Bajka Gábor: A munkaerőpiaci helyzet változása 1990-ben

Bajka Gábor: A munkaerőpiaci helyzet változása 1990-ben (elektronikus verzió, készült 2006-ban)

A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bajka Gábor (1992): „A munkaerőpiaci helyzet változása 1990ben” in: Társadalmi riport 1992, Andorka Rudolf, Kolosi Tamás, Vukovich György (szerk.). Budapest: TÁRKI,. Pp. 165–178.

Bajka Gábor: A munkaerőpiaci helyzet változása 1990-ben

A MUNKAERŐPIACI HELYZET VÁLTOZÁSA 1990-BEN

I. AZ 1990. 1991. ÉS 1992. JANUÁRI HELYZET ÖSSZEHASONLÍTÁSA Az elemzést az 1990. januári, az 1991. januári és az 1992. januári adatok, ill. megoszlásaik összehasonlításával végeztük el. Az adatok a munkaerőpiaci információs rendszer nyers, korrigálatlan adatai voltak, ezért elsősorban az arányokra, az arányok változására utalunk.

1. Álláshelyek 1991/1990. A bejelentett álláshelyek közel a harmadukra estek vissza. A visszaesés mértéke (1991/1990) eltérő volt a különböző népgazdasági ágakban. A legnagyobb visszaesés a közlekedés és hírközlés területén következett be, itt a tizedét sem érte el az álláshelyek száma az egy évvel korábbinak. Szintén átlagon felüli a csökkenés a vízgazdálkodásban és a kereskedelemben. Népgazdasági Ág Ipar Építőipar Mezőgazdaság Közl. hírközlés Kereskedelem Vízgazdálkodás Egyéb anyagi tevékenység Egészségügy és kultúra Közösségi szolg. Összesen

1991/1990 42,2 52,3 28,9 8,8 21,8 17,6 40,7 42,8 37,2 34,3

Bejelentett álláshelyek (%) 1992/1991 Megoszl.1992. 72,3 50,0 46,1 140,1 114,1 65,7 122,4 88,3 464,3 79,2

50,9 9,2 4,5 7,9 6,3 0,4 7,6 7,6 5,7 100,0

165


1992/1991. A bejelentett álláshelyek tovább csökkentek, 1992 januárjában alig haladták meg a tízezret. Ez nagyon alacsony szám mind a munkanélküliekhez, mind a feltételezett állásváltoztatásokhoz képest. Az ipar, építőipar, mezőgazdaság állásbejelentései az átlagot meghaladó mértékben csökkentek. Álláshelyek megoszlása megyénként 1991/1990. Megyénként is különböző volt a visszaesés mértéke. Az álláshelyek megyei megoszlásának alakulása mutatja, hogy az átlagot meghaladóan csökkentek a bejelentett álláshelyek Budapesten, Borsod, Fejér, Pest és Veszprém megyében. 1992/1991. Az átlagot meghaladó csökkenés volt Baranya, Fejér, Győr, Hajdú, Nógrád, Komárom, Szolnok és Veszprém megyében. Megye

Bp.

1990. 1991. 1992.

12,9 9,9 12,4

Megye 1990. 1991. 1992. Megye 1990. 1991. 1992.

Baranya

Álláshelyek megoszlása Bács Békés Borsod

Csongrád

Fejér

5,4 8,8 3,5

4,9 4,7 4,1

2,2 2,5 2,9

4,1 3,1 3,1

6,4 7,9 7,9

7,1 6,4 3,7

Győr 3,2 4,4 3,4

Hajdú 2,9 4,7 3,3

Heves 4,5 4,9 7,8

Nógrád 3,2 3,2 1,8

Somogy 2,3 3,5 3,0

Komárom 8,4 7,9 3,2

Pest 8,5 5,0 9,9

Vas 2,4 2,5 3,8

Szolnok 5,6 8,7 7,4

Tolna 1,6 1,4 1,5

Zala 2,7 2,5 5,3

Veszprém 4,2 1,8 1,0

Szabolcs 6,4 7,9 10,8

Össz. 100,0 100,0 100,0

Álláshelyek megoszlása iskolai végzettség szerint Az iskolai végzettséget tekintve az álláshelyek száma átlagot meghaladóan csökkent a 8 általánost és a szakközépiskolai végzettséget igénylő állások esetében. (1991/1990.) 1992 januárjára az álláshelyek számának csökkenése lelassult, és igen alacsony mértéket ért el. Ezen belül jelentés a 8. ált. alattiak iránti kereslet

