BIBLIOGRÁFIA AZ ORSZÁGGYŰLÉSRŐL KORSZAKOK SZERINT Több korszakot átfogó munkák az országgyűlésről A magyar Országgyűlés kamaráinak jogi szétválasztása (Parlamenti Hírlevél, 2009. 2. szám) Balla Antal (szerk.): A magyar országgyűlés története 1867-1927 (Bp. 1927.) Bérenger, Jean: Les „Gravamina”. Remonstrances des diètes de Hongrie de 1655 á 1681 (Recherches sur les fondements du droit d'État au XVIIe siècle. Paris, 1973.) Bérenger, Jean: La procédure des Gravamina lors des sessions de la Diète hongroise (Parliaments, Estates & Representation 2. 1982.) Jean Bérenger – Kecskeméti Károly: Országgyűlés és parlamenti élet Magyarországon 16081918 (Napvilág Kiadó, Bp. 2008.) A könyvről: Fenyő István: Jean Bérenger – Kecskeméti Károly: Az Országgyűlés és a parlamenti élet Magyarországon (Századok, 2009. 1. szám) Boros Zsuzsanna – Szabó Dániel: Parlamentarizmus Magyarországon (1867-1944.) (Korona Kiadó, Bp. 1999.) Bölöny József: A magyar törvényhozó testületek 1848-1984 (kézirat, Országgyűlési Könyvtár) Csihák György: A magyar parlamentarizmus ezer éve. Összefoglaló áttekintés (Urban Grafik Kft., Bp. 1990.) Csizmadia Andor – Kovács Kálmán – Asztalos László: Magyar állam- és jogtörténet (Tankönyvkiadó, Bp. 1975.) Csizmadia Andor – Kovács Kálmán – Asztalos László: Magyar állam- és jogtörténet (Átdolgozta Horváth Pál és Stipta István) (Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1995.) Csonkaréti Károly: A magyar történelem 1100 éve a jogforrások tükrében, I-II. rész (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Bp. 1997.) Csorba László: A rendi gyűléstől a modern parlamentig (In: Az Országház, Képzőművészeti Kiadó, Bp. 1993-2010. több kiadás, 7-23. oldal) Csuday Jenő: A magyar országgyűlés (In: Politikai Magyarország III. kötet, Magyarország politikai élete, főszerk.: Szász József, Anonymus Történelmi Könyvkiadó Vállalat, Bp. 1913. 177-320. oldal) Dán Krisztina: Kis magyar országgyűlési napló I-VII. (Magyarország, 1992. október 16., 23., 30., november 6., 13., 20., 27.) Dobszay Tamás – Estók János – Salamon Konrád – Szerencsés Károly – Tombor László: Tisztelt Ház! A magyar országgyűlések története 1848-1998 (Puskás Tivadar Távközlési Technikum, Bp. 1998.) Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány és jogtörténet (különösen „Az Országgyűlés” című fejezet – Osiris Kiadó, Bp. 2000. 94-98., 212-222. és 233-235. oldal) Eckhart Ferenc: Magyar alkotmányfejlődés (Bp. 1931.) Ereky István: A közigazgatási jog kútfőiről („A házszabályok” című rész – In: uő. Jogtörténelmi és közigazgatási jogi tanulmányok. Sziklai Henrik kiadása, Eperjes, 1917. I. kötet 349-402. oldal és II. kötet 5-502. oldal) Faluhelyi Ferenc: Magyarország közjoga II. kötet („Az Országgyűlés” című fejezet – Karl könyvesbolt kiadása, Pécs, 1926. 81-216. oldal)
Földesi Margit: Parlamentarizmus Magyarországon (1848-tól) (Magyarország, 1997. május 8.) Gyarmati György – Szabó Dániel – Villám Judit: A magyar parlament másfél évszázada (In: A Magyar Országgyűlés, Országgyűlés Hivatala, Bp. 2006, 2009., 9-25. oldal) Hermann Róbert – M. Kiss Sándor: A magyar parlamentarizmus története (In: A Magyar Országgyűlés, Országgyűlés Hivatala, Bp. 2011., 9-51. oldal) Holub, József: La Formation des deux Chambres de l, Assemblée nationale hongroise (In: Album Helen Maud Cam. II. Louvain – Paris, 1961. Études présentées á la Commission internationale pour l, Histoire des Assemblées d, Ètats 24.) Homoki-Nagy Mária: A Magyar Országgyűlés fejlődéstörténete az egy év két kamarára vonatkozóan (In: Szükség van-e a kétkamarás parlamentre? Tanulmánykötet. Az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága, 2011. 62-68. oldal) Horváth Barna: A magyar közjog kis tükre („Törvényhozás” c. fejezet – A Magyar Nemzeti Bizottmány Vallás és Közoktatásügyi Bizottsága, New York, é. n. [1953] 11 -21. oldal) Jónás Károly: Pártpanoptikum. 36 választás és 256 párt Magyarországon 1848-1990 (Interart Kiadó, Bp. 1990.) Kessler, Wolfgang: Stände und Herrschaft in Ungarn und seinen Nebenländern im 18. und frühen 19. Jahrundert (In: Hugo Weczerka (szerk.): Stände und Landesherrschaft in Ostmitteleuropa in der frühen Neuzeit Marburg, 1995.) Kovách Pál – Kovách Sándor: A magyarhoni törvényhozás történeti vázolata (Szeged, 1861.) Matlakovits Sándor: Magyarország törvényei, országgyűlésének működése nemzetgazdasági tekintetben különösen a 18-dik század óta (Kugler Adolf, Pest, 1865.) Máriássy Béla: A magyar törvényhozás és Magyarország történelme 1-18 kötet (Bp. 18841893.) Mezey Barna (szerk.): Magyar alkotmánytörténet („A feudális állam szervei. Az Országgyűlés”, ill. „A magyar polgári állam szervei. Az Országgyűlés” c. fejezetek – Osiris Kiadó, 5. bővített kiadás, Bp. 2003. 107-119., ill. 315-357. oldal) Mezey Barna (szerk.): A magyar jogtörténet forrásai. Szemelvénygyűjtemény (különösen az Országgyűlésre, az Országgyűlés (nemzetgyűlés) aktusaira stb. vonatkozó szemelvények) (Osiris Kiadó, Bp. 2001.) Mezey Barna (szerk.): A magyar országgyűlés történetének képeskönyve (különösen a bevezető tanulmány – Osiris Kiadó, Bp. 1999. 7-15. oldal, magyar, angol és német nyelven) Országgyűlés (In: Pomogyi László: Magyar alkotmány- és jogtörténeti kéziszótár, M-érték Kiadó, Bp. 2008. 855-857. oldal) Országgyűlés, alsótábla (tabula inferior), felsőtábla (tabula magnatum), kerületi ülés (sessiones circulares) (In: Pomogyi László: Magyar alkotmány- és jogtörténeti kéziszótár, 4951., 295-297., 553-554., 855-857. oldal) Pesti Sándor: Az újkori magyar parlament szervezeti és működési rendje (1848-1998) (PhDdolgozat, kézirat, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, Bp. 1999.) Pesti Sándor: Az újkori magyar parlament (Osiris Kiadó, Bp. 2002.) Pesti Sándor: Parlament és parlamentarizmus Magyarországon (1848-1945), 1-2. rész (Politikatudományi Szemle, 2001. 4. és 2002. 1-2. szám) Somló Bódog: A parlamentarizmus a magyar jogban (Gibbon Albert Könyvkereskedése, Kolozsvár, 1896.) Szabó Dániel – Gyarmati György: A magyar parlament másfél évszázada 1848-1989 (In: Jónás Károly – Villám Judit: A Magyar Országgyűlés elnökei 1848-2002, Argumentum Kiadó, Bp. 2002. 53-65. oldal) Szalai Miklós: Főrendiházi reform Magyarországon 1885-ben (Történelmi Szemle, 2012. 6. szám)
Szente Zoltán: Functions of the National Assembly within the Constitutional Tradition of Hungary (In: Annales Universitatis Scientiarium Budapestiensis de Rolando Eötvös Nominatae, Sectio Iuridica Tomus XLVI., szerk. biz. eln.: Márta Dezső, ELTE ÁJK, Bp. 2005. 93-114. oldal) Szente Zoltán: Az Országgyűlés funkciói a magyar közjogi hagyományban (Jogtörténeti Szemle, 2005. 2. szám) Takács Imre: Második kamarák (magyar tradíciók) (kézirat, MTA-ÁJI, 1995) Timon Ákos: Magyar állam- és jogtörténet, tekintettel a nyugati államok jogfejlődésére (Bp. 1902.) Az országgyűlés előzményei (11-14. század) Bónis György: A székesfehérvári törvénynaptól az „ország szabadságáig” (In: Székesfehérvár Évszázadai 2., szerk.: Kralovánszky Alán, Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága, Székesfehérvár 1972.) Elekes István: A középkori magyar állam története megalapításától a mohácsi bukásig (a „Rendi fejlődés, a kormányzat rendi átalakulása” című fejezet – Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1964. 141-200. oldal) Ember Győző: Az egyházi rendnek állami renddé fejlődése (1907.) Fest Sándor: Párhuzam az angol és magyar alkotmány fejlődése között a XIII. században (In: Fest Sándor: Skóciai Szent Margittól a walesi bárdokig. Magyar-angol történeti és irodalmi kapcsolatok. Universitas Kiadó, Bp. 2000. 147-165. oldal) Gerics József: A korai rendiség Európában és Magyarországon (különösen „A korai magyarországi rendiség intézményei” című fejezet – Akadémiai Kiadó, Bp. 1987. 265-321. oldal) Gerics József: Krónikáink és a III. András-kori rendi intézmények friauli-aquileiai kapcsolatairól (Filológiai Közlöny, 1975.) Istványi György: A generalis congregatio (Levéltári Közlemények, 1939. 50–83. oldal, ill. 1940-41. 179-207. oldal, klny, Bp. 1941.) Kérészy Zoltán: A magyar országgyűlések eredete és szervezetük fejlődése a rendi országgyűlések alakulásának kezdetéig (Csokonai Nyomda és Kiadó Rt., Debrecen, 1898.) S. Kiss Erzsébet: A királyi generális kongregáció kialakulásának történetéhez (Acta Univ. Szegediensis de Attila József nominatae, Acta Historica 31., József Attila Tudományegyetem, Szeged, 1971.) Kosztolnyik Zoltán: Esetleges spanyol (León-aragóniai), valamint nyugati behatás III. András diétáinak összetételében (AETAS, 1994. 1. szám) Mályusz Elemér: A magyar köznemesség kialakulása (Századok, 1942. 272-305., 407-434. oldal) Mezey Barna (szerk.): Magyar alkotmánytörténet („A magyar országgyűlés előzményei” című rész, 107-110. oldal) Mezey Barna (szerk.): A magyar jogtörténet forrásai. Szemelvénygyűjtemény (A „Törvénynapok, országos gyűlések, országgyűlés” c. rész, Osiris Kiadó, Bp. 2001. 94-99. oldal) Szilágyi Lóránt: A magyar királyi tanács első százada (Levéltári Közlemények, 1940-1941. 157169. oldal) Váczy Péter: A magyar királyság központi igazgatása a 11-12. században (In: Emlékkönyv Domanovszky Sándor születése hatvanadik évfordulójának ünnepére. Bp. 1937. 607-624. oldal, ill. uő. A magyar történelem korai századaiból (História Könyvtár, História – MTA Történelemtudományi Intézete, Bp. 1994. 103-112. oldal)
Zsoldos Attila: Congregatio Generalis (lat: általános gyűlés) – törvénynapok (In: Korai magyar történeti lexikon, főszerk.: Kristó Gyula, szerk.: Engel Pál és Makk Ferenc, Akadémiai Kiadó, Bp. 1994. 141., 687-688. oldal) A rendi országgyűlések (14/15. századtól 1827-ig) Angyal Dávid: Vallási és politikai küzdelmek II. Mátyás korában (1609-1612) (Budapesti Szemle, 84. kötet, 227. szám, 1895.) Az 1848 előtti országgyűlések története (Századok, 1885.) Az 1811-diki Országgyűlés jegyzőkönyve (In: Iratok a magyar államnyelv kérdésének történetéhez 1790-1848, szerk. Szekfű Gyula, Bp. 1926.) Ágoston Gábor – Oborni Teréz: A tizenhetedik század története („A rendiség a századfordulón” c. fejezet – Pannónia Kiadó, Bp. 2000.) Áldássy Antal: A magyar országgyűlés követsége V. Lászlóhoz 1445. október havában (Századok, 1910. VII. füzet) Balla Antal (szerk.): A magyar országgyűlés története 1867-1927 (A történeti bevezető 8961848) (Bp. 1927.) Balogh István: Velenczei diplomaták Magyarországon (1500-1526). Forrástanulmány (Szeged, 1929.) Balogh István: Ráday Pál az 1712-15. évi országgyűlésen. Adalékok a protestánsok helyzetéhez a szatmári béke után (Ráday Gyűjtemény Évkönyve 3., Bp. 1983.) Baranyai Béla: Hogyan történt az 1687/88. évi 1-4. tc. szerinti törvényszöveg becikkelyezése? (A Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve, Bécs, 1933.) Bán Péter: Rendi országgyűlések (In: Magyar történelmi fogalomtár, L-ZS (II. kötet), szerk.: Bán Péter, Gondolat Kiadó, Bp. 1989. 139-140. oldal) Benda Kálmán: A Magyar Országgyűlési Emlékek. Beszámoló egy forráskiadvány-sorozat munkálatairól (Történelmi Szemle, 1974. 4. szám) Több mint ötven év után folytatódik az Országgyűlési Emlékek kiadása. Látogatóban Benda Kálmánnál (Magyar Nemzet, 1974. szeptember 23.) Benda Kálmán: Az Országgyűlések az újkori magyar fejlődésben (In: Benda Kálmán – Péter Katalin: Az országgyűlés a kora újkori magyar történelemben. Előadások a Történettudományi Intézetben 6. Bp. 1987.) Benda Kálmán: A Habsburg-abszolutizmus és a rendi ellenállás a XVI-XVII. században (Bp. 1975.) Benczédi László: Rendiség, abszolutizmus és centralizáció a XVII. századvégi Magyarországon. 1664-1685 (Akadémiai Kiadó, Bp. 1980.) Benczédi László: Az 1681. évi soproni országgyűlés és vallásügyi végzései (Confessio, 1981. 4. szám) Jean Bérenger: Les „Gravamina”. Remonstrances des diètes de Hongrie de 1655 à 1681. Recherches sur les fondements du droit d'État au XVIIe siècle (Publications de la Sorbonne, Série „Documents” n○ 23. Paris, P.U.F, 1973.) Jean Bérenger – Kecskeméti Károly: Országgyűlés és parlamenti élet Magyarországon 16081918 („A történelmi alkotmány”, „A XVII. századi alkotmányos konfliktus”, „Az elégedetlenek. Vasvártól Karlócáig (1664-1699)”, „II. Rákóczi Ferenc szabadságharca: a konfliktustól a kiegyezésig” és „A kiegyezés működése a XVIII. században” című fejezetek – Napvilág Kiadó, Bp. 2008. 13-180. oldal) Berényi György naplója az 1634/35. és 1637/38. pozsonyi országgyűlésről (Magyar Történelmi Tár, Bp. 1888. évf. I., II.) Berkesi István: Rendi országgyűléseink magyarsága (Temesvár, 1898.)
Bónis György: Hűbériség és rendiség a középkori magyar jogban (Kolozsvár, é. n. [1947.], ill. Osiris Kiadó, Bp. 2003.) Bónis György: A rendi képviselettől a népképviseletig (In: Emlékkönyv Csizmadia Andor hetvenedik születésnapjára, szerk.: Ádám Antal, Benedek Ferenc és Szita János, Juridica Auctoritate Universitatis Pécs Publicata 95., Pécsi Tudományegyetem ÁJK, Pécs, 1980. 7585. oldal) Bónis György: A magyar büntetőtörvénykönyv első javaslata 1712-ben (Az Angyal szeminárium kiadványai, 26. Bp. 1934.) Bónis György: The Hungarian Feudal Diet (13th-18th Centuries) (In: Gouvernés et gouvernant. IV. Bas moyen âge et temps modernes. II. Editions de la Librairie Encyclopédique, Bruxelles, 287-307. oldal, Recueils de la Société Jean Bodin 25, 1965.) Bónis György: The Powers of Deputies in the Hungarian Feudal Diet, 1790-1848 (In: Liber memorialis Sir Maurice Powicke, Dublin, 1963. Louvain – Paris, 1965. Ètudes présentées à la Commission internationale pour l'histoire des Assemblées d'états et du parlamentarisme 27. 87-307. oldal) Bónis György: Ein neuer Plan zur Erforschung der alten ungarischen Repräsentativforschung (In: Liber memorialis Heinrich Sproemberg, Rostock, 1966. Wissenschaftliche Zeitschrift der Universität 17. 1968. Gesellschaft- und Sprachwissenschaftliche Reihe, Heft 1. Herausgeber: der Rektor. Études présentées á la Commission internationale pour l'histoire des Assemblées d'états et du parlamentarisme 36.) Bónis György: Die ungarische Stände in der ersten Hälfte des 18. Jahrhunderts (In: Dietrich Gerhard (szerk.): Ständische Vertretungen in Europa im 17. und 18. Jahrundert. Göttingen, 1969. Veröffentlichungen de Max-Planck-Instituts für Geschichte 17.; Études présentées á la Commission internationale pour l'histoire des Assemblées d'états et du parlamentarisme 37.) Csatári Bence: A középkori magyar országgyűlés (Magyar Polgármester, 2009. 1. szám) Csizmadia Andor: Győr város becikkelyezése az 1751. évi országgyűlésen (Győr, 1940.) Csizmadia Andor: Egy kétszáz év előtti országgyűlés évfordulójára. A „Kollár contra Status et Ordines” (Jogtudományi Közlöny, 1964. 3. szám) Degré Alajos: Magyar Alkotmány-és jogtörténet („Az alkotmány központi szervei: Az országgyűlés” és „A rendi intézmények: Az országgyűlés” c. részek – 87-90. és 229-234. oldal) Demkó Kálmán: A magyar-cseh conföderatio és a besztercebányai országgyűlés (Századok, 1886.) Domanovszky Sándor – Erdélyi László – Karácsonyi János – Márki Sándor – Sörös Pongrácz: Az aradi „véres” országgyűlés és Dobori halála helyének megállapítására vonatkozó szakvélemények (Századok, 1912.) Eckhart Ferenc: La diète corporative hongroise. In: L' Organisation corporative du Moyen Ấge á la fin de l' Ancien Régime. Louvain, 1939. [ = Université de Louvain, Recueil de Travaux publiés par les Membres des Conférences d' Histoire et de Philologie. 2 me série, fascicule 50me; Études présentées á la Commission internationale pour l'histoire des Assemblées d'états et du parlamentarisme 3.] Eckhart Ferenc: A praecedentia kérdése a magyar rendi országgyűlésen (In: Notter Antal emlékkönyv. Dolgozatok az egyházi jogból és a vele kapcsolatos jogterületekről, szerk.: Angyal Pál, Baranyai Jusztin, Móra Mihály, Szent István Társulat, Bp. 1941.) Elekes Lajos: A rendiség és központosítás a feudális államokban. Problémák a kérdés keleteurópai vonatkozásainak kutatásához, különös tekintettel a XV. századi Magyarországra (Bp. 1962.) Elekes Lajos: Rendi ellentétek és kutatási problémák a XV. századi Magyarországon (Történelmi Szemle, 1964.)
Ember Győző: III. Károly országgyűlései; Mária Terézia országgyűlései (In: Magyarország története 1686-1790, főszerkesztő: Ember Győző és Heckenast Gusztáv. Akadémiai Kiadó, Bp. 1989. 391-429. oldal) Erdődy Sándor Vas megyei főispán naplója az 1708. évi Pozsonyi országgyűlésről (In: Rákóczy Tükör II. kötet, szerk.: Köpeczi Béla, Bp. é. n. 385-398. oldal) Éble Gábor: Törvényhozás az insurrectioról 1741-ben (Hadtörténelmi Közlemények, 10. 1897.) Fabó András: Az 1662-diki országgyűlés (Bp. 1873.) Faggyas Sándor: Korona és király. Fejezetek Magyarország alkotmányos történetéből, 1. (Hitel, 1990. 15. szám) Faggyas Sándor: A nemesség képviseli az országot. Fejezetek Magyarország alkotmányos történetéből 2. (Hitel, 1990. 16. szám) Felséges Első Ferentz Ausztriai tsászár, Magyar és Csehország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1811-dik esztendőben kisasszony havának 25-dik Napjára rendeltetett Magyar Országgyűlésének jegyzőkönyve (Posony, 1810-1811) Ferdinandy Gejza: A magyar nyelv szerepe a múlt idők országgyűlésein (Budapesti Szemle, 1894.) Ferdinandy Gejza: A rendi elemek a magyar alkotmányban (Székfoglaló értekezés. Felolvastatott a Magyar Tudományos Akadémia 1907. évi március hó 11-én tartott ülésén, Bp. 1907.) Fraknói Vilmos: Magyar országgyűlés (Idők tanúja, 1861. 59-68. szám) Fraknói Vilmos – Károlyi Árpád (kiadta): Magyar Országgyűlési Emlékek 1-12. kötet, 1526-1606 (Bp. 1874-1917.) A Magyar Országgyűlési Emlékek sorozat 1607-1790 közti részének szerkesztési és formaközlési szabályai (Századok, 1974. 2. szám) Fraknói Vilmos: A magyar országgyűlések befolyása a külpolitikára I. (Budapesti Szemle, 172. kötet, 490. szám, 1917.) Fraknói Vilmos: A tolnai országgyűlés actiója 1518-ban (Budapesti Szemle, 172. kötet, 491. szám, 1917.) Fraknói Vilmos: A magyar országgyűlések története I. Ferdinánd alatt 1526-1536 (Akadémiai Kiadó, Bp. 1874.) Fraknói Vilmos: A Habsburg-ház trónöröklési jogának megállapítása az 1687/88. évi országgyűlésen (Bp. 1922.) Fraknói Vilmos: Werbőczy István kiadatlan levelei és egy országgyűlési beszéde 1513-1526 (Magyar Történelmi Tár 23. Bp. 1877.) Gárdonyi Albert: A szabad királyi városok az 1848 előtti törvényhozásban (Városi Szemle, 1926.) Gergely András: A magyar rendi országgyűlés (1790-1848) (Rubicon, 1997. 10. szám) Gerics József: Adatok a magyarországi rendiség történetéhez (Turul, 2002. 1. szám) Gerics József: Középkori Országgyűléseink és az európai jogfejlődés (A római jog hatása Magyarországon) (Századok, 2005. 2. szám) Grünwald Béla: A régi Magyarország 1711-1825 (különösen a „Törvényhozás és országgyűlés” című fejezet, Franklin, Bp. 1910., ill. Osiris Kiadó, Bp. 2001. 251-268. oldal) Guszarova, Tatjana: A sárosi követválasztás utójátéka az 1659. évi pozsonyi országgyűlésen (Levéltári Közlemények, 1999. 1-2. szám) Guszarova, Tatjana: A 17. századi magyar országgyűlések résztvevői (Levéltári Közlemények, 2005. 2. szám) Hajnal István: Eszterházy Miklós iratai. Az 1642-i meghiúsult országgyűlés időszaka (Bp. 1930.)
Hajnik Imre: Az 1621. nagyszombati országgyűlés és Pozsony meghódítása Ferdinandnak (Akadémiai Értesítő V. 1865.) Hajnik Imre: A nemességnek az országgyűléseken fejenként való megjelenésének megszűnése (Akadémiai Székfoglaló Értekezés) (Akadémiai Értesítő a történeti tudományok köréből, Bp. 1873.) Hegedűs Zoltán: Moson vármegye követei az 1662-1848 közötti rendi országgyűléseken (Arrabona Múzeum Közleményei, Győr, 2007. 2. szám) Ifj. Hiller István: Magyar nádorválasztás és európai politika (Az 1625. évi soproni országgyűlés nemzetközi diplomáciai vonatkozásai) (Soproni Szemle, 1989. 59-70. oldal) Hiller István: „...Sopronból azt írhatom Méltóságodnak...” Külföldi diplomaták az 1625. évi soproni országgyűlésen (In: Házi Jenő emlékkönyv, szerk.: Dominkovits Péter és Turbuly Éva, Sopron, 1993. 255-266. oldal) Holub, József: La Représenation politique en Hongrie au Moyen Age (In: X. Congrés International des Sciences Historiques, Rome, 1955; International Congress for Historical Sciences. Louvain, 1958. Études présentées á la Commission internationale pour l'histoire des Assemblées d'états et du parlamentarisme 18.) Holub József: Az 1522.-i országgyűlés és törvénycikkei (Századok, 1918.) Horváth Árpád: Tolna vármegye és a rendi országgyűlések (1712-1805) (Tanulmányok Tolna megye történetéből VIII., Tolna Megyei Tanács Levéltára, Szekszárd, 1978.) Horváth Mihály: Mária Terézia trónralépése. Az 1741-ki országgyűlés (Századok, 1845.) Horváth Mihály: Az 1802-iki országgyűlés történeti vázolata (Ellenőr, 1847.) Horváth Mihály: Az 1764-ki országgyűlés története (In: Magyar Tudományos Akadémia Évkönyvei, VII. kötet, 1846., kisebb történelmi munkái I. kötet, Pest, 1868.) Iványi Béla: Adalékok régi országgyűléseink Rákos nevéhez (Különlenyomat a Polner emlékkönyvből, Szeged, 1935.) Iványi Emma: Eszterházy Pál, nádor és a magyar rendek tervezete az ország új berendezkedésével kapcsolatban (Levéltári Közlemények, XLII. szám, 1971. 137-161. oldal) Karácsonyi Béla: A magyarországi rendiség kérdéséhez (In: Fejezetek a régebbi magyar történelemből III., szerk.: Makk Ferenc, JATE BTK, Tankönyvkiadó, Bp. 1985.) Kalmár János: A kontribúció kérdése az 1714. évi országgyűlésen (In: E. Kovács Péter, Kalmár János, V. Molnár László (szerk.): Unger Mátyás emlékkönyv, Bp. 1991. 173-181. oldal) Karner Károly: A soproni 1681. évi országgyűlés emlékezete (Diakonia, 1981. 2. szám) Karpat, Jozef: Zákonodarná moc v Uhorsku v rokoch 1526-1604 (A törvényhozó hatalom Magyarországon) (Knižnica Právnickej fakulty Slovenskej univerzity v Bratislave, Nový rad 10., Bratislava, 1944.) Kállay István: Hatalommegosztás és városi rendiség (Jogtudományi Közlöny, 1993. 10. szám) Károlyi Árpád: A vallásszabadság ügye a korponai gyűlésen 1605 (Budapesti Szemle, 85. kötet, 214. szám, 1894.) Károlyi Árpád: Az országgyűlési pártok 1606 tavaszán, Kassán (Budapesti Szemle, 256. szám, 1898. április) Károlyi Árpád: Bocskay és a kassai országgyűlés 1606 tavaszán (Bp. 1898.) Károlyi Árpád: A kiegyezés ügye a kassai országgyűlésen 1606 tavaszán (Bp. 1899.) Kérészy Zoltán: A vármegyék szereplése a magyar politikai élet terén 1526-1848 (Debrecen, 1896.) Kérészy Zoltán: Rendi országgyűléseink tanácskozási módja. Jogtörténeti tanulmány (K.l.ny. a Kassai Királyi Jogakadémia 1905-6. tanévi évkönyvéből, Vitézi A. Nyomda, Kassa, 1906.)
Kincses Katalin Mária: „Így ragyogjon Sopron is régiségeivel...” Hatalmi jelképek, a város reprezentációja a XVII. századi soproni országgyűléseken (In: „Kard és Koszorú” Ezer év magyar uralmi és katonai jelképei, Hadtörténeti Múzeum, Bp. 2001. 77-90. oldal) Király Péter: Az országgyűlési nyelv 1790-1827 (Bibliotheca Slavica Savariensis VII., Berzsenyi Dániel Főiskola Szláv Filológiai Tanszékcsoportja, Szombathely, 2000.) R. Kiss István: Az 1386. évi országgyűlések (Századok, 1913. 721-735. oldal) R. Kiss István: Az egyes magyar nemesi rend kifejlődése Magyarországon (Debrecen, 1932.) Knauz Nándor: Az országos tanács és az országgyűlések története (Pest, 1859.) Knauz Nándor: Az 1397. évi országgyűlés végzeménye (Magyar Történelmi Tár, III. kötet) Kovács Lajos: Történelmi tanulmányok I. Parlamentarizmus. Administratori rendszer (Budapesti Szemle, 30. kötet, 66. szám, 1882.) Kubinyi András: A magyarországi városok országrendiségének kérdéséhez (különös tekintettel az 1458-1526 közötti időre) (In: Tanulmányok Budapest múltjából, XXI. kötet, Bp. 1979. 7-16. oldal) Kubinyi András: A Mátyás-kori államszervezet (In: Hunyadi Mátyás. Emlékkönyv Mátyás király halálának 500. évfordulójára – Zrínyi Kiadó, Bp. 1990.) Kubinyi András: Zur Frage der Vertretung der Städte im ungarischen Rechstage bis 1526 (In: Städte und Ständesstaat, szerk.: B. Töpfer. Berlin, 1980.) Kubinyi András: Rendelkeztek-e országrendiséggel a magyar királyi szabad városok a középkorban? (In: Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában, szerk.: Mayer László és Tilcsik György, Vas Megyei Levéltár, Szombathely, 2003. 55-70. oldal) Kubinyi András: Politikai vitakultúra Magyarországon. Bácsi András szózata a hatvani országgyűléshez (1525), valamint egy latin verse (In: Studia professoris – Professor studiorum. Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára, szerk.: Almási Tibor, Draskóczy István és Jancsó Éva, Bp. 2005. 169-195. oldal) Kubinyi András: A Jagelló-kori magyar állam 1490-1526 (História, 2005. 3. szám) Kubinyi András: Az 1505-ös rákosi országgyűlés és a szittya ideológia (Századok, 2006. 2. szám) Kubinyi András: A magyar országgyűlések tárgyalási rendje 1445-1526. A királyi tanács problémája (Jogtörténeti Szemle, 2006. 2. szám) Kubinyi András: Országgyűlési küzdelmek Magyarországon 1523-1525 (In: Honoris Causa. Tanulmányok Engel Pál tiszteletére, szerk.: Neumann Tibor és Rácz György, Magyar Történettudományi Intézet – Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsésztudományi Kara, Bp. – Piliscsaba, 2009. 125-148. oldal) Kubinyi Ferenc: János király budai országgyűlése az 1530-ik év végén (Századok, 1876.) Ladányi Gusztáv: A magyar királyság alkotmánytörténete a szatmári békekötésig (Debrecen, 1871.) Lakatos Bálint: A tatai országgyűlés diplomáciai háttere (In: A diplomácia válaszútján. 500 éve volt Tatán országgyűlés, szerk.: László János, Tata Város Önkormányzata és a KomáromEsztergom Megyei Önkormányzat Múzeumainak Igazgatósága, Tata, 2010. 29-65. oldal) Lupkovics György: A magyar rendi országgyűlések 1608-1848 (Kassa, 1911.) Majláth Béla: A felső vármegyék rendeinek gyűlése Kassán 1683-ban I-II. (Századok, 1883. 2. és 3. szám) Makkai László: The Crown and Diets of Hungary in the Sixteenth Century (In: Crown, Church and Estates. Evans, R. J. W – Thomas T. V. eds. Studies Russia and East Europe. Macmillen, London, 1991. 80-91. oldal) Marczali, Heinrich: Ungarische Verfassungsgeschichte (J. C. B. Mohr, Tübingen, 1910.) Marczali Henrik: A magyar országgyűlés első házszabálya (Budapesti Hírlap, 25., 101. szám, 1905. április 11.)
Mályusz Elemér: Polgárságunk részvétele a középkori országgyűléseken (Protestáns Szemle, 1927.) Mályusz Elemér: Die Entstehung der Stände im mittelalterlichen Ungarn (In: L' Organisation corporative de Moyen Ấge á la fin de l' Ancien Régime. Louvain, 1939. Université de Louvain, Recueil de Travaux pubiés par les Membres de Conférences d' Histoire et de Philologie. 2me série, fasciule 50me; Études présentées á la Commission internationale pour l'histoire des Assemblées d'états et du parlamentarisme 3.) Mályusz Elemér: A magyar társadalom a Hunyadiak korában. A hűbériség és a rendiség problémája (In: Mátyás király. Emlékkönyv születésének ötszázéves fordulójára I. kötet, Franklin Társulat, Bp. 1940. 309-433. oldal) Mályusz Elemér: A magyar rendi állam a Hunyadi korában, I-II. (Századok, 1957. 46-123., ill. 529-602. oldal) Mályusz Elemér: Les débuts du vote de la taxe par les ordres dans la Hongrie féodale (In: Balogh Sándor – Ember Győző és mások (szerk.): Nouvelles études historiques publiées á l' occasion du XIIe Congrès International de Sciences Historiques par la Commission Nationale des Historiens Hongrois. Bp. 1965. I. kötet) Márki Sándor: A magyar, mint államnyelv (Arad, 1879.) Melhárd Gyula: Somogy vármegye a rendi Országgyűléseken, I. kötet (Veszprém, 1906.) Mezey Barna: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet I. (különösen a „Magyar alkotmánytörténeti tendenciák” c. fejezet) (Miskolci Egyetemi Kiadó, 1995.) Mezey Barna: Jogalkotás a 16-19. századi Magyarországon (Rubicon, 1996. 1-2. szám) Mezey Barna: Képviselet és alkotmány a középkori Európában. Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet (különösen a VI. fejezet „Magyar alkotmánytörténeti tendenciák” – Rejtjel Kiadó, Bp. 1998. 207-221. oldal) Mezey Barna (szerk.): A magyar jogtörténet forrásai. Szemelvénygyűjtemény (Az „Országgyűlés” c. rész – Osiris Kiadó, Bp. 2001. 200-202. oldal) Nagy Endre – Rácz Lajos: Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet (az „Országgyűlés” című rész – HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Bp. 2007. 83-95. oldal) Nagy Gyula: Adalékok az 1619. pozsonyi országgyűlés történetéhez (Tört. Tár, 1880.) Nagy Miklós: A volt delegációk történeti előzményei (In: Berzeviczy Albert emlékkönyv, Franklin-Társulat, Bp. 1934. 125-132. oldal) Naponként való jegyzései az 1790dik esztendőben Felséges II Leopold Tsászár és magyarországi király által szabad királyi városában Budán rendelt s Posony királyi városában átaltétetett s ugyanott, 1791dik esztendőben befejezett magyar országgyűlésnek (Buda, 1791) Naponként való jegyzései az 1802dik esztendőben Felséges Második Ferentz Római Tsászár, Magyar és Tseh ország koronás királya által Posony szabad királyi várossában pünkösd havának 2dik napjára rendelt, s ugyanott azon esztendőben mindszent havának napjában befejezett Magyar Ország Gyűlése, (Posony, 1802) Naponként való jegyzései az 1805dik esztendőben Felséges Második Ferentz Római Tsászár, Magyar és Tseh ország koronás királya által Posony szabad királyi várossában mindszent havának 13dik napjára rendelt Ország Gyűlése (Posony, 1805) Naponként való jegyzései az 1808dik esztendőben Felséges Második Ferentz Római Tsászár, Magyar és Tseh ország koronás királya által Posony szabad királyi várossában kisasszony havának 3-ik napjára rendelt Magyar Országgyűlésnek (Posony, 1808) Neumann Tibor: II. Ulászló koronázása és első rendeletei. Egy ismeretlen országgyűlésről és koronázási dekrétumról (Századok, 2008. 2. szám) H. Németh István: Várospolitika és gazdaságpolitika a 16-17. századi Magyarországon 1. kötet („A rendi szereplés helyszíne: az országgyűlések” és „A közös érdekek érvényesítésének módszerei az országgyűléseken” c. rész – Gondolat – MOL, Bp. 2004. 175192. oldal)
Németh Sándor: Az 1681. évi országgyűlés (Bp. 1915.) Nyakas Miklós: A hajdúvárosok és az országgyűlési képviseleti jog (In: Vármegyék és szabad kerületek I-II., szerk.: Radics Kálmán, Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Közleményei 27., Debrecen, 2001. 93-109. oldal) Orosz József: Ungarns gesetzgebender Körper auf dem Reichstage zu Pressburg im Jahr 1830 I-II. köt.) Orosz József: Terra incognita. Notizen über Ungarn (Leipzig, 1835.) P(aule)r (Tivadar): Alsó-Tábla (In: Egyetemes magyar encyclopaedia, II. kötet, szerk.: Török János, Pest, 1860.) Padányi Bíró Márton: Comitia, azaz ország gyűlése amelyben Magyarországon békesség és igazság hirdetik (az 1751. évi országgyűlésről) (Pozsony, é. n.) Paulinyi Oszkár: Az első magyar országgyűlési napló (Feller Miklós naplója az 1546. évi pozsonyi országgyűlésről) (In: A Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve, 1934. 204-230. oldal) Pálffy Géza: Egy fontos adalék történeti földrajzunk és közigazgatás-történetünk históriájához: az 1558. évi horváth-szlavón közös országgyűlés meghívólevele (Fons, 2003. 2. szám) Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században („A rendi ellenállás fő színtere: az országgyűlés” című rész, História Könyvtár Monográfiák 27. História – MTA Történettudományi Intézet, Bp. 2010. 289-305. oldal) Pettkó Béla: Az 1655-iki pozsonyi országgyűlés története (Történelmi Tár, Bp. 1891.) Péter Katalin: Az 1608. évi vallásügyi törvény és a jobbágyok vallásszabadsága (Századok, 1977. 1. szám) Péter Katalin: Köznemesi publicisztika, köznemesi politika a 17. század derekán. Az országgyűlési pasquillus (Történelmi Szemle, 1979. 2. szám) Péterffy Ida: Pálóczi Ádám, a somogyi banderista Budán (1790.) (In: Somogy Megye Múltjából. Levéltári Évkönyv, szerk.: Kányai József, 1917. 187-196. oldal) Podhradczky József: Magyar ország karainak, s rendjeinek szavazati joga a köz gyűléseken. Státus rendszer értelmében (Buda, 1847.) Poór János: Országgyűlési résztvevők az országgyűlési naplók alapján 1796-1811/2 (In: Klaniczay Gábor – Nagy Balázs (szerk.): A középkor szeretete. Történeti tanulmányok Sz. Jónás Ilona tiszteletére, ELTE BTK, Bp. 1999. 285-297. oldal) Poór János: Hajnóczy József („Magyar Szabadelvűek” – Új Mandátum Könyvkiadó, Bp. 1998.) Poór János: A haza és védelmezői: Az 1808-as országgyűlésről (In: Nemzeteken innen és túl. Diószegi István 70. születésnapjára, szerk.: Erdődy Gábor és Pók Attila, Bp. 2000.) Poór János: Adók, katonák, országgyűlések 1796-1811/12 (Universitas Kiadó, Bp. 2003.) Relkovic Néda: Felvidéki hét alsó bányavárosunk sérelmei 1696-ban (Századok, 1923.) Révész László: Die Anfänge des ungarischen Parlamentarismus (Bern, 1969.) Roy, Philippe: La Diète hongroise de 1687-1688 (Nouvelles Études Hongroises, 8. 1973.) Russocki, st.: Les Assemblèes prerepresentatives en Europe Centrale. Prèliminaire d'une analyse comporative (Acta Polonie Historica, 1974. 33-52. oldal) Salamon Ferenc: Rendi országgyűléseink jellemzéséhez (Pest, 1869., ill. in: Kisebb történeti dolgozatok, Bp. 1875.) Salamon Ferenc: Az 1741-iki koronázó országgyűlés (In: uő. Kisebb történeti dolgozatok, Bp. 1889.) Sebők Ferenc: A Jagelló-kori rendiség kutatása a két világháború között (Aetas, 1993. 4. szám)
Sebők Ferenc: A királyi tanács és az országgyűlés II. Lajos uralkodásának első felében (In: Acta Universitas Szegediensis de Attila József Nominatae. Acta Historica Tom. CI. Szeged, 1995. 51-58. oldal) Sebők Richárd: A XVIII. századi országgyűléseken résztvevő ítélőmesterek prozoprográfiai elemzése (szakdolgozat, ELTE BTK, Történeti Intézete, 2009.) Somló Bódog: A parlamentarizmus a magyar jogban (Gibbon Albert Könyvkereskedése, Kolozsvár, 1896.) Soós István: A Habsburg-kormányzat és a magyar rendek 1812 és 1825 között (Történelmi Szemle, 2007. 1. szám) Stefancsik Benedek Konrád: Az 1764-65-i pozsonyi országgyűlés (Kassa, 1942.) Sümeghy Dezső – Dominkovits Péter: Sopron vármegye követei a rendi országgyűléseken (1580-1848) (Arrabona Múzeumi Közlemények, Sopron, 2007.) Szabó Dezső: A magyar országgyűlések története 1519-1524 (1904?) Szabó Dezső: A magyar országgyűlések története II. Lajos korában (MTA, Hornyánszky V. Könyvnyomdája, Bp. 1909.) Szabó Dezső: Az állandó hadsereg beczikkelyezésének története III. Károly korában (Hadtörténelmi Közlemények 11. szám 1910.) Szabó Dezső: Rákosnak hívták-e Magyarországon az országgyűlést (Századok, 1914. 762764. oldal) Szakály Ferenc: A magyar és erdélyi országgyűlések hódoltsági vonatkozású végzéseiről (Jogtudományi Közlöny, 1993. 10. szám) Székely György: A XV. századi magyar rendi állam egyes fogalmainak értelmezéséhez (Századok, 1959.) Szijártó István: Rendiség és rendi intézmények a 18. századi Magyarországon (doktori értekezés, kézirat, Bp. 1997.) Szijártó M. István: A magyar rendek adómegajánlási joga és a 18. századi adómegajánlási rend kialakulása (Történelmi Szemle, 2004. 3-4. szám) Szijártó M. István: Követi napidíj és vármegyei önállóság a 18. században (Somogy megye múltjából, Levéltári Évkönyv 30., Kaposvár 1999.) Szijártó M. István: A Diéta. A magyar rendek és az országgyűlés 1708-1792 (Osiris Kiadó, Bp. 2005.) Szijártó M. István: A concursus a 18. századi politikában (kézirat) Szijártó M. István: The Diet. The Estates and the Parliament of Hungary, 1708-1792 (In: Bündnispartner und Konkurrent der Landesfürsten? Die Stande in der Habsburgermonarchie. Ammerer, Gerhard et al. Hrsg Veröffentlichungen des Instituts für Österreichische Geschistforschung, Oldenburg, Wien – München, 2007. 151-171. oldal) Szijártó M. István: A „konfesszionális rendiségtől” az alkotmányos rendiségig (Történelmi Szemle, 2012. 1. szám) Szopek Ervin Lóránt: Az 1805-ik évi magyar országgyűlés története (Bp. 1914.) Takáts Sándor: Az udvari kémek, a megbízottak és a titkos rendőrök az 1807. évi országgyűlés alatt I-II. (Budapesti Szemle, 215. kötet, 624. és 625. szám, 1929.) Tekus Ottó: Az 1681. évi soproni országgyűlés (Theologiai Szemle, 1981. 3. szám) Téglás J. Béla: A történeti pasquillus a magyar irodalomban (Szeged, 1928.) Tóth Endre: Hamel Bruininex a soproni országgyűlésen (Theológiai Szemle, 1926.) C. Tóth Norbert: Az 1501. évi tolnai országgyűlés. Adatok a királyi adminisztráció működéséhez (Századok, 2009. 6. szám) C. Tóth Norbert: Az út Tatáig. Országgyűlések 1510-ben (In: A diplomácia válaszútján. 500 éve volt Tatán országgyűlés, szerk.: László János, Tata Város Önkormányzata és a KomáromEsztergom Megyei Önkormányzat Múzeumainak Igazgatósága, Tata, 2010. 9-28. oldal)
R. Várkonyi Ágnes: Az 1687-1688. évi országgyűlések (In: Magyarország története 16861790, főszerkesztő Ember Győző és Heckenast Gusztáv, Akadémiai Kiadó, Bp. 1989. 83-86. oldal) Vámos András: A távollevők követei a 18. századi országgyűléseken (szakdolgozat, ELTE BTK, Történeti Intézet) Virozsil, Anton v.: Das Staatsrecht des Königreichs Ungarn, III. k. (1866.) Wertheimer Ede: Az 1807-ik évi magyar országgyűlés (Századok, 1896. IV. füzet 293-309. oldal, V. füzet, 394-412. oldal) Wertheimer Ede: Az 1811/12-iki országgyűlés története I-IV. (Budapesti Szemle, 98. kötet, 267-270. szám, 1899.) Zsilinszky Mihály: Az 1681-i soproni országgyűlés történetéhez (Olvastatott a M. Tud. Akadémia II. osztályának 1888. május 7-ki ülésén, Bp. 1883.) Zsilinszky Mihály: Az 1708-iki pozsonyi országgyűlés történetéhez (Bp. 1888.) Zsilinszky Mihály: A magyar országgyűlések vallásügyi tárgyalásai a reformációtól kezdve IIII. (Bp. 1893.) Zsoldos Attila: Congregatio Generalis; Országgyűlés; rendiség (In: Korai magyar történeti lexikon (9-14. század) – Akadémiai Kiadó, Bp. 1994. 141. oldal, 512-513. oldal, ill. 574. oldal) Territoriális részgyűlések Majláth Béla: A felső vármegyék rendjeinek gyűlése Kassán 1683-ban (Athenaeum Kiadó, Bp. 1883.) Majláth Béla: A felső-magyarországi rendek kassai gyűlésének actái 1683-ban (Történelmi Tár, 1883.) Tringli István: Az 1481. évi szlavóniai közgyűlés (In: Tanulmányok Bozsa Iván tiszteletére, szerk.: Csukovics Enikő, Bp. 1998. 291-318. oldal) A főrendek ülései – felsőtábla (1608-tól) Hajós Ágnes: Ellenzék vagy lojális szolga? Köznemes főispánok politikai szerepe a felsőtáblán 1790-1812. (elhangzott Budapesten 2009. szeptember 25-én „Van a’ politikának és az igazgatás mesterségének is a’ maga poezissa, maga ideálja” c. konferencián ELTE ÁJK, Politikai Eszmetörténeti Műhely és a BTK Diaeta kutatócsoport rendezésében) Kérészy Zoltán: A magyar rendi országgyűlés két táblájának kialakulása (Pfeiffer Ferdinand (Zeidler testvérek) Nemzeti Könyvkereskedése, Bp. 1925.) P(aule)r (Tivadar): Felső tábla (Felsőház) (In: Egyetemes magyar encyclopaedia, szerk.: Török János, Pest, 1860.) Schiller Bódog: Az örökös főrendiség eredete Magyarországon (Bp. 1900.) Szijártó M. István: A Diéta. A magyar rendek és az Országgyűlés 1708-1792 (Osiris Kiadó, Bp. 2005.) A Rákóczi-szabadságharc országgyűlései (1701-1711)1 Acta conventus Szécséniani. Kiadta Kazinczy Ferenc, 1826. – a magyar fordítását Köpeczi Béla adta ki (In: Rákóczi Tükör, Naplók, jelentések, emlékiratok a szabadságharcról. Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp. 1973. II. kötet) Acta conventus Sarospatakiensis (A sárospataki országgyűlés iratai) (Országos Levéltár G 27. V. 1. a.) A szécsényi országgyűlés 1705-ben. Csécsi János naplója, Kazinczy Ferenc fordításában, R. Várkonyi Ágnes tanulmányával (szerk.: Praznovszky Mihály, Szécsény, 1995.)
Az ónodi országgyűlés háromszázadik évfordulója (Hadtörténelmi Közlemények, 2007. 4. tematikus száma) A folyóiratban megjelent tanulmányok: R. Várkonyi Ágnes: Az ónodi országgyűlés. Régi és új kérdésekkel Mezey Barna: Törvények és törvényalkotás az ónodi országgyűlésen Czigány István: A katonaság és az ónodi országgyűlés Mészáros Kálmán: Újabb szempontok és források a turóci „pártütés” történetéhez Kovács Ágnes: Károlyi és az ónodi vérfürdő Zachar József: Egy csendes év a spanyol örökösödési háborúban Gebei Sándor: Az 1707. évi lengyel és magyar detronizáció politikai háttere Köpeczi Béla: Az ónodi trónfosztás és francia diplomácia Tóth Ferenc: Az ónodi országgyűlés francia szemmel G. Etényi Nóra: Az ónodi országgyűlés a Wienerisches Diariumban és a The Boston News-Letterben Kónya Péter: A felső-magyarországi szabad királyi városok az 1707. év eseményeiben Ságvári György: A kuruc hadsereg és a Regulementum Universale. Hadszervezés és hadellátás Ónod után Áldásy Antal: Az 1707. évi ónodi országgyűlés története (Századok, 1895. 7., 8., 9., 10. szám) Ágoston István György: Az ónodi országgyűlés II. Rákóczi Ferenc emlékirataiban (Honismeret, 1998. 2. szám) Biás István: II. Rákóczi Ferenc beiktatása az erdélyi fejedelemségbe (Marosvásárhely, 1903.) Csereghy Károly: Az ónódi országgyűlés és előzményei (Bp. 1934.) Csutak Vilmos: Törvények és okiratok. Az utolsó Gyulafehérvári országgyűlés történetéhez (Erdélyi Múzeum, Kolozsvár, 1913.) Csutak Vilmos: Adatok az 1706. évi medgyesi és az 1707. évi besztercei kuruc országgyűlés történetéhez (Erdélyi Irodalmi Szemle, 1927.) Deme Éva: Vay Ádám beszámolója a huszti gyűlésekről (In: Rákóczi kori tudományos ülésszak. II. Rákóczi Ferenc fejedelem és bujdosótársai, valamint Vay Ádám hamvai hazahozatalának 90. évfordulója alkalmából. 1996. október 25., szerk. biz.: Heckenast Gusztáv, Molnár Sándor, Németh Péter, Vaja, 1997. 34-45. oldal) Esze Tamás: A kurucok első országgyűlése (Református Egyház, 1955. október 1.) Gottreich László: Az ónodi országgyűlés katonai vonatkozásai (Hadtörténelmi Közlemények, 1957. 3-4. szám) Hegyaljai felkelés 1697. Tanulmányok a felkelés 300. évfordulójára (szerk.: Tamás Edit, Sárospatak, 2000.) Jászay Pál: A sárospataki országgyűlés 1708-ban (In: Országgyűlési Almanach I., szerk.: Vachot Imre, Tanner Károly, Pest, 1843.) R. Kiss István: Az 1707. évi marosvásárhelyi propositiók és articulusok kinyomtatása (Századok, 1906.) R. Kiss István: II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé választása (Századok, 1906.) Kočiš, I.: Príspevok k vzťahu Rákocziho Františka II. k Slovensku. Turčianska stolica a Onódsky snem (Historický časopis, Bratislava, 1978. 272-282. oldal) Kovács Ágnes: Károlyi és az ónodi vérfürdő (Hadtörténelmi Közlemények, 2007. 4. szám) Köpeczi Béla – R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc (különösen „A szécsényi országgyűlés”, „Az ónodi országgyűlés” és „A sárospataki országgyűlés” c. részek. Harmadik javított kiadás, Osiris Kiadó, Bp. 2004. 260-273, 350-369 és 416-420. oldal) Mezey Barna: A Rákóczi-szabadságharc országgyűlései (Jogtörténeti Értekezések, 11. szám, ELTE ÁJK Magyar Jogtörténeti Tanszék, Bp. 1981.)
