Medzihradszky Kálmán
Korszakok határán Osztályelnöki beszámoló 2011
Második cikluszáró beszámolóm írásakor nem tudom elkerülni azt, hogy legalább a bevezetıben ne emlékezzek vissza röviden az Osztály élén eltöltött teljes hat esztendıre. Ugyanúgy szembesültek ezzel elıdeim is, s most, hogy belelapoztam beszámolóikba, láttam, hogy mennyire különbözı szempontok szerint idézték fel a három – hat esztendı történéseit, s vonták le azokból hasznos következtetéseiket. Én most úgy látom, s ez a beszámoló tartalmából is látszik, hogy erre a hat esztendıre elsısorban az Akadémia korszakváltása volt a legjellemzıbb, mely az Elnök személyének változása és az Akadémia mőködési szerkezetének átalakulása során következett be. Beszámolómnak kezdetben nem akartam önálló címet adni, de e felismerés nyomán elképzelésemet megváltoztattam, így született meg a fenti elnevezés. Tartalmilag természetesen csak a második három esztendıt kívánom összefoglalni, nagyjából abban a szerkezetben, ahogy azt a megelızı három évnél is tettem.
Akadémikusaink Az elmúlt három év folyamán ismét három tagtársunktól kellett örökre búcsút vennünk. Benedek Pál halála nem volt váratlan, évek óta tudtuk, hogy gyógyíthatatlan betegségben szenved, ıt szők családi körben temették el. Nagy Ferenc már hosszabb ideje távol maradt az osztályülésekrıl, halálhíre azonban váratlanul ért bennünket. Temetésén az Osztály számos tagja vett részt. Márta Ferenccel az Osztály nagy tapasztalatú, mindig aktív, karakteres tagját veszítette el, akit munkatársai és volt szegedi tanítványai mellett a közélet képviselıi is búcsúztattak. Emléküket megırizzük.
BENEDEK PÁL
MÁRTA FERENC
NAGY FERENC
1921 – 2009
1929 – 2010
1927 – 2009
1
Mint mindig, a hároméves periódus folyamán a tudományos közösség figyelmét és érdeklıdését leginkább az akadémikus választás keltette fel. A jelöltek kiválasztására irányuló elıkészítı munka elnökségi szinten már a választási idıpont (2010 május) elıtt másfél évvel megkezdıdött, a Maróth Miklós alelnök úr által vezetett ad hoc bizottság kidolgozta az akadémikus választás elvi szabályait. Ezek rögzítését az elızı választás óta felszabadult helyek osztályok közti elosztása tette szükségessé. Mint ismeretes, az Akadémiai Törvény 365 fıben jelöli meg az akadémikusok maximális számát, s ezen belül 200 fıben határozza meg a 70 évnél fiatalabbakat. Ennek megfelelıen gyakorlatilag csak az elhunyt akadémikusok számának megfelelı jelölésekrıl lehetett szó. Ugyanakkor felmerült az a gond, hogy a szakmailag nagyon széttagolt osztályok esetében ez a korlát azt eredményezi, hogy egyes tudományágak képviselet nélkül maradnak. Másrészt az is elfogadható érv, hogy az osztályok a három év alatt, vagy még korábban elszenvedett veszteségüket pótolni szeretnék. Nyilvánvaló, hogy minden jogos igényt kielégíteni nem lehetett, s a kémikusoknak be kellett érniük azzal, hogy három tag megválasztására tehessenek javaslatot. Az Osztály eljárása lényegében megegyezett a korábbi években már jól bevált gyakorlattal. Az alapsokaságot az akadémikusok és a tudomány doktorai egyesített javaslatai alapján állítottuk össze, majd ebbıl elhagytuk azokat, akiknek egyáltalán nem volt akadémikus támogatója. Az így szőkített listában maradóktól rövid tudományos önéletrajzot kértünk a scientometriai adatok részletezésével, s ezeket az Osztály minden akadémikusa megkapta. Az ezt követı titkos szavazáson a listát kilenc fıre szőkítettük, s a jelölteket a Magyar Tudomány folyóiratban mutattuk be. Rangsorba állításukra 2010 januárjában került sor, a keretszámnak megfelelıen közülük a májusi közgyőlésen az elsı hármat (Hermecz István, Hudecz Ferenc, Perczel András) választotta meg az Akadémikusok Győlése. Nem volt nehéz megállapítani, hogy a hat évvel ezelıtt választott levelezı tagjaink (Antus Sándor, Hargittai Magdolna és Pukánszky Béla) ebben az idıszakban is kiemelkedı tudományos tevékenységet folytattak, s így ıket a Közgyőlés az Osztály rendes tagjaivá választotta. Osztályunk taglétszáma így jelenleg 37 fıt számlál. Ez alkalommal az Osztály tiszteleti tagot nem jelölt, de jelölésünk alapján a Közgyőlés külsı taggá választotta Balázs Endrét (Stockholm) és Vancsó Gyulát (Enschede). Valamennyi ekkor megválasztott hazai akadémikus, valamint Vancsó Gyula külsı tagunk 2010 ıszén megtartotta székfoglaló elıadását, melyeknek témáját az alábbi táblázat szemlélteti.
