Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület április

Ács, Ácsteszér, Aka, Almásfüzitı, Ászár, Bábolna, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bana, Bársonyos, Császár, Csatka, Csém, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Kisigmánd, Mocsa, Nagyigmánd, Réde, Súr, Tárkány, Vérteskethely

HÍRLEVÉL Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület

2016. április

EGYESÜLETÜNK HÍREI

1./ KERETMEGÁLLAPODÁS A MEGYEI ÖNKORMÁNYZATTAL Komárom-Esztergom megye három LEADER akciócsoportja (a Bakonyalja-Kisalföld Kapuja Vidékfejlesztési Egyesület, a Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület és a Vértes-Gerecse Vidékfejlesztési Közösség) együttmőködést írt alá a Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Kft-vel annak érdekében, hogy elısegítse a TOP-ban tervezett fejlesztéseket, pályázatokat. Elsıként a TOP-4.4.1., az egészségügyi alapellátás fejlesztését célzó pályázatok elıkészítését segítettük, hat tagtelepülésünkön vettünk fel adatokat, győjtöttünk anyagokat, fényképeket a pályázatok megalapozásához. Ezután valószínőleg az energetikai fejlesztésekben végzünk hasonló munkát.

2016. áprilisi HÍRLEVÉL – ’Bakonyalja-Kisalföld kapuja’ Vidékfejlesztési Egyesület 2889 Súr, Szabadság tér 1.; 2870 Kisbér, Kossuth L. u. 14. Tel./fax.: 34/352-387, 20/322-6661. E-mail: [email protected], honlap: www.bakonyalja-kisalfold-kapuja.hu , www.umvp.eu

1

2./ HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Az Irányító Hatóság, ill. a Lechner Tudásközpont szakemberei jelenleg vizsgálják az akciócsoportok által benyújtott Helyi Fejlesztési Stratégia (HFS) tervezeteket. Egyesületünk is nemrég kapta meg a HFS továbbfejlesztésének egyedi, minıségi továbbfejlesztési útmutatásait és a tervezıi válaszokat, melyeket május hónapban kell beépítenünk stratégiánkba, és a kiegészített, módosított HFS-t a közgyőlésnek elfogadnia.

3./ TELEPÜLÉSKÉP PÁLYÁZAT A VP-6-7.4.1.1-16 - Településképet meghatározó épületek külsı rekonstrukciója, többfunkciós közösségi tér létrehozása, fejlesztése, energetikai korszerősítés címő pályázat módosított pályázati felhívása április 27-én jelent meg, az elektronikus felület használatához és e-kérelem benyújtásához segítséget nyújtó felhasználói kézikönyv és a hozzá tartozó, CSV fájlokat létrehozó importáló excel fájl az Irányító Hatóság április 29-i közleményével együtt jött ki. A pályázati dokumentáció és a kapcsolódó közlemények a sz ech en yi 2 0 2 0 .h u oldalon a Pályázatok/Pályázati dokumentációk között érhetık el. A többszöri benyújtási határidı módosítást követıen május 2-án nyílt meg a benyújtó felület a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal honlapján keresztül, azonban az Irányító Hatóság tájékoztatása szerint hamarosan le is zárul a benyújtás az eddig beérkezett támogatási kérelmek nagy száma miatt.

4./ ÍZELÍTİ – MÁJUSI RENDEZVÉNYEK 2016.05.14. 08:00-11:00 – Bábolna, Városközpont – Termelıi Piac - Pünkösdi gyermekkuckó 2016.05.29. – Súr Iskola, sportpálya – Gyermeknap 2016.05.31. – Súr, Szabadság tér – Májusfa kitáncolás