166


további csökkenése, és a szakmunkásképzőt végzettek iránti átlagot meghaladó keresletcsökkenés. Iskolai Végzettség 8 ált. alatt 8 ált. Szakm. kép. Szakiskola Szakközép. Technikum Gimnázium Faiskola Egyetem Összesen

1990. 2,7 41,0 45,7 1,6 3,5 0,3 2,6 1,4 1,2 100,0

Álláshelyek megoszlása, % 1991. 1992. 3,9 35,0 50,0 1,8 2,9 0,5 2,9 1,7 1,2 100,0

1,0 42,6 38,7 2,8 6,3 0,5 5,0 1,9 1,2 100,0

Állásh. visszaesése, % 1991/1990. 1992/1991. 48,4 29,3 37,6 40,6 28,7 50,9 38,7 42,6 36,1 34,3

20,6 96,6 61,3 120,3 168,4 89,8 135,1 86,6 76,3 79,2

1991/1990. A bejelentett üres álláshelyeknek csak töredéke volt alkalmas megváltozott munkaképességűek fogadására. Bár számuk kevésbé csökkent, mint az álláshelyek általában (52,9%-ra, szemben az átlagos 34,3%-ra való csökkenéssel) és így az arányuk is nőtt ugyan az álláshelyeken belül (2,2%ról 3,4%-ra),a lényeges azonban a nagyon kis számuk, és hogy ez is a felére esett vissza. 1992. januárra részarányuk 4,3%-ra nőtt, de összességében alig haladta meg a 400 álláshelyet. 2. Munkaviszonyban nem állók A munkaviszonyban nem állók száma a munkanélkülieken kívül tartalmazza az első ízben munkát keresők, a pályakezdők és az álláskereső nyugdíjasok számát is. Ezek aránya azonban nem jelentős (1990 januárjában 5–6%, 1991 januárjában 3%) és ők is megjelennek a regisztrált keresletben, ezért ezzel a kategóriával számoltunk.

167


Munkaviszonyban nem állók állománycsoportonként (megoszlás, %) Szakm. Bet. m. Segédm. Fizikai Nem fizikai Mind össz. össz. 1990. 1991. 1992.

26,2 27,8 34,2

17,6 23,2 24,4

35,5 30,4 25,4

79,3 81,3 83,9

20,7 18,7 16,1

100,0 100,0 100,0

1991/1990. A munkaviszonyban nem állók száma négyszeresére nőtt egy év alatt. Valamivel gyorsabban nőtt a fizikaiak száma és ezen belül is elsősorban a betanított munkásoké. Megyénként is jelentősen eltérő volt a növekedési ütem. 1991/1992. 1992 januárjára a munkaviszonyban nem állók száma közel négy és félszeresére emelkedett és meghaladta a 440 e főt. Tovább növekedett a betanított munkások aránya és jelentősen emelkedett a szakmunkások aránya, ami azt jelenti, hogy a munkanélküliség ezt a réteget is elérte, tömegesen válnak munkanélkülivé. Az átlagot jelentősen túlszárnyaló megyék a következők: 1991/1990. Baranya megye Békés megye

5,3-szeresére 12,4-szeresére

nőtt a munkaviszonyban nem állók száma

1992/1991. Budapest Bács Komárom Vas1

8,2-szeresére 6,6-szeresére 6,6-szeresére 9,2-szeresére

nőtt a munkaviszonyban nem állók száma

1

Nagyon alacsony volt a munkanélküliek száma 1991 januárjában (kevesebb, mint ezer fő).