Mezey Barna: Rendi konföderáció és az erdélyi fejedelemség. Adalékok a Rákócziszabadságharc erdélyi és magyarországi országgyűléseihez (In: Összehasonlító jogtörténet – Bolgár Elek-Emlékkönyv, Bp. 1983. 149-174. oldal) Mezey Barna: A negyedik országgyűlés. A szatmári conventus 1711 (Rubicon, 2004. 1. szám. Rákóczi emlékszám) Mezey Barna: A szécsényi konföderáció (1705) (In: Sári János ünnepi kötet, 176-194. oldal) Mezey Barna: II. Rákóczi Ferenc erdélyi országgyűlései (In: Ünnepi tanulmányok Kovács Kálmán egyetemi tanár emlékére, szerk.: Mezey Barna, Gondolat Kiadó, Bp. 2005.) Mezey Barna: „Összve-szövetkeztetett szövetségünknek kötele.” A jogalkotás alkotmányos keretei a Rákóczi-szabadságharcban (különösen „A legislatoria a szabadságharcban. A törvényhozás szervezete és eljárásai” című fejezet – Gondolat Kiadó, Bp. 2009. 69-90. oldal) Napló az ónodi országgyűlésről – Diarium Conventus Onodionsis – Bártfa város követeinek naplója és Beniczky Gáspár naplója (In: Rákóczi Tükör, I-II. kötet, Bp. 1973. I. kötet 310313., 313-319., 319-341. és II. kötet 313-319. oldal) Ónodi országgyűlés 1707-2007. Emlékkönyv az ónodi országgyűlés 300. évfordulójára (Ónod Község Önkormányzata, 2007.) Rózsa Szilvia: Az 1708. évi sárospataki Országgyűlés története (In: Hegyaljai felkelés 1697. Tanulmányok a felkelés 300. évfordulójára, szerk.: Tamás Edit, Sárospatak, 2000.) Tamás Edit (szerk.): II. Rákóczi Ferenc, az államférfi. Tanulmányok a sárospataki országgyűlés 300. évfordulójára (A Sárospataki Rákóczi Múzeum Füzetei 53., Sárospatak, 2008.) A kötetben megjelent tanulmányokból: Várkonyi Ágnes: Az államférfi-út a sárospataki országgyűléshez a spanyol örökösödési háború kritikus esztendejében Kovács Ágnes: A sárospataki országgyűlés és a szabadságharc folytatásának esélye Bánkuti Imre: Válság és kiútkeresés: a konföderáció sárospataki gyűlése 1708 Dienes Dénes: A szécsényi országgyűlés vallásügyi végzései, különös tekintettel a tágabb értelemben vett Hegyaljára Thaly Kálmán: A szécsényi országos szövetség levél (Századok, 1870.) Thaly Kálmán: Az ónodi országgyűlés történetéhez (Századok, 1896. 1. és 2. szám) Thaly Kálmán: A marosvásárhelyi trónbeiktató országgyűlés törvényczikkei (Történelmi Tár, Bp. 1887.) Trócsányi Zsolt: II. Rákóczi Ferenc erdélyi kormányzata (In: Rákóczi-tanulmányok, szerk.: Köpeczi Béla, Hopp Lajos és R. Várkonyi Ágnes, Akadémiai Kiadó, Bp. 2002. 113-122. oldal) R. Várkonyi Ágnes: Az ónodi országgyűlés történelmünk távlatában (Borsodi Szemle, 1967.) R. Várkonyi Ágnes: Rendhagyó országgyűlés Szécsényben 1705 (In: Tanulmányok Szécsény múltjából, I. Szécsény, 1978. 9-46. oldal, ill. in: A szécsényi országgyűlés, szerk.: Praznovszky Mihály, Szécsény, 1995.) R. Várkonyi Ágnes: Küzdelmek a korszerű magyar állam megteremtésére (1705-1707) (uo. 203230. oldal) R. Várkonyi Ágnes: „Ad perpetuam rei memoriam” – Rákóczi államáról (Magyar Tudomány, 2003. 6. szám) R. Várkonyi Ágnes: Törvény a békéről. I. Rákóczi Ferenc békekoncepciója és a szécsényi országgyűlés (In: Rákóczi állama Európában, szerk.: Bagyinszki Istvánné és Balogh Zoltán, Salgótarján, 2006. 7-29. oldal) R. Várkonyi Ágnes: Háború a békéért – törvénykezés a jövőért (Az ónodi országgyűlés) (Élet és Tudomány, 2007. 28. szám) R. Várkonyi Ágnes: Törvények a jövőnek (Az ónodi országgyűlésről) (Magyar Hírlap, 2007. június 11.)
Wellmann Imre: Az 1707. évi kassai gyűlés tárgyalásai (Levéltári Közlemények, 1935. 1-4. szám) Wellmann Imre: Az ónodi országgyűlés történetéhez (Emlékkönyv Szentpétery Imre születése hatvanadik évfordulójának ünnepére, Bp. 1938.) Zoltai László: Debreceniek a szécsényi országgyűlésen (Régi okiratok és levelek tára, 1905.) Zlinszky Mihály: A szécsényi konvent történetéhez (Történelmi Tár, Bp. 1897.) Reformkori országgyűlések és előzményei Előzmények: az 1790/91. évi országgyűlés és az 1791/92. évi országgyűlési bizottságok munkálatai Bagi Gábor: Követküldés, követi utasítások a Jászkun Kerületben 1790-1811 között (In: Zounok 6. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve, szerk.: Botka János, Szolnok, 1991.) Bánkiné Molnár Erzsébet: A „rendszeres bizottsági munkálatok” szerepe a Jászkun Kerület közigazgatásának megreformálásában (In: Zounok 1. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve, szerk.: Botka János, Szolnok, 1986.) Bibó István – Pajkossy Gábor: az 1790/91: 67. tc. és az 1825/27: 8., 9., 15. tc. alapján létrejött rendszeres regnikoláris bizottságok kiadványainak bibliográfiája (kézirat gyanánt, Országgyűlési Könyvtár, Bp. 1977.) Bónis György: Hajnóczy József (Akadémiai Kiadó, Bp. 1954.) Concha Győző: A 90-es évek reformeszméi és előzményeik. Irodalomtörténeti vázlat (Bp. 1885.) Degré Alajos: Zala megye 1791. évi alkotmánytervezete (In: Jogtörténeti tanulmányok. Emlékkönyv Csizmadia Andor hetvenedik születésnapjára. Studia Iuridica 95., Pécs, 1980. 103-115. oldal) Gergely András: A „rendszeres bizottsági munkálatok” szerepe a magyar reformmozgalom kibontakozásában (Tiszatáj, 1974. 6. szám) Hajnóczy József: A magyar országgyűlésen javaslandó törvények lényege (In: Hajnóczy József közjogi-politikai munkái, sajtó alá rendezte Csizmadia Andor, Akadémiai Kiadó, Bp. 1958. 47-96. oldal) Hajnóczy József: Közjogi értekezés a királyi hatalom korlátairól Magyarországon (uo. 97185. oldal) Hajnóczy József: Magyarország országgyűléséről és annak szervezetéről szóló közjogi értekezés (uo. 187-264. oldal) Hajós Ágnes: Ellenzék vagy lojális szolga? Köznemes főispánok politikai szerepe a felsőtáblán 1790-1812 (Elhangzott Budapesten 2009. szeptember 25-én „Van á politikának és az igazgatás mesterségének is á maga poezissa, maga ideálja” című konferencián az ELTE ÁJK eszmetörténeti műhelye és a BTK-án működő Diaeta kutatócsoport rendezésében) Hoós Éva: Az 1790/91-es országgyűlésről kiküldött közművelődési bizottság tevékenysége az akadémiák, egyetemek, konviktusok és leánynevelés kérdésében (1791-1793) (kandidátusi értekezés, kézirat, 1994. Akadémiai Könyvtár, Kézirattár) Kazinczy Ferenc: Pályám emlékezete (Bp. é.n.) Kecskeméti Károly: A magyar liberalizmus 1790-1848 (különösen „Az Országgyűlés” című fejezet – Argumentum Kiadó, Bibó István Szellemi Műhely, 2008. 76-112. oldal) Kónyi Mária: Az 1715-22. évi rendszeres bizottság javaslatai (Systema politico – erconomico – militare, a Bécsi Magyar Történeti Kutató Intézet Évkönyve 2., Bécs, 1932. különlenyomat Bp. 1932.) Marczali Henrik: Az 1790/1-diki országgyűlés, I-II. kötet (Bp. 1907.)
Mályusz Elemér: A köznemesség küzdelme a társadalmi vezető szerepéért 1790-ben (Protestáns Szemle, 1926. 4. szám) Mályusz Elemér (összeáll.): Sándor Lipót nádor iratai 1790-1795 (Magyar Történelmi Társulat, Bp. 1927.) Mérei Gyula (főszerk.) – Vörös Károly (szerk.): Magyarország története 1790-1848, 1. kötet („Az 1790-1791. évi országgyűlés. Az uralkodó és a magyar nemesség kiegyezése” című fejezet – Második, javított kiadás, Akadémiai Kiadó, Bp. 1983. 86-102. oldal) Nagy János: Pest-Pilis-Solt vármegye országgyűlési követei az 1790-91 és 1792. évi országgyűléseken (http://ludens.elte.hu) Naponként való jegyzései az 1790-dik…esztendőben rendelt s …1791-dik esztendőben …befejezett magyar országgyűlésnek (Buda, 1791.) Nyakas Miklós: A Hajdúkerület országgyűlési képviseleti jogának elnyerése 1790-1791 (Hajdúböszörmény, 1982.) Pajkossy Gábor: Az 1791/3-as közpolitikai bizottság javaslatai. Az országgyűlés, a közigazgatás és a cenzúra rendezése (bölcsészdoktori disszertáció, kézirat, Bp. Egyetemi Könyvtár– R 8119/979) Poór János: A közpolitikai bizottság (1791-1793) javaslatai: Az országgyűlés, a közigazgatás és a cenzúra rendezése (Bölcsészdoktori értekezés, Bp. 1978. ELTE Könyvtár) Rácz István: A Hajdúkerület 1790. évi követi utasítása (In: A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-70, Debrecen, 1971. 227-229. oldal) Sándor Lipót főherceg nádor iratai, 1790-1795. Kiadta, a bevezető tanulmányt és a magyarázatot írta Mályusz Elemér. Magyar Történeti Társulat. Magyarország újabb kori történeti forrásai (Bp. 1926.) Soós István: Gömör vármegye követének beszámolója az 1790/91. évi országgyűlésről (in. Miscellanea fontium historiae Europaea. Emlékkönyv H. Balázs Éva történészprofesszor 80. születésnapjára. ELTE BTK, Bp. 1997. 294-308. oldal) Szűcs Jenő: Az utolsó Árpádok (különösen „A rendi korszak hajnalán” c. rész, História – MTA Történettudományi Intézete, Bp. 1993. 279-347. oldal, ill. Osiris Kiadó, Bp. 2002. 387480. oldal) Tengelyi László: A rendszeres bizottságok úrbéri munkálatainak egybevetése (ELTE BTK Acta Iuvenum, 1978. 1. szám) Vörös Károly: A rendi alkotmány körülsáncolása és modernizálásának kérdései (Az 18251827. évi országgyűlés) (In: Magyarország története 1790-1848, főszerkesztő: Mérei Gyula, szerkesztő: Vörös Károly, Akadémiai Kiadó, Bp. 1980. 632-668. oldal) Reformkori országgyűlések (1825-1848)2 Andics Erzsébet: Metternich és az 1830-as évek reformmozgalma (Századok, 1971. 2. szám) Bagi Gábor: A Jászkun kerület és a reformországgyűlések (In: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei, Szolnok, 1991.) Ballagi Géza: Az 1839/40-diki országgyűlés visszhangja az irodalomban (Értekezések a társadalmi tudományok köréből. Tizedik kötet, VIII. szám, MTA, Bp. 1888.) Barta István: Széchenyi és a magyar polgári reformmozgalom kialakulása (Történelmi Szemle, 1960. 2-3. szám) Barta István: A magyar polgári reformmozgalom kezdeti szakaszairól (Történelmi Szemle, 1963. 335-338. oldal) Barta István: Felsőbüki Nagy Pál és a bécsi kormány (Századok, 1963. 4. szám) Bánk Ernő: A szabad királyi városok kérdése az 1843-44. évi országgyűlésen (Bp. 1914.) Bárány, Georg: The Hungarian Diet of 1839-40 and the Fate of Széchenyi’s Middle Course (Slavic Review, June 1963)
Beöthy Ákos: A magyar államiság fejlődése, küzdelmei. Politikai tanulmány II. rész. Az új Magyarország. Az 1825-iki országgyűlésről az 1848-iki törvények szentesítéséig II. kötet (Bp. é. n. [1903.]) Jean Bérenger – Kecskeméti Károly: Országgyűlés és parlamenti élet Magyarországon 16081918 („A régi rendszer utolsó évtizedei” című fejezet – Napvilág Kiadó, Bp. 2008. 181-284. oldal) Bertha Sándor: Országgyűlési tárca 1830-ról (Pesten, 1843.) Bényei Miklós: Bihar megyei észrevételek az 1827. évi tanügyi rendszeres bizottmány munkálataihoz (Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Évkönyv, VIII. Debrecen, 1981. 19-32. oldal) Bényei Miklós: A gazdasági szakoktatás ügye a reformkori országgyűléseken (In: A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987, Debrecen, 329-353. oldal) Bényei Miklós: Reformkori országgyűlések a magyar egyetem függetlenségéért és korszerűsítéséért (In: Magyar történeti tanulmányok, 1988. 5-26. oldal) Bényei Miklós: Reformkori országgyűlések a sajtószabadságról (MTA Debreceni Akadémiai Bizottsága, Stúdium Kiadó, Debrecen, 1994.) Bényei Miklós: Oktatáspolitikai törekvések a reformkori országgyűléseken (Csokonai Kiadó, Debrecen, 1994.) Bényei Miklós: A nemzeti és polgári kultúra felé (Tanulmányok a reformkori magyar művelődés történetéről) (Csokonai História Könyvek, Csokonai Kiadó, Debrecen, 1998.) A kötetben megjelent tanulmányokból: A Magyar Tudós Társaság ügye a reformkori országgyűléseken A múzeumi gondolat a reformkori országgyűléseken Reformkori országgyűlések a Széchenyi Országos Könyvtár állományának számbavételéről és használatáról A Ráday-könyvtár megvételének terve a reformkori országgyűléseken A reformkori országgyűlések kezdeményezései a korvinák hazahozatalára Kőrösi Csoma Sándor országgyűlési támogatásának terve A Magyar Természettudományi Társulat kérelme a rendi országgyűlés előtt (18441848) Színházpolitikai kérdések a reformkori országgyűléseken Reformkori viták a képzőművészet pártolásáról Bodnár Imre: Zemplén vármegye követi utasításai a reformkorban (Debrecen, 1940.) Bónis, György: The Powers of Deputies in the Hungarian Feudal Diet (1790-1848) (In: Liber Memorialis Sir M. Powicke, Louven – Paris, 1965.) Braun Sándorné: Tolna vármegye és a rendi országgyűlések (1807-1847) (In: Tanulmányok Tolna megye történetéből VIII., szerk.: K. Balog János, A Tolna Megyei Tanács Levéltára, Szekszárd, 1978.) Bryan Cartledge: Megmaradni. A magyar történelem egy angol szemével („Az országgyűlések, 1825-1844” c. rész – Officina Kiadó, Bp. 2011. 191-200. oldal) Czoch Gábor: Hogyan határozható meg a város területe? Az 1843/44 évi városi törvény vitái (Korall, 2006. június, 24-25. oldal) Cs. A. (Csengeri Antal): Adatok Szemere Bertalan életrajzához I-III. (Budapesti Szemle, Új folyam, XIII. kötet XLI. és XLII. füzet, 1869.) Csapó Mária: Tolna megye a reformkori politikai küzdelmekben (Akadémiai Kiadó, Bp. 1989.) Csontosi János: A Corvina-kérdés az 1843/44-iki országgyűlésen (Akadémiai Értesítő, 1890. 225-228. oldal) Csorba László: A szekularizáció kérdése a reformkori országgyűléseken (Világosság, 1979. 10. szám)
Csorba Sándor: Reformkori diákegyesületek Patakon és a társalkodó egyesület Pozsonyban (a „Fiatal értelmiségiek csoportosulásai és irodalmi-politikai szervezetei az 1832/36-os országgyűlés idején Pozsonyban” című fejezet, Akadémiai Kiadó, Bp. 2000.) Deák Ágnes: Együttműködés vagy konkurencia. Az alsó-ausztriai, a csehországi és a magyarországi ellenzék összefogási kísérlete 1847-1848-ban (Aetas, 1999. 1-2. szám) Deák Ferenc – Hertelendy Károly: Követjelentés az 1839-1940-i országgyűlésről (Pest, 1842.) Deák Ferenc és Hertelendy Károly két követjelentése az 1832-36, és az 1839-40-iki országgyűlésről (1904.) Deák Ferenc országgyűlési levelei 1833-1934, szerk.: Sándor Pál (Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg, 1997.) Deák Ferenc: Válogatott politikai írások és beszédek I. kötet („II. fejezet: Újoncként az Országgyűlésen 1833-1836”, „IV. fejezet: Az országgyűlési ellenzék élén 1839-1840”, „V. fejezet: Országos és megyei közélet 1841-1847” – Válogatta, sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta Molnár András. Osiris Kiadó, Bp. 2001. 55-169., 201-491. oldal) Degré Alajos: Zala megye reformkori követutasításai (Levéltári Közlemények, 1974. 1. szám) Degré Alajos: Zala megye 1839. évi követutasítása (In: Tanulmányok Deák Ferencről, Zalai Gyűjtemény 5., Zalaegerszeg, 1976.) Dessewffy Aurél gr.: Összes művei (Bp. 1887.) Dobszay Tamás: Wesselényi és a reformellenzék (In: Wesselényi-emlékülés, szerk.: Takács Péter, Fehérgyarmat, 1996.) Dobszay Tamás: Jobbágyfelszabadítás és községrendezés az első rendi országgyűlésben (In: Magyarhontól az Újvilágig. Emlékkönyv Urbán Aladár ötvenéves tanári jubileumára, szerk.: Erdődy Gábor és Hermann Róbert, Bp. 2002.) Dobszay Tamás: A szabad községek rendezéséről a szerződött községek felszabadításáig. A községek ügye az 1843/44-es országgyűlésben (Századok, 2005. 3. szám) Eötvös József: Reform és hazafiság. Publicisztikai írások I. és II. kötet („Eötvös József Művei”, Magyar Helikon, Bp. 1987.) Eötvös József: Arcképek és programok (különösen a „Politikai beszédek” című fejezet, „Eötvös József Művei”, Magyar Helikon, Bp. 1987.) Erdélyi Pál: Kossuth Lajos, az Országgyűlési Tudósítások szerkesztője (Hazánk, 1894.) Erdmann Gyula: A kormányzat előkészületei az 1839-40-es országgyűlésre (In: A magyar polgári átalakulás kérdései. Tanulmányok Szabad György 60. születésnapjára, szerk.: Dénes István Zoltán, Gergely András és Pajkossy Gábor, ELTE BTK, Bp. 1984. 193-222. oldal) Erdmann Gyula: Országgyűlési követutasítások és alkotmányos jogvédelem 1839 (In: Nemzeti és társadalmi átalakulás a XIX. században Magyarországon. Tanulmányok Szabad György 70. születésnapjára, szerk.: Orosz István és Pölöskei Ferenc, Korona Kiadó, Bp. 1994., 175-194. oldal) Erdmann Gyula: Wesselényi Miklós politikai pere és az 1839-40. évi Országgyűlés (In: Wesselényi emlékülés, szerk.: Takács Péter, Fehérgyarmat, Kölcsey Társaság, 1996. 113-128. oldal) Erdmann Gyula: Kossuth szerepe és jelentősége a reformkor 1840-es éveiben (In: A magyar függetlenség jelképe. Békés megye 2002. évi ünnepi Kossuth konferenciájának előadásai, szerk.: Erdész Ádám, Gyula, 2002. 27-55. oldal) Erdmann Gyula: Lónyai Gábor naplója (Századok, 1976. 5. szám) Erdődy Gábor: Az ellenzék vezetői, az átalakulás kulcsemberei (In: Kossuth Lajos, 18021894. Kossuth Lajos és kortársai, szerk.: Hermann Róbert, Bp. 2002. 7-21. oldal) Farkas Csaba: Deák Ferenc egyházpolitikája a reformkorban (Kisebbségkutatási Könyvek, Lucidus Kiadó, Bp. 2008.)
Fayer László: Az 1843-iki büntetőjogi javaslat anyaggyűjteménye (Bp. 1856-1902. 1-4. kötet) Fazekas Csaba: Az „ellenőrök” felelőssége. Százötven éves az Ellenzéki Nyilatkozat (Népszabadság, 1997. június 9.) Fejős Imre: Az országgyűlési ifjak társalkodási egyesülete (Századok, 1989. 3-4. szám) Fejős Imre: Az országgyűlési ifjak litografáló társasága (In: Magyar Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyve 1951., Bp. 1952. 118-121. oldal) Fejős Imre: Az Országgyűlési Ifjúság Társalkodó Egyesületének könyvtára (Magyar Könyvszemle, 1961. 3. szám) Fenyő István: A centralisták. Egy liberális csoport a reformkori Magyarországon (különösen a VIII. „Az 1839-1840. évi országgyűlésen és a büntetőjogi választmányban” című, továbbá a IX. „Zászlóbontás az 1843-1844. évi országgyűlésen” című fejezetek – Argumentum Kiadó, 1997. 190-250. oldal) Ferenczi Zoltán: Kossuth és Wesselényi s az úrbér ügye 1846-1847-ben (Századok, 1902. 4768. szám) Fónagy Zoltán: A reformmozgalom első vezére, Wesselényi Miklós (Rubicon, 2002. 8. szám) Fónagy János: Az úrbéri operátum megyei tárgyalása (1831-32) (Agrártörténeti Szemle, 1988. 1-2. szám) Gazdag István: Debreceni várospolitika. Országgyűlési utasítások, tudósítások (In: HajdúBihar Megyei Levéltári Füzetek 20., 1989. Debrecen) Gergely András: A magyar reformellenzék kialakulása, 1830-1840 (Az 1830., az 1832-1836. és az 1839-1840. évi országgyűlések) (In: Magyarország története 1790-1848. Főszerkesztő: Mérei Gyula, szerk.: Vörös Károly, Akadémiai Kiadó, Bp. 1980. 669-788. oldal) Gergely András: Batthyány Lajos a reformellenzék élén (Századok, 1982. 6. szám) Gergely András: Törekvések az államélet liberalizálására (In: uő. Egy nemzetet az emberiségnek. Tanulmányok a magyar reformkorról és 1848-ról – Magvető Könyvkiadó, Bp. 1987.) Gergely András: A magyar liberalizmus születése (In: Egy nemzetet az emberiségnek. Tanulmányok a magyar reformkorról és 1848-ról – Magvető Könyvkiadó, Bp. 1987.) Gergely András: A radikális reform stratégiája. Kossuth jegyzetei 1847-ből – Kossuth vázlata a közelgő országgyűlés feladatairól (Világosság, 1986. 10. szám) Gergely András: Diéta, anno 1847-1848. Nem tudták, hogy az utolsó lesz (Népszabadság, 1990. március 10.) Gergely András: A reformkor. A polgári átalakulás programja (Rubicon, 1996. 1-2. szám) Gergely András: Minta a magyar ellenzéknek. Százötven éve született meg a Pest megyei követutasítás (Magyar Nemzet, 1997. augusztus 30.) Gergely András: Általános választójog 1848-ban? (A megyei törvény vitája az utolsó rendi országgyűlésen) (Századok, 2005. 3. szám) Gerő András: A gondolkodás polgárosodása. A lengyel felkelők melletti érvek az 1832-36-os országgyűlésben (In: A magyar polgári átalakulás kérdései. Tanulmányok Szabad György hatvanadik születésnapjára, szerk.: Dénes István Zoltán, Gergely András és Pajkossy Gábor, Akadémiai Kiadó, Bp. 1984., illetőleg uő. Magyar polgárosodás, Atlantisz Kiadó, Bp. 1993. 55-77. oldal) Görög Imre: A nemzeti reformkorszak előzményeiről (In: Dolgozatok Békefi Remig egyetemi tanár működésének emlékére, Bp. 1912. 389-404. oldal) Götz Marius: Dénes von Pázmándy der jüngere, 1816-1856. Ein Beitrag aus Geschichte des Parlamentarizmus in Ungarn (München, 1986.) Gunst Péter – Miru György – Veliky János – Velkey Ferenc: Polgárosodás és szabadság (Magyarország a XIX. században) („A magyar liberalizmus születése” és „A polgári
átalakulásért folytatott küzdelmek eszméi és intézményei” c. fejezetek – Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1999. 61-119. oldal) Gergely András: A magyar rendi országgyűlés (1790-1848) (Rubicon, 1997. 10. szám) Herger Csabáné: Az államegyháziság után. Az állam és az egyházak kapcsolata 1848-49-ben (Jogtudományi Közlöny, 1999. 3. szám) Hermann Róbert: Szemere Bertalan („Magyar Szabadelvűek” – Új Mandátum Könyvkiadó, Bp. 1998.) Horváth István: Politikai nézetek és utak a reformkori Nógrád megyében az 1830-as évek elején (Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VI., Salgótarján, 1980.) Horváth István: Adalékok az 1847/48. évi országgyűlés történetéhez (Bp. 1905.) Horváth János: A kiegyezés szelleme az 1847-48-iki országgyűlésen (In: Politikai Magyarország, II. kötet. Magyarország története Ferencz császár korától 1910-ig, főszerk.: Szász József, Anonymus Történelmi Könyvkiadó Vállalat, Bp. 1913. 177-192. oldal) Horváth János: Adalékok az 1847/48-as országgyűlés történelméhez (Az 1867: XII. t. czikk szempontjából) (Politzer, Bp. 1905.) Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történetéből 1823-tól 1848-ig, I. kötet (Az 1825-1827. évi országgyűlésről – Pest, 1868. 129-188. oldal) Horváth Mihály: Huszonöt év történetéből 1823-1848, I-III. kötet (Genf, 1865. és Pest, 1871., illetőleg uő. Polgárosodás, liberalizmus, függetlenségi harc. Válogatta, sajtó alá rendezte és a bevezető tanulmányt írta Pál Lajos. Történetírók Tára, Gondolat Kiadó, Bp. 1986. 152-155. oldal) Iratok a magyar államnyelv kérdésének történetéhez 1790-1848. Magyarország újabb kori történeti forrásai (Sajtó alá rendezte Szekfű Gyula, Bp. 1926.) Irinyi József: Az országgyűlés rendezéséről (Pesten, 1847.) Janos, Andrew C.: The politics of backwardness in Hungary 1825-1845 (Princeton University Press, Princeton, N. J., 1976.) Jászay Pál: A sz(abad) k(irályi) városok szavazatjoga országgyűléseken (Pest, 1843.) Jutai Péter: Somogy megye észrevételei a rendszeres munkálatokra 1831-1832 (Századok, 2006. 3. szám) Kajtár István: Modernizációnk és Európa. Adalékok a politikai vitakultúrához az 1843-44-es rendi országgyűlésen (In: Degré Alajos emlékkönyv, Bp. 1995. 121-131. oldal, illetőleg uő. A 19. századi modern magyar állam- és jogrendszer alapjai. Európa – haladás – Magyarország, Dialóg Campus Kiadó, Bp. – Pécs, 2003. 39-52. oldal) Kállay Ferenc: A nemzeti népviselet tudománya (Kézirattár, Quart. Hung. 1206.) Kászonyi Dániel: Magyarhon négy évszaka („Az aranykor, avagy Magyarország a forradalom előtt” című fejezet – Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp. 1977.) Kecskeméti Károly: Le Hongrie et le réformisme libéral: problèmes politiqueset sociaux, 1790-1848 (Il Centro de Ricerca, Roma, 1989.) Kemény Zsigmond: Korkívánatok. Publicisztikai írások 1837-1846 („Kemény Zsigmond művei”, Szépirodalmi Kiadó, Bp. 1983.) Kemény Zsigmond: Korteskedés és ellenszerei (In: Változatok a történelemre, „Kemény Zsigmond művei”, Szépirodalmi Kiadó, Bp. 1982. 5-180. oldal) Kerekes György: Zemplén megye követi utasításai 1825-től 1848-ig, különösen a közgazdasági ügyekben (Sátoralja-újhely, 1898.) Király Péter: Az országgyűlési nyelv 1790-1827 (Berzsenyi Dániel Főiskola Szláv Filológia Tanszékcsoportja, Szombathely, 2000.) Konkoli-Thege Pál: 1839/40. évi országgyűlés (Pest, 1847.) Konkoly-Thege Pál: 1846-dik évi országgyűlés, 1-2. kötet (Pest, 1847.) Kónyi Manó: Deák Ferenc beszédei, I. és II. kötet (2. kiadás, Bp. 1903.)
Kosáry Domokos: Kossuth Lajos a reformkorban (Antiqua, Bp. 1946., ill. 2. bővített kiadás, Osiris Kiadó, Bp. 2002.) Kossuth Lajos: Országgyűlési Tudósítások, I-V. kötet (s.a.v. I-III. sz. Történettudományi Intézet Munkaközössége, IV-V. Barta István, Akadémiai Kiadó, Bp. 1948-1961) Kossuth Lajos az utolsó rendi országgyűlésen 1847-48 (Bev. Barta István, Kossuth Lajos összes munkái XI., Akadémiai Kiadó, Bp. 1951.) Kovács Ferenc (szerk. és kiadta): Az 1843/44. évi magyar országgyűlési alsótábla kerületi üléseinek naplójára, I-VI. kötet (Franklin Társulat, Pest-Buda, 1894.) Kovács Ferenc: Az 1844-ik évi országgyűlési tárgyalások naplói a papi javadalmakról (Bp. 1893.) Kónyi Manó (szerk.): Lónyai Menyhértnek 1847/8-diki naplója I-II. (Budapesti Szemle, 86 kötet, 231. és 232. szám, 1896.) Kölcsey Ferenc válogatott művei (a „Politikai beszédek” című fejezet – Magyar Remekírók, Szépirodalmi Kiadó, Bp. 1977.) Kölcsey Ferenc: Országgyűlési naponkénti jegyzések (Kölcsey Ferenc Minden Munkái. Országgyűlési Írások II. Sajtó alá rendezte Pajkossy Gábor, Universitas Kiadó, Bp. 2002.) Kölcsey Ferenc: Országgyűlési napló (Kölcsey Ferenc Minden Munkái. Országgyűlési Írások I. Sajtó alá rendezte Völgyesi Orsolya, Universitas Kiadó, Bp. 2004.) Kumlik Emil: Adalékok a pozsonyi országgyűlés történetéhez (Pozsony, 1908.) (Lukácsi Sándor): A Corvinák ügye az 1843-44. évi országgyűlés előtt (Könyvtáros, 1964. 9. szám) Laczkó András: Zichy Antal az országgyűléseken (Somogyi Múzeumok Közleményei IV/11., Különlenyomat, Kaposvár, 1981.) Lukinics Imre: Kossuth Országgyűlési Tudósításainak történetéhez (Magyar Könyvszemle, 1926. 279-289. oldal) Madarász József: Emlékirataim 1831-1881 (Bp. 1883.) Majláth : Der ungarische Reichstag im Jahre 1830 (Leipzig, 1831.) Mályusz Elemér: A reformkor nemzedéke (Századok, 1923-1924. 1-6. szám. 17-75. oldal, illetőleg uő. Klió szolgálatában. Válogatott történelmi tanulmányok. Társadalom- és Művelődéstörténeti Tanulmányok 30., MTA Történettudományi Intézete, Bp. 2003. 425-463. oldal) Mezey Barna: Sem nem sietett, sem el nem késett. Deák Ferenc igazi terepe az alkalmas pillanatban a jogszerűség keretei közötti fellépés volt (Népszabadság, 2003. október 18.) Mezey Barna: Realitás és illúzió – Az 1843. évi börtönügyi törvényjavaslat országgyűlési vitái (Jogtörténeti Szemle, 1992. 1. szám) Molnár András: Csányi László a zalai reformellenzék élén (In: Kossuth kormánybiztosa Csányi László 1790-1848. Zalai Gyűjtemény 30., szerk.: uő. Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg, 1970. 46-55. oldal) Molnár András: Deák Ferenc és a zalai liberális ellenzék megbuktatása az 1843-as követválasztáson (Levéltári Szemle, 1987. 2. szám) Molnár András: Deák Ferenc „cenzúrázott” követjelentései (Levéltári Szemle, 1993. 3. szám) Molnár András: Batthyány Lajos gróf és az ellenzék az utolsó rendi országgyűlésen (Vasi Szemle, 1993. 1. szám) Molnár András: „Deák Ferenc nékünk nem királyunk!” Az 1843-as zalai követválasztás anatómiájára (In: Skandalum, szerk.: Gerő András, Gondolat Kiadó, Bp. 1993. 9-26. oldal) Molnár András: Deák Ferenc és Zala megye feliratai a szólásszabadság ügyében (1836-1839) (Levéltári Közlemények, 1994. 1-2. szám) Molnár András: „A kormányt hatalmának visszaélésével vádolom.” Batthyány Lajos gróf az 1839/40-es országgyűlésen (Levéltári Szemle, 1995. 1. szám)
Molnár András: Deák Ferenc és a rendszeres munkálatokra tett zalai észrevételek (Századok, 1995. 2. szám) Molnár András: Batthyány Lajos a reformkorban (Zalaegerszeg, 1996.) Molnár András (sajtó alá rend. és a bev. tanulmányt írta): Deák Ferenc („Magyar Szabadelvűek” – Új Mandátum Könyvkiadó, Bp. 1998.) Molnár András: Deák Ferenc a forradalom előtt (In: A Batthyány-kormány igazságügyi minisztere, szerk.: uő. Zalai Gyűjtemény 43., Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg, 1998. 520. oldal) Molnár András: Glavina Lajos, Csáktornya országgyűlési képviselője (Pannon Tükör, 1998. 2. szám) Molnár András (szerk.): Az Ellenzéki Nyilatkozat és a kortársak. Tudományos emlékülés. Zalaegerszeg, 1997. június 7. (Zalaegerszegi Szabadelvű Kör, Zalaegerszeg, 1998.) Molnár András: Deák Ferenc és az ellenzéki nyilatkozat (Rubicon, 1998. 3. szám) Molnár András (szerk.): Batthyány Lajos reformkori beszédei, levelei, írásai (Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg, 1998.) Molnár András: Batthyány Lajos életútja (In: Batthyány Lajos gróf első magyar miniszterelnök emlékezete, szerk.: Körmöczi Katalin, Magyar Nemzeti Múzeum, Bp. 1998. 7-88. oldal) Molnár András (sajtó alá rendezte): „Javítva változtatni.” Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai (Zalai Gyűjtemény 49., Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg, 2000.) Molnár András: Zala megye követei az 1825-1827. évi országgyűlésen (Levéltári Szemle, 2002. 4. szám) Molnár András: Kossuth cenzúrázott országgyűlési beszéde 1848-ban. 1848. február 8. (Századok, 2002. 881-926. oldal) Molnár András: Batthyány politikai szerepe 1848 előtt (In: Batthyány Lajos emlékezete, Szombathely, 2002. 11-26. oldal) Molnár András: Viam meam persequor. Batthyány Lajos gróf útja a miniszterelnökségig. Különösen „Az 1839/1840. évi országgyűlés” „Az 1843/1844. évi országgyűlés” és „Az utolsó rendi országgyűlés (1847-1848)” című fejezetek, Osiris Kiadó, Bp. 2007. 83-119, 147197 és 248-288. oldal) Molnár András: Batthyány Lajos gróf országgyűlési felszólalásainak fogalmazványai, 18331840 (Századok, 2012. 3. szám) Németh Vadász József: Baranya megye országgyűlési követutasításai 1807-1847 (kézirat, Zala Megyei Levéltár) Niklai Péter: A Kereskedelmi választmány jelentésének tárgyalása az 1843/44. évi országgyűlésen és előzményei (Bp. 1912.) Nyakas Miklós: Hajdúvárosok a magyar diétán 1792-1848 (In: Studia oppidorum Haidonicalium VIII., Hajdúböszörmény, 2002.) Országgyűlési Tudósítások. Országgyűlési ifjak (In: Britannica Hungarica. Világenciklopédia, XIV. kötet, főszerk.: Székely János, Bp. é. n. 229. oldal) Orosz István: Kossuth Lajos és az úrbéri kárpótlás a reformkorban (In: Magyar évszázadok. Tanulmányok Kosáry Domokos 90. születésnapjára, szerk.: Ormos Mária, Akadémiai Kiadó, Bp. 2003. 131-139. oldal) Orosz István: A kisebb királyi haszonvételek kérdése a reformkorban és 1848-49-ben (Századok, 2005. 3. szám) Orosz, József: Ungars gesetagebender Körper auf dem Reichstage zu Pressburg im Jahre 1830. I-II. (Leipzig, 1831.) Orosz, József: Geschichte des ungarische Reichstag (Pozsony, 1836.) Országgyűlési ingyen szállások (Pesti Hírlap, 1842. november 27.) Ökröss Bálint: Az 1843/4-ik évi országgyűlés (Jogtudományi Közlöny, 1866. 18-35. szám)
Pajkossy Gábor: Polgári átalakulás és nyilvánosság a magyar reformkorban (Előadások a Történettudományi Intézetben, 14. Bp. 1991.) Pajkossy Gábor: Kossuth és a kormányzati „terrorizmus” politikája 1835-1839 (Századok, 1994. 5. szám) Pajkossy Gábor: A reformkori országgyűlési tudósítások (Levéltári Közlemények, 1995. 1-2. szám) Pajkossy Gábor: Kölcsey követi lemondásának történetéhez (Századok, 1996. 1191–1209. oldal) Pajkossy Gábor: Kölcsey – ahogy az országgyűlési titkosszolgálat 1836-ban látta (Irodalomtörténeti Közlemények, 2001. 3-4. szám) Pajkossy Gábor: Az abszolutizmus és a rendiség utolsó küzdelmei. Az első reformtörekvések – A reformkor (1830-1848) (In: Gergely András (szerk.): Magyarország története a 19. században, Osiris Kiadó, Bp. 2003. 125-153., 191-235. oldal) Pajkossy Gábor: Kossuth felirati beszédéhez (1848. március 3.) (In: Emlékkönyv Orosz István 70. születésnapjára, szerk.: Angi János és ifj. Barta János, Debrecen, 2005. 169-179. oldal) Pajkossy Gábor: Elejtették az V. cikkelyt…Adalék az önkéntes örökváltság 1834. évi megbuktatásának történetéhez (In: Szövegkönyv: Tanulmányok Kerényi Ferenc hatvanadik születésnapjára, szerk.: Völgyesi Orsolya és Szilágyi Márton, Bp. 2005. 289-294. oldal) Pajkossy Gábor: Kossuth és az 1832-1836. évi országgyűlés (In: Kossuth Lajos, „a magyarok Mózese”, szerk.: Hermann Róbert, Osiris Kiadó, Bp. 2006. 9-43. oldal) Pajkossy Gábor: A kormányzati „terrorismus” politikája és az 1839-1840. évi országgyűlés (Történelmi Szemle, 2006. 1-2. szám) Pardoe, J.: City of the Magyar, or Hungary and her Institutions in 1839-40 (London, 1840.) Paskay Gyula: A jurátus élet 1847/48-ban. Korrajz a pozsonyi utolsó hongyűlés idejéből (Bp. 1885.) Pálmány Béla: Kossuth Lajos a rendi diéták követe (1825-1848) (In: Bács-Kiskun megye múltjából. Évkönyv XVIII., szerk.: Tóth Ágnes, Kecskemét, 2003. 89-116. oldal) Pálmány Béla: A reformkor pozsonyi követei (In: Fejezetek Pozsony történetéből magyar és szlovák szemmel, szerk.: Czoch Gábor (főszerk.), Kocsis Aranka és Tóth Árpád, Kalligram, Pozsony, 2005. 338-359. oldal) Pálmány Béla: A reformkori magyar országgyűlések történeti almanachja 1825-1848. 1-2. kötet (Argumentum Kiadó – Országgyűlés Hivatala, 2011.) A kötetről: Kecskeméti Károly: Pálmány Béla: a reformkori magyar országgyűlések történeti almanachja 1825-1848 I-II. kötet (Levéltári Szemle, 2011. 4. szám) Kereskényi Dávid: A reformkori politikusok új almanachja. Beszélgetés Pálmány Bélával (Honismeret, 2010. 6. szám) Pálóczy László: Jelentés az 1832-1834. Országgyűlésről (Miskolc, 1834.) Pálóczy László: Követi tudósítás (Miskolc, 1836.) ifj. Pázmándy Dénes: Népképviselet (Pesti Hírlap, 1842. 193. sz. november 6.) Pecze Ferenc: A parlamenti képviselők szabad mandátumának elve és interpellációs jogának kialakulása (A Hunyadi Szövetség Füzetei 6-ik kötet, utánnyomat, Bp. 2001.) Pók Judit: Szabolcs vármegye az 1825. évi országgyűlésen (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 1994. 3. szám) Pukánszkyné Kádár Jolán: A Nemzeti Színház a magyar törvényhozásban (Budapesti Szemle, 1938. 1. szám) Pulszky Ferenc: Életem és korom I. kötet (Bp. 1958.) Ralovich Lajos: Az 1825-ki országgyűlésről (Hazánk, VII. 1887.)
Rácz István: Az 1841. évi szatmári 12 pont (Acta Universitas Debreceniensis, Debrecen, 1955.) Rácz István: Az úriszék kérdése a reformkor politikai életében (Acta Universitas Debreciensis Sectio Historico S. Bp. 1959.) Révész Imre: Szoboszki-Pap István országgyűlési református lelkész levelei az 1825-27-ik évi országgyűlésről (In: Adalékok a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása történetéhez (Bp. 1877.) Ruszoly József: A rendi képviselet és a népképviselet között (Állam és Igazgatás, 1989. 11. szám) Ruszoly József: Alkotmány és képviselet. Kossuth Lajos a közjogi reformokról (1841-1843) (Magyar Tudomány, 1994. 9. szám) Ruszoly József: A rendi képviselet és a népképviselet között (In: uő. Európai alkotmánytörténete, Püski Kiadó, Bp. 2005. 467-484. oldal) Sarlós Márton: Deák Ferenc és az úrbéri földtulajdon az 1832-36-i országgyűlésben (In: Jogtörténeti tanulmányok I., KJK, Bp. 1966. 193-212. oldal) Sándor Pál: A jobbágykérdés az 1832-36-os országgyűlésen (Bp. 1948.) Sándor Pál: Deák politikai koncepciójához (ismeretlen levele 1842-ből) (Történelmi Szemle, 1979. 2. szám) Sándorfy Kamill: Törvényalkotásunk hőskora: az 1825-1848. évi reformkorszak törvényeinek története (Bp. 1935.) Sápi Vilmos: Az országgyűlési követek helyzetének főbb kérdései a reformkori átalakuláskor (Jogtudományi Közlöny, 1963. 4. szám) Seresné Szegőfi Anna (közreadja): Borsod vármegye képviselete a reformországgyűlésekben, követutasítások és követi végjelentések (Miskolc, 1987. 345-346. oldal) Simon László: Zsidókérdés a reformkorban (1790-1848) különös tekintettel a nemzetiségre (Debrecen, 1936.) Simon Zoltán: A reformkori magyar politikai nyilvánosság és a Nemzeti Kaszinó (SIC ITUR AD ASTRA, 2000. 3. szám) Sörös Pongrácz: A katholikus klérus törekvései az 1843/44. országgyűlés egyházi ügyeinek tárgyalása alatt (Katholikus Szemle, 1901. 10. füzet) Stipta István: Vármegyei reform a törvényhozás előtt (1844-1848) (In: Kovács István emlékkönyv, 315-331. oldal) Stuller Ferenc: Országgyűlési Tudósítás 1839-1840 (kézirat a Zala Megyei Levéltár Kézirattárában, Zalaegerszeg) Szabad György: A követjelölt Kossuth programja (Népszava, 1974. 63. szám, ill. Látóhatár, 1974. 6. szám) Szabad György: A pénzügy alkotmányos kezelésének igénye a reformkorban (In: Ünnepi tanulmányok Sinkovics István 70. születésnapjára, szerk.: Bertényi Iván, Bp. 1980. 235-257. oldal) Szabad György: Kossuth irányadása (különösen a „Történelmet formáló tettek I.” című fejezet. Válasz Kiadó, Bp. 2002. 104-134. oldal) Szabó Géza: Batthyány Lajos pályája a forradalomig (In: Acta Academiae Paedagogicae Nyíregyháziensis, Tanárképző Főiskola, Nyíregyháza, 1985. 85-99. oldal) Szabó István: Kossuth állásfoglalása a parasztkérdésben 1848-49-ben (Acta Universitatis Debreceniensis IV. Debrecen, 1957.) Szabó István: Kossuth és a jobbágyfelszabadítás (Századok, 1952. 3-4. szám, ill. uő. Jobbágyok – parasztok. Értékelések a magyar parasztság történetéből. Sajtó alá rendezte és a bevezetőt írta Für Lajos. Akadémiai Kiadó, Bp. 1976. 253-332. oldal) Szabó G. Zoltán: Kölcsey és az országgyűlési ifjak (In: Kölcsey Társaság Társasági Füzetek 1., szerk.: Csorba Sándor, Fehérgyarmat, 1988.)
Szalay László: Publicisztikai dolgozatok, I-II. kötet (Pest, 1847. – Reprint, KJK, Bp. 1988.) Szalay László: Fiume a magyar országgyűlésen (2. kiadás, Bp. 1866.) Szekfű Gyula: Három nemzedék (különösen az első és második fejezet: „Széchenyi István konzervatív reformrendszere”, ill. „Az első liberális nemzedék” – Reprint kiadás, ÁKV – Maecenas Könyvkiadó, Bp. 1989. 7-161. oldal Szerencs János: 1839-ik évi országgyűlési jegyzetek (Bp. 1878.) Széchenyi István válogatott művei, I-III. kötet (Szépirodalmi Kiadó, Bp. 1991.) gróf Szécsén Antal: Az 1839-40. diki országgyűlésről (Budapesti Szemle, 32. kötet, 71. szám, 1882.) Székely József: Kossuth és a parlamentarizmus (Egyetértés, 1886. 85. szám) Szigethy Gábor: Kölcsey a parlamentben (Magyar Nemzet, 1997. január 18.) Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1823-36. évi országgyűlésen (Budapest Főváros Levéltára, Bp. 1996.) Taborsky Ottó: Az 1836. 21. t.-cikk létrejötte (Századok, 1930.) Takáts Sándor: A városi követek küzdelme a személyes szavazatjogért az 1825-1848. évi országgyűléseken I-II. (Budapesti Szemle, 225. kötet, 653. és 654. szám, 1932.) Takáts Sándor: Politikai konvektikulomok és titkos konferenciák az országgyűléseken (In: uő. Kémvilág Magyarországon, 2. kötet, Bp. 1932. 55-171. oldal) Takáts Sándor: Társasélet a pozsonyi országgyűléseken (In: uő. Emlékezzünk eleinkről Bp. é. n. 377408. oldal) Tengelyi László: A rendszeres bizottságok úrbéri munkálatainak egybevetése (In: Nyolc tanulmány a XIX. századi magyar történelem köréből, szerk.: Csorba Csilla és Gerő András. Bp. 1978.) Tilcsik György: A liberális és konzervatív erők küzdelme Vas megyében az 1843/44. évi országgyűlésre szóló követutasítás kidolgozása kapcsán (In: Előadások Vas megye történetéről, szerk.: uő. Vas megyei levéltári füzetek, Szombathely, 1990. 117-134. oldal) Tilcsik György: Az utolsó rendi országgyűlés egységes követjelentései (Veszprém Megyei Levéltár Közleményei, Veszprém, 1991. 13-23. oldal) Tóth Vilmos: A város és a reformországgyűlések. Az ország központja Pest volt, a diétákat mégis Pozsonyban tartották (Népszabadság, Budapest melléklet, 2002. március 28.) Tőkéczki László (vál.): Magyar liberalizmus („Modern ideológiák” – Századvég Kiadó, Bp. 1993.) Trócsányi Zsolt: Wesselényi Miklós (Akadémiai Kiadó, Bp. 1965.) Urbán Aladár: Reformtörekvések és történelmi tanulságok (Századok, 1980. 1. szám) Vachot Imre: Országgyűlési almanach (Pest, 1843.) Varga János: A kormányszervek előkészületei az 1843. évi diétára (Századok, 1980. 5. szám) Varga János: Megye és haladás a reformkor derekán, 1840-1843, I-II. (In: Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 11. és 12. Kaposvár, 1980., 1981.) Varga János: Helyét kereső Magyarország. Politikai eszmék és koncepciók az 1840-es évek elején (Akadémiai Kiadó, Bp. 1982.) Varga János: Batthyány és a jobbágyfelszabadítás (Századok, 1982. 1159-1174. oldal) Varga János: Társadalmi út és törvényhozás Kossuth politikájában (Magyar Tudomány, 1994. 9. szám) Varsányi Péter István: Batthyány Lajos gróf Pozsonyban (Vasi Szemle, 1996. 3. szám) Vaszary Kolos: Adatok az 1825-iki országgyűlés történetéhez (Győr, 1883.) Vértes István: Kossuth harca az adózó népért (Huszadik Század, 1948. 1. szám, februármárcius) Vikol Katalin (összeáll.): A reformországgyűlések és az 1848-as forradalom törvényei. A Lánchíd építéséről, a magyar nyelv ügye, felelős kormány, unió Erdéllyel, jobbágyfelszabadítás („Magyar évszázadok”, Progresszió Kft. Bp. 1989.)