2

NAPIRENDEN A VIDÉKFEJLESZTÉS – TAVASSZAL ÉRKEZNEK AZ ÚJABB PÁLYÁZATOK

A Vidékfejlesztési Program már megjelent pályázatairól, az agrárium új lehetıségeirıl, és a gazdálkodókat érintı aktualitásokról számolt be Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelıs államtitkára a Kölcsey Kör Kecskeméti Tagozatának 22. pódium-beszélgetésén március végén. Az államtitkár kiemelte: a vidékfejlesztés sokrétő, amely az agrárvállalkozások mellett a kistelepülések önkormányzatait, a civil szervezeteket, az egyházakat és a helyi kisvállalkozásokat éppúgy érinti. Az agrárium fejlesztésére több operatív program is forrást biztosít, amelyek közül a Vidékfejlesztési Program 1300 milliárd forintos kerete tartozik a Miniszterelnökség Kecskeméten mőködı Agrárvidékfejlesztésért Felelıs Államtitkárságának kezelésébe. A rendelkezésre álló forrás a 2014-2020 közötti uniós ciklusban a nagybirtokok helyett a kis és közepes családi gazdaságok fejlesztéseit, elképzeléseik megvalósítását szolgálja. A Vidékfejlesztési Program beruházási forrásainak 80 százaléka érkezik majd hozzájuk az új idıszakban. A versenyképesség növelése mellett a vidéki munkahelyteremtés és a vidéki munkahelyek megırzése is kiemelt célkitőzés a mezıgazdaságban. Emiatt fıként a munkaerı-igényes ágazatok támogatása kerül elıtérbe. Az idei év a pályázatok éve lesz – hangsúlyozta az államtitkár. A magyar mezıgazdaság dinamikus növekedéséhez szükség van arra, hogy a gazdálkodók minél több pályázati felhívást, minél hamarabb megismerjenek, illetve belekezdjenek a projektek megvalósításába. A Vidékfejlesztési Program keretében ez idáig 20 pályázat jelent meg, amelyek közül – 3-4-szeres túljelentkezés mellett – több, már le is zárult. Jelenleg a kertészeti és az élelmiszeripari fejlesztéseket támogató felhívásokra nyújthatják be kérelmüket az érintettek. Napokon belül az állattartó telepek korszerősítését szolgáló – mintegy 70 milliárd forint keretösszegő – pályázati felhívásokat is megismerhetik az állattenyésztık. Fontos kiemelni továbbá, hogy az év során több pályázat is megjelenik a helyi közösségek fejlesztési elképzeléseinek megvalósítására. Ezen felhívások többek között a LEADER Helyi Akciócsoportok és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózaton keresztül a civil szervezetek számára is kitörési lehetıséget jelenthetnek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a nagy érdeklıdés miatt a rendelkezésre álló források gyorsan ki fognak merülni, éppen ezért fontos, hogy az érdeklıdık figyelemmel kísérjék a megjelenı pályázatokat és már az elsı szakaszban benyújtsák kérelmüket – tette hozzá az államtitkár. Forrás: Miniszterelnökség


