ő i n t é z k e d é s e k e t t a r t a l m a z n a k a létszámban gyorsan szaporodó Társaság mű­ k ö d é s e s z á m á r a , k ö z v e t l e n ü l a z o n b a n n e m f o g l a l k o z n a k poli­ tikával. A n n á l gazdagabb viszont egyes nagy j e z s u i t a hittu­ d ó s o k m ű v e i b e n az á l t a l á n o s v a g y e g y e n e s e n g y a k o r l a t i poli­ t i k a i r e n d s z e r e z é s e k és t a n á c s o k s z á m a , h i s z e n e z t a r e n d a l a p v e t ő c é l k i t ű z é s e , a p á p a i omnipotentia feltétlen szolgálata egyenesen megkövetelte. Az u t ó b b i i d ő b e n t ö b b s z ö r p r ó b á l k o z t a m e k é r d é s megvilá­ g í t á s á v a l , l e g u t ó b b 1976 n o v e m b e r é b e n V e l e n c é b e n t a r t o t t elő­ a d á s o m b a n ( „ L ' a r i s t o t e l i s m o , f o n d a m e n t o del p e n s i e r o filosofico n e l P e t í b a r o c c a " ) , m a j d u g y a n e z e n év d e c e m b e r é b e n Debrecenben elhangzott előterjesztésemben, anélkül azonban, hogy a j e z s u i t a e l m é l e t í r ó k s z o r o s a b b é r t e l e m b e n v e t t politikai gondolatépítményeire k i t é r t e m volna. Általában csak arról e s e t t szó, h o g y a j e z s u i t a e l m é l k e d ő k r e n d s z e r e z é s e i t Ariszto­ telész és Aquinói Tamás befolyásolta, l é n y e g é b e n m é g i s a k o r p o l i t i k a i t u d a t f o r m á j á n a k a k a t o l i k u s e g y h á z é r d e k e i oldalá­ ról t ö r t é n ő szemlélete h a t á r o z z a meg. Ez m a m á r valóságos k ö z h e l y n e k h a t , k i m o n d á s a m é g i s s z ü k s é g e s , h i s z e n a XVI. s z á z a d p o l i t i k a i g o n d o l k o d á s á n a k c s a k egyik s z e m l é l e t m ó d j a

* A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének viseg­ rádi reneszánsz-konferenciáján 1978. május 20-án elhangzott előadás.

145

volt, a m e l y sok m á s s a l v e r s e n y z e t t . T u d j u k , h o g y P i e r r e Mesnard n a g y k ö n y v e (1935) a XVI. s z á z a d o t a p o l i t i k a i g o n d o l ­ k o d á s f e l l e n d ü l é s e k é n t („essor") j e l l e m z i . M i n t h o g y az a r i s z t o t e l é s z i p o l i t i k a l e g l é n y e g e s e b b v o n á s a i ­ n a k vázolásával mindeddig adós m a r a d t a m , legyen szabad m o s t ezzel k e z d e n e m . - I s m e r e t e s , h o g y A r i s z t o t e l é s z az álla­ m o t , p o n t o s a b b a n a polist, s z i g o r ú a n evilági, e m b e r i e r e d e t ű k é p z ő d m é n y n e k t a r t o t t a , s Platónnál ellentétben nem adott u t ó p i k u s rajzot egy e l k é p z e l t , „ i d e á l i s " á l l a m b e r e n d e z é s é r ő l . Az e m b e r „ z o o n p o l i t i k o n " , t á r s a s l é n y , a t á r s u l á s m i n t e g y nembeli s z ü k s é g s z e r ű s é g s z á m á r a . A r i s z t o t e l é s z a z t írja le, a m i v a n , t e h á t első r e n d e n az a t h é n i polist, a m e l y á t t e k i n t h e ­ tő méreteivel lehetőséget nyújt e t á r s a s együttélés elveinek meghatározásához. Köztudomású, hogy példái túlnyomólag g ö r ö g v á r o s á l l a m o k r a v o n a t k o z n a k , és h a n e m e s n e k is szem­ h a t á r á n kívül a nagy keleti birodalmak, a babiloni, perzsa vagy a k a r t h á g ó i és e g y i p t o m i á l l a m a l a k u l a t o k , k e v e s e t b e s z é l r ó l u k . A n n a k e l l e n é r e , hogy a l e g n a g y o b b világhódító, Alexan­ d e r nevelője volt, b i r o d a l m i m é r e t e k b e n g o n d o l k o d n i n e m t u ­ d o t t . A r i s z t o t e l é s z Politikája azt keresi, milyen módon lehet a h a t a l m a t legjobban g y a k o r o l n i . így megvizsgálja a g ö r ö g világ­ b a n v a g y m á s u t t (pl. K a r t h á g ó b a n ) előforduló k o r m á n y - v a g y államformákat (monarchia, aristokratia, demokratia), s meg­ állapítja: a l e g i d e á l i s a b b n a k a m o n a r c h i á t k e l l e n e t a r t a n u n k , h a m e g v a l ó s í t h a t ó l e n n e az az elv, hogy az á l l a m b a n a legjobb e m b e r u r a l k o d j é k . M i n t h o g y ez a l i g h a l e h e t s é g e s , A r i s z t o t e ­ lész a m é r s é k e l t d e m o k r á c i a h í v e . E g é s z p o l i t i k a i e l v r e n d s z e ­ r e a k ö z é p r é t e g e k é r d e k e i t kívánja kifejezni, a m i n t h o g y e t i k á ­ j a is a közép filozófiáján alapszik. A d e m a g ó g d e m o k r a t i a vagy a t y r a n n i s e g y a r á n t v e s z e d e l m e s . A l e g r o s s z a b b é p p e n a zsar­ n o k u r a l m a . R e n d k í v ü l i f o n t o s s á g ú , h o g y a Politikában, Pla­ t ó n n á l n y í l t a n (név szerint!) s z e m b e s z á l l v a , elveti a n ő - és va­ g y o n k ö z ö s s é g e t , a polist a c s a l á d és a m a g á n t u l a j d o n a l a p j á r a h e l y e z i , ezzel é v s z á z a d o k h o s s z ú s o r á n a k n y ú j t t e k i n t é l y i ér­ vet. É r t h e t ő tehát, hogy Aquinói T a m á s jóformán csak megis­ m é t l i a Stagirita elveit, t e r m é s z e t e s m ó d o n á g y a z v a b e ő k e t a k a t o l i k u s t a n r e n d s z e r b e . L e g y e n i t t e l é g a Summa theologiae 146

a e

m

k é t h í r e s f e j e z e t é n e k i d é z é s e (ezek a 1, 2 X C I I . 1, 3 : D e effectibus legis és a 1 2 CV., 1, 5: D e r a t i o n e j u d i c i a l i u m praeceptorum). Jegyezzük meg, hogy Aquinói T a m á s „állam­ e l m é l e t e " j ó r é s z t a Lex, Princeps, Principatus vezérszavak a l a t t t a l á l h a t ó . í m e t e h á t a k é t i d é z e t ! (Saját fordításom.) 1. „A h a r m a d i k r a a z t kell m o n d a n u n k , h o g y b á r m e l y i k r é s z ­ n e k a j ó v o l t a az e g é s z h e z való v i s z o n y á b a n s z e m l é l e n d ő . E z é r t m o n d j a A u g u s t i n u s a V a l l o m á s o k 8. f e j e z e t é b e n k e v é s ­ sel e n n e k k e z d e t e u t á n , h o g y minden olyan rész rút, amely nem illik a maga egészéhez... így h á t l e h e t e t l e n , hogy az á l l a m (civitas!) k ö z j a v a j ó l álljon, h a p o l g á r a i n e m e r é n y e s e k , leg­ a l á b b i s a z o k , a k i k n e k p a r a n c s o l n i u k kell. A k ö z j ó r a n é z v e u g y a n i s elég, h o g y a t ö b b i e k c s a k a n n y i b a n l e g y e n e k e r é n y e ­ sek, h o g y a f e j e d e l m e k r e n d e l e t e i n e k e n g e d e l m e s k e d j e n e k . E z é r t m o n d j a a P h i l o s o p h u s is a P o l i t i k a 3. k ö n y v é n e k 3. feje­ z e t é b e n , h o g y a fejedelem és a d e r é k férfiak e r é n y e u g y a n a z , d e n e m a z o n o s b á r m e l y i k p o l g á r és a d e r é k férfiak e r é n y e s s é g e . " ( E h h e z a n n y i t t e h e t ü n k h o z z á , hogy m i n d e z t A r i s z t o t e l é s z i n k á b b az i d é z e t t k ö n y v 4. c a p u t j á b a n m o n d j a , n y i l v á n v a l ó a z o n b a n , h o g y T a m á s e l ő t t n e m a B e k k e r - f é l e első k r i t i k a i k i a d á s szövege feküdt.) - „A n e g y e d i k r e a z t kell m o n d a n u n k , h o g y a t y r a n n o s i t ö r v é n y , m i n t h o g y n e m a j ó z a n ész ( r a t i o ) szerint való, egyszerűen n e m törvény, h a n e m i n k á b b a tör­ v é n y n e k v a l a m i n ő elfajulása ( p e r v e r s i t a s ) . " a e

2. „így t e h á t az u r a l o m legjobb e l r e n d e z é s e v a l a m e l y á l l a m ­ b a n vagy u r a l m i r e n d b e n ( r e g n u m ) az, a m e l y b e n e g y e t l e n sze­ m é l y t á l l í t a n a k az élre e r é n y e s s é g e o k á n ; és az ilyfajta u r a l o m m é g i s m i n d e n k i é , m i n t h o g y v a l a m e n n y i ü k k ö z ü l l e h e t vá­ l a s z t a n i . Ilyen á l l a m r e n d (politika) p e d i g jól a l a k u l h a t király­ ságból, a m e n n y i b e n s o k a n u r a l k o d n a k e r é n y ü k s z e r i n t , és demokráciából, a z a z n é p h a t a l o m b ó l , a m e n n y i b e n a n é p fiai k ö z ü l v á l a s z t h a t n a k f e j e d e l m e k e t , és a n é p r e t a r t o z i k a feje­ d e l m e k m e g v á l a s z t á s a . - A m á s o d i k r a (ti. P l a t ó n m o n d á s á r a , hogy legjobb a legjobbakat választani, T i m a i o s ) , a z t kell m o n ­ d a n i , h o g y a legjobb u r a l o m a n é p u r a l m a , h a n e m r o m l i k m e g . De a k i r á l y o k n a k á t e n g e d e t t n a g y h a t a l o m k ö n n y e n züllik ( d e g e n e r a t ) z s a r n o k s á g g á , k i v é v e h a t ö k é l e t e s e n e r é n y e s a z , a k i n e k ilyfajta h a t a l m a t á t e n g e d n e k . - Az ö t ö d i k r e (ti. a

147

z s a r n o k s á g r a ) a z t kell m o n d a n u n k , hogy ezt a jogot n e m iste­ ni rendelés adta, h a n e m inkább előre megjelentetett a kirá­ lyok h a t a l o m m a l v a l ó v i s s z a é l é s e ( u s u r p a t i o ) , a k i k á l n o k u l (iniquus) jogot tulajdonítanak m a g u k n a k , amidőn zsarnokok­ k á z ü l l e n e k és, a l a t t v a l ó i k a t r a b o l j á k . " ( J e g y e z z ü k i t t m e g , h o g y A q u i n ó i T a m á s S á m u e l i n t e l m e i r e h i v a t k o z i k , a k i a ki­ r á l y t k é r ő i z r a e l i t á k n a k megjósolja S a u l k i r á l y z s a r n o k i u r a l ­ m á t . Vö. S á m u e l I. k ö n y v e 8. részével.) E g é s z e n világos a Summa fejtegetéseiből: a szélesen m e g v e ­ t e t t a n t i k a l a p o k r a m i k é n t é p ü l a k e r e s z t é n y m o n a r c h i á k vagy v á r o s á l l a m o k r e n d s z e r e . B á r elvileg m é g a n a g y k ö z é p k o r i r e n d s z e r e z ő is a j ó z a n n é p u r a l m a t t a r t a n á j o g o s n a k (esetleg a firenzei p é l d á t ) , e n n e k a l e h e t ő s é g é t b i z o n y á r a csekélyre é r t é ­ keli. V a n A q u i n ó i T a m á s n a k egy De regimine principum c. m ű v e is, e b b e n o l v a s s u k a k ö v e t k e z ő , m é g n a g y j ö v ő r e h i v a t o t t t é ­ t e l t : „Si a d j u s m u l t i t u d i n i s p e r t i n e a t sibi p r o v i d e r e d e r e g e , n o n i n j u s t e a b e a d e m r e x i n s t i t u t u s p o t e s t d e s t i t u i " (Lib. I. c a p . 6), a z a z , h a a n é p j o g a a k i r á l y r ó l v a l ó g o n d o s k o d á s , n e m j o g t a l a n az s e m , h a leteszi. Sőt, u g y a n i t t a z s a r n o k ellen való v é d e k e z é s t is m e g e n g e d i („Si v e r o a d j u s alicuius s u p e r i o ris p e r t i n e a t m u l t i t u d i n i providere de rege, e x p e c t a n d u m est a b eo r e m e d i u m c o n t r a t y r a n n i n e q u i t i a m . Q u o d si c o n t r a t y r a n n u m auxilium h u m á n u m haberi non potest, recurrend u m est a d r e g e m o m n i u m , D e u m " ) . E z c s a k n e m szó s z e r i n t m e g e g y e z i k Calvin e l m é l e t é v e l . L á s s u k e z u t á n a j e z s u i t á k a t ! E l ő r e kell b o c s á t a n u n k , h o g y - t e r j e d e l m i o k o k b ó l is - c s a k B e l l a r m i n ó v a l , S u a r e z z e l és Marianával foglalkozunk. R o b e r t o Bellarmino ( 1 5 4 2 - 1 6 2 1 ) a szó s z o r o s é r t e l m é b e n n e m n e v e z h e t ő politikai e l m é l e t í r ó n a k vagy e l m é l y í t e t t politi­ k a i filozófia m e g a l k o t ó j á n a k . A l a p v e t ő t é t e l é b e n I g n a c i o d e Loyola Exercitia spiritualiájának t a n í t á s á t veszi á t a „ v a k e n ­ g e d e l m e s s é g é r ő l (caeca o b o e d i e n t i a ) . M i n d e n v a l ó s á g o s h a t a ­ l o m a p á p a i széké, vele s z e m b e n m i n d e n potestas csak a l á r e n ­ d e l t , m á s o d l a g o s v a g y s z á r m a z t a t o t t . A legelső s z e m p o n t a katolikus hit ügyének védelme. Óriási terjedelmű vitairatá­ b a n , a h á r o m k ö t e t e s Disputationes ...de controversiis christia148

nae fidei adversus huius temporis Haereticos (Ingolstadt, 1584-től 1592-ig) így ír: „...a k e r e s z t é n y f e j e d e l m e k n e k k é t s é g ­ telenül kötelességük, hogy a l a t t v a l ó i k n a k ne engedjenek hit­ beli szabadságot, h a n e m gondjuk legyen rá, hogy u g y a n a z a h i t ő r i z t e s s é k m e g , a m e l y e t a k a t o l i k u s p ü s p ö k ö k és f ő k é n t a s u m m u s p o n t i f e x m e g t a r t a n d ó n a k n y i l v á n í t a n a k . " (III. k ö t . 4 8 0 . 1.) M a j d k i s s é a l á b b : „A h i t b e l i s z a b a d s á g v e s z e d e l m e s a z o k s z á m á r a is, a k i k n e k m e g e n g e d i k , m e r t a h i t s z a b a d s á g a n e m egyéb, m i n t a t é v e d é s s z a b a d s á g a ... az igazi h i t u g y a n i s c s a k egy l e h e t . . . " (uo.) U g y a n e z e n a p o l o g e t i k u s m ű m á s h e ­ l y é n e z t m o n d j a : „Az e g y h á z á l t a l e l í t é l t e r e t n e k e k e t világi b ü n t e t é s e k k e l , sőt h a l á l l a l is l e h e t s ú j t a n i . " (II. k ö t . 904. 1.) A politikai felsőbbséget egyébként a n n y i r a szükségesnek t a r t j a az e m b e r i n e m s z á m á r a , h o g y h a n e m l e n n e , a t e r m é ­ szet rendje b o m l a n é k m e g (II. köt. 6 4 1 . 1.). N a g y v i t a m ű v é b e n s z é l e s t e r j e d e l e m b e n b i z o n y í t j a a világi f e l s ő b b s é g létjogát, f ő k é n t az a n a b a p t i s t á k k a l és a n t i t r i n i t á r i u s o k k a l s z e m b e n (II. k ö t . 834.), s i t t , v a l a m i n t az e r e t n e k e k k i i r t á s a ü g y é ­ b e n L u t h e r t , M e l a n c h t o n t , C a l v i n t , B e z á t h e l y e s l ő l e g idézi, sőt h i v a t k o z i k az 1 5 6 8 - a s De vera et falsa religione c. Blandrata-Dávid-féle m ű r e is; u g y a n e z e n k ö t e t 8 4 0 . l a p j á n pedig a magyarországi „szent királyok"-ra. E z z e l s z e m b e n k ü l ö n ö s n e k t e t s z h e t , h o g y B e l l a r m i n o a vi­ lági h a t a l m a t nem t e k i n t i i s t e n i e r e d e t ű n e k . A f ő h a t a l o m , m i n t l á t t u k , e m b e r i s z ü k s é g s z e r ű s é g : „Az u r a l m i r e n d s z e r e k e t (regna) n e m k ö z v e t l e n ü l I s t e n a l k o t t a , h a n e m az e m b e r e k , így á l t a l u k m á s u r a l m i f o r m á k k á is v á l t o z t a t h a t ó k ... H i s z e n az u r a l k o d á s alapja n e m a k e g y e l e m , h a n e m a t e r m é s z e t ; az e m ­ ber ugyanis Isten képére alkottatott, értelemmel és józan é s s z e l r u h á z t a t o t t fel, e z é r t u r a l k o d i k az a l s ó b b r e n d ű dolgo­ k o n , a m i n t ez a G e n e s i s b ő l k i t ű n i k ; a t e r m é s z e t u g y a n i s a h i t e t l e n e k b e n is m ű k ö d i k , n o h a e z e k a k e g y e l m e t n é l k ü l ö z i k , s így a z u t á n i g a z i u r a l m i r e n d s z e r e k k e l r e n d e l k e z h e t n e k . " (II. k ö t . 538. és 832. 1.) N y i l v á n v a l ó : az inspirátor i t t is A r i s z t o t e l é s z , de n e gondol­ juk, hogy Bellarminót valaminő „ d e m o k r a t i k u s " megfontolás v e z e t i . Az a n t i k g o n d o l a t o t á t v é v e , a k i r á l y i h a t a l m a t az egy­ h á z i a l á a k a r j a r e n d e l n i , h i s z e n a világi m a g i s t r a t u s e r e d e t e 149

a n é p b e n v a n , az e g y h á z i h a t a l o m p e d i g i s t e n i . Az á l l a m és az e g y h á z a t e s t és a lélek v i s z o n y á b a n s z e m l é l h e t ő k ; a m a z m ú ­ l a n d ó , ez h a l h a t a t l a n , a m i n t B e l l a r m i n o ezt a De summo Pontifice c. m ű v é b e n (lib. V. cap. 6) kifejti. I s m e r e t e s , hogy e vita­ i r a t a az I. Jakab a n g o l k i r á l l y a l folyó p o l é m i a s o r á n k e l e t k e ­ zett, de majd Suarez m u n k á s s á g á n a k i s m e r t e t é s e k o r t é r ü n k r á vissza. A m á s o d i k s o r b a u t a s í t o t t , b á r a l a t t v a l ó i i r á n y á b a n teljha­ t a l m ú á l l a m m a l s z e m b e n a k l é r u s (clerici) c s o r b í t a t l a n kivált­ ságot, k i v é t e l t (exemptio) élvez, és a Controversiae II. k ö t e t é ­ n e k 536. l a p j á n s z e r z ő n k n y í l t a n k i m o n d j a : „A k l e r i k u s o k n e m í t é l h e t ő k el világi b í r ó á l t a l , m é g h a a p o l g á r i t ö r v é n y e k e t m e g n e m t a r t j á k i s . " M á r a l i b e r á l i s t ö r t é n e t í r ó k (pl. Ranke) vilá­ g o s a n l á t t á k , h o g y az ú j k o r i „ p o l i t i k u s p á p a s á g " e l m é l e t e ál­ l a n d ó veszélyt j e l e n t e t t m i n d e n világi k o r m á n y z a t s z á m á r a , d e l á t t á k e z t a k o r t á r s a k is, és n e m c s a k az e r e t n e k A n g l i a , h a ­ n e m a XVII. s z á z a d i k a t o l i k u s francia k i r á l y s á g is. B e l l a r m i n o t é z i s e i t a f r a n c i a P a r l a m e n t (főbíróság) t ö b b s z ö r e l í t é l t e , d e t i l t a k o z o t t a S o r b o n n e is. N i n c s m o s t i t t h e l y e a n n a k , hogy e „politikai k a t o l i c i z m u s " veszélyeit (és m a g á r a az e g y h á z r a n é z ­ v e is!) k i f e j t s ü k : m e g t e t t e e z t m á r a p o l g á r i t ö r t é n e t í r á s . B e l l a r m i n o saját s z e m é l y é b e n is az e l v a k u l t t ü r e l m e t l e n s é g k é p v i s e l ő j e k é n t s z e r e p e l t : G i o r d a n o Bruno p e r e idején a r ó m a i i n q u i s i t i o befolyásos t a g j a volt, C a l v i n n a k Servet irányában tanúsított m a g a t a r t á s á t helyeselte. A h a r c i a s és g y a k o r l a t i e g y h á z p o l i t i k u s B e l l a r m i n o b í b o r o s ­ sal s z e m b e n F r a n c i s c o Suarez ( 1 5 4 8 - 1 6 1 7 ) a c s e n d e s elvonults á g b a n dolgozó t u d ó s t í p u s a volt, e g y é n i s é g é b e n és t a n í t á s á ­ b a n is b é k é l t e t ő , s o k s z o r e g y e z t e t ő . M i n t j o g t u d ó s és p o l i t i k a i e l m é l e t í r ó k i v á l ó t a l k o t o t t , n o h a a k a t o l i k u s e g y h á z (a p á p a ­ ság) h a t a l m i h e l y z e t é n e k n e m k e v é s b é k ö v e t k e z e t e s v é d e l m e ­ zője volt. A j e z s u i t á k m o z g a l m a s p á l y á j á t f u t o t t a m e g , a Coll e g i u m R o m a n u m b a n , majd t ö b b s p a n y o l e g y e t e m e n t a n í t o t t , élete utolsó húsz esztendejében a portugáliai Coimbrában, a m e l y e k k o r i b a n a j e z s u i t a r e n d szellemi k ö z é p p o n t j á n a k szá­ mított. Politikai elmélete szempontjából két m ű v e fontos, a n y o m t a t á s b a n 1 6 1 2 - b e n m e g j e l e n t De legibus és az 1 6 1 3 - b a n v i t a i r a t k é n t n a p v i l á g o t l á t ó Defensio fidei, a m e l y B e l l a r m i n o

150

f e n t e b b e m l í t e t t m ű v é v e l e g y ü t t I. J a k a b k i r á l y i r a t a i e l l e n , v á l a s z k é n t k e l e t k e z e t t . M e g kell m é g e m l í t e n ü n k a z t is, hogy F . S u a r e z r e n d s z e r é n e k e k l e k t i k u s , d e k o r a t u d o m á n y o s szint­ j é n m e g a l a p o z o t t elvei m é g p r o t e s t á n s k ö r ö k b e n is h a t o t t a k . B e l l a r m i n ó t az u t ó b b i a k c s a k t á m a d t á k , S u a r e z t ő l kölcsönöz­ t e k is. S u a r e z r e n d s z e r e is A r i s z t o t e l é s z t é t e l é b ő l i n d u l ki: az e m ­ b e r t á r s a s l é n y , az e g y e s ü l é s t e h á t s z ü k s é g l e t s z á m á r a . Leg­ feljebb a z t n y o m a t é k o s í t j a , h o g y a t e r m é s z e t i t ö r v é n y t I s t e n p l á n t á l t a az e m b e r i n e m b e , s k é s ő b b t é t e l e s t ö r v é n y e k e t is a d o t t az 0 - és Ú j s z ö v e t s é g b e n . E l v e t i a z t a s o k s z o r f e l b u k k a ­ n ó k e r e s z t é n y p e s s z i m i z m u s t , a m e l y A u g u s t i n u s és N a g y Ger­ gely a l a p j á n az á l l a m e r e d e t é t az ő s s z ü l ő k b ű n e k ö v e t k e z m é ­ nyének tekintette, a királyokat pedig rablóknak. Hippo püspö­ k e pl. így í r t : „ H a eltávolítjuk az i g a z s á g o s s á g o t (iustitia), m i e g y é b n e k kell t e k i n t e n ü n k m i n d e n u r a l k o d á s t , m i n t n a g y r a b ­ l á s n a k " (De civ. Dei, 1. IV. cap. IV. P L X L L , 115.). U g y a n i t t n y i l v á n Cicero De republicájának 3. k ö n y v e a l a p j á n - előadja N a g y S á n d o r és a k a l ó z i s m e r t t ö r t é n e t é t . S u a r e z m i n d e z t n e m osztja. A t á r s a d a l o m csírasejtje, a család ö n m a g á n a k n e m e l é g - m i n t a z t A r i s z t o t e l é s z , Cicero és S z e n t T a m á s kifejtet­ t é k - várossá, fejedelemséggé, m o n a r c h i á v á , azaz á l l a m m á n ö v e k s z i k . Az á l l a m v a l ó s á g o s s z e r v e z e t , a m e l y n e k t ö r v é n y e i é p p ú g y m e g i n g a t h a t a t l a n o k , m i n t a c s a l á d b a n a férfi u r a l m a a n ő felett, a s z ü l ő k p a r a n c s o l ó h a t a l m a a g y e r m e k e k i r á n y á ­ b a n . ( E z e k e g y é b k é n t P á l a p o s t o l n a k a k e r e s z t é n y g ö r ö g gyü­ l e k e z e t e k s z á m á r a a d o t t u t a s í t á s a i . Vö. I. Kor. 7. r.) Az á l l a m , h a m á r létrejött, n e m a családok h a l m a z a (acervus), h a n e m r e n d e l k e z i k az í t é l k e z é s , a k é n y s z e r í t é s h a t a l m á v a l . E n n e k a r e n d e l t e t é s e a közjó s z o l g á l a t a , é s így s e m m i e r k ö l c s t e l e n (immorális) mozzanat nincs benne. S u a r e z e g y é b k é n t az á l l a m s z á m á r a teljesen világi és politi­ k u s c é l o k a t t ű z ki, s l e g a l á b b i s e l m é l e t b e n , t ú l h a l a d A q u i n ó i T a m á s o n , a k i s z e r i n t az á l l a m végső célja az ö r ö k ü d v ö s s é g b i z t o s í t á s a . Az á l l a m morális organizmus, t ö b b m i n t egy el­ k é p z e l t személyiség, valóságos corpus mysticum (De legibus, 1. I. cap., VII. 7.). Az á l l a m léte a n n y i r a e m b e r i s z ü k s é g l e t , hogy Á d á m b u k á s a n é l k ü l , a p a r a d i c s o m i á l l a p o t b a n is m e g s z ü l e t e t t 151

v o l n a , a m i n t h o g y az a n g y a l o k is r e n d e l k e z n e k „ v a l a m i n ő " ál­ l a m m a l . S u a r e z g o n d o l a t á n a k m é l y é n o t t r e j t ő z i k m á r a szer­ ződés ( c o n t r a c t u s ) g o n d o l a t a , ő a z o n b a n consensusnak mond­ j a , ez n e m e g y é b , m i n t „ p o l i t i k a i e g y e s ü l é s , a m e l y n e m j ö n létre valamiféle kimondott vagy hallgatólagos megegyezés ( p a c t u m ) n é l k ü l " . (De operibus sex dierum, lib. V. cap. CII., 3.) Az á l l a m h a t a l m i t e k i n t é l y é t ( a u c t o r i t a s ) n e m l e h e t k é t s é g ­ be vonni, a keresztény e m b e r szabadsága csak a mózesi tör­ v é n y h a t á l y a alól való m e g s z a b a d u l á s t j e l e n t i (ez L u t h e r ellen szól!). A m á r t í r o k s o h a s e m v o n t á k k é t s é g b e a R ó m a i B i r o d a ­ l o m i u r i s d i c t i ó j á n a k t ö r v é n y e s s é g é t . ( U g y a n e z t m o n d j a Dante K r i s z t u s v o n a t k o z á s á b a n : a l á v e t e t t e m a g á t P i l á t u s ítélkezésé­ n e k . Monarchia, II. XI. 4. és II., XII. 6.) Az á l l a m n e m l e h e t m e g fő n é l k ü l , d e a k ö z h a t a l o m n e m egy e m b e r b e n rejlik, h a n e m az e m b e r e k ö s s z e s s é g é b e n . „A fejede­ l e m is az á l l a m r é s z e " (De leg. lib. III. cap. XXXI. 3.). A k i r á l y i h a t a l o m t e h á t m e g b í z a t á s , m a g a a n é p a z o n b a n csak az á l l a m a n y a g a . É r d e k e s , h o g y S u a r e z m i l y éles k ü l ö n b s é g e t t e s z az állam és a nép k ö z ö t t . P i e r r e M e s n a r d S u a r e z r ő l a d o t t k i t ű n ő f e l d o l g o z á s á b a n így ír: „ M i n d e n á l l a m t e h á t feltételes d e m o k ­ r á c i á n a l a p s z i k , m i n t h o g y m i n d e n h a t a l o m a priori az egész k ö z ö s s é g é , d e ez a f e l t é t e l e s d e m o k r á c i a a l e g k ü l ö n b ö z ő b b u r a l m i r e n d s z e r e k b e n v a l ó s u l h a t m e g . " (Essor... 6 3 2 . 1.) E g é ­ s z e n t e r m é s z e t e s , h o g y i t t , a De legibus I I I . k ö n y v é b e n s z e r ­ z ő n k á t v e s z i A r i s z t o t e l é s z h á r m a s f e l o s z t á s á t , de e z e k vegyül é s e i t is t á r g y a l j a , a k á r c s a k a S t a g i r i t a . M i n d e n v á l t o z a t t ö r ­ v é n y e s , d e h a a p a k t u m m e g t ö r t é n t , az u t ó l a g o s v á l t o z t a t á s m á r tilos. E z az a l k o t m á n y j o g l é n y e g e . így t e h á t , h a a n é p a h a t a l o m b i r t o k o s á t ó l el a k a r j a r a g a d n i az u r a l m a t , t ö r v é n y t e ­ l e n ü l cselekszik (Def. fidei. lib. III., cap. 2. és De leg. lib. III., cap. III., 3.). H a v i s z o n t az a l k o t m á n y m e g e n g e d i , a n é p é r v é ­ nyesítheti hatalmát, mert a zsarnokság (tyrannis) rendkívüli h e l y z e t e t t e r e m t . A k i r á l y n a g y o b b a k i r á l y s á g n á l , a m í g az a l k o t m á n y s z e r i n t u r a l k o d i k . A legjobb k o r m á n y f o r m á n a k S u a r e z is a m o n a r c h i á t t a r t j a . (De leg. lib. III., cap. I. 7.) Az á l l a m célja n e m p u s z t á n t a g j a i e g y é n i b o l d o g s á g á n a k biztosítása, a m i n t ezt Arisztotelész vélte, h a n e m a „politikai b o l d o g s á g " (felicitas politica) m e g v a l ó s í t á s a is. E z t m o d e r n ki152

fejezessél k ö z r e n d n e k n e v e z h e t n ő k , azaz a belső b é k e és a jog­ r e n d (iustitia) biztosításának. Egészen természetes, hogy a közjó ( b o n u m c o m m u n e ) b i z t o s í t á s a a l e g f o n t o s a b b , az egyes p o l g á r t a r t o z i k e n n e k a l á r e n d e l n i e g y é n i é r d e k e i t (De leg. lib. I., cap. VII. 4. és 14.). M i n d e z e g y é b k é n t a k a t o l i k u s filozófia h a g y o m á n y o s t a n í t á s a (De civ. Dei lib. XIX., cap. XVI.; Sum­ ma I I I qu. 90. a r t . 2.). A z s a r n o k s á g e l m é l e t é n e k t a g l a l á s á t S u a r e z s z á m á r a is a n a p i p o l i t i k a e s e m é n y e i v e t i k fel, m i n t a XVI. s z á z a d m á s n a g y p o l i t i k a i g o n d o l k o d ó i (Bodin, Du Plessis-Mornay, La Boétie, Althusius stb.) s z á m á r a is. S u a r e z n e k e b b e n a v o n a t ­ k o z á s b a n I. J a k a b a n g o l k i r á l l y a l k e l l e t t s z e m b e s z á l l n i a . A t é n y e k r ö v i d e n a k ö v e t k e z ő k . Az E r z s é b e t k i r á l y n ő h a l á l a (1603) u t á n t r ó n r a lépő I. J a k a b királytól, S t u a r t M á r i a fiától, az a n g o l k a t o l i k u s o k s z a b a d v a l l á s g y a k o r l a t u k v i s s z a á l l í t á s á t v á r t á k . K e s e r v e s e n c s a l ó d n i u k k e l l e t t , m e r t az új k i r á l y az anglikán államegyház makacs hívének mutatkozott. N e m tar­ t o z i k m o s t ide az az e l k e s e r e d e t t k ü z d e l e m , a m e l y e t az a n g o l katolikusok, főként a jezsuiták vezetésével, Erzsébet u r a l m a ellen folytattak. (Magyar v o n a t k o z á s b a n annyit említsünk, h o g y e h a r c e g y i k v e z e t ő e g y é n i s é g e E d m o n d Campion volt, a k i t 1 5 8 1 - b e n k i v é g e z t e k , s a k i n e k Tíz okait r é s z b e n Balassi B á l i n t f o r d í t o t t a m a g y a r r a . ) 1604-ben k i r á l y i r e n d e l e t t e l nagy­ s z á m ú k a t o l i k u s p a p o t k i ű z t e k az országból. E r r e k ö v e t k e z e t t az a n g o l k a t o l i k u s o k „ l ő p o r o s ö s s z e e s k ü v é s e " ( G u n p o w d e r P l o t , m a g y a r u l M e d g y e s i P á l s z á m o l b e r ó l a a Praxis pietatis lapjain, Incze G á b o r kiad. 3 3 1 . és 4 7 9 . 1.), majd e n n e k kegyet­ l e n m e g t o r l á s a u t á n (1605) a k a t o l i k u s o k h ű s é g e s k ü j é n e k m e g k ö v e t e l é s e ( 1 6 0 6 . j ú l i u s ) . E z az a n g o l á l l a m i r á n t teljes l o j a l i t á s t k í v á n t , s a k i r á l y t az a n g o l e g y h á z fejének k e l l e t t e l i s m e r n i . E k i r á l y i r e n d e l e t e t V. Pál p á p a k é t b r e v é j é b e n (1606. s z e p t . , 1607. s z e p t . ) e l í t é l t e , m i n t a k a t o l i k u s e g y h á z s z á m á r a teljesen elfogadhatatlant. a

ae

E z e k u t á n l é p e t t a s z í n r e a t u d ó s m ű v e l t s é g ű és s z e n v e d é ­ lyesen teologizáló I. J a k a b k i r á l y a Triplici modo triplex cuneus... c í m ű , 1608 f e b r u á r j á b a n m e g j e l e n t m ű v é v e l . Az i d é z e t t ­ n é l j ó v a l h o s s z a b b cím kifejti, hogy a n é v t e l e n m u n k a a h ű s é g ­ e s k ü v é d e l m é b e n és B e l l a r m i n o b í b o r o s n a k G. Blackwell 153

é r s e k h e z í r o t t levele e l l e n szól. A k i r á l y 1 6 0 9 - b e n m á r saját n e v é v e l e l l á t o t t m ű v e t b o c s á t o t t k i Apológia pro Juramento Fidelitatis c í m e n . B e l l a r m i n o e r r e is felelt. 1610. m á j u s 14-én a z o n b a n b e k ö v e t k e z e t t Ravaillac m e r é n y l e t e IV. H e n r i k fran­ cia k i r á l y e l l e n , s ez e u r ó p a i m é r e t ű f e l h á b o r o d á s t o k o z o t t . M a g a Claudio Aquaviva j e z s u i t a g e n e r á l i s 1610. j ú l i u s 6-i r e n ­ deletével k é n y t e l e n volt a r e n d tagjait e l t i l t a n i a regicidium és egyéb politikai kérdések tárgyalásától. M i n d e r r e , s előzmé­ n y e i r e m é g v i s s z a kell t é r n ü n k M a r i a n a b e m u t a t á s a k o r , lás­ s u k i n k á b b S u a r e z okfejtését. A m e g f o n t o l t t u d ó s csak 1613 j ú n i u s á b a n , a k e d é l y e k n é m i l e c s i l l a p o d t á v a l a d t a ki Defensio fidei c. m ű v é t . E b b e n k ö v e t ­ k e z e t e s e n egyházi (klerikális) álláspontot képviselt, de n e m h e v e s p o l é m i á v a l , h a n e m t u d o m á n y o s okfejtéssel. L é n y e g é b e n az e g y h á z és az á l l a m k o n f l i k t u s á r ó l volt i t t szó, p o n t o s a n a r ­ ról, a m i VII. Gergely és IV. Henrik c s á s z á r , v a l a m i n t VIII. Bonifác és ellenfelei (Dante, Marsilio d a P a d o v a ) k ö z ö t t kiala­ kult, de n e m a középkori univerzalizmus világában, h a n e m a m á r jól kifejlett n e m z e t i á l l a m o k fejedelmi a b s z o l u t i z m u s á n a k légkörében. Az a l a p v e t ő k é r d é s a fejedelmi s z u v e r e n i t á s kiterjedése, lét­ j o g a volt. I. J a k a b a z t á l l í t o t t a , h o g y a k i r á l y i f ő h a t a l o m köz­ v e t l e n ü l I s t e n t ő l s z á r m a z i k , és n i n c s e n s e n k i n e k a l á r e n d e l v e ; Suarez ismert tételére hivatkozott: a hatalom eredete a nép­ b e n v a n . E z e n felül, a k á r c s a k B e l l a r m i n o , az e g y h á z a t é p p e n oly t ö k é l e t e s t á r s a s á g n a k (societas) t e k i n t e t t e , m i n t az álla­ m o t . Igaz, h o g y az e g y h á z n a k c s a k s z e l l e m i ( s p i r i t u á l i s ) iurisdictiója v a n , ez a z o n b a n - egyes e s e t e k b e n - az á l l a m i fölé k e r ü l . M i n t h o g y „ C a e s a r " is c s a k a h í v ő k egyike, n e m t e k i n t ­ h e t i m a g á t az e g y h á z fejének: I. J a k a b a l u t h e r i t é z i s t képvi­ seli (Def. Fid. lib. III., cap. XXL, 5.). Az e g y h á z n a k - folytatja a g o n d o l a t m e n e t e t - n i n c s k ö z v e t l e n h a t a l m a az á l l a m fölött, n i n c s s z ü k s é g e k ö z h a t a l o m r a , s e g y á l t a l á n n e m is h e l y e s , hogy a „ k é t k a r d o t " forgassa (ez n y i l v á n o s elítélése a k ö z é p k o ­ r i p á p á k n y e r s t h e o k r a t i á j á n a k ) , az á l l a m n a k v i s z o n t c s a k a közjó, az á l l a m p o l g á r o k b o l d o g s á g a ü g y é b e n v a n illetékessége. K é t s é g t e l e n v i s z o n t , h o g y az e g y h á z n a k m i n t s z e l l e m i t á r s a ­ s á g n a k i r á n y í t ó , egyes e s e t e k b e n - h a u g y a n i s a h i t d o l g á r ó l

154

v a n szó - k é n y s z e r í t ő h a t a l m a t kell t u l a j d o n í t a n i . E z a d d i g m e h e t , h o g y az e g y h á z l e t e h e t i t r ó n j á r ó l a h i t s z a b a d s á g á t v e s z é l y e z t e t ő k i r á l y t , b á r ezt S u a r e z I. J a k a b v o n a t k o z á s á b a n n e m m o n d j a ki. A n n y i b i z o n y o s - a v i t a i r a t s z e r i n t - , h o g y a p á p a a k i r á l y o k felett áll, k ö v e t e l h e t és m e g a k a d á l y o z h a t m i n ­ den olyan vonatkozásban, amely a hit dolgát érinti. Suarez n e m élezi k i a z s a r n o k u r a l k o d á s m e g í t é l é s é t , ó v a t o s a n nyilat­ k o z i k a k i r á l y e l t á v o l í t á s a ü g y é b e n , a p á p a i omnipotentia kér­ d é s é b e n v i s z o n t a B e l l e r m i n ó é h o z h a s o n l ó intransigens állás­ p o n t o t képviseli, b á r a b í b o r o s é n á l n a g y o b b h a j l é k o n y s á g g a l . I t t kell m e g m o n d a n u n k , h o g y S u a r e z f i n o m a b b r e n d s z e r e belső következetlenségeket m u t a t . H a a h a t a l o m a néptől e r e d , és az ilyen v a g y o l y a n a l k o t m á n y s z e r i n t a n é p az u r a l ­ k o d ó t el is t á v o l í t h a t j a , m i é r t adja m e g ezt a j o g o t a j e z s u i t a t e ó r i a a p á p á n a k is? E l v é g r e a z t , h o g y m i k o r forog f e n n a val­ lás és a h i t v e s z é l y e z t e t é s é n e k ü g y e , e g y e d ü l a p á p a i szék po­ litikai é r d e k e i d ö n t i k el. S u a r e z e g y s z e r r e a k a r j a k é p v i s e l n i a népfelség, a fejedelmi a b s z o l u t i z m u s és a p á p a i h a t a l o m joga­ it, s ez a l a p j á b a n véve m e r ő k ö v e t k e z e t l e n s é g , az ú j s k o l a s z t i k a finom d i s z t i n k c i ó i e l l e n é r e is. M e g kell m é g e m l í t e n ü n k a z t is, h o g y a n e m z e t k ö z i j o g m é l t á n t e k i n t h e t i S u a r e z t egyik e l ő f u t á r á n a k . H u g ó Grotius (De iure belli et pacis) n e m e g y s z e r h i v a t k o z i k is r á . V a l ó s z í n ű , hogy m é g n e m l á t t a világosan a n e m z e t e k e n felülemelkedő e m b e r i s é g l é t é t és j o g r e n d j é t ; a jus gentiumot viszont, persze r ó m a i é r t e l e m b e n (Cicero) n e m e g y s z e r említi. Azt is v i l á g o s a n k i m o n d j a (De leg. lib. III., cap. II., 5-9.), hogy a R ó m a i S z e n t B i r o d a l o m n e m e g y e t e m e s , a r ó m a i j o g csak a g e r m á n b i r o d a ­ lom területén érvényes. Valaminő emberi szolidaritás azonban létezik, így a „ p a c t a s u n t s e r v a n d a " (a s z e r z ő d é s e k m e g t a r t a n d ó k ) elve teljes e g é s z é b e n é r v é n y e s . A h á b o r ú j o g o s , d e n e m t ö r v é n y e n k í v ü l , h a n e m t ö r v é n y e s e n kell f o l y t a t n i . S u a r e z s o k a t vesz á t a h a g y o m á n y b ó l , d e é r z é k e n y k o r a v á l t o z á s a i i r á n t is. A v i t á s k é r d é s e k e t , végső s o r o n t e o l ó g u s ­ k é n t közelíti meg, igaza v a n mégis Pierre M e s n a r d n a k : rend­ s z e r e a XVI. s z á z a d egyik l e g s i k e r ü l t e b b jogi a l k o t á s a . H o g y a történelem felvetette ellentmondásokat megoldani n e m tudta,

155

az n y i l v á n v a l ó ; ez a z o n b a n e g y e t l e n e l m é l e t i k o n s t r u k c i ó t ó l s e m v á r h a t ó , s így s z á m o n s e m k é r h e t ő . J ü a n Mariana ( 1 5 3 6 - 1 6 2 4 ) a XVI. s z á z a d i j e z s u i t a r e n d egyik k i e m e l k e d ő e l m é l e t í r ó j a c s a k e g y e t l e n m ű v e e r e j é i g ér­ d e k e l b e n n ü n k e t , s ez a De rege et regis institutione, amely 1599-ben jelent m e g Toledóban. A nagy kort megért jezsuita mozgalmas életének utolsó évtizedeit itt töltötte. Mariana könyve tulajdonképpen „királytükör", a későbbi Fülöp n e v e l t e t é s e é r d e k é b e n k é s z ü l t , t e h á t p o n t o s a n egy s z á z a d d a l előzte m e g F é n e l o n Télémaque-ját, a m e l y s z i n t é n ily szándékkal íródott. M a r i a n a rendszeres oktatást kívánt nyúj­ tani a spanyol korona örököse számára, természetesen a jezsu­ i t a á l l a m e l m é l e t , és t e g y ü k h o z z á , a n a g y h a t a l m i s p a n y o l nacionalizmus szellemében. A t u d ó s j e z s u i t a s z e r i n t is a t á r s a d a l o m e m b e r i e r e d e t ű , de A r i s z t o t e l é s z t ő l elhajolva, i n k á b b Lucretius alapján jellemzi a félelem, a k i s z o l g á l t a t o t t s á g ő s á l l a p o t á t : az e m b e r t a félelem i n d í t j a a t á r s u l á s r a . M ű v e I. k ö n y v é b e n n a g y r é s z l e t e s s é g g e l kifejti a népfelség elvét, a k i r á l y o k m i n d e n h a t a l m u k a t a n é p ­ től k a p j á k , s a n é p j o g a az is, hogy a z s a r n o k k á vált u r a l k o d ó ­ tól e z t a h a t a l m a t v i s s z a v e g y e . E g é s z e n t e r m é s z e t e s , h o g y M a r i a n á t n e m a n é p f e l s é g é r t e l m e z é s é n e k a l t h u s i u s i elve ve­ zeti, s n e m a m o d e r n d e m o k r á c i a őse: e g y e d ü l i z s i n ó r m é r t é k a v a l l á s , ü l . a k a t o l i k u s e g y h á z é r d e k e . B á r M a r i a n a l á t t a II. Fülöp és herma h e r c e g e k o r r u p t u r a l m á t , n e m egy p o n t o n (pl. a p é n z ü g y i v i s s z a é l é s e k d o l g á b a n és a n é m e t a l f ö l d i r e n d e k é r d e k é b e n ) fel is szólalt ellene, e z é r t b ö r t ö n b e is k e r ü l t , a zsar­ nokokat mégis a katolikus egyházzal szembekerülő francia u r a l k o d ó k b a n , I I I . és IV. H e n r i k b e n és n y i l v á n E r z s é b e t k i ­ rálynőben pillantotta meg, b á r híres zsarnokölési teóriájában e g y e t l e n n e v e t s e m e m l í t , I I I . H e n r i k g y i l k o s á é n k í v ü l . (E k o n f e r e n c i á n t u d t a m m e g Zombori I s t v á n előadásából, hogy M a r i a n a t i l t a k o z á s a m ö g ö t t az a r a g ó n i a i r e n d e k e l é g e d e t l e n ­ sége állott!) M u t a s s u n k b e n é h á n y r é s z l e t e t a De rege I. k ö n y v é n e k hí­ r e s VI. fejezetéből: „Az á l l a m (respublica, é r t s d : a n é p egésze), a m e l y t ő l a k i r á ­ lyi h a t a l o m e r e d e t é t veszi, h a s z ü k s é g így k ö v e t e l i , a k i r á l y t 156

t ö r v é n y b e i d é z h e t i és h a a j ó z a n g o n d o l k o d á s t ( s a n i t a t e m ! ) m e g v e t i , a f ő h a t a l o m t ó l ( p r i n c i p a t u ) m e g is f o s z t h a t j a . " „A köz ellenségévé n y i l v á n í t o t t fejedelmet s z a b a d gyilokkal (ferro) elveszíteni, és ez a j o g kijár m i n d e n m a g á n o s személy­ n e k is, a k i a b ü n t e t l e n s é g r e m é n y é b e n n e m b í z v a , m e g v e t v e saját b i z t o n s á g á t , az á l l a m m e g s e g í t é s é n e k ü g y é t ( c o n a t u m ) m a g á r a veszi." „A k i r á l y m e g ö l é s é v e l [ti. J a c q u e s Clément dominikánus III. H e n r i k é v e l ] ó r i á s i n e v e t s z e r z e t t m a g á n a k , g y i l k o s s á g g a l e n g e s z t e l v e ki a gyilkosságokat, és az aljas m ó d o n (perfide) el­ p u s z t í t o t t Guise h e r c e g e k á r n y a i n a k k i r á l y i v é r r e l m u t a t o t t b e h a l o t t i á l d o z a t o t (est p a r e n t a t u m ) . így p u s z t u l t el ez a C l e m e n s , h u s z o n n é g y éves k o r á b a n , j á m b o r s z e l l e m ű és n e m k ü l ö n ö s e b b e n i z m o s t e s t ű volt, de erejét és lelkét n a g y o b b erő v é r t e z t e fel (sed maior vis v i r e s e t a n i m a m c o n f i r m a b a t ) . " T e g y ü k i t t m é g h o z z á , hogy az 1599. első k i a d á s b a n C l e m e n s n e v e u t á n ez á l l o t t : „ a m i n t s o k a n vélik, G a l l i a ö r ö k d í s z e " . E s z a v a k a t a t o v á b b i e d i t i ó k b ó l t ö r ö l t é k . Az e l m o n d o t t a k h o z a z u t á n m é g egy h o s s z a b b e l m é l k e d é s c s a t l a k o z i k . „A b a r á t t e t t é r ő l n e m volt egységes v é l e m é n y , s o k a n dicsér­ t é k és h a l h a t a t l a n s á g r a m é l t ó n a k í t é l t é k , m á s o k , a k i k bölcses­ s é g ü k k e l és t u d á s u k k a l v á l t a k k i , g á n c s o l t á k , t a g a d v a a z t , hogy s z a b a d l e n n e b á r k i m a g á n s z e m é l y n e k a n é p e g y e t é r t é s é ­ vel kijelölt k i r á l y t ( r e g e m . . . r e n u n c i a t u m ) , a k i t j o g s z e r i n t s z e n t olajjal m e g k e n t e k és f e l s z e n t e l t e k , ily m ó d o n e l v e s z í t e ­ n i , á m b á r z ü l l ö t t e r k ö l c s ű v é és z s a r n o k k á s ü l l y e d t . " Az ilyen k i j e l e n t é s e k p u s z t á n a r r a j ó k , h o g y a t u d ó s i t á r g y i ­ lagosság látszatát keltsék, m a g a M a r i a n a szilárdan helyesli C l é m e n t regicidiuméi, a h o g y b i z o n y á r a e g y e t é r t e t t J e a n Chátel IV. H e n r i k e l l e n i r á n y u l ó s i k e r t e l e n m e r é n y l e t é v e l (1594), v a l a m i n t F r a n g o i s Ravaillac k i r á l y g y i l k o s s á g á v a l is. A z s a r n o k k i i k t a t á s á n a k g o n d o l a t á t az I. k ö n y v 7. fejezetében folytatólag fejtegeti. I t t a r r ó l v a n szó, s z a b a d - e a t y r a n n u s t m é r e g g e l el­ e m é s z t e n i . M a r i a n a , b á r a n y í l t és h ő s i e s fellépést t ö b b r e b e ­ csüli, e r r e is i g e n t m o n d , d e a z t t a n í t j a , h o g y a m é r g e t n e m é t e l b e n v a g y i t a l b a n kell b e a d n i , h a n e m a m é r g e z e t t r u h a v a g y n y e r e g v é g e z z e n a t ö r v é n y t e l e n u r a l k o d ó v a l . H o g y ez o k o s k o d á s n a k m i a logikája, m á i g is t a l á l g a t j a a s z a k i r o d a l o m .

157

Mariana, a békés szobatudós egyébként a spanyol birodal­ m i n a c i o n a l i z m u s egyik e r ő s s z a v ú képviselője volt. A m i n é l n a g y o b b h a d s e r e g s z e r v e z é s é t és á l l a n d ó f o g l a l k o z t a t á s á t s z ü k s é g e s n e k t a r t o t t a , a n n á l is i n k á b b , m e r t a s p a n y o l b i r o ­ dalmat a pápaság kardjának hitte. Királyeszménye a seregei é l é n h a d a k o z ó u r a l k o d ó volt, a t á m a d ó h á b o r ú j o g o s s á g á t pe­ d i g a z z a l i n d o k o l t a : n e m a saját n é p ü n k n y a k á n kell a h a d s e ­ r e g e t e l t a r t a n i , h a n e m az e l l e n s é g é n . E l é g éles e l l e n t é t b e n áll ezzel a M e s n a r d á l t a l „ s p a n y o l m a c h i a v e l l i z m u s n a k " n e v e z e t t e s z m e m e n e t t e l az a t a n á c s a , h o g y a s p a n y o l k o r o n a i d e g e n t a r t o m á n y a i b a n a h e l y i e r ő k r e és n e m a z s a r n o k i e r ő s z a k r a k e l l t á m a s z k o d n i . Alba h e r c e g é n e k n é m e t a l f ö l d i m ó d s z e r e i t e g y á l t a l á n n e m h e l y e s e l t e . E g y é b k é n t is egy h a t a l m a s h a d s e ­ regre támaszkodó király egészen könnyen válhat zsarnokká, M a r i a n a g o n d o l a t m e n e t e t e h á t i t t is e l l e n t m o n d ö n m a g á n a k . Bizonyára úgy gondolta, m i n t m á r é r i n t e t t ü k , hogy zsarnok c s a k az l e h e t , a k i az una sanda Ecclesiával kerül szembe. Ú g y véljük, i t t az ideje, hogy n é h á n y g o n d o l a t b a n összefog­ laljuk azt, a m i t a j e z s u i t a r e n d „ á l l a m e l m é l e t e " t e r é n k ö z ö s n e k t a l á l u n k az e l e m z e t t vagy n e m is e m l í t e t t (pl. Lainez) s z e r z ő k m ű v e i b e n . M i n d i g A r i s z t o t e l é s z Politikájából i n d u l n a k ki: az e m b e r t á r s a s l é n y , az e g y e s ü l é s e l e m i - t e r m é s z e t i s z ü k s é g l e t s z á m á r a . A respublica t e h á t evilági e r e d e t ű , és ez a g o n d o l a t , e g y é b f o n t o s e l m é l e t e k (Machiavelli, Bodin, Althusius) mel­ l e t t n a g y b a n h o z z á j á r u l t az á l l a m e s z m é j é n e k l a i c i z á l á s á h o z . A h a t a l m a t a z o n b a n , végső s o r o n , a p á p a s á g k e z é b e n a k a r j á k l á t n i , h a c s a k k ö z v e t v e is. T ö b b - k e v e s e b b n y o m a t é k k a l t a g l a l ­ j á k a n é p f e l s é g elvét, a n é l k ü l a z o n b a n , h o g y e z t i g a z á n de­ m o k r a t i k u s s z á n d é k k a l t e n n é k , a h o g y a n a p r o t e s t á n s o k , fő­ k é n t a kálvini i r á n y z a t teoretikusai. Azt hiszem, tévedtek a z o k a l i b e r á l i s t ö r t é n e t í r ó k , a k i k ilyfajta i r á n y u l á s t v é l t e k felfedezni a j e z s u i t á k politikai e l m é l e t é b e n . A népfelség elve a k i r á l y i h a t a l o m k o r l á t o z á s á r a , f e n y e g e t é s ü l szolgált, a k á r c s a k a zsarnokölésnek M a r i a n a által kiélezett teóriája. A n n y i r a a z o n b a n reálpolitikusok voltak, hogy átlátták: a t ö r t é n e l e m m e n e t e a fejedelmi a b s z o l u t i z m u s k i b o n t a k o z á s á t t ű z t e n a p i ­ r e n d r e , de s z e r e t t é k v o l n a , h a ez a f o l y a m a t az e l l e n r e f o r m á -

158

ció k a t o l i c i z m u s á n a k s o d r á b a n m e g y v é g b e . A n n y i b i z o n y o s , hogy a k i t ű n ő e n k é p z e t t j e z s u i t a h i t t u d ó s o k j e l e n t ő s m é r t é k ­ b e n h o z z á j á r u l t a k a XVII. s z á z a d i p o l i t i k a i g o n d o l k o d á s t o ­ vábbfejlesztéséhez, Suarez nagyszabású rendszerére protes­ t á n s o k is h i v a t k o z t a k , n á l u n k p é l d á u l Pósaházi János. N e m t a g a d h a t ó , hogy v a n a j e z s u i t a g o n d o l a t m e n e t e k v a k ­ merő egyoldalúsága és Machiavelli p á r a t l a n politikai realiz­ m u s a k ö z ö t t v a l a m i n ő h a s o n l ó s á g , n o h a a végső c é l k i t ű z é s e k m e r ő b e n különbözők voltak. E z t a p á r h u z a m o t m á r a kortár­ s a k is é s z r e v e t t é k . A u g u s t i n Renaudet, Machiavelli kitűnő m o n o g r á f u s a p e d i g így n y i l a t k o z i k : „ K o r t á r s a i k ö z ü l M a c h i a ­ velli i n k á b b Loyolai I g n á c h o z á l l közel, m i n t E r a s m u s h o z . " A n n y i bizonyos, hogy „ a cél s z e n t e s í t i az e s z k ö z t " s o h a le n e m írt, d e s ű r ű n g y a k o r o l t etikája is közelíti e g y m á s h o z a k é t gon­ dolatrendszert. Machiavelli viszont csak a római köztársaság és a k i s olasz v á r o s á l l a m o k k a t e g ó r i á i b a n t u d o t t g o n d o l k o d n i , a j e z s u i t á k v o l u n t a r i z m u s a m á r az egész k e r e s z t é n y v i l á g s z e m h a t á r á t á t f o g t a , s ő t t á v o l i k o n t i n e n s e k e n is k é p e s volt hódítani. A harcos rend XVI-XVII. századi hatalmi helyzete, sok d i a d a l a é s s z á m o s n a g y v e r e s é g e b i z o n y á r a igazolja a z t a figyelmet, a m e l y e t a p o l i t i k a i g o n d o l k o d á s t ö r t é n e t e m á r szá­ zadok ó t a neki szentel.

Irodalomjegyzék Minthogy e dolgozat összefoglaló s csak részben anyagfeltáró jelle­ gű, felsorolom a használt szakirodalom legfontosabb tételeit. Szöve­ gemben utaltam 1976-os velencei előadásomra; a Fondazione Cini kiadásában a firenzei Olschki cégnél megjelenő gyűjtőkötet megj. 1979-ben (magyarul jelen kötet következő írása). - ARISZTOTE­ LÉSZ Politikáját Szabó Miklós fordításában használtam (Bp., 1923). - AQUINOI Tamás Summájának a Migne gondozta 1864-es párizsi kiadását forgattam (4 kötetben). - Roberto BELLARMINO Disputationes... c. nagy polémikus művét az eredeti kiadásból ismerem (Debr. Ref. Koll. könyvtára). - Suarez rendszerének kiváló áttekin-

159

tését Pierre MESNARD végezte el L'essor de la philosophie politique au XVI- siccle c. nagy művében (3. kiad. Paris, 1969.). Egyéb vonat­ kozásban is sokat támaszkodtam rá. - Meg kell említenem Giuseppe SAITTA: La scolastica dei secolo XVI. et la politica dei gesuiti (Torino, 1911). c. liberális fogantatású, de a forrásokat bőven idéző könyvét is. Mariana művének bemutatása céljából támaszkodtam r á és Pierre Mesnardra, noha MARIANA De rege... c. művét szintén is­ merem, valamint BAYLE Dictionnaire-jéneh. híres cikkét is. Machiavellire főként Au. RENAUDET: Machiavel c. könyve (Paris, 1942) volt a kalauzom. - Használtam természetesen a Realencyklopádie für protestantische Theologie und Kirche (3. kiad. Leipzig, 1900. VIII. köt.) igen részletes Jesuitenorden (743-784. 1.) c. cikkét, valamint René-Fülöp MILLER: Macht und Geheimnis der Jesuiten c. népszerűsítő, de adataiban kielégítően pontos könyvét. Egyéb for­ rásutalásaim a szövegben találhatók. e

160

AZ ARISZTOTELIZMUS, A BAROKK KOR FILOZÓFIAI GONDOLKODÁSÁNAK ALAPJA

Előadásom címe közhelynek, magától értetődő kijelentésnek t ű n h e t . A kérdés leegyszerűsítése, vagy h a úgy tetszik m e r e v é r t e l m e z é s e r é v é n s z á m t a l a n s z o r e l h a n g z o t t , hogy a k ö z é p k o r ­ b a n az a r i s z t o t e l i z m u s , a r e n e s z á n s z idején a p l a t o n i z m u s u r a l ­ k o d o t t , s m i n t h o g y ez u t ó b b i filozófiai i r á n y z a t a XVI. s z á z a d m á s o d i k f e l é b e n v á l s á g b a j u t o t t , a b a r o k k k o r filozófiája az e l l e n t é t b e való á t c s a p á s s z a b á l y a s z e r i n t i s m é t a S t a g i r i t a gon­ d o l a t r e n d s z e r é h e z t é r t vissza. Az e u r ó p a i g o n d o l k o d á s t ö r t é n e ­ t é n e k k u t a t ó i ú j a b b a n csak f e n n t a r t á s o k k a l fogadják el ezt az ö n m a g á b a n véve oly l o g i k u s n a k t ű n ő g o n d o l a t m e n e t e t . Egy­ felől a k ö z é p k o r b a n S z e n t Á g o s t o n t ó l a c h a r t r e u s e - i p l a t o n i s ­ t á k i g és A l a n u s a b I n s u l i s i g m i n d v é g i g j e l e n volt egy igen h a ­ t á r o z o t t p l a t o n i k u s i r á n y z a t , m á s f e l ő l a r e n e s z á n s z a XVI. s z á z a d első é v t i z e d e i r e eső c s ú c s p o n t j á n é p p e n s é g g e l n e m m u t a t k o z o t t A r i s z t o t e l é s z - e l l e n e s n e k . E l t e k i n t v e a XV. száza­ di v i t á k t ó l , m e l y e k a k é t ó k o r i bölcs v a l a m e l y i k é n e k elsőbbsé­ ge k ö r ü l f o l y t a k , e l é g E r m o l a o B a r b a r o s u g a l l a t a i r a u t a l ­ n u n k , v a g y a k á r a Raffaello Athéni iskolájának m ű v é s z i ki­ e g y e n s ú l y o z o t t s á g á r a , m e l y egy c s o d á l a t o s m ű a l k o t á s n y e l v é n fejezi ki I t á l i a s t a l á n az egész h u m a n i s t a E u r ó p a s z e l l e m i köreiben uralkodó consensus communist. Azonban mint min­ d e n h e l y z e t , e g y e n s ú l y i á l l a p o t , ú g y ez is á t m e n e t i n e k b i z o ­ n y u l t , s a h é t k ö z n a p o k v a l ó s á g a h e l y e t t i n k á b b c s a k az elit 1

2

1

2

Lásd Platón et Aristote, Seizicme colloque international de Tours, Paris, Vrin 1975. Ermolao BARBARO: Epistolae, Orationes et Carmina, a cura di Vittore Branca, I-II., Firenze, 1942-43.

161

v á g y á l m a i b a n l é t e z e t t . É k e s s z ó l ó R o t t e r d a m i E r a s m u s példá­ j a , a k i s o h a n e m foglalt á l l á s t a k é t n a g y g ö r ö g filozófus vala­ m e l y i k e m e l l e t t , s z e m é b e n az a n t i k s z e r z ő k n e k e g y f o r m a t e ­ k i n t é l y ü k volt (lásd az Adagia h í r e s k ö t e t é t ) , d e a m i k o r heve­ s e n t á m a d j a a cicerói t a n o k a t ( 1 5 2 8 ) , k i m o n d a t l a n u l a r e a l i z m u s felé hajló, m o n d h a t n i a r i s z t o t e l é s z i á l l á s p o n t o t k é p ­ visel B e m b o , S a d o l e t o , C o r t e s i és m á s c i c e r o n i á n u s o k p l a t ó n i i d e a l i z m u s á v a l s z e m b e n . E g y i k l e g k i v á l ó b b ellenfele, D o l e t ezzel s z e m b e n e l s z á n t p l a t o n i s t a . Az i m i t á c i ó a n t i k és r e n e ­ szánsz elmélete Q u i n t i l i a n u s , Seneca vagy Giovanfrancesco Pico della M i r a n d o l a m e g f o g a l m a z á s á b a n alig v a g y e g y á l t a l á n n e m l e p l e z e t t p l a t o n i z m u s . A XVI. s z á z a d b a n A r i s z t o t e l é s z u t o l s ó ellenzői, p é l d á u l F r a n c e s c o P a t r i z i ( t 1597) m á r a pla­ t o n i z m u s teljes v á l s á g á t t ü k r ö z i k , a m i n t e z t K l a n i c z a y T i b o r b i z o n y í t o t t a a m a n i e r i z m u s r ó l szóló t a n u l m á n y á b a n és az adott korból származó szövegeket t a r t a l m a z ó antológiájában, a m e l y ez i d á i g c s a k m a g y a r u l o l v a s h a t ó . G i u l i o C e s a r e S c a l i g e r o P l a t ó n r ó l szólva megjegyzi, h o g y az ó k o r i filozófus „ g ö r ö g b ű z t á r a s z t " , s ezzel k é t s é g t e l e n ü l e l s ő s o r b a n a Symposionhan kifejtett s z e r e l e m t a n r a céloz. 3

4

5

6

7

A p l a t o n i z m u s t e h á t v á l s á g b a j u t o t t , s ez a t r i d e n t i z s i n a t e l ő t t i és u t á n i e l l e n r e f o r m á c i ó k ö z e g é t t e k i n t v e é r t h e t ő is. A k a t o l i c i z m u s újjászervezése a z o n b a n n e m j e l e n t e t t e a közép­ k o r i filozófiához, vagy á l t a l á n o s s á g b a n az a r i s z t o t e l é s z i ihleté­ s ű s k o l a s z t i k á h o z való teljes v i s s z a t é r é s t . A s k o l a s z t i k u s m ó d ­ s z e r e g é s z e n D e s c a r t e s - i g m e g ő r i z t e t e k i n t é l y é t , d e az a k k o r k o r s z e r ű n e k s z á m í t ó t e o l ó g i a i t a r t a l o m n e m f o g a d t a el f e n n ­ t a r t á s o k n é l k ü l a S t a g i r i t á t ó l való s z á r m a z á s t .

3

4

5

6

7

A Ciceronianus kritikai kiadása, in: Opera omnia Desiderii Erasmi Roterodami per P. MESNARD, Ordinis primi tomus secundus, Amsterdam, 1971. Eduárd TELLE: Etienne Dolet, Gencve, 1974., Travaux d'Humanisme et Renaissance, vol. CXXXVIII. Pietro BEMBO e Giovanfrancesco Pico della MIRANDOLA: De imitatione, modern kiadás, G. Santangelo, Firenze, 1954. KLANICZAY Tibor: A manierizmus és a reneszánsz válsága, ItK, 1970., pp. 419-450; A manierizmus, Bp., 1975. Poetices libri septem, Lugduni, 1561.

162

I g e n é r d e k e s megfigyelni, hogy a t r i d e n t i z s i n a t i r a t a i soha­ s e m e m l í t i k A r i s z t o t e l é s z t , az a n t i k filozófia fejedelme c s a k S z e n t T a m á s k ö z v e t í t é s é v e l ő r z i m e g t e k i n t é l y é t . Az á l a u t o n ó m spekulációk, a k ö z é p k o r i s k o l a s z t i k a logikai j á t é k a i é r t e l ­ m ü k e t vesztik. A XVI. s z á z a d m á s o d i k felében a k a t o l i k u s egy­ h á z s z á m á r a a l e g n a g y o b b feladat a politikai és szellemi befo­ lyás m e g t a r t á s a vagy visszaszerzése a p r o t e s t á n s reformáció f e n y e g e t é s e e l l e n é b e n . E b b e n a k ü z d e l e m b e n az e g y h á z n e m ­ c s a k újjászerveződik, de m e g is újul. L á t h a t j u k a z o n b a n , hogy egy s z e m p o n t b ó l , é p p e n a h a t a l o m k é r d é s é n e k t e k i n t e t é b e n , e n n e k a h a r c n a k baljós e r e d m é n y e i s z ü l e t n e k m a g á r a az egy­ h á z r a n é z v e . M á r e h e l y ü t t felhívjuk a figyelmet a r r a , hogy a h a t a l o m b i r t o k l á s a a b a r o k k k o r g o n d o l k o d á s á n a k t a l á n első s z á m ú , legfontosabb a l a p e l v e . É r t e n d ő e z e n m i n d a szellemi, m i n d a világi h a t a l o m , m i n t h o g y a k k o r i b a n e l m é l e t i l e g r e n d ­ s z e r i n t a k e t t ő m é g n e m k ü l ö n ü l t el e g y m á s t ó l . 8

9

10

I s m e r t t é n y , hogy a t r i d e n t i z s i n a t a l a t t összeült az Accadem i a a r i s t o t e l i c a degli S p a g n o l i ( J ü a n P a e z d e C a s t r o , S e b a s t i a n o M u r c i l l o és m á s o k ) , a m e l y az a r i s z t o t e l i z m u s g a z d a g s p a n y o l o r s z á g i i r o d a l m á b ó l m e r í t v e m e g k í s é r e l t e a p l a t ó n i és az a r i s z t o t e l é s z i g o n d o l a t s z i n t é z i s é t . I g e n n a g y h a t á s s a l volt e r r e a s z e l l e m i c s o p o r t o s u l á s r a Diego H u r t a d o d e M e n d o z a ( 1 5 0 8 - 1 5 7 5 ) , a k i a z s i n a t o n V. K á r o l y t képviselte. A d o m o n k o ­ sok v e z e t t e s a l a m a n c a i e g y e t e m volt az a r i s z t o t e l i z m u s n a k és t e r m é s z e t e s e n A q u i n ó i S z e n t T a m á s k o m m e n t á t o r a i n a k a köz­ pontja. Francesco de Victoriát, a legjelentősebbet közülük, a s a l a m a n c a i i s k o l a és a XVI. s z á z a d i t o m i s t a s k o l a s z t i k a fejé­ nek tekintették. 1 1

Sacrosantum Concilium Tridentinum... editio reformata..., Coloniae Agrippinae, anno 1700. Giuseppe SAITTA: La scolastica del secolo XVI e la politica dei Gesuiti, To­ rino, 1911., pp. 69-79. J. Carl FRIEDRICH: Das Zeitalter des Barock, Stuttgart, 1951. Menendez y PELAYO: Ensayos de eritica filosofica, Madrid, 1892.; G. Saitta, I. m., pp. 38-39.; Diccionario de Literatura Espanola, Tercera edicion, Madrid, 1964., pp. 400-401.

163

I s m e r t t o v á b b á az is, h o g y a z s i n a t o t a j e z s u i t á k v e z e t t é k . O k S z e n t T a m á s n y o m d o k a i t k ö v e t t é k a t e o l ó g i á b a n , d e foko­ z a t o s a n e l t á v o l o d t a k tőle. A D o m o n k o s - r e n d i s z e l l e m i b e á l l í ­ t o t t s á g ú s z e n t A r i s z t o t e l é s s z e l ö s s z h a n g b a n a z t h i r d e t t e , hogy az e m b e r legkiválóbb t u l a j d o n s á g a m i n d i g is a t u d á s t e r m é s z e ­ t e s v á g y a volt (lásd pl. D a n t e L a k o m á j á n a k első m o n d a t á t : „ A m i n t a Filozófus m o n d j a Első Filozófiájában, m i n d e n e m b e r t e r m é s z e t é t ő l v e z e t v e szomjazza a t u d á s t " ) . A j e z s u i t á k ezzel s z e m b e n az a k a r a t elvét v a l l o t t á k , a m i a n n y i t j e l e n t , h o g y az e g y é n és a t ö m e g e k g o n d o l k o d á s á t a l á r e n d e l t é k a h a r c o l ó egy­ ház egyetlen akaratának, melyet kizárólag a pápai hatalom képviselt. Roberto Bellarmino, a kor legnagyobb hitvitázója P l a t ó n t és A r i s z t o t e l é s z t „pricipes P h i l o s o p h o r u m " - n a k nevezi, de kikezdhetetlen érveléssel bizonyítja a római pápa abszolút felsőbbségét. I d é z z ü n k n é h á n y a t érveiből: „ S u m m u m Pontefic e m c a p u t esse t o t i u s E c c l e s i a e " - „ N o n esse i n Concilio s u m ­ m á m p o t e s t a t e m " - „ S u m m u m P o n t i f i c e m a b s o l u t a esse s u p r a C o n c i l i u m " (és t e r m é s z e t e s e n „ s u p r a t o t i u s m u n d i " , a m i n i n c s k i m o n d v a , d e s z i g o r ú a n ide é r t e n d ő ) - „ P o n t i f i c e m n o n posse subjcere s e i p s u m s e n t e n t i a e coactivae C o n c i l i o r u m " . A h a t a ­ l o m n a k e k u l t u s z a , m e l y m i n d e n e s e t b e n a Bibliából v e t t ér­ v e k r e t á m a s z k o d o t t , S a i t t a s z e r i n t „ a teológiai fideizmus a l a p ­ j a i n a k a l e r a k á s á t e r e d m é n y e z t e , a p o l i t i k á b a n a z o n b a n az á l l a m e m b e r i és világi v o l t á t h a n g o z t a t t a " . E n n e k a g o n d o ­ l a t m e n e t n e k a célja és e r e d m é n y e h a r m o n i z á l M a c h i a v e l l i írá­ saival, k i v é v e p e r s z e a f i r e n z e i t ö r t é n e t í r ó h u m a n i s t a , világi, a n t i f i d e i s t a s z e m l é l e t é t . A M a c h i a v e l l i és a j e z s u i t á k k ö z t i p á r ­ h u z a m o k r a g y a k r a n h i v a t k o z t a k , főleg a p r o t e s t á n s v i t á k ­ b a n . Az á l l a m n a k ez a k i z á r ó l a g o s a n világi felfogása végső 12

13

1 4

1 5

Ed. Maria Simonelli, Bologna, Patron, 1966, p. 1. Roberto BELLARMINO: Disputationes de controversüs christianae fidei adversus huius temporis haereticos, I—III., Ingolstadii, 1592-1605. Idézve: Tomo IL, pp. 170., 172., 175., 182. G. SAITTA, op. c i t , p. 79. Fr. MEINECKE: Die Idee der Statsrason..., Oldenburg-München, 1929., 3., p. 127. (sopra Mariana). Politikai vitájukban Alvinczi protestáns prédiká­ tor Pázmányt machiavellizmussal vádolta (1620).

164

s o r o n a v a l l á s o s , p o n t o s a b b a n e g y h á z i k ü l s ő s é g e k e l l e n é r e is az a r i s z t o t e l é s z i g o n d o l a t r a v e z e t h e t ő vissza. Az a r i s z t o t e l i z m u s a XVI. s z á z a d v é g é n e g y é b k é n t n e m n e ­ vezhető sem következetesnek, sem szervesnek, épp ellenkező­ leg, e k l e k t i k u s j e g y e k e t m u t a t , s z i n t e k é t a r c ú j e l e n s é g , a m i n t e z t a j e z s u i t á k „ p h i l o s o p h i a n a t u r a l i s " - a is a l á t á m a s z t j a . E n ­ g e d t e s s é k m e g e h e l y e n n é h á n y idézet a Commentarii Collegii Conimbricensis Societatis Jesu in quattuor libros de Coelo, Meteorvlogicos et Parva Naturalia Aristotelis Stagiritae című k ö t e t b ő l . E z e k n e k a k o m m e n t á t o r o k n a k a szerzője E m a n u e l e Goez a t y a , s 1 5 9 2 - b e n g y ű j t ö t t é k össze ő k e t . Az a r i s z t o t e l é ­ szi szöveget görögül és l a t i n u l adja, majd b ő s é g e s k o m m e n t á r t fűz h o z z á . Az I. k ö n y v 4. fejezetének címe De Coelo, majd így folytatódik: „ A s s e r i t u r perfectio U n i v e r s i ex n a t u r a r u m v a r i e t a t e e t d i s t i n c t i o n e " . Az á l l í t á s o k a t e l h a g y v a l á s s u k a bizonyí­ tást, a hivatkozást: 16

17

„...Atque i t a d e m u m , u t T r i s m e g i s t u s i n Asclepio ait, q u a s i h a r m ó n i a extitit. Sicun e n i m in c a n t u d i v e r s a r u m vocum m o d e r a t i o n e c o n c e n t u s q u i d a m cocors efficitur, sic m u n d i u n i v e r s i t a s ex r e r u m i n a e q u a l i u m a c d i s s i m i l i u m c o n s e n s u m et v a r i e t a t e concinit. U n d e P y t h a g o r a s U n i v e r s u m praedicab a t e a r a t i o n e c o m p o s i t u m , q u a m p o s t e a l y r a est i m i t a t a . Q u a , similitudine u s u s e t i a m est Philo J u d a e u s in libro de Cher u b ( i m ) . D i u u s v e r o A u g u s t i n u s e p i s t o l a 5, e t 2 8 , m u n d u m c o m p a r a t c a r m i n i , q u o d syllabis longis ac b r e v i b u s c o n c i n n é et numerose constat." 18

A margójegyzetek listáján ezenkívül szerepel Arisztotelész (a k o m m e n t á l t m ű egy m á s i k fejezete), P l i n i u s (História naturális), G e o r g Agricola (De natura fossilium), m é g egyszer A r i s z t o t e l é s z (Liber de plantis), P l i n i u s , majd A r i s z t o t e l é s z is­ m é t P l i n i u s s z a l e g y ü t t , A e r o p a g i t a S z e n t D é n e s (De Coelesti Hierarchia), F i i o n é s z (De Mundi opifice, m e l y cím a De aeternitate mundi c í m ű m ű v e t jelöli), b i z o n y o s S i n e s (Liber de

Coloniae, Zitner, 1600. Lexikon für Theologie u. Kirche, II. 1931. Sp. 1004. I. m., col. 11.

165

somnisával), A l e x a n d r i a i K e l e m e n (Oratio adhortativa ad Graecos), P l o t i n o s z (Enneades), Celius Rodiginus (Lectionum antiquarum libri), G a n d - i H e n r i k (Quod-libeta), Szent Tamás k é t í z b e n (Summa és Contra gentiles) kommentátoraival, F a r r a r r a l és C a i e t a n ó v a l . E z a v á l t o z a t o s n é v s o r a legkevés­ bé sem egységes, a m a g a eklektikus jellegével h a t á r o z o t t a n b a r o k k j e l l e g ű . F i g y e l m e t é r d e m e l az a t é n y , h o g y a h i v a t k o ­ z o t t s z e r z ő k t ö b b s é g ü k b e n p l a t o n i s t á k : S z e n t Á g o s t o n , Fiio­ nész, Kelemen, Plotinisz, a Pszeudo-Aeropagita, Triszmegisztosz s a k ö z é p k o r i G a n d - i H e n r i k . 19

A 3. fejezet 1. b e k e z d é s é b e n a szerző felteszi a k é r d é s t : „Sitne coelum dissolubile et aliquando re ipsa dissoluendum, a n n o n ? " Nyilvánvaló, hogy a keresztény d o g m a t i k a szerint a v á l a s z f e l t é t l e n ü l pozitív, de a tézis b i z o n y í t á s á r a p o g á n y filo­ zófusok és az e g y h á z a t y á k n e v e i n e k v a l ó s á g o s ö z ö n é t z ú d í t j a az o l v a s ó r a , ö s s z e s e n 27-et, a Szibillát is b e l e s z á m í t v a . É r d e ­ k e s a P l a t ó n r a v o n a t k o z ó k i j e l e n t é s : „ P l a t ó i n T i m a e o coelos n a t u r a s u a m o r t a l e s e t c a d u c o s , sed divino beneficio a b i n t e r i t u l i b e r o s f e c i t " ; A r i s z t o t e l é s z t e l l e n b e n , a k i a v i l á g és az a n y a g ö r ö k k é v a l ó s á g á t h i r d e t i , h i b á s g o n d o l a t m e n e t t e l cáfol­ j a , m e l y e t egy új csillagászati megfigyelésre, a Cassiopeia csil­ l a g k é p b e n 1 5 7 2 - b e n f e l t ű n t és k é t évig m e g f i g y e l h e t ő n o v á r a alapozza. 20

21

V é g ü l a 2. k ö n y v b e n (5. fejezet 5. k é r d é s e , 3. b e k e z d é s ) a r ­ ról t á j é k o z t a t , hogy az égi s z f é r á k a t a n g y a l o k m o z g a t j á k , pon­ t o s a n a h o g y a b ő s é g e s e n i d é z e t t S z e n t T a m á s írja, vagy a h o g y a z t D a n t é n á l („Ti h a r m a d i k é g é r t ő mozgatói!") és F i c i n ó n á l (a Banchetto kommentárjában) találjuk. Ez a tudományos meg22

I. m. col. 65. I. m. col. 66. ugyanezt a megfigyelést teszi Apáczai Csere J á n o s Magyar Enciclopaediáj&b&n, Ultrajecti 1653., VI. rész, XVIII. fejezet, 10., új kiadás Budapest 1959., p. 1477. DANTE: A lakoma, ed. Simonelli, pp. 29., 38-44.; Paradicsom, VII., 34-37.; Marsilio Ficino's Commentary, Plató's Symposium. The text and Translation with an Introduction by Sears Reynolds Jane, Columbia 1944, p. 122. sgg.

166

g y ő z ő d é s e n a l a p u l ó „ t u d ó s t u d a t l a n s á g " a XVI. és a XVII. szá­ z a d f o r d u l ó j á n a k á l t a l á n o s jellemzője a s k o l a s z t i k a és az ariszt o t e l i z m u s k ö n t ö s é b e b ú j t a t v a . Az a n t i k filozófusokat m i n d i g a k o r a b e l i ideológiai i g é n y e k s z e r i n t é r t e l m e z i k , de a c o i m b r a i jezsuita k o m m e n t á t o r o k n e m veszik észre, hogy a középkori h a g y o m á n y és az új t u d o m á n y , a c s i l l a g á s z a t e r e d m é n y e i k ö ­ z ö t t i e l t é r é s t n e m s z a b a d n a f i g y e l m e n k í v ü l h a g y n i . Ú g y vé­ l e m , a b a r o k k k ö z é l e t és g o n d o l k o d á s f e s z ü l t s é g e i n e k egyik o k a e g y e b e k k ö z ö t t ez a t á r g y b a n és m ó d s z e r b e n f e l l e l h e t ő disszonancia. A szabad, nonkonformista szellemiségű embe­ r e k n e k , m i n t a m i l y e n B r u n o , Galilei és r é s z b e n C a r d a n o és T a s s o voltak, sajnos ezzel az a k a d á l l y a l k e l l e t t s z e m b e n é z n i ü k . G i u s e p p e Toffanin m á i g é r v é n y e s m o n o g r á f i á j á b a n (La fine deli' umanesimo) az a l á b b i m e g á l l a p í t á s t teszi: „ A r i s z t o t e l é s z ú j j á s z ü l e t é s é n e k , m i n t m o n d o t t u k , k e d v e z e t t az E g y h á z poli­ tikai erőként m a g á r a eszmélése. Korábban a pápai udvar a h u m a n i z m u s t ó l f e l k a v a r v a g y a n a k v á s s a l f o r d u l t felé, s ú g y vélekedett, hogy a Stagirita m é g m i n d i g i n k á b b ö s s z h a n g b a n volt a v a l l á s s a l , m i n t az új P l a t ó n . T e r m é s z e t é t ő l fogva k o n ­ z e r v a t í v lévén, i n k á b b hajlott a m ú l t felidézésére, m i n t a m e g ­ ú j u l á s r a és m e g ú j í t á s r a . E z az e g y e d ü l i m a g y a r á z a t a a XV. s z á z a d i firenzei a k a d é m i á k b a n oly d i a d a l m a s P l a t ó n elleni fá­ r a d h a t a t l a n , szívós h a d j á r a t n a k . . . " 23

A m i A r i s z t o t e l é s z „ ú j j á s z ü l e t é s é t " illeti, a f e n t i e k k e l egy v é l e m é n y e n v a g y u n k , az ú j j á s z ü l e t é s a z o n b a n m i n d e n e s e t b e n lényegi változással jár, n e m egyszerű visszatérés a múlthoz. A „fáradhatatlan, makacs hadjárat" ellenben túlságosan álta­ l á n o s kifejezés, a m e l y e t c s a k f e n n t a r t á s o k k a l f o g a d h a t u n k el. A c o i m b r a i k o l l é g i u m p é l d á j a é p p az e l l e n k e z ő j é t l á t s z i k iga­ zolni. Végül n e m é r t h e t ü n k egyet a z z a l az állítással s e m , m e l y s z e r i n t a k a t o l i k u s e g y h á z n e m volt k é p e s a m e g ú j u l á s r a . H a így l e t t v o l n a , e l k é p z e l h e t e t l e n l e n n e a m é l y v a l l á s o s élet o l y a n fokú f e l v i r á g z á s a és m e g s z i l á r d u l á s a , az a h a r c o s , viha­ r o s l e n d ü l e t , a m i a XVII. s z á z a d elejét j e l l e m z i . A n a g y hőfo­ k ú v a l l á s o s élet, a h a t a l o m s o r s s z e r ű k u l t u s z á v a l e g y ü t t a

2 3

Milano-Torino-Napoli, 1920., p. 9.

167

b a r o k k kor sajátossága. A katolikus gondolkodás valóban a hagyományos arisztotelizmus csuháját öltötte magára, ebben i g a z a t is a d u n k T o f f a n i n n a k , d e n e feledjük, a l u t h e r á n u s or­ t o d o x i a is a r i s z t o t e l é s z i t a n o k r a é p ü l t , t e h á t az a r i s z t o t e l é s z i g o n d o l a t r e n d s z e r a k o r k i k e r ü l h e t e t l e n i g é n y e i r e felelt. Tudjuk, a salamancai vagy a coibrai arisztotelizmus n e m egyedülálló j e l e n s é g . S z ó l n u n k kell a p a d o v a i a r i s z t o t e l i z m u s ról is, m e l y e t e g y a r á n t j e l l e m e z az e g y m á s s a l j ó l m e g f é r ő or­ t o d o x t e n d e n c i a és a teljességgel h e t e r o d o x i r á n y u l t s á g . A fi­ l o z ó f i a t ö r t é n e t g y a k r a n h i v a t k o z i k e r r e az e s e t r e , m o s t t e h á t c s u p á n e g y e t l e n r é s z l e t e t i d é z ü n k a b a r o k k ízlés és e s z t é t i k a e l ő f u t á r a k é n t s z á m o n t a r t o t t S p e r o n e S p e r o n i Dialogo della rhetorica c í m ű m ű v é b ő l . Az i d é z e t e g y é b k é n t filozófiai s z e m ­ p o n t b ó l is j e l e n t ő s . A p á r b e s z é d b e v e z e t é s é b e n az e g y i k sze­ r e p l ő m e g e m l í t i , h o g y C o n t a r i n i k ö v e t h á z á b a n (a n a g y G á s ­ p á r é b í b o r o s r ó l v a n szó) n é h á n y h í r n e v e s s z e m é l y az e m b e r i lélek h a l h a t a t l a n s á g á r ó l v i t a t k o z i k , s a t r a k t á t u s v é g é n a fő­ s z e r e p l ő , a k i n e k a s z á j á b a S p e r o n i saját g o n d o l a t a i t adja, így szól: „ F e l t é v e ( I s t e n m e n t s e n tőle), hogy az é r t e l e m az e m b e r ­ ből e r e d , . . . " í m e az a v e r r o é s - i á l l á s p o n t , p e r s z e a k e g y e s „Is­ t e n m e n t s e n t ő l e " kitétellel álcázva. 24

2 5

E l n a g y o l t filozófiai k ö r k é p ü n k v é g é r e é r v e a k o r a b e l i a r i s z t o t e l i z m u s t , m i n t - v é l e m é n y ü n k s z e r i n t - a b a r o k k gon­ d o l k o d á s és ízlés f o r r á s á t m á s s z e m p o n t b ó l is m e g kell vizs­ g á l n u n k . S p i n g a r n h a n g s ú l y o z z a , h o g y az a r i s z t o t e l é s z i t a n o k irodalmi-esztétikai vonatkozásban a katolikus dogmával e g y e n r a n g ú a k voltak, é p p e n a m i k o r a filozófiában lassú, majd egyre gyorsabb h a n y a t l á s n a k indultak. Elég P e t r u s R a m u s s z e r e p é t e m l í t e n ü n k a XVI. s z á z a d v é g é n . 26

27

Bruno NARDI: Saggi sullaristotelismo padovano dal secolo XIVal sec. XVI, Firenze, 1958.; Eugenio GARIN, Aneddoti Aristotelici, a La cultura filosofica dei Rinascimento c. kötetben, Firenze, Sansoni 1961., pp. 293-311. Sperone SPERONI: Dialoghi, Vinegia 1550, pp. 108b, 130b. Toffanin idézi, i. m., p. 8. Walter ONG: Ramus, Method and the Decay of Dialogue, Cambridge Mass., 1958.