168


1991/1990. A munkaviszonyban nem állók munkaerőpiaci részvétele azt mutatja, hogy több mint felére csökkent a részt nem vevők aránya, míg a segélyen levők aránya megduplázódott. Az átképzésen részt vevők aránya nem változott, míg a közhasznú munkavégzésen levők aránya jelentősen, az újrakezdési kölcsönt igénybevevők pedig drasztikusan csökkentek. Nem részt vevő

Közhasz- Végkielénú gítés

Segély

Átképzés

Újrakezdés

Egyéb

Összesen

1990.

43,3

6,4

0,1

36,5

1,7

11,6

–

100,0

1991.

18,3

2,2

0,2

76,3

1,8

1,1

0,1

100,1

Iskolai végzettség Az átlagot meghaladó mértékben nőtt a 8 általánost végzettek és a szakmunkásképzősök száma és csökkent a 8 általános alatti, a gimnáziumot végzettek és a főiskolások aránya: 1991-ben ezek a tendenciák folytatódtak, erre utalnak az 1992. januári részarányok. Az egyetemet végzettek részaránycsökkenése a négy és félszeres növekedés mellett következett be, számuk meghaladta a négyezer főt.

1990 1991 1992

8. ált. kev 15,3 13,3 9,9

8 ált. 33,2 35,9 36,5

Szak- Szakisk. Szak- Techn. Gimn. Főisk. Egyetem Összesen munk. közép 24,4 1,4 8,5 3,3 9,2 3,2 1,5 100,0 27,4 1,3 7,5 3,2 7,3 2,6 1,4 100,0 32,0 1,3 7,5 3,1 6,8 1,9 1,0 100,0

Elhelyezkedési nehézségek 1991/1990. Az álláskeresők számának négyszeresére való emelkedése mellett jelentősen csökkent az elhelyezkedési nehézségekkel nem számolók aránya.

169

Bajka Gábor: A munkaerőpiaci helyzet változása 1990-ben Nőtt a korábban túltelített szakmákban dolgozók aránya és a szakképzettlenség miatt hátrányba kerültek aránya is. 1991-ben tovább nőtt a túltelített szakmákból munkanélkülivé váltak aránya és a munkanélküliek fele került szembe ezzel a nehézséggel. Az egyéb rétegproblémával küzdők (egészség, család, büntetett előélet, gyakori munkahelyváltás) részaránya csökkent ugyan, de így is elérik a 8%-ot és számuk egy év alatt megduplázódott. 1992 januárjára részarányuk 3,7%-ra esett vissza, de létszámuk 1991-ben is megduplázódott. 1990. Nincs nehézség Túltelített Egészségi ok Családi ok Munkahelyváltás Büntetett előélet Szakképzetlen Megjelenés Egyéb Összesen

Megoszlás 1991.

13,5 32,6 6,8 3,5 4,0 0,7 26,4 1,3 11,1 100,0

5,8 42,0 4,0 1,9 1,8 0,2 29,4 0,5 14,3 100,0

1992. 7,3 50,1 2,5 0,7 0,4 0,1 24,5 0,2 14,2 100,0

Növekedés, % 1991/1990 1992/1991 174 520 234 223 186 141 450 182 517 405

615 571 304 175 111 106 404 136 476 480

Az egészséget, mint elhelyezkedési nehézséget megnéztük megyénként is. Az átlagosnál magasabb részarányú megyék a következők voltak: Részarány (megye összesen: 100 %) 1990. 1991. 1992. Baranya Fejér Győr Nógrád Pest Vas Zala Borsod-Abaúj-Z. Csongrád Ország összességében az arány

