Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület november

Ács, Ácsteszér, Aka, Almásfüzitı, Ászár, Bábolna, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bana, Bársonyos, Császár, Csatka, Csém, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Kisigmánd, Mocsa, Nagyigmánd, Réde, Súr, Tárkány, Vérteskethely

HÍRLEVÉL Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület

2016. november

EGYESÜLETÜNK HÍREI

1./ LEADER PÁLYÁZAT Az Irányító Hatóság tájékoztatása szerint a jövı év elsı félévében fog megjelenni a következı LEADER pályázati felhívás, immár a 2014-2020-as tervezési idıszakhoz kapcsolódóan. Egyesületünk munkaszervezete elkezdte kidolgozni az elfogadott Helyi Fejlesztési Stratégia intézkedései nyomán a konkrét pályázati felhívásokat. Ezek megalapozásához győjtjük ismételten a pályázni szándékozók konkrét projektötleteit, melyrıl bıvebbet többek között honlapunkon olvashatnak.

2./ AZ ÉV TELEPÜLÉSE LETT SÚR A VIRÁGOS MAGYARORSZÁGÉRT VERSENYEN

2016. november 18-án került sor Kaposváron a Virágos Magyarországért környezetszépítı verseny íjkiosztó ünnepségére. A verseny szakavatott zsőri tagjai elismerıen szóltak Súr település közterületeinek rendezettségérıl, az egyedi köztéri bútorokról, az Életfáról és éppen ugyanúgy szembetőnı volt számukra a rendezett udvarok, virágos erkélyek. A verseny szervezı bizottsága „Az év települése” díjban részesítette községet a környezetszépítés terén az elmúlt években tett munka elismeréseként.

2016. novemberi HÍRLEVÉL – ’Bakonyalja-Kisalföld kapuja’ Vidékfejlesztési Egyesület 2889 Súr, Szabadság tér 1.; 2870 Kisbér, Széchenyi I. u. 2.. Tel./fax.: 34/352-387, 20/322-6661. E-mail: [email protected], honlap: www.bakonyalja-kisalfold-kapuja.hu , www.umvp.eu

1

3./ RENDEZVÉNYAJÁNLÓ


2

A

FORRÁSOK JELENTİS TÚLIGÉNYLÉSE MIATT KÉT VIDÉKFEJLESZTÉSI

PÁLYÁZAT FELFÜGGESZTÉSÉRİL DÖNTÖTT A MINISZTERELNÖKSÉG

A rendelkezésre álló forrás kimerülése miatt a nem mezıgazdasági tevékenységek elindítását, valamint az élelmiszeri fejlesztéseket támogató pályázati felhívások felfüggesztésérıl döntött az Irányító Hatóság november 21-én. A „Nem mezıgazdasági tevékenységek elindításának támogatása - Mezıgazdasági tevékenységek diverzifikációja, mikrovállalkozás indítása” címő, 13,85 milliárd forint keretösszegő pályázatra a mezıgazdasági termelık, illetve magánszemélyek 2016. október 24-tıl kezdhették meg támogatási kérelmeik benyújtását. Az Irányító Hatóság közleménye értelmében erre legkésıbb 2016. november 24-ig lesz lehetıségük. Ezt követıen a felhívás – a forráskeret kimerülése miatt – felfüggesztésre kerül. Fontos kiemelni a pályázat kapcsán, hogy a beérkezett támogatási kérelmek elızetes értékelése során több esetben mesterséges körülmény megteremtésének gyanúja merült fel, ami miatt Kis Miklós agrár-vidékfejlesztésért felelıs államtitkár soron kívüli vizsgálatot rendelt el. Az Irányító Hatóság vizsgálja az ügy részleteit. A „Mezıgazdasági termékek értéknövelése és erıforrás- hatékonyságának elısegítése a feldolgozásban” címő, mintegy 141 milliárd forint keretösszegő pályázat felfüggesztésére – melyre 2016. február 25-tıl nyújthatók be kérelmek – 2016. november 30-án 24 órától kerül sor. A projektek sikeres megvalósulása érdekében fontos, hogy az ügyfelek részletesen tájékozódjanak a pályázati követelményekrıl és a felfüggesztést megelızıen gondoskodjanak a támogatási kérelem véglegesítésérıl és benyújtásáról. A felfüggesztésrıl és a pályázati felhívások részleteirıl a www.palyazat.gov.hu honlapon olvasható bıvebb tájékoztatás. Forrás: MTI

