BIBLIOGRÁFIA A KÉPVISELŐKRŐL. Korszakok szerint. Több korszakot átfogó munkák

BIBLIOGRÁFIA A KÉPVISELŐKRŐL Lezárva: 2012. június

Korszakok szerint Több korszakot átfogó munkák Baracskai András: Győr város országgyűlési képviselői 1751-1944 (Arrabona, 2007. 2. szám) Ilonszki Gabriella – Kurtán Sándor: Hosszú trendek és aktuális folyamatok a magyar országgyűlések képviselőinek összetételében (Politikatudományi Szemle, 1999. 3-4. szám) Ilonszki Gabriella (szerk.): Képviselők Magyarországon I. (Új Mandátum Könyvkiadó, Bp. 2005.) A kötetben megjelent tanulmányok: Ilonszki Gabriella: Történelem és politika határútján Vili Margaréta – Kiss Varga Judit: Az adatgyűjtés és adatelemzés módszertani kérdései Kurtán Sándor: Az elit elitje: a hosszan szolgáló parlamenti képviselők a Monarchia időszakában Schönbaum Attila: Páriaelit? Nemzetiségi képviselők a Magyar Országgyűlésben, 1900-1918 Schwarcz András – Schönbaum Attila: Paradox rendszerváltás: az 1910 és 1922 közötti képviselői Schwarcz András: Az igazságügyi és pénzügyi bizottságok képviseleti össze-függései Ványi Éva: A nagy váltás: parlamenti elit, 1939-1947 Ilonszki Gabriella: A modern politikus Ilonszki Gabriella: Képviselők és képviselet Magyarországon (doktori értekezés, Bp. 2008.) Gazdag István: Debreceni országgyűlési képviselők (In: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve XXV., Debrecen, 1988. 163-190. oldal) Jónás Károly: Pártpanoptikum Magyarországon, 1848-1990: 35 választás, 256 párt (Interart Kiadó, Bp. 1990.) Kápolnai Iván – Szovák Sándor: Országgyűlési képviselőválasztások és képviselők a mezőkövesdi térségben 1848-2001 (Mezőkövesd, 2001.) Margócsy József: Nyíregyháza nemzet-, illetőleg országgyűlési képviselői 1848-1944 között (In: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltárának kiadványai II., Évkönyvek 4., szerkesztő: Nagy Ferenc, Nyíregyháza, 1995.) Rudai Rezső: Politikai ideológia, pártszervezet, hivatás és életkor szerepe a magyar képviselőház és a pártok életében 1861-1935 (Bp. 1936.) Schwarcz András. A képviselet megkésett modernizációja. A magyar parlamenti képviselők összetétele és a politikai modernizáció, 1884-2006 (PhD-értekezés, Bp. 2008.) Volosin Hedvig: Az országgyűlési képviselők vizsgálata 1945-96 (kézirat) 1825-1848 Pálmány Béla: A reformkori országgyűlések pozsonyi követei 1825-1848 (In: Fejezetek Pozsony történetéből magyar és szlovák szemmel, főszerk.: Czoch Gábor, Kalligram Kiadó, Pozsony, 2005. 338-359. oldal) Pálmány Béla: A pécsi káptalan országgyűlési követei a pozsonyi országgyűléseken 1825-1848 (In: Egyházi arcélek a pécsi egyházmegyéből, szerk.: Fedeles Tamás, Kovács Zoltán és Sümegi József, Pécs, 2009. 97-108. oldal) Pálmány Béla: A reformkori magyar országgyűlések történeti almanachja 1825-1848, 1-2. kötet (Argumentum Kiadó – Országgyűlés Hivatala, Bp. 2011.) Ress Imre: Fiumei követek az 1825-27. évi pozsonyi országgyűléseken (In: Kapcsolatok és keresztutak. Horvátok, szerbek, bosnyákok a nemzetállam vonzásában, Bp. 2004.) Vachot Imre: Országgyűlési Almanach (Pest, 1843.)

1848-1918 Almanachok (www.ogyk.hu/e-konyvt/) A magyar országgyűlési képviselők arckép albuma (Eperjes, 1896.) A Magyar Országgyűlés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai 1906-1910 (Magyar Tudósító, Bp. 1906.) Az 1848. évi július 2-ára egybehívott Nemzeti Gyűlés képviselőinek és a Felső Ház tagjainak név- és lak könyve (Pesten, 1848.) Az országgyűlési képviselők betűsoros névlajstroma (Pest, 1861.) A magyar országgyűlés. A főrendiház és képviselőház tagjainak életrajzi adataival 1906-1911 (Magyar Tudósító Szerkesztősége, Bp. 1906. VI.) Balogi Baloghy György: 1884. évre választott országgyűlési képviselők (Bp. 1885.) Bölöny József: A magyar törvényhozó testületek, 1-2. kötet (kézirat, Országgyűlési Könyvtár, Bp. 1985.) Fabro Henrik – Újlaki József (szerk.): Sturm-féle országgyűlési almanach 1905-1910 Rövid életrajzi adatok az országgyűlés tagjairól (Bp. 1905.) Fabro Henrik – Újlaki József (szerk.): Sturm-féle országgyűlési almanach 1906-1911 (Bp. 1906.) Gerő András: Az elsöprő kisebbség. Népképviselet a Monarchia Magyarországon („Akiket megválasztottak...”, ill. „Politikai magatartás” című fejezetek – Gondolat Kiadó, Bp. 133-189., ill. 229255. oldal) Halász Sándor (szerk.): Országgyűlési almanach 1886. Képviselőház (Bp. 1886.) Halász Sándor (szerk.): Országgyűlési almanach 1887. Főrendiház (Bp. 1887.) Kurtán Sándor: Az elit elitje: a hosszan szolgáló parlamenti képviselők a Monarchia időszakában (In: Képviselők Magyarországon I., 51-74. oldal) Mezey Barna: Egy Deák-párti képviselő a választókerületében. Horváth Boldizsár és Szombathely (In: Sapienti iniuria non potest fieri. Ünnepi tanulmányok Zlinszky János tiszteletére, szerk.: Horváth Attila, Koltay András és Máthé Gábor, Gondolat Kiadó, Bp. 2009. 43-262. oldal) Mikszáth Kálmán: Az én kortársaim I-II. (Révai Testvérek, Bp. 1910.) Lakatos Ernő: A magyar politikai vezetőréteg 1848-1918 (saját kiadás, Bp. 1942.) Pap József: „Két választás Magyarországon” (Az országgyűlési képviselők társadalmi összetétele a 20. század első éveiben) (Aetas, 2007. 1. szám) Pálmány Béla: Az 1848-49. évi népképviselők névtára (In: A Magyar Országgyűlés 1848/49-ben, szerk.: Szabad György, Országgyűlés, Bp. 1998. 339-374. oldal) Pálmány Béla (szerk.): Az 1848-1849. évi első népképviseleti Országgyűlés almanachja (Magyar Országgyűlés, Bp. 2002.) Rudai Rezső: Adalékok a magyar képviselőház szociológiájához (1887-1931) (Társadalomtudomány, 1933. 3-4. szám) Sturm Albert (szerk.): Új országgyűlési almanach 1887-1892 (Bp. 1888.) Sturm Albert (szerk.): Országgyűlési almanach 1892-1897. Rövid életrajzi adatok a főrendiház és a képviselőház tagjairól (Bp. 1892.) Sturm Albert (szerk.): Országgyűlési almanach 1897-1901. Rövid életrajzi adatok a főrendiház és a képviselőház tagjairól (Bp. 1897.) Sturm Albert (szerk.): Országgyűlési almanach 1901-1906. Rövid életrajzi adatok a főrendiház és a képviselőház tagjairól (Bp. 1901.) Schwarcz András: Az igazságügyi és a pénzügyi bizottságok képviseleti összefüggései (In: Képviselők Magyarországon I., 129-150 oldal) Schönbaum Attila: Pártelit? Nemzetiségi képviselők a Magyar Országgyűlésben, 1900-1918 (In: Képviselők Magyarországon I., 75-104. oldal) Szendrei Ákos: Debrecen parlamenti képviselői a dualizmus korában (Debreceni Szemle, 2003. 4. szám) Szilágyi László: Ki legyen a képviselő? Parlamenti képviselőjelöltek a dualizmus kori Szabolcsban (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2000. 4. szám) Tassy Károly (összeáll.): Az 1896/1901-i országgyűlés képviselőinek sematizmusa (Bp. 1898.) Tassy Károly (összeáll.): 1905-10-es országgyűlés képviselőinek sematizmusa (Pesti Könyvnyomda, Bp. 1905.) Vásárhelyi Ferenc (szerk.): A Magyar Országgyűlés (a főrendiház és a képviselőház) tagjainak életrajz adatai (Bp. 1910.) Végvári Ferenc – Zimmer Ferenc: Sturm-féle országgyűlési almanach. Rövid életrajzi adatok az Országgyűlés tagjairól 1910-1915 (Bp. 1910.)

1920-1944/45 Almanachok (www.ogyk.hu/e-konyvt/) Baján Gyula (szerk.): Parlamenti almanach az 1922-1927. évi Nemzetgyűlésre (Bp. 1922.) Barta Róbert: Az Egységes Párt parlamenti képviselőinek társadalmi összetétele az 1920-as években (In: Hatalom és társadalom a XX. századi magyar történelem, szerk.: Valuch Tibor, Osiris Kiadó – 1956-os Intézet, Bp. 1995. 407-419. oldal, illetőleg In: Történeti tanulmányok III., szerk.: L. Nagy Zsuzsa és Veress Géza. Kossuth Lajos Tudományegyetem Történelmi Intézete, Debrecen, 1994. 103-116. oldal) T. Boross László (szerk.): Politikai lexikon, I-II. kötet (Bp. 1936.) Boros Zsuzsanna – Szabó Dániel: Parlamentarizmus Magyarországon (1867-1944) („A képviselőház származási és foglalkozási összetétele” című rész – Korona Kiadó, Bp. 1999. 315-321. oldal) Deák Imre (szerk.): Dr. Deák-féle magyar országgyűlési almanach 1927-1932. évre (Bp. 1927.) Freissberger Gyula (szerk.): Országgyűlési almanach az 1927-1931. évi Országgyűlésre (Bp. 1927.) Haeffler István (szerk.): Országgyűlési almanach az 1931-1936. évi Országgyűlésről (Bp. 1931.) Haeffler István (szerk.): Országgyűlési almanach az 1935-1940. évi Országgyűlésről (Bp. 1935.) Haeffler István (szerk.): Országgyűlési almanach az 1939-1944. évi Országgyűlésről (Bp. 1940.) Halász Sándor (szerk.): Országgyűlési almanach 1886. Képviselőház (Bp. 1886.) Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula (szerk.): Magyar országgyűlési almanach. A Felsőház és Képviselőház tagjainak életrajza és közéleti működése 1927-1932 (Bp. 1927.) Lengyel László – Vidor Gyula (szerk.): Nemzetgyűlési Almanach 1922-1926 (Bp. 1922.) Lengyel László – Vidor Gyula (szerk.): Magyar országgyűlési almanach. Ötszáz év magyar élet 1931-1936 (Bp. 1931.) Lengyel László (szerk.): Magyar országgyűlési almanach 1925-1940 (Bp. 1936.) Madaras László: A Tisztelt Ház! (312 parlamenti karikatúra) (Bp. 1928.) Murányi Gábor: Amazon a Házban. Slachta Margit parlamenti évei (HVG, 2000. március 25.) Püski Levente: A Felsőház társadalmi összetétele (Múltunk, 1993. 4. szám) Püski Levente: A politikai elit változása 1919 után (In: Hatalom és társadalom a XX. századi magyar történelemben, szerk.: Valluch Tibor, Bp. 1995. 400-406. oldal) Püski Levente: Folytonosság és változás. A magyar parlamenti elit 1919 után (In: Történeti tanulmányok III., szerk.: L. Nagy Zsuzsa és Veress Géza, Kossuth Lajos Tudományegyetem Történelmi Intézete, Debrecen, 1994. 93-102. oldal Rudai Rezső: Adalékok a magyar képviselőház szociológiájához (1887-1931) (Társadalomtudomány, 1933. 3-4. szám) Sipos Péter – Stier Miklós – Vida István: Változások a kormánypárt parlamenti képviseletének összetételében 1931-1939 (Századok, 1967. 3-4. szám) Ványi Éva: A nagy váltás: parlamenti elit 1939-1947 (In: Képviselők Magyarországon I., 151-172. oldal) Vidor Gyula (szerk.): Nemzetgyűlési almanach 1920-1922. A Nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai (Magyar Lap- és Könyvkiadó, Bp. 1920.) 1944-1949 Csicskó Mária: Képviselői pályaképek 1947-53 (Történelmi Szemle, 1985. 1. szám) Halasi László: Budapesti közéleti névmutató 1945-50 (Bp. 1980.) Hubai László: A parlament politikai és társadalmi összetétele (In: A magyar parlament 1944-1949, 225251. oldal) Hubai László: Képviselői adattár (uo. 268-319. oldal) Marelyn Kiss József – Vida István (főszerk.): Az 1947. szeptember 16-ra Budapestre összehívott Országgyűlés almanachja 1947. szeptember 16. – 1949. április 12. (Történelmi almanach III., Magyar Országgyűlés, Bp. 2005.) A kötetről: Domány András: A többi néma csend. Az 1947-ben választott Országgyűlés almanachja (Mozgó Világ, 2006. 7. szám) Javorniczky István: A politikai elit életrajza. Parlamenti almanachok – ötven év szünet után (Magyar Nemzet, 1999. június 23.) Mádai Lajos: A nemzetgyűlési képviselők statisztikája 1946 (Magyar Statisztikai Szemle, 1990. 7. szám) Murányi Gábor: Amazon a Házban. Slachta Margit parlamenti évei (HVG, 2000. március 25.)

Somlyai Magda: Miről vallanak a képviselői életrajzok? (In: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1944-1945. Politikatörténeti Alapítvány, Bp. 1995. 213-232. oldal) Stier Miklós – Vida István: Változások a kormánypárt parlamenti képviseletének összetételében 1931-1939 (Századok, 1967. 3-4. szám) Tombor László: A parlament összetétele és működése (In: A magyar parlament 1944-1949, 252-262. oldal) Ványi Éva: A nagy váltás: parlamenti elit 1939-1947 (In: Képviselők Magyarországon I. 151-172. oldal) Vida István – Vörös Vince: A Független Kisgazdapárt képviselői 1944-1949. Életrajzi lexikon („Történelmi elitkutatás”, ELTE Szociológiai és Szociálpolitikai Intézet, Bp. 1991.) Vida István (főszerk.): Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja 1944-1945 (Történelmi almanach I., Magyar Országgyűlés, Bp. 1994.) Vida István (főszerk.): Az 1945. évi Nemzetgyűlés almanachja 1945-1947 (Történelmi almanach II., Magyar Országgyűlés, Bp. 1999.) A kötetről: Domány András: A szétvert parlament (1945-1947) (Mozgó Világ, 1999. 8. szám)

1949-1989 Császár Nagy László: Ki súg a képviselőnek? Szakértők segítsék… (Beszélgetés Angyal Imrével, Szirtesné dr. Tomsics Erikával és Fenyvesi Henrikkel) (Magyar Nemzet, 1988. augusztus 22.) Csicskó Mária: Képviselői pályaképek 1947-1953 (Történelmi Szemle, 1985. 1. szám) Csikósné Hunics Györgyi – Machos Csilla: „Nempolitikus” reálpolitikusok. Az átmenet parlamentjének képviselői 1985-1990 (Társadalmi Szemle, 1995. 3. szám) Dési János – Ancsin Gábor: Visszahívás – ellenzéki képviselők a Hazafias Népfront parlamentjében (Népszava, 2008. október 31.) Falus Gábor: A képviselő fogadóóráján (Népszabadság, 1987. március 18.) Fábián Gábor: Kit képvisel a képviselő? Interjú Szilágyi Gábor debreceni képviselővel (Magyar Nemzet, 1988. március 16.) Gergely András: Parlamentünk foglalkozási összetétele (Kritika, 1989. 1. szám) Horváth Lajos: A magyar országgyűlés 1956-57-ben. Pest megye képviselői (Hunnia, 1996. 4. szám, április 25.) Horváth Lajos: A magyar országgyűlés 1956-57-ben. Csongrád megye képviselői (Hunnia, 1996. 5. szám, május 25.) Horváth Lajos: A magyar országgyűlés 1956-57-ben. Szolnok megye képviselői (Hunnia, 1996. 6. szám, június 25.) Horváth Lajos: A magyar országgyűlés 1956-57-ben. Bács-Kiskun megye képviselői (Hunnia, 1996. 7. szám, július 25.) Horváth Lajos: A magyar országgyűlés 1956-57-ben. Heves megye képviselői (Hunnia, 1996. 11. szám, november 25.) Horváth Lajos: A magyar országgyűlés 1956-57-ben. Hajdú-Bihar megye képviselői (Hunnia, 1996. 12. szám, december 25.) Horváth Lajos: A magyar országgyűlés 1956-57-ben. Békés megye képviselői (Hunnia, 1997. 1. szám, január 25.) Horváth Lajos: A magyar országgyűlés 1956-57-ben. Borsod-Abaúj-Zemplén megye képviselői (Hunnia, 1997. 2. szám, február 25.) Horváth Lajos: A magyar országgyűlés 1956-57-ben. Szabolcs-Szatmár megye képviselői (Hunnia, 1997. 3. szám, március 25.) Horváth Lajos: A magyar országgyűlés 1956-57-ben. Nógrád megye képviselői (Hunnia, 1997. 5. szám, május 29.) Horváth Lajos: A magyar országgyűlés 1956-57-ben. Baranya megye képviselői (Hunnia, 1997. 6. szám június 25.) Horváth Lajos: A magyar országgyűlés 1956-57-ben. Fejér megye képviselői (Hunnia, 1997. 8. szám, augusztus 5.) Horváth Lajos: A magyar országgyűlés 1956-57-ben. Tolna megye képviselői (Hunnia, 1997. 9. szám, szeptember 25.)

Horváth Lajos: A magyar országgyűlés 1956-57-ben. Komárom megye képviselői (Hunnia, 1997. 10. szám október 25.) Kukorelli István: Változások az Országgyűlés összetételében az 1985-ös választások nyomán (Medvetánc, 1987. 3-4. szám) Kukorelli István: Az országgyűlési képviselők jogállása (KJK, Bp. 1989.) Mélykuti Attila: Felmondott a képviselő. Pálfi Dénes a demokráciáról, a tartásról és a tiltakozás kötelezettségéről (Magyar Nemzet, 1988. augusztus 8.) Stépán Balázs: Gödöllő – még az aláírásgyűjtés előtt. Miért akarja az MDF Cservenka Ferencnét visszahívni? (Magyar Hírlap, 1989. január 21.) Tóth Eszter Zsófia: „Csörögtem a fodrásznőnek, hogy reggel hatra gyere, légy szíves.” Munkásnők, akik országgyűlési képviselők voltak – Éva és Paula története (In: Kovách Imre, Nagy Éva, Tibori Tímea, Tóth Ágnes (szerk.): Európai Magyarország. MTA Politikai Tudományi Intézet, Bp. 2007. 264-288. oldal, ill. Aetas, 2007. 2. szám) Várkonyi Endre: Képviselők (Magyar Hírlap, 1987. augusztus 26.) Volosin Hédi: Az országgyűlési képviselők mobilitása (In: „Jöjj el szabadság!” Bihari Mihály egyetemi tanár 60. születésnapjára készült ünneplő kötet. szerk.: Pesti Sándor és Szabó Máté, Rejtjel Politológiai Könyvek 14. Rejtjel Kiadó, Bp. 2003. 324-341. oldal) Wiener György: A képviseleti testületek társadalmi összetétele (Állam és Igazgatás, 1988. 4. szám) A rendszerváltozás óta 1990-2010 Bocz János: Döntéshozók – törvényhozók, 1990-2002 (Statisztikai Szemle, 2004. 12. szám) Ilonszki Gabriella: A modern politikus (In: Képviselők Magyarországon I., szerk.: uő. Új Mandátum Kiadó, Bp. 2005. 173-192. oldal) Matthes, Claudia-Yvette: Abgeordnete in Ungarn: Amtsverständnis und Amtsausübung (Südosteurope, 2000. 3-4. szám) Nagy B. György: Önkéntes képviselőcserék: visszaadott mandátumok sorsa. A rendszerváltozás óta összesen harminchárman mondtak le (Népszava, 2002. november 6.) Schwarcz András: The Hard Core. Members of Parliament in Hungary (In: Zdenka Mansfeldova ed. Parliaments in Europe. Ten Years After. Institute of Sociology of the Academy of Sciences, Prague, 2004.) Villám Judit – Samu Nagy Dániel: Országgyűlési képviselők 1990-2002 (In: Magyarország politikai évkönyve 2002-ről, CD) Volosin Hédi: Az országgyűlési képviselők mobilitása (In: „Jöjj el szabadság!” Bihari Mihály egyetemi tanár 60. születésnapjára készült ünneplő kötet, szerk.: Pesti Sándor és Szabó Máté, Rejtjel Politológiai Könyvek 14. Rejtjel Kiadó, Bp. 324-341. oldal) 1990-1994 Az 1990-es országgyűlési képviselő-választások jelöltjei és megválasztott képviselői (Statisztikai Szemle, 1991. 1. szám) Balázs Magdolna: Mennyit dolgoznak a képviselők? (Magyar Hírlap, 1992. szeptember 8.) Balogh Magdolna – Horváth Zsolt: Professzionális parlament. Kevés a nő, a közgazda, sok a bölcsész, a jogász – és a férfiak (Népszabadság, 1993. május 28.) Farkas E. János – Vajda Ágnes: Az 1990-es magyar parlamenti választások képviselő-jelöltjeinek társadalmi jellemzői (In: Magyarország politikai évkönyve 1991, 87-99. oldal) Ilonszki Gabriella – David Judge: Képviselet és képviselői szerepek. Elmélet és magyarországi tapasztalatok (Politikatudományi Szemle, 1994. 2. szám) Ilonszki Gabriella: Ahogy a dolgok látszanak. A parlament a képviselők szemével (In: Magyarország politikai évkönyve 1993, 116-130. oldal) Incze M. Sándor: Honatyák és tévésztárok (Rádiós, illetve televíziós műsorkészítéssel foglalkozó képviselők) (Népszabadság, 1990. július 3.) Kisházi Gergely: Az országgyűlési képviselők beszédállapota 1990-1994 (Köz-politika, 1996. május) D. Kiss János: Doktor Parlament. 100 tanár, 77 jogász, 47 közgazdász, 3 munkás (Magyar Hírlap, 199 0. május 2.)

Kiss József – Horváth Zsolt (szerk.): Az 1990-ben megalakult Országgyűlés Almanachja (Magyar Országgyűlés, Bp. 1992.) A kötetről: Domány András: A tények hasznossága. Az Országgyűlési Almanachban lapozgatva (Mozgó Világ, 1993. 6. szám) Kovács Éva: A rendszerváltók almanachja (Világosság, 1994. 4. szám) S. Molnár E.: Kell-e több politikusnő? (JEL-KÉP, 1990. 3. szám) Molnár Tamás (szerk.): Szabadon választott. Parlamenti Almanach 1990 (IPV, Bp. 1990.) Parlamenti Guiness Rekorder képviselők 1990-1994 (Voks ’94, HVG különszám, 1994. április) Pataki Ferenc: A rendszerváltás parlamentje (Társadalmi Szemle, 1991. 1. szám) Ránki Péter: Parlamenti statisztika (Népszabadság, 1990. április 29.) Róna-Tas, Á: The Selected and the Elected: The Maling of the New Parliamentary Elite in Hungary (East European Politics and Societies, Vol 5. No 3. 1991.) Sugatagi Gábor: Politikus-kiválasztódás, politikuskarrier (Politikatudományi Szemle, 1994. 4. szám) Tóth István János: Képviselők és frakciók a parlamentben (In: Magyarország politikai évkönyve 1992, 8191. oldal) Vajda Ágnes – Farkas E. János: Kik azok a képviselők? KSH-felmérés a parlamentről (HVG, 1990. december 8.) Vajda Ágnes: Az 1990-ben megválasztott képviselők és polgármesterek (Statisztikai Szemle, 1991. 10. szám) 1994-1998 Az 1994. évi országgyűlési képviselőválasztás jelöltjei (Belügyminisztérium Országos Választási Iroda, Bp. 1994., ill. Népszava, 1994. január 29. melléklet) Agg Zoltán: Balatoni képviselők és miniszterek 1990-1994 (Commitatus, 1995. 8-9. szám) Bednárik Imre – Kéri J. Tibor: Jobban tűrik a kudarcot (Női képviselők a parlamentben) (Népszabadság, 1998. március 7.) (bodnár): Obsitlevél 200 honatyának. Június 30-án számfejtik a végkielégítéseket (Magyar Nemzet, 1998. június 15.) Bozóki András – Javorniczky István – Stumpf István: Magyar politikusok arcképcsarnoka (Századvég Kiadó, Bp. 1998.) Bódis Krisztina: Politikuskiválasztódás 1994-1996 között (Köz-politika, 2000. 4. szám) Csizmadia Ervin: A politikus garnitúra cseréje. Szakértő? Értelmiség? (Magyar Nemzet, 1997. május 29.) Farkas Attila – Zimányi Magdolna: Parlamenti képviselők és a szakma. Maradtak túlsúlyban a jogászok, közgazdászok, tanárok (Magyar Hírlap, 1994. június 2.) Halász Miklós: A képviselők erkölcse. Interjú Géczi Józseffel, a Mentelmi bizottság elnökével (Reggeli Délvilág, 1995. március 2.) Hölgyválasz (Nők a parlamentben) (HVG, 1997. november 14.) Kecskés János – Németh Gyula (szerk.): Országgyűlési választások 1994 (Press+Print Kiadó, Kiskunlacháza, 1994.) Lénárt Attila: Honatyák parlamenti helycseréje (Népszava, 1994. június 1.) Parlamenti ki kicsoda '94 (Magyar Hírlap melléklete, 1994. június 2.) Koncz Katalin: Nők a felsővezetésben. Politikusok önmagukról és a nőkről (Társadalmi Szemle, 1996. 2. szám) Kiss József – Horváth Zsolt – Tari Beáta (szerk.): Az 1994-ben megválasztott Országgyűlés almanachja (Magyar Országgyűlés, Bp. 1996.) A kötetről: Domány András: Más ez a parlament? Tallózás az Országgyűlés Almanachjában (Mozgó Világ, 1997. 1. szám) Körösényi András: Nómenklatúra és vallás – törésvonalak és pártrendszer Magyarországon (Századvég, 1996. Nyár, Új folyam, 1. szám) Szabó Andrea – Szabó László: Képviselők adatfile 1990-1995 (SPSS adatfile. T-013495-ös OTKAKutatás. Kutatásvezető: Körösényi András) Tóth Zoltán (szerk.): Országgyűlési választások (A képviselők életrajzai) (BM Kiadó, Bp. 1994.)

1998-2002 Burszán Judit – Szabó Lászlóné (szerk.): Az 1998 évi országgyűlési képviselő-választás jelöltje (Választási Füzetek 52., Belügyminisztérium Országos Választási Iroda, Bp. 1998.) Czene Gábor: Nincs roma politikus a parlamentben (Népszabadság, 1998. június 5.) Csepeli György: Az Országház fantomja (Magyar Hírlap, 1999. január 28.) Csernus János – L. László János: Öregedő fideszesek, fiatalodó kisgazdák. Nyolc év –három parlament (Magyar Hírlap, 1998. június 16.) Cséve Ilona – Rytkó Emília – Szabó Lászlóné (szerk.): Választás ’98. Országgyűlési képviselők (Belügyminisztérium Országos Választási Iroda, Bp. 1998. június) Deáki László: Ifjú honatyák (Reform, 1998. július 14.) Ilonszki Gabriella – Kurtán Sándor: A harmadik csapat. A parlament a képviselők szemszögéből (In: Magyarország politikai évkönyve 2000-ről, 237-239. oldal) Képviselők („Az Ország Háza” Internet honlap) Képviselők értékelték magukat: kevesebb liberális, több konzervatív. Az ideológiai önmeghatározás a fideszesek számára a legnehezebb (Népszava, 1999. november 18.) ifj. Korsós Antal (Sárközy Tamás): Politikus jogászok (Bánk Attila, Boross Péter, Demszky Gábor, Deutsch Tamás, Fodor Gábor, Gál Zoltán, Gálszécsy András, Horváth Balázs, Kiss Elemér, Toller László, Torgyán József) (Helikon kiadó, Bp. 2005.) Kóródi Mária: Parlamenti koedukáció (Népszava, 2000. február 8.) Kuncze Gábor: A „leszázalékolt” Harmadik (In: Magyarország politikai évkönyve 1999-ről, 236-256. oldal) Marelyin Kiss József – Horváth Zsolt – Hubai László (szerk.): Az 1998-ban megválasztott Országgyűlés almanachja (Magyar Országgyűlés, Bp. 2002.) A kötetről: Domány András: Másfajta raj? „Adatok és tények a távozóban lévő Országgyűlésről” (Mozgó Világ, 2002. 2. szám) N. Sz: Kétgyermekes a tipikus képviselőjelölt. A tavalyi választások indulóinak tizede beszél egy nyelvnél többet (Magyar Hírlap, 1999. június 28.) Parlamenti ki kicsoda '98 (Magyar Hírlap melléklete, 1998. május 30.) Parlamenti statisztika. Több a jogász, kevesebb a szociológus (Magyar Nemzet, 1998. július 11.) Simon János: Parlamenti számadás 1998-ból. A képviselők munkájukról, hivatásukról és a demokráciáról (Népszava, 1999. január 6.) Spirk József: Kevés a kisebbségi képviselő. A cigányság teljesen kiszorult az Országgyűlésből (Népszava, 1998. június 17.) Sümegi Noémi: Viselős pártok. A lelkes amatőrtől a profi politikusokig (Heti Válasz, 2002. február 15.) Vállalkozó a képviselők egyharmada (Világgazdaság, 2001. október 11.) 2002-2006 Csík Rita: Csehül áll a nyelvtudással a politikai elit. A kormánytagok többsége „nem eurokonform” – A képviselők java része sem dicsekedhet (Magyar Hírlap, 2003. február 1.) Csizmadia Ervin: Politikai hangnem (Népszava, 2002. február 19.) Csizmadia Ervin: Egy szakítás körvonalai (Népszabadság, 2002. február 14.) Csizmadia Ervin: Az érdekes kampány (Heti Válasz, 2002. március 29.) Dobszay János: Újoncmustra (HVG, 2002. május 18.) Joó Hajnalka: Parlamenti képviselők érettségi nélkül (Magyar Hírlap, 2003. július 11.) Képviselők („Az Ország Háza” Internet honlap) Kicserélődnek a frakciók, kihullanak a képviselők? (Népszava, 2006. január 23.) Mind jobban bíznak a pártok a fiatal politikusokban (Népszava, 2003. január 10.) Nem diploma, hanem érzék kell a politikához. A parlament 386 képviselője közül huszonötnek nincs egyetemi vagy főiskolai végzettsége (Népszava, 2002. november 25.) Nyusztay Máté: Halmozottan előnyös helyzetben. Minden ötödik parlamenti képviselő vezető önkormányzati pozícióban (Népszabadság, 2002. november 8.) Marelyin Kiss József (főszerk.) – Horváth Zsolt – Hubai László (szerk.): A 2002-ben megválasztott Országgyűlés almanachja (Magyar Országgyűlés, Bp. 2005.) A kötetről:

Domány András: Változó életrajzok. Az Országgyűlés almanachjáról (Mozgó Világ, 2005. 12. szám) Parlamenti képviselők (Népszabadság melléklete, 2002. április 30.) Parlamenti ki kicsoda 2002 (Magyar Hírlap, melléklete, 2002. április 25.) Pálmai Erika – Pungor András: Ősszel tizenhárman tesznek képviselői esküt (Népszava, 2004. július 6.) Szabó Lászlóné (szerk.): A 2002. évi országgyűlési képviselőválasztás jelöltjei (Belügyminisztérium Országos Választási Iroda, Bp. 2002.) Szalay Tamás Lajos: A szocialisták beszélik a legtöbb idegen nyelvet. Sok képviselő csak társalgási szintig jutott – Vadai Ágnes és Szájer József a legképzettebb (Népszava, 2003. április 17.) Névsorolvasás. Új parlamenti képviselők (HVG, 2002. május 13.) 2006-2010 Barabás Béla: Vitatja a Fidesz Toller László parlamenti mandátumát (Népszava, 2007. június 28.) Ilonszki Gabriella: Konszolidáció vagy bezárkózás? A 2006-ban megválasztott parlamenti képviselők jellemzői (In: Parlamenti választás 2006. Elemzések, adatok, szerk.: Karácsony Gergő, DKMK, Bp. 2006. 229-552. oldal) Névsorolvasás. Új parlamenti képviselők (HVG, 2006. május 13.) Krug Emília: Újoncok a Házban (168 Óra, 2006. május 11.) Marelyin Kiss József (főszerk.) – Horváth Zsolt – Hubai László (szerk.): A 2006-ban megválasztott Országgyűlés almanachja (Magyar Országgyűlés, Bp. 2009.) A kötetről: Domány András: Kik hozzák a törvényeket? A 2006-ban választott Országgyűlés almanachja (Mozgó Világ, 2009. 9. szám) Rádi Antónia: Mandátuméhség. A Toller-ügy (HVG, 2008. január 19.) Rytkó Emília (szerk.): Országgyűlési képviselők 2006. Képviselői almanach (Választási Füzetek 142., Országos Választási Iroda, Bp. 2006.) Tipikus képviselők (Napi Gazdaság, 2006. május 3.) 2010-2014 A 2010-ben megválasztott Országgyűlés tagjai összefoglaló adatok, demográfiai jellemzők és önkormányzati tisztségek szerint (Jelenkutató Alapítvány, 2010. október 6.) Az új Országgyűlés (Népszabadság, 2010. április 27.) Babus Endre: Másfajta raj? Csaknem felerészben kicserélődtek a parlamenti képviselők az idei választások során, amikor is Orbán Viktor igazi mamelukfrakciót alakított ki magának (HVG, 2010. december 25.) Bódis András: Több mint kormányváltás. Újoncok és „ősemberek” a parlamentben (Heti Válasz, 2010. április 29.) Ilonszki Gabriella – Kurtán Sándor: Látszat és valóság. A 2010-ben megválasztott parlamenti képviselők arculata (In: Új képlet. A 2010-es választások Magyarországon) Ladikné Szabó Marianna – Sarkadi Pál (összeállította): Országgyűlési képviselők 2010. Képviselői almanach (Választási Füzetek 170., főszerk.: Virág Rudolf, Országos Választási Iroda, Bp. 2010.) Marelyin Kiss József (főszerk.) – Horváth Zsolt – Hubai László (szerk.): A 2010-ben megválasztott Országgyűlés almanachja (Magyar Országgyűlés – megjelenés előtt) Riba István: Kerülő utak. T. Ház nagy visszatérői (HVG, 2010. május 8.) Témakörök szerint A képviselői mandátum (jellege, tartalma) 1848-1949 Mezey Barna: Nemesi képviselettől a polgári képviseletig (A képviselet és a képviselői jogállás tartalmának megváltozása 1848/49-ben) (In: A képviselők jogállása 1. rész, 241-255. oldal) Pakodi Pál: Társadalom és népképviselet (Társadalomtudomány, 1935. 2-3. szám) (Párt)Vélemények a képviselők visszahívhatóságáról. Bevezetné-e a képviselők visszahívhatóságát és a miniszteri felelősség jogintézményét? (FKgP, MSZP, SZDSZ, MDF, KDNP, Fidesz)

Pecze Ferenc: A parlamenti képviselők szabad mandátumának és interpellációs jogának kialakulása (utánnyomat, a Hunyadi Szövetség Füzetei, 6. kötet, Bp. 2001.) Pomonyi László: Visszahívó-szó (A visszahívhatóság idegen elem választási rendszerünkben) (HVG, 1989. február 25.) Sápi Vilmos: Az országgyűlési követek jogi helyzetének kérdései a reformkori átalakuláskor (Jogtudományi Közlöny, 1963. 4. szám) 1949-1989 Besnyő Károly: Az országgyűlési képviselők és a tanácsok kapcsolatának elvi követelményei az új választójogi törvény alapján (Állam és Igazgatás, 1967. 4. szám) Bihari Ottó: A képviselők és a tanácstagok – a dolgozók küldöttei (Társadalmi Szemle, 1956. 4. szám) Bihari Ottó: A küldöttek jogi helyzete a szocialista államban kötött mandátum. A választókerületi rendszer (In: uő. Az államhatalmi képviseleti szervek elmélete, Akadémiai Kiadó, Bp. 1963.) Bihari Ottó: Összeférhetetlenség, visszahívás (Állam és Igazgatás, 1988. 4. szám) Dezső Márta: Jelölés és visszahívás a szocialista országok választási rendszerében (Jogtudományi Közlöny, 1981. 10. szám) Dezső Márta: Kié a képviselő? – avagy a képviselői mandátum jellege (Jogtudományi Közlöny, 1987. 7. szám) Fricz László: Az országgyűlési képviselő helye, szerepe a szocialista demokrácia kibontakozásában (szakdolgozat, MSZMP Politikai Főiskola, Bp. 1986.) Holló András: A párttag képviselők (tanácstagok) felelőssége (Jogtudományi Közlöny, 1987. 11. szám) Kukorelli István: Képviselői visszahívás (Magyar Nemzet, 1989. január 28.) Kukorelli István: Kit képvisel a képviselő? (Kortárs, 1989. 4. szám) Kukorelli István: Az országgyűlési képviselők jogállása (KJK, Bp. 1989.) Kukorelli István: „Kié a képviselő?” (In: uő. Az alkotmányozás évtizede, 194-196. oldal) Kurunczi Gábor – Ráth Olivér Zoltán: Szabad mandátum vagy frakcióhűség (a XXIX. OTDK Állam- és Jogtudományi szekció Alkotmányjogi szekció különdíjas dolgozata, 2009., ill. de JURE, 2009. 5. szám) Szabó Kálmánné: Az országgyűlési képviselők és választóik kapcsolata (Állam és Igazgatás, 1961. 6. szám) Szentpéteri István: Visszahívás – összeférhetetlenség (Állam és Igazgatás, 1955. 4. szám) Takács Imre: Az országgyűlési képviselők jogai és kötelességei (In: Magyar Alkotmányjog, szerk.: Schmidt Péter, Bp. 1976.) Varga Gáborné: A képviselői és a tanácsi munka kapcsolatáról (Állam és Igazgatás, 1966. 9. szám) 1990-től Balogh Zsolt: Mi köti a képviselőt? Közjogi tűnődések (Magyar Nemzet, 1991. május 11.) Csuhaj Ildikó: Vissza lehet-e hívni a képviselőket? (Népszabadság, 2002. február 18.) Dezső Márta: Képviselet és választás a parlamenti jogban (különösen „A képviselői mandátum jellege” című fejezet, KJK – MTA Állam- és Jogtudományi Intézet, Bp. 1998. 77-102. oldal) Dezső Márta: A képviselői mandátum jellege – a szabad mandátum határai (In: Szentpéteri-emlékkönyv, 189-202. oldal) Kertész Gábor: Szabad mandátum kontra frakciófegyelem (Magyar Szemle, 2008. 7-8. szám) Krómer István: Kihez legyen hű a képviselő? (Szűrös Mátyás, Csizmár Gábor, Papp Pál, Lendvai Ildikó, Jánosi György és Daróczi Zoltán képviselők a pártfegyelemről és a képviselők egyéni választókerületi felelősességéről) (Magyarország, 1995. május 12.) Kukorelli István: „Kié a képviselő?” (In: uő. Az alkotmányozás évtizede, 194-196. oldal) Kurunczi Gábor – Ráth Olivér Zoltán: Szabad mandátum vagy frakcióhűség (a XXIX. OTDK Állam- és Jogtudományi szekció Alkotmányjogi szekció különdíjas dolgozata, 2009., ill. de JURE, 2009. 5. szám) Ráth Olivér Zoltán: A képviselő magányossága (de JURE, 2009. 5. szám) Sándor Csilla: Kettes alá. A közbizalom helyreállítása. Visszahívhatóvá kell tenni a képviselőséget (Magyar Demokrata, 2007. szeptember 20.) Székhez kötött képviselők. A mandátumszabadságról bárki önként lemondhat (Népszava, 1994. június 3.)

Mandátumigazolás Cs. I.: Kapronczi nem tud arról, hogy lemondott mandátumáról (Tízmilliót kellene fizetnie annak, aki távozni akar a frakcióból) (Magyar Hírlap, 1995. február 28.) Juhász Gábor: Helyjáték. Mandátumvita a parlamentben (HVG, 1992. október 10.) Kéri J. Tibor: Parlament: éles mandátumvita (Izsó Mihály) (Népszabadság, 1992. október) Kapronczival biankó lemondást íratott alá az FKgP? – Kapronczi: a nyakamba akarják varrni. Beszélgetés a kisgazda képviselővel. – Bartha Szabó József: Az FKgP tízmillióért veszít mandátumot? (Népszabadság, 1995. február 28. és március 3.) Kukorelli István: Mandátumigazolás magyar módra (Magyar Hírlap, 1992. október 10.) Kukorelli István: Mandátumigazolás menet közben (In: Az alkotmányozás évtizede, 190-193. oldal) N. E. – V. I. – B. J.: Mandátumvita a parlamentben – Izsó (Mihály FkgP) nem akarok oroszlán lenni. Kapitány Ferenc zsarolta a képviselőt (Magyar Hírlap, 1992. szeptember 29.) N. E. – Csuhaj Ildikó: Gazdára lelt a kisgazda mandátum – Interjú Izsó Mihállyal (Magyar Hírlap, 1992. október 7.) Pecze Ferenc: A parlamenti képviselők szabad mandátumának és interpellációs jogának kialakulása (különösen a „Mandátum-igazolási eljárás gyakorlata” c. rész, A Hunyadi Szövetség Füzetei 6-ik kötet, utánnyomat, Bp. 2001. 41-53. oldal) Ruszoly József: A választási bíráskodás Magyarországon 1848-1948 (KJK, Bp. 1980.) Soltész Istvánnak, az Országgyűlés főtitkárának előadása a mandátumigazolásról és az Országgyűlés Választási és mandátumvizsgáló bizottságának feladatairól a bizottság 1990. május 11.-ei ülésén (lásd a bizottság jegyzőkönyvét) Soltész István: A mandátumigazolás (In: A képviselő jogállása 1. rész, 48-71. oldal) Sz. P.: Mandátumigazolás nincs, az ülés felfüggesztve. Ellenzéki vélemények (Magyar Hírlap, 1992. október 6.) A képviselők jogállása – alkotmányos, törvényi szabályozása Az Alkotmány magyarázata (különösen „Az országgyűlési képviselők jogállása” című rész, 319-328. oldal) Ádám Antal: A képviselői jogok és kötelességek szabályozásának problémái (Állam és Igazgatás, 1970. 8. szám) Ádám Antal: Magyar államjog („Az országgyűlési képviselők jogai és kötelességei” című rész – Tankönyvkiadó, Bp. 1982. 85-96. oldal) Bartha László: A képviselő (Magyar Közigazgatás, 2002. 5. szám) Beér János – Kovács István – Szamel Lajos: Magyar államjog („A képviselők jogállása (jogaik és kötelességeik)” című fejezet – Tankönyvkiadó, Bp. 1962., 1964., 1966., 1972., 282-298. oldal) Egyelőre nem fogadták el a képviselők jogállásáról szóló törvényt (Magyar Nemzet, 1990. február 1.) Fodor Andrea: Demokrácia és stabilitás (képviselők visszahívásáról) (Kritika, 1993. 3. szám) Juhász Gábor: Csereszabály. „Felmentett” törvényhozó (HVG, 2008. január 26.) Juhász Gábor: A helyvesztés terhe. Ősztől Lex Toller? (HVG, 2008. július 5.) Karsai József (összeáll.): A képviselők jogállása és tiszteletdíja (Országgyűlés Hivatala, Bp. 1998.) Karsai József (összeáll.): A képviselők jogállása és tiszteletdíja (Országgyűlés Hivatala, Bp. 2002.) Karsai József (összeáll.): A képviselők jogállása és tiszteletdíja (Országgyűlés Hivatala, Bp. 2006.) Karsai József: (összeáll.): A képviselők jogállása és javadalmazása (Országgyűlés Hivatala, Bp. 2010.) Kmetty Károly: A magyar közjog tankönyve („Az országgyűlési tagok különleges jogi helyzete” c. fejezet – ötödik javított kiadás, Grill Károly Könyvkiadó Vállalata, Bp. 1911. 345-374. oldal) Kukorelli István: Az országgyűlési képviselők jogállása (KJK, Bp. 1989.) Kukorelli István: Széljegyzetek a honatyákról szóló törvényjavaslatokhoz (In: Közjogi tűnődések, 50 54. oldal) Kukorelli István (szerk.): Alkotmánytan I. (uő. „A képviselők jogállása” című rész, 376-386. oldal) Pecze Ferenc: A magyar parlamenti jog intézményei a 19. század második felében – különös tekintettel a képviselők jogállására (MTA doktori értekezés, Bp. 1974.) Pogány Sára: Egymással versengő javaslatok. Módosítják a képviselők jogállásáról szóló törvényt (Magyar Hírlap, 1993. június 1.) Rádi Antónia: Mandátuméhség. A Toller-ügy (HVG, 2008. január 19.) Samu Mihály: A visszahívás intézményesítése alkotmányelméleti követelmény (Kapu, 2009. 7. szám) Soltész István: Az Országgyűlés („A képviselők” című fejezet, 82-98. oldal)

Szente Zoltán: Az országgyűlés tagjainak jogállása (In: Az alkotmány kommentárja I. kötet, szerk.: Jakab András, Századvég Kiadó, Bp. 2009. 672-731. oldal) Zlinszky János: A képviselő tisztsége és felelőssége (Magyar Nemzet, 2007. január 29.) A képviselők jogállása külföldön /Dix constitutionnalistes repondent a deux questions concernant le cumul des mandats/ (Revue du droit public et de la science politique en France et a l'etranger, 1997. No.6. 1551-1600. oldal) Abgeordneten-Initiative zur Respektierung des freien Mandates und zur Wahrung des Parlamentsansehens. Ein Dokument der Besorgnis um Parlamentsrechte und Parlamentskultur (Zeitschrift für Parlamentsfragen, 1984. VOL.15. No.2.) Achterberg, Norbert: Die Abstimmungsbefugnis des Abgeordeten bei Betroffenheit in eigener Sache (Archiv des Öffentlichen Rechts, 1984. VOL.109. No.4.) Arndt, Claus: Der Bundestagsabgeordnete als Ausschussmitglied (Zeitschrift für Parlamentsfragen, 1984. VOL.15. No.4.) Arnim, Hans Herbert von: Entschädigung und und Amtsausstattung (In: Parlamentsrecht und Parlamentspraxis in der Bundesrepublik Deutschland 1989. 523-553. oldal) Arnim, Hans Herbert von: Das neue Abgeordnetengesetz. Inhalt, Verfahren, Kritik (Neue Juristische Wochenschrift 1996. VOL.49. No.19.) Autin, Jean-Louis: Les exceptions d'irrecevabilite soulevees par les parlementaires francais (Revue du Droit Public et de la Science Politique en France et a l'Etranger, 1983. No.3.) Badura, Peter: Die Stellung des Abgeordneten nach dem Grundgesetz und den Abgeordnetengesetzen in Bund und Ländern (In: Parlamentsrecht und Parlamentspraxis in der Bundesrepublik Deutschland 1989. 489-521. oldal) Ballarin, Javier: Circulo de impaciencias: la sentencia 72/1984, de 14 de junio, en el recurso previo de inconstitucionalidad contra el texto definitivo del proyecto de la ley organica de incompatibilidades de diputados y senatores. Revista Espanola de Derecho Constitucional 1985. VOL.5. No.14.) Baneth András: A képviselők jogállása az Európai Parlamentben (In: A képviselők jogállása 2. rész, 281-297. oldal) Buck, Vincent – Cain, Bruce E.: British MP sin their constituencies (Legislative Studies Quarterly (USA), 1990. VOL.15. No.1.) Bucsi-Szabó Edit: A parlament tagjainak jogállása Spanyolországban (In: A képviselők jogállása 2. rész, 344-356. oldal) Caille, Pierre-Olivier: Le cumul des mandats au regard des axperiences strangeres (Revue de Droit Public et de la Science Politique en France et a l'Etranger, 1997. No.6.) Dicke, Klaus – Stoll, Tobias: Freies Mandat, Mandatsverzicht des Abgeordneten und das Rotationsprinzip der Grünen (Zeitschrift für Parlamentsfragen (NSZK), 1985. VOL.16. No.4.) Drinóczi Tímea: A parlament tagjainak jogállása Olaszországban (In: A képviselők jogállása 2. rész, 328-343. oldal) Grüll, Stefan: Strafbarkeit der Abgeordnetenbestechung, Eine neue Chance für ein altes Anliegen (Zeitschrift für Rechtspolitik (NSZK), 1992. VOL.25. No.10.) Hamm-Brücher, Hildegard: Abgeordneter und Fraktion (In: Parlamentsrecht und Parlamentspraxis in der Bundesrepublik Deutschland, 1989. 673-700. oldal) Hirsch, Heide-Karen: Die persönlichen parlamentarischen Mitarbeiter der Bundestagsabgeordneten (Zeitschrift für Parlamentsfragen, 1981. VOL.12. No.2.) Hölscheidt, Sven: Die Trennung des Abgeordneten von Partei und Fraktion (Zeitschrift für Parlamentsfragen, 1994. VOL.25. No.3.) Illésy István: A parlament tagjainak jogállása Franciaországban (In: A képviselők jogállása 2. rész, 311-327. oldal) Judge, David: Representation. Theory and practice in Britanian (Routledge, London-New York, 1999.) Kisfaludy Zoltán – Petrétei József: A Német Szövetségi Gyűlés képviselőinek jogállása (In: A képviselők jogállása 1. rész, 183-201. oldal) Klatt, Hartmut: Rechtliche Möglichkeiten gegen Mandatsmissbrauch (Zeitschrift für Parlamentsfragen (NSZK), 1979. VOL.10. No.4.) Klein, Hans Hugo: Status des Abgeordneten (In: Handbuch des Staatsrechts der Budesrepublik Deutschland. Bd.2. Demokratische Willensbildung. Die Staatsorgane des Bundes, 1987. 367-390. oldal)

Linck, Joachim: Zur Mitgliedschaft von Personen ohne Abgeordnetenmandat in Parlamentsfraktionen (Zeitschrift für Parlamentsfragen, 1980. VOL.11. No.4.) Lohmeier, Martin: (Un)Vereinbarkerten von Abgeordnetenmandat und Professur (Zeitschrift für Parlamentsfragen, 1979. VOL.10. No.2.) Lőrincz Csaba: A képviselők és szenátorok jogállása a román parlamentben (In: A képviselők jogállása 2. rész, 357-370. oldal) Norton, Philip – Wood, David: Constituency service by members of parliament: Does it contribute to a personal vote? – Parliamentary Affairs (NBR), 1990. VOL.43. No.2.) Oberreuter, Heinrich – Patzelt, Werner: Abgeordnete zwischen Partei und Persönlichkeitsorientierung: Zur „Leidensspirale” der bayerischen SPD. – Zeitschrift für Parlamentsfragen (NSZK), 1987. VOL.18. No.1. 57-76. p.) Röper, Erich: Mandatsnachfölgeregelungen verändert (Zeitschrift für Rechtspolitik (NSZK), 1999. VOL.32. No.2.) Sárdi Péter: A képviselők jogállása az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlésében (In: A képviselők jogállása 2. rész, 298-310. oldal) Szente Zoltán: A képviselői jogállás főbb jellemzői a polgári demokráciában (In: A képviselők jogállása 1. rész, 133-182. oldal) Szente Zoltán: Bevezetés a parlamenti jogba („A képviselői jogállás” című fejezet – Atlantisz Kiadó, Bp. 1998. 151-219. oldal, ill. Második, bővített kiadás, 2010. 157-231. oldal) Tsatsos, Dimitris Th.: Unvereinbarkeiten zwischen Bundestagsmandat und anderen Funktionen (In: Parlamentsrecht und Parlamentspraxis in der Bundesrepublik Deutschland (NSZK), 1989. 701-726. oldal) Veress Bulcsú: A kongresszus tagjainak jogállása az Egyesült Államokban (In: A képviselők jogállása 1. rész, 202-217. oldal) Wiefelspütz, Dieter: Die Immunität des Abgeordneten (Deutsches Verwaltungsblatt (NSZK), 2002. Vol. 117. No.18.) Képviselői munka, képviselői szerepek (politikai orientáció, értékek, politikai kultúra, stílus) Balázs Magdolna: Mennyit dolgoznak a képviselők? Kontroll: a nyilvánosság (Magyar Nemzet, 1992. szeptember 8.) Dobszay János: Az ideális képviselő (Magyar Nemzet, 1991. március 25.) Ilonszki Gabriella: Ahogy a dolgok látszanak. A parlament a képviselők szemével (In: Magyarország politikai évkönyve 1993, 116-130. oldal) Ilonszki Gabriella – David Judge: Képviselet és képviselői szerepek. Elmélet és magyarországi tapasztalatok (Politikatudományi Szemle, 1994. 3. szám) Ilonszki Gabriella: És újra itt van... A parlament a képviselők szemével (In: Magyarország politikai évkönyve 1995-ről, 515-528. oldal) Ilonszki Gabriella – Kurtán Sándor: A harmadik csapat. A parlament a képviselők szemszögéből (In: Magyarország politikai évkönyve 2000-ről, 235-238. oldal) Ilonszki Gabriella: A modern politikus (In: Képviselők Magyarországon I. szerk.: uő. Új Mandátum Kiadó, Bp. 2005. 173-192. oldal) Ilonszki Gabriella – Edinger Michael: MP sin Post-Communist and Post-Soviet Nations: A Parliamentary Elite int the Making (The Journal of Legislature Studies 13., 2007. 142-163. oldal) Ilonszki Gabriella (szerk.): Amatőr és hivatásos politikusok. Képviselők Magyarországon III. (Új Mandátum Könyvkiadó, Bp. 2008.) A kötetben megjelent tanulmányok: Ilonszki Gabriella: Bevezetés – a forma és a tartalom Kurtán Sándor – Ilonszki Gabriella: Munka, foglalkozás, hivatás – a képviselői professzionalizáció több szempontú elemzése Várnagy Réka: Az országgyűlési képviselők helyi beágyazottsága B. Kelemen Ida: Cherchez la femme! Papp Zsófia: A stabilitás forrásai a képviselők megválasztásában Gyömöre Máté: a kiesők és a visszakerülők csoportjai a magyar országgyűlésben Ilonszki Gabriella: A képviselők arculatváltása – a csoport-meghatározottságok ereje

Ilonszki Gabriella: Képviselők és képviselet Magyarországon a 19. és a 20. században (Akadémiai Kiadó, Bp. 2009.) Ilonszki Gabriella: Képviseleti szerepek, politikai intézmények, képviseleti deficit. Két évtized változásai (In: Részvétel, képviselet, politikai változás) David Judge – Ilonszki Gabriella: Member-constituency linkages in the Hungarian Parliament (Legislative Studies Quarterly, vol. XX, No 2, May. 1995.) Javorniczky István: Kiszolgál – tükröt tart. Parlament és képviselő. Interjú Lövétei István kutatóval (Magyar Nemzet, 1990. április 28.) Javorniczky István: T. Honatyák! (Magyar Nemzet, 1990. június 30.) Horváth K. József: Blokkolni nem fognak a képviselők. Folyamatosan működő parlament. Beszélgetés Holló András alkotmányjogásszal (Népszava, 1990. április 29.) Kiss Attila: Tündérek és boszorkányok? Felmérés a parlamenti képviselőkről. Interjú Simon János szociológussal (Köz-politika, 1996. szeptember-október) Kurtán Sándor: A parlamenti képviselők és frakciók aktivitásának néhány vonása 1990-ben (Aula, 1991. 4. szám) Papp Zsófia: A választókerület helye a magyar parlamenti képviselők szerepfelfogásában (In: Részvétel, képviselet, politikai változás) Schwarcz András: A magyarországi képviselők professzionalizálódása (kézirat, 2007.) Simon János: Barátaink és ellenségeink. A parlamenti képviselők hazai és nemzetközi kapcsolatairól (Népszabadság, 1999. január 9.) Simon János: A nép képviseletében: 5,7. Honatyák a balról, a jobbról, az EU-ról, a parlament és önmaguk munkájáról (Népszabadság, 1996. július 6.) Simon János: A harmadik szabadon választott. Parlamenti képviselők politikai orientációi, attitűdjei és értékei 1998-ban (In: uő. A politikai kultúra színképei, Századvég Kiadó, Bp. 2004. 233-246. oldal, ill. Magyarország politikai évkönyve 1999-ről, 133-147. oldal) Simon János: Politikai konzervativizmus Magyarországon. A parlamenti képviselők konzervativizmusa a kilencvenes években (In: uő. A politikai kultúra színképei, 247-268. oldal, ill. Central European Political Science Review, 2001. 4. szám 51-71. oldal) Simon János: A pártok képviselőinek politikai stílusa és kommunikációja (In: uő. A politikai kultúra színképei, 269-282. oldal, ill. in: Magyarország politikai évkönyve 2001-ről, 337-347. oldal) Simon János: A parlamenti képviselők politikai kultúrájának néhány vonása, ideológiák, attitűdök és Európa-dimenziók (In: uő. A politikai kultúra színképei. Századvég Kiadó, Bp. 2004. 283-296. oldal) Simon János: A baloldal és a jobboldal jelentése. Mit jelent a politikai elit számára a baloldal és a jobboldal? (In: uő. A politikai kultúra színképei, 318-340. oldal, illetőleg in: Képzeljetek embert! Politikaelméleti tanulmányok Schlett István 60. születésnapjára, ELTE ÁJK Politológia Tanszék, Korona Kiadó, Bp. 179-193.) Tabajdi Márta: Ellentmondások a mai magyar Parlament bizottsági munkájában. Vázlatok a politikusi szerep mibenlétéről (In: Politikai pszichológiai tanulmányok VIII. Politikai vezetők és arculatok, szerk.: Lányi Gusztáv, MTA PTI Etnoregionális Kutatóközpont, Bp. 2000. 85-89. oldal) Tanács István: Nem a „mezeiek” adják a fazont. Alföldi MSZP-s képviselők a mindennapi munkájukról (Népszabadság, 1995. január 28.) Tölgyessy Péter: Munkás képviselők. Hivatalos parlament (Beszélő, 1990. február 5.) Závecz Tibor: A többség független képviselőt akar. A Magyar Közvélemény-kutató Intézet felmérése (Magyar Hírlap, 1990. január 3.) A képviselők társadalmi (és média) megítélése Géczi József Alajos – Karsai József (szerk.): Frusztráció a parlamentek körül Európában. A parlamentek, a képviselők társadalmi – és média megítélése. A 2008. áprilisi nemzetközi konferencia jegyzőkönyve, tanulmányok, háttérelemzések. A bevezető tanulmányt írta Géczi József Alajos (Országgyűlés Hivatala, 2010.) A kötetben megjelent előadások, tanulmányok: Géczi József Alajosnak, a Mentelmi bizottság elnökének, Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének és Deutsch-Für Tamásnak, a Mentelmi Bizottság alelnökének megnyitója, illetőleg köszöntője Michael Ehrke: Kettős nyomás a parlamentben Pokol Béla: Parlamenti képviselők az elitek harcai között

Miroslav Kala: A politikai gyakorlat övön aluli ütései Petrétei József: Látható és láthatatlan miniszterek a parlament működésében. A politikai tervezés helyére a kommunikáció tervezése lép Becsey Zsolt: A hazai politikát egyáltalán nem érdekli az, ami Brüsszelben folyik. Az EP képviselők megítélése szimplán egy párt elithez kötődik, semmi máshoz Hanna Kuczyńska: A mentelmi jog anyagi jogi hatásai a lengyel jogban Paul Wille: A szavazó sohasem fogadja el azt, hogy az ő szavazata volt rossz. Végül is a választott személy az, aki a döntést meg kell hozza Tabajdi Csaba: Ha egy parlament hatékony, baromira unalmas, ha pedig izgalmas, nem hatékony. Strassbourgban nincs egyetlen magyar újságíró sem Yurii Shemshuchenko: Ukrajna: két évtized félúton a parlamentáris berendezkedés és a prezidenciális köztársaság között Eugen Constantinescu: Modern demokrácia egyenlő tömegkommunikáció? Teresa Morais Sarmento: A képviselők dolgoznak, a sajtó figyel – főleg a kormánytagokra Szente Zoltán: A törvényhozás hanyatlása több mint száz éve téma Európában Balba Rizva: Igyekszünk megfelelni a közvélemény, a sajtó elvárásainak Halász Iván: Utált, erős alsóházak, elegáns és „felesleges” felsőházak Cseh- és Lengyelországban Lord Taylor of Warwick: Nem engedhetjük meg magunknak Eckstein-Kovács Péter: A sajtó sokat tett a parlament jobb, tisztább működéséért (is) Csizmadia Ferencné: Országirányítási alkalmassági vizsgálatot ajánlok megválasztás előtt Vadasi Mihály Zsolt: Legyen egy parlamenti bizottság, amely a civil szervezetek gondjával foglalkozik Löffler Tibor: Parlamenti képviselők tekintélye: közmegítélések és médiaviselkedések Bilecz Endre: A politika és a képviselők társadalmi megítélése Fábián György: Képviselők az Európai Parlamentben Kovács László Imre: Új demokrácia a láthatáron Szente Zoltán: A parlamenti fegyelmi jog és a képviselői etikai szabályok elvi alapjai és gyakorlati lehetőségei Halász – Cseffkó – Egri: Mit várnak a képviselőtől? Fogadóóra – vidéken (Magyar Nemzet, 1991. március 12.) Schwarcz Gyula: Adalék a magyar állampolgári társadalom egységes természetének elméletéhez („Az országgyűlési képviselők társadalmi tekintélye” című rész – MTA, Bp. 1889.) A képviselők átvilágítása (az 1994. évi XXIII. törvény alapján) Babus Endre: Konzílium után. Fordulatok átvilágítás ügyben (HVG, 1997. augusztus 23.) Balsai István – Sándorfi György: Személyiségi jogok az átvilágítási törvényben (Fundamentum, 1999. 1. szám) Bartha Szabó József: Torgyán gyorsított eljárást kér átvilágítása ügyében (Népszava, 1997. június 23.) Bartha Szabó József: Átvilágították a képviselőket (Népszava, 1997. július 31.) Bartha Szabó József: Torgyán Józsefet tisztázta a bíróság. Átvilágították és nem bizonyult ügynöknek. Kunczétól bocsánatkérést és lemondást vár. – Kuncze megnézné a „B-dossziét” (Népszava, 1997. augusztus 15.) Bányai György: Az átvilágító. Dr. Botos Gábor mulasztásokról és lehetőségekről (168 Óra, 2002. június 27.) Bednárik Imre: Az átvilágítóbírák közzétették határozatukat Csehák Juditról. A képviselő nem mond le mandátumáról (Népszabadság, 1997. június 13.) Bednárik Imre: Ötszáz átvilágított tisztviselőből tizenhármat marasztaltak el a bírák (Népszabadság, 1997. november 29.) (bodnár): Három képviselő perel, hat átvilágítás még függőben (Magyar Nemzet, 1997. július 25.) (bodnár): Finisben a képviselők átvilágítása (Magyar Nemzet, 1997. augusztus 25.) (bodnár): Mintegy 250 képviselő ellenőrzését kell elvégezni. Ad acta teszik a kiesők átvilágítási ügyeit (Magyar Nemzet, 1998. május 27.) Cseke Hajnalka: „Az ügynöktörvénnyel vissza lehet élni.” Gál Zoltán az ellenőrzés kétségeiről, a T. Ház látogatottságáról és a képviselők fizetésemeléséről (Magyar Nemzet, 1994. december 3.) Domány András: Az átvilágítás átvilágítása (Népszabadság, 1998. január 31., ill. Mozgó Világ, 1998. 2. szám)