170

6,7 9,2 9,1 14,9 9,2 10,0 – – 6,8

6,5 5,2 5,1 6,6 5,8 9,9 – – – 4,0

4,6 2,9 3,4 2,9 3,5 3,5 3,5 3,5 2,5


Jelentkezés óta eltelt idő A munkaviszonyban nem állók négyszeresére történt növekedése (mindkét évben) önmagában is jelentős helyzetromlást mutat, azonban ezt még súlyosbítja, hogy a szerkezet eltolódott az egyre több időt ebben az állapotban töltők felé. 1992 januárjára, a munkanélküliség tömegessé válásával drasztikusan romlott a helyzet, a munkanélküliek fele már több mint 6 hónapja munkanélküli. Jelentkezés óta eltelt idő

Megoszlás 1990

– 30 nap 31– 90 nap 91–180 nap 181 nap – Összesen

44,3 25,4 14,1 16,1 100,0

Növekedés

1991

1992

27,0 23,9 20,3 28,8 100,0

8,1 18,6 20,7 52,6 100,0

1991/1990 256 394 603 750 405

1992/1991 218 454 453 623 480

Megyénként is jelentős az eltérés, a legmagasabb 180 napon túli létszámarányok a következő megyékben találhatók: 1990 Borsod Heves Nógrád Ország összességében az arány

Megoszlás (megye összesen: 100 %) 1991 (%)

17,9 9,7 13,5 16,1

36,3 37,5 38,0 28,8

52,6

Nemek és állománycsoportok Az elmozdulások nem olyan látványosak, de ha figyelembe vesszük, hogy ez egy év alatt következett be, akkor az 5–10%-os eltolódásokat (négyszeres létszámnövekedés mellett) is jelentősnek tartjuk. A férfiak részaránya jelentősen nőtt a szakmunkások között, és folyamatosan csökkent a nem fizikai területen.

171


Állománycsoport 1990 Szakmunkás Betanított m. Segédmunkás Fizikai Nem fizikai Összesen

73,1 50,3 62,8 63,4 45,4 59,7

Állománycsoport 1990 Szakmunkás Betanított m. Segédmunkás Fizikai Felső vezető Vezető Irányító Ügyintéző Ügyviteli Nem fizikai Összesen

Férfiak részaránya, % 1991

32,1 14,9 37,3 84,3 0,1 3,0 3,2 6,3 3,1 15,7 100,0

1992

80,0 48,5 64,6 65,3 41,7 60,9

79,4 47,0 60,9 64,4 38,1 60,2

Férfiak és nők megoszlása állománycsoportonként Férfiak Nők 1991 1992 1990 1991 36,5 18,5 32,2 87,2 0,2 2,8 2,6 4,7 2,5 12,8 100,0

45,0 19,0 25,7 89,8 0,2 2,4 2,5 4,2 0,9 10,2 100,0

17,3 21,8 32,0 72,2 0,0 1,6 1,1 9,4 15,6 27,7 100,0

14,0 30,7 27,6 72,3 0,0 1,6 1,2 10,9 14,0 27,7 100,0

1992 17,7 32,4 24,9 75,1 0,0 1,4 1,4 11,5 10,6 24,9 100,0

A férfiaknál nőtt a szakmunkások és betanított munkások aránya. A nőknél a fő arányok (fizikai – nem fizikai) nem változtak, de kategórián belül már jelentős volt a mozgás. A fizikaiaknál jelentősen csökkent a segédmunkások aránya, míg a betanított munkásoké nagyon jelentősen nőtt, ami tendenciájában hasonló a férfiakéhoz.