SOKSZOROS A TÚLIGÉNYLÉS A VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM BERUHÁZÁSI PÁLYÁZATAIRA

Sokszoros a túligénylés a vidékfejlesztési program egyes pályázataira - mondta Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelıs államtitkára a Zala Megyei Gazdakörök Szövetségének november 23-i agrárfórumán, Keszthelyen. Az eddigi 42 pályázati felhívás kereteire két-háromszoros vagy akár négyszeres az igénylés egyes beruházási támogatások esetében. Legutóbb a mikrovállalkozásoknak szánt 13,9 milliárdos keretre érkezett 62 milliárd forintos igény miatt kellett felfüggeszteni a pályázatot. Olyan pályázati dömpinggel szembesültek, ami miatt vizsgálat indult, mert feltőnıen nagy számban érkeztek egy kaptafára készült pályázatok - mondta Kis Miklós Zsolt.


3

Az államtitkár jelezte, hogy az agrár-környezetgazdálkodási programban is óriási volt a túligénylés, több mint 450 milliárdos igény érkezett a 190 milliárd forintos keretre, de második körös felhívást is hirdettek a kiegyenlítettebb forráskiosztás érdekében. Emlékeztetett arra, hogy a vidékfejlesztési programokra szolgáló 1300 milliárd forint csaknem 80 százalékára hirdettek már pályázatot. A tervek szerint 2017-re minden pályázati kiírás megtörténik, illetve megkezdıdnek már az elıleg- vagy számlaalapú kifizetések is. Viski József, a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke elmondta, hogy az agrártámogatásokra vonatkozó éves részkifizetések már a végéhez közelednek. Eddig 80 milliárd forintnyi elıleget fizettek ki az alaptámogatások elılegére, a jövı héten további 20 milliárd kifizetésére számítanak. A zöldítésre szóló elıleg összege 26 milliárd forint lesz az idén a múlt évi 8 milliárd után. A hazai termelık idén 103 milliárd forint, jövıre pedig 95 milliárd forint nemzeti kifizetésre számíthatnak, a közvetlenül EU-s támogatások összege pedig idén és jövıre is 396 milliárd forint körül alakul. Alaptámogatást ebben az évben 177 ezer termelı igényelt - mondta Szentirmay Zoltán, a Földmővelésügyi Minisztérium agrárközgazdasági fıosztályának vezetıje. A fıosztályvezetı hangsúlyozta, hogy idén a hektáronkénti 5,4 tonnás búza- és 5,1 tonnás árpatermés is történelmi rekord, de kiváló hozamot produkált a kukorica és az ıszi búza is, napraforgóból pedig Magyarország lett az idén az EU legnagyobb termelıje. Az agrárszakember megemlítette, hogy az állattenyésztés minden termékkörben bıvült az év elsı 9 hónapjában. Szarvasmarhából 8,8 százalékkal, sertésbıl 5, baromfiból 9,1 százalékkal többet vágtak le a tavalyi azonos idıszakinál. Szentirmay Zoltán kitért arra is, hogy a mezıgazdaságban az elsı fél évben csaknem 218 ezren dolgoztak, 10 százalékkal többen az egy évvel ezelıttinél, 2010 óta pedig 29,3 százalékos növekedést mutat a foglalkoztatottság. Forrás: MTI