Völgyesi Levente: A magyar országgyűlés bizottsági rendszerének gyökerei (Jogtörténeti Szemle, 2003. 1. szám) Völgyesi Orsolya: Kölcsey országgyűlési naplójának keletkezése és megjelenése (Irodalomtörténeti Közlemények, 1996. 490-503. oldal) Völgyesi Orsolya: A kormányzat álláspontja az operátumok napirendre tűzésének kérdéséről (1830-1832) (Aetas, 1997. 4. szám) Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 (Békés Megyei Levéltár, Gyula, 2002.) Völgyesi Orsolya: Batthyány Kázmér az 1839/40-es és az 1843/44-es országgyűlésen (In: Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete, szerk.: Ódor Imre és Rozs András, Baranyai Történelmi Közleménye, a Baranya Megyei Levéltár Évkönyve Pécs, 2005. 9-28. oldal) Völgyesi Orsolya: A kormányzat, a rendek és az ellenzék Magyarországon a rendszeres bizottsági munkálatok vitája idején (1831-32) (Doktori disszertáció) Vörös Károly: Az 1843-1844. évi és az 1847-1848 évi országgyűlés (In: Magyarország története 1790-1948. Főszerkesztő: Mérei Gyula, szerkesztő, Vörös Károly, Akadémiai Kiadó, Bp. 1980. 894-921. oldal, illetőleg 1204-1216. oldal) Wertheimer Ede: A jurátusok felségsértési pere (1834-1837) (Budapesti Szemle, 1908. január-február, 18-58., 225-262. oldal) Wesselényi Miklós: Balítéletekről (Bukarest [Lipcse], 1833.) Wirkner Lajos: Élményeim. Néhány lap 1825-től 1852-ig terjedő nyilvános pályám naplójegyzetiből (Pozsony, 1880.) Záhony Béla: Borsod megye országgyűlési utasításai a reformkorban (Miskolc, 1929. vagy 1927.) Zichy Antal: Visszapillantás az 1832-36-iki országgyűlésre I-II. (Budapesti Szemle, 77. kötet, 205. és 206. szám, 1894.) Zichy Antal: Az 1843-44-iki országgyűlésről (Budapesti Szemle, 78. kötet, 208. szám, 1894.) A felsőtábla Csengery Antal: A magyar főrendiház 1848-ig (In: Csengery Antal összegyűjtött munkái IV. köt. Bp. 1884.) Dessewffy Aurél: Észrevételek az országgyűlés rendezését illető újabb küldöttségi javaslatra (In: Gróf Dessewffy Aurél összes művei. Bp. 1887.) Kossuth Lajos: A magyar főrendek 1833-ban, I. kötet (Országos Levéltár, Kossuth Gyűjtemény I. 59/b.) Kossuth parlamenti élete. Közlik: Karádfi és Rátkay. I. (Pest, 1850. 2. kiadás 1867.) Kossuth vázlata a közelgő országgyűlés feladatairól (Világosság, 1986. 10. szám) Mezey Barna: Batthyány Lajos és a börtönügy tárgyalása az 1843-1844. évi országgyűlés felsőtábláján (In: Pártvezér, miniszterelnök, vértanú. Tudományos emlékülés a 200 éve született Batthyány Lajos miniszterelnök tiszteletére, szerk.: Molnár András, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Bp. 2008. 63-80. oldal) Tóth-Barbalics Veronika: Reformtervek a felső-tábla átalakítására a 19. század első felében (In: Fejezetek a tegnap világából. Tanulmányok a 19-20. század történelméből, főszerk.: Gergely Jenő, Bp. 2009. 76-91. oldal) Tóth-Barbalics Veronika: Kossuth Lajos és a magyar főrendiház polgári átalakulása (In: História mezején. A 19. század emlékezete. Tanulmányok Pajkossy Gábor tiszteletére, szerk.: Deák Ágnes és Völgyesi Orsolya, Csongrád Megyei Levéltár, Szeged, 2011. 87-102. oldal)
Az 1848. márciusi forradalom – az április törvények elfogadása3 1847/8-ik évi Országgyűlési törvényczikkek (Pozsonyban az országgyűlési iratok kiadóhivatalában – Pesten, Landerer és Heckenastnál MDCCCXLVIII. – Reprint: ÁKV – Maecenas Kiadó, Bp. 1988.) A. P.: Az 1847/8-ik évi országgyűlések „A vallás dolgában” alkotott (XX.) törvénycikke (Budapesti Szemle, 65. kötet, 170. szám, 1891.) Abafi Lajos: Az 1848-ki pozsonyi országgyűlésről (Egykorú levelek) (Hazánk, IX. 1888.) Alföldi András: Ghyczy Kálmán, mint nádori ítélőmester (Adatok az 1848. évi törvényeink történetéhez) (Budapesti Szemle, 1930.) Blaskovics Sándor: Az 1847/48-évi törvénycikkekre némely észrevételek, figyelemmel a jövő országgyűlés teendőire (Buda, 1848.) Both Ödön: Az 1848. évi sajtótörvények létrejötte (A sajtószabadság problémája Magyarországon a reformkorban (Szeged, Klny. 1956.) Both Ödön: Küzdelem az esküdtbíráskodás bevezetéséért Magyarországon a reformkorban és az 1848. április 29-i esküdtszéki rendelet (In: Acta Juridica et Politica. Tom. VII. Fas. 1. Szeged, 1960.) Daniss Győző: Pozsonyban is lobogott a tűz. Az 1847-1848-as országgyűlés törvény szerint támadhatatlanná tette Pest-Buda forradalmát (Beszélgetés Fónagy Zoltán történésszel) (Népszabadság, 2002. március 14.) Éber Ernő: Kossuth és a jobbágyfelszabadítás (Huszadik Század, 1948. 1. szám, februármárcius) Faggyas Sándor: Népképviselet a nép kisebbségének. Fejezetek Magyarország alkotmányos történetéből 4. (Hitel, 1990. 18. szám) Gergely András: A törvényes forradalom. A magyar polgári átalakulás megalapozói (Magyar Nemzet, 1997. november 8.) Gergely András: Magyar küldöttségek Bécsben 1848 szeptemberében (In: Nemzeti és társadalmi átalakulás a XIX. században Magyarországon. Tanulmányok Szabad György 70. születésnapjára, szerk.: Orosz István és Pölöskei Ferenc, Akadémiai Kiadó, Bp. 1994. 291304. oldal) Gerő András: Harmincegy törvénycikk: liberális áttörés (Népszabadság, 2002. március 14.) Homoki Nagy Mária: A jobbágyfelszabadítás és annak nehézségei Magyarországon 1848/49ben (Jogtudományi Közlöny, 1999. 1. szám) Horváth János: Adalékok az 1847/48-as országgyűlés történelméhez (Az 1867. XII. t. czikk szempontjából) (Politzer, Bp. 1905.) G. Jáger Márta: Az országgyűlési népképviselet kezdetei Somogy vármegyében (18481849) (In: Somogy Megye Múltjából 2003-2004. Levéltári Évkönyv 34-35. szerk.: Bősze Sándor. Kaposvár, 2004. 63-113. oldal) Károlyi Árpád: Az 1848. III. törvénycikk történetéből (In: Klebelsberg-emlékkönyv, Bp. 1925. 575-591. oldal) Károlyi Árpád: Egy alapvető törvény királyi szentesítéséről (Berzeviczy Albert emlékkönyv, 1934.) Károlyi Árpád: Az 1848-diki pozsonyi törvénycikkek az udvar előtt (Magyar Történelmi Társulat, Bp. 1936.) Képes György: Az 1848-as forradalom törvényalkotása és a magyar parlamentarizmus (Jogtudományi Közlöny, 1998. 4. szám, illetőleg in: 150 év. A magyar polgári átalakulás alkotmányos forradalma. Jogtörténészek 1848-ról. Logod Bt., é. n. 23-28. oldal) Mezey Barna: Jogfolytonosság és forradalmi törvényhozás. Az áprilisi törvények néhány jogtörténeti vonatkozásáról (Collega, 1999. 6-7. szám)
Orczay Gyula id.: A bécsi küldöttség (1848. március 14-17.) (Századok, 1998. 846-847. oldal) Rácz Attila: Korabeli alkotmányozás és az 1848. évi magyar közjogi törvényhozás (Állam- és Jogtudomány, 1991. 3-4. szám) Rosdy Tamás: Teljes győzelem? A törvények, amelyek a polgári Magyarország alapjait adták (Magyar Nemzet, 1998. április 18.) Ruszoly József: Viták az országgyűlési népképviseletről és a független felelős minisztériumról az utolsó pozsonyi dietán (Előadás a Magyar Tudományos Akadémia székházának kistermében az 1996. november 6-án megtartott millecentenáriumi tudományos ülésen) Sebestény Sándor: Országgyűlési küldöttség Bécsben, 1848-ban, 1-2. rész (Jel, 2003. 7. és 8. szám) Sebestény Sándor: Alkotmányos válaszúton 1848-ban (Jel, 2007. április) Szabad György: Kossuth irányadása (különösen a „Történelmet formáló tettek I. c. fejezet – Válasz Kiadó, Bp. 2002. 104-134. oldal) Szekfű Gyula: Három nemzedék („A 48-as törvényhozás” című rész – Reprint kiadás, ÁKV – Maecenas Könyvkiadó, Bp. 1989. 143-151. oldal) Szigethy Gábor: 1848. március 3. (Magyar Nemzet, 1989. március 3.) Varga János: A jobbágyfelszabadítás kivívása 1848-ban (Akadémiai Kiadó, Bp. 1971.) Velkey Ferenc: Széchenyi 1848. március 14-dikei beszéde az országgyűlésben (Századok, 2005. 2. szám) Vikol Katalin (összeáll.): A reformországgyűlések és az 1848-as forradalom törvényei. A Lánchíd építéséről, a magyar nyelv ügye, felelős kormány, unió Erdéllyel, jobbágyfelszabadítás („Magyar évszázadok”, Progresszió Kft., Bp. 1989.) Zsilinszky Mihály: Az 1848-iki vallásügyi törvénycikk története (Bp. 1908.) Zsilinszky Mihály: Az 1848. XX. t.-cikk története, I-II. (Budapesti Szemle, 133. kötet, 374. és 375. szám, 1908.) Az első népképviseleti országgyűlés (1848/1849) Arató Endre: Az 1849. évi júliusi nemzetiségi törvény és helye Európában (Kortárs, 1975. 8. szám) gróf Batthyány Kálmán és emlékiratai, I-II. (Közreadja Tóth Lőrincz, Budapesti Szemle, 74. és 75. kötet, 198. és 199. szám 1893.) Beér János (szerk.): Az 1848/49. évi népképviseleti Országgyűlés. A bevezető tanulmányt írta Beér János és Csizmadia Andor. (Sajtó alá rendezte Csizmadia Andor és Gyulai Lajos. Akadémiai Kiadó, Bp. 1954.) A könyvről: Eckhart Ferenc: Az 1848/49. évi népképviseleti országgyűlés (MTA II. Osztályának Közleményei, VI. 1955.) Bényei Miklós (szerk.): Debrecen – 1848-1849 (Debrecen, 1974.) Jean Bérenger – Kecskeméti Károly: Országgyűlés és parlamenti élet Magyarországon 16081918 („Forradalom, megtorlás, kiegyezés” című fejezet – Napvilág Kiadó, Bp. 2008. 285-341. oldal) Boldizsár Kálmán: Országgyűlés Debrecenben, 1849. január 9 – május 31. (Debrecen, 1929.) Boros Zsuzsanna – Szabó Dániel: Parlamentarizmus Magyarországon (1867-1999) (különösen „A rendi népképviselettől a polgári parlamentarizmusig” és „A parlament” című fejezetek – Korona Kiadó, Bp. 1999. 9-17., ill. 87-123. oldal) Borossy András: Az országgyűlés (In: A szabadságharc fővárosa – Debrecen, 1849. januármájus, szerk.: Szabó István, Debrecen város és a Tiszántúli Református Egyházkerület
Kőnyomda-Vállalata, Debrecen, 1949. reprint: Multiplex Média – Debrecen University Press, 1998. 329-384. oldal) Bónis György: A rendi képviselettől a népképviseletig (In: Jogtörténeti tanulmányok. Emlékkönyv Csizmadia Andor 70. születésnapjára, szerk.: Ádám Antal, Benedek Ferenc és Szita János, PTE, ÁJK, Pécs, 1986. 75-85. oldal) Csizmadia Andor: Az első Békés megyei népképviseleti választások és a Békés megyei népképviselők az 1848-49. évi országgyűlésen (In: Körös Népe, V. kötet, Békéscsaba, 1965. 5-28. oldal) Csizmadia Andor: Az 1848-49. évi népképviseleti országgyűlés zárt ülései (In: Tanulmányok az állam és jog köréből, szerk.: Mórz Mihály, Bp. 1953. 248-264. oldal) Csizmadia Andor: A parlamentarizmus kezdetei Magyarhonban. A polgári átalakulás kérdései az 1848/49. évi népképviseleti országgyűlésen (Jogtörténeti Szemle, 1986. 1. szám) Csorba László: Az első népképviseleti országgyűlés. Művelődés- és egyházpolitika (Magyar Szemle, 1998. 3-4. szám) Daniss Győző: Debrecen, 1849 fővárosa. Orosz István az országgyűlés pártharcairól, Kossuth és a hatalom viszonyáról (Népszabadság, 1999. március 13.) Danyi Gábor – Kovács Andrásné – Simon András: Táncsics Mihály népképviselő (Bp. é. n.) Deák Ferenc: Válogatott politikai írások és beszédek I. kötet („VI. fejezet: Miniszterként és képviselőként 1848-1849-ben” – Válogatta, sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta Molnár András, Osiris Kiadó, Bp. 2001. 493-586. oldal) Deák István: Kossuth Lajos és a magyarok 1848-49-ben (Gondolat Kiadó, Bp. 1983.) Egyed Ákos: Háromszéki követek (képviselők a magyar népképviseleti országgyűlésben 1848-ban (Acta 1999. II. 2000. 53-57. oldal) Ember Győző: A nép képviselője (Valóság, 1949. június) Faggyas Sándor: Szabadság és polgári egyenállás. Fejezetek Magyarország alkotmányos történetéből, 3. (Hitel, 1990. 17. szám) Fazekas Csaba: Az első népképviseleti országgyűlés történetéből. Pálóczy László beszédei és képviselői indítványai. 1848. július-december (In: Tanulmányok és források az 1848-1849-es forradalom- és szabadságharc történetéhez. Miskolc, 1998. 81-204. oldal) Fazekas Csaba: Pálóczy László, az 1848-49-es képviselőház korelnöke (Rubicon, 1999. 4. szám) Fábiánné Kiss Erzsébet: A kormányzati szervezet változásai 1848-ban (Jogtudományi Közlöny, 1998. 7-8. szám) Fenyő István: Az Országgyűlésen. Az elemi iskolai törvényjavaslat (In: uő. A centralisták az 1848-as forradalomban, Argumentum Kiadó, Bp. 2003. 124-141. oldal) Fleisz János: Egy tollvonás volt a bűne. Szacsvay Imre, az Országgyűlés vértanú jegyzője (Országgyűlés Hivatala, Bp. 2009.) Fónagy Zoltán: A délvidéki események visszhangja a népképviseleti Országgyűlésben (In: Délvidék, negyvennyolc. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc a mai Vajdaság területén, szerk.: Bosnyák István, Újvidék, 2000.) Für Lajos: Európa első nemzetiségi törvénye (Tiszatáj, 1974. 8. szám) Gergely András: Az 1848-as magyar polgári államszervezet (In: A magyarországi polgári államrendszerek, szerk.: Pölöskei Ferenc és Ránki György, Tankönyvkiadó, Bp. 1981. 50-81. oldal) Gergely András: Közép-Európa parlamentjei 1848-ban – párhuzamok és kölcsönhatások (Magyar Tudomány, 1998. 5. szám) Gergely András: Deák Ferenc 1848-ban (Magyar Tudomány, 2003. 12. szám) Hajagos József: Almásy Pál tevékenysége az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban (In: Mátrai Tanulmányok, szerk.: Horváth László, Gyöngyös, 2000. 45-82. oldal) Hermann Róbert: Kossuth, a parlamenti diktátor (Pannon Tükör, 2002. 2. szám)
Hermann Róbert: Deák Ferenc tevékenysége 1848 októberétől a szabadságharc végéig (In: A Batthyány-kormány igazságügyi minisztere, szerk.: Molnár András, Zalai Gyűjtemény 43., Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg, 1998. 185-222.) Homoki Nagy Mária: A jobbágyfelszabadítás és annak nehézségei Magyarországon 1848/49ben (Jogtudományi Közlöny, 1999. 1. szám) Horváth Attila (főszerk.): Forradalom vagy reform? Tanulmányok az 1848-49-es forradalom és szabadságharc állam- és jogfejlődéséről, „Pázmány Pódium, 1.” PPKE – Szent István Társulat, Bp. 1999.) A kötetben megjelent tanulmányokból: Szigeti Magdolna: A frankfurti parlament és a magyar forradalom 1848-ban Gönczi Katalin: Pest-Buda és Frankfurt kapcsolata egy kortárs jogtudós szemével Ruszoly József: „Törvényesen bevett valláskülönbség nélkül.” Az 1848: V. (pozsonyi) tc., valamint az 1848: II. (kolozsvári) tc. és az izraeliták választójoga Horváth Pál: A tudományszabadság fejlődéséhez (Az 1848: XIX. tc. történelmi szerepe) Mezey Barna: Parlamenti kormányzat vagy parlamenti reform? (A magyar parlamentáris rendszer kialakulása: 1848-ban) Szabó István: Az Országos Honvédelmi Bizottmány Nagy László: Kossuth Lajos kormányzó-elnöki jogköre Csontos Gábor: Politikai gondolkodás története a márciusi törvények tükrében Horváth Lajos: A román képviselők tevékenysége az 1848-49-es magyar országgyűlésben (szakdolgozat, ELTE BTK, Bp.) Hunfalvy Pál emlékezései (Budapesti Szemle, 1888. 55. kötet) Iványosi-Szabó Tibor (szerk.): A mai Bács-Kiskun megye az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988.) Jakab Elek: Pálffy János 1848-49-ik képviselőházi alelnök „Napló”-ja (Nemzet, 1895. 183. szám Melléklet) G. Jáger Márta: Az országgyűlési népképviselet kezdetei Somogy vármegyében (1848-1849) (In: Somogy megye múltjából 2003-2004. Levéltári Évkönyv 34-35., szerk.: Bősze Sándor, Kaposvár, 2004. 63-113. oldal) Kosáry Domokos: A polgári parlament születése Magyarországon (História, 1985. 5-6. szám) Kossuth Lajos: Írások és beszédek 1848-1849-ből (szerk.: Katona Tamás, Európa Kiadó, Bp. 1985, 1994.) Kovács Kálmán: A polgári típusú kormány létrehozásáért vívott küzdelem Magyarországon (Jogtörténeti tanulmányok 3., szerk.: uő. Bp. 1974. 177-191. oldal) Kovács Lajos: A békepárt a magyar forradalomban, válaszul Irányi Dániel röpiratára (Bp. 1883.) Márki Sándor: Az erdélyi unió-bizottság (Budapesti Szemle, 95. kötet, 261. szám 1898.) Mezey Barna: A magyar parlamentarizmus alapjai (Az 1848/49. évi népképviseleti országgyűlés) (In: Publicationes Universitatis Miskolciensis Sectio Philosophica, 3. Miskolci Egyetem, 1998. 61-69. oldal) Nagy Miklós: Ghyczy Kálmán, mint nádori ítélőmester (Adatok az 1848. évi törvények történetéhez) (Budapesti Szemle, 1930. október, 219. kötet, 635. szám, 1-28. oldal) Nagy Tibor: „Kossuth költségvetése” (Pénzügyi Szemle, 1955. 5. szám) Nagy Tibor: Az első magyar pénzügyminiszter expozé (Pénzügyi Szemle, 1963. 8. szám) Nagy Tibor: Kossuth pénzügyminisztériuma a költségvetés tükrében (Pénzügyi Szemle, 1976. 3. szám) Ódor Imre: Az első népképviseleti országgyűlés baranyai követei (In: Baranya 1998-1999. XI-XII. évf., Emlékszám az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére, Pécs, 1999. 57-74. oldal)
Orosz István: Debrecen, 1849 fővárosa. Az országgyűlés pártharcairól, Kossuth és a hatalom viszonyáról (Népszabadság, 1999. március 13.) Orosz István: Kossuth Lajos az úrbéri kárpótlásról 1848-49-ben (In: Kossuth Lajos, „a magyarok Mózese”, szerk.: Hermann Róbert, Osiris Kiadó, Bp. 2006. 123-137. oldal) Orosz István: A jobbágyfelszabadítás és végrehajtása (In: A magyar agrártársadalom a jobbágyság felszabadításától napjainkig szerk.: Gunst Péter, Bp. 1998. 61-65. oldal) Orosz István: Az 1848. szeptemberi országgyűlési határozat és társadalmi háttere (In: Életünk Kelet-Európa. Tanulmányok Niederhauser Emil 80. születésnapjára, szerk.: Krausz Tamás és Szvák Gyula, Pannonica Kiadó, Bp. 2003. 161-164. oldal) Pap Dénes: A magyar Országgyűlés Pesten 1848-ban, 1-2. kötet (Pest, 1866.) Pap Dénes: A magyar Országgyűlés Debrecenben, 1-2. kötet (Lipcse, 1870.) Papp József: Adalékok 1849. debreceni helyszíneihez (In: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXV. Debrecen, 117-141. oldal) Patyi András: Magyarország vagyunk? 1848-as adalékok Magyarország és Erdély egyesítésének kérdéséhez (különösen a VI. cím „Az erdélyi törvényjavaslatok a közös országgyűlés előtt; a közigazgatási törvényjavaslatok”) (Jogtudományi Közlöny, 2000. 6. szám, illetőleg in: 150 év. A magyar polgári átalakulás alkotmányos forradalma. Jogtörténészek 1848-ról. Logod Bt., é. n. 73-104. oldal) Pálmány Béla (szerk.): Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja (Magyar Országgyűlés – Argumentum Kiadó, Bp. 2002.) Péterné Fehér Mária: Kecskemét két képviselője az 1848-1849. évi országgyűlésen (In: Bács-Kiskun megye múltjából. Évkönyv, XVIII., szerk.: Tóth Ágnes, Kecskemét, 2003. 117138. oldal) Rácz Lajos: Unió Erdéllyel 1848-ban, avagy: az Unióhoz vezető út (Jogtudományi Közlöny, 1998. 9. szám, illetőleg in: 150 év. A magyar polgári átalakulás alkotmányos forradalma. Jogtörténészek 1848-ról. Logod Bt., é. n. 57-72. oldal) Ruszoly József: Parlamentarizmus és népképviselet 1848-ban (Rubicon, 1997. 8. szám) Ruszoly József: „Évenkénti országgyűlést Pesten” (Az 1848: IV. tc. létrejötte) (In: Alkotmány és hagyomány. Újabb jog- és alkotmánytörténeti tanulmányok, JATE Press, Szeged, 1997. 45-56. oldal, uő. Újabb magyar alkotmánytörténet 1848-1949, Püski Kiadó, Bp. 2002. 26-37. oldal) Ruszoly József: Az 1849. július 28-i szegedi nemzetiségi törvény (határozat) létrejöttéhez (In: uő. Újabb magyar alkotmánytörténet 1848-1949. Püski Kiadó, Bp. 2002. 26-37. oldal, illetőleg Jogtudományi Közlöny, 1999. 7-8. szám, továbbá in: 150 év. A magyar polgári átalakulás alkotmányos forradalma. Jogtörténészek 1848-ról. Logod Bt., é. n. 309-322. oldal) Sebestyén Sándor: Országgyűlési vizsgálóbizottság 1848-ban (Polgári Szemle, 2012. 3-6. szám) Spíra György: Petőfi a képviselőház karzatán (In: Jottányit se a negyvennyolcból, Gondolat Kiadó, Bp. 1989. 124-137. oldal) Stroup, Edsel Walter: Hungary in Early 1848: The Constitutional struggle against Absolutism in Contemporary Eyes (Buffalo-Atlanta, 1977.) Szabad György: A polgári átalakulás megalapozása 1848-49-ben (In: A negyvennyolcas forradalom kérdései. Akadémiai Kiadó, Bp. 1972. 49-67. oldal) Szabad György: Legnagyobb tettét vitte végbe a magyarság. Ereklyénél is többet (Magyar Nemzet, 1998. március 14.) Szabad György (szerk.): A magyar országgyűlés 1848/49-ben (Országgyűlés, Bp. 1998.) A kötetben megjelent tanulmányok: Gergely András: Közép-Európa parlamentjei 1848-ban Fábiánné Kiss Erzsébet: A magyar törvényhozás szerkezetének átalakulása Szabad György: A kormány parlamenti felelősségének kérdése
Varga János: Az Országgyűlés szerepe a honvédelem megalapozásában Orosz István: A jobbágyfelszabadítás végrehajtásának szabályozása Fónagy Zoltán: A törvényhozás pénzügyi és gazdaságpolitikai döntései Csorba László: Az első népképviseleti országgyűlés állásfoglalása a művelődés- és egyházpolitikai kérdésekben Csetri Elek: Az erdélyi unió és végrehajtásának problémái az országgyűlés előtt Szász Zoltán: A nemzetiségi kérdés és országgyűlési megítélése Pálmány Béla: Az 1848-49. évi képviselők névtára Szabad György: A népképviseleti országgyűlés első ülése Debrecenben (Debreceni Szemle, 1999. 1. szám) Szabad György: A parlamentáris kormányzati rendszer megteremtése, védelmezése és kockáztatása Magyarországon (1848-1867) (Akadémiai Kiadó, Bp. 2000.) Szabad György: Kossuth irányadása (különösen a „Történelmet formáló tettek, II.” című fejezet. Válasz Kiadó, Bp. 2002. 135-195. oldal) Szabó Ervin: Társadalmi és pártharcok a 48-49-es magyar forradalomban („Szabó Ervin történeti írásai”, Gondolat Kiadó, Bp. 1979.) Szabó István: Az 1848-49. évi országgyűlés levéltára (Levéltári Közlemények, 1930. (8.) 3035. oldal) Szabó István: Debrecen 1848-49-ben (Debrecen, 1928.) Szabó István: Kossuth és a jobbágyfelszabadítás (Századok, 1952. 3-4. szám, ill. uő. Jobbágyok – parasztok. Sajtó alá rendezte és a bevezető tanulmányt írta Für Lajos. Akadémiai Kiadó, Bp. 1976.) Szeremlei Samu: Magyarország krónikája az 1848. és 1849. évi forradalom idejéből, 1-2. sz. (Pest, 1867.) Szilágyi Sándor: A magyar forradalom története 1848 és 49-ben (Pest, 1850.) Szilágyi Sándor: A forradalom férfiai 1848-49-ben (Pest, 1850.) Urbán Aladár: Batthyány Lajos a népképviseleti országgyűlésben 1848 decemberében (Századok, 1991. 3-4. szám) Urbán Aladár: A Honvédelmi Bizottmány megválasztása. 1848. szeptember 16-21. (Hadtörténelmi Közlemények, 2001.) Vahot Imre: Kossuth Lajos, mint országgyűlési szónok (In: uő. Országgyűlési emlékek 1848. I. kötet, 33. oldal) Varga Zoltán: Kossuth és a Békepárt (In: Magyar történeti tanulmányok XI., Tanulmányok Kossuth Lajos politikai pályájáról, Debrecen, 1979. 107-137. oldal) Zemplényi Lajos: Kossuth Lajos 1848/49. évi költségvetési javaslatai és azok sorsa (MagyarSzovjet Közgazdasági Szemle, 1948. 9. és 10. szám) Zemplényi Lajos: „Megadjuk!” (Gazdaság, 1948. 817-821. oldal) Felsőház Fónagy Zoltán: Perényi Zsigmond báró (Rubicon, 1999. 4. szám) Az erdélyi országgyűlések (1544-1866)4 Barta Gábor: Az önálló erdélyi állam első országgyűlése (1544) (História, 1980. 4. szám) Bán Péter: Erdélyi országgyűlés (In: Magyar történelmi fogalomtár, L-ZS (II. kötet), szerk.: Bán Péter, Gondolat Kiadó, Bp. 1989. 108-109. oldal) Benda Kálmán: Az 1568. évi tordai országgyűlés és az erdélyi vallásszabadság (Erdélyi Múzeum, 1994. 3-4. szám) Benkő, I.: Diaetae sive rectius comitia Transylvanica (Cibini-Claudiopoli, 1791.)
Berzeviczy Albert: Az 1863-i erdélyi országgyűlés (Budapesti Szemle, 235. kötet, 685. szám, 1934.) Bényei Miklós (sajtó alá rendezte, szerk. és az utószót írta): Az erdélyi országgyűlések színházpolitikai vitái és iratai 1791-1847 (Bp. 1990.) Bényei Miklós: Az erdélyi múzeumi gondolat a reformországgyűléseken (In: Élet és Világ. Írások Keresztesné Várhelyi Ilona tiszteletére, Debrecen, 2007. 101-110. oldal) Brătianu, Gheorghe I.: A rendi országgyűlés és a románok Erdélyben (In: Tündérkert. Grădina Zîneler, szerk.: Gheorghe I. Brătianu és Makkai László, „Encyclopedia Transylvanica”, ELTE BTK, Román Filológia Tanszék, Bp. 1994. 14-40. oldal) Csiszár Ádám: A nemzetek együttélésének kérdései Erdély országgyűlésein (1670-1848) (Erdély-történeti Könyvek 5. Az előszót írta és a kötetet szerkesztette Takács Péter. Debrecen 2005.) Csizmadia Andor: Generális congregatiók és a diéták Erdélyben (Jogtudományi Közlöny, 1980. 10. szám) Csutak Vilmos: Törvények és okiratok az utolsó gyulafehérvári országgyűlés történetében (In: Erdélyi Múzeum Egyesület 1912. december 12-14-én tartott vándorgyűlésének emlékkönyve, szerk.: Erdélyi Pál, Kolozsvár, 1913.) Csutak Vilmos: Az utolsó gyulafehérvári országgyűlés (Kolozsvár, 1913.) Eckhart Ferenc: A magyar alkotmány és jogtörténet (az „Erdély: A fejedelem; Az országgyűlés” című rész – szerk.: Mezey Barna, Osiris Kiadó, Bp. 2000. 229-234. oldal) Egyed Ákos: A jobbágyfelszabadítás a Kolozsvári országgyűlésen (In: 1848. Arcok, eszmék, tettek, Budapest, 1974. 84-107. oldal) Egyed Ákos: Wesselényi Miklós és a jobbágyfelszabadítás Erdélyben (Művelődés, 1993. 3. szám) Egyed Ákos: Az örménykérdés az 1790-91. erdélyi országgyűlésben (Világtörténet, 1995. 3. szám) Egyed Ákos: Erdély önkormányzati kérdései az 1790-1971-i országgyűlésen (Korunk, 1996. 8. szám) Egyed Ákos: Wesselényi Miklós az unióról és a jobbágyfelszabadításról (In: Wesselényi Emlékülés, szerk.: Takács Péter, Kölcsey Társasági Füzetek, 8. szám, Fehérgyarmat, 1996. 51-62. oldal) Egyed Ákos: Az erdélyi határőrrendszer kérdései az 1790-1791. évi országgyűlés és az udvar… (In: Habsburgok és Magyarország a XV-XVIII. században. Tanulmányok, szerk.: Barta János, Debrecen, 1997. 75-81. oldal) Egyed Ákos: Erdély törvényhozó országgyűlése 1848-ban (Holmi, 1998. 5. szám) Egyed Ákos: Erdély 1848-1849, I-II. (Csíkszereda, 1998 és 1999.) Egyed Ákos: A jobbágyfelszabadítás sajátosságai Erdélyben 1848-ban (In: Szabó István emlékkönyv, szerk.: Rácz István, Debrecen, 1998. 327-337. oldal, ill. Debreceni Szemle, 1999. 1. szám) Egyed Ákos: Az 1848. évi erdélyi országgyűlés összehívásának történetéhez. A késlekedés okai és következményei (In: A hosszú tizenkilencedik és a rövid huszadik század, 101-108. oldal) Egyed Ákos: Az 1848. évi erdélyi országgyűlés előzményeihez (Viták az országgyűlés programjáról) (Aetas, 2000. 3. szám) Egyed Ákos: Az erdélyi rendiség és a rendi országgyűlések történetéből (Helikon, 2000. július 10.) Egyed Ákos: Küzdelem az erdélyi országgyűlés összehívásáért (Helikon, 2000. július 25.) Egyed Ákos: Erdély 1848. évi utolsó rendi gyűlése (Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2001.) Egyed Ákos: Székelykérdés az 1848-i erdélyi országgyűlésen (In: Vármegyék és szabad kerületek I. köt. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Közleményei 27. szám, szerk.: Radics Kálmán,
Debrecen, 2001. 243-257. oldal, ill. uő. Erdély metamorfózisa a hosszú 19. században II. kötet, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2004. 13-25. oldal) Ember Győző: Az erdélyi országgyűlések (In: Magyarország története 1686-1790, főszerkesztő: Ember Győző és Heckenast Gusztáv, Akadémiai Kiadó, Bp. 1989. 429-434. oldal) Erdélyi országgyűlés (In: Pomogyi László: Magyar alkotmány- és jogtörténeti kéziszótár, 258260. oldal) Erdősi Péter: Fejedelem, udvar és jezsuiták az 1588-as medgyesi országgyűlésen (Jelenkor, 2001. 5. szám) Fazakas Zoltán József: Az erdélyi fejedelemség nemzetközi elismertsége, külpolitikájának főbb irányai (Iustum Aequum Salutare, 2008. 2. szám) Fazekas József: A XVII. századi erdélyi országgyűlési törvénycikkek nyomdai meghatározása. Melléklet: Táblázatos kimutatás a XVII. századi erdélyi országgyűlési törvénycikkek hivatalos kiadásairól (Magyar Könyvszemle, 1968. 2. szám) Gál Kálmán: Az 1791. évi erdélyi országgyűlés közoktatásügyi bizottsága (Erdélyi Irodalmi Szemle, 1929. 1-2. szám) H. G. (Gál László): Az erdélyi diéták és országos végzések foglalatja (Kolozsvár, 1837.) Herlea, A.: Dietele in Transilvania autonomă (In: Studii si Materiale de Istorie Medie 6, 1973. 207-215. oldal) Hiller István: A magyar rendi politika stratégiája a 17. század első felében (In: Tanulmányok Erdély újkori történelméről. Magyari András Emlékkönyv, szerk.: Pál Judit és Rüsz Fogarasi Enikő, Kolozsvár, 2002.) Incze József: Rövid lajstroma azon országgyűlési articulusoknak, melyek Erdély országa fejedelemségének kezdetétől fogva a mostani időkig hozattak (Nagyszeben, 1829.) Incze József: Nemes Erdélyország nagyfejedelemségének újabb országgyűlési végzései 17441811, I-III. (Kolozsvár, 1845.) Kálnoky, Nathalie: Les constitutions privilèges de la Noble Nation Sicule. Acculturation et maintien d’un système coutumier de la Transylvanie médiévale (Publications de l’Institut Hongrois de Paris, Dissertationes II. Publiè avec le concours de l’Université Paris X Nanterre, Budapest – Paris – Szeged, 2004.) Kiss András: Kiadatlan erdélyi országgyűlési emlékek az ország romlásának idejéből (Az Erdélyi Országgyűlési Emlékek kiegészítése 1657. és 1659. évi iratokkal) (In: R. Várkonyi Ágnes Emlékkönyv születésének 70. évfordulója ünnepére, szerk.: Tusor Péter, Bp. 1998. 299-307. oldal) Kovács Kálmán: Bethlen Gábor erdélyi országgyűléseinek törvényalkotása (In: Magyar jogfejlődés, Bp. 1981. 19-31. oldal, ill. Jogtudományi Közlöny, 1982. 1. szám) Köpeczi Béla (főszerk.) – Makkai László – Mócsy András – Szász Zoltán (szerk.): Erdély története, II-III. kötet, a Trócsányi Zsolt által és az erdélyi országgyűlésekről írt részek (Akadémiai Kiadó, Bp. 1986.) Kubinyi András: Landesherr, Reichstag bzw. Landtag und Komitatsversammlungen in Ungarn und Siebenbürgen 1542-1681 (In: Ständerfreiheit und Staatsgestaltung in Ostmitteleuropa. Übernationale Gemeinsamkeiten in der politischen Kultur vom 16-18. Jahrhundert. Hrsg: Joachim Bahlcke, Hans-Jürgen Bömelburg, Norbert Kersken. Forschungen zur Geschichte und Kultur des östlichen Mitteleuropa, 7. Franz Steiner, Stuttgart, 1999. 8194. oldal) Lám Károly: Az erdélyi országgyűlés szervezete 1551-1848 (Kolozsvár, 1908.) Mester M.: Az autonóm Erdély és a román nemzeti követelések az 1863-64. évi nagyszebeni országgyűlésen (Bp. 1936.)
Mezey Barna: Az erdélyi fejedelemség kormányzata Bethlen Gábor korában (In: Bethlen Gábor állama és kora, szerk.: Kovács Kálmán, ELTE Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék, Bp. 1980. 3-19. oldal) Miskolczy Ambrus: Erdély a reformkorban 1830-1848 (In: Erdély története, 3. kötet, szerk.: Szász Zoltán, Akadémiai Kiadó, Bp. 1986. 1193-1345. oldal) Miskolczy Ambrus: Társadalmi és nemzeti kérdés az utolsó erdélyi rendi országgyűlésen (Századok, 1979. 5. szám) Miskolczy Ambrus: Társadalom, nemzetiség és ellenzékiség az erdélyi magyar reformmozgalomban (1830-1843) (A magyar liberális ellenzék harca a polgári átalakulásért Erdélyben) (Századok, 1983. 5. szám) Péter Katalin: Az erdélyi országgyűlés a kora újkori magyar fejlődésben (In: Benda Kálmán – Péter Katalin: Az országgyűlések a kora újkori magyar történelemben. „Előadások a Történettudományi Intézetben, 6.” MTA Történettudományi Intézet –Országos Pedagógiai Intézet, Bp. 1987. 13-23.) Ruszoly József: Az országgyűlési választások sajátosságai Erdélyben (Debreceni Szemle, 1998. 3. szám) Sándorffy Kamill: Erdély reformkorszakának jogtörténetéhez (kézirat) Szakály Ferenc: A magyar és erdélyi országgyűlések hódoltsági vonatkozású végzéseiről (Jogtudományi Közlöny, 1993. 10. szám) Szathmári Pap Károly erdélyi országgyűlési arcképcsarnoka 1842 (Közzéteszi Murádin Jenő, Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség (METEM) és a Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, Bp. 2008.) Szádeczky Lajos: Báthori Zsigmondné hitbére az 1619-i erdélyi országgyűlés előtt (Századok, 1890. 213-234. oldal) Szilágyi Sándor (szerk.): Erdélyi országgyűlési emlékek (Monumenta comitialia regni Transylvaniae 1540-1699, 1-21. kötet, Monumenta Hungariae Historica III. b. Bp. 18751898.) Szilágyi Sándor: Az 1588-ik évi december 8-20. Medgyesen tartott országgyűlés története és törvénycikkei (In: uő. Rajzok és tanulmányok. 1. kötet, Bp. 1875. 47-92. oldal) Szilágyi Sándor: Forradalmi országgyűlések (Budapesti Szemle, 53. kötet, 133. szám, 1888.) Trócsányi Zsolt: Az erdélyi úrbérrendezési kísérletek történetéhez. Az 1790/1791-i országgyűlésről kiküldött úrbéri rendszeres bizottság működése és munkálatainak sorsa (Történelmi Szemle, 1966. 3-4. szám) Trócsányi Zsolt: Az erdélyi fejedelemség korának országgyűlései (Adalékok az erdélyi rendiség történetéhez) (Akadémiai Kiadó, Bp. 1976.) Trócsányi Zsolt: Az 1790-es évek erdélyi rendi reformmozgalmának történetéhez („Nemzetiségi Füzetek 2.”, ELTE Bölcsészettudományi Kar Kelet-európai és Nemzetiségi Kutatócsoportja, Akadémiai Nyomda, Bp. 1978.) Trócsányi Zsolt: A rendi reformmozgalom Erdélyben (1790-1811) (Századok, 1979. 5. szám) Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Gondolat Kiadó, Bp. 2005.) A dualizmus korának országgyűlései (1861-1918) A magyar Országgyűlés képekben és írásban (Bp. 1897.) Az 1861-ik évi magyar országgyűlés (Pest, 1861.) Apponyi Albert: Le parlement de la Hongrie. Annuaire de parlement (Paris, 1902.) Apponyi Albert: Parlamenti működésem emlékei (Bp. 1912.) Apponyi Albert: Emlékirataim. Ötven év (Bp. 1922.) Apponyi Albert: Emlékirataim II. kötet 1896-1906 (Bp. 1934.)
Arató Endre: A magyar politikai nemzet fogalmának vitája az 1860-as évek országgyűlésén (Történelmi Szemle, 1970. 3. szám) Balla Antal (szerk.): A magyar országgyűlés története 1867-1927 (Légrády Nyomda és Könyvkiadó Társaság Bp. 1927.) Ballagi Géza: Parlamenti reform és államtanács (Budapesti Szemle, 28. kötet, 60. szám, 1881.) Balogh Arthur: A „res judicata” és a törvényhozás (Jogtudományi Közlöny, 1900. 17. szám) Balogh Arthur: A törvényhozó hatalom (Bp. 1899.) Balogh Arthur: A magyar államjog alaptanai („Az Országgyűlés”, illetőleg „A törvényhozás” című fejezet, Bp. 1901. 176-237., illetve 244-262. oldal) Balogh Arthur: A parlament belső bajai (Jogállam 1903. május V. füzet, ill. Bp. 1905.)) Batizfalvi István (szerk.): Az 1861-ik évi magyar országgyűlés, 1-3. kötet (Pest, 1861.) Beksics Gusztáv (Spectator): Parlamentarizmusunk veszedelme (Bp. 1889.) Beksics Gusztáv: A szabadelvű párt története (Bp. 1907.) Jean Bérenger – Kecskeméti Károly: Országgyűlés és parlamenti élet Magyarországon 16081918 (a „Parlamentáris rendszer 1867-1918 között” című fejezet – Napvilág Kiadó, Bp. 2008. 343-424. oldal) Berzeviczy Albert: A parlamentekről. Két népszerű előadás (Franklin Társulat, Bp. 1900., ill. Budapesti Szemle, 99. kötet, 271. szám, 1899.) Berzeviczy Albert: Egy félszázad előtt. Visszaemlékezés az 1881-84-i országgyűlésre (Budapesti Szemle, 233. kötet, 677. szám, 1934.) Berzeviczy Albert: Az 1861-i országgyűlés vége (Budapesti Szemle, 221. kötet, 641. szám, 1931.) Bethlen Oszkár: A véderőviták története (In: Politikai Magyarország III. kötet, Magyarország politikai élete. Főszerk.: Szász József, Anonymus Történelmi Könyvkiadó Vállalat, Bp. 1913. 1-48. oldal) Bihari Péter: Az 1889-es „nagy véderővita”. Egy politikai hisztéria anatómiája (2000, 2007. november) Boncz Ferencz: Magyar államjog („A törvényhozás hatalom” című rész, Bp. 1877. 138-187. oldal) Busbach Péter: Az utolsó öt év (Tisza – Szapáry – Wekerle). Parlamenti visszaemlékezések (Bp. 1895.) Cieger András: A kormányférfi. A dualizmuskori kormányzati politika egyes kérdései (Századvég, 11. szám, 1998. Tél, 3-23. oldal, ill. Magyar Nemzet, 1998. december 12.) Cieger András: Magyarország politikai kultúrája a dualizmus időszakában (Múltunk, 2000. 3. szám) Cieger András: A vizsgálóbizottság és a nyilvánosság. Egy politikai botrány a századfordulós Magyarországon (Médiakutató, 2005. Nyár) Concha Győző: Új elmélet a parlamenti intézmény bajainak orvosolására (Budapesti Szemle, 1915.) Csorba Ferenc: Parlamenti vitáink szabályozása érdekében (Budapesti Szemle, 60. kötet, 154. szám, 1889.) Csuday Jenő: A magyar országgyűlés (In: Politikai Magyarország. Magyarország politikai élete, Bp. 1913. 177-320. oldal) Danyi Gábor – Kovács Andrásné – Simor András (vál. és szerk.): Táncsics Mihály képviselő úr 1869-1872 (Táncsics Mihály Gimnázium, Bp. 1988.) Deák Ferenc: Válogatott politikai írások és beszédek II. kötet („VIII. fejezet: Az első kísérlet a magyar alkotmányosság helyreállítására 1860-1861”, „X. fejezet: A kiegyezési megállapodás 1865-1868”, „XI. fejezet: A dualizmus évei 1869-1873” – Válogatta, sajtó alá
rendezte és a jegyzeteket írta Molnár András. Osiris Kiadó, Bp. 2001. 23-119., 303-614. oldal) Degré Lajos: Pártok és vezérek az országházból (Révai Testvérek kiadása, Bp. 1882.) Dobszay Tamás: A magyar alkotmányosság őre. Deák Ferenc az 1861-es országgyűlésen. Deák Ferenc. Az első felirati javaslat. (Országgyűlési Beszéd, 1861. május 3.) (Rubicon, 2003. 7-8. szám) Dolmányos István: A magyar parlamenti ellenzék történetéből 1901-1904 (Akadémiai Kiadó, Bp. 1963.) Dolmányos István: A koalíció az 1905-1906. évi kormányzati válság idején (Akadémiai Kiadó, Bp. 1976.) Eötvös József: Reform és hazafiság. Publicisztikai írások I-III. kötet („Eötvös József művei”, Magyar Helikon, Bp. 1987.) Eötvös József: Arcképek és programok („Eötvös József művei”, Magyar Helikon, Bp. 1987.) Eötvös Károly: Harcz az alkotmányért (Eötvös Károly munkái, XXIV. Révai Testvérek Irodalmi Intézet R.-T., Bp. 1909.) Faggyas Sándor: Kiegyezés – a nemzet ellensége? Fejezetek Magyarország alkotmányos történetéből 5. (Hitel, 1990. 18. szám) Farkas Albert (szerk.): Országgyűlési emlékkönyv (Pest, 1867.) Fayer Gyula: Parlamenti dolgok, I-III. (A pártok; az obstructio; az elnöki szék; a ház új munkabeosztása, sürgősség és meghosszabbított ülések; sürgősségi rendszabályok; a kisebbség védelmének biztosítéka.) (Bp. 1908.) Ferdinandy Gejza: Magyarország közjoga („Az Országgyűlés” című fejezet, Bp. 1902. 432558. oldal) Föglein Gizella – Mezey Barna – Révész T. Mihály: Az Országgyűlés (In: Magyar alkotmánytörténet, 315-357. oldal) Galántai József: A dualista államrendszer kialakulásának egyes kérdései (In: A magyarországi polgári államrendszerek, 140-161. oldal) Gerő András: Elsöprő kisebbség. Népképviselet a Monarchia Magyarországán (Gondolat Kiadó, Bp. 1988.) Gerő András: A képviselőház a Monarchia Magyarországán: egy változó atmoszféra története (In: Pulszky Kálmán emlékének, szerk.: Mravik László, Bp. 1988.) Gerő András: Mamelukok és Zoltánok. Népképviselők a Monarchia Magyarországán (Medvetánc, 1986. 2-3. szám, illetőleg uő. Magyar polgárosodás. Atlantisz Kiadó, Bp. 1993. 243-271. oldal) Gerő András: Szabadelvűség és konzervativizmus a Monarchia Magyarországának legitimációs szerkezetében (Társadalmi Szemle, 1992. 8-9. szám) Gerő András: A Deák-párt és a politikai rendszerváltozás (In: Utódok kora. Történeti tanulmányok, esszék – Új Mandátum Könyvkiadó, Bp. 1996. 10-22. oldal) Gerő András: A Désy-Lukács-ügy (In: Utódok kora. Történeti tanulmányok, esszék – Új Mandátum Könyvkiadó, Bp. 1996.) Gerő András: The Hungarian Parliament (1867-1918). A Mirage of Power (Social Science Monographs, Boulder, Colorado, Columbia University Press, New York, 1997.) Gilicze János – Vígh Zoltán: Návay Lajos politikai jegyzetei (1910-1912) (Dél-alföldi Évszázadok, 2. Békéscsaba – Szeged, 1988.) Gratz Gusztáv: A dualizmus kora. Magyarország története 1867-1918 (Bp. 1934., ill. Akadémiai Kiadó, Bp. 1992.) Gratz Gusztáv: Tisza Kálmán (Bp. 1902.) Greguss Á. (szerk.): A magyar országgyűlés képviselőháza által a közös viszonyok tárgyában kiküldött hatvanhetes bizottság tárgyalásai (Bp. 1867.) Győrffy Gyula: Tíz év a magyar parlament történetéből (Bp. 1905.)
Halász Imre: Egy letűnt nemzedék (Bp. 1911.) Hanák Péter (főszerkesztő) – Mucsi Ferenc (szerkesztő): Magyarország története 1890-1918 (Elsősorban a politikatörténeti fejezetek) (Akadémiai Kiadó, Bp. 1978.) Hanák Péter: A letűnt alkotmányosság nyomában. A dualista Magyarország képviseleti rendszere (História, 1985. 5-6. szám) Heinz Fischer: Nemzeti kisebbségek a parlamentben (História, 1994. 5-6. szám) Heka László: A horvát-magyar kiegyezésről. Az 1868:I., illetve az 1868:XXX. törvénycikk elemzése (Jogtudományi Közlöny, 1997. 3. szám) Hentaller Lajos: Politikusok pongyolában. Tollrajzok a képviselőházból (Bp. 1886.) Herczeg Ferenc: Emlékezései. A gótikus ház (Bp. 1939., ill. 1983.) Historicus: Fejezetek a magyar parlamentarizmus történetéből (Az egyházpolitikai harcok) (Magyar Törvényhozók Lapja, 1940. július 1.) Horváth János: A Magyar Királyság közjoga („A nemzet képviselete” című szakaszból az Országgyűlésről írottak, Bp. 1894. 272-335. oldal) Horváth Lajos: Bosznia ügye a magyar országgyűlésben 1-6. (Heti Nemzeti Újság, 1994. június 10., 17., 24., július 1., 8., 15.) Hunfalvy Pál naplójegyzetei az 1861. évi országgyűlésről (kiad. Rombauer Emil, Új Magyar Szemle, 1902.) Hutkay Lipót: Közjogi botrányok. A régi országgyűlés és egyebek (Bp. 1919.) Ignotus: A jövendő törvényhozás (Huszadik Század, 1903. I. kötet, 1-17. oldal) Jókai Mór politikai beszédei I. kötet (1861-1878), II. kötet (1878-1896) (Franklin, Bp. é. n.) Jókai Mór: A baloldal az igazi reformpárt (Pest, 1872.) Julius (Csillag Gyula): Az 1869/72-iki országgyűlés. Történeti visszapillantások (Pest, 1872.) Kászonyi Dániel: Magyarhon négy korszaka („A papírkorszak, avagy a mai Magyarország” című fejezet – Szépirodalmi Kiadó, Bp. 1977.) [Kecskeméthy Aurél] Kákay Ányos: Országgyűlési árny- és fényképek (Pest, 1861.) Képviselőház (In: Magyar Jogi Lexikon, IV. kötet, szerk.: Márkus Dezső, Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. Bp. 1903. 718-725. oldal) Kiss István: Magyar közjog („A törvényhozó hatalom” című rész, Bp. 1888. 303-384. oldal) Kiszely Gejza (összeáll.): A képviselőház a múlt és a jelen időszakban 1906-1911 (Pesti Könyvnyomda Bp. 1906.) Kmetty Károly: A magyar közjog tankönyve („Az országgyűlés” című IV. könyv, ötödik, javított kiadás, Grill Károly Könyvkiadó Vállalata, Bp. 1911. 262-413. oldal) Konek Sándor: A magyar országgyűlés és az enquête-rendszer (Jogtudományi Közlöny, 1966. 11. szám) Kovács Emőke: A magyar parlament „Cato”-ja. Irinyi Dániel politikai elvei a dualizmus időszakában (Valóság, 2006. 8. szám) Kovács Kálmán: Közjogi harcok a Csemegi-kódex parlamenti vitáiban (1877-78) (Jogtörténeti tanulmányok II., A dualizmus korának állam- és jogtörténeti kérdései, szerk.: Csizmadia Andor, KJK, Bp. 99-116. oldal) Kozári Mónika: Tisza Kálmán és kormányzati rendszere (Napvilág Kiadó, Bp. 2003.) Kozári Mónika: A dualista rendszer (1867-1918) (különösen „Az Országgyűlés” című fejezet – „Modern magyar politikai rendszer”, Pannonica Kiadó, Bp. 2005. 65-152. oldal) Kónyi Manó (szerk.): Deák Ferencz beszédei III-V. (2. kiadás Bp. 1903.) Kristóffy József: Magyarország kálváriája (Az összeomlás útja. Politikai emlékek 1890-1926.) (Bp. 1927.) Kugler Géza: A képviselőház a múlt és a jelen ülésszakban 1892-1897, 1896-1901 (Hornyánszky V. Cs. és K. Udv. Könyvnyomdája, Bp. 1901.) (Barabási) Kun József: A magyar parlamentarizmus (Magyar Figyelő, 1911. IV. 5-12. oldal)
(Barabási) Kun József (szerk.): Gróf Tisza István képviselőházi beszédei I-IV. kötet (MTA, Bp. 1937.) Kunágotai (Vertán Endre): A képviseleti és önkormányzati rendszer vonatkoztatva hazánkra (Arad, 1865.) László Ferenc: A nemzet színe. Mikszáth parlamenti karcolatai (Magyar Narancs, 2011. szeptember 1.) Limpár Péter: A többnemzetiségű fegyveres erők problematikája a magyar politikai és közgondolkodásban a 19. század második felében. Vita a magyar nemzeti hadseregről 1867/68-ban (In: A Kárpát-medence népeinek együttélése a 19-20. században, szerk.: Egry Gábor és Feitl István, Napvilág Kiadó, Bp. 2005. 276-295. oldal) Livius (Leszner Rudolf): Parlamenti zűrzavar (Bp. 1890.) Löw Tóbiás: Parlamenti törvényhozás (Jogtudományi Közlöny, 1866. 17. szám) Lőrincz László: Ki(f)ordították. Egy magyargyalázási legenda (Alexandru Vaida-Voevod román nemzetiségű képviselő 1907-ben először „magyargyalázott” a magyar parlamentben) (HVG, 2009. június 5.) Lugossy Endre – Paraszthy Pál: A képviselőház a jelenben és a múltban 1892-1911 (Bp. 1906.) Lukács János: A „generális” (Tisza Kálmán) bukása (Levéltári Közlemények, 1987. 1-2. szám) Madarász József: Emlékirataim 1831-1881 (Bp. 1883.) Madarász József beszédei az 1865-67. országgyűlésben (Pest, 1868.) Madách Imre: Országgyűlés („Gondolkodó magyarok” – Magvető Könyvkiadó, Bp. 1987.) Magyar országgyűlési zsebkönyv (Pest, 1865.) Mantuano Rezső: A magyar törvényhozás. A képviselőválasztások, a házak alakulása és működése (Bp. 1900.) Máthé Gábor: A polgári államszervezet kiépülése Magyarországon (Rubicon, 1996. 4-5. szám) Máthé Gábor: Moments of making Fundamental law in the Hungarian Parliament in the Dualistic Era (In: Sári János ünnepi kötet, 161-175. oldal) Meltzl Oszkár: A magyar parlament reformjai I-III. (Athenaeum, Philosophiai és államtudományi folyóirat, 1892. 2., 3. és 4. szám) Mezey Barna: Hárompólusú kompromisszum. A dualista államkonstrukció (Rubicon, 1996. 4-5 szám) Mezey Barna: Die Obstruktion in der ungarischen Rechtgeschichte (In: Parliaments, Estates and Representations. Publisched for the International Commission for the History of Representative & Parliamentary Institutions Hampshire, Aldershot, 2003. 97-122. oldal) Mikszáth Kálmán: A Tisztelt Ház (Révai Irodalmi Rt., Bp. 1887.) Mikszáth Kálmán: Az én kortársaim (Bp. 1904.) Mikszáth Kálmán: A Tisztelt Házból (Bp. 1958.) Móricz Pál: A magyar országgyűlési pártok küzdelmei a koronázástól a Deák- és balközép pártok egybeolvadásáig (1867-1874), I-II. kötet (Bp. 1892.) Móricz Pál: A magyar országgyűlési pártok (Az „Országgyűlési Értesítő” Kő- és Könyvnyomdája, Bp. 1892.) Nadányi Emil: Parlamenti küzdelmeink 1904-1913 (Benkő kiadás, Bp. 1914.) Nagy Iván: A nemzetiségi törvény a magyar parlament előtt 1861-1868 (Magyar Külügyi Társaság kiadványa, Bp. 1930.) Návay Lajos politikai jegyzetei (1910-1912) (szerk.: Gilicze János és Vígh Zoltán, „Délalföldi Évszázadok 2.”, Békéscsaba – Szeged, 1988.)