3

IDÉN ELİSZÖR HERMAN OTTÓ NAPOK

A Madarak és fák napja alkalmából a Herman Ottó Intézet több helyszínen színes programokat szervez május 10. és 14. között. A Herman Ottó Napok eseményei között szakmai konferenciák, könyvbemutató, interaktív szemléletformáló játékok mellett néptánc, állatsimogató, sólyombemutató is várja a kicsiket és nagyokat egyaránt. A társadalom még intenzívebb bevonása és szemléletformálása a célja a Herman Ottó Intézet rendezvénysorozatának, amelyet május 10-én Dr. Fazekas Sándor földmővelésügyi miniszter és Dr. Mezıszentgyörgyi Dávid, az intézet fıigazgatója nyit meg. Kovács Norbert „Cimbi” néptáncbemutatóját szakmai konferencia követi, amelyen az év emlısérıl, madaráról, hüllıjérıl, rovaráról, haláról és vadvirágáról, valamint Európa fájáról is hallhatnak az érdeklıdık. Bemutatják A Körös-Maros Nemzeti Park állatvilága – Gerinctelenek, illetve a Budapest természeti értékei címő könyveket. A helyszínt Danyik Tibor, a Herman Ottó Intézet Természetmegırzési és Ökológiai Osztály vezetıjének tus, akvarell technikával készült illusztrációinak bemutatója teszi még látványosabbá. A konferencia programja ide kattintva érhetı el, a jelentkezési lap pedig ide kattintva érhetı el! A szakmai programok mellett a gyerekeket a környezeti nevelés és természetvédelem jegyében kalandos állomások várják. Tájékozódhatnak a komposztálható anyagokról, a komposzt készítés folyamatáról, valamint a kész komposzt felhasználásáról. Interaktív játékon keresztül a szelektív hulladékgyőjtés jó gyakorlatával, a zajjal és zajvédelemmel ismerkedhetnek meg. Izgalmas kísérlettel mutatják be számukra a globális klímaváltozáshoz kapcsolódóan az óceánok vízszintjének emelkedését. Emellett állatsimogató, egerészölyv bemutató, népi játékok, kézmőves- és táncfoglalkozások várják ıket, a Herman Ottó Vándortanösvényen keresztül arra is választ kaphatnak, hogy milyen út vezet a polihisztorrá váláshoz. A rendezvénysorozat május 11-én a Magyar Természettudományi Múzeumban Ember és természet – állandó harc, vagy békés együttélés? Avagy tollas és szırös szomszédaink a városokban címmel folytatódik. A madárgyőrőzés története és jelene, a madarak nyomkövetése mellett az elıadók a védett madarak okán fellépı konfliktusokat is részletezik és azt is bemutatják, hogyan alakíthatóak ki a madárbarát kertek. A természetbarátokat élı madárfestés, madárbemutató, a kicsiket pedig a MyNest madár és gyerekbarát játszótér is várja. A program folytatásában a Duna-Ipoly Nemzeti Park közremőködésével a Sas-hegy élıvilágával és földrajzi adottságaival a Naplemente túrán nappali viszonyok mellett juthatnak fel a hegyre az érdeklıdık, de napnyugta után már a fıváros fényeiben gyönyörködhetnek a kilátópontról. A regisztrációs lapot ide kattintva érhetik el! A Városliget természeti és épített értékeit szakemberek irányítása mellett ismerhetik meg a Földmővelésügy Minisztérium fenntartásába tartozó szakközépiskolák csoportjai a Magyar Mezıgazdasági Múzeum és a Herman Ottó Intézet közös szervezésében. A Herman Ottó tanösvénnyel játékos formában a természet- és környezetvédelem, irányított kincskeresı játékon keresztül pedig a múzeum kiállítása kerülhet közelebb a tanulókhoz. Filmvetítésen mutatják be számukra a polihisztor életét és munkásságát, illetve tankönyvekrıl, szakmai folyóiratokról, kiadványokról is tájékozódhatnak. A Herman Ottó Napok május 14-én Devecserben, az Apte Mővészeti Egyesület és a Néptáncosok Baráti Köre által szervezett Bakony-Somló Népmővészeti Találkozón, természettudományi vetélkedıvel, gyermekprogramokkal zárulnak. Forrás: Herman Ottó Intézet 2016. áprilisi HÍRLEVÉL – ’Bakonyalja-Kisalföld kapuja’ Vidékfejlesztési Egyesület 2889 Súr, Szabadság tér 1.; 2870 Kisbér, Kossuth L. u. 14. Tel./fax.: 34/352-387, 20/322-6661. E-mail: [email protected], honlap: www.bakonyalja-kisalfold-kapuja.hu , www.umvp.eu