KIEMELT

CÉL, HOGY A MAGYAR LÓTENYÉSZTÉS ISMÉT A VILÁG ÉLVONALÁBAN LEGYEN

A kormány és az agrártárca kiemelt célja, hogy a magyar lótenyésztés ismét a világ élvonalába tartozzon - mondta a földmővelésügyi miniszter november 26-án Bábolnán, a bábolnai arablótenyésztés kétszázadik évfordulója alkalmából rendezett kétnapos nemzetközi konferencia megnyitóján. Fazekas Sándor kiemelte: az agrártárca anyagi és szakmai segítséget ad, hogy minél több színvonalas lovas létesítmény jöjjön létre. 2013-ban 165 millió forinttal, 2014-ben 220 millió, tavaly 107,5 millió, idén pedig 216 millió forinttal támogatják a kiemelt lovas sporteseményeket - ismertette. Hangoztatta: a jelenlegihez hasonló mértékben még nem támogatták a lótenyésztést. Az idei évtıl minden sikeres pályázó kancánként évente 500 euró hazai támogatásban részesül, ha kancájától a pályázati ciklus alatt a tenyésztési programjának megfelelı mén után legalább egy csikót regisztrál, és vállalja, hogy kiesés esetén a kancát pótolja. Ezzel lehetıséget kapnak a tenyésztık, hogy a nehéz piaci helyzet ellenére érdemes legyen ıshonos lovat tartani - főzte hozzá.


4

Felidézte: a kormány évekkel ezelıtt elindította a Kincsem Nemzeti Lovas Programot, amelynek eredményeként nemrég készült el a szilvásváradi ménesgazdaságban egy új lovarda 1,9 milliárd forint hazai forrásból. Ez a lovarda a három ütembıl álló beruházás egyik eleme, a teljes keret 6,8 milliárd forint. Emellett csaknem 2,5 milliárd forintból felújították a Nemzeti Lovardát.

A miniszter beszélt arról is, hogy a rendszerváltozás óta a hivatalos lovasversenyeken résztvevı lovak száma megháromszorozódott: míg 1990-ben 1314 sportlovat regisztráltak a Magyar Lovassport Szövetségben, addig 2013-ban 4010-et. A lovasversenyek száma több mint háromszorosára nıtt, a lovasrendezvények pedig meghaladják az évi hatszázat. Hangsúlyozta: fontos, hogy a hazai lóállomány növekedésével párhuzamosan a lovas társadalom is megerısödjön. A lótenyésztés és a lótartás kultúránk szerves része, a lovaknak kimagasló szerepük van az idegenforgalom, a környezetvédelem, a sport, az egészségrehabilitáció, a gyermeknevelés és az oktatás területén - főzte hozzá. Fazekas Sándor hangoztatta, a kormány mindent megtesz, hogy az ágazat a régi fényében tündököljön és a lovaglás beépüljön az iskolai oktatásba is.


5

Haál Gábor, a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok igazgatója arról beszélt, hogy a kétnapos konferencián a Shagya-arab fajta ló jelenlegi helyzetérıl és jövıjérıl gondolkodnak. Az Igazságügyi Minisztérium honlapján található céginformációs dokumentumok szerint a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. 2014-ben 2 milliárd 231,5 millió forint nettó árbevételt ért el, amely 183,7 millió forintos növekedés volt 2013-hoz képest. Árbevételébıl az exporttevékenység 33 millió forintot tett ki, amely 6 millió forinttal növekedett 2013-hoz képest. Bábolnán 1806 októberében indult el a lótenyésztés, akkor még spanyol fajtákkal, de 1816-tól már kizárólag arab ménekkel fedeztettek. Az ıshonos Shagya-arab fajtát, amelyet Bábolnán tenyésztenek, 2004-ben nemzeti kinccsé nyilvánította az Országgyőlés. Forrás: MTI