2
Akadémikusaink székfoglaló elıadásai 2010 szeptember 21 Hargittai Magdolna rendes tag: Változatos szerkezetek Hudecz Ferenc levelezı tag: „Peptid-út”: A Trefort kerttıl Lágymányosig 2010 október 19 Pukánszky Béla rendes tag: Mikromechanikai deformációs folyamatok polimer kompozitokban Vancsó Gyula külsı tag: Makromolekulák nanotechnológiája: Szintézis és alkalmazások az optikában, a katalízisben és a biológiában 2010 november 16 Antus Sándor rendes tag: Újabb eredményeink a biológiailag aktív heterociklusok kémiájában Perczel András levelezı tag: Mozgékonyság az ideák világában, avagy dinamikus fehérjék térszerkezet-vizsgálata 2010 december 7 Hermecz István levelezı tag: Gyógyszerkémiai kutatásaink a nitrogén hídfıs vegyületek körében Itt említjük meg, hogy az elızı ciklus beszámolójának összeállítása után tartotta meg székfoglaló elıadását három korábban megválasztott tiszteleti tagunk, Luis A. Oro (Zaragoza), a Nobel díjas Yuan Tseh Lee (Taipei) és Ionel Haiduc (Kolozsvár), a Román Tudományos Akadémia elnöke.
Tiszteleti tagjaink székfoglaló elıadásai 2008 június 3 Luis A. Oro: Cationic iridium complexes: From organometallic processes to catalysis 2008 június 24 Yuan-Tseh Lee: The dynamics of chemical reactions and photochemical processes 2010 szeptember 28 Ionel Haiduc: Five decades in inorganic chemistry
Közgyőlési doktorképviselık
A 2010 évi választások elıkészítésére a 2009 évi novemberi osztályülésen határoztunk a közgyőlési képviselık szakterületi megosztásáról. Az Akadémia Kutatásszervezési Intézete által megadott számok szerint (2009 novemberi állapot) az
3
Akadémiának 12934 köztestületi tagja van, ebbıl 1384 fı kémikus. Az Alapszabály szerint a 200 helybıl 143 fıt az osztályok közt egyenlı arányban (11 x 13 fı) kell elosztani, a további 57 hely pedig egy statisztikai módszer használatával az osztályhoz tartozó köztestületi tagok arányában oszlik meg. A Kémiai Osztály így 19 helyhez jutott, melyet az osztályülésen az egyes bizottságok közt ugyancsak az elıbbi elv szerint osztottunk szét. Megválasztásukra a 2010 évi Közgyőlés során került sor.