Némedy, Károly: Die ungarische parlamentarische Reform (In: Jahrbuch des öffentlichen Rechts der Gegenwart, Bd. IV., S. 135-195. oldal, Tübingen, 1910. Megjelent különlenyomatban is.) Országgyűlés (In: Magyar Jogi Lexikon V. kötet szerk.: Márkus Dezső, Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., Bp. 1904. 718-724. oldal) Országgyűlési emlékkönyv (Pest, 1866.) Oszterlamm Károly (kiad.): Az 1861-ik évi magyar országgyűlés I-III. (Pest, 1861.) Pap József: A nemzetiségi képviselők és a koalíció kapcsolata az 1905-1906-os alkotmányos válság időszakában (In: A Kárpát-medence népeinek együttélése a 19-20. században, szerk.: Egry Gábor és Feitl István, Napvilág Kiadó, Bp. 2005. 296-299. oldal) Pártok és vezérek az Országházból (Révai Testvérek, Bp. 1882.) Pázmándy Dénes: Az obstrukció a képviselőházban (In: Politikai Magyarország, III. kötet. Magyarország politikai élete. Főszerk.: Szász József, Anonymus Történelmi Könyvkiadó Vállalat, Bp. 1913. 113-129. oldal) Pecze Ferenc: A trializmus eszméjének visszhangja a magyar parlamentben a hetvenes évek elején (In: Jogtörténeti tanulmányok II., A dualizmus korának állam és jogtörténeti kérdései, szerk.: Csizmadia Andor, KJK, Bp. 1968. 41-62. oldal) Pecze Ferenc: A politikai szabadságjogok kodifikálása és érvényesülése 1848-1918 (In: A magyarországi államrendszerek, 223-274. oldal) Pesti Sándor: Pártfegyelem a dualizmus kori Magyarországon (Századvég, 14. szám, 1999. Ősz) Péter László: Ország és királya a hatvanhetes kiegyezésben (In: uő. Az Elbától keletre. Tanulmányok a magyar és kelet-európai történelemből. Osiris Kiadó, Bp. 1998. 219-263. oldal) Podmaniczky Frigyes: Jelentés az 1865-68-iki országgyűlés folyamáról (Pest, 1869.) Polner Ödön: Tanulmányok a magyar parlamenti jog köréből (Jogi Értekezések. 1. füzet, Singer és Wolfner, Bp. 1902.) Pölöskei Ferenc: Kormányzati politika és parlamenti ellenzék 1910-1914 (Akadémiai Kiadó, Bp. 1970.) Pölöskei Ferenc: Tisza István és a képviselőház az 1890-es években (In: A magyar politikai és jogi gondolkodás történetéből, XVIII-XIX. század. Jogtörténeti Értekezések, 12. sz., szerk.: Kovács Kálmán, ELTE ÁJK, Bp. 1982.) Pölöskei Ferenc: A magyar parlamentarizmus a századfordulón. Politikusok és intézmények (különösen „A magyar parlamentarizmus megalapozása” és „A parlamentarizmus” c. fejezetek – História Könyvtár Monográfiák 15. História – MTA Történettudományi Intézete, Bp. 2001. 9-11. és 197-236. oldal) Pölöskei Ferenc: Közjogi kérdések a századfordulón (Tisicum XII. Szolnok, 2001. 431-441. oldal) Pölöskei Ferenc: Deák utolsó évei (különösen a „Magány a képviselőházban” és a „Deák és a képviselőház” című fejezetek – Éghajlat Könyvkiadó, Bp. 2004. 77-122. oldal) Raffay Ernő: A magyar országgyűlés 1910-1911. évi vitája a szabadkőművességről, 1-3. (Trianoni Szemle, 2010. 1., 2. és 3. szám) Révész László: Die Anfänge der ungarischen Parlamentarismus (Oldenburg, München, 1968.) Révész Tamás: Parlamentarizmus magyarhonban, a dualizmus korában (Kritika, 1990. 7. szám) Rudai Rezső: Adalék a magyar képviselőház szociológiájához (1887-1931) (Társadalomtudomány, 1933. 3-4. szám) Ruszoly József: Az országgyűlési képviselet kezdetei Csanád vármegyében 1848-1875 (In: Tanulmányok Csongrád megye történetéből 2. kötet, Csongrád Megyei Levéltár, Szeged, 1978.)
Sarlós Béla: Deák 1861. évi felirati javaslatai (In: Jogtörténeti tanulmányok VI., szerk.: Benedek Ferenc és Szita János, Tankönyvkiadó, Bp. 1984. 331-353) Sarlós Béla: Deák és a kiegyezés (Gondolat Kiadó, Bp. 1987.) Schlett István: A nemzetiségi törvényjavaslat országgyűlési vitája 1868-ban („Magyar Néző” sorozat, Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány és a Kortárs Kiadó, Bp. 2002.) Schlett István: Pénzügyi válság és a politikai tagoltság átalakulása 1873-75-ben (In: Acta Facultatis Politico-Iuridicae Universitatis Scientiarum Budapestiensis de Rolando Eötvös Nominatae Tom. XLIII. ELTE ÁJK, Bp. 2006. 167-202. oldal) Schwarcz Gyula: Államintézményeink és a kor igényei („A törvényhozó hatalom” című fejezet – Aigner Lajos, Bp. 1879.) Sebestény Sándor: Véderővita a parlamentben 1879-ben (Új Honvédségi Szemle, 2007. 4. szám) Somogyi Éva: Kormányzati rendszer a dualista Habsburg Monarchiában. A közös minisztertanács, 1867-1906 („História Könyvtár, Monográfiák”, História Alapítvány, Bp. 1996.) Somssich Pál: Az 1869-72. országgyűlés képviselőházának működése (Pest, 1872.) Somssich Pál beszéde, 1843-1888 (Összegyűjtötte Somssich Miklós, Hodinszky Lajos életrajzi bevezetőjével) (Bp. 1942.) Stipta István: Parlamenti viták a területi önkormányzatról (1870-1886.) (In: Hatalommegosztás és jogállamiság, szerk.: Mezey Barna, Osiris Könyvkiadó, Bp. 1998. 7793. oldal) Szabad György: A parlamenti kormányzati rendszer megteremtése, védelmezése és kockáztatása Magyarországon (1848-1867) (In: Székfoglalók 1995-1998, 3. kötet Akadémiai Kiadó, Bp. 2000.) Szabadfalvi József: Hermann Ottó, a parlamenti képviselő 1879-1897 (Offician Musei 5. Miskolc, 1996.) Szabó András Péter: A nemzetiségi törvényjavaslat országgyűlési vitája, 1868 (Valóság, 2004. 11. szám) Szabó Dániel: Képviselőházi pártok a dualizmuskori Magyarországon (Rubicon, 2002. 4-5. szám) Szabó Dániel: „Menjen isten békéjével.” Pártok, parlamenti csatározások a századfordulón (História, 1996. 5-6. szám) Szabó Dániel: Magyar parlamentarizmus az Osztrák-Magyar Monarchiában (1867-1918) (Különösen „A parlament” című rész (In: Boros Zsuzsanna – Szabó Dániel: Parlamentarizmus Magyarországon [1867-1944] 2. bővített és átdolgozott kiadás, ELTE Eötvös Kiadó, 2008. 93-129. oldal) Szatmári Mór: Húsz esztendő parlamenti viharai 1880-1900 (Bp. 1928.) (Szász Károly): Egy képviselő napló-jegyzetei az 1865. december 10-én megnyílt országgyűlés alatt (Pest, 1867.) Szász Zoltán: Tisza Kálmán rendszere (In: Magyarország története 1848-1890. Főszerkesztő Kovács Endre, szerkesztő Katus László, Akadémiai Kiadó, Bp. 1980. 1204-1256. oldal) Szidiropulosz Archimedesz: Obstrukció és összeomlás. Magyarország közjogi helyzete – nemzeti függetlenség és felségjog I-II. (Trianoni Szemle, 2009. 1. és 2. szám) Szilágyi Dezső beszéde, I-IV. kötet (Sajtó alá rendezte Fayer Gyula és Vikár Béla. Bp. 19061913.) Szüllő Géza: A T. Ház humora. Kivonat a parlamenti naplókból (Szeged, 1943.) Tihanyi Lajos: A magyar országgyűlés újonc megszavazási joga (Különlenyomat a MTA Athenaeum c. folyóiratból, Bp. 1907.)
gróf Tisza István: Parlamenti őrség és parlamenti souverainitás (Magyar Figyelő, 1913. 18. szám) gróf Tisza István beszédei. Küzdelem a parlamentarizmusért (Bp. 1904.) gróf Tisza István képviselőházi beszédei, I-IV. kötet (Bp. 1930-1937.) Tisza és a brit parlament (HVG, 1996. március 9.) Tisza Kálmán: Parlamenti felelős kormány és megyei rendszer (Pest, 1865.) Toth, Adalbert: Parteien und Reichstagwahlen in Ungarn 1848 bis 1892 (Südosteuropäische Arbeiten 70., R. Oldenburg, München, 1973.) Tóth Endre: Szeged város népképviselete az országgyűlésben 1860-1918 (In: Tanulmányok Csongrád megye történetéből, VIII. és IX. kötet Szeged, 1984. és 1985.) Tóth Vilmos: Budán nyílt meg az 1861-es országgyűlés. A legnevesebb politikusok képviselték a fővárost a szabadságharc óta először összehívott ülésen (Népszabadság, 2001. április 6.) Varga János: Határozatiak és feliratiak 1861-ben (Levéltári Közlemények, 1983. 1-2. szám) Vas Gereben: Krónika a mostani országgyűlésről (Pest, 1867.) Váradi Gábor: Országgyűlési levelei. 1865-1868. 1-2. kötet (Kiadta Szilágyi István Pesti Könyvnyomda-Részvény-Társulat, Pest, 1871.) Vázsonyi Vilmos beszédei és írásai I-II. (Bp. 1927.) Vermes Gábor: Tisza István (Századvég Kiadó, Bp. 1994.) Vécsey Tamás: Tisza Kálmán. Politikai és publicisztikai tanulmány (Celldömölk, 1931.) Wekerle Sándor: A magyar parlament (In: Az ezeréves Magyarország múltjából és jelenéből, szerk.: Gelléri Mór, Bp. 1896. 47-54. oldal) Welker Árpád: Wahrmann a Magyar Országgyűlésben (In: Honszeretet és felekezeti hűség. Wahrmann Mór 1831-1892, szerk.: Frank Tibor, Argumentum Kiadó, Bp. 2006. 111-170. oldal) Welker Árpád: Between Emancipation and Antisemitism. Jewish Presence in Parliamentary Politics in Hungary 1867-1884 (Jewish Studies at the Central European University 1999-2001 Bp. 2002. 239-269. oldal) Wlassics Gyula: A parlament szuverenitása (Jogtudományi Közlöny, 1915. 18. szám) Vita: Beling Ernő: A parlament szuverenitása (uo. 25. szám) Wlassics Gyula: A parlament szuverenitása (uo. 26. szám) A főrendiház (1861-1918) A főrendiház (In: Politika Magyarországon IV. kötet, A politikai pártok története, Anonymus Történelmi Könyvkiadó Vállalat, Bp. 1914. 146-162. oldal) Areopag: Mi lesz a főrendiházzal? (Bp. Márkus S. 1894.) Az 1885. évi VII. és a 1886. évi VIII. törvénycikk a főrendiház szervezetének módosításáról (Bp. 1886.) Dezső Gyula: A két kamara rendszer kérdése, különös tekintettel a felsőház hivatására és szervezésére (Ottinger, Nagykőrös, 1878.) (Farkas Ödön): A felsőház reformja (Bp. 1876.) Főrendiház (In: Magyar Jogi Lexikon III. kötet, szerk.: Márkus Dezső, Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., Bp. 1900. 700-704. oldal) Koroda Pál: A főrendiház kérdése (Magyar Szemle, 1882. 1. szám) Kreith Béla: Felsőházunk reformjához (Bp. 1885.) Majláth József: A két kamarai rendszer (Budapesti Szemle, 32. kötet, 70. szám, 1882.) Meczner József: Kell-e a felsőház és mily alakban? (Ellenőr, 1870. április 10.) Meltal Oszkár: A magyar parlament reformja, III. A főrendiház (Athenaeum, 1892. 4. szám)
Murányi Gábor: Egy kiválasztás Magyarországon. Magyar felsőháztörténet (HVG, 2001. szeptember 8.) Nagy Ernő: A felsőház kérdéséhez (Budapesti Szemle, 41. kötet, 97. szám, 1885.) Pártos Béla: A főrendiház reformja (Eggenberger, Bp. 1882.) Pártos Béla: A felsőházi törvényjavaslatról (Aigner, Bp. 1884.) Polner Ödön: Tanulmányok a magyar parlamenti jog köréből (különösen „A főrendiházi tagság feltételei” című fejezet és Függelék: „Főrendiház és főrendek” – Jogi Értekezések 1. füzet, Singer és Wolfner, Bp. 1902. 52-81. és 109-123. oldal) Pölöskei Ferenc: A magyar parlamentarizmus egyes jogintézményei és történetiségük (Múltunk, 1997. 2. szám) Püski Levente: A liberális alkotmányosság és az 1885. évi főrendiházi reform (In: Történeti tanulmányok, I. kötet, szerk.: L. Nagy Zsuzsa és Veress Géza, Debrecen, 1992. 67-81. oldal) Schwarcz Gyula: Államintézményeink és a kor igényei (a „Szükséges-e a második kamara?” című rész – Aigner Lajos, Bp. 1879.) 225-242. oldal) Simontsits Elemér: Titkos választójog és a felsőház reformja (Bp. é. n.) Szalai Miklós: Az 1885-ös főrendiházi reform (In: Múltból a jövőbe. Tanulmányok, szerk.: Pölöskei Ferenc és Stemler Gyula, ELTE BTK Újkori Magyar Történeti Tanszék, Bp. 1997. 28-43. oldal) Szalai Miklós: Főrendiházi reform Magyarországon 1885-ben (Történelmi Szemle, 2012. 6. szám) Szerencs János: A főrendiház szerkezete. Megvilágítva a fennálló törvények, szabályok és rendeletek által (Bp. 1893.) Szerencs János (szerk.): A főrendiház évkönyve 1900 (Pesti Könyvnyomda Rt., Bp. 1900.) Szerencs János (szerk.): A főrendiház évkönyve 1902 (II. évf.) (Pesti Könyvnyomda Rt., Bp. 1902.) Szerencs János (szerk.): A főrendiház évkönyve (III. évf.) (Pesti Könyvnyomda Rt., Bp. 1907.) Szőgyén-Marich László: Igénytelen nézetek a főrendiház szervezéséről (Székesfehérvár, 1882.) Tóth Lőrinc: A magyar felsőház reformja (MTA, Bp. 1882.) Trefort Ágoston: A felsőház reformja (Budapesti Szemle, 1882. 30. kötet, 64. szám, 116-126. oldal), ill. in: Magyar liberalizmus, válogatta Tőkéczki László, Századvég Kiadó, Bp. 1993. 166-172. oldal) Vörös Károly: A főrendiház 1885. évi reformja. Egy kutatási tervei és első eredményei (In: Rendi társadalom – polgári társadalom 1. Salgótarján, 1987. 397-405. oldal) Zichy Antal: A felsőház kezdeményező joga (Budapesti Szemle, 42. kötet, 100. szám, 1885.)
Delegáció (Közösügyi bizottság) A delegáció törvénytárgyalása az osztrák parlamentben: Stenographische Protokoll über die Sitzungen des Hauses der Abgeordneten des Reichsrates IV. Session, Wien 1869. 1367 (1867. november 13.) A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött és őfelsége által 1868. január 19-ére Bécsbe összehívott bizottság naplója (Bécs, 1868.) A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött és őfelsége által 1868.november 12-ére összehívott bizottság naplója (Pest, 1869.) A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött bizottság jegyzőkönyvei 1882-1889 (Pesti Könyvnyomda Részvénytársaság, Bp. 1890.) A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött és őfelsége által 1899. november hó 30-ára összehívott bizottság naplója (Budapest, 1900.)
A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött és őfelsége által 1901. május 20-ára Bécsbe összehívott bizottság naplója (Budapest, 1901.) A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött és őfelsége által 1903. december 15-ére Bécsbe összehívott bizottság naplója (Budapest, 1904.) A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött és őfelsége által 1904. május 14-ére Budapestre összehívott bizottság naplója (Budapest, 1904.) A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött és őfelsége által 1906. június 9-ére Bécsbe összehívott bizottság naplója (Budapest, 1906.) A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött és őfelsége által 1910. október hó 12-ére Wienbe összehívott bizottság naplója (Budapest, 1910.) A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött és őfelsége által 1913. november hó 18-ára Bécsbe összehívott bizottság naplója (Budapest, 1913.) A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött és őfelsége által 1917. december hó 3-ára Bécsbe összehívott bizottság naplója (Budapest, 1918.) Barabás Béla: Emlékiratai (1850-1929) (Arad, 1929.) Cieger András: Társasági élet „hivatalból”: A politika szereplői által rendezett társaséleti események a dualizmus korában (Budapesti Negyed, 46. szám 2004. tél) Delegáció (In: Pomogyi László: Magyar alkotmány- és jogtörténeti kéziszótár, 197-198. oldal) Dantsher von Kollersberg, Theodor: Der Staatrechtliche Charakter der Delegationen (Wien, 1903.) Diószegi István – Somogyi Éva (szerk.): Die Protokolle des gemeinsamen Ministerrates der österreichisch-ungarischen Monarchie (Bp. 1966-1993) Egyed István: A delegáció pénzügyi hatásköre (Joghallgatók Tudományos Egyesülete Almanachja 1906/7.) Ferdinandy Gejza: A felelősség elve a magyar alkotmányban (különösen „A közös minisztérium helyzete az Országgyűlésben, a delegációkban és a magyar minisztériummal szemben”, „Az ellenjegyzés” és „A miniszter felelőssége” című részek – Bp. 1895. 73-106. oldal) Goreczky Tamás: Kállay Béni és a magyar delegáció az 1880-as években (Fons, 2007. 3. szám) Höbelt, Lothar: The Delegations: Preliminary Sketch of a Semi-parliamentary Institution (In: Parliament, Estates and Representation 6. 1986., 149-154. oldal) Kmetty Károly: Közös minisztereink felelősségéről (Jogtudományi Közlöny, 1915. 22., 23., 24. szám) Kolmer, Gusztáv: Parlament und Verfassung in Österreich 8. Bde. (Wien – Leipzig, 19021914., új nyomás Graz, 1972-1980) Komjáthy Miklós: Az Osztrák-Magyar Monarchia közös minisztertanácsa (Akadémiai Kiadó, Bp. 1966.) Komjáthy Miklós: A delegációk történetének problémái (kézirat, 1981.) Komjáthy Miklós: A delegáció első ülésszaka és első elnöke (In: Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv 14. Kaposvár, 1983.) Komjáthy Miklós: A delegációról (Jogtörténeti Szemle, 1992. 2. szám) Lammer, Margit: Die österreichishe Reichdelegation und die Aussenpolitik ÖsterreichUngarn 1879-1891 (Phil. Diss. Graz, 1987.) Mocsári Lajos: A közösügyi rendszer zárszámadásai (Franklin Társulat, Bp.) Nagy Miklós: A volt Monarchia közösügyi bizottságainak (delegációk) történeti előzményei (Budapesti Szemle, 234. kötet, 680. szám, 1934.) Schlintner, Kurt: Die Reichsrat delegation Österreich und die Aussenpolitik von 1867. his 1878/79. (Wien, 1950.)
Somogyi Éva: A delegációk (Századok, 1994. 3-4. szám) Somogyi Éva: A „közös ügyek” 1867-1914. Abszolutista és alkotmányos elemek a közösügyes politikában. „Előadások a történettudomány műhelyeiből” (História Könyvtár, MTA Történettudományi Intézete, Bp. 1995.) Somogyi Éva: Die Delegation als Verbindungsintitution zwischen Cis- und Transleithanien (In: Die Habsburgmonarchie 1848-1918. VII. Verfassung und Parlamentarismus 1. Teilband Verfassungrechts. Verfassungwirklichtkeit, Zentrale Representativ Körperschaften, szerk.:. von Helmut Rumpler und Peter Urbanitsch. Wien, 2000. 1107-1176. oldal) Tihanyi Lajos: A Magyar Országgyűlés költségvetési joga és a delegácziók (A Magyar Jogász Egylet Könyvkiadó-vállalata, Athenaeum, Bp. 1914.) Parlament nélkül (1918/19) Magyar Nemzeti Tanács (Nagy Nemzeti Tanács) A Nemzeti Tanács 1918. november 16-ai néphatározata (Budapesti Közlöny, 1918. III. kötet, 1675. oldal, illetőleg in: A magyar jogtörténet forrásai. Szemelvénygyűjtemény, szerk.: Mezey Barna, Osiris Kiadó, Bp. 2001. 278. oldal) A Nemzeti Tanács végrehajtó bizottságának határozata (Budapesti Közlöny, 1918. I. kötet, 75. oldal, illetőleg in: A magyar jogtörténet forrásai, 279. oldal) A Nagy Nemzeti Tanács I. ülése. 1918. november 16-án (H. ny. é. n.) Boros Zsuzsanna – Szabó Dániel: Parlamentarizmus Magyarországon (1867-1944) („A Népköztársaság korszaka” című fejezet – Korona Kiadó, Bp. 1999. 151-154. oldal) Csizmadia Andor: A „Magyar Népköztársaság” belső mechanizmusa 1918-19-ben (Jogtudományi Közlöny, 1968. 11. szám) Csizmadia Andor: A magyarországi polgári demokratikus forradalom államszervezete (In: Magyarországi polgári államrendszerek, 304-333. oldal) Erényi Tibor: Magyar Köztársaság 1918-ban (In: A köztársasági eszme és mozgalom Magyarországon, szerk.: Pölöskei Ferenc, Bp. 1991. 27-43. oldal) Hajdu Tibor: Az 1918-as magyarországi polgári demokratikus forradalom (Kossuth Kiadó, Bp. 1968.) Magyar Nemzeti Tanács (In: Pomogyi László: Magyar alkotmány- és jogtörténeti kéziszótár, 736-737. oldal) Magyar Lajos: Késői tudósítások (Bp. 1966.) Schönwald Pál: A magyarországi 1918-1919-es polgári demokratikus forradalom állam- és jogtörténeti kérdései (különösen „A Nagy Nemzeti Tanács plénuma. Nemzetgyűlés” c. rész, Akadémiai Kiadó, Bp. 1969. 123-130. oldal) Schönwald Pál: A magyarországi 1918-19-es polgári demokratikus forradalom néptörvényeiről (Jogtudományi Közlöny, 1970. 11. szám) Szövetséges Tanácsok Országos Gyűlése A Munkás-, Katona- és Földmívestanácsok országos gyűlésének ügyrendje (Bp. 1919., http://www.ogyk.hu/e-konyvt/mpgy/hsz/hazszab.html) A Tanácsok Országos Gyűlésének Naplója (Bp. 1919.) Hajdu Tibor: Tanácsok Magyarországon (1918-1919-ben (Bp. 1958.) Hajdu Tibor: A Tanácsok Országos Gyűlése. A Tanácsköztársaság alkotmánya (In: Magyarország története 1918-1919, 1919-1945. főszerk.: Ránki György, szerk.: Hajdu Tibor és Tilkovszky Loránt, Akadémiai Kiadó, Bp. 1978. Második kiadás, 319-321. oldal)
Pecze Ferenc: A Tanácsok Országos Gyűlésének munkájából (In: Tanulmányok a Magyar Tanácsköztársaság államáról és jogáról, szerk.: Halász Pál, KJK, Bp. 1955. 5-56. oldal) Pecze Ferenc: A Tanácsok Országos Gyűlése (Kandidátusi értekezés, kézirat, Bp. 1955.) Pecze Ferenc: Az országos gyűlés tárgyalási rendje különös tekintettel a küldöttek jogállására (In: A Magyar Tanácsköztársaság állama és joga, szerk.: Sarlós Márton, Akadémiai Kiadó, Bp. 1959. 71-92. oldal) Pecze Ferenc: A Szövetségek Országos Gyűlésének megválasztása (In: Jogtörténeti tanulmányok III., szerk.: Csizmadia Andor, KJK, Bp. 1974. 21-43. oldal) Révész T. Mihály: A szovjet típusú diktatúra első kísérlete: a Tanácsköztársaság (1919) (In: Magyar alkotmánytörténet, 447-462. oldal) Sarlós Márton: A Magyar Tanácsköztársaság állama és joga (Bp. 1959.) Szentpéteri István: A tanácsok megalakulása és jogi szabályozása a Tanácsköztársaságban (Szeged, 1957.) Szentpéteri István: A Magyar Tanácsköztársaság megalakulása és a tanácsok (Jogtudományi Közlöny, 1958. 3-4. szám) Szövetségi Tanácsok Országos Gyűlése (In: Pomogyi László: Magyar alkotmány- és jogtörténeti kéziszótár, 1087-1088. oldal) A Horthy-korszak országgyűlései (1920-1944/45) A finn és észt parlamenti képviselők Magyarországon. A Magyar Külügyi Társaság vendégei a két északi testvérnemzetből (Magyar Külpolitika, 1928. június 16.) A képviselőház egy éve. Kik hallgattak, kik beszéltek a legtöbbet az elmúlt évben (Magyar Törvényhozók Lapja, 1941. január 1.) Ablonczy Balázs: Nyilasok a parlamentben. A Horthy-korszak utolsó országgyűlési választása Magyarországon (Heti Válasz, 2009. június 25.) Aradi Zsolt: A parlament körül (Korunk Szava, 1933. 21. szám) Hozzászólás: Pintér László: A parlament, vagy a rendszer a hibás (Válasz Aradi Zsolt cikkére) (1933. 23. szám) Balla Antal (szerk.): A magyar országgyűlés története 1867-1927 (Bp. 1927.) Barabás Alice: A képviselőház fasizálódásának egyes jogi jelenségei a Horthy-korszakban (In: Tanulmányok a Horthy-korszak államáról és jogáról, KJK, Bp. 1958. 44-60. oldal) Barabási Kun József: A nemzetgyűlés és az alkotmány (Magyar Jogi Szemle, 1921. szeptember 1.) Bethlen István gróf beszédei és írásai I. kötet (Bp. 1933.) Boros Zsuzsanna: Parlamentarizmus a Horthy-korban (1919-1944) (In: Boros Zsuzsanna – Szabó Dániel: Parlamentarizmus Magyarországon (1867-1944) (különösen „Az Országgyűlés” című fejezet – Korona Kiadó, Bp. 1999. 2. bővített és átdolgozott kiadás, ELTE Jogi Kari Tankönyvek, 1. ELTE Eötvös Kiadó, Bp. 2008.) Boros Zsuzsanna: Parlamenti viták a Horthy korban, I-II. (Rejtjel Kiadó, Bp. 2006.) Bölöny József: Magyar Közjog II. kötet („Az Országgyűlés” című fejezet, Bp. 1943. 60-73, 112138. oldal) Bölöny József: Vita az Országgyűlés feloszlatásainak törvényességéről (Bp. 1939.) Braun Róbert: Parlament nélküli törvényalkotás (Nyugat, 1926. 22. szám) Csekey István: Magyarország alkotmánya (különösen „Az Országgyűlés” című fejezet – Renessaince Könyvkiadó, Bp. 1943., ill. www.alkotmany.nqo.hu) Egyed István: Nemzetgyűlés (Magyar Jogi Szemle, 1920.) Egyed István: Az új nemzetgyűlés (Magyar Jogi Szemle, 1922. április 1., 4. szám) Egyed István: Köztisztviselők az Országgyűlésen (In: Némethy Emlékkönyv, Bp. 1932.)
Egyed István: Az Országgyűlés két háza ellentéteinek kiegyenlítése (Bp. 1933.) Egyed István: A népképviselet védelmében (Magyar Szemle, 1939. 3. szám) Egyed István: Magyar államélet (Bp. 1992.) Ereky István: A nemzetgyűlés és országgyűlés (Társadalomtudomány, 1926. évi 5. füzet) Erényi Tibor: Tekintélyelv – parlamentarizmus – népiség (Világosság, 1993. 6. szám) K. Farkas C.: A magyar parlament és a zsidótörvények (1938-39) (kézirat, Pécs, 2002.) Ferdinándy László: Az országgyűlés reformja és az ideiglenes alkotmány (Magyar Kultúra, 1925. 5. szám) Föglein Gizella – Mezey Barna – Révész T. Mihály: Az Országgyűlés (In: Magyar alkotmánytörténet, 315-357. oldal) Gergely Jenő – Glatz Ferenc – Pölöskei Ferenc: Magyarországi pártprogramok 1919-1944 (Kossuth Kiadó, Bp. 1991.) Gratz Gusztáv: A parlamentek és a gazdasági politika (Magyar Szemle, 1931. december) Gratz Gusztáv: Az új képviselőház (Pesti Napló, 1939. február 26. és június 13.) Herczeg Jenő – Orbók Attila (szerk.): Politikai évkönyv, magyar országgyűlés 1927 (Bp. 1927.) Hornyánszky Gyula: A parlamentek ellen (Társadalomtudomány, 1921. 1-16. oldal) Horváth Lajos: Az „őrködő bizottság” – A főrendiház szünetelésének korszaka 1918-1926 (Levéltári Szemle, 1992. 1. szám) Horváth Lajos: Kárpátalja „behívott” képviselői az 1939-i magyar országgyűlésben (Honismeret, 1995. 5. szám) Horváth Lajos: Kárpátalja képviselete a magyar országgyűlésben 1938-1945 (Tarsoly Kiadó, Bp. 2002.) Karsai László: A lejtőn nincs megállás. 70 éve fogadták el a második zsidótörvényt (Hetek, 2009. május 19.) Kmetty Károly: Nemzetgyűlés – Országgyűlés? (Jogtudományi Közlöny, 1920.) Kónya Sándor: Változások a magyar államrendszerben a harmincas években (In: A magyarországi polgári államrendszerek, Tankönyvkiadó Bp. 1981. 362-387. oldal) Kónya Sándor: A magyar államrendszer az 1930-as években (In: A közép- és délkeleteurópai államok a két világháború között, szerk.: Ince Miklós, Akadémiai Kiadó, Bp. 1986.) Barabási Kun József: A nemzetgyűlés és az alkotmány (Magyar Jogi Szemle, 1921. november, IX. szám) Vita: Tunyogi Szűcs Kálmán: A nemzetgyűlés és az alkotmány (uo. 1921. december, X. szám) Egyed István: A nemzetgyűlés hatásköre (uo. 1922. január, I. szám) Barabási Kun József: A nemzetgyűlés és az alkotmány (uo.) Kun Zsigmond: A parlament tekintélye (Magyar Út, 1936. március 4.) Mészáros Margit: A Magyarországi Szociáldemokrata Párt parlamenti frakciója a Gömböskormány idején (Múltunk, 1997. 2. szám) Mikó Imre: A magyar országgyűlés (Hitel, 1943. 12. szám) Murányi Gábor: A magyarok kimenetele. Kudarcba fulladt bojkottok a magyar parlamentben (HVG, 2006. október 28.) L. Nagy Zsuzsa: Bethlen liberális ellenzéke. A liberális polgári pártok 1919-1931 (Akadémiai Kiadó, Bp. 1980.) L. Nagy Zsuzsa: The Liberal Opposition in Hungary, 1919-1945 (Akadémiai Kiadó, Bp. 1983.) L. Nagy Zsuzsa: Liberális pártmozgalmak, 1931-1945 (Akadémiai Kiadó, Bp. 1986.) Pakodi Pál: Társadalom és népképviselet (Társadalomtudomány, 1935. 2-3. szám) Paksa Rudolf: A numerus clausus parlamenti vitája (Rubicon, 2010. 4-5. szám)
Pezenhoffer Antal: A nemzetgyűlés összetétele és a katolicizmus (Magyar Kultúra, 1926. július-augusztus) Pölöskei Ferenc: Választójog, parlamentarizmus 1919 után (História, 1985. 5-6. szám) Pölöskei Ferenc: Az ellenforradalmi államrendszer kialakulása (In: A magyarországi polgári államrendszerek, 334-361. oldal) Püski Levente: A Horthy-korszak politikai rendszere (különösen a „Nemzetgyűlés és képviselőház”, ill. a „Felsőház” című fejezetek, Pannonica Kiadó, Bp. 2006. 118-169. oldal) Püski Levente: A magyar parlament szerkezete a Horthy-korszakban – kelet-közép-európai kitekintésben (In: Magyarság és Európa. Tegnap és ma, szerk.: Orosz István, Mazsu János, Pallai László és Pósán László. Multiplex Media – DVP Ady Endre Akadémiai Alapítvány, Debrecen, 2006. 153-167. oldal) Püski Levente: Választási rendszer és parlamentarizmus (Rubicon, 2009. 1-2. szám) Püski Levente: Államfő és parlament viszonya a két világháború között Magyarországon (Megjelenés alatt) Püski Levente: Parlamenti ciklusok, ülésszakok, ülések a két világháború között (In: Újragondolt negyedszázad. Tanulmányok a Horthy-korszakról, szerk.: Miklós Péter, Meridionale Belvedere, Szeged, 2010. 35-45. oldal) Ránki György (főszerk.) – Hajdu Tibor – Tilkovszky Loránt (szerk.): Magyarország története 1918-1919, 1919-1945 (Elsősorban a politikatörténeti fejezetek) (Akadémiai Kiadó, Bp. 1976.) Romsics Ignác: A bethleni konszolidáció állam- és kormányzati rendszere (Társadalmi Szemle, 1985. 12. szám) Romsics, Ignác: Parlamentarismus und Demokratie in der Ideologie und Praxis der ungarischen Regierungsparteien in den Jahren 1920-1944 (In: Das Parteiweisen Österreichs und Ungarns in der Zwischenkriegszeit, szerk.: Von Anna M. Drabek, Richard G. Plaschkaund, Helmut Rumpler, Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, Wien, 1990. 19-38. oldal) Romsics Ignác: A Horthy-korszak pártrendszere (Rubicon, 2002. 4-5. szám) Rudai Rezső: Adalék a magyar képviselőház szociológiájához (1887-1931) (Társadalomtudomány, 1933. 3-4. szám) Ruszoly József: Az első nemzetgyűlési választások előzményeihez (Jogtörténeti tanulmányok I., szerk.: Csizmadia Andor, KJK, Bp. 1966. 91-109. oldal) Ruszoly József: Alkotmányjogi reformtörekvések az első nemzetgyűlés idején (A Szegedi Egyetem Jogi Karának Aktái, 1974.) Ruszoly József: A törvényhozás intézményi alapjai az ellenforradalmi korszakban 19191944/45 (In: A magyarországi polgári államrendszerek, 470-505. oldal) Serfőző Lajos: A Magyarországi Szociáldemokrata Párt a parlamentben 1922-1926 (Akadémiai Kiadó, Bp. 1967.) Schweitzer András: Parlamenti olvasónapló – anno 1938 (In: Küzdelem az igazságért. Tanulmányok Randolph L. Braham 80. születésnapjára, szerk.: Karsai László és Molnár Judit, Bp. 2002. 603-626. oldal) Sipos Péter: Kormány, kormányzó, parlament. Állam és hatalom a Horthy-korszakban (Rubicon, 1996. 1-2. szám) Sipos Péter: Kevés az útravaló. Parlamenti örökségünk (Magyar Nemzet, 1996. január 27.) Sipos Péter: Választójogi puccs 1922-ben. A polgári demokrácia szűkítése 80 évvel ezelőtt (História, 2002. 7. szám) Szabó Dezső: A népképviselet (In: „Az egész látóhatár.” Politikai és irodalmi tanulmányok, levelek, vitairatok I. kötet – Püski Kiadó, Bp. 1991. 119-132. oldal) Szabó Miklós: A magyar parlament az ezerkilencszázharmincas években (Collega, 1999. 11. szám)
Szakasits Árpád: Szociáldemokraták a parlamentben (Népszava Kiadás, Bp. 1922.) Teleki Pál országgyűlési beszédei, I-II. kötet (Studium, Bp. é. n.) Thewrewk-Pallaghy Attila: Az új országgyűlés (Magyar Kultúra, 1927. 4. szám) Thewrewk-Pallaghy Attila: Az országgyűlés időtartama és az államfő házfelosztási joga (Társadalomtudomány, 1926. 1. szám) Tilkovszky Loránt: Ellenzéki törvényhozók memorandum-akciója 1942-43 telén (Századok, 1985. 1. szám) Tomcsányi Móricz: Magyarország Közjoga („Az Országgyűlés” című fejezet, Bp. 1942. 356490. oldal) Vanczák János: A nemzetgyűlés őszi ülésszaka (Szocializmus, 1924. 11. szám) Á. Varga László: Polgári kori országgyűlés (In: Magyar történelmi fogalomtár, L-ZS (II. kötet), szerk.: Bán Péter, Gondolat Kiadó, Bp. 1989. 110. oldal) Várnai Dániel: Magyar constituante (Szocializmus, 1922. 3. szám) Weis István: Hová? A magyar jövő útja (A szerző kiadása, Bp. é. n.) Wlasics Gyula közigazgatási bírósági elnök a nemzetgyűlés feladatairól (Pesti Hírlap, 1920. január 30.) Zelovich László: Adatok a jelenlegi nemzetgyűlés működéséről (Közrebocsátja Lyka Döme, Bp. 1924.) Zichy Mihály: Kéthly Anna a Parlamentben 1922-1943, I-II. rész (Magyar Szemle, 2004. 1112. szám és 2005. 1-2. szám) Zombori István: Glattfelder Gyula politikai tevékenysége a parlamentben 1911-1943 (In: Igazságot – szeretettel. Glattfelder Gyula élete és munkássága, szerk.: Zombori István, Bp. – Szeged, 1995.) Zsitvay Tibor emlékiratai. Magyarország 1921-1941 („Korok és dokumentumok.” Palatinus Ráday Gyűjtemény, Bp. 1999.) A felsőház (1927-1945) A felsőház jogkörének megállapítása (Vita a Magyar Jogászegyletben) (Magyar Közigazgatás, 1936. 10. szám) Az új Marostorda-megyei felsőházi tagok. – Kolozsváron tanácskoztak a felsőház új erdélyi tagjai. – Huszonnéggyel bővült az Erdélyi Párthoz tartozó törvényhozók száma (Székely Szó, 1942. december 10., január 18., 19.) Albrecht Ferenc: A protestáns egyházak a felsőházban (Protestáns Szemle, 1926. 2. szám) Antal István: Felsőház és alsóház. Visszatekintés a parlament utolsó félesztendejére (Magyar Szemle, I. kötet, 1927. 1. szám, ill. Pesti Napló, 1931. augusztus 5.) Benedek Sándor: A főrendiház szervezeti kérdései (Jogállam, 1920. október, 10. füzet) Benedek Sándor: A felsőház (Jogállam, 1927. február-március, 2-3. füzet) Bethlen Pál: A nemzetgyűléstől a kétkamarás országgyűlésig (Magyar Országos Levéltár, 2. 248.) Bezerédj István: A választójogi reform és a felsőház jogkörének kiterjesztése (Magyar Közigazgatás, 1934.) Bölöny József: Magyar közjog, II. kötet, 1. füzet (a „Főrendiház és felsőház” c. fejezet, Bp. 1943. 120-138. oldal) Bölöny József: Az 1937. XIX. t.-c. a kormányzói jogkör kiterjesztéséről és a kormányzóválasztásról. A törvény rendelkező részének, indokolásának ismertetése, közjogi bírálata és tanulságai (Gergely ny., Budapest 1937.) Bölöny József: A törvényhatóságok képviselete a felsőházban (Magyar Közigazgatás, 1942.) Bölöny József: Kinevezés vagy választás? (Szabadság, 1942. november 6.) Concha Győző: A főrendiházi reformjavaslat (Jogállam, 1921. szeptember, 2. füzet) Csekey: A felsőház kérdésének irodalma (Budapesti Szemle, 1928.)
Deák Albert: A főrendiház átszervezése (Új Magyar Szemle, 1921. I.) Egyed István: A főrendiház reformja (Katolikus Szemle, 1922. 1. füzet) Egyed István: Az országgyűlés felsőházának jogköre (Ügyvédek Lapja 1922. március 15.) Egyed István: A felsőház felállása (Magyar Kultúra, 1925. 4. szám) Egyed István: Az összeférhetetlenség és a felsőház (Társadalomtudomány, 1932. 3-4. szám) Egyed István: Az országgyűlés két háza ellentéteinek kiegyenlítése (Bp. 1933.) Egyed István: A felsőház egyenrangúsága (Magyarország, 1937. november 18.) Ereky István: A magyar felsőház (Társadalomtudományi Füzetek, 2. szám, Magyar Királyi Állami Nyomda, Bp. 1925.) Faluhelyi Ferenc: Magyarország közjoga, II. kötet („Az országgyűlés új felsőháza” című rész – Karl Könyvesbolt Kiadása, Pécs, 1926. 164-179. oldal) (Faragó László): Képviselők és főrendek (Szocializmus, 1935. 7. szám) Ferdinandy Gejza: Van-e szükség felsőházra? (Új Magyar Szemle, 1921. II.) Ferdinandy László: Az országgyűlés reformja és az ideiglenes alkotmány (Magyar Kultúra, 1925. 232-241. oldal) Ferdinandy László: A felsőház és a jogfolytonosság (Magyarország, 1926. október 29.) Földvári Béla: A főrendiház reformjáról (Bp. é. n.) Gratz Gusztáv: Allgemeines Wahlrecht und Oberhaus (Pester Lloyd, 1922. június 15.) Hegymegi Kiss Pál: A demokratikus magyar felsőházról (Bp. 1926.) Kemenczy Gábor: Vissza az ősi alkotmányhoz („A kormányzó és a felsőházi jogkör csonkaságának felszámolása” című fejezet – Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Bp. 1936. 138-150. oldal) Kérészy Zoltán: A magyar rendi országgyűlések két táblájának kialakulása. Egyúttal néhány szó kétkamarás országgyűlési szervezetnek visszaállításának kérdéséhez (Bp. 1925.) Kérészy Zoltán: A felsőház jogkörének megállapítása (Bp. 1936.) Kérészy Zoltán: A felsőház jogköre (Pesti Napló, 1926. április 3. és 1937. november 18.) Kovács István: A felsőház körül (Magyar Út, 1937. november 18.) Miskolczy Gyula: A felsőház jogköre (Magyar Szemle, 1937. július) Mónus Illés: A felsőházi arisztokrácia (1927. 2. szám) Mósz József: A parlament reformja (Budapesti Szemle, 202. kötet, 584. szám, 1926.) Nagy Ernő: A felsőház kérdéséhez (Budapesti Hírlap, 1925. március 4.) Molnár András: Az új országgyűlés (Nemzeti Újság, 1926. december 10.) Mósz I.: A parlament reformja (Bp. 1926.) Murányi Gábor: Egy kiválasztás Magyarországon. Magyar felsőháztörténet (HVG, 2001. szeptember 8.) Nagy Miklós: Kell-e nekünk főrendiház? (Magyar Élet, 1923. 5. szám) Nagy Miklós: Milyen legyen az új főrendiház? (Magyar Élet, 1923. 6. szám) Nagy: A felsőház kéréséhez (Budapesti Szemle, 1935.) Pap József: A felsőházról szóló törvény (Jogtudományi Közlöny, 1926. 24. szám) Pap József: A felsőház jogköre (Újság, 1935. január 13.) Pezenhoffer Antal: A tervezett felsőház és a történelmi egyházak (Magyar Kultúra, 1925. 3. szám) Polonyi Dezső: A felsőház javaslat (Pesti Hírlap, 1926. augusztus 24-28.) Preizer Beáta: A felsőház története. 1932-1936 (kézirat, Kossuth Lajos Tudomány Egyetem Történelem Intézet Könyvtára, Debrecen) Püski Levente: Az 1926. évi felsőházi törvény és politikai előzményei (In: Iparosodás és modernizáció. szerk.: Mazsu János, Debrecen, 1991. 153-156. oldal) Püski Levente: A felsőház felépítése és társadalmi összetétele az 1920-as években (Múltunk, 1993. 4. szám)
Püski Levente: Társadalmi érdekképviselet és konzervatizmus. A felsőház felépítése a Horthy-korszakban (Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1996.) Püski Levente: A felsőház (a Horthy korszakban) (Rubicon, 1997. 1. szám) Püski Levente: A magyar felsőház története 1927-1945 (Napvilág Kiadó, Bp. 2000.) Püski Levente: A felsőház. Az elitek gyűjtőhelye (Rubicon, 2007. 4-5. szám) Rassay Gyula: A főrendiház reformja (Magyar Helikon, 1920, 716-723. oldal) Reiner János: Az országgyűlés felsőházáról szóló törvényjavaslat (Budapesti Hírlap, 1921. augusztus 14.) Reiner János: A felsőházi javaslat (Magyarország, 1926. október 28.) Rubinek Gyula: Alkotmányreform (Új Barázda, 1921. január 11.) Ruszoly József: Az 1926: XXII. tc. megszületése (Pályamunka kézirata, JATE ÁJK irattára, Szeged, 1959.) Simontsits Elemér: A titkos választójog és a felsőház reformja (Bp. 1933.) Széchényi Viktor: A felsőház (Új Nemzedék, 1925. március 7.) Szontagh Jenő: A felsőház egyenlő jogosultsága (Pesti Napló, 1935. július 21.) Takács Imre: A Horthy rendszer felsőháza (In: Tanulmányok a Horthy korszak államáról és jogáról. KJK, Bp. 1958. 61-69. oldal) Takács Imre: A felsőház a két világháború között (Állam és Igazgatás, 1989. 8. szám) Takács Imre: Második kamarák (Magyar tradíciók) (kézirat, MTA Állam- és Jogtudományi Intézete, 1995.) Térfy Gyula (összeáll.): Az országgyűlés felsőháza: 1926:XXII. tc.: a nemzetgyűlési tárgyalások anyagának közlésével (Bev. és jegyz.: Egyed István, Bp. 1926.) Tihanyi Lajos: A magyar országgyűlés új felsőháza (Jogállam, 1926. október-november, 8-9. füzet) Tomcsányi Móricz: Magyarország közjoga („A felsőház” című rész, 376-403. oldal) Tóth László: Erdélyi szellem – népi politika. Egy székelyföldi törvényhatóság felsőházi tagválasztása a második bécsi döntés után (Valóság, 2009. 3. szám) Tunyogi Szűcs Kálmán: A felsőház-javaslat (Magyar Jogi Szemle, 1921. szeptember 1. 7. szám) Vita: Barabási Kun József: Egy kis törvénymagyarázat (Magyar Jogi Szemle, 1921. november 1. 8. szám) Tunyogi Szűcs Kálmán: A nemzetgyűlés és az alkotmány (Magyar Jogi Szemle, 1921. december 1. 9. szám) Egyed István: A nemzetgyűlés hatásköre (Magyar Jogi Szemle, 1922. január 1. 1. szám) Barabási Kun József: A nemzetgyűlés és az alkotmány (uo.) Wlassics Gyula: A főrendiház reformja (Budapesti Hírlap, 1925. március 4.) Wlassics Gyula: A felsőház és az állami költségvetés (Pesti Napló, 1927. május 8.) Wlassics Gyula: A felsőház és a költségvetési jog (Jogállam, 1931.) Zsedényi Béla: A felsőház új jogköre (Miskolci Evangélikus Jogakadémia Tudományos Értekezések Tára, 41. szám) Zsedényi Béla: A felsőházi javaslat (Miskolc, 1925.) Zsedényi Béla: Az alkotmányjogi reformok politikai problémái (Pécs, 1925., illetőleg In: Emlékkönyv Berzeviczy Albert írói működésének félszázados évfordulója ünnepére, Bp. 1925. 429-479. oldal) Zsedényi Béla: A magyarhoni ág. hitv. evangélikus egyház főtisztviselőinek részvétele az Országgyűlés felsőházában (Miskolc, 1926.) Zsedényi Béla: A törvényhatóságok képviselete az országgyűlésben (Miskolc, 1927.) Zsedényi Béla: „Hivatásrendi parlament” (Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap, 1941. február 23.)
Zsitvay Tibor: Hangok a parlamentarizmus ellen (Pesti Napló, 1927. augusztus 20.) Az Országgyűlés a nyilas uralom idején (Törvényhozók Nemzeti Szövetsége) Bory István: Mi történt a nyilas képviselőház bemutatkozó ülésén? Két légiriadó között a parlament óvóhelyén (Demokrácia, 1945. szeptember 2.) Hiller István: Az utolsó napok. Szálasi soproni parlamentjének jegyzőkönyvei (Valóság, 1980. 2. szám) Horváth Attila: A nyilas diktatúra (1944) (In: Magyar alkotmánytörténet, 457-462. oldal) Horváth Lajos: Mikor ért véget a Sopronba ideiglenesen áttelepült országgyűlés 1945-ben? (Múltunk, 1995. 2. szám) Kisbamaki Farkas Ferenc: Az altöttingi országgyűlés (München, 1969.) Lipthay Lajos naplója, 2. rész (Élet vagy halál) (6. Südost-Institut, München) Lipthay Lajos iratai, felsőházi ülések jegyzőkönyvei, 1944. december 21. – 1945. március 28.) (Südost-Institut, München) Szikossy Ferenc: A Nemzeti Szövetség és az Országgyűlés két házának tevékenysége Sopronban (1944. november – 1945. március) (In: Legújabbkori Történeti Múzeum Évkönyve, 1963-1964, szerk.: Gerelyes Endre, Bp. 1965. 292-321. oldal) Teleki Éva: A nyilas diktatúra államszervezete (In: A magyarországi polgári államrendszerek, 388-415. oldal) A koalíciós korszak országgyűlései (1944-1949) Gantner Péter: Egy elfelejtett államfő. Zsedényi Béla életpályája (IAT Kiadó, Bp. 2008.) Hubai László – Tombor László (szerk.): A magyar parlament 1944-1949 (Szerkesztette és a függeléket összeállította Hubai László és Tombor László, Gulliver Lap- és Könyvkiadó, 1991.) A kötetben megjelent tanulmányok: Bevezetés (Balogh Sándor) Feitl István: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés létrejötte és jogalkotása Föglein Gizella: Az államfői jogkör és gyakorlása Palasik Mária: A törvényhozás demokratizáló jogalkotása Szerencsés Károly: Predesztinált választások 1947 Földesi Margit: Házszabályok és összeférhetetlenség Tombor László: A mentelmi jog és alkalmazása Baráth Magdolna: Interpellációk Hubai László: A parlament politikai és társadalmi összetétele A parlament összetétele és működése (Tombor László) Képviselői adattár (Hubai László) Izsák Lajos: Zsedényi Béla a magyar parlamentben 1944-1947 (Debreceni Szemle, 1994. 4. szám, ill. in: Tanulmányok Zsedényi Béla születésének (1894-1955) 100. évfordulója tiszteletére, Miskolc, 1995. 90-109. oldal) Kovács Kálmán: A jogalkotás kezdetei a felszabadult Magyarországon (1944-1946.) (Jogtörténeti Szemle, 1987. 1. szám) Balogh Sándor: Parlamenti és pártharcok Magyarországon 1945-1947 (Kossuth Kiadó, Bp. 1975.) Balogh Sándor (vál. és bev.): Földet, köztársaságot, állami iskolát! Viták a magyar parlamentben 1944-1948 (Gondolat Kiadó, Bp. 1980.)