168

E l e i n t e az a r i s z t o t e l é s z i r e t o r i k a a s z ó n o k o k , filológusok, k ö l t ő k és p r ó z a í r ó k k é z i k ö n y v e . I s m e r e t e s , hogy A r i s z t o t e l é s z az összes s z ó k é p e t logikai a l a p o n í r t a le. A r e t o r i k á t n e m azo­ nosítja a d i a l e k t i k á v a l , d e az előbbit az u t ó b b i a n t i s t r ó f á j á n a k t a r t j a . A s e n t e n t i a (a g o n d o l a t a l a k z a t o k egyike) v a g y a m e t a ­ fora (a s z ó k é p e k legragyogóbbika) n e m egyebek, m i n t e n t i m é m á k , a z a z r ö v i d í t e t t , n é h a h i á n y o s szillogizmusok. A t á r g y a l t t ö r t é n e l m i k o r b a n az é k e s s z ó l á s k u l t u s z a a h a t a l o m k u l t u s z á ­ v a l e g y e n r a n g ú , m i t ö b b , az e g y h á z i v a g y p o l i t i k a i h a t a l o m á l t a l k i t ű z ö t t c é l o k a t az é k e s s z ó l á s s a l való m e g g y ő z é s r é v é n l e h e t e l é r n i . E b b e n áll az a r i s z t o t e l i z m u s filozófiai-politikai, illetve r e t o r i k a i - s t i l i s z t i k a i v e t ü l e t é n e k l e g b e n s ő b b összefüggé­ se. H u s z o n k é t éve, é p p e n itt, V e l e n c é b e n , a C e n t r o I n t e r n a z i o n a l e di S t u d i U m a n i s t i c i k o n f e r e n c i á j á n G u i d o M o r p u r g o T a g l i a b u e a r e t o r i k a és a b a r o k k l é n y e g i ö s s z e f ü g g é s é r e m u t a t o t t r á . K i t ű n ő t a n u l m á n y a a Retorica e barocco c í m ű kö­ t e t b e n látott napvilágot. A szerző rávilágít a r r a , hogy a hu­ manisták nem értették meg a Stagirita különbségtételét r e t o r i k a és d i a l e k t i k a k ö z ö t t , s mivel n e m v e t t é k é s z r e a logi­ k a i invenció és a r e t o r i k a k ü l ö n b ö z ő s é g é t , ez u t ó b b i t é k e s s z ó ­ l á s s á f o k o z t á k le. M i n d e b b ő l az k ö v e t k e z i k , h o g y a cicerói és quintilianusi é r t e l e m b e n vett elocutiót m i n d e n irodalmi alko­ t á s (szónoklat, k ö l t e m é n y , d r á m a , m ű v é s z i p r ó z a ) legfontosabb tényezőjévé t e t t é k meg. Mi több, mindenféle művészetben, n e m c s a k az i r o d a l o m b a n , a f o r m a k i d o l g o z o t t s á g a volt az ál­ talános szabály. 28

29

E g y i g e n széles k ö r ű k u t a t á s m á r k i m u t a t t a az a r i s z t o t e l é ­ szi Poétika h a t á s á t az olasz és az e u r ó p a i i r o d a l o m b a n . N e m áll s z á n d é k u n k b a n r é s z l e t e s e n s z e m l é l t e t n i az e r r ő l szóló el­ méleti i r o d a l o m n a k a jelentőségét, c s u p á n Croce, Spingarn, Ezio R a i m o n d i és m i n d e n e k e l ő t t B e m a r d W e i n b e r g terjedel­ m e s m o n o g r á f i á j á r a u t a l u n k , s m é g n e m is s z ó l t u n k az Olasz3 0

2 8

2 9

3 0

Aristotelis opera omnia grece et latiné, vol. I, Pariis, Firmin-Didot 1878., p. 310. sgg. Roma, 1955. B. CROCE: Storia dell'etá barocca in Itália, Bari, 1929.; J. E. SPINGARN: A history of Literary Critisism in the Renaissance, New York-London,

169

o r s z á g o n k í v ü l s z ü l e t e t t t a n u l m á n y o k r ó l . E z az e l m é l e t i iroda­ l o m A r i s z t o t e l é s z b ű v ö l e t é b ő l t á p l á l k o z i k , a m i t ő l a l a t i n avagy e l l a t i n o s o d o t t E u r ó p a n e m s z a b a d u l t e g é s z e n a XIX. s z á z a d 4 0 - e s éveiig. E n g e d t e s s é k m e g egy a p r ó t é n y m e g e m l í t é s e a f e n t i á l l í t á s a l á t á m a s z t á s á r a . A m a g y a r ifjúság a g i m n á z i u m ­ b a n olyan poétikai tankönyvet használt, mely a Stagirita r e n d s z e r é t vette alapul. A könyv m á r klasszicizáló szellemet t ü k r ö z ö t t , d e a f o g a l m i k e r e t és a definíciók h ű e n k ö v e t t é k Arisztotelészt. E z az i r o d a l o m e l m é l e t , a m e l y b e n m á r K a r i B o r i n s k i a m o ­ d e r n esztétika előhírnökét látta, a késő reneszánsz terméke, s u g y a n a r r a a k o r s z a k r a esik, m e l y e t n é h á n y é v t i z e d e m a n i e ­ r i z m u s n a k n e v e z n e k . É r d e k e s a z o n b a n megfigyelni, hogy a XVI. s z á z a d i t e o r e t i k u s o k , főleg C a s t e l v e t r o és V e t t o r i , a m ű ­ vészet hedonisztikus szerepének hangsúlyozásával inkább a b a r o k k irodalmat készítik elő. Morpurgo-Tagliabuét idézve: „ E s t e t i c i t á e e s t e t i s m o b a r o c c h i significano bisogno e v a n i t á di d i s t i n z i o n e e s o n o p r o p i d i u n a s o c i e t á p o r t a t a a codificare c u l t u r a l m e n t e u n privilegio di c a s t a , il distacco d e l l ' u o m o raffinato d a l P u o m o n a t u r a l e , p l e b o . " 31

32

33

34

A s z e r z ő n e k v a l ó b a n i g a z a v a n : a b a r o k k t á r s a d a l o m ideál­ j a k é t s é g t e l e n ü l a r i s z t o k r a t i k u s . N e m s z a b a d a z o n b a n megfe­ l e d k e z n ü n k arról, hogy a piramis, melynek csúcsán a hatal­ m a s o k álltak, éppen erre a plebejus rétegre épült, amelynek s z ó r a k o z t a t á s a p r o p a g a n d i s z t i k u s feladat volt. A c o n c e t t i s m o és a c o n c e t t u a l i t á - T a g l i a b u e m á s i k k é t kifejezése - u g y a n ­ a n n a k a d o l o g n a k k é t a r c a . A c o n c e t t i s m o M a r i n ó n á l valószí­ n ű l e g a h o z z á é r t ő k k i f i n o m u l t és a r i s z t o k r a t i k u s é l v e z e t é t j e ­ l e n t i , d e a t e m p l o m i s z ó s z é k e n a k ö z n é p m u l a t t a t á s á r a szol-

31

3 2

33

3 4

1963., (3); Ezio RAIMONDI: Letteratura barocca, Firenze, Olschi, 1961.; B e m a r d WEINBERG: A history of literary criticism in the italian Renaissance, I—II., Chicago, 1961., olasz kiadás 3 kötetben, Bari, 1970-73. Die Poetik der Renaissance, Berlin, 1886., (2), p. 1. Arnold HAUSER: Der Manierismus, München, 1964. Poetica d'Aristotele volgarizzata e sposta per Ludovico Castelvetro, Basilea, 1576. (az első kiadás 1570.); Petri VICTORII: Commentarii in primum librum Aristotelis de arte poetarum, Florantiae, 1573. (második kiadás). I. m., p. 148.

170

gál. J ó l t u d j u k , h o g y T e s a u r o II cannochiale aristotelico című m ű v é n e k (1655) egyik fejezete a s z e n t b e s z é d b e n m e g e n g e d h e ­ t ő g o n d o l a t o k r ó l szól ( „ c o n c e t t i p r e d i c a b i l i " ) . I s m é t m a g y a r p é l d á v a l élek. T e s a u r ó n a k m á r a XVII. s z á z a d v é g e felé vol­ t a k követői M a g y a r o r s z á g o n . J e z s u i t á k és pálosok p r é d i k á l t a k „concettoso" stílusban, nemzeti nyelven, paraszti közönségnek. A Cannochiale egy olasz n y e l v ű p é l d á n y á t h a s z n á l t a m , a m e l y m á r 1 7 1 9 - b e n m e g t a l á l h a t ó volt az e g r i j e z s u i t á k k ö n y v t á r á ­ b a n . S z ü k s é g t e l e n m a g y a r á z n i , hogy a „ c o n c e t t o " m i n d e n h a t ó ­ s á g a a b a r o k k b a n (s a m a n i e r i s t a s t í l u s b a n ) n e m m á s , m i n t az a r i s z t o t e l é s z i m e t a f o r a e l m é l e t sajátos é r t e l m e z é s e és t ú l h a j t á s a . M i n t l á t h a t j u k , a b a r o k k k o r n e m dolgozott k i önálló iro­ d a l o m e l m é l e t e t , h a n e m a r e n e s z á n s z ö r ö k s é g é t folytatja, és a k l a s s z i c i z m u s a r i s z t o t e l é s z i e l v e i n e k k é s z í t i elő az u t a t . L e s ­ s i n g az e l m é l e t é b e n és g y a k o r l a t á b a n a r i s z t o t e l é s z i i n d í t t a t á ­ sú francia klasszicizmus elleni h a r c á b a n szintúgy Arisztote­ lészre hivatkozik. 35

36

37

Az e d d i g felvázolt g o n d o l a t o k a t a k ö v e t k e z ő k é p p e n foglal­ hatjuk össze. L á t t u k , hogy Arisztotelész újjászületése során n e m i s m é t l ő d t e k m e g a k ö z é p k o r i s k o l a s z t i k a h i b á i és k ö v e t ­ k e z e t l e n s é g e i . A S t a g i r i t a r e n d k í v ü l k o h e r e n s és logikus r e n d ­ s z e r e a l k a l m a s n a k b i z o n y u l t az e l l e n r e f o r m á c i ó ideológiájának teljes a s s z i m i l á l á s á r a , m é g i s m e g ő r i z t e h e g e m ó n i á j á t , h a n e m is é l v e z e t t k i z á r ó l a g o s t e k i n t é l y t m é g az a r i s z t o t e l i z m u s leg­ f o n t o s a b b k ö z p o n t j a i b a n s e m (Collegium C o n i n b r i c e n s e ) . P l a ­ t ó n és a n a g y o b b r é s z t p l a t o n i s t a e g y h á z a t y á k m i n d v é g i g ve­ t é l y t á r s a k m a r a d t a k e n n e k az ú j s k o l a s z t i k á n a k a h a t á r a i n belül. A h a t a l o m m á r a t r i d e n t i z s i n a t idején k ö z p o n t i k é r d é s ­ sé vált, s a j e z s u i t á k c s a k h a m a r r á j ö t t e k az a r i s z t o t e l i s t a poli­ t i k a előnyeire, az egészet p e r s z e e g y h á z i k ö n t ö s b e ö l t ö z t e t t é k . G y a k r a n A r i s z t o t e l é s z n e v é n e k e l h a l l g a t á s á v a l k i d o l g o z t á k az á l l a m a u t o n ó m i á j á n a k , a z a z a m o d e r n a b s z o l u t i z m u s n a k az elvét. Az i r o d a l o m e l m é l e t az a r i s z t o t e l é s z i m ű (Retorica, Poe-

Venetia, 1688., p. 302 sgg. L. E. Raimondi idézett művét és Johannes SINNREICH: Die aristotelische Theorie des Metafer. Ein Versuch ihrer Rekonstruktion, München, 1969. Hamburgische Dramaturgié, Nr. 37-39.

171

tica) n y o m d o k a i t k ö v e t v e h o z z á j á r u l t a t á r s a d a l m i h i e r a r c h i a m e g s z i l á r d í t á s á h o z , s a b a r o k k ízlés és s t í l u s ezt az ú j , k é n y e s e g y e n s ú l y t k é p v i s e l t e . M i n d e m e l l e t t a n a g y filozófus m é g so­ k á i g „ a T u d ó k v e z é r e " ( P o k o l , I V / 1 3 1 . , ford. B a b i t s M i h á l y ) maradt.

172

NYÉKI VÖRÖS MÁTYÁS: A E T E R N I T A S . ÖRÖKKÉ-VALÓSÁG

1. J a j , m i k é p p e n d o b o g szívem, 's m i n t t ű z lobog: N y e l v e m félsz m e g - n é m í t t y a ! Elmémet serkenti, Lelkemet rettenti, 'S tagaim vékonyíttya! 2. M i n t t e n g e r h a b z á s b a n , sok k ö n y - h ú l l a t á s b a n Szemeim úgy úszkálnak; ' S m i n d e n n y i fajdalmok, 's Lelki a g o d a l m o k R á m c s a k egy szóból s z á l n a k . 3. O h e n g e m - e m é s z t ő , 's s z í v e m e t e p e s z t ő R e t t e n e t e s kis szótska; Mely v é g e t l e n g o n o s z t m i - r e á n k hoz és oszt, H a terjed L e l k ü n k m o c s k a ! 4. M e l l y e m e t f a g g a t t y a , e r ő m e t f o g y a t t y a , Rettegtet minden napon: Csontom hasogattya, velőmet száraztya, Szünetlen állat talpon. 5. Ö r ö k k é - V a l ó s a g ! E z az i s z o n y ú s á g , E z a' m e n y - d ö r g ő szózat. S z ö r n y ű v i l l á m á s n á l , 's É g i r o p o g á s n á l S z ö r n y e b ez a' k i s szózat. 6. Ö r ö k k é - V a l ó s a g ! E z a' k e m é n y fogság E n g e m vég-nélkül fáraszt:

173

Belől v i a d a l m a t , k i v ü l a g o d a l m a t , M i n t egy T e n g e r t r á m á r a s z t . 7. A' C s á s z á r fejeket, ' s K i r á l y i N e m e k e t , E z szó borotválta-fel: A' Szőr öltözetet, ' s I s t r á n g ö v e d z e t e t , E z ige találta-fel. 8. R e k e s z K l a s t r o m o k a t , ' s s z ö r n y ű B a r l a n g o k a t M e g - t ő l t ö t t szép Ifjakkal: Sok g y e n g e S z ű z e k e t , 's N e m e s n e m z e t e k e t B é - b u r í t o t t Kapákkal. 9. Ö r ö k k é - V a l ó s á g . Ö r ö k k é - V a l ó s á g , E n g e m f á r a s z t ' s öldököl! Örökké-Valóság, Örökké-Valóság, E n g e m kínoz 's ösztököl! 10. O h ü d ő t l e n ü d ő ! o h i s z o n y ú ü d ő ! O h v é g - n é l k ü l - v á l o vég! Oh Fogyhatatlanság! Örökké-Valóság! T ü z e d vallyon ' s m e d d i g ég? 1 1 . Szálly-alá P o k o l b a , E m b e r , g o n d o l a t b a , N e m hogy ott meg-süttessél: H a n e m hogy a' b ű z t ő l , és az ö r ö k t ű z t ő l Te meg-menekedhessél. 12. T i t i u s K á n y á j á t , T a n t a l u s A l m á j á t , Sisyfus f á r a d t s á g á t , F e r t e l m e s Gyíkoknak, és Aspis-kígyóknak Fel-vészem nyájasságát: 13. A' V a r a s - b é k á k a t , m i n t é d e s r é p á k a t ; Skorpiókkal, meg-észem: B ü r ö k - l é v b ő l c s i n á l t , 's k é n - k ő v e l m e g - t r á g y á l t Italodat, bé-vészem.

14. S á r k á n y b ó l szíjt m é r g e t , 's m i n d e n - f é l e férget, Nagy jó kedvel meg-rágok: F e l - f o r r o t t k é n - k ő b e , 's ó n o s förödőbe Gyorsasággal bé-hágok. 15. Á m b á t o r verjenek, 's k e r é k b e n t ö r j e n e k S z ű n e t l e n Világ végig; T o l v a j n a k m o n g y a n a k , 's c s i g á r a v o n n y a n a k M i n d ' a csillagos égig; 16. B á r m e g - é g e s s e n e k , 's r o s t é l y o n s ü s s e n e k , Ló-farkon hordozzanak; F a l a r i s ö k r é b e n , 's t ü z e s s z e k e r é b e n Fárattig kínozzanak; 17. É h s é g g e l öllyenek, 's n y i l a k k a l lőjenek, í z r ő l ízre v á g j a n a k ; B á r A e t n a t ü z é b e , 's L u c i p e r k e z é b e Világ végig adgyanak; 18. B á r e z e r n y i - e z e r , söt m e g - a n n y i e z e r E s z t e n d e i g o t t legyek; C s a k v é g é t é r h e s s e m , és a z t r e m é n l h e s s e m H o g y az É l e t r e m e g y e k : 19. N i n c s e n e k oly k í n o k , s e m fene H ó h é r o k , A' k i k t ő l meg-ijedgyek: C s a k h o g y l e g y e n végek, 's ö r ö k k é n e égjek, Vég-nélkül ne rettegjek. 20. Örökké-Valósag, Örökké-Valóság! Víg s z í v e m m i t e m é s z t e d ? T e a' P o k o l t ü z é t , 's m é r g e s u n d o k b ű z é t Végetlenül gerjeszted? 2 1 . J a j ! m i c s o d a ínség, 's h o n n é t j ö t t k e m é n s é g Az Ö r ö k k é - v a l ó s á g ;

175

M e l y n e k széli 's h o s z s z a , 's s z ö r n y ű sok g o n o s z s z a , Mind Vég-nélkül-valóság? 2 2 . S e m ó r á k , s e m ü d ő k , s e m a' sok e s z t e n d ő k E z t el n e m f o g y a t h a t t y á k . M á r k í n u n k el-fogyott, 's H ó h é r u n k e l - h a g y o t t , Kárhoztak nem mondhattyák: 2 3 . E z i s z o n y ú s á g r a , m i n t egy K i r á l y s á g r a Még-is s o k a n s i e t n e k . A' P o k o l bé-iszsza őket, s o n n é t viszsza S o h a ők n e m j ö h e t n e k . 2 4 . M e r t m i k o r végződik, a k k o r o n k e z d ő d i k Az Ö r ö k V é g e t l e n s é g : Sőt, m i n d c s a k k e z d ő d i k , s o h a n e m végződik E z a' n a g y k e s e r ű s é g . 2 5 . E r e d g y T i s z t á t a l a n , P a r á z n a 's F a j t a l a n , I m m á r e' V e n d é g s é g b e : Te-is H a s - h i z l a l o , 's s z ü n t e l e n t o r m é z l o , F u s s e' g y ö n y ö r ű s é g b e . 26. Fösvény Usorások, koczkás Hasártosok, Ellyetek vigasságban; F e s l e t t b ú j a s z e m e k , 's R á g a l m a z ó n y e l v e k , Uszszatok trágárságban. 27. Pokolba szállani könyü: ki állani De m e g o n n é t , n e m l e h e t : M e r t az ö r ö k t ű z b ő l , 's v é g h e t e t l e n b ű z b ő l Senki ki n e m emelhet. 2 8 . O h s z ö r n y ű H a l á l n á l , 's m i n d e n n y a v a l y á n á l N y o m o r u s á g o s b élet! H a l h a t a t l a n H a l á l ! vaj 's m i k o r o n t a l á l R e á d a' v e s z e t t E l e t ?

2 9 . Á b r a h á m k e b l é b e , 's S z e n t e k s e r e g é b e Kik j u t n a k , örvendeznek: A' s z é p v í g a s á g b a n , 's k e d v e s n y á j a s s á g b a n , Vég-nélkül zengedeznek. 30. P o k o l n a k t o r k á b a , 's L u c i p e r m a r k á b a Kik esnek, keseregnek: A' sok j a j g a t á s b a n , 's k e m é n y z o k o g á s b a n Örökké tekeregnek. 3 1 . P r o m e t h e u s Varja a z é r t , b á r n e v á r j a Égiek Vacsoráját: M e r t h a m i s n y e l v e k n e k , m i n t fene E b e k n e k , Bé n e m e r e s z t i k száját. 32. F e í r G a l a m b o k n a k , 's szelíd B á r á n y o k n a k Nyájából választatnak, K i k a' B o l d o g s á g n a k , 's ö r ö k v i g a s á g n a k Asztalához hivatnak. 3 3 . M i d ő n v í g a s z t a l l y a J ó k a t , és h i z l a l l y a Az Ö r ö k k é - v a l ó s á g : K i - r e k e s z t e t t N é p e t , vaj 's m i k é p p e n t é p e t É h s é g , 's ö r ö k szomjúság! 34. É g y m o r s á t g y o m r o k n a k , csepp v i z e t t o r k o k n a k K é r n e k a' n y o m o r u l t a k : De m é g azt sem hadgyák, hogy nékiek adgyák, A' k i k m e g - b ó l d o g ú l t a k . 3 5 . H a n e m az é k t e l e n , s z ö r n y ű , és v é g t e l e n Siralomnak Kulcsára, K e m é n y j a j g a t á s n a k , és k ö n y - h ú l l a t á s n a k Űzi undok kúttyára. 36. A' m e n y i t s í r h a t n a k , c s a k a n n y i t i h a t n a k . Oh ti száraz Torkosok!

177

De b á r s í r á s o k a t , 's K ö n y - h ú l l a t á s o k a t Innák tűzben-lakosok. 37. T a l á m m é g t ű r h e t ő , és m e g - e n y h í t h e t ő D o l o g n a k ez l á t t a t n é k , H a Áspis m é r g é v e l , 's Kígyók epéjével Torkok n e m fertéztetnék. 3 8 . O h t e m é r g e s Serleg! vaj 's m i c s o d a Felleg, A' m e l y b ő l t e s z á r m a z t á l ? O h E m b e r ! vaj 's m i t vélsz, a ' k i e t t ő l n e m félsz T a l á m k ő h ö z fajzottál? 39. M e r t k í v á n s á g - f e l e t t m é r g e t a d n a k , 's felet Ott senki n e m ihatik: E g é s z s z e n m e g - t ő l t i k m é r t é k e d , 's n e m féltik Hogy Csaplár meg-csalatik. 4 0 . H a p e d i g l e n m o n d o d ; n e m zálagos t o r k o d , Duskát most nem ihatnál: Bé-tőlti erővel G a z d a m e r i t ő v e l . Ah! k e d v e s b e n s z o m j ó z n á l . 4 1 . C s a k ez a' Farsang az, m e l l y e t m e g - ú n a n d , az Leg-nagyobb Hús-rágó-is; E z a' K o r c s o m a az, m e l y b e n falt v a k a r , az Leg-nagyobb Bor-csiszár-is. 4 2 . E l n e m s z a b a d m e n n e d ; i n n o d kell és e n n e d : M i é r t főzettél ily s o k a t ? A' Szállás k a p u j á n , 's V e n d é g e k t á b l á j á n Láttad-e ime' Szókat? 43. Itt semmi vigasság nincsen: h a n e m Rabság, Es Örökké-Valóság. Örökké-Valóság! Örökké-Valóság! Oh Örökké-Valóság!

1. A m a g y a r b a r o k k k ö l t é s z e t e j e l e n t é k e n y képviselője k é t ver­ set í r t e r r ő l a t á r g y r ó l . M á r K l a n i c z a y T i b o r m e g á l l a p í t o t t a , h o g y az első, rövid k ö l t e m é n y a m ű v é s z i l e g s i k e r ü l t e b b , igazi b a r o k k m e t a f o r a z u h a t a g , p o m p á z ó n y e l v i csillogás, e l e m z é ­ s ü n k t á r g y a e z ú t t a l m é g i s a m á s o d i k , az Aeternitas. Örökké­ valóság. E z u g y a n i s e s z m e i s z e m p o n t b ó l i g é n y e s e b b , és szer­ k e z e t e is, m i n t l á t n i fogjuk, j o b b a n képviseli a k o r s t í l u s t , nyel­ vi t e k i n t e t b e n p e d i g s z o r o s a b b a n k a p c s o l ó d i k a N y é k i V ö r ö s m ű v é s z i t e l j e s í t m é n y é t i g a z á n j e l l e m z ő Dialógushoz és Tintinnabulumhoz. Azzal m á r elöljáróban s z á m o l h a t u n k , hogy a győri k á p t a l a n buzgón verselő poétájának esetében n e m élményköltészetről v a n szó, m é g a n n y i r a s e m , a m e n n y i r e a tudós költészetet m ű v e l ő B a l a s s i B á l i n t m i n d e n v e r s é b ő l s u g á r z i k . N y é k i Vörös k ö l t e m é n y e m ö g é n e h é z v a l a m i n ő v a l ó s á g o s v a g y feltételezhe­ t ő é l e t h e l y z e t e t o d a k é p z e l n i , n o h a ilyen l e h e t ő s é g a k ö z é p k o r l a t i n h i m n u s z k ö l t é s z e t é b e n n e m volt r i t k a (Te lucis ante terminum..., Stabat mater dolorosa..., Adoro te devote latens deitas s t b . ) . A k ö l t e m é n y t a g o n d o l a t , m é g p e d i g a filozófiai e s z m e és t e r m é s z e t e s e n a m o r a l i z á l ó , n y u g o d t a n m o n d h a t j u k , az erkölcsi h a t á s t k i v á l t a n i a k a r ó s z á n d é k szüli. V e r s t í p u s t e ­ kintetében abba a csoportba oszthatjuk, amelyet megszólíta­ nak, s z o k t a k n e v e z n i . A h o s s z ú , 4 3 s z a k a s z o s v e r s b e n ez a megszólító jelleg állandóan érvényesül, a költő négy ízben a p o s z t r o f á l j a az ö r ö k k é v a l ó s á g o t , m é g p e d i g i g e n h a t á s o s a n . Azt s e m kell v i s z o n t elfelejtenünk, hogy a megszólító m a g a t a r ­ t á s a k ö z é p k o r k ö l t é s z e t é b e n r e n d k í v ü l g y a k o r i volt, e r r ő l b á r ­ ki meggyőződhet, h a felüti H. W a l t h e r k e z d ő s o r m u t a t ó j á t , 1

2

3

4

1

RMKT XVII/2. Bp., 1962., 97. és 98. sz.

2

Reneszánsz és barokk. Bp., 1961., 387-90. NÉMETH G. Béla ezeknek egyik típusáról, az önmegszólító versekről érte­ kezett (ItK 1966., 546-71.). Initia carminum ac versuum medii aevi posterioris latinorum. Göttingen, 1959., H. WALTHER 571 „O" kezdetű megszólító initiumot sorol fel!

3

4

179

m o n d j u k az 0 b e t ű n é l (pl. 0 admirabile Veneris idolum vagy 0 Roma nobilis). V e r s ü n k b e n legfeljebb az az é r d e k e s , h o g y a k ö z v e t l e n m e g s z ó l í t á s n e m az első s o r o k b a n , h a n e m csak az 5. v e r s s z a k b a n lép b e . A k a d h a t o l y a n olvasó, a k i e m e g s z ó l í t á s o ­ k a t p u s z t á n ijedt f e l k i á l t á s o k n a k m i n ő s í t i , a v e r s s z ö v é s é b ő l a z o n b a n az d e r ü l ki, hogy a k ö l t ő t u d a t o s a n fordul o d a a m e g ­ foghatatlan örökkévalósághoz. Az ö r ö k k é v a l ó s á g teológiai-filozófiai eszméjét h o s s z ú k o r s z a ­ k o k e l m é l k e d é s e v i t a t t a m á r az e g y h á z a t y á k ó t a . Az A r i s z t o ­ telész a l a p j á n világos volt, h o g y az aeternitas és a tempus ki­ z á r j á k e g y m á s t , n o h a v é g t e l e n időről b e s z é l n i eléggé m e g s z o ­ k o t t volt. A u g u s t i n u s a De civitate Deiben (lib. IX. cap. VI.) így ír: „Si e n i m r e c t e d i s c e r n u n t a e t e r n i t a s e t t e m p u s , q u o d t e m p u s sine aliqua mobili m u t a b i l i t a t e n o n est, quis n o n v i d e a t q u o d t e m p ó r a n o n f u i s s e n t , n i s i c r e a t u r a n o n fieret quae aliquid aliqua motione mutaret...? C u m igitur Deus in c u j u s a e t e r n i t a t e n u l l a e s t o m n i n o m u t a t i o , c r e a t o r sit t e m p o r u m et o r d i n á t o r , q u o m o d o d i c i t u r p o s t t e m p o r u m s p a t i a m u n d u m creasse, n o n videó, nisi dicatur a n t e m u n d u m j a m a l i q u a m fuisse c r e a t u r a m , c u j u s m o t i b u s t e m p ó r a c u r r e n t . " Az idő t e h á t a t e r e m t é s a k t u s á v a l j ö t t l é t r e , s az e g y h á z felfo­ g á s a s z e r i n t vége is lesz egykor, a m i d ő n m i n d e n m o z g á s m e g ­ szűnik. Aquinói T a m á s egyértelműleg kijelenti: „Respondeo d i c e n d u m quod m a n i f e s t u m est t e m p u s et a e t e r n i t a t e m n o n e s s e i d e m . " E b b ő l v i l á g o s a n az k ö v e t k e z i k , h o g y ö r ö k k é v a l ó e g y e d ü l az i d ő n k í v ü l l é t e z ő és m o z d u l a t l a n i s t e n s é g . A sko­ l a s z t i k a m e g is t e r e m t e t t e az aseitas ( = a se esse) f o g a l m á t , a m e l y k i z á r ó l a g az i s t e n s é g r e a l k a l m a z h a t ó . A k ö z é p k o r filo­ zófiai n y e l v h a s z n á l a t á b a n az aeternus és sempiternus nem azonosak. 5

6

A másik, a középkorban s ű r ű n felbukkanó örökkévalóság­ fogalom B o é t h i u s é : „ A e t e r n i t a s i g i t u r est i n t e r m i n a b i l i s v i t a e

5

MIGNE PL XLI, col. 321-22.

6

Summa theologiae. Pars I-a, Quest. X-a, art. IV, 3., ed. MIGNE. Paris, 1864. col. 673.

180

7

s i m u l e t p e r f e c t a p o s s e s s i o . " E z t fogalmi p o n t a t l a n s á g a m i a t t g y a k o r t a t á m a d t á k , így az A q u i n ó i i s . ( E g y i k é r v e : az aeternitas n e m vita, h a n e m esse, n e m é l e t , h a n e m lét.) - V a n a k ö z é p k o r e s z m e v i l á g á b a n egy h a r m a d i k ö r ö k k é v a l ó s á g - f o g a ­ l o m is, ez a v i l á g e g y e t e m ö r ö k k é v a l ó s á g á n a k , n e m t e r e m t e t t v o l t á n a k A r i s z t o t e l é s z r e t á m a s z k o d ó m a t e r i a l i s t a koncepciója, amelyet a latin a v e r r o i z m u s képviselt, főként Siger de Brab a n t és B o é t i u s D a c u s . H i r d e t é s e t e r m é s z e t e s e n c s a k a „ k e t ­ t ő s i g a z s á g " t e ó r i á j á n a k j e g y é b e n t ö r t é n h e t e t t , és á l l a n d ó el­ ítélésben részesült. 8

9

Az olvasó k ö n n y e n m e g á l l a p í t h a t j a , h o g y N y é k i V ö r ö s köl­ t e m é n y é n e k filozófiai a l a p o z á s a a k a t o l i k u s teológia elfogadott v a g y v i t a t o t t é r t e l m e z é s e i n e k e g y i k é v e l s e m a z o n o s , illetve egyik é r t e l e m b e n véve s e m p o n t o s , h i s z e n l é n y e g é b e n a poko­ li k í n ö r ö k k é v a l ó s á g á r ó l b e s z é l , n o h a a p o k o l n e m aeternus, c s a k sempiternus. Á g o s t o n m á r a De civitate D e i b e n kijelenti: „ Q u o d i g i t u r d e s e m p i t e r n o supplicio d a m n a t o r u m p e r s u u m p r o p h e t a m D e u s dixit fiet, o m n i n o fiet: Vermis eorum non morietur, et ignis eorum non extinguetur (Isai. LXVL, 2 4 . ) . " Az A q u i n ó i m é g s o k k a l r é s z l e t e s e b b : „Ad s e c u n d u m d i c e n d u m q u o d ignis i n f e r n i d i c i t u r a e t e r n u s p r o p t e r i n t e r m i n i b i l i t a t e m t a n t u m . Est t a m e n in poenis eorum t r a n s m u t a t i o secundum i l l u d . " J o b 2 4 , 19: »Ad nimium calorem transibunt ab aquis nivium.« U n d e i n i n f e r n o n o n e s t v e r a a e t e r n i t a s , sed m a g i s t e m p u s , s e c u n d u m illud p s a l m . 80, 16. »Est tempus eorum in saecula.« 10

u

K ö l t ő i s z e m p o n t b ó l m i n d e z t e r m é s z e t e s e n k ö z ö m b ö s , a fo­ galmi distinctiók pontossága n e m esztétikai követelmény, N y é k i i t t és n a g y oktató-elbeszélő k ö l t e m é n y e i b e n a h é t k ö z n a -

7

8

9

0

1

Philosophiae consolatio, V., 6., 4. Magyarul Hegyi György fordításában. Bp., 1970. Magyar Helikon, 146. Summa theologiae. Pars I-a, Quest. X-a, art. I., idézett kiadás, col. 669. Lásd e kérdésre Géza SAJÓ: Bocce de Dacie De mundi aeternitate. Bp., 1954., 14-17. Lib. XXI, cap. IX, 1., idézett kiadás, col. 725. Summa theologiae. Pars. I-a, Quest. X-a, art. III, idézett kiadás, col. 672.

181

p o k n y e l v é n szól és n e m a s k o l a s z t i k u s filozófiáén, a m e l y e t e g y é b k é n t b i z o n y á r a jól i s m e r . M i n d a m e l l e t t n e m é r d e k t e l e n a n n a k a fogalmi h á t t é r n e k a f e l m u t a t á s a , a m e l y e l ő t t egy, az ö r ö k k é v a l ó s á g r ó l szóló v e r s m o z o g , s n e m lesz é r d e k t e l e n a n ­ n a k a - csak n é h á n y példára korlátozódó - b e m u t a t á s a sem, hogyan próbálta a költészet a Nyéki Vörös felvetette t é m á t megragadni. Hildebert de Lavardin, a középkor egyik kiemelkedő latin költője a t e o l ó g i a i l a g e g y e t l e n l e h e t s é g e s aeternus t á r g y a t kí­ v á n j a k ö l t ő i k ö n t ö s b e ö l t ö z t e t n i Oratio ad Dominum c. n a g y t e r j e d e l m ű v e r s é b e n . I t t c s a k az elejét i d é z z ü k : 12

A l p h a e t O, m a g n e D e u s Heli, Heli, Deus m e u s cujus s e n s u s t o t u m n o s s e , cujus v i r t u s t o t u m posse, cujus esse s u m m u m b o n u m , cujus o p u s q u i d q u i d b o n u m . Super cuncta, subter cuncta, extra cuncta intra cuncta: intra cuncta non inclusus, extra cuncta non exclusus, super cuncta non elatus subter cuncta nec substratus: super totus praesidendo, subter totus sustinendó, extra totus complectendo, i n t r a t o t u s es i m p l e n d o . Intra nusquam coartaris, extra n u s q u a m dilataris, 1 2

2

BABITS Mihály: Amor sanctus. Bp., 1948 . 106-108. Párhuzamosan Babits nagyon költői, de nem mindig szabatos fordítása. - A verskezdő Alpha et O középkori sztereotípia, vö. Dante: Par. XXVI. 17. („Lo ben che fa contenta questa corte Alfa ed O c...") és Epist. XIII., 90. (,,...cum sit Alfa et O, idest princípium et finis..."). így szerepel még Sylvester János Ujtestamentum á b a n is (1541). E sztereotípia skolasztikus használatáról részletesen szól Bruno NARDI: Saggi e note di eritica dantesca. Milano-Napoli, 1966., 317-21.

182

super nullo sustentaris subter nullo fatigaris. M u n d u m movens non moveris, locum tenens non teneris, tempus mutáns non mutaris, vaga firmans non vagaris. Vis e x t e r n a vei n e c e s s e n o n a l t e r n a n t t u u m esse. Heri n o s t r u m cras et pridem s e m p e r tibi n u n c et i d e m ; tuum, Deus, hodiernum indivisum, sempiternum. A f ö r g e t e g e s r i t m u s s o d r á s á b a n az i s t e n i l é n y e g definíciója folyik s z i n t e t ő m o n d a t o k r a t a g o l t g r a m m a t i k a i s z e r k e z e t t e l ; az anaphorákat p r a e p o s i t i ó k alkotják, a m ű v é s z i e l l e n t é t e z é s t t ö b b s z ö r e g y s z e r ű figura etymologicák; a legfőbb létezőt k ö r ü l ­ í r ó k ö l t ő i k í s é r l e t b e n a l i g f o r d u l elő létige, a s z e m é l y t e l e n í t ő passivum v i s z o n t gyakori. M í g a t é r e n kívüli t é r v i s z o n y o k a t a k ö l t ő n a g y r é s z l e t e s s é g g e l k é p e s v a r i á l n i , az i d ő v i s z o n y o k r ó l c s a k a n n y i t t u d m o n d a n i , h o g y I s t e n s z á m á r a a „ t e g n a p " és „ h o l n a p " c s a k „ m a " , a m e l y o s z t a t l a n és i d ő t l e n . T e o l ó g i a i l a g egész p o n t o s a n csak az időfogalommal k a p c s o l a t b a n fordul elő a sempiternus kifejezés. Az aeternitas szó n e m s z e r e p e l a köl­ teményben. Azt m o n d h a t n ó k , hogy Hildebert h i m n u s z á b a n a k ö z é p k o r i s k o l a s z t i k u s g r a m m a t i k a lesz k ö l t é s z e t t é . Az i g e n n a g y t e r j e d e l m ű k ö z é p k o r i h i m n u s z k ö l t é s z e t , leg­ alábbis ennek művészileg számon t a r t h a t ó java, szintén n e m h a s z n á l j a a N y é k i V ö r ö s n é l c í m a d ó aeternitast, a n n á l gyak­ r a b b a n az aeternus ( e t e r n u s ) j e l z ő t . D a n t e Divina Commediájáhan az etternitr egy í z b e n fordul c s a k elő p o n t o s fogalmi é r t e l m e z é s s e l (Par. XXIX., 1 6 - 1 8 . ) : 13

14

Vö. Josef SZÖVÉRFFY: Die Annalen der lateinischen Hymnendichtung I-IL, Berlin, 1964-65, mutatók és H. WALTHER id. műve. így adja a Societf Dantesca Italiana testo criticója (Firenze, 1921.).

183

I n s u a e t t e r n i t f di t e m p ó fuore, F u o r d'ogni altro comprender i piacque, S ' a p e r s e in n u o v i a m o r l ' e t e r n o a m o r e E z z e l s z e m b e n az etternale k é t ízben, az etternalmente hatszor b u k k a n fel, e g y s z e r (Inf. XV., 85.) az etternare is, az etterno jelző v i s z o n t az Infernóbavi 18, a Purgatorióhan 2 3 , a Paradis ó b a n 42 a l k a l o m m a l s z e r e p e l . Világos b i z o n y s á g a ez a n n a k , hogy a l e g n a g y o b b és filozófiailag l e g k é p z e t t e b b k ö z é p k o r i köl­ t ő is t u d a t o s a n k e r ü l i a f o g a l m i á l t a l á n o s í t á s t , d e k e d v e l i a legkülönfélébb j e l e n t é s t a n i k a p c s o l a t o k b a foglalható adjectivumot. 15

16

I s m e r e t e s , h o g y P e t r a r c a a Trionfihan megírta a Trionfo deli' Eternitét is, ez a s o r o z a t u t o l s ó , e g y é b k é n t a l e g f á r a d t a b b tagja, s a k ö l t ő n e m is t u d egyebet m o n d a n i , m i n t hogy az idő h á r o m r é s z e (a m ú l t , j e l e n , jövő) egy m o z z a n a t b a (az ö r ö k ö s jelenbe) tömörül: E le t r e p a r t i s u e vidi r i s t r e t t e a d u n a sola e q u e l l a u n a e s s e r f e r m a , siche, c o m e solea n o n s' affrette... (28-30. sor) n e „fia" n e „fú" n e m a i n e i n a n z i o ' n d i e t r o che u m a n vita fanno varia e'nferma (32-33. sor) A k ö l t e m é n y , m i n t v á r h a t ó , a L a u r á v a l t ö r t é n ő t a l á l k o z á s bol­ d o g s á g á n a k r e m é n y é v e l v é g z ő d i k . P e t r a r c á n á l az ö r ö k k é v a 17

1 5

1 6

1 7

A fentebbi Paradiso-részletben az angyalok teremtéséről van szó, Beatrice beszél. Lásd E. H. WILKINS-Th. G. BERGIN: A Concordance to the Divine Comedy. Harvard University Press, Cambridge Mass. 1965. Az Enrico BIANCHI publikálta Salani-kiadást használtam. (Rime, Firenze, 1939., 479-84.) A költői halhatatlanság h u m a n i s t a motívumáról elemzé­ sünk összefüggésében nyilvánvalólag nem eshet szó. Lásd U. LEO: Petrar­ ca, Ariost und die Unsterblichkeit (Ein Beitrag zur Motiven-Geschichte.) Romanische Aufsátze. Köln-Graz, 1966., 194-230.

184

lóság b e m u t a t á s a m á r e g é s z é b e n h u m a n i s t a , e m b e r i s z e m p o n ­ t ú , s a v a l l á s o s fogalmi r e n d s z e r t c s a k a z é r t h a s z n á l j a , m e r t m á s n e m áll r e n d e l k e z é s é r e . Az ú j s k o l a s z t i k a a b a r o k k k o r s z a k g o n d o l a t v i l á g á t k ö z v e t ­ len kapcsolatba hozta a középkorral, de d o g m a t i k u s rendsze­ r e s s é g g e l m e g is a k a d á l y o z t a a l é n y e g b e v á g ó filozófiai e l m é l ­ k e d é s t . A m i n t l á t t u k , a k ö z é p k o r b a n v i t a t h a t ó volt az aeterni­ tas f o g a l m a - t e r m é s z e t e s e n a t e o l ó g i á n b e l ü l ! - , a XVII. századra m i n d e n egysíkúvá vált, a T r i d e n t i n u m m i n d e n b e n k i m o n d t a a végső szót. ( N e m j e l e n t i ez a z t , hogy R o b e r t o Bel­ larmino vagy Francisco Suarez jezsuita rendszerezése ne kü­ l ö n b ö z ö t t v o l n a pl. a d o m i n i k á n u s o k o r t o d o x t o m i z m u s á t ó l ! ) A m i s z e m p o n t u n k b ó l az a j e l e n t é k e n y , h o g y a fogalmilag ál­ t a l á n o s í t o t t aeternitas (eternité, Ewigkeit) polgárjogot nyer, elveszítve egyértelmű középkori j e l e n t é s t a r t a l m á t . N y é k i V ö r ö s M á t y á s Aeternitasának forrását, helyesebben p é l d a a d ó m i n t á j á t a Régi Magyar Költők Tára új s o r o z a t á n a k 2. k ö t e t e m e g n y u g t a t ó m ó d o n t i s z t á z t a . Az e r e d m é n y t a b b a n foglalhatjuk össze, hogy „a négy utolsó dolgok" t á r g y k ö r é b e t a r t o z ó k ö l t e m é n y n e m , vagy csak igen távolról k a p o t t i h l e t é s t L é p e s B á l i n t Tükreitől (1616), k ö z v e t l e n ü l az a Cantio de aeternitate lehetett a modell, amelyet Trencsényi-Waldapfel I m r e t a l á l t m e g D á v i d G r e g o r C o r n e r Magnum Promptuariumáhan. E n n e k első, n é m e t c í m ű k i a d á s a , a Grófi katolisch Gesangbuch 1625-ben jelent m e g F ü r t h b e n . Érdekes, hogy a magyar irodalomban Gyöngyösi István neve alatt szerepelt D u g o n i c s A n d r á s i s m e r t k i a d v á n y á n a k I. k ö t e t é b e n ( 1 7 9 7 ) . A tízszakaszos latin költemény hangsúlyos tizenkettősökben az „ u t r a q u e a e t e r n i t a s " - r ó l , t e h á t a k e t t ő s ö r ö k k é v a l ó s á g r ó l szól, d e t ú l n y o m ó l a g a pokoli k í n o k „ ö r ö k k é v a l ó s á g á t " r é s z l e ­ tezi. F o r m a i l a g az az é r d e k e s b e n n e , hogy az aeternitas szó 12s z e r fordul elő r í m b e n , egyéb h e l y e n is t ö b b s z ö r , figura etymologicát a l k o t v a az aeternusszal. A szóismétlésnek e monoton a l k a l m a z á s a a költői h a t á s egyik e s z k ö z e . S z e r e p e l j e n i t t csu­ pán három versszaka! 18

1 8

Minderre I. RMKT XVII/2. Bp., 1962., 485-86.

185

H a e c volvas a n i m o : S t a t c e r t a a e t e r n i t a s . A u t coelo r e c r e a t felix a e t e r n i t a s ; Aut flammis cruciat tristis aeternitas, Momento quaeritur utraque aeternitas. Honores fugiunt. M a n e t aeternitas. O p e s deficiunt; d u r a t a e t e r n i t a s . V o l u p t a s d e s i n i t ; viget a e t e r n i t a s . M u n d a n a pereunt; per stat aeternitas. (1-2. vsz.) N o n finis i g n i u m . S t a t u s p e r e n n i u m , M a n u s Carnificum semper torquentium. Dolorum pelagus n u n q u a m cessantium, Nulla mutatio rerum perennium. (7. vsz.) Az a z o n o s g r a m m a t i k a i f o r m á k h a l m o z ó i s m é t l é s e , a belső rí­ m e k ö s s z e c s e n g é s é v e l fokozza a k ö l t e m é n y z e n e i h a t á s á t - a m o t í v u m o k a t v a r i á l v a i s m é t l ő B a c h - t e c h n i k á r a kell g o n d o l ­ n u n k ! - , s n e m s z a b a d a z t s e m felejtenünk, hogy az ilyen ver­ sek e l m o n d v a , e l é n e k e l v e b o n t j á k ki igazi j e l l e g ü k e t . (A r i t m i z á l á s p o n t o s s á g a é r d e k é b e n f i g y e l m e z t e t n ü n k kell az o l v a s ó t a l a t i n p r o z ó d i á b a n t ö r v é n y s z e r ű elisiókra, t e h á t : cert' aeter­ nitas, utraqu' aeternitas stb.) A t é m a , de a feldolgozás t e c h n i k á j a is n e m z e t k ö z i . A t o v á b ­ b i a k b a n m á r c s a k egy n é m e t és k é t f r a n c i a k ö l t e m é n y r e u t a ­ l u n k . A h o l s t e i n i J o h a n n e s Rist ( 1 6 0 7 - 1 6 6 7 ) Himmlische Lieder c. k ö t e t é b e n Eine sehr ernstliche und ausführliche Betrachtung der zukünftigen unendlichen Ewigkeit c í m e n í r t 16 s z a k a s z o s v e r s e t (1642, 1658). A N y é k i V ö r ö s k ö l t e m é n y é b e n is f e l b u k k a n ó r o k o n m o t í v u m o k a t e m e l j ü k ki. O O O O

186

Ewigkeit, du Donnerwort, S c h w e r t , d a s d u r c h die Seele b o h r t , Anfang sonder Ende, E w i g k e i t , Zeit o h n e Zeit,

Ich weiB für groBer T r a u r i g k e i t , N i c h t , wo ich h i n m i c h w e n d e ! Mein ganz erschrocknes Herz erhebt, DaB m i r die Z u n g a m G a u m e n k l e b t . K e i n U n g l ü c k ist i n a l l e r W e l t , D a s e n d l i c h m i t d e r Zeit n i c h t falit U n d ganz wird aufgehoben; Die E w i g k e i t h a t n u r k e i n Ziel, Sie t r e i b e t fort u n d fort i h r Spiel LáBt n i m m e r a b zu t ő b e n , J a , wie H e i l a n d s e l b e r s p r i c h t ; A u s i h r ist k e i n E r l ö s u n g n i c h t . (1-2. vsz.) A 4 - 5 . s t r ó f á b a n a r r ó l szól a k ö l t ő , h o g y az i d ő l e g e s k í n , b á r m i l y h o s s z a n t a r t ó , n e m s z á m í t s e m m i t , m a j d így folytatja (6. vsz.): N u n a b e r , w e n n d u die G e f a h r Viel h u n d e r t t a u s e n d t a u s e n d J a h r H a s t kláglich a u s g e s t a n d e n , U n d v o n d e n T e u f e l n solcher F r i s t Ganz grausamlich g e m a r t e r t bist, I s t d o c h k e i n SchluB v o r h a n d e n , Die Zeit, so n i e m a n d z á h l e n k a n n , Die f á n g e t s t e t s v o n n e u e n a n . Az u t o l s ó (16.) v e r s s z a k az e l s ő n e k f o h á s z k o d á s s a l v a r i á l t is­ métlése. A d i v a t o s világi k ö l t ő , P i e r r e M o r t i n ( 1 5 6 6 - 1 6 1 4 ? ) , R é g n i e r b a r á t j a egy Méditation sur le Mementó homo c. v e r s e t í r t , a m e l y az élet veszélyeinek, majd a t e m e t é s k o m o r p o m p á j á n a k 19

1 9

Rist szövegét Albert SCHÖNE antológiája (Das Zeitalter des Barock. Texte und Zeugnisse. München, 1963., 188-90.) nyomán adom, de Edgár Hederer modern helyesírásával, 1. Deutsche Dichtung des Barock. München, 1965., 135-37.

187

festése u t á n a pokoli g y ö t r e l e m b e m u t a t á s á b a n t e t ő z i k ( 1 1 - 1 2 . vsz.): 20

La m a i n de ton J u g e equitable A t o n offense d e t e s t a b l e Sa j u s t i c e fera s e n t i r , U n grand abysme espouventable S' e n t r ' o u v r i r a p o u r t' e n g l o u t i r L f d e d a n s u n feu n o i r s ' a l l u m e , Qui dedans l'obscurité fume, O ű les c o u p a b l e s s o n t d a m n e z , Qui brule et j a m m a i s ne consomme Les a m e s des pauvres damnez. L a f u r e u r t r o u b l e le c o u r a g e , Le t r i s t e d é s e s p o i r l ' o u t r a g e , L' o n y void n i t r é v e , n i paix, P e n s e m o r t e l f ceste r a g e , Et tu ne pecheras jammais. Végül, a j e z s u i t á b ó l r e f o r m á t u s p r é d i k á t o r r á lett h í r e s p r o t e s ­ t á n s m i s z t i k u s , J e a n d e L a b a d i e ( 1 6 1 0 - 1 6 7 4 ) egy s o r o z a t t a g ­ j a k é n t De la veue de Dieu sous ce nom: d'éternél et infini cí­ m e n írt költeményt, s ebben a legtisztább középkori eszmei­ ségnek adott hangot (1-2. vsz.): 21

O celuy q u i s e u l és, estois, s e r a s t o u j o u r s , H i e r , a u j o u r d ' h u y , d e m a i n , a p r c s c e n t et c e n t t o u r s De soleil et d e ciel, et d e v a n t e u x e n c o r e , S a n s p r i n c i p e e t s a n s fin, D i e u , s a n s fin j e t ' a d o r e .

Délices de la poésie franqaise. Paris, 1620. Innen Jean ROUSSET: Anthologie de la poésie baroque. 2. Paris, 1968., 116-18. (Eredeti helyesírás.) Saintes décades de quatrins de piété chrétienne. Gencve, 1659.; ROUSSET: i. m. I. kötet, 261-62. - Labadie életútja részletesen: Realencyclopádie für prot. Theol. u. Kirche XI., Leipzig, 1902., 191-96 (egykorú helyesírás).

188

Eternité, qui n'as comencement, ni bout, I m m e n s e Infinité, qui te trouves partout, E s t r e , d u r é e , e t vie, i m m ü a b l e e n t o i - m é m e , F a i s q u ' i m m ü a b l e m e n t , et j e vive e j e t ' a y m e . 22

K l a n i c z a y T i b o r ú g y v é l i , h o g y az ö r ö k k é v a l ó s á g - e s z m e a b a r o k k v i l á g n é z e t b e n a fizikai v i l á g k é p t á g u l á s a , a z á r t r e n e ­ szánsz kozmosz felbomlása okán kapott helyet, nolens-volens, t u d v a - t u d a t l a n u l . E z t e r m é s z e t e s e n l e h e t s é g e s , sőt v a l ó s z í n ű , h a a m a n i e r i s t a e l ő z m é n y e k r e , pl. egy P a t r i z i r a v a g y G i o r d a n o B r ú n ó r a g o n d o l u n k . M e g kell a z o n b a n á l l a p í t a n u n k a z t is, h o g y a b e m u t a t o t t b a r o k k k ö l t ő k és N y é k i V ö r ö s M á t y á s gondolatvilágában, ritka kivételektől eltekintve, n e m kitágu­ ló, h a n e m s z ű k í t ő t e n d e n c i a j e l e n t k e z i k : az ö r ö k k é v a l ó s á g egyenlővé lesz a pokoli g y ö t r e l e m v é g t e l e n s é g é v e l , a g o n d o l a t i mélység helyet ad a dogma követelte moralizálásnak. 23

2. E z e k u t á n f o r d í t s u k f i g y e l m ü n k e t a m a g y a r k ö l t e m é n y felé! Szerkezete m i n d e n eddig említett feldolgozásénál bonyolul­ t a b b . Az ö r ö k k é v a l ó s á g felkiáltó vagy megszólító e m l í t é s e n é g y í z b e n t ö r t é n i k , az 5-6., a 9 - 1 0 . , a 20., v é g ü l a 4 3 . v e r s s z a k b a n , s e z e k e g y e n l ő t l e n ü l k i s z a b o t t r é s z e k r e tagolják a k ö l t e m é n y t , jellegzetes barokk aszimmetriát h o z n a k létre, s egyben bizto­ sítják a h a l m o z ó i s m é t l é s , a m o t í v u m - v i s s z a t é r é s r e t o r i k a i sze­ r e p é t . Az ö r ö k k é v a l ó s á g t é m á j á n a k első és m á s o d i k b e l é p é s e k ö z é c s a k k é t v e r s s z a k ékelődik, a m á s o d i k és h a r m a d i k k ö z é k i l e n c , a h a r m a d i k és u t o l s ó k ö z ö t t v i s z o n t t ö b b m i n t h ú s z s t r ó f a feszül. N y i l v á n v a l ó , hogy a f ő t é m a közeit i l l u s z t r á l ó le­ í r á s o k n a k kell k i t ö l t e n i ü k . A t é m a b e l é p é s é t a m e g e l ő z ő n é g y

Patrizira 1. KOLTAY-KASTNER Jenő: Az olasz reneszánsz irodalomelmé­ lete. Bp., 1970., 318-41. és 432-35., valamint KLANICZAY Tibor: A rene­ szánsz válsága és a manierizmus. ItK, 1971., 439-40.; Brúnóra uo. 440-41.

189

v e r s s z a k b a n a „lírai a l a p h e l y z e t " , a k ö l t ő r e t t e n e t e k a p h a n ­ got, a m e l y egy szóból, egy „ r e t t e n e t e s kis s z ó t s k á b ó l " s z á r m a ­ zik. E n n e k é r z é k e l t e t é s e f ő k é n t a t e s t i á l l a p o t r a j z á v a l t ö r t é ­ n i k ( s z í v d o b o g á s , k ö n n y e z é s , m e l l s z o r u l á s , fogyadozó e r ő , c s o n t h a s o g a t á s , a velő k i s z á r í t á s a ) . A „ s z ó t s k a " n é g y v e r s s z a ­ k o n k e r e s z t ü l rejtve m a r a d (a k o r iskolás poézise is kedveli az aenigmák s z e r k e s z t é s é t ! ) , az 5. v e r s s z a k b a n a z u t á n b e r o b b a n az „ Ö r ö k k é - V a l ó s á g " t e r m i n u s , a k ö l t ő a lírai h e l y z e t n e k pon­ t o s a n megfelelő f o r d u l a t o t a l k a l m a z z a : „ m e n y - d ö r g ő s z ó z a t " . E m l é k s z ü n k r á , hogy J o h a n n e s R i s t is Donnerwortnak nevez­ t e az ö r ö k k é v a l ó s á g o t . Az ö r ö k k é v a l ó s á g - t é m a első b e l é p é s e k o r , a 6. s t r ó f á b a n m e g j e l e n i k a „ k e m é n y fogság", t e h á t a k é p z e l e t m o z g á s á n a k i r á n y a m á r a g y ö t r e l e m helye felé m u t a t , a 10. v e r s s z a k b a n a „ T ü z e d v a l l y o n 's m e d d i g é g ? " s o r t o l v a s s u k , a 2 0 . s t r ó f á b a n p e d i g e g y e n e s e n „ a ' P o k o l t ü z é t , 's m é r g e s u n d o k b ű z é t " . Fi­ gyeljük m e g , h o g y m i n d k é t u t ó b b i v e r s h e l y z e t b e n v i l á g o s a n kifejezésre j u t az a p o s z t r o f á l ó m a g a t a r t á s , a m e g s z ó l í t á s . Az első „ m e l l é k t é m a " az a s z k é z i s ( 7 - 8 . vsz.): A' C s á s z á r fejeket, 's K i r á l y i N e m e k e t , E z szó borotválta-fel: A' Szőr öltözetet, 's I s t r á n g ö v e d z e t e t , E z ige találta-fel. R e k e s z k l a s t r o m o k a t , 's s z ö r n y ű B a r l a n g o k a t M e g - t ő l t ö t t szép Ifjakkal: Sok g y e n g e S z ű z e k e t , 's N e m e s n e m z e t e k e t Bé-burított Kapákkal. Az ö r ö k k é v a l ó s á g r e t t e n e t é t ő l s e m a c s á s z á r i - k i r á l y i m é l t ó s á g , s e m a s z é p s é g (gyenge = szép, finom), s e m a n e m e s i s z á r m a z á s n e m v é d m e g . A felsorolás logikája t ö k é l e t e s . A m á s o d i k „ m e l l é k t é m a " a pokol, e n n e k a z u t á n t ö b b v a r i á ­ ciója lesz. É r d e k e s a 1 1 . v e r s s z a k : Szálly-alá P o k o l b a , E m b e r , g o n d o l a t b a , N e m hogy ott meg-süttessél: 190

H a n e m h o g y a' b ű z t ő l , és az ö r ö k t ű z t ő l Te meg-menekedhessél. E z L o y o l a I g n á c Exercitia spiritualiáinak u t a s í t á s a : a lelki­ g y a k o r l a t o t v é g z ő n e k k é p z e l e t b e n m i n d az öt é r z é k é v e l á t kell élnie Krisztus kínszenvedését, a pokol gyötrelmeit, a m e n n y g y ö n y ö r ű s é g é t . A k ö l t ő m i n t l e l k i g y a k o r l a t o s v e z e k l ő , saját s z e m é l y é b e n k í v á n j a v é g i g s z e n v e d n i az a l v i l á g m i n d e n gyöt­ r e l m é t , hogy n e kelljen égnie, v é g n é l k ü l r e t t e g n i e . E z a nyolc v e r s s z a k , m i n t l á t n i fogjuk, c s u p a nyelvi l e l e m é n y , a Dialógus és a Tintinnabulum l e g f o r d u l a t o s a b b r é s z e i v e l r o k o n . Megfi­ g y e l h e t j ü k a z t is, hogy az elképzelt gyötrődésből, é p p e n a kor­ l á t l a n u l száguldó k é p z e l e t erejénél fogva, valóságos k í n s z e n v e ­ d é s lesz, h a s o n l ó a z o k h o z , a m e l y e k e t a m a n i e r i s t a és b a r o k k m á r t í r á b r á z o l á s o k festői m e g j e l e n í t é s e i n l á t u n k , pl. a r ó m a i S a n t o S t e f a n o R o t o n d ó b a n , c s a k futólag és t á r g y s z e r i n t fel­ sorolva: g y í k o k - k í g y ó k t á r s a s á g a , b é k a é t e l , b ü r ö k l é , s á r k á n y ­ t e j , ó n o s f ü r d ő , forró k é n k ő , v e r é s , k e r é k b e t ö r é s , c s i g á z á s , r o s t é l y o n s ü t é s , l ó f a r k o n h o r d o z á s , F a l a r i s ö k r e , t ü z e s szekér, nyilazás, vagdalás stb. Mindez természetesen csak a képzelet tobzódása, művészi hyperbolék sorozata. A dogmatikailag képzett olvasónak, 24

25

26

2 4

Az Exercitia spanyol nyelven keletkezett, latin fordítása 1548-ból való. Lásd ROOTHAAN kiadását, Torino, 1928. Magyarul HITTER József S. J., Bp., 1940. - Vö. René FÜLÖP-MILLER: Macht und Gehemnis der Jesuiten. Berlin, 1932 ., 19-23. A híres (sokak szerint inkább hírhedt) freskóciklust a manierista Roncalli (Pomarancio) tervezte 1580 táján, s a viharos lendületű barokk festő, Tempesta egészítette ki kb. száz év múlva. A szenvedésábrázolások történelmi hátterére 1. KLANICZAY, ItK, 1971., 422. H a Nyéki Vörös, mint végrende­ lete alapján feltehető, j á r t Rómában, Pomarancio kompozícióját láthatta. A hyperbolét mint gondolatalakzatot Quintilianus (Inst. orat. 8, 6, 67) így értelmezi: „quamvis est enim omnis hyperbole ultra fidem, non tamen esse debet u l t r a modum..., monere satis est mentiri hyperbolen, nec ita, ut mendacio fallere velit; quo magis intuendum est, quousque deceat extollere quod nobis non creditur." (Idézi H. LAUSBERG: Handbuch der literarischen Rhetorik. München, 1960., I. 454., 909-10. §.) Barokk stílus­ sajátosság viszont, hogy a hyperbole a klasszikus mértéket (modus!) folyto­ nosan átlépi. 2

2 5

2 6

191

N y é k i V ö r ö s n e k is, t u d n i a k e l l e t t , h o g y a p o k o l b a n n e m l e h e t v e z e k e l n i , n e m l e h e t e l v á l l a l n i e n n e k kínjait, h o g y a b ű n ö s a v é g t e l e n idő l i d é r c n y o m á s á t ó l m e g m e n e k e d j é k . A p r o p a g a n d a ­ s z á n d é k v a l ó j á b a n az e g y h á z t a n í t á s á v a l is s z e m b e k e r ü l , ille­ t ő l e g o l y a n n a g y í t ó t ú l z á s b a l e n d ü l , a m e l y e t v e r s ü n k szöveté­ b e n egyedül a művészi hatáskeltés indokol. Jellemző b a r o k k stílusjegy, hogy egy vallásos m ű a l k o t á s , h a c s a k r é s z b e n is, le­ lép a r r ó l az e s z m e i a l a p r ó l , a m e l y n e k kifejezését ( m ű v é s z e t t é f o r m á l á s á t ) e g y é b k é n t h i v a t á s á n a k érzi. A n a g y í t ó t ú l z á s a z o n ­ b a n g y a k o r t a l e h e t a m ű a l k o t á s l é n y e g e , az e s z m e i s z a b a t o s ­ ság viszont, ismételjük, n e m esztétikai értékmérő. 27

A 2 1 - 2 4 . v e r s s z a k a p o k o l t é m a v a r i á c i ó j a , a k á r h o z a t vég­ t e l e n idejét, ö r ö k k é v a l ó s á g á t jajongja, e s z m e i l e g csak e g y e t l e n pregnáns gondolata van: M e r t m i k o r végződik, a k k o r o n k e z d ő d i k Az Ö r ö k V é g e t l e n s é g : Sőt, m i n d c s a k k e z d ő d i k , s o h a n e m végződik E z a' n a g y k e s e r ű s é g . A t é m a ú j a b b variációját ( 2 5 - 2 8 . vsz.) a k á r h o z o t t a k felsorolá­ s a alkotja, a költői k é p z e l e t a z o n b a n i t t s z e g é n y e s n e k m u t a t ­ kozik. A l e g t ö b b elítélő jelzőt a t e s t i b ű n r é s z e s e i k a p j á k (tisz­ t á t a l a n , p a r á z n a , fajtalan, buja, t r á g á r ) , m e l l e t t ü k csak a „ h a s ­ h i z l a l ó k " , a „ k o c k á s h á s á r t o s o k " , a „fösvény u z s o r á s o k " és a r á g a l m a z ó k s z e r e p e l n e k . É r d e k e s , h o g y a felsorolt b ű n l i s t a j ó r é s z t a z o n o s a R i m a y J á n o s á l t a l a csélcsap u d v a r i a k n y a k á ­ ba varrt kicsapongásokkal: „Csakhogy akadályt nagyot látok e n n e k a d r á g a Órának sok s z é p h a s z n a i g á t o l á s á r a s fojtogat á s á r a , a sok t r á g á r , b o r b o l o n d , c s a p z a , n y a l k a , r u s n y a b e s z é d ü , o c s m á n dolgok c s e l e k e d ő f a j t a l a n o k n a k , b o r d é l y o s k o d ó k nak eláradásából, szaporodássából, Országunkban torlódnia, k i k k e l m i n d Fejedelmi s m i n d U r i P a l o t á k , U d v a r o k i g e n m e g -

Az időleges szenvedés színhelye a purgatórium. Erről az egyház semmit sem tud mondani, annál többet Dante költői lángelméje. Pázmány „Kalauzó"-nak XIV. könyve a purgatóriumról szól, de lényegében csak az ellenfe­ lekkel vitázik, foghatót nem közöl.

192

2 8

r a k o d t a k . " M i n d a győri kanonok, m i n d a vallásos sztoikus s z t r e g o v a i bölcs az é l e t v i d á m r e n e s z á n s z m a g a t a r t á s ellen for­ d u l , s e n n e k l e g s z e m b e ö t l ő b b j e l é t az erkölcsi s z a b a d o s s á g b a n látják. A p o m p á z ó főúri élet elítélő r a j z á t N y é k i Vörös a Dia­ lógusban a d t a ( 3 2 - 4 3 . vsz.), i t t i l y e s m i r ő l n i n c s szó, a l í r a i v e r s s z o r o s a b b k ö t é s e m e g s e m e n g e d n é . N a g y o n ide k í v á n k o ­ zik a z o n b a n az, a m i t „ s o p r o n i k e r e s z t e s " - ü n k a Dialógus elő­ s z a v á b a n m o n d : „ N e m az s z e r e l m e s Paris h e g e d ű j e a z é r t ez, és n e m az t e s t i é d e s g e t e o n y a l á n k g y ö n y ö r ű s é g r e k é s z i t e o vi­ d á m játék, vagy gonosz hizelgetesböl r ú t szemtelenségre n e u e l k e d e t t f a k a d é k , é s t i z t e s s é g , b ö c h ü l e t , 's m i n d e n e g y é b k a z d a g s á g és v r a s á g v a d á s z á s i r a h i t e g e t ő a k a d é k . . . " Ú g y lát­ szik, m i n t h a a p o k o l b a n főként a „ r ú t s z e m t e l e n s é g r e n e v e l k e ­ dett fakadék" k a p n a helyet. 29

Az ú j a b b v a r i á c i ó ( 2 9 - 3 3 . vsz.) a p o k o l g y ö t r e l m e i t a p a r a ­ d i c s o m i b o l d o g s á g k é p e i v e l v á l t a k o z t a t v a v i l l a n t j a fel. E z a p á r h u z a m o s m o t í v u m k e z e l é s s z i n t é n aszimmetrikus; +,-,-, +, ± szerkesztésű: a + jelű strófák a menny, a - jelűek a kárho­ z a t é r z é k e l t e t é s é r e v á l l a l k o z n a k . Az i t t u t o l s ó (32.) „ v e g y e s " v e r s s z a k a r r a való, h o g y s z e r k e z e t i l e g , e g y b e n m o n d a t t a n i l a g is á t v e z e s s e n a pokoli k í n o k ú j a b b , l e n d ü l e t e s erejű festéséhez, a „ m á s o d i k m e l l é k t é m a " új oldalról való b e m u t a t á s á h o z . M í g az e l ő b b i v a r i á c i ó s e m g o n d o l a t i l a g , s e m s t i l i s z t i k a i l a g n e m m o n d o t t s o k a t , ez u t o l s ó largo r é s z l e t ( 3 4 - 4 2 . vsz.) k o m o r erő­ vel teljes és nyelvileg is egy r e m e k ö t l e t r e , a k o c s m a h a s o n l a t ­ r a v a n felépítve. É r d e m e s megfigyelni ezt az attaca á t m e n e t e t , s a r e á követ­ k e z ő r e t t e n e t e s g o n d o l a t o t ( 3 3 - 3 4 . vsz.): M i d ő n v í g a s z t a l l y a J ó k a t , és h i z l a l l y a Az O r ö k k é - v a l ó s á g : K i - r e k e s z t e t t N é p e t , vaj 's m i k é p p e n t é p e t É h s é g 's ö r ö k szomjúság!

Rimay János összes művei. ECKHARDT Sándor kiad. Bp., 1955., 438. A Prágay András fordította Fejedelmeknek serkentő órájáról van szó. A Dialógus két idézett részlete RMKT XVII/2. Bp., 1962., 138-139., ill. 134.

193

É g y m o r s á t g y o m r o k n a k , c s e p p vizet t o r k o k n a k K é r n e k a' n y o m o r u l t a k : De m é g a z t s e m h a d g y á k , h o g y n é k i e k a d g y á k , A' k i k m e g - b ó l d o g ú l t a k . Míg Ágoston ezer kétség között - b á r bibliai idézetekre tá­ m a s z k o d v a h a t á r o z o t t a n - á l l í t o t t a a k á r h o z a t v é g n é l k ü l való t a r t a m á t , P e t r u s L o m b a r d u s n á l m á r az az e m b e r i l e g é r t h e t e t ­ l e n g o n d o l a t is f e l m e r ü l t , h o g y az ü d v ö z ü l t e k gyönyörködnek a p o k o l b a n k á r h o z ó k s z e n v e d é s é n . S p o n t o s a n e r r ő l v a n szó N y é k i V ö r ö s n é l is: a z o k n e m h a g y n a k és a d n a k egy m o r z s á t , egy c s e p p v i z e t a s z e n v e d ő k n e k , ,,a' k i k m e g - b ó l d o g ú l t a k " . E n n e k az e s z m é n e k a humanista D a n t é n á l n y o m a sincs! E r é s z l e t b e n , m i n t e m l í t e t t ü k , az ivás k é p e i u r a l k o d n a k , a k ö l t ő p r e g n á n s a n ö s s z e g e z i ő k e t , m a j d a feleletet az u t o l s ó s t r ó f a első s o r á b a n adja m e g : „ I t t s e m m i v i g a s s á g n i n c s e n : h a n e m R a b s á g " , e z u t á n az „örökkévalóság" négyszeres ismétlésével zárul a költemény. Az u t o l s ó „ O h Ö r ö k k é - V a l ó s á g ! " v i l á g o s a n m u t a t j a a megszólí­ tó jelleg állandó jelenlétét. A v e r s e s m ű z e n e i - r e t o r i k a i s z e r k e z e t e az a l á b b i k é p e t m u ­ tatja: 30

A e n i g m a s z e r ű lírai a l a p h e l y z e t ( = r e t t e n e t ) Főtéma ( = ö r ö k k é v a l ó s á g ) 1. m e l l é k t é m a ( = aszkézis) Főtéma 2. m e l l é k t é m a ( = fiktív pokoli k í n o k , személyes részvétel)

4 2 2 2

vsz. vsz. vsz. vsz.

9 vsz.

Augustinus: De civitate Dei, lib. XXL, cap. IX. sk., PL XLI - Magistri Libri IV Petro Lombardo episcopo Parisiensi authore. Lugduni 1618. Liber IV, Distinctio L, idézett kiadás, 308-309.; „Quod visa poena non minuit beatorum glóriám: Egredientur ergo electi, non loco, sed intelligentia vei visione manifesta, ad videndum impiorum cruciatus: quos videntes non dolore afficientur, sed laetitia satiabuntur, agentes gratias de sua liberatione, visa impiorum ineffabile calamitate." A Magister sententiarum egy Gregorius Magnus-idézetre, s Esaiás 66:24-re hivatkozik. Kari FEDERN ezt a tételt méltán „ungeheuerlicher Ausspruch"-nak nevezi (Dante. Leipzig, 1899., 11-12.). 194

Főtéma 2. m e l l é k t é m a , variáció ( = végtelensége) 2. m e l l é k t é m a , variáció ( = 2. m e l l é k t é m a , variáció ( = párhuzama) 2. m e l l é k t é m a , v i s s z a t é r é s pokoli k í n o k ) Főtéma

1 vsz. a kínok a bűnösök nemei) a pokol és m e n n y

4 vsz. 4 vsz. 5 vsz.

( = valóságos 9 vsz. 1 vsz.

A h a r m o n i k u s és k i e g y e n s ú l y o z o t t r e n e s z á n s z v e r s s z e r k e z e t ­ h e z k é p e s t az a s z i m m e t r i a n y i l v á n v a l ó . E z n e m c s a k a b b a n áll, hogy a t é m á k kezelése egyenlőtlen szakaszbeosztással törté­ n i k , h a n e m főként a b b a n , h o g y a 2. m e l l é k t é m a ( = a pokol) a f ő t é m a fölé n ő , e l b u r j á n z i k az illusztráció, a l é n y e g e t tulajdon­ k é p p e n e n n e k v a r i á l á s a adja. S z a b á l y o s s á g o k a z é r t megfigyel­ h e t ő k . A 2. m e l l é k t é m a k é t largo kifejtése (csak ez a z e n e i t e r m i n u s fejezi k i e g y é r t e l m ű e n m o n d a n d ó m a t ! ) e g y e n l ő t e r ­ j e d e l m ű ( 9 - 9 s t r ó f a ) , e g y b e n p á r h u z a m o s , m e r t a fiktív (sze­ m é l y e s n e k e l k é p z e l t ) pokoli k í n o k f e s t é s é t a k á r h o z o t t a k va­ lóságos g y ö t r e l m é n e k b e m u t a t á s a i s m é t l i m e g . Ú g y v é l e m e g y é b k é n t , h o g y az i t t a l k a l m a z o t t z e n e i j e l l e g ű e l e m z é s m ó d főként az e r ő s é r z e l m i töltéssel r e n d e l k e z ő b a r o k k és r o m a n t i ­ k u s v e r s e k s z e r k e z e t é n e k és d i n a m i k á j á n a k f e l t á r á s á r a a l k a l ­ m a s . N y u g o d t a n k i í r h a t n á n k u g y a n i s a d i n a m i k a i előjegyzé­ s e k e t is: az első n é g y s z a k a s z pl. mezzoforte, sostenuto j e l z é s t k a p n a , a f ő t é m a m i n d i g forte (a l e g v é g é n fortissimo) jelet; a k é t largo r é s z l e t r e m á r u t a l t a m , a 2. m e l l é k t é m a v a r i á c i ó i t ö b b n y i r e presto t e m p ó b a n , mezzoforte h a n g e r ő v e l k é p z e l h e t ő k el, piano-lento h a n g z á s ú c s a k az 1. m e l l é k t é m a ( = a s z k é z i s ) l e n n e . M i n d e z p e r s z e t á v o l áll a m o d e r n e l e m z é s e i n k s o r á n megszokott számszerű viszonyításoktól, bizonyára nevezhető ö n k é n y e s n e k is, d e a b a r o k k k ö l t é s z e t e r ő s z e n e i k ö t ö t t s é g e i t figyelembe v é v e , n e m t e k i n t h e t ő e g é s z e n a l a p t a l a n n a k . 3 1

A RMKT XVII/2. kötetében (234. 1.) és a RMDT II. kötetében (232. 1.) köz­ zétett egyszerű dallam természetesen nem mutatja az általunk leírt dina-

195

3. N y é k i Vörös M á t y á s nyelvi-költői s t í l u s a m é g n e m volt t á r g y a r é s z l e t e s e l e m z é s n e k . L e g u t ó b b A n g y a l E n d r e és B i t s k e y Ist­ ván írt Nyéki stílusának manierizmusból b a r o k k b a történő átfejlődéséről, ül. a k é s ő i r e n e s z á n s z és a b a r o k k e g y ü t t e s j e ­ l e n l é t é r ő l . M a g u n k c s a k a n n y i t k í v á n u n k megjegyezni, hogy a nyelvi-stilisztikai formakincs (akárcsak a díszítő elemek r e n d s z e r e pl. az é p í t é s z e t b e n ) ö n m a g á b a n m é g n e m d ö n t a k o r s t í l u s k é r d é s é b e n . A n y e l v i - k é p i s t r u k t ú r a egyes k i r a g a ­ d o t t e l e m e i b ő l sokféle b i z o n y í t é k s z e r k e s z t h e t ő , d e n e m ez a l é n y e g : egy m ű a l k o t á s e l e m z é s e k o r a t é m a k e z e l é s e , a k é p z e ­ let m o z g á s á n a k iránya, a szerkezet alakulása, a b e n n e meg­ n y i l v á n u l ó l o g i k a i - é r z e l m i d i n a m i k a v a n o l y a n fontos, m i n t a p u s z t á n v i z u á l i s m e g j e l e n í t é s t szolgáló k é p k i n c s . 32

V e r s ü n k n y e l v i s z ö v e t é t v i z s g á l v a , a z t kell legelőször m e g ­ á l l a p í t a n u n k , hogy a k ö l t ő g y a k o r t a ö n m a g a i s m é t l é s é r e k é n y ­ szerül. Ezt a t é m á t ugyanis m á r jó néhányszor érintette, s nyelvi találékonysága n e m képes folytonosan megújulni. Elé­ g e d j ü n k m e g n é h á n y példával! Az a l a p v e t ő figurát (ti. az örök­ kévalóság felkiáltó-megszólító ismétlését) Nyéki önmagától veszi át, s r á kell m u t a t n u n k , hogy a Tintinnabulumhan (1629) sokkal nagyobb nyelvi ügyességgel a l k a l m a z t a (270-271. vsz.): 33

mikát. Ez szakaszonként ismétlődik, mi pedig a versegész zenei felépítését próbáltuk megvilágítani, mintha orgona vagy nagyzenekar által kísért ora­ tórium lenne. ANGYAL Endre: A manierista Nyéki Vörös Mátyás. ItK, 1970., 512-18.; BITSKEY István: A manierizmus barokkba hajtása Nyéki Vörös Mátyás költészetében. Stúdium II. (Acta Iuvenum Universitatis Debreceniensis de Ludovico Kossuth nominatae.) Debrecen, 1971., 105-10. - Angyal Endre több állítása közül nyugodtan kétségbe vonhatjuk Nyéki Vörös ún. „plebe­ jus indulatát". Ha ez igaz volna, győri kanonokunk nem lett volna, maga és a káptalan ügyeiben, a parasztság kíméletlen exactora, a jövedelmek túlon­ túl pontos beszedője. Egyébként ugyanezt a retorikus figurát használja a költő elemzett költe­ ményünket közvetlenül megelőző, másik örökkévalóság-versének végén is. (I. h. 97. sz.)

196

Sok h i ú s á g o t , k e m é n y Ö r ö k k é - v a l ó s á g ; Bünt, meg-mérhetetlen Örökké-valóság; H a m i s s á g o t , igaz Ö r ö k k é - v a l ó s á g ; 'S g y a r l ó j ó k a t , k ö v e t n e m v á r t i s z o n y ú s á g . Oh kemény, b ü n t e t ő Örökké-valóság! Oh kietlen, tüzes Örökké-valóság! Oh büdös, iszonyú Örökké-valóság! Véghetetlen, örök Örökké-valóság! Vegyük észre, hogy a gazdag ritmusvariációkat megengedő 12-ős t ö b b nyelvi l e l e m é n y r e a d l e h e t ő s é g e t , m i n t a t ú l s á g o s a n k ö t ö t t Balassi-sor, e l e m z e t t k ö l t e m é n y ü n k v e r s f o r m á j a . Az i t t i d é z e t t első s t r ó f á b a n z ö k k e n t ő r i t m u s e l t o l á s o k v a n n a k , a m e ­ l y e k e t a t á r g y és az a l a n y k ö z é l a t i n o s m ó d r a k i t e t t v e s s z ő k m é g hangsúlyoznak; a szépen formált inverziós mondatszerke­ z e t e t e g y e t l e n á l l í t m á n y („követ") t a r t j a össze. A m á s o d i k s t r ó ­ fa v i s z o n t e g y e n l e t e s e n h u l l á m z i k , r i t m u s a p o n t o s a n felez, a m o n d a t s z e r k e s z t é s k i z á r ó l a g n o m i n á l i s . F o k o z z a e fejezetzáró két strófa h a t á s á t az, hogy a költő m á r a 260. szakasztól a „ V é g h e t e t l e n s é g " s z ó v a l is j á t s z i k , a m e l y i n d á z v a és m i n d i g r í m b e k e r ü l v e fonja á t az egész fejezetet (III. 3.), h o g y a vé­ g é n az „ Ö r ö k k é - v a l ó s á g " - n a k adjon h e l y e t . I l y e n m o n d a t t a n i ­ n y e l v t a n i - v e r s t a n i l e l e m é n y t a l i g t a l á l u n k az Aeternitashan. N e m g y a k o r i , d e ü g y e s e n a l k a l m a z o t t t e c h n i k a i fogása köl­ t ő n k n e k az átlépés (enjambement). Egy kitűnő példa a Tintinnabulumból (206. vsz.): M e r t m i n t a' b á n y á k o n á s o t t f ö v é n y e k n e k S o k s á g a , m e g d ú l l y a az A r a n y - s z e m e k n e k Számát: meg-haladgya a'ként veszendőknek Sokasága számát üdvözülendőknek. I l y e n e k a z u t á n , h a n e m s ű r ű n is, a k a d n a k az is:

Aeternitashan

197

P o k o l b a s z á l l a n i k ö n n y ű : ki á l l a n i De m e g o n n é t , n e m l e h e t (27.

vsz.)

H a l h a t a t l a n H a l á l ! vaj 's m i k o r o n t a l á l R e á d a' v e s z e t t E l e t ? (28. vsz.) A Balassi-sor e s e t é b e n p e r s z e n e m olyan s z e m b e ö t l ő az e n j a m ­ b e m e n t , h i s z e n a k ö l t ő f o l y t o n o s a n é r z é k e l i a 19-es n a g y s o r t . E l s ő p é l d á n k b a n i n k á b b a s i k e r ü l t i n v e r z i ó hívja m a g á r a a fi­ gyelmet. K ö l t e m é n y ü n k m o n d a t a l a k z a t a i t t o v á b b vizsgálva, k ö n n y e n m e g á l l a p í t h a t ó a f e l k i á l t á s o k g y a k o r i s á g a , s a k é r d é s e k vi­ s z o n y l a g csekély s z á m a . ( Ö s s z e s e n h a t k é r d ő m o n d a t a k a d a 4 3 s z a k a s z o s v e r s b e n . ) E n n e k - a k a r v a , a k a r a t l a n u l - n y i l v á n az az o k a , h o g y N y é k i h a s o n l ó t á r g y ú r ö v i d e b b v e r s e s z i n t e vé­ gig k é r d é s e k b ő l áll. A felkiáltások t e r m é s z e t e s e n felszólítások­ k a l v á l t a k o z n a k (25. vsz.): E r e d g y T i s z t á t a l a n , P a r á z n a 's F a j t a l a n , I m m á r e' V e n d é g s é g b e : Te is H a s - h i z l a l o , 's s z ü n t e l e n t o r m é z l o F u s s e' g y ö n y ö r ű s é g b e . Az e g y k o r ú n y o m t a t v á n y o k i l y e n h e l y e k e n n e m a l k a l m a z n a k u g y a n felkiáltójelet, az e m p h a t i k u s f i g u r á k n a k e s ű r ű előfor­ d u l á s a a v e r s jellegét m é g i s i z g a t o t t á teszi, s ez az i z g a t o t t s á g folyton fokozódik. E n n e k a l a p j á n t e h e t j ü k , a s z e r k e z e t r e viszszautalva azt a megállapítást, hogy a költemény stilisztikája is crescendo b o n t a k o z i k ki. N a g y j á b ó l e z t igazolja a k é p r e n d s z e r is. A k i v á l ó a n festői b e m u t a t á s n e m t a r t a l m a z f e l t ű n ő b b ö t l e t e k e t , c o n c e t t ó s ele­ m e k e t . K e v é s b e n n e a m e g l e p ő m e t a f o r a , s ez N y é k i V ö r ö s n e k , a m e t a f o r á k m e s t e r é n e k l e h i g g a d á s á t (vagy n y e l v i e r e j é n e k gyengülését?) mutatja. N é h á n y különlegesen kiugró azért a k a d : rekesz klastromok, kénkővel trágyáit ital, trágárságban úszik, siralomnak kulcsára ( = Lucifer), jajgatásnak és könny198

hullatásnak undok kútja. ból k ü l ö n ö s e n h a t á s o s :

E g y k i e m e l k e d ő k é p , a 38. v e r s s z a k ­

O h t e m é r g e s Serleg! vaj 's m i c s o d a Felleg, A' m e l y b ő l t e s z á r m a z t á l ? A pokoli i t a l m é r e g g e l t e l t s e r l e g e k o z m i k u s s á n ő , s egy iszo­ n y ú fellegből n y e r i t a r t a l m á t . Igazi b a r o k k k é p ! E g y é b k é n t n e m az egyes felötlő v a g y k i u g r ó a n s i k e r ü l t , különleges érdeklődést indító képekben, h a n e m a sikeresen a l k a l m a z o t t k é p r e n d s z e r e k b e n l á t j u k a k ö l t e m é n y nyelvi szö­ v e t é n e k művészi értékét. R á m u t a t t u n k m á r , hogy v e r s ü n k a rettegés testi á b r á z o l á s á n a k leírásával indul. E n n e k csúcs­ p o n t j a a k ö v e t k e z ő , erővel teljes igés m o n d a t (4. vsz.): Mellyemet faggattya, erőmet fogyattya, Rettegtet minden napon: Csontom hasogattya, velőmet száraztya Szünetlen állat talpon. A r i t m u s és r í m e l é s k a t t o g ó m o n o t ó n i á j a c s a k fokozza a k é p i b e n y o m á s erejét. A m á s o d i k s z u g g e s z t í v k é p r e n d s z e r az a h a ­ t a l m a s hyperbole ( 1 1 - 1 9 . vsz.), a m e l y az ö n k é n t vállalt pokoli kínokat a mártírábrázolásokról ismert szenvedésekkel mutat­ j a b e . E b b e s z á m o s mitológiai e l e m k e v e r e d i k ( T i t i u s k á n y á j a , T a n t a l u s almája, Sisyfus f á r a d s á g a , F a l a r i s ö k r e , A e t n a t ü z e ) , r a j t u k k í v ü l c s a k egy g ö r ö g u t a l á s f o r d u l m é g elő a 3 1 . sza­ k a s z b a n , „ P r o m e t h e u s v a r j a " . J e l l e m z ő ez a s t i l i s z t i k a jófor­ m á n m i n d e n p o k o l l e í r á s r a , h i s z e n e z e k végső s o r o n V e r g i l i u s Aeneisének s u g a l l a t a n y o m á n a l a k u l t a k ; D a n t e Poklában is o t t s z e r e p e l a m i t o l ó g i a i a l v i l á g egész s z e m é l y z e t e . A Cantus Catholici (1651) egyik, Pokol c í m ű é n e k e (a Horrenda mors, tremenda mors d a l l a m á r a ) s z i n t e v é g n é l k ü l sorolja az a n t i k n e v e k e t , ezzel és a pokol k í n j a i n a k pepecselő, m i n d e n t s z á m ­ b a vevő r é s z l e t e z é s é v e l m ű v é s z i e t l e n l a p o s s á g b a h a n y a t l i k . 3 4

3 4

Cantus Catholici, 1651., kiadta Raffaeli RAFAELA. Bp., 1935., 275-82. (Ma­ gyar Irodalmi Ritkaságok 35. és 38. sz.) - A Horrenda mors mesteri fordí-

199

Nyéki Vörös M á t y á s ép esztétikai érzéke ilyen egybevetések r é v é n is k i t ű n i k . A harmadik, nézetünk szerint a legsikerültebb képrendszer az é h s é g - s z o m j ú s á g fogalomköréből i n d u l , de á t m e g y a „poko­ li k o r c s m a " s z a r k a s z t i k u s a n k e z e l t n a g y s z a b á s ú tablójába. Az á t h a j l á s t a m á r é r i n t e t t „ s e r l e g - f e l l e g " k o z m i k u s víziója hoz­ za, m a j d a b o r i v á s n a t u r a l i s t a , m é g i s s z e n v e d é l y e s e n e m e l k e ­ dett leírása következik, számos tagadhatatlanul hazai, „ma­ gyaros" színezetű fordulattal. M e r t k í v á n s á g - f e l e t t m é r g e t a d n a k , 's felet Ott senki n e m ihatik: E g é s z s z e n m e g - t ő l t i k m é r t é k e d , 's n e m féltik Hogy Csaplár meg-csalatik. H a p e d i g l e n m o n d o d ; n e m zálagos t o r k o d , Duskát most nem ihatnál: Bé-tőlti erővel G a z d a m e r i t ő v e l . Ah! k e d v e s b e n s z o m j ó z n á l . C s a k ez a' F a r s a n g az, m e l y e t m e g - ú n a n d , az Leg-nagyobb Hús-rágó-is; E z a' K o r c s o m a az, m e l y b e n falt v a k a r , az Leg-nagyobb Bor-csiszár-is. E l n e m s z a b a d m e n n e d ; i n n o d kell és e n n e d : M i é r t főzettél ily s o k a t ? A' Szállás k a p u j á n , 's V e n d é g e k t á b l á j á n Láttad-e ime' Szókat? N y i l v á n v a l ó , h o g y a m ű v é s z i m e g j e l e n í t é s ereje a v e n d é g e s k e ­ dő, n a g y i v ó , e s z e m - i s z o m h a z a i világ f a m i l i á r i s kifejezéseinek s z o k a t l a n és r e t t e n e t e s h e l y z e t b e n t ö r t é n ő h a s z n á l a t á b ó l su­ gárzik. A pokoli vendéglátót k u l c s á r n a k , csapiárnak, majd

tása szintén Nyéki Vöröstől való. L. RMKT XVII/2. 96. sz. (Bp., 1962., 229-33.)

200

g a z d á n a k nevezi a költő, a „zálogos" torokra, a d u s k a ivásra, a bormerítőre, a borcsiszárokra utal. A mértéktelen részegesk e d é s n a g y o n is i d ő s z e r ű b ű n é n é r z e t t f e l h á b o r o d á s a p r e g ­ n á n s n y e l v i f o r d u l a t o k b a n is kifejezésre j u t . - Az e l e m z e t t h á r o m k é p r e n d s z e r e g y é b k é n t a v e r s 22 strófáját tölti m e g , és N y é k i V ö r ö s n e k a közhelytéma m e g j e l e n í t é s é r e szolgáló a l k o ­ tása, a látott-átélt valóságból ered. N e m érdektelen, hogy a k ö l t ő s z e m é l y e s r é s z v é t e , t e h á t lírai a z o n o s u l á s a is e z e k b e n a részekben a legerősebb. 3 5

A v e r s t e c h n i k á r ó l n i n c s sok m o n d a n i v a l ó n k : a k ö l t e m é n y c s o n k a B a l a s s i - s t r ó f á b a n szól, a m e l y k é t 19-es t ö r d e l é s é b ő l származik. A r i t m u s kifogástalanul egyenletes, a rímtechnika j ó á t l a g o s , n e m éri el B a l a s s i B á l i n t r í m z e n é j é n e k t ö k é l e t e s s é ­ gét. A r í m e k t ú l n y o m ó r é s z e p á r h u z a m o s m o n d a t t a g o k a t csen­ d í t e g y b e . R i t k a a végek-égek (19) v a g y az issza-vissza (23), népet-tépet (33) t í p u s ú r í m . Ü g y e s a varja-várja (31), k i e m e l ­ k e d ő a kulcsára-kútjára (35), p e r s z e egyik s e m ö n m a g á b a n , h a n e m a n y e l v i - k é p i s t r u k t ú r a e g é s z é b e n . L á t t u k , h o g y a rí­ m e l é s p á r h u z a m o s m o n o t ó n i á j a is h a t á s o s m ű v é s z i t é n y e z ő l e h e t (4. v a g y a 2 8 . vsz.). Az e l m o n d o t t a k ö s s z e f o g l a l á s a k é n t N y é k i Vörös M á t y á s be­ m u t a t o t t k ö l t e m é n y é t s i k e r ü l t a l k o t á s n a k n e v e z h e t j ü k . A köz­ h e l y s z e r ű t é m á t n e m a k ö z é p k o r i m ű v e k filozófiai m é l y s é g é ­ vel, h a n e m a b a r o k k v a l l á s o s s á g e l r e t t e n t ő s z á n d é k á n a k szű­ k í t ő i r á n y z a t o s s á g á v a l kezeli. L é n y e g e s m o n d a n i v a l ó j a c s a k a pokol g y ö t r e l m e i r ő l v a n . A h o s s z ú n a k l á t s z ó k ö l t e m é n y a s z i m ­ m e t r i k u s , d e s z i l á r d a n egybefogott s z e r k e z e t b e n lép e l é n k , lo-

A „zálogos torok" remek metaforája azt jelenti, hogy valaki elkötelezi ma­ gát a „duska ivásra", azaz az egyhuzamban történő serlegürítésre. Leírja Bornemisza Péter: Ördögi kísértetek. ECKHARDT S. krit. kiad. Bp., 1955., 212. (Sztárai Mihály rászedetése). - A mértéktelen borivás művészi erejű jellemzéseit főként a magyar prózában találjuk, Pázmány, Diószegi Bónis Mátyás, Szentpéteri István és mások műveiben. - Magánál Nyéki Vörösnél a Tintinnabulum pokolrészletében: „Ha duskát tudsz innya, ott megmutat­ hatod. Torkodnak mélységét ott megpróbálhatod" (218. vsz.), vagy „Es a' pi­ ros Szerem-borával itatlak" (248. vsz.). Ez utóbbi sorban egyébként meste­ ri hyperbaton található, amely csak a latin retorikán iskolázott fül számá­ ra természetes (ti. „Szerem piros bora").

201

g i k a i és é r z e l m i d i n a m i k á j a k o m o l y m ű v é s z i é r t é k . A n y e l v i megformálás lényegét h á r o m tipikusan barokk szemléletű k é p r e n d s z e r h o r d o z z a , e z e k n e k crescendo d i n a m i k á j a h a t á s o ­ s a n j á r u l h o z z á a k ö l t e m é n y e g y s é g é n e k b i z t o s í t á s á h o z , egy­ b e n a h i h e t e t l e n t á r g y v a l ó s á g h i t e l é h e z . N y é k i Vörös lírai ver­ sei k ö z ö t t n y i l v á n n e m ez a l e g m ű v é s z i b b , e g y i k - m á s i k M á r i a ­ h i m n u s z a v a g y a r o p p a n t n é p s z e r ű v é v á l t Mit használ, kérlek a' Világ elsődlegesebb l í r á t nyújt, d e n e m is vállalkozik a k k o ­ r a f e l a d a t r a , m i n t az Aeternitas. K ö l t ő n k az e l b e s z é l ő - l e í r ó e p i k á b a n m é g o t t h o n o s a b b a n mozog, igazi s t í l u s r e m e k l é s e i o t t k e r e s e n d ő k . E n n e k e l l e n é r e az Aeternitas a magyar vallásos lírának a barokk átlagból messze kiemelkedő darabja, s m i n t s z e r v e s m ű a l k o t á s is k o m o l y figyelmet é r d e m e l .

