Bácsflóra termelőiskola. Bácsflóra Termelőiskola létrehozása a leghátrányosabb helyzetű Bácsalmási kistérségben, TÁMOP

Bácsflóra termelőiskola Bácsflóra Termelőiskola létrehozása a leghátrányosabb helyzetű Bácsalmási kistérségben, TÁMOP 1.4.3.-08/1-2F-2010-0005

Tartalomjegyzék - Magyar Előszó4 Termelőiskolai modell eredete

5

A Bácsflóra Termelőiskola

6

A projekt bemutatása

6

A projekt céljai

6

A projekt célcsoportja

6

Projekt tevékenységei

7

Projekt megvalósítói Tudásklaszter Nonprofit Kft. főpályázó

9 9

Katymár Községi Önkormányzat konzorciumi tag

10

Madaras Község Önkormányzata konzorciumi tag

11

Az Önfenntartó Vidékért Termelőiskola Modell leírása

12

Indokoltsága12 Az Önfenntartó Vidékért Termelőiskola főbb funkciói

13

Oktatási funkció

14

Alternatív jövedelemszerzési funkció

14

Kutatási-fejlesztési funkció

15

Szolgáltatási funkció

15

Nemzetközi kapcsolatok

18

Székelygyümölcs Egyesület

18

Szabadkai Paraszt Egyesület

19

Receptek21

contents Preface26 The origin of the production school model

27

Introduction of the project

28

The project goals

28

The project target groups

28

The activities of the project

29

Tudásklaszter Nonprofit Ltd as main consorcium leader

31

Project owners

31

Katymár Municipality as a consortium member

32

Madaras Municipality-consortium member

33

Description of the Rural Subsistence Production Model School

34

The main functions of the School of Subsistence Production for Rural Development

35

Educational functions

35

Farming and growing knowledge

36

Traditional knowledge processing

36

Sales skills - to establish and operate social enterprises 

36

Alternative income generating function

36

Processing capacity of Subsistence Production Schools for the Rural Areas

36

Research and development function

36

Service functions

37

Székelygyümölcs Foundation

39

Peasant Association of Subotica

40

pregled sadržaja Predgovor43 Poreklo modela proizvodne škole

44

Proizvodna škola Bačflora

45

Prezentacija projekta

45

Ciljevi projekta

45

Ciljna grupa projekta

45

Projektne aktivnosti

46

Implementatori projekta

48

Nosilac projekta Neprofitna organizacija Klaster znanja

48

Opštinska samouprava Kaćmar član konzorcijuma

49

Opštinska samouprava Madaraš član konzorcijuma

50

Opis modela Proizvodne škole za samoodržavajuće oblasti

51

Glavne funkcije Proizvodne škole za samoodržavajuće oblasti

52

Obrazovna funkcija

52

Upoznavanje s proizvodnjom

53

Upoznavanje sa tradicionalnom preradom

53

Prodajne veštine – Otvaranje i funkcionisanje društvenih preduzetništva 

53

Funkcija alternativnih izvora prihoda

53

Kapacitet obrade u Proizvodnoj školi za samoodržavajuće oblasti

53

Istraživačko-razvojna funkcija

53

Funkcije usluga

54

Udruženje Sekeljvoće

56

Udruženje seljaka Subotice

57

Recepti59

Előszó A szociális gazdaságban, a közösségalapú vállalkozási formákban rejlik a jövője és megújulási lehetősége a magyar vidéki térségnek. Azokban a vidéki térségekben, ahol a konvencionális vállalkozások erőforrások hiányában folyamatosan tönkremennek, sorsukra hagyva sok ezer embert, a szolidaritás és közös tenni akarás fog kapaszkodót nyújtani az elszegényedés és kirekesztettség ellen. A közösségi közcélú vállalkozások az alapvető értékrend helyénvaló kezelésével tudnak hátrányos térségekben megmaradni és fejlődni. Sokan és sokszor megkérdezték, hogy mitől olyan szép és nemes például egy szociális szövetkezet létrehozása és működtetése? Erre választ csak az adhat, akinek napi munkájában és tervező gondolkodásában a humánerőforrás helyett dolgozó és alkotó ember jelenik meg, aki a versengés mindenhatósága helyett az együttműködés teremtő akaratában hisz, amikor magától értetődően az egyéni érdek fölé helyezi a közös érdeket, ahogy tette ez a projekt is. Ugyanakkor az is fontos, hogy a mesterséges alapanyagok helyett a természetközeli lehetőségeket helyezi előtérbe; a kiaknázás szó helyett a fenntarthatóság jut hamarabb eszébe, a profit helyett a haszon szót használja és nem utolsó sorban az újszerűségre való törekvés helyett a hagyomány tisztelete és ápolása a fontosabb számára. Egy társadalom talán akkor éri el erkölcsi és emberi értékrendjének felső szintjét, ha egyre több ember kezd ily módon tervezni, gondolkozni és cselekedni. Sohase feledjük, hogy a gazdasági tényezők alakulása mindig tükörképe lesz a társadalmi/közösségi fejlődésnek. Jenei György szavaival élve „nem a gazdaságnak van társadalma, hanem a társadalomnak van gazdasága”. Ha rosszul működik a társadalmunk – mert nincs meg az összetartozás és egy közös érdekért való ténykedés érzése – akkor a nemzetgazdaság sem működik. Remélhetőleg, a társadalmi vállalkozások száma gyarapodni fog a következő években és sok szép feladat ellátása és megvalósítása során jövőt és jövőképet fognak építeni a tenni akaró vidéki térségek számára. Már István Székelygyümölcs Egyesület Székelyudvarhely 6

Termelőiskolai modell eredete A termelőiskola-modell dán eredetű. Dániában 100 termelőiskola működik. Ma már Európa 11 országában adaptálták a hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatásának, szocializálásának és szakképzésének ezt a formáját, tehát teljes mértékben eu konformnak tekinthető. A hazai kísérleti termelőiskolai programokba általában azok a 16 évnél idősebb fiatalok jogosultak bekapcsolódni, akik a „normál” oktatási rendszerből kihullottak, de legalább 6 évfolyamot elvégeztek, valamint önként vállalják a programban való részvételt és annak kötelmeit. (Az Önfenntartó Vidékért Termelőiskola modell egyik markáns eltérése a dán és egyéb hazai modellektől ebben látható, hiszen ennél az új formánál a részvétel nem életkorhoz kötött) A termelőiskola nem iskolai rendszerű, nappali szervezésű, munkaszerződés keretében folyó program, amely két részből áll: szocializáló, közismereti alapkészség-fejlesztő és ismeretpótló, szakmai orientáló, előkészítő részből, valamint az OKJ-ban szabályozott szakképesítések megszerzésére irányuló szakképzési részből. A program része ezen kívül a munkahelyi elhelyezkedés segítése és a munkavégzés nyomon követése is. Nem hagyományos a tantárgystruktúrája, mert egyéni fejlesztési terv szerinti felkészítésen alapul. A foglalkozások jellemző színtere a munkatevékenység színhelye (műhely, tankert, taniroda, tankonyha stb.), az elméleti felkészülés, felkészítés mindig gyakorlati tevékenységhez kapcsolódik, a tanulócsoportok létszáma max. 12 fő, a tanuló-oktató (nevelő) arány max. 4 (kötelezően legalább 30% szakalkalmazott), a tanulólétszám egy intézményben max. 100 fő. A termelőiskolák olyan intézmények, ahol a munka és tanulás sajátos kombinációjával valósul meg a szakmai képzés. A termelőiskola résztvevői - különböző szintű szakmai képzettségeket szerezhetnek meg. Ezek a képzettségek elsősorban államilag elismert OKJ-szakképesítések, de jelenthetik olyan szakmai kompetenciák elsajátítását is, amelyek bizonyos munkakörök betöltésére már alkalmassá teszik az egyént. A szakmai kompetenciáknál még fontosabbak a szociális kompetenciák (együttműködési képesség, csapatszellem, munkahelyi lojalitás, megbízhatóság, felelősség, pontosság stb.) megszerzése, amelyek ma már fontosabb munkahelyi elvárások, mint a formális végzettséget igazoló bizonyítványok. A legtöbb termelőiskola inkább üzemszerű képződmény, nevezhető akár tanüzemnek vagy tangyárnak, ahol a munkát nevelési feladatokkal kombinálják. A termelőiskolák valóságos és életszerű munkakörülményeket kívánnak nyújtani a résztvevőknek, és a reális feladatok és termékek révén a tanulásra és az önfejlesztésre ösztönzi őket. A termelőiskolai tanulás során a résztvevők olyan eladható árukat állítanak elő, ill. olyan szolgáltatásokat végeznek, amelyek leginkább helyi szükségleteket elégítenek ki. A tanulók végzett munkájuk minőségétől függő munkabér jellegű juttatásban részesülnek, melynek összege elérheti akár a minimálbér nagyságát is. A termelőiskolák egyaránt lehetnek városokban és vidéken, tevékenységeikkel kapcsolódnak a helyi gazdasághoz, legyen az fém- vagy fatermékek előállítása, számítógépes szolgáltatások (videó, kiadványszerkesztés stb.) nyújtása, állattenyésztés vagy biogazdálkodás. A modell hazai meghonosítója az Első Magyar-Dán Termelőiskola Alapítvány. 7

A Bácsflóra Termelőiskola A Bácsflóra Termelőiskolát Madaras és Katymár Község önkormányzatai, valamint a Tudásklaszter Társadalom és Vidékfejlesztési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. hozta létre a TÁMOP 1.4.3.-08/1-2F/2010-0005 azonosítószámú projekt keretében, Bácsflóra – Termelőiskola létrehozása a leghátrányosabb helyzetű Bácsalmási kistérségben címmel. A projekt megvalósításának időtartama 2011. január 1 – től 2012. december 31-ig tart.

A projekt bemutatása A projekt céljai

Célcsoportunk jellemzői összefoglalva:

A Bácsflóra projekt célja volt a hátrányos helyzetű munkanélküliek számára foglalkoztatási, önfoglalkoztatási lehetőséget teremteni - a helyi adottságok figyelembevételével – Zöldségtermesztő, Száraztészta készítő OKJ-s képzések, valamint a Tudásklaszter Nonprofit Kft. által kidolgozott, akkreditált kerti munkás képzés megvalósításával, száraztészta készítő üzem és feldolgozó tankonyha létrehozásával.

• 18. életévét betöltött, de még nem érte el az öregségi nyugdíjkorhatárt;

A projekt célcsoportja A pályázat kidolgozását megelőzően kérdőíves felmérést végeztünk célcsoportunk körében. A kérdőívet 55 fő töltötte ki Madarason illetve Katymáron. Ebből 35 fő nő, 20 fő férfi. A megkérdezettek 36 %-a 8 osztályt végzett, 33%-a pedig szakmunkás-bizonyítván�nyal illetve 25%-a érettségivel rendelkezik. A válaszadók túlnyomó többségében azok voltak, akik 5-10 éve vettek részt utoljára képzésben (35%), de magas volt azon személyek aránya is (23%), akik felnőttként még sosem tanultak. A tanulást a döntő többség fontosnak illetve közepesen fontosnak tartotta a válaszadók 67%-a. A válaszadók 75%-a pedig azért kezdene ismét tanulásba, hogy könnyebben tudjon elhelyezkedni. A pályázatunk szempontjából fontos mezőgazdasági, növénytermesztési és kertészkedés jellegű oktatást 62%-uk jelölte meg, mint számára vonzó képzési irányt. Ugyancsak 62% jelzete, hogy a képzés mellett segítségre is lenne szüksége a tanuláshoz. 8

• Legfeljebb 8 általános, vagy ennél alacsonyabb iskolai osztályt végzett, vagy • Elavult szakképzettséggel rendelkezik, azaz a lakóhelyét is magában foglaló Foglalkoztatási Tv. (1991. évi IV. tv.) szerinti ingázási körzetben szakképzettsége iránt nincs kereslet, így szakképzettsége birtokában elhelyezkedésre nincs lehetősége, vagy • Az 1997 évi XXVI. sz. tv. 4.a) § alapján fogyatékos személynek minősül, iskolai végzettségétől függetlenül és munkaviszonyban még nem állt vagy • Tartós munkanélküli, vagy pályakezdő esetében 6 hónapig, nem pályakezdő esetében 8 hónapig – nem állt munkaviszonyban, vagy két éven belül munkaviszonyt létesített, de munkaviszonya esetenként a 3 hónapot, összesen az egy évet nem haladta meg, vagy az elmúlt két évben csak közmunka programban és/vagy közcélú, és/vagy közhasznú foglalkoztatásban vett részt.

Projekt tevékenységei Projektünk felépítése klasszikusnak mondható. A toborzás, kiválasztás, egyéni készségek felmérése, fejlesztési tervek elkészítését követően, egyedi kidolgozású, a foglalkoztathatóságot elősegítő komplex tréningsorozatot valósítottunk meg SORS-O.K. tréning néven (programakkreditációs lajstromszám: PL-5636) Ez a típusú képzés újdonság volt a képzésen résztvevők számára, akik korábban ilyen jellegű tréningeken még nem vettek részt. Az akkreditált tréning célja, hogy a tartósan munkanélküli személyek motiválttá, önbizalmukban megerősödötté váljanak, és képesek legyenek érdekeiket érvényesítve képzésbe, munkába állni vagy önálló vállalkozásba kezdeni. Speciális célok: • kellő motiváltság kialakítása

Az akkreditált tréning célja, hogy a tartósan munkanélküli személyek motiválttá, önbizalmukban megerősödötté váljanak.

• önismeret erősítése • kommunikációs készségek fejlesztése • konfliktuskezelési képesség fejlesztése • stratégiai gondolkodás fejlesztése • pálya-és szakmaismeret bővtése • tanulási, önképzési hajlam kialakítása • munkavállalás, vállalkozásindítás jogi hátterének megismertetése • felkészítés a munkába állásra, a megváltozott élethelyzet elfogadására • különböző álláskeresési technikák megismertetése • munka és viselkedéskultúra fejlesztése • vállalkozással kapcsolatos jogi, pénzügyi ismeretek átadása • digitális írástudás A képzés időtartama 184 óra, amelyből 45 óra elmélet, 139 óra gyakorlat. A program moduljai: • Motivációs tréning • Önismereti kommunikációs és konfliktuskezelői tréning • Felkészülés az élethelyzet változásra • Pályaorientációs tréning • Álláskeresési technikák • Vállalkozási ismeretek • Digitális írástudás

9

A tréningeket követően szakmai képzéseket valósítottunk meg. OKJ-s Zöldségtermesztő képzést 800 órában, amelynek megvalósításába a jánoshalmi VM Kelet-Magyarországi Agrár-szakképző Központ, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégiumot vontuk be. A képzés magas óraszámú, és nagy hangsúlyt fektetett a gyakorlatra is, amelyek nagy részét már saját tankertjükben valósíthatták meg. A program során egyedi fejlesztésű betanított kerti munkás képzést is megvalósítottunk azok számára, akik esetleg nem rendelkeztek 8 osztállyal, vagy nem éreztek elég erőt magukban ahhoz, hogy az OKJ-s képzésbe kapcsolódjanak be. Képzési programunk általános célja, hogy a résztvevők tisztában legyenek a ház körüli és háztáji zöldség és gyümölcs-termelő kertekben előforduló kertészeti tevékenységekkel, képesek legyenek a zöldségnövények szaporítási, ápolási munkáinak, betakarításának, tárolásának és elsődleges feldolgozásának elvégzésére. Speciális célok: • a kerti haszonnövények megismertetése • ezek szaporításának, telepítési módjainak megismertetése • a növényápolás alapvető ismereteinek és termesztéstechnológiájának elsajátítása • a kertészetben előforduló növényvédelmi feladatok megismertetése • a megtermelt kertészeti termékek tárolásra és feldolgozásra való előkészítésének elsajátítása • a különböző tárolási és elsődleges feldolgozási technológiák megismerése • a munka során betartandó munkavédelmi előírások megismertetése

10

A képzési idő 165 óra, amelyből elmélet 60 óra, gyakorlat 105 óra. Katymáron került létrehozásra a Száraztészta gyártó tanüzem, ehhez kapcsolódóan pedig Száraztészta-gyártó államilag elismert bizonyítványt adó képzésünk. A képzést a résztvevő asszonyok kiváló tanulmányi eredménnyel végezték el! A létrejövő tanüzem pedig országos színvonalú, laboratóriummal is felszerelt egység. A képzések mellett egyéni mentori támogatásban részesültek a hallgatók, amelynek köszönhetően minimális lemorzsolódást realizálhattunk a megvalósítás során. A mentorok ugyancsak helyi lakosok, akikhez bizalommal fordulhattak a résztvevők problémáikkal. A képzések lezárását követően 10 fő számára nyílt lehetőség a munkavállalásra, a projektből finanszírozott kapacitások kihasználásával, a száraztészta gyártó üzemben, valamint a tankonyhán. Projektünkben 51 nő volt, közülük sokan kisgyermekesek, így a gyermekfelügyelet szolgáltatásunk nagyon népszerű volt. Helyileg a Biztos Kezdet Központban volt, így a felszereltsége, a hangulata maximálisan megfelelt az elvárásoknak. A megvalósítás során a résztvevők képzési támogatásban részesültek, de kizárólag azon órákra, amelyeken részt is vettek. Ez nagyon hatékonynak bizonyult, a résztvevők csak nagyon indokolt esetben nem voltak jelen órákon. Ez a rendszeres megjelenés is nagyban hozzájárult a kiváló vizsgaeredményekhez. Projektünk megvalósítása során kiemelt hangsúlyt fordítottunk a nyilvánosság biztosítására, nemzetközi kapcsolatok építésére, erre a későbbi fejezetekben térünk ki részletesebben. A projekt egyik legnagyobb szakmai eredményének az Önfenntartó Vidékért Termelőiskolai Modell kidolgozását tartjuk, amelyre nemcsak hazai, hanem már határon túli érdeklődés is mutatkozik.