Az Akadémiai Törvény módosítása, Alapszabály, Ügyrend
Az elızı ciklus beszámolójában részletesen szó volt az akkor hatályos Akadémiai Törvény és az Alapszabály közt feszülı ellentétekrıl és a Törvény módosításának, korszerősítésének igényérıl. Ezt e helyen nem szeretném megismételni, csak javasolni tudom a három évvel ezelıtti összefoglaló idevágó részeinek újraolvasását. Szemmel látható volt, hogy az ellentétek csak a Törvény módosításával oldhatók fel. Pálinkás József 2008-ban történt megválasztásával e kodifikációs munka új lendületet kapott, melynek következtében 2009. március 30-án a Parlament az 1994 évi Akadémiai Törvény módosítását egyhangú szavazással jóváhagyta. A módosítás elfogadásával megoldódott többek közt az eddig csak akadémiai kezelıi joggal bíró állami tulajdon akadémiai magánvagyonná alakításának törvényi szabályozása, a doktorok szavazati jogának kiterjesztése és a doktori honoráriumok kérdése is. Az utóbbi célra biztosított keret azonban néhány éven belül kimerülhet, s mivel növelésére nincs mód, a doktori címért folyamodók számának növekedését a minıségi követelmények emelésével kell ellensúlyozni. Az Alapszabály és Ügyrend szövegének az elfogadott törvénymódosítás miatt szükségessé váló változtatására Harmathy Attila akadémikus tett javaslatot. Ennek megismerése és vitája nyomán a végleges szövegjavaslat 2009 márciusában került az osztályülés elé, mely azt vélemény nyilvánító állásfoglalás formájában elvi dokumentumként fogadta el, mivel a végleges döntés a Közgyőlés feladata. A vita során megfogalmazott hozzászólásokat írásban nyújtottuk át az Elnöknek, s mivel lényeges koncepcionális változtatást igénylı észrevétel nem hangzott el, a két anyag Közgyőlés elé terjesztését az Osztály egyhangúan támogatta. Az akadémiai szintő jogszabály módosítások során az Osztály Ügyrend és az Osztály Doktori Ügyrend is átalakításra szorult. Kiküldött alkalmi bizottságaink munkája nyomán és más osztályokkal, valamint a Jogi Fıosztállyal való egyeztetés után az új ügyrendeket az Osztály 2009. szeptemberében elfogadta. Szövegük a megfelelı honlapokon megtalálható.
A bizottsági hálózat átalakítása Az Akadémia mőködését kodifikáló szabályzati rendszer korszerősítése során az Elnökség áttekintette a tudományos bizottsági hálózatot is, s egyetértett egy kevesebb
4
egységbıl álló rendszer kialakításával. Mivel az akadémiai szabályok szerint a tagok megválasztására 2011 ıszén kerül sor, a bizottságok áttekintését s ennek nyomán a rendszer átalakítását a 2011 évi közgyőlésig kellett volna megvalósítani. Az Osztály azt a feladatot kapta, hogy ezt a munkát 2010 ıszén végezze el. A Joó Ferenc osztályelnökhelyettes vezetésével mőködı alkalmi bizottság elıterjesztése nyomán a 2010. októberi osztályülésen úgy határoztunk, hogy megszüntetjük az önálló Környezeti Kémiai Bizottságot és komplex bizottságaink közül a Gyógyszerésztudományi állandó bizottság lett, figyelve arra, hogy az ott mővelt szakterületeknek maradjon osztályszintő szakmai képviselete. Ezek alapján az új bizottsági hálózat a következı, a 2011 évi Közgyőlés által jóváhagyott egységekbıl áll: Analitikai és Környezeti Kémiai Tudományos Bizottság Szervetlen Kémiai és Anyagtudományi Bizottság Élelmiszer Tudományi Bizottság Fizikai – Kémiai Tudományos Bizottság Mőszaki Kémiai Bizottság Radiokémiai Tudományos Bizottság Szerves és Biomolekuláris Kémiai Tudományos Bizottság Gyógyszertudományi Állandó Bizottság A bizottságokhoz tartozó köztestületi tagok besorolása a következı hónapok feladata lesz Az Osztály ezeken kívül önálló Kémiai Doktori Tudományos Bizottságot mőködtet, utóbbiról külön fejezetben még szó lesz.
Doktori szabályzat, Doktori Tudományos Bizottság
Az Alapszabály és Ügyrend megújítása feletti buzgalom nem kerülte el az Akadémia Doktori Tanácsát sem. Palkovits Miklós akadémikus, a Tanács újonnan választott elnöke elkötelezett, következetes és logikus szabályalkotó munkássága a minden osztályra egységesen alkalmazható eljárás kialakítására irányult. Nyilvánvaló volt, hogy ez az elv nem érvényesíthetı maradéktalanul az Akadémia egymástól nagyon eltérı teljesítményértékelést alkalmazó osztályainál, s helyt kellett adni azoknak az igényeknek, melyeket az osztályok, mint tudományterületük jellegzetességeit a doktori eljárás során érvényesíteni kívántak. A több fordulóban lezajlott vita lezárása után a Kémiai Tudományok Osztálya eljárásrendjét az MTA Doktori Tanácsa ill. az Elnökség elfogadta, mely szerint a) habitusvizsgálatot egy Kémiai Doktori Tudományos Bizottság végzi, melyben az Osztály valamennyi tudományos bizottságának elnöke részt vesz és a bizottság súlyának megfelelıen 2 – 4 további taggal képviselteti magát. b) az Osztály a doktori címre pályázótól a disszertáció benyújtása mellett tudományos tevékenységének értékelésére alkalmas kérdıív kitöltését kéri.