Balogh Sándor: Népi demokratikus örökségünk. Parlamentáris és közvetlen demokrácia Magyarországon 1944-1948 (Századok, 1985. 2. szám) Föglein Gizella: A parlamentarizmus „parlamentáris” korlátai Magyarországon (1944-1949) (Hitel, 1990. augusztus 22.) Föglein Gizella: A nemzetgyűlési bizottságok rendszere Magyarországon (1945-1947) (In: A hosszú tizenkilencedik és a rövid huszadik század, 149-158. oldal) Föglein Gizella: A nemzetgyűlés és az országgyűlés Politikai Bizottsága (In: Eckhart Ferenc emlékkönyv, Jogtörténeti Értekezések 28., szerk.: Mezey Barna, Gondolat Kiadó, Bp. 2004. 97108. oldal) Gyarmati György: Korlátozott felelősségű parlamentarizmus 1944-49 (Kritika, 1990. 7. szám) Gyarmati György: Korlátozott szuverenitású parlament (Népszabadság, 1994. december 21.) Horváth Júlia – Szabó Éva – Szűcs László – Zalai Katalin (válogatta és szerkesztette): Pártközi értekezletek. Politikai érdekegyeztetés, politikai konfrontáció 1944-1948 (Napvilág Kiadó, Bp. 2003.) Izsák Lajos: A koalíció évei Magyarországon, 1944-1948 (Bp. 1986.) Padányi-Gulyás Béla: A magyar parlamentarizmus végnapjai (1945-49) (München, 1985.) Palasik Mária: Pártcsaták. Parlamenti történetek (1944-1948) (Magyarország, 1990. május 4.) Vida István: Koalíció és pártharcok 1944-1948 (Magvető Könyvkiadó, Bp. 1986.) Ideiglenes Nemzetgyűlés (1944/45) A jogrend biztosításáról, a magyar törvények revíziójáról nyilatkozik Zsedényi Béla, a Nemzetgyűlés elnöke (Kis Újság, 1945. május 13.) Az Ideiglenes Nemzetgyűlés Naplói 1-2. (Hiteles-kiadás, Athenaeum Kiadó, Bp. 1946.) Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Kormány megalakulása 1944. december 21-22. (Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1984.) A szovjet kormány szerepe az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány létrehozásában (In: Források Magyarország legújabb kori történetéből (1944-1990), szerk.: Nagy József, Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, Líceum Kiadó, Eger, 1997. 27-33. oldal) Beér János: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés (1944-1945) (Jogtudományi Közlöny, 1960. 5. szám) Dr. Bölöny József egyetemi tanár tervezete. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés határozata az államhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről (Politikatörténeti Intézet Levéltár, 283. f. 10. cs. 241. ő.e.) Cs. J.: [Csontos János]: Az Országgyűlés az Ideiglenes Nemzetgyűlésre emlékezett. „Méltán beszélünk debreceni feltámadásról” (Magyar Nemzet, 1994. december 22.) csontos: „Kiszorítani április negyedikét a közgondolkodásból.” Ötven éve alakult meg az Ideiglenes Nemzetgyűlés (Magyar Nemzet, 1994. december 21.) Daniss Győző: Példás volt a demokrácia. Nemzetgyűlés és kormány – 1944. december 21-22. Interjú Balogh Sándor történésszel (Népszabadság, 1989. december 21.) Feitl István (szerk.): Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány 19441945 (Politikatörténeti Alapítvány, Bp. 1995.) A kötetben megjelent tanulmányok: Göncz Árpád: Megnyitó Gál Zoltán: Emlékezés az Ideiglenes Nemzetgyűlésre Balogh Sándor: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány a magyar történelemben Korom Mihály: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány létrejöttének nemzetközi és hazai körülményei
Vida István: Orosz levéltári források az 1944 őszi moszkvai kormányalakítási tárgyalásokról, az Ideiglenes Nemzetgyűlés összehívásáról és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megválasztásáról Vigh Károly: Bajcsy-Zsilinszky Endre mártíriuma Izsák Lajos: Zsedényi Béla és a magyar parlament Föglein Gizella: Az államfői intézmény és az Ideiglenes Nemzetgyűlés Gyarmati György: A parlamentarizmus korlátai és annak következményei az Ideiglenes Nemzetgyűlés tevékenységére Benkő Péter: A Nemzeti Parasztpárt az Ideiglenes Nemzetgyűlésben és a kormányban Veress Géza: A debreceni fordulat jellemzői, következményei Gergely Jenő: Az egyházak Magyarországon az Ideiglenes Nemzetgyűlés időszakában (1944. december – 1945. november) Somlyai Magda: Miről vallanak a képviselői életrajzok? Feitl István: Viták az Ideiglenes Nemzeti Kormányban Szőke Domonkos: A demokrácia és a diktatúra válaszútján – 1944-1947 Földes György: Utószó – Dokumentumok Föglein Gizella: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés történetisége és joghistóriája – 1944, 1954, 1994 (Jogtörténeti Szemle, 2004. 4. szám) Gábor György: Ideiglenes Nemzetgyűlés (és Politikai Bizottsága) (In: A magyar állam szervei A-M (I. kötet), főszerk.: Boreczky Beatrix, KJK, Bp. 1985. 256-257. oldal) Gergely Ernő: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés Politikai Bizottsága (In: Jogtörténeti tanulmányok III., szerk.: Csizmadia Andor, KJK, Bp. 1974. 89-104. oldal) Gergely Ernő: Az ideiglenes Nemzetgyűlés Politikai Bizottsága (Honismeret, 1985. 1. szám) Gyarmati György: A parlamentarizmus korlátai és annak következményei az Ideiglenes Nemzetgyűlés tevékenységében (Társadalmi Szemle, 1995. 4. szám) Izsák Lajos: Földreform és a parlament (In: Tanulmányok a népi demokratikus forradalom történetéből, szerk.: Horváth Jenő és Izsák Lajos, ELTE, Bp. 1966., 35-74. oldal) Jónás Károly: Adatok és tények az 1944-1945. évi Ideiglenes Nemzetgyűlésről (Országgyűlési Könyvtár, Bp. 1994. soksz.) Kende Péter: Egy évforduló elé (Ideiglenes Nemzetgyűlés) (Magyar Hírlap, 1994. december 20.) Korom Mihály: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány létrejöttének nemzetközi és belső körülményei (In: A népi Magyarország negyedszázada. Bp. 1972. 63-72. oldal) Korom Mihály: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és Kormány létrehozásának előkészítése (Párttörténeti Közlemények, 1974. 4. szám) Korom Mihály: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottsága és a nemzetgyűlési választások (Történelmi Szemle, 1975. 1. szám) Korom Mihály: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés debreceni ülése és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakítása (Századok, 1976. 4. szám) Korom Mihály: Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormánya és a fegyverszünet (1944-1945) (Akadémiai Kiadó, Bp. 1981.) Korom Mihály: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselőinek megválasztása 1944 decemberében (Századok, 1982. 2. szám) Kovács István: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés összehívásának közjogi alapjairól (Jogtudományi Közlöny, 1975. 3-4. szám) Kovács Kálmán: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásának történelmi jelentősége (In: A magyar állam és jog fejlődése. Válogatott tanulmányok. ELTE ÁJK, Bp. 1981., illetve Állam és Igazgatás, 1965. 1. szám)
Lehoczky Alfréd – Surányi Róbert: Miskolciak az Ideiglenes Nemzetgyűlés debreceni ülésszakán (In: Borsodi Történelmi Levéltári Évkönyv III., Miskolc, 1971.) Mikecz Ferenc (szerk.): Az MSZP Hajdú-Bihar megyei Bizottságának jubileumi tudományos ülésszaka hazán felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából. (Debrecen, 1970.) A kötetben megjelent tanulmányokból: Kiss István: Adalékok az Ideiglenes Nemzetgyűlés és Kormány megalakulásáról Mikecz Ferenc: A demokratikus pártok megalakulása Hajdú megyében. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és Kormány megalakulásnak körülményei. Murányi Gábor: Ideiglenesek. 1944: parlament Debrecenben (HVG, 2004. december 18.) Paál Jób – Radó Antal: Debreceni feltámadás (Debrecen, 1947.) Palasik Mária: A jogállamiság megteremtésének kísérlete és kudarca Magyarországon 19441949 (különösen „Az Ideiglenes Nemzetgyűlés időszaka”, ill. „A törvényhozás demokratizáló jogalkotása” című fejezetek – Politikatörténeti Füzetek XVII., Napvilág Kiadó, Bp. 2000.) Rezesy István: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés. Mikor veszett oda a magyar demokrácia? (UFi, 2004. december) Révész Imre: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány (In: Tanulmányok a magyar népi demokrácia történetéből, szerk.: Laczkó Miklós, Bp. 1955. 123153. oldal) Ruszoly József: Szeged képviselői az Ideiglenes Nemzetgyűlésben (Somogyi Könyvtári Műhely, Szeged, 1974. 4. szám) Ruszoly József: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés a magyar alkotmányfejlődésben (Hitel, 1992. 5. szám) S(upka) G(éza): Történelmi fordulóponton (az ideiglenes Nemzetgyűlés holnap megkezdi munkáját) (Világ, 1945. szeptember 5.) Szerencsés Károly: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány 19441945 (Századok, 1996. 3. szám) Vágvölgyi Tibor: A debreceni Ideiglenes Nemzetgyűlésről (Történelemtanítás V. 1960. 12. szám 3-8. oldal) Vagyóczkyné Kékes Viktória (szerk.): Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Kormány megalakulása (1944. december 21-22.) (Kossuth Kiadó, Bp. 1984.) Á. Varga László: Ideiglenes Nemzetgyűlés (In: Magyar történelmi fogalomtár A-K (I. kötet), szerk.: Bán Péter, Gondolat Kiadó, Bp. 1989. 180-181. oldal) Vida István: Orosz levéltári források az Ideiglenes Nemzetgyűlés összehívásáról és az Ideiglenes kormány megalakulásáról (Rubicon, 1994. 10. szám) Vörös Vince: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés összehívása (História, 1979. 4. szám) Zsedényi Béla, a Nemzetgyűlés elnöke nyilatkozik a legsürgősebb törvényalkotásokról és a demokratikus magyar alkotmányról (Magyar Nemzet, 1945. május 5.) Zsedényi Béla nyilatkozata a Nemzetgyűlés összehívásáról és a potsdami értekezletről (Demokrácia, 1945. július 29.) Nemzetgyűlés, Országgyűlés (1945-1949) Balogh Sándor – Szabó Éva: Koalíció és politikai érdekegyeztetés (A pártközi értekezlet) (Múltunk, 1994. 4. szám) Barankovics István utolsó beszéde az Országgyűlésben 1948. december 14-én (bev. Szalai Pál – Beszélő, 13-14. szám, 1985. Összkiadás, II. kötet, 1984-1987. 193-204. oldal) Bibó István: A magyar demokrácia válsága – A cikk vitája (In: Válogatott tanulmányok 19451949, második kötet. Válogatta Huszár István, Magvető Könyvkiadó, Bp. 1986. 13-118. oldal) Bibó István: A magyar demokrácia mérlege (uo. 119-184. oldal) Bibó István: A koalíció válaszúton (uo. 335-366. oldal)
Bibó István: Válság után – választások előtt (uo. 523-550. oldal) Charles Gati: Hét téma a valóság kutatásában: politikai élet a háború utáni Magyarországon (1944-1947) (kézirat, Bloomington, 1982.) Gábor György: Nemzetgyűlés (és Politikai Bizottsága) (uo. 513-515. oldal) Gábor György: Országgyűlés (és Politikai Bizottsága) (In: A magyar állam szervei, N-Z (II. kötet). főszerk.: Boreczky Beatrix, KJK, Bp. 1985. 545-547. oldal) Hantos Géza: Osztályharc a parlamentben (Szocializmus, 1947. 5. szám) Izsák Lajos: A Demokrata Néppárt a Parlamentben (1945-1949) (In: A hosszú tizenkilencedik és a rövid huszadik század, 215-230. oldal) Jász László: Volt egyszer egy parlament. Varga László egy elfelejtett mondatról és országgyűlési hangulatokról (Magyar Nemzet, 1999. július 7.) Kiss József – Szűcs László: Új korszak a magyar parlamentarizmus történetében. Az 19451947. évi Nemzetgyűlés létrejötte, működése és összetétele (In: Az 1945. évi Nemzetgyűlés almanachja 1945-1947, főszerk.: Vida István, Magyar Országgyűlés, Bp. 1999. 688-715. oldal) Koronya Jolán: Az új Nemzetgyűlés (Szocializmus, 1946. 1-2. szám) Összeült a nemzetgyűlés. Megválasztották a tisztikart. Az új elnök székfoglaló beszéde (Világ, 1945. november 30.) Marelyn Kiss József: Volt egyszer egy parlament. A parlamentáris demokrácia felszámolása Magyarországon (In: Az 1947. évi Országgyűlés almanachja 1947-1949, főszerk.: Marelyn Kiss József és Vida István, Magyar Országgyűlés, Bp. 2005. 475-504. oldal) Murányi Gábor: Amazon a Házban. Slachta Margit parlamenti évei (In: A múlt szövedéke. 57-62. oldal) Pető Andrea: Pénzekről csendesen (Költségvetési viták a koalíciós időszakban) (Magyarország, 1990. június 1.) Ruszoly József: A köztársasági törvény születése (In: Alkotmány és hagyomány. Újabb jogés alkotmánytörténeti tanulmányok, JATE Press, Szeged, 1997. 167-174. oldal, ill. Magyar Nemzet, 1996. február 2.) S(upka) G(éza): És most? (az alakuló ülés előtt) (Világ, 1947. szeptember 17.) Szerencsés Károly: A nemzeti demokráciáért. Sulyok Dezső (Pápa, 1997.) Szombati Tamás: Kisgazda honvédelmi miniszterek a parlamentben 1945-1947 (In: Tiltott történelmünk 1945-1947, szerk.: Horváth János, Századvég Kiadó, Bp. 2006. 88-99. oldal) Tombor László: Egy kis illemtan. Parlamenti történetek (Magyarország, 1990. április 27.) Varga László: Az ismeretlen ellenzék (Új Látóhatár, 1967. 4. szám) Vida István: A „demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről” szóló törvényjavaslat megszületése és parlamenti vitája (Történelmi Szemle, 1965. 2-3. szám) Viharos napok az Országgyűlésen (Demokrácia, 1947. október 12.) Vörös Vince: Politikai utam (Magyar Történelmi Társulat Dunántúli csoportja és a Pannon História Alapítvány, Pécs, 1995.)
A szocialista (kommunista) rendszer országgyűlései (1949 – 1990. március) 1949-től – 1987/88-ig Az Országgyűlés 1956. évi 1. számú határozata az Országgyűlés és az országgyűlési képviselők munkájáról (Állam és Igazgatás, 1956. 393-396. oldal, illetve Magyar Közlöny 1956. 69. szám) Az Országgyűlés módosított ügyrendjének hatása a képviselők és az országgyűlési szervek munkájában (MSZMP KB Közigazgatási és adminisztratív osztálya, 1987. július)
Az országgyűlési képviselők feladatai és tevékenysége (Magyar Hírlap, 1979. február 20.) A népképviseleti testületek tevékenysége, munkájuk továbbfejlesztése. Problematika (MSZMP KB KAO, 1984.) Munkaanyagok: Elgondolások az Országgyűlés tevékenységének továbbfejlesztése (Vitaanyag) Takács Imre: Az országgyűlési munka javításának további lehetőségei Petrik Ferenc: Az Országgyűlés törvényalkotó funkciójának erősítése Gajdócsi István: A képviselők munkájának és munkafeltételeinek javítása Halász József: Az Országgyűlés szerepének erősítése a kormányzás szervezetének, irányának és feltételeinek meghatározásában Ács György: Képviselet (Magyar Hírlap, 1985. június 28.) Ács György: Öt esztendő törvényei. Parlamenti kodifikáció (Magyar Hírlap, 1985. június 8.) Ács György: A T. Ház az államéletben. Képviselői jogok, lehetőségek (Magyar Hírlap, 1985. június 27.) Ádám Antal: A Népköztársaság Elnöki Tanácsa („Az országgyűlés és az Elnöki Tanács hatáskörének elhatárolása” című rész – KJK, Bp. 1959.) Ádám Antal: A legfelsőbb népképviseleti szerv fejlődésének főbb vonásai az európai szocialista országokban (Állam és Igazgatás, 1968. 4. szám) Ádám Antal: Az Országgyűlés általános, kifejezett és kizárólagos hatásköre a módosított alkotmány alapján (Állam és Igazgatás, 1973. 2. szám) Ádám Antal: Magyar államjog („Az országgyűlés” című rész – Tankönyvkiadó, Bp. 1982. 58-96. oldal) Ágh Attila: A parlament közelmúltja – a közelmúlt parlamentje (Kritika, 1990. 7. szám) Babus Endre: Óbudai előjáték. Interjú egy (Szép Zoltán) ex-képviselővel – Voks humana – Képviselői juss (HVG, 1985. április 27.) Szép-üzenet (HVG, 2009. június 13.) Beér János: Magyar alkotmányjog („A Magyar Népköztársaság Országgyűlése” című fejezet, Tankönyvkiadó, Bp. 1951. 211-233. oldal) Beér János: Országgyűlésünk munkájának javításáról (Társadalmi Szemle, 1956. 6-7. szám) Beér János: A legfelsőbb népképviseleti szerv fejlődésének távlatai a szocialista államban (Acta Facultatis, Bp. 1963.) Beér János – Kovács István – Szamel Lajos: Magyar államjog (különösen „A Magyar Népköztársaság Országgyűlése” c. fejezet – Tankönyvkiadó, Bp. 1960. 1964. 1969. 1972. 250-281. oldal) Beér János: Az országgyűlés és a tanácsok (In: Szocialista államépítés. KJK, Bp. 1968.) Besnyő Károly: A megyei képviselőcsoportok szerepe az Országgyűlés és a tanácsok kapcsolatában (Állam és Igazgatás, 1964. 416-425. oldal) Besnyő Károly: Az országgyűlési bizottságok működéséről (Jogtudományi Közlöny, 1964. 8. szám) Besnyő Károly: Az államhatalom központi és helyi szervei kialakulásának egyes kérdései hazánk felszabadulása után (Jogtudományi Közlöny, 1965. 141-147. oldal) Besnyő Károly: Az Országgyűlés, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a tanácsok testületi jellege (Állam és Igazgatás, 1969. 4. szám) Besnyő Károly: Az Országgyűlés (In: Az Alkotmány a gyakorlatban, szerk.: Besnyő Károly, KJK, Bp. 1985. 121-136. oldal) Besnyő Károly: A Magyar Népköztársaság Országgyűlése és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa (uo.) Bibó István: Nyilatkozat Magyarország állami, társadalmi és gazdasági rendjének alapelveiről és a politikai kibontakozás útjáról: 1956. december 8. (In: Válogatott művek 1935-1979, negyedik kötet, Magvető Könyvkiadó, Bp. 189-196. oldal)
Bihari Mihály – Schmidt Péter: A képviselet szerepe a szocialista társadalom politikai rendszerében (kézirat, 1984. március, MSZPM KB KAO) Bihari Mihály: A képviselet szerepe a szocialista társadalompolitikai rendszerében (In: Politikai rendszer és szocialista demokrácia, ELTE ÁJK, Bp. 1985.) Bihari Mihály: Az állami képviselet szerepe a szocializmus politikai rendszerében (In: Biztonság és együttműködés. A Magyar Politikatudományi Társaság Évkönyve, Bp. 1985. 1421. oldal) Bihari Ottó: Legfelsőbb államhatalmi szervünk az Országgyűlés (Falu és Város, 1949. 22. szám) Bihari Ottó: Az államhatalmi-képviseleti szervek elmélete (Akadémiai Kiadó, Bp. 1963.) Bihari Ottó: Az Országgyűlés és megnövekedett feladatai (Népszabadság, 1967. 54. szám) Bihari Ottó: Az Országgyűlés tevékenységének fejlesztése (Állam és Igazgatás, 1967. 3. szám) Bihari, Ottó: Parliament, State, administration, councilis (Hungarian Survay vol. 2. 1967.) Bihari, Ottó: Il parlamento di consigli locali nell’ordinamento ungherese (Terra di Bari, 1968. 1. szám) Bihari Ottó: A szocialista államszervezet alkotmányos modelljei (Akadémiai Kiadó, Bp. 1969.) Bihari Ottó: A törvényhozás és a végrehajtás egységének értelme és formái a mai szocialista államban, I-II. (Állam és Igazgatás, 1968. 12. és 1969. 1. szám) Bihari, Ottó: Parlement, administration publique, conseil (Nouvelles Études Hongroises: vol. 1971. 17.) Bihari, Ottó: Parlament, obscsesztvennoe upravlenie, szovetü (Étjudü o Vengrii fom 7. 1972.) Bihari Ottó: Alkotmány és Országgyűlés (Népszabadság, 1972. július, 196. szám) Bihari Ottó: Verfassung und Parlament (Budapester Rudschau, 1972. 37. szám) Bihari Ottó: Az Országgyűlés (parlament) állandó bizottságai Magyarországon (In: Korszerű tendenciák az államhatalom gyakorlásában, KJK, Bp. 1983.) Bihari Ottó: Államjog (Alkotmányjog) (különösen a „Képviselet” című fejezet – Tankönyvkiadó, Bp. 1984.) Dezséri László: Egy képviselő naplójából (Kossuth Kiadó, Bp. 1962.) Emőd Pál: Körültekintő tervezés. A kormányprogram parlamenti vitája – Képviselői optika (HVG, 1985. október 19.) Feitl István: Parlamentarizmus és önigazolás az 1956-os forradalomban (Múltunk, 2005. 2. szám) Filló Pál: Egy képviselő feljegyzései (Kiáltás, 1997. március 4.) Galgóczi Erzsébet: Országgyűlési jegyzetek (töredék) (Magyar Nemzet, 1990. augusztus 30.) Gábor György: Országgyűlés, országgyűlési állandó bizottság(ok), Országgyűlés Irodája (In: A magyar állam szervei 1950-1970, főszerk.: Boreczky Beatrix, Magyar Országos Levéltár, Bp. 1993. 395-398. oldal) Halász József – Sári János (szerk.): Állami intézmények a politikai rendszerben (Kossuth Kiadó, Bp. 1987.) Halmai Gábor: Az Országgyűlés szerepének módosulása az ügyrendek tükrében (Medvetánc, 1987. 2. szám) Holló András: Parlament, de lege ferenda (In: Állam-tér kapcsolatok – demokrácia, Bihari Ottó-emlékülés, Pécs, 1986. 143-156. oldal) Jó jel (Magyar Nemzet, 1956. október 4.) Horváth Lajos: A magyar országgyűlés 1956-57-ben (Tarsoly Kiadó, Bp. 2004.) Jónás Károly: Magyar kormányprogramok bibliográfiája 1944-1990 (Országgyűlési Könyvtár, Bp. 1990.)
Jónás Károly: Adatok, tények az 1985-1990. évi Országgyűlésről (kézirat, Országgyűlési Könyvtár, Bp. 1990.) Kerekes Zsuzsa: Az Országgyűlés szerepének megváltozása a fordulat éve után (Egyetemi Szemle, 1986. 1. szám) Képviseleti rendszerünk továbbfejlesztésének időszerű kérdései (Problematika és javaslatok) (A közigazgatás fejlesztésének komplex tudományos vizsgálata. Országos szintű kutatási főirány. A Főirány Programirodája, Bp. 1983. „Belső használatra”) Kilényi Géza: A magyar államszervezet (Magyar Hírlap, 1983. december 20. „Tanácsok Fóruma” melléklet) Korom Mihály: Az Országgyűlés és a tanácsok munkájának továbbfejlesztése (Állam és Igazgatás, 1985. 5. szám) Kovács István: Országgyűlés (In: Állam- és Jogtudományi Enciklopédia, II. kötet, főszerk.: Szabó Imre, Akadémiai Kiadó, Bp. 1980. 1291-1296. oldal) Kukorelli István: A parlamenti képviselők részvétele a törvényhozásban. Képviselői módosító indítványok a magyar parlamentben 1949-1985 (In: A jogalkotás és a jogalkalmazás kérdései Magyarországon a 19-20. század, Jogtörténeti Értekezések, 15. szám, szerk.: Kovács Kálmán, ELTE Magyar Jogtörténet Tanszék, Bp. 1986. 211-250. oldal) Kukorelli István: A Tisztelt Ház (Élet és Tudomány, 1986. 26. szám) Kukorelli István: A parlamenti állandó bizottságok a törvényhozásban (Jogtudományi Közlöny, 1987. 7. szám) Kukorelli István – Takács Imre: A Magyar Népköztársaság Országgyűlése és az Elnöki Tanács (In: Az alkotmányosság alapjai. Társadalom – demokrácia – alkotmányosság, szerk.: Kukorelli István és Schmidt Péter, Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1989. 158-195. oldal) Lengyel Mihályné: A közjogi felelősség érvényesítése az Országgyűlés állandó bizottságainak ellenőrző tevékenysége útján (Alkotmányjogi Tanszék, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, kézirat, Bp. 1990.) Megalakult az új Országgyűlés. Megválasztották az Elnöki Tanácsot, a parlament állandó bizottságait és a kormányt. Az új miniszterelnök letette az esküt (Magyar Hírlap, 1985. június 29.) Országgyűlés Levéltára 1956-1957-es gyűjtemény (Országgyűlés Hivatala, Főtitkárság, Irat és levéltári osztály) Pálmány Béla: A Parlament 1956-ban (Valóság, 1994. 10. szám) Pongrácz Kálmán: Az Országgyűlés és az országgyűlési képviselők munkájáról (Állam és Igazgatás, 1956. 385-393. oldal) Rónai Sándor: Az országgyűlés májusi-júniusi ülésszakáról (Társadalmi Szemle, 1957. 2. szám) Sarlós Istvánt választották az Országgyűlés elnökévé (Népszabadság, 1984. december 20.) Schmidt Péter: Az Országgyűlés két ülésszaka munkájához (Jogtudományi Közlöny, 1957. 45. szám) Schmidt Péter: A szocialista demokrácia és az Országgyűlés munkája (Rendőrségi Szemle, 1958.) Schmidt Péter (szerk.): Magyar alkotmányjog (Takács Imre: A Magyar Népköztársaság Országgyűlése című rész – BM Tanulmányi és Propaganda Csoportfőnökség, Bp. 1976. 289324. oldal) Schmidt Péter: Képviseleti szervek a mai magyar társadalomban (Világosság, 1981. 8-9. szám) Schmidt Péter: A népképviseleti szervek fejlődésének távlatai a szocialista államban (In: Beér János emlékkönyv, Bp. 1981. 31-43. oldal) Schmidt Péter: A magyar képviseleti rendszer fejlődési irányai (In: A szocialista demokrácia fejlesztésének kérdései, MSZMP KB Társadalomtudományi Intézet, Bp. 1982.)
Schmidt Péter: A magyar képviseleti rendszer fejlődési irányai – Kísérlet és fejlődési irányok vázlatos kifejtésére (Korkép, 1983. 2. szám) Sponga István: Zártállami parlament. A magyar Országgyűlés helye és szerepe a kádári konszolidáció első éveiben (In: Restauráció vagy kiigazítás. A kádári represszió intézményesülése 1956-1962, szerk.: Huszár Tibor és Szabó János, Zrínyi Kiadó, Bp. 1999. 161-240. oldal) Szabó László: Interjú Sarlós Istvánnal az Országgyűlésről, jelölésről, képviselőkről (Népszabadság, 1985. május 11.) Szoboszlai György: Az állami intézmények szerepének alakulása, továbbfejlesztésük fő irányai (Politikatudomány, 1985. 3-4. szám) Török Mónika: A legvidámabb barakk parlamentje (Beszélgetés Balogh Sándor történésszel) (168 Óra, 1995. március 14.) Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében („Választások, parlamentek, parlamentarizmus” című rész, Osiris Kiadó, Bp. 2005. 235-240. oldal) Á. Varga László: Szocialista kori országgyűlés (In: Magyar történelmi fogalomtár, L-ZS (II. kötet), szerk.: Bán Péter, Gondolat Kiadó, Bp. 1989.) 1987/88-tól – 1990. március5 A Magyar Demokrata Fórum vitája az Országgyűlésről (Beszélő, 23. szám, 1988/1. in: Beszélő összkiadás, III. kötet, 253-254. oldal) A pártonkívüli frakció megalakulási nyilatkozata (Országgyűlési Tudósítások, 1989. január 13.) A politikai reform végrehajtására kell a hangsúlyt helyezni (A független képviselők csoportja és az alternatív szervezetek találkozójáról az Országgyűlési Könyvtárban) (Magyar Nemzet, 1989. február 8.) Az egyetértésre törekvés jele (a sarkalatos törvényjavaslatok vitájának elhalasztása). Az ellenzék vélekedése a parlament döntéséről (Népszabadság, 1989. június 29.) Az Országgyűlés 1987. évi ülésszakáról. Interjú Kukorelli Istvánnal (Szegedi Egyetem, 1987. november 23.) Az Országgyűlés két ülésszaka között. Interjú Kukorelli Istvánnal (Magyar Hírlap, 1987. november 14.) Az SZDSZ országgyűlési munkacsoportjának dokumentumai (Szabad Demokraták, 1989. 1-2. szám) Az egypártrendszertől a képviseleti demokráciáig (Beszélgetés Soós Tiborral, Szűrös Mátyás KB-titkár szakértőjével az Új Márciusi Front javaslatairól) (Népszabadság, 1989. január 26.) Az Országgyűlést nem lehet leváltani (Szűrös Mátyás sajtótájékoztatója) (Népszabadság, 1989. június 28.) Az új parlament döntsön a címerről. Fodor István megbeszélése az Ellenzéki Kerekasztallal (Népszava, 1990. január 12.) Almási B. Csaba: Országgyűlés. Legitim, illegitim? (Magyarország, 1989. szeptember 29.) Almási B. Csaba: Az Országgyűlés. Más tempó. ÁSZ (Magyarország, 1989. november 3. és 10.) Állásfoglalás a gyülekezési és az egyesülési törvénytervezetekről (A Szabad Kezdeményezések Hálózata országgyűlési munkacsoportjának javaslata alapján kibocsátja a Szabad Kezdeményezések Hálózata szóvivői testülete) (Beszélő, 25. szám, 1988/3, in: Beszélő összkiadás, III. kötet, 628-632. oldal) „Árva a ház, nincs kacagás” – interjú Fodor Istvánnal a parlamentről (Magyar Nemzet, 1990. március 15.)
Áder János: T. házi számháború. A belügyminiszter és az ellenzék együtt győzködték a képviselőket (A Világ, 1989. november 2.) Babus Endre: Árva Ház. Lemondott az Országgyűlés elnöke (Stadinger István) (HVG, 1989. március 4.) Babus Endre: Átváltozások. Parlamenti jegyzetek (HVG, 1989. március 18.) Babus Endre: Omlásveszély. (Független) képviselők a deficitről (HVG, 1989. április 22.) Babus Endre: Diétai trakta. Parlamenti menet (HVG, 1989. június 10.) Babus Endre: Kié a Ház? Parlamenti menet – Álszerénység (HVG, 1989. július 1.) Babus Endre: Sarkalatos törvények: első menet (HVG, 1989. október 7.) Babus Endre: Közepesen erős köztársaság. Parlamenti vita a sarkalatos törvényekről (HVG, 1989. október 28.) Babus Endre – Horváth Zoltán: Portré: Roszík Gábor, Gödöllő és Isaszeg országgyűlési képviselője (HVG, 1989. augusztus 12.) Babus Endre: Az utolsó tangó? Parlamenti összefoglaló (HVG, 1990. március 10.) Bauer Tamás (Csonka Dénes): Győzelem öngól után. Az Országgyűlés téli ülésszakáról (Beszélő, 24. szám, 1988. 2. szám, in: Összkiadás III. kötet, 1987-1989. 367-369. oldal) Bauer Tamás: Régi és új az Országgyűlésben (Beszélő, 1989. október 23.) Berkó Pál: Árva a Ház. Régi és új között. Interjú Fodor Istvánnal, az Országgyűlés megbízott elnökével (Magyarország, 1990. április 20.) Bihari Mihály: Tervezett és határolt többpártrendszer. Alkotmányozó Nemzetgyűlés (ELTE ÁJK Politológiai Csoport, Bp. 1988., ill. Világosság, 1988. 4. szám) Bihari Mihály: Közvetlen politikai feladatok az átmenethez (Világosság, 1989. 5. szám) Bihari Mihály: Alkotmányozás a rendszerváltásban (In: Kilényi Géza ünnepi Emlékkötet, 6992. oldal) Bihari Mihály: Reform és demokrácia (Válság és kibontakozás) (különösen: „Demokrácia csomagterv” – Eötvös Kiadó, Bp. 1990.) bodnár: Miben hasonlít a brit és a magyar parlament? (Magyar Nemzet, 1988. július 4.) Bodnár Lajos: A nemzeti összefogás esélyével. Szűrös Mátyás a jogállami alkotmányról és a köztársaság kikiáltásáról (Magyar Nemzet, 1998. október 24.) Bokor László: Tudósítás a T. Házból (168 Óra, 2009. augusztus 18.) Bokros Lajos: Miért elfogadhatatlan az átalakulási törvény Országgyűlés elé beterjesztett tervezete? (Beszélő, 27. szám, Összkiadás III. kötet, 825-826. oldal, ill. interjú formában: Magyar Nemzet, 1989. május 25.) Bős-Nagymarosi dosszié. Levelek az Országgyűlésben Maróthy László miniszterhez. – Király Zoltán: A képviselő válasza – egy felszólalás közreadásával. – A bős-nagymarosi beruházás az Országgyűlés előtt. – A vízlépcső építése a program szerint folytatódik. Az Országgyűlés tudomásul vette a kormány jelentését (Magyar Nemzet, 1988. augusztus 22., szeptember 1., október 7.) Búza Péter: Ez a parlament átmeneti intézmény. Pálfi Dénes visszahívásáról, frakciókról, bizalomról (Magyar Nemzet, 1989. január 26.) Dési János – Ancsin Gábor: Visszahívás – ellenzéki képviselők a Hazafias Népfront parlamentjében (Népszava, 2008. október 31.) Döntések a kulisszák előtt. Beszélgetés az országgyűlési munkáról (Interjú Kukorelli Istvánnal) (Népszava, 1988. június 21.) Duna-dosszié (Beszélő, 25. szám, Összkiadás, III. kötet, 1987-1989, 563-592. oldal) Fájdalmas döntések. Országgyűlés (Magyarország, 1989. december 22.) Erdélyi András: Király Zoltán: Ösztöndíjjal az Egyesült Államokba készülök (Magyar Hírlap, 1989. január 12.) Eörsi János: Gyógyszertár, egyesülési jog, vízlépcső. Beszélgetés dr. Balla Éva országgyűlési képviselővel (Szabad Demokraták, 1989. 3. szám)
Fejér Gyula: Tessék mondani: milyen a T. Ház közérzete? Kerekasztal-beszélgetés (Népszabadság, 1989. szeptember 25.) Fekete Gy. Attila – Kéri J. Tibor: Mi megtettük, amit a nép akart. Búcsúzott az Országgyűlés (Népszabadság, 1990. március 15.) Für Lajos: Szabad és demokratikus választásokat! (Hitel, 1989. 11. szám) Györgyi Kálmán – Kérges Imréné – Margitán Éva: Az állam elleni bűncselekményekre vonatkozó rendelkezések módosítása (In: A jogi felelősség- és szankciórendszer elméleti alapjai 19., ELTE ÁJK, Bp. 1990.) Halász Miklós: A képviselők nem lehetnek felkészületlenek. Országgyűlésünk legitimitása. Interjú Tóth Károly alkotmányjogásszal (Magyar Nemzet, 1989. március 8.) Halmai Gábor: A népköztársaságtól a köztársaságig. Útban a jogállamiság felé (Társadalomtudományi Közlemények, 1991. 1-2. szám) Heiszler Vilmos: Legitimitás és alkalmasság (Hiány, 1989. december 27.) Hogyan érzi magát a négy új „illegitim” a parlamentben? Az ellenzéki demokrata képviselők sajtótájékoztatója (Magyar Nemzet, 1989. szeptember 27.) Holló András: Parlament, de lege ferenda (In: Állam – térkapcsolatok – demokrácia, szerk.: Csefkó Ferenc, Pécs, 1987.) Holló András: Az Országgyűlés az új alkotmány szabályozási elveinek szemszögéből (Belügyi Szemle, 1989. 6. szám) Holló András: Az államjogtól a jogállamig (Alapítvány a Politikai Kultúráért, Bp. 1990.) Horpácsi Sándor: „Az egész rendszer igényli a megújulást.” Interjú Király Zoltánnal (Tisztatáj, 1988. 1. szám) Javorniczky István: Népszavazást! Népszavazást? Kukorelli István a döntések nyilvánosságáról, a parlament szuverenitásáról, a bizalom elvesztéséről és visszaszerezhetőségéről (Magyar Nemzet, 1988. október 1.) Javorniczky István: Alkotmányos csődelhárítás. A zsákutcán át… (Interjú Pokol Béla politológussal) (Magyar Nemzet, 1988. december 24.) Javorniczky István: A békés átmenet kerül veszélybe, ha nem fogadják el a sarkalatos törvényeket. Kulcsár Kálmán a pártvagyonról, a kormány önállóságáról, az átmentési kísérletekről (Magyar Nemzet, 1989. október 14.) Kerekes Zsuzsa: Válaszúton az Országgyűlés (Medvetánc, 1987. 3-4. szám) Kéri László: A szavazógéptől a gépi szavazásig (Népszabadság, 1990. március 10.) Kilényi Géza: A kormányzati tevékenység továbbfejlesztéséről (Társadalmi Szemle, 1987. 89. szám) Kilényi Géza: Még egyszer a kisebbségek parlamenti képviseletéről és a második kamaráról (MTA Államtudományi Kutatások propagandája, Bp. 1990.) Király Zoltán: Azok a daliás idők (MediaCom Kft., 2010.) Kis János – Kőszeg Ferenc – Solt Ottilia: Társadalmi szerződés (Beszélő, 20. különszám, Összkiadás, II. kötet, 1984-1987, 746-791. oldal) (Kis János): Országgyűlés után (Beszélő 21. szám, 1987. 3. szám, Összkiadás III. kötet, 1987-1989. 11-18. oldal) (Kis János): Tájkép, csata előtt (Beszélő 25. szám, Összkiadás III. kötet, 1987-1989. 469-474. oldal) Kis János: A visszaszámlálás megkezdődött (Beszélő 27. szám, Összkiadás III. kötet, 19871989. 799-804. oldal) Kondrád György: A Magyar Demokrata Fórumhoz (Előadás a Jurta Színházban, 1988. január 30.) (Beszélő, 21. szám, Összkiadás, III. kötet, 1987-1989. 232-235. oldal) Kovács Judit: Hatalommegosztás, államháztartás, többpártrendszer. Közvélemény-kutatás az Országgyűlés téli ülésszakáról (Magyar Nemzet, 1989. február 7.)
Körösényi András: Pártpluralizmus és korporatív parlament (Társadalomkutatás, 1988. 1. szám) Kövér László – Wéber Attila: A kockázatnélküli demokratizmustól az alkotmányos többpártrendszerig. Interjú Halmai Gáborral (Századvég, 1988. 6-7. szám) Kőszeg Ferenc: Kér még a nép? A választási reformtól a szavazásig (Beszélő, 13-14. szám, Összkiadás, II. kötet, 1984-1987. 181-192. oldal) Kukorelli István: Parlament az egypártrendszer utolsó (?) évében (In: Magyarország politikai évkönyve 1988, 247-253. oldal) Kukorelli István: A jogállamért! (Tanulmányok, interjúk) (Püski –TIT-vita, Bp. 1989.) Kukorelli István: Az Országgyűlésről gondolkodva (Társadalmi Szemle, 1989. 2. szám) Kukorelli István: A „rendi” Országgyűlés a többpártrendszer első évében (In: Közjogi tűnődések, 11-18. oldal, ill. Magyarország politikai évkönyve 1990, 193-199. oldal) Kukorelli István: Az alkotmányjog évtizede (In: Az alkotmányozás jogi kérdései. A Linzi Johannes Kepler Egyetem és a budapesti ELTE szimpóziuma, Budapest, 1995. július 6-7. – ELTE Eötvös Kiadó, Bp. 1995.) Kulcsár Kálmán: Az alkotmány koncepciója az Országgyűlésben (Magyar Jog, 1989. 4. szám) Kulcsár Kálmán: Politikai rendszerváltozás Magyarországon (Az átmenet politikai és jogi problémái) (Társadalomkutatás, 1991. 1. szám) Kulcsár Kálmán: Két világ között. Rendszerváltozás Magyarországon 1988-1990 (Akadémiai Kiadó, Bp. 1994.) Kulcsár Kálmán: Sarkalatos törvényjavaslatok az Országgyűlés napirendjén (Magyar Jog, 1989. 12. szám) Lemondások, visszahívási kísérletek (Országgyűlési Tudósítások, 1989. június 28.) Lajos Júlia – Tőke Péter: Oszlassa fel magát a parlament? – A keszthelyi képviselő (Czoma László) kétségei. – Király Zoltán esetleg vállalná az Ellenzéki Kerekasztal képviseletet (Reform, 1989. július 21.) Lázár Ildikó: Fiatal ügyvédek a közéletben (Beszélgetés Ruttner Györggyel a Képviselői Tanácsadó Szolgálatról és az Országgyűlési Tudósításokról) (Népszabadság, 1989. január 28.) Legalulnézet. Képviselők szociotúrán (HVG, 1989. június 24.) M. I. Gy.: Politikai küzdőtér. Közvélemény-kutatásunk a Házban (Magyar Hírlap, 1988. december 22.) Márványi Ágnes: Parlamenti frakciók, szekciók és csoportok. Grósz Károly lesz az MSZMPképviselőcsoport vezetője (Magyar Hírlap, 1989. március 24.) Megalakult a képviselők agrár-szektora. Megkérdeztük Marton Jánost (Országgyűlési Tudósítások, 1989. január 13.) Mélykuti Attila: „Az egyetlen esélyem, hogy higgyek…” Czoma László képviselő a parlamentről, a hatalomról és felelősségről (Magyar Nemzet, 1988. június 4.) Mélykuti Attila: Keresztfüggés. Czoma László a politikai küzdelemről, a képviselő hiteléről és az újkori boszorkányüldözésről (Magyar Nemzet, 1989. január 6.) Mézes Flórián: Nagyböjtölés. Parlamenti jegyzetek (HVG, 1989. április 1.) Miklós Gábor: Diéta közben (Népszabadság, 1989. június 1.) Mindenekelőtt a termelés feltételeit kell javítani. Beszélgetés Vida Miklóssal, az Országgyűlés új alelnökével (Magyar Nemzet, 1988. október 6.) Molnár Pál: Mi maradjon a T. Házból? Válaszol Varga Imre, Fodor István és Fischer György (Népszava, 1990. január 31.) Nyílt levél az Országgyűlés tagjaihoz (Beszélő 21. szám, 1987. 3. szám, Összkiadás III. kötet, 1922. oldal) Országgyűlési Tudósítások 1989. évfolyam (Felelős szerkesztő: Ruttner György, Tudósítások Kiadó, Bp.)
pogány: A parlament legyen az új közmegegyezés színtere. Szűrös Mátyás és a budapesti képviselők eszmecseréje (Magyar Hírlap, 1989. április 11.) Pokol Béla – Sári János: A parlamenti struktúra de lege ferenda (MTA Államtudományi Kutatások Programirodája, Bp. 1988.) Pokol Béla: Politikai reform és modernizáció (Magvető Könyvkiadó, Bp. 1989., különösen a 13. fejezet) Pokol Béla: Kétkamarás országgyűlés és politikai reform (Mozgó Világ, 1989. 2. szám) Pozsgay Imre: Koronatanú és tettestárs (Korona Kiadó, Bp. 1998.) Rácz Barnabás: A politikai intézmények reformja – egy amerikai politológus szemével (Magyar Nemzet, 1988. április 19.) Rácz, Barnabás: The Parliamentary Infrastructure and the Expanding Role of the Hungarian Legislature (Soviet Studies, 41. 1989. 1.) Rádai Eszter: A Tisztelt Ház „tiszteletlen” percei. A képviselőkhöz is méltatlan. Ez a parlament nem legitim! (Interjú Benjámin Judit független képviselővel és Pozsgay Imre államminiszterrel) (168 Óra, 1989. július 4.) Rezignált bizottsági ülések (HVG, 1990. január 27.) Ripp Zoltán: Rendszerváltás Magyarországon 1987-1990 (Napvilág Kiadó, Bp. 2006.) Roszík Gábor: Ellenzék a pártállami parlamentben. Tíz éve történt (Magyar Nemzet, 1999. július 22.) Schlett István: Politikai programtöredékek (Valóság, 1989. 3. szám) Schlett István: Parlamentarizmus-variációk (Magyar Politikatudományi Társaság Évkönyve, Bp. 1990. 22-31. oldal) Schmidt Péter: A politikai rendszer és az államszervezet reformja (Társadalmi Szemle, 1989. 4. szám) Schmidt Péter: Az Országgyűlés feloszlatásáról (Hitel, 1989. 6. szám) Smuk Péter: Az Országgyűlés funkcióinak fejlődéstörténete 1985-1990 (Jog-Állam-Politika, 2009. 3 szám Stépán Balázs: Az alkotmánykoncepció és a jogállamhoz vezető út. Független képviselők tanácskozása (Magyar Hírlap, 1989. február 28.) Stépán Balázs: Politika, egyeztetés, parlament. Sarkalatos törvénykezés (Magyar Hírlap, 1989. június 24.) Stépán Balázs: A jogállamiság megalapozását az idő is sürgeti. Kulcsár Kálmán az októberi törvénykezésről (Magyar Hírlap, 1989. szeptember 29.) Szabad György: Javaslat az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása tárgyában az MDF ideiglenes elnöksége számára (Hitel, 1989. 5. szám) Szabó László: Még 27 törvénytervezet vár elfogadásra – Elkészült a szavazógép. Az Országgyűlés főtitkára a következő ülésszakról (Népszabadság, 1989. szeptember 11.) Szalay Péter: Mi van a „demokrácia csomagterv”-ben? (In: Magyarország politikai évkönyve 1988, 254-264. oldal) Szekciók, frakciók, csoportok (Országgyűlési Tudósítások, 1989. március 8.) Szenes Imre: Ki a legitimebb? Független képviselők a parlament illetékességéről (Fodor István, Márton János, Horváth Miklós) (Népszava, 1989. március 22.) Szendrei Lőrinc: Mit tanult Király Zoltán Angliában? Ellenzék nélkül nincs parlament (Országgyűlési Tudósítások, 1989. július 3.) Szoboszlai György: Változások a politikai rendszerben (Társadalomtudományi Közlemények, 1988. 4. szám) Szoboszlai György: A politikai átmenet és a jogállamiság alkotmányos keretei (Társadalmi Szemle, 1990. 3. szám)
Sztrapák Ferenc: Rendszerváltó parlament (1985-1990). Eltékozolt rendszerváltás? (A rendszerváltás törvényeit megalkotó képviselők emlékezési interjúk és saját írások formájában) (Turulpressz, Tata, 2007.) Tóth Károly Attila: Demokratikus Magyarországért (Beszélő 21. szám, Összkiadás III. kötet, 1987-1989, 36-38. oldal) Tölgyessy Péter: Van közünk a közjogunkhoz? (Országgyűlési Tudósítások, 1989. március 8. ill. in: Elégedetlenségek egyensúlya, 40-59. oldal) Tölgyessy Péter: Országgyűlési mozaik. A Haza Háza (Beszélő, 1989. november 20., ill. in: Elégedetlenségek egyensúlya, 60-63. oldal) Tőkés Rudolf: Gyorsított palackposta (Országgyűlési Tudósítások, 1989. március 24.) Tőkés Rudolf: Intézményalkotás Magyarországon, elemzési szempontok és alkotmányos modellek, 1985-1990 (Politikatudományi Szemle, 1999. 2. szám) Újabb visszahívási kísérlet – Országgyűlési Tudósítások. Húsz éve írtuk (HVG, 2009. január 17.) Vacsi Miklós: A Maróthy-ügy (Parlamenti Levelek, 4-5. szám, 1998. február) Vastagh Pál: Legitim-e a magyar Országgyűlés? (Társadalmi Szemle, 1989. 6. szám) Válaszúton az Országgyűlés, avagy hol a helye a Tisztelt Háznak? – Kerekasztal-beszélgetés (Magyar Nemzet, 1987. december 14.) Vélemények a bizalmatlansági indítványról az Országgyűlés májusi ülésszaka előtt (Országgyűlési Tudósítások, 1989. május 31.) Társadalmi Szerződés avagy, a politikai kibontakozás feltételei (Beszélő különszám, 20. szám, 1987. Összkiadás II. kötet, 750-792. oldal) Wachsler Tamás: Képviselő-visszahívás (FIDESZ Hírek, 1989. január, ill. In: Tiszta lappal. A FIDESZ a magyar politikában 1988-1991, 130-133. oldal) A rendszerváltozást követő korszak országgyűlései 1990. május 2 – 1994. április 7.6 A Fidesz Országos Választmányának és parlamenti frakciójának közös nyilatkozata a hatpárti tárgyalások szükségességéről (In: Tiszta lappal. A FIDESZ a magyar politikában 1988-1991, szerk.: Bozóki András, 393-396. oldal) A parlament presztízse mélyponton. Interjú Szűrös Mátyással (Magyar Hírlap, 1992. január 4.) A restanciajegyzék tovább bővült. Parlamenti mérleg (Köztársaság, 1992. június 19.) A törvényhozás négy esztendeje (Magyar Hírlap, 1994. április 8.) A legfőbb ügyész vizsgálata szerint: nem volt antiszemita bekiabálás az Országgyűlésbe (Magyar Hírlap, 1990. október 13.) A Magyar Köztársaság Kormányának nyilatkozata: nincs „alkotmányos válság” (Pesti Hírlap, Magyar Nemzet, 1991. szeptember 6.) A képviselő dilemmája. Gondolatok a magyar törvényhozásról. Beszélgetés Szabad Györggyel, az Országgyűlés elnökével (Pesti Hírlap, 1993. július 22.) A szabad Országgyűlés első éve. Beszélgetés Soltész Istvánnal, az Országgyűlés főtitkárával (Pesti Hírlap. 1990. december 30.) A T. Ház nem a legfontosabb gondokkal foglalkozik (Magyar Nemzet, 1992. június 1.) Az Országgyűlés ülései nem helyettesíthetők. Miniszterelnöki nyilatkozat a hatpárti tárgyalásokról (Pesti Hírlap, 1991. március 30.) Az ellenzéki képviselők kivonultak az ülésteremből (Magyar Nemzet, 1990. szeptember 12.) A fejlemények sokban igazoltak bennünket. Interjú Szabad Györggyel, az Országgyűlés elnökével (Heti Magyarország, 1994. április 22.)