A VIDÉK FEJLESZTÉSE CSAK ÖSSZEFOGÁSSAL LEHETSÉGES

A Herman Ottó Intézet a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségével és a Hétfa Kutatóintézettel közösen szervezte meg a Vidékstratégia 2016 címő konferenciasorozat elsı napját a Szelíd térségfejlesztési modellek a gyakorlatban címmel 2016. november 23-án. Az esemény megnyitóján V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelıs államtitkár emlékeztetett arra, hogy 2010 után szemléletváltás történt a vidék fejlesztésének tekintetében. Ennek egyik kezdı lépéseként született meg a Nemzeti Vidékstratégia, amelynek átfogó célkitőzése a vidéki térségeink népességeltartó, illetve népességmegtartó képességének javítása. Az államtitkár hozzátette: az átfogó stratégia az emberek és a közösségek élı hagyományaira építve, a táji és épített környezet értékeit megırizve akarja a vidéki élet megbecsültségét és vonzerejét helyreállítani, a vidéken élık életminıségének javításával. Ennek jegyében az ún. szelíd térségfejlesztési modellek olyan közösségi szemlélető mintaprojekteket takarnak, amelyek nem csupán egyetlen gazdasági szereplı fejlıdését szolgálják, hanem a helyi közösség többi szereplıje is részesül annak pozitív hatásaiból, eredményeibıl. Hangsúlyozta: az a célunk, hogy olyan kisléptékő fejlesztések valósuljanak meg helyi szereplık kezdeményezésére, amelyek illeszkednek a 2014-2020as Európai Uniós fejlesztési idıszak operatív programjaihoz, és jó gyakorlatként országosan is mintául szolgálhatnak. Beszédében kiemelte: a Földmővelésügyi Minisztérium kiemelt figyelmet fordít az önellátás és a helyi gazdaságfejlesztés ösztönzésére, támogatására a vidéki térségekben. Példaként említette a nemzeti forrásból megvalósított Tanyafejlesztési Programot, melynek alapvetı célkitőzése a tanyán élık életszínvonalának javítása és a tanyai életmóddal jelenleg együtt járó hátrányok csökkentése. Az államtitkár végül megemlítette a Tanyafejlesztési Program alprogramjaként indított Zártkerti Revitalizációs Programot, melynek célja az egykori zártkerti, elhanyagolt területek újjáélesztése és a tájra jellemzı értékek megmentése közösségi mővelés által. A vidék fejlesztése széleskörő és felelısségteljes feladat, amelyhez nem elég önmagában a források megfelelı felhasználása, szükséges hozzá a közösség, és ezzel együtt a közös gondolkodás, a párbeszéd is – hangsúlyozta Mezei Dávid. A Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelıs helyettes államtitkára kiemelte, hogy a kormány legfontosabb célja a vidéki munkahelyek megırzése, valamint új munkahelyek teremtése, ezzel is növelve a vidék megtartóerejét. A program eredményeit részletezve Mezıszentgyörgyi Dávid elmondta, hogy 2015-ben összesen 169,4 millió forint állt rendelkezésre maximum nyolcmillió forint összértékő projektek támogatására. A felhívásra beérkezett 110 fejlesztési ötletbıl 21 támogatását szavazta meg a bíráló bizottság. Az eredményeket látva a következı évben a programra ismét több mint 123 millió forintot biztosítottak, amelybıl 19 nyertes pályázat közel 106 millió forintot nyert el. 2016. novemberi HÍRLEVÉL – ’Bakonyalja-Kisalföld kapuja’ Vidékfejlesztési Egyesület 2889 Súr, Szabadság tér 1.; 2870 Kisbér, Széchenyi I. u. 2.. Tel./fax.: 34/352-387, 20/322-6661. E-mail: [email protected], honlap: www.bakonyalja-kisalfold-kapuja.hu , www.umvp.eu