Projekt megvalósítói Tudásklaszter Nonprofit Kft. főpályázó A szervezet 2000-ben jött létre, 2007 júniusában lettünk közhasznú társaság, 3 MFt törzstőkével, majd 2009. áprilisától nonprofit kft. A társaság elsődleges célja a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok társadalmi és munkaerő-piaci re-integrációjának elősegítése. A foglalkoztatás növelése az esélyegyenlőség megteremtésének feltétele. Ennek érdekében társaságunk 2010-ben akkreditált felnőttképzési intézmény lett, illetve részt vett a munkaerő-piaci szolgáltatások akkreditációjának előkészítésében is, a TÁMOP 2.6.1. projekttel való együttműködésben. Társasági szerződésünkben kiemelt szerepet kap: • a munkanélküliek társadalmi és munkaerő-piaci re-integrációja, az esélyegyenlőség, • képzések megvalósítása,

Kiemelkedő eredményeket és partneri kört tudhatunk magukénak a megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci re-ingerációja témakörben is. A Nokia Komárom Kft-nél komplex szolgáltatási csomagot valósítottunk meg a foglalkoztatás bővítése érdekében, egyéni kidolgozott programjaink, munkakör-elemzési módszereink vannak. Önálló képzési programfejlesztéseink, FAT akkreditált programjaink:

A társaság elsődleges célja a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok társadalmi és munkaerő-piaci re-integrációjának elősegítése.

• Nonprofit érdekvédelmi szervezetek fejlesztése képzés, • SORS-O.K. fejlesztőprogram tartósan munkanélküliek számára, • Betanított kerti munkás képzés, • Foglalkoztatási Paktum koordinátora.

• a helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása.

11

A projektgazda elmúlt három év gazdálkodási eredményét az alábbi táblázat szemlélteti: Megnevezés

2009 év

2010 év

2011 év

Összes bevétel

17 460

54 012

75 369

Adózás előtti eredmény

8 050

17 314

244

Saját tőke

13 361

30 608

30 852

Mérlegfőösszeg

15 446

33 784

39 479

7

8

Általános statiszti- 1,5 kai állományi létszám (fő) (az előző 12 havi KSH létszámjelentésben vagy munkaügyi nyilvántartásban szerepelő teljes munkaidős létszám számtani átlaga, törtszám esetén lefelé kerekítve)

Megyeri Katalin Stefánia ügyvezető Katymár Községi Önkormányzat konzorciumi tag Az önkormányzatok, a családok életében az elmúlt időszak a sűrűsödő problémákról, a kiútkeresésről szólt. A gazdasági válság negatívan befolyásolta mind a versenyszférában, mind pedig az önkormányzati szektorban folyó gazdasági eseményeket, pénzügyi folyamatokat. A válság eredményeképpen jelentős csökkenés mutatkozott a központi költségvetési forrásból származó támogatási összegek reálértéke tekintetében, párhuzamosan azzal, hogy az önkormányzat által kötelezően ellátandó feladatok köre nem szűkült. Ezzel párhuzamosan a lakosság, a családok terhei tovább nőttek, valamint a kistérségünkben és Katymáron is kimutathatóan nőt a munkanélküliek száma. Az elmúlt időszakban szerény lehetőségeinkhez mérten önkormányzatunk számos, de nem elégséges döntést hozott az idősebb generációt, a hátrányos helyzetű családokat támogatásával összefüggésben. Ebben a környezetben kiemelkedően fontosnak, példaértékűnek, egy új szemléletű gondolkodásmódnak tartom e projekt előkészítését, megvalósítását. 12

Az együttműködő partnerek Madaras és Katymár községek önkormányzata, valamint a szakmai hátteret nyújtó Tudásklaszter Társadalom- és Vidékfejlesztési Kft. eltökélt abban, hogy a kitűzött célokat maradéktalanul elérjük és a programba bevont személyek munkaerő-piaci helyzetét javítsuk. A „Bácsflóra – termelőiskola létrehozása a leghátrányosabb helyzetű Bácsalmási kistérségben” című projekt rugalmas, gyakorlat-orientált képzései, a kialakított gyakorlati képzési helyek, a megvásárolt eszközök hosszútávú lehetőséget biztosítanak minden résztvevőnek a meglévő hátrányok leküzdéséhez. A mi felelősségünk, hogy a forrásokat hatékonyan felhasználva éljünk a lehetőséggel. Pál Endre polgármester

Madaras Község Önkormányzata konzorciumi tag Madaras község a Dél-Alföldi régióban, Bács-Kiskun megye déli részén, a szerb határ mellett fekszik. A 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség egyike. Társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott település. Megfigyelhető az erősen elöregedő lakosságszerkezet, az alacsony gyereklétszám, a tartósan magas munkanélküliségi arány, a fiatalok elvándorlása, munkahelyek hiánya és a rendkívül alacsony és kedvezőtlen jövedelmezőségi viszonyok. Madaras lakossága a 2010-es adatok alapján 3065 főt számolt. A településen természeti adottságokból kifolyólag a mezőgazdasági termelésé a főszerep, ez a legelterjedtebb megélhetési forma. Talaját tekintve a löszön képződött, igen jó minőségű, mészlepedékes csernozjom talaj a jellemző, de néhol löszös vályog, homokos lösz is előfordul. Madarason már az 1930-as években is gabonát és takarmánynövényeket termeltek, de szőlőtermesztéssel, borászattal is foglalkoztak. Az 1970-es években a termelő szövetkezetek (TSZ) megalakulásával még nagyobb méreteket öltött a mezőgazdaság fejlődése. Ekkor a falu lakosságának túlnyomó részét a TSZ foglalkoztatta. Mára ez nagymértékben visszaesett. Csak néhány embernek ad munkalehetőséget, mivel a kézi munkaerőt felváltotta a gépi erő, így kevés ember is el tudja látni a feladatokat.

Ezzel a munkanélküliek száma szintén emelkedett. A ’90-es években történt mezőgazdasági szerkezetváltás eredményeként viszont számos családi gazdálkodás létesült a településen. Ezek a gazdaságok leginkább csak a család megélhetésének biztosítására termeltek. Az utóbbi években sajnos a mezőgazdaság folyamatos hanyatlása figyelhető meg. Az őstermelők és vállalkozók helyzete kedvezőtlen. Ennek oka többek között a település elhelyezkedése. Ipari cégek, feldolgozó üzemek nem létesültek. A munkavállalók egy része a környező településeken találtak munkalehetőséget. Manapság már ez is nehéz, mivel az ipari létesítmények száma csökkent, munkaerőre is kevesebb az igény. Örömmel fogadtuk, hogy a két településen nagy számban jelentkeztek ezekre a képzésekre, őszintén reméljük, hogy érdeklődésük továbbra is töretlenül megmarad, és az elkövetkezendő időszakban, együtt tudunk dolgozni, együttműködéseket kialakítani. Juhász István polgármester

13

Az Önfenntartó Vidékért Termelőiskola Modell leírása Indokoltsága Általános tapasztalat, hogy a vidéki térségek kiszolgáltatottságuk következtében nem képesek megtartani és saját hasznukra fordítani megmaradt erőforrásaikat. A képzett munkaerő elvándorol, a nyersanyagok, a mezőgazdasági termények bevételei a nagy cégeknél koncentrálódnak, a lakosság egyre jellemzőbben inaktívként, segélyezettként, eltartottként él, valódi életcélok nélkül. Az alacsonyabb életszínvonalra történő berendezkedés, az egészségre káros életmód folytatása jelentősen rontja a lakosság munkavégző képességét, a munkaerőpiacra való visszatérés esélyeit még akkor is, ha lenne valóságos munkaerőigény. A lakosság fokozatosan elöregszik és ezzel együtt az önkormányzatokra nehezedő szociális nyomás is fokozódik. Az aktív korúak körében általánossá lett a munkanélküliségi státusz elfogadása, amelyet az első időszakban sokan, mint hosszabb szabadságot fogtak fel. A családok életében a munkanélküliség már több generációra is kiterjed. Az önellátásra való berendezkedés a falusi közösségekben is egyre ritkábbnak számít. Az Önfenntartó Vidékért Termelőiskola egy fontos eszközt, illetve példát teremt arra, hogy a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben is hosszútávon, a helyi egyedi igényeket is figyelembe vevő, módszerekkel lehessen hatni a munkanélküliség kezelésére. A térségek, ahol az Önfenntartó Vidékért Termelőiskolai modell adaptációja releváns lehet, alapvetően mezőgazdasági berendezésűek, de az agráriumban jobbára csak alapanyagok termelése folyik. A feldolgozóipar fejletlen, így a feldolgozott termékek előállítása nem az adott területen, hanem az ország más részein történik. 14

Ezt a helyzetet mind foglalkoztatási, mind pedig gazdasági szempontból meg kell változtatni, mert a térség gazdasági fejlesztése ezt igényli, és sokan vannak, akik érték-előállító munkát szeretnének végezni. Azonban az értékteremtő tevékenységek modern módszereit a térségben élő munkanélküliek nem ismerik. A felnőttoktatási szerepen túl vállalnia kell a termesztések és elsődleges feldolgozások hatékonyabbá tételét. Fel kell, hogy karolja azokat a munkanélkülieket, akik szeretnének változtatni sorsukon és a munkát, az értékteremtést keresik. Együttműködés nélkül a termelő teljesen ki van szolgáltatva. Az Önfenntartó Vidékért Termelőiskola sajátságos képzési, főleg gyakorlati tanfolyamaival és nem utolsósorban tanácsadó szerepkörében, csökkenteni képes a termelésben rejlő kockázatokat, ugyanakkor növelni tudja a piaci biztonságot.

A helyi adottságok figyelembevételével az Önfenntartó Vidékért Termelőiskolának az alábbi általános célok kitűzését és elérését kell vállalnia: • önfoglalkoztatóvá válás elősegítése (szociális szövetkezetek generálása), • a legmodernebb mezőgazdasági ismeretek továbbítása, •

államilag elismert, vagy akkreditált

Az Önfenntartó Vidékért Termelőiskola főbb funkciói • Oktatási funkció • Alternatív jövedelemszerzési funkció

képzésen való részvétel biztosítása (ter-

• Kutatási funkció

mesztési, feldolgozási ismeretek),

• Szolgáltatási funkció:

• a helyi termények feldolgozási szintjének emeléséhez szükséges fejlesztések, beszerzések megvalósítása,

Fel kell, hogy karolja azokat a munkanélkülieket, akik szeretnének változtatni sorsukon és a munkát, az értékteremtést keresik.

• információ nyújtás • képzési programok fejlesztése, megvalósítása • szaktanácsadás

• megtermelt, feldolgozott javak értékesítésének elősegítése, a piaci igényeknek

• programszervezés • turisztikai szolgáltatások

való megfeleltetése, • alkalmi/szezonális munkalehetőségek folyamatossá tétele, összehangolása.

Oktatási funkció

•

Termesztési ismeretek

•

Feldolgozási ismeretek

•

Értékesítési ismeretek

Alternatív jövedelemszerzési funkció

Kutatási funkció •

•

Létrejövő kapacitások használata - nyitott konyha funkció

•

•

Új termesztési, feldolgozási módszerek kidolgozása kutatások nyomonkövetése, eredmények haszosítása Biodiverzitás

Szolgáltatási funkció •

Információnyújtás

•

Képzési programok fejlesztése, megvalósítása

•

Szaktanácsadás

•

Programszervezés, Turisztikai szolgáltatások

15

Oktatási funkció Az Önfenntartó Vidékért Termelőiskola alapképzései a Bácsflóra Termelőiskola projektben kidolgozott és megvalósított képzéseken alapulnak. Ezek egy része már rendelkezik programakkreditációval, egy része még kidolgozás alatt áll. A képzések egy része kiváltható hasonló tartalmú OKJ-s képzésekkel (Zöldség-gyümölcs termesztő, Zöldség-gyümölcs feldolgozó), azonban fontosnak tartottuk az egyedi képzések kidolgozását, a képzési jegyzék folyamatos változása, módosítása miatt. Továbbá, azt is figyelembe vettük, hogy az Iskola hallgatói között általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők is lehetnek, így bekapcsolódásuk kizárólag ilyen jellegű képzésekbe lehetséges.

A képzés célja a vidéken élő emberek számára elérhetővé, megismerhetővé, érthetővé tenni az általuk megtermelt és feldolgozott javak értékesíthetőségének lehetőségeit, az új vállalkozási formákat, jogi szabályozásokat. Alternatív jövedelemszerzési funkció

A Termesztési ismeretek átadásához olyan bemutatókertek létrehozása szükséges, amelyek az adott tájegységre jellemző növények leghatékonyabb termesztési módszereinek bemutatásán túl, környezetkímélő jó gyakorlatok bemutatásával is segítik a résztvevőket tudatos termelővé válni.

Termelőiskolákban javasolt ún. nyitott konyhák létrehozása. A termények piaci értékesítés céljából történő előállításának egyik nagy akadálya az élelmiszer-higiéniai előírásoknak megfelelő feldolgozó központok hiánya. Ezek pótlása érdekében érdemes kialakítani azt a kis feldolgozót, ahol a hagyományos receptjeik alapján a gazdaasszonyok megfelelő körülmények között készíthetik el termékeiket. Ennek eredményeként létrejöhet egy sokszínű termékcsalád, amely a fogyasztó számára különlegességet és plusz értéket jelent az által is, hogy gyümölcsfajta, település és előállító szerint is beazonosíthatja az egyes ízvilágokat. A termék ezáltal személyiséget kap.

Tradicionális feldolgozási ismeretek

(Forrás: www.szekelygyumolcs.hu)

A Feldolgozási ismeretek képzés célja a hagyományos magánházi (háztáji) körülmények közötti élelmiszer előállítást és értékesítést végző embereket olyan módszerekkel és feltételekkel megismertetni, amelyek egyrészt a vidéki élet jellemzőit, a kulturális örökségünk részét képező magánházi élelmiszer előállítás hagyományait is magukon viselik, másrészt megfelelnek a biztonságos élelmiszer előállítás feltételeinek. A saját gazdaságban megtermelt növények és felnevelt állatok jelképei a vidék társadalmi megbecsülésének, éppen úgy, mint az elsődleges termelésen alapuló értékesítés céljából előállított élelmiszerek. A kiváló minőségű alapanyagok és élelmiszerek jövedelem kiegészítést is jelentenek a termelőnek, élményt a turizmus szolgáltatás keretében a fogyasztónak.

Feldolgozási kapacitások az Önfenntartó Vidékért Termelőiskolákban

Termesztési ismeretek

16

Értékesítési ismeretek - Társadalmi vállalkozások létrehozása és működtetése

A feldolgozási kapacitások bemutató jellegűek, helyszínenként változóak lehetnek, a beruházás költségétől függően.

Kutatási-fejlesztési funkció

Szolgáltatási funkció

Az Önfenntartó Vidékért Termelőiskola kutatás-fejlesztési tevékenysége kapcsolódhat a mezőgazdasághoz kapcsolódó tevékenységekhez is, azonban elsősorban magának a modellnek a továbbfejlesztéséhez, valamint a hozzá csatlakozó magánszemélyekhez, társadalmi vállalkozásokhoz köthető kutatási-fejlesztési tevékenységekről beszélhetünk. Célunk a sokszínű helyi gazdaság fejlesztése, az önellátás, önrendelkezés elősegítése.

Információ nyújtás

A 2013-2015 évben tervezett kutatások: • Tradicionális tartósítási eljárások felkutatása, valamint módszertani útmutató készítése Tradicionális receptek felkutatása, receptkönyv készítése

Az Önfenntartó Vidékért Termelőiskola Hálózat célja tagjai, valamint a potenciális belépők számára lehetőséget biztosítani a módszer gyakorlati megismerésére, hozzáférést biztosítani a kidolgozott szakmai anyagokhoz, kutatásokhoz, tanulmányokhoz valamint a partnerszervezetek által közzétett szakmai anyagokhoz. A célcsoporttagok számára szakmai könyvtár létesítésén keresztül biztosítani a legfrissebb információkhoz való hozzájutást, tájékoztatás az agrár-környezeti támogatási rendszerről, a pályázati lehetőségekről, a beszerzési és értékesítési csatornákról.

A célcsoporttagok számára szakmai könyvtár létesítésén keresztül biztosítani a legfrissebb információkhoz való hozzájutást

• Hagyományos fajták felkutatása, bemutatása, telepítése

17

Képzési programok, tanfolyamok

Programszervezés, turisztikai szolgáltatások

Az előzőekben bemutatott egyedi fejlesztésű programok megvalósításán túl, további programok fejlesztése többek között a falusi vendéglátásról, a tájra jellemző mezőgazdálkodásról, tájgazdálkodással kapcsolatos szakmai ismeretekről, segítve ezzel a gazdálkodókat mind a táj adottságaihoz illeszkedő hagyományos, mind az újfajta gazdálkodási módok megismerésében. Igény esetén bio-gazda tanfolyam, gazdasszony képző, idegennyelvi és számítástechnikai alapismeretek oktatása.

Programszervezést és turisztikai szolgáltatást nem minden Önfenntartó Vidékért Termelőiskola nyújt. Ez nagyban függ a földrajzi elhelyezkedésétől, valamint az infrastruktúrától is, amivel rendelkezik. Amennyiben a megvalósítók úgy érzik, hogy az általuk létrehozott végpont megfelelő ilyen jellegű tevékenységek végzésére, akkor mindenképpen érdemes vele foglalkozni, hiszen nagyban hozzájárulhat az intézmény fenntartásához, valamint a tagok jövedelemszerzési lehetőségéhez is.