A törvénygyártás árnyoldalai (Beszélgetés Gál Zoltán (MSZP) frakcióvezetővel) (Új Magyarország, 1994. április 7.) Az Országgyűlés négyévi mérlege (Népszava, 1994. április 7.) Az 1992. évi költségvetési törvényről (Kupa Mihály, Becker Pál, Torgyán József, Rott Nándor, Soós Károly Attila, Békési László, Szájer József és Czoma László írásai) (In: Magyarország politikai évkönyve 1992) Az ún. Zétényi-Takács-törvény dokumentumai (Válogatás, sajtószemle) (Magyarország politikai évkönyve 1992, 525-563. oldal) Almási B. Csaba – Benkó Pál: Parlamenti perpatvar. A Házszabály megoldás lehet (Jeszenszky Géza beszédéről és a kivonulásról) (Beszélgetés Kónya Imrével, Tölgyessy Péterrel, Torgyán Józseffel, Vastagh Pállal, Orbán Viktorral és Füzessy Tiborral) (Magyarország, 1990. szeptember 21.) Antall József országgyűlési beszédei 1990-1993 (szerk.: Pálmány Béla, Athenaeum, Bp. 1994.) A könyvről: Kövér László: Adalékok egy magyar (demokrata) polgár portréjához (Népszabadság, 1995. április 1.) Ádám Antal: A központi állami szervek rendszere Magyarországon (In: Elvek és intézmények az alkotmányos jogállamban, szerk.: Ádám Antal és Kiss László, Bp. 1991.) Ádám Antal: A köztársasági elnök, az Országgyűlés és a Kormány viszonyáról (Magyar Közigazgatás, 1991. 11. szám) Ágh Attila: A megújulás válsága – az új parlament első 60 napja (Mozgó Világ, 1990. 9. szám) Ágh Attila: Túlpártosodás és túlparlamentesedés (Figyelő, 1990. augusztus 9.) Ágh Attila: Össztűz a kormányra (Figyelő, 1990. október 11.) Áder János: Rendezni végre házi dolgainkat… (Társadalmi Szemle, 1991. 1. szám) Áder János: Közfelkiáltással jobb? Obstrukció, obstrukció… (Népszabadság, 1991. január 10.) Áder János: Mókuskerék (Beszélő, 1992. szeptember 12.) Ágh Attila: A parlament szerepe a demokratikus átmenetben (Műhelymunkák és adatközlések 1. szám – Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, Bp. 1991., ill. In: Demokratikus átmenetek. A Magyar Politikatudományi Társaság Évkönyve, Bp. 1991.) Ágh Attila – Szarvas László: A pártok parlamentesedése Magyarországon 1989-1991 (Műhelymunkák és adatközlések 10. szám, Bp. 1991., ill. Politikatudományi Szemle, 1992. 1. szám) Ágh Attila: Az új parlament 1001 napja (Mozgó Világ, 1993. 6. szám) Ágh Attila – Kurtán Sándor (eds.): Democratization and Europeanization in Hungary: The First Parliament 1990-1994 (Hungarian Center for Democracy Studies, Bp. 1995.) A kötetben megjelent tanulmányok: Ágh Attila: The Role of the First Parliament in Democratic Transition Ágh Attila: The Legislative Activity of the First Parliament Ágh Attila – Kurtán Sándor: The 1990 and 1994 parliamentary elections in Hungary: Continuity and change in the political system Kukorelli István: The Parliamentary Cycle of 1990-1994 Soltész István: Controlling the Government by the Parliament Soltész István: The Committee System of the First Hungarian Parliament: Functioning of the Committees and their Role in Legislation (1990-1994) Soltész István: Parliamentary Commissions of Enquiry: The Foreign and Domestic Experience Somogyvári István: The operation of the Standing Orders
Papp Imre: The „Stepchild” of Parliament: Parliamentary Control by the Plenary Session Kovács Gyula: The Involvement of Interest Organizations in Legislation and in Committee Work Kraxner Erika: Parliamentary Discussion and Committee Preparation of the Finances Act Daku Magdolna: Office Staff and Experts Involved in the Work of the Committees of the First Parliament Rákosi Ferenc – Sándor Péter: The Way of Legislation in the First Parliament Ilonszki Gabriella: Institutionalization and Professionalization in the First Parliament Szarvas László: Personnel and Structural Changes in the First Hungarian Parliament Vass László: The Relationship Between Executive and Legislative Powers: Focus on the First Hungarian Parliament (1990-1994) Ágh Attila – Szarvas László – Vass László: The Europeanization of the Hungarian Polity Átlátható és kiszámítható törvényalkotást! (az SZDSZ frakcióvezetőség) (4x4 oldalas Szabad Demokrata Tájékoztató, 1993. szeptember 1.) Babus Endre: Üzenetek a toronyból. Alkotmánybíróság kontra Országgyűlés (a kárpótlási törvény tárgyalása) (HVG, 1991. április 27.) Babus Endre – Németh Zsuzsa: Karthauziak a Házban (a legritkábban és leggyakrabban szereplő képviselők) (HVG, 1994. február 5.) Balázs Magdolna: Mekkora a parlament válsága? (Magyar Nemzet, 1991. április 2.) Balázs Magdolna: Vagy-vagy. Modernizáció? Tradicionalizmus? (A Világ, 1991. szeptember 11.) Balogh Sándor: Az első szabadon választott anatómiájához (Múltunk, 1993. 2-3. szám) Baros János – Frigyesy Ágnes: A Monopoly-csoport (A gazdasági banditizmus ellen) (Magyar Narancs, 1991. október 10.) Bartha Szabó József: Nincs elévülés. A Zétényi–Takács-féle Btk.-módosítás elfogadásáról (Népszabadság, 1991. szeptember 6.) Bauer Tamás: Igazság vagy jog (Kormányelőterjesztés a politikai felelősséget vizsgáló bizottság felállításáról – Justitia-terv) (Beszélő, 1990. október 27.) Bauer Tamás: Kezdjük elölről? (A privatizációs törvénycsomag) (Magyar Hírlap, 1992. május 12.) bányai: Premier (A Világ, 1990. május 10.) bányai: Demokrácia gombnyomásra (A Világ, 1990. július 5.) bányai: Ki a labanc? Parlamenti napló helyett (A Világ, 1990. július 12.) Bertha Bulcsú: A nyúlketrec-szindróma (Élet és Irodalom, 1991. január 18.) Vita: Salamon László: Védőbeszéd egy parlamentért (uo. február 15.) Bertha Bulcsú: Kedves Képviselő Úr! (uo.) Betöltötte hivatását (Beszélgetés Kulin Ferenc (MDF) frakcióvezetővel) (Új Magyarország, 1994. április 8.) Bihari Mihály: Új magyar parlamentarizmus (Kritika, 1990. 7. szám) Bihari Mihály: Rendszerváltás és hatalomváltás Magyarországon 1989-1990 (In: Magyarország politikai évkönyve 1991, 33-34. oldal) Bihari Mihály: Európa pitvarában (In: Demokratikus út a szabadsághoz. Tanulmányok. Gondolat Kiadó, Bp. 1990., ill. rövidítve Népszava, 1990. május 2.) Bodnár Dániel: Parlamenti diktatúra közeleg? (Csákabonyi Balázs: Nem valós veszély. Mészáros Vilmos: Kétkamarás parlament) – (Demokrata, 1996. április 11.)
Bodnár Dániel: A parlament négy évének mérlege. Képviselők véleménye az Országgyűlés munkájáról (Szűrös Mátyás, Pusztai Erzsébet, Katona Tamás, Kulin Ferenc, Pokorny Endre, Zsigmond Attila, Csépe Béla, Böröcz István, Hack Péter, Szent-Iványi István, Török Ferenc, Mádi László és Fodor Gábor) (Heti Magyarország, 1994. április 22.) Boldog utódok kabátja. Frakciók: Törvénygyári hiánymérleg (Frakciók az Országgyűlés két évéről: Kónya Imre, Tardos Márton, Ugrin Emese, Áder János, Gál Zoltán, Füzessy Tibor, Fodor István) (Köztársaság, 1992. május 1.) Bodnár Lajos: A képviselői foglalkozást hivatásszerűen kell gyakorolni. Kónya Imre (MDF) a törvényhozók felelősségéről (Népszabadság, 1990. április 14.) Boros István – Császár Nagy László: Kormány és ellenzéke – párhuzamos interjúk. Egyszerre akarnak többpártrendszert és nemzeti egységet – mondja Magyar Bálint. A centralizáció vádja teljesen alaptalan – fejtegeti Kónya Imre. A paktum nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket – fejtegeti Kövér László (Fidesz). Az ellenzék gyakran blöfföl – állítja Gáspár Miklós (KDNP) (Magyar Nemzet, 1990. augusztus 1., 8.) Borsi József: A parlament és a kormány eddigi munkájáról. Frakcióvezetők mondják: Füzessy Tibor (KDNP) és Pozsgay Imre (MSZP) (Magyar Fórum, 1990. június 30.) Bossányi Katalin: Nem akarok a politika foglya lenni – mondja Dornbach Alajos, az Országgyűlés alelnöke (Népszabadság, 1991. július 20.) Bretter Zoltán: „Föl tudok vázolni egy nagyon sötét verziót is.” Beszélgetés Orbán Viktorral, a Fidesz frakcióvezetőjével az Országgyűlés egyévi munkájáról (Beszélő, 1991. július 20.) Búcsú az Országgyűlés négy évétől. Tények, adatok, tendenciák (Kulin Ferenc (MDF), Kuncze Gábor (SZDSZ), Dornbach Alajos (alelnök), Gál Zoltán (MSZP), Kövér László (Fidesz), Bejczy Sándor (FKgP), Csépe Béla (KDNP) és Fodor István (független) nyilatkozata (Magyar Nemzet, 1994. április 7.) Cs. n. l.: Erős kormány – statisztáló parlament? Beszélgetés Kutrucz Katalin országgyűlési képviselővel (MDF) (Magyar Nemzet, 1990. szeptember 27.) Császár Nagy László: Parlamenti alelnökök mondják, I-III. A válság megoldására kellene szövetkezni. Szűrös Mátyás a politikai kötélhúzásról. Vissza kell adni az Országgyűlés méltóságát. Vörös Vince a pártharcokról, a koalícióról és az ellenzékről. A törvényalkotás késedelme a politikai intézményrendszert fenyegeti – állítja Dornbach Alajos (Magyar Nemzet, 1991. március 2., 9., 23.) Császár Nagy László: Ez volt az év! Kulin Ferenc (MDF): Új minőségű egység. Kis János (SZDSZ): A lecsúszás veszélye. Ómolnár Miklós (FKgP): Az ideológiai rasszizmus jelei. Szekeres Imre (MSZP): Nem populista puccsok. Orbán Viktor (Fidesz): Koalícióba épített konfliktus (Magyar Nemzet, 1991. április 6.) Cseke Hajnalka: Nem lehet „parlamentpótló” szerepe a hatpárti tárgyalásoknak – mondja Schlett István a Fidesz javaslatáról (Magyar Nemzet, 1991. április 3.) Cseke Hajnalka: Építsünk örökölt értékeinkre. Szabad György a törvényalkotásról, és pártvitákról és a Házszabályról (Magyar Nemzet, 1991. május 2.) Csizmadia Ervin: A parlament tekintélye és a közhangulat (Magyar Hírlap, 1991. szeptember 24.) Deáki László: Elveszett parlament (Interjú Fodor Gáborral és Győriványi Sándorral) (Reform, 1996. április 9.) Debreczeni József: A miniszterelnök. Antall József és a rendszerváltozás (Osiris Kiadó, Bp. 1998.) Dobszay János: Kárpótlási huzavona. Harc az új gazdasági rendért (A Világ, 1991. február 13.) Előjáték. Levelek a hatpárti találkozóhoz (Fidesz, SZDSZ, MDF) (Fidesz Press, 1991. május 8.) Engesztelő törvényekkel búcsúzott a parlament (Magyar Hírlap, 1990. március 15.)
Eörsi János: A szabadok és a fiatalok. 100 nap – ellenzékben (Beszélő, 1990. szeptember 8.) Eörsi János: Végjáték. A ciklus utolsó napja (Beszélő, 1994. április 14.) Ez a harc lesz a végső. Az Országgyűlés utolsó ülésszaka (HVG, 1994. február 5.) Farkas Gergely: A Harmadik Magyar Köztársaság Országgyűlésének létrejötte (Collega, 2006. 2-3. szám) Falubíró Vilmos: Szabályozási (z)űrök. Törvényhozás (Figyelő, 1991. február 7.) Fekete Gy. Attila: Fidesz: Hatpárti tanácskozás. A kormány egyetért (Népszabadság, 1991. március 29.) Fekete Gy. Attila: A parlamenti demokrácia megmaradása a tét, mondja Orbán Viktor a fiatal demokraták kezdeményezéséről – Ki mit felelt a Fidesznek. Indítvány a hatpárti fórumra (Népszabadság, 1991. április 8.) Fekete Gy. Attila – Sereg András: Parlamenti zárszámadás (Népszabadság, 1993. július 15.) ifj. Fekete Gyula: Kinek a kezében van ma a hatalom Magyarországon? (In: Magyarország politikai évkönyve 1993, 559-570. oldal) Fricz Tamás: Merre a bal, merre a jobb? (A parlamenti pártok közötti éles viták okairól) (Figyelő, 1990. szeptember 27.) Fricz Tamás: Mennyire sikeres alkotmányos berendezkedésünk? (Magyar Narancs, 1993. november 20.) Gubás M. Ibolya: „Mit csinálnak maguk ott a Parlamentben…?” Deutsch Tamás fideszes honatya válaszol (Figyelő, 1990. november 22.) Hozzászólás: Falubíró Vilmos: Tényleg, mit csinálnak a Parlamentben? (uo. december 13.) Gyarmati György: A rendszerátalakítás első parlamenti ciklusa, 1990-1994 (A második ciklus félidejéből nézve (Mozgó Világ, 1996. 6. szám) Gyekiczki András (szerk.): A váltás rendszere. Tanulmányok a kormány politikájáról. Kritika tanulmányok (Politikai Tudományok Intézete Alapítvány, Bp. 1992.) Gyújtópontban: a parlamentarizmus (Szekeres Imre: Lovagiasak voltunk; Szent-Iványi István: Mély az árok; Demeter Ervin: A demokrácia a többség diktatúrája?; Szabó Iván: Elsikkadt a közjó; Lányi Zsolt: A koalíció egypártszerűen működik; Isépy Tamás: A kétharmados uralkodás örömünnepe; Szájer József: Nem tiszták a törekvések; Csurka István: Kvázi prularizmus; Thürmer Gyula véleménye a parlamentről) (Magyarország, 1997. május 8.) Hack Péter: Várható veszélyek a törvényhozásban. Mérlegen a parlamenti munka (Magyar Nemzet, 1991. március 19.) Hozzászólások: Pusztai Erzsébet: Mérlegen a parlamenti munka. Vita a törvényalkotásról (uo. április 11.) Áder János: Javítható-e a parlamenti munka? Vita a törvényhozásról (uo. április 18.) Vastagh Pál: Hogyan kerülhető el a parlamenti munka csődje? Vita a törvényhozásról (uo. április 9.) Hack Péter: Mindenhez a többség sem elég (Beszélő, 1991. július 20.) Hack Péter: A jogállamiság „átalakításának” újabb fél éve (Beszélő, 1992. július 11.) Hack Péter: Magyar törvény(rak)tár (Beszélő, 1993. augusztus 28.) Hankiss Elemér: Polgárországosodás. Kinek a parlamentje? (HVG, 1990. május 12.) Hanyecz Imre – Perger János: A többpárti parlament számokban – 1990 (In: Magyarország politikai évkönyve 1991, 135-145. oldal) Hanyecz Imre – Perger János: A magyar parlament tevékenysége számokban (In: Magyarország politikai évkönyve 1992, 92-112. oldal) Hanyecz Imre – Perger János: A magyar parlament tevékenysége számokban (In: Magyarország politikai évkönyve 1993, 140-165. oldal)
Hanyecz Imre – Perger János: A magyar parlament tevékenysége számokban (In: Magyarország politikai évkönyve 1994, 417-444. oldal) Heiszler Vilmos: Obstrukció, destrukció… (Magyar Hírlap, 1992. január 8.) Hibák és erények (Beszélgetés Böröcz István frakcióvezetővel) (Új Magyarország, 1994. április 7.) Ilonszki Gabriella: Pártok a parlamentben és azon túl (Aula, 1. szám, 1991.) Ilonszki, Gabriella: An Inside View on Parliament: Some Research Results (Budapest Papers on Democratic Transition 1992. Nr. 21.) Ilonszki Gabriella: Ahogy a dolgok látszanak. A parlament a képviselők szemével (Magyarország politikai évkönyve 1993, 116-130. oldal) Isépy Tamás: Rendszerváltozás, politika, jog („Kereszténység és közélet” – A KDNP parlamenti frakciójának kiadása, Budapest, 1993.) Javorniczky István: Mire való a parlament? (Magyar Nemzet, 1991. december 6.) Javorniczky István: „Jobb volt, mint gondolják.” Schlett István a parlament négy évéről (Magyar Nemzet, 1994. március 19.) Javorniczky István: Nem kellene mindent törvényben szabályozni. Kukorelli István a parlament négy évéről (Magyar Nemzet, 1994. március 29.) Javorniczky István: „Mindent a többség nevében sem lehet megtenni”. Kerekes Zsuzsa alkotmányjogász a parlament négy évéről (Magyar Nemzet, 1994. május 19.) Jövés-menés a törvénygyárban. A Pénzügyminisztérium négy esztendeje (Népszabadság, 1994. április 29.) Juhász Gábor: 67 dicsőséges nap. Stílusok és módszerek 1990 parlamentjében (Mozgó Világ, 1991. 4. szám) Juhász Gábor: Cserebere, fogadom. Új parlamenti ülésrend (HVG, 1993. szeptember 11.) Juhász Pál: Egyoldalú törvények (Kapu, 1991. 10. szám) Jüttner Ádám: A Kónya-Pető vita (In: Politika pszichológiai tükörben. Magyarország: 19902005, szerk.: Lányi Gusztáv, Jószöveg Műhely Kiadó, Bp. 2006. 130-154. oldal) Kalmár György: Nézz vissza – haraggal? (Népszabadság, 1994. április 2.) Kende Péter: Működik-e a demokrácia intézményrendszere Magyarországon? (Politikatudományi Szemle, 1994. 4. szám) Kerekes Zsuzsa: Se jobb, se rosszabb (Magyar Nemzet, 1990. szeptember 27.) Kerekes Zsuzsa: Úton a parlamentarizmus felé (In: Magyarország politikai évkönyve 1991, 438445. oldal) Kéri László: Tanulók vagyunk valamennyien (Magyar Nemzet, 1990. szeptember 27.) Kéri László: Száz meg százötven nap után. Veszélyek és teendők (Magyar Nemzet, 1990. szeptember 13.) Kéri László: Összeomlás után (Kossuth Kiadó, Bp. 1991.) Kiss Barnabás: A parlamentarizmus tapasztalatai Magyarországon, 1990-1993 („Alkotmányjogi Nap” Szegeden) (Jogtudományi Közlöny, 1993. 11-12. szám) Kis János: Gyenge elnök, erős kormány, erősebb parlament (Magyar Hírlap, 1990. június 6.) Kis János: Rendszerváltástól kormányváltásig (Magyar Hírlap, 1993. december 24.) Hozzászólás: Csurka István: Also – Sprach – Janosom – Kisem (Magyar Fórum, 1994. január 6.) Kiss József – Horváth Zsolt (szerk.) Az 1990-ben alakult Országgyűlés Almanachja (Magyar Országgyűlés, Bp. 1992.) Kornis Mihály: Ki védi meg a parlamentet? (Magyar Hírlap, 1991. szeptember 4.) Kovács Attila: Minden párttal beszélő viszonyban. Interjú Kovács Lászlóval az Országgyűlés egy évéről és aktuálpolitikai kérdésekről (Pesti Hírlap, 1991. június 28.) Kovács András: Megbuktatható a kormány? (Magyar Hírlap, 1991. március 25., 26., 27.)
Körösényi András: Hatalommegosztás és parlamentarizmus. Magyarország 1991 (In: Magyarország politikai évkönyve 1992, 58-62. oldal) Kőszeg Ferenc: Mit kellene tennie a megalakuló parlamentnek. Beszélő beszélgetés Tölgyessy Péterrel, az SZDSZ listavezetőjével (Beszélő, 1990. március 15.) Kőszeg Ferenc: Lehet-e konstruktív az ellenzék? – Lehet-e konstruktív a kormánykoalíció? (Beszélő, 1992. április 18., május 2.) Kőszeg Ferenc: Háború és bűnhődés. Alkotmánybíróság (az igazságtételi törvény) (Beszélő, 1993. október 23.) Krecz Tibor: Ügyvitel a törvényhozásban. Az Országgyűlés teljesítménye statisztikailag szinte kifogástalan, az eldöntetlen előterjesztések száma viszont kritikusan magas (Figyelő, 1993. január 7.) Krecz Tibor: Világrekorder parlamentünk van. Megbízatásának utolsó szakaszát törvényhozási ámokfutással kezdi meg az Országgyűlés augusztus 30-án (Figyelő, 1993. augusztus 26.) Krecz Tibor: Diétai Krónika 1990-1994. Felemás diéta. Gazdasági tekintetben vitatható eredményt hozott a többpárti törvényhozás első ciklusa (Figyelő, 1994. április 14.) Kukorelli István: The Parliament of the Republic of Hungary, local self-government in Hungary (Fact Sheets on Hungary. Ministry of Foreign Affairs, 1990. 2.) Kukorelli István: Közjogi tűnődések (Triorg Kft. Bp. 1991.) Kukorelli István: Változások a parlamenti ülésrendben (In: Magyarország politikai évkönyve 1992, 63-67. oldal) Kukorelli István: A közjogi viták éve (Magyarország politikai évkönyve 1993, 74-79. oldal) Kukorelli István: Az államfő a kormányzati rendszerben (In: Kormány a mérlegen, Korridor Politikai Kutatások Központja, Bp. 1994.) Kukorelli István: A parlament négy éve (Társadalmi Szemle, 1994. 8-9. szám) Kukorelli István: Az alkotmányjog évtizede (In: Az Alkotmányozás jogi kérdései. A Linczi Johannes Kepler Egyetem és a budapesti ELTE szimpóziuma, Budapest, 1995. július 6-7. – ELTE Eötvös Kiadó, Bp. 1995.) Kukorelli István: Az első nyolc év – az új demokratikus magyar parlament néhány tapasztalata (INFO-Társadalomtudomány 47. szám, 1999. december) Kulin Ferenc: Középkezdés. Közéleti írások és interjúk, parlamenti felszólalások (Antall József Baráti Társaság, Bp. 1998.) Kurtán Sándor: A parlamenti képviselők és frakciók aktivitásának néhány vonása 1990-ben (Aula, 1991. 4. szám) Kurtán Sándor: Profik – gyerekcipőben. Félidőben az Országgyűlés (Figyelő, 1992. május 14.) Lengyel László: Parlamenti sziszifuszi (Magyar Nemzet, 1991. február 25.) Lövétei István: A T. Ház tekintélye (Társadalmi Szemle, 1991. 1. szám) Lőrik Erzsébet: A parlament egy éve a felszólalások tükrében (Magyar Közigazgatás, 1991. 10. szám) MDF-SZDSZ megállapodás az ülés előtt. Az Országgyűlés megalakulásával új fejezet kezdődött a magyar demokrácia történetében (Magyar Nemzet, 1990. május 3.) MDF-SZDSZ megállapodás (Beszélő, 1990. 17. szám) Majtényi László: Magyar demokrácia (Élet és Irodalom, 1990. augusztus 10.) Mr. Á.: A legfőbb ügyész vizsgálata szerint: Nem volt antiszemita bekiabálás (Magyar Hírlap, 1990. október 13.) Mást-mást álmodunk (Interjú Tardos Márton (SzDSz) frakcióvezetővel) (Új Magyarország, 1994. április 8.) Mátyás Győző: Türelem, méltányosság és józan ész. Beszélgetés Elek Istvánnal (Kritika, 1992. 11. szám)
Megkezdte munkáját az új Országgyűlés. Szűrös Mátyás, Varga Béla, Vörös Vince és Kéri Kálmán a múltról, jelenről, jövőről (Népszava, 1990. május 3.) Merényi Miklós: Időzített bomba. Interjú Orbán Viktorral, a Fidesz frakcióvezetőjével (Magyarország, 1990. augusztus 31.) Merényi Miklós: Számokba fojtott politika. A költségvetési törvények tárgyalása az 1990-ben megválasztott Országgyűlésben (In: Magyarország politikai évkönyve 1994, 151-167. oldal) Mészáros István László: Hisztérikus törvénygyártás (Beszélő, 1993. október 2.) MIÉP – mérleg az Országgyűlés négy évéről (Magyar Fórum, 1994. április 14.) Mézes Flórián: Fráziskeresés. Jegyzetek a hazai politikáról. – Beszélőkedv. – Parlamenti hivatkozások (HVG, 1990. július 27.) Mézes Flórián: Központi pártparlament (HVG, 1991. március 9.) Milyen is volt a parlament? I-II. (Mészöly Miklós, Kamarás István, Andorka Rudolf, Ludassy Mária) (Beszélő, 1994. április 21. és 28.) Molnár Tamás (szerk.): Szabadon választott. Parlamenti almanach 1990 (IPV, Bp. 1990.) Németh Era: Kormánypárti és ellenzéki vélemény a törvényhozásról (Salamon László és Tölgyessy Péter) (Magyar Hírlap, 1992. június 29.) Németh Era: Hároméves a szabadon választott parlament (Magyar Hírlap, 1993. május 3.) Nunez, Richard: Néhány megjegyzés a magyar parlament felügyeleti funkciójáról (In: Magyarország politikai évkönyve 1991, 146-148. oldal) Orbán Viktor: Az első 50 nap (Magyar Narancs, 1990. augusztus 2.) Osztás és osztódás (Új parlamenten kívüli pártok (képviselői) a parlamentben) (Köztársaság, 1992. október 30.) Paragrafus-pörgetés (Új Magyarország, 1994. április 7.) Pataki Ferenc: A rendszerváltás parlamentje (Társadalmi Szemle, 1991. 1. szám) Pártok a parlamentről: sok törvény, szerényebb minőség (Magyar Hírlap, 1994. április 7.) Pintér Dezső: A kollektív felelőtlenség után eljött a személyes felelőtlenség – beszélgetés Orbán Viktorral a Fidesz parlamenti frakciójának vezetőjével (Magyar Hírlap, 1991. február 25.) Pokol Béla: A magyar parlamentarizmus. „A parlament” című fejezet (Cserépfalvi Kiadó, Bp. 1994. 42-67. oldal) Pokol Béla: A magyar politika hatótényezői a ’90-es években (Magyar Szemle, 1994. 12. szám) Pölöskei Ferenc: Múltba néző T. Ház. Történelmi párhuzamok (Magyar Nemzet, 1990. szeptember 17.) Révész Sándor: Utazás Restanciába. A törvényalkotás ritmusa és a kormány képzelete (Beszélő, 1993. július 31.) Révész Sándor (összeáll.): Szorítkozzunk, Uraim! Boross Péter az Országgyűlésben (Beszélő, 1994. április 14.) Révész Sándor (összeáll.): A túlnyomó súlyok. Kónya Imre az Országgyűlésben (Beszélő, 1994. április 21.) Révész Sándor (összeáll.): Az ember, aki maga a stílus. Balsai István az Országgyűlésben (Beszélő, 1994. április 28.) Sereg András: Másfél éves a T. Ház. Erős parlamenti ellenőrzésre lenne szükség –mondja Kukorelli István alkotmányjogász (Népszabadság, 1991. november 2.) Sereg András: Totális parlamentarizmus élt mindenkiben. Kukorelli István az Országgyűlés törvényhozó és ellenőrző szerepéről (Népszabadság, 1993. november 8.) Sereg András: Parlamenti számtükör (Népszabadság, 1993. március 9.) Sereg András – Fekete Gy. Attila: Volt egyszer egy Országgyűlés (1990-1994) (Népszabadság, 1994. március 21.)
Siker és kudarc (Kulin Ferenc, Kuncze Gábor, Böröcz István, Gál Zoltán, Kövér László és Csépe Béla) (Magyar Narancs, 1994. április 14.) Soltész István (szerk.): Országgyűlési kézikönyv 1992 (Parlamenti Módszertani Iroda, Bp. 1992.) Soltész István (szerk.): Az Országgyűlés bizottsági kézikönyve (Parlamenti Módszertani Iroda, Bp. 1993.) Soltész István: A parlamenti bizottságok három és fél éve (1990-1994) (In: Magyarország politikai évkönyve 1994, 119-138. oldal) Soltész István (szerk.): A szabadon választott Országgyűlés négy éve, 1990. május 2 –1994. április 7. (kézirat, Országgyűlés Hivatala Főtitkárság, 1994.) Soltész István: Az Országgyűlés a ciklusváltás évében (In: Magyarország politikai évkönyve 1995, 455-467. oldal) Somogyvári István: Kell egy új Házszabály! (Társadalmi Szemle, 1991. 1. szám) Somogyvári István: A magyar országgyűlés (Műhelymunkák és adatközlések 37. szám, Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, Bp. 1994.) Speidl Zoltán: Félkegyelmi állapot. Egy publicista naplója 1991-1999 (Az Antall József Baráti Társaság Évkönyvei 11., Bp. 2001.) Stépán Balázs: Frakcióban a fegyelem. A többség hatalomkoncentrációja ellen. Interjú Hack Péter (SZDSZ) képviselővel (Magyar Hírlap, 1990. április 20.) Such György: Buktassunk kormányt? avagy az ellenzéki pártok dilemmája (Magyar Narancs, 1991. február 23.) Szarvas László: A parlamenti ellenzék 1990-ben (Aula 1. szám, 1991.) Szarvas László: Parlament, frakciók – módosult struktúrák (In: Magyarország politikai évkönyve 1993, 131-139. oldal) Szarvas László: Ez a Ház már nem ugyanaz – az újrapártosodott magyar parlament (In: Magyarország politikai évkönyve 1994, 145-150. oldal) Szántó Anikó: Ez a harc lesz a végső. Az Országgyűlés utolsó ülésszaka (HVG, 1994. február 5.) Szentágothai János: Szócsata a Házban. Hunnia-vita (Magyar Nemzet, 1992. február 9.) Szigeti Péter: Politikai tagoltság és parlamenti erőviszonyok Magyarországon (In: Törésvonalak és értékválasztások, szerk.: Balogh István, MTA Politikai Tudományok Intézete, Bp. 1994.) Szűcs Zoltán Gábor: „Magyarország történetének új fejezete kezdődik.” A rendszerváltás eltérő történeti narratívái az Országgyűlés 1990. május 2-i alakuló ülésén (In: uő. Az antalli pillanat. A nemzeti történelem szerepe a magyar politikai diskurzusban 1989-1993, L’Harmattan Kiadó, Bp. 2010. 95-110. oldal) T. Ház: mire lesz elég a hátralévő négy hónap (Böröcz István, Gál Zoltán, Salamon László, Fodor István, Hack Péter, Áder János és Csépe Béla véleménye) (Magyar Hírlap, 1992. szeptember 4.) Tamás Gáspár Miklós: Van kiút? (Beszélő, 1990. december 22.) Tamás Gáspár Miklós: A katasztrófa módszertana. Az Antal-Orbán-paktumról (Népszabadság 1991. április 6.) Tamás Gáspár Miklós: A billentyűzet (Magyar Narancs, 1993. november 11.) Tanács István: Pragmatizmus és kövér békák (Lejáratták-e az elmúlt három évben a parlamenti demokráciát, és ha igen, ki a felelős?) (Népszabadság, 1992. október 31.) Tenczer Gábor: Záróra előtt. Törvényhozás (Magyar Narancs, 1994. március 24.) Tirts Tamás: Az Országgyűlés köszöni, jól elvan. Parlamenti gyorsmérleg (Magyar Narancs, 1990. július 5.) Tóth István János: Képviselők és frakciók a parlamentben (In: Magyarország politikai évkönyve 1992, 81-89. oldal)
Több mint száz új törvény a ciklusban (Magyar Nemzet, 1993. szeptember 13.) Tölgyessy Péter: A törvényhozó üzem ellentmondásai, Az Országgyűlés működése és a Házszabály reformja (Népszava, 1993. március 23.) Török Katalin: Parlamenttanból elégtelen! (Népszava, 1992. január 8.) Törvénykezésünk négy éve. Isépy Tamás a jogalkotásról, Országgyűlésről (Déli Hírlap, 1994. március 29.) Urbán László: A magyar parlament – 1990 (In: Magyarország politikai évkönyve 1991, 128134. oldal) Urbán László: A parlament és a privatizáció (In: Magyarország politikai évkönyve 1992, 292-297. oldal) Új kormány és új parlament. Az MDF és az SZDSZ megállapodása (Magyarország útja az 1994-es választásokhoz (Népszabadság, 1994. február 19.) Vágvölgyi B. András: Vissza a lavórhoz. Beszélgetés Orbán Viktorral (Magyar Narancs, 1991. április 18.) Vári Attila: Parlament (Élet és Irodalom, 1991. február 8.) Vita a parlament hatékonyságáról (Magyar Hírlap, 1992. február 18.) Weyer, Béla: Die Effektivität darf nicht auf der Strecke bleiben! Metamorphose eines Parlaments (Das Parlament, August 1990) Wéber Attila: Parlamenti szerepváltás (Juss, 1990. 3-4. szám) Wéber Attila: A parlamenti ellenzék (Társadalmi Szemle, 1992. 8-9. szám) Zsigmond Attila a parlamenti vitákról, az alkotók megosztottságáról és a szellem erejéről (Magyar Nemzet, 1994. január 22.) 1994. június 28 – 1998. március 16.7 Adatok az Országgyűlés 1994-1998. évi tevékenységéről (1994. június 28. – 1998. március 16.) (Országgyűlés Hivatala Főtitkárság, 1998. soksz.) A választási kampány béníthatja meg a törvénykezést – nyilatkozta Gál Zoltán házelnök (Népszabadság, 1997. szeptember 3.) A reformot is reformálják. Évkezdet a parlamentben (Figyelő, 1996. február 1.) Ajtóstul a Házba. Bomba a Parlamentnél (HVG, 1994. június 18.) Ágh Attila: A két választás éve (In: Magyarország politikai évkönyve 1995, 16-29. oldal) Ágh Attila: Parlamentköszöntő: Az extenzív törvénygyártástól a törvényhozás rendszerváltozásig (Önkormányzat, 1994. június) Ágh Attila: A félidős konfliktusok éve (In: Magyarország politikai évkönyve 1996-ról, 20-37. oldal) Ágh Attila – Kurtán Sándor (eds.): Democratization and Europeanization in Hungary: The Second Parliament 1994-1998 (Hungarian Center for Democracy Studies, Bp. 2001.) A kötetben megjelent tanulmányok: Ágh Attila: Democratization and Europeanization in the Second Parliament Ágh Attila: Introduction: Representation in the new East Central European Democracies Kukorelli István: The Parliament Cycle of 1994-98: the Parliament of the two-thirds Majority Ágh Attila – Kurtán Sándor: Parliamentary and municipal elections in 1998: A comparative history of the Hungarian elections in the nineties Gonda Pál: Discussion of the Proposals on the Plenary Sessions Ágh Attila: Legislation in the Second Parliament Somogyvári István: Report on Constitutionalization in Hungary, 1994-1998 Gallai Sándor: On the Management of the Social Insurance Funds – an Evergreen Issue? Győri Enikő: The Hungarian Parliament and the Issue of European Integration
Ilonszki Gabriella: The Second Parliament as seen by the MPs Szarvas László: Parties and Party Factions in the Second Parliament Sándor Péter – Vass László: Coalition Government – Prime Ministerial Governance (Hungary 1994-1998) Ágh Attila: The Hungarian Parliament and EU Accession in an East Central European Context Ágh Attila: A korai konszolidáció éve (In: Magyarország politikai évkönyve 1997-ről, 16-33. oldal) Babus Endre: Egy szűk esztendő. Parlamenti restancia (HVG, 1995. július 1.) Babus Endre: A szó megszakadt. Parlamenti félidő – Törvényadósság (HVG, 1996. szeptember 14.) Babus Endre: A aránymosás. Parlamenti finis. – Beszélő számok (HVG, 1998. február 5.) Balázsi György: Az Országgyűlés elnöke félti a Ház tekintélyét. Interjú Gál Zoltánnal a parlament munkájáról (Népszava, 1998. március 4.) Balázsi György: Túlsúlyban voltak a gazdasági törvények. A házelnök korlátozná az Országgyűlés jogkörét (Népszava, 1998. március 19.) Balogh Sándor: A második szabadon választott parlament anatómiájához (1994) (In: A hosszú tizenkilencedik és a rövid huszadik század, 39-48. oldal) Bednárik Imre – Kéri J. Tibor: Nem cselekedni, egyenlő a bűnnel – nyilatkozta lapunknak Gál Zoltán (Népszabadság, 1996. február 5.) Bednárik Imre – Zsoldos Attila: Vágyak és vádak a kulisszák mögött. Két viharos parlamenti nap politikai csatáinak krónikái (Népszabadság, 1997. október 16.) Bednárik Imre: Két és fél ezer óra plenáris ülés. Az Országgyűlésben a bizottság volt a munka fő színtere (Népszabadság, 1998. március 24.) Bihari Mihály: Politológus a parlamentben (Collega, 6. szám 1998.) Bizalom nélkül a T. Ház – Az emberek nem látják szívesen az üres parlamenti padsorokat (Népszava, 1997. január 28.) Bodnár Lajos: Éles pozícióharc várható a T. Házban. A nyertes mindent visz? (Magyar Nemzet, 1994. június 9.) Bodnár Lajos: A Parlament nem pártszékház. Sok dudás egy „csárdában” (Magyar Nemzet, 1996. február 27.) Bodnár Lajos: Parlamenti időmérleg ’96 (Magyar Nemzet, 1996. július 25.) Bodnár Lajos: A parlamenti átülések mérlege. A Fidesz helyet cserélt a kisgazdákkal (Magyar Nemzet, 1997. október 7.) Bodnár Lajos: A szükségesnél gyengébb jogosítványok. Interjú Kóródi Máriával, az Országgyűlés alelnökével (Magyar Nemzet, 1997. november 1.) Bodnár Lajos: Záróra után (Magyar Nemzet, 1998. március 20.) (cs. a. – h. a. – p. g.): Kikényszerített szavazások. Vélemények az elmúlt három évről (Új Magyarország, 1997. július 16.) Csomagküldő szolgálat. Bokros-program a parlamentben (HVG, 1995. május 6.) D. B. G. – G. A.: Gyenge törvény-előkészítés. Sok javítanivaló a T. Ház szakmai munkáján (Gál Zoltán, Szent-Iványi István, Hack Péter, Demeter Ervin, Pokorni Zoltán, Bánk Attila) (Magyar Hírlap, 1998. március 19.) Dobszay János: Nehéz nekik a föld. Politikai válságjelenségek (HVG, 1997. október 18.) Domány András: Átülésrend. Szabadon választott (168 Óra, 1995. március 14.) Eörsi János: Bokros megmérettetése (szavazás a stabilizációs csomagról) (Beszélő, 1995. június 8.) Fricz Tamás: A politikai demokrácia problémái Magyarországon (Valóság, 1996. 6. szám)
Gallai Sándor: A parlamenti pártok és a társadalombiztosítás igazgatása (In: Parlamenti pártok és szakpolitikák (1994-97). MAPI-füzetek, 1. Magyar Politikai Intézet, Bp. 1997. 95130. oldal) Gonda Pál: Tények és adatok az Országgyűlés tevékenységéről (In: Magyarország politikai évkönyve 1995-ről, 455-478. oldal) György Bence: Őszi idény. Parlament (Magyar Narancs, 1997. szeptember 11.) H. A: „A kormány kénytelen volt meghátrálni a földügyben.” Áder János: a Fidesz az erős állam híve (Napi Magyarország, 1998. március 19.) Hegyi Gyula: A parlament védelmében (Népszabadság, 1997. augusztus 25.) Hegyi Gyula: A parlament trónfosztása (Magyar Hírlap, 1997. december 8.) Ilonszki Gabriella: És újra itt van... A parlament a képviselők szemével (In: Magyarország politikai évkönyve 1995-ről, 515-528. oldal) Juhász Gábor: Pünkösdi királyság. Parlamenti kisebbségi jogok (HVG, 1997 (?) május 24.) Kéri J. Tibor – Pogonyi Lajos: A választási kampány nem béníthatja meg a törvényhozást – nyilatkozta Gál Zoltán (Népszabadság, 1997. szeptember 3.) (Kilin Józsefné – Windisch Judit): Tények és adatok az Országgyűlés tevékenységéről, 1994. június 28 – 1998. március 16. (In: Magyarország politikai évkönyve 1998-ról, 452-468. oldal) Kiss József – Horváth Zsolt – Tari Beáta (szerk.): Az 1994-ben megválasztott Országgyűlés almanachja (Magyar Országgyűlés, Bp. 1996.) Kovách Márton: Kétélű fegyver. Házszabály-módosítás (Magyar Narancs, 1998. szeptember 22.) Krecz Tibor: Műszakváltás a törvénygyárban. Új parlamenti ciklus. Bizottságok – ellensúlyok. Kétségek az egységben (ellenzékben) (Figyelő, 1994. június 30.) Krecz Tibor: A koalíció szakítópróbája. Parlamenti szezonkezdés (Figyelő, 1994. szeptember 1.) Krecz Tibor: Itt a vége. Diétai karácsony (Magyar Narancs, 1994. december 22.) Krecz Tibor: Rettenetes emberek. Diétai krónika (Magyar Narancs, 1995. március 16.) Krecz Tibor: A privatizációs lecke. Új parlamenti szemeszter (Figyelő, 1995. január 26.) Krecz Tibor: Miniszterelnökök. Diétai Krónika (Magyar Narancs, 1995. július 6.) Kukorelli István: A Kormány és ellenzéke az új Házszabályban (In: Kérdőjelek: a magyar kormány 1994-1995, Korridor Politikai Kutatások Központja, Bp. 1995.) Kukorelli István: Parlamenti jegyzetek (In: uő. Az alkotmányozás évtizede. Korona Kiadó, Bp. 1995. 115-198. oldal) Kukorelli István: Az 1994/98-as országgyűlési ciklus – a kétharmados parlament (Magyar Közigazgatás, 1999. 7. szám) Kukorelli István: Az első nyolc év – az új demokratikus magyar parlament néhány tapasztalata (INFO-Társadalomtudomány, 47. szám, 1999. december) Kulcsár Kálmán: A politikai rendszer és a magyar valóság (MTA Politikatudományi Intézete, Bp. 1997.) Kurtán Sándor: A törvényhozás kronológiája (1996) (In: Magyarország politikai évkönyve 1996-ról, 314-345. oldal) Lex-ikonográfia. Törvényhozási menetrend (HVG, 1994. szeptember 10.) Löffler Tibor: Pártpolitikai szerepek a parlamentben (Napi Magyarország, 1998. augusztus 4.) Löffler Tibor: Az egész pályás feltámadás. A parlamenti ellenzék két éve (Magyar Nemzet, 2000. május 27.) Mádi László: Milyen is az új parlament? Elbillent az ülésterem (Magyar Nemzet, 1994. július 15.)
Miért csökken a parlament tekintélye? Kerekasztal beszélgetés a televízióban Isépy Tamással, Deutsch Tamással, Kónya Imrével, Torgyán Józseffel, Szekeres Imrével, Dornbach Alajossal és Gál Zoltánnal (Magyar Nemzet, 1996. február 10.) Molnár László – Skultéty László: A parlamenti pártok gazdaságpolitikai elképzelései (In: Parlamenti pártok és szakpolitikák (1994-97). MAPI-füzetek, 1. Magyar Politikai Intézet, Bp. 1997. 34-94. oldal) Montgomery, Kathleen: Interest Group Representation in the Hungarian Parliament (In: The Second Steps – Hungarian Centre for Democracy Studies Bp. 1996. 430-450 oldal) Mucsányi Marianna: Félidőben a parlament. A képviselők is csökkentenék a mandátumok számát (Népszava, 1996. június 15.) Nagy N. Péter: Csaták és békülések zajos Háza. Országgyűlés 1994-1998 (Népszabadság, 1998. március 21.) Navracsics Tibor – Oláh Miklós: A parlamenti pártok és a területi politika (In: Parlamenti pártok és szakpolitikák (1994-97). MAPI-füzetek, 1. Magyar Politikai Intézet, Bp. 1997. 131159. oldal) Navracsics Tibor: Az országos területfejlesztési koncepció országgyűlési vitája, 1-2. rész (Comitatus, 1994. 4. szám) Németh Era: Az őszi viszontlátásra. Az Országgyűlés négyéves zárómérlege (www.onkorkep.hu/8_04/5.html) Papp János: Szürkülő Országgyűlés (Magyar Hírlap, 1996. december 6.) Pölöskei Ferenc: Párhuzamok a magyar parlamentarizmusban. Az új államrend építése egykor és most (Magyar Nemzet, 1997. március 14.) S. Ráduly János: Ismeretlen feladó. Parlamenti robbantás (Magyar Narancs, 1994. június 23.) Révész Béla: Közjogi elemek a magyarországi pártok programjaiban (különösen az „Országgyűlés – törvénykezés” című fejezet – Politikai Tanulmányok Intézete Alapítvány, Bp. 1994. soksz.) Révész Sándor: Stille Nacht. Éjszakai műszak a parlamentben (a Bokros-csomag részletes vitája) (Beszélő, 1995. május 25.) S. B. P. – S. A. – K. J. T.: Három házelnök a T. Házról (Fodor István, Szabad György, Gál Zoltán) (Népszabadság, 1998. március 17.) Simon János: A nép képviseletében: 5, 7. Honatyák a balról, a jobbról, az EU-ról, a parlament és önmaguk munkájáról (Népszabadság, 1996. július 6.) Simon János: A demokrácia a parlamentből nézve (Magyar Nemzet, 1996. július 20.) Smuk Péter: A Horn-kormány és a kétharmados parlament (1994-1998) (In: uő. Magyar közjogi és politika, 1989-2011. Osiris Kiadó, Bp. 2011. 121-176. oldal) Soltész István: Az Országgyűlés a ciklusváltás évében (In: Magyarország politikai évkönyve 1995-ről, 455-467. oldal) Soltész István (szerk.): Országgyűlési Kézikönyv (Unió Kiadó, Bp. 1995.) Somogyvári István (szerk.): Az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő munkájának dokumentumai 1994-1998. 1-2. kötet (Parlamenti Módszertani Iroda, Bp. 1998.) Spirk Zoltán: Mérlegen a parlamenti ciklus. Gál Zoltán ülésszakot záró sajtótájékoztatója (Népszava, 1997. december 17.) Spirk József: Húszpercenként szavazott a T. Ház (Népszava, 1998. március 26.) Sz. Sz.: Sikerek és kudarcok a T. Házban (Magyar Hírlap, 1997. július 19.) Szarvas László: Parlamenti pártfrakciók – 1996 (In: Magyarország politikai évkönyve 1996-ról, 101-108. oldal) Szarvas László: Sok mozgás közben helybenjárás – pártfrakciók ’97 (In: Magyarország politikai évkönyve 1997-ről, 189-198. oldal) Szarvas László: Parlamenti képviselők, pártfrakciók 1988-1998 (In: Magyarország évtizedkönyve 1988-1998, I. kötet, 325-333. oldal)
Szántó Anikó: Nyilvánosházi viták. Állampénzügyek 1995-1997 (HVG, 1996. október 9.) Szájer József: Jogállam, szabadság, rendszerváltoztatás. Beszédek, írások, dokumentumok 1987-1997 (különösen „A rendszerváltoztató Országgyűlés ellenzéki padsorában 1990-1994” című fejezet – Jogállam-Könyvek, DAC Alapítvány, Bp. 1998.) Szerető Szabolcs: A létező parlament (Magyar Hírlap, 1997. július 17.) Szerető Szabolcs: Csonka parlament a választásokig. Rekordévet zárt a parlament (Magyar Hírlap, 1997. december 18.) Vád és dac: Kapkodó parlamenti döntések (HVG, 1998. december 12.) Varjú Frigyes: Ez nem az érdemi viták ideje. Pokorni Zoltán a parlamentről és a szocialista revánsvágyról (Magyar Nemzet, 1998. január 31.) 1998. június 18 – 2002. február 26.8 Adatok az Országgyűlés 1998-2002. évi tevékenységéről (1998. június 18 – 2002. február 26.) (soksz., Országgyűlés Hivatala Főtitkárság, Bp. 2002. március 14.) A kisgazdapárt volt a négyéves ciklus vesztese (Népszava, 2002. március 6.) A parlamenti frakciók tavasszal is ülésezni akarnak (Népszabadság, 2001. november 2.) A szembeállás éve a parlamentben. A koalíció elégedett az ellenzék viszont kritizálja az Országgyűlés működését (Szájer József, Bánk Attila, Balsai István, Kovács László, Kuncze Gábor, Csurka István) (Népszava, 2000. január 4.) Az Országgyűlés által elfogadott törvények fele nemzetközi szerződés (Népszava, 1999. december 24.) Áder János: „Kéthetes szünetet tartunk...” (Tallózó, 1998. szeptember 11.) Áder értékelte a törvényhozást. A szocialisták nemzetközi megfigyelőket hívnának a választásokra (Magyar Nemzet, 2001. december 20.) Ágh Attila: Parlamenti kampánycsend (Népszava, 1998. szeptember 3.) Ágh Attila: Parlamenti erőviszonyok félidőben (Magyar Hírlap, 2000. június 1.) Ágh Attila: A Harmadik Parlament vége (Népszava, 2001. november 20.) Babus Endre: Erőltetett hátramenet. Parlamenti szezonnyitó (HVG, szeptember 12.) Babus Endre: Ülés! Rend! Parlamenti nyitány (HVG, 1999. szeptember 4.) Babus Endre: Rexpublica? Emléktörvény a Szent Koronáról (HVG, 1999. november 27.) Babus Endre: Diéta diétán. Parlamenti szezonkezdet (HVG, 2000. február 5.) Babus Endre: Árva Ház. Parlamenti mérleg félidőben (HVG, 2000. szeptember 2.) Babus Endre: Diétás menü. Parlament: utolsó teljes ülésszak (HVG, 2001. szeptember 8.) Babus Endre: Ha leépül végre a Házunk. Parlamenti végelszámolás (HVG, 2002. február 7.) Balsai István – Csapody Miklós: Érték, érdek, lojalitás és kritika. A koalíciós MDF a parlamentben (1998-99) (In: Magyarország politikai évkönyve 1999-ről, 176-188. oldal) Bánk Attila: A Független Kisgazdapárt első másfél éve az 1998-2002. évi Országgyűlésben (In: Magyarország politikai évkönyve 1999-ről, 159-169. oldal) Bányai György: Ülni, és ülni hagyni. Parlamenti helycserék (168 Óra, 2002. március 7.) Bednárik Imre – Karcagi László: Megváltozik a parlament szerepe. Beszélgetés Áder Jánossal, az Országgyűlés elnökével (Népszabadság, 1998. december 24.) Bednárik Imre: Háromszázhúsz óra a T. Házban. Mellőzött ellenzéki javaslatok – Precedensértékű mentelmi ügyek (Népszabadság, 1999. január 2.) Bednárik Imre: Vita a napirenden és előtte. Mellőzött ellenzéki javaslatok – hiányzó MDF-es képviselők (Népszabadság, 1999. július 1.) Bednárik Imre: Olvad a koalíciós többség (Népszabadság, 2000. október 19.) Bednárik Imre – Kéri J. Tibor: Mellőzött ellenzéki javaslatok. Csak a koalíció vizsgálóbizottságai alakulhattak meg (Népszabadság, 2000. december 29.)