202

ESZMETÖRTÉNET ÉS IRODALOM

A XVII. SZÁZADI MAGYAR P U R I T A N I Z M U S IRODALOM- É S MŰVELŐDÉSPOLITIKAI JELENTŐSÉGE

A p u r i t a n i z m u s magyar kutatói, Zoványi Jenő, Bodonhelyi József, Révész I m r e és M a k k a i L á s z l ó e g y b e h a n g z ó l a g m e g á l ­ l a p í t j á k , h o g y ez az a n g o l e r e d e t ű , v a l l á s o s és p o l i t i k a i jelle­ gű m o z g a l o m a s z i g e t o r s z á g o n k í v ü l e g y e d ü l a XVII. s z á z a d i M a g y a r o r s z á g b a n vetett olykor viharos hullámokat, idézett elő j e l e n t é k e n y v i t á t , m e g t e r m é k e n y í t v e a m a g y a r (és f ő k é n t a n y a n y e l v ű ) m ű v e l ő d é s t is. Igaz, h o g y a h o l l a n d i a i p o l g á r s á g s z e l l e m i é l e t e s z i n t é n b e f o g a d t a , d e ez a f o l y a m a t n a g y j á b ó l e l l e n t m o n d á s o k t ó l m e n t e s volt: a p o l g á r i d e m o k r á c i a m i n t a á l ­ l a m á b a n ez e g é s z e n é r t h e t ő . I s m e r e t e s v i s z o n t , h o g y A n g l i á ­ b a n a p u r i t á n u s m o z g a l o m k ö v e t k e z m é n y e i , ill. a b e n n ü k fe­ s z ü l ő t á r s a d a l m i e r ő k m e g s z ü l t é k a f o r r a d a l m a t , s n á l u k is azért vált alakító erővé e vallásos eredetű mozgalom, m e r t a m a g y a r t á r s a d a l o m n a k az a n g o l h o z h a s o n l ó feudális s z e r k e z e ­ t e s z i n t e k i h í v t a a h a z a i é r t e l m i s é g , a b r i t földet m e g j á r t p a p ­ s á g legjobbjainak e l l e n t m o n d á s á t . J e l e n t ő s és f e l t é t l e n ü l refor­ m á t u s e g y h á z o n b e l ü l b o n t a k o z o t t ki, e l s ő s o r b a n az e r d é l y i fejedelmek j o g a r a alá t a r t o z ó Kelet-Magyarországon, de m é g a H a b s b u r g - n y o m á s n a k k i t e t t és az e l l e n r e f o r m á c i ó t ó l á l l a n ­ d ó a n f e n y e g e t e t t D u n á n t ú l o n és a t ö r ö k h ó d o l t s á g b a n is. 1

2

1

2

ZOVÁNYI Jenő: Puritánus mozgalmak a magyar református egyházban, Bp., 1911.; BODONHELYI József: Az angol puritanizmus lelki élete és ma­ gyar hatásai, Debrecen, 1942.; MAKKAI László: A magyar puritánusok harca a feudalizmus ellen, Bp., 1952. - L. még BERG Pál: Angol hatások tizenhetedik századi irodalmunkban, Bp., 1946. LANG, August, Puritanismus und Pietismus, Neuekirchen, 1941.; BÁN Imre: Apáczai Csere János, Bp., 1958., 123-124.

205

N y i l v á n v a l ó , hogy a m a g y a r t á r s a d a l o m feudális r e n d j e és a polgári erők viszonylagos gyengesége n e m engedte m e g radi­ kális változások bekövetkezését, de igen jelentékeny szellemi m o z g a l o m b o n t a k o z o t t ki, h e v e s v i t á k folytak, s e z e k n e m m a r a d t a k h a t á s nélkül a magyar nyelvű művelődésre sem. M é g egy f o n t o s t é n y t k e l l e l ő r e b o c s á t a n u n k . E z e k a s z e l l e m i h a r c o k , a m e l y e k az 1 6 3 0 - a s - 1 6 6 0 - a s évek f o l y a m á n b o n t a k o z ­ t a k ki és é r t e k t e t ő p o n t r a , a n n y i r a á t j á r t á k az a k k o r m é g or­ s z á g o s t ö b b s é g b e n levő m a g y a r r e f o r m á t u s s á g é l e t é t , h o g y m a g á b a n a fejedelmi h á z b a n is s z a k a d á s t o k o z t a k . Az u r a l k o ­ dók, I. és II. R á k ó c z i György a h i v a t a l o s (episcopalis) e g y h á z ­ s z e r v e z e t e t t á m o g a t t á k , I. R á k ó c z i G y ö r g y 1648-tól ö z v e g y e n m a r a d t felesége, a S á r o s p a t a k o n székelő Lórántffy Z s u z s a n n a és m á s o d i k fia, Z s i g m o n d h e r c e g a p u r i t á n u s o k a t p á r t f o g o l t a . E z u t ó b b i a k n a k u g y a n i s n e m volt s z a k a d á r ( d i s s e n t e r ) teoló­ giája, c s a k e g y h á z s z e r v e z e t i k é r d é s e k b e n (a p ü s p ö k i h a t a l o m t ú l s ú l y a ) és a r a c i o n a l i s t a d o g m a t i k a e g y e d u r a l m á n a k e l i s m e ­ r é s é b e n ( p o n t o s a b b a n el n e m i s m e r é s é b e n ! ) volt k ü l ö n v é l e ­ ményük. 3

A m a g y a r m o z g a l o m a n g o l k a p c s o l a t a i k é t s é g t e l e n e k . Leg­ e l s ő n e k é p p e n a D e b r e c e n b e n t a n u l t és e v á r o s ö s z t ö n d í j á v a l Angliába u t a z ó Medgyesi P á l t kell e m l í t e n ü n k . Igaz, hogy 1 6 2 4 - b e n m á r S z e n c z i M o l n á r A l b e r t is m e g f o r d u l t b r i t föl­ d ö n , d e oly r ö v i d ideig t a r t ó z k o d h a t o t t a s z i g e t e n , s valószí­ n ű l e g a n n y i r a el volt foglalva politikai t á r g y a l á s o k k a l , hogy a p u r i t á n u s i r o d a l m a t b e h a t ó b b a n a l i g t a n u l m á n y o z h a t t a . Lewis Bayly Praxis pietatisának h a t á s á t , vagy legalább jelentő­ ségének t u d a t á t mégis magával hozta a kontinensre. Medgye­ si P á l 1 6 2 9 - 1 6 3 0 t á j á n t a r t ó z k o d o t t C a m b r i d g e - b e n , a n g o l u l 4

5

3

4

6

6

Makkai id. m. 108-109., 117-118. CSÁSZÁR Károly: Medgyesi Pál élete és működése, Bp., 1911. és ZOVÁNYI Jenő Cikkei a Theológiai Lexikon részére, Bp., 1941., 297-298. VÁSÁRHELYI Judit bevezető tanulmánya Szenczi Molnár Albert Discursus de summo bono c. művéhez, Bp., 1975., 12. - Maga Szenczi az Institutio religionis christianae magyar fordításának előszavában (1624) angol útját nem említi. Zoványi Lexicona sem tud róla. Lásd az 1636-os kiadás előszavát. Modern kiadása Incze Gábortól, Bp., 1936., 12.

206

jól t u d o t t , és az e k k o r m á r 2 5 k i a d á s b a n k ö z k é z e n forgó Pra­ xis of Pietyt A n g l i á b a n k e z d t e f o r d í t a n i . D e b r e c e n b e t é r t h a z a i s k o l a i g a z g a t ó n a k (1631) és 1 6 3 2 - b e n m e g j e l e n t Scola coeli l a t i n c í m ű , de m a g y a r n y e l v ű m ű v é b e n m á r B a y l y - r é s z l e t e k e t közölt. Az egész m ű á t ü l t e t é s é r e m é g i s Szenczi M o l n á r t ó l k a ­ p o t t i n d í t á s t , i s m é t itt, D e b r e c e n b e n (1633), a m i n t a z t a Pra­ xis pietatis e l ő s z a v á b a n oly s z é p e n m e g í r j a . M a g a a r o p p a n t n é p s z e r ű v é l e t t k ö n y v is d e b r e c e n i sajtó alól k e r ü l t k i 1636b a n . Jegyezzük meg, hogy Bayly Medgyesi angliai tartózko­ d á s a i d e j é n m é g élt. M e d g y e s i P á l e f o n t o s m ű v é t é l e t é b e n m é g n é g y s z e r ( 1 6 3 8 , 1 6 4 0 , 1 6 4 1 , 1643) r e n d e z t e sajtó a l á ; a h a t o d i k e d i t i o m á r h a l á l a u t á n j e l e n t m e g K o l o z s v á r t 1677ben. Igaza van a kiadástörténet kutatójának, Esze Tamásnak, a k ö n y v „ a z t a f u n k c i ó t t e l j e s í t e t t e M a g y a r o r s z á g o n is, m i n t A n g l i á b a n . ... D ö n t ő r é s z e volt a b b a n , h o g y m e g v a l ó s u l t és s o k á i g é l t a m a g y a r r e f o r m á t u s s á g k ö r é b e n az é l e t m ó d j á b a n és e r k ö l c s e i b e n p u r i t á n m a g a t a r t á s r a t ö r e k v ő e m b e r t í p u s a " , s a b b a n is, h o g y ez a m ű „ n a g y o b b h a t á s t g y a k o r o l t n á l u k , m i n t b á r h o l m á s u t t a v i l á g o n - A n g l i á t k i v é v e " . F e l kell fi­ g y e l n ü n k E s z e T a m á s n a k a r r a a m e g j e g y z é s é r e is, h o g y a p u r i t a n i z m u s n e m a „ z o r d o n T o l n a i " , h a n e m a „szelíd Medgye­ s i " ú t j á n i n d u l t el M a g y a r o r s z á g o n . 7

8

9

10

N i n c s t e r m é s z e t e s e n t e r ü n k és s z ü k s é g ü n k s e m a r r a , h o g y a m a g y a r p u r i t á n u s m o z g a l o m k ü z d e l m e i t vázoljuk, az e d d i g megjelent részletező monográfiák m e g t e t t é k . Azt a z o n b a n e m l í t e n ü n k kell, h o g y 1632. m á r c i u s 2 4 - é n T o l n a i Dali J á n o s beiratkozott a franekeri egyetemre, s itt William A m e s n a k (Amesiusnak) lett hallgatója, t e h á t a legnagyobb p u r i t á n u s teológustól k a p o t t indíttatást. Groningenből hajózott át Ang­ l i á b a , v a l ó s z í n ű l e g 1 6 3 3 - b a n . H o g y o t t m i t v é g z e t t és h o l t a ­ nult hosszú éveken át, arról semminő adattal n e m rendelke­ z ü n k . A n n y i t t u d u n k csak, hogy h í r e s „ l o n d o n i l i g á j u k a t " (az

7

8

9

10

Uo.: 13. ESZE Tamás: A magyar Praxis pietatis, recen, 1963., 43-79. ESZE Tamás id. m. 67. skk. Uo.: 46.

Könyv és Könyvtár, III. köt., Deb­

207

ó n a p t á r s z e r i n t ) 1 6 3 8 . f e b r u á r 9-én k ö t ö t t e m e g tíz t á r s á v a l e g y ü t t , s e b b e n a m a g y a r r e f o r m á t u s egyház p u r i t á n u s szelle­ m ű teljes r e f o r m j á r a t e t t e k f o g a d a l m a t : o d a v e t e t t é k a k e s z t y ű t az e p i s c o p a l i s s z e r k e z e t ű , a f e u d a l i z m u s r e n d j é b e b e l e é p ü l t k e l e t - m a g y a r o r s z á g i és e r d é l y i high churchnek, az a n g o l h o z nagyon hasonló államegyháznak. F e l a d a t u n k az, hogy e n n e k a m o z g a l o m n a k a m a g y a r tár­ s a d a l o m r a és m ű v e l ő d é s r e g y a k o r o l t h a t á s á t fejtegessük rövi­ d e n , d e előbb ú j r a fel kell h í v n u n k a h a z a i és külföldi k u t a t á s figyelmét a r r a a t é n y r e , hogy m i n d k é t említett k e z d e m é n y e ­ zés k ö z v e t l e n a n g o l i n d í t é k a i i s m e r e t l e n e k e l ő t t ü n k : s e m Medgyesi, s e m T o l n a i a n g l i a i t a r t ó z k o d á s á n a k e g y e t l e n m o z z a n a ­ t á r ó l sincs t u d o m á s u n k . Egyelőre a forradalmi lendületű Tolnai Dali J á n o s eredmé­ nyeire kell figyelnünk. A forradalmi jelző itt t e r m é s z e t e s e n n e m h o r d o z p o l i t i k a i t a r t a l m a t , T o l n a i n a k n i n c s o l y a n össze­ függő, a b i b l i á r a és a i u s n a t u r a l é r a a l a p o z o t t t á r s a d a l o m ­ s z e m l é l e t e , m i n t az a n g o l p u r i t a n i z m u s n a g y t e o r e t i k u s a i n a k : T y n d a l e - n e k , L a t i m e r n e k , D. F e n n e r n e k , W. P e r k i n s n e k , s m é g i n k á b b a s z á z a d m á s o d i k felére k i b o n t a k o z ó R i c h á r d Baxternek (1615-1691). Sajnálatosnak mondhatjuk, hogy T o l n a i D a l i J á n o s n a k e g y e t l e n m ű v e m a r a d t r á n k , ez is egy 1 6 5 4 - b e n S á r o s p a t a k o n m e g j e l e n t v i t a i r a t , a m e l y p u s z t á n li­ t u r g i á i k é r d é s b e n folytat s z e m é l y e s k e d ő s z ó v á l t á s t Váczi A n d ­ r á s szepsi prédikátorral. Egyházi beszédeiből viszont s e m m i t s e m i s m e r ü n k , n o h a szenvedélyes e g y h á z i s z ó n o k volt. A b b a n a k ü l ö n ö s h e l y z e t b e n v a g y u n k , h o g y T o l n a i t i n k á b b c s a k el­ lenfeleinek s ű r ű és n y o m a t é k o s vádpontjaiból, az e g y h á z i hie­ rarchia védelmezőinek (Keresszegi H e r m á n István tiszántúli p ü s p ö k , M i s k o l c i C s u l y a k I s t v á n z e m p l é n i e s p e r e s és m á s o k ) h i v a t a l o s i r a t a i b ó l és az ellene t e t t i n t é z k e d é s e k b ő l i s m e r j ü k , m i n t s e m belülről, ö n m a g a a l k o t t a szellemi t e r m é k e k b ő l . A m i t t e t t a s á r o s p a t a k i k o l l é g i u m t a n á r i s z é k é b e n , az m a g á b a n 11

12

11

12

ZOVÁNYI id. m. 26. HANKISS Elemér-MAKKAI László: Anglia az újkor küszöbén, Bp., 1965., 113-146. (Makkai László), különösen a 120. és a 130. skk. lapokon.

208

véve c s a k u g y a n m e r é s z l é p é s s o r o z a t volt a p u r i t á n u s szellemi élet k i b o n t a k o z t a t á s á n a k érdekében. Tolnai Dali J á n o s Z o v á n y i J e n ő feltevése s z e r i n t - 1638. s z e p t . 22-én, az ú j í t ó k e l l e n ö s s z e h í v o t t d e b r e c e n i z s i n a t i d e j é n m á r i t t h o n volt, d e s á r o s p a t a k i b e i k t a t á s a i g e n h o s s z ú h u z a v o n a u t á n c s a k 1639. ápr. 18-án t ö r t é n t meg; r o p p a n t heves ellentmondást kiváltó székfoglalója, a m e l y ellenfeleinek á l l í t á s a s z e r i n t a r e f o r m á t u s p a p s á g k e g y e t l e n s z a t í r á j a volt, s z i n t é n n e m m a r a d t r á n k . S á r o s p a t a k i m ű k ö d é s é n e k ideje a n n á l n y o m a t é k o s a b b a m a ­ g y a r s z e l l e m i élet s z á m á r a , h i s z e n n y í l t a n m e g i n d í t o t t a a t á ­ m a d á s t az a r i s z t o t e l é s z i a l a p o z á s ú s k o l a s z t i k u s l o g i k a e l l e n . B a r t h o l o m á u s K e c k e r m a n n E u r ó p a - s z e r t e n a g y t e k i n t é l y t él­ vező logikai t a n k ö n y v é t 1640-ben k i v e t t e a s á r o s p a t a k i d e á k o k kezéből, s először H . B i s t e r f e l d n e k a g y u l a f e h é r v á r i a k a d é m i a s z á m á r a készített r a m u s i alapozású k o m p e n d i u m á t , majd e g y e n e s e n R a m u s Dialecticáját t a n í t t a t t a . Ismeretes, hogy P i e r r e de la R a m é e - t m á r 1570 t á j á n m e g a k a r t a h í v n i Gyula­ f e h é r v á r r a J á n o s Z s i g m o n d e r d é l y i fejedelem, s z e l l e m e a z o n ­ b a n c s a k a p u r i t á n u s o k k a l , Bisterfeld, majd T o l n a i Dali J á n o s ú t j á n j u t o t t el M a g y a r o r s z á g r a . M a g a m n e m t a r t o z o m a m o s ­ t a n á b a n t a p a s z t a l h a t ó R a m u s - r e n e s z á n s z hívei k ö z é , h i s z e n a jeles francia h u m a n i s t a n e m volt i g a z á n e r e d e t i g o n d o l k o d ó , s 1 6 4 0 - r e - D e s c a r t e s Discours de la méthode-ja után - már e l a v u l t n a k is s z á m í t o t t , m i n d a m e l l e t t a k ö z é p - e u r ó p a i feudá­ lis viszonyok és az e g y h á z i o r t h o d o x i a v i l á g á b a n T o l n a i lépése m é l t á n y l á s t é r d e m e l , a n n á l is i n k á b b , m e r t R a m u s t e k i n t é l y e több m i n t félszázadra állandósult a m a g y a r szellemi életben, s u t a t t ö r t az A r i s z t o t e l é s z i t e k i n t é l y f é l r e t o l á s á r a . I t t c s a k u t a l o k a r r a , hogy az egész k a t o l i k u s E u r ó p a az ú j s k o l a s z t i k u s g o n d o l k o d á s h a g y o m á n y o s ú t j á n h a l a d t , és t e r m é s z e t e s e n a n t i r a m i s t a volt. 1 3

1 4

15

I t t k e l l r ö v i d i d ő r e m e g á l l a n o m W i l l i a m P e r k i n s ( t 1602) viszonylag korai magyar h a t á s á n a k megemlítése végett. Isme13

14

16

ZOVÁNYI id. m. 66-73. W. ONG: Ramus, Method and Decay of Dialogue, Cambridge, Mass. 1959. c. könyvére gondolok. Vö.: CEGLE Imre, Theol. Szemle 1972., 329-338. BÁN Imre: Apáczai Csere János, Bp., 1958., 196-198., 206.

209

rétes, hogy Lőcsén m á r 1637-ben, t e h á t jóval Tolnai Daliék h a z a i agitációja előtt, m e g j e l e n t a n a g y a n g o l p u r i t á n u s h i t t u ­ dós k é t m ű v é n e k f o r d í t á s a I r a t o s i T. J á n o s t ó l : Az ember eleté­ nek boldogul való igazgatásának modgyáról és a Patika szer­ szamos Bolt. Megállapítható, hogy a m a g y a r író P e r k i n s m ű v e i n e k genfi k i a d á s ú l a t i n v á l t o z a t á t ( 1 6 1 4 - 1 6 1 8 ) h a s z n á l ­ j a , s a l a p s z ö v e g e a b e n n ü n k e t é r d e k l ő első m ű r e n é z v e az Eüdzoia, Hoc est, de bene beateque vivendi ratione traetatus. A filológust m o s t m á r a k ö v e t k e z ő k é r d é s e k érdeklik. Azonose a l a t i n szöveg P e r k i n s e r e d e t i a n g o l é r t e k e z é s é v e l , az A treatise of the Vocations or Colling of men... c. C a m b r i d g e - b e n 1 6 0 3 - b a n m e g j e l e n t m ű v e l ? M i b e n és hol t é r el I r a t o s i fordítá­ s a a l a t i n és az a n g o l m ű t ő l , feltéve h o g y a k e t t ő a z o n o s ? Az a n g o l conduct-book u g y a n i s , M a k k a i László s z e r i n t , m á r nyo­ m a t é k o s a n t a r t a l m a z z a az a n g o l p u r i t á n u s o k m u n k a m o r á l j á t , s e n n e k a t á r s a d a l o m h e n y é l ő i (a s z e r z e t e s e k , a n e m e s e k és a k o l d u s o k ) e l l e n i r á n y u l ó élét. M i n d e n n e k a m a g y a r t á r s a d a l ­ m i e s z m é k fejlődésében n a g y s z e r e p e l e n n e , h a a m a g y a r m ű ­ b e n m e g t a l á l h a t ó k , n o h a m a g y a r o r s z á g i é r v é n y e s ü l é s ü k alig­ h a k é p z e l h e t ő el a n g o l - h o l l a n d m ó d r a , c a l v i n i a l a p o z á s s a l , úgy, a h o g y a n M a x W e b e r , R i c h á r d T a w n e y és m á s o k l e í r t á k . F e l e l e t e t a d n i m a g a m s e m t u d o k az a n g o l e r e d e t i és az u n i ­ k u m s á r o s p a t a k i p é l d á n y i s m e r e t e híján. 16

11

18

19

T o l n a i D a l i J á n o s h e v e s k ü z d e l m e i iskolai, l i t u r g i á i k é r d é ­ s e k r ő l az e g y h á z i h i e r a r c h i a v e z e t ő i e l l e n folytak, g y a k o r l a t i m u n k á j a pedig, a t a n í t á s m e l l e t t , főként evangelizáló k ö r u t a k b a n állott: e z e k n e k részletei, s a j n á l a t o s m ó d o n , teljesen i s m e ­ r e t l e n e k e l ő t t ü n k . A n a g y g y a k o r l a t i é r z é k ű M e d g y e s i P á l vi­ s z o n t a l e g l é n y e g e s e b b k é r d é s e k e t , az e g y e t e m e s n é p m ű v e l é s és a p r e s b i t e r i e g y h á z i g a z g a t á s ü g y é t á l l í t o t t a e l ő t é r b e , s ér­ t ü k végső s o r o n n e m e r e d m é n y t e l e n k ü z d e l m e t f o l y t a t o t t . 16

17

18

19

BODONHELYI József, id. m. 29. Uo. MAKKAI: Anglia... 131. M. WEBER: Die protestantische Ethik und der Geist des Kapitalismus. 1904-1905. - Gesammelte Aufsátze zur Religionssoziologie, 1920-1921. Magyarul Gazdaság és társadalom, Bp., 1967. - R. H. TAWNEY: Religion and rise of the capitalism, London, 1926., átdolgozva 1937., reprint 1966.

210

Az iskolai o k t a t á s m á r a k ö z é p k o r b a n m a g y a r n y e l v e n kez­ d ő d ö t t a l a t i n iskola legalsó f o k o z a t á b a n , de c s a k a z o k s z á m á ­ r a , a k i k t a n u l n i a k a r t a k . A m a g y a r n y e l v c s u p á n az „ a n c i l l a l i n g u a e l a t i n á é " s z e r e p é t j á t s z o t t a , n o h a az a n y a n y e l v ű n é p ­ oktatást m á r a nagy h u m a n i s t a , Szenczi Molnár Albert sür­ gette. A magyar nyelv szerepe természetesen tovább terebé­ l y e s e d e t t a k ö z é p f o k ú o k t a t á s b a n is, e r r e s z o l g á l t a k S z e n c z i t u d ó s m ű v e i ( n y e l v t a n a és s z ó t á r a i ) , d e m i n d i g c s a k a m ű v e l ­ t e k , m a i szóval az é r t e l m i s é g és a k i v á l t s á g o s a k , t e h á t a p a p ­ s á g és a n e m e s s é g ( n a g y o b b v á r o s o k l a t i n i s k o l á i b a n a polgár­ ság) r é s z é r e . A „ s z e g é n y e g y ü g y ű k ö s s é g " ( t e h á t a falusi n é p ) t e l j e s e n az o r á l i s m ű v e l t s é g r e s z o r u l t : a z t t u d t a , a m i t a n é p ­ k ö l t é s z e t és a h i e d e l e m v i l á g r á ö r ö k í t e t t , v a g y a m i t a szószék­ ről hallott. A nagy m o r v a pedagógus, J a n Amos Komensky, akit mi csak Comeniusnak nevezünk, 1650-ben sárospataki b e k ö s z ö n t ő b e s z é d é b e n , a De cultura ingeniorumhan, m a j d az 1654-ben í r t Gentis felicitas c. n a g y s z a b á s ú politikai t r a k t u s á ­ b a n m e g d ö b b e n v e e m l e g e t i a m a g y a r n é p i s k o l á z á s s z i n t e tel­ jes hiányát. A j ó i n d u l a t ú idegen szemlélő arról beszél, hogy szinte megyényi t e r ü l e t e k falvaiban alig a k a d népiskola. A magyar p u r i t á n u s mozgalom büszkesége, Apáczai Csere Já­ n o s , a kiváló t u d ó s és n e v e l ő 1656 n o v e m b e r é b e n K o l o z s v á r t elhangzott igazgatói székfoglalójában, amely igen jellemző m ó d o n De summa scholarum necossitate szólt, a z t panaszolja, h o g y egész falvak e g y e t l e n s z e m e és szája a lelki t a n í t ó , m e r t csak ő t u d olvasni, m i n d e n írást hozzá visznek, hogy magya­ r á z z a . - M e d g y e s i P á l , a XVII. s z á z a d l e g k i v á l ó b b m a g y a r í r ó i n a k e g y i k e t e h á t a t á r s a d a l m i v a l ó s á g n y o m á s a a l a t t cse­ l e k s z i k , a m i k o r m e g k e z d i a g i t á c i ó j á t az a n g o l és h o l l a n d föl­ d ö n m á r g y a k o r l a t i l a g b e v á l t régimen presbyteriale, s presbi­ teri egyházigazgatás mellett. Magyar puritánusaink tudatá­ b a n e k e t t ő ( n é p m ű v e l é s és d e m o k r a t i k u s e g y h á z i g a z g a t á s ) 20

2 1

Comenius Magyarországon (szerk. Kovács Endre), Bp., 1970., 98-99. (De cult. ing.) és BÁN I.: Irodalomtörténet 1950/4., 108., (Gentis felicitas). Vö.: még Ped. Szemle, 1958., 964-972. (Makkai L.) FELMÉRI Lajos kiad. (latinul), Kolozsvár, 1894., 9-10.

211

s z é t b o n t h a t a t l a n u l egybekapcsolódik. Mikolai Hegedűs J á n o s m á r 1 6 4 8 - b a n U t r e c h t b e n k i a d o t t Biblia tanúi c. Grosse-fordít á s á b a n h e v e s e n k i k e l az u r a k és a p a p o k h a n y a g s á g a e l l e n , felelősségre vonja ő k e t a „ m a g y a r schola" h i á n y a m i a t t : „ a sze­ g é n y k ö s s é g sok h e l y e k e n majd t ö b b i r e csak h í r é t hallja, hogy v a g y o n biblia", m e r t o l v a s n i n e m t u d j a . M e d g y e s i P á l teljes h a r c i f e g y v e r z e t b e n áll k i e k é r d é s e k v i t á j á r a 1 6 5 0 - b e n m e g j e l e n t Dialógus politico-ecclesiasticus azaz két keresztyén embernek egymással való beszélgetések... a presbitériumról c. k ö n y v é b e n . I n n e n is i d é z n ü n k kell n é h á n y részletet a megtisztításra váró „reformata religio" nevében m o n d o t t , l é n y e g é b e n a z o n b a n a m a g y a r t á r s a d a l o m súlyos el­ l e n t m o n d á s a i t f e l t á r ó g o n d o l a t m e n e t b ő l . A p r e s b i t e r i igazga­ t á s ü g y é b e n t á j é k o z a t l a n kérdezővel az a n g o l és n y u g a t - e u r ó ­ p a i v i s z o n y o k k a l i s m e r ő s , k i t ű n ő k é p z e t t s é g ű felelő áll s z e m ­ b e n , s a k ü l f ö l d ö n t a n u l t a k a t p o n t o s és k é n y s z e r í t ő e r e j ű logikával alkalmazza a hazai viszonyokra. 22

„ F . K é r d j e d : m i é r t n e m a m i n e m z e t ü n k h ö z való? M e r t ú g y m o n d a n a k - g o n o s z , n y a k a s n e m z e t ez, s t ö b b efélék. É n pedig azt m o n d o m , hogy i n k á b b ezt kellene egyik nagy okul f e l v e n n i , h o g y P r e s b y t e r i u m l e n n e k ö z t ü n k , h o g y ily n y a k a s ez a m i n e m z e t ü n k : h a d d s z e l é d ü l n e , h a d d s z o k n é k a m i n y a ­ k u n k is a K r i s z t u s j á r m á b a n . . . L e g e l s ő b b e n is a z t m o n d j a [ti. az e l l e n k e z ő fél]: Az P r e s b y teriumot szivünk szerént kivánnók bevezetni, ha a mi késsé­ g ü n k n e k [ = k ö z n é p ü n k n e k ] n y a v a l y á s és szolgai (jobbágyi) állapotja és a r r a való a l k a l m a t l a n s á g a e n g e d n é . . . A n a g y R e n d [ = a f ő r e n d e k , a n e m e s s é g ] i l y e n e k e t is forgat: 1. A m i j o b b á ­ g y a i n k d o l g a i n k felől e l v o n a t t a t n á n a k . 2. J o b b á g y a i n k fiait k e z ü n k b ő l k i v e n n é k . 3. J o b b á g y i n k l e n n é n e k a m i i n t ő i n k , s m i n a g y o b b , ők l e n n é n e k az E k k l é s i á n b í r á i n k , s a z o k u t á n k e l l e n e n e k ü n k s o m p o r d á l n u n k . 4. E g y é b k é n t is p e n i g m i l y r ú t v i s z á l k o d á s r a a d n a ez o k o t a T a n é t ó r e n d [ = a p a p s á g ] és a nagy emberek között.

A magyar irodalom története, II., Bp., 1964., Akad. Kiadó, 237. (E sorok író­ jától.)

212

De m o n d j a d : Majd j o b b á g y o m m a l ü l n é k l á b a s l a g [ = e g y m á s m e l l e t t ] a P r e s b y t e r i u m b a n ! H á t az I s t e n igéjének h a l l g a t á s á ­ b a n m i é r t ülsz? K. T a l á m t u d a t l a n s á g o k r ó l szólnál? F. Abban nagyobb akadályt látok, s n e m csak a jobbágy ilyen, h a n e m e g y e b e k is n a g y r é s z é t . D e k i b ű n e , h o g y t u d a t ­ l a n o k ? . . . E l ő s z ö r is p e n i g h a l a d é k n é l k ü l a m a g y a r írás-olva­ s á s r a való s k ó l á k a t ( m i n t m á r ez is e l v é g e z t e t e t t dolog volna) v a l a h u l l e h e t n e , el k e l l e n e i n d é t a n i . " F e l kell h í v n o m a figyelmet a r r a , hogy p r e s b i t é r i u m o k m á r 1616-tól a l a k u l t a k a H a b s b u r g - h a t a l o m é r d e k k ö r é b e eső d u ­ n á n t ú l i v é g v á r a k b a n , a l é n y e g e s a z o n b a n az, hogy e z e k k a t o ­ n a i és p o l g á r i e l e m e k b ő l á l l o t t a k , M e d g y e s i P á l v i s z o n t a p a ­ r a s z t s á g s z é l e s r é t e g e i t k í v á n n á egy a s z t a l h o z ü l t e t n i a n e ­ m e s s é g g e l , saját földesuraival. A k ü l ö n b s é g r e n d k í v ü l n a g y , és i n d o k o l t M a k k a i László m o n o g r á f i á j á n a k címe, a m i k o r a p u r i ­ t á n o k n a k a f e u d a l i z m u s e l l e n v í v o t t harcáról b e s z é l . U t a l n o m kell a r r a is, h o g y M e d g y e s i P á l n e m z e t f o g a l m a valamennyi művéből kitetszőleg - tágabb, mint a magyar ne­ m e s i n e m z e t (a gens vagy natio hungarica) fogalma. N e m egé­ s z e n új e s z m e ez, t ö r t é n e t é t a reformáció XVI. s z á z a d i nagyjai n á l is l e h e t n e n y o m o z n i , d e M e d g y e s i és m á s p u r i t á n u s o k d e m o k r a t i k u s k ö v e t e l m é n y e i n e k f é n y é b e n új é r t e l m e t n y e r . E z a t á g a b b n e m z e t t u d a t j u t kifejezésre k i t ű n ő f e l é p í t é s ű , m ű v é s z i s t í l u s ú p r é d i k á c i ó i b a n is, a m e l y e k k ü l ö n ö s e n az 1657-58-as évek nemzeti katasztrófáinak megrendítő esemé­ n y e i t siratják, a c s a p á s o k o k a i t - r é g i m a g y a r r e f o r m á t o r i gon­ d o l a t m e n e t t e l - a n e m z e t i b ű n ö k b e n látják. Medgyesi odáig m e g y , hogy az egész m a g y a r feudális j o g r e n d e t m e g k é r d ő j e l e ­ zi, a p e r e s e l j á r á s o k s o k a s á g á t az i s t e n i h a r a g o t k i v á l t ó i n d o 23

24

2 5

A Dialógusnak Révész Imre által válogatott szemelvényei közül, Ref. Egy­ ház, 1950. nov. szám, 28-29. L. az 1. jegyzetet. Vallásos köntösben ugyanaz a „kritikai szemlélet", amelyről Szűcs Jenő be­ szél A nemzet historikuma és a történelemszemlélet nemzeti látószöge c. ta­ nulmányában. Nemzet és történelem c. tanulmánykötetében, Bp., 1974., 135., 172-173.

213

kok között szerepelteti. A p u r i t á n u s o k üldözését, reformjaik m e g h i ú s í t á s á t is s z i n t ú g y a h a r a g v ó i s t e n s é g b o s s z ú á l l á s a k é n t m u t a t j a b e . M e g g y ő z ő d é s e m , h o g y a m a g y a r m ű v e l ő d é s - és irodalomtörténetnek Medgyesi Pál iránt m é g törlesztendő adósságai vannak. Rendkívül kiterjedt műveltségének anya­ g á t j ó r é s z t n e m m é r t ü k fel. C s a k e g y e t l e n a d a t o t idézek: első m ű v é s z i J a n u s P a n n o n i u s f o r d í t ó n k . B á r c s a k egy k é t e s h i t e ­ lű v e r s e t ü l t e t á t m a g y a r r a , n i n c s k é t s é g felőle, h o g y i s m e r i XV. s z á z a d i n a g y h u m a n i s t á n k m ű v e i t . S e m a Praxis pietatis, s e m a Dialógus m ű v e l ő d é s i a d a t a i t , f o r r á s a i t n e m dolgoz­ t u k fel a l a p o s a n , h i á n y z i k p r é d i k á c i ó i n a k s t i l i s z t i k a i e l e m ­ zése. 2 6

27

A m a g y a r p u r i t á n u s m o z g a l o m n a k k i e m e l k e d ő a l a k j a volt K o m á r o m i C s i p k é s G y ö r g y , D e b r e c e n l e l k i p á s z t o r a , a XVII. század kiváló tudósa. Debrecen város ösztöndíjával u t a z o t t U t r e c h t b e 1650-ben, 1 6 5 3 - b a n u g y a n i t t a teológia d o k t o r a lett, 1654-ben héber, 1655-ben m a g y a r n y e l v t a n t adott ki latin n y e l v e n (Hungária illustrata), megjárta Angliát (valószínűleg O x f o r d b a n i d ő z ö t t ) . 1653 n y a r á n l e t t a d e b r e c e n i k o l l é g i u m professzora; 1657-ben, m á r m i n t Debrecen vezető lelkésze, ő s z e r k e s z t e t t e m e g a főiskola új t ö r v é n y e i t . 1 6 6 2 - b e n Angliai puritanizmus c í m e n a d o t t k i egy, s a j n o s m a m á r i s m e r e t l e n A m e s i u s - f o r d í t á s t , 1 6 6 4 - b e n p e d i g l a t i n n y e l v e n a n g o l nyelv­ t a n t t e t t k ö z z é D e b r e c e n b e n , s ez m ű v e l ő d é s t ö r t é n e t ü n k n e k egyik k ü l ö n ö s e n é r d e k e s e m l é k e . 1664-ben m a g y a r n y e l v ű ira­ tot tett közzé a debreceniek tájékoztatására a pestisveszede­ lem ügyében, míg a következő évben magyar nyelven komoly felvilágosító i r a t b a n t á m a d t a a b a b o n á s félelmet az ü s t ö k ö s ö k ­ től, s elítélte az a s z t r o l ó g i á t . L a t i n és m a g y a r n y e l v e n s z á m o s p r é d i k á c i ó s k ö t e t e t a d o t t sajtó alá, v é g ü l ú j r a m a g y a r r a fordí­ t o t t a az egész bibliát. H u m a n i s t a ö n t u d a t a o d á i g terjedt, hogy 1 6 7 7 - b e n k i n y o m a t t a saját m ű v e i n e k bibliográfiáját. M a m á r s z i n t e el s e m t u d j u k k é p z e l n i , h o g y fért b e l e e k k o r a m u n k á s -

Vö.: Irodalomtörténet, 1954., 516-517. (Bán I.) BÁN Imre: Janus Pannonius és a magyar irodalmi Pannonius c. kötetben, Bp., 1975., 501-502.

214

hagyomány,

a

Janus

s á g m i n d ö s s z e 50 é v r e s z a b o t t é l e t i d e j é b e . M a g y a r á z a t k é n t legfeljebb a p u r i t á n u s m u n k a m o r á l r a h i v a t k o z h a t u n k . H a s z ­ n á l n i és t a n í t a n i m i n d e n k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t ! E g y m o d e r n K o m á r o m i C s i p k é s - m o n o g r á f i a h i á n y a a régi m a g y a r i r o d a l o m k u t a t ó i n a k egyik n y o m a s z t ó a d ó s s á g a . M e g kell m é g j e g y e z ­ n e m , hogy D e b r e c e n n e k , a p u r i t á n u s e s z m é k egyik fellegvárá­ n a k a XVII. s z á z a d b a n n e m volt s z ü k s é g e p r e s b i t é r i u m r a , m e r t önálló p o l g á r v á r o s , s z i n t e v á r o s á l l a m volt, a m e l y n e k sze­ n á t u s a és n a g y t a n á c s a a civitas és az ecclesia ü g y e i t e g y ü t t i n t é z t e , j ó r é s z t f ü g g e t l e n ü l m i n d e n e g y h á z i és fejedelmi szer­ v e z e t t ő l (államjogilag u g y a n i s E r d é l y h e z t a r t o z o t t ! ) , a k á r c s a k C a l v i n Genfje. 28

A m a g y a r p u r i t á n u s m o z g a l o m l e g k i v á l ó b b és l e g b á t r a b b képviselője a G y u l a f e h é r v á r t és K o l o z s v á r t m ű k ö d ő A p á c z a i C s e r e J á n o s volt. 1648 és 1653 k ö z ö t t öt évet t ö l t ö t t H o l l a n d i a egyetemein, főként U t r e c h t b e n , s itt alaposan megismerte a p u r i t a n i z m u s teológiáját, á l l a m e l m é l e t é t , az a n g o l f o r r a d a ­ l o m e s e m é n y e i t , s a m i a legjelentősebb, D e s c a r t e s filozófiáját. A modern tudományos gondolkodás e nagy úttörőjének eszmé­ it ő h i r d e t t e először s z e l l e m i é l e t ü n k b e n . F ő m ű v e a Magyar Encyclopaedia ( 1 6 5 3 - 1 6 5 5 ) . E z a v i l á g i r o d a l o m egyik első - h a n e m é p p e n a legelső? - n e m z e t i n y e l v ű t u d o m á n y t á r a . A p á ­ czai s z i l á r d p u r i t á n u s m e g g y ő z ő d é s ű , A m e s i u s t e o l ó g i á j á n , F e n n e r és A l t h u s i u s á l l a m e l m é l e t é n i s k o l á z o t t d e m o k r a t a t u ­ dós volt, a k i a z o n b a n , n á l u n k e l s ő k é n t , f e l i s m e r t e a világi t u ­ d o m á n y o s s á g a u t o n ó m i á j á t , ezt n e m r e n d e l t e a l á a v a l l á s n a k , sőt a t e r m é s z e t t u d o m á n y o k m e g h o n o s í t á s á n a k elvét és t á r s a ­ d a l m i s z ü k s é g s z e r ű s é g é t h i r d e t t e . E m e l l e t t egész é l e t é t a n e m z e t i n y e l v ű m ű v e l ő d é s r e , az alsó fokú a n y a n y e l v i o k t a t á s ­ r a t e t t e fel, n o h a a l e g m a g a s a b b t u d o m á n y o s k é p e s s é g e k é s i s m e r e t a n y a g b i r t o k á b a n volt. Az e l m ú l t é v b e n ü n n e p e l t ü k s z ü l e t é s é n e k 350. évfordulóját, e z é r t - ú g y h i s z e m - e k ö r b e n

2 8

Komáromi Csipkésre ZOVÁNYI Cikkei, 246-247., BÁN: Apáczai, 107-108. Angol nyelvtanának kitűnő modern feldolgozása Béla KORPONAY: Anglicum specilegium, the first english grammar printed in Hungary (1664). Debrecen, 1972., Publications of the English Departement of the L. Kossuth University, Debrecen, pp. 65-95.

215

r ó l a n e m k e l l t ö b b e t m o n d a n o m . A fejedelmi h a t a l o m m a l is szembeszálló forradalmi bátorsága szintén közismert, n o h a saját v a l l o m á s a s z e r i n t , s o h a s e m g o n d o l t az i n d e p e n d e n s esz­ mék magyarországi alkalmazására. A magyar puritanizmus n e m tűzte, m e r t n e m tűzhette na­ p i r e n d r e a f e u d á l i s m a g y a r v i s z o n y o k f e l s z á m o l á s á t , az e p i s copalis e g y h á z i g a z g a t á s f é l r e t o l á s á t . H a t á s a e n n e k e l l e n é r e igen n a g y volt a m a g y a r m ű v e l ő d é s r e . A sok h e l y e n c s a k u g y a n m e g a l a k u l t p r e s b i t é r i u m o k , n o l e n s - v o l e n s , d e m o k r a t i k u s csí­ r á k a t p l á n t á l t a k a m a g y a r k ö z é l e t b e ; a h i r d e t e t t és v a l ó b a n gyakorolt p u r i t á n u s életvitel a n é p széles rétegeit k é s z í t e t t e fel a XVII. s z á z a d u t o l s ó h a r m a d á n a k n e m z e t i s o r s c s a p á s a i e l v i s e l é s é r e . R é v é s z I m r e e m l é k e z t e t e t t a r r a , h o g y a XVII. s z á z a d 2. felében m i l y n a g y m é r t é k b e n m e g e r ő s ö d ö t t a j o b ­ b á g y v é d ő t e n d e n c i a : e l é g h a M a r t o n f a l v i György n a g y s z a b á s ú d e b r e c e n i t u d o m á n y o s m u n k á s s á g á r a , de a k á r Diószegi K. Ist­ ván, K o m á r o m i Csipkés György prédikációira vagy Tofeus M i h á l y e g y é b k é n t teológiailag és filozófiailag k o n z e r v a t í v egy­ h á z i b e s z é d e i r e u t a l u n k . E z a szociális é r z é k e n y s é g a puritánus eszmék hatása. 2 9

A h é t k ö z n a p o k p u r i t a n i z m u s á t B e t h l e n Miklós erdélyi k a n ­ cellár m u t a t t a b e m a g a s szépírói é r t é k ű Önéletírásában. Idé­ z e m : „ M é g i n a n n o 1667. k e z d e t t e m volt p r é d i k á t o r h á z a t csi­ n á l t a t n i ; az m e g k é s z ü l v é n , f o g a d é k p r é d i k á t o r t , U z o n i B a ­ lázst, néhai condiscipulusomat, Apáczai J á n o s tanítványát, h o n n t a n u l t e m b e r b e n sok a k a d é m i k u s t t u d o m á n y á v a l , b u z g ó s á g á v a l m e g h a l a d ó m e r ő a p o s t o l e m b e r t . . . E z az U z o n i f u n d á l á i t t a r e f o r m a t a ecclesiát, i t t is az a s t h m a b a n h a l a m e g ; az Ú r h á z á n a k szerelme emészté meg, mert noha Bethlen Farkas, kivált először s e m m i t n e m fizetett n é k i , m é g i s m i n d e n n a p k é t ­ s z e r t e t t n á l a k ö n y ö r g é s t , n á l a m k é t s z e r . Scholát is c s i n á l t a t a v é l e m és m i n d férfi, m i n d l e á n y g y e r m e k e t t a n í t o t t . " í m e a

RÉVÉSZ Imre: Társadalmi és politikai eszmék a magyar puritanizmusban. Értekezések a filozófiai és társadalmi tudományok köréből, VI. köt., 3. sz., Bp., MTA, 1948., 7. skk.

216

n é p n e v e l é s m e g s z á l l o t t j a az a k k o r e g y e d ü l l e h e t s é g e s e g y h á z i formák között. V é g ü l a g á l y a r a b o k m u t a t t á k fel a p u r i t á n u s m a g a t a r t á s ­ n a k „impavidum ferient r u i n a e " változatát. Voltak közöttük e v a n g é l i k u s h i t v a l l ó k is, a r e f o r m á t u s confessio hívei a z o n b a n k é t s é g k í v ü l p u r i t á n u s o k v o l t a k . Sellyei I s t v á n d u n á n t ú l i sup e r i n t e n d e n s 1674 m á j u s á b a n kijelentette, Otrokocsi Fóris F e r e n c a Furor bestiáé c. e m l é k i r a t á b a n s z i n t é n m e g í r t a , hogy a b ű n ö s s é g ü k e l i s m e r é s e a h i t t a g a d á s o n k í v ü l h a z a á r u l á s t is j e l e n t e t t v o l n a . H a m e g t e s z i k , e l á r u l j á k a h a z a t ö r v é n y e i t és meggyalázzák őseiket. 30

31

A puritánizmus mozgalmai jelentékenyen hozzájárultak a nemzeti eszme kitágításához - a nemesi hazafiságtól a népi p a t r i o t i z m u s felé - , s n e m v é l e t l e n , h o g y a Thököly- és R á k ó ­ c z i - s z a b a d s á g h a r c s o r á n a p r o t e s t á n s p r é d i k á t o r o k figyelmet érdemlő politikai szerepet játszottak.

3 0

3 1

Bethlen Miklós Önéletírása (V. WINDISCH Éva kiadása), Bp., 1955., I. 235. - BÁN I.: Apáczai... 542-543. Kocsi Csergő Bálint: Narratio brevis de opressa libertate Ecclesiarum Hungaricarum, kiadva Frid. Ad. Lampe: História Ecclesiae Reformatae in Hungária et Transylvania, Trajecti ad Rhenum 1728., pp. 796-797. - Ma­ gyarul Bod Péter: Kősziklán épült ház ostroma, kiadta Szilágyi Sándor, Lip­ cse, 1866. 55-56. - OTROKOCSI FÓRIS Ferenc: Furor bestiáé (latin-ma­ gyar kiad.), Debrecen, 1928., 21.

217

KORAI FELVILÁGOSODÁS ÉS NEMZETI M Ű V E L T S É G

A R á k ó c z i - s z a b a d s á g h a r c k e l e t k e z é s e , lefolyása és k i m e n e t e l e , m i n t e z t a k o n f e r e n c i á n e l h a n g z o t t v a l a m e n n y i e l ő a d á s bizo­ nyította, egyrészt a hazai t á r s a d a l m i viszonyok függvénye volt, m á s f e l ő l az e u r ó p a i p o l i t i k a e r ő v o n a l a i b e f o l y á s o l t á k . N i n c s ez m á s k é n t s z e l l e m i t é r e n s e m , n o h a i t t , l á t s z ó l a g , az autochton, hazai tényezők nagyobb szerepet kapnak. Felada­ t o m az, h o g y a XVII. s z á z a d m á s o d i k fele M a g y a r o r s z á g á n a k szellemi képét megrajzoljam, s kiemeljem azokat a szálakat, a m e l y e k a V e z é r l ő F e j e d e l e m k o r a felé h a l a d n a k . A v á l l a l k o ­ z á s n e m k ö n n y ű , i g e n n a g y t e r ü l e t r e s z é t s z ó r t m ű v e l ő d é s i és ideológiai t e l j e s í t m é n y e k e t kell á t t e k i n t e n i e , s a z t is m e g kell e m l í t e n e m , hogy r é g e b b i vagy legújabb ö s s z e f o g l a l á s a i n k elle­ n é r e is s o k m é g a f e h é r folt a XVII. s z á z a d m á s o d i k f e l é n e k s z e l l e m i t é r k é p é n . Másfelől a c í m b e n megjelölt k é t fogalom a felvilágosodás és a n e m z e t i m ű v e l t s é g - m a g a is v i t a t á r g y a lehet mostani előadásunk vonatkozásában. Kérdhetjük ugyan­ is, hogy a XVII. s z á z a d c s a k u g y a n jövőt formáló szellemi m o z ­ g a l m a i t n e v e z h e t j ü k - e m á r f e l v i l á g o s o d á s n a k , és n a g y o n jól t u d j u k a z t is: a haza, a nemzet, a nemzetség h á n y f é l e é r t e l m e ­ zése t a l á l h a t ó a XVII. s z á z a d b a n s m a g á b a n a R á k ó c z i - k o r b a n is. M i t é r t s ü n k a z o n a gens Hungarán, a m e l y n e k sebei újból felfakadoztak? 1

E l ő a d á s o m t e h á t c s a k a r r a v á l l a l k o z h a t , h o g y a XVII. szá­ z a d i m ű v e l ő d é s t ö r t é n e t (főként i r o d a l o m t ö r t é n e t ) a d a t a i n a k

1

A Recrudescunt latin és magyar szövegének kritikai kiadása Ráday iratai, Bp., 1955., I., 92-110.

218

Pál

f é n y é b e n a z t vázolja, h o g y a n l á t o m m i n d e z t j ó m a g a m , a k i j ó ­ r é s z t fél é l e t e t t ö l t ö t t e m ilyfajta k u t a t á s o k b a n . M i n d e z p e r s z e n e m pallium a tévedések ellen, s nyilvánvaló, hogy a szemé­ lyes k o c k á z a t o t is v á l l a l n o m kell. T u r ó c z i - T r o s t l e r J ó z s e f az I r o d a l o m t ö r t é n e t 1 9 5 3 . évfolya­ m á b a n megjelent t a n u l m á n y á n a k , óvatosan, csak A magyar felvilágosodás előtörténetéhez címet adta, s összefoglalásának 2. p o n t j á b a n e g y é r t e l m ű l e g k i j e l e n t e t t e : „ N e m i s m e r ü n k olyan XVII. s z á z a d i v a g y X V I I I . s z á z a d eleji m a g y a r n y e l v ű i r o d a l ­ m i m e g n y i l a t k o z á s t , a m e l y pl. a felvilágosodás l e g f o n t o s a b b j e l l e m z ő v o n á s a i t e g y e s í t e n é m a g á b a n , s n e i s m e r n e teológiai v a g y l e g a l á b b v a l l á s i f e n n t a r t á s o k a t . " E h h e z legfeljebb a z t t e h e t j ü k h o z z á , h o g y l a t i n n y e l v ű t s e m i s m e r ü n k . Igaz, h o g y a kiváló k u t a t ó m a g a is f e l s o r a k o z t a t t a a z o k a t a szellemi m o z ­ g a l m a k a t , a m e l y e k e t ez „ e l ő t ö r t é n e t " - h e z t a r t o z ó n a k m i n ő s í t ­ h e t e t t , s e z e k e t a p u r i t a n i z m u s b a n , a k a r t é z i á n u s filozófiában, a s z t o i c i z m u s b a n és az i r é n i k u s g o n d o l a t t e r j e d é s é b e n h a t á ­ r o z t a m e g . M i n d e z m é g s e m j e l e n t i a z t , h o g y a XVII. s z á z a d i m a g y a r szellemi é l e t b e n j e l e n volt a francia t í p u s ú „ k o r a i fel­ v i l á g o s o d á s " , a m e l y a P a u l H a z á r d m e g j e l ö l t e „crise d e la c o n s c i e n c e e u r o p é e n n e " - b e n n y i l v á n u l t m e g a k é t s z á z a d for­ d u l ó j á n , s a m e l y n e k n a g y s z a b á s ú d o k u m e n t u m a Bayle h í r e s Dictionnaire-je. M e g kell j e g y e z n e m , h o g y a l e g ú j a b b f r a n c i a i r o d a l o m t ö r t é n e t i k u t a t á s P i e r r e Bayle igazi „ p h i l o s o p h e " vol­ t á t és v a l l á s t a l a n s á g á t is megkérdőjelezi, s h a n e m h i s z ü n k is P a u l D i b o n n a k , a k i a „hívő B a y l e " t é z i s é t v é d t e (1959), a n n y i bizonyos, hogy a nagy francia gondolkodó kálvinista vallásá­ n a k előírásait szigorúan megtartotta: R o t t e r d a m b a n rendsze­ r e s e n l á t o g a t t a az i s t e n t i s z t e l e t e k e t , s é v e n t e n é g y s z e r ú r v a c s o r á z o t t . E n n y i v é d e k e z é s m é g a p o l g á r i m i n t a á l l a m b a n is 2

3

4

5

2

3

4

5

TURÓCZI-TROSTLER József: Magyar irodalom - világirodalom. Bp., 1961., I. 362. HAZÁRD, Paul: La crise de la conscience européenne, Paris, 1927. és 1965. A híres Dictionnaire első kiadása 1697-ben jelent meg. Littérature franqaise. L'áge classique, III. 1680-1720 par POMEAU, René Paris Arthaud 1971. 192. s köv. - DIBON, Pierre: Bayle, le philosophe de Rotterdam, Paris, Amsterdam, 1959.

219

kellett, egyébként gondolhatott, amit akart. Mindezzel csak a r r a k í v á n u n k u t a l n i , h o g y a feudális M a g y a r o r s z á g o n , k ü l ö ­ n ö s e n az e l l e n r e f o r m á c i ó f o l y t o n o s a n e r ő s ö d ő n y o m á s a a l a t t , a l i g h a , v a g y l e g a l á b b i s i g e n k e v é s s é volt t a l a j a m é g a B a y l e k é p v i s e l t e ó v a t o s f e l v i l á g o s o d á s n a k is. A r r a is e m l é k e z t e t e k , hogy S z a u d e r József, m a g y a r f e l v i l á g o s o d á s u n k kiváló s z a k é r ­ tője, e s z e l l e m i m o z g a l o m h a z a i j e l e n l é t é r e c s a k 1730 t á j á r ó l k ö v e t k e z t e t , m i n t h o g y a k a t o l i k u s e g y h á z e z e k b e n az é v e k b e n k e z d i t á m a d n i az i n d i f f e r e n t i z m u s t , a p r o t e s t á n s o r t o d o x i a p e d i g a r e m o n s t r a n s és egyéb h e t e r o d o x e s z m é k e t . Újólag és n y o m a t é k k a l h a n g s ú l y o z n u n k kell, h o g y n é z e t ü n k s z e r i n t fel­ világosodásról csak ott lehet vagy érdemes beszélni, ahol a vallási t u d a t f o r m á t ó l való e l s z a k a d á s , t e h á t a laicizálódás m á r j e l e n t é k e n y s z i n t e t é r el, h a ez n e m n y i l v á n u l t is m e g a v a l l á s külsőségeivel történő szakítás formáiban. 6

T é m á n k szempontjából azonban többé-kevésbé közömbös, h o g y a XVII. s z á z a d e l ő r e m u t a t ó szellemi m o z g a l m a i t m i n e k n e v e z z ü k - e l ő t ö r t é n e t v a g y k o r a i felvilágosodás? - , a t é n y e k u g y a n i s m a g u k é r t f o g n a k b e s z é l n i . E z e k k ö z ü l p e d i g első és a l a p v e t ő az, hogy a m a g y a r szellemi élet és m ű v e l ő d é s é l e s e n és k i b é k í t h e t e t l e n ü l k e t t é o s z t o t t volt: k a t o l i k u s vagy p r o t e s ­ t á n s . H a először a t á r s a d a l m i t u d a t f o r m á k l e g f o n t o s a b b i k á t , a filozófiai g o n d o l k o d á s t v e s s z ü k s z e m ü g y r e , e t é t e l t m á r világo­ s a n i g a z o l h a t j u k . M a g a a t é n y t e r m é s z e t e s e n e d d i g s e m volt i s m e r e t l e n : E r d é l y i J á n o s , K v a c s a l a J á n o s és f ő k é n t M á t r a i L á s z l ó k u t a t á s a i teljes v i l á g í t á s b a h e l y e z t é k , h a a r é g i e k n é l a t á r s a d a l m i m e g h a t á r o z ó k r a n e m is d e r ü l t fény. C s a k futóla­ gos s z e m l é b ő l is kiviláglik, h o g y az ú j , h a t e o l ó g i a i k ö n t ö s b e b u r k o l t a n is, m i n d i g a p r o t e s t á n s o l d a l o n j e l e n t k e z i k . R a m u s logikája B i s t e r f e l d H e n r i k t a n k ö n y v e i és T o l n a i D a l i J á n o s 7

6

7

SZAUDER József: A XVIII. századi magyar irodalom és a felvilágosodás kutatásának feladatai, (ItK 1969.) és uő.: Az estve és az álom, Bp., 1970., 27-28. ERDÉLYI János: A bölcsészet Magyarországon, Bp., 1885. (Filozófiai írók Tára); KVACSALA János: Egy félszázad a magyarországi philosophia tör­ ténetéből (Budapesti Szemle, 1891., 67. k.); MÁTRAI László: Régi magyar filozófusok, Bp., 1961.

220

v a k m e r ő iskolai r e f o r m j a n y o m á n j e l e n i k m e g a m a g y a r szel­ l e m i é l e t b e n ; a C o m e n i u s h a t á s a a l a t t filozofáló B a y e r J á n o s e l ő s z ö r t a g l a l j a v i l á g o s a n B a c o n elveit; P ó s a h á z i J á n o s és C z a b á n I z s á k az a t o m i z m u s m a g y a r filozófusai. L e g m a g a s a b b ­ r a természetesen a kartéziánus Apáczai Csere J á n o s emelke­ d i k , a k i m á r Magyar Encyclopaediájáhan bizonyságot tesz a t u d o m á n y o k n a k a t e o l ó g i á t ó l való f ü g g e t l e n s é g é r ő l , s p u r i t á nus-vallásos meggyőződése ellenére ki m e r i jelenteni, hogy a biblia m i n d i g a k ö z n é p n y e l v é n beszél, s igazságai a t u d o m á n y t é t e l e i v e l e l l e n ő r i z e n d ő k . A k a r t é z i á n u s filozófia a s z á z a d u t o l s ó h a r m a d á r a s z i n t e polgárjogot n y e r Kolozsvár és D e b r e ­ c e n felsőfokú t a n i n t é z e t e i b e n ( S z a t h m á r n é m e t i M i h á l y , S z a t h m á r i P a p J á n o s , Szilágyi T ö n k ő M á r t o n , A p á t i Miklós), h a bi­ zonyos visszalépésekkel, Apáczai merész elveinek részleges f e l a d á s á v a l is. D e b r e c e n h o s s z ú i d ő r e á l l a n d ó s u l ó r a m i z m u s a v i s z o n t - Szilágyi M á r t o n c s a k k r y p t o k a r t é z i á n u s volt - m á r m a g á n a p r o t e s t á n s filozófiai g o n d o l k o d á s o n és az o k t a t á s o n b e l ü l is i n k á b b k e r é k k ö t ő volt, m i n t s e m a m o d e r n g o n d o l k o d á s előkészítője. T é v e d n é n k u g y a n i s , h a a h e l y z e t e t i d e a l i z á l n á n k . D e s c a r t e s - n a k is v o l t a k i g e n h e v e s h a z a i t á m a d ó i a p r o t e s t á n ­ sok s o r a i b a n (pl. B a y e r J á n o s vagy m a g a P ó s a h á z i ) , s az arisz­ totelészi s k o l a s z t i k a v é d e l m e z ő i m á r T o l n a i Dali J á n o s r e f o r m ­ j a i ellen is a z z a l t i l t a k o z t a k , hogy a d e á k o k a t - a j ö v e n d ő p a p ­ j a i t - a „ k ö r m ü k t ő l - f o g u k t ó l " (értsd: a v i t a k é s z s é g t ő l ) fosztják meg. 8

9

Az a r i s z t o t e l é s z i a l a p o z á s ú s k o l a s z t i k a v i s z o n t teljes h a t é ­ k o n y s á g á v a l élt, s o h a k é t s é g b e n e m v o n t é r v é n y e s s é g g e l , a k a t o l i k u s filozófiai g o n d o l k o d á s b a n . E l é g , h a i t t K é r y J á n o s gróf Universa Philosophia Scholastica c. n a g y s z a b á s ú h á r o m ­ kötetes m ű v é r e u t a l u n k . A pálos generális (később szerémi, c s a n á d i és váci p ü s p ö k ) 1 6 7 3 - b a n P o z s o n y b a n megjelent egye­ t e m i t a n k ö n y v e ( R M K II. 1325) 1327 folio l a p o t t ö l t m e g , s mint munkateljesítmény tiszteletre méltó, forrásai azonban 8

9

BÁN Imre: Apáczai Csere János, Bp., 1958., 482. (Disputatio de mente humana!) MAKKAI László: A magyar puritánusok harca a feudalizmus ellen, Bp., 1952., 89.

221

a n n y i r a a jezsuita újskolasztikából valók (Arisztotelész, Sua­ r e z , L e o n a r d u s L e s s i u s s m a g a az A q u i n ó i ) , h o g y k o r s z e r ű g o n d o l a t o t a l i g h a t a l á l u n k b e n n e . E g y s z e r m é g i s é r d e m e s len­ n e vele foglalkozni, l e g a l á b b a z t t u d n ó k m e g az i l y e n vizsgá­ lódásból, m i t cáfol, mivel v i t a t k o z i k . A l e g n a g y o b b t e r j e d e l m ű II. r é s z (501 lap) é p p e n a fizikát t á r g y a l j a . Z e m p l é n J o l á n ki­ t ű n ő fizikatörténete Kérynek a nevét sem említi, minthogy a k ö n y v c í m e s z i n t e elfedi a t a r t a l m á t , n e m g o n d o l h a t o t t r á , hogy fizika is l a p p a n g b e n n e . A r ó m a i Collegium G e r m a n i c u m e t H u n g a r i c u m elöljárói e g y é b k é n t K é r y t ingenium excellensk é n t , magnorum talentorumnak jellemezték. Kétségkívül k o r a l e g r a g y o g ó b b l a t i n s z ó n o k a volt (ő t e m e t t e Z r í n y i M i k ­ lóst), s m i n t t ö r t é n e t í r ó is n e v e z e t e s , a Mártis Turcici ferocia s z e r z ő j e . - A j e z s u i t a filozófia egyik h i v a t a l o s a volt S z e n t i v á n y i M á r t o n n a g y s z o m b a t i e g y e t e m i t a n á r , a k i a Curiosiora et selectiora variarum scientiarum miscellanea hét kötetében ( 1 6 8 9 - 1 7 0 9 ) a l e g t a r k á b b a n y a g o t h o r d o t t a össze az é r d e k e s tudnivalóktól a legképtelenebb ízetlenségekig, mindig a hata­ l o m és a m e g f e l l e b b e z h e t e t l e n t e k i n t é l y h a n g h o r d o z á s á v a l és fölényes t ü r e l m e t l e n s é g é v e l . ( I s m e r e t e s , h o g y a h e l i o c e n t r i k u s világképet mereven elutasította.) Szentiványi típusa lehetett a z o k n a k a j e z s u i t á k n a k , a k i k m i a t t Rákóczi F e r e n c n e m szen­ vedhette ezt a r e n d e t . 1 0

11

12

1 3

N y i l v á n v a l ó , h o g y a v a l l á s i ideológia s z e r i n t m e g o s z t o t t m a g y a r m ű v e l ő d é s t á r s a d a l m i a l a p j a i é s külföldi k a p c s o l a t a i s e m l e h e t t e k a z o n o s a k . T u r ó c z i - T r o s t l e r J ó z s e f m á r 1934-ben, A magyar szellem europaizálódásának első formái c. t a n u l m á ­ n y á b a n színes képet festett a katolikus m a g y a r s á g osztrák, d é l n é m e t , olasz k a p c s o l a t a i r ó l és s z e m b e á l l í t o t t a v e l ü k a p r o -

BATHÓ István: Kéry János élete és művei, Bp., 1911., 47-48.; ZEMPLÉN Jolán: A magyarországi fizika története 1711-ig. Bp., 1961. VERESS Endre: Matricula et acta Hungarorum in Universitatibus Italiae studentium, Vol. 2.: A római Collegium Germanicum et Hungaricum ma­ gyarországi tanulóinak anyakönyve és iratai, I. Anyakönyv (1559-1917). Bp., 1917., 57. BARTONIEK Emma: Fejezetek a XVI-XVII. századi magyarországi törté­ netírás történetéből, Bp., 1975., 431-435.

222

t e s t á n s (főleg r e f o r m á t u s ) m a g y a r s á g n y u g a t n é m e t , h o l l a n d , angol, majd svájci ö s s z e k ö t t e t é s e i t . N e m u t a l t a z o n b a n e szel­ lemi vezetőréteg társadalmi hovatartozására. A katolicizmus XVIII. s z á z a d i v e z é r k a r á n a k t ú l n y o m ó r é s z e , pl. a r ó m a i Collegium G e r m a n i c u m et H u n g a r i c u m hallgatósága, a főnemességből és az előkelő n e m e s s é g b ő l k e r ü l t ki, g y a k r a n p r o t e s t á n s vagy k o n v e r t i t a szülők g y e r m e k e volt. H a csak a V e r e s s E n d r e á l t a l k i a d o t t a n y a k ö n y v e t n é z z ü k á t , az a l á b b i olyan f o n t o s a b b n e v e k e t t a l á l j u k , a k i k a XVII. s z á z a d m á s o d i k f e l é b e n és a Rákóczi-korban ténykedtek: Kisdy György egri püspök, Lipp a y György e s z t e r g o m i é r s e k , Szelepcsényi György e s z t e r g o m i é r s e k , J a k u s i t h György b á r ó egri p ü s p ö k , Szegedy L é n á r d egri p ü s p ö k , Pálffy I m r e b á r ó n y i t r a i p ü s p ö k , G u b a s ó c z y J á n o s kalocsai é r s e k , a j e z s u i t a S e n n y e y I s t v á n b á r ó v e s z p r é m i p ü s ­ p ö k , B á r s o n y G y ö r g y v á r a d i p ü s p ö k (a Veritas toti mundo declarata szerzője), B a l o g M i k l ó s v á c i p ü s p ö k , E s z t e r h á z y G y ö r g y b á r ó ( a k i m i n t az e s z t e r g o m i f ő k á p t a l a n c s a p a t a i n a k v e z é r e 1 6 6 3 - b a n a p á r k á n y i c s a t á b a n e l e s e t t ) , B e n k o v i t h Ágos­ ton pálos generális, majd váradi püspök, Pongrácz György b á r ó váci p ü s p ö k , T e l e k e s y I s t v á n egri p ü s p ö k , a m á r e m l í t e t t K é r y J á n o s gróf, Illyés A n d r á s e r d é l y i p ü s p ö k , J a k l i n B a l á z s nyitrai püspök, a pálosrendi Széchényi P á l kalocsai érsek, 1697-től gróf, P y b e r L á s z l ó n a g y p r é p o s t , Illyés I s t v á n n a g y ­ p r é p o s t és m é g sok m á s , a z o r s z á g o s s z e r e p l é s t e r é n k e v é s b é k i e m e l k e d ő s z e m é l y . N a g y o n ide k í v á n k o z n a k R á k ó c z i Em­ lékiratának i s m e r t szavai, a m e l y e k k i v á l ó a n m u t a t j á k a k a t o ­ likus klérus u r a l m i helyzetét, egyben csekély h a t é k o n y s á g ú tevékenységét: „Lipót császár a püspökségeket csak olyan alattvalóira szokta ruházni, akiket a jezsuiták ajánlottak. E z e k pedig a legalacsonyabb nemességből vagy egészen népi születésből választották papjaikat, akik inkább szent hivatá14

15

MÁTRAI László: i. m. 141-147. - Rákóczinak a jezsuitákról vallott nézetei az 1706-os Responsióban olvashatók. Lásd Ráday ir. I. 705. s köv. (különö­ sen 714-717.) Bp., 1934. Különlenyomat a Balassa-Emlékkönyvből, 160-166. VERESS: i. m. 25-72.

223

s u k m é l t ó s á g á v a l , m i n t erkölcseik t i s z t a s á g á v a l , t u d o m á n y u k ­ k a l v a g y i r g a l m u k k a l t ű n t e k ki. M i n t h o g y a n é p és a n e m e s ­ s é g l e g n a g y o b b r é s z e e r e t n e k v a l l á s o k a t k ö v e t e t t , a lelkipász­ t o r o k n a k n e m v o l t a k híveik, s ezzel az ü r ü g g y e l n e m p r é d i k á l ­ t a k , az ifjúságot s e m o k t a t t á k k a t e k i z m u s r a , d e s z i g o r ú a n m e g k ö v e t e l t é k p a r ó k i á j u k b ó l a t i z e d e t , és p é n z t h a l m o z t a k alja r o k o n s á g u k n a k . A félig r o m b a dőlt t e m p l o m o k d ü l e d e z ő félben m a r a d t a k és m é g t i s z t a s á g o t is alig t a r t o t t a k b e n n ü k . " A fölényesen t á r g y i l a g o s fejedelem szavaihoz n i n c s m i t hozzá­ t e n n ü n k , legfeljebb a n n y i t j e g y e z h e t ü n k m e g , h o g y a rajzolt k é p f ő k é n t az o r s z á g f e l s z a b a d í t á s a u t á n k i a l a k u l t h e l y z e t r e j e l l e m z ő , t e h á t az 1690-es é v e k r e : az e l l e n r e f o r m á c i ó s h a r c m é g a k a t o l i k u s k l é r u s t is j o b b a n é b r e n t a r t o t t a , m i n t a h a t a lomvédte nyugalom. E r r ő l alább m é g szólunk, de előbb h a d d m u t a s s u n k b e , e s z a k a s z l e z á r á s a k é n t , egy i g e n j e l l e m z ő iro­ dalmi példát. 1 6

1693-ban jelent m e g N a g y s z o m b a t b a n Széchényi György e s z t e r g o m i é r s e k n e k a j á n l v a s n y i l v á n az ő k ö l t s é g é n , a pia­ r i s t a M o e s c h L u k á c s Vita poetica c. k ö l t é s z e t t a n i k é z i k ö n y v e , a m e l y - k ü l ö n b e n s z í n v o n a l a s a n - a k ö l t é s z e t e t teljes egészé­ b e n a f ő n e m e s i u d v a r o k r e p r e z e n t á c i ó s i g é n y e i n e k szolgálatá­ b a állítja, t e h á t a költői a l k o t á s t k i z á r ó l a g az a l k a l m i s á g szint­ j é n t u d j a e l k é p z e l n i . S z e m h a t á r á b ó l m á r a k ö z é p n e m e s s é g is kiesik. Ú g y v é l e m , h o g y a b a r o k k k ö l t é s z e t e l a t i n n y e l v ű ké­ z i k ö n y v e n e m á l l h a t o t t t á v o l G y ö n g y ö s i I s t v á n költői c é l k i t ű ­ zéseitől és í z l é s é t ő l . 17

A p r o t e s t á n s o k , f ő k é n t a h e l v é t h i t v a l l á s k ö v e t ő i , a polgár o s u l ó , sőt f o r r a d a l m i m o z g a l m a k o n is á t m e n t n y u g a t t a l t a r ­ t o t t a k k a p c s o l a t o t : a h o l l a n d s z a b a d s á g h a r c r a és az a n g o l for­ r a d a l o m r a g o n d o l o k . A XVII. s z á z a d m á s o d i k felében t ú l n y o ­ m ó k i g a h o l l a n d e g y e t e m e k e t l á t o g a t t á k , n e m egy k ö z ü l ü k m e g j á r t a A n g l i á t is. XVII. s z á z a d i p e r e g r i n u s a i n k teljes n é v ­ s o r á t m é g s e n k i s e m m é r t e fel s t a t i s z t i k a i l a g , m a g a m is p u s z -

Rákóczi Emlékir. 70. BÁN Imre: Irodalomelméleti kézikönyvek században, Bp., 1971., 62-78.

224

Magyarországon

a

XVI-XVIII.

t á n egy s z á m a d a t o t közlök: c s a k az u t r e c h t i e g y e t e m e n 1643 és 1705 k ö z ö t t , t e h á t egy b ő félszázad s o r á n 150 i m m a t r i c u l á l t m a g y a r h a l l g a t ó volt, s k b . u g y a n e n n y i b e i r a t k o z á s n é l k ü l i egyetemlátogató, szinte kivétel nélkül magyarországi vagy e r d é l y i r e f o r m á t u s ( a k a d e g y - k é t e r d é l y i s z á s z és egy S o p r o n i o - P a n n o n u s 1682-ből). K ö z ü l ü k k e r ü l t k i a z u t á n a s z á z a d második felének p r o t e s t á n s szellemi vezérkara, a k á r c s a k a r ó m a i n é m e t - m a g y a r k o l l é g i u m b ó l a k a t o l i k u s o k é , a z z a l az óriási k ü l ö n b s é g g e l , hogy B e t h l e n M i k l ó s t kivéve f ő n e m e s egy s e m a k a d t k ö z t ü k , n e m e s is b i z o n y á r a k e v é s , a n n á l t ö b b cívis és falusi plebejus s z á r m a z é k . L e g y e n s z a b a d i t t is n é h á n y n e ­ v e t e m l í t e n e m , c s a k U t r e c h t b ő l és a s z á z a d k ö z e p é t ő l k e z d v e : Mikolai H e g e d ű s J á n o s , S z a t h m á r i B a k a P é t e r , Tofeus Mi­ h á l y , P á p a i P á r i z I m r e , S z a t h m á r i Ö t v ö s I s t v á n , E n y e d i Sá­ m u e l , Apáczai C s e r e J á n o s , K o m á r o m i C s i p k é s György, S o m o si P e t k ó J á n o s , B u z i n k a i M i h á l y , M i s k o l c z i C s u l y a k G á s p á r , P ó s a h á z i J á n o s , Sellyei I s t v á n , M a r t o n f a l v i T ó t h G y ö r g y , J á s z b e r é n y i P. Pál, H a r s á n y i Móricz István, Csúzi Cseh Ja­ k a b , K a b a i B. Gellért, O t r o k o c s i F ó r i s F e r e n c . E z u t ó b b i 1 6 7 1 b e n i r a t k o z o t t b e , s vele e g y ü t t n é g y g á l y a r a b v a n e rövid név­ s o r b a n . Az i r o d a l o m b a n v a l a m e n n y i e n t e v é k e n y k e d t e k . 18

M i n t h o g y az o r s z á g l a k o s s á g á n a k t ö b b s é g e p r o t e s t á n s volt, n e m k ü l ö n é r d e m , h o g y k ö r ü k b e n és az ő r é v ü k ö n h a l m o z ó d ­ t a k fel a z o k a szellemi é r t é k e k , a m e l y e k m o d e r n e b b , a r e n d i ­ feudális n e m z e t t u d a t o n t ú l m u t a t ó eszméket vittek a m a g y a r k ö z g o n d o l k o d á s b a . E p o n t o n először a p u r i t a n i z m u s j e l e n t ő s é ­ gével k e l l f o g l a l k o z n u n k . N e m s z ü k s é g e s , h o g y a p u r i t a n i z ­ m u s k i b o n t a k o z á s á t , h a r c a i t vázoljuk: b e n n ü n k e t i n k á b b a s z á z a d m á s o d i k felében k i b o n t a k o z ó e r e d m é n y e i é r d e k e l n e k . I s m e r e t e s , h o g y az a n g o l p o l g á r i fejlődéssel s z o r o s e s z m e i kapcsolatot tartó p u r i t á n u s mozgalom Medgyesi Pál m u n k á s ­ s á g á b a n j e l e n t k e z e t t először. I g a z a v a n E s z e T a m á s n a k : n e m a „ z o r d o n " T o l n a i , h a n e m a „szelíd" M e d g y e s i ú t j á n i n d u l t el

SEGESVÁRY Lajos: Magyar református recen, 1935., 16-21.

ifjak az utrechti egyetemen,

Deb­

225

19

Bayly Praxis pietatisának 1636-os d e b r e c e n i k i a d á s á v a l . A szi­ g o r ú és é r z e l m i k ö t ő d é s ű önfegyelem és családi fegyelem ered­ m é n y e s m e g v a l ó s í t á s a - a Praxis k i a d á s a i e g y m á s t k ö v e t i k a század folyamán - nagyban hozzájárult a társadalmi méretek­ b e n kibontakozó nemzeti ellenállás benső t a r t á s á n a k erősíté­ s é h e z . A m o z g a l o m n a k m é g s e m ez a l e g n a g y o b b é r d e m e , h a ­ n e m a d e m o k r a t i k u s p r e s b i t e r i r e n d s z e r és az a n y a n y e l v ű n é p m ű v e l é s é r d e k é b e n f o l y t a t o t t és végső e l e m z é s b e n n e m is e r e d m é n y t e l e n k ü z d e l e m . I s m e r e t e s , h o g y M e d g y e s i P á l Dia­ lógus politico-ecclesiasticusáhan (1650) m i n d k e t t ő t r e n d k í v ü l i erővel, szenvedéllyel és k é n y s z e r í t ő logikával v e t i fel. E h e l y e n i s m é t n é h á n y írói m e g n y i l a t k o z á s t idézek. Mikolai Hegedűs J á n o s m á r 1648-ban U t r e c h t b e n kiadott Biblia tanúi c í m ű G r o s s e f o r d í t á s á b a n h e v e s e n k i k e l az u r a k és p a p o k h a n y a g s á g a ellen, felelősségre vonja ő k e t a „ m a g y a r schola" h i á n y a m i a t t : „...a szegény sok h e l y e k e n , majd t ö b b i r e c s a k h í r é t hallja, h o g y v a g y o n b i b l i a , m e r t o l v a s n i n e m t u d ­ j a . " C o m e n i u s 1650-es s á r o s p a t a k i b e k ö s z ö n t ő b e s z é d é b e n , a De cultura ingeniorumhan, majd az 1654-ben í r t Gentis felici­ tas c. n a g y s z a b á s ú p o l i t i k a i t r a k t á t u s á b a n m e g d ö b b e n v e e m ­ legeti a m a g y a r n é p i s k o l á z á s s z i n t e teljes h i á n y á t . A j ó i n d u l a ­ t ú idegen szemlélő arról beszél, hogy szinte megyényi terüle­ tek falvaiban alig a k a d népiskola. Apáczai Csere J á n o s Magyar Encyclopaediájáhan így ír: „Az ilyen s c h o l á k n a k t a r ­ t á s o k s f e l á l l a t á s o k oly s z ü k s é g e s , h o g y v a l a m e l y o r s z á g b a n , t a r t o m á n y b a n s v a r a s b a n nincsen, megcsalhatatlan jele, hogy az o r s z á g , t a r t o m á n y és v á r o s a t e m é r d e k t u d a t l a n s á g n a k t e n ­ g e r é b e n b o r u l t b e s az I s t e n o r s z á g á t ó l is m e s s z e v a g y o n . M i n e k o k a é r t s z i n t é n oly s z ü k s é g e s a k e r e s z t y é n s h a z á j á t iga­ z á n s z e r e t ő f e j e d e l m e k n e k effélét á l l í t a n i o k , m i n t m á s f é l e 2 0

21

ESZE Tamás: A magyar Praxis pietatis. (Könyv és Könyvtár, III. Debrecen, 1963., 43-79.) Idéztem A magyar irodalom története, II., Bp., 1964., 233. KOVÁCS Endre (szerk.): Comenius Magyarországon, Bp., 1970., 98-99. (De cultura ingeniorum) és BÁN I.: Irodalomtörténet, 1950/4., 108. (Gentis felicitas). Vö. még Pedagógiai Szemle, 1958., 964-972. (Makkai László).

226

2 2

s c h o l á k o t , h o l o t t a z o k n a k is az a f u n d a m e n t u m o k . " Itt m á r felsejlik a Bessenyei-féle felvilágosodott igazság: „ M i n d e n n e m ­ zet a m a g a n y e l v é n l e t t t u d ó s , i d e g e n e n s o h a . " Ilyfajta s z e m ­ l é l e t r e a z o n b a n m é g c s a k A p á c z a i l á n g e l m é j e k é p e s , a k i az egész m a g y a r k ö z o k t a t á s ü g y e t e g y s é g b e n t u d j a l á t n i . L e g n y o m a t é k o s a b b és l e g p o l i t i k u s a b b m é g i s M e d g y e s i P á l volt, m e r t ő a d e m o k r a t i k u s p r e s b i t é r i u m o t az a n y a n y e l v i m ű v e l ő d é s s e l e g y ü t t k ö v e t e l t e . I n n e n is n é h á n y m o n d a t o t ! „ L e g e l s ő b e n is a z t m o n d j a [ti. az e l l e n k e z ő fél]: Az P r e s b y t e riumot szívünk szerént kívánnók bevezetni, ha a mi késsé­ g ü n k [ = k ö z n é p ü n k ] n y a v a l y á s és szolgai [ = jobbágyi] állapotja és a r r a való a l k a l m a t l a n s á g a e n g e d n é ... A n a g y R e n d [ = a fő­ r e n d e k , a n e m e s s é g ] i l y e n e k e t is forgat: 1. A m i j o b b á g y a i n k d o l g a i k felől e l v o n a t t a t n á n a k . 2. J o b b á g y i n k fiait k e z ü n k b ő l k i v e n n é k . 3. J o b b á g y i n k l e n n é n e k a m i i n t ő i n k , a m i n a g y o b b , ők l e n n é n e k az E k k l é s i á n b í r ó i n k , s a z o k u t á n k e l l e n e n e k ü n k s o m p o r d á l n u n k . 4. E g y é b k é n t is p e n i g mily r ú t v i s z á l k o d á s r a a d n a ez o k o t a T a n é t ó r e n d [ = a p a p s á g ] és a n a g y e m b e r e k k ö z ö t t . - D e m o n d j a d : Majd j o b b á g y o m m a l ü l n é k l á b a s l a g [ = e g y m á s m e l l e t t ] a P r e s b y t e r i u m b a n ! H á t az I s t e n igéjének h a l l g a t á s á b a n m i é r t ülsz? - T a l á m t u d a t l a n s á g o k r ó l szólnál? A b b a n n a g y o b b a k a d á l y t l á t o k , s n e m c s a k a j o b b á g y ilyen, h a n e m e g y e b e k is n a g y r é s z t . De k i b ű n e , hogy t u d a t l a n o k ? ... E l ő s z ö r p e n i g h a l a d é k n é l k ü l a m a g y a r í r á s - o l v a s á s r a való s k ó l á k a t ( m i n t ez m á r e l v é g e z t e t e t t dolog volna) v a l a h o l lehet­ n e , el k e l l e n e i n d é t a n i . " A hétköznapok p u r i t á n i z m u s á r a Bethlen Miklós Önéletírá­ sából h o z o k p é l d á t : „ M é g i n a n n o 1667. k e z d e t t e m volt p r é d i ­ k á t o r - h á z a t c s i n á l t a t n i [ti. B e t h l e n s z e n t m i k l ó s o n ] ; az m e g k é ­ szülvén, Uzoni Balázst, néhai condiscipulusomat, Apáczai Já­ n o s t a n í t v á n y á t , h o n n t a n u l t e m b e r b e n sok a k a d é m i k u s t tudományával, buzgóságával meghaladó merő apostol em23

APÁCZAI CSERE János: Magyar Encyclopaedia, Bp., 1959. A Dialógusnak Révész Imre által válogatott szemelvényeit közli: Reformá­ tus Egyház, 1950. november 28-29.

227

b e r t . . . E z az U z o n i f u n d á l á i t t a r e f o r m a t a ecclesiát, i t t is az a s t h m á b a n h a l a m e g ; az U r h á z á n a k s z e r e l m e e m é s z t é m e g , m e r t n o h a B e t h l e n F a r k a s , kivált először s e m m i t s e m fizetett néki, mégis m i n d e n n a p kétszer tett nála könyörgést, n á l a m k é t s z e r . S c h o l á t is c s i n á l t a t a v é l e m és m i n d férfi, m i n d l e á n y gyermekeket t a n í t o t t . " Felfoghatjuk ezt a nagy angol teore­ tikusok, William P e r k i n s vagy Richárd Baxter m u n k a m o r á l j a magyar változatának, s h a n e m lettek volna a népnevelésnek ilyen megszállottjai, a l i g h a a k a d t a k v o l n a a s z á z a d v é g é n E s z e T a m á s o k , a k i k r e h a m a r o s a n e z r e d és b r i g á d p a r a n c s n o k s á g á t lehetett bízni. 2 4

A p u r i t á n u s m u n k a m o r á l l e g m a g a s a b b s z i n t j é t A p á c z a i és K o m á r o m i C s i p k é s G y ö r g y k é p v i s e l i k . C s a k ez u t ó b b i r ó l n é ­ h á n y szót. D e b r e c e n v á r o s ö s z t ö n d í j á v a l u t a z o t t U t r e c h t b e 1650-ben, 1653-ban ugyanitt d o k t o r á t u s t szerzett, 1654-ben héber, 1655-ben m a g y a r n y e l v t a n t adott ki latin nyelven (Hungária illustrata), m e g j á r t a A n g l i á t ( v a l ó s z í n ű l e g Oxford­ b a n időzött), 1653 n y a r á n l e t t a d e b r e c e n i k o l l é g i u m professzo­ ra; 1657-ben, m á r m i n t Debrecen vezető lelkésze, ő szer­ k e s z t e t t e m e g a főiskola új t ö r v é n y e i t . 1662-ben Angliai puri­ tanizmus c í m e n p u b l i k á l t egy, s a j n o s m a m á r i s m e r e t l e n A m e s i u s - f o r d í t á s t , 1 6 6 4 - b e n p e d i g l a t i n n y e l v e n a n g o l nyelv­ t a n t t e t t közzé D e b r e c e n b e n , s ez m ű v e l ő d é s t ö r t é n e t ü n k egyik k ü l ö n ö s e n é r d e k e s e m l é k e . U g y a n e b b e n az é v b e n m a g y a r nyelvű iratot adott ki a debreceniek tájékoztatására a pestis­ v e s z e d e l e m ü g y é b e n , m í g a k ö v e t k e z ő b e n m a g y a r n y e l v e n ko­ moly felvilágosító i r a t b a n t á m a d t a az ü s t ö k ö s ö k t ő l való b a b o ­ n á s félelmet, s e l í t é l t e az a s z t r o l ó g i á t . L a t i n és m a g y a r n y e l ­ v e n s z á m o s p r é d i k á c i ó s k ö t e t e t b o c s á t o t t sajtó a l á , v i t á z o t t B á r s o n y G y ö r g g y e l , v é g ü l ú j r a l e f o r d í t o t t a az egész b i b l i á t . H u m a n i s t a - t u d ó s ö n t u d a t a kiviláglik Igaz hit c í m ű p r é d i k á c i ­ ós k ö t e t é n e k (1666) előszavából, s ez o d á i g terjedt, hogy 1677b e n k i n y o m a t t a saját m ű v e i n e k j e g y z é k é t . M a m á r el s e m t u d -

Bethlen Miklós Önéletírása (V. Windisch Éva kiadása) Bp., 1955., I., 235. BÁN: Apáczai, i. m. 542-543.

228

j u k képzelni, hogyan fért bele e k k o r a m u n k á s s á g mindössze 50 é v r e s z a b o t t é l e t i d e j é b e . K i d e r ü l t az eddigiekből, h o g y a p u r i t á n u s o k n e m z e t t u d a t a , tudva-tudatlanul, tágabb a rendi-feudális nemzetfogalomnál, legalábbis k é t m o z z a n a t b a n : az a n y a n y e l v ű m ű v e l t s é g k ö v e t e ­ l é s é b e n és a n é p i r á n t t a n ú s í t o t t szociális é r z é k e n y s é g b e n . E z utóbbi igen régi reformátori hagyomány, megszólal m á r S z k h á r o s i H o r v á t n á l , M e l i u s n á l , de a p u r i t á n o k n é p b a r á t agitációja ú j a b b n y o m a t é k o t a d n e k i . T á r s u l m i n d e h h e z az a szin­ t é n nagyon régi reformátori hagyomány, hogy a m a g y a r s á g s z e n v e d é s e i n e k o k a a n é p b ű n e i b e n k e r e s e n d ő . E z t először a XVI. s z á z a d 30-as é v e i b e n f o g a l m a z t a m e g F a r k a s A n d r á s , d e v é g i g v o n u l a p r o t e s t á n s p r é d i k á c i ó s és p o l é m i k u s i r o d a l o m e g é s z é n : M a g y a r i I s t v á n vele m a g y a r á z , r é s z l e t e s e n fejtegeti K e c s k e m é t i Alexis J á n o s a XVII. s z á z a d e l s ő - m á s o d i k évtized­ ében elmondott sárospataki beszédeiben. Különösen nagy n y o m a t é k k a l j e l e n t k e z i k ez a b ű n b á n a t r a s e r k e n t ő n e m z e t t u ­ dat Medgyesi P á l k i t ű n ő felépítésű, művészi stílusú, ugyan­ csak Sárospatakon elhangzott prédikációiban, amelyek külö­ n ö s e n az 1 6 5 7 - 5 8 - a s é v e k n e m z e t i k a t a s z t r ó f á i t s i r a t j á k . E g y e t l e n r é s z l e t e t i d é z e k c s u p á n : „ R á t o k k ö s z ö n i az m e g h a r a g u t t I s t e n t i rójátok is a k e s e r ő m é r g e t , s levágá (mellyel n e m b o s s z o n t a l a k , h a n e m s z á n l a k s i n g a t l a k , h o g y a n n y i v a l is k ö n n y e b b e n mozduljatok), levágá m o n d o m u t c á i t o k o n szép n e v e n d é k ifjaitokat, sőt a b l a k a i t o k r a is (hogy a p r ó f é t á v a l szóljak) az h a l á l felhágott, s k i v o n t a é d e s c s e c s e m ő i t e k e t k e b ­ leitekből. Oh, a m a g a t o k k á r á n m á r tanuljatok." Medgyesi o d á i g m e g y , h o g y az egész feudális j o g r e n d e t m e g k é r d ő j e l e z i , a p e r e s e l j á r á s o k s o k a s á g á t az i s t e n i h a r a g o t k i v á l t ó i n d o k o k k ö z ö t t s z e r e p e l t e t i , a p u r i t á n u s o k ü l d ö z é s é t , r e f o r m j a i k hiva25

26

27

Komáromi Csipkésre ZOVÁNYI Jenő: Cikkei a Theológiai Lexikon részére, Bp., 1940., 107-108.; KORPONAY Béla: Anglicum specilegium, the first english grammar printed in Hungary, Debrecen, 1972., 65-95. KECSKEMÉTI Alexis János prédikációs könyve, Bp., 1974. (Régi Magyar Prózai Emlékek, III.) Igaz Magyar-Nép Negyedik Jajjá... Patak, 1657., 23. (RMK I. 922.).

229

talos meghiúsítását szintúgy a haragvó istenség bosszúállásak é n t m u t a t j a b e . A Werbőczy-féle j o g r e n d h e l y e t t m á r M e l i u s a bibliát ajánlotta törvénykönyvül, Apáczai hasonlóképpen. A m a g y a r n e m z e t i b ű n ö k e t s z á r a z a b b r é s z l e t e z é s s e l fejtege­ t i Czeglédi I s t v á n : Az országok romlásárul írott könyvnek első része, mellyet szerelmes hazájának békességben való maradá­ sáért írt c í m ű m ű v é b e n . Az I. R e g u l a a m a g i s t r a t u s o k h o z szól: legfőbb k ö t e l e s s é g ü k az e g y h á z r a v a l ó g o n d v i s e l é s é s a szegény n é p k í m é l e t e . A II. a n é p n e k szól és e n g e d e l m e s s é g r e i n t : N e légy p á r t ü t ő , d e h i t e d e l l e n se tégy! A I I I . R e g u l a k e ­ m é n y e n ostorozza a részegeskedést, amely annyi b ű n , főként a p a r á z n a s á g oka. „Vajki sok r é s z e g k í v á n s á g volt m á r illyen: S z a b a d í t s a m e g I s t e n s z e g é n y h a z á n k a t a t ö r ö k t ü l " (20). „In­ kább megtérnél - mondja -, akkor megszabadít a Philisteusok (Törökök, T a t á r o k ) k e z e k b ü l . " „Vajha m a é l n e J ó b , ... n y i l v á n sok l a k o d a l m o k a t k e l l e n e n e k i e r o m l o t t m a g y a r s á g b a n m e g ­ s z e n t e l n i . " (22.) I t t szól a t á n c ellen is. - A IV. R e g u l a a cifra ö l t ö z e t e t k á r h o z t a t j a , k ü l ö n ö s e n az a s s z o n y o k é t . - Az V. R e ­ gula a jó egyezséget, a különböző valláson lévők megértését, s z e r e t e t é t h a n g o z t a t j a , s n y o m a t é k k a l a l á h ú z z a , h o g y a lelki­ i s m e r e t e n u r a l k o d n i n e m s z a b a d és n e m is l e h e t . ( P é l d a k é n t II. M i k s a c s á s z á r t és B á t h o r y I s t v á n lengyel k i r á l y t említi.) V é g ü l a VI. R e g u l a s z ö v e g é b e n a b á l v á n y o z á s , a k é p t i s z t e l e t k e r ü l a m a g y a r s á g b ű n l a j s t r o m á r a (92), s i n n e n t ő l k e z d v e a k ö n y v n a g y o b b i k r é s z e a s z e n t e k t i s z t e l e t e e l l e n é r v e l - s ez­ zel el is l a p o s o d i k - , b á r a z t t e r m é s z e t e s e n n e m m o n d j a ki, h o g y a k a t o l i k u s o k k é p t i s z t e l e t e b á l v á n y i m á d á s . E z az e r e d e ­ tinek egyáltalában n e m nevezhető gondolatmenet azért érde­ k e l h e t b e n n ü n k e t , m e r t - l e g a l á b b a k ö n y v első h a t o d á b a n k i t a p i n t h a t ó l a g n e m z e t i é r d e k ű , n o h a n e m t u d , vagy n e m m e r oly ö t l e t e s e n a k t u a l i z á l n i , m i n t M a g y a r i I s t v á n h í r e s m ű v e , a k i t ő l a k ö n y v c í m é t is v e t t e . P é l d a a k a s s a i l e l k i p á s z t o r k ö n y 28

2 9

Vö. BÁN Imre bevezető tanulmányával, MELIUS JUHÁSZ Péter: Herbárium, Bp., 1962. (Communicationes ex Bibliotheca Históriáé Medicae Hungarica, 23. köt., 362.) RMK I. 941.