Információs iroda működtetése

Milyen jellegű programokat javasolunk?

Poszterek, térképek, prospektusok, tájékoztató kiadványok készítése a hagyományos fajtákról, tájjellegű termékekről, feldolgozási módszerekről, a térség turisztikai látványosságairól, a vidék növény és állatvilágának szöveges és fényképes bemutatása. A turisztikai vonzerő növelése érdekében Nemzeti Parkok, Tájvédelmi Körzetek, Természetvédelmi Területek, Érzékeny Természeti Területek térképi bemutatása, közlekedés, kerékpár-, turista-, vízi utak bemutatása, turisztikai programok és rendezvények ismertetése.

• Értékvédő és hagyományőrző programok, • Nyári táborok (tematikus nyári tábor: „Nekem is van vidéki nagymamám!”) • Fórumok, konferenciák, • Közösségfejlesztő programok szervezése.

Falusi vendégasztal szolgáltatás kialakítása A Kormány 136/2007. (VI. 13.) Kormányrendelete a falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységről alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységeket (a továbbiakban: szolgáltató tevékenység) határozott meg, amelyet a külön jogszabályban meghatározott, falusi szállásadás nyújtására alkalmas településen alkalomszerűen, látogatók részére nem egyéni vállalkozó magánszemély által nyújtott szolgáltatások jelentik. Ezek egyike a falusi vendégasztal szolgáltatás.

18

Az alkalmi falusi- és agroturisztikai szol-

A szolgáltató tevékenységét akkor folytat-

gáltató az a magánszemély, aki a jogszerűen

hatja, ha kérelmére azon kistérség székhely

használatában lévő, közterületnek nem mi-

településének jegyzője, amelyhez a tevé-

nősülő ingatlanon (pl. tanyán, falusi portán),

kenység végzésének helye szerinti telepü-

a jogszerűen használatában lévő eszközök-

lés tartozik, hatósági nyilvántartásba vette.

kel személyesen, vagy a vele közös háztar-

A közös háztartásban élő közeli hozzátarto-

tásban élő közeli hozzátartozói közreműkö-

zók közül csak egy természetes személy ve-

désével szolgáltató tevékenységet végez.

hető nyilvántartásba.

A jogszabály szerint a falusi vendégasztal:

A falusi vendégasztal szolgáltatás-nyújtás

a családi magánétkezésekhez előállított

az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. áp-

házi élelmiszerekhez és gasztronómiai ha-

rilis 29-i 852/2004/EK európai parlamen-

gyományokhoz kapcsolódó tevékenységek

ti és tanácsi rendelet II. mellékletének III.

bemutatása és az így előállított saját készít-

fejezete szerinti elsődlegesen magán lakó

mények értékesítése napi legfeljebb tizenöt

házakban használt, de forgalomba hozatal

látogató részére. A látogató a szolgáltató te-

céljából élelmiszerek rendszeres készíté-

vékenységet igénybe vevő turista, kiránduló.

sére használt helyiségekben végzett tevékenységnek minősül.

A tevékenységet alkalomszerűen lehet vé-

Fontos tudnivaló, hogy a falusi vendégasz-

gezni. Alkalomszerűnek akkor minősül, ha

tal szolgáltatás-nyújtás keretében előállí-

azt idényjelleggel, vagy nem napi rendsze-

tott élelmiszerekről gyártmánylapot nem

rességgel végzik.

kell vezetni! A falusi vendégasztal szolgáltatás – a jól ismert nyugat-európai példák alapján – alkalmas arra, hogy a vendégfogadó: • a helyben termelt élelmiszereket feldolgozva, vagy nyers állapotban helyben forgalmazza; • a házi ételkészítés hagyományait és egyedi ízeit bemutassa; • megőrizze a vidéki, tájkonyha hagyományait; • az érkező turisták, látogatók számára étkezéssel egybekötött gasztronómiai programot adjon. 19

Nemzetközi kapcsolatok A 2012. november 30-i rendezvényen kerül sor a „Kárpát-medencei Együttműködés a vidéki közösségeket támogató gazdasági kezdeményezések kidolgozására” együttműködési megállapodás aláírása. A megállapodást a A Székelygyümölcs Egyesület (Székelyudvarhely, Románia); a Szabadkai Paraszt Egyesület (Bajmok, Szerbia Köztársaság); valamint a Tudásklaszter Nonprofit Kft. (Szeged, Magyarország) kötik, a közösségi alapú vidék- és gazdaságfejlesztésben való együttműködés érdekében. Székelygyümölcs Egyesület 2010. március 5-én Székelyudvarhelyen tartotta alakuló Közgyűlését a  Székelygyümölcs-Udvarhelyszéki Gyümölcstermesztők és Feldolgozók Egyesülete. Az Egyesület fő célja a hagyományos gyümölcstermesztés és feldolgozás támogatása és népszerűsítése. Az Egyesület létrehozásának előzménye, hogy a Civitas Alapítvány egy regionális szintű, közösségalapú gazdaságfejlesztést indított el a Norvég Alap támogatásával, az udvarhelyszéki falvakban. Kezdeményezése célja: felkarolni a gazdákat és a kistermelőket, példát mutatni és segítséget nyújtani nekik abban, hogy a hagyományos gyümölcsösök gondozásával, a gyümölcsből készített termékek értékesítésével fenntarthatóbbá tegyék közösségeiket, környezetüket, és helyben biztosítsák a megélhetésüket. Ennek érdekében feltérképezték és kielemezték Udvarhelyszék régi gyümölcsöseit, valamint komplex képzési csomagot állítottak össze a helyi gazdák számára.

20

A közel egy éves képzési program a következő főbb témaköröket tartalmazza: • vidéki térségek gazdasági önszerveződése; •

hagyományos gyümölcsfajták ismerete, ápolása és szaporítása;

• a régi gyümölcsfajták gazdasági értéke és piaci lehetőségei; • hagyományos termékelőállítás az élelmiszer-higiéniai előírásoknak megfelelően. Folyamatosan frissülő Üzleti Fejlesztési Csomagot dolgoztak ki minden gyümölcstermékre, amely tartalmazza a piackutatás eredményeit, a megvalósíthatósági tanulmányokat, a fejlesztési javaslatokat illetve a marketing stratégiák elkészítését. Az oktatás során a Csomag bemutatásra kerül, és a képzésen résztvevők megismerkednek a használati módjával is. Vidékfejlesztési Forrásközpontot valamint Nyitott Konyhát hoztak létre. A Forrásközpont folyamatos segítségnyújtást biztosít az érdekelt gyümölcstermesztőknek és feldolgozóknak mezőgazdasági vállalkozás indítása és vezetése; helyi termék előállítása (nyersanyag, technológia, eszközök, csomagolás stb.); mezőgazdasági és vidékfejlesztési pályázati lehetőségek felkutatása, pályázatírás; piaci lehetőségek felkutatása és közvetítése témakörökben.

Szabadkai Paraszt Egyesület Az

egykori

nyomdokain,

Vajdasági jogutódként

Az egyesület főbb tevékenységei: Parasztszövetség

alakult

nemfor-

• Gazdaképzés - Korszerű technológiák ismertetése – agrármarketing

mális szervezet 1995-ben kezdte tevékeny-

• Fejlesztési lehetőségek feltárása

ségét. A Szabadka Község Parasztjainak Egye-

• Közreműködés az őstermelők bejegyzésénél

sülete nonprofit civil szervezetként 2002 januárjában vált formális szervezeté az agrárium és a vidékfejlesztés érdekképviseletére.

• Kérelmek- igénylések előkészítése agrártámogatások odaítélésére • Tanulmányutak, fórumok, konferenciák, • Kiállításokon való megjelenés • Tanácsadás

Tevékenységével nem kötődik szorosan Szabadka területéhez, hanem a vajdasági paraszt társadalom érdekvédelme mellett elsőrendű feladatának tartja az érdekazonosító, érdekközvetítő és vidékfejlődést segítő szerepet.

• Rokonszervezetekkel való kapcsolattartás • Határon túli kapcsolatok tartása és ápolása • Vidékfejlesztés • Agroturizmus, falusi turizmus • Hagyományápolás • Környezetvédelem Az egyesület kiemelt projektjei:

A Szabadka Község Parasztjainak Egyesülete tevékenységét kiterjesztete a határon túli DKMT Eurorégió területére tapasztalatcse-

• RAIC Program – Regionális Agrár Információs Centrum • SELECT program - Szelekciós Alap-

re, fejlesztések gazdasági kapcsolatok elő-

szolgálat – az állattenyésztés

segítése érdekében. Együttműködési egyez-

fejlesztésére

ményt irt alá a magyarországi és romániai rokon gazdaszervezetekkel 2002. novemberében.

• Agrár és Vidékfejlesztési Iroda – Fejlesztési program

21

A megállapodás szövege: Kárpát-medencei Együttműködés a vidéki közösségeket támogató gazdasági kezdeményezések kidolgozására A Székelygyümölcs Egyesület (Székelyudvarhely, Románia); a Szabadkai Paraszt Egyesület (Bajmok, Szerbia Köztársaság); valamint a Tudásklaszter Nonprofit Kft. (Szeged, Magyarország), mint együttműködő felek (továbbiakban Felek) a három országban működő vidékfejlesztési kezdeményezések közötti együttműködés előmozdítása érdekében, egyező akaratnyilvánítással az alábbi együttműködési megállapodást kötik meg. I. Az együttműködő felek elsődleges célja a közösségi alapú vidék- és gazdaságfejlesztésben való együttműködés, különösen közös szakmai rendezvények, szakmai tapasztalatcserék szervezése, önkéntes programok végrehajtása, kiadványok készítése, valamint kutatások végrehajtása területén. II. A Felek, az együttműködés során a következő kiemelt figyelmet érdemlő témákat határozzák meg: a) A vidékfejlesztés területén működő szervezetek, kiemelten a fiatalok, hátrányos helyzetű személyek vidéki életminőségét javító szervezetek közötti szakmai együttműködések támogatását szolgáló programok kidolgozása, megvalósítása b) A helyi termék előállítás és értékesítés során felhalmozott jó gyakorlatok átadása, terjesztése c) A megújuló energia előállítás és felhasználás során felhalmozott jó gyakorlatok átadása, terjesztése d) Olyan jó gyakorlatok átadása és terjesztése, amely szakmai, módszertani segítséget ad a kistelepülési, falusi közösségeknek, hogy sikeres vidékfejlesztési pályázatokat készítsenek és bonyolítsanak le. Közös pályázati programok kidolgozása, megvalósítása. e) A kistelepülési, falusi közösségi vállalkozási fejlesztési programokhoz kapcsolódó jó gyakorlatok átadása és terjesztése III. A Felek fontos és elérendő célnak tekintik, hogy mind Erdélyben, Vajdaságban és Magyarországon sor kerüljön egy-egy nemzetközi rendezvényre. A Felek szükségesnek tartják a rendezvények témáinak egyeztetését és azoknak az egyes országok által kiemelten kezelt témákhoz való illeszkedését. IV. A Felek fontosnak tartják egymás nemzetközi lephely-bejegyzési lehetőséget, infrastruktúrát

szintű megjelenítését, ehhez tebiztosítanak egymás számára.

V. A Felek kijelölnek egy-egy képviselőt, akinek a feladata a kapcsolattartás, a hiteles felvilágosítás, valamint az együttműködés keretében megvalósuló egyes események előkészítése, tovább az e Megállapodásban foglaltakkal kapcsolatos feladatok koordinálása. VI. Ez a Megállapodás az aláírásának napján lép hatályba és határozatlan időre szól. 22

Receptek Ajvár télire Hozzávalók • 5 db paradicsompaprika vagy kaliforniai • 2,5 kg vöröshagyma • 2 kg paradicsom • 8-10 db padlizsán • 5 fej fokhagyma • 8-9 dl olaj • 5-6 evőkanál vörösbor ecet • só • zeller zöld darálva • kakukkfű • bazsalikom • borsikafű • nátrium-benzoát Elkészítés A zöldségeket kimérjük, megmossuk és letisztítjuk. A megszurkált padlizsánokat, a kicsumázott paprikát, 2 kg vöröshagymát, a paradicsomot sütőben jól megsüjük. A megsült padlizsán, a paprika és a paradicsom héját műanyag késsel lehúzzuk. 0,5 kg hagymát ledaráljuk, olajban üvegesre pároljuk, hozzáadjuk a ledarált zeller zöldet. A hozzávalókat húsdarálón ledaráljuk. Hozzáadjuk a hagymához először a fokhagymát, majd a ledarált hozzávalókat. Ízlés szerint adjuk hozzá a kakukkfüvet, a bazsalikomot, borsikafüvet és a vörösborecetet a végén adjuk hozzá. Folyamatos keverés mellett addig főzzük kis lángon, míg az állaga eléri a kívánt sűrűséget és az ízek összefőnek. Nem kell túl sokáig, hisz mindent megsütöttünk. (de azért 30-40 perc legalább) Üvegekbe merjük, mindegyikre teszek egy késhegynyi nátrium-benzoátot és a tetejére olívaolajat öntök. 1 napig száraz dunsztba tesszük

Ajvár II Hozzávalók • 1 kg padlizsán • 1 kg kápia, pritamin és/vagy kaliforniai paprika • 50 dkg paradicsom • 1 fej fokhagyma • 1/4 zeller • 2 fej vöröshagyma • 1 chilipaprika • 1 dl ét olaj • 2 evőkanál vörösborecet • szárított csombor • kakukkfű • rozmaring • só • bors Elkészítés Padlizsán megszurkálva sütőbe tesszük, 20 perc múlva követi a paprika, 40 percig sülnek, 220 fokon. Addig felaprítunk 2 fej vöröshagymát, 1 fej fokhagymát, 5 paradicsomot, 1/4 zellert. A sült paprikát letakarva pihentetjük 10 percig, majd meghámozzuk, egyszerűen le lehet húzni a héját. A padlizsánt hosszában kettévágjuk, kikaparjuk a húsát. A hagymát, a fokhagymát, a zellert és pici chilit serpenyőben bő olajon megdinszteljük, sót rendesen adunk hozzá, mivel eddig semmibe nem került ízesítő. Csombort, kakukkfüvet, rozmaringot teszünk hozzá. A végén mindent összeöntünk, és 1 mokkáskanál nártium-benzoátot hozzátéve összeturmixoljuk. Bébiételes üvegeket kifőzzük, az ajvárt beletöltjük. A tetejére 1 kávéskanál olivaolajat öntünk. Befőzési fóliát, nem celofánt rakunk rá és lezárjuk.

23

Vegyes vágott házi savanyúság Hozzávalók • 2 fej édes káposzta • 1 kg paprika • 1 kg uborka (eltenni való) • 1 kg hagyma • só (10-12 dkg kb) • cukor (30-40 dkg ízlés szerint) • 2,5 dl ecet • borkén • nátrium-benzoát Elkészítés A káposztát, uborkát, hagymát, paprikát megmossuk, legyaluljuk. Egy nagy edénybe beletesszük az ös�szes zöldséget, lesózzuk, hozzátesszük a cukrot, ecetet. Ehhez a mennyiséghez rakunk 1 kk borként, 1,5 kk nátrium-benzoátot (meleg vízben feloldva). A cukor mennyiségét lehet növelni, ki mennyire édesen  szereti. Az egészet jól összekeverjük kézzel, hogy a zöldségek ne törjenek.  Pár órát hagyjuk pihenni, amíg levet ereszt. Üvegekbe szedjük és mehet a polcra (ebből a mennyiségből 8 üveggel lett).

Kovászolt fokhagyma Hozzávalók • Fokhagyma, • só, • kapor, • kenyér. Elkészítés A fokhagymát megtisztítom és a gerezdeket üvegekbe teszem. Közéteszem a kaporágakat és felöntöm a felforralt sós vízzel. A tetejére egy szelet pirított kenyeret teszek, kistányérral letakarom és egy másik kistényérra állítva napos helyre teszem (ablakpárkány, erkély stb). 4-5 nap múlva leszűröm, tiszta üvegbe teszem, levével felöntöm és a hűtőben tárolom.

Olajban eltett paradicsom Hozzávalók • 1 kg apró paradicsom, • 1 l olivaolaj,  • friss bazsalikom, • 1 tk só Elkészítés A paradicsomot és a bazsalikomot megmosom és megszárítom. A paradicsomszemekbe fogvájóval többször beleszúrok. A paradicsomot és a bazsalikomot belerétegezem a tiszta, száraz üvegekbe, megszórom sóval és felöntöm olajjal. Lezárom, majd hűvös sütét helyen tárolom.

Aioli (hagyományos elkészítése) Hozzávalók • 2 nagyon friss tojássárgája • 3,75 dl napraforgóolaj • 3-4 nagy gerezd fokhagyma • 1 evőkanál dijoni mustár • 1 evőkanál fehér borecet • 2 evőkanál friss citromlé • só, frissen őrölt bors Elkészítés A tojássárgáját, mustárt, borecetet, zúzott fokhagymát elkeverjük, enyhén sózzuk, borsozzuk. Az olajat először szinte cseppenként, majd vékony sugárban hozzáadjuk, és közben szorgosan kevergetjük habverővel, hogy az olaj ki ne csapódjon a krémben. Tálalás előtt érdemes pár órára behűteni. Két-három napig is felhasználható, de nem tovább!