Bednárik Imre: Minden egyes szavazatra szükség lesz. Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője: Ha az FKgP rendezi sorait, szövetséget kötünk (Népszabadság, 2001. január 18.) Bednárik Imre: Utódlások: Új alkuk, régi viták. Az idén több, személyi döntés vár az Országgyűlésre (Népszabadság, 2001. február 26.) Bednárik Imre: Évzáró házelnöki számvetés. Áder János elégedett a háromhetes ülésrenddel (Népszabadság, 2001. december 20.) B. L: Napirenden kívül, élen az SZDSZ. Kormánypárt és ellenzék egyformán hozzászólt (Napi Magyarország, 2000. január 10.) Blázsovics Lívia: Méltósággal ünnepeltük a Szent Koronát. Két nap alatt több mint 15 ezren látogattak a Parlamentbe (Napi Magyarország, 2000. január 3.) Blázsovics – Kis: Kiszámítható parlamenti munka. Áder János értékelése a tavaszi ülésszakról (Magyar Nemzet, 2000. június 27.) Blázsovics Lívia: Szájer: A munkarend a siker kulcsa (Magyar Nemzet, 2000. július 8.) Blázsovics Lívia – Szerető Szabolcs: Magyarország érett az uniós csatlakozásra. Áder János a Szent István-i örökségről, a közélet hangneméről, a jogharmonizációról (Magyar Nemzet, 2000. augusztus 19.) Blázsovics Lívia: Garantált parlamenti többség. Meg kell őrizni a polgárok bizalmát – véli a Fidesz frakcióvezetője (Interjú Szájer Józseffel) (Magyar Nemzet, 2000. december 15.) Blázsovics: Változások az Országgyűlésben (Magyar Nemzet, 2000. december 27.) Blázsovics: Nincs veszélyben a kormánytöbbség (Magyar Nemzet, 2001. január 24.) Blázsovics Lívia – Dóri Ferenc: Ritkán döntött konszenzussal a Ház (Magyar Nemzet, 2002. január 7.) Blázsovics – Kis – Pásztor: Lezárult a parlamenti ciklus. Mádl Ferenc ismét kölcsönös mértéktartást kért a pártoktól (Magyar Nemzet, 2002. február 27.) Bodnár Lajos: Parlamenti távlatok (Magyar Nemzet, 1998. június 23.) Bodnár Lajos: A tavaszi ülésszak gyorsmérlege. Beszédes a felszólaló képviselők statisztikája (Magyar Nemzet, 1999. március 22.) Bodnár Lajos: Parlamenti évzáró (Magyar Nemzet, 1999. június 23.) Bodnár Lajos: Láthatatlan parlament (168 Óra, 2000. július 27.) Bodnár Lajos: Csonka parlament (Magyar Hírlap, 2002. február 26.) Bódis András: Átalakítás miatt zárva. Mi lesz veled, parlament? (Heti Válasz, 2002. március 1.) Bozóki András: Magyar glóbusz (Magyar Hírlap, 2001. november 17.) Buják Attila: Záróra. A Fidesz-rezsim parlamentje (168 Óra, 2002. február 28.) (csekeh – moldoványi – németh – őszy – varjú – weinwurm): Lesz-e konszenzus az idén? A parlamenti frakciók várakozásai (Magyar Nemzet, 1999. január 2.) Ciklusvégi búcsú köszönés nélkül. Mádl ismét önmérsékletet kért – Kivonult, hallgatott az ellenzék (Népszabadság, 2002. február 27.) Csurka István – Balczó Zoltán: A MIÉP az Országgyűlésben (In: Magyarország politikai évkönyve 1999-ről, 189-199. oldal) Deáki László: Új idők – új dalok? (Reform, 1998. július 23.) Dikász János – Simon Zoltán: Látszategyeztetések évtizede. Konszenzus helyett kommunikáció a kormánypártok és az ellenzék között (Népszava, 2001. november 5.) Dobszay János: Bélyegzők. Parlamenti hangnemváltás? Kövér László a parlamentben (HVG, 1999. október 30.) Elmarad a tavaszi ülésszak? Az idén decemberben ülhet össze utoljára a jelenlegi parlament (Világgazdaság, 2001. június 12.) Domány András: Másfajta raj? „Adatok és tények” a távozóban lévő Országgyűlésről (Mozgó Világ, 2002. 2. szám)
Ellenzék kivonulása a parlamentben. Orbán Viktor szerint nélkülük is működik az Országgyűlés (Népszava, 1998. december 2.) Fleck Zoltán: Intézmények, hagyományok – jogállami örökségeink és új praktikák – (Élet és Irodalom, 2002. június 14.) Fricz Tamás: Állandósultak a patthelyzetek. A demokratikus politikai normák teljes és elkeserítő hiánya Magyarországon (Magyar Nemzet, 1999. február 27.) Fogáskeresés a parlamentben. Különbözően fogják fel az Országgyűlés szerepét a pártok (Világgazdaság, 2001. december 27.) G. Á. – T. E.: Hiába dolgoznak a képviselők. Félezernyi előterjesztés vész el a parlamenti ciklus végére (Világgazdaság, 2001. szeptember 3.) Hack Péter: A törvényhozás játékszabályairól („Döntés előtt”, 1992. március 23.) Hack Péter: Az óceán legmélyebb pontja (Népszabadság, 1999. november 4.) Hack Péter: Szétzilált parlament (Hetek, 2000. június 24.) Hack Péter: A parlamentarizmus romjai (Népszabadság, 2002. január 30.) Hack Péter: A kormányzati hatalom ellensúlyainak megroppanása (In: Magyarország politikai évkönyve 2001-ről, 113-121. oldal) Halmai Gábor: „Több mint kormányváltás…” (Élet és Irodalom, 1999. június 11.) Halmai Gábor: Az egyszeri ember az operett-köztársaságban (Élet és Irodalom, 2000. április 21.) Halmai Gábor: A jog vagy a kormány uralma? (Mozgó Világ, 2001. 4. szám) Hatpárti tárgyalásokat szorgalmaz az MSZP. (Szili Katalin szerint) „A vitaparlament karikatúrája alakult ki.” (Népszava, 2001. február 1.) I. B.: Változó parlamenti erőviszonyok. Hatszorosára nőtt a függetlenek létszáma (Népszabadság, 2002. március 19.) Jolsvai András – Nagy József – Sztankay Ádám: Négyévnyitó. A mosoly országgyűlése (168 Óra, 1998. június 23.) Juhász Gábor: Előírt felmentések: Durvuló parlamenti hangnem (HVG, 2000. április 15.) Képviseleti válság Magyarországon. Vita a Kossuth Klubban 2002. január 29-én (Dornbach Alajos, Kende Péter, Magyar György, Vastagh Pál, Gombár Csaba) (részletek: Élet és Irodalom, 2002. április 19. – teljes szöveg: internet www.bibotarsasag.hu honlapon) Kéri László: A parlamenttől az erdőt (HVG, 1997. június 5.) (Kilin Józsefné – Windisch Judit): Tények és adatok az Országgyűlés tevékenységéről, 1998. június 18 – december 31. (In: Magyarország politikai évkönyve 1998-ról, 469-497. oldal) Kilin Józsefné – Farkas Piroska: Tények és adatok a magyar Országgyűlés tevékenységéről (In: Magyarország politikai évkönyve 1999-ről, 536-566. oldal) Kis Ferenc: A MIÉP-frakció a legaktívabb. Parlamenti felszólalások a számok tükrében (Magyar Nemzet, 2000. július 6.) Kis Ferenc: Az FKgP behozza lemaradásait. Bánk Attila értékelése a törvényhozásról (Magyar Nemzet, 2000. július 11.) Kis Ferenc: Gesztusokra vár az ellenzék. Kuncze Gábor: Még nem zárult le a rendszerváltozás (Magyar Nemzet, 2000. július 12.) K. F.: Az SZDSZ bírálata (Magyar Nemzet, 2000. június 27.) Kis János: A parlamentarizmus ügye Magyarországon (Élet és Irodalom, 2001. december 21.) Kolláth György: A demokrácia harakirije (Élet és Irodalom, 2001. november 16.) Kovács László: Parlament parlamentarizmus nélkül (In: Magyarország politikai évkönyve 1999-ről, 200-235. oldal) Kukorelli István: A „háromhetes” parlament – 1998 – 2002 (In: Ünnepi kötet Szalay Gyula tiszteletére, 65. születésnapjára, szerk.: Bihari Mihály és Patyi András, Universitas-Győr Nonprofit Kft., Győr 2010. 329-339. oldal)
Kuncze Gábor: A „leszázalékolt” harmadik (In: Magyarország politikai évkönyve 1999-ről, 236253. oldal) Lánczi Tamás: Munkák és napok – avagy a háromhetes ülésezési rend hatása az Országgyűlés működésére (Századvég, 2002. 2. szám) Löffler Tibor: Pártpolitikai szerepek a Parlamentben (Napi Magyarország 1998. augusztus 4.) Löffler Tibor: Egész pályás feltámadás. A parlamenti ellenzék két éve (Magyar Nemzet, 2000. május 27.) Löffler Tibor: Az Országgyűlés feloszlatása. Az MSZP ismét átlépte a Rubicont (Magyar Nemzet, 2000. augusztus 9.) Löffler Tibor: A kisebbségi kormányzás délibábja. A svéd törvénykezési példa és a hazai parlamenti erőviszonyok (Magyar Nemzet, 2001. október 29.) Marelyin Kiss József – Horváth Zsolt – Hubai László (szerk.): Az 1998-ban megválasztott Országgyűlés almanachja (Magyar Országgyűlés, Bp. 2002.) Mihalicz Csilla: Állóháború, kivonulásokkal. Kétharmad nélkül (168 Óra, 1999. január 9.) Miklósi Zoltán: Alkotmányosság és konszenzus (HVG, 2000. május 13.) Miklósi Zoltán: Válaszúton (Élet és Irodalom, 2002. február) Moldoványi Tibor: A koalíció munkája kiegyensúlyozott (Interjú Balsai Istvánnal, az MDF frakcióvezetőjével) (Magyar Nemzet, 2000. július 13.) Mucsányi Marianna: Süket felek. A parlamenti nyilvánosság átalakulása (Élet és Irodalom, 1999. január 15.) Nagy József: Parlamenti csontzene. Hack Péter a munkarendváltozásról (168 Óra, 1999. április 22.) N. Sz.: Fél év alatt ötvenhárom törvény. Az egyhetes ülésezési rendhez képest felére csökkent az interpellációs idő (Magyar Hírlap, 1999. július 5.) N. Sz. – V. G.: Bírálták a parlament munkáját. Áder: kevesebb a politikai vita (Magyar Hírlap, 2000. június 27.) N. Sz.: A legkisebb frakciók dolgoznak a legtöbbet (Magyar Hírlap, 2000. július 27.) N. Sz.: Nem elég a koalíciós többség a feles törvények elfogadásához (Magyar Hírlap, 2000. október 19.) N. Sz. – V. G. – B. L.: Eltérő parlamenti záró értékelések. A föld- és a társadalmi szervezetek nyilvántartásba vételére vonatkozó törvény normakontrollját kérik (Magyar Hírlap, 2001. december 20.) Nagy Szilvia: Az idén dolgozott a legkevesebbet az Országgyűlés (Magyar Hírlap, 2001. december 24.) Négy hónap parlament nélkül? (Pokorni cáfolta, hogy úgy terveznék: decembertől ne ülésezzen az Országgyűlés (Magyar Hírlap, 2001. június 13.) Nyíri János (szerk.): Mit várhatnak a T. Ház őszi ülésszakától? (Magyar Nemzet, 1999. augusztus 31.) (-pásztorok-): Szabadfoglalkozás. Parlamenti szünet (Magyar Narancs, 1998. szeptember 17.) Parlament: Siker vagy mélypont? A frakciók vezetői egymásról semmi jót nem tudtak mondani (Népszabadság, 2002. február 28.) P. Z.: Juhász Ferenc: A gyűlölet megöli a tartalmat. Az MSZP bírálja a parlament tavaszi tevékenységét (Magyar Nemzet, 2000. július 10.) Pál Gábor: A MIÉP elveti az obstrukciót. Csurka: Az Országgyűlés még sok törvénnyel adós (Magyar Nemzet, 2000. július 14.) Pásztor Zoltán: A Fidesz volt a legaktívabb. Frakciórészvétel a bizottsági üléseken (Magyar Nemzet, 2000. július 21.) Pelle János: Az elhatárolódás dilemmái. A MIÉP szereplése a parlamentben (Magyar Nemzet, 1998. szeptember 21.)
Petőcz György: Coming out (Élet és Irodalom, 2002. április 5.) Rekorder képviselők 1998-2002 (Voks 2002, HVG különszám, 2002. március 29.) Salamon László: A Házszabályviták és az óceán mélye (Népszabadság, 1999. december 13.) Sebes György: Mókuskerék (Népszava, 2002. február 5.) Seres László: Vaddemokrácia (Élet és Irodalom, 2000. május 26.) Somos András: Kicsinyes alkuk helyett érdemi jogalkotás a cél. Interjú Áder Jánossal, az Országgyűlés elnökével (Vasárnapi Hírek, 1998. szeptember 6.) Somos András: Házszabálysirató. Vita a parlamenti munkarendről (MaNcs, 1999. április 15.) Spirk József: Unió a Fidesz és az MDF között. Rendszeres lesz az egyeztetés a kormánypárti frakciók között (Népszabadság, 1998. július 18.) Spirk József: Balsai István: Meg kell állapodni a parlamenti ülésrendről (Népszava, 1999. június 29.) Stefka István: Parlamenti látlelet. Az ellenzék elvétve konstruktív – Kinek van európai felelősségtudata? (Magyar Nemzet, 2000. június 16. és 23.) Sümegi Noémi: Viselős pártok. A lelkes amatőröktől a profi politikusokig (Heti Válasz, 2002. február 15.) Sz. Sz. – T. E.: Dackorszak a parlamentben. Eldurvulhat a koalíció és az ellenzék vitája (Világgazdaság, 1998. december 3.) Sz. Sz. – T. E.: Szerződésözön a parlamentben. Visszadobott javaslatok – Nem lesz rendkívüli vitanap (Világgazdaság, 1999. május 12.) Szabó Miklós: A parlamenti diktatúra (Népszava, 1998. október 5.) Szabó Sándor: Zsong a Tisztelt Ház. Mikor lesz vége az állóháborúnak? (Magyar Nemzet, 1999. szeptember 15.) Szarka Klára – Szombathy Pál (szerk.): Működik-e a parlament ellenzék nélkül? Kétharmados törvényeket hozna a Fidesz igazi kétharmados többség hiányában is (Magyar Hírlap, 2002. február 13.) Szarvas László: Párfrakciók 2001 – mozdulatlanság és következetlen káosz (In: Magyarország politikai évkönyve 2001-ről I. kötet, 299-307. oldal) Szájer József: A Fidesz – Magyar Polgári Párt az Országgyűlésben (In: Magyarország politikai évkönyve 1999-ről, 130-158. oldal) Szántó Anikó: Kérdezz, úgysem felelek. Pénzügyi tárgyú interpellációk (HVG, 2002. január 5.) Szikinger István: Idő, alaposság, törvények (Népszava, 1998. szeptember 8.) Tavaszi ülésszak a T. Házban: eltérő értékelések (Népszava, 2000. június 27.) Tajthy Viktor: A költségvetés, mint speciális törvény. A kétéves költségvetés alkotmánytani és politológiai elemzése (Tudományos diákköri dolgozatok 2002. ELTE ÁJK, Bp. 2003. 306371. oldal) Tervezhetőség vagy bebetonozás. Eltérő értékelések a parlament féléves munkájáról (Népszava, 2000. június 27.) Tordai Csaba: Vissza az 1980-as évekhez? (Az MSZP „Demokrácia, állam, jog” című vitairatáról) (HVG, 2002. február 9.) Tovább tart a parlamenti válság. Áder János egy óra különbséggel hívja össze a rendes és a rendkívüli ülést (Népszava, 1999. június 8.) Tölgyessy Péter: Háborús észjárás igazgat. Az Orbán-kormány első két éve (Népszabadság, 2000. június 24.) Újhegyi Katalin: Öndicséret és kritika a parlament munkájáról (Népszava, 2001. december 20.) Újhegyi Katalin: T. Ház. Négy évhez illő búcsú! Éles hangú viták – Leszavazott napirend – SZDSZ-es kivonulás (Népszava, 2002. február 27.)
Újhegyi Katalin: Saját működését is nehezítette a törvényhozás. Kevesebb rendes, több rendkívüli ülés volt négy év alatt – 55 kétharmados törvényt, határozatot is elfogadtak (Népszava, 2002. március 4.) Újhegyi Katalin: Működött a törvénygyár. Parlamenti munka az elmúlt négy évben (de JURE, 2002. március) Vád és dac. Kapkodó parlamenti döntések (HVG, 1998. december 12.) Vastagh Pál: Demokrácia és jogállam (Népszava, 2001. június 8.) Vastagh Pál: A parlament ellenőrző funkciója (Népszava, 2001. október 25.) Váncsa István: Második típusú ország (Élet és Irodalom, 2001. november 9.) Velancsics Béla: Mélypontra jutott a parlament. Szili Katalin alelnök szerint a házvezetés nem működik csapatként (Népszava, 1999. május 29.) Viszállyal búcsúzott a parlament. A Fidesz és a szocialisták egymást vádolták a parlamenti zárónap sikertelenségéért (Magyar Hírlap, 2002. február 27.) Weyer Balázs: A törvények uralma. Az Országgyűlés egy éve (MaNcs, 1999. június 17.) 2002. május 15 – 2006. március 8.9 Adatok az Országgyűlés 2002-2006. évi tevékenységéről 2002. május 15 – 2006. április 7. (Országgyűlés Hivatala Főtitkárság, 2006. április 13. soksz.) Agárdi Péter: József Attila a Tisztelt Házban. Mutatvány a költő centenáriumának politikai közbeszédéből (2004-2006) (Mozgó Világ, 2008. 10. szám) Arató Judit – Szalay Tamás: Negyvenöt ülésnap, négyszáz óra beszéd. Előfordult, hogy egy honatyát egyetlen napra választották meg frakcióvezető-helyettesnek, hogy szót kaphasson (Népszava, 2003. január 10.) Arató Judit – Pungor András: Sokat ültek és beszéltek, de még maradt adósságuk (Népszava, 2003. június 25.) Arató Judit: Politikai pankráció parlamenti módra (Népszava, 2004. július 12.) Arató Judit: Mozgalmas évük volt tavaly a törvényhozóknak. Az Országgyűlés mintegy 630 órán át tanácskozott, a képviselők összesen 248 döntést hoztak, 38-szor tértek el a házszabálytól (Népszava, 2005. június 12.) Arató Judit: Sok a dolguk a képviselőknek a parlament őszi ülésszakán. A választások közeledtével az Országgyűlés újra kampányhelyszínné válhat (Népszava, 2005. szeptember 12.) Arató Judit: Történelmet írt a Tisztelt Ház, de sok hiányt nem pótolt. Befejezte munkáját a rendszerváltás utáni negyedik parlament is (Népszava, 2006. február 15.) Arató Judit: Így dolgozott a parlament 2005-ben (Népszava, 2006. január 2.) Áder János: Visszaszámlálás (XX. Század Intézet, Bp. 2005.) B. A.: Több mint polgárváltás. Régi árnyak és új színfoltok a parlamenti arénában (Heti Válasz, 2002. május 3.) Babus Endre: A vihar kapujában. Parlamenti szezonkezdet (HVG, 2002. szeptember 7.) Babus Endre: Felértékelési kísérlet. Parlamenti szezonkezdet (HVG, 2003. szeptember 6.) Babus Endre: Kötött pályán? Vita a kormány parlamenti ellenőrzéséről (HVG, 2003. november 22.) Babus Endre: Parlamenti röpgyűlés (HVG, 2003. december 13.) Babus Endre: Diétás receptek. Parlamenti évkezdet (HVG, 2004. február 14.) Babus Endre: Ragadozó a salátabárba. Parlamenti szezonnyitó (HVG, 2005. február 12.) Babus Endre: Házi kassza. A leköszönő parlament mérlege (HVG, 2006. január 28.) Bauer Tamás: A tiszteletlen Ház (Magyar Hírlap, 2004. január 6.) Bodnár Lajos: Munka vagy vitaparlament? Kerekasztal-beszélgetés Dávid Ibolyával, Vastagh Pállal, Répássy Róberttel, Fodor Gáborral, Petrétei Józseffel és Kisfaludy Zoltánnal (de JURE, 2006. 1. szám)
Bozóki András: Változó folytonosság. Az Országgyűlés és a kormány (Figyelő, 2002. május 23-29.) Buják Attila – Sághy Erna: Becsöngettek (168 Óra, 2002. május 23.) Buják Attila: Szezonnyitó. Parlamenti összecsapások (168 Óra, 2002. szeptember 19.) (Cabrera Alvaro): Munkaparlament. Az Országgyűlés négy évének munkájáról a statisztikák tükrében (Parlamenti Hírlevél, 2006. 2. (külön) szám) Cservák Csaba: Népellenes népképviselet (Magyar Nemzet, 2006. szeptember 20.) Csuhaj Ildikó – Nagy Szilvia: 51 törvény, ötmilliárd forint (Népszabadság, 2003. július 25.) Csuhaj Ildikó – Tóth Ákos: Parlamenti előjáték balatoni utószezonban (Népszabadság, 2005. szeptember 9.) Csuhaj Ildikó – Nagy Szilvia: Papírforma gyorstüzelőkkel. Egymilliárd forintba kerül havonta a parlament (Népszabadság, 2005. szeptember 12.) Csúcsot döntött idén a parlament (Magyar Hírlap, 2005. december 22.) Debreczeni József: Veszélyes üzem. Populizmus és parlamentarizmus (Népszabadság, 2004. február 26.) Dobszay János: Folyó irat. A nemzeti petíció utóélete (HVG, 2004. június 4.) Dobszay János: Új szezon, régi fazon. Parlamenti nyitány (HVG, 2009. szeptember 19.) Dudás Gergely: Parlamenti hogyan tovább. Törvényalkotási dömping várható (de JURE, 2002. 5. szám) Edelman Annamária: Tények és adatok az Országgyűlés tevékenységéről (In: Magyarország politikai évkönyve 2004-ről, CD-melléklet) Edelman Annamária: Tények és adatok az Országgyűlésről (In: Magyarország politikai évkönyve 2005-ről, CD-melléklet) Hack Péter: Nem ilyen lovat akartunk. A parlamentarizmus hanyatlásáról (Hetek, 2004. január 30.) Herényi Károly: Parlamenti visszatekintő (Népszava, 2003. július 11.) K. K. – T. E.: Nem győzi a munkát a parlament (Fontos gazdasági törvények elfogadása is elmaradhat) (Napi Gazdaság, 2005. november 24.) Kern Tamás: Katonapolitikai viták a magyar Országgyűlésben, különös tekintettel a 2006-os költségvetési disputára (In: Magyarország politikai évkönyve 2005-ről, DVD-melléklet) Köves Pál: Cikluszárás a parlamentben, mától színtiszta kampány (Magyar Hírlap, 2006. február 14.) Kulcsár Anna: A legfőbb ügyész nem utasítható. Az Alkotmánybíróság a legfőbb ügyész interpellálhatóságáról (Magyar Nemzet, 2004. március) Lakatos Mária: Újabb lépés az e-parlament felé. Interjú Szili Katalinnal, a parlament elnökével (Computerworld-Számítástechnika, 2003. február 18.) László Boglár – Újhegyi Katalin: Munkaparlament legyen és ne látszatországgyűlés. Szombati randevú Szili Katalinnal (Népszava, 2002. május 4.) László Ferenc: Háztól Házig. Parlamenti életünk 2002. és 2006. között (Magyar Narancs, 2006. február 23.) Marelyin Kiss József – Horváth Zsolt – Hubai László (szerk.): A 2002-ben választott Országgyűlés Almanachja (Magyar Országgyűlés, Bp. 2006.) Megyeri Dávid: Isépy: Az MSZP nem nyert választást. A fideszes képviselő szerint feloldhatatlan az ellentét a két parlamenti oldal között (Magyar Nemzet, 2002. június 1.) Nagy József: Parlamenti szezonnyitó (168 Óra, 2003. szeptember 11.) Parlamenti Guinness (Rekorder képviselők) (Voks 2006, HVG különszám, 2006. március 25.) Parlamenti ki kicsoda 2002 (Magyar Hírlap melléklete, 2002. április 25.) Petschnig Mária Zita: Vitatható költségvetési vita (Élet és Irodalom, 2003. november 7.) Pető Iván: Évenkénti országgyűlés Pesten (In: Márciusi tézisek. Beszélő, 2002. április)
Pungor András: Rekordok és furcsaságok éve a parlamentben. Tavaly összesen 201 törvényt fogadtak el a képviselők. – Herényi Károly több mint 16 órát beszélt. – Divatba jött a mutogatás (Népszava, 2006. január 4.) Ripp Zoltán: A Fidesz után – szabadon (Mozgó Világ, 2003. 4. szám) Simon János: Parlamenti érdemjegy: közepes. Honatyák tükörképe a T. Ház egy évéről (Népszabadság, 2003. szeptember 29.) Simon János: Barátok és ellenségek a parlamenti politikában. Országgyűlési képviselők önmagukról és egymásról. Az ország sorsáért aggódó értelmiség párbeszéde lehetne a kiút (Magyar Nemzet, 2003. október 11.) S. Z.: Mégis felszólal majd Orbán a parlamentben? Ma is van lehetősége az ellenzék vezérének a szereplésre (Népszava, 2005. október 5.) S. Z.: Orbánnak csinálnak helyet. Újabban nem reagál a Fidesz a kormányfőre a parlamentben (Népszava, 2005. november 28.) Simon Zoltán – Arató Judit: Három év után visszatér a parlamentben „az ellenőrző osztály” vezetője? Ugyanaz volt az indoka Orbán Viktornak a felszólalásra, amiért a választékát is középre helyezte – mondja Debreczeni József politológus. – A Fidesz elnöke minden kormányzati ciklusban egyre kevesebbet szólalt fel az Országgyűlésben, mint az előzőben (Népszava, 2005. november 16.) Smuk Péter: A fegyelmezett parlament – 2002-2006 (In: Ünnepi kötet Szalay Gyula tiszteletére, 65. születésnapjára, szerk.: Bihari Mihály és Patyi András, Universitas-Győr Nonprofit Kft., Győr 2010. 456-474. oldal, illetőleg Kukorelli István – Smuk Péter: A Magyar Országgyűlés 1990-2010, Országgyűlés Hivatala, Bp. 2010. 61-83. oldal) Smuk Péter: A baloldal visszatérése (2002-2006) (In: uő. Magyar közjog és politika 19892011, Osiris Kiadó, Bp. 2011. 225-276. oldal) Tölgyessy Péter: Királyi úton a semmibe (Népszabadság, 2003. október 18.) Túri Izabella: Tények és adatok az Országgyűlés tevékenységéről (In: Magyarország politikai évkönyve 2003-ról, CD-melléklet) Van-e élet a parlament után? (Figyelő, 2005. december 22. – 2006. január 4.) Varga Mihály: Megcsúfolt demokrácia (Magyar Nemzet, 2002. december 2.) Wöő György: Benépesült a T. Ház. Parlamenti adok-kapok (Heti válasz, 2002. május 10.) Zárug Péter Farkas: Parlamenti demokráciadeficit? Utoljára a Kádár-rendszerben volt ilyen rövid az Országgyűlés ülésszaka (Magyar Nemzet, 2006. január 31.) 2006. május 16-tól – 2010. február 22-ig10 Adatok az Országgyűlés 2006-2010. évi tevékenységéről, 2006. május 16 – 2010. február 22. (Országgyűlés Hivatala Főtitkárság, 2010. március, soksz) A keresztényeknek is joguk van a politikai érdekképviseletre. Interjú Semjén Zsolttal, a KDNP elnökével (Népszava, 2006. június) A kivezető út. A kormányfő ismertette reformcsomagját (Tallózó, 2009. február 20.) A parlamenti demokrácia gyásznapja. Orbán Viktor: A kormánypárti képviselők egy hazug, esküjét megszegő politikus mellé álltak (Magyar Nemzet, 2006. október 7.) Alacsony színvonalú volt a parlamenti ülésszak (MDF-vélemény) (most-azonnal, 2008. augusztus 5., 1. szám) Az Országgyűlés 2008. évi munkájáról (Parlamenti Hírlevél, 2009. 1. szám) Arató Judit: Hosszú forró nyárban néhány jeges pillanat a parlamentben. Az őszi ülésszakban újrázik a kormány a kétharmados törvényekkel (Népszava, 2006. augusztus 4.) Arató Judit: Orbán aktivizálta magát. Molnár Lajos a legtöbbször, Gyurcsány Ferenc a leghosszabban beszélt az Országgyűlésben (Népszava, 2006. december 30.)
A. J.: Országgyűlési szónokok: szószátyárok és hallgatagok. Gyurcsány Ferenc kevesebbszer szólalt fel a parlamentben, mint ősszel, de így is ő volt a harmadik leghosszabban beszélő képviselő (Népszava, 2007. július 7.) Ádám Zoltán: Bizalom (HVG, 2006. október 14.) Babus Endre: Ki mit törleszt? Parlamenti start (HVG, 2006. május 20.) Barát Etele: Erős, demokratikus parlamentet! (Népszava, 2007. május 22.) Bauer Tamás: Az Országgyűlésen kezdik-e? (Magyar Hírlap, 2006. május 16.) Bándy Péter: Legitim parlament kell. Interjú Boros Bánk Levente politológussal (Magyar Demokrata, 2008. szeptember 10.) Besenyei Zsolt: Visszametszés. Bizalmi szavazás után (Magyar Narancs, 2006. október 12.) Bitó Dániel: Háztűznéző. Alakuló Országgyűlés (168 Óra, 2006. május 25.) Bitó Dániel – Lampé Ágnes: Végszavazás (az egészségügyi pénztárakról szóló törvény) (168 Óra, 2008. február 14.) Bugyinszki György: Öregedett a parlament, bár száznál több az új képviselő. A Ház legidősebb tagja fiatal demokrata, a baloldalon több a nő (Népszabadság, 2006. május 16.) Buják Attila: Idebenn. Bizalmi nap a parlamentben (168 Óra, 2006. október 12.) Cabrera Alvaro – Tóth Józsefné: Az Országgyűlés 2006 – 2010 közötti ciklusa (Parlamenti Hírlevél, 2010. 1. szám) Cservák Csaba: Népellenes népképviselet (Magyar Nemzet, 2006. szeptember 20.) Csizmadia Ervin: Parlamentáris mozgósítás (Figyelő, 2006. október 26. – november 1.) Czirják Imre: Ideiglenes döntés a T. Házban. Május végéig egy elnökkel és két alelnökkel működik az Országgyűlés (Magyar Nemzet, 2006. május 10.) Csuhaj Ildikó: Kétharmadosok fél Házzal (Népszabadság, 2007. január 8.) Dobszay János: Korlátolt felelősségű társaság. Megint utcán a politika (HVG, 2007. február 10.) Edelman Annamária: Tények és adatok az Országgyűlés tevékenységéről (In: Magyarország politikai évkönyve 2006-ról, DVD-melléklet) Edelman Annamária: Tények és adatok az Országgyűlés tevékenységéről, 2007. január 1 – 2007. december 31. (In: Magyarország politikai évkönyve 2007-ről, DVD-melléklet) Edelman Annamária: Tények és adatok az Országgyűlés tevékenységéről, 2008. január 1 – 2008. december 31. (In: Magyarország politikai évkönyve 2008-ról, DVD-melléklet) Edelman Annamária: Tények és adatok az Országgyűlés tevékenységéről, 2009. január 1– 2009. december 31. (In: Magyarország politikai évkönyve 2009-ről, DVD-melléklet) Faggyas Sándor: Béna kacsa (Heti Válasz, 2006. május 17.) Fazekas Ágnes – Markotay Csaba: Parlamenti kényszerpályán vonulgat a Fidesz és a KDNP. Immár három hónapja hagyják el az üléstermet az ellenzéki képviselők (Népszava, 2007. január 8.) Fideszes lemondás (Arnóth Sándor) egy fenyegető kijelentő mondat miatt (Tallózó, 2008. október 3.) Fricz Tamás: Talán mégsem következmények nélküli ország! A kialakult helyzetben új választásokra, új alkotmányra, új köztársaságra lenne szükség (Magyar Nemzet, 2006. szeptember 23.) Fricz Tamás: Talán mégsem következmények nélküli ország?! A tavaszi választási eredmények nem érvényesek. A parlament önfeloszlatása az egyetlen megoldás (Magyar Nemzet, 2006. október 16.) Gergely Miklós – Biró Marianna: Viharos volt a parlamenti ciklus – ellenszélben dolgoztak a szocialisták (Népszava, 2010. február 24.) Gyurcsány reformot hirdet. Győzött Orbán – marad a kivonulás (Népszabadság, 2007. február 13.) Halmai Gábor: Az alkotmányos konszenzus vége? (Élet és Irodalom, 2006. október 13.)
Hazafi Zsolt: Lassú parlamenti harakiri (Hetek, 2010. február 26.) Joó Hajnalka – Németh Era: Gyurcsány bocsánatot kért, bizalmat kapott (Magyar Hírlap, 2006. október 7.) Juhász Gábor: Akadályfutam. Parlamenti szezonkezdet (HVG, 2006. szeptember 16.) Juhász Gábor: Célkakasok. Parlamenti szezonkezdet (HVG, 2008. szeptember 13.) Kettős mércével mért választási beszámolók a parlamentben (Népszava, 2006. május 8.) Kilin Józsefné – Edelman Annamária: Szavazások a magyar Országgyűlésben (In: Magyarország politikai évkönyve 2006-ról I. kötet, DVD) Köves Pál (szerk.): Átadtak egy petíciót, de nem világos, tárgyal-e róla bárki. Lehet kérelmet benyújtani, de nem személyesen a házelnöknek (Magyar Hírlap, 2006. szeptember 26.) Löffler Tibor: A parlamentnek menni kell. A folytatódó politikai válság az előre hozott választások szükségességét igazolja. Bajnai személye újabb konfliktusokat vált ki (Magyar Nemzet, 2009. április 2.) M. L. F.: Fékek és ellensúlyok. Az Országgyűlés tavaszi menetrendje (Magyar Narancs, 2008. február 14.) Marelyin Kiss József (főszerk.) – Horváth Zsolt – Hubai László (szerk.): A 2006-ban megválasztott Országgyűlés almanachja (Magyar Országgyűlés, Bp. 2009.) Markotay Csaba: Szavazhatnak a parlament feloszlatásáról. Politikai viharokkal kezdődik az ülésszak: kiderülhet, melyik pártnak mi az álláspontja az Országgyűlés jövőjéről (Népszava, 2008. szeptember 15.) Markotay Csaba: Rendhagyó ülésszak gazdasági világválsággal (Népszava, 2009. január 2.) Mádi László: A parlamentarizmus hazai vergődése (Magyar Nemzet, 2009. július 10.) Megalakult az Országgyűlés, a köztársasági elnök stílusváltást kért. Gyurcsány reformer kormányt, Orbán alkotó ellenzéket ígért (Magyar Hírlap, 2006. május 17.) Megvétózott önfeloszlatás. Az Országgyűlés a helyén marad (Tallózó, 2008. szeptember 19.) Nagy B. György: Gyurcsány harmadszor is bizalmat kapott (Népszabadság, 2006. október 7.) Országgyűlési ki-kicsoda, I. – Most mindent megtudhat tőlünk, a parlamenti pártok összes képviselőjéről (Magyar Hírlap, 2006. augusztus 2., 3., 4.) Országgyűlési képviselők – 2006 (Népszabadság, 2006. május 17.) Országgyűlés: oszolj! Feloszlatnák a T. Házat. Az ellenzéki kezdeményezés mellett a civilekét is tárgyalja a parlament. – Ugró Miklós: Oszlatás. – Nem oszlott fel a parlament. Az utcán próbáltak nyomást gyakorolni (Magyar Nemzet, 2009. február 23., 24.) Országgyűlés oszolj? Kevesebben akarják, mint ahányan nem (Tallózó, 2009. január 30.) Pál Gábor: Mégsem oszlik fel a parlament. Gyurcsány Ferenc csak időt nyert (Magyar Nemzet, 2008. szeptember 16.) Rytkó Emília (szerk.): Országgyűlési képviselők 2006. Képviselői almanach (Választási Füzetek 14., Belügyminisztérium Országos Választási Iroda, Bp. 2006.) Sághy Erna: Fontolva hátrálás. Lefagyasztott politikai reformok (Figyelő, 2007. február 1521.) Smuk Péter: A válságok parlamentje 2006-2010 (In: Kukorelli István – Smuk Péter: A Magyar Országgyűlés 1990-2010, Országgyűlés Hivatala, 2010. 84-100. oldal) Smuk Péter: A válságok évei (2006-2010) (In: uő. Magyar közjog és politika 1989-2011, Osiris Kiadó, Bp. 2011. 285-307. oldal) Sokat ültek, sokat beszéltek a képviselők. Nem akadt olyan törvényhozó, aki valamennyi parlamenti szavazáson jelen lett volna (Népszava, 2008. január 11.) Tábori Gabriella – Villányi Károly: Alkotó ellenzékiség ésszerű feltételekkel. Navracsics Tibor: Az MDF-nek el kell döntenie, 2010-ben a kormányt akarja leváltani, vagy az ellenzéket (Magyar Nemzet, 2006. május 22.) Tihanyi Örs: Lagymatag szezont zárt a parlament (Magyar Nemzet, 2007. július 3.)
Tóth Józsefné: Adatok az Országgyűlés 2006-2010. évi tevékenységéről (In: Magyarország politikai évkönyve 2010-ről) Tölgyessy Péter: Nincs megállás. A magyar modell kríziséről (Figyelő, 2006. október 5-11.) Varga Gergely (szerk.): Rövid szünet kezdődött tegnap a parlamenti egyet nem értésben (Magyar Hírlap, 2006. július 26.) Zárug Péter Farkas: Kiüresített törvényhozás és demokrácia. Az őszi ülésszakot nem úgy kezdi a politikai rendszerünk, ahogy tavasszal zárta (Magyar Nemzet, 2009. szeptember 18.) 2010. május 14-től11 A kivétel megöli a szabályt. Jelentés a jogállamiság állapotáról (HVG – EKINT Jogállamfigyelő) (HVG, 2011. március 5.) Az első két hónap (Magyar Narancs, 2010. július 29.) Ablonczy Bálint – Élő Anita: Többfrontos harc. Beindult a törvényhozási nagyüzem (Heti Válasz, 2011. szeptember 15.) Babus Endre: A terhesség áldott állapota. Parlamenti szezonkezdet (HVG, 2011. február 22.) Babus Endre: Körkörös védelem. Parlamenti szezonnyitó (HVG, 2011. szeptember 17.) Bányai György: Szabályok közt elveszve. Szankcionálható-e a parlamenti zsidózás? (Magyar Narancs, 2012. december 6.) Barát József: Jobbra gombolt nagymellény. Ki veszélyezteti a demokráciát? Összeült az új Országgyűlés (168 Óra, 2010. május 20.) Bárándy Gergely: Fékek és ellensúlyok? 2010 – a hatalomkoncentráció éve (Egyenlítő, 2011. 4. szám melléklet) Buják Attila: Idegenek az éjszakában (168 Óra, 2012. november 15.) Buják Attila: Túlóra. Politikai évzáró a parlamentben (168 Óra, 2013. július 11.) Cseke Hajnalka: Kamarakérdések. Alkotmányozás (Figyelő, 2010. november 18-24. oldal) Csuhaj Ildikó: A miniszterelnök parlamentje (Népszabadság, 2010. július 24.) Csuhaj Ildikó: Törvények futószalagon (Népszabadság, 2010. július 5.) Dobszay János: Kossuth tér: egy, kettő, három! „Rendeleti” törvényalkotás (HVG, 2013. szeptember 21.) E. A.: Törvénydömping. Az első hetek parlamenti mérlege (Heti Válasz, 2010. június 3.) Fazekas Ágnes: Frakcióülésekkel indul az őszi szezon (Népszava, 2011. szeptember 6.) Fazekas Ágnes: Ez a törvénygyár nem tart ki 2014-ig. Interjú Ujhelyi Istvánnal, az Országgyűlés szocialista alelnökével (Népszava, 2011. szeptember 15.) Fazekas Ágnes – Simon Zoltán: Frakcióvezető vagyok, nem puffer. Lázár János: Nem hiszem, hogy az alkotmányt a végrehajtó hatalomnak kell beterjesztenie (interjú) (Népszava, 2011. május 27. – a teljes interjú szövege a Népszava Online-on) Fazekas Ágnes: Kaotikus félévet zárt a parlament. Tóbiás József: Az idei év a Fidesz mögött álló gazdasági hátország megerősítése jegyében telt (Népszava, 2012. július 14.) Fazekas Ágnes: Sokkolta a világot a nyílt zsidózás. Sok százan tűzik ki a szolidaritást jelképező sárga csillagot. Az Egyesült Államok a leghatározottabban elítélte (Gyöngyösi Márton) jobbikos képviselő szavait (Népszava, 2012. november 28.) Füsi Piroska: Törvénygyár gombnyomásra. A kétharmados parlamenti többség saját javaslatait módosítja hevesen éjjel-nappal (Népszava, 2011. szeptember 28.) Gyötrődik a T. Ház. Tőröl metszett náci beszéd (Hetek, 2011. április 13.) Hack Péter: Ellensúly nélkül (Hetek, 2010. június 18.) Hamar munka. Parlamenti mérleg (HVG, 2011. július 23.) Hazafi Zsolt: Szimbolizmus és hatalom. Parlamenti új irányok (Hetek, 2010. május 21.) Horváth B. Barnabás – Muhai Judit: Mire mehet egy megosztott ellenzék? A Fidesznek az érdeke, hogy fenntartsa a mostani helyzetet a parlamentben (Népszava, 2010. május 17.)
Horváth B. Barnabás: Jó éve volt a Fidesznek, a jogállamnak pedig rossz (Népszava, 2010. december 27.) Juhász Gábor: Az első próba (HVG, 2010. május 1.) Juhász Gábor: Súlyok és súlytalanok. Parlamenti záróra (HVG, 2010. július 31.) Juhász Gábor: A nép nevében? Törvényhozási rekorderek és strómanok (HVG, 2011. augusztus 27.) Juhász Gábor: Kivezet a végén? Megregulázott Országgyűlés. – Szűcs Gergely: Együtt nem működés (HVG, 2013. január 26.) Juhász Gábor: Tavaszi hadjárat. Vihaos szezonzárás (HVG, 2013. július 13.) Karácsony Mihály: Hangsúlyeltolódások a parlamenti munkában (kézirat, 2011. március) Karácsony Mihály: Színlelt parlamentarizmus (Egyenlítő, 2012. 6. szám) Katona Mariann: Mindenki elítélte Gyöngyösi felszólalását (Magyar Nemzet, 2012. november 28.) Kiiktatta a jogállamiság garanciáit a Fidesz-KDNP. A kétharmados törvénygyár tizenkét döntése is elég a demokratikus rendszer megrengetéséhez (Népszava, 2010. július 24.) Kövér László: racionálisabb működési módra kell áttérnie az Országgyűlésnek (MTI 2010. november 26.) Kövér László, az Országgyűlés elnöke a parlament egy éves munkájáról, az elfogadott törvényekről (interjú) (http://inforadio.hu/sound.phtml?a=/audi. 2011. július 11.) Krug Emília: Ordas szövegek a T. Házban. Schering képviselő padszomszédai (168 Óra, 2012. április 26.) Krug Emília: Az ellopható lobogó. Következmények nélkül?! (168 Óra, 2012. május 10.) Kulcsár Anna: Tulajdon és autonómia. Az új parlament megtette a legszükségesebb lépéseket (Magyar Nemzet, 2010. augusztus 18.) Kulcsár Anna: Hogyan tovább Magyar Országgyűlés? A parlamenti munkának ott kell folytatódnia, ahol 1946-47-ben abbamaradt – idézi Kukorelli István a nemzetgyűlés elnökét (interjú) (Magyar Nemzet, 2010. május 14.) Lakner Zoltán: Elkezdődött (Egyenlítő, 2010. 6. szám) M. László Ferenc: Zsákba futás. Az új parlamenti ciklus előkészületei (Magyar Narancs, 2010. május 13.) Lengyel Tibor – Simon Zoltán: Az alkotmányosság látszatára sem ügyel a kormánytöbbség. Interjú Halmai Gábor professzorral (Népszava, 2010. július 24.) Majtényi László: A buta okos lány avagy a parlament a falra ment (Élet és Irodalom, 2010. december 23.) Marelyin Kiss József – Nagy Petra – Toldi Lóránt – Ökrösi Dóra: Az utolsó 400-as parlament...!? (In: Magyarország politikai évkönyve 2010-ről) Marelyin Kiss József (főszerk.) – Horváth Zsolt – Hubai László (szerk.): A 2010-ben megválasztott Országgyűlés almanachja (Magyar Országgyűlés, Bp. 2012.) Mára vajon mit tartogat a kétharmad? Idén júniusban előfordult, hogy egyszerre 11 önálló indítványt terjesztettek az Országgyűlés elé pénteken (Népszava, 2011. október 21.) Nagy Attila Tibor: Erőltetett törvényhozás (Népszabadság, 2010. július 13.) Nagy Boldizsár: Anarchisták a parlamentben (Rogán, Babák, Kapus) (Élet és Irodalom, 2012. november 9.) Pungor András: A holnap tegnapja. Botrányok a parlamentben (168 Óra, 2013. január 3.) Rényi Pál Dániel: „Estére már mi vagyunk többségben.” A Jobbik a parlamentben és az önkormányzati kampány előtt (Magyar Narancs, 2010. július 15.) Riba István: Sürgősségi eljárás. Parlamenti nyitány (HVG, 2010. május 15.) Sándor Zsuzsanna: Rendeleti kormányzás? A parlamentarizmus felszámolása (168 Óra, 2012. február 4.)
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője a most véget ért ülésszakról (interjú) (http://inforadio.hu/sound.phtml?a=/audi. 2011. július 11.) Szalay Tamás Lajos: Élőlánc a Parlamentnél. Népszavazásra hív az LMP (Népszabadság, 2011. december 24.) Szilágyi László: Törvénygyár – 2010 (Népszabadság, 2011. január 10.) Tihanyi Örs: Az őszi ülésszak elé. Nem minden intézkedés fog osztatlan lelkesedést aratni az emberek körében (Magyar Nemzet, 2011. augusztus 30.) Zárug Péter Farkas: Rekordparlament. Mérlegen a második Orbán-kormány első 56 napja (Magyar Nemzet, 2010. július 26.) Zárug Péter Farkas: Mérlegen az ellenzék (Magyar Demokrata, 2010. augusztus 11.) Zárug Péter Farkas: Törvénygyári tájfun és államfőválasztás (Magyar Demokrata, 2010. június 30.) Zárug Péter Farkas: Ismét törvényhozási vágta (Magyar Demokrata, 2010. október 20.) Zárug Péter Farkas: Áder világos üzenete. „Szükség lenne a T. Ház békésebb és megfontoltabb jogalkotására” (Magyar Demokrata, 2012. január 20.) Ötéves a szabadon választott Országgyűlés (1990. május 2 – 1995. május 2.) Bogád Zoltán – Balázsi György: Öt éve újra szabadon választott az ország (1995. április 8.) Tízéves a szabadon választott Országgyűlés (1990. május 2 – 2000. május 2.) A 2000. évi tavaszi ülésszak május 2-ai ünnepi ülése (Az Országgyűlés hiteles jegyzőkönyve, 1998-2002-es országgyűlési ciklus 136. szám) Bauer Tamás: Nyílt levél egy farizeus ünnepre (Népszava, 2000. május 2.) Blázsovics: Ünnepi ülés a Házban. – A rendszerváltás 10 éve. Kövér László beszéde a parlament 2000. május 2-i ülésén (Magyar Nemzet, 2000. május 3., 13.) Gazda Albert – Tüske Erika: Demokratikus keretek vitatható tartalommal. Rendszerváltó évtized II. (Világgazdaság, 2000. június 15.) Kéri J. Tibor: Békejobb-találkozó a Stefániában. A tíz évvel ezelőtti első szabad választásra emlékeztek (Népszabadság, 2000. április 10.) Moldoványi: Rendszerváltó képviselők találkozója. Történelmi visszatekintést szervez a Békejobb 2000 (Magyar Nemzet, 2000. április 6.) Országgyűlési Napló 1990-2000. A jegyzőkönyvek teljes szövege (CD-ROM) (Arcanum Adatbázis Kft., 2001.) OGY-harmadik ciklusos képviselők találkozója (MTI Rt. Sajtóadatbank, 2000. 04. 27.) Pető Iván: „Hát akkor kétezerben!” Tízéves az Országgyűlés (Magyar Narancs, 2000. május 4.) Politikai vita a rendszerváltás évfordulóján (Magyar Hírlap, 2000. május 3.) Tíz esztendeje szabad a parlament. Szabad György az emelkedő nemzet jövőjének biztosítékairól (Népszabadság, 2000. május 2.) Tíz éve szabadon – jubileumi ünnepség az Operában (MTI Rt. Sajtóadatbank, 2000.05.01.) Ünnepi ülés kirohanásokkal (Népszabadság, 2000. május 3.) Tizenöt éves a szabadon választott Országgyűlés (1990. május 2 – 2005. május 2.) Házi Szemle. Az első szabadon választott Országgyűlés megalakulásának 15. évfordulójára (Országgyűlési Könyvtár, Bp. 2005.) Nagy Szilvia: Ünnepi megemlékezés, féltapssal. Az első házelnök a bizalomhiányról beszélt – Szili: históriai szégyenkeznivalónk nincs (Népszabadság, 2005. május 3.)
Tábori Gabriella: Parlamenti ünnep bírálattal. Szabad György: Korán megjelentek az alkotmányossággal ütköző elemek (Magyar Nemzet, 2005. május 3.) A három ciklus (1990-2002) A pártok erőviszonyainak alakulása ciklusonként. 1990-1994, 1994-1998, 1998-2002) („Parlamenti ki kicsoda 2002” Magyar Hírlap melléklete, 2002. április 25.) Országgyűlési Napló, 1990-2002. A plenáris ülések jegyzőkönyveinek teljes szövegű adatbázisa (CD – Arcanum Kft., Bp. 2002.) Illényi Balázs: Parlamenti ősvándorok. Nagy magyar politikai átülők (HVG, 2002. március 29.) Ilonszki Gabriella: Az elnöki parlamentarizmus és a parlament (Századvég, 2002. 2. szám) Romsics Gergely: Trianon a Házban. A Trianon-fogalom megjelenése és funkciója a pártok diskurzusaiban az első három parlamenti ciklus idején (1990-2002, In: Az emlékezet konstrukciói, szerk.: Czoch Gábor és Fedinic Csilla, Teleki László Alapítvány, Bp. 2006. 3552. oldal) Újhegyi Katalin – László Boglár: T. Ház: éltek és visszaéltek a demokráciával. A rendszerváltás utáni három Országgyűlés pontos képet rajzolt a benne képviselt pártokról (Népszava, 2002. április 3.) A négy ciklus (1990-2006) Alkotmányos intézményeink állapota. Boros László, Halmai Gábor, Pesti Sándor, Fleck Zoltán és Galló Béla beszélgetése (Egyenlítő, 2005. 3. szám) Bauer Tamás: Történelmi leckék – a képviselőházban (Népszabadság, 2002. október 21.) Debreczeni József: A magyar parlamentarizmus válsága (Népszabadság, 2005. május 21.) Kéri László – Szabó Andrea (szerk.): Elszalasztott esélyek. Parlamenti vitanapok 1991-2005 (MTA Politikatudományi Intézete, Bp. 2005.) Országgyűlési Napló, 1990-2006 (Arcanum Adatbázis Kft., Bp. 2006.) Az öt ciklus (1990-2010) Kukorelli István – Smuk Péter: A Magyar Országgyűlés 1990-2010. Öt parlamenti ciklus története (Országgyűlés Hivatala, 2010. megjelenés előtt) Smuk Péter: Magyar közjog és politika 1989-2011 (Osiris Kiadó, Bp. 2011.) Az Országgyűlés (alkotmányjogi és politológiai feldolgozások, ismertetések, bibliográfia) Ádám Antal: A köztársasági elnök az Országgyűlés és a kormány viszonyáról (Magyar Közigazgatás, 1991. 11. szám) Balogh Zsolt – Holló András – Kukorelli István – Sári János: Az alkotmány magyarázata („Az Országgyűlés” című fejezet, KJK-KERSZÖV, Bp. 2003. 298-369. oldal) Gyarmati György – Soltész István – Sisa József: A Magyar Országgyűlés (Országgyűlés Hivatala, Bp. 2002.) Gyarmati György – Soltész István – Szabó Dániel – Szente Zoltán – Sisa József: The Hungarian National Assembly (Országgyűlés Hivatala, Bp. 2005.) Gyarmati György – Soltész István – Szabó Dániel – Szente Zoltán – Sisa József: L’Assemblée Nationale Hongroise (Országgyűlés Hivatala, Bp. 2005.) Gyarmati György – Sisa József – Soltész István – Szabó Dániel – Villám Judit: A Magyar Országgyűlés (Országgyűlés Hivatala, Bp. 2006.)