Domány András: Átvilágítás után. Vita egy törvény értelmezése körül (In: Magyarország politikai évkönyve 1998-ról, 322-330. oldal) Érintettség miatt lemond egy szocialista képviselő (Népszava, 1997. augusztus 7.) Fehérné Léb Judit: Az átvilágítás rövid története Magyarországon (In: Magyarország politikai évkönyve 1998-ról, 553-556. oldal) Gréczy Zsolt – Nagy Szilvia: Átvilágítanák a leendő képviselőket (Magyar Hírlap, 1999. október 4.) Gy. B.: Árnyjáték. Torgyán József átvilágítása (Magyar Narancs, 1997. június 26.) György Bence: Bizonyíték hiányában felmentve. Torgyán átvilágítása (Magyar Nemzet, 1997. augusztus 21.) György Bence: Horn Gyula nem mond le. „Múltam minden meghatározó személye ismert” – állítja a miniszterelnök (Népszava, 1997. szeptember 2.) Győri Béla: A bírói talár tisztasága. Interjú Eigner József bíróval (Magyar Fórum, 1996. október 24.) Győri Béla: Árnyjáték. Torgyán József átvilágítása (Magyar Nemzet, 1997. június 26.) Horváth Magdolna: Makulátlan honatyák. Olykor az átvilágító bírák is meglepődnek (Dunántúli Napló, 1999. július 7.) J. K. A. – S. F. – M. D.: Az „ö” betűnél tartanak az átvilágító bírók. Horn Gyulát és Gál Zoltánt újra lemondásra szólítják fel (Magyar Hírlap, 1999. március 19.) L. J. T.: A bíróság szerint nem volt ügynök Gellért Kis Gábor (Népszabadság, 1998. augusztus 26.) L. K. – Sz. Sz.: Nem halad a képviselők átvilágítása (Magyar Hírlap, 1994. szeptember 22.) L. K.: Az átvilágítóbírák tényeket értékelhetnek. A képviselők öt tíz százaléka esik az ügynöktörvény hatálya alá (Magyar Hírlap, 1997. június 14.) Mucsányi Marianna: Ügynökök kíméljenek! Az átvilágított Ház (168 Óra, 1997. június 10.) Nehéz-Posony István: A „Csehák-ügy” furfangjai (Népszava, 1997. május 23.) Nyusztay Máté: Közéleti átvilágítás: folyamatos ellenőrzés. Interjú Gondos Imrével, a bírói testület soros elnökével (Népszava, 1999. április 1.) Pogonyi Lajos: Soha, sehol, senkinek. Bilecz Endre, az MDF és az SZDSZ egykori képviselője korábban együttműködött a politikai rendőrséggel (Népszabadság, 1996. november 4.) S. B: Átvilágítják az új képviselőket (Magyar Hírlap, 1998. május 16.) Somos András: Horn Gyulát átvilágították. A kormányfő maga hozza nyilvánosságra a határozatot (Vasárnapi Hírek, 1997. augusztus 31.) Somos András: Átvilágítóbíró-jelölés (Vasárnapi Hírek, 1999. március 28.) (Somos): Már bekérték a bírák a képviselők dossziéit (Vasárnapi Hírek, 1998. július 19.) Stefka István: Hamarosan felgyorsulhat az átvilágítás. Néhány politikus az érintettsége miatt mondott le (Interjú Bründl Frigyessel, a bizottság soros elnökével) (Magyar Nemzet, 2000. július 12.) T. Sz. T. – VILL: A házelnökhöz fordult Keleti György. Még van remény az átvilágítóbírák mandátumának meghosszabbítására (Napi Magyarország, 1999. március 25.) Z. Zs.: Átvilágítási rémtörténet (Interjú Annus Józseffel) (Kurír, 1998. január 28.) A Honvédelmi, a Nemzetbiztonsági és a vizsgálóbizottsági tagjelöltek nemzetbiztonsági átvilágítása Horváth Ádám: Független alkotmányvédelem? A nemzetbiztonsági kockázata Fidesz-érában is szubjektív fogalom. – Bunyevácz Zsuzsa: Nemzet, biztonság és bizonytalanság (Barikád, 2010. július 8., 15.) Kockázatos képviselők. Hogyan juttassuk államtitkokhoz a szélsőséges szervezeteket? (a Jobbik négy képviselője fennakadt a nemzetbiztonsági szűrőn) (Hetek, 2010. július 2.) A képviselők (képviselőjelöltek) mentelmi joga – a képviselők szólásszabadsága 1867-1945 A mentelmi jog (Feldolgozta ifj. Chorin Ferenc, Grill-féle döntvénytár, Közjog és Közigazgatás X. kötet, Bp. 1906. 151-185. oldal) Andres Iván: A mentelmi jog kodifikálása Magyarországon, különös tekintettel a horvát alkotmányra (Jogtudományi Közlöny, 1913. 6. és 7. szám) Balogh Arthúr: A parlamenti tagok sérthetetlenségének határai (Jogtudományi Közlöny, 1898. 43. szám) Balogh Arthúr: A parlamenti tagok szólásszabadságának és sérthetetlenségének határai (Magyar Jogászegyleti Értekezések, Franklin ny., Bp. 1899.) Balogh Arthúr: A parlamenti tagok szólásszabadságának határai (Jogtudományi Közlöny, 1899. 34. szám)

Balogh Arthúr: A mentelmi jog (Jogállam, 1902. október, 10. füzet) Balogh Arthúr: A parlament belső bajai (Jogállam, 1903. május, 5. füzet) Baloghy Ernő: A képviselői mentelmi jog köréből (Wodianer ny., Bp. 1907.) Benyovits Lajos: Mentelmi jog (Ügyvédek Lapja, 1910. 18. szám) Bölöny József: Magyar közjog, II. kötet (A „Mentelmi jog” című rész, 146-166. oldal) Bölöny József: Mentelmi jog I. (Bp. 1937.) Bölöny József: Mentelmi jogunk jogalapjának kérdéséhez (Magyar Jogászegyleti Értekezések, 1938. 24. szám) Bölöny József: Összeférhetetlenségi és mentelmi jog (Jogállam, 1938. szeptember-október, 7-8 füzet) Bölöny József: A sajtótörvény módosításához (A mentelmi jog terjedelme) (Magyar Közigazgatás, 1940. 13. szám) Bölöny József: Sajtónovella és mentelmi jog (In: A magyar közjog időszerű kérdései, 1. kötet, Bp. 1941. 210-212. oldal) Bölöny József: A mentelmi jog de lege ferenda (In: A magyar közjog időszerű kérdései 1. kötet, Bp. 1941. 221-254. oldal) Búza László: A mentelmi jog tettenkapás esetén (Jogtudományi Közlöny, 1912. 43. szám) Cserna Vince: A sérthetetlenség joga (Jogtudományi Közlöny, 1888. 43. szám) Csemegi Károly: A közjog a bűnvádi eljárásban és a képviselői immunitás (Jogállam, 1902. szám) Daruváry Géza: A mentelmi jogról (Neuwald Illés könyvnyomdája, Bp. 1890.) Edvi Illés Károly: Adalékok a mentelmi joghoz (Ügyvédek Lapja, 1891. 34. szám) Edvi Illés Károly: A mentelmi jog (Ügyvédek Lapja, 1898. 16-18. szám) Edvi Illés Károly: A mentelmi jog határai (Jogállam, 1902. 10. szám, ill. Magyar Nemzet, 1902. november 28.) Edvi Illés Károly: A mentelmi jog határai (Budapesti Hírlap, 1902. XI. 14. szám) Edvi Illés Károly: Parlamenti szólásszabadság (Értekezések a társadalomtudományok köréből 13. kötet 1. szám, MTA, Bp. 1903.) Edvi Illés Károly: A mentelmi jog és a gyorsított eljárás (Ügyvédek Lapja, 1917. 35. szám) Eöttevényi Nagy Olivér: A magyar közjog tankönyve („A mentelmi jog” című rész, 2. bővített átdolgozott kiadás, Kassa, 1941. 210-218. oldal) Egyed István: A mentelmi jog határai (Magyar Jogi Szemle Könyvtára 29, Pallas Kiadó, Bp. 1924.) Egyed István: A parlamenti hírszolgálat szabadsága (Sajtó, 1928.) Egyed István: Az országgyűlés tagjainak sajtójogi felelőssége (Sajtó, 1932.) Fayer László: Az országgyűlés tagjainak tanúzási kötelezettsége (Jogtudományi Közlöny, 1898. 40. szám) Ferdinandy Gejza: Magyarország közjoga. Alkotmányjog („Az országgyűlési tagok különleges jogállása. Sérthetetlenség és mentelmi jog” című rész – Politzer Zs. Bp. 1902. 480-491. oldal) Földvári Géza: Megjegyzések a mentelmi bizottság egy jelentéséhez (Ügyvédek Lapja, 1923. 12. szám) Grecsák Károly: A mentelmi jog (Jogtudományi Közlöny, 1902. 48. szám) Günther Antal: Az immunitás (Jogtudományi Közlöny, 1886. 42. szám) Halmágyi Sándor: Az országgyűlési szólásszabadság joga (Ügyvédek Lapja, 1898. 10. szám) Heil Fausztin: Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből. Országgyűlési mentelmi jog – A mentelmi jog s a tanúzási kényszer (Magyar Igazságügy, 1891. 36. kötet, 4. szám) Hexner Gyula: Az Országgyűlés tagjainak tanúzási kötelezettsége (Jogtudományi Közlöny, 1898. 40. szám) Hozzászólás: Balogh Arthúr: A parlamenti tagok sérthetetlenségének határai (uo. 43. szám) Vutkovits Sándor: Országgyűlési tagok tanúzási kötelezettsége (uo. 45. és 46. szám) Concha Győző: Az Országgyűlés tagjainak tanúzási kötelezettsége (uo. 47. szám) Horváth Emil: A mentelmi jog határai I-II. (Jogállam, 1912. július és augusztus, 7. és 8. füzet) Jellinek Arthúr: A mentelmi jog (Bp. 1890) Juhász Gábor: Védelmi vonalak. Parlamenti mentelmi ügyek (HVG, 2011. április 30.) Kenedi Géza: A sérthetetlenség joga (Jogtudományi Közlöny, 1888. 341-343. oldal) Kmetty Károly véleménye: A mentelmi jog pártatlan megvilágítása (Független Magyarország, 1902. november 18.) Kovács Pál: A mentelmi jog (Ügyvédek Lapja, 1890. 27. és 38. szám) Kuncz Ignác: A mentelmi jog köre (Jogtudományi Közlöny, 1876. 1. és 2. szám) Kuncz Ignác: Ismét néhány szó a mentelmi jogról (Jogtudományi Közlöny, 1876. 12. szám) Kuncz Ignác: A mentelmi jog módszere (Jogtudományi Közlöny, 1876. 13. szám)

Kuncz Ignác: Mely irányban véd a mentelem? (Jogtudományi Közlöny, 1877. 26. szám) Kuncz Ignác: A mentelmi jog (Jogtudományi Közlöny, 1884. 26. és 27. szám) Kuncz Ignác: A képviselő házon kívül (Jogtudományi Közlöny, 1889. 17. szám) Lőw Tóbiás: Mikor kezdődik az országgyűlési képviselő mentelmi joga? A megválasztás vagy az igazolás percétől (Magyar Igazságügy, 1879. 11. kötet, 1. szám) Marschalkó János: A képviselő mentelmi jogköréből (Jogtudományi Közlöny, 1907. 11. szám) Mentelmi jog (In: Magyar jogi lexikon V. kötet, szerk.: Márkus Dezső, Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, Bp. 1904. 416-420. oldal) Molnár Kálmán: Mentelmi jogunk jogalapja és kodifikálása (Magyar Jogászegyleti Értekezések, 1938. 24. szám) Nagy Ernő: Államjogunk köréből. Meddig terjed az országgyűlési tag mentelmi joga? (Budapest Szemle, 59. köt. 152. szám, 1889.) Pecze Ferenc: A mentelmi jog a dualizmus korában (Jogtudományi Közlöny, 1960. 11. szám) Pecze Ferenc: A képviselői mentelmi jog kialakulása (In: Jogtörténeti tanulmányok. Szerkesztette Ádám Antal, Szita János és Benedek Ferenc, Csizmadia Andor 70. születésnapjára készült emlékkönyv, Pécs, 1980. 321-333. oldal) Puky Endre: A közigazgatási bíróság és a mentelmi jog (Magyar Közigazgatás, 1936. 3. szám) Reiner János: A nemzetgyűlés mentelmi joga (Magyarország, 1921. december 7., továbbá Nemzeti Újság, 1921. december 17.) Sebess Dénes: A törvényhozó függetlensége (Független Magyarország, 1902. november 20.) Szlavek Ferenc: A mentelmi jog tettenkapás esetén (Budapesti Hírlap, 1912. június 29.) Tasnádi Nagy András: A tettenkapás és a mentelmi jog (Magyarország, 1921. december 13.) Tomcsányi Móricz: Magyarország közjoga („A mentelmi jog (immunitás)” című rész, 464-479. oldal) Tomcsányi Vilmos Pál: A mentelmi jogról (Jogi értekezések IX. Bp. 1903.) Vargha Ferenc: A képviselők felelőtlensége (Jogállam Könyvtára, Bp. 1921.) Vargha Ferenc: Sajtójogi felelősség és mentelmi jog (Jogállam, 1923. december 10. füzet) Vargha Ferenc: A képviselők felelőtlensége (A Jogállam Könyvtára, Bp. 1924. január és február, 1. és 2. füzet) Vargha Ferenc: A sértetlenség pszichológiája a mentelmi jogban (Jogállam, 1929. 95-99. oldal) Vargha Ferenc: Mentelmi jog és személyes szabadság (Jogtudományi Közlöny, 1932. 23. és 24. szám, 137140. és 149-152. oldal) Wellisz Vilmos: Adalék a mentelmi jog törvénybefoglalásának kérdéséhez (Jogtudományi Közlöny, 1898. 13. szám) Wellisz Vilmos: Adalék a mentelmi jog kérdésében (Jogtudományi Közlöny, 1896. 42. és 43. szám) Wellisz Vilmos: A mentelmi jogról (Bp. 1904.) Wlassics Gyula: Mentelmi jog (In: Fejezetek a közjog és a közigazgatási jog köréből. Némethy Károly születésének 70. évfordulója alkalmából, szerk.: Mártonffy Károly, Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., Bp. 1932. 7-10. oldal) Zubricky József, ifj.: A katona törvényhozó mentelmi joga (Jogtudományi Közlöny, 1892. 31. és 32. szám) s. s. (Seress László): Megsértett immunitás (Független Magyarország, 1912. november 9.) 1945-1949 Erdélyi György: A mentelmi jog Magyarországon 1945-1947 (évfolyamdolgozat, ELTE ÁJK, Bp. 1986.) Stépán Ferenc: A mentelmi jog (soksz. anyag, Bp. 1946.) Tombor László: A mentelmi jog és alkalmazása (In: A magyar parlament 1944-1949, 197-199. oldal) 1949-1989 Ádám Antal: Az országgyűlési képviselők mentelmi joga (Jogtudományi Közlöny, 1957. 1-3. szám) Hegyes Zoltán: Jogerős büntetését tölti a volt képviselő. Hová folytak a vízügy forintjai? (Magyar Hírlap, 1987. március 20.) Kukorelli István: Az országgyűlési képviselők jogállása („A mentelmi jog” című rész – KJK, Bp. 1989. 251-278. oldal)

Pecze Ferenc: A képviselői mentelmi jog kialakulása (Jogtörténeti tanulmányok. Emlékkönyv Csizmadia Andor hetvenedik születésnapjára, szerk.: Ádám Antal, Benedek Ferenc, Szita János. Studia Juridica Auctoritate Universitatis Pécs Publicata 95. Pécs, 1980. 321-331. oldal) Takács Imre: Az országgyűlési képviselők jogai és kötelességei (In: Magyar alkotmányjog, szerk.: Schmidt Péter, Bp. 1976.) 1990-től Mentelmi jog A képviselők mentelmi jogának megszüntetése, a választott tisztviselők visszahívhatósága („Egyensúly”. A Magyarok Egymásért Szövetsége programjából – Képes Újság, 2009. június 18.) Antalóczy Péter: A képviselő szólásszabadsága (beszédjog) (In: A képviselők jogállása 2. rész, 43-61. oldal) Ádám Antal: Kifejezési szabadság és képviselői mentelmi jog (Magyar Jog, 1999. 3. szám) Ádám Antal: A véleménynyilvánítási szabadság és a képviselő mentelmi jog (Collega, 1999. 2. szám) Babus Endre: Itatós papír. Bírák, ügyészek, képviselők és alkoholszonda (HVG, 2007. december 8.) Bándy Péter: Menekülés a jelöltségbe (képviselőjelöltek mentelmi joga) (Magyar Demokrata, 2010. február 10.) Bányai György: Úriemberek. Modor és határ a politikában (168 Óra, 2004. augusztus 19.) Bodnár Lajos: Honatyák mentelmi pajzsa. Amiben egységes a kormány és az ellenzék (Magyar Nemzet, 1998. július 18.) Bodnár Lajos: A mi kutyánk kölyke, 1-2. Isépy Tamás a sérthetetlenségről. Elsőbbségi jog (168 Óra, 2000. június 29. és július 6.) Bodnár Lajos: A kiesett képviselőt többé nem védi a mentelmi jog (Magyar Hírlap, 2002. május 18.) czki: Ha szabadon szól a száj. Képviselők és a szólásszabadság (Beszélő, 1990. november 24.) Drinóczi Tímea – Petrétei József: A képviselő a mentelmi jogról de lege ferenda (Jogtudományi Közlöny, 2002. 6. szám) Fekete Gy. Attila: Mentelmi jogbizonytalanság. Mit tehetnek a hatóságok az ittasan vezető képviselővel szemben? (Népszabadság, 2003. február 20.) Finszter György – Dunavölgyi Szilveszter: A képviselői mentelmi jog szabályozása Európában és a hazai joggyakorlatban (In: Kriminológiai Tanulmányok 41., OKRI, 2004. Bp. 275-295. oldal) Fújni és szívni. Mentelmi, összeférhetetlenségi szigorítás? (HVG, 2006. július 8.) G. M.: Budaházy: börtönből szavazólapra. Nem feltétlenül védi mentelmi jog a büntetőeljárás alá vont jelöltet (Népszava, 2010. március 19.) g. m.: Élni a mentelmi joggal. Számon kérik a „megszédült” képviselőtől viselkedését (Vasárnapi Hírek, 1999. augusztus 8.) Gulyás Gergely: Törvényes, mégis méltatlan (a Jobbik elnökének az alakuló ülésen viselt egyenruhájáról) (Heti Válasz, 2010. május 20.) Gündisch Mónika: Mentelmi jog és a gyanú árnyéka. Dávid Ibolya igazságügy-miniszter javaslata vegyes fogadtatásra talált (Vasárnapi Hírlap, 2000. július 23.) Gyöngyi Gyula: A mentelmi jogra és a személyes mentességre vonatkozó szabályok értelmezése és alkalmazása (In: A képviselő jogállása 1. rész, 72-86. oldal) Gyöngyi Gyula: A mentelmi jog néhány gyakorlati kérdése (Magyar Jog, 1997. 11. szám) Gyöngyi Gyula: A mentelmi jog szabályainak érvényesülése (In: A képviselők jogállása 2. rész, 85-99. oldal) Györkös Zoltán: Az országgyűlési képviselők mentelmi joga 1990 után (Parlamenti Levelek, 2. szám 1996. november) Györkös Zoltán: Az országgyűlési képviselők felelősségi rendszere és a hatályos szabályozás kritikája (összeférhetetlenség, mentelmi jog) (Parlamenti Levelek, 4-5. szám, 1998. február) Hack Péter: Törvény feletti képviselők. Mentelmi jog és mentelmi eljárás az elmúlt tíz évben (Hetek, 2000. április 29.) Hamvay Csaba: Az országgyűlési képviselőjelölteket megillető sérthetetlenség (Magyar Közigazgatás, 2002. 9. szám) Határtalan mentelmi jog? A pártok átgondolják a sérthetetlenség korlátozását (Népszava, 2000. július 8.) Horváth Bianka: Adj király katonát! Nem adok! Alkotmánybiztosítékból azilum. A bizottság és az Országgyűlés mentelmi gyakorlata a büntetőeljárás tükrében (szakdolgozat, ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék, Bp. 2004.)

Juhász Gábor: Szondát – soha! Egységesített mentelmi szabályok (HVG, 2006. november 11.) Juhász Gábor: Függő játszma. Elszámoltatás és mentelmi jog (HVG, 2009. május 23.) Juhász Gábor: Immunreakció. A mentelmi jog jövője (HVG, 2010. március 20.) Juhász Gábor: Kibújócska. Mentelmijog-szigorítás? (HVG, 2011. szeptember 24.) Kacziba Antal: Képviselők légzésmintája (HVG, 2005. május 14.) Karsai József: Tájékoztatás a mentelmi jogra vonatkozó joganyag egyes kérdéseiről és a volt országgyűlési képviselők mentelmi ügyeivel kapcsolatos esetleges jogi szabályozás kérdésköréről (kézirat, Országgyűlés Mentelmi bizottsága, 1996.) Karsai József (szerk.): Előadások a mentelmi jog köréből (Kukorelli István, Györgyi Kálmán, Júlis Mihály, Gatter László, Rabóczki Ede, Ádám Antal, Polt Péter, Mezey Barna, Petrétei József és Szente Zoltán előadásai, valamint Tóth Károly, Székely Kocsárd, Pesti Sándor szakértői anyagai) (Országgyűlés Hivatala, Bp. 2006.) Konrád Edit: A képviselők vélemény-nyilvántartási szabadságának biztosítékai a Parlamentben (Acta Humana, 2006. 3-4. szám) Kukorelli István: A képviselői felelősség alkotmányos intézményei (ELTE ÁJK, Bp. 1988.) Kukorelli István: Az országgyűlési képviselők jogállása („A mentelmi jog” című rész, KJK, Bp. 1989. 251278. oldal) Kukorelli István: A mentelmi jog a gyakorlatban (In: uő. Az alkotmányozás évtizede, 170-180. oldal) Megyesi Gusztáv: Élet a szondáról (Élet és Irodalom, 2005. március 25.) Mentelmi jog (a Wikipédiából, http://hu.wikipedia.org/wiki/Mentelmi_jog) Mentelmi jog (a Kislexikonból, http://www.kislexikon.hu/mentelmi_jog.html) Mentelmi jog; a mentelmi bizottság működése. Interjú Hack Péterrel (4 oldalas szabad demokrata tájékoztató, 1992. július 22.) Moldoványi: Korlátoznák a mentelmi jogot (Magyar Nemzet, 2000. augusztus 28.) Németh I. Gergely: A mentelmi jog is változna. Készül a korrupció visszaszorítását célzó Btk. szigorítás (Világgazdaság, 1991. május 11.) Nyíri Sándor: A mentelmi jog a büntetőeljárás tükrében (Belügyi Szemle, 1993. 3. szám) Pálmai Erika: Fújhatják? Terv a képviselői mentelem korlátozására (HVG, 2005. március 12.) Petrik Béla: Az országgyűlési képviselők mentelmi joga (Magyar Jog, 1990. 6. szám) Pilishegyi Noémi: Érinthetetlenek. A mentelmi jog anomáliái (168 Óra, 2005. május 5.) Polt Péter: A parlamenti mentelmi jog, mint büntethetőségi akadály (doktori értekezés, Pázmány Péter Katolikus Egyetem JÁK Doktori Iskola, Bp. 2010 – www.jak.ppke.hu/tanszek/doktori) Polt Péter: A mentelmi jog jogbölcseleti alapjai (Ügyészek Lapja, 2010. 6. szám) Polt Péter: Áldás vagy átok. A parlamenti mentelmi jog (Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Bp. 2010.) Polt Péter: Magánvád, pótmagánvád, mentelmi jog (Magyar Jog, 2010. 7. szám) Polt Péter: A mentelmi jog definíciós kérdései és típusai (Jog-Állam-Politika, 2011. különszám: Symposium iubilaei facultatis iaurinensis) Pölöskei Ferenc: A magyar parlamentarizmus egyes jogintézményei és történetiségük (Múltunk, 1997. 2. szám) Sajó András: A parlament elhallgattatása (Népszabadság, 2002. március 19.) Simon János: Az országgyűlési képviselők felelőtlenségére vonatkozó szabályozás de lege ferende (seminarium, www.ajk.elte.hu) Sinkovics Ferenc: „Amit szabad Jupiternek, azt nem szabad az ökörnek” Polt Péter a mentelmi jog nem a képviselőé, hanem a parlamenté. A Ház erejét és függetlenségét védi, nem a képviselőt (interjú) (Magyar Hírlap, 2010. július 15.) (Somos): A mentelmi jog nem feudális privilégium (Vasárnapi Hírek, 1998. július 12.) Somos András: Csaknem érinthetetlenek. Minden ciklusban van mentelmi jogi baleset (Vasárnapi Hírek, 1999. január 17.) Spirk József: Börtönlakóból is lehet parlamenti képviselő (http://index.hu/belfold/2010/01/07/bortonlakobol_is_lehet_parlamenti_kepviselo/) Stefka István: A mentelmi jog nem földesúri kiváltság. Isépy Tamás: őrizet, vagy előzetes letartóztatás esetén a rács még nem végleges, nyitható (Magyar Nemzet, 2001. június 28.) Stépán Balázs: Mentelem: a képviselő nem vonható felelősségre és sérthetetlen (Magyar Hírlap, 1994. szeptember 24.) Szente Zoltán: A képviselői mentelmi jog dogmatikája a magyar alkotmányjogban (Magyar Jog, 2008. 1. szám)

Szép Zsuzsanna: Még mentsvár a mentelmi jog (Nyíri Sándor legfőbb ügyész a mentelmi jogról) (Magyar Hírlap, 1990. június 6.) Szűcs Lajos: A mentelmi jog aktuális kérdései. Avagy: „nem elég tisztességesnek látszani, annak is kell lenni” (szakdolgozat, ELTE ÁJK, 2005.) Szilágyi: Mentelem, jogon (Interjú Géczi Józseffel, a bizottság elnökével) (Kurír, 1996. december 13.) Szilágyi György: A magyar mentelmi jog (Ügyvédek Lapja, 2011. 1. szám) Tilk Péter: A képviselőjelöltek jogállása (In: A képviselők jogállása 2. rész, 23-42. oldal) Vitályosi Fanny: A mentelmi jog problematikája a parlamenti fegyelmi jog vonatkozásában (In: Parlamenti ösztöndíjasok 2010/2011, megjelenés előtt) A mentelmi jog megsértése Farkas Attila: Előállították a képviselőt. Deutsch Tamás panaszt emelt (Magyar Hírlap, 1991. november 16.) Kondorosi Ferenc: Mentelmi jogtiprás (Vasárnapi Hírek, 2010. február 28.) Pungor András: Egyre több a mentelmi jogsértés (Népszava, 2002. december 28.) Mentelmi ügyek Bartha Szabó József: Összefoglalók – mentelmi jog: érvényesült a papírforma (http://kdnp.hu/kdnp/tudositas/osszefoglalok-–-mentelmi-jog-ervenyesult-papirforma) D. Bányász Gergő: Isépy kifogásolja, hogy a Fidesz kiadta volna Eörsi mentelmi jogát. Tölgyessy, Rapcsák, Ughy, Bebes, Básthy sem értett egyet a frakcióval (Népszava, 1999. március 25.) I. B.: 116 fideszes „igen”. Eörsi mentelmi ügyében. Isépy Tamás bizottsági elnök bírálja a voksolókat (Népszabadság, 1999. március 25.) Bednárik Imre: Megbüntetett országgyűlési képviselők (Népszabadság, 2001. április 26.) Bodnár Lajos: A mentelmi bizottság nem ítélőszék. Géczi József a Boldvai-ügyről és arról, szükség van-e becsületbíróságra (Magyar Nemzet, 1997. január 20.) Bodnár Lajos: T. Ház: Kettős mércét alkalmaznak a mentelmi ügyeknél. Magánvádra nem gyakran adnak ki országgyűlési képviselőt az igazságszolgáltatásnak (Magyar Hírlap, 2003. február 10.) Bodnár Lajos: Ismét lesz parlamenti becsületbíróság? Felülvizsgálják a magánvádas mentelmi ügyek egyoldalú gyakorlatát – Állást foglal a szakbizottság (Magyar Hírlap, 2003. március 26.) Bodnár Lajos: Parlamenti „bűnpártolás”. Mentelmi jogkerülés (de JURE, 2004. május) Bodnár Lajos: Becsületbeli ügyek. „A képviselő úr a munkáját végezte” (uo.) Fekete Gy. Attila: Felfüggesztik Szabadi Béla mentelmi jogát? – Újabb feljelentést tesz a KEHI. Interjú Sepsey Tamás elnökkel az agrárcégek vizsgálatáról. – Agrárügyek: Szabadi úr gyanúsított lesz. – Kizárta Szabadit a Kisgazda frakció. – Letartóztatták Szabadit. Az FKGP elnöke megvédte volt államtitkárát. – Szabadi Béla házi őrizetét kezdeményezi ügyvédje. – Szabadi megtagadta a további vallomástételt (Népszabadság, 2001. június 6., 9., 12., 23., 25., július 14.) Gyurcsány kiadható. Az iratok alapján egyértelmű a politikai motiváció az MSZP szerint (Népszava, 2011. szeptember 7.) Gyurcsány Ferenc mentelmi jog nélkül (Magyar Nemzet, 2011. szeptember 14.) Jogállami próba Gyurcsány kiadatása. A szakbizottság elnöke sem biztos abban, felfüggeszthető-e az ügyészség kérelmére a volt kormányfő mentelmi joga (Népszava, 2011. május 17.) Juhász Gábor: Ma neked, holnap nekem. Parlamenti mentelmi ügyek (HVG, 1992. július 18.) Juhász Gábor. Az eltűnt emlékezet nyomában. Holtponton a Tocsik-Szokai-ügy? Ügyészi levél (Boldvai László) mentelmi jogának felfüggesztésére (HVG, 1997. február 1.) Juhász Gábor: Védelmi felülvizsgálat. Változás előtt a mentelmi gyakorlat? (HVG, 2003. április 10.) Karsai József: Mentelmi ügyek az új ciklusban (In: A képviselő jogállása 1. rész, 87-115. oldal) Kezelési hibák. Házkutatási botrány Miskolcon (Molnár Oszkár Fidesz-képviselő) – Miért nem fújt Szabó? Mentelmi jogával takarózott a rendőrség szerint az MSZP-s honatya (Mai Blikk, 2005. augusztus 3.) Kis – Villányi – Moldoványi: Vesztegetésen érték Székely Zoltán képviselőt. – Kizárták Székelyt a frakcióból. – Székely megnevezte a pénz átadóját. – Zsarolással vádolják Székelyt – Kiadta a parlament Székely Zoltánt. – Székely Zoltán már gyanúsított. – Újabb érintett kisgazdák. A Székely-ügy következményeit elemzik az FKGP-ben. Font Sándor: Székely szerepeket váltogatott (Magyar Nemzet, 2000. október 13., 14., 16., 17., 18., 21.) Mentelmi döntések (HVG, 1998. augusztus 22.)