24

Zakuszka Hozzávalók • 5 kg sült padlizsán, aprítva • 5 kg pritamin paprika, darálva • 1 kg vöröshagyma • 1,5 liter (házi) sűrített paradicsom lé • 1 liter napraforgó olaj • ízlés szerint só, egész fekete bors (ha nem szeretünk ráharapni, akkor teatojásban) • 5-6 babérlevél Elkészítés A hozzávalók mennyisége tisztán értendő, azaz a padlizsán sütve, csurgatva, a pritamin és a hagyma tisztítva, darálva. Nagy mennyiségnek tűnhet, de ha már rááldozzuk az időt, ne készítsünk kevesebbet, mert télen hálásak leszünk érte. A hagymát kb 2 dl olajon üvegesre kell dinsztelni. Egy külön edényben a maradék 8 dl olajon megdinsztelni a pritamint és kevergetve addig sütni, míg minden leve elpárolog, különben híg lesz tőle a zakuszka. Ha ezzel megvagyunk, egy nagy edényben összekeverjük a hozzávalókat és elkezdjük főzni. Folyamatos kevergetést igényel, mert hajlamos a kozmásodásra. Ha van lehetőség a szabadban készíteni, megspórolhatunk vele egy nagytakarítást. Érdemes jó hosszú nyelű eszközzel kevergetni, mert főzés közben bugyog, pattog és minél távolabb van az ember keze az edénytől, annál nagyobb eséllyel kerülheti el az égési sérüléseket. Legalkalmasabb erre a feladatra egy olyan keverőfa, amivel falun a szilvalekvárt kevergetik főzés közben. Kb 1,5-2 óra főzést igényel attól a pillanattól, hogy forrásnak indult. Akkor van kész, ha a tetején megjelenik az olaj, ilyenkor azonnal el kell zárni alatta a tüzet és még forrón belekanalazni a jól elmosott üvegekbe. Ezeket lezárás után hideg dunsztba tesszük másnapig, azaz pld. pléddel kibélelt kosárba, bebugyolálva, hogy lassan hűljön ki. Úgy válasszunk üvegeket, hogy egy üveggel max. 1 hét alatt fogyasszunk el, mert mentes minden tartósítószertől és felbontás után 5-6 nap múlva képes bepenészedni. Erdélyben több fajta zakuszkát készítenek: a padlizsán helyett létezik babbal készült, vagy gombás zakuszka is, melyhez erdei gombát használnak (leginkább róka gombát és vargányát, „hirib” gombát, ahogy Erdélyben nevezik).

Padlizsános zakuszka Hozzávalók • 2 kg fehér hagyma • 1 kg murok (sárgarépa) • 3 kg piros gogos paprika (pritamin paprika) megdarálva • 5 kg padlizsán Elkészítés Azt a masszát 45-50 percig dinszteljük, ezután hozzá adjuk a padlizsánt, 1 liter paradicsomlevet, 4-5 db babérlevelet, 1 marék jódmentes sót, 1 liter olajat, 2 evőkanál darált borsot (ízlés szerint). 2 órán át, folyamatos kavargatás mellett főzzük, vigyázat, hogy nehogy odakapjon. 15 perccel a befejezés előtt, hozzá adunk 1 csapott kiskanálnyi szalicilt. Befőttes üvegekbe kanalazzuk, jól lezárjuk, majd meleg dunsztba tesszük 24 órára.

Csipkebogyó lekvár (Hecsedli lekvár) Hozzávalók • 80 dkg csipkebogyó (nem túl érett) • 80 dkg zselírozó cukor • 1 cirom leve • 4 dkg frissen reszelt gyömbér Elkészítés A csipkebogyót megtisztítjuk, megmossuk, kettévágjuk, magjait kiszedjük. Az üvegeket alaposan kimossuk, hagyjuk lecsepegni. Még egyszer megmossuk a csipkebogyót, lábosba tesszük, és annyi vizet öntünk rá, amennyi ellepi. Kb. 45 percig puhára főzzük. A csipkebogyót a vízzel együtt egy szitán átpasszírozzuk (kb. 80 dkg gyümölcsmasszára van szükség). A masszát elkeverjük a zselírozó cukorral (ugyanannyi cukrot vegyünk, ahány dkg a gyümölcspép). Beleöntjük a citromlevet, a gyömbért. Kevergetve felforraljuk, és 4 percig rotyogtatjuk. A habját leszedjük. Azonnal üvegekbe töltjük, lezárjuk, kb. 5 percre fejtetőre fordítjuk, és hűvös helyen tálaljuk.

25

Birsalma sajt Hozzávalók • 2 kg hámozatlan, darabolt birsalma (a súly magház nélkül, a romlott részek eltávolítása után értendő), • 80 dkg cukor, • 2 rúd fahéj, • 1 db citrom leve és reszelt héja, • 15 dkg dióbél Elkészítés A birsalmákat alaposan megmossuk, lehetőleg súrolós szivacsot használva eltávolítunk róluk minden felszíni szennyeződést. Egy vastag aljú, széles átmérőjű krómedényt használjunk, és daraboljuk bele az almákat. Töltsük fel annyi vízzel, hogy éppen ellepje a gyümölcsöt és lefedve pároljuk puhára. Ekkor óvatosan öntsük le a forró vizet és a gyümölcsöt pépesítsük botmixerrel. Adjuk hozzá a citromlevet, a reszelt citromhéjat, dobjuk bele a fahéjrudacskákat és kezdjük főzni a pépet. Folyamatosan kevergetve párologtassuk el a nedvesség nagy részét, amíg keveréskor az edény alja látható lesz. Ekkor adjuk hozzá a cukrot és közepes hőfokon, kb. 30-40 perc folyamatos kevergetés mellett olvasszuk össze és sűrítsük be az egészet. Ekkor keverjük bele a dióbelet és mégegyszer forgassuk át. Egy nagy, vagy több kisebb lapos tálat borítsunk be folpackkal és töltsük fel gyümölcspéppel. Simítsuk el a tetejét és egy napon át hagyjuk szikkadni. Ha megszilárdult a birsalmasajtunk, borítsuk rácsra és néhány napon keresztül többször forgassuk meg, hogy mindkét oldaluk megszilárdulhasson. Zsírpapírba, vagy celofánba csomagolva sokáig eláll.

Ecetes szilva Hozzávalók • 2 kg érett, de nem túl puha szilva, • a szirup minden literéhez 20 dkg cukor, és • 1 dl 10%-os ecet Elkészítés A szilvákat megmossuk és tiszta befőttesüvegekbe rendezzük. A szilvával teli üvegeket feltöltjük vízzel, hogy pontosan lássuk, mennyi szirupra lesz szükségünk. Ezután a vizet fazékba öntjük, hozzáadjuk a megfelelő mennyiségű ecetet és cukrot, majd felforraljuk. A forrásban lévő szirupot a szilvákra töltjük (ügyeljünk arra, hogy teljesen ellepje a gyümölcsöt), majd lefedjük és másnapig állni hagyjuk. Másnap és harmadnap a műveletet megismételjük, a végén a forró üvegeket alaposan lezárjuk és meleg helyen, lassan hűtjük ki.

Hagymalekvár áfonyaszósszal Hozzávalók •  6 db lilahagyma, • 3 ek cukor, 3 ek olívaolaj, • 1 mk só, késhegynyi őrölt fahéj, • 3 ek áfonyaszósz, • 1 db citrom leve és reszelt héja Elkészítés Az olajon karamellizáljuk a cukrot, a félkarikákra vágott hagymákat juk, sózzuk, sűrűre pároljuk. Hozzáadjuk az áfonyaszószt, ráfacsarjuk a vet és belekeverjük a reszelt citromhéjat. Mégegyszer átforgatjuk és forrón üvegbe

rádobcitromltesszük.

Mézben eltett fokhagyma Hozzávalók • 25 gerezd fokhagyma, • 15 dkg méz, • 3 citrom leve, • 1 ágacska rozmaring, • 1 csípős paprika, • só, • tej. Elkészítés A fokhagymagerezdeket 2-3 percig főzöm a tejben, majd jól lecsepegtetem. A mézet a citromlével, a rozmaringgal, az erőspaprikával és egy csipetnyi sóval felfőzöm. A fokhagymagerezdeket üvegekbe rakom, ráöntöm a mézes keveréket és lezárom. 3-4 nap múlva fogyasztható. 

26

English

27

Preface The social economy the future lies in the community-based business forms and the possibility of renewal of the Hungarian rural areas. In the rural areas, due to the lack of resources , continuously conventional businesses go bankrupt, leaving thousands of people to their fate. Solidarity and community actions will provide handrails for the fight against poverty and exclusion. The community public companies can only survive and grow in the disadvantaged if they treat their values appropriately. A lot of people often asked what makes it beautiful and precious to found and to operate social corporation? Only the person who can give an answere to this is someone whos thinks in creativity instead of human resources, one who places community intrests above individual interest-as this project did. However, it is also important that instead of artificial materials, natural resources are placed in the forefront; instead of the work utalization, sustainability is a more perfered word, instead of „profit”, „benefit” comes to mind first, instead of crerating always new things, the respect for traditions and caring for it is more important. A society can reach the top level of moral and human values if more and more people are starting to plan, think and act in this way. We must never forget that the evolution of the economic factors will always be a mirror image of the social / community development. Using György Jenei’s words, “not economy has a society, but the society has an economy.” If our society is malfunctioning due to the lack of cohesion and the fact that the sense of common interest for socail actions is missing, the national economy will not be working. Hopefully, the number of social enterprises will increase in the coming years and during many beautiful task and implementations, they will build a future and a vision of future for the rural areas, that wish to develop. István Már Székelygyümölcs Association Székelyudvarhely

28

The origin of the production school model The production school-modell is danish. In Denmark 100 schools are operating. Over 11 European countries have adopted this model of vocational education that promotes disadvantaged youths’ socialization. Now, it is an accepted EU conform modell. The domestic production pilot school programs are entitled to usually engage young people who are above 16 years of age and who are “normal” dropp outs from the school system, or at least completed grade 6 and volunteer to participate in the programm (The Subsistence Production for the Rural are School model is a marked difference between the Danish and other domestic models, since in this new form, participation is not a subject of age). The production school is a program that is conducted within the framework of a nonschool based, daytime operating, contracted work system, which has two main parts: the first part , the preparation part includes socializing, common skills development, specialized skills orientaion, while the second part includes specialized trainings designed to obtain skills according to the National Educational Register’s (hereafter OKJ) regulations. The program also has a side function of helping employees find new workplaces and keeping track of their work. Its subject structure is not conventional, because it is based on individual development driven preparation. The place of instructions is at the workplace (workshop, office, kitchen, etc.) and theoretical studies are always connected to practical activities. The maximum number of students within a class is 12. The student-teacher ratio is maximum 4 (specialty teachers must represent at least 30% of the cadre). The maximum allowed number of students in the school is 100. Production schools are such institutions where specialty training is achived by the unique combination of working and studying. The participants can obtain different levels of specialty skills. These skills are mainly OKJ registered statewide which make employees to be able to fill certain positions at work places. Social competencies (cooperation, teamwork, loyalty, trustworthiness, responsibility, punctuality, etc.) nowadays have even more importance than professional skills, and are becoming more and more desireable by employers than officially documented professional competencies and skills. Most of the production schools are rather firm-like organizations, where work is combined with eductaional tasks. Production schools provide their students with realistic working conditions and try to motivate them to conduct learning and self-development through realistic tasks and products. During their studies at the production schools, participants produce such marketable products and provide such services which meet the demands of the local environment. Students receive salarylike compensation which are based on and dependent of the quality of work they do. This amount may even reach the amount of the state-regulated minimum salary level. Production schools can be located either in towns or in rural areas. They tap into the life and operations of local agricultural farms, firms, let it be in the field of metal-, woodworks, as well as IT services, animal farms, or biofarms. The Hungarian founder of the home-based modell is the First Hungarian-Danish Production School Foundation. 29

Introduction of the project The project goals The Bácsflóra project was aimed at creating employment and self-employment opportunities for the disadvantaged population that were unemployed - taking local circumsatances into considerations – by providing OKJ-certified „vegetable producer” and „dry pasta maker” specialty training and education. The project target groups We have conducted a questionnaire survey among the target groups of the project prior to putting together the application. The questionnaire was filled by 55 persons in Madaras and in Katymár. There were 35 females and 20 males among them. 36% who had elementary level eductaion, 33% had vocational training diploma, while 22% possesed a high-school diploma. The majority represented the ones that took part in eductaion 5-10 years ago (35%), but many were found also from the ones that has never studies as adults (23%). Study was considered important or relatively important by the vast majority (67%). 75% of the participants would restart studying for being able to get new jobs easier. 62% marked agricultural, plant production and gardening-like training as attractive opportunities which are relevant to our application. Also 62% indicated that he/she would need help in studying paralell to the training.

Summery of the characteristics of our target groups: Disadvantaged, unemployed, active aged people who are: • over 18 years of age, but not yet eligable for pension • have maximum 8 grade (elementary school) education or lower, or • have out-of-date skills, and there is no demand for his/her vocational skills around his/her living area, thus he/she has no chance to get employed • disabled by law and has not been employed or • permanently unemployed, has been out of job for 6 months (if beginner) or 8 months (if experienced) or has been employed for the last two years, but his/her employment period was not longer than 3 – 12 months, or he/ she was employed by public work only.

30

The activities of the project The structure of the project can be called classical. Recruitment, selection, individual development of competencies, after the creation of the development plans, we implement the personalized, work ability supporting complex training programm called SORS-OK(accreditaion number : PL-5636). This was a new type of training for the participents, since they have not participated in such training before. The gole of the accreditated training is to motivate the unemployed persons to regain their self respect and to become able to enforce their own interestes and to be able to start their own enterprenourship.

Special goals: • to build motivation • to strenghthen self awareness • to strenghthen communication • to build conflict handling competencies • to build conflict handling • strategic thinking • to widen knowledge in experitise

We have conducted a questionnaire survey among the target groups of the project prior to putting together the application.

• to build the need for own learning development • to gain knowlege on employment issues, entepreneur legal background issues • to prepare them for employement, to have them accept the new situtaions they are in • to present new job searching techniques • to develop job and self behavior culture • to pass on entrepreneurship related knowledge(legal and financial) • develop digital competencies

The training is 184 hours, out of which 45 hours is theory and 139 hours is practice-oriented study.

31

The modules of the programm : • Motivation training • Self awareness communciation and conflict handling • Preperation for life change • Guidance • Job searching techniques • Entrepereneurship • Digital competencies After the training, we offer vocational training. 800 hours of vegetable production course with the involvment of the Janoshalma’s VM East-Hungarian Education Centre Agricultural Vocational School and College. The course is long and laisa much focus on the practice orientation, which is conducted in our own educational gardens. Semi-skilled worker gardening training is offered for those, who have not completed the 8 elementry school classes or did not feel enough motivation to step into one of the certifyed courses. The general objective of the training is to familirize the students with “choirs around the house” and backyard vegetable garden and fruit production tasks and to mekt them be able to perform propagation, care, harvest, storage and primary processing techniques. Specific goals: • Introduction of the garden crops • The reproduction of these, installation methods of propagation techniques • Basic knowledge of plant care and cultivation technology acquisition • Horticulture crop protection awareness raising • The proper storage and processing of horticultural products for the preparation of future production • Undertsnding the variety of storage and primary processing technologies • Awareness of occupational safety and health standards 32

The course dureation is 165 hours, where 60 hours is theory, 105 hours is practice-oriented study. Pasta manufacturing study plant in Katymár has been added to the school production plant end-points as well as the associated production of pasta-degree that gives a certificate recognized by the state. The women participating in the training showed excellent academic results! The resulting plant meets the national academic standard and is a wellequipped laboratory unit. The trainings, individual mentoring support was given to students which resulted in a minimum number of dropouts during the course implementation. The mentors are also local residents to whom they can turn to with their problems. After completion of the training, 10 people had the opportunity to work utilizing theopportunity given by the funded project, the pasta production plant, as well as the school kitchen. In our project, 51 were women, many of them with small children, so the child care services was very popular. Locally, the so called “Sure Start Centre” was well equipped; the atmosphere was great, so it maximally met the requirements. During the implementation of the training participants received fiancial support, but only when they attended classes. This proved to be very effective; the participants were only abcent if it was very necessary. This regular participation also contributed to the excellent exam results. During the implementation of projects, particular emphasis was paid to the public to ensure the building of international relations; this will be described later in this chapter. The project is the result of one of the largest professional school of “Subsistence Production for Ruralk Areas” model we developed, which not only domestic but also has a cross-border character.

Project owners Tudásklaszter Nonprofit Ltd as main consorcium leader The organization was established in 2000. In June 2007, we have become public company, registered capital of 3 million HUF, and in April of 2009, it became a Nonprofit Ltd. The company primarily focuses on development and re-integration of disadvantaged groups into society and to the labor market. Increasing employment opportunities is the basic ground for creating equal conditions. To this end, the company in 2010 was accredited as an adult training institutions, and participated in the labor market services accreditation preparation, and co-operated with TAMOP 2.6.1. project.

Declaired in the founding letter of the organization, the following golas set forth plays an important role: • The social and labor market re-integration of the unemployed, equal opportunities, • Implementation of trainings, • Local employment initiatives. We have achieved outstanding results with the development of persons with disabilities in the labor market and the re-integration topic as well. Nokia Komárom Ltd. complex service package offered employment in order to enhance our custom developed software, job analysis methods.

The organization was established in 2000. In June 2007, we have become public company, registered capital of 3 million HUF, and in April of 2009, it became a Nonprofit Ltd.