172

Bajka Gábor: A munkaerőpiaci helyzet változása 1990-ben II. 1992. ELSŐ FÉLÉVÉNEK MUNKANÉLKÜLISÉGI JELLEMZŐI Bejelentett üres álláshelyek A januári mélypont (10259 álláshely) után folyamatos, jelentős javulás mutatkozik döntően a vállalati kapcsolattartó tevékenység javulása miatt. 1992. január február március április május június

álláshelyek száma 10258 12245 15124 18497 23172 25346

növekedés % 100,0 119,4 147,4 180,3 225,9 247,1

Megyénként igen eltérő a helyzet. A látványos javulás néhány megye kiemelkedő, és jónéhány megye átlagos javulásának eredménye. A növekedési ütem mellett fontos az álláshelyek száma is, ezt az álláshelyekből való megyei részesedés mértéke mutatja. Megyék Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

Bejelentett álláshelyek megoszlása

Növekedés júniusra (januári 100%)

12,6 8,8 5,6 5,1 4,2 5,0 2,8 2,5 4,9 4,9 6,5 2,2 1,8 11,6 4,6 6,9 1,6 2,6 1,2 4,3 100,0

249 608 340 437 338 156 188 182 366 157 217 177 245 289 381 157 256 170 298 202 247

173

Bajka Gábor: A munkaerőpiaci helyzet változása 1990-ben A munkaerőkereslet és kínálat (amelyre jellemző, hogy kb. 4 álláshely jut 100 regisztrált munkanélkülire) strukturális megoszlása állománycsoportok szerint a következő volt (májusi adat): Állománycsoport

Bejelentett álláshely

Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összes Vezető, irányító Ügyintéző Ügyviteli alk. Szellemi összesen ÖSSZESEN

39,2 30,3 16,2 85,7 1,6 9,8 2,9 14,3 100,0

Regisztrált munkanélküli 33,3 24,2 26,6 84,2 4,0 7,1 4,7 15,8 100,0

Regisztrált munkanélküliek Az 1991. év végi növekedési ütem (az utolsó három hónapban 8,5; 10,6; 15,6% volt a növekedés) lassult. Száma január február március április május június

174

44 532 454623 477987 502064 522707 546647

Regisztrált munkanélküliek növekedése január=100% előző hónap=100% 100,0 102,7 108,0 113,4 118,1 123,5

109,0 102,7 105,1 105,0 104,1 104,6


A regisztrált munkanélküliek megoszlása iskolai végzettség szerint: összesen Kevesebb mint 8 ált. Általános isk. Szakmunkásképző Szakiskola Szakközépiskola Technikum Gimnázium Főiskola Egyetem Összesen

Budapest

9,6 37,2 32,1 1,4 7,4 3,1 6,6 1,7 0,9 100,0

3,7 31,9 27,5 2,4 10,4 6,1 10,6 3,8 3,5 100,0

Nagyon magas az általános iskolát vagy még azt sem végzettek száma, arányuk közel a felét teszi ki a regisztrált munkanélkülieknek. Nagyon magas (60% feletti) ez a mutató Borsod, Bács, Szabolcs és Tolna megyében. Budapestet azért emeltük ki, mert szinte minden egyes kategóriában eltérő jellemzőkkel rendelkezik. A munkanélküli-ellátásban részesülők (ez a fogalom tartalmazza a munkanélküli-segélyben részesülő pályakezdőket is). Száma január február március április május június

343714 334641 375228 392572 406378 416713

Ellátásban részesülő munkanélküliek növekedése január=100% előző hó=100% 100,0 97,4 109,2 114,2 118,2 121,2

110,1 97,4 112,1 104,6 103,5 102,5

A járadékosok és segélyesek számának növekedése is lassult. A februári-márciusi ingadozás a mezőgazdasági munkanélküliek kizárásával, illetve részbeni visszakerülésével kapcsolatos. A növekedés lassulása akkor is jelentős, ha figyelembe vesszük azt, hogy ez kb. 100 ezer fővel magasabb bázison történik, mint 1991. év vége körül. Ebben jelentős szerepet játszik a javuló munkaközvetítési tevékenység, és ennek „mellékterméke” a növekvő kizárások.