Mentelmi javaslatok (HVG, 1997. február 1.) mentelmi jog ([origo] címkék: http://cimkezes.origo.hu/cimkek/mentelmijog/index:html?tag=mentelmi+jog) Most már az Országgyűlést is megosztja a helyi politika. Tovább tart a vita Rapcsák András mentelmi jogának felfüggesztéséről (Magyar Nemzet, 2000. február 25.) N. R.: Nyolcvan mentelmi ügy a rendszerváltozás óta. Géczi: etikai bizottságra lenne szükség (Világgazdaság, 1996. december 6.) N. Sz.: Nem adják ki a képviselőket. Már a közvádas ügyekben sem függesztik fel a mentelmi jogot (Magyar Hírlap, 2000. július 10.) N. Sz.: Egyre több a mentelmi eljárás (Magyar Hírlap, 2000. december 29.) Nagy Szilvia – Varga Gergely: Elhúzódhat Rapcsák András mentelmi ügyének elbírálása (Magyar Hírlap, 2000. február 25.) Nagy Szilvia: Tavaly először tárgyaltak a parlamentben összeférhetetlenségi ügyet. Rekordmennyiségű mentelmi eljárás a T. Házban – Összetettben Csurka vezet. A legtöbb eljárás a Fidesz és FKGP képviselői ellen indult (Magyar Hírlap, 2002. január 7.) Nem helytállóak a vádak. Gyurcsány: ocsmány cirkusz a gyanúsítás. Betekintett a „kikérőjébe” a volt kormányfő, és az ügyészségi állítások cáfolatát látta (Népszava, 2011. szeptember 2.) Négy év alatt kilencszer kérték ki Meggyes Tamást. Csütörtökön döntenek Esztergom vezetőjének felfüggesztéséről – az Országgyűlés egyszer sem adta ki (Népszava, 2010. július 19.) Okirat-hamisítás volt a gyanú (Juhászné Lévai Katalin mentelmi jogát az Országgyűlés nem függesztette fel) (Népszava, 2007. szeptember 27.) Pálinkás László: A mentelmi jog alkalmazása az Országgyűlésben (In: A törvényalkotó Országgyűlés, 143154. oldal) Pintér Balázs: A bizottság már kiadná Gyurcsányt. Vélemények (Magyar Hírlap, 2011. szeptember 7.) Pungor András: Mentelmi ügyek a Házban (Népszava, 2001. március 19.) Pungor András: Vádat emelhetnek a megvédett képviselő ellen (Népszava, 2003. január 16.) Pungor András: Potyautasok. Gyanúsítottak és képviselőjelöltek (168 Óra, 2010. április 1.) ráduly: Elvtársi szolidaritás. Schalkhammer-ügy (Magyar Narancs, 1994. november 24.) Schmidt Attila: A szólásszabadság határai. Miért éppen Eörsi és Lengyel került a bíróság elé? Interjú Bárándy Péter ügyvéddel (Népszava, 1993. október 23.) Sellei Andor: Magánügy szocialista módra, avagy kit véd a mentelmi jog? Kékesi Tibor: „...annyiszor fogsz a rendőrségre járni, ahányszor ilyen pofátlanságokat művelsz!” (Magyar Nemzet, 2004. október 21.) Sepsi Tibor: A parlamenti képviselők mentelmi joga a gyakorlat tükrében (www.ajk.elte.hu/TudomanyosProfil/kiadvanyok/elektronikus/seminarium/SepsiTibor-MentelmiJog.pdf) Szabó Zsolt: Megszűnt a mentelmi jog, lecsapott a rendőrség. Már az új parlament megalakulásakor előállította a BRFK Hagyó Miklóst. Maffia-bűncselekménnyel gyanúsítják a volt MSZP-st (Magyar Nemzet, 2010. május 15.) Szalay Tamás Lajos: Gyurcsány szerint az ügyészség Orbán meghosszabbított karja. – Mindez nem független az MSZP belső cirkuszaitól (interjú). – Csuhaj Ildikó: Mentelmi jog. A Fidesz szerint a vádemelésig eljut az ügy (Népszabadság, 2011. május 3.) Szalay Tamás Lajos: Kiadták Gyurcsány Ferencet. A volt kormányfő vádlott helyett vádló akar lenni. – Bednárik Imre: „A Timosenko-ügyre emlékeztet.” Kis János filozófus és Lövétei István alkotmányjogász a volt miniszterelnök gyanúsításáról (Népszava, 2011. szeptember 13.) Szilágyi Richárd: Hagyó a mentelmi joga mögé bújik. A BKV-ügyben kézi vezérléssel vádolt politikus felfüggesztette szocialista párti tagságát (Magyar Nemzet, 2010. március 8.) Torkos Matild: Szánalmas, átlátszó időhúzás. A mentelmi jog megcsúfolása, ami Dávid és Herényi kiadatása körül zajlik (Magyar Nemzet, 2009. szeptember 19.) tódor: Kéznél volt? Dr. Lusztig mentelmi joga. – Keresd a nőt! Lusztig-ügy, másodszor (Magyar Narancs, 1994. július 14. és 21.) Ungár Tamás: A referens munkamorálja – avagy: egy kezdő országgyűlési képviselő ígérete (Népszabadság, 1999. január 29.) Unger Anna: Nem lesz mentség. A mentelmijog-ügy tanulságai (Magyar Narancs, 2009. október 29.) Ügyészségen a parlamenti határozat ifj. Hegedűs mentelmi jogáról (felfüggesztéséről) (Népszabadság, 2002. január 8.) Vihart kavar Rapcsák mentelmi joga (Magyar Hírlap, 2000. február 25.)

Zsoldos Attila: Becsületsértési és rágalmazási ügyek adják a legtöbb feladatot. Isépy Tamás szerint a képviselők néha félreértik a mentelmi jogot (Népszava, 1999. június 21.) A mentelmi jog külföldön Bornemann, Roland: Die Immunität der Abgeordneten im Diosziphnärvertanren (Die Öffentliche Verwaltung, 1986. VOL.39. No.3.) Chase, Harold W.: Immunity of Members of Congress (In: The Guide to American Law Vol. 6. West Publishing Company, St. Paul-New York, Los Angeles-San Francisco, 1984.) Duff, Andrew: Privileges and Immunities of the European Parliament (Brussels. 7 May 2003, CONV 718/03, CONTRIB 318.) Dunavölgyi Szilveszter – Finszter Géza: A képviselői mentelmi jog szabályozása Európában és a hazai gyakorlat (OKRI, Bp. 2003.) Friesenhahn, Ernst: Zur Indemnität der Abgeordneten in Bund und Ländern (Die Öffentliche Verwaltung, 1981. VOL.34. No.13-14.) Fuchs, Helmut: Zur Neuregetung der Abgeordnetenmmunität (Österreichische Juristen-Zeitung 1980. VOL.35. No.10.) Gadient, Brigitta M.: Die parliamentarische Immunität in Bund (In: Das Parlament – Oberste gewalt des Bundes? Redaktion: M.B. Lechner – M. Graf – A. Huber-Hotz Verlag Paul Houpt, Bern und Stuttgart, 1991.) Isar, Herve: Immunites parlementaires ou impunite du parlementaire? (Revue Francaise de Droit constitutionnel 1994. No.20.) Kepecs Ferenc – Elekes Éva – Gazsó Ferenc – Némety László: Mit mondhat büntetlenül a parlamenti képviselő? (a német Bundestagban, az amerikai Kongresszusban, az olasz parlamentben és a francia Nemzetgyűlésben) (Népszava, 1992. június 30. és július 1.) Kewenig, Wilhelm A. – Magiera, Siegfried: Umfang und Regelung der Indemnität von Abgeordneten inbesondere bei schriftlichen Fragen an die Regierung (Zeitschrift für Parlamentsfragen, 1981. VOL.12. No.2.) Klein, Hans Hugo: Indemnität und Immunität (In: Parlamentsrecht und Parlamentspraxis in der Bundesrepublik Deutschland, 1989. 555-592. oldal) Hanna, Kuczyńska: A mentelmi jog anyagi jogi hatásai a lengyel jogban (In: Frusztrációk a parlamentek körül Európában) Lock, G. F.: Parliamentary privilege and the courts: The avoidance of conflict (Public Law, 1985. VOL.1985. No. Spring) Loveland, Ian – Sharland, Andrew: Absolutely fatuous: defamation of MPs, freedom of speech and article 9 of the Bill of Rights. P.1-2. (Tolley's Communications Law, 1996. VOL.1. No.6., VOL.2. No.1.) Rautenberg, Erardo Christoforo: Immune Abgeordnete (Neue Jurtstische Wochenschrift, 2002. VOL.55. No.15.) Report on the regime of parliamentary immunity (Venise commission, Council of Europe, cdl-inf (1996) 007) Rules on Parliamentary Immunity in the European Parliament and the Member States of the European Union (Final draft, edited by Simon McGee, B-1047 Brussels, Belgium, 2001, Part One.) Scmidt, Claudia: Le protocole sur les privileges et immunites des Communautes europeennes (In: Cahiers de droit Européen. Rédacteur en chef L. Goffin, Vingt-septičme année, 1991. Nos 1-2, Burxells) Schröder, Meinhard: Innndemnitätsschutz für Abgeordnete (Zeitschrift für Parlamentsfragen, 1981. VOL.12. No.3.) Schöffel, Josef: Immunität und Inkompabilität (Wien, 1897.) Szente Zoltán: A parlamenti képviselők mentelmi joga az európai parlamenti jogokban (In: A képviselők jogállása 2. rész, 203-221. oldal) Szente Zoltán: Bevezetés a parlamenti jogba („A képviselők mentelmi joga” című rész – Atlantisz Kiadó, Bp. 2010. 206-215. oldal) USAID: Parliamentary immunity brief: A Summary of Case Studies of Armenia, Ukraine and Guatemala (August 2006, www.agora-parl.org/node/1408.) Wade, E. C. S. – Bradley, A.W.: Privileges of Parliament (In: Wade – Braedly: Constitutional and Administrative Law Longman, London – New York, 1986.) Wutzer, Hermann: Immunitat im demokratischen rechtstaadt (Berlin, Bécs, 1991.) Wiefelspütz, Dieter: Die Immunität und Zwangsmanssnahmen gegen Ageordnete (Neue Zeitschrift für Verwaltungsrecht, 2003. VOL.22. No.1.)

Witt, Olaf: Das Immunitätsrecht im Grundgesetz (JURA, Juristische Ausbildung, 2001. VOL.23. No.9.) Közszereplők személyiségi jogai (közszereplők bírálhatósága) Bodnár Mária: Közszereplők személyéhez fűződő jogai kontra sajtószabadság (szakdolgozat, Pázmány Péter Katolikus Egyetem JÁK, Bp. 2003.) Cs. E.: Ki védi meg a képviselő becsületét? A jogszabályok nem adnak elegendő útmutatást (hivatalos személy megsértése) (Népszava, 1992. június 18.) Fahidi Gergely: Kérdéses döntés. Per parlamenti felszólalásból (HVG, 2001. december 1.) Fahidi Gergely: Korlátok vagy korlátoltak. Politikai kijelentések bíróság előtt (Szabó Zoltán (MSZP), Kovács László (MSZP)) (HVG, 2004. február 21.) Goldberger József: Közszereplés és személyiségi jog (Polgári Jog, 1931. 3. szám) Halmai Gábor: Köz, szemérem, sértés. Alkotmánybíróság a nyilvánossági jogokról (HVG, 1994. július 16.) Halmai Gábor: Közszereplők személyiségvédelme kontra közügyek vitathatósága – a sajtóhelyreigazítás mint személyiségvédelmi eszköz (Élet és Irodalom, 2000. július 14.) Halmai Gábor: Közszereplők a bíróságon (HVG, 2002. március 9.) Halmai Gábor: Közszereplők személyiségvédelme kontra közügyek vitathatósága (Fundamentum, 2002. 2. szám) Halmai Gábor: Nyilvánosság versus személyiségi jog (Népszabadság, 1996. október 14.) Juhász Gábor: Tudatos lazítás. A közszereplők bírálhatósága (AB-határozat) (HVG, 2004. október 9.) Juhász Gábor: Mozgó határok. Pereskedő közszereplők (HVG, 2004. június 4.) Kántás Péter – Fórika László: A közméltóság védelmében (Jogelméleti Szemle, 2003. 2. szám) László Ágnes: Mennyit ér egy miniszter jó hírneve? (Népszava, 1993. március 3.) Molnár Péter: A közszereplők bírálatának szabadsága Magyarországon (In: A nyilvánosság rendszerváltozása, szerk.: Vásárhelyi Mária és Halmai Gábor, Új Mandátum, Bp. 1998. 127-143. oldal) Politikusok vitája: egyik kijelentés sértő, a másik nem. Tévedés, ha tiltják a közpénzfelhasználás kritikáját a képviselőknél (Népszava, 2010. január 26.) Sajó András: A politikus mint maszek (Népszabadság, 2001. április 5.) Sajó András: A parlament elhallgattatása (Népszabadság, 2002. március 19.) Sarkady Ildikó: A közszereplők személyiségvédelme a bírói gyakorlatban (Média-kutató, 2006. ősz) Schiffer András: A közhatalom jó híre (Élet és Irodalom, 2008. január 11.) Szabó Máté Dániel: Nyilvános magánszféra – Hol a határ? (In: Sári János ünnepi kötet, 329-341. oldal) Szurgyi Nikolett: A közszereplők személyiségvédelme a médiával szemben (In: Parlamenti ösztöndíjasok 2006/2007, szerk.: Soltész István, Parlamenti Módszertani Iroda, Bp. 2007. 177-192. oldal) Tattay Levente: Egy kis előkelőség (Reklám és Propaganda, 1998. 3. szám) Tattay Levente: A közszereplők jó hírnevének védelme (Gazdaság és Jog, 2003. 12. szám) Tattay Levente: A személyhez fűződő jogok magánjogi védelmének áttekintése (Közjegyzők Közlönye, 2003. 7-8. szám Tattay Levente: A közszereplők személyiségvédelme (Dialóg Campus Kiadó, Bp. – Pécs, 2006.) Tattay Levente: A közszereplők személyiségi jogai (Dialóg Campus Kiadó, Bp. – Pécs, 2007.) Tattay Levente: A közszereplők képmásának védelme (Magyar Jog, 2007. 4. szám) Törő András: A nem vagyoni kártérítés egyes újabb speciális esetei, különös tekintettel a jó hírnév megsértésére (ELTE Polgári Jogi Tudományos Diákkör Évkönyve, 1998-1999.) Törő Károly: Sajtószabadság és személyiségvédelem (Magyar Jog, 1990. 7. szám) Törő Károly: A közéleti szereplés és a személyiségvédelem (Magyar Jog, 1991. 4. szám) A képviselők összeférhetetlensége 1867-1944 A közéleti tisztaság biztosítása. A képviselői összeférhetetlenség kérdése (Magyar Út, 1940. június 18.) Balogh Artúr: Összeférhetetlenség (Új Magyar Szemle, 1890. IV. szám) Balogh Artúr: A képviselői köztisztség és az összeférhetetlenség (Jogtudományi Közlöny, 1897. 21. és 22. szám) Blaskovich Sándor: Érdekösszeférhetetlenség (Bp. 1901.) Bölöny József: Összeférhetetlenség és mentelmi jog (Jogállam. 1938. szeptember-október, 7-8. füzet)

Bölöny József: A magyar közjog időszerű kérdései (Bp. 1941.) Bölöny József: Magyar közjog, II. kötet (Az „Összeférhetetlenségi jog” című rész, 138-146. oldal) Csák István: Az összeférhetetlenség és a törvényhozók (Magyar Törvényhozók Lapja, 1941. augusztus 1.) Csiszár Gyula – Ignácz István: Választási törvények. Az országgyűlési képviselőválasztásokról, valamint az összeférhetetlenségről szóló törvények gyűjteménye (Kolozsvár, 1896.) Emericus: A magyar parlament tekintélye (Singer és Wolfner, Bp. 1897.) Egyed István: Ügyvédek az országgyűlésben (Jogállam, 1931. november-december, 9-10. füzet) Egyed István: Az összeférhetetlenség és a felsőház (Társadalomtudomány, 1932. 3-4. szám) Egyed István: Az összeférhetetlenségi törvényjavaslat képviselőházi módosításai (Magyar Jogi Szemle, 1932. október, 8. szám) Egyed István: Országgyűlési összeférhetetlenség (In: Közjogi és politikai tanulmány, Bp. 1937.) Eszterházy János: Az összeférhetetlenség és a nemzetiségi programok (Bp. 1901.) Fabricus: Az összeférhetetlenség (Bp. 1897.) Faluhelyi Ferenc: Magyarország közjoga, II. kötet („Az összeférhetetlenség” című rész – Karl könyvesbolt kiadása, Pécs, 1926. 182-194. oldal) Fürst Dezső: A képviselői összeférhetetlenség története (Magyar Közigazgatás, 1931. április-július) Hegedüs Kálmán: A törvényhozó összeférhetetlensége (Magyar Szemle, 1932. 4. szám) Imling Károly: 1901. XXIV. tc. az összeférhetetlenségről (Bp. 1901.) Mázi András – Peres Zsuzsanna: A gazdasági összeférhetetlenség törvényi szabályzásának története (In: A képviselők jogállása 2. rész, 391-408. oldal) Mikó Imre: A törvényhozási összeférhetetlenség (Kolozsvár, 1942.) Napirendre kell tűzni az összeférhetetlenségi törvényjavaslatot (Törvényhozók Lapja, 1938. január 1.) Oppler Emil: A törvényhozás tagjainak összeférhetetlenségéről (inkompatibilitás) (Közjogi és politikai tanulmány, Bp. 1918.) Országgyűlési összeférhetetlenség (In: Magyar Jogi Lexikon V. kötet, szerk.: Márkus Dezső, Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., Bp. 1904. 724-727. oldal) Panka Károly: Összeférhetetlenség és parlamenti eskü (Törvényhozók Lapja, 1937. január 1.) Pap András László: Összeférhetetlenség – a jog asztalánál (In: A képviselők jogállása 2. rész, 373-390. oldal) Pap András László: Inkompatibilitás – dualizmus – korrajz (Parlamenti Levelek, 1. szám, 1996. június) Pap András László: Inkompatibilitás – A dualizmuskori parlamenti elit rekrutációja az összeférhetetlenségi törvény tükrében (szakdolgozat, ELTE ÁJK, 2003.) Pálosi Ervin: Az összeférhetetlenségi kérdés Magyarországon. Társadalmi selejtezés és emelkedés (Bp. 1932.) Pecze Ferenc: A magyar parlamenti összeférhetetlenségi jog (inkompatibilitás) szabályozása a századforduló előtt (1861-1901) (In: „Jogtörténeti tanulmányok I.”, szerk.: Csizmadia Andor, KJK, Bp. 1966. 29-52. oldal) Polner Ödön: Az összeférhetetlenségi törvényjavaslat (Miskolc, 1933.) Rohonyi Gyula: A főrendiház tagjainak összeférhetetlenségéről (Jogállam, 1903. március III. füzet.) Szabó Dániel: Ki maradhat a parlamentben? A képviselői összeférhetetlenség kérdése a dualizmus korában (Századvég, 30. szám) Szemiczey Gusztáv (összeáll.): Az országgyűlési képviselők választásáról és az összeférhetetlenségről szóló 1874.-ik XXXIII. év 1875.-ik L. tc. (Bp. 1875.) Techert Gyula: Törvényhozói összeférhetetlenség az európai államokban (Bp. 1932.) Tihanyi Lajos: Az Országgyűlés tagjainak összeférhetetlenségéről szóló törvényjavaslat (Jogállam, 1932. március-április, 3-4. füzet) Tomcsányi Móricz: Magyarország közjoga („Az összeférhetetlenség (inkompatibilitás)” című rész, 480-490. oldal) Tuka Victor: Az ügyvédi képviselet a parlamentben (Kolozsvár, 1914.) Várnai Sándor: A képviselői összeférhetetlenség (1875. I. t-cz.) elvei és gyakorlata (Bp. 1879.) Várnai Sándor: Összeférhetetlenség és a parlament, I-II. (Athenaeum Philosophiai és Államtudományi folyóirat, 1897. 3. és 4. szám) Vázsonyi János: Nyílt és titkos képviselői összeférhetetlenség (Törvényhozók Lapja, 1938. március 1.) Weis István: Az összeférhetetlenség (Magyar Szemle, 1932. 4. szám) Zeller Árpád: Az országgyűlési képviselők összeférhetetlenségéről (é. n.) Zeller Árpád: Az országgyűlési képviselők összeférhetetlensége. Az 1901. évi XXIV. törvénycikk keletkezése, magyarázata, az eljárási szabályok és az eddigi joggyakorlat alapján (Bp. 1930.)

1945-1949 Bálint Imre: Összeférhetetlenség (Világ, 1946. szeptember 20.) Földesi Margit: Házszabályok és összeférhetetlenség (In: A magyar parlament 1944-1949, 143-172. oldal) 1949-1989 A két összeférhetetlen (a 60-as években: Miklós Árpád (1957), Németh Károly (1965)) (HVG, 1997. december 13.) Bihari Ottó: Összeférhetetlenség, visszahívás (Állam és Igazgatás, 1971. 12. szám) Kukorelli István: Az országgyűlési képviselők jogállása („Az összeférhetetlenség” c. rész, KJK, Bp. 1989.) Szentpéteri István: Visszahívás – összeférhetetlenség (Állam és Igazgatás, 1955. 4. szám) 1990-től A honatyák a mandátumot választják. Háromszázhatvanhat képviselő tett vagyonnyilatkozatot (Népszabadság, 1997. május 6.) Az országgyűlési képviselők összeférhetetlensége (Társadalmi Szemle, 1995. 2. szám): Bihari Mihály: Szabályozási koncepció Kukorelli István: Az összeférhetetlenség a legitimáció talpköve Pokol Béla: Többlépcsős szabályozást! Schlett István: A törvény megalkotásának nehézségei Arató Zsolt: „Véleményünkkel egyedül maradtunk.” Trombitás Zoltán az összeférhetetlenségi törvénytervezetről (Magyar Hírlap, 1996. február 2.) Arató Zsolt – Csuhaj Ildikó – Papp János – Szerető Szabolcs: Csak fél tucat képviselőt érint az összeférhetetlenség (Magyar Hírlap, 1996. december 6.) Babus Endre: Taktikai fault? Államfői vétó – Képviselői cégtisztségek: újabb forduló (HVG, 1997. január 11.) Bandula István: „A tét most már nagyon nagy.” Bihari Mihály (MSZP) az összeférhetetlenségi törvényről (Magyar Narancs, 1996. november 21.) Bartus László: Összeférhetetlenek. Képviselői dupla zseb (168 Óra, 1996. november 26.) Bauer Tamás: A képviselő összeférhetetlensége (Magyar Hírlap, 1996. április 15.) Bauer Tamás: Újra megfontolva (az összeférhetetlenségi törvényről) (Népszabadság, 1997. január 17.) Bauer Tamás: Más világot! Három törvénytervezet a politika becsületének helyreállítására (Élet és Irodalom, 2005. szeptember 9.) Hozzászólás: Hell István: Fülsiketítő csend (Népszabadság, 2005. október 21.) Bauer Tamás: Az álbotrány, a nem botrány és a valódi botrány (Magyar Narancs, 2007. november 22.) Bencze Andrea: Mikor melyiknek? Másodállásban. Interjú Katona Bélával (MSZP) az összeférhetetlenséggel kapcsolatos indítványáról. Kiboruló lobbyk és honatyák. Képviselők véleménye érdekeltségi és vagyoni viszonyaik nyilvánosságra hozataláról (Bethlen István /MDF/), Békesi László (MSZP), Salamon László (MDF), Giczy György (KDNP), Katona Kálmán (MDF), Szabó János miniszter, Schamschula György miniszter) (Köztársaság, 1993. április 2.) Bihari Mihály: Szabályozási koncepció és törvényjavaslat. Tervezet az országgyűlési képviselők összeférhetetlenségéről, valamint vagyoni és jövedelmi viszonyainak átláthatóságáról (kézirat, Bp. 1994. november) Bihari Mihály: Az országgyűlési képviselők összeférhetetlensége (Társadalmi Szemle, 1996. 2. szám) Bihari Mihály: A képviselők összeférhetetlensége és a hatalommegosztás (Politikatudományi Szemle, 1997. 1. szám) S. Boda András: Összeférhetetlenség. Nem morális kérdés (Dunántúli Napló, 1996. december 9.) Bodnár Lajos: A képviselői összeférhetetlenségről (Hack Péter, Csákabonyi Balázs, Lányi Zsolt, Kósa Lajos, Szabó Iván, Rubovszky György és Csiha Judit) (Magyar Nemzet, 1994. november 3.) Bodnár Lajos: Ki akar itt összeférhetetlenségi törvényt? Üvegzsebű képviselők (Magyar Nemzet, 1996. január 16.) Bodnár Lajos (szerk.): Közelkép. Képviselői összeférhetetlenség (Magyar Nemzet, 1996. április 15. és június 17.) Bodnár Lajos: Üvegzsebszerződések. Hozzáférhetetlenségi törvény (168 Óra, 2000. november 23.)

Buczkó Nándor: Az országgyűlési képviselők összeférhetetlenségének fejlődéstörténete és hatályos szabályozása (In: Parlamenti ösztöndíjasok 2003/2004, Parlamenti Módszertani Iroda, Bp. 2004. 87100. oldal) bund-: Fogd a pénzt, és kuss. Összeférhetetlenségi törvényjavaslatok (Magyar Narancs, 1996. június 27.) Csapó Csaba: Régi álláshalmozók a T. Házban. Építenek, kisajátítanak, szállítanak a képviselő urak (Népszabadság, 1996. december 7.) cs.-h.-j.-n.-v.: Trükkös tervezet – másoknak. Összeférhetetlen vélemények az összeférhetetlenségről (Új Magyarország, 1996. szeptember 16.) Cs. I.: Üvegzsebű honatyák (Magyar Hírlap, 1996. november 18.) Csernai Judith: Épp hogy összeférnek (Kurír, 1997. március 4.) Cserny Ákos: A képviselői összeférhetetlenség aktuális kérdései – adalékok egy képzelt jogalkotási eljárásról (Közigazgatási Szemle, 2008. 1. szám) Csik Rita: ...Szigorú összeférhetetlenség (Népszava, 1996. szeptember 2.) Danó Anna – György Bence: Törvény a honatyák összeférhetetlenségéről. Képviselőt ne fizessen állami cég (Népszava, 1996. június 13.) Draskovich Edina (összeállította): A parlamenti képviselői összeférhetetlenség (HID 7. sz., Országgyűlési Könyvtár, Bp. 1995. soksz.) Éskovács Péter: Várhatóan nem szigorítják az összeférhetetlenségi szabályokat (Népszava, 1998. július 27.) Gál bejelentést tett az összeférhetetlenségről. Közérdekűek a nyilatkozatok (Világgazdaság, 1997. április 9.) Fújni és szívni. Mentelmi, összeférhetetlenségi szigorítás (A Gyurcsány-kormány közjogi utóhangja) (HVG, 2006. július 8.) Göncz alkotmányos szabályozást kíván. Az elnök több ponton vitatja a visszaküldött törvényeket (összeférhetetlenség) (Magyar Hírlap, 1997. január 7.) Gál J. Zoltán – Bednárik Imre: Vétó az összeférhetetlenségi törvényre. Göncz visszaküldte a törvényt. Korlátozza a választójogok és a tulajdonformák egyenjogúságát? – Parlamenti pártok: megértés, meglepetés, kétely (Népszabadság, 1997. január 3.) Gulyás József – Hankó Faragó Miklós: Teljes összeférhetetlenség? (Liberális megoldás) (4x4 Szabad Demokrata Tájékoztató, 1996. november 28.) Gy. M. – NE: Indulhatnak a választásokon a tb-képviselők. Döntött az Alkotmánybíróság. – Az ellenzék is javasolta a tb-képviselők összeférhetetlenségéről szóló szabályt (Magyar Hírlap, 1994. március 21., 24.) Hovanyecz László: Bebetonozott parlament. Pölöskei Ferenc történész a képviselői összeférhetetlenségről (Népszabadság, 1996. június 1.) Juhász Gábor: Az egytálrendszer lebontása? Összeférhetetlenségi törvénytervezet (HVG, 1994. december 24.) Juhász Gábor: A burzsoázia diszkrét Háza. Képviselői összeférhetetlenség (HVG, 1996. január 13.) Juhász Gábor: Kontrakoalíció. Új összeférhetetlenségi javaslat (HVG, 1996. június 22.) Juhász Gábor: Össze-visszaférhetetlenség. Koalíciós egyezség a képviselői másodállásról (HVG, 1996. november 23.) Juhász Gábor: Netuddkik. Végszavazás a képviselői összeférhetetlenségről (HVG, 1996. december 21.) Juhász Gábor: Pénzképviselet (HVG Kiadó, Bp. 1996.) Juhász Gábor: Képviselői cégtisztségek, újabb forduló (HVG, 1997. január 11.) Juhász Gábor: Szigorított képviselői összeférhetetlenség. Harmadik, javított kiadás (HVG, 1997. május 10.) Juhász Gábor: Füstüveg. Összeférhetetlenségi csőd? (HVG, 1997. szeptember 20.) Juhász Gábor: Befűtöttek neki. Mandátumvesztés adótartozásért? (Morvai Ferenc) (HVG, 1997. december 13.) Juhász Gábor: Lemondások kora. Képviselői cégtisztségek (HVG, 1998. június 27.) Juhász Gábor: Összeférhetetlenség: titkosítási zűrzavar? (HVG, 1999. szeptember 18.) Juhász Gábor: Tavaszi átülések. Az új képviselők cégtisztségei (HVG, 2002. június 8.) Juhász Gábor: Határátlépések. Összeférhetetlenségi viták (HVG, 2004. augusztus 21.) K. Gy.: Az összeférhetetlenek (Népszabadság, 1994. április 2.) Kovách Attila: Gond az összeférhetetlenség. Bizottsági kifogások (Világosság, 1997. szeptember 23.) Kovács Attila: A képviselő el is tiltható a munkájától. Szekeres Imre: az MSZP-nek is érdeke az összeférhetetlenségi törvény (Világgazdaság, 1996. szeptember 25.) Kovács Attila: Pártok a vállalkozói csoportok hálójában (Interjú Géczi Józseffel, a Mentelmi összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság elnökével (Világgazdaság, 1996. október 31.) Kovács Mihály: A többfunkciós ember. Összeférhetetlenségi törvény (Magyar Narancs, 1995. október 5.)