Individual training FAT accredited programs: • • • •

Non-profit organizations development training, FATE-O.K. development program for long term unemployed, Semi-skilled worker training, gardening Employment Pact Coordinator training

33

Currently 10 full-time employees are in the organization, 4 contracted and 15-20 external experts are involved in carrying out tasks. The last three years of project management administrator results are listed in the table below: Data

2009

2010

2011

Income

17 460

54 012

75 369

Income before tax

8 050

17 314

244

Own capital

13 361

30 608

30 852

Total assats

15 446

33 784

39 479

Statistics for employess

1,5

7

8

Megyeri Katalin Stefánia managing director

Katymár Municipality as a consortium member In the last period, the governments and families were facing crutial problems to solve in the resent past. The economic crisis has negatively affected both the private sector and the government sector and current economic events and financial trends. The crisis has resulted in a significant decrease in the amounts of aid from the central budget in real terms, stating the fact that the government’s obligatory functions would no longer be narrowed. In parallel, the financial obligations of the population and the families continued to increase in the micro region and in Katymár there is a significant increase in the number of unemployed. In the last period, the Local Authority made steps to support the older generation and families but not a sufficient enough to solve the problems. The project preparation, implementation, innovative, the new approach of mindset is very important in this environment. Our cooperating partners Katymá andr Madaras’ Local Government, as well as Tudásklaszter Social and Rural Development Society Ltd is committed to fully achieve these goals in order to improve the labor market situation of the persons involved in the program. 34

The „Bácsflóra Producing Schools in the most disadvantaged micro-regions” are flexible, where practical training places was created and practice-oriented training is offered. These assets acquired long-term opportunity for all participants to overcome the existing drawbacks. It is our responsibility to use the resources effectively Mr. Endre Pál-mayor

Madaras Municipality consortium member Madaras village is in the South Great Plain Region, Bács-kiskun County, south of the Serbian border. This is one of the 33 most disadvantaged micro-regions. Socially and economically it is a disadvantage village. It can be observed in the very structure of an aging population, low pupil numbers, the persistently high unemployment rate, the migration of young people, lack of jobs and low profitability and unfavorable conditions. The population of Madaras according to the data for 2010 reported is 3,065 people. The settlement is manily focusing on agricultural production, as the most common form of living. Formed on loess soil in terms of very good quality, the typical chernozem soil, but sometimes loess loam, sandy loess occurs. Grain and fodder crops were produced, but grape-growing, wine-making was also addressed in Madaras already in the 1930s.

In the 1970s, the formation of even larger scale in the development of agriculture with the formation of the cooperatives (TSZ)started. Then the villagers occupied most of the co-operative. Today it is largely reduced. Only a few people work as manual labor , they were replaced by mechanical power, so few people could carry on the tasks. Due to this fact, the unemployment rate also rose. As a result of agricultural restructuring in the 90’s, a series of family farming businesses were established in the area. These economies mostly produce crops to ensure the livelihood of the family. Unfortunately, in recent years steady decline is observed in the filed of agriculture. An unfavorable situation of farmers and entrepreneurs can be observed. One main reason for this can be found in the location of the town. Industrial companies nor processing plants were established. Some of the workers have found jobs at the near by surrounding communities. Due to the reduced number of industrial installations, the workforce is less needed.

Some of the workers have found jobs at the near by surrounding communities.

We were delighted to observed that there were a large number of applicants in the two villages who applied for the taining sessions. We sincerely hope that interest continues to remain unbroken, and that next time we can work together, to co-develop. István Juhász -mayor

35

Description of the Rural Subsistence Production Model School The common perception is that rural areas are vulnerable and can not retain and turn to their own interests the remaining resources. Skilled people migrate, raw materials, agricultural crops revenues are stocked at the big companies, the inactive population is increasing, many of them living on welfare, mostly without a real purpose for life. The lower standards of living arrangements and the continuation of unhealthy lifestyle significantly reduces chances and ability of them to ever return to the labor market, even if there is real demand for labor. The population is gradually aging, while the social pressure that the municipalities face continously increases. Among the active population the fact of unemployment was widespread and became an accepted status. At first, the people thought of it as a longer vacation with more freedom. Unemployment has been present in the families for many generations as well. Arrangements for self-sufficiency in rural communities are becoming increasingly rare matter. The Rural Subsistence Production School is an important tool to create and serve the most disadvantaged areas on long term basis, taking into account specific local needs, in order to influence methods for tackling unemployment. The areas in which self-sustaining model of Rural Producer School may be relevant to adaptation are principally agricultural areas, but here, only raw material production is conducted. The manufacturing industry is underdeveloped, so the products are not processed in the region, rather in other parts of the country. This situation and employment as well as economictermsmustchangebecauseoftheregion’s economic development necessities. There are many people who would like to work on producing values. However, the value-creating activities in modern methods are not well kown by the unemployed people in these regions. 36

Besides adult education, in addition, they must develop the methods for cultivation and primary processing to make it more efficient. We need to embrace those unemployed people who want to change their faithe and wish to work, and the ones who are looking for value creation. Without co-operation, the producers are fully exposed to uncertenity. The Subsistence Production School for Rural Development, whith it’s specific trainings, especially with the practical courses and advisory role, is capable of reducing the risks of production, and can also increase market security and stability. Taking the local conditions into account, the Subsistence Production School for Rural Development must tundertake the following general goals: • To promote self-employment (social co-generation) • The provide the opportunity for the most advanced agricultural knowledge transfer, • To offer state-approved or accredited courses for participation in training (production, processing skills), • To support the development of local crops processing programs, purchase of equiptment required to increase the level of development, procurement, implementation, • Produced, processed goods to promote sales, the market demand for mapping, • To coordinate the casual / seasonal job opportunities to create continuous job opportunities

The main functions of the School of Subsistence Production for Rural Development • Educational Function • Alternative income generating function • Research function • Service function: • The provision of information • Training programs for development, implementation • Advisory services • Program organization

Educational Function • • •

Cultural Knowledge Elaboration Knowledge

Alternative Earnings Function

Research Function •

•

Sales Knowledge

Application of emergent capacity - open kitchen function

•

Elaboration of new cultural methods Shadowing of the research

•

Utilization of the results

•

Biodiversity

Service Function

•

Providing information

•

Development and realization of the training programs

•

Technical consultancy

•

Organization of programs, touristic service

Educational functions

The Subsistence Production School’s courses are based on the courses developed by the Bács Flora Manufacturing School project. Some of them already have accreditation, some are still being developed. Some of the courses may be replaced with similar content NTR training (vegetable and fruit growing, vegetable and fruit processing), but it was important for the development of individual training courses as well, since the training inventory changes continuously. In addition, we also considered that the students of primary school graduates are those who may not be so limited in engaging in such training possibilities.

37

Farming and growing knowledge Production of knowledge transfer is necessary to create a demonstration gardens that features plants the best growing in the regions in addition to presenting the methods, environmentally-friendly best practices to help the participants to become conscious producers. Traditional knowledge processing The Processing skills training is for persons involved in traditional private domestic (household) food production and marketing. The goal of the training is to familiarize the learners with- on the one hand- the rural characteristics of the cultural heritage as part of a private home food production traditions. On the other hand, to correspond to the safety of food production conditions. The crops grown and reared on the farms, the animals are symbols of social prestige in the region, just as the primary output-based production of food for the markets. The high-quality raw material and food provide supplementary income and give a great experience for consumer of tourism services as well. Sales skills - to establish and operate social enterprises The goal of the training is to make available, understandable and achievable to people in rural areas the how they can sell of the local produced products. To help them understand the sales possibilities for new forms of enterprise, legal regulations. Alternative income generating function It is advised to build a so called “Open Kitchens” in the production schools. One of the great obstacles of producing crops for the market is the lack of appropriate processing centers that comply with the food hygiene standards. 38

These small processor units should be developed in order to provide suitable conditions and to allow women to prepare for their products by using their raditional recipes. As a result, it will be possible to create a diverse range of products while the consumer gets extra value, where the origin of the raw material can be identified, where local fruits are processed. Therefore, the product gets a personality. (Source: www.szekelygyumolcs.hu)

Processing capacity of Subsistence Production Schools for the Rural Areas The processing capabilities are mainly set up for demonstration purposes, each location may vary, depending on the cost of the investment. Research and development function The Subsistence Production School for Rural Development’s activities can be connected to agricultural activities, but mainly to the development of the model itself and by connecting private individuals, social enterprises, research and development activities. Our goal is a diverse local economic development, self-sufficiency, self-promoting. In the years 2013-2015 the planned research fileds: • Traditional preservation methods searching and exploring methodological guide for preparing traditional recipes, recipe book making • Traditional varieties exploration, presentation and installation

Service functions Provision of information The Subsistence Production School for Rural Development Network’s goal is to provide access to information, an opportunity to access and learn practical knowledge and methods, provide access to professional materials, research results, studies and to partner organizations with published materials for it’s members. By establishing a professional library we wish to provide access for the target group to the latest information on agro-environment schemes and tenders, the purchase and sales channels to the members. Training programs and courses Beyond the above-described individually developed programs, we plan the implementation of additional programs, including rural hospitality, landscape typical field management, landscape management related professional knowledge in order to help the farmers to widen their scope and become familiar not only with conventional, but also new farming methods. If there is a demand, bio-economy courses, housekeeper training, foreign language and basic computer courses can be also started.

In order to increase the tourist attractiveness of national parks, conservation areas, environmentally sensitive areas map presentation, transport, cycling, hiking, boat trips presentation of tourist programs and events are collected. Organisation of programs, tourist services Not all Subsistence Production School organiz programs. It depends on the geographical location and the infrastructure that the school has. If the implementers feel that they have created an appropriate endpoint to perform such activities, it is an option, as this would greatly contribute to the sustainability of the institution, as well as income-earning opportunities for the members as well.

We plan the implementation of additional programs, including rural hospitality, landscape typical field management.

What kind of programs do we suggest? • Value and protection of traditional programs, • Summer camps (themed summer camp: “I also have a grandmother’ who lives in the country!”) • Forums and conferences • Community Development programs.

Information office operation Posters, maps, brochures, information bulletins preparation of traditional varieties, regional products, processing methods, and the region’s tourist attractions, flora and fauna in the area of text and photo presentation are crated. 39

“Country side Dinner table” service development The Government 136/2007. (VI. 13) Government Regulation of the rural and agro-tourism service activities casual rural and agro-tourism service activities (hereinafter referred to as service activities) defines rural accommodation services applicable for visitors. Here, the service providers are not self-employed individuals. This is called the “Country side Dinner table” service.

The laws of the country cottages table: a private family home meals prepared foods and culinary traditions, activities relating to the presentation and sale of such products produced in its day for up to fifteen visitors. A visitor are the recipients of the service. The operation can be performed occasionally. Occasional is considered if it is seasonal or not done on a daily basis. The service activities may not continue if the request for the small office area of town clerk, to which the village belongs to the place of its head, the official register. The close relatives living in the same household, only one individual can be registered. The rustic kitchen table service provision on the hygiene of foodstuffs, 2004. 29 April 852/2004/EK of the European Parliament and of the Council II. Annex III. under Chapter primarily private dwellings used for marketing purposes but regularly used in the preparation of food premises by activity. It is important to note that the rural hospitality desk to provide services under brand page produced foods do not have to log the registers. 40

The rustic kitchen table service - the wellknown Western European examples - suited to for the “inn”-s: • Locally produced foods, processed or unprocessed locally distributed; • Home-cooking traditions and unique flavors present; • Preserve the rural traditions of local kitchen • The tourists, visitors, combined with culinary programs provide meals. It is important to note that the origin of the raw material used during the rural hospitality desk service do not have to be logged in the registers. The rustic kitchen table service - the wellknown Western European examples - suited to the inn: • Locally produced foods, processed or unprocessed locally distributed; • Home-cooking traditions and unique flavors present; • Preserve the rural traditions of local kitchen; • The tourists, visitors, combined with culinary programs provide meals.

International Relations On the 30th of November, 2012, “Carpathian Basin Working with rural communities to develop initiatives to support economic” cooperation agreement was signed. The agreement was between the parties of Székely Fruit Association (Odorheiu, Romania) , the Subotica Peasant Association (Bajmok, the Republic of Serbia), and the Knowledge Cluster Office (Szeged, Hungary) in order to concluded community-based rural and economic joint development and co-operation. Székelygyümölcs Foundation On the 5th of March, 2010, the Szekelyudvarhely held its’ General Assembly in the Székely Fruit Odorhei Association of fruit growers and processors. The Association’s main aim is to support the traditional fruit growing, processing and promotion. With the support og the Nordic Fund, the Civitas Foundation started a program at regional community-based on economic development in the udvarhely’s villages. Initiatives aim to reach out to farmers and small producers, to set an example and to help them to care for the traditional orchards of fruit-selling products, to make their communities more sustainable, their environment and place for the living.

The nearly one-year training program covers the following main topics: • Self-organization of rural economy; • Knowledge of traditional fruit varieties, cultivation and propagation; • The economic value of the old varieties of fruit and market opportunities;

he Association’s main aim is to support the traditional fruit growing, processing and promotion.

• Traditional production requirements of food hygiene standards. Ongoing business development package worked out for all fruit products includes the results of market research, feasibility studies, development of marketing strategies and preparing proposals.

In order to achieve the goal, they have mapped and analyzed Udvarhelyszék old orchards, and developed a complex training package put together especially for local farmers. 41

Peasant Association of Subotica

The

iThe former Provincial Farmers’ Associ-

• Host Training - Advanced Technologies Review - agricultural marketing

ation’s footsteps, as a successor was not a formal organization began its activities in 1995. In January 2002 it became formal organizations representing the interests of agriculture and rural development. Activities are not closely linked to the area of Subotica, Vojvodina, but also the protection of the interests of society peasants primary role is to identifying interests, interests and mediating role in supporting rural development. The

peasants

Subotica

Municipal

As-

sociation has extended its activities in the

field

DKMT

of

cross-border

experiences

and

Euroregion developments

main

activities

are:

• Development opportunities to explore • Contributing to the entry of primary producers • Preparation of applications, agricultural applications for grants • Field trips, meetings and conferences, • Appearance at exhibitions • Advising • Contacts with related organizations • Cross-border relationships • Rural development • Agrotourism and rural tourism • Traditions • Environment The association’s key projects:

in order to promote economic relations.

• RAIC Program - Regional Agricultural Information Centre

In November of 2002, they signed an agree-

• Select Program - Service Selection Fund the development of animal husbandry

ment on cooperation in Hungary and Romania

42

association’s

for

cross-border

co-operation.

• Agricultural and Rural Development Agency - Program Development

The text of the agreement: Carpathian Basin Cooperation to support rural communities economic development initiatives The Székely Fruit Association (Odorheiu, Romania) ; the Subotica Peasant Association (Bajmok, the Republic of Serbia), and the Knowledge Cluster Office (Szeged, Hungary) as cooperating parties (hereinafter referred to as Parties) for the three country rural development initiatives promoting cooperation between them, concluded the following cooperation agreement. I. The primary aim of the cooperation between the partners is community-based rural development and economic cooperation, especially by organizing common trade events, organization of exchange of experience, volunteer programs, publications, and research in the area of implementation. II. During the cooperation, the Parties define the co-operation activities, with special attention to the following topics: a) To support the co-operation between organizations, aiming at especially the improvement of life standards for youth groups, disadvantaged people, to develop programms aiming at fostering future co-operation. b) Disseminating good practices for the production and sale of local products c) Disseminating good practices for the production and use of renewable energy d) A transfer of good practices and dissemination of professional and methodological assistance to the small municipalities, rural communities, rural development project to be successful and to suport sufficient implementation. Development of application programs and implementation. e) The small settlements, rural community enterprise development programs related to the transfer and dissemination of good practice III. The parties considere it to be an important goal and intended to ensure that all of Transylvania, Vojvodina and Hungary series of international events will be held. The Parties consider it necessary to discuss the themes of these events and their impact on and cohasion with each country’s priorities. IV. The Parties think that is important for each partner to assure internationall appearance. They will support eachother with international showcases, provide opportunity for office registration, and will provide infrastructure for each other. V. The Parties shall appoint one representative who is responsible for relations with the credibility of information, and cooperation within the framework of preparation for each event and the coordination necessary for this agreement. VI. This Agreement shall enter into force on the date of signature, and for an indefinite period. 43

serbian

Predgovor U socijalnim gazdinstvima, zajednicama zasnovanim na opštinskim preduzeničkim formama krije se budućnost i mogućnost obnavljanja mađarskih ruralnih područja. U onim seoskim sredinama, gde je zbog nedostatka sredstava kontinualno došlo do propadanja konvencionalnih preduzetništva, prepuštajući hiljade ljudi njihovoj sudbini, solidarnost i zajedničko delovanje će obezbediti put bez siromaštva i isključenosti. Javno osnovana opštinska preduzetništva sa odgovarajućim tretmanom osnovnih vrednosti mogu i u ugroženim područjima da opstanu i razvijaju. Mnogo ljudi često se zapita, zbog čega je lepo i dragoceno na primer stvoriti i voditi jedno socijalno udruženje? Na ovo pitanje može da odgovori samo onaj, koji svakodnevno u svom radu i projektnom razmišljanu umesto ljudskih resursa u svojoj viziji vidi čoveka kao radnika i stvaraoca, koji umesto takmičarske svemoći veruje u volju zajedništva, te kada očigledno opšti interes stavlja iznad svojih ličnih interesa, kao što to i projekat zahteva. Međutim važno je i da umesto veštačkih osnovnim materijala u prvi plan svrstava prirodne poredke; umesto izrabljivanja prvo mu pada na pamet održivljivost, umesto profita, korist, a ne kao poslednje pada mu na pamet održavanje, poštovanje i negovanje tradicije a ne noviteta. Jedno društvo, zajednica možda onda da doživi viši nivo moralnih i ljudskih vrednosti, ako sve više ljudi počne da planira po ovom modelu, te da misli i deluje. Nikada nemojmo zaboraviti da je evolucija ekonomskih faktora uvek odraz društvenog razvoja i razvoja zajednice. Živeći sa rečima Đerđa Jeneia „ ekonomija nema društvo, već društvo ima ekonomiju“. Ako naše društvo loše funkcioniše - zbog toga što nema zajedništva i osećaja za zajedničke interese- onda ne funkcioniše ni nacionalna ekonomija. Nadamo se, da će broj društvenih privrednika da raste u narednim godinama, te da će mnogo lepih zadataka da ostvare i time da grade budući izgled i budućnost u svim ruralnim sredinama koji to žele. Ištvan Mar Udruženje Sekeljvoće Sekeljudvarhelj