5
c) az elmúlt öt év során elfogadott doktori dolgozatok megfelelı tudománymetriai adatainak átlagát kell a jelöltnek teljesítenie. d) az Osztály meghatározta, hogy a habitusvizsgálat során, illetve a védést követıen milyen minısítési paraméterek alapján dönt a doktori mő elfogadásáról. Mindezek a tudnivalók, melyeket a Doktori Tudományos Bizottság ügyrendje is tartalmaz, megismerhetık az Osztály saját illetve az MTA központi honlapján. Folytatva az elızı ciklus összefoglalójában bemutatott táblázatot, a 2008 – 2011 évben doktori címet kapott pályázók nevét és a fokozat megszerzésének idıpontját a következıkben ismertetjük. Talán a megszigorított feltételeknek is betudható, hogy az elızı idıszak 30 sikeres védése helyett ebben a periódusban a doktorok száma csak 20 fıvel gyarapodott. A ciklus folyamán MTA Doktora címet szereztek Osztály állásfoglalások idıpontja Zarándi Márta 2008 június 3 Kiss Éva 2008 szeptember 16 Kotschy András 2008 október 14 Kéki Sándor 2008 november 18 Korányi Tamás 2009 január 20 Telegdi Judit 2009 február 17 Hancsók Jenı 2009 szeptember 15 Bélafiné Bakó Katalin 2009 október 13 Gubicza László 2009 október 13 Sipos Pál 2009 november 17
Prókai László Révay Zsolt Simonné Sarkadi Lívia Horváth Dezsı Tóth Ágota Jiri Klemes Kónya Zoltán Mészáros Róbert Rábai József Hórvölgyi Zoltán
2010 február 16 2010 február 16 2010 március 16 2010 április 6 2010 április 6 2010 június 8 2011 február 15 2011 április 19 2011 június 7 2011 június 7
Az Osztály hétköznapjai
Amikor az ember az akadémiai ügyektıl kissé távolabb álló személyek értetlenkedı kérdésével találkozik, hogy ugyan, mivel is foglalkozik egy tudományos osztály ha éppen nincs akadémikus-választás, hirtelenében nem is tudja, mivel gyızze meg az érdeklıdıt arról, hogy a havonta egyszeri osztályülésen kívül valóban milyen más feladata lehet harminc akadémikusnak és húsz doktor-képviselınek egész éven át. Megpróbálom ezért itt az igényesebb hétköznapi feladatainkat csokorba szedni, elırebocsátva, hogy a feladatok teljesítésében a fent említett ötven személy természetesen nem egyforma lelkesedéssel és intenzitással vett részt. Az Elnökség a Köztestület számára stratégiai programot alakított ki, melyek megvalósítása az ország jövıjének biztosítását szolgálja. Az Osztály ezek közül a következı tematikájú munkacsoportokba delegált tagokat:
6
Magyarország hosszútávú energiastratégiája Vízgazdálkodás Környezet- és Klimabiztonság Élelmiszer ellátás és élelmiszerbiztonság Oktatásügy Társadalmi közérzet Informatika Az MTA elnöke 2008 nyarán arra kérte az akadémikusokat, hogy szakterületük legígéretesebb, nemzetközi eredményeket felmutató, fiatal kutatóit eredményeik, publikációik bemutatásával ajánlják a Fiatal Kutatók Testülete tagjainak. A több száz ajánlottból mintegy kétszázan kaptak meghívót a 2008 novemberében tartott elsı megbeszélésre, ahol az Elnök bevezetıjét követıen megállapodás történt a Testület mőködésének struktúrájában és a munkamódszerekben. A Testületben az Akadémia osztályszerkezetéhez igazodóan munkacsoportok alakultak, a kémikus munkacsoport 17 taggal mőködik. A csoport koordinátora Keserő György Miklós, aki az Osztály munkájában állandó meghívottként vesz részt. A munkacsoport néhány, az Elnök által meghatározott stratégiai kérdésben kialakította állásfoglalását. Az Elnökségi ülésen elhangzott tájékoztató szerint tovább fejlıdött a korábban megindított Lendület-program. A 2011 évi nyerteseket az Elnök május 25-én mutatta be, ez alkalommal 16 fı nyert el összesen évi 600 millió forintos támogatást, közülük heten egyetemeken alapíthatnak kutatócsoportot. Mint ismeretes, a program az értékes tudósjelöltek itthon tartását, illetve hazahívását hivatott támogatni. Ezzel a támogatott csoportok száma 28-ra emelkedett, összesen évi 1.1 milliárd forintos mőködési kerettel. Az Akadémia által támogatott tanszéki kutatócsoportok jelenleg érvényes szerzıdései 