230

ve a r r a is, h o g y egy ö n m a g á b a n m á s o d r e n d ű k é r d é s - a szen­ tek invokációja - m i n t nő a dogmatikai v i t á b a n elsőrendűvé, s z i n t e é l e t - h a l á l k é r d é s é v é m é g egy a n e m z e t i felelősségre h i ­ v a t k o z ó g o n d o l a t m e n e t b e n is. Sajnos, a XVII. s z á z a d t r a g i k u s világában csakugyan azzá lett, m e r t a Habsburg-fegyverekre t á m a s z k o d ó e l l e n r e f o r m á c i ó - t ö b b e k k ö z ö t t - „ p r o f a n a t i o sacr a r u m a e d i u m " - m a l , a z a z a s z e n t h e l y e k m e g g y a l á z á s á v a l vá­ d o l t a a p r o t e s t á n s o k a t , k ü l ö n ö s e n a k é p e k e t n e m t ű r ő refor­ m á t u s o k a t . A z t is t u d j u k , h o g y m a g a Czeglédi I s t v á n az első pozsonyi c i t á t u m áldozata lett 1671-ben. A halálára írt igen s z é p s i r a t ó k ö l t e m é n y 1 7 1 0 - b e n j e l e n t m e g L ő c s é n ( R M K I., 1776.), d e m é g 1861-es d e b r e c e n i k i a d á s a is v a n . ( E k k o r m á r n y i l v á n a p á t e n s h a r c o k p r o t e s t á n s ö n t u d a t á t és a t i s z á n t ú l i m a g y a r s á g f ü g g e t l e n s é g i s z e l l e m é t volt h i v a t o t t e r ő s í t e n i . ) S o k k a l t á g a b b s z e m h a t á r r a l és t u d o m á n y o s felkészültséggel r e n d e l k e z e t t D e b r e c e n i E m b e r P á l , a k i 1 7 0 2 - b e n Garizim és Ébal c í m e n a d o t t k i k ö n y v e t M i s z t ó t f a l u s i Kis M i k l ó s kolozs­ v á r i sajtóján. (A k ö n y v e l ő s z a v a 1701 d e c e m b e r é b e n kelt.) E z a t e o l ó g i a i m o n o g r á f i a a praedestinatio kérdését taglalja, hi­ s z e n i s m e r e t e s , h o g y a Garizim és Ébal M ó z e s V. k ö n y v é b e n (28. rész) az á l d á s és á t o k hegyei. N e m esik s e m m i célzás a r r a , hogy E m b e r Pál i s m e r n é Szkhárosi H o r v á t hasonló tárgyú, n a g y h a t á s ú k ö l t e m é n y é t . N e m is volt r á s z ü k s é g e , m e r t ala­ p o s a n t a n u l m á n y o z t a e h í r e s Deuteronomium-részlet magya­ r á z a t á n a k egész külföldi s z a k i r o d a l m á t . S z e r e n c s é n k r e coccej á n u s jellegű í r á s m a g y a r á z a t á b a n folytonosan kitér, allegori­ zál és a k t u a l i z á l . í m e egy j e l l e m z ő s z e m e l v é n y : 30

„XII, G o n d o l o d - é i n k á b b , K. O. h o g y ez a h a t a l m a s , r é g t ü l fogva m i n d e' m á i n a p i g f e n n álló k é t n a g y B i r o d a l o m , a' N a p ­ k e l e t i és N a p n y u g o t i B i r o d a l m a k a' régi ó T e s t a m e n t o m i P r ó f é t z i á k b a n , b i z o n y [ = valóságos] n e m z e t s é g e k n e k p é l d á j u k b a n , eleve k i n e m á b r á z o l t a t t a k v o l n a ? N é m e l y t u d ó s o k n a k é r t e l ­ m e k s z e r i n t a 120-dik S o l t á r n a k 5-dik v e r s é b e n , a m a k é t fe-

A SZENCI MOLNÁR Albert által a Secularis Concio euangelica (RMK I., 482.) függelékeként kiadott h a t Szkhárosi-ének között nem találjuk Az átokról címűt.

231

n e v a d , a N a p k e l e t i és N a p n y u g o t i O r o s z l á n o k ( J e r e m i á s 50:17) d ü h ö s s é g e k a l a t t n y ö g ő 's a z o k n a k b i r o d a l m o k a l a t t k i n l ó d ó , s z á l l á s k o d ó , a v a g y i n k á b b j ö v e v é n y k e d ő 's b u j d o s ó A n y a s z e n t e g y h á z k i á l t fel: Jaj nékem, hogy számkivettetett vagyok Mesechnél, lakom a' Kedár sátorival! úgy h o g y M e s e c h e n é r t e s s é k a' N a p n y u g o t i B i r o d a l o m , a' Tuscusok... Kedár j e g y e z v é n a' N a p k e l e t i B i r o d a l m a t , m i v e l h o g y A r a b i á n a k , m e l l y b ő l M u h a m e d s z á r m a z o t t , egyik t a r t o m á n y a a' K e d a r é n u s o k o r s z á g a . D e v i l á g o s a b b és n y i l v á n - v a l ó b b az, h o g y a' N a p n y u g o t i B i r o d a l o m k i v á l t k é p e n a n n a k az a r é s z e , m e l y a' p r ó f é t a i f e n e v a d s z é k i h e z t a r t o z i k , B á b e l n e k és E d o m n a k n e ­ v e z e t e k a l a t t c i m z e t t e t e t t ki; a' N a p k e l e t i T ö r ö k B i r o d a l o m p e d i g A s s y r i u s n a k és M o á b n a k n e v e z e t e k a l a t t " ( 1 1 6 - 1 1 7 . 1.). Az í r á s m a g y a r á z a t b i b l i á s p a l á s t j a s e m l e p l e z h e t i el, h o g y i t t a „két tűz között m e g ü t k ö z ö t t kis Magyarország" k u r u c kori p u b l i c i s z t i k á j á n a k e g y h á z i v á l t o z a t á r ó l v a n szó, k ü l ö n ö s e n h a f i g y e l e m b e v e s s z ü k , h o g y s z e r z ő n k m á r e l ő b b (a 112. l a p o n ) kifejtette a B a b i l o n = R ó m a a z o n o s s á g o t , m e g m a g y a r á z t a , h o g y R ó m a E d o m m a g v á b ó l s z á r m a z i k ( E d o m az e l v e t t e t e t t E s a u s z á r m a z é k a ! - a 113. l a p o n ) , és Jeremiás könyve 5 0 - 5 1 . r é s z e és a Jelenések könyve k ö z ö t t v o n t p á r h u z a m o t a „lelki B a b i l o n " ellen (114. lap). E z e k u t á n p u s z t a v é d e k e z ő m o z d u l a t n a k szá­ m í t , h o g y k ö z v e t l e n ü l az i d é z e t t h e l y u t á n ez k ö v e t k e z i k : „ a ' m i k e g y e l m e s k o r o n á s k i r á l y u n k " fegyverei fényes g y ő z e l m e ­ ket arattak a törökön. A „Napnyugoti Birodalomban" a pápa és a c s á s z á r politikája a z o n o s volt. 1701-ben p e d i g már n e m és még n e m volt k u r u c világ. N e m volna érdektelen a n n a k a részletnek elemzése sem ( 1 3 6 - 1 3 7 . l a p ) , a m e l y s z e r i n t k é t a s s z o n y b í r j a a világot, a „ n a p b a ö l t ö z ö t t " és a „ f e n e v a d o n ü l ő " . M i n d k e t t e n m a g u k n a k k ö v e t e l i k K r i s z t u s t , a villongás p e d i g csak fegyver á l t a l igazít­ h a t ó el. N e m kell t a l á n m o n d a n u n k , h o g y az Apokalypsis két s z i m b o l i k u s a l a k j a az igaz e g y h á z a t és a „ m a g n a m e r e t r i x B a b y l o n i c á " - t , a p á p a i R ó m á t j e l e n t i . A v i l á g o s a n látó p r é d i k á ­ t o r s z i n t e előre indokolja a R á k ó c z i - s z a b a d s á g h a r c o t , n o h a ez n e m R ó m a , de m i n d e n e s e t r e a „ N a p n y u g a t i B i r o d a l o m " ellen folyt. C s a t t a n ó s a n igazolja e g y é b k é n t R á k ó c z i Emlékiratainak m e g á l l a p í t á s á t is: „Az egész s e r e g - a l i g t i z e d r é s z é t k i v é v e 232

k á l v i n i s t a volt, s a p a p j a i n k i r á n t m u t a t o t t t i s z t e l e t l e n s é g m é g a p á r t o m a t k ö v e t ő f ő u r a k s z e m é b e n is az e g y h á z r o m b o l á s á ­ n a k és ü l d ö z é s é n e k t ű n t . " A k á l v i n i s t a p a r a s z t o k , m i h a m a ­ r á b b a r e f o r m á t u s n e m e s s é g is t u d t á k , hol a h e l y ü k , s a t e m p ­ l o m a i k b a n s ű r ű n h a l l o t t ilyfajta i g e h i r d e t é s u t á n n e m s o k hajlandóságot m u t a t t a k a katolikus egyház papjainak tiszte­ l e t é r e . (Megjegyzem e g y é b k é n t , h o g y E m b e r P á l , k ö n y v e elő­ s z a v á b a n kifejti: a t á r g y r ó l - ti. a p r e d e s t i n á c i ó r ó l - a losonci g y ü l e k e z e t e l ő t t p r é d i k á l t is.) 3 1

V i s s z a kell a z o n b a n t é r n ü n k n é h á n y é v t i z e d d e l e l ő b b r e , egyrészt hogy röviden a d a t o k a t h o z z u n k m é g a n e m z e t i b ű n ­ t u d a t k é r d é s é r e , m á s r é s z t a j o b b á g y v é d ő t e n d e n c i á k szívós jelenlétére, főként a prédikációs irodalomban. Eléggé ismeretes, hogy a n e m z e t i k a t a s z t r ó f á k n a k Isten b ü n t e t é s e k é n t v a l ó felfogása n e m k i z á r ó l a g p r é d i k á t o r i t a n í ­ tás. Alapját alkotja például Szalárdi J á n o s történetszemlélet­ é n e k is - e r r ő l s z é p e n í r t T a r n ó c M á r t o n - , a Siralmas kró­ nika szerzője m ű v e u t o l s ó k ö n y v e k é n t n é h á n y kiváló Medgyesi-prédikációt közöl, m i n t e g y b i z o n y í t ó a n y a g k é n t . N y o m a v a n a z o n b a n a g o n d o l a t n a k K e m é n y J á n o s és B e t h l e n M i k l ó s e m ­ lékirataiban is, n o h a m i n d k e t t e n világiasabb, politikusabb szemlélettel írnak történelmet, mint Szalárdi. Utalni lehetne G y u l a i M i h á l y n a k , S z e n c z i A. P á l n a k és S z e n t p é t e r i I s t v á n ­ n a k a r é s z e g s é g és a t á n c e l l e n k i k e l ő f e d d ő z é s e i r e (vala­ m e n n y i D e b r e c e n b e n j e l e n t m e g a XVII. s z á z a d k é t u t o l s ó év­ t i z e d é b e n , a s z e r z ő k e b ű n ö k e t a m a g y a r s á g k ü l ö n ö s eltévelye­ d é s e i n e k t a r t j á k ) , de sok ú j a t n e m a d n a k az e d d i g i e k h e z . 3 2

33

34

A m a g y a r t á r s a d a l m i e s z m é k fejlődése s z e m p o n t j á b ó l n a ­ g y o n f o n t o s n a k kell v i s z o n t t a r t a n u n k M a r t o n f a l v i T ó t h György elméleti m u n k á s s á g á t , aki Apáczai Csere J á n o s t ó l nyer ihletést a jobbágyság rendszerének elítélésére: mesteré­ től veszi á t „az e g y i p t o m i s z o l g a s á g n á l s ú l y o s a b b " m i n ő s í t é s t ,

Rákóczi Emlékir. 71. ItK, 1970., 689-696. BARTONIEK: i. m. 503. RMK I., 1255., 1283., 1501., 1508., 1538.

233

és s z e m b e s z á l l D e b r e c e n h a t a l m a s a i v a l : egy p u r i t á n u s civitas n e m t a r t h a t j o b b á g y o k a t , mondja. (Ez volt az ú n . „szováti p a p ­ s z e r " h í r e s ü g y e . ) M i n d e z t A m e s i u s Medulla theologiae c. műve nagyszabású magyarázata során teszi. M i n d k é t t e n d e n c i a (a n e m z e t i b ű n b á n a t r a s e r k e n t é s és a jobbágyvédelem) egyesül a z o n b a n Tofeus Mihály a m a g y a r t á r s a d a l m i v a l ó s á g o t s z i n t e m i n d e n g o n d o l a t á v a l é r z é k e l ő ki­ v á l ó b e s z é d e i b e n , a m e l y e k e t A szent soltárok resolutiója c. 1683-ban Kolozsvárt megjelent kötete t a r t a l m a z . A „morib u n d a Transylvania" megrázó képét kapjuk benne, Erdély p u s z t u l á s á t l é p t e n - n y o m o n h a l l g a t ó i elé idézi, d e s z e m h a t á r a t á g a b b , az egész m a g y a r n e m z e t l e b e g s z e m e e l ő t t , e l v é g r e s z é k e l y h í d i s z á r m a z á s és E r d é l y b e t ö r t é n ő „ b e j ö v e t e l e " e l ő t t (110. lap) p a t a k i t a n á r volt, C o m e n i u s b a r á t j a . „...Ez a' sze­ g é n y h a z a 1657. e s z t e n d ő b é l i v e s z e d e l m e , e n n e k fejedelme, a ' k i a d d i g k e r e s é a' L e n g y e l K i r á l y s á g o t , h o g y a' k i r á l y s á g is o d a v a n , a fejedelemség is o d a v a n , m a g a is o d a v a n , m a r a d é ­ k a is m a j d elfogy. E z az o d a ki v a l ó m a g y a r n e m z e t is a d d i g k e r e s é a n e m e s i s z a b a d s á g o t , hogy i g e n m e g - r o m l a , s ú g y j á r a , m i n t a' t e v e , a ' k i e l m e n t , h o g y s z a r v a t k é r j e n m a g á n a k , 's a fülét-is e l - v á g t á k " ( 4 7 - 4 8 . lap). A h a z a n y o m o r ú s á g o s á l l a p o ­ t á t m á s h e l y t is n y o m a t é k o s a n festi. E g y é b k é n t m i n d e n é r t a felsőbbséget, a m a g i s t r a t u s t , a f ő r e n d e t és a n e m e s s é g e t t e s z i felelőssé: „A s z e g é n y e m b e r e k t e s t é n e k v é r é n e k m e g é t e l e ' s m e g i t a l a és az ő m a g a succusává fordítása: azaz j a v o k n a k m i n d e n félelem n é l k ü l v a l ó e l v é t e l e , egy r é s z e az atheusságnak ... De a ' k i k h a z a j ö t t e n e k [ti. a t a t á r r a b s á g b ó l ] , t a n u l t a nak-é könyörületességet? szánnyák-é a nyomorultat? sokkal k e g y e t l e n e b b e k m o s t m i n t a z e l ő t t ; a ' m i n t ő k e t a t a t á r o k kínoz­ t á k , k i h o z t á k a z t az á t k o z o t t k í n z á s o k n a k n e m é t , m e g t a n u l ­ t á k 's azzal k í n o z z á k a' szegény e m b e r t . " Majd a r r ó l szól, hogy a k i egész n a p dolgozik, falatja n i n c s . „ I s t e n m a j d ú j r a n e m z e t s é g e s t ő l próbálja v e l ü n k a n y o m o r ú s á g o t . " ( 8 2 - 8 3 . lap.) 35

3 6

betevő

RÉVÉSZ Imre: Társadalmi Bp., 1948., 7. s. köv. RMK I., 1302.

234

és politikai

eszmék a magyar

puritanizmusban,

„A m i r i g y a r r a j á r , a k i r e I s t e n n y i l a lövi" - m o n d j a a VI. zsol­ t á r m a g y a r á z a t á b a n (33. lap). T a l á n a l e g p r e g n á n s a b b az a l á b ­ b i hely: „ S o k s z o r d r á g á b b az a g á r v é r e , m i n t a' j o b b á g y v é r e 's a k o p ó el-tört l á b a , m i n t a' v e r é s á l t a l k i r o h a d o t t j o b b á g y f a r a " (264. l a p ) . I s z o n y ú e r e j ű t á m a d á s o l v a s h a t ó az u r a k , a m a ­ gisztrátusok nyúzás-fosztása, ajándékkívánása, részrehajlása ellen a LXXXIII. z s o l t á r m a g y a r á z a t á b a n ( 4 3 4 - 4 3 6 . lap). A CII. zsoltár magyarázatában ismét a t a t á r rabságból visszatért u r a k k e g y e t l e n s é g é t h o z z a s z ó b a (579. l a p ) . - E z é r t , az e v a n ­ gélium megvetéséért, ostoroz b e n n ü n k e t Isten n é m e t t e l , tö­ r ö k k e l (572. lap), és m é g csak szólni s e m s z a b a d ; „alig h i s z e m - folytatja - , h o g y az egész E r d é l y b e n is az egy u d v a r i s z e n t ecclesián kívül l é g y e n csak egy ecclésia is, az hol s z a b a d o s s a n l e h e s s e n s z ó l n i " (572. lap). H a a földesúri ö n k é n y r e és a p a p m a r a s z t á s szokására gondolunk, a zordon püspöknek aligha­ n e m igaza van. Tofeus addig elmegy, hogy név szerint kipré­ dikálja Béldi P á l n a k j o b b á g y a i v a l s z e m b e n t a n ú s í t o t t i s z o n y ú k e g y e t l e n s é g é t ( 3 8 2 - 3 8 4 . és 6 2 2 - 6 2 4 . l a p ) ; igaz, m á r Béldi p o l i t i k a i b u k á s a u t á n , d e o s z t á l y o s t á r s a i n a k t a n u l s á g á r a és r e t t e n t é s é r e . T o f e u s s z i n t e m i n d e n p r é d i k á c i ó j á t az i d ő s z e r ű t á r s a d a l m i - p o l i t i k a i v i s z o n y o k r a a l k a l m a z z a , (így lesz évtized­ é n e k legjobb s z o c i o g r á f u s a ) . E z z e l e g y ü t t a z t is a l á kell h ú z ­ n u n k , hogy n e m volt p u r i t á n u s , a p ü s p ö k i i g a z g a t á s r e n d í t h e ­ tetlen híve m a r a d t ; szembeszállt a heliocentrikus világképpel (akárcsak Szentiványi Márton!), Descartes-ot „athaeus"-nak m i n ő s í t e t t e (110. lap), s a r r a f i g y e l m e z t e t e t t : „ N e m kell t o v á b ­ b á t a n u l n i a m a z i s t e n t e l e n M a c c h i a v e l u s t ó l és e g y é b l a t o r politicusoktúl" (384. l a p ) . V i l á g o s a n l á t h a t ó , h o g y a p r o g r e s z szió és a k o n z e r v a t i v i z m u s a r c v o n a l a i ö s s z e m o s ó d n a k , és a l e g m e r é s z e b b p u r i t á n u s o k is c s a k e l m é l e t i l e g k í v á n h a t t á k a j o b b á g y r e n d s z e r f e l s z á m o l á s á t (pl. A p á c z a i v a g y M a r t o n f a l v i ) , r e á l p o l i t i k a i é r z é k ü k volt a k k o r a , h o g y egy m ű v e l t e b b és e m ­ b e r s é g e s e b b é t e t t n e m e s s é g r e a k a r t a k t á m a s z k o d n i . így gon­ d o l k o z o t t Tofeus M i h á l y is, h a n e m é r t e t t is m i n d e n b e n egyet akkor m á r hazaszerte nagy számban működő puritánus pap­ társaival. E z e k u t á n fel l e h e t v e t n i a z t a k é r d é s t : volt-e k a t o l i k u s n e m ­ z e t t u d a t ? T e r m é s z e t e s , hogy i g e n n e l kell f e l e l n ü n k r á , n o h a ez 235

a p r o t e s t á n s m a g y a r s á g é v a l szöges e l l e n t é t b e n állott, a H a b s ­ b u r g - h á z i r á n t é r z e t t lojalitás és e l l e n r e f o r m á c i ó s i r á n y u l t s á g jellemezte, n e m nélkülözve persze a magyar nemesi öntudat és b i z o n y o s , l e g a l á b b l á t s z ó l a g o s f ü g g e t l e n s é g i e s z m e e l e m e i t s e m . L e g á l t a l á n o s a b b k e r e t e a Regnum Marianum tanítása volt, a m e l y m é l y e n a k ö z é p k o r b a n g y ö k e r e z e t t u g y a n , d e j e ­ l e n t é k e n y e b b h a t á s r a c s a k a XVII. s z á z a d b a n t e t t s z e r t , v i r á g ­ zó i d ő s z a k a p e d i g a X V I I I . s z á z a d r a e s e t t . M i n d e r r ő l B e l l é r B é l a s z e l l e m e s é r t e k e z é s é b ő l n y e r h e t ü n k összefoglaló k é p e t . A d a t a i k ö z ü l c s a k a z t e m e l e m ki, h o g y a m á r P á z m á n y á l t a l f e l v e t e t t Patrona Hungáriáé g o n d o l a t o t ( M a g y a r i - v i t a , 1603!) Inchofer M e n y h é r t e g y h á z t ö r t é n e t e dolgozta ki részletesen (Annales ecclesiastici regni Hungáriáé, R ó m a , 1644., m a j d P o z s o n y , 1 7 9 5 - 9 7 . ) , politikai h a t ó e r ő t a z o n b a n c s a k a c s á s z á r i f e g y v e r e k g y ő z e l m e u t á n , az 1 6 8 0 - a s é v e k t ő l n y e r t . T ü z e t e ­ s e b b v i z s g á l a t á r a i t t n e m g o n d o l h a t u n k , n o h a m e g é r n é a fá­ r a d s á g o t , h i s z e n - p r o t e s t á n s e l l e n e s élétől m e g f o s z t v a - a Rá­ k ó c z i - k o r b a n is m e g t a l á l j u k , s a n y i l v á n m é g 1 7 0 3 - b a n k e l t Rákóczi Ferenc buzgó énekében az i s m e r e t l e n s z e r z ő ily soro­ k a t a d a fejedelem a j k á r a : 37

Segélj J é z u s ! segélj szép S z ű z z e l m e n t e m b e n , O h t e a n g y a l o k n a k r a g y o g ó csillaga, É d e s J é z u s o m n a k s z e r e l m e t e s anyja, É d e s n e m z e t e m n e k ki v a g y p á t r ó j á n a , Hívlak segítségül n é p e m oltalmára! Fogadásod szerint magyar népet ne hadd M i n d e n ellenségtől, kérlek, hogy oltalmazd, Oh édes Szűzanyám ellenségem rontsad, N é p e m s z í n e e l ő t t f u t o m á s á t adjad.

BELLÉR Béla: Világosság, 1966., 37-43.

236

Érdekes, hogy u g y a n e b b e n a költeményben megnyilatkozik a n e m z e t i b ű n t u d a t ( 2 - 3 . v e r s s z a k ) és a z s i d ó - m a g y a r p á r h u ­ z a m p r o t e s t á n s eszméje is. E g y é b k é n t a XVII. s z á z a d e g y e t l e n p r o t e s t á n s i r a t á b a n s e m t a l á l u n k M á r i á t lekicsinylő v a g y sér­ tő nyilatkozatot. Bellér Béla adatai közé nagyon odakíván­ koznék Eszterházy Pál nádor odaadó Mária-kultusza, amely t e r m é s z e t e s e n s z i n t é n a Patrona Hungáriáé vagy h a tetszik, a Regnum Marianum g o n d o l a t k ö r é b e t a r t o z i k , és s z á m o s iro­ d a l m i m e g n y i l a t k o z á s a v o l t . E m l í t s ü k a z t is, h o g y R á k ó c z i b e c s ü l t e e z t a m a g y a r o s u d v a r t t a r t ó l a b a n c f ő u r a t , legfeljebb erélytelenségét hányta szemére. Eszterházy Pál kéziratban m a r a d t Mars Hungaricusa s z i n t é n t a r t a l m a z z a a teológiai tör­ ténelemszemléletet, a török veszedelemnek Isten büntetése­ k é n t t ö r t é n ő b e m u t a t á s á t . S z i m b o l i k u s é r t é k ű , hogy Rákóczi F e r e n c a r a n y t a l l é r j a i n , sőt a r é z p o l t ú r á k o n is M á r i a k é p e lát­ ható „Patrona Hungáriáé" körirattal. Ezen a protestáns ma­ gyarság n e m ütközött meg, n o h a a katolikus klérus irányában n y e r s ellenzéssel v i s e l t e t e t t . (Lásd pl. az 1671-ből való Papvi­ lág Magyarországon c. k u r u c v e r s e t . ) H a n g s ú l y o z n u n k kell, h o g y a XVII. s z á z a d i k a t o l i k u s m a ­ g y a r s á g n e m z e t t u d a t a s e m k i z á r ó l a g n e g a t í v előjelű. E l v é g r e a Wesselényi-féle ö s s z e e s k ü v é s fő szervezői k i z á r ó l a g k a t o l i k u ­ sok v o l t a k , s P é t e r K a t a l i n s z é p e n b i z o n y í t o t t a , hogy a k u r u c p u b l i c i s z t i k a egyik fő t e r m é k é n e k t a r t o t t Siralmas panasz a l a p j á t egy, az 1640-es é v e k b ő l s z á r m a z ó k a t o l i k u s r ö p i r a t s z o l g á l t a t t a , s ez c s a k az 1705-ös r e d a k c i ó b a n v á l t p r o t e s t á n s s z í n e z e t ű v é . I t t v a n a z u t á n a K o h á r y István-féle „ l a b a n c n a k " m i n ő s í t e t t m a g a t a r t á s . K o h á r y n e m volt a u l i k u s , k ü l ö n ö s e b b 38

39

40

4 1

42

43

44

MKBR 273. Pl. RMKI., 1394. (1690), 1413. (1691), 1534. (1698). Rákóczi Emlékir. 71. BARTONIEK: i. m. 438. Rákóczi tükör, I. 15. tábla Magyar költészet, i. m. 186-190. P É T E R Katalin: A magyar 1973., 15. s köv., 58. s. köv.

nyelvű politikai

publicisztika

kezdetei,

Bp.,

237

vallási türelmetlenséget sem t a p a s z t a l u n k eszmevilágában. N e m a c s á s z á r h o z , h a n e m a m a g y a r k i r á l y h o z és a XVII. szá­ z a d t ö r ö k e l l e n e s politikájához m a r a d t h ű , s ő s z i n t e szívvel for­ dult szembe Thököly párthíveivel, m e r t a törökkel szövetkez­ t e k . Magyarországnak elveszett szabadságán való kesergés c. szép h a z a f i a s v e r s é b e n ily s t r ó f á k a t o l v a s u n k : 45

A z e l ő t t s t r á z s á j a , volt h a z á n k b á s t y á j a az k e r e s z t é n y s é g n e k , N e v e z e t e s h í r e m a j d égig felére m a g y a r n e m z e t ü n k n e k , Szüntelen nagy k á r t tett, ellent állott s vetett pogány ellenségnek M a g y a r n a k ü s t ö k e , z a b o l á z ó féke v a g y o n m á r k e z é b e n , E s k ü d t az p o g á n y n a k , t ö r ö k n e k , t a t á r n a k m i n t h o g y hívségében, Levágja b a r á t j á t , a t y a f i á t és b á t y j á t öldöklő m é r g é b e n . T ö r ö k k e l , t a t á r r a l fölötte n a g y k á r r a l o r s z á g u n k a t r o n t j a , Ontja kereszténynek, vérit n e m z e t é n e k s h a z á n k a t pusztítja. K e g y e t l e n s é g é v e l s t ö r ö k ö s s é g é v e l I s t e n t is b o s z o n t j a . U t a l h a t u n k a r r a is, h o g y a Thököly haditanácsa c. k u r u c p r o p a g a n d a k ö l t e m é n y s z i n t é n é r e z t e t i : a fejedelem főtisztjei, r é g i t ö r ö k v e r ő h ő s ö k , n e m h a b o z á s n é l k ü l á l l n a k a félhold p á r t j á r a . I t t kell m e g j e g y e z n e m , h o g y T o f e u s M i h á l y is t ö b b í z b e n e l í t é l t e a k u r u c s á g o t , a b u j d o s ó k m o z g a l m á t , m é g az Apafi-Teleki-féle h i v a t a l o s politikával s z e m b e n is. O k a i t e r m é ­ s z e t e s e n m á s o k v o l t a k , m i n t K o h á r y I s t v á n é i : II. R á k ó c z i G y ö r g y h a d j á r a t a i n a k t a n u l s á g a k é s z t e t t e ó v a t o s s á g r a , az er­ délyi l e h e t ő s é g e t m e g h a l a d ó p o l i t i k a k á r h o z t a t á s á r a . N e m volt í n y é r e e g y é b k é n t a W e s s e l é n y i P á l v e z e t t e bujdosók n a g y h a n ­ g ú n e m e s i r e t o r i k á j a s e m . Másfelől az ó v a t o s k é t k u l a c s o s s á g a felvidéki n e m e s s é g n e k is eléggé á l l a n d ó m a g a t a r t á s a volt, 46

BÁN Aladár (szerk.): Szemelvények zsony-Budapest, 1905., 44-45. MKBR 210-216.

238

Balassi Bálint követőinek verseiből, Po­

a m i n t e z t pl. G y ö n g y ö s i I s t v á n k ö l t é s z e t é n e k e s z m e v i l á g a p r e g n á n s a n bizonyítja. E n n e k u g y a n az ellenkezőjét is p r ó b á l ­ t á k b i z o n y í t a n i , e n g e m a z o n b a n a f e l s o r a k o z t a t o t t é r v e k , leg­ alábbis Gyöngyösi t e k i n t e t é b e n , n e m t u d t a k meggyőzni. Az e d d i g e l h a n g z o t t a k k a l c s a k a z t a k a r t a m v a l ó s z í n ű s í t e n i , h o g y a XVII. s z á z a d n e m e s i és p r é d i k á t o r i ideológiája m i l y e n s o k s z í n ű , n e m egy p o n t o n e l l e n t m o n d á s o s n e m z e t i t u d a t o t örökített a Rákóczi-korra. Mindenben egyetértek Várkonyi Á g n e s 1974-es pécsi e l ő a d á s á n a k okfejtésével, a m e l y b e n a f e g y v e r t fogott j o b b á g y o k n e m z e t i t u d a t á r ó l a d o t t p l a s z t i k u s k é p e t . T ö k é l e t e s e n i g a z a v a n , hogy ezt a n e m e s i e s z m e v i l á g és a p r é d i k á t o r i í r á s b e l i s é g a l a k í t o t t a , d e ezt az ideológiát, a z a z a n e m z e t f o g a l m á t „ a j o b b á g y k a t o n a s á g saját t á r s a d a l m i t ö ­ rekvéseivel, osztályharcos t a r t a l o m m a l telítette". J ó m a g a m is i r o d a l m i a d a l é k o k k a l p r ó b á l o k h o z z á j á r u l n i a n e m z e t i t u d a t a l a k u l á s á n a k k é r d é s é h e z , h i s z e n a R á k ó c z i - k o r p a r a s z t i gon­ d o l k o d á s á n a k igazi n y i t j á t s z i n t é n i r o d a l m i a l k o t á s o k : a sze­ g é n y l e g é n y é n e k e k és a Csínom Palkó e l e m z é s e a d t a k e ­ zünkbe. 47

4 8

E d d i g i r é s z l e t e s s z e m l é n k e t t ö b b i r á n y b a is k i k e l l e n e m é g t e r j e s z t e n ü n k , f ő k é n t a XVII. s z á z a d m á s o d i k felének v i t a i r a ­ t a i r a : g o n d o l o k i t t e g y r é s z t a S á m b á r M á t y á s , Kis I m r e , m e g Czeglédi I s t v á n , M a t k ó I s t v á n , P ó s a h á z i J á n o s v í v t a teológiai színezetű polémiákra, amelyeket többnyire csak címükben, a m u l a t s á g o k á é r t s z o k t u n k e m l e g e t n i (X út tök; Vén bial orrá­ ra való karika stb.), n o h a e z e k a felekezeti ö s s z e c s a p á s o k szá­ m o s , a k ö z g o n d o l k o d á s t n a g y o n is a l a k í t ó e s z m é t t a r t a l m a z ­ t a k . E z ú t t a l a z é r t n e m t é r e k k i r á j u k , m e r t f e n t e b b m á r ki­ e m e l t e m n é h á n y teológiai k ö n t ö s b e ö l t ö z t e t e t t fontos politikai e s z m é t . Másfelől j ó l e n n e t ü z e t e s e n i s m e r n i a z t a n y í l t a n poli­ t i k a i - e g y h á z p o l i t i k a i p á r h a r c o t , a m e l y e t B á r s o n y G y ö r g y Veritas toti mundo deciaratája (1672), illetőleg B e t h l e n M i k l ó s Austriaca Austeritasa (1672) n y i t m e g , s t e r j e d e l m e s e n folytat­ n a k B á r s o n y cáfolói ( K o m á r o m i C s i p k é s György, P ó s a h á z i J á -

4 7

4 8

AGÁRDI Péter: Rendiség és esztétikum, Bp., 1972. A Rákóczi-kori kutatások újabb eredményei, Pécs, 1974., 41.

239

n o s , S z a t h m á r n é m e t i M i h á l y ) , m a g a B e t h l e n M i k l ó s és a r o p ­ p a n t t e r j e d e l m ű g á l y a r a b - i r o d a l o m . A k ü z d e l e m e t é r e n első­ s o r b a n közjogi é r v e k k e l folyik. M e g kell m o n d a n u n k , hogy ezt az i r o d a l m a t n e m , vagy csak igen felületesen i s m e r j ü k . E g y e t ­ l e n p é l d á r a u t a l o k csak. 1674 m á j u s á n a k elején K o l l o n i c h Li­ p ó t é r s e k ú j ó l a g és s ü r g e t ő m ó d o n m e g k é r d e z t e a fogoly p r é ­ d i k á t o r o k a t , m i é r t n e m írják a l á az á l l á s u k r ó l l e m o n d ó k ö t e ­ l e z v é n y t . Az á l l h a t a t o s a k n e v é b e n Sellyei I s t v á n d u n á n t ú l i r e f o r m á t u s s u p e r i n t e n d e n s a z t felelte, h o g y b ű n ö s s é g ü k elis­ m e r é s e a h i t t a g a d á s o n kívül a h a z a t ö r v é n y e i n e k e l á r u l á s á t is j e l e n t e n é , e g y b e n m e g g y a l á z n á k ő s e i k e t ; ezt a j e l e n l é v ő Kocsi C s e r g ő B á l i n t Narratio breviséből t u d j u k , de u g y a n í g y jegyez­ t e fel O t r o k o c s i F ó r i s F e r e n c Furor bestiáé c. e m l é k i r a t á b a n i s . A p r é d i k á t o r o k n y i l v á n az 1608-as, az 1647-es és m á s val­ l á s ü g y i t ö r v é n y e k r e g o n d o l t a k , a m e l y e k e t az o r s z á g g y ű l é s cikkelyezett be. Ezt a rendi-nemesi alkotmányt, e n n e k meg­ tartását kötelezőnek érezték, noha valamennyiük tudatában a v a l l á s s z a b a d s á g m á r n e m c s u p á n a n e m e s s é g , h a n e m az „egy­ ü g y ű k ö s s é g " - n e k , a j o b b á g y s á g n a k a „ c u i u s r e g i o " elvétől k ü ­ l ö n v á l t l e l k i i s m e r e t i s z a b a d s á g á t is j e l e n t e t t e . F i g y e l m e t é r d e ­ m e l , d e e g é s z e n t e r m é s z e t e s , h o g y R á d a y P á l IV. F r i g y e s d á n királyhoz intézett előterjesztésében, 1706-ban, ugyanezekre az é r v e k r e h i v a t k o z o t t , s m e g e m l í t e t t e a g á l y a r a b o k a t is. U g y a n i t t a z t á l l í t o t t a , h o g y az o r s z á g n é g y ö t ö d e p r o t e s t á n s , a m i b e n a l i g h a n e m volt n é m i t ú l z á s . C s a k f u t ó l a g é r i n t e m , h o g y az e l l e n r e f o r m á c i ó , pl. a n y e r s e n k í m é l e t l e n S z é c h é n y i G y ö r g y é r s e k p r í m á s , é p p e n az e m l í t e t t t ö r v é n y e k é r v é n y é t vonta kétségbe. 49

50

KOCSI CSERGŐ Bálint: Narratio brevis de opressa libertate Ecclesiarum Hungaricarum. Kiadta Frid. Ad. LAMPE: História Ecclesiae Reformatae in Hungária et Transylvania, Utrecht, 1728., 796-797. - Magyarul BOD Pé­ ter: Kősziklán épült ház ostroma, kiadta SZILÁGYI Sándor, Lipcse, 1866., 55-56. és MAKKAI László (szerk.): A magyarországi gályarab prédikátorok emlékezete, Bp., 1976., 29-109. - OTROKOCSI FÓRIS Ferenc: Furor bestiáé, Debrecen, 1928., 21. Ráday ir. I. 547-552.

240

R á kell t é r n ü n k v é g ü l a XVII. s z á z a d r e n d i - n e m e s i világá­ b a n e l k é p z e l h e t ő l e g t a r t a l m a s a b b és a R á k ó c z i - k o r s z e m p o n t ­ jából legfontosabb n e m z e t t u d a t r a , a Zrínyi Miklóséra. Mind­ j á r t m e g kell á l l a p í t a n u n k , hogy övé az e g y e t l e n n e m z e t e s z m e , a m e l y m e n t e s m i n d e n v a l l á s i k ö t ö t t s é g t ő l . A Szigeti veszede­ lemben u g y a n f e l b u k k a n a n e m z e t b ű n ö s s é g é r ő l szóló t a n í t á s , d e t e l j e s e n világi h a n g s ú l l y a l : a legfőbb n e m z e t i b ű n é p p e n a v a l l á s i s z é t h ú z á s , a m e l y m a g y a r t m a g y a r r a l állít s z e m b e . Nincs meg Zrínyinél a prédikátorok pesszimista hangütése, n i n c s P a t r o n a H u n g a r i a e - g o n d o l a t (a n a g y eposz invokációjá­ b a n M á r i a , T a s s ó t k ö v e t v e és a b a r o k k m ű v é s z e t s z e l l e m é b e n , c s a k „ s z e n t s é g e s k i r á l y n é " ) - Z r í n y i n e k M a c h i a v e l l i n és a ragione di stato e l m é l e t é n i s k o l á z o t t g o n d o l a t a i elítélik a k a t o l i k u s k l é r u s p o l i t i k a i h a t a l o m k í v á n á s á t , a felekezeti b é k é t l e n s é g e t , általában m i n d e n vallási ürüggyel indított h á b o r ú t (Mátyás király életéről való elmélkedések). Hazafiúi t u d a t á n a k alapré­ t e g é t a v é g v á r i v i t é z e k e s z m e v i l á g a alkotja, t a l á n k ö z v e t l e n ü l B a l a s s i B á l i n t é , de ezt r e n d k í v ü l k i t e r j e d t t ö r t é n e l m i - p o l i t i k a i műveltségének korszerű tartalmával tölti meg. Ihletett művé­ szi ereje u g y a n a k k o r az ő s ö k d i c s ő s é g e s „ u m b r á i t " idézi fel (Vitéz hadnagy), e g y ü t t él az egész m a g y a r t ö r t é n e l e m m e l , s e b b ő l - éles e l l e n t é t b e n k o r t á r s a i v a l - n e m a r e n d i - n e m e s i ­ közjogi m o z z a n a t o k a t r a g a d j a m e g , h a n e m a h o n v é d ő h a r c n a g y példáit. A Török áfiumban lesújtó k é p e t rajzol a k o r á b b i h i v a t á s o s h a d s e r e g r ő l s m a g á r ó l az e l t u n y u l t n e m e s s é g r ő l : v a k m e r ő e n felveti - V e g e t i u s g o n d o l a t a i t á t v é v e - a p a r a s z ­ t o k b ó l t o b o r z a n d ó h i v a t á s o s h a d s e r e g k é r d é s é t . N e m l e n n e ez az ú n . „felkelt n é p " h a d s e r e g e , h a n e m k e m é n y „ m i l i t a r i s d i s c i p l i n á " - b a n t a r t o t t r e g u l á r i s k a t o n a s á g , a m e l y n e k tisztjei - h a megfelelő m a g y a r n e m a k a d - a k á r i d e g e n e k is l e h e t n é ­ n e k . N e m é r d e k t e l e n , hogy Z r í n y i első r e n d e n s k ó t o k a t ( t e h á t p u r i t á n u s p r o t e s t á n s o k a t ) a j á n l , a k i k a k k o r r a - 1660 t á j á n v a g y u n k ! - m á r m e g v í v t á k az a n g o l f o r r a d a l o m n a g y ü t k ö z e ­ teit. Hogy a n e m z e t i a k a r a t szabad megnyilvánulását, a nem­ zeti a u t a r c h i a ügyét nyí l t a bba n vagy b u r k o l t a b b a n , hányszor v e t i fel, ezt m á r t a l á n e m l í t e n ü n k s e m kell, n o h a élete u t o l s ó éveinek (1663-1664) politikai elgondolásai t e k i n t e t é b e n m é g mindig n e m l á t u n k tisztán. Egy bizonyos: Zrínyi eszmevilága

241

m i n d politikailag, m i n t k a t o n a i l a g a R á k ó c z i - k o r l e g f o n t o s a b b előzményei közé tartozik. N e m véletlen, hogy a Zrínyi gondo­ l a t a i t á t v e v ő Siralmas panasz 1705 tájáról való, s e m az, h o g y F o r g á c h S i m o n é p p e n e b b e n az é v b e n a d t a k i az Áfiumot. Rá­ kóczi F e r e n c h a d t u d o m á n y i i r a t a i (pl. a Hadakozó embernek tanító scholája) Zrínyi-ihletést m u t a t n a k , ami m á r csak a v é r s é g i k a p c s o l a t o k á n is é r t h e t ő . A Vezérlő F e j e d e l e m Zrínyi­ b e n t a l á l h a t t a m e g a z t az u r a l k o d ó i i d e á l t , a m e l y e t p é l d a k é ­ pül választhatott. 51

M á r az e d d i g e m l í t e t t a d a t o k igazolják, h o g y a Z r í n y i - h a ­ gyomány töretlenül öröklődött át a Rákóczi-korba (honnan s z e r e z t e F o r g á c h az Áfium k é z i r a t á t ? ) , d e ez e s z m é k terjesz­ t é s é t , n é p s z e r ű s í t é s é t a b u j d o s ó k p r é d i k á t o r a i is v á l l a l t á k . T h o l n a i M i h á l y Szent hada (1676) s z i n t e k i v o n a t o l j a Z r í n y i k a t o n a i - p o l i t i k a i i r a t a i t és m e g ü t i a „ m a g y a r o s m a g y a r " naci­ o n a l i s t a s z ó l a m á t . I n n e n egy k e v e s e t i d é z n e m kell: „Mely i g e n ö r ü l t ö k az Igaz magyaros magyari t i t u l u s n a k ! Feleljetek is h á t m e g e s z é p f é n y e s n é v n e k . A magyaros magyari névnek ma­ gyarázatja, értelme ez: (1) Hogy az I s t e n dicsőségéért övedzett e fel s z a b l y á j á t ... (2) H o g y az o r s z á g o t , a s z e g é n y s é g e t n e m r a b o l j a , dúlja, s a r c o l t a t j a ... H o g y ... m i n d v é g i g h a r c o l , v a g y dicséretesen meghal, vagy győzedelmesen nyér. Ugyanis praestat in bello mori ut Leoném, quam vivere sicut Asinum. I l y e n e k v a l á n a k h a j d a n az igaz magyaros magyarok: Mátyás király, Hunyadi János, Kenessi Pál, II. Rákóczi György, Zrí­ nyi Miklós, a k i k n e k d i c s ő s é g e s e m l é k e z e t e k , a m í g a m a g y a r n é p fennáll, ö r ö k k é m e g m a r a d . " - E b b e n a r ö v i d í t e t t szöveg­ b e n nemcsak Zrínyi gondolatait találjuk meg, h a n e m kedvelt c i t á t u m á t ( „ p r a e s t a t in bello m o r i . . . " ) , és t ö r t é n e l m i p é l d á i t is. K é t s é g t e l e n n é t e s z i t ö b b e k k ö z ö t t a Mátyás-tanulmány isme­ retét. 52

A Zrínyi Miklós h a l á l á t s i r a t ó k a t o n a é n e k e k e g y é b k é n t m á r az 1660-as é v e k b e n m e g ü t i k a k é s ő b b i k u r u c k ö l t é s z e t n é m e t ­ ellenes h a n g j á t . M i n d e z e k e z é r t k e r ü l t e k a r e á n k m a r a d t kéz-

5 1

5 2

V. Windisch Éva kiadása: ItK, 1953., 29-56. INCZE Gábor modern kiadását idézem: Bp., 1937., 58-59.

242

i r a t o s é n e k e s k ö n y v e k l a p j a i r a , m e r t i s m e r t e k és n é p s z e r ű e k voltak. E d d i g i o k f e j t é s ü n k e t n y i l v á n é r h e t i az a v á d , h o g y j ó r é s z t c s a k a n e m z e t i t u d a t XVII. s z á z a d i v á l t o z a t a i t t a g l a l t a , s a m ű v e l ő d é s i n t é z m é n y e i t (az i s k o l á k a t , k ö n y v g y ű j t e m é n y e k e t , n y o m d á k a t stb.) e l h a n y a g o l t a . I g a z o l á s u l a z o n b a n m e g e m l í t ­ hetjük, hogy a művelődés valamennyi intézménye azoknak a felekezetileg m e g h a t á r o z o t t ideológiai c é l o k n a k s z o l g á l a t á b a n állott, amelyeknek lényegét jellemezni igyekeztünk: a nagy­ s z o m b a t i e g y e t e m é p p ú g y , m i n t a d e b r e c e n i kollégium, a XVII. s z á z a d n y o l c v a n a s é v e i b e n az o r s z á g e g y e t l e n h á b o r í t a t l a n u l m ű k ö d ő p r o t e s t á n s főiskolája, és a m e l y e t D e s A l l e u r s a l t á b o r ­ n a g y , XIV. Lajos r e n d k í v ü l i k ö v e t e 1 7 0 5 - b e n e g y e t l e n m a g y a r e g y e t e m n e k m i n ő s í t e t t , n e m t u d v a s e m m i t a P á z m á n y alapí­ totta, akkor m á r h á r o m karral működő universitasról. A deb­ r e c e n i , a b u j d o s ó s á r o s p a t a k i , a feldúlt g y u l a f e h é r v á r i , m a j d n a g y e n y e d i , az A p á c z a i á l t a l a k a d é m i a i r a n g r a e m e l t k o l o z s ­ v á r i felső t a n i n t é z e t e k i s m e r t t ö r t é n e t e h e l y e t t i n k á b b a p r o ­ t e s t á n s (főként r e f o r m á t u s ) p a r t i c u l a r e n d s z e r t k e l l e n e vázol­ n u n k , h a a m a g y a r m ű v e l ő d é s valóságos ( m i n t e g y „ h é t k ö z n a ­ pi") h e l y z e t é t a k a r n ó k m e g r a g a d n i . Sajnos, e r r e n i n c s i d ő n k és t e r ü n k , d e álljon i t t , v í z c s e p p a t e n g e r b ő l , e g y e t l e n m a g y a r m e z ő v á r o s m ű v e l ő d é s i k é p e a XVII. s z á z a d u t o l s ó h a r m a d á ­ b a n : Gyöngyösé. 53

54

5 5

Allamjogilag a m a g y a r k i r á l y s á g h o z t a r t o z o t t , H e v e s m e g y e F ü l e k e n székelő h a t ó s á g a i á l l a n d ó a n i n t é z k e d t e k b e n n e és fe­ lőle, a v á r o s b a n m a g y a r s z o l g a b í r ó m ű k ö d ö t t , r e n d e s e n egy h e l y b e n lakó n e m e s . A valóságos h a t a l o m a t ö r ö k é volt, a m e l y a város szerencséjére, csak H a t v a n b a n t a r t o t t helyőrséget. A m a g y a r f ö l d e s u r a k s z i n t e z a v a r t a l a n u l é r v é n y e s í t e t t é k joga­ i k a t , a j ö v e d e l m e z ő s z ő l ő m í v e l é s a p o l g á r s á g o t is v a g y o n o s s á

MKBR 132-153. Rákóczi tükör, II. 137. BARCSA János: A debreceni kollégium és partikulái, Debrecen, 1905. DANKO Imre: A hajdúszoboszlói partikuláris iskola, in Hajdúszoboszló monográfiája, (DANKO Imre szerk., Hajdúszoboszló, 1975., 467-475.).

243

t e t t e . A t ö r ö k i g a z g a t á s i s z e r v e z e t a legcsekélyebb m é r t é k b e n sem avatkozott bele a város iskolai ügyeibe, művelődésének menetébe. A ferences anyaház rendszeresen tevékenykedett és g y a r a p o d o t t is; 1634-ben a j e z s u i t á k g i m n á z i u m o t a l a p í t o t ­ t a k , a v á r o s s z ü l ö t t e i k ö z ü l n e m egy k e r ü l t az előkelő Collegiu m G e r m a n i c u m e t H u n g a r i c u m h a l l g a t ó i k ö z é (nobilis, cívis és plebejus e g y a r á n t ! ) ; a r e f o r m á t u s k i s e b b s é g (kb. a l a k o s s á g 20%-a) s z i n t é n v i r á g z ó i s k o l á t t a r t o t t f e n n . N a g y a l m á s i P a s t o r i s M á r t o n p a p s á g a idejéből (1670-es évek) i s m e r j ü k az isko­ la k i e m e l k e d ő n e k m i n ő s í t h e t ő k ö n y v t á r á t (121 db). Az 1688-as ellenreformáció, amelyet különösen Széchényi György érsek s z o r g a l m a z o t t ízes m a g y a r s á g ú és g o r o m b a h a n g ú leveleiben, a g y ö n g y ö s i r e f o r m á t u s i s k o l á b a n 18 t ó g á t u s d e á k o t t a l á l t , t e h á t m é g a triviális fokon felül is t a n í t o t t a k . R e k t o r a i t S á r o s ­ p a t a k r ó l k a p t a , s az e g y h á z l e v é l t á r á n a k v a n o l y a n o k m á n y a is, a m e l y b e n a t ö r ö k h a t ó s á g m e g e n g e d i , h o g y egy m e g n e v e ­ z e t t d e á k „a jól v é d e t t b i r o d a l o m " e v á r o s á b a jöjjön t a n u l n i . I s m e r e t e s , hogy O t r o k o c s i F ó r i s F e r e n c 1681 és 1687 k ö z ö t t a gyöngyösi r e f o r m á t u s o k p a p j a volt. Azt m á r t a l á n m o n d a n u n k s e m kell, h o g y G y ö n g y ö s a f e l e k e z e t i b é k é t l e n s é g k l a s s z i k u s példájául szolgálhat. A szécsényi országgyűlés visszaadta a r e f o r m á t u s o k e l v e t t t e m p l o m á t é s iskoláját, h o g y 1710 u t á n végleg, illetőleg 1781-ig, az „ á r v a e k l é z s i á k " s o r s á r a j u s s o n az e g y h á z k ö z s é g . Az e g y k o r i b e c s e s k ö n y v t á r öreg Graduálja az A k a d é m i a b i r t o k á b a n v a n , a Váradi biblia m a is h e l y b e n t a ­ l á l h a t ó . A f e r e n c e s e k volt k ö n y v t á r a v i l á g s z í n v o n a l a t képvisel, b á r m a i a n y a g á n a k n a g y r é s z e a XVII. s z á z a d v é g é n m é g n e m volt G y ö n g y ö s ö n . R á k ó c z i F e r e n c a saját v á r o s á n a k n e v e z t e , s az ő b e l v á r o s i p a l o t á j a szolgált az i s m e r t d i p l o m á c i a i t á r g y a ­ lások színhelyéül. 56

Gyöngyösre igen nagy okleveles anyag áll rendelkezésre. A város - elavult! - történeti monográfiája ETHEI SEBŐK László: Gyöngyös és vidéke törté­ nete, Gyöngyös, 1880.; FEKETE Lajos: Gyöngyös város levéltárának török iratai (Levéltári Közlemények, 1932.) - BÁN Imre: A gyöngyösi református egyházközség levéltára (Egyháztörténet, 1943., 389-405.); FEKETE Lajos: A gyöngyösi református egyházközség török iratai (Uo. 404-426.) - A könyv­ t á r r a BÁN Imre: Magyar Könyvszemle, 1940., 242-250.; Okmánygyűjtemé-

244

F e l k e l l v e t n ü n k a z t a k é r d é s t is, h o g y a v á z o l t és e r ő s e n é r v é n y e s ü l ő felekezeti m e g o s z t o t t s á g e l l e n é r e is n e m v o l t a k - e m e g a XVII. s z á z a d m á s o d i k felében a n e m z e t i m ű v e l t s é g csí­ r á i . T e r m é s z e t e s e n i g e n n e l kell f e l e l n ü n k . K ö z ö s volt a m a ­ g y a r nyelv, a m e l y a XVII. s z á z a d b a n s z é p e n virágzó i r o d a l m a t t e r e m t e t t . É r d e m e s l e n n e pl. a XVII. s z á z a d u t o l s ó k é t é v t i ­ zedének katolikus vallásos irodalmát alaposabban szemügyre v e n n ü n k (a k é t Illyés, L a n d o v i c s I s t v á n és m á s o k m u n k á i r a g o n d o l o k ) , a m e l y m ű v é s z i fokon k e z e l t e a m a g y a r b a r o k k stí­ l u s t . P á z m á n y p r é d i k á t o r i t e k i n t é l y é t a p r o t e s t á n s o k is elis­ m e r t é k : E m b e r P á l pl. „ n a g y m a g y a r o s m a g y a r p a p " - k é n t hi­ v a t k o z o t t r á . Nagyjából közös volt az ízlés: Gyöngyösi költői t a l e n t u m á t a m a g y a r n e m e s s é g m i n d e n konfesszión levő r é t e ­ ge e l i s m e r t e ( B e r c s é n y i k ö n y v t á r a is t a r t a l m a z t a a Murányi Venust), a vallásos é n e k k i n c s , a k é z i r a t o s é n e k k ö l t é s z e t n e m volt v í z h a t l a n u l e l s z i g e t e l v e a k o n f e s s z i ó k falaival. A függet­ lenségi-nemesi publicisztikáról fentebb m á r m o n d t u n k hason­ lót, Zrínyi e s z m e v i l á g a is h a t o t t . T a l á n n e m is kell b e s z é l n ü n k az é l e t m ó d , az u d v a r t a r t á s , a r u h á z a t , a közös szokások, vala­ m i n t a nemesség körében uralkodó alkotmányjogi szemlélet ö s s z e t a r t ó erejéről: Mossóczy Z a k a r i á s , K i t o n i c h , K á s z o n i J á ­ n o s m ű v e i k é z i k ö n y v ü l s z o l g á l t a k m i n d e n i k fél s z á m á r a . M é g a p r ó s á g o k t e r é n , a k é p z ő m ű v é s z e t e k h e z való v i s z o n y b a n is felfedezhetők bizonyos hasonlóságok. Báró Sennyei László nagyszombati rektor h á r o m ízben j á r t a meg Rómát a jezsuita r e n d g e n e r á l i s v á l a s z t ó ü l é s e i o k á n (1687, 1 6 9 3 , 1696), r é s z l e ­ t e s n a p l ó t h a g y o t t h á t r a . S z á m o s t e m p l o m o t l á t o g a t o t t végig, 57

58

m

nyek a Protestáns Egyháztörténeti Adattár XI., XIII. és a Sárospataki Fü­ zetek 1866. évfolyamában. - Az ellenreformációra FOLDVÁRY László: Ada­ lékok a dunamelléki ev. ref. egyházkerület történetéhez, I., Bp., 1898., 237. A ferences könyvtárra BÁN Imre: Magyar Könyvszemle, 1955. és SOLTÉSZ Erzsébet: Az Országos Széchényi Könyvtár Evkönyve, 1965-1966. Vö. BÁN Imre: A magyar barokk próza változatai (Irodalomtörténet, 1971., 481-482.). Garizis és Ébal, 141. THALY Kálmán: Gróf Bercsényi Miklós könyv- és kézirattára (Magyar Könyvszemle, 1881., 284.).

245

az é p ü l e t e k n a g y s z e r ű s é g é t m é g kiemeli, de a V a t i k á n s t a n z á ­ iról c s a k a n n y i t ír, hogy o t t „ p i c t u r a s i n v a r i i s cubiculis a d m i r a n d a s " l á t o t t . Raffaello n e v é t eszébe s e m j u t o t t m e g k é r d e z n i . N e m z e t i b ü s z k é l k e d é s s e l e m e l i ki v i s z o n t , h o g y a V a t i k á n b a n egy „ b r e v i á r i u m C o r v i n i a n u m " - o t s z e m l é l t m e g . N a g y j á b ó l h a s o n l ó m a g a t a r t á s t t a n ú s í t F i r e n z é b e n is. Az a k k o r m é g épü­ lő, a b a r o k k l u x u s t ú l z á s a i t m u t o g a t ó Cappella dei principit b á m u l a t t a l csodálja, de a Sagrestia nouva fönséges M i c h e l a n ­ gelo-szobrairól m é l y e n h a l l g a t , n o h a a Medici h e r c e g e k s í r k á ­ polnájától csak egy rövid folyosó választja el ő k e t ; az a b e n y o ­ másom, hogy Sennyei ügyet sem vetett rájuk. - Nagyjából hasonló a konvertita Otrokocsi Róma-élménye: a város nagy­ s á g á t , é p í t é s z e t i p o m p á j á t é r z é k e l t e t n i t u d j a , u t a l az a n t i k v i ­ t á s o k r a is, d e a S z e n t P é t e r - t e m p l o m o n és a v a t i k á n i k ö n y v ­ t á r o n k í v ü l e g y e b e t n e m e m l í t . - A fölényesen m ű v e l t B e t h ­ l e n M i k l ó s s o h a s e m ír le v á r o s t v a g y m ű a l k o t á s t , s c s a k az á l m á b a n megjelenő Krisztus-arcmásokról k ö v e t k e z t e t h e t ü n k flamand oltárképek i h l e t é s é r e . - A s z i n t é n messze földeket bejárt Tofeus Mihály egyszer nyilatkozik a képzőművészet ü g y é b e n , s a k k o r is fölényesen g ú n y o s e l u t a s í t á s s a l i l y k é p p e n : „Hogy egy alávaló h i t v á n , b u j a é l e t ű k é p í r ó , egy m a g á h o z h a ­ sonló rossz a s z s z o n y t m e g s z e r e t e t t , a n n a k k é p i t l e í r t a 's alája t e t t e , hogy Mária, a z o n b a n [ = m i n d j á r t ] i m á d t a t t a : s o h a a z t a Reformata Religio n e m s z e n v e d h e t t e . " E m é r g e s n y i l a t k o z a t ­ ból m é g i s n é m i s z a k é r t e l e m á r a d : a szigorú k á l v i n i s t a egyszerm á s s z o r c s a k u g y a n m e g n é z e t t egy-egy m a g a s m ű v é s z i é r t é k ű M a d o n n a - k é p e t , s é p p e n a belőle á r a d ó h u m a n i s t a világiassá­ g o n b o t r á n k o z o t t m e g . A festők é l e t m ó d j á v a l és a k é p e k elké­ s z ü l t é n e k m e n e t é v e l is t ö b b é - k e v é s b é t i s z t á b a n volt. 60

61

62

63

Befejezésül a r r a k e l l e n e f e l e l n ü n k , h o l , m i k o r és h o g y a n t e t t e m a g á é v á R á k ó c z i F e r e n c e z t a m a g y a r m ű v e l t s é g e t . Az 6 0

6 1

6 2

6 3

IVÁNYI Béla: Báró Sennyei László S. J. nagyszombati rector római utazá­ sai (1687., 1693., 1696.) Bp., 1929., 19-20., 38-39., 65. OTROKOCSI FÓRIS Ferenc: Roma Civitas Dei Sancta, Tyrnaviae, 1698. (RMKII., 1939.) 74. Vö. BÁN Imre: Irodalomtörténet, 1957., 233-234. A szent soltárok... 570.

246

ilyfajta v á l l a l k o z á s a z o n b a n n e m egy, m á i g h o m á l y o s k é r d é s m e g o l d á s á t i g é n y e l n é , így i n k á b b c s a k k u r t a u t a l á s o k r a szo­ r í t k o z h a t u n k . N e m t u d j u k , m i t k a p o t t a fejedelem a n y j á t ó l , m i r e t a n í t o t t a nevelője, B a d i n y i J á n o s . K ü l ö n ö s e n h a n g z i k a Confessiones k i j e l e n t é s e : n ő v é r é v e l alig t u d o t t b e s z é l n i , m e r t a m a g y a r n y e l v e t teljesen elfelejtette (plene o b l i t u s ) , n é m e t ü l n e m tudott, tehát a latint használta. Ezt a kijelentést m é g egyszer megismétli: hazatértekor a parasztok csodálkoztak a n y a n y e l v é n e k elfelejtése m i a t t . R á k ó c z i n y e l v i és s z e l l e m i r e k r e á c i ó j a a n n á l g y o r s a b b volt, s ez B e r c s é n y i v e l és a k ö r ­ n y é k n e m e s s é g é v e l t ö r t é n ő á l l a n d ó é r i n t k e z é s s o r á n m e n t vég­ b e . Lefoglalt k ö n y v e i n e k és b é c s ú j h e l y i o l v a s m á n y a i n a k jegy­ z é k é n u g y a n c s u p a i d e g e n m ű szerepel, d e v a n k ö z ö t t ü k egy m a g y a r biblia is. A Confessiones kiemeli, hogy bécsújhelyi fog­ s á g á b a n i s m e r t e m e g i g a z á n a b i b l i á t . N i n c s k i z á r v a , hogy ez m á r m a g y a r u l t ö r t é n t , h a igen, n y i l v á n K á l d i t f o r g a t t a , a k á r ­ c s a k M i k e s . A s z a b a d s á g h a r c legelején ( 1 7 0 3 - b a n ) R á d a y n a k , saját k e z ű l e g , m á r s z a b a t o s k u r i á l i s m a g y a r s á g g a l ír. M i d ő n 1705-ben D e s A l l e u r s első j e l e n t é s é t adja Rákócziról, k i t e r j e d t n y e l v t u d á s á t j e l l e m e z v e , első h e l y r e t e s z i a m a g y a r t . Államvezetése, kancelláriája - belügyekben - teljességgel m a g y a r volt, s k i b o n t a k o z ó fejedelmi u r a l m a a m o s t m á r f e l e k e z e t i k o r l á t a i t ó l m e g s z a b a d í t o t t m a g y a r m ű v e l ő d é s szép v i r á g z á s á t ígérte. 6 4

65

66

6 7

Eredményeink összefoglalásaként azt állapíthatjuk meg, h o g y a XVII. s z á z a d m a g y a r m ű v e l ő d é s é b e n a felvilágosodás­ n a k csak előkészítő m o z z a n a t a i v o l t a k j e l e n , a n e m z e t i t u d a t ­ b a n v i s z o n t s z á m o s o l y a n e s z m e b u k k a n t fel, a m e l y az egysé­ gesülő n e m z e t i művelődés kibontakozását szolgálta. A rendi­ n e m e s i n e m z e t - és t ö r t é n e l e m s z e m l é l e t m e l l e t t m e g j e l e n t e k az a n y a n y e l v ű iskola, a j o b b á g y v é d e l e m , a szociális é r z é k e n y s é g m e g n y i l v á n u l á s a i , a n e m z e t i b ű n t u d a t erkölcsi t a r t á s r a n e v e ­

zz. Rákóczi Ferenc Önéletrajza, Bp., 1876., 28., 41. HECKENAST Gusztáv: II. Rákóczi Ferenc könyvtára Rákóczi Önéletrajza, i. m. 115. Rákóczi tükör, II. 135.

1701. (ItK, 1958., 24.)

247

lő g o n d o l a t a i , a m a g y a r n y e l v e r ő s k u l t u s z a és az i r o d a l o m k i e m e l k e d ő t e l j e s í t m é n y e i , a m a g y a r b a r o k k ízlés r a n g o s é r t é ­ kei. Rákóczi m i n d e z e k e t a t e n d e n c i á k a t k i b o n t a k o z t a t h a t t a volna, h a a t ö r t é n e l m i v i s z o n y o k időt e n g e d t e k v o l n a r á . Meg­ győződésünk azonban, hogy szabadságmozgalma szellemi ja­ v a k a t is h a g y o t t a XVIII. s z á z a d r a , s e z e k e t B e s s e n y e i György nemzedéke m á r tökéletesen laikus értékrendben kamatoztat­ t a . A felvilágosodás és a r e f o r m o k k o r á n a k n e m k e l l e t t ú j r a m e g t a n u l n i a a k u r u c kor szellemi h a g y a t é k á n a k becsülését, m e r t n e m is felejtették el s o h a : é p p e n a k k o r v e t t é k elő, a m i ­ k o r a l e g n a g y o b b s z ü k s é g volt r á .

248

CSOKONAI VILÁGIRODALMI TÁVLATAI 1.

D o l g o z a t u n k címe b i z o n y á r a n é m i m a g y a r á z a t r a szorul, hi­ s z e n a s z a k k ö z ö n s é g j ó l i s m e r i , h o g y a Weltliteratur goethei fogalma csak 1827-ben m e r ü l t fel. N e m j e l e n t i ez a z o n b a n a z t , hogy m a g á t a jelenséget - h a tetszik: a világirodalom meglét­ é t - m á r h o s s z ú ideje, jóval G o e t h e előtt n e é r z é k e l t e v o l n a az e u r ó p a i k ö z t u d a t . Az a n t i k i r o d a l o m á l l a n d ó j e l e n l é t e E u r ó p a m i n d e n n e m z e t i n y e l v ű l i t e r a t ú r á j á b a n m e g a l a p o z t a az új fo­ g a l o m k i b o n t a k o z á s á n a k l e h e t ő s é g é t ; a h u m a n i z m u s , főként a c i n q u e c e n t o i r o d a l o m e l m é l e t e , p é l d a a d ó v á t e t t e az olasz iroda­ l o m g y a k o r l a t á t ; Vico Scienza nuovája (1725) m e s s z i t á v l a t o ­ k a t n y i t o t t az új i r o d a l o m s z e m l é l e t s z á m á r a : L e s s i n g egész i r o d a l m i t e v é k e n y s é g e ( S h a k e s p e a r e - k u l t u s z a ) , az a n g o l iroda­ l o m folyton n ö v e k v ő n é p s z e r ű s é g e ( M i l t o n , P e r c y , P o p é , O s s i a n k o n t i n e n s i é r v é n y e s ü l é s e ) , a francia k l a s s z i c i z m u s (Racine, Voltaire) á l l a n d ó j e l e n l é t e (pl. G o t t s c h e d ) , az olasz Arca­ dia d i v a t j a ( M e t a s t a s i o ) m i n d egy i r á n y b a m u t a t t a k , a m á s népek literatúrájának megbecsülése irányába. M m e Staél n é p s z e r ű s í t ő í r á s a i (De la littérature, 1800., De VAllemagne, 1813.) c s a k t á g í t o t t á k az i r o d a l m i l á t ó h a t á r t , a m i t e g y é b k é n t 1

2

1

2

Vö. Cassel's Encyclopaedia of Literature, ed. by S. H. STEINBERG, Cassel, London, 1953., 569. - A goethei kijelentés pontos lelőhelyét lásd R. WELLEK-Au, WARREN: Theory of Literature, London, 1955., 4 1 . 1. 9. jgyz. (Gespráche mit Eckermann, Werke, Weimarer Ausgabe, Series I. vol. XLI. (Teil), 265. - Duval Tasso-fordításával kapcsolatban.) Elég, ha a francia Pléiade példájára hivatkozunk, amely egyszerre imitál­ ta és támadta az olaszokat. Vö. még KOLTAY-KASTNER Jenő: Az olasz reneszánsz irodalomelmélete, Bp., 1970.

249

t ö b b X V I I I . s z á z a d i n é m e t e l m é l e t i m ű és a n t o l ó g i a m á r j ó ­ r é s z t b i z t o s í t o t t főként K ö z é p - E u r ó p a műveltjei s z á m á r a . N e m szabad elfelejtenünk H e r d e r rendkívüli h a t á s á t sem: irodalmi f o g é k o n y s á g a a l e g n a g y o b b a k r a , é p p e n G o e t h é r e is, t e r m é k e ­ nyítőleg hatott. I s m e r e t e s , h o g y G o e t h e n e m e g é s z e n a z t é r t e t t e világirodal­ m o n , a m i t m a n a p s á g é r t ü n k rajta: e n n e k v i t a t á s a a z o n b a n i t t n e m f e l a d a t u n k . N e m c s a k a „ k ö n y v e k n e k " , h a n e m a „fogal­ m a k n a k " is m e g v a n a m a g u k s o r s a . ( H a T e r e n t i a n u s M a u r u s h í r e s szállóigéjébe a k a r n ó k h e l y e t t e s í t e n i a m i f o r d u l a t u n k a t , a k l a s s z i k u s notionest k e l l e n e h a s z n á l n u n k . ) A n n y i b i z o n y o s , hogy Kazinczy, Csokonai, Batsányi vagy K á r m á n t i s z t á b a n v o l t a k a Weltliteratur lényegével, mielőtt e p r e g n á n s szakki­ fejezés m e g s z ü l e t e t t v o l n a . M á s i k elöljáró m e g j e g y z é s ü n k az, hogy t a n u l m á n y u n k p u s z ­ t á n v á z l a t o s összefoglalásra v á l l a l k o z h a t . A C s o k o n a i - s z a k i r o ­ dalom közel kétszáz éves, s költőnk méltatói m á r a kezdet kezdetén szívesen l á t t á k b e n n e idegen költők követőjét vagy másolóját, a m i n t e r r e a h í r e s K ö l c s e y - k r i t i k a (megjelent 1817b e n ) a b i z o n y s á g . Kölcsey K a z i n c z y F e r e n c e s z t é t i k a i n o r ­ m á i v a l , Schiller h í r e s B ü r g e r - k r i t i k á j a (1797) n y o m á n b í r á l t a C s o k o n a i t , s a XIX. s z á z a d „ h a t á s k e r e s ő " p o z i t i v i z m u s á t a k a r ­ v a - a k a r a t l a n u l befolyásolta. E n n e k a „ h a t á s k a t a l ó g u s " - n a k el­ r e t t e n t ő példája P i n t é r J e n ő Magyar irodalomtörténetéhen ol­ v a s h a t ó : itt közel h a t v a n idegen név szerepel, n e m törődve azzal, hogy C s o k o n a i sok i d e g e n k ö l t ő t ő l p u s z t á n n é h á n y ver­ set, o l y k o r c s a k s o r t fordított, máskor csakugyan behatólag tanulmányozta ő k e t . F e l b u k k a n n a k o l y a n n e v e k , a k i k t ő l csu­ p á n o l v a s o t t v a g y f o r d í t a n i a k a r t (pl. L o r e d a n o ) , d e h i á n y o z ­ n a k o l y a n o k (pl. d ' H o l b a c h ) , a k i k m é l y h a t á s t t e t t e k r á . E z 3

4

5

3

4

5

250

Giambattista VICO: Az új tudomány, Bp., 1963. (Rozsnyai Ervin bev. tanulmánya; Mme de Staélra Beatrice DIDIER: Le XVIII' siecle III, 1778-1820, Paris, Arthaud, 253. skk.; Herderre Lajos NÉMEDI: Die Geschichte der deutschen Literatur im 18. Jahrhundert, Bp., 1976., 118-122., 166-167., 323-325. H. KEIL: Grammatici latini, VI. Hildesheim 1961. (repr.) 363. V. köt., 1932. 333.

u t ó b b i n a k C s o k o n a i k é s z í t e t t e f o r d í t á s á r ó l (A természeti mo­ rál) az 1930-as évek i r o d a l o m t u d o m á n y a m é g n e m is t u d o t t . N e m h a l l g a t h a t j u k el t e r m é s z e t e s e n a z t s e m , h o g y C s o k o ­ n a i b a n k é t k ö l t ő t í p u s j e l l e g z e t e s v o n á s a i e g y e s ü l n e k : egyfelől a h a g y o m á n y o s imitáló m ó d s z e r , m á s r é s z t a n e m z e t i eredeti­ ség poétája. E g é s z é b e n XVIII. s z á z a d i j e l e n s é g , e fogalom tel­ j e s g a z d a g t a r t a l m á t h o r d o z v a . N e feledjük, h o g y a felvilágo­ s o d á s XVIII. s z á z a d a é p p e n az összefoglaló l á n g e l m é k k o r s z a ­ k a volt; elég, h a i t t a m ű v é s z e t e k t e r ü l e t é r ő l T i e p o l ó r a és M o z a r t r a u t a l u n k . Az e l ő b b i b e n pl. e g y e s ü l a b a r o k k és a r o ­ k o k ó festészet m i n d e n t e c h n i k a i b r a v ú r j a , a k l a s s z i c i z m u s raffaellói s z é p s é g i d e á l j a , v a l a m i n t a r é s z l e t e k s z i n t e t e r m é s z e t ­ tudományos realizmusa. Mozart zenei szintézise sohasem b o n t a k o z h a t o t t v o l n a ki S c a r l a t t i , Vivaldi, Gluck, H a y d n , Cim a r o s a n é l k ü l . C s ö k k e n t i ez a l e g k i s e b b m é r t é k b e n is a l k o t ó m u n k á s s á g á n a k e s z t é t i k a i m i n ő s é g é t ? C s o k o n a i t is ide kell s z á m í t a n u n k , h a elszigetelt vidéki helyzete, szegényes körül­ m é n y e i ( s o h a s e m j á r t külföldön!), r ö v i d életideje teljes k i b o n ­ t a k o z á s á t n e m e n g e d t é k is m e g . E n n e k e l l e n é r e b i z o n y o s , hogy „ v i l á g i r o d a l m i " é r z é k e n y s é g e m é g k o r t á r s a i k ö z ö t t is egé­ s z e n r e n d k í v ü l i volt, m e r t - és e z t s o k s z o r m o n d t á k m á r Domby óta - egyedül neki sikerült élettől duzzadó nagy ma­ g y a r k ö l t é s z e t e t t e r e m t e n i e a sokfelől a s s z i m i l á l t e u r ó p a i és a remekül érzékelt hazai benyomásokból. 6

C s o k o n a i e g y é b k é n t m i n d e z t e l m é l e t i t u d a t o s s á g g a l vállal­ t a , sőt h i v a t á s á n a k t a r t o t t a . M á r az 1793-ból v a l ó A vidám természetű poéta c. k ö l t e m é n y é b e n (MM 100.) H e r v e y és Y o u n g s í r k ö l t é s z e t é t , R a c i n e c i p r u s á t , „ S h a k s p e á r n a k a k ó n i t o s füzér­ j é t " u t a s í t j a el, j á t é k o s a n , de b i z o n y s á g o t t é v e a r r ó l , hogy m á r a 20 éves ifjú i s m e r i , n e m s o k á r a h a s z n á l j a is ő k e t . E z t a ver­ set Az én poézisom természete c í m e n (MM 679.) a Lilla s z á m á -

6

A Tiepolo-Csokonai párhuzamot Julow Viktor doktori vitáján elhangzott opponensi véleményemben vetettem fel (1977. dec. 13.); Tiepolo XVIII. szá­ zadi jelentőségének megvilágítását A barokk színeváltozásai c. tanulmá­ nyomban kíséreltem meg. MTA Nyelv- és Irodalomtud. Oszt. Közi. XXXI., 1979., 351-359., (a jelen kötetben: 135-148.).

251

r a á t d o l g o z t a , s oly t ö k é l e t e s z á r l a t t a l l á t t a el, h o g y ez m é g A d y r a is h a t o t t . „ S h a k s p e á r " i n n e n m á r h i á n y z i k . Az ember a poézis első tárgya (1801) c. v e r s e t (MM 619.) t á r ­ g y u n k s z e m p o n t j á b ó l s z i n t é n i d é z n ü n k kell: 7

Vig b o r z a d á s s a l j á r t a m el a g ö r ö g S z é p s é g e k és a r ó m a i n a g y v i l á g Pompás maradványit: s ezeknek Sirja felett az olasz n e g é d e s Kertjébe szedtem drága narancsokat! A franc m e z ő k e t l á t t a m : az Albion Barlangiban s a német erdők Bérceiben örömöt találtam. Ollykor h e v i t v é n l e l k e m e t is belől Uj k é p z e l é s e k s b ü s z k e v e t é l k e d é s . L a n t o t r a g a d t a m , s a lapályos Dácia térmezején dalolván. A földnek aljáról f e l e m e l k e d e m :

N e a v i l á g i r o d a l m i „ a t m o s z f é r a " n y í l t e l i s m e r é s é r e figyeljünk itt, h a n e m a „ b ü s z k e v e t é l k e d é s r e " , a m e l y e t a r e n e s z á n s z - b a ­ r o k k p o é t i k a aemulatiónak n e v e z e t t , s B a l a s s i B á l i n t így feje-

7

252

Csokonai (MM 681.) S addig andalgunk az esti hajnalon Mig egymás ölébe hullunk a dalon Ady (Új versek) Egymás húsába beletépünk S lehullunk az őszi avaron Itt jegyzem meg, hogy dolgozatomban az MM rövidítés a VARGHA Balázs által gondozott Csokonai Vitéz Mihály minden munkája (Bp., 1973, Magyar Remekírók) c. kiadvány két kötetét jelenti. Kötetjelzést (II.) csak a máso­ dikhoz (próza, dráma) adok. A folyamatban lévő kritikai kiadás kötetére Krit. k. I. és Krit. k. Sz. 1-2. jelzéssel utalok (Sz = színművek).

z e t t ki: „ m a g y a r n y e l v e n is m e g l e h e t n e ez, az m i egyéb nyel­ v e n m e g l e h e t " . (Szép magyar komédia, Prológus.) V é g ü l álljon i t t a G ö r ö g D e m e t e r h e z i n t é z e t t Csokonai-levél (1801. február) m a g a b e m u t a t á s a , amidőn Bécsbe újságírónak a j á n l k o z i k (MM II. 8 6 5 - 8 6 6 . ) . „ 1 . A D e á k n y e l v b e n lévő t e h e t s é g e m , m i n t h o g y fő gyönyö­ r ű s é g e t a r ó m a i k l a s s z i k u s o k o l v a s á s á b a n t a l á l o k , felhat szin­ t e a l i t e r a t ú r á i g , h o z z á j á r u l v á n a b e s z é d b e n és l e v é l í r á s b a n való k ö n n y ü s é g . 2. A n é m e t n y e l v b e n é r t e m a k ö n y v e k e t , sőt ezekből p o é t á i f o r d í t á s o k a t is t e t t e m : de b e s z é l n i és levelezni, kivált t u d ó s s a l és c h a r a c t e r i s a r u s e m b e r r e l n e m t u d o k . U g y d e egy e s z t e n d e ­ ig való bécsi l a k á s t a l á n h e l y r e fogja ü t n i ezt a fogyatkozáso­ mat. 3. A francia n y e l v é r t é s é b e n k ö z é p s z e r ű vagyok: d e az e z e n a n y e l v e n való l i t e r a t u r á h o z legjobban v o n s z ó t ü z e m s e b e s elő­ m e n e t e l l e l m á r m a g a m a t is b i z t a t n i . [így! A H a r s á n y i - G u l y á s féle kiad. „ k e z d " szóval egészíti ki.] 4. O l a s z u l i g e n jól é r t e k . 5. A m a g y a r n y e l v b e n lévő t e h e t s é g e m e t d e b r e c e n i s z ü l e t é ­ s e m és 22 e s z t e n d ő s k o r o m i g való f e l n e v e l k e d é s e m , 5 e s z t e n ­ deig t a r t o t t u t a z á s i m és t a p a s z t a l á s i m , az egész m a g y a r h a z á ­ b a n (kivévén é p p e n a z o n r é s z e i t , a h o l n e m m a g y a r o k l a k n a k ) n y o m t a t o t t és m é g k é z í r á s b a n lévő m u n k á i m , l i t e r a t ú r a i s z ü n ­ t e l e n való o l v a s á s o m , l e v e l e z é s e m és g y a k o r l á s i m , m e g l e h e t ő ­ sen emelték. 6. A s t a t i s z t i k a , h i s t ó r i a , politica és g e o g r a p h i a a t e r m é s z e ­ t i h i s t ó r i á v a l e g y ü t t 4 e s z t e n d ő k t ő l fogva egyedül való foglala­ tosságom. 7. U t o l j á r a a m i c h a r a c t e r e m e t illet, a z t az é n c s e k é l y , d e t i s z t e s s é g e s n e v e l é s e m , o l v a s á s o m és g o n d o l k o d á s o m módja, a curata supellex, n e m t e h e t t é k oly n a g y v i l á g b é l i v é , oly éclatanttá, m i n t a m i i l y e n t t a l á m az a j á n l o t t s t a t i o és az U r k í v á n ­ n á n a k : de csendesen élni vágyásom, közönséges-lelküségem, [ e g y s z e r ű s é g e m ] h a z á m h o z v a l ó t i s z t e l e t e m és a n e m z e t s a szelid t u d o m á n y o k i r á n t való t ü z e s b u z g ó s á g o m s o k b a h a s o n -

253

lóvá t e t t e k a h o z , a m i n t R o u s s e a u m a g á t leirja b a r á t j a e l ő t t a IV. levélbe: Une paresseuse aime... s t b . " Bár a kézirat tanúsága szerint e sorokat Csokonai áthúzta, s m á s , r ö v i d e b b szöveget k ü l d ö t t G ö r ö g D e m e t e r n e k , m é g i s ez a l e g t e l j e s e b b ö n a r c k é p e , s m i n d e n b e n igazolja k ö l t ő n k fen­ t e b b e m l í t e t t „ h a t á r e s e t " h e l y z e t é t , k e t t ő s k ö t ö t t s é g é t : az eu­ r ó p a i t á v l a t o t R o u s s e a u n e v é v e l jelezve, a m a g y a r t a d e b r e c e ­ n i s z ü l e t é s k i e m e l t h a n g s ú l y o z á s á v a l . - Az a l á b b i a k b a n m e g ­ kíséreljük Csokonai világirodalmi távlatainak összefoglaló b e m u t a t á s á t f ő k é n t az e d d i g i i g e n b e h a t ó C s o k o n a i - k u t a t á s e r e d m é n y e i alapján. S z e r e n c s é n k r e megjelent a Kritikai ki­ a d á s I. k ö t e t e az egész s o r o z a t o t e l ő k é s z í t ő filológiai a p p a r á ­ tussal, a színművek két kötete. Nagyon sokat köszönhetünk S z a u d e r J ó z s e f és J u l o w V i k t o r k u t a t á s a i n a k . E l ő r e j e l e z z ü k , hogy c s a k a főbb c s o m ó p o n t o k a t t u d j u k m e g r a g a d n i , teljesség­ re nem törekedhetünk. 8

9

10

N i n c s v i t a a b b a n , hogy C s o k o n a i k ö l t é s z e t e az iskolából n ő t t ki. V e r s e l n i „ h i v a t a l b ó l " t a n u l t , l a t i n u l és m a g y a r u l , a k ö z é p -

A HARSÁNYI-GULYÁS kiadás (II/2., 631-632. 1.) e levelet tévesen 1796 tájára keltezi, a Rousseau-citátumot rosszul olvassa. PELLE Erzsébet Cso­ konai francia kapcsolatait vizsgáló tanulmánya (Un pocte cosmopolite au XVIII-e si ccle, Szeged, 1933.) sem tisztázza ezt a vonatkozást. Először is azt kell megállapítanunk, hogy Csokonai Rousseau-hivatkozása pontatlan: a helyes szöveg „Une ame paresseuse" (eredeti helyesírás!). Hibás a lelő­ hely megjelölése is, mert az idézendő részlet a M. De Malesherbes-hez in­ tézett híres önarcképlevelei közül nem a IV.-ben, hanem a Il.-ban van (Montmorency, le 12 janvier 1762): „Une ame paresseuse qui s'effraye de tout sóin, u n tempérement ardent, bilieux, facile a s'affecter et sensible a l'excés a tout ce qui l'affecte semblent ne pouvrir s'allier dans le m ? m e caractere et ces deux contraires composent pourtant le fond au mien etc. Jean-Jacques Rousseau: Oeuvres completes, I. 1134 (Bibliotheque de la Pléiade, Paris-Dijon, 1959.) A kritikai kiadás feladata lesz a Csokonai használta editio megállapítása. Csokonai nyilván fejből idézett, mert a négy levél szigorú időrendben követi egymást jan. 4. és 28. között. Chrétien-Guillaume de Lamoignon de Malesherbes (1721-1794) magas rangú jogász, többször miniszter, a felvilágosodás buzgó pártfogója volt. Eletét a guillotine alatt végezte. Sorozatszerkesztő JULOW Viktor; az I. kötetet sajtó alá rendezte SZILÁ­ GYI Ferenc. PUKÁNSZKYNÉ KÁDÁR Jolán gondozásában.

254

fokú o k t a t á s s z á z a d o s g y a k o r l a t a s z e r i n t . (A m a g y a r v e r s k é ­ s z í t é s is b e l e t a r t o z o t t a poétika és az oratoria tantervébe.) C s o k o n a i iskolai t a n u l m á n y a i r ó l l e g u t ó b b Szilágyi F e r e n c b ő ­ s é g e s e n é r t e k e z e t t , felhívta a figyelmet L o s o n c z i I s t v á n Artis poeticáé subsidium c. t a n k ö n y v é r e (1769, m a j d 1784), a m e l y ­ r ő l r é g e b b e n m a g u n k is t ü z e t e s e n í r t u n k . „ L o s o n c z i segéd­ k ö n y v e jól világítja m e g a p r o p o s i t i ó k ( = k i t ű z ö t t v e r s e s felada­ tok) k é t t é m a k ö r é t is: a m o r a l i z á l ó s e n t e n t i a - v e r s e k , s a leíró, »festő« k ö l t e m é n y e k t a r t o m á n y á t . " S z a u d e r J ó z s e f szép t a n u l ­ m á n y a s z i n t e v é g l e g e s e n t i s z t á z t a ez iskolai v e r s g y a k o r l a t o k ­ n a k C s o k o n a i m ű v é s z i fejlődésében j á t s z o t t s z e r e p é t . Megálla­ pította, hogy a s e n t e n t i a típusú versek szárazabbak, g y a k r a n i s k o l á s á n l o g i k a i s z e r k e z e t ű e k (pl. a Glória calcar habét k é t v á l t o z a t a , K r i t . k. I., 2 5 . , ül. 2 8 . 1.), a p i c t u r a - j e l l e g ű e k v i s z o n t szabadabb szárnyalást engednek a költői képzelet számára, k o r á n és jól m u t a t j á k C s o k o n a i leíró, sőt t í p u s a l k o t ó t e h e t s é ­ g é t (pl. A tengeri zivatarról; az ú n . „ é v s z a k v e r s e k " : Az ősz I - I L , Tél I - I L ; Cigány). 1 1

12

N y i l v á n v a l ó , h o g y e z e k a f i a t a l k o r i v e r s e k az i s k o l á b a n t a ­ n u l t l a t i n a u k t o r o k k ö z v e t l e n h a t á s a a l a t t á l l n a k , b á r Csoko­ n a i g y o r s a n fejlődő költői t e h e t s é g e s z i n t e m á r k e z d e t t ő l fog­ v a s z a b a d o n b á n i k f o r r á s a i v a l , és - z e n e i n y e l v e n s z ó l v a n a g y k é s z s é g e v a n a „ v a r i á c i ó r a " . J e l l e m z ő , h o g y az O v i d i u s Metamorphoseséből (IV. 5 5 - 1 1 6 . ) f o r d í t o t t Piramus és Thisbe e r e d e t i 111 h e x a m e t e r j é t 302 t i z e n k e t t ő s b e n fordítja l e . V a n t e r m é s z e t e s e n m á r v i s z o n y l a g k o r a i (1792) p o n t o s la­ t i n b ó l való á t ü l t e t é s e : i l y e n pl. A vacsora - Fabullhoz (MM 8 8 4 - 8 8 5 . ) . A p é l d a k e d v é é r t , m á r rövidsége o k á n is, ezt b e m u ­ t a t j u k . C a t u l l u s 1 3 . k ö l t e m é n y é r ő l v a n szó. 1 3

Krit. k. I. (1975), 325-326.; 340-346.; BÁN Imre: Losontzi István poétikája és a kései magyar barokk költészet, Debrecen, Stud. Litt. 1964. (Újra az Eszmék és stílusok c. kötetben, Bp., 1976.) Sententia és pictura, ItK, 1967., 517-532. Újra Az estve és Az álom c. kö­ tetben, Bp., 1970. - Az idézett versek a Krit. k. I.-ben. JUHÁSZ Géza foglalkozott vele először, ItK, 1953. A fordítás mintaszerű filológiai elemzése SZILÁGYI Ferenctől a Krit. k. I., 575-591. lapján.

255

Catullus: Cenabis bene, mi Fabulle, apud me p a u c i s si tibi di f a v e n t d i e b u s , si t e c u m a t t u l e r i s b o n a m a t q u e m a g n a m cenam, n o n sine candida puelle et v i n o e t sale e t o m n i b u s c a c h i n n i s . H a e c si, i n q u a m , a t t u l e r i s , v e n u s t e n o s t e r , cenabis bene: n a m tui Catulli plenus sacculus est a r e n a r u m . Sed c o n t r a accipies m e r o s a m o r e s , seu q u i d s u a v i u s e l e g a n t i u s v e e s t : n a m u n g u e n t u m dabo, quod meae puellae donarunt Veneres Cupidinesque, q u o d t e c u m olfacies, deos r o g a b i s , t o t u m u t t e faciant, F a b u l l e , n a s u m Csokonai: N á l a m jó vacsorád leénd, Fabullom, E g y - k é t n a p r a , h a m e g s e g i t az i s t e n , H a g a z d a g v a c s o r á t hozol m a g a d d a l , É s fog j ö n n i veled fejér l e á n y k a , J ó b o r , t r é f a , egész s e r e g kacajjal. E z t m o n d o m , h a hozol, F a b u l l b a r á t o m , Lesz i t t j ó v a c s o r á d ; m i v e l C a t u l l o d E r s z é n y é t m e r e v ü l b e s z ő t t e a pók. Ellenben veszel itt csupán szerelmet, S édesebb gyönyörűbb, h a még van ennél: Mert lyánykám kenetét adom tenéked. E z t a d t á k n e k i V é n u s és C u p i d ó k : M e l l y e t h o g y h a szagolsz, az é g r e igy n y ö g s z : Hogy téged merevül t e r e m t s e n orrnak. Devecseri: N á l a m jó lakomát ehetsz, Fabullus n e m s o k á h a az i s t e n e k s z e r e t n e k , és h a d ú s v a c s o r á t hozol m a g a d d a l , s n e m felejted a szép l e á n y t , a j ó b o r t

256

és a vig k a c a g á s t , a s z e l l e m e t s e m . H á t m i n d e z t h a hozod, d e r é k b a r á t o m , j ó l l a k h a t s z vele: m e r t C a t u l l u s o d n a k erszényét csupa pókfonál dagasztja. Ám tömény szerelem kerül cserébe, vagy h a v a n k i t ű n ő b b is é d e s e b b is, a k k o r az: V e n u s o k s v i d á m C u p i d ó k k e d v e s e m n e k a d o t t szagos k e n ő c s e : s istenekhez imádkozol, Fabullus: változtassanak át egészen orrá. A fiatal Csokonai fordítása d a r a b o s a b b u g y a n Devecseri ke­ cses és e g y e n l e t e s , r i t m u s á b a n t ö k é l e t e s v e r s é n é l ( v e r s u s P h a l a i c i u s ) , m é g i s h í v e b b a l a t i n szöveg é r t e l m i r e n d j é h e z , a r i t m u s t is n a g y o n jól k ö v e t i . A l e á n y k a k e n ő c s é t (illatát!) F a b u l l u s n a k kell s z a g o l n i a (olfacies), s ez a c s a t t a n ó m o d e r n k ö l t ő n k n é l elvész. A merevül ( k é t s z e r ! ) r é g i m a g y a r o s fordu­ l a t a a n n y i t j e l e n t : „ m e r ő b e n , e g é s z e n " . A nyögsz (rogabis) vi­ s z o n t egy k i s s é C s o k o n a i „ m e n d i k á n s t ó n u s a " - h o z t a r t o z i k . Van persze Catullus csodálatos eleganciájának olyan mozza­ n a t a (pl. a „ v e n u s t e n o s t e r " ) , a m e l y e t egyik m a g y a r k ö l t ő s e m tud visszaadni. C s o k o n a i és a l a t i n k ö l t ő k v i s z o n y á r ó l O l á h G á b o r é r t e k e ­ z e t t . B á r a szerző csak Toldy F e r e n c k i a d á s á r a t á m a s z k o d h a ­ t o t t , és n i n c s n y o m a , hogy a k é z i r a t o s h a g y a t é k o t ( a k á r c s a k a d e b r e c e n i t is!) f e l h a s z n á l t a v o l n a , a d o l g o z a t m é g i s i g e n j ó C s o k o n a i - i s m e r e t r ő l és széles klasszika-filológiai t á j é k o z o t t ­ ságról tanúskodik. Módszertanilag a pozitivizmus naiv h a t á s ­ keresésének mintapéldája: Csokonainál jóformán minden a h o r a t i u s i carpe diemnok, a vergiliusi eposzi gépezetnek és a leíró t e c h n i k á n a k , az o v i d i u s i Metamorphoses mesélő kedvé14

15

Vö. Catulli Veronensis liber, Lipsiae, Teubner, 1954., 10. Catulli Veronensis liber (Auctores Latini XV.) Bp., 1971., 45. - Caius Valerius Catullus összes versei, ford. Devecseri Gábor, 1967., 15. Cs. és a latin költők, Bp., 1904. (Franklin Társulat). Ez volt a neves debre­ ceni költő Beöthy Zsolthoz készített szakdolgozata.