45

Poreklo modela proizvodne škole Model proizvodne škole je danskog porekla. U Danskoj funkcioniše 100 proizvodnih škola. Već danas su u 11 zemalja Evrope prilagođeni modeli koji mogu da pomognu mlade ljude koji su bili u nepovoljnom stanju, da ih socializuju i obuče, što znači da je ova metoda potpuno u skladu sa EU. Pravo na uključenje u pilot projekat proizvodne škole obično imaju mladi ljudi, stariji od 16 godina, koji su napustili „normalni” školski sistem ali su završili barem 6 razreda, te da dobrovoljno učestvuju u programu i povinjuju se obavezama.(Model Proizvodne škole za samoodržavajuće oblasti ima markantnu razliku u odnosu na danski i domaći model, u tome što učešće subjekata ne vezuje za starosnu dob). Proizvodne škole nisu školskog sistema, odvijaju se u dnevnim terminima, ugovori u radu u okviru programa, a sastoji se od dve komponente: socijalizacije, te razvoj opšteg obrazovanja, dopune, profesionalna orijentacija, pripremna sekcija a druga komponenta je obuka NLO-om regulisana kvalifikaciona struka. Program takođe radi na pomoći pri zaposlenju subjekata i praćenju radnog učinka. Netradicionalna je struktura predmeta, pošto se razvoj odnosi na subjekta i njegov individualni razvoj. Tipično je mesto obuke koje je uvek povezano sa zanimanjima ( radionice, školske bašte, školske kancelarije, školske kuhinje, itd.), teorijsku pripremu uvek prati i praktična obuka, s tim da je maksimalan broj grupe učenika 12, dok je odnos učenik - nastavnik, maksimalno 4 ( od toga mora da bude najmanje 30% stručnih radnika), maksimalan broj učenika u ustanovi je 100. Proizvodne škole su institucije , gde se rad i učenje odvija u jedinstvenoj kombinaciji te se tako stiče stručno usavršavanje. Učesnici proizvodne škole mogu na različitim nivoima da steknu profesionalne kvalifikacije. Ova usavršavanja su prvenstveno državno priznate akreditovane kvalifikacije, ali mogu predstavljati i takve stručne kompetencije, profesionalne veštine, koje predstavljaju upražnjavanje takvih delatnosti koje su pogodne za individue. Pored stručnih kompentencija važnije su socijalne kompentencije (međusobna saradnja, timski duh, radna lojalnost, pouzdanost, odgovornost, tačnost, itd.) njihovo sticanje, koje se danas više očekuju na radnom mestu, u odnosu na formalne diplomske sertifikate. Većina proizvodnih škola je više poput pogonske strukture, može se reći nešto kao pogonska ili naučna fabrika, gde se rad kombinuje sa obrazovnim zadacima. Proizvodne škole žele da pruže realne radne uslove svojim učesnicima, te kroz realne zadatke i proizvode da ih dalje ohrabre na učenje i samorazvoj. U toku pohađanja i učenja u proizvodnoj školi, učesnici proizvode robu koju mogu da prodaju, ili takve usluge upražnjuju, koje kao takve zadovoljavaju lokalne potrebe. Učenici u zavisnosti od kvaliteta rada dobijaju platu, čiji iznos može da dostigne veličinu minimalne zarade. Proizvodne škole mogu biti kako u urbanim tako i u seoskim sredinama, a njihove aktivnosti usko su povezane za lokalnu ekonomiju, bilo ona vezana za metalnu ili drvoprerađivačku proizvodnju, pružanja kompjuterskih usluga ( video, editovanje, itd.), stočarstvo ili biogazdinstvo. Domaći model je osnovao Prva Mađarsko-danska fondacija proizvodne škole.

46

Proizvodna škola Bačflora Proizvodna škola Bačflora osnovana je od strane Opštine Madaraš i Kaćmar, zatim Društveni Klaster Znanja i Neprofitna opštekorisna organizacija za ruralni razvoj pod registracijom matičnog broja TAMOP ( OPSO)1.4.3.-08/1-2F/2010-0005 u sklopu projekta, Bačflora – Osnovanje proizvodne škole u najnerazvijenijem malom regionu Bačalmaš. Implementacija projekta je od 1. januara 2011. godine do 31.decembra 2012. godine.

Prezentacija projekta Ciljevi projekta Cilj projekta Bačflora bio je da stvori uslove za zapošljavanje, samozapošljavanje za nezaposlena lica u nepovoljnom položaju – uzimajući u obzir lokalne uslove – Proizvodnja povrća, Priprema testa nasuvo NLO obuke, zatim po izradi obuke neprofitne organizacije Klaster Znanja, akreditovana obuka baštovana, te proizvodni pogon za izradu testa nasuvo i školske kuhinje sa obradom namirnica. Ciljna grupa projekta Pre izrade projekta sproveden je upitnik nad ciljnom grupom. Upitnik je popunilo 55 osoba iz Madaraša i Kaćmara, od toga 35 žena i 20 muškaraca. 36% ispitanika ima završeno osam razreda, 33% ima završenu školu za kvalifikovanog radnika, dok 25% ima završenu srednju školu. Većina ispitanika su bili oni koji su školstvo završili u poslednjih 5-10 godina (35%), ali nije bio mali procenat onih (23%) koji kao odrasle osobe nisu učile. Većina je učenje ocenila kao važno, odnosno srednje važno, i to 67%. 75% ispitanika bi bilo kadro da započne ponovo da uči kako bi lakše našlo posao. Gledajući projekat, njih 62% je sledeće obuke identifikovalo kao atraktivne, kao što su, poljoprivredni smer, uzgoj bilja, hortikultura. Isto tako je njih 62% je izrazilo, da pored obuke žele i pomoć pri učenju.

Sažete karakteristike ciljne grupe su: Radno sposobna lica, nezaposleni, u teškoj situaciji, koji: • lica koja su napunila 18. godina, ali nisu dostigli starosnu granicu za penziju; • završili su najviše 8 razreda škole, ili još niži nivo obrazovanja, ili • raspolaže sa zastarelom stručnom spremom, te mu na mestu prebivališta i okolini (Zakon zaposlenju o (1991. godina IV. tv.) za završenu školsku spremu nema potražnje, te na osnovu toga nema mogućnosti za zapošljavanje, ili • po zakonu 1997. godine XXVI. sz. tv. 4.a) § važi za invalidno lice, bez obzira na nivo obrazovanja, te nije bio još zaposlen, ili • dugoročno nezaposleni, ili je pripravnik od 6 meseci, ako nije pripravnik onda 8 meseci nisu u radnom odnosu, ili se u roku od dve godine zaposlio, a radni odnos mu je trajao 3 meseca, a ukupno nije prekoračena godina dana, ili je u zadnje dve godine radio samo preko programa javnog rada i / ili rad od opšte važnosti i /ili opšte koristi.

47

Projektne aktivnosti Izgradnja samog projekta može se smatrati klasičnom. Sakupljanje, selekcija, ocenjivanje individualnih veština, nakon završetka razvojnih planova, individualno su izrađeni, kompleksni treninzi u nizu, koji su realizovani preko SOROO.K.(naziv treninga)( akreditacija programa matičnog broja: PL-5636). Ova vrsta obuke novost je bila sudeonike, koji ranije nisu prisustvovali i učestvovali na ovakvim treninzima. Cilj akreditovanog treninga je da motiviše i da ojača poverenje dugoročno nezaposlenim licima, te da budu sposobni da sprovodu svoje interese, da se zaposle ili da započnu samostalno preduzetništvo.

Specijalni ciljevi: • uspostaviti potrebnu motivaciju • jačanje samosvesti • razvoj komunikacijskih veština • razvoj veštine sukobom

upravljanja

• razvoj strateškog razmišljanja • karijera i stručno usavršavanje znanja

Izgradnja samog projekta može se smatrati klasičnom.

• učenje i tendencija samorazvoja • zapošljavanje, sa pravnim preduzetništva

upoznavanje okvirima

• priprema za uspostavljanje radnog odnosa, prihvatanje promena u životnoj situaciji • upoznavanje sa različitim tehnikama pronalaženja radnog mesta • razvijanje ponašanja

kulture

• upoznavanje finansijskim preduzetništva

sa

rada

i

pravnozadacima

• digitalna pismenost

Dužina obuke je 184 časova, od toga 45 teoretskih i 139 praktičnih časova.

48

Programski moduli: • Motivacioni trening • obuka samospoznaje, komunikacije i upravljanje konfliktnim situacijama • priprema za promene u životnim situacijama • Obuka karijerne orjentacije • Tehnika nalaženja radnog mesta • Znanje o preduzetništvu • Digitalna pismenost Nakon treninga realizovane su stručne obuke. NLP obuke za proizvodnju povrća u dužini od 800 sati, koje smo sproveli uz pomoć Janošhalma, Istočno-Mađarsko Agrarni centar za stručnu obuku, gde smo uključili i Poljoprivrednu školu i kolegijum. Obuka je bila sa velikim brojem časova sa naglaskom na praktični deo, koja se odvijala već u sopstvenim školskim baštama. Tokom programa specijalno individualno razvijeni su obučeni u baštovane, oni koji ne poseduju 8 razreda škole, ili kod onih osoba koje se ne osećaju dovoljno jake kako bi pristupile stručnijim obukama ( NLO). Opšti cilj programa je dizajniran tako da učesnicima pruži razumevajuće zadatke oko kućne proizvodnje povrća i voća, da ih upozna sa baštovanskim aktivnostima, da budu sposobni da razmnožavaju, gaje i ubiraju povrće, kako da ga skladište kao i njihova primarna prerada. Specijalni ciljevi: • upoznavanje sa korisnim baštenskim biljkama • upoznavanje sa razmnožavanjem i agrotehnološkim procesima uzgoja • osnovna znanja nege biljaka, tehnologija uzgoja • osnovni zadaci zaštite bilja u baštovanstvu • upoznavanje sa čuvanjem i preradom proizvedenih baštenskih proizvoda • upoznavanje sa vrstama skladištenja i primarnim preradnim tehnologijama • upoznavanje sa standardima bezbednosti na radu koji moraju biti ispunjeni. 49

Dužina obuke je 165 časova, od toga 60 časova teoretski dok je 105 sati pripalo praktičnom delu. Pogon proizvodnje testa na suvo je nastao u Kaćmaru, te se tamo odvijala državno priznata obuka za proizvođača testa sa sertifikatom. Žene koje su učestvovale u obuci dobili su odlična završena svedočanstva. Školski pogon koji je nastao državno je priznat i poseduje i laboratorijsku jedinicu. Učesnici su pored obuke dobili podršku individualnih mentora, te se zahvaljujući njima program realizovao sa minimalnim brojem odustajanja od obuke. Mentori su bili lokalni stanovnici, čije su poverenje uživali učesnici programa i mogli su da se poistovetuju sa njima i njihovim problemima. Po završetku obuke 10 osoba je imalo priliku da se zaposli, iz projektom dobivenih finansijskih kapaciteta, u pogonu proizvodnje testa na suvo i u školskoj kuhinji. U našem projektu prisustvovalo je 51 žena, od kojih mnogo njih sa malom decom, te su im naše usluge čuvanja dece bile veoma popularne. To se odvijalo lokalno, te im je mesto Sigurni centar za početak, njegova opremljenost i ambijent omogućio i ispunio maksimalna očekivanja. Tokom sprovođenja obuke učesnici su dobili novčanu podršku, ali na samo onim predavanjima kojima su prisustvovali. Ovo se pokazalo kao veoma efikasno, te su učesnici izostajali sa predavanja samo u neophodnim situacijama. Redovna pojava na predavanjima doprinela je odličnim ispitnim rezulatima. Posebna pažnja prilikom implementacije projekta posvećena je javnosti, izgradnji međunarodnih odnosa, kao što će to biti spomenuto u sledećim poglavljima.Najvećim stručnim rezultatom projekta iznosimo izradu modela Proizvodne škole za samoodržavajuće oblasti, koja pokazuje interesovanje ne samo domaće već i za prekogranične interese.

Implementatori projekta Nosilac projekta Neprofitna organizacija Klaster znanja Organizacija je osnovana 2000. godine, a u junu 2007. godine smo postali društvo od opšte koristi, sa 3 miliona evra upisanog kapitala, a od aprila 2009. godine smo neprofitna organizacija. Kompanija je pre svega usmerena da pomogne ugrožene grupe društva, njihovu reintegraciju na društvenom nivou i na tržištu rada. Stvaranje jednakih uslova ostvaruje se preko povećanja mogućnosti zapošljavanja. U tom cilju preduzeće je 2010. godine akreditovano kao obrazovna ustanova za andragogiju ( obrazovanje odraslih osoba), kao što je i sudelovalo u pripremi akreditacije, službe za tržište rada, tj. u projektnoj saradnji (br.( TAMOP )OPSO 2.6.1.).

U našem sporazumu o partnerstvu važnu ulogu igra: • reintegracija nezaposleni na društvenom nivou i na tržištu rada, jednake mogućnosti, • sprovođenje obuka, • potpora lokalne inicijative za zapošljvanje. Izavnredne rezultate i partnere posedujemo i u delokrugu zadataka reintegracije osoba sa promenjenom radnom sposobnošću. Kod preduzeća Nokia Komarom ostvarili smo kopleksni paket usluga, u cilju proširenja zaposlenja, izradili smo individualne programe, imamo izrađene metode analize opisa poslova.

Organizacija je osnovana 2000. godine, a u junu 2007. godine smo postali društvo od opšte koristi, sa 3 miliona evra upisanog kapitala, a od aprila 2009. godine smo neprofitna organizacija.

Razvojni projekti pojedinačnih obuka, FAT akreditovani programi: • • • •

neprofitne organizacije od interesa, razvoj i obuka, SORS-O.K. Razvojni programi za dugoročno nezaposlena lica, Obuka za stručnog radnika-baštovana Paktum kordinatora za zapošljavanje.

50

Trenutno u organizaciji radi na realizovanju zadataka 10 stalno zaposlenih, ugovorom o delu 4 saradnika, a u zavisnosti od potrebe 15-20 stručnjaka sa ugovorom. U tabeli su prikazani rezultati upravljanja projektima u poslednje tri godine: Naziv

2009 godina

2010 godina

2011 godina

Ukupan prihod

17 460

54 012

75 369

Dobit pre oporezivanja Sopstveni kapital

8 050

17 314

244

13 361

30 608

30 852

Ukupna aktiva

15 446

33 784

39 479

Osnovni statistički podaci o broju učesnika

1,5

7

8

( uz predhodni mesečni izveštaj CAP o broju učesnika) ili o srednjoj vrednosti broja učesnika na evidenciji tržišta rada sa punim radnim vremenom, broj im se zaokružuje na dole ako nije ceo broj u pitanju.

Katalin Međeri Štefanija izvršitelj Opštinska samouprava Kaćmar član konzorcijuma U poslednjem periodu samouprava i porodice traže izlaz iz sve većeg broja problema. Privredna kriza negativno je uticala na ekonomske i finansijske događaje, bilo u konkurencijskoj sferi tako i u samoupravnom sektoru. Kriza je dovela do značajnog smanjenja iznosa sredstava iz centralnog budžeta u odnosu na realne vrednosti, paralelno sa obavezama samouprava čiji se zadaci nisu smanjili. Uporedu s tim rasla su opterećenja na stanovništvo i porodice, a u našem malom regionu i u Kaćmaru prikazani su sve veći broj nezaposlenih. U prethodnom periodu sa skromnim mogućnostima naša samouprava donela je veliki broj, ali nedovoljno odluka, kako bi dala podršku i pomoć starijoj generaciji i porodicama u teškoj situaciji. U ovoj sredini veoma je važno, primerno, ovaj novi vid, pristup i razmišljanje, te izrada i ostvarenje ovog projekta. 51

Saradnički partneri ovog projekta su, opštinske samouprave Kaćmara i Madaraša, zatim stručna pomoć koju pruža Društvo Klaster Znanja i Društvo za ruralni razvoj, svi su posvećeni u potpunosi da ostvare svoje ciljeve, te da učesnike ovog projekta podpomognu na tržištu rada. „Bačflora – proizvodna škola u najugroženijem mikroregionu Bačalmaša“ je naziv projekta koji je fleksibilan, ima praktično orijentisanu obuku, stvorena su mesta za praktičnu obuku, stečena su oruđa za dugoročan rad i priliku za sve učesnike kako bi oni prevazišli postojeće nepovoljnosti. Naša je odgovornost, da resurse efikasno koristimo i živimo sa tim mogućnostima. Endre Pal gradonačelnik

Opštinska samouprava Madaraš član konzorcijuma Madaraš je opština južne regije, južni deo Bač-Kiskun županije, pored granice sa Srbijom. Ovo je jedan od 33 najugroženijih mikroregiona. Socijalno i ekonomski je veoma zaostalo naselje. To se ogleda u samoj strukturi starosti stanovništva, niskog nivoa školstva, uporno visokoj stopi nezaposlenosti, migracije mladih ljudi, nedostatak radnih mesta, niske profitabilnosti i u nepovoljnim uslovima. Po popisu stanovništva iz 2010.godine naselje broji 3065 stanovnika. U naselju je zbog prirodnih karakteristika najviše zastupljena poljoprivredna proizvodnja, te je ona najčešći oblik preživljavanja. Zemljište je les, dobrog kvaliteta, černozjom sa krečnom skramom, ponegde se srećemo sa lesnom ilovačom i peskovitim lesom. U Madarašu su čak već 1930-tih godina gajili zrnasto i krmno bilje, ali su se bavili i proizvodnjom grožđa i vina. 1970-tih godina osnovane su zadruge i time se povećao obim razvoja poljoprivrede.