4

A TERMELİI CSOPORTOKRA, SZERVEZETEKRE 26 MILLIÁRD FORINTOT KÜLÖNÍTETTEK EL

A 2014-2020-as vidékfejlesztési programban a jogszabályoknak megfelelı termelıi csoportok, szervezetek támogatására 26 milliárd forintot különítettek el – mondta Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelıs államtitkára a Nemzeti Agrár Kamara (NAK) április 29-i konferenciáján, melyet a mezıgazdasági szövetkezetek lehetıségeirıl rendeztek. Elmondta, hogy a támogatás során igyekeznek a látszat termelıi csoportokat kizárni, ugyanakkor a jövıben is forrást biztosítanak a termelıi csoportok, szervezetek alakításához, mőködéséhez, és új eszközök is rendelkezésre állnak majd az együttmőködés segítésére. Kis Miklós Zsolt felidézte, hogy az uniós forrásokból a kormány 2004 óta támogatja a mezıgazdasági termelıi csoportok alakulását, Magyarországon 2015-ben 51 zöldség-gyümölcs termelı szervezıdés, 24 zöldség-gyümölcs termelıi csoport mőködött, az általuk értékesített termékek 47 milliárd forintot tettek ki. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a vidékfejlesztési programban 2014-2020 között 1300 milliárd forint áll rendelkezésre, kiemelt cél a munkahelyteremtés, a gazdák versenyképességének támogatása, a termelıcsoportok, szervezetek létrehozása, erısítése. A 2014-2020-as vidékfejlesztési program pályázatait minél hamarabb az agrárvállalkozások rendelkezésére kell bocsátani - jelentette ki az államtitkár, aki szerint nem lehet tudni, hogy 2020 után milyen támogatási rendszer lesz. Az államtitkár rámutatott, sok függ majd attól, hogy az eddigi lehetıséggel hogyan éltek az érintettek, ezért elemi érdeke az országnak, hogy az uniós forrást megfelelıen használja fel. Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége elnöke, az Országgyőlés alelnöke a konferenciát köszöntve szólt arról, hogy az agráriumban korábban a termelıkre, a feldolgozókra a decentralizáció, a kereskedıkre a koncentráció volt a jellemzı, a jövedelem leginkább a kereskedıknél csapódott le. A szövetkezésrıl készült 2012-es európai átfogó tanulmány szerint Magyarország a 28 uniós tagország közül a 19. helyen állt a szövetkezeti szervezettségben. A szövetkezés, az összefogás ügye kiemelt feladat, szükséges a termékpályák egész területén - hangsúlyozta Jakab István. Hozzátette: ha létrejön az Európai Unió és az Egyesült Államok között a szabadkereskedelmi megállapodás, az európai termelık akkor lesznek versenyképesek, ha összefognak. Gyırffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke kiemelte: fontos fejleszteni az együttmőködési hajlandóságot, és megtartani a meglévı kooperációkat. Az agrárkamara elnöke az MTA-val közösen végzett felmérésüket idézve elmondta, hogy az agráriumban alacsonyfokú a kooperációs készség, hiányzik a bizalom, sok a látszat együttmőködés a pályázatoknak való megfelelés miatt. A látszat együttmőködések torzítanak, a kamara meggyızıdése, hogy az európai agrárium versenyképessége, jövıje függ attól, mennyire épít az integrációra. A kamara feladata pedig támogatni az összefogásokat – mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Forrás: MTI