Kőszeg Ferenc: Plexiüvegzseb (Beszélő, 1994. november 17.) Kukorelli István: A képviselői összeférhetetlenség (In: Az alkotmányozás évtizede, 162-169. oldal) Kukorelli István: A törvényhozók becsülete (Magyar Hírlap, 1992. július 18.) M. M. – T. E.: Összeférhetetlenségi moratórium. Névsorolvasás lesz a parlamentben (Világgazdaság, 1997. április 10.) Lipovecz Iván: Édes állam. A képviselők összeférhetetlensége (HVG, 1995. szeptember 23.) Moldoványi Tamás: Üvegzseb. Választásra kényszerülnek a képviselők. Interjú Toller Lászlóval (Magyar Nemzet, 1996. szeptember 18.) Most sem lesz összeférhetetlenség. A pártok ellentéte miatt elvetélt a kétharmados törvényjavaslat – Lehet-e képviselő az igazgató? (Népszabadság, 2000. május 5.) Mucsányi Marianna: T. házi feladat. Összeférhetetlenek (168 Óra, 1996. június 11.) Nagy Gergely: Szigorított az Alkotmánybíróság. Május 30-ig dönteni kell a képviselők gazdasági összeférhetetlenségéről (Népszava, 1997. április 30.) Nyitó kérdések. Összeférhetetlenségi huzavona (a végszavazás elhalasztása) (HVG, 2001. február 24.) Összeférhetetlenség a mandátum miatt. Felmentését kérte 27 miniszterhelyettes és államtitkár (Magyar Hírlap, 1990. április 20.) Összeférhetetlenség. Parlamenti körkérdés. Válaszol: Csákabonyi Balázs (MSZP), Gyimóthy Géza (FKgP), Hasznos Miklós (KDNP), Sarkadiné Lukovics Éva (SZDSZ), Szabó Iván (MDF), Varga Mihály (Fidesz) (Köztársaság, 1994. október 7-13.) Összeférhetetlenség: Újra kezdik (Magyar Hírlap, 1996. június 28.) Összeférhetetlenség: egy passzussal kevesebb. Frakciók az Alkotmánybíróság döntéséről. A politikus ne gyorsan gazdagodjon! (Magyar Hírlap, 1997. április 30.) Pallag Ferenc: A mohóság vására (Népszava, 1997. május 12.) Parlamenti képviselők politika és gazdaság határán (Népszava, 1996. július 12.) Pálffy István: A képviselők szolgálata és javadalmazása. Alkalmazási, foglalkoztatási feltételekről tárgyalunk, az összeférhetetlenség elveiről folyik a polémia, nem a pénzről (Magyar Nemzet, 2012. április 14.) Pálffy Katalin: Ősszel kerülhet a parlament elé az összeférhetetlenségi törvény (Népszava, 1995. július 3.) Pálffy Katalin: Vita az összeférhetetlenségről. Folytatódik az eszmecsere arról, milyen gazdasági posztot vállalhat országgyűlési képviselő (Népszava, 1996. február 2.) Pogonyi Lajos: Legyenek üvegzsebűek a képviselők! Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) és Toller László (MSZP) beszélget az összeférhetetlenségi törvényről (Népszabadság, 1996. június 22.) Pölöskei Ferenc: Távol az üzleti élettől. A képviselői összeférhetetlenség a parlamentarizmusban (Magyar Nemzet, 1996. május 20.) Pölöskei Ferenc: Képviselői összeférhetetlenség történetisége és napi dilemmái (Társadalmi Szemle, 1996. 5. szám) Pölöskei Ferenc: A képviselői összeférhetetlenség 1887-1996 (História, 1997. 1. szám) Pölöskei Ferenc: A magyar parlamentarizmus egyes jogintézményei és történetiségük (Múltunk, 1997. 2. szám) Pölöskei Ferenc: A magyar parlamentarizmus a századfordulón (Politikusok és intézmények) (különösen „A képviselői összeférhetetlenség” című rész – „História könyvtár” Monográfiák 15. História – MTA Történettudományi Intézete, Bp. 2002. 222-232. oldal) Pölöskei Ferenc: Deák Ferenc utolsó évei (a „Deák és a képviselőház jogintézményei” című fejezet – Éghajlat Könyvkiadó, Bp. 2004. 95-122. oldal) Pungor András: Összeférhetetlenségi vizsgálatok. Öt képviselő ellen indulhat eljárás, de csak hétfőn dől el, miképpen (Népszava, 2001. február 26.) Ráduly János: A megtört szocialista elán nyomában. Összeférhetetlenségi törvény. A probléma túl bonyolult. Interjú Hack Péterrel, az Alkotmányügyi bizottság elnökével – „Miniszterelnökünk a lobbyzásnak született ellensége.” Interjú Csákabonyi Balázzsal (MSZP) (Magyar Narancs, 1994. november 17.) Róna András: További érvek. Változatlan összeférhetetlenség. A honatyák tíz százaléka önkormányzati vezető (Világgazdaság, 1999. február 2.) Sándor Csilla: Minden hatalom a Fideszé. A Jobbik megtiltaná a politikusok pozícióhalmozását (Barikád, 2010. július 15.) Sebes Gábor: Porhintés-e az összeférhetetlenségi törvény? (Népszabadság, 1997. február 7.)

Somos: Mi lesz az összeférhetetlenségi törvény sorsa? (Interjú Géczy József Alajossal, a Mentelmi összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság elnökével) (Vasárnapi Hírlap, 1997. január 13.) Stepán Balázs: „Összeférhetetlen” képviselők. Kemény és lágy megoldás (Magyar Hírlap, 1995. február 17.) Stepán Balázs: Októberre elkészülhet a törvény. Bihari Mihály az összeférhetetlenségről (Magyar Hírlap, 1995. szeptember 9.) Stepán Balázs: Mi fér össze a képviselőséggel? (Magyar Hírlap, 1996. január 22.) Stepán Balázs: Ellentmondásos összeférhetetlenség (Magyar Hírlap, 1996. március 21.) Sümegi Nóra: Politizálhat-e köztisztviselő? Képviselői összeférhetetlenségek a parlamentben (Heti Válasz, 2002. február 1.) Szabó Iréne: Az országgyűlési képviselő „ismeretlen arca” (Pölöskei Ferenc professzor az összeférhetetlenségről) (Népszava, 1996. június 24.) Szabó Krisztián Bence: Az országgyűlési képviselői összeférhetetlenség szabályozásának problémái (In: Parlamenti ösztöndíjasok 2003/2004, Parlamenti Módszertani Iroda, Bp. 2004. 101-118. oldal) Szente Zoltán: A képviselői összeférhetetlenség szabályozása a magyar közjogban (In: A képviselő jogállása 1. rész, 133-182. oldal) Szente Zoltán: Az országgyűlési képviselők összeférhetetlensége az Alkotmánybíróság gyakorlatában (Jogtudományi Közlöny, 1997. 10. szám) Székely Iván: Szakértői vélemény országgyűlési képviselő ellen benyújtott összeférhetetlenségi kifogás ügyében (Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság, 2002. március 19.) Sz. Sz. – Cs. I.: A képviselői fizetések befagyasztása az összeférhetetlenségi szabályok függvénye (Magyar Hírlap, 1994. szeptember 14.) Szerető Szabolcs: Nem az Országgyűlésben van a korrupció gyökere (Toller László és Hack Péter az „összeférhetetlenség törvényről”) (Magyar Hírlap, 1996. november 16.) Tart a vita az összeférhetetlenségről (Népszava, 1996. november 26.) Tilk Péter: A képviselői tisztség összeférhetetlensége (In: A képviselők jogállása 2. rész, 100-128. oldal) Teleki – Varga: Összeférhetetlen képviselők? (Képviselők nyilatkoznak) (Jászkun Krónika, 1997. február 3.) virrasztó-: Törvénykezési torzszülemény? Zalai vélemények az összeférhetetlenségről (Zalai Hírlap, 1997. január 8.) Trombitás Zoltán: Az összeférhetetlenségről (Tallózó, 1996. január 19.) Vas Gábor: Alkotói szabadság. Képviselői összeférhetetlenség és képviselői jogállás IV. (Magyar Narancs, 2007. november 15.) Vita az összeférhetetlenség szabályozásáról (Parlamenti Levelek, 1. szám, 1996. június): Bíró Csaba: A szigorúság elvei Gellén Márton: A megengedő koncepció Kovács András: A mérsékelt álláspont A képviselők (nem összeférhetetlen) foglalkozásai, tisztségei Céghalmozók (HVG, 2009. február 28.) Csík Rita: Átvilágítja képviselőit az MSZP. A szocialista honatyáknak nyilatkozniuk kell gazdasági érdekeltségükről (Népszava, 1996. október 22.) Csoknyay Edit: Összeférhetetlenség vagy korrupció? Képviselők állami vállalatok élén (a leszavazott SZDSZ-es indítványról) (Népszava, 1992. április 16.) Csoknyay Edit: Politikai lojalitásért jó zsíros állás a képviselőknek? Havi 200 ezer fixszel... (Népszava, 1993. október 4.) Erős Bástya. Horváth Béla (FkgP) családjának cégügyei (HVG, 2002. január 26.) Farkas Tímea: Zsákbamacska. Túl sok a másodállású képviselő (168 Óra, 2008. december 11.) Göncz nem írta alá a törvényt. Ismét a T. Ház előtt az összeférhetetlenség. – Kósáné szerint sem tökéletes az összeférhetetlenségi törvény. – Göncz levele a Házelnökhöz – Az MSZP várhatóan újra megszavazza az összeférhetetlenségi törvényt (Népszava, 1997. január 3., 4., 7.) Hálóvilág. Képviselői cégkapcsolatok és lobbierők (HVG, 2010. július 31.) horváth – péhl – sámán: Sehogy sem ellenőrzött képviselői jövedelmek. „A honatyák mellékállás nélkül is megélhetnek.” Külföldi megoldások – Hack Péter, Gál Zoltán, Zsíros Géza és Bejczy Sándor véleménye (Népszava, 1992. április 17.) Joó Hajnalka: Széthajtják magukat? Sok képviselő vállal másodállást (Magyar Hírlap, 2005. január 27.)

Juhász Gábor: Ma nekem, holnap neked. Parlamenti képviselők „másodállása” (igazgatótanácsi, felügyelőbizottsági tagságok, „cégvezető honatyák”) (HVG, 1993. január 23.) Juhász Gábor: A hallgató többség. Képviselők „másodállásban” (HVG, 1993. április 3.) Juhász Gábor: Halmozottan előnyös helyzet. Képviselői „másodállások” (HVG, 1993. július 17.) Juhász Gábor: Cég szentesíti az eszközt. Képviselők és jelöltek „másodállásai”. Parlamenti képviselők gazdálkodó szervezetek vezetésében (HVG, 1994. január 29.) Juhász Gábor: A kezdet és a cég. Új képviselői „másodállások”. Parlamenti képviselők gazdálkodó szervezetek vezetésében (HVG, 1994. június 11.) Juhász Gábor: Cseppben a rendszer. Pártképviselők az állami cégekben (HVG, 1995. június 24.) Juhász Gábor: Hátországlás. Wekler-vállalkozások (HVG, 1995. október 21.) Juhász Gábor: Lemondások kora. Képviselői cégtisztségek (HVG, 1998. június 27.) Juhász Gábor: Adatvárlat. Összeférhetetlenség: titkosítási zűrzavar – Cégveszélyek (HVG, 1999. szeptember 18.) Juhász Gábor: Zűrzavaros idők. Képviselői cégtisztségek (HVG, 2000. november 25.) Juhász Gábor: Tavaszi átülések. Az új képviselők cégtisztségei (HVG, 2002. június 8.) K. T.: Gazdasági mandátumok. Az MDF nem stafírozza ki a parlamenti képviselőt, ellenben segíti őket beilleszkedni a civil életbe (Figyelő, 1993. október 7.) Parlamenti képviselők gazdálkodó szervezetek vezetésében 1994. május 8. után (HVG, 1996. január 13.) M. Z. – P. S.: Országgyűlési képviselők jelölnek tagokat az állami vállalatok igazgató tanácsába? Szabó Iván miniszter levelének nyomában (Magyar Hírlap, 1992. május 6.) Nagy Gergely: Szigorított az Alkotmánybíróság. Május 30-ig dönteni kell a képviselők gazdasági összeférhetetlenségéről (Népszava, 1997. április 30.) Papp János: Összeférhetetlenek. Jól fizető mellékállások. A pénz nem erkölcsi kérdés (Magyarország, 1996. június 25.) Sándor Csilla: Minden hatalom a Fideszé. A Jobbik megtiltaná a politikusok pozícióhalmozását (Barikád, 2010. július 15.) Sándor Csilla: Újra Fidesz? Az álláshalmozó országgyűlési képviselők nem képesek ellátni választóik érdekképviseletét (Barikád, 2010. szeptember 9.) Titkos szolgálat. Csintalan a Defend Security Kft. élén – Hosszú lépés (Csintalan Sándor (MSZP) cégfunkciói és zavaros ügyei) (HVG, 2002. május 18.) Vas Gábor: Tabumániás. Képviselői összeférhetetlenség III. (Magyar Narancs, 2007. november 8.) A polgármester országgyűlési képviselők A T. Ház döntése: képviselő nem lehet polgármester (Magyar Hírlap, 1990. szeptember 5.) Bednárik Imre: Polgármesterek parlamentje. Az országgyűlési képviselők jó részének van önkormányzati tisztsége (Népszabadság, 2010. október 5.) Bodnár Lajos: Lehet-e polgármester képviselő? Kisebbségi álláspontról, bővebben. Interjú Kóródi Máriával (SZDSZ) (Népszava, 1990. szeptember 3.) bodnár – moldoványi: Vita az összeférhetetlenségről. Mi legyen a polgármesterekkel? (Magyar Nemzet, 1994. június 30.) bodnár – moldoványi: Polgármesterek is lehetnek országgyűlési képviselők. Párbeszéd – az utolsó pillanatban (Interjú Lamperth Mónikával, az Önkormányzati bizottság alelnökével) (Magyar Nemzet, 1994. július 6.) Cserny Ákos: A képviselői összeférhetetlenség aktuális kérdései – adalékok egy képzelt jogalkotási eljárásról (Közigazgatási Szemle, 2008. 1. szám) Dobszay János: Posztkvártély. Polgármester honatyák (HVG, 1994. július 16.) Gaál Zoltán – Horváth Zsanett: Két szék, két fizetés – polgármesterek a parlamenti padsorokban. Harminckilenc MSZP-s és huszonnyolc fideszes helyi vezető jutott mandátumhoz (Magyar Hírlap, 2006. április 30.) Farkas Attila: A helyi tapasztalatokról nem kell lemondani a parlamentben. Interjú Wekler Ferenccel, az Országgyűlés Önkormányzati bizottságának korábbi elnökével (Magyar Hírlap, 1994. július 5.) Juhász Gábor: A tiszta kezek éjszakája. Pártcsaták a tisztasági csomagról (HVG, október 20.) Képviselők a polgármesteri posztokért (Népszabadság, 2002. július 15.) L. T.: Álláshalmozó fideszesek (Népszava, 2010. december 4.)

m. t.: Polgármesterek a parlamentben. Megsérülhet a jogállamiság. Interjú Fogarasi Józseffel (Magyar Nemzet, 1994. június 13.) Megszüntetése nem alkotmányellenes. Határoztak az összeférhetetlenségről (Magyar Hírlap, 1994. november 9.) Montesquieu halott. Polgármester képviselők vagy képviselő polgármesterek. – B. I.: SZDSZ: a fél parlament is lehet polgármester (interjú Wekler Ferenccel). – binder: MDF: döntsön az Alkotmánybíróság (interjú Kutrucz Katalinnal). – MÖSZ: leértékelődhet az önkormányzati rendszer (Magyarország, 1994. július 22.) N. E.: Kónya Imre: politikai döntés volt. Polgármesteri összeférhetetlenség: az MDF az Alkotmánybírósághoz fordul (Magyar Hírlap, 1994. július 6.) Nyusztay Máté: Halmozottan előnyös helyzetben. Minden ötödik parlamenti képviselő vezető önkormányzati pozícióban (Népszabadság, 2002. november 8.) Ó. V. J. – Sz. A. J.: Honatyák önkormányzati választásokon. Az Alkotmánybíróságon a sor. Ezentúl polgármester lehet képviselő (Magyar Hírlap, 1994. július 22.) Pécsi Krisztina: Feloldhatatlan ellentét születik? Egy időben törvényhozók és végrehajtók a polgármesterek? Interjú Salamon Lászlóval, az Országgyűlés alelnökével (Magyarország, 1994. július 8.) Pécsi Krisztina: Érvek és tények. Bihari Mihály a hatalom elméletéről és gyakorlatáról (interjú) (Magyarország, 1994. július 25.) Polgármester-képviselők: egy vagy két tiszteletdíjért? (Népszabadság, 1994. július 8.) Posztkvártély. Polgármester honatyák (HVG, 1994. július 16.) Róna András: További érvek. Változatlan összeférhetetlenség. A honatyák tíz százaléka önkormányzati vezető (Világgazdaság, 1999. február 2.) Rózsa Péter: Polgármesterek – félállásban (HVG, 1999. január 23.) Szalay Tamás Lajos: Fiók mélyén a Demokrácia-csomag („főállású képviselőség”) (Népszabadság, 2008. november 19.) Szász István: Döntsön helyi népszavazás? Összeférhetetlen-e a polgármesterséggel a képviselőség? Interjú Bragyova András alkotmányjogásszal (Magyar Hírlap, 1994. június 4.) Zolnay János: Össze-visszaférhetetlenség. A polgármesterek és a parlament (Beszélő, 1994. július 14.) A képviselők összeférhetetlensége külföldön Egyed István: Az összeférhetetlenség legújabb fejlődése külföldön (Magyar Jogi Szemle, 1932. április, 4. szám) Elekes Éva: Nehéz visszanyerni a közvélemény bizalmát. Interjú Lord Nolannel, a brit Közéleti Erkölcsi Normák Bizottságának elnökével (Népszava, 1996. június 22.) Elekes Éva: Etikai vétségekben sáros az amerikai képviselőház elnöke (Népszava, 1997. január 6.) Földvári Zsuzsa: A zugi ügyvéd. A svájci parlament elnökének botránya (gazdasági összeférhetetlenség) (HVG, 2001. május 19.) Győriványi Gábor: Etikai és jogi normák az Egyesült Államok törvényhozásában (In: A képviselők jogállása 1. rész, 218-225. oldal) Schöffel, Josef: Immunität und Inkompabilität (Wien, 1897.) Szente Zoltán: Az összeférhetetlenség (inkompatibilitás) és a bevallási kötelezettségek az európai parlamenti jogban (In: A képviselők jogállása 2. rész, 222-232. oldal) Szente Zoltán: Bevezetés a parlamenti jogba („Az összeférhetetlenség” című rész – Atlantisz Könyvkiadó, Bp. 2010. 218-228. oldal) Techert Gyula: Törvényhozói összeférhetetlenségek az európai államokban (Magyar Nemzetpolitikai Társaság kiadványa, Gergely Róbert Könyvkereskedése, Bp. 1932.) Transparency and Members' Financial Interests (Working Paper, European Parliament, Directorate General for Research National Parliament Series, W-6. 1995.) Williams, Robert: Conduct unbecoming: The regulation of legislative ethics in Britain and the United States (Parliamentary Affairs (NBR), 2002. VOL.55. No.4.) A képviselők tájékoztatása, tájékozódási joga Drinóczi Tímea: Az országgyűlési képviselő joga a tájékoztatáshoz (JURA, 2004. 2. szám) Zsuffa István: Az államigazgatási szervek feladatai az országgyűlési képviselők tevékenységének támogatásában (Állam és Igazgatás, 1986. 11. szám)

Képviselői Tájékoztató Központ – Könyvtár, Kutatószolgálat A Képviselői Tájékoztató Központ szolgáltatásai („Az Ország Háza” Internet honlap) Bihari Tamás: Képviselők a könyvtárban (Népszava, 2000. október 30.) Bodnár Lajos: A tapasztalatokat visszaforgatják. Soltész István a képviselők tájékoztatásáról (Magyar Nemzet, 1994. október 11.) Felavatták az Országgyűlés Képviselői Kutatószolgálatát (Parlamenti Hírlevél, 2004. 3. szám) Haraszti Pálné: A „Magyar Törvénygyár” 1990-1994 között. Az országgyűlési képviselők informálódási szokásai (Könyvtári Figyelő, 1996. 3. szám) Haraszti Pálné: A képviselőtájékoztatás könyvtári eszközrendszere (In: A plenáris ülés 1. rész, 105-124. oldal) Haraszti Pálné: Az Országgyűlési Könyvtár szolgáltatásai a bizottságok tevékenységéhez (In: A bizottsági munka 2. rész, 323-328. oldal) Havas Péter Gergő: Honatyák információs bázisa a hetediken (KTK) (Magyar Hírlap, 2007. január 6.) Jónás Károly: A képviselők tájékoztatása és az Országgyűlési Könyvtár (Könyvtáros, 1988. 2. szám) Jurcsik Erzsébet: Az országgyűlési képviselők tájékoztatásáról (Könyvtári Figyelő, 1990. 3-4. szám) Kilin Józsefné: Tájékoztatás a magyar parlamentben (szakdolgozat, Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Vezetőképző Intézete, Bp. 1998.) Kilin Józsefné: A Képviselői Tájékoztató Központ szolgáltatásai a törvényalkotáshoz (In: A törvényalkotó Országgyűlés, 203-211. oldal) Kilin Józsefné: A képviselők tájékoztatásának rendszere (információk a plenáris üléshez) (In: A plenáris ülés 2. rész, 143-151. oldal) Könyvet a képviselőknek. Nem bővült az Országgyűlési Könyvtár (Népszabadság, 1993. november 6.) Mosonyi Krisztián: A Képviselői Tájékoztató Központ a magyar törvényhozás szolgálatában (In: „Hatékonyság és közszolgálat I.”, Kutatási beszámolók 5., Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Közszolgálati Tanulmányi Központ, 1996. 178-204. oldal) Mosonyi Krisztián: A menedzsment információs rendszerek elméleti alapvetései. Speciális esetünk: a Képviselői Tájékoztatói Központ (kézirat, Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Közszolgálati Tanulmányi Központ, 1996.) Soltész István (szerk.): Országgyűlési kézikönyv 1995 (különösen „A tájékoztatás és a Könyvtár” című fejezet, 715-735. oldal) A képviselők vagyon- és érdekeltségi nyilatkozata A ház a T. Ház. Nyilvánosak lesznek a vagyonnyilatkozatok? A képviselők a páncélszekrénynek vallanak? (Népszabadság, 1996. június 26.) A honi törvényhozók zsebei (HVG, 1996. augusztus 11.) A pártvezérek is eladósodtak. Jól forgatta befektetéseit a Pénzügyminisztérium (Napi Gazdaság, 2006. február 2.) A T. Ház vizsgálja a Torgyán-vagyont? Feljelentették a Kisgazdapárt elnökét és feleségét az ügyészségen (Népszabadság, 2000. október 30.) A. Zs. – Cs. I. – Sz. Sz.: A képviselők késnek a vagyonbevallással (Magyar Hírlap, 1996. november 7.) Alkotmánysértő honatyák? A képviselők többsége kikérte titkos vagyonnyilatkozatát (Magyar Hírlap, 2001. január 26.) Arató Judit – Pungor András: Vagyonos és nincstelen képviselők a T. Házban. Juhász Ferenc ellen ismét eljárást kezdeményez az ellenzék (Népszava, 2004. február 4.) Arató Judit – Pungor András: A fideszesek is jobban éltek tavaly, mint négy éve. Kapolyi a leggazdagabb, Deutsch végre lakáshoz jutott (Népszava, 2007. február 2.) Az MSZP nem sietne. Vagyonnyilatkozat: bizonytalan a koalíciós indítvány sorsa (Magyar Nemzet, 2000. december 1.) Babus Endre: Vagyontalan nyilatkozat (HVG, 1996. november 23.) Balázsi György: Továbbra sincs pontos kép a honatyák pénzügyeiről (Népszava, 1997. május 8.) Balázsi György – Nyusztay Máté: Terítéken a Torgyán család vagyona (Népszava, 2000. november 16.) Balázsi György: Kinyílhatnak a képviselői borítékok (Népszava, 2000. november 21.) Balázsi György – Nyusztay Máté: A képviselők ötöde vette át eddig titkos vagyonnyilatkozatát (Népszava, 2000. november 28.) Barta: Hisz-e a vagyonnyilatkozatoknak? (Heves megyei Hírlap, 2002. február 7.)

Bányai György: A képviselők zsebe (168 Óra, 2012. január 12.) Bednárik Imre: A képviselők éjfélig adhatják le a vagyonnyilatkozatukat (Népszabadság, 1997. május 5.) Bednárik Imre – Kéri J. Tibor: Titkos nyilatkozat négy íven. A képviselői vagyonbevallás benyújtása kötelező, de az igazmondás nem (Népszabadság, 2000. november 8.) Bednárik Imre – Kéri J. Tibor: Isépy Majtényihez fordult. Összeférhetetlenségi javaslat Torgyánék ellen (Népszabadság, 2000. november 11.) Bednárik Imre – Kéri J. Tibor: A Torgyán-villa továbbra is téma. Az MDF sem támogatja az általános vagyonnyilatkozatot (Népszabadság, 2000. december 5.) Bednárik Imre – Kéri J. Tibor: Vita a vagyonnyilatkozatról. A koalíció és az ellenzék botránypolitizálással vádolja egymást (Népszabadság, 2000. december 7.) Bednárik Imre – Kéri J. Tibor: Fidesz-ajánlat a szocialistáknak. A képviselők családtagjainak vagyona titkos maradhat (Népszabadság, 2001. február 20.) I. B. – K. J. T.: Zátonyra fut az egyezség? Pro és kontra (Répássy Róbert és Tóth András nyilatkozata) (Népszabadság, 2001. március 2.) Bednárik Imre: Megbüntetett képviselők (Népszabadság, 2001. április 26.) Bednárik Imre: Képviselői jövedelmek (Népszabadság, 2001. október 4.) Bednárik Imre: Újra vallanak a képviselők (Népszabadság, 2002. január 3.) Bednárik Imre – Csuhaj Ildikó – Kéri J. Tibor: Üvegzsebtől üvegházig. Mutasd a nyilatkozatod – nem tudom, mennyid van (Népszabadság, 2002. február 5.) Bednárik Imre: Újra vallanak a képviselők. Záró vagyonnyilatkozat nélkül nincs végkielégítés (Népszava, 2002. április 20.) Bednárik Imre – Csuhaj Ildikó – Kéri J. Tibor: Medgyessy a leggazdagabb kormányfő. Nyilvánosságra hozták a jelenlegi és a leköszönő parlamenti képviselők vagyonnyilatkozatát (Népszabadság, 2002. június 18.) Bejelentések után feljelentés Toller-ügyben. Amíg a képviselőt nem helyezik gondnokság alá, parlamenti mandátuma is megmarad (Népszava, 2008. január 15.) Bevallási kényszer. Összeférhetetlenségi eljárás a Torgyán házaspár ellen (HVG, 2000. december 23.) Bevallották vagyonukat a képviselők. Puch Lászlót alig csapta meg a válság szele, a miniszterelnök szóvivője jól takarékoskodott, Gyurcsány pápai lakása is a régi (Magyar Hírlap, 2012. február 2.) Bevallások: számok mögött a hézag. Sok országgyűlési képviselő élt a saját maga által megszavazott lehetőséggel – gyakran nem látszik a fedezet (Népszava, 2012. február 2.) Blázsovics – MTI: Egymást vádolják a pártok. Az ellenzék elutasítja a nyilvános vagyonnyilatkozatot (Magyar Nemzet, 2000. december 7.) Blázsovics Lívia: Vizsgálják a képviselői vagyont (Magyar Nemzet, 2001. január 25.) Blázsovics Lívia: Alkotmánysértő honatyák. Újra nyilatkozniuk kell vagyonukról a honatyáknak (Magyar Nemzet, 2001. március 24.) Blázsovics – Pásztor – Tábori: Vallottak vagyonukról a parlamenti képviselők (Magyar Nemzet, 2001. április 24.) Bod Tamás: Illetékes polgártárs. Egy békési vagyonnyilatkozat nyomában (Magyar Narancs, 2002. március 28.) Bodnár Lajos: Megkezdődött a képviselői vagyonok vizsgálata. A Házszabály módosítását előkészítő albizottság jelentését nem a héten vitatják meg (Magyar Hírlap, 2001. június 5.) Bodnár Lajos: Eddig 281 képviselő adta le vagyonnyilatkozatát. A kieső honatyák rokonainak bevallását továbbra is bezúzzák (Magyar Hírlap, 2002. január 30.) Borsodi – Török: Nyilatkozatok kockázatok nélkül. A vezető politikusok vagyoni helyzete tavaly óta érdemben nem változott (Magyar Nemzet, 2010. február 3.) Bódis András: Végképp eltagadni. Hiányos vagyonnyilatkozatok – régi-új pártmunkások (Heti Válasz, 2002. június 21.) Bódis András: Kész a leltár (Heti, Válasz, 2006. február 9.) Bódis András – Szőnyi Szilárd: Szigorúan titkos villatulajdonos (Medgyessy Péter foghíjas vagyonnyilatkozata) (Heti Válasz, 2006. július 6.) Bugány: Érdeklik-e a vagyonnyilatkozatok? (Szolnoki Új Néplap, 2002. február 7.) Czirják – Pál – Tábori: Gyarapodó kormánypártok. Minden honatya leadta vagyonnyilatkozatát. Később vall Gyurcsány és Kóka (Magyar Nemzet, 2005. február 2.) Csabai Károly: Őszinte részvényük. Képviselők értékpapír-befektetései (HVG, 2006. december 23.) Csabai Károly: Részvénynyilvánítás. Képviselők értékpapír-befektetései (HVG, 2010. március 20.) Csabai Károly: Pakettfényezők. Képviselők értékpapír-befektetései (HVG, 2011. február 19.)

Csík Rita: Fejenként évi egymillióval drágulnak a képviselők. Jövőre nő a képviselői tiszteletdíj – A vagyonnyilatkozatok szerint Kapolyi László a legtehetősebb, Szászfalvi László a legszegényebb (Népszava, 2004. november 16.) Csík Rita: Haszontalanok a képviselői vagyonnyilatkozatok. Egyelőre marad a jelenlegi bevallás, amely tényleges felelősségrevonásra továbbra sem alkalmas (Népszava, 2009. június 22.) Cs. I. – I. B.: Vagyonnyilatkozat nélkül nincs képviselői végkielégítés (Népszabadság, 2001. november 10.) Csuhaj Ildikó: Torgyán: a család segített. Az FKgP elnöke elszámoltatná a honatyákat vagyoni helyzetéről (Népszabadság, 2000. november 4.) Csuhaj Ildikó: Kapolyi a leggazdagabb honatya. Nyilvánosságra hozták a parlamenti képviselők vagyonnyilatkozatát (Népszabadság, 2003. február 4.) d.: Adakozhatunk a honatyáknak. Akik kétkedéssel fogadják a képviselői vagyon-nyilatkozatokat (Új Magyarország, 1997. május 9.) Degeszre tömött képviselői zsebek. Maguknak bizonyosan jól döntöttek a honatyák, mert igen jól jártak az új egykulcsos adóval, a halmozott munkahelyekkel – Kedvező mérleggel zárt a többség (Népszava, 2011. január 29. és február 2.) Dési János: Szegény képviselők (Népszava, 1998. július 23.) Dobszay János: Magántitkok, közerkölcsök. Zárolt képviselői vagyonnyilatkozatok (HVG, 1994. június 4.) Dobszay János: Lyukasmarkúak (HVG, 1997. május 24.) Dobszay János: Ami belefér? Képviselők megajándékozása (HVG, 1998. december 5.) E. S. P: Amit akar, azt ír be a politikus (Blikk, 2009. február 4.) Egyelőre titkos marad a záradék. Nem indul parlamenti eljárás Torgyán József ellen (Népszabadság, 2000. november 3.) Erdei Tamás – Köves Pál: De mi haszna vagyon? Vagyonbevallásban felettébb gazdag a magyar parlament (Magyar Hírlap, 2005. február 2.) Erdélyi Péter: Pénztartalékok nélkül a honatyák negyede. Összesen kétmilliárd forint fölött a parlamenti képviselők vagyona (Magyar Hírlap, 2002. február 22.) Eljárás Torgyánnal szemben. Vagyonnyilatkozatát vizsgálja a mentelmi bizottság (Világgazdaság, 2000. december 14.) Elvetették a gyors törvénymódosítást. Az ellenzék csak Torgyán József vagyonára kíváncsi (Magyar Hírlap, 2000. december 5.) Érdekli-e képviselők vagyonbevallása? Megkérdeztük olvasóinkat (Kisalföld, 2002. február 2.) Éskovács Péter: Átláthatóbb kapcsolatrendszer lehet a képviselőknél. A Fidesz-MPP az ajándéknyilatkozatot kér a korrupció ellen (Népszava, 1999. október 12.) Évenkénti vagyonbevallás: elhúzódnak a tárgyalások. Az MSZP előbb Torgyán József ügyének akar a végére járni (Népszava, 2000. december 1.) Feledékeny képviselők. Nem mutatnak ki jelentős gyarapodást az új vagyonnyilatkozatok (Világgazdaság, 2002. február 5.) Fahidi Gergely: Trófeás megajándékozottak. Vadászatok és vagyonnyilatkozatok (HVG, 2005. február 5.) Farkas – Pál – Tábori: Nyilvános politikusi vagyonnyilatkozatok. Szépen gyarapszik Veres János pénzügyminiszter magánvagyona. Továbbra is Kapolyi László a leggazdagabb (Magyar Nemzet, 2006. február 2.) Ferenczi Krisztina – Varga Gergely: Jövő héten döntés a vagyonnyilatkozatról (Népszava, 2000. november 16.) Ferenczi Krisztina: Mától nyilvánosak a vagyonnyilatkozatok (Népszava, 2006. február 1.) Függőben az évenkénti vagyonnyilatkozat. Dávid Ibolya MDF-elnök bírálja, hogy Torgyán József nem hozza nyilvánosságra vagyoni helyzetét (Magyar Hírlap, 2000. november 23.) Füsi Piroska: Képviselőnek való végtörlesztés. A honatyák legalább olyan „felelőtlenül” adósodtak el, mint amilyen arcátlanul csak magukra gondolnak (Népszava, 2011. szeptember 15.) G. A. – K. B. – K. V. S.: De mi haszna vagyon? (Kurír, 1996. november 4.) G. A. – T. E.: Tavaszra marad a vagyonvita. Koncepcionális eltérések a pártok elképzelései között (Világgazdaság, 2000. december 7.) G. M: Vagyonukról vallottak a képviselők (Vasárnapi Hírek, 1998. július 27.) Gündisch Mónika: Torgyán minden kíváncsi kérdést arcátlannak minősített. Az eltitkolt vagyon akár nemzetbiztonsági kockázat is lehet (Vasárnapi Hírek, 2000. november 5.) Gündisch: Áprilistól lesz nyilvános a vagyonnyilatkozat. Nem kap tiszteletdíjat a képviselő, ha nem számol el (Vasárnapi Hírek, 2001. március 11.)