6

A Herman Ottó Intézet fıigazgatója kitért arra, hogy a közös erıfeszítés eredményeként egyedi, kreatív ötletek, együttmőködések és közösségi szemlélető projektek valósulhatnak meg. Gondolatébresztı elıadásában Tipold Ferenc kitért arra, hogy a projektek a Balaton Kiemelt Üdülıkörzet és Tokaj-Hegyalja történelmi borvidék településein valósulhattak meg. A Nemzetgazdasági Minisztérium fıosztályvezetıje kiemelte, hogy az emberléptékő beruházások a nagyobb pályázatok mutatószámaival nem összevethetık, mégis követendı példaként állnak elıttünk, amelyek rávilágítanak arra, hogy a kevésbıl is a lehetı legtöbbet kell kihoznunk. A konferencia folytatásában szakmai mőhelybeszélgetéseken vehettek részt az érdeklıdık a tárcaközi együttmőködések, a közösségi gazdaságfejlesztés, a helyi fejlesztési programok – elsısorban a LEADER – esetében alkalmazható új szemlélető pályázati pontozási lehetıségek, valamint a hazai natúrparkok turisztikai fejlesztések lehetıségei témájában. A helyi vidékfejlesztı, kulturális szakemberek mellett, a natúrparkok, a zöldutak és az érintett önkormányzatok szakemberei is jelen voltak. Az eseményhez kapcsolódó workshopokon, a kisléptékő, közösségi gazdaságfejlesztés módszertanát vitathatták meg a résztvevık. Forrás: hoi.hu

ÁTADTÁK A LEGSZEBB KONYHAKERTEKÉRT JÁRÓ ELISMERÉSEKET

Magyarország Legszebb Konyhakertje Országos Díjátadó ünnepséget tartottak a Herman Ottó Konferencia Központban 2016. november 29-én. A szemléletformáló programra idén több mint kétezer nevezés érkezett. Immáron ötödik alkalommal hirdették meg „A legszebb konyhakertek” – Magyarország legszebb konyhakertjei programot, amelynek sikerét jól mutatja az, hogy a felhívásra több mint 2100 nevezés érkezett, amely összesen 14 300 kertmővelıt, ezen belül 26 határon túli települést érintett. A program híre közel 3,65 millió emberhez jutott el.


7

A projekt sikerét igazolja, hogy a pályázaton résztvevık ösztönzésére 14 010-en kezdtek kertmővelésbe és közel 5400-an kezdtek konyhakertet mővelni. A díjakat 2016. november 29-én a Herman Ottó Konferencia Központban adták át, ahol Fazekas Sándor földmővelési miniszter szavait az ötletgazda Kovács Szilvia, Karcag alpolgármestere tolmácsolta: „Az a hivatásunk, hogy ıseink örökségét, környezetünk értékeit és hazánk évezredes termelési hagyományait megtartsuk, megóvjuk, továbbfejlesszük és továbbörökítsük.” A miniszter levelében bíztatta a jelenlévı kertmővelıket, akik munkájukkal egyre több embert vonnak be a tevékenységbe, így ırizve a termelési tradíciót. Lantos Gergely a Földmővelésügyi Minisztérium fıosztályvezetıje köszöntıjében kiemelte, hogy a program 2012 óta figyelemfelkeltı, szemléletformáló tevékenységével meghatározó civil kezdeményezés az otthoni kertészkedés ösztönzésében, amely sokkal inkább az emberek egészséges élelmiszerek iránti igényérıl, a szabadidı hasznos eltöltésérıl szól, mintsem a gazdasági szempontok figyelembe vételérıl. Fontos azt tudatosítanunk, hogy mindenki képes egészséges zöldséget és gyümölcsöt termelni családja asztalára. Ez a program generációkat szólít meg és köt össze, lehetıvé teszi a kertészkedéssel kapcsolatos tudás átadását, továbbörökítését – hangsúlyozta a fıosztályvezetı. A Herman Ottó Intézet eddig és ezután is támogatni fogja a kezdeményezést – húzta alá Mezıszentgyörgyi Dávid, az intézet fıigazgatója. Hozzátette: az intézet esszenciáját mindig is a közösségi együttmőködés adta, a megfelelı emberek nélkül pedig nem lehet minıségi munkát végezni. „Legyen zöldséges kert Magyarország minden balkonján, udvarán és kertjében!” – emlékeztetett Kovács Szilvia a program célkitőzésére. A program ötletgazdája a kertmővelık alázatos munkájáról beszélt, több ízben kiemelve a közös kertmővelés kohéziós erejét. A verseny szervezésében magánszemélyek, településvezetık, óvodák, Integrált Közösségi és Szolgáltató Terek, helyi civilszervezetek mőködtek közre. A program szakmai támogatója a Földmővelésügyi Minisztérium, a Herman Ottó Intézet, illetve a Biokontroll Hungária Kft. Forrás: hoi.hu

KONFERENCIA AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSRÓL – MEGELİZÉS ÉS ALKALMAZKODÁS

A társadalom és a helyi közösségek szemszögébıl tekintik át az éghajlatváltozás problémáját a Herman Ottó Intézet konferenciáján, 2016. december 8-án. Az elıadók azt is bemutatják, miként készülhetünk fel ennek hatásaira.