2011 év decemberében lejárnak, megújításukra az Akadémia pályázatot írt ki. Az Akadémia Elnöke kérésére ezek bírálatára az osztály egy mintegy 20 szakember nevét tartalmazó jegyzéket állított össze, s azt az Elnökhöz eljuttatta, aki ennek ismeretében a bírálók személyét kijelölte. A kémiai szakterületen jelenleg tíz ilyen kutatócsoport dolgozik, a következı ötéves periódusra 15 pályázat futott be. Az összes tudományterületre beérkezett pályázatok száma több mint kétszerese az eddigieknek, az igényelt támogatási összeg pedig a mostaninak háromszorosa. Bár az Elnökség tervezi a jelenlegi pályázati keretösszegek emelését, az ország anyagi helyzetének ismeretében az igények számottevı mértékő teljesítésével nem számolhatunk. Az Osztály rendszeresen visszatérı feladati közé tartozik az illetékességi körünkhöz tartozó intézetek tevékenységének összefoglaló értékelése. Ezek az intézetek a következık: MTA Izotópkutató Intézet és az MTA Kémiai Kutatóközpont, utóbbin belül az Anyag- és Környezetkémiai Intézet, a Biomolekuláris Kémiai Intézet, a Nanokémiai és Katalízis Intézet, valamint a Szerkezeti Kémiai Intézet. A Fıtitkár felkérésére a felsorolt intézetek 2003 – 2007 évi tevékenységét egy kiküldött alkalmi bizottság elıkészítı munkája nyomán véleményezte az Osztály 2009 júniusában. Itt említendı meg, hogy az Osztálynak 2011 februárjában a Kémiai Kutatóintézet és az Izotópkutató Intézet külsı tanácsadói testületei által készített elemzéseket is véleményeznie kellett.
7
2008 ıszén kapta az Osztály azt a feladatot, hogy az intézetigazgatói megbízások lejártával kiírt pályázatokat véleményezze. Hasonló jogköre van természetesen az intézetek kutatói közösségének és az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsának is, a döntés e vélemények figyelembevételével történik. Az osztályvélemények elıkészítésére 2 – 3 tagú zsőrit kértünk fel, s az elıterjesztések nyomán az Osztály a Kémiai Kutatóközpont fıigazgatói munkakörének betöltésére Pálinkás Gábor akadémikust, az Anyag- és Környezetkémiai Kutatóintézet vezetésére Szépvölgyi Jánost, az Izotópkutató Intézet igazgatói állására pedig Wojnárovits Lászlót javasolta. 2009 ıszén megürült a Nanokémiai és Katalízis Intézet igazgatójának állása is, hasonló eljárás során e pozíciót Valyon József nyerte el. Az Osztály évente egy alkalommal foglalkozott az év során beérkezett könyvkiadási támogatások odaítélésével. A támogatások fedezetét részben az Akadémia költségvetése (évi 2.3 millió Ft), részben a régi Acta európai integrációjából származó royalty (évi 1 – 1.5 millió Ft) biztosítja. A keret felhasználásától függıen évközben felmerülı igények teljesítésére is sor kerülhet. Az Elnökség a Kommunikációs Fıosztály javaslata nyomán úgy döntött, hogy egységesíti az osztály honlapok szerkesztési módját, hogy azok a jövıben a MTA honlappal azonos megjelenési formában készüljenek, s azon belül legyenek elérhetık. Ezzel az Osztály jelenlegi saját honlapjának (kfki.hu/~cheminfo/osztaly) fejlesztése leáll, tartalmát a központi honlapba kell integrálni.. Tekintettel arra, hogy a Székház elıadásokra alkalmas termeinek kapacitása véges és fenntartásuk az Akadémiának jelentıs anyagi megterhelést jelent, Fıtitkárhelyettes Asszony elrendelte, hogy a jövıben azok térítésmentesen csak osztályrendezvényekre és azokra is csak korlátozott mértékben (évi 12 alkalommal) vehetık igénybe. A szabályzat rugalmas kezelésével elérhetı volt, hogy az Osztály tudományos tevékenységét e rendelkezés nem akadályozta. Az Osztály az Akadémia Elnöke felkérésére foglalkozott a kétszintő felsıoktatás probléma körével, természetesen csak a felsıfokú kémia és vegyészmérnökképzésre gyakorolt hatásával. A vita során kialakult véleményeket Joó Ferenc osztályelnök-helyettes győjtötte össze, s összefoglaló állásfoglalásunkat a 2010 szeptemberi osztályülés hagyta jóvá. Megállapítottuk, hogy az elmúlt két évtizedben jelentıs színvonal csökkenés következett be, amelyért olyan körülmények felelısek, mint a hallgatói létszám indokolatlan felduzzasztása, a normatív finanszírozás gyakorlata és a felsıoktatás strukturális problémái, benne az u.n. bolognai rendszerő képzés bevezetése. Az Osztály konkrét javaslatot tett a felmerült kérdések megoldására, s az összeállított anyagot eljuttattuk az illetékesekhez. Hogy a hétköznapok valóban nem ünnepi alkalmak, sok ízben hiábavalóan végzett munkánk példájaként álljon itt egyetlenegy. 