257

n e k és t a r k a s á g á n a k h a t á s a . A l e g v á r a t l a n a b b k ü l ö n f é l e a n ­ t i k locusok e g y ü t t e s i h l e t é s é t t é t e l e z i fel a szerző egy-egy Cso­ k o n a i - k ö l t e m é n y b e n , n o h a c s a k é v e z r e d e s l í r a i - e p i k u s köz­ v a g y o n r ó l v a n szó, a m e l y e t a l a t i n o k is a g ö r ö g m ú z s á k t ó l k ö l c s ö n ö z t e k . A csókok (1794) c. l í r a i r e g é n y k é r ő l (MM II., 3 8 - 7 0 . ) így ír: „ E b b e n a költői c i f r á z a t o k k a l t ú l t ö m ö t t p á s z t o r i t ö r t é n e t b e n Vergilius, Ovidius és Catullus szelleme kergeti egymást", b á r napjainkban közismert, hogy e kecses kis m ű s z i n t e e g é s z é b e n T a s s o - G u a r i n o - M e t a s t a s i o - c e n t o . Az a n t i k k ö l t ő k c s a k az ő k ö z v e t í t é s ü k k e l v a n n a k j e l e n . O l á h n a k pl. ily e r ő l t e t e t t b i z o n y í t é k a is v a n : m i d ő n H e r c u l e s C a c u s t h a l á l r a ü l d ö z i , a hármas (ter) s z á m i s m é t l ő d i k , M e l i t e s z v i s z o n t „há­ romszor sóhajt, háromszor r e s z k e t k i s z e m é b ő l a k ö n n y , há­ romszor szólítja n e v é n s z e r e l m e s é t " ( 3 5 - 3 6 . 1.). B i z o n y á r a fel­ tehető, hogy Csokonai szinte „magáévá t a n u l t a " Vergiliust ( a k á r c s a k D a n t e , Inf. XX., 114.), e g é s z e n v a l ó s z í n ű a z o n b a n , h o g y itt, a m e l a n k o l i k u s p á s z t o r i s z e r e l e m l é g k ö r é b e n , nem C a c u s j u t o t t e s z é b e . N y i l v á n V e r g i l i u s t utánozta v i s z o n t Cso­ k o n a i A csókok II. k ö n y v é n e k elején: „ M i n d e l c s e n d e s e d t e k a p a p n a k i n t é s é r e . . . E k k o r a b ú s Melitesz ... így s z ó l a m l o t t : Szí­ v e m n e k legsértegetőbb fájdalmát kívánod, ó Filánder, m e g ú j j í t t a t n i ... m i n d a z á l t a l e l k e z d e m " (36. 1.), d e k i n e m u t á ­ n o z t a ezt az eposzi h e l y z e t e t ( s z á m o s k é p z ő m ű v é s z e t i á b r á z o ­ l á s a is v a n ) , t ö b b e k k ö z ö t t a c s o d á l t V o l t a i r e is: IV. H e n r i k E r z s é b e t k i r á l y n é n a k m o n d j a el a S z e n t B e r t a l a n - é j r é m s é g e ­ it. E g y é b k é n t C s o k o n a i tudatos u t á n z á s a e g é s z e n m á s f u n k ­ ciókörbe illeszkedik. 16

Az Aeneis II. énekének remek bevezető sorai (Conticuere omnes intentique ora tenebant... Infandum regina iubes renovare dolorem... Incipiam). Meg­ találhatók Losontzi említett tankönyvében, s a kis diáknak nyilván „be kel­ lett vágnia" könyv nélkül. - Voltaire-nél Péczeli József 1786-os fordításá­ ban az Henriade I. énekének végén ugyanez a fordulat van. Meg vagyok győződve, hogy Vergilius csodálatosan zenei körmondatának egyetlen imi­ táló technikában felnőtt költő sem tudott ellenállni, ha szert keríthetett rá. Az Aeneas-Dido-jelenet egyik, az eredeti helyzettől eltérő festői feldolgo­ zása a Louvre-ban: P. N. Guérintől (1819). Emlékeztetünk rá, hogy Csoko­ nai az Aeneas-Dido-témát már iskolai feladványaiban is feldolgozta (MM 800.). Metastasiótól is fordította.

258

S z é p e n ír O l á h G á b o r P r o p e r t i u s I. k ö n y v é n e k 3. elégiájá­ r ó l (Az alvó Cynthia), s k é p z ő m ű v é s z e t i b e n y o m á s t (az alvó A r i a d n é szobra) t é t e l e z fel. E z t az elégiát v i s z o n t Az alvó Lil­ la felett c. C s o k o n a i - v e r s h e z h a s o n l í t j a , t e l j e s e n a l a p t a l a n u l . E g y t i p i k u s r o k o k ó f e s t m é n y t k e l l e t t v o l n a p á r h u z a m b a állí­ t a n i a vele, pl. F r a n c o i s B o u c h e r Alvó pásztorlányát. Egyéb­ k é n t a p r o p e r t i u s i k ö l t e m é n y a l a p h e l y z e t e is e g é s z e n m á s . 1 7

I s m e r e t e s , hogy C s o k o n a i h á r o m H o r a t i u s - k ö l t e m é n y t fordí­ t o t t le: a XVI. e p o d o s t ( „ A l t é r a i a m t e r i t u r bellis civilibus a e t a s " ) és k é t ó d á t : a II. 18-at ( „ N o n e b u r n e q u e a u r e u m . . . " ) , v a l a m i n t a IV. 3-at ( „ Q u e m t u M e l p o m e n e , s e m e l . . . " ) - O l á h G á b o r r é s z l e t e s e n és jól bírálja a f o r d í t á s o k a t ( 5 7 - 6 2 . ) . Végső í t é l e t e : „ F o r d í t j a e m b e r s é g e s e n , h í v e n , d e s o k k a l k e v e s e b b fen­ séggel, m i n t a m e n n y i t H o r a t i u s s o r a i é r e z t e t n e k . " - H a kija­ v í t j u k a d o l g o z a t e g y - k é t filológiai h i b á j á t , v é g e z h e t ü n k is vele. K a z i n c z y s z ó b e s z é d e a l a p j á n (Lev. I I I . , 93.) a z t állítja (57.), h o g y Georgicon-fordítását maga Csokonai égette meg, holott a töredékes fordítás anyaga m e g m a r a d t a kézirati ha­ g y a t é k b a n . A Crimen raptushan Oláh B l u m a u e r - h a t á s t lát, h o l o t t n e m e r e d e t i , h a n e m jól s i k e r ü l t B ü r g e r - f o r d í t á s . 18

C s o k o n a i és a l a t i n k ö l t ő k v i s z o n y á r ó l m é g c s a k egy r ö v i d a d a l é k c i k k e t e m l í t ü n k m e g , a G u l y á s J ó z s e f é t . A n n y i fontos belőle, h o g y e S á r k ö z y n e k a j á n l o t t k o m i k u s k ö l t e m é n y b e n (a r á n k m a r a d t t ö r e d é k b e n , Aranysújtásos nadrág) az Aeneis I. é n e k e v i h a r j e l e n e t é n e k p a r ó d i á j á t látja. M i i n k á b b a Do­ rottya egyes r é s z l e t e i n e k v á z l a t á t i s m e r j ü k fel b e n n e , n o h a az A e n e i s - p a r ó d i a afféle d e á k o s i m i t á l ó f o g á s k é n t t a g a d h a t a t l a n . (Az olvasó h a j d a n s z e r e t t e v i s z o n t l á t n i , d i v a t o s m o d e r n k ö n 19

Tibullus és Propertius összes költeményei, Bp., 1962., 105-106. Propertius csakugyan az alvó Ariadnéhoz hasonlítja Cynthiát. A „gnosusi leány" híres szobra ma a Vatikáni Múzeumban látható, „Az alvó pásztorlány" a Louvreban van. (1745-ből!) - Oláh Gábor ekkoriban még nem szerette a rokokó festőket: „Az édeskés, gáláns francia festőket ki nem állhatom." Keletiek Nyugaton, Debrecen, 1909 , 42. MM 983-986. Az e kiadás 983. lapjához (1119) megadott jegyzet téves. Ez nem óda, hanem epodos. ItK, 1926., 121-123. 2

259

t ö s b e n , a m i t az i s k o l á b a n t a n u l t . Az ú n . reminiscentia a rene­ s z á n s z , b a r o k k és k l a s s z i c i s t a p o é t i k a egyik elfogadott, h a t á s t k i v á l t ó e s z k ö z e volt. A l e g n a g y o b b a k is g y a k o r o l t á k . ) N e m v i z s g á l t u k e h e l y e n S e n e c a : A reggel c. Csokonai-for­ d í t á s á n a k (MM 923.) f o r r á s á h o z v a l ó v i s z o n y á t , v a l a m i n t a késői, a n t i k és ú j l a t i n k ö l t ő k e t (Scaliger, J ú l i u s E g y p t i u s , J a n u s S e c u n d u s , Béze, D e n i s , S o m s s i c h L á z á r ) . E g y r é s z t p u s z t a a p r ó s á g o k , m á s r é s z t - m i n t a D e n i s - és S o m s s i c h - f o r d í t á s o k költői feladványok: s e m m i t s e m t e s z n e k h o z z á C s o k o n a i világ­ i r o d a l m i t á v l a t a i n a k i s m e r e t é h e z . A Pervigilium Venerisről a l á b b m é g lesz szó. K á r , h o g y ez n e m m a r a d t r á n k , m e r t a p o m p á s eredeti bizonyára igen sikerült fordításának birtoká­ ban lehetnénk. 20

3. Át kell t é r n ü n k a fiatal C s o k o n a i költővé v á l á s á n a k s z i n t e leg­ f o n t o s a b b „ h a t á r t e r ü l e t é r e " , az olaszra. I t t m á r n e m az isko­ l á b a n t a n u l t és a k i k e r ü l h e t e t l e n m ű v é s z i b e f o g a d á s t é n y é r ő l volt szó, h a n e m egy t u d a t o s a n v á l a s z t o t t m o d e r n i r o d a l o m ta­ n u l s á g a i n a k á t h a s o n í t á s á r a . B á r D o m b y a z t állítja, h o g y az olasz nyelv t a n u l á s a s o r s h ú z á s (vagy megegyezés) r é v é n j u t o t t C s o k o n a i r a , m a g a így n y i l a t k o z i k h í r e s 1793-as K a z i n c z y n a k k ü l d ö t t l e v e l é b e n (Lev II. 5 4 3 . ) : „ T a n u l o k o l a s z t , a ' m e l l y a' P o é z i s n e k t u l a j d o n a " , t e h á t m á r i g e n k o r á n r á é r z e t t az olasz k ö l t é s z e t és saját h a j l a m a i r o k o n v o l t á r a . C s o k o n a i olasz k a p ­ c s o l a t a i n a k i g e n b ő i r o d a l m a v a n , r e á n k c s a k az összefogla­ lás és n é m i k i e g é s z í t é s é p p e n n e m k ö n n y ű f e l a d a t a v á r . 21

2 2

L. pl. az Eszmék és stílusok c. kötetben közölt Ariosto-tanulmányunkat, vagy A barokk c. kötetünk Marino-szemelvényeit. DOMBY Márton: Csokonai élete, Bp., 1955., 18-19. Sajtó alá rendezte Vargha Balázs (Magyar Könyvtár). KOLTAY-KASTNER Jenő: Csokonai lírája és az olasz költők, ItK, 1922., 39-55.; uő.: Olaszos irány XVIII. századi költészetünkben, Egy. PhK, 1923., 139-150.; SZAUDER József: Csokonai és Metastasio in Olasz irodalom magyar irodalom, Bp., 1963., 388-434.; uő.: Sententia és pictura, ItK,

260

E d d i g i s z a k i r o d a l m u n k n e m h a n g s ú l y o z t a eléggé, hogy Cso­ k o n a i az Arcadia költői i s k o l á j á n a k m o z g a l m á b a k a p c s o l ó d o t t b e , s ezt az i r á n y z a t o t az olasz i r o d a l o m t ö r t é n e t é n e k k u t a t ó i j e l e n t é k e n y f o r d u l a t k é n t é r t é k e l i k . Az Arcadia, mint Walter B i n n i írja, 1690. o k t ó b e r 5-én a l a k u l t m e g R ó m á b a n a P a d r i Riformati nevű s z e r z e t e s r e n d n e k a San Pietro in Montorio t e m p l o m á h o z c s a t l a k o z ó k e r t j é b e n (Gianicolo), K r i s z t i n a svéd k i r á l y n ő ( G u s z t á v Adolf R ó m á b a n élő, k a t o l i z á l t l e á n y a ) h a l á ­ la u t á n , m i n t e g y szellemi p a t r o n á t u s á n a k i h l e t é s é r e . A j e l e n ­ lévő 14 a l a p í t ó író j ó f o r m á n egész I t á l i á t k é p v i s e l t e , k ö z t ü k oly n e v e k , m i n t C r e s c i m b e n i , V. G r a v i n a , G. B. Z a p p i , m a j d a h a m a r o s a n c s a t l a k o z ó k k ö z ü l M e n z i n i , S a l v i n i , R e d i , D e Lem e n e , A. Zeno, Maffei, M u r a t o r i . A figyelmes o l v a s ó n a k m á r ­ is f e l t ű n i k n é h á n y o l y a n n é v , a k i k e t C s o k o n a i t a n u l m á n y o z o t t és f o r d í t o t t J o h a n n J o a c h i m E s c h e n b u r g n a g y s z a b á s ú világ­ irodalmi antológiája alapján. 23

24

L e g u t ó b b S á r k ö z y P é t e r r é s z l e t e s e n t a g l a l t a az A r c a d i a iro­ d a l o m t ö r t é n e t i j e l e n t ő s é g é t . R á m u t a t o t t a r r a , hogy az új köl­ tői i s k o l a t a g j a i M a r i n o és az olasz b a r o k k (a s e c e n t i s m o , T e s a u r o ) „rossz ízlésével" (cattivo gusto) s z e m b e n a „jó í z l é s " (buon gusto) k é p v i s e l ő i n e k t a r t o t t á k m a g u k a t ; v i s s z a n y ú l t a k P e t r a r c a és az olasz cinquecento h a g y o m á n y a i h o z . „A M a r i n ó t k ö v e t ő b a r o k k k ö l t ő k t ú l z á s a i v a l és a r a c i o n a l i s t a p o é t i k á k t ú l z o t t s z a b á l y o s s á g á v a l s z e m b e n az olasz p á s z t o r k ö l t ő k leg25

1967.; uő.: II rococo alV italiana di Csokonai in Itália ed Ungheria, Bp., 1967., 227-238.; Krit. k. Sz. I—II. (1978) passim (Pukánszkyné Kádár Jo­ lán). Lásd még ZAMBRA Alajos: Metastasio, „poéta cesareo" és a magyar iskoladráma a 18. század második felében, Egy. PhK ,1919., 1-74. Storia della letteratura italiana, volume VI., II settecento, Milano, Garzanti, 1973 372. sk. Beispielsammlung zur Theorie und Literatur der schőnen Wissenschaften, I-VIII. Band, Berlin und Stettin 1788-1795. Az utolsó (VIII.) kötet két részből áll, a kötetek száma így kilenc. Csokonai buzgón kivonatolta egyes részleteit, amint az a Krit. k. I. kötetében közölt kéziratjegyzékekből ki­ derül. Az alábbiakban rövidítjük: Esch. kötetszám. A XVIII. századi olasz költészet alakulása az Árkádiától a preromantikáig. Fii. Közi., 1977., 65-75. - Magam az Arcadia olaszos alakot használom. 2

261

főbb c é l k i t ű z é s e a j ó ízlés v i s s z a á l l í t á s a , a p r e c í z l í r a i h a n g elterjesztése volt. Igaz, M e t a s t a s i ó t l e s z á m í t v a , az Á r k á d i á n a k v a l ó b a n n a g y költői e g y é n i s é g e n e m a k a d t , m e r t a k o r költői­ n e k legtöbbje m e g e l é g e d e t t az a n t i k és a k l a s s z i k u s olasz köl­ t é s z e t n a g y j a i n a k műfaji és n y e l v i u t á n z á s á v a l , a p e t r a r c a i s z o n e t t , az a n a k r e o n i k ö l t é s z e t és a p i n d a r o s z i ó d a felújításá­ v a l , d e a s z a l o n k ö l t ő k műfaji és n y e l v i ú t k e r e s é s e i m i n d e n ­ k é p p az olasz k ö l t ő i n y e l v f e l f r i s s ü l é s é h e z v e z e t t e k , és n a g y h a t á s s a l v o l t a k a k ö v e t k e z ő s z á z a d b a l l a d a - és r o m á n c k ö l t ő i ­ r e , az oly n a g y s i k e r t a r a t ó o p e r a l i b r e t t ó - s z e r z ő k s t í l u s á n a k kiformálására. " 2B

E r ő s e n h a n g s ú l y o z t a az Arcadia a vers zeneiségét (Metast a s i o ) , az a n a k r e o n i , h o r a t i u s i és p i n d a r o s z i ó d á k g y a k o r l a t á t (Paolo Rolli); i g e n k e d v e l t e a vergiliusi Georgicát (G. G. R o b e r ti fordította); vonzódott a vígeposzhoz; érdeklődött a népies f o r m á k i r á n t ; a n e o k l a s s z i c i z m u s t a k e c s e s r o k o k ó v a l egyesí­ t e t t e ( W i n c k e l m a n n - h a t á s ) , a n ő i s z é p s é g l e í r á s a (Rolli és Savioli) k e d v e l t t é m á j a volt. C é l k i t ű z é s e a h é t k ö z n a p fölé e m e l k e d é s , a szelíd h e d o n i z m u s , a musicalitc volt. Aligha l e h e t e t t ízlés és p o é t i k a i g y a k o r l a t , a m e l y k ö z e l e b b állott Cso­ k o n a i életfelfogásához és költői céljaihoz. A m á r i d é z e t t A vi­ dám természetű poéta (1793) m i n t h a az Arcadia esztétikáját hirdetné: 27

N é k e m i n k á b b olly k o s z o r ú K ö s s e f e l k e n t fejemet Mellynek szine n e m szomorú S m ú l a t j a a szebb n e m e t : Ezt a vidámabb Múzsáknak, A mosolygó G r á c i á k n a k F ű z z é k öszve r ó z s a s z í n ű ujjai, É l e s s z é k fel a m b r ó z i á s csókjai.

Uo. 66. Uo. 67-72., passim.

262

N e m t u d j u k t e r m é s z e t e s e n , m i t és m e n n y i t i s m e r t C s o k o n a i az Arcadia működéséről (nincs r á adatunk!), b e n y o m á s u n k a z o n b a n a z , h o g y j e l e n t ő s é g é v e l t i s z t á b a n volt. P a t a c h i c h Á d á m nagyváradi püspök, majd kalocsai érsek (1717-1784) m á r 1739-től t a g j a volt a r ó m a i A r c a d i á n a k , G á n ó c z i A n t a l n a g y v á r a d i k a n o n o k ( t 1790) 1 7 8 0 - t ó l . Ú j a b b a n m e r ü l t fel a d a t a r r a is, hogy F a l u d i F e r e n c s z i n t é n tagja volt e n a g y h í r ű irodalmi csoportosulásnak. Minderről a debreceni deák m á r t u d h a t o t t , a n n á l is i n k á b b , m e r t J. G. S u l z e r : Allgemeine Theorie der schőnen Künste c. n a g y s z a b á s ú l e x i k o n á b a n k ü l ö n cím­ szó t á r g y a l j a az Arcadiát: „Eine Gesellschaft geistreicher Köpfe, die g e g e n d e m E n d e d e s v o r i g e n J a h r h u n d e r t s z u r H e r s t e l l u n g d e s g u t e n G e s c h m a c k s i n R o m a u f g e r i c h t e t word e n . Die M i t g l i e d e r n e h m e n a r c a d i s c h e N a m e n a n , u n d h a l t é n ihre Z u s a m m e n k ü n f t e in einem gepflanzten Lusterald s t b . " Igaz, h o g y C s o k o n a i c s a k 1 8 0 3 - b a n k a p o t t a j á n d é k b a S u l z e r k ö t e t e k e t K a z i n c z y t ó l (Lev. III., 33.), d e m á r k é r ő leveléből is k i d e r ü l (III., 22.), h o g y r é g e n i s m e r i . 28

29

3 0

31

I r o d a l o m k u t a t á s u n k kevés ügyet vetett Kazinczy Ferenc­ n e k egy k é s ő n felfedezett, 1 7 9 1 . j a n . 7-én k e l t i g e n r é s z l e t e s l e v e l é r e (Lev. XXIII., 28.) B a t t h y á n y - S t r a t t m a n n Lajos h e r ­ ceghez, a m e l y b e n a k ö v e t k e z ő s o r o k s z e r e p e l n e k : „ L á t t a m t u d ­ niillik a z o n lépésekből, m e l l y e k e t P e s t e n l é t e m b e n h a z á n k n a k legbölcsebb fijai a' m o s t a n i n á d o r i s p á n u n s z o l á s á r a a M a g y a r T u d ó s T á r s a s á g n a k a l k o t á s a e r á n t t e t t e k , h o g y ez a' köz d i t s ő s é g r e 's h a s z o n r a tzélzó m u n k a felállani n e m fog, s egy új p l á n u m ki-dolgozásához fogtam, melly k ö z t ü n k a római A r c a d i a i T á r s a s á g n a k p é l d á j a s z e r i n t ( m e l l y n e k d i p l o m á j a 's t ö r v é n y e i k e z e m k ö z t v a n n a k ) egy M a g y a r A r c a d i á t t á m a s z -

SZINNYEI Mir X., ill. III. köt. SZAUDER Mária 1979. nov. 14-én a kőszegi Faludi-ülésszakon elhangzott előadása. ItK, 1984., 448-451. (Egyébként Goethe is belépett a társaságba itáliai útja alkalmával.) Leipzig 1792 , I., 203-204. A cikknek igen részletes bibliográfiája van. A második 1792-94-es kiadás (négy kötetben) foroghatott közkézen. Vö. Alig. Deutsche Biographie, Lpz. 1894., 37. köt. 146. 2

263

s z o n . " E z u t á n t e r j e d e l m e s e n előadja A ' Magyar Liget Pászto­ rai vagy A' Magyar Arcasok t á r s a s á g á n a k n e m kis ö n é r z e t t e l m e g a l k o t o t t t e r v e z e t é t . C s o k o n a i és K a z i n c z y k a p c s o l a t á r ó l c s a k 1793-tól t u d u n k u g y a n , n e m v a l ó s z í n ű t l e n a z o n b a n , h o g y az ifjú költő - m i n t e m l í t e t t ü k - az A r c a d i á r ó l m á r S u l z e r r é ­ v é n is é r t e s ü l h e t e t t . C s o k o n a i olasz t a n u l m á n y a i p e r s z e n e m s z o r í t k o z t a k kizá­ r ó l a g az Arcadia költőire: E s c h e n b u r g alapján ismerte Gabriello C h i a b r e r á t ( 1 5 5 2 - 1 6 3 8 ) , k ü l ö n ö s e n G i a m b a t t i s t a G u a r i n i t ( 1 5 3 8 - 1 6 1 2 ) . Az előbbitől k é t k ö l t e m é n y t f o r d í t o t t (A vio­ la, A távollétei), az u t ó b b i n a k II pastor fidója p á r a t l a n e u r ó p a i h a t á s r a t e t t s z e r t és C s o k o n a i Csókok c. lírai r e g é n y é n e k leg­ főbb ihletője v o l t . G u a r i n i t ó l l e f o r d í t o t t a A méh és Amor c. k ö l t e m é n y t , majd az Anakreoni dalokban új v á l t o z a t á t a d t a , s r é s z l e t e s j e g y z e t b e n é r t e k e z e t t G u a r i n i r ó l , közölve a v e r s olasz szövegét is (MM 920., 980.; II. 2 1 6 - 2 1 7 . ) . N e m t á r g y a l j u k t ü z e t e s e n , csak felsoroljuk az Arcadia nép­ s z e r ű költőit, a k i k t ő l C s o k o n a i fordításai r é v é n k a p o t t i h l e t é s t : m i n d a k l a s s z i c i z á l ó r o k o k ó és az a n a k r e o n t i k a é n e k e s e i . Ki­ e m e l k e d ő t a g j a volt a h í r e s t á r s a s á g n a k F r a n c e s c o L e m e n e ( 1 6 3 4 - 1 7 0 4 ) , a k i t ő l C s o k o n a i A rózsa és A szépség c. v e r s e k e t (MM 909., 912.) f o r d í t o t t a . Az e l ő b b i n e k é r d e k e s s é g e az, h o g y 32

33

Az 5665. sz. levél jegyzete hibás. B a t t h y á n y - S t r a t t m a n n Lajos herceget (1753-1806) összetéveszti Batthyány Alajos gróffal (1750-1818), noha Váczy János a Lev. II. kötetében helyesen adja meg Lajos herceg életada­ tait. Vince gróf (t 1827) volt az ominózus Ad amicam aurem c. röpirat szer­ zője. Vö. Francesco FLÓRA: Storia della letteratura italiana. III. 1 9 5 9 . , 104-113. „Scrisse Gian Nicio Eritreo, nel latino della sua Pinacoteca, che quel libro veniva letto da fanciulli e adolescenti, giovani e vecchi, uomini e donne, nobili e plebei, dotti e incolti, ristampato da t u t t e le stamperie, tradotto nelle lingue di nazioni civili e barbáré: e per la sua dolcezza di sirena traeva le donne al peccato." (104.1.) A Pastor fido Csokonai 1795-ös jegyzékén (Krit. k. I., 212.) Lefordítani jelzéssel szerepel, az 1797-es „Kéz­ írásban lévő munkátskáimnak megnevezése" címűben (uo. 222.) már elké­ szültnek látszik, ma mégsem ismerjük. Szerintünk benne van a belőle su­ gárzó „dolcezza di sirena" A csókokban, amelyet egyébként Horváth János (Csokonai és költő barátai, Bp., 1936.) Csokonai központi művének tartott. u

264

e r o t i k u s a l a p t ó n u s a e l l e n é r e Szűz M á r i á t , a m e n n y e i r ó z s á t is ü n n e p l i . T a s s o és az olasz b a r o k k h a g y o m á n y a ez. A l e g n é p ­ szerűbb Arcadia-tagok közé tartozott Giovanni Battista Zappi ( 1 6 6 7 - 1 7 1 9 ) , C s o k o n a i h á r o m v e r s é t f o r d í t o t t a , Az elragadt szív, A jázminok, Pásztor szeretők (MM 9 1 7 - 9 2 0 . ) . A c í m e k e t ő a d t a m a g y a r k ö l t e m é n y e i n e k . Az első az e l r a g a d o t t szív köz­ h e l y é t v a r i á l j a ; k e z d ő v e r s s z a k á t közöljük. Ninfa cortese Col g e n t i l d a r d o D ' u n dolce g u a r d o q u e s t o s e n feri; E poi d i s t e s e V e r s o la p i a g a S u a m a n o v a g a , ed il m i o cor r a p i . A szép Rózsi szép s z e m é n e k Nyilát ennek A mellynek nékicsapta; S gyöngy k e z é t s e b e m r e t é v é n , O n n a n az é n Tört szivemet kikapta. A fordítás v i s z o n y l a g p o n t o s , de az olasz v e r s zenéjét, a sok s z á z a d o s g y a k o r l a t s o r á n kicsiszolt v e r s m o n d a t t a n á t n e m t u d ­ j a h i á n y t a l a n u l v i s s z a a d n i . A v i r t u ó z b e l s ő r í m e k e t is b o t l a ­ d o z v a k ö v e t i . 1 7 9 3 - b a n v a g y u n k , a m i d ő n K a z i n c z y n a k olasz t a n u l m á n y a i r ó l ír. - J o b b a k P a o l o A n t o n i o Rolli v e r s e i b ő l ké­ s z ü l t f o r d í t á s a i : Ifjúság és szerelem, Igyunk (MM 914., 916.). Rolli e g y é b k é n t k o r a ü n n e p e l t k ö l t ő i k ö z é t a r t o z o t t , M i l t o n t f o r d í t o t t a . K ü l ö n ö s e n s z e l l e m e s az Igyunk á t ü l t e t é s e ; z á r l a t a így h a n g z i k : H a l y á n k á n k vig a másláson Ugy dupláson Inni s szeretni lehet. Az olasz s z ö v e g l a p o s a b b . F o r d í t o t t a m é g C s o k o n a i Giov. B a t t i s t a R o b e r t i ( 1 7 1 9 - 1 7 8 6 ) k é t m e s é j é t (A macska és a sajt, 265

A madár a szabadságba, M M 885.); ezek m e g j e l e n t e k a D i é t á i M a g y a r M ú z s á b a n ; a s z e l l e m e s és t u d ó s m á r k i , S c i p i o n e Maffei ( 1 6 7 5 - 1 7 5 5 ) Asztali dalát (MM 8 1 3 . , a c í m e t E s c h e n b u r g p r ó z a i szövegéből v e t t e ) ; t ö r e d é k e s e n B e n e d e t t o M a n z i n i ( 1 6 4 6 - 1 7 0 4 ) A reménységét (MM 947., a r e m é n y r e a l k a l m a z o t t „ k e c s e g t e t ő " jelző m á r i t t f e l b u k k a n ) ; F u l v i o T e s t i ( 1 5 9 3 - 1 6 4 2 ) L' India conquista c. C o l u m b u s t ü n n e p l ő e p o s z á n a k lírai h a n ­ gú invokációját (MM 949.); végül a j ó f o r m á n i s m e r e t l e n G u i d o C a s s o n i ( t 1640) Bacchushoz inscriptio c. k ö l t e m é n y é t (MM 9 4 7 . - A h a g y o m á n y o s Casoni í r á s m ó d e g y é b k é n t h i b á s n a k látszik.) 34

K ü l ö n h e l y illeti m e g C s o k o n a i é l e t m ű v é b e n A r i o s t ó t , T a s s ó t és M e t a s t a s i ó t . - A r i o s t o - f o r d í t á s az Utolsó panasz 1794-ből (MM 9 2 5 - 9 2 8 . ) . T ö b b k i a d á s X. e l é g i á n a k n e v e z i , d e c s a k a z é r t , m e r t E s c h e n b u r g antológiája (IV. 2 2 - 2 5 . ) az elégi­ á k k ö z é sorolja. A r e n e s z á n s z és az Arcadia poétikája (Cresc i m b e n i ) , d e a m o d e r n i r o d a l o m t ö r t é n e t is capitolinak nevezi az ilyfajta, c s a k u g y a n s z e r e l m i e l é g i k u s j e l l e g ű k ö l t e m é n y e ­ k e t . Az i t t t á r g y a l t v e r s n e k k ü l ö n l e g e s s é g e pl. a terzina forma. Csokonai ezt n e m tudja követni, de a m a g y a r o s 12-ősökben k é s z ü l t és Rózsihoz (Ariostónál csak mia Dea) i n t é z e t t p a n a s z f o r d í t á s a n a g y o n p o n t o s , és az olasz n y e l v b e n m á r fölényesen j á r t a s n a k m u t a t j a k ö l t ő n k e t . Az Orlando furiosót Csokonai, ú g y l á t s z i k , n e m o l v a s t a , a m e s e l é n y e g é r ő l M e t a s t a s i o Ange­ lika c. „ s z e r e n a t á " - j á b ó l t u d o t t : e n n e k s z é p f o r d í t á s á t is a d t a (MM II., 6 4 5 - 6 6 9 . , K r i t . k. Sz. II., 1 0 9 - 1 3 0 . ) F e l t ű n ő viszont, h o g y Az epopeáról közönségesen c. t a n u l m á n y á b a n (MM II., 1 2 9 - 1 5 0 . ) „A b a j n o k i e p o p e á r ó l " c. 4. f e j e z e t b e n n e m e m l í t i 35

36

Az Arcadia költőire (vagy az őket megelőzőkre) vonatkozó adatok minden nagyobb olasz irodalomtörténetben megtalálhatók. Cassonit Sulzer lexiko­ na is (III., 556a.) Cassoninak írja. Eschenburg bevezető jegyzetében 17 capitolit tart számon, noha Ariosto 27-et írt. Vö. Lanfranco CARETTI: Ariosto in Stor. d. lett. ital., Garzanti, III., 1973 , 814., 1. jgyz. A „szerenáta" megjelölés a r r a utal, hogy zenével kísérték, az arietták&t énekelték. Az eredeti 1722-ben készült. (PUKÁNSZKYNÉ, id. m. 288.) 2

266

A r i o s t ó t . A k l a s s z i k u s e p o s z i k á n o n b ű v ö l e t é b e n élő X V I I I . s z á z a d m é g n e m m é l t á n y o l t a eléggé a Furioso énekesét. T a s s o j ó v a l n a g y o b b h a t á s t g y a k o r o l t r á , s ez az Arcadia l é g k ö r é b e n é r t h e t ő is. A XVI. s z á z a d i p á s z t o r d r á m a a X V I I I . s z á z a d i g az e u r ó p a i k ö l t é s z e t egyik fő ihletője volt. Az Amintát G u a r i n i és C a s t e l l e t t i s z o r o s a n k ö v e t t e , s C s o k o n a i f o r d í t á s a t ö k é l e t e s műfaji r o k o n s á g b a n v a n B a l a s s i Szép magyar ko­ médiájával. A fordítás v i l á g i r o d a l m i k a p c s o l a t a i t P u k á n s z k y n é K á d á r J o l á n t ö k é l e t e s e n f e l t á r t a ( K r i t . k. Sz. I., 3 6 6 - 3 8 8 . ) , e h h e z n i n c s m i t h o z z á t e n n i . Ki kell e m e l n ü n k , h o g y a Becsü­ let és természet (MM 989.) c. T a s s o - f o r d í t á s is (1799-ből) c s a k az Aminta egyik r é s z l e t é n e k m e g v e r s e l é s e ( K r i t . k. id. h. 367.). A szökevény Ámor (MM 958.) T a s s ó n á l is az Aminta pro­ l ó g u s á n a k p á r d a r a b j a : e b b e n A m o r r e j t ő z i k a n y j a elől, a m a b ­ b a n V e n u s k e r e s i fiát. - A babérvessző (MM 912.) E s c h e n b u r g II. k ö t e t é b ő l (63. 1.) f o r d í t o t t madrigál. Az epopeáról közönsé­ gesen c. t a n u l m á n y á b a n C s o k o n a i l e l k e s e n d i c s é r i T a s s o Liberatáját, „ n a p k e l e t i p a r a d i c s o m n a k " nevezi: az a b e n y o m á ­ sunk, hogy alaposan ismerte. A Csokonai h a s z n á l t a Tasso-kiadás nincs pontosan felderítve. 37

38

Metastasio esetében ismét könnyű helyzetben vagyunk, m e r t S z a u d e r J ó z s e f t a n u l m á n y a p o n t o s a n és n a g y r é s z l e t e s ­ séggel t á r g y a l j a m a g y a r k ö l t ő n k h ö z való v i s z o n y á t . K i v á l ó d o l g o z a t á n a k legfőbb t a n u l s á g a , hogy C s o k o n a i igazi l í r á j á n a k h a n g j á t az olasz f o r d í t á s o k , f ő k é n t M e t a s t a s i o o l d o t t á k m e g . „A M e t a s t a s i ó v a l foglalkozó C s o k o n a i a z o n b a n n e m c s a k l í r a i

Már a XVI. században beható vita alakult ki az olasz irodalomelméletben Ariosto (és Tasso) értékelése ügyében. Vö. B. WEINBERG: A history of literary criticism in the italian Renaissance, Chicago, 1961., II., 954-1073. - ESCHENBURG: Entwurf einer Theorie und Literatur der schőnen Wissenschaften c. elméleti összefoglalása (Berlin-Stettin, 1789. , 190.) rö­ viden tárgyalja a Furiosót. Csokonai a Beispielsammlung VI. kötetében is találhatott ismertetést és részletet Ariostóból. (XIII. rész: 1-32.) Eschenburgban (I. köt.) mind Tasso, mind Guarini pásztordrámájából csak részlet található. Pukánszkyné (id. h.) közli, hogy Csokonai Tassót magán­ kézből kapta. Nem világos, hogy ez a példány csak a pásztordrámát tar­ talmazta-e, vagy egyéb műveket is. A Ref. Koll. Nagykönyvtára csak mo­ dern Li&eraía-példányokat őriz. 2

267

költő mivoltát kezdte tudatosítani, s nemcsak új, érzelmileg jellemző s díszes-piperés stílust kezdett alakítgatni a zsengék s az á l l a t d i a l ó g u s o k u t á n : k a p o t t olyan eszmei-érzelmi motívu­ mokat is a m e l o d r á m á k b ó l , m e l y e k a z s e n g é k b e n k i j e l e n t e t t elvágyódásnak adtak konkrétabb, bár irodalmias-artisztikus foglalatot. H a o t t , a z s e n g é k b e n a p o é t á i á r t a t l a n s á g o t , k ö t e t ­ l e n é l e t e t s z ö g e z t e s z e m b e a p é n z és a h a t a l o m r o n t ó világá­ val, az Angelikában, A pásztorkirályban - s é p p ú g y T a s s o - és G u a r i n o - f o r d í t á s o k b a n - szívéhez szóló k l a s s z i k u s o k á l t a l lát­ t a i g a z o l t n a k e k o n t r a s z t é r z é s t . " (430. 1.) C s o k o n a i költői t u ­ l a j d o n á v á M e t a s t a s i o s e g í t s é g é v e l lesz a h ű s é g e s és c s a p o d á r s z e r e l e m feszülő e l l e n t é t e , e l l e n é r z é s e az a r a n y i r á n t . „ L e h e t m o n d a n i , hogy h a Kazinczy Gessneren keresztül látott előre R o u s s e a u felé, C s o k o n a i n a k - a G e s s n e r r e l k ü l ö n b e n r o k o n M e t a s t a s i o volt a R o u s s e a u - t előlegező a u k t o r a . " (432.) „Az a t a n u l s á g , m e l y e t g o n d o l a t , é r z e l e m v á l a s z t é k o s kifejezésével t e t t az olaszok r é v é n m a g á é v á , n e m is b o m l o t t szét azzal, hogy a f r a n c i a felvilágosodás k o r s z e r ű b b g y ű r ű j é b e k e r ü l t , i n k á b b e k k o r k r i s t á l y o s í t o t t a k i t u l a j d o n k é p p e n i é r t é k e i t : az a n a l i t i ­ k u s - d e k o r á n t s e m pepecselő - l á t á s m ó d n a k m i n d e n é r z e l m i mozgás mélyére ható racionalitását, mely sem öncélú aprólékoskodásba, sem öncélú érzelmességbe n e m engedi széthulla­ n i v a g y s z é t á r a d n i a g y ö n y ö r k ö d é s t , i n k á b b fegyelmezi a z t , s z á r t k o m p o z í c i ó k b a é p í t i fel m i n d e n s z í n t a r k a s á g á t és zsongó é r z é k i s é g é t . " ( 4 3 2 - 4 3 3 . ) A C s o k o n a i - v e r s f o r m á k teljes felsza­ b a d u l á s á t is a m e t a s t a s i ó i v e r s z e n e h o z t a m e g . ( 4 3 3 - 4 3 4 . ) 39

K ö l t ő n k Goldoni Hazugjának (II bugiardo) f o r d í t á s á t is t e r ­ v e z t e , d e c s a k a h a z u g s í r f e l i r a t á n a k rövid m a g y a r - l a t i n á t ü l ­ t e t é s é i g j u t o t t (MM II., 116. - K r i t . k. Sz. I., 2 5 4 - 2 5 5 . ) . 1795ig t e r v e z t e Al. T a s s o n i La secchia rapita c. k o m i k u s e p o s z á n a k f o r d í t á s á t ( K r i t . k. I., 2 0 7 . , 2 5 7 . ) , v a l a m i n t L o r e d a n o Iliast r a v e s t i á j á t is. T a s s o m r ó l Az epopeáról közönségesen c. t a n u l ­ m á n y á b a n szól (MM II., 1 4 3 - 1 4 4 . , 1 4 6 - 1 4 9 . ) . E g y r é s z l e t é t i d é z z ü k , m e r t C s o k o n a i k ö l t ő i t u d a t o s s á g á n a k s z é p példája:

Csokonai és Metastasio in Olasz irodalom - magyar irodalom, Bp., 1963., 388-434. Lásd PUKÁNSZKYNÉ kiegészítéseit a Krit. k. Sz. köteteiben.

268

„ I t t m á r t a l á n n é m e l l y é r d e m e s olvasók v á r t á k , hogy a T a s s o n i E l r a g a d t a t o t t v e d e r j é r ő l is e m l é k e z z e m , m i n t h o g y a n n a k m a g y a r f o r d í t á s á t az ú j s á g o k b a n e z e l ő t t n é h á n y e s z t e n d ő k k e l m e g í g é r t e m . Igaz is az, hogy é n a h o z hozzája fogtam, de majd m i n d e n oldalon t a p a s z t a l t a m a P e r r a u l t ú r róla tett ítéleté­ n e k h e l y e s v o l t á t , h o g y t.i. a n n a k m i n d e n s z é p s é g é t c s a k egy s z ü l e t e t t olasz vagy az olasz nyelvet, s z o k á s o k a t , t ö r t é n e t e k e t és k i v á l t olasz p o é t á k a t m e r e v ü l [ = teljes e g é s z é b e n ] e s m é r ő e m b e r é r e z h e t i , tele is v a n az a jeles m u n k a az olasz k ö z m o n ­ d á s o k r a való e z e r c é l o z á s s a l , m e l y h e l y t e l e n ü l e s n é k m a g y a ­ rul, tele v a n s z á m t a l a n t r a v e s t i á l á s á v a l v a g y g ö r ö g ö s e n p a r ó ­ diájával a n e v e z e t e s olasz p o é t á k v e r s e i n e k , m e l l y p o é t á k a t v a l a k i k ö n y v n é l k ü l n e m t u d , k é n y t e l e n az e l m é s p a r ó d i á k b ó l s z á r m a z ó g y ö n y ö r k ö d é s n é l k ü l e l l e n n i ; h o g y t e h á t a szép olasz c o m o e d i á s b ó l n y o m o r é k m a g y a r s c u r r á t n e c s i n á l j a k , félbe­ h a g y t a m m u n k á m a t , és d a r a b j a i t V u l c a n u s n a k d e d i c á l t a m , eszemben t a r t v á n , amit Horác mondott, hogy quae desperat t r a c t a t a n i t e s c e r e p o s s e , r e l i n q u i t . D e n e m f i z e t e m - é le h a ­ z á m n a k t e t t a d ó s s á g o m a t a z z a l , h o g y a szép B e l i n d a v u k l i j á t a d o m n e k i , egy m o d e n a i v e d e r h e l y e t t . É p p e n így j á r t a m az I l i a d a Giocosájával L o r e d á n n a k ; m e l l y n e k e l m a r a d á s á t i s m é t a z z a l az e r e d e t i C o m i c a e p o p e á v a l k í v á n o m h e l y r e h o z n i , a m e l l y r ő l m á r s z ó l l a n i i t t v a n legjobb a l k a l m a t o s s á g . " A Do­ rottya b e m u t a t á s a k ö v e t k e z i k ! C s o k o n a i p o m p á s é r z é k k e l t a ­ p i n t o t t r á az imitatio-aemulatio-fordítás lehetőségének hatá­ r á r a , saját olasz n y e l v i k é s z ü l t s é g é n e k s z i n t j é r e , s a poéta doctus ( h a t e t s z i k philologus!) komolyságával, egyben a lánge l m é j ű k ö l t ő erejével d ö n t ö t t a m a g y a r eredetiség mellett. 4 0

41

A híres olasz eposzt Pierre Perrault fordította franciára (Paris, 1678); en­ nek előszavában nyilatkozik a fordítás nehézségeiről. (Sulzer IV., 280.; itt a megjelenés éve hibás.) De arte poet. 149-150. sor. Tassoniról költőnk az Esch. Beispielsammlung V. kötetének 383-392. lapjairól is tájékozódhatott.

269

4. C s o k o n a i francia i r o d a l m i k a p c s o l a t a i t P e l l e E r z s é b e t dolgoza­ t a m á r r e n d s z e r e s e n t á r g y a l t a . Filológiai s z e m p o n t b ó l l e h e t ­ n e teljesebb és p o n t o s a b b - ezt m á r S z a u d e r J ó z s e f m e g e m l í ­ t e t t e - , C s o k o n a i francia i s m e r e t e i r ő l m é g i s kielégítő k é p e t ad. F e l t e h e t ő l e g s o k k a l t ö b b e t olvasott, m i n t az fordításaiból vagy a szöveg s z e r i n t m e g r a g a d h a t ó p á r h u z a m o k b ó l k i d e r ü l . N e m t u d j u k p o n t o s a n , m i k o r k e z d e t t foglalkozni C s o k o n a i a francia nyelvvel. 1792 előtt aligha, s m u n k á j á b a n l a t i n - o l a s z t u d á s a n a g y b a n s e g í t h e t t e . Az E s c h e n b u r g - f é l e szöveggyűjte­ m é n y V. k ö t e t é b ő l ( 4 1 - 5 5 . 1.) l e f o r d í t o t t d a r a b o k (MM II., 116-122.) viszonylag kezdetlegesek, prózában készültek, b á r az v i l á g o s a n l á t s z i k b e l ő l ü k , h o g y a fiatal k ö l t ő jól é r t i a szövegeket. C s u p a s z e r e l m i k ö l t e m é n y t fordít, s e z e k a h u m a ­ n i s t a és r o k o k ó e r o t i k a l é g k ö r é t á r a s z t j á k . A s z e r z ő k Clém e n t M a r ó t (1494-1544), Melin de Saínt-Gelais (1491-1558), A l e x a n d r e L a i n e z ( 1 6 5 0 - 1 7 1 0 ) , C h a r l e s d e L a F a r e ( t 1712), Guillaume de Chaulieu (1639-1720), Charles Panard ( 1 6 9 0 - 1 7 6 3 ) , P i e r r e - J o s e p h B e m a r d ( t 1775), C h a r l e s - H e n r i Riboutté (1701-1740), Gabriel-Charles de Lattaignant (1797-1779), Frangois-Auguste de Moncrif (1687-1770), Claude-Joseph Dorat (1734-1780). É r d e m e s megjegyezni, h o g y M a r ó t v e r s é b e n k ö l t ő n k a corsage kifejezést n e m t u d j a lefordítani; a m á s o d i k D o r a t - k ö l t e m é n y b e n p e d i g ezt o l v a s s u k : (MM 122. 1.): „ V é g e z d el, d o m b o r í t s d s z é p m e l l y é t , a m e l y a fugax s z e r e t e t e t is f i g á l h a t n á . " F r a n c i á u l : „Acheve, a r r o n d i s ce b e a u s e i n , Q u i fixeroit l ' a m o u r v o l a g e " ( e r e d e t i h e l y e s í r á s ! ) . C s o k o n a i a volage és a fixer s z a v a k m a g y a r megfelelőit n e m t u d t a m e g t a l á l n i . (A f r a n c i a cím Portrait d'une maitresse.) 42

43

Un pocte cosmopolite du XVIII' siccle: Michel Csokonai et la littérature franqaise, Szeged, 1933. (diss.). A mű francia és magyar nyelvű (69 lap). Pelle E. adatait néhány ponton ki kellett egészítenem. Az Eschenburg-féle Theorie-t és a Beispielsammlungot egy műnek tartja. Fel kell hívnom a fi­ gyelmet arra is, hogy Lattaignant vagy L'Atteignant neve még az MM-ben is hibásan, -ent végződéssel szerepel, noha mind Eschenburgnál, mind Sulzernél, mind Lanson nagy bibliográfiájában a-t olvasunk.

270

P e l l e E r z s é b e t felsorolja C s o k o n a i feltételezett francia olvas­ m á n y a i t ( 1 3 - 1 5 . 1.), k ü l ö n k i e m e l i B e r q u i n és G r e s s e t h a t á s á t , B e r q u i n és M o n t e s q u i e u s z e r e p é t ; a n n a k egy idilljét, az u t ó b ­ b i n a k Le temple de Gnide-jét f o r d í t o t t a is (16. 1.), d e e z e k n e m m a r a d t a k ránk. Tudjuk, hogy franciából fordította Csokonai P o p é Daphnéját és a Fürtrablást is, olaszból v i s z o n t a Maiadé imaginaire 3- intermede-jének komikus doktoravatását. N e m rendszeres francia irodalomismeretre törekedett - m i n t pl. a k o r t á r s B a t s á n y i - , az i h l e t k ö r é h e z illő p á s z t o r i , idillikus­ e r o t i k u s s z e r z ő k e t v á l o g a t t a . S e m m i n y o m a , h o g y Corneille-t, Racine-t, Molicre-t b e h a t ó b b a n ismerte volna, a n n á l inkább Boileau-t, a k i n e m c s u p á n Lutrinjével hatott rá, h a n e m híres t a n k ö l t e m é n y é v e l is. A n a g y t e o r e t i k u s k ö z v e t í t i h o z z á a fran­ cia k l a s s z i c i z m u s elveit, főként M a r m o n t e l és B a t t e u x p o é t i k á ­ i n a k segítségével. E r r ő l a z o n b a n a l á b b ! M i n t h o g y a n g o l u l n e m t u d o t t , a francia k ö z v e t í t ő n y e l v - a k á r c s a k a k é t B e s s e n y e i n é l - n á l a is k ö n n y e n é r t h e t ő . e

4 4

A f r a n c i a poézis b e f o l y á s á n á l s o k k a l e r ő s e b b C s o k o n a i ese­ t é b e n a f r a n c i a g o n d o l a t h a t á s a . É r d e k e s , h o g y k ö l t ő n k felvi­ l á g o s o d o t t e s z m e r e n d s z e r é t is a n g o l í r ó k ( D e r h a m , Y o u n g és H e r v e y ) v e z e t i k R o u s s e a u és H o l b a c h felé. E v o n a t k o z á s b a n S z a u d e r J ó z s e f n a g y t a n u l m á n y a (Az estve és Az álom) l e h e t k a l a u z u n k . C s o k o n a i a d e b r e c e n i fizikoteológia h a t á s a a l a t t válik a dogmatikus vallásosságnál szabadabb gondolatrend­ s z e r h í v é v é . W i l l i a m D e r h a m a n g o l t e o l ó g u s m ű v é n e k (1713) é p p e n 1 7 9 3 - b a n j e l e n t m e g a m a g y a r f o r d í t á s a (Bécsben) Se­ gesvári István debreceni szerző tollából, s b e n n e a T e r e m t ő l é t é n e k b i z o n y í t á s a az ú j a b b t e r m é s z e t t u d o m á n y o s i g a z s á g o k és a „lét n a g y l á n c o l a t a " a n t i k - h u m a n i s t a e s z m é j e a l a p j á n . C s o k o n a i m á r b e n n e élt e b b e n a g o n d o l a t k ö r b e n Péczeli J ó z s e f 4 5

46

Lásd erre PUKÁNSZKYNÉ fejtegetéseit a Krit. k. Sz. II. 294. skk. 1. (kü­ lönösen a 299. 1.) Lásd ItK, 1969. és Az estve és Az álom c. kötetét (1970). Ez utóbbinak lap­ számait adjuk. A debreceni Ref. Kollégium Nagykönyvtára ma is 11 példányt őriz külön­ böző nyelveken. L. Eszmék és stílusok, Bp., 1976., 255.

271

f o r d í t á s a i : Young éjszakái (1787) és Hervey sirhalmai (1790) r é v é n . S z a u d e r így ö s s z e g e z : „Az estve és Az álom szövegsze­ r ű e n is a fizikoteológiai t a r t a l m ú , Y o u n g o t u t á n z ó h e r v e y - i l e í r á s o k b ó l k e z d m e g s z ü l e t n i 1 7 9 1 - 1 7 9 2 - b e n , és s o h a s e m vál­ n é k n a g y v e r s s é az 1 7 9 2 - 9 3 - a s ú j a b b fizikoteológiai v e r s g y a ­ k o r l a t , és - a m i f o n t o s a b b - az u g y a n e k k o r , v a l ó s z í n ű l e g 1793ban bizonyosan tanulmányozott Voltaire-Rousseau nélkül." Az e m l í t e t t fizikoteológiai v e r s g y a k o r l a t a N a g y S á m u e l - f é l e Sander-fordítás Csokonainak tulajdonított költeménysoroza­ ta. Bizonyára ebben a korszakban keletkezett Csokonai d ' H o l b a c h - f o r d í t á s a , A természeti morál (MM 2 4 2 - 2 5 3 . ) , b á r ez é p p e n n e m b i z o n y o s . A n n y i h o z h a t ó fel é r v ü l , h o g y N a g y Sámuel említett Sander-előszavában a „vád védelem" kettős h a n g s ú l y á v a l szól d ' H o l b a c h r ó l . E l l e n e m o n d v i s z o n t a felte­ v é s n e k C s o k o n a i i g e n szép, é r e t t p r ó z a s t í l u s a . 47

4 8

49

R o u s s e a u C s o k o n a i k e d v e l t szerzője volt: n e m c s a k e s z m é i t , h a n e m m a g a t a r t á s á t , m a g á n y k e d v e l é s é t , n y u g t a l a n életfor­ m á j á t , s z a b a d s á g k u l t u s z á t is r o k o n n a k é r e z t e . Az 1794-es, m á r v é g l e g e s , Az estve k é t s é g t e l e n ü l m u t a t j a a Discours sur l'inégalité h a t á s á t , d e a S z a u d e r J ó z s e f á l t a l ( 2 6 1 . 1.) - H a r 5 0

Id. m. 240. Az Istennek jósága és bölcsessége a természetben, Komárom, 1794. A mű ajánlása Kazinczy Ferencnek szól. (Len. II., 298.; II., 283-285.; II., 331-338.) A versfordítások Csokonaitól származását Szilágyi Ferenc von­ ta kétségbe; magunk, Szauder Józseffel együtt eredetiségük elismerése felé hajlunk. A formai bravúrok mindenesetre Csokonaira vallanak. (MM 888-900.) Mátrai László m u t a t t a ki, hogy nem Csokonai eredeti műve, hanem a Systcme de la Nature II. részének XIV. fejezete (a 2. magyar kiad. 1978., 517-527.). J.-J. ROUSSEAU: Discours sur l'origine et les fondemens de l'inégalité parmi les hommes. Oeuvres complétes, III., Paris, 1966. (Bibliotheque de la Pléiade) 164.1.: „Le premier qui ayant enclos u n terrain, s'avisa de dire, ce ci est a moi, et trouva des gens assez simples pour le erőire, fut le vrai fondateur de la société civile. Que de erimes, de guerres, de meurtres, que de misere et d'horreur n'eüt point épargnés au Genrehumain celui qui arrachant le pieux ou comblant le főssé, eüt erié a ses semblables: Gardez vous d'écouter cet imposteur; Vous §tes perdus, si vous oubliez que les fruits sont f tous et que la térre n'est f personne."

272

s á n y i és G u l y á s a l a p j á n - 1 7 9 6 - r a d a t á l t N a g y G á b o r n a k í r t levél c s a k 1 8 0 1 - b e n k e l e t k e z e t t , így n e m elégséges b i z o n y í t é k a viszonylag korai Rousseau-olvasmányok feltételezésére. N e m sok fogódzót k í n á l K l e n n e r F e r e n c n a g y é r t e k e z é s e , Csokonai és a preromantika s e m . Helyes az, hogy a korai (1794-es) Gerson m á r m u t a t j a R o u s s e a u ú n . „ k u l t ú r p e s s z i m i z m u s á t " ( K l e n n e r kifejezése, id. é r t . 2 6 2 - 2 6 3 . ) , d e i s m e r e t e s e k a s z í n d a r a b e r ő s K o t z e b u e i h l e t é s e i is, így e p e s s z i m i z m u s a l i g h a a l a p s z i k R o u s s e a u első D J s c o w r s j á n a k k ö z v e t l e n ol­ v a s m á n y é l m é n y e i n . E z e k az e s z m é k m á r a s z á z a d k ö z e p e ó t a s z é l t é b e n t e r j e d t e k E u r ó p á b a n : elég, h a i t t B e s s e n y e i „ r o u s s e a u i z m u s á r a " g o n d o l u n k (A philosophus), noha a bihari r e m e t é n é l é p p e n a m ű v e l ő d é s e r k ö l c s r o m b o l ó h a t á s á n a k elis­ m e r é s e h i á n y z i k . M e g k e l l e m l í t e n ü n k , h o g y e z t az e s z m é t C s o k o n a i s e m veszi k o m o l y a n : n e m k í v á n j a m a g á t elszigetel­ ni a kultúrától. 5 1

Ú g y véljük, n e m lesz h a s z o n n é l k ü l v a l ó , h a s z á m b a vesszük Csokonai Rousseau-hivatkozásait, hiszen némelyik­ nek pontos szövegkörnyezete sem tisztázott. F e n t e b b e m l í t e t t ü k a Gersont (1794). A főhős így n y i l a t k o ­ zik: „ E n pedig, m i n t R o u s s e a u , k í v á n n á m m a g a m a t egy á r t a t ­ lan gyönyörködéssel kínáló kisded zugolyába a természetnek elrejteni..." (MM II., 3 8 5 . ) Ugyanezt olvassuk, m á r némi társadalmi nyomatékkal, A füredi partonbari (1796): 52

S e s z i g e t n e k egy szögébe, M i n t egy R u s s z ó E r m e n o n v i l l é b e , E m b e r és p o l g á r leszek. (MM 318.)

Pannónia, 1938. évf. 241-286. A Krit. k. (Sz. II. 33.) főszövegül kijelölt változatában az értelmetlen má­ soló a nevet Rouseánra torzította. - Malheureux nagy monológjában a Nouvelle Hélodse Saint-Preux leveleinek néhány fordulata található. Ezt azonban igazolni kellene!

273

Az 1799-es Cultura T i s z t e s n e v ű szereplője, a k i t C s o k o n a i Nagyváthy Jánosról mintázott, többször hivatkozik a termé­ szetre, anélkül hogy Rousseau-t e m l í t e n é . 1800-tól m á r s ű r ű b b e n o l v a s s u k R o u s s e a u n e v é t . 1800. dec. 19-én D e b r e c e n b e n k e l t levelében C s o k o n a i n k így ír F e s t e t i c s ­ n e k : „ I t t a m a g á n o s s á g b a n e l t e m e t v e élek m a g a m n a k , h a z á m ­ n a k , és az é n s z o k o t t s t u d i u m i m n a k . . . É r z e m , h o g y az e s m é r e t l e n c s e n d e s s é g b e l e l k e m is, m e l l y a s z e r e n c s e h á n y á s a k ö ­ zött törpévé lett, óriásodni kezd: látom, hogy a nagy lelkek újjal h í v n a k m a g o k felé s i n t e g e t n e k , h o g y a p l e b e c u l a z a v a r t s i k o l t á s i v a l n e g o n d o l j a k ; h i s z e n m á r m o s t , h o g y élek: ó h R o u s s e a u n a k b o l d o g u l t á r n y é k a , lehelj r e á m egyet a M o n t m a r e n c y k e r t e k l u g a s a i k ö z z ü l , vagy az e r m e n o n v i l l e i s í r n a k h i ­ d e g nyírfái mellől, hogy az igazság, a G r á c i á k s a n n a k idejébe az ö r ö k á l o m é d e s d e d e n s z á l l j a n a k m e g e n g e m e t h o m á l y o s á k á s z o m á r n y é k á b a n . " (MM II., 8 5 9 - 8 6 0 . ) 53

1 8 0 1 f e b r u á r j á b a n k e l e t k e z e t t az a f e n t e b b e m l í t e t t G ö r ö g D e m e t e r n e k szóló h í r e s levél, a m e l y n e k R o u s s e a u - h i v a t k o z á s á t a 8. j e g y z e t b e n i d é z t ü k és j a v í t o t t u k (MM II., 866.). M e g ­ i s m é t e l j ü k , hogy a szövegben m i n d m á i g h i b á s francia f o r d u l a t h e l y e t t „ U n e a m e p a r e s s e u s e " kell, a l e v é l s z á m s e m j ó ! 1 8 0 1 . j ú l i u s 7-én i s m é t F e s t e t i c s G y ö r g y n e k e m l í t i R o u s s e a u - t : „ E z a lugubris t ó n u s ú D e b r e c e n , a m i n t T o w n s o n nevezi, n e m igen é b r e s z t i a p o e t a i l e l k e t : d e v a n egy é d e s b e n n e , a m e l l y az e n y i m e t m é g i s emeli, az, a m i az é n i m á d o t t R o u s s e a u m előtt oly becsessé t e t t e a Citoyen de Geneve t i t u l l u s t . " (MM II., 878.) A S z é c h é n y i F e r e n c h e z í r t , 1802. s z e p t . 1 6 - á n k e l t i g e n h o s s z ú d e b r e c e n i levél k é t s z e r e m l í t i R o u s s e a u - t : „...és P o p p a l a z t t a r t o t t a m , hogy az e m b e r n e k l e g m é l t ó b b t á r g y a az Ember. De l á t v á n a z t , h o g y é n t ö b b é s e m a H o b b e s , s e m a R o u s s e a u , s e m a M o n t a i g n e e m b e r e i k ö z é élni n e m m e h e t e k ... a m a g y a ­ r o k k ö z ö t t t ö l t ö m le n a p j a i m a t . . . " , m a j d a l á b b a v a l l á s i t ü r e ­ l e m r e h i v a t k o z v a a „ d e i s t a R o u s s e a u t " e m l í t i (MM II., 9 0 9 . , 916.).

Krit. k. Sz. II. 319. skk. (PUKÁNSZKYNÉ).

274

M é g u g y a n e b b e n az é v b e n (dec. 26.) K a z i n c z y h o z : „ É n u g y a n R o u s s e a u e m b e r e vagyok: de az öreg úrban is n e m volté sok efféle, a m i n é k i m é g i s i l l e t t , sőt c h a r a c t e r é n e k u m b r á z a t j a v o l t , v a g y i n k á b b f é n y e z e t j e " (MM II., 923.). C s o k o n a i „ m a k a c s és d u r c á s " t e r m é s z e t é r e h i v a t k o z i k . - R o u s s e a u D i c t i o n a r i u m M u s i c u m á t az Anakreoni dalok 2 2 . j e g y z e t é b e n e m l í t i . (MM II., 209.) Az 1 8 0 3 - b a n k e l t A tihanyi ekhóhoz v e r s c s a k n e m a z o n o s az 1796-os v á l t o z a t t a l : a „ M i n t egy R u s s z ó E r m e n o n v i l l é b e n " sor is v á l t o z a t l a n , a k é t n é v k i e m e l v e ( a l á h ú z v a ) s z e r e p e l (MM 721.). E b b ő l és m á s h e l y e k b ő l is k i d e r ü l , h o g y C s o k o n a i e g y é b k é n t f r a n c i á s a n ! - a n é m a e-t s z ó t a g k é p z ő n e k m i n ő s í t e t ­ t e , s b i z o n y á r a e j t e t t e is. 1 8 0 4 t a v a s z á n k e l t a Halotti versek c. n a g y bölcselő k ö l t e ­ m é n y e , á p r i l i s 15-én a d t a elő a n a g y v á r a d i r e f o r m á t u s t e m p ­ lomban. B e v e z e t ő mottója R o u s s e a u - i d é z e t az Émile-hől. M i n t h o g y az e r e d e t i s z ö v e g k ö r n y e z e t e t m é g n e m i d é z t é k , i t t k ö z l ö m : „ M o n e n f a n t , n ' a t t e n d e z d e m o i n i d e s d i s c o u r s sav a n s , ni de profonds r a i s o n m e n s . J e ne suis pas u n g r a n d p h i l o s o p h e , j e n e soucie p e u d e l ' e t r e . M a i s j ' a i quelquefois d u b o n s e n s e t j ' a i m e t o u j o u r s la v é r i t é . J e n e v e u x p a s a r g u m e n t e r avec v o u s , n i m é r n e t e n t e r d e v o u s c o n v a i n c r e ; il m e suffit d e v o u s e x p o s e r ce q u e j e p e n s e d a n s l a s i m p l i c i t é d e m o n c o e u r . " I s m e r e t e s , h o g y ezek a szavojai v i k á r i u s b e v e z e t ő sza­ v a i t a n í t v á n y á h o z - R o u s s e a u alteregója! - : C s o k o n a i c s a k az u t o l s ó m o n d a t o t idézi (MM 729.), de látszik, hogy az egész szö­ veget ismeri: a könyv a kezében volt. 5 4

55

Lásd KAZINCZY nyilatkozatát: Muzárion IV. köt. 1829., Pest, 59-60. 1. (Újra Csokonai emlékek, Bp., 1960., 333-335.) és Lev. XXI., 664., XXIII., 77-78. Emilé, Livre IV. Profession de foi du vicaire savoyard. Oeuvres complétes J.-J. Rousseau, vol. IV. Paris, 1969., 565-566. (Bibliothcque de la Pléiade). - Az idézet lelőhelyét már Teveli (Maurer) Mihály megállapította. (A körmöcbányai áll. főreáliskola 1900. évi értesítőjében Csokonainak „A lé­ lek halhatatlanságá-ról írttanitó költeménye" c. programértekezésében.) O azonban csak Führer Ignác magyar fordítására hivatkozott. A mi idéze­ t ü n k betűhív.

275

A Halotti versek II. r é s z é b e n ( O k o s k o d á s o k ; é r z é s e k ) h o s z s z a s a n h i v a t k o z i k R o u s s e a u - r a , s e n n e k e m b e r k e r ü l é s é t „af­ fektált" embergyűlöletté akarja átváltani: Te ki E r m e n o n v i l l r i d e g s z i g e t é b e n N y u g s z o l a n y á r f á k n a k lengő h i v e s é b e n , É b r e d j fel és b á m u l j egy lelkes á l l a t o t , Ki m é r t e n n i n á l a d n a g y o b b á l d o z a t o t ; Te a t á r s a s á g b a n az a p r ó s h i b á k a t N e m t ű r v é n , ó h a j t á l olly m e s s z i p u s z t á k a t , H o l m é g n y e r s fiai a n y e r s t e r m é s z e t n e k Kevélyek, g o n o s z o k , h i ú k n e m l e h e t n e k . É n p e d i g ő k e t is k e r ü l n i k í v á n o m , S hogy h a s o n l ó l e l k e m v a g y o n a z t is b á n o m , A k a r o m , h o g y e l m é m s e t é t s é g b e ejtsem... stb. (MM 738.) C s o k o n a i n k Sándorffy J ó z s e f n a g y v á r a d i o r v o s h o z í r t 1804. j ú n . 3-án kelt levelében n y i l a t k o z i k u t o l j á r a R o u s s e a u - r ó l : „ E s ­ m é r i az U r R o u s s e a u t : ítéljen u t á n a e n g e m e t . . . M i h e l y t az Is­ t e n az é n s z ü l e t é s e m e t a m a g a j ó t e t s z é s é v e l v a l ó s á g o s s á t e t t e : mindjárt szivemre n y o m t a azt a stempelt, mellyhez csak seculumonként szokott nyúlni, s ezt a karakterizáló mondást e j t e t t e r á : Te szabad légy! N e m kell n e k e m a politicai s z a b a d ­ ság, n i n c s is s z ü k s é g e m r e á . . . " s t b . (MM II., 9 7 4 - 9 7 5 . ) . E z a s z i n t e h i m n i k u s h a n g o n m a g a s z t a l t s z a b a d s á g v á g y és a m i n ­ d e n e n f e l ü l e m e l k e d é s a Les confessions I. k ö n y v é n e k b e v e z e t ő s o r a i felé m u t a t : „ J e s e n s m o n c o e u r et j e c o n n o i s les h o m m e s . J e n e suis fait c o m m e a u c u n d e c e u x q u e j ' a i v u s ; j ' o s e erőire n ' e t r e fait c o m m e a u c u n d e c e u x q u i e x i s t e n t . Si j e n e v a u x p a s m i e u x , a u m o i n s j e suis a u t r e . Si la n a t u r e a b i e n ou m a i fait d e b r i s e r le m o u l e d a n s lequel elle m ' a j e t t é , c'est ce d o n t o n n e p e u t j u g e r q u ' a p r c s m ' avoir l u . " F e l h í v o m a figyelmet a stempel ( C s o k o n a i ) és a moule ( R o u s s e a u ) h a s o n l ó s á g á r a . A francia szó „ ö n t ő f o r m á t " j e l e n t . 56

5 6

276

Az id. Pléiade-kiadás

I. köt., Paris, 1959., 5. 1.

N e m t u d t a m n y o m á r a a k a d n i R o u s s e a u m ű v e i b e n a Csoko­ n a i á l t a l t ö b b s z ö r e m l í t e t t Potosi n é v n e k . E z h a j d a n P e r u b a n , m a B o l í v i á b a n t a l á l h a t ó e z ü s t b á n y a (Marosvásárhelyi gondo­ latok, M M 2 2 1 . ; Halotti versek, M M 7 4 3 . ; Levél Széchényi Fe­ rencnek, M M II., 917.). Azt h i s z e m , C s o k o n a i v a l a m e l y i k ú t l e ­ írásból ismerte. Ö s s z e f o g l a l v a az e d d i g m o n d o t t a k a t , ú g y v é l e m , h o g y az általános (mintegy „atmoszferikus") Rousseau-hatáson túl a Discours sur l'inégalité, a Nouvelle Héloise, az Emilé, a Malesherbes-levelek és a Confessions o l v a s á s á t t é t e l e z h e t j ü k fel. T o v á b b i f e l a d a t a C s o k o n a i h a s z n á l t a R o u s s e a u - k i a d á s o k fel­ d e r í t é s e . A z t is l á t h a t t u k , h o g y a R o u s s e a u - u t a l á s o k 1800 t á j á n , D e b r e c e n b e való h a z a t é r t e u t á n s ű r ű s ö d n e k m e g . Nyo­ m a t é k o s a n m e g kell m o n d a n o m a z t is, hogy n e m t é t e l e z e m fel az e m l í t e t t R o u s s e a u - m ű v e k v é g i g o l v a s á s á t v a g y é p p e n t ü z e ­ t e s t a n u l m á n y o z á s á t . E z é p p e n a Confessions e s e t é b e n kevés­ sé v a l ó s z í n ű , h i s z e n jóval s z e r z ő j é n e k h a l á l a (1778) u t á n j e l e n t m e g (Az első r é s z , a m e l y e t C s o k o n a i o l v a s h a t o t t , 1 7 8 2 - b e n ) . I s m e r e t e s , h o g y a k a s s a i M a g y a r M u s e u m 1790. é v f o l y a m a R o u s s e a u Emile-jéből közölt szemelvényeket. Voltaire közvetlen befolyása a n n y i r a világos, hogy n e m szükséges bőven értekezni róla. M á r Szauder József tisztáz­ t a , hogy az 1794-ben N a g y G á b o r t ó l k é r t „Voltér 12 és 39-dik t ó n u s a " az 1 7 8 4 - 1 7 9 1 - e s b á z e l i k i a d á s b ó l való, a m e l y az i g e n m ű v e l t d e b r e c e n i ü g y v é d b i r t o k á b a n volt m e g . K ö l t ő n k a z é r t veszi Az álom s a l a m o n i n a k á l c á z o t t mottóját Young-fordításából, m e r t az e m l í t e t t 12. k ö t e t b e n v a n a Précis de l'Ecclésiaste, V o l t a i r e S a l a m o n - k o m m e n t á r j a . U g y a n e b b e n a k ö t e t b e n talál­ h a t ó k V o l t a i r e n a g y filozófiai p o é m á i : Le Désastre de Lisbonne, Discours en vers sur l'homme, Le Pour et le Contre ( A b e l a r d - u t a l á s : Sic et non!) és a Pocme sur la loi naturelle. I s m e r e t e s , h o g y C s o k o n a i m e n n y i r a j o n g á s s a l í r t a La 57

58

59

A debreceni Ref. Koll. Nagykönyvtárában. PELLE E. id. m. 53. SZAUDER J.: Az estve és Az álom (tanulmánykötet), 264-265.

277

Henriade-ról (MM 138.), a m i k o r az epopeáról é r t e k e z e t t : a vi­ l á g i r o d a l o m hat h ő s i e p o s z a k ö z é sorolta. Mi itt csak egyetlen aligha tisztázott Voltaire-paraphrasisra h í v j u k fel a figyelmet, s ez A nemes magyarságnak felülésére c. a l k a l m i k ö l t e m é n y b e n v a n . (MM 359.) M a g a C s o k o n a i u t a l r á a v e r s 9. j e g y z e t é b e n . E g y é b k é n t e z t a v o n a t k o z á s t T ó t h E m ő k e s e m e m l í t e t t e a Henriás magyar irodalmi hatásáról szóló d i s s z e r t á c i ó j á b a n . C s o k o n a i a j e l z e t t h e l y e n egy v i h a r l e í r á s t k ö l t á t a f r a n c i a eposz I. é n e k é b ő l (Péczeli J ó z s e f 1786-os k i a d á s á n a k 10. lap­ j á r ó l ) , s a j e g y z e t b e n ezt teszi hozzá: „ E z az egész h a s o n l a t o s ­ s á g v a n v é v e a H e n r i á s b ó l , d e ú j o n n a n ö l t ö z t e t v e és m e g m a ­ gyarosítva. Külömben pedig a jegyzésekben gyakorta esméret e s dolgok is v i l á g o s i t t a t n a k . De ez n e m a t u d ó s o k é r t , h a n e m a m á s r e n d ű o l v a s ó k n a k k e d v e k é r t e s e t t . " A IV. H e n r i k e t é n e k l ő f r a n c i a eposz a t o l e r a n c i a g o n d o l a t á é r t volt a n n y i r a k e d v e l t a m a g y a r p r o t e s t á n s o k k ö z ö t t . C s o k o n a i is h e v e s e n v é d e l m e z i V o l t a i r e - t egy, a Szilágyi-féle f o r d í t á s a l k a l m á b ó l m e g j e l e n t n é v t e l e n k a t o l i k u s t á m a d ó e l l e n egy 1 7 9 3 . m á j u s 15-én k e l t l e v e l é b e n (MM II., 7 7 8 - 7 7 9 . ) . K a z i n c z y Orpheusa is t ö b b s z ö r szállt s z e m b e V o l t a i r e r á g a l m a z ó i v a l . 60

Ide kell k a p c s o l n u n k C s o k o n a i P o p e - i s m e r e t e i t , m e r t a n g o ­ lul n e m t u d v á n , f r a n c i a k i a d á s o k a t h a s z n á l t . Az epopoeiáról közönségesen c. t a n u l m á n y á b a n így ír: „ I I I . Az elragadtatott hajfürt, írta Popé, fordította Csokonai Vitéz Mihály. ... N i n c s e h h e z h a s o n l ó a c o m i c u s v i l á g b a n , h a saját í t é l e t e m e t m a g y a ­ r á n k i m o n d a n o m szabados... L á t t a m é n e n n e k egy folyóbeszédi f o r d í t á s á t illy cím a l a t t : Az ellopott Bukli, fordította ánglus nyelvből egy valaki az Ipoly mellett; egy d a r a b j a n á l a m m e g is v a n , és az élőbeszédjében a z t j e l e n t i a fordító, hogy ő e v e r s e ­ z e t e t az á n g l u s n y e l v b e n való g y a k o r l á s k e d v é é r t fordítgatta; abba tehát szerencsésebb nálam, hogy az eredetiből tehette ál­ tal nyelvünkre, amidőn én csak a francia folyóbeszédből boldogulhattam. Ki l é g y e n ez a fordító, k i n e m t a n ú i h a t t a m ,

60

278

Voltaire Henriade-ja és a magyar Árpádiászárol az 52-54. lapon.

irodalom,

Szeged, 1933. Csokonai

a n n y i t m o n d h a t o k , hogy j ó m a g y a r , d e n e m k e l l e m e t e s . " (MM II., 145-146.) C s o k o n a i az 1802-es Új katalógusába első h e l y e n v e s z i fel saját f o r d í t á s á t : „1° Az e l r a g a d t a t o t t h a j f ü r t . V i t é z i V e r s e z e t öt k ö n y v b e n í r t a az A n g l u s P ó p e : f o r d í t ó d o t t folyó B e s z é d b e " (Krit. k. I., 226.). M e g v e r s e l é s é r e t e h á t n e m vállal­ kozott. Fordítása n e m m a r a d t ránk. Nemrégiben Julow Viktor a d e b r e c e n i D é r i M ú z e u m k é z i r a t t á r á b a n fedezett fel egy kéz­ i r a t o s í w r í r a & t á s - f o r d í t á s t , d e ez a l i g h a l e h e t C s o k o n a i é , k é ­ sőbbinek látszik, s a Sárváry-családban öröklődött. Popé egyébként kiterjedt ismeretére több Csokonai-költemény utal: a Komárom február 16. 1798 e m l í t i a „ n a g y l e l k ű P o p e " - o t (MM 414.), az Essay on Man e s z m é t a d o t t C s o k o n a i n a k Az ember a poézis első tárgya c. v e r s é h e z (MM 619.). U g y a n e z t a gondola­ tot nyíltan kimondva olvassuk a Széchényi Ferenchez írt 1802. s z e p t . 16-i l e v é l b e n ( „ . . . P o p p a l a z t t a r t o t t a m , h o g y az e m b e r n e k l e g m é l t ó b b t á r g y a az Ember." M M II., 909.). A haza templomának örömnapja (MM 434.) és a Serkentés a Múzsá­ hoz (MM 671.) a The temple of Fame h a t á s á t m u t a t j a , a Daphné ( A l e x a n d r a n á d o r i s p á n n é h a l á l á r a í r t gyászidill) egye­ n e s e n P o p e - f o r d í t á s (MM 1030.), d e P o p e - p a r a p h r a s i s a Halot­ ti versek V. r é s z e , a Keresztyénség is ( „ T h e D y i n g C h r i s t i a n t o his Sóul"). A F ü r t r a b l á s D o r o t t y a - p á r h u z a m a közismert. M i n d e r r ő l és e g y é b p á r h u z a m o k r ó l F e s t S á n d o r t e t t k ö z z é szép é r t e k e z é s t . E m l í t e n ü n k kell Szilágyi F e r e n c új filológiai e r e d m é n y é t : a p r á g a i e g y e t e m i k ö n y v t á r b a n m e g t a l á l t a az Essai sur l'homme Csokonai névbejegyzésével ellátott példá­ n y á t (Krit. k. I., 188.). 61

63

JULOW Viktor: Popé fürtrablásának ismeretlen magyar fordítása, Debre­ cen, 1958. (A Déri Múzeum 1957. évkönyve); uő.: The first Hungárián translation of the Rape of the Lock, Bp., Angol Filológiai Tanulmányok (klny.) 1963., 19-24. VERSÉNYI György: Csokonai Dorottyája és Popé Fürtrablása, ItK, 1898., 401-427. - Itt említem meg, hogy Julow Viktor a Fürtrablás igen szép mo­ dern fordítását adta az Alföld 1960. évfolyamában. Popé és a magyar költők, Egy. PhK 1916., 535-546. és 623-630. Csokonai­ ról a 623-628. lapon. Fest Sándor tisztázta a Csokonait megragadó két Pope-sort: „Know then thyself, presume not God to scan / The proper study of menkind is man."

279

M i l t o n r ó l (Paradise hőst) C s o k o n a i a l e g n a g y o b b e l r a g a d t a ­ t á s h a n g j á n í r t Az epopoeiáról... c. t a n u l m á n y á b a n (MM II., 137.), d e n y i l v á n c s a k B e s s e n y e i S á n d o r m a g y a r p r ó z a i , vala­ m i n t B a r ó t i S z a b ó h e x a m e t e r e s á t ü l t e t é s é b ő l i s m e r t e . Bizo­ n y o s s á t e s z i ezt filológiai t é v e d é s e : a n a g y eposzról a z t állítja, hogy „ k e t t ő s s t r ó f á k b a n Í r ó d o t t " : e z e n az ő k o r á b a n a p á r r í m e s a l a k o t é r t e t t é k , M i l t o n p e d i g a blank verse-öt h a s z n á l t a . Mil­ t o n e k k o r i b a n m á r jól i s m e r t volt h a z á n k b a n , d e i n k á b b c s a k k e v é s s é s i k e r ü l t á t ü l t e t é s e k r é v é n (pl. K a z i n c z y lev. I., 239.). Kis J á n o s t u d o t t a n g o l u l , s 1 8 0 4 - b e n (Kaz. lev. III., 198.) ő is Milton-fordításról beszél, de n e m mondja meg, mit készített el. 64

T h o m s o n t is „ f o r d í t g a t t a " C s o k o n a i (Krit. k. I., 562.), s h a ­ tása talán évszakverseiben volna tetten érhető. A bizonyára franciából készült próbálkozások n e m m a r a d t a k r á n k .

5. C s o k o n a i és a n é m e t k ö l t é s z e t k a p c s o l a t a i r ó l m á r a pozitiviz­ m u s f é n y k o r á b a n t ö b b a l a p o s t a n u l m á n y k é s z ü l t . I t t , az ú n . 65

A Kazinczyhoz intézett Báróczi-levél Ludwig Bertrand Neumann Milton fordítását emlegeti (Vindobonae, 1768), amely rövidítve, latin hexamete­ rekben adja az Elveszett paradicsomot, s ezt 1789-ben (Költeményes mun­ kái) Baróti Szabó Dávid Batsányi János biztatására magyarra fordította. Nagy vita kerekedett körülötte, amint azt TARNAI Andor kitűnő tanulmá­ nya (A deákos klasszicizmus és a Milton-vita, ItK, 1959., 67-83.) részlete­ sen kifejtette. Csokonai tehát alapos Milton-ismeretekre tehetett szert, anélkül hogy a nagy mű eredetijét ismerte volna. - Csokonainak Milton Bessenyei Sándor-féle fordítása elé írt, s eddig N. S. monogram alatt rej­ tező terjedelmes versét Szilágyi Ferenc közölte a Magyar Tudomány 1979. évfolyamában (312-319. 1.) BARÓTI Lajos: Német költők hatása Csokonaira, Figy. 1886., 225-236.; HARASZTI Gyula: Csokonai és Kotzebue, Egy. PhK, 1888., 733-736.; SZÉ­ KELY György: Bürger és hatása a magyar költészetre, Figy. 1888., 81-98., 172-184., 262-281. (Ugyanebben az évben külön is); TEVELI (Maurer) Mi­ hály: Csokonai és Tiedge, Egy. PhK, 1900., 305-308.; CSÁSZÁR Elemér: A német költészet hatása a magyarra a XVIII. században, Bp., 1912.; PUKÁNSZKY Béla: Herder hazánkban, Bp., 1918.

280

„motívumegyezéseket" mellőzve, p u s z t á n azt a két területet j e l ö l j ü k m e g , a m e l y C s o k o n a i h a j l a m a i n a k , í z l é s é n e k megfe­ lelt: a d e r ü l t j ó é r z é s t s u g á r z ó , p á s z t o r i , r o k o k ó idillt és a v á g á n s m o d o r késői l e s z á r m a z o t t j á t , a felvilágosodott t r a v e s z t i á t . A m a z t az a n a k r e o n t i k u s o k ( H a g e d o r n , G l e i m , U z ) é s a „ G ö t t i n g e r H a i n " (főként H ö l t y , Salis é s B ü r g e r ) , a z u t ó b b i t B l u m a u e r é s r é s z b e n B ü r g e r k é p v i s e l t é k . K ü l ö n b s é g e k az egyes költői c s o p o r t o k k ö z ö t t is v o l t a k : a g ö t t i n g a i a k 1770 t á ­ j á n m á r a „ S t u r m u n d D r a n g " sodrába tartoztak: hazafias, szabadságvágyó, szentimentális hangokat hallattak, s meg­ k e z d t é k a n é m e t b a l l a d a kifejlesztését. I t t kell l e s z ö g e z n ü n k , hogy Csokonaira a n é m e t balladakultusz semmilyen h a t á s t n e m g y a k o r o l t : n y i l v á n v a l ó , h o g y n e m i s m e r t e a z o k a t az a n ­ gol f o r r á s o k a t ( P e r c y ) , a m e l y e k e f o l y a m a t o t a k o n t i n e n s e n m e g i n d í t o t t á k . Az a n a k r e o n t i k u s o k é s a g ö t t i n g a i a k egyes ver­ sei v i s z o n t a z o l a s z - f r a n c i a h a t á s o k a t e r ő s í t e t t é k , a m e l y e k e g y é b k é n t m i n t á u l is szolgáltak a n é m e t e k n e k . A g ö t t i n g a i a k h í r e s f o l y ó i r a t a a h a z a i l i t e r á t o r k ö r ö k b e n eléggé n é p s z e r ű volt. B i z o n y í t é k u l egy K a z i n c z y - l e v é l r e h i v a t k o z u n k (Lev. II., 3 4 6 - 3 4 8 . , 1794. m á r c . 17.): „ M o s t V á r a d o n b e t e g e n f e k ü d v é n , m i d ő n g y ó g y u l n i k e z d e t t e m , Vice I s p á n B ő t h y e r ő v e l e b é d r e v i t t m a g á h o z . Az e b é d u t á n olly g y e n g e v o l t a m , hogy s z é k e m ­ ről n e m c s a k felkelni, h a n e m o t t csak eggyet is m o z d u l n i lehe­ t e t l e n volt. Az Ö c s é m egy G ö t t i n g a i 1786-diki M u s e n a l m a n a c c h a l j ö t t felém, 's e z t m o n d a : N e s z e az orvosság!... V a l ó b a n k e d v e s e b b volt n é k e m a ' B ü r g e r , M a t t h i s o n é s S a l i s v e r s e i t olvasni, m i n t az a s s z o n y i ' s férfi P a g o d á k csevegéseit h a l l a n i . " E z u t á n e l m o n d j a , h o g y a n f o r d í t o t t a le r ö g t ö n ö z v e Salis egy k e c s e s e n e r o t i k u s k i c s e n g é s ű d a l á t . H ö l t y r e is h i v a t k o z i k . N y i l v á n v a l ó , h o g y D e b r e c e n b e n is a k a d t Musenalmanach! 66

67

Külön méltánylást érdemel Ewald Christian Kleist ( 1 7 1 5 - 1 7 5 9 ) A tavasz c. leíró k ö l t e m é n y é n e k f o r d í t á s a , m i n d a szerző, m i n d a fordító s z e m p o n t j á b ó l , a n n á l is i n k á b b , m e r t

Vö. Lajos NÉMEDI: Die Geschichte der deutschen Jahrhundert, Bp., 1976., 45-48., 153-156. NÉMEDI id. m. id. h.

Literatur

im 18.

281

j e l e n l e g i i s m e r e t e i n k s z e r i n t e p á r h u z a m m a l a m a g y a r filoló­ gia és i r o d a l o m n e m f o g l a l k o z o t t . Ch. E. Kleist a XVIII. s z á z a d i n é m e t i r o d a l o m egyik j e l e n ­ t ő s alakja volt: m i n d h e r o i k u s k a t o n a i pályája - a k u n e r s d o r f i c s a t á b a n k a p o t t sebeibe h a l t bele - , m i n d költői t e l j e s í t m é n y e k o m o l y figyelmet é r d e m e l . G l e i m és L e s s i n g b e n s ő b a r á t j a volt, s k ö z i s m e r t , hogy a Minna von Barnhelm Tellheim őrna­ g y á n a k ő volt a m i n t á j a , s ez n e m kis dicséret. 1 7 4 8 - b a n a d t a k i Der Frühling c. festő-leíró k ö l t e m é n y é t , k é s ő b b n é m i l e g rö­ vidítve ú j r a p u b l i k á l t a . A Liebeslied an die Weinflasche (1757) s z i n t é n a d o t t ö t l e t e t C s o k o n a i s z á m á r a , b á r el kell i s m e r n ü n k , h o g y d e b r e c e n i p o é t á n k Csikóbőrös kulacsa é p p e n s é g g e l leg­ eredetibb költeményei közé tartozik. 68

69

C s o k o n a i A' Tavasz címen 1802-ben (Komárom) külön K l e i s t - k ö t e t e t a d o t t ki, e b b e n n e m c s u p á n a Der Frühling-íovd í t á s a t a l á l h a t ó , h a n e m m é g h é t d a r a b Kleist p r ó z a i és v e r s e s m ű v e i b ő l . I g e n j e l e n t é k e n y az Előbeszéd is, C s o k o n a i i r o d a ­ l o m e l m é l e t i t u d a t o s s á g á n a k szép b i z o n y í t é k a . „A' Fordításban ez a' tzél á l l o t t e l ő t t e m , hogy e n n e k a g y ö n y ö r ű P o é t á n a k egy s z a v á t , v a g y a n n y i v a l i n k á b b egy k é p e t s k é j é t el n e h a g y j a m , vagy g y a r l ó v á n e t e g y e m vagy m e g n e h o m á l y o s í t s a m . . . " M e g ­ v á l t o z t a t j a v i s z o n t C s o k o n a i K l e i s t v e r s f o r m á j á t : az e r e d e t i n é m e t (Auftakttal ellátott) h e x a m e t e r e k e t 8-7-es, kettesével ö s s z e k a p c s o l t p e r i ó d u s o k b a n adja: „...de a ' k i a' n é m e t h e x a m e ­ t e r e k e t e s m é r i , n e m o l l y a n n a k képzeli é ezt a' r e m e k m u n k á t , m i n t az Eszterházán lévő k e r t e t , h a az h o l m i S o m o g y i v a g y Tiszaháti girbegurba, egyenetlen, vagdaltt, égetett, tördeltt, v a g y ö n k é n t d ú l t t Hasogatványokkal v o l n a b e ' f o g l a l v a . " Ki­ t ű n ő megjegyzés a zeneileg képzett Csokonai részéről: a ma­ g y a r fül n e h e z e n é r z é k e l i h e x a m e t e r n e k a n é m e t e k é t . E z u t á n 70

Vö. KÓKAY György: A magyar irodalomtörténet bibliográfiája, 1772-1849, Bp., 1975. - Csak a 287. lapon találunk egyetlen Kleist-említést Vörösmartyval kapcsolatban. Vö. Alig. Deutsche Biogr., 16. Band, Lpz, 1882., 113-121. - NÉMEDI id. m. 66-68. - GÖRÖMBEI András: A bordal Csokonai lírájában, Alföld, 1978., 11. Az 1971-es facsimile kiadást idézem (VARGHA Balázs kiad.).