5

A BAROMFIHÚS ÁFACSÖKKENTÉSE A SERTÉSÁGAZAT TAPASZTALATAIRA ÉPÜL

A sertéshús általános forgalmi adójának mérsékléséhez főzött kormányzati várakozások teljesültek, a fogyasztói árakban ugyanis megjelent az alacsonyabb adókulcs hatása, ezért is döntött a kormány a baromfihús és a tojás áfájának 5 százalékra csökkentésérıl - mondta Czerván György május 5-én Budapesten egy szakmai konferencián. A Földmővelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelıs államtitkára a baromfi világnap idei rendezvényén kiemelte, az ágazat szereplıi 90-95 százalékban magyar tulajdonban lévı vállalkozások, emellett 50-60 ezer ember megélhetését biztosítják az országban. A baromfiágazat termelési értéke a feldolgozott termékekkel együtt évente eléri a 800 milliárd forintot. A mezıgazdaság termelési szerkezetén belül a baromfi- és tojáságazat valamivel több mint 13 százalékot képviselt tavaly - mondta az államtitkár. Hozzátette, az állattenyésztésen belül a baromfiágazat csaknem egyharmados - 31,5 százalékos - súlyt képvisel, a tojáságazat pedig mintegy 7 százalékos arányt tesz ki. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2014-ben 724 ezer tonna vágóbaromfit és 2,4 milliárd étkezési tojást termelt meg az ágazat. A múlt évben az elızetes adatok szerint a vágóbaromfi termelés elérte a 782 ezer tonnát, a tojástermelés pedig nem változott. A magyar hústermelés több mint felét - 52 százalékát - a baromfiágazat adja - mondta az államtitkár. A magyar baromfihús kivitele folyamatosan nı, a múlt évben értéke 515 millió euró - mintegy 150160 milliárd forint - volt. Ez a 2010-es szintnél 36,5 százalékkal volt magasabb. A baromfihús rendelkezik a magyar agrárexporton belül a harmadik legnagyobb kiviteli értékkel a kukorica és az állati takarmány után - ismertette az államtitkár. Kitért arra is: az unió közös agrárpolitikája (KAP) nem kedvez az állattenyésztésnek, ezen belül a sertés- és a baromfiágazat az úgynevezett puha szabályozási körbe tartozik. Ez azt jelenti, hogy uniós pénzeket ezek az ágazatok nem kaphatnak, ezért felértékelıdik a nemzeti támogatások szerepe ezen a területen. A kormány a baromfiágazatot a nemzeti költségvetésbıl segíti. Példaként említette az államtitkár a baromfi állatjóléti támogatásokat, amelynek összege 2010-ben 4 milliárd forint volt, az idei költségvetésben pedig ennek összege 12 milliárd forintot tett ki, azaz hat év alatt a háromszorosára nıtt. Közölte: az FM a Baromfi Termék Tanács (BTT) javaslata alapján új támogatási programot indít az étkezési tojást termelı tyúkállományok, valamint a tyúk-, a liba-, a kacsa- és a pulyka tenyészállományok állatjólléti támogatására. Az unió bizottsága által is elfogadott program ez év második felében indul mintegy 1,3 milliárd forintos támogatási összeggel. Csorbai Attila, a BTT elnök-igazgatója az MTI-nek elmondta: az áfa mérséklése az ágazat számára nagy lehetıség, mivel várhatóan élénkül a belföldi forgalom, fehéredik az ágazat. A baromfihús forgalombıvülése éves szinten 5-10 százalék lehet - vélekedett. Hozzátette: az áfacsökkentés hatását várhatóan a baromfihúst vásárlók is érzik majd, a számítások szerint a fogyasztói árak mintegy 20 százalékkal csökkennek majd. Forrás: MTI


6

A nagy érdeklıdésre való tekintettel egy hónnappal meghosszabbították a jelentkezési határidıt „A legszebb konyhakertek” - Magyarország legszebb konyhakertjei országos versenyre, 2016. május 31-ig várják a települések csatlakozását, illetve a csatlakozott településeken a kertnevezéseket. A Földmővelésügyi Minisztérium által az idei évre meghirdetett Kertészkedés Évében a verseny kiemelt partnerévé vált a minisztériumnak. „A legszebb konyhakertek” kezdeményezés célja a környezettudatos kertészkedésre való ösztönzés, az ehhez szükséges tudás átadása, hogy a következı generációk is részesei lehessenek a kertészkedés örömeinek és élvezhessék a munka eredményét. A kertek mővelése hozzájárul a kert, mint élıhely fennmaradásához, továbbá a tájfajták megırzéséhez is. 2015-ben 234 település közel 8000 kertmővelıje vett részt a programban és lett gazdagabb munkájának gyümölcsével. A Földmővelésügyi Minisztérium szakiskolái a Ments meg egy kertet! programmal vesznek részt a kertészkedésben, amelynek „A legszebb konyhakertek” versenyben külön kategóriát nyitottak a szervezık. A tárca mindenkit arra bíztat, hogy próbálja ki magát egy új területen, ha még nem tette, hiszen a kert meghálálja az energia befektetetést és az egészségre is jó hatással van. A csatlakozásról, nevezésrıl – és magáról a programról – bıvebb információ a www. a l egsz eb b kon yh a kert ek. h u honlapon található Fazekas Sándor földmővelésügyi miniszter 2016. március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén hirdette meg a Kertészkedés Évét. Ebben jelentıs partnerévé vált a 2012-ben indult „A legszebb konyhakertek” mozgalom. A Kertészkedés Évnek célkitőzése, hogy Magyarországon minden talpalatnyi földterület meg legyen mővelve, ezáltal ápoljuk a kertkultúra hagyományait, és jó minıségő, vegyszermentes magyar élelmiszert termeljünk környezetkímélı módon. A Kertészkedés Éve programsorozat célkitőzése az, hogy a magyar emberek minél több zöldséget és gyümölcsöt termeljenek, vásároljanak és fogyasszanak.