2010 november elején kaptuk azt a feladatot, hogy véleményezzük a felsıoktatási törvény koncepcióját. A terjedelmes és bennünket igen közelrıl érintı anyagról való véleményalkotásra két hetünk volt, s így azt osztályvitára elıkészíteni nem tudtuk. A felkért alkalmi bizottság elkészítette állásfoglalását, de addigra már egy döntı mértékben megváltozott tartalmú másik
8
koncepció volt érvényben, véleményünket errıl is ki kellett alakítani. Újabb roham munkával november végére az is határidıre elkészült. Azóta több mint fél év telt el, reflexió, koncepció sehol.
Az Osztály ünnepnapjai
Ha már hétköznapokról beszéltünk, nyilvánvaló, hogy ünnepnapjaink is voltak. Míg hétköznapok közt a nemszeretem feladatokat említettem, az ünnepnapok alatt azokat az eseményeket értem, melyek során a tiszta tudománnyal foglalkozhattunk. Ilyenbıl is akadt jócskán, s ezeken az eseményeken az Osztály tagjai nagy lelkesedéssel vettek részt. Ha a program megengedte, minden osztályülés elıtt meghallgattuk egy-egy kiemelkedı eredményeket elérı kémikus közel egyórás elıadását, ezek megszervezését az Osztály kérésére Joó Ferenc osztályelnök helyettes vállalta el. Táblázatosan soroljuk fel a három év folyamán meghallgatott bemutatkozó elıadásokat. Felolvasó ülések Bartha László: Szénhidrogén elegyek polifunkciós adalékai Beck Mihály: Emlékbeszéd Than Károly halálának 100. évfordulója alkalmából Orbán Miklós: Emlékbeszéd Szabó Zoltán Gábor, az MTA rendes tagja születésének 100. évfordulója alkalmából Pápai Imre: Frusztrált Lewis párok Fábián István: Fotokémiailag indukált összetett redoxi-reakciók: kinetika és mechanizmus Gajda Tamás: Hisztidint tartalmazó metallopeptidek – van még mit tanulnunk Tárkányi Gábor: Másodlagos kötıerık vonzásában E.Kövér Katalin: Barangolások az NMR módszerek világában: játék az impulzusokkal Keserő György Miklós: A nagy fogyás, avagy a gyógyszerjelöltek fizikai-kémiai paramétereinek hatása a fejleszthetıségre Fogarasi Géza: Molekulamodellezés számítógépen: szerkezet meghatározás és dinamika kvantumkémiai módszerekkel Kiss Tamás: Biológiailag aktív fémkomplexek átalakulásai az élı szervezetben Borbás Anikó: Természetes anionos szénhidrátok szulfonsav mimetikumainak szintézise – terápiás lehetıségek a gyulladásgátlótól a véralvadás szabályozásáig Keglevich György: Környezetbarát kémia – foszfororganikus kémia Mizsey Péter: Vegyipari mőveletek és folyamattervezés a környezetvédelemben Szente Lajos: A ciklodextrinek sajátos életútja: a nano-tartály segédanyagoktól a terápiás eszközökig Nyulászi László: Változatos kémia a szén- és nitrogéncsoportban – számítógéppel Ürge László: Átfolyásos kémiai technikák alkalmazása a szerves kémia határainak kiterjesztésére Skodáné Földes Rita: Ferrocén-származékok elıállítása homogén katalitikus reakció
9
segítségével
Ezeknél is népszerőbbek voltak és szélesebb körő hallgatóságot vonzottak az évi rendes közgyőlésekhez kapcsolódó tudományos elıadóülések, melyek alapvetı tematikáját évrıl évre az Elnökség ajánlásai vagy valamilyen aktuális évforduló határozta meg. Hasonló elvek alapján álltak össze azok az elıadóülések, melyeket az évente megrendezett Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából szervezett az Osztály. E nagyszabású tudományos rendezvényeket ugyancsak táblázatosan mutatjuk be, megemlítve a szervezıket, de helyszőke miatt elhagyva az elhangzott elıadások címét és elıadóinak nevét.