175

Bajka Gábor: A munkaerőpiaci helyzet változása 1990-ben Május hónapban az ellátásból kikerült közel 28000 fő, ebből elhelyezkedett 16064 fő, és kizártak 1356 főt. Jellemző adatok 1992 májusában az ellátott munkanélküliekről: Megye Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-AbaújZemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-NagykunSzolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-SzatmárBereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen Férfi Nő

176

Érintett létszám %

Segélyezés átlagos időtartama nap/fő

Átlagos havi segély

8,2 4,4 7,2 5,2

190 233 214 237

10097 8582 8259 8405

10,8 4,2 4,2 2,9 5,4 4,0

242 229 191 211 211 222

8051 8611 9291 8713 8202 8587

5,6 3,4 3,9 7,4 2,8

235 199 265 199 223

8425 9230 8532 8851 8172

9,2 3,0 1,9 4,0 2,2 100,0 59 41

258 251 182 218 205 223 223 223

7965 8404 8474 8801 8286 8586 9179 7732

Bajka Gábor: A munkaerőpiaci helyzet változása 1990-ben Korcsoport szerinti összetétel: Év – 20 21– 25 26 – 30 31– 35 36 – 40 41– 45 46 – 50 51– 55 56 – Összesen

% 5,8 13,9 13,1 14,7 16,6 13,6 10,4 8,9 3,1 100,0

Az átlagosnál magasabb a fiatalok (– 30 év) aránya Baranya, Szabolcs és Veszprém megyében. A középkorúak (30–50 év) aránya nagyon magas Budapesten, szinte minden idetartozó korcsoportban jóval magasabb, mint az átlag. Az idősek (50 évtől) aránya pedig Tolna, Vas, Zala valamint Békés és Borsod megyében magasabb az átlagnál. Napok 0 – 60 61 – 120 121 – 180 181 – 240 241 – 300 301 – 360 361 – 420 421 – 480 481 – 540 541 – 600 601 – 660 661 – Összesen

Az ellátás időtartama szerinti megoszlása % 16,7 15,9 17,1 13,0 9,9 7,9 6,0 5,2 3,2 1,8 l,2 2,1 100,0

Az ellátásból kikerülők ellátásban töltött napok szerinti megoszlás % 10,2 13,9 19,3 24,3 9,6 7,6 5,4 3,2 1,8 1,2 1,1 2,4 100,0

177


Az ellátás időtartamát figyelembe véve az átlagosnál magasabb a rövid ideje ellátásban részesülők aránya (240 nap) Budapesten, Fejér, Pest és Vas megyében. A hosszabb ideje ellátásban részesülők (–480 nap) aránya pedig Borsod, Nógrád, Szabolcs és Tolna megyében magasabb az átlagosnál. Az ellátásból a 60 napon belül kikerülőknél az átlagosnál magasabb Budapesten, Fejér; Győr, Komárom, Vas és Zala megye aránya. A leggyakoribb kikerülési csoportban (181–240 nap) pedig Csongrád, Hajdú, Heves, Somogy és Szabolcs megye átlag feletti. A bruttó járadék mértéke szerinti megoszlás: Ft – 4000 4001– 5000 5001– 6000 6001– 7000 7001– 8000 8001– 9000 9001–10000 10001–12000 12001–14000 14001–16000 16000 –

% 2,1 2,4 7,4 6,7 45,6 10,5 6,4 8,4 4,5 4,0 1,9 100,0

5000 Ft alatt az átlagosnál lényegesen magasabb a munkanélküliek száma Bács, Somogy, Szabolcs megyében, 5000 és 7000 Ft között pedig Borsod, Hajdú, Somogy és Szabolcs megyében. 9000 és 12000 Ft között Budapest, Komárom, Győr, Fejér megyében nőtt jelentősen a munkanélküli-ellátásban részesülők aránya az átlagosnál. Budapesten, valamint Komárom és Fejér megyében a magasabb járadékkategóriákban is több ellátásban részesülő munkanélkülit fogadnak, mint a többi megye, illetve a megyék átlaga. Bajka Gábor

178

Bajka Gábor: A munkaerőpiaci helyzet változása 1990-ben

Recommend Documents