Forrás: FM Sajtóiroda


7

ÚJ ÉRTÉKEKKEL BİVÜLT A HUNGARIKUMOK GYŐJTEMÉNYE ÉS A MAGYAR ÉRTÉKTÁR

Egy tétellel bıvítette a Hungarikumok Győjteményét és nyolc tétellel a Magyar Értéktárat a Hungarikum Bizottság Budapesten megtartott április 19-i ülésén. Bekerült a Hungarikumok Győjteményébe Kabay Jánosnak, az Alkaloida gyógyszergyár alapítójának életmőve. A Magyar Értéktárba került a több mint 130 éves múltra visszatekintı TÖRLEY pezsgı, a 100 éves készítési receptúrával rendelkezı St. Hubertus magyar gyógynövénylikır, a kézzel szedett, nagy pehelytartalmú libatoll, valamint a magyar cimbalom és a Magyar Örökség Díjat ırzı Békéstarhosi Énekiskola. Új tétel még a Magyar Értéktárban a kaptárkövek és a bükkaljai kıkultúra, a Szatmár, Bereg és Kárpátalja középkori templomai és a Miskolctapolcai Barlangfürdı. A Hungarikum Bizottság keddi döntése alapján így a Hungarikumok Győjteményébe már 56 érték tartozik, a Magyar Értéktár pedig 135 tagúra bıvült. Forrás: FM Sajtóiroda

BEMUTATJÁK A 2016. ÉVI TANYAFEJLESZTÉSI PROGRAMOT

A Földmővelésügyi Minisztérium a Tanyafejlesztési Programról, a pályázással kapcsolatos információkról 2016. május 17én a Földmővelésügyi Minisztérium Darányi Ignác termében Tanyaindító konferenciát rendez. A rendezvény elsı blokkjában az eddigi eredményekrıl, illetve az idei Tanyafejlesztési Programról, annak részleteirıl lesz szó, érintve a Vidékfejlesztési Program tanyafejlesztéssel kapcsolatos részeit is. A második, délutáni szakaszban a pályázatok benyújtásával, illetve sikeres pályázat esetén annak megvalósításával, fenntartási kötelezettségével kapcsolatos tudnivalókról esik majd szó. A rendezvényt V. Németh Zsolt, környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelıs államtitkár nyitja meg. A rendezvényen történı részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Részvételi szándékát kérjük, jelezze a ta n ya i nd i t o@ fm . gov. h u e-mail címen 2016. május 10-ig. Forrás: Herman Ottó Intézet


8

FOLYTATÓDIK A HAM-OK SORA!

A következı Helyi Aktivációs Mőhelynap május 19-én a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Mezıkeresztesen várja a helyi közösségek, a vidéki térségek fenntartható fejlıdése iránt elkötelezetteket.

A város önkormányzata által mőködtetett Integrált Közösségi és Szolgáltató Térben a résztvevık megismerkedhetnek Mezıkeresztes értéktárával és a helyi vidékfejlesztési akciócsoport által az elmúlt években végzett térségi értékfeltáró és közösségformáló munka eredményeivel is. Kégl Ildikó újságíró Tárgyiasult gondolatok címő könyvének második kötetét ajánlja a hallgatóság figyelmébe, amely Borsod-Abaúj-Zemplén megye kézmőves mestereit és népmővészeit mutatja be nem szokványos módon. A Herman Ottó Intézet munkatársai módszertani ajánlásokat fogalmaznak az értékfeltáráshoz, közösségi értékgyőjtéshez kapcsolódóan, illetve az IKSZT-k mőködését érintı aktuális tudnivalókról is beszámolnak. A tájékoztató elıadásokat követıen mőhelymegbeszélésen nyílik lehetıség tapasztalatcserére és kapcsolatépítésre is. A mőhelynapon való részvétel térítésmentes, de elızetes regisztrációhoz kötött! A terem korlátozott befogadóképessége miatt a jelentkezéseket beérkezési sorrendben tudják fogadni. Forrás: Herman Ottó Intézet


9

Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület április

Recommend Documents