282

é r t e k e z i k a fordító i g e n r é s z l e t e s e n a k ü l ö n l e g e s m a g y a r sza­ v a k (táj szók) h a s z n á l a t á n a k s z ü k s é g é r ő l és a m a g y a r r é g i s é g kifejezéseinek (pl. M o l n á r A l b e r t lomb = frons) felújításáról. Az 1802-es első k i a d á s b ó l h i á n y o z n a k a „ S z ü k s é g e s j e g y z é s e k " a k é s ő b b i e k b e n m á r m e g t a l á l h a t ó k (MM 1 0 7 8 . s k k . ) . I t t m a ­ g y a r á z z a C s o k o n a i G l e i m , H a l l e r és S p a l d i n g n e v é t a h a z a i olvasó s z á m á r a . Ú g y v é l e m , l e g a l á b b n é h á n y s o r n y i p é l d á t is b e kell m u t a t n u n k . Kleist: Der Frühling E m p f a n g t m i c h , heilige S c h a t t e n , i h r W o h n u n g e n s ü s s e r E n t z ü k u n g , I h r e h o h e n G e w ö l b e woll L a u b u n d d u n k l e r , schlaf e n d e r L u f t é , Die i h r oft e i n s a m e n D i c h t e r n d e r Z u k u n f t V o r h a n g z e r r i s s e n , Oft i h n e n d e s h e i t e r n O l y m p s a z u r n e T h o r e geöffnet, U n d H e l d e n u n d G ö t t e r gezeigt! E m p f a n g t m i c h , füllet die Seele M i t h o l d e r W e h m u t h u n d R u h ' ! O d a s s m e i n Lebensbach endlich Von Klippen, da er e n t s p r a n g , in e u e r n G r u n d é n verflösse! 71

Csokonai: Fogjatok be, szent árnyékok! Ti e l m é l k e d é s e m e t A n d a l í t ó zöld h a j l é k o k Fogjatok bé engemet; S k e z d j e t e k b e l é m fúvalni Egy édes versezetet Mellyel fogom m a g a s z t a l n i Az ifjúit t e r m é s z e t e t ! 7 1

Egy, a múlt század első feléből való, sine anno kiadást idézek, mely a National-Bibliothek der deutschen Klassiker c. sorozatban jelent meg (Hildburghausen und New York), 39. 1. Nyilván az Egyesült Államok né­ metjei számára készült.

283

É s ti, mosolygó r é t t á j o k , Kiken hűs patak kereng! H a r m a t o s völgyek, l a p á l y o k , H o l sok e z e r v i r á g leng! Megeléglést hadd szihassak A t i jó s z a g t o k k a l b é ; P á r á s hegyek, hadd j u t h a s s a k Kies t e t ő t ö k felé! El kivánom arany lanton E vidulást dallani, Melly m o s t k e z d e boldog h a n t o n Körültem mosolygani. H a d d hallja m e g A u r ó r á v a l Hesperus e dalomat: S Lilla é r d e m p á n t l i k á v a l Fűzze érte lantomat. (MM 1 0 3 5 - 1 0 3 6 . ) C s o k o n a i Kleist 17 h o s s z ú és b o n y o l u l t u t a l á s o k k a l t e l t (fen­ t e b b n e m e g é s z é b e n i d é z e t t ) s o r á t 2 4 rövid zenélő s o r b a fogja össze: a n é m e t k ö l t ő n e k m á r K l o p s t o c k és Schiller felé m u t a t ó klasszicizmusát kecses rokokóra hangszereli át: nincsenek azuros olymposi kapuk, n i n c s a jövőnek függönye, hiányzik a Lebensbach, a m e l y s z i k l a c s ú c s r ó l z u h a n alá. Aurora c s a k Kle­ ist 13. s o r á b a n b u k k a n fel, Lilla h e l y e t t sincs n ő i n é v . A hoszszú /estó'költemény g o n d o l a t m e n e t é t Csokonai híven követi, sőt „Rajzolatja a m u n k á n a k " c í m e n az elején r é s z l e t e s t a r t a l ­ m i v á z l a t á t is adja, de a szöveggel végig igen s z a b a d o n b á n i k , n e m áll t e h á t az, h o g y e g y e t l e n s z a v á t s e m v á l t o z t a t j a m e g . B i z o n y á r a é r z i költői fölényét a n é m e t p o é t á v a l k a p c s o l a t b a n , d e a z t is t u d j a és m é l t á n y o l j a , h o g y Kleist - r é s z b e n B r o c k e s n y o m á n - a k ö l t ő i t á j s z e m l é l e t új f o r m á j á t t e r e m t i m e g : az a n t i k m i n t á r a k i a l a k í t o t t locus amoenus, az Ideallandschaft h e l y e t t az e m b e r r e l e g y ü t t é r z ő , sőt az e m b e r i m u n k a s z í n h e ­ lyéül szolgáló t á j a t rajzolja. A t á j r é s z l e t e k l e í r á s á t v a l l á s o s , a 72

284

T e r e m t ő h a t a l m á t dicsérő kitérések kísérik a fizikoteologia e s z m e v i l á g a s z e r i n t ; R o u s s e a u h a t á s á t n e m t é t e l e z h e t j ü k fel, m e r t a Nouvelle Héloise c s a k 1 7 6 1 - b e n j e l e n t m e g , s a k l e i s t i t á j f e s t é s n e k R o u s s e a u é r z e l m i t e l í t e t t s é g é v e l s z e m b e n - oly­ kor nehézkes klasszicizálása ellenére - van bizonyos falusias j e l l e g e . M e g é r z e t t ebből v a l a m i t K a z i n c z y is, a m i d ő n B ü r g e r m e l l e t t é p p e n Ch. E. K l e i s t k ö t e t é t k ü l d t e m e g C s o k o n a i n a k (Lev. II., 297., 1793.), s h o s s z ú évek m ú l t á n (1829) is az volt a v é l e m é n y e , hogy C s o k o n a i n a k T e n n i e r s (!) m o d o r á b a n k e l l e t t v o l n a m e g m a r a d n i a . E l f o g u l t s á g á n r é g e n t ú l l é p e t t az idő, a k l e i s t i k ö l t é s z e t e v o n á s á t a z o n b a n jól i s m e r t e fel. ( M á s o k r ó l m o s t n e m kell, hogy szó essék!) 73

7 4

A s z é p e n m e g k o m p o n á l t Tavasz k ö t e t e t jelenlegi k i a d á s a i n k (az Ö V és a M M I—II.) fájó m ó d o n s z é t d a r a b o l j á k és C s o k o n a i e r e d e t i s z á n d é k á t s z i n t e s e m m i v é t e s z i k : m á s h o l o l v a s s u k az Élőbeszédet, m á s h o l a költemény testét, m á s h o l Kleist egyéb v e r s e s és m á s h o l p r ó z a i f o r d í t á s a i t . E r e z t e e z t a k ö v e t k e z e t ­ l e n s é g e t m a g a V a r g h a B a l á z s is, m i n t h o g y a C s o k o n a i M i n d e n M u n k á j a 1 9 7 3 - a s k i a d á s a u t á n 1 9 7 4 - b e n k ö z z é t e t t e az első k i a d á s o k facsimiléit is. Ú g y r é m l i k s z á m o m r a , hogy a k r i t i k a i k i a d á s v é g l e g e s e l k é s z ü l t é i g n e m is lesz i g a z á n h a s z n á l h a t ó C s o k o n a i - e d i t i ó n k , feltéve, h o g y ez u t ó b b i is n e m esik az idő­ r e n d kizárólagos b ű v ö l e t é b e . A fordítás és eredeti k ö z ö t t m e g ­ lévő csekély k ü l ö n b s é g e t p e d i g é p p e n a K l e i s t - k ö t e t b i z o n y í t ­ j a , d e igazolja a k o r egész i r o d a l o m e l m é l e t e is, a m i n t a r r ó l m é g a l á b b szó lesz. 2

B ü r g e r h a t á s á t m á r a C s o k o n a i - i r o d a l o m k e z d e t e i k o r szin­ t e „ r á b é l y e g e z t é k " d e b r e c e n i p o é t á n k r a , n o h a ez e g é s z é b e n j e ­ l e n t é k t e l e n e b b , m i n t b á r m e l y e d d i g felsorolt i h l e t f o r r á s (lati­ n o k , olaszok, franciák, Kleist). Székely György igen a l a p o s ér-

E. R. CURTIUS: Europaische Literatur und lateinisches Mittelalter, Bern, 1954. , 191-206. A táj szemléletre általában Dániel MORNET: Le sentiment de la nature en Francé au XVIIF siccle, Paris, 1907.; uő.: Le romantisme en Francé au XVIIF siccle, Paris, 1925. ; Gerhard SAUDER: Empfindsamkeit, Bd. I., Stuttgart, 1974., passim. Csokonai-emlékek, Bp., 1960., 335. L. az 54. jegyzetet is. 2

2

285

75

t e k e z é s e m i n d ö s s z e 14 o l y a n k ö l t e m é n y t e m l í t , a m e l y B ü r g e r olykor igen csekély (sőt j e l e n t é k t e l e n ! ) befolyását m u t a t j a . I d e kell s z á m í t a n u n k m é g a Crimen raptust (A tolvaj isten), amely lényegében Bürger-fordítás. Furcsa, hogy a Csokonai­ filológia e r r ő l a l i g s z e r z e t t t u d o m á s t , s c s a k V a r g h a B a l á z s MM kiadása sorolta a Bürger-fordítások közé. - A részlete­ zéstől i t t e l t e k i n t ü n k , c s a k a Lilla búcsúzálogjai c. s z é p á t ü l ­ t e t é s é t e m l í t j ü k (MM 9 8 1 . , 1797-ből), a m e l y n e k t ü z e t e s össze­ v e t é s e e g y m a g á b a n is e l á r u l n á B ü r g e r és C s o k o n a i k ö l t ő i e g y é n i s é g é n e k m e r ő b e n k ü l ö n b ö z ő v o l t á t . A n é m e t költő szen­ v e d é l y e s h a n g j a C s o k o n a i n á l lágy, e l é g i k u s t ó n u s b a v á l t á t , r ö v i d z e n e i s o r a i a v e r s e s M e t a s t a s i o - á t ü l t e t é s e k h e z közelí­ t i k (pl. A félénk szerelem, M M 887.). Az é r z é k i a l a p h a n g is fi­ nomabb: 76

Bürger: Diese Schleife, w e l c h e d e i n e m T r i e b e Oft des B u s e n s H e i l i g t u m v e r s c h l o s s , H e g t die K r a f t des H a u c h e s m e i n e r Liebe, D e r h i n e i n m i t t a u s e n d K ü s s e n floss. Csokonai: F o g d e fátyolt, m e l y k e b l e m n e k Orzötte szent titkait S csókodra olvadt szivemnek Itta párázatjait.

Figyelő 1888., XXV., 91-98., 172-184., 262-281. Lásd a Meyers Klassiker kitűnő filológiai apparátussal ellátott s Arnold E. BERGERtől származó kiadását, Leipzig und Wien, s. a., 125-134. Hosszú, tudóskodó, barokkos, de a Bánkelsánger modorra is emlékeztető címében (Neu hochteutsche Keimé etc.) a crimen raptus fordulat szintén felbukkan. A rendkívül gazdag világirodalmi párhuzamok felsorolása a 423-424. lapon található. Bürger költeményét (1776) közvetlenül Hölty és Götz feldolgo­ zása előzte meg. A Bürger-fordításról egyébként már Haraszti Gyula tu­ dott {Csokonai Vitéz Mihály, Bp., 1880., 36-37.); később e vonatkozás csak­ nem feledésbe ment; fordítás voltát a HG-kiadás is említi (II., 226.), de Bürger nevét nem.

286

Költőnk e versében műfordítói remeket alkotott: tömörségé­ b e n felülmúlja az e r e d e t i t , z e n e i v a r á z s a igazi C s o k o n a i - v e r s ­ sé teszi, az i d e g e n g o n d o l a t m e n e t k ö v e t é s e e l l e n é r e is e r e d e t i ­ ként hat. N y o m a t é k o s a n u t a l n u n k kell a r r a , h o g y B ü r g e r költői egyé­ niségének igen lényeges vonásai hiányoznak Csokonaiból. Említettük m á r a ballada kultuszát, amely Bürger tevékeny­ s é g é n e k l é n y e g e s és i g e n h a t á s o s tényezője (Lenore, Das Lied vom braven Mann, Der wilde Jager, Des Pfarrers Tochter von Taubenhain), Csokonainál e n n e k n y o m a sincs. B ü r g e r ihlete e r ő s e n t á p l á l k o z i k germán ( n é m e t , angol) f o r r á s o k b ó l , Csoko­ nai csak a n é m e t rokokó világában v a n otthon, idegen tőle m i n d e n , a m i a r o m a n t i k a felé m u t a t (pl. a S t u r m u n d D r a n g ) . L a t i n o s , t u d ó s m ű v e l t s é g ü k közös, d e B ü r g e r é egyes p o n t o k o n m é l y e b b , C s o k o n a i é v i s z o n t t ö b b s z í n ű . A Pervigilium Venerist m i n d k e t t e n lefordították, Csokonaié elveszett. A koráb­ b a n Walter M a p e s n e k tulajdonított, valójában a XII. századi A r c h i p o e t á t ó l s z á r m a z ó Kocsmadalt („Meum est proposit u m . . . " ) B ü r g e r Zechliedje zseniálisan költötte át, nagy hatást g y a k o r o l v a a m a g y a r i r o d a l o m r a ; C s o k o n a i , ú g y látszik, n e m figyelt fel r á . Az á l - h o m é r o s z i B a t r a c h o m y o m a c h i á v a l m i n d ­ k e t t e n foglalkoztak, d e B ü r g e r ( 1 7 8 0 - 8 1 táján) c s a k b e l e k a p o t t a t é m á b a , i t t C s o k o n a i o l d a l á n v a n a fölény. H o g y a Lilla-da­ lok k o m p o n á l á s a s o r á n C s o k o n a i t u d a t o s a n v e t t á t e g y e t - m á s t B ü r g e r t ő l , az k é t s é g t e l e n , d e e g é s z é b e n n e m j e l e n t ő s . A leg77

78

79

SZÉKELY Gy. id. h. 94.; NÉMEDI Lajos id. m. 173-174. Késői antik himnusz, amely egy Venus-ünnep előestéjére készült. Keletke­ zését az i. sz. 2-4. századába teszik. Az utóbbi dátum a valószínűbb. Vö. SCHANZ-HOSIUS-KRÜGER: Geschichte der römischen Literatur, Mün­ chen, 1959. , 73-75. (Handbuch der Altertumswissenschaft). Magyarra Katona Lajos fordította. (Élet, 1893., 293-297.) TURÓCZI-TROSTLER József: Az Archipoeta és a magyar irodalom, ItK 1953., majd Magyar Irodalom-Világirodalom, Bp., 1961., I., 227-244. Ráday Gedeon fordította le, ismerte Pálóczi Horváth Ádám, több század­ fordulói deák énekeskönyv. Csokonai hallgatása annál feltűnőbb, mert Ráday fordítása az Orpheus 1790-es évfolyamában megjelent, s egyik jegy­ zetében Bürgerre is hivatkozik. 3

287

r é s z l e t e s e b b B ü r g e r - i m i t a t i o a Lillában Az utolsó szerencsét­ lenség (MM 7 1 1 - 7 1 8 . ) : a m a g y a r költő a z o n b a n a n n y i r a á t a l a ­ kítja, k é p k i n c s é b e n m e g v á l t o z t a t j a , saját h e l y z e t é r e a l k a l m a z ­ z a a n é m e t p o é t a p a n a s z a i t , h o g y h i t e l e s Lilla-vers lesz belő­ le. B ü r g e r 3 5 v e r s s z a k á t C s o k o n a i 31-be v o n j a ö s s z e , a k é t u t o l s ó n a k M o l l y h o z i n t é z e t t f e l s z ó l í t á s á t e g é s z e n mellőzi, h i ­ szen neki csak a bizonytalan remény látomása marad, n e m a v á r a k o z ó b i z o n y o s s á g . Székely György j o g o s a n b e s z é l „átdolgo­ z á s r ó l " , e n n e k a z o n b a n a XVIII. s z á z a d m ű v é s z e t e l m é l e t é b e n s z i l á r d a l a p j a volt. S u l z e r írja: „Die d r i t t e A r t d e r N a c h a h m u n g ist die freye u n d v e r s t á n d i g e , die s c h o n v o r h a n d e n e W e r k e zu e i n e m in einzelen U m s t á n d e n n á h e r oder a n d e r s b e s t i m m t e n Z w e k e i n r i c h t e t . E i n solches W e r k ist z w a r n i c h t i n s e i n e r A n l a g e , a b e r i n d e r A u s f ü h r u n g u n d i n vielen T h e i len e i n w a h r e s O r i g i n a l w e r k . . . " A Zwek (!) és az Ausführung eltérése teszi Csokonai költeményét csaknem eredetivé. 80

81

A B ü r g e r - S c h i l l e r és C s o k o n a i - K ö l c s e y b í r á l a t p á r h u z a m á t n e m fejtegetjük, e z t filológiai i r o d a l m u n k eléggé k i m e r í t e t t e , s l é n y e g é b e n n e m is t a r t o z i k t á r g y u n k h o z . G. A. T i e d g e Urániájának (1801) a Halotti versekre g y a k o r o l t h a t á s á t Teveli ( M a u r e r ) M i h á l y m á r r é g e n t i s z t á z t a . S z o k á s a volt r é g e b b i filológiai i r o d a l m u n k n a k , h o g y t ú l s á g o s a n á l t a l á n o s c í m m e l l é n y e g é b e n csekély e r e d m é n y t közölt, így H a r a s z t i Gy. Csoko­ nai és Kotzebue c. d o l g o z a t a a z t a r e m é n y t k e l t i az o l v a s ó b a n , h o g y v a l a m e n n y i K o t z e b u e - v o n a t k o z á s t feltárja, n o h a c s a k a Cultura bizonyos p á r h u z a m a i t m u t a t j a ki. A C s o k o n a i - m o n o g 8 2

83

84

Id. h. 268. 2

Alig. Theorie der schőnen Künste, III., Leipzig, 1793. , 487. Vö. SCHILL Fülöp: Párhuzam Kölcseynek Csokonairól és Schillernek Bürgerről írt bírálata között, Temesvári áll. főreál ért., 1905., 5-27. Egy. PhK 1900. - Tiedge költői dicsősége hamarosan elhalványult. Kantra alapozott filozófiai költeményének, az Urániáinak nálunk viszont 1845-ben készült el a teljes fordítása. (PETRIK, III., 640.). Vö. Alig. Deutsche Biographie, 38. köt., Leipzig, 1894., 281-285. Ma már a legnagyobb világ­ irodalmi lexikonok (Kindler) sem említik Tiedgét. Egy. PhK 1888., 753-756.

288

85

r á f i a k a Kétségbeesés c. K o t z e b u e - f o r d í t á s t n e m t á r g y a l j á k . J u h á s z G é z a a Piramus és Thisbé f o r d í t á s á v a l e g y ü t t e l e m z i , a M M ( 9 5 0 - 9 5 6 . ) az 1 7 9 3 - a s év t e r m é k é n e k t a r t j a . K é z i r a t a n i n c s , d e h á r o m m á s o l a t b a n m a r a d t r á n k ( K r i t . k. I., 183.). A C s o k o n a i - f o r d í t á s e r e d e t i j e az Ausbruch der Verzweiflung c í m e t v i s e l i . C s o k o n a i i g e n j ó l fordít, d e e g y b e n b ő v í t is, paraphrasist n y ú j t , a k á r c s a k a Piramus és Thisbe e s e t é b e n . M e g v á l t o z t a t j a a v e r s a l a k o t , s a m a g y a r e l m é l k e d ő (filozófiai) k ö l t e m é n y 12-őseit h a s z n á l j a . L á s s u k a h a n g ü t é s t ! 86

Kotzebue: H a ! w e r b i n ich! u n d w a s soll ich h i e r U n t e r T i g e r n o d e r Affen! Welchen Plan hat Gott mit mir? U n d w a r u m w a r d ich geschaffen? Ist d a s S t ő h n e n d i e s e r B r u s t Lobgesang in seinen O h r e n Ist m e i n E l e n d s e i n e L u s t ? U n d w a r u m w a r d ich g e b o r e n ? Csokonai: H o g y ki és m i vagyok? m i t kell i t t e n t e n n e m ? E t i g r i s e k s m a j m o k k ö z t k i é r t kell l e n n e m M i c s o d a célja v a n b e n n e m az I s t e n n e k , H o g y e n g e m t e r e m t e t t , m i az o k a e n n e k ? H á t e szív n y ö g é s e t e t s z i k - e fülének, E z - é az ő n e v é t m a g a s z t a l ó é n e k , H á t örül-é rajta, hogy nyomorult lettem, H o g y n y ö g ö k és s i r o k - ó h m i é r t s z ü l e t t e m !

A fordítást JUHÁSZ Géza fedezte fel újra Két ismeretlen Csokonai-fordí­ tás c. tanulmányában. ItK, 1953., 250. Lásd Csokonai-tanulmányok c. kö­ tetében (Bp., 1977) is. A Reclam's Universal. Bibliothek 189. számaként megjelent szöveget hasz­ náltam. Kotzebue kisebb művei (költeményei) az 1787-91-es négykötetes kiadásban találhatók (vö. W. KOSCH: Deutsches Literatur-Lexikon, II, Halle, 1930., 1284. has.) Csokonai kezén alighanem ez fordult meg.

289

A fordítás k é s ő b b is az e r e d e t i n y o m á n h a l a d , d e j e l z ő k b e n , o l y k o r egész s y n t a g m á k b a n á l l a n d ó a n b ő v ü l A Zu d e m e r s t e n s e i n e r E n g e l Sprach des Schöpfers e r s t e n Wink C s o k o n a i n á l így a l a k u l : Hallgass a Teremtő mennydörgő szavára, H a l l d , m i t b i z o t t az ég legfőbb a n g y a l á r a . Az a n g y a l n a k a d o t t i s t e n i u t a s í t á s u t o l s ó s o r a N u r vorüber geh a n m e i n e m Ebenbild Csokonainál verspárrá alakul: C s a k az é n k é p e m r e t e r e m t e t e t t á l l a t Légyen mezítelen, nyomorult s utálat. A k ö l t e m é n y k é t k e d ő , d e m é g i s ö n m a g á t b i z t a t ó z á r l a t a Cso­ k o n a i n á l r é s z l e t e z ő b b és a d i v a t o s fizikoteologia hatását mu­ tatja. I s m e r e t e s , h o g y a K o t z e b u e - f o r d í t á s s z á m o s eszméje be­ l e k e r ü l t a Halotti versekbe. M e g kell m é g e m l í t e n ü n k : a fordí­ t á s i g e n a l a p o s n é m e t t u d á s r a m u t a t ; e g y e t l e n f é l r e é r t é s sincs benne. A Blumaeur-féle parodizáló modor tárgyalását itt mellőz­ zük, h i s z e n ez s z i n t e m e g k ö v e t e l i az a k t u a l i z á l á s t és a couleur locale m i n é l ö t l e t e s e b b h a s z n á l a t á t : n i n c s t e h á t sok é r t e l m e az imitatio j e l l e g e v i z s g á l a t á n a k . Az e g y e t l e n s z o r o s a n v e t t B l u m a u e r - f o r d í t á s t (Oda az árnyékszékhez, M M 1027.) J u h á s z G é z a k i m e r í t ő e n t á r g y a l t a (Csokonai Rozáliája, It 1953). F i 8 7

JUHÁSZ Géza említett t a n u l m á n y a az OSzK másolatát hosszabbnak mondja: kár, hogy az állítólagos Csokonai-pótlásokat nem közli. O a fordí­ tást 1795-re datálja, s Csokonai művét az eredetinél - szerintünk alapta­ lanul - magasabbra értékeli. Az olvasó itt további összehasonlításokat ta­ lálhat.

290

g y e l m e z t e t n ü n k k e l l az o l v a s ó t , h o g y ez a r é s z l e t Csokonai­ tanulmányok c. k ö t e t é b ő l (1977) h i á n y z i k . E g y é b o b s z c é n köl­ t e m é n y e i n e k (A pendelbergai vár formája és megvétele, MM 287., Az istenek osztozása, M M 32., Miiitat omnis amans, M M 282.) m i n t á i t és v i l á g i r o d a l m i k a p c s o l a t a i t s z i n t é n n e m n y o ­ m o z t u k , d e t u d t u n k k a l m á s s e m . N y i l v á n i r o d a l o m a l a t t i for­ rásaik vannak.

6. C s o k o n a i b e h a t ó a n foglalkozott a keleti n é p e k költészetével, s Az ázsiai poezisról c. t ö r e d é k e s t a n u l m á n y á b a n k i t e r j e d t e r u d i t i ó r ó l t e s z t a n ú s á g o t . M e g kell j e g y e z n ü n k , hogy h é b e r ü l t a n u l t a Kollégiumban, s ezt a s t ú d i u m o t r e n d s z e r i n t n é m i arab tudás kísérte, éppen a bibliamagyarázat kedvéért. A ma­ g y a r filológiai i r o d a l o m n a g y h i á n y o s s á g a , h o g y C s o k o n a i műveltségének ezt a területét részleteiben n e m vizsgálta, e g y e d ü l Háfiz a k i v é t e l . S z a u d e r J ó z s e f foglalkozni k e z d e t t a k é r d é s egészével, D e b r e c e n b e n t a r t o t t is r ó l a e l ő a d á s t (1973), főleg L o w t h és J o n e s f o r r á s s z e r e p é t i g y e k e z e t t t i s z t á z n i . Cso­ k o n a i „ o r i e n t a l i z m u s á n a k " első f e l m é r é s é t S t a u d G é z a kísérel­ te meg. 88

89

A z t C s o k o n a i szövegei a l a p j á n k ö n n y e n m e g á l l a p í t h a t j u k , h o g y fő f o r r á s a W. J o n e s Poeseos Asiaticae Commentariorum libri VI cum appendice (Lipsiae, 1774) c. n a g y m ű v e volt. A fen­ t e b b e m l í t e t t é r t e k e z é s j ó f o r m á n e g é s z é b e n J o n e s - f o r d í t á s . Bi­ z o n y s á g e r r e m a g a a s t í l u s is. „Mi a t r a n s l a t i o k a t m i t i g á l n i s z o k t u k és l e n i á l n i , az á z s i a i a k p e d i g t e m e r e é s i n c i t a t i u s e x a g g e r á l n i ; m i a z o n v a g y u n k , h o g y v e r e c u n d á k l é g y e n e k , és mintegy könnyen insinuálják magokat a m e t a p h o r á k " stb. (MM II., 170.). A l á b b is e g y m á s u t á n b u k k a n n a k fel a vaste, dissolute, remissé h a t á r o z ó s z ó k , s egyéb l a t i n o s f o r d u l a t o k . E z

KÉPES Géza: Háfiz és Csokonai, Fii. Közi. 1964., 397-405. és SZAUDER József: Csokonai poétikájához, in Mesterség és alkotás, Bp., 1972., 66-102. Az orientalizmus a magyar irodalomban, Bp., 1931., 148-153.

291

a kuriális stílus teljesen szokatlan Csokonainál. Meggyőző s z ö v e g p á r h u z a m o k a t is o l v a s u n k K é p e s G é z á n á l . J e l e s t a ­ n u l m á n y á n a k az is é r d e m e , hogy felhívja a figyelmet Reviczky K á r o l y gróf s z e r e p é r e , a k i h a z á n k f i a i k ö z ü l e l s ő k é n t foglalko­ z o t t Háfiz k ö l t é s z e t é v e l , s l a t i n n y e l v ű k ö n y v é b e n (1771) 16 H á f i z - g h a z a l e r e d e t i j é t és l a t i n t ü k ö r f o r d í t á s á t adja. E g y é b ­ k é n t a fiatal J o n e s n a k is b u z d í t ó j a és p á r t f o g ó j a volt. H e l y e ­ s e n állapítja m e g K é p e s Géza, h o g y n e m b i z o n y í t h a t ó : Csoko­ n a i Reviczky k ö n y v é b ő l i s m e r k e d e t t m e g Háfizzal és a p e r z s a k ö l t é s z e t t e l . Sőt e n n e k é p p e n az ellenkezője igaz. E g y 1 8 0 3 f e b r u á r j á b a n í r o t t levelében (MM II., 932.) K a z i n c z y t ó l é r d e k ­ lődik R e v i c z k y Specimen Poeseos Persicae c. m ű v e felől, és m é g 1804. j ú n . 14-én is a z t írja K a z i n c z y n a k , h o g y R e v i c z k y k ö n y v é t ( m o s t m á r így írja a nevet!) s e m m i k é p p e n n e m t u d j a m e g s z e r e z n i , „ n o h a m i n d a p e s t i , m i n d a b é c s i k ö n y v e s és antiquarius boltokat öszvekerestettem. Mái napon irtam épen Gróf Széchényi O Excellentiájának, hogy penes reversales a d a s s a ki a N a t i o n a l i s B i b l i o t h é k á j á b ó l " (MM II., 979.). Sajná­ l a t o s , h o g y K é p e s G é z a e r é s z l e t e k e t a H . G. k i a d á s h i á n y a i m i a t t n e m i s m e r h e t t e eléggé, b á r az u t ó b b i levél s z e r e p e l H . G.-nál. T u d j u k , h o g y A Háfiz sírhalma c. g y ö n y ö r ű k ö l t e ­ m é n y (MM 622.) a s t í l u s r o k o n s á g a l a p j á n az Anakreoni dalok k ö z é k e r ü l t , s e n n e k j e g y z e t a n y a g a s z i n t é n s z á m o s k e l e t i vo­ n a t k o z á s t t a r t a l m a z (MM II., 2 0 4 . s k k . ) . 90

91

E g y p o n t o n n e m é r t ü n k e g é s z e n egyet K é p e s G é z a okfejté­ sével. O u g y a n i s w w v e r s l á b a t , ül. e n n e k h a s z n á l a t á t p e r z s a h a t á s n a k t u l a j d o n í t j a , n o h a ez az a n t i k ionicus a minőre, s C s o k o n a i m i n d e n b i z o n n y a l iskolai t a n u l m á n y a i so­ r á n i s m e r k e d e t t m e g vele, h i s z e n r é g i p o é t i k á i n k r e n d s z e r e ­ sen tanították. S t a u d G é z a kissé t á g a n é r t e l m e z i C s o k o n a i o r i e n t a l i z m u s á n a k f o g a l m á t , s pl. az I z i s z - O z i r i s z v o n a t k o z á s t , v a g y T h . d e 92

I. m. 401. Uo. 400. Lásd BÁN Imre: Irodalomelméleti kézikönyvek Magyarországon a XVI-XVIII. században, Bp., 1971., 27. - Vö. egyébként Csokonai szöve­ gével MM II., 188.

292

B e z e (Beza, V e s a l i u s ) pajkos h u m a n i s t a e p i g r a m m á j á t (A za­ rándok v a g y Fannius) s z i n t é n „ k e l e t i n e k " m i n ő s í t i , m e r t az u t ó b b i b a n k e l e t i h e l y n e v e k b u k k a n n a k fel. E r d e m e v i s z o n t , h o g y ö s s z e k e r e s g e t i C s o k o n a i szövegeiből a k ö l t ő á l t a l h a s z ­ n á l t t u d o m á n y o s f o r r á s o k a t (Lowfth, J o n e s , H e r b e l o t , L u d o l p h u s , C a s i r i u s , C l e r i c u s , P o c k o k i u s ) . E z e k n a g y r é s z e m a is m e g v a n a debreceni Kollégium könyvtárában. E d w a r d Poc­ k o k , az a n g o l o r i e n t a l i s t a ( 1 6 0 4 - 1 6 9 1 ) História arabicája pl. m á r A p á c z a i n a k is k é z i k ö n y v e v o l t . S z a k é r t e l e m h í j á n a z o n ­ b a n n e m v á l l a l k o z h a t u n k Csokonai „ k e l e t i s m e r e t é n e k " igazi f e l m é r é s é r e . E z m é g t o v á b b r a is e l v é g z e n d ő f e l a d a t m a r a d . F e l h í v o m a figyelmet a r r a , hogy a m a i legjobb k i a d á s o k b a n is a k a d n a k szöveghibák. Az ázsiai poézisról c. t a n u l m á n y 2. jegy­ z e t é b e n t a l á l h a t ó olasz s z ö v e g k é t h e l y e n is t é v e s . N e m Lilibri, h a n e m i libri ( e s e t l e g li libri) és n e m audati, hanem andati ( = m e n t e k , k e r ü l t e k , ti. a k ö n y v e k ) . 93

7. V é g ü l rövid p i l l a n t á s t kell v e t n ü n k C s o k o n a i irodalomelméle­ ti t a n u l t s á g á r a ; ez igen k i t e r j e d t volt, s k ü l ö n ö s e n u t o l s ó d e b ­ r e c e n i évei ( 1 8 0 0 - 1 8 0 5 ) s o r á n m é l y ü l t el. N a g y t a n u l m á n y a i j ó r é s z t e b b e n az i d ő s z a k b a n k é s z ü l t e k , h i s z e n pl. az 1 7 9 8 - b a n í r t Dorottya élőbeszéde 1803. febr. 6-án k e l t D e b r e c e n b e n (MM 4 6 7 - 4 7 9 . ) . K ö n n y e n m e g á l l a p í t h a t ó , hogy az Alkalmatosságra írt versek és a Lilla e l ő s z a v a is a k i a d á s e l ő t t k é s z ü l t . H o g y S c a l i g e r Poetices libri septem (1561) c. n a g y m ű v é t (MM II., 204., 207., 212.) vagy M o r h o f Polyhistorát (1688-92), Bayle Dictionnaire-jét (1697) jól i s m e r i , az t e r m é s z e t e s (mind­ k e t t ő pl. M M II., 217.). Legfőbb i r o d a l o m e l m é l e t i f o r r á s a i t : S u l z e r t , R a m l e r t ( B a t t e u x n é m e t fordítóját), M a r m o n t e l t m a g a is felsorolja az A n a k r e o n i d a l o k „jegyzéseiben". (MM II., 204.) E t a n u l m á n y keretei m á r n e m engedik meg, hogy vala­ m e n n y i e l m é l e t i f o r r á s t megvizsgáljuk, v á l a s z t á s u n k a s z e r i n -

9 3

BÁN Imre: Apáczai Csere János, Bp., 1958., 404-405.

293

t ü n k legfontosabb S u l z e r r e esik. E z t a l e x i k o n t K a z i n c z y k ü l d ­ t e m e g C s o k o n a i n a k 1803. m á r c . 2-i levelével e g y ü t t (Lev. III., 33.), C s o k o n a i m á r c . 15-én k ö s z ö n t e m e g (MM II., 912.). M i n d ­ ez n e m j e l e n t i a z t , hogy C s o k o n a i m á r előbb is n e m i s m e r t e e m ű v e t . M e g e m l í t h e t j ü k , h o g y a K a z i n c z y - k ü l d t e S u l z e r (az 1786-87-es kiadás) m a a Debreceni Kollégium Nagykönyvtá­ r á b a n v a n (N. 465.). A b i z o n y í t á s céljából e l é g e d j ü n k m e g k é t szövegpárhuzammal. C s o k o n a i a D o r o t t y a h í r e s „ é l ő b e s z é d é b e n " így ír: „ M i n d e n szép t u d o m á n y o k n a k és m e s t e r s é g e k n e k , j e l e s e b b e n a poézis­ n a k is fő v é g e k az á m u l á s ( T á u s c h u n g ) ; h a ti. e l e v e n és t e r ­ m é s z e t i e l ő a d á s u n k k a l az olvasó, szemlélő v a g y h a l l g a t ó k é p z e l ő d é s é t a n n y i r a e l á m í t h a t j u k , h o g y a z t a m i k ö l t ö t t scén á n k b a vagy i n d u l a t u n k b a , m i n t v a l a m e l l y új világba, a m a g a reális situatiójából általvarázsolhatjuk. Aki t e h á t azt hiszi, h o g y az é n p o é m á m b a n l e i r o t t s z e m é l y e k l e h e t e t l e n h o g y va­ l ó s á g o s élő s z e m é l y e k n e v o l n á n a k , s h o g y a t ő l e m e l ő a d o t t történeteknek n e m másoknak, h a n e m igazság u t á n Írottaknak k e l l l e n n i e k ; az m i n d e n b e c s ü l e t t e l ( e n g e d e l m e t k é r e k a t e c h n i c u s t e r m i n u s r ó l ) - elámult; és é n m i n d e n b i z o n n y a l , leg­ a l á b b ő r á n é z v e - poéta v a g y o k . " (MM I., 472.) A m a g y a r k ö l t ő s z e m é l y e s s z í n e z e t ű , s z e l l e m e s fejtegetésé­ nek, Sulzer lexikonában a következő tudósi módon száraz r é s z l e t felel m e g : „Die T á u s c h u n g ist ein I r r t h u m , i n d e m m a n d e n S c h e i n e i n e r S a c h e für W a h r h e i t u n d W ü r k l i c h k e i t h a l t . W e n n w i r b e y e i n e m G e m á h l d e v e r g e s s e n , d a s s es b l o s die t o d t e V o r s t e l l u n g e i n e r S c e n e d e r N a t ú r ist, u n d die S a c h e s e l b s t zu s e h e n g l a u b e n : so w e r d e n w i r g e t á u s c h t . D i e s e s geschiet a u c h , w e n n w i r e i n e H a n d l u n g a u f d e r S c h a u b ü h n e so natürlich vorgestellt sehen, dass wir dabey vergessen, dass d a s , w a s w i r s e h e n , blos N a c h a h m u n g ist, u n d die S c h a u s p i e ler w ü r k l i c h t für die P e r s o n e n h a l t é n , die sie v o r s t e l l e n . " 94

Allgemeine Theorie der schőnen Künste..., Leipzig, 1794., IV. Theil. S. 514-516.: Táuschung. Sulzer a továbbiakban még részletesebben értekezik az ámúlásról, Csokonai kb. ennyit vesz át alapelvként. Az idézet az 514. lapról való. A régies helyesírást annyiban egyszerűsítettem, hogy az a, o, u helyett a, ö és ü betűket írtam. Ismeretes, hogy az ámulás, a csodálko-

294

Az epopoeiáról közönségesen c. n a g y t a n u l m á n y (MM II., 129-150.) pontos keletkezési d á t u m á t m é g n e m állapítottuk m e g . M i n d e n k é p p e n a D o r o t t y a teljes e l k é s z ü l t e u t á n r a k e l l t e n n ü n k , m e r t C s o k o n a i saját v í g e p o s z á t r é s z l e t e s e n t á r g y a l ­ ja, s kijelenti, hogy e z u t á n „Árpád irója" a k a r lenni. B e n n e v a n e b b e n az é r t e k e z é s b e n C s o k o n a i s z i n t e m i n d e n v i l á g i r o ­ dalmi t a p a s z t a l a t a . A műfaj m e g h a t á r o z á s á h o z Szerdahelyi Gy. Alajos r e n d s z e r e z é s é t h a s z n á l j a (MM II., 129.); egy A ma­ gyar poézis c í m e n k é s z ü l ő m u n k á j á r a u t a l (uo. 131.), a m e l y M a r m o n t e l L a poétique Frangaise n y o m á n h a l a d majd. E l k é ­ s z ü l t - e , n e m t u d j u k . A vitézi epopoeiáról c. fejezetben k é t s é g ­ k í v ü l S u l z e r Heldengedicht-cikke az a l a p v e t ő f o r r á s . C s o k o ­ n a i az ő g o n d o l a t a i n y o m á n á l l a p í t j a m e g , h o g y az igazi h ő s i eposz r e n d k í v ü l r i t k a ; d e b r e c e n i p o é t á n k c s a k h a t o t i s m e r el: az Iliast, az Aeneist, a Megszabadított Jeruzsálemet, az Elve­ szett Paradicsomot, a Henriast és a Messiást. Sulzer Voltaire e p o s z á t „ e i n e n h ö c h s t s c h w a c h e n V e r s u c h " - n a k nevezi, Csoko­ n a i m a g a s z t a l j a . S u l z e r e m l í t i m é g D a n t é t és A r i o s t ó t , vala­ m i n t B o d m e r Noah und Sipha c. h ő s k ö l t e m é n y é t : e z e k e t Cso­ k o n a i , m i n t a m a g y a r o l v a s ó k és a m a g a s z á m á r a j ó r é s z t is­ m e r e t l e n e k e t , elhagyja. A m a g y a r szöveg t o v á b b is kölcsönöz 95

96

97

zás felidézésének megkövetelése manierista-barokk alapelv volt: a rene­ szánsz elméletírók (Speroni, Castelvetro) éppúgy a költő kötelességének tartották, mint Marino. (Vö. KOLTAY-KASTNER Jenő: Az olasz renaissance irodalomelmélete, Bp., 1971.; BÁN Imre: A barokk, Bp., 1968. ; KLANICZAY Tibor: A manierizmus, Bp., 1975.) 3

Ars poetica generatis, Buda, 1783.; Poesis narrativa... uo. 1784. - Hogy Csokonai a költészet felosztásához is használta Sulzert, bizonyítja a II. kö­ tet 275. lapján lévő névaláírása (Csokonay), amely a Gedicht c. lexikoncikk egyik szakaszának végén van, s ez éppen a költői műfajok osztályozásáról szól. Egyébként a Kazinczy-példány történetére nézve 1. KARDOS Albert cikkét, Debreceni Független Újság 1931. dec. 25. Id. mű II., 494-570. (Óriási terjedelmű irodalomjegyzékkel!) SULZER id. műve II., 504., majd 551. lapján Voltaire hőskölteményének igen szigorú kritikáját adja, de megemlíti, hogy legfőbb dicsérője Marmontel. Csokonai viszont ez utóbbi nyomán akart haladni. Sulzernál már Lessing franciaellenes esztétikai felfogása érvényesül; Csokonait a magyar protestánsok valláspolitikai meggondolásai (la tolérance!) is befo­ lyásolták.

295

g o n d o l a t o k a t S u l z e r t ó l , pl. A bajnoki epopoeiáról c. fejezetben, a m e l y n e k n é m e t e l n e v e z é s é t (Ritterepopée) is á t v e s z i , d e m i n t m á r f e n t e b b e m l í t e t t ü k , e l s i e t v e t á r g y a l j a ; ide h e l y e z i pl. Silius I t a l i c u s t , L u c a n u s t és C l a u d i a n u s t , n e m e m l í t i v i s z o n t A r i o s t ó t . Ú g y l á t o m , hogy C s o k o n a i s o k a t t a n u l t S u l z e r Scherz; Scherzhaft-cikkéhől i s , a m i d ő n A furcsa epopoeiáról érteke­ z e t t . A n é m e t t e o r e t i k u s t á r g y a l j a T a s s o n i t , Boileau-t, M o n t e s q u i e u - t (Le temple de Gnide), V o l t a i r e La Pucelle-jét és sok m á s t . P o p é The Rape of the Lockjáról m i n d k e t t e n a legna­ g y o b b e l r a g a d t a t á s h a n g j á n n y i l a t k o z n a k ( S u l z e r IV., 2 8 8 . ; C s o k o n a i M M II., 1 4 5 - 1 4 6 . ) . F r i e d r i c h W i l h e l m Z a c h a r i a e ( t 1777) is n y o m ó s d i c s é r e t b e n r é s z e s ü l n é m e t h o n f i t á r s á t ó l Das Schnupftuch c. v í g e p o s z á é r t (IV., 292.); t u d j u k , hogy Cso­ k o n a i f o r d í t a n i k e z d t e . T u d j u k a z t is, h o g y ez u t a l á s o k k a l n e m m e r í t e t t ü k k i C s o k o n a i i r o d a l o m e l m é l e t i t u d á s á n a k filo­ lógiai v o n a t k o z á s a i t . C h a r l e s B a t t e u x m ű v é t (vagy a Cours de belles-lettres vagy a Principes de la littérature v a l a m e l y i k száz a d k ö z é p i k i a d á s á r ó l v a n szó) 1803 f e b r u á r j á b a n K a z i n c z y t ó l (MM II., 932.) R a m l e r v a g y Schlegel n é m e t f o r d í t á s á b a n k é r i . E n n e k o k á t n e m i s m e r j ü k p o n t o s a n , h i s z e n f r a n c i á u l jól olva­ sott. Bizonyára úgy vélte, hogy a n é m e t példányok s ű r ű b b e n f o r d u l n a k elő h a z á n k b a n . 98

99

1 0 0

B e h a t ó a n kell m é g foglalkozni a C s o k o n a i - f i l o l ó g i á n a k köl­ tőnk természettudományos műveltségével, valamint a magyar történelem forrásai körül végzett kutatásaival. A botanikus Csokonait többen tárgyalták, egyéb v o n a t k o z á s o k a t alig e m l e g e t t e k . A Szigetek lexikona (MM II., 184. skk.; K r i t . k. I., 152.) című, h o s s z ú ideig k i a d a t l a n földrajzi j e g y z e t e i b e n pl. az a n t i k s z e r z ő k k ö z ü l D i o d o r u s S i c u l u s , id. P l i n i u s , P a u s a n i a s , P o m p o n i u s M e l a , S o l i n u s , V a r r ó , S t r a b o n n e v e f o r d u l elő; a 1 0 1

Id. m. IV., 268-297. Krit. k. I., 222. (Csokonai egy autográf jegyzéke 1797-ből.) Batteuxre lásd A. CIORANESCU: Bibliographie de la littérature franqaise au dix-huitieme siecle, Tome I., Paris, 1969., 293-294. GULYÁS József, NÉMETH László, BEKE Ödön (lásd a Kókay György-féle bibliográfia, 1975., 379. lapján).

296

m o d e r n e k k ö z ü l B e c k m a n n , S a n s o n , N i g e r , F e r r a r i u s , Hofm a n s z e r e p e l n e k , sőt a l o n d o n i Royal Society t ö r t é n e t e is. A h á n y n é v , a n n y i k é r d ő j e l ! Az Anakreoni dalok j e g y z e t e i b e n Blancardusra, Chardinre, Basilius Fabriciusra hivatkozik; Raff Naturgeschichte für Kinder c. m ű v é t l e f o r d í t o t t a (Krit. k. I., 222.; 1797-es j e g y z é k ) . P e l l e E r z s é b e t t ö b b f r a n c i a ú t l e í r á s ismeretét tételezi fel: ezek felhasználásának mértékét a ku­ t a t á s eddig n e m vizsgálta. R e n d k í v ü l i t á j é k o z o t t s á g o t m u t a t C s o k o n a i a m a g y a r őstör­ t é n e t i r o d a l m á b a n : erről Széchényi F e r e n c n e k 1802. szept. 16-i levelében s z á m o l b e (MM II., 9 1 0 - 9 1 2 . ) . I t t u t a l Desericzk y I n c e és C e t t o B e n e d e k i s m e r t v i t á j á r a a m a g y a r o k e r e d e ­ t é r ő l és ő s h a z á j á r ó l , N e s t o r o r o s z k r ó n i k á j á t , s az Histoire Générale des Voyages-t e m l í t i , és egy t e r v e z e t t Thesaurus Antiquitatum ungaricarum c. g y ű j t e m é n y e s m ű c í m é t közli. M i n d e z t t e r m é s z e t e s e n Árpád c. e p o s z á n a k a n y a g g y ű j t é s e in­ dokolja. (Vö. M M 3 1 1 - 3 1 5 . ) E k é r d é s t a z o n b a n C s o k o n a i m o nográfusai részletesen tárgyalták. Dolgozatunkban Csokonai világirodalmi távlatainak bemu­ tatását ígértük. E n n e k során akadt néhány nyomatékosabb r é s z l e t : C s o k o n a i az olasz Arcadia t a n í t v á n y a volt; R o u s s e a u i s m e r e t e a l a p o s n a k m u t a t k o z o t t , de ezt s e m s z a b a d t ú l b e c s ü l ­ nünk. Bürger viszonylatában a különbségek nagyobbak, mint a h a s o n l ó s á g o k . Az i m i t a t i o , a f o r d í t á s , az á t h a s o n í t á s m é r t é ­ k e m i n d i g egy r e n d k í v ü l i e g y é n i s é g k ö l t ő i és t e c h n i k a i t u d á ­ s á h o z m é r e n d ő . E g y é b k é n t is m o d e r n i r o d a l o m e l m é l e t ü n k e v o n a t k o z á s b a n j ó v a l r u g a l m a s a b b , m i n t a XIX. s z á z a d „ h a t á s ­ kereső" pozitivizmusa volt. H a Babits Mihály irodalmi ihlet 102

103

104

105

Id. m. passim. Krit. k. I., 117., 135., 152., 153., 154. (Raff!) 188. JUHÁSZ Vince: D. I. élete és művei, Bp., 1915. JUHÁSZ Géza: Csokonai Árpádiásza, Stud. Litt., 1958. évf. Újra Csokonai­ tanulmányok, Bp., 1977., 276-296. Az Association Internationale de Littérature Comparée IV. Kongresszusá­ nak (1964) tárgya éppen az adaptation és az originalité volt. Lásd Actes du IV' Congres de l'AILC, the Hague-Paris, Mouton, 1966. Saját előadásunk az 1327-31. lapon.

297

forrásainak jegyzékét keresnők, alighanem hosszabb lenne, mint Csokonaié. U t a l u n k ú j r a C s o k o n a i k ö l t é s z e t é n e k „víz­ választó" jellegére: a XVIII. s z á z a d és e g y b e n a „régi m a ­ g y a r s á g " betetőzője, s é p p e n ezt fedezték fel b e n n e a XX. szá­ z a d költői. I t t v o l n a m á r az ideje, hogy é l e t m ű v e egészét ú g y b i r t o k o l h a s s u k , m i n t pl. a francia k l a s s z i k u s o k é t : m i n d e n rész­ l e t ü k b e n t i s z t á z v a . Filológiai a p r ó s á g a i n k k a l is e h h e z a k a r ­ t u n k hozzájárulni. 106

107

L. KARDOS Pál Babits-monográfiáját. Bp., 1972. MARTINKO András fejtett ki a miénkhez hasonló gondolatokat Vitéz Mi­ hály siratása c. tanulmányában (1973). Lásd Teremtő idők c. kötetében, Bp., 1977., 5-54. Nézeteink viszont már az 1960-as évek derekán tartott egyetemi előadásainkban kialakultak.

298

ADY ÉS A RÉGI MAGYARSÁG

A „régi m a g y a r s á g " s z á n d é k o s a n került a címben a „régi m a g y a r i r o d a l o m " h e l y é r e . * Ady „ é l e t e s " k ö l t é s z e t é b e n az élet f o n t o s a b b , m i n t a k ö l t é s z e t , h i s z e n „élet ez, s u m m á j a e z r e k é ­ n e k " , m i n t a Hunn, új legenda (1913) vallja. Ady a r é g i m a ­ gyarság m a g a t a r t á s á t , helytállását, küldetéstudatát teszi ma­ gáévá, e g y b e n felszívja, á t h a s o n í t j a g o n d o l a t f o r m á i t , kifejezés­ k é s z l e t é t , egész s t í l u s á t . A N y u g a t 1910. é v f o l y a m á b a n M a d a y G y u l á n a k , a d e b r e c e n i B o k r é t a T á r s a s á g k ö l t ő t a g j á n a k egy C s o k o n a i n y e l v é r ő l szóló t a n u l m á n y á t b í r á l v a , k i j e l e n t i : „Mi B a l a s s á é k t ó l , k u r u c é k t ó l , C s o k o n a i t ó l ö s z t ö n ö z t e t ü n k . " A régi m a g y a r s á g p e d i g s z á m á r a C s o k o n a i v a l v é g z ő d i k . P r ó z á j a és verse m i n d u n t a l a n a régi magyar nyelv képeivel, szimbólu­ maival t e r m é k e n y ü l m e g önkéntelen szándékoltsággal, hogy m a g u n k is Ady v a k m e r ő oxymoronjaival, ellentétező dialekti­ k á j á v a l fejezzük k i m a g u n k a t . L e g s z e b b v e r s e i n e k e g y i k e , a Csaba új népe (1912) a f o r r a d a l m a s m a g y a r é r t e l m i s é g é b r e ­ d é s é t így festi: M e g t a l á l t u k az ő s e i n k e t : Megannyi bús homlokú magyar, Kinek azért kellett pusztulni, M e r t újat, e m b e r i t a k a r t .

* Az 1977. évi debreceni Nyári Egyetemen tartott előadás vázlata. A filoló­ giai dokumentációt jórészt mellőzöm, noha hallgatóim számára megadtam a szakirodalmi tájékoztatást.

299

Megnyíltak lángolón előttünk A Bolyai- s C s e r e - s í r o k S h o z z á n k s z e g ő d t e k szép s o r j á b a n Az á r n y a s , m a g y a r m á r t í r o k . S m i n d e n h a l o t t , ki élt m a g y a r n a k , J a v í t ó n a k is v a l a h a , A m i s e r e g ü n k légi s z á r n y á n A m a g y a r I s t e n lovaga. Ady v o n z ó d á s a a r é g i m a g y a r s á g h o z t e h á t e g y s z e r r e p o l i t i k a i és költői. Az 1867 u t á n g y o r s a n züllő m a g y a r k ö z é l e t forradal­ m i á t a l a k í t á s á n a k v á g y a (Nagy lopások bűne, 1911) é p p ú g y m u n k á l b e n n e , m i n t az új költői n y e l v m e g t e r e m t é s é n e k s z á n ­ d é k a . E z u t ó b b i t p e d i g A r a n y J á n o s i s k o l á j á n a k lapos p r o v i n ­ c i a l i z m u s b a n elsekélyesedő, „ n é p i e s " s t í l u s e s z m é n y é v e l s z e m ­ b e n teszi. A fiatal D é r y T i b o r a N y u g a t 1919-es A d y - e m l é k s z á m á b a n ( 1 9 1 9 . febr. 1 6 . - m á r c . 1.) Az utolsó nemzeti költő c í m m e l í r t t a n u l m á n y t . S z e m p o n t j a t é v e s , m e r t Ady E n d r e d e k a d e n c i á j á t a „ m a g y a r faj" d e k a d e n c i á j á v a l azonosítja, s a n e m z e t i k ö l t é ­ szet h a l á l á t jósolja. M a b i z o n y á r a mosolyog saját ifjonti h e v é n - h a u g y a n emlékszik rá! - , hiszen a múló évtizedek során m a g a is n a g y n e m z e t i k ö l t ő lett,** Ady sajátos, v é g z e t e s m a ­ gyarságát a z o n b a n szép komolysággal jellemzi. E n n e k a ma­ gyar t u d a t n a k , egyben ellenzéki, forradalmas m a g a t a r t á s n a k sok eleme viszont a régiségben, főként a XVI-XVII. század szellemi é l e t é b e n g y ö k e r e z i k . Az a n n y i r a k e d v e l t k u r u c k o r a XVII. s z á z a d s z a b a d s á g k ü z d e l m e i n e k e g y e n e s f o l y t a t á s a . Az 1905-ös F i g y e l ő b e n m e g j e l e n t Ismeretlen Corvin-kódex margó­ jára c. t a n u l m á n y a v a l ó s á g o s h i m n u s z a r é g i m a g y a r s á g h o z : „ I t t s i r a t j a az első m a g y a r k u l t ú r e m b e r , S z e n c z i M o l n á r Al­ b e r t , h o g y ő m a g y a r , d e n e m l e n n e m á s egy v i l á g é r t s e m . I t t t e r e m az első a s s z o n y í r ó , a z u t á n az e r d é l y i M i k e s K e l e m e n példája a n n a k , h o g y n e k ü n k f u t n i kell a g e r m á n t ó l , s n y u g a ­ t a b b r a m e n n i e s z m e h á z a s o d á s o k céljából, és u g y a n ő a z , a k i ** Ezek a sorok még Déry Tibor halála előtt íródtak. (Szerk.)

300

m e g m e n t i tisztaságát, becsületét a kemény, szegény, de szűz és e r ő s m a g y a r n y e l v n e k . " Apáczai C s e r e J á n o s n e v e és példá­ j a h á r o m s z o r f o r d u l elő a t a n u l m á n y b a n . K a z i n c z y F e r e n c , „nagy magyar agitátora a civilizációnak" szintén példaként ragyog. Ady a zilahi W e s s e l é n y i - k o l l é g i u m b a n s z e r e z t e m e g k i v é t e ­ les i r o d a l m i m ű v e l t s é g é n e k s z i l á r d a l a p j a i t . M i n d e n é l e t í r ó j a elmondja, m e k k o r a m o h ó s á g g a l szívott m a g á b a m i n d e n hozzá­ f é r h e t ő i r o d a l m a t a c s a k n e m végig színjeles diák, a k i t ű n ő la­ t i n i s t a , a g ö r ö g nyelv j ó ismerője. M é g e sorok írója is bizony­ ságot t e h e t róla, m e k k o r a m é l y s é g b e n és a l a p o s s á g g a l t a n í t o t ­ t á k hajdan, különösen a jó tanárok, a régi magyar irodalmat, s A d y n a k j ó t a n á r a i v o l t a k . A g a z d a g h u m á n m ű v e l t s é g és az e r ő s t ö r t é n e l m i t u d a t m i n d e n m ű v e l t e m b e r t u l a j d o n a volt a s z á z a d f o r d u l ó é v t i z e d e i b e n , m é g a k k o r is, h a k é s ő b b s z e m b e ­ f o r d u l t vele. A d y v i s z o n t m ű v é s z e t é n e k é l t e t ő t a l a j á v á t e t t e . Az a l á b b i a k b a n m e g k í s é r e l j ü k n é h á n y m o t í v u m f e l v i l l a n t á s á t , a n n y i t jegyezve m e g , hogy s z e r v e s e n b e l e t a r t o z n a k Ady követ­ k e z e t e s k é p r e n d s z e r é b e , h a t e t s z i k : mitológiájába, s a z t is, hogy a m ú l t b a kapaszkodva a j e l e n n e k szólnak. 1. A l e g r é g i b b és á l l a n d ó a n f e l b u k k a n ó m o t í v u m az Ós Ke­ let. M á r az Új versek (1906) p r o l ó g u s á b a n ez az a l a p s z ó l a m , a G ó g és M a g ó g fia. H i v a t k o z n i s z o k t a k á l t a l á b a n a k e t t ő s n é p ­ n é v bibliai eredetére, de r i t k á n mondják meg, hogy Ezékiel p r ó f é t a l á t o m á s a i n a k 3 8 - 3 9 . r é s z é b e n fordul elő. V a l ó s z í n ű b b ­ n e k t a r t o m a z o n b a n , hogy Adyhoz A n o n y m u s t ó l k e r ü l t , a k i De Scithia c. f e j e z e t é b e n t ö m ö r e n e z t írja: „Ab o r i e n t a l i p a r t e vicina Scithie fuerunt gentes Gog et Magog, quos inclusit m a g n u s A l e x a n d e r " (Kelet felől S z k í t i a s z o m s z é d s á g á b a n volt G ó g és M a g ó g n é p e , e z e k e t N a g y S á n d o r z á r t a el). A b i b l i a i s z ö v e g b e n a n a g y g ö r ö g h ó d í t ó n e v e t e r m é s z e t e s e n n e m sze­ repelhetett: a szittya-magyar azonosítás viszont középkori krónikásaink találmánya. Ugyanebben a kötetben program­ k é n t b o n t j a k i ezt a m o t í v u m o t az Egy párisi hajnalon: Szent N a p k e l e t n e k mártírja vagyok, Aki enyhülést N y u g a t o n keres,

301

T á l t o s o k á t k o s sarja t a l á n . S á p a d t v a g y o k ? O h , fess p i r o s r a , fess. E g y n ó t a csal. R é g d a l o l h a t t a Szent Ázsiában szép, vad b a r n a lány. E g y illat ű z , c s o d a v i r á g b ó l L e h e l t e t á n b e egyik ő s a n y á m . A Vér és arany (1908) h á r o m r e p r e z e n t a t í v v e r s é n e k e m o ­ t í v u m t ü k r é b e n Az Avardomb kincsét, a Bihar vezér földjént s t e r m é s z e t e s e n Az Ós Kajánt tartom, bizonyságául annak, h o g y n e m k i z á r ó l a g az ú n . „ m a g y a r s á g v e r s e k " - b e n b u k k a n fel. Vad népe Bajánnak, V é r e s fejű a v a r o k Nekem üzentek: „Vad n é p e B a j á n n a k Neked kincseket hagyott."

Vad népe Bajánnak, B é n a lesz m á r a k e z e m Ások, c s a k á s o k . Vad népe Bajánnak: Azt a k i n c s e t k e r e s e m . A legősibbet, a l e g r é g i b b e t , a m i t i k u s K e l e t e t k e r e s i . S z e r e l m e ­ s é n e k írja: „ Ő s ö m k e l e t i vitéz. D a l o k a t ölt N y u g a t o n . Serkentem a holtakat. N e m félsz L é d á m ? " „ N e m biz é n "

„Itt Bihar vezér lakott. B ú s , b a b o n á s ez a táj 302

S t á n holnap összeesünk. N e m félsz, L é d á m ? " „ N e m biz é n . " Az Ós Kaján e K e l e t - m i t o l ó g i a l e g t ö k é l e t e s e b b k i t e l j e s e d é ­ se: s z i l á r d s z e r k e z e t é b e n , d i n a m i k á j á b a n , k é p r e n d s z e r é n e k varázsos sugallatában, ritmikájában klasszikus remek. A Szeretném, ha szeretnének (1909) k é t ilyen v e r s s e l é k e s , s m i n d k e t t ő a k ö t e t é l é n áll: Ond vezér unokája és a Dál kis­ asszonyok násza. Az első s z e m é l y e s , s z i n t e c s a l á d i v o n a t k o z á ­ s ú : az A d y - f a m í l i á t O n d v e z é r l e s z á r m a z o t t a i n a k t a r t o t t a , d e m i n d e n K e l e t - n o s z t a l g i á j a e l l e n é r e m e g kell t a g a d n i a : Hiába akarnám, szeretném, Nincsen hozzá semmi közöm, Más a szemem, gerincem, eszmém. M á s a lovam, a vérem, álmom, Tőle j ö v ö k és i d e g e n Az é n ősöm, fajtám, k i r á l y o m . Ily b á n a t - f o l t n i n c s f ö l v a r r v a E k e r e k földön s e n k i r e , C s a k fajából k i n ő t t m a g y a r r a . A Dal-kisasszonyok násza ( t é v e d é s D ú l helyett!) n y i l v á n el­ l e n v e r s A r a n y J á n o s h o z : a Buda halála VI. é n e k é n e k n ő r a b l ó m o n d á j á t h a n g s z e r e l i á t az A d y - e r o t i k a m o d e r n , m é g i s h a g y o ­ m á n y o s s z í n e k k e l csillogó n y e l v é r e (vén csont és k o n o k ; n a g y , j ó deli m a g y a r legények; fehér p e n d e l y e k ; k i d o b ó d o t t a h o r o g ; egy l a n k á s o n ; m e g s ű r ű l t és m e g g y ű l t a m e l e g stb.). E z a v e r s is b i z o n y s á g r á , m e n n y i r e i z g a t t a A d y t A r a n y J á n o s m o n u ­ m e n t á l i s v e r s h a g y a t é k a . (A Strófák Buda Haláláról csak 1 9 1 1 - b e n j e l e n t meg.) A Menekülő Életben (1912) f e l b u k k a n ó Csaba új népét m á r e m l í t e t t ü k , a Ki látott engem? (1914) h í r e s p r o g r a m v e r s e , a Hunn, új legenda (1913 t a v a s z á n k e l e t k e z e t t ) i t t f e l v e t e t t t é ­ m á n k (a m a g y a r ősiség) o l d a l á r ó l is r é s z l e t e s e l e m z é s t é r d e ­ m e l n e . M o s t c s a k a n n y i t , h o g y s z i n t é n az A d y - é l e t m ű k i v é t e 303

les d a r a b j a i k ö z é t a r t o z i k : l é n y e g é b e n Az ős Kaján e l l e n v e r s e v a g y p á r d a r a b j a ; o t t a k e t t ő s é n e m é s z t ő k ü z d e l m e folyik, i t t az egy t ö m b b ő l f a r a g o t t , szilárd h i v a t á s t u d a t n y i l a t k o z i k m e g . A s z e r k e z e t e éppoly k l a s s z i k u s a n z á r t , m i n t a m a z é . Tulajdon­ k é p p e n a V a r j a s B é l a felfedezte h á r o m p i l l é r e s v e r s t í p u s pél­ dája (vö. I t K , 1970). T ö m é n y e n m a g y a r (olykor s z i n t e „ m a g y a r k o d ó " ) , stilisztikáját a „dac fajok ú r i d a c a " indokolja. Ady folyton h a n g s ú l y o z z a , hogy n e m , j ö t t m a g y a r " , e z é r t v a n j o g a m i n d e n t k i m o n d a n i „ d a n c s k e l e t i fajtájáról": b e n n e az egész m a g y a r t ö r t é n e l e m m u n k á l . A „ h u n n , új l e g e n d a " , a s z o l g a h a d feláldozása alighanem közvetlen Gárdonyi-hatás: A láthatat­ lan ember (1902) e l e v e n í t e t t e fel A t t i l a t e m e t é s é n e k e z t a h o ­ mályos, középkori krónikásainktól egyáltalán n e m említett m o z z a n a t á t . A vers-szolga m e t a f o r a B a t s á n y i J á n o s n á l , de m á s o k n á l is f e l b u k k a n a felvilágosodás k o r á n a k i r o d a l m á b a n . Csak nagy forradalmi költőnket idézzük: „A r i t m u s c s a k szolga: Szolgálat a d o l g a " Ez a versszerzés titka, Melyet aki tudna, ritka. I s m e r e t e s , h o g y a r é g i m a g y a r n y e l v b e n a ritmus m a g á t a verset jelentette, a középkorban egyenesen a nem metrikus v e r s e t . - Ady e g y é b k é n t G á r d o n y i n a g y r e g é n y é r ő l , A látha­ tatlan emberről (1905-ben) így szól: „A r e g é n y b ő l a k e d v e s s é ­ gek sem hiányoznak. Primordiális művészi értékek bőven van­ n a k a r e g é n y b e n . " L á t n i v a l ó , h o g y k ö l t ő n k i s m e r t e és kedvel­ t e az e g r i r e m e t e „ h u n n új l e g e n d á j á t " . A n a g y v e r s l é n y e g e s mondanivalójához mindez persze igen keveset adott hozzá. A h u n k i r á l y t Ady Az utolsó hajókban is fölidézi Áldozás Atil­ la sírján (1915) c. v e r s é b e n eléggé r e j t e t t Bécs-ellenes célzat­ t a l : a m a g y a r s á g o t p u s z t u l á s b a vivő ö r ö k e l l e n f e l e t k e l l e n e föláldozni a n a g y k i r á l y sírján. (A c í m b e n n i n c s h i b a : Ady Atil­ l á t írt!) Ide k e l l e n e s o r o l n u n k A d y n a k a z o k a t a v e r s e i t , a m e l y e k b e n „fajtája s o r s á r ó l " , h a l á l i g t a r t ó h a z a s z e r e t e t é r ő l b e s z é l (Én nem vagyok magyar?, A föl-földobott kő és m é g sok m á s ) , ezek 304

a z o n b a n i s m e r t e b b e k , m i n t s e m hogy b e k e l l e n e m u t a t n i őket. E t é m a k ö r b e f e j e z é s e k é n t c s a k k é t késői, k e v é s b é i s m e r t ver­ set i d é z z ü n k , az Ad az Istent (1913) és A legoktalanabb szere­ lem (1916) c í m ű t . B e n n ü k a n é p e s o r s a m i a t t k é t s é g b e e s e t t , t r a g i k u s vízióktól g y ö t ö r t k ö l t ő m e g t ö r h e t e t l e n b i z o d a l m á n a k ad hangot: Csordulj, kedvem, E z t a k u t y a , m á s é r t síró, Szú-megrágta, táblabíró Magyar sorsot n e m érdemlem. Mordulj, kedvem, M e r t h a százszor módját m u l t a , D ü h b e , d a c b a , b o r b a fúlva E z a fajtám: n e m s z é g y e n l e m . Fordulj, kedvem, Ad az I s t e n j ó t is h o l n a p Minden sírvavigadónak V e r d a dobod, v e r d a m e l l e m . Fordulj, kedvem, E s h a l e s z a k a d az É g is, M a r a d magyar mégis-mégis Ősi, s z é p és r é m ü l e t l e n . A vers kurucos hangütése félreismerhetetlen; eredeti címe u t a l t is r á . A m á s i k b ó l csak az első és u t o l s ó v e r s s z a k o t adjuk: Mikor most szinte minden nemzet temet, Sirathassam meg mégis csudálatos, D a c o s , kicsi, á r v a é n n e m z e t e m e t .

M i t t a g a d j a m ? - s i r a t o m és s z e r e t e m . M i t t a g a d j a m ? - t a l á n ez az igazi S ez is o k t a l a n , de l e g s z e b b s z e r e l e m . 305

C s a k futólag e m l í t j ü k m e g , h i s z e n k ö z i s m e r t , hogy Ady leg­ f o r r a d a l m i b b k ö l t e m é n y e i (Dózsa György lakomáján, A Hadak Útja, Csák Máté földjén, Dózsa György unokája stb.) s z i n t é n a régiség stilisztikai köntösébe öltöznek. 2. Ady Ismeretlen Corvin-kódex margójára c. í r á s á b a n a r e ­ formációt „ n a g y é g s z a k a d á s " - k é n t , „ötödik, h a t o d i k vagy n e m t u d o m hányadik honfoglalás"-ként jellemzi. Neveltetésénél fogva, d e a költői v o n z a l o m e r ő s k ö t ő d é s e r é v é n is e g y ü t t él a b i b l i á v a l , a költői i h l e t egyik ő s f o r r á s á v a l . P o l i t i k a i p r o g r a m ­ k é n t is vallja k á l v i n i s t a v o l t á t (Az én kálvinistaságom, Nyu­ g a t , 1916), é r t h e t ő t e h á t , hogy a bibliás, p a p o s , prófétai m a g a ­ t a r t á s k ö l t é s z e t é n e k egyik a l a p m o t í v u m a , n o h a ez g y a k r a n Ady t a g a d ó , e l l e n t é t e z ő m o d o r á b a n k a p h a n g o t . N e m i s t e n e s verseire gondolunk elsősorban, h a n e m arra, hogy m e n n y i r e t e r m é s z e t e s kifejezésmód s z á m á r a a bibliai s t i l i s z t i k a e g é s z e n „ p r o f á n " a l k o t á s a i b a n is. K e z d e t b e n i n k á b b a k a d á l y n a k é r z i az ó d o n b i b l i a i k e r e t e t , p o g á n y d a l a i csúf r o n t á s á n a k : F i n o m , d a l o s t i t k o k k a l tele A l e l k e m . S m é g s e apollói b á t o r . M é g s e m e r e k . É s ú g y dalolok, M i n t egy ósdi, t e l t szájú p r é d i k á t o r . (Egy csúf r o n t á s ) I g é i m bővek, z e n g ő k , n a g y o k : P a p o k n a k ivadéka vagyok. Kálvin szirt-lelke játszott velem S a szép h a z u g s á g lett kenyerem. ( P a p v a g y o k én) De m á r a Vér és aranyban m e g t e r e m t olyan csodás szimbó­ l u m o k a t , a m e l y e k n e k alapja a biblia, r e j t e t t v o n a t k o z á s a i a z o n ­ b a n m e s s z e v e z e t n e k tőle: L á t j á t o k feleim, ti b ú s a k , Vigadók, harcosok, levertek? 306

E g y t r é f á s kéz fölírta az é g r e : „Ember-pajtások, erre gyertek."

S m i t á n c o l u n k a n a g y Kéz a l a t t , S m e n n y i jóság hal m e g kevélyen, V é r e s fejjel és m e n n y i ős-szépség, M e r t b e t ű k e t l á t u n k az é g e n . (A n a g y Kéz t ö r v é n y e ) N e m k é t s é g e s , h o g y az e s z m e i c s í r a s e j t Dániel könyvében v a n (5. r é s z ) , a falra í r ó k é z , de o t t egy b ű n ö s k i r á l y t ítél el, i t t az é g r e ír, szeszélyes csalfasággal töröl, félrevezeti a hiszé­ k e n y e m b e r ö l t ő k e t , a bízó és b e c s a p o t t P i e r ó k a t . Az Illés szekerénben m á r j ó r é s z t e n n e k a m a g a s r e n d ű szim­ b ó l u m t e r e m t é s n e k s z o l g á l a t á b a áll a bibliai m o t í v u m k i n c s . Az ö r ö k a s s z o n y m i n d e n á l d á s t és m i n d e n r o n t á s t összefogó lé­ n y é t c s a k Ruth és Delia p á r h u z a m á v a l t u d j a kifejezni. H a va­ l a k i e k é t bibliai n é v v e l n i n c s t i s z t á b a n , a k ö l t e m é n y igazi j e ­ l e n t é s e rejtve m a r a d e l ő t t e . (Az a s s z o n y i a l á z a t j e l k é p e , R u t h K r i s z t u s c s a l á d f á j á n s z e r e p e l , s Ady e z t n a g y o n jól t u d t a ! ) A nagy cethalhoz k é p z e t t ö r t é n e t é t S c h e i b e r S á n d o r e l e m e z t e , d e Jób könyvének L e v i a t h a n j a a b i b l i á b a n n e m a z o n o s u l Is­ t e n n e l : a költői k é p z e t e k ö s s z e v o n á s a s a j á t o s a n Ady f a n t á z i á ­ j á b a n m e g y v é g b e . Az a g o n d o l a t v i s z o n t , h o g y a v i l á g egy (vagy t ö b b ) c e t h a l h á t á n n y u g s z i k és inog, ősi p o g á n y e l k é p ­ zelés, m e g v a n a m a g y a r n é p m o n d á b a n is: Ady g y ö t r ő , á l l í t v a tagadó istenkeresésének szimbólumává teszi. A bibliai n y e l v m o d e r n ( n e m archaizáló!) p a r a f r á z i s a A me­ nekülő Élet (1912) k é t r e m e k e , a Dühödt halálos harcban és a Bosszús, halk virágének. A m a z J e r e m i á s s i r a l m a i első r é s z é ­ nek n é h á n y m o n d a t á n , emez a 71. zsoltár h á r o m versén alap­ szik. A bibliai szövegek (a r e v i d e á l a t l a n Károlyi-fordítás!) sza­ vai zenei m o t í v u m o k g y a n á n t t é r n e k v i s s z a az első k ö l t e m é n y ­ b e n ( „ O t t k i n n fegyver p u s z t í t . . . " , „ E l f o r d u l t az é n s z í v e m é n b e n n e m " , „Tekints m e g engem... U r a m " , a második pedig a z s o l t á r í r ó f o h á s z á n a k ( „ N e v e s s el e n g e m e t az é n v é n s é g e m -

307

n e k idején...") g y ö n y ö r ű m e t a f o r á s k é p e s í t é s e , a legszebb Adyversek egyike:

É n , j ó U r a m , fekete r ó z s á d , É l e k , h a d i k t á l o d , h o g y éljek, D e vigyázz r á m : L á z o n g n a k a virág-cselédek. Te ültettél, Te vénitettél, Virágoztam, ahogy akartad, Mit akarsz még: Virágozzak vagy r o n t v a haljak? A virágének Ady j e l l e m z ő m e t o n i m i á s j e l e n t é s e l t o l á s a , h i ­ s z e n a r é g i m a g y a r b a n a s z e r e l m i é n e k , a carmen amatorium j e l ö l é s é r e szolgált. A fekete v i r á g o t Ady m á s h o l is m a g á r a vo­ n a t k o z t a t j a (Fekete virágot láttál). E r e j t e l m e s k é p b e n egyéb­ k é n t h a l v á n y V ö r ö s m a r t y - h a t á s is l e h e t : „ T a l á n a m ú l t i d ő k s e t é t v i r á g a . . . ? " (A merengőhöz). - A megőszült tenger Jób köny­ vének e c s o d á l a t o s m e t a f o r á j á t v a r i á l j a , s a t e n g e r b e v i l l á m ­ k é n t lecsapó „ I s t e n sújtott s k e d v e l t s z ö r n y e t e g é t " ö n m a g á v a l azonosítja; a megőszült tenger nagyszerű képének kibontása ( „ h a l á l r a i j e d t ó r i á s b a n y a " ) k ü l ö n l e g e s A d y - r e m e k l é s . Az „ O h é n b i b l i á m , m é g i s m a r a d j t i t o k " sor a z t n y o m a t é k o s í t j a , h o g y n e k i s a j á t o s , k ü l ö n bibliája v a n , a h o g y „ k ü l ö n a l k u j a l e h e t a H a l á l l a l " (Hunn, új legenda). G y a k o r o l j a A d y a b i b l i a i pastiche s t í l u s f o g á s á t is, a m i a z t j e l e n t i , hogy az a r c h a i k u s szöveg g o n d o l a t f o r m á i t m o d e r n t a r ­ t a l o m r a a l k a l m a z z a . Az Elbocsátó, szép üzenet (1912) az a l á b ­ bi sorok kíséretében jelent meg: „ F é l n e d kell, h a a s s z o n y r a s o k a t b í z t á l , m e r t az a s s z o n y a sokat adónak, a szárnyas férfiúnak megbocsájtani n e m tud h a l á l a u t á n s e m . A m í g p e d i g él, s t é g e d t o v á b b v i s z tőle b e n s ő ségednek parancsa, ő a r r a gondol, a m i lényegének szimbólum o s és h i á n y o s s á g o s t a r t a l m a . S b i z o n y l e g a l á b b m e g fogja próbálni, hogy vélt bosszújára vélten alkalmas, r e p r e z e n t a t í v 308

l a t r o k a t k e r e s a t e b ü s z k e s é g e d ellen. S n a g y o n i m á d d a b e n ned-lakó egyetlenséges asszonyt, hiú isteni Magadat, hogy r e p ü l é s e d e t m e g n e z a v a r j á k ily n ő s t é n y i p a t v a r k o d á s o k . (Vers egy m e g í r a n d ó új S z e n t í r á s m a m é g m e g s z á m o z a t l a n f e j e z e t é b ő l . ) " A Példabeszédek u t á n z á s a nyilvánvaló („Mert m é l y v e r e m a t i s z t á t a l a n a s s z o n y és s z o r o s k ú t az i d e g e n a s s z o n y " , 2 3 : 2 7 ) , d e n y i l v á n v a l ó a s z á n d é k o s s t í l u s t ö r é s is (szimbólumos, reprezentatív, nőstényi). A bibliás i h l e t e k n ö v e k v ő s z á m b a n j e l e n t k e z n e k Ady u t o l s ó köteteiben, s m i n d i g a legmodernebb, a legélőbb - többnyire p o l i t i k u s - m o n d a n i v a l ó k nyelvi p a l á s t j a k é n t ; s z i n t e s o h a s e m i s t e n e s v e r s e k . E l é g h a i t t A Hóseás átka, Esaiás könyvének margójára, A szétszóródás előtt, Emlékezés egy nyár-éjszaká­ ra, Te előtted volt, A titok arat, A csodák föntjén, Nem csinálsz házat, Nincs itt ország c í m ű e k e t e m l í t j ü k . Az Emlékezés... ki­ vételével m i n d e n i k bibliai m o t t ó v a l i n d u l , d e a Jelenések köny­ vének s u g a l l a t a e b b e n is j e l e n v a n . A Titok arat, a h á b o r ú a p o k a l i p t i k u s b o r z a l m a i n a k s z i m b ó l u m o s s ű r í t é s e d a n t e i szin­ t ű . - A szétszóródás előtt a l a p e s z m é j é t s z i n t é n a r é g i m a g y a r i r o d a l o m b ó l veszi: H á t n é p é t H a d ú r is szétszórja: S z i g o r a b b i s t e n e k ezt így s z o k t á k , M i k é n t egy r é g i , b á n a t o s e r d é l y i Prédikátor írásba rótta, Keresvén zsidókkal atyafiságunk. A magyar-zsidó p á r h u z a m történetszemléletét n e m erdélyi p r é d i k á t o r d o l g o z t a ki, h a n e m F a r k a s A n d r á s (1538), a k i esz­ t e r g o m i k l e r i k u s b ó l l e t t p r o t e s t á n s l e l k é s z . Ady a z o n b a n é r t h e t ő elfogultsággal - m i n d e n r é g i m a g y a r s z e l l e m i é r t é k e t E r d é l y n e k t u l a j d o n í t o t t . Az a g o n d o l a t v i s z o n t , h o g y a m a ­ g y a r s á g n e m z e t i b ű n e i m i a t t szenved, a régi m a g y a r i r o d a l o m l e g á l l a n d ó b b t é t e l e (egészen a Himnuszig), Ady k ö l t é s z e t é n e k p e d i g e g y i k v e z é r m o t í v u m a . E l ő s z ö r e z t is F a r k a s A n d r á s m o n d t a ki nagy n y o m a t é k k a l , de m e g v a n m á r a K a r t h a u s i N é v t e l e n t ö r t é n e l e m s z e m l é l e t é b e n is.

309

M e g t ö r t é n i k , h o g y a k ö l t ő a r é g i m a g y a r i r o d a l o m egy-egy a l a k j á h o z v e r s e t ír (Ilosvai Selymes Péter), s o r s t á r s a k é n t idé­ zi ( m i n t T i n ó d i t A magyar Pimodanhan), a v é g v á r i v i t é z e k éle­ t é n e k m á s a k é n t látja saját s o r s á t (Egy harci Jézus-Mária), vagy ú j j á t e r e m t egy r é g i műfajt (Krónikás ének 1918-ból). F e l kell f i g y e l n ü n k a r r a is, mily m u z s i k á s t ö k é l e t e s s é g g e l írja Ady a felező m a g y a r 12-őst (Levél-féle Móricz Zsigmondhoz, A sze­ relem eposzából), az 1540-es é v e k r e m á r t ö k é l e t e s s é csiszoló­ d o t t elbeszélő v e r s f o r m á n k a t . - É r d e k e s , h o g y k ö z v e t l e n B a ­ lassi-kapcsolódást n e m találok a nagy költő életművében. 3. Ady „régi m a g y a r " i h l e t é b e n k i e m e l k e d ő e n f o n t o s a k u ­ r u c t e m a t i k a . K i r á l y I s t v á n (Ady Endre, B p . , 1972., II. k ö t . , 7 0 1 - 7 2 0 . 1.) k i t ű n ő e n összefoglalja a „ k u r u c " v e r s e k t á r s a d a l ­ mi-politikai k ö t ő d é s e i t és j e l e n t ő s é g é t . E g y e t é r t ü n k vele a b b a n is, h o g y a k u r u c o s v e r s e k s z á m a n a g y o b b , m i n t a m e n n y i r e a k o r t ö r t é n é s z s z a k é r t ő j e , E s z e T a m á s becsüli. A Szeretném, ha szeretnének (1909) c. k ö t e t b e n b u k k a n n a k fel először, d e az a l a p h a n g m e g ü t é s é t , K i r á l y I s t v á n n a l e g y ü t t , m a g a m is a Paris, az én Bakonyomhan l á t o m . Ady először a b e t y á r - t e m a ­ t i k á v a l t a l á l k o z o t t , d e eléggé i s m e r t , h o g y a b e t y á r v e r s e k a k u r u c k ö l t é s z e t és a XVIII. s z á z a d i ú n . p a r a s z t v e r s e k k o r s z e ­ r ű s í t e t t v á l t o z a t a i . Ady E n d r e e g é s z e n b i z o n y o s a n E r d é l y i P á l 1903-as, a m a g a k o r á b a n k i t ű n ő antológiájából tájékozódott ( M a g y a r R e m e k í r ó k 4. k ö t . ) , d e c s a l h a t a t l a n b i z t o n s á g g a l t a ­ p i n t o t t r á a z o k r a az o s z t á l y h a r c o s v e r s e k r e (viszonylag k e v é s v a n ! ) , a m e l y e k a n é p i k u r u c s á g m a g a t a r t á s á t és t á r s a d a l m i mondanivalóját hordozták. Thaly Kálmán kuruc balladái még b e n n e s z e r e p e l n e k E r d é l y i P á l k ö t e t é b e n , e n n e k e l l e n é r e esz­ m e i l e g n e m v o l t a k h a t á s s a l A d y r a , h a f o r m a i l a g olykor k i m u ­ t a t h a t n é k is n y o m a i k a t . A n a g y s z a b á s ú T h a l y - p ö r b e n a z o n b a n f e n n t a r t á s n é l k ü l a k r i t i k u s s z e m l é l e t , a R i e d l é m e l l é állt, m i n t a z t Thaly Kálmán regénye c. í r á s a ( N y u g a t , 1 9 1 3 . j ú n . ) mutatja. E m l í t s ü k itt, hogy Gyulai P á l megvesztegethetetlen kritikai érzéke sem a h a m i s í t v á n y n a k bizonyult k u r u c balla­ d á k a t é r t é k e l t e . A d y n a k G y u l a i h o z való v o n z ó d á s a p e d i g köz­ t u d o m á s ú . ( E b b e n a l i g h a n e m r é s z e volt H a t v á n y L a j o s n a k , a hűséges Gyulai-tanítványnak.)

310

Ady k u r u c i h l e t é n e k f o r r á s a első r e n d e n a Két szegényle­ génynek való beszélgetése c. k u r u c v e r s (Magyar költészet Bocskaytól Rákócziig, Bp., 1953., 3 3 0 - 3 3 4 . ) . I l y e n b e s z é l g e t é s t í p u s ú A harcunkat megharcoltuk, Kuruc Ádám testvérem, Esze Tamás komája, Két kuruc beszélget, Vendégség Bottyán vezérnél, Két kuruc beszélget, Kurucok így beszélnek és Két kuruc beszélget c í m e n m é g k é t v e r s a k ö l t ő p o s z t u m u s z k ö t e ­ téből. F e l ö t l ő , d e t e r m é s z e t e s , h o g y Ady ilyfajtájú v e r s e i a vi­ l á g h á b o r ú a l a t t folyton s z a p o r o d n a k : a k u r u c s z a b a d s á g h a r c összeomlásának hangulata rásugárzik a háborús katasztrófát e l ő r e l á t ó k ö l t ő lelki v i l á g á r a . A k u r u c o s A d y - h a n g m i n t a v e r ­ se, m é g a f o r r a d a l m i l á z a d á s idejéből, az Esze Tamás komája ( N é p s z a v a , 1909):

Váradon gyaláznak, Bécsben kinevetnek, C i b e r é n élt E s z e k o m á m , M o n d o k egyet k e n d n e k . U r a k , p a p o k dölyfét, l m , eleget t ű r t ü k , G y o m r u n k b a a sok b á n a t o t M á r eleget g y ű r t ü k . Rákóczi, akárki, Jöjjön v a l a h á r a : Kígyóinknak, Esze komám, Lépjünk a nyakára. A k r i s t á l y t i s z t a , n é p i e s s t i l i s z t i k á t a megjelenés helye indokol­ j a . Az u t o l s ó „ b e s z é l g e t ő " v e r s e k e g y i k é b e n v i s z o n t m á r ily sza­ kaszt olvasunk: „ H a az I s t e n l á t n á , l á t n á az é n g o n d o m , Látná, hogy ezeket keservesen m o n d o m . "

311

„ H á t igy l a k i k b e n n e d a j ó s á g o s I s t e n ? " „ H á t h o g y h a j ó s á g o s , jöjjön és s e g i t s e n . " Az Ady-féle k u r u c o s v e r s e k m á s i k fajtája é p p e n a monológ, ez a r é g i m a g y a r b u j d o s ó é n e k e k k e l t a r t r o k o n s á g o t . A leg­ s z e b b e k k ö z ü l v a l ó k a Bujdosó kuruc rigmusa, Az utolsó ku­ ruc, Sipja régi babonáknak, Bercsényi marsai huszárja. - Az utolsó kuruc (1910) egyik v o n a t k o z á s á t é r d e m e s k i b o n t a n i : Súlyos inségimben Se B é c s b e n Ú r i s t e n , Se K r i s z t u s P o z s o n y b a n , Se S z e n t l é l e k T o r d á n , Igazán nem hittenek, Ez elárvult országban Vén századok óta G o n o s z o k az i s t e n e k .

Nincsen itt m á r semmi S szépen tönkremenni B u d a p e s t is tiltja, T o r d a , P o z s o n y és Bécs És minden gyülekezet, Fuvalkodott isten, S e m szelidebb m á s a N e m nyújthat n e k e m kezet. Földessy G y u l a (Ady minden titkai) h e l y e s e n emeli ki, hogy Bécs, Pozsony és T o r d a a katolikus, l u t h e r á n u s és u n i t á r i u s közösséget jelképezi. Tegyük hozzá, hogy Budapest, amelyben szépen t ö n k r e m e n n i sem lehet, a kozmopolitizmust. De hol v a n a k á l v i n i z m u s , h a m á r v a l l á s i - s z e l l e m i k ö z ö s s é g e k k e l ér­ z é k e l t e t i k ö l t ő n k m i n d e n h o n n a n k i z á r t v o l t á t ? E z t s e m vállal­ h a t j a , h i s z e n e g y e t l e n v á r o s n é v v e l n e m k é p e s megjelölni. D e b ­ recent mondjon, amellyel n e m t u d azonosulni? Ady azt érzé­ k e l t e t i , h o g y az igazi m a g y a r r a (rá, a n y a k a s k á l v i n i s t á r a ! )

312

m i n d i g áll a Himnusz b ú s sora: „ S z e r t e n é z e t t , s n e m leié h o n ­ ját a hazában." A kuruc monológok közül m i n d e n bizonnyal a legszebbek e g y i k e a Sípja régi babonának; a l c í m e : „Bujdosó m a g y a r énekli".

Körös-körül kavarognak Béna árnyak, rongyos árnyak, N ó t á t sipol a fülembe Sípja r é g i b a b o n á n a k , É d e s n é p e m , szól a sípszó, S o h s e lesz j ó , s o h s e l á t l a k . Üzenhettek már utánam K é z s m á r k h e g y e , M a j t é n y síkja, Határ-szélen botot vágok, V é r e m t ö b b é sohse issza V e s z e t t n é p e m v e s z e t t földje: S o h s e n é z e k t ö b b e t vissza. A csiszolt f o r m á n T h a l y K á l m á n h a t á s a t a g a d h a t a t l a n u l é r e z h e t ő . J ó m a g a m A d y n a k az „ős K a j á n " m e l l e t t t a l á n legna­ g y o b b s z i m b ó l u m á t , Az eltévedt lovast s z i n t é n „ k u r u c o s " fog a n t a t á s ú n a k t a r t o m . E b b e szívódik fel s z i n t e m i n d e n , a m i t a k ö l t ő a m a g y a r s á g ú t j a v e s z t é s é r ő l , t ö r t é n e l m i és i d ő s z e r ű r e t ­ t e n e t e i r ő l , a bujdosó sors k i l á t á s t a l a n s á g á r ó l m o n d a n i t u d o t t . 4. Jöjjön v é g ü l C s o k o n a i , a k i t Ady E n d r e l e g n a g y o b b költő­ elődjének t a r t o t t ! E m l é k e z z ü n k rá, hogy Arany „tempóz", a p é l d a k é p n e k t a r t o t t Petőfi „ i s t e n ü l " (Hunn, új legenda): Cso­ konairól viszont csak a rajongás szavait olvassuk. A Nyugat C s o k o n a i - k u l t u s z á t j ó r é s z t Ady s z e m é l y e s v o n z a l m a s u g a l l t a . M á r egy f i a t a l k o r i , J ó k a i h á z a s s á g á r ó l í r t h í r l a p i c i k k é b e n (1901) a „ l e g t a r t a l m a s a b b m a g y a r v e r s í r ó n a k " n e v e z t e . Az 1905-ös d e b r e c e n i A d y - ü n n e p s é g e k o k á n C s o k o n a i t „a dal első m a g y a r z s e n i j é n e k " n e v e z t e . A magyar Pimodan Csokonai emberi és költői p é l d a a d á s á n a k piedesztálra emelése: „Mon­ d o m : C s o k o n a i Vitéz M i h á l y u n o k á j á n a k é r z e m és t u d o m m a 313

gam: veszettül e u r ó p a i a t l a n m a g y a r n a k , aki kacagtató fana­ t i z m u s s a l é l - h a l E u r ó p á é r t . C s o k o n a i b a n , C s o k o n a i egy-egy versében babonásan megérzem azokat a szavakat, amelyek c s a k d ő z s ö l é s u t á n p a t t a n h a t t a k k i egy l á z a s és m e g g y ö t ö r t idegrendszer pörölymunkájából." A maga ihletét ebben a nagy önarcképben lépten-nyomon a Csokonai-mámorral magyaráz­ za, n a g y s z u b j e k t í v i g a z s á g g a l , d e k e v é s t á r g y i a l a p p a l . Cso­ k o n a i k o r h e l y s é g e az u t ó l a g a l k o t o t t fiktív a r c m á s o k egyike. Félelem és írás c. cikke C s o k o n a i t a n a g y m a g y a r r e f o r m e r e k , S z é c h e n y i és K a z i n c z y mellé állítja. - A C s o k o n a i n y e l v é r ő l í r t N y u g a t - c i k k e t (1910) m á r i d é z t ü k . - A l e g s z e b b v a l l o m á s o k k ö z é t a r t o z i k és A d y „ r é g i m a g y a r k ö t ő d é s e i t " p é l d á z a t o s a n m u t a t j a a Disputa ( N y u g a t , 1911) n é h á n y s o r a : „ H a n e k ü n k n e m l e t t v o l n a m á r B a l a s s á n k , G y ö n g y ö s s y n k (!), m é g i n k á b b Z r í n y i n k , egy kicsit P á z m á n y u n k , d e a z u t á n M i k e s ü n k , Sza­ bó Dávidunk, V ö r ö s m a r t y n k , Berzsenyink - Csokonaink stb., hogy a következőkről n e beszéljek, a k k o r l e h e t n e ezt a szegény magyar nyelvet kísérleti n y ú l n a k s Budapest székes­ főváros o s t o b a , z ű r z a v a r o s fejlődésének s k é t s é g e s ö n m a g á b a l á t á s á n a k á t e n g e d n i . . . - a n y e l v - t e s s é k n e v e t n i - é l e t és s z e n t s é g , sőt i s t e n s é g . J a v í t a n i r a j t a s o h a és s e h o l , ú g y n e v e ­ z e t t k o m o l y e m b e r e k n e m t u d t a k és n e m is t u d h a t t a k , egy C s o k o n a i fölért k é t - t í z - h ú s z - s z á z h a d i l á b a s e l l e n n y e l v é s s z e l . " Ady l e g n a g y o b b k ö l t ő i r e m e k l é s e i k ö z é t a r t o z i k a k é t Cso­ k o n a i - v e r s : Csokonai Vitéz Mihály és Vitéz Mihály ébresztése. E z e k - különösen Debrecenben - ismertebbek, m i n t s e m hogy e l e m e z n ü n k k e l l e n e ő k e t . Az u t ó b b i n e m c s a k r a g y o g ó Csoko­ nai-imitáció, a költő m u z s i k á s szavainak finom szőttese, ha­ n e m p o é t á i p é l d a és n e m z e t i j e l k é p is: Kinek bú, bor, nő, gond d ú s a n adatott S a m i f á j á s u n k volt az, a m i fájt, É b r e s z t é s ü n k n e fájjon n é k e d , C s o k o n a i , h í r e s Vitéz M i h á l y , Mindnyájunknak atyánknál atyábbja.