Halász Miklós: A képviselők vagyona. Géczi József Alajos szerint elkerülhetetlen az érintett jogszabály korrekciója (Magyar Nemzet, 2002. augusztus 5.) Havas Iván – Nagy Szilvia – Dusza Erika: Titkos maradhat a régi vagyonnyilatkozat. Jövő héten nyújtja be a Fidesz módosító javaslatát – Összeférhetetlenségi indítvány Torgyánné Cseh Mária ellen is (Magyar Hírlap, 2000. november 11.) Havas Iván: Kisgazda akció Kuncze és Mécs ellen. Az Országgyűlés mentelmi bizottsága ma csak Torgyánékkal foglalkozik (Magyar Hírlap, 2000. december 19.) D. Horváth Gábor: Kifogástalan házügyek (Magyar Nemzet, 2000. november 6.) H. Z.: Búcsúzó honatyák, megállapodott vagyonok (Magyar Hírlap, 1998. július 28.) Indul az eljárás Torgyánék ellen. A kisgazdák két szabad demokrata vagyonnyilatkozatát kifogásolják (Népszabadság, 2000. december 19.) Időre nyilatkoztak a honatyák. Medgyessy Péternek kicsi a lakása és nincs autója. Orbán Viktor húszmillió forintos jelzáloghitelt törleszt (Magyar Hírlap, 2003. február 4.) Ismét gyarapodtak a kormánytagok (Magyar Nemzet, 2009. február 4.) J. K. A.: Csak politikai jelentősége van az okiratnak (Magyar Hírlap, 2000. október 28.) Javasolják a képviselők tisztségeinek nyilvánosságát (Magyar Hírlap, 1999. október 13.) Joó Hajnalka: Kinek jobban, kinek rosszabbul. Harmadszor készítettek nyilvános bevallást a politikusok (Magyar Hírlap, 2004. február 4.) Joó Hajnalka – Perger István: Vagyonnyilatkozatok: nincs kapacitás beírásra a Házban (Magyar Hírlap, 2004. február 10.) Joó Hajnalka: Képviselőink tulajdonképpen a munka megszállottjai (Magyar Hírlap, 2005. február 4.) Joó Hajnalka: Spórolgatnak, gyarapodnak (Magyar Hírlap, 2006. február 2.) Joó Hajnalka: Tehetős képviselőkkel bővült a parlament (Magyar Hírlap, 2006. június 17.) Juhász Gábor: Parlamenti képviselői „másodállások” (HVG, 1993. január 23.) Juhász Gábor: Adatzárlat. Összeférhetetlenség: titkosítási zűrzavar (Képviselők vagyon- és érdekeltségi nyilatkozata) (HVG, 1999. szeptember 18.) Juhász Gábor: Már megint egy boríték. Vita a képviselő vagyonnyilatkozatáról (HVG, 2000. november 11.) Juhász Gábor: Senki többet. Fidesz-terv a képviselői vagyonnyilatkozatról (HVG, 2000. november 18.) Juhász Gábor: Szigorítási verseny. Új vagyonnyilatkozat-szabályok (HVG, 2001. március 17.) Juhász Gábor: Forrásváltás. Képviselői vagyonnyilatkozatok (HVG, 2001. május 5.) Juhász Gábor: Önkéntes tűzoltók. Szigorodik a képviselők önkéntes vagyonbevallása (HVG, 2004. október 2.) Juhász Gábor: A fele nem tréfa. Parlamenti képviselői jövedelemlista (HVG, 2008. április 19.) Juhász Gábor: Előny az evásnál? Képviselők jövedelmi toplistája (HVG, 2009. február 26.) Juhász Gábor: Bevételi oldal. Parlamenti képviselők jövedelmi toplistája (HVG, 2010. március 19.) Juhász Gábor: Jóváírás. Képviselői pénzek átláthatósága (HVG, 2011. október 1.) Juhász Gábor: Keresőprogramok. Parlamenti képviselői jövedelemlista (HVG, 2012. február 25.) Kapolyi László minimálbérrel is a leggazdagabb. Medgyessy Péternek több mint tízmilliót sikerült megtakarítani egy év alatt. Orbán Viktor pártelnöki fizetése csökkent (Magyar Nemzet, 2004. február 4.) Kerekes Zsuzsa: Vagyonnyilatkozat – adatvédelem – információszabadság (Fundamentum, 2002. 2. szám) Képviselői vagyonleltár Picassótól milliós osztalékig (Népszabadság, 2004. február 4.) Kéri J. Tibor: Földbirtokosok és vagyontalanok. Lapunk betekintett a parlamenti képviselők (vagyon) bevallásaiba (Népszabadság, 1997. május 8.) K. J. T.: Zátonyra futhat az egyezség (a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvénymódosításról) – nyilatkozik Répássy Róbert és Tóth András. – Az Országgyűlés módosította a törvényt (Népszabadság, 2001. március 2., 7.) Kiadható a titkos képviselői vagyonbevallás (Népszabadság, 2000. november 16.) Kiadhatók a zárt vagyonnyilatkozatok. Módosítani kell az előző parlament által elfogadott törvényt. – Felhívás vagyonnyilatkozatra. – Kiadhatók a vagyonnyilatkozatok. A koalíciós pártok benyújtják közös vagyonnyilatkozatukat (Magyar Nemzet, 2000. november 16.,18., 22.) Kitárulható vagyonnyilatkozatok. Hárompártivá alakult a fideszes kezdeményezés (Világgazdaság, 2000. november 16.) Kolláth György: Vagyoni vallomások (Magyar Hírlap, 2001. április 24.) Kolláth György: Vagyonnyilatkozat (Népszava, 2004. február 5.) Kovács Zoltán: mélypont hu (Élet és Irodalom, 2000. december 15.)

Köves Pál – Pintér Attila (szerk.): Szegény gazdagok a parlamentben, tavaly sem volt kiugró gyarapodás (Magyar Narancs, 2007. február 2.) Lánczi Richárd: Válságban gyarapodnak. Kapolyi a leggazdagabb – Kötelező nyilatkozat (Magyar Hírlap, 2009. február 4.) Lánczi Richárd: Adósok, de azért spórolósak a miniszterek és a képviselők (Magyar Hírlap, 2009. február 13.) Lengyel Tibor: Az újonc képviselők közt is akad tehetős ember. Mind leadták határidőre vagyonnyilatkozataikat a T. Ház tagjai (Népszava, 2010. június 16.) Márciusban új vagyonbevallást készíthetnek a képviselők (Népszava, 2001. február 21.) Maris János: Vagyonnyilatkozat vagy törvényes semmit mondás? Lengyel László politikáról, politikusokról, gazdagodásról (Dunaújvárosi Hírlap, 1998. augusztus 27.) Matúz Gábor: A szocialisták félnek a vagyonnyilatkozattól. Interjú Szájer Józseffel, a Fidesz frakcióvezetőjével (Magyar Demokrata, 2000. december 21.) Medgyessy gazdag, Orbán gazdagodik. Az exkormányfő felesége egy év alatt becslések szerint mintegy 50 millióval gazdagodott (Magyar Hírlap, 2002. június 18.) Medgyessy Péter magányvagyona hatalmas. A törvényes határidőn belül minden képviselő benyújtotta bevallását (Magyar Nemzet, 2002. június 18.) Megyesi Gusztáv: Röhög az ország (Népszabadság, 2009. február 12.) Medgyessy megúszta az „adminisztratív” hibát (Magyar Nemzet, 2006. július 7.) Mi vagyon a vagyonnyilatkozatban? (Kurír, 1997. május 8.) Mi van a borítékban? (Magyar Narancs, 2001. április 26.) Mindenkit átvilágítana, csak éppen másként (Népszava, 2000. november 9.) Mucsányi Mariann: Középosztálybeli fideszesek. Vagyonnyilatkozatok: veszteség egy antik óra (Világgazdaság, 1996. november 27.) m. t.: Átvilágított politikusok. Lakástalan politikusok (Magyar Nemzet, 1997. május 8.) Nagy B. György: Vagyonnyilatkozatok: itt a pénz, ott a föld több (Népszabadság, 2006. február 9.) N. Sz.: Hézagos, ellentmondásos a jogi szabályozás (Magyar Hírlap, 2000. október 28.) N. Sz.: Éles szócsata a vagyonnyilatkozatokról. Répássy Róbert: tarthatatlan és ostoba a jelenlegi szabályozás – MSZP-SZDSZ-nem az előterjesztésre (Magyar Hírlap, 2000. december 7.) N. Sz.: Albérletek nyolcvanezerért? (Népszabadság, 2003. április 5.) Nagy Szilvia: A képviselők tizede nyilatkozott vagyonáról (Magyar Hírlap, 2000. november 24.) Nem valós Torgyán bevallása. Az ellenzék szerint az FKgP elnöknek el kell számolnia villaépítésével – Jogkövetkezmény nincs (Magyar Hírlap, 2000. október 28.) Nem rögtönzés a vagyonbevallás. A Fidesz több törvényt akar módosítani – Évente meg kellene újítani a nyilatkozatokat (Népszabadság, 2000. november 10.) Nem gyakorolhatnák képviselői jogaikat a feledékeny honatyák. Ma lejár a vagyonnyilatkozatok leadási határideje (Magyar Hírlap, 2001. április 19.) Némely honatyának nincs saját gépkocsija. Tallózás a vagyonnyilatkozatokban (Népszava, 2008. február 4.) Nyitó kérdések. Összeférhetetlenségi (vagyonnyilatkozati) huzavona (HVG, 2001. február 24.) Nyusztay Máté: Nyilvánosságra hozzák a képviselők cégadatait (Népszava, 1999. szeptember 21.) Nyusztay Máté – Pungor András: „Üvegzsebűvé válhat a T. Ház.” Torgyán József nem hozza nyilvánosságra vagyonnyilatkozatát (Népszava, 2000. november 22.) Nyusztay Máté – Pungor András: Néhány titokkal kevesebb. Sorra hozzák nyilvánosságra a képviselők vagyonnyilatkozatát (Népszava, 2000. november 23.) Nyusztay Máté: Ismét vizsgálják a parlamenti képviselőket (Népszava, 2001. december 21.) Nyusztay Máté: Aki nem vall, nem kap szót. Szigor a Házban – háromnapos büntetés (Népszava, 2001. december 28.) Nyusztay Máté: Amit a képviselők bevallottak (Népszava, 2002. február 5.) Osváth Sarolta: A legtöbben a hitelüket törlesztik. Nyilvánosságra hozták az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatait – Kapolyi László a leggazdagabb (Vas Népe, 2006. február 7.) Örökléssel gyarapodó vagyonok. Három év alatt „híztak” a takarékbetétek (Magyar Hírlap, 2001. április 23.) Összeférhetetlenségi eljárást kér Torgyán ellen az SZDSZ (Népszabadság, 2000. október 31.) Összeférhetetlenségi javaslat készül. A Torgyán család építkezésének politikai következményei (Világgazdaság, 2000. november 2.) Összeférhetetlen képviselők: lapzártunkig több mint 360 vagyonnyilatkozat érkezett be (Népszava, 1997. május 6.) Parlamenti képviselők vagyonnyilatkozata (Magyar Hírlap, 1998. július 25., 27., 28..)

Parlamenti képviselők vagyonnyilatkozata (Világgazdaság, 1997. május 12.) Pindroch Tamás: Gyenesei, a viccmester. A miniszterjelölt (képviselői) vagyonnyilatkozata poénos változatban (Magyar Hírlap, 2008. május 13.) Polgárok véleménye a vagyonbevallásokról (Petőfi Népe, 1997. május 27.) Pungor András: Üvegzsebű képviselők: gyarapodó vagyonok. A parlament mind a 386 tagja nyilatkozott a hitelekről, ajándékokról és jövedelmekről (Népszava, 2003. február 4.) Pungor András – Simon Zoltán: Politikai fegyverré válhat a vagyonnyilatkozat. A nyilvános bevallást a mandátum nélküli miniszterek nem vetik meg (Népszava, 2003. október 11.) Pungor András: Eddig egy esetben sem indult vagyonvizsgálat. A Medgyessy-kormány miniszterei a felmerült vitás ügyben maguk kezdeményezték, hogy nézzék meg, igazat mondtak-e (Népszava, 2003. december 29.) Pungor András: Pénzvagyont és adósságokat halmoztak fel a képviselők. Mazsolázás a törvényhozók vagyonnyilatkozataiból – Orbán a jól fizetett pártelnök (Népszava, 2005. február 2.) Rab László: Üvegzseb: cirfandli, „meiszeni”, fb-tagság. Vizsgálják a vagyonnyilatkozatokat (Népszabadság, 2001. április 27.) Rendkívül tarka a képviselők vagyonleltára (Magyar Hírlap, 2010. június 16.) Sághy Erna: Rókák a szőlőben (168 Óra, 2004. október 28.) (supka): Vagyon – ami nincs (Reform, 1998. augusztus 4.) Szalai Anna: Szerény vagyonok (Népszabadság, 2010. február 3.) SZDSZ-es vezetők vagyonnyilatkozata (Népszabadság, Népszava, Magyar Hírlap, 1996. október 25.) Szebeni Antal: Honatyáink zsebe (Cash-Flow, 2001. 5. szám) Szegénységi bizonyítvány. Képviselői vagyonnyilatkozatok (HVG, 1996. július 13.) Szegény gazdagok. Újra nyilatkoztak vagyonukról a képviselők (Mai Nap, 1998. július 23.) Szerető Szabolcs: Képviselői vagyonleltár. Nem a pártelnökök vezetik a listát (Magyar Hírlap, 1997. május 8.) Szép Zsuzsa: Torgyánné nevén a Tállya utcai villa. Hivatalosan nem ellenőrzik a vagyonnyilatkozat hitelességét – Pokorni a legjobban fizetett pártelnök (Magyar Hírlap, 2002. február 5.) Szőnyei Tamás: Szenvedély (A képviselői vagyonnyilatkozatról) (Magyar Hírlap, 1999. március 6.) Szikinger István: Vagyonnyilatkozat (Népszava, 2000. december 19.) T. E. – Sz. Sz.: Vagyonukról vallanak a képviselők. Kevés ingóság, sok földtulajdon (Világgazdaság, 1998. július 22.) Tüske Erika: Vagyonnyilatkozat jelölteknek. Az MSZP „tartalékosokkal” is készül a választásokra (Világgazdaság, 2001. február 26.) T. E.: Bárki belenézhet az „üvegzsebbe”. A vagyonnyilatkozatok szerint nincs multimilliomos a képviselők között (Világgazdaság, 2001. május 8.) T. E.: Hiteles parlamenti képviselők. A legtöbben lakásra költötték a forintalapú kölcsönt (Világgazdaság, 2006. február 9.) T. M.: Mit szól hozzá? Nyilvánossá tették a honatyák vagyonnyilatkozatát (168 Óra, 1997. május 13.) Torgyán újabb verziója vagyonáról (Magyar Hírlap, 2000. november 4.) Torgyán ellentámadása (Magyar Nemzet, 2000. november 4.) Torgyán egyelőre titkolódzik, Vagyonbevallási láz a politikusok körében – Botránypárbajok (Népszabadság, 2000. november 22.) Torgyán József szava a tét. Kétséges a vagyonvizsgálati indítványok hatékonysága (Világgazdaság, 2000. november 24.) Torgyán még nem kért borítékot. A kormányfő a héten teszi közzé vagyonnyilatkozatát (Magyar Hírlap, 2000. november 28.) Többek szerint Torgyán csak az időt húzza (Népszava, 2000. november 23.) Ugró Miklós: Megvesztegethetetlenek serege. A képviselői vagyonbevallás gumicsont, eredeti céljának egyre kevésbé felel meg (Magyar Nemzet, 2012. február 11.) Ujvári Miklós (szerk.): Mi haszna vagyon? A képviselői bevallás kijátszható, de van értelme (Magyar Hírlap, 2004. február 5.) Üvegzsebűek már a parlamenti képviselők? Torgyánék 65 milliós adóssága. Balogh, Wekler vagyonosnak számít. A családtagok bevallását továbbra is titkosan kezeli az országgyűlés (Népszabadság, 2001. április 24.) Üvegzsebek krízis idején (Népszabadság, 2009. február 4.) Vagyonbevallási megállapodás? (Népszabadság, 2001. február 14.) Vagyonbevallások az utolsó pillanatban is érkeznek majd (Népszava, 2001. február 22.)

Vagyonleltár hiányokkal (Népszabadság, 2005. február 2.) Vagyonnyilatkozat nélkül távoztak. A két szabaddemokrata politikus emlékezetből idézte a zárt boríték tartalmát – Ombudsmani vizsgálat kezdődhet (Magyar Hírlap, 2000. november 7.) Vagyonnyilatkozat: Torgyáné az elsőbbség (Népszava, 2000, november 17.) Vagyonnyilatkozat-háború (HVG, 2000. november 4.) Vagyonnyilatkozatok: senki sem gazdagodott kirívóan. Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc bevételei is csökkentek tavaly (Népszava, 2010. február 3.) Vagyontalan nyilatkozatok (HVG, 1996. november 23.) Vallottak vagyonukról a parlamenti képviselők (Magyar Nemzet, 2002. február 5.) Vihar a Torgyán-villák körül – A T. Ház vizsgálja a Torgyán-vagyont? Feljelentették a kisgazdapárt elnökét és feleségét az ügyészségen. – Összeférhetetlenségi eljárást kér Torgyán ellen az SZDSZ (Népszabadság, 2000. október 28., 30., 31.) Virrasztó Zsolt: Képviselői vagyonok: az üvegzseb illúziója (Zalai Hírlap, 1996. szeptember 9.) Zs. A.: SZDSZ-vezetők vagyonnyilatkozata (Magyar Hírlap, 1996. október 25.) Zsoldos Attila: Újabb magyarázatok Torgyántól. Akkor számol be vagyoni helyzetéről az FKgP-elnök, ha ezt más is megteszi (Népszava, 2000. november 4.) Zsebők Csaba – Pál Gábor: Kapolyi a leggazdagabb honatya. A kormányfő nettó összjövedelme 82 millió forint volt – Orbán Viktor 12 milliót keresett könyvkiadásból (Magyar Nemzet, 2008. február 2.) A képviselők vagyoni helyzetét vizsgáló bizottság A vagyonvizsgáló bizottság feloszlatását kezdeményezték (az MSZP és az SZDSZ) (Népszabadság, 2001. március 30.) Bak Mihály: Az ellenzék felszámolná a testületet. Majtényi László aggályos pontokat talált a vagyonbizottság megalakításában (Világgazdaság, 2001. március 30.) Balázsi György – Nyusztay Máté – Pungor András: Politikusi vagyonvizsgálat vagyonnyilatkozat nélkül. A Torgyán József javasolta bizottság sem nézhetné meg Torgyán bevallását (Népszava, 2000. november 29.) Bednárik Imre – Csuhaj Ildikó: Sorsolják a bizottsági tagokat. Összeférhetetlenségi eljárás Torgyánékkal szemben (Népszabadság, 2000. december 14.) I. B. – K. J. T.: Csonka a vagyonvizsgáló bizottság (Népszabadság, 2000. december 21.) Bednárik Imre: Becsüsök mérik fel a képviselők vagyonát (Népszabadság, 2001. február 23.) Bednárik Imre – Kéri J. Tibor: Vallomástételre hívott képviselők. Az ellenzék szerint alkotmányellenes a felszólítás (Népszabadság, 2001. március 24.) Bednárik Imre: Elhalasztott vagyonvizsgálat. A határidőre nem zárta le munkáját a bizottság (Népszabadság, 2001. június 16.) Bednárik Imre: Elhalt képviselői vagyonvizsgálat (Népszabadság, 2001. november 14.) Bizottságok futószalagon? 2001-ben folytatódhat a vagyonügyek vizsgálata (Világgazdaság, 2000. december 19.) D. G. – T. E.: Durván szűrik a képviselőket. Vagyongyarapodás-vizsgálat: nagy hibaszázalék (Világgazdaság, 2001. május 22.) Dési János – Pungor András: „Nem ad menlevelet senkinek a vagyonbizottság.” Szombati randevú Répássy Róberttel, a Fidesz frakcióvezető-helyettesével (Népszava, 2001. április 21.) K. J. T. – I. B.: Legitim-e a vagyonvizsgálat? Pro és kontra (Tóth András és Répássy Róbert válaszol) (Népszabadság, 2001. január 15.) Késik a Torgyán házaspár vagyonát vizsgáló bizottság (Népszava, 2000. december 20.) Kis Ferenc: Indul a vagyonvizsgálat. Répássy: Az MSZP szembehelyezkedik a parlament döntésével (Magyar Nemzet, 2000. december 27.) László Boglár – Pungor András: Ellenőrzött ellenzéki bevallások. Az MSZP és az SZDSZ szerint meg kell szűnnie a vagyonbizottságnak (Népszava, 2001. március 8.) Ma megalakult a vagyonbizottság. Torgyán József még mindig nem kérte, hogy soron kívül vizsgálják át (Magyar Hírlap, 2001. január 24.) N. Sz.: Első ülésre készül a vagyonbizottság. A Fidesz-képviselők többsége nyilvánosságra hozta vagyonbevallását (Magyar Hírlap, 2001. január 18.) N. Sz.: Csak ötven honatya nyilatkozott. A vagyonbizottság nem kapta meg a Torgyán házaspár iratait (Magyar Hírlap, 2001. február 22.)

N. Sz.: Vallomástételre vár a vagyonbizottság. A szakértők szerint a nyilatkozatok alapján nehéz lesz felbecsülni a tényleges anyagi helyzetet (Magyar Hírlap, 2001. március 21.) N. Sz.: Ellenzéki kivonulás az ügyrendi bizottságból. A kormánypárti többség nem adott szót a képviselőnek. A vagyonvizsgálat szabályszerűségét vitatja az MSZP és az SZDSZ (Magyar Hírlap, 2001. március 21.) N. Sz.: Továbbdolgozna a vagyonvizsgáló bizottság. Nyilvántartásokból kívánják beszerezni az együttműködést megtagadó MSZP-s és SZDSZ-es képviselők adatait (Magyar Hírlap, 2001. június 16.) Nem ellenőrzi a nyilatkozat valódiságát a vizsgálóbizottság (Népszava, 2001. január 25.) Nyusztay Máté – Pungor András: Figyelemeltereléssel vádolják Torgyánt. Vita a vagyonbizottság felállításáról (Népszava, 2000. november 30.) Nyusztay Máté – Pungor András: Csonka bizottság vizsgálja a vagyonnyilatkozatokat. Az ellenzék nem kíván részt venni a testület munkájában (Népszava, 2000. december 15.) Nyusztay Máté: Patthelyzet Rigler-ügyben. A vizsgálóbizottság még a vagyonnyilatkozatát sem látta (Népszava, 2001. november 23.) Nyusztay Máté: Újabb vizsgálat Rigler ellen. Hosszú a Fidesz-képviselő adósságlistája (Népszava, 2001. december 18.) Nyusztay Máté: Hiányos vagyonnyilatkozat. Rigler: A törvényesség talaján állok (Népszava, 2001. december 20.) Októberben újrakezdik? Vagyonbizottság: több a költség, mint az eredmény (Világgazdaság, 2001. szeptember 21.) Pungor András – Nyusztay Máté: Két parlamenti bizottság vizsgálja Torgyánék vagyonnyilatkozatát (Népszava, 2000. december 19.) Pungor András – Nyusztay Máté: Februártól vizsgálják a Torgyán-vagyont. A képviselők nyilvánosságra hozhatják majd a rájuk vonatkozó határozatokat (Népszava, 2000. december 27.) Pungor András – Nyusztay Máté: Szakértők nézik át a vagyonnyilatkozatot. Torgyán József és neje már kérte a soronkívüliséget (Népszava, 2001. január 27.) Pungor András: Torgyán-boríték bevallások nélkül? (Népszava, 2001. február 6.) Pungor András: Hiányos vagyonnyilatkozat. Torgyánnak ki kell kérnie a titkos dokumentumot (Népszava, 2001. február 8.) Pungor András: Az ellenzék feloszlatná a vagyonbizottságot (Népszava, 2001. március 1.) Pungor András: Még sok nyilatkozat hiányzik. A vagyonbizottság minden tagja sem adta még át a dokumentumait a testületnek (Népszava, 2001. március 5.) Pungor András: A Háznak kell döntenie a vagyonbizottságról (Népszava, 2001. március 22.) Pungor András: A vagyonbizottság behívatja az ellenzéket (Népszava, 2001. március 24.) Pungor András: Törvényt sért a bizottság léte. Az ombudsman szerint kétséges a vagyonellenőrzés jogossága (Népszava, 2001. március 30.) Pungor András: Késésben a vagyonbizottság (Népszava, 2001. április 18.) Pungor András: Torgyán eladósodott, Orbán autót vásárolt. A képviselők ismét nyilatkozatot tettek vagyonukról (Népszava, 2001. április 24.) Pungor András: Jövő héten kezdődik a szakértői vagyonvizsgálat (Népszava, 2001. április 26.) Tömöry Ákos: A láthatás joga. Politikusok (Orbán Viktor és Kubatov Gábor) adóvizsgálata (HVG, 2007. november 3.) Varga Gergely: Meghiúsulhat a honatyák vagyonvizsgálata. A szocialisták alkotmányos aggályaikat hangoztatják, az MDF a jogszabályi akadályok elhárítására vár (Magyar Hírlap, 2001. január 13.) A képviselők vagyonnyilatkozata („átláthatósága”) külföldön Mindenki másképp vall (parlamenti képviselők vagyonnyilatkozatai külföldön) (Magyar Hírlap, 1997. május 14.) R. Hahn Veronika: Lord Nolan: A képviselő nem eladó! Magyarországra látogat a brit közélet tisztaságának őre (Népszabadság, 1996. június 18.) Nolan-jelentés: Standards in Public Life. First Report of the Committee on Standards in Public Life. Chairman Lord Nolan, Volume 1: Report. Presented to Parliament by the Prime Minister by Command of Her Majesty (May 1995. London: HM5O) Szente Zoltán: Bevezetés a parlamenti jogba (a „Bevallási és nyilatkozattételi kötelezettségek” című rész, Atlantisz Kiadó, Bp. 2010. 229-231. oldal)

Transparency and Members’ Financial Interests (Working Paper. European Parliament, Directorate General for Research. National Parliament Series, W-6. 1995.) A képviselők tiszteletdíja, költségtérítése, javadalma A honi törvényhozók zsebei (HVG, 1996. augusztus 31.) A lakosság a képviselői jövedelmekről. A Szonda Ipsos közvélemény-kutatása (Népszabadság, 1996. február 19.) Az Állami Számvevőszék tájékoztatója a képviselők költségtérítéséről (www.parlament.hu, „Képviselők” főcím) Arató Judit – Csík Rita: Marad a pénz, marad a mutyi. Ellenzéki nem: továbbra sem kell a képviselőknek költségeikről elszámolni (Népszava, 2007. november 15.) Babus Endre: Képviselői juss (HVG, 1995. április 27.) Bak Mihály: Sok-e a parlamenti képviselők fizetése? Válaszol: Gál Zoltán (Népszava, 1994. augusztus 30.) Balázsi György: Véletlen fizetésemelés. Egy hét az ország Házában (Vasárnapi Hírek, 1998. december 13.) Balogh Arthúr: A törvényhozó hatalom („A képviselőség jellege, napidíjak” című fejezet) (Bp. 1899.) Baranya Róbert: Képviselők táppénzen (Magyar Hírlap, 2008. január 26.) Barta Zsolt: A képviselőknek harminc százalék? (Petőfi Népe, 1996. december 11.) Bauer Tamás: Az álbotrány, a nem botrány és a valódi botrány (Magyar Narancs, 2007. november 22.) Bauer Tamás: Elég legyen a konszenzusból! (a képviselői költségtérítés megadóztatásáról) (Élet és Irodalom, 2008. december 5.) Bán Zsuzsa: Mibe kerül egy honatya? Havi húszmillió (Világgazdaság, 1990. június 12.) Bányai György: Talányok és átalányok. Képviselői költségtérítések (Magyar Narancs, 2007. március 1.) I. B.: Ötszázalékos fizetésemelés a T. Házban (Népszabadság, 1998. november 12.) I. B.: Vastagabb képviselői pénztárcák. Ötvenezres fizetésemelés a közjogi méltóságoknak (Népszabadság, 2002. január 4.) Bednárik Imre: Bruttó 30 százalékkal emelkedik a parlamenti képviselők fizetése (Népszabadság, 1996. január 4.) Bednárik Imre: Emelkedő képviselői fizetések (Népszabadság, 1998. március 19.) Bednárik Imre: Magasabb képviselői fizetés (Népszabadság, 1998. december 31.) Bednárik Imre: Képviselői juttatások, kedvezmények. A 13. havi bértől a korlátlanul használható parkolási engedélyig (Népszabadság, 1999. december 16.) Bednárik Imre: Emelkednek a képviselői fizetések. A köztisztviselői illetményalappal együtt nőnek a bérek, a pótlékok és a térítések (Népszabadság, 2001. január 2.) Bednárik Imre: Végkielégítés. A képviselők nem fizetnek 98 százalékos adót? A parlamenti hivatal szerint a honatyák munkaviszonya speciális (Népszabadság, 2011. április 5.) Bednárik Imre: 600 ezret fognak keresni a parlamenti képviselők. Bruttó bér lesz, megszűnik a költségtérítés, a lakhatási támogatás (Népszabadság, 2011. június 2.) Bérek a „csúcsokon”. Mégis kinek a fizetése? (HVG, 1993. december 11.) Bihari duplájára emelné a képviselők fizetését – Pető: Ennek most nincs realitása (Népszabadság, 1994. december 15.) b. l. m. – m. d. – sz. a.: A hurráoptimizmus nekünk szomorú forintjai. Képviselők véleménye fizetésük rendezéséről (Új Magyarország, 1996. január 9.) Blázsovics Lívia: Főállású képviselők – versenyképes fizetéssel. Ősszel a Ház elé kerülhet a lobbytörvény (Napi Magyarország, 1999. július 8.) Blázsovics Lívia: Emelkedik a képviselői tiszteletdíj. A köztisztviselői illetményalappal együtt változik a honatyák fizetése (Magyar Nemzet, 2001. január 20.) Bodnár Lajos: Vastagodott-e a frakciópénztárca? Képviselői keresetek (1) (Magyar Nemzet, 1994. augusztus 29.) Bodnár Lajos: Miniszterekkel egy csónakba. Képviselői keresetek (2) (Magyar Nemzet, 1994. augusztus 30.) Bodnár Lajos: Pénz beszél? Honapanázs (168 Óra, 1996. január 23.) Bodnár Lajos: Miniszteri fixszel... (Magyar Nemzet, 1997. január 23.) Bodnár Lajos: A törvényi rendezés nem harácsolás. A képviselői tiszteletdíjakról (Magyar Nemzet, 1998. március 24.) Bodnár Lajos: Milliók a honatyáknak. Mit keres itt egy képviselő? (168 Óra, 2000. március 16.)