8

A klímaváltozás közvetve vagy közvetlenül az élet minden területére hatással van, meghatározza természeti környezetünket, megváltoztatja a környezeti elemek állapotát és befolyásolja társadalmigazdasági körülményeinket, új kihívások elé állítva az emberiséget. Mára mindenki számára ismert tény, amely fokozatosan egyre inkább a figyelem középpontjába kerül. Milyen hatásai vannak az éghajlatváltozásnak mindennapi életünkre, élettereinkre, egészségünkre, az erdıkre? Hogyan készülhetünk fel ezekre a változásokra? Mit tehet egy helyi közösség a klímaváltozás ellen? Többek között ezekre a kérdésekre adnak választ az elıadások és mőhelybeszélgetések, amelyeket jó gyakorlatok bemutatása tesz még szemléletesebbé. A rendezvényen való részvétel térítésmentes, de elızetes regisztrációhoz kötött. Kérjük, részvételi szándékát 2016. december 5-ig jelezze Ilyés Editnek az i l yes. ed i t @ h oi . hu e-mail címen, a tárgyban megjelölve „regisztráció – éghajlatváltozás”. Részletes információ az Intézet honlapján érhetı el. Forrás: hoi.hu

ADVENT ÜNNEPE Az advent vagy régi magyar szóval úrjövet, kisböjt a karácsonyi ünnepkör eleme. Advent a karácsony elsı napját megelızı negyedik vasárnappal (másképpen: a Szent András apostol napjához - IX 30. legközelebb esı vasárnappal) veszi kezdetét és egészen karácsonyig tart. Advent elsı vasárnapja egyben a keresztény egyházi év elsı napja is! Az advent szó a latin Adventus Domini - Isten eljövetele kifejezésbıl származik, jelentése tehát: eljövetel. Az advent színe az egyházi liturgia szerint a viola. Advent harmadik vasárnapjának külön neve van: gaudete. E napon a hívı emberek Krisztus eljövetelének közelségében bízva azt ünneplik. E nap színe a liturgia szerint a rózsaszín. Advent idején a hívı ember megbánja bőneit, az összeszedettség és a szent fegyelem erényét igyekszik gyakorolni. Advent idején roratét azaz hajnali miséket is tartanak, a hívek ó-antifónákat („ó” felkiáltással kezdıdı gregorián dalokat) énekelnek a dísztelen oltár elıtt. Az elsı adventi koszorút Johann H. Wichern német lutheránus lelkész készítette, azaz inkább építette 1839-ben. Egy kocsikerékre 23 gyertyát állított fel és minden nap eggyel többet gyújtott meg közülük - hétköznap pirosat, vasárnap fehéret. A mai adventi koszorú fenyıbıl, esetleg tiszafából készül. Négy gyertyáját négy vasárnap (vagy szombat este) kell meggyújtani. A gyertyák színe a fentebb említett okok miatt lila, kivéve a harmadik vasárnapra jutó gyertyát, ami pedig rózsaszín. A gyertyák fogalmat, személyt, közösséget is megtestesítenek, rendre: I. A hitet. Ádámnak és Évának elsıként ígért Isten megváltást. II. Reményt. A zsidóknak Isten megígérte: a Megváltó közülük való lesz. III. Örömöt. Szőz Mária Megváltót, Fiút szült. Ezért a rózsaszín gyertya. IV. Szeretetet. Keresztelı Szent János Krisztus - az önzetlen szeretet - eljövetelét hirdette az embereknek.


9

Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület november

Recommend Documents