314

Te, p á t r i á r k á k ősi-deli sarja, T e , Ki fogod m i n d i g Lillád d e r e k á t , Öleld e k i s m a g y a r s á g o t , Te örök, ó és új h u n n p o é t a s á g , Óh, ébredj, valahányszor ébresztünk. A d y t n e m D e b r e c e n a d t a k ö l t é s z e t ü n k n e k , de h a c s a k Cso­ k o n a i - é l m é n y é t a d t a is, a k k o r is e l é g s z o l g á l a t o t t e l j e s í t e t t . V á z l a t u n k a t egy k o m o l y f i g y e l m e z t e t é s s e l kell b e f e j e z n ü n k . A m i t e l m o n d o t t u n k , az c s a k egy t ö r e d é k e az A d y - é l e t m ű száz­ a r c ú v a l ó s á g á n a k . K é t s é g k í v ü l l é n y e g e s , de az egészből kisza­ k í t v a t ö r e d é k e s , sőt bizonyos v o n a t k o z á s b a n m é g félrevezető is l e h e t . Ady f o r r a d a l m i e l s z á n t s á g á n a k , v a k m e r ő e n ú j s z e r ű sze­ r e l e m k u l t u s z á n a k , é l e t e s filozófiájának, e m b e r i g y ö t r e l m e i kid a l o l á s á n a k vagy e l d a d o g á s á n a k , m í t o s z t e r e m t ő k é p z e l e t e e r e ­ j é n e k , c s o d á l a t o s nyelvi g a z d a g s á g á n a k folytonos s z e m m e l t a r ­ t á s a , i s m e r e t e és á t é l é s e n é l k ü l a „régi m a g y a r t e m a t i k a " n e m s o k a t m o n d . Bizonyos a z o n b a n , hogy m i n t k é p i és nyelvi k ö n ­ t ö s , m i n t m a g a t a r t á s f o r m a é p p e n a z t igazolja: Ady l e g n a g y o b b nemzeti költőink sorába tartozik, s vershagyatéka „virágzás, d e É l e t és ö r ö k " .

315

BÚCSÚ ÉS SZÁMADÁS

SZÁMADÁSOM D E B R E C E N N E L

Különös szeszélye a sorsnak, hogy évtizedekkel előbb kerül­ t e m k a p c s o l a t b a a n y u g a t i o r s z á g o k k a l és n a g y v á r o s o k k a l , m i n t M a g y a r o r s z á g k e l e t i felével, a T i s z á n t ú l l a l . M e g j á r t a m m á r Bécset, Párizst, Londont, Brüsszelt, A n t w e r p e n t , M ü n ­ chent, amikor 1937-ben m e g k a p t a m a miniszteri sürgönyt, h o g y j e l e n t k e z z e m a d e b r e c e n i N y á r i E g y e t e m olasz t o v á b b ­ képző tanfolyamának titkárságánál. Ezzel szerencsére n e m sok g o n d volt, m e r t a N y á r i E g y e t e m egész t i t k á r s á g a a N a g y ­ állomáson székelt, boldogult emlékű Lengyel Imre b a r á t o m vezetésével, s p e r c e k a l a t t t u d t u n k m i n d e n t . N a g y o n k e l l e m e s h á r o m h e t e t t ö l t ö t t ü n k i t t ö s s z e s e n h ú s z a n egy c s o p o r t b a n . Másodszor 1943 n y a r á n v e t t e m részt ugyanilyen keretben, e z ú t t a l francia t a n f o l y a m o n . É r d e m e s m e g e m l í t e n i , h o g y ez a m a g y a r e l l e n á l l á s e g y i k s z e r é n y m e g n y i l v á n u l á s a volt, m e r t n é m e t hadifogságból szökött francia t a n á r o k t a n í t o t t a k , akik e g y é b k é n t s z a b a d o n m o z o g h a t t a k az o r s z á g b a n . T é r j ü n k a z o n b a n v i s s z a a számadás szóhoz. Nincs b e n n e s e m m i fenyegető m e l l é k í z , m i n t h a n e k e m v o l n a e l s z á m o l n i v a lóm D e b r e c e n n e l , sőt p o n t o s a n hortobágyi é r t e l m e v a n : elszá­ m o l o k azzal, a m i t k a p t a m , a m i t a k e z e m r e a d t a k . D e b r e c e n a g a z d a , s é n c s a k a számadó, a k i sok é v t i z e d e s a d ó s s á g á t t e s z i rendbe. M é g egy elöljáró m e g j e g y z é s r e k é r e k e n g e d é l y t . J ú l i u s b a n nyilatkozatot a d t a m kedves barátaimnak, tanítványaimnak, s ez é p p e n m o s t , az Alföld d e c e m b e r i s z á m á b a n j e l e n t m e g . E z ­ zel az í r á s s a l , n é p i e s e n szólva, egy k i s s é „ e l ő g e t e k m a g a m ­ n a k " , h i s z e n egész p á l y á m a l a k u l á s á r ó l k i k é r d e z t e k , s e b b e n

319

b e n n e volt D e b r e c e n is. I g y e k s z e m az i s m é t l é s e k e t e l k e r ü l n i , n o h a t a l á n n e m m i n d i g fog s i k e r ü l n i . M i t k a p t a m h á t D e b r e c e n t ő l ? E l ő s z ö r is e g y e t e m e t , m é g p e ­ d i g o r s z á g o s j e l e n t ő s é g ű t . A r e k t o r B o g n á r R e z s ő volt, a böl­ c s é s z k a r o n J u h á s z Géza, B a r t a J á n o s , K a r d o s P á l , J u l o w Vik­ t o r , S z a b ó I s t v á n , S z a b ó D e z s ő , V a r g a Z o l t á n , K á l m á n Béla, P a p p István, J a u s z Béla t a n í t o t t a k , a t e r m é s z e t t u d o m á n y i k a r o n S z a l a y S á n d o r , Szele T i b o r , R a p c s á k A n d r á s , B o g n á r R e z s ő , I m r e Lajos, K á d á r L á s z l ó , S z a r v a s P á l . M i n t volt E ö t ­ vös-kollégista, n a g y o n s z e r e t t e m a t u d o m á n y k ö z i e s z m e c s e r é ­ k e t , s e z e k e t s ű r ű n f o l y t a t t a m is. I d e k e r ü l é s e m k o r m é g n e m v o l t a k i d e g e n n y e l v ű t a n s z é k e k , az o r o s z t p e d i g szovjet p r o ­ fesszorok v e z e t t é k . Iglói E n d r e hazajövetelével k e z d e t t i g a z á n kiépülni a tanszék. M e g kell v a l l a n o m , h o g y v o l t a k t a n á r i m i n t a k é p e i m , b á r a m a g a m s z a k t e r ü l e t é t , a r é g i m a g y a r i r o d a l m a t , teljes ö n á l l ó ­ s á g g a l v e z e t t e m , e b b e n e m szólt b e l e s e n k i . B a r t a J á n o s elő­ a d á s a i n a k j e g y z e t e i b ő l , s z á m o s i r o d a l o m e l m é l e t i és e s z t é t i k a i tanulmányából sokat beépíthettem a m a g a m tudományágába. S z a b ó I s t v á n b a n p e d i g az a k k o r élő l e g n a g y o b b m a g y a r t ö r t é ­ n é s z t t i s z t e l t e m , s az e g y e t e m i e l ő a d á s o k m ó d s z e r t a n á r ó l t a r ­ tott előadása mélyen hatott rám, noha magam sem voltam k e z d ő , h i s z e n 1948 ó t a r é s z t v e t t e m az ú n . Régi M a g y a r I r o ­ d a l m i K u t a t ó c s o p o r t m u n k á j á b a n , és r e n d s z e r e s e n a M a g y a r Irodalomtörténeti Társaság rendezvényein. Kardos Pálnak D e b r e c e n a l a p o s m e g i s m e r é s é t k ö s z ö n h e t e m . B e n n s z ü l ö t t lé­ v é n , m i n d e n k i t i s m e r t , s n a g y ő s z i n t e s é g g e l t á j é k o z t a t o t t in­ t i m r é s z l e t e k r ő l is. S z a b ó D e z s ő a r a n y o s a n e k d o t á i b ó l a m a ­ g y a r r é g m ú l t , sőt k ö z e l m ú l t t i t k a i b ó l t u d t a m m e g n e m is ke­ v e s e t . Szele T i b o r és B o g n á r R e z s ő g y a k r a n v e t e t t é k fel egy-egy s z a k k é r d é s l é n y e g é t , h o g y saját logikájuk e r e d m é n y é t egy l a i k u s felfogásán p r ó b á l j á k ki. M á s k o r ők é r d e k l ő d t e k iro­ d a l m i k é r d é s e k r ő l . 1957-től k i é p ü l t e k a m o d e r n nyelvi t a n s z é ­ k e k , sőt a l a t i n o k t a t á s is. E l s ő l a t i n p r o f e s s z o r u n k G a á l László volt, a k i n é l k e d v e s e b b , j o v i á l i s a b b m a g y a r e m b e r t k e v e s e t is­ m e r t e m , majd B o r z s á k I s t v á n k e r ü l t ide, akivel a l a t i n g e n i u s t i s z t e l e t e m é l y e n ö s s z e k ö t ö t t . A francia t a n s z é k ideiglenes ve­ z e t é s é t H a n k i s s J á n o s v e t t e át, majd i d e k e r ü l t H e r m á n József,

320

akivel a közös szak, m e g k ö z i s m e r t a d m i n i s z t r á c i ó s ü g y e s s é g e r é v é n k e r ü l t ü n k szoros k a p c s o l a t b a : d é k á n k o r o m b a n ő volt a h e l y e t t e s e m , s j u d i c i u m a n e m egy n e h é z h e l y z e t e n s e g í t e t t e á t a kart. Országh László visszakapta angol tanszékét, egyete­ m ü n k egyik d í s z e l e t t . S o k k e d v e s b a r á t o m r ó l n e m s z ó l t a m , e l v é g r e egy ily r ö v i d e l m é l k e d é s n e m l e h e t n é v s o r o l v a s á s , m é g i s m e g kell e m l í t e n e m a G u n d a B é l á h o z fűződő kapcsola­ t o m a t , r o k o n s z a k m á n k és az i r á n t a m k e z d e t t ő l fogva m e g ­ n y i l v á n u l t ő s z i n t e b a r á t s á g a m a is h á l á r a k ö t e l e z . Az e g y e t e m t e r m é s z e t e s e n t u d o m á n y t j e l e n t e t t , s e b b e n a v o n a t k o z á s b a n is m e g k a p t a m m i n d e n t á m o g a t á s t . N e m volt o l y a n külföldi u t a m , a m e l y e t az e g y e t e m a j á n l á s á v a l n e segí­ t e t t v o l n a , h a z a i v o n a t k o z á s b a n p e d i g a k i k ü l d e t é s költségei­ vel. Külföldi ú t j a i m f e l s o r o l á s á n a k i t t n i n c s h e l y e , n é h á n y a t e m l í t e t t e m az Alföld i d é z e t t c i k k é b e n . Szellemi műhelyeim Debrecen két nagy könyvtára voltak: az e g y e t e m é és a k o l l é g i u m é . H o s s z ú ideig felváltva d o l g o z t a m b e n n ü k , k é s ő b b t ö b b n y i r e az e g y e t e m e n , és c s a k h á l á v a l gon­ d o l h a t o k ez u t ó b b i n a k b e s z e r z é s i p o l i t i k á j á r a , m e r t a l e h e t ő ­ s é g e k h a t á r a i n b e l ü l sok m e g b e c s ü l h e t e t l e n é r t é k ű h u m a n i s ­ t a a n y a g k e r ü l t b e k é r é s e m r e . K u r i ó z u m k é n t is é r d e m e s m e g ­ e m l í t e n i , hogy h o s s z ú ideig egyedül n á l u n k volt m e g E r a s m u s teljes l e v e l e z é s e , P e s t is t ő l ü n k k ö l c s ö n z ö t t egy-egy k ö t e t e t , m e g kell v a l l a n o m : n a g y b o s s z ú s á g o m r a . F o l y a m a t o s a n é r k e z ­ n e k az E r a s m u s k r i t i k a i k i a d á s k ö t e t e i , s ú g y v é l e m , k e v é s m a g y a r k ö n y v t á r d i c s e k e d h e t az Enciclopedia Dantesca i m p o ­ z á n s h é t k ö t e t é v e l . A k ö n y v t á r dolgozói k é s z s é g e s m u n k a t á r ­ saim voltak. Tisztelettel emlékezem Kovács M á t é r a , Csüry I s t v á n r a , B e r t ó k Lajosra, t ö b b t u d ó s k ö n y v t á r o s r a , a j e l e n l e g i i g a z g a t ó p e d i g k e d v e s t a n í t v á n y o m volt. A K o l l é g i u m N a g y ­ k ö n y v t á r a a régi m a g y a r i r o d a l o m és az e g y e t e m e s m ű v e l ő d é s ­ t ö r t é n e t k i n c s e s b á n y á j a , s n e m egy t u d o m á n y o s e r e d m é n y e m a n y a g á t n e k i k ö s z ö n h e t e m . Az e g y e t e m i k ö n y v t á r k ö l c s ö n z é ­ s e k k e l is h a t h a t ó s s z ö v e t s é g e s e m volt. E m l é k s z e m , h o g y Ba­ rokk c. k ö n y v e m í r á s a k o r a m a d r i d i k i r á l y i k ö n y v t á r b ó l h o z a t ­ t a m e g B a l t a z á r G r á c i á n egyik m ű v é t : a z ó t a s z e r e n c s é r e m á r a p e s t i s p a n y o l t a n s z é k is r e n d e l k e z i k a n a g y s p a n y o l í r ó összes műveivel.

321

Idekerülésem u t á n szinte azonnal kapcsolatba kerültem a d e b r e c e n i í r ó v i l á g g a l , a l i t e r á t u s k ö z é l e t t e l . A h e l y i folyóirat (az É p í t ü n k , majd az Alföld) m i n d i g az e g y e t e m k ö z r e m ű k ö d é ­ sével k é s z ü l t , először K o c z o g h Á k o s , m a j d K o v á c s K á l m á n és J u h á s z B é l a v e z e t é s é v e l . T u d o m á n y o s m u n k á s s á g g a l elfoglal­ va, ide n e m í r t a m s o k a t , d e az eltelt h a r m i n c év bibliográfiája mégis kitesz m á r jó n é h á n y tételt. V a n n a k közöttük különle­ g e s s é g e k is. A c s a l á d e n g e d é l y é v e l é n t e t t e m k ö z z é H o r v á t h J á n o s n a k a z t a s z e m i n á r i u m i j e l e n l é t i ívét, a m e l y e n J ó z s e f Attilával szerepelek együtt. Ugyancsak én t e t t e m közzé Gu­ lyás P á l u t o l s ó v e r s é t , m e r t egy p e s t i gyógyszerész ( m á i g s e m t u d o m , m i é r t ) n e k e m k ü l d t e m e g . S z í v e s e n v e t t e m r é s z t az Alföld m ű h e l y v i t á i b a n ; k ö l t ő m u n k a t á r s a i n a k , s z e r k e s z t ő i n e k többsége, a Napló írógárdájának nagyobbik része tanítványom volt, az i d ő s e b b n e m z e d é k h e z (Kiss T a m á s , M o c s á r G á b o r , Tóth Endre, Pákozdy Ferenc, Niklai Ádám) meleg barátság fűz, n o h a n é m e l y i k e t a k é r l e l h e t e t l e n sors m á r m e g s z a k í t o t t a . E l r a g a d o t t p e r s z e f i a t a l o k a t is, s m á i g s e m t u d o k m é l y m e g ­ r e n d ü l é s n é l k ü l g o n d o l n i K e r t é s z László é r t e l m e t l e n h a l á l á r a : első és e g y e t l e n k ö t e t e r e n d k í v ü l i t e h e t s é g e t í g é r t . I g a z i t u d o m á n y o s m ű h e l y volt m á r i d e j ö t t ö m k o r a D é r i M ú z e u m , a m e l y n e k kivételes g a z d a g s á g á t 1937-ben c s o d á l t a m m e g először. S ő r e g i L á s z l ó t m á r c s a k f u t ó l a g i s m e r t e m , m e r t ő 1950-től n y u g d í j b a n volt, a m ú z e u m o t B a l o g h I s t v á n v e z e t ­ t e . Az ő s z e m é l y e és m u n k á s s á g a j e l e n t e t t e s z á m o m r a a „ g e n i u s loci"-t: h a l e h e t így kifejezni, m a g a a m e g t e s t e s ü l t „debreceniség". Egy személyben történész-levéltáros, néprajz­ t u d ó s és a d e b r e c e n i élet m i n d e n a p r ó vagy n a g y o b b rejtélyé­ n e k ismerője. Ő t D a n k ó I m r e k ö v e t t e az i g a z g a t ó s á g b a n : sze­ m é l y é t is a s o k s z í n ű t á j é k o z o t t s á g jellemzi, az e g y e t e m e n m é g a n g o l s z a k o t is v é g z e t t . A m ú z e u m s z e r e t e t e h o z t a m a g á v a l , n o h a kiadványaiban csak apróbb cikkeket publikáltam, hogy h o s s z ú ideje a M ú z e u m b a r á t o k K ö r é n e k e l n ö k e vagyok, b á r az u t ó b b i évek b e t e g e s k e d é s e i m i a t t m a m á r n e m sok h a s z n o m a t veszik. B ü s z k é n t e k i n t e k e r r e a sajátosan debreceni intéz­ m é n y r e , a m e l y e g y é b k é n t e g y e t e m ü n k k e l i g e n szoros k a p c s o ­ l a t b a n v a n , s n e m t a r t o m t ú l z á s n a k „ a v i d é k első m ú z e u m a " m i n ő s í t é s t . R e m é l n i m e r e m , hogy j e l e n l e g i v e z e t é s e m é l t ó k é p -

322

p e n ő r z i és fejleszti n a g y h a g y o m á n y a i t , n o h a a m e g n e h e z e ­ d e t t a n y a g i v i s z o n y o k n e m e g y s z e r é r e z t e t i k h a t á s u k a t egy ilyen k ö l t s é g e k r e é r z é k e n y i n t é z m é n y é l e t é b e n is. Szoros k a p ­ c s o l a t u n k j e l k é p e is l e h e t , h o g y m a i ö s s z e j ö v e t e l ü n k a D é r i M ú z e u m b a n van: ezért Gazda László b a r á t o m n a k , a jelenlegi igazgatónak j á r meleg köszönet. D e b r e c e n i s z á m a d á s o m s o r á n s z ó l n o m kell a T u d o m á n y o s I s m e r e t t e r j e s z t ő T á r s u l a t r ó l , a m e l y n e k k e r e t e i n b e l ü l igen ki­ t e r j e d t m u n k á s s á g o m folyt le. 1 9 5 3 . á p r i l i s 8-án az e g y e t e m i t ö r t é n e t i i n t é z e t k ö n y v t á r á b a n n y o l c a n k é r t ü k a helyi szerve­ zet m e g a l a k u l á s á t . ( M a m á r c s a k B e n i g n y G y u l a és G u n d a B é l a s z e m é l y é r e e m l é k s z e m . ) A m e g a l a k u l á s ez év s z e p t e m b e ­ r é b e n m e g is t ö r t é n t . H e l y i (megyei) s z e r v e z e t ü n k e l n ö k e h o s s z ú ideig S z o d o r a y Lajos orvosprofesszor volt: e m l é k é t igaz b a r á t s á g a és f á r a d h a t a t l a n v e z e t ő i m u n k á s s á g a o k á n i t t feltét­ l e n t i s z t e l e t t e l kell i d é z n e m . S z o m o r ú szívvel kell e m l í t e n e m , és é p p e n itt, h o g y T ó t h D e z s ő b a r á t u n k , az i r o d a l m i v á l a s z t ­ m á n y elnöke m a nincs közöttünk, n o h a jelen összejövetelünk s z e r v e z é s é b e n n a g y r é s z e volt. E m l é k é t D e b r e c e n igaz kegye­ l e t t e l őrzi. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat munkájában több m i n t 30 éve v e s z e k r é s z t , ez i d ő s z a k m i n d e n k ö z g y ű l é s é n r é s z t v e t t e m , a m e g y e i k ü l d ö t t g y ű l é s e k e n is, s n a g y o n kevés m e g y e i e l n ö k s é g i ü l é s r ő l h i á n y o z t a m . H o s s z ú ideig v e z e t t e m a m e g y e i irodalmi szakosztályt, s vettem részt a központi választmány munkájában. Előadásaim számát nem t u d n á m megállapítani, de képviseltem Debrecent Nagykőrösön, Hajdúböszörményben (többször), Miskolcon, Nyíregyházán, Komádiban, Békéscsa­ b á n és b i z o n y á r a m á s u t t is. A m e g y e i s z e r v e z e t t i t k á r a i t (kü­ lönösen Gyarmaty Kálmánt, Szekeres Antalt, Nagy Jánost) a l e g k ö z e l e b b i m u n k a t á r s a i m , b a r á t a i m k ö z é s o r o l o m , s b á r az i s m e r e t t e r j e s z t ő m u n k a s o k á i g n e m é l v e z e t t igazi m e g b e c s ü ­ lést a t u d o m á n y o s élet b e r k e i b e n , n e k e m m i n d i g g y ö n y ö r ű s é ­ g e t o k o z o t t . M e r e m r e m é l n i : r e á m n e m m o n d h a t ó el, h o g y a t u d o m á n y o s m u n k a helyett v é g e z t e m . N a g y s z á m ú e l ő a d á s o m túlnyomó része n e m jelent m e g (bár azért központi kiadvány­ o k b a n e r r e is volt p é l d a ) ; e g y e t l e n olyan T I T - e l ő a d á s o m a t t u ­ dom említeni, amelyből m a g a s igényű t u d o m á n y o s dolgozat

323

n ő t t ki. E z z e l n e m a k a r o m az i s m e r e t t e r j e s z t ő e l ő a d á s o k szín­ v o n a l á t a l á b e c s ü l n i , az i g a z s á g m é g i s az, h o g y e z e k e s e t é b e n m i n d i g a készből m e r í t ü n k , s új e r e d m é n y e k e t n e m , vagy alig n y ú j t u n k . A z t h i s z e m , ez így is v a n jól, h i s z e n n e m t u d ó s o k ­ n a k beszélünk, bár igen g y a k r a n szakembereknek, akiket azonban a gyakorlati m u n k á b a n értékesíthető ismeretek érde­ kelnek. Azt h i s z e m , hogy l e h e t n e m é g e g y e t - m á s t m e g e m l í t e n i d e b ­ receni közéleti munkásságomból, de ezúttal csak a tudomá­ n y o s m ű h e l y e k h e z fűződő k a p c s o l a t a i m r ó l k í v á n t a m szólni. Ú g y t ű n h e t a h a l l g a t ó s á g s z á m á r a , hogy d e b r e c e n i m u n k á s s á ­ g o m z ö k k e n ő k , n e h é z s é g e k n é l k ü l folyt. T á v o l r ó l s i n c s így! N e k e m is v o l t a k k e s e r ű s é g e i m , k e l l e m e t l e n ü l h a t ó a k a d á l y o k v a g y a k a d á l y o z t a t á s o k az é n p á l y á m o n is e l ő f o r d u l t a k . M e g kell a z o n b a n m o n d a n o m , hogy i n k á b b a s z e r e t e t , a m e g b e c s ü ­ lés l é g k ö r e volt j e l l e m z ő k ö r ü l ö t t e m . É s i t t első r e n d e n t a n í t ­ v á n y a i m r a kell g o n d o l n o m , s egy t a n á r n a k m é g i s az a l e g n a ­ gyobb ö r ö m , h a az „ifjú s z í v e k b e n él", h a t a l á n e z e k egy r é s z é ­ n e k m á r d e r e s e d i k is a haja. N e m t u d o m , t i s z t e l t b a r á t a i m , h o g y a n f o g a d t a el h a j d a n „a n e m e s v á r o s " , D e b r e c e n számadóinak elszámolását, hogyan a d t a m e g n e k i k a f e l m e n t é s t . B i z o n y á r a c s a k szóval m e g pa­ rolával. É n s e m v á r o k m á s t , m i n t h o g y s z e r e t e t t e l i s m e r j é k el, é l e t e m 80 e s z t e n d e j é b ő l n e m h a s z o n n é l k ü l t ö l t ö t t e m el D e b ­ recenben több m i n t h á r o m évtizedet. Megköszönöm mindazoknak, akik mai összejövetelünket m e g s z e r v e z t é k és e l ő a d á s a i k k a l m e g t i s z t e l i k , m a g u n k p e d i g , Adyval szólva, e l n é m u l u n k , m e r t i t t v a n m á r az e s t e .

324

„IN MAGNIS IAM VOLUISSE SAT EST" (A

„DOCTOR HONORIS CAUSA" K Ö S Z Ö N E T É N E K

SZAVAl)

N a g y t e k i n t e t ű E g y e t e m i T a n á c s ! T i s z t e l t H a l l g a t ó s á g ! Hölgye­ i m és U r a i m ! M u n k á s s á g o m r ó l a d a n d ó rövid b e s z á m o l ó m legelső s z a v a a k ö s z ö n e t é . R e n d k í v ü l i és v á r a t l a n m e g t i s z t e l t e t é s s z á m o m r a , h o g y a K o s s u t h Lajos T u d o m á n y e g y e t e m h o n o r i s c a u s a d o k ­ t o r a i k ö z é fogadott. T a n á r i p á l y a f u t á s o m j e l e n t é k e n y r é s z e kö­ z é p i s k o l á b a n t e l t el, de t u d o m á n y o s m u n k á s s á g o m i g a z á n c s a k e g y e t e m ü n k ö n b o n t a k o z o t t ki. C s a k i t t volt m ó d o m kifejteni azt a nevelői m u n k á s s á g o t , amelyet a N a g y t e k i n t e t ű Egyete­ m i T a n á c s m e g t i s z t e l t e t é s e m egyik o k a k é n t jelölt m e g . Az i r o d a l o m t ö r t é n e t n e k á l t a l a m o k t a t o t t és k u t a t o t t s z a k a ­ sza, a r é g e b b i m a g y a r és v i l á g i r o d a l o m , e l é g éles h a t á r o k k a l válik el a t t ó l , a m i t m o d e r n e b b i r o d a l o m n a k n e v e z ü n k . P á l y á m méltatói, például Tarnai Andor barátom, helyesen m u t a t t a k r á ( S t u d i a L i t t e r a r i a , 1980), h o g y az e u r ó p a i i r o d a l o m , b e n n e a m a g y a r is, e k k o r a latinitas és az imitatio j e g y é b e n fejlődött, e z é r t s a j á t o s m ó d s z e r e k k e l , a h a g y o m á n y o z á s figyelembe vé­ t e l é v e l v i z s g á l a n d ó , és sok k é r d é s m e g o l d á s á h o z m o d e r n esz­ t é t i k a i és pszichológiai k u t a t á s o k n e m a d n a k k u l c s o t . B i z o n y á r a a v é l e t l e n h o z t a m a g á v a l , de ú g y a l a k u l t , hogy az i r o d a l o m n a g y t e r ü l e t é t , és m i n d e n k o r s z a k r a v o n a t k o z ó vizs­ g á l ó d á s a i m a t l e g t ö b b s z ö r egy-egy k ö z p o n t k ö r é s i k e r ü l t szer­ v e z n e m . N e m j e l e n t i ez a z t , h o g y m i n d e n t m e g is t u d t a m í r n i , amit szerettem volna, jegyzeteimben ugyanis sokkal több anyag van, mint ami napvilágot látott. Középkori kutatásaim c e n t r u m a m á r s z i n t e d i á k k o r o m ó t a D a n t e volt, de e r r ő l a l á b b k ü l ö n k í v á n o k szólni. A n a g y f i r e n z e i i r á n t s o h a s e m l a n k a d ó érdeklődés vitt arra, hogy azokat a századokat, amelyekből 325

k i n ő t t , l e h e t ő teljességgel i g y e k e z z e m m e g i s m e r n i t ö r t é n e l m i és i r o d a l m i v o n a t k o z á s b a n e g y a r á n t . E z az é r d e k l ő d é s v e t ü l t r á a m a g y a r k ö z é p k o r r a is, e n n e k n a g y e g y é n i s é g é t , a K a r thausi Névtelent kismonográfiámban m u t a t t a m be. Nagyobb m u n k á t terveztem a középkori világirodalom b e m u t a t á s á r a : e r r e a z o n b a n n e m k e r ü l t sor, b á r egy e g y e t e m i j e g y z e t e t m e g ­ érdemelt volna. Itt említem meg, hogy m á r 1954-ben jelenté­ keny terjedelmű bírálatot írtam E r n s t Róbert Curtius híres k ö n y v é r ő l , a Lateinisches Mittelalterről, s ez n é m i f e l t ű n é s t keltett hazai tudományos körökben. Mielőtt irodalmi m u n k á s s á g o m legterjedelmesebb szakaszá­ n a k i s m e r t e t é s é r e r á t é r n é k , n é m i v i s s z a t e k i n t é s t t a r t o k szük­ s é g e s n e k . I s m e r e t e s , hogy m á r az 1940-es é v e k b e n az Egyház­ történet c. p r o t e s t á n s folyóirat egyik f ő m u n k a t á r s a , b i z o n y o s r é s z b e n s z e r k e s z t ő j e v o l t a m . Az a l a p í t ó k k ö z ü l a v e z e t ő E s z e T a m á s m e l l e t t H a r s á n y i A n d r á s , Ila B á l i n t , V a r g a Z o l t á n n e ­ v é r e e m l é k s z e m , d e s o k a n m á s o k is k ö z r e m ű k ö d t e k . így dol­ g o z t a m bele m a g a m a t a X V I - X V I I . s z á z a d p r o t e s t á n s e g y h á z i i r o d a l m á n a k i s m e r e t é b e , és m i d ő n 1948 t á j á n az ú j j á a l a k u l ó Irodalomtörténeti T á r s a s á g régi magyar munkaközössége m e g a l a k u l t , e n g e m is m e g h í v t a k , m i n t e n n e k az i r o d a l o m n a k ismerőjét. T a l á n n e m érdektelen megjegyezni, kik voltak en­ n e k a n a g y o n s z ű k m u n k a k ö z ö s s é g n e k tagjai, h i s z e n n e m j e g y z ő k ö n y v e k e t í r t u n k , h a n e m d o l g o z t u n k egy-egy t a g m a ­ gánlakásán Budapesten. Klaniczay Tibor vezetésével tagok v o l t a k t e h á t E s z e T a m á s , S z a u d e r József, V a r j a s Béla, Stoll Béla, D e b r e c z e n i F e r e n c és j ó m a g a m . E z a m u n k a k ö z ö s s é g t a g l é t s z á m b a n m e g g y a r a p o d v a m i n d m á i g m ű k ö d i k , és b i z o ­ n y o s r a v e s z e m , h o g y t ö b b száz ü l é s t t a r t o t t . E k k o r és i t t h a t á ­ r o z t a m el, h o g y A p á c z a i - m o n o g r á f i á t í r o k , a m i n e k a n a g y m a g y a r pedagógusra vonatkozó irodalom z ű r z a v a r a folytán igen n a g y i d ő s z e r ű s é g e volt. E z a m u n k á m öt e s z t e n d e i erőfe­ s z í t é s u t á n , 1 9 5 8 - b a n k é s z ü l t el. M e g kell j e g y e z n e m , h o g y 1952 ő s z é n k e r ü l t e m az e g y e t e m r e , t e h á t m ű v e m e l k é s z ü l t é ­ n e k j e l e n t é k e n y része m á r debreceni éveimre esett, és a Re­ f o r m á t u s K o l l é g i u m kiváló a n y a g á n a k segítsége n é l k ü l n e m is l e t t v o l n a l e h e t s é g e s . M e g kell e m l í t e n e m a M a g y a r T u d o m á ­ nyos Akadémia két hónapos romániai ösztöndíját: Kolozsvár

326

m e l l e t t M a r o s v á s á r h e l y t és főleg B u k a r e s t b e n k u t a t h a t t a m , sőt k ö n y v t á r k ö z i k ö l c s ö n z é s r é v é n j e l e n t é k e n y h o l l a n d a n y a g ­ hoz is j u t o t t a m a n e m z e t k ö z i t u d o m á n y o s e g y ü t t m ű k ö d é s szép példájaként. Apáczai életművének elemzése rendkívüli módon k i t á g í t o t t a t u d o m á n y o s s z e m h a t á r o m a t , h i s z e n a Magyar Encyclopaedia sokoldalú e l e m z é s e a r é g e b b i és ú j a b b t u d o m á n y o s szakirodalom bő felhasználását igényelte. Sokkal később tör­ t é n t , d e i t t e m l í t e n d ő m e g , hogy igen é r t é k e s n e m z e t k ö z i , t u ­ d o m á n y o s e g y ü t t m ű k ö d é s s e g í t s é g é v e l s i k e r ü l t A p á c z a i elve­ s z e t t n e k h i t t teológiai disszertációját A n g l i á b a n fölfedezni, s a m e g k ü l d ö t t f é n y m á s o l a t a l a p j á n r é s z l e t e s i s m e r t e t é s t is a d h a t ­ t a m róla. A vázolt k u t a t á s o k k a l p á r h u z a m o s a n á l l a n d ó a n foglalkozta­ t o t t a r e n e s z á n s z , a h u m a n i z m u s és a reformáció sok m á s kér­ dése, és ide c s a t l a k o z o t t a b a r o k k s t í l u s b e m u t a t á s a és é r t é k e ­ lése is. E g é s z e n t e r m é s z e t e s , h o g y a r é g i i r o d a l m a k k u t a t ó j á ­ n a k is á l l a n d ó s z ü k s é g e v a n filozófiai e l m é l y e d é s r e , így s o k a t kellett foglalkoznom Platón, Arisztotelész, Aquinói T a m á s , E r a s m u s , C o m e n i u s filozófiai-világnézeti e l v r e n d s z e r e i v e l , s e n n e k n é h á n y t a n u l m á n y o m b a n n y o m a is m a r a d t . V a n a z o n ­ b a n olyan jelentékeny terjedelmű előadásom Arisztotelész új­ k o r i j e l e n t ő s é g é r ő l , a m e l y a m a i n a p i g is k é z i r a t b a n h e v e r . A j é g h e g y c s ú c s á r a v o n a t k o z ó h a s o n l a t elcsépelt u g y a n , de egy filológus é l e t é b e n m i n d i g igaz. N e m s z á n d é k o z o m t a n u l m á ­ nyaim részletesebb felsorolására rátérni, hiszen többen ismer­ t e t t é k ő k e t , i t t c s a k a r r a s z o r í t k o z o m , h o g y u t a l j a k A barokk c. h á r o m k i a d á s t m e g é r t k ö t e t e m r e , a m e l y l a s s a n k é n t iskolai s e g é d k ö n y v v é vált. S ű r ű n f o g l a l k o z t a m a r é g i s z á z a d o k iroda­ lomelméletének vizsgálatával: itt n é m i ú t t ö r ő jelentőséget tu­ lajdonítok az Irodalomelméleti kézikönyvek Magyarországon a XVI-XVIII. században c. k i s k ö t e t e m n e k , m e r t a m o d e r n s t r u k t u r a l i s t a elemzés előzményeit mutatja be. Mindig na­ g y o n é r d e k e l t az i r o d a l o m és k é p z ő m ű v é s z e t e k k a p c s o l a t a , ebben a vonatkozásban csak egyetlen dolgozatomat említem m e g A barokk színeváltozásairól szólót. E z bő v á l t o z a t o s s á g g a l m u t a t j a b e a k é p z ő m ű v é s z e t és az i r o d a l m i b a r o k k k ü l ö n f é l e tendenciáit.

327

M á r e g y e t e m i t a n s z é k e m a n y a g a is a r r a k é s z t e t e t t , h o g y b e h a t ó a n f o g l a l k o z z a m a X V I I I - X I X . s z á z a d fordulójával, fő­ k é n t C s o k o n a i és K a z i n c z y m u n k á s s á g á v a l . T a n u l m á n y o k a t is í r t a m r ó l u k , i t t a z o n b a n n e m e m l í t e m őket, m e r t k i a d o t t bib­ liográfiámban megtalálhatók. Kazinczy különlegesen kedvenc szerzőm, s levelezésének aprólékos t a n u l m á n y o z á s a legna­ gyobb élvezeteim közé t a r t o z o t t m á r középiskolai t a n á r ko­ romban. E g y filológus m u n k á s s á g a m i n d i g tele v a n o l y a n t e h e r t é t e ­ l e k k e l , a m e l y e k i g a z i a l k o t ó m u n k á j á t ó l v e s z i k el az i d ő t é s erőt, mégis elháríthatatlanok. Ezek a lektorálások, tudomá­ n y o s v i t á k o n való oppozíciók, b í r á l a t o k , ezekből r á m a kelleté­ n é l t ö b b j u t o t t , és h a v a l a m i i n d o k o l j a ő k e t , az a s z e r z ő k s z á m á r a n y e r h e t ő t a n u l s á g o k s o r a . B e n n e v o l t a m e z e n felül számos kollektív m u n k á b a n , h á r o m nagy irodalomtörténeti öszszefoglalás t á r s s z e r z ő j e vagyok, a n e g y e d i k n e k csak kefele­ vonatát őrzöm, sohasem jelent meg. V a n n a k a z u t á n olyan m u n k á i m , a m e l y e k n e k k é z i r a t a hosszú évek óta hever vala­ hol, és megjelenésükre s e m m i r e m é n y . N e m á l l h a t o m m e g a z o n b a n , h o g y e g y e t m e g n e e m l í t s e k , m e r t ez k i v é t e l e s k é p ­ p e n megjelent vagy megjelenés előtt áll. E z a N e m z e t k ö z i Iro­ d a l o m t ö r t é n e t i T á r s a s á g ( A I L C ) r e n e s z á n s z k ö t e t e i k ö z ü l az első. E b b e n is m u n k a t á r s v o l t a m , és francia n y e l v ű k é z i r a t a i ­ m a t j ó v a l t ö b b m i n t tíz éve l e a d t a m . M o s t é r d e k l ő d é s s e l vá­ r o m , hogy a n e m z e t k ö z i s z e r k e s z t ő s é g és az A k a d é m i a i K i a d ó mivel honorálja m u n k á s s á g u n k a t . T é r j ü n k v é g r e r á D a n t e - k u t a t á s a i m r a . A n a g y költővel tör­ tént megismerkedésemben van valami különleges. Éppen 1 9 1 3 - b a n , a Babits-féle Pokol-fordítás megjelenésének évében, m é g e l e m i s t a k é n t l á t t a m m e g a kötetet a p á m egyik barátjá­ n a k k ö n y v s z e k r é n y é b e n . G y e r m e k i f a n t á z i á m m á r a k k o r fel­ i z z o t t , s e l h a t á r o z t a m , h o g y m e g i s m e r k e d e m vele. E z c s a k 1 9 2 0 - b a n t ö r t é n t , a m i k o r m á r a Purgatórium is k é s z e n volt. A z ó t a i r o d a l m i é r d e k l ő d é s e m t e r ü l e t é r ő l n e m t ű n t el D a n t e n e v e . F o l y t o n o s a n foglalkoztam vele és k o r á v a l , a m i n t a z t fen­ t e b b e m l í t e t t e m is. T ö b b D a n t e - t a n u l m á n y t í r t a m , és h o z z á ­ f o g t a m egy D a n t e - m o n o g r á f i a m e g í r á s á h o z is. E r r ő l a z o n b a n n e m kell i t t s z á m o t a d n o m , m e r t r e m é l h e t ő l e g n e m telik m á r

328

el sok idő k ö t e t e m megjelenéséig. M o n o g r á f i a u g y a n n e m lett, de t a n u l m á n y k ö t e t igen, amely sokirányú megközelítésével t a l á n k é p e t t u d a d n i az é r d e k l ő d ő m a g y a r k ö z ö n s é g n e k is a n a g y f i r e n z e i vates h a t a l m a s é l e t m ű v é r ő l . M u n k á s s á g o m á t t e k i n t é s e b i z o n y m a g a m s z á m á r a is h o z n é m i csalódást, m e r t számos jelentékeny tervem n e m valósult m e g , m a g a m is é r z e m A r a n y J á n o s s a l e g y ü t t a „félbe-szerbe" hagyott m u n k á k bénító h a t á s á t , de v i g a s z t a l h a t o m m a g a m a t az a n t i k b ö l c s e s s é g g e l : „ I n m a g n i s i a m v o l u i s s e s a t e s t " . E z t m a g y a r r a ú g y f o r d í t h a t n á m : n a g y o t a k a r n i m á r m a g á b a n véve elég. 1988.

jan.

329

A TANULMÁNYOK EREDETI MEGJELENÉSI HELYE

Az i m i t a t i o , m i n t a r e n e s z á n s z a r i s z t o t e l i z m u s e s z t é t i k a i k a t e ­ góriája Filológiai Közlöny, 1975., 3 7 4 - 3 8 6 . N é h á n y g o n d o l a t az i m i t a t i o e l m é l e t é r ő l Jausz Béla Emlékkönyv, D e b r e c e n , 1976., 7 9 - 9 4 . C h i l i a s t i k u s és a p o k a l i p t i k u s h i e d e l m e k a r e n e s z á n s z k o r b a n P u b l i k á l a t l a n . F r a n c i a n y e l v ű v á l t o z a t a a L'epoque de la Renaissance c. s z i n t é z i s s z á m á r a k é s z ü l t . M o r u s és E r a s m u s Világosság, 1979., 3 9 3 - 3 9 7 . Adalékok Balassi-vers értelmezésekhez Studia Litteraria, 1979., 1 7 - 2 4 . (az e r e d e t i szöveg u t o l ­ só r é s z é t m o s t a n i k i a d á s u n k b ó l k i h a g y t u k , m i v e l az a j e ­ l e n k ö t e t m á s o d i k t a n u l m á n y á n a k egy r é s z l e t é v e l m e g ­ egyezik.) Szenei Molnár Albert, a költő Szenei Molnár Albert és a magyar késő-reneszánsz, Sze­ ged, 1978., 1 3 7 - 1 5 3 . ( A d a t t á r IV.). A barokk színeváltozásai MTAI. Oszt. Közi, 1979., 3 5 1 - 3 5 9 . A jezsuita államelmélet Világosság, 1978., 6 0 0 - 6 0 5 . Az a r i s z t o t e l i z m u s , a b a r o k k k o r filozófiai g o n d o l k o d á s á n a k alapja M a g y a r u l k i a d a t l a n . Olasz v á l t o z a t a m e g j e l e n t a Venezia e Ungheria nel contesto dei Barocco europeo c. k ö t e t b e n , F i r e n z e , 1979., 4 5 - 5 5 .

331

Nyéki Vörös Mátyás: Aethernitas. Örökké-valóság. A régi magyar vers, B p . , 1979., 2 3 5 - 2 5 5 . A XVII. s z á z a d i m a g y a r p u r i t a n i z m u s i r o d a l o m - és m ű v e l ő d é s ­ politikai jelentősége Theológiai Szemle, 1976., 1 7 5 - 1 7 8 . N é m e t ü l : Die litteratur- und kulturgeschichtliche Bedeutung des ungarischen Puritanismus des 17. Jahrhunderts, in Rebellion oder Religion ? Die Vortrage des internationalen kirchenhistorischen Kolloquiums, Bp., 1977., 7 5 - 8 8 . K o r a i felvilágosodás és n e m z e t i m ű v e l t s é g Századok, 1976., 1 0 5 2 - 1 0 6 9 . , v a l a m i n t Európa és a Rákó­ czi-szabadságharc, B p . , 1980., 2 2 5 - 2 4 3 . Csokonai világirodalmi távlatai Studia Litteraria, 1986., 7 - 4 8 . A d y és a r é g i m a g y a r s á g Alföld, 1977., 2 2 - 3 1 . Számadásom Debrecennel Alföld, 1986., 12. sz. 7 1 - 7 4 . „ I n m a g n i s i a m voluisse s a t e s t " Publikálatlan. Elhangzott 1988-ban a K L T E díszdoktor­ avató ünnepségén.

332

BÁN IMRE MUNKÁSSÁGÁNAK BIBLIOGRÁFIÁJA SZERKESZTŐI MEGJEGYZÉSEK

B á n I m r e s z a k i r o d a l m i m u n k á s s á g á n a k k ö n y v é s z e t é b e n igye­ k e z t ü n k t e l j e s s é g r e t ö r e k e d n i . Saját m ű v e i n k í v ü l k ö z ö l t ü k az a z o k r ó l szóló i r o d a l m a t , v a l a m i n t a B á n I m r e s z e m é l y é r e v o n a t ­ k o z ó í r á s o k b i b l i o g r á f i a i a d a t a i t is. A t é t e l e k f e l s o r o l á s á b a n az i d ő r e n d e t k ö v e t t ü k . J e l e n ö s s z e á l l í t á s S z é n á s s y n é L u d á n y i Va­ l é r i a b i b l i o g r á f i á j á n ( D e b r e c e n , K L T E K ö n y v t á r a , 1977.; folyt. Studia Litteraria, 1985., 121-125.) alapul, azt jelentős m é r t é k ­ b e n megújítja és kibővíti. Rövidítést csak az Irodalomtörténe­ ti Közlemények (ItK) és a Magyar Könyvszemle (MKsz) e s e t é b e n a l k a l m a z t u n k . Az a n y a g g y ű j t é s t 1996. d e c e m b e r 31-ével fejez­ t ü k be.

I. Ö N Á L L Ó M Ű V E K 1. Apáczai C s e r e J á n o s , Bp., 1958., A k a d é m i a i K., 606. p. 9. t. ( I r o d a l o m t ö r t é n e t i K ö n y v t á r , 2.) Ism.: B E K E A l b e r t = Alföld, 1958., 9. évf., 1. sz., 1 2 5 - 1 2 7 . B U C S A I M i h á l y = E g y h á z t ö r t é n e t , 1 9 5 8 . , 4. évf., Új fo­ l y a m 1., 2 3 7 - 2 4 2 . H A L A S I A n d o r = K o r t á r s , 1958., 2. évf., 12. sz., 9 3 2 - 9 3 4 . H A L A S I A n d o r = A jövő felé, Bp., 1964., 2 1 1 - 2 1 5 . G Y E N I S Vilmos = ItK, 1959., 6 3 . évf., 5 3 9 - 5 4 4 . I G N A T U S E N K O , V. N . - K I P O R E N K O , V. Sz. = V o p r o s z i Filoszofii, 1959., 157. K O M O R I l o n a = P e d a g ó g i a i S z e m l e , 1959., 9. évf., 1. sz., 63-65. 333

2.

3.

4.

5.

6.

334

M Á T R A I L á s z l ó = M a g y a r T u d o m á n y , 1959., 66. évf., Új folyam 4., 5 4 - 5 7 . T Ó T H Béla = Alföld, 1959., 10. évf, 2. sz., 1 2 0 - 1 2 3 . H E C K E N A S T G u s z t á v = S z á z a d o k , 1960., 94. évf, 1-3. sz. 363-366. S Z A B Ó G y ö r g y = N y e l v - és I r o d a l o m t u d . K ö z l e m é n y e k , 1960., 3 7 8 - 3 8 0 . W A W R U C H G á b o r = É l e t és I r o d a l o m , 1958., 2. évf., 4 8 . sz., 9. D a n t e [Alighieri]. ( P á l y a k é p v á z l a t i s m e r e t t e r j e s z t ő elő­ a d á s o k h o z . ) Kiadja a T u d o m á n y o s I s m e r e t t e r j e s z t ő T á r s u ­ lat, B p . , 1 9 6 1 . , 16 p. A b a r o k k . A b e v e z e t ő t a n u l m á n y t í r t a , a s z ö v e g e k e t válo­ g a t t a , f o r d í t o t t a és m a g y a r á z t a : B á n I m r e , Bp., 1962., Gon­ dolat, 1 8 1 . p . 12. t. U. a. 2. kiad., 1963.; 3. kiad., 1968. Ism.: R U S Z I N Y Á K M á r i a = É l e t és I r o d a l o m , 1962., 6. évf, 2 6 . sz., 6. T Ó T H Béla = Alföld, 1963., 14. évf., 6. sz., 8 3 - 8 4 . Irodalomelméleti kézikönyvek Magyarországon a XVIXVIII. s z á z a d b a n , Bp., 1971., A k a d é m i a i K , 109. p. (Iroda­ l o m t ö r t é n e t i F ü z e t e k , 72.) Ism.: B I T S K E Y I s t v á n = ItK, 1972., 76. évf., 3. sz., 3 8 7 - 3 8 9 . T A R N A I A n d o r = H e l i k o n , 1973., 4. sz. 6 0 1 . A magyar irodalom története a romantikáig (Egyetemi jegyzet, K L T E B ö l c s é s z e t t u d o m á n y i K a r ) , Bp., 1973., T a n ­ k ö n y v k i a d ó , 142. p . U . a. 1975., 142. p . E s z m é k és s t í l u s o k . I r o d a l m i t a n u l m á n y o k , B p . , 1976., A k a d é m i a i K., 2 7 5 p . Ism.: B I T S K E Y I s t v á n = N a g y v i l á g , 1976., 1 1 . sz., 1750. A L E X A K á r o l y = É l e t és I r o d a l o m , 1976., 50. sz., 1 1 . F . R. ( F a l u s R ó b e r t ) = N é p s z a b a d s á g , 1976., j ú l . 13., 7. T Ü S K É S T i b o r = K ö n y v t á r o s , 1976., 12. sz., 7 5 2 - 7 5 3 . SÁRKÖZY P é t e r = ItK, 1977., 7 1 . évf, 3 . sz., 4 1 3 - 4 1 7 . ÁCS P á l = K o r t á r s , 1977., 8. sz., 1 3 3 2 - 1 3 3 3 . J A N K O V I C S J ó z s e f = Új í r á s , 1977., 3.sz., 1 1 1 - 1 1 2 .

L A C Z K Ó A n d r á s = I r o d a l o m t ö r t é n e t , 1977., l . s z . , 2 5 2 258. T É G L Á S Y I m r e = T i s z a t á j , 1977., 3. sz., 8 9 - 9 1 . V É G H F e r e n c = Valóság, 1977., 4. sz., 1 0 3 - 1 0 4 . 7. A K a r t h a u s i N é v t e l e n m ű v e l t s é g e , B p . , 1976., A k a d é m i a i K., 138. p. ( I r o d a l o m t ö r t é n e t i F ü z e t e k , 88.) Ism.: A L E X A K á r o l y = É l e t és I r o d a l o m , 1976., 50. sz., 1 1 . T Ü S K É S T i b o r = K ö n y v t á r o s , 1976., 12.sz., 7 5 2 - 7 5 3 . V. K O V Á C S S á n d o r = ItK, 1977., 7 1 . évf., 1. sz., 1 0 9 - 1 1 1 . D I E N E S E r z s é b e t = M a g y a r Nyelv, 1977., 3. sz., 3 7 7 - 3 8 0 . 8. D a n t e t a n u l m á n y o k ( s z e r k . K o v á c s S á n d o r I v á n , sajtó a l á r e n d . , az u t ó s z ó t í r t a K i r á l y E r z s é b e t ) , B p . , S z é p i r o d a l m i K ö n y v k i a d ó , 1988., 2 9 3 . p. Ism.: B I T S K E Y I s t v á n = Alföld, 1989., 5.sz., 8 0 - 8 3 . T U S N Á D Y László = Filológiai Közlöny, 1993., l.sz., 7 7 - 8 2 . 9. Költők, e s z m é k , k o r s z a k o k (szerk. B i t s k e y I s t v á n ) , D e b r e ­ cen, K L T E K i a d ó , 1997. ( C s o k o n a i K ö n y v t á r , 11.).

II. K Ö N Y V R É S Z L E T E K 10. A m a g y a r i r o d a l o m t ö r t é n e t e 1849-ig, s z e r k . : B ó k a L á s z l ó és P á n d i P á l , í r t á k : B á n I m r e , G e r é z d i R á b á n , s t b . B p . , 1957., B i b l i o t h e c a , 4 9 2 . p. U. a. 2. kiad., (jav.) 1964., Gon­ dolat, 5 3 2 . p . ; 3. kiad., (átdolg.) 1968., u o . 524. p . ; 4. kiad., 1 9 7 1 . , u o . 542. p . 11. A m a g y a r irodalom t ö r t é n e t e 1600-1772-ig, szerk. K l a n i c z a y Tibor, Bp., 1964., A k a d é m i a i , 646. p. (A m a g y a r i r o d a l o m t ö r t é n e t e , II. k ö t e t ) . B á n I m r e m u n k á j a a Barokk c. fejezetnek (113-325.) a 1 7 - 2 0 . , 2 2 - 3 1 . , 3 5 . és 38. sz. alfe­ j e z e t e (a 20., 22., 26. s z á m ú a k n á i t á r s s z e r z ő : K l a n i c z a y Ti­ b o r ) . U.a. 2. kiad., 1978., 3 . k i a d . 1984. 12. B Á N I m r e - B A R T A J á n o s - C Z I N E M i h á l y , I s t o r i j a m a d j a r s k e k n j i z e v n o s t i , Novi Sad, F o r u m , 1976., K n j i z e v n o s t do XIX. v e k a , 1 1 - 8 0 . (u.ez m a g y a r u l vö. 5. t é t e l ) .

335

III. S Z Ö V E G K I A D Á S , B E V E Z E T Ő T A N U L M Á N Y , SZERKESZTÉS 13. O t r o k o c s i F ó r i s F e r e n c h á l a a d ó és k ö n y ö r g ő i m á d s á g i , kiad. Incze Gábor, a bevezető t a n u l m á n y t írta: B á n Imre, Bp., 1940., 47. p. (A reformáció és e l l e n r e f o r m á c i ó k o r á n a k e v a n g é l i u m i k e r e s z t y é n [ r e f o r m á t u s és e v a n g é l i k u s ] egy­ h á z i írói 13.) 14. S z ö v e g g y ű j t e m é n y a r é g i m a g y a r i r o d a l o m b ó l , I—II. k ö t e t , s z e r k . : B a r t a J á n o s és K l a n i c z a y T i b o r , B p . , 1 9 5 1 / 1 9 5 2 . , T a n k ö n y v k i a d ó . (Az Apáczai-, Zrínyi- és Rákóczi-szövegek sajtó a l á r e n d e z é s e , m a g y a r á z a t a és f o r d í t á s a B á n I m r e munkája.) I. k ö t e t : 5 5 4 - 5 7 6 . , 6 0 7 - 6 0 8 . , II. k ö t e t : 6 2 0 - 8 4 2 . , 1 1 9 3 1204. U. a. 2. k i a d á s (átdolg. K l a n i c z a y T i b o r ) , I. k. (1963.), II. k. (1966.). 15. M i s z t ó t f a l u s i Kis M i k l ó s M a g a s z e m é l y é n e k , é l e t é n e k és különös cselekedeteinek m e n t s é g e , bev. Klaniczay Tibor, k i a d . és sajtó a l á r e n d e z t e B á n I m r e , Bp., 1952., S z é p i r o d . K. 170. p . 16. Z r í n y i M i k l ó s v á l o g a t o t t m ű v e i . V á l o g a t t a és b e v e z e t t e K l a n i c z a y T i b o r , sajtó a l á r e n d e z t e : B á n I m r e , B p . , 1952., S z é p i r o d . K., 4 3 6 . p. ( M a g y a r K l a s s z i k u s o k . ) U. a. 2. k i a d . 1957., S z é p i r o d . K., 4 8 3 . p. (Iskolai k ö n y v t á r . ) 17. Z r í n y i M i k l ó s : V á l o g a t o t t p r ó z a i í r á s o k . Sajtó a l á r e n d e z t e és b e v e z e t t e : B á n I m r e , B p . , 1954., S z é p i r o d . K., 9 8 . p . ( S z é p i r o d a l m i k i s k ö n y v t á r , 67.) 18. A p á c z a i C s e r e J á n o s : M a g y a r E n c y c l o p a e d i a . Sajtó a l á r e n d e z t e és b e v e z e t t e : B á n I m r e , j e g y z e t e k k e l e l l á t t a : G y e n i s V i l m o s , B p . , 1959., S z é p i r o d . K., 4 4 1 . p . ( M a g y a r Klasszikusok.) Ism.: Z I B O L E N E n d r e = P e d a g ó g i a i S z e m l e , 1959., 9. évf., 12. sz., 1 1 5 4 - 1 1 5 6 . J E N É I F e r e n c = ItK, 1960., 64. évf., 4. sz., 5 1 5 .

336

19.

20.

21.

22.

23.

24.

25. 26.

K O V Á C S Győző = I r o d a l o m t ö r t é n e t , 1 9 6 1 . , 49. évf., 3. sz., 346-348. H o r h i M[elius] P [ é t e r ] : H e r b á r i u m . Kiad. Incze Gábor. A b e v e z e t ő t a n u l m á n y t í r t a : B á n I m r e , B p . , 1962., 3 7 2 . p . ( C o m m u n i c a t i o n e s ex B i b l i o t h e c a H i s t ó r i á é M e d i c a e H u n g a r i c a , 23.) Ism.: K A T H O N A G é z a = ItK, 1963., 67. évf., 4. sz., 5 3 1 - 5 3 2 . D e b r e c e n i d i á k i r o d a l o m a felvilágosodás k o r á b a n . Válogat­ t a , sajtó a l á r e n d . és a j e g y z e t e k e t í r t a : B á n I m r e és J u l o w V i k t o r . A b e v e z e t ő t a n u l m á n y t „A d e b r e c e n i d i á k i r o d a l o m a XVIII-XIX. század fordulóján" címmel írta: Bán Imre, Bp., 1964., A k a d é m i a i K., 2 8 3 . p . Ism.: O R O S Z László = ItK, 1965., 69. évf, 3 9 1 - 3 9 2 . T Ó T H Béla = „A C s i t t v á r i k r ó n i k a k ö n y v e " , H a j d ú - B i h a r i N a p l ó , 1964., 2 1 . évf., 2 2 7 . sz., 7. Studia Litteraria, Debrecen. A KLTE Magyar Irodalomtör­ t é n e t i I n t é z e t é n e k k ö z l e m é n y e i , szerk.: B á n I m r e és B a r t a János, 1964-1972., 2-10. kötet. Az olasz r e n e s z á n s z i r o d a l o m e l m é l e t e . V á l o g a t t a és sajtó alá r e n d . K o l t a y - K a s t n e r J e n ő , a b e v e z e t ő t a n u l m á n y t í r t a B á n I m r e , Bp., A k a d é m i a i K., 1970., 9 - 4 4 . p. (Az i r o d a l o m ­ e l m é l e t k l a s s z i k u s a i , 2.) B é n y e i József: H o r t o b á g y m e l l y é k e . V e r s e k H a j d ú - B i h a r ­ ról. A n t o l ó g i a . A b e v e z e t ő t a n u l m á n y t „Táj és i r o d a l o m " c í m m e l í r t a : B á n I m r e , D e b r e c e n , 1972., 378. p . A d e b r e c e n i k ö n y v 1 5 6 1 - 1 9 7 2 . A b e v e z e t é s t „A d e b r e c e n i könyv a magyar művelődés történetében" címmel írta Bán I m r e , D e b r e c e n , 1972., 80. p . H a i m a n György t i p o g r á f u s és k ö n y v t e r v e z ő . Bevezető a ki­ á l l í t á s i k a t a l ó g u s h o z , D e b r e c e n , 1980. B u d a i P a r m e n i u s I s t v á n . B e v e z e t ő T ó t h B é l a (mini)-köny­ v é h e z , B p . , 1983., 5 - 8 .

337

IV.

TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK, CIKKEK

2 7 . A francia szellem = A gyöngyösi Áll. K o h á r y I s t v á n G i m n á ­ z i u m 1932/1933. évi É r t e s í t ő j e (Klny. is), Gyöngyös, 1933., 10 p . 2 8 . Liszt F e r e n c = A gyöngyösi Áll. K o h á r y I s t v á n G i m n á z i u m 1 9 3 6 / 1 9 3 7 . évi É r t e s í t ő j e , 3 - 1 9 . (Klny. is), G y ö n g y ö s , 1937., 19. p . 29. A m a g y a r nyelv titkai. Levél H a r s á n y i Zsolthoz = Heves M e g y e i L a p o k , 1937., 4 7 . évf., dec. 5., 4 9 . sz., 3 - 4 . 30. H a z a t é r t k i n c s e i n k . A k a s s a i s z é k e s e g y h á z = H e v e s M e ­ gyei L a p o k , 1938., 4 7 . évf, nov. 20., 47. sz., 3 . 31. H a z a t é r t kincseink. A kassai templomok = Heves Megyei L a p o k , 1938., 4 7 . évf., nov. 2 7 . , 4 8 . sz., 3 . 32. H a z a t é r t k i n c s e i n k . K r a s z n a h o r k a v á r a = H e v e s M e g y e i L a p o k , 1938., 47. évf., dec. 4., 50. sz., 3 . 33. H a z a t é r t kincseink. A jászóvári prépostság = Heves Me­ gyei L a p o k , 1938., 4 7 . évf, dec. 1 1 . , 5 1 . sz., 3. 34. A m a i G y ö n g y ö s m ű v e l ő d é s i m e g m o z d u l á s a = G y ö n g y ö s i K a l e n d á r i u m , 1938., 9. évf., 1 2 3 - 1 2 6 . 3 5 . Az o r s z á g n a g y o b b o d á s k r ó n i k á j a és e r e d m é n y e i = A gyön­ gyösi M. K i r . á l l a m i K o h á r y I s t v á n G i m n á z i u m ( V - V I I I . r e á l g i m n . ) É v k ö n y v e , G y ö n g y ö s , 1939., 7 - 1 8 . 36. Petőfi a m a g y a r viseletről = M a g y a r N e m z e t , 1939., 2. évf., j ú l . 17., 152. sz. (Petőfi S á n d o r k ö r ö z ő l e v e l é n e k és a k ö l t ő a h h o z fűzött m e g j e g y z é s é n e k teljes közlése.) 37. A g y ö n g y ö s i r e f o r m á t u s e g y h á z k ö n y v t á r a a XVII. s z á z a d 70-es é v e i b e n = M K s z , 1940., 64. évf, 3. fűz., 2 4 2 - 2 5 0 . 38. És mégis v a n n a k reformátusok Gyöngyösön = Református J ö v ő , 1940., 1. évf., á p r . 1 3 . , 4. sz., 6 - 7 . 39. H o g y a n k é s z ü l t K o z á r i P é t e r g y ö n g y ö s i m a g y a r r e f o r m á ­ t u s e m b e r v é g r e n d e l e t e 1650. j a n u á r 15-én? = R e f o r m á t u s J ö v ő , 1940., 1. évf., m á j . 18., 9. sz., 6 - 7 . 4 0 . Az „ E t e l k a " írója. A k e g y e s r e n d i s z e r z e t e s o r s z á g o s s i k e r e = R e f o r m á t u s J ö v ő , 1940., 1. évf, dec. 7., 38. sz., 4. 41. A gyöngyösi t e m p l o m p e r Bocskai István k o r á b a n , Debre­ cen, 1 9 4 1 . , 1 4 2 - 1 5 9 .

338

42. 43. 44. 45.

46. 47.

48. 49.

50.

51.

52.

53.

54.

K l n y . a Csikesz S á n d o r e m l é k k ö n y v 2. k ö t e t é b ő l . (Theológiai t a n u l m á n y o k , 68.) P a l ó c [ N y e l v t ö r t é n e t i a d a t o k ] = M a g y a r N y e l v , 1 9 4 1 . , 37. évf., 4. sz., (okt.) 2 8 3 . S z e n t K o r o n a [Szó- és s z ó l á s m a g y a r á z a t o k ] = M a g y a r Nyelv, 1 9 4 1 . , 37. évf., 5. sz. ( d e c ) , 3 3 9 - 3 4 0 . M á r i a T e r é z i a ( 1 7 4 0 - 1 7 8 0 ) = R e f o r m á t u s J ö v ő , 1 9 4 1 . , 2. évf., j a n . 4., 1. sz., 4. Amikor Isten keze r e á n k nehezült. Emlékezés a tatárjárás 700 e s z t e n d ő s évfordulója a l k a l m á b ó l = R e f o r m á t u s J ö v ő , 1 9 4 1 . , 2. évf., á p r . 19., 16. sz., 2. M a g y a r - h o r v á t s o r s k ö z ö s s é g = R e f o r m á t u s J ö v ő , 1 9 4 1 . , 2. évf., m á j . 10., 19. sz., 4. A m a g y a r p a r a s z t s á g é r t k ü z d ö t t k é t m a g y a r l á t n ó k = Re­ f o r m á t u s J ö v ő , 1 9 4 1 . , 2. évf., j ú n . 2 7 . , 2 6 . sz., 4. (Kölcsey F e r e n c r ő l és S z é c h e n y i I s t v á n r ó l . ) E r d é l y i m ú l t . E r d é l y i lélek. = R e f o r m á t u s J ö v ő , 1 9 4 1 . , 2. évf., a u g . 1., 3 1 . sz., 1-2. „Két p o g á n y k ö z t egy h a z á é r t o m l i k ki v é r e " = R e f o r m á t u s J ö v ő , 1 9 4 1 . , 2. évf., a u g . 15., 3 3 . sz., 5. (Az ö n á l l ó E r d é l y megszüntetéséről.) „ F ö l d m e g i n d u l , m e n n y b o l t m e g s z a k a d , d e E r d é l y földje c s a k m a g y a r m a r a d . " H a n y a t l á s b ó l h a l á l — h a l á l b ó l feltá­ m a d á s = R e f o r m á t u s J ö v ő , 1941., 2. évf, a u g . 22., 34. sz., 2. ( E r d é l y a XVIII. s z á z a d t ó l 1940. s z e p t . 15-ig.) E g y elfelejtett évforduló = R e f o r m á t u s J ö v ő , 1 9 4 1 . , 2. évf, n o v . 2 8 . , 4 8 . sz., 6. (A h a j m á s k é r i r e f o r m á t u s g y ü l e k e z e t h a r c a ö n á l l ó s á g á é r t a XVIII. s z á z a d b a n P a d á n y i Bíró M á r ­ t o n v e s z p r é m i p ü s p ö k ellen.) Az idő r o s t á j á b a n = R e f o r m á t u s J ö v ő , 1942., 3. évf., j a n . 2., 1. sz., 1-2. ( E m l é k e z é s a m a g y a r t ö r t é n e l e m n a g y évfordu­ lóira). H o g y a n é g e t t el egy é l e t a m a g y a r B i b l i a s z o l g á l a t á b a n ? Egy világhírű nyomdászműhely titkaiból = Református J ö v ő , 1942., 3. évf., á p r . 10., 15. sz., 4. ( T ó t f a l u s i Kis Mik­ lósról, illetve Biblia-fordításáról.) R e f o r m á t u s i r o d a l o m t ö r t é n e t = R e f o r m á t u s J ö v ő , 1942., 3.

339

55. 56. 57. 58. 59.

60. 61. 62. 63.

64. 65. 66. 67. 68.

69.

340

évf., j ú l . 9., 2 8 . sz., 4. ( R a v a s z L á s z l ó f e l k é r é s é r e k é s z ü l t cikk). A nagy prédikátor, Bornemisza P é t e r életsorsa = Reformá­ t u s J ö v ő , 1942., 3. évf., s z e p t . 17., 3 8 . sz., 6. A gyöngyösi r e f o r m á t u s i s p o t á l y = E g y h á z t ö r t é n e t , 1943., 1. évf., 1-2. füzet, 3 4 - 4 3 . Otrokocsi Fóris Ferenc házassági tragédiája = Egyháztör­ t é n e t , 1943., 1. évf., 3. füzet, 2 2 9 - 2 3 2 . A gyöngyösi r e f o r m á t u s e g y h á z k ö z s é g l e v á l t á r a = E g y h á z ­ t ö r t é n e t , 1943., 1. évf., 4. füzet, 3 8 9 - 4 0 5 . E g y p r o v i n c i á l i s e g y h á z i k ö l t ő 1639-ből: B a l a s s a g y a r m a t i T. M á t y á s = E g y h á z t ö r t é n e t , 1944., 2. évf., 3 - 4 . füzet, 3 3 4 335. P o l g á r i M i h á l y és m a g y a r t ö r t é n e l m e = I r o d a l o m t ö r t é n e t , 1950., 3 8 . évf, 1. sz., 7 6 - 7 9 . C o m e n i u s és a m a g y a r i r o d a l o m = I r o d a l o m t ö r t é n e t , 1950., 38. évf., 4. sz., 1 0 3 - 1 1 5 . Herbenstreit József szobrai Gyöngyösön = Művészettörté­ n e t i É r t e s í t ő , 1952., 1. évf., 133. A p á c z a i C s e r e J á n o s M a g y a r E n c i k l o p é d i á j a . (Első t u d o ­ m á n y t á r u n k m e g j e l e n é s é n e k 300. évfordulójára.) = I r o d a ­ l o m t ö r t é n e t , 1953., 4 1 . évf., 1-2. sz., 1 4 6 - 1 6 6 . A p á c z a i C s e r e J á n o s s z á r m a z á s a = I t K , 1953., 57. évf, 1 4. sz., 2 0 9 - 2 1 3 . C s o k o n a i Vitéz M i h á l y ( 1 7 7 3 . n o v . 1 7 . - 1 8 0 5 . j a n . 28.) = N é p l a p ( D e b r e c e n ) , 1953., 10. évf., 2 6 8 . sz.. (nov. 15.), 6. A k ö n y v ü n n e p é r e (Megnyitó b e s z é d a d e b r e c e n i k ö n y v h é t ü n n e p i estjén.) = Alföld, 1954., 5. évf., 3. sz., 9 2 - 9 5 . S z e p s i C s o m b o r M á r t o n b a b o n a f e l j e g y z é s e = I t K , 1954., 58. évf., 4. sz., 4 3 9 - 4 4 0 . A p á c z a i C s e r e J á n o s b e s z é d e „A b ö l c s e s s é g t a n u l á s á r ó l " (Francia nyelvű kivonattal) = Acta Universitatis Debreceniensis de Ludovico K o s s u t h N o m i n a t a e , 1955., 71-83., k l n y . is ( A K L T E M a g y a r I r o d a l o m t ö r t é n e t i I n t é z e t é n e k d o l g o z a t a i 1.) C o r v i n a a gyöngyösi volt f e r e n c r e n d i k ö n y v t á r b a n ? = ItK, 1955., 59. évf, 1. sz., 9 8 - 9 9 .

70. Az O r s z á g o s S z é c h é n y i K ö n y v t á r G y ö n g y ö s i T u d o m á n y o s K ö n y v t á r a = M K s z , 1955., 7 1 . évf., 1-2. sz., 1 4 4 - 1 4 6 . 71. Debreceni könyvjegyzék a Rákóczi-korból = MKsz, 1955., 7 1 . évf., 3 . sz., 2 9 9 - 3 0 5 . 72. A velencei b a r o k k - k o n g r e s s z u s e r e d m é n y e i é s t a n u l s á g a i = Filológiai Közlöny, 1956., 2. évf., 4. sz., 4 9 8 - 5 0 8 . (Klny. is). 73. Szepsi C s o m b o r M á r t o n P á r i z s b a n = I t K , 1956., 60. évf., 3. sz., 2 6 3 - 2 6 9 . 74. A d a l é k o k Földi J á n o s é l e t r a j z á h o z = I t K , 1957., 6 1 . é v f , 3. sz., 2 6 2 - 2 7 2 . 75. Az ötéves t a n á r k é p z é s és a m a g y a r i r o d a l m i t a n t e r v = Fel­ s ő o k t a t á s i S z e m l e , 1958., 7.évf., 10. sz., 6 2 4 - 6 2 7 . ( E r r e ref­ lexió K é r y L á s z l ó : V i l á g i r o d a l m i k ö v e t e l m é n y e k a b ö l c s é ­ szeti k a r o k szigorlati a n y a g á b a n = Felsőoktatási Szemle, 1959., 8. évf., 1. sz., 3 2 - 3 4 . ) . 76. A d a t o k A p á t i M i k l ó s é l e t r a j z á h o z = F i l o l ó g i a i K ö z l ö n y , 1958., 4. évf., 3 - 4 . sz., 4 3 3 - 4 3 9 . (Klny. is). 77. F e j e d e l m e k n e k s e r k e n t ő órája. A d a l é k a XVII. s z á z a d i m a ­ gyar stílus t ö r t é n e t é h e z = I r o d a l o m t ö r t é n e t , 1958., 46. évf., 3 - 4 . sz., 3 6 0 - 3 7 3 . 78. R i m a y J á n o s egyik k ö n y v é n e k s o r s a = K ö n y v é s K ö n y v t á r (a d e b r e c e n i K L T E K ö n y v t á r á n a k é v k ö n y v e ) , 1958., 6 7 68. (Klny. is). 79. C o m e n i u s é s a m a g y a r s z e l l e m i élet = P e d a g ó g i a i S z e m l e , 1958., 8. évf., 10. sz., 9 2 8 - 9 3 3 . 80. V i l á g i r o d a l m i k ö v e t e l m é n y e k a b ö l c s é s z e t i k a r o k szigorla­ ti a n y a g á b a n (Válasz K é r y László cikkére) = F e l s ő o k t a t á s i S z e m l e , 1959., 8. évf., 4. sz., 2 5 3 - 2 5 5 . 81. L a poésie h u m a n i s t e hongroise a u X V I siccle: Valentin [Bálint] B a l a s s i = A c t a L i t t e r a r i a A c a d e m i a e S c i e n t i a r u m H u n g a r i c a e , 1960., 3. t o m . 1 1 3 - 1 3 0 . (klny. is). 82. K a z i n c z y F e r e n c k l a s s z i c i z m u s á n a k k é r d é s é h e z = I t K , 1960., 6 4 . é v f , 1. sz., 4 0 - 5 0 . Ism.: F A Z E K A S I s t v á n = B o r s o d i S z e m l e , 1960., 4. évf., 5. sz., 463. 8 3 . A p á c z a i C s e r e J á n o s k ö n y v t á r a = M K s z , 1960., 76. évf., 1. sz., 3 2 - 3 3 . e

341

84. A p á c z a i C s e r e J á n o s t u d o m á n y o s fejlődése = P e d a g ó g i a i S z e m l e , 1960., 10. évf., 2. sz., 123-133. 8 5 . B a l a s s i B á l i n t „Szép m a g y a r k o m é d i á " - j a a d e b r e c e n i szín­ p a d o n . ( T a a r F e r e n c , M o c s á r G á b o r , Kiss T a m á s , P o n g r á c z Z o l t á n , S z á s z K á r o l y , B é n y e i J ó z s e f és S z a b ó E r n ő h o z z á ­ szólásaival) = Alföld, 1 9 6 1 . , 12. évf, 2. sz., 7 8 - 8 5 . , 8 6 - 9 7 . 86. D e b r e c e n i d i á k k ö l t é s z e t a X V I I I - X I X . s z á z a d fordulóján = Alföld, 1 9 6 1 . , 12. évf., 3 . sz., 1 0 9 - 1 1 8 . 87. A b e r l i n i H u m b o l d t - E g y e t e m 150 éves j u b i l e u m á n a k ü n ­ n e p s é g e i = F e l s ő o k t a t á s i S z e m l e , 1 9 6 1 . , 10. évf., 1-2. sz., 64-67. 8 8 . A p á c z a i T a m á s k ö l c s ö n - ü g y e = I t k , 1 9 6 1 . , 6 5 . évf., 3 . sz., 322-323. 89. P o é s i e e t p o é t i q u e = A c t a L i t t e r a r i a A c a d e m i a e S c i e n t i a r u m H u n g a r i c a e , 1962., 5. t o m . , 3 7 3 - 3 7 9 . 90. „A m a g y a r l í r a a m o d e r n g r a f i k a t ü k r é b e n " c í m ű kiállí­ táshoz (Megnyitó beszéd a Déri M ú z e u m b a n 1962. m á r c . 11-én.) = Alföld, 1962., 13. évf, 2. sz., 6 2 - 6 3 . 9 1 . M e l i u s J u h á s z P é t e r = C o m m u n i c a t i o n e s ex B i b l i o t h e c a H i s t ó r i á é M e d i c a e H u n g a r i c a , 1962., 2 3 . sz., 2 5 2 - 2 8 0 . 92. E r a s m u s J u l i u s - d i a l ó g u s a a m a g y a r i r o d a l o m b a n = M K s z , 1962., 78. évf, 4. sz., 3 5 3 - 3 5 4 . 9 3 . A teljes m a g y a r D a n t e = Alföld, 1 9 6 3 . , 14. évf., 1-2. sz., 105-113. 94. A p á c z a i C s e r e J á n o s , G y ö n g y ö s i I s t v á n , H e l t a i G á s p á r = M a g y a r I r o d a l m i L e x i k o n , I. k ö t e t , B p . , 1 9 6 3 . , 3 9 - 4 2 . , 4 1 6 - 4 1 8 . , 4 4 9 - 4 5 1 . T o v á b b i (névvel n e m j e l z e t t ) c i k k e k u o t t : b i b l i a f o r d í t á s 162., b i b l i a i h i s t ó r i a 162., D e b r e c e n i E m b e r P á l 244., Geleji K a t o n a I s t v á n 3 8 9 - 3 9 0 . , H a l l e r J á ­ n o s 4 3 3 - 4 3 4 . , h i t v i t a 4 6 5 . , Ilosvai S e l y m e s P é t e r 5 0 1 - 5 0 2 . , Istvánfi P á l 515., katolikus énekköltés 597., Kecskeméti Alexits J á n o s 6 1 3 . , K o m á r o m i C s i p k é s György 6 6 1 . 95. Gyöngyösi István. A M u r á n y i Vénus megjelenésének 300. évfordulójára = Alföld, 1964., 15. évf, 5. sz., 4 5 8 - 4 6 0 . 96. Holló L á s z l ó k i á l l í t á s a a K o s s u t h E g y e t e m e n = Alföld, 1964., 15. évf, 6. sz., 5 6 8 - 5 6 9 . 97. E s s a i s de p é r i o d i s a t i o n d a n s l ' h i s t o i r e l i t t é r a i r e h o n g r o i s e ( R o m á n és o r o s z n y e l v ű k i v o n a t t a l ) = A n a l e l e Stiintifice 342

98. 99. 100.

101.

102.

103. 104.

106.

107.

108.

ale U n i v e r s i t a t i i „Al. I. C u z a " d i n J a s i . 3 . s e c , 10. t o m . , 1. f a s c , 3 5 - 4 1 . ( K l n y . is), J a s i , 1964., 3 5 - 4 1 . K i m a r a d t - e A r a n y J á n o s ? = E l e t és I r o d a l o m , 1964., 8. évf., 13. sz., 3. E g y filológiai s z e m i n á r i u m t a n u l s á g a i = F e l s ő o k t a t á s i S z e m l e , 1964., 1 3 . évf, 10. sz., 6 0 1 - 6 0 7 . Megjegyzések Herepei J á n o s n a k Apáczai Ismeretlen mű­ v e i r ő l szóló k ö z l e m é n y é h e z = I t K , 1964., 6 8 . évf., 4. sz., 483. P r o b l é m e s de style du b a r o q u e littéraire hongrois = L i t t é r a t u r e h o n g r o i s e — l i t t é r a t u r e e u r o p é e n n e , B p . Aka­ d é m i a i K., 1964., 1 5 5 - 1 6 8 . (Klny. is). H o r v á t h J á n o s : Régi m a g y a r i r o d a l o m . E l ő a d á s i k o m p e n ­ d i u m . K ö z z é t e s z i : B á n I m r e [Az e l ő a d á s o k v á z l a t á n a k k i ­ a d á s a . ] = S t u d i a L i t t e r a r i a , 1964., 2. t o m . , 1 6 - 2 8 . (Klny. is). L o s o n t z i I s t v á n P o é t i k á j a és a k é s e i m a g y a r b a r o k k k ö l t é ­ szet = S t u d i a L i t t e r a r i a , 1964., 2. t o m . , 2 9 - 4 2 . (Klny. is). D a n t e és a j o a c h i m i z m u s = A Dante a középkor és a renaissance között c. e m l é k k ö n y v b e n , s z e r k . K a r d o s Ti­ b o r , B p . , 1 9 6 5 . , 2 0 2 - 2 2 9 . (Klny. i s ) . 0 5 . D a n t e A l i g h i e r i ( 1 2 6 5 - 1 3 2 1 ) = I r o d a l m i és Nyelvi K ö z l e m é n y e k , 1965., 2 1 . évf., 2. sz., 3 - 2 5 . (Klny. is). N é v n é l k ü l i c i k k e k a M a g y a r I r o d a l m i L e x i k o n 2. k ö t e t é ­ b e n , B p . , 1 9 6 5 . ( M a n k ó c z i I s t v á n viselt d o l g a i 1 8 3 - 1 8 4 . , M a r t o n f a l v i T ó t h György 197., M e d g y e s i P á l 2 0 6 . , M i k o l a i H e g e d ű s J á n o s 236., M i l o t a i N y i l a s I s t v á n 250., O t r o k o c s i F ó r i s F e r e n c 410., P á p a i P á r i z F e r e n c 4 3 5 - 4 3 6 . , P o n c i á n u s históriája 515., postilla 518., Ráskai G á s p á r 566-567.). N é v n é l k ü l i c i k k e k a M a g y a r I r o d a l m i L e x i k o n 3. k ö t e t é ­ b e n , B p . , 1 9 6 5 . ( S a l a m o n és M a r k a l f 2 3 . , S z e n d r ő i N é v t e ­ l e n 197., s z é p h i s t ó r i a 2 1 5 - 2 1 6 . , S z e p s i C s o m b o r M á r t o n 2 2 1 . , T i n ó d i S e b e s t y é n 3 5 8 - 3 6 0 . , T o f a e u s M i h á l y 3 6 3 . , Tol­ d i - m o n d a 364., T o l n a i D a l i J á n o s 3 7 4 - 3 7 5 . ) . L ' a d a p t a t i o n e t 1'originalité d a n s la l i t t é r a t u r e h o n g r o i s e a v a n t 1800 = Actes d u I V C o n g r é s d e l'Association I n t e r ­ n a t i o n a l e d e L i t t é r a t u r e C o m p a r é e , F r i b o u r g , 1964. T h e H a g u e — P a r i s , 1966., M o u t o n , 1 3 2 7 - 1 3 3 1 . (Klny. is). e

343

109. A m i s z ü k s é g e s [Válasz Z S U G Á N I s t v á n n a k „ M e n n y i t é r egy b ö l c s é s z d i p l o m a ? " S z u b j e k t í v m e g j e g y z é s e k a t a n á r ­ k é p z é s r ő l c. cikkére.] = E l e t és I r o d a l o m , 1966., 10. évf., 29. sz., 5. 110. M é g n é h á n y szó F ö l d i J á n o s r ó l = H a j d ú - B i h a r i N a p l ó , 1966. j a n . 12., 5. 1 1 1 . H i b á s v á l t o z a t a le i g e k ö t ő h a s z n á l a t á b a n = H a j d ú - B i h a r i N a p l ó , 1966. szept. 1 1 . , 6. 112. Megjegyzések a „ M a g y a r I r o d a l o m T ö r t é n e t e " c. k é z i k ö n y v XVIII. s z á z a d i fejezeteihez = I t K , 1966., 70. évf., 1-2. sz., 175-179. 113. A s z i g e t v á r i h ő s e m l é k e z e t e (Zrínyi M i k l ó s s z e r e p é r ő l az i r o d a l o m b a n . ) = N a g y v i l á g , 1966., 1 1 . évf., 12. sz., 1 8 6 6 1868. 114. D a n t e s í r v e r s é n e k m a g y a r f o r d í t á s a i = S t u d i a L i t t e r a r i a , 1966., t o m . IV., 1 1 7 - 1 2 8 . 115. M a g y a r I r o d a l m i L e x i k o n = V a l ó s á g , 1966., 9. évf., 5. sz., 86-94. 116. H e l t a i G á s p á r e m l é k e z e t e (A S z á z f a b u l a n e g y e d i k s z á z a ­ dos évfordulója) = Alföld, 1967., 18. évf., 1. sz., 7 1 - 7 2 117. Az e g y e t e m i e l ő a d á s o k és s z e m i n á r i u m o k t e r v e z é s e a m a ­ g y a r i r o d a l m i o k t a t á s b a n = F e l s ő o k t a t á s i S z e m l e , 1967., 16. évf., 5. sz., 2 7 4 - 2 8 3 . 118. A F a u s t felújítása a C s o k o n a i S z í n h á z b a n = H a j d ú - B i h a r i N a p l ó , 1967. dec. 6., 5. 119. II d r a m m a p a s t o r a l e i t a l i a n o e la „Bella c o m m e d i a u n g h e r e s e " di B á l i n t B a l a s s i = I t á l i a ed U n g h e r i a . Dieci secoli di r a p p o r t i l e t t e r a r i , a c u r a di M. H o r á n y i e T. Kla­ niczay, B p . , 1967., 1 4 7 - 1 5 6 . (Klny. is). 120. E g y új m a g y a r D a n t e - k o m m e n t á r k í v á n a l m a i = T i s z a t á j , 1967., 2 1 . évf, 5. sz., 4 7 5 - 4 7 7 . 1 2 1 . C s o k o n a i s í r e m l é k é n e k s o r s a = Alföld, 1968., 19. évf., 1 1 . sz., 9 5 - 9 6 . 122. A m a g y a r o r s z á g i f e l s ő o k t a t á s a X V I - X V I I . s z á z a d b a n = F e l s ő o k t a t á s i S z e m l e , 1968., 17. évf., 5. sz., 2 7 5 - 2 8 3 . 123. Szepsi Csombor M á r t o n Összes művei = Hajdú-Bihari N a p l ó , 1 9 6 8 . a u g . 20., 4.

344

124. G e r é z d i R á b á n ( 1 9 1 4 - 1 9 6 8 ) = I t K , 1 9 6 8 . , 72. évf., 1. sz., 119. 125. T r á g á r s á g é s i r o d a l o m . H o z z á s z ó l á s az 1 9 6 8 . évf., 1. szá­ m á b a n m e g i n d í t o t t v i t á h o z = N a g y v i l á g , 1968., 13. évf., 3. sz., 4 4 2 - 4 4 3 . 126. I s m e r e t l e n a d a t o k O t r o k o c s i F ó r i s F e r e n c é l e t é h e z = A c t a H i s t ó r i á é L i t t e r a r u m H u n g a r i c a r u m , Szeged, 1969., 1 1 1 113 (Klny. is). 127. D e s i d e r i u s E r a s m u s R o t e r o d a m u s 1 4 6 9 - 1 5 3 6 = Alföld, 1969., 2 0 . évf, 1 1 . sz., 9 0 - 9 3 . 128. B o r n e m i s z a P é t e r E l e k t r á j a K o l l á r Á d á m k ö n y v t á r á b a n = K ö n y v és K ö n y v t á r ( D e b r e c e n ) , 1969., VII/2. k ö t e t , 7 5 - 7 7 . (Klny. is). 129. L e v é l a t i s z a f ü r e d i g i m n á z i u m b a = E g y e t e m i E l e t , 1970. o k t . 2 7 . , 3. 130. A m a g y a r m a n i e r i s t a i r o d a l o m = ItK, 1970., 74. évf, 4. sz., 4 5 1 - 4 6 5 . (Klny. is). 1 3 1 . K á r o l y i P é t e r p o é t i k á j a = I t K , 1970., 74. évf., 5 - 6 . sz., 5 6 0 - 5 6 5 . (Klny. is). 132. S z e p s i C s o m b o r M á r t o n szikszói e m l é k t á b l á j a e l ő t t = T i s z a t á j , 1970., 24. évf., 2. sz., 1 6 3 - 1 6 4 . 133. B a r o k k = V i l á g i r o d a l m i L e x i k o n , 1. k ö t e t , Bp., 1970., A k a ­ d é m i a i K., 7 1 2 - 7 1 5 . 134. K a r d o s P á l ( 1 9 0 0 - 1 9 7 1 ) = Alföld, 1 9 7 1 . , 2 2 . évf., 8. sz., 83-85. 135. D a n t e - k i á l l í t á s a K o s s u t h Lajos T u d o m á n y e g y e t e m e n = H a j d ú - B i h a r i N a p l ó , 1 9 7 1 . , 2 8 . évf., 2 3 2 . sz. (okt. 2.), 5. 136. E l n ö k i z á r ó s z ó az M T A I r o d a l o m t u d o m á n y i I n t é z e t é n e k R e n e s z á n s z - k u t a t ó c s o p o r t j a s o p r o n i „ L a c k n e r Kristófü l é s s z a k " - á n ( 1 9 7 1 . m á j u s 6-8.) T é m a : A k ö z é p - e u r ó p a i h u m a n i z m u s k é r d é s e i = H e l i k o n , 1 9 7 1 . , 17. évf., 3 - 4 . sz., 468-469. 137. A m a g y a r b a r o k k p r ó z a v á l t o z a t a i = I r o d a l o m t ö r t é n e t , 1 9 7 1 . , 5 3 . , 3 . évf, 3. sz., 4 7 3 - 5 0 0 . 138. T u d ó s o k , g y ű j t ő k — í r ó k , k ö l t ő k ( G r a f i k a i k i á l l í t á s m e g ­ nyitója a D é r i M ú z e u m b a n 1 9 7 1 . m á r c . 7.) = M ú z e u m i Ku­ r í r , 1 9 7 1 . , 7. sz., 2 1 - 2 2 .

345

139. U n r é c i t versifié s u r G h i s m o n d a e t G u i s c a r d o e t ses t r a c e s d a n s le folklóré h o n g r o i s = M ű v e l t s é g és H a g y o m á n y (Deb­ r e c e n ) , 1 9 7 1 . , X I I I - X I V . , 3 9 5 - 4 0 2 . (Klny. is). 140. D a n t e Ulyxese = S t u d i a L i t t e r a r i a , 1 9 7 1 . , t o m . IX., 2 7 - 3 7 . (Klny. is). Ism.: L Ő R I N C Z Y H u b a . = ItK, 1973., 77. évf., 4. sz., 4 8 1 - 4 8 2 . 1 4 1 . J a n u s P a n n o n i u s et la t r a d i t i o n l i t t é r a i r e h o n g r o i s e = A c t a L i t t e r a r i a A c a d e m i a e S c i e n t i a r u m H u n g a r i c a e , 1972., 14. t o m . , 3 - 4 . f a s c , 3 0 9 - 3 2 9 . (Klny. is). 142. G u l y á s P á l i s m e r e t l e n v e r s e = Alföld, 1972., 2 3 . évf, 2. sz., 87-88. 143. J a n u s P a n n o n i u s ( 1 4 3 4 - 1 4 7 2 ) = Alföld, 1972., 2 3 . évf., 5. sz., 3 - 8 . 144. F e j e z e t J a n u s P a n n o n i u s m a g y a r u t ó é l e t é b ő l = J e l e n k o r , 1972., 15. évf, 4. sz., 3 5 3 - 3 5 7 . 145. R ö v i d j e g y z e t J a n u s P a n n o n i u s v á r a d i b ú c s ú é n e k é r ő l = K o r t á r s , 1972., 16. évf., 5. sz., 8 3 1 - 8 3 2 . 146. Z á r ó s z ó az 1 9 7 1 . d e c e m b e r 8-án H a j d ú n á n á s o n t a r t o t t B a r c s a J á n o s - e m l é k ü n n e p é l y e n = M ú z e u m i K u r í r , 1972., 8. sz., 4 2 - 4 3 . 147. Ü n n e p i k i a d v á n y o k C s o k o n a i r ó l . C s o k o n a i k o s z o r ú j a . F ő ­ h a d n a g y F a z e k a s ú r h o z . = Alföld, 1 9 7 3 . , 2 4 . évf., 1 1 . sz., 205-208. 148. L e v e l e k az a l m a m a t e r h e z . F é l é v s z á z a d t á v l a t á b ó l . . . = Az e g r i Dobó I s t v á n G i m n á z i u m és E r d é s z e t i S z a k k ö z é p i s k o ­ la É v k ö n y v e az 1 9 7 2 - 7 3 . iskolai évről. E g e r , 1973., 5 4 - 5 5 . (Az iskola f e l k é r é s é r e í r t e m l é k e z é s . ) 149. K a r d o s T i b o r ( 1 9 0 8 - 1 9 7 3 ) . = I t K , 1 9 7 3 . , 77. évf., 6. sz., 778-779. 150. II p e t r a r c h i s m o di B á l i n t B a l a s s i e le s u e fonti v e n e z i a n e e p a d o v a n e = V e n e z i a ed U n g h e r i a n e l R i n a s c i m e n t o , a c u r a di V. B r a n c a , F i r e n z e , O l s c h k i , 1973., 2 6 1 - 2 7 4 . (Klny. is). 118. C s o k o n a i és D e b r e c e n = Alföld, 1974., 2 5 . évf, 1. sz., 1 5 - 2 0 . 152. L a R e n a i s s a n c e t a r d i v e e n H o n g r i e e t l ' A n t i q u i t é = A c t a Classica Univ. Scient. Debrecen 1974/1975., X-XI. tom., 193-202.