Bodnár Lajos – Szép Zsuzsa: Előzetes letartóztatásban is jár a képviselői tiszteletdíj. Mennyit keresnek a honatyák és a honanyák? (Magyar Hírlap, 2001. október 4.) Bodnár Lajos: Nem kell elszámolni a költségtérítéssel. Jóval az infláció felett emelkedett januártól a képviselők és az állami vezetők keresete (Magyar Hírlap, 2003. január 7.) (bodnár): Emelkedett a parlamenti képviselők fizetése (Magyar Nemzet, 1996. január 4.) (bodnár): Nincs képviselői önmérséklet. A politikusok kedvezményeiért küzd a koalíció (Magyar Nemzet, 1998. március 3.) (bodnár): Megnégyszereződtek a fizetések. A parlamenti alelnökök megelőzték a minisztereket (Magyar Nemzet, 1999. január 13.) (bodnár): Miniszteri bérmérséklet, képviselői pluszok. Eddig együtt sírtak, együtt nevettek (Magyar Nemzet, 1999. január 18.) B. L: Nem kell a képviselőknek igazolniuk szállásköltséget. Felmentést adna a honatyáknak a költségvetés tervezete – A kormánypártok támogatják a javaslatot (Magyar Hírlap, 2002. november 5.) Bod Tamás: Közérdekű titkolódzás: képviselői pénzek (Magyar Narancs, 2007. június 7.) Bokor Pál: Képviselői fizetésemelés. Veszedelmes viszonyok (Dunántúli Napló, 1996. december 11.) Böröcz Petra: Jól fizet a „munkába járás” az Országgyűlésnél (Napi Gazdaság, 2006. május 17.) Buják Attila: Négy év közmunka. Hivatal és közmunka (168 Óra, 1997. március 4.) (Csarnai): Kért a bal (Kurír, 1998. január 9.) Cs. E.: Új képviselői tiszteletdíjak (Népszava, 1992. április 9.) Cseke Hajnalka: Tesztelt Ház. Megéri-e politikusnak lenni? (Figyelő, 2005. február 24. – március 2.) Csík Rita: Igen a képviselői bérstopra (Népszava, 1994. szeptember 2.) Csík Rita: Hó végéig jár a tiszteletdíj: pénzügyi döntés előtt az újraválasztott képviselők (Népszava, 1994. június 8.) Csík Rita: A köztisztviselőkével együtt a honatyák jövedelme is több lesz (Népszava, 1997. január 2.) Csík Rita: Milliós juttatás bemondásra. Budapesti képviselők is kérnek szállásköltséget (Népszava, 2007. november 10-11.) Csík Rita: Adóköteles lehet a képviselők teljes költségtérítése. Akár 90 ezer forinttal is csökkenhet a kevés számlát gyűjtő képviselők juttatása (Göndör István indítványa) (Népszava, 2009. május 16.) Csík Rita: Hetven honatya biztosan jól jár. Az MSZP és a Fidesz elnökének hátrányos a képviselői költségtérítés átalakítása – Veres levelet írt, Göndör kiszámolta (Népszava, 2009. július 3.) Cs. R. – F. Á.: Variációk a költségtérítés adóztatására. Válságsarcot vetnének ki a képviselők jövedelmére – Mindenki másképp csinálná (Népszava, 2008. november 6.) Csuhaj Ildikó: Igazgató ne lehessen képviselő. Lázár János az állami intézményvezetőkre is kiterjesztené az összeférhetetlenséget (Népszabadság, 2011. október 12.) (d.): Adakozhatunk a honatyáknak. Akik kétkedéssel fogadják a képviselői vagyon-nyilatkozatokat. Nincstelen képviselők (Új Magyarország, 1997. május 9.) Deáki László: Illetékes illetmények (Reform, 1998. június 16.) Dobszay János: Ami belefér? Képviselők javadalmazása, kapott ajándékok önbevallása (HVG, 1998. december 5.) E. J. – L. Z. S.: Nőnek a képviselők juttatásai (Magyar Hírlap, 1999. december 15.) Egész jól keresnek a képviselők. Közzétették a költségtérítéseket, az alap- és pótdíjakat a parlament honlapján (Pannon Lapok, 2005. november 14.) e. ö: Képviselői fizetések (Beszélő, 1992. április 11.) Eörsi Mátyás: Szemben az árral. A képviselő a költségátalányról (Élet és Irodalom, 2009. február 6.) Erdei Tamás – Köves Pál: Bérletük van a lakásra. Országgyűlési honfoglalások: albérletben otthon vannak (Magyar Hírlap, 2005. január 14.) E. S. P. – L. M.: Felveszik az útpénzt, de jár nekik az ingyenautó. Álláshalmozó politikusok: juttatás (Blikk, 2008. december 12.) F. A.: A képviselő munkája. Sok vagy kevés a pénze? (Magyar Nemzet, 1991. március 4.) F. A. M.: Mennyit kapjon egy honatya? (Esti Hírlap, 1994. november 11.) Fekete G. Kata: Több milliót zsebeltek be a honatyák. Képviselők a legmagasabb kifizetési költségtérítési díjat vették fel (Axel Springer megyei lapok, 2005. november 15.) Fekete Gy. Attila: Tizenöt százalékos adó, de miből? Seres Mária porhintésnek tartja a parlamenti szavazást (Népszabadság, 2008. november 27.) Felmérés a képviselői jövedelmek megítéléséről (Szonda Ipsos) (Népszabadság, 1996. február 19.)

fodor – dányi – stépán: Felháborító: a képviselők milliókat kapnak utazásra, lakásra. – Meddig tűrjük, hogy szórják a pénzünk? – Meg tudják állítani a pénzéhes képviselőket? – Követeljük! Számoljon el minden képviselő az adófizetők pénzével! (Blikk, 2007. január 23., 24., 25., 26.) Füzessy Tibor: A fizetésekről még nincs megegyezés. Képviselők fizetésemelése (Magyar Hírlap, 1992. április 1.) G. A. – K. B. – K. V. S.: De mi haszna vagyon? (Kurír, 1996. november 4.) Hajdú Sándor: Képviselői zsebpénzek. Eljöhet a főállású honatyák ideje (Hetek, 2007. február 2-8.) Hamburger Veronika – Farkas Zoltánné: Adatok az Országgyűlés Hivatalának költségvetéséről, a képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről, alkalmazottairól, a pártok képviselőcsoportjának működési költségeiről és hivatali munkatársairól 1990-2003 (In: A képviselők jogállása 2. rész, 483-501. oldal) Hancz Gábor: Milliók járnak költségtérítésre. Országgyűlés: a képviselők fizetése jóval kevesebb, mint egyéb juttatásaik (Kisalföld, 2005. november 22.) Heimer György: A honi törvényhozók zsebei (HVG, 1996. augusztus 31.) Hernádi Zsuzsa: Van az a pénz. Országgyűlési jövedelmek Magyarországon – a teljes lista (Magyar Demokrata, 2007. november 15.) Horváth Ildikó: Mennyit ér a honatya munkaereje? Interjú Kéri Lászlóval (Népszava, 1990. július 6.) Joó Hajnalka: Parlamenti fizetésemelés: alapban tizenhétezer (Magyar Hírlap, 2004. december 10.) Joó Hajnalka: Támogatás bemondásra. A képviselőknek járó szállásköltség-térítés felhasználását senki sem ellenőrzi (Magyar Hírlap, 2005. január 13.) Joó Hajnalka – Kósa András: Egy igazán gondoskodó Ház: a „lakóknak” bőven jut (Magyar Hírlap, 2005. január 18.) Joó Hajnalka – Kósa András: Széthajtják magukat? Sok képviselő vállal másodállást (Magyar Hírlap, 2005. január 27.) Joó Hajnalka: Semmittevésért is jár a vaskos bizottsági pótdíj (Magyar Hírlap, 2005. december 19.) Juhász Ádám: Jó vagy rossz évet zártak képviselőink 2002-ben? (2003. január 31. http://www.axel.hu/cikk/axel.hu/23840) Juhász Gábor: Házszabálytalanságok. Vita a képviselői juttatásokról (HVG, 2007. szeptember 22.) Juhász Gábor: Átalányos választás. Vita a képviselői költségtérítésről (HVG, 2008. november 15.) Juhász Gábor: Politikai vállalkozók. Képviselői költségtérítés (HVG, 2009. július 4.) Juhász Gábor: Kettős látás. Képviselőijövedelem-reform? (HVG, 2011. április 2.) Kgyv.: Egy képviselő évente egymillióba kerül. Interjú Soós Tiborral, az Országgyűlés hivatalvezetőjével (Magyar Nemzet, 1990. július 26.) Karsai József (szerk.): A képviselők jogállása és tiszteletdíja (Országgyűlés Hivatala, 2002.) Karsai József (szerk.): A képviselők jogállása és tiszteletdíja (Országgyűlés Hivatala, 2006.) Karsai József (szerk.): A képviselők jogállása és javadalmazása (Országgyűlés Hivatala, 2010.) Kaszás E.: Gyarapodó képviselői tiszteletdíjak (baranyai képviselők) (Dunántúli Napló, 2006. január 26.) Képviselői fizetések (Beszélő, 1992. április 11.) Képviselői fizetésemelés és 13. havi bér (Népszabadság, 1999. december 6.) Képviselői tiszteletdíjak (Napi Gazdaság, 1994. április 28.) Képviselői költségtérítésüket adóztatnák meg a szocialisták (Népszava, 2008. november 5.) Kéri J. Tibor: Ház-tartás (Népszabadság, 1990. június 16.) Ki mint ül, úgy arat? Parlamenti pénzosztó (Respublika, 1994. 7. szám) Kinek mi jár (majd)? (HVG, 1990. június 30.) Kossuth téri kiszámolós (HVG, 2006. június 10.) (Kovács): Választások előtt (Kurír, 1998. január 9.) Kukorelli István: Az országgyűlési képviselők jogállása („A képviselők munkajogi függetlensége és anyagi juttatási rendszere” című rész, KJK, Bp. 1989. 279-292. oldal) M. László Ferenc: Áztatás, előmosás. Ötpárti tárgyalások a köztisztasági törvényekről (Magyar Narancs, 2007. november 1.) Lázár János: Koncepció az országgyűlési képviselők javadalmazási rendszerének átalakításáról (Az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága számára készült vitaanyag, 2011. október, AIB/135/2011.) Lencsés Károly: Nem jártak rosszabbul. Kevesebb pótlékot, de magasabb alapdíjat kapnak a képviselők 2014-től (Népszabadság, 2012. április 20.) Lengyel Tibor: Nyomozhatnak a duplázók ellen. Polt Péter feljelentésként értékelte az MSZP kérdését, az ügyészség kiegészítést kért (Népszava, 2011. március 25.)

Magyar köztiszteletdíjak (Képviselői fizetések 1925-1989) (HVG, 1989. december 9.) Márványi Ágnes: Mennyi legyen a függetlenített képviselők fizetése? Ha a miniszter 100, akkor a kormányfő 120, a köztársasági elnök 140 (Interjú Soós Tiborral, az Országgyűlés Hivatalának vezetőjével) (Magyar Hírlap, 1989. november 14.) Márványi Ágnes: Törvénymódosítás nélkül nem lehet befagyasztani a képviselői fizetést (Magyar Hírlap, 1994. szeptember 6.) Mr. Á: Alkotmánybíróság: a képviselőknek és a polgármesternek jár végkielégítés (Magyar Hírlap, 1994. június 15.) Megint trükköznek? Képviselői költségtérítés: megszavazták az 50%-os emelést (Blikk, 2009. november 17.) Megyesi Gusztáv: Hecc (A képviselők költségtérítése) (Élet és Irodalom, 2007. január 26.) Mentesülnek az elszámolástól a honatyák. Pártállástól függetlenül felveszik a képviselők az Országgyűléstől igényelhető költségtérítést (Népszava, 2007. január 23.) Mennyibe kerül egy képviselő? (Köztársaság, 1991. december 6.) Mégis, kinek a fizetése? Bérek a „csúcsokon” (HVG, 1993. december 11.) Mindenkiből lehet parlamenti képviselő. A brit honatyáknak „biciklipótlék” is jár. – A magyarok havonta átlagosan félmillió forintos jövedelembe részesülnek (Világgazdaság, 2003. február 18.) Mucsányi Marianna: Bérkép. Képviselői pénzek (Magyar Narancs, 1998. január 15.) N. E.: Ötpárti tárgyalás a parlamenti képviselők jövedelméről (Magyar Hírlap, 2008. november 4.) Nagy Szilvia: Jövőre havi 260 ezret keres egy honatya. Csaknem évi nettó hárommillió jut majd a 200 kilométernél távolabb lakó képviselőknek költségtérítésre (Magyar Hírlap, 2000. október 27.) Nagy Szilvia: Januártól havi 262 ezret keres egy átlagos honatya (Magyar Hírlap, 2000. december 20.) Nagy Zoltán: A képviselők tiszteletdíja, költségtérítése és egyéb kedvezményei (1990-2003) (In: A képviselők jogállása 2. rész, 191-200. oldal) P. A. G. – P. Z.: Alig emelkedő tiszteletdíjak (Magyar Hírlap, 1998. október 30.) Palkó (Sándor): Mibe kerül a demokrácia? Kövér költségvetés. Interjú dr. Soós Tiborral (Vasárnapi Hírek, 1991. február 7.) Papp D. Endre: Apanázsmustra (Új Magyarország, 1994. június 24.) Papp Zsolt: Megszűnne a képviselők számla nélküli költségtérítése (Göndör István indítványa) (Napi Gazdaság, 2009. május 18.) Patay – Trencséni: Havi egymilliót is kereshet a képviselő. Bizottsági és frakcióvezetői díj, ruhapénz és étkezési jegy a fizetéshez (Blikk, 1999. december 17.) Pálffy Katalin: Emelkedő képviselő és miniszteri fizetések (Népszava, 1996. október 9.) Pártay Tivadar: Tabu. A képviselők fizetése (Heti Kis Újság, 1992. augusztus 20.) Petschnig Mária Zita: Egyenlő mércével (HVG, 1996. január 20.) Pindroch Tamás: 24 millió költségtérítésre. Szili Katalin másfél milliós elnöki fizetése, állami lakása és autója mellé vette fel az óriási pénzt (Magyar Hírlap, 2009. március 19.) Pindroch Tamás: Dávid Ibolya 266 ezer forintot vesz fel a fizetése mellé. Az MDF elnökének három budai ingatlanban is tulajdonrésze van (Magyar Hírlap, 2009. április 29.) Politikai veszteség a fizetésemelés ára. A budapesti önkormányzat vizsgálja jogszerű-e, hogy ingyen parkolhatnak a képviselők (Népszava, 1999. december 18.) Pusztai László: Görbe utak. Képviselői költségtérítési trükkök (HVG, 2005. október 29.) (rozgics): Mikortól és kinek jár? Alapdíj a miniszteri fizetés fele (Új Magyarország, 1994. június 24.) S. G. – F. B.: Lopják a pénzünket! A honatya akkor is jól jár, ha megbukik. Maguk döntenek a szabályokról (Mai Blikk, 2005. november 12.) Simon János: Parlamenti zsebbenéző. Honatyák a korrupcióról és jövedelmükről (Figyelő, 1996. augusztus 1.) Soha ekkora egyetértés: 268 igen, 12 tartózkodás, 10 nem. 140 ezer forint plusz pénzt szavaztak meg maguknak a képviselők (Blikk, 1999. december 15.) somos – wbz: A képviselő szerint nehéz a választók szemébe nézni (Vasárnapi Hírek, 1996. december 8.) Soós Tibor, az Országgyűlés hivatalvezetője nyilatkozik. Emelkedett a parlamenti képviselők fizetése (Magyar Nemzet, 1996. január 4.) Soós Tibor: A képviselők tiszteletdíja és kedvezményei (In: A képviselők jogállása 1. rész, 116-130. oldal) Swendt – Tábori: Herényi Károly keres a legjobban (Magyar Nemzet, 2004. október 27.) Sz. B.: Mennyi is az annyi? (Kurír, 1994. szeptember 3.) Szalay Tamás Lajos: Orbán tiltakozik. Sok képviselő élt a végtörlesztés lehetőségével (Népszabadság, 2012. február 2.)

Sz. L. – S. G.: 3,3 milliárd! Ennyit kaszáltak idén az országgyűlési képviselők (Blikk, 2007. december 18.) Sz. Sz. – Cs. I.: A képviselők fizetésének befagyasztása az összeférhetetlenségi szabályok függvénye (Magyar Hírlap, 1994. szeptember 14.) Szerető Szabolcs: Képviselői keresetek (Magyar Hírlap, 1996. július 6.) Szerető Szabolcs: Növekszik a honorárium. Egymillió forintos végkielégítés a képviselőknek (Világgazdaság, 1998. március 19.) Sz. Sz. – T. E.: Bizonytalan a képviselői fizetésemelés. Kétharmados részek a költségvetésben (Világgazdaság, 1998. november 13.) T. Ház: nyilvánosak a költségtérítések. Képviselői százmilliók (Magyar Nemzet, 2003. április 4.) Tizenöt év alatt meghétszereződött a képviselők illetménye (Népszabadság, 2005. november 11.) Török Katalin: Mennyit keresnek a képviselők? Jogállásuk, tiszteletdíjuk (Népszava, 1990. június 13.) Török Mónika – Bálint Sugárka: Parlamenti társkeresők (168 Óra, 1977. június 10.) Túlfizetett törvényalkotók? A honatyák jövedelme, ahogy a közvélemény gondolja (Magyar Nemzet, 1997. április 14.) V. G.: Több pénz a képviselőknek (Világgazdaság, 2005. december 21.) Varjú: Mire jogosultak a képviselők? Hétszázmillió forint a ciklusváltásra. Interjú Soós Tiborral, az Országgyűlés hivatalvezetőjével (Magyar Nemzet, 1994. július 14.) Velancsics Béla: Sok vagy kevés? Képviselők bérbefagyasztás (de JURE, 2009. 1. szám) Népszavazás kezdeményezése a költségtérítéssel való elszámolásról A képviselők költségtérítése. Döntsön a nép. Seres Mária: Szinte minden pártból voltak támogatóim (Tallózó, 2009. február 20.) Alkotmánybírósági nem a Seres-féle népszavazásra (Népszava, 2009. július 15.) Baranya Róbert: Tisztázatlan a népszavazás sorsa. Seres Mária, a referendum kezdeményezője nem bízik a szocialisták ötletében (Magyar Hírlap, 2009. április 20.) Bányai György: Önlejáratás. Módosított képviselői költségtérítés, megfúrt népszavazás (HVG, 2009. július 23.) Dobszay János – Izsák Norbert: Portré: Seres Mária népszavazás-szervező (HVG, 2009. március 7.) E. S. P.: Képviselők! Adjatok számlát! Költségtérítés: egy négygyermekes anyuka a népszavazásért (Blikk, 2009. január 23.) E. S. P.: Kicseleznék a népszavazást. Költségtérítés – csak kibúvót keresnek a honatyák (Blikk, 2009. június 29.) E. S. P.: Zsebben egyetértenek. Nagykoalíció! Továbbra is bemondásra jár a költségtérítés (Blikk, 2009. június 30.) György Zsombor: Kiváltságdíj. Seres Mária a jelekről, a postás sírógörcséről és arról, hogyan sikerült rekordot döntenie egy sufnikampánnyal (Magyar Nemzet, 2009. február 28.) Közös akarattal irtanák kedvezményeiket a képviselők. Okafogyottá válik a népszavazás, ha a pártok meg tudnak egyezni (Népszava, 2009. június 13.) Kulcsár Anna: Nem lesz újabb népszavazás. A referendum kezdeményezője szerint trükköznek a képviselők (Magyar Nemzet, 2009. július 15.) Népszavazás a képviselői költségtérítésről. Interjú Seres Máriával, a Tilos Rádióban, 2009. május 8. (www.takacsferencbp.virtus.hu) Több pénzt vágnak zsebre a képviselők. Egy szót változtattak meg a törvényben, az eredmény brutális emelés – És a népszavazás? (Blikk, 2009. július 4.) Rab László: Aláírásínség a Zöldeknél. Eddig kevesen csatlakoztak a népszavazási kezdeményezéshez (Népszabadság, 2008. június 19.) SCH: Politikusokról álmodnak a villamosok (Képes Újság, 2008. december 31.) Unger Anna: Értetlenek. Seres Mária népszavazási kezdeményezése és a politikai elit (Magyar Narancs, 2009. január 29.) Képviselők végkielégítése Balázsi György: Búcsúpénzt kapnak a parlamenti képviselők (Népszava, 1998. március 21.) Bednárik Imre: Félmilliárd a képviselők végkielégítésére (Népszabadság, 1998. január 13.)

Bednárik Imre: Végkielégítés a képviselőknek. Átlagosan másfélmillió forint jár a távozóknak (Népszabadság, 2002. március 4.) Bodnár Lajos: Végkielégítés a képviselőknek. 251 parlamenti kieső – 150 millió forint (Magyar Nemzet, 1994. június 14.) (bodnár): Obsitlevél 200 honatyának. Június 30-án számfejtik a végkielégítést (Magyar Nemzet, 1998. június 15.) Domokos Erika: Több mint félmilliárd juthat a volt képviselőknek. Ötven főt elbocsátanak a frakciók munkatársai közül (Napi Gazdaság, 2010. május 31.) G. A: Fájdalomdíj a távozó honatyáknak (Magyar Hírlap, 1998. március 26.) Hathavi illetmény a távozó honatyáknak (Magyar Nemzet, 2002. május 10.) Joó Hajnalka: Kevesebb kell végkielégítésre (Magyar Hírlap, 2006. május 12.) S. Ráduly János: Végkielégítés (Magyar Narancs, 1993. november 25.) Román László: A (nép) képviselői jogállásról és összeférhetetlenségről, valamint a jogállamiságról egy, végkielégítés tárgyában hozott AB-i határozat nyomán (Magyar Jog, 1995. 1. szám) stépán: Pofátlanság. Százmilliókat visznek el a távozó honatyák. Miért jár nekik hat havi végkielégítés? (Blikk, 2006. május 15.) (takács): Végkielégítés jár a képviselőknek (Nógrádi Hírlap, 1998. január 19.) Takács Mariann: Végkielégítés: csak távozóknak (Néplap, 2002. április 24.) Vég Márton: Búcsúznak a honatyák. Bánatpénz. Egy jól kereső képviselő kétmilliót is zsebre tehet (Axel Springer Lapok, 2006. február 10.) Képviselők egyéb juttatásai A honatyák sem parkolhatnak ingyen. Hatpárti egyetértés a 13. havi fizetés visszavonásáról (Magyar Hírlap, 1999. december 21.) Bányai György: Rokonok a parlamentben (168 óra, 2008. január 3.) Cs. E.: Amiben a képviselők utaznak (Kurír, 1997. május 9.) E. S. P.: Családban marad! Készpénzből fizették feleségeiket a képviselők (Blikk, 2009. május 9.) f. b. – pag – td.: A Fidesz akarta, Orbán ellenezte a 13. havi bért. Demszky nem engedi, hogy a képviselők ingyen parkoljanak (Blikk, 1999. december 16.) Ingyenparkolás: tiltakoznak a városatyák (Népszava, 1999. december 16.) Képviselők irodakeresőben (HVG, 1990. május 19.) Lengyel Tibor: Családban marad az állás a Fidesznél is (képviselők munkatársai) (Népszava, 2011. április 9.) N. I. E.: Nem kötelezhetők az önkormányzatok. Ingyen parkolás: alkotmányossági aggályok (Magyar Hírlap, 1999. december 20.) N. Sz.: Visszakozó honatyák. Az SZDSZ a többletjuttatásokról döntő passzust visszavonná (Magyar Hírlap, 1999. december 18.) Mohai V. Lajos: Talált forintok. Országgyűlési képviselők alkalmazottai (HVG, 2000. július 15.) Pap András László: Diplomatikus szolgálat – Néhány megjegyzés a hivatalos útlevél szabályozásáról (Parlamenti Levelek, 4-5. szám, 1998. február) Szép Zsuzsa: Jól fizetett rokonok a parlamentben. Feleségüket, gyermeküket, sógorukat szerződtették országgyűlési munkára a képviselők (Magyar Hírlap, 2003. február 5.) Tömöry Ákos: Levélbehordók. Képviselői posta- és telefonhasználat (HVG, 1998. február 28.) A képviselők fizetése (juttatásai) külföldön Az Állami Számvevőszék tájékoztatója a képviselők költségtérítéséről („Képviselők” főcím) Bernát György – Keleti Miklós – Magyar Péter: Parlamentarizmus. Képviselői javadalmazás nyugaton. Kisebb tekintély (Franciaország), A lucullusi diéta (NSZK), A széket is alájuk tolják (Olaszország) (HVG, 1989. december 9.) Brit parlamenti képviselők költségtérítési botrányáról: Fodor György: A tönk szélére jutott a brit munkáspárt (Magyar Hírlap, 2009. május 21.) Folytassa, képviselő úr! (Szabad Föld, 2009. május 22.) R. Hahn Veronika: Belebukott a (képviselői költségelszámolási) botrányba a brit alsóház elnöke – Új normák a brit parlamentben. – Túlélésükért küzdenek a brit képviselők (Népszabadság, 2009.

május 20., 21., 28.) Izsák Dániel: Megingott a bizalom. A brit felsőház elnöke (Helene Hayman) a költségtérítési botrányról (Figyelő, 2009. július 2-8. szám) Jotischky László: Brit képviselők botránya. A miniszterelnök miden politikai párt nevében bocsánatot kért a visszaélések miatt (Magyar Nemzet, 2009. március 12.) Jotischky László: Kacsaúsztató és várárok. A brit képviselőválság könnyen Gordon Brown kormányának bukásához vezethet (Magyar Nemzet, 2009. június 8.) Jotischky László – Kottász Zoltán: Pórázon a brit képviselők. Drákói londoni intézkedések a költségtérítési botrány miatt (Magyar Nemzet, 2009. november 5.): Lukács András: Arcátlanságból jeles (Visszaélések a képviselői költségtérítéssel NagyBritanniában (Hetek, 2009. május 15.) Pósz Tibor: Kispályások. Belebukhat a kormány a londoni költségtérítési botrányba – Várárok (Magyar Nemzet, 2009. május 23.) Tóth Vali: Anyaszomorítók. A brit parlament hitelvesztése (HVG, 2009. május 30.) R. Hahn Veronika: Brit képviselők égtek a közvélemény előtt (Népszabadság, 2010. február 5.) Földvári Zsuzsa: Van gázsijuk. Osztrák képviselői fizetések (HVG, 1996. június 20.) Földvári Zsuzsa: Sohasem elég. Pénzéhes EURO-képviselők (HVG, 2004. április 24.) Gereben Ágnes – Szelestey Lajos – Tóth Vali – Nemes Gábor: Mi jár a képviselőnek? Olaszország, Ausztria, Nagy-Britannia, Németország (168 Óra, 1998. november 24.) R. Hahn Veronika: Londonban hallgatnak a „kövér kandúrok”. A brit képviselők megtalálták a jövedelmező kiskapukat (Népszabadság, 1996. május 14.) R. Hahn Veronika: Lord Nolan: A képviselő nem eladó! Magyarországra látogat a brit közélet tisztaságának őre (Népszabadság, 1996. június 18.) R. Hahn Veronika: Brit képviselők: megédesített élet (Népszabadság, 1999. március 9.) R. Hahn Veronika: Féltik a pénzüket a brit honatyák (Népszabadság, 2008. július 5.) Halmai Katalin: Nem rossz bolt az Európai Parlament tagjának lenni (Népszava, 2009. július 16.) Haraszti Pálné (szerk.): A képviselők javadalmazása nemzetközi összehasonlításban (Háttéranyagok – Dokumentumok (HÍD), Országgyűlési Könyvtár, Bp. 1997.) Haraszti Pálné – Horváth Irén: Parlamenti képviselők javadalmazása, költségtérítési rendszere. Országgyűlési Könyvtár kutatószolgálati jelentése („Képviselők” főcím) Horváth Irén (szerk.): A parlamenti képviselők javadalmazása, nemzetközi összehasonlítás (Háttéranyagok – Dokumentumok (HÍD) 2003. évi 5. szám, Országgyűlési Könyvtár, Bp. 2003.) Kepecs Ferenc: Ausztriában is téma lett a képviselők jövedelme. Egy szocialista politikus mindenkiből „üvegpolgárt” csinálna (Népszava, 2007. november 16.) Kiss Tóth Péter: A képviselők (és bizottsági tagok) tiszteletdíjának szabályozása az egyes európai parlamentekben (In: A képviselők jogállása 1. rész, 226-238. oldal) Kocsis Györgyi: Halasztott fizetés. EP-képviselők választása, javadalmazása (HVG, 2003. december 13.) Költségeket nem kímélve (összeállítás a képviselői juttatásokról) (Heti Válasz, 2009. május 21.) Köves Pál (szerk.): Képviselői költségtérítés: van, aki a havi 336 ezret is kevesli. Európai megoldások elszámolással és általánnyal (Magyar Hírlap, 2005. január 20.) Lencsés Károly: Most jó menni EP-képviselőnek. Havi majdnem kétmilliót kereshetnek majd az Európai Parlamentben (Népszabadság, 2009. január 3.) Lencsés Károly: Lehet még referendum a költségtérítésről. Seres Mária az államfő segítségét kérte (Népszabadság, 2009. július 2.) Lövétei István: A képviselői juttatások és kedvezmények egyes nyugat-európai országokban (kézirat, ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék, Bp. 1983.) Nagy Csaba: Pénz beszél az olasz parlamentben? Vannak, akik szerint biztos anyagi háttér kell a független politizáláshoz (Népszabadság, 1996. december 9.) Nagy Gábor: Szép élet. EU-képviselők javadalmazása (HVG, 1998. december 5.) Nyilas Gergely: Gazdagodnak az orosz honatyák (Népszabadság, 2010. május 31.) O. L. Gy.: Strasbourg – Brüsszel – Luxemburg. Miért kap több fizetést a görögnél az olasz képviselő? (Népszabadság, 1994. június 10.) Pap András László: A képviselet ára. Az országgyűlési képviselői tiszteletdíjak rendszere (Parlamenti Levelek, 2. szám, 1996. november) Pap András László: A képviselet ára. Az országgyűlési tiszteletdíjak rendszere Európa parlamentjeiben (In: A képviselők jogállása 2. rész, 233-267. oldal)