Tada su zadruge zapošljavale većinu stanovništva naselja. Danas je to u velikoj meri smanjeno. Samo je nekolicina ljudi zaposlena, pošto je mehanika zamenila ljudsku snagu, te mali broj ljudi može da odradi potrebne poslove. S tim je porasla stopa nezaposlenosti. 90-tih godina došlo je do restrukturiranja poljoprivrede i kao rezultat toga, niz porodičnih farmi osnovano je u opštini. Ove ekonomske farme uglavnom su proizvodile da bi obezbedile egzistenciju porodice. Nažalost, u poslednje vreme primećeno je stalno propadanje poljoprivrede. Nepovoljna je situacija kako poljoprivrednika tako i preduzetnika. Jedan od razloga je lokacija naselja. Industrijske kompanije i kompanije za preradu poljoprivrednih proizvoda nisu nastale u naselju. Jedan deo stanovništva našlo je radno mesto u okolnim naseljima. Danas je i to veoma teško zbog smanjenog broja industrijskih postrojenja, manja je i potražnja za radnom snagom.

Zemljište je les, dobrog kvaliteta, černozjom sa krečnom skramom, ponegde se srećemo sa lesnom ilovačom i peskovitim lesom.

Sa oduševljenjem smo primili k znanju, da su se iz ova dva naselja u velikom broju javljale osobe koje su pohađale obuku, te se iskreno nadamo da im interesovanje neće opasti, i da ćemo u budućem zajedno raditi i razvijati saradnju. Istvan Juhas gradonačelnik

52

Opis modela Proizvodne škole za samoodržavajuće oblasti Iskustvo je da ruralna područja zbog svoje potčinjenosti ne mogu da zadrže i da u svoju korist preokrenu svoje preostale resurse. Stručni ljudi emigriraju, sirovina i prihodi poljoprivrede skoncentrišu se u velikim kompanijama, stanovništvo je sve više inaktivno, osuđeno na pomoć, bez stvarnih ciljeva u životu. Uređuju se na niži životni standard, nastavak nezdravog stila života značajno smanjuje sposobnost stanovništva za rad, povratak na tržište rada, čak i onda kada bi zato postojala realna potražnja. Stanovništvo postepeno stari, a opštine su suočene sa sve većim socijalnim pritiskom. Među aktivnim stanovništvom, sasvim je normalno rasprostranjeno bilo prihvatanje statusa nezaposlenosti, koji su u početku prihvatali kao duži godišnji odmor. Nezaposlenost u porodici prelazi tada i na više generacija. Sve je ređe uređenje porodice koja sama proizvede sebi za život i u seoskim zajednicama. Proizvodna škola za samoodržavajuće oblasti je jedan od važnih oruđa, tj. primer kako i u najsiromašnijim mikro-regijama, dugoročno i uzimajući u obzir individualne potrebe, različitim metodama može da se utiče na rukovanje nezaposlenosti. U oblastima gde model Proizvodne škole za samoodrživi razvoj može biti adaptirana, uglavnom su poljoprivrednog karaktera, te se tu proizvode uglavnom agrarne sirovine. Prerađivčka industrija je nerazvijena, tako da proizvodi nisu prerađeni na ovoj teritoriji, već u drugim delovima države. Ovu situaciju gledajući sa aspekta zapošljavanja i ekonomskih uslova treba promeniti, pošto ekonomski razvoj regiona to zahteva, i postoje mnogi koji bi se bavili proizvodnjom vrednosti. Međutim stvaranje vrednosti modernim metodama ne poznaju nezaposleni koji žive u regionu. Pored obrazovanja odraslih, treba da se preuzme uloga i efikasnija primarna prerada i gajenje. Treba da potpomogne one nezaposlene ljude koji žele da promene svoju sudbinu, te radom i u potrazi su za stvaranjem vrednosti. Bez saradnje proizvođač je potpuno izložen nepovoljnim uticajima. 53

Proizvodna škola za samoodržavajuće oblasti poseduje posebne obuke, i to sa posebnim osvrtom na praktične kurseve, a ne manje važna je i savetodavna uloga, sposobna je da smanji rizike koji se mogu pojaviti u proizvodnji i isto tako može da poveća bezbednost na tržištu. Uzimajući u obzir lokalne uslove, Proizvodna škola za samoodržavajuće oblasti treba da postigne sledeće ciljeve: • pomoć pri samozapošljavanju (kogeneracija socijalnih udruživanja), • transfer najmodernijih znanja u poljoprivredi, • učestvovanje u državno priznatim ili akreditovanim obukama (veštine proizvodnje i prerade), • podizanje nivoa prerade lokalnih proizvoda, te šta je potrebno da bi se to postiglo, • unapređenje prodaje proizvedenih i prerađenih vrednosti, te da odgovaraju potražnji na tržištu, • koordiniranje sezonskih i povremenih poslova, po mogućnosti kontinuirati.

Glavne funkcije Proizvodne škole za samoodržavajuće oblasti • Prosvetna funkcija • Funkcija alternativnog izvora prihoda • Istraživačka funkcija • Uslužna funkcija: • pružanje informacija • implementacija I razvoj programa obuke • savetodavstvo • organizacija programa • turističke usluge

Prosvetna funkcija

• • •

Funkcija alternativnog

Poznavanje proizvodnje

•

Poznavanje Prerade

Upotreba nastalih Kapaciteta

•

Funkcija otvorene kuhinje

Poznavanje prodaje

Istraživačka

•

•

•

Uslužna

Izrada novih modela proizvodnje i prerade

•

Pružanje informacija

•

Implementacija i razvoj programa obuke

Praćenje, upotreba rezultata

•

Savetodavstvo

•

Organizacija programa, Turističke usluge

Biodiverzitet

Obrazovna funkcija

Osnovne obuke Proizvodne škole za samoodržavajuće oblasti izrađene su u Proizvodnoj školi Bačflora i osnova su već odrađenih obuka. Neki od njih imaju već programske akreditacije, dok neke su u toku izrade. Neki od kurseva mogu biti zamenjeni sličnim sadržajem obuka (NLO) ( proizvodnja povrća i voća, prerada povrća i voća), međutim bilo bi važno da se izrade individualne obuke, kontinualna promena odlika obuka. Pored toga, takođe smo smatrali za svrsishodnim da se među učesnicima mogu naći i ono koji nemaju završeno osnovno obrazovanje, te bi njihovo uključenje u obuku bilo u drugim oblicima.

54

Upoznavanje s proizvodnjom Da bi ih upoznali sa proizvodnjom važno je da se stvore pokazne bašte, koje poseduju biljke koje su karateristične za dato podneblje pokazajući najefikasnije metode uzgajanja sa prezentiranjem najpovoljnijih mera uzgoja,kako bi se učesnici pretvorili u svesne proizvođače. Upoznavanje sa tradicionalnom preradom Predmet koji se bavi tradicionalnom preradom, ima za cilj da učesnike upozna sa tradicionalnim, domaćinskim uslovima prerade i prodaje namirnica, da ih upozna sa seoskim karakteristikama, kulturnom baštinom, tradicijom, a da pri tome uslovi odgovaraju bezbednoj proizvodnji namirnica. Na sopstvenim farmama odgojene životinje i gajene biljke predstavljaju simbol društvenog prestiža, isto kao i primarni proizvodi za tržište. Visoko-kvalitetne sirovine i namirnice mogu da predstavljaju dopunu prihoda proizvođaču, a potrošaču gledajući s strane turizma, predstavljaju doživljaj. Prodajne veštine – Otvaranje i funkcionisanje društvenih preduzetništva Cilj obuke koja je dostupna za ljude ruralnih područja je da ih upozna kako na koji način mogu da plasiraju svoje proizvode, te da ih upozna sa novim oblicima preduzetništva i zakonskim propisima. Funkcija alternativnih izvora prihoda U našoj proizvodnoj školi preporučeno je otvaranje javnih kuhinja. Jedno od velikih prepreka realizaciji (prodaji) proizvoda je nedostatak odgovarajućih obradnih centara za preradu namirnica sa odgovarajućim standardima prehrambene higijene. 55

Da bi se to upotpunilo trebalo bi razviti mali pogon za preradu, gde bi domaćice pripremale namirnice po tradicionalnim receptima i po odgovarajućim uslovima. Kao rezultat toga, može se stvoriti široki spektar gotovih proizvoda, koji bi za potrošače bile izvanredne vrednosti, time što prema vrstama voća, naselja i proizvođača može da identifikuje dati ukus. Dakle, time proizvod dobija ličnost. (Izvor: www.szekelygyumolcs.hu)

Kapacitet obrade u Proizvodnoj školi za samoodržavajuće oblasti Kapacitet obrade je u demonstracione svrhe, varira u zavisnosti od lokacije i od vrednosti uložene investicije. Istraživačko-razvojna funkcija Istraživačko - razvojna funkcija Proizvodne škole za samoodržavajuće oblasti može biti povezana sa aktivnostima vezanim za poljoprivredu, međutim prvenstveno je vezana za razvoj samog modela i sa njim povezanim fizičkim licima, društvenim preduzećima. Naš cilj je raznolik lokalno - ekonomski razvoj, samopromovisanje i autarkija. Planirana istraživanja od 2013-2015. godine: • istraživanje tradicionalnih metoda za konzervisanje, izrada priručnika metoda tradicionalnih recepata, izrada knjige recepata • pronalaženje tradicionalnih sorti, njihova demonstracija i nastanjivanje

Funkcije usluga Pružanje informacija Cilj mreže Proizvodne škole za samoodržavajuće oblasti sastoji se od, članova, odn. potencijalnih učesnika, da im se obezbedi prilika učenja metode praktičnog dela, da im se obezbedi pristup profesionalnom materijalu, istraživanju, studijama kao i štampanog materijala partnerskih organizacija. Članovima ciljne grupe obezbediti stručnu biblioteku preko koje mogu da obezbede pristup najnovijim informacijama, obaveštavanje o agrarnom sistemu potpore, konkursnim mogućnostima, nabavnim i prodajnim kanalima. Programi obuke i kursevi Pored gore opisanih individualnih programa i njihovih sprovođenja, dodatni razvojni programi su razvoj seoskog turizma, privređivanje za tipične oblasti, stručna saznanja u oblasti privređivanja predela, da bi se time pomoglo privredniku da koristi odgovarajuće mere karakteristične za predeo, te konvencionalne i nove metode uzgoja. Ukoliko za to ima potrebe mogu se obučavati i biopoljoprivrednik, domaćica, strani jezici i osnove kopjuterskih veština.

U cilju podizanja turističkih atrakcija prezentacija mape sa nacionalnim parkovima, predela sa posebnom zaštitom, ekološko osetljiva područja, saobraćaj, biciklističke staze, planinarenje, izleti brodom, turistički programi i kulturni programi. Organizacija programa, turističke usluge Organizacije programa i turističke usluge ne nudi svaka proizvodna škola za samoodržive oblast. To zavisi od geografske lokacije, od infrastrukture koju poseduje. Ako sprovodioci osećaju da postoje odgovarajuće tačke za obavljanje takve delatnosti, onda će verovatno želeti da se bave s tim, jer bi to u velikoj meri doprinelo održavanju ustanove, kao i mogućnosti zarađivanja prihoda.

Članovima ciljne grupe obezbediti stručnu biblioteku preko koje mogu da obezbede pristup najnovijim informacijama, obaveštavanje o agrarnom sistemu potpore, konkursnim mogućnostima, nabavnim i prodajnim kanalima.

Kakve programe predlažemo? • Zaštita vrednosti i baštine, • Letnji kampovi (tematski letnji kamp: „I ja imam baku na selu” • Forumi, konferencije, • Organizovanje programa razvoj zajednice.

za

Rad kancelarije za informisanje Posteri, mape, brošure, priprema biltena tradicionalnih sorti i proizvoda karakterističnih za predeo, metodi obrade, turističke atrakcije u regionu, prezentacija flore i faune predela.

56

Razvijanje seoskog turizma, seoske kuće Vlada je odredila Uredbom 136/2007. (VI. 13.) o seoskom i agro-turizmu, te uslužne delatnosti ( u daljem tekstu: uslužne delatnosti), definisane posebnim propisima, da se podrazumeva obezbeđivanje povremene usluge seoskog smeštaja, u onim naseljima gde je to prigodno. Jedan od takvih je usluga tkz. Usluga seoskog gostinjskog stola.

Uslužnu delatnost može da vrši ako, se upiše u zvanični registar, predajući zahtev službeniku naselja kojem pripada selo. Od bliskih rođaka koji žive u jednom istom domaćinstvu, samo jedna osoba može da se registruje. Usluga seoskog gostinjskog stola regulisana je higijenom prehrambenih proizvoda 29. april 2004. godine 852/2004/ EK Evropskog parlamenta i Saveta II. Aneks III. u poglavlju prvenstveno u privatnim kućama, ali se priprema hrane vrši za te delatnosti u datim kućama. Važno je napomenuti da prilikom pružanja usluge seoskog gostinjskog stola, proizvedena hrana ne treba da poseduje proizvođački list (specifikaciju).

Lice koje se sezonski bavi uslugom seoskog i agroturizma je ono fizičko lice koje poseduje nepokretnost koje nije klasifikovano kao javno zemljište ( salaš, seoska porta), legitimnim korišćenjem sam ili uz pomoć lica sa kojima živi u istom domaćinstvu, ili bliski rođaci, vrše aktivnosti usluge. Po zakonu seoski gostinjski stol je: kulinarskom tradicijom pripremljena porodična hrana i aktivnosti koje se odnose na predstavljanje i prodaju tih proizvoda, spravljenih tako da, po jednom danu najviše može da ugosti do petnaest posetilaca. Posetilac je primalac usluge, turista ili lice koje je na ekskuziji. Ova vrsta usluge može biti sezonska. Povremenom se smatra onda ako je sezonska ili ako se ne praktizira dnevno.

57

• da hranu proizvedenu u lokalu, prerađenu ili svežu na mestu-lokalno distribuira; • da predstavi tradiciju pripreme kućnih jela i njihov jedinstven ukus; • da očuva seosku kuhinjsku tradiciju ; • da turistima, posetiocima u kombinaciji sa kulinarskim programom obezbeđuje i obroke.

Međunarodni odnosi Sporazum je potpisan od strane Udruženje Sekeljvoće (Sekeljudvarhej, Rumunija); Udruženje seljaka Subotica ( Bajmok, Srbija) i Neprofitna organizacija Klaster znanja (Segedin, Mađarska) u cilju saradnje za ekonomski i seoski razvoj. Udruženje Sekeljvoće U Sekeljudvarheju je 5. marta 2010. godine održana osnivačka skupština Udruženje voćara Sekeljvoće iz Sekelja i Udruženje prerađivača. Glavni cilj udruženja je da se podrži i promoviše tradicionalna proizvodnja voća i njegova prerada. Povod nastanka udruženja je bilo, to što je Fondacija Civitas započela projekat ekonomskog razvoja regionalnih zajednica uz podršku Norveškog fonda u selima koja pripadaju Udvarsekhelju. Cilj inicijative: podpomoći farmere i male proizvođače, dati im za primer i pomoći im oko tradicionalnog gajenja voća i oko prodaje prerađevina od voća kako bi se omogućio održivi razvoj za zajednice, okruženje bilo bolje, te bi u mestu gde žive mogli obezbediti sopstveno izdržavanje. U cilju toga, analizirani i mapirani su stari voćnjaci, sastavljen je kokpleksan paket obuke za lokalne poljoprivrednike.

Približno jednogodišnji program obuke obuhvata sledeće tematike: • ekonomsko samoorganizovanje ruralnih regija; • poznavanje tradicionalnih sorti voćaka, negovanje i razmnožavanje; • ekonomska vrednost starih sorti voća i tržišne mogućnosti;

U cilju toga, analizirani i mapirani su stari voćnjaci, sastavljen je kokpleksan paket obuke za lokalne poljoprivrednike.

• tradicionalna proizvodnja i zahtevi standarda higijene namirnica. Sastavili su stalno obnavljajući Poslovni razvojni paket za sve proizvode od voća, koji obuhvata sve rezultate istraživanja tržišta, studije izvodljivosti, razvojne predloge i marketinšku strategiju. Učesnicima će paket biti predstavljen tokom obuke, gde će se upoznati sa načinom njegovog korišćenja. Osnovali su Resursni centar za ruralni razvoj i Otvorene kuhinje. Resursni centar obezbeđuje kontinuiranu pomoć zainteresovanim voćarima i prerađivačima voća, oko otvaranja i vođenja poljoprivrednog preduzetništva; proizvodnje lokalnih proizvoda ( sirovina, tehnologija, oprema, ambalaža itd. ); traženja mogućnosti u poljoprivrednim i razvojnim projektima, popunjavanje projekata; pretraga tržišnih mogućnosti i posredovanje u istom.