Közgyőlésekhez és a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódó tudományos elıadóülések 2008 A Magyar Tudomány Ünnepe (november 5) Molekulák térben és idıben (9 elıadás, szervezı: Perczel András) 2009 évi Közgyőlés (május 8) A XXI. század analitikai kihívásai (5 elıadás, szervezık: Horvai György és Pálinkás Gábor) 2009 A Magyar Tudomány Ünnepe (november 9) Kutatás innovatív környezetben. 50 éves az Izotóp Intézet (9 elıadás, szervezık: Tétényi Pál és Wojnárovits László) 2010 évi Közgyőlés (május 7) Számítógépes matematikai módszerek alkalmazása a kémiában (5 elıadás, szervezı: Felinger Attila) 2010 A Magyar Tudomány Ünnepe (november 5) Határtalan tudomány:Multidiszciplináris kémiai kutatások (6 elıadás, szervezı: Medzihradszky Kálmán) 2011 évi Közgyőlés (május 4) Magsugárzás és kémia (7 elıadás, szervezı: Vértes Attila)
Itt említem meg, hogy 2010 márciusában az American Chemical Society – Hungarian Chapter szervezésében elıadást tartott és az ezzel kapcsolatos „Csaba Horváth Lectureship” oklevelet vette át Barry E. Karger professzor (Boston), az Akadémia tiszteleti tagja.
10
A Kémia Nemzetközi Éve
A beszámolási idıszak nagy részében többször visszatérı, s még jelenleg is aktuális feladat volt a Kémia Nemzetközi Éve hazai rendezvényeinek megtervezése és lebonyolítása. Mint ismeretes, Marie Curie Sklodowska Kémiai Nobel Díja elnyerésének (1911) százéves évfordulója tiszteletére a IUPAC kezdeményezésére az UNESCO a 2011. esztendıt a Kémia Nemzetközi Évének nyilvánította, s megünneplésére világszerte a kémiát népszerősítı tudományos és oktatási programokat szervezett, melyekbe a Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Osztálya és a Magyar Kémikusok Egyesülete is bekapcsolódott. A program hazai koordinálására az Osztály és az Egyesület együttmőködési megállapodást kötött, s a kapcsolattartás megkönnyítésére az Osztály Mátyus Pétert, a Magyar Kémikusok Egyesülete elnökét erre az idıszakra tanácskozó tagsággal ruházta fel. Egyidejőleg 2009 októberében az Osztály háromtagú szervezı bizottságot küldött ki. Bevezetı rendezvényünk a 2010 november 5-én, az MTA könyvtárában tartott figyelemfelhívó Sajtóreggeli volt, melyen köszöntıt mondott Réthelyi Miklós miniszter és Pálinkás József elnökünk, s „A molekulák harmóniája” címen elıadást tartott Náray-Szabó Gábor akadémikus, a Könyvtár fıigazgatója. A sajtótájékoztatót az Osztály által szervezett tudományos elıadóülés követte, melyen multidiszciplináris kémiai kutatások bemutatására került sor. A Nemzetközi Év kellıs közepén vagyunk. Az Akadémia Elnöksége, elismerve az ünnep fontosságát és jelentıségét, ennek jegyében kérte fel Perczel Andrást a 2011 évi Közgyőlés plenáris elıadásának megtartására, s ugyancsak ezt szolgálta az Osztály közgyőlési elıadóülése tematikájának kiválasztása, melyet Vértes Attila akadémikus szervezı munkája nyomán május 4-én tartottunk meg „Magsugárzás és Kémia” címmel, Madame Curie munkásságára emlékezve.