Gyarmati György – Sisa József – Soltész István – Szabó Dániel – Villám Judit: The Hungarian National Assembly (Országgyűlés Hivatala, Bp. 2006.) Gyarmati György – Sisa József – Soltész István – Szabó Dániel – Villám Judit: L’Assemblée Nationale Hongroise (Országgyűlés Hivatala, Bp. 2007.) Gyarmati György – Sisa József – Soltész István – Szabó Dániel – Villám Judit: A Magyar Országgyűlés (Országgyűlés Hivatala, Bp. 2009.) Hermann Róbert – Kiss Sándor – Soltész István – Sisa József – Wachsler Tamás: A Magyar Országgyűlés (Országgyűlés Hivatala, Bp. 2011.) Holló András – Balogh Zsolt (szerk.): Az értelmezett alkotmány („Az Országgyűlés” című rész – Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Bp. 2000. 289-331. oldal) Ilonszki Gabriella: A magyar parlament intézményesülésének és működésének néhány kérdése a politikatudomány nézőpontjáról (Századvég, 1998. Nyár) Ilonszki Gabriella: A magyar országgyűlés 1990-1997: intézményesülési sikertörténet néhány kérdőjellel (Politikatudományi Füzetek XIX. MTA PTI, 1998.) Ilonszki Gabriella: Erős kormány – gyenge parlament (Századvég, 2008.) Jakab András (szerk.): Az alkotmány kommentárja I. kötet („Az Országgyűlés” című II. fejezet. Írták: Szente Zoltán, Jakab András, Patyi András, Kovács Virág és Térey Vilmos. Századvég Kiadó, Bp. 2009. 531-939. oldal) Kerekes Zsuzsa: Parlamenti ábécé (Osiris Kiadó, Bp. 1999.) Kégler Ádám: A magyar országgyűlés bemutatása (In: Magyar hozomány. Magyarország az EUcsatlakozás küszöbén, szerk.: Ágh Attila. BM Kiadó, Bp. 2004. 161-170. oldal) Kilényi Géza (szerk.): Parlament, választás (Alkotmányjogi Füzetek 4., ÉGSZI, Bp. 1989.) A füzetben megjelent írások: Bogdán Tibor: Az Országgyűlés, a képviselők és a választási rendszer alkotmányos szabályozása Tölgyessy Péter: Országgyűlés és választójog Sári János: A választási rendszer, képviselők, Országgyűlés Körösényi András: A parlament és a választási rendszer Zétényi Zsolt: A legfőbb népképviseleti szerv és annak megválasztása Bognár Péter: A T. Ház és vidéke Petrétei József: Az Országgyűlés és a választási rendszer Zányi Jenő: Parlament, választás Körösényi András: A magyar politikai rendszer („A parlament” című fejezet, Osiris Kiadó, Bp. 1998. 283-331. oldal) Körösényi, András: Government and Politics in Hungary (a „The Parliament” c. fejezet – Central European University Press – Osiris Kiadó, Bp. 1999. 225-261. oldal) Körösényi András – Tóth Csaba – Török Gábor: A magyar politikai rendszer („A parlament” c. fejezet, Osiris Kiadó, Bp. 2003. 466-523. oldal) Országgyűlés; országgyűlési bizottságok; országgyűlési képviselő összeférhetetlensége, országgyűlési választások (In: Jogi lexikon, főszerk.: Lamm Vanda és Peschka Vilmos, KJK, Bp. 1999. 466-468. oldal) Kukorelli István: A magyar kormányzati rendszer egyenetlenségei (Magyar Közigazgatás, 1993. 11. szám) Kukorelli István – Dezső Márta: Az Országgyűlés (In: Alkotmánytan I. 2. átdolgozott kiadás, szerk.: Kukorelli István, Osiris Kiadó, Bp. 2007. 337-384. oldal) Országgyűlés (http://hu.wikipedia.org/wiki/orsz) Kukorelli István – Smuk Péter: A Magyar Országgyűlés 1990-2010 (Országgyűlés Hivatala, Bp. 2010.) Pesti Sándor: Az újkori magyar parlament (Osiris Kiadó, Bp. 2002.)
Petrétei József: A parlament (In: Válogatott fejezetek a rendszeres alkotmánytan köréből I. 10. Füzet, Pécs, 1993.) Petrétei József: Magyar alkotmányjog II. Államszervezet („Az Országgyűlés” című fejezet, 27-84. oldal) Pokol Béla: A parlament működése és funkciói (In: Bihari Mihály – Pokol Béla: Politológia, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2009. 517-534. oldal) Sajó András: Az önkorlátozó hatalom (különösen a „Parlamentarizmus és törvényhozás” című fejezetének „A magyar Országgyűlés” című alfejezete, KJK – MTA ÁJI, Bp. 1995. 214219. oldal) Salamon László – Smuk Péter: Az Országgyűlés (In: Bevezetés az alkotmányjogba, szerk.: Trócsányi László és Schanda Balázs, SZTE-ÁJK – PPKE-JÁK, Bp., 2010. 201-241. oldal) Sárközy Tamás: Javaslat a piacgazdaságot szolgáló modern kormányzás felépítésére (MTA Állam- és Jogtudományi Intézet, Bp. 1994.) Schwarcz András: The central core in the Hungarian Parliament (In: Central European Parliaments. First Decade of Democratic Experience and Future Perspectives, szerk.: Mansfeldová, Zdenka. Olson és David M., Rakusznová, Prague: Institute of Sociology Academy of Sciences of the Czech Republic, 2004.) Smuk Péter: Magyar közjog és politika 1989-2011 (Osiris Kiadó, Bp. 2011.) Soltész István: Bibliográfia az Országgyűlésről, a képviselőkről és a választásokról (Parlamenti Módszertani Iroda, Bp. 2004. 2. átdolgozott és bővített kiadás, 2007.) Soltész István: Bibliográfia az alkotmányról, az Országgyűlésről, a központi állami szervekről és a választási rendszerről (3. átdolgozott és bővített kiadás, Parlamenti Módszertani Iroda, Bp. 2012.) Soltész István (szerk.): Az Országgyűlés feladatai (Országgyűlés Hivatala, Bp. 1998.) Soltész István – Kubovicsné Borbély Anett (szerk.): Az Országgyűlés feladata és működése 2006 (különösen az egyes fejezetek bevezetői, 3. átdolgozott és bővített kiadás, Parlamenti Módszertani Iroda, Bp. 2006.) Soltész István – Kubovicsné Borbély Anett (szerk.): Az Országgyűlés feladatai és működése a jogszabályok tükrében 2010 (Országgyűlés Hivatala, Bp. 2010.) Soltész István: Az Országgyűlés. Az Országgyűlés feladatai, szervezete és működése 1990– 2006 (Parlamenti Módszertani Iroda, Bp. 2006.) Soltész István: Az Országgyűlés, Az Országgyűlés feladatai, szervezete és működése 19902007 (2. átdolgozott és bővített kiadás (Parlamenti Módszertani Iroda, Bp. 2008.) Soltész István: Az Országgyűlés. Az Országgyűlés szervezete, feladatai és működése 19902008 (3. átdolgozott és bővített kiadás, Parlamenti Módszertani Iroda, Bp. 2009.) Soltész István: Az Országgyűlés. Az Országgyűlés szervezete, feladatai és működése 1990– 2010 (4. átdolgozott és bővített kiadás, Parlamenti Módszertani Iroda, Bp. 2010.) Soltész István: The Hungarian National Assembly. Duties, Organisation and Operation 19902008 (Parlamenti Módszertani Iroda, Bp. 2008.) Soltész István (szerk.): A bizottsági munka 1. rész („Parlamenti Dolgozatok I.” Parlamenti Módszertani Iroda, Bp. 1994.) Soltész István (szerk.): A bizottság munka 2. rész („Parlamenti Dolgozatok II.” Parlamenti Módszertani Iroda, Bp. 1995.) Soltész István (szerk.): A törvényalkotó Országgyűlés („Parlamenti Dolgozatok III.” Parlamenti Módszertani Iroda, Bp. 1994.) Soltész István (szerk.): A képviselők jogállása 1. rész („Parlamenti Dolgozatok IV”. Parlamenti Módszertani Iroda, Bp. 1996.) Soltész István (szerk.): A képviselők jogállása 2. rész („Parlamenti Dolgozatok V.” Parlamenti Módszertani Iroda, Bp. 2004.)
Soltész István (szerk.): A plenáris ülés 1. rész („Parlamenti Dolgozatok VI.” Parlamenti Módszertani Iroda, Bp. 1997.) Soltész István (szerk.): A plenáris ülés 2. rész („Parlamenti Dolgozatok VII.” Parlamenti Módszertani Iroda, Bp. 2003.) Somogyvári István: A magyar országgyűlés („Műhelymunkák, adatközlések” 37. szám, Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, Budapest, 1994.) Szigeti Péter: Parlamenti ciklusok a törvényalkotás tükrében (Politikatudományi Füzetek XVII., MTA Politikatudományi Intézete, Bp. 1977.) Szirtes Artúr: A pártok és a parlament átalakulása (Politikatudományi Szemle, 2003. 2. szám) Az Országgyűlés (parlamenti rendszer) reformja – tevékenységének javítása12 A Főtitkárság véleménye, javaslata az Országgyűlés munkájának fejlesztésével kapcsolatban (kézirat, Országgyűlés Hivatala Főtitkárság, 1998. április) Ágh Attila: Javaslatok a magyar Parlament és a parlamentarizmus reformjára (kézirat, Demokrácia Kutatások Magyar Központja, 1998.) Balázs Zoltán: Államreform? (Kommentár, 2006. 5. szám) Bauer Tamás: A tiszteletlen Ház (Magyar Hírlap, 2004. január 6.) Csaba Iván: Javaslatok a köztársaság intézményi fejlesztésére és tartalmának kiterjesztésére (Élet és Irodalom, 2002. november 29.) Dezső Márta – Kukorelli István – Sári János – Somogyvári István: A magyar parlamenti jog – de lege ferenda (In: Ádám Antal emlékkönyv, 37-65. oldal, illetőleg: Kukorelli István: Tradíció és modernizáció a magyar alkotmányjogban, 210-239. oldal) Kocsis Gábor – Csernakorszky Vilmos: Javaslat a Magyar Köztársaság politikai szervezetének megalkotásához (Hunnia 19. szám, 1991. május 25.) Sárközy Tamás: Államszervezetünk fejlesztéséről (Egy maszek töprengései) (Beszélő, 1992. július 25.) Hozzászólás: Eörsi Mátyás: Hol húzódnak az erővonalak? Válasz Sárközy Tamásnak (Beszélő, 1992. augusztus 15.) Somogyvári István: A magyar parlamenti rendszer reformja (Társadalmi Szemle, 1998. 8-9. szám) Somogyvári István: Javaslatok az Országgyűlés törvényalkotó tevékenységének továbbfejlesztésére (Magyar Jog, 1994. 10. szám) Viták, koncepciók a második kamaráról (1988-tól) Ádám Péter: Reformerek és fontolva haladók. Demokratikusabb-e a kétkamarás parlament az egykamarásnál? (Népszava, 1998. június 28.) Áder János: Legyen-e második kamara? (Parlamenti egyensúlyok) (Magyar Nemzet, 1991. szeptember 17.) Balás-Piri László: A felsőházról (Collega, 1998. 6. szám) Bauer Tamás: Kétkamarás parlament felé? (Népszava, 1998. április 17.) Bányai György: Újra a régi lemez. Kacérkodás a felsőházzal (Magyar Narancs, 2010. november 18.) Bodnár Lajos: Fontos hagyományokkal szakít a koncepció. Kulcsár Kálmán az újrainduló alkotmányozásról és a politika kiszámíthatatlanságáról (Magyar Nemzet, 1996. november 16.) Csak a kétkamarás parlament hozhat igazi megoldást. Nemzeti kisebbségek, egyházak képviselete a törvényjavaslat vitája (Magyar Nemzet, 1990. február 28.)
Cserny Ákos: A parlamenti érdekképviselet és a képviselők létszáma – avagy a második kamara összefüggései. – Interest Representation in Parliament and the Number of Parliamentary Representatives – or Connections of the Second Chamber (Nemzetközi Közlöny – International Journal, 2008. 1. szám, Közép-kelet-európai közigazgatási folyóirat magyar és angol nyelven) Csóti György: Kétkamarás kiút (Heti Válasz, 2007. november 8.) Dezső Márta: Üres marad-e a felsőházi terem? (Társadalmi Szemle, 1991. 3. szám) Dezső Márta – Kukorelli István – Sári János – Somogyvári István: A magyar parlamenti jog de lege ferenda (In: Ádám Antal emlékkönyv, 37-65. oldal, illetőleg in: Kukorelli István: Tradíció és modernizáció a magyar alkotmányban, 210-239. oldal) Egy vagy két kamara? Pro és kontra: Nehéz-Posony István és Trócsányi László (Respublika, 1994. 5. szám) Glatz Ferenc: A kétkamarás parlamentről (In: uő. Magyar millennium Európában. Beszédek, cikkek, jegyzetek 2000-2002. Pannonica Kiadó, Bp. 2004. 540-541. oldal) Hegyi Gyula: A második kamara mítosza (Népszava, 1998. április 22.) Herczog László: Az érdekegyeztetés magyarországi rendszere (Acta Humana, 33. szám, 1998.) Horváth B. Barnabás: Nem lesz kétkamarás parlament. A felsőház ellensúlyt jelenthetne a törvényhozásban, amit viszont egyáltalán nem szívlelnek a kormánypártok (Népszava, 2010. november 13.) (horváth): Legyen-e kétkamarás parlament? (Dunántúli Napló, 1999. február 4.) Horváth Lajos: Kellene egy felsőház! A kétkamarás országgyűlésről (Ring, 1992. szeptember ?) Horváth László Zoltán: A kétkamarás parlamenti képviselet értelméről (Magyar Hírlap, 1991. április 24.) Jakab András: Miért nincs szükségünk második kamarára? (Politikatudományi Szemle, 2011. 1. szám) Kende Péter: Működik-e a demokrácia intézményrendszere Magyarországon? (Politikatudományi Szemle, 1994. 4. szám) Kende Péter: Kétkamarás Országgyűlést! (Magyar Hírlap, 1995. március 30.) Kétkamarás parlament: civil fenntartások (Magyar Hírlap, 2001. július 30.) Kétkamarás parlamentet ajánl Medgyessy Péter (Népszava, 2001. július 28.) Király Ernő: Érvek a parlament második kamarájához. Felsőház? Szenátus? Beszélgetés Kulcsár Kálmán akadémikussal (Kisalföld, 1998. február 24.) Kőszegi Árpád: A második kamara intézményének jelentősége és jövőképe Magyarországon és Európában (In: Parlamenti ösztöndíjasok 2005/2006, szerk.: Soltész István, Parlamenti Módszertani Iroda, Bp. 2007. 69-92. oldal) Krecz Tibor: Civilek a harcmezőnkön. A polgári kezdeményezések egyike második parlamenti kamara felállítására irányul (Figyelő, 1993. március 4.) Kulcsár Kálmán: A kétkamarás országgyűlés problémája (Társadalmi Szemle, 1995. 10. szám) Kulcsár Kálmán: A politikai reprezentáció és a kétkamarás országgyűlés (In: Két választás között, szerk.: Stumpf István, Századvég Kiadó, Bp. 1997. 8-18. oldal) Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltjének javaslatáról a kétkamarás parlamentre: Ágh Attila: Variációk kétkamarás parlamentre (Népszava, 2001. augusztus 18.) Bauer Tamás: Felsőház a kampányban (Magyar Hírlap, 2001. augusztus 4.) Debreczeni József: Kétkamarás blöff (Népszabadság, 2001. augusztus 8.) Felsőházi civil öröm. Az egyházak is kedvezően fogadták a kétkamarás parlament ötletét (Népszabadság, 2001. augusztus 2.)
Forintos György: „Kétkamarás blöff” vagy álló háború (Népszabadság, 2001. szeptember 10.) Ismerjük-e a kétkamarás parlamentet? (Heti Válasz, 2001. augusztus 17.) Jelenleg nincs esély a kétkamarás parlamentre (Népszabadság 2001. július 30.) Kéri László: Kamaradarabok (Népszabadság, 2001. augusztus 15.) Kétkamarás Ház: plagizál az MSZP? (Magyar Nemzet, 2001. július 30.) Merth László: Demokrácia közélet nélkül?! (Népszabadság, 2001. szeptember 12.) Nincs esélye a kétkamarás parlamentnek Magyarországon? www.168ora.hu (168 Óra, 2001. augusztus 16.) Ripp Zoltán: Törvénygyári capriccio (Népszava, 2001. augusztus 21.) stépán-: Vita Medgyessy ötletéről. Orbán korainak tartja a kétkamarás parlamentet (Vasárnapi Hírek, 2001. augusztus 5.) Stépán Balázs: Méltatlan vita a parlamenti felsőházról (Magyar Hírlap, 1996. június 3.) Szocialista házszentelő (HVG, 2001. augusztus 18.) Újhegyi Katalin: Tisztázatlan a kétkamarás parlament létjogosultsága (Népszava, 2001. augusztus 17.) Vadász János: Kell-e nekünk második kamara? (Népszabadság, 2001. augusztus 8.) Zilahi László: Püspökfalatok. A kétkamarás parlament és a nemzeti kisebbségek képviselete (Magyar Narancs, 2001. augusztus 8.) Messik Lajos: Népszuverenitás és alkotmányozás (Magyar Jog, 1996. 10. szám) Mészáros Vilmos: Kétkamarás parlament (Magyar Demokrata, 1996. április 11.) (moldoványi): Kétkamarás parlamentet a települések érdekében – javasolja az Önkormányzatok Szövetsége (Magyar Nemzet, 1995. május 7.) Nagy Gergely: Felesleges a kétkamarás törvényhozás? (Népszava, 1996. június 11.) Nem a kétkamarás parlamentre. Saját pártja sem tartja időszerűnek a szocialista Suchman Tamás tervét (Magyar Hírlap, 2001. január 16.) Philippovich Tamás: Erős demokrácia – erős kormányzat (Magyar Hírlap, 1994. szeptember 10.) Pokol Béla: Kétkamarás Országgyűlés és a politikai reform (Mozgó Világ, 1989. 2. szám) Pokol Béla – Sári János: A parlamenti struktúra de lege ferenda (MTA Államtudományi Kutatások Programirodája, Bp. 1988.) Pokol Béla: Bújtatott kétkamarás parlament? A versengő pártrendszer logikájának következményei (Napi Magyarország, 1998. december 18.) Rózsa Péter György: Kell-e nekünk második kamara? (Népszava, 2008. augusztus 25.) S. B.: Kell-e nekünk két kamara? (Magyar Hírlap, 1998. január 28.) Sajó András: Egy lehetséges alkotmány. Szövegtervezet és indokolások (Társadalomtudományi Közlemények, 1991. 3-4. szám) Salamon László: A parlament szervezetének alapkérdése; az egy- és kétkamarás parlament (Magyar Közigazgatás, 2001. 5. szám) Samu Mihály: Az alkotmányozó hatalom és a kétkamarás rendszer (In: Konferencia az alkotmány szabályozási elveiről. SZEF, Bp. 1996. 39-52. oldal) Samu Mihály: Az alkotmányozás és a második kamara (szenátus) (Belügyi Szemle, 1996. 6. szám) Samu Mihály: A kétkamarás parlament indokoltsága. Minősíthető-e illúziónak a kétkamarás országgyűlés? (Collega, 1998. 6. szám) Samu Mihály: Kétkamarás parlamentet! (Magyar Hírlap, 2010. július 26.) Sári János: Kell-e második kamara? (Társadalmi Szemle, 1988. 11. szám) Somogyvári István: A magyar parlamenti rendszer reformja (Társadalmi Szemle, 1998. 8-9. szám)
Somogyvári István: A kétkamarás Országgyűlés és a választójogi rendszer reformja (A magyar alkotmányosság ezer éve. Tudományos konferencia, 1998. 51-58. oldal) Suchman Tamás: Két kamara, vagy amit akartok (Népszava, 2000. december 21.) Stépán Balázs: Kell-e nekünk két kamara? (Magyar Hírlap, 1995. június 7.) Szalai Sándor: Miért nincs szükség két kamarára? (Parlamenti Levelek, 2. szám) Szente Zoltán: A kétkamarás országgyűlés illúziói (Világosság, 1996. 11. szám, ill. Collega, 1997. 3. szám) Takács Albert: A parlament szerkezete alkotmányelméleti megközelítésben (In: Az új Alaptörvényről – elfogadás előtt. Tanulmánykötet, szerk.: Kubovicsné Borbély Anett, Téglási András, Virányi András, Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága, Bp. 2011. 140-155. oldal) Takács Imre: Második kamarák (Magyar tradíciók) (kézirat, MTA ÁJI, Bp. 1995.) Takács Imre: A törvényhozás második kamarája (Társadalmi Szemle, 1995. 10. szám) Takács Imre: Second chamber of the legislature (Acta Iuridica Academiae Scientianum Hungaricae, 1997. 1-2. szám) Téglási András – Kubovicsné Borbély Anett – Virányi András (szerk.): Szükség van-e kétkamarás parlamentre az új Alkotmányban? Tanulmánykötet. Az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának 2010. november 12-i tudományos konferenciáján elhangzott előadások alapján (Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága, Bp. 2011.) A kötetben megjelent tanulmányok: Aiken, Jeffrey P.: Egykamarás vagy kétkamarás törvényhozás – javaslat a magyar alkotmányozás számára Ádám Antal – Chronowski Nóra – Drinóczi Tímea – Zeller Judit: Az alkotmányozó hatalomról és az Országgyűlés szerkezetéről Balogh Judit: Funkcionális kérdések, szervezeti válaszok – Modellértékű parlamenti megoldások az európai alkotmánytörténetben Dezső Márta: A második kamarák alkotmányos funkciói Homoki-Nagy Mária: A magyar országgyűlés fejlődéstörténete az egy és két kamarára vonatkozóan Kukorelli István: A második kamara mint nemzeti intézmény Salamon László: Az egykamarás és kétkamarás parlament kérdése az Alkotmányelőkészítő eseti bizottság munkájának fényében Szente Zoltán: Egy- vagy kétkamarás Országgyűlést? A második kamara bevezetésének lehetőségeiről Szentpéteri Nagy Richard: A második kamarák típusai a világban Téglási András: Az európai parlamentek a XXI. századi alkotmányokban. Tóth Károly, Jakab András, Magyar Attila István, Patrubányi Miklós, Patyi András és Gonda László felszólalásai Tinta Sándor: Egy kamara vagy két kamara (In: Parlamenti ösztöndíjasok 2008/2009, szerk.: Soltész István, Parlamenti Módszertan Iroda, 2010. 55-71. oldal) Török Katalin: Alkotmányjogilag kettészakított államhatalom? Kétkamarás parlament. Beszélgetés Pokol Béla szociológussal (Népszava, 1989. március 14.) ifj. Trócsányi László: Egy új alkotmány minimuma (Társadalmi Szemle, 1994. 2. szám) Varga Károly: Szellemi és alkotmányos felsőház. A megoldás a kétkamarás Országgyűlés helyreállításának újragondolása lehetne. Gondolatok Csóri Sándor Márciusi leveléről (Magyar Nemzet, 2007. június 2.) Zimber Szilvia: Kétkamarás parlament az új alkotmányban. Beszélgetés Mészáros Vilmos elnökkel a Független Jogász Fórum koncepciójáról (Pesti Hírlap, 1993. június 29.)
Parlamentarizmus Magyarországon 1848-1949 Albrecht Ferenc: A parlamentarizmus válsága (Társadalomtudomány, 1928. 6-8. szám) Albrecht Ferenc: Parlamentarizmus és diktatúra (Társadalomtudomány, 1932. 345-354. oldal) Gróf Andrássy Gyula: A parlamentáris kormányzás I-II. (Budapesti Hírlap, 1905. augusztus 12-13.) Bernáth László: A parlament reformjai (Társadalomtudomány, 1926. 1. szám) Boros Zsuzsanna – Szabó Dániel: Parlamentarizmus Magyarországon (1867-1944) (2. bővített és átdolgozott kiadás, ELTE Eötvös Kiadó, 2008.) Cieger András: Pártok (és parlamentarizmus) a dualizmuskori politikai gondolkodásban (In: „Képzeljetek embert.” Politikaelméleti tanulmányok Schlett István 60. születésnapjára, Bp. 1999. 44-54. oldal) Concha Győző: Parlamenti kormányrendszer Magyarországon (Budapesti Szemle, 1913.) Csizmadia Andor: A parlamentarizmus kezdetei Magyarországon. A polgári átalakulás kérdései az 1848/49. évi népképviseleti országgyűlésen (Jogtörténeti Szemle, 1986. 1. szám) Deák Albert: Gazdasági elemek a parlamentarizmusban (Kolozsvár, 1907.) Deák Albert: A parlamenti kormányrendszer Magyarországon (Bp. 1912.) Deák Ferenc: Adalék a magyar közjoghoz (Pest, 1865 – Reprint, KJK, Bp. 1987. Kovács István utószavával) Drucker György: Maradjon-e a képviseleti rendszer? (Újkor, 1936. 3. szám) Dvorzsák Dezső: A parlamentarizmus válságához (Bp. 1932.) Egyed István: A magyar parlamentarizmus (Magyar Törvényhozók Lapja, 1942. január 1.) Egyed István: A parlamentarizmus sorsa (Magyar Szemle, 3. szám 1942., illetőleg klny. Országos Nemzeti Klub kiadványaként, Bp. 1942.) Ferdinandy Gyula: Közjogi problémák (I.) Tanulmányok (a „Parlamentarizmus” című fejezet – Székely Nyomda és Könyvkiadó Vállalat, Bp. 1937. 9-32. oldal) Föglein Gizella: A „parlamentarizmus” parlamentáris korlátai Magyarországon 1944-1949 (Hitel, 1990. augusztus 22.) Gyarmati György: Korlátozott felelősségű parlamentarizmus 1944-49 (Népszabadság, 1994. december 21.) Hajdu Tibor: A magyar polgári állam és társadalom. A polgári demokrácia érvényesülése Magyarországon (1867-1944) (In: „A szocialista demokrácia fejlesztésének kérdései”, MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete, Bp. 1982.) Handel Vilmos: A parlamentarizmus. Politikai tanulmányok (Bp. 1903.) Handel Vilmos: A parlamenti kormány (Debrecen, 1920.) Hanák Péter: A letűnt alkotmányosság nyomában. A dualista Magyarország képviseleti és kormányzati rendszere (História, 1985. 5-6. szám) Hornyánszky Gyula: A demokrácia és a parlamentarizmus válsága (Társadalomtudomány, 1926. 247-256. oldal) Hubai László: A korlátozott demokrácia politikai rendszere Magyarországon 1945-1947 (In: Tiltott történelem 1945-1947, szerk.: Horváth János, Századvég Kiadó, Bp. 2006. 56-71. oldal) Kaas Albert: A mai közéleti irányok és a parlamentarizmus (Törvényhozók Lapja, 1933. szeptember-október) Kautz Gyula: A parlamentarizmus és különösen a parlamentáris kormányalkat (Budapesti Szemle, 1966. 349-450. oldal, ill. Klny. 1907.) Képes György: A magyar parlamentarizmus történeti tendenciái (In: Előadásvázlatok a parlamentarizmus-történet köréből, ELTE ÁJK, Bp. 1998. 119-127. oldal) Kovács István: Magyar parlamentárizmus (Magyar Út, 1940. február 1.)
Kovács Pál: A törvényhozó hatalom viszonya a végrehajtó hatalomhoz (Kecskemét, 1884.) Kun József: Parlamentarizmus és magyar parlamentarizmus (Jogállam, 1909. 8. szám) Madzsar József: A parlamentarizmus alkonya (Társadalmi Szemle, 1932. 9. szám) Mezey Barna: A magyar parlamentarizmus alapjai (Az 1848/49. évi népképviseleti országgyűlés) (In: Publicationes Universitatis Miskolciensis Sectio Philosophica 3., Miskolci Egyetem, 1998. 61-69. oldal) Mezey Barna: Parlamenti kormányzat vagy parlamenti reform? (A magyar parlamentáris rendszer kialakítása 1848-ban) (In: Forradalom vagy reform? Tanulmányok az 1848/49-es szabadságharc állam- és jogfejlődéséről, szerk.: Horváth Attila, PPKE – Szent István Társaság, Bp. 1999.) Mihelics Vid: A parlamentarizmus válsága és a demokrácia (Katholikus Szemle, 1930.) Mónus Illés: A parlamentarizmus és a tömegek (Szocializmus, 1936. 11. szám) Niamessny Pál: A magyar parlamentárizmus 1867-től 1918-ig (Budapesti Szemle, 1928. novemberi száma – különlenyomat: Franklin, Bp. 1928.) Niederhauser Emil: A dualista állam és a kelet-európai polgári államtípusok (In: A magyarországi polgári államrendszerek, 162-194. oldal) Ottlik László: Parlamentarizmus és diktatúra (Magyar Szemle, 1932. április – június) Hozzászólások: Tihanyi Lajos: Magyar parlamentarizmus (Budapesti Szemle, 230. kötet, 669. szám, 1933.) Albrecht Ferenc: Parlamentarizmus és diktatúra (Társadalomtudomány, 1932. 2. szám) Parlamentarizmus, Parlamenti kormányrendszer (In: Magyar Jogi Lexikon V. kötet, szerk.: Márkus Dezső, Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., Bp. 1904. 827-829. oldal) Pesti Sándor: Az újkori magyar parlament (különösen „A parlamentarizmus megítélése” című rész, 71-77. oldal) Pesti Sándor: Parlament és parlamentarizmus Magyarországon (Politikatudományi Szemle, 2001. 4. szám) Pölöskei Ferenc: Választójog, parlamentarizmus 1919 után (História, 1985. 5-6. szám) Pölöskei Ferenc: A magyar parlamentarizmus a századfordulón. Politikusok és intézmények (MTA Történettudományi Intézet, Bp. 2001.) Püski Levente: Választási rendszer és parlamentarizmus (Rubicon, 2009. 1-2. szám) Törvénytár Püski Levente cikkének tanulmányozásához: Az Országgyűlés felsőházáról, 1926, 1928, 1937 (Rubicon 2009. 1-2. szám, Online Plusz, www.rubicon.hu) Radisics Elemér: Az Interparlamentáris Unió a parlamentarizmus válságáról (Magyar Szemle, 1928. 1. szám) Rédei József: Új parlamentarizmus (Politzer Zsigmond és fia könyvkereskedés, Bp. 1913.) Révész, László: Die Anfänge des ungarishen Parlamentarismus (Südosteuropäische Arbeiten, 68. R. Oldenburg, München, 1968.) Révész Tamás: Parlamentarizmus Magyarhonban a dualizmus korában (Kritika, 1990. 7. szám) Réz Mihály: A magyar parlamentarizmus (Magyar Figyelő, 1911. 17. szám) Hozzászólások: gróf Andrássy Gyula: Válasz Réz Mihálynak (uo. 1911. 18. szám) Kun József: A magyar parlamentarizmus (uo. 1911. 19. szám) Tisza István: Még egy-két szó a parlamentarizmusról (uo. 1911. 20. szám) Réz Mihály: Magyar parlamentarizmus (Magyar Figyelő, 1914. 9. szám) Romsics, Ignác: Parlamentarizmus und Demokratie in der Ideologie und Praxis der ungarischen Regierungsparteien in der Jahren 1920-1944 (In: Das Parteiwesen Österreichs und Ungarns in der Zwischenkiegszeit. Szerk.: Von Anna M. Drabek, Richard G. Plaschka
und Helmut Rumpler, Wien, 1990. Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, 19-38. oldal) Smuk Péter: Kautz Gyula parlamentarizmus-felfogása (In: Fiatal oktatók tanulmányai, 2. kötet, szerk.: Egresi Katalin, Széchenyi Egyetem Jog- és Gazdaságtudományi Kar ÁJI, Győr 2004.) Somló Bódog: A parlamentarizmus a magyar jogban (Kolozsvár, 1896.) Szente Zoltán: Kormányzás a dualizmus korában. A XIX. századi európai parlamentarizmus és Magyarország kormányformája a kiegyezés után 1867-1918 (Atlantisz Kiadó, Bp. 2011.) A könyvről: Nagy Ágoston – Pap Milán: Parlamentarizmustörténet közjogi és politika határán (Politikatudományi Szemle, 2012. 1. szám) Szerencsés Károly: A parlamentarizmus korlátai (In: A hosszú tizenkilencedik és a rövid huszadik század, 553-562. oldal) Szinai Miklós: A parlamenten kívüli kormányzás Ausztriában és Magyarországon az első világháború után (1919-1944) (Századok, 1986. 4. szám) Temple Rezső: A magyar parlamentarizmus (Törvényhozók Lapja, 1934. február 15.) (Temple Rezső): A magyar parlamentarizmus jövője I-III. (Magyar Törvényhozók Lapja, 1941. április 1., május és 1. július 1.) Temple Rezső: A magyar parlamentarizmus válsága (Magyar Törvényhozók Lapja, 1943. április 1., május 1. és június 1.) Tihanyi Lajos: Magyar parlamentarizmus (Bp. 1933.) Tisza István: Még egy-két szó a parlamentarizmusról (Magyar Figyelő, 1911. 20. szám) Vargyai Gyula: A parlamentarizmus egyes kérdései Magyarországon a két világháború között (In: Hatalommegosztás és jogállamiság, szerk.: Mezey Barna, Osiris Kiadó, Bp. 1998. 288-294. oldal) Vargyai Gyula: A parlamentarizmus egyes kérdései Magyarországon a két világháború között (In: Válságban van-e a parlamentarizmus? JURA, 1994. 1. szám) Válságban van-e a parlamentarizmus? (Az IPU magyar csoportjának ankétja) (Bp. 1930.) Vámbéry Rusztem: A demokrácia úgynevezett válsága (Századunk, 1935. 6. szám) Wagner Lilla: Parlamentarizmus és választójog, I-III. (Törvényhozók Lapja, 1935. május 1., június 1., július 1.) Wiener György: A többségi elv és a bizalmi kérdés az 1848-as forradalom kormányzati rendszerében (Jogtörténeti Szemle, 2006. 4. szám) Wiener György: A többségi elv és a bizalmi kérdés a dualizmus kormányzati rendszerében (Jogtörténeti Szemle, 2007. 3. szám) Zsitvay Tibor: Hangok a parlamentarizmus ellen (Pesti Napló, 1927. augusztus 20.) 1990-től Bihari Mihály: Új magyar parlamentarizmus (Kritika, 1990. 7. szám) Bihari Mihály: Demokratikus kihívások – demokrácia igények és modellek (In: A hosszú tizenkilencedik és a rövid huszadik század, 61-72. oldal) Csizmadia Ervin: Az értelmiség pártellenes? A parlamentarizmus és ellenfelei (Magyar Nemzet, 1993. március 24.) Debreczeni József: Veszélyes üzemmód. Populizmus és parlamentarizmus (Népszabadság, 2005. február 27.) Dezső Márta: Mégis milyen parlamentarizmust? (In: Sári János ünnepi kötet, 78-89. oldal) Gombár Csaba: Demokráciák egymás hegyén-hátán (Népszabadság, 2006. november 18.) Győri Gábor: Válság 2.0. A pénzügyi krízis és a demokrácia legitimitása (Magyar Narancs, 2008. október 16.) Hack Péter: A parlamentarizmus romjai (Népszabadság, 2002. január 30.)
Ilonszki Gabriella: Az elnöki parlamentarizmus és a parlament (Századvég, 2002. 2. szám) Javorniczky István: Kié a hatalom Magyarországon? Eszmecsere a parlamentáris demokráciáról, az állam szerepéről és a politikai váltásról (Beszélgetés Bihari Mihállyal, Körösényi Andrással és Pokol Bélával (Magyar Nemzet, 1993. január 9.) Kende Péter: A parlamentáris demokrácia sebezhetősége (In: uő. A köztársaság törékeny rendje, Osiris Kiadó, Bp. 2000.) Kiss B.: A parlamentarizmus tapasztalatai Magyarországon 1990-1993 (Jogtudományi Közlöny, 1993. 12. szám) Kis János: A parlamentarizmus ügye Magyarországon (Élet és Irodalom, 2001. december 21.) Körösényi András: A hatalommegosztás és a parlamentarizmus – Magyarország 1991 (Magyarország politikai évkönyve 1992, 58-62. oldal) Körösényi András: Vissza a parlamentarizmushoz (In: Mi fenyegeti a köztársaságot? szerk.: Majtényi László és Szabó Máté Dániel, Eötvös Károly Intézet, Bp. 2009. 61-72. oldal) Lencsés Károly: Parlamentarizmus vagy putyini modell? Pokol szerint már kvázi prezidenciális rendszer jött létre (Népszabadság, 2009. november 11.) Ondré Péter: Westminsteri kirándulás (Politikatudományi Szemle, 2012. 1. szám) Pokol Béla: A magyar parlamentarizmus szerkezete (Társadalmi Szemle, 1993. 8., 9. és 10. szám) Hozzászólások: Halmai Gábor: A négyszög háromszögesítése (uo. 1993. 11. szám) Sári János: Alkotmányosság – túl az alkotmányjogi norma határán (uo. 1993. 11. szám) Ágh Attila: A tárgyalásos demokrácia dinamikusan egyensúlyozó hatalmai (uo. 1993. 12. szám) Kerekes Zsuzsa: A hatalom ága-boga (uo. 1993. 12. szám) Somogyvári István: Az államhatalmi ágak megosztásáról (uo. 1994. 1. szám) Takács Imre: Alkotmányjogi technikák – politikai folyamatok (uo. 1994. 1. szám) Szigeti Péter: Politikai tagoltság és parlamenti erőviszonyok (uo. 1994. 2. szám) Szegvári Péter: Többségi és (vagy) konszenzusos demokrácia (uo. 1994. 2. szám) Lövétei István: Az alkotmány politikai kompromisszumai (uo. 1994. 4. szám) Szentpéteri Nagy Richard: Az államfő és a végrehajtó hatalom nálunk és másutt (uo. 1994. 4. szám) ifj. Trócsányi László: Egy új alkotmány minimuma (uo. 1994. 2. szám) Pokol Béla: A parlamentarizmus vita első fordulója után (uo. 1994. 6. szám) Pokol Béla: A magyar parlamentarizmus (Cserépfalvi Kiadó, Bp. 1994.) Pető Iván: Évenkénti országgyűlés Pesten (In: Márciusi tézisek, Beszélő, 2002. április) Pölöskei Ferenc: Új államrend építése egykor és most. Párhuzamok a magyar parlamentarizmusban (Magyar Nemzet, 1997. március 14.) Rácz Lajos: Alkotmányjogi változások és parlamentarizmus az évezred fordulóján Magyarországon (In: Államiság – alkotmányosság – jogállamiság. Tudományos ülés. Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, szerk.: Tóth Károly, Bp. 2001. 2128. oldal) Salamon László: A magyar parlamentarizmus válsága (Magyar Nemzet, 2006. október 19.) Schlett István: Parlamentarizmus-variációk (A Magyar Politikatudományi Társaság Évkönyve, 1990. 22-31. oldal) Schmidt Péter: A magyar parlamentarizmus ma (Politikatudományi Szemle, 1992. 1. szám) Schmidt Péter: A magyar parlamentarizmus közjogi ellentmondásai The constitutional contradictions of Hungarian parlamentarism (In: Magyarország politikai évkönyve 1992, 4657. oldal) Szabad György: A parlament egykorú a parlamentellenességgel (In: Metamorphosis Hungarie 1989-1994. Kasza László interjúi, Századvég Kiadó, Bp. 1994. 16-26. oldal)
Szabó Máté: Húsz év után – a magyar parlamentarizmus struktúra-változása? (Közjogi Szemle, 2010. 6. szám) Szigeti Péter: Tendenciák Magyarországon a parlamentáris jogállam kialakulásától napjainkig. Pártrendszer, tulajdonviszonyok, a közvetlen demokratikus részvétel és összefüggéseik (In: Rendszerváltás és társadalomkritika, szerk.: Krausz Tamás, Napvilág Kiadó, Bp. 1998. 225-244. oldal) Tölgyessy Péter: Parlamentarizmus Magyarországon (In: Mi fenyegeti a köztársaságot? szerk.: Majtényi László és Szabó Máté Dániel, Eötvös Károly Intézet, Bp. 2009. 73-78. oldal) A közép- és kelet-európai országok új, demokratikus parlamentjei (1990-től) Ágh Attila: A parlamentek szerepe a demokratikus átmenetben (In: Demokratikus átmenetek. A Magyar Politikatudományi Társaság Évkönyve, Bp. 1991.) Ágh, Attila: The Experiences of the First Democratic Parliaments in East Central Europe (Communist and Post-Communist Studies, 28. 1995. 3-14. oldal) Ágh, Attila: Changing Parliamentary Committees in Changing East-Central Europe: Parliamentary Committees as Central Sites of Policy Making (In: Longley, L. – Davidson, R. (eds): The New Roles of Parliamentary Committees. Frank Cass, London, 1998.) Ágh Attila: A kelet-közép-európai parlamentek (INFO-Társadalomtudomány, 47. szám, 1999. december) Ágh, Attila: The Parliamentarization of the East-Central European Parties: Party Discipline in the Hungarian Parliament, 1990-1996 (In: Bowler, S. – Farele D. – Katz, R. (eds.): Party Cohesion, Party Discipline and the Organization of Parliaments, Ohio State University Press Columbus, 1999.) Ágh, Attila – Ilonszki, Gabriella (eds): Parliaments and Organized Interestes in Central Europe: The Second Steps. Hungarian Centre for Democracy Studies, Budapest, 1996.) A kötetben megjelent tanulmányok: Longley, Lawrence D.: Parliaments as Changing Institutions and as Agents of Systemic Change: Perspectives and a New Research Framework Reschova, Jana – Syllová, Jindriska: The Legislature of the Czech Republic Malová, Dorina – Siváková, Danica: The National Council of the Slovak Republic: The Developments of a National Parliament Jackiewicz, Irena – Jackiewicz, Zbigniew: The Polish Parliament in Transition: In Search for a Model Zajc, Drago: Legislative Developments in a New Democracy: The Case of Slovenia Jovic, Dejan: Party System Developments from a Parliamentary Perspective in Croatia Patzelt, Werner J.: Members of Parliament and Interest Groups: Findings from East Germany Montgomery, Kathleen: Interest Group Representation in the Hungarian Parliament Ilonszki, Gabriella: From Marginal to Rational Parliaments: A Central European Regional View Ágh, Attila: The Politics of Central Europe (Sage, London, 1998.) Ágh, Attila: Emerging Democracies in East-Central European and the Balkans (Edward Elgar, Cheltenham, 1998.) Arato, Andrew: Az alkotmányozó hatalom dilemmái Kelet-Európában (Társadalmi Szemle, 1992. 7. szám) Balogh László: Kormányformák, választási rendszerek, választások Kelet- és KözépEurópában (ELTE Eötvös Kiadó, Bp. 2012.) Bryant, Mary Nell: A kelet-európai parlamenti információs rendszerek fejlesztése (Könyvtári Figyelő, 1993. 2. szám)
Bielasiak, J.: Substance and Process in the Development of Party Systems in East Central Europe (Communist and Post-Communist Studies, vol. 30. 1997. 1. szám) Cabrera Alvaro: A plenáris ülés a lengyel Szejmben és a Szenátusban (In: A plenáris ülés 2. rész, 263-289. oldal) Čular, Goran: The Croation Parliament 1990-2002: A Site for Democratic Consolidation? (In: Representative Elites in Post-Communist Settings. Henrich Best and Michael Edinger (eds.), Jena University Press, Jena, 2003. 76-86. oldal) Eklics Gyöngyi: Tájékoztató a közép- és a kelet-európai országok parlamentjeiről (Országgyűlés Hivatala Külügyi főosztály, 1992.) Fedinec Csilla: Hatalmi játszmák Ukrajnában (Kommentár, 2007. 3. szám) Gamaen-Golutina, Oxana: Professionalisation of the Russian Representative Elite in the Context of the Duma’s Political Evolution: Achievements, Limits and Perspectives (kézirat, 2004.) Garlicki, Leszek: Rules of Procedure in Eastern and Central Europe (In: Rules of Procedure and Parliamentary Practice, (eds.): D. Lukasz – W. Staskiewicz, Bureau of Research, chancellory of the Sejm of the Republic of Poland, Warsaw, 1995.) Grigorovna-Micheva, Lybov (ed.): Comporative Balkan Parliamentarism (International Centre for Minority Studies and Intercultural Relations, Sofia 1995.) Halász Iván: Utált, erős alsőházak, elegáns és „felesleges” felsőházak Cseh- és Lengyelországban (In: Frusztrációk a parlamentek körül Európában) Halász Iván: A parlamentarizmus formái a Közép-Európai államokban. Egy-vagy kétkamarás parlament dilemmái a rendszerváltás után (In: Ratio legis – ratio iuris. Ünnepi tanulmányok Tamás András Tiszteletére 70. születésnapja alkalmából, szerk.: Gerencsér Balázs és Takács Péter. Szent István Társulat, Bp. 2011. 196-216.oldal) Holmes, Stephen T.: Vissza a rajzasztalhoz. Néhány érv a kelet-európai alkotmányozás elhalasztása mellett (Jogállam, 1993. 2. szám) Horváth Irén: A nemzeti parlamentek főbb jellemzői – EU-tagállamok (Országgyűlési Könyvtár Képviselői Információs Szolgálat, 2011. február) Hushegyi Gábor: Fejjel a falnak. A szlovák parlament és a Benes-dekrétumok (Magyar Narancs, 2007. október 11.) Kopecky, Petr: Structures of Representation New Parliaments of Central and Eastern Europe (In: Developments in Central and East European Politics. Stephen White, Judy Batt and Paul G. Lewis (eds.) Basingstoke: Palgrave, 2003. 133-152. oldal) Kopivnik, S. – Luksic, I. – Zajc, D. (eds.): Conflict and Consensus: Pluralism and Neocorporatism in the New and Old Democracies. Slovenian Political Science Association, Ljubljana, 1996.) Kovács László: A plenáris ülés az Orosz Föderáció Állami Dumájában és a Szövetségi Tanácsban (In: A plenáris ülés 2. rész, 209-306. oldal) Körtvélyessy László: Tájékoztató néhány közép-kelet-európai ország parlamentjéről (Országgyűlés Hivatala – Külügyi Hivatal, 1998.) Kraatz, Susanne – Silvia von Steindorff (eds): Parlamente und Systemstranformation im postsozialistishen Europa (Leske+Budrich, Opladen, 2002.) Krouwel, André: Measuring Presidentialism and Parliamentarism: An Application to Central and Eastern Europe (Acta Politica, 38. 2003.) Liebert, U. – Cotta, M. (eds): Parliament and Democratic Consolidation in Southern Europe (London – New York, Pinter Publishers, 1990.) Longley, L. – Zajc, D. (eds): The New Democratic Parliaments (The First Years. Appleton, WI, Research Committee of Legislative Specialists, IPSA, 1998.) Lőrincz Csaba: A képviselők és a szenátorok jogállása a román parlamentben (In: A képviselők jogállása 2. rész, 357-370. oldal)
Malova, Dorina: Slovakia. Parliamentary rules and legislative dominance (East European Constitutional Review, Vol. 4. No. 2. 1995.) Mansfeldova, Z. – Klima, M. (eds.): The Role of Central European Parliaments in the Process of European Integration (Delegation of European Commission, Prague, 1996.) Matthes, Claudia-Yvette: Polen und Ungarn – Parlamente im Systemwechsel Zur Bedeitung einer politischen Institution für Konsolidierung neuer Demokratien (Opladen, 1999.) Mészáros Lajos: (Cseh)Szlovákia alkotmányos rendszere (Nemzetközi Közlöny, International Journal, 2007. 2. szám) Olson, David – Norton, Philips: The New Parliaments of Central and Eastern Europe, Frank Cass, London, 1996.) Olson, David: Paradoxes of Institutional Development: The New Democratic Parliaments of Central Europe (International Political Science Review, vol. 18, No. 4, october 1997.) Olson, David: The Parliaments of New Democraties: The Experience of Central Europe (In: Kurian, G. (ed.): The World Encyclopedia of Parliaments and Legislatures, vols, 1-2. Washigton D. C, Congressional Qantely Inc. 1998.) Olson, David – Crowther, William E. (eds.): Commitee in Post-Communist Democratic Parliaments: Comparative Instutionaliazation (The Ohio States University Press, Columbus, 2002.) Parliaments and MP-s in Central Europe (Central European Political Science Review, 2001. május) Petruska Natalia: Az Ukrán parlamentarizmus fejlődési szakaszai 1990-2006 (Regio, 2006. 4. szám) Pietrzak, Robert: A lengyel Szejm bizottságainak ellenőrzési jogosítványai (In: A bizottsági munka 2. rész, 265-268. oldal) Plasser, F. – Ulram, P. – Waldrauch, H.: Democratic Consolidation in East-Central Europe (Macmillen, London, 1998.) Polgár László: A peresztrojka parlamentje (Élet és Irodalom, 1989. augusztus 18.) Radu, Alexandru: A pártrendszerről (román pártrendszer, választások, parlament) (Magyar Kisebbség, 2004. 4. szám) Rupnik, Jacques: A demokrácia feltalálása Közép- és Kelet-Európában (Világosság, 1993. 11. szám) Sári János: Közép-európai alkotmányok 1994: A tagadás tagadása (Jogtudományi Közlöny, 1994. 7-8. szám) Yurii Shemshuchenko: Ukrajna: két évtized félúton a parlamentáris berendezkedés és a prezidenciális köztársaság között (In: Frusztráció a parlamentek körül Európában 172-175. oldal) Stier Gábor: Parlamentarizmus – gyökerek nélkül (Oroszországban). Beszélgetés Kun Miklós történésszel (Magyar Nemzet, 1991. február 9.) Szente Zoltán: Európai alkotmány- és parlamentarizmustörténet – 1945-2005 („A kommunista rendszerek bukása és a demokratikus átmenetek Közép- és Kelet-Európában” című fejezet – Osiris Kiadó, Bp. 2006. 435-515. oldal) Tálas Péter: A mérsékelt pluralista parlament modellje. Lengyelország az 1997-es választások után (Társadalmi Szemle, 1998. 1. szám) Tóth Károly: A parlament, a köztársasági elnök és a kormány sajátosságai Közép- és KeletEurópa új alkotmányaiban (In: Jogtudományi Tanulmányok, JATE ÁJK, Alkotmányjogi Tanszék, Szeged, 1996.) Varga Attila: Alkotmányjogi és államszervezési alapismeretek (különösen „A parlament” című alfejezet, „Sapientia tankönyvek”, Scientia Kiadó, Kolozsvár, 2003. 145-207. oldal) Varga Attila – Veress Emőd: Román alkotmányjog („A parlament” című fejezet, Status Kiadó, Csíkszereda, 2007. 198-250. oldal)
Veress Emőd: A politikai rendszer változása és az alkotmányos fejlődés Romániában az 1989. decemberi forradalom után (In: Alkotmány és jogtudomány. Tanulmányok. Emlékkönyv Dr. Szabó József professzor emlékére, szerk.: Tóth Károly, Acta Jur. et Pol. Szeged, 1996.) Veress Emőd: A román parlament szerkezete (Magyar Kisebbség, 2000. 1. szám) Veress Emőd: A kormányzat ellenőrzése és a kormányzati hatalom korlátozása Magyarországon és Romániában (Magyar Kisebbség, 2004. 3. szám) Veress Emőd: Románia kormányzati rendszeréről: az államfő helye az államszervezetben (kézirat, 2004.) Wesolowski, W. (szerk.): Polityka i Sejm: formowanie sie elity politycznej (Warsawa, 1998.) Wiatz, Jerzy: Poland’s Three Parliaments in the Era of Transition (International Political Science Review, vol. 18. No. 4. October 1997.)
Lábjegyzetek: 1. A Rákóczi szabadságharc nyolc esztendeje alatt a magyarországi rendek és az erdélyi fejedelemség kiváltságosai kilenc országgyűlést tartottak, négyet Magyarországon és ötöt Erdélyben. Az Országgyűlések elnevezése: Conventus Generalis Omnis Ordinis et Status Confoderatorum Hungarorum. 2. A történészek a reformkor kezdetét az 1820-30-as évek fordulójára teszik, így az első reformországgyűlésnek az 1830-36-os diétát tekintik. A művelődéstörténet kutatói viszont fontos előzményként tartják számon az 1825-27-es országgyűlést, amely fordulatot hozott a hazai művelődési törekvések fejlődésében. A korszakhatár megvonásánál e szempontra is figyelemmel voltam. 3. Lásd még az Alkotmány főcímnél található bibliográfiában az „1848/49 alkotmánya (az április törvények). 4. Országgyűlésekről az Erdélyi Fejedelemség (állam) (1541-1690) országgyűlései esetében beszélhetünk. Hivatalos neve: „Erdély ország három nemzetének, valamint Magyarország hozzácsatolt részeinek karai és rendjei.” Az ezt megelőző, valamint az ezt követő, a Habsburg uralom alatti Erdély gyűlései, jellegüket tekintve tartományi gyűlések voltak. Az erdélyi országgyűléseket lásd még „A Rákóczi-szabadságharc országgyűlései”-t is. 5. Lásd még a Tisztségviselők főcímnél található bibliográfiában az Országgyűlés elnökei: Szűrös Mátyás és Fodor István. 6. Lásd még a Tisztségviselők főcímnél található bibliográfiában az Országgyűlés elnökei: Szabad György és az Alelnökök. 7. Lásd még a Tisztségviselők főcímnél található bibliográfiában az Országgyűlés elnökei: Gál Zoltán és az Alelnökök. 8. Lásd még a Tisztségviselők főcímnél található bibliográfiában az Országgyűlés elnökei: Áder János és az Alelnökök. 9. Lásd még a Tisztségviselők főcímnél található bibliográfiában az Országgyűlés elnökei: Szili Katalin és az Alelnökök. 10. Lásd még a Tisztségviselők főcímnél található bibliográfiában az Országgyűlés elnökei: Szili Katalin, Katona Béla és az Alelnökök. 11. Lásd még a Tisztségviselők főcímnél található bibliográfiában az Országgyűlés elnökei: Schmidt Pál, Kövér László és az Alelnökök. 12. Lásd még a „Viták, koncepciók a második kamaráról”.