58

Udruženje seljaka Subotice

Glavne aktivnosti udruženja su:

Udruženje seljaka Subotice je nastao kao

• Obuka poljoprivrednika - učenje savremenih tehnologija- poljoprivredni marketing

neformalni

nasledik,

sledbenik

ranijeg

Udruženja Vojvođanskih poljoprivrednika, a rad je započeo 1995. godine. U januaru 2002. godine Opštinsko udruženje seljaka Subotice postalo formalno neprofitno civilno udruženje koje se bavi zastupanjem interesa poljoprivrede i ruralnog razvoja. Aktivnosti udruženja nisu usko vezana za područje Subotice, nego Vojvodine, te zaštita interesa društva seljaka, posrednička uloga i pružanje podrške ruralnom razvoju.

• Identifikacija mogućnosti razvoja • Saradnja pri registraciji primarnih proizvođača • Molbe - aplikacija i priprema, prilikom dodele materijalne pomoći u poljoprivredi • Izletne obuke, forumi, konferencije • Pojava na izložbama • Savetodavanje • Održavanje kontakta sa srodnim udruženjima • Održavanje i negovanje prokograničnih odnosa • Ruralni razvoj • Agroturizam, seoski turizam • Negovanje tradicije

Opštinsko svoje

udruženje

aktivnosti

prekogranične

seljaka

proširilo DKMT

je

Subotice u

Euroregije,

oblast pri

razmeni iskustava i razvoja u cilju poboljšanja ekonomskih odnosa. U novembru 2002. godine potpisan je sporazum o saradnji sa srodnim udruženjima Mađarske i Rumunije.

59

• Zaštita životne sredine Ključni projekti udruženja su: • RAIC Program- Regionalni poljoprivredni informacioni centar • SELECT Program- Uslužni fond za selekciju - razvoj stočarstva • Agencija za poljoprivredni i ruralni razvoj Razvojni program

Tekst sporazuma: Saradnja karpatskog bazena za izradu ekonomsko razvojne inicijative za podršku ruralnim zajednicama Udruženje Sekeljvoće (Sekeljudvarhej, Rumunija); Udruženje seljaka Subotica ( Bajmok, Srbija) i Neprofitna organizacija Klaster znanja (Segedin, Mađarska) kao stranke u saradnji, ( u daljem tekstu: Strane) udruženja iz tri zemalja u cilju promovisanja saradnje za ekonomski i ruralni razvoj, potpisali su sporazum o saradnji. I. Primarni cilj saradnje strana je u saradnji za razvoj ruralne zajednice i ekonomskog prosperiteta, posebno u zajedničkim stručnim konferencijama i priredbama, organizovanju razmene stručnih iskustava, volontersko programu, publikacijama kao i istraživačkim oblastima. II. Strane su definisale sledeće važne teme s posebnim osvrtom na saradnju: a) Organizacije koje funkcionišu u oblastima ruralnog razvoja imaju za zadatak da izrade i odrade programe potpore za stručnu međusobnu saradnju a posebno za organizacije koje rade za mlade, ugrožene ljude radi poboljšanja kvaliteta života u ruralnim sredinama. b) Širenje i predaja dobre prakse u proizvodnji i prodaji lokalnih proizvoda c) Širenje i predaja dobre prakse u proizvodnji i primeni obnovljivih izvora energija d) Prenos i širenje dobre prakse koja stručno i metodološki daje pomoć malim opštinama, seoskim zajednicama, da pripreme i odrade uspešni projekat ruralnog razvoja. e) Širenje i prenos dobre prakse za razvojne preduzetničke programe malih naselja, seoskih zajednica. III. Strane imaju za cilj i smatraju neophodnim da kako u Transilvaniji, Vojvodini tako i u Mađarskoj obezbede niz međunarodnih priredbi. Strane smatraju neophodnim usklađivanje tema priredbi, te da su teme visoko prilagođene u zavisnosti od zemalja. IV. Strane smatraju za važno da promovišu jedni druge na međunarodnim nastupima, daju mogućnost registracionog mesta istog i obezbeđuju infrastrukture jedni drugima. V. Strane će imenovati jednog predstavnika koji će biti odgovoran za održavanje odnosa, za kredabilitetne informacije, za pripremu događaja u okviru saradnje, te koordinaciju zadataka koje sadrži ovaj Sporazum. VI. Ovaj Sporazum stupa na snagu na dan potisivanja, i glasi na neodređeno vreme. 60

Recepti Ajvar za zimu Potrebno je: • 5 db paprika kalifornijska ili paradajz • 2,5 kg crni luk • 2 kg paradajz • 8-10 db patlidžan • 5 glavica belog luka • 8-9 dl ulja • 5-6 supenih kašika crvenovinskog sirća • so • mleveni list celer • majčina dušica • bosiljak • čubar • natrijum-benzonat Priprema Povrće odmerimo, operemo i očistimo. Patlidžan izbodemo i zajedno sa paprikom, 2 kg crnim lukom, i paradajzom u lerni dobro ispečemo. Koru pečenog patlidžana, paprike i paradajza odstranimo sa plastičnim nožem. 0,5 kg crnog luka sameljemo, propržimo na ulju, dodamo mleveni celerov list. Sve samleti u mašini za malevenje mesa. Crnom luku prvo dodamo beli luk, a potom ostale samlevene sastojke. Po ukusu dodamo majčinu dušicu, bosiljak, čubar i potom na kraju dodamo crvenovinsko sirće. Na laganoj vatri kuvamo uz stalno mešanje, dok ne bude dovoljno gusto a ukusi se usklade. Nije potrbno dugo vreme pošto smo sve prethodno ispekli, ( ali barem 30-40 minuta). Stavimo u tegle, na svaku stavimo na vrh noža natrijum- benzonata, a na to maslinovo ulje. Jedan dan treba da ostoji u suvom dunstu.

Ajvar II Potrebno je: • 1 kg patlidžan • 1 kg kapija, pritamin ilikalifornijska paprika • 50 dkg paradajz • 1 glavica belog luka • 1/4 celer • 2 glavice crnog luka • 1 čili paprika • 1 dl jestivo ulje • 2 supena kašika crnovinskog sirćeta • sušena slana • majčina dušica • ruzmarin • biber Priprema: Izboden patlidžan stavimo u lernu, nakon 20 minuta možemo i papriku, pečemo zajedno 40 minuta na 220 stepeni.Dotle iseckamo 2 glavice luka, 1 glavicu belog luka, 5 paradajza, celera. Pečenu papriku pokrijemo i ostavimo da ostoji 10 minuta, zatim oljuštimo, sasvim jednostavno možemo da skinemo koru. Patlidžan isečemo na pola i izgrebemo mu meso. Crni luk, beli luk, celer i mali čili paprike u loncu na nešto više ulja izdinstamo, dodamo so, pošto do sada nigde nismo solili. Slanu, majčinu dušicu,ruzmarin dodamo. Na kraju sve spojimo i dodamo jednu kašikicu natrijum-benzonata i sve turmiksujemo. Male teglice od bebi hrane iskuvamo i u njih stavimo ajvar. Na vrh stavimo 1 kafeni kašiku maslinovog ulja. Stavimo foliju a ne celofan i zatvorimo.

61

Mešovito narezano domaće kiselo povrće Potrebno je: • 2 glavice slvežeg kupusa • 1 kg paprika • 1 kg krastavaca (za zimnicu) • 1 kg crni luk • so (10-12 dkg približno) • šećer (30-40 dkg po ukusu) • 2,5 dl sirće • vinobran • natriujm-benzoat Priprema Kupus, krastavac, luk, papriku operemo i izrendisemo. U jednom velikom loncu stavimo svo povrće, posolimo, dodamo šećer i sirće. Na ovu količinu dodamo jednu kafenu kašiku vinobrana, 1,5 kafenu kašiku natrijum-benzoata (rastvorimo u toploj vodi). Količinu šećera možemo povećati u zavisnosti ko kako voli. Sve dobro izmešamo rukom, da se povrće nebi izlomilo. Ostavimo damiruje par sati, dok ne pusti tečnost. Stavljajmo u teglu i može na policu (od ove količine dobili smo 8 tegli).

Kvasni beli luk Potrebno je: • Beli luk • so, • mirođija, • hleb. Priprema: Beli luk oljuštimo a češnjeve stavimo u tegle. Između njih stavimo mirođiju i dopunim provrelom slanom vodom. Na vrh stavim jednu krišku prženog hleba, pokrijem teglu tanjirićem a ispod tegle stavim još jedan tanjir i sve to stavim na sunce ( može u prozor ili terasu). Nakon 4-5 dana procedim, stavim u čiste tegle, dopunim istom tečnošću i držim u frižideru.

Paradajz u ulju Potrebno je: • 1 kg sitnog paradajza, • 1 l maslinovog ulja,  • svež bosiljak, • 1 kafena kašika soli. Priprema: Paradajz i bosiljak operem i osušim. Male paradajze sa čačkalicom više puta izbodem. Paradajz i bosiljak naizmenično izređam u suve tegle, posolim i prelijem uljem. Zatvorim tegle i na hladnom tamnom mestu čuvam.

Aioli (tradicionalna priprema) Za 4 dl aiolia potrebno je: • 2 veoma sveža žumanjca • 3,75 dl suncokretovo ulje • 3-4 veliki češanj belog luka • 1 supena kašika dijon slačice (senf ) • 1 supena kašika belog vinskog sirćeta • 2 supena kašika sveže ceđenog limuna • so, sveže mleveni biber Priprema: Žumanjca, senf, vinsko sirće, zgnječen beli luk izmešamo, malo solimo i pobiberimo.Ulje prvo samo kap po kap dodajemo, zatim u tankom mlazu, a uz to dobro mešamo mutilicom da ulje ne izbije iz kreme. Pre posluživanja poželjno je rashladiti. U treba upotrebiti u roku od 2-3 dana.

62

Zakuska Za jednu porciju potrebno je: • 5 kg seckanih, prženih patlidžana • 5 kg pritamin paprika, mlevena • 1 kg crni luk • 1,5 litra (domaći) koncentrovani sok od paradajza • 1 litra suncokretovog ulja • po ukusu so, crni biber u zrnu, ako ne volimo da ga zagrizemo možemo ga staviti u cediljku za čaj • lovorov list Priprema Količina sastojaka razume se kao već gotova, kao patlidžan već pržen, oceđen, pritamin paprika i crni luk već očišćen, mleven. Može da deluje kao velika količina, ali ako već utrošimo toliko vremena na pripremu, bolje da ne pripremamo malu porciju, pošto ćemo zimi biti veoma zahvalni. Danstati crni luk na oko 2 dl ulja. U drugom loncu na ostalih 8 dl ulja dinstati pritamin papriku, dok joj tečnost ne ispari, jer u protivnom zakuska će nam biti retka. Ako smo sa ovimzavršili, u velikom loncu pomešati sve sastojke i počnimo kuvati. Kuvati uz stalno mešanje pošto lako može da zagori. Ako imamo mogućnosti da kuvamo napolju, ušparaćemo sebi veliko spremanje. Korisno je dugačkom varnjačom mešati pošto vrije i što je dalje od ruke to je manje mugućnosti da se opečemo. Najbolja je varnjača kojom na selu pripremaju pekmez od šljive. Od kada provrije, potrebno je oko 1,5-2 sata kuvanja. Onda je gotovo, kad se na povšini pojavi ulje, tada odmah treba ugasiti šporhet, i još vrelo trba staviti u dobro oprane tegle. Nakon što smo ih zatvorili, tegle staviti u suvi dunst do sutradan, i pokriti ih ćebetom i staviti u obloženu košaru, da bi se veoma polako ohladilo. Tako birajmo tegle da prilikom upotrebe potrošimo zakusku u toku 5-6 dana, pošto ne sadrži konzervans i lako se plesni. U Transilvaniji prave više vrsta zakuski: umesto patlidžana koriste pasulj ili šumske gljive ( najviše lisičarka, bolete-varganje, tkz. „hirib” kako ih u Transilvaniji zovu).

Zakuska od patlidžana Potrebno je: • 2 kg crni luk • 1 kg šargarepa • 3 kg mlevena crvena pritamin paprika • 5 kg patlidžan Priprema: Ovu masu dinstamo 45-50 minuta, nakon toga dodajemo patlidžan, 1 litru paradajz soka, 4-5 komada lovorov lista, 1 šaku bezjodne soli, 1 liter ulja, 2 supene kašike mlevenog bibera ( po ukusu). Kuvmo 2 sata uz stalno mešanje, da ne bi zagorelo. 15 minut pre nego što je gotovo, dodamo jednu malu ravnu kašiku salicila. Stavimo masu u tegle, dobro zatvorimo i stavimo u tpli dunst na 24 sata.

Pekmez od šipka (Hečedli pekmez) Potrebno je: • otp. Za 4 komada 2,5 dl-ske tegle : • 80 dkg šipka ( da nebudu jako zrele) • 80 dkg želirani šećer • sok od 1 limuna • 4 dkg sveže rendanog đumbira Priprema: Šipak očistimo, operemo i isečemo na pola, seme izvadimo. Tegle operemo, ostavimo da se ocede. Šipak još jednom operemo, stavimo u lonac i dodamo toliko vode da ga prekrije. Odprilike 45 minuta kuvamo da omekša. Šipak sa vodom zajedno propasiramo ( otp. 80 dkg masa voća koja nam je potrebna). Masu izmešamo sa želiranim šećerom ( onoliko šećera stavimo, koliko nam je masa voća). Stavimo limunov sok i đumbir. Uz mešanje treba da provrije, zatim 4 minuta ostavimo da vrije. Otklonimo penu. Odmah stavimo u teglu, zatvorimo, otprilike na 5 minuta prevrnemo tegle i stavimo na hladno mesto.

63

Slatko od dinje Potrebno je: • 2 kg neoljuštenih, iseckanih dunja (količina se odnosi na očišćene, iseckane, odstranjeni su loši delovi), • 80 dkg šećera, • 2 štapića cimeta, • sok od 1 limuna i izrendisana limunova kora, • 15 dkg očišćenih oraha Priprema Dunje dobro operemo, po mogućnosti sa sunđerom dobro ih izribamo da bi uklonili sve spoljne prljavštine. Koristimo širok lonac sa duplim dnom od kroma, i stavimo iseckane dunje. Dolijmo onoliko vode, da ih prekrije i poklopljeno kuvajmo dok ne smekša. Tada odlijmo vrelu vodu a voće izmiksujemo sa ručnim blenderom. Dodajmo sok od limuna, rendanu koru, stavimo štapiće cimeta i počnimo kuvati masu. Uz stalno mešanje, treba da isparit veliki deo tečnosti, tako da ćemo videti dno lonca pri mešanju. Tada treba da dodamo šećer i na srednjoj vatri otp. 30-40 minuta uz stalno mešanje sjedinimo masu koja će da zgusne. Tada stavimo orah i još jednom promešajmo. Jednu plitku veliku činiju ili više malih obložimo folijom i u njih stavimo voćnu masu. Izravnajmo površinu i ostavimo da se isuši tokom jednog dana. Ako se stvrdne, izvrnemo na mrežu i tokom nekoliko dana povremeno ih prevrnemo, da bi se otvrdnule sve strane. Dugo može da odstoji ako ih upakujemo i papír za pečenje ili celofan.

Šljiva u sirćetu Potrebno je: • 2 kg zrele ali ne premekane šljive, • sirup za svaki litar 20 dkg šećera i 1 dl 10% sirćeta Priprema: Šljive operemo i stavimo ih u čiste tegle. Tegle dopunimo vodom, da tačno odredimo koliko će nam sirupa trebati. Zatim vodu stavimo u lonac, stavimo odgovarajuću količinu sirćeta i šećera, zatim stavimo da provri. Kada vrije sirup sipamo na šljive u teglama ( pazimo da skroz prekriju voće), zatim prekrijemo i ostavimo da stoji do sutradan. Drugi i treći dan sve to ponovimo, a na kraju vrele tegle dobro zatvorimo i na tomlom mestu polagano ih ohladimo.

Pekmez od crvenog lika sa brusnicom Potrebno je za jednu teglu: • 6 db crveni luk, • 3 supena kašika šećera, 3 supena kašika maslinovog ulja, • 1 mala kašikica soli, na vrh noža mleveni cimet, • 3 supena kašika džema od brusnice, • sok od 1 limuna i izrendisana limunova kora Priprema: Na ulju karamelizujemo šećer, isečemo na polukriške luk te ga stavimo, so, i kuvamo dok ne zgusne. Dodamo džem od brusnice, zatim ceđeni limun i izrendisanu koru. Još jednom promešamo i vrelo stavimo u teglu.

Beli luk u medu Potrebno je: • 25 češnjeva belog luka • 15 dkg meda, • sok od 3 limuna, • 1 grančica ruzmarina, • 1 ljuta paprika, • so, • mleko. Priprema: Češnjeve belog luka 2-3 minuta kuvam u mleku, zatim ocedim. Med sa limunovim sokom, ruzmarinom ljutom paprikom i sa soli prokuvam. Beli luk stavim u tegle, prelijem sa mednom mešavinom i zatvorim. Za 3-4 dana može se koristiti.

64

A projekt az Európai Szociális Alap tár

Bácsflóra Termelőiskola léTrehozása a legháTrányosaBB helyzeTű Bácsalmási kisTérségBen Az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege

188 893 315 fT

Megvalósítás ideje: 2011. január 01. – 2012. december 31. Megvalósítók: Katymár Községi Önkormányzat, Madaras Község Önkormányzata, Tudásklaszter Nonprofit Kft.

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.ujszechenyiterv.gov.hu 06 40 638 638

t az Európai Unió támogatásával, rsfinanszírozásával valósul meg.