Tudományos díjak
Az Osztály szép számmal rendelkezik olyan díjakkal, melyek adományozásával a tudományos és innovatív tevékenységet ismerheti el. Az oklevelekkel és talán még az érmekkel nincs nagy gond, de egyre inkább fogy az anyagi elismerések lehetısége. Legutóbb az évtizedek óta megbecsült Zemplén Géza díj került olyan helyzetbe, hogy egyik szponzorunk – ráadásul az elvben legtıkeerısebb állami szerv – csıdöt mondott s a hiányzó összeget egy alapítványnak kellett pótolni, hogy szégyent ne valljunk. Örvendetes hírrıl is be tudok számolni: 2008 nyarán Pungor Ernı örökösei Pungor Ernı díj alapítását határozták el, mely konstrukciójánál fogva hosszú ideig
11
biztosítja az Analitikai kémia fiatal tehetségeinek jutalmazását. Az elsı díj átadására a 2008 évi Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódva került sor. A díjak egy részénél az Osztály az illetékes kuratórium javaslata alapján határoz a díj odaítélésérıl, másoknál csak javaslattevı hatáskörünk van. Szabályzataink rögzítik a kiosztható díjak számát. Itt jegyzem meg, hogy évente az Akadémia 7 Eötvös Koszorút ítél oda, s mivel 11 osztályunk van, az osztályok közt megegyezés született arról, hogy egy hosszabb periódus alatt egy-egy osztálynak mikor van javaslattételi joga. A Kémiai Osztály legközelebb 2012-ben kezdeményezhet. A következı táblázat mindkét típusú díjazottakat felsorolja, akik a beszámolási periódusban érdemelték ki e kitüntetéseket. Díjazottjaink 2008 – 2011 között Széchenyi díj 2009 Penke Botond 2010 Horvai György Eötvös koszorú 2009 Szepesy László 2010 Schneider Gyula Akadémiai díj 2009 Felinger Attila 2010 Homonnay Zoltán Kuzmann Ernı 2011 Hohmann Judit Bruckner Gyızı díj 2008 Hudecz Ferenc – Soós Tibor 2009 Mátyus Péter – Ludányi Krisztina 2010 Kövér Katalin – Tárkányi Gábor Novicardin díj 2008 Sármay Gabriella 2009 Döme Balázs 2010 Tósaki Árpád
Polányi Mihály díj 2009 Mayer István – İsz Katalin 2010 Nyulászi László – Filipcsei Genovéva 2011 Turányi Tamás – Szabó Tamás Pungor Ernı díj 2008 Gyurcsányi E.Róbert 2009 Gáspár Attila 2010 Ilisz István Varga József díj 2008 Szépvölgyi János – Gaál Gyula 2009 Tungler Antal – Tardy Gábor Márk – Miskolczi Norbert 2010 Benkı Tamás – Rippelné Benkı Dóra Zemplén Géza díj 2008 Nemes András – Mucsi Zoltán 2009 Hazai László – Novák Tibor – Novák Zoltán 2010 Kardos Zsuzsanna – Kiss Lóránd
*** A korszakváltásnak még messze nincs vége. A szervezeti átalakítás következı, még ez évben befejezıdı fázisa a munkabizottságok átszervezése és a köztestületi tagság bizottsági besorolása lesz. A pályázatokon szerencsésen nyertes kutató csoportoknak el kell készíteniük 5 éves költségvetési tervüket, s elképzelhetı, hogy beindításukkal kapcsolatban az Osztályra is hárul még feladat. S aki pedig hallgatta Pálinkás elnök úr közgyőlési záróbeszédét, világosan láthatta, hogy az ország jelenlegi gazdasági helyzetében az Akadémia szervezetében dolgozó kutatóintézeti hálózat mőködıképességének megırzésében a tudományos osztályokra is sok és nehéz feladat vár. Bízom abban, hogy a sokat tapasztalt Osztály, s annak majdani vezetıi ennek a feladatnak is eleget tudnak majd tenni.
12
13