Pap András László: Képviselői juttatások Európában (Politikatudományi Szemle, 2004. 4. szám) Samu Nagy Mihály: Az egészségügyi okokból mandátumokról lemondó, illetve elhunyt képviselők után járó juttatások. Elemzés (Országgyűlési Könyvtár Képviselői Kutatószolgálat, Bp. 2008. november) Sasvári Attila: Elrejtenék a béreket. Vita Bonnban a képviselői fizetésekről (Magyar Hírlap, 1995. szeptember 20.) Sárközy Júlia: Olasz képviselőként megéri nyugdíjba menni (Népszabadság, 2009. március 30.) Seres Attila: Képviselők a kéjlakban. Tudósítónk a Bourbon-palotában (Népszabadság, 1993. február 6.) Szegő Gábor: A Folketingtől a Westmisterig. Mennyit és mennyiért dolgozik a képviselő Európában? (Népszabadság, 1996. június 7.) Váli Júlia: Rejtélyes sorsú milliók. Egységes fizetést kapnak majd a júniusban megválasztottak (EPképviselők) (Magyar Hírlap, 2009. április 1.) A képviselők munkajogi és társadalombiztosítási helyzete Czikle Ottó: Az Országgyűlés képviselőinek társadalombiztosítási, munkajogi helyzetének, valamint költségtérítésének elemzése (diplomamunka, Janus Pannonius Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás-fejlesztési Intézet, Bp. 1999.) Kiss Ferenc: Az országgyűlési képviselők munkajogi-, társadalombiztosítási jogállásáról és tiszteletdíjáról (TBtanácsadó, 1998. május) Molnár Patrícia: Időeltolódás. Politikusi nyugdíjbónuszok (HVG, 2010. augusztus 14.) Nők a parlamentben – politikus nők Balogh Margit: Slachta Margit a Nemzetgyűlésben, avagy az első női képviselő (1920-1933) (In: A hosszú tizenkilencedik és a rövid huszadik század, 27-38. oldal) Bányai György: Bayer József a politikusnők esélyeiről (http://www.168ora.hu/cikk.php?id=1047&print=1, 2003.11.10.) Bednárik Imre – Kéri J. Tibor: Jobban tűrik a kudarcot (Női képviselők a Parlamentben) (Népszabadság, 1998. március 7.) Bukta Annamária: Honanyák a küszöb alatt (http://kistaska.tatk.elte.hu/cikk.php?cikkid=355, 2005. május 3.) Büky Dorottya: Nőpolitikusok – politikusnők – női lobby (Népszabadság, 1994. július 18.) Bodnár Ilona – Garancsi Györgyi: Nemre való tekintettel. Nők a politikában (HVG, 2008. június 7.) Deáki László: A nő hétszer (Képviselőnők az Országgyűlésben. Selmeczi Gabriella, Pusztai Erzsébet, Kóródi Mária, Dobos Krisztina, Szilágyiné Császár Terézia, G. Nagyné Maczó Ágnes) ( Reform, 1997. május 20.) Elő Anita – Török Katalin: Hölgyek bársonyszékben. A politikus nem sírhat (Magyar Nemzet, 1994. március 8.) Európai politikusnők: törvény az egyenlőség (HVG, 1999. március 20.) Fésüs Ágnes – Palasik Mária: A nők a törvényhozás és a végrehajtás legmagasabb szintjén (In: A nő és a politikum. A nők politikai szerepvállalása Magyarországon, szerk.: Palasik Mária, Napvilág Kiadó, Bp. 2007. 269-320. oldal) Gáti Júlia: A gyengébbik igen? A nők a politikában (HVG, 1994. március 26.) Gyémánt Mariann: Nők a parlamentben. A bosszú angyalai (168 Óra, 1999. július 29.) Gyémánt Mariann: Sabadaba. Róza és a nagyságos urak (Kvótarendszer) (168 Óra, 2000. április) Hölgyválasz (Nők a parlamentben) (HVG, 1997. november 14.) Huszár Ágnes: Honanyák? (A Világ, 1991. szeptember 11.) Ilonszki Gabriella – Montgomery, Kathlen: Több demokrácia, kevesebb képviselet? Választások, pártok, nők a magyarországi politikában (Politikatudományi Szemle, 2002. 3-4. szám) Ilonszki Gabriella – B. Kelemen Ida – Széles Zsuzsanna: Fordulópont. Képviselők 1998-2002 (Mirovni Institute, Bp. 2003.) Ilonszki, Gabriella – Antic, G. Milica: Women in Parliamentary Politics. Hungarian and Slovene cases compared (Peace Institute, Ljubljana, 2003.) Ilonszki Gabriella – Dobrinka Kostova: Warum weniger fraunspolitisch mehr seim kann (Parlamentarische Representation von Frauen in Bulgarien und Ungarn) (Osteuropa, 2003. 5. szám)

Ilonszki Gabriella – B. Kelemen Ida: Hard Times: A Re-examination of Female Politicians' Working Environment in Hungary, 2002-2004 (In: Women in Decision-making, CEE Experiences. Ilonszki G. (ed.) Open Society Institute, Bp. 2004. 122-148. oldal) Ilonszki Gabriella: Nők a politikában. Európai Unió és Magyarország (In: Szerepváltozások, szerk.: Nagy Ildikó, Pongrácz Tiborné és Tóth István György, TÁRKI, Bp. 2005. 57-73. oldal) Ilonszki Gabriella – Jager Krisztina – Makkai Péter: Kampány előtt – kampány után. Képviselők, női képviselők és a média (JEL-KÉP, 2005. 3. szám) Ilonszki Gabriella – Várnagy Réka: Vegyes választási rendszer és női képviselet (Politikatudományi Szemle, 2007. 1. szám) Ilonszki Gabriella: Képviselők és képviselet Magyarországon (a „Női képviselők. Az eszköz és a cél” című rész – doktori értekezés, Bp. 2008. 137-157. oldal) Jelentés a nők és a férfiak helyzetéről 2005. Juhász Géza: Nők vagy dísznők? (Népszabadság 2005. április 12.) B. Kelemen Ida: Képviselők aktivitása a Magyar Országgyűlés plenáris ülésein 1998-2002 (In: A plenáris ülés 2. rész, 79-90. oldal) B. Kelemen Ida: Cherchez la femme! (In: Amatőr és hivatásos politikus. Képviselők Magyarországon II., szerk.: Ilonszki Gabriella, Új Mandátum Könyvkiadó, Bp. 2008. 67-94. oldal) Barlaginé Kelemen Ida: Női képviselők – női képviselet? (PhD-értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, Bp. 2008.) B. Kelemen Ida: Női képviselők – női képviselet? (Politikatudományi Szemle, 2010. 3. szám) Koncz Katalin: Nők a felsővezetésben. Politikusok önmagukról és a nőkről (Társadalmi Szemle, 1996. 2. szám) Koncz Katalin: Nők a parlamentben – a változás aránya (Statisztikai Szemle, 2002. 10-11. szám) Koncz Katalin: Nők a parlamenti képviselők között – Közeledés vagy távolodás Európától? I-II. (Munkaügyi Szemle, 2005. 5. és 6. szám) Koncz Katalin: Nők a parlamentben: támogató intézkedések hiányában távolodás Európától (Esély, 2006. 6. szám) Koncz Katalin: Nők a politikai hatalomban. Számvetés a rendszerváltástól napjainkig (Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség, Bp. 2006.) Kondár Kata: A rendszerváltozás utáni választások a női képviselőjelöltek szempontjából (1990-2002) (In: Parlamenti ösztöndíjasok 2004/2005, Parlamenti Módszertani Iroda, Bp. 2005. 96-116. oldal) Kondár Katalin: Nők a rendszerváltás utáni magyar politikában (1990-2002). Tények és lehetőségek (Társadalom & Politika, 2007. 1. szám) Kovács-Cohner Róbert: Nőiesség és parlament? A magyar honanyák szégyenlősebbek, mint cseh kollégáik (Nők Lapja, 210. augusztus 4.) Kóródi Mária: Parlamenti koedukáció (Népszava, 2000. február 8.) Kriza Borbála – Szilágyi Szilvia: „Elég, ha mosolyogsz.” Hodosán Róza, Pelle Andrea, Szelényi Zsuzsanna (Magyar Narancs, 2005. május 26.) Krug Emília: Listavezetők (168 Óra, 2007. június 14.) Kun J. Erzsébet: Kevés lesz a nő az új parlamentben (Népszabadság, 2006. április 28.) Kürtösi Zsófia: Nők a felsővezetésben: hozhat-e újat a kapcsolathálózati megközelítés? (Szociológiai Szemle, 2004. 2. szám) Lendvai Ildikó: Nők a politika színpadán és nézőterén (Népszabadság, 2002. február 1.) Lévai Katalin – Kiss Róbert: Nők a közéletben (In: Szerepváltozások: Jelentés a nők és a férfiak helyzetéről 1997, szerk.: Lévai Katalin és Tóth István György, TÁRKI és a Munkaügyi Minisztérium Egyenlő Esélyek Titkársága, Bp. 1998.) Lévai Katalin – Kiss Róbert: Nők a közéletben (In: Szerepváltozások: Jelentés a nők és a férfiak helyzetéről 1999, szerk.: Pongrácz Tiborné és Tóth István György, TÁRKI és a Szociális és Családügyi Minisztérium Nőképviseleti Titkársága, Bp. 2000.) Lévai Katalin: Politika nők nélkül? (In: uő. A nők szerint a világ, Osiris, Budapest, 2000.) Lévai Katalin: Politikusnő vagy tökös legény? (Népszabadság, 2001. február 7.) Lévai Katalin: Sör és kávé. Nők a politikában (168 Óra, 2002. december 5.) S. Molnár E.: Kell-e több politikus nő? (JEL-KÉP, 1990. 3. szám) Murányi Gábor: Amazon a Házban. Slachta Margit parlamenti évei (HVG, 2000. március 25.) Nincs parlamenti egyenlőség. Magyarországon is több a politikusnő, de arányuk világszerte növekszik (Népszava, 2006. május 8.)

Nőket a parlamentbe! (Blikk, 2009. január 25.) Ónody-Molnár Dóra: Miniszteri székbe hajózási tapasztalattal (Népszabadság, 2007. november 10.) Ősz Edit: Ádám, Éva és az alma. Politikusok, nők, politikusnők (Sarkadiné Lukovics Éva, Rózsa Edit, Ugrin Emese, Király B. Izabella) (Köztársaság, 1992. június 26.) Palasik Mária: Nők a nőkről a koalíciós parlamentben (1945-1949) (Ring, 1990. 13. szám) Pálmai Erika – Rádi Antónia: Kivárók fóruma. Politikusnők a periférián (HVG, 2004. december 25.) Pető Andrea: Nőhistóriák. A politizáló magyar nők történetéből, 1945-1951 (Seneca Kiadó, Bp. 1998.) Rendszerváltó nők, hová lettetek? (2005. 06. 12.) Forrás: http://www.tusarok.org/rovatok/ cikk.php?id=696, 2009.05.24. Rimay Andrea: Ha nem lett volna Dávid Ibolya... Politikusnők médiaszereplése a választási kampányban (Médiakutató, 2006. Nyár) Rimaszombati Andrea: Kiszorultak a nők a Tisztelt Házból. A sereghajtók közé tartozunk Európában (Hetek, 2010. április 30.) Rockenbauer Nóra: Portré: Kóródi Mária (interjú) (4 oldalas szabad demokrata tájékoztató, 1993. december 15.) Rockenbauer Nóra: Búcsúzó képviselők (Tamás Gáspár Miklós és Raj Tamás) (4x4 Szabad Demokrata Tájékoztató, 1994. április 27.) Schleicher Nóra: A női politikusi szerep nyelvi konstrukciója (In: Kampány-kommunikáció, szerk.: uő. és Sárközy Erika, „Erasmus Könyvek”, Akadémiai Kiadó, Bp. 2003. 100-134. oldal) Sághy Erna: Narancs a cekkerben. Vígh Ilona a polgári nőpolitikáról (168 Óra, 2003. augusztus 14.) Solt Ottilia: A képviselőnő. Vendégségben az Ugrin-családnál (Beszélgetés Ugrin Emesével) (Beszélő, 1990. december 8.) Szabó Valéria: Nők a magyar parlamentben, 1944-1947 (kézirat, Bp. 1999.) Szalay Tamás Lajos: Nőpolitikusok a pártkirakatokban. MSZP: kvóta és sértődés. Fidesz: kevés és ismeretlen arcok egyéniben. – Matalin Dóra: Még Uganda is előttünk jár (Népszabadság, 2009. december 19.) Szalay Tamás Lajos: Szokjuk a látványt. Több nőt a politikába, de milyet?! (Népszabadság, 2010. november 27.) Tóth Herta: Nyuszik háborúja. A nők megjelenítése a 2002-es választási kampányban. Előadás 2002 novemberében a Társadalmi Nemek Kérdésével foglalkozó I. konferencián (BKÁE, Bp. 2002.) török: Pártokon átívelő női lobby? (Megalakult az MSZP női munkacsoportja) (Magyar Nemzet, 1994. október 5.) Várnagy Réka: Női képviselet a választás és a kiválasztás erőterében (In: Kormányzás és képviselet. szerk.: Ilonszki Gabriella, megjelenés előtt) Női kvóta Az MDF 11 kérdése az SZDSZ-es női kvótával kapcsolatban (2007.10.07.) Forrás: http://www.mdf.hu/index.php?akt-menu=77&hir-reszlet=4788 2009.05.25. A női kvóta Magyarországon. A 2007-es év vitája a politikai esélyegyenlőségről (Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Bp. – www.szmm.gov.hu/download.lhp?ctag=doxload&docD=20539) A kötetben megjelent írások: Ilonszki Gabriella: Női kvóta Magyarországon – Ha igaz, akkor miért nem? Hámor Szilvia: Képviselők a törvényben szabályozott női kvóta szükségességéről és esélyeiről Papp Zsófia: A nemek esélyegyenlőségének problémája, ahogy a képviselők látják. Juhász Borbála – Sáfrány Réka: Női civilszervezetek a rendszerváltás utáni Magyarországon. Mellékletek: a törvényjavaslatok Babus Endre: Nemek és nemek. „Kvótanők” a parlamentben (HVG, 2007. június 23.) Bauer Tamás: Hátbatámadás (Élet és Irodalom, 2009. november 20.) Czene Gábor: Női kvóta a választási rendszerben. Élénk vita várható a szocialista párti kezdeményezésről (Népszabadság, 2000. február 25.) Csontos János: Női kvóta szocialista módra (2007.11.19.) Forrás: http://www.mno.hu/portal/528038? searchtext2009.09.11. Csuhaj Ildikó: Nem lesz női kvóta (Népszabadság, 2007. november 27.) Dávid Ibolya: Kvótaroham (Népszabadság, 2007. november 10.) Hozzászólás:

Sándor Klára: Mi fáj Dávid Ibolyának? (2007. november 26.) Sándor Klára és Magyar Bálint válasza az MDF elnökének. Vita a női kvótáról (Népszava, 2007. október 13.) G. A. – T. E: Lázba hozzák a pártokat a nők. Esélytelen MSZP-javaslat a hölgy képviselőkért (Világgazdaság, 2000. április 4.) Gyémánt Mariann: Sabadaba. Róza és a nagyságos urak (Kvótarendszer) (168 Óra, 2000. április) Harrach Péter: A női kvóta nem a legjobb megoldás (2007.11.07.) Forrás: http//www.magyarhirlap.hu/levelezes/a-noi-kvota-nem-a-legjobb-megoldas.html 2009.09.10. Kapin Viktória – Víg György: Mit tehetnek (még) a pasik a női kvótáért? Több szoknyát a Parlamentbe! (Nők Lapja, 2011. január 12.) Kempf Zita: Kvótanők és előjogférfiak. Több nőt a parlamentbe!? (de JURE, 2007. 10. szám) Koronczay Csilla: Több nő kerül a parlamentbe? (Nők Lapja, 2007. október 10.) Kovács Kriszta: Az igazságos kvóta (Fundamentum, 2006. 4. szám) Kovács Kriszta: Kvótakör. – Gyulai Attila: A kvóta súlya (HVG, 2007. szeptember 22.) V. Kulcsár Ildikó: Heller Ágnes: …az iráni parlamentben is több a nő (interjú) (Nők Lapja, 2009. szeptember 23.) Kurcz Éva: Érzelmi indokok: Miért érvel John Emese, Lévai Katalin, Dávid Ibolya a női kvóta ellen? (2007.12.05.) Forrás: http://hvg.hu/velemeny/20071204-kvota-nok.aspx 2009.05.25. Kvótajavaslat: Kevés a nő a parlamentben: mi a teendő? (2007.09.18.) Forrás: http://hvg.hu/velemeny/20070918-parlament-nok-meleg-diszkriminacio.aspx 2009.05.25. Lévai Katalin: Női krédó (Népszava, 2007. október 9.) Magyar Bálint: Feminae ante portas, avagy kapunyitás előtti pánik (Népszava, 2007. június 8.) Hozzászólások: John Emese: Politikusnők tervutasításra (július 26.) Asbóthné Thorma Judit: Pro – tehát kontra? (július 30.) Betlen Anna: A kvóta üzenete (augusztus 9.) Magyar Bálint: Macsótársak, a nemzetközi helyzet fokozódik! (szeptember 11.) Matkovich Ilona: „Ahol már van hatalom, ott nincsenek nők.” Kátai Gábor és Rajnai Gitta a nőkvótáért (interjú) (Magyar Narancs, 2010. december 16.) Monostori Tibor: Mellbedobás. Nem lesz női kvóta Magyarországon (Magyar Demokrata, 2007. november 29.) Nagy Beáta: Legyünk-e kvótanők? (HVG, 2007. július 14.) Női kvóta http://www.noikvota.hu/ Pál Gábor – Zsebők Csaba: Igen az új biztosra, nem a kvótára (2007.11.27.) Forrás: http://www.mno.hu/portál/529508?searchtext=kv%C3%B3ta 2009.05.24. Pogonyi Lajos: Miért ne legyek feminista? Beszélgetés Sándor Klára nyelvésszel, az SZDSZ ügyvivőjével (Kritika, 2005. 12. szám) Sándor Klára: Háttérbe szorított férfiak (Népszabadság, 2003. november 10.) Vita: Nagy Zsófia: Háttérbe szorított kérdések (november 14.) Sándor Klára: Háttérbe lévő válaszok (december 5. Sándor Klára: Mi fáj Dávid Ibolyának? (2007.11.27.) Forrás: http://www.nol.hu/archivum/archiv-472681 2009.09.11. Sándor Klára: Az üvegplafon széttörése (2007.08.27.) Forrás: http://www.nol.hu/archivum/archiv-461959 2009.05.24. Szabóné Müller Tímea: Álljuk a versenyt! (2007.08.15.) Forrás: http://www.nol.hu/archivum/archiv-460630 2009.09.11. Szalay Tamás: Kevés a nő a parlamentben. Franciaországban előírják, hogy hányan képviseljék a gyengébb nemet (Népszava, 2003. január 6.) Szekeres Valéria: Kvótanők a társadalom szolgálatában (Magyar Hírlap, 2007. október 24.) Vári Kovács Zsuzsa: Törvényalkotási kísérlet a női kvóta bevezetésére (In: Parlamenti ösztöndíjasok 2008/2009, szerk.: Soltész István, Parlamenti Módszertani Iroda, 2009. 72-83. oldal) Veszprémi Nők Kerekasztala Egyesület: Balítéletek a kvótával szemben Forrás: http://www.venoke.hu/FOKUSZ/kvóta-baliteletek.htm 2009.05.25. Tordai Csaba: Legyen-e kvótarendszer? (HVG, 2000. december 2.)

A volt képviselők, visszavonuló képviselők Bányai György: A rendszerváltás veteránjai (Ugrin Emese, Király B. Izabella, Roszík Gábor, Lányi Zsolt, Zsíros Géza, Palotás János, Furmann Imre, Király Zoltán) (168 Óra, 2006. január 5.) Bod Tamás: „Nem arra szerződtem, hogy szeressenek.” Interjú Tóth Károly (MSZP) lelépő titokgazdával (Magyar Narancs, 2010. május 20.) Bódis András: Tiszteletdíjeső. Egykori frontpolitikusok állami/fővárosi cégekben, egyéb közfunkciókban (Heti Válasz, 2008. július 24.) Buják Attila: Visszavonulók, avagy miféle céda a politika? (168 Óra, 2010. május 13.) Buják Attila: A politika hajótöröttjei 1-2. (168 Óra, 2012. április 26., május 3.) Cs. I. – N. Sz. – Ny. M.: A képviselők listája sem lesz rövid. Nehéz a búcsú a parlamenti patkótól, de egy felmérés szerint a többség simán vált (Népszabadság, 2005. július 12.) Cseke Hajnalka: Távozó politikusok. Mi lesz velük (Figyelő, 2002. május 2-8.) Cseke Hajnalka: Búvóhelyek. A politikusok és az állam. Van-e élet a parlament után? (Figyelő, 2005. december 22. – 2006. január 4.) Fahidi Gergely: Irány Brüsszel? Visszavonuló képviselők (HVG, 1998. április 9.) Fahidi Gergely: Házon kívül. Visszavonuló képviselők (HVG, 2010. február 13.) Gréczy Zsolt: Korábban sűrűn cserélődtek a képviselők. A parlamentből kiesettek nagy része jól megvan a törvényhozói munka nélkül (Magyar Hírlap, 2003. október 27.) Gróh Gáspár: Helikon „nyugalom”. Beszélgetés Czoma László exképviselő múzeumigazgatóval (Magyarország, 1994. november 18.) Gyömöre Máté: A kiesők és a visszakerülők csoportjai a magyar országgyűlésben (In: Amatőr és hivatásos politikusok. Képviselők Magyarországon II. szerk.: Ilonszki Gabriella. Új Mandátum Könyvkiadó, Bp. 2008. 121-152. oldal) Herczeg Dóra: Élet a politikán túl. Akiknek megjött az eszük, és akik a fejükre estek (Képes Újság, 2009. február 19.) Húszan tartoznak az Országgyűlésnek. Pert nyert a parlament (Magyar Hírlap, 1998. július 17.) Juhász Gábor: Hivatalpótlék. Exképviselők állami cégek vezetésében (HVG, 2003. november 8.) Kereszty Gábor – Zöldhegyi Katalin – Sváby András: Búcsúzó képviselők (168 Óra, 1998. június 30.) Mihez kezdenek? Vállalkozni fog a T. Házból kieső képviselők többsége (Bors, 2010. május 3.) Nehezen múló fertőzés a parlamenti politikusság, de van, aki meggyógyult belőle. A kisebbek találnak maguknak politikához közeli feladatot – vagy boldogságot (Népszava, 2002. április 30.) Pálmai Erika – Rádi Viktória: Kivárók fóruma – politikusnők a periférián (HVG, 2004. december 25.) Rockenbauer Nóra: Búcsúzó képviselők (Tamás Gáspár Miklós és Raj Tamás) (4x4 Szabad Demokrata Tájékoztató, 1994. április 27.) Sümegi Noémi: „Végzős” képviselők – akik nem indulnak újra (Fodor Tamás, Oláh Sándor, Hámori Csaba, Pap János, Karcsay Sándor, Bánffy György) (Magyar Nemzet, 1994. február 17.) Sümegi Noémi: Politikusok a Házon kívül. Visszavonulók és nagy kiesők, leparkolt főtisztviselők (Heti Válasz, 2002. május 3.) Szalay Tamás Lajos: „Táncolni kell urak, a zene majd megjön valahonnan!” Mihez kezdenek a parlamentből búcsúzó nagyágyúk (Népszabadság, 2010. április 27.) Szilágyi A. János: Mit csinálnak az előző ciklus parlamenti képviselői? Legtöbben visszatértek korábbi foglalkozásukhoz (Magyar Hírlap, 1995. január 23.) Sz. A. J.: Nélkülük ül össze a parlament (Palotás János, Nagy Tamás, Lukács Tamás) (Magyar Hírlap, 1994. május 31.) Továbbra is együtt (Fodor Tamás, Freud Tamás, Török Ferenc, Fáklya Csaba, Iványi Gábor, Raj Tamás (SZDSZ)) (4x4 Szabad Demokrata Tájékoztató, 1994. szeptember 8. és 15.) Volt képviselők is jogosultak a fegyverviselésre (Népszava, 1999. március 20.) Egyéb témák Bakonyi Eszter: Változó vonalak. Politikusok ruhásszekrénye – Szmoking és frakk (HVG, 1999. november 20.) Baranya Róbert: Elsőfokú ítélet mondta ki Toller László cselekvőképtelenségét (Magyar Hírlap, 2009. január 22.) Bálint Tóth János: A nemzet ajándéka a képviselőknek (Népszava, 1997. január 20.)

Bednárik Imre: Senkinek se jár ingyen postás. Gál Zoltán levélben kérte önmérsékletre a frakciókat (Népszabadság, 1998. március 25.) Bihari Tamás: Országházi nagytakarítás (Népszava, 2000. július 10.) (bodnár): Költséges a ciklusváltás. Holnap folytatódik az egyeztetés az irodákról (Magyar Nemzet, 1998. június 8.) Cseri Péter: A sötétkék zakóktól az apró mintás finom nyakkendőkig. Kormányzati és ellenzéki politikusok a jólöltözöttek sorában (Népszabadság, 1998. március 28.) Csoknyay Edit: Parlamenti diagnózis. Szívroham, agyvérzés, lábtörés, aztán a legrosszabb (Népszava, 1993. augusztus 30.) Disznóól a Parlamentben (A Szabadság, 2009. február 5.) Dobszay János: A pályán civilek. Parlamenti klubélet (HVG, 1998. december 26.) Éskovács Péter: Megtartott képviselői kiváltságok (Népszava, 1999. március 22.) Fahidi Gergely: Kilövések ajándékba képviselői vadászat a Nyírségben – Képviselői Klub (HVG, 2004. március 6.) F. B.: A tiltás ellenére dohányoznak a politikusok a Parlamentben. Mikszáth: Füstben érnek meg a nagy eszmék (Blikk, 2000. szeptember 18.) F. B.: Rá se bagóznak a cigitilalomra. Sok honatyát legyőz a nikotinéhség (Blikk, 2007. december 12.) F. B.: Szabálysértő képviselők. CD-s matricát raknak az autóikra, mintha diplomaták lennének (Blikk, 2009. február 25.) Falusy Zsigmond: Tartós hullám. A parlamenti fodrászmester (Népszabadság, 2004. október 9.) Folyik a sör és a bor a tisztelt Házban. Az egyetlen magyar munkahely, ahol inni lehet (Blikk, 2011. július 9.) Ház és pénz (168 Óra, 1997. március 4.) Kanyik Krisztina: Fehér foltok, szürke hétköznapok (Az Országgyűlés Irodaháza) (Magyarország, 1997. május 8.) Kelen Károly: A Lordok Házának csapatában (bridzselő képviselők) (Népszabadság, 1998. április 11.) Kemény György: Mit esznek-isznak a Parlamentben? (Veszprémi Napló, 2000. július 15.) Kitzinger Szonja: Öngólkirályok. Politikusi botlások (Figyelő, 2008. március 27. – április 2.) Németh Erzsébet: Politikus és megnyilvánulás (Fidesz Press, 1992. 6. szám) Nyomkeresők. Politikusok autóbalesetei (HVG, 2001. augusztus 25.) Megyeri Dávid: Parlamenti rezdülések és karcolatok. Kulcs(lyuk) a történelemhez (Napi Magyarország, 1998. szeptember 12.) Megyesi Gusztáv: No smoking (Élet és Irodalom, 2007. június 8.) Parlamenti imacsoport a hátrányos helyzetű gyerekekért (Népszabadság, 2003. április 18.) Péterfy Lili: Az ízlést nem lehet pótolni. Schiffer Miklós divatszakértő (Magyar Narancs, 2003. március 20.) Piros Péter: Hol barnul a T. Ház? Kevés képviselő beszél a vakációjáról (Hetek, 2011. augusztus 5.) Rajnai Attila: Ki a kicsit nem becsüli – dr. Horváth Zsolt képviselő lakásügye (Élet és Irodalom, 2002. február 1.) Rádi Antónia: Házi titkok. A „láthatatlan” Parlament (HVG, 2002. december 21.) Rege Sándor: Akik etettek (Parlamenti büfé és étterem: Gundel) (Népszabadság, 1990. március 10.) Scherer Zsuzsa: Erőszakos törvényhozók (Képes Újság, 2009. január 22.) Spirk József: Vásárlási kedvezményekkel környékezik a képviselőket (Népszava, 1999. március 10.) Személyiségükről árulkodik a politikusok színes ruhatára (Bors, 2009. június 26.) Szilas Zoltán: Költöznek a képviselők. A vesztes fölkerült, a győztes lefelé igyekszik. Kívánatos a „Grószsarok” (Vasárnapi Hírek, 1998. május 31.) Tamás Gáspár Miklós: Baki baki hátán (Magyar Hírlap, 1992. augusztus 17.) V. G.: Kommunikációs gyakorlat Fidesz-képviselőknek. A választások óta először tréningeznek a politikusok (Magyar Hírlap, 2000. január 10.) V. Z.: Beszédhiba: Politikai hiba? Interjú Kisházi Gergellyel (Köz-politika, 1996. május) Varjú Frigyes: Az Országgyűlés a helyére került. Interjú Soós Tiborral (Magyar Nemzet, 1994. június 4.) Szená-Torok (Az Országgyűlés énekkara) A magyar Országgyűlés képviselőinek énekkara 1996-2001 (Szená-Torok Egyesülete, Bp. 2001.) Drelyó Ágnes: Két éve énekelnek együtt a magyar honatyák (parlamenti kórusról) (Népszabadság, 1998. november 16.)

Falusy Zsigmond: Dalolva szép az élet. Kovács Kálmán zúgjon a hangod, Herényi felelj neki! (SzenáTorok) (Népszabadság, 2006. november 13.) Kovács Bertalan: A Szená-Torok a Niagaránál. Templomban is ettek, ittak és daloltak, mégsem szólta meg őket senki (Kelet-Magyarország, 2000. november 18.) Messze zeng a Szená-torok. Kanadai koncerteken énekel a parlamenti kórus (Népszava, 2000. október 26.) Őze Zsófia: Mindenki a magáét énekli. Beszélgetés Iványi Tamással, a Szená-Torok, az országgyűlési képviselők kórusának vezetőjével (Képes Újság, 2006. március 10.) A bibliográfiában szereplő - rövidítve jelölt - könyvek adatai A képviselők jogállása 1. rész, Parlamenti Dolgozatok IV. Szerkesztette Soltész István, Parlamenti Módszertani Iroda, Budapest, 1996. A képviselők jogállása 2. rész, Parlamenti Dolgozatok V. Szerkesztette Soltész István, Parlamenti Módszertani Iroda, Budapest, 2004. Alkotmánytan I. Alapfogalmak, alkotmányos intézmények. 2. átdolgozott kiadás, Dezső Márta, Fürész Klára, Kukorelli István, Papp Imre, Sári János, Somody Bernadett, Szegvári Péter, Takács Imre, szerkesztette Kukorelli István, Osiris Kiadó, Budapest, 2007. Soltész István (szerk.): Az Országgyűlés. Az Országgyűlés szervezete, feladatai és működése 1990-2010. (Negyedik átdolgozott és bővített kiadás, Parlamenti Módszertani Iroda, Budapest, 2010.) Fusztráció a parlamentek körül Európában. A parlamentek, a képviselők társadalmi és média megítélése. A 2008. áprilisi nemzetközi konferencia jegyzőkönyvei, tanulmányok, háttérelemzések (Országgyűlés Hivatala, 2010. megjelenés előtt)