346

153. S z a u d e r J ó z s e f ( 1 9 1 7 - 1 9 7 5 ) = Alföld, 1975., 26. évf, 1 1 . sz., 75-76. 154. Az i m i t a t i o m i n t a r e n e s z á n s z a r i s z t o t e l i z m u s e s z t é t i k a i k a t e g ó r i á j a = Filológiai K ö z l ö n y , 1 9 7 5 . , 2 1 . évf., 4. sz., 374-386. 155. J a n u s P a n n o n i u s és a m a g y a r i r o d a l m i h a g y o m á n y = J a ­ n u s P a n n o n i u s . T a n u l m á n y o k . Szerk.: K a r d o s T i b o r és V. K o v á c s S á n d o r , B p . , 1975., A k a d é m i a i K , 4 9 1 - 5 0 8 . 156. J u h á s z G é z a - e m l é k k ö n y v = J u h á s z G é z a - E m l é k k ö n y v , Debrecen, 1975., 5-7. 157. H í r a d á s A p á c z a i C s e r e J á n o s d o k t o r i é r t e k e z é s é r ő l = T i s z a t á j , 1975., 29. évf., 6. sz., 5 5 - 5 6 . 158. V ö r ö s m a r t y M i h á l y e m l é k e z e t e = Alföld, 1976., 2 7 . évf., 2. sz., 5 1 - 5 6 . (ebből r é s z l e t : L á t ó h a t á r , 1976. á p r i l i s , 197-200). 159. Les v a r i a n t e s s t y l i s t i q u e s d e la p r o s e b a r o q u e h o n g r o i s e = B a r o q u e ( M o n t a u b a n , F r a n c é ) , s o u s la dir. d e T. K l a n i c z a y e t I. V a r g a , 1976., c a h . 8., 5 7 - 6 2 (Klny. is). 160. N é h á n y g o n d o l a t az i m i t a t i o e l m é l e t é r ő l = J a u s z B é l a E m ­ l é k k ö n y v , D e b r e c e n , 1976., 7 9 - 9 4 . 1 6 1 . S z a t h m á r y K i r á l y Á d á m , II. R á k ó c z i F e r e n c k r ó n i k á s a p ­ ródja = N a p j a i n k , 1976., 15. évf, 1 1 . sz., 8. 162. K o r a i felvilágosodás és n e m z e t i m ű v e l t s é g = S z á z a d o k , 1976., 110. évf., 6. sz., 1 0 5 2 - 1 0 6 9 . 163. A XVII. s z á z a d i m a g y a r p u r i t a n i z m u s i r o d a l o m - és m ű v e ­ l ő d é s p o l i t i k a i j e l e n t ő s é g e = T h e o l ó g i a i S z e m l e , 1976., 19. évf., 5 - 6 . sz., 1 7 5 - 1 7 8 . 164. A d y és a r é g i m a g y a r s á g = Alföld, 1977., 2 8 . évf., 1 1 . sz., 22-31. 165. Az o k t a t ó - n e v e l ő m u n k a : a l k o t á s ( H o z z á s z ó l á s a M a g y a r P e d a g ó g i a i T á r s a s á g n a k „A k o r s z e r ű i s k o l a és a p e d a g ó ­ g u s h i v a t á s " c í m m e l r e n d e z e t t ü l é s é n ) , D e b r e c e n , 1977. a u g . 2 9 - 3 0 . = K ö z n e v e l é s , 1977., 3 3 . évf., 30. sz., 4. 166. Die l i t e r a t u r - u n d k u l t u r g e s c h i c h t l i c h e B e d e u t u n g d e s u n g a r i s c h e n P u r i t a n i s m u s d e s 17. J a h r h u n d e r t s = Rebellion o d e r R e l i g i o n ? Die V o r t r á g e d e s i n t e r n a t i o n a l e n k i r c h e n h i s t o r i s c h e n K o l l o q u i u m s , D e b r e c e n , 12., 2., 1976., Ref. Z s i n a t i I r o d a S a j t ó o s z t á l y a , Bp., 1977., 7 5 - 8 8 . 347

167. E g y r í m é l e t r a j z a = Á r k á d i a . A n t o l ó g i a a D é r i M ú z e u m B a r á t i K ö r e f e n n á l l á s á n a k 50. é v f o r d u l ó j á r a , D e b r e c e n , 1978., 1 3 7 - 1 4 2 . 168. Régi m a g y a r i r o d a l m i k u t a t á s o k (Száz éve s z ü l e t e t t H o r ­ váth János) Részlet a Magyar Tudományos Akadémián e l h a n g z o t t e l ő a d á s b ó l = E g y e t e m i L a p o k ( E L T E ) , 1978., 1 0 - 1 1 . sz., 14. U . a . = L á t ó h a t á r , 1978., 2 8 . évf., 9. sz., 187-190. 169. L e R o l a n d f u r i e u x d e l ' A r i o s t e , m o d e l e d u s t y l e d e la R e ­ n a i s s a n c e = L i t t é r a t u r e d e la R e n a i s s a n c e a la l u m i e r e des r e c h e r c h e s s o v i é t i q u e s e t h o n g r o i s e s , s o u s la d i r . d e N . I . B a l a c h o v , T. K l a n i c z a y , A. D. M i k h a i l o v , Bp., 1978., A k a d . K , 251-266. 170. S z e n e i M o l n á r A l b e r t , a költő = S z e n e i M o l n á r A l b e r t és a m a g y a r k é s ő - r e n e s z á n s z , Szeged, 1 9 7 8 . , 1 3 7 - 1 5 3 . (Klny. is). 1 7 1 . A j e z s u i t a á l l a m e l m é l e t = V i l á g o s s á g , 1978., 19. évf., 10. sz., 6 0 0 - 6 0 5 . 172. B a r s L á s z l ó f e s t ő m ű v é s z r ő l = H a j d ú - B i h a r i N a p l ó , 1979., febr. 18., 10. 173. Egy h á r o m s z á z éves k a l e n d á r i u m i vers = Hajdú-Bihari N a p l ó , 1979., dec. 24., 1 1 . 174. F r a n c e s c a d a R i m i n i . A P o k o l V. é n e k é n e k m a g y a r á z a t a = K o r t á r s , 1979., 2 3 . évf., 6. sz., 9 4 1 - 9 5 5 . 175. A b a r o k k s z í n e l v á l t o z á s a i = A M T A I. Nyelv- és írod. T u d . O s z t á l y á n a k K ö z l e m é n y e i , 1979., 3 1 . k ö t . , 3 - 4 . sz., 351-359. 176. N y é k i V ö r ö s M á t y á s : A e t e r n i t a s . ö r ö k k é - v a l ó s á g . ( T a n u l ­ m á n y és v e r s e l e m z é s ) = A r é g i m a g y a r v e r s , s z e r k . K o m l o v s z k i T i b o r , Bp., 1979., 2 3 5 - 2 5 5 . 177. A d a l é k o k B a l a s s i - v e r s é r t e l m e z é s e k h e z = S t u d i a L i t t e r a ria, 1979., XVII. köt., 1 7 - 2 4 . 178. L ' a r i s t o t e l i s m o , f o n d a m e n t o dei p e n s i e r o filosofico n e l P e t a b a r o c c a = V e n e z i a e U n g h e r i a n e l c o n t e s t o dei B a r o c c o e u r o p e o , a c u r a di V. B r a n c a , F i r e n z e , 1979., O l s c h k i , 4 5 55. 179. M o r u s és E r a s m u s = Világosság, 1979., 20. évf., 7. sz., 3 9 3 397. 348

180. K o r a i felvilágosodás és n e m z e t i m ű v e l t s é g = E u r ó p a és a R á k ó c z i - s z a b a d s á g h a r c , s z e r k . B e n d a K á l m á n , B p . , 1980., A k a d é m i a i K., 2 2 5 - 2 4 3 . 1 8 1 . Az ö r ö m ó r á i . B í r ó Lajos a r c k é p k i á l l í t á s a = H a j d ú - B i h a r i N a p l ó , 1980., m á r c . 16., 10. 182. D e b r e c e n i d i á k k ö l t é s z e t a X V I I I - X I X . s z á z a d f o r d u l ó j á n . C s o k o n a i és D e b r e c e n = S z á z a d o k szelleme. T a n u l m á n y o k a m a g y a r i r o d a l o m és D e b r e c e n k a p c s o l a t á r ó l , D e b r e c e n , 1980., 4 3 - 5 7 . , 5 8 - 6 7 . 183. E g y k i a d a t l a n J ó z s e f A t t i l a - d o k u m e n t u m = Alföld, 1 9 8 1 . , 32. évf., 2. sz., 6 7 - 6 8 . 184. Ü d v ö z l e t és k i e g é s z í t é s ( R a b Z s u z s a k o r á b b i c i k k é h e z ) = É l e t és I r o d a l o m , 1 9 8 1 . , 2 5 . évf., 2 1 . sz., (máj. 23.), 2. 185. E g y k o r s z e r ű D a n t e - k é p k ö r v o n a l a i = S t u d i a L i t t e r a r i a , 1 9 8 1 . , t o m . XIX., 9 - 1 9 . 186. C s o k o n a i - k u l t u s z D e b r e c e n b e n = H a j d ú - B i h a r - M e g y e i M ú z e u m o k K ö z l e m é n y e i , D e b r e c e n , 1982., 40. sz., 2 5 - 3 2 . 187. D a n t e é l e t e és m ű v e i n e k i d ő r e n d j e = A M T A I. N y e l v - é s í r o d . T u d . O s z t á l y á n a k K ö z l e m é n y e i , 1982., 3 3 . köt., 1-4., 183-234. 188. J u l o w V i k t o r 1 9 1 9 - 1 9 8 2 = S t u d i a L i t t e r a r i a , 1982., t o m . XX., 5 - 9 . 189. P a n o r a m i c a d e l l a l e t t e r a t u r a u n g h e r e s e d a l 1686 a l 1772. = V e n e z i a , I t á l i a e U n g h e r i a fra A r c a d i a e I l l u m i n i s m o , a c u r a di B. Köpeczi e P . S á r k ö z y , Bp., 1982., A k a d é m i a i K., 275-282. 190. Az i s t e n i s z í n j á t é k s z e r k e z e t e = I t K , 1 9 8 3 . , 87. évf., 1-3. sz., 7 - 2 2 . 1 9 1 . M i k o r k e z d ő d ö t t a p á p a s á g a v i g n o n i fogsága? = É l e t és Iro­ d a l o m , 1984., XXVIII. évf., 4 6 . sz., nov. 16., 2. 192. B a b i t s M i h á l y n e v e = É l e t és I r o d a l o m , 1985., 2 9 . évf., 50. sz., 8. 1 9 3 . L i n e a m e n t i p e r u n ' i n t e r p r e t a z i o n e m o d e r n a di D a n t e = A c t a L i t t e r a r i a A c a d e m i a e S c i e n t i a r u m H u n g á r i á é , 1986., N r . 1-2., 2 9 - 3 8 . 194. S z á m a d á s o m D e b r e c e n n e l = Alföld, 1986., 37 évf, 12. sz., 71-74.

349

195. V á l a s z o k S z e r d a h e l y i I s t v á n k é r d é s e i r e = I r o d a l o m t ö r t é ­ n e t , 1986., 3. sz., 7 0 9 - 7 1 1 . 196. C s o k o n a i v i l á g i r o d a l m i t á v l a t a i = S t u d i a L i t t e r a r i a , 1986., t o m . XXIV., 7 - 4 8 . 197. A B á t h o r i a k a r é g i m a g y a r i r o d a l o m b a n = T a n u l m á n y o k N y í r b á t o r és a B á t h o r i c s a l á d t ö r t é n e t é h e z , s z e r k . D á m L á s z l ó , N y í r b á t o r , B á t h o r i M ú z e u m , 1986., 5 7 - 7 0 . (Fólia H i s t o r i c a E t h n o g r a p h i c a , I.).

V.

HOZZÁSZÓLÁSOK, VITÁK

198. K L A N I C Z A Y T i b o r : E r e d m é n y e k és f e l a d a t o k a r é g i m a ­ g y a r i r o d a l o m k u t a t á s á b a n = A M T A I. Oszt. K ö z l e m é n y e i , 1952., I I I . köt., 4 3 - 6 9 . B á n I m r e h o z z á s z ó l á s a : 9 3 . 199. M Á T R A I L á s z l ó : A m a g y a r felvilágosodás k u t a t á s á n a k n é h á n y filozófiai p r o b l é m á j a = A M T A II. O s z t . K ö z l e m é ­ nyei, 1954., IV. köt., 3 - 4 . sz., 5 7 - 7 1 . B á n I m r e h o z z á s z ó l á ­ sa: 70. 200. T O L N A I G á b o r : A r e a l i z m u s k é r d é s e i a régi m a g y a r iroda­ lomban = A realizmus kérdései a magyar irodalomban, Bp., 1956., A k a d é m i a i K., 1 5 - 1 5 1 . B á n I m r e h o z z á s z ó l á s a : 120-124. 201. V E G H Ferenc: Vita a magyar irodalmi barokk kérdéseiről. (A t é z i s e k e t ö s s z e á l l í t o t t a : B á n I m r e , K l a n i c z a y T i b o r és K o m l o v s z k i T i b o r ) = I r o d a l o m t ö r t é n e t , 1957., 4 5 . évf., 1. sz., 5 0 - 6 4 . 2 0 2 . N E M E S K Ü R T Y I s t v á n : Bornemisza Péter c. k a n d i d á t u s i d i s s z e r t á c i ó j á n a k vitája. A v i t á t összefoglalta: B á n I m r e = A M T A I. O s z t á l y á n a k K ö z l e m é n y e i , 1958., X I I . köt., 1-4. sz., 3 8 5 - 3 9 0 . 2 0 3 . A m a g y a r i r o d a l o m t ö r t é n e t e 1849-ig, s z e r k . : B ó k a L á s z l ó és P á n d i P á l , B p . , 1957. = É l e t és I r o d a l o m , 1958., 2. évf., 16. sz., 12. 2 0 4 . K O V Á C S S á n d o r I v á n : Szepsi C s o m b o r M á r t o n D a n t e - h a s o n l a t a = Filológiai K ö z l ö n y , 1959., 5. évf., 1 8 7 - 1 8 9 . B á n I m r e h o z z á s z ó l á s a : I t K , 1960., 64. évf., 1. sz., 6 7 - 6 8 . K o ­ v á c s S. I. v á l a s z a : u o . , 1960., 64. évf., 1. sz., 6 8 - 6 9 . 350

205. Hozzászólás a M T A Irodalomtörténeti Intézetének barokk vitájához. „Vita a m a g y a r b a r o k k i r o d a l o m k i a l a k u l á s á r ó l " = ItK, 1960., 64. évf., 5. sz., 626. 206. K L A N I C Z A Y Tibor: A n a c i o n a l i z m u s e l ő z m é n y e i a m a g y a r i r o d a l o m b a n . A M T A I r o d a l o m t ö r t é n e t i I n t é z e t é n e k vitája, 1960. á p r . 1 1 - 1 2 . = A M T A I. O s z t . K ö z l e m é n y e i , 1960., X V I / 1 - 4 . sz., 7 - 2 3 . , 2 3 - 4 8 . B Á N I m r e h o z z á s z ó l á s a : 2 8 - 3 0 . 207. M E R É N Y I O s z k á r : B e r z s e n y i D á n i e l é l e t e és m ű v e c. k a n ­ d i d á t u s i d i s s z e r t á c i ó j á n a k vitája. A v i t á t ö s s z e f o g l a l t a : B á n I m r e = A M T A I. O s z t á l y á n a k K ö z l e m é n y e i , 1962., XVIII. k ö t e t , 1-4. sz. 3 1 1 - 3 1 5 . 2 0 8 . M e g j e g y z é s e k a „ k é z i k ö n y v " X V I I I . s z á z a d i fejezeteihez. A M a g y a r I r o d a l o m t ö r t é n e t i T á r s a s á g v i t á j a „A m a g y a r i r o d a l o m t ö r t é n e t e " c. k é z i k ö n y v első k é t k ö t e t é r ő l = I t K , 1966., 70. évf, 1-2. sz. B á n I m r e h o z z á s z ó l á s a : 1 7 5 - 1 7 9 . 209. V i t a „A m a g y a r i r o d a l o m t ö r t é n e t é " - n e k periodizációs elve­ iről [ K E N Y E R E S Z o l t á n t a n u l m á n y a ] = I r o d a l o m t ö r t é n e t , 1969., 5 1 . , (I.) évf, 2. sz., 3 4 7 - 3 9 3 . B á n I m r e h o z z á s z ó l á s a : 356-362.

VI.

KÖNYVISMERTETÉSEK

2 1 0 . D E Z S É R I B A C H Ó L á s z l ó : G y ö n g y ö s v á r o s R á k ó c z i idejé­ b e n = H e v e s m e g y e i L a p o k , 1938., 47. évf., m á j . 1., 18. sz. 2-3. 211. D E Z S É R I BACHÓ László: A gyöngyösi Alapítványi Kór­ h á z t ö r t é n e t e = H e v e s m e g y e i L a p o k , 1938., 4 7 . évf., j ú n . 26., 2 3 . sz., 3. 212. A h i t v a l l ó t ö r t é n e t í r á s . M Á L Y U S Z E l e m é r k ö n y v e a T ü r e l ­ m i r e n d e l e t r ő l = R e f o r m á t u s J ö v ő , 1940., 1. évf., nov. 16., 35. sz., 1-2. 2 1 3 . D E Z S É R I B A C H Ó László: G y ö n g y ö s v á r o s a t ö r ö k hódolt­ s á g idején = H e v e s v á r m e g y e , 1942., 4. évf., j a n . 7., 1. sz., 2. 214. B E N D A K á l m á n : Bocskai István 1557-1606 = Egyháztör­ t é n e t , 1943., 1. évf., 3 . füzet., 3 0 0 - 3 0 1 . 2 1 5 . M Á L Y U S Z E l e m é r : A m a g y a r t ö r t é n e t t u d o m á n y = Egy­ h á z t ö r t é n e t , 1943., 1. évf., 3. füzet, 2 9 6 - 2 9 7 . 351

216. CSAPODI Csaba: Eszterházy Miklós nádor 1583-1645 = E g y h á z t ö r t é n e t , 1943., 1. évf., 4. füzet, 4 5 1 - 4 5 2 . 217. K Ó S A J á n o s : II. Rákóczi György = E g y h á z t ö r t é n e t , 1943., 1. évf., 4. füzet, 4 5 3 - 4 5 4 . 218. DEZSÉRI BACHÓ László: Gyöngyös város t ö r t é n e t e 1526-ig = H e v e s v á r m e g y e , 1943. szept. 29., 69. sz., 2. 219. C S O R B A Z o l t á n : Miskolc és B o r s o d az i r o d a l o m b a n = Egy­ h á z t ö r t é n e t , 1944., 2. évf., 1-2. füzet, 2 0 5 - 2 0 8 . 2 2 0 . K E R E K E S G y ö r g y : B e t h l e n G á b o r fejedelem K a s s á n 1 6 1 9 - 1 6 2 9 = E g y h á z t ö r t é n e t , 1944., 2.évf., 3 - 4 . füzet, 370-372. 2 2 1 . L a c o u r d e L o u i s XV. J o u r n a l d e v o y a g e d u c o m t e J o s e p h Teleki, publié par Gábriel TOLNAI = Egyháztörténet, 1945., 3 . évf., 1-4. füzet, 1 3 2 - 1 3 4 . 2 2 2 . CZAKÓ J e n ő : A j a n z e n i z m u s . E g y h á z t ö r t é n e t i t a n u l m á n y = E g y h á z t ö r t é n e t , 1945., 3. évf., 1-4 füzet, 1 3 9 - 1 4 1 . 2 2 3 . K I R Á L Y I s t v á n : M i k s z á t h K á l m á n = É p í t ü n k , 1 9 5 3 . , 4. évf., 1-2. sz. 9 8 - 1 0 0 . 2 2 4 . A r a n y J á n o s új írói a r c k é p e . A r a n y J á n o s V á l o g a t o t t m ű ­ vei, I. k ö t e t = É p í t ü n k , 1953., 4. évf., 3. sz., 8 1 - 8 3 . 225. M a g y a r irodalmi szöveggyűjtemény, II/l., Szöveggyűjte­ m é n y a felvilágosodás és a r e f o r m k o r s z a k i r o d a l m á b ó l = F e l s ő o k t a t á s i S z e m l e , 1954., 3 . évf., 1 1 . sz., 5 2 4 - 5 2 8 . 226. M i k s z á t h K á l m á n : A fekete város = Irodalomtörténet, 1954., 4 2 . évf, 2. sz., 2 2 6 - 2 3 0 . 2 2 7 . M A K K A I László: A m a g y a r p u r i t á n u s o k h a r c a a feudaliz­ m u s e l l e n = I r o d a l o m t ö r t é n e t , 1954., 4. sz., 4 2 . évf., 5 1 3 518. 2 2 8 . K L A N I C Z A Y Tibor: Z r í n y i M i k l ó s = ItK, 1954., 58. évf, 3. sz., 3 5 3 2 - 3 5 9 . 229. C U R T I U S , E r n s t Róbert: Europáische L i t e r a t u r u n d latein i s c h e s M i t t e l a l t e r = ItK, 1954., 58. évf., 4. sz., 4 4 2 - 4 5 2 . 230. T Ó T H E n d r e : A f o r r á s dala. V e r s e k = Alföld, 1955., 6. évf, 5. sz., 8 6 - 8 8 . 2 3 1 . F a z e k a s M i h á l y Ö s s z e s m ű v e i = Alföld, 1955., 6. évf., 5. sz., 96-98. 2 3 2 . R e t o r i c a e b a r o c c o = Filológiai K ö z l ö n y , 1956., 2. évf., 498-508. 352

2 3 3 . R i m a y J á n o s Ö s s z e s m ű v e i = I r o d a l o m t ö r t é n e t , 1956., 44. évf., 2. sz., 2 3 5 - 2 4 0 . 234. KARDOS Tibor: A h u m a n i z m u s kora Magyarországon = Acta Litteraria Academiae Scientiarum Hungaricae, 1957., I. t o m . , 2 7 1 - 2 7 6 . 235. KLANICZAY Tibor: Zrínyi Miklós = Acta Litteraria A c a d e m i a e S c i e n t i a r u m H u n g a r i c a e , 1957., I. t o m . , 2 7 6 279. 2 3 6 . B e t h l e n M i k l ó s ö n é l e t í r á s a = I r o d a l o m t ö r t é n e t , 1957., 4 5 . évf., 2. sz., 2 3 3 - 2 3 8 . 2 3 7 . Régi m a g y a r v e r s e s k ö n y v e k ( V a r g a I m r e : S z á d e c z k y M i s c e l l á n i a , B u s a M a r g i t : A T h ö k ö l y - k ó d e x és k u r u c k o r i v e r s e i , K ó c z i á n y L á s z l ó : Őszi h a r m a t u t á n . S z e m e l v é n y e k k é t i s m e r e t l e n XVII. s z á z a d b e l i é n e k e s k ö n y v b ő l ) = E g y ­ h á z t ö r t é n e t , 1958., 4. évf., Új folyam 1., 1. füzet, 8 2 - 8 6 . 2 3 8 . Zrínyi Miklós h a d t u d o m á n y i m u n k á i = ItK, 1958., 62. évf., 2 - 3 . sz., 3 9 7 . 239. Apáczai Csere J á n o s Válogatott pedagógiai művei = ItK, 1958., 62. évf., 2 - 3 . sz., 3 9 7 - 3 9 8 . , v a l a m i n t A c t a H i s t o r i c a , 1958., 5. t o m . , 4 3 1 - 4 3 2 . 240. T O L N A I G á b o r : V á z l a t o k és t a n u l m á n y o k = I r o d a l o m t ö r ­ t é n e t , 1958., 4 6 . évf., 1. sz., 1 6 3 - 1 6 5 . 2 4 1 . B O R Z S Á K I s t v á n : B u d a i É z s a i á s és k l a s s z i k a - f i l o l ó g i á n k k e z d e t e i = S z á z a d o k , 1958., 9 3 . évf., 1-4. sz., 4 0 2 - 4 0 4 . 2 4 2 . Régi M a g y a r K ö l t ő k T á r a , XVII. s z á z a d , I. k ö t e t = I t K , 1960., 64. évf, 2. sz., 2 5 0 - 2 5 5 . 2 4 3 . K e m é n y J á n o s ö n é l e t í r á s a és v á l o g a t o t t levelei = I t K , 1 9 6 1 . , 6 5 . évf, 1. sz., 1 0 1 - 1 0 2 . 244. Régi M a g y a r D r á m a i E m l é k e k , I—II. = A M T A I. O s z t á l y á ­ n a k K ö z l e m é n y e i , 1 9 6 1 . , 17. k ö t e t , 1-4. sz., 3 6 1 - 3 6 9 . 2 4 5 . Régi M a g y a r K ö l t ő k t á r a , XVII. század, III. k ö t e t = A M T A I. O s z t á l y á n a k K ö z l e m é n y e i , 1 9 6 1 . , 18. k ö t e t , 1-4. sz. 3 6 1 369. 246. V I T T O R I N I , D o m e n i c o : T h e age of D a n t e . A concise h i s t o r y of I t a l i a n c u l t u r e i n t h e y e a r s of t h e E a r l y R e n a i s s a n c e = H e l i k o n , 1962., 8. évf., 3. füz., 4 4 5 . 2 4 7 . T U R Ó C Z I - T R O S T L E R József: M a g y a r i r o d a l o m — világ­ i r o d a l o m , I—II. k ö t e t = ItK, 1962., 66. évf., 5. sz., 6 5 8 - 6 6 2 . 353

2 4 8 . C S A N D A S á n d o r : A t ö r ö k e l l e n e s és k u r u c h a r c o k költésze­ t é n e k m a g y a r - s z l o v á k k a p c s o l a t a i = Slavica, 1962., 2. k ö t . 296-297. 2 4 9 . T U R Ó C Z I - T R O S T L E R József: U n g a r i s c h e L i t e r a t u r Weltliteratur = Acta Litteraria Academiae Scientiarum H u n g á r i á é , 1963., 6. t o m . , 1 8 3 - 1 8 9 . 2 5 0 . R á d a y P á l i r a t a i , I - I I . k ö t e t = I t K , 1 9 6 3 . , 67. évf., 2. sz., 238-240. 251. S I N K O Ervin: Magyar irodalom. T a n u l m á n y o k = ItK, 1963., 67. évf, 5. sz., 6 2 7 - 6 2 9 . 252. PRAZAK, Richárd: M a d a r s k á reformovaná intelligence v C e s k é m o b o r e n i . (Les i n t e l l e c t u e l s r é f o r m é s h o n g r o i s d a n s le r e n o u v e a u n a t i o n a l t c h é q u e ) B r u n e n s i s , F a c u l t a s P h i l . 8 3 . [Az i s m e r t e t é s francia nyelvű] = Slavica, 1963., 3. t o m . , 175-176. 2 5 3 . C i p r u s és obeliszk. S Z A U D E R J ó z s e f k ö n y v e = T i s z a t á j , 1963., 17. évf., 6. sz., 9. 254. S t u d i a L i t t e r a r i a = Alföld, 1964., 15. évf., 3. sz., 2 8 0 - 2 8 2 . 2 5 5 . Régi m a g y a r filozófusok. X V - X V I I . s z á z a d = M K s z , 1964., 80. évf., 1. sz., 9 5 - 9 6 . 256. Régi M a g y a r K ö l t ő k T á r a . XVII. század, II. k ö t e t = A M T A I. O s z t á l y á n a k K ö z l e m é n y e i , 1964., 2 1 . k ö t . , 1-4. sz. 386-391. 257. N E M E S K Ü R T Y István: A magyar széppróza születése = Alföld, 1965., 16. évf., 1. sz., 8 5 - 8 8 . 2 5 8 . A N e w E n g l i s h B i b l i o g r a p h y of H u n g á r i á n L i t e r a t u r e = H u n g á r i á n S t u d i e s i n E n g l i s h , 1965., II., 1 2 7 - 1 3 1 . ( Angol Filológiai T a n u l m á n y o k II., D e b r e c e n , K L T E ) . 259. K O P E C Z I Béla: L a g u e r r e d ' i n d é p e n d a n c e d e R á k ó c z i et la F r a n c é = A c t a L i t t e r a r i a Acad. S c i e n t i a r u m H u n g á r i á é , 1966., 8. t o m . , 3 - 4 . füzet, 4 9 8 - 5 0 0 . 260. H i s t o i r e d e la l i t t é r a t u r e h o n g r o i s e . T o m . I. = B i b l i o t h é q u e d ' H u m a n i s m e e t R e n a i s s a n c e , 1966., 2 8 . t., 1 6 9 - 1 7 0 . 261. M O N A Ilona: Adatok a középkori m a g y a r irodalom és a magyar népdalszövegek kölcsönhatásához. Beitráge zur Wechselbeziehung zwischen der mittelalterlichen ungarischen Literatur u n d den ungarischen Volksliedtexte =

354

262.

263. 264. 265. 266. 267. 268. 269. 270. 271. 272. 273.

274.

275. 276. 277.

E t h n o g r a p h i a , 1 9 6 3 . , 1 8 1 - 1 8 9 = D e m o s , 1966., 7. J g . 1. Heft. 106. A t t i dei C o n g r e s s o I n t e r n a z i o n a l e di S t u d i D a n t e s c h i ( 2 0 - 2 7 . a p r i l e , 1965) = H e l i k o n , 1966., 12. évf., 3 . füzet, 365-367. M i k e s K e l e m e n Ö s s z e s M ű v e i , I. = H e l i k o n , 1967., 13. évf., 1. füz., 1 3 1 - 1 3 3 . K Ö P E C Z I B é l a : A R á k ó c z i - s z a b a d s á g h a r c és F r a n c i a o r ­ s z á g = ItK, 1967., 7 1 . évf, 1. sz., 8 8 - 9 0 . S z ö v e g g y ű j t e m é n y a r é g i m a g y a r i r o d a l o m b ó l , I—II. = ItK, 1967., 7 1 . évf, 4. sz., 4 8 2 - 4 8 6 . CSOMASZ T Ó T H K á l m á n : A h u m a n i s t a m e t r i k u s dalla­ m o k M a g y a r o r s z á g o n = ItK, 1968., 72. évf, 3. sz., 3 7 4 - 3 7 7 . T O L N A I G á b o r : T a n u l m á n y o k = I r o d a l o m t ö r t é n e t , 1970., 52., X. évf., Új folyam 2., 4. sz., 1 0 0 9 - 1 0 1 5 . D a n t e n e l m o n d ó . R a c c o l t a di s t u d i = H e l i k o n , 1 9 7 1 . , 17. évf., 1. füz., 6 9 - 7 2 . Régi M a g y a r K ö l t ő k T á r a . XVII. század. 4. k ö t e t : Az u n i t á ­ r i u s o k k ö l t é s z e t e = ItK, 1971., 7 5 . évf., 5. sz., 6 4 7 - 6 5 0 . M i k e s K e l e m e n összes m ű v e i , II—III. = H e l i k o n , 1972., 18. évf., 2. füz., 2 7 0 - 2 7 2 . KLANICZAY Tibor: A múlt nagy korszakai = Helikon, 1973., 19. évf, 4. sz., 6 0 7 - 6 0 8 . E u r ó p a i és m a g y a r h u m a n i s t á k . K A R D O S T i b o r : E l ő h u ­ m a n i z m u s = N a g y v i l á g , 1973., 18. évf., 1. sz., 1 4 5 - 1 4 7 . DAN Róbert: H u m a n i z m u s , reformáció, a n t i t r i n i t a r i z m u s és a h é b e r n y e l v M a g y a r o r s z á g o n = ItK, 1974., 78. évf., 4. sz., 5 0 8 - 5 1 1 . H o p p Lajos és M i k e s - k ö n y v e . 1. M i k e s és világa, B u k a r e s t , 1973.; 2. M i k e s K e l e m e n Összes M ű v e i , IV = ItK, 1976., 80. évf., 3 . sz., 4 0 2 - 4 0 7 . S C H E I B E R S á n d o r : F o l k l ó r és t á r g y t ö r t é n e t I - I I . = Filoló­ giai K ö z l ö n y , 1977., 2 3 . évf., 4. sz., 4 5 3 - 4 5 7 . J U H Á S Z Géza: C s o k o n a i - t a n u l m á n y o k = Alföld, 1978., 29. évf., 1 1 . sz., 7 6 - 7 8 . A M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a másfél é v s z á z a d a = Iro­ d a l o m t ö r t é n e t , 1 9 7 8 . , 60. évf., Új folyam 10., 2. sz., 539-544. 355

278. D U R K Ó Mátyás: Olvasás, megértés = Irodalomtörténet, 1978., 60. évf., Új folyam 10., 3 . sz., 8 0 4 - 8 0 7 . 2 7 9 . Régi M a g y a r K ö l t ő k T á r a , XVII. s z á z a d , 8. k ö t e t = I t K , 1978., 82. évf, 3. sz., 3 9 6 - 3 9 9 . 280. K Ö P E C Z I Béla: F ü g g e t l e n s é g és h a l a d á s = I r o d a l o m t ö r t é ­ n e t , 1979., 6 1 . évf., Új folyam 1 1 . , 2.sz., 4 5 5 - 4 6 2 . 2 8 1 . C S O M A S Z T Ó T H K á l m á n : M a r ó t h i G y ö r g y és a kollégiu­ m i z e n e = ItK, 1979., 8 3 . évf., 4. sz., 4 7 5 - 4 7 7 . 2 8 2 . K O V Á C S S á n d o r I v á n : J e l e n l é v ő m ú l t = V a l ó s á g , 1979., 22. évf., 4. sz., 1 0 0 - 1 0 2 . 2 8 3 . K E R E C S É N Y I Dezső v á l o g a t o t t í r á s a i = I r o d a l o m t ö r t é n e t , 1980., 62. évf., 3 . sz. Új folyam XII., 3. sz., 8 1 2 - 8 2 0 . 2 8 4 . K á l v i n i z m u s és t á r s a d a l o m s z e m l é l e t . M e g j e g y z é s e k K Ó ­ NYA I s t v á n k ö n y v é r ő l = Világosság, 1980., 2 1 . évf, 10. sz., 650-654. 2 8 5 . B U S A M a r g i t K a z i n c z y - b i b l i o g r á f i á j a = Alföld, 1982., 3 3 . évf., 4. sz., 9 6 - 9 7 . 2 8 6 . D Á N R ó b e r t : M a t t h i a s V e h e - G l i r i u s . Life a n d w o r k of a radical a n t i t r i n i t a r i a n with his collectedwritings = ItK, 1983., 82. évf, 6. sz., 6 9 4 - 6 9 9 . 287. T O L N A I G á b o r : F e j e d e l m i E r d é l y (16 t a n u l m á n y ) = I r o d a ­ l o m t ö r t é n e t , 1985., 67. évf, Új folyam 17., 2. sz., 5 0 5 - 5 1 2 . 2 8 8 . E g y e r d é l y i gróf a felvilágosult E u r ó p á b a n ( T e l e k i J ó z s e f u t a z á s a 1 7 5 9 - 1 7 6 1 ) = I r o d a l o m t ö r t é n e t , 1987/88., 69. évf., Új folyam 19., 4 1 7 - 4 2 2 .

VII. IRODALOM BÁN I M R É R Ő L 2 8 9 . Bán Imre = G U L Y Á S P á l : Magyar írók élete és munkái, Új s o r o z a t , II., Bp., 1940., 187. 2 9 0 . Bán Imre = M a g y a r I r o d a l m i L e x i k o n I. F ő s z e r k . : B E N E ­ D E K M a r c e l l , B p . , 1 9 6 3 . , A k a d é m i a i K., 9 8 . 2 9 1 . Az irodalom tudósa = É l e t ü n k (Az egri Dobó I s t v á n G i m n . d i á k ú j s á g j a ) , 1972. n o v . ( k é s ő b b u g y a n e z u o t t 1 9 8 0 . n o v . és a g i m n . é v k ö n y v é b e n 1990., 6 6 - 6 7 ) . 2 9 2 . B I T S K E Y I s t v á n , Bán Imre hetven éves = H e l i k o n , 1 9 7 5 . 2 1 . évf., 2.sz., 2 9 6 - 2 9 7 . 356

2 9 3 . K O V Á C S S á n d o r I v á n , A 70 éves Bán Imre köszöntése I t K . 1975., 79. évf., 4.sz., 5 3 8 - 5 3 9 . 2 9 4 . K L A N I C Z A Y T i b o r , Bán Imre köszöntése = Studia L i t t t e r a r i a , 1 9 7 5 . , t o m . XIII., 5 - 1 0 . 2 9 5 . C S . N A G Y Ibolya, Egy tudós arcképéhez. Beszélgetés Bán Imre professzorral = H a j d ú - B i h a r i N a p l ó , 1975. dec. 2. 296. S I M O N Z o l t á n , Bán Imre köszöntése és a Studia Litteraria = Alföld, 1976., 4.sz., 7 9 - 8 0 . 2 9 7 . M A G Y A R I I m r e , Portrévázlat Bán Imréről = Egyetemi E l e t ( D e b r e c e n ) , 1977. m á r c i u s . 2 9 8 . K O V Á C S S á n d o r I v á n , Arcképvázlat Bán Imréről = Alföld, 1977., 6. sz., 8 1 - 8 9 . 2 9 9 . J U L O W V i k t o r , Irodalomtudósaink fóruma. Beszélgetés Bán Imrével = J e l e n k o r , 1978., 4.sz., 3 6 3 - 3 6 8 . 3 0 0 . B A K Ó E n d r e , „Azzal foglalkozom, amit legjobban szere­ tek". Látogatás a 75 éves Bán Imrénél = H a j d ú - B i h a r i N a p ­ ló, 1980. dec. 7. 3 0 1 . J U L O W V i k t o r , Bán Imre köszöntése = Alföld, 1 9 8 1 . , 32. évf., 1. sz., 92. 302. P Á L M A I K á l m á n , A Toldy-emlékérem odaítélése = Iroda­ l o m t ö r t é n e t , 1982., 64. évf., 2. sz., 4 2 4 - 4 2 9 (Az I r o d a l o m ­ t ö r t é n e t i T á r s a s á g 1 9 8 1 . d e c e m b e r 10-én B á n I m r é n e k el­ sőként ítélte oda a Toldy-emlékérmet). 3 0 3 . Dr. Bán Imre (1905) = A gyöngyösi B e r z e N a g y J á n o s G i m ­ n á z i u m J u b i l e u m i E v k ö n y v e 1 6 3 4 - 1 9 8 4 . , G y ö n g y ö s , 1984. 304. T A R N Ó C M á r t o n , A tudós köszöntése = Alföld, 1 9 8 5 . , 12. sz., 3 9 - 4 1 . ( E z t k ö v e t ő e n B i t s k e y I s t v á n , G ö r ö m b e i A n d ­ r á s , T a a r F e r e n c és I m r e László b e s z é l g e t é s e B á n I m r é v e l ) = uo. 42-49. (TARNÓC írásának újraközlése tanulmány­ k ö t e t é b e n : Kettőstükör, B p . , 1988., 3 6 3 - 3 6 8 ) . 3 0 5 . T A R N A I A n d o r , Bán Imre köszöntése = Studia Litteraria, 1985., t o m . XXIII., 7 - 9 . ( E m l é k k ö t e t B á n I m r e 80. s z ü l e ­ tésnapjára). 306. Ü n n e p i ü l é s s z a k B Á N I m r e 80. s z ü l e t é s n a p j á n a k t i s z t e l e ­ t é r e , szerk.: K O V Á C S J ó z s e f László, Z s á m b é k , 1988., 35 p . (Főiskolai F ü z e t e k , Z s á m b é k 6. ). 307. D A N K Ó I m r e , Bán Imre professzor köszöntése = M ú z e u m i K u r í r , D e b r e c e n , 1986., 7. évf. 2.sz., 1 3 - 1 5 . 357

3 0 8 . B I T S K E Y I s t v á n , Bán Imre = H u n g a r o l ó g i a i É r t e s í t ő , 1988., 1-2. sz. 3 1 3 - 3 1 5 . 309. Bán Imre = A k a d é m i a i Kislexikon, I., Bp., 1989., 58. 3 1 0 . CS. V A R G A I s t v á n , Bán Imre, a régi literatúra professzo­ ra = H e v e s m e g y e i N é p ú j s á g , 1989., 40. évf., nov. 8., 5. 3 1 1 . D A N K O I m r e , Bán Imre és a múzeumügy = Múzeumi Kurír, D e b r e c e n , 1990., 6. évf., 10. sz., 2 4 - 2 7 . 312. In memóriám Bán Imre ( B O R Z S Á K I s t v á n , I M R E L á s z l ó , B I T S K E Y I s t v á n n e k r o l ó g j a i ) = Alföld, 1990., 4 1 . évf., 5. sz., 8 7 - 9 1 . 3 1 3 . In memóriám Bán Imre. Az Alföld májusi számáról = D e b ­ r e c e n i K r ó n i k a , 1990., 1. évf, 9.sz., m á j . 24., 5. 314. L O K O S I s t v á n , Szegényebbek lettünk. Emlékezés Bán Im­ rére = E g r i Újság, 1990., 2. évf, á p r . 20., 8. sz., 8. 3 1 5 . B I T S K E Y I s t v á n , Búcsú Bán Imre professzortól = HajdúB i h a r i N a p l ó , 1990., 4 7 . évf, m á r c . 2 8 . , 7 3 . sz., 5. 3 1 6 . T A R N A I A n d o r , Bán Imre (1905-1990) = I t K , 1990., 94. évf., 5 - 6 . sz., 7 7 1 . 317. B E R K E S E r z s é b e t , Meghalt Bán Imre = M a g y a r N e m z e t , 1990. m á r c . 2 8 . , 9. 3 1 8 . Eletének 85. évében elhunyt Bán Imre irodalomtörténész = N é p s z a b a d s á g , 1990. m á r c . 2 8 . , 1 1 . 319. K I L I Á N I s t v á n , Bán Imre (1905-1990) = Irodalomtörténet, 1992., 7 3 . évf., 1. sz., 1 7 5 - 1 7 7 . 3 2 0 . H O P P Lajos, Studia Litteraria XXVIII. Bán Imre emlék­ szám = H e l i k o n , 1993., 39. évf, 2 - 3 . sz., 426. 3 2 1 . B I T S K E Y I s t v á n , A „sacro poéma" debreceni tudósa (Bán Imre, az italianista) = I t a l i a n i s t i c a D e b r e c e n i e n s i s I., 1993-94, 181-183. 322. Bán Imre = M a g y a r É l e t r a j z i L e x i k o n , Bp., A k a d é m i a i Ki­ a d ó , 1994., 47. 3 2 3 . Bán Imre = M a g y a r N a g y l e x i k o n , 3. k ö t e t , B p . , 1994., 158-159. 324. Bán Imre = Új M a g y a r I r o d a l m i L e x i k o n , I., B p . , 1994., Akadémiai Kiadó, 121. 3 2 5 . F Ü L Ö P Lajos, Bán Imrére emlékezve = A gyöngyösi B e r z e N a g y J á n o s G i m n á z i u m é r t e s í t ő j e az i n t é z e t f e n n á l l á s á ­ n a k 360. évében, szerk. B E R E C Z A n d r á s n é , Gyöngyös, 358

1995., 2 0 - 2 5 . ( A v a t ó b e s z é d a B e r z e N a g y J á n o s G i m n á z i ­ u m a u l á j á b a n e l h e l y e z e t t B á n I m r e - e m l é k t á b l a felavatása­ kor.) 326. S Z E C S K Ó Károly, Adalékok Bán Imre gyöngyösi éveihez = M á t r a i t a n u l m á n y o k , G y ö n g y ö s , 1995., 2 9 1 - 3 0 6 . 327. B I T S K E Y I s t v á n , In memóriám dr. Bán Imre (1905-1990) = A K L T E Évkönyve 1985-1990., szerk. VINCZE László, D e b r e c e n , 1995., 4 1 8 - 4 1 9 .

359

NÉVMUTATÓ

Abbate, Francesco 138 Abélard, Pierre 277 Achilles (Akhilleusz) 61 Ádám 151 VI. Adorján pápa 76 Ady Endre 19, 126, 252, 299-301, 303-304, 306-315, 324 Aelianus, Claudius (Ailianosz) 32 Aeneas (Aeneász) 258 Agárdi Péter 239 Aggházy Mária, G. 95 Ágoston, Szent (Augustinus, Aurelius) 66, 147, 151, 161, 165, 180-181,194 Agricola, Georg 165 Aiszkhülosz 31 Alanus ab Insulis 142, 161 Alba, Fernando Alvarez de Toledo (Alba hercege) 158 Albani, Orazio 137 Albano, Francesco 138 Alcina (Ariosto: Orlando furioso) 142-143 Alexander 1. Nagy Sándor Allén, Percy Stafford 84, 86 Alleurs, Des 243, 247 Alpatov, Mihail Vlagyimirovics 138 Althusius, Johannes 153, 158, 215 Alvinci Péter 164 Ames (Amesius), William 207, 214-215, 228, 234 Andronicus, Livius 25 Angelica (Ariosto: Orlando furioso) 58 Angyal Endre 196 Anonymus 301 Apáczai Csere János 10, 13,16, 166, 205, 209, 211, 215-217, 221,

225-228, 230, 233, 235, 243, 293, 301, 326-327 I. Apafi Mihály (erdélyi fejedelem) 238 Apáti Miklós 221 Apelles (Apellész) 138 Áprily Lajos 96, 127 Aquaviva, Claudio 154 Aquinói Tamás, Szent (Thomas Aquinas) 145-148, 151, 159, 163-164, 166,180-181, 222, 327 Arany János 57, 300, 303, 313, 329 Aretino, Pietro 135,136 Ariadné 259 Ariosto, Lodovico 17, 41-42, 48-49, 57-59, 63-64,135-136,142, 143, 260, 266-267, 295, 296 Aristoteles (Arisztotelész) 23-26, 32-33, 39, 45, 145-147, 149, 151-152, 156,158-159, 161-171, 180-181, 222, 327 Armida (Tasso: Gerusalemme liberata) 61-63 Asclepiades (Aszklépiadész) 165 Asclepius 165 Asztalos András 106 Attila (hun király) 304 Attis (Attisz, Kübelé kegyeltje) 56-57 Augustinus, Aurelius 1. Ágoston, Szent Aurora 284 Averroés 70 Babits Mihály 17, 33, 51, 55, 171, 182, 297, 328 Bach, Johann Sebastian 186

361

Bacon, Francis 221 Badinyi János 247 Bainton, Roland H. 74 Balasov, N. I. 13 Balassa Zsigmond 88 Balassi Bálint 15, 16, 43, 48, 50, 60-63, 88-90, 92, 94, 95-96, 98, 101-102,104,107,109,114-118, 120,124-127,153,179,197-198, 201, 238, 241, 252, 267, 299, 310, 314 Baldacci, Luigi 31, 36, 37, 59 Balog Miklós 223 Balogh István 322 Bán Aladár 238 Bán Imre 7-20, 52, 205, 209, 211, 214-215, 217, 221, 224, 226, 228, 230, 244-246, 255, 292-293, 295 Barbaro, Ermolao 161 Bárczi Géza 94 Barcsa János 243 Báróczi Sándor 280 Baróti Lajos 280 Baróti Szabó Dávid 280, 314 Barrochi, Paola 135 Bársony György 223, 228, 239 Barta János 11, 18, 49, 320 Bartók Béla 15 Bartoniek Emma 222, 233, 237 Bassano, Jacopo 139 Bathó István 222 Báthory István (erdélyi fejedelem és lengyel király) 230 Báthory Zsigmond (erdélyi fejede­ lem) 63 Batizi András 118 Batsányi J á n o s 46, 250, 271, 280, 304 Batteux, Charles 271, 293, 296 Batthyány Ádám 90, 91 Batthyány Alajos 264 Batthyány Vince 264 Batthyány-Strattmann Lajos 63-264 Baxter, Richárd 208, 228 Bayer János 221

362

Bayle, Pierre 160, 219, 220, 293 Bayly, Lewis 206-207, 226 Beatrice (Dante: Divina Commedia) 184 Beccadelli, Antonio 53 Beckmann, J o h a n n Christoph 297 Bede Anna 28 Beke Ödön 296 Béldi Pál 235 Bellarmino, Roberto 148-150, 153-155,159,164,185 Bellér Béla 236-237 Bellini, Giovanni (az ifjabb) 138-139 Bellori, Giovani Pietro 136-137,140 Bembo, Pietro 36-38, 40-41, 142, 162 Benigny Gyula 323 Benkovith Ágoston 223 Beöthy Zsolt 257 Bercsényi Miklós gróf 245, 247, 312 Berg Pál 205 Berger, Arnold E. 286 Bergin, Thomas Goddard 184 Bemard, Pierre-Joseph 270 Bernini, Gian Lorenzo 138 Berquin, Arnaud 271 Berti, Luciano 131 Bertók Lajos 321 Berzsenyi Dániel 46, 314 Bessenyei György 227, 248, 271, 273 Bessenyei Sándor 280 Bethlen Farkas 216, 228 Bethlen Miklós 216-217, 225, 227-228, 233, 239-240, 246 Bcze, Théodore de 101, 108-109, 112-114, 116, 118-119, 124, 126, 149, 260, 293 Bianchi, Enrico 184 Binni, Walter 261 Bisterfeld, Henrik 209, 220 Bitskey István 11, 16, 20, 196 Blackwell, G. érsek 153 Blancardus 297 Blandrata György (Biandrata, Giorgio) 74,149 Blumauer, Aloys 259, 281, 290

Boéthius (Anicius Manlius Severinus Boethius) 180 Boéthius Dacus 181 Boáz, Alan 144 Boccaccio, Giovanni (Johannes de Certaldo) 34, 36, 41, 52, 142-143 Bocskay István (erdélyi fejedelem) 10,311 Bod Péter 217, 240 Bodin, Jean 153,158 Bodmer, Johann Jákob 295 Bodonhelyi József 205, 210 Bogáti Fazakas Miklós 98, 126 Bognár Rezső 320 Boiardo, Matteo Maria 41-42, 59 Boileau-Despréaux, Nicolas 271, 296 Bóka László 13 Bonaventura (XVI. sz., szerzetes) 71 VIII. Bonifác pápa 154 Borinski, Kari 170 Boriszova, Elena Andrejevna 137 Bornemisza Péter 60, 201 Borromini, Francesco 138 Borzsák István 11,32, 45,47,56,60, 63, 320 Botticelli (Sandro Filipepi) 142 Boucher, Francois 259 Bourdon, Sébastien 139 Böcklin, Arnold 134 Branca, Vittore 144, 161 Brémond, Henri 87 Brocardo (Speroni: Dialogo della rettorica) 40-41 Brockes, Barthold Heinrich 284 Bruno, Giordano 150, 167, 189 Buchananus, Georgius (Buchanan, George) 101, 109, 116 Buck, August 31, 50 Buda (hún vezér) 303 Bulephorus (Erasmus: Ciceronianus) 37 Burckhardt, Jacob 71 Buzinkai Mihály 225 Bürger, Gottfried August 250, 259, 280-281,285-288, 297

Cacus (Kakosz) 258 Cadmus (Kadmosz, Agenor föníciai király fia) 51 Caietano (Gaetano da Thiene), Szent 166 Calepinus, Ambrosius 90 Campion, Edmond (Campianus, Edmundus) 153 Canizio da Viterbo, Egidio 71 Cantimori, Delio 71, 73-74 Capitolinus, Július 30 Cappochio (firenzei mulattató, alki­ mista) 30 Carafa, Gian Pietro (később IV. Pál pápa) 72, 76 Caravaggio (Merisi, Michelangelo da) 137,139,141,143-144 Cardano, Girolamo 167 Caretti, Lanfranco 266, Carracci, Agostino 137-139 Carracci, Annibale 137-139, 143 Carracci, Lodovico 137-139 Casirius 293 Cassoni, Guido 266 Castelletti, Cristoforo 61, 267 Castellion, Sébastien 74 Castelvetro, Lodovico 40, 170, 295 Castiglione, Conte Baldassare 135 Castro, J ü a n Paez de 163 Catullus, Caius Valerius 24-25, 53, 56, 63, 255-258 Célia (Balassi versciklusából) 62, 111, Celio Secundo 72 Cetto Benedek 297 Chatel, Jean 157 Chambers, Raymond Wilson 87 Chardin 297 Chaulieu, Guillame de 270 Chiabrera, Gabriello 264 Christoph von Stadion 82 Cicero, Marcus Tullius 24, 26-27, 35-38, 41, 49,136,142,151,155 Cimarosa, Domenico 251 Cini, Fondazione 159 Cioranescu, Alexandre 296 Claudianus 296

363

Clément, Jacques 157 Clerc, J e a n (Clericus) 293 Cohn, Norman 73-74 Columbus, Christophoro 266 Comenius (Komensky, J a n Amos) 211,221,226,234,327 Comparetti, Domenico 27-28 Contarini, Gaspare 72, 168 Corneille, Pierre 271 Corner, Dávid Gregor 185 Cortesi, Paolo 35, 162 Crescimbeni, Giovan Mario 261, 266 Crivellato, Valentino 143 Croce, Benedetto 134, 169 Cropper, Elizabeth 142 Curtius, Ernst Róbert 17, 30, 134, 285, 326 Cynthia (Diana) 259 Czabán Izsák 221 Czegle Imre 209 Czeglédi István 230-231, 239 Csák Máté 306 Császár Ernő 96, 99-100, 126 Császár Károly 206 Cserey Farkas 45 Csetri Lajos 45 Csokonai Vitéz Mihály 13-14, 19, 44-45, 124, 249, 250, 251-299, 313-315, 328 Csomasz Tóth Kálmán 97,106-107, 127 Csúzi Cseh Jakab 225 Csűry István 321 Dániel próféta 66-68, 70, 307 Dankó Imre 243, 322 Dante, Alighieri 10, 17, 30, 32-33, 48, 51-52, 64, 66, 95, 133, 152, 154,164,166,182-183,192,194, 199,258,295, 325, 328 Dávid 108, 126, Dávid Ferenc 74, 149 Debreceni Ember Pál 231, 233, 245 Debreczeni Ferenc 326 Delia 307 Delminio, Giulio Camillo 38

364

Démoszthenész 26, 36 Dénes, Aeropagita Szent 165-166 Dengelegi Péter 125 Denis, J o h a n n Cosmos Michael 260 Derham, William 271 Déry Tibor 300 Descartes, René 162, 209, 215, 221, 235 Dezsericzky Ince 297 Devecseri Gábor 52, 55, 57, 256-257 Dézsi Lajos 89, 96, 112, 126 Dibon, Paul 219 Didier, Beatrice 250 Dido 56, 258 Di Francesco, Amedeo 16, 61 Dilthey, Wilhelm 46-47 Diomedés (Diomédész) 57 Dionysius Halikarnasseos (Dionüsziosz Halikarnasszeosz) 31 Diószegi Bónis Mátyás 201 Diószegi K. István 216 Dolce, Lodovico 135-136 Dolcino, Fra 66 Dolet, Étienne 37-38, 162 Domby Márton 251, 260 Domenichino (Zampieri, Domeni­ co) 138-139 Donne, John 144 Dorat, Claude-Joseph 270 Dorottya (Csokonai: Dorottya) 279, 293-295 Dózsa Görgy 306 Du Bellay, Joachim 60 Du Plessis-Mornay, Philippe 153 Dubois (Boesius), Clément 116 Dugonics András 185 Dürer, Albrecht 138 Eckermann, Johann Péter 249 Eckhardt Sándor 15, 60, 63, 88-90, 107,109,127,193,201 Elszberg, Jakov Efimovics 48 Ember Ildikó 143 Enoch 68 Enyedi György 103, 122 Enyedi Sámuel 225 Episcopius, Nikolaus (az idősebb) 84

E r a s m u s Roterodamus, Desiderius 35, 37-38, 68, 70-71, 74-87, 133, 159,162,321,327 Erdélyi János 220 Erdélyi Pál 310 Eritreo, Gian Nicio 264 Ermatinger, Emil 47 I. Erzsébet (angol királynő) 153, 156, 258 Ésaiás próféta 65, 194, 309 Eschenburg, J o h a n n Joachim 261, 264,266, 267, 269-270 Esze Tamás (a Rákóczi-szabadság­ harcban) 228,311 Esze Tamás (egyháztörténész) 15, 207,225,310,326 Eszterházy György 223 Eszterházy Pál 237 Ethei Sebők László 244 Etienne, Róbert 116 Euripidész 43, 48 Euryalus 57, 63 Eusebius Caesariensis 69 Ezékiel próféta 301 Fabó Bertalan 109, 126 Fabricius, Basilius 297 Fabullus 255-256 Falaris 174, 191, 199 Faludi Ferenc 263 Farkas András 229, 309 Farkas Lajos 97, 126 Farrar 166 Federn, Kari 194 Fekete Lajos 244 Félibien, André 137,140 Felméri Lajos 211 Fénelon, Francois de Salignac de la Mothe 156 Fennerus, Dudleius 208, 215 Ferrari, Oreste 131-132 Ferrarius, Guido 297 Fest Sándor 279 Festetics György 274 Ficino, Marsilio 166 Fiionész 165-166 Firenzuola, Agnolo 58, 143

Fisher, John 82-83 Flóra, Francesco 264 Forgách Simon 242 Földessy Gyula 312 Földváry László 245 Fracastoro, Girolamo 40 Friedrich, J. Carl 163 IV. Frigyes (dán király) 240 Frobenius, Johannes 84 Führer Ignác 275 II. Fülöp (spanyol király) 156 III. Fülöp (spanyol király) 156 Fülöp-Miller, René 191 Gaál László 320 Gáldi László 96-97, 104-105, 107-109,122,127 Galilei, Galileo 167 Gánóczy Antal 263 Garas Klára 140 Gárdonyi Géza 304 Garin, Eugenio 36, 168 Gazda László 323 Gerber, A. 30 I. Gergely pápa, Nagy Szent 151, 194 VII. Gergely pápa 54 Gessner, Salomon 268 Geszti Ferenc 89 Gilles de Gourmont 77 Gioacchino da Fiore 66, 68, 71, 73 Giorgione (Giorgio da Castelfranco) 139 Gleim, Johann Ludwig 281-283 Gluck, Christoph Willibald 251 Goethe, J o h a n n Wolfgang 44, 46, 49, 249-250, 263 Goez, Emanuele 165 Góg 301 Goldenhauser, Gerard 81 Goldoni, Carlo 268 Gombocz Zoltán 15 Góngora y Argote, Luis de 144 Gottsched, J o h a n n Christoph 249 Görög Demeter 253-254, 274 Görömbei András 282 Götz, Johann Nicolaus 286

365

Grácián, Baltasar 321 Gravina, Gian Vincenzo 261 Gravius, Tielmann 68-69 Grebelt, Konrád 70 Greef, A. 30 Gresset, Jean Baptiste Louis de 271 Grisar, H a r t m a n n 74 Grosse, Alexander 212, 226 Grotius, Hugó 155 Guarini, Giambattista 264 Guarino da Verona 52, 258, 269 Gubasóczy János 223 Guercino (Giovan Francesco Barbieri) 139 Guise hercegek (Ferenc és Henrik) 157 Gulyás József 253-254, 259, 273, 296 Gulyás Pál 322 Gunda Béla 321, 323 Gusztáv Adolf (svéd király) 261 Gyarmaty Kálmán 323 Gyöngyösi István 89, 185, 224, 239, 245, 314 II. Gyula pápa 81 Gyulai Mihály 233 Gyulai Pál 310 Háfiz, Samsz-ad-Dín Muhammad 291-292 Hagedorn, Friedrich von 281 Halász Katalin 18 Haller, Albrecht von 283 Halmy Ferenc 96, 107-108,127 Hankiss Elemér 208 Hankiss János 320 Haraszti Gyula 280, 286, 288 Hardt, Manfréd 95 Harsányi András 326 Harsányi István 253-254, 272 Harsányi Móricz István 225 Hatvány Lajos 310 Hauser, Arnold 170 Haydn, Franz Joseph 251 Hazárd, Paul 219 Heckenast Gusztáv 247

366

Hederer, Edgár 187 Hegyi György 181 Heidegger, Martin 47 Helené (Heléna) 32, 38, 135-136, 142 Hélene de Surgeres 59 Heltai Gáspár 94,100, 121 Henrik, Gand-i 166 III. Henrik (francia király) 156-157 IV. Henrik (francia király) 154, 156-157, 258, 278 IV. Henrik (német király és római császár) 154 VIII. Henrik (angol király) 76, 82, 84-85 Héra Lakinia 32 Herbelot 293 Hercules 258 Herder, Johan Gottfried 44, 46, 250 Heresbach, Conrad 68-69 Hermán József 320 Heródes 83 Herodias 83 Hervey, James 251, 271-272 Hildebert de Lavardin 182-183 Hitter József 191 Hobbes, Thomas 274 Hoffmann (Hofman), J o h a n n Jacob 297 Holbach, Paul Henri Dietrich báron d' 250, 271-272 Holbein, Hans 138 Homérosz 27, 31, 36, 57,141 Horatius Flaccus, Quintus 24-25, 28-29, 35,124, 259, 269 Horváth Iván 88, 90 Horváth János 7,15, 264, 322 Hóseás 309 Hosius, Carl 287 Hölderlin, Johann Christian Friedrich 53 Hölty, Ludwig Heinrich Christoph 281, 286 Huizinga, J a n 86 Hunyadi János 242 Hutten, Ulrich von 81 Hieronymus 1. Jeromos, Szent

Hypologus (Erasmus: Ciceronianus) 37 Hythlodacus Rafael (Morus: Utó­ pia) 79-81 Iglói Endre 320 Ila Bálint 326 Illés 68, 307 Ilosvai Selymes Péter 310 Illyés András 223 Illyés András 245 Illyés István 223, 245 Imre Lajos 320 Imre László 11 Inchofer Menyhért 236 Incze Gábor 153, 206, 242 Ingarden, Román 47 Iratosi T. János 210 Istvánffy Miklós 72 Istvánfi Pál 52 Iszokratész 26 Iványi Béla 246 Izisz 292 Izrael 65 I. J a k a b (angol király) 150-151, 153-155 Jaklin Balázs 223 Jakusith György 223 J a n van Leyden (Bockels'zon) 68-71 Jane, Sears Reynolds 166 János apostol 65-66 János Gusztáv 61 János Zsigmond (erdélyi fejedelem) 209 János, Keresztelő Szent 83 Janson, Horst Woldemar 30 J a n u s Pannonius 43, 52-57, 62, 125, 214 J a n u s Secundus (Johannes Nicolai Everard, J a n Everaerts) 43, 260 Jászberényi P. Pál 225 Jausz Béla 45, 135, 320 Jeleníts István 53 Jeremiás 232, 307 Jeromos, Szent (Hieronymus) 66 Jób 181, 308

Jókai Mór 313 Jones, William 291-293 Jordaens, Jacob 138 József Attila 322 Juhász Béla 322 Juhász Géza 14, 255, 289-290, 297, 320 Juhász Vince 297 Július Egyptus 260 Julow Viktor 11, 14, 88-90, 93-95, 105,127, 251, 254,279, 320 Jupiter 54 Juvenalis (Iuvenalis, Decimus Iunius) 78 Kabai B. Gellért 225 Kádár László 320 Kaegi, Werner 86 Káldi György 247 Kálmán Béla 320 Kálvin János (Jean Calvin) 6 9 - 7 1 , 148-150, 215 Kanizsai Pálfi János 125 Kant, Immánuel 288 Karácsony György 72 Kardos Albert 295 Kardos Pál 298, 320 Kardos Tibor 34, 53-54, 75, 78-79, 86 Kármán József 46, 250 V. Károly (német-római császár) 163 Károlyi Gáspár 99-101, 111, 115-116,120,122-123,126, 307 Karthausi Névtelen 9, 14, 309, 326 Kászoni János 245 Katona Lajos 287 Kautsky, Kari 86-87 Kazinczy Ferenc 8, 44-45, 250, 259-260, 263-265, 268, 272, 274-275, 278, 280-281, 285, 292, 294-296, 301, 314,328 Keckermann, Bartholomáus 209 Kecskeméti Alexis János 229 Keil, Heinrich 250 VII. Kelemen pápa 76 XI. Kelemen pápa 137

367

Kelemen, Alexandriai Szent 166 Kemény János 233 Kenessi Pál 242 Kenyeres Ágnes 60 Képes Géza 291-292 Kerékgyártó Elemér 96, 127 Keresszegi Hermán István 208 Kertész László 322 Kéry János 221-223 Király Erzsébet 17 Király István 310 Kis Imre 238 Kis János 280 Kisdy György 223 Kiss Tamás 322 Kitonich János 245 Klaniczay Tibor 7, 9-11, 13-14, 19, 49, 60, 136, 162, 179, 189, 191, 295, 326, Kleist, Ewald Christian von 281-285 Klenner Ferenc 273 Klopstock, Friedrich Gottlob 284 Knackfuss, Hermann 143 Knipperdolling, J a n 68 Koch, A. C. F. 75 Kochanowski, J a n 43, 109 Koczogh Ákos 322 Kocsi Csergő Bálint 217, 240 Kodály Zoltán 15 Koháry István 237, 238 Kókay György 282, 296 Kollonich Lipót érsek 240 Kollonits Szigfrid 90 Koltay-Kastner Jenő 28, 39, 189, 249,260,295 Komáromi Csipkés György 214-216, 225, 228-229, 239 Komlovszki Tibor 88 Korponay Béla 215, 229 Kosch, Wilhelm 289 Kotzebue, August Friedrich Germanus 273, 280, 288-290 Kovács Endre 211, 226 Kovács Kálmán 322 Kovács Máté 321 Kovács Sándor Iván 11

368

Kovács Sándor, V. 53 Kölcsey Ferenc 46, 250, 288 Krisztina (svéd királynőj 261 Krisztus 65, 69, 83, 102, 152, 191, 232, 246, 307 Krüger, Gustav 287 Kunszery Gyula 109, 127 Kvacsala János 220 Kübelé (phrygiai istennő) 56 La Boétie, Etienne de 153 La Fare, Charles de 270 Labadie, J e a n de 188 Lainez, Alexandre 270 Lainez, Diego 158 XIII. Lajos (francia király) 141 XIV. Lajos (francia király) 243 Lakatos István 55 Lampe, Friedrich Adolph 217, 240 Landovics István 245 Lang, August 205 Lanson, Gustave 270 I. László, Szent (magyar király) 89 Latimer, Hugh 208 Lattaignant, Gabriel-Charles de 270 Laura (Petrarca: Canzoniere) 43, 59,62,142,184 Lausberg, Heinrich 98,191 Le Brun, Charles 138 Le Clerc (Clericus) 85 Le Sueur 138-139 Lemene, Francesco de 261, 264 Lengyel Imre 319 X. Leó pápa 36, 76 Léonard, Emilé G. 73 Leonardo da Vinci 139, 142 Lépes Bálint 185 Lerma, Francisco Gomez de Sandoval y Rojas (Lerma herce­ ge) 156 Lessing, Gotthold Ephraim 44, 46, 171, 249, 282, 295 Lessius, Leonardus 222 Lilla (Csokonai érzékeny dalaiból) 284, 286, 288, 293

I. Lipót (magyar király és német-ró­ mai császár) 223 Lippay György 223 Livius, Titus 24 Lobwasser, Ambrosius 100-101, 108,116,119,122,126 Lombardus, Petrus 194 Longinos, Pseudo- 31 Longueil, Christophe de (Longolius, Longlio) 38 Lórántffy Zsuzsanna 206 Loredano, Giovanni Francesco 250, 268-269 Losonczi István 255, 258 Lowth, Róbert 291, 293 Loyola, Ignacio de (Loyola Ig­ nác) 148, 159,191 Lucanus, Marcus Annaeus 5 1 , 296 Lucretius Carus, Titus 29, 156 Ludányi Valéria, Sz. 10 Ludolf, Hiob (Ludolphus) 293 Lukács György 25, 49 Lukas van Leiden 138 Lukianos 78-79, 82 Lullus, Raymundus 95 Luther, Martin 67-68, 71, 74, 76, 84, 87,100-101,149,152 Machiavelli, Niccolo 80, 158-159, 164, 235, 241 Macrobius, Ambrosius Theodosius 29 Madách Imre 48 Maday Gyula 299 Maffei, Francesco Scipione 261, 266 Magóg 301 Magyari Imre 15 Magyari István 229-230, 236 Makkai László 205, 208, 210-211, 213,221,226,240 Malesherbes, Chrétien Guillaume de Lamoignon de 254, 277 Malheureux (Csokonai: Gersori) 273 Malvasia, Carlo Cesare 137, 143 M a n t u a n u s (Mantovano), Baptista 53 Manuzio, Aldo 35

Manzini, Benedetto 266 Mapes, Walter 287 Maratta, Carlo 138, 140 Margolin, Jean-Claude 86 Mária (Patrona Hungáriáé) 236-237, 241 Mariana, J ü a n 148, 154, 156-158, 160 Marino, Gianbattista 144, 170, 260-261 Markiewicz, Henryk 47-48 Marmontel, Jean-Frangois 271, 293, 295 Marosi Ernő 135-137, 141 Marót, Clément 101-105, 114-119, 122,126, 270 Marsilio da Padova 154 Martialis, Marcus Valerius 53 Martinkó András 298 Martonfalvi Tóth György 216, 225, 233, 235 Marullus, Michael (Marullo, Michele) 43, 53 Marx Károly 79 Máthé Elek 32 Matkó István 239 Mátrai László 220, 223, 272 Matthison, Friedrich von 281 Matthysson, J a n 68 Mátyás király 241-242 Maurus, Terentianus 250 Medgyesi Pál 153, 206-208, 210-214, 225-227, 229, 233 Medici hercegek 246 Medoro (Ariosto: Orlando furioso) 58 Meinecke, Franz 164 Meissner, Franz Hermann 143 Mela, Pomponius 296 Melanchthon, Philipp (Schwarzerd) 38, 84, 87,149 Meleto, Francesco 71 Melitesz (Csokonai: Csókok) 258 Melius Juhász Péter 229-230 Mendoza, Don Diego Hurtado de 163 Menno, Simon 70

369

Menzini, Benedetto 261 Merlino (Ariosto: Orlando furioso) 42 Mesnard, Pierre 35, 37, 146, 152, 155,158,160,162 Metastasio, Pietro 249, 258, 260-262, 266-268, 286 Meusel, Alfréd 74 Michelangelo, Buonarroti 139, 246 Migliorini, Bruno 133, 180 Migne, Jacques Paul 159 Mikes Kelemen 247, 300, 314 Mikhailov, A. D. 13 Mikolai Hegedűs J á n o s 212, 225-226 II. Miksa (magyar király) 230 Miller, René-Fülöp 160 Milton, John 50, 64, 249, 265, 280 Mirandola, Giovanfrancesco Pico della 36, 162 Miskolci Csulyak István 125, 208 Miskolci Csulyak Gáspár 225 Misóczki Lajos 12 Misztótfalusi Kis Miklós 13, 231 Mocsár Gábor 322 Moesch Lukács (Lucas a Sancto Edmundo) 224 Mohamed 232 Molicre, Jean-Baptiste Poquelin 271 Molnár Ferenc, A. 88 Moncrif, Frangois-Auguste de 270 Montanus, Philippus 84 Montesquieu, Henri Jacques de 271, 296 More, Thomas (Morus Tamás) 38, 75-87 Morhof, Dániel Georg 293 Móricz Zsigmond 310 Mornet, Dániel 285 Morpurgo-Tagliabue, Guido 169-170 Mortin, Pierre 187 Morton, John 79 Mossóczy Zakariás 245 Mountjoy (Blount), William 83 Mozart, Wolfgang Amadeus 251

370

Mózes 231 Muraközy Gyula 28 Muratori, Lodovico Antonio 261 Murcillo, Sebastiano 163 Münzer, Thomas 66-68, 70, 74 Nagy Ferenc 31 Nagy Gábor 273, 277 Nagy János 323 Nagy Sámuel 272 Nagy Sándor (macedón hadvezér, Alexander) 146, 151, 301 Nagyalmási Pastoris Márton 244 Nagyváthy János 274 Nardi, Bruno 168,182 Négyesy László 64 Némedi Lajos 250, 281-282, 287 Nemeskürty István 88, 92 Németh G. Béla 179 Németh László 96, 108, 126, 296 Neumann, Ludwig Bertrand 280 Niklai Ádám 322 Nisus 57 Norden, Eduárd 37 Nosoponus (Erasmus: Ciceronianus) 37 Nucerinus 84-85 Nyéki Vörös Mátyás 173, 179, 181-183,185-186, 189-194,196, 198, 200-202 Nyilas Vera 87 Ochino, Bernardino 72, 74 Odysseus (Odüsszeusz) 57 Oláh Gábor 257-259 Olimpia (Ariosto: Orlando furioso) 63,142, Ond vezér 303 Ong, Walter 168, 209 Opitz, Martin 43 Origenész 66 Országh László 321 Ossian 249 Otrokocsi Fóris Ferenc 217, 225, 240, 244, 246

Ovidius Naso, Publius, 24, 50-51, 255, 258 Ozirisz 292 Pákozdy Ferenc 322 Pál apostol (Szent Pál) 28, 151 III. Pál (Farnese) pápa 76, 84, V. Pál (Borghese) pápa 153, Pálffy Imre 223 Pallas Athéné 57 Pálóczi Horváth Ádám 287 Panard Charles 270 Pándi Pál 13 Pápai Páriz Imre 225 Papinius Statius, Publius 56 Papp Géza 97 Papp István 320 Paratore, Ettore 144 Parmigianino (Francesco Maria Mazzuola) 139,142,144 Parthenio, Bernardino 41 Pasquali, G. 27 Patachich Ádám 263 Patrizi, Francesco 42, 162, 189 Pausanias 142, 296 Pázmány Péter 9 1 , 164, 192, 201, 236, 243, 245, 314 Péczeli József 258, 271, 27 Pécseli Király Imre 125 Pelayo, Menendez y 163 Pelle Erzsébet 254, 270-271, 277 Penni, Giovanfrancesco 131 Percy, Thomas 249, 281 Pergola, Paola della 137 Perkins, William 208-210, 228 Perrault, Claude 138 Perrault, Pierre 269 Perugino (Vannucci, Piero) 138 Péter Katalin 237 Petőfi Sándor 103, 313 Petrarca, Francesco 33-34, 36-37, 4 0 - 4 1 , 43, 52, 59-61, 142-143, 184, 261 Petrik Géza 288 Petrus Hispanus 133 Pevsner, Nicolaus 138 Philón 165

Pilátus 152 Piles, Roger de 138-140 Pindarosz 31 Pintér Jenő 250 Platón 26, 65, 78, 82, 136, 146-147, 161-162,164,166-167,171, 327 Plinius, Caius Caecilius Secundus (az ifjabb) 30 Plinius, Caius Secundus (az idő­ sebb) 32,165, 296 Plotinosz 166 Plutarchos (Plutarkhosz)138 Pockoké (Pockok, Pockokius), Eduárd (Edward) 293 Pole, Reginald 72 Poliziano, Angelo 35-36, 38, 42, 53, 142 Pomeau, René 219 Pongrácz György 223 Pontano, Giovanni Gioviano 43, 53 Popé, Alexander 249, 271, 274, 278-279, 296 Pósaházi János 159, 221, 225, 239 Pourbus, Franz 138 Poussin, Nicolas 136,138-139, 143 Prácser Albert 23, 49 Prágai András 193 Prometheus (Prométheusz) 177, 199 Propertius 259 Pukánszky Béla 280 Pukánszkyné Kádár Jolán 254, 261, 266-268, 271, 274 Pulci, Luigi 142 Pyber László 223 Pyramus (Püramosz, Thiszbé sze­ relmese) 255, 289 Pythagoras (Püthagorasz) 84, 165 Quintilianus, Marcus Fabius 23-27, 49,162,191

75, Rabelais, Francois 38, 78, 94 Racine, Jean 43, 48, 249, 251, 271 Ráday Gedeon 287 Ráday Pál 218, 223, 240, 247 Rafaela, Raffaeli 199

371

Raffaello Santi 131-132, 135-140, 143,161,246 Raimondi, Ezio 169,170,171 II. Rákóczi Ferenc (erdélyi és ma­ gyarországi fejedelem) 13, 217-218, 222-224, 232, 236-237, 239, 241-242, 242, 246-248, 311 I. Rákóczi György (erdélyi fejede­ lem) 206 II. Rákóczi György (erdélyi fejede­ lem) 206, 238, 242 Rákóczi Zsigmond 206 Ramler, Wilhelm 293, 296 Ramus, P e t r u s (Ramée, Pierre de la) 168, 209, 220 Ranke, Leopold von 150 Rapcsák András 320 Ravaillac, Francois 154, 157 Redi, Francesco 261 Régnier, Mathurin 187 Rembrandt, Harmensz van Rijn 138-139 Renato, Camillo 72 Renato, Curione 72 Renaudet, Augustin 86, 159, 160 Reni, Guido 140 Révész Imre 205, 213, 216, 227, 234 Reviczky Károly gróf 292 Reynolds, L. D. 29 Rhodios, Apollonios 56 Riboutté, Charles-Henri 270 Riedl Frigyes 310 Rimay J á n o s 88, 96, 98, 104, 107, 116,125-127,192-193 Rinaldo (Tasso: Gerusalemme liberata) 61, Rist, Johannes 186, 190 Roberti, Giovanni Battista 262, 265 Robortello, Francesco 23, 31, 39 Rodiginus, Celius 166 Rolli, Paolo Antonio 262, 265 Romano, Guilio 131,132,139 Roncalli, Cristoforo (Pomarancio) 191 Ronsard, Pierre 43, 48, 59 Roothaan, Joannes Philipp 191 Rothmann, B e m a r d 68-69

372

Rousseau, Jean-Jacques 254, 268, 271-277, 285, 297 Rousset, Jean 188 Rozsnyai Ervin 250 Rubens, Pieter-Paul 134, 138-141, 143-144 Russo, Francesco 73 Ruth 307 Rüegg, August 86 Sabbadini, Remigio 37 Sadoleto, Jacapo 38, 72, 162 Saínt-Gelais, Melin de 270 Saint-Preux (Rousseau: Nouvelle Héloise) 273 Saitta, Giuseppe 160, 163-164 Sajó Géza 181 Salamon 277 Salánki György 89, 92 Salis-Seewis, J o h a n n Gaudenz von Báron 281 Salvini 261 Sámbár Mátyás 238 Sámuel 148 Sander, Heinrich 272 Sándorffy József 276 Sannazaro, Jacopo 53 Sanson, N. 297 Santangelo, Giorgio 36, 162 Sapegno, Natalino 33 Sárközy Péter 261 Sauder, Gerhard 285 Saul király 148 Savioli, Fontana Lodovico 262 Savonarola, Girolamo 71 Scaligero, Giulio Cesare (Scaliger, Július Caesar) 38-39, 162, 260, 293 Scarlatti, Alessandro 251 Schanz, Martin 287 Scheiber Sándor 307 Schill Fülöp 288 Schiller, Johann Christoph Friedrich 250, 284, 288 Schlegel, Johann Adolf 296 Schlosser, Július 138-139

Schöne, Albert 187 Segalelli, G. 66 Segesvári István 271 Segesváry Lajos 225 Sellyei István 217, 225, 240 Seneca, Annaeus Lucius (az ifjabb, filozófus) 29-30, 34, 49,162 Sennyei László 245-246 Sennyey István 223 Shakespeare, William 48, 64, 78, 249,251-252 Shelley, Percy Bysshe 53 Siculus, Diodorus 296 Sidonius, Apollinaris 30 Siger de Brabant 181 Silius Italicus 296 Simoné, Franco 144 Simonelli, Maria 164, 166 Sines 165 Sinnreich, Johannes 171 Sinopius, Johannes 68 Sisyfus (Sziszüphosz) 174, 199 Socinus F a u s t u s (Socino, Socyn, Sozzini) 73 Solinus 296 Soltész Erzsébet 245 Somosi Petkó János 225 Somssich Lázár 260 Sőregi László 322 Sőtér István 48 Speroni, Sperone 40, 168, 295 Spingarn, Joel Elias 168-169 Staél, Mme de 249-250 Stackelberg, Jürgen von 30 Stamm, Rudolf 132-133 Stapleton, Thomas 87 Staud Géza 291-292 Steinberg, Sigfrid Heinrich 249 Stellatus, Marcellus Palingenius (Manzoli, Pietro Angelo) 71 Stoll Béla 90, 125, 127, 326 Strabon (Sztrabón) 296 Stuart Mária (skót királynő) 153 Suarez, Francisco 148, 150-155, 159,185,222 Sulzer, J o h a n n Georg 263-264, 266, 269-270, 288, 293-296

Süpek Ottó 94-95 Sylvester János 182 Szabó Bálint 90 Szabó Dezső 320 Szabó István 320 Szabó Miklós 159 Szalárdi János 233 Szalay Sándor 320 Szamosközy István 63 Szapphó 31 Szarvas Pál 320 Szathmári Baka Péter 224 Szathmári Ötvös István 225 Szathmári Pap János 221 Szathmárnémeti Mihály 221, 240 Szauder József 44-46, 141, 220, 254, 255, 260, 267, 270-272, 277, 291, 326 Szauder Mária 263 Széchényi Ferenc 274, 277, 279, 292 Széchényi György 224, 240, 244, Széchenyi István 314 Széchényi Pál 223 Szecskó Károly 12 Szegedy Lénárd 223 Székely György 280, 285, 287-288 Székely István (Bencédi) 100 Szekeres Antal 323 Szele Tibor 320 Szelepcsényi György 223 Szenei A. Pál 233 Szenei Molnár Albert 94, 96-109, 112, 114, 116-127, 206-207, 211, 231,283,300 Szentiványi Márton 222, 235 Szentpéteri István 201, 233 Szentpétery Imre 89 Szerdahelyi Gy. Alajos 295 Szervét Mihály (Miguel Servet) 72, 150 Szigethi Mária 141 Szilády Áron 88 Szilágyi Ferenc 254-255, 272, 279-280 Szilágyi János György 32 Szilágyi Mihály 278

373

Szilágyi Sándor 217, 240 Szilágyi Tönkő Márton 221 Szinnyei József 93, 263 Szkhárosi Horvát András 229, 231 Szodoray Lajos 323 Szokolov, Alekszandr Nyikolajevics 48 Szophoklész 31, 60 Szövérffy Josef 183 Sztanó László 18 Sztárai Mihály 201 Szűcs Jenő 213

Thomson, James 280 Thordai János 98,110, 114,122,126 Thököly Imre (erdélyi és felső-ma­ gyarországi fejedelem)217, 238 Thuri Pál 124 Tibullus, Albius 24,259 Tiedge, Christoph August 280, 288 Tiepolo, Giovanni Battista 143, 251 Tinódi Sebestyén 88-89, 310 Tintelnot, Hans 133 Tintoretto, Jacopo Robusti 134,139 Tiziano (Tiziano Vecellio) 139 Tofeus Mihály 216, 225, 234-235,

Tacitus, Publius Cornelius 30, 49 Takáts Sándor 90 Tamasin, L. 48 Tantalosz 174,199 Tapié, Victor-Lucien 144 Tar Benedek 121 Tarnai Andor 7 , 1 0 - 1 1 , 19, 280, 325 Tarnóc Márton 233 Tasso, Torquato 23, 42-43, 50, 57, 60-64, 135, 167, 241, 249, 258, 265-268 Tassoni, Alessandro 268-269, 296 Tawney, Richárd 210 Telekesy István 223 Teleki Mihály (Apafi főkancellárja) 238 Telle, Eduárd 162 Telle, Émile V. 37, 39 Tellheim (Lessing: Minna von Barnhelm) 282 Tempesta, Antonio 191 Teniers, Dávid 138, 285 Tesauro, Emanuele 171, 261 Testa, Pietro 143 Testi, Fulvio 266 Teveli (Maurer) Mihály 275, 280, 288 Thaly Kálmán 245, 310, 313 Thienemann Tivadar 96, 126 Thisbe (Thiszbé, Püramosz szerel­ mese) 255, 289 Tholnai Mihály 242 Thomas Aquinas 1. Aquinói Tamás, Szent

238, 246 Toffanin, Giuseppe 167, 168 Toldy Ferenc 257 Tolnai Dali János 207-210, 220-221, 225 Tolnai Gábor 96-97,114,120,127 Tomicki, Péter 84 Tommaso da Messina 33 Tondelli, Leone 73 Tóth Dezső 323 Tóth Emőke 278 Tóth Endre 322 Townson, R. 274 Trechsel, Friedrich 73 Trencsényi-Waldapfel Imre 185 Trifone, Gábrielé 41 Triszmegisztosz 165-166 Troeltsch, Ernst 67, 73 Turóczi-Trostler József 219, 222,

374

287 Tyndale, William 76, 208 Uz, J o h a n n Péter 281 Uzoni Balázs 216, 227-228 Váczi András 208 Váczy János 264 Vaganay, Hugues 59 Vajda György Mihály 47 Válla, Lorenzo 78 Van Dyck, Anthonisl38-139 Van Veen, Ottó 138 Varchi, Benedetto 23, 41 Varga Bálint 96, 126

Varga Imre 89 Varga Zoltán 320 Varga Zoltán 326 Vargha Balázs 252, 260, 282, 285-286 Varjas Béla 88, 304, 326 Várkonyi Ágnes, R. 239 Varró Reatinus, Marcus Terentius 296 Vásárhelyi Juciit 206 Vasari, Giorgio 131 Vayer Lajos 131 Vecchio, Pálma 139 Vegetius, Renatus Flavius 241 Veress Endre 222-223 Vergilius Maro, Publius 24-25, 27-29, 32, 36, 41-42, 47, 49-50, 55-58, 63, 65,199, 258 Vermigli, Pietro (Vermigli Martyr Péter) 72 Versényi György 279 Vesalius, Andreas 293 Vespucci, Simonetta 142 Vettori, Pietro 23, 170 Vico, Giambattista 43, 46, 249, 250 Victoria, Francesco de 163 Vida, Marco Girolamo 27, 35, 40, 42 Villanovanus, Simon (Simon de Neufville) 38 Villon, Francois 94 Viola (Zrínyi: Fantasia poetica) 64 Vittoria Vinzenzo 137-138 Vittorio da Colonna 72 Vivaldi, Antonio 251 Voltaire, Frangois Marié Arouet de 39, 249, 258, 272, 277-278, 295-296 Vouet, Simon 141 Vörösmarty Mihály 64, 282, 308, 314 Vulcanus 269

Walther, Hans 179, 183 Warham, William 83 Warren, Austin 47, 249 Wathay Ferenc 90 Weber, Max 210 Weinberg, Bemard 38,169-170,267 Weise, Georg 135 Wellek, René 47, 249 Weöres Sándor 54-55 Werbőczy István 230 Wesselényi Ferenc (nádor) 237, 301 Wesselényi Pál 238 Wilbur, Earl Morse 73-74 Wilkins, Ernest Hatch 184 Williams, G. G. 74 Winckelmann, Johann Jákob 140-141, 262 Windisch Éva, V. 217, 228, 242 Wolsey bíboros 81 Wölfflin, Heinrich 144 Young, Edward 251, 271-272, 277 Zachariae, Friedrich Wilhelm 296 Zambra Alajos 261 Zappi, Giovan Battista 261, 265 Zemplén Jolán 222 Zeno, Appostolo 261 Zeuxis (görög festő)32, 38, 135-136, 142 Zombori István 156 Zoványi Jenő 205-206, 208-209, 215, 229 Zrínyi Miklós 13, 57-58, 64, 90-91, 96, 222, 241-242, 245, 314 Zwichemus, Vigilius 68 Zwingli, Ulrich 70 Zsámboki Zoltán 131

375

A SOROZATRÓL A K o s s u t h Lajos T u d o m á n y e g y e t e m M a g y a r I r o d a l o m t ö r t é n e t i In­ t é z e t é n e k s z a k m a i h í r n e v é t B a r t a J á n o s és B á n I m r e professzorok k i e m e l k e d ő m u n k á s s á g a a l a p o z t a m e g m é g az ö t v e n e s - h a t v a n a s é v e k b e n . A „ d e b r e c e n i i s k o l á t " ettől k e z d v e jellemzi az elmélyült e s z t é t i k a i és filológiai m u n k a egysége, az i r o d a l o m és az e m b e r i lét k é r d é s e i n e k egymással összefüggő vizsgálata, v a l a m i n t a széles k ö r ű tájékozódás. A m e s t e r e k n y o m á b a lépő m u n k a t á r s a k , t a n í t v á n y o k és i m m á r a t a n í t v á n y o k t a n í t v á n y a i az újabb i d ő k b e n is m e g ő r i z t é k és továbbviszik, újabb s z e m p o n t o k k a l frissítik a z t az irodalom­ szemléletet, a m e l y n e k jellegadó v o n á s a a szélsőségektől t a r t ó z k o d ó s z a k m a i igényesség. A K o s s u t h Lajos T u d o m á n y e g y e t e m M a g y a r és Ö s s z e h a s o n l í t ó I r o d a l o m t u d o m á n y i I n t é z e t é n e k n é g y t a n s z é k é n m a is széles körű, e l m é l y ü l t i r o d a l o m t u d o m á n y i k u t a t ó m u n k a folyik. E l s ő s o r b a n , de n e m k i z á r ó l a g , e n n e k e r e d m é n y e i r ő l k í v á n s z á m o t a d n i az i n t é z e t és a K o s s u t h E g y e t e m i Kiadó közös vállalkozása, a C s o k o n a i U n i v e r s i t a s K ö n y v t á r c í m ű sorozat. E n n e k ötödik k ö t e t e I m r e M i h á l y m u n k á j a . Az é v e n t e k é t - h á r o m i r o d a l o m t u d o m á n y i m ű v e t megje­ lentető sorozat hosszabb távon a magyar irodalom valamennyi k o r s z a k á n a k é r t é k e i t igyekszik új m e g v i l á g í t á s b a helyezni.

A SOROZATBAN EDDIG MEGJELENT: 1. Debreczeni Attila: CSOKONAI, AZ ÚJRAKEZDÉSEK KÖLTŐJE (1993, 1997) (A felvilágosult szemléletmód fordulata az életműben) 2. S. Varga Pál: A GONDVISELÉSHITTŐL A VITALIZMUSIG (1994) (A magyar líra világképének alakulása a XIX. század második felében) 3. Tamás Attila: ÉRTÉKTEREMTŐK NYOMÁBAN (1994) (Művek, irányzatok, elméleti kérdések) 4. Dobos István: ALAKTAN ÉS ÉRTELMEZÉSTÖRTÉNET (1995) (Novellatípusok a századforduló magyar irodalmában) 5. Imre Mihály: „MAGYARORSZÁG PANASZA" (1995) (A Querela Hungáriáé toposz a XVI-XVII. század irodalmában) 6. Márkus Béla: ÁTDOLGOZÁSOK KORA (1996) (Sarkadi Imre és a sematizmus) 7. Bitskey István: ESZMÉK, MŰVEK, HAGYOMÁNYOK (1996) (Tanulmányok a magyar reneszánsz és barokk irodalomról) 8. FOLYTONOSSÁG VAGY FORDULAT? (1996) (A felvilágosodás kutatásának időszerű kérdései) Szerk.: Debreczeni Attila 9. Imre László: MŰFAJOK LÉTFORMÁJA XIX. SZÁZADI EPIKÁNKBAN (1996) 10. Lőkös István: ZRÍNYI EPOSZÁNAK HORVÁT EPIKAI ELŐZMÉNYEI (1997) 11. Bán Imre: KÖLTŐK, ESZMÉK, KORSZAKOK (1997) 12. Horváth János: TANULMÁNYOK I-II. (1997) A SOROZAT KÖVETKEZŐ KÖTETEI: 14. Deréky Pál: A XX. SZÁZAD ELEJI MAGYAR AVANTGÁRD IRODALOM 15. Mezei Márta: A KIADÓK „MANDÁTUMA" 16. Szilágyi Márton: AZ URÁNIA

Ára: 550 - Ft